CONSTRUMA. 53. évfolyam, szám 700 Ft

700 Ft

A M U R ST N O C

53. évfolyam, 2010. 3. szám

TARTALOM

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480 Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

E

SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK

Aprit-Hungary Kft. Bakony-Plast Bt. BauMix Kft. Burger Bau Kft. Elettrico Kft. Horn Hungexpo igus Imbusz Trade Kft KSB Ladányfém Kft. ProjectZone 2010 Saia-Burgess Tondach Tooltechnik Transact-60 Kft. Trans-Ady Kft. Vaillant V-Fém Kft. Welser Profil

7 7 19 16 16 B4 27 B1, 8 7 B2, 17 7 26 24 B3, 18 7 16 16 22 7 14

KRÓNIKA Próbaüzem az új, csepeli szennyvíztisztítóban Elmaradt a klímatörvény Legjobb K+F együttmûködõ Spin-off cég a Dunaújvárosi Fõiskolán Agilent-laboratóriumok a BME-n Új szabályozás a fémkereskedelemben Gyógyszerkassza vagy kutatás?

2 2 2 2 3 3 3

GAZDASÁG I. e. azaz adószámítás elõtt

4

INNOVÁCIÓ Innovációs díjak átadása a Parlamentben Jedlik Ányos-díjasok, 2010

5 6

SIKERTÖRTÉNET Fejlõdés a válság ellenére

FÉM-

8 ÉS GÉPIPAR

A fémek tudós professzora

12

CONSTRUMA Folyamatintegrált szalagvastagság optimatizálás Innovatív szivattyútechnika a hõközlésben TONDACH: új gyár, új tetõcserepek BauMix: hõszigetelés, üregkitöltés könnyûbetonnal Korszerûbb gázkészülékek – magasabb energiahatékonyság Tovább fejlõdik az üvegbeton Szabályozás, vezérlés Saia-Burgess módra

14 17 18 19 22 23 24

EXPO ProjectZone 2010 Ipar Napjai 2010

26 27

INFORMATIKA VMWare View 4-re hangolt virtuális PC-k

28

BIZTONSÁGTECHNIKA Innovatív Axis hálózati hõkamerák

29

ATOMERNERGIA Atomenergia a villamosenergia-ellátásban

30

ÛRKUTATÁS Hazai kutatóhelyek és ûripar, orosz alkalmazási holdak Meteorok, aszteroidák földközelben

31 32

KRÓNIKA

PRÓBAÜZEM

AZ ÚJ, CSEPELI SZENNYVÍZTISZTÍTÓBAN

Év eleje óta teljes próbaüzemmel mûködik a felépült Központi Szennyvíztisztító Telep, így már naponta negyedmillió köbméter biológiailag tisztított víz kerülhet a Dunába. A Buda szennyvízének javarészét szállító budai Duna-parti fõgyûjtõcsatorna egy részét már decemberben átadták, azóta mûködni kezdett a kelenföldi átemelõtelep és több mellékcsatornát is rákötöttek a rendszerre. Addigra a pesti oldali szennyvíz teljes mennyisége is az új, csepeli telepre került. A telepen már kilenc biológiai vízvonal üzemel, további hárommal várják majd a teljes budai vízmennyiséget. A telep a szennyvíziszapból keletkezõ biogázt is hasznosítja a gázmotorokkal, jelenleg elektromos áram igényük 30 százalékát ezzel biztosítják. Az üzemet idén augusztusban adják át, ezután száraz idõben 350 ezer köbméter/nap, csúcsüzemben 525 ezer köbméter/nap lesz a bilógiai tisztítási kapacitása. Eddig a fõváros szennyvízének mintegy fele biológiai tisztítás nélkül került a Dunába, most ez lecsökken 5 százalékra. A beruházás költsége 428,7 millió euró, amelynek 65 százalékát az EU, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát a fõváros állja. A Dunába vezetõ 15 csatárnanyílás ezentúl csapadékvizet és a termálgyógyfûrdõk vizét továbbítja a Dunába.

2

Technika 2010/3

Elmaradt a klímatörvény Az Országgyûlés utolsó, február 22-i ülésén mégsem fogadta el az éghajlat védelmérõl szóló kerettörvényt (idei 2. számunkban írtunk róla ), mert végülis nem terjesztették a Ház elé, az egyébként az MSZP, Fidesz és KDNP által támogatott javaslatként. A visszahátrálás egyik oka a társadalmi szervezetek megosztottsága volt a törvénytervezet célkitûzéseit illetõen: az ipar képviselõi az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális és gyors csökkentésével gazdasági nehézségeket jó-

soltak. A törvény szerint Magyarországnak az 1990. évi bázishoz képest 2020-ig 40, 2050-ig 80 százalékkal kellett volna csökkenteni a kibocsátást. Bár a gazdasági szerkezet korszerûsödésével 2005-re ebbõl az ország már 23 százalékot teljesített és ez a szám 2008-ra meghaladta a 30 százalékot is, mégis sokan irreálisnak ítélték a vállalást. Eddig Európában csak Nagy-Britanniában és Skóciában lépett életbe ilyen klímatörvény, de 17 országban folyik a jogszabály elõkészítése.

Legjobb K+F együttmûködõ Az év legjobb vállalata a K+F együttmûködésben a sanofi-aventis Chinoin lett az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. értékelése szerint. A sanofi-aventis a Chinoin 1991. évi akvizíciója óta elkötelezetten törekszik magyarországi K+F kapacitásainak fenntartására és bõvítésére. 350 magasan képzett kutatójával, tavaly a hazai árbevétele 22 százalékának a K+F-re való fordításával az egyik leginnovatívabb

piaci szereplõ. Miután megállapodott a BME kémiai technológiai tanszékével egy kihelyezett képzésrõl, most az ELTE-vel a gyógyszergyártással és gyógyszerkutatással kapcsolatos programok támogatásáról kötött együttmûködési megállapodást. Eszerint sz ELTE kutatói, szakemberei közremûködnek majd a gyógyszercég tudományos projektjeiben, a gyár támogatást ad gyógyszerkutató mesterszak indításához.

Spin-off cég a Dunaújvárosi Fõiskolán A Dunaújvárosi Fõiskola a 3,2 milliárd forint értékû fejlesztése keretében beszerzett eszközök és a már meglévõ K+F kapacitása hasznosítására egy innovatív kisvállalkozást hozott létre. Az Ecotech Zrt. a fõiskola erõforrásaira alapozva versenyelõnyt kíván szerezni az élenjáró technológiák alkalmazásában és fejlesztésében a hazai piacon. Ebben a fõiskola részérõl az oktatók, hallgatók egyaránt résztvesznek. Több ipari partnerrel ter-

vezik az együttmûködést, elsõnek a Videotonnal, amelynek vezetõi egy ipari tudásbázis kinevelése érdekében vállalták a partnerséget a felsõoktatási intézménnyel. Elsõsorban autóipari és elektronikai innovációkhoz való összefogásra vállalkoznának.

KRÓNIKA

Agilent-laboratóriumok a BME-n A világ legnagyobb elektronikai mérõmûszer-gyártójaként ismert Agilent Technologies nevében Hans-Jürgen Bochtler kereskedelmi igazgató újabb eszközöket és mérõmûszereket adott át a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén, illetve a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén mûködõ laboratóriumok részére március 17-én. A HewlettPackard teszt- és mérõmûszerrészlegének jogutódjaként, az Agilent Technologies kiemelten támogatja az oktatási intézményeket. Így mérõmûszerek vásárlásakor komoly kedvezményt ad, de folyamatosan létrehoz magas színvonalú oktatási anyagot is, mely a vállalat honlapján bárki számára hozzáférhetõ. Az anyagok aktualitását az Agilent piacvezetõ szerepe

mellett kiemeli, hogy a vezetõ mérõmûszer-gyártó részt vesz a legtöbb olyan szakmai bizottságban, amelyek feladata a legújabb szabványok kidolgozása. A BME idén került az Agilent által kiemelten támogatott oktatási intézmények körébe. A Villamosmérnöki és Informatikai Karnak mind az öt alaplaboratóriumát Agilent mûszerekkel szerelték fel. Az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék mérõáramköröket kapott, amelyek elõsegítik az FPGA oktatásával kapcsolatos mérési feladatok elvégzését. A Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék részére vektor szignál analízis (VSA) és VEE programot biztosítottak. Az elõbbi a digitálisan modulált jelek vizsgálatát, míg az utóbbi vezérlési feladatok és adatfeldolgozás elvégzését teszi lehetõvé.

Új szabályozás a fémkereskedelemben Január végétõl új szabályozás lépett érvénybe a fémkereskedelemben a fémekkel kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében. Az eredeti, szigorúbb elõírásokat a szakmai szervezetekkel való egyeztetéseket követõen módosították, így a kereskedelem engedélyezésének határidejét meghosszabbították, lehetõvé téve, hogy január elseje után is mûködhessenek a kereskedõk; elvetették az ipari eredetû fémhulladékok tárolási kötelezettségét és 15 nap helyett 6 napig lesznek kötelesek a lakossági fémhulladékot tárolni. Enyhítették a kötelezõ pénzügyi biztosítékokra vonatkozó elõírásokat is. A VPOP a szakma képviselõinek tett ígérete szerint a kezdeti idõszakban csupán figyelmeztetéssel igyekszik majd segíteni a hulladékkezelõ cé-

geket az új jogszabályok helyes alkalmazásában. A fémlopások, az illegális fémkereskedelem megszüntetése a szakmának is érdeke, ám a kereskedõk még az enyhített követelményeknek is csak beruházásokkal (például konténerek, szoftverek) és nagyobb adminisztrációs terhek vállalásával tudnak majd eleget tenni.

GYÓGYSZERKASSZA VAGY KUTATÁS?

Az Egészségbiztosítás egy nemrég elfogadott törvény alapján arra kötelezné a hazai gyógyszergyártókat, hogy készítményeik árát az Európában alkalmazott öt legalacsonyabb árhoz igazítsák. A szakma tiltakozásában kifejtette, az állam az intézkedéssel sokkal többet veszít a többmilliárdos gyógyszerkassza kiegészítésénél néhány százmillió forinttal. Az árcsökkentés nemcsak a gyógyszergyárak bevételeit csökkentené, s ezzel adóbefizetéseiket, hanem ezek a zömében exportorientált vállalatok az exportjukért is kevesebbet kapnának, így az állam exportbevételeinek egy részétõl is elesne. Például az intézkedés egyik sérelmezõje, a Richter tavaly különbözõ adók formájában összesen 24 milliárd forintot fizetett be az államkasszába, kisebb pénzügyi eredménye következtében az adója több milliárd forinttal lehet kisebb, ráadásul kutatás-fejlesztésre is kevesebbet költhet. Mint Bogsch Eric, a gyár vezérigazgatója aláhúzta: a magyar gyógyszeripar a válságban megõrizte a munkahelyeket, fokozta exportját, így igazságtalan sújtani ilyen lépésekkel. Egyébként tavaly 14 milliárd forint maradt a gyógyszerkasszában, így megszorításra nincs is szükség.

Technika 2010/3

3

GAZDASÁG

I.e. azaz adószámítás elõtt Kétségtelenül, az adók csökkentése napjaink egyik központi témájává nõtt, a gazdaság területérõl átkerült a politika mezejére is. Ennek ellenére, a vállalkozási adók mértékét ritkán ítélik meg objektíven, minden adatot, körülményt figyelembevéve, nem mintha így kedvezõbb képet kapnánk róluk, de árnyaltabbat minden bizonnyal. Tény, hogy Magyarországon a jövedelem- és vagyonadók a GDP százalékában Európában középszinten vannak, a régióban viszont a legmagasabbak. Ez az EU 27-eknél 13,1 százalék, nálunk 10,6 százalék, viszont a csehek és a lengyelek (8,6), románok (6,9), szlovákok (6,4) bolgárok (6,3) alattunk vannak. Már más képet mutat, ha kiemeljük a társasági adókat. Nálunk ez szinte a legalacsonyabb, 16 százalék. Még az iparûzési és más adókkal együtt is 20,5 százalék, a szlovákiai és lengyelországi 19 százalékkal szemben. Mégis a hazai összelvonások miatt egy közepes vállalat a megtermelt haszonnak csak 40-50 százalékát „viheti haza”, a hasonló szlovákiai cég a 81 százalékát! Az összehasonlítás tehát egyértelmûen hátrányos a számunkra, de vajon adatok puszta egybevetése nem alma és körte összehasonlítása, mint azt ma már egyre több közgazdász is vallja? Hiszen ezekhez az adatokhoz minden ország más-más úton, például igen különbözõ szociális, egészségügyi ellátórendszert mûködtetve jut el. AMIBEN

NEM VAGYUNK SEREG-

HAJTÓK A Magyarországot „sereghajtóként” aposztrofálók elfelejtkeznek arról, hogy nálunk a

4

Technika 2010/3

régiós átlagnál 4,2 százalékkal többet költenek szociális védelemre, vagyis nyugdíjakra, családtámogatásra, a munkanélküliek ellátására. Például még a válság elõtt a nyugdíj nélkül vett szociális kiadások nálunk a GDP 7,7 százalékát tették ki, a többi „visegrádi” országban átlagban a 4,2 százalékot. Szlovákiában még az euró bevezetése érdekében drasztikusan csökkentették a szociális kiadásokat, így a családi pótlékot, megszûnt számos ártámogatás, bezártak sok kórházat, rendelõintézetet, bevezették az azóta eltörölt vizitdíjat, emelték a nyugdíjkorhatárt. Azóta is a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását az állam nem támogatja, nálunk igen; a tb-járulék 35 százalék a mi 29 százalékunkkal szemben. Lengyelországban még arra is rákényszerülnek, hogy a nyugdíj adóköteles jövedelemnek számít, szja-t és tb-járulékot fizetnek utána. Mindez persze nem vigasztal bennünket, de jó tudni. A

SZOCIÁLIS KIADÁSOK TERHÉ-

Felvetõdik, dehát hogyan lehetne mégis az adókat lecsökkenteni, különösen a munkaerõre rárakódó terheket? Azt mondják, ettõl lendülne fel a gazdaság – persze, majd ha a válság is elmúlik. Az adók és a gazdaság összefüggése a tyúk és a tojás kérdése, hiszen az adócsökkentéssel kiesõ állami bevételeket – ez, ha a régiós adószint elérését akarjuk, évi legalább 4000 milliárd forint – javarészt a gazdaságnak kell pótolnia, hiszen a másik út, a szociális ellátás megnyirbálásának lehetõsége igen korlátozott. Jellemzõ erre, hogy a 13. havi nyugdíj és bér megszüntetésével bár megállt a nyugdíjösszeg GDPbeli részarányának 2000 óta tartó növekedése, de így is ez a részarány nem csökkent. Az elemzõk

RE?

az adórendszeren kívül egyre inkább másutt is keresik a megoldást a gazdaság élénkítésére. TERMELÉKENYSÉG O KTATÁS , Mindenekelõtt az oktatást említik, amely ma Magyarországon maradéktalanul nem képes elegendõ, a korszerû ipar és szolgáltatások által igényelt szakmunkást, közép- és felsõfokú szakembert (mellesleg jövendõ adóalanyt) kibocsátani, és nem az intézmények ellátatlansága, hanem az iparral ápolt elégtelen kapcsolata miatt. Ijesztõ a fiatalok távolmaradása a reál-pályáktól, (egyhamar a fizikát a testnevelõ tanárok fogják tanítani – mondják), az egyetemeken pedig alig elégséges a bolognai rendszert mûködtetni, amely csupán a diplomák európai érvényességét biztosítja, de állásokat nem, különösen Magyarországon, ahol csak a keresett szakmákban lesz felvétel. A munkára, életre nevelõ oktatás nélkül egyébként is kár lenne adót csökkenteni, hiszen lassan a termelõ vállalkozásoknak nem lesz kire az alacsonyabb járulékokat fizetni. Mások nem alaptalanul vallják, hogy a mai adóterhek mellett is a magasabb termelékenység megnövelheti a magyar vállalkozások versenyképességét, ehhez viszont az innovációjukat kellene jobban támogatni és talán nem puszta protekcióval segíteni õket a közbeszerzéseknél, amivel csak még több külföldi befektetõt adnánk át az adórendszerük miatt „irigyelt” országoknak. K. F.

INNOVÁCIÓ

Innovációs díjak átadása a Parlamentben A 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjban a Paksi Atomerõmû Zrt. részesült az általa megvalósított „Teljesítménynövelés a Paksi Atomerõmû blokkjain” c. innovációért. A díjat Süli János, a paksi atomerõmû vezérigazgatója vette át. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2009. évi Ipari Innovációs Díjában a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. részesült, az erõmûvi alkalmazásra kifejlesztett új típusú hegesztettházú kettõsbeömlésû szivattyúért. A 2009. évi Agrár Innovációs Díjban (FVM) az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. részesült az általa kifejlesztett és megvalósított B1-15 és B2-15 típusú szárítóberendezések felújítására alkalmazható IKR-F3 energiatakarékos adapterért. A 2009. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban (KvVM) a FUX Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. részesült a kompenzált mágneses terû energiatakarékos vezetõ sodronyok termék- és gyártásfejlesztéséért. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2009. évi Technológiai Innovációs Díjában a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. részesült a PORTIRON® Termékcsaládért. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2009. évi Innovációs Díjában az Electrolux Lehel Kft. részesült az ultra one – a valaha épített legjobb porszívó és tartozékrendszerért. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2009. évi Innovációs Díjában a Teva Gyógyszergyár Zrt. részesült az általa fejlesztett és gyártott szellemileg független generikus pravastatin hatóanyagért. Az Iparfejlesztési Közalapít-

vány 2009. évi Szervezési Innovációs Díjában az Electrolux Lehel Kft. részesült az ultra one – a valaha épített legjobb porszívó és tartozékrendszerért. A Magyar Innovációs Szövetség 2009. évi, a legeredményesebb, újonnan alapított innovatív kisvállalkozásnak járó Innovációs Különdíjában a Hedz Magyarország Kft. részesült az általa megvalósított „iziSHOP mTicket és eTicket elektronikus menetjegy” c. innovációért. A bírálóbizottság által kiemelt elismerésben részesített innovációs teljesítmények: • Napenergia hasznosítása hûtésre és fûtésre (TESCO Global Áruházak Zrt., Budaörs) • Tudásmenedzsment eszköz kifejlesztése az európai rendõrség számára, bûnmegelõzés és bûnüldözés támogatására (MONTANA Tudásmenedzsment Rendszerintegrátor és Szoftverfejlesztõ Kft., Budapest) • Környezet orientált talajmûvelési technológia (3E) és géprendszer (SEED-IMEX Kft., Kisbér) • Intelligens autópálya felügyelet (Intellio Kft., Budapest) • Porotherm Profi termékcsalád, Dryfix építési technológiával (Wienerberger AG és magyarországi leányvállalata: Wienerberger Téglaipari Zrt., Budapest) • Oncothermia fejlõdése a rákgyógyászatban, új készülékek kifejlesztése (OncoTherm Innovációs és Kereskedelmi Kft., Páty)

NAGYDÍJ TELJESÍTMÉNYNÖVELÉSÉRT A Paksi Atomerõmû Zrt. Innovációs Nagydíjban részesülõ innovációja mind a négy paksi áramtermelõ blokk teljesítményét 500 megawattra emelte, ezzel 134 MW új, szén-dioxid kibocsátástól mentes atomerõmûvi kapacitás létesült, meglehetõsen alacsony, 30,6 millió Ft/MW fajlagos beruházási költséggel. Ezzel a hosszú évek átlagában jellemzõ 14.032 GWh villamosenergia termelést 2009-ben 15.427 GWh-ra növelték. Mivel november 23-án az utolsó, harmadik blokk is elérte a 108 százalékos teljesítményemelkedést, a négy blokk összteljesítménye 2000 MW-ra bõvült. Mindezt az erõmûben felgyülemlett üzemeltetési tapasztalat, a szerkezeti anyagok tudományos vizsgálata, korszerû számítási és mérési módszerek alkalmazása tette lehetõvé a szakmérnökök kreatív, felelõsségteljes munkáján kívül. A 4,1 milliárd forintból megvalósított teljesítménynöveléssel 2006-2009 között összesen 13,9 milliárd forinttal nõtt az erõmû árbevétele, ezzel is tartani tudta a kibocsátott áramának átlagosan is legolcsóbb kilowattonkénti árszintjét, amellett, hogy a megnövelt kapacitás elõsegíti a klímavédelmi célok teljesítését is, mivel az atomerõmû nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, a fejlesztés hozzásegít a fogyasztói árak alacsonyabb szinten tartásához is. Érdekesség még, hogy ezzel az innovációval annyi oxigén takarítható meg, mint amennyit a magyarországi erdõk 6 százaléka termel.

Technika 2010/3

5

INNOVÁCIÓ

Jedlik Ányos-díjasok, 2010 Bendzsel Miklósnak, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnökének és Németh Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fõtitkárának a köszöntõje után adták át március 12-én az idei Jedlik Ányos-díjakat az MSZH-nál. Az MSZH elnökének a kezdeményezésére az ipari és kereskedelmi miniszter által 1996-ban a kimagaslóan sikeres feltalálói, valamint a kiemelkedõ színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére alapított díjat 2010-ben az alábbiaknak ítélték oda: Jamrik Péter villamosmérnöknek, a Novofer Távközlési Zrt. vezérigazgatójának, aki a Novofer Alapítvány létrehozójaként két évtizede szervezi a kiemelkedõ súlyúvá vált Gábor Dénes-díj intézményét, és mûködésével hozzájárult az iparjogvédelmi tudatosság javulásához; Molnár Imre vegyésznek, magyar és európai szabadalmi ügyvivõnek, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetõjének, több évtizedes értékteremtõ szerves- és gyógyszerkémiai tárgyú találmányokkal és iparjogvédelmi peres ügyekkel kapcsolatos munkásságáért és meghatározó jelentõségû nemzetközi szakmai szervezõi tevékenységéért; Orbán Gyula vegyészmérnöknek, a CHEMOR Kft. igazgató-tulajdonosának, a K+F-re és szakértõi munkára szakosodott társaság legfontosabb munkaterületét képezõ humán és állati gyógyhatású készítmények fejlesztéséért, aki különösen jelentõs tudományos és üzleti sikereket ért el az alkotótársaival együtt kidolgozott, világviszonylatban is új méhészeti készítményeivel, találmányainak hasznosítására pedig

6

Technika 2010/3

2007-2009 között üzemet építettek; Szabó Zoltán okleveles gépészmérnöknek, a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. elnöki tanácsadójának, korábbi elnökének, aki négy évtizeden át kulcsszerepet játszott a Heller-féle erõmûvi hûtõrendszer fejlesztésében, a világ különbözõ pontjain megvalósított – több mint 9000 MW erõmûvi kapacitás hûtését ellátó– lég-kondenzációs hûtõtornyok létesítésében és továbbfejlesztésében, illetve szabadalmi bejelentések kidolgozásában; Veisz Ottó agrármérnöknek, az MTA doktorának, az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet igazgató-helyettesének, a kalászosok kutatásában nemzetközileg is elismert tevékenységéért, harminchárom növényfajta szabadalmi, illetve növényfajta-oltalmi bejelentésben nyújtott nemesítõi közremûködéséért. Honoris causa Jedlik Ányosdíjban részesült Beck Mihály akadémikus, a Debreceni Egyetem professzor emeritusa, az MTA Kémiai Kutatóintézet kutatóprofesszora. Honoris causa Jedlik Ányos-díjban postumus részesült Mayer Farkas OSB, Rátz Tanár Úr Díjjal kitüntetett szerzetes-tanár, Jedlik Ányos életmûvének jeles kutatója, aki Jedlik munkásságát és életét új dokumentumkötetben tárta fel. B. S.

A Jedlik Ányos-díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének kezdeményezésére alapították 1996-ban – jövõre lesz a díj 15 éves – a magyar szabadalmi rendszer centenáriumának évében a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedõ színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munka elismerésére. Ezen kívül az arra érdemesek honoris causa díjban részesülnek. A díjak átadása mindenkor a március 15-ei nemzeti ünnephez kapcsolódik. A díj névadója bencésrendi tanárként Gyõrött tanított, majd 1840-tõl 38 éven át a pesti egyetem fizika tanszékén mûködött. Jelentõsek voltak gyakorlati értékû találmányai (szódavízgyártó gép, osztógép, optikai rácsok) de legnagyobb eredménye az elektromágneses forgások és a dinamó-elv felfedezése volt. 1829-ben alkotta meg a világ elsõ gyakorlatban mûködõ villanymotorját, a dinamó-elektromos gép eszméjével 6 évvel elõzte meg Siemenset. Elismerést csak az 1873-as világkiállításon kapott, ahol Siemens javaslatára a Haladás Éremmel tüntették ki. Kevesen tudják, hogy olyan technikai szavaink is tõle származnak, mint a dugattyú, eredõ, huzal, nyomaték, térfogat, halmazállapot, ám az ion helyett a meneny, az anion és kation helyett a bemeneny és a kimeneny szavakat is javasolta. Találmányait nem szabadalmaztatta, ezért a nemzetközi közvélemény nem értékeli tényleges érdemei szerint. Zseniális feltalálói kvalitása mellett éppen ezért választhatta az MSZH a legnagyobb feltalálói díja névadójának, hogy a díjazott magyar feltalálók híre az õ nevét és életmûvét is tudatosítsa a világgal.

Imbusz Trade Kft. 1154 Budapest, Gábor Áron út 32/a.

Tevékenységek

• 5.6, 8.8, 10.9 csavarok mindenféle • fejkialakítással • alátétek • állványok • anyák • asztalos és kõmûves szerszámok • barkácsgép • csavarok • egyedi gyártású csavarok • ipari gépek • kertészeti kellék • kézi szerszámok • létra • mezõgazdasági gépek • munkavédelem • saválló anyagok • tûzi horganyzott csavarok • vágó, tisztító, lamellás tárcsák • vasalatok • vasúti csavarok • Vegyi árúk • zárak Márkanevek: Caramba, Makita, Metabo, Bosch, Extol, Festo, Kingtony, Stanley, Fein, Ergus, Truper, Elzett, Fischer, Mea, Nengo

Aprit-Hungary Bt. 4600 Kisvárda, Török út 34. Mobil: 70/ 771-9915 E-Mail: [email protected]

Tevékenységek • • • • •

mûanyag kupakok gyártása és forgalmazása mûanyagipari szerszámkészítés mûanyagipari szerszámtervezés pálinkás üvegkupakok üvegtisztítás

Bakony-Plast Bt.

Ladányfém Kft. 4150 Püspökladány, Táncsics utca 27. Telefon: 54/ 450-546 • Fax: 54/ 450-546 Mobil: 20/ 583-2465 E-Mail: [email protected]

Tevékenységek • • • • •

célgépek egyedi gyártás gépalkatrész gyártás hegesztett gépszerkezetek lakatosipari szerkezetek gyártása

V-Fém Kft. 3360 Heves, Vértanú u. 11. Tel./Fax: 06-30-445-186 Mobil: 06/70-315-8326

8056 Bakonycsernye, Táncsics Mihály utca 25. Mobil: 20/ 396-2095 E-mail: [email protected]

Kiemelt tevékenységek • • • • • •

bérfröccsöntés fröccsöntés fémtömegcikk gyártás mûanyag fröccsöntés mûanyagipari szerszámkészítés PVC tömlõk

Technika 2010/3

7

SIKERTÖRTÉNET

Az igus karrierje az innovációk története

Fejlõdés a válság ellenére Válaszul a pénzpiacok okozta gazdasági válságra az igus rekord-számú új terméket fejlesztett ki. Több mint 80 újdonságot, többet mint eddig bármikor, állított ki a mûanyag-specialista vállalat a Hannoveri Ipari Vásáron. A cég kölni székhelyén található gyártóüzem kereken 60 százalékos bõvítése gyakorlatilag szintén befejezõdött. „Így még racionálisabban, még gyorsabban tudunk dolgozni és egyidejûleg költségeket is megtakarítunk“, mondja Frank Blase ügyvezetõ. „Éppen most sok múlik azon, hogy 24 órán belül vagy még aznap szállítani tudjunk.“ A vállalat jelenleg Kölnben 36.000 m2 épület-alapterületen végez gyártást, tesztelést és kutatást. A gyártó területet most 61 százalékkal 29.000 m2 re bõvítettük, ehhez járul hozzá a 7.000 m2nyi környezõ épület a további gyártáshoz, mûszaki betanításhoz, valamint egy nagy logisztikai központ is. A vállalat a gyárbõvítés során átvilágította az összes területet, a marketingtõl és igazgatástól kezdve a kutatás-fejlesztésen, szerszámkészítésen és termelésen át, egészen a raktározásig és forgalmazásig.

Az igus története 1964. október 15-én kezdõdött Günter Blaseval, egy dupla garázsban, KölnMülhemben. Az elsõ húsz évben teljes technikai polimer részek szállítójaként dolgoztak. 1983ban Frank Blase elkezdi saját termékvonalát, az Energy Chain Systems és polimer csapágyak gyártását és egy üzletkötõ hálózatot kezd kiépíteni. 1985 és 2010 között a 40 alkalmazottról 1600 fõre nõ szakembereik száma, akik világszerte jelen vannak.

A kölni igus gyár közel 60 százalékos bõvítése (a szaggatott vonaltól jobbra) majdnem befejezõdött és részben már üzemel. 80.000 terméket tudunk 24 órán belül vagy még aznap szállítani.

Három dologra koncentrál az igus erõteljesen annak érdekében, hogy most azt nyújtsa vevõinek, ami különösen segíthet nekik: elõször is új, innovatív termékeket, másodszor gyors, raktárról történõ szállítást, harmadszor olyan szerszámokat, amelyekkel a vevõk technológiai költségeket csökkentenek. Frank Blase: „A nehéz idõkben az a jó, hogy a következõ egyszerû kérdés megfontolására késztet: Mit szeretnének a vevõk valójában? Milyen újítások hozzák a legtöbbet számukra?” A Hannoveri Vásáron több mint 80 új terméket mutatott be az igus. Frank Blase ügyvezetõ: „Ez a legjobb pillanat arra, hogy gépeket korszerûsítsünk, s ugyanakkor költséget csökkentsünk. „Pontosan erre a kombinációra van most sürgõsen szükség.”

REKORDSZÁMÚ ÚJ TERMÉK Az elsõ dolog, az új termékek. Az energiavezetés területén az igus többek közt egy olyan, szerszámgépek gyártásához szolgáló, abszolút forgácsbiztos energia-csövet állított ki, amely teljesen új konstrukciós utakat nyit meg. Egy kopás- és dörzsálló, valamint optimálisan szerelhetõ belsõ megosztást az „E4.1” univerzális energialánchoz, és egy adatátviteli száloptikát, mely az eddig realizált legkisebb hajlítási sugárral rendelkezik. Azt is bemutatták a kölniek, hogy miként lehet energiahatékony mûanyag gördülõ energialáncokkal és vezetékekkel közel 60 százalékos meghajtó-teljesítményt megtakarítani. A polimer siklócsapágyak területén a vállalat bemutatta többek közt az „iglidur X6” nano-alapanyagot is, mely

SIKERTÖRTÉNET

magas hõmérsékleten hatszor kopásállóbb, mint hasonló összetételû társai, valamint egy olyan újszerû hibrid lineáris csapágyat, amely egyszerre gördülõ és csúszó súrlódást kombinál és kenésmentes, kedvezõ költségû lineáris megoldásokat tesz lehetõvé még több alkalmazáshoz. Az ismert termékterületek mellett a kölni cég kifejlesztett egy bionikailag inspirált könnyû mûanyag-vázat is humanoid robotokhoz. NINCS IDÕ A VÁRAKOZÁSRA A második téma, a raktárról szállítás: a második igus iniciatíva a gyártásracionalizálással függ össze szorosan. Frank Blase ügyvezetõ szerint: „A raktárról történõ gyors, just in time szállítás, akár egy darabos tételnagyságban és kismennyiségi felár nélkül, éppen most, számos vevõnk számára elengedhetetlen elõfeltétel. Mindenki odafigyel likviditására, és mi ebben segítségükre vagyunk.” FOLYAMATOK ÉS KÉNYELEM Végül pedig az igus egy egész sor új internet-segédletet fejlesztett ki. Ezáltal a mûszaki beszerzõk, mérnökök és konstruktõrök folyamat költségeket takarítanak meg – ez a harmadik iniciatíva – és további kényelmet kapnak. Ilyen például az energialáncok új élettartamszámítása, a „DryLin” lineáris rendszerek 3D-CAD-del kombinált élettartam-számítása, valamint új, ill. jelentõsen javított termék-keresõk és konfigurátorok szinte valamennyi termékcsoportot illetõen. További új eszköz többek közt a szállítási határidõ jelzése az online-katalógusokban, a vevõspecifikus online-katalógusok, valamint az alkalmazásokra és megfelelõ termékekre irányuló gyorskeresõ funkcióval ellátott ágazati oldalak.

bevezette a Macintosht, kezdett el az igus GmbH polimer-siklócsapágy gyártásra specializálódott cég koncentráltan saját anyagkutatással foglalkozni. A fröccsöntéssel igen jól elérhetõ vékonyabb falvastagságok mellett ettõl kezdve kompaundált anyagokból kiindulóan folyamatosan új alapanyagokat fejlesztettek ki. Így keletkezett az „iglidur“ mûanyag siklócsapágy program: olyan kenés- és karbantartásmentes gépelemek, melyek ma milliószámra váltanak ki olajozandó és zsírozandó fémperselyeket és amelyeknek élettartama elõre kiszámítható. „Nem az igus a mûanyag siklócsapágy feltalálója”, meséli Gerhard Baus cégvezetõ, „alapjában véve a nylon tulajdonságainak felfedezéséhez köthetõ. De bizonnyal mi vagyunk az a vállalat, amelyik a korszerû polimer siklócsapágyak felé vezetõ trendet a legerõteljesebben szorgalmazta.” Ma, 2010 áprilisában, az igus rendelkezik világszerte a legnagyobb programmal a tribo-optimalizált mûanyag siklócsapágyak, gömbcsuklók és lineáris csapágyak terén. A kölni cégnél több mint 10.000 cikk kapható raktárról, 29 különbözõ alapanyagból szinte minden alkalmazáshoz. A spektrum az univerzálisaktól az élelmiszergyártáshoz megfelelõ minõségûeken át egészen a magas hõmérsékleti és víz alatt használható csapágyakig terjed. Az igus saját fejlesztésû elnyûhetetlen „iglidur” -mûanyagait állandó tesztelésnek vetik alá – évente több mint 8.000 tesztvizsgálat során – tartósságot, súrlódást és kopást illetõen. Így a 25 év alatt egy egyedülálló, a cég tulajdonát képezõ adatbázis jött létre a polimerek tribológiai sajátosságait illetõen. ELTOLT

25

ÉVE

KORSZERÛ

MÛANYAG

Pontosan 25 éve, 1984-ben, amikor az Apple

SIKLÓCSAPÁGYAK

ALKALMAZHATÓSÁGI HA-

„IGLIDUR J3” ÉS „IGLIDUR X6” A legújabb összetételeket a legaktuálisabb anyagtudományi ismeretek segítségével TÁROK

–

ÚJ:

25 éve karbantartás-mentes „iglidur” mûanyag siklócsapágyak: az igus anyagkutatói folyamatosan új, még jobb alapanyagokat fejlesztenek ki az anyagösszetétel változtatásával.

Permanens alapanyag-kutatás: az igus új nanorészecskés „iglidur X6” mûanyag siklócsapágyai hatszor kopásállóbbak az „iglidur X”-bõl készült csapágyaknál.

Már alkalmazásban vevõinknél: új helykímélõ „Triflex RS”-rendszer, itt rászerelt elosztószekrénnyel.

alkotják meg, alaposan bevizsgálják, majd piacérett állapotig érlelik tovább. Gerhard Baus: „Állandóan egyre messzebbre akarjuk kitolni a polimer siklócsapágyak alkalmazási határait.” A Hannoveri Vásáron ezzel összefüggésben többek közt a „iglidur X6” (nanorészecskés alkalmazása magas hõmérsékleten hatszor kopásállóbb, mint az „iglidur X”) valamint az „iglidur J3” (300 százalékkal kisebb kopás az „iglidur J”-hez képest) új alapanyagokat mutatta be a vállalat. A 25 éves „iglidur”-jubileumhoz kapcsolódva emellett kereken 250 alkalmazási példát tettek fel az Technika 2010/3

9

SIKERTÖRTÉNET

internetre a www.igus.eu/250 cím alatt. „Ezeken a példákon keresztül mutatjuk meg”, mondja Gerhard Baus, „hogy a kenésmentes siklócsapágyak miként takarítanak meg költségeket és hogyan javítják a technikát.” ROBOTTECHNIKA: ÚJDONSÁG AZ ENERGIA- ÉS ADATELLÁTÁSBAN A robotok energia- és adatellátásának területén több új fejlesztéssel jelentkezett a kölni igus GmbH cég a Münchenben rendezett „Automatica” vásáron. A vállalat most „Triflex RS” néven egy új univerzális modult fejlesztett ki speciálisan a szûk beépítési helyeken történõ alkalmazásokhoz. E készlettel a „Triflex R” többdimenziósan mozgatható robot-energialáncot helykímélõ módon mindig a robotkarral párhuzamosan vezetjük, így elkerülhetõ a hurokképzõdés és a vezeték-megfeszülés a robotfejnél. A lapos kivitelû modul közvetlenül felszerelhetõ a roboton meglévõ összes rögzítési pontra. Nincs szükség elõzetes tervezési ráfordításra: az energialáncot megfelelõ hosszban lerögzítés nélkül a

A nagy ütemszámok, nagy sebességek és gyorsulások valamint nagy igénybevételt jelentõ környezeti körülmények mellett történõ érzékeny alkalmazások – különösen az energialáncok és azok vezetékeinek területén – kipróbált és tartósan mûködésbiztos rendszereket igényelnek.

10

Technika 2010/3

Legújabb tesztek az igus-technikumban: Energiahatékony energialáncokkal és „Chainflex” vezetékekkel a meghajtások teljesítményszükséglete kereken hatvan százalékkal lecsökkenthetõ.

robot elülsõ részéhez illesztjük, és csatlakozó elemenként a hatodik tengelyen rögzítjük. Csekély beépítési magasságának köszönhetõen a rendszer még akkor is alkalmazható, ha a harmadik tengelyen például egy szelepsziget vagy elosztószekrény ül. A rugósrúd-moduloknál történt új fejlesztéseken kívül újdonság a speciális védõköpenyek is, amelyek megvédik az energialáncot a folyékony fémfröccsenésektõl vagy tömítõpasztáktól. A védõköpenyek fontos szerepet játszanak forró környezeti feltételek esetén, például öntödékben, vagy festõ- és szóróberendezéseknél alkalmazott robotoknál. A védõköpenyek tépõzárral vagy gumiszalaggal vannak az energialáncra ráhúzva és így gondoskodnak a lánc hosszú élettartamáról. ENERGIAELLÁTÁS A 7. TENGELYEN A hetedik tengelyen történõ biztonságos energiaellátásra fejlesztette ki az igus az „E4.1” energialáncot. Ez nagy flexibilitást tesz lehetõvé mindenféle technológiai környezet mellett. A továbbfejlesztett nyitó- és elválasztó bordák révén a szerelési idõk akár 80 %kal is lecsökkennek. Egy gyorsreteszelés gondoskodik az erõkímélõ nyitás-zárásról még nagyon teli

láncok esetén is. Speciális ütközõk és egy „hátsó megfogás” révén a megtámasztás nélküli kinyúló hossz több mint 20 százalékkal javul. A „hátsó megfogás” nagy merevséget biztosít erõs oldalsó erõhatások esetén is. NINCS TÖBBÉ VEZETÉKEK: „DUGÓHÚZÓ”-EFFEKTUS ÉS ÁRNYÉKOLÓ-FONAT SZAKADÁS A nagy ütemszámok, nagy sebességek és gyorsulások valamint nagy igénybevételt jelentõ környezeti körülmények mellett történõ érzékeny alkalmazások – különösen az energialáncok és azok vezetékeinek területén – kipróbált és tartósan mûködésbiztos rendszereket igényelnek. Az EMC-biztosság és a busz-használó-csoportokra vonatkozó szabványok és irányelvek teljesítése ma már elválaszthatatlan alkotórészét képezi annak a követelménynek, hogy az automatizálási technikának minden körülmények között mûködnie kell. Ehhez már több mint 20 éve rendelkezésre állnak az energialánc-specialista kölni igus cég „Chainflex” vezetékei, immár több mint 900 típusban és hét különbözõ köpenyanyaggal. Ezek a speciálisan a mozgó energia-hozzávezetésekhez készülõ – állandóan tesztelt – vezetékek az adott helyhez és alkalmazási felté-

SIKERTÖRTÉNET

telekhez igazodóan vannak kialakítva. Így például kifejlesztettünk olyan vezeték-sorozatokat (Chainflex CF98, CF99), amelyeket 4xd-nél kisebb hajlítási sugár mellett sikeresen teszteltünk több mint 30 millió mozgatással, és amelyek mára már a standard megoldást jelentik számos nagy igénybevételû alkalmazásnál. A cég saját vizsgáló központjában, a legszigorúbb alkalmazási körülmények között, nagy számú párhuzamos vizsgálat-sorozatot végez. Jelenleg pl. több mint 80 vizsgálati összeállításon folynak a tesztek, melyeknek kísérleti eredményeit adatbázisokban foglaljuk össze, amelyekhez vevõink bármikor hozzá tudnak férni. ENERGIAHATÉKONYSÁG – HATVAN SZÁZALÉKKAL KISEBB FOGYASZTÁS Az energialánc-rendszerek nem csak energiát, adatokat és közegeket továbbítanak gépek-

hez és berendezésekhez. Befolyásolják ezek energiaköltségeit is. Mekkora húzó-toló erõ, azaz meghajtó teljesítmény szükséges adott sebesség mellett ahhoz, hogy egy energialáncot mozgassunk? Mennyire könnyû, de ugyanakkor stabil kialakításúnak kell lenni az energialáncoknak, hogy minél kevesebb energiát használjanak fel és lehetõleg kicsi motorok elegendõek legyenek, beleértve a meghajtásvezérlést, a frekvencia-átalakítót és a mechanikát is? A kölni igus GmbH korszerû mûanyag energialáncai és „Chainflex” vezetékei segítenek abban, hogy a gépeket energia- és költséghatékony módon lehessen betervezni és üzemeltetni. Megfelelõ anyagokkal és jól átgondolt konstrukciókkal az energiafogyasztás drasztikusan lecsökkenthetõ, amint ezt az igus energialánc és vezeték-laborjában elvégzett tesztek és mintaszámítá-

sok igazolják. Példa: hosszú mozgásutak, nagy töltési súlyok. Ha egy csúszó megoldás helyett egy görgõs energialáncot alkalmazunk, akkor lecsökken a súrlódási veszteség. A tesztek szerint olyan alapadatok mellett, mint töltöttség, lánchossz, sebesség és gyorsulás, a súrlódási tényezõt is le lehetett csökkenteni 0,3-ról 0,1-re. Az eredmény: a görgõs energialánc alkalmazása révén a hajtási teljesítmény a csúszó megoldással szemben 37 százalékkal csökkent.

KAPCSOLAT: igus® Hungária Kft. 1149 Budapest, Mogyoródi u. 32. Phone 1/306-6486 Fax 1/431-0374 [email protected] www.igus.hu

Technika 2010/3

11

FÉM- ÉS GÉPIPAR

A fémek tudós professzora Prohászka János akadémikus 90 éves „Egy hosszú és teljes élet munkásságát összefoglalni nehéz.” írja Millner Tivadarról való megemlékezésében Prohászka János (Magyar Tudomány 1989/9. száma). Így van ezzel e köszöntõ szerzõje is, hisz az egykori aspiránsvezetõ életébõl és tevékenységébõl, illetve abból a miliõbõl, amelyben az formálódott, a következõ rövid írás csak szemelvényeket emelhet ki. Az 1920. április 26-án, Budapesten született Prohászka János akadémikus életének és munkásságának vezérfonalát általában a következõ két kifejezés jellemzi: diszlokáció és technológia. MAGYARORSZÁG – DISZLOKÁCIÓS NAGYHATALOM Kezdjük az elõzményekkel. A századelõn a szilárdtest fizika egyik központi kérdése a szervetlen anyagok viselkedésének megismerése volt. Ezen irány megindulásában vitathatatlanul meghatározó szerepet játszott a röntgensugárzás felfedezése, amelynek jelentõségét érzékeltetheti az a tény is, hogy az1901-ben elsõ alkalommal kiosztott Nobel-díjat W. Röntgen kapta. A ’20-as évekre tehát megnyílt a lehetõség arra, hogy az anyagok rácsszerkezetét atomi szintekig megismerhessük. Nyitott volt még az anyagok alakváltozási folyamatának tisztázása, amelyhez az út a diszlokációk fogalmának bevezetésén keresztül vezetett. Magyarország a diszlokációk elméletében nagyhatalomnak számított, hisz Orowan Egon (Budapest, 1902. augusztus 2. – Boston, 1989. augusztus 4.) és Polányi Mihály (Budapest, 1891. március 12. – Northampton, 1976. február 22.) a Zeitstrift für Physik ugyanazon számában, 1934-ben publikálta a diszlokációra vonatkozó elképzeléseit. Orowan Egont és Polányi Mihályt nemcsak hazánk, de Európa egyik

12

Technika 2010/3

elsõ, a Hanaman Ferenc által az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-ben (1984-tõl Tungsram) 1918. április 19-én felállított kutató-laboratóriuma is összeköti. A részleg 1945-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamosipari Rt. Kutatóosztálya, majd 1950ben Távközlési Kutatóintézet névvel mûködött tovább. A munkatársak között találhatjuk a már említett Polányi Mihály és Orowan Egon mellett Bródy Imrét, Tarján Imrét, Tury Pált, Millner Tivadart is. Ez utóbbiak nevéhez a világszínvonalú, kripton töltésû, GKwolframspirálos izzólámpagyártás fûzõdik. TIVADAR HATÁSA MILLNER Prohászka János szakmai munkásságának formálódására Millner Tivadar (Pécs, 1899. március 7. – Budapest 1988. október 28.) volt hatással elsõsorban a fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságainak modern felfogása, a diszlokációs mechanizmusok szerinti tárgyalásával. Millner Tivadar volt az elsõ hazánkban, aki a Mérnöktovábbképzõ Intézet keretein belül „A diszlokációk és a fémek technológiai tulajdonságai” címmel jegyzetet írt 1954-ben. A BME Gépészmérnöki Karán 1950-ben diplomát szerzett Prohászka János a Gazdasági és Mûszaki Akadémián dolgozott mint tanársegéd, majd mint intézeti tanár. 1953-56. között Gillemot László aspiránsaként a Vasipari Kutatóintézethez került, ahol anyagtudományi érdeklõdése megerõsödött. Ebben aspiráns vezetõjén kívül feltehetõen Millner Tivadar korszerû anyagtudományi szemléletének is nagy szerepe volt.

1957-ben a „Titán hatása az acélban lezajló széndiffúzió sebességére és a betétben edzhetõ acélok tulajdonságaira” címû disszertációval kandidátusi fokozatot szerzett. E témakör nyilvánvalóan a titán ötvözésû acélok hazai elterjesztésével kapcsolatos kutatások egyik irányát képezte. Ebben az idõben a titánnal ötvözött, az Erzsébet híd újjáépítéséhez használni kívánt – változó eredményeket hozó MTA 52 típusú - acélok fejlesztése mellett az ötvözõ további alkalmazási lehetõsége is kiemelt kutatatás volt. Prohászka János témája a betétben edzhetõ acélokhoz kapcsolódott. A BME EGYETEMI TANÁRA Ezután a Híradástechnikai Kutatóintézetben (alapítva 1953-ban) a wolfram technológiai és anyagszerkezeti kérdéseivel foglalkozik – az intézet munkatársa Millner Tivadar is –, majd az 1958-ban az MTA által alapított Mûszaki Fizikai Kutatóintézet osztályvezetõje – amelynek igazgatóhelyettese nyugdíjba vonulásáig Millner Tivadar –, ahol 1962-ig dolgozik. Ez idõ alatt készíti el a már hivatkozott akadémiai doktori disszertációját. E periódust számos Millner Tivadarral közösen megjelentetett publikáció is fémjelez. 1962-tõl 1985-ig a BME egyetemi tanára, miközben az 1962-64. közötti periódusban Ford-ösztöndíjjal a Harvard egyetemen tölt egy évet, ahol egykristályok növesztésével és mechanikai tulajdonságaival foglalkozik Chalmers professzor mellett, aki ebben az idõben az anyagtudomány korszerû értelmezésének meghatározó egyénisége volt a világban. 1964-ben közreadja az elsõ olyan magyar nyelvû egyetemi jegyzetet, amely a fémek szerkezetét és technológiai tulajdonságait a korszerû

FÉM- ÉS GÉPIPAR

fémfizikai alapokon tárgyalja („Anyagszerkezeti ismeretek”). E jegyzet a „Bevezetés az anyagtudományba” címû tankönyv (1986) alapjául szolgál. 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja lesz. Székfoglalóját a fémes szerkezetû anyagok várható fejlõdésérõl írja, amely a kristályhibákra vonatkozó ismeretek gyakorlati alkalmazásának mintapéldája. TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA Áttekintve publikációit a „technológia” jelentõségét mintegy húsz közleményének címében is hangsúlyozza. Az akadémiai székfoglaló mellett minden szakember ismeri az un. „gyorshõkezelés” technológiájának bevezetésére tett erõfeszítéseit és eredményeit. Az 1970-es évek közepétõl megjelent publikációiban folyamatosan követhetjük e technológiával elérhetõ eredményeket. Ha napjainkra tekintünk, akkor a „technológia” szó Prohászka János életében azt is jelenti, hogy fiának a cége állítja elõ a hazánkban forgalmazott szikraforgácsoló elektródok 60 %át, természetesen a Prohászka János által kidolgozott technológiával. Közben a BME Gépészmérnöki Kara Gillemot László vezette Mechanikai Technológiai Tanszékét és a Villamosmérnöki Kar Prohászka János vezette Anyagtechnológiai tanszékét egy intézetbe vonták össze. Az Intézet igazgatója Gillemot László, helyettese pedig Prohászka János lett. Gillemot akadémikus 1977-ben bekövetkezett halála után az Intézet igazgatója Prohászka János 1985-ig. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjainak sorába választja. A székfoglalót a termodinamikai megfontolásoknak az anyagok tulajdonságainak leírásában való alkalmazhatóságáról tartja. 1967ben a Magyar Tudományos Akadémia egy tanszéki kutatócsoport szervezésével bízza meg, amelyet a két tanszék egyesüléséig vezet, illetve Gillemot László halála után 1992-ig újból irányít. Jelenleg is e

tanszéki munkaközösség kutató professzora. TUDÁSA KÖZKINCSÉ VÁLIK A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja két alkalommal is: egyszer öt, egyszer hat éven keresztül. A MTA Mûszaki Tudományok Osztályának elnöke 1994-99. között, amelynek ezt megelõzõen hat évig elnökhelyettese. Munkáját 1963-ban Akadémiai Díjjal ismerték el. Az USA-ban mûködõ International Institut of Technology Rockwell-díjjal tüntette ki, Állami-díjat 1988-ban kapott. A Miskolci Egyetem 1996-ban fogadja díszdoktorává. Tudományos közleményeinek száma a másfélszázat meghaladja. A 80. életévét betöltve sem nyughatott, hajtotta a meglevõ tudásának átadása. Ennek egyik eredménye volt a 409 oldal terjedelmû „A fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai” címmel 2001-ben megjelent könyve is. Magyarpolányi házának nyugalmában egyre nagyobb figyelmet szentelt a fémek rugalmassági anizotrópiájára és annak gyakorlati következményeire. A szuperfinom forgácsolásban, annak méret- és geometriai pontosságában bizonyosan elméleti határokat jelenthet a különbözõ rácsszerkezetû fémek rugalmassági anizotrópiájának mértéke. Ugyancsak meghatározó szerepet játszhat a rugalmassági anizotrópia a kifáradási folyamatokban, különösen a kifáradási határ, a nagy élettartamok tartományában. Számos magyar és idegen nyelvû, részben önállóan, részben elismert hazai és külföldön tevékenykedõ kiemelkedõ szakemberekkel összeállított közleménye foglakozik e problémakörökkel. A PROFESSZOR „KIS KÖZÖSSÉGE” Végül egy „kis közösség” véleményét és saját élményt szeretnék a tisztelt olvasóval megosztani. A „kis közösség” Prohászka János három miskolci aspiránsa, Nagy Gyula, Tisza Miklós és jómagam.

Mindhármunkat Romvári professzor úr irányította Prohászka Jánoshoz. Õszinte köszönet illeti ezért a 2008 karácsonyán elhunyt Romvári professzor urat. Idõrendi sorrendben Tisza Miklós volt az elsõ, aki a nagyfrekvenciájú rezgésnek, az ultrahangnak a diszlokáció mozgás feltételeire gyakorolt hatásával foglalkozott. Idõben én követhettem Prohászka akadémikus iskoláját, amelynek során a különbözõ diszlokációs mechanizmusokkal végbemenõ ikerkristály képzõdés és a ridegtörés kapcsolatát vizsgáltam. Nagy Gyula barátom pedig a diszlokációs mechanizmusoknak a kisciklusú fáradásban játszott szerepével foglalkozott. A Prohászka János nevével fémjelzett kis közösség eredményét szimbolizálja az a tény, hogy a Miskolci Egyetem 1-es sorszámú habilitációs bizonyítványa Tisza Miklós professzoré és az 1-es számú Ph.D. dolgozat vezetõje ugyancsak Tisza professzor volt. Nekem pedig az a szerencse adatott meg, hogy a Mechanikai Technológia Tanszék történetében elsõként védhettem meg nyilvánosan akadémiai doktori értekezést. Valamikor 1976 nyarán, két, könyvekkel teli bõrönddel a kezemben kora reggel az akkori Naphegy utcai lakására ballagtam. Ekkor láttunk hozzá a kandidátusi disszertációm irodalmi részének áttekintéséhez. Ennek kapcsán közvetlen vitáink során tudatosította bennem, hogy a szakmai kérdésekben csakis a tudás és nem a pozíció számít, illetve megérttette velem, hogy a tudás megszerzéséhez kitartó, következetes, az embert megedzõ munkára van szükség. Mint ahogy ezt Õ tette egész életében. Mind az õt 90. születésnapján ünneplõ munkatársak, mind a közvetlen tanítványok és az elõzõekben kiemelt kis közösség nevében kívánom Prohászka János akadémikusnak a most röviden ismertetett életút sikereinek további folytatását. és ehhez nagyon jó egészséget. Tóth László egyetemi tanár

CONSTRUMA

A hidegen hengerlés új dimenziója

Folyamatintegrált szalagvastagság optimalizálás A Welser Profile – az acél hengerlésének specialistája – mûszaki megoldások széles skáláját veti be, hogy ügyfeleinek vevõreszabott profilmegoldásait a leghatékonyabban valósítsa meg. Az újonnan kifejlesztett Welser-formázástechnika a hagyományos hengerlésen túl új mércét állít a nyitott és zárt speciális profilok komplex keresztmetszeteinek kialakítására. A hengerléses eljárásba integrált szalagvastagság optimalizálás a gazdasági-mûszaki válasz a terhelés- és mûködésoptimalizált acél és színesfém alkatrészek iránti kérdésre. Ennél a technológiánál a szalag a profil felületének funkcionalitásától függõen, inline, egyetlen gyártási eljárásban lesz a vastagságában csökkentve, hornyolva vagy a végeken tömörítve,

Több formázási lehetõség egyetlen gyártási eljárásban: nyújtás, tömörítés, nútolás

14

Technika 2010/3

Gyártásban eddig több, mint 17.000 különbözõ profilkeresztmetszet

majd pedig a kívánt keresztmetszetre formázva. Egyértelmû érvek ügyfeleinknek: • súlymegtakarítás a falvastagság terhelésoptimalizált változtatása által, az alkatrész specifikációjától függõen; • lényegesen csökkentett CO2mérleg a teljes ellátási láncon; • a keresztmetszet falvastagságának csökkentése és tömörítése által meglévõ funkciók javítása és újak integrálása, mint pl. a hegesztési varrat optimalizálása, futó felületek alakítása…; • a mechanikai tulajdonságok optimalizálása: a felületi szilárdság növelése és ezáltal pl. a futó felületek, többszörösen kihúzható fiókvezetõk vagy teleszkópozható profilcsövek élettertamának javítása. A magasabb szilárdság a profilokat teherbíróbbá és ezáltal jobban terhelhetõvé teszi; • új lehetõségek a formaigényes speciális profilok optikai kialakításában. A folyamatintegrált szalag-

vastagság optimalizálás a felület két oldalának különbözõ féle kialakítását teszi lehetõvé: míg a felsõ oldal bordázott és rovátkázott, addig az alsó oldal felülete sima maradhat; • legnagyobb hamisítványvédelem a levédett Welser formázástechnika kizárólagos alakítási lehetõségei által: ezzel nehezebb a termék utánzása és elérhetõ a versenytárstól történõ megkülönböztetés. A Welser Profile által levédett eljárás számos kísérlet és mintagyártás által csiszolódott és érett meg a sorozatgyártás szintjére. Idõközben az elsõ vevõi fejlesztések is megvalósultak, így már sikeresen használnak fel ilyen profilokat a rögzítéstechnika, zsalutechnika, homlokzatépítés, haszonjármûvek, konténergyártás és autóipar területén. Kombinált formázási lehetõségek – egy lépcsõben

CONSTRUMA

Elettrico Kft.

Burger Bau Kft.

5600 Békéscsaba, Halász utca 3. Telefon: 66/ 445-465 Fax: 66/ 445-465 Mobil: 20/ 926-9806 E-Mail: [email protected]

1212 Budapest, Ecseri út 19/23. Mobil: 70/ 663-7777 E-Mail: [email protected]

Tevékenységek • • • • • • • • • • • • • • •

akkumulátorok alternatív energiaforrás elektromos fûtések fûtés rásegítés geometrikus fûtésrendszerek használati melegvíz ellátás hõszivattyúk inverter ipari elektronika napelem napkollektorok napkollektorok szélturbina villamosgép tekercselés villanymotor tekercselés

Transact-60 Kft. 3000 Hatvan, Radnóti tér 2. Telefon: 37/ 540-711 Fax: 37/ 540-715 E-Mail: [email protected] Web: www.transact60.hu

Tevékenységek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

árokásás belföldi árufuvarozás csatornaásás darabáru szállítás daruzás élelmiszer tartályos szállítása fuvarszervezés gépi földmunkák gépi rakodás granulátum szállítás tartályban mélyépítés ömlesztett anyagszállítás tartályban ömlesztett takarmányszállítás tartályban silós fuvarozás szállítás szállítmányozás szemcsés szállítás szóródó anyagok szállítása tartályos szállítás tereprendezés

16

Technika 2010/3

Tevékenységek

• építõipari kivitelezés • generál kivitelezés

Trans-Ady Kft. 1091 Budapest, Üllõi út 53/a. Elérhetõségek: Mobil: 70/ 217-7300 E-Mail: [email protected] Web: www.profivill.co.cc

Tevékenységek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

alépítmények behatolásjelzõ rendszerek beléptetõ rendszerek elektromos hálózatok épületen belüli szerelések épületen kívüli szerelés érintésvédelmi felülvizsgálat gyártócsarnokok szerelési munkái gyengeáramú-rendszer tervezés ipari létesítmények kivitelezése kamerás megfigyelõ hálózatok kialakítása kisfeszültségû hálózatok szerelése KÖF berendezések telepítése KÖF hálózatok kábelszerelési munkái középfeszültségû hálózatok külsõ földmunkák lakás szabványossági felülvizsgálat társasházak térvilágítás transzformátor alállomások tûzjelzõ rendszerek villamos mûszaki ellenõri tevékenységek villámvédelmi felülvizsgálat

Mûszaki CÉGREGISZTER a w w w. t e c h n i k a m a g a z i n . h u h o n l a p o n Jelentkezés az [email protected] e-mail címen.

CONSTRUMA

Innovatív szivattyútechnika a hõközlésben Az ipar számos területén alkalmaznak hõhordozókat a különféle ipari folyamatokban, ilyenek a légtisztítók, forrázó gépek, mángorlók, gõzborotvák, furnérprések, szárítógépek, épületek fûtése, fûtési és hûtési rendszerek, és így tovább. Az adott ipari területtõl és feladattól függõen különbözõ hõhordozó folyadékok (víz, ásványolaj alapú hõhordozók, szintetikus-szerves hõhordozók, szilikon alapú olajok) állnak rendelkezésre. A piacon manapság használatos hõhordozók -50-tõl +400°C-ig terjedõ hõmérséklet-tartományban alkalmazhatóak. Technikai és gazdaságossági szempontból minden alkalmazásra számos különféle hõhordozó folyadék áll rendelkezésre. A fontos kiválasztási kritériumok közé tartoznak a hõszállítási- és hõátviteli tulajdonságok, a hõstabilitás és az alacsony hõmérsékleti tulajdonságok. Bármilyen hõközlõ közegrõl illetve bármennyire összetett folyamatokról is van szó, a hõátvitel mindig ugyanazon elv alapján történik. HÕHORDOZÓ KÖRFORGÁS FELValamely hõtermelõtõl egy bizonyos hõmennyiséget kell a fogyasztóhoz eljuttatni, mely során szállítóeszközül a hõhordozó folyadék szolgál. A forró vagy hideg közeget centrifugálszivattyú ÉPÍTÉSE

Etanorm SYT, az új keringtetõ szivattyú a KSB-tõl hõközlõ berendezésekhez (fotó: KSB Aktiengesellschaft, Frankenthal)

szállítja a hõcserélõ falaihoz. A meleg ezekrõl a felületekrõl jut a rendszerbe, vagy ezek vonják ki a rendszerbõl. A hõátadó keringési körökben központi szerep jut a rendszerbe épített szivattyúknak. Ha hõhordozókat keringtetnek atmoszférikus nyomáson a forráspont alatt vagy felett, a keringtetõszivattyúkat a DIN 4754 szerint 16 bar névleges nyomásra kell méretezni. Ezen túlmenõen bevált tengelytömítéssel, valamint meghosszabbított hûtési szakasszal kell rendelkezniük. ÚJ

KERINGTETÕ SZIVATTYÚ HÕ-

KÖZLÕ BERENDEZÉSEKHEZ. DEGEN

HAGYJA

A

HI-

FORRÓSÁG

2010 áprilisában mutatja be a nagyközönségnek a KSB elsõ ízben az újonnan átdolgozott, Etanorm SYT típust. Az egyfokozatú, spirálházas szivattyúk legfiatalabb generációját kimondottan a modern hõközlõ berendezésekhez (DIN 4754) és forróvíz keringtetéshez fejlesztették ki. A gépegységek akár 350 °C-ig képesek forróvizet valamint ásványi és szintetikus hõközlõ olajokat szállítani. Az új szivattyút kimondottan a hõközlõ berendezések durva körülményeihez fejlesztették ki. A stabil bordázott kivitel és a megerõsített csapágyazás a gépet teljesen érzéketlenné teszik a külsõ erõkkel szemben. Az egyre inkább elterjedõ, magas hatékonyságú szintetikus olajok alkalmazása mindazonáltal komoly szivattyútechnikai fejlesztéseket tett szükségessé. Az Etanorm SYT éppen ezért olyan mûszaki újdonságokat vonultat fel, mint például az innovatív légtelenítés, amely biztosítja a gázok üzem közbeni biztonságos kiválását. Különösen kritikus közegek esetén a kettõs mûködésû csúszógyûrûs tömítéssel ellátott vál-

A NORI-40 membrántömítésû elzárószelepek és szennyfogók ipari hõközlõ berendezésekhez (fotó: KSB Aktiengesellschaft, Frankenthal)

tozat alkalmazása javasolt. A csúszócsapágy a szokásos szén-kivitel mellett SiC változatban is választható. Az áramlás-optimalizált hidraulikának köszönhetõen a szivattyú kiemelkedõen energiahatékony. A szivattyúkat ugyanis alapkivitelben olyan járókerékkel szerelik fel, melyet egzakt módon az adott berendezés (ahová a szivattyúkat beépítik) munkapontjára méreteztek. A számtalan mérettel kombinálva biztosítható, hogy a szivattyú munkapontja közel legyen a hatásfok optimumához; a szivattyú ezáltal nagyon takarékosan üzemeltethetõ. Valamennyi gépegység alapkivitelben energiatakarékos IE2 motorral van felszerelve. ENERGIAHATÉKONYSÁG A keringtetõ szivattyúkhoz opcionálisan fordulatszám-szabályzási rendszerek is választhatóak. A KSB frekvenciaváltója, a PumpDrive további lehetõséget kínál az energiaköltségek csökkentésére. Ilyen típusú gépegységek alkalmazásával, melyek a szivattyú térfogatáramát a tényleges szükséglethez igazítják, az üzemeltetõk éves szinten több milliárdnyi kilowattórát takaríthatnak meg. NE

FELEDJÜK A SZERELVÉNYEKET

A szivattyúk mellett a hõközlõ keringési körök fontos résztvevõi a különféle szerelvények is. Az áramlási szempontból rendkívül kedvezõ belsõ kialakításnak köszönhetõen az acélöntvénybõl készült Nori 40 típusú szelepeket és szennyfogókat nagyon kedvezõ Zeta-értékek és kis nyomásvesztés jellemzi. Amennyiben a hõközlõ berendezést ilyen szerelvényekkel szerelik fel, a rendszer nagyon gazdaságosan üzemeltethetõ. KSB Szivattyú és Armatúra Kft. SEM

Technika 2010/3

17

CONSTRUMA

TONDACH: új gyár, új tetõcserepek Egy évvel ezelõtt, 2009. márciusában adta át a TONDACH Magyarország Zrt. zöldmezõs beruházásban megépült új tetõcserépgyárát Békéscsabán. Kató Aladár, a Zrt. vezérigazgatója a beruházásról és az elsõ év eredményeirõl elmondta: a TONDACH békéscsabai telephelyén a világszínvonalú tetõcserépgyár alig 12 hónap alatt készült el, 15 milliárd forintos beruházással. Ezzel a gyárral a TONDACH Magyarország már 6 telephellyel rendelkezik itthon és piacvezetõ a hazai kerámia tetõcserép gyártók között. – tette hozzá. A békéscsabai régióban ma már 280 embernek biztosítunk munkahelyet, az új gyártócsarnok 25 ezer m2 teret kínál a modern gyártási technológiának. Az új por-agyagelõkészítõ mellett az új, 3 fejõ prések és az alkalmazott robotok is a technológia legmodernebb szintjét képviselik. A 235 méter hosszú alagútkemence a legnagyobb a világon a maga területén. A magas üzembiztonság, az alacsony energiafelhasználás, a példaértékû biztonsági- és környezetvédelmi színvonal, összességében megteremtik a gazdaságos gyártás és az állandó vevõkiszolgálás feltételeit. A TONDACH e hazai legújabb gyárában a

Robot be- és kirakodás. Legmodernebb gyártóberendezések a tetõ magasszintû minõségéért

18

Technika 2010/3

cégre jellemzõ folyamatos innovációt ötvözte a legjobb francia és német cégek innovatív berendezéseivel, melyek beépítésre kerültek a békéscsabai gyárban. Az új gyár termékeit a vásárlók nagyon jól fogadták, alig egy év alatt összesen 22 millió darab prémium XXL TONDACH tetõcserép talált gazdára mind belföldön, mind külföldön. Az új termékeikrõl a vezérigazgató elmondta: a TONDACH cég hagyományosan táncos névvel illeti tetõcserepeit, a meglévõkön túl, ilyenek a Twist, a Bolero és a Rumba kerámia tetõcserepeik. – Ezek magasabb szinten képviselik az agyagcserepek olyan kiváló tulajdonságait, mint a kettõs horonyzárás, a vízállóság, a porozitás vagy a fagyállóság. Mindez a termékeinknek 80-100 év élettartamot garantál. Ki kell emelnem, hogy a 8,8 9,3 db/m2 anyagszükségletû – dölésszögtõl függõen – tetõcserepeink takarékosabbak és még inkább kímélik a környezetet. Már az XXL jelzés is jelzi, hogy nagyobb méretû tetõcserepekrõl lévén szó, belõlük kevesebb szükséges a tetõfedéshez, és a tetõlécbõl is átlagban 25-28 százalékkal kevesebb kell, mint a kisebb méretû tetõcserepekhez. Ezek a cserepeink piros, piros-antik, antracit (fekete) és rézbarna színekben kerültek forgalomba. Természetesen egyedi igények esetén más színû tetõcserepek gyártására is van lehetõség. De folyamatosan fejlesztjük színpalettánkat.

H kazettás technológia, precizitás és formapontosság

TONDACH nagyformátumú cserepek - Csabai II. Twist®, Bolero®, Rumba® - Tartósság, design és funkcionalitás a tetõre

Ilyen például az új engób szín, a terrakotta. Ez az elegáns, selymes árnyalatú, téglavörös színvilága mellett az engób felület adta elõnyöket is kínálja, mivel az engób egy agyagásványt tartalmazó színezõanyag, mely az égetés során az agyaggal kémiailag egyesül, így a kerámiacserép anyagának a részévé válik. Ezáltal egy rendkívül ellenálló felület is jön létre. Termékválasztékunk bõvítésérõl, például a Construma kiállításon mutatjuk be a legújabb fejlesztésû, nagyméretû tetõcserepünket, a Tangó+ -t, mely a kiállítással egyidõben, áprilistól elérhetõ lesz a magyar piacon. Ez a tetõcserepünk ötvözi a nagy méretet és az igen népszerû formavilág elõnyeit. A termék mind a tetõ felújításoknál, mind az új építkezéseknél is kiválóan használható. Termékeinkre 33 év garanciát vállalunk, ezenkívül felhasználóbarátnak is tekinthetõk, mivel gyors és könnyû a felrakásuk, fagy- és vízállóak, sav-, lúg- és UV-állók, tehát színüket megõrzik, kevesebb anyag szükséges hozzájuk, változtatható, felhasználóbarát a léctávolság is, dupla, tökéletesen záródó felsõ és oldalsó horonyrendszer jellemzõ rájuk. Azt mondhatom, hogy minden építtetõ számára egyéni mozgásteret adnak a kivitelezésben a TONDACH tetõcserepek. A TONDACH mindig a minõségi és értékálló termékek felé irányítja az önön “kõbevésett” trendjét, melyet összeköt az építészet szabadságával. Wellek Margit

CONSTRUMA

BauMix: hõszigetelés, üregkitöltés könnyûbetonnal A BauMix Kft könnyûbeton gyártó és kivitelezõ cégnél jártunk, hogy megismerkedjünk ezen építõanyag elõnyeivel és -alkalmazási lehetõségeivel. Könnyûbetonnak azt a betont nevezzük, amelynek száraz testsûrûsége kisebb, mint 2000 kg/m3, (a „hagyományos” normál betoné 2400 kg/m3). A könnyûbetont cement, víz és természetes, vagy mesterségesen elõállított könnyû adalékanyagok felhasználásával készítik. Ez a betonfajta a hagyományos betonnál azért sokkal könnyebb, mert a cement mellett, a kavics helyett olyan adalékanyagot tartalmaz, melynek testsûrûsége lényegesen kisebb a kavicsénál, például: téglatörmelék, kohósalak, duzzasztott anyagkavics, polisztirolgyöngy. A testsûrûség értéke széles tartományban változhat, akár 80 kg/m3-tõl egészen 2000 kg/m3-ig. A BauMix Kft csak az 1000 kg/m3 testsûrûség alatti könnyûbetonokkal foglalkozik. A kisebb testsûrûségû könnyûbeto-

nok ideálisak hang- és hõszigetelésre, a testsûrûség növelésével viszont egyre nagyobb nyomószilárdság érhetõ el, így alkalmassá tehetõ a termék nagyobb terhelés felvételére – például feltöltéseknél, üregkitöltéseknél, stb. használhatók – emeli ki Terlaky József vegyészmérnök, a Kft ügyvezetõje. A BAUMIX KFT KÉTFÉLE KÖNNYÛBETONT KÉSZÍT Az egyik az ún. BauMix habcement, mely speciális habképzõ adalékszerbõl úgynevezett habgenerátorral készített hab, cement és adalékanyagokból készített kötõanyagpép keveréke, melynek testsûrûsége 350 kg –1000 kg/m3 között változhat. A másik az Ökocell márkanevû könnyûbeton, mely polisztirol adalékanyaggal készül, és a keverék beállításától függõen a testsûrûsége 100 - 1000 kg/m3 lehet. Az Ökocell könnyûbeton család egyik kiemelkedõ terméke például az Ökocell Csend, melyet födémek hõ- és hangszigetelõ anyagaként alkalmazunk – mondja Terlaky József. Ki-

Födém hõ- és hangszigetelése Ökocell Csenddel

Lapostetõ hõszigetelése és lejtésképzés könnyûbetonnal

Mûemléki épületen szintkiegyenlítés habcementtel

válóan szigetel kopogóhang ellen, ami ideálissá teszi irodaházak és lakóingatlanok akusztikai szigetelésére. Monolitikussága révén alkalmas a padlóban vezetett csövek beágyazására, és födém esetleges szintkülönbségeinek kiegyenlítésére. A habcementet üregkitöltésnél, közmû felújításoknál alkalmazzák, a polisztirolos könnyûbeton pedig födémek hõ- és hangszigetelésére, födémfeltöltésekre, vagy lapostetõk, teraszok lejtésképzésére ideális. A könnyûbeton palettához jól illeszkedik a cég másik terméke: a polisztirol hõszigetelõ lemez. A könnyûbetonok és a hõszigetelõ lemezek együttes alkalmazása kiemeli és erõsíti az egyes anyagok elõnyeit. Például a könnyûbeton nem éghetõ, szilárdsága lényegesen jobb, mint az EPS hõszigetelõ Technika 2010/3

19

CONSTRUMA

Tetõparkoló, lejtésképzés

lapoké. A hõszigetelõ lapoknak jobb a hõszigetelõ képessége, de kisebb a nyomószilárdsága, viszont éghetõ. A két anyag együttes alkalmazásával jó hõszigetelõ, könnyû, nagyobb nyomószilárdságú és megfelelõ tûzállósági határértékû szerkezetek alakíthatók ki. TETÕTEREK, ÉPÜLETEK HÕSZIGETELÉSE Az Ökocell könnyûbeton nemcsak hõ- és hangszigetelésre, de hõcsillapításra is alkalmazható, ami nem elhanyagolható szempont, tekintettel az egyre melegebb nyarakra, és a légkondicionálásból adódó növekvõ energiaszámlákra. Hazánkban közel 500 ezer tetõtérbeépítéses lakás található. Fõleg a régebben épültek nem tudják azt a komfort érzetet biztosítani, ami a mai kor követelményeinek megfelel, még ha a hõszigetelés megfelelõ is, az alkalmazott anyagok a nyári nap melegét nem képesek csillapítani. A háztulajdonosok a felújítások során gyakran csak a héjazat és esetleg a tetõtéri ablakok cseréjével foglalkoznak, viszont nem mindig megfelelõ módon és

Ökocell Therm keverõüzem

20

Technika 2010/3

anyagokkal egészítik ki a hõszigetelést, és nem gondolnak a hõcsillapítására. Szerintünk – mondja az ügyvezetõ – egy tetõtér-beépítés komplex felújítását, kiegészítõ hõszigetelését a héjazat felújításával együtt kell elvégezni. Azt javasoljuk, hogy a héjazat leszedése után a szarufákra rögzített – tervezõ által méretezett vastagságú – magasítást helyezzenek el, úgy, hogy a régi hõszigetelés, tetõléc minden a helyén maradjon. A magasítás és a szükséges lezárások elkészülte után, páraáteresztõ fóliát kell tenni a magasításra, és az így képzõdött teret monolitikus módon Ökocell könnyûbetonnal kitölteni. Egy átlagos családi ház 1525 m3-es hõszigetelõ anyag igényét egy esztrichpumpás brigád 5-6 óra alatt el tudja készíteni, be tudja dolgozni. Ennek a könnyûbetonos hõszigetelésnek az az elõnye, hogy monolitikus és hõhídmentes hõszigetelést biztosít, a helyszínen „méretre” készíthetõ, hõszigetelõ és hõcsillapító anyag is egyben, ezen túlmenõen még környezetbarát is. De az Ökocell könnyûbeton nemcsak magastetõk, hanem lapostetõk hõszigetelésére, valamint lejtésképzésére is használható. Régi lapostetõk felújítása esetén a régi szigetelés visszabontása is elkerülhetõ, ami jelentõs megtakarítás lehet azáltal, hogy a feladat kevesebb munkaórával és a hulladékkezelési problémák nélkül elvégezhetõ.

ÚTFELBONTÁS KÁTYÚK NÉLKÜL A habcement egy speciális alkalmazása, ami például már Angliában évtizedek óta bevált gyakorlat, hogy a közutak alatt végzett közmû munkálatok, kábelezések után nem a korábbi anyag visszatöltésével és tömörítésével oldják meg a visszazárást, hanem habcementtel töltik fel a gödröket. Ez a technológia lehetõvé teszi, hogy sokkal kisebb területen kelljen felbontani az utakat, és zavarni a közlekedést, és elkerülhetõk vele a késõbb keletkezõ kátyúk is. Folyékonysága miatt minden résbe befolyik, így teljesen kitölti az üreget. A habcementnél nincs szükség tömörítésre, az útfelület nem fog megsüllyedni az idõk folyamán. Ugyanezen okokból alkalmas bármilyen más üreg kitöltésére, így felhagyott közmûvezetékek, vagy pincék megszüntetésére. A habcement a levegõ nedvességtartalmától függõen általában 24 óra alatt eléri a terhelhetõ szilárdságát, szükség esetén azonban az anyag könnyen vissza is bontható. KÖRNYEZETBARÁT MEGOLDÁSOK A polisztirol adalékos könnyûbeton révén a BauMix Kft évente kb. 100 ezer m3 polisztirol – ismertebb nevén hungarocell – hulladékot dolgoz fel. Ezeket az anyagokat a híradástechnikai és elektrotechnikai cégek alkalmazzák, ám igen nehéz és drága tárolni a feleslegessé váló ilyen anyagokat. A BauMix ezt felismerve kiépítette országos gyûjtõhálózatát, és újrafeldolgozó üzemeiben gyárt belõlük építõ- és szigetelõanyagokat. A polisztirol ilyen irányú begyûjtése és feldolgozása többszörösen környezetbarát megoldás, mert másodlagos nyersanyagként kevesebb energiával lehet elõállítani. A hõszigeteléssel energia-megtakarítást érünk el és a hulladékfeldolgozás révén aktívan is veszünk részt a környezetvédelemben – hallottuk befejezésül Terlaky Józseftõl, a kft. ügyvezetõjétõl. Wellek Margit

CONSTRUMA

CONSTRUMA

Korszerûbb gázkészülékek – magasabb energiahatékonyság Sok gáz fogy az országban, egyre drágább lesz, a beszerzése is sokszor bizonytalan – panaszkodunk. Ám arról kevés szó esik, hogy korszerûbb, ezért takarékosabb gázkészülékekkel mennyit enyhíthetnénk gondjainkon. Ezért adtunk most szót Seidl Gábornak, a Vaillant Group országigazgatójának. Magyarországon ma korszerûtlen gázfûtõ berendezések tömege üzemel. Egy-egy súlyosabb szénmonoxid mérgezés esetén a tragédiát a kéményesek a kémények rossz állapotára vezetik viszsza, pedig az ok leggyakrabban a lakásokban mûködõ, elavult fûtõkészülék, és csak ehhez járulhatnak hozzá a rossz kémények. Sajnos, az elavult készülékek cseréje nagyon lassan halad nálunk. Ma 2,2 millió háztartás fût fali készülékkel, ehhez képest tavaly csak 62 ezer ilyen új készüléket vásároltak, és még ha csökkent is az átadott új lakások száma, akkor is igen kevés régi készülék helyett vásárolhattak újat. Tehát tavaly is tovább öregedett ez az állomány, amelynek átlag életkora így is ma már 22 év.

22

Technika 2010/3

Ha azt szeretnénk, hogy e készülékek átlagos életkora tovább ne növekedjen, ahhoz évente 120-150 ezer db-t kellene lecserélni. Annak oka, hogy miért kevés a fali készülékek cseréje, egyrészt a csere bonyolultsága. Hiszen a cseréhez elõször csináltatni kell egy gáztervet, azzal el kell menni a kéményseprõkhöz szakvéleményért, majd ezzel a szakvéleménnyel a gázmûvekhez is, s miután megvan a gázengedély, kivitelezõt kell találni, aki elkészítteti a „házi feladatot”, kér egy „gázmeót”, majd a kéményseprõktõl egy végleges szakvéleményt. Csak ezután lehet új fali fûtõ berendezésem. Mindez egy olcsóbb, 120-150 ezer Ft-os készülék esetén, végül is kb. 300-320 ezer Ftba kerül. De lehet, hogy többe, ha a kéményt is fel kell újítani. Nem csoda tehát, ha terjed az illegális készülék-csere, ami tilos és veszélyes, ám érte eddig senkit sem büntettek meg. – Az Európai Unió támogatja az energia-racionalizálást, 20 százalékkal akarja növelni az energia-hatékonyságot. E programnak része kell, hogy legyen a korszerû fûtõ készülékek használatának a támogatása, ma viszont ezen a téren az új technológiák bevezetését egyáltalán nem segíti elõ a kormányzat. Jellemzõ, hogy például a nyílászárók cseréje, az épületek külsõ hõszigetelése – egészen a természetes szellõzés kizárásáig – támogatást kap, de a legalapvetõbb az energia-takarékosságról gondoskodó korszerû gázfûtõ készülékek bevezetése nem. Meg kell jegyezni, hogy a hermetikusan hõszigetelt lakásokban a régi gázkészülékek a lakás lakóterébõl vonják el a levegõt, és ha nincs elég, mûködésképtelenné, életveszélyessé válnak. Jó lenne erre a szempontra is

odafigyelni, ugyanis a hõszigetelõket, az új ablakok szerelõit ennek a szempontnak a figyelembe vételére semmi sem kötelezi. – A helyzetet tovább bonyolítja, hogy manapság a növekvõ gáz ára – és a lakosság csökkenõ reáljövedelme – sokakat arra kényszerít, hogy egyedi gázfogyasztás helyett szilárd tüzelõanyagok használatára térjenek át. Egyszerûen vagy kazánt állítanak be, vagy beüzemelik a régi kazánjukat. Ennek meg is van az ára, hiszen az utóbbi években annyira megnõtt Budapesten és környékén a szálló por koncentráció, hogy Brüsszel is vizsgálatot indít. A nemzetközileg is túlzott magyarországi gázfogyasztás 60 százaléka lakossági felhasználás. Ennek a mérséklése a gázkészülékpiac eredményességén is múlik. Az EU-ban már foglalkoznak azzal, hogy a gázkészülékekkel szemben hatásfok-követelményeket is állítsanak, annyira értékelik e készülékek jelentõségét az energia-hatékonyság javításában. Ha ezzel kapcsolatban megvizsgálják majd, hogy Magyarországon mi a helyzet az alacsonyabb jövedelmû háztartásokban használt gázkészülékek mûszaki színvonaláról, igen kritikus lesz a vélemény. Már most meg kellene határozni, hogy 2013-tól milyen mûszaki generáció-váltás válik szükségessé a gázfûtésben, milyen eszközökhöz, milyen módon juthat hozzá a lakosság, s a csere mi módon kap illetve kaphat támogatást. Ugyanakkor rendet kell teremteni a gázkészülékek nyilvántartásában is, amelybõl nagy számban hiányoznak az illegálisan felszerelt készülékek. Ez a korszerû készülékek ritka, de szükséges karbantartása ellenõrzéséhez lenne elengedhetetlen. – mondotta. Seidl Gábor. Wellek Margit

CONSTRUMA

Tovább fejlõdik az üvegbeton Az utóbbi egy-két évtizedben kevés magyar feltaláló futott be olyan gyors világkarriert, mint Losonczi Áron, a Litracon (lighttransmitting concrete), itthon azóta egyszerûen csak üvegbetonnak keresztelt új építõanyag kidogozója. Az építészeti felfedezésekkel egyébként elkényeztetett nemzetközi építész szakmát is meglepte az a mód, ahogyan az ifjú magyar szakember a betonba kevert milliónyi üvegszállal áttetszõvé varázsolta az egyöntetû betonfelületeket. A találmány híre hamar bejárta a világot, például a Time Magazin 2004 legfontosabb találmányai közé sorolta. Azóta az üzleti siker sem maradt el: az USA-tól Indián át Japánig alkalmazzák a világ legnevesebb építészirodái tervei szerint. Természetesen mindennek egyik alapvetõ feltétele a szabadalmak megszerzése volt. TÁMASZ EGY FRISSDIPLOMÁSA Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) és személyesen Dr. Bendzsel Miklós elnök, túl az egyenlõ ügyintézési elbánáson, egyes találmányok sorsát különösen szívén viseli, ha világsiker remélhetõ, vagy ha a feltaláló, körülményei folytán segítségre szorul. Losonczi Áron és találmánya ilyen volt. A fiatal szakember 2001-ben frissdiplomás építészként fejlesztette ki a fényáteresztõ betonját és akkor még nem vállalNAK

hatta a külföldi szabadalmaztatás magas költségeit. Ekkor jött kapóra az MSZH és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal együttmûködésével létrejött pályázat, amelynek elnyerésében komoly szerepe volt az MSZH-nak és elnökének. Végülis Losonczinak 2002-ben sikerült szabadalmaztatnia találmányát Svédországban, majd a nemzetközi szabadalmi kiterjesztés elsõ eredményeként 2009-ben kapta meg az európai szabadalmi oltalmat. Vajon ezzel befejezõdhetett a feltaláló és az MSZH kapcsolata? A PIXELBETON-SZABADAAz optikai szálakkal készülõ Litracon exkluzív megjelenése mellett igen magas árfekvésû a drága alapanyagok és a speciális, sok emberi munkát igénylõ gyártásmódja miatt. Ezért Losonczi hasonlóan fényáteresztõ, de olcsóbb betonfajtát dolgozott ki, a Litracon pXL-t, vagyis a pixelbetont, amelyet tavaly október végén a BMGE-n, majd novemberben Párizsban, a Batimat építõipari kiállításon mutatott be. Mint a Cementvilág szaklap méltatásából is kiderül, a pixelbetonban nem optikai szálak, hanem egy speciális mûanyagcsapokból álló idom vezeti át a fényt. A paneleken ezek az idomok fénypontokat alkotnak és szabályos rendszerben jelennek meg, mint egy képernyõ pixelei, de lehetõség van a pixelekbõl egyedi minták, feliratok, logók kialakítására, akár színekkel kombinálva. A termék nevében a p a pixeleket, az XL a nagy elemméretet jelöli, ugyanis ezek a fényáteresztõ, színes, mintás panelek akár emelet nagyságúak lehetnek, ami jelentõsen megkönnyíti a beépítést. Ráadásul a pixelbeton elõállítása is olcsóbb az optikai szálashoz képest és teljes egészében ipa-

JÖTT LOM

rosítható. A szakma érdeklõdését az is felkelthette, hogy az új termék a design számos területén is alkalmazható, aminek védettségérõl az MSZH szintén gondoskodhat. ÜVEGBETON-FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓK Egyelõre elõregyártott vékony, nem hõszigetelõ pXL panelek gyártása folyik a Magyar Termék Nagydíjjal többszörösen kitüntetett Csomiép Kft-nél, késõbb egy új technológia lehetõséget ad hõszigetelt és akár a helyszínen önthetõ elemek készítéséhez. A pixelbeton és az említett gyártási technológia már szabadalmaztatott. Ez azért is fontos, mert a feltaláló új terméke nagy keresletére számít. Mint nyilatkozta: a pixelbeton kevesebb, mint felébe fog kerülni a hasonló vastagságú üvegbetonhoz képest. Ám a cég ez utóbbival sem hagy fel. Losonczi a pixelbetont nem tekinti alaptermékük konkurenciájának, az üvegbeton gyártása folytatódik, sõt további fejlesztéseket terveznek vele. Valószínûleg újabb munkát adva ezzel a Magyar Szabadalmi Hivatalnak is. Wellek Margit Technika 2010/3

23

CONSTRUMA

Szabályozás, vezérlés Saia-Burgess módra Az energiaárak gyors emelkedése, az épületek biztonságának növelése a lakossági és a vállalati felhasználókat egyaránt olyan rendszerek mûködtetése felé tereli, amelyek segítségével csökkenthetõk a fenntartási költségek, és az épületek biztonságos fenntartását, mûködtetését is javítják. Egy ilyen rendszert ismertünk meg a Saia-Burgess Controls Kft-nél, melybe Opitzer Gábor ügyvezetõ igazgató avat be. A Saia-Burgess egy svájci központú, 90 évnél régebbi cég, de az automatizálással és az épületautomatizálással már negyven évvel ezelõtt kezdett foglalkozni. 70ben fogtak hozzá az elsõ programozható vezérlõszabályzó fejlesztésébe. – emeli ki Opitzer Gábor a bevezetõjében. – A magyarországi cégük fiatal, 1998 óta vagyunk száz százalékosan Saia Burgess érdekeltségû cég, elõtte egy vegyesvállalati formában mûködtünk együtt. Cégünk a Saia termékek kizárólagos értékesítõ és mûszaki szolgáltató tevékenységét végzi, mivel ezek a termékek mérnöki tudást igényelnek. Én valójában 1983-ban ismertem meg ennek a svájci cégnek a termékeit, akkor még a Villanyszerelõ Ipari Vállalatnál (VIV) dolgoztam és ott szervizeltük az akkori SaiaBurgess termékeket. Jelenleg 14 ember foglalkozik, többek között az értékesítéssel, a felmerülõ mûszaki feladatok megoldásával az infrastruktúra automatizálás területén, melybe a vízmûveket is beleértjük. A munkatársaim mind mûszaki szakemberek, ketten gé-

24

Technika 2010/3

pészmérnökök, 11 villamos mérnök, még a könyvelõnk is villamos mérnök végzettségû. A svájci cég 1998-ban megvásárolta a Kontakta leányvállalatát Ózdon, ezt továbbfejlesztették, majd Hatvanban egy zöldmezõs beruházást hajtottak végre és azóta is ebben a két gyárban gyártanak autóipari termékeket, fényszóró-, klíma-alkatrészeket, és egyéb eszközöket, berendezéseket, igen jelentõs darabszámmal. A két gyárban összesen 1400-an dolgoznak. A SaiaBurgessnek az éves forgalma 80 millió CHF, ezt 300 munkatárssal 1,5 millió elektromos be-/kimeneti pont és 30 ezer CPU és 600 ezer kiskészülék éves gyártásával érik el. Ami jellemzõ erre a cégre, hogy az éves forgalom 10 százalékát fejlesztésre, innovációra fordítja. Azt hiszem, ez nagyon beszédes szám. AUTOMATIKUS ÉPÜLETFELÜGYELET Az általunk forgalmazott termékek két nagy csoportba sorolhatók: az egyik a szabályzó, vezérlõ készülékek, ezek mind nagy intelligenciájú, mikroprocesszoros, digitális, azaz DDC készülékek, viszont ha nem épületet szabályzunk vele, akkor PLC-nek szokták nevezni, nálunk PCD a márkaneve. Nagyon sokféle termékünk van: kicsi, nagy, közepes, és rengeteg konstrukcióban: kis kapacitású kis feladatokra, de nagy és közepes

kapacitású is. Egyébként a Saiai Burgessre jellemzõ a teljes körû kiszolgálás. Ezek a termékek teljesen szabadon programozhatók, egységes programnyelve van mindegyiknek, tehát teljesen kompatibilisak felfelé és lefelé is. Ez rugalmas alkalmazást tesz lehetõvé: ha a vásárló elkezdi egy kicsi berendezéssel, nem gond a bõvítése, a továbbépítése a rendszernek ez nyelv- és program-váltás nélkül megoldható. A másik új alapelvünk a webes, vagy internetes automatizálási háttér: az ipari kivitelû szabályzó és vezérlõ készülékeink tartalmaznak web-servert. Tehát olyan szoftveres megoldást, hogyha kikötjük az Internetre, vagy az intranetre, akkor ugyan úgy meg lehet szólítan, mint bármelyik, honlapot mûködtetõ számítógépet. Ugyan olyan hagyományos internet expolerrel, vagy böngészõvel elérhetõ és õ produkálja az adatokat, akár színes, mozgóképes formában. Ez azt jelenti, hogy ettõl kezdve nem szükséges semmiféle fajta különleges megjelenítõ eszközt alkalmazni. Ez a megoldás viszont óriási lehetõségeket nyújt a felhasználónak, akár kis, vagy nagy ház távfelügyeletérõl, távellenõrzésérõl legyen szó. Az épületfelügyeleti alkalmazásoknál nagyon fontos a távszerviz biztosítása. Hogy távellenõrzést tudjunk végezni, ezért az ügyeletes kezelõ a

CONSTRUMA

helyszínen és a távoli illetékes vezetõ bent az irodájában is ugyanazt látja, mivel minden adat, információ mindkettõjükhöz hozzáférhetõen ugyan abból a forrásból érkezik, amelyik a helyszínen dolgozik. Tehát nem lehet semmiféle félreértés. Természetesen ezek a rendszerek rendelkeznek adatgyûjtési funkciókkal is és flesh kártyás adattárolásal, ez ma már a számítástechnika sajátja, de hogy még kényelmesebb legyen a felhasználónak, újabb szabványos SD kártya is illeszhetõ, erre lehet eltárolni a tárolandó adatokat és excelltáblázatban jelenik meg jelentõs információtárolási kapacitással. Több éves adatokkal is összehasonlíthatjuk a mai állapotot, például az épület, vagy házunk energiafelhasználási adatait is. A másik fontos ennél a webes megoldásnál, hogy egy beépített GSM-technológiával is rendelkezik, tehát olyan helyeken – például vízmûveknél –, ahol nem lehet másfajta kommunikációs lehetõséget biztosítani, mert kint van a mezõn, akkor is megoldott a csatlakozás. A további elõnye a távvezérlésnek és a távellenõrzésnek az, hogy a programozó szakember, aki a feladatot kezeli, ha javítani, módosítani kell rajta, ezt az Interneten keresztül is meg tudja tenni, nem kell a helyszínre mennie. Tegyük fel Bükkfürdõn lévõ berendezéshez kell programozni, kollegámnak nem kell leutaznia, hanem az irodából mindent megtehet. Abban az esetben, ha valaki új házat épít és napkollektort, hõszivattyút, klíma-rendszert akar mûködtetni, akkor elõre gondolja végig, hogy mi mindent akar mûködtetni a házában, és ha gond nélkül, vagy olcsóbban akarja ezeknek a beszerelését, vásárlását megúszni, akkor a legkisebb automatikával vásárolja meg õket, és egy jó szakember kidolgozza ezek komplex automatikai rendszerét, ettõl sokkal egyszerûbb lesz a felhasználó élete.

KOMPAKT

FOGYASZTÁS MÉRÕKKEL

A másik fõ területünk a diszkrét vezérlõ terület, ezek idõ- és számláló relék, kiskészülékek. Itt is van egy új dolog, ez pedig a kompakt fogyasztás mérõ. Ez egy öklömnyi méretû készülék, mely impulzusok formájában továbbítani is tudja a mért teljesítményt a feldolgozás számára, és ettõl automatizálhatóvá válik az energiafogyasztás ellenõrzése is, ami a maga módján nem volna különlegesség, de ez olyan kompakt fogyasztás mérõ, mely egyben kijelzõ is és kommunikációval közvetít minden mért adatot a központ felé: feszültséget, áramot, teljesítményt. Ha ezekbõl az adatokból összerakunk egy fogyasztás ellenõrzõ rendszert, az egészen biztosan 5-15 százalékos energia megtakarítást eredményez, és nem azért, mert csodát tettünk, csak mert elemeiben és részleteiben mértünk. Ma az energetika ilyen történet. Például egy ipari létesítménynél ezzel végig tudok nézni egy hónapnyi fogyasztási eljárásrendet gépcsoportoknál, önállóan és összesen is. Ezután le lehet ülni a technológussal és megkérdezni, fontos-e, hogy ez a két gép-csúcs egy idõben legyen, mert ha ezt széjjel tudjuk húzni, akkor az összfogyasztásnál egy-két lépcsõvel lejjebb mehetünk a lekötött energiában, és a korábbi idõszakhoz képest, mint már említettem, 5-15 százalékkal is olcsóbb költséget kaphatunk. A Saia fogyasztás mérõi közvetlenül tudnak 60 Amperig mérni három fázison, vagy áramváltóval. Ebben az esetben végig kell gondolni, hogy melyek azok a gépcsoportok, amelyeknek önálló mûködési céljai vannak, akkor azokat mérjük külön. Ezek után az egy hónapos mérési adatok értékelése alapján valóban érdemes lehet meggondolni, hogy nem kellene-e késõbbi idõszakra tenni a következõ gép energiafelhasználását. Mert mindig a lekötött energia a drága. Ma már minden szolgáltató arra törekszik, hogy minél több alapdíjat szedjen, de ennek

ENERGIA MEGTAKARÍTÁS

az összegnek a kalkulációját nem tudják máshoz kötni, mint a rendelkezésre bocsátott kapacitáshoz. Ekkora kapacitásnak ekkora ára van, a kis kapacitásnak kis ára van. A kettõ között kell eltalálni az ideális kapacitás-igényt. Ez az eszközünk az idei év újdonsága. Van egy olyan PLCjellegû terminál készülékünk, ipari érintõ képernyõs kijelzõ, ami maga begyûjti a fogyasztás mérõk adatait, megrajzolja a diagramokat, eltárolja SD-kártyán ugyan úgy, ahogy már jeleztem, tehát minden adat megvan és Internetre kipublikálja, tehát kiolvasható és egyben készen van. Ez a terminál véges, mivel csak 250 fogyasztásmérõ adatait tudja be-

gyûjteni. Azonban azt hiszem, hogy ez a szám nem is kevés. Úgy tûnik, hogy az energia fogyasztás mérése igen fontos téma lesz. Egy darab fogyasztás mérõ listaára 40 ezer Ft körül van, például nagy termelõ vállalatnak, vagy nyomdának minden energiát felvevõ berendezésére kell vásárolni ilyen fogyasztás mérõt, és a kiértékelt adatokat felhasználva kell a munkafolyamatokat végiggondolni, hogy a cég kevesebbet fogyasszon, és a költsége alacsonyabb legyen. Természetesen a piacon más fogyasztás mérõ eszközök is vannak, de ilyen komplett rendszeren, úgymond összecsomagolva nem kaphatók. A vásárlónak ma már feladatot kell megoldani, ezzel a rendszerrel azt kapja a vásárló, hogy olcsóbbá tudja tenni termelõ, mûködtetõ tevékenységét. – fejezte be Opitzer Gábor. Wellek Margit Technika 2010/3

25

EXPO

26

Technika 2010/3

EXPO

Technika 2010/3

27

INFORMATIKA

VMware View 4-re hangolt virtuális PC-k A VMware március 17-ei budapesti virtuális desktop napján egyre inkább igazolódni látszott az állítás, miszerint az asztali számítógépes környezet napjainkban kezdi elveszíteni eredeti értelmét. Ugyanis az asztali PC-k helyett – egyelõre az IT-költségek visszaszorításában érdekelt vállalatoknál és intézményeknél – egyre inkább végfelhasználói környezetet látunk, amelyet alkalmazásokból, dokumentumokból és konfigurációs adatokból álló profil határoz meg. Egyrészt látható, hogy maguk az asztali számítógépek is kezdenek eltûnni, ahogy a végfelhasználók a noteszgépek, okostelefonok, cserélhetõ tárolók és más mobil készülékek felé fordulnak. Emellett kezd kialakulni a bármikor és bárhol igénybe vehetõ felhasználói környezet is. Ezt a folyamatot segíti elõ a VMware a View 4 elnevezésû technológiájával, amely a vékonykliens-alapú környezetet is forradalmasítva, adatközpontokból szolgáltat egymástól különválasztott virtuális asztali gépeket – mindegyiket saját operációs rendszerrel, alkalmazásokkal és egyéni felhasználói konfigurációval. ITFELHASZNÁLÓ-KÖZPONTÚ KÖRNYEZET A virtualizáció elterjedésével egyszerûsödik és automatizálódik a desktopok beszerzése és felügyelete, ami 50 százalékig terjedõ mértékben csökkenti az IT-költségeket a vállalatoknál, a Windows 7-es verziójára való átállás költségeinek minimalizálása, illetve folyamatos üzembiztonság körülményei mellett. Marek Swierad, a VMware kelet-európai regionális igazgatója kijelentette, hogy Magyarországon jelenleg

28

Technika 2010/3

100 virtuális desktop mûködik, míg világméretekben a virtualizációs technológia elterjedése révén 2013-ig 49 millió asztali egységet virtualizálnak, s ebbõl 65,7 milliárd dolláros bevétel származik. Különösen fontos a vállalatoknak ez a technológia, hiszen a cégek megspórolhatják a hardverre elköltött egy dollárra rakódó háromdolláros fenntartási költséget. A View 4 alkalmazásával elért éves megtakarítás PC-nként 615 dollárra tehetõ, ami a vállalat számításai szerint 1 000 felhasználónál

négy év alatt 25 millió dolláros spórolást jelent. Arról már nem is beszélve, hogy a hagyományos asztali gépek decentralizált mûködése szinte lehetetlenné teszi az ilyen gépeket használó irodák egységes biztonsági mentéseit, miközben a mûködésképtelenné vált PC-k üzembe állítása óráktól napokig terjedõ idõt vesz igénybe. VIEW 4 MÛKÖDÉS KÖZBEN A VMware desktop virtualizációs technológiája gyakorlatilag leszedi a desktop-képet a PC-rõl, s azt adatközpontokban tárolja. Architektúráját tekintve, a VMware View 4 több alaptechnológia egyesítését kivitelezi. A Virtuális Asztaligép-Infrastruktúrához

(VDI) hasonlóan a View 4 is virtuális asztali gépeket hoz létre az adatközpontban. Ehhez a VMware ESX hipervizort, a központi kezelést és gyors elõkészítést biztosító VMware vCenter Server megoldást, valamint a virtuális asztali gépek hardverfüggetlen biztonsági mentésére, feladatátvételére és visszaállítására kialakított különleges elosztott infrastruktúraszolgáltatásokat használja. A fejlett operációs rendszer és képmenedzsment segítségével linked klónokat készít egy operációsrendszer-képrõl, ami a felhasználói adatok és beállítások megõrzése mellett egyszerûsíti a rendszergazda feladatait. Ezzel a megközelítéssel akár 90 százalékkal csökkenthetõ a gépek tetemes tárkapacitás iránti igénye, s emellett órákról percekre zsugorodik a gépek elõkészítési ideje is. Fontos újítás továbbá, hogy a View 4 a ThinApp segítségével bármely alkalmazás bármely verzióját ütközések nélkül futtathatja egyetlen operációs rendszeren. Ennek megvalósításához a ThinApp elszigeteli az alkalmazásokat és a konfigurációs adatokat az alattuk futó operációs rendszertõl. Ezzel a vállalati informatikusoknak csak egyszer kell csomagba szervezniük az alkalmazásokat, amelyeket azután tetszõleges számú virtuális és fizikai rendszerre telepíthetnek. Békés Sándor

BIZTONSÁGTECHNIKA

Innovatív Axis hálózati hõkamerák A hálózati videó-megfigyelõ rendszerek globális piacvezetõ cégeként ismert svéd Axis Communications a fokozott innovációnak köszönhetõen 2009-ben a gazdasági válság ellenére 30 millió euróval bõvítette árbevételét, idén pedig a hõérzékeny megfigyeléssel, illetve a videó-megfigyelõ szolgáltatás fejlesztésével szabja meg a technológiai fejlõdés irányát. Az Axis március 3-ai budapesti sajtótájékoztatóján látványos élõ bemutatót tartottak az új hõkamera által kínált biztonságnövelõ, személy-észlelõ lehetõségekrõl. DIGITÁLIS

MEGFIGYELÕ-KAMERÁ-

Martin Green, az Axis társalapítója és Edvin Roobol régiós igazgató a tájékoztatón elmondta, hogy az Axis az árbevételébõl egyébként a K+F-re fordított 15 százalékos kiadási arányt 2009-ben a válság miatt 24 százalékra növelte. Az 1984-ben alapított Axis 1996-ban fejlesztette ki a világ elsõ hálózati kamerájaként elkönyvelt IP-kamerát, amelynek a jövõje azt mutatja, hogy a vállalatnál feltalálták és felfuttatták, illetve vezetõ szerepet is szereztek a hálózati kamerák piacán. Martin Green utalt rá, hogy a megfigyelõ kamerák hasonló pályát futnak be, mint a fényképezõgépek. A digitális

fényképezõgépek megjelenése után rövid idõ alatt leáldozott az analóg gépeknek, s ez a tendencia tapasztalható a kamerák esetében is. Felgyorsult a technológiai fejlõdés, amit jól tükröz, hogy míg az elsõ Axis hálózati kamera 1996-ban csak egy képkockát továbbított másodpercenként, addig a mai korszerû HD-felbontású kamerák 30 képkocka levételére képesek, ami 600szoros teljesítmény-növelést jelent. Hasonló robbanásszerû fejlõdés megy végbe a chipek területén is. Így egy mai lapkának a teljesítménye 2019-re a mainak az 50-szeresére fokozódik. Az analóg képszabványt a HD-felbontás helyettesíti, a HD TV-nél bevett 16:9-es képfelbontással.

KÉ A JÖVÕ

HÁLÓZATI HÕKAMERA-NYITÁNY Az Axis legújabb fejlesztéseként megjelenõ infra érzékelésû hõkamerák eddig katonai fejlesztéseknek számítottak. Az új hálózati hõkamerák a test hõ-kibocsátása alapján azonosítják az objektumokat, lehetõvé téve a felhasználók számára, hogy teljes sötétség körülményei között is észleljék az embereket. Ezek az innovatív kamerák mostantól kezdve összekapcsolhatók bármilyen hálózati videó-rendszerrel, és széles körben alkalmazhatók videó-felügyeletre – például a kormányzati szektorban, szállítmányozásnál, közterületek felügyeleténél, vagy az oktatásban is.

A hõkamerák a tárgyakból, jármûvekbõl és emberekbõl folyamatosan kisugárzó hõ érzékelésével alkotják meg a képet. Ez a hõérzékelés biztosítja, hogy a kamera teljes sötétségben is lásson, s olyan képeket továbbítson, amelyek alapján a felhasználók idõben felismerhetik a gyanús, biztonságra veszélyes eseményeket. A hõkamerák további elõnye, hogy hagyományos elõdeiknél könnyebben kezelik az extrém idõjárási körülményeket, átlátva a párán, poron és füstön is. Az Axis Q1910-es és Q1910-E olyan hálózati hõkamerák, amelyek tökéletesen kiegészítik a terület felügyeletét 24 órán keresztül a hét minden napján ellátó hálózati videó-rendszereket. A hõérzékelés mellett mindkét modell jellemzõje a 160x128 pixeles felbontás, a 8,33 kép/másodperc és a 17 fokos látószög. Ezek a kamerák azért is egyedülállók a mai biztonságtechnikai palettán, mert hálózati videó-megfigyelési funkcióik között említendõk a H.264 tömörítési formátum, a Motion JPEG formátum, a hangfelvétel, a helyi tárolás lehetõsége, vagy a Power over Ethernet szabvány, amelynek értelmében a kamera tápellátása Ethernet hálózaton keresztül biztosítható. A Q1910 beltéri hõkamera, míg a Q1910-E hálózati hõkamerát kültéri használatra tervezték. Békés Sándor Technika 2010/3

29

ATOMENERGIA

Atomenergia a villamosenergiaellátásban A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete által szervezett kétéves idõtartamú Nukleáris Újságíró Akadémia hallgatói elõtt február 25-én az Országos Atomenergia Hivatalban (OAH) Rónaky József, az OAH fõigazgatója tartott bevezetõ elõadást „Az atomenergia szerepe Magyarország és a világ elektromos energia ellátásában” címmel. Rónaky József üdvözölte azt az újságírói kezdeményezést, hogy az Akadémia keretében az atomenergia békés célú felhasználásáról objektív és szakmailag megalapozott tájékoztatást nyújtson a sajtó, és méltatta az egyesület ilyen irányú tízéves mûködését. Az OAH-val együttmûködésben ebben az évtizedben másodszor szervezett Nukleáris Újságíró Akadémia által nyújtott képzés keretében a résztvevõk felkeresik az atomenergia békés felhasználásához kapcsolódó szervezeteket és nukleáris létesítményeket. Rónaky József átfogó elõadásában áttekintette az atomenergia felhasználásának az utóbbi években tapasztalt elõretörését, kihangsúlyozva, hogy a CO2-kibocsátással nem járó atomenergia egyesíti az energiaszükséglet és a klímaváltozás megakadályozása iránt világméretekben jelentkezõ igényt. A fõigazgató elmondta, hogy politikai konszenzus, kiemelkedõ helyi és nemzeti támogatás mutatkozik Magyarországon az új atomerõmûvi kapacitásoknak a Paksi Atomerõmû területén történõ létesítése iránt. Ezt támasztják alá az Országgyûlés határozatai is. Az Országgyûlés elõbb a 40/2008-as határozatában a 2008-2020. közötti idõszakra vonatkozó energia-

30

Technika 2010/3

politikával kapcsolatban felkérte a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerõmûvi kapacitásokra vonatkozó döntés-elõkészítõ munkát. Az Országgyûlés 25/2009-es határozata Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. paragrafusának 2. bekezdése alapján, a paksi atomerõmû telephelyén új atomerõmûvi blokkok létesítésének elõkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez elõzetes, elvi hozzájárulást adott „Az Országgyûlés elõzetes, elvi hozzájárulást ad…a paksi atomerõmû telephelyén új blokk(ok) létesítését elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez” megfogalmazás értelmében. Rónaky József utalt rá, hogy a Paksi Atomerõmû teljesítményének a növelésével négy blokk 500 MW-os kapacitáson üzemel, ami azt jelenti, hogy 2009-ben már az erõmû 8 százalékkal megemelt kapacitáson mûködött. A magyar villamosenergia-termelés szerkezetében az atomenergia részaránya 2009-re 37 százalékról 42 százalékra növekedett, ezt követi az olaj és gáz 39 százalékkal. A Paksi Atomerõmû tervezett és engedélyezett üzemideje 30 év, ami 2012 és 2017. között jár le. Az üzemeltetési engedély megújítható, ennek a jogi feltételei adottak, biztonsági, mûszaki és gazdasági szempontból pedig megvalósítható. Az erõmû állapota jó, mûködése biztonságos, a hosszú távú környezeti hatások az elmúlt 20 év tényadatai

alapján elhanyagolhatók, üzemeltetése gazdaságilag célszerû – szögezte le a fõigazgató. Rónaky József továbbá közölte, hogy 2012-ben az OAH kiadja az engedélyt a paksi erõmû 1-es blokkjának az üzemidõhosszabbítására.

Az Országgyûlés felkérése alapján a kormánynak idõben javaslatokat kell tennie az új erõmû típusára és telepítésére, valamint a beruházás feltételeire vonatkozóan. A fõigazgató a soron következõ feladatok között említette az építendõ erõmûvel kapcsolatos tendereztetést. Felsorolása alapján az 1600 MW-os teljesítményû EPR, az 1000 MW-os AP 1000, az 1200 MW-os AES 2006, valamint az 1000 MW-os ATMEA erõmûtípusok jöhetnek számításba. A kormányzatra váró feladatok sorában Rónaky József az engedélyezés áttekintését és korszerûsítését, a hatósági szervezet egyszerûsítését és felkészítését, a szakemberképzést, valamint a kutatás-fejlesztés összehangolását és nemzetközi rendszerbe való integrálását emelte ki. Békés Sándor

ÛRKUTATÁS A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

SAS3 mûszer fejlesztése a Chibis mûholdra

Hazai kutatóhelyek és ûripar, orosz alkalmazási holdak A magyar SAS3 mûszer az Orosz Ûrkutatási Intézet által fejlesztett Chibis mikromûholdon a nemzetközi részvétellel kifejlesztett mûszeregyüttes egyik eleme. Elektromágneses hullámméréseket végez a VLFELF sávban. Ukrán partnerek szállítják a külsõ érzékelõket. A Föld mágneses térének lassú változásait egy háromtengelyes fluxgate magnetométer figyeli a DC100 Hz frekvenciatartományban. A magnetométer jelét csatornánként 24 bites AD átalakítóval fogadja a központi jelfeldolgozó egység, 400 Hz mintavételi frekvenciával. A VLF sávú méréseket két komplex hullámszondával és egy mágneses antennával (search coil) végezzük a 10 Hz … 40 kHz frekvenciasávban. Egy komplex hullámszonda a következõ egységekbõl épül fel: mágneses antenna, elektromos antenna, plazmaáram mérõ. A teljes rendszer háromtengelyes B(x,y,z) mágneses tér, egytengelyes E(x) elektromos tér, valamint két ponton plazmaáram mérést végez. Ez összesen 6 bemeneti csatorna, amelyet 16 biten, 80 kHz sebességgel egyidejûleg mintavételezünk. Az elektromos tér komponens mérését úgy végezzük, hogy a két elektromos szenzor közötti fe-

szültségkülönbséget mérjük. Átkapcsolással lehetõség van a mûhold platform és valamelyik elektromos szenzor közötti feszültség mérésére is. Így információt kaphatunk arról, hogy a mûhold milyen potenciálra van feltöltõdve a környezõ plazmához képest. Egy Blackfin ADSP-532 DSP végzi a jelfeldolgozást 400 MHz órajellel. A programok uC-Linux operációs rendszer alatt futnak. A belsõ memória 128 MB. Ebbõl 64 MB foglalt az operációs rendszer és a programok részére. A memória másik fele az AD konverterekbõl érkezõ adatfolyam tárolására és feldolgozására van fenntartva. A rendszer indító programját egy 4 MB-os flash memória tárolja. Maga az operációs rendszer és a mérésvezérlõ programok egy 1 GB-os CompactFlash kártyán kaptak helyet, amelyen a mérési adatokat is tároljuk, mielõtt továbbítanánk a telemetria-rendszerbe. A perifériák speciális áramköreit, kiegészítõ logikákat és a telemetria interfész funkcionális egységeit egy Xilinx Spartan FPGA-ba integráltuk. A

LABORATÓRIUMI MINTA ELEKT-

A fedélzeti jelfeldolgozás elsõdlegesen a frekvenciatartományban történik. A beérkezõ adatfolyamon a DSP Fourier-transzformációt végez és folyamatosan számolja a zaj-

RONIKÁJA FEJLESZTÉS KÖZBEN

hátteret minden csatornán. A kapott spektrumokat és spektrogramokat elemezve a háttérzaj fölött megjelenõ jeleket/jelenségeket és eseményeket azonosítja, kategorizálja és megszámolja. A speciális jelenségeket azonosítás után további tanulmányozás céljára nyers idõtartományú adat formában eltárolja és a többi mérési adattal a telemetria-rendszerbe továbbítja. A mérések értékét jelentõsen növeli, hogy a fedélzeti mûszerek között van egy kölcsönös jelzõrendszer (event trigger). Ha az egyik mûszer érdekes jelenséget érzékel, akkor jelzést küld a többi eszköznek, és azok is eltárolják az általuk mért jeleket az adott idõpillanatban. A SAS3 a telemetria-rendszert kétféle módon használhatja. Egyrészt a mérési adatokat a fedélzeti CAN buszon keresztül a központi adatgyûjtõbe küldi, amely azt a többi mûszer adataival együtt tárolja és késõbb továbbítja a földi állomásra. A másik üzemmódban a SAS3 közvetlenül kapcsolódik a 2,2 GHz-es telemetria-adóhoz és önállóan leküldi a mért adatokat szabványos formátumban, 1 Mbit/s sebességgel. A mûszer fejlesztését a Magyar Ûrkutatási Iroda által támogatott témapályázatok keretében végezzük. Bodnár László BL-Electronics Kft. Technika 2010/3

31

S O R O Z A T

ÛRKUTATÁS

Meteorok, aszteroidák A február 28-án 23 óra 25 perckor Észak-Kelet-Magyarország fölött fellobbant égi tünemény, érthetõen nagy visszhangot váltott ki a televíziós sci-fi filmeken nevelkedett lakosságból, némely portálon felvetõdött, nem kellene-e Magyarországra hívni a Földet fenyegetõ aszteroidával elbánt Bruce Willist? Tulajdonképpen valóban nem lebecsülendõ égi vándorral találkoztunk akkor. A fény- és állítólag hangjelenséget is az egyméteres szikladarab megsemmisülése produkálta, amely 20-30 km/mp sebességgel száguldott a Föld felé, majd 100-200 km-es magasságban izzani kezdett és 70 km-re tõlünk a felületére nehezedõ légellenállás felrobbantotta. A robbanás a teli holdnál is fényesebb villanással járt; -15 magnitúdóval világított, a Nap magnitúdójának több mint felével. Vagyis a találgatásokkal ellentétben egy szokványos meteor vendégeskedett nálunk, amit felrobbanva tûzgömbnek (bolida) neveznek. RITKA JELENSÉG A csillagászok, és elsõsorban Sármeczky Krisztián meteor szakértõ szerint azonban ritka vendégrõl volt szó, hiszen Magyarországra ritkán hullanak meteorok, becses maradványaik többsége a XIX. századból való – 1852-tõl lajstromozzák õket – utoljára 1915. május 7-én találtak rá Somogy megyében (kaposfüredi meteorit). A mostani jövevény nyomára állítólag a magyarszlovák-ukrán hármas-határ vidékén bukkanhatunk, bár a kõzetmeteorok – a vasmeteorokkal ellentétben – elégnek a légkörben. KIS BOLYGÓ – NAGY VESZÉLY? Minden esetre a februári bolida éreztethette velünk, hogy Földünk valóságos célpont lehet a Naprendszerben, ahol kevésbé ártatlan ván-

32

Technika 2010/3

földközelben

dorokkal is találkozhatunk. Ezek a kisbolygók (aszteroidák), amelyeknek indulási helye a Mars-Jupiter közötti térség. Az a kisbolygó is innen származott, amelyik 2009. október 8-án Indonézia felett robbant fel három hirosimai atombomba erejével – hogy az ismert, a dinoszauroszokat kipusztítóról ne is beszéljünk. A csillagászok jelenleg 6000 10 m és 10 km közötti nagyságú Föld-közeli kisbolygóról tudnak a NASA Catalina Sky Survey (CSS) programjának eredményeként. Ugyanis, bár a szakemberek szerint a következõ 100 évben nem ütközhet ilyen kisbolygó a Földnek, a NASA 1999-ben célul tûzte, hogy 10 év alatt felkutatja a Földet veszélyeztetõ, 1 km-nél nagyobb kisbolygók legalább 90 százalékát. 85 SZÁZALÉKOS TALÁLAT E monstrumok 85 százalékát sikerült is felkutatni, pályájuk ismertté vált. Közben az USA Kongresszusa kitûzte az összes, 140 m-nél is nagyobb kisbolygó felderítését, amihez 4 új távcsövet is építenek. Jelenleg ugyanis 3 távcsõvel folyik a nyomozás. Ezek az MT Catalina csúcsán felállított 68 cm-es Schmidttávcsõ, az MT Lemmon 1,52 m-es MS teleszkóp – mindkettõ Arizonában – és a Siding Spring Observatórium Ausztráliában. E három csillagászati távcsõ össztûzének, és persze a kutatóknak köszönhetõ az 2009 elejéig felfedezett 5955 földközeli kisbolygó, közülük

763 nagyobb 1 km-nél, 108 nagyobb 140 m-nél és közelebb van hozzánk 4,5 millió kilométernél. MAGYAR KUTATÓK EREDMÉNYEI A magyar aszteroida vadászok is részesei az eredménynek, hiszen a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly-Thege Csillagászati Kutatóintézet összefogásával 1997tõl több mint 500 aszteroidát fedeztek fel, 6-ot közülük a nemzetközi szervezet magyar csillagászokról nevezett el. A kisbolygó kutatással kapcsolatba hozhatók más hazai kutató helyek is. Hiszen, amikor 2008. szeptember 5-én a Rosetta ûrszonda, útban az üstökös felé, elhaladva a Steins kisbolygó mellett az aszteroidán szenzációként egy hatalmas krátert tudott lefényképezni, a sikerben a Rosetta Philea egységének energiaellátó rendszerét elkészítõ BME SzHrt, a központi számítógépet szállító KFKI RMKI, valamint a két mérõmûszer-együttest szolgáltató KFKI AEKI is részesülhetett. A Rosetta felfedezése azt mutatta, hogy a kisbolygók egymásra is veszélyesek, hiszen a Steins krátere egy múltbeli becsapódás nyoma lehet. Bennünket a Föld védelme izgat, ami annál is idõszerûbb, mivel az Apofis kisbolygó 2029-ben, majd 2036-ban a Föld közelében fog elhaladni. Elõször 29 450 km-re a Föld felszíne felett, de visszaútkor valamelyest módosulhat a pályája. K. F.