57. évfolyam, szám 700 Ft

57. évfolyam, 2014. 10. szám

700 Ft

Technika 2014/10

1

TARTALOM

TARTALOM

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu

„Üstököst” ért a Rosetta Philau egysége

3

Lezárultak az ESA-csatlakozási tárgyalások

3

Versenyképesség: javítunk, de nem eleget

3

Átadták az NI debreceni tudományos parkját

4

Kutatók Éjszakája, 2014

4

EU-támogatások 2020-ig

5

Borús kilátások a nemzeti parkok elôtt

5

Új statisztikai rendszer az EU-ban

6

Felmérés az elvándorlásról

6

Fiatal magyar informatikusok diadala

6

Gazdaság Magasabb hozzáadott érték

7

Innováció

Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben

Staupok a rajtkövön

8

Gépipar

Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: PR Innovation Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367

Sikeres szerszámgép-gála Tajvanban

9

Intenzív termék-innováció a Hornnál

10

Lézersztárok az EuroBLECH 2014 kiállításon

11

CAD, CAM, CAE, PLM Helytakarékos, moduláris PLC az RS-tôl

13

Temékújdonságok a graphIT PLM Perspektíva 2014-en

14

Fókuszban a Creo 3.0

16

A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza.

Méréstechnika AQUAinspect 680

18

Építészet Építôipari csúcstechnológia 25 futballpályányi területen

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

20

Kutatás Magyar kutatók a 60 éves CERN-ben

22

Világszínvonalú IT-csúcstechnológia a Wigner Adatközpontban 24

Környezet Szlovák víz határ

26

Szakmunkásképzés Duális képzés pro és kontra

27

Szabadalom

E számunkban megjelenô

Magyar Formatervezési Díjak átadása

társaságok

HNS HORN Hungexpo MTA EK RS SnT Takisawa Tooltechnik Weszta-T

2



B/1 B/4 B/3 34 1 B/2 9 5 19

28

Ipartörténet Atomerômû-építés anno

29

Atomenergia Környezeti rehabilitáció Majakban

32

Energetika Északi és déli áramlatok

33

Ûrkutatás MTA EK: bioszatellit kísérletek

Technika 2014/10

34

KRÓNIKA

„Üstököst ért” a Rosetta Philae egysége 

2014. november 12. történelmi jelentőségű dátum: ezen a napon végzett először leszállást űreszköz egy üstökösmag felszínére. A nagy tettet az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának Philae egysége hajtotta végre. Az egység a kijelölt leszállóhelyen “ért üstököst”, vagyis a 67/P Csurjanov-

Geraszimenko jeges égi vándoron, hogy felderítse a Naprendszer keletkezésének korában uralkodó körülményeket. A Philae 12-én 9,35-kor vált el az anyaszondától és csak 7 órával később, 22,5 kilométeres landolás után szállt le. Mivel rádiójelei is 28 perc 20 másodperc alatt érnek le a Földre, ennyi-

Lezárultak az ESA-csatlakozási tárgyalások Magyarország lezárta azt a tárgyalási folyamatot, amelynek eredményeként az ország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává válhat. Az ESA hollandiai űrközpontjában lezajlott tárgyaláson a felek véglegesítették Magyarország csatlakozási szerződését. egyeztettek az ESA önkéntes programjaiban történő részvétel lehetőségeiről és azokról az intézkedésekről, melyek a csatlakozás után elősegítik majd űriparunk felzárkózását a nemzetközi élvonalhoz. Eddig mint un. együttműködő országunk kutatói közel száz ESA-projektben vettek részt. Az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programjaiban több kísérlettel jelen lehetünk

a Nemzetközi Űrállomáson, általános cubesat-platform építésébe kezdtünk, számos magyar műszer működik a Rosetta üstököskutató űrszondán, de részt veszünk az ESA új űrtávcsövének megépítésében is.  Ezúttal 40 hazai cég, intézmény, egyetem és kutatóintézet lehetőségeit mérte fel az ESA, hogy javaslatot tehessen a különböző programokban való eredményes részvételünkre.

vel több időt kellett várni a sikeres landolás örömhírére. A manőver hazánkban is nagy visszhangot váltott ki, részben azért is, mert a Rosetta és a Philae műszereinek építéséhez jelentős volt a hazai űrkutatás hozzájárulása: így a Philae fedélzeti számítógépe a Wigner FK és az SGF, a központi energiaellátó egység a BME kivitelezésében, valamint egyes egységek az MTA EK által Magyarországon készültek. A már megkezdett tudományos programhoz napelemek szolgáltatják az energiát. Először  panoráma felvételeket készít a környékről, hogy pontosan beazonosítható legyen a táborozási helye, majd a közeli képei alapján választják ki a legígéretesebbnek tűnő mintavételi helyet, miután tápegységei újra feltöltődnek.

Versenyképesség: javítunk, de nem eleget

  Valamelyest javított Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) 2014-es versenyképességi rangsorában: a 63. helyről a 60.-ra. Ezzel az eredménnyel az EU-ban a 24. helyen maradtunk. A világrangsor 60. helyét 144 ország között szereztük meg. A WEF kimutatása  szerint az EU-ban az új tagállamok csak a makrogazdasági adatok terén nyújtanak jobb teljesítményt, de erős a lemaradásuk az infrastruktúrális, innovációs és informatikai faktorok terén. A visegrádi országok egyre inkább széttartanak - véli a WEF: a régió két legversenyképesebb állama a 37. helyen álló Csehország és a 43. helyen álló Lengyelország. Magyarország 2007-ben a 47., 2008-ban a 62., 2009ben az 58., 2010-ben az 52., 2011-ben a 48., 2012-ben a 60., 2013-ban a 63. helyen állt a világ versenyképességi listáján. A 2014es helyezésünk jelentősen elmaradt a kormányzati tervtől, ami 2014-ben a 38. helyre szánta Magyarországot. Technika 2014/10

3

KRÓNIKA

Átadták az NI debreceni tudományos parkját Szeptember 9-én ünnepélyesen adták át Debrecenben a National Instruments (NI) Science Parkját. Mint Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a park 4 milliárd forintos beruházásához 2 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el, és a fejlesztés révén 300 magasan hozzáadott értéket képviselő állás jött létre Debrecenben. A parkban kialakított nyitott laboratóriumban olyan

kis- és középvállalakozások, startup cégek, illetve egyetemi kutatók és hallgatók valósíthatják meg innovációs ötleteiket, akik a National Instruments grafikus rendszertervező platformját választják tudományos vagy ipari alkalmazásokat megcélzó rendszerük fejlesztéséhez. Az átadáson Varga Mihály NGM miniszter szólt arról, hogy Magyarország a következő európai költségvetési ciklusban 2,1 milliárd eurót fordíthat kutatás-fejlesztésre, ami a kétszerese az előző időszakban kapott kohézios támogatási keretnek. Az NI 2000ben első külföldi cégként választotta tevékenysége színhelyéül a debreceni Határ úti ipari parkot, részét képezve az 1989 óta máig Magyarországra érkezett 10 milliárd dollár értékű USA-befektetésnek. 4



Technika 2014/10

Kutatók Éjszakája, 2014 Szeptember 26-án Budapesten 46 helyszínen és országszerte 33 városban, összesen 2  344 program, 101 intézmény, több mint 2 000 kutató és tudományos szakember várta az érdeklődőket a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatán. A tavalyihoz képest ez 160-al több programot jelent országszerte, miközben a látogatók a 2013. évihez hasonló számban, mintegy hetvenezren – 30 000 fős elő-regisztrációval – voltak kíváncsiak a programokra. Idén a biológia, fizika, kémia, informatika és robotika voltak a legnépszerűbb tudományterületek. Az oktatók és a kutatók a sokszor kései órában tartott találkozókon élvezetes, nagy tudásról és elkötelezettségről tanúságot tevő előadásokat tartottak. Az egyetemi programok a legtöbbször lefedték az intézmények szinte teljes képzési és kutatási portfólióját. A kiemelkedő érdeklődést jelzi, hogy az ELTE programjait 7 000 fő, a Szegedi Tudományegyetem rendezvényeit pedig 4 000 fő látogatta meg. A kínálatot hosszasan lehetne sorolni. A Kutatók Éjszakáját szervező Tempus Közalapítvány pécsi helyszínén a robotolimpia és a játékos matematika volt a legizgalmasabb. A gödöllői Szent István Egyetemen a látogatók elkészítették a növényfajták molekuláris „ujjlenyomatát”, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a látványkémia show, a Szolnoki Főiskolán pedig a repülés-szimulátor vonzotta a legtöbb érdeklődőt. Az MTA SZTAKI-ban a tolmácskesztyű és a retro számítógép kiállítás, az Óbudai Egyetemen a 3D nyomtatott robotok volt a legnépszerűbb. A Kutatók Éjszakájához 2005ben az elsők között csatlakozott BME a campus több mint 30 helyszínén közel 70 előadással, és izgalmas bemutatókkal – többek között villámlás szimulációval – vár-

ta az érdeklődőket. A Bay Zoltán Nonprofit Kft. idén már 5. alkalommal nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Most is az Európai Bizottság Horizont 2020 programjának a támogatásával biztosították, hogy a tudástenger kalózai elmerüljenek a lézerrel rajzolt idő, a nano kincskeresés vagy a mobilos virtuális kincskeresés különleges élményében. A rendezvény legnagyobb vállalati támogatójaként, az Ericsson Magyarország is ötödik éve vett részt a Kutatók Éjszakáján. A vállalat K+F központjában a minden évben csak ezen a napon a nagyközönség előtt kapuit megnyitó kutató laboratóriumok bepillantást engedtek az Ericsson által vizionált jövőbe, ami a hálózatba kapcsolt társadalomban ölt testet. Olyan eszközöket próbáltak ki a látogatók, mint a hálózaton keresztül akár 500 kilométerről irányítható markológép, illetve a dobásokról és labdapattintásról gyors, pontos és elfogulatlan adatokat szolgáltató okos kosárlabda, vagy a mikrohullámok segítségével működő időjárásjelző.

KRÓNIKA

EU-támogatások 2020-ig Magyarországnak az EU-tól mintegy 21 milliárd euró beruházási támogatás érkezik 2020-ig, a 2011-es árakon számítva, vagyis, 6 385 milliárd forint, az EU Kohéziós alapból – állapodott meg a kormány az Európai Bizottsággal  szeptember 11-én Brüs�szelben.  Míg az előző hétéves időszakban csupán 16 százalékot fordíthattunk gazdaságfejlesztésre, ezúttal az összeg 60 százalékát, amiből a tervek szerint a KKV-k tőketámogatására is nagy összegeket szánnak  A többi közlekedésfejlesztési, humán-, környezetvédelmi és energiahatékonysági programokat támogat. Jelentősen korszerűsödhet az ország úthálózata: 2018-ig minden autópálya elérheti az országhatárt. Így az M3-as Kárpátalja felé két ha-

tárátlépési ponttal, lesz egy M4es „kikötési pont” is Debrecen és Nagyvárad vonalában, megépül a Kassa-Miskolc közötti autópálya szakasz, folytatódik az M2 Vác és a szlovák határ között, az M6-os

eléri a déli határt, sőt, az M8-as is elérheti az országhatárt és megkezdődik az M9-es autópálya és az új komáromi Duna-híd építése. Mint közölték, a pályázatok még az idén indulhatnak.

Borús kilátások a nemzeti parkok elôtt Az agrártámogatási rendszer átalakításával járó intézkedés, amely az 1 200 hektár feletti gazdaságokat megfosztja az uniós területalapú tá­mo­­gatás­ tól nem csak a hatalmas földbirtokokat rövidíti meg, hanem az ökológiai egyensúlyról gondoskodó nemzeti parkokat és az egyetemi tangazdaságokat is. Például a teljesen állami tulajdonú Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. a 15 185 hektár után több mint 1 milliárd forinttól esik el, a Körös-Maros, a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park együttesen 5 millió eurót, azaz másfél milliárd forintot veszít el. Helyzetüket súlyosbítja, hogy a természetvédelem költségvetési támogatása 2009 óta nominálisan a felére csökkent, ezért a nemzeti parkok bevételeik döntő hányadát a földalapú támogatás és a földek bérbeadása tette ki. Mivel a most elvont pénzeket a tárca szerint az állattenyésztés fejlesztésére akarják fordítani, a nemzeti parkok és a tangazdaságok ebből sem részesülhetnek, mint inkább a nagy állatállománnyal rendelkező agrárcégek. Technika 2014/10

5

KRÓNIKA

Új statisztikai rendszer az EU-ban

  Az Európai Unió új, egységes statisztikai rendszert vezetett be azzal a céllal, hogy az adatok pontosabbá váljanak, amivel átírta a magyar gazdasági élet eddig számított adatainak egy részét. Ugyanolyan régi teljesítménnyel, de a fekete vagy szürke gazdaság eredményeinek, így a drogkereskedelem, csempészet, stb. adatainak figyelembevételével nőtt az ország GDP-je, amivel 79,6 százalékról 77,4 százalékra csökkenhetett a tavalyi GDP-arányos államadósság, ami az idén a régi módszerrel elérte volna a 85 százalékot is. A magasabb GDP értéknél a költségvetés hiányának aránya is alacsonyabb lehet, de például a kutatási-fejlesztési kiadásokat mostantól nem költségként, hanem beruházásként kell elszámolni, ami szintén kíméli a költségvetést és növeli a beruházásokat ugyanannyi teljesítménnyel. A statisztikai szabályok átírása azonban nem helyettesíti az erőfeszítéseket, hogy a hiány 3 százalék alatt legyen.

Felmérés az elvándorlásról Egy 2013-as felmérés szerint, amit az Európai Unió támogatásával indított „A migrációs hatások kezelése Délkelet Európában” című SEEMIG projekt keretében végeztek el a KSH-val együtt, 350 ezerre  becsülhető a Magyarországról 1989 után egy évnél továbbra kivándoroltak száma. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a 2009 után kivándoroltak 80 százaléka 40 éven aluli és a magyarországi 18 százalékos átlaguknál jóval magasabb, 30 százalék körüli közöttük a diplomások aránya. De például az Angliába távozottak között a diplomások aránya elérte a 36 százalékot. A felmérés szerint a kivándoroltak 84 százaléka dolgozik. Németországba és Ausztriába 41 százalékban szakmunkások vándoroltak ki: átlagéletkoruk Németországban  ma 39,5 év, Ausztriában 37 év. Határozott hazatérési szándékról csak 10 százalék számolt be.

6



Technika 2014/10

Fiatal magyar informatikusok diadala

Magabiztos teljesítménnyel nyerte meg a magyar informatikus csapat a franciaországi Lille-ben október 2–4. között megrendezett szakmai Európa-bajnokságon az aranyérmet. A 25 ország részvételével 41 különböző szakmában lezajlott EuroSkills 2014 versenyen a magyar küldöttség legjobb teljesítményét az informatikusok nyújtották, elnyerve a „nemzet legjobbja” kitüntetést is. Az EuroSkills a legrangosabb európai szakmai verseny, amit kétévenként rendeznek, s amelynek a 2018-as rendezési jogát májusban Magyarország nyerte el. Az idei seregszemle Lille-ben 450 versenyző részvételével zajlott. A magyar küldöttség 15 szakmában képviseltette magát, és végül négy arany-, két ezüst-, illetve öt bronzéremmel térhetett haza, a nemzetek rangsorában az előkelő hatodik helyet szerezve meg.

Bora László, Pető Roland és Varga Ákos magyar informatikusok még a debreceni Mechwart Szakközépiskola diákjaiként határozták el, hogy indulnak a Hálózati Tudás Terjesztéséért Programiroda Alapítvány által szervezett, és többek között jelentős hazai távközlési és informatikai cégek által támogatott magyarországi válogató versenyen. A három informatikus a hálózati informatikával a Cisco Hálózati Akadémia keretében ismerkedett meg, majd másfél éves intenzív felkészítés után mérte össze tudását Európa legjobbjaival. A háromnapos verseny során egy összetett informatikai hálózat felépítése és beállítása volt a feladat, de a zsűri a rendszer biztonsági beállításait is részletesen tesztelte. A fiatal magyar informatikusok mindhárom napon a legmagasabb pontszámot érték el a mezőnyben, így megérdemelten állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára.

GAZDASÁG

Magasabb hozzáadott érték Örömteli esemény, hogy szeptember 11-én a kormánynak sikerült megkötnie az EU Bizottsággal a több mint 20 milliárd eurót rendelkezésünkre bocsátó partnerségi megállapodást. Ez a jó hír. A rosszabb,  mint ahogy az EB is megállapította: az új EU-s források csak akkor vezethetnek pótlólagos gazdasági növekedéshez, ha felhasználásuk - a megelôzô tervezési idôszakhoz képest – célzottabbá és egyszerûbbé válik, ha a gazdaság kritikus pontjain a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatásban és a magasabb hozzáadott értékû termelésben valódi áttörés következik be. A humánszféra jelentôsége A hozzáadott érték a nemzetgazdaságban, vagy ennek része által létrehozott eredmény, az ehhez felhasznált inputok és az előállított output közötti pozitív eredmény. Valóságos, tartósan magas hozzáadott értéket igazából csak a magasan képzett munkaerőt igénylő iparágak tudnak elérni. Viszont sok elemzés mutat rá arra, hogy Magyarország nagyszámú képzetlen, vagy elavult képzettségű munkaerővel rendelkezik, mert az utóbbi évtizedekben kevés befektetést eszközöltünk a humánszférába. Kevés olyan OECD-ország van, amely kevesebbet költ oktatásra Magyarországnál.  Nem véletlen, hogy  a magasabb  hozzáadott értékű termeléshez ma már nem annyira a technikára, mint inkább az emberi erőforrás képzésére költenek többet az élenjáró vállalatok. Mint Simkó Ottó, a Videoton Holding vezérigazgatója egy plénumon is  kijelentette, ma már nem a beruházás, a tőke a legnagyobb probléma, hanem a szakemberhiány. Az emberekre kell többet költeni az uniós pénzekből, de ennek ellenkezőjéről győződtünk meg, amikor a vállalati szakképzési hozzájárulást központosították - mondta. Sajnos, biztos perspektíva hiányában a külföldi befektetőink sem támogathatják nagyon ezt

a célt, a hazai szakképzés ismert hiányosságai pedig egyene­ sen ellene hatnak. Például a szak­mun­ kás­ képzés megrövidítése a köz­ ismereti tantárgyaktól meg­fosztja a fiatalokat attól, hogy a gazdaság jövőbeli igényei szerint  képesek legyenek az állandó tanulásra.   Alulfizetett magyar fejlesztôk A magas hozzáadott értékű termelés elképzelhetetlen K+F nélkül. Mint a mostani partnerségi szerződés is megállapítja, hazánk az EU  mérsékelten innovatív országai között van, a rangsorban a 21., a GDP 1,29 százalékát költjük K+F-re, miközben az EU-átlag már 2,03 százalék. A magyar adat nagyon alacsony egy exportorientált ország számára, nem hiába, hogy az export 22 százalékát kitevő technológia intenzív termékek javarészét az országba települt globális nagyvállalatok állítják elő és az export  döntően a globális nagyvállalkozásokon belüli szállításokat jelenti. Lemaradásunkat az innováció terén  többféle okkal is magyarázzák. Ilyen, hogy nálunk a munkaerőt terhelő eddigi  adók 40,5%-os adószintjével az EU legmagasabb adózású harmadában foglalunk helyet, a fogyasztási adókulcs (27 százalék) az EU-ban az ötödik legmagasabb, a régióban pedig a legmagasabb. Egy ma-

gyar fejlesztő 100 euró értékű újításért nem egészen 37 eurót kap, miközben a román 40-et, az osztrák 44-et, a szlovák 54 eurót vihet haza. Visszahúzza az innovációt még a szélessávú internet aránytalanul magas hozzáférési költsége is: a 100 kbit/s sávszélességre jutó havi 22,41 dolláros  költségével Magyarország „megelőzi” a drágának számító Dániát, Luxemburgot és Finnországot is. Jellemző, hogy ez a költség Kínában 7,87 dollár, az USA-ban 5,53 dollár. A Magyarországon szóba került netadó csak tovább rontott volna ezen a helyzeten.   Kockázati tôkebefektetések Az európai közösség nemcsak elvárja, de támogatja is az innováció, a K+F növelését. Mint a partnerségi megállapodás is hangsúlyozza, különösen a KKV-k alacsony innovációs aktivítása vált  a növekedés, a hozzáadott értékű termelés egyik legnagyobb akadályává. Az egyik EU-s recept erre, hogy a nagyvállakozások vonják be a KKV-kat az értékés innovációs láncokba. Az EU JEREMIE program forrásainak köszönhetően Magyarországon a kockázati tőkebefektetések aránya jóval magasabb az EU-átlagnál, ami az EU-ban 0,024 %, nálunk 0,067 %. Az EU 7. kutatási-fejlesztési keretprogramból is Magyarország Lengyelország után másodikként nyerte el a legtöbb forrást. Természetesen ezek a  támogatások nem ellensúlyozhatják azt a hátrányunkat, hogy ma Magyarországon egy vállalkozónak, ha sikeres akar lenni, ugyanazzal a tevékenységgel több hozzáadott értéket kell előállítania, mint Nyugat-Európában. Komornik Ferenc 

Technika 2014/10

7

INNOVÁCIÓ

Startupok a rajtkövön Nemrégen az egyetemi hallgatókból álló startup, a Codie egy olyan oktatási játékával, amely a fiatalokat megtanítja programozni, bekerült a világ tíz legjobb, egyetemisták által alapított startupok közé a kaliforniai Szilicium völgyben megrendezett  Kuiros Society világszervezet versenyén. A mobilalkalmazások tesztelésére specializálódott Test Jockey startup pedig kiérdemelte, hogy részt vegyen a 16 ország induló IT cégeit felvonultató Start Tel Aviv programsorozaton, ahol a magyar innovátorok a tapasztalszerzés keretében találkozhattak a Deutsche Telekom, a Microsoft és a Motorola vezetôivel is. Korábban az ilyen hírek aligha kerülhettek az újságok  oldalára, ma azonban egyre több közlemény foglalkozik a magyar startupok eredményeivel és problémáival, miközben sokan nem tudhatják, mi fán teremnek ezek a vállalkozások.   Indulás a Szilicium völgybôl Startupnak olyan „garázscéget” hívnak, amely tipikusan olyan mikró, vagy kisvállakozás, amely innovatív ötleteket valósít meg, lépésrőllépésre halad a termékfejlesztésben és piacra vezetésben, tőkebefektetésre vár és nagyratőr – hangzik egy meghatározás. Őseik a Szilicium völgyben születtek meg, egyikükmásikuk világhírű is lett, mint a You Tube videómegosztó és a Facebook közösségi oldal (mert ne feledjük, hogy minden startup szeretne egyszer nem startup lenni). Hazánkba 7-8 éve gyűrűztek be az ilyen vál-

8



Technika 2014/10

lalkozások és szó se róla, ezalatt egy részük óriási karriert futott be, mint a Prezi, amely Flash-alapú internetes  prezentáció előkészítő szoftverével, mint a  Pocket Guide, amely okostelefonos városnéző alkalmazással, mint az IndexTools, amely webanalitikai szoftverével aratott babérokat (ez utóbbit a Yahoo fel is vásárolta). Ám ezek a jéghegy csúcsai: az átlagos startupok ma még ötleteik mellett a források „behajtásával”, az üzleti élet elégtelen ismeretével, érdekeik érvényesítésével kínlódnak, mivel maga az innováció minden erejüket leköti.   Küzdelem a finanszírozásért Helyzetüket számos tanulmány a finanszírozásuk oldaláról kísérli meg bemutatni. Ennek három módja lehet. Az első, amikor a vállalkozó fiatalokat a család látja el az induláshoz pénzzel, ebben azonban Magyarország az országok rangsorának az utolsó harmadában foglal helyet. A második lehetőség, amikor az un. üzleti angyalok nyúlnak a hónuk alá, ezek nálunk kevesen vannak, jellemzően 10-30 millió forint, vagyis igen alacsony a befektetéseik értéke. Maradnak a kockázati tőkebefektetések, de ezeknek csak kisebb hányadára, azok un. magvető tőkealapjaira lehet számítani. Szerencséra az EU JEREMIEprogramjának keretéből is jut szá-

mukra pénz, de a rendszer bürokratikussága miatt ebből általában is kevés forrást tudtak kihelyezni, így szükségessé vált a JEREMIE II beindítása. De így is maradt a paradox helyzet, hogy a startupok az üzleti életben jártas befektetőt, az ilyen befektetők pedig reménybeli startupokat keresnek, a találkozás pedig nagyon ritka. Ilyen, hogy a Prezi többmilliárdos támogatáshoz jutott, a LogMein-t az amerikai tőzsdén jegyzik, az Ustream a Soft Bank és a koreai Telekom 47 millió dolláros összegével együtt már 13 milliárd forint kockázati tőkét vonzott magához. Ezek a formációk a magyar startup ökoszisztéma közös tevékenysége, versenyei útján is kerültek kockázati tőkéhez, mely ökoszisztémát ma nálunk is egyre inkább az öntevékenység éltet.   Az öntevékenység útján A magyar startup család már olyan családfőkkel is rendelkezik, mint Jankovics Ilona, aki angyalként 500 ezer dollárral támogatta meg a Durstile Butik céget, vagy mint a  Bojár Gábor vezette angyali befektetők, akik a  Logstrom számára 100 millió forintot juttattak. Ám az öntevékenységnek új formái is születnek külföldön. Ilyen a crowsourcing, amikor a közösségi hálón is lehet gyűjteni a kreatív ötletek megvalósításához. Amerikában még crowsourcing-törvény is született, amely biztosítja a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a vállalatok jóváhagyott felületeken gyűjthessenek pénzt projektjeik számára, így több információt garantálva és nagyobb védettséget biztosítva a befektetőknek a felmerülő kockázatok ellen. Ilyen oldalak már nálunk is feltűnnek, ám sikerességüket kérdésessé teszi az, hogy a magyar piac igen kicsi, és ilyen célokra igen kevés a fizetőképes állampolgárok száma, és még kevesebb a külföldi befektető a nyelvi különbségek miatt. K.F.

GÉPIPAR

Sikeres szerszámgép-gála Tajvanban Igazi szerszámgép-show-nak bizonyult a hagyományos tajvani TMTS 2014 kiállítás Taichung városában, amely egyébként is a szigetország szerszámgép-iparának kiterjedt központja. Ezúttal azonban a TMTS (Tajvani Nemzetközi Szerszámgép Bemutató) nem csak az itteni gépgyártás innovatív értékeit érzékeltette, hanem a legújabb fejlesztési trendeket és a felhasználói, vásárlói igényeket is demonstrálta. A 78 000 négyzetméter területen 3 700 stand helyezkedett el, a már nemzetközileg is ismert olyan tajvani cégek termékeivel, mint a Chevalier, a Pinnacle, a HIWIN, a Kuo Ming (róluk a következő számunkban részletesen is beszámolunk). A kiállított gépek láttán könnyen elhihető, hogy a tajvani gépgyártók az idén 1,8 milliárd dollárt várnak a szerszámgépek exportjától, 4,9 százalékkal többet,

mint tavaly. A célországok közül nem hiányoznak olyan gépgyártó sztárországok sem, mint Kína (Hong Kong), az USA, Németország, Dél-Korea is. Természetesen egy ilyen hatalmas gépválaszték puszta áttekintése is nagy feladat volt a rövid öt nap alatt, szerencsére a más nemzetközi kiállításoktól eltérően a vállalatok még téma szerinti csoportokat is alakítottak. Például a Fair Friend Group néven összeállt cégcsoport 250 standon mutatta be automatizálással kapcsolatos fejlesztéseit, az M-Team a Viktor Tauchung, a Yeon Chin, a Quaser és a Litz 332 standon vonultatta fel újdonságait a megmunkáló központok területén, a HIWIN csoport pedig a megmunkálás robotizálását szemléltette 100 standon. A kiállítás öt hatalmas pavilonja is tematikus volt, így a fémvágás, a

Képünkön az újságírók csoportja

fémmegmunkálás,  az alkatrészek, segédanyagok, a szoftverek és mérőeszközök, az automaták, robotok és hidraulika, végül a nemzetközi szervezetek és média foglalta el az egyes pavilonokat. Mindezeken kívül a látogatók egy külön konferencián téjékozódhattak a szer számgépgyártás trendjeiről, egy külön programsorozat például az iparág jövő reménységeit, a diákokat célozta meg bemutatókkal, előadásokkal. Pásztor

Technika 2014/10

9

GÉPIPAR

Intenzív termék-innováció a Hornnál Az ôszi vásári szezonban a tübingeni székhelyû Paul Horn GmbH a vállalatnál zajló erôteljes innovációnak köszönhetôen számos új fejlesztésû betétkéssel jelentkezett, amelyek könnyítik és intenzívebbé teszik marást és a horonymegmunkálást. Ezen vágóeszközök többsége a Horn által kidolgozott forradalmian új belsô hûtési rendszerrel ellátott, ami jelentôsen növeli a lapkák élettartamát. S224-es betétkések belsô hûtéssel A HP65 belső hűtéssel ellátott S224-es vágólapkák .3V geometriával rendelkeznek, vágószélességük 3 mm, és újdonságot jelentenek a Horn igen bő termékpalettáján. Az AlTiN kopásálló bevonatot kifejezetten a rozsdamentes acélvágáshoz fejlesztették ki. Az új betétkés bevágási szélessége 3 mm, belső kenőfolyadék-ellátással lett kialakítva, kibővítve a 224-es vágólapkák jelenlegi alkalmazási területeit. A hűtőkenő folyadék közvetlenül a vágási területen fejti ki hatását, optimális megmunkálási lehetőséget biztosítva a vágási zónában. A tölcsér alakú fúvókák olyan hűtő-kenő folyadéksugár kialakítását teszik lehetővé, ami alkalmazkodik a forgácsok formájához, így csökkentve a forgácsfelhalmozódás veszélyét. Ezen túlmenően, a belső hűtéssel megakadályozható az él-rátét és a forgács kialakulása a vágó-élen. A hagyományos hűtéssel összehasonlítva, a Horn által kidolgozott eljárás jobb vágási paraméterek elérését teszi lehetővé a vágóeszköz gazdaságosabb és hatékonyabb felhasználásával. A belső hűtéssel ellátott négyzet alakú szerszámtartó rendelkezésre áll 16x16, 20x20 és 25x25 mm-es átmé-

Új S224 szerszámrendszer belsô hûtéssel

10



Technika 2014/10

Új M101-es horonymaró 63 mm átmérôtôl

rőtartományokban, jobb és bal változatban egyaránt. A hűtőfolyadék átvitele a belső oldalon kidolgozott hosszanti furaton keresztül történik. Az eszközök úgy lettek kialakítva, hogy támogassák a megfelelő VDI szerszámtartók használatát. A vágóbetétek csavarblokkolása könnyű lapkacserét tesz lehetővé, fenntartva a magas reprodukálhatóságot. M101-es horonymaró kiterjesztett mûködési tartománnyal Az automatikus rögzítésű, 80 és 200 mm közötti körkörös vágási átmérővel, illetve 1,6 és 4 mm közötti horonyszélességgel rendelkező, horonymarásra és –elválasztásra szolgáló M101-es szerszámsorozat mostantól kiegészül az alacsonyabb, 63 mm-es körkörös vágási átmérővel. A szerszámokat felszerelték öt automatikus rögzítésű, 1,6 és 2 mm-es vágási szélességű betétkéssel. Így az őrlés során akár 19 mm-es horonymélység elérése is lehetségessé válik. Ehhez egy 25 mm átmérőjű, DIN 1835 B Weldon felületű, henger alakú szerszámtartó szolgál támogatásul. Az AS45 típusú maróbetétek rendelkezésre állnak a 3 geometriával jobb irányban, vagy pedig E3 geometriával teljes irányú sugárban. A geometriákat

általában az acélok, a rozsdamentes acélok és a titán alapú anyagok megmunkálására alakították ki. A betétkések cseréje egyszerűen és nagy pontossággal végrehajtható. A betéttartóban az automatikus rögzítésű befogó ujj egy szorítókulcs segítségével könnyen eltávolítható, a kivett betétkés helyett pedig betehető az új lapka. A szorítókulcs az alaptesthez rögzített a csúszás elkerüléséért. DG marórendszer belsô hûtéssel A gyorscserélési felülettel rendelkező, és a szögletes marásra, horonymarásra, letörésre, gyors acélmegmunkálásra, valamint másolómarásra szolgáló moduláris marórendszer már elérhető belső hűtéssel ellátott változatban is. A DG szerszámrendszer keményfémből készült cserélhető fejei három méretben, a 10, 12 és 16 mm-es változatban is elérhetők. A szerszámfejek egy középső furattal rendelkeznek, ami lehetővé teszi a hűtőfolyadék kivezetését az első penge szintjén. Ezzel hatékonyan használható fel a hűtőfolyadék, és biztos forgácselvezetés garantálható a nyírási zónából. A belső folyadékellátás különösen a horonymarásnál jelent előnyt. A két darabban – szerszámszárral és cserélhető fejjel – történt kivitelezés lenyűgözi a szakembereket a nagyfokú merevség, körkörös pontosság és jövedelmezőség miatt. A cserélhető szerszámfejek különböző kivitelben – így ferdeszögben, sarok sugárral, vagy éles vágási szögben – egyaránt rendelkezésre állnak, de bármilyen egyéni geometriával elkészíthetők. Minden szerszámszár alapkivitelben felszerelt belső hűtő-kenő folyadékkal. A szerszámfejek két részből állnak, és acélszerelvényt, valamint a keményfém vágófejet tartalmaznak. Békés

GÉPIPAR

Lézersztárok az EuroBLECH 2014 kiállításon Az október 21-25. között a németországi Hannoverben megrendezett EuroBLECH lemez-megmunkálási világvásár kiváló alkalmat szolgáltatott a lézeres vágásra szakosodott világsztár cégeknek az új fejlesztések bemutatására. Általában elmondható, hogy a nagy lézeres vállalatok innovációi azoknak a nehézségeknek a leküzdésére irányultak, amelyek a szilárd – fiber és lemez – lézerforrásoknál adódtak 1 mikron kibocsátás mellett az 5–6 mm-t meghaladó vastagságú acélötvözetek vágásánál a hagyományos CO2 lézeres megmunkálásokhoz képest. Az eredmények lenyűgözőnek tekinthetők, ezekről számolunk be az alábbiakban. Integrált lemeztechnológiai megoldások az Amadától A japán óriás vezetői már többször kifejtették, hogy az Amada nem érdekelt a gépi innovációk és új működési technológiák önálló kiállítási tárgyakként való bemutatásában, hanem a gyártási, technológiai folyamatok részét képező lézerekre, robotokra és szoftverekre koncentrál. A bevezetőben említett probléma megoldásában az Amada érdekes innovációval állt elő, amelynek lényege a fókuszáló fejbe érkező lézersugár minőségének a vágandó anyag vastagságának és jellegzetességének a függvényében történő szabályozási lehetőségében rejlik. A cég e téren kitűnő eredményeket ért el a szénacél lemezek megmunkálásánál. Az Amada legújabb fejlesztésű fiber lézeres kivágó gépe, az ENSIS 3015 az említett lehetőségeket képes más anyagoknál is alkalmazni. Az energia-hatékony fiber lézereknél ez egy forradalmi újítás, mivel korábban a nagyobb vágható lemezvastagsághoz nagyobb telje-

ENSIS

sítményű gépekre volt szükség. Az ENSIS technológiával egy mindössze 2 kW-os fiber lézerrel vágható a 25 mm-es normál acél, amire eddig legalább 4 kW-os lézerre volt szükség. Szintén fontos az Amada fejlesztéseinél, hogy egyetlen rendszerbe integrálnak több önálló folyamatot. Ennek gyakorlati demonstrációját az LC-C1 AJ rendszer bizonyította, amelybe integrálták a lyukasztást, a fiber lézeres vágást, az automatizálást és a szerszámkezelést is. Ugyanez a trend mutatkozott a hajlító területen is, ahol több automatizált hajlítót mutattak be, meggyőzve a látogatókat arról, hogy a robotizálás növeli a rugalmasságot és jelentős időt takarít meg a felhasználóknak. Az Amada portfóliójának a csúcsmodelljét jelentik az automatikus szerszámcserélővel és robotokkal felszerelt HG élhajlító-gépek, amelyek különösen alkalmasak a kisszériás termelésre. A felhasználóbarát technológia nagy pontosságot és igen gyors megmunkálási sebességet tesz lehetővé. A kiállításon a HG100.3 AR és HG-130.3Rm változatban bemutatott gépek a jelenleg elérhető legkifinomultabb hajlítási automatizálást mutatták be a látogatóknak.

Érdekes volt a robotos hajlítási újítás, amit az Amada EG 6013 AR gépe példázott. A hajlító-gép és robot kombinációja megoldja a monoton, és az emberek ujjaira veszélyeket rejtő apró alkatrészek hajlítási műveleteit. Kiszámítható és egyenletes biztonságot nyújt az említett kombináció, ami kiegészül az automata szerszámcserélővel, extrém gépkihasználtságot és termelékenységet biztosítva még a legkisebb szériáknál is. Végül nem hagyható ki az új VPSS 3i szoftver, amely integrált intelligens szoftverkörnyezetként egész megmunkálási folyamatközpontként irányítja az Amada ös�szes gépei által elvégezhető kivágó, hajlítási, illetve hegesztési munkafolyamatokat. Innovatív termékek a lemezmegmunkáláshoz A Prima Power jelentős innovatív lemez-megmunkálási termék- és Technika 2014/10

11

GÉPIPAR

technológia-kínálattal jelent meg a kiállításon. A megoldások a Green Means koncepció köré csoportosultak, ami a fenntarthatóságot öt­ vözi a termelékenységgel számos termékcsoportban. Ilyenek a TheLASER 2D és 3D gépei, valamint a TheSOFTWARE a hatékony termeléskezeléssel.

A TheLASER termékcsoport a Platino Fiber gép speciális új változatát helyezi a fókuszba, megnövelt hatékonysággal és feljavított működési feltételekkel. A megnövelt vágási teljesítmény, a csökkentett ciklusidő, az optimalizált folyamatvezérlés és automatizálás jellemzi az új gépet. A cég standján működés közben lehetett megtekinteni a LASERDYNE 430 rendszert, amit a nagy pontosságú lézeres megmunkálásra terveztek az olyan alkalmazásokhoz, mint például a fémes és nem fémes anyagok vágása, hegesztése és fúrása. Ennek a rendszernek a széles körű alkalmazási területei az autóipar, a repülőgépipar, az orvosi, elektronikai és a fogyasztási javak előállítása. A Prima Power ugyanakkor bemutatta a kiállításon az új MES (Manufacturing Execution

12



Technika 2014/10

System) Tulus Power Processing szoftvercsaládját, amellyel a megrendelések kezelésétől a gyártáson át a végtermékig az egész gyártási folyamat szabályozhatóvá válik. Továbbá Hannoverben mutatta be a vállalat az NC Express CAM-et, amellyel a 3D tervek importálhatóvá válnak, illetve a kerek, négyzetés téglalapalakú csövek vágására szolgáló 2D forgótengelyű gépeknél alkalmazott Maestro-Libellula programozási rendszert. Megnövelt termelési hatékonyság A Salvagnini termékújdonságai alátámasztják a cég kulcsszerepét a hatékony lemezmegmunkálás területén. Az Euro BLECH-en a Salvagnini központi témaként kezelte a folyamathatékonyság eredeti módozatainak a bemutatását. Az S4+P4 termékvonal kompakt és új megoldásokban bővelkedő változatával az alkatrészek és félkész áruk ki- és berakodásának az optimális kezelését oldották meg, növelve a rendszer rugalmasságát és maximalizálva a termelést is. Az új FlexCell intelligens cellával a cég megerősíti szerepét a folyamatautomatizálásban, először vezérelve egy – szabványos gépekből álló – egész gyártócellát saját fejlesztésű, szabadalmaztatott szoftverrel. Teljes termékportfólióra méretezett innovációval jelentkezett az idei EuroBLECHen a német Trumpf. A lézeres vá-

gásnál az igazi újdonságot a csővágó rendszereket érintő innovációk szolgáltatták, a profilok széles körénél alkalmazott, teljesen automatizált anyagbetöltéssel. Így ezeknek a rendszereknek a működtetése függetlenedett a működtetők állandó jelenlététől. A lézeres hegesztésnél a látogatók megtekinthették a TruLaser Robot 5020 robotizált cellát, amelyet felszereltek az új generációs 3kW-os teljesítményű TruDiode 3006 diódás lézerforrással. Ez a megoldás nagy energetikai hatékonyságot biztosít, ami a megtermelt munkadarabok egységnyi árcsökkenésében ölt testet. A lyukasztógépeknél is fontos újdonsággal jelentkezett a Trumpf. Ez a TruMatic 6 000 új kombinált fiber rendszer, amelynél a TruDisc 3001 lemez lézerforrás – nemcsak a hagyományos vastartalmú, hanem a sárgaréz és réz tartalmú fémlemezeknél is tapasztaltható – nagy termelési teljesítményét és rugalmasságát, valamint a 180 kN nyomóerőt és 1 000 löket/perces, 6, 4 mm-es vastagságig terjedő lyukasztó kapacitást egyesítették. Egy újabb fontos elemként megemlítendő az új TruTops Boots szoftver, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy egységes programozási környezetet biztosítson az összes említett Trumpf gépek számára. Végül az is megjegyzendő, hogy az EuroBLECH kiváló lehetőséget teremtett a hagyományos CO2 forrású lézerek fejlesztési eredményeinek a bemutatására, amelyek közül kiemelendő az IPG Photonics vetélytársai közül például a Rofin Sinar az új, 6 kW-os teljesítményű DC 060 lemez lézerforrással. Békés Sándor

CAD, CAM, CAE, PLM

Helytakarékos, moduláris PLC az RS-tôl A Siemens Simatic S7-1200 vezérlôben a nagy teljesítményû integrált technológiával kombinált kommunikációs interfész gyors rendszerindítást, pontos felügyeletet és egyszerû használatot biztosít. Az RS Components (RS) a világ vezető, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, elektronikai és karbantartási termékekre szakosodott forgalmazója, valamint az Electrocomponents plc (LSE:ECM) kereskedelmi márkája bejelentette, hogy 2014 októberétől kivonja a forgalomból a Siemens népszerű Simatic S7-200 programozható logikai vezérlőjét (PLC), melynek szerepét az új generációs Micro-SPS Simatic S7-1200 vezérlő veszi át, jelentős ár- és teljesítménybeli előnyöket kínálva a korábbi típushoz képest. A kisméretű Simatic S7-1200 vezérlő kialakítása kitűnően tükrözi a rugalmasság, modularitás és skálázhatóság hardvertervezésben jelentkező egyre nagyobb jelentőségét, ugyanakkor nagy teljesítményű és egyszerűen használható integrált funkciókat biztosít. A vezérlő öt különböző névleges teljesítményű CPU-típust és moduláris kialakítást kínál, ami kiegészítő bemenetekkel és kimenetekkel bővíthető. A rendszer finoman skálázható a közvetlenül a CPU-n található interfészre telepített „jelkártyák” révén hozzáadott digitális és analóg csatornákkal, amivel csökkenthető a vezérlőszekrényen belüli helyigény. A CPU be- és kimeneteit is mozgásvezérlési alkalmazásokra tervezték, a rugalmas-

ság ezáltal eleve integrálva van az alapmodulba. Az integrált technológiai funkciók között megtalálható a PID zárt hurkú vezérlés, a mozgás- és a tengelyvezérlés. A Simatic S7-1200 vezérlőt a STEP 7 Basic mérnöki szoftverrel lehet konfigurálni a TIA portálon (Totally Integrated Automation, teljesen integrált automatizálás). Ez azt jelenti, hogy a felhasználók egyetlen megosztott szerkesztővel egy logikai műveleteket, HMI-t és hálózati elemeket egyaránt kezelő szabványosított, átfogó mérnöki eszközhöz kapnak hozzáférést. A teljes navigáció, az összes szimbólum és a menük is szabványosítva vannak minden nézetben, így a szoftver könnyen megtanulható és használható. Az S7-1200 minden CPU-ban alapból megtalálható, a nagyobb típusokban 2 portos kapcsolóinterfész kialakítású integrált Profinet interfésszel rendelkezik, és támogatja az elosztott architektúrákat a be- és kimenetekkel, HMI-vel, meghajtókkal és egyéb Profinet helyszíni eszközökkel együtt. A

vezérlőnek ez a tulajdonsága különösen akkor hasznos, ha hálózatos rendszerben kell működnie, vagy ha több HMI eszköz csatlakoztatása szükséges. A Profibus kommunikációhoz különálló bővítőmodulok állnak rendelkezésre. Ezeken túlmenően egy GPRSmodul biztosít távoli hozzáférést szinte az üzem bármely pontjáról. A funkció üzemszerviz esetén lehet hasznos, mivel lehetővé teszi a hibák távoli elhárítását, a szervizszemélyzet pedig az átvitt diagnosztikai adatokból már előre információkhoz juthat, illetve már a szervizhívás előtt megrendelheti a hardverelemeket. A Siemens Simatic S7-1200 PLC világszerte megvásárolható az RS-től. További információ és kapcsolat:

RS Components Sp. z o.o. ul. Puławska 303 02-785 Warszawa Poland Telefon: +36 1 408 8371 Fax: +36 1 408 8372 E-Mail: [email protected] Internet: www.rscomponents.hu Technika 2014/10

13

CAD, CAM, CAE, PLM

Termékújdonságok a graphIT PLM Perspektíva 2014-en A Siemens Gold Partner státuszával rendelkező graphIT Kft. október 15-én az ősz egyik CAD/ CAM/PLM csúcsrendezvényének számító Perspektíva 2014-en számos termékújdonságot mutatott be, amelyeket alig egy héttel előbb, a berlini PLM Connection Europe 2014-en – Európa legnagyobb PLM rendezvényén – jelentettek be először. Ezek közül kiemelendő a Siemens PLM zászlóshajó alkalmazásának az új verziója, az NX 10, amelynek számos új fejlesztését – így a 2D koncepcionális tervezési megoldást, vagy az újonnan kifejlesztett, érintőképernyőkkel kompatibilis felhasználói felületet – először a Perspektíván prezentáltak a graphIT szakemberei a magyar cégvezetők és tervezőmérnökök előtt. Hasonlóképpen bemutatták a Solid Edge alkalmazás ST7 verzióját is, amellyel kapcsolatban talán az egyik legjelentősebb hír, hogy októbertől kezdve a szoftver teljes egészében, magyar nyelvű telepítő csomaggal áll a felhasználók rendelkezésére.

14



Technika 2014/10

NX 10 a háromszor nagyobb termelékenységért Az NX 10-es verzió olyan új megoldásokat kínál, amelyek megnövelt termékfejlesztési rugalmasságot, illetve akár háromszor nagyobb termelékenységet biztosítanak. A termékek komplexitásának a növelésével a 3D modellezés mára a terméktervezés legkedveltebb módja lett az egész világon. Ugyanakkor ma is vannak olyan iparágak – például a gépészet és a finommechanikai berendezések gyártása –, amelyek számára egyszerűbb és gyorsabb az alapvető elrendezéseket 2D modelleken létrehozni. Az NX 10 új 2D tervezési megoldása lehetővé teszi a tervezőknek olyan eljárások elsajátítását, amelyek segítségével akár

háromszor gyorsabban hozhatnak létre 2D terveket az eddigieknél, a véglegesített tervet pedig könnyen áthelyezhetik 3D környezetbe, és befejezhetik a tervezést. Az NX Realize Shape újításai még nagyobb mozgásteret szolgáltatnak a tervezőknek a geometriai modellezésnél, lehetővé téve a komplexebb és testre szabottabb alakok és felületek létrehozását. Ez az eszköz úgy csökkenti a tervezési időt, hogy feleslegessé teszi a szabadkézi tervezéssel és a mérnöki környezettel kapcsolatos tervezési lépéseket. Az NX 10 új, opcionális érintőképernyő-kompatibilis kezelőfelülete rugalmassá teszi az NX hozzáférését a Microsoft Windows operációs rendszeren alapuló táblagépeken. A Siemens Teamcenter szoftver innovatív kezelőfelülete azzal, hogy kombinálja az NX alkalmazáshoz való hozzáférés továbbfejlesztését és az Active Workspace eszközön keresztül a mélyebb integrációt a PLM rendszerrel, lehetővé teszi a felhasználók számára a releváns információk gyors megkeresését még akkor is, ha több külső adatforrás-

CAD, CAM, CAE, PLM

sal rendelkeznek. Az új NX CAE Multiphysics környezet pedig jelentősen növeli a szimulációk integrációját, ezzel optimalizálva a komplex szimulációk futtatásának a folyamatát. Felgyorsított 3D-s modellezés Solid Edge ST7-el Az ST7 a Siemens PLM Software által fejlesztett legújabb Solid Edge verzió, amely gyorsabb és rugalmasabb 3D modellezést tesz lehetővé egyszerűsített menedzsment-

tel, valamint hasznos új kiegészítő alkalmazásokkal. A rugalmasabb 3D-s alkatrész-modellezés, szereléskészítés, összeállítás modellezés a továbbfejlesztett szinkronmodellezési technológiával és a 2D-s rajzkészítési lehetőségekkel hozzájárul ahhoz, hogy a tervezők jobb termékeket tervezzenek, amelyek az ST7 segítségével hamarabb kerülhetnek piacra. A 3D-s vázlat alkatrész, szerelés és lemezalkatrész környezetben érhető el. Ezzel a funkcióval többek között könnyen létrehozhatók 3D-s útvonalak, de kiválóan használható síkban hajlított vezetékek és csövek modellezésére is. A további számos előny közül kiemelendő, hogy az ST7 hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé a nagy szerelések esetében. Mostantól meghatározható, hogy az egyes

szereléseket megnyitáskor, illetve mentéskor melyik szintig kell újraszámítani. A Solid Edge ST7-ben új kezelőfelületet alakítottak ki a furatés az anyagdefiníciók számára. A kezelőfelületek nemcsak funkciójukban újultak meg, hanem vizuálisan is új felhasználói élményt nyújtanak. Az ST7 új 3D-s mérési parancskezelő felülete lehetővé teszi a 3D mérési adatok egyszerű lekérdezését, könnyedén megszabhatóvá téve a megjelenítendő adatmennyiséget is. Az újdonságok között említendő a Tecnomatix 12. verziója, amely számos iparágban tesz lehetővé nagyobb mértékű gyártási innovációt kevesebb kockázattal. Egyik újdonsága az EasyPlan web alapú gyártástervező alkalmazás, amely segít komplex termékek esetében is a rugalmasabb folyamatkészítésben. A továbbfejlesztett robotprogramozás pedig új szimulációs eszközökkel jelentkezik a dupla karú és együttműködő robotok programozásához. A Plant Simulation alkalmazásával viszont a felhasználók egy 3D-s világban digitális modelleket építhetnek fel a gyártási rendszereikből, amelyekből vizsgálatokkal állapíthatják meg, hogy mely folyamatok, paraméterek és beállítások nyújtják a legjobb teljesítményt. Békés Sándor

Technika 2014/10

15

CAD, CAM, CAE, PLM

Fókuszban a Creo 3.0

Közel 200 érdeklôdô látogatta meg az S&T FOCUS 2014 PLM/CAD/CAM/CAE Szakmai Napot Az ezévi rendezvény kiemelt témája a Creo 3.0 bemutatkozása volt. A Creo a Unite technológiával gyökeresen új CAD együttműködési és egységesítési lehetőségeket kínál a termékfejlesztő és gyártó cégek, különösen az autóipari beszállítók számára. A résztvevők a Creo-n túl betekintést nyerhettek a legkorszerűbb CNC programozási, szimulációs, PLM, gyártásközeli Infor ERP, IT biztonságtechnikai és privát felhő megoldásokba. Technológiai kitekintés A bevezetőben a résztvevők áttekintést kaptak a gyártást, tervezést érintő iparági megatrendekről, amelyek közül kiemelkedik az Internet of Things (IoT – az eszközök internetje). A PTC az IoT technológia egyik vezetőjévé nőtte ki magát. Világszerte mintegy 20 milliárd, szenzorokkal és kommunikációs eszközökkel felszerelt eszköz létezik. Az élenjáró cégek már most gőzerővel fejlesztik azokat az alkalmazásokat, amikkel az IoT-re alapozva nagyobb profitot tudnak elérni, például a szerviz folyamatok

során. Az IoT tökéletesen illeszkedik a PTC CAD/PLM termék portfóliójába, és új növekedési potenciált biztosít a felhasználók számára. A Creo áttörést ért el az autóiparban A bevezetőben elhangzott, hogy 2014 végére a Pro/ENGINEER felhasználók mintegy 70% áttért a Creo-ra. Különösen szembetűnő a szoftver autóipari jelenlétének erősödése. A Volkswagen csoport (így az Audi is) például július 28-án készült el az átállással. A csoport 4000 munkahelyen frissítette szoftverét Creo 2.0-ra, valamint 260 beszállítója is implementálta azt. A Toyota a tervek szerint az év végére fejezi be az átállást szintén sok ezer munkahelyen. A legnagyobb Tier-1 beszállítók többsége is – pl. Robert Bosch, ZF, Knorr Bremse, GKN stb. – már Creo-val dolgozik. Creo 3.0 – három kiemelt fejlesztési terület A rendezvény legjobban várt programja a Creo 3.0 ősbemutatója volt. A szoftverben sok száz új funkció

A Creo 3.0-ba közvetlenül beépíthetôk a CATIA®, Siemens® NX™, SolidWorks® modellek és azok változásait is átvezeti a rendszer

16



Technika 2014/10

jelent meg. A Creo 3.0 fejlesztése során három fő területre koncentrált a szoftver gyártója a PTC: • Unite technológia – teljes átjárhatóság a CAD rendszerek között • Koncepcionális tervezés – az innováció erősítése • Alaptechnológiai fejlesztések – a mindennapi CAD produktivitás növelése A résztvevők élő bemutatókon tekinthették meg az újdonságokat. Unite technológia – új helyzet a CAD kommunikációban A Unite technológiának köszönhetően a Creo minden tervezői csomagja felár és köztes interfész nélkül képes CAD modelleket fogadni CATIA®, Siemens® NX™, SolidWorks®, Autodesk Inventor® és Solid Edge® szoftverekből konverzióval, vagy az első három szoftver esetén közvetlen beépítéssel is. Opcionális Unite Collaboration modulok segítségével Creo összeállításba beépített CATIA®, Siemens® NX™, SolidWorks® modellek változásai is átvezethetők Creo környezetbe, illetve a Creo fájlok ezen formátumokba exportálhatók.

Nagy érdeklôdés övezte a FOCUS rendezvényt

CAD, CAM, CAE, PLM

A Unite technológiával a cégek úgy egységesíthetik a CAD rendszerüket a nagy teljesítményű Creo-ra, hogy közben bármilyen más céggel képesek lesznek hatékonyan együttműködni, függetlenül annak CAD rendszerétől. Creo – koncepcionális tervezés A termékek sorsa gyakorlatilag már a koncepció fázisában eldől, a PTC éppen ezért nagy hangsúlyt fektetett koncepcionális eszközeinek fejlesztésére: • Creo Freestyle: lehetővé vált, hogy szabad formájú felületeket parametrikus görbékhez vagy felületekhez illesszünk. • Creo Flexible modeling: komplex import geometriák is intelligens parametrikus építőelemekké alakíthatók. • Creo Design Exploration: ez egy új mérnöki „brainstorming” eszköz, amivel a fejlesztők több helyen elágaztathatják a terveket, és eltérő kialakításokat tesztelhetnek az ideális konstrukció érdekében. Creo – alaptechnológiai fejlesztések A Creo 3.0 indításakor az újdonságokat ismertető videókkal, valamint részletes multimédiás oktatóanyagokkal találkozunk. A szoftverkövetéssel rendelkezők automatikusan hozzájutnak az új intelligens csavarkötés varázslóhoz, a 3D-s falvastagság elemzőhöz, a formaüreg kitöltési szimulációhoz, a dinamikus élethű megjelenítéshez, vagy éppen az integrált Mathcad Express-hez. Ezen felül rengeteg kevésbé látványos, ám annál hasznosabb újdonság is megjelent, mint például az állandó húrkeresztmetszetű lekerekítés, vagy éppen a modellek referenciáinak rugalmasabb kezelése. Vezetôi szemmel A résztvevők a cégvezetők szemszögéből is megismerhették a Creo

Amikor a modell kilóg a képernyôrôl - az érdeklôdôk számára valódi 3D-s élményt nyújtott a Creo a nagy teljesítményû Fujitsu munkaállomásokon

és Windchill nyújtotta előnyöket, valamint az ezen technológiákra alapozott termékfejlesztési stratégiákat. A rendezvény vezérszónokaként Pintér István, a Rába Járműipari Holding Nyrt. vezérigazgatója a legnagyobb magyar tulajdonban lévő járműipari cég sikertörténetét ismertette. A Rába 2000 óta alapozza termékfejlesztését Creo és Windchill szoftverekre. Nemzetközi kitekintésként a PTC világkonferenciáján elhangzott két érdekes előadást is megtekinthettek a látogatók felvételről. A GKN német Tier-1 autóipari beszállító, 400 Creo és 2000 Windchill munkahelyen dolgozik. A fejlesztési vezető a Creo és Windchill multi-CAD szolgáltatásait emelte ki. A John Deere elnökhelyettese elmondta, hogy cége egy agresszív növekedési stratégiát dolgozott ki, amitől árbevételük megduplázását várják 2010 és 2018 között. A világ egyik vezető mezőgazdasági és nehézgép gép a szerteágazó termék portfóliót a Creo és Windchill eszközökkel tudják hatékonyan kezelni. A Menedzser szekcióban az S&T döntéstámogató eszközeivel (Windchill PLM, Infor ERP) és professzionális IT szolgáltatásaival - mint például a privát felhő és IT biztonságtechnikai megoldások – ismerkedhettek meg a vezetők.

Szerszámtervezés és gyártás Külön szekció foglalkozott a szerszámtervezéshez és gyártáshoz kap­­csolódó technológiákkal. A Creo méltán népszerű ezen a szakterületen. A szerszámtervezők mun­kája gyakorlatilag minden területen hatékonyabbá válik a Unite technológia, az import modellek ügyes szerkesztési lehetősége, a falvastagság elemzés, az új rendkívül hatékony formaüreg képzési funkciók és a Moldex alapú fröccs-szimuláció miatt. A szekcióban részletesen meg lehetett ismerkedni a Moldex3D különleges szimulációs megoldásaival is. Esprit 2015 premier Az új generáció teljesen megújult felhasználói felületével a kezdő felhasználók is gyorsan megbarátkozhatnak, és kiaknázhatják a szoftver haladó szolgáltatásait. A szerszámpálya számítást az NC pálya szimulációs motor végzi a teljes gépi környezetet figyelembe véve, így feleslegessé válik a szerszámpályák utólagos ellenőrzése. A fejlesztők rengeteg helyen végeztek optimalizálást, ami segít a ciklusidők csökkentésében. A rendezvényen a Creo Simulation mellett olyan specializált végesele­mes szoftverek is bemutatásra kerültek, mint a Magma öntészeti analízis, vagy Dynaform képlékeny lemezalakítást szimuláló szoftver. Bár az utóbbiak kimondottan költséges szoftvereknek szá­mí­tnak, mégis érdekes módon éppen ezen szoftverek megtérülési ideje talán a legrövidebb. Ha például egy öntvényt elront egy cég, és abból sok százezer autó visszahívása keletkezik, az euró milliókban kifejezhető károkat okozhat. A haladó szimulációkkal éppen a legköltségesebb komponensek gyártásának megbízhatósága növelhető. További információk: www.snt.hu/cad 06-1/371-8060 Technika 2014/10

17

MÉRÉSTECHNIKA

AQUAinspect 680 Vízszennyezettség jelzô mûszer Tisztában vagyunk azzal, hogy a környezetvédelmi mûszerezés általában nem élvez preferenciát; a fontossági sorrendben – a források szûkössége miatt – rendre a sor végére kerül. Ez az állapot azonban – reményeink szerint – sokáig nem tartható fenn, és különösen nem az ivóvíz bázis védelmével kapcsolatban. Tudvalévôen sokkal nehezebb, ha egyáltalán lehetséges, egy szennyezett vízbázist újra „megtisztítani”, újra hasznosíthatóvá tenni. Ezért elsôdleges fontosságú a „halottkémi”, az utólagos tisztítási mûveletek helyett a bajt megelôzni. Ha pedig akkor kezdünk mûszert fejleszteni, amikor már baj van, az egyrészt késô lehet, másrészt az ügy esetleges sürgôssége miatt a megoldások kényszerpályán mozoghatnak, és megeshet, hogy nem a legoptimálisabb megoldás születik. A WESZTA-T Kft. 8 éve jelent meg a piacon az olajfilm és olajréteg detektorával, mely képes a felszíni és felszín alatti vizeken úszó szennyező olajréteg kimutatására. Az azóta többszörösen díjazott környezetvédelmi mûszer fejlesztése azonban nem állt meg. Az idei év újdonsága a műszer második generációja, mely a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási

18



Technika 2014/10

értékeknek megfelelő szennyezés jelzésére alkalmas. A műszer felszíni és felszín alatti vizek oldott szénhidrogén szennyezettségének érzékelésére szolgál. Felhasználható vegyi üzemek, erőművek, finomítók, tartályparkok, transzformátorállomások területén és környezetükben létesített figyelő kutakban a vízjogi engedélyben előírt igen

A bemerülô érzékelô fej

alacsony kibocsátási értékek folyamatos megfigyelésére. A műszer jelzési szintjét a gyártómű a területre kiadott vízjogi engedély szerint állítja be. A műszer figyelmeztető rendszer részét képezi, az oldott szénhidrogén szennyezés előre programozott szintjénél jelzést ad. A műszerház a figyelő kutak felszín feletti csőcsonkjának végére szerelhető. A rögzített műszerházat hajlékony kábel köti össze a megfigyelni kívánt talajvízbe merülő érzékelő szondával. A műszer bemerülése a függesztő kábel beállításával szabályozható. A szénhidrogén szennyezés érzékelése fluoreszcens elven történik, az üzemanyagokban mindig jelen lévő policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) tartalmára reagálva. A műszer a beállított

MÉRÉSTECHNIKA

repel a műszer vezeték nélküli, akkumulátoros változatának kifejlesztése is. Új műszerünk nem egy drága analitikai berendezés, hanem megfizethető árú, könnyen telepíthető, állandó működésű, kis karbantartás igényű eszköz, melynek segítségével a vizek szennyezettsége folyamatosan nyomon követhető. Szuchács János Végvári Richárd

A fegyelôkútra telepített mûszer

szennyezettségi érték túllépése után relét működtet. A jelfeldolgozást az érzékelő szondában elhelyezkedő mikrokontrolleres áramkör végzi. Ez az áramkör gondoskodik a műszer kalibrációjáról, ellátja az öndiagnosztikai feladatokat, valamint tárolja a szennyezés határértékének túllépésével kapcsolatos adatokat. Egy hazai tartálypark figyelő kútjaira szereltünk fel három műszert, azok ott terepi körülmények között folyamatosan üzemelnek. A műszerházban elhelyezett folyadékkristályos kijelzőről a szennyezettség mértéke százalékban leolvasható, ahol 100% a rendeléskor specifikált felső határérték, mely az adott telephelyen 10 mg/l koncentrációnak felel meg. A felszerelt műszerek a szennyezés mértékét a helyi kijelzőn megjelenítik, ezen kívül a 9 mg/l veszélyes szint elérésekor a vezérlő terem SCADA felügyeleti rendszerébe figyelmeztető jelzést is küldenek. Az egyszerű telepíthetőség iránti igény miatt terveink között szeTechnika 2014/10

19

ÉPÍTÉSZET

Építôipari csúcstechnológia 25 futballpályányi területen A müncheni vásár területén 2015. január 19. és 24. között, 180 000 négyzetméternyi területen – amin 25 futballpálya férne el – rendezik több mint 2 000 kiállítóval és 235 000 látogatóval a BAU szakkiállítást, ami minőségi építészeti megoldásokat, anyagokat és rendszereket mutat be a kereskedelmi, lakás- és belsőépítészeti ágazat számára. Nina Nowatius, a BAU projektreferense a szakvásár szeptem­ ber 3-ai budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy négy magyar kiállító jelentkezett a BAUra – 2013-ban 771 magyar látogató vett részt a kiállításon –, amelyet az ipari szereplők az innováció motorjaként ismernek el világszerte, és innovációikat, kutatási és fejlesztési munkájukat a BAU ciklusához igazítják, a rendezvényen mutatva be legújabb fejlesztéseiket.

20



Technika 2014/10

Vezetô témák A legközelebbi BAU szakkiállítás három vezető téma köré csoportosul. Ilyen az intelligens városfejlesztés, amelynek aktualitását az adja, hogy 2025-re a világ népességének a kétharmada már városokban fog élni. Ezért a jövő városainak a tervezése, építése és üzemeltetése akkora kihívást jelent

mindenki számára, hogy az csak a tervezőknek, építészeknek, építőipari szakembereknek és a szakiparos szereplőknek az összefogásával oldható meg. Az ember és épület témájának az időszerűségét az szolgáltatja, hogy a közép-európai munkavállalók munkaidejüknek több mint a 80 százalékát zárt helyiségekben

ÉPÍTÉSZET

töltik, az optimális munkahelyi környezetnek pedig bizonyítottan pozitív hatása van a dolgozók teljesítményére. A BAU ebben a témában bemutatja, hogy milyen megvalósítható műszaki megoldások léteznek a zárt terekben, az innovatív szellőztető rendszerektől kezdve egészen az egymással összehangolt vezérlő, szabályozó és optimalizáló berendezésekig. A harmadik téma kézenfekvő, ugyanis a jövő egyik legnagyobb kihívása az energia- és erőforráshatékonyság biztosítása. Az építőipari ágazat jelentősen hozzájárulhat a probléma megoldásához, például fenntartható építőanyagokkal, innovatív újrahasznosítási technológiákkal, vagy olyan intelligens szoftvereszközök alkalmazásával, amelyek segítségével energia-hatékony épületek tervezhetők. Építôanyagok, technológiák és rendszerek Az építőanyagok közül kiemelt figyelem kíséri például az alumíniumot, amely, tartósságának, korrózióállóságának, újrahasznosíthatóságának, valamint nem utolsósorban stabilitásának köszönhetően nagy népszerűségnek örvend az árnyékoló elemek és ablakprofilok kivitelezésében. A nagy hatékonyságú szigetelési rendszerek annyira hatékonyak, mint a többszobás műanyag ablakok, de tovább tartanak, kisebb karbantartást igényelnek, és az alumíniumot az egyik legnépszerűbb anyaggá teszik az ablakok területén. A legvékonyabb profilok növelik a beüvegezett területeket, anélkül, hogy csökkentenék az energiahatékonyságot, továbbá a klasszikus porszórást, illetve az eloxált, vagy öntisztító felületeket helyezik előtérbe. Az alumínium építőipari alkalmazását izgalmas és innovatív példákkal illusztrálják a BAU szakvásáron. A temérdek építőanyag, tech-

nológia és rendszer közül a kapukra és parkoló rendszerekre utalunk, amelyeket az élet valamennyi területén kényelmesebbé tesz az elektronikai rendszerek egyre növekvő mértékű alkalmazása. Az új technológia alkalmazása itt nemcsak a biztonság fokozását teszi lehetővé, de a napfény vagy a mesterséges megvilágítás irányítására szolgáló rendszerek energiatakarékosságot tesznek lehetővé. A hajtástechnika kivitelezhető rádióvezérléssel, transzponderrel, illetve chipkártyákkal, vagy biometrikus azonosítású kártyák révén, de egyre népszerűbb az okostelefon vagy a Bluetooth ilyen célú felhasználása is. Az automatizált redőnyök, napellenzők és kapuk aránya ma már 60–70 százalék körül mozog, de lassan a házak ajtóinak a mozgatását is automatizálják. A BAU szakkiállításon két kiállítási csarnokban adnak számot a homlokzatok, száraz szerkezetek és előre gyártott elemek terén zajló átfogó fejlesztésekről, rengeteg információt szolgáltatva a mész-

kőről, a habkőről, a rost-cementről, a vakolatokról, a hőszigetelő elemekről, valamint további más anyagokról is. A BAU a szakmai érdeklődés középpontjába állítja a beton alkalmazását, különleges figyelmet szentelve a vízelvezető betonnak, amely a gipszel és az aszfalttal ellentétben, nem zárja el a vízelvezetési rendszereket, csökkentve a csatornák vízterhelését, és ezzel megelőzve az áradások veszélyét. Békés Sándor

Technika 2014/10

21

KUTATÁS

Magyar kutatók a 60 éves CERN-ben

A most 60 éves CERN (európai részecskegyorsító) életrajzában számos magyar kutató és kísérlet is szerepelt, amelyekrôl az évforduló kapcsán is illô megemlékezni.   Miután 1992-ben Pungor Ernő miniszter felvonta a magyar zászlót a genfi hatalmas laboratóriumban, nagyszámú magyar kutatómérnök, diák és technikus vett részt a CERN-ben folyó kísérletek megépítésében, üzemeltetésében, az összegyűjtött adatok kiértékelésében és a fizikai jelenségek megfejtésében. Így a magyar résztvételt tekintve a CERN-t 1 százalékban magyar kutatóintézetnek is nevezhetnénk - állapítja meg a Wigner Fizikai Kutatóközpont egy kiadványa. A magyar szakemberek tevékenysége kapcsolódott az anyag legkisebb építőköveinek felderítéséhez, a standard modell izgalmas bizonyításához, a részecskék között ható erők megtalálásához. Közvetve részük lehetett abban, 22



Technika 2014/10

hogy számos korábbi, Nobel-díjjal is kitüntetett felfedezést követően 2012-ben a CERN-ben felfedezték az anyag születéséért “felelős”, s így a standard modell hiányzó építőkövét, a Higgs-bozont, amelynek “névadóját” szintén Nobel-díjjal jutalmazták.   ALICE: a „kvarkleves” felfedezése A magyar szakemberek kinti tevékenysége közvetlenül kapcsolódott a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider) segítségével folyó kísérletekhez. Ebben a 27 kilométer hosszú, földalatti alagútban a közel fénysebességgel száguldó protonok összeütköznek, az atommagok óriási energiájú új részecskék tömegévé alakulnak, amit detektorokkal észlelnek. Így szerezhető tudomás az Univerzumot felépítő részecskékről és a köztük fellépő kölcsönhatásokról. MIndezt az LHC-n négy óriási detektor figyeli, ezek egyike az ALICE (Egy nagy ionütköztető kísérlet), amelyet elsősorban ólom-ólom atommagok (ionok) ütközéseinek meg-

figyelésére terveztek a korai Univerzum anyagának (kvarkleves) előállítása és vizsgálata céljára. E kísérletekben 29 ország 105 kutatóintézete között ott van a Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Lendület Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoportjában együttműködő ALICE és REGARD csoport, amelynek közelkatódos kamrákkal és mikrostruktúrális gázdetektorával olyan nagy felbontású részecske nyomkövető rendszerek építhetők, amelyekkel például nagyon nagy impulzusú részecskéket lehet azonosítani, vagy akár részecske pályaadatok is mérhetők. Az ALICE detektor adatgyűjtő és adattovábbító rendszerének egyik kihívása a föld alatt 70 méter mélyen elhelyezkedő detektor

KUTATÁS

adatainak továbbítása a felszínre. E feladatot a CERN a Wigner RMI és a Corntech Kft. által közösen kifejlesztett Detector Data Link áramkörök teljesítik. CMS: a Nagy Bumm utáni pillanat A magyarok 41 ország 180 kutatóintézete között résztvesznek a CMS (Compact Muon Selenoid küldetés) kísérletben is, amelynek célja olyan körülmények előállítása, amelyek a Nagy Bumm utáni első milliárdod másodpercben uralkodhattak. A  3000 fizikus, 700 mérnök között 44 magyar szakember jár utána annak, hogyan keletkezett és miből épül fel a Világegyetem. A CMS olyan, mint egy 14 ezer tonnás digitális kamera, kétszer annyi vas van benne, mint az Eiffel-tornyban. A kezdeti mérési időszakok alatt szükség volt annak meghatározására, hogy a protonnyalábok ütközésekor szóródtak-e részecskék. Az erre szolgáló nagy mennyiségű vasból és fényvezető szálakból álló detektorokat javarészt magyarok szerelték össze a CERN-ben.  Jelenleg a nagyenergiájú részecskezáporok észlelésére használják őket. Magyarok fejlesztik a pixel-detektort: a kölcsönhatási pontot körülvevő félvezető detektorokat újratervezik, hogy a nagyobb energiájú és nagyobb intenzitású ütközéseket is jobban megfigyelhessék. A Wigner RMI szakemberei hangolják össze a nyomkereső rendszert: a 13 rétegű félvezető detektor ezernyi kis lapocskából áll. Pontos helyzetüket és irányukat sokmilliárd részecskepályát felhasználva határozzák meg, mikronos pontossággal. A Higgs-részecske megfigyelésében alapvető fontosságú a müonok (az elektron 200-szor nehezebb testvérei) észlelése, sebességük pontos mérése. A müonkamrák helyzetét LED-ekből és kamerákból álló rendszerrel határozzák meg a magyar szakemberek.

AWAKE: részecskegyorsítás plazmában Újabban a Wigner RMI kutatói bekapcsolódhattak egy új részecske gyorsítási megoldás kidolgozásába (AWAKE kísérlet), amelynek célja, hogy a jelenlegi 27 kilométeres proton pálya helyett rövidebb út megtételével ütköztessék a részecskéket. A szakemberek vákuum helyett plazmában (ionizált gázfelhő), valamint rádiofrekvencia helyett lézerfénnyel, vagy protonnyaláb terével tervezik a gyorsítást, így akár tízezred részére is csökkenhet a gyorsító mérete: kis túlzással az LHC elférne egy nagyobb íróasztalon. A jelenlegi kutatási együttműködésnek 13 intézet a tagja, abban több mint 50 fizikus és mérnök vesz részt. A Wigner rubidium plazma vizsgálatával járul hozzá a

kutatásokhoz és a szükséges technológiát is a kutatócsoport fejleszti. E megoldás szerint a protonnal belelőnek egy lézer által keltett semleges töltésű plazmába, ami töltés szétválást okoz és egy töltéssel rendelkező buborék keletkezik, a beinjektált külső elektronok pedig felgyorsulnak. Tervek szerint 2015-ben indulhat az első éles AWAKE protonnyaláb. A várhatóan Szegeden 2016-ban induló ELI (Extreme Light Infrastructure) szuperlézerben intenzív lézertérrel gyorsítják majd a részecskéket, míg az AWAKE kísérletben protonokat alkalmaznak erre a célra. A CERN így hosszú távú perspektívát ígér a magyar kutatók tudományos munkásságának. W.M. Technika 2014/10

23

KUTATÁS

Világszínvonalú IT-csúcstechnológia a Wigner Adatközpontban Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban 2013 júniusában átadott Wigner Adatközpontba látogatott október 14-én a Nukleáris Újságíró Akadémia, ahol Lévai Péter főigazgató és Pető Gábor, az adatközpont vezetője mutatta be az újságíróknak a világ egyik legmodernebb IT-csúcstechnológiáját felvonultató kutatóközpontot. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) 2012 áprilisban jelentette be, hogy Budapestre helyezi első szintű Tier-0 adatközpontját. Mivel a CERN pályázatán a Wigner Adatközpont sikerrel vett részt, a projekt keretében Európában először a csillebérci létesítményben hoztak létre üzemszerűen funkcionáló, redundáns, nagy távolságú, 100 gigabit/másodperc sávszélességű optikai hálózati ös�szeköttetést, ami a CERN LHC gyorsító-berendezését összekapcsolja a csillebérci adatközponttal. Ez az optikai hálózat önmagában is a hazai teljes internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd.

A Wigner Adatközpont látványterve

Gigantikus adatmennyiség a CERN-ben A 2011-től világlaboratóriumként működő CERN-be a világ minden országából érkeznek kutatók, így a gyorsítókon, detektorokon és egyéb berendezéseken mintegy 13  000 szakember vizsgálja a természet építőkockáinak számító elemi részecskéket. A Tier-0 központ a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider – LHC) által létrehozott gigantikus adatrengeteg rögzítését, feldolgozását és elosztását végzi. Az ALICE kísérletben nehézionok ütköztetése során másodpercen-

ként 8 000 ütköztetésről készül felvétel, amelyekből 800-at válogatnak le pár mikroszekundum alatt. A következő lépésben, a fizikai jelenségekre koncentrálva csak 100 jelenséget válogatnak ki, ezeket továbbítják a Tier-0 központba. Egyegy nehézion ütközésben 80 MB adat jön létre. Ezeket az adatokat eddig a CERN-ben dolgozták fel. A percenként 30 DVD-t megtöltő anyagot továbbítják a Tier-0 adatközpontba, ahol az adatok merevlemezre kerülnek, majd innen szétküldik őket a Tier-1 központokba. Ezek a központok piramisszerűen továbbítják az adatokat és feldolgozási feladatokat a kisméretű, néhány száz, vagy ezer proces�szort tartalmazó Tier-2 állomások felé végső feldolgozásra. A sort a még kisebb – szintén adatfeldolgozó – Tier-3 központok zárják. Ez a hierarchikus grid-rendszer dolgozza fel a következő 20 évben az LHC detektoraiból ömlő adatmennyiséget. CERN@Wigner projekt A CERN 2010 nyarán felmérte, hogy milyen feltételek között működtethetné valamelyik tagországának a területén lévő külső adatközpontban a Tier-0 központot. Az MTA Wigner Fizikai Kutató-

24



Technika 2014/10

KUTATÁS

központ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) támogatásával sikeresen pályázott a CERN nemzetközi tenderén, ahol a mintegy 30 rangos nemzetközi pályázó közül a CERN@Wigner projekt győzött, így 2013-tól a világszínvonalú Wigner Adatközpont ad helyet a CERN által kihelyezett Tier-0 infrastruktúrának. A Wigner Adatközpont az MTA Wigner FK beruházásában az NFM révén nyújtott 8,5 milliárd forintos – az épületre és a gépészeti berendezésre vonatkozó – kormányzati támogatással valósult meg a csillebérci kampusz egyik régi épületegyüttesének a teljes átépítésével. A központba 40 milliárd forintos értékben érkeztek és érkeznek számítógépek a CERN támogatásával, amelynek mértéke évente ötmillió svájci frankot tesz ki. Az MTA kutatóközpontja 15 külföldi vetélytársat előzött meg,

és elnyerte a lehetőséget arra, hogy a Tier-0 infrastruktúra új számítógépeinek otthont adhasson a Wigner Adatközpontban. A Wigner Adatközpont 4  000 négyzetméteres összterületen – ebből 1.200 négyzetméter hasznos IT-terület – valósult meg, és a 7.000 kW beépített teljesítményű épületben 21  000 rack egységben 10–20.000 számítógép, valamint szerver adattároló egység helyezhető el. A Wigner Adatközpontban 20.000 hálózati végpontot, 30  000 adatpontot, 100 km optikai kábelt, illetve 2  800 darab akkumulátort helyeztek el. Továbbá 3  200 acélcsövet, 40 km kábelt, a tetőszerkezetbe 200 tonna vasat építettek be, és 400 köbméter betont használtak fel a 400  000 ember-munkaórát igénybe vevő építkezésnél. A számítógépek által megtermelt hő elvezetését 80 köbméter hűtővíz biztosítja.

A CERN Tier-0 adatközpontja

Az adatközpont kapacitásának a 60-70 százalékát a CERN köti le, a többit hazai kutatási kísérleteknek szentelhetik. A bevezetőben már említett 100 gigabit/másodperces optikai hálózati összeköttetésről elmondták, hogy a sávszélességet a jövőben 400 gigabit/másodperces teljesítményre növelik. Békés Sándor

Wigner Fizikai Kutatóközpont Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 2012. január 1-én jött létre az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI)  és az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet (SZFI) egyesítésével. A két egyesült kutató alapjait olyan neves tudósok rakták le, mint Jánossy Lajos, aki a kozmikus sugárzási kutatásokat és Simonyi Károly, aki az atomfizikai kutatásokat alapozta meg. Habár az egykori KFKI és utódintézetei a fizikai alapkutatás kulcsszereplői voltak, egyre inkább teret adtak a csúcstechnológiás alkalmazott kutatásoknak is, így az RMKI-ban fejlesztették ki a VEGA űrszonda fedélzeti kameráját, majd a világszínvonalú plazmadiagnosztikai kamerákat a fúziós kutatásokhoz; az SZFI nevéhez pedig többek között az attoszekundumos lézerek alapelmélete, valamint a kristályszerkezeteket vizsgáló röntgen-tomográfiai eljárás kidolgozása fűződik. Ma a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézete eredményes kísérleti és elméleti felfedező kutatást végez a részecskefizika, a magfizika, a plazmafizika, a hűtött atomok fizikája, az űrfizika, a nukleáris szilárdtestfizika és anyagtudomány területén, koordinálja a szabályo-

zott magfúziós energiatermelésre vonatkozó hazai kutatásokat, működteti és fejleszti nagyberendezéseit, többek között az EG-2R gyorsítót, a hozzá kapcsolt NIK nehézionimplan­tert, a kutatást kiszolgáló GRIDrendszerű és más nagykapacitású számítógépeit is, ami alapot adott a CERN-adatközpont befogadásához. A köpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézete a szilárdtestfizika, az anyagtudományok, valamint az elméleti és kísérleti optika területén végez kutatásokat. Alkalmazott kutatásai: új anyagok előállítása, minősítése, új anyagvizsgáló módszerek, új optikai kristályok és vékonyréteg eszközök előállítása, valamint lézeres kutatások eredményeinek hasznosítása. Az intézet széleskörű oktatást is végez, kutatási eredményeik számos területen, így a környezetvédelemben, az orvostudományban és a gyógyszeriparban is hasznosulnak. A Fizikai Kutatóközpont méltán vette fel a Nobeldíjas fizikusunk, Wigner Jenő nevét, aki a nagyra nőtt tudomány megismerésére fontosnak tartotta a kutatócsoportok, a tudósok közötti együttműködés létrehozását.

Technika 2014/10

25

KÖRNYEZET

Szlovák víz határzár Szlovákia a vízexport teljeskörű betiltására készül, mégpedig az ország alkotmányába is foglalva. A kormány indoklása szerint eddig semmilyen törvény nem szabályozta a víz exportját és az ellenőrzés nélküli, nagymértékű kivitelre több példa is akadt. A visszatartott vizek közé tartozna az ívóvíz, az ásványvíz (kivéve a palackozottat) és a geotermikus víz, ha ezek nem szolgálnak humanitárius célokat. Az intézkedés, amelyet még a parlamentnek is el kell fogadnia, egyelőre egyedülálló lesz a régióban, valószínűleg Magyarország sem csatlakozik, hiszen ívóvíz csak humanitárius célokból hagyja el az országot, ásványvizei pedig csak most kezdenek kacsintgatni a külföldi piacok felé. A mintegy száz hazai ásványvíz kutat üzemel-

rég Christopher Lambert filmsztárral igykezett fellendíteni az exportját.   Harc a vízért A szlovák kiviteli stop egyik indoklása szerint „a harmadik világháború a vízért fog kitörni, ezért meg kell őrizni a dél-szlovákiai Csallóköz alatt rejtőző, Közép Európa legnagyobb vízbázisát”. Valóban, az éghajlatváltozással csökken a világ vízkincse, ezért ha nem is exporttilalmakkal, de meg kell kímélni az ivóvíz bázisokat, köztük a Csallóközbe is áthúzódó, a szigetközi Duna-szakasz alatti kavicságyban, több tíz, száz méter mélyen elhelyezkedő víztömeget, amely valóban a kontinens egyik legnagyobb, Közép-Európának pedig a  legnagyobb vízbázisa. Az

Európa egyik legnagyobb ívóvízbázisa átnyúlik a Csallóközbe

tető cégek legnagyobbjai multinacionális vállalatok, amelyek esetleges exportja saját termékeinek jelentene konkurenciát. A magyar cégek közül például a leghíresebb Szentkirályi termelésének csak 3 százalékát exportálja, azt is palackokban, és jellemzően a Balf nem26



Technika 2014/10

Európai Környezetvédelmi Ügynökség is felhívta a figyelmet az európai pazarló vízfogyasztásra, miközben a klímaváltozás kiszámíthatatlanná teszi a vízhez jutás biztonságát és már éles harc folyik az ipar, a mezőgazdaság, az energetika és a vízellátási rendszerek

között a vízért, és egyes helyeken a lakosságnak sem jut elég belőle. A pazarlást tekintve mi sem mutattunk jó példát azzal, hogy gazdasági okokból megszűnt a felhasznált geotermikus vizek visszasajtolásának kötelezettsége. Még akkor is, ha az összesen 3 500 hektáron folyó fóliás, üvegházas termelésnek csupán 6-8 százalékához használnak fel termálvizeket. Egyes számítások szerint, így is évente 800.000 köbméter termálvíz ömölhet a Tiszába.   Vízbázisok védelme Magyarország szerencséje, hogy ivóvízellátásának 95 százaléka felszín alatti vizeken alapszik. Ezt az ország területén lévő 156 ivóvízbázis teszi lehetővé, amelyek megkímélése a szennyeződésektől mindennapos feladat. Az EU is  már 2007-től finanszírozza  az ivóvízbázis-védelmet a KEOP-pályázatokon keresztül. Eddig több mint félszáz ilyen bázist kiméltünk meg az elszen�nyeződéstől csak a Dunántúlon. A már említett szigetközi bázis elszennyeződését szerencsére a Dunán  tervezett vízduzzasztás elmaradása is megakadályozta. Ám nagyobb gond, hogy a 156 ívóvízbázisból 86 sérülékeny földtani környezetben van, ezeket a felszíni szennyezőforrások kön�nyebben elszennyezhetik. Ezeken a helyeken szigorúbban be kell tartatni a szemétlerakási tilalmat, megtiltva, hogy az ipari, mezőgazdasági termelés elszennyezze a talajt. A hazai gazdag vízbázisok tehát ma fokozottan védelemre szorulnak, megújulásukról nekünk kell gondoskodni. Hogy ne kényszerűljünk Szlovákiához hasonlóan mi is víz határzárokra. K.F.

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS

Duális képzés pro és kontra

Ismét napirendre került nálunk a duális  szakmunkásképzés, igaz, ez 1989 után az államnak a szakképzésbôl való kivonulását  és a korábbi képzô üzemek leépülését követôen már egyszer megbukott. Most Németország példáján szeretnénk újra bevezetni, csakhogy ez sok kérdést is felvet.   Nem kizárólagos oktatási megoldás A duális, vagyis az iskolai és az üzemi  képzés  együttesen több évszázados hagyománnyal rendelkezik. Először ilyen oktatás a középkori céhekben folyt az inasévektől a mesterképzésig, majd első iskolái az egyházi és az ipari vasárnapi iskolák voltak. Ebből fejlődött ki a 19. század végén a szakiskolai rendszer, majd később a szakmai továbbképző iskolák. A duális képzés hazájának Németországot tekintik - nekünk is ő a példa - ahol a szakképzés jelentős hányada duális, vagyis egyáltalán nem kizárólagos, mint amilyennek a jelek szerint nálunk szánják. A duális  képzés  alanyait pedig végkép nem állítják szembe a „közepes” gimnazistákkal, hiszen ahhoz, hogy osztályelsők legyenek, ahhoz osztály is kell. Tehát Németországban a  képzés  megoszlik a duális rendszerű szakiskolák, a szakmai iskolák, a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok között,

miközben a két utolsó eredményes elvégzése felsőfokú tanulmányokra jogosít. A duális képzés mellett tehát a németek nem mondtak le a tisztán iskolai keretek közötti szakmunkásképzésről.   A német képzési rendszer  közelrôl Németországban a duális rendszerben a szakmunkásképző iskolák (Berufschule) vesznek részt, amelyeket a fiatalok a hét egy vagy két napján látogatnak, a többi időt a kiképző üzemben töltik. Ezek nagy többsége közepes- vagy kisvállalat, amelyeknek egyenként nem is  lehet az oktatáshoz infrastruktúrájuk és szakembergárdájuk, ezért un. üzemek feletti kiképzőhelyeket hoznak létre a kamarák, alapítványok, egyesületek támogatásával. Bár egyetlen üzem sem kötelezhető tanulók  képzésére, de számukra előnyös, ha saját maguknak képezhetnek szakmunkásokat, akik a tanulási idő alatt termelnek is, és az üzem  megtakaríthatja a munkaerőpiacról származó munkások betanításának igen magas költségeit. Másrészről könnyen belátható, hogy az így kiképzett fiatalok már a tanulási idő alatt kapcsolatba kerülhetnek az Élettel, jellemükben, tapasztalataikban megerősödve állhatnak munkába - de csak akkor persze, ha nevelésükhöz megfelelő szellemi, erkölcsi és alkotói légkör veszi őket körül. Szaktanáraik pedig csak mestervizsgát tett, több éves dolgozói múlttal és középfokú pedagógiai vizsgákkal rendelkezők lehetnek. Nem csoda, hogy az igen magas követelmények miatt a németországi vállalatoknak csak egyharmada vesz részt a duális képzésben, ezért nálunk sem beszélhetünk majd általános áttérésről a duális képzésre, ami lehetővé tenné az állam kivonulását a szak-

munkásképzésből, a komoly költ­ sévetési forrás megtakarításával.   Hátrányok és újabb megoldások Bármilyen sok jót és szépet lehet elmondani a duális képzésről, Németországban már számot vetettek e képző forma hátrányaival, ami miatt egyre csökken a népszerűsége. Felróják neki, hogy a mai iparhoz képest túlságosan speciális ismreteket ad a tanoncoknak, akik így nehezebben tudnak pályát módosítani, egy másik munkahelyen elhelyezkedni; sokszor e fiataloknak a képzésükön kívüli tevékenységet is el kell látniuk; általában is csökken az automatizáció, sőt robotizáció miatt a  csak rutinos  szakmunkások iránti igény és nő a széles alapismeretekkel, jól konvertálható tudással rendelkező, sokoldalú technikusok szükségessége; ebben a képzési formában az elméleti tudás másodlagos, emellett a szakmát túl korán, abban az életkorban kell választani, amikor nem biztos, hogy rendelkeznek ehhez a szükséges ismeretekkel, képességekkel. Ezért is Németroszágban már nem beszélnek inasképzésről, és egyre inkább átveszik a szerepet az önálló, az új technikák iránt fogékony, kooperálni és analizálni képes fiatalokat kinevelő projekt jellegű oktatóformák, amelynek Gaggenau-modelljét a Damiler Benz AG nérnökei fejlesztették ki, és tartalmazza az egy célért való  csoportos munkavégzést.  Egy másik példa szerint, Dániában a fiatalok már az elektronikai tantárgyakba  integráltan tanulják a szakmákat mindössze napi hat órában. A dán HTX  képzés  egyharmadát az általános műveltség, egyharmadát az általános ismeretek, egyharmadát a szakmai ismeretek teszik ki. K.F. Technika 2014/10

27

SZABADALOM

Magyar Formatervezési Díjak átadása Ünnepélyesen adták át a jubileumi Magyar Formatervezési  Díjakat és a Design Management Díjat október 6.-án az Iparművészeti Múzeumban. A díjakat Varga Mihály NGM miniszter dr. Bendzsel Miklóssal, a Magyar Formatervezési Tanács elnökével közösen adta át. A Formatervezési Díj 35 éves jubileuma alkalmából Életmű Díjjal tüntették ki az egykori „négyeshatos” villamos, a Calypso magnó, a táskaírógép, a 3000 AF diavetítő és például az Aral töltőállomás tervezőjét, prof. Emer Stefan lengyel formatervező művészt. A három díjazott kategória közül a Termék kategóriában két díjat osztottak ki. Bereczky Dávid Primus  Dinghy tanuló vitorlás kishajója azzal nyerte el a díjat, hogy a belső tér kialakítása során törekedett az akadálymentes munkatér

28



Technika 2014/10

létrehozására, emellett az anyagválasztásnál a költséghatékonyságot is figyelembe vette. A kategória másik díjazottja Tomcsányi Dóra 2014/15 őszi/téli kollekciója lett. A tervező a retró síruházatot gondolta újra napjaink elvárásainak megfelelő anyagok és technológiák alkalmazásával, megtartva ugyanakkor a korszak fiatalságának nosztalgikus báját is. A Terv kategória győztes terve, a CALTROPE, az S’ 39 Hybrid Design Manufacture pályázata organikus, természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés okozta, ma már globális kihívásra. A kevert összetételű, helyi anyagokat is felhasználó betonelemek többfázisú telepítése leköveti a természetben lezajló változásokat és fokozatosan segít alkalmazkodni azokhoz a vé-

dett területek hordalékkal való feltöltésével. Katyi Ádám pedig egy univerzális, nyomtatott és digitális felületeken egyaránt jól használható Westende Caption betűtípussal nyerte a Vizuális kommunkáció kategóriát. A Diák szekcióban Ulrich Klára vehette át a díjat  Italo Calvino ismert regényének kísérleti tipográfiai feldolgozásáért, Nagy Dániel pedig a Lamentin Jazz Fesztivál arculatának - logó, honlap, plakátok - megtervezéséért. A logó betűinek dinamikája a zenei hangok magasságán és erősségén alapul. A Design Management Díjat az érte versengő vállalatok közül a szerszámgyártással, műanyag fröccsöntéssel és fémmegmunkálással foglalkozó Gia Form cég kapta. W.M.

IPARTÖRTÉNET

Atomerômû-építés anno 1. A nehéz szülés Ipartörténeti sorozatunkban felidézzük a 20 századi Magyarország legnagyobb beruházásának, a Paksi Atomerômû építésének historiáját.  Most, amikor szó van egy második ilyen erômû építésérôl, talán tanulságokat is ígérhetnek az egykori építôk visszaemlékezései. A korabeli hazai energetikai szakmát nem érte váratlanul a magyarországi atomerőmű terve. Igaz, még nem ezzel a céllal, 1955-ben létrejött az Országos Atomenergia Bizottság, rá egy évre 86 országgal együtt  Magyarország is szerepel az ENSZ Nukleáris Atomenergia Ügynökség tagjai között. 1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen megindítják az atomerőművek tantárgy oktatását, ami 1960-ban atomszakmérnöki karral folytatódik. 1959-ben megkezdi működé-

sét az ország első, 2 MW teljesítményű  kutató reaktora, 1971-ben pedig a BME-n az oktató reaktor. Csernobil még messze volt A szakma egyetértését az atomerőmű építésével több körülmény is alátámasztotta. Habár a hivatalos politika nem verte nagydobra, a hozzáértők tudtak a magyar fizikusok jelentős hozzájárulásáról a nukleáris technológia fejlesztéséhez, például az amerikai atombomba létrehozásához. Azt is tudták, hogy egy szabályosan felépített atomerőműben aligha lehet baleset, egyébként is az addigi legsúlyosabb baleset, az USA-beli Three Mile Island atomerőműben történt részleges zónaolvadás csak 1979-ben következett be – akkor is főleg az üzemeltető személyzet hibájából, és Csernobil is távol volt, ami viszont kizárólag emberi hibákból fakadt.

A BME Oktató reaktor avatása 1971-ben

Másrészt a hazai energia szükségletek is egy atomerőmű mellett szóltak. Mint Szabó Benjaminnak az Atomkor-kép című beszámolójából is kiderül, amikor 1964-ben vizsgálták a magyar energia ipar helyzetét a 3. ötéves terv összeállításához, kiderült, hogy a növekvő villamosenergia-fogyasztás biztosításához elengedhetetlen két 1000 MW-os blokk. Például, csak 1961-1965 között 40 százalékkal nőtt a villamosáram felhasználás, a következő tervidőszakban pedig ez az ütem állandósulni látszott.   Kíváló energetikai szakemberek Az atomerőművel kapcsolatos terveket az is alátámasztotta, hogy az akkori Nehézipari Minisztériumban – mert annak irányítására várt az atomerőmű beruházása – az energetika olyan nemzetközi szaktekintélyei dolgoztak, mint Geszti P. Ottó, Lévai András egyetemi professzor, az Erőterv megalapítója, Kerényi A. Ödön, Sebestyén János, Vajda György professzor, Heller László, a HŐTERV megalapítója, akik külön-külön is nyomot hagytak az energetika tudományában. Ők, természetesen garantálhatták a beruházás sikerességét, ami a nukleáris erőmű elfogadottságához vezetett. Gazdaságilag is sok minden a terv mellett szólt, hiszen nyilvánvalóan egy szovjet atomerőmű – hiszen már politikailag is csak erről lehett szó – orosz hitele könnyebben kifizethető volt az akkori, a nyugaton nehezen értékesíthető árucikkeinkkel. Jó kilátás volt a szovjet blokkok beszerzésére, hiszen Novovoronyezsben már működött egy 280 MW-os atomerőmű, a két 440 MW-os blokk pedig Technika 2014/10

29

IPARTÖRTÉNET

építés alatt állt. Közben az is kiderült, hogy a Német Demokratikus Köztársaság már rendelt is egy 800 MW-os atomerőművet. Végül 1964-ben az MSZMP legfelsőbb szintjén döntöttek is az atomerőmű mellett.   „Sötét felhôk” közelegnek Nem sokkal ezután azért differenciáltabbá vált az atomerőmű létesítésének megítélése. Az Országos Tervhivatal, az akkori tervgazdálkodás nagyhatalmú szerve és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hivatalosan korainak ítélte az atomerőmű melletti döntést. Azt mondták, jobb lenne előbb tisztázni a szovjet áramimport lehetőségeit, az akkor már elképzelt dunai vízerőmű ügyét, végül a szovjet kőolaj és földgáz szállí-

30



Technika 2014/10

tások kilátásait. A felvetéshez járult, hogy kiderült,  a számunkra beígért VV-230-as blokknál a szovjet tervezők még nem tételezték fel a hűtővizet keringtető fővezeték törését, aminek esetére a blokknál még nem volt védelem. Tuladonképpen a Szovjetunióban addig nem tették magukévá a nyugati, fejlettebb nukleáris biztonsági filozófiát, aminek létezéséről azonban Lévaiék már tudtak. Ezeket az ellenérveket a hatalom nem utasította vissza és ez így volt rendjén. Mint Szabó Benjamin utólag is megállapítja: „Egy olyan szabadgondolkodású országban, mint Magyarország, műszaki, biztonsági és gazdasági megfontolásokat igénylő új technikai irányzat meghonosításának szakmai, társadalmi vitáját nem lehet elhagyni. Az

más kérdés, hogy az ellenzés mögött az olajkultúra fejlesztésében, a bányászat fenntartásában érdekelt iparágak érdekeit is fel lehetett fedezni”. Mindegy: a kormányzat végül leállította 1970-ben a beruházást. A szovjet szállítóknak nyilvánvalóan nem tetszett a beruházás elhalasztása és annak olyan indoklása, hogy a későbbiekben  egy korszerűbb atomerőművük szállítására nyílhat lehetőség. Ha ez nem is volt taktikus indoklás, végül mégis bebizonyosodott, hogy a szovjet blokkok további fejlesztésre szorulnak.   Új biztonsági filozófiával 1972-höz közeledve egy bennünket közelebről nem érintő olajválság tört ki. Emellett a Szovjetunió közölte, hogy 1980-ra az igényelt 14 millió tonna olaj helyett csak 9 és fél millió tonnát tudnak szállítani. Ez arra sarkallta a kormányszerveket, hogy mégiscsak felújítsák az atomerőmű tervét és hogy 1980-ban készen álljon az első blokk. A fordulat ezúttal főleg Szekér Gyula, nehézipari miniszter pártoló hozzáállásának volt köszönhető. Ekkor viszont Moszkvából csak későbbre ígérték a blokk műszaki terveit, mondván, hogy a blokkokon fejlesztéseket hajtanak végre. Ez viszont már az új biztonsági filozófia átvétele volt. Eszerint az 1979-től üzembe helyezendő blokkokat már védőburkolattal, konténmenttel látják el, a reaktor hűtő csővezetékén a hirtelen törésből származó üzemzavart is figyelembe veszik a tervezésénél - ennél fogva a műszaki terveket csak 1974. július 30-ra tudják szállítani. Ahhoz képest, hogy 1980-ra be volt tervezve az első blokk 440 MW teljesítménye és a rákövetkező évekre a többi blokké is, a késedelem ros�szul érintett bennünket, akik azzal vigasztalódhattunk, hogy viszont egy teljesen új, korszerű blokkot kapunk, mégpedig elsőként, hi-

IPARTÖRTÉNET

szen addigra már tíz régi típusú blokkot leszállítottak a különböző KGST-országokba. Ezegyszer tehát a halasztások javunkra szolgáltak: a VVER-440/213-as blokk nem csak hogy ma is  biztonságosan működik, de teljesítmény-növelésre és üzemidő-hosszabbításra is alkalmasnak bizonyult.Viszont az új típus az építőkkel szemben is megnövelte a kihívásokat.   Új munkaszellem és betontenger A műszaki tervekből nem csak az derült ki, hogy a régi tervekhez képest merőben új megoldásokat tartalmaznak, hanem azok alaposan megnövelik majd az építők gondjait. Szovjet atomerőmű építésénél elsőnek kellett megbirkózniuk a reaktornak építendő hermetikus tér, a reaktor „burkának”, a baleset esetén működésbe lépő, a reaktorteret vízzel elárasztó lokalizációs torony, valamint a többszörös lehűtőrendszer megvalósításával. Félelmetes mennyiségekkel kellett számolni az építéshez: 360 000 köbméter beton, 35 000 tonna betonacél és lemez, 24 000 tonna acélfal és födémcella csak a négy blokkot magába foglaló két reaktorüzemhez. Például a terv az elégséges egy helyett három párhuzamos csővezetéket írt elő a dunai hűtővíz vezetéséhez, vagy az elégségesnél is több dízelgenerátort áramkimaradás esetére. Az eredeti határidőt számítva naponta 50 tonna vasbeton szer-

kezetet és 300 köbméter betont kellett volna bedolgozni – szigorú tömörségben. A nyolc turbinát befogadó gépházi csarnok hos�sza 510, szélessége 39 méter, egy blokkpárhoz tartozó reaktorüzem 11 000 négyzetméter alapterületű, 350 000 légköbméterű volt (Inota, Ajka, Bánhida, Oroszlány, Százhalombatta, Gyöngyös, Tiszaújváros, Berente erőműveinek együttes térfogata csak 30 százalékkal volt több). Magyarországon azt megelőzően nem is egy  jelentős ipari beuházás készült el, köztük sok új erőmű, de egyik építése sem követelt meg olyan új, magas színvonalú technikai kultúra létrehozását, amely háttere lehetett az atomerőmű építésének, s majd működtetésének.   Paksi Atomerômû Vállalat Mindezen követelmények teljesítését az 1975 novemberében megalakult Paksi Atomerőmű Vállalatnak kellett vállalni, amely a Nehézipari Minisztériumban addig működő atomerőművi titkárságot váltotta fel. A vállalat igazgatója a titkárság minisztei biztosa, Szabó Benjamin lett, műszaki igazgató helyettes Pónya József későbbi atomerőmű igazgató, közgazdasági igazgatóhelyettes pedig Lakosa József. A vállalat helyzetét igen

megnehezítette, hogy még abban az évben felmentették Szekér Gyula NIM-minisztert – a KGST-kapcsolatokért felelős ministerelnökhelyettes lett – aki addig szívén viselte a paksi beruházás ügyét. Ehhez jött még, hogy a szovjetek is nehézségekkel,  az általuk vállalt alapanyagok szállításával küszködtek. Például csak nehezen tudták biztosítani a magyar fél által gyártásra átvállalt tartályok rozsdamentas acélanyagait, a reaktorcsarnok alapozásához kellő vízzáró, sugárzásálló polietilén szigetelőanyagot – amihez különben 100 tona polietilén granulátumot kellett a vállalatnak előteremtenie itthon, „a föld alól is”. Ám a legnagyobb gondot mégis az jelentette, hogy akkoriban a magyar vállalatok nem nagyon törték magukat új munkákért – pláne kiemelt minőségű ellenőrzéseknek kitett termékek gyártásáért – annyira el voltak foglalva a minisztériumoktól kapott,  az esetleg korszerűtlen termékek előállításával. Így például az első reaktor blokkhoz a 3 200 tonna acélszerkezet legyártását idehaza egyetlen cég sem vállalta. Ez is előre vetíthette, hogy a kivitelezésben csúszás lesz, ami akár két évvel is késleltetheti az első blokk átadását. K.F. Technika 2014/10

31

ATOMENERGIA

Környezeti rehabilitáció Majakban Mint arról hírt adtunk, idén júliusban sikeresen visszaszállították az oroszországi Majak feldolgozóba a 2003as paksi üzemzavar során keletkezett besugárzott sérült fûtôanyagokat. A Cseljabinszk városhoz közeli Majak feldolgozó üzem körzetében most az üzemeltetô Roszatom (a Paks II szállítója) jelenleg nagyszabású rehabilitációs programot hajt végre a Majak nukleáris hulladék feldolgozó üzem által 1949 és 1957 között okozott nukleáris környezetszennyezés következményeinek felszámolása érdekében – számolt be róla az atomenergiainfo. Vízszennyezés és robbanás Még a szovjet időkben a Cseljabinszk megyei Ozjorszban található Majakból 1949-től 1956-ig mintegy 76 millió köbméter sugárszennyezett víz került a Tecsa folyóba, ezért a folyó menti húsz faluból 7.500 embert kellett kitelepíteni és a folyó teljes hosszában megtiltották a gazdálkodást. Majd 1957. szeptember 19-én egy magas aktivitású, folyékony állapotú nukleáris tározóban történt robbanás következtében

keletkezett nukleáris szennyeződés miatt Cseljabinszk és Szverdlovszk megye huszonhárom településéről kellett kitelepíteni 12.763 embert és mintegy 16,6 ezer hektáron megtiltották, további 7 ezer hektáron pedig korlátozták a gazdálkodást. Négy közeli község lakosságát nem kellett kitelepíteni, azokban ma 10 ezren élnek. Ám egyikük lakossága túl magasnak találta az 1 milliszievertet (mSv)  meghaladó határértéket (egy mellkas CT-vizsgálat 7 mSv / alkalom) ezért a program során nekik máshol biztosítanak most lakhatást. A rehabilitáció során törekednek az egészségügyi és szociális problémák megoldására, az érintett területeken a részleges földhasználat engedélyezésére, a Tecsa folyó árterét speciális kőágyazattal védve rehabilitálják a medret, ezáltal az árterületen lehetővé válik a legeltetés. A hulladékfeldolgozás árából A környezeti és szociális rehabilitációs program végrehajtása egy 2001. évi törvény alapján zajlik. A rehabilitációs programhoz felhasználják a külföldi blokkokban a NAÜ ellenőrzésével végrehajtott üzemanyagcseréből, illetve a magas dúsítású üzemanyag orosz-

32



Technika 2014/10

országi feldolgozása után járó befolyt összegnek is egy részét. Magyarország a csillebérci kutatóreaktor magas, húsz százalék feletti dúsítottságú üzemanyagát szállította vissza, majd a szóban forgó paksi sérült fűtőelemeket, az utóbbiért 2,2 millió dollárt fizettünk. A kiégett fűtőelemeket feldolgozó Majak üzem ma szigorúan ellenőrzött technológiát használ, miután Nagy-Britanniához vagy Franciaországhoz hasolóan Oroszország is reprocesszálja a fűtőanyagot. Ráadásul Oroszország élenjár a negyedik generációs, gyorsneutronos erőművek és az üzemanyag ciklus zárását célzó kutatás fejlesztésben, ami minimalizálja a keletkező nukleáris hulladék mennyiségét. Az orosz Belojarszk atomerőművi telephelyen már megkezdődött egy ilyen újgenerációs, BN-800 típusú gyorsneutronos, nátriumhűtésű reaktor fizikai indítása, amelynek üzemanyaga kevert urán-plutonium. Az ilyen újgenerációs reaktorok választ tudnak adni a kiégett fűtőelemek mai problémáira, de az uránkészletekkel kapcsolatos aggodalmakra is, miközben általuk csökkenthető a fegyvertisztaságú plutónium mennyisége is.

ENERGETIKA

Északi és déli áramlatok Az Európai Unió a jelek szerint nem nézi jó szemmel a Gazprom orosz gázexportáló vállalat, két EUtagországon, Magyarországon és Bulgárián is keresztül haladó, Déli Áramlat nevű csővezetékét. Bulgáriát már fel is kérte az építkezés felfüggesztésére a saját területén. Az EU arra az európai jogra hivatkozik, melyszerint egy cég nem birtokolhatja az EU-s országokban a gázvezetéket és ezzel együtt nem lehet gáznagykereskedő, vagyis gázexportáló is. Ezt a jogszabályt annak elkerülésére hozták, hogy az exportőr és egyben vezetéktulajdonos megakadályozhassa más forrásból származó gáz szállítását a vezetéken. Ha ezt megengednék, ebben az esetben tovább nőne Európa kiszolgáltatottsága, (Oroszországtól való függése) a gázbeszerzéseknél, ami különösen veszélyes lenne az Ukrajnával kapcsolatos mai európai helyzetben. Ennek alapján Magyarország részvételét is a projektben aggályosnak tartják, amit Budapest azzal próbál elhárítani, hogy lám, annak idején a Gazprom megépíthette az Északi Áramlat vezetéket, amelyen ma évi 20-27 milliárd köbméter gáz jut el Európába.   Átlátható tulajdonosi szerkezet Az oroszországi Viborgból a német Greifswaldig vezető, a Balti tenger alatt kígyózó gázvezeték terve  a maival nem összehasonlítható viszonyok között, a 90-es évek elején vetődött fel először és megépítésére csak 1997-ben alakult egy vállalat, amelyben Garhard Schröder vállalt vezető szerepet, jelképezve egyben, hogy a beruházás a volt német kancellár Európa békéje melletti kiállását is szimbolizálná. Már csak ezért sem vetődhetett fel a mostani tiltó jogszabály szükségessége. Ebből

következik, hogy mivel az oroszukrán gázárvitáknak, gázcsap-elzárásoknak híre-hamva sem volt, Ukrajna kikerülését egyedül az magyarázhatta, hogy addig Európa keletről egy gázvetekéken „lógott”, miközben onnan egyre több földgázt igényelt. Szerepet játszhatott akkor az is, hogy a közvetlen ös�szeköttetéssel jelentős tranzitdíj is megtakarítható, ám ezeket az ös�szegeket felemészthették a csővezeték lefektetésének óriási többletköltségei. Az 1222 kilométer hos�szúságú vezeték 88 milliárd euróba került, amihez 26 nemzetközi kereskedelmi bank nyújtott hitelt. A beruházás végig teljesen átlátható volt, így a tulajdonosi szerkezet is. A részvények 51 %-a a Gazprom, 15,5-15,5 % a Winterschall és az E-ON Ruhrgaz, 9-9% a holland Niderlandse Gasunie és a francia GDF Suez kezébe került. Az igazgató német, a Felügyelő Bizottság elnöke Gerhard Schröder lett.   Súlyos természetvédelmi kifogások Mindez nem jelentette azt, hogy ne érték volna kifogások az Északi Áramlatot. Ellene a fő érv már akkor is az volt, hogy általa tovább nő Európa energetikai kiszolgáltatottsága Oroszországtól, amely a bírálók szerint nehezen tud eleget tenni a növekvő hazai és nemzetközi kereslet okozta nyomásnak, amivel nyílván arra céloztak, hogy már akkor az orosz gáztermelés óriási infrastruktúrális felújítások előtt állt. Azt is a terv gyengéjének tartották, hogy az új vezeték számos tranzitországot  kikerül (Ukrajnán kívül Szlovákia, Csehország, Fehéroroszország és Lengyelország), amelyek így hatalmas tranzitdíjaktól esnek el, például csak Ukrajna évi 720 millió dollár bevételtől. De a környezetvédők sem kímélték a

tervet a tenger alatti természetvédelmi ökoszisztémák veszélyeztetése miatt. Például Svédország amiatt aggódott, hogy a két csővezeték túlságosan közel húzódik a Gottlandszigeti tengeralatti rezervátumhoz, a Finn-öböl keleti részén honos élővilágot szintén félteni lehetett, miközben a csővezeték lefektetése a tervezett ingermanlandi természetvédelmi terület szigeteinek élővilágára is hátrányosnak mutatkozott. Oroszország akkor e kifogásokat a korábbi szovjet idők stílusában „a projekt ellenzőinek egy túlharsogott, politikai érdekekhez kapcsolódó aggodalmaskodásának” nevezte. Azonban így is arra kényszerült, hogy figyelembe vegye a Balti-tengeri országok tiltakozásait, például lemondott arról is, hogy a gázvezetéket 2-3 millió liter glutánalheid tartalmú folyadékkal tisztítsa ki.   „Nyugati áramlatok” is léteznek Az Északi Áramlat eddigi gazdaságossága, a tranzitdíjak megtakarítása ellenére, a gázárak mostani és várható süllyedése miatt egyre csökken, miközben az orosznyugat-europai gázcső-összeköttetés bővítése ilyen nagy méretekben szintén megkérdőjeleződik. Ma Európa nem a gázszállítás, hanem a gázforrás diverzifikálásában érdekelt a leginkább. A forrás tekintetében alternatívát képeznek a nyugati palagáz készletek, és például Norvégia, Európa legnagyobb gázszállítója is, amely a Gazprom árainál még 7 százaléknál olcsóbban is kínálja a földgázt a már létező vezetékeken. K.F. Technika 2014/10

33

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

MTA EK: bioszatellit kísérletek 1. Bevezetés 2007-ben a Foton-M3 Földre érésével megszakadtak a biológiai műholdakkal folytatott vizsgálatok. Az emberes interplanetáris űrutazások utáni vágy azonban újra szükségessé tette ezeket. A legutóbbi fejlesztésű orosz biológiai műhold a Bion-M1, egy hónapos útja során több, mint 70 különböző biológiai kísérlet színteréül szolgált 2013 áprilisa és májusa között. Ezt, a viszonylag hosszú kísérleti periódust lehetőve tette, hogy a hatvanas években megépített, majd a hetvenes években továbbfejleszetett Vosztok és Voszkhod műholdak gömbölyű leszálló egységből és szervíz modulból álló szerkezetét kiegészítették egy új, napelemekkel ellátott energiaszolgáltató rendszerrel (1. ábra). A fedélzetet birtokba vevő ugróegerek, gekkók, halak, valamint a számtalan nemzetközi résztvevő biológiai mintái és fizikai kísérleti eszközei mellett az MTA Enegiatudományi Kutatóközpont

1. ábra: Bion-M1 szatellit

34



Technika 2014/10

Űrdozimetriai Kutatócsoportjának passzív (áramellátást nem igénylő) kozmikus sugárzást vizsgáló detektorai is helyet kaptak. A történelem során az orosz flóra és fauna egyedei gyakorlott űrutazók lettek. Az első biológiai vizsgálatoknak szentelt küldetésre a „bioszputnyikon” 1966-ban került sor, akkor még Kosmos néven. A módosított Vosztok kabinban Ugolek és Veterok, a két vállal­ ko­ zó­ kedvű keverék kutya utazott élesztőgomba sejttenyészetek, vérsejtek és élő baktériumok mellett, 22 napos Föld körüli útjukon. Mivel a kísérletek célja az emberes űrutazások előkészítése volt, így alaposan tanulmányozták a vis�szatérő állatok egészségi állapotát, melyben komoly problémákat fedeztek fel, főként az izmok és a csontok struktúrájára vonatkozóan. Habár ember-anyagban sem volt hiány, a szovjet kutatók az első kozmonauta világűrbe való bocsátását megelőzően egy részletes, új programot terveztek meg, hogy az űrben eltöltött idő biológiai következményeit széleskörűen vizsgálni tudják. Az ötletet a szovjet kormány 1970 januárjától hivatalosan is támogatta. A megbízás szerint a szamarai TsSKB (orosz Állami Űrrakéta Kutató- és Építő Központ) mérnökei továbbfejlesztették a bio­ szatellitet, majd jónéhány prototípus létrehozását követően 1973 és 1997 között 11 ilyen műholdat emeltek földkörüli pályára az észak-oroszországi  Pleszetszk  Űr-

2. ábra: A korai Bion program képzett ûrutazói, üléseikbe szíjjazva (Fotó: IBMP)

központból. Hat küldetés során majmok is utaztak a fedélzeten (2. ábra), ez azonban bizalmas információként volt számontartva, lévén a kutatás néhány titkos katonai küldetéssel került összevonásra. A későbbiekben, 1986-tól az immáron Bion névre keresztelt program publikus tudományos eseménnyé vált. Pénzügyi és etikai problémák miatt a főemlősök kísérleti alanyként való alkalmazásával felhagytak, így a távoli planéták majmok általi meghódítása a sci-fi irodalom mezején maradt. A program másik érdekessége, hogy (az időnként a szántóföldre sikeredett) földetérés (3. ábra) után már a helyszínen elkezdődik a minták feldolgozása és a szerencsés esetben életben maradt utazók vizsgálata a rögtönzött sátortábort idéző mobil laboratóriumokban. A terület ily módon történő letarolása után a kormány kártérítéssel igyekezett a gazdák tudományba vetett bizalmát megerősíteni. A Bion-M műhold lényeges újdonsága nem a pontosabb landolás készsége, hanem az önfenntartó energetikai rendszer, melynek se­gís­é­gé­vel hosszabb repülési időtartamban gyümölcsözőbb kísérleti eredményeket várnak a kutatók. Mindemellett a pályamagasság is

ÛRKUTATÁS

3. ábra: A Bion-M1 leszálló egysége a földetérést követôen (Fotó: Oleg Voloshin / IBMP)

jelentősen megnövekedhetett (a korábbi 200-400 km-es magasság helyett közel 600 km-re). A továbbfejlesztett élet-fenntartó rendszerek ellenére a fellépő apróbb meghibásodásoknak végül áldozatául esett az Omegahab kísérleti akvárium élővilága, valamint a mongol ugróegerek teljes közössége. 2. Passzív dozimetria a Bion-M1 fedélzetén A gömb alakú leszálló egység belső platformján 4 darab alumínium és egy nagyobb, műanyag dobozban (4. ábra) helyezte el detektor csomagjait (5a és 5b ábra) a passzív dozimetriáért felelős négy résztvevő: a program koordinálást végző orosz Orvosbiológiai Problémák Intézete (IBMP), a Német Űrrepülési Központ (DLR), a Cseh Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézete (NPI) és az MTA EK. Az egység külső felén a négyből két, a szabad űrre kinyitott konténerben is helyet kapott egy-egy detektorokat tartalmazó kisebb méretű alumínium doboz, amelyből kivételes lehetőség nyílt a védtelen űr vizsgálatára (6. ábra). A sugárzás mérésére szolgáló csomagok mind a belső, mind külső dobozokban szilárdtest nyomdetektorokat és termolumineszcens detektorokat (TLD) tartalmaztak. Ezeknek a passzív detektoroknak sok előnye van, például hogy viszonylag olcsók, kis méretük ellenére is igen hatékonyak, ráadásul elromlani

4. ábra: A Bion-M1 leszálló egysége és a detektorokat tartalmazó két különbözô típusú belsô doboz (IBMP)

5a. ábra: Az MTA EK detektor csomagjai

sem tudnak, a legrosszabb esetben megsemmisülnek (miként történt az a Bionhoz nagyon hasonló felépítésű Foton-M1 műhold kilövése során 2002-ben, ahol is űrutazás helyett robbantási kísérlet tárgyává váltak az eszközök). A TLD-k olyan kristályos anyagokból készülnek (például alumínium-oxidból, kálcium-szulfátból vagy lítium-fluoridból), melyekben a sugárzás hatására reverzibilis változások történnek a kristályszerkezetben. A detektorok laboratóriumban történő kiolvasása során magas hőmérsékleten a kristályrács visszarendeződik és eközben az elnyelt dózissal arányos mennyiségű fényt bocsát ki, amely jól mérhető. A procedúrát követően a fenntarthatóság jegyében a detektorok ismét felhasználhatók. Nyomdetektorokkal jóval

5b. ábra: A detektor csomagok tartalma: termolumineszcens detektorok (TLD) és nyomdetektorok

6. ábra: A Bion-M1 nyitható külsô tárolója, benne a passzív detektorokat tartalmazó doboz (Fotó: IBMP)

egyszerűbb elv alapján válnak láthatóvá az űrben száguldó nagyobb energiájú részecskék. Ezek a detektorok vékony, átlátszó műanyag lapkák, melyek felületén apró lukakat hoznak létre a becsapódások, azonban olyan parányi méretben, hogy azokat kémiai módszerrel (nátrium-hidroxidban való maratás során) a mikroszkóp számára is látható méretre kell kitágítani. Az így Technika 2014/10

35

ÛRKUTATÁS

kialakult nyomok átmérőjének mérésével és az adatok megfelelő processzálásával következtethetünk a detektort ért dózisra és a részecskék milyenségére. Mivel a kozmikus sugárzás komponensei igen sokfélék, ezért különböző módszerekkel lehet hatékonyan detektálni azokat. A dózishatás számításakor a különböző komponensek egységnyi úthosszon (µm-ben) leadott energiáját (kiloelektronvoltban) ves�szük figyelembe, amelyet röviden LET-ként (Linear Energy Transfer) szokás jelölni. TLD-k a 10 keV/µmnél kisebb, míg a nyomdetektorok az ennél nagyobb LET-ű sugárzást képesek mérni. 3. Eredmények és értékelésük

Az űrdozimetriai vizsgálatok során fontos szempont az aktuális naptevékenység ismerete, mert a napfoltok számának ciklikus változása nagyban befolyásolja az űrből jövő sugárzás összetételét és mértékét. A Bion-M1 szatellit a 24. napciklus maximumához közeli időszakban repült, bár a legutóbbi mérések alapján ez a ciklus az elmúlt 100 év leggyengébbike. Esetünkben ennél lényegesebb befolyásoló tényező a pályamagasság, hiszen minél magasabban kering az adott műhold, annál jelentősebb sugárdózis éri. Összehasonlítás képpen ugyanebben az időszakban a 410 km-es magasságban keringő Nemzetközi Űrállomáson folyt két különböző projekthez (TriTel-Sure és Dosis 3D/3) (7. ábra) képest a bioszatelliten 575 km magasságban a kis LET-ű komponensek esetén 4-szer, a nagy LET-ű részecskék esetén egyes pozíciókban kétszer magasabb dózisteljesítményt (µGy/nap egységben) regisztráltunk (8. ábra). A falak, kísérleti eszközök és műszerek által elnyelt sugárzás, vagyis az árnyékolás mértéke is befolyásolja a dózis értékét, ezért a műhold külsején (a szabad űr felé nyitott konténerben elhelye36



Technika 2014/10

7. ábra: A Nemzetközi Ûrállomáson folytatott projektek és a Bion-M1 küldetés idôtartama és az eközben elôforduló napfoltszám és proton fluxus értékei

8. ábra: Dózisteljesítmények összehasonlítva a Bion-M1-en (belsô mérések, sárgával) és a Nemzetközi Ûrállomáson (zölddel és kékkel jelölve)

9. ábra: Nagy LET-û és kis LET-û komponensekbôl származó dózisteljesítmények a Bion-M mûhold belsô (sárgával) és külsô (kékkel) felületén

zett zárt alumínium dobozban) és belsejében is történtek mérések. A 9. ábrán látható, hogy a kis LET-ű komponensek szempontjából jelentős árnyékolást biztosítottak a falak, míg a nagy LET-ű részecskékből származó dózisteljesítmény gyakorlatilag azonos kívül és belül. A külső platformon történt mérések során meglepő eredmények is napvilágra kerültek. A kis LET-ű komponensekből származó dózis az orosz kollégák mérései alapján ugyanis két és félszer magasabbnak adódott, mint az MTA EK TLD mérései alapján várható volt. A rejtély megoldását egy korábbi, hasonló műholdon vizsgált dóziseloszlás függvény adta meg, amely igazolta, hogy a látszólag elhanyagolhatóan kis mértékű árnyékolás a különféle detektor csomagokon belül igenis okozhat ekkora különbséget.

A Bion-M1 repülése kapcsán sok hasznos információval gyarapodtak a kutatók, bár ahogyan az lenni szokott, a kísérleti élőlények többsége az életét áldozta a tudományért. A Bion-M1 tapasztalatai alapján indították útjára a Foton-M4 műholdat 2014. júliusában még hos�szabb repülésre. Az új vizsgálatokról, és az újabb műholdas kísérletekről a közeljövőben szintén beszámolunk. Az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoportja a kutatási programot az orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Problémák Intézetével (IBMP) közös támogatással valósította meg. Strádi Andrea és Pálfalvi József MTA EK, Űrdozimetriai Kutatócsoport

GÉPIPAR

Technika 2014/10

37

GÉPIPAR

38



Technika 2014/10

GÉPIPAR

Technika 2014/10

39

GÉPIPAR

40



Technika 2014/10

AUTÓIPAR

Technika 2014/10

41

AUTÓIPAR

42



Technika 2014/10

AUTÓIPAR

Technika 2014/10

43

AUTÓIPAR

44



Technika 2014/10