INDUSTRIA. 53. évfolyam, szám 700 Ft

700 Ft

IA R ST U D IN

53. évfolyam, 2010. 4. szám

TARTALOM

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480 Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

E

SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK

Cad Inform ELAUT Everising Eltest Festo Automatika Go98 Hungexpo Horn IC HUngary igus ISD Dunaferr KSB Krugel Exim Keller Lehel-Management MetSystem MSZH Pramet Renexpo Ruukki

25 18-19 19 27 13 26 8-9 B4 B1 10-11 24 14-15 30-33 34 25, 28 16-17 36 22-23 37 B2

S&T Consulting TÜV Rheinland InterCert Tooltechnik Weszta-T

20-21 12, B3 25 4, 25

KRÓNIKA Mûszaki Értelmiségi Napok

2

Technika Innovációs Érem átadása

2

Budapestrõl Pécsig autópályán

2

BaSys partner-nap, 2010

3

Magyar cég az európai rákkutatási konzorcium élén

3

Kutató egyetemek elismerése

3

INNOVÁCIÓ Díjnyertes termék innovációja Budakalászon

4

Kroó Norbert: Összefogásból épülhet meg a szegedi szuperlézer

6 INDUSTRIA

Ipar Napjai 2010

8

Robusztus és karbantartás-mentes körasztal-csapágy

10

Mûszaki tanúsítás recesszióban

12

Festo bemutató-kamion és minta tanfolyamok az Industrián 13 Szivattyúk megmunkáló gépeken

14

Villamos, elektronikus, mechanikai mérõrendszerek, berendezések Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtõ rendszerek 16 Passzív rádiófrekvenciás hõérzékelõk

18

S&T Pro/ENGINEER Díj 2010 gyõztesek

20

ADMX11

22

GO98 szerszámgépek

26

Új WaveAce modellek a LeCroy-tól

27

Versenyképesség vagy leszakadás?

28

Minden, amit tudni kell a strukturál kábelezésrõl

30

Nyomáscsúcsok rögzítése, hidraulikus berendezések

34

JÁRMÛIPAR Újjászületõ magyar buszgyártás

35

SZABADALOM MSZH: pozitív mérleg 2009-rõl

36

ATOMERNERGIA OSSKI: a sugárvédelem hazai fellegvára

38

ÛRKUTATÁS Magyarország 2000-2006. közötti felszínborítás-változás térképe

39

KRÓNIKA

MÛSZAKI ÉRTELMISÉGI NAPOK Az idei IV. Magyar Mûszaki Értelmiségi Napok fõszervezõje, a Magyar Mérnökakadémia (MMA) 2010 május 13-án és 14én - mindkét nap 10 órai kezdettel - a Magyar Tudományos Akadémián tartja szakmai konferenciáját a mûszaki-természettudományos értelmiség szerepérõl a fenntartható fejlõdés biztosításában. A több, mint 30 elõadás között Berta István professzor az elektromágneses környezetvédelemrõl, Pálinkás József akadémikus a természettudományos és mûszaki kultúra társadalmi szerepérõl, Kroó Norbert akadémikus a mérnökök feladatairól, Németh Tamás akadémikus a víz szerepérõl, Biacs Péter professzor az élelmiszerbiztonságról értekezik. A konferencia, amelyet többek között a Mol, a Paksi Atomerõmû, az MVM, az E.ON és a Králik Alapítvány egyaránt támogat – a mai gazdaság nagy problémáit is tárgyalja nemzetközileg ismert és elismert szakemberek tolmácsolásában, köztük várhatóan a Mérnök Világszövetség spanyol elnöknõje is ismerteti véleményét. A szervezõbizottság – MMK, BME, MTESZ, MISZ és a Magyar Rektori Konferencia, együtt a kezdeményezõ Benkó Sándor villamosmérnökkel, kifejezte, éppen az izlandi vulkán nem régi kitörése is figyelmeztetett környezetünk sérülékenységére és épségének megõrzésére, ezért a hazai szakembergárdának is össze kell fognia a fenntartható fejlõdés feltételeinek garantálásáért. Ehhez azonban – a természettudományos tárgyak tervezett összevonása helyett – mint azt az MTA és a MMA korábban egyértelmûen kinyilvánította, – ezen tárgyak, köztük a technológiai tárgyak megerõsítésére van szükség.

2

Technika 2010/4

Technika Innovációs Érem átadása Immár negyedszer adtuk át a lapunk egykori kiadója, Pungor Ernõ professzor kezdeményezte Technika Mûszaki Szemle Innovációs Érem kitüntetést a Magyarregula kiállításon, március 24-én. Az éremre a Magyarregulán résztvevõ cégek pályázhattak a kiállításon is bemutatott eredeti, hatékonyságot és gazdasági eredményt javító innovációval. A szakmai zsûri az Innovációs Érmet a Weszta Kft. Olajfilm detektor nevû termékének ítélte oda (a terméket a 4.-5. oldalon ismertetjük). A zsûri Technika Mûszaki Szemle Innovációs Oklevéllel jutalmazott további két terméket, a Gamma Digital Kft. Vasúti

konténer átrakó lézerszkenneres pozicionáló rendszerét, valamint az Eaton-Moeller Electric Kft. Egy családi ház automatizálási lehetõségei a Moeller rádiófrekvenciás rendszerrel nevû innovációját (lásd leírásukat a következõ számunkban). A kitüntetéseket a kiállításon ünnepélyesen adta át Horváth László, a Technika Alapítvány kuratóriumának elnöke és dr. Wellek Margit, lapunk fõszerkesztõje.

Budapestrõl Pécsig – autópályán Március végén adták át a forgalomnak az M6-M60 jelû autópályát Dunaújváros-Szekszárd-BólyPécs között, ezzel a 100 ezernél népesebb városok közül a baranyai megyeszékhely – igaz utolsónak –szintén autópályán közelíthetõ meg. Az új közúti tengely nem csak Dél-Dunántúlt kapcsolja be az ország vérkeringésébe, de véle a helsinki európai úthálózat is gazdagodott. A Dunaújváros-Szekszárd közötti 65 kilométeres szakaszt a Tolna Konzorcium, a Szekszárd-Pécs autópályát, amely

79 kilométer hosszú, a MAK Mecsek Autópálya konzorcium építette meg PPP konstrukcióban. Eszerint a Tolna az építésért és az üzemeltetésért 118,6, a Mecsek ugyanezért 266,1 milliárd forint rendelkezésre állási díjban részesül a konstrukció lejártáig, 30 évig, utána az utak az államé lesznek. Az utóbbi tíz évben felgyorsult sztrádaépítést koronázta meg az új autópálya elkészülte, az utóbbi évtizedben ugyanis a magyar sztrádák és autóutak hossza megháromszorozódott és elérte az 1250 kilométert. A Tolna konzorciumi cég mögött olyan külföldi vállalatok állnak, mint a Bilfinger és a Porr, amelyek Magyarországon több száz magyar mérnököt foglalkoztatnak. A Mecsek Koncessziós Zrt-t a Strabag és a Colas alkotta.

KRÓNIKA

BaSys partnernap, 2010 Április 15-én tartották meg a szórakoztató elektronikai csúcstermékeket kínáló BaSys Magyarország hagyományos partnernapját, amelyen a vállalat bemutatta a partnerei által kidolgozott legújabb innovációkat. Ezek közül a német Devolo új generációs áramLAN-technológiai újdonságai kívánkoznak az élre. Az új adapterek adatátviteli sebessége 500 Mb/s sebességre növekszik, és a legfrissebb generációval a Devolo elõsegíti az üvegszálas kábelen keresztüli 100 Mb/s sebességû internet szolgáltatásnak az elektromos hálózaton keresztüli elérését. Külön fejezetet képeztek a német Beyerdynamic által professzionális használatra kidolgozott fejhallgatók, valamint a konferencia- és tolmácsrendszerek. Kiderült, hogy új korszak érkezett el a Tesla 1 típusjelû 600 ohmos fejhallgatóval, amelyet a sztereó fejhallgatók koronaékszere-

ként tartanak számon. A növelt hatásfok révén nagyobb dinamikával rendelkezõ T1 veszteségmentesen és torzításmentesen konvertálja át az elektromos jeleket hanghullámokká. A kivételes hangminõséghez hozzájárul a fejhallgató házában speciális szögben elhelyezett akusztikus hangelnyelõ, amely az emberi hallószerv természetes tulajdonságát figyelembe véve segíti a részletezett hang áramlását a fül belsejébe. Szintén bõvítette a bemutatót a Pioneer által kifejlesztett fejhallgatók új generációja. Ilyen az SE-MJ51 sztereó fejhallgató, ennek a kialakításában a minõséget a nagyméretû, 40 mm-es driver, illetve a kényelmet szolgáló további innovációk biztosítják. Ezek mellett a partnernapon a résztvevõk megismerkedhettek még a kínai Edifier multimédia- és stúdió-berendezéseivel is. b. s.

Magyar cég az európai rákkutatási konzorcium élén Az Európai Bizottság Kutatási Igazgatósága jóváhagyta a koordinátorváltást a CancerGrid nevû európai rákkutatási konzorcium élén és ezzel a TargetEx Kft. kinevezését a pozícióra. A magyar biotechnológiai cég tudományos potenciáljának egyértelmû elismerését jelenti a döntés – mondotta Cseh Sándor ügyvezetõ. A CancerGrid konzorcium összesen 11 európai kutató-fejlesztõ kis- és középvállalatot, illetve akadémiai kutatóközpontot tömörítõ szervezet, amelyben a tagok a legkorszerûbb tudást és technológiát alkalmazzák. Magyarországról az AMRI Zrt., a GKI Gazdaságkutató Zrt.,

az MTA SZTAKI és a TargetEx Kft. tagja a szervezetnek, amelyben részt vesznek még osztrák, észt, finn, olasz, spanyol és izraeli vállalatok. Munkájuk célja az egészséges sejteket megkímélõ daganatellenes gyógyszerjelöltek kifejlesztése, olyan új kutatási modell kidolgozása, ami jelentõsen csökkenti a költségeket és lerövidítheti a daganatellenes gyógyszerek kifejlesztését. A kutatásokat számítógépes Grid rendszerrel is támogatják. A TargetEx Kft. fõ tevékenysége a fehérjeexpresszió, a sejt-és fehérjealapú esszéfejlesztés, illetve a nagy áteresztõképességû szûrés.

KUTATÓ

EGYETEMEK ELISMERÉSE Öt egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE és a BMGE nyerte el a kutatóegyetemi címet egy minisztériumi pályázat eredményeként. A cím arra kötelezi az intézményeket, hogy a kutatási eredményeiket az oktatásba is közvetítsék, a kiemelkedõ kutatás és jelentõs nemzetközi kapcsolataik mellett tehetséggondozással is foglalkozzanak. Szinte minden egyetemünk pályázott a címre, ám csak az említett öt egyetem teljesített a maximálisan kapható 100 pont helyett 80 pont felett. A kiemelés viszont csak 2013. március 31-ig érvényes, utána újra pályázniuk kell a mostani nyerteseknek. Vigaszul további 5 egyetem – 70 pontot elérve – kiváló egyetemi címet kapott, ezek a a pécsi, a miskolci, a Pannon Egyetem, a Budapesti Corvinus és a Szent István Egyetem. Bár a kinevezés automatikusan nem járt pénzzel, egy EU-s pályázat forrásaiból a kutató egyetemek 3-3 milliárd forintot, a Corvinus 2,5 milliárd forintot, a Pannon együtt a Széchenyivel 1,5 milliárd forintot és a Nyugat-Magyarországi Egyetem 2 milliárd forintot kapott kutatási laboratóriumok felszerelésére. Az összegek odaítélése projekt-alapon történik és számlákkal kell elszámolni, tehát a támogatást nem lehet másra fordítani. A többletforrást az intézmények meghatározott feladatokra kapják, amelyek ha nem teljesülnek, elesnek a támogatástól.

Technika 2010/4

3

INNOVÁCIÓ

Díjnyertes termék

innovációja Budakalászon A Magyar Regula szakkiállításon bemutatott egyik legújabb termékünkkel, az olajréteg és olajfilm detektorral elhoztuk a „Technika Mûszaki Szemle Innovációs Érem” pályázat I. helyezését. A Weszta-T Ipari és Kereskedelmi Kft. egyik legújabb terméke az MTA Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézettel több éves múltra visszatekintõ együttmûködés keretében közösen került kifejlesztésre. Ez a fejlesztési munka is példásan ötvözte a tudományos kutatómunka és az ipari fejlesztõi tapasztalat eredményeit. A környezetvédelem területén alkalmazható mûszer elsõsorban az egymással nem elegyedõ, különbözõ törésmutatójú folyadékok, vagy folyadék és gáz jelenlétének és rétegzõdésének kimutatására szol-

gál. Képes a felszíni és felszín alatti vizeken úszó szennyezõ olajréteg kimutatására. Felhasználható vegyi üzemek, erõmûvek, finomítók, tartályparkok, transzformátor-állomások területén és azok környezetében létesített kutaknál. A termék (1. ábra) robbanásvédett kivitelû, rendelkezik a megfelelõ tanúsítással. A vízminõséget ellenõrzõ kutak állandó monitorozásával felderíthetõk és megakadályozhatók az esetleges szivárgások. A vizsgálati eljárással és berendezéssel szemben alapvetõ követelmény, hogy olcsó, gyors és megfelelõ érzékenységû legyen. Továbbá, hogy az érzékelést az alkatrészek terepi körülmények között elõforduló, esetleges öregedése se befolyásolja. Az általunk kidolgozott mérési eljárás azon a fizikai jelenségen alapul, hogy egy test határfelületének reflexiója, valamint a teljes vissza-

verõdés szöge egy, a test határfelületén megjelenõ, annak törésmutatójától eltérõ törésmutatójú réteg hatására megváltozik. Amennyiben egy, az adott testen belül elhelyezett fényforrás a teljes visszaverõdés határszöge körüli tartományban világítja meg a test felületét, a fent említett reflexióváltozás olajfilm megjelenése esetén bekövetkezik, mivel az olaj törésmutatója nagyobb, mint a vízé. A felületrõl reflektált sugár intenzitásváltozásának mérésével a szennyezõdés detektálhatóvá válik. A vízfelszín minõségének megfigyelését a vizsgáló kútba leeresztett optikai mérõfej segítségével oldottuk meg, melynek jelét egy elektronikus egységgel ellenõrizzük az alkalmi, vagy állandó mérés során. Az alkalmasan kialakított led fényforrást és a detektorokat tartalmazó mérõegység bójaszerûen úszik a teljes visszaverõdés határszögének detektálása során. A vízfelszínnel érintkezõ része maga az érzékelési felület. A mérõrésszel szimmetri-

1. ábra: Robbanásvédett kivitelû olajréteg és olajfilm detektor

2. ábra: A fényforrás mûködtetését és a reflektált fény által a detektorokban keltett áram mérésére szolgáló, robbanásveszélyes helyen is használható elektronika

4

Technika 2010/4

INNOVÁCIÓ

kusan kialakított referencia felületet viszont takarja a felszínen úszó olajréteg. A szennyezõdés megjelenését a mérõ, ill. referenciaoldali detektorok jelének különbségébõl lehet pontosan kimutatni. A sugárforrás mindkét oldalon azonos, a sugármenet, pedig szimmetrikus. Ezzel biztosítjuk, hogy az elpiszkolódástól, valamint az egyes elemek elöregedésébõl származó jelváltozások nem befolyásolják az olajszennyezõdés érzékelését. A led mûködtetését és a reflektált fény által a detektorokban keltett áram fázisérzékeny mérését a felszíni elektronika (2. ábra) végzi. Az ismertetett érzékelõ és mûszer legfõbb elõnye, hogy: • egyszerûen gyártható • külsõ fényre kevéssé érzékeny • kiválóan megkülönbözteti az eltérõ sûrûségû közegeket (pl. szénhidrogén, víz) A tovább fejlesztett, szelektívvé tett érzékelõt szabadalomra bejelentettük. A sorozatban gyártott mûszer a BKI robbanás biztos minõsítését is megkapta. Az igényeknek megfelelõen a mûszert vezeték nélküli, rádiós adatátvitelû kivitelben telepes tápellátással is elkészítettük. Ez a változat olyan helyeken is alkalmazható, ahol nem megoldható a kábelfektetés. (3. ábra). A rádiós adat átvitel nagy hibatûrésû, megbízható MESH hálózatban történik a 2,4 GHz-es ISM

3. ábra: Olajfilm detektor rádiós adatátvitellel

4. ábra: A rádiós MESH hálózat felépítése

(Industrial, Scientific & Medical) frekvenciasávban, az IEEE 802.15.4 protokoll szerint (4. ábra). A szabadban elhelyezett, erõs napsugárzásnak kitett mûszereknél saját fejlesztésû, napelemmel egybeépített akkumulátoros energiaforrást alkalmazunk (5. ábra). A próbaüzem a szajoli MOL tározó megfigyelõ kútjaiban történt, ahol ezt követõen a mûszereket véglegesen rendszerbe állítottuk. További mûszereket telepítettünk a celldömölki tárózók figyelõ kútjaiba. A közeljövõben további helyszíneken 8 db rádiós olajdetektor telepítése várható. Sztancsik István ügyvezetõ igazgató Szuchács János fejlesztõmérnök

5. ábra: Rádiós egység napelemes táplálással

Weszta-T Kft. 2011 Budakalász, Ciklámen utca 43. Tel: 06 26 540-570 Fax: 06 26 343-502 Honlap: www.weszta-t.hu E.mail: [email protected]

Technika 2010/4

5

INNOVÁCIÓ

Kroó Norbert: Összefogásból épülhet meg a szegedi szuperlézer A magyar tudós társadalmat nagy megtiszteltetés érte 2009 második felében azzal, hogy pályázhatott a csehekkel és a románokkal együtt az Európai Unió szuperlézer berendezésének öt év alatti felépítésére. Mint minden ilyen lehetõséget, az teszi reálissá, hogy az adott tudóstársadalom milyen eredményeket tett le az „asztalra”. A magyar lézer-kutató fizikusok már eleve jelentõs eredményekkel járultak hozzá a lézertechnológiák térnyeréséhez, többsíkú felhasználásához. Nem árt emlékeztetni arra, hogy az elsõ lézert még 1960-ban az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki olyan fényforrásként, amely indukált emissziót használ egybefüggõ fénysugár létrehozására. Maga a név a light amplification by stimulated emission of radiation angol kifejezés rövidítése, ami magyarul azt jelenti: fényerõsítés a sugárzás indukált kibocsátásával. RÖVIDEBB IMPULZUS, MAGASABB – Az Európai Unió szuperlézerét 2015-re Magyarországon és Csehországban építik fel. Az ELI (Extreme Light Infrastructure Preparatory Phase) egy 200 PetaWatt átlagteljesítményû lézerimpulzusokat elõállító lézerrendszerbõl áll majd. Kroó Norbert fizikus, az MTA alelnöke kiemeli, hogy mára már a lézertechnikában a fejlõdés odavezetett, hogy a kutatások egyik fõ ága az egyre rövidebb impulzusú és a csúcsban egyre nagyobb teljesítményû lézerek létrehozása lett. Az általánosan használt lézerek néhány femtosecundum hosszúságú impulzusú lézereket tudnak produkálni. A femtosecundum a 10-15 másodperc, ez azt jelenti, hogy csak néhány rezgés fér bele, tehát a fénynek néCSÚCS

6

Technika 2010/4

hány rezgése. Ilyen lézereket ma már üzletben is lehet venni, természetesen ezek különlegesek, de nyilvánvaló, hogy egy adott átlagos energia mellett, minél rövidebb az impulzus, annál magasabb a csúcs, tehát annál nagyobb tereket lehet rövid idõre produkálni. Az ELI-t európai programként két helyszínen hozzák létre: az egyik, amelyik a hosszabb impulzusú lesz Csehországban, a másik, az attosecundum 10-18, Szegeden jönne létre. Természetesen ezt most nagyon leegyszerûsítve mondom, – teszi hozzá a professzor – de durván errõl van szó. KOCKÁZATAI

IS VANNAK A MEG-

– Na, most miért Magyarország? Ennek a fejlesztésnek ugyanis már van hagyománya nálunk: az elsõ ilyen attosecundumos lézer-ötlet magyar publikációban jelent meg a KFKI Szilárdtest Fizikai Intézetébõl, és az elsõ ilyen szabadalmat is Magyarországról adták be. Tehát ez is közrejátszott abban, hogy az Európai Közösség többek között a magyarokat bízta meg. Ezt a folyamatot már nem lehet visszafordítani, megállítani, de a végleges pont az i-re, azaz a döntésre még nem került fel. A közös pályázatra már felkértek minket és már beadta a három ország, így remélhetõen meg is valósul majd az elképzelés. Ami nagyon fontos: a feladat óriási felelõsséget is rejt magában, tudniillik ez egy olyan berendezés lenne, aminek még nem minden eleme tisztázott egyértelmûen. Van VALÓSÍTÁSNAK

kutatási kockázata is, ami viszont nagyon izgalmas feladat a kutatók részére. Ezek a feladatok részben anyagtudományi természetûek, ilyen a felhasznált anyagokhoz kötõdõen az optikai vékonyrétegeknek az elkészítése és a behelyezési módok kidolgozása, tehát részben optikai, azaz a lézer-tükrözéshez kapcsolódó feladatok, amelyeknek a megoldására több út is kínálkozik. Mindegyik út járható, de ki kell választani közülük az optimálisat. Emellett van az idõtényezõ is. Ennek a berendezésnek a kutatását, kidolgozását, megépítését itthon is, és a cseheknél is az EU strukturális alapjaiból képzelik el megvalósítani. Viszont a strukturális alapok csak 2015-ig használhatók fel. Tehát nekünk azt a pénzt, amit erre strukturális alapokból fordítunk, öt éven belül kell elkölteni. Erre viszont csak akkor lesz esélyünk, ha azok, akik ezeken a területeken dolgoznak, nagyon összefognak, ami nem könnyíti a feladatot. Minden erõnket tehát erre az összefogásra kell koncentrálnunk, amelyben nem-

INNOVÁCIÓ

csak a szegedi fizikusok, de a pécsiek, a Mûegyetem, a KFKI két-három intézete és olyan nem túl nagy, de nemzetközileg is elismert, jelentõs spin-off cégek is részt kell vegyenek, amelyek már a korábbi lézerkutatásokban is kitûntek, például, hogy csak egyet említsek, az optikai vékonyrétegek készítésében. Ezeknek a kis cégeknek a többsége Amerikába, Ausztráliába is szállít, ami erõsíti, hogy bizalommal tekintsünk erre a programra és arra a feladatra, hogy nagy átmérõjû, homogén tükröket készítsünk velük közösen. OKTATÁSI PROGRAMOT IS INDÍTUNK – A másik kockázat – folytatja Kroó Norbert – egy nemzetközi kockázat. Brüsszelben figyelmeztettek arra, hogy ha ez a projekt a mi, azaz a pályázók hibájából mégsem valósulna meg, akkor Közép-KeletEurópa belátható idõn belül ilyen nagy európai berendezésre nem számíthat. Tehát nekünk, magyaroknak a környezetünkkel szemben is felelõsségünk van. A nagyberendezés megépítése és mûködõképessé tétele után, a következõ feladat, hogy üzemeltetni is kell ezt a berendezést. Általános tapasztalat ugyanis, hogy olykor, ha Magyarországon nagy nehezen megvalósul egy-egy nagyobb projekt, akkor a mûködtetéssel adódnak problémák. Márpedig ennek a rendszernek az üzemeltetése nem lesz olcsó, nem is lehet csak magyar pénzbõl fedezni a mûködési költségeket. Miután azonban ez egy európai projekt, ezért ehhez európai pénzek is járulnak, amire például a németektõl már kaptunk ígéretet. Az európai államok is tudják, hogy a tudománynak szüksége van erre a nagyberendezésre, és ha ez megvalósul, akkor jó néhány évig Európa lesz a világelsõ ebben a témában. – A csúcsberendezés a régió gazdaságára is óriási hatással lehet, mert annak csúcstechnológiai iparát fogja erõsíteni, ami jót tenne Magyarországnak is, hiszen voltak erre

jelentõs hagyományaink, gondoljunk csak a Magyar Optikai Mûvekre, ami mára már teljesen széthullott. Ezeket a hagyományokat szerintem újra fel lehet és fel is kell éleszteni. A „szuperlézer” ebben úgy nyújthat segítséget, hogy ha lesz hozzá megfelelõ ipari háttér, akkor azokat az eszközöket, amelyekre szükség lesz a megépítéshez, a folyamatos mûködtetéshez, nyilvánvalóan itt fogjuk megrendelni és megvenni, és külföldön csak akkor, ha itthon az nem kapható vagy nem tudják legyártani. Ebbõl a berendezésbõl Európa, de még Amerika is profitálni fog, számunkra pedig az lenne a legfontosabb, hogy minél több magyar beszállító legyen. Már dolgozunk egy olyan programon, amelyikkel a szóba jöhetõ cégeket erõsítenénk, de dolgozunk azon is, hogy a projekthez megfelelõ számú fiatal szakember álljon rendelkezésre. Ennek érdekében oktatási prog-

ramot is indítunk a fiatal szakemberek képezésére, amiben a magyar kutatóegyetemeknek, tehát a szegedinek, a pécsinek, az ELTE-nek, a BME-nek kell szerepet vállalnia, a posztdoktori képzésben pedig olyan kutatóintézeteknek is, mint a KFKI. Így a nagyberendezés megvalósulásában a kutatás és a gazdasági lehetõségek mellett, az oktatásnak is nagy szerepe lesz. – Nem titkolom, egy kicsit félek is attól, hogyan gyõzzük-e majd mindezt, de a félelem egyúttal sarkallja is az embert. Szegeden már kijelölték a magyarországi ELI kivitelezésének a területét. A közeljövõben létrejön az a Kht, amit Szeged városa, a Szegedi Egyetem és az NKTH együtt hoznak létre. Ez a Kht. lesz az, amelyik szervezi ezt az

egész rendszert, nyilván nem egyetemi, vagy kutatóintézeti stílusban, hanem profi vállalati módon. A projekt tudományos vonalát dr. Szabó Gábor, a szegedi egyetem fizikaprofesszora és csapata fogja vinni. Szerencsénkre, Szegeden felkészült fizikusi gárdánk van, ugyanis a strukturális alapokat nem lehet Budapesten, a fõvárosban felhasználni – mondta befejezésül Kroó Norbert professzor. AZ ELI

LÖKÉST AD A TECHNOLÓ-

Mások is rámutatnak már arra, hogy az ország gazdasága oly módon profitálhat majd a nagyberendezés létrejöttébõl, ha egyre több cég - akár spin-off cég - alakul és a csúcstechnikai eredmények forintokká válnak. Az ELI segítségével létrejött kutatási eredmények hasznosulhatnak az izotópgyártásban, az orvosi gyógykezeléseknél – agydaganatok és más rákbetegségek gyógyításában –, a gyógyszerkutatásban, a génszerkezet-vizsgálatoknál, az energetikai kutatásoknál, különösen a fúziós energia továbbfejlesztésében. De készülhetnek segítségével szuperpontos navigációs rendszerek – mm-pontos helymeghatározásra –, valamint az anyagkutatásokra és a nanotechnológia fejlõdésére is nagy hatással lehet, de még a nukleáris hulladékok ártalmatlanításában is szerepet játszhat és még most sem teljes a felsorolás. Ez a tervezett lézerrendszer teljesen egyedülálló lesz nemcsak Európában, de a Földön is. Az általa létrehozandó impulzusok átlagteljesítménye 200-szorosa az eddig épült, illetve épülõben lévõ legnagyobb lézerének. Csak egy példa arra, hogy a tervezett lézerimpulzusok 200 PetaWattos (200x1015W) átlagteljesítménye a Paksi Atomerõmû teljesítményének 200 milliószorosa. Viszont az ELI-lézerrendszer mûködéséhez elég egy kisebb méretû ipari üzem energiaforrása. Wellek Margit

GIÁKNAK

Technika 2010/4

7

SIKERTÖRTÉNET

IPAR NAPJAI 2010 2010. május 4 – 7. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. ELECTROSALON

2010. MÁJUS 5. (SZERDA) 11.00-14:00 Megújuló energiák szerepe a magyar energetikában Szervezõ: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Helyszín: EU Központ, 25. pavilon 2010. MÁJUS 6. (CSÜTÖRTÖK) 11.00 -15.00 Aktuális orvosbiológiai mérnöki kutatások Szervezõ: Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület Helyszín: EU Központ, 25. pavilon

INDUSTRIA

2010. MÁJUS 4. (KEDD) 11:00-14:00 Hazai energetikai forrásaink és azok hasznosítási lehetõségei Szervezõ: Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Helyszín: Konferencia Központ, Nagyterem 14:00-15:00 Prezentáció és bemutató az online termelésfelügyeleti rendszerrõl Szervezõ: TECHNIKA Mûszaki Szemle Helyszín: Konferencia Központ, Zöld terem 2010. MÁJUS 5. (SZERDA) 14:00-16:00 Szlovák cégek bemutatkozása Szervezõ: Szlovák Nagykövetség Helyszín: Konferencia Központ, Kék terem 2010. MÁJUS 7. (PÉNTEK) 10:30-14:30 Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus: vállalkozások és a klaszterek - kutatás, fejlesztés és finanszírozás Szervezõ: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Helyszín: 1. Épület, Kerámia terem 10:30-15:00 Tanúsítvánnyal az üzleti versenyben - újdonságok az energiahatékonysági szolgáltatásokban TÜV Rheinland Csoport Szervezõ: TÜV Rheinland Csoport Helyszín: „G” pavilon, Konferencia terem

CHEMEXPO

2010. MÁJUS 5. (SZERDA) 8:30-17:00 Elsõ Kelet-Közép Európai Mûanyagfeldolgozó Fórum Budapest Szervezõ: ECEBD Hungary Kft. PLASPORTAL Helyszín: „B” pavilon, Média terem 2010. MÁJUS 6. (CSÜTÖRTÖK) 10.30-14.00 A kémiai biztonság megteremtésének szükségessége és eszközei Szervezõ: Magyar Kémikusok Egyesülete Vegyipari Biztonságtechnikai Szakosztály Helyszín: „B” pavilon, Média terem

SECUREX

2010. MÁJUS 4. (KEDD) 11:00-12:00 Fókuszpont tavaszi kampány nyitója a karbantartás témakörben 14:00-16:00 Szervezõ: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség Helyszín: Konferencia Központ, Kék terem. Regisztráció: [email protected] 2010. MÁJUS 5. (SZERDA) 11:00-13:00 Épített környezetünk tûzvédelme Szervezõ: Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság TSZVSZ Magyar Tûzvédelmi Szövetség Helyszín: „G” pavilon, Konferencia terem 2010. május 6. (csütörtök) 10.30-14.00 Munkahelyi öltözet és egyéni védõeszközök az iparban Szervezõ: U4 Reklámiroda Helyszín: Konferencia Központ, Zöld terem 2010. MÁJUS 7. (PÉNTEK) 10.30-16.00 Munkavédelmi határértékek jelentõsége a megelõzésben és a munkahigiénés vizsgálatok helyes gyakorlatának fontossága a munkáltatók megelõzõ gyakorlatában Szervezõ: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség

felkérésére az Országos Munkahigiéniás és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Helyszín: EU Központ, 25. pavilon

ÖKOTECH

2010. MÁJUS 4. (KEDD) 13:30-17:30 Innovatív szász környezetvédelmi technológiák Szervezõ: Német- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Helyszín: EU Központ, 25. pavilon 9:00-16:00 XII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértõi konferencia Az igazságügyi környezetvédelmi szakértõ feladatai, szakértõi tapasztalatok Szervezõ: Környezetvédelmi Kamarai Szövetség Helyszín: 1. Épület, Kerámia terem 10:30-14:00 A Magyar Hõszivattyú Szövetség konferenciája Szervezõ: Magyar Hõszivattyú Szövetség Helyszín: „B” pavilon, Média terem 2010. MÁJUS 5. (SZERDA) 10:00-15:00 Termikus iszapkezelés Észak-Rajna Westfália tartományban. Német-magyar workshop az ÖKOTECH kiállításon Szervezõ: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Helyszín: 1. Épület, Kerámia terem 2010. MÁJUS 6. (CSÜTÖRTÖK) 10.30-13.30 Zöld utat mutatunk! Öko-Kord termékdíjas konferencia Szervezõ: ÖKO-KORD Országos Nonprofit Kft. Helyszín: „A” pavilon, Kiállítói Fórum I. 10.30-14.00 A vállalatok társadalmi felelõsségvállalása – utazás a „CSR-vonaton” (Train4CSR) Szervezõ: KÖVET Egyesület Helyszín: Konferencia Központ, Kék terem 10.30-15.00 A szélenergia hasznosítás jövõje a szélerõmû tender tükrében. Szélenergia workshop Szervezõ: Magyar Szélenergia Társaság Helyszín: „G” pavilon, Konferencia terem www.industria.hu www.electrosalon.hu www.chemexpo.hu www.securex.hu www.okotech.hungexpo.hu

Technika 2010/4

9

INDUSTRIA

Robusztus és karbantartás-mentes

körasztal-csapágy A kölni igus GmbH mûanyag körasztal-csapágyai kenés és karbantartás-mentes, beépítésre kész megoldások a golyóscsapágyazott körasztalok és forgókapcsolatok kiváltására. Alkalmazási területük nagyon széles, sokszor elõforduló alkalmazásokról van szó. A robusztus és mégis könnyû „iglidur PRT“ körasztal-csapágyak korróziómentesek. A csúszó-elemek a tribilógiailag optimalizált különleges „iglidur J“ alapanyagból készülnek. Az igus körasztal-csapágyak abszolút kenõanyag- és karbantartás-mentesen futnak. Ez a kialakítási forma szintén a kölniek 25 éve bevált „iglidur“ polimer siklócsapágy programjának elõnyeit hasznosítja. Az összes csapágyház-rész alumíniumból készült (létezik V4A rozsdamentes acél változat is), az „iglidur“ csúszóelemek ellenfelületei pedig kemény-eloxáltak. Az összes kötõcsavar rozsdamentes acélból van.

Az igus körasztal-csapágyak kenõanyag- és karbantartás-mentesen futnak eloxált alumínium gyûrûkön. Ez a kialakítási forma szintén a kölniek 25 éve bevált „iglidur“ polimer-siklócsapágy programjának elõnyeit hasznosítja.

10

Technika 2010/4

Kenés- és karbantartás-mentes, beépítésre kész: a kölni igus GmbH „iglidur PRT“ körasztal-csapágya golyóscsapágyazott körasztalok vagy forgókapcsolatok kiváltására. A belsõ átmérõk a 20 mm-tõl – mostantól – 300 mm-ig terjednek.

NAGY

MÉRETEK, MINDEN BEÉPÍ-

A körasztal-csapágyak nagy merevséggel rendelkeznek, egyszerûen beszerelhetõk, igen kopásállóak és a karbantartás-mentes csúszóelemek könnyen cserélhetõek a gyártó tájékoztatása szerint. Raktárról, 24 órán belül szállíthatók, hét méretben, vagy a már leírt robusztus standard változatban (01-es kiviteli forma), vagy 200 g súlyú könnyû és különösen kedvezõ árú 02-es kivitelben (a fejgyûrûk ennél „iglidur J4“-bõl

TÉSRE

KÉSZ

készülnek és kenés nélkül közvetlenül a külsõ gyûrûn futnak). Tartozékként kézi szorító, hajtócsap és távtartó gyûrûk állnak rendelkezésre. Emellett olyan speciális megoldások is kaphatók raktárról, mint az FDA-konform körasztalsiklócsapágy („iglidur A180“ csúszóelemekkel) és a vegyszerálló, 180 °C-ig alkalmazható körasztalok („iglidur H1“ siklóelem). TISZTA ÉS PISZKOS ALKALMAZÁA kenésmentes mûanyag kör-

SOK

igus mûanyag körasztal egy öntödei magberakó készülékben. A csapágyazásnak kenésmentesnek kell lennie, mivel itt kvarchomokot használnak, ami a kenõanyaggal összeragadna.

INDUSTRIA

Igen sokoldalúan alkalmazható: az igus kenésmentes „iglidur PRT“-körasztal-csapágya, itt egy árukezelési és szállítórendszerben. A körasztalok két kiviteli formában és hét méretben 24 óra alatt raktárról szállíthatók.

asztal-csapágyak alkalmazási spektruma igen széles. Az olyan tiszta alkalmazásoktól, mint pl. az orvostechnikai és méréstechnikai alkalmazások, egészen az olyan rendkívül piszkos környezeti feltételekig terjed, mint amilyenek az öntödékben jellemzõek. Sok esetben elforgó (elõre-, vissza-, szakaszos üzemben elõforduló) alkalmazásokról van szó szerelõ munkahelyeken, illetve üzemen belüli továbbító berendezéseken, pl. forgóasztaloknál és készülékszerelésnél. Ezen alkalmazások nagy részénél kézi meghajtást használnak. A gyártó igus újabban növekvõ trendet figyelt meg olyan rendszerek iránt, melyeknél egyedi csatlakoztatási lehetõségek szükségesek fogaskerekes meghajtásokhoz. E célra a kölni cég mostantól a 01-es kiviteli formát a hozzáépített fogaskerékkel együtt is kínálja. AZ ÚJ MÉRET TIZENÖT TONNÁT BÍR Míg a legkisebb „iglidur“-körasztalok 20 mm-es belsõ átmérõvel kezdõdnek, léteznek 200 mm-es valamint – mostantól – 300 mm-es átmérõjûek is. Ez a nagy terhelésekhez és nyomatékokhoz szolgáló legnagyobb „PRT-01-300“ méret axiálstatikusan 15 tonnát is elbír. A karbantartásmentes alkalmazások különösen a nehézgép-gyártásban és a szolártechnikában gyakoriak.

KAPCSOLAT: igus® Hungária Kft. 1149 Budapest, Mogyoródi u. 32. Phone: 1/306-6486, Fax: 1/431-0374 [email protected], www.igus.hu

INDUSTRIA

Mûszaki tanúsítás recesszióban A TÜV Rheinland InterCert (TRI) Kft. mûszaki vizsgálati, ellenõrzési, felügyeleti és tanúsítási tevékenységével igen elfoglalt volt a gazdaság, a beruházások felívelõ szakaszában, de vajon a mostani recessziós idõszakban milyen nehézségekkel kell szembenézniük. Ezt kérdeztük Lovász Szabó Tamástól, a Kft. ügyvezetõ igazgatójától. – A TÜV Rheinland Csoport 2008-ban az addigi legmagasabb árbevételt, 1,1 milliárd eurót könyvelhetett el, s nyilván ebben az eredményben a TRI munkája is benne volt. 2009-ben még kevésbé érzékeltük a válságot, de rosszabbra számítva számos belsõ intézkedést hoztunk hatékonyságunk és a marketing munka javítására. Azóta is sokkal aktívabbak vagyunk a piacon, hogy ellensúlyozni tudjuk a szolgáltatásaink iránti kereslet-csökkenést. Viszont 2010 – úgy tûnik – még nehezebb lesz. Igaz, a mi szolgáltatásaink a biztonság szempontjából nélkülözhetetlenek, a kötelezõ tanúsításokat meg kell szerezni, másrészt voltak nagyobb futó megrendeléseink, például a Slovnaftnál, a MOL-nál történõ beruházások mûszaki felügyelete, de újabb ilyen fejlesztések nem nagyon indultak, vagy késõbbre halasztódnak. Ebbõl következik, hogy az igények a mûszaki tanúsítással, felügyelettel szemben csökkentek. Nagyon reméljük, hogy a válság elmúlik, és a mi területünket érintõ gazdaság életre kap. ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK – Ám addig is ezt az idõt arra is felhasználjuk, hogy felkészüljünk a változó köve-

12

Technika 2010/4

telményekre. A hagyományos vizsgáló, tanúsító tevékenységünkön túllépve igyekszünk más, felkészültségünkhöz megfelelõ szolgáltatásokat bevezetni, elsõsorban a környezetbarát termelés, az energia-hatékonyság növelése érdekében. Például új EU-direktivák vannak az energia fogyasztási és ökotervezési követelmények betartására, számos új szabvány is született, ezeknek a megfelelõségi tanúsítására készek vagyunk, és így segíteni tudjuk a megfelelõbb piaci termékek értékesítését. De segíteni tudjuk épületek, egész üzemek energia-felhasználásának az ésszerûsítését, az energiahatékonyságuk növelését, amivel költségeket is megtakaríthatnak. Vannak szakembereink az épületenergiatanúsítványok kiállítására, így közvetlenül a lakosságnak is végezhetünk ilyen szolgáltatást. Szállodáknak, irodaházaknak mûszeresen feltérképezzük az energia-felhasználását, javaslatot teszünk a pazarló megoldások kiküszöbölésére, amellyel e szolgáltatás árának a többszörösét takaríthatják meg. Az energia-mérlegek vizsgálatához számos külföldi módszert, eljárást is fel tudunk használni. CSÕVEZETÉKEK FELÜGYELETE – A globális energia-ellátás terén is aktív a TRI. Részt kívánunk venni a Paksi Atomerõmû bõvítésében, hiszen eddig is részünk volt ennek az erõmûnek a fejlesztéseiben. A hegesztõ üzemi, nyomástartó edények anyagvizsgálati ellenõrzése hagyományos terület nálunk, miközben olyan hatalmas csõvezetékek, mint a Nabucco, a Déli Áramlat szintén munkát ad majd nekünk. Az utóbbiakhoz megvannak a saját vállalataink mind Törökországban, Bulgáriában és nálunk itt Magyarországon, s megvannak a nagy tapasztalataink a csõvezetékek mûszaki felügyelet-

ében, akár a tenger alatt is, mint azt a vállalat a Kaszpi-tengeri olajfúró platform és csõvezeték mûszaki felügyeletével már eddig is bizonyította.

VERSENYKÉPESSÉG – Mint ismert a TÜV Rheinland InterCert 2005ben megvásárolta a magyar államtól a Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézetet (MEEI) és a Mûszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézetet (MBVTI). Mind a két intézmény sokat fejlõdött az elmúlt években, például a válság ellenére a MEEI tavaly 20 százalékkal még emelni is tudta szolgáltatásait. Az MBVTI is helytállt. Arról viszont nem tehetnek, hogy egyes elektrotechnikai eszközöknél megszüntették a kötelezõ bevizsgálást (pl. a hálózati csatlakozóknál), ami a MEEI területét érinti, az MBVTI-nek a forgalma is megérzi, hogy Magyarországon visszaesett a gázkészülék-gyártás. Mindezt viszont eredményesen pótolják ázsiai, kínai termékek ellenõrzésével. Ezen kívül sokat várunk a NAT, a Nemzeti Akkreditáló Testület európai uniós elismertetésétõl, amivel számos tanúsításunk európai elfogadottságot nyerne el. Ez tovább javíthatná cégünk régióbeli versenyképességét, amire éppen a recesszió idõszakában még nagyobb szükségünk lenne. – fejezte be nyilatkozatát Lovász Szabó Tamás, ügyvezetõ igazgató. Komornik Ferenc

INDUSTRIA

Festo bemutató-kamion és minta tanfolyamok az Industrián 2010. május 4-7. között az Industria – Az ipar napja 2010. szakkiállításon a Festo egy impozáns bemutató kamionon várja vendégeit, ahol megismerhetik a legújabb termékeket, fejlesztéseket, néhány érdekesebb alkalmazási példát. A kiállításon lehetõség nyílik mûszaki szaktanácsadóinkkal történõ tapasztalatcserére, és a látogatók részt vehetnek a Festo Didactic osztálya szervezésében tartott „bemutató tanfolyamokon” is. További információ a kiállításról: www.industria.hu ÍGY OKTATUNK… Pillantson be egy éppen zajló Festo tanfolyamba! A Festo képzési módszerét a gyakorlatban mutatja be az érdeklõdõ vásárlátogatóknak az INDUSTRIA kiállításon, az A pavilonban. A látogatókat egy szokványos Festo tanfolyami terem várja, ahol a gyakorlatban tapasztalhatják meg, hogyan zajlik egy Festo tanfolyam, így maguk ítélhetik meg a módszertan hasznát. MIÉRT ÉRDEMES AZ INDUSTRIA KIÁLLÍTÁSON ÚTBA EJTENIE A FESTO OKTATÓTERMÉT? Üljön be a tanfolyamra, ahol egy kávé vagy üdítõ mellett kellemes környezetben megpihenhet a kiállítási forgatagban. Választása szerint a hátsó sorokból figyelheti a tanfolyam menetét, vagy be is kapcsolódhat a gyakorlati feladatokba. Tanfolyami kedvezmény kuponhoz juthat. A kiállítás minden napján a következõk szerint zajlik a program: 09:30 – 10:00 Köszöntõ - A Festo szerepe az oktatásban 10:00 – 12:00 „Így oktatunk…” – Elektropneumatika tanfolyam Elektropneumatikus elemtechnika Egyszerûbb vezérlések építése Tesztelés rajzdokumentáció alapján 13:30 – 14:00 Köszöntõ - A Festo szerepe az oktatásban 14:00 – 16:00 „Így oktatunk…” – PLC programozás tanfolyam A PLC mint vezérlõeszköz Automatizált gépsorok elemei Hibadiagnosztikai módszerek Egyszerûbb vezérlési programok

A

BEMUTATÓ TANFOLYAM KORÁBBI RÉSZTVEVÕINEK VÉLEMÉNYÉBÕL:

„Korábban már áttekintettük a Festo tanfolyami kínálatát, és terveztük, hogy munkatársainkat elküldjük Festo tanfolyamokra. Ez a tanfolyam csak megerõsített a döntésünkben – a közvetlen hangnem, a gyakorlati és elméleti ismeretek összehangolása, valamint a minõségi eszközfelszereltség biztosítja a beruházásunk megtérültét”. TMK-vezetõ, optikai gyártással foglalkozó vállalat „Tapasztalatunk szerint sok képzés csupán arról szól, hogy valaki lead egy elméleti anyagot. A Festo tanfolyamon ezzel szemben lendületes, érdekes oktatási stílussal találkoztunk, gyakorlati feladatokkal fûszerezve. Minden elméleti mondatot egy gyakorlati feladat követett.” Képzésfejlesztési vezetõ, elsõdleges autóipari beszállító vállalat „Szerettünk volna körülnézni, hogy a piacon milyen mûszaki képzések lelhetõk fel. Ez a kezdeményezés kitûnõ alkalom volt arra, hogy közvetlen benyomást szerezzünk a Festo tanfolyamok hangulatáról, a logikusan felépített tematikáról és a trénerek oktatási tapasztalatáról.” Minõségirányítási vezetõ, technológia-transzfer vállalat

INDUSTRIA

Szivattyúk megmunkáló gépeken A gépek és alkatrészek gyártása során alkalmazott hûtõ-kenõ folyadékok megfelelõ menedzselése nagy hatást gyakorol a gyártóberendezés minõségére és energia-felvételére A modern szerszámgépek komplex hightech – rendszerek. Az érdeklõdés középpontjában a közvetlen forgácsoló komponensek – beleértve a vezérlést és a folyamatszoftvert – állnak, az egyéb „kiszolgáló“ komponensek és folyamatok rendszerint inkább a háttérben maradnak; a hûtõ-kenõ folyadékok szállítása, szûrése és feldolgozása az utóbbi kategóriába tartozik. A hûtõkenõ folyadékok szünet nélküli, zavarmentes továbbításáról túlnyomórészt keringtetõ szivattyúk gondoskodnak. A szivattyúk a gyártási folyamatot passzívan is támogatják, ha feladatukat a lehetõ legnagyobb hatékonysággal látják el. A különféle gyártási folyamatokban számtalan forgácsolási eljárást és különbözõ anyagokat használnak. Az esztergálási, fúró és maró megmunkálások során nagyobb méretû forgács keletkezik, mint például csiszolás vagy köszörülés során. A forgács képzõdésére hasonló módon kihat a megmunkált anyagok típusa is: például a kemény, erõsen ötvözött acélok másképp viselkednek,

Maró megmunkálóközpont egy, a hûtõ-kenõ folyadékemulzió szûrésére szolgáló VRF szûrõberendezéssel.

14

Technika 2010/4

mint az öntöttvas vagy a könnyen törõ, repülõgép-technikában használt alumínium-ötvözetek. Az alkalmazott eljárás és a megmunkált anyag jellege két, gyakorlati szempontból lényeges jellemzõt határoz meg: az összefüggõ szalagképzõdés illetve a hûtõ-kenõ folyadék szennyezettségének mértékét (itt fõként a kisméretû részecskék általi szennyezés mértékére gondolunk). Fajlagos súlyukat és viszkozitásukat tekintve megkülönböztetünk víz-olaj emulziókat, valamint vízbõl és tiszta olaj vegyi oldatából álló emulziókat. A szállítási, szûrési és tisztítási folyamatokban a kémiai adalékanyagok is fontos szerepet játszanak. A

MEGMUNKÁLÁS MINÕSÉGE ÉS

A hûtõkenõ folyadékok – mint segédanyagok és egyben erõforrások – kezelésének fontosságát is érzékelteti, hogy a korszerû szerszámgépekhez manapság külön ellátó berendezések tartoznak. A berendezések fejlesztését és gyártását pedig erre szakosodott vállalkozások végzik. Ezek az ellátórendszerek határozzák meg a forgács eltávolításának valamint a hûtõ-kenõ folyadékok feldolgozásának módozatait, ezzel a megmunkált munkadarab minõségét is. A Knoll Maschinenbau GmbH vállalkozás (Bad Saulgau, Németország) szállító- és szûrõberendezések vezetõ gyártójaként ismeretes. Mivel a korábban vázolt paraméterek természetesen a szivattyú kiválasztását is befolyásolják, a vállalkozás 1970-es alapítása óta szoros együttmûködést folytat a technológiai keringtetõ szivattyúk vezetõ gyártójával, a frankenthali székhelyû német KSB-vel. „A kezdetek óta az innovációt, a haladást és a növekedést képviseljük, éppen ezért az energiahatékonyság kérdésében is iparágunk éllovasai va-

ENERGIAHATÉKONYSÁG

gyunk. A VLX típusú, nagy teljesítményû hûtõ-kenõ folyadékok szûrésére alkalmas berendezésünkkel évente hozzávetõlegesen 60.000 kWh elektromos energia takarítható meg”, mutatja be a cég aktuális fejlesztését Matthias Knoll, a vállalkozás egyik ügyvezetõje. Az eredményhez a KSB frekvenciaváltóval felszerelt szivattyúi is nagyban hozzájárulnak. SZÛRÕBERENDEZÉSEK ÉS SZIVATTYÚK: A VEVÕI IGÉNYEK MINDENEKELÕTT A berendezéseket gyártó vállalkozások igényei az utóbbi évtizedek folyamán új irányt vettek. Az egyes darabok legyártását a szerszámgépek egyre kevesebb idõ alatt végzik el – ezzel egységnyi idõ alatt több forgács eltávolításáról is kell gondoskodni. A mind nagyobb sebességre és pontosságra való törekvés megváltoztatta a keletkezõ forgács jellegét is: megnõtt a kis részecskék aránya, ráadásul részben változnak a megmunkált anyagok is. Mivel a hûtõ-kenõ folyadékok a berendezésen keresztül vezetõ útjuk során több-kevesebb forgácsot vesznek fel, ezek összetétele is jelentõsen megváltozik. Mind a gyártógépek, mind pedig az üzemkörnyezet védelme a gázállapotú valamint folyékony szennyezõdésekkel szemben kiemelt jelentõséggel bír. A korszerû szûrõberendezések már ezekkel a tényezõkkel is számolnak. „Alapvetõen kétféle rendszert különböztethetünk meg. Az egyik a VRF típusú rotációs vákuumszûrõ, ami nemesacélszövet betéttel ellátott dobra gyûjti a forgácsot a hûtõ-kenõ folyadékból. A hûtõ-kenõ folyadékot a dob belsejébõl egy önfelszívó szivattyú szivattyúzza ki. A levegõtúlnyomással biztosított VL típusú vákuumszûrõ esetében a szennyezett hûtõ-kenõ folyadékot egy szivattyú az adagolóberendezés szûrõ-

INDUSTRIA

A német ZF AG-nál négy darab VLX típusú szûrõbõl álló központi berendezés dolgozza fel azt a forgács-emulzió keverékmennyiséget, amely 50 db esztergáló, maró és csiszoló szerszámgép üzemeltetéséhez szükséges.

szalagjára továbbítja. Az ez alatt elhelyezkedõ szûrõkamrában egy légsûrítõ gondoskodik a nyomáshiányos állapotról. A szûrõszalagon szállított forgáccsal szennyezett folyadék hidrosztatikus nyomásával így a szûrõ két oldalán egy nagyobb nyomáskülönbség keletkezik. „Ez a nyomáskülönbség pedig keresztülszívja a hûtõ-kenõ folyadékot a szûrõszalagon”, magyarázza Michael Pfeiffer, a Knoll propeller- és keringtetõ szivattyúkért felelõs konstrukciós csoportvezetõje. Amíg a VL-berendezések fõként a csiszoló és a hasonló, finom forgácsot elõállító eljárásokban használatosak, addig a VRF-berendezések a forgácsoló megmunkálások szélesebb tartományában is alkalmazhatóak, így az esztergáló, fúró és maró eljárásokban is. A szûrõket és szivattyúkat természetesen minden esetben az adott berendezéshez kell megválasztani. A forgácsoló berendezéseknél ez a szivattyúhidraulikára és a tömítésekre is vonatkozik. Különösen az optimális tömítés megválasztásakor kell több tényezõvel számolni, úgymint a megmunkálandó anyag típusa, mindenekelõtt azonban a hûtõkenõ folyadékban lévõ forgács mérete és koncentrációja. Az átlagos mennyiség 100 mg/l körül mozog 50 µm részecskenagyság mellett. „Az általunk választott KSB keringtetõ szivattyúk a hûtõ-kenõ folyadék keringési körében a legkevésbé érzékeny komponensek közé tartoznak,” így a mérnök Pfeiffer, ami mind a berendezés gyártójának, mind az üzemeltetõnek nagyon kedvezõ. Csak egy VL típusú szûrõberendezésbe 3-4 keringtetõ szivattyút kell beépíteni. A forgácsot

tartalmazó hûtõ-kenõ folyadékot többnyire egy Etaprime típusú, csúszógyûrûs tömítéssel felszerelt önfelszívó szivattyú szállítja a tartályból a szûrõhöz. A berendezésen belül a részáramok szállítását Etanorm-szivattyúk biztosítják. A megtisztított hûtõ-kenõ folyadék ellátótartályba történõ visszajuttatását egy Etabloc típusú szivattyú veszi át. Innen az ellátótartályból a szerszámgép felé a szállítást ismét Etabloc szivattyúk végzik. Michael Pfeiffer elégedett a KSB-szivattyúk minõségével: „Az évek folyamán több tízezer szivattyút vásároltunk a KSB-tõl, a cég munkatársai minden esetben kifogástalan munkát végeztek. Ez éppúgy vonatkozik a termékek minõségére, mint a helyszíni tanácsadásra és szervízszolgáltatásokra. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az intenzív terhelésnek kitett csúszógyûrûs tömítések kérdésében is sikerült egy kiváló egyedi megoldást találnunk.” Általánosságban elmondható: az Eta szabványos szivattyúkra igen nagy a kereslet. 2008-ban ebbõl a szivattyútípusból 70.000 darab került a piacra a KSB gyártósorairól. ENERGIAHATÉKONYSÁG SZÁMOKBAN A Knoll Maschinenbau legnagyobb központi szûrõberendezéséhez kereken 50 szerszámgép csatlakozik a ZF vállalkozás friedrichshafeni üzemében, melyek összesen percenként akár 14.000 l emulziót is igényelnek. A folyadékot a 30 µm-nél kisebb méretû fém részecskéktõl 4 darab VLX típusú szûrõberendezés tisztítja meg, melyek mindegyike 5000 l/perc teljesítményre képes; azaz biztonsági okokból egy redundáns berendezés

is beépítésre került. Ugyanez érvényes az ellátóvezetékbe épített három darab KSB-szivattyú egyikére is. A lehetõ legnagyobb hatékonyság elérése érdekében a szivattyúk motorjait frekvenciaváltóval szerelték fel, melyek így csak annyi áramot vesznek fel, amennyit a berendezés mindenkori munkapontján ténylegesen igényelnek. Egyetlen VLX szûrõberendezéssel éves szinten 60.000 kWh áram takarítható meg. Ez az elektromos energia mennyiség elegendõ az Eiffel-torony megvilágításához hat teljes éjszakán keresztül. MUNKAPONTRA MÉRETEZETT SZIAz energiamegtakarításból jócskán kiveszik a részüket az ellátóvezetékbe épített, fordulatszám-szabályozott szivattyúk. Emellett a KSB-szivattyúk a munkapontra vannak méretezve, amihez fontos tudni, hogy az energiafogyasztás járókerék átmérõjének negyedik hatványával változik. Éppen ezért a KSB minden egyes járókereket a munkapontra, tehát az optimális átmérõre esztergál. Az energiatakarékos megoldások elõtérbe kerülésében több tényezõ is közrejátszik: A frekvenciaváltók jelentõsen olcsóbbak lettek, a gyártók, mint a KSB, energiahatékonyabb szivattyúkat kínálnak a piacon és nem utolsósorban az energiaárak is megemelkedtek. A felhasználói oldalon a beszerzési és üzemeltetési költségek együttes figyelembevétele (TCO, Total Cost of Ownership, teljes birtoklási költség) valamint a hosszútávú tervezés (életciklusköltségek) határozzák meg a vásárlói döntést. A költségszempontú megfontolások mellett azonban az energiához és általánosságban az erõforrásokhoz való hozzáállás is szerepet játszik. Összességében ez elegendõ ahhoz, hogy az iparágukban élen járó gyártók, mint a Knoll vagy a KSB, az energiahatékonyság témájának még több figyelmet szenteljenek.

VATTYÚK

Technika 2010/4

15

INDUSTRIA

Villamos, elektronikus, mechanikai mérõrendszerek, berendezések Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtõ rendszerek

Kontúrmérõk, mérõgépek

MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu • www.metsystem.hu 16

Technika 2010/4

Nagyteljesítményû anyagvizsgálók

INDUSTRIA

Audio-, videostúdiók eszközei

A villamos és hõtechnikai kalibráció eszközei

Komponens-analizátorok LCR-mérõk

Kategóriavezetõ analóg multiteszter

Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók

Akusztikai és környezetvédelmi mérõeszközök, rendszerek

Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra Multiméteres adatgyûjtés Ethernet hálózatban

Új Multiméter 100A behajtható lakatfogóval

Klímakamrák

MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu • www.metsystem.hu Technika 2010/4

17

INDUSTRIA

Passzív rádiófrekvenciás

hõérzékelõk Az ipar számos területén mind nagyobb igény van olyan eszközökre, melyek segítségével hatékonyabbá tehetõ a gyártás. A gyártástechnológia legtöbbször hõ-technikai folyamatokat is tartalmaz, ezért nagyon fontos folyamatában figyelni a technológia közbeni hõmérséklet profilt. A feladat megoldására fejlesztették ki a passzív rádiófrekvenciás hõ-érzékelõket. Ezek a hõmérõk a már évtizedek óta ismert és más felhasználásokban tömegesen alkalmazott felületi akusztikus rezonancia elvén mûködnek. A mûködési elv alapja angolul SAW (surface acoustic wawe) német irodalomban AOW (akustische Oberflaechenwelle) néven vált ismertté, mely magyarra felületi akusztikus hullám névre fordítható. A továbbiakban az angol SAW rövidítést használjuk. A SAW érzékelõ felépítése nagyon egyszerûen ábrázolható. (1.ábra)

Az alap egy piezoelektomos szubsztrátum, amelyre egy vagy több úgynevezett interdigitál váltót (IDT) és rezonátort (reflektorokat) visznek fel fotólitografikus úton, hasonlóan a félvezetõgyártáshoz. Az IDT-k úgy néznek ki, mint az egymásba kulcsolt ujjak, a rezonátorok pedig tulajdonképpen fém csíkok. Az eszköz mûködése leegyszerûsítve a következõ. Egy elektromágneses hullám (pl: 433 Mhz) az interdigitális váltón áthaladva reciprok

18

Technika 2010/4

piezoelektromos hatás révén mechanikus (akusztikus) hullámokat kelt. A mechanikus hullám hosszát az ujjak távolsága határozza meg. Ezek az akusztikus hullámok 3000 m/s sebességgel haladnak tovább a felületen és egy további IDT-n keresztül ismét elektromágneses hullámokká alakulnak. A kialakítás azonban olyan, hogy a felvitt reflektor csíkoknak köszönhetõen az akusztikus felületi hullám visszaverõdik és rezonancia alakul ki. Az egység egy rezonátor, melyben akusztikus állóhullámok keletkeznek. A rezonanciafrekvenciát a szubsztrátum anyaga és mechanikai kivitele határozza meg, azonban több külsõ hatás is befolyásolja, például hõmérséklet, nyomás, tömeg, akár páratartalom is, stb. Amennyiben ezek közül a befolyásoló mennyiségek közül egyet kiválasztunk, a többit pedig konstans értéken tartjuk, a kiválasztott mennyiség vezeték nélküli érzékelésére alkalmas eszközt kapunk, melyet az adott rádiófrekvenciás térben lekérdezhetünk. Hõmérsékletmérésre a legalkalmasabb piezoelektromos hordozóanyag a kvarc. A kvarc eszközök rezonanciafrekvenciája kb. 11ppm/Kkal változik de az újabb fejlesztésekkel elérhetõ az akár 32ppm/K változás is. A felsõ hõmérséklet határ a kvarc-alumínium felépítésû rezonátorral jelenleg 400 C°, de a technikai fejlõdés várhatóan már a közeljövõben 1000 C°-fokig alkalmas rezonátorokat produkálhat. Ahhoz, hogy a SAW eszközt hõmérsékletérzékelõként tudjuk használni, megfelelõen szerelvényezni, „tokozni” kell , éppen úgy, mint a szokásos hõ-érzékelõket, továbbá el kell látni egy antennával is. (2. ábra ) Maga a hõmérséklet mérés

egy lekérdezõ készüléken keresztül történik, mely rádiófrekvenciás impulzust bocsát ki, és felfogja a passzív rezonátor válaszát és ebbõl kiszámítja az adott hõmérsékletet. Az érzékelõ és a kiértékelõ egység antennája nem lehet egymástól elektromágnesesen leárnyékolt térben. A hatótávolság az engedélyezett frekvenciákon és teljesítményen max. 10 méter körül van. A 2.ábrán látható egy konfekcionált SAW érzékelõ, melyet alagútkemencén átengedve a kiértékelõ egysége segítségével a folyamat hõ-profilja vehetõ fel. A mérõeszközök elõnyösen használhatóak az élelmiszeriparban pl. maghõmérséklet mérésére, de a vegyiparban, elektronikai iparban, erõsáramú iparban is használhatók. EX kivitel is megoldható. A jelenleg kapható készülékek fõbb mûszaki adatai: • Mûködési hõmérséklet tartomány: -80…+260 C° • Pontosság: 1 C° • Frekvencia: 433 MHz…436 MHz • Teljesítmény: nom 10 mW Max:500mW • Interface: RS232, Ethernet, CAN 2.0, analog 0-10V, 4-20 mA Feldhoffer István okl. villamosmérnök ELAUT KFT Irodalom: Dr .J Kuhn: Kontinuierliche Temperaturprofilmessung beim Kondensationslöten

CONSTRUMA

S&T Pro/ENGINEER Díj 2010 gyõztesek Világszínvonalú pályamûvek A hagyományoknak megfelelõen ez évben is izgalmas sokszínûség jellemezte a versenyt. Új elem volt, hogy a régebbi kétfordulós zsûrizés helyett egyfordulós, zártkörû, országos on-line szakmai szavazás alapján kerültek kiválasztásra a kategória gyõztesek. A díjak ünnepélyes átadására május 11-én az S&T FOCUS 2010 PLM/CAD/CAM/CAE Szakmai Napon kerül sor. S&T PRO/ENGINEER DÍJ 2010

KATEGÓRIA GYÕZTESEK

KATEGÓRIA

GYÕZTESEK BEMUTATÁSA

JÁRMÛIPAR ZF HUNGÁRIA Kft Fejlesztési csoport Mechnikus 6-fokozatú váltó pick up alkalmazáshoz „A fejlesztési folyamat jelentõsen rövidíthetõ. A beszállítók munkájának egy részét a modellek tervezésekor magunk végezzük el, figyelembe véve a technológiai követelményeket, így a proto alkatrészek elkészítésének ideje rövidebb, áruk alacsonyabb.”

SZERSZÁMTERVEZÉS, NC TECHNOLÓGIA Pozsga Viktor egyéni vállalkozó Aplikáló fej „A termékfejlesztés és a szerszámtervezés is Pro/ENGINEER-ben történt, így a menet közbeni módosítások nem jelentettek problémát. Ami miatt bõven a határidõ lejárta elõtt elkészültek a tervek. A gyors és pontos munka miatt további projekteket sikerült elnyerni.”

CÉLGÉPEK, EGYEDI GÉPEK METRIPOND-M93 Kft. Szabó Edvin Faaprító gép „A Pro/ENGINEER segítségével egy több hónapos fejlesztés eredményét valósíthattuk meg. A lemezmodul segítségével a többszörösen hajlított alkatrészek terítékének meghatározása nagy könnyebbséget jelentett.”

20

Technika 2010/4

NEHÉZGÉPEK, ENERGETIKA

C3D Mûszaki Tanácsadó Kft. Tatárvári Tamás Automatizált parkoló mechanikai tervezése „Pro/ENGINEER széleskörû felhasználásával sikerült a nagy komplexitású konstrukcióról egy olyan CAD modellt készíteni, amellyel számos fizikai tesztet sikerült kiváltani (mozgás szimulációk, terhelési vizsgálatok, stb). A Pro/MECHANICA modul használatával sikerült a nyersanyag felhasználást és ezen keresztül a költségeket minimalizálni.”

FOGYASZTÓI

TERMÉKEK,

EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK

Mediso Kft. Nyitrai Zoltán, Bendzsel Tamás NanoPET/CT In-Vivo Preklinikai képalkotó berendezés „Feladatok hatékony megosztása kb. 50%-os idõ és 30%-os költségmegtakarítást eredményezett. Esztétikus burkolati kialakítás a mechanikus és elektromos egységek helyszükségletének biztosíthatósága mellett. Gyors burkolattervezés 160 óra, ami korábban 280 óra volt. Prospektusok, gépkönyvek készítésének segítése foto realisztikus képekkel és ábrákkal.”

OKTATÁS BME Fazekas Gábor József, Kis András Csaba, Mészáros Péter, Simonovics János, tanár: Farkas Zsolt

„Gyors tervezés, mindenre kiterjedõ funkciók.”

További információk S&T Consulting Hungary Kft. 06-1/371-8060 www.snt.hu/cad

INDUSTRIA

22

Technika 2010/4

INDUSTRIA

GO98 szerszámgépek Cégünk, a GO98 Bt. több cég közvetlen képviseletét látja el a HEIDENHAIN, a Dugard Eagle, az MTS, az AXA-Maschinenbau, és a CYLON szerszámgépek magyarországi szervizbázisa és forgalmazójaként. Partnereinkkel szorosan együttmûködve komplett technológiai, kereskedelmi szolgáltatást, szervizt és oktatást végzünk.

1. kép

A DR. JOHANNES HEIDENHAIN GmbH. út- és szögelfordulásmérõket, forgóadókat, helyzetkijelzõket és CNC vezérlõket fejleszt és gyárt. A HEIDENHAIN termékeit szinte valamennyi szerszámgépgyártó alkalmazza, továbbá az automatizált berendezések és gépek gyártói, egyedi felhasználók. Magyarországon a GO98 Bt. a hivatalos szervizbázisa. (1.kép) E tevékenységi körben folyamatosan ellátjuk ügyfeleinket Heidenhain elektronikai eszközeikkel, javítjuk azokat meghibásodás esetén. Vállaljuk meglévõ szerszámgépek korszerûtlenné vált elektronikájának teljes körû cseréjét, új Heidenhain vezérlõk, motorok, hajtások, mérõrendszerek beépítését. Az AXA-Maschinenbau gyár programjában mozgóállványos és portálgépek szerepelnek, X irányú elmozdulásuk a 10 m-t is meghaladhatja. Az alapkiépítésében minden AXA megmunkálóközpont két üzemmódú: vagy igen hosszú, nagy bonyolultságú alkatrészeket lehet megmunkálni, vagy nagy hatékonysággal alkalmazhatók váltott asztalú üzemmódban. Ennek értelmében a munkatér megosztható: mialatt az egyik oldalon a gép dolgozik, addig a másik oldalon elvégezhetõ a már kész alkatrész kiemelése illetve a következõ munkadarab beállítása, ezzel jelentõsen csökkentve a mellékidõket. (2. kép)

26

Technika 2010/4

A 2008-2009-es évben tovább bõvült szerszámgép kínálatunk a JUNKER köszörûprogram Grindor típusával (5.kép)

2. kép

A beépíthetõ körasztalok, a folyamatosan interpolálhatóan forgatható CNC fõorsó és az iTNC530 Heidenhain vezérlõ „egymásra találásával” nagy teljesítményû és nagy pontosságú valódi öttengelyes megmunkálások végezhetõk, mely révén e gépek a szerszám és formagyártás meghatározó eszközeivé váltak A Dugard Eagle szerszámgépek választékába korábban CNC esztergák és CNC megmunkálóközpontok tartoztak. Az utóbbi évek fejlesztései révén azonban gépeik a forgácsoló technológia más területein is megjelentek, hasonlóan jó mûszaki tartalommal és kedvezõ árral. A hajtott szerszámokkal felszerelt E32 hosszeszterga központokat követõen megjelent jelentõs technológiai ugrásként az SDV portálmarógép sorozat, a HBM horizontál fúró-marómû (3.kép) vagy a mozgóállványos TC sorozat, a hajtott szerszámos, Y tengelyes NL jelû CNC eszterga, az X5 típusú, nagysebességû, szimultán öttengelyes, Cytec forgó-dönthetõ asztalú függõleges megmunkálóközpont. (4.kép) 3. kép

4. kép

5. kép

A CYLON CNC megmunkálóközpontok, portálmarógépek és esztergák a Niitakayama, a Lywentech, a Finetech és a Macro Micro gyárral közösen kerül kialakításra, melyek gyártása Tajvanon kezdõdik, és budapesti mûhelyünkben fejezõdik be, a CNC elektronika szerelésével. (6.kép)

6. kép

Nagytarcsai, közvetlenül az M0 autópálya melletti bemutatótermünkben (2142 Nagytarcsa, Ganz Ábrahám utca 1. –GPS: 47.5142, 19.2877) több szerszámgépünk mûködés közben is megtekinthetõ a 2010. május 5 - május 30-ig tartandó nyíltnapon.

GO98 Bt. Eötvös Oszkár cégvezetõ Telefon: (06 1) 2835049 (30) 9829403 Fax: (06 1) 4210242 E-mail: [email protected] Web www.go98.hu

INDUSTRIA

Új WaveAce modellek a LeCroy-tól Az ELTEST Kft. az amerikai LeCroy termékeinek kizárólagos magyarországi forgalmazójaként oszcilloszkópok és kiegészítõik (speciális célszoftverek, vegyes jel opciók, mérõfejek, lakatfogók stb.) széles skáláját kínálja. Most a legújabb kiskategóriás WaveAce oszcilloszkóp-család bõvült egy 40 Mhz-es 2 csatornás és 4 db 4 csatornás modellel. VADONATÚJ 40-300 MHZ SZÉLESSÉGÛ

SÁV-

OSZCILLOSZKÓPOK

A LeCroy cég kihozta a WaveAce család 40 – 300 MHz sávszélességû, hordozható, olcsó és egyszerûen kezelhetõ oszcilloszkópjait, mellyel a kiskategóriás oszcilloszkópok piacán szeretne sikereket elérni. A WaveAce hosszú memóriájának, színes TFT-LCD kijelzõjének, sokrétû mérési lehetõségeinek és fejlett triggerelésének köszönhetõen jelentõsen megkönnyíti a hibakeresést és lerövidíti az arra fordított idõt. Korszerû, felhasználóbarát kezelõi felülete segítségével könnyen és gyorsan vezérelhetõ. Az USB és RS232 interfészeken át egyszerûen csatlakoztatható pendrive-hoz, számítógéphez vagy nyomtatóhoz. A sokféle adatgyûjtési mód és triggerelési lehetõség révén még a legbonyolultabb jeleket is képes elkapni, így a WaveAce kiváló eszköz fejlesztõi, ellenõrzési és hibakeresési feladatokra. Most már az új WaveAce 2 csatornás, 40 MHz-es, továbbá a 4 csatornás 60 MHz, 100 MHz, 200 MHz és 300 MHz sávszélességû

modelljei is kaphatók, valamennyi 5,7” színes TFT-LCD kijelzõvel. Maximálisan 2 GS/s mintavételi sebességgel és 20 kpontos adatgyûjtõ memóriával a hordozható, kiskategóriás oszcilloszkópok között egyedülállóan nagy teljesítményt nyújtanak. Nagy memóriájuk lehetõvé teszi, hogy a legnagyobb mintavételi sebesség mellett versenytársainál 5-6-szor hosszabb jeleket tudjanak rögzíteni. Azért, hogy a felhasználó könnyen átláthassa és analizálhassa a felvett jeleket, 32 beépített, automatikus paraméter-mérési lehetõség áll rendelkezésre, többek között mérhetõ a két csatorna fázis-eltérése és az élek közti távolság is. Továbbá „Pass/ Fail” vizsgálat, felhasználó által definiálható digitális szûrõ és hullámforma szekvenciák felvételi lehetõsége segíti a jelek könnyebb feldolgozását, megértését. A nagyteljesítményû, modern külsejû WaveAce modellek 11 különbözõ nyelvû menürendszerrel vezérelhetõk. A legfontosabb vezérlõ parancsok és menük egyetlen gomb megnyomásával aktiválhatók. Valamennyi pozíció és ofszet a megfelelõ vezérlõ gomb egyszerû megnyomásával alaphelyzetbe hozható, a bemeneti érzékenység kezelõjét megnyomva a fix és változó erõsítési módok, míg az idõalap állító gombját megnyomva a zoom módok között lehet ugrálni. Az eredmények dokumentálása és a hul-

lámformák, képernyõ képek és beállítások elmentése nagyon egyszerûen hajtható végre. Belsõ memóriájában 20 hullámformát és 20 beállítást tudunk eltárolni. Ha rendkívül sok hullámformát vagy beállítást szeretnénk megõrizni, akkor az elõlapon található USB csatlakozón át azokat pendrive-ra menthetjük el. A hátlapon levõ USB csatlakozó szolgál a PC-hez vagy nyomtatóhoz való illesztésre. A PC-n futó

Technika 2010/4

27

industria A WaveAce család 5 új modellje: Típus: WaveAce WaveAce WaveAce WaveAce WaveAce

101 204 214 224 234

Jellemzõk: 40 MHz, 2 csatorna, 250 MS/s (500 MS/s összevonva), 4 kpont/csat. 60 MHz, 4 csatorna, 1 GS/s, 10 kpont/csat. (20 kpont/csat. összevonva) 100 MHz, 4 csatorna, 1 GS/s, 10 kpont/csat. (20 kpont/csat. összevonva) 200 MHz, 4 csatorna, 1 GS/s, 10 kpont/csat. (2 GS/s és 20 kpont/csat. összevonva) 300 MHz, 4 csatorna, 1 GS/s, 10 kpont/csat. (2 GS/s és 20 kpont/csat. összevonva)

„Easyscope” szoftver megjeleníti a PC monitorán az oszcilloszkóp virtuális elõlapját a kezelõszervekkel, és segítségével távvezérelhetjük a mûszert, illetve hullámformákat, képernyõ képeket és beállításokat olvashatunk be közvetlenül. A 4 csatornás oszcilloszkópok esetében a távvezérlés és a kommunikáció az alapfelsze-

reltség részét képezõ LAN interfészen keresztül is történhet. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a hordozható (2,3 kg súlyú) LeCroy WaveAce család tagjai kategóriájukon belüli páratlan teljesítményükkel, olcsóságukkal (most 612 EUR-tól kaphatók) ideális megoldást jelentenek fejlesztõi és hibakeresési feladatokra.

Felhívjuk még figyelmüket, hogy bizonyos LeCroy termékek (pl. a WaveAce és a WaveRunnerMXi-A oszcilloszkópok, vegyes jel opció) továbbra is akciós áron vásárolhatók! Amennyiben kérdései merülnének fel, kérjük, hívja Daróczi Dezsõt! ELTEST KFT 1015 Budapest, Hattyú u. 16. Tel.: 202-1873, Fax: 225-0031 [email protected] www.eltest.hu

Versenyképesség vagy leszakadás? A válaszadás megkönnyítése érdekében ismerje meg a LehelManagement, online termelésfelügyeleti rendszerét. „Válság van, örülök, ha túlélem! Veszteséggel termelek, csak, hogy ki tudjam szolgálni a vevõimet! Leépítéssel és munkaidõ csökkentéssel tudok egyik napról a másikra megélni! Nincs fölösleges dolgokra pénzem!” – modhatja. Kiábrándultság és az útkeresésbe történt belefásulás hatja át a gazdaság szereplõinek többségét! Az egyszeri történet szerint, aki idáig ért az olvasással és egyetért a fenti véleménnyel, elege van az újabb ötleteket és lehetõségeket kínáló megváltókkal, az kérem, tegye félre e kis ajánlót és búcsúzóul engedjen meg katarzis helyett egy „utolsó mondatos adomát”: Persze, nemrég teszteltük a darut! Nézze, alá állok, és.... A mai gazdasági válságnak nem a pénz, hanem a tudás a tõkéje. Nem a hatalom, hanem az információ irányítja. Nem csoda, hogy napjainkon úrrá lett a tanácstalanság és az orientáció- hiány. „Mindez tehetetlenséghez, gyakorta pedig lázas pótcselekvéshez vezet. /Fredmund Malik (65) – gazdasági guru/

28

Technika 2010/4

Vannak azonban, akik a válság okozta helyzetben, nem csak a túlélés anatómiáját fürkészik, hanem az újonnan elõállt helyzetben meglátták a kínálkozó lehetõségeket. Egy állandó van az életben, az örök változás! A recessziót követõen hamarosan újra a „versenypályán”, a piacon találjuk magunkat. Akik lemaradtak, azoknak új mentségeket kell találniuk a külsõ körülmények megváltozásával. A külsõ piacok beszûkülése, saját belsõ vállalati értékteremtõ folyamatainkra kell irányítsa figyelmünket! A megrendelések lecsökkenése kikényszeríti a folyamataink felülvizsgálatát. A vállalaton belül mennek végbe azok a folyamatok, amelyek eredményeként a vállalati teljesítmények és eredmények kialakulnak. A teljesítmény pedig egy tevékenység, illetve tevékenységsorozat mérhetõ eredménye. (Erre 100% ráhatásunk van – a külsõ tényezõkre sokkal kevesebb.) Minél többet tudunk meg folyamatainkról, annál könnyebben tudjuk javítani. Amit mérünk, azt tudjuk fejleszteni, veszteségeinket csökkenteni és beavatkozásunk révén értékteremtõ folyamattá változtatni, növelve ezzel a hatékonyságot és csökkentve a költségeinket.

Kérem, számoljon velem! Tekintsünk példaként egy rendelkezésre álló 450 perces nettó munkaidõt! Az adatok gyûjtésébõl nyert információk révén, amennyiben napi 5,5 %-os kihasználtság javulást érünk el egy termelõ gépen, gyártósoron vagy cellában, akkor az, évi 100 munkaórát jelent, heti 5 napos, egymûszakos munkarend mellett. Fejezze be a számolást a saját rezsióradíj alkalmazása mellett, mennyit is takarítana meg Ön? A Lehel-Management online termelés felügyeleti rendszerét ajánlom figyelmébe, mely rendszer megismerését és használatának prognosztizálható eredményét ismerheti meg az Industria 16. Nemzetközi ipari szakkiállítás „K” épületének KÉK termében 2010. május 4-én 14-órától, vagy egy helyszíni prezentáció során egy elõre egyeztetett idõpontban melyre az alábbi elérhetõségek egyikén van lehetõség.

http://www.lehel-management.hu/ Papp Imre hálózatvezetõ (+36 202 430 205) E-mail:papp.imre@ lehel-management.hu

INDUSTRIA

Technika 2010/4

29

INDUSTRIA

Minden, amit tudni kell a strukturált kábelezésrõl A strukturált kábelezési rendszerek fejlõdése az utóbbi években 2002-ES ÉV HÁROM TELJESÍTMÉNY-KATEGÓRIA AZ ÁTVITELI SÁV SZÉLESSÉGE

A 2002-ben elfogadott ISO/IEC 11801 nemzetközi szabvány a strukturált kábelezési rendszereket három teljesítmény-kategóriába sorolta, mégpedig a Cat.5E, Cat.6 és a Cat.7 kategóriákba. A Cat.5E kategóriát úgy tervezték, hogy megfeleljen az akkor létezõ valamennyi szabványos protokoll követelményeinek, beleértve a Gigabit Ethernetet is. A Cat.6 és a Cat.7 kategóriák a jövõben kifejlesztendõ nagy sebességû új protokollok számára készültek. A nagyobb átviteli sebesség szélesebb átviteli sávot igényel, és ezért a kábelezési rendszerek kategorizálásának alapjául az átviteli sávszélességet választották, mégpedig a következõk szerint: 100 MHz a Cat.5E, 250 MHz a Cat.6, 600 MHz pedig a Cat.7 kategória számára. Lásd a 2002-es helyzetet bemutató 1. sz. ábrát. SZERINT

2006-OS ÉV A KÁBELEZÉSI

RENDSZER

TEL-

JESÍTÕKÉPESSÉGÉNEK ÚJ KRITÉ-

A 10 Gigabit Ethernet protokollon elvégzett kutató munkák rövid idõn belül megmutatták, hogy a sávszélesség nem kielégítõ kritérium a kábelezési rendszer teljesítõképességének meghatározásához. Egy új, eddig ismeretlen jelenséget tapasztaltak, az Alien Crosstalk néven ismert áthallást, amely a szomszédos kábelek, a patch panelek és az aljzatok egy-

RIUMA AZ ÁTVITELI SEBESSÉG

30

Technika 2010/4

máshoz közeli portjai között keletkezik. Amennyiben a kábelezés nem felel meg ennek az új paraméternek is, magas átviteli sebességeknél még akkor sem mûködik az adatátvitel, ha a sávszélesség elegendõ. Ezért a 10 Gigabit Ethernet és az 1Gbit/s feletti sebességhez 2006-ban be kellett vezetni a teljesen új Cat.6A kategóriát, ahol a sávszélesség 500 MHz és meg van határozva a maximális Alien Crosstalk érték is. Ettõl a pillanattól fogva a Cat.6 és a Cat.7 kategóriák zsákutcában találták magukat, és gyakorlatilag használhatatlanná váltak, mivel a hiányzó Alien Crosstalk kritérium következtében teljesítményük a Cat.5E kategória szintjére csökkent. Tehát az újonnan bevezetett Cat.6A kategórián kívül az eredeti kategóriák közül csak a Cat.5E kategória használható, mivel 1 Gbit/s átviteli sebességnél még nem jelentkeznek a szomszédos átviteli elemek közötti áthallások. Az említett tények alapján a kábelezési rendszerek teljesítõképességének kritériuma már nem az átviteli sávszélesség, hanem az átviteli sebesség. Lásd a 2006-os helyzetet bemutató 1. sz. ábrát. A CAT.6A RENDSZEREK A 10 Gigabit Ethernet szabvány meghatározta az adatátviteli csatornára vonatkozó alapvetõ követelményeket, és ez elegendõ volt a strukturált kábelezési rendszerek gyártóinak ahhoz, hogy piacra bocsássák a Cat.6A rendszereket az alábbi tulajdonságokkal ill. korlátozásokkal:

• A Cat.6A teljesítmény-kategória csak a rendszerre mint egységre vonatkozólag garantált. • A rendszerben csak azok a komponensek használhatók, amelyekbõl a gyártó az adatátviteli csatornát felépítette és amelyeket bevizsgáló laboratóriumban tanúsíttatott. • Ha a komponensek a tanúsítványon feltüntetettõl eltérõ konfigurációban vagy más Cat.6A rendszer komponenseivel kombinálva kerülnek felhasználásra, nem garantáltak sem a kábelezés átviteli tulajdonságai, sem pedig az így keletkezõ kábelezés teljesítmény-kategóriája. A Cat.6A rendszerek részeit képezõ fali kábelek, patch panelek, aljzatok és patch kábelek nem rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján Cat.6A komponensként lehetne õket megjelölni. Ezért a Cat.6A rendszerek ismert gyártói az egyes alkotóelemek megnevezésére csak a rendszer kereskedelmi nevébõl származtatott elnevezéseket, mint pl. 10GPlus, Real10, 10Giga stb. használnak, amelyek az átviteli sebességre utalnak. Ezzel szemben sok olyan szállító létezik, akik ezeket az alkotóelemeket Cat.6A komponensként tüntetik fel, amivel káoszt okoznak a piacon, és megtévesztik a vevõket. A Cat.6A kategória bevezetése az árnyékolatlan kábelezések valamennyi gyártója számára teljesen új és tökéletesebb rendszerek kifejlesztését tette szükségessé. Csak a legjobbaknak sikerült mûszakilag elegáns és egyszerûen telepíthetõ

INDUSTRIA

megoldást találni. Ezzel szemben a jó minõségû árnyékolt kábelezések gyártóinak egyáltalán nem kellett új termék portfoliót kifejleszteniük. A meglévõ termékeken végzett mérések ugyanis váratlan rejtett tartalékokat mutattak a frekvenciasáv szélessége, valamint az Alien Crosstalk hatásával szembeni védettség tekintetében. Így keletkeztek és Cat.6A tanúsítást szereztek olyan kábelezési rendszerek, amelyeket a már elõzõleg is gyártott Cat.6 ill. Cat.7 árnyékolt komponensekbõl alakítottak ki. Ez vitathatatlanul bizonyította az árnyékolás jelentõségét és fontosságát a különféle elektromágneses hatások – beleértve az Alien Crosstalk-ot is – kiküszöbölésére. Ily módon a gyakorlat is bebizonyította a valóban jó minõségû termékek idõállóságát, amelyekbe már azelõtt „beépítik” a szükséges tulajdonságokat, mielõtt a nemzetközi szabványosítás ezt felfedezné és meghatározná.

létrejöttét annak ellenére, hogy az egyes komponensek tulajdonságaival ebben a fázisban még nem foglalkozott. További 3 év kellett ahhoz, hogy a szabványosító bizottságok meghatározzák az egyes Cat.6A komponensek átviteli paramétereinek kritériumait, valamint a bevizsgálásukhoz és tanúsításukhoz szükséges vizsgálati módszereket. Ez a folyamat 2009 szeptemberében az ISO/IEC 11801 szabvány második mellékletének jóváhagyásával fejezõdött be. Az új szabvány közzététele 2010 elejére várható. A Cat.6A komponensek esetében a legfontosabb jellemzõ tulajdonság az interoperábilitás (együttmûködõ képesség). Ez azt jelenti, hogy midegyik adatátviteli csatorna, amelyet különbözõ gyártóktól származó és különbözõ márkájú Cat.6A komponensekbõl építettek fel, garantáltan Cat.6A teljesítmény-kategóriájú kábelezési rendszernek felel meg.

2010-ES ÉV CAT.6A KOMPONENSEK Ahogy már azt említettük, a 2006-ban elfogadott nemzetközi szabvány lehetõvé tette a Cat.6A rendszerek

A CAT.6A

STRUKTURÁLT KÁBE-

LEZÉS KIVITELEZÉSÉNEK KÉTFAJTA LEHETÕSÉGE Egy új idõszak küszöbén állunk, amikor a Cat.6A teljesítmény-kategóriájú kábelezés

kivitelezése kétfajta módon történhet majd: • egységes Cat.6A rendszer telepítésével • interoperábilis Cat.6A komponensek telepítésével Lásd a2010-es helyzetet bemutató 1. sz. ábrát! Mindkét lehetõség egyenértékû és mindkettõt engedélyezik a nemzetközi szabványok is. A TANÚSÍTVÁNYOK SZEREPE A CAT.6A RENDSZEREK ÉS A CAT. 6A KOMPONENSEK ESETÉBEN A Cat.6A teljesítmény-kategória a Cat.6A rendszer és Cat.6A komponensek esetében csak akkor garantált, ha ezek megfelelnek a már említett szabványoknak. A szabványoknak való megfelelõséget csak vizsgálatokkal és mérésekkel lehet igazolni, és ezek kizárólag specializált bevizsgáló laboratóriumokban végezhetõk el. A vásárló csak a független bevizsgáló laboratóriumok által kiadott tanúsítványok alapján tudja megkülönböztetni a hamisítványokat a valódi Cat.6A rendszerektõl és komponensektõl. Ezért természetes, hogy ezeket szigorú-

1. ábra

Technika 2010/4

31

INDUSTRIA

A

TELEPÍTETT

CAT.6A

KÁBELE-

ZÉSI RENDSZER MINÕSÍTÕ MÉRÉ-

2. ábra

an meg kell követelni a szállítóktól. A Cat.6A rendszer esetében egy tanúsítványról van szó az egész adatátviteli csatornára vonatkozólag, a Cat.6A komponensek. 2. ábra. Annak megállapítására, hogy Cat.6A rendszerrõl, a Cat.6A 1. táblázat

2. táblázat

32

Technika 2010/4

rendszer építõelemérõl vagy valódi Cat.6A komponensrõl van-e szó, fontos a tanúsítványokon feltüntetett szöveg is. Ezért az 1. számú táblázatban azokat az alapvetõ információkat tüntettük fel, amelyek segíthetnek az azonosítás során.

SEINEK SZEREPE A telepített kábelezési rendszeren hordozható mérõeszközök (teszterek) segítségével elvégzett minõsítõ mérések csak a szerelési munkák minõségének ellenõrzésére és az esetleges hibák kimutatására szolgálnak. Semmiképp nem helyettesítik a Cat.6A rendszer, illetve a Cat.6A komponensek minõségét igazoló független laboratóriumok által kiadott tanúsítványokat (lásd az elõzõ fejezetet). A telepített Cat.6A kábelezés minõsítõ méréseihez IIIe vagy IV pontossági osztályba tartozó tesztert kell használni 500 MHzes frekvenciagenerátorral. Ha egységes Cat.6A rendszerrõl van szó, akkor azon mindig mint csatorna („Channel”) kell elvégezni a méréseket a rendszer patch

INDUSTRIA

kábeleinek felhasználása mellett. Az interoperábilis Cat.6A komponenseken kialakított kábelezés esetén két lehetõség közül lehet választani, mérhetõ csatornaként (ugyan úgy, mint a Cat.6A rendszer esetében) vagy átviteli vonalként („Link”) is. A második lehetõség legfõbb elõnye az, hogy a vezetékek kialakítása idején nem szükséges meghatározni a patch kábelek konkrét típusát, sem pedig azok szállítóját (legtöbb esetben ez nem is lehetséges). A Cat.6A teljesítmény-kategória ugyanis valamennyi Cat.6A patch kábelre vonatkozóan garantált, tehát nem szükséges hozzá semmilyen utólagos ellenõrzés vagy mérés. A nemzetközi szabványon kívül

minden mérõeszköz tartalmazza az USA-ban érvényes TIA/EIA nemzeti szabvány szerinti mérési lehetõséget is. Mivel ez lényegében az árnyékolatlan megoldásokból indul ki, ezért a komponensek és a rendszerek átviteli tulajdonságaira vonatkozó követelmények itt lényegesen alacsonyabbak. A telepített kábelezési rendszeren elvégzendõ minõsítõ mérések során ezért a teszteren mindig az ISO/IEC 11801 nemzetközi szabványt (a 2. táblázat szerint) kell kiválasztani. Kivételt képeznek az alábbiak: • az USA-ban végzett telepítések, • olyan országban végzett telepítés, amelynek nemzeti szabványa a TIA/EIA-568 szabványon alapszik,

• amerikai cég székhelyén, kirendeltségén vagy leányvállalatánál más ország területén végzett telepítések. A 2. táblázatban azokat a beállításokat tüntettük fel, amelyek a telepített kábelezési rendszeren a fenti követelményeknek megfelelõ teszterek felhasználásával elvégzendõ minõsítõ mérésekhez szükségesek. ©A szerzõk: D.Vanek (SK), M.Soboliè (SK), P.Neveselý (CZ), P.Vacek (CZ), L.Döbrössy (HU), C.E.Mangiaterra (AR), L.Fuhr (AR)

Technika 2010/4

33

Nyomáscsúcsok rögzítése, hidraulikus berendezések Kézben tartja a nyomáscsúcsokat A KELLER Ges. für Druckmesstechnik mbH LEO 1 mikroprocesszor vezérlésû digitális nyomáscsúcs-manométere minden másodpercben 5000-szer kérdezi le a nyomás, mint folyamatérték nagyságát. Ezzel biztonságosan felismerhetõk az olyan káros és gyakran rendkívül rövid nyomáscsúcsok, amelyeket pl. a gyorsan kapcsoló hidraulikus szelepek vagy szivattyú gépcsoportok okoznak. Így idõben megakadályozhatók pl. a kavitáció okozta esetleges károk. A digitális kettõs kijelzõ másodpercenként kétszer aktualizálja a mért értéket és az elért minimális vagy maximális értékeket. A teljes pontosság a 0… 50 ºC közötti kompenzált hõmérséklet esetén tipikusan 0,2% FS. A KELLER cég LEO 1 berendezése ezenkívül rendelkezik egy, a gyakorlat számára rendkívül érdekes tulajdonsággal is: minden aktuális mért érték egy gombnyomásra referenciaként definiálható. A digitális manométer ezután nem a tényleges értéket jelzi, hanem az elõre megadott elõírt értéktõl való eltéréseket. A kezelõ két gombbal parametrizálhatja a csúcsérték-manométer valamennyi funkcióját. Ide tartozik az öt különbözõ mértékegység közötti választás és a tárolt extrém értékek semlegesítése egy megfigyelési periódus kezdetén. A készülék az utolsó gombnyomástól számítva kb. 15 perc elteltével automatikusan kikapcsol. Az elem kapacitása tartós manométer mûködésre való átkapcsolás után 1400 óra, csúcsérték-üzemmódban 180 óra. A könnyen kezelhetõ LEO 1 IP65 házban szállítható négy, gyakorlatorientált mérési tartománnyal, -1 … 3 bartól 0 … 1000 barig. Az opcióként rendelhetõ védõburkolat tetszõleges idõjárási viszonyok között is lehetõvé teszi a szabadban történõ használatot. A készülék a 94/9/EG szerinti robbanásvédett kivitelben is kapható.

34

Technika 2010/4

JÁRMÛIPAR

Újjászületõ magyar buszgyártás Április 7-én Budapesten 19 hazai buszgyártó részvételével megalakult a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter. Az esemény kapcsán Fórián István, az Autóbusz Rekonstrukciós Program miniszterelnöki megbízottja kijelentette: a kormányzati támogatással létrejött, hazai szakmai szervezõdéssel szeretnék elérni, hogy életet leheljen a hajdan nagy múltú magyar autóbuszgyártásba. A klaszter létrehozásának legfontosabb célja, hogy „virtuális vállalatként” a hazai közlekedési vállalatok igényeit Magyarországon gyártott autóbuszokkal elégítse ki. Az új kezdeményezés kapcsán a miniszterelnöki megbízott is hangsúlyozta, hogy nem állami megrendelésekkel, hanem a buszgyártó vállalatok megerõsödéséhez, illetve nemzetközi piacra lépéséhez nyújtsanak segítséget. A kormányzat már 2009 nyarán döntött a rekonstrukciós programról, melynek keretén belül a Magyar Fejlesztési Bank által most indított 50 milliárd forintos hitelprogram – 10 százalék önrész mellett – ezer autóbusz lecserélését teszi lehetõvé. A létrejött klaszter stratégiai feladata, hogy a magyar autóbusz- és alkatrész-gyártást – a K+F tevékenység és –kapacitások összehangolásával – ismét versenyképesség tegye a nemzetközi piacon. BUSZPIACI KÖRKÉP Magyarország az egy fõre jutó buszgyártásban hosszú ideig vezetõ szerepet játszott. A hazai buszok kultikus ikonja, az egyik legnépszerûbb magyar ipari termék kétségtelenül a csúcskorszakát 1948-tól a rendszerváltásig megélõ Ikarus volt. Az Ikarus 1960-as években beindult diadal-

menete során évente 8 000 autóbusz indult útnak a mátyásföldi és székesfehérvári gyárakból, és a ’70-es évekre a világ negyedik legnagyobb buszgyárává vált. Ma már ipartörténeti tény, hogy fénykorában az Ikarus-buszokból a világ 83 országába 295 000 darabot exportáltak. Az Ikarus fémjelezte magyar buszokat az egykori Szovjetunióba és NDK-ba, az arab világba, Nyugat-Európába, illetve az Egyesült Államokba exportálták. Ma már az illúziók sorát bõvítené az egykori export-mennyiségre számítani, ám az is tény, hogy a magyar buszoknak Mongóliától Tunéziáig kitûnõ imázsa van, és külkereskedelmi képviseleteinkhez ma is bõségesen érkeznek hazai gyártású buszokra vonatkozó igények. Az Ikarus márkanév ma is fölöttébb népszerû hungaricum, mert még mindig százezerre becsülik a világban közlekedõ Ikarusok számát. ÚJ IKARUS-MODELL A mai magyar piacon 250 milliárd forintot szánnak a közúti közlekedés fejlesztésére. A hazai tömegközlekedést mintegy 9 000 busszal bonyolítják le, amelyek átlagéletkora 11 év, de a BKV-buszoknál ez 17 évre emelkedett. Emellett vannak olyan járatok is, amelyeken még 20-25 éves jármûvek is futnak. Jelenleg a magyar jármûipar évi 1 500 autóbusz legyártására elegendõ kapacitással rendelkezik, s ennek csak a harmadát használja ki a nemzetközi szinten is jó minõségû buszokat elõállító 5-6 gyártóüzem. Az Ikarus által kinevelt mérnökök és szakmunkások a jelenlegi kezdeményezéssel remélhetõleg ismét buszgyártásra

használhatják a tudásukat, mivel az alváztól a fémburkolatig minden összetevõt itthon is legyárthatnak a motor kivételével. Több hazai buszmodell is született az elmúlt évtizedekben, de a most meghirdetett klaszter elsõ versenyképes termékei – talán nem véletlenül – éppen azok az új Ikarus buszok lehetnek, amelyet most a patinás vállalat a gyõri Rábával és az ARC Kft-vel közösen fejlesztett ki. Az új városi és elõvárosi buszcsalád egyedi és csuklós verzióinak a futómûvei, vázszerkezeti elemei és ülései Gyõrben készülnek, a buszcsalád mûszaki paraméterei pedig megfelelnek a mai kihívásoknak. A vázszerkezet ugyanis rozsdamentes acélból készült, az EURO 5-ös besorolású dízelmotor alacsony légszennyezést biztosít, míg az alacsonypadlós kocsiszekrény a tágas belsõ utastérrel az utasok kényelmét szolgálja. A vezetõtér jelentõs modernizáláson ment keresztül, amit jól jelképez, hogy a mûszerfal belsõ diagnosztikára kiképzett, ugyanis információkat közvetít a motor, vagy a sebességváltó helyzetérõl. Az ingyenes vezeték nélküli Wi-Fi internet, a belsõ kamera, a GPS navigációs adatokkal szinkronizált utas-tájékoztatás csak néhány olyan elem, ami biztosítja, hogy a mintegy 50 millió forintba kerülõ – a nyugateurópai buszoknál 30-40 százalékkal olcsóbb – új busz alkalmas legyen évente a mintegy 500 darabot kitevõ magyar felvevõ piac kiszolgálására. Békés Sándor Technika 2010/4

35

SZABADALOM

MSZH: pozitív mérleg 2009-rõl Tavaly a gazdasági környezeti feltételek romlása ellenére örvendetes módon erõsödött a hazai bejelentõk iparjogvédelmi aktivitása: a szabadalmi bejelentések száma 11 százalékkal, a benyújtott formatervezési mintaoltalmak, vagyis a termékek külsõ megjelenésére, kialakítására vonatkozó oltalmak száma pedig 13 százalékkal haladta meg az elõzõ évit – számolt be róla a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) most kiadott rövid mérlege. Eredményként tekinthetõ az is, hogy a válság ellenére a 2008. évinél csak 1,5 százalékkal kevesebben jelentették be a terméküket, szolgáltatásukat megkülönböztetõ védjegyet. A hazai szabadalmi bejelentõk külföldi bejelentéseinek száma ugyan általában változatlanul alacsony, de mind az európai szabadalmi (mintegy 130 bejelentéssel), mind a közösségi és nemzetközi, a Madridi megállapodás szerinti védjegybejelentési aktivitásuk (302 illetve 246 bejelentés) növekedett az elõzõ évihez képest. A Magyarországon hatályos szabadalmak száma 2009 végén már 12 749 volt, elsõsorban az itt hatályosított európai szabadalmak növekedési száma következtében, ezeknek fele nemzeti szabadalom volt. Az itt hatályos szabadalmak között a gyógyszeripar vezet. A

nálunk hatályos 52 844 nemzeti védjegyoltalom mintegy felének magyar a jogosultja. A hatályos nemzetközi védjegyoltalmak száma nálunk 142 708, ezeknek 31 százaléka német jogosultak tulajdonában volt. Az MSZH beszámolója kitér arra, hogy az elmúlt évben az ügyfelek differenciált igényeihez igazodó, opciókban gazdag hatósági eljárásokat biztosított a bejelentõi számára, tevékenységét magas szakmai színvonal, valamint átfogó gyorsítási program eredményeként a bejelentések átfutási idejének csökkenése jellemezte. Az MSZH ügyfelei már 200 esetben vették igénybe a gyorsított ügyintézési eljárást. Nemzetközi vonatkozásban is lehetõvé válik a találmányok gyorsabb elismerése, mivel az MSZH belépett a Patent Prosecution Highway projektbe, amelynek résztvevõ országai ( Japán, Finnország, Ausztria) kölcsönösen elismerik és hasznosítják azt a vizsgálati munkát, amelyet a másik hivatal az adott találmánnyal kapcsolatban már elvégzett. Az MSZH a szellemi-tulajdonvédelem eszközével támogatta a hazai innovációt, amelynek érdeke, hogy eredményei védettek legyenek. Másrészt az MSZH-nak, együttmûködve az MTA-val sikerült hazai viszonyokra alkalmazni

a fejlett, nemzetközi szellemivagyon-értékelési módszereket, amelyek alkalmazásával meghatározható a cégek szabadalmainak, védjegyeinek konkrét értéke is. Az MSZH az elmúlt évben is fontos feladatának tartotta az iparjogvédelmi szakma utánpótlásának nevelését: az iparjogvédelmi oktatás már húsz legjelentõsebb felsõoktatási intézményben folyik, de célzott képzést nyújt az MTA kutatóintézeti hálózat munkatársai részére is. Tovább nõtt tavaly az MSZH honlapjának közkedveltsége is: több, mint félmillió látogató 737 ezer alkalommal tájékozódott a honlapról, a róla letöltött adatmennyiség 26 százalékkal nõtt. Az MSZH kezdeményezésére létrehozott és koordinációja mellett mûködõ Hamisítás Elleni Nemzeti Testület fellép a szellemi tulajdonjogok megsértése ellen, az ezt szolgáló akciók és intézkedések az esetek statisztikai számbavételére, a jogérvényesítésre irányultak. A hivatal hatékony és kezdeményezõ módon látta el a szellemi tulajdon védelmével összefüggõ jogszabály-elõkészítõ feladatát, amely döntõen az iparjogvédelmi és szerzõi jogi szabályozást módosító új jogszabályok elõkészítésére vonatkozott.

A LEGTÖBB HATÁLYOS SZABADALOMMAL RENDELKEZÕ SZAKTERÜLETEK 2009-BEN Szakterület

Hatályos nemzeti szabadalmi oltalmak

Gyógyszeripar Gépelemek Kémia, gyógyszeripar nélkül Fémtermékek, gépek nélkül Mûszerek Villamos gépek, elektronika nélkül

36

Technika 2010/4

2335 604 598 505 503 329

Hatályosított európai szabadalmak 1910 782 573 586 448 335

ATOMENERGIA

OSSKI: a sugárvédelem hazai fellegvára Az Országos „Frederic JoliotCurie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) ritkán szerepel a hírekben – egyrészt szerencsére, hiszen hazánkban még nem fordult elõ nukleáris baleset – másrészt viszont tevékenysége nagyobb figyelmet érdemelne, hiszen több mint öt évtizede tudományosan és gyakorlatilag szolgálja a sugárvédelem ügyét. Mint azt Dr. Turai István intézeti igazgató-fõorvos a Nukleáris Újságíró Akadémia tagjainak, március 25-i látogatásán elmondta, az intézetüket jó korán, még 1957-ben azért alapították, hogy tanulmányozza az akkor még „atombetegségeknek” nevezett sugárbetegségeket, de késõbb a hazai atomenergetikai program elindulásával az intézetet megbízták a sugár-egészségügyi kutatás és tevékenység irányításával és végrehajtásával, beleértve a munkahelyi és környezeti sugárvédelem feladatait. Ma már a radioaktív gyógyászati készítmények fejlesztésével is foglalkoznak, és sok minden mással, amirõl az intézet munkatársai tájékoztatták is az újságírókat. Mindenekelõtt prof. Dr. Köteles György az alapokat vázolta fel, ami szerint az embereket érõ sugárterhelés nemcsak mesterséges sugárforrásokból, hanem természetes sugárzásból is származik. Ennek erõssége világátlagban 2,4 mSv (millisievert - olyan sugárzási egység, amely a biológiai veszélyességet is figyelembe veszi), de hazánkban elsõsorban a radontól és bomlástermékeibõl származó nagyobb sugárzás miatt az átlagos sugárterhelés 4,1 mSv. A kozmikus sugárzásból, a földkéreg gammasugárzásából, a radon belélegzésébõl származó sugár-

38

Technika 2010/4

terhelés tõlünk független, ám a kozmogén radionuklidok és a földkéregi természetes radioizotópok a táplálékkal is bekerülnek szervezetünkbe. Ezzel 235 mikroSievert sugárzást nyelünk le. Sok ez, vagy kevés? Egy hagyományos szívkoszorúér felvételnél 35,4 mSv sugárzás éri a pacienst, de a legkorszerûbb amerikai berendezéssel is 4,4 mSv. A tudósok szerint az élõvilág fennmaradását bolygónkon ez a háttér sugárzás tette lehetõvé. Ez nem jelenti azt, hogy például a radontól bizonyos építési módokkal nem kellene óvakodnunk. Ám a diagnosztikai és terápiás alkalmazások igen csekély sugárdózissal járnak, azoktól idegenkedni felesleges. Az intézet ebbõl kiindulva határozza meg a lakossági és a foglalkozási sugárterhelést okozó radioaktív anyagoknak a környezeti elemekben, élelmiszerekben és az ivóvízben lévõ koncentrációit, az emberi szervezet belsõ radioaktív szennyezettségének és belsõ sugárterhelésének a mértékét. De foglalkozik az ionizáló sugárzás munkahelyi felhasználásának biztonságához, a lakosság és a munkavállalók sugárterheléséhez kapcsolódó sugárvédelmi mérésekkel, végzi a most már nagyszámú orvosi diagnosztikai berendezés átvételi és állapot-vizsgálatát, megfelelõsségét. Újabban pedig a nem ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések (pl. mobil telefonok, szoláriumok, lézergyártmányok) sugárvédelmi méréseire is vállalkoznak. Mindezekrõl igen tartalmas elõadásokban számoltak be az intézet munkatársai, így Dr. Sáfrány Géza a sugárbiológiai kutatásokról, Dr. Balogh Lajos az orvosi-állatorvosi célú izotóp alkalmazásokról,

A hatósági ellenõrzési program által kijelölt mintavételi helyek az atomerõmû 30 km-es körzetében

Fülöp Nándor a hazánkban igen kiterjedt és megbízható környezeti sugárvédelemrõl, Juhász László a Paksi Atomerõmûben az OSSKI által üzemeltetett hatósági sugáregészségügyi ellenõrzõ rendszerrõl. Módunk volt felkeresni az intézet laboratóriumait is, így legújabb eredményként számolt be Dr. Lumniczky Katalin a rákkutatásban alkalmazható itt kidolgozott sugárbiológiai vizsgálati módszerekrõl; Bognár Gabriella és Szalma Katalin a cseppnyi emberi vérmintából való dózis-meghatározás módszereirõl, Turák Olivér az intézet mobil sugáregészségügyi laboratóriumát mutatta be, Kocsy Gábor pedig azt magyarázta el, hogyan mérhetõk az emberi szervezetben lévõ radioaktív izotópok egésztest-számlálóval. Végül Bakos József a szoláriumok UV sugárzásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, Jánossy Gábor a mobil telefonok, telefonbázis-állomások és nagyfeszültségû vezetékek sugárzásáról értekezve, például javasolta a mobil telefonkészülékek kihangosított használatát. Ma már az OSSKI valóban a hazai sugárvédelem fellegváraként mûködik és nemcsak azért vár, mert az intézethez Budafokon egy kisebb hegynek kell felkapaszkodni. Ezúttal a látogató újságíróknak érdemes volt megtenniük ezt az utat. K.F.

ÛRKUTATÁS A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Magyarország 2000-2006. közötti felszínborítás-változás térképe Földmérési és Távérzékelési Intézet, Környezetünk védelme Közel kétéves munka eredményeképpen 2009 szeptemberétõl az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) honlapján a szakemberek és minden érdeklõdõ rendelkezésére áll Magyarország 2006-ra vonatkozó felszínborítás térképe és a 2000 és 2006. között történt felszínborítás-/földhasználat-változások térképe. Ezzel hazánk is rákerült arra a – befejezett állapotában Európa 39 országát lefedõ – térképre, mely egységes és összehasonlítható módon ábrázolja a kontinens tájainak állapotát a 2006-os évben, valamint képet ad annak 2000 és 2006. között végbement változásairól. 2009 decemberére a 39-bõl 36 ország térképe készült el, Norvégiától Máltáig, Izlandtól Törökországig. „A felszínborítást, illetve az annak megváltozását tükrözõ megbízható információ megszerzése alapvetõ fontosságú a környezetünkben zajló folyamatok – erdõirtások, elsivatagosodás, urbanizáció, tájdegradáció, a biodiverzitás csökkenése, az ökoszisztéma mûködésének zavarai, víz- és energiagazdálkodás – monitorozásában. Elsõrendû fontosságú, hogy: I. Megértsük a klímaváltozás fo-

lyamatait és csökkentsük annak hatásait, II. Fenntartható fejlõdési modellt alakítsunk ki, III. Helyesen gazdálkodjunk a természeti erõforrásainkkal, IV. Megõrizzük a biodiverzitást, V. Megértsük az ökoszisztémában zajló folyamatokat.” (GTOS, ECV T9: Felszínborítás jelentés, 2009 január) A felszínborítás térképezés során a földfelszín azon elemeit ábrázoljuk, melyek egy évesnél hosszabb ciklusban változnak és távérzékelési adatok alapján felismerhetõk. A CORINE Land Cover (CLC) osztályozás a földfelszín jellegzetességeit 44 osztályba sorolja, melyek 5 fõ csoportra (mesterséges felszínek, mezõgazdaság, erdõk és természetközeli területek, vizenyõs területek, vizek) oszlanak. Az állapottérképek e 44 osztály által lefedett, legalább 25 ha méretû foltokat tartalmazzák. A változás térképezés során azokat a területeket határoljuk le, ahol legalább 5 hektáron és legalább 100 méter szélességben megváltozott egy földrészlet CLC nómenklatúra szerinti besorolása. A változásokat képernyõn, az ûrfelvételeket összevetve, távérzékelési adatok értelmezésében képzett szakemberek határolják le. Eredményeképpen legalább 5 hektáros poligonokból álló, „2000-es állapot” – „2006-os állapot” kódpárral

ellátott térképi leltár készül a megváltozott felszínborítású foltokról. A 2006-os állapot térképe a 2000-es térkép és a változás adatbázis összeadásával készül. Az õsszel befejezett, CLC2006 elnevezésû projekt az EEA, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) társfinanszírozásával a Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központjában (FÖMI TK) került végrehajtásra. A térképezés az EEA által rendelkezésre bocsátott, az országot 2005-2007-ben többidõpontúan lefedõ 57 darab SPOT és IRS ûrfelvétel mellett a 2000-es CLC projekt (CLC2000) tíz Landsat TM felvételére támaszkodott. Ezen kívül 1:50 000 méretarányú topográfiai térképek, a teljes országot lefedõ légifénykép (ortofotó) borítás, valamint a FÖMI archívumából származó számos további ûrfelvétel állt a munkát végzõ három fotóinterpretátor rendelkezésére. Az adatbázisok tematikus minõségét teljes körû belsõ felülvizsgálat és két független külsõ ellenõrzés biztosítja. Az adatok pontosságvizsgálatára 2010 folyamán kerül sor. Az elkészült leltár szerint a 2000 és 2006. közötti idõszakban Magyarország területének 2,68%-án változott meg a földfelszín borítása. Ez évente 443 km2 változást jelent. Ezek szerint évente körülbelül Technika 2010/4

39

S O R O Z A T

ÛRKUTATÁS

egy átlagos méretû magyar megye egytizedének megfelelõ területen történt táj szinten is jelentõs változás. Milyen jellegû, milyen irányú változásokról van szó? A változással érintett terület közel 53%-án erdõgazdálkodási tevékenységet találunk, erdõkitermelést és erdõnövekedést. Jelentõs, több mint 21%-os részt képviselnek a mezõgazdaságon belüli változások, például a szántóvá alakított legelõk és az új gyümölcsös-telepítések. Érdekes módon a harmadik legnagyobb részt a korábbi mezõgazdasági területekre telepített új erdõk jelentik, ezek az összes változás területének 17%át fedik le. A mindennapok során leginkább szembetûnõ változás, a települések, iparterületek és bányák terjeszkedése az összes változott terület bõ 7%-át teszi ki.

Anélkül, hogy az okokat vizsgálnánk, a legnagyobb összterületû változásokon kívül tanulságos felsorolnunk azokat a felszínborítás-típusokat, melyek 2000-es területükhöz képest a legnagyobb növekedést mutatták. Legnagyobb arányú, mintegy 3,5-szeres növekedést az építési területek mutatták. 40%-kal nõtt a bányák területe, míg az utak és útkeresztezõdések 23%-kal nagyobb területet foglaltak el 2006ban, mint 2000-ben. (A CLC térképek 100 méternél keskenyebb elemeket nem ábrázolnak, így csak nagyobb keresztezõdések és bizonyos autópálya-szakaszok szerepelnek bennük.) Míg a felsoroltak csak arányukban mutatnak drámai növe-

40

Technika 2010/4

Felszínborítás változások 2000 és 2006 között – térkép.

kedést, az átmeneti erdõs-cserjés területek (erdõirtások és fiatal erdõk) területének 22%-os növekedése közel 183 ezer hektáros új területet jelent a vizsgált 6 évben. Az utóbbi, elsõ pillantásra az erdõterület rohamos csökkenését sejtetõ adat rávilágít arra, mennyire óvatosan kell bánni a nyers adatok önmagukban való értelmezésével. Mielõtt messzemenõ következtetéseket levonva megkongatnánk a vészharangot erdõink fölött, egyfelõl érdemes megvizsgálni, hogy vajon a korábbi, 1990-2000. változás-periódusban volt-e szokatlanul kevés az erdõkitermelés (aminek következtében sok erdõ nõtt fel, így csökkent az erdõirtás-terület) vagy mostanában tényleg aggasztó ütemben termelik ki a hazai erdõket. Másfelõl, a részletes statisztikát megvizsgálva az is kiderül, hogy közel 30 ezer hektáron korábbi mezõgazdasági területek változtak fiatal erdõvé, ami éppen ellentétes folyamatot, az erdõk terjeszkedését jelenti. Az adatsorok értékelése és a folyamatok értelmezése tehát az elkövetkezendõ idõk és az ágazatok szakembereinek feladata. Természetesen az adatsorok és a térképek nem csupán ágazati vizsgálatok alapjául szolgálhatnak. A CLC térképek jellemzõ felhasználási területe többek között a tájgazdálkodás, vízgyûjtõ-modellezés, agrárkörnyezetvédelmi indikátorok számítása, élõhely-modellezés, de háttéradatként tematikus vagy akár

autóstérképeken és egyszerû szemléltetõanyagként is találkozhatunk velük. Az európai környezeti politika célkitûzéseinek megfelelõen az adatok bárki számára szabadon, térítésmentesen hozzáférhetõek és korlátozás nélkül felhasználhatóak. Tekintettel arra, hogy még nem minden résztvevõ ország készült el az adatbázissal, még nem áll rendelkezésre olyan, felhasználóbarát felület a letöltésre, mint a 2000-es CLC adatbázisra és az 1990-2000. közötti változásokra. A 2006-os állapottérkép és a 2000-2006. közötti változások térképe jelenleg raszteres formátumban érhetõ el az EEA honlapján. A térképek térképe a közeljövõben várhatóan magyar honlapról is letölthetõ lesz mind vektoros, mind raszteres formátumban. A hazai letöltõfelület kialakításáig az adatokkal kapcsolatban bõvebb információval a FÖMI szakemberei szolgálnak. A térképezéshez szükséges ûrfelvételeket a GMES program keretében az EEA, a térképezési munka anyagi hátterét és a kiegészítõ adatok egy részét a KvVM „Magyar Ûrkutatás Fejlesztése” programja, a szakembereket és az infrastrukturális hátteret pedig a FÖMI biztosította. Kosztra Barbara, Büttner György FÖMI