53. évfolyam, szám 700 Ft

53. évfolyam, 2010. 7. szám

700 Ft

TARTALOM

www.technikamagazin.hu KRÓNIKA

Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

Új EU-keret energiahatékonyságra Csodafa a K+F népszerûsítéséért Magyar EUREKA elnökség Korszerû biogáz üzem Szarvason Lassan bõvül az ipari termelés Középiskolás ûrtábor Gyomaendrõdön Bõvít a Knorr-Bremse IFFK Konferencia A NOVOFER Alapítvány felhívása a 2010. évi Gábor Dénes-díj adományozására

Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480

2 2 2 3 3 3 3 4 4

GAZDASÁG „Kölcsönös” érdekek

5

GÉPIPAR A Sodick közép európai konferenciája Budapesten Optim 700 MC Plus HSC (High Speed Cutting) technológia

Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367

6 8 10

CAD/CAM/CAE/3D CoCreate 17 Magyarországon graphIT Kft., a PLM cég PLM a KKV-knak

13 15 17

MÉRÉSTECHNIKA

A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

Újgenerációs Flir ipari hõkamera

IPARI

TISZTÍTÁS

Érzékeny anyagok tisztítása ultrahanggal

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

18

19

INFORMATIKA Vblock Infrastruktúra Csomagok a felhõben

20

SZABADALOM Ahol fontos a származás

E

21

HIRDETÉS

SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK

Tatai Ipari és Logisztikai Park fejlesztõje a Barina Kft.

22

AKKREDITÁLÁS Barina Kft. Fémkoffer Kft. Galika Szerszámgépek Kft. GO98 graphIT

22 7 10 9 15

Gyõri-Color

7

IC Hungary

6

Ruukki

8

S T Unitis

13

Tooltechnik

9

Westa-T

9

Weber-Ultrasonics Zengõ-Völgye Húsipari Kft.

19 7

Nagyobb nemzetközi elismerés akkreditált szervezeteinknek

24

KÖRNYEZET Mennyire van a Duna a Tiszától Az ismeretlen Balaton 1. Gleccserek, mint mumusok

25 26 27

ÉLELMISZER Bioüzemanyag vagy élelmezés?

28

ENERGETIKA Hátrányban a napsütötte energia

29

ATOMENERGIA Látogatás az Országos Onkológiai Intézetben

30

ÛRKUTATÁS Magyar pszichológusok a Mars500 projektben Magyar diákmûszerek sikere a COSPAR-kongresszuson

31 32

KRÓNIKA

ÚJ EU-KERET

ENERGIAHATÉKONYSÁGRA Az Európai Bizottság új támogatási keretet nyit az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások hasznosítására a tagországoknak. A jelentõs, 114 millió eurós (32 milliárd forint) összeget az európai EEPR (European Energy Programm for Recovery) gazdaságélénkítõ programból felhasználatlanul megmaradt forrásból az Európai Tanács Energia Munkacsoportjának javaslatára csoportosítják át a fenntartható energiafejlesztések finanszírozására. Ezúttal azonban az ilyen beruházási támogatásokat fõleg önkormányzati és regionális állami szervezetek kapják meg és a velük kapcsolatot tartó magánvállalkozások. A támogatásokat olyan EU-s pályázati rendszer szerint határozzák meg, amely figyelembe veszi a tagországok eltérõ gazdasági, pénzügyi és intézményi hátterét. A támogatások lekötési határideje 2011. március 31. A kiemelkedõ többletforrás felhasználása elõsegítheti, hogy Magyarország, az EU által elõírt idõre, 2020-ra elérje a megújuló energia 13 százalékos részarányát a bruttó végsõ energiafogyasztásban. Egyúttal az EEPR program is folytatódik, a második ütemében már a kis-és közepes méretû városok, kezdeményezések valamint innovációs, demonstrációs és pilot projektek támogatására is lehetõség nyílik.

2

Technika 2010/7

Csodafa a K+F népszerûsítéséért A tudományos kutatás és a technológiai innováció szépségének és hasznosságának a 14-18 éves korosztály számára történõ bemutatását tûzte ki célul az NKTH 44 millió forintos támogatásával az Iparfejlesztési Közalapítvány által életre hívott Csodafa elnevezésû projekt, amelynek a június 30-ai sajtótájékoztatóján a tapasztalatok összegzése mellett a játszva tanulást értékelõ díjat is kiosztották. A projekt keretében húsz, egyenként 40 perces televíziós adás mutatta be az innováció múltját, jelenét és jövõjét. A Duna Televízió által 2009 márciusától idén júniusig sugárzott népszerûsítõ sorozatban neves magyar kutatók, szakértõk, illetve fiatal tudóspalánták mutatták be általában beszélgetõs, interaktív formában az adott témakört. Olyan kérdésekre is választ kaphattak a fiatalok, hogy miért színes a telefonok kijelzõje, vagy miként fér el ezernyi zeneszám egy gyufásdoboznyi lejátszón. Továbbá arról is tájékoztattak a mûsorokban, hogy a biztonsági gyufa, a golyóstoll, a számítógép, a dinamó és még számos közhasznú fizikai jelenség és eszköz ötlete magyar agyból pattant ki.

Velikán László átveszi a díjat

A sorozathoz kapcsolódó honlap kiemelt szerepet játszott a fiatalok megszólításában: struktúrája, tartalma és a mûsorokhoz kapcsolódó interaktív játék igyekezett felkelteni az érdeklõdést a természettudományok iránt. A projekt második szakaszában két doktorandusz hallgató tudományos kutatást végzett a Pest megyei 14-18 éves korosztály tagjai körében a természettudományos érdeklõdés és a kutatói pálya iránti magatartás feltérképezésére. A Csodafa csatlakozhatott a „Kreativitás és Innováció Nemzetközi Évének” hivatalos európai programjához. A sorozatra épülõ játék nyerteseként Velikán László, a gyõri Bercsényi Miklós Közlekedési Szakközépiskola és Gimnázium tanulója egy ASUS-netbookkal gazdagodott. B. S.

Magyar EUREKA elnökség Jövõ év júliusától egy évig Magyarország veszi át az EUREKA elnökség teendõit. Az EUREKA-program 1985-ben indult, célja az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének erõsítése, a piacorientált K+F tevékenység támogatása nemzetközi együttmûködési projektek keretében. Magyarország Pungor Ernõ minisztersége idején, 1992-ben csatlakozott az EUREKA szervezethez, azóta vállalataink, KKV-k, kutatóintézetek és egyetemek vehettek részt ilyen együttmûködésben. A hazai kutatók kiváló teljesítményét jelzi, hogy június 25-én az EUREKA miniszteri

konferenciáján, Berlinben EUREKA Innovációs Díjjal tüntették ki a magyar Compuworx Kft. részvételével megvalósult Onom@Topic+ projektet. Ez a projekt az EUREKA MEDEA+ mikroelektronikai klaszter programján belül az európai állampolgári kártya rendszerrel, valamint multimédia alkalmazások fejlesztésével foglalkozott. A magyar EUREKA elnökség kiváló alkalmat teremt az innovatív KKV-k nagyobb mértékû bekapcsolódására a közös EUREKA-fejlesztésekbe – hangoztatta a konferencián dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

KRÓNIKA

Korszerû biogáz üzem Szarvason Július 16-án Szarvason elhelyezték Magyarország legnagyobb és legkorszerûbb biogáz üzemének az alapkövét. A német biogáz-piacon vezetõ szerepet játszó Aufwind Neue Energien GmbH leányvállalata, az Aufwind Schmack Elsõ Biogáz Kft. 3,9 milliárd forintnyi értékû – közel 500 millió forintos EU-támogatással megvalósuló – beruházásában közremûködik a szarvasi székhelyû Gallicoop Zrt. is.

elõállított 12,8 millió köbméter biogáz energiatartalmának az 55 százaléka, ami a rendszer összenergetikai hatásfoka is egyben. Az összességében évi mintegy 132,1 ezer tonna nyersanyag feldolgozásával a környezet- és szagterhelés csökkentése mellett az üzem 27,6 millió kWh áramot termel, amelynek 13 százaléka az üzem saját villamosenergiaigényét fedezi, míg az értékesíthetõ hõ- és hidegenergia mennyisége

Az 56 000 négyzetméter alapterületû üzem az évente helyben keletkezõ, másra fel nem használható hulladékot – többek között 31 ezer tonna sertés- és 17 000 tonna pulykatrágyát, 20 000 tonna sterilizált vágóhídi hulladékot és ugyanennyi súlyú tejsavó- és flotátumiszapot – fogja hasznosítani. A komplex térségfejlesztés keretében meginduló termelés során az üzemben elõállított és értékesítendõ nettó villamos energia (24 millió kWh/év) és az önfogyasztás nélkül felhasznált hõenergia (15,3 kWh/év) az évente

15,3 millió kWh. A projektben közremûködõ pulykafeldolgozó telephelyén komplex technológia kiépítésével létesítendõ trigenerációs kiserõmûvön keresztül szolgáltatnak a fûtési és használati melegvízen kívül még tehnológiai gõzt, illetve hûtési hidegenergiát összesen 55 000 GJ mennyiségben, ami évente 1,5 millió köbméter földgáz kiváltására elegendõ. Az üzemben megtermelt biogázt egy 4 km hosszú gázvezetéken szállítják a Gallicoop telephelyén megépítendõ kiserõmûbe. b. s.

Lassan bõvül az ipari termelés Májusban az elõzõ év hasonló idõszakához képest 13,7 százalékkal nõtt az ipari termelés, míg tavaly ilyenkor 22 százalékkal kevesebbet termeltünk, mint az azt megelõzõ évben. Idén az export is növekedett 20 százalékkal, majdnem ennyivel meglódult a jármûgyártás kivitele is. Tavaly májushoz képest az elektronikai ipar 30 százalékkal termelt többet, átlagon fe-

lüli a növekedés a fémalapanyaggyártásban és a fémfeldolgozásban, de a villamosgép-berendezések kibocsátása a tavalyinál kisebb volt. Bár a feldolgozóipari megrendelések az elmúlt öt hónapban jelentõsen nõttek, de így is elmaradtak az egy évvel korábbitól. Az ipari termelés egyébként minden régióban nõtt, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon.

KÖZÉPISKOLÁS ÛRTÁBOR GYOMAENDRÕDÖN A július 4-10 között sorra került nyári ûrtábor bizonyára maradandó élményeket hagyott a résztvevõ negyven középiskolásban. Az ûrkutatás iránt érdeklõdõ diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta szervezi meg nyaranként az ûrkutatásról és a vele kapcsolatos tudományos érdekességekrõl szóló programokat, vetélkedõket egy-egy vidéki helyszínen. Az idei ûrtáborozásra Gyomaendrõdön került sor, közelebbrõl az ottani Kner Imre Gimnázium és Szakközépiskolában. Két szenzáció is szerepelt a programban: a fiatalok tanulmányozhatták mûködés közben a BHE Bonn Hungary Kft. által kifejlesztett robotrepülõgépet, amely a Körös-partról felszállva nagyfelbontású képeket is készített, valamint találkozhattak és beszélgethettek Farkas Bertalannal a harminc évvel ezelõtti ûrrepülésérõl. Természetesen nem maradhatott el a hagyományos, saját készítésû rakéta-fellövõverseny sem. W. M.

BÕVÍT A KNORR-BREMSE Közel 9 hektáros területen új, 22.600 négyzetméter alapterületû gyáregységgel bõvült a Knorr-Bremse vasúti fékgyártó üzeme a Helsinki úton. A 45 millió eurós beruházással átadott üzemben akár 5 nap alatt elkészülnek a fékberendezések. A modern épületegyüttesben már 930 munkatársat foglalkoztatnak. Itt gyártják a különbözõ fékfogóegységeket, fékbetéteket, valamint a fékvezérléshez szükséges berendezéseket. A új telephelyen a kutatás és fejlesztés területét, ezen belül a fékerõgerjesztõk, a szoftverek, a mûszaki számítás és kísérletek területét bõvítették tovább. A Knorr Bremse 1920 óta szállít vasúti fékberendezéseket Magyarországnak, a most bõvített Kft-t 1995-ben alapították, amikor a kecskeméti haszongépjármû üzemük kutatási, fejlesztési központját Budapesten létrehozták. W. M.

Technika 2010/7

3

KRÓNIKA

INNOVÁCIÓ

ÉS FENNTARTHATÓ FELSZÍNI KÖZLEKEDÉS IFFK-KONFERENCIA

2010. szeptember 2-4. a Magyar Mérnökakadémia, a BME Közlekedésmérnöki Kar és a Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont szervezésében. Helyszín: Óbudai Egyetem, 1034 Budapest, Bécsi út 96/b. F. 09-es elõadóterem. http: //kitt.uni-obuda.hu/mmaws/ A 100 résztvevõ feletti konferencia nagy hangsúlyt fektet a hazai szakmai körök széleskörû bevonására. A szakmai konferencia célkitûzése – összhangban a Magyar Mérnökakadémia alapításakor megfogalmazott céljaival – az, hogy szolgálja a Magyar Köztársaságot minden olyan szakterületen (mint például a fenntartható felszíni közlekedés is), amely a technika és a technológiák fejlõdésével, a nemzeti és társadalmi jólét ezen alapvetõ eszközeivel összefügg. Az MMA e körben információszerzõ tevékenységet végez, véleményt nyilvánít, illetve szakmai támogatást nyújt a Kormánynak, kormányzati és önkormányzati szervezeteknek és a KKV-nak. Úgy véljük, hogy a közlekedés egyre sürgetõbb problémáinak megoldása érdekében rendkívüli jelentõsége van a hazai innovatív szakembergárda mozgósításának! Az a cél, hogy a hazai fejlesztéseket végzõ cégek, kutatóhelyek, és a hazai felhasználók között információs kapcsolatok jöjjenek létre, nem elhanyagolva természetesen a hivatalos (minisztériumi, önkormányzati, felügyeleti stb.) szervek szerepét sem. Ezek a fejlesztések széleskörû hatást gyakorolnak az új módszerek, anyagok és technológiák elterjedésében. A konferencián találkoznak azok a partnerek, akik a fejlesztéseket végzik és azok, akik a potenciális felhasználók (a nagy cégek, de a kis fejlesztõ helyek is, újak és régiek, egyetemek, kutatóhelyek, tudásközpontok stb. egyaránt). A konferencia a fenntartható felszíni közlekedés, a közúti jármû- és gyártástechnológia, valamint a logisztika alábbi témaköreire összpontosít: Intelligent Transport Systems, (ITS) rendszerek, kiemelt irányt szabva ezen a területen az intelligens hálózatok megvalósítására és a közlekedési problémák új szemléletû megoldásaira Innováció a felszíni közlekedés „zölddé” tételére, környezetvédelmi fejlesztések (energiatakarékos jármûvek; energia-hatékony új jármûtechnológiák; gázüzemû jármûvek; zaj és vibrációcsökkentés; hosszú távú áruszállítás stb.) Innováció a fenntartható városi mobilitás biztosítása érdekében (utasok számára fejlesztett mobilitási koncepciók; intelligens személy-mobilitási rendszerek; a jövõ európai buszhálózata stb.) Innováció a biztonság és biztonságosság fejlesztésére (jármûbiztonság; emberi viselkedés vizsgálata; válságmenedzselés és mentési tevékenységek; jármûszerelvények integrált biztonsága stb.)

4

Technika 2010/7

A NOVOFER Alapítvány felhívása a 2010 évi Gábor Dénes-díj adományozására Az 1989-ben alapított és 2007 évben Kármán Tódor díjjal elismert NOVOFER Alapítvány, 22. alkalommal hirdeti meg a GÁBOR DÉNES-DÍJ felterjesztési felhívását. Díjazási javaslatot a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a mûszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetõi, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek nyújthatnak be. Az elõterjesztéssel kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatlap és a felhívás a www.novofer.hu honlapról letölthetõk. A Felterjesztõk GÁBOR DÉNES DÍJ-ra javasolhatják azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkezõ, jelenleg is tevékeny (kutató, fejlesztõ, feltaláló, mûszaki-gazdasági vezetõ) szakembereket, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézményben: • kiemelkedõ tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak, jelentõs tudományos és/vagy mûszaki-szellemi alkotást hoztak létre, • tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megõrzéséhez, • személyes közremûködésükkel nagyon jelentõs mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez. • A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetõk. A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben folyamatosan nyújtott, kiemelkedõen eredményes teljesítmény elismerését célozza. A díj csak egyetlen alkalommal nyerhetõ el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat. Az elõterjesztéssel kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatlap és a felhívás a www.novofer.hu honlapról letölthetõk. Az elõterjesztést mind elektronikusan, mind papíralapon be kell nyújtani. Az elektronikus és a papíralapú jelölés beküldési/postára adási határideje 2010. október 8. Nyilvános eredményhirdetés és díjátadás: 2010. december 16., Parlament További felvilágosítás kérhetõ: Garay Tóth János kuratóriumi elnöktõl (06-30-900-4850) vagy Kosztolányi Tamás titkártól (Fax:319-8916 Tel: 319-5111, e-mail: [email protected]) Budapest, 2010. Július 8.

Garay Tóth János a kuratórium elnöke

GAZDASÁG

„Kölcsönös” érdekek Sohase mond, hogy soha – idézhették volna a szakértõk a bölcs mondást azzal kapcsolatban, hogy Magyarország a jövõben nem kíván készenléti hitel-megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal. A közvélemény – bizonyára a döntés kommunikációja miatt – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való szakításként élte meg az elhatározást, hogy nem tartunk további igényt az IMF készenléti kölcsönére. Ezt most talán meg lehetett tenni, hiszen az elmúlt év költségvetési hiány csökkentése eredményeként a gazdaság a pénzpiacokról finanszírozható, nincs pillanatnyilag szükség a kölcsön utolsó részletének a lehívására. Ám szakításról nem lehet szó, hiszen szakítani állandó partnerekkel szoktak és az IMF-fel a viszony nem hosszú távú, jelenleg is csak 2014-ig szól, amikorra vissza kell adni a 2008-ban kapott kölcsönt (már jövõre egy több, mint 5 milliárd eurós – 1350 milliárd forint – részletet). JOG A KONZULTÁCIÓHOZ Amíg a kölcsön tart, az IMF-nek joga lesz konzultálni a magyar illetékesekkel, hiszen számára nem mindegy, tudja-e az ország törleszteni az adósságát. Az IMF nem foglalhat le semmit fizetésképtelenségünk esetén – nem költözhetünk ki az országból, mint egy család a jelzáloggal terhelt lakásból. De az IMF-et nem is ez vezeti. Abban segíthet, hogy egy ország kárpótolhassa veszteségeit, legyen tõkeés egyéb kölcsönvonzó képessége, ezért is kölcsöne kamatai sokkal alacsonyabbak a banki átlagnál. Minden bizonnyal az, hogy most nézeteltérés volt közöttünk a tervezett bankadó mértékérõl – ami

valóban magasabb, mint Németországé és a többi fejlett államé – és hogy a jövõ évi költségvetés sarokszámairól nem adtunk pontos információt a tárgyaláson, nem zárja ki máskor a kapcsolatfelvétel lehetõségét, ha megszorulunk. AZ IMF KÖLCSÖNFILOZÓFIÁJA Legjobb esetben is csak kommunikációs elértésnek nevezhetõ, hogy az IMF-kapcsolat helyébe elképzelt EU-viszony erõsíti az ország szuverenitását. Annak hangsúlyozása, hogy ezentúl csak az EU-nak kívánunk megfelelni, azt sejttette, mintha a tárgyalásokon az EU képviselõi ott sem lettek volna, mintha a kölcsönbõl az EU nem is vette volna ki a részét és mintha az IMF követelne az országtól megszorításokat és az EU nem. Pedig a dolog éppenséggel fordítva áll. Ha az érdekek szempontjából nézzük, az IMF nem a megszorításokban, hanem a józan költekezésben érdekelt. Azért adja a kölcsönt, hogy azt elköltsék – ezt teszi minden bank – de úgy költsék el, hogy azzal ne keletkezzék a visszafizetést akadályozó hiány. Ez magyarázza, hog a bankadónkkal fõleg az volt a bajuk, hogy az a forrás egy adminisztratív, egyszeri döntés és nem valamiféle ésszerû racionalizálás, netán reform eredménye. Beleszólás ez, vagy tanács – interpretáció kérdése. AZ EU SZIGORÚBB De nézzük a helyzetet az EU részérõl. Az EU és a meghatározó EU-s államok ma csak a legszigorúbb fiskális politikával tarthatják fenn a közösséget és az eurót. Az EU-tagországok lehetetlen mértékben eladósodtak, a 27 országból 20 messze felülmúlta a 3 százalékos deficitarányt a válság, de fõleg a túlburjánzó kiadások miatt. Ennek kö-

vetkeztében nem az IMF, hanem az EU szabta meg Magyarország számára az idei 3,8, a jövõ évi 3 százalék alatti költségvetési hiány elérését, majd a kormányzati adósságnak a jelenlegi magas GDPhez viszonyított arányának meredek csökkentését. Erre az országnak megvan a lehetõsége, ha nem ront a helyzeten és ha nem jön közbe rajtunk kívül álló okból valamiféle nehézség. A szakértõk sajnos a válság elhúzódásától tartanak, szerintük már eddig is tovább tartott Európában, ez veszélyezteti fõ exportpiacainkat, ahonnan a megrendelések máig is késnek. Természetesen az EU-nak van mentõcsomagja a nehéz helyzetbe került tagországoknak – ebbõl kapott Magyarország is az IMF-fel és a Világbankkal közösen – de ennek az alapnak a nagy része az eurós országokat illeti, amelyek közül néhány nálunknál nagyobb bajban van. Ebbõl folyósíthat kölcsönt az euróövezeten kívüli országoknak, ám ezt, mint a brüsszeli források is megerõsítették, leginkább az IMF bevonásával teszi, egyrészt a kockázat megosztása, másrészt az IMF-nek a kölcsönügyletekben való nagyobb tapasztaltsága miatt. K. F. Technika 2010/7

5

GÉPIPAR

A Sodick közép európai konferenciája Budapesten Július 13-14-én Jan van Egmond, a Sodick európai központjának elnöke és Mitsuhiro Kubo, a Sodick japán központja elnökségi tagjának vezetésével Budapesten került sor az IC-Hungary Kft . szervezésében egy közép-kelet-európai konferencia megrendezésére.

ÚJDONSÁGOK A Sodick új modellekkel jelentkezik az európai piacokon. Az AQ1200L nagy méretû huzalos szikraforgácsoló gép a turbinagyártás és repülõgépipar számára kínál egyedülálló megoldásokat.

Sodick AQ1200L

Uwe Schwarz (IC-Hungary) Mitsuhiro Kubo (Sodick Japan) Horváth Tamás (IC-Hungary Kft), Fülöp Zoltán (Gravitas 2000 Kft), Jan Van Egmond (Sodick Europe)

A SODICK

ÚJ

5.

GENERÁCIÓS LI-

A huzalos szikraforgácsoló gépek legfõbb újdonsága a dinamikus magasságkövetés lehetõsége. Huzalos szikraforgácsolásnál elõfordul gyakran olyan eset, hogy a munkadarab vastagsága nem állandó, hanem lépcsõs, vagy esetleg furatok, hornyok vannak benne, melyek kedvezõtlenül befolyásolhatják a vágási stabilitást és a felület simaságát. A ’Dynamic Shape Master’ rö-

NEÁRIS MOTOR HAJTÁSÚ GÉPEI-

A Sodick új AG modelljei Magyarországon elõször az Industria kiállításon kerültek bemutatásra.

NEK A BEMUTATÁSA.

DSM funkció

6

Technika 2010/7

viden DSM funkció összeköttetésben áll a vezérlésbe integrált 3D-s CAM rendszerrel, mely felismeri a keresztmetszet egyenetlenségeit és a vágási technológiát úgy határozza, meg, hogy a vágási stabilitás maximális maradjon és a felület egyenetlenségei kiküszöbölhetõk legyenek. Az alsó és a felsõ fej öblítését két különálló szivattyú biztosítja, melyek egymástól függetlenül programozhatóak, az optimális teljesítmény elérése érdekében. A SODICK – A VILÁG VEZETÕ SZIKRAFORGÁCSOLÓ GÉP GYÁRTÓJA A Sodick a világon az egyedüli gyártó, mely az összes CNC gépébe saját fejlesztésû lineáris motorokat szerel. A lineáris motorokról nagyon sokat hallunk manapság, és a fejlõdés iránya egyértelmûen minden gyártót arra ösztönöz, hogy a kifejezett elõnyökkel járó lineáris motorokat használják gépeikben. A lineáris motor alapelve nagyon egyszerû.: egy forgó motor álló és forgó része síkba van kiterítve.

GÉPIPAR

A lineáris motor felépítése

A legnagyobb elõnye, hogy a szerszámgép szánjainak mozgatásakor a lineáris motor feleslegessé tesz mindenféle köztes alkatrészt, mint például fogaskerék, szíjhajtás, golyósorsó. Az erõátvitel közvetlenül történik a mágneses terek kölcsönhatása következtében. Nincsenek feleslegesen kopó és hõt fejlesztõ alkatrészek, melyek a motor forgó mozgását lineáris mozgássá alakítják. A lineáris motorok alkalmazása a többi szikraforgácsoló gép gyártónál mindeddig várat magára. Ez azért is érdekes, mert a Sodick már több mint 10 éves tapasztalattal közel 25.000 lineáris motorral ellátott gépet hozott forgalomba. A lineáris motor elve egyszerû. Felvetõdik a kérdés, miért nem alkalmazza a többi gyártó is ezt a kétségtelenül csak elõnyökkel járó mûszaki megoldást. Hogy kielégítõ választ adjunk er-

re a kérdésre, mélyebben meg kell vizsgálnunk a Sodick filozófiáját. A Sodick gyár egyik fõ alaptétele a házon belüli gyártás. A gépek alkatrészeinek a 90%-a Sodick gyárban készül beleértve a lineáris motorokat is. A kulcs a lineáris motoroknál a mozgásvezérlés. A Sodick saját fejlesztésû mozgásvezérlése másodpercenként 500-szor figyeli az aktuális pozíciót és képes rögtön beavatkozni. A Sodick Mozgásvezérlõ chipje a Szilikon Völgyben az Egyesült Államokban került kifejlesztésre a Sodick amerikai központjában. Ez a reakcióidõ a kulcsa annak, hogy a Sodick az egyedüli gyártó aki uralni tudja a lineáris motorokat a szikraforgácsoló gépekben az általuk nyújtott vitathatatlan elõnyökkel. A Sodick minden lineáris motorral felszerelt gépére egyedülállóan 10 év garanciát ad. Egyetlen más gyártó sem ad ilyen mértékû garanciát a hajtásokra és a tengelyekre. A legfontosabb azonban, hogy ez a garancia bizalmat ad a vásárlóknak, és a gépek megbízhatósága miatt nem okoz plusz költséget a Sodicknak. BEMUTATÓKÖZPONT MAGYARORSZÁGON A sikeres konferencia eredményeként az IC-Hungary Kft-nél egy bemutató és technológiai központ kerül létrehozásra a Sodick Europe támogatásával. A központban folyamatosan rendelkezésre állnak bemutató gépek, melyek Magyarország és a környezõ országok tesztmegmunkálási igényeit lesznek hivatottak kielégíteni. IC-Hungary Kft. 2310 Szigetszentmiklós, Ozsvári út 2/B Tel.: 06-24-444-230 Fax: 06-24-444-231

Sodick AG400L új modell

Fémkoffer Kft. 5130 Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászapáti, Temetõ utca 1. Telefo : 57/ 540-280, 57/ 540-281 Fax: 57/ 540-280 E-Mail: [email protected] Mobil: 30/ 441-4931 Web: www.femkoffer.magyarcegbongeszo.hu Tevékenységek: • elektromos kézi körfûrész • elektromos kéziszerszámok tárolására és szállítására alkalmas fémdobozok • elektrosztatikus porszórás • finomlemez megmunkálása • fúrógép sarokcsiszoló • kroasszon vágók • láncfûrész • marógép (kézi) • pénzkazetták C37 típusú zárral szerelve, 6 méretben, porszórásos festéssel • postaládák, lépcsõházi levélszekrények, álló- és fekvõ kivitelben. • sorozatvágók • sütõipari kiegészítõ készülékek, sütõformák, csop. pogácsa szaggatók

Zengõ-Völgye Húsipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 7333 Baranya megye, Vékény, Fõ u. 6. 7333 Baranya megye, Vékény, Fõ u. 6. Telefon : 72/ 420-990 Mobil : 30/ 959-9355 Fax : 72/ 420-990 Mobil : 30/ 247-4354 • • • • • •

húsfeldolgozás kereskedelem lovak marha sertés vágóhíd

Gyõri-Color Kft. 7090 Tolna megye, Tamási, Rákóczi Ferenc utca 77. Telefon: 74/ 472-250 Mobil: 30/ 637-5926, Fax: 74/ 570-291 E-Mail: [email protected] Web: www.gyori-color.hu • • • • • • • • • •

festékszórás, festés gipszkartonozás homlokzatszigetelés lakkozás mázolás padlózat fektetést parketta csiszolás színezés szobafestés tapétázás

Technika 2010/7

7

GÉPIPAR

Optim 700 MC Plus Szilárdság és megmunkálhatóság kombinációja A Ruukki Optim 700 MC Plus jelentõsen meghaladja az ultra-nagyszilárdságú szerkezeti acélok iránt támasztott standard követelményeket. A hidegen is megmunkálható acéltípus tulajdonságait fokozza a Ruukki Dead Flat különleges utóhengerlési eljárása. Egyre több gyártó alkalmaz nagyszilárdságú acélokat a gépgyártásban, amelyek speciális tulajdonságaik révén komoly mûszaki elõrelépést jelentenek a tervezõmérnökök számára. Ezek az acélok egyszerre rendelkeznek nagy szilárdsággal és jó kopásállósággal, amely tulajdonságok magas felületi minõséggel, megmunkálhatósággal és mérettûréssel kombinál-

va számtalan elõnyt garantálnak az alkalmazásuk során. Az ilyen, különleges minõségû acélok jellemzõ felhasználási területe a gépgyártás. Az Optim 700 MC Plus típusú acél nem csak rendkívüli ütõmunka értékkel bír, de a szûk hajlítási rádiusz lehetõvé teszi a tökéletesebb formatervezést, így az egyes alkatrészeket nem kell hegeszteni, elég csak hajlítással legyártani. Az új acéltípus használatával az emelõ berendezések, rakodóeszközök nagyobb teljesítõképességet érnek el, míg az anyag könnyû hajlíthatóságát a teherautók és mozgató berendezések szerkezetépítésénél lehet hasznosítani. Az Optim 700 MC Plus ugyanakkor alkalmas anyagkezelõ-, földmunka-, bánya és hulladékkezelõ berendezések gyártásához is.

SIMA

ÉS FESZÜLTSÉGMENTES LE-

DEAD FLAT ELJÁRÁSSAL A már említett utóhengerlési, ún. Dead Flat eljárás, új lehetõséget teremtett a különleges minõségû melegen hengerelt acélfajták, így az Optim 700 MC Plus acéllemezek gyártásában is. A Dead Flat eljárás során a lemezeket keresztmetszet csökkenés közben hidegalakítják, amely plasztikus, maradó alakváltozást okoz. A hengerlés folyamán végbemegy a feszültségmentesítés is, így a lemezek síkfekvése kitûnõvé válik, amely lehetõvé teszi, hogy a hegesztés okozta vetemedéseket, elhúzódásokat könnyebben kezeljék és az ismételt hajlítások is eredményesebbek lesznek. A termékek vágás után is megtartják síkfekvésüket, így a következõ munkafázis elõtt nem szükséges az anyagot egyengetni. A Dead Flat eljárás csökkenti a felületi érdességet, ezáltal a lemezeknek jobb felületminõséget ad. Ennek köszönhetõen a sima és feszültségmentes lemezek a feldolgozásukhoz szükséges átfutási idõt nagymértékben csökkentik. Az új szerkezeti acél segítségével a gépgyártást hatékonyabbá lehet tenni, felhasználásával még nagyobb teherbírásúvá válhatnak a gépek, hiszen a kisebb súly, a nagyobb terhelhetõség és a kopásállóság a végtermék nagyobb teljesítményében és hosszabb élettartamában is megmutatkozik, amely egyben pénzmegtakarítási lehetõséget is jelent. MEZEK

További információ a termékekkel és szolgáltatással kapcsolatban a www.ruukki.com/hu oldalon olvasható.

8

Technika 2010/7

GÉPIPAR

Technika 2010/7

9

GÉPIPAR - CNC

HSC (High Speed Cutting) technológia Az egyre inkább globalizálódó világgazdaságban a termelõ vállalatok mindennap találkoznak azzal a kihívással, hogy megtartsák és növeljék a globális versenyképességüket. Az olyan tényezõk, mint rugalmasság, technológia, gyártási költségek és átfutási idõk határozzák meg a racionalizálás potenciálját. Csak a változtatásra késztetõ nyomás marad változatlan most és a jövõben. Az a komplexitás, ami a kulcstechnológiák, így a HSCtechnológia mögött rejtõzik, a termelõ vállalatok számára gyakran

inkább elrettentõen, mint megvalósításra ösztönzõen hat. Nagy számú tényezõt kell figyelembe venni, ha a HSC-folyamatot megismételhetõen akarjuk kialakítani, ha a manuális utómunkát ki akarjuk küszöbölni, ha a várakozási és beállítási idõket minimálni vagy a gépkihasználtságot növelni akarjuk.

1. ábra: Effektív szerszámrádiusz kiszámítása

A SZERSZÁMOZÁS ÉRDEKESSÉGE A HSC marási technológiának köszönhetõen a megfelelõ szerszámanyagokkal szinte az összes

2. ábra: HSC gép, MIKRON HSM 600U

10

Technika 2010/7

kemény és szívós szerkezeti anyag megmunkálható. Ezen kívül kitûnõ pontosságot lehet a munkadarabokon folyamatbiztosan megvalósítani. A növekvõ forgácsolási sebességgel a forgácsolási zóna hõmérséklete is növekszik. Így egy lágyított hõálló acélfajta megmunkálása során 800 m/perc forgácsolási sebesség esetén kb. 750 °C a hõmérséklet, ezzel szemben 1600 m/perc esetén a hõmérséklet már 1150 °C. Csak a modern forgácsoló anyagok és felületbevonatok tették lehetõvé a HSC megmunkálásokat a mai formájukban. Ezek teszik lehetõvé a szerszám nagyfokú hõterhelése ellenére a kielégítõ kopásállóságot az egyidejûleg nagy forgácsolási sebességek mellett. A 3D kontúrmarásoknál létezik egy különlegesség: a geometriai sajátosságok miatt legtöbbször gömbmaró használata válik szükségessé. Mivel ezek a szerszámok azonban az egész gömbrádiuszhoz képest csak kis részben merülnek bele az

GÉPIPAR - CNC

anyagba, és ezen kívül a marószerszám hozzáállítási szöge is változhat a felület normálisához képest (pl. 3-tengelyes gépek esetében), az effektív forgácsolási sebesség, és ezzel együtt az ajánlott orsófordulatszám meghatározásához ki kell számítani az effektív szerszámrádiuszt (1. ábra) Mivel az összetett formák 3tengelyes megmunkálásánál a húzó és toló vágások gyakran váltakozva lépnek fel, az 5-tengelyes technológia világos elõnnyel rendelkezik, mert lehetõség van a szerszám definiált hozzá állítására a felülethez, és így konstans bemerülési feltételeket lehet biztosítani. A felhasználó számára ez azt jelenti, hogy az effektív szerszámátmérõ és a megmunkálási feladathoz szükséges forgácsolási sebesség segítségével a szükséges orsófordulatszám kiszámíthatóvá válik. A szerszám vágóéleinek számából, az orsófordulatszámból és a fogankénti elõtolásból adódik a szükséges pályasebesség a szerszámra vonatkozóan. A HSC SZERSZÁMGÉP A HSCtechnológia strukturális és átfogó beavatkozást igényel a forgácsolás folyamatában. A sikeres HSC-folyamathoz a szerszámgép architektúrája rendkívül fontos. A hatáslánc elején a megváltozott forgácsképzõdési folyamat helyezkedik el. A hatáslánc végén van a HSC-nek megfelelõ géprendszer. A HSC szerszámgép fõbb komponensei: •Konstrukciós kialakítás: dinamikus merevség, könnyûszerkezetes felépítés tömegeloszlás, csillapítás. • Hajtások: teljesítmény kibontása, hûtésszabályozási struktúra, szabályozás minõsége. • Vezérlés: HSC-funkcionalitás, kompenzáció. • Szerszámorsó: csendes futás nagy, fordulatszám esetén, hõtani stabilitás.

12

Technika 2010/7

3.ábra: egy tipikus munkadarab HSC technológiával. Anyaga 1.2083 , 54HRC, Ra 0,09µm

5-TENGELYES TECHNOLÓGIA Az 5-tengellyel rendelkezõ HSCmarógépek iránti erõsen növekvõ érdeklõdés azzal magyarázható, hogy lehetõség van: rövid és stabil szerszámok hozzá állítására, a szerszámél konstans anyagfogási viszonyainak biztosítására, összetett geometriák komplett megmunkálására egy felfogásban. Ezekkel a lehetõségekkel a komplex folyamatláncokat egy gépen lehet egyesíteni. Ez idõ- és pénzmegtakarítást jelent. Így a beruházási összeg ugyan magas, azonban nem drága, mert egy beruházás csak akkor drága, ha nem térül meg. Ezért a nagyversenynek kitett iparágakban egyre több vállalkozás vezeti be az 5-tengelyes technológiát. Mind az elérhetõ felületminõségre, mind a pontosságra és a megmunkálási idõre jelentõs kihatással van a szerszámgép kinematikája. Az 5-tengelyes HSC- gépeknél két koncepció terjedt el: • Gépek billenõfej kinematikával (egy-egy forgó tengely a szerszámon és a munkadarabon). • Gépek asztal-asztal kinematikával (két forgó tengely a munkadarabon, 2. ábra). A géptengelyek zavaró kontúrjaival és a maximális munkadarab tömegekkel kapcsolatos általános megfontolásokon kívül figyelembe kell venni a kine-

matika hatásait a felületminõségre, a pontosságra és a megmunkálási idõre vonatkozóan: - Forgó tengelyek pozícionálási pontosságának kihatása az érintkezési pont relatív pozíciópontosságára a szerszám és a munkadarab között a forgásközépponttól mért növekvõ távolságban. - A lineáris tengelyeken szükségessé váló elmozdulások kihatása az érintkezési pont relatív pozíció pontosságára a szerszám és a munkadarab között, valamint a szerszám hozzáállítása során a pozícionálási idõre.

A cikk a GF AgieCharmilles HSC Talk kiadványa alapján készült. A teljes 72 oldalas könyv elérhetõ a GALIKA Szerszámgépek Kft-nél. Galika Szerszámgépek Kft. HU-2045 Törökbálint, Tó park u. 9. Tel.: +36-23-445-730 Fax: +36--23-445-739 e-mail: [email protected] www.galika.hu

CAD/CAM/CAE/3D

A 2D egyszerûsége és a 3D ereje

CoCreate 17 Magyarországon A PTC vezetõ parametrikus CAD/CAM/CAE rendszere, a Pro/ENGINEER hatalmas felhasználói bázissal rendelkezik világszerte és Magyarországon is. Az S&T Consulting Hungary Kft. most bemutatja a CoCreate-et, a PTC másik kulcs CAD szoftverét. A CoCreate a világ legelterjedtebb explicit, vagy más néven direkt CAD rendszere. A homlokegyenest eltérõ jellegû tervezõi feladatok megoldásához alapjaiban különbözõ CAD eszközök nyújtják az optimumot. A PTC mindkét világ legjavát nyújtja a mérnökök számára. COCREATE TÖRTÉNELEM A CoCreate a HP részlegeként alakult meg 1984-ben, és kezdte el a HP ME10 (2D) és ME30 (3D) szoftverek fejlesztését. Az ME30 már akkor lerakta az explicit modellezés alapjait. Ezen eszközök evolúciójának eredménye napjaink CoCreate termékcsaládja. A CoCreate ugyanolyan úttörõ szerepet töltött be az explicit modellezési módszertan kidolgozásában, mint a Pro/ENGINEER a parametrikuséban. A cég 2000-ben önállósult, majd a 2007. októberi felvásárlással került a PTC-hez. Ma a PTC kezében összpontosul a CAD/CAM piac két meghatározó alaptechnológiája. Mindkettõ erõteljes és kiforrott, több évtizedes valós ipari tapasztalatokkal a háta mögött. DOMINÁNS KÖZÉP-EURÓPAI JELENA szoftver fejlesztõközpontja Németországban van, az európai szemlélet erõsen tükrözõdik a rendszeren. Talán ennek is köszönhetõ, hogy a CoCreate legnagyobb felhasználói bázisa Európában - elsõsorban német nyelvterületen és Olaszországban - található. Európán kívül népszerû még Japánban, fõleg az elektronikai iparban. A CoCreate-et világszerte mintegy százezer ipari felhasználó alkalmazza, többek között olyan világcégek, mint a Balestrini, Brother, Canon, Carl Zeiss Meditec, Carpigiani, EMCO, Epson, HP, Leica, Liebherr, Manitou, OCÉ, OKI, Okuma, Olympus, Panasonic, Phi-

LÉT

Valós idejû renderelés textúrával maximális realizmus

lips, Ricoh, Sharp, Stahl Crane, Tornos, Traub, Xerox. További közel kétszázezren használják a szoftver díjmentes, ún. Personal Edition változatát. MI IS AZ EXPLICIT MODELLEZÉS? A parametrikus technológiával ellentétben a modelleken belül nincs történetiség. A modellek a felületek mozgatásával, forgatásával, átméretezésével közvetlenül módosíthatók, vagy új felületek építhetõk a meglévõkhöz mérnöki építõelemekkel (pl. lekerekítés, furat, növesztés). A módosított vagy új felületek beleolvadnak a kiindulásul szolgáló felületekbe. A rendszer csak a mindenkori burkoló felületeket tárolja, szerkesztéskor a szoftver menet közben elemzi a kiválasztott felületeket, és felismeri, hogy azok milyen építõelemet formálnak (pl. furat), és felkínálja az adott építõelem módosításához szükséges eszközt.

Valós idejû tervezési változtatás, a 3D-s CoPilot segítségével

inkább a parametrikus, 15%-ának inkább az explicit modellezés a hatékonyabb. A cég profiljának ismeretében egyszerûen azonosítható a javasolt megoldás: • A parametrikus technológia fõleg a magasan automatizált termékek, termékcsaládok tervezésénél hatékony. • Az explicit módszer elsõsorban a koncepcionális, vagy az egyedi termékek, célgépek tervezésénél célszerûbb, fõleg ha sok importált modellt kell szerkeszteni. – A CoCreate 3D-s explicit modellezése a 2D-s szoftverek mindenki számára triviális szerkesztési elveit vette alapul, kiterjesztve azt a 3. dimenzióba. Ha valaki egy 2D-s szoftver után megismerkedik a CoCreate-tel, azonnal otthonosan érzi magát a szoftver használata közben. Az alapfunkciókat megismerve pillanatok alatt komoly tervek készíthetõk. Ezzel élvezhetjük a 2D egyszerûségének minden elõnyét, és ugyanakkor hozzáférünk a 3D-s modell információkhoz is, mint az automatikus darabjegyzék, tömeg- és felület információk, ütközés vizsgálat EXTRÉM

KÖNNYÛ

HASZNÁLAT

AZONNALI EREDMÉNYEK

A COCREATE

A

PTC

TERMÉKFE-

JLESZTÕ RENDSZERÉNEK SZERVES RÉSZE A PTC a két termékvonalat önállóan fejleszti, így tökéletesen lefedhetõk az egymásnak teljesen ellentmondó felhasználói igények is, azonban a két technológia legjobb elemeinek átadásával a szinergiák is kiaknázhatók.

EXPLICIT ÉS/VAGY PARAMETRIKUS? Mindkét technológia jól elkülöníthetõ felhasználói kör számára optimális. A szakértõi elemzések szerint a cégek mintegy 85%-ának

Technika 2010/7

13

CAD/CAM/CAE/3D

stb. A CoCreate alacsonyabb elõképzettséget igényel, mint a parametrikus rendszerek használata, így alkalmi felhasználók is sikerrel tervezhetnek vele.

Zéró interfész – csak a modell és a mini eszköztár látszik

ZÉRÓ

– TÖKÉLETES ÁTA szoftver különlegessége, hogy teljesen eltüntethetõ a szoftver felhasználói felülete, és így csak a modell látszik a képernyõn. A modell alakításához szükséges funkciók a felületre, élre kattintva automatikusan megjelennek, az ún. mini eszköztárakba szervezve. Ezzel a módszerrel maximálisan a termékre tud koncentrálni a tervezõ. Ez szöges ellentétben áll a más szoftverekben elburjánzó ikonrengeteggel. A zéró interfész és a hagyományos munkakörnyezet között egy kattintással váltogathatunk. INTERFÉSZ

LÁTHATÓSÁG

HATALMAS MODELLEK KEZELÉSE Mivel a szoftver nem tárolja a modellek történetiségét, ezért a fájlméret rendkívül tömör, jellemzõen töredéke más CAD formátumoknak. Ennek pozitív hatása, hogy olyan extrém méretû összeállításokat is könnyedén kezel a rendszer, amit más szoftverek be sem tudnak olvasni. Ez rendkívül hasznos olyan feladatoknál, mint például a csomagoló gépsorok, nagyméretû bányagépek, daruk stb. tervezése. - VÁLTOZTATÁS BÁRMIKOR Bármikor, a tervezés késõi fázisában is jelentõs változtatások eszközölhetõk, anélkül, hogy a modell “összeomlana”. Mivel a szoftverben minimalizálták a függõségeket, ezért a modellek nem tükrözik egyik vagy másik tervezõ TELJES

14

RUGALMASSÁG

Technika 2010/7

logikáját, és így a tervezõi csapatokban bárki könnyedén átveheti mások munkáját, és ott folytathatja, ahol a kolléga abbahagyta. JELLEMZÕ ALKALMAZÁSI TERÜLETEK A szoftver bármilyen tervezési feladatra használható, azonban a jellegéhez az extrém méretû konstrukciók, egyedi gépgyártás, orvosi mûszerek, elektronikai termékek, készülékek tervezése áll legközelebb. Ha egy cég nem kíván átállni a CoCreate technológiára, a szoftver explicit jellegébõl adódóan bármilyen meglévõ parametrikus rendszerek mellett is kiválóan alkalmazható. A Pro/ENGINEER-rel való együttmûködéshez kétirányú intelligens interfésszel rendelkezik. IDEÁLIS A BESZÁLLÍTÓI IPARNAK A különféle CAD formátumokat fogadó cégek különösen nagyra értékelik a CoCreate egyértelmû versenyelõnyét import geometria újrahasznosítása terén. A más szoftverbõl származó geometria a sikeres importot követõen egyenértékûen viselkedik a CoCreate saját modelljeivel. TELJES CAD/CAM TERMÉKFEJLESZTÕ KÖRNYEZET A CoCreate átfogó megoldást kínál a termékfejlesztés különbözõ területeire: termékmodellezés, fejlett felületmodellezés, lemeztervezés, kábel, szerszámtervezés, végeselem, 2D-s mûszaki dokumentáció készítés a 3D-s modellekbõl. A modellek a külsõ fejlesztésû NCG CAM szoftverrel, vagy az ESPRIT-tel munkálhatók meg. INTEGRÁLT PDM A CoCreate nagy erõssége az integrált PDM megoldás, a Model Manager. A szoftvert sok éve fejlesztik, kiforrott, gyors és nagyon egyszerû. A Model Manager alacsony költségû, és mindössze két nap kell a bevezetéséhez, ezért nagyon gyors a megtérülése. Drasztikusan leegyszerûsíti a csoportmunkát, lehetõvé teszi az adatok megosztását, a visszakeresését, a verziózást, a változatok vizuá-

lis összehasonlítását. Az elõre konfigurált SAP interfész megoldja a nagyvállalati integrációt is. PART LIBRARY A szoftverhez kötõelemeket, acél és alumínium profilokat és további kereskedelmi elemeket tartalmazó, saját elemekkel bõvíthetõ 3D-s elemtár áll rendelkezésre. ÖNÁLLÓ 2D-S SZOFTVER – KETTÕ AZ EGYBEN A meglévõ 2D-s rajzok szerkesztéséhez, vagy a kimondottan 2D-s feladatok, mint például elrendezési tervek rajzolásához egy teljes értékû, önálló 2D-s CAD szoftver is része a legkisebb csomagnak is felár nélkül A COCREATE ÁRA ELENGEDVE 2010-BEN – EGYSZERÛ AZ ÁTÁLLÁS A CoCreate-tel 100%-ban újra hasznosíthatók a bármilyen más CAD szoftverból származó meglévõ modellek, és 2D-s rajzok. Az importált modelleket a tervezõ azonnal, ugyanolyan rugalmasan tudja szerkeszteni, mintha azok eleve CoCreate-ben jöttek volna létre. Mûszakilag tehát nagyon egyszerû a váltás CoCreate-re, ráadásul 2010 végéig az ipari változat ára „lenullázható” bármilyen meglévõ 2D-s, vagy 3D-s CAD szoftver beszámításával, csak egy év szoftverkövetési díját kell megfizetni. PERSONAL EDITION – DÍJMENTESEN A szoftvernek létezik egy teljesen díjmentes, limitált változata, a Personal Edition. Ezt a változatot bárki letöltheti és megismerkedhet a szoftverrel, értéket teremthet vele. A szoftver végleges használati licenszt biztosít, nem jár le. A magyar nyelvû tutorialok egyszerûvé teszik az elindulást. Ha a szoftver elnyeri a felhasználó tetszését, bármikor frissítheti a teljes ipari változatra. A Personal Edition-nel kizárható a CoCreate-re való átállás minden kockázata. További információk: S&T Consulting Hungary Kft. 06-1/371-8060, www.snt.hu/cad

CAD/CAM/CAE/3D

graphIT Kft., a PLM cég A graphIT Kft. jelenlegi jogi formájában 1997-ben alakult hazai magánvállalat. Jogelõdjét is figyelembe véve 1992 óta van jelen a gépészeti (CAD/CAM/PLM) piacon, és az elmúlt évtized felhasználói sikerei eredményeként ennek a piaci szegmensnek meghatározó beszállítójává vált. Az elsõ lépéseket még amerikaimagyar vegyesvállalatként, Intergraph Magyarország néven tette meg, majd 1997-tõl önállóan, a mai ismert nevén folytatta munkáját a cég. A graphIT Kft. képviseli Magyarországon a Siemens PLM Software nemzetközi szoftvergyártó céget, aki a világszerte eladott több mint 4 millió licenccel és 46.000 felhasználóval a PLM piac egyik vezetõ szereplõjének számít. A graphIT által képviselt széles, jól skálázható portfólió kiterjed a PLM minden részletére – a tervezéstõl (CAD), az analízisen (CAE) és gyártáson keresztül (CAM), a mérnöki dokumentumok és folyamatok kezeléséig (PDM), így minden felhasználó számára egyedileg konfigurálható az elvárásait megvalósító rendszer. A termék életciklusának elemei: projekttervezés, tervezés, szimuláció, gyártástervezés, minõségbiztosítás. A graphIT, mint a Siemens PLM Software magyarországi megoldásszállító partnere, képviseli a szoftvergyártó teljes termékpalettáját. A kis- és középvállalatok számára kialakított Velocity termékcsalád legnépszerûbb CAD szoftvere, a Solid Edge, melyet a Femap és CAM Express egészít ki a végeselem illetve

a CNC megmunkálások területén. Erre a piaci szegmensre optimalizálták a Siemens „dobozos” PLM termékét, a Teamcenter Express-t. Elsõsorban az autóipari OEMek és beszállítóik, valamint a szerszámgyártó cégek számítanak a csúcskategóriás, integrált CAx rendszer, az NX felvevõ piacának. Az NX több száz szakmoduljával valódi termékfejlesztési platform minden kompromisszumok nélkül dolgozni kívánó ipari cégnek. A Tecnomatix termékcsalád pedig de-facto standard-nak számít az autóiparban a digitális gyártási folyamatok tervezésére és optimalizálására (Audi, Suzuki, Opel, Mercedes, stb.).

graphIT Kft. PLM termékportfóliója

A mûszaki projektek és adatok egységes kezelését, a mérnöki csoportmunka támogatását a Teamcenter termékcsalád biztosítja. A Teamcenter több mint 4 millió felhasználójával, nemcsak messze a legnagyobb piaci részesedéssel bír a PLM piaci szegmensben, hanem CAD-független architektúrájának köszönhetõen népszerû PLM megoldás a versenytársak körében is. Fontos megemlíteni a Siemens forradalmian új, egyedi tervezési módszerét, a Szinkronmodellezési Technológiát, melynek segítségével a Solid Edge és NX felhasználók többszörösére növekedett hatékonysággal végezhetnek terméktervezési és módosítási feladatokat.

A graphIT PLM tevékenysége messze túlmutat a fenti Siemens termékek forgalmazásán, és a cég rendelkezik a megfelelõ erõforrásokkal és szaktudással ügyfelei megfelelõ színvonalú képzéséhez és támogatásához. A graphIT akkreditált felnõttképzési intézményként, erre a célra dedikált Oktatási Központban, minden tudásszinten biztosít tanfolyamokat ügyfelei számára. A felhasználók napi szakmai problémáinak megoldását pedig jól szervezett telefonos és Internetes rendszerben végzi folyamatos rendelkezésre állással. Jó jel, hogy a hazai gyártóipar egyre élénkülõ érdeklõdést mutat a szoftveres hatékonyságnövelési és költségcsökkentési megoldások iránt. Ezt az örömhírt még az sem tudja feledtetni, hogy a jelenlegi „változékony” üzleti klíma miatt a felhasználók – érthetõ módon – nehezebben hoznak beszerzési döntéseket vagy egyelõre még kivárnak. A lényeg ugyanis az, hogy a korszerû tervezõi, szimulációs, analízis és termékadat menedzsment szoftverek alkalmazásával a magyarországi vállalatok és vállalkozások csökkenthetik vagy akár fel is számolhatják modernizációs és versenyképességi hátrányukat A

DIGITÁLIS

TERMÉKFEJLESZTÉS

NAGY ÁTTÖRÉSE: A

SZINKRONMOTECHNOLÓGIA A Solid Edge ST2 2009 õszi megjelenésétõl eltelt idõben szerzett tapasztalataink szerint egyre több magyar felhasználó kezdi el használni a Solid Edgeben már közel 2 éve jelen lévõ Szinkronmodellezési Technológiát. Ennek okai nagyon egyszerûek. A felhasználók folyamatosan tapasztalják, hogy a Szinkronmodellezéssel mennyivel gyorsabban tudnak tervezni és a meglévõ terveiket módosítani. Vannak már olyan felhaszná-

DELLEZÉSI

Technika 2010/7

15

TEAMCENTER EXPRESS CPDM – A FEJLÕDÉS ÚTJA A mai és a jövõ piaci környezete megkívánja a vállalatoktól, hogy termékeiket a lehetõ leggyorsabban tudják a piacra bevezetni. A termékeknek magas mûszaki és minõségi tartalommal kell bírniuk, hogy megfeleljenek az egyre komplexebb ügyfél-elvárásoknak, emellett a vállalatoknak a termékkel kapcsolatos összes költséget a legalacsonyabb szinten kell tartaniuk.

RENDSZER

Solid Edge-el tervezett energiafa ültetvény betakarító gép Magyarországról

lók is, akik a hagyományos modellezést teljesen félretették, és már csak Szinkronmodellezéssel dolgoznak. Mi csak bíztatni tudunk minden felhasználót, hogy dolgozzanak az új módszerrel, mert ezzel is tudják növelni a munkájuk hatékonyságát. Azok az új Solid Edge felhasználók, akik más szoftverrõl váltottak Solid Edge-re, még inkább szeretik a Szinkronmodellezést, mert olyan rugalmasságot ad nekik 3D-ben a parametrikusság mellett, mint amilyen rugalmasan tudtak dolgozni más szoftverrel 2D-ben. A folyamatosan bõvülõ tervezési funkciók segítségével sokkal kevesebb idõre van szükség az új termékek kifejlesztéséhez. A beépülõ végeselem analízis (Simulation) és csoportmunka (Teamcenter Express) funkciókkal biztonságosabban tudnak a felhasználók dolgozni és a piacon jobban eladható terméket tudnak alkotni. A következõ Solid Edge ST3-ban megjelenõ fejlesztések fókuszában is a Szinkronmodellezés és ezzel a felhasználók hatékonyságának a növelése és a felhasználók által kért új vagy módosított funkciók vannak. A 2010 szeptember végén megjelenõ Solid Edge ST3 újdonságairól a magyar felhasználók a 2007ben megkezdett hagyományoknak megfelelõen elõször a 2010. május 27-28-án a Hungaroringen megrendezett felhasználói konferencián kaphattak információt, ahol a Solid Edge fejlesztési igazgatója adott betekintést a Solid Edge ST3 újdonságaiba és ahol a résztvevõ felhasználók – a 2009-eshez hasonlóan – feltehették a kérdéseiket a fejlesztési igazgatónak, Dan Staples úrnak.

16

Technika 2010/7

A

lését, ezáltal kialakítható egy egységes termékstruktúra, amely akár különbözõ rendszerekbõl származó 3D-s CAD adatokból épülhet fel. A Teamcenter Express teljes mértékben támogatja a mérnöki tevékenységet (mérnöki változtatások, tervadatok verzionálása, jóváhagyási folyamatok, közös együttmûködés összetett projekteken).

KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK ÜZ-

LETI

IGÉNYEI

SZERINT

KIFEJ-

LESZTVE A Teamcenter Express cPDM rendszer (collaborative Product Data Management = kollaboratív termékadat kezelés) egy könnyen telepíthetõ, egyszerûen konfigurálható, kulcsrakész megoldás, amely lehetõvé teszi, hogy a termékfejlesztéshez és a gyártáshoz kapcsolódó minden információ egységes környezetben legyen tárolva és minden érintett számára egyszerûen hozzáférhetõ legyen. Ezáltal olyan egységes vállalati tudás jön létre, amely folyamatos és hosszú távú növekedési lehetõséget biztosít a vállalat számára. A Teamcenter Express-ben minden információ egy helyen és egységesen kezelhetõ, legyen az 2D/3D-s CAD adat, specifikáció, szimulációs eredmény, megmunkálási információ, szerelési utasítás, ISO követelmények, beszállítói adatok, a termék marketing információi vagy egy ajánlat, szerzõdés, de akár egy kapcsolódó levelezés is. Az intelligens keresési eszközök lehetõséget biztosítanak, hogy a szükséges információk magukból az elektronikus dokumentumokból is gyorsan és könnyedén kinyerhetõk legyenek. A Teamcenter Express CADfüggetlen rendszer, amely beépül az összes elterjedt CAD rendszerbe (NX, Solid Edge, Pro/E, Catia, Autocad, Inventor, SolidWorks, stb.), és biztosítja a CAD rendszerben elkészült dokumentumok keze-

Mérnöki csoportmunka támogatása Teamcenter Expressben

Az elõre definiált sablonok (az ipari tapasztalatok alapján elkészítve, amelyek azonban könnyedén testreszabhatók) segítségével rendkívül rövid idõ alatt bevezethetõ és gyorsan megtanulható a rendszer használata, ezáltal jelentõsen csökkenthetõ a bevezetés és az üzemeltetés költsége. A Teamcenter Express környezetében integráltan kezelhetõk a fejlesztési projektek, amelyek grafikusan nyomon követhetõk, így mindig naprakész információk állnak rendelkezésre a termékfejlesztés állapotáról, és a projekt sikerességéhez szükséges intézkedések idõben megtehetõk. A projekt egyes fázisaihoz személyi, tárgyi erõforrások, költségek és a Teamcenter Express-ben definiált munkafolyamatok rendelhetõk. A Teamcenter Express hozzáilleszthetõ a meglévõ vállalati környezethez. Integrálható a legtöbb vállalatirányítási rendszerhez, és a mindennapos munkavégzés támogatására teljesen beépül a Microsoft Office termékekbe. graphIT Kft. +36 (1) 436-9600 www.graphit.hu

CAD/CAM/CAE/3D

PLM a KKV-knak A közelmúltig a digitális gyár felé mutató PLM (Product Lifecycle Management – Termék Életciklus Menedzsment) eszköztár beszerzését fõleg a nagy multinacionális cégek engedhették meg csak maguknak. A PLM bevezetése roppant költséges volt, elsõsorban a nagy informatikai kiadások, illetve a termékek életciklusát kezelõ egyes szoftverek drága ára miatt. Napjainkban azonban egyre több olyan kezdeményezés történik, amelynek célja a PLM KKV-kre szabott változatának a bevezetése. Ilyen a PTC PLM On Demand szoftvermegoldása, amellyel a PLM lényegét tartalmazó rugalmas eszköztárat kínálják olcsóbban a KKV-k számára. KISVÁLLALKOZÁSOK ÚTBAN A PLM FELÉ A PLM kisvállalkozások által is alkalmazandó lényeges elemei között említendõk a termékfejlesztést és a létrehozott termékek karbantartását szolgáló szoftverek. A gyors és rugalmas termékfejlesztés, a termékek egyre csökkenõ életciklusa, illetve a globalizáció elérte a KKV-kat is, így számukra sem elhanyagolható szempont a termékek minõségének az egész életciklus alatti biztosítása. Több tanulmány is kimutatta, hogy a KKV-k a számítógépes tervezésre kidolgozott szoftverek közül 90 százalékot meghaladó mértékben a CAD-termékeket veszik igénybe. Ezt követik a CAM-

eszközök 27 százalékkal, míg a CAE-szoftvereket csak 13 százalékuk alkalmazza világszerte. A KKVk PLM-szoftverbeszerzését elsõsorban az alacsony IT-költségvetés, illetve a készpénz-állomány hullámzó változása befolyásolja negatívan. Az IT-költségvetés sorsdöntõ volt eddig a PLM-tõl való idegenkedésüknél, ugyanis az életciklus-kezelõ teljes szoftvercsomagok drágaságát csak fokozta a szûkös vállalati hardver-kapacitás. SZOFTA közelmúltban a KKV-k számára kidolgozott PLM On Demand szoftver éppen a fent említett problémákat igyekezett kiküszöbölni. Egyik fõ jellemzõje, hogy egyesíti a termékfejlesztési és a vállalati adatok kezelését, kiküszöbölve a köztes, illetve plusz kiadásokkal járó alkalmazásokat. A másik újítás csökkenti az IT-költségeket azzal, hogy külsõ – informatikai védettséget biztosító –, rugalmasan és könnyen konfigurálható és felhasználható tároló kapacitást használ, ami ebben az esetben az IBM-nek külön erre a célra kifejlesztett „ebusiness hosting” nevû alkalmazása. Fontos itt megemlíteni, hogy az ITbiztonság az ilyen védett külsõ tároló egységeknél általában jóval tekintélyesebb, mint amit egy KKV belsõ hálózatánál képesek kialakítani. Az új PLM-csomagnál a KKV-k körébõl kikerülõ felhasználó dönti el, hogy a termék kollaboratív fejlesztésére és kezelésére szolgáló PTC Windchill ProjectLink szoftver mellett a Windchill PDMLinket is választja-e, ami az összes termékinformációkat tartalmazza, és regisztrálja a tervezés, vagy gyártás során bekövetkezõ módosításokat is. A fentiekbõl is látszik, hogy a KKV-ra szabott

KKVK-RA

MÉRETEZETT

VERCSOMAG

PLM elsõsorban az alapvetõ termékfejlesztésre és gazdálkodásra összpontosít. A KKV-kat megcélzó PLM-megoldások napjainkban fix beszerelési költségeket, illetve havi részleteket tartalmaznak. KÖLTSÉGVONZATOK A PLM-PIACON A következõkben a nemzetközi irodalom alapján igyekszünk felvázolni a PLM KKV-knál való alkalmazásánál felmerülõ költségeket, tehát nem a PTC új megoldásának a kiadásait vázoljuk. Egy kitûnõ Microsoft Windows munkaállomás kialakítása 3 000 USA-dollárba kerül. Ehhez társul még a számítógépes tervezéshez elengedhetetlen CAD tervezõ szoftver, amelynek a kiadásai 4-8 000 dollár között mozognak. A tervezési, illetve vállalati gazdálkodási adatokat összevetõ szoftver költségei mai kurrens áron munkaállomásonként 5 000 dollár körül mozognak. A csiszolórendszereknél alkalmazott PLM-szoftverek is eléri a fenti összeget. Egy USAbeli, illetve nyugat-európai felsõ középvállalatnál a teljes indulási kiadások egy 50 millió dolláros bevétellel számoló KKV-nél elérhetik akár a 100 000 dollárt is, de kisebb méretû cégnél ez akár nagyságrendekkel is kevesebb lehet. Békés Sándor

Technika 2010/7

17

MÉRÉSTECHNIKA

Újgenerációs Flir ipari hõkamera Vadonatúj, multifunkcionális ipari hõérzékelõ kamerákkal jelent meg a közelmúltban a piacon a hõkamerák fejlesztésében 1960tól élenjáró amerikai Flir Systems. A T335-ös hordozható infravörös hõkamera alkalmas az összes villamossági, elektronikai és gépipari berendezésekben keletkezõ hõ kimutatására és pontos mérésére. A T-sorozatjelû hõkamerák eddigi tulajdonságainak továbbfejlesztésével létrehozott T335-ös alig 0,88 kg-os súlyával, könnyû kezelhetõségével, dönthetõ és cserélhetõ lencse-egységeivel, érintõképernyõjével, beépített videókamerájával, a kapcsolódó szoftverrel, valamint a rugalmas megjelenítést lehetõvé tévõ fejlesztéseivel a méréstechnikai eszközök csúcskategóriáját képviseli. GYORS ÉS PONTOS DIAGNOSZTIKA A robusztus, mégis könnyen kezelhetõ T335-ös hõkamera beépített, forgatható, 3,5 colos LCD-kijelzõvel rendelkezik, és az érintõképernyõn mutatóval rajzok és vázlatok készíthetõk a videófelvételen, vagy a hõfelvétel kritikusnak ítélt pontjain. A Flir LocatIRTM lézeres mutatóval nemcsak egy részegység nagyobb hõkibocsátással jellemzett területének a megjelölésére van lehetõség, de az érintett terület infraképen is rögzíthetõ. A T335-ös hõkamera FPA (Focal Plane Array) típusú detektorral ellátott, infravörös képfelbontása 320 x240 pixel (76 800

18

Technika 2010/7

pixel). A mérések központi leolvasón történõ megjelenítése mellett egy sor funkcióval alkalmazkodik a különbözõ mérési igényekhez. A mérés kiértékelés tekintetében 5 mozgatható pontot, 5 négyzet vagy kör alakú területet fog át, automatikus hideg/meleg felismerés, színes izotermás riasztó jellemzi. Az új kamera hõmérési pontossága 2 százalékos, hõérzékenysége < 0,05 C° (NETD) a -20 és +650 C° által behatárolt széles körû hõmérsékleti tartományban, ami a gyorsaság mellett pontos és részletes diagnosztikai lehetõségeket teremt az ipari alkalmazásoknál. ELÕREHALADOTT KÉPMEGOSZTÁA Flir T335-ös hordozható hõkamera 3,1 megapixel (2 048 x 1 536 pixel) teljesítményû beépített kamerával rendelkezik, ami kiemelkedõ megjelenítõ és felügyeleti lehetõségeket biztosít. A T-széria más darabjaihoz hasonlóan, a T335-ös is maximálisan épít a Flir által kifejlesztett, „Picture-in-Picture”, vagyis „Kép a képben” elnevezésû technológiára. Ez a funkció azt jelenti, hogy az infravörös felvétel mozgatható és méretezhetõ a vizuális képen, így könnyebben beazonosíthatók a méréstechnikai eredmények, SI FUNKCIÓK

pontosan megjelölve a kritikus területeket. A másik technológiai újítás a Flir által szabadalmaztatott radiometrikus, JPEG-formátumú képekben rejlik. Ez a formátum egyszerûsíti az egyedi képek elemzésekre való felhasználását és megkönnyíti az e-mailben, vagy Word-dokumentumként történõ képmegosztást. A Flir QuickReport számítógépes szoftver egy fontos segédeszköz, mivel biztosítja a hõkamerával készített JPEG-képek termikus pixeleinek a hõelemzését. Az elemzés, valamint a kiterjedt képgaléria felhasználása sok olyan szerkezeti hiba feltárását segíti, amely nélkül a karbantartási költségek jelentõsen növekednek. TELJES FELSZERELTSÉG A T335ös hõkamerát 120 fokos elfordítási szöggel rendelkezõ lencse-egységgel látták el, hogy bármilyen helyen és körülmények között sikeres méréseket bonyolítson le. A hõkamera 25 fokos szabványos látómezõvel lett felszerelve, de a fókusztávolság a 6, 15, 45, 90 fokos, 2 x és 4 x paraméterû is lehet az adott lencsék hozzáadásával. A felvételek USB Mini-B porton keresztül csatlakoznak a PC-hez, LiIon akkumulátorai négy órán át folyamatosan mûködnek, a tápfeszültség 100-260 Vca. Békés Sándor

IPARI TISZTÍTÁS

Érzékeny anyagok tisztítása ultrahanggal A szerkezeti elemek terjedõ miniatürizálásával és az érzékenyebb anyagok felhasználásával egyre szükségesebbé válik az ultrahangos tisztító berendezések alkalmazása. Ez biztosíthatja a helyenkénti és film formájában megjelenõ szennyezõdések különösen kíméletes, megbízható eltávolítását. Erre a célra fejlesztette ki a Weber Ultrasonics vállalat a 250 és 500 Watt teljesítményû, összehangolt rezgéskeltõvel rendelkezõ, 250 kHz frekvenciájú innovatív ultrahang generátort. A tisztítóhatásra nézve az ultrahang generátor által létrehozott elektromos jelek frekvenciája a mértékadó, amelyeket a rezgéskeltõ rendszer hanghullámok formájában egy folyadékfürdõbe irányít. Minél alacsonyabb az elektromos jelek frekvenciája, annál magasabb a hanghullámok által létrehozott energia. A túl alacsony frekvencia károsítja a mai optikai és félvezetõ iparban, az elektronikában, a finommechanikában és mikrotechnikában, valamint a fotovoltaikában alkalmazott érzé-

keny szerkezeti elemeket, azok szétroncsolását is elõidézheti. Ezek igényes, biztonságos tisztítási feladataira dolgozta ki a Weber Ultrasonics GmbH a bevált SONIC DIGITAL digitális ultrahang-generátor programját egy 250 kHz-es generátor modullal. Az ultrahangos berendezéseivel világszerte vezetõ szerepet betöltõ karlsbadi vállalat új 12”-os készüléke 250 és 500 Wattos kimenõ teljesítményû kivitelben áll rendelkezésre. A frekvencia létrehozása és szabályozása digitális módon történik, amivel maximális mértékben konstans frekvenciát, amplitúdót és teljesítményt, valamint magas hatásfokot biztosít. A teljesítményszabályozó segítségével a

kimenõ teljesítményt 10 és 100 % között lehet beállítani. Ezáltal a tisztítás magas hatásfokúvá és megismételhetõvé válik. A készülék vezérlése kézzel, vagy távirányítással történhet. A maximális folyamat és üzembiztonságot számos funkció szavatolja, köztük az intelligens hûtõrendszer, illetve a rövidzárlat, az üresjárat és a túlterhelés elleni védõ mechanizmusok. A Weber Ultrasonics generátorok minden rezgéskeltõ rendszerrel azonos teljesítményû osztályban üzemeltethetõk. A 250 kHz frekvenciájú generátoros alkalmazásához a 250 és 500 Watt teljesítményû SONOSUB merülõ és a SONOPLATE lemezes rezgéskeltõ áll rendelkezésre, amelyek az ügyfelek egyéni szükségleteinek, illetve a tisztítandó tárgyaknak megfelelõen méretezhetõk. A tisztítórendszer hatékonysága ezáltal még tovább növelhetõ. (www.weber-ultrasonics.de) Technika 2010/7

19

INFORMATIKA

Vblock Infrastruktúra Csomagok a felhõben Napjainkban a „cloud computing”, vagy felhõ informatika rohamos térnyerése egyre inkább megváltoztatja az IT iparágat. A Gartner legújabb tanulmánya szerint 2010-ben az IT-n belüli „felhõsödés” 68,3 milliárd dolláros üzleti profitot eredményezett, és 16,6 százalékkal növekedtek a felhõ alapú szolgáltatások a tavalyi évhez viszonyítva. A cloud computing rohamos térnyerését az segíti elõ, hogy kifejlesztõi rájöttek: az IT felhasználói egyszerû szolgáltatásként akarják megközelíteni a levelezést, és a „felhõbe burkolt” tárterületet a felhasználói fájlok megosztására és tárolására, vagy mentésére szeretnék alkalmazni. Az összetett szolgáltatások viszont már az adatbázisokra, akár egy komplex vállalatirányítási rendszer használatára, vagy megadott információk archiválására is kiterjednek a „felhõ alapokon” nyugvó szolgáltatási környezetben. Erre dolgozta ki az EMC a VMwarerel és a Ciscoval karöltve azt a modellt, amelyben a stratégia a tárolók, a virtualizációs és szerver környezet, valamint a kiszolgáló háló-

20

Technika 2010/7

zati infrastruktúrák hatékonyságát szolgáló, optimális rendszer beszerzését és kialakítását, illetve üzemeltetését egyaránt lehetõvé teszi. Az említett cégek közötti együttmûködés az EMC által megtervezett Vblock Infrastruktúra Csomagokban konkretizálódik, amelynek a segítségével az alkalmazók úgynevezett „saját felhõ” alapú IT-rendszereket valósíthatnak meg. ÚT A FELHÕBE Az elmúlt idõszakban megfigyelhetõ trend, hogy az adatközpontok a „privát felhõ” modellek felé mozdulnak el, amelyben az IT szolgáltatásként jelenik meg a cégek életében. Ahhoz azonban, hogy ez a szolgáltatás széles körben átütõ sikert érjen el, elengedhetetlen az új gondolkodásmód térnyerése a kiszolgáló technológiánál és a szolgáltatás nyújtásánál. A privát felhõbe vezetõ úton azonban a legnagyobb akadályt az adatközpontokban mûködõ elavult technológiák, az IT fejlõdését zabolátlan kiadásnövekedéssel követõ üzemmódok akadályozzák. A valóság az, hogy miközben az adatközpontban található IT-eszközöktõl 70-80 százalékos kihasználtságot várnak el, a legtöbb nagyvállalat informatikai környezetében egy szerver kihasználtsága csupán 15-20, a tároló rendszereké pedig legjobb esetben is alig 40 százalék körül mozog. Az áramfelvétel és a hûtési, üzemelési költségek, az egymással nem egyeztetett eszközbeszerzések, valamint az adatközpont adminisztrációs/karbantartási kiadásai egyre nagyobb méretûre duzzadnak.

VBLOCK INFRASTRUKTÚRA CSOMAGOK A fent említett problémák megoldását szolgálja az IT környezetek virtualizációja, ami az egyik leghatékonyabb tényezõ az adatközpontok költségeinek a csökkentésekor. A virtualizáció éppen az eszközök alacsony kihasználtságával járó nagy áramfogyasztást csökkenti egy kisebb, virtuális rendszer kialakításával, vagy azonos költségek mellett nagyobb kapacitás biztosításával. Az EMC által tervezett Vblock Infrastruktúra Csomagok alapötlete az IT-infrastruktúra beszerzésének, kialakításának és üzemeltetésének az egyszerûsítését tûzte ki célul. Ezért magában foglalja a teljes hardver infrastruktúrát: a hálózatot, a szerver számítási kapacitását, a tároló megoldást, a hypervisort és ezek menedzsmentjét. A felhasználó ehhez az infrastrukturális alaphoz rakja hozzá a meglévõ operációs rendszereit, alkalmazásait, adatbázisait, adatait és a mentési környezetet is magában foglaló kapcsolódó szolgáltatásait. A Vblock segítségével gyorsan alakíthatók ki virtualizált infrastruktúrák, amelyeken keresztül az üzleti alkalmazások értéke is gyorsabban realizálható és standardizálható is egyben. Az elõretesztelt, teljesen integrált megoldás ezáltal egymás mellé helyezhetõ építõkövekbõl áll, amelyek mindegyike meghatározott teljesítményt nyújt, kiszámítható üzemeltetési jellemzõkkel, áramfelvétellel, helyigénnyel és hûtési követelményekkel rendelkezik. Békés

SZABADALOM

Az EU a földrajzi- és eredetjelzésekrõl

Ahol fontos a származás Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint az áruk többségében az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek kereskedelmi sikere még jelentéktelen, az ilyen termékek európai gyártói igen nagy nehézségekkel találják magukat szemben. A kereskedelmi forgalomba került termékek földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzések, eredetmegjelölések oltalomban részesülhetnek, ha azt alapos indokkal kérelmezik gyártók, országok. A földrajzi jelzés leginkább egy táj neve lehet, kivételes esetben országnév, ahonnan a származott terméknek különleges minõségének, hírnevének kell lennie. Ehhez hasonló kritériumai vannak az eredetmegjelölésnek: az ezzel jelölt áru egy adott földrajzi környezetre jellemzõ természeti és emberi tényezõk következménye lehet. Fontos kikötés még, hogy az ilyen termék minõségét államilag elfogadott és ellenõrzött termékleírásba kell foglalni. ELTÉRÕ JOGRENDEK, KÜLÖNBÖZÕ E jelzések rendszerének gazdasági, társadalmi hatása jelentõs lehetne, hiszen segítségével egész régiók felértékelõdhetnek, megõrzõdnek a hagyományos termelési módok, amelyek többsége nem az intenzív mezõgazdasági módszereken alapul, vagyis nem jár környezetkárosítással. Viszont az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság e jelentõségükhöz képest a jelzések kereskedelmi elõnyeit elégtelennek tartja. Ennek okát pedig abban látja, hogy a földrajzi jelzéssel bíró termékek európai gyártói számára komoly nehézséKRITÉRIUMOK

geket okoznak a nem megfelelõ nemzetközi elõírások, a földrajzi jelzések egyre gyakoribb tisztességtelen használata és az országonként eltérõ jogi feltételek. Az európai országok sem egységesen szabályozzák e jelzések oltalmát, sok helyütt az ilyen jelzések kérelmezése elriasztóan bonyolult, bürokratikus, az elbírálás nem mindenütt a független és akkreditált szervek kizárólagos hatásköre, a termékleírások rendszere is nagyon változó. A bizottság ezért szükségesnek tartja a jelzések kritériumainak egységes meghatározását, ajánlja a nem tisztán mezõgazdasági termékek (só, fûzfából font termékeken kívül) bejegyzési kérelmének befogadását, javasolja közösségi szimbólumok létrehozását is a földrajzi jelzések hatékonyabb védelme érdekében. A

HAMISÍTÁSOK IS VISSZATARTA-

A bizottság által jelzett problémákkal magyarázható, hogy a változatos, igen gazdag európai élelmiszertermelés eddig csupán 772 terméket tudott oltalom alá helyezni, ezek közül csak 104 a friss hús és vágási termék. A többség borfajta, közöttük a leghíresebb a portói bor (Portó, Portugália), a Chianti (az itáliai Toscana vidékérõl), de a sajtok is vezetnek (ementáli a svájci Ementhal vidékérõl.) E termékeket a világon mindenki ismeri, de nevüket nem egyformán tisztelik. Míg például Magyarország kerüli az ementáli jelzést, Németország használja, sõt hozzánk is exportál Emmentalert, ám importja nálunk is jogszabályba ütközhet. Abban, hogy a védett nevû finomságok száma alig növekszik hiszen 2002 és 2006 között számuk mindössze harmadával bõvült – közrejátszik a növekvõ szá-

NAK

mú visszaélés is ezekkel e nevekkel. Ráadásul a visszaélések száma egyenesen arányos a védett termékek piaci sikerességével. A bizottság szerint is az egyes országokban nem kielégítõek a csalás, a plágium visszaszorítását szolgáló rendelkezések. Ez súlyos hiányosság, hiszen a már világhírû oltalmazott nevû termékek kifejlesztéséért sokszor több nemzedék hozott nagy áldozatot, a mai hamisítók az õ utódaikat károsítják meg, nem beszélve arról, hogy joguk újraérvényesítése sok pénzbe kerül. ÚJRAPERESKEDÉS TOKAJÉRT Az Európai Bizottság kész fellépni e jelenségekkel szemben – ígérte a bizottság – ám ennek sajnos ellentmond, hogy az Európai Bizottság elektronikus bornyilvántartó rendszerében az eddig Tokajská Vinohradnicka Oblast néven feltüntetett borvidék újabban Vinahradnicka Oblast Tokaj néven szerepel., vagyis a bizottság, figyelmen kívül hagyva, hogy korábban a földrajzi jelzések kategóriában törölte a Tokaj nevet a szlovákiai borvidék nevébõl, ezt viszont meghagyta az oltalom alatt álló eredetjelzések kategóriában, minek alapján Szlovákia új bortörvényében azonnal vissza is állította a Tokaj megjelölést a vidék nevében. Ez újabb, hosszú idejû pereskedést vonhat maga után. Egyébként az Európai Bizottság korábban már megtiltotta az elszászi Tokay és az olasz Tocai neveket is, pedig azok átírt nevek voltak. A magyar féltõl korrekt megoldás volt a vidék szlovák nyelven való használatának engedélyezése, de egy létezõ, régi magyar városnév (Tokaj) egy az egyben való szerepeltetése külföldi árukon mindenképpen jogtalan. Wellek Margit Technika 2010/7

21

HIRDETÉS

Tatai Ipari és Logisztikai Park Fejlesztõje a Barina Kft. ALAPÍTÁS

MIÉRT ÉPPEN TATÁN? Tata 24 ezer lélekszámú kisváros, a BécsBudapest autópálya mentén fekszik. A 18. században a befolyásos Eszterházy család tulajdonába került a kedvezõ természeti és kulturális adottságokkal, gazdag történelmi múlttal rendelkezõ város. Javarészt nekik köszönhetõ a mai impozáns, barokk elemeket õrzõ arculat kialakítása. A 19. század végére és a 20. század elejére a város kedvelt pihenõ-nyaraló hellyé vált, amellett, hogy az adott korszak jelentõs ipari fejlõdést is hozott magával. A város minden évszakban vonzó, de legizgalmasabb nyáron: ekkor az Öreg- és a Cseke-tó partja színpompás kulturális fesztiválok, szabadtéri koncertek, rangos sportrendezvények helyszíne.

22

Technika 2010/7

A TÖRTÉNELMI HAGYO-

MÁNYOK ÚTJÁN Az ipari tevékenységeknek a városok szívébõl történõ kitelepítése logisztikailag kedvezõ fekvésû, korszerû infrastruktúrával ellátott ipari területekre a gazdasági szféra és a lakosság számára egyaránt kedvezõ településfejlesztési törekvés, mely ipari parkok létrejöttét ösztönözte. Ez a szándék hozta létre a Tata Déli Ipari Parkot is, mely ugyan a város közelében, de attól mégis jól elhatárolt helyen, az M1-es autópálya közvetlen szomszédságában található. A terület iparfejlesztésének I. ütemében, 2000-ben Tata Város Önkormányzata értékesítette és közmûvesítette az ott található 8 hektáros ingatlanait - ezek ma az ipari park magját képzik. Majd a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatán a terület 2002 májusában elnyerte az ipari park cím használatának jogát. Ezzel hivatalosan megalakult a Tatai Ipari és Logisztikai Park és így az ipari parkba települõ cégek jogosulttá váltak az õket illetõ kedvezmények felhasználására. A Tatai Ipari Park II. ütemének (zöldmezõs) közmûvesítése és értékesítése 2006 õszén indult meg a GEDIA cég 7 hektáros termelõ beruházásával. A közmûvesítést és területfej-

lesztést napjainkban a területen ingatlantulajdonnal rendelkezõ magánszemélyek által létrehozott Barina Kft. végzi, mely társaság 2006 októberében alakult. A társaság nemrégiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) pályázatán további fejlesztésre és PR tevékenységre felhasználható összeget nyert el, még inkább erõsítve ezzel a Tatai Ipari Park pozícióját és megteremtve a további zöldmezõs beruházások lehetõségeit. ZÖLDMEZÕ, INNOVÁCIÓ A Tatai Ipari Park típusát tekintve zöldmezõs, a város adottságaira, de önálló infrastruktúrára telepített ipari park. Az ipari park tágabb szomszédságában több olyan oktatási- és egyéb jellegû intézményt, létesítményt találunk, amelyek szükségesek a Tatai Ipari Park cégeinek mûködéséhez és azok hatékonyan kapcsolódhatnak annak termelési rendszerébe (pl. középiskolák, közeli felsõoktatási intézmények). Az ipari park a befektetõk számára nagy vonzerõvel bír, de nemcsak azért, mert a beruházás elõkészített – infrastruktúrával, menedzsmenttel, flexibilis ügyintézéssel és komplex szolgáltatással rendelkezik –, hanem az egyéb szolgáltatások és a kedvezmények miatt is.

HIRDETÉS

A TATAI IPARI PARK ELÕNYEI Az ipari park pozitív hatással van a településre és a Tata-környéki kisés középvállalkozókra, a térségben mûködõ cégekre és rajtuk keresztül a térség gazdaságára is.: • Kedvezõ feltételeket biztosít az új, induló vállalkozásoknak, • egyszerû és áttekinthetõ az ügyintézés, • fokozza a gazdasági együttmûködést, • munkalehetõséget biztosít a helyi- és környékbeli lakosoknak. A Barina Kft., mint az Ipari Park fejlesztõjének figyelme elsõsorban azokra a hazai és külföldi befektetõkre irányul, akik magas színvonalon képesek mûködni; a Barina Kft. belföldön számos partnercéggel áll szoros kapcsolatban és kommunikációs kapcsolati hálója is kiterjedt (a Külügy-, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az ITD Hungary, a Magyar Ingatlanforgalmazók Szövetsége, az Ipari Parkok Szövetsége és a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara). A TATAI IPARI PARK

LÉTESÍTÉSÉ-

A Tatai Ipari Park messzemenõkig alkalmas arra, hogy a befektetõ korszerû létesítményeket építsen, vagy kész csarnokot vásároljon vagy béreljen. Utóbbi két befektetési forma azért közkedvelt, mert a befogadó ipari park által meghatározott elõírásokat (építészeti, építési, környezetvédelmi, engedélyezési, stb.) az építõ vagy a generálkivitelezõ már megismerte, és ezáltal kiszámítható a befektetés költségvonzata. Az új és korszerû infrastruktúra, a szolgáltatások világszínvonalú rendszere és a zárt, biztonságos szervezeti rendszer azonban kedvezõ feltételeket biztosíthat a befektetõ számára akkor is, ha saját maga szeretné a beruházást végigvinni. NEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI

FÕBB ARCULATOK, ORIENTÁCIÓ A Tatai Ipari Park a következõ szolgáltatásokat nyújtja:

• Mûszaki tanácsadás • Mérnöki szolgáltatás • Beruházás lebonyolítás • Tervezés • Irodai szolgáltatás • Tömegközlekedés • Kommunális hulladékgyûjtés • Gépkölcsönzés • Karbantartás • Fuvarozási, raktározási szolgáltatás • Szállítmányozási szolgáltatás A tanácsadás fõként a külföldiek számára lehet elõnyös – hiszen õk kevésbé tájékozottak a régió és/vagy az ország viszonyait tekintve. De a lehetõség természetesen a belföldi partnereknek is ugyanúgy adott és igénybe vehetõ. A Barina Kft. – a Tatai Ipari Park fejlesztõje és üzemeltetõje – szívesen fogad befektetõket, vállalkozókat, cégeket például a következõ tevékenységi körökbõl: tudományos kutatás, fejlesztés, gyógyszergyártás, számítógépek, elektronikai, optikai termék gyártása, élelmiszergyártás, gépi berendezések gyártása, egyéb jármû gyártása, villamos berendezés gyártása, raktározás, szállítás, kiegészítõ tevékenység. De mindezek mellett még további, egyéb területekkel foglalkozó cégek, befektetni szándékozók jelentkezését is várja a Barina Kft. TERVEK ÉS CÉLOK A mintegy 130 hektáron elterülõ Tatai Ipari Park

érvényes szabályozási tervvel rendelkezik, (a szabályozási terv teljes szövegét és térképét itt tekintheti meg: http://barinakft.hu/images/ m1.pdf), ennek fõbb paraméterei az alábbiak: • Legkisebb kialakítható terület: 3000 m2 • legkisebb szélességi méret: 40 m • legkisebb mélység: 80 m Beépíthetõség: • minimális elõkert: 10 m, de azon épületrész, melynek legnagyobb magassága nem haladja meg a 10,5 m-t, 12 m-es elõkerttel is elhelyezhetõ • minimális oldalkert: az övezetre elõírt építménymagasság fele, 10 m • a 45%-os beépítés nem foglalja magában a burkolt közlekedési felületeket • a zöldterület aránya 25 %, tehát az épület és a burkolt területek összesen 75 %-át foglalhatják el a telek területének • az épület területére a telek nagyságához képest nincs korlátozás. A Barina Kft., a Tatai Ipari és Logisztikai Park fejlesztõje és üzemeltetõjeként – a kisváros adottságait továbbra is kihasználva – nyitott minden, a kor színvonalán álló, pozitív kezdeményezés befogadására.

Elérhetõségek és további információk: Honlap: www.barinakft.hu vagy www.tlp.hu E-mail: [email protected] Ingatlanforgalmazó (Barina Kft.) elérhetõsége: Fekete Gyula (ügyvezetõ) Telefon: + 36 30 200 36 62 Filipsz Attila (ügyvezetõ) Telefon: + 36 20 462 58 90 Fax: +36 34 480-206 Székhely: 2890 Tata, Toldi M. u. 19. Telephely: 2890 Tata, Barina 9.

Technika 2010/7

23

AKKREDITÁLÁS

Nagyobb nemzetközi elismerés akkreditált szervezeteinknek Magyarországon minden olyan laboratórium, mintavevõ, tanúsító, ellenõrzõ, jártassági vizsgálatot, referenciát nyújtó szervezet kérheti az akkreditálását, amely tevékenységét szakszerûen és pártatlanul végzi. E megfelelõséget értékelõ szervezeteket a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) akkreditálja. A közelmúltban a NAT aláírója lehetett az európai és nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásoknak az akkreditálás területén, ami azt jelenti, hogy mindazon országok akkreditáló testületei, amelyek e megállapodások aláírói, elismerik egymás testületeinek tevékenységét, azt egyenértékûnek elfogadják, elismerik továbbá az általuk akkreditált szervezetek vizsgálati jegyzõkönyveit, kalibrálási bizonyítványait, termék-tanúsítványait, ellenõrzési jegyzõkönyveit, irányítási rendszer-tanúsítványait - mondta el Dr. Ring Rózsa, a NAT ügyvezetõ igazgatója, hozzátéve, hogy ezt a státuszt a NAT szinte 1995. évi megalakulásától kezdve szorgalmazta, elnyerése egyúttal elismerés is, a NAT eddigi munkájának. – A megállapodás elõzménye, hogy az Európai Akkreditálási Együttmûködés (EA), amelynek tagja a NAT, értékelte két ízben is a NAT tevékenységét, elõször 2007ben. Ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar akkreditálási törvény nem mindenben felel meg az európai szabályoknak. Miután az Országgyûlés 2008-ban módosította a törvényt, így folytatódhatott az értékelés. Ennek alapján 2010 áprilisában az EA megadta nekünk az aláírási jogot az EA kölcsönös elismerési megállapodásához (EA MLA). Ezzel velünk és Horvátországgal együtt már 29 európai állam ismeri el egymás akkreditáló testületeinek eljárásait, és az általuk akkreditált szervezetek tevékenységét.

24

Technika 2010/7

– Az aláírással Magyarország teljesítette is a január 1-tõl hatályos 765/2008 EK-rendelet elõírásait az akkreditálásról és a piacfelügyeletrõl, amely kimondja, hogy tagállamonként csak egyetlen nemzeti akkreditáló testület mûködhet – ez nálunk eddig is így volt –, valamint meghatározza e testületek elé állítandó követelményeket is. A rendelet elõírja azt is, hogy az aláíró tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti akkreditáló testületük pénzügyi stabilitását – reméljük – emeli ki Dr. Ring Rózsa –, ez nálunk megoldódik a NAT-ra vonatkozó díjrendelet módosításával. Mi most már azt az EU-elõírást is teljesítettük, hogy a tagállamoknak részt kell venniük az EA szakértõi értékelésein, ami 2009 szeptemberében nálunk sikeresen megtörtént. Ennek az a külön jelentõsége, hogy az EK-rendelet szerint a sikeres szakértõi értékelések alapján az EU tagállamok nemzeti hatóságai kötelesek elfogadni az általunk akkreditált szervezetek, laboratóriumok eredményeit. – Az új EK-rendelet másik jelentõs hozadéka, hogy a megfelelõséget tanúsító szervezetek az akkreditálásukat elsõsorban a saját nemzeti akkreditáló testületnél kérhetik, más államban csak ritka kivételes esetben, például, ha az illetõ ország olyanfajta akkreditálást nem végez, vagy ha a nemzeti akkreditáló testület nem aláírója a kölcsönös elismerési megállapodásnak. Ez természetesen, miután a NAT aláíróvá vált, kizárja, hogy magyar kérelmezõ más EU tagállamban kérhesse az akkreditálást. Tulajdonképpen nálunk igen kevés külföldön akkreditált szervezet van, ám akkreditálásuk lejárta után a státusz megújítását a NAT-nál kell kérelmezniük.

– Aláírói státuszunkkal örvendetesen megnövekedett nemzetközi elismerésünk is. A NAT nagyon régóta társult tagja a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttmûködésnek, az ILAC-nak, mert teljes jogú tag csak a kölcsönös elismerési megállapodást aláíró ország lehetett. Amint ez megtörtént, már a következõ napon az ILAC felajánlotta Magyarországnak a teljes jogú tagságot, amit örömmel elfogadtunk, tehát 2010. április 28tól kezdõdõen az európai elismerésen túlmenõen a NAT által akkreditált vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok nemzetközi szinten is elismertek lettek. A vizsgálólaboratóriumok ezzel 63 országban, a kalibrálólaboratóriumok 55 országban nyertek elismerést. Az EA MLA aláírói státusz megszerzését követõen a NAT kérelmezte tagságát a tanúsítás akkreditálását összefogó Nemzetközi Akkreditálási Fórumban, az IAF-ben, amelynek 2010. július 12-tõl tagjaivá válhattunk, és az európai elismertség jogán 2010. július 26-tól a tanúsítás akkreditálása területén is nemzetközi elismerést szereztünk. A minõségirányítási rendszer tanúsítás területén további 41 ország, a környezet központú irányítási rendszerek tanúsításában további 32 ország, és a terméktanúsítás esetén további 33 ország ismeri el a NAT által akkreditáltak tanúsítványait. Ennek annál is inkább óriási gazdasági jelentõsége van, mivel az exportáló hazai vállalatok 95 százaléka az európai és a nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásokat aláíró országokba szállít termékeket, ahol most már el kell ismerniük a magyar szállítók tanúsítványait. – hangsúlyozta Dr. Ring Rózsa, ügyvezetõ igazgató. Wellek Margit

KÖRNYEZET

Mennyire van a Duna a Tiszától? Földrajzilag a Duna és a Tisza szinte egymás mellett folyik, ám ha egy összekötõ csatorna jön szóba, olyan messze esnek egymástól, mint Makó Jeruzsálemtõl. Az elmúlt választási küzdelemben két párt is kampányolt a Duna-Tisza csatorna ígéretével. Egy háromszáz éves ígéretrõl van szó, amit valószínûleg megtoldhatunk jónéhány évvel. Még 1715-ben írta meg a Dillher báró õfelségéhez: „Kéne egy Tiszát a Dunával összekaptsoló új hajókázható Tsatorna.” Az udvar további mérnöki megfontolásra félretette a tervet, annak megvalósításáért viszont Széchenyitõl Türr Istvánon át a nagy magyarok mindig is kiálltak. Utoljára még Tildy Zoltán is belemerítette köztársasági elnöki ásóját a puha taksonyi földbe, de a csatorna csak Dabasig, 20 kilométerig ásatott meg. ZSILIPRENDSZER A HOSSZABBÍTÁSHOZ Nem véletlenül itt maradt abba a csatorna építése. Hiszen mai szóval a projekt egyik nehézsége éppen abban van, hogy Dabastól a Duna 90 méteres tengerszintfeletti magasságából 200 méter fölé kellene emelni a csatorna vizét, s onnan megint levezetni a Tisza 80 méteres tengerszintfeletti magasságába. Ez pedig egy drága zsiliprendszer szükségességét jelenti, ami egyébként a csatornán való áthaladást is lassítaná. Legalábbis a hosszas vizsgálatok után kigondolt Soroksári Duna-ág és a Csongrád közötti útvonalon. Ám a megépítés költségigénye csak az egyik lehetséges oka volt a máig tartó halasztásnak. A másik, hogy a terv születése idején Budapest a világ legnagyobb malomipari központja volt és az alapanyag többsége az Alföldrõl, meg a Ti-

szántúlról indult, a csatorna pedig lehetõvé tette volna a fõvárosi malmok olcsóbb, gyorsabb megközelítését, s innen a természetes nyugateurópai piacokat. Ám a múlt századra ez a központi szerep megfakult – mondják – a csatorna gazdasági jelentõsége is megkopott. De valóban nem lenne ma haszna a csatornának? ÁTLÓS

ÖSSZEKÖTTETÉS, PLUSZ

Nemrégen nyilvánosságra került egy terv, melyszerint Záhonytól meghosszabbítanák a nagynyomtávú vasútat Dunaújvárosig, s onnan Hegyeshalomig a kelet-nyugati irányú áruszállítás meggyorsítására. Mellette a fõ érv a diagonális (átlós) vasúti közlekedés fejlesztésének szükségessége a fõváros központú szerkezet ellensúlyozására, a távolságok lerövidítésére. A Duna-Tisza csatorna pontosan egy ilyen átlós összeköttetés lehetne egészen a DunaRajna-Majna csatornáig Szolnok, Csongrád mezõgazdasági, ipari termékeinek távoli exportjához, emellett a közúti szállítások jelentõs részét is kiváltaná. De talán ennél a jelentõségnél is nagyobb, hogy a csatorna megoldaná a Homokhátság vízpótlását. Ismeretes, hogy a klímaváltozás miatt az utóbbi évtizedekben az Alföld talavízszintje 6 méterrõl 9 méterre süllyedt, s megjelentek a részleges elsivatagosodás jelei. Ennek pedig VÍZPÓTLÁS

döntõ szerepe lehet a csatornaépítés elhatározásában. A Homokhátságon és más kiszáradó területeken 2 800 négyzetkilométeren válna lehetõvé a kb. 4 000 millió köbméter hiányzó víz öntözéses pótlása, ami 500 mm/év csapadéknak felelne meg. Az ország halastó területe (21 000 hektár) többezer hektárral lenne növelhetõ. KIFIZETÕDHET A BERUHÁZÁS A szakemberek azt is megvizsgálták, hogy a csatorna hajóforgalma öt éven belül elérhetné az évi 5 millió tonna forgalmat a 100-200 tonnás úszóegységekkel. Végülis, mint arra Nemcsók János professzor is rámutatott, az építésre elköltött 150200 milliárd forint tíz év alatt megtérülne csak a két folyó közötti útvonal lerövidítésébõl. Ráadásul az építéséhez az EU is minden bizonnyal biztosítana támogatást, Természetesen a csatorna mûködtetéséhez elengedhetetlenek lennének a Dunán bizonyos munkálatok is, ami szintén pénzbe kerül. De ha nem teszünk semmit, az is sokba kerül, hiszen a szakemberek szerint évi legalább 100 milliárd forintot fizet rá az ország viziútjaink idõszakos áthatolhatatlansága, a viziturizmus kiesése miatt. Az építés hasznát még a munkaalkalmak bõvítésében is látnák sokan. Szóval nem bánnánk meg, mint ahogy a szerbek ma is elégedettek még a magyar királyság alatt megépült Bezda és Óbecse, valamint Újvidék és Sztepár közötti Duna-Tisza-Duna csatornákkal. K. F. Technika 2010/7

25

KÖRNYEZET

Az ismeretlen Balaton 1. A Balaton jótéteményeinek élvezõi keveset tudnak a tóról: születésének körülményeirõl, életkoráról, unikális növény- és állatvilágáról és várható jövõjérõl. Pedig a Balaton a világ egyik legalaposabban kutatott sekélyvízû tava, rendszeres és mélyreható kutatása már 1891-ben id. Lóczy Lajosnak, a Magyar Földrajzi Társaság elnökének kezdeményezésére megkezdõdött. Tudományos megismerésének lökést adott a Tihanyban 1927-ben alapított Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, amelynek a segítségével a mi idõnkben sok veszélytõl lehetett megkímélni az ország e legnagyobb természeti kincsét. E munkájáról az intézet nem szûkölködik információkban, hiszen a tó védelmét országos ügynek tarthatja. Az intézet 80. évfordulóján elõadássorozatokban és külön kiadványban számoltak be kutatási eredményeikrõl. AZ ELÖREGEDÉS FÁZISÁBAN A 80 kilométer hosszú, 600 négyzetkilométer felületû, átlag 3,5 méter mély Balatonunk (víztömege csupán 2 köbkilométer) kialakulása egy ÉKDNy irányú tektonikai törésvonalnak és a szél eróziójának köszönhetõ, (az északi partvidék ma is emelkedik, a déli pedig süllyed) és a kialakult sekélyebb terület a felsõ-pleisztocén korszakban, a jégkorszakot felváltó felmelegedés esõitõl töltõdött fel vízzel 15 000 éve. Mai állapotát 10 200 éve nyerte el, miután a keletkezett kis tavacskák összekapcsolódtak. Ekkor már a Sió völgyén keresztül volt lefolyása, ám a mederbõl a szél által feltúrt dûnék, turzások gyakran elzárták az utat, ezeket elõször egy római császár törette át. Volt idõ, amikor

26

Technika 2010/7

területe a kétszeresére nõtt, átlagos mélysége elérte a 8 métert is, mai megengedett maximális vízállása a siófoki vízmérce 0 pontjához viszonyítva 110 centiméter, a minimum 70 centiméter. Azt már tudjuk, hogy fiatal tóról van szó, ám az életkort, különösen a sekély tavak esetében a mederben felhalmozott üledék mennyisége határozza meg. Ennek átlagos vastagsága már 5 méter, a felhalmozódás sebessége pedig 0,4 mm/év. A felhalmozódott iszap mennyisége már mintegy másfélszerese (kb.2,53 millió köbméter) a víz mennyiségének, vagyis a tó a szakemberek meghatározása szerint a természetes elöregedés fázisában van. Ezért a kutatóknak igen behatóan kellett foglalkozniuk annak felderítésével, hogyan lehet késleltetni az öregedését, hogy mi kerül a tóba. A FOSZFOR MEGÁLLÍTÁSA A tóba a legtöbb hordalékot az egyébként a vízutánpótlásáról leginkább gondoskodó Zala folyó szállítja, de terheli a vízfolyások által a parti abrázióval bemosott iszap is ( fõként homok, agyag). Az erõs szél felkeveri a fenékrõl az ásványi üledékszemcséket, a víz színe ezért sötétszürkére vált. Máskor az algák festik a vizet sárgászöldre a magas a-klorofil koncentrációval, de ennek mértéke ma már sehol sem haladja meg az OECD által meghatározott 75 mikrogramm/litert, tehát a víz alkalmas a fürdésre. Ez annak eredménye, hogy a kutatók a 80-as évekbeli balatoni vízminõség-romlás idején több javaslatot tettek a megelõzésre, s így kommunális szennyvízelvezetõ körcsatorna épült

a Balatontól elzártan a tó körül, a zalaegerszegi szennyvíztelepen foszforleválasztó létesült, de segítettek a Zala folyón és a Nyugati Övcsatorna vízgyûjtõjén létrejött elõtározók is. Ezek, bár csökkentették a lebegõanyagok és a foszfor Balatonba kerülését, viszont megnövelték a Zala kis-balatoni tározójából az oldott szervesanyag, oldott szerves szén mennyiségét, barnára festve a nyugati Balaton vizét. A szervesanyagok egy részét megkötik az üledékszemcsék, elfogyasztják a baktériumok, vagy elbomlanak a napfény hatására, másrészük viszont terheli a tavat, ezért sem ajánlották a tihanyi szakemberek a Kis-Balaton tározó 16 négyzetkilométerrõl az eredetileg tervezett 52 négyzetkilométerre való bõvítését. A VÍZPÓTLÁSI VITA A balatoni víz összetételének alapos elõtanulmányok nélküli megváltoztatása igen kockázatos - mutattak rá a kutatók, amikor a 2000 és 2003 közötti aszályos években félméterrel csökkent a tó viízszintje és felvetõdött a vízpótlás a Rába, a Dráva vagy a Mura folyóból. Az aszály valóban nagyon megviselte a Balatont. A szokásos évi 684 mm csapadék helyett 469 mm-t kapott, miközben a párolgása 902 tómm-nél 221 tómm-rel több volt. Ennek ellenére az intézet munkatásai méréseikkel bizonyították, hogy a vízpótlónak szóba jöhetõ folyók sótartalma kisebb, mint a tavat tápláló Zala folyóé, s az elektromos vezetõképességük is alatta marad a Balatonénak, például a magnéziumion sokkal kevesebb a vizükben. Az, hogy a vízpótlás ügye lekerült a napirendrõl, véle a vízpótláshoz szükséges igen költséges, de ártalmas beruházások is, az MTA Balatoni Kutatóintézetében született kutatási eredményeknek volt köszönhetõ. K. F.

KÖRNYEZET

A klímaváltozás nyomában

Gleccserek, mint mumusok A kutatók nagy része szerint a globális felmelegedés sokkoló következménye a gleccserek olvadása. Ám közelebbrõl megvizsgálva a jelenséget, sok szakértõ emögött is bonyolultabb okokat vél felfedezni. Indokolt, hogy az emberiség féltõ aggodalommal figyelje a gleccserek sorsát, hiszen együtt a belföldi és tengeri jégtakarókkal, a gleccserek képezik a Föld édesvíz készletének döntõ részét és az éghajlatra is meghatározó a hatásuk. Számuk szerencsére jelentõs: csak az Alpokban 2000 gleccser fordul elõ, tizedrészük un. elsõrendû. Ezek összesen 350 négyzetkilométert borítanak, vastagságuk 400-500 méter. Európában még az Alpokon kívül a Pireneusokban és Norvégiában vannak gleccserek. Azután következnek az izlandiak, a Spitzbergák és Észak-Amerika sarkvidéki szigetein lévõ gleccserek, együtt a Himalájában lévõkkel. VALÓBAN A CO2? A mai gleccserleltár elenyészõ a régebbi „készlethez” viszonyítva, hiszen volt idõ, amikor az Alpok gleccserei délen a Pó völgyéig, északon a Duna völgyéig terjedtek. A skandináv jégárak a német-lengyel síkságig nyúltak és Nagy Britannia a mai Grönlandhoz hasonlított. Tehát ha van gleccservisszahúzódás, az több tízezer éve tart. Ennek ellenére a gleccserek mai sorsáról még nem született átfogó, tudományos elemzés, gyakran csupán részleges adatok, meg nem erõsített vizsgálatok, egyes jégárak pontatlan megfigyelései szólnak róluk. A gleccserek sokszor megtréfálták már azokat, akik összefüggést látnak sorsuk és a növekvõ CO2 kibocsátás között. Például

1950-1980 között, tehát amikor senki sem korlátozta az ipar CO2 kibocsátását, egy globális lehûlés szinte leállította a gleccserek visszahúzódását, míg késõbb, amikor ezt korlátozták, állítólag a svájci gleccserek 20 százaléka elolvadt. Más gleccserek, például a patagóniai Perito Moreno, fittyet hányva a globális felmelegedésre, napjainkban is növekszik, ugyanis az elszaporodó esõk hizlalják. MITÕL IS OLVADNAK? Az embert valóban sokkolják a gleccserekbõl tengerbe zuhanó jégtömbök, ám a gleccserek mozgását a melegnél bonyolultabb okok is meghatározhatják – mondják a szakértõk. Jó példa erre a hatalmas Pine Island gleccser, amelynek vastagsága évi 16 méterrel csökkent és a haladási sebessége is felgyorsult. Csak nemrég derült ki, hogy a gleccser elvált attól a hegyháttól, amin eddig nyugodott és ettõl gyorsult fel. A Greenpeace szakértõi Grönland gleccsereinek olvadására is jobb magyarázatot találtak, szerintük ugyanis az eddig a parttól távolabb haladó melegebb tengeráramlatok közelebb húzódtak a parthoz, azok melegítik a gleccserek jegét. Az indiai tudósok szerint „a Himalája gleccsereinek állapota valóban rossz, de az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPPC) és Al Gore ítéletnapot idézõ prognózisai helytelenek.” John Christy, az IPCC elmúlt jelentésének egyik szerzõje nemrég bevallotta, hogy annak idején néhány állam követelésére írták, hogy 100 év alatt 6 fok Celsiussal nõ meg az átlagos hõmérséklet. Egy másik szakértõi vélemény szerint az IPCC 2007. évi jelentésében tudományos alapot nélkülöz az az állítás, hogy valószínûleg a globális felmelegedés okozza a mai természeti katasztrófákat. Ehhez a tudósok hozzáteszik, hogy

ami a katasztrófák okozta anyagi károk növekedését illeti, az a világ vagyonosodásával van kapcsolatban. A GLECCSEREK ÉS A TENGERSZINT A gleccserek olvadása leginkább azzal rémiszti a világot, hogy megemeli a tengerek szintjét és víz alá kerülhetnek a tengerparti világvárosok, települések is. Így egyesek ma szinte egymással versenyezve prognosztizálják mind nagyobbra a tengerszint várható emelkedését. Az ENSZ tudományos panelje 2090-ig 9-88 centiméteres emelkedést jósol, mások 50-140 cm közöttit. Innen már csak matematika dolga, hogy megbecsüljék az elárasztott terület, a veszélyeztetett embertömeg nagyságát. Viszont a Northen Arizona Egyetem és a francia Geofizikai és Oceanográfiai Kutató munkatársai megállapították, hogy az alaszkai gleccserek 1962 és 2006 közötti olvadása körülbelül 30 százalékkal kisebb mértékben járult hozzá a tengerszint emelkedéséhez, mint azt korábban megbecsülték. A hiba abból adódott, hogy repülõgéprõl csak a gleccserek középvonalán mérték a tengerszint feletti magasságukat, ott, ahol a gleccserek a leggyorsabban veszítenek a magasságukból. A Bristoli Egyetem legújabb kutatása szerint is a nyugat-antarktiszi jégmezõ olvadásának hatását a tengerszint emelkedésére méterekkel túlbecsülték. Valószínû tehát, hogy a gleccserek nem veszélyforrásai az emberiségnek, inkább a gleccser-kutatásokat szükséges erõsíteni titkaik reálisabb felmérése érdekében. K. F. Technika 2010/7

27

ÉLELMISZER

Bioüzemanyag vagy élelmezés? A legújabb adatok megerõsítik azt a véleményt, hogy ma a bioüzemanyag-gyártás növekedése rontja a világ élelmezési helyzetét. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy a világ vezetõ intézményei és politikusai megkongassák a vészharangot a bioüzemanyag-gyártásnak az élelmiszer termelésre gyakorolt negatív hatása miatt. Miután kiderült, hogy csak tavaly 9 hónap alatt 45 százalékkal növekedtek a világ élelmiszerárai, az ENSZ ötéves moratóriumra hívta fel az államokat a bioüzemanyag-gyártásban. DRÁGULÁS VILÁGSZERTE Már az EU eltökéltségén is repedések keletkeznek, hogy a bioüzemanyagfelhasználás elérje 2020-ra a 10 százalékot: az EU-nak csak a növekvõ élelmiszerárak kiegyenlítésére a humanitárius élelmiszersegélyezés területén több, mint 283 millió eurót kell elköltenie. Így nem véletlen, hogy az EU fejlesztési biztosa, Louis Michel az Európai Parlamentben az olcsó élelmiszerek idõszakának végét jelezte, amelynek egyik oka a bioüzemanyagok fokozott elõállítása. Ezt az OECD és a FAO Mezõgazdasági kilátások 2008-

28

Technika 2010/7

2017-ig címû kiadványa is alátámasztja, mely szerint jóllehet a termés mennyiségében korábban is ingadozások voltak, az elmúlt évek drasztikus élelmiszeráremelkedésben igen jelentõs szerepet játszik az, hogy a bioüzemanyagok elõállítása egyre több élelmiszerként is felhasználható terméket igényel. NÖVEKVÕ TERMELÉSI KÖLTSÉGEK Mint azt a FAO vezérigazgatója ismertette, az OECD-országok 2006-ban 11 milliárd dollárt költöttek arra, hogy 100 millió tonna emberi táplálkozásra alkalmas gabonából a bioüzemanyag-elõállítást támogassák, ami mind az élelmiszerárak drágulásához és az éhség terjedéséhez vezet. A folyamat belsõ szerkezete is érdekes. Az áremelkedés azzal kezdõdik, hogy jelentõsen nõ a takarmányok ára, majd a biomasszára lekötött hatalmas területek miatt megnõ a termõföld értéke és ára is, a megmaradó kisebb területeken hatékonyabban, tehát az alapanyagok tekintetében drágábban kell termelni. Közben az elõállítás plusz terheit nem lehet egy az egyben a fogyasztókra hárítani, arra a termelõ még rá is fizethet. Például Argentínában az állattenyésztés tartási költségei a

legutóbbi két évben 50 százalékkal emelkedtek, de a marhahús-borjúhús árak lényegében stagnáltak. ÚJ EU IRÁNYELV KÉSZÜL Az ilyen ellentmondások sürgõsen feloldásra várnak. Ezt erõsítette meg legutóbb Banki-Moon, az ENSZ fõtitkára is, aki szerint a világ élelmiszer termelését 2030-ig 50 százalékkal kell növelni. Ehhez sok egyéb mellett egyezségre kell jutni a bioüzemanyagokról, mivel azok termelése jelentõsen beleszól az élelmiszerárak alakulásába. Ezzel most már összecseng Stavros Dimas EU-biztos bejelentése, hogy az EU azon gondolkodik, hogy a bioüzemanyag irányelvein változtatni kell, mivel annak mellékhatása pusztítóbb, mint amennyire elõre lehetett látni. Az látszik, hogy a bioüzemanyaggyártás több környezeti problémával jár és a társadalmi hatása is nagyobb, mint azt gondolták. Ennélfogva nagyon óvatosan kell eljárni. Jobb volna nem ragaszkodni a 10 százalékhoz és ezzel a szegény rétegeknek és a környezetnek igen jelentõs károsodást okozni. – mondotta. Stavros Dimas szerint az EU igéretet tesz arra, hogy új irányelvet fektet le a bioüzemanyagokra vonatkozóan. K. F.

ENERGETIKA

Hátrányban a napsütötte energia A világ gazdagabb része a gazdasági válság ellenére, vagy éppen miatta, tavaly sem szüneteltette a fotoelektromos (PV) áramtermelés növelését, így kirívóbbá vált lemaradásunk az általános trendtõl. A világon máig 20 GW kapacitás épült ki napkollektorokból, ebbõl 6,4 gigawattal 2009-ben bõvült a napenergia-termelés. Az élen tavaly is Németország állt 3 GW-nyi fejlesztéssel, második Olaszország volt 700 MW-tal, majd a további sorrend: Japán (484 MW), USA (475 MW), Csehország (411 MW), Belgium (292 MW), Franciaország (185 MW). Habár Németország az idei évtõl megszüntette az állami támogatást, s a csehek, a belgák is visszafogják a kedvezményeket, a szakértõk 2014-re reálisnak tartják a 30 GW PV-kapacitást a világon. HIÁNYOS HAZAI ADATOK A napenergia hasznosításában Magyarország annyira gyerekcipõben jár, hogy még azt sem lehet tudni pontosan, mennyi napelemet telepítettek eddig hazánkban. Az ilyen energiaforrás elenyészõ részesedésérõl valamit elárul, hogy a villamosenergia-termelésbõl a szél 0,5, a biomassza 4,5 és minden más egyéb 0,9 százalékot tesz ki. A napelemforgalmazók 50-70 ezer négyzetméterre becsülik a hazai napelemek területét, míg a sokkal borúsabb idõjárású Ausztriában ez 3 millió négyzetméter. A szakértõk szerint a hazai napsütötte órák száma alapján a napelem-kapacitás könnyen elérhetné a 200 megawattot is. Az EU-koncepció alapján felmérték az ország napenergia-potenciálját és azt találták, hogy a napenergia hasznosítására alkalmas terület 32,25 millió négy-

zetméter, aktív napkollektoros hõhasznosítással 48 PJ/év, a mezõgazdasági hasznosításban (növényházfûtés, terményszárítás) 16 PJ/év, fotovillamos hasznosításban (napelemek bevásárlóközpontok tetején, utak, vasutak mentén) 1749 PJ/év, a napfény passzív hasznosításával (építészeti megoldások, tájolás, szigetelés stb.) 38 PJ/év energia teljesítmény lenne elérhetõ. Igaz, a paksi atomerõmû egy reaktorának éves szinten 13.824 PJ a teljesítménye, azonban kár lenne kihasználatlanul hagyni az országot ért ajándék napenergiát. Ennek sajnos ellentmond, hogy tavaly nagyon visszaesett nálunk a napkollektorok vásárlása. A kereskedõk szerint ennek nem is a válság, hanem a támogatási rendszer változása volt az oka. PÁLYÁZAT EGY HÓNAPIG Tavaly a korábbi un. NEP-pályázat csak egy hónapig volt elérhetõ, a közben elindított Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) viszont már csak a kiváló hõtechnológiájú épületeket (tehát a régieket nem) támogatta. A forgalmazók szerint a kapacitás növelése érdekében hosszútávú, jobban kiszámítható, közel normatív támogatási rendszerre volna szükség, amelyben a támogatás intenzitása elérné a 3050 százalékot. Ugyanis a jelenlegi árakkal és a lecsökkent állami támogatással számolva egy napelemes rendszer megtérülési ideje 8-10 év. Ráadásul, míg például Németországban a napelemes áram betáplálását a szolgáltató rendszerébe a szolgáltató a normál ár többszörösével honorálja, nálunk csak az ár 85 százalékát fizetik meg az áramát betápláló fogyasztónak. Nos, az ösztönzésnek ez sem kiváló módszere! MAGYAR NAPENERGIA IPART Egyesek szerint a napenergia hasznosításnak a környezeti jelentõségénél is nagyobb a haszna a napenergia-ipar

kiépülésének lehetõségével. Magyarországnak ezért a felhasználást együtt kellene bõvítenie a hazai napkollektor-gyártás növelésével, amihez a hazai fejlesztõk már számos, világszínvonalú napelemes terméket dolgoztak ki. Az ilyen termékeiket a hazai cégek inkább exportálják olyan országokba, ahol a támogatási rendszerek stabil, folyamatos keresletet teremtenek ezekre a cikkekre. Ráadásul ma mind többen csalatkoztak a kínai, olcsóbb, gyenge minõségû napkollektorokban, a jobbért szívesebben áldoznak több pénzt. A hazai, várhatóan azért mérsékelt növekedést bõven ki lehetne szolgálni magyar termékekkel, szervízhálozatokkal. – így a szakemberek. PV-HULLADÉKOK KEZELÉSE A napenergia-fejlesztések a hulladékká váló panelek kezelésének hazai iparágát is segíthetik a kifejlõdéshez. A fotoelektromos modulokban rejtõzõ veszélyes anyagok igen értékesek, feldolgozásuk mûszakilag egyszerû. 1990 óta mintegy 19 millió modult helyeztek üzembe csak Európában, ezek elsõ hulladék-hulláma még ebben az évtizedben megjelenhet, mint veszélyes hulladék. Tehát még lenne idõ felkészülni a fogadásukra és visszanyerni belõlük a ritka, értékes anyagokat. A majdani hulladék piacáért már megindult a verseny Európában azok után, hogy az unió külön hulladék-kategóriába sorolta a kivénhedt PV-elemeket és valószínûleg támogatni is fogja környezetbarát ártalmatlanításukat. K.F. Technika 2010/7

29

ATOMENERGIA

Az atomenergia orvosi alkalmazása:

Látogatás az Országos Onkológiai Intézetben A Nukleáris Újságíró Akadémia résztvevõi június 24-én Kásler Miklós fõigazgató meghívására az Országos Onkológiai Intézetbe látogattak, ahol az atomenergia orvosi alkalmazásáról kaptak átfogó tájékoztatást. Az Akadémia újságírói Varjas Géza bevezetõje után kisebb csoportokban meglátogatták a sugárterápia, a nukleáris medicina, valamint a röntgen, MR és CT átvilágítási részlegeket. MAGYARORSZÁG ONKOLÓGIAI KÖZPONTJA A 12. kerületi Kékgolyó utcában mûködõ Országos Onkológiai Intézet több mint fél évszázados alapító okirata szerint is a magyar onkológia epidemiológiai, szervezési, módszertani, terápiás, kutatási és oktatási központja, amelynek tevékenysége az atomenergia orvosi alkalmazására épül. Az Intézet jogelõdje 75 éves múltra tekint vissza, de 1952 óta Országos Onkológiai Intézet néven mûködik az intézmény, amely fõ feladatának a daganatos betegségek leküzdését és a rákkutatást tekinti. A 71 fõs kutatói létszámmal és hat kutató osztállyal üzemelõ Intézet a hazai sugárkezelés, a sugárfizika, az onkológiai gyógyszerkutatás, valamint számos új sugárterápiás, sebészi és kemoterápiás kezelés kidolgozásával jeleskedett. Itt alakították ki és irányították még az ’50-es években az onkológiai gondozó hálózatot, és az Országos Onkológiai Intézet vezette a Szakmai Kollégiumot 1992-ig, majd 1998 és 2004 között. Szintén az Intézetbõl indult ki 1977-ben a

30

Technika 2010/7

hazai méhnyak-rákszûrés, és itt javasolták 1993-ban az emlõ- és colorectális tumorok, majd egy következõ szakaszban a prosztata- és szájüregi rákoknak az egész népesség szintjén kivitelezett szûrését. Az Intézet 1993-ben kidolgozta a Magyar Nemzeti Rákkontroll programot, amely 2005-tõl kormányprogram rangjára emelkedett. KORSZERÛ DAGANAT-DIAGNOSZTIAz Intézet patológiai és kutatóosztályai révén képes a tumoros átalakulás preklinikai és klinikai fázisainak a kimutatására. Még 1998-ban kezdte meg mûködését a diagnosztikai tömb, ahol a hagyományos röntgengépek, a modern ultrahang-vizsgálók és az angiográfia mellett mûködik a digitális, képtárolásra is alkalmas átvizsgáló készülék. A CTvizsgálatot bonyolító épületet 1999ben átépítették, így helyet kapott az új spirál CT és az 1,5 teszlás mágneses rezonancia-készülék. A korszerû radiológiai ellátás sorsdöntõ lépéssel haladt elõre. A klinikailag kimutatható daganatok és áttéteik térbeli elhelyezkedését és az infiltráció mértékét milliméteres nagyságrendig képesek követni az Intézet kiválóan felszerelt képalkotó diagnosztikai osztályai. A Positron Kft.-vel 2006ban kialakult szoros együttmûködésnek köszönhetõen a PET CT-vizsgálatok is a diagnosztika részét képezik. A kiváló diagnosztikai lehetõségeknek és a betegségkövetõ eljárásoknak köszönhetõen egyre modernebb, európai szinten is úttörõ módszereket alkalmaznak a fej-nyaki tumorok mûtéteinél, illetve helyreállításánál. A sebészeti lézereket is Európában harmadikként itt honosították meg. KA

EURÓPAI SZÍNVONALÚ SUGÁRTERÁPIA Az Intézetben született meg a magyar sugárfizika, itt hozták létre az elsõ mérõmûszereket, és számos új kezelési formát indítottak el az atomenergia alkalmazásával Magyarországon. A ’90-es évektõl kezdõdõen a kiváló személyi feltételek mellett a megkettõzõdött géppark bázisán a betegek számának emelkedése mellett is európai szintû terápiát sikerült alkalmazni. A ritka kezelési formák – egésztestbesugárzás, prosztata-bracyterápia, agyi pontbesugárzás – is kizárólag itt történnek. Szintén az Intézet hozta létre még a ’80-as években Magyarország elsõ, és máig egyetlen invazív fájdalomcsillapító egységét. Ez volt az onkológiai rehabilitáció kezdete, amelyet késõbb kiválóan kiegészített a stoma- és mozgásterápia, a beszéd-rehabilitáció, a rekonstrukciós sebészet és a lelki rehabilitáció is. Az Intézetben mûködött az ’50es évektõl a klinikai intézetbe való beolvadásig az Onkopathológiai Intézet, amely a klinikummal együttmûködve elindította a magyar onkológiai alap- és alkalmazott kutatást. Az Intézet tudományos tevékenységét 1952 és 2005 között 4 940 közlemény jelzi, míg a megírt vagy szerkesztett könyvek száma elérte a 94-et. Békés Sándor

ÛRKUTATÁS A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Magyar pszichológusok a Mars500 projektben Június 3-án megkezdõdött a nagy feltûnést keltõ, 15 millió eurós Mars500 projekt, amelynek során egy földi konténerben öt európai (köztük három orosz) és egy kínai férfi számára – a súlytalanságot kivéve – szimulálják a 18 hónapos Mars-utazás minden körülményét és vizsgálják reagálásukat. Az eredmények elemzésében magyar szakemberek is részt vesznek. A néhány évtized múlva sorrakerülõ Mars-utazás miatt elkezdõdtek azok a pszichológiai kísérletek, amelyeknek célja kideríteni, hogyan hat a hosszú utazás és a bezártság a Marsot meglátogató személyzet egészségére. Ennek egyik központi kezdeményezése az Eu-

rópai Ûrügynökség (ESA) és a moszkvai Orvosi Biológiai Kutatóintézet (IBMP) által elhatározott 520 napos Mars-szimuláció, a Mars500 program. Június 3-án már kezdetét is vette a 15 millió euróba kerülõ kísérlet. HATAN

AZ IZOLÁCIÓS KAPSZU-

LÁKBAN Az IBMP területén lévõ, összesen 550 köbméter térfogatú négy modulban (orvosi, lakóegység, leszállóegység, raktár) hatan töltenek el több mint 500 napot. Ugyanis ennyi idõ lenne szükséges egy valóságos Mars-utazáshoz a 30 napos landolást is beleszámítva: az oda-vissza út 240-240 nap. Az irdatlan távolság miatt a rádiókapcsolat is 20 perc! A civil utasokat nyilvánosan keresték, kikötve, hogy 20-50 év közötti, igen egészséges, 185 centiméternél nem magasabb, mûszaki területen képzett emberek lehetnek. Végülis a csa-

pat így állt össze: S. Kamolov orvossebész, M. Sznyidelnyikov mérnök, A. Sitev mérnök, A. Szmolejevszkij orvos, Diego Urbina olasz mérnök, Wang Yue kínai kutató. Ha a kísérlet sikerül, azok az emberek, akik a valóságban is elsõnek fognak a Marsra lépni, e hat férfira, mint pionírokra fognak visszaemlékezni, de talán azt is felidézik majd, hogy az út átvészeléséhez azok a magyar pszichológusok is hozzájárultak, akik az IBMP szakembereivel együtt vizsgálták az elzártság pszichológiai hatásait. A HUNGAROMARS EXPEDÍCIÓVAL KEZDÕDÖTT A program elemzésében való magyar részvétel az MTA Pszichológiai Kutatóintézet szakembereinek 2008 évi HungaroMars expedíciójával kezdõdött. Õk abból indultak ki, hogy a hosszú távú ûrutazások során az összezárt társak nehezen viselik el a magánszféra korlátozását, amibõl személyi konfliktusok keletkezhetnek. Ám a hosszú távú küldetések során a psziTechnika 2010/7

31

S O R O Z A T

ÛRKUTATÁS

chológiai tesztek végzésére, azok ismételgetésére nincs lehetõség. Így vetõdött fel, hogy a pszichológiai intézetükben kidolgozott számítógépes tartalomelemzési módszer alkalmas lehet arra, hogy segítségével folyamatosan monitorozzák egy majdani Mars expedíció legénységének pszichológiai állapotát. Ennek kipróbálására hat fiatal szakemberük 2008 áprilisában az amerikai Utah államban két héten át élt kvázi Mars-telepesként egy sivatagi modulban. A naplók alapján azután számítógépes tartalomelemzési módszerrel térképezték fel a csoport érzelmi állapotát, a fizikai megpróbáltatások iránti tûrõképességet és a csapatszellemet a mis-

szió során. Így derült ki többek között, hogy az izolált kiscsoportok izolált küldetései során a misszió harmadik negyedében átmenetileg megtorpan a lelkesedés (Q3 érzelmi diszfóra). Ezután viszont a küldetés vége felé az idõ szubjektíven érzékelt árama felgyorsul. KUTATÓINTÉZETÜNK KUTATÓPARTNER LETT A csoport tavaly nyáron bemutatta eredményeit Moszkvában, ahol felfigyeltek a módszerre és átadták a magyaroknak az éppen akkor zajló Mars105 szimulációs kísérlet legénységének heti rendszerességgel írt orosz nyelvû beszámolóit. Ez alkalmat adott arra, hogy a magyar módszert összeha-

sonlítsák az orosz módszerrel, amely ú.n. távoli kommunikáció elemzéssel, vagyis a földi irányítás és a legénység közötti beszélgetések alapján következtet a legénység pszichológiai állapotára. A magyarok tartalomelemzõ algoritmusaival teljesen azonos eredmények voltak reprodukálhatók, mint az orosz módszerrel. Ennek eredményeként ezen a téren is megindulhatott az orosz és a magyar tudományos akadémiák közötti együttmûködés, melynek keretében az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének ûrkutató csoportja az IBMP hivatalos kutatópartnere lett a Mars500 projektben. W. M.

Magyar diákmûszerek sikere a COSPAR-kongresszuson A magyar egyetemisták által az ESEO diákmûholdra kifejlesztett mûszerek sikerrel szerepeltek a 38. COSPAR kongresszuson Brémában - adta hírül az urvilag.hu. A világûrben és a világûrbõl végzett tudományos kutatások összefogására 1958-ban alakult szervezet, a COSPAR (Committee Space Research) kongresszusán, július 18-25 között mintegy 110 tudományos szimpóziumot tartottak a földfelszín, a klíma világûrbõl való kutatásáról, a Naprendszer égitestjeirõl, azok felsõ légkörének jellemzõirõl, a bolygók magnetoszférájáról, de beszámoltak az ûrhöz kapcsolódó élettudományi és fizikai alapkutatásról is. Joggal érezhették ezért úgy a BME villamosmérnök és informatikus, valamint mérnök-fizikus hallgatói, hogy tájékoztatni szükséges a kongresszust részvételükrõl az Európai Ûrügynökség (ESA) és az olasz Carlo Gavazzi Space ûripari cég támogatásával megvalósuló ESEO (European Student Earth Orbiter) küldetésben.

32

Technika 2010/7

HÓNAPOK MUNKÁJÁVAL KÉSZÜLTEK A hallgatók már hónapokkal ezelõtt belevágtak a prezentáció kidolgozásába, ami létre is jöhetett a KFKI AEKI ûrdozimetriai kutatócsoportjának és a soproni MTA GGKI-ban dolgozó dr. Bencze Pál – egyébként lapunk gyakori szerzõje – segítségével. Mint Zábori Balázs, az ESEO.Tritel Team tagja beszámolt róla, hazánk az egyik legjelentõsebb résztvevõje az ESEOprogramnak. A diákmûhold energiaellátó rendszere (EPS) mellett hazai egyetemisták dolgoznak a program két alapvetõ tudományos céljának – plazma- és ûrdozimetriai mérések a Föld körüli térségben – megvalósításáért. A két csoport egyikének, a Langmir Probe (LMP) munkája révén lehetõség nyílik az ESEO 520 km-es magasságában az elektronsûrûség mérésére, a másik, a Tritel-csoport készíti el az ûrdozimetriai teleszkópot, amely három dimenzióban lesz képes érzékelni a bolygónk mágnese terén áthaladó, vagy befogódott, elektromosan töltött részecskéket.

RENDKÍVÜLI KUTATÁSI LEHETÕSÉG E kutatások során az a rendkívüli lehetõség adódik, hogy a két mûszer egyidejû mérésével, a LMP segítségével regisztrálhatják az elektronsûrûség változásait az ionoszféra F2 rétegében. Ezt összehasonlítva a Tritel mérésével következtetni lehet elsõként az F2 rétegben az elektromágneses sugárzás és a részecskesugárzás által elõidézett ionizáció viszonyáról valamint a rekombináció és a diffúzió nagyságáról. Az erre kidolgozott koncepciót mutatták be magyar fiatalok a kongresszuson egy poszteren, amely nem várt érdeklõdést váltott ki a kongresszus résztvevõibõl. Például egy cseh kutatócsoport azért érdeklõdött különösen a magyarok mérései iránt, mert azok kitûnõ adatokat tudnának szolgáltatni az általuk fejlesztett új légköri modellhez. Ezen kívül sikerült szoros együttmûködést kialakítani a japán Tohoku Egyetem, hasonló plazmamérésekre alkalmas mûszer fejlesztõivel is.