700 Ft
R A IP ÉP G
53. évfolyam, 2010. 1. szám
TARTALOM
www.technikamagazin.hu KRÓNIKA
Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor
[email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor
[email protected] Tel.: 06-1-201-2480
Nagyobb rend az építõiparban Ipari parkok egyesülete 15 éve Szombathely-Hévíz között 400 kW Hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díjak, 2009
2 2 2 3
VÁLSÁGKEZELÉS Munkanélküliség és iparpolitika
4
INNOVÁCIÓ Célegyenesbe ért az Európai Duna Stratégia
5
GÉPIPAR
Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. ker. Budapest, Orczy tér 1. Elõfizetés valamennyi postán, kézbesítõknél. E-mailen: hirlapelofizeté
[email protected], faxon: 06-1-303-3440 Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.
A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
Az acél a megfelelõ „wax” a hómentes talajhoz Gépipari világtalálkozó Hannoverben Forma 1-es pályamodellezõ szimulátorok Energiatakarékos motorfelügyelet ACS 2000-el Egyedi fejlesztésû bütyök-mechanizmusok
6 7 8 9 10
EXPO POWTECH 2010: kulcstenológiák a legfontosabb ágazatoknak
11
INFORMATIKA A Kingston Technology elõrejelzései és a memóriapiac tendenciái 2010-re Adatátvitel elektromos hálózaton A v.Clone technológia elõnyei
12 13 14
EGÉSZSÉGÜGY Riasztó mértékû sugárzás
15
KÖZLEKEDÉS Behajtási díj a Belvárosban?
16
SZABADALOM Európai Megfigyelõközpont a hamisítások ellen
E
SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK
ABB Ball Racing Developements Berencsi Colombo Filipetti Deutsche Messe AC Expo Arad Hydrofirming Horn IC Hungary Kft. Iomega Kingston Technology Magyar Regula Paksi Atomerõmû Tooltechnik Vaillant Saunier Duval
9 8 21 10 7 B3 6 B4 B1 14 12 B2 22 2 18
17
ENERGETIKA Korszerû fûtési rendszerek
18
KÖRNYEZET Kudarc vagy kiindulópont? Éghajlatvédelmi kerettörvény készülõben
MÛSZAKI
19 20
KÉPZÉS
CE jelölés – Pillanatképek (5/5.)
21
ATOMENERGIA Eredményes év után a Paksi Atomerõmû
22
ÛRKUTATÁS Rádióhullámok terjedésére gyakorolt légköri hatások 1.
23
Technika 2010/1
1
KRÓNIKA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Technika Mûszaki Szemle, megjelenésének 53. évfordulója alkalmából Technika Innovációs Érem kitüntetés elnyerésére pályázatot indít 2010ben a MAGYAR REGULA - 2010. szakkiállításon szereplõ leginnovatívabb terméket elõállító cég/eknek. Idén már harmadik alkalommal hirdeti meg a lap ezt az érem-pályázatát, melyet a lap 50. évfordulója kapcsán, 2007-ben, a néhai prof. Pungor Ernõ – az akkori kiadóvezetõ – javaslatára indított útjára. A díj érem, valamint az érem-kitüntetés használatának joga. A Technika Innovációs Érem pályázat útján nyerhetõ el. A pályázatokat a neves szakemberekbõl álló zsûri bírálja el. A pályázaton ingyenesen vehetnek részt mindazon cégek, amelyek a 2010. március 23-26. között megrendezésre kerülõ MAGYAR REGULA – 2010. kiállításon jelen lesznek. A díj átadására a Magyar Regula kiállításon kerül sor a sajtó jelenlétében.
PÁLYÁZATI
FELTÉTELEK
• Technika Innovációs Éremre ingyenesen pályázhat minden, a Magyar Regula kiállításon szereplõ cég egy innovációs termékével (általa kifejlesztett, a termékcsaládjában eredetien új, fejlettebb gyártmányával, eljárással, technológiával). A pályázatban be kell mutatni az innovált terméket, mennyiben újszerû. A pályázati anyag terjedelme: 1-3 oldal + illusztráció lehet. • A pályázatok e-mailben küldhetõk be az
[email protected] email címre, valamint postán a Technika Mûszaki Szemle szerkesztõségébe 1027 Budapest, Fõ u. 68. A borítékra kérjük ráírni: Pályázat. • Beküldési határidõ: 2010. február 26.
PUBLIKÁCIÓS
LEHETÕSÉG
• A Technika Mûszaki Szemle 2010 áprilisi számában részletesen ismerteti a gyõztes pályázatot és riportot közöl az Érem átadásáról. •Ezt követõen a Technika folyamatosan, térítés nélkül összefoglalót ad a beküldött pályázatokról a cégek nevének és elérhetõségeinek feltüntetésével.
ÉRDEKLÕDNI
LEHET:
Technika Mûszaki Szemle szerkesztõségében telefonon: 06-1-225-3105, fax: 06-1-2016457, e-mail:
[email protected]. Internet: www.technikamagazin.hu
Ipari parkok egyesülete 15 éve Az ipari parkokban eddig több, mint 200 ezer munkahely jött létre és az azokban mûködõ 3.700 vállalkozáshoz az ország ipari teljesítményének több mint egyharmada fûzõdik. Ezek a parkok segítették a rendszerváltozást követõen az ipar válságból való kilábalását, új munkahelyeket teremtettek, nagyban hozzájárultak a OKKV-ék fejlõdéséhez. E folyamat sikerességéhez jelentõsen hozzájárult a 15 éve alakult Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesülete, amely fontos szerepet vállalt és töltött be új parkok megvalósításában, a kezdeményezések felkarolásában és a fejlõdés gyorsításában. Ma már az ipari parkok egyre több csúcstechnikával dolgozó cégnek adnak otthont az elektrotechnika, az energetika, a mikrotechnika és a számítástechnika területén, de résztvesznek az energiatakarékos berendezések elõállításában, a megújuló energia biztosításában. Az egyesület munkájának színvonaláról a TÜV Rheinland minõségbiztosítási rendszerauditja is tanúskodik – hiszen ISO 9001:228 minõségbiztosítással mûködõ civil szervezetrõl van szó.
Szombathely-Hévíz között 400 kV A MAVIR beruházásában elkészült a Szombathely-Hévíz közötti 400 kVos távvezeték, amely jelentõsen javítja az elektromos ellátás biztonságát és kiegészíti a 2006-ban átadott Gyõr-Szombathely közötti szintén 400 kV-os vezeték mûködését. Az új távvezeték hossza 77,8 km, költsége 11 milliárd forint volt, ennek 10 százaléka EU forrásból származott. Az új szakasszal bezárult az észak-dunántúli vezeték-gyûrû (a már 1999ben a Hévíz- országhatár között megépült 400-kV-os vezetékkel együtt), ami lehetõvé teszi, hogy üzemzavar, vagy karbantartás esetén a régió lakosainak ellátását automatikusan átvegye a gyûrû egy másik szakasza. A környezet kímélése érdekében a vezeték alatt létesített erdõnyiladékok méretét minimalizálták, a kivágott fákat erdõtelepítéssel pótolták. A mûszaki minõség biztosítása mellett, a MAVIR és a Magyar Madártani Egyesület közös Kerecsen-sólyom Programja keretében a távvezeték oszlopain hely van mûfészkeknek, amelyek menedéket és otthon nyújtanak az itteni õshonos madárfajoknak.
2
Technika 2010/1
KRÓNIKA
Hazai és nemzetközi
Gábor Dénes-díjak, 2009 December 17-én a Parlament Fõrendiházi Termében adták át a fennállásának 20. évfordulóját ünneplõ Novofer Alapítvány által 21. alkalommal meghirdetett hazai, illetve a hatodszor kiírt nemzetközi Gábor Dénes díjakat. A hazai Gábor Dénes-díjjal 2009-ben az alábbi jelentõs tudományos és mûszakiszellemi alkotást létrehozó innovatív – magyar állampolgárságú – szakembereket tüntették ki: Blaskó Gábor vegyészmérnököt, akadémikust, a Servier Zrt. ügyvezetõ igazgatóját, a gyógyhatású alkaloidok szintézisének kidolgozásáért, ezen belül az indenobenzazepin vázas alkaloid család felfedezéséért és elsõ hat képviselõjének az izolálásáért, szerkezet-felderítéséért és szintéziséért, és több mint 100 generikus gyógyszertermék kifejlesztése során végzett innovatív tevékenységéért; Blaskovics Ferenc gépészmérnököt, a METRIMED Orvosi Mûszergyártó Kft. igazgatóját, a fizikai, kémiai és élettani követelményeknek megfelelõ „törhetetlen” protézis fémalapanyagok kutatás-fejlesztésében, hazai elõállításában és a nagyízületi implantátumok – csípõés térdízületi protézisek, gerincimplantátumok – kutatás-fejlesztésében, tervezésében és sorozatgyártásában játszott szerepéért, a világszerte elterjedt új sebészeti eljárásban – a térd ízfelszín-pótló protézisei helyett a beteg „saját anyagával” pótolják a hibás térdízületi felszínt – való sikeres közremûködéséért; Dékány Imre vegyészt, akadémikust, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanárát, a kémiai környezetvédelem és a nanotechnológia területén végzett kiemelkedõ kutatási tevékenységéért, mely utat nyitott az egészségiparban a látható fénnyel való sterilizálásnak és öntisztuló felüle-
tek alkalmazásának; Gili László villamosmérnököt, a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársát, az új elvekre épülõ speciális szeizmikus adatgyûjtõ fejlesztésében, gyártásában és hazai, illetve nemzetközi piaci bevezetésében elért eredményeiért; Palkovics László gépészmérnököt, az MTA levelezõ tagját, a BME tanszékvezetõ egyetemi tanárát, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. fejlesztési igazgatóját, a haszonjármûvek menetdinamikai szabályozó rendszerének kifejlesztésében és termékként való bevezetésében, az intelligens gépjármû-rendszerek kutatásában, fejlesztésében, tervezésében, honosításában, illetve a teljes folyamat irányításában elért eredményeiért; Székely Vladimír villamosmérnököt, az MTA levelezõ tagját, a BME Elektronikus Eszközök Tanszék egyetemi tanárát, a félvezetõ-gyártó és elektronikai világcégek által használt termikus tranziens teszter, és a hozzá kapcsolódó mérésadat-kiértékelõ szoftver, a VARIPLATE változtatható hõellenállás, a STATIM termikus interfész anyagok minõsítésére szolgáló eljárás kifejlesztéséért; Trampus Péter gépészmérnököt, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem Mûszaki Karának egyetemi tanárát, a Paksi Atomerõmû tervezett teljesítmény- és üzemidõnövelõ üzemeltetés megalapozásában végzett – nemzetközileg elismert – munkájáért, a reaktortartályok biztonságának igazolása, az élettartam-gazdálkodás integrált megközelítése, a roncsolás-mentes vizsgáló berendezések minõsítése terén kifejtett alkotó közremûködéséért, továbbá a közép-európai régió legkorszerûbb karbantartó gyakorló körpontja létrejöttében vállalt meghatározó szerepéért, valamint az atomerõmûvi
A
TUDOMÁNY MECÉNÁSAI
Azokat ünnepelték, akik a tudományos, technikai kutatás, az oktatás, a képzés, a felnõttoktatás segítõi, fejlesztésének támogatói voltak – példát és ösztönzést adva másoknak, a jövõnek e fontos és kellõen nem megbecsült szektornak. A tudomány mecénásai elõtt tisztelegtek a Kármán Tódor díj átadásán jelenlévõk, 2010 januárjában,az Oktatási és Kultúrális Minisztérium dísztermében. Az idén tizedik alkalommal megszervezett átadási ünnepségen kiemelték, hogy rekordszámú ajánlás érkezett az elismerésre méltókra. Vállalatok, magánszemélyek is dobogóra állhattak. A Technikának Pakucs János, a szakmai kuratórium vezetõje elmondta, hogy a kiemelkedõ értéket létrehozók elismerésére életre hívott forma elérte célját, az áldozatokat vállalók mellett a finanszírozási formák is elismertté váltak. Megosztott Kármán Tódor-díjban részesült a Teva Gyógyszergyár Zrt és a Teva Magyarország Zrt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. - a díjat dr. Simon Attila vezérigazgató vette át -, dr. Polgár András közgazdász, az X-Ingatlanfejlesztõ és Ingatlanhasznosító Zrt. vezérigazgatója, dr. Solymosi József, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi tanára, valamint Poszthumusz Kármán Tódor-díjjal ismerték el a tavaly elhunyt magyar-amerikai állampolgárságú Kellner Pál életmûvét, benne több, mint száz magyar egyetemista egy éves amerikai egyetemi képzéséért az õ költségén. Az elõzõ években 24 intézmény és négy magánszemély vehette át a Kármán Tódor-díjat, amelynek alapelve volt és marad a szélesen értelmezett kultúra segítése, ahogyan ezt a névadó, Kármán Tódor tette egész életében.
személyzeti képzés terén nyújtott áldozatos munkájáért. Az MTA és az NKTH nevében meghirdetett nemzetközi Gábor Dénes-díjat két kutató kapta meg: Dombi Péter fizikus, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet kutatója, az ultrarövid lézerimpulzusok elõállítása, a nagy intenzitású lézertechnológia, az ilyen fényforrásoknál használható optikai elemek fejlesztése és tesztelése, illetve az ultragyors folyamatok fizikája terén elért eredményeiért, illetve Warren Chan, a Torontói Egyetem tanársegédje, a nanotechnológia, az orvosi diagnosztika és terápia területén elért kimagasló eredményeiért, aki optikai vonalkódot vezetett be a molekulák azonosítására. B. S. Technika 2010/1
3
VÁLSÁGKEZELÉS
Munkanélküliség és iparpolitika A magyarországi válsághelyzet szomorú fejleménye a kétszámjegyûvé duzzadt munkanélküliség. Egyes elemzõk tudatosabb iparpolitikát sürgetnek az álláspiac csökkenésének megakadályozására. Az óév utolsó negyedében a hazai munkanélküliségi ráta túlnõtt a 10 százalékon, 10,3 százalékot ért el. Bár nemzetközi összehasonlításban az adat nem kirívó, de felette vagyunk az eurós országok 9,2, és az EU 9,7 százalékos szintjének. Nálunk a baj annál is nagyobb, mivel Magyarországon az inaktív állampolgárok száma is nagyon magas: a 15-64 év közötti korosztályból õk 2 millió 578 ezren vannak. E népes csoportot most a leépítések is növelik, így legalább 3 millió „inaktívval” kell számolnunk.
Vannak, akik a munkaerõpiaci helyzet súlyosbodását a kormány gazdaság- és fogyasztás élénkítõ akcióinak hiányával magyarázzák, miközben azért elismerik a kabinet válságkezelõ tevékenységét. Az utóbbit helybenhagyva talán értelmetlen az elõbbit számonkérni. Az ország súlyos pénzügyi helyzete nem tette lehetõvé a gazdaság és a fogyasztás állami élénkítését. Például az adók csökkentésére a nagyszámú munkanélküli után elmaradt vállalati befizetések, a megnõtt segélyezési keret sem adhatott módot. A válságkezelésre felvett külföldi hiteleket is bûn lett volna a fogyasztás növelésére felhasználni.
4
Technika 2010/1
FRANCIAORA válság megoldásaként tudatosabb iparpolitikát sürgetõk gyakran Franciaországot hozzák fel példának. Kétségtelen, Párizs azonnal 20 milliárd euróval sietett a válságtól leginkább érintett vállalatok segítségére, ezek vagy vissza nem térítendõ támogatást kaptak, vagy az állam tulajdonrészt vásárolt a vállalatból. A francia kormány elhatározta, hogy 30 ezer lakást fog megvásárolni, hogy legyen munkája az építõiparnak, ezeket vagy bérlakásokká változtatja, vagy késõbb drágábban eladja. Hogy a mûszaki, tudományos kutatások ne álljanak le, a kutatóknak elõrehozták az állami kifizetéseket. A befektetések ösztönzésére a beruházókat mentesítették számos helyi adó megfizetése alól. Ám még e valóban dicséretes intézkedések ellenére is több, mint 200 ezer munkahely szûnt meg, a munkanélküliségi ráta elhagyta a 8 százalékot. Ezen még a franciák feléledt gazdasági patriotizmusa (nacionalizmusa?) sem segített. Miután Franciaország már 11, általa stratégiainak tartott ágazatba nem enged be külföldi befektetõket, a francia autógyártókat arra biztatta, hogy termelésüket otthon tartsák, ami persze az EU, Csehország és Lengyelország tiltakozására csak részben valósult meg. NYOLC
SZÁZALÉK
SZÁGBAN
NEHÉZSÉGEK CSEHORSZÁGBAN IS A francia példa hangoztatóinak is tisztában kell lenniük azzal, hogy a francia ipar sokkal kisebb mértékben kiszolgáltatott a külföldnek, mint a magyar ipar, amely zömében multinacionális cégek kezében van, és fõ feladata a beszállítás. Protekcionista gazdasági döntésekre meg végleg nincs módja, mint az EU egyik új tagországának, amelynek következetesen kell betartania az EU-s szabályokat.
Csehország Franciaországhoz hasonlóan szintén jelentõs készárutermelõ, gépgyártó, amelynek a kivitelébõl a gépek, berendezések 57 százalékot képviselnek, tehát eléggé független. Ráadásul mindössze 5 százalékos munkanélküliségi rátával érte el a válság, az egy fõre jutó GDP-je már megközelítette az EU átlagát. A gazdaságot valóban igyekeztek megsegíteni, ám ezzel annyira megnõtt az ország államháztartási hiánya, hogy a cseh bankszövetség szerint ez már megnehezíti a cseh gazdaság kilábalását a válságból. A cseh pénzügyminisztérium pedig nemrégen bejelentette, hogy 2010-ben 280 milliárd koronára növekedhet az ország hitelfelvételi szükséglete, miután már 2009-re is a GDP 6,6 százalékának megfelelõ deficitet vártak. A válság nem hagyta érintetlenül a foglalkoztatást sem, a 2008 évi 5,3 százalékos munkanélküliséggel szemben 2009 novemberében már 8,6 százaléknál tartottak, több, mint félmillió állástalant regisztráltak, 11 ezerrel többet, mint elõtte egy hónappal. TÖBB IPAR, SZOLGÁLTATÁS KELL E példákkal nem azt szeretnénk bizonyítani, hogy Magyarországnak nem kellene gondoskodnia a lehetõségek szerint olyan ipari, szolgáltatási beruházásokról, amelyek – eltérõen az EU által támogatott, ám sok munkaerõt nem foglalkoztató infrastrukturális beruházásoktól – több új ipari s egyéb munkahelyet teremtenek. Ezek együtt a most dolgozóikat nélkülözni kénytelen vállalkozások meginduló termelésével majdan enyhíthetik a magyarországi munkanélküliséget. S ha ehhez sikerülne a keresett szakmákra is ráirányítani a fiatalokat, a probléma véglegesen megoldódhatna. Komornik Ferenc
INNOVÁCIÓ
Magyarország felkészült a Duna-menti együttmûködés integráló szerepének betöltésére
Célegyenesébe ért az Elkészült a magyar érdekeket megfogalmazó dokumentum, amely a nemzetközi egyeztetések alapjául szolgál. 2009 novembere óta több mint 300 projektjavaslat érkezett, amelynek tematikus áttekintése hamarosan befejezõdik. 2010 januárjában és februárjában, az aktív érdekérvényesítés jegyében, nemzetközi konferenciáknak ad otthont Budapest. A Duna nemzetközi jellege már nem engedi, hogy pusztán nemzeti és kétoldalú kapcsolatok keretében tekintsünk a folyó térségére. Összehangolt nemzetközi fejlesztés és együttmûködés szükséges. Ezért a korábbi tematikus nemzetközi együttmûködési fórumok mellett, átfogó stratégia kidolgozása kezdõdött meg 14 ország részvételével, Európai Duna Stratégia néven. A formálódó koncepció eredményeképp a „Duna Régióra” várhatóan közös európai fejlesztési és kutatási térségként tekinthetünk 2014-tõl, az új uniós költségvetési periódusban. A Duna és térsége számos terület- és gazdaságfejlesztési lehetõséget rejt magában. Ezért Magyarország, a stratégia tervezett
Európai Duna Stratégia
elfogadása idején – 2011 elsõ félévében – az EU soros elnökeként, a kérdést kiemelt feladatként kívánja kezelni. Hazánk érdeke, hogy Magyarország intenzív, kezdeményezõ munkájával, vezetõ szerepet töltsön be a Duna-menti együttmûködésben. A Duna Stratégia keretet nyújt egy olyan összdunai projektlistához, amely nemzetközi egyeztetések eredményeként születik meg. Ennek elõkészületeiben Magyarország élen jár. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) irányításával átfogó szakmai tervezés indult meg. A projektgyûjtés eddigi eredményeként a civil és a gazdasági oldal, valamint a szakmai szervezetek együttmûködésében több mint 300 projektjavaslat érkezett az NFGM-hez. A fejlesztési igények között környezetvédelmi és vízügyi, közlekedésfejlesztési, fenntartható turisztikai fejlesztések és az örökségvédelem tematikus programjai jelentek meg a leghangsúlyosabban.
Magyarország elkészítette a nemzetközi egyeztetések alapját képezõ, a nemzeti érdekeket és igényeket összesítõ ún. „nonpapert”, amelyet az Országgyûlés illetékes bizottságai megtárgyaltak, és amelyet hazánk már benyújtott az Európai Bizottságnak. Az Európai Duna Stratégia hazai érdekérvényesítéséhez szükséges dokumentumok kidolgozásában az érintett tárcákon kívül részt vesznek többek között a régiók, a szakmai szervezetek és a tudományos intézmények képviselõi is. A tagállami egyeztetések várhatóan már 2010 elején megkezdõdnek, aktív magyar érdekérvényesítéssel. Az Európai Duna Stratégia hazai érintettjei 2010 január végén, nemzeti találkozón egyeztettek, amelyet 2010. február 25-26-án nemzetközi stakeholder konferencia követ az Európai Bizottság közremûködésével, Budapesten. Ezzel párhuzamosan hazánk magas szintû, nemzetközi kormányzati találkozót is elõkészít. A Duna Stratégia folyamatosan bõvülõ eredményei és elemzései elérhetõk a www.nfgm.gov.hu portálon. Technika 2010/1
5
GÉPIPAR
Az acél a megfelelõ „wax” a hómentes talajhoz A továbbfejlesztett nagy szakítószilárdságú acél váratlan megoldásnak bizonyult a cross-country síelõk régóta fennálló igényeire. Az anyag tulajdonságainak és az új formatervnek köszönhetõen a 2010 elõtt bemutatandó új görsí olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek virtuálisan azonosak a hagyományos, hóban használt síével. A beállítható visszapattanási zóna (kick zone), a magas csavarási merevség és a jó elaszticitás gondoskodik arról, hogy a síelési élmény ugyanolyan legyen az aszfaltozott pályán, mint a hagyományos sílécekkel a hóban. A sít jelölték a 2009-es Swedish Steel Prize díjra. A formaterv és az anyaghasználat mögött húzódó ötlet az autóipar világából és a közép-svédországi Vansbro helységben található Hydroforming Design Light vállalattól ered. A vállalat sikereket ért el a továbbfejlesztett nagy szilárdságú acélból készült gépjármûajtóba épített merevítõ rudak gyártásával. A Hydroforming az új görsí kifejlesztése során az autóiparban megszerzett tapasztalatot és az ott alkalmazott anyagokat használta fel. „Lehetõséget láttunk arra, hogy ugyanazt az anyagot és formater-
6
Technika 2010/1
vet használjuk fel a görsí esetén, és felvettük a kapcsolatot az anyagbeszállítókkal” –idézi fel Nils Fagerberg a Hydroforming Design Light cégnél. AZ
ACÉL MEGHATÁROZZA A SÍE-
A felhasznált acél hidegen hengerelt, különösen nagy szakítószilárdságú, kétfázisú, 1000 MPa minõségû. Az anyag a szükséges rugalmassági tulajdonságokat kínálja, amelyek döntõ fontosságúak ahhoz, hogy ugyanolyan tulajdonságokat érjük el az aszfalton, mint amelyeket a hagyományos sík nyújtanak a havon. „A visszapattanási zóna rugalmassága forduláskor használható” – folytatta Nils Fagerberg. „A problémára most az acél nyújt megoldást, amely az évszaktól vagy a hótakarótól függetlenül gondoskodik a helyes síelési technikáról.” A sí központi magja egy U szelvény, amelynek tetején az acél tulajdonságait növelõ préselt minta és hosszirányú rovátkák találhatók. A gyártás több mûveletet foglal magába, beleértve ebbe a lézeres vágást, a lézeres hegesztést és hajlítást. Az eredLÉSI ÉLMÉNYT
mény egy szélesedõ sí, zárt, torziósan nagyon merev profillal. SOKKAL
RUGALMASABB SÍ AZO-
A Hydroforming Design Light nagyon elégedett az új termékével. „Elértük az ügyfelünk által támasztott célokat, sõt még felül is múltuk a várakozásokat” – jelentette ki Nils Fagerberg. „Sokan biztos sokkal élvezetesebbnek érzik majd a görsízést, mert most sokkal jobban hasonlít a havon történõ síeléshez.” Annak érdekében, hogy a sí megfeleljen a különbözõ síelõknek, a vállalat állítható visszapattanási zónával látta el a sít. A merevség állítható feszítõcsavarokkal állítható be, hogy megfeleljen a síelõ súlyának 50 és 130 kg között. A gyártási költségek a sokkal modernebb formaterv ellenére nagyjából megegyeznek a korábbi modellekével. Ez annak köszönhetõ, hogy az acél kevesebbe kerül, mint a görsíkhez eddig felhasznált alumínium. A síeszköz súlya is összehasonlítható, mivel a nagy szakítószilárdságú acél lehetõvé teszi a vékonyabb anyagok felhasználását. „Örvendetes és hízelgõ, hogy a görsí felveheti a versenyt a világ legkiválóbb nagy szakítószilárdságú acélból készült termékeivel” – jegyezte meg Nils Fagerberg a 2009-es Swedish Steel Prize jelöléssel kapcsolatban.
NOS ÁRÉRT
GÉPIPAR
Gépipari világtalálkozó Hannoverben Az idei év gépipari csúcsrendezvénye lesz az április 19-23. között megtartandó Hannoveri Ipari Vásár, amelyet a rendezõ Deutsche Messe AG (DMAG) az ipari termelés hatékonysága, innovatív mivolta, valamint az egyre tartósabb termékek gyártástechnológiája mottók köré csoportosít. A gépipar fontosságát hangsúlyozza az a tény is, hogy a DMAG az ipari automatizálásban élenjáró – a gépiparban pedig Németország mellett európai második helyezett – Olaszországot választotta idén partnerországgá, mivel a több, mint 500 olasz kiállító vállalat a masszív német jelenléttel párosulva aláhúzza: Hannoverben az európai gépipar két fellegvára mutatja be a jövõ trendjeit – hangsúlyozta Wolfgang Pech, a DMAG Hannover Messe projektigazgatója. AUTOMATIZÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK A vásár súlyponti témáját az innovatív ipari automatizálási technológia képezi. A gépipartól a folyamat-automatizálásig, illetve az ipari épületek automatizálását szolgáló megoldásokig azok a modern technológiák vonulnak fel Hannoverben, amelyek meghatározzák a fejlesztéseket a következõ években. Az európai szakirodalomban kulcsszerepet játszik az új automatizálási technológiák körüli vita, de csak a vásár ad majd választ arra a kérdésre, hogy ezen technológiák közül melyek bizonyulnak majd a termelésben életképeseknek. Fontos megjegyezni ezzel összefüggésben, hogy az automatizálás iránt érdeklõdõ, százezernél is több szakmai látogató közül, legalább 25 000 konkrét befektetési tervvel érkezik, így ezekhez keresi majd az új automatizálási megoldásokat. SEREGSZEMLÉJE
Az automatizálás kínálata 2010ben erõsödik az INTERKAMA szakvásárral, amely továbbra is a folyamatautomatizálás meghatározó eseménye lesz. A fémmegmunkálás, a vegyipar, a gyógyszeripar, az energetika és elektrotechnika, és természetesen az autógyártás döntéshozói itt keresik a jövõ automatizálási technológiáit. A gyártásautomatizálás zászlóshajójaként ismert Factory Automation szakkiállítás a gépipar és a villanymeghajtás automatizálási technológiáinak a seregszemléje. Az érdeklõdés középpontjában lesz majd a vezeték nélküli ipari automatizálási megoldásokat prezentáló Wireless Automation, amely egyfajta kompetenciaközpontként mutatja be a Bluetooth, ZigBee, vagy WLAN rendszereket a termelés gyakorlatában. A folyamatszabályozás iránt érdeklõdõk a WirelessHART keretében azt tesztelik, hogy a vezeték nélküli rendszerek gyártóinak a termékei miként illeszkednek a jelenlegi termelési szabványokhoz, illetve a jól bevált gyártási gyakorlathoz.
AUTOMATIZÁLÁSI ÉS ROBOTAKADÉMIA KKV-KNAK A robotok és az automatizálás mértéke akkora ütemben növekszik a KKV-knál is világszerte, hogy a DMAG és a Volkswagen Coaching létrehozta Németország elsõ – szakmákon átívelõ – automatizálási és robotakadémiáját. Ennek keretében a vásáron a kezdõk tíz lépésben sajátíthatják el a robotika és az automatizálás alapismereteit. A haladók viszont a bonyolult alkalmazásokról szerezhetnek beható ismereteket. A mobil robotika elõnyeit a gyártók élõ bemutatókkal illusztrálják, így a felhasználók láthatják, hogy ezek a rendszerek hogyan illeszkednek a KKV-k termelési gyakorlatába. A különbemutatók sorát gyarapítja még a MobilTec – a hibrid- és elektromos meghajtás technológiáit bemutató – szakvásár keretében megrendezendõ E-motive, ahol klímabarát technológiákat mutatnak be a kutató intézetek a hajtástechnika, a gépipar és elektrotechnika területén dolgozó cégekkel közösen. Hasonló élményekben lesz részük azoknak is, akik az ipari termelési lánc szoftverfejlesztõinek és szolgáltatóinak találkozóhelyéül szolgáló Digital Factory bemutatón megtapasztalhatják, hogy az integrált folyamatok és ITmegoldások révén, CAD-modellekkel felaggatott 3D-s köntösben hogyan lehet összekapcsolni a reális gyárat a virtuálissal. Békés Sándor Technika 2010/1
7
GÉPIPAR
Forma 1-es pályamodellezõ
szimulátorok A közelmúltban az angol Ball Racing Developments (BRD) érdekes megrendelést kapott a fölöttébb nehéz Forma 1-es pályának számító Szingapúr Nagydíj szervezõitõl. A brit fejlesztõ cégnek az USA-beli Dahaner Motion automatizálási céghez tartozó Kollmorgen motorgyártó vállalattal közösen a szingapúri versenypályán uralkodó viszonyokat kellett pontosan modelleznie bonyolult szimulátorokkal. A Forma 1es futamot modellezõ technológiát már alkalmazzák is a versenyzõk felkészítésénél, és a szenvedélyes pilótákon kívül már a vezetõ autógyárak is fokozott érdeklõdést mutatnak szimulátorok iránt. NAGY
MOTORTELJESÍTMÉNY MO-
A BRD számára kihívást jelentett ez a munka, mivel a versenyautók hajtómûvét és a hajtási rendszereit eddig még senkinek sem sikerült pontosan modelleznie. A mozgásban lévõ Forma 1-es versenyautók teljesítményének a szimulációjára a BRD a Kollmorgen nagy teljesítményû AKM-6 és AKM-7 brushless motorjait találta alkalmasnak. Az AKM motorok 0,16 és 53 Nm közötti nyomatékot biztosítanak és 8000 fordulat/perces maximális sebességgel mûködnek, s mindezt sikerült a ver-
DELLEZÉSE
8
Technika 2010/1
senytársakénál fele akkora méretû motorházba tömöríteni. A V1-500 meghajtási platform már kezelni tudta az elõre és hátragyorsulást, valamint a függõleges irányú mozgást, de a kerekek elfordulásából adódó kitérési szögek modellezésére külön rendszert dolgoztak ki. A komplex motormeghajtási problémákat a Kollmorgen S600digitális szervo-erõsítõje oldotta meg. Figyelembe vették azt is, hogy a felhasználók az Ethercat és SynqNet protokollokra épülõ Ethernet-kommunikációra építenek, ezért az S700 mozgás-platformjának a kialakításánál a szervomeghajtáshoz már Ethernet-interfészt is beépítettek, hogy a BRDnek ne legyen szüksége bõvítõkártyák használatára a kompatibilitás miatt. Amint a Kollmorgen motor- és meghajtási technológiáját sikerrel tesztelték az elsõ szingapúri éjszakai Forma 1-es futamon, a BRD újabb megrendelésekkel bõvítette az általa elképzelt szimulátorokhoz szükséges eszközkínálatot. GOLYÓMOZGÁSÚ CSAVAR, LINEÁA Forma 1-es körülményeket szimuláló mozgató felületre elhelyeztek egy versenyautót, amelynek a valódi mozgását három, 40X40 mmes méretû, golyómozgást végzõ csavarszerkezet kivitelezi. A csavarszerkezet nagy pontosságú környezetben mozog, és eléri a 10 m/ s a négyzeten gravitációs gyorsulást. A csavarszerkezet RIS IRÁNYÍTÁS
mozgását egy lineáris irányító rendszer segíti, amelynek nagyfokú konfigurálhatóságát a DIN 645-1 szabványnak való megfelelés biztosítja. A lineáris irányító rendszerek merevséget kölcsönöznek, rendkívül terhelhetõek, hogy ellensúlyozzák a szimuláció során keletkezõ gyorsulást. A lineáris vezetõ csapágy-rendszereket krómbevonattal látták el, hogy ellenálljanak a Szingapúrban uralkodó különlegesen magas páratartalmú levegõ hatásainak. ÉLETHÛ SZIMULÁCIÓ A gépgyártási kivitelezési munkálatok befejezése után mindkét mozgásvezérlõ platformot összekötötték a BRD által kifejlesztett audiovizuális technológiával. A szingapúri pálya konkrét paraméterei ekkor kerültek modellként a szimulátor memóriájába. Olyan élethûre sikeredett a szimulációs rendszerek kivitelezése, hogy még a legtapasztaltabb Forma 1-es versenyzõk is szinte egy valódi futam megpróbáltatásait élték át a versenyautóban. A platform 1.0 és 1,5 G erõt képes generálni minden tengelyen. A pálya szakaszainak szimulációja mellett a gumiból készült védõfalnak való ütközés kellemetlenségeit is átélték a pilóták a modellezett versenyen. A fékezések, kerékcsúszások, esetleges balesetek minden borzalma valósághûre sikeredett, ezért a pilótákat nagyobb óvatosságra ösztönzi. Az egyik nevét elhallgató Forma 1-es pilóta teljesítménye saját bevallása szerint 0,7 másodperccel javult a BRD szimulációs rendszerének köszönhetõen. B. S.
GÉPIPAR
Energiatakarékos motorfelügyelet ACS 2000-el Az ABB egyik legújabb innovációjának köszönhetõen a 315-800 kW-os közepes feszültségû hálózati tartományra kifejlesztett ACS 2000 frekvenciaváltó-családja egyszerûbbé teszi a motorirányítást. Továbbá ezek a meghajtók képesek a gépek sebességét a valódi mûködési követelményekhez igazítani, optimálisra csökkentve az energiafogyasztást. A sorozat kialakításánál ügyeltek arra, hogy a megbízhatóság mellett egyszerûen és gyorsan mûködésbe állítható legyen a frekvenciaváltó. A léghûtéses frekvenciaváltók rugalmas
kidolgozása egyaránt alkalmassá teszi az ACS 2000-ret arra, hogy egyes változatait közvetlenül csatlakoztassák az ellátó hálózathoz vagy külsõ szigetelõ transzformátorokhoz. Az új frekvenciaváltók ideális megoldást kínálnak a ventillátorok, szivattyúk, szállítószalagok, keverõk, extruderek, illetve a bányászat, a kohászat, a cement-, papír- és vegyipari alkalmazásra. RUGALMAS
CSATLAKOZÁS, HATÉ-
A négy körzetre beosztott mûködés jelentõs energiafogyasztás-csökkentõ tényezõ. A felhasználók igényeihez alkalmazkodva, az ACS 2000 bemeneti oldalon szigetelõ transzformátorhoz való csatlakozás nélkül is mûködtethetõ, tehát közvetlenül csatlakozik az ellátó hálózathoz. A KONY TELJESÍTMÉNY
konstrukció rugalmasságát mutatja, hogy a megkívánt esetekben az ACS 2000 hagyományos, dupla tekercselésû szigetelõ transzformátorhoz is csatlakoztatható. Az elülsõ hozzáférésû, kivehetõ modulok a piacon ismert megoldásokhoz képest a leggyorsabb javítást is lehetõvé teszik. Az energiafelhasználás csökkentése és a megbízható mûködés követelményei a frekvenciaváltók egész élettartama alatt érvényesülnek. SZABADALMAZTATOTT TECHNOLÓGIA Az új frekvenciaváltó-családnál alkalmazott technológiát az ABB szabadalmaztatta. A technológiai palettán kiemelt helyet foglal el a középfeszültségen mûködõ nagy teljesítményû IGBT (Integrated Gate Bipolar Transistor) és a DTC (Direct Torque Control) közvetlen nyomatékvezérlés. A DTC csatasorba állítása az ACS 2000 számára optimális vezérlést biztosít kódoló használata nélkül is. Emellett a DTC függetleníti a felhasználót a hirtelen terhelésváltozások, valamint a bemeneti hálózati feszültség-ingadozások hatásaitól. Az új frekvenciaváltó-családnál sikerrel alkalmazták az AFE (Active Front End) technológiát is, amelynek köszönhetõen kiküszöbölhetõ a hálózati szûrõk és transzformátorok használata. A bementi részen az ACS 2000 kihasználja magas feszültségen az IGBT-k nagy teljesítményét és az AFE-technológiát az ellátó hálózathoz való csatlakozásnál. Kompakt méretei miatt – 2 100 mm magas és 1 140 mm széles – a rendszer könnyen illeszkedik már meglévõ alkalmazásokhoz. Az ACS 2000 képességei kihasználhatók a 6 és 6, 9 kV-os, 4001 000 kVA névleges teljesítményû aszinkron motorok irányításánál. A segédfeszültség 400-480 VCA – 50
vagy 60 Hz hálózati frekvencián –, 0-75 Hz között változó kimeneti feszültség mellett. Az ellenõrzõ áramkörök biztonságos ellátásának a biztosítására 110-240 VAC monofázisú, vagy 110/220 VCC külsõ UPS csatlakoztatható. Az ACS 2000 az 1-40 C-fok közötti környezeti hõmérséklet feltételei mellett üzemel, míg a keretrendszerek védelme IP 21 és IP42 közötti. A felhasználók számára adapterekkel opciós lehetõséget biztosít a legfontosabb terepi buszok – fõként a Profibus, Modbus, DeviceNet, Ethernet, ACS Drivebus, ABB Advant Fieldbus és AF 100 – vezérlésbe illesztéséhez. Az I/O kiterjeszthetõ a motor- és a transzformátor-felügyeleti funkciókra, míg a redundáns hûtõventillátorok automatikusan ciklikus üzemmódra váltanak a hûtés hibája esetén. A frekvenciaváltók számos védelmi elõírásnak megfelelnek, és több meghibásodást – túlterhelés, rövidzárlat, a motor túlterhelése és leállása, kommunikációs zavar – felderítenek. Ezen kívül az árammegszakító mûködését és a szükséghelyzetben történõ üzemelést is felügyelik. Az ACS 2000-es sorozat megfelel az EN, IEC, CE és NEMA iparági rendeleteknek. Békés Sándor Technika 2010/1
9
GÉPIPAR
Egyedi fejlesztésû bütyök-mechanizmusok A mai európai gépiparban egyre szaporodik az olyan nyugati KKV-k száma, amelyek egyedi automatizálási megoldásokkal jelentkeznek. Megfelelõen példázza ezt az állítást az olaszországi Colombo Filipetti vállalat, amelynek a bütykös megoldások innovációja iránti kedvét még a gépipart sújtó gazdasági válság sem csökkentette. A 20 millió eurós bevételû cég a „csináld magad” filozófiáját valló európai KKV-k sorát gyarapítja. Ezért 150 magasan képzett fejlesztõmérnökkel olyan „házon belüli” innovációs bázist létesítettek, amely alkalmassá teszi a céget arra, hogy bármilyen gyártásautomatizálási problémát egyedi tervezésû bütyök-mechanizmusok alkalmazásával oldjon meg. Emellett a szerszám-ellátásra is különleges, automatikus tároló és adagoló eljárásokat fejlesztettek ki. BÜTYÖK-INNOVÁCIÓK A GÉPIPARNAK Az eltérõ bütyöktípusok megtervezésére már léteznek különleges fejlesztésû szoftverek, de a vállalat fejlesztõi szerint az ilyen szoftverek alkalmazásával legyártott lapos, hengeres, kúp-, vagy hordó-, esetleg gömb-alakú bütykök még sem egyformák, és nem is fednek le CTNA 50B szerszámminden ipari szük-
cserélõ rendszer
Forgó bütykös vezérlõ
10
Technika 2010/1
ségletet. Ezért az innovatív bütykök fejlesztõit az a filozófia vezérli, hogy állandó technológiai innovációval a külsõ, vagy vájatokra kidolgozott speciális bütykök a piac igényei szerint csiszolhatók és marhatók legyenek akármilyen formájúra annak a hõkezelésnek az eredményeként, amelynek következtében a legyártott bütykök felületi érdessége 0,2 RA-ig terjed. A bütykök mindig egyedi fejlesztésekre szántak, ezért a gépipar és a szerszámgépipar minden területe mellett a repülõgépgyártásban, az élelmiszer- és a gyógyszeriparban is világszerte alkalmazzák. MÛKÖDÕ SZERSZÁMJelenleg világméretekben nagy igény mutatkozik az egyszerûen és energiatakarékosan mûködõ szerszámcserélõk iránt. Ezért a fejlesztõk most dolgozták ki a Colombo Filipetti új generációs szerszámcserélõit, amelyet jól példáz a CTNA 50B modell. Jellemzõi között említendõk a csereeszközök optimális idõzítése és az irányítás egyszerûsége. Az új modell egy edzett acél vezetõsínbõl áll, 90 fokos dõlési szöggel, s ezen fut a hajó formájú szerszámcserélõ, amit egy kódoló által ellenõrzött szervomotor mozgat. A cserét a legutóbbi
ÖNÁLLÓAN
milánói EMO vásáron bemutatott, CUT 50-es átalakított hagyományos bütykös szerszámcserélõ hajtja végre – három fázisban végezve el a munkát. Ezek között említendõ a csúszás, a 180 fokos szögben való forgatás, majd a szerszám bevezetése egy önfékezõ motor segítségével. A forgatás félkaros megoldással történik, s a szerszámcserélõt a követelményektõl függõen tároló gyûrûkkel látják el.
CSERÉLÕK
IP201 forgó tálca
BÜTYKÖS INNOVÁCIÓK MOTORRA A bütykös innovációk között tekintélyes helyet foglal el az a bütyökmegoldásokkal feljavított motor, amelynek kialakításakor egy hagyományos motort fejlesztettek tovább. A felvevõ tengely szabványos forgó motorját a kimeneti tengelyen változó, rezgõ, egyirányú, hét változó mozgást végzõ bütykös mechanizmussá alakítják, amely sokrétûen felhasználhatóvá válik. A mozgást mechanikusan szinkronizálták, innovatívan alkalmazva – bütykös technológiákkal – a matematikailag meghatározott gyorsulási szabályokat. Így egy új, magas minõségi követelményeknek megfelelõ termék született, amit az automatikus zárolás, zajtalan és lágy mozgás, valamint az alacsony üzemeltetési költségek – és természetesen a sokoldalú felhasználási lehetõség jellemez. Békés Sándor
EXPO
POWTECH 2010: kulcstechnológiák a legfontosabb ágazatoknak
2010. április 27. és 29. között, Nürnbergben, a POWTECH a Mechanikus Gyártástechnológia és Analitika Nemzetközi Szakvásáraként igazolja majd csúcspozícióját. Aligha van még egy ilyen szakvásár a világon, amely ilyen témagazdagságot kínál, és ennyi nemzetközi kiállítót és szakmai látogatót vonultat fel. A legutóbbi rendezvényen (2008-ban) 707 vállalat mutatkozott be – köztük 209 nemzetközi kiállító 26 országból – a több mint 15.000 szakmai látogatónak. Az idén ezzel párhuzamosan zajlik a WCPT6, a Részecsketechnológiai Világkongresszus a PARTEC szponzorálásával, amely már egy nappal korábban, április 26-án megkezdõdik. A POWTECH szakvásár vezetõ nemzetközi kommunikációs fórum az ágazatokon átnyúló keresztmetszeti technológiák számára. A mechanikus eljárásoknál történt új fejlesztésekkel kéz a kézben jár a karakterizálásra, folyamatvezérlésre és minõségbiztosításra szolgáló részecskeelemzés. A gyártástechnológiai eszközök, berendezések és felszerelések gyártói innovatív megoldásaikkal új utakat mutatnak az optimalizált hatékonyság, a kisebb energiafogyasztás, pontosabb reprodukálhatóság és az erõforrások határozott kímélése irányába. Ezzel a kínálattal a POWTECH három napon át kimondottan nagy információbõséggel szolgál a vegyészet, gyógyszergyártás, kozmetika, gép- és berendezésgyártás, csomagolás, élelmiszeripar, nanotechnika, robbanásvédelem és létesítmény-biztonság, kõ/föld, kerámia ágazatokat képviselõ szakmai látogatóknak. A vásárcsarnokokban és a külön kiállítások és elõadásrendezvények formájában megszer-
vezett számos továbbképzési platformon bemutatott termékek és szolgáltatások széles választékának köszönhetõen a POWTECH és hozzá kapcsolódóan a TechoPharm, a Life Science Nemzetközi Szakvásár 2010-ben újra biztosítja a szükséges információtöbbletet és inspirációt ahhoz, hogy az ágazat képviselõi fontos elõnyöket szerezzenek maguknak a versenyben. VONZÓ KERETPROGRAM A por- és ömlesztett árukat feldolgozó iparban csak úgy, mint a gyógyszerészet, élelmiszer és kozmetikai ágazat folyamattechnológiáiban a létesítménybiztonság és robbanásvédelem ma idõszerûbb, mint valaha. Ezért magától értetõdõ, hogy a POWTECH/TechnoPharm 2010 vezetõ szakvásár-szövetségként platformot kínál ennek a fontos témának. A vásárparkban naponta lezajló porrobbantások hatásosan demonstrálják a veszélyeztetési potenciált. Kísérõül a VDI Wissensforum Düsseldorf április 26-án és 27-én a robbanásvédelem témájában szemináriumot tart, amely koncentrált és gyakorlatnak megfelelõ formában foglalja össze az üzemi biztonságról szóló rendelet fontos elõírásait, és eseti példákat mutat be. A résztvevõk megtanulják, hogyan állítanak össze és hajtanak végre egy veszélyeztetettség-értékelést, és alapvetõ dolgokat tudnak meg a robbanás által veszélyeztetett területeken belüli zónák besorolásáról és jelölésérõl. Példák segítségével mutatják be a megelõzõ és konstruktív robbanásvédelmi intézkedéseket. További információkat lásd: www.vdi-wissensforum.de. A FOLYAMATVEZÉRLÉS JÖVÕJE 2010-ben is lesz újra egy kétnapos szimpózium, amelyet a „CHEMIE
TECHNIK és a Pharma+Food”, Hüthig Verlag szakfolyóiratok szerveznek a Gyógyszergyártási Technológiai Munkaközösséggel (APV) közösen. Itt súlyponti témaként „A folyamatvezérlés jövõje” kerül megtárgyalásra. A pontosabb tartalmak röviden megtalálhatók: www.apv-mainz.de. A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium is újra jelentkezik a következõ POWTECH/ TechnoPharm vásáron a „nano Truck”-jával. A név mögött egy guruló kiállító és kommunikációs központ rejlik, amely két szinten élõben mutatja be a nanotechnológiát, és az elméletet a tudomány laboratóriumaiból közvetlenül juttatja el az emberekhez. További információkat lásd: www. nanotruck.de. A csarnokokban a szakmai látogatók a következõ évben újra örülhetnek a kiállítók szakmai fórumán tartandó érdekes és aktuális elõadásoknak. A részvétel a hallgatóság számára ingyenes. Az egész program megtalálható röviden a www.powtech.de címen. WCPT6 Az idei évben a POWTECH/TechnoPharm vásárszövetséggel párhuzamosan már másodszor zajlik le a Részecsketechnológiai Világkongresszus (WCPT), a PARTEC kongresszus támogatásával. Ezen a világkongresszuson koncentráltan foglalják össze és tárgyalják meg a legaktuálisabb eredményeket és tapasztalatokat a részecsketechnológia minden területérõl. W. M. Technika 2010/1
11
INFORMATIKA
A Kingston Technology elõrejelzései és a memóriapiac tendenciái 2010-re A Kingston Technology, a világ vezetõ független memóriagyártó vállalata nyilvánosságra hozta a 2010-es évre vonatkozó, memóriapiaccal kapcsolatos elõrejelzéseit és várható trendjeit. A vállalat elnöke és egyben társalapítója, John Tu úgy gondolja, hogy 2010 a mozgóalkatrészek nélküli merevlemezek és a memóriapiac iránti növekvõ bizalom éve lesz. Az alábbiakban a Kingston Technology elnök-társalapítója nyilatkozik, a mozgó alkatrészek nélküli merevlemezek (SSD), az USB 3.0 és a DDR3-technológiák illetve a memóriapiac egyes szegmenseiben várhatóan bekövetkezõ változásokról. AZ SSD-TECHNOLÓGIA KÉSZEN A NANDmodulok fokozott gyártásának és a számos SSD-specifikus teljesítménynövelõ szolgáltatást tartalmazó Windows 7 széles körben történõ elterjedésének köszönhetõen ez a technológia a számítógépes adattárolás fontos része lesz 2010-ben a vállalati és a személyes felhasználók számára egyaránt. A Kingston továbbra is különös figyelmet fordít a végfelhasználók tájékoztatására az ár-teljesítmény arány vonatkozásában is, amely szerint az SSD-k felülmúlják a hagyományos merevlemez-meghajtókat (HDD). Az SSD-k használata a teljes frissítõcsomagokkal egyszerû és zökkenõmentes, ráadásul azonnali teljesítménynövekedést biztosítanak.
ÁLL AZ ALKALMAZÁSRA
USB-MEGVállalatunk 2009 júliusában forgalomba hozta a világ elsõ 256 GB tárkapacitású USB meghajtóját, a DataTraveler 300-at. Azt gondolnák, hogy a MÉG
TOVÁBB NÕ AZ
HAJTÓK KAPACITÁSA?
12
Technika 2010/1
Kingston ezzel elérte az USBkapacitás határait? Egyáltalán nem. 2010-ben folytatódik a kapacitásnövelés, hiszen a lapkasûrûség technológiai fejlõdése tovább erõsíti ezt a tendenciát. HÁLÓZATI FELHÕK A Gartner piackutató intézet szerint, a hálózati felhõkkel kapcsolatos találgatások és a fokozott érdeklõdés idén elérte csúcspontját. A felhõalapú szolgáltatások azonban még nem terjedtek el széles körben az ágazatban, mivel a vállalkozások még nem ismerik annak valódi elõnyeit és azt, hogy ez a technológia hogyan használható ki a legjobban. A különféle híresztelésektõl függetlenül a szakemberek körében nincs kétség afelõl, hogy a felhõalapú számítástechnika mûködési és gazdasági modellje át fogja alakítani az informatikát az elkövetkezõ néhány év során. A gazdasági helyreállás és a növekvõ informatikai költségvetések 2010 második felében minden bizonnyal segíteni fogják a felhõalapú szolgáltatások bevezetését. AZ
ENERGIA- ÉS KÖLTSÉGTAKA-
RÉKOS INFORMATIKAI ESZKÖZÖK FEJLÕDÉSE Az alacsonyabb energiafelhasználású informatikai eszközök, mint például az SSDmeghajtók, illetve a nagyobb kapacitású memóriamodulok elterjedése is bebizonyította, hogy a vállalatok hosszabb távon gondolkoznak és a befektetéseik megtérülését nem rövidtávon szeretnék realizálni vagy túlszárnyalni.
A DDR3-TECHNOLÓGIA ELTERJEDÉSE A JEDEC-alapú DDR3 memóriamodulokat a legtöbb gyártó 2007 nyarán kezdte forgalmazni, azonban az újonnan bevezetett egyéb technológiákhoz hasonlóan ezeknek a moduloknak az elterjedése is hosszú idõt vett igénybe. A DDR3-megrendelések száma 2010 második felére várhatóan olyan mértékben fog növekedni, hogy a globális DRAM-piac felét adja majd. Sõt, a DRAMeXchange szerint, a DDR3-alapú platformok az új rendszerek 90%-át fogják kitenni 2010 végére, így a számítógépes memória-
technológia élére állnak. Ez minden új felhasználó számára nagyobb teljesítményt és alacsonyabb energiafogyasztást jelent. SZUPERGYORS USB 3.0 Az USB 3.0 technológiáról egyre többet hallani, viszont még egyetlen nagy gyártó sem szállít USB 3.0 kompatibilis alaplapokat. Az új csatolófelület akár 4,8 GB/másodperces, az USB 2.0 technológiánál több mint háromszor gyorsabb adatátviteli sebességet is támogat, továbbá az adatátviteli idõk csökkentésével egyidejûleg növelni fogja a keresletet a nagy kapacitású USB-eszközök iránt. Az elsõ USB 3.0 technológiát támogató alaplapok szállítása már megkezdõdött, az elsõ kompatibilis USBmeghajtók pedig 2010-ben várhatóak. Még mindig kérdéses azonban, hogy az új csatolófelület mikor jelenik meg a piacon, 2010-ben még az USB 2.0 lesz a norma, de 2011-ben már erõsödni fog az USB 3.0.
INFORMATIKA
Devolo áramLAN-adapterek
Adatátvitel elektromos hálózaton Nyugat-Európában már népszerû technológiának számít a villamos hálózaton való adatátvitel, de Magyarországon még csak most kezdõdik ennek az egyszerû és biztonságos technológiának a térnyerése. Hosszú ideje sikeresen vizsgázott ez a technológia a villanybojlerek távvezérlésénél, vagy az annyira népszerû ADSL, tehát telefonon keresztüli internet szolgáltatás esetében. A németországi székhelyû devolo AG már két évtizede piacvezetõ a villamos vezetéken keresztüli adatátvitelt biztosító adapterek gyártásában. A technológiát a világon HomePlug, Power Line, vagy dLAN néven ismerik, de a hazai bevezetésén fáradozó BaSys Kft. áramLAN néven igyekszik meghonosítani a köztudatban.
áramLAN adapterrel egy konnektorba, majd egy másik adapterrel egy másik konnektorból csatlakoztathatjuk akár egy másik laptophoz is. Az adapterek alkalmasak két számítógép közötti hálózatmegosztásra, hálózati nyomtatók csatlakoztatására, vagy internet- és hálózatmegosztásra, illetve IPTV-átvitelre is. Az áramLAN technológiát kivitelezõ adapterek egy hosszú hálózati kábelhez hasonlíthatók, amely 200, vagy 300 méteres távon biztosítja több, munkára, illetve szórakoztatásra szolgáló eszköz összekapcsolását. A fejlesztéseknek köszönhetõen a rendszer kórházakban, szállodákban és otthonokban is alkalmazható. EGYSZERÛ
ADAPTEREK HÁLÓZATI KÁBEL SZEREPKÖRBEN Az áramLAN-t a devolo AG Aachenben intenzív kutatás-fejlesztés után a piac egyedüli cégeként szabadalmaztatta, és mára az elektromos hálózaton történõ adatátvitel piacán 64-80 százalékos részesedést szerzett. Az áramLAN mûködési elve kézenfekvõ: egy vezetéken az adott idõben eltérõ frekvenciájú jelek elkülöníthetõen vezethetõk, illetve könnyen szétválaszthatók. A technológia a házakban, lakásokban, vagy irodákban rendelkezésre álló belsõ 220 V-os elektromos hálózatot használja adatátvitelre. A hálózathoz való hozzáférés a devolo által szabadalmaztatott dLAN – vagy áramLAN – eszközzel bármelyik konnektorból lehetséges, attól függõen, hogy melyik helyiségben, vagy emeleten található a konnektor. Így szabadon választható meg a szórakozás, illetve a munkavégzés helye. Az internetes hozzáféréshez csak annyit kell tenni, hogy a modemet, vagy a routert csatlakoztatjuk az
ÉS
BIZTONSÁGOS
Az áramLAN eszközök elõnye, hogy nem kell kábeleket elhelyezni, falat vésni furatok elhelyezésére, csak hozzáférési pontonként elég egy készüléket a konnektorba csatlakoztatni, s ahhoz LAN-, vagy USB-kábellel csatlakozni. A másik oldalon egy ADSL-, vagy kábelmodemet egy
HASZNÁLAT
áramLAN adapterrel – adott esetben routeren keresztül – a hálózathoz kell csatlakoztatni, és ezzel kész is a mûvelet. Nagy elõnye, hogy – a többi piacon lévõ eszközöktõl eltérõen – nincs szükség szoftverek telepítésére, a DESPro titkosítási rendszerének köszönhetõen az adatok biztonsága garantált az eszközök közötti kapcsolat titkosítása révén. A státuszkijelzõ pedig a hálózaton belül lévõ egyéb áramLAN eszközök típusát is feltünteti. Az alapkészlet két adapterbõl áll, amely internet-megosztásra, egyszerûbb hálózatok kiépítésére szolgál. Az átlagos internetezõknél szokásos 10 Mbites csomag mellett az adapterek által biztosított 14Mbit/s névleges átviteli sebesség – a 4,3-20,9 közötti MHzes frekvencia átvitel mellett – ideálisnak tekinthetõ. A Highspeed II. ugyanezt teszi lehetõvé 85Mbit/s sebességgel, s ez már terheltebb hálózatokra is alkalmas. A multimédia felhasználókat az Aveasy család szolgálja ki, ami a 200 Mbit/s értékkel megjelölve már HD-videofájlok lejátszására is alkalmas. Az áramLAN eszközök használata üzemelés közben is fölöttébb takarékos, de kikapcsolás után úgynevezett „standby” üzemmódban 60 százalékkal csökkenti az energia-felhasználást. Békés Sándor Technika 2010/1
13
INFORMATIKA
A v.Clone technológia elõnyei Az Iomega vadonatúj v.Clone technológiáját januárban mutatták be a Las Vegas-i Consumer Electronics Shown (CES), és már letölthetõ lesz az Iomega hordozható és asztali szoftver vásárlói számára. A letöltési lehetõség mellett a tervek szerint 2010 elsõ negyedévének elejétõl a v.Clone szoftvert az Iomega USB 2.0-s hordozható merevlemezekkel együtt szállítják majd. Az Iomega v.Clone technológiájával végre, a virtualizáció könnyen kezelhetõvé és fantasztikusan kényelmessé válik a kis irodák és a magánfogyasztók számára A v.Clone szoftverrel a vásárló zsebrerakhatja a PC-jét és szinte bárhol bármilyen gépen – akár egy netbookon is – hozzáférhet a fájljaihoz, e-mailjeihez és alkalmazásaihoz. A PC-ken vagy noteszgépeken található fájlokat a v.Clone technológiával és az Iomega hordozható merevlemezzel egyszerûen magával viheti a tulajdonosuk, bárhová is megy. A v.Clone tökéletes a több számítógépet használó személyek számára, mivel a fõ gép virtuális klónját használhatják más gépeken, így biztosan elérhetik a digitális tartalmaikat, bárhová is mennek.
14
Technika 2010/1
bárhol, ahol csatlakoztatni tudják a v.Clone szoftverrel felszerelt külsõ Iomega merevlemezüket.
A V.CLONE ANATÓMIÁJA Az EMCvel együtt kifejlesztett és a VMware virtualizációs technológiáját alkalmazó v.Clone virtuális klónt készít az elsõdleges számítógép operációs rendszerérõl, alkalmazásairól és személyes beállításairól, és eltárolja ezt egy külsõ Iomega merevlemezen (csak USB-csatolóval). A v.Clone szoftverrel rendelkezõ merevlemezt azután gyakorlatilag bármilyen PC-hez csatlakoztatva a felhasználó az elsõdleges számítógépen tárolt összes tartalomhoz hozzáfér. Az adatok nem maradnak fent a másodlagos gépen, ha a felhasználó végzett (csak maga az alkalmazás), és az elsõdleges számítógépre visszatérve a v.Clone visszaszinkronizálja az adatokat. Ami igazán újszerûvé teszi az Iomega v.Clone szoftverét, az az a képessége, hogy a virtuális rendszerképeket frissíteni tudja a felhasználó elsõdleges PC-jén létrehozott változások követéséhez, illetve a v.Clone rendszerképet tartalmazó Iomega USB merevlemez újracsatlakoztatásakor vissza is szinkronizálja oda a módosításokat. Ezek a szolgáltatások lehetõséget adnak a felhasználóknak arra, hogy szabadon mozogjanak az elsõdleges PC fizikai számítástechnikai környezete és a virtuális környezet között gyakorlatilag
MINDENNAPOS FELHASZNÁLÁS A netbookok esetében, bármilyen népszerûek, nagyon hiányzik a tárolóhely és nem elég nagy teljesítményûek ahhoz, hogy az egyszerû webes böngészésnél többre használjuk õket. – állítják Ez nem igaz. Sötét kis titok, hogy a netbookok képesek egy teljesen felszerelt PC virtuális rendszerképének futtatására az Iomega v.Clone technológiával. Egy v.Clone rendszerképet tartalmazó Iomega USB merevlemez csatlakoztatásával a netbook a felhasználó elsõdleges gépének különlegesen hordozható változatává válik, amelyen ott vannak a fõ gépen jellemzõen használt alkalmazások, adatok és fájlok. Ezzel a szolgáltatással elképesztõ rugalmasságot kapnak azok, akik jobban szeretnek kényelmesen, netbookkal utazni. Mostantól ezt úgy tehetik, hogy nem kell feláldozni a nagyobb gép funkcionalitását. A biztonság mindig fontos. Az Iomega v.Clone rendszerképen tárolt felhasználói adatok és kritikus fontosságú adatok védelmét kétszintû biztonság garantálja. Az elsõ szint a v.Clone alkalmazás beépített jelszavas védelme. A megfelelõ jelszót megadni nem tudó személyek nem férhetnek hozzá az elsõdleges PC virtuális környezetéhez. A védelem érdekében a v.Clone egy Iomega® eGo™ Encrypt vagy Encrypt Plus hordozható merevlemezzel is használható – ezek biztonságosan titkosítják a rajtuk tárolt adatokat.
EGÉSZSÉGÜGY
10 európai országgal közös szoláriumágy-ellenõrzés
Riasztó mértékû sugárzás 2009 decemberében zárult a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóságának 10 európai országgal közös akciója, amely a nagyközönség számára hozzáférhetõ szoláriumágyakat vette górcsõ alá. Az európai ellenõrzés súlyos megállapítással zárult. A szolgáltatók és kereskedelmi egységek jelentõs százalékban nem teljesítik az elõírásokat, különösen igaz ez a sugárzás erõsségére. A határokon átívelõ, közös akcióban résztvevõ piacfelügyeleti hatóságok több mint 300 helyszínen ellenõriztek mintegy 500 szoláriumágyat. Magyarországon az MKEH munkatársai 28 helyszínen, 68 ágyat vizsgáltak meg. Az ellenõrzés során egyértelmûen bebizonyosodott, jelentõs százalékban nem teljesülnek az elõírások, különös tekintettel a sugárzás erõsségére, amely az elõírások szerint nem haladhatja meg a 0,3 W/m2 értéket. Ezen túlmenõen a berendezések több, mint 20 százaléka nem felelt meg az általános jelölési elõírásoknak (pl. nem megfelelõ CE-jelölés, hiányzó típusmegjelelölés, márkaés gyártónév, továbbá a gyártó, címe). A napágyak 52 százalékában nem tüntették fel azt a nagyon fontos információt sem, hogy az UV-sugárzás sérülést okozhat. Magyarországon a napágyak 96,5 százalékban nem feleltek meg a sugárzás erõsségére vonatkozó elõírásoknak. Ez Európában kimagaslóan magas arány. A legmaga-
sabb mért érték 1,43 W/m2 volt, amely közel ötszöröse a megengedett határértéknek. A szoláriumba járók egészségének védelme érdekében az ellenõrzések folytatódnak, részben az Európai Bizottság társfinanszírozásával, részben hazai források bevonásával. A jogszabályok megsértése esetén a nem megfelelõ berendezések forgalmazását, és használatát az ellenõrzõ hatóság megtiltja. HÁTTÉRINFORMÁCIÓ Jogszabályi háttér. A napágyakra vonatkozó európai biztonsági követelmények a Kisfeszültségi Irányelven (Low Voltage Directive, LVD) alapulnak, amelyet Magyarország uniós csatlakozása elõtt már hazai jogrend részévé vált. Az irányelv értelmében, a villamossági terméket el kell látni többek között a biztonságos használatához szükséges használati útmutatóval, figyelmeztetõ feliratokkal. Kiemelt követelmény, hogy az eszközök ne bocsássanak ki az emberi egészségre káros mértékû sugárzást. A nem orvosi célú szoláriumok esetén az ultraibolya-sugárzás (UV) korlátja 0,3 W/m2. Ez az érték a nagyon erõs, 12-es globális UV-indexnek felel meg. Napos nyári napokon, amennyiben az
UV-index eléri a 7-es értéket, azaz a 0,2 W/m2-t,, az egészségügyi hatóságok határozott kérése, hogy kerüljük a napozást, az egészségkárosító, bõrrákos megbetegedések kockázatának csökkentése végett. Az UV-sugárzás káros élettani hatásai: Az UV-sugárzás pozitív élettani hatásai mellett riasztóak a túlzott sugárzás káros hatásai. Az ultraibolya-sugárzás nagy energiatartalma roncsolja a sejteket, és gyengíti az immunrendszert, a bõr hólyagos leégéséhez, továbbá különféle szembetegségek kialakulásához vezethet. A rendszeres, kozmetikai célú szoláriumozás a bõr korai öregedését eredményezi. Az UV-sugárzás legveszélyesebb és a legalattomosabb következménye a nem azonnali, hanem néhány év vagy esetleg évtized elteltével bekövetkezõ, különbözõ típusú rákfajták megjelenése mellett, a melanoma-bõrrák kialakulása lehet, amely gyakran halálos kimenetelû. Az IARC nemzetközi rákkutató ügynökség, illetve a WHO Egészségügyi Világszervezet, 2009-ben a napágyakat az emberi szervezet számára legveszélyesebb rákkeltõ anyagokat tartalmazó A1 csoportba, a dohányzással azonos veszélyességi kategóriába sorolta. Technika 2010/1
15
KÖZLEKEDÉS
Behajtási díj a Belvárosban? Évek óta fontolgatja a fõváros a behajtási díj bevezetését a Belvárosban. Ennek korábban meghatározott egyik-másik feltétele teljesülni látszik: a pesti oldalon teljes a körgyûrû, a 4-es metró elsõ szakasza, ha idõcsúszással is, de elkészül, mégis mára elhalkult az intézkedés körüli korábbi vita. Pedig a bevezetés ma idõszerûbb, mint valaha volt. Szingapúrt követõen Londonban 2003-ban tették fizetõssé a belvárost, több norvég városban és Stockholmban még ennél is késõbb, viszont nálunk már 1999ben készült modellvizsgálat a behajtási díjról. Elméletileg tehát megelõzhettük a Nyugatot: a Monigl János és Berki Zsolt (Transman Kft.) által jegyzett elemzés akkor a belvárosi gépkocsiforgalom majd 40 százalékos csökkenését becsülte az intézkedés hatására. Ami a fõ célt illeti:
16
Technika 2010/1
ezután 31 százalékkal csökkent volna a nitrogén-oxid kibocsátás és a levegõ portartalma. Ma már Budapesten ezer lakosra több, 360 autó jut, a Nagykörúton belül, ami Budapest területének mindössze 2,1 százaléka, a gépkocsiforgalom 12,3 százaléka bonyolódik, azaz a környezetterhelés hatszorosa a budapesti átlagnak, ami szintén nem csekély. Igaz, az elsõ felmérés óta fizetõs lett a Margit-sziget és a Várnegyed, a fõvároson áthaladó évi 60 ezer teherautó visszatartására õk is behajtási díjat fizetnek, tehát a rendszer nem ismeretlen. Ez feljogosít némi reményre, hogy talán a Belvárosban is megbarátkoznának az ötlettel. KERÜLNE? A MENNYIBE Transman Kft. ezért is ismételte meg a mostani közlekedési adatfelvételek eredményeire támaszkodva a modellvizsgálatát (Városi Közlekedés 2009/6). Az intézkedés közvéleményt leginkább érdeklõ vonatkozása: hol vezetnék be és mennyibe kerülne a behajtás? Díjfizetéses övezetnek javasolják vagy a Hungária körút határolta területet, vagy a budai és a pesti Nagykörúton belüli városrészt, esetleg a belvárosi hidakon való áthaladás ingyenessége mellett. Környezetileg persze a Hungária körúti határ lenne ideálisabb, ám ez elviselhetetlen forgalmat terhelne át az övezeten kivülre, valamint az Árpád és a Lágymányosi hídra. A díjszintekre is több a javaslat: a legnagyobb forgalom-átrendezést a 800 forintos „belépõdíj” okozná, ám a politika által is vállalható összegre az 580 és a 435 forintot (nagyjából 2 vonaljegy árát) javasolnák. Az ebbõl származó éves bevétel 800 forintnál 44,6, 580 forintnál 36,9, 435 forintnál 29,9 milliárd forint lenne, ami talán fedezné a BKV éves ráfizetését.
A BEVEZETÉS FELTÉTELEI Külföldön a bevezetés mindenütt bevált, nálunk ehhez még több feltétel hiányzik. Ha le is számolnánk azzal a hátráltató szemlélettel, hogy az államnak a gépkocsiforgalom nyereséges, a tömegközlekedés viszont ráfizetéses, tehát hagyjuk annyiban a dolgot, még számos akadály létezik. A bevezetéshez elõre fel kellene erõsíteni Budapest tömegközlekedését színvonalasabb és a mainál nagyobb jármûparkkal, a védett övezeteket kikerülõ gépkocsi-tömeg számára fel kellene javítani és bõvíteni a külsõ úthálózatot (például Körvasútsor-körút), legalább még két közúti hidat kellene építeni, egyet északon (aquincumi), egyet délen (albertfalvai). Ezek a fejlesztések néhány év alatt kifizetõdnének a behajtási díjakból, ha azokat szigorúan erre költik. Ugyanis a díjfizetés bevezetésének legfontosabb feltétele, hogy az együttjárjon olyan fejlesztésekkel, amelyek a várost élhetõbbé, a közutakat használó gépkocsivezetõket a védett területen kívül elégedettebbé teszik, vagyis, ha az intézkedést komplex módon, nevesített fejlesztésekkel együtt hirdetik meg. MEGELÕZÕ ÁLMEGOLDÁSOK Sajnos, a fõváros, ahelyett, hogy javítaná a Belvároson kívüli forgalmi lehetõségeket, és ezzel fokozatosan kikerülhetõvé tenné a Belvárost még a díjfizetés elõtt, úgy kívánja enyhíteni a belvárosi forgalmat, hogy egyszerûen lezár utakat itt (Kecskeméti, Petõfi Sándor, Október 6. utca, stb), másrészt buszsávok felfestésével szûkíti a nagyforgalmú utakat, egyszerûen dugókat teremtve még lakótelepeken keresztül is, vagy ahol nem állnak rendelkezésre alternatív utak. Ám az ilyen kényszerintézkedések, félõ, csak növelik a város környezeti terhelését. K. F.
SZABADALOM
Európai Megfigyelõközpont a hamisítások ellen Nagy sikere volt a tavaly év végén a Magyar Szabadalmi Hivatal által rendezett Hamis ígéretek, valódi veszélyek címû kiállításnak, amely azt mutatta be, milyen hamis termékekkel találkozhatunk a mindennapokban és azok milyen veszélyeket hordoznak magukban. A kiállításon számos hamis tárgy, köztük gyúlékony, vagy éppen mûködésképtelen elektronikai termék, gyenge minõségû ruhanemûk, egészségre káros anyagokat tartalmazó gyógyszerek, kétes összetételû kozmetikai szerek és hamisításhoz szükséges eszközök árulkodtak a hamisítók veszélyes és kockázatos tevékenységérõl. Érdekességként a látogatóknak lehetõségük nyílt a Vám- és Pénzügyõrség által használt fiberszkóppal felfedni a csomagok rejtett tartalmát is. EURÓPAI ÖSSZEFOGÁSSAL Természetesen a kiállításon kívül már bonyolultabb leleplezni a termékcsalásokat, a hamisítások szinte ellepnek bennünket, veszélyt és kárt okozva a vásárlóknak, az eredeti cikkek gyártóinak. Jelen gazdasági feltételek mellett csak európai összefogással lehet útját állni e szélhámosságoknak, ezért az Európai Unió Tanácsa már 2008 szeptemberében felhívta a Bizottságot arra, hogy hozzon létre egy, a hamisítással és kalózkodással foglalkozó Európai Megfigyelõközpontot. Ennek megfelelõen a 2009. április 2-án Brüsszelben tartott ContraFake 2009. címû magas szintû konferencián bejelentették a megfigyelõközpont elindítását. Az Európai Megfigyelõközpont kijelölt állandó magyar tagja Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke.
Milyen feladatokat vállalt magára ez a szervezet? ELEMZÉSEK ÉS PLATFORMOK Elsõsorban a hatékonyabb információgyûjtés, közös módszertan kidolgozása a szellemi tulajdonjogokat érintõ jogsértésekre vonatkozó adatgyûjtés, adatelemzés területén szerepel a feladatok között. A jövõben részletes elemzések készülnek majd a hamisítások, kalózkodások gazdasági, társadalmi hatásairól, ideértve az európai innovációra, versenyképességre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat, a szervezett bûnözés részvételét, valamint az európai polgárok egészségét és biztonságát fenyegetõ veszélyeket is. A központ létrehoz egy platformot a jogosultak számára tapasztalataik, álláspontjaik és a best practices megosztására. A magánszektor által sikerrel követett hamisítás- és kalóztevékenység-ellenes stratégiák azonosítása, értékelése és terjesztése is a központ feladatai közé tartozik majd. Természetesen erõsíteni kívánják a tagállamok közötti adminisztratív kooperációt: el kell érni a nemzeti hatóságok tevékeny részvételét a munkában és azt, hogy a központ infor-
mációi azonnal eljussanak a nemzeti hatóságokhoz. A megfigyelõközpont fontosnak tartja a tudatosság növelését is, e célból a különbözõ tagállamokban továbbképzõ programokat határoz majd meg, ösztönzi a közfinanszírozásban részesülõ projektek esetében a szellemi tulajdonhoz fûzõdõ jogok teljes mértékben való tiszteletben tartását, a köz- és a magánszféra együttmûködésének elõmozdítását a tudatosságnövelés és a jogérvényesítõ szervek munkatársainak továbbképzése területén. FONTOS INFORMÁCIÓFORRÁS E feladatokból is kitûnik, hogy a megfigyelõközpont a hamisítások elleni küzdelem központi információforrásaként kíván mûködni, találkozókat szervez a tapasztalatok átadására, de az európai fogyasztók megfelelõ képviseletét és közremûködését is biztosítani fogja. Egyébként a központ tevékenységében egyrészt a tagállamok által kijelölt nemzeti képviselõk, másrészt a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelemben leginkább érdekelt és legtapasztaltabb európai és országos szervezetek delegáltjai vesznek részt. Wellek Margit Technika 2010/1
17
ENERGETIKA
Korszerû fûtési rendszerek Az Európai Unió által az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentésére kidolgozott elõirányzatok a gazdasági válsággal karöltve elõtérbe helyezik a korszerû fûtéstechnikai rendszerek alkalmazását. Különösen aktuális ezeknek a technológiáknak a bevezetése, mert az Unióban a primerenergia felhasználásának a legnagyobb részét az épületek fûtésére fordítják. Magyarországi alkalmazásuk mellett szól többek között, hogy miközben a háztartások 72 százaléka a gázszolgáltatást veszi igénybe, addig a hazai gázkészülékek átlagéletkora 22-24 év között mozog, tehát cserélésük egy modern fûtéstechnikai rendszerre fölöttébb aktuálissá vált. Mindezt a Vaillant Saunier Duval Kft. 2009-es év végi sajtótájékoztatóján közölték, ahol ízelítõt adtak a fûtéstechnika vezetõ vállalatcsoportjának az energiatakarékos, környezetbarát, és egyben innovatív fûtési rendszereibõl is.
technikák hazai bevezetésével nem kellene sokáig késlekedni. Korszerû fûtési rendszerek alkalmazásával a felhasznált energia 50 százalékát is meghaladja a megtakarítás mértéke. Egy hagyományos kazánhoz képest az alacsony hõmérsékletû kazán 30, kondenzációs és szolártechnológiával való fûtés 45, hõszivattyúval 50, míg hõszivattyú és napelem párosításával százszázalékos energia-megtakarítás érhetõ el. REJTETT HÕ A KONDENZÁCIÓS KÉA földgáz elégetésekor kibocsátott égéstermék több összetevõ mellett vizet is tartalmaz. Ez a vízgõz olyan rejtett energiát foglal magában, amit a hagyományos készülékek felhasználatlanul a kéményen, illetve égéstermékelvezetõ rendszeren keresztül a szabadba bocsátanak. A Vaillant kondenzációs készülékei által hasznosított rejtett energia a víz melegítése során keletkezik, ugyanis ezzel jut el a víz a gõz halmazállapotába. A párolgáshõ – vagy rejtett energia – visszanyerésére és hasznosítására a vízgõzt egy hideg felület – hõcserélõ – segítségével lehûtik, így a gõz ismét folyékony halmazállapotba kerül, felszabaduló párolgáshõ formájában adva le az említett rejtett hõt. A hagyományos gázkészülékhez képest l0-12 százalékkal nagyobb többletenergiát a kondenzációs készülék úgy hasznosítja, hogy felhasználja a fûtési elõremenõ víz SZÜLÉKEKNÉL
KIEMELT
MEGTAKARÍTÁSI
LEHE-
Az EU primerenergiafelhasználásának a 41 százalékát az épületek viszik el, s ebbõl a fûtés és a melegvíz elõállítása 85 százalékkal részesül. Magyarországon 2 millió – réginek tekinthetõ – egyedi gázkészülék van használatban. Ha ezt összeadjuk azzal a ténnyel, hogy 1,8 millió családi ház szigetelése a gyenge kategóriába sorolható, hamar kiderül, hogy a modern fûtési
TÕSÉGEK
18
Technika 2010/1
melegítésére. Kondenzációs készülékek ott alkalmazhatók, ahol a visszatérõ vízhõmérséklet viszonylag alacsony – így 35-40 C-fokos padló-, vagy 40-55 C-fokos radiátorfûtésnél. A kondenzációs technológia elõnyei közül kiemelendõ, hogy változatlan viszonyok mellett is kevesebb gázfelhasználást igényel, a zárt égéstér miatt a CO visszaáramlás veszélye kizárt, s ideálisan ötvözhetõ a napkollektoros rendszerekkel is. INNOVATÍV SZOLÁR-TECHNOLÓGIA A napenergia sikeres felhasználását biztosítja a Vaillant fejlesztõi által kidolgozott díjnyertes auroSTEP szolár-technológiája. Ennek a rendszernek az alapszereléséhez szükséges elemei között említendõ a melegvíz-tároló integrált szolár-szabályozóval, készre kevert fagyálló folyadékkal feltöltve, illetve a szolárszivattyúval, biztonsági szeleppel, valamint a tároló ûrtartalmához illesztett darabszámú szerpentincsöves sík kollektor szerelõsínnel. A rendszer családi házak, lakások, nyaralók napenergia-ellátását biztosítja. Az auroSTEP mûködése során a kollektorba egy szivattyú felnyomja a közeget, ami azután gravitációsan lecsurog vissza a tartályba. A biztonsági szelepeket és tágulási tartályt kiküszöbölik, mert üzemen kívül a szolár-közeg az alsó hõcserélõben tárolódik. Megfelelõ kollektorhõmérséklet és a tároló aljához képest mért hõmérséklet-különbség esetén a szivattyú bekapcsol és felnyomja a közeget a kollektorba. Az új technológiai fejlesztéseknek köszönhetõen a kollektorban nincs szolár-közeg üresjáratban, így a rendszer üzemen kívüli állapotban leürül a kollektorból. Az egyik modellnél pedig a gázenergia teljes nélkülözése esetén a tároló kiegészül egy 2 kW-os elektromos fûtõpatronnal. -békés-
KÖRNYEZET
Koppenhágai klímakonferencia
Kudarc vagy kiindulópont? Nagy fába vágta a fejszéjét az ENSZ, amikor Koppenhágában a mostani, országérdekektõl szabdalt világ államait az éghajlatváltozás megakadályozására hívta fel. A kísérlet nem is sikerülhetett teljesen, ám egyesek szerint azért kiindulópontnak megfelelt. Akik kudarcként értékelik a december 7-18. között a dán fõvárosban tartott ENSZ-konferenciát, azzal érvelnek, hogy a majd kétszáz ország képviselõi csupán tudomásul vettek egy dokumentumot, hogy a Föld légköre ne emelkedjen 2 Celsius foknál nagyobb mértékben. Igaz, a fejlett országok kötelezték magukat arra, hogy a fejlõdõ országoknak klímavédelmi beruházásaikhoz támogatást adnak, de csak késõbb. Viszont rövid idõn belül az egyes országoknak meg kell fogalmazniuk klímavédelmi vállalásaikat, ám ezek betartására az ENSZ nem határozott meg semmiféle jogi kötelezettséget. AMERIKAI-KÍNAI ELLENTÉT A legtöbben a konferencia kudarcáért az USA és Kína a kérdésben tanúsított szembenállását okolják. Nemcsak arról van szó, hogy az USA a Kínának folyósított dollármilliókért ragaszkodott a kínai csökkentés nemzetközi ellenõrzéséhez, hanem azt is megfontolandónak tartotta, hogy Kínát vegyék ki a klímavédelemért támogatandó „szegény” országok közül. Kína ugyanis csak az egységnyi GDP-re esõ karbon-felhasználás csökkentését vállalja (karbon-intenzitás), így a GDP növekedésével akár még növekedhet is a kibocsátása. Márpedig, mint a Nemzetközi Energia Ügynökség megállapította,
a következõ húsz évben a gázkibocsátás növekedéséért majdnem teljes mértékben a fejlõdõ országok lesznek a felelõsek, fele részben pedig Kína. SZOMBAT ESTI LÁZ Amerika – bár nem mentes persze a kínai konkurencia miatti félelemtõl – szemben Kínával, tett valamit a konferencia eredményességéért. Bár elõtte 22 nappal az APEC-csúcson letettek arról, hogy Koppenhágában jogilag kötelezõ egyezmény köthetõ, igaz, ott még arról volt szó, hogy 2050ig a világ a felére csökkenti a kibocsátást, Obama elnök már a konferencián az ENSZ-határozat mellett kardoskodott. Ezt alátámasztandó, az amerikai kormány elõször végre az üvegházhatású gázok kibocsátását veszélyesnek nyílvánította, ezzel jogot szerezve az ellene való hatósági fellépésre. Amikor viszont a konferenciát Kína, India, Brazília és Dél-Afrika ellenállása miatt csõd fenyegette, az amerikai elnöknek utolsó szombati nap estéjétõl hajnalig az említett kormányfõkkel sikerült kompromisszumos megoldást kidolgoznia: a fejlõdõ országok 2010-2013. között 30, 2020-ig további 100 milliárd dollár támogatást kapnak, ezen kívül a fejlett országok vállalják, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkentik kibocsátásukat, s az eredményeket mindenütt csak nemzeti ellenõrzésnek vetik alá. Végülis ez lett a lényege a csak tudomásul vett koppenhágai dokumentumnak. EGY A BOLYGÓ, KETTÕ A VILÁG Valahol érthetõ a fejlõdõ, pláne a szegény országok ódzkodása a merészebb klímavédelmi tervektõl. Rövid távon ez az elavult iparuk visszafogásával, óriási modernizációs beruházásokkal, képzési, ál-
lamigazgatási kiadásokkal jár, s olyan országokban, mint Brazília, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásában a világon a negyedik helyen áll, teljesen le kell állítani az amazóniai erdõk kivágását, ami 75 százalékban okozza a töménytelen CO2 mennyiség kiáramlását a Föld atmoszférájába. Igaz, egy a bolygó, ám rajta a világ alaposan kettészakadt, a környezetvédelem csupán leképezi a globalizáció ellentmondásait, s mire azok megoldódnának, félõ, hogy a légkör, és rajta az élet már nem lehet a régi.
AZ EU CSALÓDOTT Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy az EU rendkívüli aggodalommal vette tudomásul az eredménytelenséget, ám évi 2,4 milliárd eurót, 2013-ig összesen több, mint 7 milliárd eurót folyósít támogatásra, ezen belül Magyarország 6 millió eurót a kiotói egységekért befolyó összegekbõl. Az EU pillanatnyilag ennél többet nem tehet, bízik abban, hogy az egy év múlva Mexikóban sorra kerülõ, az éghajlatváltozásról szóló 17. ENSZ keretegyezmény-konferencián talán kötelezõ megállapodásra jutnak a világ országai, hiszen 2012-ig lejár a kiotói egyezmény. A várható megegyezéshez talán a koppenhágai konferencia kiindulópontul is szolgált. K. F. Technika 2010/1
19
KÖRNYEZET
Éghajlatvédelmi kerettörvény készülõben Magyarországon az Országgyûlés határozatára éghajlatvédelmi kerettörvényt hoznak az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a változáshoz való alkalmazkodás érdekében. Már elkészült a kerettörvény koncepciója, amit társadalmi vitára is bocsátanak. A parlament tavaly júniusban elfogadott határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény elõkészítésérõl abból indult ki, hogy bebizonyosodott, az éghajlatváltozást jelentõs részben az emberi tevékenység okozza, és az ország energiaellátásában nagy a fosszilis energiaforrások szerepe, Magyarország földrajzi helyzete miatt fokozottan kitett a klimatikus változásoknak. ÉRINTETTEK VAGYUNK Igen sokan nálunk a globális felmelegedés kockázatát a távoli gleccserek olvadásával, a tengerparti városok elöntésével azonosítják. Már kevesebben tudnak arról, hogy vajon hazánkban milyen problémákat szülhet az éghajlatváltozás. Márpedig a szakemberek megállapították, hogy a Kárpát-medence éghajlatában eddig megfigyelt változások sajnos jól illeszkednek a globális tendenciákhoz: a mi térségünket is a léghõmérséklet emelkedése és a szélsõséges idõjárási események gyakoriságának növekedése jellemzi. Ezzel együtt csökken a csapadék mennyisége és változik a csapadék idõbeli eloszlása, gyakoribbá válnak az erdõ- és bozóttüzek. Az ELTE Meteorológiai Tanszéke az Országos Meteorológiai Szolgálattal közös szcenáriója szerint a Sió-Balaton vízgyûjtõ területe, illetve az Alföld a leginkább veszélyeztetett a klímaváltozástól. VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁK VESZÉLYBEN A szélsõségesebbé váló éghajlat felboríthatja a Balaton vízháztartását, az Alföld eltolódhat a félszáraz, mediterrán klíma felé, ezért a mezõgazdaság igen komoly problémák-
20
Technika 2010/1
kal kerülhet szembe. Kisebb vízfolyásainkon a fogyatkozás elérheti a 25-30 százalékot, csökken a felszín alatti vizek csapadékból megújuló utánpótlása is, ezzel az ivóvízbázisok is veszélybe kerülhetnek, együtt egész vizi ökoszisztémákkal. Magyarország már eddig is veszélyeztetett szárazföldi vegetációja a klímaváltozással drámai helyzetbe kerülhet, az országot eláraszthatják az un. inváziós fajok, köztük számos allergén hatású özönnövény is. A hazai mezõgazdaság is kárát látná a rovarvilág melegedéssel kapcsolatos változásának, számos honos madárfajunkat kiszoríthatják a délrõl betelepült balkáni madarak. MEZÕGAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK Magyarország kitettségét a klímaváltozásnak az agroökoszisztémák érzékenysége mutatja leginkább: hazánk növénytermesztési zónák határán fekszik, például a kukorica és a szõlõ szempontjából az északi határon, burgonya és a rozs tekintetében a déli határon, így viszonylag kis klimatikus változások is alaposan megváltoztatják az ország agrogazdaságának a feltételeit. Többek között elmaradhat az erdõk növekedéséhez elengedhetetlen nyári csapadékmennyiség, a klímahatárok eltolódásával nõ az erdõssztyepp terület, visszaszorítva a bükkösöket, gyertyánosokat, tölgyeket. Míg a változás a búzatermesztéshez kedvezhet, a burgonya, a kukorica termelését szinte megkérdõjelezi a csapadék csökkenése a fõ vegetációs idõkben. A kevés és bizonytalan eloszlású csapadék rontja a szabadföldi zöldségtermesztés kilátásait is.
FELADATOK A KORMÁNYZATNAK Csupán ezek a példák is bizonyíthatják, Magyarország alaposan megsínyli a várható klimatikus változásokat, de kevésbé, ha felkészül rájuk, illetve, ha megtesz mindent, amit megtehet a folyamat lassításáért. A leendõ éghajlatvédelmi törvény koncepciója a feladatok élén az ország CO2 kibocsátásának a 2005. évi 78,568 millió tonna/évrõl 2020-ig 60 millió tonna/év értékre való csökkentését szerepelteti, majd 2050-ig ezt tovább mérsékelve 20 millió tonna/évre. Ehhez minden vonatkozásban kötelezõ kormányprogramokat kell indítani. Ezek a programok az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni ismert intézkedések széles körét tartalmaznák, kezdve a megújuló energiák növekvõ használatától, a felszínt borító természetes vegetáció megtartásától az ökoszisztémák megõrzésén át egészen például a természeti értékek és források beárazásáig, hogy értéküket nem ismerve nehogy elfecsérelõdjenek. Ide tartozna a felkészülés oktatásától a társadalmi tudatformálásig számos más tennivaló is. A K+F MOZGÓSÍTÁSA Már a koncepció is kimondja, hogy a témával kapcsolatos kutatásokra a mindenkori K+F kiadások 10 százalékát kell elkölteni. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel számos, eddig megindult hazai kutatás folytatása kötelezõ. Ilyen a VAHAVA projekt folytatásaként zajló Jedlik Ányos projekt az NKTH támogatásával, valamint az Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz elnevezésû MTA-BCE kutatócsoport által végzett munka és a 2008-ban indult VAHAVA Hálózat az eddigi kutatási eredmények számbavételére, végül az MTA Klímaváltozás és Biztonság három éves kutatási programja. K. F.
MÛSZAKI KÉPZÉS
CE jelölés – Pillanatképek (5/5.) Minõségirányítás – Új út a gépek CE-jelöléséhez Jelentõs változás a gépek CE jelölésének szabályai között, hogy a 2009.12.29-tõl érvénybe lépõ 2006/42/EK direktíva (16/2008 (VIII. 30.) NFGM r.) lehetõvé teszi a korábban típusvizsgálatra kötelezett berendezések esetén a termékvizsgálat helyett a minõségirányítási rendszer ellenõrzését! A rendelet 4. mellékletében felsorolt gépeknél két eset lehetséges: • Ha a berendezés megfelel a vonatkozó szabványoknak, a gyártó választhat, hogy belsõ gyártásellenõrzési rendszert mûködtet, vagy EK-típusvizsgálati eljárást is végeztet, illetve teljes minõségbiztosítási rendszert mûködtet, amelynek a felügyeletét a kijelölt tanúsító szerv látja el. • Ha a berendezés nem, vagy csak részben felel meg a vonatkozó szabványoknak, a gyártó a fenti lehetõségek közül csak az utóbbi kettõt választhatja, azaz nem elegendõ csak a belsõ gyártásellenõrzési rendszert mûködtetni. Kiknek „jobb” a minõségbiztosítási rendszer ellenõriztetése a típusvizsgálatokhoz képest? Azon gyártók, akiknél több típusú berendezésrõl, vagy gyakran változó típusokról beszélünk, egyértelmûen elõnyösebb lesz a minõségirányítási rendszer ellenõriztetése, hiszen a típusvizsgálatot minden típusra és minden változás esetén el kell végeztetni, míg a minõségbiztosítási rendszer ellenõrzésének gyakorisága „nem érzékeny” a típusváltásra. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a típusvizsgálat érvényessége általában öt év, míg a minõségbiztosítási rendszer ellenõrzésére várhatóan évente kerül sor (az ellenõrzések gyakoriságát a kijelölt szervezet állapítja meg, de
elõírás, hogy háromévente teljes egészében megismételje a rendszer felülvizsgálatát). A minõségirányítási rendszernek ki kell terjednie az összes érintett géptípus tervezésére, gyártására, végsõ ellenõrzésére és vizsgálatára is. A minõségbiztosítási dokumentációnak legalább a következõket kell tartalmaznia: 1. Általános információk a gyártóról, úgy mint a • minõségbiztosítási célkitûzések, • szervezeti felépítés, • vezetõség feladatai és jogköre a gép tervezésére és minõségére vonatkozóan, 2. A gép mûszaki tervezésének leírása, beleértve • az alkalmazni kívánt szabványokat, vagy • azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy eleget tegyenek e rendelet alapvetõ egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek, • a tervezés ellenõrzési és igazolási módszereit, eljárásait. 3. A gyártási és ellenõrzési folyamatok leírását, beleértve • az alkalmazott technológiai eljárásokat, • a gyártás elõtt, közben és után elvégzendõ ellenõrzési és vizsgálati eljárásokat (módszer, gyakoriság, felelõs, eszközök) 4. A minõségbiztosítási rendszer mûködését igazoló dokumentumokat, pl. • felülvizsgálati jelentéseket, • kalibrációs feljegyzéseket, • személyzet képzettségi, képzési feljegyzéseit 5. A minõségbiztosítási rendszer mûködéséhez szükséges eszközök, berendezések meghatározását, illetve ezek fenntartásának (karbantartásának) eljárásait.
Ha jobban megnézzük, ez gyakorlatilag az ISO 9001-es minõségirányítási rendszer fõbb követelményeit fedi le. Jó lehetõség ez a sok helyen meglévõ ISO-s rendszerek felfrissítésére (esetleg hasznos tartalommal feltöltésére...)! A témával kapcsolatban keressenek bátran! Berencsi Bence ügyvezetõ BERENCSI Tanácsadó Iroda www.ce-jeloles.hu
[email protected]
Technika 2010/1
21
ATOMENERGIA
Eredményes év után a Paksi Atomerõmû A nehéz gazdasági körülmények között is sikeres tavalyi év áll a Paksi Atomerõmû mögött - derült ki Süli János vezérigazgató január 26-i sajtótájékoztatóján elmondott beszámolójából. Az erõmû villamosenergia-termelése 4,1 százalékkal nõtt és elérte a 15 474 MWh-t. Ide tartozik, hogy tavaly, utolsónak a 3-as blokk teljesítménye is megnövekedett, így az erõmû négy blokkjának teljesítménye összesen 2000 MW. Nõtt az erõmû részesedése is a hazai villamosenergia-termelésbõl, mégpedig 43 százalékra, ennek következtében a nukleáris energia nálunk a felhasznált villamos energia 37,3 százalékát tette ki. Emellett az erõmû továbbra is a legolcsóbban, 10,67 forintért szolgáltat 1kWh villamosenergiát, annak ellenére, hogy százmilliókat fizet csak a Duna-víz hûtésre való használatáért és milliárdokat fizet be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a 4 blokk teljesítményét majd 90 százalékra kihasználták (100 százalékra üzemeltetni nem is lehet, mivel minden blokkot évente egyszer le kell állítani az üzemanyag átrakás és a tervszerû karbantartás idejére).
22
Technika 2010/1
Természetesen a gazdasági üzemeltetés mellett a legfõbb követelmény a biztonság – emelte ki Süli János. 2001-2009 között 17 biztonsági jelentõséggel bíró esemény közül 15 INES 1 besorolású rendellenesség volt. Az idén a cél a meglévõ blokkok további biztonságos és gazdaságos üzemeltetése. Emellett a jövõvel is foglalkoznak. A tavalyi év egy másik eredménye volt, hogy az erõmû üzemidõ-hosszabbítási programjáról az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága határozatban szögezte le, lehetõséget lát az általa elõírt feltételek teljesítésére, így a program megvalósítására. Eszerint az 1. blokk 2012 helyett 2032-ig, a 2.blokk 2014 helyett 2034-ig, a 3.blokk 2016 helyett 2036-ig, a 4. blokk 2017 helyett 2037-ig üzemelne. Az üzemidõ-hosszabbítás megvalósíthatósági tanulmánya 20022003-ban készült el, ezt követték a környezetvédelmi engedélyek és a program hatósági ellenõrzése. A meghosszabbított üzemidõre az üzemeltetési engedélyt az érvényes engedély lejárta elõtt egy évvel kell megkérniük.
Jövõre folytatódik a Paksi Atomerõmû bõvítésének elõkészítése is a tavalyi év egyik fontos eseménye, az Országgyûlés pozitív határozata végrehajtására. A munkát az MVM „Lévai Projekt” elnevezésû projektje fogja keretbe, a paksiak célja úgy megalapozni a bõvítést, hogy eljussanak a tender kiírásáig. A vezérigazgató elárulta, csak már üzemelõ reaktortípus jöhet a bõvítésnél szóba, az is nyomottvizes rendszerû, mint a mostani blokkok, hogy a jelenlegi dolgozókból át lehessen irányítani a technológiát jól ismerõ munkatársakat az új blokkokhoz. Ilyen blokkokból, 3 generációs rendszerûekbõl már ma is van választék. Egy ilyen 1200 MW-os blokk ára 1200 milliárd forint. Véleménye szerint az MVM és a Paksi Atomerõmû két ilyen blokkot meg tud vásárolni, úgy, hogy zömében magyar kivitelezõk jussanak szerephez. A felhasznált hitel 20 év alatt visszafizethetõ, akár árammal is, a további 40 éves mûködést már nem terhelné adósság. Az elsõ blokk (5.) 2020-ban, a második (6.) 2025-ben adható át. A program végrehajtásának egyik legfontosabb feltétele is adott: a tavaly júliusi felmérés szerint a lakosság 77 százaléka ért egyet azzal, hogy Magyarországon atomerõmû mûködjön. Az erõmû fokozza a lakosság tájékoztatását, amihez felújították az erõmû népszerû Tájékoztató és Látogató Központját, elindult és a jövõben valamennyi magyar települést felkeresi a tájékoztató kamionjuk, nyilvános energetikai múzeum is létesül a telephelyen az ágazat technikai érdekességeinek, értékeinek bemutatására és tanulmányozására.
ÛRKUTATÁS A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Rádióhullámok terjedésére gyakorolt légköri hatások 1. Azok a kutatók, akik a Föld körüli térséggel foglalkoznak, már régóta hangoztatják, hogy a légkör felosztása különbözõ tartományokra pl. alsó légkör, középsõ légkör, felsõ légkör, sõt ionoszféra és magnetoszféra nem jelentheti azt, hogy ezeket a légköri tartományokat egymástól függetlenül lehet tanulmányozni. Csak példaként a Nap hullámtermészetû, elektromágneses sugárzása a közbeesõ tartományokon keresztül jut el a Föld felszínéig. Ezek a tartományok az összetételükben szereplõ gázok tulajdonságaitól (sugárzáselnyelés, sugárzás kibocsátás) függõen módosítják a légkör hatására érkezõ szoláris sugárzás spektrumát (1. ábra). Ennek az a jelentõsége, hogy a légkör elnyeli, visszatartja a sugárzásnak az élõ szervezetekre veszélyes részét, védi a bioszférát. Ugyanakkor az alsó légkörben az idõjárási folyamatokkal kapcsolatban is fellépõ jelenségek, elsõsorban a légköri hullámok hatása a felsõ légkörbe is eljuthatnak és ott az ionoszférában és az ionoszférán keresztül a magnetoszférában is nyomon követhetõk. A következõkben egy olyan jelenségrõl számolunk be, amely a rádióhullámok terjedésével kapcsolatban ezekre az összefüggésekre kíván rámutatni. AZ
IONOSZFÉRA
F
TARTOMÁNYÁ-
BAN ÉSZLELT TÉLI ANOMÁLIA Régóta ismert jelenség az ionoszféra F tartományában az a jelenség, ame-
lyet téli anomáliának neveznek. Ez eredményeként töltésüket oxigén, azt jelenti, hogy a téli hónapokban vagy nitrogén molekulák veszik át, az északi félgömbön nagyobb az így O+ és NO+ ionok keletkeznek. elektronsûrûség, mint a déli fél- Ugyanis a töltésátadással járó regömbön a téli hónapokban. Ez te- akció sebessége nagyobb, mint az hát egy észak-déli aszimmetriát je- oxigén ionok és elektronok közötlent. A téli anomáliát avval próbál- ti rekombinációé. A második lépták magyarázni, hogy az a Föld csõben ezek az ionok semlegesíNap körüli pályájával magyaráz- tõdnek elektronokkal történõ reható, amennyiben a Föld az északi kombináció útján. Az F tartofélgömb téli hónapjaiban köze- mányban tehát a semleges légkör lebb van a Naphoz, mint a déli fél- befolyásolhatja az elektronsûrûség gömb téli hónapjaiban. Ez az alakulását. Mivel az F tartomány északi félgömb számára ionizáló magasságában a semleges légkör sugárzás-többletet jelent, amely az összetételében gyakorlatilag az elektronsûrûség növekedését idézi oxigén atomok koncentrációja a elõ. Az elektronsûrûségnek az io- meghatározó, ez azt is jelenti, nizáló sugárzás növekedése követ- hogy a légkör sûrûségét is az oxikeztében létrejövõ növekménye gén atomok határozzák meg. A légkör szerepe a rádióhullámok azonban lényegesen kevesebb, terjedését befolyásoló ionoszféra mint azt a mérések mutatják. A mesterséges holdak segítsé- kialakulásában elsõdlegesen a léggével végzett mérések az elektro- kör és a Napból érkezõ elektromosan semleges légkör sûrûségé- mágneses és részecske sugárzás köben is észak-déli aszimmetriát mutattak ki. Ez a felfedezés – úgy tûnik lendületet adhat a téli anomália eredetének a megállapítására irányuló kutatásoknak. Az ionoszféra F tartományában ugyanis a töltések semlegesítõdése két lépcsõben történhet. Az elsõ lépcsõben az F tartományban az ionok többségét alkotó atomos oxigén ionok (O+), amint várható lenne nem elektronokkal rekombinálódnak, 1. ábra. A Napból érkezõ elektromágneses sugárzás hanem töltéscsere reakció spektruma a légkörön kívül és a tengerszinten Technika 2010/1
23
S O R O Z A T
ÛRKUTATÁS
zötti kölcsönhatásban nyilvánul meg. A semleges légkör összetételének kialakulásában fontos szerepe van a kémiai reakcióknak. Az így kialakuló összetétel határozza meg az ionoszférában az ionok típusát, vagyis elsõ közelítésben az ionoszféra összetételében csak olyan ionok fordulhatnak elõ, amelyeknek töltéshordozója, semleges atom, vagy molekula a semleges légkör összetételében is elõfordul. A semleges légkör összetételében szereplõ atomok, molekulák közül csak azok válhatnak ionná, töltéshordozóvá, amelyeknek az ionizációjához szükséges energia rendelkezésre áll az adott magasságba eljutó szoláris elektromágneses illetve részecske (korpuszkuláris) sugárzásban. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a keletkezett ionok átalakulhatnak, a töltéshordozó ionkémiai reakciókban megváltozik. Végsõ soron ezek a reakciók határozzák meg az ionösszetételt. Az ionösszetétel az ionoszférában a magasság növekedésével egyszerûsödik. Míg a 100 km alatti magasságokban bonyolult szerkezetû ionok (nemcsak pozitív, hanem negatív ionok) szerepelnek, addig e felett a magasság felett csak néhány molekuláris, illetve atomos ion fordul elõ. Ez az ionösszetételben létrejövõ változás a semleges légkör összetételében létrejövõ változásnak tulajdonítható. Ugyanis
mintegy 100 km magasság felett megindul a Föld nehézségi erõterében a semleges légkört alkotó atomok molekulák atom, – illetve molekulasúly szerinti elkülönülése. Minél kisebb az atomsúly annál lassabban csökken a koncentráció (2. ábra). 100 km alatti magasságokban a turbulens mozgások biztosítják az összetétel állandóságát. A semleges légkör sûrûsége ugyan a magasság növekedésével exponenciális csökkenést mutat, az összetevõk aránya nem változik. A semleges légkör fent említett viselkedésében szerepet játszik a hõmérséklet is. Ugyanis a légköri gázkeverék sûrûsége, az egyes összetevõk koncentrációja a hõmérséklettõl függ, minél nagyobb a hõmérséklet, annál nagyobb a sûrûség egy meghatározott magasságban. Ez a légkör hõmérsékletnövekedés által okozott tágulásának a következménye. Az ionoszférában az ionösszetétel tehát a semleges légkör összetétel-változásán keresztül a légkör hõmérsékletétõl is függ. Ez az összefüggés azonban nem ilyen egyszerû. A semleges légkör hõmérséklete egy energiaátadási folyamat végeredménye. Az energiaátadás egyrészt közvetlenül a szoláris elektromágneses sugárzásban terjedõ, hullámhosszúságtól függõ energiának a levegõ összetétele által meghatározott elnyelõdésével, másrészt közvetve az ionizációnál keletkezõ elektronoktól indul el. Mivel a légkörben, elsõsorban annak felsõ részében a szoláris elektromágneses sugárzás hozza létre az ionizációt, ezt a folyamatot fotoionizációnak, az ennek során keletkezõ elektronokat fotoelektronoknak nevezik. Bencze Pál MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, 9400 Sopron, Pf. 5. e-mail: 2. ábra. A semleges légkör összetételének a változása a
[email protected] magassággal
24
Technika 2010/1
AS 9100 Ûr- és Repülõipari minõségbiztosítási rendszer bevezetése Magyarországon
Az AS 9100 (Aerospace 9100) minõségbiztosítási rendszer elterjedése hazánkban 2007-ben kezdõdött, amikor a Hungarian Aviation Industry Foundation (HAIF) és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közösen elindította a programot. A programban 2007-ben 10, 2008-ban pedig 12 cég vett részt, melynek eredményeként mára mintegy 20 hazai vállalkozás szerezte meg ezt a tanúsítást. Ezek között vannak repülõgép fejlesztõ és gyártó, ûripari, elektronikai, szoftverfejlesztõ, forgácsoló és mérnöki szolgáltatást végzõ cégek is. A program idén zárul, de további 10-12 high-tech cég vehet részt az utolsó fordulóban és élvezheti a 90 %-os állami támogatást. Az iparágban ez a minõségbiztosítási rendszer a belépõ, e nélkül a jövõben a beszállítók már nem számíthatnak megrendelésre. Március végéig pályázhatnak azok a KKV-k, melyek fejlesztéssel, gyártással, mérnöki szolgáltatással foglalkoznak, és szeretnének diverzifikációval bekerülni az ûriparba, vagy a repülõiparba. További információt az érdeklõdõk a HAIF honlapján www.haif.org találhatnak.
