53. évfolyam, 2010. 6. szám
700 Ft
TARTALOM
www.technikamagazin.hu KRÓNIKA
Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor
[email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor
[email protected] Tel.: 06-1-201-2480
Újráz az eVITA platform Európa-díj iskoláink korszerû világításáért Árvízi védekezés tározókkal
2 2 2
GAZDASÁG Kreativitásból kítûnõ Trentino bemutatkozása Budapesten Az egyesületük stratégiában gondolkodik
3 4 6
INNOVÁCIÓ Ifjú innovátorok versenye Vasúti konténer átrakó lézerszkenneres pozicionáló rendszere
Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.
A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
7 8
GÉPIPAR A gyors és gyönyörû jelölési eredményekért Automatizált csokoládéstálca-kezelés Többfunkciós csapágyak szerszámgépekhez Kiváló ár-érték arány Villamos, elektronikus, mechanikai mérõrendszerek
10 12 14 15 16
MÉRÉSTECHNIKA Hõfizikai mérések az EURAMET-nél
18
INFORMATIKA VPLEX: küzdelem az informatikai adatözönnel
19
EXPO E
SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK
TETRA-világcsúcs Budapesten
20
SZABADALOM Dancza József
13
Energoexpo
B3
FastenerFair
21
HORN
B4
Jámbor László
13
Kapufa Trans Kft.
13
KP Beton
13
KSB
B1
LEHEL’S Kft.
13, 22
MetSystem
16-17
Simon István Tooltechnik
13 5
TRUMPF
11
TÜV Rheinland
B2
MSZH: „Transformare - necesse est”
23
ÉPÍTÉSZET Homokbeton könnyûszerkezetes építményekhez
24
ÉLELMISZER Veszélyes ennivalók
25
KÖRNYEZET Ifjúságnevelõ kampány Zöldõrséggel CO2: bûnös vagy bûnbak?
26 27
ENERGETIKA Fiatalító kúra erõmûveknek
28
ÛRKUTATÁS Atomerõmûvek generációváltása Fókuszban a földmegfigyelési programok
29 31
KRÓNIKA
ÚJRÁZ AZ EVITA
PLATFORM
Lapunkban többször irtunk az idõs, magányos emberek életvitelét megkönnyítõ infokommunkációs alkalmazásokról. Az eVITA Nemzeti Technológiai Platform az NKTH támogatásával az idén újraindítja a 2007-ben alakult összefogást, hogy stratégiai tervet dolgozzon ki a segített életvitel kutatására, programok kidogozására. Magyarországon 160 ezer Alzheimer-kórban szenvedõ beteg van, de sokkal több idõs ember küszködik kóros feledékenységgel, miközben egyedül kénytelen élni. Az ilyenek száma 1 milliót is elérheti. Óriási szükség van tehát azokra a korszerû eszközökre, amelyek megkönnyítik az ilyen emberek életét. Az eVITA platform 2008-ban 36 millió forint NKTH-támogatást kapott pályázatára 2010 november végéig, utána más forrásból finanszírozzák a mûködését. A platformnak jelenleg 23 intézmény, vállakozás a tagja, köztük a lapunkban is ismertetett munkájával az Albakomp, a Bay Kommunikációs Technológiai Intézete, az Innomed is. Ezek a vállalkozások már eddig is sokat tettek az idõsek, otthoni ellátásra szorulók és a fogyatékkal élõk korszerû gondozását segítõ infokommunikációs eszközök kifejlesztéséért. Jelenleg már 75 ezer magyar háztartásban van idõs- és betegfelügyeleti rendszer. Ezek többsége igen egyszerû, egy pánikgomb megnyomásán alapul. Ezt egészíthetik ki a mérõmûszeres informatikai megoldások. Tervezik például az intelligens gyógyszeradagolók kifejlesztését is, hogy a krónikus betegek pontosan betarthassák az orvos által elõírt terápiát
2
Technika 2010/6
Európa-díj iskoláink korszerû világításáért Az Európai Bizottság márciusban Fenntartható Energetika - Európa Díjjal tüntette ki a Magyar Iskolavilágítási Program végrehajtásáért az Oktatási és Kulturális Minisztériumot és a General Electric Lighting Magyarország vállalatot. A 272 pályázó projekt közül az öt díjazott közé került hazai pályázók iskolák világításának korszerûsítésérõl számoltak be egész Magyarország területérõl. A magas színvonalú világítótestek és fûtési megoldások révén jelentõs energiafelhasználás- és CO2 kibocsátás-csökkenés volt elérhetõ. Az el-
múlt négy évben 1 400 általánosés középiskolában történt világítás-korszerûsítés és 1 500 iskolában van folyamatban. A korszerûsítési projekteket döntõ mértékben a beruházás révén elért megtakarításból finanszírozzák. Egyedül a budapesti iskolákban a világítás-korszerûsítés révén 40 százalékos megtakarítás volt elérhetõ a villamosenergia felhasználásában.
Árvízi védekezés tározókkal Ritka az olyan május, amikor az esõ nem aranyat ér. Ilyen volt a 2010. évi, amelynek során a térségünk feletti makacs ciklon hatalmas csapadék tartalma nagy árvizet okozott, fõleg Észak-Magyarországon. Június elejéig több, mint 200 ház dõlt össze, 126 településrõl több, mint 4000 embert kellett kitelepíteni, több tízezer állat pusztult el. Az önfeláldozó védekezésbõl jól vizsgázott az ország, a helyreállításhoz társadalmi segítség is érkezik.
Vízgyûjtõként funkcionáló országunk bármikor ki lehet téve hasonló katasztrófáknak, ezért az árvizeket mérséklõ vízmegtartó létesítmények építését a szakemberek fontosnak tartják. Ebben nem kell nulláról indulnunk. Magyarországon majd 2000 hegy- és dombvidéki kisebb tározó van 350 millió köbméter térfogattal, ezeket több száz folyóholtág is kiegészíti, de ide
számítható a hatalmas Tisza-tó – összesen tehát 275 tározónk van, 550 millió köbméter térfogattal. A védekezés során most is például a Zagyva ellen megnyitották a jászteleki és a borsóhalmi szükségtározókat, Edelény alatt is megnyílt a deponia a Bodva levezetésére. Úgy tûnik azonban, hogy az eddigi tározókapacitás kevés. A Vásárhelyi-terv még hat óriástározó építését irányozza elõ az EU támogatásával. Ebbõl kettõt, a tiszaroffit és a cigándit már átadták. Az utóbbi velencei tavi nagyságú, 25 négyzetkilométeres és 94 millió köbméter vizet tartalmazhat. A további négy ilyen tározó, a Nagykunsági, a Hanyi-Tiszasûlyi, a Szamos-Kraszna közötti és a Beregi átadásával a Tiszán végig 50-60 centiméter árvízszint-csökkenés érhetõ el. Fontos, hogy ezek a tározók az árvízvédelem mellett vízmegtartó szerepükkel enyhíthetik a szárazságok okozta mezõgazdasági károkat is. Fokozni kell a településeken áthaladó patakok szabályozását, tisztántartását, például a zsilipkapuk lopás elleni védelmét is – hangsúlyozták a szakemberek.
GAZDASÁG
Pneumobil verseny
Kreativitásból kitûnõ Az elmúlt hetekben szakmai körökben is feltûnést keltett, a múlt számunkban mi is megemlékeztünk róla, a Bosch Rexroth magyarországi leányvállalatai által szervezett egri Pneumobil verseny. Ács Istvánt, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezetõ igazgatóját a versenyrõl kérdeztük, arról, mi a céljuk ezzel a kezdeményezéssel. – Valóban, immár harmadszor rendeztük meg az egri és budapesti Rexroth vállalatok közös szervezésében zajló versenyt, amelyen elsõ alkalommal is öröm volt látni, milyen nagy elkötelezettséggel, elhivatottsággal vesznek részt egyetemistáink. Az igazság az, hogy az egyetemi évek alatt a hallgatóktól alig várnak el kreatív mérnöki munkát, erre talán csak a diplomamunka során van lehetõségük. Ezért kezdetben mi is izgatottan vártuk, hogy vajon milyen visszhangot vált ki versenyfelhívásunk, ám a reakció meglepõen pozitív volt. Így a verseny eredeti célját elértük, hiszen egyrészt támogatást adhatunk a mûszaki felsõoktatásnak, másrészt gondoskodhatunk az ipar, benne a mi ágazatunk jövõ szakember- utánpótlásáról is. Mára már elérkeztünk oda, hogy a pneumobil bekerült az egyetemi tematikákba és a diplomamunka-témák közé is. Már az elsõ versenyen 17 csapat indult, az idein pedig 32, gyakorlatilag az ország valamennyi mûszaki felsõoktatási intézményébõl, valamint Romániából. Jelenleg Csehországból és Németországból is érdeklõdnek a verseny iránt. A vállalat nemcsak szakmai támogatással, de ingyen eszközökkel is segíti a pneumobilok megépíté-
sét. A pneumatikus elemek mellett Rexroth-PLC-ket adunk a szabályozáshoz, illetve aluprofilokat a jármû szerkezetéhez, vázához. Ez nem kis befektetés, de úgy hisszük, megéri. Ráadásul ezek az eszközök mind az egyetemnél maradnak, így a verseny után felhasználhatóvá válnak az oktatásban. Egyébként négy kategóriában mérik össze gyártmányaikat a fiatalok: a megtett út hossza, a gyorsaság, a gyorsulás és a konstrukció eredetisége. A nyertesek nemcsak tárgynyereményekben részesülnek, de a felkészítõ tanári gárdával együtt egy külföldi tanulmányi úton is részt vehetnek. Az idei utazás keretében a csapat a Bosch Rexroth würzburgi oktatási központjába és hannoveri high-tech üzemébe látogat el. Tudom, hogy ez mit jelenthet a diákoknak, ugyanis 20 éve fiatal diplomásként egy pályázat során eljuthattam több japán üzembe, ami felmérhetetlen impulzust adott késõbbi pályámon. – Érdekes lehet, hogyan született meg a pneumobil verseny ötlete? – A Bosch Rexroth egri termelõ vállalat szakemberei álltak elõ elõször vele, azon tûnõdve, hogyan lehetne a közvéleménnyel jobban megismertetni a pneumatika alkalmazásait. Ott vetõdött fel, hogy építsünk egy látványos pneumobilt, és tovább szõve a gondolatot merült fel az egyetemisták bevonása. Mi persze kapva-kaptunk az ötleten. Jelenleg már kb. 50 mûködõ pneumobil van az országban és biztosan lesz még több is. – A verseny során sikerült-e „ellesniük” a fiataloktól jó mûszaki megoldásokat is? – Igen, volt, amire a mi szakembereink is felfigyeltek, akik az építéshez a háttér-támogatást adták. Ezeken a jármûveken a fiatalok hónapokig dolgoztak, gondolkoztak,
mindent jó elõre kiszámítottak: például hogy a kapott 10 literes sûrített levegõs tartályból hogyan tudnak maximális hajtási teljesítményt kihozni. De ennek érdekében érdekes konstrukciókat is létrehoztak. – A verseny sikerességéhez hozzájárulhatott az, hogy a pneumobil egy környezetbarát jármû? – Egyre több érdeklõdõ szakember kérdezi tõlünk, hogy valóban lehet-e majd egyszer közúti jármûveket sûrített levegõvel hajtani. Kiderült, hogy a hajtásnak ez a módja nagyon kedvezõ energiaátalakítási módszer, tehát van realitása, hiszen egy könnyû jármûvel 40 km-es sebességet is el lehet érni. Bár a sûrített levegõs technológia a jövõben alternatív hajtásmód lehet, mégis az ilyen irányban történõ fejlesztések messze vezetnek a kiinduló pontunktól, a pneumobil verseny eredeti céljától. Sokkal fontosabbnak tartjuk a kezdeményezésünkért kapott szakmai elismerést, és örömmel vesszük, hogy más vállalatok is követik példánkat hasonló kreativitást ösztönzõ versenyek rendezésével. Sikerült egy olyan folyamatot elindítanunk, amelyben az ipar és az egyetemek közelebb kerülnek egymáshoz. – Ezek szerint folytatják a versenyeztetést, arra milyen terveik vannak? – Természetesen folytatjuk, mégpedig egyre nagyobb, többet tudó pneumobilokkal. Wellek Margit Technika 2010/6
3
GAZDASÁG
Trentino bemutatkozása Budapesten „Trentino és Budapest találkozása: Gazdasági és kereskedelmi együttmûködési lehetõségek” címmel szervezett gazdasági fórumot Budapesten június 2-án a Budapesti Olasz Nagykövetség és Trentino Autonóm Tartomány az Olasz Külkereskedelmi Intézettel (ICE) együttmûködésben. A szervezõk a fórumon a magyar vállalkozóknak, gazdasági és szakmai szervezeteknek kívánták bemutatni az olaszországi Trento Autonóm Tartomány szervezeti rendszerét, gazdasági, termelési és vállalkozói szektorának jellegzetességeit. Ezentúl a magyar és trentói cégek közötti együttmûködési lehetõségeket is igyekeztek kiaknázni a kereskedelem és a termelés területén a trentói és magyar cégek közötti közvetlen üzleti tárgyalások megszervezésével.
Gian Battista Campagnola, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete az Olaszország és Magyarország közötti közös kulturális gyökerek mellett azzal ajánlotta honfitársai figyelmébe hazánkat, hogy köszöntõjében kihangsúlyozta: a két ország közötti kereskedelmi forgalom eléri a 8 milliárd eurót, így Olaszország akkora forgalmat bonyolít le a 10 millió lakosú Magyarországgal, mint egy százmilliós lélekszámú ázsiai országgal. Raffaele Farella, Trento Autonóm Tartomány nemzetközi népszerûsítéséért felelõs vezetõje a lapunknak adott nyilatkozatában Trentino gazdaságának a bemutatása mellett arra is rámutatott, hogy Magyarország innovációra érzékeny gazdasági rendszere, kiváló egyetemei és kutató központjai döntõ szerepet játszottak a gazdasági fórum Budapesten történt megszervezésénél. KÜLÖNLEGES
AUTONÓMIA
ÉS
ÉLETSZÍNVONAL Lorenzo Dellai, Trentino Autonóm tartomány elnöke hangsúlyozta, hogy a mintegy félmilliós lélekszámú – olaszok lakta (szerk. megj.) – Trentino megye egy évszázaddal ezelõtt – a tiroli grófság részeként (szerk. megj.) – az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A II. Világháború után a tartomány számára Olaszországon belül a törvényhozás, az adminisztráció és a pénzügyek területén biztosított különleges autonómia egész Európa számára példaértékûvé vált, és ola-
4
Technika 2010/6
Olaszország észak-keleti részén terül el Trentino-Alto Adige/ Südtirol Autonóm Tartomány 13 607 négyzetméteres területen. Teljes lakossága 995 000, a tartomány székhelye Trento városa. A tartományt az Adige folyó szeli ketté, amelynek déli részét mintegy 500 000 olasz anyanyelvû lakos, míg északi részét Bolzano központtal többségében német ajkú olasz állampolgár lakja. A tartomány északon Ausztriával, délen és keleten Veneto tartománnyal, délen és nyugaton Lombardiával, míg nyugaton Svájccal határos. Trentino-Alto Adige tartomány az osztrák Tirol tartománnyal közösen európai régiót alkot.
jat öntött Trentino gazdasági fellendülésének a tüzére. Trentino 1870 és 1960 között az egyik legszegényebb tartomány volt, ahonnan komoly kivándorlási hullámok indultak meg. Az 1972-ben olasz elnöki rendelettel szentesített, majd 2001-ben az olasz alkotmányba a 116. cikkelyként bekerült trentinói autonómia kulcsfontosságú eleme, hogy a Trento városi székhelyû tartomány által befizetett összes adó 90 százalékát az állam visszatéríti a tartománynak. A különleges autonómiának köszönhetõen a páratlan természeti adottságokkal rendelkezõ – 80 százalékban 600 méternél magasabb hegyekkel, így a Dolomitokkal, számos tóval (köztük a Gardató egy részével) és természetvédelmi területtel –Trentino a legszegé-
GAZDASÁG
nyebb olasz tartományból a leggazdagabbak közé emelkedett, európai szinten is kiemelkedõ életszínvonalat biztosítva lakosainak. Ezt jelzi, hogy az egy fõre jutó GDP Trentinóban 27 525 eurót tesz ki, ami a 23 400 eurós olasz átlagon túlmenõen az Európai Unió 25000 eurós átlagát is felülmúlja. A tartományi gazdaság kötõszövetét a szövetkezeti gazdálkodási forma adja. Az évi 4 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodó Trentinóban 900 szövetkezetbe tömörülve 12 000 ember dolgozik. A fejlett szövetkezeti rendszer a helyi mezõgazdasági termelés 90 százalékát, a tartományi hitelezés 65 százalékát és a kiskereskedelem 45 százalékát vonja az ernyõje alá. Az aktív vállalkozások száma eléri a 45 000-et. A GDP 66 százalékát a szolgáltatások adják, 29 százaléka az ipari termelésbõl, 6 százaléka pedig a mezõ-
gazdaságból származik. Trentino európai szinten is élenjáró az idegenforgalom mellett a szõlõ- és gyümölcstermesztésben, és komoly gépipari, illetve informatikai vállalkozásai vannak. K+F-RE
HANGOLT
GAZDASÁG-
Trentino rendkívüli módon dinamikus és innovatív vállalkozói réteggel rendelkezik. Nemzetközi szinten is csúcsot jelent a kutatási rendszere, amelyet a Trento városi egyetem, 12 kutatóközpont, 6 üzleti innovációs központ, hatékony helyi technológiai transzfer rendszer és olyan privát cégek fejlesztéseit végzõ elit kutatási központok jellemeznek, amelyek a Microsofttal és a FIATtal mûködnek együtt. Franco Bernabé, a Telecom Italia ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy a Gyors Internet-Szélessáv Pro-
FEJLESZTÉS
jektnek köszönhetõen Trentino ma már az elsõ teljes „wireless” lefedettségû olasz tartomány, és hamarosan azon elsõ európai tartományok között tarthatják számon, ahol minden lakásban és építményben elérhetõvé válik az optikai szálas kapcsolaton keresztüli, 20 mbit/secundumos digitális hozzáférés. A trentinói kutatás a zöld technológiákra és a fenntartható építészetre is kihegyezett, és az ágazatban mûködõ cégek a Trentinói Energia és Környezetvédelmi Klaszterben (Habitech) tömörülve, 8 000 foglalkoztatottal és 1 milliárd eurós forgalommal folytatják tevékenységüket. A K+F-kiadásokból egy személyre jutó 300 eurós részaránnyal Trentino messze felülmúlja a 40 eurós olasz, illetve a 60 eurós uniós átlagot is. Békés Sándor
Technika 2010/6
5
GAZDASÁG
Virágoznak az ipari parkok – már 210 ezer foglalkoztatott
Az egyesületük stratégiában gondolkodik Fejlesztési pályázatoknál kisebb önrészt kérjenek az ipari parkokban mûködõ vállalkozásoktól – többek között ezt szorgalmazza az ipari parkok egyesülete. Gazdasági súlyának megfelelõ szabályozást szeretne az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE), amely megtartotta 2010. évi, tavaszi közgyûlését. Dr. Tóth János, az IPE elnöke a Technika munkatársának megfogalmazta, hogy az ipari parkok társadalmi, gazdasági szerepe, fejlõdési lehetõségeik az elmúlt években – Magyarország EUtagságával is összefüggésben – gyökeresen megváltoztak. Az ipari parkoknak az utóbbi hónapokban, a gazdasági válság révén további kihívásokkal kellett és kell szembenézniük ma is. Az egyesület ezért olyan fejlesztési stratégiát alakít ki, amely az ipari parkok, s a betelepült cégek alkalmazkodóképességét, versenyképességét lényegesen képes javítani. Ebbe beletartoznak a kedvezmények is, például a fejlesztési pályázatoknál az alacsonyabb önrész lehetõsége, illetve az elbírálásnál elsõbbség biztosítása az ipari parkokba települt vállalkozások számára.
6
Technika 2010/6
Az országban 2009-ben már 210 ipari park volt, míg 1997-ben csak 28. Ezen idõ alatt a parkok területe is kibõvült 11,5 ezer hektárra, a korábbi 2,35 ezer hektárról. A parkok beépítettsége látványosan, 21,5 százalékról 56 százalékra javult. Ezzel párhuzamosan a parkokba települt vállalkozások száma 3700-ra nõtt 320-ról, s az 1997-es 21 ezres létszám is a tízszeresére, 210 ezerre duzzadt. Fejlesztésre a parki vállalkozások 2500 milliárd forintot fordítottak 2009-ben, szemben az 1997-es, 166 milliárd forintos adattal. Számtalan legkorszerûbb technikát, technológiát használó, illetve elõállító cég dolgozik a parkok területén, egyfajta húzóágazatot, húzóerõt jelentve környezetének is. Az ipari parkokba települt vállalkozások árbevéte-
le tavaly már 10 ezer milliárd forint volt, míg 1997-ben még 619 milliárd. Ebbõl az export 514 milliárd forintról 6 ezer milliárd forintra növekedett, ellenben az export aránya a múlt évre 69 százalékra csökkent az 1997-es 83 százalékról. Az idei adatok is biztatóak. Az ipari parkok létrejötte és fejlõdése az elmúlt 15 évben az ország gazdaságpolitikájában sok vonatkozásban nem csupán meghatározó, de sikeres is volt. A létrejött ipari parkok segítettek a 90-es évek válságtérségeinek a kilábalásban, a munkahelyteremtésben, fejlesztési forráshoz jutásban, a gazdaság versenyképesség minõségi javításában. A több mint 200 ezer munkahely, az országos ipari teljesítmény (termelési, szolgáltatási volumen, export) több mint harmada jelzi, hogy ez a szervezeti forma beváltotta a hozzá fûzött reményeket – tette hozzá az IPE elnöke. A Technika számára Tóth János elmondta, a kutatásban, a fejlesztésben is számolnak a szervezetekkel, melyek fejlesztése nem ingatlanügylet, hiszen sokkal több, mennyiségében és minõségében is igényesebb munkáról van szó, melyet az EU is fontosnak tart. LT
INNOVÁCIÓ
Ifjú innovátorok versenye Június 10-én átadták Budapesten a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által 19. alkalommal meghirdetett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjait. A 2009-2010. évi versenyen három elsõ díjat adtak át. Közülük Molnár Annának (1993ban született), a Fazekas Mihály Fõvárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulójának a „Vastagbéldaganatok perifériás vérben kimutatható mRNS markere” címû munkájából kiderült, hogy a teljes genómszûrés alapján lehetséges a helyi betegségekre jellemezõ molekuláris markerek azonosítása. Balassi Márton (1991), az ELTE Informatikai Karának hallgatója és Horváth Dávid (1990), a BME diákja az „Informatikai modellezés és helyi hálózat az ökológia tanításának a szolgálatában” címû pályamunkában egy olyan számítógépes programot dolgoztak ki, amelynek segítségével az iskolákban erõsíthetõ a környezeti tudatosság és a fenntartható fejlõdés gyakorlata. Szintén elsõ díjban részesült Böröczki Zoltán
István (1991), a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum diákja az „Izomhuzal motor” címû pályamunkájáért, mert egy olyan új típusú elektromos motort készített, amely nem a hagyományos elektromágnesesség, hanem a termodinamika elvén mûködik. Második díjat kapott Lipécz Ádám (1992), a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium diákja a kerékpár újragondolását, s egy új környezettudatos eszköznek, a Step’n Roll-nak a kidolgozását tartalmazó pályamûvéért. Szintén második hellyel jutalmazta a bírálóbizottság Gyöngyösi Tamást (1990) egy olyan eszköz kifejlesztéséért, amely a mozgásukban korlátozott emberek számára könnyíti meg a PC és az internet használatát. Harmadik díjban részesültek az alábbi diákok: Hajdu Gergõ (1994, nyíregyházi Bánki Donát Mûszaki Középiskola és Kollégium) a méhrajok befogására alkalmas méhszívó berendezés kidolgozásáért; Orgován József (1993, paksi ESZI) a „Home EKG
rendszer” kifejlesztéséért; Erdélyi Soma (1992, soproni Széchenyi István Gimnázium) és Kovács Dániel (1991, pécsi Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskola) a hidrológusok munkáját segítõ úszó robot tervezéséért; Juhász Dorottya (1991, Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma), aki pályamûvében a skorpió mérgébõl kifejlesztendõ új gyógyszertípust vizsgálta. A MISZ különdíját az erdélyi Bartha Noémi Eszter (1990, Bolyai Farkas Elméleti Líceum) érdemelte ki, aki a vérrokonházasság populációkra gyakorolt hatásait vizsgálta. A zsûri döntése értelmében a szeptember 24-29. között Lisszabonban tartandó ifjú tudósok versenyének európai döntõjében Magyarországot az elsõ helyre sorolt három pályázat képviseli majd. T. B. S.
Közlemény A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Kuratóriuma 2010. május 31-én megtartotta évi rendes ülését, ahol a következõ fontosabb határozat született: A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Kuratóriuma a Közalapítvány Fõigazgatóságának, Felügyelõ Bizottságának, Könyvvizsgálójának elfogadott jelentései alapján a Közalapítvány 2009. évi mérlegét az alábbi mérlegadatokkal állapítja meg: - mérlegfõösszeg: - saját tõke: - tárgy évi adózás utáni eredmény:
5.941.257 eFt 3.406.312 eFt 8.341 eFt
A Közalapítvány közhasznúsági jelentése és az egyéb tájékoztató adatai, a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott jogszabályi elõírásoknak megfelelõen a Közalapítvány titkárságán (1116 Budapest, Fehérvári út 130.) munkaidõben megtekinthetõek
Technika 2010/6
7
EM
ÉR S C IÓ
TE
C H
N
IK A
IN
N
O
V
Á
INNOVÁCIÓ
Vasúti konténer átrakó
lézerszkenneres pozicionáló rendszere A Gamma Digital Kft. egy konzorcium vezetõjeként EUREKA projekt keretében vasúti konténer átrakó fejlesztésében vett részt. A vasúti konténeres szállítás szinte kizárólag csak irányvonatokkal történik, pl. Bécs – Budapest, azaz az útvonalon fekvõ állomásokon nem vesz fel és rakodik ki konténereket. A célunk olyan rendszer fejlesztése volt, ami gyorsaságával, megbízhatóságával lehetõvé teszi közbensõ állomásokon, a tehervonatok várakozása alatt néhány konténer gazdaságos ki- és átrakodását. Ehhez egy univerzális, kis helyigényû, mobil és gyors átrakó szükséges, illetve olyan konténer azonosító és informatikai rendszer, ami képes a konténerek mozgásának követésére.
Vasúti konténer átrakó
A komplex berendezésen belül egy, önállóan is alkalmazható részegység, a lézerszkenneres pozicionáló rendszer. Az átrakó egy sínen mozgó, két független egységbõl áll, ami külön mozgatása következtében különbözõ méretû, max 40 láb méretû, 38 tonna súlyú konténerek széles skáláját képes emelni. A rendszernek robosztusságához képest finom mozgásokat kell vé-
Amit a szkenner lát Szerelt terepi lézerszkenner
gezni. A nagy tömegnek a mozgatása, vezérlése, pontos helyzetbe állítása komoly vezérlési feladatot jelent. Az emelést a konténer emelõ szemeibe illesztett emelõcsapok végzik. A feladatot lézerszkenneres felismerõ, célzó rendszer, és dokkoló program kidolgozásával oldottuk meg. A nagy tömegû átrakó mozgásának precíz, gyors és finom vezérlése komoly szabályozástechnikai feladat volt, amit szintén a lézerszkenner támogat. A LÉZERSZKENNER A Sick LMS111 Laser scanner emberi szemet nem károsítva 25 Hz sebességgel, 0-270 fokban, a környezõ síkot az idõjárási viszonyoktól függõen 0,3-20 m (újabb változata 0,3 – 50m) távolságban kérdezi le negyed fokos felbontással. Visszaverõdött lézernyalábból a környezet számítógépes feldolgozással leképezhetõ, a visszaverõ test helyzete meghatározható. A visszaverõdés szinte valamennyi anyagról lehetséges. A DSP (intelligens jelfeldolgozó) OPC-DA interface-en ke-
INNOVÁCIÓ
resztül kommunikál a vezérlõvel (lehet PLC,PC stb..). A software felépítése moduláris, így a késõbbi feladatokhoz a fejlesztések, új eszközök, parancsok implementálása egyszerûen lehetséges. A bevezetésben leírt esetben a fejlesztés elsõdleges célja a konténerrakodó berendezés automata mûködésének biztosítása volt. Az általunk fejlesztett rendszernél alkalmazott lézeres térleképzés és alak felismeréses technológia egy új dimenziót nyit az automata daruk világában. A lézeres rendszer (nagyon extrém idõjárási körülményeket leszámítva) mindig képes a daru megfogó tüskéit az emelõszemekbe vezérelni emberi beavatkozás nélkül. Egy konténer átrakáshoz szükséges idõ lerövidül, mivel az automata rendszer gyorsabban képes elvégezni a monoton és nagy odafigyelést, pontosságot igénylõ emberi munkát. Ezzel idõt, pénzt és energiát takaríthatunk meg. A konténer szerelvénynek nem kell elhagynia a forgalmi vágányt, a terminálon csak a legszükségesebb, elõre kalkulálható idõt tölti. Fejlesztésünk célja a Sick Laser scanner–en alapuló, PLC-bõl vezérelhetõ intelligens jelfeldolgozó (továbbiakban DSP) létrehozása volt. SOFTWARE ARCHITEKTÚRA Minden DSP-hez tartozik egy topic az OPC Serverben. A DSP-k és Scanner-ek száma a rendszer erõforrásoktól és az OPC szervertõl függ, elméletileg nincs korlátozva. A szinkron kommunikáció folyamata: PLC generálja a Message_Id-t, majd összeállítva a parancsot felküldi az OPC Servernek, a DSP innen veszi át, majd sikeres feldolgozás után maximum 100 ms-on belül válaszol. A tesztek alapján a válasz átlagosan 10 ms-on belül megjön, de hiba csak 100 ms letelte után generálódik.
Munkában teszt területen éjjel
FILTEREK A filterek tulajdonképpen a keresendõ céltárgy paramétereit tartalmazzák. Léteznek elõre definiált filterek, de lehetõség van egyedi filterek alkalmazására, írására a dokumentáció alapján. A Filternek átadja az LMS adapter (a DSP lézerkommunikációs illesztõje), a szenzor mérési adatait, a szkenner aktuális pozícióját az abszolút térben a Position Provider szolgáltatja. PARANCSOK Általánosan a PLC vezérlõ elemei, amelyek speciálisan a vasúti konténer átrakóra vonatkoznak (csak példaként). Konténer le- felfutó él keresés: a konténer felsõ sarkának a pozícióját approximálja a konténer két élébõl. Konténer keresés: Elõre definiált konténereket képes leszámolni. Konténer lyukkeresés: finomkeresési sebességen, az ISO szabványban definiált felsõ emelõszem lyukközéppontjának a térbeli abszolút koordinátáival tér vissza. Általános PLC jellegû parancsok: alapállapot, inicializálás, mérés, részegységek kiválasztásai, üzemmód állítások, parancs, válasz, visszajelzések, hibaüzenetek, stb. Számítások: Visszatérési koordináták meghatározása.
ÖSSZEFOGLALÁS A lézer szkennerrel megvalósított konkrét feladat során meggyõzõdtünk a rendszer biztonságos, hatékony mûködésérõl, alkalmazhatóságáról és korlátairól. 2009 elsõ félévében jelent meg a piacon, mint egyetlen kültéri szkenner, és a magyar piacon elsõként alkalmaztuk. A lézer szkenner szoftveres kezelése kellõ gyakorlattal rendelkezõ kollégáink számára nem okozott gondot. A vasúti konténer átrakó feladatainak megoldása alapján tapasztalt felbontás, gyorsaság, megbízhatóság és terepi alkalmazás körülményeinek való megfelelés sokféle felhasználást tesz lehetõvé. A lézer szkenner kezelõ, jeleinek feldolgozó, kiértékelõ szoftvere mint önálló modul szerepel a konkrét termékben. „Kimenete” most vasúti konténer átrakót mûködtet, de sok egyéb ipari alkalmazásban tudjuk elképzelni. Bolner Miklós A Gamma Digital Kft. a Magyar Regula kiállításon bemutatott vasúti konténer átrakó kifejlesztésével a Technika Mûszaki Szemle Innovációs Oklevelét nyerte el. Gamma Digital Fejlesztõ és Szolgáltató Kft. H-1119 Budapest, Petzvál József u. 52. Web: www.gammadigital.hu
Technika 2010/6
9
GÉPIPAR
A gyors és gyönyörû jelölési eredményekért A Lasersystems Kft. bemutatja a TRUMPF TruMark 6000-es széria két új jelölõ lézer családtagját: TruMark 6030 és TruMark 6140 A TRUMPF magas teljesítményû jelölõ lézerek családjából ma már 6 különbözõ fajta típus közül választhatnak a felhasználók, amelyek a felület kezelésekhez és egyéb megmunkálásokhoz szükséges összes kívánt hullámhosszal elérhetõek. A TruMark 6000-es széria lézer-berendezései kiemelkedõen rövid megmunkálási idõrõl és magas fokú jelölési pontosságról tesznek tanúbizonyságot. A TRUMPF lézerek által a felhasználók bármilyen jelölési alkalmazást gyorsan és magas minõségi szinten képesek elvégezni, beleértve a hõkezelést, gravírozást, rétegeltávolítást, hõszinezést, habosítást és egyéb felületkezeléseket, a megmunkálási anyag függvényében. Az új családtagok, a TruMark 6030 és a TruMark 6140 különbözõ fémekre, kerámiákra és mûanyagokra képesek elsõosztályú
ipari minõségben jelölni akár gép számról, széria számról vagy egyéb kreatív felület-jelölésrõl legyen szó. Amennyiben a TruMark 6000es széria eddig elérhetõ lézereivel összehasonlítjuk a TruMark 6030 és 6140 lézereket, azonnal feltûnik számunkra, hogy jelentõsen rövidebb jelölési idõket érhetünk el, hiszen teljesítményük megközelítõleg 35%-al nõtt, így ennek
GÉPIPAR
következtében a megmunkálási ciklusidõk is rövidülnek. Ha a TruMark 6140 jelölõ lézert összevetjük elõdjével, a TruMark 6130 típussal, jól látható a megnövekedett termelõképesség, mivel ugyanazon lézer paraméterek, frekvencia és sebesség használatával a TruMark 6140-el kétszer mélyebb gravírozást tudunk elérni. Az új Nd:YAG típusú lézerberendezések az alacsony frekvenciás megmunkálásra lettek kifejlesztve, optimalizálva 60 kHz-ig, ezáltal az 1064nm vörösinfra fény tartományban a legjobb jelölési eredményeket képesek elérni. A TRUMPF-RÓL A TRUMPF múlt évi teljes árbevétele 1,66 milliárd euró, jelenleg a foglalkoztatottak száma megközelítõleg 8000 fõ, amivel a TRUMPF a világ egyik vezetõ lézergyártó vállalatának tudhatja magát a világpiacon. A TRUMPF több mint 60 leány-
Amióta ember él a Földön, a jelölés kihagyhatatlan szerepet töltött be. Már az õskorban is megjelentek a jelölések, csakúgy, mint az egyiptomi piramisok labirintusaiban. A mi világunkban már nem kérdéses a jelölés fontossága. A jelölés kérdéskörét három tényezõre bontják: mit jelölünk, mivel jelölünk és mire jelölünk. A feladatoktól függõen sok megoldás érhetõ el a piacon, azonban egyik sem képes annyira széles területet lefedni, mint a lézeres jelöléses technológia. A TRUMPF a lézer sokoldalúságára alapozva, s magas színvonalával olyan szilárdtest jelölõ lézereket alkot, amelyek szinte minden anyagnál alkalmazhatók. A lézeres jelölésnek nincsenek járulékos költségei, rajzolataik letörölhetetlenek, így tartósak is. Ezért igen fontos ipari feladatokat teljesíthetnek. Ilyenek: a termékazonosítás a sorozatszám, vonalkód, márkajel, logó jelölésével; minõségirányításban a gyártási fázisok nyomonkövetése; a funkcionális jelölések, mint a billentyûzetek, mûszerfal, feliratok; hamisítás elleni védelem; színezés, design; érdesítés, csúszásmentesítés, gravírozás, stb. A TRUMPF a költséghatékonyabb gyártás elõsegítésére több gépcsalád közötti választás lehetõségét is nyújtja. vállalattal és kirendeltséggel képviselteti magát szinte a világ összes országában. A vállalat az ipari lézerek és lézerrendszerek területén technológiai vezetõ pozícióban van a világpiacon.
[email protected] Lasersystems Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1037. Budapest, Bojtár utca 31.
Technika 2010/6
11
GÉPIPAR
Automatizált csokoládéstálcakezelés A csokoládé antioxidánsokban bõvelkedõ tartalmának és egészségnövelõ élettani hatásainak hangsúlyozása mellett az is nagyon fontos, hogy milyen csomagolásban jelenik meg a vonzó édesség. A gyártóknál a különbözõ súlyméretek szerinti adagolás, illetve a gyors csomagolás – a raktárkészleten tartás elkerüléséért – olyan kiemelt szerepet kapott, hogy az automatizálás élvonalában lévõ cégekhez fordulnak segítségért. Hasonlóan történt ez az olaszországi Samas cégnél is, ahol a Rockwell Automation legújabb automatizálási technológiájával 4 000 tálca csokoládét sikerült percenként csomagolásra kész állapotba hozni. A két vállalat szakemberei Rockwell-technológiával olyan soros elosztóvonalat fejlesztettek ki, amelynek a decentralizált vezérlési architektúrája 100 tengely azonos idõben történõ mozgását képes megvalósítani. IMPONÁLÓ CSOMAGOLÁSI SEBESA fejlesztõknek automatizálni kellett a hatalmas mennyiségû, percenként mintegy 4 000 csokoládéstálca csomagolóvonalra történõ rendezését. Hagyományos körülmények között ezt a feladatot úgy oldhatták volna meg, hogy egy óriási szekrénybe tömörítik a vezérlõberendezést, a szekrénybõl kirajzó kábelrengeteg pedig lebonyolíthatta volna automatizált párbeszédét a csokoládét mozgató berendezésekkel. A problémát a hatalmas mennyiségû tálca mozgását szabályozó több mint 100 darab motor vezérlése, illetve egyetlen szekrénybõl történõ kábelezése okozta. Valójában a nehézkesség, illetve a szekrény óriási méretei, valamint a szükséges kábelrengeteg megakadályozta volna a per-
SÉG
12
Technika 2010/6
A 13 elosztó csomópont
cenkénti 4 000 tálca csokoládé csomagolóvonalra jutását. A két cég szakemberei innovációk egész sorát vetették be azért, hogy a 13 csomagolóvonalra juttassák az imponáló mennyiségû csokoládét. A megoldandó problémát csak fokozta, hogy 10, 20, 40, illetve 80 grammos kiszerelésben érkeznek egyszerre a csomagolóvonalra a csokoládéstálcák. Végül a szakemberek egy olyan decentralizált, egyedi modulokból álló, rugalmas automatizálási megoldás mellett döntöttek, amelyben az egyedi modulok mûködését a Rockwell hatástechnikája és különleges motorjainak az alkalmazása oldotta meg. 60 MÉTERES Mielõtt a csokoládéstálcák felkerülnének a fejlesztés központi magvát képezõ 60 méteres szállítószalagra, mesterséges látással felszerelt eszközökkel juttatják minden tálcára a tartalmát jelölõ címkét. Eközben egy fémdetektor kiszûri az esetleges szennyezõdéseket, eltávolítva a szalagról az ilyen tálcákat. A sorba rendezett tálcák ezután érkeznek meg a 60 méteres szállítószalagra, ami az egész innováció egyik gerincét képezi. A szállítószalag mûködését 13 csomópont irányítja, ezek felelõsek azért, hogy a tálcák eljussanak a kívánt helyre. A csomópontok a tálcák mozgatásának a lelkét képezik, számos innovációval. A mozgásve-
ELOSZTÓPONTOK
A
SZÁLLÍTÓSZALAGON
Csomópontok Rockwell MPL motorokkal
Innovatív motorok és meghajtások
zérlést, a tálcák elosztását, illetve további kezelését ellátó 13 csomópont mindegyike a Rockwell MPL brushless motorjait használja fel, amelyek 0,26 és 158 Nm nyomatékot képesek kifejteni, hozzájárulva a megfelelõ méretû tálcák azonosításához. A Kinetix 6 000 meghajtók az egyedi mozdulatok vezérlését biztosítják. Minden egyes csomópontot hét tengellyel látták el. A fejlesztõk egyetlen koordináló csomópont létrehozása után a kívánt mûveletek irányítását kétféle motor alkalmazásával gyorsan megtervezték a többi csomóponton is. Ez külön jelentõséggel bír, mivel a szállítószalag ugyan 111 tengellyel rendelkezik, de csak kétféle motor alkatrészeire van szükség, jelentõsen csökkentve a karbantartási, illetve alkatrészhiány miatti leállások számát. Mindegyik elosztó csomópont egymástól függetlenül csatlakozik a központi egységhez, amelynek a mûködését egy Ethernet protokollra épülõ ControlLogix PLC biztosítja. Az optikai szálas Sercos hálózat megteremti a perifériás meghajtók egymás közti dialógusát. Békés Sándor
Jámbor László egyéni vállalkozó
KP Beton Kft.
Magyarország 2477 Vereb, Fõ út 41. Mobil: 20/ 580-8189 Web: www.jamborlaszloev.magyarcegbongeszo.hu
1211 Budapest, XXI.ker, Kossuth Lajos utca 45. Mobil: 20/ 950-3160 E-Mail:
[email protected] Web: www.kpbetonkft.magyarcegbongeszo.hu
Tevékenységek: • automata öntözõrendszer telepítés • automata öntözõrendszerek tervezése és építése • épületek bontása • kertépítés • kertfenntartás • kézi földmunkák • tereprendezés • térkövezés
• • • •
konténeres szállítás lomszállítás sittszállítás szemétszállítás
Megjegyzés: Budapesten, Dunaharasztin és Gyálon; 3-4 köbméteres konténerekkel; Érdeklõdni 6:00-22:00 óráig
Simon István egyéni vállalkozó 8345 Dabronc, Kossuth Lajos utca 61. Mobil: 20/ 575-6419 E-Mail:
[email protected] Web: www.simonistvanev.magyarcegbongeszo.hu Tevékenységek: • Ablakok • acélszerkezetek gyártása • acélszerkezetek szerelése • ajtók • egyedi gépgyártás • görgõk • hulladék válogató rendszerek • ipari csarnokok • kazánok • kerítések • lakatosipari tevékenység • szállítószalagok szerelése ,javítása • szállítószalagok tervezése, gyártása
TERMELÉSI
Dancza József egyéni vállalkozó 6724 Szeged, Nyitra utca 1/b. Mobil: 30/965-1564 E-Mail:
[email protected] • villanymotorok • villanyszerelési munkák Minden, ami villanyszereléssel kapcsolatos!
Kapufa Transz Bt. 5502 Gyomaendrõd, Tanya II. 46. Faipari termékek kereskedelme
KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS AZONNAL:
TPC SYSTEM
Technika 2010/6
13
GÉPIPAR
Többfunkciós csapágyak szerszámgépekhez A legutóbbi EMO szerszámgépipari világvásáron bõvülõ alkatrész-innovációt vonultattak fel a cégek. Ennek az oka a szakemberek szerint az, hogy két év óta elõször idén ismét növekednek a megrendelések, amelyek az ipart új és egyre komplexebb funkciókra képes, érdekes innovációkat felvonultató szerszámgépek elõállítására sarkallják. TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS ÚJ AL- tartamát. Új termék még a többKATRÉSZEKKEL Az NSK vállalat – tengelyes gépeken való precíziós a csapágyak elõállítására szabadal- megmunkálásra szolgáló NSK maztatott – különleges acélból Robust Slim ferde hatásvonalú goelõállított nagy sebességû orsók lyóscsapágy, melyet a szerszámgészámára készült csapággyal, kerá- pek forgácsolási tengelyéhez dolmiagolyó-innovációval, illetve goztak ki a nagy merevségû keolyan tömítésekkel jelentkezett, resztirányú görgõs csapágyak preamelyek célja a szerszámgépek cíziós forgásának a biztosítására. nagy sebességû mûködésének és tartósságának a biztosítása. Saját csapágykínálatát az NSK az OLS (Outer Lubrication System) csapágy családdal egészítette ki, amelyet a kenési rendszerek kiadásainak a csökkentésére, Szuper precíziós valamint a hatékocsapágyak az NSK-tól nyabb helykihasznáFerde hatásvonalú lásra fejlesztettek ki. SZUPERPONTOS CSAPÁSKF golyóscsapágy GYAK Szintén a csapágyfejEzt az innovációt a különleges kenésigényû alkalmazá- lesztéssel tûnt ki az SKF is, ám ebsokhoz szánták, de eredményesen ben az esetben a munkafeltételeket felhasználható a Fine-Lub II auto- jelentõsen javító szuperpontos csapágyak új generációja került az matikus kenési rendszereknél is. Szintén az EMO-n mutatták be érdeklõdés középpontjába. Alkalelõször a „Robust wide” Iso 19 és mazásuk a nagy forgási sebesség, 10-es szériájú precíziós csapágya- alacsony hõmérséklet és zajszint, kat is. Ezeknek a csapágyaknak a fokozott merevség, pontos megtervezésénél a szerszámgépek meg- munkálás, illetve hosszas igénybe bízhatóságának, élettartamának, il- vétel feltételeit igénylõ szerszámletve teljesítményének a növelését gépeknél történik. Az SKF-SN-FA tartották szem elõtt. A TYN távol- szuper-precíziós csapágyak több tíságtartókkal való kombinációjuk pusát is bemutatták az EMO-n. megnöveli a belsõ tereket, elõse- Közülük kiemelt helyen szerepelt a gítve a jobb zsírellátást, jelentõsen 718 (SEA) ferde hatásvonalú, 10 és növelve a kenõanyag hasznos élet- 160 mm közötti furatméretûre ter-
14
Technika 2010/6
NSK csapágyak
vezett golyóscsapágy, mert ideális minden olyan alkalmazásnál, amelyet szûk sugárméret, nagy sebesség és fokozott pontosság, kritikus tervezési paraméter jellemez. Ez az innováció a szerszámgépeknél, többorsós fúrófejeknél, a robotikában, valamint a versenyautók mérõberendezéseinél és kerékagyának az elõállításánál egyaránt sikerrel alkalmazható. HIBRID LINEÁRIS CSAPÁGY Az EMO szakvásáron mutatta be a kölni székhelyû igus a „DryLin WJRM” költség-hatékony hibrid lineáris csapágyat, ami úgy lett kifejlesztve, hogy a gördülést és a siklást kombinálja egybe. A szerszámgépek mellett védõajtók mozgatására szolgáló csapágyaknál a mûanyag önkenõ lineáris hibrid rendszer teszi strapabíróvá, könnyûvé és kényelmessé ennek a terméknek a használatát. Az új hibrid csapágy úgy lett beépítve, hogy a fõ teher a középen elhelyezkedõ gördülõcsapágyra jut, míg a mûanyagból készült siklóelemek az esetleges oldalirányú erõket fogják fel. A „DryLin W” rendszert úgy alakították ki, hogy a görgõk beilleszthetõk legyenek és a 18 mmes beépítési magasság változatlan maradjon. A mozgatóerõ lecsökken a kézi ajtómozgatásnál, és még 50 kg-os súlyú gép- és védõajtók is kényelmesen nyithatók vele, míg háromféle változata 10, 40 és 80 mmes tengelyátmérõnél is rugalmasan használható. Békés Sándor
GÉPIPAR
Új szivattyúfelügyeleti egység a KSB-tõl
Kiváló ár-érték arány 2010 májusában versenyképes áron dobta piacra a német KSB új szivattyúfelügyeleti egységét, a PumpMetert. A szivattyúra szerelt PumpMeter nyomásérzékelõkbõl valamint egy kiértékelõ- és kijelzõegységbõl áll. A készülék méri a szívóoldali nyomás, a végnyomás, a nyomáskülönbség valamint az emelõmagasság értékeket. A mért és kalkulált értékek egy jól áttekinthetõ kijelzõn váltakozva jelennek meg. A szivattyú aktuális terhelési tartományáról pedig – szintén a kijelzõn – a szokásos szivattyúgörbe tájékoztat. Így egyetlen pillantást vetve a kijel-
zõre ellenõrizhetõ, hogy a szivattyú hatékonyan és költségtakarékosan üzemel-e illetve hogy fenyegeti-e bármiféle veszély a szivattyú zavartalan üzemelését. A PumpMeter folyamatosan értékeli az üzemi adatokat, terhelési profilt készít és tájékoztatja az üzemeltetõt, ha fordulatszám-szabályzási rendszer használatával energiát takaríthat meg. A készülék a gyárból szivattyúra szerelve szállítható, így egyszerûen üzembe helyezhetõ. A KSB új felügyeleti egysége a szivattyúk illetve az utólagosan felszerelt fordulatszám-szabályzási rendszerek üzembe helyezését is megkönnyíti, hiszen a szivattyú üzemi paraméterei a kijelzõn folyamatosan láthatóak. A PumpMeterrel helyettesíthetõ a szivattyú
PumpMeterrel felszerelt Etaline keringetõ szivattyú (KSB AG, Frankenthal, Németország)
PumpMeterrel felszerelt Etabloc normszivattyú (KSB AG, Frankenthal, Németország)
elõtt és után elhelyezett nyomásmérõ, a vezérléshez és szabályozáshoz szükséges nyomástávadó valamint további felügyeleti berendezések is. A szabványos csatlakozóknak köszönhetõen a kinyert adatok a központi folyamatvezérlési rendszer számára is rendelkezésre állnak. www.ksb.hu/pumpmeter
PumpMeter, az új szivattyúfelügyeleti egység a KSB-tõl. Kiváló ár-érték arány. (KSB AG, Frankenthal, Németország)
Technika 2010/6
15
MÉRÉSTECHNIKA
Villamos, elektronikus, mechanikai mérõrendszerek, berendezések Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtõ rendszerek
Kontúrmérõk, mérõgépek
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu • www.metsystem.hu 16
Technika 2010/6
Nagyteljesítményû anyagvizsgálók
MÉRÉSTECHNIKA
Audio-, videostúdiók eszközei
A villamos és hõtechnikai kalibráció eszközei
Komponens-analizátorok LCR-mérõk
Kategóriavezetõ analóg multiteszter
Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók
Akusztikai és környezetvédelmi mérõeszközök, rendszerek
Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra Multiméteres adatgyûjtés Ethernet hálózatban
Új Multiméter 100A behajtható lakatfogóval
Klímakamrák
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu • www.metsystem.hu Technika 2010/6
17
MÉRÉSTECHNIKA
Hõfizikai mérések az EURAMET-nél
Az idei Metrológiai Világnap alkalmából tartott szimpóziumon Turzó-András Emese, a Metrológiai Fõosztály fõtanácsosa számolt be az Európai Mérésügyi Szervezetben (EURAMET) zajló hõfizikai mérések jelentõségérõl. Az európai országok elsõdleges energiájuk 40 százalékát az épületek fûtésére, valamint hûtésére használják. Ezért az Európai Unió 2020-ig közel 20 százalékkal szeretné csökkenteni az energiahasználatát. Ennek a célnak a megvalósításához hatékonyabb szigetelési termékek és rendszerek szükségesek. A leghatékonyabb építési anyagok kiválasztásához megbízható, független, országos etalonra visszavezethetõ, laboratóriumi és helyszíni mérések szükségesek.
18
Technika 2010/6
A hõfizikai mérések jól hasznosíthatók az épületek hõ-hatékonyságának a javításánál. Mérni tudják bármilyen anyag felületének a hõmérsékletét, de a nagyon vastag szigetelõ anyagok és nagyon vékony szuperszigetelõk hõvezetõ képességét is széles tartományban mérik. A bemerüléses hõmérséklet-méréshez képest a felületi hõmérsékletmérést sokkal több tényezõ befolyásolja, növelve a hibaforrások számát. Ilyen befolyásoló tényezõk a felület hõmérséklete, amely a környezeti hõmérséklettõl 600 C-fokig terjed, vagy a cserélhetõ tárcsa anyagok hõvezetési tényezõje, de a felületnek az érdesség és oxidáció által jelzett minõsége és a környezeti feltételek szintén a hibaforrásokat gyarapítják. A tapintó érzékelõ rúdját körülvevõ légtérben szabad konvekciós áramlás van, melynek belsejében lényegesen magasabb a hõmérséklet, mint távolabb, a környezet zavartalan hõmérséklete. A tárcsa felülete és az érzékelõ felülete közötti kontaktus nem tökéletes. Az így létrejövõ légrés miatt megjelenik a kontakt hõellenállás, amely nem függ a felület dõlésszögétõl. Az érzékelõ rúdja és a környezet közötti hõáram változik a felület dõlésszögének függvényében, ezzel módosítva az érzékelõ és a felület közti hõáramot, meg a mérési hibát is. Az érzékelõbõl kilépõ hõáramot úgy lehet meghatározni, ha elõzõleg meghatározzák a légtér hõmérséklet-terét és a hõátadási tényezõt az érzékelõ rúdja,
illetve a környezet között, figyelembe véve ennek a rúd mentén bekövetkezõ változását. A hõáram-, illetve a hõvezetõképességmérés egy RAPID K típusú berendezéssel történik, amelyet a mérési adatok feldolgozásáért összekötnek egy számítógéppel. A szigetelõ anyagok – így az üveg- és kerémiagyapot, a textil bakelit, a polisztirol hab, a laminált üvegszál, vagy a betonit cement – hõvezetõ képességének meghatározása 0,1 W/m K és 2 W/m K között, valamint 20 C-fok és 200 C közötti hõmérsékleti tartományban történik. Ebben az esetben a mérés elve, hogy adott méretû anyagmintát helyezünk két, ismert hõmérsékleten tartott lap közé. A hõmérséklet-különbség miatt hõ áramlik az anyagminta melegebb felületétõl a hidegebb felület felé. Az anyagmintán átáramló hõ mennyiségét a hideg lap fölé beépített hõáram-érzékelõ méri. A hõáram-érzékelõk kalibrálása 0 Cfok és 100 C közötti hõmérséklettartományban történik, megvalósítva a hõáram-sûrûség skálát 0 és 1 000 W/ négyzetméter között. Az elkövetkezõkben olyan mérési módszereket szeretnének kidolgozni, amelyekkel reális, nem statikus környezeti feltételek között is lehet tanulmányozni az építõelemek hõáteresztõ képességét és hõtani viselkedését, figyelembe véve az épületek belsejében a radiátorok okozta szabad konvekciós áramlást, valamint az épületek külsõ falán a szél okozta kényszerített áramlást. Az említett két áramlástípus ugyanis jelentõsen befolyásolja az épületek falának hõáteresztõ képességét. (békés)
INFORMATIKA
VPLEX: küzdelem az informatikai adatözönnel Az informatika napjainkban jelentõs átalakuláson megy keresztül, mivel óriási digitális információ mennyiség született világszerte, mely fokozatosan egyre csak növekszik. Például a tavalyi nagy gazdasági válság ellenére is a világban a digitális információ mennyisége 62 százalékkal növekedett 2008-hoz képest, és már elérte a 800 milliárd gigabájtot, azaz a 0,8 zetabájtot, (a zetabájt egybillió gigabájttal egyenlõ.) – állapítja meg az amerikai EMC-nek a támogatásával megjelent IDC új tanulmánya. Ebben az idén megjelent „Digitalis Universe” adatnövekedési felmérés legújabb adatait és az elkészült tanulmányban levont következtetéseket találjuk meg. A világ adatmennyiségi trendjeire figyelemmel 2010-ben a létrejövõ digitális adatmennyiség szerintük 1,2 zetabájt lehet. Például ennyi adattal 41-szer lehetne teletölteni a pereméig a Wembley Stadiont. Nem beszélve a fájlok, képek, rekordok és egyéb digitális információhordozók számáról, amely a felmérés szerint idén 67-szeresére fog növekedni. Nem elhanyagolható az sem, hogy az informatikai eszközökön és a különféle hordozókon lévõ adatok özönét védeni és felügyelni is kell. Ezzel szemben a tanulmány megállapítja, hogy a növekedés ellenére a világban mûködõ informatikai szakemberek száma mindössze 1,4-szeres szorzóval növekszik majd. Ez arra sarkallja az informatikai vezetõket, hogy újfajta lehetõségeket keressenek a gyorsaság, a hatékonyság és az irányítás javítására, ezért siettetik például a privát felhõkörnyezetekre – a couldtechnológiára – való átállást is. DIGITÁLIS ADATOK BIZTONSÁGA Ma már az írott adatokon túl a médiák – a hangtovábbítás, tévé, rá-
dió, nyomtatott sajtó – is átállnak az analóg csatornákról a digitálisra. Ezt az óriási digitális adathalmazt a leggyorsabban és biztonságosabban felhõrendszerekben lehet majd megtalálni, vagy azokon halad majd át. Ráadásul a couldrendszerrel a hagyományos rendszerkarbantartásra szánt összegek jelentõs csökkenésére lehet számítani. A tanulmány szerint e technológia serkentésére szánt informatikai kiadások mostantól 2014 végéig több mint 1 billió dolláros üzleti bevétel-növekedést generálhatnak, ám ezek a digitális adatok magasabb biztonsági szintet is igényelnek, ennek költségaránya a mai 30 százalékról az 50 százalékra nõ majd. PRIVÁT CLOUD-ADATKÖZPONTOK A tanulmány kiemeli, hogy a világ összes digitális adata, azaz a Digitális Univerzum, több mint 70 százalékát egyének hozzák létre, de a tárolással, a védelemmel és a felügyelettel kapcsolatos feladatok 80 százalékáért a vállalatok felelnek. Ez a felelõsség csak tovább növekszik, ahogy a közösségi hálózatok és a Web 2.0-as technológiák teret hódítanak a céges világban is. Ma 35 százalékkal több digitális adat keletkezik, mint amekkora kapacitás áll ténylegesen rendelkezésre ezek tárolásához. Tehát a tanulmány olyan kényszerítõ rövid- és hosszú távú stratégiai problémákra világít rá, amelyeket az informatikai vezetõknek gyorsan figyelembe kell venniük az IT-stratégiák és befektetések tervezésénél. Joe Tucci, az EMC Corporation elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, ahhoz, hogy a cégek „játékban maradjanak”, máshogy kell cselekedniük. „Ezért az EMC – az iparágban elõször – az elosztott tárolók egyesítésének lehetõségével kívánja segíteni a virtuális tárolás fejlõdését. Tehát a fizikai tárolókat
privát cloud-adatközpontokká kell átalakítani, amelyek már szolgáltatásként kínálják az informatikát a belsõ és a külsõ ügyfeleknek egyaránt.” – hangoztatta az EMC elnök-vezérigazgatója. EGYESÍTETT
ERÕFORRÁS SZÁMÍ-
Az EMC május 10én, Bostonban bemutatta forradalmian új technológiáját, amely hatalmas lépés a virtuális tárolás felé, és amely teljesen újfajta feldolgozási modellek megvalósítására ad lehetõséget. Az EMC VPLEX-technológiája az adatelérés és adat-mobilitás radikálisan új és sokkal jobb megközelítése, amely a távolságot legyõzendõ korlátból használható eszközzé változtatja. Ez lehetõséget teremt arra, hogy a szervezetek a használat zavarása nélkül sok ezer virtuális gépet, vagy sok petabájtnyi információt továbbítsanak több ezer kilométerre, és átütemezhessék az alacsonyabb energiaköltségû helyszínekre a kötegelt napi feladatokat, akár könnyedén áttehessék az informatikai mûveleteket a helyi katasztrófák sújtotta helyszínekrõl máshova, hogy kiegyensúlyozhassák a terheléseket. A VPLEX az EMC más tárolási technológiáival együtt átformálja a tároló-tömböket, így csak az egy célra használt gépekbõl rendkívül hatékony, rugalmas, egyesített erõforrás alakítható ki, amely sokféle operációs környezet és földrajzi helyszín között osztható meg. A számítási és tároló erõforrások egyesítésével teljes adatközpontok virtualizálhatók és egyetlen erõforrásként kezelhetõk. Ez lehetõséget biztosít a szervezetek számára, hogy átgondolják a teljes adatközponti stratégiájukat: a központok helyét, számát és hogy melyik milyen szerepet is töltsön be a teljes informatikai környezetben. W. M.
TÓGÉPEKBÕL
Technika 2010/6
19
EXPO
TETRA-világcsúcs Budapesten Jövõre Magyarországon tanácskozik a TETRA világkongresszus, s hazánk, mint a TETRA-rendszer felhasználója kész résztvenni a rendszer fejlesztésében is. München és Szingapúr után Budapest rendezheti meg 2011. május 24-27. között a londoni székhelyû TETRA Association által szervezett TETRA World Congress (TWC) elnevezésû világkonferenciát és szakkiállítást, amelyen a Föld minden tájáról mintegy 4000 fõrendõr, vezetõ tûzoltó és mentõs vesz majd részt a távközlési világcégek és az informatikai fejlesztésekben élenjáró vállalatok vezetõi mellett – jelentette be Fáy András, a TETRA Forum Hungary elnökhelyettese, a magyarországi TETRA-rendszert szállító EADS Secure Networks hazai cégvezetõje. A TETRA egy, a GSM-hez hasonló professzionális rádiókommunikációs szabvány, illetve rendszer, amelyet a kiemelten biztonságos, szigorúan titkosított kommunikációt igénylõ szervezetek használnak világszerte. A világ 70 országában alkalmazott technológia fõként a készenléti szervek kommunikációját biztosítja, de kulcsfontosságú üzemek, közlekedési vállalatok is használják. Sikerét jelzi, hogy az uniós szabvány mára Európán kívül további négy kontinensen is elterjedt. A TETRA Association a TETRArendszereket forgalmazó cégeket, a legnagyobb fejlesztõket és a modern távközlési eszközöket alkalmazó készenléti szerveket tömörítõ, 117 országot összefogó szervezet, amelynek célja, hogy fórumot szolgáltasson az információcserére, az új ötletek, fejlesztések Ökocell Therm keverõüzem és igények megismertetésére.
20
Technika 2010/6
A Magyarországon négy éve alkalmazott, TETRA-technológiára épülõ Egységes Digitális Rádiórendszert tíz állami szervezet, a rendõrség, a tûzoltóságok és a mentõk mellett többek között a titkosszolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyõrség, valamint a honvédség használja, egymással is bármikor összekapcsolható, virtuálisan különálló hálózatban. A rendszer alapvetõ segítséget nyújt az országnak a schengeni rendészeti feladatok ellátása mellett az olyan nagyszabású rendezvények biztosításában, mint amilyen a tavalyi NATO csúcs volt, illetve a 2011-es európai uniós elnökségbõl adódó rendezvények lesznek. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy Angliában 40 és 100 közöttire tehetõ azon vállalkozások száma, amelyek a TETRA-rendszerhez biztosított fejlesztésekbõl tartják fenn magukat. Magyarországon ez a szám alacsony, de a TETRA Forum Hungary segítséget nyújt ahhoz, hogy pályázati úton lehessen megteremteni a magyar KKV-k számára a TETRA-rendszerhez nyújtandó fejlesztésekben való részvétel lehetõségét. (békés)
A TETRA technológiájára alapozott hazai Egységes Rádiótávközlõ Rendszert (EDR) 2007 elejére építették ki, amelybe 10 készenléti szervezet kapcsolódott be. Az EDR-hez 42 ezer készüléket szereztek be, amelyek között a kapcsolatot 227 bázisállomás biztosítja, országos lefedettséggel. A nagyobb rendezvényeken a kapacitás átmeneti növelésére és a hagyományos módon nehezen lefedhetõ területeken katasztrófák esetén a zavartalan kommunikációra további 5 mobil bázisállomás nyújt lehetõséget. A budapesti rendõrség már 2006 végén használatba vette a rendszert és nagy elõrelépést tapasztaltak az analóg rendszerhez képest, amely akkor 25 éves volt. Az autópálya-rendõrség a Budapest-Szeged közötti M5 autópályán vette használatba elõször, nagy fejlõdést jelentett, hogy a pálya egész szakaszán csoporthívásokat lehetett eszközölni a korábbi, hosszadalmas csatornaváltások nélkül. A világon ekkor már 650 helyen mûködött TETRA rendszer, amelynek szabványa európai uniós ajánlás lett és nagy segítséget adott több EU-egyezmény megkötéséhez. A rendszernek nem csak a kommunikációs minõsége kiváló, hanem biztonsága is, hiszen az alapkódolás mellett további kódolások is lehetségesek.
HIRDETÉS
Költségcsökkentés azonnal
TPC System
Ehhez tudunk Önöknek segítséget nyújtani rendszerünkkel, mely az alábbi folyamatokat felügyeli, gyûjt róluk adatokat, készít belõlük statisztikát és „tálcán” nyújtja a felhasználó számára – valós idõben: azonnal. Mért folyamatok: • Gépek, berendezések, mûveleti helyek kapacitás-kihasználtsága, • Raktárkészletek, • Anyagáramlás-nyomonkövetés= átfutási idõ, • A dolgozói munkaidõ hatékony felhasználása.
A válság által okozott kényszer, megköveteli a szervezetek, cégek felelõs vezetõitõl, hogy átgondolják jelenlegi mûködésüket. A cégvezetõknek nagyon sok folyamatra egyáltalán nincsen befolyásuk, pl.: • A világpiaci gazdasági folyamatokra, • A konkurenciára. Aztán van, amit csak csekély mértékben képesek befolyásolni: • Beszerzési árak. • Értékesítési áraik. Amire a legtöbb befolyásuk van, azok a belsõ folyamataik: • Szervezettség. • Hatékonyság. Ezek közül az azonnal és közvetlenül kimutatható költségcsökkentést, a termelési folyamatok hatékonyságának fejlesztése eredményezhet: • Termelõ üzemük produktivitása, • A gyártásukhoz szükséges raktárkészleteik csökkentése, • A vevõik minél gyorsabb kiszolgálását eredményezõ, átfutási idõ és • A gyártáshoz szükséges dolgozói munkaidõ optimalizálása.
22
Technika 2010/6
A belsõ fejlesztések leállítása, vagy elodázása esetén fennáll a veszély, hogy ezen szervezeteknek a válság végére már nem lesz módjuk válaszolni, a megújuló kihívásokra. A szervezetek, ha csökkenteni akarják költségeiket, tudatosan kell foglalkozzanak a termelési- és az azt kiszolgáló folyamatok mérésével, értékelésével. Azok adatainak elemzése nélkül, csak hályogkovács módjára lehetnek képesek eltalálni a megfelelõ irányt. Ráadásul, a jelen gazdasági válság, kikényszeríti, a költségek minimalizálását úgy, hogy a vevõ nem tûr selejtet és késedelmes kiszállítást! Hatékonyságnövelés és költségcsökkentés a termelési folyamatokon keresztül! Két megoldás kínálkozik: LEAN és TPC System. Óriási erõfeszítéseket tesznek a multinacionális vállalatok azért, hogy termelési folyamataikat „leanesítsék” azonban ez, hosszú folyamat. Ma, egyetlen rapid- és azonnal eredményt hozó megoldás létezik, a termelési folyamatok on-line felügyeletével azonnal feltárni a folyamatokban megbúvó veszteségeket.
Mit nyújt Önnek a rendszer: • Olcsóbb elõállítást, mert csökkenti a fajlagos bérköltséget és a raktárkészletet, • Csökkenti az átfutási idõt – hamarabb kiszolgálhatja a vevõit, • Felgyorsítja a forgótõke megtérülését, • Növeli a nyereséget, pénzbeli megtakarítást eredményez, • Árcsökkentés lehetõségét eredményezi, • Megkönnyíti az ellenõrzést, a szervezést, és az irányítást, • Veszteségek feltárását és csökkentését, • A gépek élettartamának növelését, • Csökkenti a gépek javítási költségeit, • Tervezhetõvé teszi a szerszámcserét, • Növeli az üzemi kapacitást – beruházás nélkül. Ingyenes helyszíni rendszerbemutatóra és konzultációra idõpont egyeztetés Kákonyi Lehel ügyvezetõvel, aki az alábbi elérhetõségeken várja megtisztelõ megkeresésüket: Telefon:+36 523 406; Mobil: +36 209 330 604. Drótposta: kakonyi.lehel@ lehel-management.hu http://www.lehel-management.hu
SZABADALOM
MSZH: „Transformare - necesse est” Idén ünnepeljük az egyetemes villamosipar egyik korszakos találmánya, a Déri-Bláthy-Zipernowsky-féle zárt vasmagú transzformátor megszületésének, szabadalmi bejelentésének és egyúttal a bemutatásának 125. évfordulóját. Elõttük Gaulard és Gibbs nyitott vasmagos soros kötésû, indukciós készülékkel táplálta a lámpákat, de a rendszerbõl hiányzott a feszültség-szabályozás és az áram gazdaságos elosztása. A hibára Bláthy Ottó, a Ganz mérnöke jött rá, és két mérnök kollegájával a megoldásra is. Ezzel sikerült feleletet adniuk a kor igényére, hogy egy erõmûvel nagyobb városrész, távolabb esõ területek világítása is lehetõvé váljék. Ma természetes a villamos energia nagy távolságokra való szállítása kis veszteséggel, akkor azonnal éltek is a transzformátor adta lehetõségekkel. Még abban az évben ezzel a rendszerrel világítottak a luzerni szállodákban, számos színházban és operában. EGY SZABADALOM RÖGÖS ÚTJA Dériék alkotó munkájához nagy segítséget adott a szabadalmaztatás, hiszen ez jogvédelmet biztosított számukra az illetéktelen felhasználókkal szemben. Ilyenek pedig voltak elegen, az utánzók azonban sorra pert vesztettek. Nem úgy Westinghouse, aki lemásolta a magyar transzformátort, még azt is elérte, hogy róla nevezzék el, ám végül is a Ganz-szabadalom gyõzött: 1960-ban a washingtoni Smithsonian Múzeum két Ganz-trafót is kiállított, mint a világ elsõ transzformátorait. Ha talán óriási anyagi sikert nem is hozott a találmány a feltalálóknak – például Edisonék 15 ezer akkori dollárral maradtak adósak a kapott opcióért, – a feltalálók dicsõséget hoztak az országnak és a Ganz gyárnak, amely ezután az egész vi-
A feltalálótrió
lágnak szállította a magyar transzformátort. AZ INNOVÁCIÓ ÖSZTÖNZÉSE Mint akkor, ma is a kreatív energiák innovációs kiaknázásában a szellemi tulajdon védelmének hasznos, teljesítményt fokozó szerepe van –mint azt Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnöke az elmúlt évrõl szóló jelentés elõszavában megállapítja – az innovációk minõségi vizsgálata, jogi oltalma, megnövelve a „piaci feszültséget” és a hatósugarat, minimalizálja a potenciális veszteséget, segíti a gyakorlati hasznosulást. Modern parafrázissal: „Transformare - necesse est”. Ma a „transzformálni muszáj” kifejezést a villamos energia-szállításon túl az innováció, a mûszaki fejlõdés fokozására is értelmezni lehet. Az MSZH is a szellemi tulajdonvédelem sajátos eszközeivel járul hozzá a hazai innováció támogatásához, különösen a KKV-k, az MTA, a felsõoktatás szellemi „A 20. század kezdetén, változó égbolt alatt támadt a magyar tudománynak az a nagy generációja, amely maradandóbb nyomot hagyott az emberiség arculatán, mint Brezsnyev vagy Nixon, amelyért hazánkat tisztelni tanulta a világ Los Angelestõl Taejonig...” Marx György.
Az eredeti trafó
tulajdon-védelmi tudatosságának, aktivitásának növelésében. Tavaly az NKTH-val közösen újraindult VIVACE+ néven az Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Program. Számos felsõoktatási intézményben mûködik úgynevezett PATLIB-központ, amelyek kutatók, oktatók, egyéni feltalálók, továbbá KKV-k részére szolgáltatnak szabadalmi információkat. SZELLEMI JAVAK ÉRTÉKE A gazdaság globalizálódásával arra is rá kellett jönni, hogy a külsõ tõkebevonás egyik kulcseleme a hazai tulajdonban lévõ szellemi javak értékének meghatározása. Ehhez az MSZH a nemzetközileg alkalmazott szellemivagyon-értékelési módszertan hazai meghonosításán is munkálkodik, együtt külföldi szakemberekkel. Így sikerült számos MTA kutatóintézet szellemi vagyonát felmérni. Ugyancsak az MSZH javaslatára az NKTH eddig 86 magyar találmánynak biztosított külföldi szabadalmi oltalmat egy új, 200 millió Ft-os keretbõl. Ez az egyéni feltalálóknak nagy segítség, hiszen nem mindenki mögött áll egy Ganz, amely Dériéket menedzselte, és a trafót még az évben, 1885. január 2-án mind itthon, mind a világ számos ipari államában szabadalmaztatta. Wellek Margit
Technika 2010/6
23
ÉPÍTÉSZET
Homokbeton könnyûszerkezetes építményekhez A szilikátbázisú könnyûszerkezetes építésmód egyik legjobb fajtája a Sámsondi Kiss Béla találmányán alapuló „furfangos beton”, az u.n. gipszbeton. A gipsz zsaluzatban dermesztett homokbetonok olyan speciális, vékonyfalú teherhordó anyagok, illetve szerkezetek, melyek tömörítése a bedolgozáshoz szükséges többlet vízmennyiségnek az elõre gyártott zsaluzat általi gyors elszívásával történik, a nedves gipsz zsaluzat a szilárdulás kezdõ szakaszában az utókezelést is biztosítja. A gipsz zsaluzatban a dermesztett homokbeton szilárdulási üteme gyors, végszilárdsága pedig 30-50 százalékkal magasabb a hagyományos betonnál. A dermesztett, teherhordó homokbeton szerkezet kész monolit vb, héjszerkezet, mely szabadalom szerinti statikailag méretezett vasalással (BHB, 55.50) legalább C12-4K minõségû dermesztett betonból készíthetõ. Az öntéshez használt „homokbeton” 500-800 kg/m3 cementadagolással (32,5 pc), 4 mm maximális szemnagyságú folyamatos szemmegoszlású I. osztályú homok adalékanyaggal készül. A maradó víz-cementtényezõ: ~ 0.25, mely egyrészt az acélbetétek korrózióvédelmét biztosítja, másrészt a beton zsugorodási repedéseinek tágasságát és számát a minimálisra csökkenti. A vasalás helyzetének stabilizálását a gipsz zsaluzóelemek mûanyag távtartói biztosítják. A gyártástechnológia 2 fázisra bontható: a gipsz zsaluzóelemek gyártására, illetve a szerkezetépítésre (vasszerelésre és betonkiöntésre). A szerkezetek készíthetõk „in situ”, illetve elõre gyártott technológiával. A dermesztett gipszbeton alkal-
24
Technika 2010/6
Gipsz elem kisüzemi gyártása
mas vízszintes teherhordó szerkezetek (födémek), függõleges teherhordó szerkezetek (falak) és építési segédszerkezetek (lépcsõk stb.) készítésére. A dermesztett gipszbeton anyagok és szerkezetek vizsgálata évek óta folyik (ÉMI, ÉTI, BME, YMMF, PMMF Baja) az ÉMI 1991-ben ezek eredményei alapján „Alkalmazástechnikai Kézikönyvet” adott ki. Általában használt szerkezeti formái: nyitott ill. zárt szelvényû oszlopok, gerendák, bordás vagy dobozszerû födém- és faelemek. Hõ- és hangszigetelési igény esetén a szerkezetek kettõshéjúak, úsztatott, függesztett, pontonként rögzített síklemezzel, az üregekben elhelyezett hõ- és hangszigetelõ anyaggal. A szerkezetbõl változatos formájú belsõépítész berendezések, lépcsõk, bútorok építészeti tagozatok készíthetõk, melyek teherhordó funkciókat is elláthatnak. A felületek glettelés, csiszolás után festhetõk, tapétázhatók, burkolhatók, vakolhatók. A bevonat kiválasztásánál a gipszfelületek lélegzését biztosítani kell, hogy klímaszabályozó hatásuk érvényesüljön.
A szerkezet felületi súlya: ~ 70 kg/m2. A szerkezetek kis súlya, szabad építészeti formálása és környezetbarát építési technológiája különösen belvárosi területeken lévõ ill. nagy értékû mûemléki ingatlanok átépítésénél, bõvítésénél jelentkezett felbecsülhetetlen elõnyként. Nagy fesztávú, nagy teherbírású szerkezetek készültek üzemelõ épületekben szûk felvonulási területen, magas építészeti és igényszinten. Az eddig tervezett és épített közel 100 db (referencia) szerkezet és építésmód létjogosultságát igazolja. (Dómkõtár, Pécs; Magyar Nemzeti Múzeum tetõbeépítés; Skála COOP kétszintes irodái, Bp.; Négylakásos udvarház, Dunaújváros, stb.) A szerkezettervezési és építési szisztéma védettséggel rendelkezik. Magyar Szabadalom lajstromszáma: 224678 (2001. szept. 18.) A szabadalom jogosultja és felhasználója: Eur. Ing. Dr. Kászonyi Gábor PhD. okl. mérnök, a mûszaki tudományok kandidátusa, fõiskolai tanár; alkalmazója: Kászonyi Társulás Kft.
ÉLELMISZER
Veszélyes ennivalók Az újabban agyonreklámozott szépségipar igénybevevõi aligha sejtik, hogy arcuk ráncait a ma ismert egyik legveszélyesebb méreganyaggal, botulin toxinnal tüntetik el, amely, valamiképpen bekerülve a szervezetükbe halálos veszéllyel fenyegeti õket. De van, aki vétlen áldozata lehet ennek a toxinnak, az, aki nem megfelelõen, például nitrátos pácolás, füstölés nélkül tartósított kolbászt fogyaszt. Mint az élelmiszerekkel közvetített betegségekkel foglalkozó tanulmányból, az Olaj, Szappan, Kozmetika címû szaklapból kiderül: már a görögöknél és a rómaiaknál is csak tovább kellett fejleszteni a kolbászkészítést, amit már a nomádok elõszeretettel végeztek, Hollandiában pedig a 14. században találták fel a nitrites és nitrátos pácot, tehát a németek igénye a kolbász felfedezésére nem mindenben jogos. De mindegy is, a fontos, hogy a húsfélék tartósítását gondosan végezzék, ha hosszabb ideig akarják, hogy fogyasszuk. BENZOL EGY ÁSVÁNYVÍZBEN Azt sem véletlenül sulykolják nekünk a szakemberek, hogy tartózkodjunk az élelmiszerek többszöri lefagyasztásától, hiszen ezzel egy réztartalmú fehérje, a polifenoloxidáz tartalma növekszik meg bennük. Nem mindig ártatlanok a fermentációval készült italok, kenyerek, a sõr, a szójaszósz, a joghurt, amelyek etil-karbamátot közvetíthetnek az embernek, karcogén (rákkeltõ) hatást kifejtve. A 90-es években találtak ÉszakKarolina államban nagyobb mennyiségû benzolt ásványvízben. Kiderült, hogy Na-benzoátot és ízesítésre aszkorbonasavat használtak. A benzol az idegrendszert károsítja. Gyümölcslevekben és ásványvizekben keletkezhet az
aszkorbinsav és a benzoesav reakciójában. A benzolt a magyarországi Wessling cég is méri, nálunk nem lehet több 1 mikrogram/liter mennyiségnél. (Kalifornia már megcélozta a 0,5 mikrogram/ litert.) A 3-MCPO rákkeltõ anyag a Távol-Keletrõl származó szójaszószokban, az Egyesült Királyságban pedig szeletelt kenyerekben, krékerekben, sajtokban, marhahúsos hamburgerekben is elõfordult. Ez technológiai eredetû élelmiszer-szennyezõ anyag, úgy keletkezhet, hogy a zsiradékok kloridionnal kerülnek kapcsolatba. A növényolajiparban fõleg pálma és olivaolajokban fordulhat elõ, de keletkezhet rovarirtók használatával, az olajalapanyagok nem megfelelõ tárolásával is. ÁRTALMAS HÕKEZELÉSEK Egyes fõzõtt és hõkezelt élelmiszerekben, például kenyérben is akrilamidot találtak növekvõ mennyiségben. A búzalisztben nitrogén lehet ennek a központi idegrendszer elváltozását okozó anyagnak a kiváltója. A Wessling Hungary Labor végez akril-amid szint meghatározást élelmiszerekben, a kísérletek szerint a 0,5 mg/testsúly kg/nap dózisban még nem veszélyes. Az élelmiszerek hõkezelésével kapcsolatos veszélyeket is részletesen taglalja Dr. Szigeti Tamás
János az Élelmiszer c. szaklapban. Például a mikrohullámú energia hatására az élelmiszerek racemizálódhatnak (racemizálás = optikailag aktív vegyület átalakulása optikailag nem aktív, racén vegyületté), de ez megtörténhet egyszerû fõzésnél is. AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS ELÕNYEI A sterilizálásra ez a tanulmány is radioaktív ionizáló sugárzást ajánl: ez jól hasznosítható a hagyma és a burgonya csírázásának megakadályozására. A zsíros termékeket mélyhûtve sugározzák be, így megakadályozható az avasodásuk. Gyümölcsöknél ezzel a kezeléssel a felületükön csökken a mikororganizmusok száma, a csonthéjasoknál a gyümölcs minõségét befolyásoló almasav-dehidrogenáz, poligalaktaronáz és pektinéteráz aktívitás. E számos veszély elhárítása nem a fogyasztó, inkább a szakemberek ügye, akiknek feladata az élelmiszer összetevõk között lejátszódó reakciók, hõkezelési módszerek, a tartósítás során megfigyelhetõ kémiai folyamatok tanulmányozása, analitikai ellenõrzése. Mindez nagyobb jelentõségre tesz szert egyrészt a globalizálódott élelmiszer-ellátás és -fogyasztás miatt, de az egészségvédelem igényelt fokozása érdekében is. K. F. Technika 2010/6
25
KÖRNYEZET
Elsõ országos környezetvédelmi roadshow
Ifjúságnevelõ kampány
Zöldõrséggel Magyarországon elõször került sor az Európai Unió finanszírozásával április 14. és 28. között környezetvédelmi és energiatakarékossági szemléletformáló országos kampányra, amelynek hét nagyvárosban tartott országos roadshowján 26 000 – többnyire ifjú – résztvevõ ismerkedett meg a „Szólj rá apádra, ha nem vigyáz a világra” szlogen köré felépített, környezettudatosságra és környezetvédelemre nevelõ hétköznapi technológiákkal és gyakorlati elemekkel. A Környezet és Energia Operatív Program keretében a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) által kivitelezett országos szemléletformáló kampány a jövõ generációján keresztül a lakosság környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezetetikájának a fejlesztésére fókuszált az élhetõ Föld megmentéséért. Oláh Lajos, a KHEM államtitkára a rendezvény május 10-ei értékelõ sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy hazánknak más EU-s országokhoz képest is sok a tennivalója a környezetvédelmi szemléletformálás terén a szebb, tisztább és zöldebb Magyarországért. JÁTÉKOS SZEMLÉLETFORMÁLÁS A környezetvédelmi kampány fõ témáit a kerékpáros, környezetbarát és közösségi közlekedés, a civilizált energiafogyasztást megismertetõ energiatakarékosság, valamint a természetvédelemre, természeti kincseink és erõforrásaink megóvására
26
Technika 2010/6
épülõ környezetvédelem alkották. A „Szólj rá apádra!” elnevezésû akció az ország hét régiójában tartott roadshow-ra, egy médiakampányra, illetve egy külön erre a célra kifejlesztett internetes weboldalra épült, amelynek figyelemre méltó eleme a honlap nevét is viselõ „Zöldõrség”. A „Zöldõrség” egy kedves kisfilm, ennek középpontjában a háromtagú környezetvédõ gyermek kommandó áll. A kommandó azonnal fellép, ha energiafalókat és környezeti kártevõket észlel. Zöldriasztásra a kommandó nyomban elzárja a csöpögõ csapokat, lekapcsolja fölöslegesen égõ lámpákat, felszedi a szemetet, szelektíven gyûjti a hulladékot. Viszont nem lehet ott mindenhol, ahol szükség lenne rá, ezért kér mindenki, hogy csatlakozzon a Zöldõrséghez. Erre égetõen szükség is lenne Magyarországon, no meg a világ minden táján is. Jelenleg ugyanis 3, 2 milliárd PET-palack van hazánkban, amelynek a lebomlási
ideje 400 évre becsülhetõ. Egy ember 500 kiló hulladékot termel, világszerte pedig 2 másodpercenként vágnak ki egy erdõt. A roadshow alatt végzett kérdõíves megkérdezésen részt vevõ 349 fõ véleményének elemzésébõl kiderült, hogy a felnõtteknek csak mindössze az 55 százaléka rendelkezik otthon energiatakarékos izzókkal, miközben a gyerekek 39 százaléka azt sem tudja megmondani, hogy otthonában milyen izzók árasztják a fényt. – TAKARÉKOSSÁG A roadshow-ra kilátogató fiatalok figyelmét kifejezetten a környezetvédelmi, illetve az energiatakarékossági játékok kötötték le. A játékos foglalkozások, ismeretterjesztõ bemutatók közben szúrópróbaszerûen játszott kvízjátékokból kiderült, hogy a gyermekek sokat tanultak a roadshow játékaival töltött egy óra alatt. Többek között megtudták, hogy a csöpögõ csapok igen költségesek, a víz túlmelegítése pedig rengeteg energiát emészt fel. Ha például egy 120 literes bojlerben 80 C-fokos víz helyett csak 40 C-fokosat állítunk elõ, akár a költségeink 50 százaléka is megtakarítható. Arról is tájékozódott a fiatal generáció, hogy ma Magyarország közel 1 200 településének a 8 000 gyûjtõszigetén több mint 100 hulladékudvarban, illetve házhoz menõ gyûjtõjáratokkal folyik szelektív hulladékgyûjtés, ami 5,5 millió embernek biztosít lehetõséget a hulladékok különválogatására, majd a hasznosítók általi feldolgozására. Békés Sándor
HÁZI
FELADAT
OTTHON!
KÖRNYEZET
A klímaváltozás nyomában
CO2: bûnös vagy bûnbak? Egyre több tudományos elemzés állítja, hogy illúzió a széndioxid kibocsátás csökkentésétõl várni az éghajlatváltozás elkerülését. Ma eléggé elfogadott a világban, hogy az éghajlatváltozásért a CO2 – és más üvegházhatású gázok – növekvõ kibocsátása a felelõs. Amióta John Tyndall már 1863-ban felfedezte az üvegházhatást, tudvalevõ, hogy a CO2 abszorpció és emisszió tulajdonsága a Nap hõenergiájának egy részét visszatartja és az átlaghõmérséklet emelkedését okozza. Végülis ez biztosítja az élet feltételeit a Földön. Ennek ellenére elõször az ENSZ 1972-es Emberi Környezetért konferenciája használta az éghajlatváltozás kifejezést, az 19841987 között mûködõ Brundtlandbizottság pedig kimondta, hogy „az éghajlatváltozás komoly valószínûség”. Mivel közben az is kiderült a remélhetõen pontos mérésekbõl, hogy az utóbbi 150-200 évben a CO2 koncentrációja a légkörben 280 ppm-rõl (ppm= rész a millióból, vagyis egymillió levegõmolekula között 280 CO2 molekula található) 380 ppm-re növekedett, az átlaghõmérséklet pedig 0,5-0,7 fok Celsiussal nõtt, logikusnak tûnt, hogy a CO2 tehet a felmelegedésrõl, az éghajlatváltozásról. A KYOTÓI VÁLLALÁSOK Erre alapozva leginkább a Kyotóiegyezmény keresett megoldást azzal, hogy elõírta: a világ 20102012-ig 5,2 százalékkal csökkentse a CO2 kibocsátást, de az EU erre az idõszakra még ennél is többet, 8 százalékot vállalt. Ám a múlt év decemberi koppenhágai klíma-
konferencia megmutatta, hogy a kyotói cél aligha teljesül – például az EU is 8 helyett csupán 2 százalékkal csökkentette a kibocsátást és a fejlõdõ államok pedig tanújelét adták annak, hogy a kibocsátáskorlátozást nem viselik el. MIKOR OLVADNAK EL A GLECCSEREK? Közben a CO2 kibocsátás hisztérizálása odavezetett, hogy Koppenhágában az afrikai államok, elszenvedett természeti katasztrófáikért 100 milliárd dollár kártérítést követeltek a szerintük a károsanyag nagy részének kibocsátásáért felelõs gazdag államoktól. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy például az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPPC) csak évek múltán jött rá arra, hogy a Himalájagleccserek elolvadásának feltételezett dátumát elgépelték: 2350 helyett a nagyon közeli 2035-öt írták. Azóta sem szûnnek a sokkoló, tudománytalan prognózisok, világvége beharangozások. SZÓHOZ JUT A MÁSIK FÉL Ma már a kyotói út kudarcát sokan elismerik, hiszen 2000 és 2010 között nem csökkent, hanem emelkedett a légkör CO2 tartalma. Legutóbb például az Európai Bizottság is felhívta a figyelmet a bioüzemanyag-használat erõltetésének káros hatására a Föld erdõállományának (esõerdõk) megõrzésére, és egyre jobban odafigyelnek a korábban mellõzött tudományos körök véleményére, amely szerint ma sincs megfelelõ tudományos magyarázat a globális hõmérséklet-változásra és annak szén-dioxiddal való kapcsolatára. Szerintük a feltárt kutatási adatok birtokában sem mondható ez a kapcsolat korrelációnak, de konvergenciának sem. Hiszen vannak ellen-
kezõ példák is: például 1940 és 1970 között növekvõ fosszilis karbonemisszió emelkedés (1000 Mt karbon/évrõl 4000 Mt karbon/évre) mellett 0,2 fok Celsiussal csökkent az átlaghõmérséklet. BONYOLULTABBAK AZ OKOK Ilyen és számos már feltárt adat bizonyítja, hogy az éghajlatváltozás bonyolultabb okokra vezethetõ vissza, mint a CO2 és az éghajlatváltozás közötti egyenes összefüggés. Ezért húzzák alá a szakemberek, hogy ilyen vélelmezett kapcsolatot nem szabadna az egész Földet érintõ döntések alapjául tenni. Már Európában is szóváteszik, hogy egyes iparágak helyzetét is aránytalanul megnehezítette a CO2 kvóta-büntetések bevezetése, miközben a kvótakereskedelembõl csak a leépült iparú országok jutnak haszonhoz, hogy a megújulók elõtérbe helyezéséért vállalt kormánytámogatások fontos területekrõl vonnak el forrásokat. FELTÁRNI A TITKOKAT Nyilvánvaló, hogy mint eddig sem volt jó, a jövõben sem lesz célravezetõ az egyenes összefüggést cáfoló tudományos nézeteket elhallgattatni, hiszen a CO2 bûnbakként kezelése megakadályozhatja, hogy a klímafolyamatok valóságos titkai feltáruljanak. Ha az a cél, hogy Földünkön a globális hõmérséklet-növekmény 2 fok Celsius alatt maradjon – mint arról Koppenhágában nagy nehezen megegyeztek – minden összefüggést számba kellene venni. K. F. Technika 2010/6
27
ENERGETIKA
Fiatalító kúra erõmûveknek A hazai erõmûvek átlagos életkora ma 22,8 év, de a legnagyobb, összesen 1 800 MW teljesítményt nyújtó, az összerõmûvi beépített teljesítmény majd 20 százalékát kitevõ erõmûveink 31-35 éve épültek, majd húsz százalékuk pedig még ennél is idõsebb: 36-41 éves. Ezért kerül napirendre 2025-ig 6 200 MW áramtermelõ kapacitás kiépítése az addig lebontandó erõmûvek pótlására, illetve a számolt 2000 megawatt többletigény kielégítésére. A cél szükségessége nem vitatható, a kérdés csupán az, milyen erõmûvekkel válthatók fel a pótlandók és milyenek adhatják az áramot a plusz igényekre? GÁZ-
ÉS SZÉNTÜZELÉSÛ KEVE-
LEHET Mint az ETVErõterv egy legújabb tanulmányából kiderül, a tervezett 4 402 megawatt kapacitású gáztüzelésû erõmû-csapatból 2015-ig csupán 969 MW kapacitás épülhet ki (E.ON gönyûi I. blokkja, Dunamenti Erõmû G3-as blokkja és a
Bakonyi Erõmû két kisebb blokkja), viszont több tervezett késik, vagy fel sem épül (vásárosnaményi erõmû, gönyûi II-es, Dunamenti Erõmû G4-es, Csepeli Erõmû IIes, a Mol és a Tiszai Erõmû kétkét blokkja és a Dunaújvárosi Erõmû). Kétségtelen, hogy a kevesebb gáztüzelésû erõmûvel csökkenthetõ az ország energiaimport-függõsége, akkor viszont ezek pótlásáról is gondoskodni kell. De szénnel aligha pótolhatók, mivel az Erõterv szerint jelenleg csak a Mátrai Erõmû lignit- és biomassza blokkja épülhet meg 20152016 között, de a Mohácsi Erõmû (import feketeszénre) és a Borsodi Erõmû (hazai barnaszénre) még várat magára.
SEBB
28
Technika 2010/6
KINEK ELÕNYÖSEK A MEGÚJULÓK? Az erõmûpark megfiatalításában mennyire lehet nálunk számítani a megújuló energiaforrásokra? Magyarország ebbeli lehetõségei igen korlátozottak, ráadásul például a szélerõmûi áram támogatása miatt ez az áram 50 százalékkal drágább, mint Ausztriában, nem beszélve arról, hogy a fejlesztések a beruházókon kívül a német, a kínai napelem-gyártókat és a spanyol szélturbina gyártókat hozzák jobb helyzetbe. Sok szakértõ gondolkodik azon, vajon érdemes-e Magyarországnak – amely csekély CO2 kibocsátó – erején felül áldozni a megújulók felhasználásra, ami egyrészt drágítja az áram árát, a hektikus széljárás miatt hagyományos tartalék kapacitásokat igényel, s még így is nagyon próbára teszi a villamosenergia-rendszert. Figyelmeztetnek arra is, hogy Európa, amely a világ CO2 kibocsátásának mindössze 15 százalékát adja, e kis arányhoz képest a többszörösét áldozza a klíma védelmére, miköz-
ben egyes intézkedéseivel, mint például a biometanol és a biodízel hajtás támogatása, hozzájárulhat olyan erdõterületek kivágásához, felégetéséhez, amelyek több CO2-t nyeltek el, mint amennyi a bioüzemanyagokkal megtakarítható. REÁLIS ALTERNATÍVA A nukleáris energia felhasználásának jövõjét ma aligha lehet kérdésesnek tekinteni. Miközben gyakran arra panaszkodunk, hogy mi hiába óvjuk a klímát, amikor Kína, India és a többi fejlõdõ állam ezt nem teszi, ott is lehet számítani az új atomerõmûvek révén a csökkenõ CO2 kibocsátásra. Kínában 5, különbözõ atomerõmû épül annak kiválasztására, hogy melyikbõl rendeljenek még többet. Japán 8 atomerõmû építését tervezi, de a legtöbb, építés alatt álló létesítménnyel (7) Oroszország rendelkezik, India pedig 6 atomerõmûvel iratkozik fel a nukleáris energetikájú országok közé. Nyilván Magyarországon is azért kezdõdhetett meg a paksi atomerõmû bõvítésének az elõkészítése, a parlament döntésével, mert az atomerõmû nem bocsát ki CO2-t, ezen kívül alaperõmûként lehetõvé teszi a fogyasztás zömét kitevõ árammennyiség biztos és olcsó elõállítását. A paksi bõvítés ma egyike a lebontandó erõmûvek pótlásához szükséges beruházásoknak, a régi erõmûvek legreálisabb alternatívája. K. F.
ATOMENERGIA
Atomerõmûvek generációváltása Ma már a világ nem befolyásolt döntéshozói megegyeznek abban, hogy az atomenergia fontos, szén-dioxid kibocsátástól mentes energiaforrás, kevésbé érzékeny a tüzelõanyag árváltozásokra, mint a szén, vagy a gáz; az urán ára csak töredéke a vele való villamosenergia-termelés teljes költségének, ráadásul elegendõ a mennyisége és könnyen hozzáférhetõ kockázatmentesen. Az atomreaktorok következõ generációinak elterjedésével az atomerõmûvek, növekvõ biztonságuk mellett olcsóbbak is lehetnek. Milyen új reaktorgenerációkkal számolhat az energetika? A TÖKÉLETESÍTETT VVER Induljunk ki a ma Pakson üzemelõ reaktorokból: ezek VVER-440/ 213 típusúak, nagynyomású vízzel hûtött, könnyûvíz moderátorú, termikus reaktorok, amelyek az úgyn-
A tartály külsõ felületének hûtése a reaktorakna elárasztásával
evezett 2. generációhoz tartoznak, tehát új biztonsági filozófiával tökéletesített változatok. A paksi bõvítésnél már a 3. generációs reaktorok jönnek szóba, amelyeket a 90-es években hoztak létre a 2. generációs BWR, PWR, VVER, és CANDU típusú blokkok evolúciós továbbfejlesztésével. ELÉRHETÕ 3. GENERÁCIÓSOK Mint a szakirodalom is jelzi, már a 90-es évek végén Japánban üzem-
Az EPR típusnál alkalmazott „zónaolvadék csapda” sémája
be helyezték a 3. generációs ABWR-blokkot, de szállítható a Mitsubishi nyomottvizes APWR, az Areva APR és a Westinghouse AP 1000 tipus, valamint a VVER 1000-es blokk is. Közülük kerül ki a két új paksi blokk is. Elõnyeik jelentõsek. A berendezéseik szabványosítottak, egyszerûbb, megbízhatóbb kivitelûek, kevesebb részegységbõl állnak, így nem csak biztonságosabbak, de engedélyezési, építési idejük is rövidebb lehet. Jellemzõjük a fokozott inherens (önmagában való) biztonság az elsõsorban passzív védelmi rendszerek alkalmazásával. Ezt példázza az AP 1000 típus, amelynél a rendkívül kis valószínûséggel bekövetkezõ súlyos baleset esetén az elgõzölgõ hûtõvizet nem szivattyúzással – hiszen a szivattyúk ez esetben meg is hibásodhatnak – hanem a konténmenten, vagyis a reaktorTechnika 2010/6
29
ATOMENERGIA
A passzív konténment mûködésének sémája egy feltételezett baleseti helyzetben
blokkot magába foglaló zárt „dobozban” elhelyezett nagyméretû tartály vízkészletével, gravitációs úton pótolják. A 3. típusnál ezek a konténmentek megerõsíttettek, belõlük még súlyos baleset esetén sem kerülhet ki radioaktív anyag. A fõberendezések tervezett üzemideje 60 év, a jobb karbantarthatóság, a nagyjavítások, üzemanyagátrakások idejének rövidítésével a teljesítmény-kihasználás 90 százalék. Fokozták a blokkok manõverezõképességét: rugalmasan alkalmazkodhatnak a gyorsan váltakozó terhelési követelményekhez, tökéletesebb üzemanyaggal mûködtethetõk, amelyek kiégetési ideje hosszabb, így kevesebb radioaktív hulladék keletkezik. 4. GENERÁCIÓ 2030-TÓL? A 4. generáció kifejlesztéséhez 2000ben fogtak hozzá, a cél olyan, inherensen biztonságos reaktor típus létrehozása volt, amely még biztonságosabb, gazdaságosabb, katonai célra felhasználhatat-
30
Technika 2010/6
lanabb, kevesebb radioaktív hulladékot termel. Az Európai Parlament elõirányozta a 4. generációs reaktorok európai kifejlesztését, 2020-ig szeretné megterveztetni és felépíteni a 4. generációs prototípus és demonstrációs reaktorokat – az utóbbi létesülhetne Csehországban, Szlovákiában vagy Magyarországon – de a magyar részvételre mindenképpen számítanak e ALLEGRO programnak nevezett terv megvalósításában. Ez a reaktor generáció 2030-ban jelenne meg. Az ALLEGRO-projektrõl árult el részleteket legutóbb a Magyar Nukleáris Társaság közgyûlésén dr. Gadó János, a KFKI Atomenergia-kutató Intézet (AEKI) igazgatója. Mint elmondta, a 4. generációs atomerõmûfejlesztések egyik iránya a gyorsneutronos, gázhûtésû reaktor (GFR) megvalósítása. Az EU energiapolitikai célkitûzése alapján az Európai Fenntartható Atomipari Kezdeményezés
(ESNII) céljával összefüggésben az ALLEGRO terve egy 75 MWt hõteljesítményû, hélium hûtésû, demonstrációs reaktor, amely MOX, azaz kevert, urán és 25 % plutónium üzemanyaggal mûködik. Célja, hogy a vele párhuzamosan folyó projekt, a nagy, 2400 MWt hõteljesítményû GFR reaktor megépítéséhez kisérleti eredményeket szolgáltasson, illetve igazolja számos technológiai elképzelés megvalósíthatóságát, biztonságát.. Az ilyen reaktorok képesek a zárt, illetve önfenntartó üzemanyagciklus megvalósítására. Így elérhetõ a 4. generációs reaktorok célkitûzése: a fenntarthatóság, a nonproliferáció, a gazdaságosság és biztonság elvének teljesülése. - mondotta. 2010 május 20-án a cseh a magyar és a szlovák atomenergia-kutató intézetek szándéknyilatkozatot írtak alá az ALLEGRO fejlesztésének közös elõkészítésérõl. ENERGIA TRANSZURÁNOKBÓL? A nukleáris üzemanyag-hulladék nem biztos, hogy sokáig problémát fog jelenteni, hiszen a GE a Hitachival olyan atomerõmûvet kiván kifejleszteni, amely használt, kiégett fûtõelemekkel termeli a villamosenergiát. Mégpedig úgy, hogy a kiégett üzemanyag reprocesszálása után kapott transzuránokból, köztük a plutóniumból egy újfajta gyorsreaktorhoz használható üzemanyagot állítanak elõ. Arról is szólnak sajtójelentések, hogy Bill Gates egyik cége partnert keres 1000 MW-os u.n. mozgóhullámú reaktor kifejlesztéséhez. Ez nem dúsított, vagy szegényített uránt használna fel nukleáris üzemanyagként tenyésztõ-égetõ reaktorokban, deflagráció segítségével, nátriumhûtéssel. K. F.
ÛRKUTATÁS A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Vigyázó szemetek a Földre vessétek
Fókuszban a földmegfigyelési programok
S O R O Z A T
Helyzetkép címmel május 20tól a földmegfigyelési eljárásokkal és alkalmazásokkal foglalkozó konferencia sorozatot rendezett Budapesten a GeoAdat Kft. A távérzékeléses földmegfigyelés a mûholdak segítségével ma már otthonunk, a Föld megkímélésének egyik fontos eszköze. Jelenleg mind több szakértõ vallja, bolygónk mai környezeti leterheltsége olyan fokú, hogy megszûnhet lakóhelyünk lenni, mielõtt rendelkeznénk az elhagyásához szükséges tudományos, technikai feltételekkel, vagyis, lehet, hogy örökre be kell rendelkeznünk a földi életre. A Föld állapotát ma leginkább távérzékeléssel vizsgálhatjuk: általa felderíthetõk a környezet negatív változásai, a földalatti ásványkincsek kimerülése, a vízkészletek fogyása, a gleccserek olvadása, a természetvédelmi területekre leselkedõ veszélyek, a szén-dioxid kibocsátás (például ellenõrizhetõ, hogy az államok nem adnak-e el több kvótát, mint amennyi CO2-kibocsátást megtakarítottak), de felmérhetõ a katasztrófák súlyossága (így volt szerepe a mexikóöböli olajszennyezéssel folyó harcban) és számos aggodalomra okot adó jelenség is.
Az Etna krátere 2002-ben. (Kép: ESA)
FÖMI PARLAGFÛ-FELMÉRÉS A földmegfigyelés hazai alkalmazásai közül jelentõsebbnek tekinthetõ Budapest zöldterületének állapotfelmérése Gábor Péter, Jambach Sándor és Ongjert Richard közös munkája révén. Õk számolták ki a terület növényzetének vitalitását és következtetéseket vontak le a városi hõsziget-hatás jelenségérõl. Módszerük a várostervezési funkcionális zónák meghatározására is alkalmas. De például a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) a földmegfigyelés segítségével derítette ki, hogy Magyarország parlagfû-veszélyezettségi területe 20 ezer hektár.
Biomassza produktum Szibériában. (Kép: ESA)
Technika 2010/6
31
MÛHOLDAS
ÛRKUTATÁS
NAVIGÁCIÓS
VERSENY
HETVENKILENC ÁLLAM ÖSSZEFOGÁSA A földmegfigyelést világméretû hálózat, a GEOSS (Global Earth Observation of Systems) végzi, amelynek 79 állam a tagja és Magyarország is tevékeny résztvevõje. A GEOSS kiemelt témakörei a katasztrófavédelem, egészségvédelem, energiagazdálkodás, klímaváltozás, vízhasználat, idõjárás elõrejelzés (például nálunk földmegfigyelési radarozással pontosabb csapadék-prognózist készíthetnek, mint a hagyományos meteorológia eljárásokkal), ökoszisztémák védelme, mezõgazdaság és biodiverzitás. Az EU az ESA európai ûrszervezet révén jelentõsen támogatja a földmegfigyeléseket, azokat az európai innováció erõsítésének részévé tette. A ESA, mint az a nyitókonferencián is elhangzott, vezetõ szerepet kíván betölteni a geológiai veszélyeket megelõzõ megfigyelések és alkalmazások terén. Bár hazánk még nem tagja az ESAnak, társult tagságával érdeke az aktív részvétel ezekben a programokban, amelyek nem mellesleg rengeteg kutatási lehetõséget is biztosítanak. AZ ÉLÕ FÖLD PROGRAM Az elsõ ilyen ESA-program neve
Élõ Föld. Ennek keretében globális mértékû geológiai. fizikai, kémiai kutatások folynak Földünknek, mint rendszernek a maga teljességében való megismerésére, azért, hogy tudatosan lehessen cselekedni globális méretekben. E programban már 2009 óta kutatják a Föld mágneses erõterének változásait. A program felismeréseire alapozott politikák kidolgozását is segítik, miközben a Sentinel-1, 2, 3 európai mûholdcsalád garantálja majd az ûrfelvételek legjobb idõbeli és képi felbontását. Kilátásba helyezték a TerraSAR mûhold kifejlesztését az ipari kibocsátások megfigyelésére, de a radar technológiák magasabb szintû alkalmazása is várható. Régiónkat ezekben a kutatásokban az eddigi ûrkutatási eredményei alapján csak Csehország és Magyarország képviselheti (elõbbi már ESA-tag is). Hazánk csatlakozási kompetenciáit az ESA-hoz kutatóegységeink hatékonysága bizonyítja, olyan eredményekkel, mint a KFKI AEKI Pille nevû ûrdozimétere, vagy újabban a MaSat nevû kis mûhold fejlesztése a BME-n. A földmegfigyelésekbe való aktív bekapcsolódásunk a jövõnk érdekében is fontos.
Gyors reagálás földmegfigyeléssel! - olajfolt a mexikói-öbölben (Kép: ESA)
32
Technika 2010/6
Kiemelt európai program a kontinens GPS-rendszereinek továbbfejlesztése, aminek érdekében több új mûhold felbocsátását is elhatározták. A fejlesztések az európai technológiai fejlesztõk, köztük az új EU-tagországok nagyobb hozzájárulását igénylik. Ezért több kezdeményezés is szolgálja a szatelites helymeghatározás és navigáció modernizálását. Ezek közé tartozik, hogy immár hetedik alkalommal hirdették meg a GNNS Living Lab-díjért folyó versenyt. A versenyben résztvevõk a mûholdas navigációs és helymeghatározási alkalmazások új fejlesztéseivel pályázhatnak (elsõsorban egészségügyi, energetikai alkalmazások terén.) A versenyben már csak azért is érdemes résztvenni, mert az egyik cél az európai GPS-alkalmazásokban résztvevõ kisés középvállalkozások felmérése lenne. A résztvevõk pedig nagyobb eséllyel léphetnek fel a továbbiakban más pályázatok konzorciumi tagjaként, s várhatóan több megkeresésre számíthatnak az EU-hoz újonnan csatlakozott országokat bevonni kívánó megrendelõktõl is. A részvétel lehetõségeirõl további információ az European Satellite Navigation Competition 2010 honlapján olvasható
KITÛNÕ ÁLLAPOTBAN A ROSETTA Április 23. és május 17. között a Lutetia kisbolygó megközelítése elõtt az ESA letesztelte a Rosetta üstököskutató ûrszondát, amely 2004 óta tartó száguldása ellenére kitûnõ állapotban van. A magyar szakemberek öt különbözõ feladattal vettek részt az ûrszonda megalkotásában. Ezek a leszállóegység fedélzeti tápegységrendszere, a leszállóegység plazmadetektora, a leszállóegység pordetektora, a leszállóegység vezérlõ és adatgyûjtõ rendszere valamint az orbiter plazmadetektora mûszaki és adatkiértékelési feladatainak az ellátása. A tesztelés során ezek interferencia tesztje sikeres volt, majd a berendezésen szoftverfrissítést és új szoftver feltöltést is végrehajtottak. A Rosetta a célüstököst 2014-ben éri el, ekkor juttatják a magyar közremûködéssel készült Philae leszállóegységet az üstökös fedélzetére.
