54. évfolyam, szám 700 Ft

54. évfolyam, 2011. 1.. szám

700 Ft

TARTALOM

www.technikamagazin.hu KRÓNIKA

Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

Jedlik Ányos Emlékérme kibocsátása

2

Gödöllõi kastély-felújítás

2

Díjazott kutatás az immunológiában

2

TÜV Rheinland Magyarország: vállalat-egyesítés

3

GAZDASÁG

Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480

Építeni muszáj

4

Garancia a minõségre, a biztonságra

5

INNOVÁCIÓ

Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367

Gábor Dénes-díjak, 2010

6

CERN, mint K+F kiemelkedés 2.

7

GÉPIPAR Innováció-vezérelt növekedés

MÉRÉSTECHNIKA WaveMaster 845Zi oszcilloszkópok

A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

TÁRSASÁGOK

Rugalmas adattárolás NetApp technológiával

16

Iomega: web+multimédia a tévén

17

SZABADALOM Szerzõi jogi és iparjogvédelmi törvények módosítása

Congress Kft.

B2

Go’98

B3 3

Horn

B4

IC hungary

B1

Le Croy

12

Magyar Innovációs Szövetség

13

NetApp

16

SolidWorks World

24

TÜV Rheinland Intercert Tooltechnik Virtex Westa-T

14

INFORMATIKA

SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ

Hungexpo

12

NANOTECHNOLÓGIA Grafén, a nanoelektronika új ígérete

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

E

10

5 11 9 11

18

KÖRNYEZET Anyag van benne!

19

Biodiverzitás Konferencia Japánban

20

ENERGETIKA Környezetvédelmi és megújuló energia innováció a magyarországi kistelepüléseken 3. rész

21

ATOMENERGIA Indul az olasz nukleáris program

23

ÛRKUTATÁS Az Apollo 13 hõsei a SolidWorks World 2011 középpontjában 24

KRÓNIKA

JEDLIK ÁNYOS EMLÉKÉRME KIBOCSÁTÁSA A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Jedlik Ányos 1000 forintos címletû, kupronikkel emlékérmet bocsátott ki a dinamó-elv felfedezésének 150. évfordulója alkalmából. Jedlik, felismerve az öngerjesztés elvét, a világon elsõként, 1861-ben írta le a dinamó elvét, bizonyíthatóan hat évvel Siemens és Wheatson elõtt. A tiszteletére Bitó Balázs által tervezett, igen kifejezõ érmet január 11-én a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (SZTNH) tartott ünnepségen mutatták be. Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke a helyszín megválasztását megtiszteltetésként értékelte és elismeréssel szólt az MNB mûszaki elõdeink iránti figyelmességérõl az éremkibocsátásban. Jedlik Ányos a mi jövõnket szolgálta azzal, hogy mindenét a jelennek adta, példája az új generációk felkészülését is segíti – mondotta. Simon András, az MNB kommunikációs igazgatója a jegybank elkötelezettségét tolmácsolta mûszaki múltunk nagyjai, a magyar találmányok érmenépszerûsítésében. Így emlékezett meg például az elsõ portaautó, a telefonhírmondó, a TModell megalkotásáról és Bánki Donátról is. A magyar jegybanki érmék magas színvonaláról tanúskodik, hogy nemzetközi internetes szavazáson a Budapest világörökségeit bemutató érmesorozat közönségdíjas lett – ismertette.

2

Technika 2011/1

Gödöllõi kastély-felújítás A magyarországi kastélyépítészet remeke, a Gödöllõi Királyi Kastély felújításában résztvevõ közel félezer szakembernek, kivitelezõnek mondtak köszönetet január 8-án a kastély nyitórendezvényén. Az évek óta tartó, a létesítmény környezetbarát üzemeltetését is lehetõvé tevõ munkálatok során a kivételes építmény 1700 négyzetméteren újult meg uniós támogatással mintegy másfélmilliárd forintból, amit Gödöllõ városa 100 millió forinttal egészített ki. Az utóbbi idõben sikerült a Lovardát és a Barokk Is-

tállót korabeli pompájukat is túlszárnyalva felújítani. Így a kastély méltó helyszíne lehet a magyar EU-elnökség tanácskozásainak is. A megnyitón külön is megemlékeztek Révész T. Mihály korábbi igazgató, Máté Zsolt építészmérnök és Bernátsky Aladár fõépítésvezetõ kiváló munkájáról, a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kft. és a Reneszánsz Zrt. aktív közremûködésérõl. Gödöllõ városa kérte a kastély teljes felújítását, amelyhez reményei szerint a mûemlék a most megvalósult projekt révén közelebb állhat.

Díjazott kutatás az immunológiában Nyolcadik alkalommal adták át a Magyar Kutatási Díjat, amelyet ezúttal Pál Gábor, az ELTE biokémiai tanszékének docense vehetett át. A kutató az immunológia területén elért eredményeivel gyõzte meg a sanofi-aventis/Chinoin és az MTA tagjaiból álló zsûrit. A kutató, együtt az MTA Enzimológiai Intézet egy munkacsoportjával végzett, oxigénhiányos betegségek gyógyításával kapcsolatos kutatásaiért kapta a díjat. Fehérjék irányított evoluciójával a világon elsõként fejlesztett ki olyan reagenseket, amelyek jelentõsen javítják az oxigénhiányos be-

tegségek utáni felépülést olyan súlyos betegségek esetében, mint például a szívinfarktus, vagy a szélütés. A sanofi-aventis/Chinoin idei díjával kitüntetett találmány új terápiás lehetõségeket is nyit az oxigénhiányos állapottal járó betegségek kezelésében és már klinikai vizsgálat elõtt áll.

KRÓNIKA

TÜV Rheinland Magyarország: vállalat-egyesítés Egybeolvadnak a TÜV Rheinland Csoport Magyarországon mûködõ vállalatai – jelentette be a decemberi sajtótájékoztatójukon Czitán Gábor, a TÜV Rheinland Közép-és Kelet-Európai Regionális Központ vezérigazgatója és Kárászi Zoltán, az egyesített TÜV Rheinland InterCert Kft. ügyvezetõ igazgatója. A jövõben a TÜV Rheinland InterCert Kft., a TÜV Rheinland Akadémia Kft., a MEEI Kft. (Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézet), valamint az MBVTI Kft. (Mûszaki Biztonságtechnikai Vizsgáló és Tanúsító Intézet) egy vállalatként, TÜV Rheinland InterCert Kft. néven áll 220 nagy tapasztalatú munkatársával, szakértõivel és értékesítési szakemberekkel a cégek rendelkezésére. Az utóbbiak legközvetlenebb elõnye, hogy egy helyrõl, a legjobb feltételek mellett vehetik igénybe a szolgáltatásokat, legyen szó rendszer- és terméktanúsításról,

mûszaki vizsgálatról és felügyeletrõl, oktatásról, képzésrõl.mondották el a tájékoztatón. A vezetõk kiemelték, hogy nem csupán egyesitésrõl van szó, hanem egy olyan szervezet létrehozásáról, amely hatékonyan reagál ügyfelei kívánságaira, az üzleti tevékenységet társadalmi felelõsségvállalással és környezetvédelemmel társítva végzi. Aláhúzták, hogy a TÜV Rheinland Csoport és a MEEI Kft., amelyek több, mint száz éves technológiai múlttal rendelkeznek, együttesen a világban ritka és egyedülálló portfoliót kínálnak és megalapozzák egy nemzetközi Global Technology Assesment Center létrehozását. Azt is kifejezték, hogy az egyesített TÜV Rheinland InterCert úgy fejleszti közép- és kelet-európai regionális szerepét, hogy az számos gazdasági és ügyfélkapcsolati elõnyt nyújtson a cég magyarországi ügyfeleinek. A vállalt feladatok biztos

munkahelyet biztosítanak a cégcsoport eddigi dolgozóinak, sõt új munkahelyeket is létrehoznak, amelyekbe a szakember-utánpótlást minden módon segíteni kívánják – amit persze az egyik legnehezebb feladatnak tartják – mondották el. A megújult vállalat, amelynek koncepcióját is Kárászi Zoltán dolgozta ki, a világ egyik vezetõ tanúsító cége, a kölni központú TÜV Rheinland Csoport tudás- és technológiai bázisára támaszkodhat. Ezt a vállalatcsoportot 1872-ben hozták létre és ma már 61 országban, 490 telephelyen, közel 14 ezer munkatársat foglalkoztat és árbevétele 2009-ben meghaladta az 1,2 milliárd eurót. Ebbõl a közép- és kelet-európai regionális cégcsoport 33 millió euró forgalmat bonyolított le. A TÜV Rheinland annak ellenére ér el ilyen jelentõs bevételt, hogy mára már forgalmának több, mint 80 százalékát a korábbiaktól eltérõen a szabad piacon realizálja. Tekintélyét bizonyítja, hogy Európai Unió-szinten 17 kijelölési jogkörrel is rendelkezik. (Interjúnk az 5. oldalon)

10 éves a MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítás, mely 2011. május 17-20. között kerül megrendezésre, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. Társrendezvény: ELECTROcom 5. Nemzetközi elektronikai, elektro- és kommunikációtechnikai szakkiállítás AZ

ÉV ÜZLETI ESEMÉNYE A SZÁMOK TÜKRÉBEN

MACH-TECH ELECTROSALON Összesen

2009*

Kiállítási terület (m2) 8.641 914

Kiállítók száma 281 71

Képviselt cég 276 27

9.555

352

303

Látogatók száma 2009-ben: 12.028* fõ (Az Electrosalon látogatóival együtt). Külföldi kiállítók száma: 74*. Kiállító országok száma: 14* *Az adatokat a Centrex Kft. auditálta.

A szervezõk 2011-ben is számos hagyományos és új kísérõeseménnyel, konferenciával várják a Kiállítókat: ÚJDONSÁG: JÖVÕ GYÁRA a MACH-TECH-en! Hazai és nemzetközi reklámkampány a magas szakmai látogatószám elérése érdekében. Árucsoport lista bõvítése, új tematikai pontok. Beszállítói fórum. Üzletember találkozó. Ingyenes meghívó – a Kiállítók által kiküldött meghívó nem kerül kiszámlázásra. Egyetemek utcája. Állásbörze. Standszépségverseny. Koktélparti. Területfoglalás a 2009-es helydíj árakon! Bõvebb információ: www.mach-tech.hu

Technika 2011/1

3

GAZDASÁG

Kitörési pontok 4.

Építeni muszáj Az építõipar felébresztése jótékony hatással lenne az egész gazdaságra, ehhez viszont az államnak és a bankoknak jobban a zsebükbe kellene nyúlniuk. A hazai építõgazdaság jó ideje Csipkerózsika-álmát alussza, sajnos mélyebben, mint a környezõ országok építõiparai. A teljes hazai építõipari teljesítmény 2009-ben 9,4 milliárd euró volt, miközben Csehországban kétszer, a kisebb Ausztriában háromszor magasabb. Azóta tovább romlott a több, mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató – illetve foglalkoztatót alkalmazni kívánó – mintegy százezer építõipari vállalkozás helyzete, teljesítményük csupán a GDP 6 százalékát biztosítja. Ennek következtében könnyen meg lehet számolni a nagyobb ipari építkezéseket is, így a KÉSZ Építõ Zrt. által készülõ kecskeméti Mercedes-gyárat, a Strabag kivitelezésében a királyegyházi cementgyárat, a bükkösdi mészkõbányát és egy 50 ezer négyzetméteres szolgáltató komplexumot, a KÖKI Terminált; a már átadott pécsi könyvtárat és tudásközpontot (Gropius Zrt.), a 180 hektáron épülõ Tópark Városközpontot (PORR Építési Kft.) vagy az M0-ás bõvítését az M1-M6 között. Ám a legtöbb gondot a szorványos ipari beruházások mellett a lakásépítés majd teljes leállása okozza. Egyes szakértõk szerint a magasépítés motorjának számító társasház- és lakásépítésben akkora a visszaesés, hogy a jelenlegi piaci finanszírozási feltételek mellett a „lefagyott rendszer” újraindítása rövid távon nem is lehetséges. ÉPÍTÉS ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG A „kivérzett” építõipar számára jó gazdasági környezetet teremteni, szerepel az Új Széchenyi-terv ígéretei között, ám az ott-

4

Technika 2011/1

honteremtés ösztönzését összekapcsolnák az energiahatékonyság érvényesítésével, vagyis jobban az „energiatakarékos”, „passzívabb” lakások építését támogatnák, amelyek természetesen drágább beruházásúak is. Ugyanezt az elvet terjesztenék ki a lakóház-felújítások területére. Jellemzõen Épületenergetikai Felújítási Program indulna, amelynek keretében öt év alatt 150-200 ezer lakásegyenértékû felújítást terveznek. Szó se róla, nálunk a hazai lakó- és középületek a végsõ energiafelhasználás 40-45 százalékát okozzák, jórészt az import földgáz felhasználásával, de ezen a téren mindenfajta megtakarítás pénzbe kerül. Az épületenergetikai program 80 százalékos energiamegtakarítást irányoz elõ a lakóépületeknél, ám ennyi megtakarítást egy projektnél (Szolanova-projekt) lakásonként 4-5 millió forint pluszköltséggel lehetett elérni. De ennél kisebb megtakarítás is a külsõ hõszigeteléssel, ablakcserékkel és fûtéskorszerûsítéssel 2-3 millió forint beruházást tesz szükségessé. Egyes szakértõk azt is meggondolandónak tartják, hogy ha ez a program ragaszkodik a 80 százalékos energiamegtakarításhoz, az állami távhõ és gáz eladásából származó ÁFA bevételek drasztikusan lecsökkennének, illetve számos szogáltató tönkre is menne. VÁLSÁG – INNOVÁCIÓS KÉNYSZER A Münchenben tavaly megrendezett Bauma 2010. építõipari szakvásár megmutatta, hogy Európa egész építõiparát visszafogja a válság, de megmutatta azt is, hogy eb-

ben a helyzetben a vállalatok talponmaradásának egyik fontos feltétele az innováció. A müncheni kiállítás is erre összpontosított az új technológiák, berendezések felvonultatásával. Azért valamit meg tudtak mutatni itt a hazai cégeink is. Például a PERI Kft. 4200 négyzetméteren állította ki a legkülönbözõbb új zsaluzási rendszereit, amelyek az építõipar szinte minden területén alkalmazhatók – a lakásépítéstõl a nagyhídakig. A PERI korszerû zsaluzatai nem hiányoznak a Mercedes gyár építésénél sem, modern teherhordó állványzatai betonoszlopok emelését segítik elõ. Tekintettel a várható éghajlati anomáliákra, a Holcim már átadott általa kifejlesztett árvízbiztos lakóházakat a rászorulóknak, de további innovációkat igényelne a belvíz ellen is védtelen vályogházak sorsának megoldása is. Változnak, korszerûsödnek az épületfelújítási technológiák, hiszen a kevesebb új beruházás miatt egyre több régi épület öltözik új köntösbe, igaz, jórészt a bérlõk költségeibõl. Ám az új módszerek segítségével gyorsabbá, ezért olcsóbbá is válhat a kivitelezés. A tavalyi bauma egyik üzenete: érdemes az államnak jobban támogatni az építõipari innovációt, ez is segítheti ennek az iparágnak a kiemelkedését. HATÁSA TÖBB AZ ÉPÍTÉSNÉL Az építõipar talpraállítása az egész gazdaságra jó hatással van, hiszen nem csak a saját munkaerõállományának biztosítja a megélhetést, de az építõanyag- az acélszerkezetgyártástól a lakásberendezési tárgyak elõállításáig majd egymillió munkáskéznek ad munkát. Ezt erõsítette meg a lakásforgalmazással foglalkozó Otthon Centrum egy tanulmányának következtetése is: a lakásépítés támogatására, annak gazdaságélénkítõ hatása miatt is, célszerû lenne nagyobb figyelmet fordítani. Komornik Ferenc

GAZDASÁG

TÜV Rheinland InterCert:

Garancia a minõségre, a biztonságra A nemzetközi TÜV Rheinland-csoport neve már a világ több, mint hatvan országában egyet jelent a minõséggel és a biztonsággal. Tevékenységének eredményességéhez hozzájárul a cégcsalád közép-kelet-európai, dél-európai és közép-ázsiai részlegének munkája, ennek vezetõ vállalata, a magyarországi TÜV Rheinland, amely január elsejétõl egyesítette kft-it. A régiós cégcsoport eredményeirõl, feladataikról kérdeztük Czitán Gábor vezérigazgatót. – A TÜV Rheinland miként reagált a válságra, hogy 11 százalékkal növelhette forgalmát, 19 százalékkal a nyereségét? – Tavaly január elsejétõl 17 évi vezérigazgatósága után Bruno O. Braun, mint felügyelõbizottsági elnök vállal szerepet a TÜV Rheinland Csoport irányításában és Friedrich Hecker elnök-vezérigazgató vette át a csoport operatív irányítását, akik egy új, mátrix-szervezetté alakították át a TÜV Rheinlandot. A hat mûködési területünket lefedõ divíziókat hoztak létre, ezek élére globális vezetõket neveztek ki területük fejlesztésére, a kompetenciák növelésére, a stratégiai célok meghatározására. Ezen kívül területileg hét régióra osztották fel a cégcsoportot, amelyek élén állnak az operatív vezetõk. Mindezzel megerõsödhet a TÜV Rheinland régiós munkája, amelyhez támogatást nyújtanak a stratégiai divíziók. Várhatóan a mátrix-szervezet jobban idomulhat a mai összetett, globális világhoz, hatékonyabban tud mûködni. Ami minket illet, az egyik régiós csoport a közép-kelet-dél-európai és középázsiai, amely talán a legizgalmasabb terület a minõségbiztosítás, a termékbiztonság, a rendszertanúsítások tekintetében. Ebben itt a legnagyobbak a feladatok, viszont könnyebbség, hogy a távolabbi országok elkerülték a válságot és nö-

velni akarják az exportot, amihez tanúsítások is kellenek. – Ön a csoport szûkebb vezetõ tanácsának is tagja. Hozott-e eredményt tavaly az új szervezeti felállás, esetleg ennek is köszönhetõ a helytállásuk? – Nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy a TÜV Rheinland a hozzá hasonló globális tanúsító cégek között megállta a helyét, jelentõs nyereséget termelt, nõtt a forgalma. Különösen sokat fejlõdött a délamerikai régió, késõbb a kínai és a németországi vállalatunk. A mi régiónkban az eredményeket befolyásolták a 2009. és 2010. évi parlamenti választásokkal kapcsolatos üzleti bizonytalanságok, egyes országok pénzügyi nehézségei. Ezért bár a kitûzött eredményeket nem értük el, de közép-ázsiai vállalataink révén jobb teljesítményt értünk el, mint a régióban mûködõ más tanúsító cégek. Eredményeinkhez hozzátartozik, hogy a négy budapesti vállalatunkat fél éves, nagyon komoly elõkészítést követõen egy vállalatba egyesítettük. – Milyen szempontokat vettek figyelembe az egyesítéshez? – Az egyik az volt, hogy az integrációval egyetlen jogosultságot, tehát a magyar kormány által adott kijelölési jogot se veszítsünk el, másként azok a gyártók, amelyek e direktívák szerint gyártanak, nem

tudnának az európai piacra kijutni. Ezen területek leterheltsége 2010ben jelentõsen csökkent a megrendelõk gazdasági problémái miatt, mégis a kijelõléseinket bõvítettük.A másik célunk az volt, hogy fokozzuk a magyar vállalat szerepét külföldön, ahonnan már tavaly is több megrendelést kaptunk. Fõleg az új kompetencia-központjainkat keresték meg többen, amelyek a megújuló energetikai eszközökre, a kõolajkitermelési és gázfelhasználási berendezésekre, különféle háztartási eszközökre adnak ki tanúsítást. Például jelenleg igyekszünk megkeresni Kínában a pirotechnikai eszközök elõállítóit gyártmányaik bevizsgálása miatt. Ezzel olcsóbbá is válna ezek beszerzése a magyar importõröknek, de fõleg biztonságosabb eszközök kerülnének forgalomba. Reméljük, hogy ezzel a tavalyi kismértékû nyereségünk idén tovább növekedhet. Ennek alapfeltétele külpiaci szereplésünk bõvülése, amit egyébként is lehetõvé tesz a Brüsszelben is bejelentett tizenhét kijelölési jogunk. – Milyen hatékonyságot várnak el a vállalat-egyesítéstõl? – Kezdem e legszemléletesebbel. Eddig a három laboratóriumunk külön-külön mûködött, ezután központilag végezhetünk karbantartásokat, készíthetünk vizsgálóberendezéseket, kezelhetjük a gyártási hulladékokat. Ám a fõ nyereség az, hogy a megrendelõk egy vállalattal kerülnek kapcsolatba, eddig ugyanis nehezen ismerték ki magukat a hasonló nevû négy vállalatunk között. Most egy név, a TÜV Rheinland InterCert név alatt küldhet ki ajánlatokat a volt TÜV Rheinland Intercert, a MEEI, az MBVTI és a TÜV Rheinland Akadémia. Egységesül a stratégia, a TÜV Rheinland InterCert a régió legnagyobb tanúsító szervezeteként jobban meg tud felelni a térség gazdasági fejlõdésének, az ipari biztonság növekvõ követelményeinek. Wellek Margit Technika 2011/1

5

INNOVÁCIÓ

Nemzetközileg is elismert eredményekért

Gábor Dénes-díjak, 2010

A Novofer Alapítvány által 22. alkalommal meghirdetett Gábor Dénes-díjakat 2010. december 16-án adta át az Alapítvány a Parlament Fõrendiházi termében a névadó életpályájával szimbolizált innovatív magatartás elismeréseként a jelentõs tudományos és mûszaki-szellemi alkotásokat létrehozó magyar állampolgárságú szakembereknek. Az Alapítvány kuratóriumának döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesültek: Bedõ Zoltán agrármérnök, akadémikus, az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet (Martonvásár) igazgatója, a búzanemesítés, a nemesítési módszerek fejlesztése, a molekuláris és hagyományos növénynemesítési módszerek együttes alkalmazása terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért, 76 új gabonafajta elõállításában, a Pannon búza program kidolgozásában való alkotó részvételéért; Citrovszky Aladár fizikus, az MTA doktora, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet osztályvezetõje, az optikai lézeres méréstechnika, a nem lineáris optika, a kísérleti kvantumoptika és a foton-statisztika terén elért nemzetközi szintû K+F eredményeiért, továbbá a részben Szeged helyszínre

6

Technika 2011/1

tervezett európai kutatási nagyberendezést (ELI) elõkészítõ FP7-es kutatási projekt hazai részének vezetéséért; Gerse Károly gépészmérnök, a Magyar Villamos Mûvek Zrt. törzskari vezérigazgató-helyettese, a magyar villamosenergia-iparban betöltött, több évtizedes eredményes vezetõi és szervezõi tevékenységéért, iskolateremtõ munkásságáért, az ágazat magyarországi liberalizációjának és piacnyitásának megvalósulásában, valamint európai uniós jogszabályoknak megfelelõ mûködésének kialakításában nyújtott kiemelkedõ tevékenységéért; Kéri György vegyész, biokémikus, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézet kutató professzora, a Vichem Kft. ügyvezetõ igazgatója, a hazai és nemzetközi biotechnológiai K+F terén nemzetközileg kiemelkedõ szakmai tevékenységéért, a peptid hormonok szerkezetének és hatásainak vizsgálata, új rákellenes peptid származékok kifejlesztése terén elért eredményeiért, a gyógyításban új perspektívát nyitó TT232 jelû rákellenes hatású peptid létrehozásában vállalt meghatározó szerepéért; Prószéky Gábor programozó matematikus, általános nyelvész, az MTA doktora, a MorphoLogic ügyvezetõ igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, a hazai és nemzetközi szintû nyelvtechnológiai innovációiért, a Magyar WordNet, azaz egy általános célú magyar nyelvi fogalomtár létrehozásában vállalt meghatározó tevékenységéért; Sperlágh Beáta általános orvos, klinikai farmakológus szakorvos, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos igazgató-helyettese, az idegrendszeri gyógyszerkutatás terén kifejtett, a gyógyszerfejlesztésben közvetlenül hasznosuló nemzetközi szintû ered-

ményeiért; Szépvölgyi János vegyészmérnök, az MTA doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója, a mûszaki kémia, ezen belül egyes korszerû anyagok szintézise, a plazmakémiai és környezeti kémiai, valamint anyagtudományi kutatások és a korszerû mûszaki kerámiák terén végzett, nemzetközileg is kiemelkedõ tudományos munkájáért. In memoriam Gábor Dénes elismerést kapott Krausz Ferenc professzor, kísérleti fizikus, elektromérnök, a Max Planck Institute of Quantum Optics igazgatója, a Müncheni Ludwig-Maximilian Tudományegyetem tanszékvezetõ egyetemi tanára Gábor Dénes örökségének ápolásáért, illetve Szabó Sándor holográfus, Gábor Dénes hologram szobrának elkészítéséért. A BME és a Novofer Alapítvány által alapított Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Lisztik Balázs és Túri József, a VII. évfolyam hallgatói vették át a „Nagy széntartalmú villamosközlekedési acélsínek elõmelegítés nélküli javítóhegesztése” tárgyú diákköri munkájuk ösztönzésére. Az ünnepi díjkiosztó zárásaként elismerõ oklevéllel mondtak köszönetet a Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét 17 éve betöltõ – a kuratóriumban 20 éve munkálkodó – Garay-Tóth Jánosnak, a Gábor Dénes-díj fõkurátorának idei visszavonulása alkalmából azért az áldozatos tevékenységért, amellyel hozzájárult az alapítványi célok megvalósulásához, a hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díj tekintélyének a növeléséhez, valamint az Alapítvány eredményes mûködéséhez. Békés Sándor

INNOVÁCIÓ

CERN, mint K+F kiemelkedés 2. Mottó: Egyenlõt az egyenlõnek, a különbözõnek a különbözõség mértéke szerint. (Görög mondás, idézte Varga Károly MN2010.08.05)

Visszatekintve az elmúlt húsz esztendõ CERN-beli aktivitására összefoglalóan sikeresnek mondhatjuk a tudományos és technológiai tevékenységet, amelyet a költség/haszon elemzés alapján a következõ talán profánnak ható példával lehet jellemezni. Tegyük fel, hogy 1990-ben döntési helyzetben lettünk volna, hogy egy futball csapatot alapítunk, amely azt tûzi ki célul, hogy 2010-ben eljut az Európa Liga legjobb 16 csapata közé, vagy belépünk a CERN-be, ahol akkor csak egy aktív magyar kísérleti fizikus dolgozott, akinek otthon is volt állása. Költõi kérdés, hogy az ország vajon melyik beruházással járt volna jobban. Sajnos eléggé közismert a magyar csapatok szerény teljesítménye az európai kupákban. Viszont a CERN-ben, amely nemcsak európai, de világkupa, a kezdeti nulláról valóban felküzdöttük magunkat az élmezõnybe: van „saját” kísérletünk, ahol magyarok a kezdeményezõk, vezetõk és végrehajtók (SPSSHINE) és középvezetõi szinten fontos szerepet játszunk a mamut LHC kísérletekben (CMS és ALICE). A tét az, hogy a következõ 20 évben, amely programra meghívásunk van a CERN-tõl, fenn tudjuk-e ezt a szintet tartani? A következõkben azt szeretnénk bemutatni, hogy nemcsak a szintentartásra, de jelentõs fejlõdésre is lehetõség van, ha ez a CERN-csapat továbbra is legalább évente olyan szintû támogatást kap, amilyen nagyságrendû pénzre egy európai szintre törekvõ foci csapatnak szüksége lenne.

Arra persze megint lehet fogadni, hogy 20 év alatt ki mennyire jut ebbõl a pénzbõl. Szerencsére a két témát teljesen független keretekbõl kell finanszírozni, ezért ezek nem egymással versenyeznek. Valószínûleg Magyarországon senki nem venné a lelkére, hogy a tudomány miatt lemondjon a kedvenc aranylábú fiairól. De miért éppen a részecskefizikára, azaz a CERN-beli munkára költsünk, hiszen fajlagosan a magyar tudományos költségvetésben ez a legnagyobb LÁTHATÓ költség egy koncentrált témára? Úgy hangzik a vád, hogy a részecskefizikusok fejenként a többszörösét kapják a többi tudósra jutó összegnek, ha figyelembe vesszük a CERN-tagdíjat. Mindenkinek csípi a szemét ez a hivatalos költségvetésben látható összeg, de elfeledkeznek arról, hogy bármely világszínvonalú természettudományi kutatás csillagászati beruházásokat igényel, ha versenyképesek akarunk lenni, amely összegek a többi tudományág esetén többé (sajnos inkább) kevésbé az intézményi finanszírozáson keresztül nem ilyen di-

rekt nyilvános módon kerülnek a rendszerbe. Abszolút mértékben érdekes megállapítás, hogy immár 30 éve Európa szerte kb. egy villamosjegy árába kerül fejenként a CERN a lakosságnak. Mivel azóta a GDP jelentõsen nõtt, ezért a részecskefizika ma annyiszor kevesebbe kerül relatíve, mint korábban, ahányszorosára nõtt a GDP 30 év alatt. Fontos megjegyezni azt is, hogy a CERN-ben a költségek nemcsak hivatalos, hanem „indirekt társadalmi” ellenõrzés alatt vannak, mivel minden kiadás nyilvános. A CERN költségvetése évtizedek óta konstans (svájci frankban!!!), a fizikusoknak 1994-ben vállalniuk kellett, hogy minden más kutatást félretéve az LHC-t a meglevõ pénzbõl kell megépíteni. Az építés persze itt sem volt problémamentes, mintegy 5 éves késéssel és kb. 15%-os többletköltséggel sikerült az LHC-t elindítani úgy, hogy a hiteleket még néhány évig a kutatás terhére kell fizetni. Bár az LHC a világ eddigi legnagyobb szabású tudományos beruházása, az ára még így is emberTechnika 2011/1

7

INNOVÁCIÓ

szabásúnak tûnik, ha a budapesti 4-es metró árával vetjük össze. Mostanában ugyan a svájci frank árfolyama eléggé ijesztõ módon alakul, de az LHC építési munkáinak befejezésekor 2008-ban a CERN-nek leszámlázott összeg nagyjából megegyezett a metró akkor ismert árával. Itt is joggal felmerül a költõi kérdés, vajon melyik volt az eredményesebb beruházás. Vagyis ezzel az erõvel ma már Budapesten is mûködhetne a világ legnagyobb gyorsítója, míg a metróról még mindig nem tudjuk, hogy mikor utazhatunk rajta.

A jövõbeli eredményes CERN szereplés attól függ, hogy be lehet-e vinni a köztudatba, hogy az nem a fizikusok, hanem a mérnökök paradicsoma. Meglepõ, de úgy van, hogy a 2500 alkalmazott között csak 100 fizikus van az 1000 mérnökkel szemben. A fizikusok ugyanis csak felhasználói a CERN termékének, a felgyorsított részecskenyaláboknak. A fizikusok idehozzák, felállítják a kísérleteket, elvégzik a mérést és otthon analizálják. Ez önmagában is jelentõs szempont, mert úgy lehet a csúcstechnikával dolgozni, hogy nem kell ezért kivándorolni, vagyis itt nincsen brain-drain. A CERN-nek 10 000 ilyen regisztrált külsõ munkatársa van, amelynek 1%-a Magyarországon dolgozik. A CERN fõfeladata részecskegyorsítók tervezése, építése és mûködtetése. Ezekbe a munkákba magyarok eddig intézményesen még nem kapcsolódtak be, ezért

8

Technika 2011/1

az itt lehetséges több száz milliós svájci frankos megrendelésekbõl se nagyon részesült a magyar ipar, és a technológiai transzfer is elmaradt, pedig ha hosszú távra tervezünk, ezekre ugyanúgy megvan a lehetõség, mint a korábban említett mérõberendezések esetén. A trükk lényege, hogy itt egyedi fejlesztések folynak, ezért a megrendelést csak az képes teljesíteni, aki az ötlet kipattanásától kezdve részese a folyamatnak. Amit ma gyártanak, azt 3-4 évvel korábban kezdték tervezni és prototípusokat gyártani. Ebbe az elõkészítõ, alapvetõen technológiai kutatómunkába kell intenzíven bekapcsolódni, amely ideálisan megfelelne a mûszaki egyetemek kutatási profiljának. Mivel itt a csúcstechnológia még eleve nem jár tömegtermeléssel, ezért a nagy multinacionális cégek számára gyakorlatilag nem érdekes, viszont KKV-k számára kiugrási lehetõséget biztosít, mivel 1-2 kiemelkedõ mérnök 2-3 diákkal csodákra lehetne képes. Vagyis egyetemi kutatótanszékekkel kapcsolatban álló KKV-k láncolatát kellene létre hozni a CERN projektekhez kapcsolódva. Erre az idõpont különösen alkalmas, mivel a CERNben most kezdõdik a fejlesztési munka a 20 év múlva mûködésbe lépõ, új elven mûködõ elektronpozitron gyorsító, a CLIC megépítéséhez. Persze egy gyorsító miatt nem lenne érdemes a témára túl sok energiát koncentrálni, de ez a csúcsra járatás sokszorosan megtérülhet a mindennapi életben használatos gyorsítók esetén. Már ma is több tízezer részecskegyorsító dolgozik a gyógyászat és ipar területén, amely igények csak évrõlévre nõnek, egyre nagyobb követelményeket állítva a fejlesztõk elé. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy még napjainkban is háztartások millióiban megtalálhatók a katódsugaras TV-képernyõk, amelyek 20 keV-s, azaz

húszezervoltos elektrongyorsítók. Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az LHC-ban most futó protonok energiája 3.5 TeV, ennek 175 milliószorosa. A CLIC technikai követelményei egészen különlegesek. Az alkatrészeket 5 nanométer pontossággal kell megmunkálni. Az elektronforrásban a nyalábot picomásodperces különleges nagy intenzitású és stabilitású lézerekkel kell a katódból elindítani. Ez a program például jól illeszkedne a Szegeden tervezett nagy lézeres EU-projekttel, az ELI-vel. A CLIC fejlesztése több EUpályázatnak is részét képezi, ezért itt összeeurópai kutatóhálózatokba is be lehet kapcsolódni a szélesebb körû alkalmazások elérésére. Magyar részrõl a CERN-mérnöki programnak a megindítása az elsõ 2-3 évben csak 5-10 ösztöndíj árába kerülne, ami eltörpül a CERN tagdíj mellett, de erre az elmúlt 20 évben nem volt lehetõség, és a jelenlegi helyzetben sincs erre semmi remény. Ezen kellene sürgõsen változtatni. Nem biztos, hogy új pénzre lenne szükség, csak a már betervezett fejlesztési összegek felhasználását kellene célszerûbben végrehajtani. ZÁRÁSKÉNT

A LEGÚJABB TUDOMÁ-

CERN-BÕL. Dan Brown a CERN-rõl szóló könyvében minden lehetséges sületlenséget összehordott az antianyagról, de még az is, ami a leírásából igaznak bizonyult, az sem arra vonatkozik, amire feltételezi. Tényleg csak IRIS-scan után lehet lejutni a gyorsító alagútjába. Az LHC-ban fellépõ nagy rádióaktivitás miatt szükséges, hogy csak azok juthassanak a veszélyes helyekre, akiknek okvetlenül szükséges. Amikor az LHC teljes intenzitással fog dolgozni, akkor olyan magas sugárzási szint alakulhat ki, mint a nukleáris reaktorok közelében. Szerencsére a biztonsági intézkedések olyan magas fokúak, hogy az a legkényesebb ízlésû zöldek kívánalmainak is megfelelnek. NYOS HÍREK A

INNOVÁCIÓ

Mivel még annyira életben vagyunk, hogy ezt a cikket is tudjuk olvasni, ez ékesen bizonyítja, hogy a világvége jósok újabb vereséget szenvedtek. Elõször azzal riogatták a világot, hogy a 7 TeV-es proton-proton ütközések olyan fekete-lyukakat hoznak létre, amelyek elnyelhetik a világot. Mivel ez nem vált be, ezért újabb baljóslatú dátumot tûztek ki november végére, amikor a CERN-ben megkezdõdtek a nehézion ütközések a TeV-es energiákon, bár itt az egy nucleon pár ütközésére kevesebb energia jutott, mivel a neutronokat az ólom-ionokban nem lehet gyorsítani, de az ütközési térfogatba ólom-ólom ütközés esetén kb 200-szor több anyag préselõdött be. Ez már lényegeses nagyobb térfogatot tölt ki, mint két proton ütközése, ezért sokkal jobb modelljének tartjuk az Õsrobbanásnak. Itt a legnagyobb csodának azt kell tartani, hogy a detektorok a százszorosan nagyobb részecskeszámokat is képesek voltak detektálni. Az elsõ kiértékelések szerint nem találtak drámian új effektust. Az amerikai mérés által mutatott trendbe illeszkednek az eredmények. Ha az ólom-ólom ütközés a világ legforróbb pontjának felel meg, akkor a CERN mintegy ellenpontként létrehozta a világ leghidegebb helyét. Sikerült igazi antianyagot megfigyelhetõ mennyiségben, 38 (!!!) antihidrogén atomot egy csapdában összegyûjteni. Dan Brown-hivõk felvilágosítására érdemes tisztázni, hogy mit értünk antianyagon. A részecskefizika alaptétele, hogy minden részecskének van anti-részecskéje, amely pontosan ugyanolyan, mint az eredeti részecske, csak a töltése ellentétes és tükörbõl idõben visszafelé kell õket összehasonlítani. Az elektron antirészecskéje a pozitron, a protoné az anti-proton, amely a többi részecskéhez hasonlóan nem kapott külön nevet. Ezt a pozitron azzal érdemelte ki, hogy õ volt a elsõ antirészecske. A köznapi életben a tárgyak atomokból állnak, ezért ebben a kontextusban is csak akkor beszélhetünk antianyagról, ha az antiatomokból áll. Az antihidrogén-atom az antiprotonból és pozitronból jön létre, ha egymáshoz elég közel tudjuk hozni õket úgy, hogy a relatíve sebességük majdnem nulla legyen. Bármilyen meglepõ, de csak hihetetlenül bonyolult trükkökkel lehet egy elemi részecskét megállítani, gyorsítani sokkal könnyebb. Ez sikerült most az ALPHA kísérletben, ahol 107 antiprotont és 7*108 pozitront sikerült egymás közelébe hozni, amelyek közül 38 úgy egyesült antihidrogénné, hogy az átlagsebességük fél Kelvin foknak felelt meg, amely már elég kicsi volt ahhoz, hogy a mágneses csapdából ne tudjanak kirepülni. Ugyanis a korábbi kísérletek esetén is sikerült már egy-egy antihidrogént létrehozni, de ezek azonnal kirepültek és a detektor falában annihilálódtak a normál anyaggal való érintkezésben. A 38 antiatom nevetségesen kicsinek tûnik, de az elv bizonyítására elegendõ. A közeljövõben itt is a világ keletkezésére vonatkozóan rendkívül fontos informácókat várunk, mert ma az egyik legnagyobb elméleti rejtély, hogy az Õsrobbanás után hova tûntek az antirészecskék, mivel az ilyen extrém helyzeteket kivéve nem találjuk õket a világegyetemben. Vesztergombi György

GÉPIPAR

Olajhidraulikai trendek 2011-ben:

Innováció-vezérelt növekedés Az olajhidraulika világpiacán egyértelmû növekedés várható 2011-ben. Ennek leszögezése nem jelenti azt, hogy a vállalatok kihívásmentes atmoszférában termelnek idén. A feladatuk ugyanis az, hogy a termelékenységet és a termékek minõségét egyaránt növelve nyereségesek legyenek. Az olajhidraulikai alkatrészgyártók a szakemberek szerint csak úgy maradhatnak talpon a globális versenyben, ha az innovatív technológiai megoldások kidolgozását a termékek energiatakarékossági és szervizelési szintjének az emelésével párosítják. Természetesen az olajhidraulika erõteljesen megszenvedte az autóipar válságát az elmúlt években, azonban a szakemberek szerint a visszaesés réme idén már csak az erõteljes innovációt elutasító cégeket fenyegeti. EGÉSZPÁLYÁS INNOVÁCIÓ A korszerû olajhidraulikai alkatrészek gyakorlatilag a gépészeti, fluidtechnikai, elektronikai és informatikai tudományágak összeadásával jönnek létre. Az alkatrészek alkalmazása átível a mezõgazdasági és földmunkagépek, mobilgépek, valamint általános termelési rendszerek iparágain. A legfejlettebb olajhidraulikai alkatrészeket napjainkban a kompakt méret, az anyagok terén a rozsdamentes acél és az alumínium-ötvözetek, az érzékelõk, valamint a digitális irányítási szoftverek masszív alkalmazása jellemzi. Errõl az alapról indul ki a termék-innováció az olajhidraulikában. A Bosch Rexroth fejlesztõi szerint a termék-innováció egyre

10

Technika 2011/1

több Ethernet-alapú terepi busz és új anyagok felhasználásával érhetõ el, de nagy hangsúlyt helyeznek az egyre szélesebb nyomástartományban felhasznált víz-alapú fluidtechnikai megoldásokra is. Technológiailag a csúcstechnikát képviselõ Casappa az energiatakarékos alkatrészek fejlesztésére koncentrál, hibrid megoldásokat alkalmazva az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás csökkentésére. Ennél a vállalatnál olyan termékek kidolgozása folyik, amelyeknél a hidraulikai rendszerek kölcsönhatásban vannak a fedélzeti elektronikával, így a kompakt termékek hálózati protokollon keresztül kommunikálnak a gépek alkatrészeivel.

CSÚCSTECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOK A Hawe 2011-es innovációit a kompakt méret, illetve a nyomás és áramlási sebesség terén fokozott teljesítmény jellemzi. A vállalat világszerte alkalmazza PSL/PSV olajelosztóit Canbus-verzióban is. A Moog a hidraulikai rendszerek mellett a mechanikus, elektromos, elektronikai és szoftvermegoldások bevetésével a különleges területekre, így például a repülés-szimulációra koncentrál legújabb innovációinál. Szintén élénk érdeklõdést vált ki a piacon az a háromemeletes, 36 000 kN teljesítmény által jellemzett sajtológépük, amelyet innovatív mûanyagok gyártására fejlesztettek ki. Ennél az innovációnál olyan megoldást alkalmaztak, amelynél a fokozott teljesítmény a hibatûrõ funkcióval ellátott arányos szervo-szelepeknek köszönhetõ. Az új formatervezésû reteszelõ-rendszer és a felhasználók egyedi igényei szerint kialakított hidraulikus vezérlés szintén a Moog-innováció erõssége. A Walvoil fejlesztõi igyekeztek kiküszöbölni az olajhidraulikai alkatrészek piacának elmúlt két évtizedét jellemzõ lényeges buktatót,

GÉPIPAR

miszerint a fejlesztések gyakran elmaradtak a konkrét piaci alkalmazások által megkövetelt normáktól. A cég piackutatói szerint 2011ben az olyan gyártók termékeire lesz szükség, akik rugalmas, bármilyen piaci és rendszer-igényekhez alkalmazkodó fejlesztésekkel állnak elõ. Ennek jegyében a Walvoil a Canbus, Canopen, Isobus és Saej 1939 szabványos protokollokkal ellátott megbízható elektronikai megoldásokra koncentrál, amelyek széles körben alkalmazhatók az olajhidraulikai termékek elõállításánál. Ugyanakkor 2011-ben általános törekvés lesz a tengelykapcsolók gyártásánál a csökkentett méret és a belsõ alkatrészek mennyiségének a visszaszorítása. Ez egy nagyon komoly kihívást jelent a fejlesztõknek a Faster cég szerint, ugyanis az egyre növekvõ funkcionalitású termékek tervezé-

sénél óhatatlanul egyre több belsõ alkatrész felhasználását irányozzák elõ. Ilyen körülmények között a vállalat piackutatói kedvezõ fogadtatásra számítanak az új, kevesebb belsõ alkatrész hozzáadásával kifejlesztett tengelykapcsolók esetében. NÖVEKEDÉSI PÁLYÁN A 2011-es év elsõ 6-9 hónapjában az olajhidraulikai cégek egyértelmûen növekedésre számítanak. A bõvülés ki-

sebb mértékû lesz Európában, mint Ázsiában, illetve Brazília és Oroszország feltörekvõ piacain, vagy Észak- és Dél-Amerikában. A Moog szakértõi szerint csak az innovatív cégek részesülnek a fellendülés áldásaiból. Ugyanakkor az olajhidraulika teljesítménye erõteljesen függhet idén is a bankok és pénzügyi közösségek magatartásától. A pénzvilág reakciói meghatározzák a piaci megrendelések alakulását. Fõleg igaz ez annak tudatában, hogy a hidraulikai alkatrészek ágazati teljesítményét erõteljesen befolyásolja – fõként a mûanyag-megmunkáló és fémalakító gépek, illetve a présgépek esetében – az autóipari trendek alakulása. A pozitív hangulat mégis lassan úrrá lett az iparágon, amit a szabványos termékek és alkatrészek növekvõ megrendelés-állományai táplálnak. Békés Sándor

Technika 2011/1

11

MÉRÉSTECHNIKA

LeCroy világújdonság 2011-ben:

WaveMaster 845Zi oszcilloszkópok Új oszcilloszkóp-modellekkel nyitotta meg a 2011-es évet az amerikai LeCroy, amelyek közül mindenképpen élre kívánkozik a WaveMaster 8Zi család, melynek tagjai 45 GHz-es sávszélességgel, 120 GS/s-os mintavételi sebességgel és akár 768 Mpontos memóriával a világ leggyorsabb nagymemóriás oszcilloszkópjainak számítanak. A Chestnut Ridgeben székelõ vállalat rohamos innovációs tempót diktált az elmúlt években, így nem csoda, hogy idei megrendelései 50 százalékkal emelkedtek, meghaladva a gazdasági válság elõtti szintet. VALÓS IDEJÛ MÉRÉSEK 45 GHZEN Az alig 2009-ben bevezetett WaveMaster 8Zi termékcsalád már jelentõs fejlesztésen ment át, s a frissítéseknek köszönhetõen új modelljei a 4 és 45 GHz-es sávszélességi tartományban a legigényesebb mérésekre is alkalmasak. Az új oszcilloszkópok az elemzési pontosság, a jelbiztonság és a soros adatok ellenõrzése terén egyaránt csúcsteljesítmény elérésére lettek kialakítva. Az újgenerációs termékeket 3 GHz-es Intel Core 2 Quad processzorokkal, 8 GB RAM memóriával alakították ki, 64 bites Windows 7 operációs rendszerrel szerelték fel, és szabványos adatgyûjtõ memóriájuk 20 Mpontos az oszcilloszkópoknál, a soros jelfogó berendezéseknél pedig 32 Mpontos, s ezen túlmenõen még soros JTA2 és XDev eszköztárat is tartalmaznak. A 4 és 20 GHz-es tartomány modelljei mind a négy csatornán

12

Technika 2011/1

40 GS/s mintavételi sebességgel gyûjtik az adatokat, de ez az arány feltornázható 80 GS/s értékig is. A teljes memóriamélység alkalmas a matematikai számítások és mindenféle elemzések kivitelezésére, mivel 20 Mpontos alapkivitelû adatgyûjtõ memóriája 256 Mpontos értékig is kiterjeszthetõ.

A 20 GHz-en felüli modelleknél az újgenerációs lapkészletnek köszönhetõen mind a négy bemeneti csatornán a sávszélesség 20 GHz-es. A mintavételezési sebesség álomhatárokon mozog ezeknél az oszcilloszkópoknál, ugyanis 45 GHz-es sávszélességen az értéke 120 GS/s, de amikor a mérés 25 és 30 GHz-en történik, a mintavétel sebessége 80 GS/s, míg 20 GHz-es sávon ez a szám 40 GS/s. A 120 GS/s és 80 GS/s mintavételi sebességgel történõ mûködési módban a memória mélysége kiterjeszthetõ egy csatornán 768 Mpontig, illetve két csatornán 512 Mpontig is. A 8Zi termékcsalád összes modelljeinél megduplázható a jelfogó csatornák száma a Zi-8CH-Synch szinkronizáló eszközárnak köszönhetõen, amellyel az összehangolt csatornák egyetlen képernyõn is megjeleníthetõk. A termékcsalád úgy lett kialakítva, hogy a különbözõ mérésekhez a berendezések skálázhatóak legyenek, így egy késõbbi idõpontban

egy bõvíthetõ nyílás segítségével a kétsávos DBI (Dual Band Interleave) technológiával egyetlen csatornán a sávszélesség 20-ról 45 GHz-re emelhetõ. A „chipset” gyártásánál használt alapanyagok köre továbbra is a szilíciumból és germániumból tevõdik össze. LEGGYORSABB A PIACON A WaveMaster 845Zi-A az egy csatornán történõ jelfogás világbajnoka. A 45 GHz-es analóg sávszélesség ma már széles körûen alkalmazható a fejlett K+F alkalmazásoknál, fõként a fotonika területén. A 45 GHz-es analóg sávszélességen való használat mellett ezek a berendezések egyszerre két csatornán 30 GHz-es, valamint négy csatornán 20 GHz-es üzemmódban is alkalmazhatók. A 45 GHz-en való mûködés idõalapú jitter-specifikációja 125 fsrms. Az egy csatornán mért mintavételezési sebesség 45 GHz esetén 120 , és 80 GS/s, illetve 40 GS/s két 30 GHz-es sávszélességú csatornánál, valamint négy 20 GHz-es csatornánál. Az elemzéseknél és méréseknél használt maximális memóriateljesítmény mindenképpen álomhatárt jelent a piacon azzal, hogy 768, 512, vagy 256 Mpontos adatgyûjtést tesz lehetõvé, attól függõen, hogy 45, 30, illetve 20GHz-es sávszélességen dolgoznak. Békés Sándor

Pályázat a 2010. évi legkiemelkedõbb innováció elismerésére! A Magyar Innovációs Alapítvány – a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, az Iparfejlesztési Közalapítvánnyal közösen – immár 19. alkalommal teszi közzé a

2010. évi MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot. Az év legjelentõsebb innovációját elismerõ Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedõ innovációs teljesítményeket további hat kategóriában is elismerik: Ipari-, Agrár-, Környezetvédelmi-, Technológiai Innovációs Díjak, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díjai. A legeredményesebb, 2005 után alapított innovatív mikro- vagy kisvállalkozás a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Különdíját kapja. A díjazottak egyike megkapja az Iparfejlesztési Közalapítvány Szervezési Innovációs Díját is. A díjak ünnepélyes átadására 2011. március végén kerül sor az Országházban. Kik vehetnek részt? Azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, amelyek a 2010. évben kiemelkedõ mûszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentõs üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet. Az elbírálás során a 2010-ben elért többleteredmény/többletárbevétel, egyéb mûszaki, gazdasági elõnyök szempontjai mellett az innováció eredetiségét, újszerûségét, ill. társadalmi hasznosságát is értékelik, valamint a pályázat kidolgozottságának színvonalát. A bírálóbizottság által meghozott döntés végleges, fellebbezésnek helye nincs. Elõzõ Nagydíj Pályázatokon díjazott innovációval újból pályázni nem lehet. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok: 1 oldalas összefoglaló, amely a www.innovacio.hu/ nagydij oldalról tölthetõ le, Részletes leírás a megvalósításról, az elért piaci, illetve gazdasági eredményrõl (többleteredmény, többlet éves árbevétel, piaci részesedés növekedés stb.), maximum 10 A/4-es oldalon, Referenciák igazolása (szakvélemény, vevõk véleménye, fotó, videofilm, szakcikk stb.), Nyilatkozat a közölt adatok, információk, valamint a szellemi tulajdonvédelmi jogok hitelességérõl. Beadási határidõ: 2011. február 9., 12 óra A pályázatokat pdf-ben, az egyoldalas összefoglalót doc formátumban kell eljuttatni adathordozón vagy e-mailben, a Magyar Innovációs Alapítvány titkárságára: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. II. em., [email protected]. A bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, gazdasági szakemberekbõl áll, elnöke a nemzetgazdasági miniszter. Bõvebb információ: www.innovacio.hu Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma nevében: Prof. Závodszky Péter

Technika 2011/1

13

NANOTECHNOLÓGIA

Grafén, a nanoelektronika új ígérete Az elektronikában a miniatürizálás további dinamikus fejlõdését eredményezheti a 21. század új anyaga, a grafén. A szilícium alapú elektronika miniatürizálása folytán napjainkban az áramköri elemek mérete már a néhányszor 10 nanométeres tartományban van. A méretskálán lefelé haladva egyre erõteljesebben jelentkeznek olyan fizikai jelenségek, amelyek az eszközeink mûködésképtelenségét eredményezik. A kutatók már egy ideje nagy erõkkel keresik azt a potenciális anyagot, amely helyettesítheti a szilíciumot. 2004-ig a szén nanocsöveket tartották erre a legesélyesebbnek, ekkor azonban A. Geim és K. Novoselov elõállítottak és kísérletileg jellemeztek egy tulajdonságaiban hasonló, viszont sokkal egyszerûbben kezelhetõ anyagot, az egyetlen atomi vastagságú szénréteget, a grafént. Mindezekért 2010-ben a kutatók megkapták a fizikai Nobel-díjat. A

grafén az elsõ kísérletileg igazolt, tökéletesen 2D-s kristályszerkezet, amelyben a szénatomok méhsejt-szerû, hatszögletû rácsban helyezkednek el (1. ábra). Ez az újszerû anyag elektromos tulajdonságait tekintve messze túlszárnyalja a hagyományos félvezetõket. A hibátlan grafénben az elektronok a fénysebesség háromszázad részéhez közeli sebességgel haladnak – ami azt jelenti, hogy már érvényesülnek a relativisztikus hatások – és ballisztikusan, azaz szóródás nélkül terjednek néhány száz nanométeres tartományban. A töltéshordozók mobicm2/Vs, litása (µgrafén≈105 2 µSi≈1500 cm /Vs) és az elérhetõ áramsûrûsége (Jgrafén≈108A/cm2, JSi IGBT≈105A/cm2) több nagyságrenddel nagyobb a hagyományos félvezetõ alapanyagokénál. Érdemes hangsúlyozni, hogy a grafén mechanikai tulajdonságai és hõvezetõképessége is rendhagyóak, továbbá az egyetlen grafén réteg átereszti a látható fény 98%-át.

1. ábra. Grafén rácsszerkezetének egy részlete és érdekes tulajdonságai: a Klein-alagutazás jelensége (balra lent) és a grafén speciális elektronszerkezetének Fermi-energia közelében lévõ tartománya (jobbra).

14

Technika 2011/1

Ezen tulajdonságokkal létre lehet majd hozni olyan áramköröket, amelyek közel fénysebességgel mûködnek szobahõmérsékleten, disszipációjuk elhanyagolható és nagyon nagy az elemsûrûségük, mindezeken túl pedig fényáteresztõk és hajlékonyak is. Számos alkalmazást fejlesztettek ki 2004 óta (100 GHz-es tranzisztor, napelemtechnológia, flexibilis érintõképernyõk, ultragyors fényérzékelõk), ezek is nyomatékosítják a grafén jövõbeli térnyerését. Sávszerkezete alacsony energián, az ún. Fermi-energia környezetében lineáris diszperziót mutat (1. ábra), amelynek eredményeképpen az elektronok Diracfermionként viselkednek. Ezek a „tömeg nélküli” töltéshordozók számos izgalmas, a késõbbiekben mûszaki alkalmazásokat is inspiráló fizikai jelenséget mutatnak szobahõmérsékleten, más anyagoknál hasonlókat csak extrém alacsony hõmérsékleten lehet tapasztalni. Ilyen az anomális kvantum Hall-jelenség, ahol erõs mágneses mezõben a vezetés kvantáltan jelenik meg. Másik érdekes jelenség a Klein-alagutazás. A hagyományos elektronikai eszközöknél egy potenciálfalon az elektron átjutási valószínûsége exponenciálisan csökken a fal szélességével. A Klein-alagutazásnál viszont ez a valószínûség 1, ami teljes áthaladást jelent (1. ábra). A jelenség magyarázatát a relativisztikus részecskék viselkedését leíró kvantum elektrodinamika adja meg. Hogyan lehet grafént elõállítani? Erre egyszerû válaszként azt lehetne felelni, hogy a grafitot szétszedjük rétegeire. És akkor jön a következõ kérdés: hogyan találjuk meg a grafént, amely mindössze 3,4 { vastag? A friss Nobeldíjasok nagy felfedezése volt, hogy

NANOTECHNOLÓGIA

2. ábra. Grafén nanoméretû megmunkálásának módszerei: pásztázó alagútmikroszkóppal könyök formájú szalag vágása kristálytani iránynak megfelelõen (balra) és termikus oxidációval elõállított nanoszalag (jobbra).

megfelelõ szerkezetû hordozón (300 nm vastag SiO2 réteg Si egykristályon) optikai mikroszkóppal, a látható fény tartományában is észrevehetõvé válnak a grafén lemezek. Kiindulási alapanyagnak bányászott vagy mesterségesen elõállított grafitot lehet használni. A rétegek szétválasztásához egy egyszerû ragasztószalagra van csupán szükség. A ragasztószalaggal széttépkedjük a grafitot és rányomjuk a meghatározott oxidvastagsággal rendelkezõ szilíciumhordozóra. Ezután már csak optikai mikroszkóppal kell megkeresni azokat a lemezkéket, amelyek csupán egyetlen atomnyi vastagok. Ezeket eltérõ színük különbözteti meg a többrétegû (grafit) lemezektõl. Végsõ ellenõrzésként AFM (atomerõ mikroszkóp) és Raman-spektroszkópia is alkalmazható a lemezek vastagságának kvantitatív mérésére. Ezzel az eljárással nagy szemcseméretû (≈L 100 µm) grafén lemezeket lehet létrehozni, de ipari felhasználásra a kis kihozatal miatt nem alkalmas. Ipari méretû és mennyiségû grafén gyártására alkalmas lehet a gõzfázisból való kémiai réteglevá-

lasztás (CVD) módszer, ahol Cu vagy Ni hordozón etilén bontásával hozható létre grafén réteg. Egy másik módszer a SiC hordozón történõ szintézis lehet, ahol hõkezelés hatására a Si kipárolog és a felületen grafén réteg marad vissza. A grafénkutatásnak a világban egyik „forró területe” éppen a több cm2-es kiterjedésû, hibahelymentes növesztési eljárás kifejlesztése. Bár kidolgoztak módszereket a több száz négyzetcentiméteres felületek borítására CVD grafénnal, az anyag szerkezeti minõsége még nem megfelelõ a nanoelektronikai alkalmazásokhoz, viszont kiválóan alkalmas az érintõképernyõk gyártásához. Amennyiben rendelkezésünkre áll jó minõségû és nagy területû grafén, akkor már csak egy lépés van, hogy a jövõ nanoelektronikai alkalmazásait megalkothassuk. Az elektron szerkezetébõl következik, hogy a grafén egy nulla tiltott sávval rendelkezõ félvezetõ (1. ábra) és ebbõl az anyagból készített FET tranzisztoroknál nincsen kikapcsolt állapot. Digitális technikában való alkalmazásokhoz úgy kell módosítani a grafén sávszerkezetét, hogy meghatározott til-

tott sávval rendelkezzen. Ennek egyik lehetséges módja, ha határozott kristálytani élek mentén néhányszor tíz nanométer széles szalagokat vágunk ki belõle. Az ún. karosszék élû szalagok esetében (Technika 2010/11) a tiltott sáv mértéke fordítottan arányos a szalag szélességével. A világon elõször az MTA Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Nanoszerkezetek Osztályán (www.nanotechnology.hu) sikerült, STM (pásztázó alagútmikroszkóp) használatával, olyan széles grafén szalagokat kivágni, amelyek tiltott sávja szobahõmérsékleten mûködõ elektronikus eszközök létrehozását teszi lehetõvé. A magyar kutatócsoportnak sikerült egy másik módszert is kifejleszteni grafén nanoszalag készítésre. Ennél az eljárásnál egy jól ellenõrizhetõ hõkezeléssel grafén lemezen elõre meghatározott hibahelyek mentén, definiált orientációjú szalagokat lehet létrehozni. (2. ábra) Ezekkel a módszerekkel lehetõség nyílik a grafén alapú elektronika kapuján való átlépésre és a Moore-törvény fenntartására a XXI. században is. Neumann Péter Technika 2011/1

15

INFORMATIKA

Rugalmas adattárolás NetApp technológiával A hálózati tároló-megoldásokat gyártó NetApp olyan innovatív technológiai portfóliót jelentett be novemberben világméretekben – köztük Budapesten is –, amelynek a segítségével a gazdasági nyomás alatt álló vállalatok informatikai költségei csökkenthetõk, ugyanakkor az új, rugalmas adattároló megoldások megnövelt tárolási hatékonyságot és alkalmazás-integrációt biztosítanak bármilyen méretû vállalat számára. Az USA-ban évente 20 százalékos növekedést produkáló NetApp az elszigetelt infrastruktúráról olyan megosztott IT-infrastruktúrára történõ váltást szorgalmaz, amely – a számítási felhõ alapján – hatékonyabban és rugalmasabban tudja kezelni a gyorsan növekvõ üzleti elvárásokat. A budapesti bejelentés kapcsán Bárány Zsolt, a NetApp Magyarország ügyvezetõ igazgatója kijelentette: az önállóan elkülönült IT-infrastruktúrák – más néven silók – hatékonysága alig éri el a 20-30 százalékot, egyre több adat keletkezik a vállalatoknál, viszont az IT-büdzsé nem emelkedik ekkora tempóban. Sõt, a hazai vállalatok IT-büdzséje jelentõsen csökkent a válság kirobbanása óta, ezért a régi architektúrával az IT-infrastruktúra már tovább nem tartható fenn.

NetApp klaszter modell

16

Technika 2011/1

EGYSÉGES ARCHITEKTÚRA ÉS RENDSZER-PORTFÓLIÓ A NetApp Data ONTAP 8 a nagyobb rugalmasság, hatékonyság, tervezhetõség és teljesítmény eléréséért új funkciókkal bõvül. A szakmában elsõként a Unified Connect új szintre emeli az egységes architektúrát azáltal, hogy egyetlen kábelen keresztül támogat minden protokollt, és így segít növelni a hatékonyságot, javítani a teljesítményt, illetve egyszerûsíteni a kezelést. A DataMotion for Volumes az üzleti mûveletek megszakítása nélkül teszi lehetõvé a felhasználóknak nagy mennyiségû adat mozgatását. A szükséges tárolóhely-, hûtés- és kapacitásigény 50 százalékkal csökken. A tárolási hatékonyság növelése érdekében új adatmozgatás közbeni adattömörítés használható önmagában vagy deduplikációval együtt. KIBÕVÍTETT KÖZÉPKATEGÓRIÁS TÁROLÓ-RENDSZEREK A NetApp FAS6200 sorozat három új nagy teljesítményû tároló-rendszerbõl – FAS 6280, 6240 és 6210 – álló családja kiterjeszti a NetApp egységes architektúráját, és kétszeres teljesítményt, megnövelt nagyvállalati osztályú elérhetõséget, nagyobb tervezhetõséget és rugalmasságot nyújt. Továbbá a NetApp adattároló-virtualizációs megoldásainak a családja, a V-series is kibõvül a fenti modellekkel. A NetApp FAS3200 sorozat három új középkategóriás tároló-rendszerbõl – FAS3270, 3240 és 3210 – álló családja az iparág egyik leghatékonyabb költségkímélõ platformja a nagyobb rugalmasság és hatékonyság, a magasabb teljesítmény és nagyvállalati üzembiztonság érdekében, alkalmaz-

NetApp-alkalmazás Bécsben

kodva a jövõbeni változtatások igényéhez is. A virtualizációs megoldások V-series családja szintén kibõvül a fent említett modellekkel. ÚJDONSÁGOK A TOVÁBBI NetApp Solid State Drives (SSD), vagy szilárdtest-meghajtó bevezetése a Flash Cache technológián túlmenõen választási lehetõséget ad az olyan alkalmazások számára, amelyek egyenletesen gyors válaszidõket igényelnek. A cég SASalapú, harmadik generációs tálcája, az új DS2246 segít a teljesítmény-sûrûség megduplázásánál, akár 50 százalékkal javítja az energiahatékonyságot, nagyobb rugalmasságot és elérhetõséget biztosítva a vállalati tárolási igények kielégítésénél. Az új, OnCommand nevû kezelõszoftver-csomag az egységes tárolás szorosabb ellenõrzését és optimalizálását, a mûködési hatékonyság automatizálását és optimális rugalmasságot biztosít olyan nyílt API segítségével, amely integrációs lehetõséget kínál több harmadik fél által gyártott menedzsment-termékkel és hypervisorral. A FlexPod for VMware moduláris adatközpont-megoldás a telepítés egyszerûsítése és a kockázat csökkentése érdekében állandó és bevált megoldásokkal segít a felhasználóknak gyorsabban áttérni egy virtualizált, megosztott ITinfrastruktúrára.

Békés Sándor

INFORMATIKA

Iomega: web+multimédia a tévén A Las Vegasi Consumer Electronics Show-n bemutatták az internetes és az otthoni multimédiás hálózati eszközöket is egyesítõ televíziózást lehetõvé tevõ Iomega TV with Boxee termékcsaládot, amely a digitális televíziózásra építve a legkényelmesebben nyújtja a háztartásokban rendelkezésre álló információs tartalmakat. Mindezt az Iomega egy innovatív szoftver, az EMC LifeLine operációs rendszer segítségével éri el, amely egy sor olyan alkalmazást tesz lehetõvé, amely fejlett tárolási és biztonsági technológiákat kínál az otthoni felhasználók számára. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ezzel a szoftverrel elérhetõvé válik a televízión minden webes tartalom - sok ezer kedvelt tévémûsor, film és más digitális szórakozási forma, ugyanakkor a rendszer nagy teljesítményû hálózati eszköz is, amely a televíziót az otthoni hálózaton tárolt film-, képés zeneanyagok lejátszásának központi helyévé teszi. Vagyis nem kell felállni a tévé elõl az Internet és az otthoni hálózat használatához. Ráadásul az Iomega TV lehetõséget ad arra is, hogy a sokezer tévémûsort és filmet a saját idõbeosztásunknak megfele-

bözõbb tartalmak kiválasztását és megosztását a weben egy sor népszerû alkalmazás (például VUDU, Cracle, Pandora, általános sugárzású médiatartalmak, kábelkapcsolat stb.) használatával. lõen nézhessünk meg és több, mint 150 alkalmazást használhassunk kényelmesen a kanapéról. CSÚCSTECHNIKAI MEGOLDÁSOK Mint ismertették, az eszköz két változatban kerül forgalomba februárban az egész világon: az egyik modell 1, illetve 2 terabájtos beépített háttértárral rendelkezik, a másik modellben nincs beépített merevlemez. Mindkét esetben igaz, hogy nem kell többé asztali, vagy noteszgépet használni a web használatához, vagy a saját filmek, képek, zenék élvezetéhez, mindössze egy elegáns OWERTY távírányitó elég mindehhez a nehézkes billentyûzet helyett. Ez alapjában változtatja meg a digitális szórakozást. Az Iomega hálózatkezelésre képes internetes házi szórakoztató központ megoldása beépített vezeték nélküli kapcsolattal (WiFi) a lehetõ legtöbbet hozza ki a nagyfelbontású tévézésbõl, kényelmessé téve a legkülön-

KÉNYELMES ÖSSZEKÖTTETÉS Az Intel Atom CE4100 processzorral rendelkezõ Iomega TV with Boxee kényelmesen összeköthetõ a tévével a HDMI-csatlakozó vagy a kompozit video-és audiokimenet segítségével. Ugyanígy összeköthetõ a házi hálózat összes számítógépével, így az ott található video-, kép- és zenei anyagok megoszthatók, illetve az összes fájl egyetlen kézre esõ helyen tárolható. Mindkét modell kompatibilis az otthoni hálózat DLNA-eszközeivel és képes a WiFi (802.11n) használatára azért, hogy az egységet rugalmas módon a tévé mellé lehessen elhelyezni. Mindkét modell két-két USB-csatlakozóval rendelkezik a kiegészítõ tárolók fogadására, így az Iomega TV with Boxee nem csak hálózati médiacenter, de otthoni központi tárolási megoldás is lehet. A teljes 1080p-s lejátszásra képes Iomega gyakorlatilag az összes mostani elterjedt kodeket és fájltípust támogatja, köztük a H.264, WMV, MKV és számos más szabványt. TÁRSASÁGI ÉLET Az Iomega hozzásegíti birtokosát a barátokkal való kapcsolattartáshoz azzal, hogy könnyen megoszthatóvá teszi a kedvenc filmeket, tévémûsorokat és webes videókat az Interneten vagy a saját otthoni hálózatukon keresztül. A falhasználónak elég csak gyorsan rácsatlakozni az eszközzel a közösségi hálókra, mint amilyen a Twitter, a Facebook és a Google Buzz. K. F. Technika 2011/1

17

SZABADALOM

Szerzõi jogi és iparjogvédelmi törvények módosítása Az Országgyûlés 2010. december 6-án elfogadta a szerzõi jogi és iparjogvédelmi törvényeket érintõ törvénymódosítás-csomagot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal szoros együttmûködésben készítette elõ. Eszerint meghváltozott a Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezése. Igazodva a Hivatal széleskörû – valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formát magába foglaló és a szerzõi jog területére is kiterjedõ – tevékenységéhez – a Hivatal neve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára változik. Ennek megfelelõen a Hivatal vezetõjének tanácsadó testülete, a Magyar Szellemi Tulajdon-védelmi Tanács a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa néven mûködik majd. A törvény módosításával bõvültek az elektronikus ügyintézés lehetõségei. Az ügyfeleknek már jelenleg is lehetõségük van arra, hogy iparjogvédelmi bejelentéseiket, védjegy- és formatervezésiminta-megújítási kérelmeiket, valamint az európai szabadalmakhoz kapcsolódó igénypont-közzétételi kérelmeiket és az igénypontok magyar nyelvû fordításait elektronikus úton nyújtsák be. 2011. március 1-jétõl már elektronikus úton nyújthatók be egyes iparjogvédelmi oltalmakat, illetve bejelentéseket érintõ tényekben bekövetkezett változásoknak (jogosult, képviselõ vagy feltaláló neve vagy címe) a lajstromban való feltüntetésére irányuló kérelmek, de elektronikus úton igényelhetõ hiteles lajstromkivonat, online kérelmezhetõ iratbetekintés. Például védjegy bejelentések esetében le-

18

Technika 2011/1

MAGYAR

ELNÖKHELYETTES AZ

ESZSZ-BEN

Az Európai Szabadalmi Szervezet (ESZSZ) Igazgatótanácsa 2010. december 15-én, Hágában megtartott 126. ülésén Dr. Bendzsel Miklóst, a Magyar Szabadalmi HIvatal elnökét egyhangúlag elnökhelyettesévé választotta, három évre. Az ESZSZ Igazgatótanácsa a tagállamok képviselõibõl álló döntéshozó testület. Az ESZSZ-nek jelenleg 38 tagországa van, köztük az EU valamennyi tagállama. Az Igazgatótanács többek között jogalkotói hatásköröket gyakorol, például elfogadja és módosítja az Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezéseit, annak Végrehajtási Szabályzatát, dönt a szervezet költségvetésérõl, kinevezi az Európai Szabadalmi Hivatal vezetõit, annak alkalmazottaira vonatkozó alapvetõ szabályokat állapít meg. Ezen kívül e testület hatáskörébe tartozik e hivatal elõtti eljárások díjainak megállapítása. Az Igazgatótanács a Szerzõdõ Államok képviselõi közül választja elnökét és elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha õ a tevékenysége ellátásában akadályoztatva van, valamint tagja az Igazgatótanács öttagú elnökségének. Másik magyar szakdiplomáciai siker: dr. Ficsor Mihályt, a Magyar Szabadalmi Hivatal jogi elnökhelyettesét elnökéül választotta meg a Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatal az igazgatótanácsának 2010. november 22-i ülésén. Megbízatása 3 évre szól. hetõség lesz gyorsított és különleges gyorsított eljárás igénylésére elektronikus úton. Módosulnak a lajstromba történõ bejegyzés megtételére vonatkozó szabályok; így rögzítésre került az is, hogy ha ugyanabban az ügyben olyan kérelmeket nyújtanak be, amelyek teljesítése kizárná egymást, a kérelmeket beérkezésük sorrendjében kell elbírálni. A szabadalmi eljárásokkal kapcsolatban többek között a törvény rögzíti, hogy a szabadalmi bejelentések ügyében mikor kell csupán részleges újdonságkutatást végezni. A törvénymódosítás megváltoztatta a formatervezési mintaoltalom iránti eljárás szabályait. Eszerint a Hivatal az újdonságra és az egyéni jellegre, valamint a nem korábbi jogokra alapozott kizáró okokra vonatkozó vizsgálatot

továbbra is hivatalból folytatja le, a korábbi elsõbbségû, de a vizsgált bejelentés elsõbbségét követõen nyilvánosságra jutott mintával való ütközést és a korábbi iparjogvédelmi vagy szerzõi jogba, illetve a minta korábbi tényleges használatába ütközést azonban csupán a megadást követõen, megsemmisítési eljárás keretében lehet érvénytelenségi okként felhozni. A törvénymódosítás értelmében a szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyeleti és nyilvántartási feladatok a Hivatalhoz kerülnek, a közös jogkezelõ szervezetek díjszabásainak jóváhagyását a kultúráért felelõs miniszter helyett az igazságügyért felelõs miniszter végzi majd. Wellek Margit

KÖRNYEZET

A vörösiszap utóélete

Anyag van benne! Fazekas János, a Bakonyi Bauxitbánya egykori vezérigazgatója egy tanulmányában felidézte, hogy a magyarországi bauxittermelés az 50-es évek végi 1 millió tonnáról a 70-es évekre 3 millió tonnára nõtt, ami nem csak gyógyíthatatlan tájsebeket, hanem vészes vízszintcsökkennést is okozott. 1926-tól, a hazai bauxitbányászat kezdetétõl 2002-ig 104 milió tonna bauxitot vettünk ki a hazai földbõl, és mivel belõle a timföldgyártás is itt összpontosult, a felgyülemlett vörösiszap melléktermék csak millió tonnákban mérhetõ, amely Ajka mellett, Neszmélyen, Almásfüzitõn és Mosonmagyaróváron található. Az október 6-án településeinkre rátört kolontári vörösiszap történetét érdemes feltárni olyan szempontból is, hogy ennek a veszélyes anyagnak a felgyülemlése egyéb összefüggésekre is rámutat. TRIANONNAL KEZDÕDÖTT Magyarország bauxitkincse Trianon után Erdélyben maradt és csak intenzív kutatásokkal leltek rá a dunántúli új lelõhelyekre. Ám nemsokára kitört a válság, ami megakadályozta a fejlesztéseket és csak a 30-as években sikerült egy kis német timföld-hidrát gyárat vinni Mosonmagyaróvárra és ugyanitt egy alumíniumkohót felépíteni. 1945 után a bauxit és timföld termelés magyar-szovjet részvénytársaság kezébe került és csak 1953-ban sikerült belõle a szovjet részt kivásárolnunk. Ám a régi kötõdés megmaradt, hiszen a „magyar ezüst” stratégiai fémnek számított: az alumíniumgyártás 1949-ben 59 százalékkal nõtt, a timföldgyártáshoz szükséges marónátron mennyisége pedig megduplázódott, képzelhetõ, mennyivel több timföld készült. Belõle 1967-1980 között 330 ezer tonnát szállítottak ki a Szovjetunióba, ahol alumíniumnak dolgozták fel egyezmény keretében. A vörösiszap persze itt maradt. De ez így volt máshol is a világban, az energiabõséggel ren-

delkezõ államok hozott timföldbõl gyártották az alumíniumot. Még Csehszlovákiával és Lengyelországgal is volt ilyen timföld-alumínium egyezményünk... BENNE A PERIÓDUSOS RENDSZER A hazánkban felgyülemlett melléktermékre sokáig nem néztek aggodalommal, sõt, gazdag fémtartalma idõnként még csábítóan is hatott a mûszaki világra. Mint ismeretes, a vörösiszap a nagyrészt vasoxidot tartalmazva számos más értéket is rejt: alumínium-oxidot, titán-dioxidot, szilícium-dioxidot, nátrium és kalcium-dioxidot, valamint 1 százalék alatt galliumot, vanádiumot is, és másokat, nem sok túlzással majd az egész periódusos rendszert! Ha azt vesszük, hogy a hazai gyártás során minden tonna timföldre 1,2-1,3 tonna vörösiszap jutott, e ritka fémek jelenléte még kis százalékban is komoly mennyiségeket ígért. Így nem véletlen, hogy a vörös, lúgos kémhatású zagyot használták savanyú talajok feljavítására, tégla- és cserépgyártás, cementgyártás adalékanyagaként. Megpróbálták a benne lévõ vasat kinyerni, bár ez hamar gazdaságtalanná vált a vas áresése miatt, ám a fém gallium kihozatal még exportot is lehetõvé tett egészen 1990-ig, amikor sajnos a piac összeomlott.

TITKOS TITÁN-KÍSÉRLETEK A MÛEGYETEMEN Nemrégen a História folyóirat idézte fel, hogy Gillemot László professzorunk 1949-1957 között szigorúan titkos kísérleteket folytatott a Mûegyetemen, hogy a Nyirád környéki bauxitból, illetve a titándús vörösiszapból fémtitánt állítson elõ. Állítólag két Kossuth-díjával ezt a munkáját is honorálni akarták. Ennek ellenére 1958-ban a honvédelmi minisztérium Gillemot zárt laboratóriumát „ismeretlen helyre” elszállíttatta. A professzor közvetlen munkatársai szerint a kutatási anyagokat a Szovjetunióba vitték. Ahogy telt-múlt az idõ, a 80-as években a karsztvizet megcsapoló bauxitbányászattal együtt a vörösiszap is a károkozók kategóriájába került. MIT NYERNÉNK VELE? Ebben a károkozóban pedig milliárdok rejlenek. Ám a benne lévõ értékek kinyeréséhez mai tudásunk szerint legalább 80 milliárd forint kellene. Ennyivel húsz év alatt az egész mennyiségbõl (50 millió tonna) kinyerhetnénk kb 8-10 millió tonna aluminiumot, 15-18 millió tonna vasat, 1 millió tonna titánt, 50 ezer tonna vanádiumot, kilogrammonként 20-30 milligramm galliumot és 1 milligramm cériumot, lantánt, neodimiumot és gadoliniumot, mint értékes ritka földfémeket. A szakemberek szerint viszont ha így halad a világ, a jövõben mindez akár gazdaságossá is válhat... K. F. Technika 2011/1

19

KÖRNYEZET

Biodiverzitás Konferencia Japánban Érdeklõdési körömbe tartozik többek között a természetvédelem és a génmegõrzés, ezért örömmel vettem részt a Vidékfejlesztési Minisztérium Nagoyába, 2010 október második felében tartott világértekezletére kiküldött magyar delegáció beszámolóján. A földi élet védelme témából az ismeretterjesztõ és számomra érdekes részeket emelném ki. Az elsõ beszámolóban elhangzott, hogy a franciák többsége sem ismeri a biodiverzitás szó jelentését, a közvélemény-kutatás szerint legtöbben egy mosópormárkára tippeltek. A földi élet védelme kifejezés magában foglalja a természetvédelem mellett nemcsak a vadonélõ, hanem a mezõgazdaság, a kertészet fajainak és fajtáinak sokszínûségében fenntartható hasznosítását, hosszú távon az életképességük megõrzését és nem a fejlesztésen van a hangsúly, mert az a többlettermeléshez és pazarláshoz vezethet. Az Egyezmény három fõ alapelve: • A földi élet minden formájának sokféleségét meg kell õrizni. • Elemeit fenntartható módon kell felhasználni. • A genetikai források hasznosításából – az élõvilágból – származó hasznot igazságosan kell elosztani. Hazánk a biológiai biztonságunk érdekében már 1992-ben csatlakozott ehhez a nemzetközi megállapodáshoz, melynek 160 ország tagja, USA és Kanada kivételével, mert ez a két nagy ország nem értett egyet a genetikai erõforrásokból származó haszon igazságos elosztásával. Kezdjük megismerni az angolból eredõ rövidítéseket, a GMO-t (Genetikailag Módosított Szervezetek) elsõsorban a mezõgazdasági növények esetében és az LMO (Élõ Módosított Szervezetek) kife-

20

Technika 2011/1

jezés is használatos már. Az utóbbiak olyan élõlények, amelyek képesek úgy szaporodni, hogy a módosított géneket tovább örökítik. Annak érdekében, hogy a gazdaságunk minden területén érvényesüljenek az alapelvek, kihirdetésre került a Biológiai Sokféleség Egyezményrõl szóló 1995. évi LXXXI. törvény. Országosan felsõ szinten kell például arról dönteni, hogy nagyberuházásokról, vagy útépítésrõl a döntések hatásvizsgálat alapján legyenek elõkészítve, annak érdekében, hogy a kivitelezések a legkisebb természeti károkozással történjenek. Nagoyában elfogadásra került a biológiai sokféleség megõrzés tízéves globális Stratégiai Terve 20112020 idõszakra, ami húsz konkrét célkitûzést is tartalmaz, például a természetes élõhely-arány növelését, a nyilvánosság, a közvélemény bevonását annak megvalósításába. A különbözõ témákban elfogadott 47 határozat közül jelentõs, hogy a fejlett országok elkötelezték magukat a védett szárazföldi és tengeróceáni élõhelyek védelmére. Elfogadták a tizennyolc éve esedékes egyezményt a genetikai erõforrások hasznosításából származó elõnyök igazságos és méltányos elosztásáról. Ez a biokalózkodás elleni szabályozás fellép az ellen, hogy a fejlõdõ országokból értékes gyógy-, vagy fûszernövényeket vigyenek el a multinacionális cégek, a képzõdött hasznot megtartják, nem juttatva vissza belõle és ezért nem érvényesül az igazságosság elve.

A konferencián magyar részrõl elhangzott a Pannon Magbank projekt, melynek keretében ebben az ökorégióban összegyûjtik, génbankba helyezik a vad- és termesztett növények magvait. A Vidékfejlesztési Minisztérium szervezetében ma már együttdolgozik a fenntartható hasznosítás megvalósítása érdekében a természetvédelem és a mezõgazdasági termesztés. A génmegõrzés kijelölt helyei mellett biztonsági tartalékot jelent a Vácrátóti MTA botanikus kert és az atombiztos Esztramos barlang. Magyarországon a biodiverzitás fõvárosa címet Tata nyerte el. A biodiverzitás védelméhez civil és kormányzati együttmûködés szükségességét tárgyalták Budapesten 2010. november 19-én a Parlamentben, ahol megállapították, hogy a minõségi emberi lét legalapvetõbb feltétele a természeti területek, az élõvilág dinamikus természeti egyensúlyának a megõrzése. A jövõben az éghajlat változás mellett kiemelt területként, átfogó célként kell kezelni a biodiverzitás védelmét, a célkitûzéseket be kell építeni az ágazati politikába, a tervezés, a jogszabályalkotás, a finanszírozás és végrehajtás során. Nagyobb nyilvánosságot érdemel az élhetõ földgolyónk megmentését is célzó Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitûzéseinek megismertetése a lakossággal, annak érdekében, hogy közremûködésükkel a nemes célok végrehajtása megvalósuljon az emberi faj egészséges fennmaradása érdekében Kimmel István Vidékfejlesztési Minisztérium Vezetõ-fõtanácsos

ENERGETIKA

Környezetvédelmi és megújuló energia innováció 3. rész a magyarországi kistelepüléseken Új trend van alakulóban, melynek elsõszámú hazai képviselõje, a mindössze egy éves múltra visszatekintõ Priváttender Kft, forradalmian új településfejlesztési rendszere, melyhez eddig közel száz önkormányzat csatlakozott. Miként lehet a környezetvédelem, a hazai munkahelyteremtés alapvetõ eszköze? Miként lehet a környezetvédelmet nyereséges üzleti alternatívává tenni? Miként lehet új alternatívákat biztosítani a mindinkább ellehetetlenülõ kistelepülési közösségeknek? ÁTTEKINTÉS Cikkem, elsõ és második részében áttekintettem a „kényszerek” által irányított mindennapokat, megtapasztalható problémákat „jeleket”, melyek figyelmen kívül hagyása potenciális katasztrófaveszélyt okozhat, illetve azokat az alternatívákat, melyek keretében „orvosolni” lehetne a problémát, átfogó és munkahelyteremtõ, lokálisan szervezett és kivitelezett projektekben, melyekre a Priváttender programjai alkalmasak. Jelen cikkemben egy komplex programstruktúrát teszek közzé. Segítségünkkel ezt a mintát bárki képes használni! DÖNTÉS – DÖNTÉSKÉPTELENSÉG Eddigi tapasztalataink alapján súlyos probléma, hogy senki sem kíván egyértelmû döntéseket hozni, vagy ha igen, akkor az csak látszat döntés, amit egy látszatintézkedéssel támasztanak alá. Ideje van a határozott állásfoglalásoknak, a határozott lépéseknek, a határozott döntéseknek. Hiába van egy önkormányzatnak szándékában megújuló energi-

ákkal kapcsolatos ötlete, ha az alaprendszerben képtelen arról határozni, hogy mit kell tenni, és azt hogyan, illetve ha mégis képesek erre, akkor a határozat után félre is teszik a koncepciót, mert vagy pénz, vagy szakértelem, vagy akarat, vagy ezek valamilyen kombinációja, esetleg felcserélése áll elõ. Eleve jelentõs probléma, hogy hazánkban elsõ lépésként DÖNTÉST hoznak a döntéshozók, majd ennek a döntésnek rendelik alá a lépéseket. Úgy véljük, hogy ez roppant helytelen! Döntést csak és kizárólag komplex elõkészítés alapján kell és lehet hozni. Azaz a döntéshez szükség van egy olyan rendszerre, ami a döntést megalapozza, sõt, konkrét és határozott állásfoglalásokra tesz alkalmassá, hiszen minden olyan kérdést tisztáz, ami mentén a döntés felelõsen meghozható. De ezt az eljárást nem alkalmazzák. INTEGRÁLT

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉ-

SI PROGRAM Elsõ lépésként bemutatjuk Környezetvédelmi és megújuló energia innovációra épített településfejlesztési programunkat a döntéshozó testületnek, ezzel rámutatva egy olyan összetett metodikára, melyhez hasonló nincs! És az elsõ, amit kérünk, az egy döntés! Döntsön a testület arról, hogy „Elvi alapon”, támogatja a programot. Azaz a program alapelvét, gondolatiságát, céljait, elképzeléseit támogatja.

HATÉKONY

PROGRAMOK, HATÉ-

A döntést követõen a településen komplex projektfejlesztési rendszert indítunk be.

KONY

RENDSZEREK

Ennek része épp úgy a vállalkozók, termékforgalmazók auditálása, és rendszerbe illesztése, mint az energiakorszerûsítési, építési, fejlesztési feladatok sorrendiségének ésszerû összeállítása. Minden alapigényhez egy, az alapigényre kalibrált egyedi programstruktúrát illesztünk, mely struktúra képes radikális, és hatékony választ adni a kihívásra. Programjaink minden jelenlegi a célmegvalósítást szolgáló komplex metodikájú lehetõséggel rendelkezik. Nemcsak üres parafrázist adunk, hanem egy lépésben az elõkészítést, a finanszírozást, a kivitelezést, a szakmai felügyeletet, a garanciákat, kiegészítõ támogatási rendszereket, információkat, befektetõket. A Priváttender programok minden szintje teljesen egyértelmû és komplex megoldási alternatívát ad MINDEN kérdésre, mindezt úgy, hogy gazdaságfehérítõ rendszerben, a korrupció kizárásával, csak és kizárólag számlák mentén, lokális vállalkozói részvétellel, tisztán, átlátható, transzparens projekteket épít, a legkisebb igénytõl a legnagyobbig! Második lépésként a döntés nem arról szól, hogy mit tegyünk, hanem arról, hogy melyik program az, ami számunkra a legelõnyösebb, melyik program az, amelyikre szükségünk van. PROGRAMOK. PTP 1001 Panel és társasházi energiakorszerûsítési és társasház kezelési program A közismert panelprogrammal párhuzamosan, egyéb társasházi rendszerekben is alkalmazható energiakorszerûsítési programon túl, igény, vagy kérés esetén, áttekintõ jellegû társasházkezelést is végrehajthat a program. Négy hónap alatt eddig ezer család döntött mellettünk, és száTechnika 2011/1

21

ENERGETIKA

muk növekszik, mert rendszerünk olyan alternatívát ad, melynek keretében a közösség valóban dönt, valóban lát minden részletet, és valóban elkerüli a korrupciót.

PTP 1002 Családi ház Energiakorszerûsítési és építési program. A családi házakat érintõ, megtakarításokat elõidézõ, energiakorszerûsítést szolgáló (szigetelés, nyílászáró, gépészet, megújuló energia, stb…) felújítási, átalakítási, építési feladatok programja. Az energiakorszerûsítési programunk olyan átütõ erejû, hogy egyes esetekben nincsenek valós költségei, mert az alkalmazott technológiai, szakmai, és finanszírozási rendszerek önfinanszírozóak, azaz mûködésük olyan megtakarítást generál, mely képes a telepítési, építési költségeket „állni”. A programban a 2011. évben mintegy nyolcezer családi házat kívánunk átalakítani energetikailag korszerûsíteni. A családi ház, építési programunk keretében olyan energiatudatos építési terminológiát tudunk adni, mellyel olcsóbban és rövidebb idõ alatt lehet építeni egy energiatudatos házat, mint egy „hagyományosat”. Rendszerünk célja olyan új építési és építés-felügyeleti, finanszírozási rendszerek meghonosítása, melyek jelenleg nem részei a haza elképzeléseknek, és terveknek. PTP 1003 Önkormányzati és intézményi ingatlanfejlesztési, infrastruktúrafejlesztési, energiakorszerûsítési és építési program Iskola, óvóda, önkormányzati épület felújítása, energiakorszerûsítése. Esetleg ezen épületek komplex kivitelezése energiatudatos rendszerekkel. Útépítés, közvilágítás, közmûfejlesztés? Programunk eljárási meto-

22

Technika 2011/1

dikája annyira újszerû, hogy az eddig velünk kapcsolatba került önkormányzatok többsége a bõség zavarával küzd, hiszen nem csak arra találhatnak megoldást, miként, hanem arra, is, hogy mibõl… Önkormányzati és intézményi programjaink a Magyar jogszabályi követelmények alapján lettek megépítve. Mivel a Priváttender nem épít, nem ad el, nem valósít meg, csak programmetodikákat, és eljárási rendeket tisztáz, valamint ezek keretében projektek létrejöttét indukálja, a településfejlesztés egy olyan rendszerét biztosíthatja, melyre nem volt példa évtizedek óta. PTP 1004 Vállalkozói épület energiakorszerûsítési és építési, valamint generálkivitelezõk alvállalkozói, illetve vállalkozók termék és szolgáltatásközvetítõ programja. Magas a rezsi az üzemben? Magas a kiviteli költség egy új épület építésében? Alvállalkozókra van szükség, akik korrekten és felügyelten dolgoznak? Terméke, és szolgáltatása piacokat keres, lehetõségek után kutat? A priváttender programja mindezekre egységesen tud hatékony választ biztosítani. PTP 1005 Megújuló energia program. Minden ipari, közösségi, egyéni rendszer, rendelkezésre áll, mind az öt irányban: Biogáz/biomassza, Geotermia, szélenergia, Napenergia, vízenergia. A választás lehetõsége a környezeti, földrajzi, szervezeti, és alkalmazhatósági rendszerek függvényében szinte korlátlan. Jelentõs befektetõi és szervezeti háttér, komplex elképzelések, és eljárási rendszerek. Csak és kizárólag megalapozott alternatívákra. PTP 1007 Karbon emissziós program. 1997-ben, Kiotóban a fejlett világ elfogadta a Karbon emissziós számokat, melyekre az elmúlt tizenhárom évben jelentõs pénzpiac alakult ki. Azok a településszerkezetek, melyek a priváttender településfejlesz-

tési metodikáját választják, komplex karbon-emissziós programunkon automatikusan is részt vesznek. A rendszer olyan új finanszírozás-támogató alternatíva, melynek keretében az eddig nehezen, vagy egyáltalán nem finanszírozható településfejlesztési elképzelések – a Priváttenderrel együttmûködve – olyan lehetõséghez juthatnak, melyre eddig nem volt lehetõség, azaz a karbon emissziós megtakarításaikat „készpénzre válthatják”. PTP 1008 Környezet és energiatudatos fogyasztási termékek. Kevesebbet kéne, hogy fogyasszon az autónk? Mosószer nélkül kéne mosni? Kevesebb áramot, vagy gázt szeretnénk használni? Vizet akarunk megtakarítani? Környezettudatos termékeink ezeket a célokat szolgálják. Új találmányok, jelentõs megtakarításra kész eszközök, vagy termékek érhetõek el rendszerünkben, esetenként olcsón, egyenesen a gyártótól. PTP 1009 Integrált településfejlesztési programok Két programunk van. A zöld falu program célja a települések projektszintû átvitele jelenlegi állapotból, egy energia-hatékony állapotba. A Priváttender katasztrófakezelési programja egy átütõ erejû, újjáépítési rendszer, mely hasonló alapokról indul, mint a Zöld falu program, csak nem átalakít, és/vagy rehabilitál, újraértelmez, hanem az alapoktól épít új településeket a 21. század kihívásainak megfelelõen. Juhász Zoltán rendszerigazgató Támogatóink:

ATOMENERGIA

Hazai beszállítók részvételével

Indul az olasz nukleáris program Az olasz kormány által elfogadott 99/2009-es törvény értelmében idén indul az olasz nukleáris program. Az 1986-os csernobili balesetet követõen 1987-ben három népszavazás állította le az addigra elöregedett – közel 30 éves átlagéletkorú – olasz erõmûvek felújítását célzó programot, s azóta folyt a huzavona az atomerõmûvek villamosenergia-termelésre való alkalmazását illetõen. Az elmúlt két évben azonban az olasz ipar érdekképviseleti szervezetei erõteljesen követelték a nukleáris program újraindítását. Az igen erõteljes itáliai gépipar korifeusai többször hangot adtak elégedetlenségüknek amiatt, hogy a válság, illetve az egekig emelkedett gáz- és kõolaj-árak miatt az olasz vállalatok az atomenergia alkalmazása nélkül indulásból 25 százalékkal drágábban kell vegyék az áramot azon országokbeli konkurenseiknél, ahol a villamosenergiát atomerõmûvekben állítják elõ. Az olasz kormány döntése után jelenleg a nemzeti nukleáris stratégia kidolgozása zajlik, majd a környezeti jellemzõk vizsgálata után az erõmûvek helyszínének a kijelölése következik. Az elsõ erõmûvek termelésbe állítása 2020. körül várható, amikor elõreláthatólag az olasz villamos-energia 25 százalékát nukleáris forrásból állítják elõ.

Az idei év júniusáig jelölik ki az erõmûvek építésében és a felszerelések beszállításában résztvevõ olasz ipari cégeket. Olaszországban az atomprogram újraindulásától az olasz ipar – ezen belül kiemelten a gépipar – fellendülését várják. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország is egy új nukleáris program elõtt áll, ami nálunk is ösztönzõ hatást gyakorolhat az egész hazai gazdaságra. MASSZÍV

ERÕMÛÉPÍTÉS

HAZAI

Az olasz nukleáris program az új erõmûépítésekkel 13.000 MW kapacitású villamos-energia elõállítását irányozza elõ. A program nyitányaként 2009-ben szerzõdést kötött egymással az olasz és francia MVM-nek megfelelõ ENEL és az EDF, melynek értelmében 18 milliárd eurós költségvetéssel négy, egyenként 1 600 MW-os kapacitású EPR erõmûvet építenek. A sajtónak nyilatkozó Elio Morgani, az ENEL nukleáris mérnöki felelõse külön kiemelte az olasz vállalatok erõteljes részvételét a nukleáris programban. Morgani az olasz ipar részvételét három fázisra tagolta. Az elsõ most zajlik, s ebben felmérik az olasz vállalatok részvételi szándékát, illetve a kapacitásaikat, amelyek-

BESZÁLLÍTÓKKAL

kel beszállítókká válhatnak. A második szakaszban technológiai, minõségi, illetve gazdasági-pénzügyi ismérvek alapján minõsítik a potenciális beszállítókat. A harmadik szakasz idén júniusban várható, amikor az elsõ megrendeléseket is megfogalmazzák a programban résztvevõ vállalatok felé. KIVÁLÓ LEHETÕSÉG A GÉPIPARNAK A már említett Elio Morgani külön kiemelte, hogy a válságtól megtépázott olasz gépipari vállalatoknak a felfutás lehetõségét jelenti az, hogy az összes erõmû-építési kiadások 30 százalékát a gépipari beszállítások teszik ki. Az olasz vállalatok a költségek 20 százalékát elérõ építési munkálatokat is megkapják, de a 18 százalékos szerelési költségekbõl, valamint a 10 százalékos villamossági beszállításokból szintén oroszlánrészt vállalnak. A nukleáris biztonsági elõírásoknak való megfelelés, valamint a reaktor-építés, illetve az ezt szolgáló technológia szállítása a teljes költségek 50 százalékát teszi ki. Ennek a kivitelezését olasz-francia állami megegyezés keretében a francia Areva multinacionális vállalat kapta meg. A közvetlen nukleáris technológiát érintõ fejezetben az olasz vállalatok albeszállítókként vehetnek részt, miután az ENEL-EDF-megegyezésben az Areva erre õket kijelöli. Békés Sándor Technika 2011/1

23

ENERGETIKA

S O R O Z A T

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Az Apollo 13 hõsei a SolidWorks World 2011 középpontjában A mérnökök és konstruktõrök legnagyobb éves világkonferenciájára 2011. január 23. és 26. között került sor San Antonióban A világ mérnökeinek és konstruktõreinek legnagyobb seregszemléjén, a SolidWorks World 2011 világkonferencián az a két hõs állt a rivaldafénybe, akik katasztrofális gépészeti problémákra adott leleményes megoldásaikkal 40 éve a halál torkából hozták vissza az Apollo 13 legénységét. Hõsiességük ösztönzõ példa lehet a nyomás alatt dolgozó tervezõk számára. 1970. áprilisában az Apollo 13 kriogén oxigénrendszere 320 ezer kilométerre a Földtõl hirtelen felmondta a szolgálatot. Ifj. James Lovell százados, az ûrhajó parancsnoka és két társa sikeresen „mentõcsónakká” alakította az ûrhajó holdkompját, így biztosítva elegendõ elektromos áramot és vi-

Gene Kranz

24

Technika 2011/1

zet a Földre való vészhelysikeres megoldásában. zeti visszatéréshez. A sikeA DS SolidWorks is resnek bizonyult megolcsapatként látja el a dást koordináló, Tigris mérnököket és konnévre keresztelt földi restruktõröket olyan terpülésirányító csoportot mékek készítéséhez Gene Kranz repülési igazszükséges eszközökkel, gató vezette. amelyek esetén szó sem Lovell és Kranz fáradolehet arról, hogy mûJames Lovell zását az amerikai elnök a ködés közben meghibálehetõ legmagasabb kitüntetéssel, a sodjanak” – mondta Kranz. „Saját Szabadság Érdemrenddel jutalmaz- szememmel szerettem volna látni, ta. Õk ketten személyesen mondták hogyan segíti a SolidWorks az ügyel történetüket a SolidWorks feleit problémáik megoldásában a World konferencián 2011. január legkülönbözõbb ágazatokban.” 23. és 26. között, a texasi San A repülés- és ûrtechnika a NAAntonio Henry B. Gonzalez konfe- SA Tech Briefs Év Terméke díját renciaközpontjában. Ez a rendez- kétszer is elnyerõ DS SolidWorks vény a konstrukciós, szimulációs, egyik alapvetõ fontosságú ágazata adatkezelõ, mûszaki-kommunikáci- volt és marad. Az Alliance Spaós és fenntarthatóság-értékelõ cesystems, Inc. (ASI), az Arizonai szoftvereket készítõ Dassault Állami Egyetemen mûködõ Systèmes (DS) SolidWorks Corp. American Institute of Aeronautics ügyfeleinek, partnereinek, viszont- and Astronautics, a George Tyeladóinak és alkalmazottainak 13. linski, a Jet Propulsion Laboraéves seregszemléje volt. tories (JPL) a Pacific Design „Halálos kihívással néztem far- Technologies, Inc. és hasonló kasszemet, amikor közöltem a re- szervezetek a SolidWorks® szoftpülésirányítókkal: „Houston, gond vereivel tervezik, tesztelik és van” – mondta Lovell. „De kihívá- gyártják az ûrkutatásban, a Föld sokban mindenkinek van része – megfigyelésében, aszteroidák észéletveszélyes és egyszerûbb kihívá- lelésében és bolygóközi ûrrendsokból egyaránt kijut mindannyi- szerekben használt robotikai és unknak. Örömmel osztom meg szerkezeti megoldásaikat, valaÖnökkel történetünket, és szeret- mint saját rendszereiket. Az ASI például a SolidWorks ném megismerni a DS SolidWorks segítségével fejlesztett ultrapreügyfeleinek sajátos kihívásait.” „Szakmai pályafutásom során új- cíziós összetett szerkezeteket, és ra és újra megtapasztaltam, milyen mûködött együtt a Marsjáró fontos szerepet játszik a csapat- (MER) küldetés tudósaival, valamunka a legkülönbözõbb helyzetek mint a NASA küldetéstervezõivel.