54. évfolyam, 2011. 6. szám
700 Ft
Mûegyetemi program a kisvállalkozások támogatására
A
Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a hazai munkahelyteremtés érdekében támogatói programot hirdetett meg a kis- és középvállalkozások részére. Az egyetem 2011. június 21-én, az Útközben – a BME kutatóegyetemi pályán konferencia keretében ismertette a nyilvánossággal a beszállítói ipar fellendülését szolgáló programját.
A BME KKV programja a kis-és középvállalkozások innovációs képességének javítását célozza. A konstrukció lényege, hogy a Mûegyetem a partner cég által igényelt kutatás-fejlesztési szolgáltatást teljesen, vagy részben saját költségére és kockázatára nyújtja, annak fejében, hogy a vállalkozással kötött megállapodás szerint késõbb részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetésébõl származó többletjövedelembõl.
Információ: Mûegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda E-m mail:
[email protected] Telefon: 463 1553 1117 Budapest Magyar tudósok krt. 2. Q épület, B szárny, mfsz. 5.
TARTALOM
www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor
[email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor
[email protected] Tel.: 06-1-201-2480 Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
KRÓNIKA Ifjú innovációsok vetélkedõje Konferencia a Lean-rendszerekrõl Nyílt forráskódú szoftverek térnyerése 21. Öveges József Fizikaverseny Európai Innovatív Régiók Hete Nyílt Nap a ZTE Hungary-nál
2 2 2 2 3 3
GAZDASÁG A korhatár alattiak
4
INNOVÁCIÓ BME: kutatóegyetem – útközben BME: együtt a vállalatokkal BME: K+F a gyõri AUDI Hungaria Motor Kft-vel SB-Controls Kft.
5 6 8 10
FELSÕOKTATÁS Felsõfokú szakképzés a Mercedesnek
12
GÉPIPAR Az IC-Hungary bemutatója a Mach-Tech-en Maróközpont a Jobs-tól DANTIS Szerszámgép-óriások nagy munkadarabokhoz
14 16 17 18
MÉRÉSTECHNIKA
E
Villamos, elektronikus, mechanikai mérõrendszerek, berendezések, vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtõ rendszerek 20
SZÁMUNKBAN
ÉPÍTÉSZET
SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK
Fahidak reneszánsza BMGE
B2, B3
Colgar
18
CHS
24
Energoexpo
19
Horn Zrt.
B4
IC Hungary Jobs MetSystem
B1, 14
INFORMATIKA Navigációs innovációk a CHS GPS Day 2011-ben Cisco: kitörési pont a távorvoslás
Nemko
27
OVIT
28
SB-Controls
10
SZTNH
26
Tooltechnik
3
Weszta-T
7
24 25
SZABADALOM SZTNH: nagyobb informatikai biztonság
26
TANÚSÍTÁS
16 20-21
22
Nemko: gyorsabb piacra jutás OVIT: minõség az energetikában
27 28
ATOMENERGIA A német atomstop
30
ÛRKUTATÁS Calipso: célpontban a légköri aeroszolok Indul a RadioAstron – FÕMI-vonatkozásokkal
31 32
IFJÚ
INNOVÁCIÓSOK VETÉLKEDÕJE
Június 8-án díjazták azt a három gimnazista és egy szakközépiskolás fiatalt, akik elsõ helyezést értek el a Magyar Innovációs Szövetség és a Duna Televízió által meghirdetett 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. A díjazottak: Bíró Enikõ (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium), Erdélyi Soma és Lipécz Ádám (soproni Széchenyi és a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium), és Ócsvári Áron ( budapesti Neumann János Szakközépiskola). Bíró Enikõ új terápiás lehetõség vizsgálata clerosis multiplexben, Erdélyi Soma és Lipécz Ádám MPA Medical Pocket Assistant, Ócsvári Áron Tilitoli játék címû pályamunkájával nyert. A három elsõ helyezett pályázat szerepelhet az idei 22. EU Contest for Young Scientists európai döntõben.
KONFERENCIA A LEAN-RENDSZEREKRÕL A szolnoki Laune Gyártáskiszolgálás Kft. május 27-én Lean a gyártás lelke címmel a megye gyártó cégei számára konferenciát rendezett az autóiparban ismert és felhasznált szemlélet, a lean megismertetésére. E szemlélet alapján alkalmazott rendszerek a termelékenység, a versenyképesség javításához és a veszteségek kiküszöböléséhez vezetnek. A rendszer elõnyeirõl melyekben egyébként a Laune Kft. tanácsadással, szervezéssel a vállalatokat részesítheti – a módszert alkalmazó cégek is beszámoltak. Például az Adversum Kft. a szemléletnek a tervezésre kiható jó hatásairól, a Sárosi Tréning Consulting Kft. a változás-menedzseléshez való felhasználásáról, a Lehel’s Management Kft.-tõl egy ideális lean-szevezet felállításáról adtak számot. A jászberényi Electroluxnál a módszert a minõség javításához használják fel, ennek köszönhetõen például az 1 db porszívóra esõ átlagos selejtköltség a felére szorult vissza. A Ruukki Tisza Zrt.-nél a válság hatására e rendszerrel érték el, hogy a termékek a korábbi 443 méter helyett csupán 184 métert tesznek meg, ezzel az anyagomozgatási költség is 60 százalékkal csökkent. A konferencián a Launa Kft. ismertette lean-alapelvû gyártáskiszolgáló berendezéseit. Legközelebb Fejér-megyében kerül sor hasonló konferenciára.
2
Technika 2011/6
KRÓNIKA
Nyílt forráskódú szoftverek térnyerése Az Európai Unióban elterjedt tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is egyre nagyobb teret nyernek a nyílt forráskódú szoftverek a közigazgatásban és az üzleti szférában, amint azt a Novell Magyarország reprezentatív – több mint 100 cég körében elvégzett – legújabb felmérése is bizonyítja. A hazai közigazgatás nyitott a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására, amit az a jelenleg elõkészítés alatt álló kormányhatározat is bizonyít, amely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format (ODF) legyen a kötelezõen használandó elektronikus dokumentumformátum. Mindezt Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezetõ igazgatója jelentette ki a cég által június 21-én tartott budapesti sajtóbeszélgetésen, majd elmondta: a kormány megkezdte a nyílt megoldások teszt-üzemmódját a Nemzeti Adóés Vámhivatalnál, a Magyar Fejlesztési Banknál és az info-kommunikációs államtitkárságnál. A kormány tervei között szerepel az is, hogy a bevált Novell HUEDU programon túl további nyílt forráskódú szoftvereket tesznek elérhetõvé a közoktatási intézmények számára. A Novell felmérése szerint a hazai IT-döntéshozók 68 százaléka hangsúlyozta a nyílt forráskódú
Banshee nyílt forráskódú multimédia-lejátszó
megoldások költséghatékonyságát a zárt forráskódúakkal szemben, 45 százalékuk pedig a stabilitást és a megbízhatóságot, míg 27 százalékuk a biztonságot emelte ki. Nyílt forráskódú megoldásokkal fejlesztette infrastruktúráját például a Körös Volán Zrt., az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A Körös Volán desktop és szerver oldalon alkalmazott nyílt forráskódú megoldásaival 90 százalékkal költ kevesebbet a szoftverlicencekre, új munkaállomásait pedig 40 százalékkal olcsóbban tudja megvalósítani. Az OVSZ a licencek területén évente 60 millió forintot takarít meg. A vállalati és közigazgatási szférában a felmérés adatai értelmében már most is 14 százalék használja az OpenOffice.org, vagy a LibreOffice irodai csomagot, és egy éven belül 20, három év múlva pedig további 15 százalék tervezi a bevezetésüket.
21. Öveges József Fizikaverseny A gyõri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban május 29-án dõlt el, kik szerepeltek legjobban a 21. Öveges József Fizikaversenyben. A Magyar Innovációs Szövetség fõvédnökségével szervezett vetélkedõn – támogató volt még a BMGE, a Paksi Atomerõmû, az LSI Informatikai Oktatóközpont, az EGIS és a Soft Flow Hungary – 72 hazai és 9 határon túli középiskolás és általános iskolás vett részt. Közülük elsõ díjat négyen kaptak: Öreg
Botond, a budapesti Szabó Lõrincz általános iskola és gimnázium, Csóka Bence, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium, Kiss-Illés Gergely, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium és Béres András, a budapesti Piarista Gimnázium tanulója. A fiataloknak fizikai összefüggéseket tartalmazó teszt feladatsort és két számításos, majd jelenségelemzõ kísérleti és fizikatörténeti feladatot kellett megoldani.
KRÓNIKA
Európai Innovatív Régiók Hete Június 7-9. között a magyar EU elnökség programja keretében Debrecenben tanácskozott az Európai Innovatív Régiók Hete c. 5 napos rendezvény, 27 országból érkezett 550 résztvevõ az EU klaszter-támogatási programjaiban szereplõ klaszter-társulások együttmûködésének elõmozdításáról. E klaszterek között lévõ regionális kutatási együttmûködések Európa kutatási és innovációs törekvéseinek egyik legfontosabb
tényezõivé válhatnak a jövõben. A tanácskozáson, amelyen olyan személyiségek is részt vettek, mint Alan Larsson volt svéd pénzügyminiszter, Rolf-Dieter Heuer, a CERN igazgatója és az elõzõ spanyol és belga soros elnökség képviselõi, nyilatkozatot fogadtak el Európa versenyképességének és az integrált kutatási és innovációs politika révén történõ javításáról. Maciej Banach, a lengyel Tudományos és Felsõoktatási Miniszté-
Nyílt Nap a ZTE Hungary-nál A ZTE Hungary Kft. egész napos találkozóra, a távol-keleti kultúrával való megismerkedéssel egybekötött munkaerõtoborzóra hívta a magyarországi felsõfokú mûszaki végzõs hallgatókat május 31én az Infoparkban lévõ székházában rendezett Nyílt Nap rendezvényén. A kínai ZTE Corporation a világ egyik legnagyobb távközlési berendezésgyártója, melynek termék-portfóliója lefedi a távközlési szolgáltatók által használt valamennyi technológiai területet. Az óriáscég alkalmazottainak létszáma 2010-ben meghaladta a 80 000 fõt, árbevétele pedig a 10 milliárd amerikai dollárt. Mindezt a toborzó rendezvényen közölték a ZTE illetékesei, akik kiemelték: a ZTE Hungary Kft. tavaly júliusban jött létre, de négy éve már hazánkban tevékenykedik a távközlési piacon. Jelenleg 28 fõvel dolgoznak, de 2011-ben 60 fõvel szeretnék bõvíteni csapatukat, s ebbõl 11 nyitott pozíciót tartanak fenn frissen végzett, diplomás mérnökök/informatikusok számára, akiknek versenyképes fizetést, cafeteria juttatást, valamint technológiai eszközöket is adnak használatra. A ZTE egy tavalyi szerzõdés értelmében 2015-ig listaáron mintegy 200 millió euró értékben szállít a 21. századi elvárásoknak megfelelõ korszerû hálózatot a Telenor Magyarországnak. A szerzõdés a hazai GSM/UMTS/LTE hálózat kiépítésére, bõvítésére és
rium képviselõje bejelentette, hogy a magyart követõ lengyel soros elnökség is elõtérbe állítja az innováció fontosságát, ezzel a szellemi tõke maximális kiaknázását, a munkahelyteremtést, a fiatal kutatók Európában tartását, illetve idevonzását. A tanácskozáson Debreceni Nyilatkozat néven elfogadott állásfoglalás a regionális klaszterek tevékenységérõl az EU Versenyképességi Tanácsának napirendjére kerül, a jövõben pedig 44 újabb támogatási projektet indítanak 20 milliárd euró költségvetéssel.
üzemeltetésére vonatkozik, és több mint 6 000 állomás, többek között az LTE eNode állomások telepítését jelenti Magyarország egész területén. A ZTE új hálózatával nincs szükség jövõbeni infrastruktúra-frissítésre, így a szolgáltató rugalmasan állhat át az LTE-technológiára, ami utat nyit a 4G korszakába.
Technika 2011/6
3
GAZDASÁG
A korhatár alattiak Az idõs generáció foglalkoztatása a társadalmak elöregedésével, a mind több nyugdíjasról való gondoskodással világproblémává kezd nõni, melynek megoldása igen sokrétû feladatot ró az államokra, de az egyénekre is. Az életkor meghosszabbodásával Európában is gyorsabban öregednek a társadalmak, mind kevesebb munkaképes korúnak kell „eltartania” a növekvõ számú nyugdíjast. Igaz, hogy a nyugdíjasok évtizedeken át járulékukkal biztosítják be öregségi ellátásukat, mai nyugdíjukat a mai járulékokból kell fedezni, ami erre általában nem elég. Az Európai Bizottság megoldásként azt írja elõ, hogy az 50 éves és annál idõsebb korosztálynak legalább fele maradjon a munkaerõpiacon, ehhez a tagországok garantálják a megfelelõ jogi hátteret, az emberek élethosszig tartó tanulási lehetõségét, valamint az idõs munkavállalóknak szükséges munkakörülményeket, munkaminõséget. TERMELÉKENYSÉG ÉS NYUGDÍJA szakértõk szerint e nagyon is régi probléma megoldásához találták ki a munka termelékenységének növelését, hiszen ezáltal kevesek nagyobb teljesítménye több nyugállományúról tud gondoskodni. Igen ám, de kérdés, hogy a teljesítmény-növelés eredményei és a nyugdíj-kassza igényei idõben egybeesnek-e. Ezért biztos, ami biztos alapon, úgy határozzák meg a nyugdíjkorhatárt, hogy az embereknek minél több járulékkal biztosítsák be a jövõjüket. A magyarországi 62 éves nyugdíjkorhatár közepesnek mondható, ezzel és a még 2009-
KORHATÁR
4
Technika 2011/6
2010-ben elhatározott fokozatos emelésével könnyen teljesíthetõ az EU-irányelv, hogy minden második 50 éven felüli a munkában maradjon. Ebbõl kiindulva a szakértõk szerint nem látszik szükségesnek, hogy a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjasok munkavállalását adminisztratívan szabályozzák, anyagiakkal a visszatérésüket ösztönözni lehet. KEDVEZMÉNYESEK ÉS ENGEDMÉMagyarországon ma 250 ezren kapnak nyugdíjat nyugdíjkorhatár alatt. Ezek egy részének korkedvezményét, így például a válság miatt a vegyiparban a cégek megvásárolták, a korhatárig terjedõ idõre a nyugdíjuk teljes összegét egyben és elõre kifizették a nyugdíjbiztosítónak. Másik részük az un. korengedményesek, ide tartoznak a nehéz munkát végzõk: bányászok, kohászok, ionizáló sugárzással veszélyeztetettek, pl. röntgenorvosok és asszisztenseik, búvárok, mozdony- és buszvezetõk, mentõsofõrök, stb. Ezek abszolút többsége szakmájából kifáradt ember, egykori hivatásukon kívül máshoz nemigen értõ és egészségi állapotuk stressz és fáradság nélküli életet igényel. Korengedményük egyébként 10 év után 2 év, majd 5 évente 1-1 esztendõvel nõ. NYESEK
MAGÁTÓL IS MEGODÓDIK? A korengedményesek többségét azonban a fegyveres testületek volt tagjai képezik, sokan a rendõrség és a határõrség nemrégi fúziója miatt kerültek ilyen ellátásba. Ezért is csak a BM területérõl 50 ezer személy szerzett ilyen jogot, ezeknek viszont csak a fele 50 éven aluli. Ezzel együtt a korhatár alattiak száma néhány éve csökken: A mai 250 ezerrel szemben két éve még 300 ezren voltak, s ugyanúgy, a
korábbi szigorítások miatt az utóbbi két évben 422 ezerrõl 332 ezerre csökkent a rokkant nyugdíjasok száma is. Ennek alapján állítják a szakértõk, hogy az un. fiatal nyugdíjas probléma megoldódni látszik magától is...ha jobb keresettel vonzást tudnak gyakorolni az idõs munkaképességûekre. AZ EGÉSZSÉG MEGÓVÁSA Persze a nyugdíj-kassza általában szûken mért, de errõl nem a nyugdíjasok tehetnek. Ez abból is fakad, hogy a 4,3 millió járulékfizetõ 42 százaléka csak minimálbér után fizet járulékot, vagyis nagyjából 2,5 millió elégséges járulékfizetõnek kell godoskodnia 3 millió nyugdíjasról. Ezért is Magyarországon az egyik legmagasabb a járulékszint .A másik: a magas nyugdíjas létszámnak az is magyarázata, hogy az ötveneshatvanas években a mainál fiatalabb életkorban, 15-16 évesen állt munkába sok fiatal (lám a kötelezõ oktatás korhatárának leszállítása milyen problémákat vetít elõre!). Végül az egész problémakör egészségügyi vonatkozására is fel kell hívni a figyelmet. A magyar népegészség mai állapota az idõskorúakkal szembeni elvárásokat nem nagyon támasztja alá. Például egy 364 mentõsofõrrel készített felmérés azt mutatta, hogy 65 százalékuk az utóbbi két évben 3 alkalommal fordult orvoshoz igen súlyos panasszal. Még a korengedményes szakmákban is igen hosszú nálunk a szolgálati idõ, ami más szakmákban általában átlagban 38 év – ami nagyban befolyásolja a nyugállományba vonulók egészségi állapotát. Ezért is javasolják, a mainál hosszabb önkéntes munkavállaláshoz olyan nemzeti stratégiát kell kialakítani Magyarországon is, amely a dolgozók jó egészségi állapotának megõrzéséhez kierõszakolja a megfelelõ munkafeltételeket, az egészség-karbantartást és fejlesztést, amelyben maguk a munkavállalók is érdekeltté, résztvevõkké válnak. Komornik Ferenc
INNOVÁCIÓ
BME: kutatóegyetem – útközben A 2010 elején kutatóegyetemi minõsítést és a vele járó anyagi forrásokat elnyert Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen június 21-én számoltak be a kutatóegyetemi pályán eddig megtett útról. Az Útközben címet viselõ rendezvényen Péceli Gábor rektor emlékeztetett a tavaly novemberi elhatározásra, hogy az egyetem jövõjének egyik biztosítéka lesz a kutatás fejlesztése, aminek akkor öt stratégiai területét jelölték meg. Mára kialakult a több, mint 3 milliárd forint költségvetésû kutatási projekt szervezete és széleskörû egyetemi aktivitással megindították az egyes témaköröket, sõt ezekben már eredmények is születtek. Ez annak is köszönhetõ volt, hogy a kiemelt kutatási területeken szorosabbá vált a karok, tanszéki kutatómûhelyek együttmûködése. Munkához láttak azok az un. horizontális munkacsoportok is, amelyek a K+F+I legjobb gondolatait gyûjtik és terjesztik az egyetemen. A Mûegyetem Technológiai és Tudástranszfer Iroda pedig pályázaton elnyert támogatással segíti elõ a kutatási eredmények piacra vitelét. AZ ÖT STRATÉGIA A konferencia plenáris ülését követõen – amelyen e munka jelentõségérõl felszólalt Pálinkás József MTA elnök és Dux László helyettes államtitkár is – az egyes kutatási stratégiákról is beszámoltak. Például a Fenntartható energetika témájában 140 kutató dolgozik folyamatosan, vizsgálódnak a villamosenergia-rendszer irányításáról, az épületenergetika ésszerûsítésérõl, a megújuló energia urbanisztikai hatásáról, a fenntartható atomenergetikáról, a hõsugárzást védõ fóliákról. A jármûtechnika, közlekedés és logisztika igen összetett, de egymással összefüggõ vonatkozásait 15 témában, 6 kar, 15 tanszéke dolgozza
fel, 120 tanár, doktorandusz és hallgató részvételével. Õk a belsõégésû motorok hatásfok javításától kezdve a közúti közlekedési hálózatok intelligens irányításáig teljesen új megoldásokon törik a fejüket. Hat kar mûködik együtt a biotechnológia, egészség- és környezetvédelem majd 60 témájában, aminek köszönhetõen már részeredményeket is felmutathattak olyan területeken, mint például a mérnöki módszerek alkalmazása az egészségvédelemben és az életvitel támogatásában, a szén-dioxid emissziót csökkentõ épületgépészeti megoldások. Természetesen itt is nagyarányú beruházások történtek a szükséges új mûszerek, berendezések biztosításához – egyetemi színten eddig 500 millió forintot, az össz-költség 60 százalékát költötték el a kutatóegyetemi projekt infrastruktúrájára – de nemcsak ez a csoport számolhatott be arról, hogy a megindult kutatások sok fiatal oktató kollégát az egyetemen marasztaltak. FIATALOK AKTIVÍTÁSA Ilyen fiatal szakembereknek köszönhetõ, hogy az idõarányosan elvártnál magasabb szintre sikerült eljutni a nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány kiemelt kutatási területén: 30-35 éves témavezetõk köré csoportosulnak 25-30 éves kutatók. Létrehoznak például egy nanotechnológiai laborparkot, hogy az élenjáró kutatók kölcsönösen használják egymás eszközeit, miközben máris formálódnak a spin-off vállalkozásokba is kivihetõ ötleteik. Az intelligens környezetek és etechnológiák csoport résztvevõi 23 szoftver és egy robottípus kifejlesztését is vállalták, az utóbbi még az idén bemutatkozik a nemzetközi Eurobot versenyen a Kaszpi tengernél. A szûk egy év alatt komoly sikert könyvelhetett el két fiatal kutatójuk, akik ebben a projektben dol-
gozva támogatást nyertek el az European Research Council Starting Grants pályázatának keretében, egy fiatal kutatót az MTA Lendület programja, egy másikat pedig Bill Gates alapítványa ítélt támogatásra méltónak. Ezzel a szakterület már külsõ forrásokat is bevonhatott a kutatómunkába. Ezenkívül elhatározták, hogy a jövõben elektronikus adminisztrálással tehermentesítik a kutatókat. ÖSSZEFOGÁS, SZIMBIÓZIS A jövõre nézve persze számos elképzelés is lábra kap a munka során. Például egyes területeken a többi kutatóegyetemmel való összefogására is szükség lenne, éppenséggel ezek az intézmények közösen vásárolhatnának adatbázis-hozzáféréseket. Bejelentették, hogy a BME új campusába költözõ, az egyes tudományos területeket szimbiózisba szervezõ Természettudományi Központ – az akadémiai Kémiai Kutatóközpont, a Mûszaki Fizikai Kutató Intézet, az Enzimológiai és a Pszichológiai intézet egyesítésével – a jövõben a mûegyetemi kutatásokhoz is segítséget adhat. K.F. Technika 2011/6
5
INNOVÁCIÓ
BME: együtt a vállalatokkal A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 2010-ben indított kutatóegyetemi programjában nagy súlyt helyez az iparvállalatokkal való együttmûködésre. Ennek indítékairól és formáiról nyilatkozott lapunknak Dr. Vajta László egyetemi docens, a Mûegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, az egyetem innovációs rektorhelyettese. – A Mûegyetem az ország legnagyobb, és kiemelkedõ színvonalú mûszaki képzõ intézménye, amely ugyanakkor kiváló kutatási tevékenységet is végez. Ez utóbbi elismerését jelentette a kutatóegyetemi cím elnyerése is, melyet egyetemünk egyedül kapott meg a hazai mûszaki felsõoktatási intézmények közül – mondta bevezetõben a dékán. – A Mûegyetemnek, mint sok hallgatót képzõ, nagy hagyományú elit intézménynek, igen nagy a felelõssége az ország gazdasági fejlõdéséért, a termelõ szféra fejlesztéséért. A gazdaság fejlesztéséhez okvetlenül szükséges a megfelelõ befektetõi környezet, a jó infrastruktúra, a vonzó adórendszer, a képzett munkaerõ és még sok minden más is. Viszont keveset foglalkozunk a magasan kvalifikált humán erõforrás jelentõségével. Miért lényeges ez a részlet? Az országnak fontos, hogy Magyarországon termelõ beruházások valósuljanak meg. Óvatosságra int azonban az a tény, hogy ezeket az üzemeket könnyen „vonatra is pakolhatják”, ha máshol a tevékenységhez kedvezõbbekké válnak a körülmények. A magasan kvalifikált szakemberek nehezebben pótolhatók, így ezek a fejlesztési tevékenysé-
6
Technika 2011/6
gük révén magas szellemi hozzáadott értéket termelõ üzemek erõsebben kötõdnek Magyarországhoz. A cégeket tehát a kutatás-fejlesztési tevékenységen keresztül lehet tartósan Magyarországon tartani. ÚJ KAPCSOLATRENDSZER A Mûegyetem 2011 júniusában, az Útközben – a BME kutatóegyetemi pályán konferencia keretében ismertette azokat az új programokat, melyek az egyetem és a vállalati szektor – mind a multinacionális cégek, mind a kis- és középvállalkozások vonatkozásában – hatékonyabb együttmûködését célozzák. Az egymásra épülõ és szinergikus egységet alkotó programok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kisebb cégek innovációs potenciálja növekedjen, így a nagy multinacionális vállalatok beszállítóivá válhatnak, hozzájárulva ahhoz, hogy az elõbb említett nagyok tartósan itt maradjanak. Az Új Széchenyi Terv egyébként ehhez is ösztönzést ad a kkv-knak. A nemzetközi versenyben a tartós pozíciókat a humán erõforrás magas színvonala biztosítja. A magas szintû képzés, összekapcsolva a vállalati igényeket is szolgáló kutatás-fejlesztéssel, kvalifikált munkahelyek tízezreinek megteremtésére ad lehetõséget. Az egymásra épülõ programok elemei az alábbiak: DEMOLA
PROGRAM ,
HALLGATÓI
PROJEKTEK
AVAGY CSO -
PORTMUNKÁBAN
– Egyetemünkön gyakran számon kérik – és általában a felsõoktatáson is –, hogy az elméleti képzés mellett a gyakorlati képzésre, a csoportmunkában való részvétel elsajátítására, a munkahelyi környezetbe való beilleszkedés képességének kialakítására már keve-
sebb figyelem jut. Ezek olyan hiányosságok, amelyek megnehezítik és költségessé teszik végzett hallgatóink munkakezdését. Ezeken a problémákon segítve az egyetem a vállalatokkal együttmûködve, skandináv mintákat követve, újszerû hallgatói munkakörnyezetet kíván teremteni az egyetemen. A folyamat kezdetén a partner vállalkozások olyan projektkoncepciókat fogalmaznak meg, melyek az üzleti tevékenységükhöz tartozó termékekhez, technológiákhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, valamint – s ezt fontos hangsúlyozni – a nem triviális megvalósításukhoz többféle szakmai kompetenciára van szükség. Az ipari partnerek heti rendszerességgel projektkövetést végeznek, szakmai tanácsokkal látják el a hallgatókat, akiknek így nõ a gyakorlati tudása, csapatmunkára való képessége, s kreditpontokban is kifejezõdik munkájuk értéke. E munkaforma létrehozására az egyetem már létrehozott egy önálló laboratóriumot egy régi ipari csarnokának korszerûsítésével, amelyben 6-8 hallgatói csoport tud egymás mellett dolgozni. Ez a laboratórium alkalmas a Mûegyetem teljes szakmai spektrumát felölelõ kutatásokra, felszereltségét TÁMOPpályázattal elnyert 100 millió forintos támogatásból biztosíthattuk. A hallgatói képzésnek eme új formájával kívánjuk segíteni végzettjeinket és az õket fogadó munkahelyeket, hogy hallgatóinknak gyorsabbá váljon a beilleszkedés a mérnöki munka mai világába. Miért hasznos a vállalkozások számára ez a kezdeményezés? Az ipari partner a projekt eredményének hasznosítására 60-80 napos opciós határidõt kap. Az opciós határidõt követõen a hasznosítás joga az egyetemet és a hallgatót illeti meg.
INNOVÁCIÓ
IPARI CAMPUS-PROGRAM Második programunk a multinacionális cégekkel való szorosabb kapcsolat kialakítására törekszik, amit mi ipari campus-programnak is nevezünk. Olyan egyetemi szervezeti egységként létrejövõ kutató-laborok alapításáról van szó, amelyek irányításában az egyetem és az adott iparvállalat azonos jogokkal vesz részt, de a mûködési költségeket a vállalatok fedezik. Ilyen programok már korábban is voltak a Mûegyetemen, elég csak az Ericsson vagy a Bosch itt mûködõ laboratóriumaira gondolni. Ezek azonban hagyományos tanszéki, kari szervezetben, projekt-alapú finanszírozással és nem éves költségvetéssel mûködnek. Az Ipari Campus-program reményeink szerint közelebb hozza a felsõoktatást az itt mûködõ multinacionális nagyvállalatokhoz, lehetõvé teszi a partner cégek igényeinek megfelelõ oktatási stratégia kialakítását. A program iránt már az elsõ hírre érdeklõdését nyilvánította ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
konstrukció alkalmazásának elterjedését, valamint a kis- és középvállalkozások innovációs törekvéseinek eredményességét nagymértékben segítené, ha a vállalkozások az Új Széchenyi Terv keretében támogatott projektjeikben az itt javasolt konstrukcióban az egyetemtõl igénybevett szolgáltatást a projekt forrásai között számolhatnák el. A Mûegyetem három új programja, mely új típusú, a kölcsönös elõnyökön alapuló partnerség lehetõségét kínálják, jelentõsen hozzájárulhat a következõ években a magyar gazdaság megerõsödéséhez, a hazai cégek versenyképességéhez, a hasznosítás – orientált kutatás-fejlesztési tevékenység kultúrájának kialakításához. Az egyetem, mint költségvetési intézmény, „ajándékokat” egyik konstrukcióban sem adhat, de a kockázatvállalás mértékének megfelelõ szinten tartása mellett, egyfajta halasztott fizetéses rizikóvállalással végül is
az állami források hasznosulását elõbbre vitte. Reméljük, hogy ezen programelemek mûködtetésével nagyon jelentõs lökést adhatunk a kis- és középvállalkozások fejlõdésének, amelyek ezáltal az itt mûködõ nagyvállalatok biztosabb beszállítóivá válhatnak A kutatóegyetemi konferencia keretében és az MTA elnökének jelenlétében ismertetett programok részleteirõl folyamatosan egyeztetünk az innovációért felelõs kormányzati szakemberekkel, vállalkozási szövetségek, vállalkozások képviselõivel. Wellek Margit További információ: Mûegyetem Technológia és Tudástranszfer Iroda 1117 Budapest, Magyar tudósok körút 2. BME Q épület mfsz. 7.
[email protected] www.tti.bme.hu
NYITOTTSÁG A KKV-SZEKTOR FELÉ A harmadik program a forráshiánnyal küzdõ kis- és középvállalkozások innovációs képességének javítását célozza. A konstrukció lényege, hogy az Egyetem a partner vállalkozás által igényelt kutatás-fejlesztési szolgáltatást teljesen, vagy részben saját költségére és kockázatára nyújtja, annak fejében, hogy a vállalkozással kötött megállapodás szerint késõbb részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetésébõl származó többletjövedelembõl. Kutatások is igazolják, hogy a legtöbb innovációs projekt a kis- és középvállalkozások körében pályázati támogatással valósul meg. A pályázati támogatás igénybevételéhez is szükség van azonban saját erõre, így a pályázati támogatás bevonásának lehetõsége is behatárolt. Ezért a Technika 2011/6
7
INNOVÁCIÓ
BME: K+F a gyõri AUDI Hungaria Motor Kft.-vel Az AUDI 180 lehetséges helyszín közül választotta ki 1992-ben Gyõrt az új motorgyára számára, ahol máig a konszern majdnem egész motor-választékát gyártja, 1998-tól pedig az Audi TT Coupé, késõbb a TT Roadster sportautók összeszerelését is itt végzik magyar munkaerõvel. Az alapításkor talán nem is sejtették, hogy a felsõfokú és kutató szakembereik biztosításához milyen nagy segítséget tud nyújtani a Budapesti Mûszaki Egyetem, és fordítva, hogy a gyõri üzem az egyetem gépészmérnöki képzését mennyire elõsegítheti. A majd tíz éves együttmûködésrõl Dr. Penninger Antal professzort, a BME-AUDI Hungaria Kooperációs Kutatóközpontjának igazgatóját kérdeztük. AZ AUDI ELNÖKÉNEK AJÁNDÉKA – A BME és az AUDI Hungaria Motor Kft (AHM) együttmûködése 2002-tõl folyamatosan fejlõdik. - kezdte beszámolóját Penninger Antal. – Akkortól tapasztalhattuk jólesõen Dr. Martin Winterkorn úr, az AUDI igazgató tanácsa elnökének figyelmét egyetemünk iránt és lelkes kezdeményezõ készségét a kooperációra. Már 2003 márciusában írásban is rögzíthettük az elsõ megállapo-
dást a munkaerõ toborzás, továbbképzés és kutatás-fejlesztés terén, az AUDI oktatói és hallgatói ösztöndíjat alapított és vállalta egy kutató laboratóriumunk felszerelését. Eközben Winterkorn elõadásokat is kezdett tartani nálunk az AUDI-nál folyó fejlesztésekrõl. Például egyik legutóbbi, a gépjármûgyártás elektronikai vonatkozásairól tartott elõadásában hallhattuk, hogy milyen összetett dolog egy gépjármû fejlesztése, mivel a
Winterkom úr egyik, szûkebb körben megtartott elõadása
8
Technika 2011/6
gépészeti fejlesztés legalább öt évig tart, ez alatt viszont az elektronika több mint két új generációt produkál. Az összehangolás tehát nagyon nehéz. Winterkorn úr az együttmûködés kialakításáért, elõadói munkásságáért 2003-tól a BME tiszteletbeli professzora is lett. Ilyen minõségében az természetesnek mondható volt, hogy több millió forint értékû, a gyártásból kivont motorfékpadot ajándékozott az egyetemnek a hallgatók képzéséhez, amely ünnepélyes átadásán 2004 nyarán maga is részt vett. Máig is, most már mint a Volkswagen Konszern elnöke nagy örömmel jön Budapestre és a BME nagy elõadója az elõadásain mindig zsúfolásig megtelik hallgatókkal, oktatókkal. No, de térjünk vissza a korábbi évekhez. A BME-AUDI HUNGARIA KOOPERÁCIÓS KUTATÓKÖZPONT (röviden: BME-AUDI Hungaria K3) – Még 2005-ben az elnök úr munkatársai felkerestek, mint a gépészmérnöki kar akkori dékánját azzal, hogyan lehetne német mintára egy AUDI-BME közös intézetet létrehozni a kutatás-fej-
INNOVÁCIÓ
lesztés területén, az oktatók, a hallgatók, a PhD-sek bevonásával. Miután volt alkalmam meglátogatni az AUDI Ingoldstadt-i üzemét, én is láttam, hogy ott kialakítottak egy területet, ahol az egyetemisták és doktoranduszok az AUDI szakembereinek segítségével végeznek fejlesztést, kutatást. Ehhez hasonlót már egyetemünk is elképzelt, ám a gyõri üzem nagy távolsága miatt másfajta megoldást kellett találnunk. Elõször egy virtuális intézetet alapított az AHM és a BME, amelyben munkakapcsolat és információcsere fejlõdött ki. Végül is az egyetemi szervezeti felépítés változása egy olyan megoldást eredményezett két évvel ezelõtt, amely a korábbi intézet jogutódjaként létrehozta a BME-AHM Kooperációs Kutatóközpontot, amelynek feladatai között a kutatómunka összehangolása, kutatás-fejlesztési szolgáltatások nyújtása az AUDI Hungária Motor Kft. részére, továbbá az AUDI és más hazai és német egyetemi, szakmailag illetékes szervezeti egységekkel a tervszerû kapcsolatok építése, fejlesztése, a hallgatóknak a szakterület legújabb eredményeirõl szemináriumok, német hallgatókkal közös szakmai konferenciák szervezése, végül a hallgatók tudományos elõadásainak publikálása szerepel. Ez a kutatóközpont részt vehet hazai és nemzetközi pályázatokon is és a szabad kutatói kapacitását szolgáltatásként, költségtérítéssel kiajánlhatja. Ma már ebben a kutatóközpontban a középiskolások megnyeréséért létrehoztunk egy egységet, amelyben foglalkoznak velük, ellátják õket információs anyagokkal az AUDI-ról. A kutatóközponban folyó tevékenységben folyó munka tapasztalatait felhasználja az AUDI, és létrehozott egy honlapot is, amely orientálja a diákokat, hogy megismerve az AUDI jelenét és jövõbeli terveit megalapozottan dönthessenek a BME gépészmérnöki kara mellett.
TANULÁS, ELÕADÁSOK KARLSRUHEBAN – Egyébként is, az AUDI Hungaria Motor Kft. az egyik legotthonosabb vállalatunk, amellyel már több együttmûködési megállapodásunk van. Az AHM munkatársai rendszeresen elõadásokat tartanak, amelyeken alkalmanként 80-100 hallgató is részt vesz, miközben hallgatóink egy része német nyelvû képzésben részesülhet a BME-n és egy szemeszteren a karlsruhei egyetemen. Ebben az együttmûködésben a BME professzorok és a német professzorok egyaránt A konténer fékpad ünnepélyes üzembe részt vesznek. 2009-tõl az helyezése AUDI Hungaria az egyetemnek jelentõs összegû kutatási megrendelést ad hosszú- mûködés szélesedésével tulajdontávra is és hallgatóinkat rendszere- képpen kialakult és megerõsödött sen fogadják, hogy megismertes- az AHM és a BME egymásra utaltsék velük a gyakorlati mérnöki sága is. Például az AUDI számos problémák megoldásait. Hallgató- új, a gyártással összefüggõ prograink rendszeresen vendégeskedhet- mot indított, amibe bevonja hallnek a gyõri gyárban, ahol az aktu- gatóinkat is szakdolgozatok, diploális technológiákat tanulmányoz- mamunkák révén. zák. 2009-ben már 40 BME-s gyakornok töltötte átlagosan féléves A MÉRNÖK-UTÁNPÓTLÁSÉRT szakmai gyakorlatát a gyárban, – Az AUDI Hungaria-val folytaamibõl több mint 20 diplomamun- tott együttmûködésünk jövõjét bebiztosítja a gyár bõvítésének ka született. megkezdése, amelynek eredméHALLGATÓK AUDI-PROGRAMBAN nyeként 1 800 közvetlen munka– A Kooperációs Kutatóközpont hely, közöttük igen sok mérnöki ügyeit a BME-AUDI Hungaria állás jön létre, de a 17 ezer geneK3 Képviselõi Tanács intézi, rált beszállítóik között is számos amelynek munkájában a kezdetben mérnökre lesz szükség. Ez, együtt a gépészeti terület, ma már az a jármûipar kecskeméti, szentgottegyetem több karának nemzetkö- hárdi fejlesztésével nagyon megzileg elismert szakemberei vesznek növeli a gyõri, a miskolci és a részt, itt számolunk be az elért kecskeméti mérnökképzés jeleneredményekrõl, kidolgozunk és tõségével együtt a BME szakemmegvitatjuk a projekt-javaslatokat. berképzési felelõsségét is, amihez A munkába természetesen több igen fontosnak érezzük az AUDI tanszéket is bevonunk, a Hungária Motor Kft.-vel való Képviselõi Tanács dönt az egyes együttmûködésünk eredményeit tanszékek, egyetemi kutatócsopor- és a megszerzett tapasztalatokat. tok felvételérõl a Kooperációs Kutatóközpontba. Ma már az együttW.M. Technika 2011/6
9
INNOVÁCIÓ
Energiahatékonyság és racionalizált energiaköltségek
SB-Controls Kft. Lapunk az idei Magyarregula kiállítás alkalmából is meghirdette a Technika Mûszaki Szemle Innovációs Érem pályázatát a kiállításon résztvevõ cégek számára. A díjat az SBControls Kft. Energiahatékonyság és racionalizált energiaköltségek címû pályázatáért vehette át. Alább a díjazott pályázatot közöljük. Napjaink egyik központi kérdésévé vált a költséghatékonyság és a racionális energiafelhasználás. Azonban egy eredményes energiamenedzsment megalkotásához széles körbõl származó, nagy mennyiségû információhalmaz szükséges. Ezt felismerve fejlesztette ki a Saia-Burgess Controls a S-Energy termék családot. Cégünk az elmúlt évtizedek során megfelelõ ismeretekre tett szert az elektronikus fogyasztásmérõk, az érintõ képernyõs megjelenítõk és a web technológia területén. Ezen három terület kombinációja alakította ki az új termékcsaládot, amely egy web-technológiával bõvített energiamenedzsmentre ad lehetõséget. Az energiamenedzsment is, mint minden vállalatirányítási rendszer több egymásra épülõ szintbõl áll. Az alábbi ábra mutatja az S-Energy termékcsalád tagjainak elhelyezkedését a különbözõ vállalati szinteken.
10
Technika 2011/6
A legalsó szinten a mindennapi tevékenységekhez szorosan hozzátartozó gépek, berendezések találhatók, amelyek nagy része villamos fogyasztó. Ezekrõl az eszközökrõl legjobb esetben is havonta érkezik fogyasztási adat, amely összesített fogyasztást tartalmaz. Vagyis az egyedi fogyasztások nyomon követésére és az azokra alapozott fajlagos számításokra nem, vagy bonyolult módszerekkel van lehetõség. Ennek megoldására születtek a LCD kijelzõs elektronikus fogyasztásmérõk S-Bus, illetve MBus kommunikációra képes verziói. Ezek a fogyasztásmérõk nemcsak a rész és összegzett villamos fogyasztás kijelzésére alkalmasak, hanem a pillanatnyi feszültség, áram és teljesítmény jelzésére is, akár fázisonként. A következõ már beavatkozásra is alkalmas szinten található a család elsõ tagja, az S-Energy-Manager. Ez a rendszer egy intelligens energiamérés-adatgyûjtõ, amely elõre konfigurálva egy „látszólag egyszerû” LCD TFT kijelzõbe integrálva képes egy teljes energia menedzsment feladatot ellátni. A készülék, egyéb PC vagy PLC segítsége nélkül képes kiolvasni a több mint 250 fogyasztásmérõ adatait soros kommunikációs vo-
nalon. Az adatokat saját flash memóriájába gyûjtve képes a beépített webszervere segítségével közvetlenül az internetre publikálni. A fogyasztást, költségeket diagramokba szervezve mutatja meg az elõre konfigurált program napi, heti, havi és éves eloszlásban. A gyûjtött adatok a további 1GB kapacitású, cserélhetõ SD kártyára kerülnek csv formátumban, így könnyen, gyorsan feldolgozhatóak egyszerû módszerekkel is. A beépített programozható vezérlõ képes a szükséges lekapcsolásokat vagy engedélyezéseket mûködtetni. Ahogy a képek mutatják, mérõink pillanatnyi adatait is nyomon követhetjük akár a panelen, akár az internetes elérés segítségével. A mérõket több csoportba is rendezhetjük, elõsegítve a pontos energia
INNOVÁCIÓ
felvételek vizsgálatát. Többszintû jelszavas védelem biztosítja a megfelelõ információhalmaz elérhetõségét a különbözõ felhasználói szinteken. A legfelsõ szinten már globális szintû energiaracionalizálásra van lehetõség, méghozzá az S-Energy-Manager továbbfejlesztett változatával, az S-EnergyLogger-rel. Ez a fejlesztés a Saia-
Burgess Controls már kapható nagyobb kapacitású érintõképernyõs kezelõjére alapozva készül, amelyben már beépített Windows XP képes mûködni. Ez a háttér lehetõséget fog biztosítani a nagyobb kapacitású adatgyûjtések kiszolgálására, mert közvetlen SQL csatolással is fog rendelkezni. Ennek köszönhetõen – ahogy az alábbi ábra is mutatja – már bárki számára átlátható és értelmezhetõ grafikonokat, kimutatásokat, riportokat készíthetünk. A két tábla egy svájci családi ház fogyasztási diagramjait mutatja. Az elsõn az aznapi fogyasztási görbét láthatjuk, illetve ugyanannak az idõszaki fogyasztásnak a pénzben kifejezett értékét. A második képen a fûtési adatokat látjuk napi és heti eloszlásban. Ahogy a kép szélén látható felsorolásból kitûnik, lehetõség nyílik napi, heti, havi, illetve egy-egy tevékenységre lebontott fogyasztási adatok elemzésére is. Ezeknek az eszközöknek a segítségével és személyes figyelemmel nagymértékû energia megtakarításra nyílik lehetõség. Gondoljunk az akár 10 másodpercenként begyûjtött és letárolt adatokra, amelyek grafikusan megjeleníthetõk. Így elõsegítve az eddig problémát okozó fajlagos számításokat (önköltség, egyedi fogyasztások berendezésenként), a gépálla-
pot felméréseket korrelációs mûveletekkel, valamint a felesleges fogyasztások kiszûrését. A bemutatott felügyeleti rendszer drasztikusabb beavatkozás nélkül teszi lehetõvé az ésszerûbb, költségkímélõbb energiafelhasználást. S-Energy termékcsalád, mint újszerû technológia: • Önálló adatgyûjtés, tárolás, megjelenítés, publikálás PC vagy PLC nélkül. • Adattárolás SD kártyán csv formátumban. • Grafikus adatmegjelenítés (diagram, trend). • Érintõképernyõs megjelenítõ a könnyû kezeléshez. • Beépített WEB és FTP server az egyszerû táv kiolvasáshoz (csak hagyományos Internet böngészõre van szükség pl.: Mozilla Firefox, Google Crome, Internet Explorer...). • Adatbázis kapcsolat MySQL serverhez. • Bekötés után azonnal mûködik, gyûjt és regisztrál („Ready to use out of the box”). • Többszintû biztonsági belépés. • Felhasználói igényekhez igazítható elõre konfigurált weblapok. • Elõre konfigurált többnyelvû menürendszer (magyar nyelvû is, s további nyelvekkel bõvíthetõ). SB-Controls Kft.
Technika 2011/6
11
FELSÕOKTATÁS
Kecskeméti Fõiskola:
Felsõfokú szakképzés a Mercedesnek A Kecskeméten létesülõ Mercedes-gyár 2 500 fõs munkatársi gárdáját, benne 400-500 mérnököt elsõsorban Kecskemétrõl és a közvetlen régióból kívánja toborozni, s különösen a felsõfokú szakemberei biztosításához nagyban számít a Kecskeméti Fõiskola neveltjeire. Mint kifejezték, ezt a fõiskolát tartják a Mercedes magyarországi felsõoktatási stratégiai partnerének. Dr. Palkovics László egyetemi tanárt, a fõiskola stratégiai rektorhelyettesét az intézmény és a német gyár kapcsolatáról kérdeztük. – Ön a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. budapesti K+F Központjának vezetõjeként ismert. Miért vállalta ezt a fõiskolai tisztséget? – Ez a munka szorosan kapcsolódik a Knorr-Bremse területéhez is, de most a Mercedes-beruházás támaszt igen nagy igényt mûszaki szakember bázisra. Ráadásul azt szereti, ha munkatársai abban a városban jártak középiskolába, fõiskolára, ahol a cég mûködik, mert így jobban kötõdnek a munkahelyükhöz. Tehát a Kecskeméti Fõiskola ebbõl a szempontból is adott volt és a feladat is, hogy az intézményben meg kell erõsíteni a gépjármû-technika képzését. A Mercedes gyár olyan mérnököket igényel, akik a jármûgyártás technológiáját üzemeltetni tudják, tehát az autókhoz értõ gépészmérnököket vár. A gépészeti igény kielégítése nem is olyan nehéz, hi-
12
Technika 2011/6
A stratégiai együttmûködési megállapodás aláírása 2010 november 11-én. Balról Frank Klein, a kecskeméti Mercedes-gyár igazgatója, mellette dr. Danyi József, a Kecskeméti Fõiskola rektora. Mellettük kézjegyével látta el a megállapodást Pálinkás József MTA elnöke és Zombor Gábor, Kecskemét város polgármestere
szen a Kecskeméti Fõiskolán van Gépipari és Automatizálási Mûszaki Kar, de mi már egy éve elkezdtük a felkészülést a Mercedes sajátos igényeinek a teljesítésére is. – Mibõl áll ez a felkészülésük? – Lényegében egy új képzés bevezetésérõl van szó, amelynek meg kell teremteni az infrastruktúráját és a tartalmát is ki kell dolgozni. Ami az elsõt illeti, a Fõiskola felépít egy 2000 m2-es jármûipari intézetet, amely általában is az autóipari képzés meghatározó centruma lesz. A három emelettel és alagsorral is rendelkezõ épület minden szükséges technikai berendezésének biztosításához a Fõiskola megnyert egy TIOP-pályázatot, amelyet az EU és az Európai Regionális Fejlesztési Alap is támogat, ezzel 1,4 milliárd Ft-ot nyertünk el, amelybõl ezt a vadonatúj jármûtanszéket felszerelhetjük. Ott lesz dinamikus motorfékpadtól kezdve a teljes jármû hajtására és fékezésére való próbapadon át a gépkocsi alrendszerek vizsgáló és mérõ berende-
zéséig, környezetállósági laboratóriumig minden fejlett eszköz. A mérnökképzéshez szükséges berendezésekre a Fõiskola jelenleg írja ki a közbeszerezéseket és még a nyáron sor kerül az épület alapkõletételére. – Viszont az új szakirány kialakítása már csakis Önökön múlik. – A Fõiskola jármûmérnöki alapszakot indít a gépipari, automatizálási karon 2012. szeptember 1-vel. A új tantárgyak meghatározva, a szakirány akkreditációját megkértük. A tananyag kidolgozásához, persze igénybe vettük a Mûegyetem segítségét is. Az új oktatás beindításához már eddig is igyekeztük növelni az oktatói létszámot, amit természetesen nehezítenek a mostani pénzügyi elvonások, azonban ez a terület mindenképpen prioritást élvez. Valószínûleg szükség lesz egyfajta struktúraváltásra is a Fõiskolán az oktatói kar biztosításához. Ráadásul az új szakemberigényt nemcsak a Mercedesgyár támasztja velünk szemben, a
FELSÕOKTATÁS
gyár ugyanis a beszállítóitól is elvárja, hogy a fõiskolán oktatott szakembereket foglalkoztassanak. Ezek a beszállítók egyébként 56000 fõvel növelhetik a létszámukat, amelybõl a német gyárhoz hasonló mértékben lesz szükségük mérnökökre. És nemcsak gépészekre, hanem villamosmérnökökre, mechatronikához, anyagtudományhoz, minõségbiztosításhoz, stb. értõ szakemberekre. – Mondana részleteket a bevezetendõ új tantárgyakról? – A 2012-tõl induló jármûmérnöki alapszak ebben a pillanatban a jármûtervezési szakirányt tartalmazza, azonban a továbbiakban indításra kerülnek további szakirányok is, úgy mint gyártási logisztika, mechatronika. Néhány fontosabb tantárgyról. Természettudományi alapismeretekbõl analízis, fizika, kémia, mechanika, általános géptan, hõtan, mechanika és áramlástan. Gazdasági és humán tantárgyak: munkavédelem, biztonságtechnika, közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, jogi és államigazgatási ismeretek. A szakmai törzsanyaghoz anyagismeret, programozás, mûszaki ábrázolás, jármû- és hajtáselemek, CAD-technikák, elektrotechnika, irányítástechnika, jármûvek és mobil gépek, jármû szerkezeti anyagok és technológiák, jármûvek hõ- és áramlástani gépei, jármûvekben alkalmazott mûanyagok és végül jármûgyártás és javítás tartozik. Ezen kívül számos differenciált szakmai ismeret oktatására is sor kerül. – Miként segíti a Mercedes ezt az oktatómunkát? – Természetesen segíti. Errõl 2010 novemberében írtunk alá együttmûködési megállapodást, amelynek teljesítését kéthavonta értékeljük. Ezeken az un. projektmeetingeken megbeszéljük, hogy hol, mit kell tenni, kinek milyen segítség kell az elõrehaladáshoz. Idézve a megállapodásból „az együttmûködés célja, hogy a
Kecskeméti Fõiskola a gépkocsigyártás területén a magyarországi felsõfokú szakképzés meghatározó központjává váljon, a végzõs hallgatóink kiváló képzettségû szakemberekként a gépkocsi-gyártás területén biztosítsák a fenntartható munkaerõ-utánpótlást.” A gyár most intézi, hogy azt a tudást, ami ehhez kell, a német egyetemek is átadják a fõiskolának. A gyár segíti kialakítani a duális képzést, amely gyakorlatorientált és az új jármû intézetünkre alapozott. A duális képzésben résztvevõ hallgatók többet tanulnak, ezért az alapképzés három éves. A Mercedes még az érettségi elõtt kiválasztja a fiatalokat és amennyiben ezeket fel is veszik a fõiskolára, máris munkaszerzõdést köt velük, tehát a hallgatók három évre már a Mercedes munkatársává válnak. Tanulmányi idejük alatt a fele idõt a fõiskolán, a másik felét a gyárban töltik, mint alkalmazottak, amiért pénzt is kapnak. Persze a nyári szünet ennek megfelelõen rövidebb, csak egy hónap. A gyári gyakorlati képzés alatt a fiatalok elméleti oktatást is kapnak, azt a tananyagot a fõiskola akkreditálja. A gyár természetesen vállalja a diplomamunkák, referátumok támogatását is. Azután mód lesz német egyetemen való tanulásra is, a Daimler már keresi azokat a fõiskolai hallgatókat, akik Németországban tudnak tanulni. – Nem lesz nehéz a beiskolázás az új tanszakra? – Az idén gépész szakokra 15-30 százalékkal többen jelentkeztek mint tavaly, ennyivel többen jelölték be elsõ helyen fõiskolánk gépész szakjait. Igaz, gondolva a Mercedesre, több mint száz közép- és szakiskolát látogattunk meg és hívtuk meg a tanulókat a fõiskolánkra. Ezen kívül számos konferenciát, elõadást, road-showt szerveztünk a jármûvekrõl. Remélem, ennek eredményeként megfelelõ számú fiatalt vehetünk fel. Hangsúlyozzuk, nem akármilyen életcél olyan
csúcskategóriás autókat gyártani, mint a jelenlegi A és B osztály utódai. És évente 100-120 ezer darabot. A Kecskeméti Fõiskola elkötelezett segíteni ezt a Mercedes-projektet és ezzel a megyeszékhely és a régió ipari felemelkedését. – Ez a feladat nem vonja el nagyon anyacége ügyeitõl? – A német Knorr-Bremsenek szintén Kecskeméten van gyára, tehát ez hasonlóság. Két gyárunk van itt, a közúti jármûgyár és a vasúti jármûgyár, összesen 400 fejlesztõ mérnökkel. Én a közúti divíziót vezetem Budapesten, a 16 éve mûködõ kutató központban, ahol 220 fejlesztõ dolgozik. A budapesti központban a német fejlesztõkkel azonos hatékonysággal foglalkozunk a jármûvek biztonsági berendezéseinek fejlesztésével: a fékrendszereken túl a menetszabályozó rendszerekkel, az aktív beavatkozó rendszerekkel. Teljes fejlesztési portfoliónk gyakorlatilag a vezérlõegység, az elektro-pneumatika, az elektromechanika fejlesztésén túl, beágyazott fejlesztéssel, teszteléssel foglalkozik, tehát mind azzal, amivel Németországban is foglalkoznak, akikkel nagyon jó az együttmûködésünk. A feladatokat van, amikor mi generáljuk, de minden a cég struktúráján múlik. A cég felépítése olyan, hogy adott termékcsoportért a kompetencia centruma a felelõs. Végül is, ami nálunk történik, az bizonyára közvetve a Mercedessel is kapcsolatba kerül, így a fõiskolával is. Tehát egyetemi munkám teljesen rokonterület a Knorr-Bremse Kft.-ben vállalt feladataimmal és a Knorr érdekeinek is teljes mértékben megfelel. Ezen túl azonban úgy gondolom, hogy amennyiben a gazdaság ilyen fejlõdési lehetõség elõtt áll, nekünk bizonyos szempontból kötelességünk is támogatni az ehhez szükséges közösségi feladatok megvalósíthatóságát. – Köszönöm a beszélgetést. Wellek Margit Technika 2011/6
13
GÉPIPAR
Az IC-Hungary bemutatója a Mach-Tech-en Az IC-Hungary Kft. közel 15 éves fennállása óta minden hazai mûszaki rendezvényen részt vesz. 2011-ben, a 10. jubileumi Mach-Tech Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztés-technikai kiállítás alkalmával mutatta be az általa forgalmazott géptípusokon végzett legújabb fejlesztéseket és eredményeket. Hivatalos képviseletébe többek között a japán SODICK és az amerikai MILLTRONICS szerszámgépek tartoznak, melyek rekord látogatót vonzottak.
SODICK
WWW.SODICK.ORG
A japán fejlesztésû Sodick szikraforgácsoló két típusát, az AG 400L huzalszikra-forgácsolót és az AG 40L tömbszikra-forgácsolót a világon egyedülálló lineármotoros hajtás jellemzi. Ez a hajtás nem rendelkezik mozgó-kopó alkatrészekkel, ezért tud vállalni a gyártó 10 év garanciát a pontosságra és az egész hajtásrendszer biztonságos mûködésére. A nagyfokú precizitást az öntött acél géptest, valamint az abszolút optikai mérõléc és a mindenre kiterjedõ levegõhûtés támogatja. Mindkét típusú szikraforgácsoló rendelkezik a leírt felszereltséggel. A másik fontos terület, melyet a Sodick folyamatosan fejleszt és melyek a Mach-Tech kiállításon bemutatásra kerültek, a generátor teljesítményének növelése, valamint a kialakított felület érdességének csökkentése.
14
Technika 2011/6
Ez azt jelenti, hogy összehasonlítások alapján mindkét fenti kritérium alapján a Sodick versenytársai közül a legjobbak közé tartozik. A gépek modellfelismerõ- és alkalmazó szoftverrel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi õket a szerszámgépen történõ programírásra. Nem igényel külön programozási hely kialakítást, ezáltal csökkenthetõk a mellékidõk, melyek gazdaságossá teszik a gépek használatát.
WWW.MILLTRONICS.NET
Az amerikai gyártmányú Milltronics két géptípusa került bemutatásra: a VM 20 megmunkáló központ, valamint az ML 18 CNC esztergagép. Mindkét gépet a gyártás és tervezés során az amerikai célszerûség és könnyû használhatóság jellemzi.
Különös figyelmet fordítottak a saját fejlesztésû Centurion vezérlés alkalmazására, mellyel akár 3D-s felületeket is ki lehet alakítani a beépített dialógus programozással. A nagysebességû vezérlés képes solid modell ábrázolásra és a pálya valós idejû kirajzolására. Az amerikai fejlesztések iránya, hogy a Milltronics forgácsoló-
GÉPIPAR
gépek alkalmasak legyenek minél átfogóbb feladatok ellátására. A felkínált számos opció ezt lehetõvé is teszi. A VM 20 megmunkáló központnál a 4. és 5. tengely elõkészítése, valamint 15 ezer fordulat/perc fõorsó-fordulat is elérhetõ. Az ML 18 CNC esztergagép egyik fontos jellemzõje a kézi üzemmód, így a gép hagyományos esztergaként az egyszerû mûveletek elvégzésére is használható. Az ML típusú esztergák esetében opciók alkalmazásával érhetõ el, hogy hajtott szerszámot mûködtessen, ezáltal további megmunkálási lehetõséget biztosít. A Milltronics szabadalmaztatott megoldása a tengelyek valós méretváltozását mérõ hõkompenzáció és a stabilitást növelõ fordított szán szerkezet. Összegezve: a Milltronics gépek legfontosabb elõnye a könnyû kezelhetõség mellett a kedvezõ árérték arány, amellyel megelõzi a
hasonló kategóriájú versenytársak gyártmányait. Az IC-Hungary Kft. termékpalettáján megtalálható még néhány kitûnõ gép. A Bihler stancoló és hajlító automaták a világ legmagasabb színvonalát képviselik ha stancolásról, hajlításról, menetvágásról, hegesztésrõl
illetve összeszerelésrõl van szó. Mindezt automatizálva hihetetlen sebességgel és üzembiztonsággal. WWW.BIHLER .DE Az ipari légszûrõk elengedhetetlenek ahhoz, hogy fenntartsuk a kívánt munkahelyi környezetet. Az LTA Lufttechnik mindenféle levegõszûrésre kínál megoldást. Emulzió olajköd, füst és por elszívása nem okoz problémát. Helyi elszívás és csarnokok elszívórendszerének kiépítése egyaránt megoldható. WWW.LTA.DE A szerszám és formagyártásban nélkülözhetetlen egy kisméretû gazdaságos lézerhegesztõ gép. Az OR Lasertechnologie GmbH termékei kiváló ár/érték arányt képviselnek, melynek nincs jobb bizonyítéka, mint az eladott gépek magas száma. WWW.OR-LASER.DE Az IC Hungary Kft. a fenti gépek hivatalos magyarországi képviselete. Ez kötelezi õt arra, hogy a meglevõ gépek szervizelését és a folyamatos mûszaki tanácsadását biztosítsa. Munkájuk sikerének mércéje az egyre bõvülõ és elégedett vevõkör. Baráth Gyula mûszaki tanácsadó www.ichungary.hu Technika 2011/6
15
GÉPIPAR
Maróközpont-innovációk a Jobs-tól Átrendezõdött a szerszámgépek világpiaca, s ehhez az európai mértékadó gyártók jórészt már alkalmazkodtak is. Jó példa erre a menet közbeni alkalmazkodásra az olaszországi Piacenza városában székelõ Jobs, amely évtizedek óta gyárt nagy sebességû marógépeket és automatizált berendezéseket a 3- és 5-tengelyes megmunkáláshoz. Marco Livelli, a Jobs ügyvezetõje szerint alapvetõen meghatározta az európai szerszámgépgyártók fejlesztéseit az a tény, hogy 2009-ben Kína lett a világ elsõszámú szerszámgépgyártója, mivel végbement a termelés földrajzi átrendezõdése. A válság elõtt a termelési technológiák szakértõinek kezében volt a döntési jog Európában, azonban a mára sorsdöntõ szerepet kaptak a piacingadozások által meghatározott megrendelés-dömpingek, illetve kiesések, valamint a megrendelések minél gyorsabb leszállítása, és a piac által diktált innováció. A Jobs is ehhez alkalmazkodott, amikor olyan új maróközpontokat fejlesztett ki, amelyeknek a dokumentációja jószerivel Európában még alig hozzáférhetõ. POZITÍV
ELMOZDULÁS A CSÚCS-
A Jobs a csúcstechnológiát és új anyagokat igénylõ alkalmazásokat részesítette elõnyben, és ezekhez igazította technológiai fejlesztéseit. Elõtérbe kerültek az alumínium, a titán, illetve a kompozit anyagok, amelyekkel a repülõgépgyártáshoz igazodtak. Az új, nagyobb méretû, gazdaságosan mûködõ szerszámgépekkel pedig a feltörekvõ piacok igényeit akarták kielégíteni. Az autóipar kiszolgálásában nagy hang-
TECHNOLÓGIA
FELÉ
Új eVer mobil megmunkálóközpont
16
Technika 2011/6
LinX Compact, lineáris motorokkal ellátott vízszintes maróközpont
Thor termoszimmetrikus megmunkálóközpont
súlyt kapott a mechanikai ismeretek hasznosítását figyelembevevõ, körültekintõ szerszámgép-tervezés és -kivitelezés.
lyet termo-szimmetrikus struktúrával, továbbá az új, nagyteljesítményû tengelykinematikával, valamint a megmunkálási formák dinamikus kompenzációs rendszerével értek el. Mindkét modell számára rendelkezésre állnak a mechanikus hajtású, 3,3+2,5 tengelyes marófejek, illetve a 42 kW-os teljesítményre képes univerzális fejek, valamint a motororsók által 44 kW-os tartományig terjedõen mûködtetett fejek is. Az eVer és a Thor, a többi Jobs központhoz hasonlóan, az alapfelszereltség mellett a kiegészítõ alkatrészek széles skáláját kínálja: közülük az automatikus Buss fejcserélõ rendszer, a szerszámcserélõ, a palettázó és termelésellenõrzõ készülékek említendõk.
MARÓKÖZPONT-FEJLESZTÉS FELPIACOKRA A Jobs az eVer és a Thor nevû vadonatúj középkategóriás maróközpont-fejlesztésekkel célozta meg a feltörekvõ piacokat. Mindkét modellnél kulcsszerepet játszott az ár/teljesítmény kottára hangszerelt, csúcskategóriás, alacsony mûködési költségek mellett üzemeltethetõ gépek kialakítására irányuló innováció. Az eVer függõleges mobil portállal, míg a Thor vízszintes tartóoszloppal lett kialakítva. Az eVer-fejlesztés két modellben jelent meg: a Five mobil portálos, melynél az X-tengely vezetõsínjeit ergonómiával a padló alá építették be, míg a Seven, szintén mobil portálos változatban, úgy készült el, hogy sínjei az oszlopok alá kerültek, és rugalmas, kompakt tervezése maximális hatékonyságú üzemelést biztosít. Az eVer alapjellemzõi között említendõ a nagyfokú merevség és dinamika, amelyek a szimmetrikus, „MT-frame” sok-háromszögû struktúrának, illetve az innovatív mechanikai és kinematikai megoldásokkal elért 32 m/perces sebességnek köszönhetõk. A Thor vízszintes, mozgóoszlopos maróközpontot fokozott merevség és pontosság jellemzi, ameTÖREKVÕ
RUGALMASSÁG
ÉS SZÉLES TECH-
A Jobs még 2009-ben, a válság kirobbanása után szervezetileg integrálta a Sachman céget, így olyan széles technológiai palettán kezdett el dolgozni, ami a tervezéstõl a rugalmasan alakítható méreteken át, a rengeteg automatizálási modullal és alkatrésszel kiegészülve, egyedi kínálatot eredményezett. A vállalat multi-diszciplinárisan képzett mérnökcsoportja minden esetben külön meglátogatja a maróközpontoknak otthont adó gyárat, és a helyi viszonyok alapos felmérése után fog bele a megmunkáló központok kialakításába. Békés Sándor
NOLÓGIAI
SKÁLA
GÉPIPAR
DANTIS
Tartályparki készletelszámoló rendszer A DANTIS készletelszámoló rendszer alkalmas tartályparkok készleteinek hivatalos elszámolására, a tárolt termékek szintjének, sûrûségének, hõmérsékletének, mennyiségének (és egyéb adatainak) megjelenítésére változatos (numerikus, grafikus) formában. Egy tartálypark készletelszámoló rendszere a következõ elemeket tartalmazza: • Szintmérõ • Tartály átlaghõmérõ • Nyomástávadó (opcionális) • Helyi megjelenítõ egység (opcionális) • Készletszámítómû • Megjelenítõ PC a DANTIS készletelszámoló szoftverrel A szintmérõ és a hõmérõ a tartály tetején kerülnek elhelyezésre. A szintmérõ méri a mindenkori szintet, sûrûséget, határszintet, valamint 4 db relés kontaktussal lehetõség van vész-szint kapcsolásokra is. A szintmérõ RS485-ös soros vonalon keresztül kommunikál a számítómûvel, és egy 1 vezetékes vonalon az átlaghõmérõvel, ami méri a különbözõ rétegek hõmérsékletét, ugyanis az ásványolaj származékok a nagyobb tartályokban függõlegesen rétegzõdnek, így a pontos méréshez szükséges a hõmérsékletet több ponton átlagolni. Gáznemû anyagok esetén a gõzfázisban lévõ anyagmennyiség számításához még egy nyomástávadót is el kell helyezni a tartályon. A szintmérõ, valamint a nyomástávadó táp és adatkábele a tartályok aljánál (már robbanásveszélyes zónán kívül) elhelyezett vezérlõ szekrényekbe (számuk a tartályok elhelyezkedésétõl függ) fut be, ahol lehetõség van opcionálisan egy helyi megjelenítõ egység elhelyezésére is, ami megjeleníti az egyes tartályok adatait (a készletszámítómûrõl lekérdezve).
A vezérlõszekrények adatvonalai egy un. készletszámítómûre futnak be, ami RS485 portokon keresztül M O D B U S Master protokollal kommunikál a szintmérõkkel. Egy beágyazott Linux rendszeren futtatja a DANTIS Embedded 2 adatgyûjtõ és készletelszámoló programot, mely a mérési adatok alapján kiszámítja a tárolt készletet, ill. naplózza a készlet és alarm adatokat egy SQL adatbázis szerverre. A készletszámítómûrõl az adatok lekérdezhetõk MODBUS TCP, ill. MODBUS RTU protokollon is, ezáltal egyszerûen integrálhatók SCADA rendszerbe, valamint az adatok közvetlen megjelenítésére egy beépített webes felület is rendelkezésre áll. Végül a megjelenítõ PC-k Etherneten vagy soros vonalon kapcsolódhatnak a készletszámítómûhöz. Linux vagy Microsoft Windows operációs rendszer alatt futtatják a DANTIS készletelszámoló szoftvert, melynek különbözõ moduljai lehetõvé teszik a készletszámítómûrõl származó adatok beolvasását, változatos formában történõ megjelenítését, a készlet, ill. alarm naplók megjelenítését, jelentések nyomtatását, trendek készítését. A szoftver Qt keretrendszer alatt fut, ami nagyfokú platformfüggetlenséget biztosít, így egyszerûen hozzáigazítható a felhasználói igényekhez, s könnyedén lefordítható különbözõ nyelvekre is (akár közvetlenül a felhasználó által). Legfontosabb modulja a megjelenítõ modul, mely az adatokat változatos formákban jeleníti meg a képernyõn. Ezt a modult kimondottan a
felhasználó igényei szerint készítjük el, de természetesen lehetõség van elõre elkészített minták alapján választani. Az alkalmazásnak gyakorlatilag ez a fõképe, ez jelenik meg az indítás után. Leolvashatók róla a mért értékek numerikus formában, de grafikus formában is lehetõség van a szint és az úszó helyzetének gyors megállapítására. Több tartály esetében természetesen lehetõség van egy áttekintõ fõ kép készítésére, melyen az összes tartály fontosabb adata látható, és egy részletes kép készítésére, amelyen csak egy kiválasztott tartály összes adata látható. Ez a modul végzi a trendkészítést és alarmfigyelést is, az elõre beprogramozott határértékek túllépésekor alarm üzenettel figyelmeztet. Ezen kívül önálló modulok állnak rendelkezésre a naplók és trendek megjelenítésre, a konfiguráció szerkesztésére, ill. a terepi eszközök konfigurálására. A mérõeszközök rendelkeznek a nemzetközi mérésügyi szervezet jóváhagyásával, a robbanásbiztonsági tanúsítást a BKI végezte. A teljes rendszer alkalmas a tartályban tárolt folyadék és gáznemû anyagok jövedéki elszámolására. Jelenleg Magyarországon 11, külföldön 1 tartályparkban üzemel DANTIS készletelszámoló rendszer. Brandszájz Dénes Weszta-T Technika 2011/6
17
GÉPIPAR
Szerszámgép-óriások nagy munkadarabokhoz A csúcstechnológia alkalmazása mellett tette le ismét a voksot az 1945-ben családi vállalkozásként alapított, ám mára multinacionális vállalattá felnõtt olasz Colgar. A 180 alkalmazottal dolgozó vállalat óriási méretû szerszámgépeket gyárt forgács-eltávolításra, illetve a fémlemezek megmunkálására. Magyarországon ennek az innovatív gépgyártónak fõként a régebbi modelljei ismertek, pedig a Colgar ma a német, kínai, orosz, indiai és a brazil piacra szállítja innovatív óriásgépeit, amelyeket az energetikától a szállításig, illetve a repülõgépek gyártásától a sajtolók elõállításáig számos területen hasznosítanak. A vállalat 2010ben 30 millió eurós forgalmat bonyolított le, amit jelentõs sikernek tekintenek, mivel – a kivételektõl eltekintve – sem az olasz, sem pedig az európai szerszámgép-felhasználás nem tért még magához a válság okozta sokkból. INTENA világ termelési rendszereinek elõállítása 2010-ben 4,7 százalékkal növekedett, elérve a 37,4 milliárd eurós értéket. Azonban a Colgar filozófiája szerint most kell a legerõteljesebben befektetni a termékfejlesztésbe, és energiatakarékos, csúcsminõségû szerszámgépeket fejleszteni a nyugati vállalatoknak, máskülönben valószínûleg lemaradnak a 2014-ig minden elõrejelzés szerint 70 milliárd eurós értékre gyarapodó termelésirendszer-elõállító világpiacon. Ebben a helyzetben a Colgar erõteljes fejlesztései révén a víz- és gázturbinák, villanymotor-házak, fogaskerekek, kotrógép-lánctalpak, vonatok és autóalvázak, szer-
LASSAN
NÖVEKVÕ PIAC
–
ZÍV TERMÉKFEJLESZTÉS
18
Technika 2011/6
Colgar FV központ
számgépeknél használt acélszerkezetek, valamint a repülõgépipart kiszolgáló titán alkatrészek gyártásába fogott. A feltörekvõ piacokon elterjedtek a gigantikus méretû darabok megmunkálására szakosodott szerszámgépek, s ehhez az igényhez alkalmazkodva, óriási méretû élhajlítókat és maró-fúró gépeket fejlesztettek ki komplex megmunkálásra. Elég itt az idei évben legyártott, két darab 1 600 tonnás, 10 méter hosszú óriás présgépre, vagy a csõgyártásnál felhasznált 3 000 tonnás sajtolóra utalni. A klasszikus hidrosztatikus, T- és portál Gantry megoldást alkalmazó oszlopmaró-fúrógépek szintén a kínálat részét képezik. A Colgar gépeit ma CAD 3D Solidworks rendszerekkel és FEM végeselem-analízissel tervezik. A tengelylöket mentén elhelyezett hajtások nagy biztonságot és rugalmas mozgást kölcsönöznek az óriásméretû szerszámgépeknek, amelyeket a repülõgépiparban, a szállításban, valamint az energetikában használnak fel. A pontosság, erõ és rugalmas automatizálás az ilyen hatalmas munkadaraboknál is megnyitja az utat az 5-tengelyes megmunkálás elõtt, amelyhez kiegészítõként külön tálcákat és szerszámmagazinokat gyártanak.
TECHNOLÓGIAI PALETTA A MARÁSTÓL AZ ESZTERGÁLÁSIG A Colgar innovációjának az egyik jelentõs termékét az FVG modell portálos fúró-marógépei alkotják, amelyekkel a marás, a furat- és burkolatkészítés az esztergálással együtt bármilyen típusú fémnél kivitelezhetõ. A nagy szerkezeti tömeg és az erõteljes orsó mély anyagleválasztást tesz lehetõvé, de hasonlóan alkalmas a vágási sebesség növelésére, valamint a minõségi megmunkálásra. A gép egész tervezése a komplex megmunkálást szolgálja, és finom hajtástechnikája pontos, kiváló geometriájú fémfeldolgozást biztosít extrém hõmérsékleti és munkakörülmények között is. A vízszintes FV maró-fúrógépek viszont a fúrás-marás mellett csak marógép funkcióra konfigurálhatók. A marási funkciónál a szerszámot egy motororsó forgatja, míg a fúrás-marás egy csúszó tengely beiktatásával történik. A csúszó tengely innovációja, hogy rozsdamentes és nitridált acélból készült, míg a megmunkálási sebességet dupla sebességváltóval szabályozzák. Ez a gép a nagy teljesítményû megmunkálást és a megfelelõ nyomatékot egyaránt biztosítja az egyszerûbb, illetve az összetett alkatrészek kialakításánál. Végül az innovatív gépek sorát a hidrosztatikus kialakítású Fral maró-fúrógépek egészítik ki, amelyekkel nagy szilárdságú alkatrészek komplex megmunkálása, illetve villanyhegesztésû alkatrészek egyszerû kialakítása egyaránt kivitelezhetõ. Békés Sándor
MÉRÉSTECHNIKA
Villamos, elektronikus, mechanikai mérõrendszerek, berendezések Vízügyi és árvízvédelmi adatgyûjtõ rendszerek
Kontúrmérõk, mérõgépek
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu • www.metsystem.hu 20
Technika 2011/6
Nagyteljesítményû anyagvizsgálók
MÉRÉSTECHNIKA
Audio-, videostúdiók eszközei
A villamos és hõtechnikai kalibráció eszközei
Komponens-analizátorok LCR-mérõk
Kategóriavezetõ analóg multiteszter
Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók
Akusztikai és környezetvédelmi mérõeszközök, rendszerek
Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra Multiméteres adatgyûjtés Ethernet hálózatban
Új Multiméter 100A behajtható lakatfogóval
Klímakamrák
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu • www.metsystem.hu Technika 2011/6
21
ÉPÍTÉSZET
Vinschoten, Hollandia
Fahidak reneszánsza Bár mérnöki diplomáját a vasbeton szerkezetek tervezésérõl írta, végül mégis a fánál kötött ki, pontosabban a fahidaknál. Ebben része volt annak, hogy Kovács György ösztöndíjasként Németországba került, majd tanulmányai végeztével oda visszatérve a fahidak tervezésével, gyártásával és építésével foglalkozó kölni Schaffitzel+Miebach Faszination Brücken GmbH munkatársaként helyezkedett el. Ma ennek a cégnek a magyarországi képviselõje. – Fahidak a beton és az acél korában? – A fa az egyik legrégebbi, a hídépítésben alkalmazott építõanyag. Számos építmény bizonyítja, hogy megfelelõ alkalmazás esetén igen idõtálló szerkezetek hozhatók létre, elég például ha a templomok és más öreg építmények több száz éves tetõszerkezeteire gondolunk, vagy példaként említhetnénk a svájci Luzern városában található, 850 éve
álló fahidat. Habár az utóbbi évtizedekben az iparosodás bekövetkeztével a fa, mint építõanyag háttérbe szorult, az elmúlt 10-15 évben a gyártástechnológiai eljárások és a mérnöki tervezési tudás olyan fejlõdésen ment keresztül, hogy a modern kori fahidak ma már a legmagasabb építõipari igénybevételeknek kitett helyeken kerülnek alkalmazásra és konkurálni képesek a hagyományos szerkezetû hidakkal. Sneek, Hollandia
22
Technika 2011/6
A fahidak elõnyei olyan tényezõkbõl állnak, mint a gazdaságos gyártási és építési költségek, a magas fokú üzemi elõregyártottság, ami jó építési minõséget, és a szállítást követõen gyors és ezért olcsó kivitelezést jelent. A tömbragasztásos gyártási eljárásnak köszönhetõen 4-5 méter széles és 1-2 méter magas, akár 25-30 méter hosszú tartók hozhatók létre, homogén anyagminõségben, a tartó összes tengelye mentén ívelve vagy megcsavarva, az építészeti alkotás határtalan. Ehhez hozzájön még az optikai és esztétikai elõnyök mellett, a környezettudatos építés egyre nagyobb nyomása, szerte Európában. – És mi van az élettartamukkal? – A megfelelõ módon tervezett és megépített fa hídszerkezetek élettartama megközelíti a vasbeton szerkezetek élettartamát. Ehhez fontos a vegyi és szerkezeti védelem megfelelõ kialakítása. A Schaffitzel+Miebach rendszerû hidak már a tervezés során úgy vannak megalkotva, hogy a fõ tartószerkezeti elemek az idõjárási hatásoktól teljesen védve legyenek, így a jelenleg elvárható elméleti élettartam 60 év, de várható ennek a besorolási értéknek a 80 évre történõ emelése. Ez a megfelelõen magas élettartami érték teszi igazán versenyképessé a fát a hagyományos szerkezetekkel szemben. További érdekes tulajdonsága még a fa hídszerkezeteknek a vegyi ellenállásuk, nem árt nekik a téli sózás, hiszen az impreg-
ÉPÍTÉSZET
náló anyagok is só tartalmúak, illetve alkalmazhatóak olyan vegyileg agresszív környezetben is, mint például a termálfürdõk. – Mekkora és milyen teherbírású hidak épülhetnek a fából? – Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb fesztávú gyalogos és kerékpáros terheléseknél a modern kori faszerkezetek elõnyösebben alkalmazhatóak, mint hagyományos társaik. Azonban az olyan új fejlesztésekkel, mint a tömbragasztott tartók elõállítása, vagy fa-beton öszvérszerkezetek, már közúti terheket hordó hidak is megalkothatók. Építettünk például egy rácsos szerkezetû hidat, mely egy acél pályalemez segítségével 60 tonnás közúti terheket képes hordani. Ez az észak-hollandiai Sneek városában áll, egyes elemei két tengely mentén hajlított, rétegelten tömbragasztott gerendákból készültek. De említhetem a németországi Gera városánál épült gyalogos és kerékpáros hidat, amelynél a rétegelten tömbragasztott fatartókból egy 225 méter hosszú, feszített útpályát alkottak meg, ezért az építményért díjat is kapott a cégünk. A hollandiai Almere városában álló ferdekábeles hidunk horizontálisan ívelt fa fõtartókkal készült el. A fa-beton öszvérszerkezetek alkalmazására pedig a Ruhpolding városában megrendezésre kerülõ, 2012-es Biatlon Világbajnokságra épített hidat említ-
hetném, ahol a nagy tömegû embercsoport megjelenése mellett a nehéz téli hómunkagépek áthaladását is hordani képes. – Acélt egyáltalán nem használnak fel? – De, természetesen. Az összekötõ elemek és egyéb szerkezetek, mint például a szélrácsok acélból készülnek. Érdekes példa a fa-acél kombinációra a dél-franciaországi kisvárosban, Oloron.Ste. Marieben álló, rácsos tartós hídszerkezet, melynél a felsõ övet egy rétegelten ragasztott fatartó, míg az alsó öv egy acél rácsos tartó része. De említhetném például a hollandiai Winschotenben álló, 70 méter hosszú ferdekábeles hidat is, ahol az acél pilonok és kábelek egy tömbragasztott hídtestet tartanak. – Hol használható még ki a fahidak természetessége? – Perspektivikus alkalmazási lehetõség az úgynevezett vadhidak építése. Ezek olyan átkelõk, melyek a vadcsapások és az autópályák balesetmentes keresztezését biztosítják. A németországi ÉszakRajna-Vesztfáliai tartomány legfelsõbb építési hatósága több mint 5 éve, kísérleti projektként épített egyet. Most, 6 évvel késõbb, amikor a tüzetes építményvizsgálatok lezárultak, és bebizonyosodott, hogy az építmény megfelel a mûszaki és gazdasági követelményeknek, további fa szerkezetû zöldhidak építését határozták el. Almere, Hollandia
Oloron Ste Marie, Franciaország
Gera, Németország
– Tavaly novemberben nyitotta meg cége budapesti képviseletét. Milyen lehetõségeket lát a jövõt illetõen? – Mindenekelõtt szeretném idehaza ismertté tenni cégemet és annak fahíd-építési technológiáját, bõvíteni a Schaffitzel-Miebach már ma is jelentõs nemzetközi kapcsolatait. Ahogy a környezetvédelem és a klímasemleges építés igénye nõ, egyre inkább elõtérbe kerülnek az új technológiák és a megújuló energiaforrások, ez magával hozza az ipar, és azon belül az építõipar megváltozását is. Ma, amikor a világ egyik vezetõ gazdasági ereje, Németország lemond az atomenergiáról, láthatjuk, hogy ez a változás jelentõs és hosszú távra szól. A cég nem csinál titkot innovációiból: hisz a fahidak jövõjében, hogy egyre nagyobb konkurenciát támasztanak a kisebb acélés beton hidakkal szemben. Wellek Margit Technika 2011/6
23
INFORMATIKA
Navigációs innovációk a CHS GPS Day 2011-en A CHS Hungary Kft. szervezésében június 16-án megtartott GPS Day 2011 nevû rendezvényen a globális helymeghatározás gépkocsikban használt olyan innovatív eszközeivel ismerkedhetett meg a szakma Budaörsön, amelyek az év hátralévõ részében meghatározó szerepet töltenek be a navigációs szegmensben. A magyarországi és európai piacvezetõ gyártók újdonságai a navigáció egyszerû tényét már gépkocsi vezetõjének a vérmérsékletéhez történõ alkalmazkodással, a konkrét forgalmi viszonyok figyelembe vételével, valamint az egyre újabb és valósághûebb térképekkel egészítik ki. FELSÕKATEGÓRIÁS KÉSZÜLÉKEK A felsõkategóriás német gyártó, a Becker új termékcsaládja, a Becker Professional és a Becker Active modelljei iGO alapú szoftverfejlesztésre épülnek, és abszolút tudatosságról tesznek tanúbizonyságot. A fejlesztések alappilléreit az elõzetes útvonaltervezés, a forgalom aktuális problémáiról tájékoztató TMC, vagyis valós idejû, naprakész közlekedési informáci-
24
Technika 2011/6
ók, valamint a text-to-speach hangvezérlési navigációs funkciók jelentik. A kamionos használathoz kifejlesztett Professional 43 Transit az autó méreteihez és egyéb technológiai paramétereihez igazítja az útvonaltervezést. Az Európában piacvezetõnek számító holland Tomtom a nagyobb kijelzõ iránti igényre szabta fejlesztéseit, így a Via és Go sorozatban helyet kapott a normál 4,3 colos kijelzõs méretû modellek mellett az 5 colos modell is. Az új, high-end kategóriás Tomtom GO1000 új, modern kezelõfelülettel és az elõzõeknél még részletesebb térképpel lett ellátva, amit a vadonatúj antireflexiós Fluid Touch intuitív folyadékkristályos érintõképernyõn nézhet a gépkocsi vezetõje. A fejlesztés kényelmi funkciókra irányuló részében említhetõ a „Parkolási Asszisztens” funkció, ami leveszi a vezetõ válláról a parkolóhely keresgélés terheit, illetve a Speed Cameras elõretelepített sebességmérõ kamerás adatbázis, amellyel a gyorshajtási bírságok is megelõzhetõvé válnak. NAGY VISSZATÉRÕ A már jól ismert és lapunk által is többször tesztelt Mio a Spirit sorozattal tér vissza, amelynek fejlesztése valós fogyasztói igények mentén zajlott, azzal a céllal, hogy a mindennapi használathoz tökéletesen illeszkedõ modelleket dolgozzanak ki. A Spirit termékcsalád tagjai már alkalmazzák az úgynevezett Learn Me technológiát, aminek köszönhetõen a készülékkel az elraktározott információk alapján a sofõr
vérmérsékletéhez és vezetõi stílusához leginkább illeszkedõ útvonal tervezhetõ, de a parkolási asszisztencia itt is a technológia részét képezi. ÚJDONSÁGOK ÉS IZGALMAS INNOA már ismert szereplõk és fejlesztési trendek mellett új szereplõk és innovációk is megjelennek Magyarországon. A Navteq alapú térképpel ellátott GoClever új mobil navigációs szereplõként a Navio 400-ast 4, 3 colos változatban mutatta be, de a készülék nagy testvéreként ismert 500 Plus hasonlóan bevezetésre került. A két modell gyors és egyszerû kezelõfelülettel, korszerû 3D-s látványosságokkal és fotó alapú navigációval, Bluetooth kihangosítóval, valamint FM transzmitterrel egészül ki. A CG35 Ridert viszont elsõsorban a két keréken közlekedõk igényeire méretezték, így a 3,5 colos eszközt napellenzõvel és motoros töltõvel szerelték fel. A GPS-rendezvény legizgalmasabb innovációját a mobil navigációs szegmensben világújdonságot hozó WeGo fémjelezte. A WeGo az egyetlen olyan mobil navigációs eszköz, mely a megszokottól eltérõen nem a szélvédõre rögzített készülék kijelzõjén jeleníti meg a navigációs tartalmakat, hanem egyenesen a vezetõ elõtti szélvédõ felület alsó részére vetíti ki az útvonalat, nem zavarva a kilátást. A navigációs tartalom közvetlenül a vezetõ elõtt, szemmagasságban jelenik meg, így feleslegessé válik a balesetveszélyt növelõ oldalra való kitekintgetés. A menet közben történõ beállításokhoz nem szükséges a készüléket magát elérni és annak kijelzõjén megtekinteni a változtatásokat, hanem mindez biztonságban is megtehetõ a kormányra helyezhetõ távirányító segítségével. Békés Sándor VÁCIÓK
INFORMATIKA
Cisco: kitörési pont a távorvoslás Egy gobális felmérés szerint az egészségügy megújításában kulcsszerepet kaphatnak a gyógyítók együttmûködését segítõ informatikai megoldások. A civilizációs betegségek igen gyors elõretörése, az életkor meghosszabbodása, a mobilitással megnövekedett egészségügyi veszélyek világszerte napirendre tûzik az egészségvédelem, a gyógyító munka reformját. A Cisco a közelmúltban megrendezett Egészségügyi Világkongresszuson ismertette az egészségügyi ágazat megújításáról készített, a globális, egészségügyi vezetõk körében végzett felmérése eredményeit. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy az ágazat átfogó megújítását leginkább az orvosok, a személyzet közötti együttmûködés javításától és információmegosztástól várhatjuk. KÉRDÉSEK 16 ORSZÁGHOZ Hat kontinens 16 országának egészségügyi vezetõi a kérdésre, hogy milyen lehetõségeket látnak a lakosság jobb egészségügyi ellátására, azt emelték ki, hogy megfelelõ hangsúly kerüljön az esélyegyenlõségre az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, maximálni kell az egészségügyi források hatékonyságát és folyamatos minõségi ellátást kell biztosítani. A válaszolók az ágazat átalakításához elengedhetetlennek tartják a technológia felhasználásával megvalósítható innovációt és a távorvoslási megoldásokat. A megkérdezettek határozottan kiálltak a távorvoslási modellekkel megvalósítható fejlesztések mellett.
KÖZPONTBAN AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS A szakemberek szerint számos technológiában nagy lehetõségek rejlenek, de a hangsúlyt mégis az olyan integrált egészségügyi megoldásokra kell helyezni, amelyek megkönnyítik az együttmûködést a hatékonyabb diagnosztizálás, kezelés és ellátásszervezés érdekében. Ehhez az informatikai és kommunikációs technológiákban nagy lehetõségek keletkeztek a válaszadók 65 százaléka szerint, ennyien mondták, hogy a diagnosztikai céllal készült képek, videofelvételek, valamint biometrikus adatok jelentõs potenciált hordoznak, ugyancsak ennyien látnak nagy lehetõséget a képzésben és a segédanyagok infokommunikációs megoldásokon keresztül történõ biztosításában. TÁVORVOSLÁSI PROGRAMOK A válaszadók határozottan támogatták a távorvoslást, de jelentõs különbséget látnak a már ismert lehetõségek és a jelenleg alkalmazott módszerek között. Mindössze 4 százalékuk jelentette ki, hogy „nincs égetõ szükség a távorvoslásra” és csak 9 százalékuk tartja azt, hogy a digitális képek és adatok megosztása napjainkban nagyon gyakori és csupán 4 százalékuk gondolja ugyanezt az infokommunkáció segítségével folytatott szakmai együttmûködésrõl. Egyúttal a felmérés számos távorvoslási nemzeti programról is számot adott. Ilyenek a nemzeti egészségügyi központok (Center of Exellence), amelyek konzultációt, orvosi vizsgálatokat és ellátásszervezési támogatást nyújtanak a fekvõbeteg-, járóbeteg-, közösségi és otthoni ellátás esetén
is. Vagy ilyen a távorvoslás felhasználása természeti katasztrófák alkalmával, ami többlet orvosi kapacitást biztosít a súlyos helyzetekben. Számos országban már más helyen tartozkodó orvosokat is bevonnak mûtétekbe a mûholdas technika segítségével. AZ ÁLLAM RÉSZVÉTELE A felmérés szerint a legjelentõsebb átfogó problémákat tekintve a vezetõk a hatékonyságot és a minõségi ellátást az „állam számára megfizethetõ egészségügyi szolgáltatások nyújtása” elé sorolták. Egyben kifejezték: a kormányoknak és az egészségügyi szakembereknek, valamint a magánszektor szervezeteinek fontos a szerepük. A kormányok legfontosabb feladata szerintük a fejlesztésekhez szükséges infrastruktúra kiépítése, ezen belül a távorvoslás informatikai feltételei megteremtésének elõsegítése. Mint Frances Dare, a felmérést végzõ Cisco IBSG Global Helthcare Practice igazgatója összefoglalta: a kutatás eredményeibõl arra következtethetünk, hogy az egészségügy átalakítása lehetõségeinek feltárásához az ágazat szakembereinek idõtõl, helytõl független együttmûködésére van szükség. Ennek kulcsa az egészségügy dolgozóinak összekapcsolása. A szakmai kiválóság kiaknázása és megosztása a terület összes pontja között nemzeti prioritásként kezelendõ. K.F Technika 2011/6
25
SZABADALOM
SZTNH: nagyobb informatikai biztonság Amíg a szabadalmi leírásokat csupán iratokon õrizték, eltulajdonításukra aligha volt mód. Az informatika azonban olyan világ, amely nem zárja ki mindig az illetéktelen hozzáférést, illetve az információval való visszaélést is lehetõvé teszi a papíralapú ügykezelésnél tágabb körben. Ezért az értékes tulajdont tartalmazó információkat védeni kell. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) feladatai közé különféle szerzõi, jogvédelmi, illetve iparjogvédelmi tevékenységek tartoznak, amelyek kezelése rendkívül szigorú biztonsági megoldásokat követelnek meg. Például náluk a rendszer-adminisztrátori hozzáférés is olyan kényes kérdéskör, aminek biztonságosságához, a rendszergazdai jogokkal rendelkezõ személyek tevékenységének követéséhez az SZTNH most a Novell Privileged User Manager megoldást választotta, így a Hivatal informatikai szakemberei minimálisra csökkenthetik az esetleges visszaélések kockázatát. ÚJ RENDELET NYOMÁN A megoldás bevezetését egy kormányrendelet is szükségessé tette, amely a Hivatalt kötelezi a rendszergazdai tevékenységek naplózására. Ez elõírja, hogy logolni kell minden rendszermenedzsment tevékenységet, beleértve a rendszergazdai be- és kijelentkezéseket, a rendszer vagy komponenseinek az indítását, leállítását, a verziófrissítéseket, valamint az adatbázis-menedzsment tevékenységeket.
26
Technika 2011/6
Emellett a Hivatal tavaly célul tûzte ki az információbiztonsági irányításra vonatkozó ISO 27001-es tanúsítvány megszerzését, amely egyrészt elengedhetetlen ahhoz, hogy pályázatokat nyújthassanak be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, másrészt elõírja, hogy az SZTNHnál névhez kötötten, kereshetõ és archiválható módon naplózzák valamennyi rendszergazdai tevékenységet. Így például ellenõrizhetõvé válnak az új fejlesztéseket végzõ külsõs szakemberek is, akik többnyire szintén teljeskörû rendszerhozzáférést igényelnek a munkájukhoz. Egyébként az összetett feladatok ellátására más megoldásokat is számba vettek, ám azok a távoli bejelentkezések naplózását nem tudták megfelelõen elvégezni. A szabályozás viszont megköveteli, hogy a rendszergazdák ellenõrizhetõ, név szerint azonosítható módon dolgozzanak a rendszerben, nem pedig egy általános adminisztrátori hozzáférés keretein belül. Ennek pedig minden tevékenységre ki kell terjednie, beleértve a távoli bejelentkezések naplózását, amire csak a Novell megoldása volt képes.
A MEGOLDÁS BEVEZETÉSE Az SZTNH 2010 nyarán látott hozzá a Novell-megoldás bevezetéséhez a Hivatal Linux és Windows szervereire. A Privilaged User Managerrel már az új fejlesztéseken dolgozó külsõs fejlesztõk is a Novell megoldásán keresztül kapnak hozzáférést a Hivatal rendszereihez, így minden tevékenységük nyomonkövethetõ, míg nekik nem szükséges folyamatosan segítséget kérni munkájukhoz a szervezet adminisztrátoraitól. Ez az utólagos, detektáló kontroll rendkívül fontos a szervezet biztonságos mûködtetéséhez, hiszen név szerint nyomonkövethetõ, hogy melyik adminisztrátori jogosultságokkal felruházott sze-
A szerzõi és szomszédos jogok közös kezelését végzõ hazai szervezetek és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala május 31-én szakmai tanácskozást tartottak azt követõen, hogy e szervezetek felügyelete és nyilvántartása a kulturális tárcától átkerült a Hivatalhoz, és a Hivatal stratégiai partnerségi megállapodást kötött e szervezetekkel. A szakmai rendezvényen két elõadás hangzott el, amelyet a jogkezelõ szervezetek képviselõivel való konzultáció követett. Dr. Bendzsel Miklós, a Hivatal elnöke a magyar uniós elnökség alatti szerzõi jogi fejleményekre is kitért, amelyek középpontjában a digitális jogkezelés bizottsági kezdeményezései és a szerzõk, felhasználók jobb tájékoztatásának feltételei álltak. Dr. Sarkadi Ildikó, a Hivatal Szerzõ Jogi Fõosztályának igazgatója a közös jogkezelõk nyilvántartásával és felügyeletével kapcsolatos változásokat és feladatokat ismertette. Az elõadók hangsúlyozták, hogy a Hivatal a jog gyakorlását a jogszabályok keretei között kívánja megvalósítani, számítva a közös jogkezelõ szervezetek együttmûködésére.
mély milyen tevékenységet végzett a Linux és Windows szervereken. A logokat szükség szerint elemezhetik a Hivatal szakemberei, illetve visszakereshetõ formában archiválni is tudják a naplózott eseményeket, ami szintén követelmény volt a tanúsítvány megszerzésekor. Mint általában a biztonsági megoldások esetében, a Privileged User Manager hasznát sem lehet forintokban kifejezni, csupán az esetleges károkat lehet megbecsülni, amelyeket a megoldás segít elkerülni. Mindenesetre kétségtelen, hogy tetemes kárral és jelentõs presztízsvesztéssel járna, ha egy rendszergazda eltulajdonítana és közzétenne egy szabadalmat, amelynek tulajdonosa ebben az esetben jogosan támadhatná meg a Hivatalt a bíróságon. A Novell megoldása azonban már kizár bármilyen ilyen jellegû visszaélést. Wellek Margit
TANÚSÍTÁS
Nemko: gyorsabb piacra jutás Az 1933-ban létrehozott, norvégiai székhelyû Nemko-csoport napjainkban az egyik legjelentõsebb tesztelõ és tanúsító cég, amely 13 telephellyel 4 kontinensen közel 150 országban segíti a cégek piacra jutását. Ez év január 1-tõl a középeurópai ügyfelek kiszolgálása érdekében mûködik Budapesten a cég regionális irodája, amelynek igazgatóját, Wenche Bach asszonyt arra kértük, vázolja az iroda tevékenységének céljait, jelentõségét. – Bevezetõként el kell mondanom, hogy a Nemko 1990-tõl, már alapítványként mûködik, nincs tulajdonos, egy közösségként szolgáljuk fõleg elektrotechnikai tesztvizsgálatokkal és tanúsítással a termelõket, hogy gyártmányaik a legbiztonságosabb kivitelben mihamarább a piacra kerülhessenek. Az alapítványi forma óta létesült a mai 24 irodánk az USA-ban, Kanadában, Finnországban, Svédországban, Dániában, Olaszországban és természetesen Norvégiában és most már Magyarországon is. Ázsiában 5 irodánk mûködik, ahol szintén sok a megrendelõnk. Hogy a kompentenciánkat érzékeltessem, tavaly 61 országból 5300 ügyfelet szolgáltunk ki, ami több mint 22 ezer tanúsítvány- és tesztrendelést jelentett. Igen sok háztartási gépgyártó, televíziós, számítógépes cég fordul hozzánk, amelyeknek célja, hogy mind piacközpontúbb stratégiára átváltva fokozzák a versenyképességüket a világpiacon, ahol mint ismeretes, igen szigorú biztonsági és újabban már környezetvédelmi elõírásoknak is meg kell felelni. Az, hogy igen nagy a hatókö-
rünk, nem a munkatársak sokaságával magyarázható. Mindössze 550 munkatársunk van, ezért rugalmasabbak is lehetünk, a szolgáltatásainkhoz a hozzáférési idõt, a viszonylag kis létszám miatt le tudtuk rövidíteni. Azért például Kínában 100 emberünk van, mert olyan sok ott az elektrotechnikai cég, ezekhez közel jobban tudjuk segíteni, gyorsítani a fejlesztéseiket, a gyártásukat. De ott vagyunk Dél-Koreában, Hongkongban, Tajvanon is. Hogy kissé részletezzem: a Nemko hivatalosan kinevezett tanúsító szervezet több szabványszerinti menedzsment-rendszerekre és olyan, az európai direktívák hatáskörébe tartozó termékekre, mint az alacsony feszültségû berendezések, gépek, orvosi készülékek, robbanásbiztos készülékek, telekommunikációs, tengerészeti eszközök, autóipari felszerelések, építõipari termékek. A tanúsításon kívül tanácsadással is rendelkezésre állunk, például se-
gítséget tudunk nyújtani a célpont térség piacának megismeréséhez, például ha valaki egy terméket kíván egy távoli országba szállítani, abban az országban a lehetséges konkurens termékekrõl is információkat tudunk szolgáltatni és általában is felmérjük a piaci helyzeteket. Természetesen látjuk a közép-európai kihívásokat is, hogy fõleg az újabb EU-országok törekvései a piaci mûködést kívánják szolgálni, miközben például az egyetemi oktatás még nem eléggé igazodik azokhoz a piaci elvárásokhoz. Ilyen körülmények között a fejlõdés egyik motorja lehet egy mûszaki, tesztelõ tanúsító cég és mi itt ilyenné szeretnénk válni. Jelenleg ismerkedünk a térséggel, kapcsolatokat építünk ki a potenciális vevõinkkel, és bõvítjük a szolgáltatást a meglévõ vevõink felé. Részükrõl igen jó a fogadtatásunk, az ipar üdvözli, hogy egy újabb tanúsító és vizsgáló szervezettel bõvüljön a választási lehetõségük. Jelenleg Újpesten, az ElTech Center-ben találtunk ideális helyet a mûködéshez, hiszen helyben kihasználhatjuk az épület igen jól felszerelt laboratóriumát is, nem beszélve arról, hogy „társbérlõink” is a mûszaki élcsoporthoz tartozó cégek. Wellek Margit
Technika 2011/6
27
TANÚSÍTÁS
OVIT: minõség az energetikában Az Országos Villamostávvezeték Zrt. (OVIT), hazánk energetikai iparának legkiterjedtebb tevékenységi körrel rendelkezõ, fejlesztõ, kivitelezõ és karbantartó vállalata a korábbi minõségbiztosítási szerzõdés lejártának közeledtével, még idén áprilisban öt legjelentõsebb hazai tanúsító szervezettõl kért ajánlatot. A meghívásos versenyeztetésbõl az Elsõ Magyar Tanúsító Zrt. (EMT Zrt.) került ki gyõztesen, ezzel a következõ három évben ez a társaság végezheti az OVIT Zrt. irányítási rendszereit felölelõ Integrált Rendszer auditálását – hangzott el a június 16-i sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes tanúsítás átadáson.
STRATÉGIAI
ÜZLETÁGAK AZ OR-
TERÜLETÉN – Az OVIT Zrt. mûködési területe az egész országra kiterjed, – emelte ki Nagypál Béla, az OVIT Zrt. Integrált Rendszerének vezetõje. Magyarország számos térségében vannak telephelyei, és több mint 1.500 alkalmazottat foglalkoztat. A társaság a hagyományos feladaSZÁG
28
tait és széleskörû, kvalifikált vállalkozásait alapvetõen ma már piacorientált rendszerben látja el. Stratégiai üzletágaink a távvezetékek és alállomások tervezése, kivitelezése, bõvítése, rekonstrukciója; a vasúti felsõvezeték-építés; az erõmûi karbantartás, beruházás és létesítés; az energetikai gépgyártás, az ipari acélszerkezetek gyártása; az ipari létesítmények villamosenergia-ellátó rendszerének üzemeltetése; a speciális és nagyméretû, illetve nagytömegû vagy különleges geometriájú áruk közúti, vasúti és vízi szállítása; a szakszolgálati tevékenységek végzése; a kisfeszültségû segédüzemi berendezések gyártása; a távközlési hálózatok üzemeltetése, kivitelezése, felújítása; és 2011. májustól már a földgázszállítás terén is engedélyesek lettünk.. Ezért kerestünk egy olyan nemzetközi tanúsító testületet, amelynek világszerte elfogadott az akkreditációja, és így esett a választás az EMT Zrt.-re, mely a világ egyik vezetõ nemzetközi tanúsító testületének, a National Quality Assurance-nak (NQA) kizárólagos képviselõje Magyarországon. Vele az OVIT Zrt. irányítási rendszereinek tanúsítása is a lehetõ legszélesebb körû lesz, mert ez az angolszász nemzetközi akkreditáció világszerte elfogadott és ismert. Erre azért van szükségünk, mert társaságunk arra készül, hogy tevékenységét az Európán kívüli piacokra is kiterjessze.
EGÉSZ
Technika 2011/6
SZIGORÚ NYEKNEK
MINÕSÉGI KÖVETELMÉKELL
MEGFELELNÜNK
Részünkrõl az EMT mellett szólt az is, hogy auditorai között a Paksi Atomerõmû és az OVIT volt szakemberei is megtalálhatók, akik ismerik a számunkra kiemelten fontos nukleáris követelményrendszert is. – hangsúlyozta Nagypál
Béla. – Az új tanúsító szervezet kiválasztása idõben egybe esett a kormányzat azon döntésével, hogy Kiskunfélegyházán az OVIT újraindíthatta a volt Transelektro Ganz-Röck Kazán- és Erõmûvi Berendezések Zrt. gyárát. A tanúsító cégnek itt az új tevékenységi körre vonatkozóan a minõsített státus elérését is segítenie kellett, és az EMT kompetenciái a gépgyártás területére is kiterjednek. Az sem volt utolsó szempont, hogy az OVIT-tal mint többségi állami tulajdonban lévõ céggel szemben fontos elvárás a költséghatékony mûködés. Versenyképes árajánlatuk ezért fontos szerepet játszott abban, hogy társaságunk az EMT-t bízta meg minõségirányítási rendszereinek tanúsításával. Az OVIT tevékenysége elsõsorban a magyar átviteli hálózathoz és a hazai erõmûvekhez fûzõdik, de ügyfelei között a hazai áramszolgáltatók, továbbá ipari nagyfogyasztók és külföldi megrendelõk is megtalálhatók. Társaságunk szerepe hazánk energetikai ellátásában stratégiai jelentõségû, közvetlenül befolyásolhatja az energiaellátás-biztonságot, ezért a legszigorúbb minõségi követelményeknek kell megfelelnünk. Már 1993-ban bevezettük az ISO 9001 szabvány szerinti minõségbiztosítási rendszert, 1994-ben megfogalmaztuk az OVIT Minõségpolitikai Nyilatkozatát és elkészítettük a Minõségügyi Kézikönyvet, a minõségügyi eljárási utasításokkal és a munkautasításokkal együtt. 1996-ban lezajlott az OVIT Minõségbiztosítási (késõbb Minõségirányítási) Rendszer, (MIR) ekkor még TÜV általi auditálása, és ezzel az iparág elsõ tanúsított szereplõjévé váltunk. 2002-ben a MIR továbbfejlesztésekor az ISO 14001es szabvány követelményei szerinti Környezetirányítási Rendszert (KIR) is kialakítottuk. A tevékeny-
TANUSÍTÁS
TANÚSÍTÁS
KOMPETENCIÁKKAL ÉS
A tanúsítás átadásakor Bujtás Gyula, az EMT Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az irányítási rendszerek bevezetése és mûködtetése, ezek tanúsítása felméréseik szerint a megrendelõk számára is hatékony eszköz üzleti módszereik ellenõrzésére, fejlesztésére, termékük vagy szolgáltatásaik hozzáadott értékének növelésére, illetve veszteségük csökkentésére, vagyis mindez értékes piaci elõnyt jelent. Az OVIT országszerte számos állandó és ideiglenes telephellyel rendelkezik, ezért az auditálás feltételeinek biztosítása sok logisztikai és munkaszervezési feladatot ró a vállalatra. Ezért volt fontos, hogy sokrétû tevékenységük valamennyi területét lefedõ kompetenciákkal és megfelelõ referenciákkal rendelkezõ tanúsítóval dolgozzanak a lehetõ leghatékonyabban. Sikerült olyan bevált gyakorlatot is megosztani az OVIT-tal az eljárás során, amelyet a társaság felhasználhat folyamatai további tökéletesítéséhez. Az EMT Zrt. tanúsító céget 2002 novemberében szakmai befektetõk alapították, hogy az akkreditálási követelményeknek megfelelve ügyfélközpontú és ügyfélbarát szolgáltatást nyújtson megrendelõinek. Az EMT szolgáltatásait az NQA UKAS (United Kingdom Accreditation Service) által akkreditált rendszerének folyamataival összhangba végzi. Az 1988-tól mûködõ NQA központja az angliai Dunstable-ben található, képviseleti irodákkal öt kontinensen rendelkezik, tevékenysége szinte minden üzleti szektorra és cégméretre kiterjed: így például a gyártó, a pénzügyi és egyéb szolgáltató szektorokra, legyenek ezek családi kisvállalkozások, középvállalatok vagy multinacionális cégek. A cég nemzetközi referenciái között található többek között a NASA, a Boeing, a Locheed Martin, a Sanmina, a Caterpillar, az Unilever, az LG Electronic, a REFERENCIÁKKAL
ségünkbõl fakadó, például a magasban végzett munkából vagy a veszélyes gépek, anyagok használatából eredõ kockázatok kezelésére az OVIT az OHSAS 18001-szabvány szerinti Munkahelyi Egészségvédelem- és Biztonságirányítási Rendszert építette ki, amelyet a mûködõ MIR-KIR rendszerrel is integrált, amire 2004-ben került sor. Ezeken kívül még két további, az MSZ ISO/TEC 17025-ös szabvány követelményeinek megfelelõ minõségirányítási rendszer is mûködik: az egyik az OVIT Vegyi, a másik a Termovíziós Laboratóriumában. A Paksi Atomerõmû és az Országos Atomenergia Hivatal is sikeres minõsítõ auditot tartott még 1998ban Társaságunknál. Az OVIT mára az atomerõmû egyik legnagyobb szállítójává vált, és valamennyi biztonsági osztályra kiterjedõ, szerteágazó tevékenységi körben láthat el fõvállalkozói feladatokat. Persze ma már a belsõ igény mellett a külsõ tényezõk is az irányítási rendszerek mûködtetésére ösztönzik cégünket, például a közbeszerzési pályázatokon csak megfelelõ minõsítések birtokában indulhatunk, mert a legnagyobb ügyfeleink (például a Paksi Atomerõmû, a MAVIR és a MOL) részérõl ez alapkövetelménynek számít. Szeretném hangsúlyozni, hogy a harmadik fél által tanúsított irányítási rendszerek mûködtetése a vállalatunk megrendelõi számára is biztosíték arra, hogy cégünk tevékenységét mindig a piaci szereplõk által ismert és elismert szempontrendszer alapján, átlátható és ellenõrizhetõ módon, a legmagasabb szakmai színvonalon végzi.
Pepsico, a Virgin Media, hogy csak néhányat említsek. Az EMT-NQA Zrt. fõbb szolgáltatásai: minõségirányítási rendszerek tanúsítása ISO 9001 szerint; környezetközpontú irányítási rendszerek ISO 14001; illetve Audit Scheme (EMAS) szerint; munkahelyi egészségvédelem- és biztonságirányítási rendszerek tanúsítása az OHSAS 18001 (MSZ 28001) szabvány szerint; élelmiszerbiztonságirányítási rendszerek ISO 22000 szerint; autóipari beszállítók tanúsítása ISO/TS 16949 szerint; információs biztonságtechnikai vezetési rendszertanúsítás ISO/IEC 27001 szerint. Jelentõs képzési tevékenységet is folytatunk. Magyarországi referenciáink között található az OVIT mellett a Bay Zoltán Közalapítvány, a Synergon Nyrt., a CIB Lízing Csoport, SALDO Zrt., CIVIL Zrt., a ZÁÉV és a MARKET Zrt., továbbá korábban a Paksi Atomerõmû beszállítóinak minõsítése is, hogy csak néhányat említsek. – zárta tájékoztatóját Bujtás Gyula, az EMT vezérigazgatója, aki ezután átnyújtotta Nagypál Bélának, az OVIT Integrált Rendszer vezetõjének a tanúsítványt. W. M.
Technika 2011/6
29
ATOMENERGIA
A német atomstop Alig fél évet éltek a német üzemidõ-hosszabbítási tervek, Berlin már idén márciusban megálljt parancsolt az ország kilenc atomerõmûvének. Igaz, közbejött a fukusimai reaktorok balesete és közeledtek a zöldek sikerét jósoló tartományi választások is. Németországban kilenc atomerõmû 17 blokkal mûködik, ezek a hatalmas ipari ország (Európa legnagyobbika) 585 milliárd kilowattóra áramtermelésébõl 23 százalékkal részesednek. (A megújulók 17 százalék, a többi gáz és szénerõmû). Az erõmûvek elhelyezkedése: Schleswig-Holstein, Alsó-Szászország, Hessen tartomány, BadenWürttenberg, Bajorország. Az atomerõmûvek a csernobili katasztrófa óta az ellenzõk célkeresztjében voltak, legutóbb a jelenlegi vezetõ koalíció elõdje 2021-re tervezte valamennyi bezárását. A mostani Merkel-kormányzat az atomenergia világméretû reneszánszát érzékelve és méltányolva a hazai atomerõmûvek által biztosított biztonságos áramellátást – még jelentõs áramexportra is futja – és kiindulva abból, hogy 2008-ban a lakosság többsége egy közvéleménykutatáson helyeselte az atomerõmûvek üzemidõ-hosszabbítását, felülvizsgálta elõdje energiapolitikáját és engedélyezte a 17 blokk üzemidejének átlagban 12 évvel való meghosszabbítását. Igaz, hogy viszonzásként az üzemeltetõ RWE, E-ON, EnEW cégekre azonnal kivethettek évi 2,3 milliárd euró un. fûtõelemadót, de az intézkedés motivációi közül az sem hiányzott, hogy a természettudományos végzettségû, kvantumkémiából doktoráló kancellárasszony valóban hihet is az atomenergia jövõjében. Már azért is, mi-
30
Technika 2011/6
vel Németországnak a jövõben további 20 százalékkal kell csökkentenie a szén-dioxid kibocsátását, ehhez pedig nélkülözhetetlenek az atomerõmûvek is. A 180 FOKOS FORDULAT Mindezek miatt Európát váratlanul érte, hogy márciusban a fukusimai reaktor-baleset után nyomban megváltozott a német kormány energiastratégiája. Elõször úgy tûnhetett, az 1980 elõtt épült hét blokk 3 hónapra való leállítása, hogy biztonságukat felülvizsgálják, nem több szükséges lépésnél – a gazdasági miniszter az üzemeltetõknek garantálta az intézkedés ideiglenességét – ám csakhamar ebbõl valamennyi németországi blokk végleges leállítása lett: kitûzték, hogy még ebben az évtizedben a 9 erõmûbõl leállítanak hármat (2015-ben, 2017-ben és 2019-ben egyet-egyet), majd 2021ig további hármat és még hármat egy évig nyitva hagynak, ha netán fennakadások lennének az áramellátásban. Az elemzõk szerint a döntés sietségét aligha lehet mással magyarázni, mint a március végi tartományi választásokkal, amelyek a zöldek elõretörésével fenyegették a kereszténydemokrata-liberális vezetést. Érdekes, hogy az ellenzéket mégsem ütötte ki a hirtelen váltás, hiszen a 180 fokos fordulat ellenére a zöldek nyerték a baden-württenbergi és a pfalzi választásokat, és nem hagytak fel Merkelék bírálatával sem, merthogy az atomerõmûveket csak nagyon lassan szüntetik meg. AZ IPAR FELHÖRDÜLT Elõször a német ipari lobbi mérte fel az atomstop várható, kedvezõtlen hatásait. A BDI német ipari szervezet az elektromos áram árának 30 százalékos emelkedését jósolta az intézkedés nyomán, ami végveszélybe sodorhatja a vegyipari és a fémipari cégeket. Hozzátették, a kiszállás az
atomenergiából 33 milliárd eurós járulékos költséget generálhat, amibõl 24 milliárdot a fogyasztóknak kell megfizetniük. Az erõmûvek leállítása 28 százalékkal növeli a kormány által vállalt CO2-kibocsátást, amit kvótavásárlással kell ellensúlyozni. Az üzemeltetõk többmilliárdos bevételkieséssel számolhatnak (közben a fûtõelemadó is fennmaradt!) ezért aligha tudnak majd beruházni azokba a szélerõmûvekbe, amelyek az atomenergia pótlásához szükségesek. Ezek a cégek azon kezdtek gondolkozni, hogy növelik külföldi befektetéseiket, miközben meg kell építeni azokat a vezetékeket is, amelyek az északi szélerõmûvek áramát a leállítással nehéz helyzetbe került Dél-Németországba szállítják. ÉS MAGYARORSZÁGOT Még csak 7 blokk áll, de Németország máris árambehozatalra szorul, persze a „környezetvédõ” intézkedése ellenére cseh és francia atomerõmûvi áramot importálva. A jövõben még számítania kell a szlovák és a magyar behozatalra is, mivel a kiegyensúlyozott és olcsóbb atomerõmûvi áramot igen nehéz az ingadozó, rendszertelen szélenergiával pótolni, ehhez még szivattyús tározós erõmûveket is kell építeni. Németország energia gondjai Európaszerte is sérülékenyebbé tehetik az áramellátást. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IEA) is megállapította, a német atomstop emeli az energiaárakat, növeli Európa energia-import függõségét, ezért ilyen döntéseket csak európai keretekben szabadna meghozni. A magyar EU-Elnökség kommentálásából sem hiányzott a feltételezés, hogy az atomstop kihat a közép- és kelet európai országokra, amelyeknek növelniük kell a gáz felhasználását, s ezt csak importból tehetik. Ezért is Magarországon a fukusimai baleset után szóba sem került a paksi atomerõmû leállítása. K. F.
EURÓPÁT IS ÉRINTI
ÛRKUTATÁS A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Calipso: célpontban a légköri aeroszolok Érdekes ûrkutatási hírt közölt a napi sajtó június közepén: repülése öt éve alatt eddig 3 milliárd felvételt készített a földi légkörrõl a Calipso mûhold. Adatai 10.500 DVD-t, vagy 75.000 CD-t töltenének meg. Chip Trepte, a Calipso-projekt kutatója közölte, e mûholdnak köszönhetõen most már többet tudunk arról, hogy a Föld légkörében hol találhatók a szennyezett rétegek és ezek hogyan vándorolnak bolygónk körül. LÉZERREL VIZSGÁL Hogy ezt a tudást a Calipso miképpen segítette elõ, ahhoz meg kell fejteni a Calipso betûszót, ugyanis azt jelenti: Cloud-Aerosol Lidar and Infared Pathfinder Satellite Observation. Vagyis olyan mûhold, amely lézersugarakkal függõleges irányban méri a légköri profilokat, 30 méteres felbontással, így adva számot a nap 24 órájában az aeroszolokról és a felhõkrõl. A Calipso lidar (Light Detection and Ranging) elven mûködõ berendezése mp-ként 20 lézerimpulzust bocsát ki, ezek azonban csupán a másodperc 20 milliomod részéig tartanak, vagyis eddig ez a lézer mindössze egy percig mûködött! A Calipsót 2006. április 26-án indították útnak a CloudSat mûhold-
dal együtt az amerikai Vanderberg légibázisról, legfontosabb mûszerével, a Calioppal, amely két hullámhosszon (532 és 1064 nm) polarizált lézernyalábokat bocsát ki és a visszavert fény alapján következtet a felhõzet tulajdonságaira, a tartalmazott részecskék méreteire, összetételére, stb. AZ A-TRAIN PROGRAM A 635 kilogrammos mûhold már a negyedik tagja volt ( a vele fellõtt CloudSat az ötödik) annak a hatfõsre tervezett mûhold flottának, amelyet az ATrain program keretében a légköri vizsgálatokra szántak. E célból indultak már korábban a NASA Aqua és Aura mesterséges holdjai, valamint a Parasolt közös francia-amerikai hold is. Hivatalosan a Calipso e mûhold-család tagjaként a felhõzet magasságáról, az aeroszolok verti-
Az A-Train program mûholdjai
kális eloszlásáról és összetételérõl, optikai tulajdonságairól szolgáltat pontos adatokat a lidar elven mûködõ berendezésével, (a CloudSat ugyanezt végzi, csak más technikával, radarral), vagyis 94 GHz frekvenciájú rádióhullámok visszaverõdésével térképezi fel a légkört, a felhõk magassági profiljait. A most már népes mûhold-társaság egyszerre vizsgálja a légkör számos paramétereit – az aeroszolokat, felhõket, a relatív páratartalmakat, a napsugárzás fluxusának változásait az egyes rétegekben, mégpedig sorban, 15 perc alatt elrepülve ugyanazon pont felett. A KLÍMAVÁLTOZÁS NYOMÁBAN Dehát mivégre is az A-Train program, miért örvendezteti olyan kiemelt figyelem? Technika 2011/6
31
S O R O Z A T
ÛRKUTATÁS
A programot a Földet nyugtalanító klímaváltozás szülte, vagyis az, hogy igen keveset tudunk a klímaváltozást és benne a légkör globális felmelegedését kiváltó okokról és ebben különösen a felhõzet és a légköri aeroszolok szerepérõl. A légkört ugyanis hatalmas mennyiségû por, korom tölti meg, az aeroszolok közé tartozik a tengerek párolgásával feljutó sókristályoktól kezdve a pollenekig, baktériumokig a részecskék egész tömkelege. Újabban kapnak nagyobb figyelmet a vulkáni hamuk, amiket kõzetmáladékok, a magma 2 mmnél kisebb részecskéi alkotnak. Ám a legtöbb aeroszol az emberi tevékenység során kerül a légkörbe, amelyek a klímára, a globális felmelegedésre a CO2 kibocsátás után a legnagyobb hatással vannak. Mégpedig úgy, hogy a napsugárzás egy részét visszaverik, illetve a magasabb légrétegekben azokat elnyelik, ezzel ott fel is melegítik a légkört, alatta viszont hûtõhatást gyakorolnak. Mivel egy részük elnyeli az infravörös sugarakat is, ezzel növelik az üvegházhatást is. AEROSZOL KÖDÖK TÁMADÁSA Az A-Train mûholdak segítettek kideríteni, hogy az aeroszolok és a szulfátok miként változtaják meg a felhõzet szerkezeti és sugárzás-átvételi jellemzõit is, ami közvetett módon szintén a klímaváltozáshoz vezet, összességében hûtõhatást kifejtve. Vizsgálatuk azért is indokolt, mert már aeroszol ködökrõl is tudni, amelyek például India egét is gyakran elborítják, idõ elõtt meghozva a monszun esõket. És akkor még nem beszéltünk az aeroszolok súlyos élettani hatásáról, a velük kapcsolatba hozható tömeges gyulladásos, szövetkárosodásos, szívizom és máj megbetegedésekrõl, a krónikus tûdõbetegségekrõl, amelyek csak az USA-ban évente 120 ezer elhalálozást és több, mint 700 ezer kórházi ápolást okoznak. K.F.
32
Technika 2011/6
Indul a RadioAstron – FÕMI-vonatkozások Hosszú évtizedek elõkészülete után – ami nem volt mentes magyar vonatkozásoktól sem - július 18-án végre Föld körüli pályára indulhat a RadioAstron, a moszkvai Lebegyev Fizikai Intézet 10 méteres rádióantennájú mûholdja. A RadioAstron rádiócsillagászati megfigyeléseket végez majd összehangoltan a nagy földi rádiótávcsövekkel. Az ûrbéli eszköz elõnye, hogy a földi hálózattól eltérõen, amelynél a rendszer szögfelbontása a tányérok közötti távolságoknál megtöbbszörözõdik (ezt nevezik a bázisvonal hosszának), az ûrbéli antennával a bázisvonal a Föld átmérõjét is meghaladhatja. Az elsõ ûrantenna az 1997-ben indított japán HALCA volt, amelynek tervezése a RadioAstronnál késõbb indult – de az orosz eszközzel, igen magas és elnyúlt pályája révén – sokkal hosszabb bázisvonalakat és így még jobb szögfelbontást tudnak elérni. A start utáni teszteléseket követõen a kezdeti mérésekben több földi rádióteleszkóp is részt vesz Oroszországból, az USA-ból, Olaszországból, Németországból és Puerto Ricoból. A rádiócsillagászat célpontjai elsõsorban a nagyon távoli, rádiósugárzó, rendkívül kompakt, aktív galaxismagok (kvazárok). Ezek a világegyetem legtávolabbi, legnagyobb energiával sugárzó égitestjei közé tartoznak. Vizsgálatukkal több milliárd évet utazunk vissza a Kozmosz történetébe. A kvazárok úgy mûködnek, hogy egy-egy galaxis középpontjában lévõ szupernehéz (akár több milliárdnyi naptömegû) fekete lyuk a környezetébõl
A már kész RadioAstron kinyitott antennával, még a Bajkonurba szállítás elõtt, a gyártó Lavocskin cég Moszkva melletti szerelõcsarnokában
anyagot nyel el, de az anyag egy része nem hullik be a lyukba, hanem kidobódik a forgástengely mindkét irányában. Az így kidobódó anyag elektronjainak sugárzását fogják fel a rádióteleszkópok. Az ûr-rádiócsillagászat kifejlesztésében még az 1980-as évektõl fontos szerepet vállalt Dr. Fejes István, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának (KGO) egykori vezetõje, aki sajnos nem érhette meg a RadioAstron felbocsátását, nemrég meghalt. Az õ irányításával dolgozta ki a KGO elsõnek az akkor még csak tervezett ûrbéli technika geodéziai alkalmazásának lehetõségeit, a 90-es években pedig elkészítettek egy számítógépes programot, amely segített e bonyolult ûrtechnikai mérések tervezésében és szimulációjában. A szoftvert széles körben alkalmazták. A KGO bekapcsolódott ezzel a technikával az égbolt-feltérképezési munkáiba is.
Innovációs parkok, új oktatási megoldások a MÛEGYETEMEN
A
regionális technológiai kutatásokban élenjáró intézményként a BME a legkorszerûbb technológiai irányzatok mentén mûködik együtt hazai és nemzetközi ipari partnereivel. A BME valamennyi kara beépíti oktatási tematikájába a kor világszínvonalán álló ismereteket mind a hagyományos, mind a posztgraduális oktatásban, valamint az ipari együttmûködésekhez és kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó tréning tematikákban. Az egyetem a mérnök-továbbképzésben szerzett sok évtizedes tapasztalatára építve széles körben fejleszt olyan rövid (1-2 napos), közép (1-2 hetes), vagy hosszabb (esetlegesen egész szemeszterre kiterjedõ) tréning tematikákat, amelyekben a partner ipari cégek igényeit messzemenõen figyelembe véve azok munkatársait, vezetõit, valamint a hazai és a régióban mûködõ ipari partnereiknek különbözõ szerepkörben mûködõ munkatársait, kutatás-fejlesztési szakembereit képzi a vezetõ technológiák ismereteire. A BME egy új együttmûködési koncepció alapján magas színvonalú technológiákkal és a kor színvonalán álló fejlesztési, termelési és szolgáltatási infrastruktúrával ellátott kutatási parkot (Industrial Campus Zone) alakít ki a területén, ahol a saját kutatás-ffejlesztési koncepcióit, a Kutatóegyetem kutatás-ffejlesztési stratégiáit az együttmûködõ ipari vállalatokkal együttmûködve világszínvonalú, vállalatspecifikus kutatásifejlesztési-iinnovációs-o oktatási centrumokat hoz létre és mûködtet.
Információ: Mûegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda E-m mail:
[email protected] Telefon: 463 1124 1117 Budapest Magyar tudósok krt. 2. Q épület, B szárny, mfsz. 5.