55. évfolyam, 2012. 8. szám
700 Ft
TARTALOM Krónika
www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
Idén is csökkenhet az IT-piac
2
Richter tudományos park Debrecenben
2
BME kutatóegyetemi jelentés
2
Magyar gyôzelem a Fizika Diákolimpián is
2
Szabadesésben a lakásépítés
2
Álláskeresô internetezôk
3
Kecskeméti Mercedes-2
3
Gazdaság Az „ismeretlen” korszak gazdasága
4
Innováció Meggyorsítandó a szegedi lézerberuházás
7
LUDUS: tanulás, oktatás szórakoztava
8
Méréstechnika Újra „mmg” mûszerek Pakson a Weszta-T Kft-tôl?
10
NATO AQAP rendszerre felkészítés. Légpárnás hajók, hangágyúk
12
Gépipar Négyszeresére növelt Horn termelôbázis
14
Új raktárcsarnokkal bôvült a Plan Zrt. logisztikai központja
15
A Ganz EEG Kft. Magyar Termék Nagydíjat kapott
16
Automatizálási innovációk a Hannoveri Ipari Vásáron
20
Gépipar a gyógyászatban (4.)
22
Mûanyagipar Trendek az európai mûanyagiparban
24
Távközlés Zsebrevágott tévé a GamaxMédiától
E számunkban megjelenô
Közlekedés
társaságok
Distrelec Ganz EEG HORN Hytorc Inczédy MAVIR MetSystem Novofer Plan Ker Ruukki MTA-SZTAKI Tooltechnik Weszta-T
B/1 B/2, 16 B/4, 14 B/3 15 3 12-13 18 15 19 8 7 10
25
Arccal a vasút felé
26
Építészet SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó TDK-munkák tendenciái
28
Atomenergia Fokozódó együttmûködés a Roszatommal
29
Húsz modul a KKÁT-ban
30
Ûrkutatás Oppurtunity (2004) után Curiosity (2012)
Technika 2012/8
31
1
KRÓNIKA
Idén is csökkenhet az IT-piac
A múlt év második felében Magyarországon elhalasztott több tervezett informatikai beruházás – például a 112-es segélyhívó, az e-útdíj bevezetése – miatt 2011-ben az IT szolgáltatási piac csökkenése elérte a 3,3 százalékot – mutatta ki az International Data Corporation (IDC). Ez azzal magyarázható, hogy a kormányzati szektornak, mindenekelőtt az EU struktúrális alapjaiból igényelhető forrásokból megvalósuló nagy projektjei alapvetően befolyásolják az IT-piac teljesítményét, ezenkívül a 172 milliárdos IT-piac 45 százalékát a projekt jellegű szolgáltatások adják. A visszaesést az is okozza, hogy Magyarország eddig nem jeleskedett az EU-költségvetésből a fejlesztési támogatások lehívásában. Ennek nyomán az IDC szerint 2012-re az IT-piac továbi 1 százalékkal csökkenhet, viszont ha beindul a negyedik távközlési cég és a CERN budapesti adatközpontjának építése, jövőre szerencsés helyzetben 1 százaléknál nagyobb növekedés lehet az IT-piacunkon. Richter tudományos park Debrecenben
A gyógyszeripari kutatás-fejlesztésben érdekelt KKV-nak teremt világszínvonalú infrastruktúrát Debrecen, a helyi iparkamara és a Richter összefogásával elkészült tudományos park, amelyet július 25-én adtak át. A Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Parknak nevezett létesítmény 6 milliárd forintból, 50 százalékban Európai Uniós forrásból épült meg. A10 500 négyzetméteres kutatóbázisban a többi között a 21. századnak megfelelő kísérleti laboratóriumok, állatház, injekciós gyógyformákat fejlesztő labor összesen 120 kutatónak biztosít munkahelyet. A lehetőséget igénybe vevő vállalkozások nem elsősorban meglévő termékeiket, eljárásaikat fejleszthetik itt tovább, hanem új, piacképes termékeket, szolgáltatásokat, technológiákat hoznak majd létre. 2
BME kutatóegyetemi jelentés A Műegyetem a kutatóegyetemi cím elnyerése óta rendszeresen beszámol az elért eredményekről, hogy a vállakozások igénybe tudják venni az új műszaki, tudományos szolgáltatásait. Legutóbb öt kutatási terület 173 projektjét ismertették jelentésükben, amelyek során 25 ígéretes szabadalom is született. Jelenleg minden tanszék részt vesz a kutatásokban, az oktatók a résztvevők 60 százalékát alkotják, mellettük 1 500 doktorandusz és
hallgató is dolgozik az energetikai, a járműtechnikai, a közlekedési, a biotechnológiai, a környezetfejlesztésinanofizikai-anyagtudományi fejlesztéseken. Ezzel kapcsolatos hír, hogy Péceli Gábor, a BME rektora 2012. augusztus 1-től Aszódi Attilát bízta meg a BME tudományos és innovációs rektorhelyettesi teendőinek ellátásával. Aszódi Attila új feladata mellett változatlanul betölti a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatói posztját.
Magyar gyôzelem a Fizika Diákolimpián is Szabó Attila 11. osztályos pécsi diák, a Leőwei Klára Gimnázium tanulója nyerte az első helyezést a 43. Nemzetközi Fizika Olimpián, emellett megkapta a legjobb elméleti dolgozatért járó különdíjat is, meg első lett a Phisics Cup levelezős pontversenyben. Az olimpián 80 országból 378 fiatal mérte össze a tudását, a magyar csapat a
nem hivatalos pontversenyben a tizenegyedik lett. Felkészülésükhöz az ELTE és a BME Fizikai Intézete nyújtott támogatást a válogatóversenyek és az edzőtábor biztosításával. Ezüstérmet kapott Laczkó Zoltán (Szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium), Juhász Péter (Budapesti Piarista Gimnázium) és Papp Roland (Berzsenyi Dániel Gimnázium). Bronzérmes lett Kovács Áron (Fazekas Mihály Gyakorló Ginázium).
Szabadesésben a lakásépítés Az idei első félévben 4 460 új lakás épült, ez 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, közben 1190 lakás szűnt meg, 20 százalékkal több, mint a tavalyi első félévben. Közben a vállalkozások részesedése is csökkent az újlakás-beruházásokból, arányuk az egyharmadot sem éri el: száz lakásból 65-öt magánszemélyek építtetnek és Budapesten is a lakások fele ilyen személyeknek épül. Igy csökkent a többlakásos épületek száma is a korábbi 39 százalékról 33 százalékra. A kiadott új építési engedélyek alapján 2 832 lakóépület és 2 638
Technika 2012/8
nem lakóépület építését tervezik, ez a lakóépületeknél 14 százalékos vis�szaesést jelent, a nem lakóépületeknél 22 százalékos növekedést – közölte a KSH. A hazai építőiparban az utóbbi években mintegy 20 ezer munkahely szűnt meg.
KRÓNIKA
Álláskeresô internetezôk Tíz magyar internetezőből négy keres jelenleg is állást és a munkával rendelkezők fele is várhatóan új munkahely után néz az elkövetkezendő 12 hónap során - derült ki a Jobinfo.hu megbízásából a KutatóCentrum felméréséből. Különösen a 18-34 és a 45-54 év közötti korosztályból az internetezők fele véli úgy, hogy egy éven belül állást fog keresni. A több mint ezer internetező megkérdezésével készített felmérés szerint az internetezők körében az álláskereső oldalak a legnépszerűbbek, ezt követik azok testreszabott hírlevelei, a kiválasztott cégek honlapjai, de a közösségi oldalakon is több mint 20 százalékuk tájékozódik. Az interneten állást keresők között a felsőfokú végzettségűek több mint kétharmada a kiválasztott cég honlapján is érdeklődik, míg az internetes fórumokat jellemzően az alacsonyabban iskolázottak keresik fel. Az is kiderült, hogy a megkérdezettek nemcsak az interneten keresnek állást, de amíg a nők jellemzően a munkaügyi kirendeltségekhez fordulnak az ismerőseik mellett, a férfiak gyakrabban keresik a fejvadász cégeket. Az bizonyos, hogy az internet megkönnyíti a munkanélküliek választását, végülis az elhelyezkedésüket.
Kecskeméti Mercedes-2 A mostani tervezett 150 ezres kapacitását a duplájára növelné Kecskeméten a Mercedes a jövő évtől kezdve. A gyártósorok 2014-ben érkeznének az új üzembe, a termelés pedig 2015-ben indulhatna. Az új üzembe többszáz munkaerő felvételével számolnak. Eddig a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft. közel 150 milliárd forintot költött a jelenlegi gyár felépítésére, amihez 22 milliárd forint állami támogatást kapott. A hozzájárulást a több tízmilliárdba kerülő új üzem építéséhez is megkaphatja. A már működő Mercedes-üzem kimutatható, jelentősebb hatását a magyar nemzeti össztermékre (GDP) a szakértők őszre várják. De így is, szerintük a magyar autóipar nem képes ellensúlyozni az ipari termelés stagnálását, hiszen júniusban az ipari termelés csupán 0,6 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, míg májushoz képest 2,2 százalékos visszaesést mutatott. Ezalatt a gépjárműgyártás júniusban majdnem 20 százalékkal teljesített jobban, mint tavaly ilyenkor, míg az első félévben 15 százalékkal nőtt a termelése. Eszerint is a magyar iparnak ma elsősorban az autógyártás a támasza, mert nincs még egy olyan meghatározó ágazata, amellyel fejlődést lehetne várni.
MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az energia irányítója
Kulturális Örökség Napjai
2012. szeptember 15–16.
M E G H Í V Ó A V I L L A M O S E N E R G I A I R Á N Y Í T Ó J Á N A K N Y Í L T N A PJ Á R A
A rendezvény keretében interaktív módon, a közönség bevonásával – fi lmvetítés, rajzverseny, műfészek-készítés és túzoktalálkozó kíséretében – bemutatjuk a nagyfeszültségű hálózat mentén folyó madárvédelmi tevékenységet is.
A nyílt napokon látogatóink beléphetnek a más napokon elzárt, szigorúan védett szimulátor helyiségbe is!
A programsorozat részeként az érdeklődők – díjmentesen igénybe vehető buszos utazással – felkereshetik a MAVIR ZRt. 400/220/120 kVos Gödi alállomását, ahol megtekinthetik a főváros energiaellátásának biztonsá-
Szimulátor látogatás Filmvetítés Gyermekrajz verseny Műfészek készítés Túzoktalálkozó Interaktív előadás: madárvédelem a nagyfeszültségű hálózat mentén Gödi alállomás meglátogatása
ga szempontjából kiemelt fontosságú, más napokon a látogatóktól elzárt létesítményt. A gödi látogatás busza mindkét nap 11 órakor indul a MAVIR ZRt. székházától. A programra a
[email protected] vagy a
[email protected] e-mail címeken, illetve a 06 1 304 1980-as telefonszámon lehet jelentkezni. A MAVIR ZRt. székházában megtartott programok óránként, csoportosan látogathatóak!
A helyszín szombaton és vasárnap 10-től 17 óráig várja az érdeklődőket! Cím: MAVIR ZRt., 1031 Budapest, Anikó u. 4. FIGYELEM! A belépéshez személyi igazolvány szükséges! Bővebb információ a www.oroksegnapok.hu weboldalon!
H-1031 BUDAPEST, ANIKÓ U. 4. TELEFON: (+36 1) 304 1000 FAX: (+36 1) 304 1719 WWW.MAVIR.HU
210x143_5_mavir_kon_meghivo_2012_ok.indd 1
Technika 2012/8
3
2012.08.02. 12:32
GAZDASÁG
Az „ismeretlen” korszak gazdasága A magyar lakosság immáron túlnyomó többsége által meg nem élt Horthy-korszak gazdaságpolitikájának megítélése ma nem kevésbé megosztott, mint politikai-társadalmi viszonyainak értékelése. A kor elôrehaladtával kihunynak az emlékek és az objektív történészekre marad ennek a 25 éves idôszaknak korhû felidézése. Szekfű Gyula, a korszak hivatalos történésze így írt: „1919től sem a parasztság, sem az ipari munkásság nemzeti öntudatosítása a demokraácia útján nem haladt előre. A társadalom tovább élte a csoportokra bontott életét, s borzongva a kommunista forradalmi kor emlékeitől mindennemű demokratikus fejlődéstől ösztönösen elzárkózott”. Ha ez így volt, azt mindenekelőtt a tanácshatalmat követő rend kommunikációjával érték el. Pedig még Németh László író is differenciáltabban emlékezett vissza azokra az időkre és például azzal védte meg a Vörös Hadsereget, hogy „az ország határait védte a román hódító seregek elől, akik minél nagyobb darabot akartak kikanyarítani a háborúvesztes Magyar Királyságból”. Nyilvánvaló, hogy a hivatalos megítélés miatt garázdálkodhattak a románok által el nem foglalt területen a szegedi tisztek, akiknek terrorját Romsics Ignác történész szerint is „Horthy nevével lehet összekapcsolni, még ha az ő felelősségének mértéke vitatható is”. Az viszont nem, hogy a közben kormányzóvá vált vezetővel megkezdődött az új hierachia kiépítése, mindenekelőtt a neki hálás 20 ezres Vitézi Rend kialakításával – mert csak vitézi címet adhatott, nemesit nem – de azért kiutaltak egy részüknek 1250 kataszteri holdat. Nem kevésbé hálás tartóoszlop volt még a mintegy 1 000 nagybirtokos, akik az ország földterületének 30 százalékát birtokolták, miközben a falusi lakosság 46 százaléka földet4
Technika 2012/8
len volt. Feltört a 100-1 000 hold közötti un. úri középbirtokosok osztálya is, néhány ezer család (közülük került ki a kormányzó), amely eközben kézben tartotta a hadsereget, a csendőrséget, az államapparátust. Például 1927-ben nemesi származásúak töltötték be a miniszterelnökség pozícióinak több mint felét. A gazdaság alakulásának szempontjából volt fontos, hogy történelmi osztállyá vált a nagypolgárság, amely a nagybirtokosokhoz felemelkedve már beleszólhatott az ország ügyeibe; alattuk a városi középosztály szolgált nagy hűséggel és legalul a társadalom 90 százaléka tengődött, akiket úrnak nem, csak kendeknek lehetett szólítani. Válságtól válságig Magyarországnak 1920-ra 7,9 millió lakosa maradt. A lecsökkent lakosságszám, az iparnak az elcsatolt területeken maradt nyersanyagbázisa, a társadalmi megrázkodtatások megviselték a gzdaságot, az ipart. Például míg korábban a 13 magyar nagymalom évi 10 millió mázsát őrölhetett, a békekötés után még a néhány pesti malomnak is alig jutott munka. Fát importálni kellett. A maradék vasúthálózat lemondta rendeléseit a gépiparnak. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter az inflációt követve őrült adóemelésekbe kezdett, közben az állam nem az államadósságot csökkentette, hanem a kiadásait növelte. A magyar korona vészesen leértékelődött, 100 magyar korona csak 0,47 svájci fran-
kot ért. Eközben az országnak hatalmas jóvátételt kellett fizetnie, miközben hitelt nem vehetett fel. Ebben a helyzetben a Bethlen-kormány kérte a Jóvátételi Bizottságot az un. jelzálog levételére egy népszövetségi kölcsön felvétele érdekében. A külföld ehhez szigorú szanálási terv elfogadását követelte, és a Magyar Nemzeti Bank létrehozását azzal a kikötéssel, hogy a bank legyen teljesen független a kormánytól, minden politikai befolyástól és a kormány nem vehet részt az igazgatásában. A kölcsön folyósításához a kormánynak 20 millió korona önrészt kellett biztosítania, – amelyből mellesleg a GYOSZ szervezésében az ipar 8 milliót adott – az önrészből kellett a Nemzeti Bank alaptőkéjének is egy részét fedezni, de vállalni kellett rengeteg, ma megszorításnak nevezett intézkedést, leépítést az állami hivataloknál. A hazai magángazdaságra nehezedő terhek fokozásával elkészült szanálási terv 1924-re lehetővé tette a megállapodást, de a kért 600 millió korona helyett 307 millió koronát kaptunk, ami viszont a korona rossz árfolyama miatt 250 millió koronára csappant. Ám nem ez volt a legfőbb baj. Hivatalosan a 250 millió koronából csak 70 milliót költöttek a költségvetésre, a többit beruházásokra. Ám a beruházások között igen sok volt a látványos építkezés, mint például a lillafüredi Palota Szálló, azonkívül sok pénzt kaptak a városok a helyi nemesség tekintélyének növelését szolgáló beruházásokra. A GYOSZ is gyakran tiltakozott az ipari beruházások elmaradása miatt, szerkezetátalakításokat javasolt és olyan új kereskedelmi szerződéseket, amelyek „a Trianon által keletre tolt Magyarországot visszacsatolják Nyugat-Európához”.
GAZDASÁG
A magyar gazdaság mégis kezdett magára találni. A fejlődést olyan új gyártmánymárkák jelzik, mint az Orion, a Tungsram, a Kandó mozdony, a Láng és tekintélyes volt a külföldi technika és pénz bejövetele is. Közben segített az 1925-ös, az egész világra kiható nyersanyag-árzuhanás. Az 1928-ban nyilvántartott 3 552 gyártelepből már csak 2 518 volt a háború előtti. Persze az ipar megtáltosodását az agrár-túlnépesedés, a mezőgazdaság minimális munkaerő-igénye is kikényszerítette. A Bethlen-kormány erőteljes szociálpolitikát is megvalósított. Ekkor viszont a világválság rengette meg a külföldi hitellel nem túl jól élő Magyarországot. A válság alatt és után 1931-ben a válságra felkészületlen ország elvesztette teljes arany és deviza tartalékát, a piaci viszonyok felborultak, 24 százalékkal csökkent az ipari termelés, az ipari termékek ára 25 száalékkal ment le. A mérsékelt Bethlen-kormány a válság alatt – és nem utolsó sorban a kormányzó engedékenysége mellett Gömbös Gyula ellentámadásai miatt is – összeomlott. 1930-ban 2 208 vállalat vált fizetésképtelenné, amelyek így 121 millió pengőt veszítettek el, rá egy évre közel 3 ezer cég dobta be a törülközőt 146 millió pengő veszteséggel – akkor az ország éves költségvetése 1 milliárd pengő volt. Ezt az időszakot jellemezték a három millió koldus országaként, az ingyenkonyhák hosszú soraival, a tömeges kilakoltatásokkal, valamint a külföldre kivándoroltak tömegeivel. Természetesen most is akadt „országmentő”: a kormányzó a régi harcostársát, a diktatórikus Gömbös Gyulát nevezte ki, akinek Nemzeti Munkaterve nem, csak a mérsékeltek kiszorítása a parlamentből sikerült. 1935-ben a GYOSZ is fellépett a tobzódó erőszakszervezetekkel és
a megfélemlítés-korrumpálás eszközével „győzedelmeskedő” Gömbös reformpolitikájával szemben és leszögezte: nincs szükség a társadalom olyan szintű megszervezésére, mint amilyen Olaszországban és Németországban tapasztalható. A gyáriparosok szembefordultak a kötelező érdekképviseleti tagsággal is, kitartva az önkéntesség mellett. Eközben persze nőtt az agrárkivitel Hitler Németországába, de ez alig enyhített a gondokon. A történészek arra is rámutatnak, hogy nőtt az állástalanság is – munkanélküli segély nem járt – és különösen a munkanélküli értelmiség és kispolgárság flusztrálódott erősen, magáévá téve a főleg Németországból exportált antiszemita propaganda jelszavait. Ennek következménye lehetett a numerus clausus bevezetése is. Út a háborúig A Darányi kormány 1938-as hivatalba lépéséig végülis az ország gazdasága megőrízve agrár-ipari jellegét egy szintre került Olaszországgal, Sapnyolországgal és Lengyelországgal. A Magyar Nemzeti Bank őrkődött a monetáris rendszeren, az általa létrehozott pengőt védte, vigyázta az inflációt, úgy működött, mint a létesítéséhez korábban 8 millió fontot ajándékozó Bank of England. Ám mindeközben, nem is észrevétlenül erősödni kezdtek azok a politikai tényezők, akik majd a teljes lerombolásig vezetik az országot. Darányi 1 milliárd pengős fegyverkezésbe kezd, felbátorodva a visszacsatolt terültek jó 2 000 ipari üzemének teljesítményén és a németek - mai szóval „lopakodó” - magyarországi térhódításán. Ám az új törvényekkel szakemberek, mérnökök, közgazdászok tízezreitől válnak meg, előkészítve a németek számára az üldözöttek vagyonának megszerzését is. A szakember-hiány és a
A Bethlen-konszolidáció Gróf Bethlen István miniszterelöksége alatt (1921. április 14. - l931. augusztus 24.), aki a hatalmon lévőkkel egyetértésben a korlátozott demokrácia és a parlamentalizmus híve volt, eredményesen konszolidálta a Horthy-rendszert azzal is, hogy figyelemre méltó eredményeket ért el a szociál-, a kultúrés az oktatásplitika területén. Kötelező nyugdíj,- betegségi és baleseti biztosítást vezetett be, amivel a városi munkásság 90 százaléka vált biztosítottá. A táppénz egy évre szólt, mértéke a fizetés 70 százaléka volt, a teljes rokkantsági járulék a fizetés 66 százalékát tette ki. Tíz év alatt mintegy 300 ezer lakás épült, többségük szoba-konyhás; az orvosok száma duplájára, a kórházi ágyaké 50 százalékkal nőtt. 2 500 népiskolai tanterem épült. Létrejött a pécsi és a szegedi egyetem. (Ennek biokémiai intézetébe hívta haza Klebersberg Kunó oktatásügyi miniszeter 1928 nyarán Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből, aki itt fedezte fel 1932-ben a C-vitamint, amiért 1937-ben Nobeldíjat kapott). Öt európai fővárosban nyilt magyar intézet. A szociális hálón azoban lyukak is voltak: a munkanélküli segély hiányzott és nem volt megoldott az agrárdolgozók kötelező biztosítása. Vidéken százezer földművesnek biztosítottak 3-5 hold földet, amiből persze megélni nem tudtak, de lekötötte a munkaerejüket. sok bevonuló miatt a termelés akadozik, a német „partnerek” sürgetik a szállításokat, amelyekért igen gyakran már nem is fizetnek. Például 1943-ban a német tartozás 1 milliárd márkára rúgott, amit az is lehetővé tett, hogy a két ország között klíring-elszámolás létezett, vagyis olyan elszámolás, amely készpénz nélküli, számlaterheléssel, illetve jóváírással történő fizetést jelent, évvégi egyenleg alapján. Jellemző példa: a hazai üzemek séTechnika 2012/8
5
GAZDASÁG
relmezték, hogy elmarad Németországból a szerződött szénkontingens szállítása. Erre a németek szállítás helyett magyar küldöttséget hívnak meg Bécsbe tanulmányozni az energiatakarékosságot. Még jellemzőbb, hogy el is utazott oda egy küldöttség. 1944. március 19-én német bevonulással megkezdődik a magyar gazdaság gleichschaltolása a „nagytérgazdaságba” – vagyis a teljes kifosztása. A II. világháború már megy is a maga útján: a határreviziók áraként háborúba kényszerült Magyarország 14,6
A Népszövetségi hitel felhasználása
Az 1924-ben megkapott külföldi kölcsön felhasználása beruházásokra Herrmann Miksa (1868-1944) kereskedelemügyi miniszterre (19261929) várt. A Bécsben végzett gépészmérnök, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola egykori tanára, majd a Műegyetem tanszékvezetője és dékánja mindent megtett, hogy a kölcsönből nagyívű fejlesztések induljanak. Neki köszönhető, hogy talpraállították a MÁV-ot, közutak épültek, villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalat, megépült a korszerű Bánhidai Villamos Erőmű, a Csepeli Szabadkikötő, megindult a magyar légiközlekedés. Mivel 1929től tárcája nem kapott elegendő pénzt nagyszabású tervei folytatásához, lemondott és teljesen visszavonult a politikai élettől a Műegyetem Gépszerkezettani Tanszék élére, később a Műegyetem rektori székébe.
Magyar Nemzeti Bank Részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg működését önálló pénzkiadási jogával. Korábban az ország pénzügyeit Bécsből irányították az Osztrák-Magyar Bankon keresztül. Első elnöke egészen 1935-ig Dr. Popovics Sándor, az Osztrák-Magyar Bank egykori kormányzója, volt pénzügyminiszter, az MTA tagja volt. Az MNB-t az ő elképzelései alapján szervezték meg. Jó kapcsolata volt a Bank of Englanddal, ami a londoni támogatások miatt volt fontos. 1927. január 1-től az inflálódott korona helyett kibocsájtotta a pengőt. 1935-ig ellenezte a pengő devalválását, nem hitt a leértékelés gazdaság-élénkítő, munkanélküliség csökkentő hatásában. l935-ben hunyt el, tiszteletére az MNB-ben ma is terem van róla elnevezve A bank alakuló ülésén így beszélt: „Egy jól megalapozott, a helyes működés garanciájával ellátott jegybank, amely független az államtól, amely kizárólag saját feladatának él, mindenesetre egyik előfeltétele a bizalom megszületésének, helyreállításának és megerősítésének” 6
Technika 2012/8
milliós lakosságának 6,2 százaléka pusztul el, kb 900 ezer fő, ebből 340-360 ezer katona, 600 ezer holokauszt-áldozat (az utóbbiak is nagy szerepet játszottak hazájuk, Magyarország gazdaságának, kulturájának fejlesztésében, mégis a magyar államigazgatás Eichmann dicséretét is kiváltva készségesen lebonyilítja elhurcolásukat) és néhány tizezer az országot a németekkel elhagyóval lesz kevesebb az ország lakossága. Csak a gyáripar 2 milliárd pengő feletti háborús károsodást szenvedett el, így Magyarország egyike lett a legsúlyosabb háborús károsodást elszenvedő országoknak. A nemzeti vagyont ért károk összességében 1944-1945-ben mintegy 22 milliárd (1938-as vásárlóértékű) pengőt tettek ki, ez az 1938. évi nemzeti jövedelem több mint ötszöröse, a nemzeti vagyon kb 40 százaléka. A sínhálózat 40 százaléka pusztult el, a vasúti járművek nagy részét elszállították, a gyáripar 54, a mezőgazdasági vagyon 20 százaléka veszett el. A német, nyilas kiszállítások, a háborús rekvirálások és pusztítások következtében a harcok során keletkezett károkkal azonos vagyon veszett el. Ráadásul az ipar a leg-
súlyosabb veszteségeket azokon a területeken szenvedte el, ahol a legkisebb volt az elmaradása a nemzetközi élmezőnytől. Ilyen volt a gépipar, amely kapacitásának a 36 százaléka semmisült meg. A gyárak felszerelésének kiszállítása 1945 áprilisáig szakadatlanul folyt. A tárolt gyártmányok elhurcolásából 800 millió, a munkagépek elvesztéséből 343 millió, épületrombolásokból 245 millió, műszaki létesítmények pusztulásából 216 millió pengő kár keletkezett. E károkat tetézte a Romániának, Csehszlovákiának és a Szovjetuniónak hat év alatt fizetendő, eredetileg 300 millió dolláros, a világpiaci áremelkedések miatt gyakorlatilag megduplázódó háborús jóvátételi kötelezettség, annak ellenére, hogy 1946-ban az új forint kibocsátását elősegítve a Szovjetuniónak átütemezhettük a jóvátételt. Még így is komoly problémákat okozott a hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok megszakadása, ami a helyreállításhoz szükséges nyersanyagok és energiahordozók beszerzését akadályozta. Az ország azonban úrrá lett a nehéz helyzeten, de ez már egy másik történet volt. Komornik Ferenc
INNOVÁCIÓ
Meggyorsítandó a szegedi lézerberuházás A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a lapunkban már többször ismertetett szegedi szuperlézer-beruházás, az ELI (Extreme Light Infrastructure) késése miatt vizsgálatot rendelt el. A létesítménynek, amelynek együtt kell majd működnie a prágai és a bukaresti hasonló központokkal, 2015-re el kell készülnie, de jelenleg egy éves késésben van. A 60 milliárd forintos nagyberuházást a budapesti, 90 százalékban állami kézben lévő ELI-HU projektcég menedzseli és csak a maradék 10 százalékon osztozik a Szegedi Tudományegyetem és Szeged városa. A lézerberuházás az egyik legígéretesebb projekt, amely Európa lemaradását a K+F-ben lenne hivatott mérsékelni. A beruházásban 14 uniós tagország által alakított konzorcium vesz részt. Mint írtuk, az intézmény nem azért kerül Szegedre, és nem Budapestre, mert a felzárkózandó és ezért támogatandó kategóriába tartozik, hanem, mert Bor Zsolt és Szabó Gábor professzorok nevével fémjelezve az itteni egyetemen működik a világ egyik legjobb lézerfizikus iskolája. A létesítményhez Magyarország 15 százalékos önerőt, pár kilométernyi autópálya költségét ajánlotta fel és a beruházáshoz a forrást az országnak szánt EU-s gazdaságfejlesztési operatív programból kell lehívnia, onnan, ahonnét többek között a KKV-k fejlesztését is lehet támogatni. Szeged polgármestere 2010 őszén kétszer is interpellált a célra már rendelkezésre álló 1 milliárd forint befagyasztása és az előkészítés elhúzódása miatt, majd a kormány 2011 tavaszán kiemelt beruházásnak minősítette az ELI-t, ám a to-
vábbi eljárások mégis elnyúltak. A szakemberek szerint feszített munkával talán behozható a lemaradás, amivel nem veszélyeztetnénk a prágai és a bukaresti társintézmények munkáját és 200 kutató a világ minden tájáról juthatna fejlett kutatói infrastruktúrához. Ha 2015-re elkészül, első eredményei 2016-2020 körül jelennek meg. A lézertechnikát hasznosító fotonukleáris és fogyasztói elektronikai piac Európá-
ban 270 milliárd eurót jelent évente és még a válság éveiben is évi 7,5 százalékkal nő. W.M.
Technika 2012/8
7
INNOVÁCIÓ
LUDUS: tanulás, oktatás szórakoztatva Sikeresen teljesül egy délkeleteurópai EU-projekt a Komoly Játékok trémakörében, amelyben tevékeny részt vállalaltak az MTA SZTAKI, a Pécsi Tudományegyetem és a BME szakemberei is.
Az Európai Unió által részben (70-90 %-ban) támogatott projektjei közül egyre fontosabbak a Közép- és Keleteurópát célzó együttműködési programok. Ezek között a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program (SEE) célja, hogy elősegítse a stratégiai fontosságú transznacionális partnerségek kialakulását a területi, gazdasági és társadalmi integrációs folyamatok felgyorsítására, a térség kohéziójának, stabilitásának és versenyképessségének növelésére. Ezért ez a Program nagy hozzáadott értékű, eredményorientált és a programterülethez igazodó stratégiai projekteket támogat. Egyik ilyen akció a LUDUS projekt, amely a Komoly Játékok felhasználásának lehetőségeit, elterjesztésének formáit kutatja az oktatásban, a tanulásban, segítve az ismert EU-s törekvést is, hogy a tanulás terjedjen ki az emberek egész aktív életére. De mindenekelõtt azt kérdeztük Kovács György professzotól, az MTA-SZTAKI kutató-labor vezetőjétől, hogy mit takar a Komoly Játékok fogalma. Komoly Játékok – A „serious game” (komoly játék, KJ) fogalmát már sokkal régebben használták, mielőtt a számítógépeket és az elektronikus berendezéseket bevezették volna a szórakozta-
8
Technika 2012/8
tásba. Clarc Abt tárgyalta az ötletet és vezette be a kifejezést még 1970ben kiadott Komoly Játékok című könyvében. Ebben ilyen meghatározását adta: a játék két vagy több döntéshozó olyan tevékenysége, amelyben bizonyos korlátok között el akarják érni céljaikat. Mi abban az értelemben használjuk a komoly játékokat, hogy ezeknek meghatározott és jól átgondolt oktatási célja van és nem elsősorban szórakozásként játsszák A jétékokat legalább az 1900-as évek óta használják oktatási körökben. A papíralapú oktató játékok az 1960-as és 70-es években váltak népszerűvé, de eltűntek a Back to Basics (vis�sza az alapokhoz) mozgalom idején, aminek célja a diákok gyenge olvasási, írási és számolási képességeire való összpontosítás volt. A számítógépek elterjedésével az 1980-as években az oktatási játékok ismét népszerűek lettek az osztálytermekben, például az Oregon Trail, a Math Blaster és Number Munchers. A legtöbb szakértő ma azt mondja, hogy a KJ alapvetően gyakorlás, helyzet-szimuláció, vagy oktatás, de a fő cél a felhasználó szórakoztatása. Ezzel szemben szerintünk a komoly játékok (KJk) olyan játékok, amelyekben a felhasználó inkább a céljára tõr, mintsem, hogy pusztán szórakozzék. A KJ-k gyakran nagyon hatékonyak
abban, hogy részlegesen eltakarják a tanulást és a felhasználónak aktív szerepe van bennük és majdnem mindig szórakoztatók. A Komoly Játékok hatékonyak, mert szituációs tanulást nyújtanak szórakozás közben, aktív gondolkodást váltanak ki, a komplett környezetek gyors megértését igénylik, aktivizálják a felhasználót, ezáltal sikerérzetet adnak, de a kudarcot okozó hibáik értékes oktatási elemet adnak. A legtöbb ember könnyebben befogadja az interaktív csatornákon érkező információkat, vagy amelyeket versenyben, szórakozás közben kell megszerezni. A LUDUS projekt – Ezek szerint az EU nagy fontosságot tulajdonít a játékalapú tanulásnak. Ezt a célt szolgálja a LUDUS projekt? – Igen, amit kifejez e projekt teljes címe: Európai hálózat az innovatív, játék alapú tanulással kapcsolatos technológiák használatára a tudás megosztására és közvetítésére. A LUDUS 85 százalékos támogatást kap a SEE programon keresztül, a fennmaradó részt nemzeti források alkotják, hiszen teljesítésében részt vesz 6 ország 8 partnerintézménye: Görögország (PROMEA BIC-Bussines Innovation Center Epirus), Olaszország (POLIMI Politechnic School of Milan, METID UNIMIB – University of Milan Bococca), Románis (ARIES) Szlovénia (BSC) Bulgária (BIA). Magyarországról kezdetben az INNOSTART volt a tagja, 2012-től a SZTAKI helyettesíti. A teljes költségvetés 1,5 millió euró. A projekt koordinátora a görögországi Epirus Innovációs Központ. A projekt kezdete 2009 májusában volt, befejezése 2012 október. Ezalatt létre kellet hozni egy olyan európai hálózatot, amely a
INNOVÁCIÓ
Komoly Játékok innovatív területén segítené elő a tudástranszfert és a jó gyakorlatok megosztását. – Mondana az eddig elért célokról részleteket? - A komoly játék ipar helyzetének felmérése, törekvés a komoly játék ipar szereplőinek összehozására azért, hogy növeljük a technikai fejlődés lehetőségeit, a játékok adaptálását, növeljük e téren a vállalkozói aktivitást, valamint az érintett cégek és fejlesztők versenyét. Feladatunk volt a játék alapú tanulás kapacitásának növelése, egy Web-alapú együttműködési és tudásmenedzsment platform, tudástranszfer az oktató játékok területén, adatbázis kialakítása, promóciós és figyelemfelkeltő akciók. Célként találkozási pont kialakítása az oktató játékok fejlesztésében érdekelt interdiszciplináris fejlesztőknek, új kutatások és fejlesztések támogatása a komoly játékok területén és hosszabb távú oktatási-tanulási kezdeményezések és az innovatív megoldások használatának elősegítése és sok más. Versenyképes alkalmazottak – Milyen hozadékai vannak a Komoly Játékok alkalmazásának? – A Komoly Játékok legfőbb előnye a rendkívül hatékony és mindenre kiterjedõ oktatási eszközök használata. Elősegítik a tudástranszfert és javítják a tanulás hatékonyságát azáltal, hogy a tanulási folyamatot élvezhető élménnyé teszik. Gazdaságos, időtakarékos, hatékony és minőségi segédeszközöket mobilizál az oktató jellegű tréning és tanulási módszerek bevezetésére. Javítja az alkalmazottak képességeit a különféle készségek fejlesztésével, amivel nő technikai tudásuk, ezáltal üzleti versenyképességük. Nyomon követik a technológiai fejlesztéseket, támogatják a helyi fejlesztéseket. De igen komoly a hatásuk a gazdaságra is. Mivel egy
gyorsan fejlődő technológiai szektorról van szó, a Komoly Játékokba való befektetések serkenthetik a helyi gazdaságokat, különösen az informatikai szektort, munkahelyeket hozhatnak létre, elősegíthetik például a határon átnyúló együttmûködéseket. Ehhez persze előremutató innovációs politika is szükséges, amely bátorítja a gyártási fejlesztéseket. A kreatív művészek, grafikus tervezők, fejlesztők, játékelemzők és vállalakozók részvételével kialakulhat a Komoly Játékok körül egy technológiai közösség is. Végülis ez is egy hozzájárulás lehet a délkelet-európai régió innovációs felzárkozásához. Komoly Játékok eseményei – Milyen eseményeken keresztül teljesültek a projekt céljai? – A projektindító találkozó a koordinátor Görögországban volt 2009. június 18-19-én. Ezután a nyitó ötletgyűjtő talákozón vettünk részt. Ezt követően információsnapot rendeztek Bulgáriában, majd Olaszországban és Romániában. Ezután készült el egy felmérõ tanulmány a Komoly Játékokról (Játék barométer). Ezt követte a LUDUS project web-lapjának felújítása, majd az 1. és 2. Európai Legjobb Tanuló Játék verseny. 2011-ben Milánóban tartottuk a
LUDUS kozorcium második nemzetközi konferenciáját, Olaszországban következett egy tudásmegosztó regionális tréning tanfolyam, majd a második projektmegbeszélés, az első nemzetközi konferencia és az Első Komoly Játékok Nyitott Tanuló Laboratórium és a 2. Európai Legjobb Tanuló Játék verseny, végül a második nemzetközi konferenciánk. A LUDUS projekt eddigi munkái és megbeszélései igazolni látszanak a projekt fő elvárásait és céljait. A konferenciákon, szemináriumokon és a különböző kategóriákban megrendezett versenyeken az összes partner szervezet képviselői és többszáz vendég vett részt, képviselve az összes célcsoportot. Így minden esély adott a projekt sikeres lezárására. Wellek Margit
Várjuk mindazok jelentkezését, akiket érdekel a KOMOLY JÁTÉKOK elmélete és gyakorlata, szívesen csatlakozna a magyar szakértői csoporthoz, részt venne a hazai szakmai összejöveteleken, workshopokon. A LUDUS projekt eredményeinek ismertetésére, terjesztésére tervezünk a közeljövőben egy szakmai értekezletet, bemutatót. További info: prof. Kovács György,
[email protected] 06-1-2796224
Technika 2012/8
9
MÉRÉSTECHNIKA
Újra „mmg” mûszerek Pakson a Weszta-T Kft.-tôl? A múlt század hetvenes éveinek második felében a folytonosan növekvő villamos energia igény a hagyományos energiaforrásokkal egyre nehezebben volt kielégíthető. A megoldás érdekében döntés született egy nukleáris energiával üzemelő erőmű létesítéséről. Magyarországon, Pakson épült fel az atomerőmű, ahol – a teljes kiépítést követően – négy, kgst együttműködéssel megvalósított erőművi reaktor termeli a villamos áramot. A jelentős beruházás rendkívül szigorú követelményeket támasztott a beépítésre kerülő eszközökkel, műszerekkel, működést vezérlő és biztonsági berendezésekkel szemben. Az MMG Automatika Művek akkoriban meghatározó, tradicionális műszergyártó vállalatnak számított a kgst-n belül. A magas műszaki színvonalú gyártmányok, a korszerű technológia és a megbízható minőség lehetővé tette, hogy a patinás nagyvállalat az atomerőmű egyik fontos
10
Technika 2012/8
beszállítója lett. Az 1982-től 1988ig terjedő időszakban a cég közel 14 600 atomerőművi minősítéssel rendelkező nyomáskapcsolót és nyomástávadót, több ezer hőmérséklet távadót gyártott és szállított Paksra. Ez azt jelentette, hogy a reaktortér kivételével, az egyes és kettes blokk műszerezésében is megjelentek az MMG műszerek, a hármas és négyes blokkban a primer műszerezés (távadók) terén már a magyar gyártmányú eszközök domináltak. Az MMG tervezte és kivitelezte a vezérlőtermi megjelenítés jelentős részét is. Az MMG AM Rt. egészen a kilencvenes évek végéig talpon maradt, a privatizáció az ezredfordulón érte el e nagyvállalatot. Ezek
után – többek között – az erőműben alkalmazott műszerek gyártása Budakalászon, a Weszta-T Kftnél folytatódott. Ennél a teljes egészében magyar érdekeltségű cégnél talált munkahelyet és megélhetést a területen dolgozó számos kiváló szakember, akik a gyártmányokat időközben a kor követelményeinek megfelelően korszerűsítették, és folyamatosan fejlesztik tovább. Most, hogy esedékessé vált a Paksi Atomerőmű felújítása, a Weszta-T Kft., pályázni kíván műszerek szállítására. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. részére végzett munkának egyik alapfeltétele a nukleáris minősítés megszerzése. Ehhez felül kellett vizsgálnunk, és ki kellett bővítenünk a már meglévő irányítási rendszerünket, mind a minőségirányítás (ISO 9001), mind a környezetirányítási (ISO 14001) területén. Néhány apró részlet, érdekesség a témában: • Minden, az MVM PA Zrt.-vel kapcsolatos és általuk meghatározott
MÉRÉSTECHNIKA
vel, a tervezéssel, beszerzéssel és a szerelési munkákkal kapcsolatos előírásokat, az alkalmazandó munkautasításokat, stb. A Weszta-T Kft. felkészültségének és szervezettségének, valamint a többlet feladatokat is teljesíteni kész alkalmazottai csapatmunkájának köszönhetően sikeresen teljesítette a nukleáris minősítéshez szükséges elvárásokat. A megszerzett nukleáris minősítést a következő évben, majd ezután minden harmadik évben meg
kell újítani az MVM PA Zrt. szakemberei által végzett felülvizsgálaton, audit formájában. Ezek után bizakodva tekintünk a beszerzési eljárások elé, remélve, hogy újra egy olyan nagy múltú és jó hírű céggel dolgozhatunk együtt, mint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Merkl Gábor fejlesztőmérnök Sántha Iván minőségirányítási vezető
dokumentumot az atomerőmű teljes élettartamára meg kell őrizni, ezért a nyomon követhetőség kiemelt szerephez jut mind a dokumentálás, mind az alapanyagok terén. • Kiemelten fontos feltétel, hogy beszállítóink is megfeleljenek bizonyos atomerőművi követelményeknek. • Szükség volt cégünknél olyan eljárás bevezetésére is, amely az MVM PA Zrt. területén végzett helyszíni munkával kapcsolatos szigorú előírásokat szabályozza: meghatározza pl. a projektben résztvevőkkel szemben támasztott képzettségi követelményeket, az egyéni védőfelszerelések használatát, a tűzvédelmi, sugárvédelmi, rendészeti és minőségirányítási előírásokat, a speciális hulladék kezelési előírásokat. Ez az eljárás tartalmazza a projekt működéséTechnika 2012/8
11
MÉRÉSTECHNIKA
NATO AQAP rendszerre felkészítés Légpárnás hajók, hangágyúk
Hangágyúk katonai, rendészeti és egyéb alkalmazásokra
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu
12
Technika 2012/8
Légpárnás hajók katonai, rendészeti, sport, hobby és egyéb alkalmazásokra
MÉRÉSTECHNIKA
Audio-, videostúdiók eszközei
Különleges kézimûszerek
A villamos és hôtechnikai kalibráció eszkozei
Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók
Villamos biztonságtechnikai mûszerek
Porozitásmérô, rezgésmérô
Komponens-analizátorok LCR-mérôk, mérôhidak
Akusztikai és környezetvédelmi mérôeszközök, rendszerek
Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra
Akusztikus kamera
Klímakamrák
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu
Technika 2012/8
13
GÉPIPAR
Négyszeresére növelt Horn termelôbázis A közelmúltban a négyszeresére bővült a Paul Horn GmbH termelőbázisa, a tübingeni Horn Hartstoffe. Ez jelentősen hozzájárul az alapító Paul Horn által a Horn Hartstoffe 1991-es létrehozásakor meghirdetett vállalati filozófia megvalósulásához, miszerint a keményfém-szerszámok gyártásában is akkor lehet a legjobb eredményeket elérni, ha az egész gyártási folyamatláncot sikerül a cégnek befolyásolnia. A Horn ma is azt vallja, hogy sikereit jórészt az említett vállalati filozófiának köszönheti. Az elmúlt években a cég bővülése mindenképpen szükségessé tette egy új, a legmodernebb technológiával felszerelt gyáregység létrehozását. Jövôbemutató üzem 30 millió euróból Az eddigi gyártól alig tízperces gyaloglásnyi távolságra található új gyártóüzem 5 000 négyzetméteres alapterületével négyszer nagyobb a keményfém-anyagokat gyártó előző kapacitásánál. A beruházás 30 millió euróba került, amelyből felépítették az épületet, kivitelezték az alkalmazott technológiákat, a gyártási eszközök beszerzését, valamint a szigorú környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést. A kemény anyagok gyártására szolgáló, 60 alkalmazottat foglalkoztató üzemben megnövelték a fémsajtoló, a fröccsöntő, szinterelő és porkezelő kapacitást. A Horn Harstoffe jövőbemutató gyártási koncepcióját nemcsak a legmodernebb gyártástechnológiával felszerelt üzem, hanem a munkahelyi ergonómiának való megfelelés is hűen tükrözi. Elég itt a tiszta, tágas tereket, a világos szí-
14
Technika 2012/8
nű talajt, vagy a személyzet munkahelyi komfortját növelő válaszfalakat említeni, de emellett a Horn nagy hangsúlyt fordított a környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontok betartására is. Az energiaellátást naprakészen jelző csövek jól látható helyen vannak, így figyelemmel követhetőek az éppen aktuális termelési folyamatok. Továbbá egyszerűsítik a munkaállomások szintjén is kivitelezhető műszaki beavatkozásokat is. Technológiai folyamat a portól a késztermékig A gyárban elvégzendő technológiai folyamatok a 0,6 és 6 mikron közötti méretű, por formájú keményfém ötvözetek keverésével, valamint formákba helyezésével kezdődnek. A sajtolásra kész keverékek egy függőleges, a gyártási folyamatnak megfelelő tartalmú, kör alakú magazinban állnak megmunkálásra készen. Két dugattyús prés – egyik vadonatúj – nyomja a keveréket, amelynek a sajtolt részei megfelelnek a Supermini termékcsoport különböző szerszámformáinak. Az anyag még porózus és törékeny, a változás akkor következik be, amikor az öntvény kiegészítő elemeinek az előszinterelése injektálás útján megtörtént. A szerszámokká alakulás a forgácseltávolítással folytatódik. Két új kemencének a termelésbe állításával megkétszerezték az előszinterelő kemencék számát. A különféle formájú vágólapkákat fröccsöntéssel állítják elő. A fröccsöntés egész folyamatát automatizálták. A gyártási folyamat során 1 300 és 1 500 C-fok közötti hőmérsékleten a porózus szerkezetű anyagból nagy szilárdságú és ellenálló kemény vágólapkák alakulnak ki,
miközben a térfogatuk 20–25 százalékkal csökken. Az öt HIP típusú szinterelő kemencében végbemenő kezelés meghatározó adatai és paraméterei a kemencék elektronikus kijelzőin megjelennek, ami fontos szerepet játszik a végső termékellenőrzésnél. Modern eszközökkel történik a többszintű nyomással végzett fröccsöntés, melynek során elektromos meghajtók és keresztirányú öntvénytengelyek alkalmazásával komplex formájú és megemelt teljesítményű vágólapkákat állítanak elő. Egy új izosztatikus sajtolóval további öntőformákat állítanak elő, amelyekből új szerszámgeometriák alakíthatók ki a forgácseltávolítás révén. Az elkészült vágólapkák minőségét teljes egészében automatizált mérést végző gépeken ellenőrzik. A gyártóüzemben működik egy keményfém-ellenőrző laboratórium, amelyben a fémek fizikai tulajdonságait az egész munkafolyamat során ellenőrzik, s ez kiterjed a por formájú anyagtól egészen a grafitra felvitt keményfém lapkákig. Békés Sándor
GÉPIPAR
Új raktárcsarnokkal bôvült a Plan Zrt. logisztikai központja A PLAN Kereskedelmi Zrt. kecskeméti székhelyű, magyar tulajdonban lévő vállalkozás, mely már 20 éve épületgépészeti anyagok kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A vállalat még további 5 helyen, Budapesten, Szolnokon, Pécsett, Mohá cson és Szekszárdon is rendelkezik szakáruházzal. Romániában pedig 3 nagyvárosban működtet képviseletet. A Plan Zrt. 345 márka, több mint 35 000 minőségi termékét kínálja a vevőinek, víz-, gáz-, központi fűtés, napkollektor és ehhez tartozó gépészet és alkatrészek teljes választékával. A Plan Zrt. a gazdasági válság ellenére az elmúlt években piaci pozícióját meg tudta erősíteni. Az építési beruházások volumene csökkent, ugyanakkor megnőtt a kereslet az energiatakarékos és megújuló energiát képviselő termékek iránt. Innovatív technológiák és a legkorszerűbb energiahatékony épületgépészeti rendszerek forgalmazását vezette be a vállalat: hőszivattyús- és szolár rendszerek, pellett és faelgázosító kazánok felületfűtés, -hűtés, alacsony hőmérsékleten is hatékony gázkazánok, radiátorok és ezek meglévő gépészeti rendszerekhez kapcsolható szerelvényeit értékesítik. Az épületgépészeti megvalósításhoz ingyenes szaktanácsadást és tervezési szolgáltatást nyújtanak. A kivitelezéshez szükséges rendszerelemeket a tervek alapján az utolsó szerelvényig listázzák, összeállítják. A vállalat folyamatosan fejleszti logisztika hátterét, így országosan több mint 12 000 m2-en képes tárolni és mozgatni termékeit, ezzel biztosítva a rugalmas vevőkiszolgálást, mely átfogja a komissiózást, tárolást és az áru kiszállítását a beruházások helyszíneire. A Kecskemét, Kurucz krt. 28. szám alatti székhelyen műszaki átadásra került
egy új és modern, minden igényt kielégítő 1368 m2 hasznos alapterületű raktárcsarnok, valamint egy hozzá tartozó 170 m2 alapterületű fedett szín. Ezzel a kecskeméti székhelyen a raktárkapacitás 5100 m2re emelkedett. Az új csarnok 320 tonna raklapos áru tárolására alkalmas. Korszerű állványrendszerek, elektromos emelő kocsi és targoncák támogatják a színvonalas logisztikai tevékenységet. A projekt az Új Széchenyi Terv keretén belül az Európai Unió támogatásával valósult meg.
Technika 2012/8
15
GÉPIPAR
A Ganz EEG Kft. Magyar Termék Nagydíjat kapott A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. kettôs beömlésû hegesztett házú erômûvi szivattyúja 2012-ben megkapta a Magyar Termék Nagydíjat valamint az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Exporthitel Különdíját. A kitüntetést az Országházban átvevô Szitár-Csanádi Attila igazgató arról nyilatkozott lapunknak, hogy mit jelent a díj és maga a termék a vállalat számára, amelynek sikerült új fejlôdési pályára álllnia az elmúlt évben. – Mit jelent az Önök számára ez a díj? –A Magyar Termék Nagydíj kitüntető cím és védjegy elnyerése egyrészt az erőművi szivattyúk piacán új szegmenst nyitó terméket fejlesztő mérnökeink és a gyártást végző kollégák teljesítményének elismerését jelenti, de valójában több ennél. Egy olyan innovatív termékről van ugyanis szó, amely versenyképes a világpiacon, és alkalmas arra, hogy öregbítse a Ganz, a magyar mérnöki tudás, és a magyar termékek hírnevét, amire joggal lehetünk büszkék. Eddig a háromféle, hegesztett házú típusból Magyarországon kívül Iránba, Kínába, Olaszországba, Oroszországba, Szíriába és Törökország hőerőműveibe szállítottunk, összesen 43 darabot mintegy 10 millió euró értékben.
– Milyen előnyei vannak az új típusú szivattyúnak, mitől jobbak? –A 2009-ben az Ipari Innovációs Nagydíjat is elnyerő termékünknek két nagy előnye van a hagyományos, öntött házú szivattyúkhoz képest. Az erőművi hűtővíz keringető szivattyúk méretei egyre nagyobbak. Csak egy példa: a 2012
A kitüntetett szivattyú a száraz hûtôrendszerû atomerômûvekhez is készülhet
16
Technika 2012/8
augusztusában az épülő új rosztovi atomerőmű számára Oroszországba szállított szivattyúink több mint száz tonnásak, és 17,5 köbméter vizet képesek szállítani másodpercenként. Az új termék fejlesztésének egyik legfontosabb indoka az volt, hogy a szivattyúk méretének növekedésével egyre nehezebbé vált a szivattyúházöntvények megfelelő minőségben történő elkészítése. A gyártási időt ekkora szivattyúk esetében a nagy méretű öntvények elkészítése nagyon meghosszabbítja. A hegesztett szerkezetű háznak köszönhető súlycsökkenés viszont anyagköltség-megtakarítást is biztosít, ami további járulékos előny. A hegesztett házas szivattyúk gyártása tehát egyszerűbbé, gyorsabbá és gazdaságosabbá teszi a gyártási folyamatot. Így szó szerint könnyebben a megrendelő igényeire szabható a gép, ami 10-15 százalékkal olcsóbb, és mindez együttesen jelentős versenyelőnyt biztosít. – Atomerőművekben is használhatók ezek a szivattyúk? – Atomerőművekbe eddig nem szállítottunk ilyen gépeket, de ennek nincs akadálya. Az új termék fejlesztésének hátterében ugyanis az atomerőművekben is alkalmazott úgynevezett erőművi száraz hűtőrendszerek igényei álltak. A ma épülő atomerőművek hűtőtornyaiban is sokhelyütt a világszerte
GÉPIPAR
ismert Heller-Forgó féle indirekt száraz hűtőrendszert alkalmazzák, miután a szükséges hűtővíz nagyon sok helyen nem, vagy csak nagyon drágán biztosítható. A rendszer így nagy mennyiségű kondenzvíz zárt rendszerben való keringetésére szolgáló szivattyúkkal működik. Ezek a szivattyúk közvetlenül a gőzturbina kondenzátorából szívnak, ami miatt nagyon jó szívóképességre van szükség. Folyamatos üzemről lévén szó a zárt rendszerben keringetett nagy mennyiségű kondenzvíz nagy teljesítményt és magas szivattyú hatásfokot igényel és alapvető a rendszer alacsony energiafelhasználása is. A keringető szivattyúk által betáplált energia egy része rekuperációs turbinákkal visszanyerhető, amit a közös tengelyű motor-szivattyú-turbina gépcsoport egyetlen elektromotorral képes megoldani. – Melyek ma a cég legfontosabb piacai? – A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. a magyar Ganz Holding Zrt. és az orosz Atomenergomas Nyrt. 2008-ban alapított vegyesvállalata, amely számára megnyílt a meglehetősen zárt orosz piac. Az orosz kormány atomenergetikai fejlesztési programjának részeként ma 9 erőmű épül Oroszországban és ös�szesen húszra van megrendelése a Roszatomnak, ami komoly piaci lehetőséget jelent a Ganz EEG Kft. számára is. A leglényegesebb változás, hogy az elmúlt fél évben hétszeresére növekedett a a Ganz EEG Kft. megrendelésállománya, amely jelenleg 49,5 milliárd dollárt, több mint 10 milliárd forintot ér el. Ebből az összegből a Roszatomhoz tartozó cégek megrendelései 30 millió dollárt (mintegy 6 milliárd forintot) tesznek ki. Az idén a vállalat árbevétele várhatóan meghaladja az 5 milliárd forintot, amely több mint háromszorosa az előző évinek. Szintén számottevő tételt
jelentenek a megrendelések között a Leningrád-2-es atomerőmű számára készítendő átrakóberendezés részegységek, valamint a szlovákiai Mohi (Mohovce) és a csehországi Dukovany atomerőmű átrakóberendezéseinek rekonstrukciója. Jelentős további megrendelésekre számítunk egyebek közt ukrajnai atomerőművek részéről. Emellett aktívak vagyunk a hagyományos piacainkon is: vízgéppótalkatrészeket szállitunk idén Pakisztánba és Egyiptomba. Utóbbi országba több mint 200 szivat�tyútelepet gyártottak korábban a Ganz-elődvállalatok, a pótalkatrész-ellátását azóta is a cégünk biztosítja. – Milyen fejlesztés folyik, várható-e, hogy a gyártásban újabb termékek jelennek meg? – A hegesztett házú szivattyúk esetében a szívóképesség javítása érdekében új típusú, csökkentett előperdületet adó szívótérrel ké-
szül a szivattyú, s azt összehangolta a fejlesztő csapat a szivattyú járókerekével. A szívóképességet és a hatásfokot, továbbá a teljesítményjellemzőket modellméréssel sikerült pontosítani. Az alaptípuson kívül kisebb teljesítményű illetve nagyobb jellemző fordulatszámú típusok is készültek. A fejlesztés jelenleg a típusválaszték bővítésének irányában folyik amivel a minél nagyobb piaci részesedés megszerzése a cél. Emellett olajipari szivattyúk gyártásán dolgozunk. Korszerűsítettük a vízgépek mérésére szolgáló laboratóriumunkat és jelentősen fejlesztettük az úgynevezett kisminta mérő berendezéseket és azok műszerezését. Folyamatban van a géppark fejlesztése, hogy a cég minél költséghatékonyabban tudja kielégíteni a megrendeléseket. A Ganz EEG Kft. atomerőművi gépészeti berendezések – atomerőművi üzemanyagátrakóberendezések és ezek részegységei mellett, hagyományosan vízszivattyúkat, vízturbinákat, vízfékeket és egyéb vízgépészeti berendezéseket, illetve dugattyús szivattyúkat, olajipari fúróberendezések és ezek alkatrészeinek tervezését, gyártását, szervizelését, valamint villamos vezérlő- és szabályozó berendezések tervezését és kivitelezését végzi. Be tudunk kapcsolódni az anyacégnél folyó fejlesztésekbe is. Az Atomenergomas Nyrt. ugyanis diverzifikálja a termelését, ami azt jelenti hogy az atomenergetika, illetve a fosszilis üzemanyagú erőművek számára gyártott berendezések mellett az olajipari berendezések, sőt az alternatív energetika, ezen belül a szélenergetika is szerepel már a portfoliójában. A Ganz energetikai gépgyártásban felhalmozott tapasztalata, a know-how, illetve mérnökeink szaktudása lehetővé teszi a közös fejlesztést és gyártást akár más termékek vonatkozásában is. K. L. Technika 2012/8
17
GÉPIPAR
NOVOFER Alapítvány GÁBOR DÉNES-DÍJ 2012 általános felterjesztési felhívás A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy jelöljék GÁBOR DÉNES-díjra azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszakigazdasági vezető) szakembereket, akik a műszaki szakterületen: • kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak, • jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, • megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez, • személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét. A díjak odaítéléséről a Kuratórium dönt. A kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó) jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának vagy felügyelő bizottságának elnöke vagy tagja, az elbírálást segítő szakmai bizottság tagja, a jelölttel családi vagy alárendeltségi kapcsolatban álló személy. A díjak személyre szólnak, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díjak csak egyetlen alkalommal nyerhetők el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat. Az ideális jelölt teljesen új tudást létrehozó szakember, akinek műszaki-szellemi alkotását eredményesen hasznosítják, aki ismereteit a gyakorlatban alkalmazza, látóköre messze meghaladja a szűken vett szakterületet. A Kuratórium fenntartja magának a jogot arra, hogy a tárgyévet megelőző évek jelöltje számára is adományozzon díjat, amennyiben a jelölt a tárgyévi felhívás minden kritériumának megfelel és a jelölők, valamint az ajánlók a kuratórium ez irányú megkeresése során fenntartják korábbi javaslatukat. Gábor Dénes-díjak és speciális feltételek 1/ A Kuratórium az elmúlt 5 évben folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező, legfeljebb 7 alkotónak. 2/ A Kuratórium az elmúlt 5 évben az informatikai/infokommunikációs szakterületen folytatott, kiemelkedően eredményes teljesítmény elismeréseként „DOCLER Holding Új Generáció” Gábor Dénes-díjat adományoz egy, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező, az adományozás évében 36. életévét be nem töltött (1976. december 31. után született) fiatal (kutató, mérnök, feltaláló) alkotónak. A díjhoz a további alkotó munkára ösztönző kutatási vagy tanulmányi ösztöndíj is kapcsolódik. 3/ A Kuratórium a villamosenergia-ipar területén, illetve az ezzel szimbiózisban lévő diszciplinákban az elmúlt 5 évben folytatott, kiemelkedően eredményes mérnöki munka, kutatói teljesítmény vagy eredeti felfedezés elismeréseként, a Magyar Villamos Művek Zrt. támogatásával MVM Gábor Dénes Energetikai Nemzeti Díjat adományoz egy Magyarországon élő magyar állampolgárságú, valamint egy határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak. A határainkon túl élő magyar alkotó elismerésére javaslatot tehetnek a határainkon túli (Kárpátmedence és magyarság a világban) szakmai, valamint civil szervezetek is. A jelölést a külön e-célra kialakított adatlap felhasználásával lehet előterjeszteni. A jelölés (előterjesztés) megkívánt tartalma I. Kitöltött és aláírt adatlap. A jelölő, a jelölt és az ajánlók adatai és a jelölés rövid indoklása, az előírt formanyomtatványon II. Jelölés. Legfeljebb 3, A4-es gépelt oldal terjedelemben a jelölés részletes indoklása, a jelölő aláírásával III. Mellékletek. 1. A jelölt szakmai képzettségének és munkásságának legfeljebb 2 oldal terjedelmű ismertetése. 2. Az indoklásban hivatkozott alkotás/ok/ ill. szakmai eredmények listája (maximum 3 A4-es oldal). 3. Két, a felterjesztőtől, ill. a felterjesztő szervezettől független, szakmailag elismert szakembernek a jelölt kitüntetését támogató ajánló levele. A jelöléssel, ajánlással és elbírálással kapcsolatos valamennyi dokumentum nyelve a magyar! Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel (előterjesztéssel) kapcsolatos részletes tudnivalók a www.novofer.hu honlapról letölthetők. A jelölést (előterjesztést) mind elektronikusan (
[email protected]), mind papíralapon (1112 Budapest, Hegyalja út 86.) be kell nyújtani. Az elektronikus jelölés beküldési, a papíralapú jelölés postára adási határideje 2012. október 10. Eredményhirdetés és díjátadás: 2012. december vége. A beérkezett jelölések átvételéről a jelölők, az elbírálás eredményéről a jelölők, a kitüntetést elnyerők esetén a jelölők, az ajánlók és a díjazott jelöltek közvetlen értesítést is kapnak. A díjazottak személyét a díjátadást követően honlapunkon és a szaksajtóban is nyilvánosságra hozzuk. További felvilágosítás kérhet.: Kosztolányi Tamás titkártól (Fax:319-8916 Tel: 30/4848-004, e-mail:
[email protected]) Támogatóink: BHE Bonn Hungary Kft., Budapesti Iparszövetség, EGIS Gyógyszergyár Nyrt., Gödölle, Kékes, Mészáros és Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda, INNOVATEXT Rt., Iparfejlesztési Közalapítvány, Karsai Műanyagtechnika Holding Zrt., Magyar Innovációs Szövetség, MANO Hologram Kft., MVM Magyar Villamos Művek Zrt., NOVOFER Távközlési Innovációs Zrt., MVM Paksi
Atomerőmű Zrt., Patinorg Kft., Richter Gedeon Nyrt., SERVIER Kutatóintézet Zrt., Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, WEBMINDLICENSES Kft., Magánszemélyek 1 %-os SzJA felajánlása. 18
Technika 2012/8
GÉPIPAR
Technika 2012/8
19
GÉPIPAR
Automatizálási innovációk a Hannoveri Ipari Vásáron Az idei Hannoveri Ipari Vásár legfontosabb témái között az energia, a szállítás, az intelligens városok és a fejlett robotika szerepelt, azonban az említett témák erőteljesen jelen voltak a világ legnagyobb ipari vásárának az automatizálási innovációi között is. Ez a jelenlét egyre hangsúlyosabban támasztja alá neves szakértők azon elemzéseit, miszerint az ipari automatizálás súlypontja fokozatosan áttevődik a nem hagyományos területekként megjelölt orvosi alkalmazásokra, az intelligens városokra és szállításra, valamint az energiagazdálkodásra. A Hannoverben masszív jelenléttel büszkélkedő automatizálási innovációs kínálat a gyakorlat erejével mutatta be, hogy az elemzői jóslatokban szereplő jövő idő a jelenbe helyeződött át. Az automatizálás ugyanis igyekszik választ adni korunk „megatrendjeire”, amit főként a nyugati iparosodott világban a fokozott urbanizáció, valamint a növekvő energiaszükséglet jellemez. Termelési hatékonyság a „zöld intelligencia” jegyében Az idei hannoveri világrandevú mottója a „greentelligence”, vagyis a zöld intelligencia volt. Erre a vezérfonalra fűzte fel a Siemens is a legújabb automatizálási innovációit, amelyek az erőteljesen összekapcsolt és fenntartható termelés hatékonyságának a javítását célozták. A vezeték nélküli technológia témájában a cég bemutatta az RF200 termékcsaládjának a három RFID készülékébe illesztett I/O kapcsolatot annak érdekében, hogy egyszerűsítse az RFID olvasók gépekbe és rendszerekbe történő integrációját. Új funkci-
20
Technika 2012/8
Beckfohh XTS lineáris meghajtási rendszer
tumú termékkel: a HMI KTP400at érintőképernyővel és négy programozható funkcióbillentyűvel szerelték fel, míg a HMI KP400as modell nyolc programozható funkcióbillentyűvel és egy alfanumerikus billentyűzettel lett kialakítva. Bosch Sytronix rendszerrel integrált szivattyú és hajtás
ókkal bővültek az RF600 sorozat UHF eszközei is, mivel ellenálló képességük megnövelésével párhuzamosan távoli működtetésük is megoldódott. Továbbá megjelent az új Simatic S7-1215C vezérlő is, amelyet 100 kilobájtos felhasználói memória, egy második Profinet port, valamint a négy motornak a lépésről lépésre történő ellenőrzésére szolgáló két analóg kimenet, és gyors kimenetek jellemeznek. A HMI eszközök családja kibővült, ugyanis a monitorok és vékony kliensek széles képformátumban, 12 és 22 col közötti változatokban is rendelkezésre állnak. Szintén elkészültek a Comfort Panel család számára is a 15, 19 és 22 colos széles-képernyős változatok. A Simatic HMI Basic panelek kibővültek két új, 4 colos képformá-
Integrált rendszerek A kereskedelmi forgalmát 2011ben 34 százalékkal megnövelt német Bckhoff több vadonatúj innovációval is jelentkezett. Közülük is kiemelkedik az XTS (eXtended Transport System) innovatív lineáris meghajtási rendszer, amelyet dimenziós skálázhatóság jellemez: a motorok integrálják a pozíciófelderítő elektronikát és érzékelőket, miközben a mozgató rendszer teljesen vezeték nélküli szerkezettel lett kialakítva, 4m/s sebességet elérő kivitelben. A vezérlést egyetlen, TwinCat felszerelésű PC-vel valósítják meg, kiküszöbölve a hajtásoknál oly gyakori túltengő kábelezést, elkerülve így a torlódást és az esetleges ütközéseket. Az XTS a szakértők szerint széleskörűen alkalmazható az élelmiszeriparban és a csomagolóiparban. További újdonság az AM8000 motorcsalád kiterjesztése egy új,
GÉPIPAR
0, 5 Nm nyomatékkal ellátott változattal. Ez a motor a család többi motorjaihoz hasonlóan, egyetlen csatlakozóval kapcsolódik egy kábelhez, ami a konfigurációs adatokat továbbítja. A vezérlő részen az XFC (eXtreme Fast Control) segítségével 12,5 mikro-szekundumos ciklusidő érhető el, kihasználva az EtherCat hálózaton működő PCalapú vezérlő, a TwinCat3 szoftver, illetve az 1 mikro-szekundom várakozási idejű I/O adottságait. Robotok és meghajtók A Mitsubishi Electric gyártásautomatizálási egysége a Scara robotok F jelű családját mutatta be, amelynek egységeit nagyobb sebességi és rugalmassági, illetve egyszerűbb integrálási paraméterekkel terveztek annak érdekében, hogy növeljék a gyártósorok termelékenységét. Az RH-3FH és RH-6FH alapmodellek 3-6 kg terhelési kapacitással rendelkeznek, rendkívül gyorsak, alkalmazásukat maximális rugalmasság jellemzi. Az új robotokat egyedi vezérlő kezeli. A Mitsubishi arra is felkészült, hogy egy F-szériás robotot egy azonos termékvonalon több más robottal együtt alkalmazzanak, ezért ütközésellenes funkciót fejlesztett ki, amit a iQ Platform számára kidolgozott robotvezérlővel valósítanak meg.
Simatic HMI panelek
Festo-robotsárkány Hannoverben
Bemutatták a Mel-Servo MR-J4 új meghajtó-családot is, amelyet a csomagológépek és mozgatási rendszerek kezelésére fejlesztettek ki. Az új szervo-erősítőknél számos egyszerűsített felhasználási funkciót dolgoztak ki, ilyenek például az automatikus online hangolás, az automatikus rezgésszűrők, vagy a komponensek – kondenzátorok és relék – valós állapotát az egész termék élettartama alatt rögzítő diagnosztikai eszközök. Az új sorozat moduláris felépítése teljes körű biztonsági funkciókat is magában foglal. A sorozat analóg, digitális és impulzus minta alapú kimenettel ellátott modelleket, valamint SSCNet III/H hálózatokra, és két többtengelyes változatra kidolgozott modelleket egyaránt tartalmaz. Az MR-J4 szervo-erősítők már 200 V-os verzióban rendelkezésre állnak, és 100 W-tól 7 kW-os teljesítménytartományú motorok meghajtására szolgálnak.
Invertálható kocka A tavalyi évet 18 százalékos kereskedelmi forgalomnövekedéssel zárt Festo a bionikával egyre szorosabb kapcsolatban álló jövőbeli mechatronika vívmányait is bemutatta a vásáron, és a futurisztikus fejlesztéseinek alapjait képező mozgástanulmányaival szinte az egyetemes géniusznak számító Leonardo da Vinci nyomdokaiba lépett. Jó példa erre az invertálható, pontosabban SmartInversion nevű, kocka alapú, komplikáltan mozgó, egyfajta átalakítható papírsárkányra emlékeztető fejlesztés. A Paul Schatz szobrász és matematikus által megálmodott kocka háromszögletű, az éleinél egymásba kapcsolódó hasábokból áll, ami egy kiforduló szerkezetet alkotva, halad előre. A mozgás tehát az inverzión alapul, és a hannoveri Festo-pavilonban csodájára jártak a hasábokat megtöltő héliumtól levegőben maradó, motorok által vezérelt elektronikájú, könnyed anyagú önmozgó kockának. Elektrohidraulikus rendszerek A Bosch Rexroth fejlesztései közül említendők a változó sebességű Sytronix-szivattyúk, amelyek az elektromos meghajtást és a hidraulikus szivattyút integrálják oly módon, hogy a legfőbb vezérlési funkciókat az elektromos részbe helyezték el. A Bosch előrekonfigurált készletekkel alkalmazások egész sorára nyújt lehetőséget a Sytronix-rendszerű szivattyúkkal, amelyek közül kiemelendő a műanyagformák kidolgozása. A Bosch új termékei közül az AV03 könnyű pneumatikus szeleprendszer kihasználja maximálisan a szelepek elemeinek a diagonális beállítását arra, hogy a térbeli helyigényt 45 százalékkal csökkentse, valamint a sűrített levegő felhasználásánál 20 százalékos megtakarítást érjen el. Békés Sándor Technika 2012/8
21
GÉPIPAR
Gépipar a gyógyászatban (4.) Közismert tény a világ lakosságának a fokozott tempójú elöregedése. AZ ENSZ legújabb felmérései szerint 2050-ben a fejlett országokban átlagban három lakosra jut majd egy 60 évet meghaladó személy, miközben tízből egy személy életkora haladja majd meg a 80 évet. Ezt figyelembe véve, az orvostudomány már fokozott tempóban folytatja az olyan gyógyászati eszközök kutatását, amelyekkel egyre egészségesebbé tehető az idős személyek élete. Ezen a ponton találkozik az orvosi-gyógyászati eszközök gyártása a gépiparral. A szakosodott gépekkel előállított orvosi implantátumok iránt mutatkozó igények miatt a fejlett külföldi országokban a gépipar már belépett az orvosi-gyógyászati eszközök piacára. Ezt a folyamatot mutatjuk be az alábbiakban.
ami a dielektroforézis elvére épülő technológiai megoldás. A rendszer lelkét egy mikrofluidikus áramkörben integrált, 300 000 elektródából álló tömb alkotja. Amikor befecskendeznek egy sejt-szuszpenziót, az egyes lebegő sejtek elkülönítésére kínálkozik lehetőség, amelyeket fluoreszcencia és világos látómező segítségével elemeznek a sejtek morfológiai tulajdonságai alapján. Az elemzésre kiválasztott sejteket az NI erre a célra kifejlesztett LabView vezérlőszoftverével elektromos erőtér révén mozgatják, kiválasztva közülük a genetikai elemRitka sejteket vizsgáló zésre szántakat. A technológia alapchiplaboratórium ja az elektromos erőtér azon képesA National Instruments (NI) hard- sége, miszerint erőt gyakorolhat a ver- és szoftvereszközeivel fejlesz- folyadékban lebegő polarizálható tett ki a Silicon Biosystems egy semleges részecskékre – így például olyan hatékony miniatürizált chip- a sejtekre. A dielektroforézisnek nebe szerelt laboratóriumot, amel�- vezett elvre épülő elkülönítés techlyel észlelhetővé, elkülöníthetővé nológiailag fejlett eszközökkel törés vizsgálhatóvá váltak a keringő ténik. A DEPArray kidolgozásánál tumor-sejtek. A fejlesztés célja a a nagy pontosságú mechanika és személyre szabott onkológiai keze- mikrofluidika, a Cots elektronikai lés kidolgozása, illetve az anyai vér- műszerek, a látás- és képfeldolgozóben lévő magzati sejtekből a szülés rendszer, a mikrofluidikus ellenőrelőtti diagnosztika lehetővé tétele. ző rendszer, az NI szoftverek által A DEPArray nevű mikrochipből vezérelt szivattyúk és minta-elküálló laboratóriumban kulcsszere- lönítés, valamint az optikai szkenpet játszik az NI beépített vezérlője, ner alkalmazása csak néhány fontos elem abból a roppant összetett csúcstechnológiai rendszerből, amely lehetőséget teremt a hatékony személyre szabott onkológiai kezelések kidolgoA vizsgálandó sejtek izolációja DEPArray rendszerrel zására. 22
Technika 2012/8
Orvosi szerszámkészlet a pontosság jegyében A fogpótlások, ízületi protézisek, csontcsavarok mellett a DMG szerszámgépei alkalmasak az orvosi alkalmazások teljes vertikumának a precíziós szerszámokkal való ellátására. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt másfél évben például Európa-szerte már a KKV-k is alkalmazzák a DMG szerszámgépeit a fogászati iparban, főként a krómkobalt, cirkónium, titán, illetve más alapanyagok megmunkálására. Fölöttébb népszerű az ilyen alkalmazásoknál a HSC négy marógépe. Közülük a HSC20 linear 5-tengelyes megmunkáló központja, precíziója, rugalmassága miatt már több olasz KKV-t is arra sarkallt, hogy az élelmiszeripar és a repülőgépgyártás után portfóliójában az orvosi alkalmazásokat is 30 százalékra emelje. Az említett HSC sorozat talán legdinamikusabb darabja, a HSC High Speed Cutting sorozatú HSC20 linear, portálos kialakításával, 5-tengelyes folyamatos megmunkálási lehetőséggel, 42 000 ford/perces sebességgel, 2g-nél nagyobb gyorsulással, lineáris motorokkal való felszereltséggel, valamint mindössze 3, 5 négyzetméteres helyigényével több európai KKV-t ösztönzött arra, hogy az orvosi iparágban is sikerrel szerencsét próbáljon. A HSC sorozat képes a 800 kg-os munkadarabok feldolgozására is, de a HSC20 linear 10 kg-ig terjedő súlyú munkadarabokra való szakosodásával különlegesen alkalmas az orvosi szektor igényeinek a kielégítésére. A megmunkáló központ Gantryszerkezetű, forgatható körasztallal ellátott, öntöttvasban való kialakítása stabilitást és rezgéscsökkentést biztosít. Továbbá az A/C tengelyen integrált CN, és a monoBLOCK
GÉPIPAR
tervezés nagy pontosságot és minőséget (egészen Ra<0,2 mikron) biztosítanak a felület-megmunkálásban, ugyanakkor az 5 mikron alatti munkadarab-beállítási pontosság szintén az elmondottakat erősíti. Az Ultrasonic technológia integrálhatósága pedig kiterjeszti a megmunkálandó anyagok körét, és kiemelten ajánlott a kerámia, króm-kobalt és titán megmunkálásra épülő fogászati eszközök iparában. Multifunkcionális robotkéz Emberi kéz mellett még szilikon műkarra is alkalmazható a Festo által kifejlesztett, illetve az idei Hannoveri Ipari Vásáron nagy sikerrel bemutatott Exohand nevű robotkéz, ami képes az emberi kéz szorítóerejének akár a megduplázására is. A mechanikus csontvázra hasonlító fejlesztés a képzés mellett felhasználható az orvostudományban is, de távirányíthatósága miatt baleseteknél és veszélyes anyagok szállításánál is hasznos lehet. A kéz ízületei és hajtóegysége a kézen kívül találhatók, mozgatását egy Codesys vezérlő végzi. Az ujjak mozgatásának érzékelése után az információkat a robotkéz továbbítja a vezérlést biztosító szoftvernek, ezért a szerkezet a kézmozgást valós időben dolgozza fel. Az egyetemekkel való kapcsolattól a Festo azt reméli, hogy hamarosan a robotkéz alkalmazást nyerhet például a szélütést szenvedett embereknél az agy és kéz számítógépes interfészhez kötődő összekapcsolásával. Gerincimplantátumokra szakosodott REALMECA A francia REALMECA gépgyártó cég az autóipart, a repülőgépipart, valamint a mikro-mechanikát követően nagy sikerrel mutatkozott be új megmunkáló központjaival a gerincimplantátumok előállításának a színpadán is. Ezen a terü-
Festo robotkéz
leten vezető szerepét a fejlesztői által kidolgozott RM3-7 többfunkciós, 7-tengelyes esztergáló-maróközpontjának köszönheti, amit szuperpontosság, nagyfokú sokoldalúság és nagy sűrűségű kompozit-anyagból való kialakítása miatt alacsony hőtermelés és fokozott rezgéselnyelés jellemez. A pontosságot biztosítja, hogy a vállalat gépeinek a tengelykalibrálását lézeres interferometriás eljárással végzi: néhány tizedmikronnyi pontosság és a beállítás megismételhetőségénél mikronnyi pontosság jellemzi.
Realmeca RM3-7 megmunkáló központ
Realmeca gépen gyártott implantátumok
A HSC maróorsóval ellátott gép 50 000 ford/perces sebességen működik, szerszámtári kapacitása 60 eszköz. Két esztergáló orsója van, 50–6000 ford/percig terjedő forgási sebességgel, és szükség esetén ezek az orsók két forgó tengelyként is működnek. A megmunkálandó anyagok átmérője 32 mm, de kön�nyebb anyagok esetén ez kiterjeszthető 42 mm-re is. A megmunkáló központ nagyfokú pontossága és a földön alig 4 négyzetmétert elérő helyigénye, valamint a gyors működése alkalmassá teszi többféle orvosi eszköz előállítására is. Ezek között említendők a PEEK beültethető műanyag gerincimplantátumok, amelyeket tantál markerekkel látnak el, hogy radiológiai vizsgálat során ellenőrizzék az implantátum elhelyezkedését a beteg gerincében. Újabban a gép adottságait kihasználva, már térd- és csípőprotéziseket, valamint segédberendezéseket is gyártanak. Békés Sándor Technika 2012/8
23
MÛANYAGIPAR
Trendek az európai mûanyagiparban Az európai műanyagipar világviszonylatban mindig vezetô szerepet játszott, és a 2008-as súlyos válság után is meghatározója a globális piacnak. A 2008 közepétől 2009 végéig Európán végigsöpört válság utáni helyzetkép szerint az európai mûanyagipar ugyan elvesztette a „műanyagvilág” legnagyobb termelőjének pozícióját, ám megtartotta a világ legnagyobb műanyagipari exportőrének a szerepkörét, és az iparág ma is kulcsfontosságú az egész Európai Unióban megtermelt kereskedelmi többletérték szempontjából. „Mûanyagvilág” Európában Legyen szó akár üvegekről, játékokról, csövekről, táskákról, háztartási cikkekről, autóalkatrészekről, vagy a fogyasztási javak széles skálájáról, nyugodtan leszögezhetjük, hogy Európa „műanyagvilágban” él. Életszínvonalunk fenntartását és javítását azok a műanyagcikkek szolgálják, amelyek jórészt kőolajból származó szerves anyagként határozhatók meg. A műanyagból számos tárgy készíthető, és fizikai jellemzőinek – sokoldalúság, szigetelő képesség, keménység és fokozott ellenálló képesség
Az új Audi R8GT Spyder felhajtható fedele és nagy oldalsó panelei mûanyaggal megerôsített kompozitanyagból készültek
24
Technika 2012/8
– köszönhetően megkerülhetetlen fontosságú számos termelési ágazatban. Elég itt a csomagolóipart, az építőipart, az elektronikát, a járműipart és légi közlekedést említeni, de a felhasználók hosszú sora a gyógyászaton keresztül egészen a mezőgazdaságig terjed. Európa gazdasága 2008 közepétől egészen 2009 végéig az utóbbi 60 év legnagyobb válságát érte meg, ami a műanyagiparban is kapacitáscsökkenéssel és elbocsátásokkal járt. Ennek ellenére ma a műanyagok gyártása – beleértve a megmunkáláshoz szükséges gépek előállítását – Európában közvetlenül 1,6 millió embernek és mintegy 50 000 vállalatnak ad munkát. Ehhez járul még további foglalkoztatottak sora, akiknek munkája különböző ágazatokban a műanyaggyártáshoz kötődik. Az értékteremtő lánc magában foglalja a nyersanyagszállítókat – petrolkémiai ipar, vegyipar és adalékgyártók –, a kifejezetten műanyagiparra szakosodott gyártókat, illetve a gépgyártókat, az összetett műanyagok előállítóit, a feldolgozó és forgalmazó vállalatokat, valamint a hulladékkezelő és –feldolgozó cégeket. Nyereségtermelô csúcságazat A 2008-as évben a műanyagipar az EU 27 tagországát felölelő gazdasági térségnek 13 milliárd eurós kereskedelmi többletet hozott, csökkentve a 240 millió eurós teljes ipari kereskedelmi deficitet. A 2008-as esztendő megtorpanása a globális műanyagtermelésben azt jelentette, hogy a megtermelt mennyiség 245 millió tonnáról 2009-ben 230 millió tonna műanyagra esett vis�-
sza. De a visszaesés ellenére, Európa az 55 millió tonnás termelésével így is a világ legfontosabb műanyag-előállító régiója maradt. A 2009 és 2010 vége közötti időszakban a globális műanyagtermelés 6 százalékkal – mintegy 15 millió tonnával – gyarapodott, elérve a 265 millió tonnás termelést, s ezzel megtartva az utóbbi 20 évben irányadónak mondható éves 5 százalékos növekedési trendet. A jelenlegi hivatalos adatok szerint Európa 2010-ben a világ műanyagtermeléséből 21, 5 százalékkal, mintegy 57 millió tonnával vette ki a részét, ami a gyártóknak 17 százalékos növekedést és 104 milliárd eurós forgalomgyarapodást eredményezett. Eközben az európai feldolgozó ipar 9,5 százalékos bővülése 203 milliárd eurós növekedésben öltött testet. Erôteljes export-offenzíva A jelenlegi helyzetkép szerint Kína lett a világ legnagyobb műanyagtermelője, de Európa megtartotta legnagyobb műanyag- és műanyagtermék-exportőrnek járó babérokat. Európa a válság óta eltelt időben az innovatív komplex anyagmegmunkálásnak, az új technológiák alkalmazásának, illetve a hatékonyabb és költségcsökkentőbb tervezésnek köszönhetően őrzi a csúcsexportőr pozícióját. Ezt támasztja alá az adat, miszerint Európa műanyag-kereskedelmi mérlege 2000 és 2010 között, több mint 100 százalékos emelkedést mutatott, és 2010-ben elérte a 17,7 milliárd eurós többletértékesítési szintet. A nyersműanyag európai exportjának a legfontosabb célterületei között elsősorban Kína említhető, de Törökország, Oroszország és Svájc szintén a jelentős külpiacok közé sorolhatók. Az EU késztermék-exportja viszont jórészt Svájc, Oroszország és az USA felé irányul. Békés Sándor
TÁVKÖZLÉS
Zsebre vágott tévé a GamaxMédiától Bizonyára sokan próbálkoztak már azzal, hogy számítógépen, táblagépen, vagy okostelefonon akarták nézni kedvenc csapatuk futball-mérkőzését, esetleg filmeket és koncerteket szerettek volna élvezni az internetes mobilitás jegyében. Az Olimpia versenyeit is egyre többen nézték interneten. Valószínűleg a próbálkozók szembesültek azzal is, hogy a gól előtti pillanatban megállt a kép, vagy a tettes arcát nem lehet látni a tobzódó pixelektől. Erre a problémára nyújt megoldást a tízmilliárd forintos forgalmat lebonyolító magyar tulajdonú GamaxMédia (GM), amelynek a vezetői a közelmúltban Budapesten bejelentették, hogy a cég elsőként kínál tévétársaságok, internetes portálok és más képi tartalmakat megjeleníteni kívánó szervezetek számára olyan, szolgáltatásként igénybe vehető megoldást, amely a néző rendelkezésére álló sávszélességhez és az adott mobil eszközhöz igazítva, mindig optimális videóélményt nyújt késleltetés nélkül – a hagyományos TV-s vagy online adással egyidőben –, egyszerre akár több tízezer eszközön is. A GM ezen törekvése sikerrel járt az említett sajtótájékoztatón, amikor például a köztévé élő adását kifogástalan minőségben jelenítette meg az újságírók számára PC-n, táblagépen, illetve mobiltelefonon is. Online videózási forradalom A GM új szolgáltatása – melynek kifejlesztése mintegy 50 millió forintba került – akár egyetlen tévéműsor, vagy más online tartalom közvetítésére is igénybe vehető szolgáltatásként lendületet adhat a valós idejű mobil videózás magyarországi elterjedésének.
A GM új innovációja figyelembe vette, hogy a mobil penetráció Magyarországon mára meghaladta a 84 százalékot, az internethasználat pedig elérte a 70 százalékot. Az okostelefonok és táblagépek felfutásával az említett két mérőszám összefügg, ugyanis 2011-ben az értékesített mobilkészülékek 45 százaléka okostelefon volt, idénre pedig ez a szám már 50 százalékra kúszott fel. Mivel az is tény, hogy a mobil eszközök szinte az ország egész területén szélessávú hálózatokra kapcsolódhatnak, a jelenlegi helyzetből egyenes út vezet a mobil videó térhódításához. Természetesen egy zárójel erejéig azt is jegyezzük meg, hogy az internetes élő közvetítések, koncertek, videók zavartalan nézéséhez elengedhetetlen az igazi szélessávú fejlesztések kivitelezése, ugyanis például Amerikában azért olyan elterjedt többek között az internetes televíziós és videó-fogyasztás, mert a nagyvárosokban a 100 megabites szélessávú internetes penetráció általános, az átlagban ennek 10–20 százalékát kitevő európai sávszélességgel szemben. Csúcstechnológiai koktél A GamaxMédia által kifejlesztett technológiai koktél, összetevőit tekintve, kiterjesztett Content Delivery Network (CDN) hálózati szolgáltatást biztosít Adaptive Bit Rate (ABR) technológiával ötvözve. Ez tetszőleges videó tartalmat vagy média streamet (adatfolyamot) elfogad bemenetként, és igény szerint olyan kimeneti jel állítható elő, amit internetes kap-
csolaton keresztül bármely végfelhasználói kliens eszközön – például Windows-al felszerelt PC, Mac PC, okostelefon, Android, iPhone, iPad, iPad2, (internethez csatlakoztatott úgynevezett SmartTV) – kiváló felbontásban és minőségben lehet nézni. A jelenlegi rendszerekkel szemben, amelyek nem igazodnak a sávszélességhez és a vételi eszközökhöz, a GM rendszerében optimális képminőség, sávszélesség és szerverkapacitás érhető el. Az ABR technológia lényege, hogy a központi eszköz intelligens módon leegyezteti a kliens készülékkel, hogy az milyen típusú, illetve milyen sávszélességgel csatlakozik az internethez, majd ennek megfelelő felbontású és tulajdonságú streamet állít elő azért, hogy a tartalom az adott eszközön a legélvezhetőbb minőségű legyen. A CDN hálózat viszont, gyors és egyszerű skálázhatósága révén, nagyszámú felhasználó egyidejű kiszolgálására nyújt lehetőséget csúcsminőségben. A GM által kidolgozott, a szakmában olcsónak tartott – egyórás közvetítés százezer forintért – rendszer földrajzi blokkoló funkciója segítségével meggátolhatja, hogy olyan területekről férjenek hozzá a tartalmakhoz, ahonnan nem rendelkeznek a szükséges jogokkal. A rendszer védett a tartalmak jogosulatlan beágyazása ellen is, akadályozva az URL-k és webcímek eltulajdonítását. Békés Sándor Technika 2012/8
25
KÖZLEKEDÉS MÉRÉSTECHNIKA
Arccal a vasút felé Szinte a negyvenes évek jelszavát idézi fel a kormányzat hangoztatott törekvése a vasúti szállítások növelésére. Akkor a háborúban lerombolt vasúti hálózat újjáépítésére mozgósított a felhívás, ma a fejlesztéseken lenne a sor. Gondok közepette telt el július 6-án a 62. vasutasnap. Az ünnepség szónokainak el kellett ismerniük, hogy a vasúti szállítás részesedése igen alacsony a gazdaságban, a személyszállításban is kisebb a szerepe, például Budapestre csak minden harmadik személy érkezik vonattal, vagy autóbusszal. Nyilvánvalóan sokakat tart távol a vonatozástól a kényelem, a jó ös�szeköttetés hiánya, egyszóval az utazás kultúrája is. A hiba abban is keresendő, hogy a MÁV ügyeiben megismétlődik a háború utáni rohammunka, nagyon elmaradt a céltudatos, hosszú távú fejlesztés. Elszalasztott lehetôségek Jelenleg a már megkezdett, vagy a közeljövőben kezdődő vasút fejlesztési munkák több mint
26
Technika 2012/8
500 milliárd forintos beruházást jelentenek – számoltak be róla az ünnepi beszédek. E fejlesztésekről sok vonalszakasz neve van forga lomban, ám folyamatban csak öt helyen van a munka. Így 2011 ősztől megindult a BudapestSzékesfehérvár (befejezés 2014ben), a Budapest-Szolnok-Lökös háza, a Szolnok-DebrecenNyíregyháza (befejezés 2015-ben), a Budapest-Esztergom (befejezés 2014-ben) vonalszakasz fejlesztése. Ezeken a vonalakon korábban megindított EU-nagyprojekteket hajtanak végre általában a pályasebesség növelésére (80-100-120160 km/óra), második vágány kiépítésére. Hazai forrásból csak a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalat korszerűsítik és három kisebb jelentőségű felújítás fejező-
dött be: Kétegyháza és Mezőhegyes között a vágányfelújítás (hézagnélküli vágánnyal), a Kiskőrös és Kalocsa közötti teljes felépítménycsere és Nagyatád-Somogyszol között új, vasbetonaljas vágány lefektetése. Azt is bejelentették a vasutasnapon, hogy a MÁV hálózatán egy újabb, 400 milliárdos fejlesztés is elindulhat pár éven belül, ha igénybe tudjuk venni az uniós forrásokat. A feltételes mód azt sugallja, hogy erre a jövő évben lejáró EU-finanszírozási időszak már nem ad lehetőséget, mint ahogy a vasútvillamosítási tervekre sincs forrás, csupán a GYSEV villamosít két rövid szakaszon. Az EU-s időzavar miatt gondolják sokan, hogy a hosszú előkészítésű vonalrekonstrukciók helyett az EU-s forrásokat járműfejlesztésekre kellene felvenni. Elöregedett a jármûpark is A MÁV járművei cseréjének ugyanis nagyon eljött az ideje: a vonatok fele 30 éven felüli, minden ötödik kocsi roncstelepre való hivatalosan is. 2010 februárjáig állított be a MÁV Start 60 elővárosi motorvonatot, 25 Bombardier Traxx mozdonyt, korábban már forgalomba állt 30 Stadler FLIRT villamos motorvonat is, közben 300 felújított német kocsi a balatoni utazók kényelmét kezdte szolgálni. Például a 10 db Siemens Taurus mozdonnyal lehetővé vált, hogy a magyar-osztrák határon ne kelljen mozdonyt cserélni. A járművekkel kapcsolatos EU-tenderek is későn készültek el az utóbbi két évben, így csak remélhető, hogy 2013 végéig lehetővé válik a 70 motorvonat (Pest környékére), 18 Intercity-motorvonat és 50 felújított ICkocsi beszerzése. Számításba kell venni, hogy az EU a magyar vasút-
KÖZLEKEDÉS
hálózat európai jelentősége miatt szívesen áldoz a hazai fejlesztésekre, számos nemzetközi nagyvonal halad át hazánk területén. Ebből következően támogatja a biztosítórendszereink fejlesztését is, így az ETCS biztosító rendszer kiépítését a nemzetközi vonalakon, amelyek mellett biztosítható csak a 160 km/óra sebesség. Ilyen rendszer Magyarországon csak a BudapestBécs és újabban Szajol-Debrecen és Győr-Celldömölk között van. Gondok felületi kezelése A vasútasnapon szót kaptak a MÁV jelenlegi vezetői is, akik a gondok megoldásaként a szerintük szétradabolt MÁV szervezet újra egységesítésén dolgoznak. Lelkük rajta, hiszen a szétdarabolást is a MÁV hatékonyságának növelése céljából határozták el a szakemberek. Mindenesetre a legújabb változtatások aligha adnak okot optimizmusra. A gondok felületi kezelésének bizonyult az idei tavaszon a MÁV történetének eddig legnagyobb járatritkítása, amelynek során naponta 410 személyszállító vonat állt le és 54 vonalon szűkítették a menetrendet. Ettől hiába vár-
nak 8-10 milliárd forintos megtakarítást, hiszen ezzel a MÁV fenntartási költségei nem csökkentek, márpedig ezek teszik ki az összkiadások jelentős részét.- mondják a szakemberek. Végülis a korábban bezárt mellékvonalak közül az ígéretekkel szemben csak négyet nyitottak meg, de úgy, hogy ezeken a vonalakon csak egy-egy reggeli és esti vonat közlekedik. A vasút árufuvarozó teljesítménye évi 40-50 millió tonna, ami csak kétharmada például a cseh teljesítménynek, és csupán 26-28 százalékot képvisel az árufuvarozásban. Ennek növelésére kevés terv hangzik el. Utazási kedvezmények megvonása A MÁV-gondok nem reális felmérésének legújabb bizonyitéka, hogy problémáit összefüggésbe hozza az utazási kedvezményekkel. A pontos adatok szerint a MÁV-ot évente stabilan 150 millió utas veszi igénybe, közülük eddig általában 7 millióan utaztak valamilyen kedvezménnyel, alig többen, mint 5 százalék. Ennek ellenére megkezdődött a vasutas-családtagok kizárása a kedvezményekből,
itt is horribilis számokat közöltek, végül kiderült, hogy csak 55 000 vasutas-családtagról van szó, és az ő kedvezményük nem okoz akkora bevételkiesést, ami megrázná a MÁV-ot. – foglalt állást a szakszervezet is. Ennek hatására visszavonták a kedvezmény megvonását, ám a döntés nem végleges, a megvonási törvényt beterjesztő, majd vis�szavonó országgyűlési képviselő közölte, hogy a megvonás más törvény kapcsán is beterjeszthető. Viszont mintegy 151 ezer rokkanttól véglegesen megvonták az utazási kedvezményt. 2012. május 1-től megszűnt a növelt összegű munkaképtelenségi járadékosok, a növelt összegű özvegyi járadékosok és az átmeneti járadékosok utazási kedvezménye, meg az 57 év alatti nyugdíjasoké is. Ám a szakértők ettől sem várják a MÁV anyagi gondjainak mérséklődését, mint inkább az érintett, többségében beteg emberek terheinek növekedését. Pedig a MÁV-nak tudomásul kellene vennie, hogy mint ahogy a vasutas családtagok kedvezménye a vasutas járandóság része, úgy a rokkantak kedvezményei a szociá lis rendszerbe tartoztak. Az Európai Unióban nemzeti jogi hatáskörbe tartozik az utazási kedvezmények biztosítása azzal, hogy minden más tagállam polgárának is meg kell adni ugyanazokat a kedvezményeket. Vagyis ezekkel élhetnek a magyarok is a más EU-s országokban. A kedvezmények szerkezete hasonló a magyaréhoz (gyerekek, tanuló fiatalok, munkába járók, időskorúak, stb), de mértékük az ország életszinvonalától, a szociális támogatási rendszertől, a nyugdíjellátástól, valamint az utazási szokásoktól függően változik. Így például Magyarországon kívül Írországban ingyen utazhatnak a 66 év felettiek, de máshol is jelentős a kedvezmény számukra. Komornik Ferenc Technika 2012/8
27
ÉPÍTÉSZET
A SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó TDK-munkák tendenciái Az utóbbi időszakban több fórumon is beszámoltunk az SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó tudományos diákköri munkákról, sikerekről. 2008-tól kezdődően több, mint ötven pályamű készült, és a dolgozatok közül számos kiváló helyezést ért el az Országos Tudományos Diákköri konferenciákon. Jelen cikkben arról számolunk be, hogy a már említett nagyszámú dolgozat alapján milyen tendenciák, ismerhetők fel a témaválasztásban. Építôanyagok, eszközök, vizsgálati módszerek Fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink megismerjék és feldolgozzák egyegy anyag (építőanyag), technológia, illetve a különböző eszközök (pl.: tűzoltó készülékek) történetét. Ezen feldolgozásokat egyrészt azért is tartjuk lényegesnek, mert felgyorsult világunkban visszatekintést adnak egy-egy anyag, vagy technológia fejlődési szakaszaira, ezáltal szélesedik a látókörük a témában. Másrészt születtek olyan pályaművek, amelyek túlzás nélkül hiánypótló összeállításoknak tekinthetők. Ilyen például a frissbeton konzisztencia-vizsgálati módszereinek tanulmányozása, amely a múlt és jelen vizsgálati módszerei mellett a közel jövő újszerű vizsgálati eljárásait is ismerteti. Egy másik dolgozat a kézi tűzoltó készülékek fejlődési szakaszait dolgozta fel, amelyre például a Tűzoltó Múzeum is felfigyelt. Új, vagy kevésbé ismert technológiák ismertetése, vizsgálata Amikor egy-egy alapkutatás befejeződik és megkezdődik a technológia, az építési mód kialakítása (ami majd bevezetésre kerül a ter-
28
Technika 2012/8
mékkel összefüggésben), akkor az ezzel kapcsolatos vizsgálatok, követő kutatások következnek. Ezen vizsgálatok nem minden esetben népszerűek, mivel esetlegesen a termék, illetve technológia hiányosságaira is fényt deríthetnek. Ennek ellenére fontosak, hiszen ezek eredményei alapján továbbfejleszthető a termék, illetve technológia, nem beszélve a megjelenő szakcikkek népszerűsítő hatásáról. A „kevésbé” ismert technológiák közé tartozik például a dermesztett homokbeton, illetve a létrehozásához kialakított építési technológia. A szerkezetek vizsgálatával, fejlesztésével kapcsolatban az YMÉK-en több, előremutató eredményt adó dolgozat is készült. Az aktuális technológiák közül kiemelkedik a passzívházak építésével kapcsolatos összefoglalók, a geotermikus energia felhasználásának elemzése, az öntömörödő beton technológiai határainak vizsgálata. Ebbe a témakörbe tartozik még a különböző mélyépítési technológiák ( pl. résfalazás, a korszerű csapadékvíz gazdálkodás lehetőségei) ismertetése, vizsgálata, elemzése. Ezekkel a témákkal is foglalkoztak a hallgatók a Tudományos Diákköri dolgozatukban. Kortárs építészeti elemzések A témakörön belül nem sok pályamű érkezett, de ezek mérdföldkőnek tekinthetők az építészet megítélésében, illetve az OTDK elért sikerek alapján. A viszonylag kisszámú dolgozat közül is kiemelkedik a Wekerletelep, a múlt értékei, a jövő lehetőségei c. pályamű, de ugyancsak sikeresnek mondható a „Transzparens építészet eszköze – az üveg”. Az elmúlt évi „termés” a „Szoftépítészet”, valamint a „Látszófelü-
letek, látványfelületek” dolgozatok is érdekes témaköröket ismertetnek, és joggal szerepelnek majd – remélhetőleg sikeresen – a jövő évi XXXI. országos konferencián. Új szekciók létrejötte 2008-ban – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – a jelentkezők egy szekcióban adtak számot munkájukról, eredményeikről. A tizenegy pályamű megítélése komoly nehézséget okozott elsősorban a zsűri munkájában, ugyanis nem volt könnyű összehasonlítani, értékelni a teljesen eltérő témájú dolgozatokat, nem beszélve a szervezési nehézségekről. Tanulva az előző évi konferencia hiányosságaiból 2009-től már két szekcióban rendeztük meg a kari TDK konferenciát, az egyik szekció az „Építőanyagok és technológiák”, a második szekció pedig a „Közmű- és mélyépítés” témaköreit ölelte fel. Természetesen itt is voltak összevetési nehézségek, de már jóval kisebb mértékűek. 2011-ben a nagyszámú jelentkezések alapján egy újabb szekciót hívtunk életre, „Tűz- és katasztrófavédelem” elnevezéssel. Ez utóbbi szekció létrejötte jó példa arra, hogy amennyiben a tanszéki oktatók is lelkesek, és komolyan veszik felhívásunkat, akkor eredményesen vesznek részt nemcsak a kari, de remélhetőleg az országos megmérettetésen is. Összefoglalás Jelen cikkben a szerző – a korábbiaktól eltérően – a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó Tudományos Diákköri munka széleskörű témaköreit ismerteti.
Leczovics Péter SZIE-YMÉK
ATOMENERGIA
Fokozódó együttmûködés a Roszatommal Kirill Komarov, a Roszatom állami konszern fejlesztési és nemzetközi üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettesének vezetésével augusztus 3-án orosz küldöttség tett látogatást a budapesti Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kftnél. Az orosz küldöttség felkereste a vállalat üzemét, amelyet a Roszatom és az Atomenergomas aktív támogatásával korszerûsítenek. „A magyar gépgyártás termékeit mindig is nagyra értékelték Magyarország határain túl és Kelet-Európában. Az Önök vállalata sikeresen egyesíti a hagyományos magyar mérnöki iskola hagyományait és a modern cégvezetést. A Roszatom a jövőben aktívabban kíván támaszkodni a Ganz EEG Kft.-re és más magyar cégekre az oroszországi és külföldi atomerőmű-építési projektekben” – hangsúlyozta Kirill Komarov. Andrej Nyikipelov, az Atom energomas Nyrt. vezérigazgatója nagyra értékelte a Ganz EEG Kft. által elért eredményeket. „A cég megrendelés állománya a 2012-es év első felében meghétszereződött és mintegy 50 millió dollárt tett ki. Figyelemre méltó, hogy a megrendelések több mint fele, 30 millió dollár értékben az orosz piacról érkezett. A Ganz EEG Kft. tervezett éves forgalma idén 5,35 milliárd forint, (több mint 23 millió dollár) szemben a tavalyi 1,55 milliárd forinttal. Andrej Nyikipelov hangsúlyozta, hogy az Atomenergomas támogatja a Ganz EEG Kft. mo-
dernizációs terveit, amelynek során szorosabb együttműködésre van szükség az Atomenergomas Nyrt.-hez tartozó cégekkel. Az Atomenergomas komplex megoldások szállítójaként képes a megrendelő számára optimális ajánlatot adni. A Ganz EEG Kft. az év első felében a szerződött határidőre teljesítette az összes megrendelését – hangsúlyozta Szitár-Csanádi Attila, a magyar vállalat igazgatója. Egyebek között a Ganz 9 szivat�tyút szállított a Rosztovi atomerőmű 3-as blokkja számára mintegy 2,7 milliárd forint – több mint 12 millió dollár értékben. Az idei év végéig és a jövő évben a vállalat 9 szivattyút szállít a Rosztovi atomerőmű 4-es blokkja számára. Hasonló szivattyúkat készít a Ganz EEG a kalinyingrádi megyében épülő balti erőmű számára, illetve átrakó berendezés részegységeket szállít a Leningrádi-2-es atomerőmű 1-es blokkjának, illetve a szlovákiai Mohi (Mochovce) és a csehországi Dukovany atom-
erőművek számára. „Ezen kívül a cég részt vesz a Rosztovi, illetve a Novovoronyezsi-2 atomerőmű átrakó berendezéseire kiírt tenderen. A cég aktív a hagyományos piacain, köztük az egyiptomin, illetve részt vesz a magyarországi tendereken, valamint programot indított a mérnöki tudás átadására a fiatal szakemberek számára – hangsúlyozta az igazgató. A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. magyarorosz vegyesvállalatot 2008-ban hozták létre, amelyben 51 százalék tulajdonnal rendelkezik az Atomenergomas Nyrt. orosz energetikai gépgyártó holding, amely a Roszatom állami konszernhez tartozik Az atomerőművi berendezések mellett közepes- és nagyméretű, axiális, félaxiális, kettős beömlésű vízszivattyúkat gyárt. Mindhárom fő turbinatípus – Pelton, Francis és Kaplan – szerepel a vállalat kínálatában. A cég jelentős tervezési tapasztalattal, gyártmányai kipróbálására pedig laboratórummal is rendelkezik. Technika 2012/8
29
ATOMENERGIA
Húsz modul üzemelhet a KKÁT-ban Megkapta az Országos Atomenergia Hivataltól az üzembehelyezési engedélyt a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) négy új kamramodulja, ezzel húszra nőtt az atomerőműben elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló modulok száma. Ennek köszönhetően a KKÁTban elhelyezhető kazetta 7 200 db-ról 9 308 db-ra emelkedhet, s ez a következő öt évre elegendő lesz. Mint arról Kereki Ferenc, a KKÁT ügyvezető igazgatója tájékoztatott, a beruházás költsége 7,5 milliárd forint volt. Az új létesítmény építése az eddigi folytatásaként 2009-ben kezdődött, először az építmény stabilitása érdekében 1 milliárdba kerülő talajcserét is végre kellett hajtani.A tárolók kialakítása, alapterülete megfelel az eddigieknek, de a biztonság fenntartásával a kamratérfogatra jutó kazetták számát 450-ről 527-re sikerült növelni. Biztonságos tárolás 50 évre A KKÁT rendeltetése, hogy a Paksi Atomerőmű üzemideje alatt keletkező valamennyi kiégett kazetta A nemzeti fejlesztési miniszter 2012 agusztus elsejétől kinevezte Horváth Kristófot az Országos Atomenergia Hivata főigazgató-helyettesének. Horváth Kristóf 1997óta dolgozik a szervezetnél. Először nukleáris biztonsági felügyelőként, majd osztályvezetőként, később főosztályvezetőként töltött be felelős munkaköröket. A BME-n mérnökfizikusként végzett szakember a BGF-en nemzetközi pénzügyi menedzser végzettséget is szerzett. 2006-ban védte meg PhD fokozatát a katonai műszaki tudományok területén. Részt vesz az Európai Biztosítéki Kutatásfejlesztési Szövetség munkájában, amelynek alelnöke, majd elnöke lett. Tagja az EU Ellátási Ügynökség Tanácsadó Testületének. 30
Technika 2012/8
átmeneti tárolását ötven évre biztosítsa. A négy paksi blokk mindegyikébe 42 tonna urán-dioxid fűtőanyagot helyeznek el a reaktorba kazettákban, amelyeket az elhasználódás (kiégés) után átraknak a reaktor melletti vizes pihentető medencébe. Ilyenkor már csak a radioaktív bomlás eredményez kismértékű hőfejlődést. Régebben innen az akkori Szovjetunióba szállították a fűtőelem kazettákat további feldolgozásra, de miután ez a megoldás ellehetetlenült, 1992-ben az angol GEC Alstom moduláris kamrás száraz tárolójára kötöttünk szerződést. A létesítmény első három modulja és a kiszolgáló épület 1997-re épült meg. Jó döntés volt a száraz tárolás A tapasztalatok igazolták, hogy helyesen született döntés az ismert nedves tárolás helyett a száraz tárolás alkalmazására. A természetes hűtésű kamrás kialakítás olyan passzív rendszer, amely a már előzőleg pihentetett kiégett fűtőelemeket a kamrán átáramló levegővel hűti, mégpedig a tárolt fűtőelemektől elvont hő által fenntartott kéményhatás hajtóerejével. Ez az önszabályozó rendszer gépészeti egységek, személyi felügyelet nélkül biztosítja a megfelelő hűtést. Ilyen tárolók működnek a legtöbb nukleáris államban. A tároló biztonsága a legújabb előírások szerint is megfelelő. A tervezés alapszintjét úgy határozták meg, hogy a Duna maximális árvízszintje se jelentsen rá veszélyt. Földrengésállósága a 10 000 évente előforduló 0,25 g gyorsulást is elviseli. Kibocsátás mélyen a korlát alatt A kazettákat vízzel töltött szállítókonténerekben, évente két-három
alkalommal, az erőműből kivezető vasúton továbbítják a szomszédos KKÁT-ba, évente 480 darab kazettát. Egy konténerben maximum 30 kazetta van. Ennyi kazetta elhelyezése a tárolócsövekbe 90 órát vesz igénybe. A kazetták kezelése úgy van megoldva, hogy fenntartható legyen mind a belső, mind a külső maximális sugárvédelem. A tároló sugárvédelmi rendszere folyamatos monitorozásból, mintavételekből, személyi dozimetriai ellenőrzésekből áll. Még telepített dózisteljesítmény mérőszondákat, aeroszolmonitorokat is alkalmaznak. A létesítmény ilyen viszonyai rendkívül alacsonyak. A kibocsátás-ellenőrzés mérései szerint a létesítmény üzemeltetése során az éves összesített folyékony és légnemű kibocsátása az erre vonatkozó korlát töredéke, minössze 0,003 százaléka. Cél a gazdaságosabb üzemelés A KKÁT további fejlesztése során a kazetták gazdaságosabb elhelyezésének lehetőségeit is vizsgálják, közöttük a már több országban bevált modellt, az un konténeres tárolási módot is. A közeljövőben dőlhet el, hogy más típusra való áttéréssel, vagy a mostani módosításával lehet-e a jelenleginél hatékonyabb, takarékosabb tárolást biztosítani. Egyébként hasonló elképzelések vannak a bátaapáti NRHT-vel kapcsolatban is, ahol a kis- és közepes aktivitású hulladékok részére épített földalatti tárolóban a tárolókamrák kiképzésének, a konténerek anyagának, valamint a térkitöltés módjának megváltoztatásával az eredeti 17 kamra helyett akár 10 is elegendő lehet. Márpadig egy ilyen kamra kialakítása 2,5 milliárd forintba kerül. K.F.
ÛRKUTATÁS
SOROZAT
A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Opportunity (2004) után Curiosity (2012) Augusztus 6-án, magyar idô szerint 7 óra 31 perckor sikeresen leereszkedett a Mars Gale kráterébe az eddigi legfejlettebb ûrjármû, a Curiosíty (Kiváncsiság), hogy két éven át tanulmányozza külsô bolygószomszédunkon a valamikori élet nyomait. A Curiosity nyolchónapos útján a Marsra három pályakorrekciót hajtottak végre olyan pontosan, hogy az elég volt a tervezett landoláshoz a 154 kilométer átmérőjű Gale kráterben. Az eddigieknél sokkal több műszert szállító marsjárót, hogy ne sérüljön, ezúttal a leszállóegységről kötélen eresztették le ejtőernyő helyett. A völgyből fog felkapaszkodni egy 5000 méteres, kőzetrétegelt hegyre, az útközben talált üledékes kő-
zetrétegek a Mars múltjáról árulkodhatnak, alulról felfelé mutatva az ősi, majd az újabb rétegeket, s persze közben felfedezheti az esetleges életnyomokat, szerves anyagokat a felszínen. Legokosabb ûrszonda Ötven éve küldenek szondákat a Marshoz és a Marsra, a máig is működő Opportunityt követő Curiosity a negyvenedik ezek között, tömege viszont az eddi-
Életnyomok a Marson? • A Mars felszínén élettel kapcsolatos kísérleteket az 1970-es években a Viking 1, 2 űrszondák végeztek: azt vizsgálták, hogy radiaktív anyagok segítségével víz hozzáadásával kimutatható-e anyagcsere a marsi talajban A kísérletek többsége negatív volt. • A marsi ALH 84001 meteoritban baktériumokra hasonlító fossziliákat találtak. • 2003-ban metánt találtak a marsi légkörben, ami 300 év alatt bomlik le, aminek a Földön csak biológiai forrásai ismertek. A felszínen metánszivárgást is észleltek, de kén-dioxid nélkül, tehát az eredete nem lehetett vulkáni. Később az északi pólushoz közel vízjégre utaló nyomokra bukkantak. • Ammóniát és formaldehidot detektáltak. • A Mars felszíni képződményei óceánok, tavak, folyók egykori létezésére utalnak, amelyek a gyenge gravitáció és a légkör hiánya miatti hideg klíma következtében 3 milliárd éve elpárologhattak. Létezésükről még a bolygó vörös, rozsdás színét adó hematit is árulkodik, amely csak vizes közegben alakul ki, mint ahogy a fent található agyagásványok, szulfátok, karbonátok. Felfedeztek még hőforrásokra hasonlító alakzatokat is. Például a Phoenix űrszonda lábain vízcseppekre hasonlító alakzatokat lehetett látni, amelyek változtak is. De a pólusokon lévő jégsapkák megfagyott szén-dioxid. Az erős sugárzás és a rideg klíma miatt csak a marsi barlangokban remélnek életnyomokra bukkanni. Technika 2012/8
31
ÛRKUTATÁS
gi legnagyobb, 900 kilogram és 15-ször több műszert szállít, mint az utóbbi elődei bármelyike. Az eddigi legokosabb űrszonda érdekességei azzal kezdődnek, hogy napelemek helyett radioaktív (plutónium) termoelektromos generátor hajtja, üzemelteti. Ez a tervezett két évnél is tovább, akár másfél évtizedig biztosítja működését, ami kutatási szempontból igen fontos lehet. Útja során legalább tíz féle speciális műszer vizsgálja, főként kémiailag a talajt, a kőzeteket. Közöttük a kilométerestől a centiméteres hullámhosszig fényképező többspektrumú kamera, amely videót is készít; egy műszer, amely 10 méterről hajt végre előzetes kémiai elemzést a célpont kiválasztásához; egy lézer, amely a kőzetet elpárologtatva elemez; alfa részecske röntgen spektrométer, amely a talajmintát ért sugárzás hatására beálló színképi változást mutatja ki, műszer, amely röntgen diffrakció és röntgen fluoreszcencia alapján vizsgálja az ásványokat; sugárzásmérő és egy légköri szervesanyag (metán) mérésére szolgáló berendezés. Vagyis a Curiosityt méltán nevezhetjük Marsra küldött kémikusnak is.
Az élet nyomában A negyven eddig Marsra indított szonda is bizonyitja ennek a bolygónak a kivételes helyét az űrkutatásban. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy viszonylag könnyen elérhető, 26 hónaponként még energiatakarékos pályán is, hanem azzal, hogy legvalószinűleg valamikor volt rajta élet, hiszen bizonyított, hogy óceánok, tavak, folyók is borították felszínét, klímája melegebb volt és sokan úgy gondolják, hogy egyszer talán menedéke is lehet a földi életnek, ha bolygón-
A Mars lakhatóvá tétele (terraformáció) A Mars lakhatóvá tétele Martin J. Fogg, a terraformálás vezető szakértője szerint lehetetlen. A Marson gyenge a gravitáció és mivel már korán leállt az amúgy is gyenge lemeztektonika, a Mars belsejében a vas, nikkel, kobalt surlódása a kéreggel is leállt, így mágneses tere sincs, amely pajzsként védené a napszéltől, a töltött részecskéktől az embert. A Mars légkörét is a napszél fújta el. Ezen adottságok ismeretében a terraformálásra csak hipotézisek vannak. Az optimisták szerint a cél a hőmérséklet, az atmoszféra és az egyébb természeti tényezők megváltoztatása lehet. Légköre CFC gázokkal felmelegíthető, a légnyomás emelhető, az oxigén moszatokkal, növényzettel termelhető. A kétkedők az átalakítás hallatlan erőfeszítésein kívül etikai aggályokat is hangoztatnak, melyszerint csak teljesen élettelen bolygó jöhet szóba, mivel nincs jogunk beavatkozni más életformákba. Másrészt a földi ember is más égitesten fokozatosan átalakulhat, elveszítheti tudati, fizikai jellemzőit, amire a mai űrhajósok egészségi állapota is jeleket ad. Egy egész bolygó terraformálása helyett esetleg csak egyes lakónegyedek létesítésére lehet mód oxigénnel, napelemes, atomenergiás fűtéssel. A lakhatóvá tétel szükségessége azonban nem áll fenn, ha a Földre nem jelent veszélyt hatalmas aszteroida, és sikerül konzerválni, javítani a jelenlegi természeti viszonyokat. 32
Technika 2012/8
kat el kell hagynunk. Igaz e célnak a Jupiter Európa, és a Szaturnusz Enceladus holdja is megfelelne, de ezek sokkal messzebb vannak (persze a Marsról is 14 perc alatt érnek le a radarjelek a fény sebességével!). Egyelőre azonban a Curiosity „csak” a mikrobális élet lehetséges feltételeit keresheti, előkészítheti valamikor egy agyagminta lehozását a Földre automata űreszközzel (hiszen Marsi anyagmintával még nem rendelkezünk) illetve feltárhatja, mi vár az első ott leszálló emberre. Nagyon aláhúzzák, hogy a szonda nincs felkészülve az esetleges jelenkori marsi élet kimutatására. Késésben lehet az ExoMars Sajnos minden előkészítés ellenére az agyagmintát leszállító szonda, az ExoMars indítása veszélybe került a NASA kiszállása miatt az ESA-val kötött korábbi megállapodásból, amely szerint az amerikaiak adták volna a projekthez az Atlas-5 hordozórakétát. Amerikában is sokan sajnálják a kihátrálásukat a kooperációból, ami visszavetheti az USA bolygókutatását. A NASA a lecsökkent anyagi eszközeivel az orosz Szojuz nélkülözését lehetővé tevő űrhajó kifejlesztését és a James Webb űrtávcső felbocsátását most fontosabbnak tartja. W.M.