56. évfolyam, szám 700 Ft

56. évfolyam, 2013. 3. szám

700 Ft

Technika 2013/3

1

TARTALOM Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Eurostat-jelentés az európai energiaárakról

3

Magyar részvétel a fúziós energia kutatásban

3

Eredménytelen átalakítás

3

Egyre több Erasmus-ösztöndíjas

4

EIT ICT Labs csomópont Budapesten

4

Siemens-BME együttmûködési megállapodás

4

Stratégiai megállapodást vár az IVSZ

5

Innováció Jedlik Ányos-díjasok, 2013

6

21. Magyar Innovációs Nagydíj, 2012

7

Bemutatkozott a Geoview Systems Autosztereoszkópikus 3D képalkotó rendszere a CeBIT-en

8

EU-innovációs helyzetkép

9

Gazdaság A finn éltanuló

10

Gépipar Növekedés az exportfüggô európai szerszámgépiparban

12

Óriási csigatárcsák hornyolása Horn lapkákkal

13

A forgács kívül marad

14

Szerszámbérlés Olaszországban

16

Hazai fejlesztésû, automatizált UAV-rendszer

17

Menedzsment MTM – költségek elkerülése költségcsökkentés helyett

19

Építészet A LIDAR-lézerszkenner új utakra tereli a dinamikus

E számunkban megjelenô társaságok

BHE Bonn Hungary Geoview

17

21

ER-termékek minôségi vizsgálata – a MEPS Minôségi logó

23

Egy korszerû adalékanyag: az üveggranulátum

24

Új koaxiális vákuumcsöves napkollektorok

26

Energia tanúsítvány településeknek

27

8

Hungexpo Construma HORN

B/2 B/4 12

igus

14

MTM

19

MTA SZTAKI

21

Merkapt

B/1 26

Renault

1

Renexpo

Élelmiszer Kockázatos pálinkák

28

Bioval a hamisítás ellen

29

Közlekedés VO: elkerülhetô lesz Budapest



30

Atomenergia A MIR-1200 gyôzhet Temelinben

B/3

TÜV Rheinland InterCert 27

2

várostervezést

31

Ûrkutatás Elindultak a magyar Sentinel-2 alkatrészek

Technika 2013/3

32

KRÓNIKA

Eurostat-jelentés az európai energiaárakról Az Eurostat legújabb, 2012 második félévi adatai szerint Magyarország az energia szolgáltatási árait tekintve az EU középmezőnyénél jobb helyen áll és 34 európai ország több mint felében drágább az áram. Viszont a minimálbérhez viszonyítva nálunk az EU-s országok közül az ötödik legkevesebb árammennyiséghez lehet hozzájutni. Magyarországon 2012ben 1 kWh ára 0,158 euró volt, az EU hasonló átlagára 0,186 eurót, az euróövezeté 0,194 eurót ért el. Régiós viszonylatban Szlovákiában volt a legdrágább az áram (0,172), második volt Magyarország (0,158), majd Csehország (0,150), Lengyelország (0,142), Románia (0,105) és végül Bulgária (0,015). Más a helyezés, ha a minimálbérekhez viszonyítjuk az

Eredménytelen átalakítás

áram árakat. Így az EU-ban  négy országban lehetett  kapni kevesebb áramot az ottani minimálbérből, mint nálunk,  ezek Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária voltak. A minimálbérhez viszonyított árakban egy szinten voltunk Csehországgal és valamelyest lemaradtunk Lengyelország mögött. A gáz árát tekintve uniós szinten a középmezőnyben vagyunk: a 12. legalacsonyabb áron kapjuk a gázt, a régióban pedig 2. legdrágábban. A gáz egységét kWh-ban számolva Csehországban egy egység 0,065 euró, Magyarországon 0,056, Szlovákiában 0,047, Lengyelországban 0,046 euró. Viszont a magyar minimálbérből az áramnál is kevesebb gázt fogyaszthattunk 2012-ben.

Magyar részvétel a fúziós energia kutatásban A nemzetközi projektekben dolgozó magyar fizikusok kutatásainak magas hozzáadott értékéről nyilatkozott Herczog Edit magyar EP-képviselő az európai kísérleti fúziós reaktornak (JET - Joint European Torus) otthont adó brit Cullham Fúziós Energia Központban tett látogatása során. Az Európai Parlamentben a fúziós programokért felelős képviselőt arról is tájékoztatták, hogy a legbiztonságosabb atomenergiát szolgáltató fúziós megoldás kifejlesztésén dolgozó 350 kutató között  70 magyarországi szakember is részt vesz a JET berendezésen folyó fúziós kutatásokban. Munkájuk nemcsak tudományos, de gazdasági értelemben is értékteremtő, mivel az elmúlt években az európai és ázsiai nagyberendezések sorra növelik megrendeléseiket a magyar laborok, döntően a KFKI irányába. A

jelenlegi berendezésekben való erős részvétel mellett a magyar fúziós közösség elismertségét jelzi, hogy az eddig eldöntött kutatási pályázatokban számarányban a 8., összegben az 5. ország vagyunk, ami számos nagy ország teljesítményét megelőzi. Herczog szerint problémát az jelenthet, hogy az évente 1 millió euró körüli támogatási összeget jelentő pályázatok hazai önrész forrása jelenleg kétséges. Tolmácsolva a magyar tudósok véleményét, a képviselő hozzátette, hogy a politika a legtöbbet azzal segíthet, ha a 2014-ben induló Horizont 2020 keretprogram során egyszerűsíti az atomkutatások bonyolult szervezeti struktúráját, javítja az európai szintű integrációt, növeli a mobilitást, valamint az EU-s és nemzeti források koordinált felhasználását az eddigieknél jobban elősegíti.

  Nem igazolódnak a rokkantnyugdíjrendszer átalakításának hangoztatott indokai. Annak idején, 2011-ben e juttatással visszaélők kiszorítását, ezáltal száz­ezrek munkaerő piacra történő visszatérését és közel 100 milliárd forint megtakarítását várták  volt az intézkedéstől. Ezzel szemben, mint a Policy Agenda felmérése megállapította, e támogatásban részesülők csökkenése inkább az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésével, vagy elhalálozással magyarázható, miközben a visszaélők aránya is sokkal kisebbnek bizonyult. Például 2012-ben a 44 000 felülvizsgálaton csak 4 700 esetben találtak olyan ellátottat, akinél nem volt olyan fokú az egészségkárosodás, hogy indokolt lett volna az állami szociális támogatás. Ezzel szemben tavaly 29 ezer embernek ítéltek első fokon rokkantsági ellátást. Vagyis ebbe a körbe sokkal többen kerültek be, mint abból ki. Az új rendszer megtakarítást sem hoz az államnak: tavaly 358 milliárdot költöttek rokkantsági és rehabilitációs költségekre, 2013-ra pedig 342 milliárdot irányoztak elő erre. A Policy Agenda szerint a nyugdíjasok és a rokkant-nyugdíjasok arányával az EU középmezőnyében vagyunk. Rokkantságit 722 ezren kapnak, ám ezeknek fele nem érte el a reá vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ha a többit statisztikailag átsoroljuk az öregségi nyugdíjasokhoz, akkor a megmaradt 334 ezer rokkantnyugdíjas szám nem tekinhető kiugróan magasnak. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága egy magyar állampolgár panasza nyomán – amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy Magyarországon rokkant-nyugdíj helyett a rászorulók megvonható, csökkenthető szociális ellátást kaphatnak – megbízta az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy a tagországokban hogyan érintik a megszorítások a társadalom kiszolgáltatott csoportjait, közöttük a megváltozott munkaképességű embereket.

Technika 2013/3

3

KRÓNIKA

EIT ICT Labs csomópont Budapesten

Egyre több Erasmusösztöndíjas 1987-ben indult az Erasmus európai program az EU felsőoktatásának fejlesztésére, az egyetemi hallgatók Európán belüli mobilitásának elsősegítésére és szervezésére. Ennek során a hallgatók ösztöndíjat kapnak, a magyarok átlagban havi 350 eurót a más országban végzett ingyenes tanulmányokra, szakmai gyakorlatokra. Az EU tagállamain kívül Norvégia, Izland, Liechtenstein, Törökország és Horvátország is fogad ilyen fiatalokat. Magyarországnak a csereprogramokban való részvételre a hallgatók idegen nyelv tanulása érdekében is nagy szüksége van. Az Európai Bizottság legnépszerűbb ösztöndíjprogramja, az Erasmus az elmúlt tanévben a  magyar felsőoktatás eddig legtöbb résztvevőjét, 4 361 hallgatót és 1 465 oktatót juttatott többhónapos külföldi tanulmányokhoz, szakmai gyakorlatokhoz, ami a megelőző tanévhez képest 3,7 százalékos növekedésnek felel meg. Az évről-évre növekvő létszámú csereprogramos elsősorban német, francia, olasz és spanyol egyetemeken vehet részt tandíjmentes képzésben, fele a társadalomtudományok, illetve az üzleti, jogtudományok területén. Emellett 889 fő szerezhetett szakmai gyakorlaton releváns munkatapasztalatot európai vállalatoknál. E csereprogramokra 6 200 egyetemközi együttműködés nyújt lehetőséget. A pályázóknak legalább 3 hónapot kell eltölteniük külföldön, a tanult anyagból vizsgáznak. Általában így átlagosan 5,2 hónapot töltenek európai egyetemen, a szakmai gyakorlat esetében 4 hónap az átlag. Az Erasmus-ösztöndíjasok jobban szerepelnek a magyar munkaerőpiacon, amely díjazza nemzetközi tapasztalataikat és jobb idegen nyelvtudásukat. A magyar egyetemek tekintélyét bizonyítja, hogy csak az elmúlt tanévben 3 200 külföldi Erasmus-hallgató érkezett hazánkba, 500-an pedig az itteni szakmai gyakorlatot választották. 4



A  közép-kelet-európai régióban egyedül Budapesten bővül egy kutatási központtal az európai EIT ICT Labs tudományos és innovációs társulás, amelyet az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) hozott létre. Az EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont néven létrejött központ keretében a magyar kutatók olyan fejlesztéseken dolgoznak majd, amelyek a jövőben a felhasználók életét a hétköznapokban is segítik, de például a közlekedési torlódások előrejelzését, a fogyatékkal élő fi-

atalok képzését, a kémprogramok szűrését szolgáló fejlesztések megvalósulását is korordinálja majd ez a központ. Várhatóan EU állampolgárok részére ingyenes nemzetközi mesterképzést is indítanak, illetve start-up vállakozások mentorálásával is foglalkoznak majd. Az EIT ICT Labs az EU-s informatikai kutatási ráfordítások 70 százalékát használja fel, ebből finanszírozzák majd a budapesti központot, amely az NFÜ pályázatán további 1 milliárd forint pályázati támogatást nyert el.

Siemens–BME együttmûködési megállapodás Stratégiai megállapodást írt alá március 22-én a Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), amely többek között egy 300 millió forintos listaáru PLM szoftvercsomag adományozására, laborfejlesztésre, hallgatói ösztöndíjak felajánlására és egy közös K+F projekt indítására terjed ki. Dale A. Martin, a Siemens Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Siemens a világ 70 országának 600 egyetemével működik együtt, ám a BME az együttműködő egyetemek 5 százalékát képező, magasabb együttműködési szintet képviselő 33 felsőoktatási intézményből álló elitklub tagja. A jelenlegi megállapodás részét képező 300 millió forintos listaáru Siemens PLM szoftver a gépiparban, az elektronikai iparban és más iparágakban működő cégeknek olyan komplett rendszert kínál, amellyel a teljes életcikluson keresztül képesek menedzselni a termék eredményességét és költséghatékonyságát a tervezéstől a gyártáson, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokon át annak a gyártásból való kivonásáig. Pécze-

Technika 2013/3

li Gábor, a BME rektora elmondta, hogy az együttműködés részét képezi a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) elnyert támogatással megvalósuló közös K+F program is, amely az elkövetkezőkben az elektromos autók elterjedésével párhuzamosan a tömegesen hálózatra csatlakozó inverterek működése során jelentkező feszültségminőségi visszahatást kiküszöbölő optimalizálásra vonatozik. A projekt keretében a világcég a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karával egy új, holtidő-kompenzációs módszert használó irányítóegységet fog kifejleszteni, amellyel a jelenleg jellemzően 5 százalékos, úgynevezett harmonikus torzítás (THD) alig 1 százalékra csökken, lehetővé téve a villamos hálózati szabványok betartását a töltők nagyszámú csatlakoztatása mellett is.

KRÓNIKA

Stratégiai megállapodást vár az IVSZ Az évi 180 milliárd forintot kitermelő hazai szoftver-export öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a ma már 20 ezer vállalkozásban 150 ezer főt foglalkoztató teljes IKT-szektor is duplázódhatna egy megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével – véli az Informatikai, Távközlési Elektronikai Vállalatok Szövetsége, az IVSZ. A szövetség ezért stratégiai megállapodást vár el a kormányzattól, amely előmozdítaná e cél elérését. Az IVSZ gondot lát a beruházások nagymértékű csökkenésében, ami az IKT szektor megrendeléseit és ezzel a szakképzett munkaerejét egyre inkább külföldre viszi, problémát jelent, hogy az utóbbi években nem születtek olyan nagy programok, amelyek növelhették a felhasználók informatikai tudását, illetve a számítógépekkel való ellátottságát és ezzel keresletet teremtettek volna az iparág számára. A hazai informatikai gyártást és piacot a kiugróan magas hozzáadott értéke és nagyon alacsony import igénye emeli ki, jelentőségét nem csökkentheti a munkaalapú társadalom olyan felfogása, mintha az kizárólag a fizikai munka elsőbbségét jelentené – állapítják meg az iparág szakértői.

Technika 2013/3

5

Innováció

Jedlik Ányos-díjasok, 2013. Nemzeti ünnepünk elôestéjén, március 13-án adták át a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységet, valamint a kiemelkedô színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásságot elismerô 2013. évi Jedlik Ányos-díjakat. Szintén idén került sor a kétévente adományozott honoris causa Jedlik Ányos-díj kiosztására, ami a közéleti tevékenységükkel, életmûvükkel a hazai szellemi tulajdonvédelmi kultúra és tudatosság fejlôdéséhez nagymértékben hozzájáruló kiemelkedô személyiségeket díjazza. Az idei évben az alábbiak kaptak Jedlik Ányos díjat: Bacher Vilmos gyémántokleveles jogász, a Bacher Ügyvédi Iroda tagja, akinek több mint félévszázados munkásságát végigkísérte a szellemi tulajdonvédelem. A hazai iparjogvédelmi kodifikációban is több évtizeden keresztül tevékeny részt vállalt. A hatályos szabadalmi és védjegytörvény előkészítésében, valamint a közelmúltban az Európai Unió jogérvényesítési irányelvének példaértékű átültetésében egyaránt részt vett; Beke Béla Ferenc okleveles agrármérnök, növénynemesítő, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos munkatársa, aki a Gabonakutató kalászos nemesítési csoportjának kutatójaként a nemesítési szolgáló kutatásokon túl témavezetőként végzi a durumbúza nemesítést a jó tél-állóságú és kiváló minőségű fajták előállítása érdekében. Közel négy évtizedes kutatásainak és nemesítési eredményeinek meghatározó szerepe volt abban, hogy e faj termesztése meghonosodott Magyarországon és vetésterülete a piaci igényeknek megfelelően stabilizálódott. Vezető nemesítőként, illetve társnemesítőként a Gabonakutató 29 növényfajta-szabadalommal és 18 növényfajta-oltalommal védett kalászos – döntően búza – fajtájának a létrehozása fűződik a nevéhez; 6



Technika 2013/3

Faludi Gábor jogász, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense, a Szecskai Ügyvédi Irodával együttműködő ügyvéd értékes szakmai hozzájárulásával évtizedek óta alakítója a szellemi tulajdon területén folyó kodifikációnak, a hazai szerzői jogi közös jogkezelés korszerű, európai mintákat követő alapjainak lerakásában. Az év elején elfogadott új Polgári Törvénykönyv szellemi tulajdont érintő részei is a munkásságához kötődnek; Szépvölgyi János okleveles vegyészmérnök, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója a műszaki kémia, a klórmetallurgiai kutatások, az ásványi nyersanyagok komplex hasznosítása, a plazmakémiai, környezeti kémiai, anyagtudományi kutatások, a korszerű műszaki kerámiák terén végzett kiemelkedő tudományos kutatói és fejlesztői munkát. Jelenlegi kutatá-

si témái közt szerepel egyebek között a nanodiszperz porok szintézise, valamint a veszélyes anyagok átalakítása termikus plazmákban. Közel negyven magyar szabadalmi bejelentésben szerepel társfeltalálóként, ezekből húsz külföldi bejelentés született. Az utóbbi évek sikerei közül megemlítendő a hidrogén hatékony és környezetbarát tárolására alkalmas fejlesztői munkája, valamint a növelt élettartamú humán ízületi protézisek gyártására kifejlesztett – már gyakorlatban is alkalmazott – eljárása; Török Ferenc okleveles vegyész, jogász, ügyvezető-helyettes, a vegyészeti és biotechnológiai szabadalmi szakterületért felelős ügyvezető, partner, magyar és európai szabadalmi ügyvivő fő szakterülete a vegyészeti tárgyú találmányok hazai és nemzetközi szabadalmaztatása. Jelentős nemzetközi szerepvállalását mutatja, hogy 2006–2012 között az Európai Szabadalmi Ügyvivői Szervezet delegált tagja volt az Európai Szabadalmi Hivatal állandó tanácsadó testületében, 2009-től pedig az Európai Szabadalmi Ügyvivői Szervezet bírósági ügyekkel foglalkozó bizottságának az alelnöke. Honoris causa Jedlik Ányos-díjat vehetett át Gyulai József, Széchenyi-díjas akadémikus, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatóprofesszora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa. B. S.

INNOVÁCIÓ

21. Magyar Innovációs Nagydíj, 2012 A 2012. évi innovációs tevékenység elismeréseként március 21-én a Parlament Főrendiházi Termében átadták a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által alapított és a Magyar Innovációs Alapítvány által meghirdetett, az elmúlt évben nagy jelentőségű, kiemelkedő hasznot hozó innovációt megvalósító, Magyarországon bejegyzett társaságokat díjazó 21. Magyar Innovációs Nagydíj kitüntetéseket. A 2012. évi Innovációs Nagydíjat az NNG Kft. vehette át az iGO Automotive navigációs szoftvertermékéért. Az NNG Kft. új navigációs szoftverterméke korszerű megoldást kínál az autóipar számára, hogy a csúcskategóriás járművek mellett az alacsonyabb kategóriás járművekbe is gyárilag beépített minőségi navigációs alkalmazások kerüljenek. A vállalat mára a világon több mint 20 nagy autóipari cég beszállítója, és a továbbiakban is a leginkább globális független navigációs szoftvert biztosítja 15 millió eladott példánnyal és 150-et meghaladó elégedett ügyféllel a PND- és a mobil üzletágak számára is. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012. évi Ipari Innovációs Díjában és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. évi Szervezeti Innovációs Díjában a BalaBit IT Biztonságtechnikai Kft. részesült a tevékenység-felügyeleti eszközök új generációjának kifejlesztéséért. A BalaBit által a budapesti és veszprémi kutatóközpontokban az EU és a magyar állam társfinanszírozásával kifejlesztett Shell Control Box nevű termék egy olyan termékfelügyeleti berendezés, amely a távoli szerverekhez, virtuális asztalokhoz és a hálózati eszközökhöz való hozzáférést ellenőrzi, a rendszerekhez csatlakozó felhasználók munkafolyamatait pedig mozifilmszerűen visszajátszható formában rögzíti.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2012. évi Környezetvédelmi Innovációs Díját a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. kapta víztakarékos öntözési és halászati fejlesztéseiért. Az öntözési fejlesztés a halászati ágazat által hasznosított tavi rendszerre létesült, összhangba állítva a halászati és növénytermesztési érdekeket. A két ágazat összesen mintegy 800 millió forintértékű fejlesztést hajtott végre, így létrejött 527 hektáron egy Európában egyedülálló, teljesen automatizált öntözőrendszer. A VM Agrár Innovációs Díját a Farmgép Kft. vehette át új, korszerű permetezőgépek kifejlesztéséért. A hazai és külföldi piaci igények alapján szükségessé vált új, korszerű szántóföldi permetezőgépek kifejlesztése. A többéves munka során olyan új konstrukciók létrehozását tűzték ki célul, amelyek kielégítik az MSZ EN 12761 honosított európai szabvány szigorú követelményeit, és lehetővé teszik a területteljesítmény növelését, a fokozott üzembiztonságot és a környezetkímélő védekezést. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2012. évi innovációs díjában részesült a GRP Plasticorr Kft. a műgyanta alapú Plastimol PR gázvezetékek hibahelyeinek javításáért és rehabilitációjáért kifejlesztett javító bilincs innovációjáért. A gázvezetékek hibahelyeinek javítása és rehabilitációja üvegszál erősítésű műgyantával – kompozittal – történik. Az előzetesen fém-tiszta állapotig megtisztított és zsírtalanított cső felületét egyenletes vékony rétegben

bevonják a készre kevert ragasztó masszával. A kész, kikeményített bandázs az élő szervezetekben semmiféle kárt nem tesz. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavalyi innovációs díját a Mikropakk Műanyag- és Fémfeldolgozó Kft. nyerte el a kétkomponensű PURhabokhoz kifejlesztett MikaTech membrán rendszerért. A 2K PURhabrendszereket főként profi építőipari felhasználók alkalmazzák gyorsabb száradási idejük és hatékonyságuk miatt. Jellemzőjük, hogy a két alkotó komponens egyazon palackban, de egymástól elválasztva, külön térben helyezkedik el, és csak a felhasználáskor elegyedhet egymással. Az innováció megszünteti a PUR-hab palackok nemkívánatos beragadását. A membrános elegyítő szerkezet a Mika termékcsalád tagja, melyben megtalálhatók a szintén Mikropakk által kifejlesztett innovatív szelepek és alaptermékek. A MISZ 2012. évi, a legeredményesebb újonnan alapított innovatív kisvállalkozásokat díjazó Innovációs Különdíjával a Jáger Prod Kft.-t tüntették ki a kültéri nagyelosztó szekrények termékfejlesztéséért. A vállalat által kidolgozott „Jager Box” típusú szabadtéri villamos tokozatcsalád létrehozásának, valamint a termék gyártási technológiájának és a termékélettartam végén történő újrahasznosításának komplex kidolgozásával, a termékek újonnan kifejlesztett felületkezelő bevonatuk alkalmazásával a 20 éves élettartam-garancia 25 évre növekszik. (békés) Technika 2013/3

7

INNOVÁCIÓ

Bemutakozott a Geoview Systems Autosztereoszkópikus 3D képalkotó rendszere a CeBIT-en (Hannover, 2013. március 05-09.) Ma már számos felhasználói területen, többek között a térinformatikai alkalmazások, illetve a különböző grafikai megjelenítésre szolgáló eszközök körében megnőtt az igény arra, hogy bizonyos adattartalmak 3D ábrázolásban jelenjenek meg úgy, hogy a térbeli összefüggéseket plasztikusan mutató harmadik dimenziót speciális szemüveg nélkül is érzékelni lehessen. Az igények nyomán a 3D technológia területén ma már robbanásszerű fejlődés tapasztalható, amelyben azonban az alkalmazott adatbeviteli módszerek többségükben elmaradnak az elvárt technológia színvonaltól. Ez nem jelent mást, mint többségükben valamilyen „hagyományos” eszközzel (egér, billentyűzet), illetve speciális szemüveg használata mellett tudják csak támogatni a felhasználókat abban, hogy a modellalkotáshoz szükséges feladatokat elvégezzék a térinformatikai rendszerben. Az előzőekben felsorolt problémákra válaszul a Geoview Systems megoldása teljesen új megközelítést jelent, amelyben a modellalkotást kizárólag a felhasználó mozgásán alapuló szerkesztés támogatja. Mindehhez tulajdonképpen az ötleten túl, egy nagy felbontású kamera és egy összetett szoftver szükséges, amelynek segítségével az emberi mozdulat információként értelmezhető, és amely információ 8



Technika 2013/3

így szoftveres segítséggel utasítássá alakítható. A jelenleg elterjedt beviteli eszközök (egér, digitális rajztábla, stb.) síkszerű két dimenziót leképező mozgása helyett az előzőkben vázolt adatbeviteli módszerrel gyakorlatilag magától értetődik a 3. dimenzió értelmezése, tekintve, hogy minden mozgás valójában valamilyen térben valósul meg. A mozgás térbeli érzékelése, és az így keletkező információk alkalmazása a számítógépes szerkesztési feladatoknál azon túl, hogy a korábbiaknál kényelmesebbé teszi a munkavégzést, egyúttal természetesen biztosítja a harmadik dimenzió beépítését a modellekben. A 3D technológia másik problematikája, hogyan lehet minél kevesebb technológiai segédeszköz alkalmazásával a 3D adattartalmakat megjeleníteni, illetve azokat a természeteshez közelítő módon vizualizálni és megjeleníteni. A Geoview Systems prototípusának fejlesztése során erre az igényre is kiemelten figyel. A kutatási témánk másik iránya éppen ezért egy olyan, valós időben konvertáló IT technológia alkalmazása, amely a megjelenő, szerkesztés alatt álló tartalmakat automatikusan és folyamatosan konvertálja át olyan formátummá, amely egy speciális képernyőn (szemüveg nélkül) jeleníti meg a 3D tartalmat. Az Autosztereoszkópikus 3D képalkotó rendszer projekt olyan valós idejű IT konverziós tech-

nológiára épül, amely a még szerkesztés alatt álló képi tartalmakat szemüveg nélkül is élvezhető 3D-s formátummá alakítja. A képi tartalmak korábban több órát igénybe vevő konvertálását ma egy speciális algoritmus segítségével létrejövő valós idejű háromdimenziós megjelenítés váltotta fel. Az autosztereoszkópikus rendszerek nem követelik meg a felhasználóktól, hogy szemüveget viseljenek a jobb és bal nézet szétválasztásához, hanem közvetlenül a megfelelő szemnek küldik a képet. Ez a megjelenítés egy több nézőpontos rendszer, amelyek egy időben több nézőablakot hoznak létre úgy, hogy ezek közül a néző – bármelyik pillanatban – pontosan kettőt lát, így az agy létrehozza a 3D-s élményt. A 3D hatás eléréséhez a következőkre van szükség: olyan tartalomra, mely két egymáshoz képminőségben és időben szinkronizált képből, jelenetből épül fel. Ez interlace technikával vagy egymásra vetítéssel lehetséges. Továbbá szükséges a kijelzőhöz igazított és egyedileg illesztett olyan speciális filter, amely képes az egy felületről érkező kompozit képet különálló képekre bontani, valamint a szemekbe szeparáltan eljuttatni. A kiemelkedő K+F teljesítményt jelentő fejlesztési folyamat még korántsem zárult le. Azonban az „Autosztereoszkópikus 3D képalkotó rendszer” ún. Béta verzióját a CeBIT 2013-as informatikai kiállí-

INNOVÁCIÓ

táson megjelentetésre alkalmasnak találtuk, ahol egy asztali számítógép és egy speciális monitor segítségével bemutatható volt az újszerű megoldás lényege. A Béta verzióban a „hagyományos” 27’ collos monitor egy speciális szűrőt és egyéb megmunkálást kapott annak érdekében, hogy a szemüveg nélküli multi-view 3D hatás létrejöjjön. A kiállításon a Geoview Systems az előzőekben ismertetett fejlesztésének felhasználásával készített első „animációs filmjét” mutatta be, melyben egy turbinacsarnok útvonal-bejárását vetítette ki a valós 3D verzióban. A minta ipari területhez kapcsolódó 3D tartalmak megjele-

nítését, valamint ezek kombinálását a különböző térinformatikai rendszerekkel (GIS), a turbina csarnok Leica 3D-szkennerrel felvett .ptx formátumú lézer-pontfelhő 3D-s feldolgozása tette lehetővé. A 3D lézerpont felhővel leképezett virtuális térben bejárhatóvá tettük a turbina csarnok olyan területeit is, amelyek a valóságban nem közelíthetőek meg (pl. magas csarnokok födém közeli vezetékei, lezárt területek, stb.), hatalmas lehetőségeket biztosítva ezzel a felhasználás számos területén. A kiállításon nagy érdeklődésre tartott számot a 3D megjelenítés: svéd e-reklámgyártó cégtől,

a 3D nyomtatással foglalkozó német cégen keresztül, az interneten cipőit 3D-ben értékesítő spanyol kereskedőig keresték fel a Geoview Systems standját. A világ egyik legnagyobb informatikai kiállításán közkedvelt új témaként több formában is találkozhattunk a 3. dimenziót használó cégekkel: a Packshot Creator 3D fotózással, az Ultimaking Ltd. illetve a német Fabbster cégek 3D nyomtatással mutatkoztak be. A Geoview Systems újdonsága továbbra is egyedülálló mintaalkalmazás, amely komplex megoldást fog nyújtani a térinformatikai szoftverek modern használatára.

Geoview Systems Kft. Cím: 6722 Szeged, Hajnóczy utca 11. I/4 E-mail: [email protected] www.geoview.hu, www.ujszechenyiterv.gov.hu

EU innovációs helyzetkép Az Európai Unió átlagát tekintve a válság ellenére innovatívabb, mint volt egy évvel korábban, de a tagálllamok közötti különbségek az innováció terén egyre nagyobbak – állapította meg az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott innovációs eredménytábla. Az eredmények alapján négy csoportra osztott országok közül Magyarország a harmadik csoportba, a mérsékelt innovátorok csoportjába került. Az országokat  0 és 1 közé eső, 24 különféle mutató összevonásával alkotott számmal fejezték ki. Eszerint az EU innovációs „nagyhatalma” Svéd­ország, Németország, Dánia és Finnország, a sereghajtók Bulgária, Románia, Lettország és Lengyelország. Magyarország a középmezőny második felében található, 20 másik ország előzi meg. A dokumentum azt is ismerteti, hogy  az innovációs vezető országok egytől egyig igen fejlett felsőoktatással rendelkeznek és rendkívül erősek a kapcsolatok a

tudományos és az üzleti, ipari szektor között, a kormányzat segíti ös�szehangolni a felsőoktatás és a vállalati szektor kutatási és fejlesztési tevékenységét. Az innovációban jeleskedő országok az utóbbi években a válság ellenére növelni tudták teljesítményüket, míg az ezen a területen  a lemaradók felzárkózása megtorpant, sőt náluk visszaesés is tapasztalható. Ennek ellenére azt is megállapították, hogy Magyarországon az innováció emberi tényezői területén adott a lehetőség az innováció erősítésére. Ennek megállapításához a doktori képzésre jelentkezők számát, valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők számát veszik figyelembe, gyenge pontként azonosítja viszont a bizottság a kisés közepes vállalkozásaink innovációs képességét. A dokumentum megállapítja még, hogy az üzleti szféra kutatásra, fejlesztésre fordított kiadásai jelentősen növekedtek és hogy Ma-

gyarországon minden tagállamnál nagyobb mértékben növekedett a kockázati tőkebefektetések mértéke, jelentősen csökkentek viszont a nem kutatás-fejlesztési célú innovációs kiadások. Nemzetközi ös�szehasonlításban a jelentés azt is ismerteti, hogy Svájc – európai, de nem uniós országként – az összes uniós országot maga mögé utasítja, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán pedig továbbra is innovatívabb az Európai Uniónál, az előbbi el is húz egyre jobban az EU-tól, az utóbbi kettővel szemben viszont sokat sikerült lefaragni a hátrányunkból. Jóval innovatívabb az Európai Unió, mint Kanada, Ausztrália, Kína, Oroszország, India, Brazilia vagy Dél-Afrika. Antonio Tajani, az EB vállako­ zásért és iparért felelős biztosa az innovációs    helyzetképpel kapcsolatban  kijelentette, hogy az innovációba való beruházás létfontosságú, ha fenn akarjuk tartani a globális versenyképességünket és helyre akarjuk állítani a növekedést Európában. Technika 2013/3

9

GAZDASÁG

A finn éltanuló Nálunk kevés szó esik Finnországról. Évekre visszamenôleg sokan csak egy buta felvetésre emlékezhetnek, amikor immáron sokadszor kétségbe vonták a magyar nyelv finnugor gyökereit – nyilván a nyelvcsalád urali eredete miatt – meg újabban a Nokia helyzete kelthetett érdeklôdést a komáromi gyáruk leépítésével. Finnország talán más témákat is szolgáltathatna számunkra a magyar gazdaság jelen állapotát tekintve. Hiszen olyan eurós ország, amely eddig a legimmunisabb volt az eurózóna válságára, amelynek idei GDP-je 1,5 százalékkal nôhet (a tavalyi mélypontban is 0,5 százalékkal nôtt), a nemzetközi hitelminôsítôknél még mindig a legjobb AAA minôsítéssel rendelkezik. Pedig kevés ország van, amely nehezebb történelmi múltat mondhat magáénak, igaz, erre nem hivatkoznak állandóan az aktuális kormányzatok... Nehéz történelmi út Finnország az 1800-as évekig, még az elmaradott Magyarországnál is fejletlenebb volt. Például 1867-ben százezrek haltak éhen, mivel az akkor lehetséges irtásos-égetéses földművelés is kimerült. 1809-től 1917 végéig az orosz birodalom „nagyhercegsége”, lám a finn nép dolgos, öntudatos kiállása még a leigázó II. Sándor cárt is jobb belátásra bírta: autonómiát, népiskolai hálózatot adott az országnak (ma is áll szobra Helsinki főterén). Az igen egységes, osztálykülönbségek nélküli finnek közé azonban szakadékot  mélyített a kapitalizmus, ami 1918-ban egy rövid, de keserű polgárháborúba torkollott. Ebből a testvérháborúból azonban a finn nép súlyos következtetéseket vont le a távoli jövőre: mivel a korábbi igen mostoha természeti környezetben a rendi társadalom nem alakulhatott ki (nem jobbágyok, hanem szabad parasztok voltak a földművelők) ezt a tradíciót éltették tovább egyfajta nemzeti egység építésével.  A svéd nyelv hivatalossá tételével megerősödött egység  nagyon megkönnyítette a korábbi  liberális reformok folytatását: már 1917-től nyolc órás

10



Technika 2013/3

a munkaidő (nálunk 1936-tól), 1906-tól általános és titkos választás (nálunk 1945-től). Gazdasági síkon is meglátszottak ennek eredményei: a 19. század végére az angliai GDP 41 százalékát érik el, miközben Magyarországot is  behozták az egy főre jutó GDP tekintetében.   A kétszeri piacvesztés Finnországot a természeti lehetőségei, hogy nagyban függött a nyersanyag, energia és a fontosabb élelmiszerek behozatalától, a szomszédos Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatokra szorította, s az importot könnyen ellensúlyozhatta a fafeldolgozásból, a fémiparából és gazdag favagyona

révén a papíriparából származó termékekkel.  A Szovjetunió tehát hatalmas partner és piac volt a számára. Ráadásul az olcsó orosz energiáért Nyugat-Európába is drága papírt szállíthatott  több évtizeden át. Annál nagyobb tragédiát jelentett, hogy a 20. században és a 21. században a finn-orosz gazdasági kapcsolatok kétszer is megszakadtak. Először 1939-től a finn-orosz háború és a második világháború során szenvedtek el piacvesztést, ráadásul, a vereségéért hatalmas jóvátételt kellett fizetniük, de úgy, hogy a papíriparából és a mezőgazdaságából élő Finnországtól a Szovjetunió elsősorban ipari termékeket, gépeket, hajókat kért, amit csak hét évi kemény munkával tudtak teljesíteni. Ennek ellenére a háború utáni Marshallsegélyből nem kértek. Másodszor a Szovjetunió felbomlásával esett vissza a gazdaságuk: a finn márkát kétszer is le kellett értékelni, a munkanélküliség az 1990. évi 3,2 százalékról 1994-re 16,6 százalékra nőtt, a lecsúszást csak a Nokia robbanása tudta megállítani, de teljesen ez sem ellensúlyozhatta 2003-tól a globális világgazdasági depresszió miatti lassulást. Kiútak a válságból A válságkezelésük kezdetben sikertelen volt, mivel az csak a jóléti kiadások megvágására, három bank államosítására szorítkozott, ami által a gazdasági bajok csak növe-

GAZDASÁG

kedtek. De lassan meghozták eredményüket a finn társadalomban és gazdaságpolitikában alkalmazott évtizedes fő elvek, amelyeket most határozottabban érvényesítettek. Az új összefogásra ma is alapot ad a különböző politikai hitvallású finn elnökök (pl. Paasikivi, Kekkonen, Koivisto) tisztelete, akik a történészek szerint is mind a nemzeti egység, a demokrácia  és a kiszámíthatóság letéteményesei voltak. A finn parlament valóban ellensúly tud lenni, amelyben a szavazatok egyharmadával bármely törvényjavaslatot le lehet szavazni és a szavazatok csupán egyhatodával vis�szautasítható magántulajdont sértő javaslat, jelentős szerkezeti átalakítás pedig csak közmegegyezéssel végezhető el. Ilyen körülmények között a gazdaság szereplői biztosak lehetnek a szabályokban. Erről írva Romsics Ignác történész a História 2012/7. számában még azt is kiemeli, hogy Finnországban nemrég vállakozásokat segítő adóreformot is végrehajtottak a korábbi társasági adókulcs megfelezésével.   Ragaszkodás az euróhoz Nem közömbös, hogy az ország Dániával, Svédországgal és Szingapúrral a legkevesebb korrupcióval sújtott országok csoportjába tartozik. Kormányuk cáfolja, hogy az euró válsága miatt a finnek lemondanának az euróról, amelyhez 2002-ben a kezdeti 11 ország között csatlakoztak, és az északi államok közül egyedül ők. Az euró a nehezebb válságos időkben is védte őket, stabil a finn bankrendszer és kismértékű a háztartások eladósodottsága is. Már 2000-től az USA egy főre jutó GDP-jének 70-75 százalékán állnak, a munkanélküliségi ráta csak 7,5 százalékos. Ám a finn válságkezelésnek talán legfontosabb tanulsága a következő: ők abból indulnak ki, hogy a gazdasági bajokat gyorsabban lehet gyógyítani, mint a forráselvonással meggyengített ok-

tatás, kultúra és egészségügy problémáit. E három utóbbi terület konszolidációja többször annyi időt és erőfeszítést követel, mint a  gazdaságé. Ezért is Finnország mai versenyképességét az egészségügyön kívül a  oktatásra, az innovációra fordított nagy figyelem (összegek) biztosítják.   Oktatási és innovációs boom Már 1940-ig megkétszerezték a közép- és felsőoktatásban tanulók számát és ma az öt és félmilliós országban  négyszer többet költenek oktatásra, mint Magyarország, az egyetem is teljesen ingyenes, de szigorú keretszámokkal. Az ország bőkezűen támogatja az innovációt: K+F-re 1995-2005 között évente a GDP 3,5, 2006-ban a 4,9, 2007-ben 4,5 százalékát fordította. Kutatásfejlesztési szervezetük, a TEKES egy(!) időben példaképünk volt. A kiemelt K+F biztosítja, hogy Finnország a hozzáadott értékű termelés szintjével a világ élvonalához tartozik, így a hajók, óceánjárók, az elektronikai és kommunikációs eszközök gyártásában is jeleskedhet. Erre jó példa volt a Nokia, amely egy régi, gumicsizmákat gyártó üzemből vált a finn GDP egynegyedét adó világcéggé és amely 1998-2011 között a világ legnagyobb telefongyártója volt. Miután lemaradt a versenyben, ma az áldozatokkal járó  „újraméretezésével” kikecmeredhet a bajból, miközben a finn állam a kutatással-fejlesztéssel foglalkozó cégeknek tőkejuttatással, adókedvezményekkel megkönnyíti, hogy új Nokiákká váljanak. 2014-ig 60 milliárd eurót nyújtanak az ígéretes vállalkozásoknak a TEKES megduplázott költségvetéséből.  Az egyik ilyen új hajtás e támogatásoknak köszönhetően a finn számítógépes játék-szoftver gyártás már világsikerű, együtt az új mikrofizetési szolgáltatásokat nyújtó startup cégekkel, amelyekben igen sok volt

nokiás szakember tevékenykedik.  A nemrég  alakult finn Team Akademy oktatási hálózat a  gyakorlatorientált munkaerőpiac elvárásaihoz való képzésével segíti elő emberek sikeres vállalkozóvá válását.(A „tanulók” valóságos bevételekkel és kiadásokkal sajátítják el a vállakozás tudományát.)   Demográfiai kihívások A gazdasági kihívások közé számítható még Finnország lakosságának korösszetétele: az 5,4 milliós lakosság gyorsan öregszik, ma 255 ezer 80 éven felüli él az országban, a nyugdíjas korosztály az elmúlt negyven évben megötszöröződött. Mindez kapcsolatban van a várható élettartam növekedésével: egy 2010-ben született leány várható élettartama több mint 83 év, szemben a húsz évvel ezelőtti 79 évvel; egy hasonló fiúé csaknem 77 év a korábbi 70 évvel szemben. Így komoly cél az emberek munkában töltött életpályájának meghosszabbítása. Erre számos kormányprogram indult, miközben az állami nyugdíjakat a fogyasztói árak növekedésével emelik, a munkahelyi nyugdíjak esetében pedig az ár- és bérnövekedés átlagával számított vegyes indexálást alkalmaznak (a finn munkavállalók 80 százaléka az állami mellé ilyen ellátást is igénybe vesz). Mivel az idősebb korosztály korai nyugdíjazása ott sem segítette a fiatalok jobb elhelyezkedését, ezért integrált program idult a 45 évet betöltött munkavállalók továbbfoglalkoztatására a sokoldalú képzési, egészségügyi, és munkáltatói feladatok meghatározásával. Ma Finnországban a szociális biztonság, a munkaképesség, a munkakörülmények egymással összefüggő területei összahangoltan szolgálják az aktív idősödés politikáját, ennek eredményeként az 55-59 év közötti korosztály foglalkozatási mutatói jelentős mértékben nőttek. Komornik Ferenc Technika 2013/3

11

GÉPIPAR

Növekedés az exportfüggô európai szerszámgépiparban Az Európai Szerszámgépipari Szövetség (CECIMO) legfrissebb adatai szerint az európai szerszámgépipar tavalyi növekedése a felfutó kivitelnek köszönhető, de a világgazdaság folyamatos lassulása veszélybe sodorhatja ezt a pozitív trendet. A CECIMO erőteljesen felkarolja az Európai Bizottság ambiciózus terveit, amelyek fókuszában az ipari növekedés és az ipari befektetések serkentése, valamint a gyártóipari innováció és az ágazat emberi erőforrásainak a fejlesztése került. Hatszázalékos növekedés 2012-ben A CECIMO 15 szerszámgépgyártó szövetséget tömörít, amelyek 1 500 európai vállalatot – 80 százalékuk KKV – képviselnek (EU- és EFTAtagországokat és Törökországot), és az európai szerszámgépgyártással összefüggő tevékenység 97 százalékát is lefedik egyben. A CECIMO a harmadik legnagyobb szerszámgépgyártó a világon, és 150 000 alkalmazottal 2011-ben 21 milliárd eurós forgalmat bonyolított le. A CECIMO Gazdasági Bizottságának a legutóbbi ülésén napvilágot látott adatok szerint 2012-ben az európai szerszámgépgyártás 6 százalékkal gyarapodott az előző évi szinthez képest, és elérte a 22 milliárd eurós forgalmi értéket. A gyenge európai szerszámgép-keresletet 2012-ben kiváló exportteljesítménnyel kompenzálták kontinensünk vállalatai, amit jól tükröz, hogy az Európában legyártott szerszámgépek háromnegyede külföldi piacokon talált vevőre. Exportvezérelt növekedés A CECIMO tagságába tartozó szakszövetségek szerszámgépter­ me­lése 2011-ben elérte a 20, 8 mil-

12



Technika 2013/3

liárd eurós értéket, a negyedével haladva meg a 2010. évi szintet. Az ágazatban tapasztalt negatív jelenségek ellenére az európai szerszám­gépipar jól teljesített 2012ben, és a CECIMO legújabb adatai szerint 6 százalékos növekedést mutatott fel az előző évhez képest annak ellenére, hogy tavaly az utolsó negyedévben komoly csökkenést tapasztaltak a megrendelés-állománynál. Az alacsony szintű európai szerszámgépfogyasztás hátterében a felhasználók óvatossága és a déli államokban gyengülő szerszámgép-termelés áll. A gyártóvállalatok ügyvezetői körében mutatkozó pesszimizmus miatt az európai szerszámgép-felhasználás mintegy 77 millió euróval zsugorodott 2012-ben. A rendelkezésre álló friss adatok szerint 2011-ben az európai szerszámgépkivitel 16,7 milliárd eurót tett ki, megközelítve a 2008-as rekordév teljesítményét. A 2012-es export-offenzíva főként az Ázsiában, illetve Észak- és Dél-Amerikában jelentkező erőteljes szerszámgép-keresletnek köszönhető. Emellett az exporttevékenységet is fenyegeti a világgazdasági növekedés folyamatos lassulása, és ez alááshatja az európai szerszámgépipar kitűnő export-offenzíváját is. A CECIMO adatai rámutatnak, hogy 2011-ben az Unión kívüli országokba irányuló szerszámgép-kivitel az összexport 50 százalékát tette ki. A CECIMO többször is javasolta, hogy az EU gyorsítsa fel Indiával a szabadkereskedelmi megállapodás aláírási folyamatát, mert Korea és Japán már versenyelőnybe került azáltal, hogy villámgyorsan megkötötte

az említett FTA-egyezményt a nagy felvevőpiacnak számító Indiával. Európa újraiparosítása A CECIMO legutóbbi üléséről kiadott közlemény szerint Európában kettős tendencia tapasztalható a szerszámgépiparban. Miközben ugyanis az Unió munkanélküliségi mutatói rekordmagasságba szöktek, a szerszámgépgyártók egyre nehezebben jutnak szakemberutánpótláshoz. Az Európai Bizottság új iparpolitikája a befektetések, az innováció és a képzett emberi erőforrás fejlesztés serkentésére helyezi a fő hangsúlyt. Martin Kapp, a CECIMO elnöke kifejtette, hogy a Szövetség támogatja az Európai Bizottság azon törekvését, hogy 2020-ig 16-ról 20 százalékra emelje a gyártóipar GDP-n belüli arányát, ami új lendületet adhat Európa újraiparosításának. A szkeptikusok arra figyelmeztetik a CECIMO-t, hogy a jövőre vonatkozó előrejelzései a szerszámgépipar jelenlegi helyzetelemzésére alapulnak, amit a világgazdasági konjunktúra-változás lényegesen befolyásolhat. Ennek ellenére Martin Kapp kitartott az európai szerszámgépgyártók szövetségének az előrejelzései mellett, viszont hangsúlyozta, hogy az Unió iparpolitikai céljai csak akkor valósulhatnak meg, ha a nemzetállamok az iparvállalatokkal közösen dolgozzák ki jövőbeli iparpolitikájukat. Békés Sándor

GÉPIPAR

Óriási csigatárcsák hornyolása Horn lapkákkal Egyes csigatárcsák felületén akár 100 mm-ig terjedő horonykészítésre is szükség van, ami jelentős technológiai kihívás a gyártók számára. A neves Heerbaart Jongman Metaal holland cég a közelmúltban Horn lapkák segítségével jelentős termelékenységnövekedést ért el, amikor akár 7,5 tonnát elérő súlyú, darukhoz szükséges csigák és petrolkémiai ipari termékek hornyolásánál a Paul Horn GmbH hollandiai szakembereihez fordult segítségért. Minôségi felület-megmunkálás Az óriási csigatárcsák külső felületén a hegesztés után kúpos külső felületkialakítást kell végezni. A csapágyak elhelyezésére egy központi lyukat alakítanak ki, majd a hornyolás következik ISO betétekkel. Az 1  000 mm-es átmérőig terjedő csigatárcsák esetében előzetes rajzokon rögzítik a pontos elvégzendő műveleteket, amelyeknél jelentős szerepet kap az ISO betétekkel nagyolt horonyprofilok finomítása, amíg elérik a megközelítőleg 1,6 mikronos Ra felületi érdességet. Mivel ennél a műveletnél a versenytársak tudománya csődöt mondott, ugyanis a betétkéseket rögzítő csavarok eltörtek, a holland cég a Horn szakembereinek a segítségét kérte. A Horn hollandiai képviseletének szakértője egy olyan megmunkálási ciklust javasolt, amelyben a 2,5 mm-es vágási mélységű hornyok kialakítása, az egész horonyszélességen történő esztergálás, a szerszámvisszavonás, majd a 2,5 mm-es vágási mélységgel kivitelezett horony kialakítása egyaránt szerepelt. A különleges műveletre egy Horn S229-es, felcserélhető, for-

gácstörő geometriával kialakított lapkát választottak ki, amely 8 mm-es – 4 mm-es sugarú – horony kialakítására alkalmas, és az eszközt különlegesen ellenálló, AS6G bevonattal látták el. Az eszközök között említendő még a 244 X 7,4 X 78 mm-es, 226-os szerszámtartó, amelyet két betét támogatására terveztek. Az Y-tengely hosszán az elő-beállítást három központosított, 50,75 és 100 mm-es, moduláris kiterjedésű furattal egyszerűsítették. Mivel a szerszámtartót a vonatkozó lapkákkal további hasonló műveleteknél is felhasználják, ez a beállítási rendszer ideális a 180 fokban történő forgatásnál is. Kiváló eredmények A Horn által alkalmazott új hornyolási stratégiát egy 600 mm-es átmérőjű tárcsán vizsgáztatták, ahol 45 fokos, 55 mm szélességű és 34 mm-es mélységű horony kialakítását végezték el. A technológiai tesztelés során finomhangolásra szorult a kézzel történő forgácseltávolítás, amit több kísérlet után úgy orvosoltak, hogy 230 m/perces vágási gyorsasággal, 2,5 mmes fogási mélységgel, és 0,28 mm/ fordulat haladási sebességgel dolgoztak a hornyolásnál, a hosszanti irányú esztergálást pedig 0, 6 mm/ perc haladással kivitelezték. Ezekkel a paraméterekkel a csiga megmunkálását 25 perc alatt végezték el, és egyetlen lapkával nyolc tárcsát kiviteleztek. Elképzelhető, mekkora termelékenységnövekedést eredményezett a Horn technológia a holland cégnél, ahol 8 és 40 darab közötti, különböző átmérőjű tárcsánál kellett elvégezni az eltérő méretű darukhoz szükséges munkadarabok hornyolását.

Rozsdamentes acélnál is A Horn technológia a kísérletezés fázisában a rozsdamentes acélból készült csatlakozóknál is sikeresen vizsgázott. Csatasorba állítottak egy nagy forgácstörő teljesítménnyel, illetve élesebb vágó éllel rendelkező különleges, S100as típusú lapkát, amelyet szintén AS6G kopásálló bevonattal láttak el. A betétkést egy rozsdamentes acélból készült csatlakozó mintán tesztelték, 150 m/perces sebesség (Vc) és 0,23 mm/fordulat előtolás (f) mellett. A csatlakozók kúpos részén pedig az S229-es lapkát tesztelték. A többszöri részletes vágási eredmények kimutatták, hogy a bevezetőben említett hiányosságokat kiküszöbölték, javítva a forgácsolás sebességi és biztonsági mutatóit egyaránt. A Horn szakemberei minden mérést pontosan naplóztak, és amikor a különleges betétkéseket termelésbe állították, nem okozott meglepetést számukra, hogy a tárcsák megmunkálási idejét átlagban 15 perccel sikerült lecsökkenteni a versenytársak eszközeihez képest. Kiváló eredménynek számít az is, hogy egyetlen betétkéssel 8–10 tárcsán sikerült a szükséges munkálatokat elvégezni. A Horn eszközökkel sikerült kiküszöbölni az előzőekben a hornyolásnál jelentkező idegesítő sziszegő hangot, ami szükségtelenné tette a költséges hallásvédelmi berendezések alkalmazását. A Horn technológia alkalmazásának további jelentős előnye, hogy a holland cég a Deawoo Puma 700L típusú, régebbi konstrukciójú, ferdeágyú esztergáit ismét alkalmazhatta a csigatárcsák hornyolásánál. Békés Sándor Technika 2013/3

13

GÉPIPAR

A forgács kívül marad 25 éve felnyitható energialáncok az igustól 1987-ben mutatta be az R 68as sorozattal az igus az elsô felnyitható „energiacsövet“, amellyel ellenséges körülmények mellett is lehetett energiát és jeleket továbbítani mozgó géprészekhez. A 25 éves jubileum kapcsán az igus mûanyag szakemberei visszatekintenek ezen újdonság fejlesztésére, hiszen az ötlet jött és sikert aratott – elsôsorban a szerszámgépek gyártóinál és felhasználóinál. „E siker oka az volt”, meséli Markus Fuchs, aki szerszámgépágazatvezető az igusnál, „hogy a flexibilis műanyagcső távol tartja a forgácsot a teljesítménycsomagtól, bármikor kinyitható és ezáltal megnöveli a meghibásodás-biztonságot pl. megmunkáló központoknál.” Ennek logikus következménye a sikeres alapelv kibontakoztatása volt, így öt évvel az R 68 után jött

a következő nagy fejlesztési lépés: a Triflex sorozat kettő helyett három dimenzióban volt mozgatható – ez figyelemre méltó konstrukciós teljesítmény, annál is inkább, mivel ez az egyéb jellemzőket, mint a tömör zárást, könnyű szerelhetőséget és a nagy élettartamot nem befolyásolta hátrányosan. A fejlesztés mérföldkövei Olyan továbbfejlesztések következtek, melyek további alkalmazási lehetőségeket tártak fel. Például az igumid HT hőálló alapanyagból készült energiacsövek izzó, akár 850°C forró forgácsok általi „bombázást” is kibírták a műanyag károsodása nélkül. Egy valódi fejlesztési ugrást jelentett 2010-ben a jobb tömörségű RX-cső bemutatása. Ez szinte az összes jellemző szennyeződést visszatartja, mint a fémforgácsokat és fémkopásokat, csakúgy mint az olajat és hűtő-kenőanyagokat (IP40-re tesztelve). A forgácstaszító kontúr a forgácsokat

A forgácstaszító profilú RX-csô 99%-os tömörséggel zár (IP40 tesztelve – TÜV NORD CERT GmbH).

14



Technika 2013/3

25 évvel ezelôtt mutatta be az igus a világ elsô, felnyitható mûanyag-energiacsövét.

alakjuktól függetlenül egyszerűen hagyja lehullani. Ugyancsak tökéletesítettük az energiacsövek mozgathatóságát is: nem csak rövid, önhordó szakaszokra van mód, de szűk, hátsó hajlítási sugarakra is lehetőség van. És a szinte tökéletesen tömör zárás ellenére az energiacső könnyedén kinyitható. Az RX-cső az elmúlt két évben még gyorsabban hódította meg a piacot, mint 1987 előtt az R68-as sorozat – jó ok ez arra, hogy most megemlékezzünk a 25 éves sikeres energiacső-történetről, hiszen az energiacsövek ezen időszakban az igus energialánc-programjának fontos alkotórészévé váltak.

Az igus energiacsövei készre konfekcionált „readychains“ formában, vezetékekkel, dugaszokkal és minden egyébbel felszerelve kaphatók. A kép világosan mutatja, hogy milyen jól védett belül a forgácstól és szennyezôdésektôl. A bármikor felnyitható fedél révén a vezetékek probléma mentesen hozzáférhetôek.

GÉPIPAR

Átfogó program kiváló dizájnnal Az RX sorozat mellett az igus átfogó energialánc-építőszekrényének szinte minden sorozata rendelkezésre áll a felhasználók számára zárt, bármikor kinyitható műanyag-fedeles változatban. A tartozékprogram is állandóan bővül. A „kerek születésnapra” például vannak forgácsbiztos csatlakozó elemek beépített C-sínekkel és alumínium fedelekkel szinte minden energiacső-sorozathoz, melyeket dizájn-orientált gépeken történő alkalmazáshoz fejlesztettünk ki. Emellett az energiacsövek természetesen kaphatók készre konfekcionált „readychain“ változatban is. Ez olyan szolgáltatása az igusnak, melyet egyre több gépgyártó használ szívesen.

Markus Fuchs, szerszámgép-ágazatvezetô az igusnál, a kapható energiacsövek nagy sávszélességét reprezentálva bemutatja a legkisebbet (Zipper R07) és a legnagyobbat (az E4.1 sorozatból az R4.112-t).

igus® Hungária Kft. Mogyoródi u.32. 1149 Budapest Tel. 1/306-6486 Fax 1/431-0374 [email protected] www.igus.hu

Látogasson meg bennünket: Hannover Messe Csarnok 17. Stand H04. Technika 2013/3

15

GÉPIPAR

Szerszámgépbérlés Olaszországban A bérlés egy olyan kereskedelmi gyakorlat, ami az autóipar, a targoncák, építőgépek és a komputerek után egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a szerszámgép ágazatban is. Így például a holland Boels Rental által 30 év alatt az egész Európában elterjesztett építőipari berendezés bérlés átterjedhet a szerszámgépek területére is, ahol ezt a gyakorlatot először a nagy multinacionális cégek karolták fel. A nagyvállalatok általában egy speciális gyártási folyamat idejére bérlik a szerszámgépeket, mert a bérleti díj könnyen beilleszthető a költségvetésükbe, alaposan csökkentve a gépekre költött kiadásokat. Olaszországban 2011től a nagyobb szerszámgépgyártók elkezdték a gépek bérbeadását a kisvállalatoknak is. Azóta egyre inkább terjed a szerszámgépbérlés, amelynek kétségtelen előnye, hogy egy kisebb termelővállalatnál nem köti le a saját tőkeforrásokat, illetve a bérlési konstrukcióval kiküszö­ bölhető a szerszámgépek elavulása is. Szakértők szerint egyelőre a szerszámgépbérlés elterjedését Olaszországban és Nyugat-Európa más területein a vállalkozói kultúra ilyen irányú hiányosságai gátolják leginkább, de várható, hogy a géplízingeléshez hasonlóan hamarosan meghonosodik ez a gyakorlat is. Új gépbeszerzési lehetôség Olaszországban a Hexagon Metrology az elsők között indította el a gépbérlést 2011-ben. Akkoriban még bizalmatlanságot tapasztaltak az ügyfelek és az értékesítési hálózat résztvevőinél is, azonban a kereskedelmi hálózat munkatársainak a képzésével hamar elterjedt a szerszámgépbérlés a vállalatnál. A GF Agie Charmilles neves svájci gépgyártó vállalat jóval nagyobb érdeklődést tapasztal az

16



Technika 2013/3

olaszországi és nyugat-európai piacon, mint amit ki tudna elégíteni, ha elsődleges céljának tekintené a bérlést. A cég szakemberei szerint nehézséget okoz a bérleti díj ellenében meghatározott időre szóló gépbeszerezésnél az, hogy a KKV-k nehezen szerzik be a finanszírozáshoz szükséges pénzösszeget. A Synergon cég viszont Olaszországban már jelentős tapasztalatokra tett szert a használt szerszámgépek bérbeadásánál, és várhatóan a közeljövőben beindítja az új szerszámgépek bérbeadását is. Gépbérlés elônyökkel Az olasz bérleti szektorban dolgozó szakemberek szerint a szerszámgép-bérlés előnyei között említendő, hogy egy KKV is beszerezhet modern gépeket a borsos gépvásárlási kiadások nélkül, így beruházási célokra szánt tőkéjét más termelési célokra fordíthatja. Továbbá a kisvállalatok gépparkjának az újítása a nélkül kivitelezhető, hogy meg kellene várni a szerszámgép-beruházás megtérülését, illetve a gép technológiai elavulását. Ugyanakkor a nyugat-európai gyakorlathoz igazodva, Olaszországban is jóval könnyebb a bérleti célú kölcsönök felvétele, mint a nagyobb összegre rúgó lízingkölcsönökhöz való jutás, és a visszafizetésnél sem tapasz-

talható a lízingpiacot megrendítő késedelmes teljesítés. Az is előny, hogy a szerszámgépbérlés esetén a gyártók a gépbérlés hatálya alá tartozó időszakban közvetlenül garantálják a gép szervizelését. A gépbérléssel a vállalkozások hozzájuthatnak a legújabb fejlesztésű szerszámgépekhez is meghatározott időre, viszont a szakértők csak olyan cégeknek ajánlják ezt a gépbeszerzést, akik a bérleti idő alatt folyamatos termeléssel, állásidők nélkül ki tudják használni a csúcstechnológia nyújtotta előnyöket. A Hexagon szakemberei, nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva, kijelentik, hogy a KKV-knél azért vannak fenntartások a gépbérlés iránt, mert a megvásárolt szerszámgépet a tartós javak kategóriájába sorolják, viszont nehezen emésztik meg, hogy a bérlettel gyakorlatilag egy szolgáltatásért fizetnek havi díjat. Gyártói álláspont A szerszámgépgyártók számára komoly kihívás olyan szakosodott pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó céget találni, amely a bérletbeadásnál a díjbeszedéssel együtt átvállalja a géptulajdonlási jogokat is a bérleti szerződés idejére, optimálisan kezelve a szolgáltatókkal és az ügyféllel fennálló kapcsolatot. A gépfelhasználók a szerződés lejártával újabb csúcstechnológiájú gépre köthetnek bérleti szerződést, azonban több gyártó nehezen viseli el, hogy a legyártott készletei csak elavulnak, viszont nem ürül ki a raktár. Ezért az olasz szerszámgépgyártók szövetsége azt javasolja, hogy a gépeket bérbe adó cégek építsék ki a használt szerszámgép-értékesítési hálózatukat is, mert csak így tudják értékesíteni a bérlet nyomán a használt gépkategóriába sorolható eszközeiket. Békés Sándor

REPÜLÔGÉPIPAR

Hazai fejlesztésû UAV-rendszer A BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. vezetésével (BHE), a BME Mobil Innovációs Központ (MIK) és az Óbudai Egyetem Neumann Informatikai Kar (NIK) részvételével létrehozott fejlesztôi konzorcium egy teljesen automatizált pilótanélküli légi jármû (UAV) kifejlesztését kezdte el három évvel ezelôtt. A rendszer A projekt indulásakor az alábbi rendszerparamétereket tűztük ki célul: • felszálló tömeg max. 16 kg, ebből hasznos teher 3 kg • repülési idő minimum 1 óra • repülési sebesség 60-90 km/óra • legnagyobb repülési magasság 1000 m • elektromos meghajtás • hatósugár (aktív, élő rádiókapcsolattal) 15-20 km • 500 programozható útvonalpont, repülés közbeni átprogramozással • útvonaltervezés digitalizált térkép, vagy műholdas kép alapján • adaptív, nagy megbízhatóságú kommunikációs rendszer • stabilizált kamerarendszer (látható tartományú ill. hőkamera) • párhuzamosan hozzáférhető adatbázis a repülési és megfigyelési adatok (időbélyeggel ellátott képek) tárolására. A teljes UAV rendszer fizikailag négy fő részre tagolható: • Indítóállomás (katapult) • Földi irányító központ és adatbázis a kommunikációs adó-vevő állomással

• Repülő egység a fedélzeti elektronikával • Leszállító egység. A rendszer funkcionális blokkvázlata (az indító és leszállító egység nélkül) az 1. sz. ábrán látható. A katapult Már a projekt kezdetén a maximálisan automatizált rendszer kifejlesztése volt a cél, ezért az indítóállomást is könnyen vezérelhető elektromotoros indításúra terveztük. Több fejlesztési lépcső végrehajtása után végső megoldásként az elektromotoros és a gumiköteles változat kombinálása látszott célszerűnek. A földi vezérlôközpont (GCC) A földi vezérlőközpont fizikailag két fő részből áll: a vezérlést, az adattárolást és feldolgozást lehetővé tevő számítógép(ek)ből és a kommunikációs egységből. A központi számítógépen fut az OENIK által kifejlesztett AirGuardian szoftver, amelyen keresztül feltölthető az útvonalterv a fedélzeti számítógépre, mely 500 útvonalpontot tartalmazhat, valamennyi

1.ábra. Az UAV rendszer funkcionális felépítése

2. ábra. A gép a szállítóládában és a szállítóláda kiegészítô funkciói

3. ábra. A gép a automata felhúzású gumiköteles katapulton

ponthoz meg kell adni a magasságot, sebességet és az adott pontra jellemző egyéb adatokat. A virtuális pilótafülke képernyője több nézettel rendelkezik, alkalmas a legfontosabb repülési adatok és műszerek, a gép aktuális pozíciójának vizuális ábrázolására és egyben a fedélzeti kameraképek valamelyikének megjelenítésére. Valamennyi mért repülési paraméter, pozíció és a fedélzeti kamerák képe (illetve a tetszőlegesen

4. ábra. A virtuális pilótafülke egy tipikus konfigurációja Technika 2013/3

17

REPÜLÔGÉPIPAR

9. ábra. A kommunikációs jelfeldolgozó kártya (BBCOM) fényképe

5. ábra. Magassági tesztrepülés (2400 m magasságig) 3D megjelenítése

konfigurálható egyéb szenzorok adata) lesugárzásra, s a földi irányító központ adatbázisába lementésre kerül. A szerverhez kapcsolódó – korlátlan számú – felhasználói számítógépen (kliens) az időben egymás mellé rendezett adatok tetszőleges szempontok alapján értékelhetők. A földi vezérlőközpont másik fontos eleme a kommunikációs egység, amely magába foglalja a forgatható mikrohullámú antennákat, az adó-vevő egységeket, valamint az antennaforgatás vezérlését és bizonyos szintű adatfeldolgozást végző számítógépet. A repülô egység (UAV) Az egész rendszer feladatvégrehajtó egysége maga a repülő, amelynek főbb elemei a sárkány, a hajtómű, a fedélzeti elektronika és a cserélhető felderítő szenzor (az esetek többségében valamilyen kamera). A sárkány alap konstrukcióját tekintve elektromotoros meghajtású, a szárny mögé beépített toló légcsavaros megoldással. A meghajtó motor 1,2 kW-os, 24 V-os, 3 fázisú kefe nélküli motor. A törzs közepében kapott helyet a fedélzeti elektronikát tartalmazó, rugalmas rezgéscsillapítókra szerelt „rack”. Ebben találhatók az egyes funkciókat ellátó elektronikai modulok, mint a tápelosztó, a robotpilóta, a kommunikációs, a jelfeldolgozó panelek, s természetesen a fedélzeti számítógép. A fedélzeti elektronika a meghajtó elektromotortól független áramforrásról kapja az energiaellátást. A robotpilóta térbeli tájékozódását inerciális helyzet és gyorsulás érzékelők, GPS vevő, valós sebes-

18



Technika 2013/3

6. ábra. A repülôegység fényképe

7. ábra. A fedélzeti elektromos rack szerkezete és fényképe

ségmérő segíti, így az a mindenkori elvárásoknak megfelelően tudja a gép mozgását szabályozni, korrigálni, ill. képes a rendelkezésre álló adatok tárolására és a földi vezérlőközpontba történő továbbítására. A kamera-stabilizáló platformot úgy alakítottuk ki, hogy mindkét fajta kamerát (látható és hőkamera) be tudja fogadni, azok viszonylag egyszerűen cserélhetőek. A platform két tengely körül mechanikus, a harmadik tengely körül képfeldolgozáson alapuló elektronikus stabilizálást valósít meg. A kamera képének elektronikus feldolgozása lehetővé teszi egy álló, vagy mozgó földfelszíni tárgy követését a repülőgép mozgásának kompenzálásával.

A kommunikáció A kommunikációt két részre lehet osztani. Az egyik kétirányú, szinte létfontosságú, de viszonylag kevés adat átvitelét jelentő, tehát keskeny sávszélességű csatorna szolgál a levegő-föld irányú telemetria adatok átvitelére és fedélzetre érkezett parancsok visszajelzésére. Ugyanezen a csatornán történik a föld-levegő irányú vezérlő parancsok átvitele is. A másik kommunikációs rész a felderítési anyag, a látható tartományú (éjjel-nappal látó), vagy hőkamera (infra) és esetleg más jellegű szenzor (pl. mikrohullámú szintetikus apertúrájú radar) nagy mennyiségű, tehát szélessávú jelének átvitelére szolgál, erre a sávszélesség-takarékosabb OFDM (Orthogonal Frequency Domain Multiplexing) modulációt találtuk optimálisnak. A kétirányú és kétféle modulációjú információk átvitele egy frekvencián (a NATO által hasonló célokra használt C sávon belül) történik időosztásos módszerrel.

10. ábra. Az UAV a leszállító hálóban

8.ábra. Stabilizált kameraplatform fényképe

A leszállító rendszer A leszállító rendszer alapelve az, hogy a fedélzeten elhelyezett rádióvevő folyamatosan méri a megfelelő pozícióban elhelyezett rádióadóktól való távolságot, s ennek segítségével a gép a hálóba vezethető. e-mail: [email protected] www.bhe-mw.eu

MENEDZSMENT

MTM – költségek elkerülése költségcsökkentés helyett Az MTM a Methods Time Measurement kifejezés rövidítése, magyarul módszeridő mérés. A módszeridő azt jelenti, hogy egy meghatározott munka elvégzéséhez szükséges idő a tevékenységhez kiválasztott módszertől függ. Röviden: „A módszer határozza meg az időt”

lalatai majd minden ágazatban alkalmazzák az MTMet üzleti folyamataik elemzésére, kialakítására és optimalizálására.  Az MTM olyan eljárás, mely • a mozgásfolyamatot standard folyamat-elemekre bontja, • a mozgás kivitelezésénél fennálló befolyásoló tényezőket rögzíti és • a folyamatelemekhez szabványos időértékeket rendel.

Az MTM eszköz a munkarendszerek leírására, strukturálására, tervezésére és kialakítására, definiált folyamatépítőelemek segítségével, ezáltal a teljesítőképes termelési rendszerek standardja. Alkalmazható a gyártásban, a logisztikában, a karbantartásban éppúgy, mint az igazgatásban és a szolgáltatásban, azaz mindenütt, ahol cselekvésorientált munkát kell tervezni, szervezni és kivitelezni. Az MTM-rendszerek  nemzetközileg egységesen kódolt folyamatelemekből állnak. Ez világszerte garantálja a reprodukálható folyamatleírást és követelményrendszert. Több mint 20 ország vál-

A jövô költségeit már ma el kell kerülni Az MTM módszerrel a munkafolyamatok különböző kialakítási lehetőségei már tervezési fázisban összehasonlíthatók, és kiválasztható a legjobb, legkisebb költségű megoldás (ProKon). Az MTM eszközei lehetővé teszik a leghatékonyabb eljárások meghatározását (benchmark), mivel az értéket nem képző alapmozdulatok csökkenthetők vagy megszüntethetők, a termelékenység maximalizálható (költségek elkerülése költségcsökkentés helyett alapelv). A különböző munkamódszerek hatékonysága gyorsan felülvizsgálható. Felismerhetők a költségokozók és minden nem értékteremtő folyamat-alkotórész akár már a tervezési fázisban. A standardizált építőelemekkel meghatározható a munkafolyamatok  optimális kialakítása és időszükséglete. A tevékenységről teljes képet alkotva lehetővé

Technika 2013/3

19

MENEDZSMENT

teszi a teljes értékteremtési folyamat mentén a kialakítási tartalékok (szűk keresztmetszet) felismerését és realizálását. Időadatok a termelés megkezdése előtt: Az MTM időmenedzsment-rendszerével a legkomplexebb termelési folyamatok is előre leképezhetőek, ezáltal idejük meghatározható. Azok a termelési eljárások is kezelhetők, melyek a klasszikus időfelvételi technikákkal komoly kihívást jelentenek. MTM-mel megvalósul az erőforrások jobb kihasználása, a költségmenedzsment, a hatékonyság és a termelékenység növelése.  A felhasználók  szerint az

MTM pozitív hatással van az üzleti teljesítményre! Az MTM  kiválóan együtt alkalmazható a LEAN, Six Sigma, Kaizen, TPM, SMED, REFA módszerekkel. Gondoskodik a teljes folyamatlánc optimalizálásáról – ezzel döntő versenyelőnyt biztosít. Az MTM támogatja a tervezőt kialakítási feladatai­ ban. Mindenki számára érthető leírást ad, így minimalizálja a betanulási időt is, és már kezdettől megfelelő minőséget biztosít. A racionalizálási lehetőségek potenciálja a gyártás automatizálásával, lean-menedzsment módszerekkel, vagy digitális technológiák bevezetésével egyre ki-

20



Technika 2013/3

sebb, holott az üzleti elvárások nem csökkentek. Az MTM reagált erre a kihívásra, és olyan rendszereket dolgozott ki, melyek hasznosítják a kialakítási potenciálokat. Tájékozódás világos struktúrák révén MTM-mel elérhető a munkatársak kritikus, analitikus és módszeres együttgondolkodása. Átfogó termelési rendszerben koordinálja és összekapcsolja a vállalat valamennyi javítási stratégiáját, megakadályozza a súrlódási veszteségeket. Az MTM folyamatleírás alapos folyamatinformációkat szolgáltat: Az MTM-rendszerek nemzetközileg egységesen kódolt folyamatelemekből állnak. Ez a világ bármely helyszínén garantálja a reprodukálható folyamatleírást. A munkatársak kompetenciájának kihasználása Az MTM bevonja a munkatársakat minden optimalizálási stratégiába. Ez növeli az intézkedések elfogadását, azonosulást a vállalattal és a motivációt. Cél a dolgozók kompetenciájának, mint forrásnak felhasználása a célszerűbb megoldások kidolgozásához. Terhelések csökkentése, munkapotenciálok kihasználása Az MTM gondoskodik az ergonómiai munkakialakításról. Ez lényegesen csökkenti a munkából adódó megbetegedésekre visszavezethető távolléti időket, és csökkenti a költségeket. A folyamat standardok a munkatársak magasabb megelégedettségéhez és teljesítménykészségéhez vezetnek.

MTM Egyesület e-mail: [email protected] www. mtm-hungaria.hu

ÉPÍTÉSZET

A LIDAR-lézerszkenner új utakra tereli a dinamikus várostervezést A háromdimenziós érzékelô és vizualizációs technológiák ma már nemcsak a filmvilágban nyernek teret, de az ipar számos területén, így a várostervezésben is. Például a mobil lézeres letapogató rendszerek segítségével feltérképezhetjük a 100 m sugarú környezetünket is, mely nemcsak a gépkocsivezetést segítheti, hanem megvizsgálhatjuk egy nagyobb terület forgalmát, felmérhetjük a közlekedési táblák és útfestések állapotát, bemérhetjük a környezô házfalak távolságát, megkaphatjuk az épületek háromdimenziós felületét is. Az MTA SZTAKI Elosztott Események Elemzése (EEE) Kutatólaboratóriuma legújabb eredményeit felhasználva, sikeresen alkalmazza a fent említett érzékelőket és modellező eljárásokat, a városi utcakép háromdimenziós modellezésére. Dr. Benedek Csaba, a projekt vezetője kiemeli: „A hagyományos utcakép modelleken a felhasználó egy előre rögzített útpályán halad, ahonnan körbenézve egy-egy pillanatképet lát az utcáról. A LIDAR projektünk segítségével azonban olyan valódi 3D utcamodelleket készítünk, amelyek tetszőleges nézőpontból megtekinthetők, a bennük lévő alakzatok körüljárhatók, mozgó személyek, vagy járművek helyezhetők el és jeleníthetők

meg bennük és a modell interaktívan módosítható például újabb tereptárgyak behelyezésével, vagy a házfalak, épületek átfestésével.” Prof. Szirányi Tamás, az EEE Laboratórium vezetője hangsúlyozta: „Kutatásunk során nemcsak elősegítettük a telepített kamerarendszerek, valamint a mozgó háromdimenziós lézeres letapogatók adatainak összekapcsolását, de fuzionáltuk a levegőből, vagy az űrből készült felvételek információit is a földfelszíni nézőpontból kinyert két-, vagy három-dimenziós adatokkal. Az eszközeink mérési adatait dinamikusan dolgozzuk fel, majd időben és térben egyaránt változó modelleket készítve úgynevezett 3 dimenziós letapogató és

A vásárcsarnok automatikusan rekonstruált homlokzata a LIDAR pontfelhôsorozat alapján

A vásárcsarnok automatikusan rekonstruált homlokzatrészlete a LIDAR pontfelhôsorozat és kameraképek alapján. Fent: felületrekonstrukció, Lent: textúrázott 3D felületmodell

felismerő eljárásokat dolgoztunk ki a LIDAR-projektünkben.” A LIDAR egy optikai távérzékelő technológia, amivel egy nagyobb területen a céltárgyak pontos távolságát lehet meghatározni, jellemzően lézerfény-impulzusok kibocsátásával. Az EEE Laboratórium mozgó autóra szerelt LIDARkamerája 360 fokban képes körbefordulni, így a teljes környezetünkről tud háromdimenziós pillanatképeket, úgynevezett pontfelhőket rögzíteni. Ezekből a pontfelhőkből felületmodell készül, melyet számítógépes grafikai eszközökkel textúráznak, azaz hagyományos fényképek segítségével színeznek. Így készülnek virtuálisan rekonstruált épületek, házak, parkok, növények, fák, vagy akár álló, illetve mozgó emberek. A projekt vezetője megállapítja, hogy iparilag a SZTAKI LIDARprogramja nagyon jól használható, Technika 2013/3

21

ÉPÍTÉSZET

hiszen az eredményeként virtuálisan barangolhatunk akár egy valódi városban, vagy műemlék belsejében, akár egy elképzelt, 3D-s technológiákkal létrehozott virtuális valóságban. A fejlesztési eredményeket nagyon jól tudják használni az önkormányzatok is településük építési, úthálózatának, zöldövezeteinek feltérképezéséhez, detektálni tudják netán az egyes épületekben keletkezett változásokat, zöldövezetek csökkenését, stb. még statikailag is meg tudják vizsgálni a házakat, vagy romosabb épületeknél azt, hogy a házfal dől-e és merre? Mérhető vele, hogy hány méterre vannak egymástól a házfalak, és ezek megfelelnek-e az előírásoknak. A mindennapi élet számos más fontos területén is alkalmazható, így a városi forgalomfigyelésnél, katasztrófavédelemnél, turizmusnál, a filmés animációknál, stb. A jelenlegi képi eljárások fő kérdése a fúzió: a navigációs au-

A SZTAKI autóra szerelhetô LIDAR kamerája adatgyûjtés közben

tókon is több különböző szenzor van: mélységi letapogatók, radar, termokamera és persze a különböző optikájú kamerák. „A sokféle információ együttes kiértékelése mérnöki és matematikai szempontból egyaránt izgalmas kihívást jelentett” – emeli ki Prof. Szirányi Tamás – „fontos elem a gépi látás, a gépi tanulás matematikai és fizikai modelljeinek ismerete, de a munka során megjelentek a távérzékelés és geográfia egyes problémái is, több kérdés kezelése pedig a robotikából ismert feladatok megoldását igé-

A vásárcsarnok automatikusan rekonstruált homlokzatrészlete a LIDAR pontfelhôsorozat és kameraképek alapján. Balra: felületrekonstrukció, Jobbra: textúrázott 3D felületmodell

22



Technika 2013/3

Az autóra szerelt LIDAR kamera adatgyûjtés közben

nyelte. Természetesen az elkészült világ megjelenítéséhez szükségünk volt a geometriai modellezés és számítógépes grafika szakértőire és művelőire is.” „Projektünk célja éppen a különböző valós és mesterségesen létrehozott világok elemeinek egyesítése volt egy közös virtuális térben, és ennek újszerű látványelemekkel történő interaktív megjelenítése a felhasználó számára. Az intelligensvárosi felügyeletet végző modulokkal összekapcsolva az elkészült helyszín-modellben valós időben jeleníthetjük meg az utcai, vagy a mobil érzékelők aktuálisan mért adataiból felismert dinamikus eseményeket.” – számolt be Benedek Csaba, projektvezető. W.M. Projekjükkel kapcsolatban várják az érdeklődők, felhasználók jelent­ kezését: MTA SzTAKI – Dr. Benedek Csaba projektvezető [email protected] http://web.eee.sztaki.hu/i4d/ Cím: 1111 Budapest, Kende u. 1317. Telefon: (1)-279-6106

ÉPÍTÉSZET

EPS-termékek minôségi vizsgálata – MEPS Minôségi logó Az expandált polisztirolhabból készített hőszigetelőanyag (hivatalosan EPS, népszerű nevén „hungarocell”) legjelentősebb hazai gyártói még 2006-ban megalapították a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületét, a MEPS-t. Az alapító tagok szükségét érezték annak, hogy együttesen lépjenek fel az élhetőbb környezet kialakításának érdekében, hiszen tevékenységük elsősorban az épületek energiaigényének csökkentése révén kapcsolódik a környezetvédelemhez. Az épületek hőszigetelésével a felhasználók jóval kisebb fűtőanyagfelhasználást érhetnek el, ezért alkalmazzák már nálunk is nagy men�nyiségben a fehér és szürke EPStáblákat a házak szigetelésére. Az egyesület másik célja az volt, hogy a minőségi hőszigetelőanyagok kapjanak mind nagyobb teret a hazai építőiparban. Bár a megvásárolható EPS hőszigetelőanyagok egyforma kinézetűek, mégis jelentős műszaki különbségek rejtőzhetnek közöttük. A vásárlókat csak a termékek csomagolásán levő műszaki paraméterek igazíthatják el, ám az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, hogy a termékek tényleges jellemzői jelentősen elmaradtak a csomagoláson feltüntetettől. (Ez a probléma – tapasztalatok szerint – egyre nagyobb árukört érint – nem csak az építőiparban. Mindez sajnos az árverseny egyik negatív velejárója.) A termékjellemzők általában csak mérésekkel ellenőrizhetők, ám ilyen ellenőrző méréseket idehaza hivatalból szinte senki nem végez. Az elvárttól eltérő műszaki paraméterekből adódó problémák csak utólag, a már kész házon jelentkeznek, megkeserítve ezzel a szakemberek és az építkezők életét is. Ezen anomáliákat megelégelve dön­

tött úgy a MEPS, hogy 2012 őszétől független laboratóriummal folyamatosan vizsgáltatja a piacon kapható polisztirol (EPS) termékek minőségét. A bevizsgált és jól vizsgázó termékek MEPS Minőségi logót kapnak, ezzel is segítve a fogyasztókat abban, hogy valóban garantáltan megfelelő minőségű terméket vásárolhassanak. Itthon az építőanyagok első kereskedelmi forgalomba kerülésének alapfeltétele az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) engedélyének megszerzése, de ez az engedély csupán a forgalmazás megkezdéséhez szükséges, nem garantálja, hogy az adott terméket a következetesen megadott minőségben fogják a magyar piacon árusítani. Bár a magyarországi előírások a polisztirol hőszigetelő lemezeket nyomószilárdságuk alapján különböztetik meg (a homlokzatra szánt hőszigetelő táblák például 80-as jelölést és piros csíkos színkódot kapnak), de a felhasználó számára talán legfontosabb tulajdonság, a hőszigetelő-képesség szorosan összefügg a nyomószilárdsággal. Általánosságban az mondható, hogy a nagyobb nyomószilárdságú termékek egyben jobb hőszigetelő képességgel is rendelkeznek. Jelentőséggel bír ugyanakkor a sokszor elhanyagolt húzószilárdság is, mivel ha az EPS-termék ezen paraméter tekintetében nem azt nyújtja, mint amit ígér, akkor a felhasználó számíthat arra, hogy néhány éven belül repedések jelennek meg a szigetelésre került vakolaton. Az építőipart máig sújtó válság irreális árversenyt generált az építőanyagok piacán, így az EPS áraknál is. Ez sajnos óhatatlanul negatív hatást gyakorolt a minőségre. A

fogyasztók sokszor csak a kedvező árat látják maguk előtt, és nincsenek tisztában az e mögött rejlő minőségi csapdákkal. Ezt a képet is tovább rontja a gyakran hazánkba korlátozás nélkül érkező, nem ritkán kritikán aluli minőséget képviselő import termékek sokasága. Sajnos ma még semmilyen felügyeleti szerv sem próbál gátat szabni az egyre kaotikusabb piaci helyzetnek. A MEPS Minőségi logó tulajdonképpen pozitív megkülönböztető védjegy, mely a garantált minőséget jelzi a hőszigetelésben. A bevizsgált minőséget tanúsító logó használatára csak akkor jogosultak a gyártók, ha a tőlük származó EPS minták folyamatosan az elvárt, és a gyártó által a csomagoláson deklarált értékeket produkálják az olyan műszaki paraméterek tekintetében, mint például a síkfelületre merőleges húzóés nyomószilárdság. A kiváló minőséget jelölő emblémával ellátott EPS termékek vásárlói tehát biztosak lehetnek abban, hogy kifogástalan portékához jutottak. Az ÉMI által vizsgált minták véletlenszerű piaci próbavásárlásokból vagy kivitelezési helyszínekről származnak. A MEPS mind a saját tagjai, mind a piac más szereplői által gyártott és forgalmazott termékeket ellenőrzi, vizsgáltatja. Minőségi kifogás esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket is. Ha a MEPS tagvállalatai közül valamelyik cég által gyártott EPS-termék vizsgálata nem megfelelőséget mutat, akkor pénzbüntetést szab ki reá, és újabb minőség ellenőrzések következnek. Reméljük, hogy az energiatakarékos otthonok, és az ehhez szükséges minőségi szigetelés idehaza egyre nagyobb jelentőséget kap. www.meps.hu, [email protected] Technika 2013/3

23

ÉPÍTÉSZET

Egy korszerû adalékanyag: az üveggranulátum Korábban több szakmai fórumon is beszámoltunk[1,2,3] az I. Magyar Betonkenu kupa eseményeiről, amelyen a SZIE- Ybl Miklós Építéstudományi Kar csapatának hajója (1.sz. fotó) volt a legkönnyebb. A pontosság kedvéért a 4 méter hosszú, 60 cm széles hajónk 110 kg, a következő mintegy 30-kg-mal volt nehezebb, míg a „legtestesebb” hajó cca. 300 kg. De mi a titka, hogyan sikerült elérni ezt az eredményt? A válasz egyszerűnek tűnik: könnyűbetonból, azaz olyan betonból, amelynek testsűrűsége 2.000kg/m³ alatti érték. Ahhoz, hogy a testsűrűség a már említett érték alatt legyen, könnyű adalékanyagot kell alkalmazni. Így történt ez ebben az esetben is, azonban egy – hazánkban még nem széleskörűen ismert – speciális adalékanyaggal, az üveggranulátummal. Röviden a könnyû betonról Könnyűbetonok csoportosítása többféleképpen lehetséges, így pél-

Könnyû adalékanyagos beton

Szemcshézagos beton

2.sz.fotó: Könnyûbetonok a pórusképzés szerint

1. táblázat

dául a könnyűbetonnal szemben támasztott követelmények szerint (1.sz.ábra), a pórusképzés módszere szerint (2.sz. ábra, 2.sz.foto). A könnyűbetonokkal szemben támasztott követelményeket az 1. sz. táblázat mutatja[4] be. Az eddigi ismertetésekből is látszik, hogy betonkenunk megépítése szempontjából nem volt egyszerű dolgunk, hiszen többféle követelménynek (testsűrűség, szilárdság,

1.sz.fotó: 2012. legkönnyebb betonkenuja

1.sz.ábra: A betonok csoportosítása

24



Technika 2013/3

Sejtbeton

2.sz. ábra: Könnyûbetonok egyik lehetséges felosztása

és amiről eddig szó sem esett, a vízzáróság) is meg kellett felelnie. A feladatot bonyolította, hogy nem a szokványos tervezési számításokat kellett alkalmazni, viszonylag sokirányú követelmény rendszert kellett teljesítenünk, valamint betontechnológiai szempontból igen rövid idő állt rendelkezésünkre. Az előzetes tanulmányok alapján a könnyű adalékanyagos beton mellett döntöttünk. A hazánkban ismert égetett agyag­granu­látummal végeztünk elő­kí­sérleteket, azonban a kapott eredmények nem váltották be az elképzeléseinket. Irodalmi kutatások, és személyes konzultációk során került előtérbe az üveggranulátum, amelyet a Biotech Hungary Kft. forgalmaz PORAVER (3.4.sz.foto) márkanéven

3.sz.fotó: PORAVER termékminták

ÉPÍTÉSZET

4.sz.fotó: Különbözô szemnagyságú üveggranulátum

3.sz.fotó: PORAVER gyártása[5]

Az üveggranulátum lényegében a szelektív hulladékgyűjtés eredményeképpen, gondosan szétválogatott – natúr és színes –, újrahasznosított üvegek felhasználásával készül. Az előállítás fontosabb lépései – melyet az 3.sz ábra mutat be – a következők: • begyűjtés, szelektálás • az üveg őrlése • az üvegpor előkészítése a granuláláshoz (víz, kötőanyag és pórusképző hozzáadásával) • granulálás, szárítás • pórusképzés, hűtés • szitálás (frakciókra bontás) • minőség-ellenőrzés. A különböző szemcseméretben gyártott üveggranulátum műszaki adatait az 2. sz. táblázatban foglaljuk össze. A pórusos üveg granulátumot mintegy 90 %-ban az építőipar alkalmazza, az utóbbi időben azonban számos alkalmazási területen ismerték fel előnyös tulajdonságait, és alkalmazzák. A PORAVER üveggranulátum számtalan előnnyel rendelkezik,

2. táblázat

így például a kis testsűrűség kitűnő nyomószilárdsággal párosul, vízfelvétele minimális, ellenáll az UV-sugaraknak és mikrobáknak, minden részecske gömb alakú, nem tartalmaz törött szemcséket, Szagtalan, nem okoz allergiát, oldószermentes. További előnye – amit a betonkenunál nem vettünk figyelembe, de az építőipari, betontechnológiai szempontból fontos – a jó akusztikai tulajdonságai, jó hőszigetelő, kémiailag stabil, vegyszerálló, nem éghető (A1/DIN4102) anyag, illetve termék. A különböző szemcseméretben gyártott anyag (4.sz.foto) széleskörű felhasználására néhány példa: Könnyűbeton (szerkezet) – PORAFORM A különböző szemcseméretű üveg­­ granulátumból – bizonyos korlátok között – bármilyen szemmegoszlású adalékanyag összeállítható, és kiválóan alkalmazható különleges betonminőségek (pl.: könnyűbeton, öntömörödő beton, stb.), falazó elemek (Calimax 11) panelek, szerkezetek (5.sz.foto) előállítására. A Calimax 11 könnyűbeton falazó elem (6.sz.foto) kiváló hőtechnikai tulajdonságokkal ( U = 0,28 W/m² K) rendelkezik. Habarcsok adalékanyagaként előnyösen használható ki, hogy az üveggranulátum környezetbarát, könnyű, nem gombásodik, valamint a vakolat hőtechnikai tulajdonságai javulnak.

5.sz. fotó: Elôregyártott lépcsôszerkezet[6]

6.sz. fotó: A Calimax falazó elem[6]

Kül- és beltéri díszítő elemek pl. a díszítő szobrok, ornamentikai díszítő elemek, stukók, stb. Akusztikai lapok, zajvédő elemek készítése. Kiváló, semleges töltőanyag külön­böző szerves anyagokkal keverve. Optikailag nagyon dekoratív színes gyöngyök, színes szerkezeti elemként tapétában vagy a falra felhordva diszperziós festékben Összefoglalás A cikk bevezetőjében az I. Magyar Betonkenu kupa legkönnyebb, betonból készült kenuját mutattuk be. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjük, egy speciális – hazánkban ma még kevésbé ismert - adalékanyagot használtunk, a PORAVER üveggranulátumot. Természetesen a siker érdekében egyéb technológiai, technikai megoldásokat is alkalmaztunk, azonban fontosnak érezzük, hogy e kiváló, sokrétűen felhasználható korszerű adalékanyagot bemutassuk. Leczovics Péter SZIE-YMÉK TDT titkár

„A publikáció a TÁMOP 4.2.2/ B-10/1-2010-011 „A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen” c. pályázat támogatásával jelent meg.” Technika 2013/3

25

ÉPÍTÉSZET

Új koaxiális vákuumcsöves napkollektorok A magyar piacon a Merkapt Zrt. Supernova nevû napkollektor-rendszere az Olaszországban gyártott koaxiális vákuumcsöves napkollektor-kínálattal bôvült. Ez a kollektor a Solar Keymark tanúsítvánnyal és az ISO 9001 2008 minôsítéssel rendelkezik és az EN 12975 minôségi bizonyítványa is garantálja a termék kiválóságát, valamint nem elhanyagolható, hogy a gyártó cég 10 év garanciát biztosít a termékére. A koaxiális csövezésnek köszönhetően még nagyobb a hőcserélő felület: napsütéses időben legalább 27 százalékkal, hideg időben, nagy hőmérséklet különbség esetén is mintegy 70 százalékkal jobb a Supernova-KX vákuumkollektor teljesítménye, mint a hagyományos kollektoroké. Egyszerû telepíthetôség Az alumínium keret hidegpréseléssel készült, mely 30 százalékkal nagyobb torziós merevséget biztosít a hagyományos keretekhez képest. A keret belső és alsó üregei miatt bármilyen rögzítő gyorsan és egyszerűen használható. A szerelési tartozékok gyors és biztonságos telepítést nyújtanak minden lehetséges helyzetben: lapos tető, cserepes ferdetető, pala vagy hullámlemez, vagy akár horizontálisan az erkélyen, mivel jól integrálható a meglévő szerkezetbe a vertikális homlokzatra. A Supernova-KX különlegessége, hogy homlokzatra, falra, tetőre is egyszerűen szerelhető, akár vízszintesen is és felszereléséhez

26



Technika 2013/3

a keretes kivitelnek köszönhetően mindössze a tetőkampó szükséges. Maximális hôcserélôhatékonyság A koaxiális áramlásnak köszönhetően a hőcserélő felülete 40 százalékkal nagyobb. A nagy átjár­ hatóságú szakaszoknak köszönhetően a körök eltömődésének lehetősége kizárt és minimalizálja a töltési veszteséget is, mely pozitívan befolyásolja a szolár szivattyú energiafelhasználását. A napkollektor belsejében található hőcserélő hegesztett, kötések és szerelvények nélküli felépítésű, amit nagy nyomás alatt teszteltek. Nagyfokú az ellenállása a hő tágulással és a rázkódásokkal szemben. A koaxiális áramlás geometriája lehetővé teszi, hogy a kollektor hőt állítson elő, akár horizontálisan, akár vertikálisan van felszerelve a felületre. Ez a napkollektor a legkorszerűbb technológiával készül Olaszországban. A vákuum különlegessége Az új generációs vákuumcsövek és a parabolitikus reflektor szabadalmaztatott geometriája révén a SUPERNOVA-KX kollektor egész évben, minden időjárási körül-

mények között megbízhatóan és magas energiahatékonysággal működik. Az európai gyártó folyamatos kutatásának köszönhetően ez a napkollektor a legbelső csőben található tri-szelektor abszorbernek köszönhetően kombinálja a magas teljesítményt, az extra vastag, fagyálló üveg erejével és tartósságával. Használatának elônyei Hatékony ellenállás a legszélsőségesebb időjárással szemben is, mint például a jéggel szemben. A teljesítménye hosszútávon is egyenletes. Az energia-előállítás a szűrt fényben is biztosított. A CPC parabola és az abszorber hengeres felületei növelik meg a hatásfokot, és alkalmas az alacsonyabb beesési szögből érkező fény befogására is. Tehát a zord külső hőmérséklet esetén is mintegy 70 százalékkal magasabb a hatásfoka a hagyományos kollektorokhoz képest. Magyarországi szervizhálózat is rendelkezésre áll, a jól képzett hazai beüzemelő szakembergárdával. Ez a napkollektor akár elemenként és előre összeállított szettben is kapható nagyon jó ár-érték arányban, más napkollektor-szettek árához képest. W.M.

ÉPÍTÉSZET

Energia tanúsítvány településeknek Az energiafelhasználás mértéke mind érzékenyebben érinti az állampolgárokat, a településeket, a termelő cégeket. Nem mindegy ugyanis, hogy mekkora költséget kell kitermelni az energiaszolgáltatásért. Az energiaköltségek optimalizálását is elősegítheti a magyarországi TÜV Rheinland InterCert Kft. által kidolgozott új energiaügyi tanúsító rendszerszolgáltatás a települési önkormányzatok, közösségek és gazdálkodó szervezetek számára. Az Energiabarát Települések Minősítési Rendszert – EBaT-t – a cég hazai szakértők bevonásával alakította ki. – emeli ki Dr. Thurnay Bence, a TÜV terméktanúsítási ürletág igazgatója. – A hatékony energiagazdálkodás megvalósításához mindenekelőtt szükség van az energia felhasználásának és az energia pazarlásának pontos felmérésére, mert csak így határozhatjuk meg a lehetséges energiatakarékossági lépéseket és alakíthatjuk ki a megfelelő energiastratégiát. Egy településnél egy teljes körű energetikai felmérés sok-sok összetevőből áll össze és elvégzése időigényes feladat. Ez az önkormányzati alkalmazottak számára a napi munkájuk mellett túl nagy terhet jelentene. Az is problémát okozhat, hogy az ilyen közösségek vezetősége is gyakran csak a saját megbízatása idejére gondol, ami csupán pár év. Így az energia megtakarítására irányuló, hosszú távú döntések rendszerint háttérbe szorulhatnak. De az is gondot okoz, hogy hiába döntöttek az energiatakarékosság mellett, nem biztos, hogy ki tudják választani azt a technológiát, amellyel valóban növelhető az energiahatékonyság. A TÜV Rheinland InterCert Kft. Energia Kompetencia Köz-

pontja az elmúlt hónapokban kidolgozott egy olyan rendszert, amellyel hatékony segítséget tud nyújtani az önkormányzatoknak az energetikai adottságaik, jellemzőik feltérképezéséhez. Ezen végighaladva egyszerűen meghatározhatók a szükséges lépések, ellenőrizhetők a folyamatok és ös�szehasonlíthatók az eredmények. Független auditorok mérik fel a településen az eddig elért eredményeket és bemutatják a jelenlegi állapotot. Az úgynevezett energiabarát megoldások gyűjteményét, a fejlődési irányokat, a projekteket, a konkrét és már igazolt eredményeket bemutatjuk az EBaThonlapunkon. Az energiatakarékossággal kapcsolatos országos célok elérésében ma már új szereplők a közösségek, a települések, mivel az önkormányzatok, a civil szerveződések, akár a helyi vállalkozói egyesületek is kezdeményezői lehetnek több energetikai projekt települési összehangolásának, koordinálásának. Tulajdonképpen az energiatudatosság, erre az odafigyelés már önmagában is a megtakarítás egyik módja, a projektek átláthatóvá tétele akár mintaként is szolgál az adott közösség, de a más településeken élők számára is. Olyan projekteket kell előnyben részesíteni, amelyek az adott befektetés hatására a lehető legnagyobb energetikai hasznot hozzák. Az önkormányzatok a helyi lakossággal, a civil kezdeményezésekkel együtt összehangolt fejlesztési pályázatokon indulhatnak és ezek megnyerésével még élhetőbbé válhat a település. Nem mellékes az a szempont sem, hogy egy jól szervezett, hatékony energiagazdálkodást folytató település vonzóbb célpont lehet a befektetni, vagy vállalkozást indítani kívánó, ehhez helyszínt kereső beruházóknak is.

Szakértői teameink – audito­ raink járják végig a települést, az önkormányzatokat és a vállalkozásokat. Ők teljesen függetlenek a településtől, az ott működő vállalkozásoktól, a magánszemélyektől és természetesen a helyi politikától is. Ezzel érhetjük el a felmérésünk részlehajlás-mentességét és objektivitását. Az értékelésünk fő célja a fejlődés elősegítése, a szerzett adatokat részletes írásos értékelésben adjuk át az önkormányzatoknak, és grafikusan is ábrázolásra kerül, hogy milyen fő kategóriákban erős, vagy éppen miben gyenge a település, és hol van még lehetőség a fejlődésre, fejlesztésre. Minderről a honlapunkon is beszámolunk a társadalmi szereplők motiválása, a tudatosság ösztönzése érdekében. Ez a rendszer a nagyobb városok, kis települések, falvak számára igen jól alkalmazható. Az értékelésünk nem fogalmaz meg követelményeket, vagy valamilyen megoldáselvárást, hanem helyet ad a különböző helyi törekvéseknek. Nem állítjuk rangsorba a résztvevő települést, mivel a felmérésünk, az auditunk az adott település korábbi állapotához mérten értelmezhető csak. Fontos még, hogy az önkéntesen résztvevő települések, önkormányzatok csak az auditorok, illetve az értékelők költségét térítik meg, mivel üzleti haszon elérése nem célja ennek a rendszernek. Eddig már három hazai önkormányzatnál – Hosszúhetény, Tatabánya és Veszprém – teszteltük rendszerünket és ezen települések polgármesterei már átvehették az Energiabarát Település tanúsítványunkat. – mondotta Dr. Thurnay Bence, üzletági igazgató. Wellek Margit Technika 2013/3

27

ÉLELMISZER

Kockázatos pálinkák Az utóbbi években valóságos pálinkafőzési forradalom zajlott le nálunk. A gyakran nemzeti glóriával is felékesített, gyümölcseink kiválóságával és főzőmestereink ördöngös tudásával megáldott párlataink országos jelentőséget vívtak ki. Hogy kellett-e, vagy sem, az attól függ, hogy sok volt-e vagy kevés az a 53 vállalakozás, amely 2009-ben pálinka gyártásával foglalkozott. Mindenesetre, ezek száma 2010-ben 84-re nőtt és 2011ben már elérte a 120-at, és máig sem állt le. Egy jó gyümölcstermő évben akár 6,6 millió hektoliter pálinkát is előállítanak, amiért a bérszeszfőzdék bő 8 milliárd forint bérfőzési szeszadót fizetnek be az államnak. Az így kifőzött pálinkához persze hozzá kell tenni a 2010. szeptember 27-étől engedélyezett magánfőzés produktumát is, igaz, az egy háztartásban előállított 50 liter 50 alkohol fokos párlat után nem kell megfizetni a literenkénti 1 380 forint jövedéki adót, vagyis az állam ezen semmit sem nyer. Illetve azzal csak veszít, hiszen ellenőriznie kell, nem adnak-e el a házi pálinkából, vagy nem vendégelnek-e meg belőle idegeneket, hiszen akkor már a párlat jövedéki adóköteles. Ám a jövedéki bevételeket nyílván alaposan megcsapolja, hogy óriási apparátust kell fenntartania a nagyra nőtt pálinka üzletág és e nedű tisztaságának ellenőrzésére és védelmére. Ugyanis egy ilyen hirtelen terebélyesedő élelmiszeripari ágazat igen komoly egészségügyi kockázatokat is jelent a lakosságra, ha nem tartják be a legszigorúbb szabályokat.   Farakásnak álcázott szeszüzemek A hatóságok feladata megakadályozni, hogy ellenőrizetlen forrás28



Technika 2013/3

ból származó szeszesitallal mérgezzék a fogyasztókat. Ez gyakran  macska-egér küzdelmet jelent a hatóság és a zúgtermelők között. A szervek kijátszására már hatalmas farakás alá is elrejettek titkos szeszfőzdét például Bács megyében, de gyakran találnak olyan sufnis főzdét, ahol az udvaron fedetlen hordókban tárolták a beszállított alapanyagokat, az épületben nem volt meleg víz, a desztilláláshoz engedély nélküli kútból húzták a vizet. Azután akadnak „fehérgalléros” visszaélések is, például egy likőripari zrt. a pálinkáit egyszerűen átminősítve hozta forgalomba: a vegyes pálinkából barack, körte vagy szilva pálinkát „állított elő” és a vizsgált tételek nem gyümölcseredetű alkoholt is tartalmaztak. A Nemzeti Adó és Vámhivatal egyik kiemelt feladatának tartja a magánfőzés és bérfőzés keretében előállított párlatok jogellenes forgalombahozatalának felderítését, megakadályozását. Nos, például 2012 április-május, illetve szeptember-november közötti pálinkafőzési idényben 4 683 ellenőrzést végeztek és 1 394 esetben, vagyis 30 százalékban tapasztaltak jogsértést, és 1 375 liter tisztázatlan eredetű alkoholt kellett lefoglalniuk.   Egészségre ártalmas vegyületek A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzései az egészséget veszélyeztető visszaélések megakadályozására törekednek: a desztillált szeszesitalokat rendszeresen metil-alkohol tartalomra, valamint hidrogén-cianid tartalomra vizsgálják. Például ellenőrizhetik a kereskedelemben található,  a csonthéjas gyümölcsökből készült szeszesitalok etilkarbamát

 

tartalmát, akár már a boltokban is.  A hivatal Bács-Kiskun megyében több üzemtől is megvonta az engedélyt, mert termékeiknél a cimkén deklarált gyümölcseredet nem volt igazolható. Ennek igen komoly egészségügyi kockázata miatt is javasolta, hogy a borászati termékekhez hasonlóan a pálinkatermékekre is forgalomba hozatal előtti minősítési kötelezettséget kellene jogszabályban előírni. Ezt egyébként az is alátámasztja, hogy a MOL egyik telephelyéről tavaly eltűnt  20 ezer liter metil-alkohol máig nem került elő, szerencsére eddig pálinkaüvegekben nem találták nyomát...   A magánfôzés veszélyekkel jár A WESSLING Hugary Kft. legutóbbi vizsgálatai is rámutattak már a házi szeszfőzés igen komoly veszélyességére. Például arra, hogy a csonthéjas gyümölcsökből készült pálinkák esetében a magozás elmaradása, vagy az összetört magok cefrébe kerülése okozza a megengedettnél magasabb, 7g/hl abszolút etanol-hidrogén-cianid koncentrátumot a párlatban. A hidrogén-cianidnak a cefrében lejátszódó reakciók eredményeként keletkező magas etilkarbamát, vagy uretán koncentrációja jelenthet kockázatot (az etilkarbamátot

ÉLELMISZER

állatkísérletek nyomán rákkeltőnek találták). E vegyület koncentrációja az itt vizsgált 283 mintából 12 minta esetében volt magasabb az EU-ban a közeljövőben bevezetendő, maximálisan megengedhető  1 mg/l határértéknél. A WESSLING rámutat a metanolvizsgálatok fontosságára, különösen a feketeribiszkéből, birsből, kajszi és őszibarackból, szilvából, vilmoskörtéből főzött pálinkák esetében, ezek a gyümölcsök ugyanis sok pektint tartalmaznak, amelynek erjedések során történő lebomlásából a vártnál több metanol keletkezik.

Valamit segít a pálinkavédjegy Más kutatók is rámutatnak, hogy a cefre réz- és ciántartalmára az uniós szabályozás olyan alacsony határétékeket állapított meg, hogy csak a kimagozott gyümölcsöt lehet cefrézni és majd pálinkának nevezni. Ami nem így készül, az csak párlatként nevezhető. Az is probléma, hogy bár a pálinkatörvény nem engedi sem a cefre, sem a késztermék ízesítését, ezt viszont igen nehéz ellenőrizni – mondják a kutatók, akik hozzáteszik: mivel ma még előfordul, hogy a denaturált szeszt de-naturálva

felhasználják (így elvész a kotyvalék keserű íze)  ám így nagyon veszélyes termék jön létre, a legjobb lenne, ha az otthoni főzés is bejelentéskötelessé válna. Mindenesetre, mivel a pálinkák forgalmazói részére még nem kötelező a termék megvizsgáltatása, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Pálinkavédjegyet lajstromozott, melynek elnyerői vállalják, hogy termékük jó minőségű és a laboratóriumi vizsgálatok szerint nem tartalmaz az egészségre ártalmas komponensekből többet, mint amennyit a jogszabály megenged. K.F.

Bioval a hamisítás ellen Egy cégre 160 millió forintos bírságot róttak ki amiatt, hogy első magyarországi forgalom­ bahozóként  külföldről 160 ezer kilogram növényi zsírral készült élelmiszerkészítményt hozott forgalomba sajt megnevezéssel. Az áru nyílván ellenőrizetlenül lépte át a határt, mint korábban bárhonnan és bárhová a lóhússal kiegészült számos, marhahúsos terméknek eladott hamisítvány, ám az már komolyabb aggályokat okozhatott, amikor penészes takarmánnyal táplált állatok tejét hozhatták forgalomba. Ilyen és száz más eset mondatja sokakkal, hogy jobban ki kellene használni az élelmiszer-hamisításra semmiképpen nem hajlandó, állandó és termelésközbeni ellenőrzéseknek alávetett biogazdálkodást.   Elmaradtunk a régióban is Magyarországnak semmi esélye sincs biogazdálkodását összehasonlítani Németországéval és a többi nyugat-európai országéval, de sajnos még Közép-Kelet-Európában sem álljuk meg a helyünket. Nálunk egyelőre 1 600 biogazda gazdálkodik 125 ezer ha-on, ter-

ményük jelentős része alacsony feldolgozottságú termékként exportra kerül, ugyanis a végső hazai fogyasztás túlnyomó része feldolgozott importáru. Ezzel szemben Szlovéniában az igen jelentős bioágazat területe  az előző évhez képest 9 százalékkal nőtt, a biotermékek piaca 10 százalékkal bővült. Ukrajnában létezik a  régió egyik legnagyobb bioterülete: a minősített terület 270 ezer ha, emellett 300 ezer ha-on végeznek gyűjtést, ezzel Ukrajna a 8. legnagyobb bioterületet mondhatja magáénak a világon. Az elsősorban  kisgazdaságok alkotta román mezőgazdaságban a 26 ezer biogazda 450 ezer hektáron termel, ehhez további 520 ezer ha adódik, amelyen vadon gyűjtött termékeket szednek. Lengyelországban is nagyon ös�szefogtak a biotermelés érdekében.   Bioklaszter Lengyelországban „Bioélelmiszer völgy” néven klasztert hoztak létre a lengyel termelők, amely egyesíti az érintetteket a bioélelmiszerek promociója és fejlesztése terén. E klaszterben szereplő vállalatok együttműködésében

még számos új biotermék is született, például az egyik klaszter-tag gazdaság, amely maga érlelt sonkákat készít, új technológiai elemként savót alkalmaz a húsfeldolgozás terén fertőtlennítőszerként. Programot indítottak a termékek minőségének javítása, a fagyasztott, vagy éppen fagyasztva szárított nyers, illetve késztermékek jobb eltarthatósága, a környezetbarát technológiák fejlesztése érdekében is. Természetesen ők is kihasználják a nemzetközi rendezvényeket, mint például a románok, akik az idei BioFach nemzetközi biovásáron miniszterelnökükkel az élen a vásár díszvendégei lehettek. Mi 100 négyzetméteren 13 kiállítónk nívós termékeivel szerepelhettünk csak. A lengyelek 400 négyzetméteren állítottak ki...   Azonos cipôben A számunkra kedvezőtlen ös�szehasonlítás ellenére azonos cipő szorít bennünket velük, ugyanis az egész régióra jellemző az alacsony feldolgozottsági fokú, kis hozzáadott értékű áru kivitelének nagy aránya. K. F. Technika 2013/3

29

KÖZLEKEDÉS

V0: elkerülhetô lesz Budapest A magyar vasúthálózat korszerűsítése során csupán egyetlen, de igen fontos új vasútvonal terve merült fel, mégpedig a Budapestet elkerülő V0-ás körgyűrűé. Ennek megvalósítási tanulmánya elkészítésére 2011 decemberében kötöttek szerződést, a tanulmányt 2013 elején már be is nyújtották a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, ebben a javasolt új nyomvonal Komárom és Szolnok között húzódik. A V0-ás vasútvonal igen jelentős változást generál az örökölt, főváros-központú vasúthálózatunkban. A jelenlegi sugaras jellegnek „köszönhetően” Budapest szinte infarktust okoz az átmenő vasúti közlekedésben: túlterheli azt és a romlásig leterheli a főváros közeli pályák műszaki állapotát. E pályáknak kell lebonyolítaniuk a személy- és a tranzit teherforgalmat. Az egyébként az elkerülő útvonalon gyorsabban elszállítható teheráru többsége Budapesten keresztül – ott is az új Nemzeti Színház tövében (!) a Déli összekötő vasúti hídon át kénytelen áthaladni, akadályozva az elővárosi vasúti közlekedést, (de fordítva,  sokszor az elővárosi szerelvények lassítják a teherforgalmat) mindenesetre erősen szennyezve a környezetet is. A két budapesti összekötő vasúti híd azért is vonzza mágnesként a tehervonatokat, mivel vonattal  Magyarországon a Dunán mindössze csak a Baja-Bátaszék vonalon lehet átjutni. Ezt a lehetőséget is megnöveli egy új V0-ás híd. Figyelmeztető lehet, hogy az Európai Unió kiemelten támogatja a kontinenset átszelő vasúti korridorok létesítését, így a V0-ás is 30



Technika 2013/3

szervesen kapcsolódhat az uniós fejlesztési irányokhoz, mint amely meggyorsítja az áthaladást az ország területén. De van egy másik körülmény, ami igazolhatja a terv időszerűségét, és ez, hogy a szomszéd országok sem igen vállalják már a Magyarországon keresztüli szállítást. Az utóbbi években töredékére csökkent a záhonyi átkelő forgalma, helyette a szlovákiai Ágcsernyőé drasztikusan megnőtt, a déli határainkon túl is sok jele van egy vasúti átrendeződésnek. Ha vissza akarjuk hódítani a tranzit forgalmat, ahhoz elkerülhetetlen lesz a V0-ás megépítése. A tanulmányon dolgozó független szakemberek (V0 Magyarország Konzorcium: FÖMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és az AKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft.) hat lehetséges nyomvonalsáv

útüzemi szempontokat, valamint a terv társadalmi hatásait. Végül a tervezők a Komárom-Bicske-Ercsi (dél)-Kiskunlacháza- Bugyi-Ócsa/ Dabas-Ceglédbercel-Szolnok útirány kiépítését javasolták. Ennek indokaként hangsúlyozták: a változat beruházási igénye a legalacsonyabb, olcsóbb, mintha végig a már meglévő vonalak felújításával és összekapcsolásával, illetve ott a pótlásokkal létesülne. A nyomvonal környezetterhelése is a legkisebb, vagyis a legkevesebb infrastruktúrális átalakítást igényel (közutak keresztezése, elektromos hálózatok, lakóházak bontása és áttelepítése stb.). Az új nyomvonal hossza 196 kilométer, ami azonos a mostani tranzit útvonal hosszával, vagyis a fuvarozónak nem nőnek a szállítási költségei, sőt a régi távolságot gyorsabban megteheti a

alacsony-, közepes- és magas műszaki szintű kiépítettségét vizsgálták meg és háromféle változatban modellezték a jövőben várható forgalom nagyságát, tanulmányozták a korábbi elképzeléseket is, amelyek a meglévő vonalak felhasználásával számoltak. Az optimális útirányhoz figyelembe vették a domborzati viszonyokat, a Duna áthidalásának lehetséges helyszíneit, a környezetvédelmi-, gazdaságossági-, vas-

szállítmánya a villamosított vonalon 120-180 km/órás sebességgel és a 22,5 kN tengelyterheléssel, két vágányon közlekedő vonatokkal. A projekt bekerülési összege 300 milliárd forint, ebből 97 kilométer új pálya is épül. Mivel a szükséges kormánydöntések megszülettek, a beruházás 2017-ben megkezdődhet és 2020-ra a vasúti körgyűrű déli szakasza elkészülhet. K.F.

ÛRKUTATÁS

A MIR-1200 gyôzhet Temelinben A csehországi  Temelinben tervezett atomerőmű-bővítés győztesét csak ez év végéig kell kihirdetnie az ottani állami többségű energetikai vállalatnak, a CEZ-nek, de máris szivárognak ki értesülések az eredményről. Mint a Kotimex PR-ügynökség a RIA Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva közölte: négy szempontból három alapján a cseh-orosz MIR-1200 konzorcium ajánlatát találták a legjobbnak a nemzetközi tender bírálói. A Skoda cseh nehézipari cégcsoport, valamint két, a Roszatom orosz atomenergetikai konszernhez tartozó vállalat, az Atomsztrojekszport és a Gidropress alkotta MIR-1200 tette a legelőnyösebb árajánlatot, ők kínálják a legjobb feltételeket a leendő erőmű működésének finanszírozására, és a japán-amerikai vetélytársuk, a Westinghouse által beterjesztettnél háromszor jobbak a mutatói a „szerződés pontjainak és feltételeinek teljesítése” tekintetében. Ugyanakkor a reaktorok közül a Westinghouse AP 1000 típusú reaktora kapta a jobb minősítést,  amely egyelőre még nem engedélyezett Európában, miközben az orosz-cseh cégszövetség annak a technológiának korszerűsített változatát kínálja, amely sikeresen üzemel a temelini erőmű már működő energiablokkjaiban. A CEZ két új reaktorblokk építésére kiírt tenderére a határidőre, 2012. július 2-ára a pályázatba bevont cégek közül csak három jelentkezett, a francia Areva, a Westonghouse és a Skoda vezetésével 2009 novemberében még a két roszatomos vállalattal együtt alakult MIR-1200 konzorcium. Utóbbiakról tudni lehet: a nyomottvizes technológiájú reaktorok építése terén félévszázada működnek igen eredményesen és gyakran együtt is.

Ezalatt a Skoda 21 darab 400 MWos és 3 1000 MW-os reaktort gyártott le, az Atomsztrojekszport a Roszatom külföldön dolgozó cégeként immár több 3. generációs blokkot épít, a Gidropress a Roszatom kebelében a nyomottvizes technológia elismert kutatóvállalata. Ez a csapat jelentkezett be tehát a MIR1200 MW-os blokkokkal, amelyek fokozottan biztonságosak, mivel rendelkeznek az aktív és a  passzív (tehát emberi beavatkozás nélküli) biztonsági rendszerek kombinációjával. Ráadásul ők a kulcsrakész átadáson kívül az üzemeltetésben és az üzemanyag-ellátásban is közreműködnek. Természetesen az év végéig esedékes tender elbírálás végeredményéről biztosat még nem lehet tudni.  A Kotimex PR    idézi, Petr Necas cseh kormányfő legutóbb az orosz felsőház elnökét fogadva teljesen átlátható temelini tendert ígért és így nyilatkozott a prágai törvényhozás szenátusának elnöke, Milan Stech is, aki azt mondta, hogy politikamentesen, kizárólag üzleti alapon választanak partnert, bár elismeréssel szólt az orosz nukleáris technológia biztonságosságáról. Emellett a cseh-orosz konzorcium már 40 cseh céggel

írt alá együttműködési szerződést az erőmű bővítésére, amivel azok 6-7 milliárd eurós bevételhez juthatnak. Egyébként mind a három tendert benyújtó azt ígérte, hogy a 15 milliárd dolláros beruházás 70 százaléka megrendelések formájában a helyi cégeknek jut. A benyújtott pályázatok értékelése tehát még folyik, ami hatalmas munka, hiszen például a Westinghouse AP 1000-es blokkját tartalmazó pályázata 12 ezer oldalt tesz ki, ezt 12 láda tartalmazta 250 kg összsúllyal; az Areva 20 ezer oldalt nyújtott be, a MIR-1200 együttes 80 ezer oldalas pályázata 28 ládát töltött meg 1 tonna súllyal.  Ugyanis a pályázóknak 12 ezer konkrét kérdésre kellett műszaki-tudományos alapossággal, kimerítő választ adni.  Ennek ellenére a tervezett ütemezés tartható: 2016-ban kezdődne az építkezés és 2025-ig kapcsolnák rá a hálózatra a két új blokkot. K.F. Technika 2013/3

31

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Elindultak a magyar Sentinel-2 alkatrészek A miskolci székhelyű Admatis Kft. március 3-án mutatta be a Sentinel-2 műholdpároshoz készített saját tervezésű és gyártású alkatrészeit, amelyeket még azon a héten elindítottak Toulous-ba, a francia űripar fellegvárában építik meg a 15 országból érkező részegységekből a földmegfigyelő műhold-ikreket. Innen a műholdakat az ESA hollandiai központjába szállítják ellenőrzésekre. Az első Sentinel-2-t valószínűleg 2014-ben bocsátják majd fel. A két azonos űreszköz az optikai, vagyis a  látható fény és az infravörös sugárzás 400-2200 nanométer közötti hullámhosszain végzi majd a szárazföldek nagyfelbontású meg­ figyelését. A Sentinel-2 fő műszerét, a multispektrális műszert (MSI), amely 290 kilométer széles sávban, 13 színképi tartományban

figyeli az alatta elhaladó tájat, az ESA 13 tagországa és Kanada és lám, Magyarország közösen készíti el az EAOS Astrum-cég (Európa legjelentősebb űripari vállalata) fővállalkozásában. A magyar űripar jelentős sikere, hogy e cégek közé – egész Közép-Kelet Európából egyedüliként és az ESA-hoz még nem csatlakozott országok közül is egyedüliként – az Admatis, valamint egy sor vele együttműködő hazai alvállalkozói cég is bekerülhetett. Így a miskolciak és a Hunspace klaszter többi tíz vállalata közel 200 mechanikus és termikus alkatrészt tervezhetett meg,  gyárthatott le és tesztelhetett. Itt készültek az MSI optikai árnyékolói, két kulcsfontosságú detektor, illetve az elektronika termikus egyensúlyát biztosító radiátorai, valamint a berendezés elektronikájának tartóalkatrészei.

Hazai mûszerek a JUICE-ra Az ESA döntött a 2022-ben a Jupiter bolygóhoz induló JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) szondájára készülő műszerek kiválasztásáról.   Ez két magyar műszert érint, a szondára kerülhetnek a Wigner Fizikai  Kutatóközpont RMI által kifejlesztett műszerek is. Ezek a műszerek nyolc éven át fognak repülni, amíg eljutnak a Jupiter környezetébe, ott három éven át kutatják majd a bolygót és holdjait. A cél, hogy ezzel mélyebben megismerjék a más csillagok körül kialakult bolygórendszereket. Magyarországon a Wigner központ Részecske és Magfizikai Intézete, az RMI mellett az SGF Kft. mérnökei is részt vesznek a műszerek építésében, akik már 15 éve járulnak hozzá műszerfejlesztésekkel a különböző űrprogramokhoz. Az egyik magyar berendezés a Jupiter-rendszer plazmakörnyezetét fogja vizsgálni, azaz a bolygó holdjainak mágneses tere, valamint a kozmikus sugárzás és a napszél kölcsönhatását. A másik műszer egy magnetométer, amely a Jupiter és nagyszámú (jelenleg 64 ismert) holdjának mágneses terét kutatja.

32



Technika 2013/3

Mindezek a Sentinel-2 fényképező és képfeldolgozó rendszerének tartozékaiként, mintegy 36 kilogramm össztömegű alkatrészt tesznek ki.  A Sentinel-2 földmegfigyelő műholdak képeit a mezőgazdaságban, az erdészetekben is hasznosíthatják majd, de a természeti katasztrófák megfigyelésére is alkalmasak lesznek. Mint prof. Bárczy Pál, a Hunspace elnöke a tájékoztatón elmondta, a megbízás teljesítéséhez el kellett sajátítaniuk az űripar fejlett minőségbiztosítási követelményeit is. Ilyen és ehhez hasonló megbízásokat a magyar űripari cégek gyakrabban is elnyerhetnének, ha hazánk az ESA rendes tagjává válna, hiszen, mint ez a megbízás is bizonyítja, a magyar cégek már felnőttek az aktívabb bekapcsolódáshoz az ESA ipari projektjeibe. – tette hozzá. W. M.