56. évfolyam, 2013. 2. szám
700 Ft
TARTALOM
Krónika
www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
MGYOSZ: több figyelmet a tehetséggondozásra
2
Korszerûbb véralkohol-mérés a BSzKI-ban
2
Zsugorodó biztosítási piac
2
Kiberbûnözés elleni európai központ
2
Felkészítik az LHC-t 13 TeV-ra
3
Gazdaság 2014-2020
4
Gazdaságunk a dualizmusban (2.)
5
Gépipar Moduláris DG marórendszer a Horntól
9
Biztonság energialáncok számára
10
Lineáris- és kábel-megvezetés egyben
11
Hat világújdonság a DMG/Mori Seiki házi kiállításán
12
Acél szerelvények és szerkezetek hatékony szemcseszórása és festése
14
Innováció Online „disztribúció” – a DISTRELEC online shopja már magyar nyelven is!
15
Integrált humánerôforrás vezénylési és kezelési rendszer fejlesztése a GEOVIEW SYSTEMS Számítástechnikai Kft-nél 16
Méréstechnika Legmodernebb hordozható mérôgépek
18
NATO AQAP rendszerre felkészítés. légpárnás hajók, hangágyúk
20
Repülôgépipar Magyar repülôipar a 21. században
22
EXPO
E számunkban megjelenô társaságok
Distrelec B1, 15 Geoview 16 HORN B4,9 Hungexpo 25 igus 10-11 Inczédy 19 MetSystem 20-21 Reeco B2 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala B3 Tooltechnik 3 Torus 3 Weszta-T 3 Werth 18
Hannoveri Ipari Vásár 2013 az Ipar 4.0 jegyében
23
Ipar Napjai 2013
25
Szabadalom Jedlik-terv a szellemi tulajdon védelméért
26
Építészet Tudományos Diákköri konferencia a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon, 2012
27
Atomenergia Kiemelkedô eredmények 2012-ben a Paksi Atomerômûben 30
Ûrkutatás Magyar mûszerek az Obsztanovka-kísérletben
31
NASA eszközökkel tesztelik a Puli holdjárót
32
Technika 2013/2
1
KRÓNIKA
Korszerûbb véralkohol-mérés a BSzKI-ban
MGYOSZ: több figyelmet a tehetséggondozásra Tudás- és készségfejlesztést vár el az alap- és középfokú oktatástól a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége.(MGYOSZ). A szövetség elnöke, Futó Péter a szövetség lapjában ezt azzal indokolta, hogy a gazdaság állandóan megújuló tudást igényel a versenyképesség tartásához. Fontos, hogy a fiatalok majdan tudásukat minden élethelyzetben, esetleges átképzéseket, munkahelyváltásokat követően is alkalmazni tudják. Ehhez a jó íráskészség, az értő olvasás, az informatikai és matematikai tudás, az angol nyelv ismerete szükséges. A kellő tehetséggondozás érdekében például az emeltszintű matematika oktatás akár speciális osztályokban ma szükséges befektetés. Ezért is a MGYOSZ levélben kérte – sikerrel – az oktatási kormányzatot, hogy a korábbi terveitől eltérően mégis támogassa a speciális matematikai oktatást végző iskolák státuszának és tanterveinek elismerését. A felsőoktatásról szólva Futó Péter nem tett megjegyzést az oktatás színvonalára és irányultságára, ezzel nem erősítette meg a diplomások állitólagos felkészületlenségéről szóló bírálatokat (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara), mindössze azt húzta alá, hogy a felsőoktatási keretszámok átalakításának együtt kell járnia az államilag finanszírozott helyek racionálisabb elosztásával, és erősebben jelenjenek meg az ösztöndíj rendszerekben a szociális szempontok, hogy a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok számára is valós kitörést bizotsítson a felsőfokú képzés. A szakképzésben továbbra is engedélyezni kellene a bérköltség 1,5 százalékát kitevő szakképzési hozzájárulás egy részének vállalati felhasználását a helyi munkaerő fejlesztésére, hiszen a munkavállalók képességeit és fejlesztési igényeit legjobban az adott vállalat ismeri. – mondta Futó Péter. 2
Teljesen felújították a Véralkohol-mérő Laboratóriumot a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben (BSzKI). Mára az 1991-től üzemelő, közel kétmillió mérést elvégző berendezések elhasználódtak, alkatrész utánpótlásuk megoldhatatlanná vált, ezért lett szükséges az analitikai műszerek cseréje. Az új laboratóriumi rendszer továbbra is gyors, nagyteljesítményű és költséghatékony. Az intézet számára fejlesztett adatkezelő szoftver segítségével a
mintákat anonim módon kezeli, így a laboratórium munkatársai nem tudhatják, kinek a vérmintáját vizsgálják. A vizsgált személy adataihoz kizárólag az igazságügyi orvosszakértő – a mérési folyamat után, a szakvélemény elkészítésekor – férhet hozzá, biztosítva ezzel a mérés befolyásoltságtól való mentességét, a személyiségi jogokat. A legmodernebb célműszerek beszerzése és a laborépület felújítása bruttó 95 millió forintba került.
Zsugorodó biztosítási piac A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2012-ben felgyorsult a biztosítási piac visszaesése. A biztosítási termékek iránti keresletet alapvetően korlátozza, hogy továbbra is mélyponton van a lakásépítés (tavaly csak 10.560 lakás épült, aminél kevesebb lakást csak 90 évvel ezelőtt, 1921-ben adtak át, és a tavalyinál a 2. világháború éveiben is több épült Magyarországon), és az új autók piaca sem tud elmozdulni a 2011-es rendkívül alacsony
bázisról. A vállalati vagyonbiztosítások átlagdíjának növekedése sem érte el az infláció mértékét. A biztosítási piac megsínyli a családok, az állampolgárok nehezebb helyzetét is, életbiztosításra tavaly 9 százalékkal kevesebbet fordítottak, a vegyes életbiztosítások száma 80 ezerrel csökkent, a nem életbiztosítási üzletág bevétele is 3 százalékkal volt alacsonyabb, csupán a jogvédelem- vagy kezesbiztosítás díjbevételei emelkedtek.
Kiberbûnözés elleni európai központ Megkezdi tevékenységét a számítástechnikai bűnözés elleni új európai központ az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) hágai székhelyén – jelentette be nemrégiben Cecilia Malmström belügyi EU-biztos. – A központ a szabad, nyitott és biztonságos világhálót szolgálja, segít az internetes bűnözés megelőzésében és leküzdésében. Az intézményt úgy alakították ki, hogy egyfelől kellő szakértelmet biztosítson a nyomozásokhoz, másfelől képes legyen moz-
Technika 2013/2
gósítani az uniós tagállamok releváns erőforrásait a fenyegetés elhárítása érdekében. A központ kiemelt figyelmet szentel majd a szervezett bűnözői csoportok által folytatott olyan jogellenes online tevékenységeknek, mint amilyenek például az elektronikus banki szolgáltatásokat és egyéb internetes pénzügyi tevékenységeket érő támadások, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, illetve a létfontosságú infrastruktúrákat és információs rendszereket érintő bűncselekmények.
KRÓNIKA
Felkészítik az LHC-t 13 TeV-ra A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztetője (LHC) majd két évre leállt, hogy elvégezzék a szükséges javításokat és felkészítsék a berendezést a protonnyalábok minden korábbinál nagyobb energián történő ütköztetésére. A Nagy leállás 1 nevű munkálatok során a helyreállítás a 27 kilométeres ütköztető teljes hosszát érinti, egyidejűleg nagyszabású korszerűsítéseket is végrehajtanak. Az LHC mellett felújítják a proton szinkrotront és a szuper proton szinkrotront is, ezek a részecskegyorsítók egy fajtái. Kicserélik az alagút teljes szellőztető rendszerét is, az új berendezés óránkét 576.000 köbméter levegő cseréjére lesz képes. Közben a kutatómunka nem áll le, az adatok feldolgozása is folytatódik. Az előzetes tervek szerint 2014 vége felé megkezdenék a nyalábonkénti 6,5 TeV-es energián (13 TeV) történő ütköztetéseket az eddigi 8 TeV helyett (1TeV ezermilliárd elektronvolt), ami a tavalyi világrekord energia után új mérföldkő lehet az „új fizika” történetében és jelentősen megnöveli a felfedezések valószínűségét. A végső cél a nyalábonként 7-7 TeV (14TeV). A CERN-ben tavaly a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékot találtak mintegy 400 trillió proton-proton ütközési adat elemzésével. Azóta a vizsgált ütközések számát csaknem megháromszorozták.
Technika 2013/2
3
GAZDASÁG
2014-2020 E két dátum ma már mindenkinek az EU következô hétéves költségvetési ciklusát jelenti, abban pedig a közösségi támogatást a felzárkózó – ma már ki merik mondani, szegényebb – országoknak. A legutóbbi brüsszeli döntés a 27-ek költségvetésérôl azonban kötelezettségeket is ró ránk. Magyarország a következő hét évben 20 milliárd euróra számíthat, szemben a 2007-2014-es időszak 25 milliárdjával – döntöttek maratoni ülésükön Brüsszelben az EU-tagállamok kormányfői. Ez húsz százalékos csökkenés, miközben a szétosztható keret csak 2 százalékkal csökkent. Ám rosszabban is járhattunk volna, mivel a támogatást a GDP meghatározott arányában maximálták, nálunk pedig csökken a GDP. Végül is méltányosabban a GDP plafont megemelték, így jött ki a 20 milliárd, ami átszámítva forintra fejenként 712 ezer, szemben a korábbi 660 ezerrel, ugyanis a forintot a jövőben valószínűleg 300 forint körüli árfolyamon váltják majd át a korábbi 245-250 forinttal. Ahhoz képest... Az eredmény azonban nemcsak azért növelheti elégedettségünket, mert rosszabbra számíthattunk. Az utóbbi két év leállása a kohéziós források felhasználásában, az, hogy máig a 8 000 milliárd forintnak csak kisebb hányada tudott eljutni befejezett pályázatokra, kétségbe vonhatta az ország képességét, „rátermettségét” komoly felzárkóztató programok végrehajtására. Ezt támasztja most alá a kormányzat terve is, hogy az EU-pályázatokban a végső döntéseket a minisztériu4
Technika 2013/2
mokhoz delegálja az eddigi Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. De utalható az eddigi pályázati fejlesztések elaprózottságára, a kelleténél több szökőkutas, wellnesfürdős vállalásra, az EU-s közbeszerzések körüli vélt anomáliákra is. Jó eredmény született számunkra ahhoz képest is, hogy a kommunikációban mi mindent szedtünk össze az elmúlt időszakban az EU-ról, amelynek nyilván a jogos bírálatok nem is fájnak, hiszen egész felépítése önkorrigáló rendszerű és képes egyes kiszólásokat megkülönböztetni egy ország hangjától. Nem elszakítható... A most megígért támogatásból – mégha kevesebb is – Magyarország egy európai színvonalat sokban elérő infrastruktúrájú országgá válhat, ahol például Hollywoodnak bajosabb lehetne helyszínt találni elmaradott városokban történő utcai jelenetekhez. Új vasutak, tán a metrók meghosszabbítása, modernebb városi tömegközlekedés, környezetbarát hulladékgazdálkodás, korszerű helyi utak épülhetnek ki. Ám a kohéziós fejlesztés csak egy szála az EU tevékenységének, mely szál azonban nem szakítható ki a közösség szövetéből. A szerződés persze megadja a jogunkat a támogatáshoz, nagyon helyesen e jogunk gyakorlásához szövetséget is kötöttünk, amikor a következő költségvetést jobban meg akarták vágni. De a támogatás jogos igényének együtt kell járnia kötelezettségekkel is. Az európai közösség azért tud adni, mert a szolidaritás talaján áll, nem a gazdagok klubja. Ám szolidárisak csak olyan államok lehetnek, ame-
lyek magukra nézve kötelezőnek tartják a civilizációs, demokratikus kritériumokat, és azt másoktól is elvárják. Többnek lenni... Az Unió költségvetése több tevékenységeinek és intézkedéseinek puszta finanszírozási törvényénél, annak elő kell segítenie az integrációt, ahhoz a lemaradók konvergenciáját. Ennek teljesítéséhez egyes országok nettó befizetései adnak alapot. Ilyenek most Németország, Ausztria, Finnország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Nagy-Britannia, amelyek több pénzt fizetnek be, mint amennyit különböző jogcímeken onnan visszakapnak. Javarészt e különbözetből képződnek az EU támogatási alapjai is. Ma a nettó befizető államok a legfejlettebbek az EU-ban és tagdíjuknál még talán többet is ér, ha külön befektetéseket, technológiákat, fejlett szolgáltatásokat visznek be a támogatott országokba, élve a közös piac, a vállalkozói szabadság, a tisztes haszon és a fogadó ország törvényeinek garanciáival. Tehát aligha érdemes e nettó befizetők cégeit nehéz helyzetbe hozni kiszámíthatatlan törvénykezéssel, túlzott adókkal, rosszhiszemű, alaptalan vádakkal, ugyanakkor elvárni tőlük több kohéziós pénzt. De ezt persze vonatkoztatnunk kell minden országra, amelyek cégei itt dolgoznak, ha magunkra valamit adó ország kívánunk lenni, többek, mint támogatottak. K.F.
GAZDASÁG
Gazdaságunk a dualizmusban (2.) Magyarország ma nem elôször kötôdik jogszerûen is Nyugat-Európához. 1867 és 1918 között közép-európai országként egyedül élhetett együtt az európai nagyhatalom Ausztriával, elismerve a hadügy, a külügy és a hozzájuk tartozó pénzügy közösségét, de teljes belpolitikai és gazdasági önállóságot élvezve. Az ország helyzete tehát sokban hasonlított a maihoz, amikor az EU-hoz tartozunk. Vajon van-e mit tanulni az akkori tapasztalatokból az együttélés lehetôségeinek kihasználása terén? Miután a mezőgazdaság a korszerű agrotechnika bevetésével megsokszorozta termelését, a magyar iparnak kellett felzárkóznia Ausztria fejlettebb gyáriparához. A jó üzleti klíma, a bőséges nyersanyagbázis és a kormányzati ösztönzés eredményeként néhány évtized alatt olyan nagyipar született, amely nemcsak hogy a nemzeti jövedelem 25 százalékát adta, hanem bizonyos fejlesztésekkel egészen 1989-ig, tehát a rendszerváltás-kori ipari összeomlásig működőképes volt. Itt felsorolhatnánk majdnem valamennyi legendás nagyüzemünket a MÁVAG-tól, a Ganz gyárcsoporttól egészen a Láng-gépgyárig, amelyek európai piacra is termelő világcégek voltak. Lendületes iparfejlesztés és innováció Szerencsére a magyar ipar, mivel történelmileg később indult, termelékenyebb lehetett más országok iparánál, a termelésben már bevethette a villamosmotorokat, az esztergákat, az 1876-ban kidolgozott Bessemer és Martin-Siemens féle acélgyártást, a robbanómotor is adva volt az autógyártáshoz, meg rendelkezésre álltak a festékek és az adalékanyagok a kőolajbányászat jóvoltából...vagyis
kihasználhattuk a második európai ipari forradalom eredményeit. Mindezek megtermékenyítették a műszaki agyakat, s gépgyártásunk világszínvonalú innovációkkal is elő tudott rukkolni. A nálunk hazára lelt svájci Ganz Ábrahám gyárai ebben az időben a hengerszékkel, a világ első villamosított vasútvonalával (Svájc) és a Kandómozdonyokkal, majd az elektromos turbinával, a transzformátorral, a háromfázisú elektromotorral, a karburátorral örvendeztetik meg a világot, de a MÁVAG gőzmozdonyai is sorra nyerik el a világkiállítások fődíjait. Magyar világújdonság Puskás Tivadar telefonközpontja, majd a rádió őseként a Telefonhírmondója is. 1874-től kezdődően Láng László gyára évi
összesen 9 200 kW teljesítményű gőzgépet szállít külföldre, 1908tól számtalan saját dízelmotort. Az autó- és repülőgépgyártás Csonka László fejlesztései révén annyira előrehalad, hogy Ausztria azt meghagyja Magyarországnak. Az egész országot magával ragadó ipari és műszaki fejlesztést a kormányzatok igen tudatos oktatáspolitikával is megalapozták. Az ipar és a Mûegyetem szimbiózisa A már 1868-tól létrejött népoktatási törvény előírta a 15 éves korig tartó tankötelezettséget. Hozzáfogtak a munkaerőképzéshez. Korábban a szakmát csak mestereknél lehetett kitanulni, mindössze Pesten működött egy ipartanoda. 1884-től viszont már kötelező lett minden 50 tanoncra ipari tanfolyamot indítani és 1886-ban megalakult az első ipari szakiskola is, ahol 3-4 évig, heti 20 óra elméleti és 24-28 óra gyakorlat szerepelt a tananyagban. Az 1850-ben megszűnt egyetemi mérnökképzést is igyekeztek felújítani: 1871-ben megalakul a Műegyetem építész, gépész és vegyész szakokkal, előírják a szigorlatokat kémia felsőbb mennyiségtanból, technikai fizi-
Technika 2013/2
5
GAZDASÁG
kából és mechanikából, valamint gépszerkezettanból és mechanikai technológiából. Bevezetik a műegyetemi doktorátust a tudományos munka elismerésére, a doktori munkák értékelésénél a fő szempont az eredetiség és a különlegesség. 1908-ban a Műegyetem a Múzeum körútról átköltözhet a Duna-parti mai hatalmas épületegyüttesbe és 1916-tól felveszi a közgazdasági tudományokat is. De ami a fő, az egyetem szinte együtt él az iparral, hiszen a legtöbb fejlesztés innen indul az ipari üzemekkel közösen foglalkoztatott szakemberektől. Csak néhány példa erre: Jedlik Ányos ekkor dolgozza ki számos későbbi találmányát, Bánki és Csonka porlasztója, Csonka első magyar gázmotorja, gáz- és petroleum motorja, kézbesítő gépkocsija az egyetem gépműhelyéből, Vidéky Emil hungária fogazású hengeres fogaskerékpárja, Pattantyús Ábrahám elektromos ellenállás és forgó hengertömb exploziós motorokhoz, mindmind egyetemi fejlesztés, meg itt vizsgálja Kármán Tódor a rövid nyomott rudak kihajlását. Kiváló alkotások az építészetben A Műegyetemhez kapcsolódóan, de az állami szponzoráció ered mé nyeként is az építészetben ugyancsak sok újat alkothattak ekkor a magyarok. Például Ybl Miklós az Operaház építésénél (1873-1884) a világon először a legkorszerűbb légtechnikai és szellőzőrendszert alakította ki, színpadtechnikája is egyedülálló volt abban, hogy vasból készült, hidraulikával működött, nem volt gyúlékony. Stendl Imre Parlamentje (1890-1900) is eredeti szellőzéssel épült, de kiemelkedőek voltak Schulek Frigyes restaurálásai, például a budavári Nagyboldogas�szony templom kiegészítő helyreállítása és hozzá keretként a Ha6
Technika 2013/2
lászbástya megteremtése, és ahogy Hauszmann Alajos a budavári palotát mai kinézetére átalakította az északi rész meghosszabbításával és a két rész összekötésével a kupolával. Az ő elgondolása volt a mai Nemzeti Galéria, az új Műegyetem, az István-kórház, a jelenlegi Néprajzi Múzeum, a New York palota és szintén a mai Budapest legfőbb díszei Alpár Ignác szecessziós Tőzsdepalotája, Lechner Ödön Postatakarék pénztára. Velük együtt kiemelhetők a Duna-hídak tervezői, akik valóságos hídfüzért alkottak a folyóra. 1876-ban a mai Margit-híd, 1896-ban a Ferenc József híd, a mai Szabadság-híd, 1898-ban az Erzsébet-híd, amely egészen 1926-ig a világ leghos�szabb nyílású lánchídja volt (alkotói a Ferenc József hídnál segédkező Duna-hídépítő Osztály mérnökei voltak: Czekelius Aurél, Gálik (Dömötör) Ignác és Beke József). A hídépítési teljesítményt annál is inkább tisztelhetjük, mivel ahhoz először 1870-ben az államnak meg kellett váltania magántársaságtól a Lánchíd 87 évre szóló vámszedési jogát – éppen ekkortájt térült meg a híd 6,2 millió forintos építési költsége - hogy privilégiuma ne akadályozza a további Duna-hídak (aktuálisan a Margithíd) építését. A Lánc-híd részvényeinek jelentős hányada annak a
makedo-román származású Sina Györgynek a bécsi bankházából került át az államkincstárba, akit még gróf Széchenyi István vont be 1837-ben a lánchídi koncessziós beruházás fő finanszírozójának. Sina még a magyarországi vasútépítésben, de főleg a Tisza-szabályozásban vállalt jelentős pénzügyi szerepet Széchenyi hatására. Ezek és más tőkeigényes infrastrukturális fejlesztések a befektetések legnagyobb mozgatóerejévé váltak, vonzották az új tőkeberuházásokat, az ipart, a kereskedelmet, és az ország igen rövid idő alatt igazodhatott a nyugat-európai infrastrukturális szinthez, mégha például a főváros peremkerületeinek elmaradottsága miatt nem közelítette meg a nyugati színvonalat. Fejlődött a vidék is, ahol felgyorsultak például a gátépítések, ami által nőtt a földművelésre alkalmas terület. Ám ott az igazi húzóerőt a vasúthálózat nagyarányú kiépítése jelentette. A vasúti vérkeringés élénkítése A fejlődés elképzelhetetlen lett volna a közlekedés fejlesztése nélkül. Az Andrássy-kormány e célból azonnal államosította a szétforgácsolt, magánkézben lévő vasúthálózatot és megkezdte a fejlesztéseket. Ehhez egy olyan lángeszű,
GAZDASÁG
következetes szakemberre talált, mint Baross Gábor, eredetileg jogász, akinek még életében szobrot akartak állítani, de tiltakozására „csak” utcát neveztek el róla Pesten. Ő a zónatarifa bevezetésével olcsóbbá és ezért tömegessé tette a vasúti utazást és szállítást. Majd bővítette a hálózatot, amely kiépül Budapest-Fiume és BudapestBrassó között 1873-ban, megépül az Északi és a Déli összekötő vasúti híd és 1890-re teljessé válik a magyar vasúti hálózat és a nemzetközi összeköttetés. A magyar vasút hossza 1900-ra 17 107 km, 1918ban 22 869 km, a kialakult vasúti csomopontok nagyvárosokká teszik pédául Hatvant, Celldömölköt, Dombóvárt, Püspökladányt, Érsekújvárt, Tapolcát. Közben reneszánszát éli a városi közlekedés is: 1887-ben, megindul a villamos a Nyugatitól a Király utcáig és 1900ban már 100 km hosszú a fővárosi villamos vonal. Ekkortájt épül a vári sikló és a Fogaskerekű vasút. Új tudós nemzedék születik Az ország sokoldalú fejlődését a tudománypolitika is elősegítette. Az akkori Magyar Tudományos Akadémiának még nem voltak kutatóintézetei és a kiváló tudományos teljesítményeket is csak MTA-tagsággal honorálták. A 24 tiszteleti, 60 rendes és 152 levelező tag három osztályhoz tartozhatott. Ám a századfordulóig létrehozták az első akadémiai kutatókat: 1869ben a Földtanit, és a Meteorológiait, 1880-ban a Vetőmagvizsgálót, 1881-ben a filaxéria-járvány hatására a kémiai és vegyi kísérleti állomást és a filaxéria-állomást, rendszeresen bővítették az Országos Széchenyi Könyvtárat, amelynek kötetszáma elérte a félmilliót, de más országos könyvtárak is gyarapodtak. A tudományos ismeretterjesztés növelésére számos társulat, egyesület alakult és vállalkozott, néhányuk máig létezik és műkö-
dik, igaz manapság nehezebb körülmények között, mint az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Hidrológia Társaság, a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Magyar Meteorológiai Társaság, az Országos Erdészeti Egyesület, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület... Kialakul egy új tudósnemzedék is: e korszak tudósa Fejér Lipót, Riesz Ferenc, Arany Dániel matematikus, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd fizikus, Than Károly kémikus, Hunfalvy János, Lóczy Lajos földrajztudomány, Trefort Ágoston, Markusovszky Lajos, Korányi Frigyes orvostudomány, akiknek máig viselik nevét utcák, intézmények. Történelmi személyiségek De kik voltak azok a politikusok, akiknek tudása, korszerű felfogása és államvezetési tehetsége ezt a gyors fejlődést elősegítette és akik legalább annyira voltak a felemelkedés kovácsai, mint e korszak szülöttei. Időrendi sorrendben is élükre kívánkozik az Andrássykormány pénzügyminisztere 18671870 között, majd miniszterelnök 1871. november 14. és 1872. december 4. között, gróf Lónyay Menyhért. A legnehezebb időszakban állt a magyar pénzügyek és gazdaság élére, amikor a feladat egy újtípusú, modern polgári államrendszer megteremtése és működtetése, pénzügyeink szétválasztása az osztráktól és a magyar pénzügyi kormányzat megteremtése volt. Új feladat volt még előkészíteni a döntéseket a közös teherviselésben vállalt magyar kvóta- és államadóssági kérdésekben, a vám- és kereskedelmi szövetség kiépítésében. Mindezt úgy, hogy a hivatalok posztjait elárasztották a csak ellen-
zéki politizáláshoz szokott reformkori köznemesi elit tagjai, akiknek túlnyomó többsége alkalmatlan volt e munkára. Szerencsére a tapasztalt volt hivatalnokokat nem bocsátották el, csak alacsonyabb beosztásba helyezték, akik idővel a jó döntéselőkészítő munkájukkal pótolhatták főnökeik tapasztalatlanságát. Maga Eötvös mondta minisztériumáról: „...a legtöbb tárgyra, mint minisztériumunkban egy alkalmas személy sem található.” Lónyay azzal mutatta ki liberális elhivatottságát, hogy már 1868-ban törvényt fogadtatott el az adóbehajtásról abban az országban, ahol az adómegtagadás régóta politikai eszköz volt a megyék kezében és amit most a kiegyezéssel szembeni tiltakozásra használtak fel. A másik az állami takarékoskodás megkövetelése volt. Amikor Eötvös a népiskolai törvényének végrehajtására költségvetésének megduplázását követelte, lemondással fenyegetőzött, Lónyay akkor sem engedett. Végül mégis több éves költségvetési harc után kellett lemondania annak, aki megteremtette az önálló magyar pénzügyet, hitel- és biztosítási rendszerünket. Elérte, hogy az osztrák-magyar közös költségvetésnek csak 30 százalékát adhassuk, megalapozta akár kamattámogatással is a vasúthálózat egységesítését, folytatta a Tiszaszabályozást. Kicsit sajnálta a pénzt a nagyívű városfejlesztésekre (például a Sugár, ma Andrássy útra), inkábbb közraktárakat építhettünk volna. – mondta. A Lónyay által kiépített rendszerek nagyon megkönnyítették az utánuk jövő kormányok dolgát, bár azokkal nem mindig éltek jól. Például, amikor 1873-ban a nemzetközi pénzügyi válság megakasztotta a fejlődést, a politikai elit főleg egymást hibáztatta a negatív jelenségekért. Ekkor búcsúzott el a kormányzástól Andrássy, Lónyay és több, a rendszerváltozást lebonyolító poTechnika 2013/2
7
GAZDASÁG
litikusunk, így Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter, Gorove István földművelésügyi, ipari és kereskedelmi miniszter, az iparegyesület megalakítója és elnöke, az országos gazdakör szervezője is, akik nagyon megkönnyítették például Tisza Kálmán kormányzását is. Tisza Kálmán és Baross Gábor Magyarország eddigi leghos�szabb ideig, majd tizenöt évig regnáló miniszterenö– kének ellentmondásos tevékenységéből mi most a pozitívumokat emeljük ki, annak meghagyásával, hogy természetesen a „tábornoki” munkastílusával, a csak személyétől függő képviselői tábora kiépítésével (mamelukok) végül is a kapitalizmus intézményes és jogi kereteinek megteremtését kívánta bebiztosítani a Deáki pártot felváltó Szabadelvű Párt bázisa, az arisztokrácia, a középnemesi nagy- és középbirtokosok, valamint a nagytőkések érdekében. Tisza Kálmán ezért szervezte át a feudális országszerkezetet vármegyék rendszerébe, új törvénykönyveket íratott, számos közgazdasági reformot is végrehajtott. Újjáépítteti Szegedet az árvíz után, kezdi a Parlament építését, befejezi az Operaházat. Annak ellenére, hogy kézjegye ma is felismerhető az ország képén, bukása után még az általa naggyá tett pártban sem tudta megőrizni meghatározó szerepét (ellentétben Deák Ferenccel, akinek tekintélyét tudása, elvei, erkölcsi tartása adta, ezért visszavonultsága idején meg tudta tartani mentori szerepét, viszont Tisza, aki tekintélyét patronázs hatalmának és taktikai érzékének köszönhette, amolyan „megtűrt” elnökként már nem játszhatott szerepet). Viszont 8
Technika 2013/2
vigasztalhatta, hogy miniszteterei közül utódja Szapáry Gyula lehetett, majd Wekerle Sándor háromszor is kormányfő, majd Széll Kálmán, Fejérvári Géza is és végül az ő felfedezettje volt Baross Gábor. A legszebben első életrajzírója jellemezte Barosst: „Nem kicsinyes pártpolitikai vagy önző célokért való küzdésben látta ő kötelességeit, hanem mindenben a nemzetnek akart hasznára válni.” Ízig-vérig a korszak embere, az ország első menedzsere, Széchenyiutód volt. Hat éven át építette ki az ország infrastruktúráját, amit máig használunk. Minisztersége: vasúthálózat, Magyar Posta, távírda, telefonkapcsolat Béccsel, postatakarék pénztár, postai bankok, meteorológia előrejelzés és vízállásjelentés, Statisztikai Hivatal, ötven iskola és több, mint száz gyár alapítása, a Vaskapu-szoros hajózhatóvá tétele. Negyvennégy évesen az önfeláldozó munkavégzés okozta halálát. Wekerle aranyvalutája és lakótelepe Wekerle volt az első, nemesi címmel nem rendelkező kormányfő, ami az ország kapitalizációját is jellemezte. Persze híressé az első évében bevezetett aranyvaluta beváltása és nevezetes lakótelepe tette. Az áttérés az aranyvalutára, a koronára nagyobb lehetőséget adott a magyar gazdaság beilleszkedésére a világgazda-
ságba, amire az 1870-es évek vége óta leértékelődött, ingadozó értékű ezüstvalutával nem lett volna mód. Tettét felértékeli, hogy kezelnie kellett a dualizmus válságjelenségeit, s az ezzel kapcsolatos magyar dualizmus-ellenességet, a nemzetiségek növekvő öntudatra ébredését és a magyar politikusok ezzel szembeni intoleranciáját, a munkások, parasztok növekvő elégedetlenségét is. Az állam és az egyház szétválasztását célzó un. egyházpolitikai reformjának keresztülvitele után az uralkodó rosszallása miatt bár lemondott, de tíz évvel később, egy kormányválság után az adórendszer egységesítésével, az egyenlőbb teherelosztás megvalósításával a gazdaság és a lakosság előnyére változtatta meg az adórendszert. Szintén a második miniszterelnöksége idejére esett a Wekerlelakótelep megszületése, válaszul a Budapestet elárasztó munkástömegek lakáshoz jutása érdekében. 1909-1925 között végül is 1007 ház épült 4 412 lakással, 4 iskolával és 18 óvodával. De még az is becsületére legyen mondva, hogy helyére állt 1917 tavaszán az uralkodó által elcsapott gróf Tisza Istvánnak, amiért az nem volt hajlandó nemhogy az egyre szélesebb tömegek, de az uralkodó által javasolt politikai, szociális reformokra sem, majd megpróbálta kezelni a világháborús vereség okozta súlyos problémákat. Kétségtelen, hogy Wekerle Sándor műve is volt az a dualista Magyarország, amelynek 1918-ban vége szakadt az ismeretes okok miatt. Komornik Ferenc
GÉPIPAR
Moduláris DG marórendszer a Horntól A legutóbbi, 28. milánói Bi-MU szakvásáron mutatta be a németországi tübingeni székhelyű Paul Horn GmbH a jelentős termelési előnyöket kínáló új DG sorozatú, szabadalmaztatott gyors fejcserélő felülettel ellátott moduláris marórendszerét. Az acélszárra szerelt cserélhető fejjel rendelkező őrlőszerszámok kiválóan alkalmasak a hornyolási, nagyolási, másolómarási, letörési és gyorsmarási munkálatokra. A Horn vágóeszközei a hornyolás és menetvágás területén már 1969-ben kiváló eredményeket mutattak fel. Akkoriban jelentek meg az első csonkoló pengék, amelyeket a ’90-es években szabványos hornyolási szerszámok sora követett. Ettől kezdve a német gyártó tekintélyes forgácsolási eszköztárat fejlesztett ki a fémeldolgozó ipar számára. Így született meg a marási termékvonal a Hornnál, alapos kutatási munkára építve, illetve jelentős tapasztalatokat szerezve a hornyolásnál a keményfémek és bevonatok terén. A fejlődés ettől a ponttól nyílegyenesen vezet a DS, DA és DAH rendszereken keresztül a mostani DG maróeszközökig.
Szabványos marórendszerek A szilárdvágó termékvonal első jelentős eleme a 2000-res években életre hívott DS őrlőrendszer, amely optimális vágási geometriát biztosított. A Horn ezt a rendszert
továbbfejlesztette, új vágási geometriával és bevonatokkal téve alkalmassá a DS-t az új acél ötvözetek megmunkálására. Jó példát szolgáltatnak a fentiekre a gyógyászati iparban alkalmazott króm-kobalt acélok, vagy a repülőgépiparban népszerű titán ötvözetek marására kidolgozott DS-eszközök. A DS-t a DA és a DAH követte, amelyek közül a DA a hüvelymarásra szolgáló, három-élű maróeszközöket jelenti. A később kidolgozott DAH három-élű, gyorsmarásra szakosított, acéltestekre felszerelt vágóélek optimális rezgéselnyelési tulajdonságokkal rendelkeztek. A CNC esztergák esetében is rendelkezésre álló DA és DAH szerszámtesteket TiN bevonattal kezelik, megnövelve kopásállóságukat, valamint ellenálló képességeiket a forgácsolás során. DG termékek négy méretben Ilyen előzmények után mutatta be a Horn a jelentős termelési előnyöket kínáló DG eszközöket, amelyek teljessé teszik a marási portfólióját. A DG őrlési rendszer az acélszárra szerelt, cserélhető marófejekkel ellátott szerszámokat jelenti, amelyekkel elősegítik a nagyolási, másolómarási, illetve letörő marási, valamint gyorsmarási munkálatok magas szintű kivitelezését. A keményfémből készült DG marófejek jelenleg 10, 12, 16 és 20 mm-es átmérőjű méretekben, különböző típusú acélok megmunkálására szolgáló változatban állnak rendelkezésre, azonban a Horn hamarosan további anyagokra és geometriákra kidolgozott DG maróeszközökkel jelentkezik. A szerszámfej cserélése zökkenőmentesen megoldható a gépben, mivel
a cserélés gyors, ismételhető és megbízható. Az új DG marófejek a Horn eddigi termékfejlesztéseinek összes előnyös tulajdonságait magukban foglalják. Ezek közül említendő az alapanyagok szinte fanatikus kitartással történő kutatása, és beleértendő a keményfém alap, a bevonat, illetve a vágóél előkészítése mellett az eszköz acélszárainak a kidolgozása is. Ezeken túlmenően a DG termékvonal egyesíti a Horn által a marásnál két átütő sikert hozó fejlesztést. Az egyik a vágóélnek a DS szilárdvágóknál kidolgozott kezelése, a másik pedig a marótesttel létrehozott felület, amelynek köszönhetően kidolgozták a speciális, úgynevezett Balltrack, vagyis állandó szögsebességű, úgynevezett homokinetikus kötések megmunkálására szakosodott maróeszközöket. Ezeken a területeken a Horn évek óta a vezető csúcstechnológia letéteményese. Egy másik nagyfontosságú technológiai előnyük a DG maróeszközöknek az automatizált fejcserélési lehetőség, amel�lyel szegmentált menetkészítés valósítható meg. A DG marófejeknél a vágóél keményfémből készült, és menetes acélból előállított alapra lett felforrasztva az orsó ellenmenetére történő rugalmas csatlakoztatásért. Kézi cserélésnél a keményfém marófejet csatolják és lezárják úgynevezett bajonett-fogással egy nyomatékkulcs segítségével. Békés Sándor Technika 2013/2
9
GÉPIPAR
Biztonság energialáncok számára Kedvezô árú beszállás a condition monitoring-ba /állapotfigyelés/ nagyobb üzembiztosságot nyújt kritikus alkalmazásoknál Eddig az energialánc-rendszerekhez szolgáló condition monitoring rendszerek olyan nagyberendezések számára voltak fenntartva, mint például a kikötői daruk. Az igus „PPDS basic“ (Push Pull Force Detection System) online figyelő rendszerével mostantól az általános gépgyártásban és az automatizálási technikában is megvalósítható az energialáncrendszerek kedvező árú nyomon követése. A PPDS basic elsősorban olyan kritikus alkalmazásoknál képes a szükséges többletbiztonságról gondoskodni, ahol a károsodások miatti hosszabb kieső idők nagy javításigényűek és ezért drágák lennének. Bevált elv leegyszerûsítve A több száz méteres pályán mozgó energialáncok elektronikus húzó/ tolóerő-figyelése hosszú évek óta bevált szerte a világon sok daruberendezésnél és tömegáru-átra-
Többletbiztonság mostantól rövidebb mozgáspályák esetén is: a húzó-/ tolóerôk állandó figyelésének köszönhetôen az energialánc elakadása esetén a teljes rendszer azonnal lekapcsolható és ezáltal elkerülhetôk a károsodások.
kó berendezésnél. Egy folyamatos előírtérték-/tényérték-kiegyenlítés és az opcionális Vész-Ki-funkció akadályozza meg az energialáncrendszer károsodását. A hosszabb időszakon át mért húzó-/tolóerő-értékek kiértékelése emellett megkönnyíti az egész létesítmény megelőző karbantartását és fenntartását. Nagyberendezések esetén az erőfelvétel az úgynevezett „úszó“ menesztő által történik, amelyre igen hosszú mozgáspályák esetében a síkbeli eltérések ki-
A különösen kompakt erômérô-modul egyszerûen a menesztô és az energialánc csatlakozó eleme közé van szerelve.
10
Technika 2013/2
egyenlítésére különben is szükség van. Rövidebb és könnyebb töltetű energialáncokhoz azonban ez rendszerint nem szükséges és ezért gazdaságtalan. Az új PPDS basic mostantól rövidebb, jóval 100 m alatti mozgáspályákhoz is fokozott biztonságot biztosít. Az erőmérés ebben az esetben egy különösen kompakt erőmérő modullal történik, amelyet a menesztő és az energialánc csatlakozó eleme közé szerelnek. Az energialánc – például egy beleesett tárgy miatti – elakadása esetén a PPDS basic vagy riasztó jelzést ad, vagy közvetlenül kiváltja a rendszer vészleállítását. Ezáltal a mechanikai következménykárok, például vezetékszakadások, ellen átfogó védelmet érhetünk el energialánc-alkalmazásoknál. Az új PPDS basic nem csak kedvező költségű, de egyben rendkívül helykímélő megoldás. A kompakt vezérlőegység például egyszerűen a menesztőre is telepíthető.
GÉPIPAR
Lineáris- és kábel-megvezetés egyben A Compamed 2012 vásáron az igus egy új, könnyű lineáris megvezetési rendszert mutatott be, mely egy konstrukciós trükk révén több olyan feladatot képes ellátni, melyeket eddig egyetlen alkotóelemmel nem lehetett megoldani. Ide tartozik a lineáris mozgás kenésmentes megvezetése mellett a vezetékek befogadása is. A 90.000 terméket felölelő igus választékban ezzel a drylin Q az első rendszer, amely egyetlen, kedvező költségű termékben egyesíti a lineáris megvezetés és a vezeték-megvezetés funkciókat. Ennek alkalmazási területe elsősorban az orvostechnika területén van. Több világ közül a legjobb Az új drylin Q rendszer elvileg úgy működik, mint egy klasszikus tengelymegvezetés. Egy zárt készülékházból áll, amely egy tengelyen lineárisan elmozgatható. A Drylin Q azonban nem egy gömbölyű tengellyel rendelkezik, hanem egy 7,5 mm élhosszúságú négyszög-keresztmetszetű alumínium rúd-
dal. A gömbölyű rudas rendszerekkel ellentétben a drylin Q így abszolút elcsavarodás-biztos. Minthogy az alumínium profil belül üreges, így képes sürítettlevegő-, folyadék, jelátviteli vagy energia-vezetékek védett befogadására. Ez a hibrid megoldás különösen a miniatűr-terület alkalmazásainál, például laborkészülékeknél, lehetővé teszi, hogy további beépítési helyet takarítsunk meg a vezetékek fektetésénél. Tartozékok és változatok meglepô megoldásokhoz A drylin Q csapágyház eddig két különböző kivitelben létezett: Egy helykímélő és olcsó műanyag megoldás, amelyet választhatóan két csavarkötéssel lehet felszerelni, vagy egy 22 milliméter átmérőjű furatban lehet rögzíteni. Ehhez jön a robusztus fémkarimás változat, amelynél a kenésmentes műanyag csúszóelem egy alumínium házba van beépítve. Az építőszekrényt tartozékok teszik teljessé, pl. karimásbakok, kézi
szorítók, végsapkák, energialánc csatlakozó elemek, rászerelhető megfogókészletek és műanyag kereszttartók. Ezzel a tartozék választékkal a drylin Q-ból egyszerűen lehet tartós megoldásokat konstruálni. Egy példa erre a pipettázó, amely az igus Compamedstandján volt látható. A két műanyag csapágyházzal megvezetett alumínium profil fogadja be a folyadék szállítására szolgáló fluidvezetéket. A másik végére egy speciális csatlakozó elemmel egy E2 micro sorozatú igus-energialánc van csatlakoztatva, mely biztosítja a fluidvezeték kíméletes megvezetését. E példa-alkalmazáson kívül további alkalmazási területet jelentenek a drylin Q számára a manuálisan végzett kamera- ill. érzékelő-állítások vagy akár a kis manipulációs alkalmazások. igus® Hungária Kft. Mogyoródi u.32. 1149 Budapest Tel. 1/306-6486 Fax 1/431-0374
[email protected] www.igus.hu
Technika 2013/2
11
GÉPIPAR
Hat világújdonság a DMG/Mori Seiki házi kiállításán A tradíciókhoz hűen, idén is megrendezték a DMG/Mori Seiki házi gépkiállítását január 29. és február 2. között a Deckel Maho történelmi gyárában, a bajorországi hegyek tőszomszédságában található festői Pfrontenben. Idén 70 csúcstechnológiát felvonultató szerszámgépet állítottak ki, és hat világújdonságot, valamint az NLX sorozat európai premierjét jelentő három gépet mutattak be 4 300 négyzetméteres kiállítási területen. Az idei év újdonságaként egy 680 négyzetméteres, speciálisan kialakított, az automatizálásnak szentelt területen a DMG/Mori Seiki együttműködés eredményeit, valamint 11 teljes megoldást vonultattak fel a két világcég életciklus-kezelő portfóliójából azért, hogy segítsék ügyfeleiket a folyamat-optimalizálásban. A szerszámgépek világának csúcsrendezvényén a repülőgépipar, az autóipar, a gyógyászat és az energetikai területekről különleges alkalmazásokat és megoldásokat helyeztek az érdeklődés fókuszába. A sikeres évindító 6 078 látogató által fémjelzett érdeklődési rekordot eredményezett. A látogatók 57 százaléka Európából és Oroszországból érkezett, hogy megismerkedjen a legjelentősebb szerszámgép-innovációkkal. Az Open House sikerét 150, 5 millió eurós megrendelés-állomány és 574 eladott szerszámgép támasztotta alá. DIXI 210P – a világ legnagyobb precíziós gépe A pfronteni újdonságok közül az élre kívánkozik a DIXI 210 P, amely kevesebb, mint 35 mikronos térfogati pontosságával, az X-, Y-, és Z-tengelyeken 1 800 x 2 100 x 1 250 mm-es munkaterével a Mori Seiki–Gildemeister együttműködés
12
Technika 2013/2
csúcsterméke, egyesítve a Mori Seiki DIXI Machines egysége által felmutatott svájci pontosságot a Gildemeister konszern pfronteni Deckel Maho gyáregységének a mérnöki tudásával. Ilyen gép még nincs a világon, ezért összehasonlíthatatlan. Az új portálos kialakítású, óriási munkatérrel rendelkező, hidraulikus tömegkompenzációjú függőleges keresztgerenda-mozgatású ultra-pontos univerzális megmunkáló központ jelenleg a világ legnagyobb gépe, amivel akár 2 500 mm átmérőjű, 1 250 mm magasságú és 8 tonnás súlyú, nagyméretű munkadarabokon egyetlen befogással csúcsminőségű precíziós marás kivitelezhető. A három-pontos alátámasztású portálos kialakítás forradalmasította a nagy munkadarabok megmunkálását, mivel a GGG60 öntöttvas-alkatrészek maximális merevséget és stabilitást biztosítanak az 1 550 Nm orsónyomaték teljesítményű gépnek a nagyolási munkálatoknál, de a 6 m/s2 kimagasló dinamika és a 60 m/perces gyorshaladás kiválóan hasznosítható a befejező műveleteknél is. Bôvülô kínálat monoBLOCK kivitelben A monoBLOCK kialakítású univerzális megmunkáló központok
terén a DMG/Mori Seiki bővítette az egyetlen befogással marásra és esztergálásra szolgáló kínálatát a DMU 125 FD és a DMC 65 FD szerszámgépekkel, amelyek moduláris kialakítással több konfigurációs lehetőséget kínálnak, elkezdve az 5-tengelyes szimultán megmunkálástól, a palettacserélővel kivitelezett automatizált termelésen át, az integrált marási-esztergálási munkálatokkal befejeződően. A most bemutatott DMU 125 FD egyesíti a tradicionális esztergálási-marási műveletek előnyeit az új gép szívét alkotó FD maró/ esztergáló asztallal egészen 500 1/ perc sebességgel és 5 400 Nm maximális nyomatékkal. Az 1 250
GÉPIPAR
mm-es rögzítő felületen hatékony 5-tengelyes marás/esztergálás kivitelezhető 2 000 kg-os munkadarabok sorozatkészítésénél, de a Tandem Drive új verziónál daruval akár 2 600 kg-os munkadarabok is akadálytalanul betölthetők. A gép helyigénye csak 22 négyzetméter, és a HSK-A100 44 kW-os és 288 Nm nyomatékú, 12 000 1/ perc fordulatszámú villanyorsójával hatékony marási/esztergálási megmunkálásra képes, optimálisan teljesítve kemény forgácsolási műveleteknél is. A DMC 65 FD monoBLOCK esetében is a gépnek nagyfokú sokoldalúságot kölcsönöz az FD felszereltség. A hárompalettás, maximálisan 5–800 kg-os terhelésű, 630 mm-es átmérőjű, 500 mm-es magasságú munkadarabok megmunkálására alkalmas, alig 16,4 négyzetméter helyigényű 5-tengelyes esztergáló/maróközpont optimális ergonómiájú, és 18 000 1/perc fordulatszámú, 35 kW teljesítményű és 11 Nm nyomatékú gyors villanyorsóval ellátott kivitelben az FD-csomag részét képezi. NLX esztergapremier A Mori Seiki NL és NLX sorozatú univerzális esztergái 14 000 értékesített géppel az eladási toplisták éllovasai. Pfrontenben több modell európai premierjére is sor került, azonban igazi újdonság volt az NLX2 500Y/700, fő- és ellenorsón is komplett megmunkálást biztosító, megbízható fúrásteljesítményű gépe, amellyel akár 30 száza-
lékos energia-megtakarítás érhető el. Mostantól ezt a népszerű modellt is Európában, pontosabban az olaszországi Gildemeister gyárban állítják majd elő. A gép maximális esztergálási átmérője 366 mm, az esztergálási hossz pedig 705 mm, munkaterülete az X-tengelyen 260, a Z-tengelyen pedig 795 mm. A 4 000 1/perc fordulatszámú főorsó nagy termelékenység mellett is maximális teljesítményt garantál. Csúcsteljesítményû univerzális eszterga A Gildemeister Drehmaschinen GmbH legújabb fejlesztéseként mutatták be Pfrontenben a CTX sorozat kiegészítő darabjaként a CTX beta 2 000 univerzális esztergát, amely 600 mm átmérőjű, a Z-tengelyen pedig akár 2 000 mm hosszúságú munkadarabok megmunkálására is alkalmas. Az új fejlesztésű gép a legki-
sebbnek számító CTX beta 1 250 és a nagy CTX beta 2 000 gamma között helyezkedik el, kitűnve stabilitásával és a CTX szériára jellemző modularitásával, valamint 12, 8 négyzetméteres helyigénye és 2 100 mm-es magassága által fémjelzett ergonomikus kialakításával. A főorsó messzemenően kihasználja az integrált ISM motor rendkívüli teljesítményét, 770 Nm nyomatékkal, 52/40 kW-os teljesítménnyel, és 4 000 1/perces fordulatszámmal. A 12 férőhelyes VDI-50 szerszámrevolver hat plusz férőhellyel rendelkezik a Blacktool szerszámokhoz. A ro-
busztus lineáris hajtás, a gép nagy stabilitású alapzata, valamint a 45 fokos, forgácseltávolításhoz, illetve a munkaterület eléréséhez ideális dőlésszög, valamint az opcionálisan elérhető DirectDrive revolver csak néhány fontos teljesítményjellemzője ennek a kiváló, opcionálisan a hidraulikus szegnyerget NC-vezérlésű szegnyeregre váltó sokoldalú univerzális esztergának. Maximális termelékenység minden változatban Kiemelkedő pontosság, lecsökkent állásidő, kivételes dinamizmus jellemzi a DMC 60 utáni legújabb fejlesztésű vízszintes megmunkáló központot, a DMC 80 lineart. A sorozat második igáslovának nevezett szerszámgép ideális nagy munkadarabokhoz, és általában a szerződéses munkák kivitelezőinek – így például az autóiparban sebességváltók és motorok gyártásánál – ajánlják. Optimális a V motorok és a hathengeres motorok gyártásánál, de ezeken túl felhasználható a hidraulikus és a biztonsági ágazatban is. A 630 x 630 mmes nagy befogó felületének köszönhetően akár 1 000 mm-es átmérőjű munkadarabok is megmunkálhatók az 5-tengelyes forgácsolásra alkalmas verzióval is rendelkező géppel. Az 5-tengelyes, billenő körasztallal rendelkező változatnál a munkadarab magassága elérheti a 900 mm-t, súlya pedig a 600 kg-ot. A lineáris hajtás, a palettacserélők, az opciósan rendelkezésre álló orsók, a 100 m/ percig terjedő gyorsjárat és az 1 g gyorsulás által jellemezhető nagy megmunkálási sebesség, valamint a forgácsolástól forgácsolásig elérhető 2,6 másodperces ciklusidő felvillantja a megmunkáló központ sokoldalúságát. Békés Sándor Technika 2013/2
13
GÉPIPAR
Acél szelvények és szerkezetek hatékony szemcseszórása és festése A Németország északi részén lévő Schone & Bruns tartóállványokat, csőhidakat és különleges szerkezeteket gyárt vegyipari, kőolajipari és erőművi felhasználásra. A szelvények és szerkezetek festéséhez a vállalat beszerzett egy új szemcseszóró és festőgépet. Nemrég megkezdődött az évi 12.000 tonna acél festéséhez szükséges kapacitással rendelkező szemcseszóró és festősor üzemelése. Carsten Bruns, ügyvezető igazgató: „A meglévő festési technológia volt a szűk keresztmetszet, mert nem tudtunk sem a megfelelő mennyiségben, sem a megfelelő minőségben festeni. A munkadarabokat időnként külső vállalkozóknál kellett festetnünk, amelynek során problémák merültek fel, például fennakadások voltak a gyártásban és nehézségekbe ütközött a szállítási határidők betartása.” Ezért úgy döntöttek, hogy vásárolnak egy ingatlant és felépítenek rajta egy új telephelyet. A követelmények közé tartozott a lehető legnagyobb funkcionalitás, az önálló folyamatként való kialakítás koncepciója, a beruházási keret betartása, az alacsony üzemeltetési költség és a törvényi előírásoknak való megfelelés. Az építési munkák 2011 áprilisában kezdődtek, és 2012 májusában a Schone & Bruns megkezdte a próbaüzemet. A festésre kerülő szelvényeket és acélszerkezeteket először mechanikusan előkezelik; erre a célra két szemcseszóró kamra áll rendelkezésre: egy automata görgősoros sörétszóró berendezés, valamint egy szemcseszóró helyiség a kézi előkezeléshez. A munkadarabok méretétől függően döntik el, hogy melyik 14
Technika 2013/2
kamrában kezelik a darabokat. A folyamatos sörétszóró berendezés (AGTOS) legfeljebb 2600 mm széles, 1400 mm magas és 15000 mm hosszú munkadarabok és szerkezetek szórására alkalmas. A legkisebb munkadarab hossz 1200 mm; az ennél kisebb darabokat rácsokra kell helyezni a szemcseszóráshoz. A munkadarabokat korlátlanul szabályozható hajtással felszerelt görgős szállítópálya továbbítja. A munkadarabok működésbe hoznak egy kapcsolószerkezetet, ami a belépő zsilipkapu előtt van elhelyezve. Így biztosítja a berendezés, hogy csak akkor történjen szórás, amikor van munkadarab a szórási zónában. Magát a zsilipet a bemenetnél kopásálló gumifüggönyök, alul pedig gumi lamellák zárják. A szórókamra rendkívül kopásálló mangánacélból készült és nyolc nagyteljesítményű turbinával van felszerelve. Beállításuk és döntési szögük biztosítja a munkadarabok megbízható tisztítását. A körülbelül 0,4 – 1,5 m/perc áthaladási sebesség mellett B Sa 2,5 tisztítást ér el a berendezés. Ez 30-50 µm felületi egyenetlenségnek felel meg. A szórási zónán áthaladva a darabok továbbmennek a kimeneti zsilipkapun és eljutnak a ventilátorhoz, ami megtisztítja a darabokat a portól. Az itt és a szemcseszóró kamrában összegyűjtött koptatóanyagot megtisztítják és újrahasznosítják a koptatóanyag-körben. A koptatóanyag gyűjtőgarat legfeljebb 8 tonnát képes tárolni, amiből percenként körülbelül 1.800 kg-ot táplálnak be a körbe egy elektropneumatikus adagolószerkezettel. A szórás után ellenőrzik a darabok felületi durvaságát és a tisztí-
1. kép: Görgôs szállítópályával felszerelt sörétszóró berendezés (AGTOS) és szóróhelyiség (SLF)
tás mértékét. A kisebb darabokat egy külön festőalagútban festik. A szórás után a szelvényeket és a szerkezeteket a csarnok daruja két 15 m hosszú és 8 m széles szabadon álló festékszóró rendszerhez (SLF) szállítja. Ez a technológiai berendezés a festést a fülke korlátozó falai nélkül teszi lehetővé. A festőrendszereket szakaszos szellőztető technológia szellőzteti a csarnok mennyezetébe épített kétáramú, hosszú kifúvású fúvókával. A kényszerszárítás a berendezés különleges funkciója. „Ez egy teleszkópos szárítóval történik, ami a gyártócsarnok padlózatába beépített sínrendszert használó festőállomásra van helyezve.” A szárító kiterjesztett állapotában eléri a 15.400 mm-es maximális hosszt. Ha erre nincs szükség, le lehet csökkenteni az 5800 mm-es helytakarékos hosszra, és le lehet állítani a festőállomás előtt. A teleszkópos szárítóval jelentősen csökkenthető a szárítás és kezelés ideje. Ez a legkorszerűbb gép a termelékenység, ökológia és jövedelmezőség szempontjából. Tíz gépkezelő üzemelteti két műszakban. AGTOS mbH.
GÉPIPAR
Online „disztribúció” – a DISTRELEC online shopja már magyar nyelven is! A DISTRELEC, az Ön elektronikai disztribútora új, magyar nyelvű online shopjával egyszerű lehetőséget nyújt a honlapon keresztül történő rendelésekhez. Megkönnyíti a termékekhez kapcsolódó gyors, pontos információszerzést, valamint a termékkiválasztást. A honlapunkon szereplő legfontosabb adatok a termékekről: • naprakész, aktuális árak, • készletinformációk, • műszaki- és biztonsági adatlapok, • használati útmutatók.
A nyomtatott katalóguson kívül a teljes kínálatunk a DISTRELEC honlapján is megtalálható. (www. distrelec.hu) Az E-Commerce megoldásainkkal a vállalata igényeihez egyedileg igazított, a teljes kínálatunkat tartalmazó elektronikai katalógushoz juthat, amellyel pénzt és időt takaríthat meg.
Distrelec: Tel: 06 80 015 847 Fax: 06 80 016 847 e-mail:
[email protected] www.distrelec.hu
A DISTRELEC több mint ezer neves gyártótól, az elektronika, az elektrotechnika, a méréstechnika, az automatizálás, a pneumatika, a szerszámok és segédanyagok terén széleskörű, kiváló minőségű termékkínálattal rendelkezik. Az egyes termékcsaládok skáláját kibővítettük és a bevált kínálatot új termékcsoportokkal gazdagítottuk. A szállítási határidő 24 óra. A szállítási költség rendelésenként, mennyiségtől és súlytól függetlenül, 5,50 €+ÁFA.
Technika 2013/2
15
INNOVÁCIÓ
Integrált humánerőforrás vezénylési és kezelési rendszer fejlesztése a GEOVIEW SYSTEMS Számítástechnikai Kft-nél A Gazdaságfejlesztési Operatív Program Vállalati Innováció támogatására kiírt pályázatok közül zöld utat kapott az a koncepció, amely a változó munkabeosztású, megszakítás nélküli, vagy éppen ügyeleti munkarendben foglalkoztató szervezetek számára jelent korszerű vállalati erőforrás-kezelő megoldást. A nyertes projekt azonosítója: GOP-1.3.1-10/A-2010-0014. A szolgálatvezénylés és a megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, kvalifikált humánerő feladathoz kapcsolása, az adott időpillanatban szükséges humánkapacitás rendel-
16
Technika 2013/2
kezésre állítása, szervezése, menedzselése számos területen kiemelt jelentőséggel bír. A bevethető erőforrásoknak mindenkor a tervezhető szolgálatvezénylés az alapja. A rendvédelmi, katasztrófavédelmi vagyon- és életvédelmi szervek ügyeleti munkájának koordinációja, irányítása a vonatkozó jogszabályok, rendeletek kontextusában nem egyszerű feladat. A humán kapacitások feladathoz rendelése során egyidejűleg többes szempontrendszert kell figyelembe venni, amely követelmények alapvetően meghatározzák azon
személyek körét, akik az adott tevékenységre egyáltalán kijelölhetők. A fejlesztés indokoltsága Az ismert ERP rendszerek HR modulja az általános üzemvitelű és munkabeosztással működő vállalatok emberi erőforrással kapcsolatos feladataihoz, mint a nyomon követést, dolgozói törzsadatok nyilvántartását, távollét és képzési adatok kezelését, minősítések és munkaviszonnyal kapcsolatos adatok kezelését, személyi, pénzügyi adatok kezelését, dolgozói beszámolókat, általában kiváló informatikai támo-
INNOVÁCIÓ
gatást nyújtanak. Ugyanakkor a változó munkabeosztású, megszakítás nélküli munkarendben, illetőleg az ügyeleti és készenléti állománnyal biztosított szolgálat fenntartás informatikai támogatására eddig nem született átfogó megoldás. Belátható, hogy a megszakítás nélküli, folyamatos, a több műszakos vagy idényjellegű munka tevékenységeknél az átláthatóság és az emberi erőforrások menedzselhetősége érdekében új módszerek alkalmazására van szűkség. Az új informatikai eszközök bevezetését és alkalmazását indokolja az a szervezeti szinten megjelenő kockázat, amely az adatok manuális feldolgozásából, redundáns felviteléből illetve széttöredezettségéből következik. A tapasztalatok szerint számos nagyobb vállalat, intézmény a mai napig csupán csak ún. felokosított táblázatkezelőben vezeti a munkaidő-elszámolások alapját képező adatokat. Az elszigetelt táblázatok sokszor nem használhatóak hatékonyan, nem követik a folyamatokat, időben nem visszavezethetők és az átvezetett változtatások nem mindig átláthatóak. Az üzemeltetés és a készenléti kapacitás emberi erőforrás hátterének fenntartása nem csak a termelés kiesés, vagy rosszabb esetben kényszerű üzemleállás elkerülése miatt szükséges, hanem az üzembiztonság mindenkori fenntartása érdekében. A cél tehát kettős. Ebből az egyik a – megfelelő embert, a megfelelő helyen, megfelelő időben -, vezérelv érvényesítése, a másik pedig a vezénylési folyamat törvényi-, és munkaidő-elszámolási hátterének maradéktan biztosítása.
A humán erôforrás vezénylés új módszertani megközelítése Az összetett menedzsmentprobléma kezelése érdekében a Geoview Systems Integrált Humánerőforrás Vezénylési és Kezelési Rendszert fejlesztett ki, amelynek segítségével egységes, a teljes munkafolyamatot lefedő IT környezetben valósítható meg a dolgozók munkaidő-beosztásával kapcsolatos összes feladat – annak tervezése, adminisztrálása és dokumentálása – úgy, hogy a rendszer figyelembe veszi a törvényi, jogszabályi illetve az egyénileg meghatározott feltételeket. A megoldás képes önállóan, vagy akár más ismert HR rendszerekkel integráltan a szolgálatvezényléssel kapcsolatos minden feladat magas fokú informatikai támogatásra. A moduláris felépítés miatt, az alkalmazni kívánt informatikai rendszer rugalmasan skálázható, funkció-, vagy szolgáltatáskészlete akár változatos tartalommal is összeállítható az adott szervezet mindenkori igénye szerint. Az integrált informatikai rendszer képes az adott területen a szolgálattervezéssel kapcsolatos teljes folyamatot lefedni, miközben szaktámogatást ad a szolgálatvezetőnek. A rendszer kialakítás kliens/ szerver architektúrájú, vállalati és intézményi környezetbe ágyazható szoftver, amely akár távolról (interneten keresztül) is elérhető. A rendszer a következő funkcionális modulokra bontható: – Szervezeti adatok (szervezeti egységek és munkatársak) nyilvántartása – Tipikus beosztások (törzsbeosztások), munkarendek és az el-
lenőrizni kívánt jogszabályok, rendelkezések adminisztrációja (max. munkavégzés, kötelező pihenőidők, stb.) – Csoportszintű vagy munkahelyre vonatkozó, a katasztrófa helyzet szintjétől függő időszakos munkaidő-beosztás grafikus megjelenítése és szerkesztése – Munkahelyekhez köthető szakmai képesítések felvitele, a dolgozók szakszolgálati engedélyeinek nyilvántartása (jogosítvány, orvosi engedély, stb.) – Részletes szolgálati beosztás adminisztrációja (akár perces bontásban) – Tipikus jelentések készítésének és nyomtatásának támogatása – Személyre szóló információk szolgáltatása (pl. a katasztrófa helyzet – Személyre szóló információk szolgáltatása (pl. a katasztrófa helyzetre tervezett munkaidőbeosztásának küldése e-mailben, rendkívüli helyzet esetén értesítés SMS-ben is) – Mobiltelefonról elérhető kulcs fontosságú információk megjelenítése (a dolgozó aktuális szolgálatának részletei, vezénylési információk, stb.) – Optimális munkaidő-beosztási terv automatikus készítése. A fejlesztés során létrehozott Integrált Elektronikus Humánerőforrás Kezelési és Vezénylési Rendszer egyedülálló megoldást jelent mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, mert a potenciális felhasználói területeken a gyorsan változó feltételek esetén is a humánerőforrás menedzselésnek új elektronikusan támogatott módszertani keretét teremti meg.
Geoview Systems Kft. Cím: 6722 Szeged, Hajnóczy utca 11. I/4 E-mail:
[email protected] www.geoview.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu Technika 2013/2
17
MÉRÉSTECHNIKA
Legmodernebb hordozható mérôgépek A Werth Magyarország Kft. a németországi Werth Messtechnik GmbH leányvállalataként 2010ben kezdte meg tevékenységét a hazai piacon, de cégünk jelenléte és tapasztalata a cégalapító és a műszaki kollégák révén közel évtizedes múltra tekint vissza a magyarországi koordináta-méréstechnika piacán. A 2010-es megalapítást követően cégünk mindig is kiemelt fontosságú szerepet tulajdonított az innovációnak, ezért 2012. év végén újabb termékkel bővítettük portfóliónkat, decemberben a kanadai Creaform cég magyarországi márkaképviselete lettünk. A Creaform cég a 2002-es megalapítását követően, köszönhetően az innovatív technikának és a ké-
szülékeik széles körű alkalmazhatóságának, tíz év alatt a világ élvonalába emelkedett a hordozható koordináta mérőgépek területén. A Creaform két jól elkülöníthető termékcsaládot fejlesztett ki, a hordozható lézer szkennerek valamint a hordozható optikai koordináta mérőgépek. A szkennerek esetében a készülékeket a pontosság valamint a felbontás, a hordozható mérőgépek esetében pedig a méréstartomány nagysága szerint kategorizáljuk. Hordozható 3D szkennerek: a Handyscan, mely a piacon jelen lévő hordozható szkennerek között a jelenleg a legpontosabb. (1. kép) A Handyscan családban lévő 3D szekennerek széles választéka lehetővé teszi, hogy az adott feladatnak megfelelő legoptimálisabb eszközt válasszuk. A TRUaccuracy
1. kép
3. kép
4. kép
technológiának köszönhetően a pontosság folyamatosan garantált függetlenül a környezettől. Eladott szkennerek ezrei támasztják alá a készülékek megbízhatóságát és a felhasználás sokoldalúságát. A szkennerek felhasználásukat tekintve mérési, modellezési (2. kép), orvostechnikai (3. kép) és reverse engineering feladatokban nyújtanak legnagyobb segítséget a felhasználó számára. Hordozható koordiná ta mérőgép: a Handyprobe (4. kép) A
2. kép
18
Technika 2013/2
MÉRÉSTECHNIKA
Handyprobe egy karmentes, nagy pontosságú, tapintós hordozható koordináta mérőgép, mely növeli a mérési folyamatok sebességét és megbízhatóságát. Összehasonítva más meglévő mérési technológiával a Handyprobe a mozgás teljes szabadságát adja, lehetővé téve a termelékenység és minőség jelentős növelését. A szabadalmaztatatott TRUaccuracy technológiának köszönhetően akár a 22 µm pontosság a változó környezeti hőmérséklet és termelésben jelentkező rezgések ellenére is biztosított. További előny hogy a mérési tartomány a pontosság romlása nélkül növelhető újra kalibrálás, vagy az úgynevezett „leapfrogging” (mérőrendszer áthelyezés) nélkül.
A C-Track kétkamerás szenzor A C-Track duális kamera rendszere csúcsminőségű optikával, valamint fényforrással van felszerelve, amely lehetővé teszi minden target (célpont) mérését a működési tartományon belül, emellett a folyamatos képalkotással biztosítja a Handyprobe helyének pontos meghatározását. A Creaform saját fejlesztésű akvizíciós és adatgyűjtő szoftverei a VXelements és VXprobe STL kiterjesztésű file-okat generálnak, melyek a feladatnak megfelelő kiértékelő, vagy reverse engineering szoftveren alkalmazhatunk. Amennyiben nagy kiterjedésű darabok mérésére keres megoldást, vagy reverese engineering tevékenységhez keres eszközt, illetve fentiek felkeltették érdeklődését, kérjük keressenek minket bizalommal!
[email protected] Technika 2013/2
19
MÉRÉSTECHNIKA
NATO AQAP rendszerre felkészítés Légpárnás hajók, hangágyúk
Hangágyúk katonai, rendészeti és egyéb alkalmazásokra
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu 20
Technika 2013/2
Légpárnás hajók katonai, rendészeti, sport, hobby és egyéb alkalmazásokra
MÉRÉSTECHNIKA
Audio-, videostúdiók eszközei
Különleges kézimûszerek
A villamos és hôtechnikai kalibráció eszkozei
Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók
Villamos biztonságtechnikai mûszerek
Porozitásmérô, rezgésmérô
Komponens-analizátorok LCR-mérôk, mérôhidak
Akusztikai és környezetvédelmi mérôeszközök, rendszerek
Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra
Akusztikus kamera
Klímakamrák
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu Technika 2013/2
21
REPÜLÔGÉPIPAR
Magyar repülôipar a 21. században Magyarországon ugyan az 1940es években négy helyen is gyártottak hazai fejlesztésű repülőgépeket, a későbbi KGST-n belüli munkamegosztás értelmében szinte elhalt hazánkban ez az iparág, amelynek az újjászületésére az ezredfordulóig kellett várni. Pedig technológiailag a repülőgépipar mára olyan húzóágazattá vált, amelynek technológiai újításai – elég itt csak a műanyag kompozit-anyagokra, a GPS-re, esetleg az ABS fékrendszer – átvándoroltak az autóiparba is. Minderre Hideg Mihály, a Magyar Repülőipari Alapítvány (HAIF) elnöke és a Magyar Repülőipari Klaszter (HAC) klasztermenedzsere utalt a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által február 20-án a repülő- és hajóipari klaszterek együttműködési lehetőségeiről szervezett konferencián, amelyen „Az újjászülető magyar repülőipar helyzete és perspektívái” címmel tartott előadást. Hideg Mihály kiemelte, hogy a katonai és polgári repülésben szinte azonos csúcstechnológia a repülőiparból technológiai transzfer révén átkerül az ipar területeire, és ezért fontos Magyarország számára egy kisméretű, főként a sportrepülőgépekre alapozott repülőipar fenntartása. Erre pedig már ma is lehetőség van, mert a hazai gyártókapacitás és a technológiai tudás adott. Iparág-fejlôdési állomások A magyar motoros repülés 100 éves évfordulóját 2010-ben ünnepelték, de már egy évtizeddel előbb, 2000ben jelent meg az Egerben székelő magyar Halley Kft. Apolló Fox nevű ultrakönnyű gépe. A magyar repülőipar újjászületésében jelentős szerepet játszottak a sportrepülőgép-fejlesztések mellett a zöldmezős beruházások, amelyek sorát 1999-ben a GE Engine Services
22
Technika 2013/2
kezdte meg Veresegyházán, majd a Lufthansa Technik Budapest folytatta 2001-ben. A zöldmezős beruházások és a sportrepülőgép-fejlesztés mellett megjelentek a magyar beszállító cégek, amelyek közül 2011 végére 30 vállalat szerezte meg a repülőipari AS9100 B minőségbiztosítási tanúsítást. Kiderült, hogy a komplex termékfejlesztés nemcsak multinacionális környezetben lehetséges, így mára már magyar repülőgépek egész sora jelent meg, amelyek a fejlesztés különböző fázisaiban vannak. Elég utalni a Corvus cég Racer modelljének 2010-es kanadai debütálására, vagy a Corvus Fusion kétüléses műanyag kompozit sportgép 2012-es bemutatkozására, de még a Corvusnál maradva, a vállalat által szintén tavaly indított 16 millió dolláros kínai zöldmezős beruházás is megemlítendő. Tavaly elkezdődött az együléses magyar helikopter, a Hungarocopter repülési tesztelése, de 2009-ben új gépeket mutatott be egy sor magyar cég. Közülük említendő az Avana Industries ötüléses kétéltű Larus repülőgépe, vagy a Dioferr Kft. Diora I. együléses koax helikoptere – kétüléses változata 2014-ben várható – is. Repülôgépipar-mûködési modell Az alulról megszerveződő magyar repülőgépipar 21. századi működési modellje három alappilléren nyugszik. Elsőként 2003-ban alakult meg a Magyar Repülőipari Alapítvány (Hungarian Aviation Industry Foundation – HAIF), amely szakértőket tömörít, és kidolgozta az iparág újjászervezésének a koncepcióját. Hároméves előkészítés után a HAIF kezdeményezésére létrejött a Magyar Repüléstechnikai Klasz-
ter (MRK), amelynek céljai között szerepel a magyar repülőipar fejlődésének és felzárkózásának a felgyorsítása, a legjobb alkatrészgyártó és fejlesztő cégek diverzifikálása a repülőiparba, és új magyar fejlesztésű kisméretű légi járművek létrehozása a globális piacra. Az MRK-t négy magyar sportgép-fejlesztő és gyártó – Corvus Aircraft Kft., Halley Kft., Composite One kft. és Hungarocopter Kft. – hozta létre 2006 elején, majd társult tagként hét tervező és mérnöki szolgáltató cég, két gyorsprototípus-készítő vállalat, 11 alkatrészgyártó, valamint három szoftverfejlesztő vállalat csatlakozott hozzá. A termékfejlesztést biztosító pillér után 2007ben jött létre a Magyar Űr- és Repüléstechnikai Platform (HATP) két egyetemi tanszék, egy kutatóintézet és négy vállalkozás részvételével és 31 társult taggal, hogy alkalmazott kutatással kiszolgálja a repülő- és űripar fejlesztéseit. Végül 2011-ben elkészült az újjáéledő magyar repülőipar Nemzeti Légügyi Stratégiája (NLS), ami egyebek mellett a sportgépek, kétéltű kisgépek fejlesztésére és gyártására, a kisméretű UAV/ UAS robotrendszerek és elektronikai beágyazott rendszerek fejlesztésére, a hazai motorgyártáshoz vegyesvállalati partner bevonására, valamint erőteljes növekedésre és piacszerzésre koncentrál. Békés Sándor
EXPO
Hannoveri Ipari Vásár 2013 az Ipar 4.0 jegyében Az április 8–12. között sorra kerülő Hannoveri Ipari Vásár forradalmi trendformálóvá válik az egész ipari termelés területén központi témájával, amelyet angolul az „Integrated Industry”, vagyis az együttműködő, összekapcsolódó ipar, valamint az Ipar 4.0 kifejezésekkel lehet megjelölni. Az ipar egyes területei ma már egyre erősebben kötődnek egymáshoz, ami azt jelenti, hogy a gépek, berendezések és alkatrészek az eddigieknél intelligensebben kommunikálnak egymással, és az információkat valós időben tudják egymás között kicserélni. Ezáltal a termékek egész életciklusuk alatt folyamatosan dokumentálhatók lesznek, így karbantartásuk és javításuk módja automatikusan meghatározhatóvá válik. A fenti megfogalmazással vezette fel Jochen Köckler, a vásárt szervező Deutsche Messe AG vezetőségi tagja az idei vásár úttörőnek számító központi témáját a Hannoveri Ipari Vásár január 31-ei nagyszabású hannoveri nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyen a vásárszervezők jóvoltából a Technika is részt vett. Az ipari technológiák világméretű seregszemléje 11 vezető szakvásárral várja több, mint 60 ország mintegy 6 000 kiállítóját Hannoverben. Magyarországot 10 kiállító képviseli idén.
Hálózatba kapcsolt ipar – a 4. ipari forradalom alapköve Jochen Köcklert követően Manfred Broy, a Müncheni Műszaki Egyetem Komputer Tudományi Tanszékének professzora nagy ívű előadásban fejtette ki, hogy az ipar valamennyi ágának egyetlen hálózatba történő összekapcsolása az internet és a mobil eszközök révén szolgáltatja az „Integrated Industry”, vagy „Összekapcsolt Ipar” súlyponti témát a vásáron. Az említett termelési rendszerek integrálása az internetnek, illetve a napjainkban zajló digitális forradalomnak köszönhetően megy végbe. A mai autóknak a 40 százalékát például az elektronika és a szoftverek teszik ki, az autóipa-
ri innováció 90 százalékát az elektronika vagy a szoftver szolgáltatja. Az autó tehát komplex informatikai rendszerré vált, ami jól jelzi, hogy miről is szól az összekapcsolt ipar. Broy professzor kiemelte, hogy az IKT (Infokommunikációs Technológia) az ipari innováció hajtóerejévé vált. Jól jelzik ezt a beépített digitális hardverek és szoftverek, amelyek az iparban beépített valós idejű ellenőrzést jelentenek, és széleskörű alkalmazást nyernek az automatizálásban. A megnövelt valóság (augmented reality) ma már a web fenegyerekéből a termelést és minőségbiztosítást segítő hajtóerővé vált, míg a szenzorok áradata valós idejű termelési információkat szolgáltat. A forradalmian új mobil eszközök és szoftverek – okos telefonok, táblagépek, digitális könyvek, szimulációs és PLM szoftverek – termelésbe állítása mellett az Technika 2013/2
23
EXPO
internet a „Dolgok Internete” révén az ipar számára is rendelkezésre bocsátja az IPV6 protokoll révén, hogy 340 sextrillió – 340 után 36 darab nulla – mennyiségű, 128 bites terjedelmű internet-címmel lehet azonosítani minden gépet, megmunkálandó anyagot, valamint alkatrészt. A szakértők szerint kevesebb, mint egy évtized múlva 50 milliárd berendezést kapcsolnak az internethez. Az ipari rendszerek jelenlegi példátlan méretű összekapcsolása révén az intelligens anyagok a jövőben kommunikálják a gépekkel megmunkálásuk ideális mikéntjét, míg a termékek digitális memóriájának köszönhetően egyetlen alkatrész teljes életciklusa is követhetővé válik. Ipar 4.0 – a német csúcstechnológiai program Manfred Broy professzor egyébként a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium által kezdeményezett, és 2011-ben zárult Acatech nevű akadémia kutatási programot vezette, amelynek lezárulta után – amint az a programot támogató Robert Bosch GmbH blogjából kiderül – a munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalom a dolgok és szolgáltatások internete által, az ös�szekapcsolt gépek, raktározási rendszerek, illetve áruk révén intelligens gyártási rendszereket hoz létre, amelyek alapvetően kommunikálnak egymással. Németország számára azért olyan fontos a termelési költségek szinten tartását erőteljes fejlődés mellett is biztosító intelligens termelési rendszerek kiépítése, mert a legújabb OECD kimutatások szerint is a feldolgozóipar 2011ben, több mint 100 milliárd eurós kereskedelmi többlettel szolgáltatta Németország szilárd pozíciójának az alapját a globális gazdaságban. Az említett munkacsoport egyébként stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg a német kormány számára
24
Technika 2013/2
2012 elején, amelyek a 4. ipari forradalmat megnevező Ipar 4.0-át jelölték meg követendő irányként. Tizenegy csúcstechnológiai vásár öt súlyponti témával Idén a Hannoveri Ipari Vásárt a szervezők az ipar magját alkotó öt súlyponti témára osztották. Ezek az ipari automatizálás és informatika, az energia- és környezettechnológiák, a hajtás- és fluid-technika, ipari beszállítás, termelési technológiák és szolgáltatások, valamint a K+F, amelyeknél erőteljesen tükröződik majd az „Összekapcsolt Ipar” koncepciója, csakúgy, mint a 11 vezető szakvásár esetében, amelyek a gigantikusra növekedett egész hannoveri vásárterületet betöltik idén. Közülük a Motion Drive& Automation teljes automatizálási és hajtástechnikai megoldásokat kínál az egyre erőteljesebben digitalizálódó technológiai megoldások révén. A kiállítók bemutatják az elektromos és mechanikus hajtástechnika, hidraulika és pneumatika átfogó világpiaci kínálatát. Külön érdekes lesz az ipari automatizálási szakvásár, az Industrial Automation, amely idén hét csarnokot foglal el, és az ipari automatizálás speciális területeinek számító folyamat- és termelésautomatizálás, illetve a termelés és épületek számára kínált rendszermegoldásokkal ismertetik meg a látogatót. Az Energy néven megjelenő energetikai szakvásáron nagy hangsúlyt kapnak az Ipar 4.0 jelige alatt a decentralizált intelligens hálózatok, amelyeket Smart Grid megnevezéssel jelölnek meg a szervezők. Az energetikai vásári portfólióba illesztették a szélenergiával foglalkozó Wind-et, amelynek érdekessége lesz, hogy modern integrált rendszerekkel demonstrálják, miként lehet vezérelni és ellenőrizni a szélerőműveket. A MobiliTec a hibrid és elektromos hajtástechnológiák gyártóit és
az alternatív mozgástechnológiák kínálatát mutatja be. A Digital Factory szakvásár vezető vásárként az összekapcsolt ipar erejét fogja bemutatni első kézből. Ennek a vásárnak a központi témáját a termék- és termelésfejlesztés számára kidolgozott IT-támogatások alkotják. A digitális terméktervezési és gyártási megoldások (MES), a vállalati erőforrás-tervezés (ERP), vagy a Termék Életciklus Menedzsment (PLM) élőben illusztrálja az Ipar 4.0 valóságát és értékteremtő képességeit. Jelentős még a kétévente megrendezett felületkezelési technológiai bemutató, a SurfaceTechnology szakvásár, valamint az Industrial Supply nevű ipari beszállítói szakvásár, amelynél a könnyűszerkezetes építési megoldások, a számos ipari nyersanyaghoz kötődő K+F, az innovatív gyártási technológiák, valamint az alkatrészek és rendszerek piacának főszereplői várják a szakmai közönséget. A hannoveri világrandevú idei partnerországa Oroszország lesz, amelynek dinamikusan fejlődő gazdaságát jól tükrözi, hogy évi 3,5 százalékos gazdasági növekedést tud felmutatni, és vezető szerepet játszik nemcsak Európa legnagyobb gázszállítójaként, hanem abban is, hogy jelentős mértékben ruház be a közeljövőben a gépipar, a vegyipar és az autógyártás mellett a mezőgazdaságba, a lakásépítésbe, illetve az infrastruktúrába is. Békés Sándor
EXPO
IPAR NAPJAI 2013 – Ahol ember és gép találkozik! 2013 május 28-31. között újra megnyitja kapuit a MACH-TECH és az INDUSTRIAUTOMATION a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban! A kiállítási csokor egy helyen, egy időben mutatja majd be a különböző ipari területek legújabb termékeit, szolgáltatásait, a legmodernebb technológiákat, rendszereket a gépgyártás-technológiától az ipari automatizálásig, és egyúttal komplex megoldásokat is kínál a kis-, közép- és nagyvállalatok számára. A kiállításokon már biztosan megtalálhatók lesznek az alábbi márkák (a teljesség igénye nélkül): IndustriAutomation – ABB, BECKHOFF, DISTRELEC, KUKA, OMRON, PHOENIX CONTACT, KVALIX, ROHDE & SCHWARZ, SICK, WAGO, WENGLOR, MACH-TECH – AMADA, BARTEC, BAHCO, BYSTRONIC, CERATIZIT, CHIRON, DMG-MORI SEIKI, ELMAG, ERMAKSAN, FANUC, FUJI MACHINE, GRIMAS, HEXACON, HOFFMANN, HORN, HURCO, INDUMASH, ISCAR, LINDE, MAZAK, MESSER, MITUTOYO, OERLIKON BALZERS, PFERD, RATH, RENISHAW, REVEN, SAACKE, SCHUNK, SPINNER, TRUMPF, ZEISS, ZOLLER, WALTER, WAMATEC, WERTH Programok: A Mach-Tech és az IndustriAutomation partnerei magas színvonalú szakmai konferenciákat szerveznek a kiállítások idejére:
• Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége – EMOSZ nap • Magyar Elektrotechnikai Egyesület - Közgyűlés • Munkavédelmi Konferencia • Manufuture – A járműipari fejlesztések hatása a gépipar versenyképességére • Hegesztéstechnikai konferencia A szakmai konferenciákon kívül szakmai partnerek által szervezett, kiállítói Fórum Színpadi programok, bemutatók, előadások, mint a LeanCenter, a Magyar Logisztikai Egyesület és az Alkalmazott Biometria Intézet közreműködésével. ÚJDONSÁG – ApplicationZone: Gyakorlati bemutató – az ötlettől a végtermékig nyomon követhető a gyártás folyamata a helyszínen! 2013-ban először, partnerünk, a LeanCenter, segítségével megvalósul az IPAR NAPJAI valódi gyára a G pavilonban! A program meghirdetése óta számos cég csatlakozott az ApplicationZone-hoz, így már most elmondhatjuk, hogy a lézertechnológiától, a robottechnikán át a forgácsolásig a gyártás szinte minden területe képviselteti magát. A szervezők várják további résztvevők jelentkezését a kiállításra és az ApplicationZone-ra Bővebb információ és jelentkezés: www.mach-tech. hu és www.industriautomation.hu
Technika 2013/2
25
SZABADALOM
Jedlik-terv a szellemi tulajdon védelméért Nemzeti stratégia készül a szellemi tulajdon védelmének feladatairól a 2013-2016-os évekre. Magyarországon eddig még nem határoztak meg átfogó stratégiát a szellemi tulajdon védelmére, csupán a szellemi tulajdon-jogok megsértésével szembeni fellépés épült ilyen tervre: a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia, amely fokozatosan bizonyítja az ilyen léptékű elhatározások hasznosságát. Mivel a szellemi tulajdon sokoldalú eszköz a gazdasági és a társadalmi fejlődés előmozdítására, elengedhetetlenné vált azoknak az irányoknak a kijelölése, amelyek mentén a tulajdon e formája növekedésbe lendítheti a gazdaságot és a kultúrát. Ezzel kezdődött a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (SZTNH) a munka egy ilyen stratégia kidolgozására, amely az év elején a tervezet széleskörű megvitatásával folytatódott. Magyarország az utolsó harmadban A Jedlik-terv nevet viselő stratégia abból indul ki, hogy Magyarország jelenleg sem teljesítőképessége, sem pedig innovációs eredmények tekintetében nem éri el az Európai Unió átlagát. Az alacsonynak ítélhető szabadalmi aktivitás összefügg a hazai K+F és innováció alacsony intenzitásával, az innovációs tevékenység néhány külföldi vállalatra való összpontosulásával és az iparjogvédelmi tájékozottság hiányosságaival. Így a 20. helyet foglaljuk el az EU-ban a szellemi tulajdonvédelmi aktivitásban, a PCT szabadalmak bejelentése terén a 19., a közösségi formatervezésiminta bejelentéseknél a 24. helyre kerültünk a 27 tagállam közül. Az évi 6-800 szabadalmi bejelentés26
Technika 2013/2
sel a sorrend utolsó harmadában állunk, ennél Ausztriában háromszor, Dániában 2,5-ször több bejelentést fogadnak. Nálunk a 6-800 bejelentésnek csak 15-25 százaléka bizonyul szabadalmazhatónak. Kiemelt iparjogvédelem A 2013-2016-ig terjedő időszakra szóló stratégia négy területen jelöl meg közép távra érvényes célokat: mégpedig az iparjogvédelemben, a szerzői jogok területére, a szakpolitikák segítésében és a szellemi tulajdont védő intézményrendszer megerősítése, dinamizálása érdekében. Az iparjogvédelem első helyre állítása ma azért is üdvözlendő, mivel a gazdaság mai helyzetében szükséges innováció, a legkorszerűbb technológiák alkalmazása elképzelhetetlen szellemi tulajdon nélkül. A szabadalmakat világszerte erős versenyképességi tényezőnek tartják. Így a stratégia a szellemi tulajdon eszköztárának tudatos, versenyképességet fokozó, mind szélesebb körű alkalmazásával számol, azzal, hogy javuljanak az oltalomszerzés és a jogérvényesülés esélyei. A terv szerzői jogi része előirányozza a szerzői jog eszköztárának minden eddiginél hatékonyabb felhasználását a kreatív iparágak és a kultúra fellendítésére. Felveti a szükségességét a szerzői jog szabályozása előtt álló új kihívások kezelésének is, ilyenek a digitális fejlődés, az infotechnika és az Internet térhódítása, a felhasználói igények, szokások változása, a közös európai jogkezelés fenntartása. Kimondja, az információs társadalom kiépülése megkívánja a szerzői jogi szabályozás és joggyakorlás adaptálását
A tíz legnagyobb márka (azaz védjegy) által képviselt érték az EU valamennyi tagállamában a GDP átlagosan csaknem 9 százalékát teszi ki. A szerzői jogra épülő kreatív iparágak az EU GDP-jének több mint 3 százalékát produkálják és a munkavállalók 10 százalékát foglalkoztatják, akiknek száma ma is évente 3,5 százalékkal nő. Közben a G20 országaiban a hamisított és kalóztermékek forgalma eléri az évi 650 milliárd dollárt és 2,5 millió munkahelyet szorítanak ki a piacról.
a megváltozott technológiai körülményekhez és üzleti modellekhez. Szabadalmi intézmények fejlesztése A terv harmadik pillére, a szakpolitikákhoz nyújtandó segítség a szellemi tulajdon védelmi eszköztárral, előirányozza a pártatlan és független hatóságként gazdag tapasztalokra szert tett SZTNH gazdálkodási önállóságának megerősítését, ügyviteli rendszerének további korszerűsítését, az SZTNH mellett működő testületek nagyobb szerepvállalását, egy Nemzeti Szellemitulajdon-védelmi Alap létrehozását, valamint a szabadalmi ügyvivők képzési lehetőségeinek gazdagítását. A stratégia végrehajtásának humán- és pénzügyi forrásait alapvetően az SZTNH biztosítja, ehhez a szükséges fedezet akkor áll majd középtávon is garantálható módon rendelkezésre, ha az SZTNH önálló gazdálkodásának intézményes biztosítékai kiépülnek az Európai Szabadalmi Szervezetben irányadó követelményekkel és az EU-s elvárásokkal. – mondja ki a terv. Wellek Margit
ÉPÍTÉSZET
Tudományos Diákköri konferencia a SZIEYbl Miklós Építéstudományi Karon, 2012 Korábban már több konferencián [1,2] és cikkekben [3,4] is beszámoltunk a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó Tudományos Diákköri munkáról. A korábbi sikerek után nyugodtan mondhatjuk, hogy minden idők legeredményesebb két évét zárta a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tudományos Diákköri konferenciája. A korábbi években – legalábbis 2008-tól – a tudományos diákköri tevékenység fellendült, mind a dolgozatok, pályaművek, mindpedig a részvevők számának tekintetében. Az 1.sz. ábrán jól látható a fejlődés, de az is, hogy 2012-ben újabb kari rekordot döntöttünk meg. A legutóbbi kari TDK konferencián 25 pályamunka került bemutatásra. A pályamunkákat részletesen a kari TDK híradó 2012/3. száma ismerteti. 2011-ben mutatkoztak be nagy létszámban a Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet (TÜBI) hallgatói, így önálló – a „Tűz- és katasztrófavédelem” – szekcióban mutatták be vizsgálataik, kutatásuk eredményét. Ez volt – a korábbiakhoz képest – a harmadik szekció, az „Építőanyag és technológiák” (MALT), és a „Közmű és mélyépítés” szekció mellett.
1.sz. ábra A TDK dolgozatok számának alakulása 1995-tôl
„Építôanyagok és technológiák” szekció Mûszaki Alaptárgyi Tanszék A szekcióban hagyományosan a Műszaki Alaptárgyi Tanszék, Építőanyag és minőségirányítás szakcsoport által javasolt, illetve támogatott pályamunkák mutatkoznak be. 2012-ben 6 pályamunka nevezett, és elsősorban a cement, beton témakörével foglalkoztak a hallgatók. Három pályamunka a cement – ezen belül is a szulfátálló cement – témakörét dolgozta fel (Kleine Csilla, Jakab Dániel, Kovács Szabina), de született pályamunka a könnyű adalékanyagos öntömörödő beton (Horkai András), látszóbeton felületek (Nagy Nikolett), valamint a tömegkályhák építési megoldásai, üzemeltetési tapasztalatainak értékelése (Szántó Tímea) témakörében. A 15 perces prezentációk után a zsűri az alábbi pályaműveket díjazta:
I. helyezett: Téglakályha – tömegkályha (3.sz.ábra) (Wood burning masonry heater made by brick) Szántó Tímea, építőmérnök. Témavezetők: Dr. Kászonyi Gábor Phd, főiskolai tanár, Leczovics Péter, tanszéki mérnök. Műszaki Alaptárgyi Tanszék. II. helyezett: Betonkorrózió és a szulfátálló betonok alkalmazásának területei (4.sz. ábra) (Concrete corrosion and application of sulfate-proof concrete) Kovács Szabina, építészmérnök. Témavezetők: Sugár Viktória, tanszéki mérnök Műszaki Alaptárgyi Tanszék. Licskai István, Magasépítő ipari technikus. III. helyezett: Könnyű adalékanyagos öntömörödő betonok tulajdonságainak vizsgálata és alkalmazásának lehetőségei (5.sz. ábra) (Investigation of properties and possibilities of applications of lightweight aggregate self-compacting concrete) Horkai András, építészmérnök Témavezető: Dr. Takács Márton Phd, Oktatási dékán-helyettes, tanszékvezető, Műszaki Alaptárgyi Tanszék.
3.sz. ábra A tűztér kialakítása
4.sz. ábra Korróziós csendélet Kőbánya-Kispest vasútállomáson (foto:Jakab Dániel)
5.sz. ábra A próbatest törésképe 2.sz. ábra A TDK dolgozatok megoszlása tanszékenként Technika 2013/2
27
ÉPÍTÉSZET
„Magas- és mélyépítés” szekció
„Térbeli mûvészet” szekció
A szekció neve minden évben kicsit módosul, attól függően, hogy melyik tanszék, hány pályamunkával jelentkezik. 2012-ben a Közmű- és Mélyépítés Tanszék dominált. A pályaművek – ebben az évben is – szerteágazó témaköröket öleltek fel, a közlekedési megoldásoktól kezdve a szennyvízelhelyezés, -kezelés témakörén át, a talajszerkezet vizsgálatával bezárólag. Az eredmények:
2012-ben először jelentkező szekció dolgozatai, pályamunkái szorosan kapcsolódnak a 13. Velencei Biennálé keretében megrendezett Nemzetközi Építészeti Kiállítás Magyar pavilonjának tematikájához. A leadott pályamunkák bemutatását, valamint a zsűri munkáját is nagyban elősegítette a poszterek mellett a hallgatók által készített makettek bemutatása.
I. helyezett: Tolmács község szennyvízelvezetésének vizsgálata The investigation of sevage disposal in Tolmács Gyuricza Gergő, építőmérnök Témavezető: Dulovics Dezsőné dr. Professzor Emerita, Közmű- és Mélyépítési Tanszék. II. helyezett: Aszály kezelésének lehetőségei a Tarna vízgyűjtő területén Possible ways of drought managment at Tarna River catchment basin Kovács Ádám, építőmérnök Témavezetők: Kiss Katalin, tanszéki mérnök, Dr. Major János PhD, főiskolai tanár Közmű- és Mélyépítés Tanszék Árvai Marianna, területi felügyelő és dokumentumfelelős, Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Gyöngyösi szakaszmérnökség. III. helyezett: A villamos helye a városi közlekedésben The relevance of the tram in the urban transport system Balogh Koppány, Infrastruktúra szakirány Témavezetők: Dr. Macsinka Klára Phd Közmű- és Mélyépítés Tanszék Szedlmajer László, BKV Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési vezérigazgató-helyettes. A szemeloszlás, a tömörség és a víztartás összefüggése Relationship among grading curve, dry density and the soil water characteristic curve (6. ábra) Szalkai Réka, építőmérnök Témavezetők: dr. Imre Emőke Phd, Közmű- és Mélyépítés Tanszék dr. Rajkay Kálmán, MTA doktor. 6.sz.ábra: Az előkészített minták
28
Technika 2013/2
I. helyezett: Kristályszerkezet dinamikája egy plasztika kontextusában (7.sz.ábra) The dynamics of crystal structurein the context of a sculpture Csordás Éva, építészmérnök Témavezető: Dr. Markó Balázs DLA, tanszékvezető, egyetemi docens, Településmérnöki és Építészeti Tanszék. II. helyezett: Vonalstruktúra és plasztika az or- 7.sz. ábra Inspiráció togonális és az organikus rendsze- és javaslat ren belül (8.sz.ábra) Line structure and sculpture within the orthogonal and organic system Ráczkövi Kamilla és Elek Anna építészmérnök Témavezető: Dr. Markó Balázs DLA, tanszékveze8.sz.ábra Megközelítések tő, egyetemi docens Településmérnöki és Építészeti Tanszék. III. helyezett: Parasztporták a Kárpát-medencében (9.sz.ábra) (Farmhousein theCarpathianBasin) SchläfferLajos, építészmérnök Témavezető: Fülöp István, okl. építészmérnök. Épületszerkezetek Tanszék. 9.sz.ábra Az egyik porta helyszínrajza (Siklód, Erdély)
ÉPÍTÉSZET
2012-ben indítottunk először négy szekciót, köszönhetően a hallgatóknak, és nem utolsó sorban az oktatóknak, témavezetőknek A korábbi szekciók mellett létrehoztuk a „Térbeli művészet” szekciót, melyben az építészmérnök hallgatók mutatták be dolgozataikat, és immáron „házon belül” is bizonyíthatták tudásukat, mutathatták be elképzeléseiket. Az egyes tanszékek által bemutatott pályamunkák számának alakulását a 2.sz. ábrán mutatjuk be. A következőkben a 2012. évi kari TDK konferencia eredményeiről számolunk be. Összefoglalás Minden idők legeredményesebb két évét zártuk a Kari Tudományos Diákköri konferenciák történetében, a számok, eredmények (41 pályamunka) önmagukért beszélnek. Cikkünkben bemutattuk a 2012. év díjazott pályamunkákat, amelyek – reményeink szerint – kiegészülve a 2011. évi dolgozatokkal sikeresen vesznek részt a XXXI. Országos Tudományos Diákköri konferencián. Az OTDK kari adataiban szintén csúcsokat döntünk, mivel ebben az évben 21 pályamunkával (23 fő) neveztünk két szekcióban. Renélhetőleg újabb sikerekről számolhatunk be a közeljövőben. Leczovics Péter SZIE-YMÉK TDT titkár Hivatkozások: [1] Dr. Kászonyi G.-Leczovics P.: A SZIEYMÉK-n folyó tudományos diákköri munka ÉTE Konferencia, Építőipar a fenntartható fejlődésért, 2010. október 28. [2] Leczovics P. - Dr. Kászonyi G.:Tudományos diákélet az Ybl Miklós Építéstudományi karon ÉTE Konferencia, Fejlődési lehetőségek az építőipar területén, 2011. okt. 28. [3] Leczovics P.-Dr. Kászonyi G.: TDK dolgozatok a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon Technika, 2012/3 p.23-24 [4]Leczovics P.: A SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó TDK-munkák tendenciái Technika, 2012/8 p.28 [5] Kari TDK Híradó 2012/3, SZIE-YMÉK (szerk.: Leczovics Péter)
„Tûz- és katasztrófavédelem” szekció
A Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet, a korábbi évhez hasonlóan – a pályamunkák száma alapján – ismét önálló szekciót indíthatott. Az előzetesen kiadott ismertető[5] alapján a legnagyobb érdeklődés a később második helyezést elért dolgozatot kísérte, a felvetett, kutatott téma szokatlansága miatt. A dolgozat illusztrálásától eltekintünk. I. helyezett Alternatív megoldás tűzoltó készülékek elhelyezéséhez – az „oltóanyag-egység” Alternative solution for keep fire extinguishers in store – The „extinguishing agent unit” Mihály István, építőmérnök, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány Témavezető: Dombi József, tanszéki mérnök Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet. II. helyezett Spontán égés – az emberi test öngyulladása, Spontaneous combustion of the human body. Győri Melinda Irisz, építőmérnök Témavezető: dr. Kerekes Zsuzsanna PhD, főiskolai docens, laborvezető Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet Külső konzulens: Bakos-Törteli Eszter r.főhadnagy. III. helyezett: A nukleáris biztonság aktuális kérdései, valamint az ipar hulladékkezelési kihívásai, Currentissues of nuclearsafety and waste management challengesin the industry. Molnár Andrea, építőmérnök Témavezető: Prof. Dr. habil Szakál Béla PhD Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet. A Szent István Egyetem rektora minden évben, a kari konferencián egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatónak különdíjat ajánl fel. Rektori különdíjas: Alternatív üzemanyagok tűzveszélyességének meghatározása és napjainkban történő felhasználási lehetőségei (10. sz. ábra) Újvári Tímea Beáta, építő10.sz. ábra A biodízel motorhajtóanyagok nyersmérnök Témavezető: dr. Kerekes Zsu- anyagbázisának megoszlása a világon zsanna PhD, főiskolai docens, Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet.
A publikáció a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-011 „A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen” c. projekt támogatásával jelent meg.
Technika 2013/2
29
ATOMENERGIA
Kiemelkedô eredmények 2012-ben a Paksi Atomerômûben Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. történetének legsikeresebb évét zárta a biztonság és a gazdasági versenyképesség terén. A nemzetközi biztonsági felülvizsgálatokon jelesre vizsgázott az atomerőmű, és a legszigorúbb biztonsági előírások betartása mellett rekordnak számító termelési eredményt ért el tavaly. Az üzemidő-hos�szabbítás kapcsán – miután tavaly az 1. blokk már megkapta a szükséges engedélyeket – 2013-ban a 2. blokk engedélykérelmének az előkészítése és benyújtása lesz az atomerőmű egyik legfőbb feladata. Mindezt a Paksi Atomerőmű február 7-én tartott budapesti évindító sajtótájékoztatóján jelentették ki az erőmű vezetői, majd részletezték a fenti megállapítások hátterében rejlő tényeket is. Termelési csúcseredmények Baji Csaba, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatótanácsának az elnöke, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az atomerőmű eddigi történetének legjobb termelési eredményével zárta a 2012. évet, ugyanis tavaly 15 793 GWh-val (gigawattórával) járult hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez. Ennek köszönhetően 45,89 százalékra emelkedett az erőmű részaránya a hazai villamosenergia-termelésben. A kiemelkedő eredmény jórészt a létesítmény nemzetközi szinten is magas, 89,9 százalékos teljesítménykihasználtságának köszönhető. Az erőmű a biztonsági követelmények maradéktalan betartása mellett érte el kiemelkedő eredményeit tavaly. Az atomerőmű változatlanul a legolcsóbb és legfontosabb villamosenergia-termelő Magyar-
30
Technika 2013/2
országon, mivel 1 kWh áramot 2012-ben 12,28 forintért – 5,3 százalékkal drágábban, mint 2011-ben – sikerült előállítania. Az erőmű nettó árbevétele 184,2 milliárd forint volt 2012-ben, ez 5,5 százalékkal haladta meg a két évvel ezelőtti szintet. A Paksi Atomerőmű 19,329 milliárd forintot fizetett be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Fegyelmezett üzemvitel, megnövelt biztonság Az erőmű tavaly a fegyelmezett üzemvitelnek és a jól tervezett, illetve kivitelezett karbantartásoknak, átalakításoknak köszönhetően érte el sikereit – hangsúlyozta Hamvas István, az erőmű vezérigazgatója. A vezérigazgató kihangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek elismerő nyilatkozatai az ellenőrzésekről, felülvizsgálatokról és az 1. blokk 20 évre történő üzemidő-hosszabbítási kérelmének a pozitív elbírálása az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által, mind bizonyítják: az atomenergia hazai alkalmazása nemcsak környezetkímélő és gazdaságos, hanem biztonságos módja is egyben a villamosenergia-termelésnek. A múlt évbeli pozitív teljesítményt jelzi az eredményes WANO (World Association of Nuclear Operators) vizsgálat, és a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Paksi Atomerőmű megfelel a legszigorúbb európai biztonsági ajánlásoknak. Az 1. blokk első párhozamos kapcsolása óta az erőmű által megtermelt összes villamos
energia mennyisége 2012 végére meghaladta a 382, 6 TWh-t. A társaság vezetői beszámoltak arról is, hogy az erőmű az elmúlt évben is megfelelt minden vele szemben támasztott környezeti elvárásnak, így a folyékony és légnemű radioaktív anyagok kibocsátási szintje egyszázalékos szint alatt maradt. Azt is elmondták, hogy a paksi blokkok évente 2 millió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítják meg azáltal, hogy nem bocsátanak ki üvegházhatást kiváltó gázokat. Aktuális célok Az idei év legfontosabb feladatai között szerepel a blokkok biztonságos és gazdaságos üzemeltetése, a versenyképesség fenntartása, a rendelkezésre állás további javítása, valamint a 2. blokk üzemidőhosszabbítására vonatkozó engedélykérelem előkészítése. Ennek a blokknak az esetében 2014-ben jár majd le az eredetileg tervezett 30 éves üzemidő, így a további üzemeltetéshez szükséges dokumentumokat az év végéig nyújtják be az OAH-hoz. Hamvas István a 2013-as feladatok között említette a betokozott és a 2. blokk pihentető medencéiben tárolt üzemanyag szállításra történő előkészítését. B. S.
ÛRKUTATÁS
SOROZAT
A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Magyar mûszerek az Obsztanovka-kísérletben Február 11-én a Progressz M-18 teherűrhajóval a Nemzetközi Űrállomásra érkezett a nemzetközi Obsztanovka (Környezet) kísérlethez kifejlesztett, orosz, ukrán, svéd, lengyel, bolgár, angol és magyar mûszereket tartalmazó műszeregyüttes. Az orosz vezetéssel, hét ország együttműködésével folyó kutatóprogram célja a Föld kozmikus, elektromágneses környezetének, a magnetoszférának a vizsgálata, az úgynevezett plazmahullám folyamatok kutatása, hullámterjedési alapkérdések és geofizikai összefüggések tisztázása. A magnetoszféra ilyen kutatása ma is titkokat rejtő mező felfedezését is elősegítheti. A földi élet védelme A Földünktől többtízezer kilométerre kiterjedő mágneses mező, a magnetoszféra védi a földi élővilágot a világűrből érkező sugárzásokkal szemben. Ha valamitől megszűnne, vagy bekövetkezne a néhány tízezer-néhány millió évig tartó periódusok után esedékes pólusváltozás (a geológiai adatok szerint utoljára 780 ezer évvel ezelött került erre sor), annak egész időtartama alatt is védtelenné válnának az élőlények. Ez is indokolja, hogy a mainál többet tudjunk meg erről az övezetről, amelynek gyengülésére egyébként már ma is vannak adatok. Például emiatt az Atlanti-óceán déli része és Brazí-
lián kívül az Indiai-óceán déli fele is már veszélyessé vált a műholdak számára. E rejtélyes tendenciák miatt az ESA már 2009-ben elindította a Swarm-küldetést, melynek során három műholdat lőttek fel, amelyek a pólusok felett haladva vizsgálják a mágneses mező változásait, amelyek egyébként az űridőjárást is nagyban befolyásolják. Plazmahullám-mérések Az Obsztanovka kísérletben a kutatók arra is kíváncsiak, milyen jelenségeket vált ki a Föld magnetoszférájában a nagy sebességgel, óránként 28 000 kilométerrel száguldó, közel 500 tonnás fémtest, az űrállomás. A kísérletben az ELTE Geofizikai és Űrkutatási Csoportja, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (volt KFKI RMKI), valamint két űripari kisvállalkozás, a BL Elektronics és az SGF Kft. vesz részt, Magyarország két érzékelővel képviselteti magát (DACU, Data Acquisition and Controll Unit), amelyeket a többi kilenc detektorral az űrállomás külső részén helyeznek majd el a fenti űrhajósok az űrsétáik alatt. Az ELTE által kifejlesztett SAS3 műszer hullámterjedési méréseket végezhet, a szélessávú elektromágneses impulzusokat vizsgálhatja. A Wigner-központ feladata volt még a 11 műszer vezérlése, az adatok fogadása és tárolása, amit három számítógépből álló rendszerük
végez majd. Egyébként az adattárolás cserélhető mágneses lemezes egységen törénik, amelyet félévente teherűrhajóval hoznak vissza a Földre, hogy ne zavarják az űrállomás vezérlését, állapotának ellenőrzését a rövid rádiókapcsolatok idején Azonban amatőr rádióadókkal így is kapcsolatot lehet teremteni, hogy a csak Földről felismerhető jelenségekre regáltathassák a most felküldött műszereket. Az SGF az Obsztanovka plazma-hullám mérőrendszer földi ellenörző berendezéseit is szállította. A hazai fejlesztések a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával valósultak meg. W.M. Technika 2013/2
31
ÛRKUTATÁS
NASA eszközökkel tesztelik a Puli holdjárót A Google és az X PRIZE Alapítvány által meghirdetett nemzetközi Holdversenyen résztvevő magyar Puli Space csapat rover prototípusa februárban sivatagi szimulációs teszten vett részt a marokkói Szaharában. Az Osztrák Űrfórum (ÖWF) által szervezett MARS2013 terep-szimulációs tesztsorozatban 20 ország intézményeinek 17 kísérlete vett részt. Az űrjárművek rendszeresen Holdra történő indítását szolgáló technológiák kifejlesztésére létrehozott Puli Space Technologies február 12-én a fővárosi Városházán jelentette be az ÖWF marokkói Szaharában zajló MARS2013 kísérletsorozaton való részvételét. A Google Lunar X PRIZE verseny egyedüli magyar résztvevője a budapesti Városházán rendezte be ideiglenes Küldetésirányító Központját. Google Lunar X PRIZE: Utazás a Holdra A Puli Space csapat a most lezajlott szimulációval a Google Lunar X PRIZE (GLXP) versenyének keretében teljesítendő későbbi holdküldetésre készül. Az X PRIZE Alapítvány célja, hogy elősegítse a következő – Moon 2.0-nak is nevezett – Holdra lépést azáltal, hogy 30 millió dolláros keretből megjutalmazza az első magáncégeket, amelyek sikeresen elérik a Hold felszínét. A Moon 2.0 verseny első helyezettje 20 millió dolláros jutalomban részesül, amennyiben sikerül valamelyik – 90 százalékban magánpénzből finanszírozott – csapatnak sikeresen eljuttatni egy távirányítású automata egységet a Hold felszínére, amelynek az érkezési helyétől számítva legalább 500 métert kell megtennie, elküldve 1
32
Technika 2013/2
GB (Gigabájt) kép- és videó-felvétellel az úgynevezett „Mooncast”ot a Földre. A Mooncast adásában egy 360 fokos panorámaképet kell adni a Hold felszínéről, továbbá felvételeket a járműről, közel valós idejű videókat annak az útjáról, és az új információk mellett egy előre tárolt adatcsomag Földre való sugárzását is meg kell oldani. Puli Space – a magyar holdjáró Pacher Tibor, a Puli Space vezetője az említett tájékoztatón kifejtette, hogy a GLXP versenyre 2010-ben benevezett magyar csapat a februári kísérlet-sorozat keretében elsősorban az Iteráció 2 (I2) munkanevű holdjáró-prototípus távoli navigációs rendszerét, napelemeit és mozgási képességeit teszteli a sivatag felfedezése közben. A holdjáró különböző homokos és sziklás terepeket jár majd be – sztereó kameráinak segítségével navigálva. Bár a MARS2013 tesztsorozatban vizsgázó I2 valójában nem Mars-, hanem holdjáró prototípus, a szimulációs környezet számos szempontból a Hold felszínére is hasonlít, így a tesztek sok hasznos tapasztalattal gazdagítják a Puli csapatát. A Puli Space Technologies elsősorban azt a képességet akarja demonstrálni, hogy legkésőbb 2015-ben saját készítésű egységet szeretne küldeni a Holdra, ezzel teljesítve az X PRIZE verseny kihívásait. Az egység a tervek szerint egy kereskedelmi forgalomban kapható rakéta segítségével fogja elérni a világűrt, majd önállóan folytatja útját a Hold felszínéig. Leszállás után felderíti a közeli területeket, csúcsminőségű képeket és videókat küldve a Földre. A GLXP
tapasztalataira alapozva, a verseny eredményeitől függetlenül, a Puli Space Technologies a felfutóban lévő űripar meghatározó szereplőjévé szeretne válni. Technikai kihívások A magyar holdjáró fejlesztését eddig 25–28000 munkaórából oldották meg. A csapat szaharai útja a HungaroControl Légiirányító Zrt., míg a Küldetésirányító Központ kialakítása a Fővárosi Polgármesteri Hivatal és a Telenor Magyarország Zrt. támogatásával vált lehetővé. A holdjáróról pontos másolatot is készítettek, ami azért is fontos, hogy a csapat az esetleg fellépő szoftveres vagy hardveres hibákat szimulálja, ezzel segítve a marokkói misszió sikerét. A Puli egyedi kerékkoncepcióval rendelkezik, speciális kerékláb-ötvözettel lett kialakítva, négykerék-meghajtású külön motorokkal, de ha a holdjáró fejre áll, két kerék meghajtással is tovább bír mozogni. A marokkói kísérletek arra is alkalmasak, hogy megfigyeljék a hőháztartást, speciális, -100 C-fok által fémjelzett extrém körülmények között. Az akkumulátorai hét-, vagy nyolcórás működésre lettek kialakítva, feltöltésüket napelemekkel végzik. A Pulit szénszálas szövetekkel látták el, és a következő modellt, az I3-at már olyanra fejlesztik, hogy kibírja a Hold extrém időjárási körülményeit is. Békés Sándor
IPARJOG_12
Pályázat a magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatására Az Új Széchenyi Terv keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. november 9-én meghirdette az IPARJOG_12 című pályázatot, amelynek keretében vissza nem térítendő támogatás igényelhető szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzéséhez és fenntartásához. Az utófinanszírozásos formában rendelkezésre álló támogatást egyebek mellett a hazai vagy külföldi (nemzetközi) szabadalom, növényfajta-oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom megtételéhez, az európai szabadalom hatályosításához lehet felhasználni. A pályázatra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére 200 millió forint keretösszeget biztosít. Az elnyerhető támogatás összege hazai oltalmaztatással kapcsolatos pályázatok esetében legfeljebb 600.000 Ft, külföldi oltalmaztatással kapcsolatos pályázatok esetében pedig legfeljebb 2.000.000 Ft. A támogatást igénylőnek önrésszel nem kell rendelkeznie. A pályázatok értékelése könnyített elbírálású eljárásrendben történik: a támogatás feltétele az SZTNH által a találmány oltalomképességéről kiállított írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés, illetve a nemzetközi kutatási szerv által kiállított írásos vélemény csatolása. A pályázat keretében a hatósági igazgatási szolgáltatási díjakon felül elszámolhatók a jogszerzéssel kapcsolatos egyéb költségek is mint a szabadalmi ügyvivő munkadíja, a jogi és iparjogvédelmi tanácsadás, továbbá az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díja. A pályázat beadását megelőző 10 hónapon belül felmerült költségek is elszámolhatók, ezért már folyamatban lévő ügyek esetében is benyújtható pályázat, amennyiben az ügyben írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés készül. Új bejelentés esetében, amennyiben a szabadalmi bejelentés megfelel a 20/2002. (XII. 12.) IM rendeletben szabályozott alaki követelményeknek, és a pályázati szándékra utalás történik a szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás iránti kérelmében, az SZTNH ezt megkülönböztetett figyelemmel kíséri. A pályázatok benyújtása 2012. december 10-től a keret kimerüléséig folyamatosan, de legkésőbb 2013. június 30-ig lehetséges.
A pályázati kiírás elérhető az NFÜ honlapján: www.nfu.hu