57. évfolyam, szám 700 Ft

57. évfolyam, 2014. 12. szám

700 Ft

Technika 2014/112

1

TARTALOM

TARTALOM

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected]

Vásárlóerô-felmérés Európában Megakadt az AKG-program Duális képzést indít a BGF és a Siemens Magyar középiskolás a Nobel-díj átadáson Teleradiológiai rendszer az Uzsokiban Ericsson programozó bajnokság Tovább üzemelhet a 2. paksi blokk Napenergia-sorrend a világban

4 4 4 5 5 6 6 6

Gazdaság

Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

Hogyan vizsgáztunk 2014-ben?

8

Innováció Magyar Innovációs Nagydíj pályázat

Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: PR Innovation Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza.

Gépipar Horn versenyautó szálerôsítésû kompozit anyagokból igus világpremier Öttengelyes formamarási bemutató a DMG MORI-nál Felhasználóbarát robotokra van szükség

10 11 12 16

Gyártáskiszolgálás LEAN egykor és ma

20

Stúdiótechnika Digitális tévéstúdió

22

Videótechnika Netflix – online videózás minden készüléken

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

9

24

Hangtechnika Két évtizedes a magyar hangtechnikus oktatás

26

Szabadalom Hasznos a K+F elôzetes minôsítés

28

Atomenergia Sugáregészségtan az iskolateremtés jegyében Jó kezekben a Paksi Atomerômû

E számunkban megjelenô társaságok

HNS Horn Hungexpo IC-Hungary Inczédy Laune Metsystem MISZ pályázat Novacciai Premium-Helmet RS Components Tooltechnik Virág Weszta-T

2



B1 B4 B3 B2 19 21 18 9 1 7 3 13 14-15 5

29 30

Ûrkutatás „Európával a világûrben” Gábor Dénes-díj Solymosi Jánosnak

Technika 2014/12

31 32

Technika 2014/112

3

KRÓNIKA

Vásárlóerô-felmérés Európában

  A GfK Vásárlóerő tanulmánya szerint 2014-ben 2 százalékkal emelkedett Európában a vásárlóerő (az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelem együtt az állami juttatásokkal). Egy európai lakos évente átlagosan 13 112 euró felett rendelkezik. Magyarország a tavalyi évhez viszonyítva tartja magát a 31. helyen az egy főre jutó 4 949 euróval, ami azt jelenti, hogy a magyarok az európai átlag 37,7 százalékával gazdálkodhatnak. Ezzel az aránnyal egyre hátrébb szorulunk a közép-kelet-európai régióban. Míg 2004-ben a régió-

Megakadt az AKG-program A 2014/2015 gazdasági évre nem hirdették meg az agrár-környezetvédelmi program (AKG) folytatását és a  2016-ra beígért AKG-ban a tervek szerint megfeleznék a programban résztvevő területek nagyságát, sőt ugyanennyivel a forrásokat is. Az EU 2014-től öt éves ciklusokban ad költségkompenzációt a környezetbarát művelési módokért, a növényvédőszerek és a műtrágyák korlátozott használatáért, nem beszélve az ezeket teljesen nélkülöző biogazdálkodásról. Így 580 ezer hektáron nem támogatnák a zöldtrágyázást és a környezetbarát növényvédőszerek alkalmazását. A program annak ellenére meg-

akadt, hogy az EU kifejezetten ajánlotta az idén augusztusban lejárt öt éves AKG ciklus folytatását a támogatások biztosításával.

Duális képzést indít a BGF és a Siemens A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Siemens Zrt. együttműködési megállapodást kötött, így 2015 szeptemberétől a világ egyik vezető technológiai cégénél tölthetik szakmai gyakorlatukat a BGF duális képzésben résztvevő hallgatói. A hallgatók tanulmányaik alatt több mint másfél évet töltenek szakmai gyakorlaton a német nagyvállalatnál, amelyért munkadíjat kapnak és vizsgáik egy részét is a vállalatnál tanultak alapján kell letenniük. A Siemens a főisból Szlovénia vásárlóerő indexe volt magasabb, 2014-ben viszont már Szlovénián kívül a balti országok, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Horvátország is magasabb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkezik. A magyar vásárlóerő a németnek egynegyedét, a szlováknak kétharmadát teszi ki.

4



Technika 2014/12

kola öt elsőéves namzetközi gazdálkodás alapképzési szakos hallgatójának biztosít a 2015/2016-os tanévtől gyakorlati képzési helyet. Ez idő alatt a hallgatók évente 22 hetet töltenek a vállalatnál, majd a kötelező szakmai gyakorlatukat is itt végzik, így összesen több mint másfél év szakmai tapasztalatot szerezhetnek. A BGF 2015-től öt alapképzési szakon indít duális képzést, mintegy 20-30 vállalkozással együttműködve.

KRÓNIKA

Magyar középiskolás a Nobel-díj átadáson A Magyar Innovációs Szövetség a 2014. december 4-11. között megrendezett Stockholm International Youth Science Seminar-ra a 18 éves középiskolai diákot, Tóth Rékát delegálta, aki a „Konzervált nem kódoló szekvenciák evoluciós elemzése” című pályamunkájával ért el harmadik helyezést a 2013/2014. évi Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. A világ minden tájáról összesereglő fiatal tehetségek az eseményen meghallgathatták az idei Nobeldíjasok előadásait, majd az Aula Magna színpadáról közel 1000 középiskolás előtt ismertették projektjeiket, de Tóth Réka még a stockholmi városi könyvtárban is előadást tarthatott munkájáról.

A legnagyobb meg­ tiszteltetés az idei és néhány korábbi Nobel-díjas társaságában történő fogadáson való részvétel volt, valamint az utolsó este, ahol a fiatalok a stocholmi Concert Hall-ban részesei lehettek a Nobel-díj kiosztási ceremóniának, majd a Városházán a bankettnek. Az idei 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első helyezettje, Perez-Lopez Áron Ricardo részt vehet a január 30-tól február 2-ig tartó Swiss Talent Forumon. Az ELTE Apácai Csere János Gya-

korlógimnázium 17 éves tanulója „Hogyan segíthetnek a fehérjék hálózatai kis mellékhatású gyógyszerek kifejlesztésében” című pályázatával érdemelte ki a részvételt az „Intelligens növekedés és fogyasztás” című svájci tehetség fórumon.

Teleradiológiai rendszer az Uzsokiban Budapesten az Uzsoki Utcai Kórházban bejelentették, hogy az Enterprise Group részvételével, uniós forrásból, 910 millió forint összköltségvetéssel az intelligens diagnosztikai eljárásokat támogató fejlesztést hajtanak végre, amire a két fél stratégiai megállapodást írt alá. Ebből az alkalomból ismertették az Enterprise Medikai Alkalmazás (EMMA) alapú teleradiológiai rendszer működését és a fejlesztés főbb állomásait is, valamint bemutatták azokat az integrált elemzést biztosító felügyeleti és teleradiológiai rendszereket, amelyek az EMMA platformjára épülnek, és több betegségtípus kezelését támogatják az Uzsoki Utcai Kórházban. Technika 2014/112

5

KRÓNIKA

Ericsson programozó bajnokság Az idén már negyedik alkalommal rendezte meg az Ericsson Magyarország C++ Programozó Bajnokságát a vállalat kutatás-fejlesztési központjában. A nyertesek meglátogathatják az Ericsson stockholmi központját, valamint értékes tableteket, SSD háttértárolót nyerhettek. A bajnokság célja a 2011. évi indulásakor a  C++ programnyelv népszerűsítése, a legjobb hazai programozó csapatok versenyeztetése volt. Idén a fiatalok C++ nyelven folyó online játékban vettek részt (korábban a Hamlet-

ből szöveget kellett tömöríteniük, rádiótornyos lefedettséget elérni minél kevesebb adótoronnyal, 2013-ban egy űrhajós csata zajlott le a csapatok között). A versenyben az első három helyen a BME és az ELTE hallgatói végeztek.

Tovább üzemelhet a 2. paksi blokk Az üzemeltetés és karbantartás jó gyakorlata, illetve ezeknek a fejlesztéseknek elismeréseként az Országos Atomenergia Hivatal immár a második, a 2. blokknak is engedélyezte az üzemidő-hos�szabbítást – jelentette be Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű vezérigazgatója. Enélkül a hazai termelési kapacitást 20 %-kal kellett volna pótolni áramimporttal. Az üzemidő-hosszabbítási program költségeit az erőmű saját forrásaiból fedezi – tette hozzá, – mint ahogy az erőműnek szánt új üzemanyag kifejlesztését is. A magyar tudományos háttér bevonásával az orosz üzemanyaggyártó cég új nukleáris fűtőelemeket fejlesztett ki, amelyek az eddigi 12 hónap helyett 15 hónapig használhatók. Ezt azzal érik el, hogy a jelenlegi 6



Technika 2014/12

4,2 %-os átlagdúsítású helyett 4,7 %-os átlagdúsítású üzemanyag kazettákat használnak. Az így meghosszabbodó üzemanyag-ciklusnak köszönhetően ritkábban kell leállítani a blokkokat üzemanyagcserére, illetve kevesebb kiégett üzemanyag keletkezik. A fejlesztéssel az erőmű által termelt villamos energia éves szinten 2 %-kal emelkedik, ami 80 ezer háztartás (negyedmillió ember) éves átlagos fogyasztásának felel meg. A fejlesztésnek köszönhetően a környezeti terhelés is csökken és több energiát lehet előállítani a biztonsági szempontok elsődlegességével – mondta a vezérigazgató.

Napenergia-sorrend a világban

  Megjelent a napenergia felhasználás vezető országainak sorrendje a hálózatra kapcsolt PV erőmű kapacitások szerint. Az ezen államokhoz tartozó országok sorrendjét az USA vezeti 349 naperőművel és 6240,2 MW kapacitással, második Kína (219 erőmű, 4709 MW), a harmadik Németország (277 erőmű, 3454 MW). Magyarország nem szerepel az első húsz állam között, Románia a 14. (17 erőmű, 277 MW), 16. Bulgária (13 erőmű, 225 MW), 17. Csehország (26 erőmű, 216 MW). A világ  húsz e téren vezető állama közül 11 európai ország, élükön Németország áll. Meglepő, hogy az Egyesült Királyság megelőzi a nála kedvezőbb adottságú Spanyolországot. Magyarországon a 2012-es fotowoltaikus kapacitás 12 MW volt, ennek többségét a háztartási erőművek állították elő. A világon a telepített kapacitások nagyságát elsősorban az egyes országok támogatási politikája és a PV technológia ára befolyásolja.

Technika 2014/112

7

GAZDASÁG

Hogyan vizsgáztunk 2014-ben? A magyar  gazdaság  2014-es osztályzatát meghatározni nehéz lenne, de egy jelző sem adódna könnyen. Volt, amiben sikerült előrelépni, ám a közelmúlt nagy problémáinak megoldásában továbbra sem mutatkoztak eredmények. Vagyis nem alakultak ki olyan kiszámítható, hosszú és középtávú gazdaságpolitikai irányok, eszközök, szabályozórendszerek, amelyek megbízható iránytűként szolgálhatnának a vállalatok számára a beruházási és egyéb stratégiai döntések meghozatalában. Továbbra sem volt azonos a feldolgozóiparnak és a szolgáltatási szektornak az elbírálása a gazdaságpolitikában, jelentős vállalati terhek, korrekciók születtek a piaci szereplők, a munkavállalók és a munkaadók véleményének kikérése, hatástanulmányok nélkül.   Makrogazdasági adatok 2014-ben nagyjából 2,9 százalékos növekedést érhettünk el, ami nem rossz ütem, de jobb lenne, ha ezt magasabb bázis szintről teljesítjük. Az EU kisebb növekedése (1,4%) jóval magasabb szintről indult és az energiaimport kímélése miatt a szerényebb növekedést választotta. Jövőre viszont 1,7 százalékkal kívánják emelni a GDP-t, a magyar adat viszont visszamegy 2 százalékra. Ennek oka többek között, hogy az idén főként az EU-pénzek felhasználásával létrejött választási beruházási boom eredményezhetett fellendülést, ami 2015-ben, az új pályázatok indulása miatt elmarad. Egyébként a tavaszi-nyári beruházási dömping eléggé féloldalas volt, ugyanis az  az EU-s infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozott, miközben az évek óta szunnyadó  lakásépítés és  felújítás nem ébredt fel. A növekedésünk szezonalitását bizonyítja az 8



Technika 2014/12

is, hogy szomszédaink GDP-adatai kiegyensúlyozottabbak. Például Románia idei 2,5 százalékos GDP növekedése 2,6-ra, Szlovákiáé 2,2 százalékról 3,1 százalékra nőhet az előrejelzések szerint.   A hitelminôsítôk osztályzata  Fontos eseménye volt az idei évnek, hogy a hitelminősítő szervezetek eggyel feljebb, a leminősítéssel fenyegető negatívról stabílra javították az ország besorolását, de a magyar államkötvények továbbra is egy fokozattal elmaradnak a befektetési ajánlású osztályzati sávtól. A hitelminősítők csak  a kormányzat eltökéltségét díjazták az államadósság és a költségvetési hiány kordában tartására. A magyar államadósság jelenleg a GDP 76,9 százaléka, ami jövőre mindössze 0,5 szálalékkal csökkenhet, mivel államadósságunk 40 százaléka deviza alapú, az árfolyamváltozások erősen hatnak rá. Az idei magyar 2,9 százalékos költségvetési hiány aligha érdemel külön dicséretet, mert az pontosan megfelel az EUtagállamok átlagos hiányadatának, amiben persze benne van például Görögország, Portugália magas hiánya is. Az infláció alacsony színtjét lényegében a rezsicsökkentés okozta, de még így is az ipari energiaárak még mindig magasak, például duplája az orosz, amerikai energiaáraknak, ami egyébként rontja is a magyar ipar versenyképességét.   Szankciós veszteségek Gazdaságunk megítélésben nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz-ukrán konfliktus gazdasági következményeit. Bár Magyarország élelmiszer exportjának csak 3 százaléka irányul Oroszországba (ez Litvániának 20%, Lettországnak 16%, Szlovákiának 4%), így is,

ha egy évig fennmarad a szankciókra adott  orosz válasz-embargó,  naponta 80 millió forint kieséssel számolhatnak az exportőrök. Az EB 400 millió eurós, azaz 125 milliárd forintos alapot létesített az érintett  mezőgazdasági termelők kártalanítására, amit többségében a közép-kelet európai tagállamok nyerhetnek el. Egyébként Oroszország már februártól nem vett át húst az EU-ból, tehát attól kezdve, hogy felerősödtek az ukrán válságban követett orosz politika uniós bírálatai. Ám ezt a körülmény nem okozza, csak a gazdaság generális problémáinak a megoldatlansága, hogy jövőre tovább romolhat a forint árfolyama, a lakosság fogyasztása érezhetően nem bővűlhet – állapítja meg a Policy Agenda legújabb előrejelzése. A 2015-ös költségvetés szociális támogatásra 70 milliárddal kevesebbet irányoz elő, kevesebbb jut lakástámogatásra is. Viszont az állami kiadások részarányának tervezett  csökkentését – csak a piac szabadabb működése tudja ellensúlyozni. Fontos a tôkevonzás Ennek hiánya miatt jelentősen elmaradnak a külföldi tőkebefektetések is. Mint ahogy a Bloomberg is felidézte, az ország egykor mágnes volt a külföldi cégek számára, de a külföldi befektetések aránya egy év alatt csaknem háromnegyedével csökkent, a beáramló pénz javarészét a leánybankok feltőkésítése tette ki. 2014 júniusig 722 millió euró áramlott ki az országból. A következő évi munkához tehát a lecke fel van adva, kérdés, mit tehetünk le az évek óta magunkon viselt terhekből. Komornik Ferenc

INNOVÁCIÓ

Technika 2014/112

9

INNOVÁCIÓ

Horn versenyautó szálerôsítésû kompozit anyagokból A németországi tübingeni székelyű Paul Horn GmbH által a fiatal szakemberek képzésére létrehozott Horn Akadémia szakmunkástanulói már harmadik alkalommal készítették el szálerősített kompozit anyagokból a pedálos versenyautójukat, amelynek eddigi modelljeivel kétszer részt vettek a „Brit Pedal Grand Prix” futamon Angliában. A versenyt éppen Ringwood-ban szervezik, ahol a Horn angliai leányvállalata, a Horn Cutting Tools Ltd. székel. A Horn Akadémia diákjainak legújabb versenyautója már egy tervezési remekműnek is tekinthető, és nagy elismerést váltott ki az idei AMB szakvásáron sorra került bemutatkozásán. Az a tény, hogy a diákok tervezik és kivitelezik az egész projektet, csak növeli a tanulók lelkesedését és elkötelezettségét a Horn vállalat, valamint az általa alkalmazott csúcstechnológiai vágóeszközök iránt. Kiváló helyezés egy pedálos autórallyn A Ringwood belvárosában szervezett pedálos autórallyn a Horn csapata már kétszer vett részt, mindig az alkalomra tervezett kisautóval. Egy ilyen pedálos remekmű egyfajta „szappantartóként” lett kialakítva, amelyet fektetett kerékpárszerű szerkezetre dolgoztak rá, és amelyet természetesen pedálhaj-

10



Technika 2014/12

tással működtet a négy vezetőből, egy toló-hajtóból és egy szerelőből összetevődő csapat. Az első versenyen még 70 résztvevő csapatból a 20. helyen végzett a Horn-csapat, de a második autó létrehozásával 2013-ben Lipcsében a Horn már elnyerte az Intec-díjat is. Ennek az autónak a megtervezésénél a Horn Akadémia szakmunkástanulói csökkentették a súlypontot, a felfüggesztést pedig kiiktatták, és szervofékekkel felszerelt hidraulikus féktárcsát alkalmaztak. Az autó méreteit úgy változtatták meg, hogy az első modell hosszúsága megmaradjon, csökkentették viszont a szélességét a 14 sebességes tengelykapcsoló kiiktatása mellett. Ez a pedálos autó elérte az 50 km/h csúcssebességet, és a Horncsapat 50 résztvevő közül a 6. helyen végzett. Új anyagok és megmunkálási technológiák A Horn Akadémia szakmunkástanulói által kidolgozott 2014-es pedálos versenyautó már az üvegszállal erősített kompozit anyagok széles körű alkalmazására épül. A hibrid és elektromos mobilitás terén az autó létrehozói igyekeztek csökkenteni a jármű súlyát és növelni az erejét. A Pedal Car 3.0nál üvegszállal erősített műanyagból készült alvázat használtak. A hátsó tengelyt szintén az említett innovatív anyagból készítették és differenciálzárral látták el. Továbbá kiemelt figyelmet fordítottak a különböző alkatrészek súlycsökkentésére. Nagy kivágások és szilárd kapcsolókarok alkalmazásával igyekeztek növelni az optimális teljesítményt. A legnagyobb kihívást a gyártás előtti tökéletes tervezés jelentette, mivel a legyártott

modellen már lehetetlen változtatni. Ilyen például a lánc nyílásainak és a különböző lyukasztott alkatrészeknek, valamint a fémből készült, és az alvázhoz rögzített keréktámaszoknak és a pedálszerkezetnek, vagy a vezetői ülésnek a pontos megtervezése. Horn szerszámok felhasználásával A forgácseltávolítást igénylő megmunkálást a Horn gyáron belüli eszközeivel kivitelezték. Az üvegszállal erősített műanyag megmunkálásánál elsősorban CVD gyémánt vágóeszközöket alkalmaztak, amelyek alkalmasak az abrazív anyagok vágására, ellentétben az anyagtörés okozására hajlamos PKD vágószerszámokkal. Az alumínium alkatrészek megmunkálásánál a gyorsmarókat, az alumíniumból készült maróeszközöket, valamint a Horn hornyoló szerszámait használták fel. Ez az egész munka arra is alkalmas volt, hogy a szakmunkástanulók egy attraktív versenyautó elkészítésének a kapcsán sajátíthassák el az adott típusú anyagok megmunkálására szolgáló eszközök kiválasztására és használatára vonatkozó gyakorlati tudást. A Horn Akadémia tanulói által a vállalat eszközeivel kimunkált versenyautó jelentős sikereket ért el a különböző vásárokon, azonban a szakemberek leszögezik, hogy mivel ez a verseny végül mégiscsak egy csapatjáték, a körversenyen a kiváló csapatjátékot alkalmazó együttesek nyernek. Végső soron a tanulás és a versenyautó kivitelezésének az örömteli élménye érintetlen marad, függetlenül a versenyeken elért helyezéstől. Békés Sándor

GÉPIPAR

Világpremier: CAT7 Ethernet kábel e-chain® egységekhez

UL minősítésű TPE köpenyben az e-chain® egységekben vezetett folyamatos mozgáshoz. Kiváló árnyékolás az optimalizált EMC-(elektromágneses összeférhetőségi) jellemzők érdekében. 40 millió löketet bír – a holnap igényeihez igazítva.

Kedvezô árú emelô- és forgatóegység automatizált rendszerekhez igus® emelő-/forgatóegység nagyon kedvező áron. A precíziós fém komponensekkel összehasonlítva az igus® emelő-/forgatóegység további előnyöket kínál a költségek csökkentése és az élettartam növelése érdekében: például kenőanyagmentes, kis tömegű és korrózióálló.

Polimer golyóscsapágyak 100°C maximális hômérséklethez Alacsony gördülési súrlódási értékeivel az új xirodur® G220 polimer golyóscsapágy akár 100°C-os hőmérséklet mellett is használható, ugyanakkor költséghatékony, kenőanyagmentes és semmilyen karbantartást nem igényel. Raktárról kapható.

Technika 2014/112

11

GÉPIPAR

Öttengelyes formamarási bemutató a DMG MORI-nál

Egyre több hazai üzem dönt az 5-, illetve 6-tengelyes megmunkáló központok beszerzése mellett, de sokan érzékelik konkrét vásárlási tervek nélkül is ennek a szükségességét. Ezért döntött úgy a fémmegmunkálás három ismert hazai szakértője, a DMG MORI német-japán szerszámgyártó, a szerszámspecialista Power Tools Kft., valamint a tervezői és megmunkálás-tervező szoftvereket forgalmazó Cad-Cam Solutions Kft., hogy december 3-án és 4-én közös szakmai napot tartanak

12



Technika 2014/12

az 5-tengelyes marásról a DMG MORI magyarországi központjában, élőbemutató keretében ismertetve meg a rendelkezésre álló szoftvermegoldásokat, szerszámgépeket, illetve szerszámokat és szerszámozási koncepciókat. A rendezvényről szóló beszámolónkat a DMG MORI szakmai tájékoztatása alapján készítettük. DMU 75 monoBLOCK demonstrációs gép A DMG DMU 75 monoBLOCK típusú gépét a kifejezetten ár-ér-

zékeny, de innováció-központú ügyfelek igényeire méretezték. Ezért a szerszámgép felszereltségéhez tartozik a legújabb 5-tengelyes szimultán technológia, a 60 férőhelyes szerszámtár, a 18  000 fordulat/perces főorsó és a fejlett CNC-vezérlő. A szerszámgép feltűnően kompakt szerkezeti kialakítását a 8 négyzetméternél kisebb alapterület érzékelteti. Ehhez az X/Y/Z irányokban 750/650/560 mm-es munkaterület társul, amelyen akár 840 mm átmérőjű és maximum 600 kg tömegű munkadarabok is könnyen megmunkálhatók. A lineáris tengelyek gyorsmeneti sebessége 40 m/perc, maximális gyorsulásuk 6 m/s a négyzeten. A szerszámgép dönthető körasztala megbízható alapot szolgáltat a nagy kihívást jelentő szimultán 5-tengelyes megmunkálások esetén is. A rendszerrel elérhető minőség magáért beszél, ugyanis az átmérőpontosság 4 mikronon belüli, a köralakosság 8 mikronon belüli, míg a felületi érdesség akár 0,4 mikron Ra értékeket mutat. Bemutatkozott a DMG CELOS felhasználóbarát kezelőfelülete is, amelynek előnyei közül kiemelendő, hogy a gyártás és az informatikai részlegek összeköttetése révén akár 30 százalékkal hatékonyabb termelést biztosít a felhasználóknak.

GÉPIPAR

Fókuszban a szerszámteljesítmény A bemutató résztvevői számára az 1997 óta forgácsolószerszámok forgalmazására szakosodott Power Tools Kft. az 5-tengelyes marásban is a teljesítményre fokuszáló piacvezető megoldást mutatott be, megismertetve őket a CERATIZIT gyorsmarási és a KOMET furat-megmunkálási, valamint a POWER Tools csúcsminőségű tömör keményfém szerszámok képességeivel. A megmunkálás merevségét a HAIMER zsugorbefogók biztosítják. Az említett szerszámok kombinációja a szakemberek szerint 5-tengelyes környezetben a legmagasabb megmunkálási – és ezzel együtt hatékonysági – paramétereket biztosítja, rendkívüli mértékben csökkentve az erre szánt időt. Megfelelő szerszámgép, CAM-szoftver és szerszámkombináció esetén pedig még 12 m/ perc előtolással is kivitelezhető a nagyolási megmunkálás. A Power Tools különleges telibe-fúró technológiájával további – eddig ismeretlen – előnyökhöz juthatnak a felhasználók, akik az 5D-s megmunkálást világszínvonalon művelhetik.

mazás, valamint a több processzoros számítás. Újdonság továbbá az is, hogy az integrált CAD modulban pillanatok alatt tervezhetők egyből a beszállítókhoz rendelhető új szerszámok. Az automatikus alkatrész-megmunkálás felületi és fúrási sajátosság felismerés funkcióval – furatok, menetes furatok, zsebek, kontúrok, hornyok és egyéb elemek automatikus megmunkálásával – jelentős idő taka-

rítható meg. Számos előnye mellett lényeges, hogy a szoftver sok gyártó számára végre elhozza annak a lehetőségét is, hogy az integrált CAD/CAM szoftverrel együtt egy teljes értékű termékadat-kezelő (PDM) rendszerhez is hozzájussanak, átláthatóvá téve a mérnöki, az üzemi és az értékesítési dokumentáció kezelését. Békés Sándor

Hatékony tervezés Az érdeklődők megismerkedhettek a TopSolid’Cam 7 szoftver képességei közül például azzal, hogy ennek az új generációs CAM rendszernek az innovatív architektúrájával gyorsabb és biztonságosabb funkciók érhetők el, a gyakorlatban is megmutatva, miként hozhatók létre gyorsan és pontosan a szerszámpályák. A különféle CAD rendszerekhez – Parasolid, AutoCAD, ACIS, IGES, Step, Catia v4, v5, Pro/E, UG, SolidWorks, SolidEdge, Inventor – is csatlakozási felülettel rendelkező TopSolid’Cam 7 újdonságai közé tartozik az intelligens, intuitív kezelői felület, a 64 bites alkalTechnika 2014/112

13

14



Technika 2014/12

Technika 2014/112

15

GÉPIPAR

Új követelmények a robottervezésben:

Felhasználóbarát robotokra van szükség Az ipari világ változása mindenki szeme láttára zajlik. Az Universal Robots szakmai tájékoztatása szerint ma olyan új irányvonalakra van szükség, amelyek szabályozzák emberek és robotok együttműködését, mivel a jelenlegi irányadó normák nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Egy alapvetőként elkönyvelt biztonságos robotról alkotott kép helyett inkább azt a kérdést kell felvetni, vajon miként lehet az embert segítő acélból készült munkásokat biztonságosan beilleszteni az ember–robot együttműködésbe. „Red Flag Act” a robotiparban Az Universal Robots emlékeztet rá: a történelem során előfordult már, hogy egy piac alapvető változásai kitágítják az addigi szabályozás határait. Jó példa erre Anglia abból az időből, amikor a fölöttébb lassan közlekedő autók megjelentek az utakon. Akkoriban

16



Technika 2014/12

a „Red Flag Act” volt érvényben, ami azt jelentette, hogy a jármű előtt egy férfi gyalogolt vörös zászlót lengetve, nehogy az automobil

veszélybe sodorja a járókelőket. Ha ez a szabályozás változatlan marad, az autó soha nem nőtte volna ki magát a jómódúak játékszerének a státuszából a mobilitás szimbólumáig. Az Universal Robots elemzése szerint a fent említett folyamathoz hasonló megy végbe ma az ipari robotok piacán is. A dán vállalat által kifejlesztett UR5 és UR10 korszakalkotó robotkarok felforgatják a robotok piacát. Az irántuk megnyilvánuló nagy érdeklődés a piaci keresletet jelzi, ezzel párhuzamosan pedig a robotok iránt támasztott új követelmények kitolják az eddigi normák és szabályozások határait. Azt viszont még nem határozták meg pontosan, hogy vajon milyen, vagy miként néz ki egy biztonságos könnyűipari robot.

GÉPIPAR

Robotok – védôkerítés nélkül Az irányelvekkel kapcsolatosan zajló mai vitát az Universal Robots komolyan veszi. A vállalat robotjainak védőkerítés nélküli telepítéséhez minden esetben kockázatelemzésre van szükség. Az együttműködő üzemben ember és robot védőkerítés nélküli együttmunkálkodásához olyan, a teljes rendszerre kiterjedő kockázatfelmérésre van szükség, ami megfelel az aktuális irányelveknek és DIN-normáknak. A már említett UR5 és az UR10 robotok szabadalmaztatott biztonsági rendszerrel rendelkeznek, amelyet az EN ISO 13849:2008 PL d normáknak és az EN ISO 10218-1: 2011 5.4.3

paragrafusának is megfelelően a TÜV Nord tesztelt és igazolt. A biztonsági beállítások rugalmasan alakíthatók a mindenkori felhasználás függvényében, így a robotkar normál és csökkentett biztonsági módban egyaránt működtethető. A TÜV Nord részletes és alapos teszttel értékelte ki az Universal Robots robotkarokat, majd hagyta jóvá üzemeltetésüket az ember-robot együttműködés keretében. Új normák iránti igény Az említett normák még sok esetben ma is az úgynevezett „hagyományos robotokhoz” igazodnak, ez pedig elbizonytalanítja a piacot. Ez érthető is, hiszen olyan új ter-

A kisebb méretű, rugalmas és magasan biztonságos ipari robotok gyártója, az Universal Robots gyár Dániában, Odenseben működik. A 2013-as üzleti forgalma mintegy 17,2 millió euró volt. A cég mindössze 110 alkalmazottja, viszonylag nagy számú fejlesztőcsapata által előállított robotokat a világ számos táján forgalmazzák, a vállalat globális hálózata 200 forgalmazó 50 országban. Termékeiket olyan híres cégek is alkalmazzák, mint a Lear Corporation, a Franke, az Oticon, a Johnson&Johnson, a Clamleats, a Kunshan Dongwei, a Volkswagen és a BMV. A csak 2005-ben alakult vállalat 2012-ben megkapta iparága legnagyobb kitüntetését, az Iera díjat és szerepel Dánia 30 legfontosabb exportvállalata között. Kiemelik, hogy a cég igen sokat tett azért, hogy a kis- és középvállalkozásokhoz is eljusson a robottechnika. Híres termékei, mint az UR5 és UR10 a legmagasabb kitüntetést kapta a világ robottermését felvonultató Automatica München Vásáron.

mékek jelennek meg több területen, amelyek rövid idővel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűntek. Az ISO-Norm kialakításáért felelős TS15066 Bizottság világos szabályozások kidolgozására törekszik. Munkáján látszik, hogy egy olyan fontos kérdésről folyik a vita, amelyet sürgősen meg kellene oldani, mivel a jelenlegi normák nem felelnek meg az automatizálás aktuális igényeinek, és még hatványozottabban igaz ez a jövőbeli elvárásaira vonatkozóan. A robotokról alkotott kép mára megváltozott. Az embert elriasztó régi monstrumok helyett a kön�nyűrobotoké a jövő. Az Universal Robots szerint a legfontosabb szempont a fejlesztésben az új robotok iránt jelentkező igényeknek megfelelően a biztonság. Ahhoz, hogy ember és robot védőkerítés nélkül dolgozhasson, elengedhetetlen a teljes rendszerre kiterjedő kockázatfelmérés, amely megfelel az aktuális irányelveknek és a DIN-normáknak. A dán vállalat elkötelezett a fent említett Bizottság munkája iránt, mert azt vallja, hogy a piacnak szüksége van a biztonságosan együttműködő kön�nyűrobotokra és a megfelelő, érvényes telepítési szabályokra. Békés Sándor Technika 2014/112

17

18



Technika 2014/12

MÉRÉSTECHNIKA

Technika 2014/112

19

GYÁRTÁSKISZOLGÁLÁS

LEAN egykor és ma A megfelelôen megválasztott eszközök hatalma A LEAN vállalatszervezés útján elinduló cégek a termék elôállítás folyamatainak optimalizálását tûzik ki célul. A vállalat egyes részegységeinek gördülékeny, akadálymentes közös munkája, a folyamatok optimalizálásához vezet. Nincs felesleges lépés, felesleges mozdulat, minden tökéletesen sallangmentesen zajlik – ez minden LEAN-t adaptáló cég célja. A veszteségek kiiktatására való szakadatlan törekvés által pedig a vállalat egy olyan nyereséget realizálhat, melyet a LEAN-elvek alkalmazása nélkül észrevétlenül hagyna elveszni a múlt homályában… De honnan is ered ez az értékteremtést központba helyező gondolkodásmód? Itt a választ csupán földrajzilag, vagy a LEAN-lángész nevek felsorolásával lehetne megadni – habár Ónó Taícsit, a LEAN „atyját” mindenféleképpen meg kell említeni, akinek a megfigyelései alapján a húzó rendszer és a kanban alkalmazása megindult… Toyota Production System, azaz a Toyota Termelési Rendszer – a kezdetektől napjainkig Lényeges szempont, hogy az ipar azon területét említsük, amely az optimalizálás iránt először igényt támasztott: az autógyártás. A japán Toyota – párhuzamosan az amerikai Forddal – már a 20. század közepén jutott el oda, hogy igényt támasztott egy költség-

20



Technika 2014/12

hatékonyabb, energia- és időgazdaságosabb megoldás bevezetésére. A háború vesztes Japánja nem volt könnyű helyzetben. Hogy mi késztette Ónó Taícsit a folyamatok optimalizálására? Lássuk! A háború utáni szegénységben autóra nem volt nagy az igény, ezért ki kellett fejleszteni egy olyan módszert, mely a Toyota autógyárát mégis fenntarthatóvá teszi. A lehető legveszteségmentesebb gyártás kialakításának óriási jelentősége volt a nehéz idők átvészelésében. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az olajválságot követően sok más ország több nagyvállalata vette át az elveket… Az autógyártás – mily érdekes: a háború utáni nehéz idők tapasztalatai által – megalapozta, az elmúlt évtizedekben pedig elterjedt a többi iparágra, sőt a szolgáltatások területén is hatékonyan alkalmazzák a LEAN-filozófia elveit.

A LEAN elvek – ésszerűség a veszteségmentes folyamatokért • Két fő alapelvként szokták megemlíteni az ember tiszteletét, illetve az értéket nem teremtő lépések eltávolítását. Az ember tisztelete alatt az ergonómikus munkakörülmények megteremtését, képességeik folyamatos fejlesztését, illetve véleményük figyelembe vételét értjük, melyek ugyancsak az értékteremtést célzó lépések. • Lényeges a hozzáadott érték fogalmának tisztázása, ha LEANelvekről van szó: a LEAN vállalat fő kérdése minden esetben ez: miért hajlandó fizetni a vevő? Amiért nem fizet, az veszteség! Értéket képvisel az a termék, mely a lehető legközelebb van a vevő igényeihez. Továbbá, a termék előállítása során, csupán akkor teremtettünk értéket, amennyiben első alkalommal helyesen végeztük el a lépéseket. • A LEAN rendszer „építményének” alapvető lépései: 1.) Meg kell határozni, mi jelent a vevő számára értéket. 2.) Ki kell alakítani azt a folyamatot, amely a vevő számára az értéket előállítja. (value stream) 3.) Biztosítani kell a lehetőséget a folyamatos anyagáramlásra. (flow) 4.) Úgy szükséges kialakítani a gyártás ütemét, hogy csak rendelésre, annyit gyártani, amen�nyi a vevő által megállapított időpontra és mennyiségben szükséges. (pull) 5.) Az ezek alapján felépített rendszert folyamatosan tökéletesíteni, fejleszteni szükséges. (Kaizen) • Kaizen-elv: „változtatás a jó irányába” – a lehető legkisebb ráfordítással. Rövidítéssel, összekap-

GYÁRTÁSKISZOLGÁLÁS

csolással, átrendezéssel, egyszerűsítéssel. Csupa-csupa ésszerű lépéssel javítani a folyamatokon. • Jidoka-elv: lényeges a folyamatok lépésről-lépésre történő ellenőrzése, mely azonban csak akkor teljesülhet, ha a folyamatok átláthatóak. • Just-In-Time: a szükséges terméket a szükséges mennyiségben, szükséges időre kell legyártani, illetve mozgatni. Cél a termelési idő optimalizálása. Iceberg-, azaz Jéghegy-modell Nem lehet elégszer hangsúlyozni a LEAN-es körökben jól ismert ábra mondanivalóját. Lényege, hogy stratégia, összehangolás, vezetéselmélet, viselkedéselmélet, az elkötelezettség, a célkitűzés, a vízió, a cég küldetése – tehát az alapok – a LEAN vállalat teljes feladatának 4/5-ét teszik ki, akárcsak a jéghegy esetében, hiszen a jég nagy része – a fizika törvényei miatt – a víz alatt található. A modell szerint a LEAN láthatatlan, „vízben lévő” része a háttérfolyamatok megfelelő alakítása, hogy a látható részt a lehető legés�szerűbben lehessen menedzselni. Ha a felszínen valami nem működik, visszajelez az alapoknak, hogy korrekcióra van szükség. Normál esetben minden egyes probléma felmerülése egy körfolyamatot, azaz cselekvést – tulajdonképpen a

mély és a felszín közti kommunikációt – von maga után. LAUNE – a mi feladatunk a felszín menedzselése A jó alapokra kiválóan lehet alapozni. Mégpedig olyan eszközökkel, melyek a folyamatokat továbboptimalizálják. Ehhez nincs másra szükség, mint megtalálni a valóban értékteremtő megoldásokat. Mi a LAUNE-nál rendelkezünk azokkal a berendezésekkel, melyek vérbeli LEAN-vállalattá teszik a céget. De beszéljenek helyettünk a tények! • Dinamikus tárolórendszerek alkalmazásával a tárolókapacitás akár 86%-kal is növekedhet a statikus rendszerekkel szemben. • Ergonómikus munkaállomások kialakításával akár 30%-kal is

növelhető az operátorok teljesítménye. • Válaszfalaink olyan esztétikai, illetve elrendezési jellemzőkkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik mind az ipari, mind pedig az irodaépülethez történő igazodást. • Az optimális anyagmozgatás kialakításának egyik fő célja a fizikai készletszint minimalizálása. • A jelöléstechnikai eszközök alkalmazása olyan rendszer kialakítását teszi lehetővé, mely jelentősen javítja a folyamat áttekinthetőségét. • Egy tárolástechnikai megoldás akkor tekinthető korszerűnek, ha hatékonyan alkalmazható a modern raktározási eljárásokban. Ésszerű és értékteremtő LEAN-t mindenkinek – LAUNE támogatásával! Pásztor Róbert www.laune.hu

Technika 2014/112

21

Stúdiótechnika

Digitális tévéstúdió A digitális forradalom és ennek zászlóshajójaként, az internet betört már a tévéstúdiókba is, és 2015-től az előrejelzések szerint ez a trend annyira felerősödik, hogy hamarosan az egész TV-stúdió az internet protokoll, tehát az IP nyelvén beszél majd. Az idei Las Vegas-i CES, az IFA Berlin, valamint az IBC televíziós szakkiállítás egyértelműen ezt a trendet kürtölték világgá. A televíziós ipar hos�szú ideig óvatosan bánt a digitális forradalommal, azonban az online videózás szédületes terjedése – és a TV-s tortából kikanyarított óriási profitszeletek – kimondatlanul szembesítette a hagyományos televíziókat a jövővel. A jövőben pedig a TV-k akkor tudnak helytállni az

ádáz versenyben, ha a régi költségesen működő tévéstúdiók helyett olyan új technológiákat alkalmaznak, amelyek középpontjában a számítógép, a szoftver, valamint az internetes hálózat áll. Az új technológiák olcsóbbá teszik a műsorok előállítási költségeit, és a 4K-s irányú technológiai fordulat megnyitja az utat a televíziók számára a hírműsorok és stúdióbeszélgetések, elemzések, dokumentumfilmek, valamint az élő közvetítések terén a minőségi ugrás megvalósítására – biztosítva a túlélésüket is egyben. A magával ragadó és fenntartható költségek melletti – úgynevezett elragadó élményt szolgáltató – tévézéshez csak a digitális stúdiótechnikán keresztül vezet út.

Termékbemutató egy virtuális stúdióban

Stadionképek virtuális kamerákkal

22



Technika 2014/12

Virtuális stúdió a költségtakarékosság jegyében Éppen az idei amszterdami IBC szakvásár bizonyította azt, hogy költségtakarékosan lehet a tévéműsorokat előállítani a virtuális tévéstúdióban. A kamerák, egy kitűnő szoftver és egy erőteljes számítógép által létrehozott virtualizált 3D-s stúdióban szerepelnek valós időben a műsorvezetők. Ebben a stúdióban síkképernyők és videó-falak szimulációja korlátlan lehetőséget teremt különböző felvételek és képek, műsorlogók, vagy az adott esemén�nyel kapcsolatos twitteres bejegyzések, illetve ezernyi más illusztráció megjelenítésére. Az egészben az a legmeghökkentőbb, hogy bizonyos megoldások nem igényelnek kamerakezelőket, csak néhány rögzített kamerát. A képmozgást szoftveres szimulációval oldják meg, a 4K-ban filmezett felvételeknél a HD minőséget nem rontja bizonyos képrészek kinagyítása. Természetesen ezt a technológiát meg kell tanulni, ugyanis a kiváló összhatás csak csúcsminőségben megtervezett 3D-s környezetben érvényesül. Az új stúdiótechnikát már kulcsrakészen szállítják a NewTek és Vidigo cégek, amelyeknek a nagy teljesítményű számítógépekre felszerelt mindentudó stúdiószoftvereik egyszerű emberszámítógép felületekké alakítják a műsorrendezésben résztvevőket, radikálisan csökkentve a bekerülési költségeket. Hasonló a helyzet a zene biztosítása terén is, ahol a régi, elektronikai alkatrészekben túltengő szintetizátorokat egy MIDI vezérlővel felszerelt billentyűzet helyettesíti, ami egy szintetizátorszoftver meghajtását végzi. Az új stúdiótechnika lelke a szoftver,

Stúdiótechnika

amelybe egy sor alkalmazást – így videó-monitorozást, videó- és hangkivitelezést, vagy trükk-felvételeket – tömörítettek. A szoftver integrálja az említett alkalmazásoknak, valamint a különféle hang- és videó-jeleknek a vételét, visszaállítja a monitorok képeit, felveszi és közvetíti a műsort. A műsor készítői tulajdonképpen egyetlen munkaállomáson kezelik a szoftver különböző funkcióit. Az új stúdiótechnika szoftvere és anyagai 20  000 euróba kerülnek, ami a tévés szakemberek szerint elenyésző kiadás a ma ilyen célra elköltött összegekhez képest. IP-re hangszerelt stúdió A gyakorlat bebizonyította, hogy a mai SDI jelekre épülő televíziós infrastruktúránál jóval versenyképesebb az IP hálózat használata. Igaz ez a 4K-s tartalmak továbbításánál, de az újgenerációs kameráknál is, amelyek villámgyorsan kódolt felvételeket küldenek a hálózatra. Az év csúcseseménye a hagyományos műsorszolgáltatói informatikának a sikeres IP hálózatra cserélésével az angol BBC által kivitelezett „IP Studio” projektben öltött testet, amelynek keretében a skóciai Glasgow-ban kihelyezett stúdió közvetítette a 20. brit közösségi játékokat. Több helyszínt is bekapcsoltak a kísérletbe, így a Hydro atlétikai stadionban 4 darab 4K kamerát szereltek fel, míg a versenyek fő helyszínéül szolgáló Hampden Park stadionban egy 4K kamerával biztosították a helyszíni közvetítéseket forradalmasító stúdiótechnikát. A Glasgow-i Tudományok Központja és a BBC

Két Sony F55 kamera a párizsi stadionban.tif

londoni stúdiója vett részt a jövőbenéző közvetítési projektben. A nagy előkészületek után sikeresen vizsgázott az élő stúdió a helyszínen, ahonnan „Venue Explorer” néven teljesen új típusú közvetítést láthattak a nézők. Négy darab vadonatúj fejlesztésű Sony F55 Ultra HD, vagy 4K kamerát helyeztek el az egyik stadionban, majd a kamerákat szintén PC-n keresztül vezéreltek. A BBC szintén szoftveres megoldással biztosította a kamerákkal készített felvételek kódolását és egyetlen RTP folyamba történő tömörítését. A konkrét eredmény az volt, hogy a „Venue Explorer” alkalmazással a nézők kinagyíthatták a stadionok 4K-s panorámás képfelvételét, külön követve egyetlen versenyszámot, vagy versenyzőt. A Big Data eszköztárát is bevetve, a képernyőn megjeleníthetővé váltak a versenyzők adatai, az elért eredményeik, és még számos más érdekes részlet. A stadion bármelyik részén zajló egyidejű versenyek egyenként kinagyíthatóvá és követhetővé váltak, és a HD és UHD, vagy 4K közötti képekre történő váltás, és a 100 kp/másodperces forgatás zökkenőmentesen valósult meg. Kép és hang Az újhullámos stúdiótechnika minőségi kamerák alkalmazását igényli. Az új, 4K-vételre képes kamerák közül kiemelt helyen említendő a Sony már említett F55ös kamerája, amely legutóbb egy francia bajnoki labdarúgó mérkő-

zésen, a PSG–Monaco rangadón bizonyított. A 4K-s felvételek ös�szekombinálását két Sony F55-ös kamera felvételeiből kivitelezték, a felvételekhez CA-4  000-es optikai kábeleket helyeztek el a kamerákkal együtt a stadion központi részén lévő tévéközvetítői állásra. Két 4K-s felvételt vettek fel valós időben egy Sony XAVC PWS-4000 videó-szerverre, lehetővé téve az egész mérkőzés összes felvételeinek a sugárzását. Az XXL2 közvetítő kocsin virtuális kamerakezeléssel valós időben vágták meg a felvételeket, vízszintesen és függőlegesen kinagyítva a kamerák által felvett panorámás képet, majd összedolgozták a felvételeket a mérkőzés minél teljesebb közvetítésének a megvalósításáért. A képhez azonban megfelelő hang is illik. Ezt a területet célozza a BBC egy másik innovációja, ami a hangzás térbeliségén és a fej mozgatásának az érzékelésén alapul. A különböző hangsávok térbeliesítésére épülő innovációt egy olyan sisakba építették be, amely speciális mozgásérzékelőkkel és a hangsávok térbeliesítésére szolgáló szoftverrel szereltek fel. A különböző hangsávok térbelisége olyan hatást kelt, mintha a néző körüli különböző pontokból érkezne a hang, a sisak szoftvere pedig a fej mozgatására módosítja a hang irányát – teljessé téve a hang térhatását. Békés Sándor

Technika 2014/112

23

VIDEótechnika

Netflix – online videózás minden készüléken A világon kevés olyan szó létezik, amelyet többet használnak manapság, mint a Netflix amerikai cég neve, amelyet az online videózás világbajnokának tartanak. Bevett szokás, hogy a 17 évvel ezelőtt megjelent Netflix kapcsán csak Netflix-jelenségről beszélnek, holott az USA-beli Los Gatos-i székhelyű cég nem tesz mást, mint előfizetéses online videó-kölcsönzést (Service Video On Demand – SVOD) bonyolít le igen alacsony havidíj ellenében. Mivel azonban ezt vadonatúj technológiák felhasználásával és brillírozva teszi, elképesztő ritmusban terjeszkedik szerte az egész világon. A hagyományos DVD-kölcsönzés és forgalom visszaszorítása jórészt a Netflix innovációinak köszönhető, és a DVD-k nézését egyre inkább a TV-készülékeken, PC-ken, táblagépeken és okostelefonokon megtekinthető videó-tartalmak online kölcsönzése veszi át. Ezzel a Netflix olyan trendformálóvá vált, hogy ma már a szakemberek legszerényebb megfogalmazása szerint is újraértelmezi az egész tévézést. A technológiai innovációk világméretű alkalmazása mellett a Netflix bravúros újítása abban a törekvés-

Netflix táblagépek

24



Technika 2014/12

Reed Hastings, a Netflix elsô embere

ben testesül meg, hogy széleskörű film- és műsorkínálata mellett saját gyártmányú új filmekkel szolgálja ki egyre növekvő előfizetői körét. Külvárosi legenda a megbírságolt fogyasztóról A Netflix kiváló kommunikációval alapozta meg hírnevét, elterjesztve egy külvárosi legendát, amely több mint egy évtizeden át szilárdan tartotta magát. Eszerint még 1997-ben történt, hogy a ma 53 éves Reed Hastings, a Netflix alapító-vezérigazgatója kellemetlen helyzettel szembesült, amikor egy monopolhelyzetű videó-klub 40 dolláros büntetéssel sújtotta, mert hathetes késéssel vitte vis�sza az Apolló 13 című videót. A legenda szerint Hastings nem akart beszámolni feleségének az esetről, így inkább kitalálta a Netflix vi-

Személyre szabott Netflix nyitólap

deó-kölcsönző ötletét. Az egészből csak annyi igaz, hogy Reed Hastings valóban 1997-ben hozta létre filmkölcsönző cégét, a Netflix-et Marc Randolph nevű szoftverfejlesztő barátjával. Hamar elindult a Netflix kezdővállalkozás, amelyhez a pénzt Hastings úgy szerezte meg, hogy eladta a Pure Software nevű szoftvercégét, és a befolyó 75 millió dollárt befektette a DVD-k postai úton történő kikölcsönzésébe. Alapított egy honlapot is, amelyen meg lehetett rendelni a DVD-ket, majd 2000-től 20 dolláros havidíjért postai úton kézbesítették a filmeket. Küldtek egy előre felbélyegezett válaszborítékot is, így az ügyfelek költség nélkül juttatták vissza a megnézett videókat. Senkit nem büntettek meg a késésért, hiszen az ügyfelek érdeke volt, hogy minél hamarabb új filmet nézhessenek. A konkurensek által kirótt kemény büntetéseket megelégelő fogyasztók tömegesen választották a Netflix táborát. A szolgáltatás 300 000-ről öt év alatt 4,2 millióra emelte előfizetői táborát. Ekkor tőzsdére vitték a Netflix részvényeit, amelyeknek az értéke máig évente több mint 240 százalékos tempóban emelke-

VIDEótechnika

dett. A jövőre gondoló Hastings a filmtartalmak igazi bajnokát hozta el a West Coast Video-tól Ted Sarandos személyében. Határ a csillagos ég A Netflix végre jövedelmezővé vált, és 2008-ban a Stanford Egyetem komputer karán diplomát szerzett Reed Hastings javaslatára elindították a SVOD platformot. A „streamingelt média” előírásainak megfelelően a tömörített multimédiás tartalmak interneten való közvetítését folyamatos adatátviteli – streaming – technológiával juttatták el virtuális kölcsönzés keretében a fogyasztókhoz. Egy egész év kellett hozzá, hogy meggyőzzék a filmipar első jelentős képviselőjét, a Starz-ot: évi 30 millió dollárért bocsássa a Netflix rendelkezésére az online filmkatalógusát. A befektetés hamar megtérült, és 2009-ben már a Netflix évi 12 millió előfizetővel rendelkezett. A rendületlen gyarapodás csúcstempóra váltott, és 2012-ben a Netflix már 27 milliós ügyfélkörrel rendelkezett, és megszorongatta a patinás HBO-t is. De ez még csak a kezdet volt, hiszen mára a Netflix az USA-ban több mint 35, a világ 40 országában pedig összesen több mint 50 millió előfizetővel rendelkezik. Azóta legyőzte az HBO-t, és trónkövetelőként jelezte, hogy egy nem is olyan távoli jövőben a 100 millió előfizetővel rendelkező amerikai kábeltévés óriásokat is le akarja körözni. Ez nem is olyan lehetetlen vállalkozás, főleg, ha belegondolunk, hogy a Netflix 2008-tól alig hat év online videós tevékenység alatt feleakkora nézői tábort vonzott, mint a kábeltévék 40 éves működés után. Innovációra épülô sikermodell A szakemberek szerint a Netflix történelmi érdeme az volt, hogy az egykori egy-képernyős TV-t hordozhatóvá tette, bárhol, bármikor

és bármilyen eszközön nézhetővé téve már 2013-ban havi 10 dolláron aluli havidíj kifizetése ellenében. Ehhez természetesen gigantikus informatikai infrastruktúrára van szükség, amelyre a Netflix hatalmas pénzt költött. Egyrészt a már két évvel ezelőtti, 150  000 DVD-alkotásból, mintegy 20  000 címből álló online filmből és szórakoztató műsorból, valamint 5 000 sorozatból verbuválódó, állandóan bővülő kínálatát a számítási felhőben tárolja. Továbbá az említett alacsony havidíj mellett a Big Data óriási eszköztárának a bevetésével – 17 év nézői szokásainak a feltérképezésével – személyre szabott kezdőlapon kínál minden egyes felhasználónak megfelelő műsorokat. A műsorkiajánlás a Netflix egyik slágere, és ügyfeleinek szokásait évi 450 millió dolláros marketing-költségvetéssel igyekszik feltárni. Mindezt 900 szoftverfejlesztő végzi évi 350 millió dolláros költségvetéssel. A fejlesztők az ügyfél ízlésvilágát fürkésző algoritmusokat dolgoznak ki, és tekintélyes részben nekik köszönhető, hogy a Netflix-et ma az előfizetői naponta 87 percen keresztül nézik, 30 százalékot használva fel az egész amerikai szélessáv-kapacitásból. A 2005-ben bevezetett, majd továbbfejlesztett Netflix Watch Instantly szolgáltatással a néző a film kiválasztása után azonnal nézheti is a kedvenc filmjét. A Netflix 2013-ban 4,3 milliárd dol-

láros forgalmat bonyolított le, üzleti nyereségét pedig egyetlen év alatt megötszörözte, elérve tavaly a 112 millió dolláros profitszintet. Önálló filmgyártás Ma a Los Gatos-i kolosszus azon munkálkodik, hogy a Szilikonvölgy után a fél világ kis- és nagyképernyőire, illetve filmszínházainak vetítővásznaira saját gyártású minőségi filmekkel törjön be. A sort 100 millió dolláros költségvetéssel 2012-ben a 26 részes House of Cards című politikai thriller nyitotta, amely David Fincher rendezésében és az angol Kevin Spacey főszereplésével 2013-ban három Emmy-díjat söpört be. Ennek a filmnek a planetáris sikerét többek között a Netflix a „binge viewing” technológia okozta, melynek értelmében a sorozat összes részét egyszerre bocsátotta a nézők rendelkezésére. A Netflix emellett sorozatok egész rengetegét állította és állítja elő 550 szakember részvételével, a malajziai Pinewood Stúdió 51 résztvevőjéről már nem is beszélve. Az Orange is the New Black, vagy a Hemlock Groves csak két kiragadott példa a ma sikerfilmjei közül. A legnagyobb minőségi ugrást azonban a Netflix a 90 millió dolláros költségvetéssel készülő Marco Polo című tízrészes sikerfilmmel akarja elérni, amelynek főszerepét a 24 éves olasz Lorenzo Richelmy játssza. Békés Sándor Technika 2014/112

25

hangtechnika

Két évtizedes a magyar hangtechnikus oktatás Ma Magyarországon divatszakmának számít a hangtechnikusi/ hangmesteri pálya, melynek képzési rendszere idén jubileumi, 20 éves korba lépett. Hazánkban több mint 10 intézmény, kétszáznál is több hangmestert képez évente a hangtechnika szerteágazó feladatköreinek ellátására. Emellett nem csak Magyarországon, hanem globálisan is divatosak a hanggal kapcsolatos tevékenységek. A hangszeres zenélés, a producerkedés, a DJ-zés, a hangosítás, a stúdió munka, a filmhang készítés, vagy a sound design, mind-mind közkedvelt és szívesen választott tevékenységek, szakmák a fiatalok körében. A Hangtechnikus és Hangmester képzés alapjait több mint 20 éve tették le olyan szakemberek, akik ma is a szakma oktatásának szentelik az életüket. Az OPAKFI kezdte A Hangmester képzéshez vezető úton még 1987-1988-ban tették meg az első lépéseket. Az OPAKFI

(Optikai, Akusztikai, Film, és Színháztechnikai Tudományos Egyesület) szervezésében Kishonti István, Illényi András, Újházy László tanári kar közreműködésével szervezték meg az első Hangtechnikus tanfolyamot, mely akkoriban még csak 6 hónapos volt. Ez után egy évvel, 1989-ben kezdte el a hangtechnikával kapcsolatos szakmákat szakmásítani az OKJ-ben Kishonti István, aki akkor már az Akusztikai Szakosztály elnöke volt, később az oktOpus Multimédia Intézet igazgatója lett, aki akkor három csoportra osztotta a hanggal kapcsolatos szakmákat. Az alap-

fokú „Hangosító”, a középfokú “Hangmester/Hangtechnikus” és a felsőfokú „Hangművész” szakmai részekre. Majd pontosan 20 éve, 1994-ben elindult az első OKJ-s hangtechnikai tanfolyam az eurOpus Bt. szervezésében. Egy évvel később Kishonti István létrehozta a Hangkultúra Alapítványt, amelynek fenntartásával kezdett el működni az oktOpus Multimédia Intézet. Ez volt az első olyan iskola, amelyik iskolarendszerű hangtechnikai oktatást folytatott. Ezzel a momentummal hivatalosan is kezdetét vette a magyar hangtechnikus szakma szervezett képzése. Széles oktatóbázis Az oktOpust sorban követték újabb oktató intézmények. OKJ-s képzés indult 1996 után a Magyar Rádióban, az Oktávban, a Vincotte-ban, az előző kettőben a képzés mára már megszűnt. Az elmúlt 15 évben pedig sorra léptek be a szakképzési rendszerbe az érettségi utáni képzést adó iskolák, melyekből sokan még ma is működnek. Időközben a felsőoktatás is nyitott a hangtechnika irányába. A Színművészeti Egyetemen 2000

26



Technika 2014/12

hangtechnika

táján indult kifejezetten filmhanggal foglalkozó Hangmester képzés, valamint a Műszaki Egyetemen és az Óbudai Egyetemen, a Kandón is van stúdiótechnikával kapcsolatos szakirány, mely részben az MA képzés része. 2005-ben az OKJ-s szakképzést folytató intézmények között egyedülálló módon kapta meg az oktOpus Multimédia Intézet az ISO 9001 minősítést, mely a Certop Tanúsítási Rendszeren belül működik. A Hangmester és Hangtechnikus oktatás keretein belül ezzel egyelőre egyedülálló, mellyel nemzetközileg is elismert oktatási intézménnyé lépett elő az iskola. Minden évben fogad tanulókat a környező országokból, de volt svéd, finn, amerikai, német nyelvterületről érkező magyar nyelvű tanulója is. Hangtechnikus – hangmester Végezetül 2011-2012-ben újra felülvizsgálták az OKJ-t, új szakmaszerkezetet alakítottak ki, létrejöttek a szakmai ágazatok, és bevezették a komplex szakmai vizsgát, ami a 2008-as OKJ sok vizsgarészből álló vizsgáztatási rendszerét váltotta fel. Az ágazati struktúrában a hangtechnika mellé a színháztechnika és a filmtechnika került. Az újabb változtatásokat ismét az oktOpus Multimédia Intézet végezte el, létrejött az új jellegű OKJ szerinti szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer, valamint az ágazati kerettan-

terv, ami a korábbi Központi Programot váltotta fel. Az OKJ minden egyes változtatásakor a hangtechnikai szakmák neve is változott, először Hangmester/Hangtechnikus, után Hangtechnikus, most pedig Hangmester lett a szakma neve. Mellette az egyéb hangtechnikai szakképesítések neve is folyton változott. Az elnevezések káoszában az utolsó szakmai elnevezések a következők: a már ismert Hangmester mellett a hozzá kapcsolódó rész-szakképesítés neve Hangosító, és az OKJ-ban elismert továbbképzések, az úgynevezett ráépülések nevei Filmhangtervező, Stúdióvezető, Hangtártervező és Hangosítórendszer tervező technikus. 2013-ig a hangtechnikai szakmát érettségire épülő szakképzés keretében oktatták, de 2014. szeptem­ berében, az oktOpus Multimédia Intézetben elindult az általános iskolát követő 9. osztályos médiaművészeti hangmester képzés. Létszámkorlátozás 2015-tôl 2015 szeptemberétől a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezeti a hangtechnikai szakmák létszámkorlátozását, sok más szakmáéval együtt. Becslések szerint Magyarországon, a hangtechnika területén dolgozók létszáma mintegy tízezer fő, és az elmúlt 20 évben körülbelül kettőezren szereztek hangtechnikai tárgyú szakképesítést. Munkaerőpiaci felmérések szerint viszont egy évben az országban

A hangtechnikus munkájának jeletősége, hogy a hangot, a zenét összeköti az emberi füllel, de a természetes térhatás biztosításával pótolva is a közvetlen részvételünket ezek forrásánál, így tehát kulturális missziót teljesít. Ehhez az első mikrofonok és vevők alkalmazása óta a technika legkorszerűbb hangtechnikai vívmányai nyújtanak számára segítséget. A világ legspeciálisabb kutatóhelyein és cégeinél születtek meg a hangtechnikai eszközök, az első kondenzátormikrofonoktól a mai elektretmikrofonokig, a dinamikus hangszóróktól a mai plazmahangszórókig, a pusztán erősítőket felváltó bonyolult hangkeverő berendezésekig, egészen mostanáig, amikor már számítógépekbe gyártanak hangkártyákat és hangcsipeket. Az eddigi csúcs a Fraunhofer intézet által kifejlesztett MP3, amely a hanganyagot tömöríti annak legkisebb minőségromlása nélkül. A hangtechnikusra a filmkészítésénél és különösen a színházakban vár a legbonyolultabb feladat, ahol hangvezérlő és hangsugárzó rendszerek, színpadi telepített monitorok, vezetékes és vezetéknélküli mikrofonok garmadáját kell vezényelnie, sőt még a portára is telepítenie kell TV és rádió kiállást a közvetítésekhez. Mindezeken túl például a hangverseny közvetítéséhez az egyes hangszercsoportok felmikrofonozása, keverése zenei tudást és partitúra olvasást is feltételez. körülbelül 70 hangtechnikus tud elhelyezkedni. Ezért a jól meghatározott létszámkorlátnak értelme van. Az ezt előíró szakmaszerkezeti döntés még nem született meg. K.F. Technika 2014/112

27

SZABADALOM

Hasznos a K+F elôzetes minôsítés Nem változik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) a kutatási, fejlesztési tevékenységek előzetes minősítésével kapcsolatos hatásköre az Országgyűlés által a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény elfogadásával. Az Országgyűlés 2014. november 25-i ülésén fogadta el a 2015. január 1-jével életbe lépő törvényt, amely a magyarországi kutatásfejlesztési és innovációs tevékenység felügyeletének egységesítésére, prioritásainak meghatározására, valamint az erre szánt hazai és uniós források koordinált elosztására Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt hoz létre, jogutódjaként az előző hivatalnak. Ehhez a hivatalhoz kerül minden K+F pályázati forrás, valamen�nyi  tudományos intézményben és tudományos programban való részvétel koordinálása. Új néven a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap pénzügyi forrását továbbra is a költségvetés és a vállalatok által befizetett innovációs járulék képezi.   Pénzügyi kedvezményekre jogosít Az SZTNH-nak még az előző innovációs törvény alapján 2012. január 1-jével bővült a feladatköre a kutatási, fejlesztési tevékenység minősítésével. Ez azt jelentette, hogy az SZTNH a vállakozások által önkéntesen és opcionálisan kért előzetes minősítést adhat arról, hogy a beadott K+F projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül-e. Pozitív válasz esetén a fejlesztő cég a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóés járulék kedvezményben, illetve egyéb pályázati támogatásban részesülhet. A minősítéssel a saját K+F tevékenység költsége adóalap 28



Technika 2014/12

kedvezménnyel jár, például a helyi iparűzési adó is ezzel csökkenthető. A Deloitte Zrt. az SZTNH és az NGM megbízásából végzett felmérése szerint a rendszer első 20 hónapjának tapasztalatai alapján döntő többségében a kkv-k kértek előzetes minősítést K+F projektjeikre. Így leginkább a kkv-k éltek azzal az előnnyel is, hogy az SZTNH határozata jogilag kötelezi a hatóságokat a projekt után igénybe vett kutatás-fejlesztési támogatás, illetve adókedvezmény jogosultságának ellenőrzése során. A minősítési határozat birtokában tehát nem kell attól tartania a cégnek, hogy az adóhatóság azt állapítsa meg, hogy az adott projekt nem minősül kutatás-fejlesztésnek. Ennek veszélyét jól mutatja, hogy az adóhatóság kezdeményezésére indult utólagos vizsgálat során az SZTNH az esetek 63 százalékában értékelte úgy, hogy az adott projekt nem felel meg a K+F kritériumának.   Ügyfélbarát minôsítési ügyintézés A Deloitte azt is megállapította, hogy a minősítési rendszert már ismerő és igénybe vevő vállalatok tapasztalatai igen pozitívak, a minősítési eljárás ügyfélbarát, a hivatal megfelelő határidőkkel dolgozik és elismert ehhez a szakmai kompetenciája. A minősítési eljárás díját a megkérdezettek többsége megfelelőnek tartotta, ezzel kapcsolatos nehézségeikről csak a mikró- és a startup vállakozások számoltak be. Az előzetes minősítés láthatóan a kkv-k fejlesztési tevékenységét ösztönzi, hiszen a kérelmek 70 százalékát ők nyújtották be, amiben persze közrejátszhatott az is, hogy a nagyobb vállalatokkal szemben e cégeknél álta-

lában hiányzik a házon belüli K+F szakértői apparátus. A majd két év alatt közel 200 esetben nyújtottak be előzetes K+F minősítés iránti kérelmet, a viszonylag alacsony számot az magyarázza, hogy a vállakozások körében még kevéssé ismert a minősítés e lehetősége. A több jelentkezés érdekében a Deloitte fontosnak tartaná, hogy a már megkezdett projektek utólagos, önkéntes minősítése is jobban elterjedjen, amire a hatályos jogszabályok lehetőséget is adnak. Ezáltal a NAV által kezdeményezett évi 8-900 vizsgálat száma is csökkenhetne, enyhítve a NAV és az SZTNH munkaterhélését, a bírságolások lehetősége is mérséklődne. Ezzel a vállalkozások még az adóhatóság vizsgálata előtt kérhetnék az utólagos minősítést, mielőtt  a projekttel kapcsolatos dokumentáció nehezen lenne hozzáférhető.   Az utólagos minôsítés „intézményesítése” Az SZTNH a Deloitte jelentését követően bejelentette, hogy az utólagos minősítés “intézményesítése” érdekében a már megkezdett projekteket – díj ellenében – szakértői tevékenység keretében véleményezi, de a róla kiadott határozat – szemben az előzetes minősítési határozattal – jogilag nem kötelező más hatóságokra. Fontos az is, hogy a 2014-2020-as új programozási időszak pályázatainak kialakítása során minél jobban összecsiszolódjon a minősítés és a pályáztatás, és csökkenjenek a pályázók adminisztratív terhei. Az előzetes K+F minősítések megszerzésével a vállakozások nagyobb biztonsággal, kiszámíthatóbb ráfordításokkal kezdhetnek hozzá a fejlesztésekhez. W.M.

ATOMENERGIA

Sugáregészségtan az iskolateremtés jegyében Az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregész­ségügyi Kutató Intézet (OSSKI) pompás könyvtára adott otthont december 4-én a Turai István és Köteles György által jegyzett, a Medicina könyvkiadó által igényes kivitelben megjelentetett „Sugáregészségtan” című kötet bemutatójának. A könyvbemutatón előadásokat tartottak Dési Illés, Köteles György és Turai István professzorok, illetve Farkasvölgyi Frigyesné, a Medicina könyvkiadó igazgatója, akik kifejtették, hogy a budafoki Törley-kastély műemléképületében lévő OSSKI-ban nemcsak egy nemzetközi hírnévnek örvendő kutatóintézet működik, de a több évtized alatt összekovácsolódott rangos szakmai közösség nagy hangsúlyt helyez a szakma népszerűsítésére is. Szakmai népszerûsítés a mûvelt nagyközönség soraiban Az OSSKI kiváló szakmai munkaközössége publikációival és immár három megjelent kötetével, továbbképzéseivel, előadásaival, valamint műhelymunkájával igazi iskolát teremtett a sugárbiológia és sugáregészségtan területén. Az előadók kiemelték, hogy ez az iskola igen fontosnak tekinti a szakma népszerűsítését a művelt nagyközönség körében is. Az iskolateremtés főbb állomásait jelentő publikációk közül 1993-ban Turai István „Sugáregészségügyi ismeretek” című tudományos-népszerűsítő sugár-egészségtani kézikönyvét máig használják az orvosegyetemi közegészségtani/népegészségtani oktatásban és a sugáregészségügyi tanfolyamokon. Egy újabb jelentős állomás volt a Köte-

les György professzor által 2002ben szerkesztett „Sugáregészségtan” című hiánypótló szakkönyv, amelynek első kiadása viszonylag gyorsan elfogyott, mivel nemcsak az orvosképzés – főként az orvostovábbképzés – tankönyve volt, de a szélesebb szakmai társadalom is kiemelt érdeklődést mutatott iránta. A „Sugáregészségtan” 12 évvel ezelőtti megjelenése óta – hangsúlyozták a szerzők – ez a tudományterület számos új biológiai ismerettel gazdagodott, amelyeket beépítettek a mostani könyvnek a sugárbiológiai, sugársérült-ellátá­ si, illetve a radioaktív anyagok gyógyászati felhasználásáról szóló fejezeteibe. Másrészt az elmúlt évtizedben a sugáregészségügyiszabályozást és gyakorlatot befolyásoló új nemzetközi sugárvédelmi ajánlások és hazai előírások is megjelentek. A kötet bemutatja az esetleges radiológiai balesetek és nukleáris veszélyhelyzetek felismerésére, kezelésére és megelőzésére vonatkozó nemzetközi harmonizálási törekvéseket, és képet ad a hazai orvos-egészségügyi felkészítési gyakorlatról is. Ezek mellett ez a nívós szakkönyv több új témával bővült. Elemzi az optikai sugárzások hatásait, illetve az állatorvosi sugárforrás- és izotópalkalmazásról szóló fejezetekkel is kibővült. Átfogó ismeretek tárháza A most megjelent új szakkönyvben a szerzők kifejtik, hogy azoknak az olvasóknak ajánlják a könyvet, akik alapvető ismereteket akarnak szerezni a századunkat meghatározó ionizáló sugárzások biológiai hatásairól, előnyös és hátrányos tulajdonságairól, és ez utóbbi miatt a védekezés lehetőségeiről. Az alig több mint száz éve megismert

természetes és mesterséges sugárzások civilizált életünk részévé váltak, és ezeket széles körben alkalmazzák az orvostudományban, az iparban és a kutatásban. Az érdeklődő szakemberek mellett a könyv a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek a tájékoztatását is célul tűzi ki, mivel a szerzők leszögezik: gyakran előfordul, hogy a lakosság nagyfokú tájékozatlansága, vagy időnkénti félreinformáltsága miatt ma már a társadalom egy része elutasít minden sugaras és nukleáris technológiát a veszélyek túlbecsült kockázata miatt. A kötetben tallózva, átfogó képet kaphatunk többek között az atomenergia békés használatáról, valamint az abból eredő sugárterhelésről is. Megtudhatjuk például, hogy 2012-ben a világon működő 435 atomerőmű teljes kapacitása kereken 368 GW volt, amely a világ energiaszükségletének a 7–8 százalékát, a villamosenergia-felhasználásnak pedig a 17 százalékát fedezte. Miközben a hagyományos erőművek a felelősek az emberiség által előállított összes szén-dioxid 75 százalékáért, egy szénerőmű radioaktív kibocsátása a természetes radionuklidok jelenléte miatt nagyobb, mint egy atomerőműé. Békés Sándor Technika 2014/112

29

ATOMENERGIA

Jó kezekben van a Paksi Atomerômû Sajtóhírek számoltak be egyes kormányzati bejelentésekről, melyek szerint a kormány a Paksi Atomerőmű menedzsmentjének lecserélésére készül, az új vezetéstől pedig azt várná el, hogy kisebb létszámmal (a hírek szerint 800 fő leépítésével) működtessék az erőművet és javuljon az erőmű rendelkezésre állása. A szakemberek szerint mindkét kívánalom teljesülése alapvetően veszélyezteti az atomerőmű biztonságos működését. Az erőműnek szüksége van a mai, jól képzett és három műszakban maximális odafigyeléssel dolgozó munkatársi gárdára, a nagymértékű létszámcsökentés (40 %) egyértelműen a biztonság rovására menne, ezért az erőmű  felelős vezetése erre nem vállalkozhat. A nukláris biztonság a legfontosabb, amit nem írhat felül semmilyen gazdasági érdek. Másrészről a  mostani, jóval 90 százalék feletti rendelkezésre állást maga a kormány is sokszor dicsérte, jelentősen csökkent a kötelező karbantartások ideje és ez  aligha  rövidíthető szintén a biztonsági kockázatok nélkül. Azt is hozzáteszik, hogy az állítólag fejvadászok által keresett külföldi menedzsment, ha nyugati, nem érthet egy orosz atomerőműhöz, ha pedig oroszországi, akkor mindenkinél jobban tisztában lehet atomerőművük mai munkaerőigényével, a karbantartások idejével és a nagyobb problémák megelőzése érdekében olykor  fontos, nem tervezett leállások szükségességével.   Fejlesztések a hosszú távú, biztonságos mûködésért A Magyar Nukleáris Társaság (MNT)  is tiltakozott az atomerőmű teljes vezetésének lecserélése ellen. A szervezet rámutatott arra, hogy az erőmű nemzetközi ös�30



Technika 2014/12

szehasonlításban is kiemelkedő biztonsággal, gazdaságosan üzemel (az egyetlen,  2003-as baleset az atomerőműben annak működésétől függetlenül, üzemanyag kazetták tisztításakor keletkezett), az áramtermelés gazdaságosságát mutatja, hogy alacsony áramár mellett az adókon kívül  mára több, mint 200 milliárd forintot halmozott fel a hulladékai elhelyezésére. Az erőmű  vezetése nagyon sok olyan fejlesztést hajtott végre az utóbbi években, amelyek a  hosszútávú, megbízható üzemvitelt segítették. Miután a kilencvenes években az AGNES projekt keretében biztonságnövelő programot dolgoztak ki, ezeket máig megvalósították, az erőmű blokkjainak teljesítményét 400 MW-ról 500 MW-ra növelték, majd 30 évről  50 évre hosszabbították meg két blokk üzemidejét és folyik a második két blokk üzemidejének hosszabbítása. A fukusimai balese­tet követő európai stresszteszt vizsgálataiban a paksi atomerőmű kiemelkedően jól szerepelt, és a radioaktív hulladékok kezelésésének magyar megoldásai nemzetközileg elismertek. Mindez jól mutatja, hogy az erőmű vezetése a biztonságot és  a hatékonysá-

got kiemelt figyelemmel kezeli, az erőmű jó kezekben van.   Nemzetközi elismerések a paksi menedzsmentnek A Paksi Atomerőmű  egyetlen az országban, a több atomerőműves országokkal ellentétben egyedül kell megoldania másutt az áramszolgáltató által végzett feladatokat is. Például szimulátoros oktatóközpontot működtet, ami csak néhány atomerőműben van, és fenntartják a világon egyedülálló karbantartó gyakorló központot is. Jelenleg tervezik a hosszabb üzemű  fűtőelemek alkalmazását is. Nem véletlen ezért, hogy számos nemzetközi szervezet, amely rendszeresen vizsgálja a Paksi Atomerőmű működését, a WANO (World Assotiation of Nuclear Operators) vagy a NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) külföldi szakértőinek értékelése is pozitív. llyen körülmények között a magyar vezetés lecserélése külföldi szakemberekre, illetve külföldi szakértők bevonása az operatív vezetésbe egyértelműen hibás  lépés lenne, ha egyáltalán megoldható: a Paksi Atomerőműhöz a paksi szakemberek értenek a legjobban - húzta alá a MNT nyilatkozata. 

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

„Európával a világûrben” Ebben az évben ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját az Európai Űrügynökség, az ESA, illetve ennek két elődszervezete. Az egyik, az ELDO az európai hordozórakéta kifejlesztésére jött létre 1964-ben, a másik, az ESRO a tudományos űrkutatás művelésére. Az ELDO alapítói Belgium, Franciaország, Hollandia, Anglia, Nyugat-Németország és Olaszország voltak, de hozzájuk társult Ausztrália is, mert a rakétakísérleteket ott végezték. A fejlesztés akkor sikertelen maradt, az Ariane rakétacsaládot később, már az ESA égisze alatt építették. Az ESRO  két kis műholdja, az ESRO-I és az ESRO-II 1968-ban készült el, a sugárzási környezetet, majd az elipszispályára állított HEOS műholddal a Földet körülvevő plazma tulajdonságait, a mágneses teret és a kozmikus sugárzást mérték. Az első TD műhold csillagászati megfigyeléseket végzett. Az első kozmikus sikert az 1975-ben indított és 1982-ig működő, gammacsillagászati COS-B jelentette. Az Exosat röntgentávcső ötlete is az ESRO-tól származott, a sikeres megvalósulás már az ESA idejére esett. E két elődszervezet egyesítésével jött létre az ESA 1975-ben.   A Természet Világa különszáma Az évfordulóhoz is időzítve társlapunk, a 145 éves Természet Világa száz oldalas különszámot jelentetett meg Európával a világűrben címmel, első oldalán a Nemzetkö-

zi Űrállomás európai Columbus kutatómoduljával. A TIT lapja részletesen beszámol az ESA tevékenységéről, benne Magyarország, mint  együttműködő állam által  végzett munkájáról, így többek között a Rosetta-kísérletben való részvételünkről, de szó esik az első magyar műholdról, a Masat 1-ről meg a széleskörű, a kozmikus sugárzásmérésben, az űrrepülésekkel kapcsolatos orvosi kísérletekben elért eredményeinkről. A különszám húsz cikkét huszonöt magyar szakember írta, a szerkesztő Szabados László volt. Az igen tartalmas és gazdagon illusztrált különszámot az Uránia Csillagvizsgálóban mutatták be, amelyen résztvett a lapszám szerkesztőjén kívül Piróth Eszter, a TIT igazgatója, Tari Fruzsina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Both Előd szerkesztő, a szám ötletadója, és Staar Gyula főszerkesztő. A lapszám beköszöntőjében Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója arról is írt, milyen megtisztelő számára, hogy a jövőben Magyarországot az ESA tagországai között ünnepelhetjük.   A csatlakozás további menetrendje Magyarország teljesjogú csatlakozásáról december 5-én, az Űrkutatás Napja alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) és a BME által rendezett ismeretterjesztő rendezvényén is szó esett. A megjelent érdeklődők szakmai előadásokat hallgathattak meg az

aktuális űrkutatási témákról. Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke az űrszemét okozta problémák és a globális éghajlatváltozás kapcsolódását, Apáthy István, az MTA EK munkatársa a hazai űrelektronikai fejlesztések négy évtizedét vázolta fel. Az itt is megjelenő Tari Fruzsina osztályvezető az NFM csatlakozásunkkal kapcsolatos információit osztotta meg a résztvevőkkel. Miután részletesen taglalta az ötven éves ESA-hoz való magyar csatlakozás jelentőségét, elmondta, hogy a csatlakozás következő nagy lépése, amikor a jelenlegi tagországok az ESA legfőbb döntéshozó testületében szavaznak hazánk felvételi kérelméről. Egy viszonylag hos�szú folyamatot követően teljes jogú tagságunk kezdete a ratifikációt követően 2015 végétől várható. W.M. Technika 2014/112

31

Ûrkutatás

Gábor Dénes-díj Solymosi Jánosnak December 18-án a Parlamentben adták át a 25 éve alapított Gábor Dénes díjakat. A kitüntetettek között volt Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Kft. alapítója.

Solymosi János a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola híradásipari szakán végzett 1977ben. Első munkahelyén a KFKIban plazmafizikai és lézertechnikai kutatásban használt célműszereket fejlesztett. 1983-tól a BME Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Űrkutató Csoportjában fejlesztőmérnök. Feladatai közé tartozott a műholdfedélzeti áramkörök fejlesztése, mérése, speciális tesztelő berendezések készítése. Részt vett számos űreszköz fedélzeti berendezésének fejlesztésében, köztük az űrtörténeti jelentőségű VEGA programban Majd 1991-ben a müncheni Bonn Elektronik GmbH tulajdonosával megalapította a ma már száz százalékban magyar tulajdonú BHE Bonn Hungary Kft.-t. Ma

32



Technika 2014/12

már a BHE Magyarország legnagyobb űripari cége lett, mivel 18 országban van képviseletük. Űrtechnológiai igazgatóként személyesen irányítja a cég űrprojektjeit. Berendezéseik ott vannak a Nemzetközi Űrállomáson, több külföldi műhold fedélzetén és az indiai Mars-programban is. Űrtechnológiai területen speciális kis zajú vevő egységeket, konvertereket, műholdas feladóállomásokhoz félvezetős adófokozatokat, szűrőket és egyéb részegységeket gyártanak. Termékeik színvonalára jellemző, hogy jó kapcsolatban állnak olyan neves külföldi űrkutató cégekkel és ügynökségekkel, mint az ESA, Astrum, ISRO, ISTRAC, KOSPACE, DLR. Kezdeményezésére jött létre még 2010-ben, Újpesten a Közép-Kelet Európában egyedülálló 11 ezer négyzetméter alapterületű hight-tech létesítmény, az EL-TECH Center, amely

olyan csúcstechnológiájú elektronikai eszközök tervezésére, gyártására, tesztelésére ad lehetőséget, amilyenek a műholdas alkatrészek, repülőgép-fedélzeti műszerek, robotrepülőgépek, vagy nanotartományban érzékelő műszerek. Igen jelentős a BHE Bonn fejlesztő tevékenysége is, eddig több mint 400 saját fejlesztésű eszközt produkáltak. Rendszeresen tart előadásokat konferenciákon. Tagja a Magyar Űrkutatási Tanácsnak és Űrkutatási Tudományos Tanácsnak. Elnöke a Magyar Asztronautikai Társaságnak (MANT), társelnöke a Magyar Repülő és Űrtechnológiai Platformnak (HATP). Szakértőként közreműködött az ország ESAcsatlakozásának előkészítésében. W.M.