56. évfolyam, szám 700 Ft

56. évfolyam, 2013. 10. szám

700 Ft

Technika 2013/10

1

TARTALOM Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Tárki-elemzés a szociális ellátórendszerrôl Gyorsul az Unió Digitális Menetrend Energiatárolás cseppfolyós levegôben Újgenerációs gyorsneutronos reaktorok Tízezrek a Kutatók Éjszakáján Nobel-díj a Higgs-bozonért Ujvári János pályázati díjkiosztó MVM Energetikai Futam – harmadszor

4 4 4 5 6 6 6 6

Gazdaság Privatizáció itt és ott

7

Gépipar Töretlen növekedés a Horn-nál Az RS Components exkluzív videós oktatóanyagokat tesz közzé az Arduino Robotról Újdonság! „Katalog Plusz” a DISTRELEC-tôl

9 10 11

Kenôanyagok Kétszeresére növelt olajcsereperiódus a WearCheck olaj- és gépdiagnosztika segítségével

12

Szivattyútechnika Megújult termék-innováció a Ganz EEG-nél

14

Autóipar Az elsô magyar szénszálas formula monocoque

17

Repülôgépipar Partnerség a nagyhírû gyártókkal Anzani repülôgép-motort gyárt egy magyar gépész

21 23

CAD, CAM, CAE, PLM PLM Europe 2013

25

Méréstechnika

E számunkban megjelenô társaságok

Distrelec

B1, 11

Flytech Repüléstechnika GANZ

B2, 14 25

HNS

27

Horn

B4, 9 3

Inczédy

30

Iparjog_12

B3

MOL

13

Profilaxis

29

PROMET

29

RS

1, 10

S&T Consulting Tooltechnik Weszta-T

2

20 5 28



Építészet

21

graphIT

IC-Hungary

Gyártósorba integrált robotos kiszolgálású, automatikus mérôrendszerrel ellátott gyártócella 27 Tartályszintmérôk hitelesítése új környezetben 28 Térfogatáramok közvetlen mérése 30 A beton „titkai” I. Európai díj a magyar tervezésû kopotnari terminálépületért

31 33

Ipartörténet Csepel, vasmû, szerszámgépgyár (3)

34

Élelmiszer Hôkezeléstôl a gamma-sugarakig

36

Atomenergia Vezetôváltás az OAH élén Látogatás a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában

37 38

Ûrkutatás Magyarország belép – Csatlakozás az ESA-hoz

Technika 2013/10

39

Technika 2013/10

3

KRÓNIKA

Tárki-elemzés a szociális ellátórendszerrôl A magyar lakosság szegényedésének riasztó adatait közölte legutóbbi felmérésével a Tárki és tett ezzel kapcsolatos javaslatokat a szociális ellátórendszer reformjára és ezzel a foglalkoztatás javítására. A kutatóintézet rámutatott, hogy a lakosság szegény része már 46,5 százalékot tesz ki, ennyien nem érik el a 66 ezer forintos szegénységi küszöböt. A folyamat megállításához, a szegénységi küszöb alatt élők számának csökkentéséhez számos szociális ellátást javítani kell, ezeket is felhasználva a foglalkoztatás bővítésére. Magyarországon ma senkinek sem jár alanyi jogon segély azt általában közmunkához kötik. A szolgálati nyugdíj megvonásokkal, a rokkantsági ellátás megváltoztatásával félmillió ember semmiféle ellátást sem kap. A szegénység legjobban a gyermekeket sújtja, akiknek 18-20 százaléka olyan családban él, ahol egy kereső sincs. A családi pótlék 2008 óta változatlan összegű, tehát 20-30 százalékkal kevesebbet ér, a gyes sem emelkedett és általában is csökkent a segélyek összege, ami nem biztosítja a rászorulók munkaképességét. Mindez a kormányzat szándéka ellenére nem ösztönözte a munkavállalást. Ma fenntarthatatlan a munka és a munkanélküliség közötti éles határvonal. Tarthatatlan, hogy nem kaphat kiegészítő jellegű szociális támogatást az, akinek bármilyen alacsony piaci keresete is van, viszont aki szociális támogatást kap, azt meg eltiltják minden, a munkaerőpiacon végzett tevékenységtől és így keresettől is. A szociális támogatás, a segélyek rendszerét úgy kellene átalakítani, hogy ösztönözzék a kis, az alkalmi és részidős munkavállalást – javasolja a Tárki. 4



Gyorsul az Unió Digitális Menetrend Kritikussá vált Európa lemaradása az info-kommunkációs ágazatban – állapította meg az Európai Parlament Ipari Bizottsága – számolt be róla Herczog Edit EP-képviselő – de a lemaradás még behozható. Miközben az USA-ban a mobilkapcsolatok fele, Japánban és Dél-Koreában pedig 40 százaléka 4G(LTE) sebességű, addig az öreg kontinensen a telefonok alig 6 százaléka kapcsolódik ilyen hálózatokhoz. Az EU tagállamok között óriási különbségek vannak a telefonálás és internet-használat díjaiban. A távközlési infrastruktúra javarészt még ma is az országhatárokat követi, és ez nemcsak a költségcsökkentés gátja, de a hálózat- és szolgáltatás-fejlesztésé is. A széttagoltság gyengébb szolgáltatási

színvonalat, egyes országokban blokkolt, elérhetetlen alkalmazásokat, és drágább fogyasztói díjakat is eredményez. A változáshoz egységes iparági szabályok, standardok is szükségesek a beruházások gyorsításával, a telekommunikációs cégek érdekeltségének növelésével együtt. Most az Unió Digitális Menetrendjében foglalt lépések szolgálnak a növekedés útjában álló korlátok, határok lebontására, többek között a telefonos és adatforgalmazási roaming díjak eltörlésére. Az EP-képviselő még kiemelte, nemcsak a késlelkedésnek kell elejét venni, hanem a korábban mellőzött fogyasztói csoportot, különösen a vidéki,  elzárt környékeket is be kell kapcsolni a fejlődésbe.

Energiatárolás cseppfolyós levegôben A Brit Nagykövetség meghívására egy napra Budapestre látogatott szeptemberben Richard Williams professzor, a Birminghami Egyetem műszaki és fizikai kutatóintézetének a vezetője, azon tudósok egyike, akik idén májusban a Brit Királyi Műszaki Akadémián mutatták be a cseppfolyós levegőben való energiatárolás módszertanát. A Budapesti Műszaki Egyetem által szervezett szimpóziumon Willams professzor bemutatta a Leedsi Egyetem végzős diákja, Yulong Ding által 2005-ben felfedezett új energiatárolási technológiát. A cseppfolyós technológia lényege, hogy a szél- vagy naperőművek által a működésük optimális időszakaiban termelt többletenergia felhasználásával le lehet hűteni a levegőt -196 C-fok hőmérsékletre, így 700 liter levegőből egy liter cseppfolyós levegő keletkezik, amely szigetelt tárolóedényekben tartható. Ha később szükség van energiára, a cseppfolyós levegőt addig kell hevíteni, amíg ismét gázhalmaz-

Technika 2013/10

állapotúvá válik, vagyis amíg nem nő meg a térfogata újból 700 literesre. Ezzel a 700-szoros térfogat-növekedéssel meghajthatók a turbinák és elektromos áram termelhető. Williams professzor utalt rá, hogy az új technológia az akkumulátoros és üzemanyagcellás megoldásoknál kisebb, 50-70 százalék közé tehető energiahatékonyságú, ám ezt kompenzálja, hogy a cseppfolyós levegőben való tárolás az akkumulátoros technológia árának kilowattonként csak a negyedébe kerül. A professzor az új energiatárolási módszer előnyei közül kiemelte, hogy tárolhatóvá teszi a nap- és szélenergiát és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Továbbá a folyékony levegő/diesel hibrid motorok alkalmazásával a buszok és teherautók üzemanyag-fogyasztása 25 százalékkal csökkenthető, a hűtőkamionok károsanyag-kibocsátása pedig 80 százalékkal redukálható a jelenleg hűtésre használt elektromos áramhoz képest.

KRÓNIKA

Újgenerációs gyorsneutronos reaktorok A jövőben az atomenergetika az újgenerációs gyorsneutronos reaktorok elterjedésével és a zárt üzemanyagciklus megvalósulásá­ val fenntartható módon járulhat hozzá a világszerte növekvő energiaigények kielégítéséhez. Mindezt Valgyimir Kagramanjan, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Fizikai és Energetikai Kutató Intézetének főigazgatói tanácsadója jelentette ki nemrégen budapesti sajtótájékoztatóján. A kutató kiemelte, hogy jelenleg gőzerővel folynak azok a kutatások, amelyek célja a könnyűvizes reaktorok kiégett üzemanyagának a gyorsreaktorok működtetésénél történő felhasználása. Ez fontos, mivel egyrészt a kiégett fűtőanyagok mennyisége 2050-re

eléri a 2 millió tonnát, másrészt az uránkészletek csökkenésével kell számolni. Kagramanjan kiemelte, hogy Oroszország már eddig több mint 20 milliárd dollárt költött a gyorsreaktorok fejlesztésére. Továbbá elmondta, hogy Oroszországban már az 1980-as évek óta Belojarszkban megbízhatóan, a világátlagot képviselő 74 százalékos rendelkezésre állással működik a BN-600-as gyorsneutronos reaktor. A továbbfejlesztett BN-800 és BN-1200 reaktortípusoknál az előzetes számítások azt mutatják, hogy ezek a gyorsneutronos reaktorok fölöttébb magas hatásfokkal működnek. Belojarszkban jövőre adják át a 800 megawattos teljesítményű BN-800-as reaktorral működő energiablokkot.

Kagramanjan utalt rá, hogy az első gyorsneutronos reaktor megépítése mintegy 50 százalékkal volt drágább a VVER típusú nyomottvizes erőműnél, de a bekerülési költségek a BN-800-asnál már csak 2030 százalékos eltérést mutatnak a VVER típushoz képest.

Tízezrek a Kutatók Éjszakáján Szeptember 27-én ismét megtartották a Kutatók Éjszakáját, amelynek látogatottsága minden korábbi rekordot megdöntött. A nyolc éve startolt, akkor  4 budapesti helyszínnel  és 3000 fő részvételével zajlott eseménynek ezuttal már 70 000-nél is több látogatója volt, akik 2179 program és 88 helyszín között választhattak és akiket a kutatóhelyeken 2000 szakember és tudós várt. A legnépszerűbb programok a következők voltak: Széchenyi István Egyetem (szupravezetők), Corvinus Egyetem (árukezelés és forgalmazás), Óbudai Egyetem (csodavizek), Szent István Egyetem (állati szövetek, paraziták), Miskolci Egyetem (tanbánya). Számos kutatóhely is csatlakozott a bemutatáshoz, így például a miskolci Bay Zoltán Intézet a nano titkokba avatta be a kiváncsi nézőket, az Ericsson kutató bázisán sztárokkal végeztettek el ritka fizikai kisérleteket. A Dürrer Rendezményházban, ahol a központi eseményre került sor az internet rejtett oldaláról hallhattak, a pécsi Zsolnay Negyedben pedig  kvadrokopter reptetés, 3D-s nyomtatás szerepelt a programban. Külön örvendetes, hogy az eddigieknél több fiatal kereste fel a kutató éjszakai rendezvényeket. Technika 2013/10

5

KRÓNIKA

Nobel-díj a Higgs-bozonért

  A CERN Nagy Hadronütköz­ tetőjében tavaly júliusban felfedezett Higgs-bozon létezésének tudományos megjóslója, a most 84 éves, brit fizikus, Peter Higgs kapta az idei fizikai Nobel-díjat a 80 éves, belga Francois Englerttel megosztva. A hírt a CERN-ben nagy örömmel fogadták, hiszen a Higgs-bozon és  a minket körülvevő Higgs-tér elméleti és kísérleti vizsgálatához – melytől a rejtélyes sötét anyagról és sötét energiáról is fontos információk várhatók – fontos, hogy az alapot egy Nobel-díj is megerősítse. A CERN ATLAS és CMS-kísérleteket, melynek során a többi részecskéknek tömeget adó bozont meg lehetett találni, a Nobel-bizottág is megemlítette a hivatalos bejelentésében. A tudós 1964-ben publikálta elméletét és legutóbb idén júliusban tartott róla fiatalos előadást Stockholmban, ahol decemberben átveheti a díjat. Lévai Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont igazgatója a hír kapcsán elmondotta: a CERN tudományos programját 2030-ig meghatározták, úgyhogy a következő 15 évben akár több ezer petabájtnyi adatból kell megértenünk Peter Higgs életművét, mely adatok a CERN-ből az idén átadott Wigner Adatközpontba, a Wigner Fizikai Kutatóközpontba is érkeznek.

6



Ujvári János pályázati díjkiosztó A közelmúltban hat egyetem 12 diákjának három kategóriában adták át az 1, 5 millió forint összdíjazású Ujvári János diplomamunka-pályázat díjait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (SZTNH). A pályázat célja, hogy a végzős hallgatókat – a diplomamunka mellékleteként, vagy részeként – a diplomatémájuk szellemitulajdon-védelmi szempontból való megvizsgálására, és ennek alapján egy-egy tanulmány elkészítésére ösztönözze. A szellemi tulajdonvédelem tudatosságának a végzős hallgatók körében való növelésére irányuló törekvés részét képező pályázat tízéves múltra tekint vissza, és célja eredetileg az iparjogvédelmi tudatosság növelése volt. Ezt egészítette ki később a szerzői jogi témával való pályázás lehetősége, így a program már a szellemitulajdonvédelem egészét felöleli. Az elismert program szélesebb réteg számára való elérhetőségének biztosításáért és a pályázati sikerek nagyobb körben való népszerűsítéséért a kiíró SZTNH

a 2012-2013-as tanévtől kezdve módosított a pályázati feltételeken. Ezzel egy időben a pályázat nevét a hivatal tragikusan korán, 2012-ben elhunyt – az analóg információk digitalizálásában résztvevő – kiváló könyvtáros munkatársa tiszteletére Ujvári János diplomamunka-pályázatra módosította. Mindezt a díjakat átadó Németh Gábor, az SZTNH Innovációs Főosztályának az igazgatója mondta el. Első díjat nyert idén a szabadalom kategóriában Bérczes Zsófia, illetve a szerzői jog témakörben Takó Sándor – mindketten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjai –, valamint a védjegy kategóriában Szakács Lilla Fanni, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatója.

MVM Energetikai Futam – harmadszor Kilenc kategóriában, több mint félszáz alternatív hajtású, környezetbarát jármű versenyzett az MVM Energia Futamon Budapesten. Az MVM Magyar Villamos Művek ezzel a különleges rendezvényével immár harmadszor hívta fel a figyelmet az üvegházhatású gázok kibocsátása nélküli energiatermelés és felhasználás fontosságára. Az Energia Futamon kizárólag napelemes, sűrített levegővel, akkumulátor-

Technika 2013/10

ral és emberi erővel hajtott különleges prototípusok, elektromos versenyautók és motorok fejlesztői mutatkoztak be. E rendezvényével az MVM kinyílvánította elkötelezettségét a klímavédelem iránt, amit jelez a Hungarowind Szélerőmű-parkja, a kizárólag megújulókból származó Zöldáram terméke és a Paksi Atomerőmű működése, amellyel évente 2 millió ember oxigén szükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítja meg.

GAZDASÁG

Privatizáció itt és ott Úgy látszik, Magyarországon közvetlen cél lett az energiaszolgáltatók állami megvásárlása, vagyis kisajátítás nélküli visszaállamosítása. De hogyan kerültek azok magánkézbe? – kérdezhetik a fiatalok. A válasz erre talán megkönnyíti az eltervezett tranzakciók megítélését. Magyarországon 1995-ben egy év alatt 6 regionális áramszolgáltatót, 5 gázszolgáltatót és számos erőművet privatizáltak. A nagy állami Magyar Villamos Művek (MVM) feldarabolásával az Édász, a Démász francia, az Émász, a Dédász, a Titász és az Elmű német kézbe került. A Digáz, a Főgáz és a Kögáz szintén német, a Dégáz, az Égáz francia, a Tigáz pedig olasz tulajdonost kapott. Az erőművek közül a Bakonyi, a Tiszamenti és a Dunamenti Erőművet amerikaiak, a Mátrait németek, a Budapestit franciák privatizálták.   Elöregedett energetikai szektor A vásárlók európai mércével a legnagyobbak közé tartoztak, hatalmas anyagi, szellemi erővel, sok évtizedes tapasztalattal rendelkeztek, tőkéjük és éves bevételük a magyar nemzeti jövedelem nagyságrendjében mozgott. Bejövetelüktől méltán várható volt az akkorra elöregedett, már húsz éves villamosenergetikai rendszerünk megújítása. Például a villamoserőműveink 15 százaléka selejtezésre szorult, az erőműpark további 25 százalékát 2005-ig le kellett zárni. A maradék eszközök környezetvédelmi, biztonságtechnikai és technológiai megújításra vártak, minderre pedig az államnak nem volt pénze, többek között a rendszerváltást követő magas államadóssági ráta (80%) és a mesterségesen alacsonyan tartott energiafogyasztói árak miatt. A privatizációs bevétel segítségével

az államadósság 1997-re 60 százalékra csökkenhetett, pénzt szabadítva fel az adósságszolgálat terheiből. A gyors privatizációban szerepe volt annak is, hogy a multinacionális cégeket idevonzotta  a magyar energetikai szakemberek nemzetközi jó híre is, az, hogy sok új ismerettel és konstrukcióval járultak hozzá az energetika világméretű fejlődéséhez, a hazai szakmai kultúra magas színvonalához. Ám Vajda György professzor már jó korán figyelmeztett arra, hogy az állam esetleges törekvése az energetikai árrendszer, a szolgáltatási feltételek és működési körülmények voluntarista, vagyis a független gazdasági szükségszerűségek, törvényszerűségek mellőzésével való megváltoztatására, az így  bekövetkező torzítások bizonyosan rossz megoldások lesznek, hiszen sokszor tapasztalhattuk, hogy azok gyakran súlyosan visszaütnek azokra, akiknek érdekében történtek. Mivel közszolgáltatásokat vállaltak, a privatizáló cégek elfogadták működésük állami szabályozását (odahaza is alávetették magukat ennek), a független hatósági felügyeletet, a fogyasztók érdekvédelmét, a minőségellenőrzést, az életés vagyonvédelmet, az árellenőrzést- és meghatározást tekintve. A fogyasztói árak sem növekedtek az égig – mint ahogy ma sokan állítják – hiszen miközben 2002-től máig  az olaj ára a négyszeresére nőtt, a gáz ára 150 százalékkal, az áramé nagyjából  100 százalékkal emelkedett. Emellett a szakértők

azt hangoztatják, hogy a költségektől mesterségesen eltérített árak visszahúzó erő lehet az energiahatékonyság növelésében, ehhez a lakossági támogatás megszerzésében.  A privatizáció történetéhez fontos tudni, hogy az MVM megtartotta az áramkeresekedelmi monopoliumát – a szolgáltatók tehát állami forrásból vásárolhattak energiát, – az elektromos alaphálózat szintén az állami MAVIR gondjaiban maradt, mint természetesen a Paksi Atomerőmű is. Tehát mindenütt, ahol a piac életképtelen, megőrződött az állami tulajdon.   Külföldi példák is voltak A magyar privatizáció nem volt kiugró, hiszen a fejlett nyugat-európai országok is ezt az utat járták, ha oldani kívánták gazdasági szerkezetük merevségét a növekvő kormányzati kiadások, a költségvetési deficit, a fokozódó infláció, az eladósodás megállítása érdekében. Európában a monopol vállalatok eladásának csúcspontját jelentette a British Telecom értékesítése amiatt,  mivel az angliai telefonhálózat újabb fejlesztési szakaszára az államnak nem voltak forrásai. Egyébként ilyen szerkezetátalakításokat támogatott akkoriban az IMF, a Világbank is, például 1988-ban 122 világbanki kölcsön feltételéül az állami szektor reformját szabták. A gazdaságtörténészek szerint a magánosítást a politika és a közvélemény sehol sem vereségként, az állami vagyon elkotyavetéléseként élte meg, cserébe jobb szolgáltatásokat várt el és kapott. Így a nyugati energetikai tulajdonszerkezet a magánszolgáltatók javára billent. Németországban 960 erősen szabályozott magán energetikai cég működik, Angliában csak az atomerőműTechnika 2013/10

7

GAZDASÁG

Franciaország könnyen elveszítheti vezető szerepét az EU áramár versenyében.   Vegyes fogadtatás Hasonlóan a nyugat-európai országokhoz, Magyarországon sem követte nagyobb társadalmi ellenkezés az energia szolgáltatás magánosítását, mivel nálunk is volt igény a fogyasztóbarát, korszerű kiszolgálásra a régi, hatóság-jellegű és nem éppen hibamentes szolgáltatás helyett. Ellenezni jobbára az energetikai szakma azon képviselői kezdték, akik hittek az állami finanszírozás folytatásában, amire persze esély sem volt. Néhány vállalati menedzsment egyrészt félthette vállalata monopolhelyzetét, esetleg személyes pozícióját is a privatizálástól. De meg kell hagyni, hogy a privatizációt ilyen gyorsan az objektív szükségletek részletes kommunikációja nélkül hajtották végre. Az ellenzők segítségére lehetett némely energia-klubszervezet, amelyeket politikusok is látogattak .Például a néhány fővel működő Privatizációs Kutatóintézet ekkoriban azzal a kommunisztikus jelszóval állt elő, hogy az „energiaszolgáltatásra minden állampolgár jogosult” vagyis hogy ezt a multi szolgáltatók nem garantálják.  (A jelszó egyébként annak 1995-ben mûködô erômûveink (MVM) a feketék érdekében hozott ameErőmű Létesítés ideje MW rikai előírásnak a kiforgatása volt, Bakonyi Erőmű (Inota) 1950-1954 120 hogy „energiaBorsodi Erőmű (Kazincbarcika) 1951-1957 200 szolgáltatásra joISD Power 1950-1953 69 gosultak az amerikai állampolgárok Borsodi (Tiszapalkonya) 1953-1959 250 minden diszkriVértesi Erőmű 1957-1963 934 mináció nélkül”). Bakonyi Erőmű (Ajka) 1957-1962 100 Pedig hamarosan Mátrai Erőmű 1965-1973 950 kitűnt, hogy ezt a AES Tisza II. Hőerőmű 1972-1979 803 jogot nálunk épDunamenti (Százhalombatta) 1969-1976 1800 pen az állam kezéPaksi Atomerőmű 1982-1986 1600 ben maradt, korszerűtlen  erőművek maradtak az államnál, Spanyolországban az áramtermelés 2/3-a szintén privát kézben. Kivétel Franciaország, ahol az állami óriás, az EdF a kapacitás  85 százalékát tartja kezében, ami érthető, hiszen a villamosenergia több mint 80 százalékát atomerőművek álítják elő, egyébként az EU átlagáraknál  mérsékeltebb energiaárak is ennek köszönhetők. Viszont az Európai Bizottság sokáig megtiltotta, hogy az olcsóbb áramot az ország továbbértékesítse, ami a versenyjogba ütközött volna, ma már csak arra kötelezik, hogy az olcsóbb atomerőművi árammen�nyiség egynegyedét adja át a magán SUEZ-nek és az E.ON helyi szolgáltatójának. A mérsékelt ár még így sem tartható sokáig, a Francia Energiaszabályozási Hivatal legutóbb jelezte, hogy 2017-ig 30 százalékkal emelkedhet az áram fogyasztói ára a halaszthatatlan hálózati fejlesztések és karbantartások, a megújuló energiák fokozott felhasználása (az EdF-nek a szél- és napenergia termelés növelését az energiafogyasztásra terhelt adókból kell finanszíroznia), valamint a nukleáris egységek pótlása miatt. Ha ilyen mértékű áremelésbe nem is mennek bele a pártok, jelentős emelés várható, amivel

8



Technika 2013/10

vek veszélyeztetik, miközben a privatizáltaknál óriási fejlesztések történtek. A náluk bevezetett  új technológiáknak köszönhetően Magyarország jelentős CO2 kvótafelesleggel rendelkezhet, amit értékesíthet, hogy a Mátrai Erőmű a német fejlesztésekkel annak a bükkábrányi lignitnek a felhasználását növelhette, amely a legfontosabb ásványkincsünk és például amelynek az ajkai, a pécsi szénnél sokkal kisebb a természetes radioaktivitása.   Ellentmondásos állami tulajdonlás Mindezek ismeretében vajon miért foglalhat el olyan nagy helyet a politikában, hogy kinél vannak az energiaszolgáltatók? A szakirodalom erre azt a választ adja, hogy ezek tulajdonlásával a jelenlegi állami szabályozásuk helyett az állam közvetlenül befolyásolhatja az energetikai cégeket a célból, hogy gazdasági emelkedés és nagyobb állami támogatás hiányában a mérsékeltebb árakkal kompenzálhassa a fogyasztókat. Ám a nonprofit jellegű gazdálkodás ezeket a cégeket a munkát ösztönző, a fejlesztéseket biztosító eszközöktől fosztja meg. Erről nyilatkozta legutóbb Csaba László professzor, hogy az államosított közszolgáltatás nálunk három évtizedig  nem jött be, ezután is csak azzal valósítható meg, ha az állam finanszírozni tudja a fejlesztéseket, ehhez viszont máshonnan kell elvennie a forrásokat. Így tehát az adófizetőknek számolatlanul sokba kerülhet nemcsak a cégek megvásárlása, hanem fenntartása, fejlesztése is – tehetjük hozzá. Nem mellékes szempont az sem, hogy ha az állam tulajdonos meg szabályozó is egyszemélyben, már kevésbé lesz érdekelt a drága fejlesztések, az üzem biztonságosságának a megkövetelésében, illetve érdemtelenül kedvezhet egyes cégeinek. Komornik Ferenc

GÉPIPAR

Töretlen növekedés a Horn-nál A németországi tübingeni székhelyű Paul Horn GmbH vezető szerepet tölt be világméretekben a nagy pontosságú vágószerszámok gyártásában. A német keményfémgyártót nem ragadta magával a válság, sőt, 2012-ben fennállása legsikeresebb évét élhette meg, így nem csoda, hogy továbbra is gyártókapacitásának a bővítését tervezi. A megérdemelt hírnévnek örvendő, virágzó vállalat gyorsan és sikeresen fejlődik, megteremtve nemzetközi szinten is a lendületes növekedés alapjait. A több mint 70 országban jelen lévő Horn ma 1.100 alkalmazottat foglalkoztat – ebből 800-at Németországban –, míg 20 éve alig 220 személy dolgozott a cég tübingeni székhelyén. A folyamatos növekedésnek köszönhetően a Horn jelenleg gyártási eszközeinek fejlesztésével és az erőteljes innovációval elérte, hogy havonta 750 000 szerszámot állít elő, és a világ legfontosabb keményfémből készült vágóeszköz-gyártói között tartják számon. Még 2008-ban a cég megerősítette vezető szerepét, és addigi 6.000 négyzetméteres gyártóbázisát újabb 5.000 négyzetméteres termelési kapacitással bővítette. A Horn sikereinek a titka a tübingeni gyártóközpont folyamatos fejlesztésében, valamint a precíz és innovatív fejlesztőmunkában keresendő. Jövôbelátó fejlesztés Jelenleg a termelési felület elegendő, de a Horn-nál zajló tervezés nem néhány negyedévre, hanem hosszú évekre vonatkozik – nyilatkozta a közelmúltban Lothar Horn, a Paul Horn GmbH vezérigazgatója. A vezérigazgató kifejtette, hogy a vállalat Tübingenben a főhadiszállása és a termelőbázisa között megvásárolt egy 16 000 négyzetméteres területet, és egy új, kétszintes gyártókapacitást ad át 15  000 négyzet-

méteren 2016-ban. A Horn szakértelmének a kulcsa a belső K+F tevékenységben, a saját bevonatkészítésben, illetve a teljesen egyedi vágólapka-gyártási technológiákban összegezhető. A teljes egészében családi vállalatként vezetett Horn egész vállalati kultúrát épített fel arra a képességre, hogy töretlen fejlődéssel képes alkalmazkodni az ügyfelek elvárásaihoz. A fentieket támasztja alá például, hogy a Horn 2008 és 2012 között nem kevesebb, mint 200 köszörűgépet telepített a gyárába. Idénre a cég 40 újabb gép beszerzését irányozta elő, amelyhez csatlakoznak még megmunkáló központok, köszörűgépek és méréstechnikai berendezések, valamint egy kemence is. A termelési eszközökbe történő masszív beruházás mellett a legszembetűnőbb az üzem magas automatizálási szintje. A tisztaságon túl a termelési egységet a szokásosnál jóval magasabb termelékenység jellemzi, amit jól tükröz, hogy egy üzemeltető több gépen dolgozik. Csúcstechnológiával felszerelt új épület Az üzemet kibővítették egy 1200 négyzetméteres új gyártó kapacitással, amely 2012 januárjától kezdett termelni 120 alkalmazottal. A bejáratnál elhelyeztek egy több méter magasságú gépet, ami az alkatrész-minták készítésére szolgáló térségben van. Ez a keményfém sajtoló vákuumos rendszerrel lett felszerelve, és az a feladata, hogy kivonja a nyers karbidot. A minta a továbbiakban a Horn SuperMini vágólapkáinak az alakját ölti. A minta már rendelkezik egy hűtőfolyadék furattal is, ami időmegtakarítást eredményez a termelésben. A szikraforgácsolás és a vágás során előkészítik a munkadarabot az éle-

zési műveletre. A műveleteket előprogramozás alapján hajtják végre, nem hagyva figyelmen kívül a vágóeszköz méretét és alakját sem. Az élezés után a vágólapkák megtisztítása következik. Egyedi befecskendezô rendszer Az üzemben elkészítik az eljövendő betétek mintáit. A Horn különlegessége, hogy nem közvetlenül alakítják ki a vágóeszköz formáját, hanem egy öntött formából indulnak ki. A keményfém befecskendezést 2000 bar nyomáson hajtják végre, és a két végéről töltik ki az üregeket, előállítva a szinterezett vágólapkát. Az említett öntvény előállítása drága, de lehetővé teszi a precíz munkát, illetve az eszközök alakjának a kidolgozásánál jelentős időmegtakarítást von maga után. Szintén új termelési zónát alakítottak ki a mechanikai rész, illetve az acél szerszámtartók kivitelezésére is. A szerszámtartók gyártására jóval nagyobb teret nyertek az új épületben. A munka különlegességét itt az jelenti, hogy az esztergáláshoz és maráshoz alkalmazott szerszámtartókat egyetlen beállítással készítik el. Ezen a termelési területen 11 alkalmazott dolgozik, és az itt előállított szerszámtartókat házon belüli felhasználásra termelik, nem kerülnek forgalomba. B.S. Technika 2013/10

9

GÉPIPAR

Az RS Components exkluzív videós oktatóanyagokat tesz közzé az Arduino Robotról Az öt videóból álló sorozatban az Arduino alapítója, Massimo Banzi bemutatja a Robot használatát, illetve az arra alapuló projektfejlesztést. Az oktatóvideók az RS YouTube-csator­náján érhetôk el. Az RS Components (RS) a világ vezető, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, elektronikai és karbantartási termékekre szakosodott forgalmazója, valamint az Electrocomponents plc (LSE:ECM) kereskedelmi márkája öt exkluzív oktatóvideót tett közzé, amelyekben az Arduino megalkotója, Massimo Banzi bemutatja az Arduino Robotot, és megismerteti a nézőket az új, nyílt forrású, kerekekkel felszerelt hardver külön­féle jellemzőivel. A videókat nemrégen bemutatták a Rómában megrendezett Maker Faire szakkiállításon, és azok kizárólag az RS YouTubecsatornáján tekinthetők meg angol nyelven, francia, német, egyszerűsített és hagyományos kínai, valamint japán feliratokkal. Az öt 10 perces videóból álló sorozat gyakorlatias és szórakoztató hangnemben vezeti be az érdeklődőket a Robot használatába. A videókban Massimo Banzin kívül szerepel az Arduino társ­ alapítója, David Cuartielles, valamint az Arduino interakciódizájnere, Xun Yang is, akik izgalmas példaprojekteket mutatnak be: • Bevezetés az Arduino Robot használatába – a Robot programozásához szükséges Arduino IDE kicsomagolása, felcsatolása és használata. • LOGO és a Robot távirányítása– a kódpéldák helye az integrált fejlesztői környezetben (IDE), 10



Technika 2013/10

valamint a Robot irányítása univerzális tévé-távirányítóval. • Az akadályok kikerülése és stratégiák kialakítása – különböző technikák használata a Robot és a szobában lévő tárgyak távolságának meghatározásához. • Vonalak követése – vonalak követése a motorpanelen lévő infravörös szenzortömbbel. • Képek és hangok – a képernyő használata és zene lejátszása a Robot hangszóróin. Massimo Banzi a következőt nyi­ latkozta: „Nagy örömömre szolgál bejelenteni az Arduino és az RS együttműködését a Maker Faire kiállításon. Öt exkluzív oktatóvideót készítettünk együtt az új Arduino Robotról. A videókban csatlakozik hozzám David Cuartielles és Xun Yang, akikkel az Arduino Robottal kapcsolatos ös�szes témakört végigjárjuk – az alapoktól az összetettebb programozásig.  Az elmúlt időszak nagyon izgalmas volt az Arduino életében, és a csapatunk nagyon kíváncsi rá, hogy a vásárlók mikre használják majd a Robotot.” „Az Arduino készítői által összeállított videók egyszerűen kö­ vet­ hető, lépésenkénti útmutatót nyúj­ tanak a Robot használatához és az arra alapuló projektek fejlesztéséhez” – mondta Glenn Jarrett, az RS Components globális termék­ marketingért felelős vezetője. „Az informatív, mégis vidám videók

mind az Arduino jelenlegi felhasználói számára, mind pedig a programozással most ismerkedők számára izgalmasak lesznek.” A videók a következő címen tekinthetők meg: www.rs-components.com/arduino.

Az RS Components-rôl Az RS Components (RS), az Electrocomponents plc (LSE:ECM) kereskedelmi márkája, a világ vezető magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, elektronikai és karbantartási termékeket forgalmazó vállalata. A csoport 32 országban található vállalatain keresztül több mint 550 000 terméket forgalmaz, melyek megtekinthetőek a honlapon illetve a katalógusban. Az RS naponta 44 000 árut indít útjára, több mint 1 millió ügyfél számára. A termékkínálatba 2 500 piacvezető gyártó terméke tartozik, mely magába foglalja az elektronikai, automatizálási, tesztelés és mérési, elektromos és mechanikai termékcsoportokat. A vállalatcsoportot a londoni tőzsdén is jegyzik, és a 2013. március 31-én zárult üzleti évben 1,24 milliárd font sterlinges forgalmat ért el. További információkért kérjük, látogasson el a www. rscomponents.hu weboldalra.

GÉPIPAR

Újdonság! „Katalog Plusz” a DISTRELEC-tôl! Egyedi beszerzési szolgáltatás több, mint 1.400 gyártótól! Amennyiben a keresett terméket nem találja a mintegy ezer gyártó kínálatát felölelő katalógusunkban, akkor hívja a DISTRELEC ügyfélszolgá­ latát! A Katalog Plusz szolgáltatásunk megnyitja Ön előtt az utat több, mint 1.400 gyártóhoz. Egyszerűen, közvetlenül, gyorsan. A DISTRELEC több mint ezer neves gyártótól, az elektronika, az elektrotechnika, a méréstechnika, az automatizálás, a pneumatika, a szerszámok és segédanyagok terén széleskörű, kiváló minőségű termékkínálattal rendelkezik. Az egyes termékcsaládok skáláját kibővítettük és a bevált kínálatot új termékcsoportokkal gazdagítottuk.

A szállítási határidő 24 óra. A szállítási költség rendelésenként, men�nyiségtől és súlytól függetlenül, 5,50 €+ÁFA. A nyomtatott katalóguson kívül a teljes kínálatunk a DISTRELEC honlapján is megtalálható. (www. distrelec.hu) Az E-Commerce megoldásainkkal a vállalata igényeihez

egyedileg igazított, a teljes kínálatunkat tartalmazó elektronikai katalógushoz juthat, amellyel pénzt és időt takaríthat meg. Distrelec: Tel: 06 80 015 847 Fax: 06 80 016 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.hu

FLUKE automatikus hálózatvizsgáló LRAT-2000 Cikkszám: 917531 Kábelmérési funkciók: kábelhosszvizsgálat, keresztezett érpár, megszakított áramkör, fordított párok, árnyékolás épségének ellenôrzése, rövidzárlat, szétválasztott érpárok, hanggenerátor, twisted feltérképezés, kábelhálózat tesztelés. Ethernet-vizsgálat (réz vagy üvegszál) max. 1 GB/másodperc Kábelvizsgálat és hibaazonosítás IPv4 és IPv6 50 jelentés tárolása 3 másodperc alatt üzemkész Felszereltség, tartozékok: (LRAT-2000): Szoftver, USB-kábel és hordtáska LRAT-2000-KIT: IntelliTone™ Pro 200 mérőszonda, WireView kábelazonosítók IDs #1-6, szoftver, hordtáska és USBkábel

Technika 2013/10

11

KENÔANYAGOK

12



Technika 2013/10

Technika 2013/10

13

SZIVATTYÚTECHNIKA

Megújult termék-innováció a Ganz EEG-nél A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. (Ganz EEG) október 4-én átadta az orosz megrendelőknek az épülő Rosztovi Atomerőmű 4-es blokkja számára készített hét darab MPB 2200-as keringtető óriásszivattyút, amelyek tömege egyenként több mint 100 tonna, és amelyek tervezése és gyártása teljes egészében a magyar mérnökök és szakmunkások tudásának az eredménye. A 97 hatalmas ládába csomagolt, részben túl méretes szállítmányt egy héten át hordták a kamionok a csepeli kikötőbe, ahonnan a Dunán vitték a romániai Konstanca kikötőbe. Itt rakták fel tengeri hajóra a szállítmányt, amely a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren keresztül jutott el a Don folyóig, ahonnan ismét kamionok vitték el a szivattyúkat tartalmazó ládákat a Volgodanszk közelében épülő új rosztovi atomerőműig. A Ganz EEG Kft. 2012 után, 2013-ban újra elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat, ezúttal ezekkel az MPB 2200-as előperdület szabályozású félaxiális és axiális szivattyúival, amelyből a már említett rosztovi erőműbe a fent említett módon szállították el a vállalat díjnyertes szivattyúit. A vállalat több mint másfél évszázados magyar energetikai gépgyártói tapasztalatainak a birtokában folyamatos innovációval újítja meg kiváló egyedi termékeit. A Ganz EEG-nél folyó termék-innovációt Simon Béla főmérnök, Csemniczky János főtanácsadó, a műszaki tudományok kandidátusa és Zombor Csaba főkonstruktőr segítségével mutatjuk be a Technika olvasóinak.

14



Technika 2013/10

Innovatív hagyomány bô termékpalettán A Ganz EEG Kft. az 1844-ben alapított Ganz energetikai gépgyártásának és a magyar technikatörténetből jól ismert innovatív hagyományainak a folytatója, többségében exportra gyártott termékeivel. A Ganz EEG Kft. 2008 óta az orosz atomenergetikai ipar egészét átfogó Roszatom cégcsoporthoz tartozik, 51 százalékos többségi tulajdonosa – a több mint 250  000 alkalmazottat foglalkoztató és 300 céggel rendelkező Roszatom gépgyártó holdingjaként ismert – az Atomenergomash Nyrt., amelyhez több mint 50 orosz és külföldi mérnöki és energetikai gépgyártó cég tartozik. Magyar részről a vállalat tulajdonosa 49 százalékban a Ganz-MÁVAG megszűnése után

kialakult Ganz Holding. A Ganz EEG anyacége teljes egészében lefedi az atomenergetikai, illetve az energetikai gépgyártás egészét. Ezek az üzemek képesek előállítani egy egész atomerőművet, annak összes berendezéseivel együtt. A Ganz EEG Kft. 180 fős dolgozói létszámmal – 120 főt elérő kiszolgáló személyzettel és 12 fejlesztőmérnökkel – és mintegy 14 millió eurós éves forgalommal rendelkezik.

SZIVATTYÚTECHNIKA

A vízgépes vonal alkotja a vállalat fő termékvonalát, amelyből kiemelendő, hogy komplett szivat�tyúkat, turbinákat terveznek, gyártanak le és építenek be a helyszínen, valamint villamos vezérlő- és szabályozó berendezések tervezését és kivitelezését végzik. A Ganz EEG új típusú, nagyméretű, hegesztett házú, kettősbeömlésű szivattyúinak kifejlesztésével és gyártásával új piaci szegmenset nyitott, s ezzel 2009-ben elnyerte az Ipari Innovációs Nagydíjat. Ezzel is Termék Nagydíjat nyertek még tavaly. Fontos a Ganz EEG atom­ erőművi üzemanyag-átrakó berendezéseket gyártó és helyszínen beszerelhető termék-profiliója, amelynek a megújítása jelenleg zajlik. A vállalat továbbá jelentős fejlesztés eredményeként rövidesen nagy nyomású olajipari szivattyúval és egy szabványos konténerbe szerelt kompakt mini vízi-erőművel lép piacra, amely a világ távoli, vízi energiában gazdag területeinek az energiaellátási igényeire jelent gyors és könnyen kivitelezhető megoldást. A cég Közép-Európában egyedülállónak számító vízgép laboratóriummal és mérőállomással rendelkezik. Elôperdület szabályozós szivattyúk A Ganz EEG Kft. a rosztovi atomerőmű számára gyártott terméke, az MPB 2200-as, egyenként 100 tonnás, állítható lapátozású, elő­ perdület szabályozós, 4,5 MW-os motorral ellátott keringtető szivat�tyúja, 17,5 köbméter vizet szállít másodpercenként az erőmű hűtőrendszere számára. A vállalat ebből az óriásszivattyúból 14 darabot szállított Rosztovba, s a szivattyúkat kiszolgáló négy darab BvDF-600 gép is megérkezett már az erőműbe. A 60 fokos nyomó könyökkel, 20,2 m-es manometrikus emelőmagassággal, a névleges pontban 3938 kW-os teljesítményfelvétel-

lel, 2200 mm nyomcsonk átmérővel rendelkező, 63.000 köbméter/ óra vizet szállító MPB 2200-as óriásszivattyú kifejezetten innovatív termék. Több előnye van az analóg termékekhez képest, ugyanis ez a típus egyszerűbb, gyorsabb, kön�nyebben legyártható, ami olcsóbbá teszi, és a tervezésnek köszönhetően a gyártó könnyen módosíthatja a szerkezetet az ügyfél kérésének megfelelően. A magyar mérnökök tervezőmunkáját dícsérő óriásszivattyú elkészítése során alkalmazott innovációk sorából az előperdület szabályozást emeljük ki, ami a szivattyúkra alkalmazható Euler féle turbinaegyenletből következik. Ennek lényege, hogy a szállítómagasság, vagy a turbinánál feldolgozható esés arányos a folyadék belépő és kilépő perdületének a különbségével. Egy közönséges szivattyú járókerekének többnyire perdületmentes a belépése, a kilépésnél jelentkező perdületből adódik a szállítómagasság. Az előperdület szabályozás azt jelenti, hogy szabályozottan nem perdületmentes, hanem olyan perdületes áramlást valósítanak meg a szivattyúnál, aminek a nagysága és az előjele egyaránt változtatható. Ha olyan irányban pörög a víz a járókeréken, amilyen irányban az forog, akkor az csökkenti a szállítómagasságot, ha pedig ezzel ellentétesen pörög a víz, az növeli a szállítómagasságot és szabályozható lesz a szivattyú. Tehát nem a vízmen�nyiséget, hanem a szállítómagasságot szabályozzák ezzel az eljárással. Amennyiben a Ganz EEG által a nyár végén legyártott, hét darab MPB-2200-as szivattyúja egyszerre működne, egy 50 méteres szabványos úszómedencét 22 másodperc alatt lenne képes megtölteni. Atomerômûvi berendezésfejlesztés A Ganz 1980-ban licencvásárlás után kezdett el atomerőművi üzemanyag-átrakó berendezé-

seket gyártani. Ilyen berendezéseket állítottak elő a VVER440-es és VVER-1000-es típusú nyomottvizes reaktorokhoz, míg 2003-tól teljesen új típusú átrakót fejlesztett ki a vállalat, amely mindkét említett típusú reaktor fűtőelem-kötegeinek a kezelésére alkalmas. A Ganz szállított ilyen berendezéseket a paksi erőműbe, valamint Szlovákiába, Csehországba, Bulgáriába, Ukrajnába és Oroszországba is. Most 30 év után a Ganz EEG az újabb típusú orosz atomerőművekhez fejleszt ki átrakodó-berendezéseket. Az új, Leningrád Atomerőmű 1-es blokkjához idén nyáron a fűtőanyag-kazetták ki- és berakását, valamint a kazetták ellenőrzését végző berendezés gépészeti egységeit, így a sínpályát, a hidat és kocsit, valamint ennek részeként a forgópódiumot gyártotta le a vállalat. A munkálatokhoz nélkülözhetetlen részletrajzokat, az anyagok és a technológiák honosítását a Ganz EEG szakemberei végezték el. A mintegy 45 tonnás berendezést nyáron szállították ki. Ugyanakkor a Ganz EEG az atomerőművi átrakó-berendezések és manipulátorok, illetve a különböző, átrakási technológiákhoz kapcsolódó kezelő és vizsgáló eszközök gyártásával és modernizációjával is foglalkozik. A korszerűsítés és biztonságnövelés jegyében a vállalat a korábban gyártott Technika 2013/10

15

SZIVATTYÚTECHNIKA

átrakógépek munkarúdjának ellenőrző berendezésein túlmenően komoly fejlesztést kivitelezett a hajtásegységeken és a vezérlőberendezéseken is. Idén a Vattenfall svéd cég is megkereste a vállalatot atomerőművi átrakógép rekonstrukció, illetve gyártás ügyében. Kitörési pont: konténeres turbinafejlesztés A Ganz EEG Kft. kitörési pontnak tartja az áramellátással nem rendelkező távoli országokbeli települések energiaellátásának a biztosítására szolgáló, konténerbe telepített vízturbina – generátor – szabályozóegység-család kifejlesztését, ami a koncepcióterv elkészítéséből, egy közepes teljesítményű berendezés megtervezéséből, legyártásából és próbájából áll. A cég konténeres elvét úgy lehetne összefoglalni, hogy egy szabványos méretű konténerbe beépítik a turbinát a hozzátartozó generátorral. Ehhez tartozik egy másik konténer is, ami a teljes vezérlést szolgáltatja. A rendszer előnye a kis építészeti igény és az ebből fakadó könnyű és gyors telepíthetőség, valamint a moduláris felépítés, amely lehetővé teszi az egyszerű vezérlési sémák bővítését egészen a legigényesebb műholdas távfelügyeletig. Az innovatív turbina és a hozzá kapcsolt generátor műholdas kapcsolat segítségével teljesen autonóm üzemmódban, távirányítással működtethető. A paraméterek tekintetében a feltételezett, rendelkezésre álló esés 60-65 m, a felhasználható vízmennyiség 1 köbméter/ másodperc, a generátor 3 x 400 V feszültségű szinkron generátor, a

16



Technika 2013/10

villamos hálózat frekvenciája 50 Hz. Az említett alapadatokkal 500 kW névleges teljesítményű rendszer megépítését tudják kivitelezni. A jelentősebb terhelésváltozások okozta hálózati ingadozások csökkentése érdekében a gépegység egymástól függetlenül kapcsolható alhálózatokra termel, egyenként a névleges terhelés 20 százalékára méretezve azokat. A gyártást már elindították, és tekintélyes az érdeklődés a Ganz hagyományos termékskálájába illeszkedő új terméke iránt. Közép-Európa egyedi vízgép laboratóriuma A Ganz EEG-nél folyó termékfejlesztés az 1860-as évekig visszamenő vízgép-gyártó hagyományokban és mérnöki tudásban gyökerezik. Ezt segíti a Közép-Európában egyedülálló vízgép laboratórium és mérőállomás, amely lehetővé teszi a szivattyúk mérését, illetve a méretarányosan kicsinyített, úgynevezett kismintás mérések elvégzését, amit más gyártók is igénybe vesznek a cégtől. A laboratórium 2012-ben jelentős mértékű fejlesztésen ment át, a meglévő berendezéseket villamos adaptációval látták el, és olyan érzékelőket, mérőhelyet, számítógépes adatfeldolgozási lehetőséget tudtak beépíteni a rendszerbe, ami a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén rendkívül korszerűnek tekinthető. Az első vízgép-próbaállomás teljesítményét új próbaállomás építésével már 1990-ben megnövelték. A laboratóriumnak két fő mérőberendezése van. Közülük a nyitott berendezésen azokat a gépeket próbálják ki, amelyek teljesítményét eredeti formájában tudják megmérni. Nagyon fontos, hogy ne csak modellmérést végezzenek, hanem próbákat hajtsanak végre az eredeti szivattyúkon, megmérjék a jelleggörbéket, és lehetőleg az eredeti fordulatszámon tudják a teljes

tartományában a jelleggörbét produkálni. A méréshatárok 2,5 MWos villamos teljesítményig, 10 köbméter/másodperc vízszállításig, illet­ve 1000 méteres szállítómagasságig terjednek. A nyitott berendezés gyarapodott egy fordulatszámszabályozási lehetőséggel, amit 250 kW-os frekvenciaváltó hajtással való kibővítéssel valósítottak meg. Ma a Ganz EEG-nél legyártott szivattyúk 95 százalékát meg tudják mérni a próbaállomáson. A Ganz EEG Kft. vízgépei 200 és 2 500 mm közötti csonkméretűek. A méretes, távoli országokba szállított gépek olyan nagy kockázatot jelentettek, hogy szükségessé vált a nagy gépek mérése is, amelyekre kialakították a zárt mérőberendezéseket. A rendkívül nagy gépeknél alkalmazzák a modellvizsgálat és –gépátadás módszerét, amely során a nagy gép áramlástanilag és geometriailag hasonló modelljét, kismintáját építik meg. Utána elvégzik a kismintával a jelleggörbe vizsgálatokat, a kapott eredményeket felhasználva a tervezésnél, illetve később a vásárló felé az átadásnál is a megépített gép garanciális adatainak az igazolására. A modellvizsgálati eszköztár az utóbbi években gyarapodott, és a számítógépes modell szimuláció igen rugalmas vizsgálati lehetőséggel való kibővülést hozott. A 3D-s tervek alapján kivitelezett modellmérés, a tervezés és a kapcsolódó megmunkálás a legkorszerűbb vezérlés igénybe vétele mellett lehetővé tette a geometriai megfelelőség pontos betartását. Békés Sándor

AUTÓIPAR

Az elsô magyar szénszálas formula monocoque Székely Béla Creo 2.0-val tervezett szénszálas önhordó vázszerkezetet a BME Formula Racing team számára A fiatal mûegyetemista mesterszakos hallgató 5 éve tagja a BME Formula Racing Teamnek, ahol eddig számos autó tervezésében vett részt. Három éve foglalkozik monocoque vázszerkezet fejlesztésével és idén, a BME Formula Racing Team 8. autója, a harmadik elektromos autó, az FREC-003 már ilyen vázszerkezettel épült.

1. ábra. Az FREC-003

Mi is az a Monocoque? Az autó közelében, a futóművünket vizsgálva gyakran kérdezik meg, hogy a futómű miért van csak a burkolatra felcsavarozva. . Itt azonban nincs külön burkolati eleme az autónak, hanem monocoque-ja van, ami annyit tesz, hogy egy önhordó szénszálas vázszerkezet alkotja az autó fő központi szerkezeti elemét, vázként és „burkolatként” egyszerre szolgálva. Ez egyben a pilótát védő, elpusztíthatatlan utas cella, olyan, mint amit mostanában már szuper sportkocsikban is megtalálunk. A SAE irányelvek alapján írt FSAE szabályzat rengeteg előírást tartalmaz a monocoque biztonság

2. ábra. A monocoque modellje

technikájára. Az első ütközés elnyelő zónával, és az oldalfalba integrált oldalsó ütközési zónákkal együtt képes a pilótát megvédeni a versenypályán esetleg bekövetkező ütközésekből adódó erőhatásoktól. Ütközésre a szabályzat legfeljebb 20 G-s gyorsulást enged meg átlagban, és 40 G-s csúcsokat. Ezt a mi szerkezetünk teljesíti, átlagban 17 G-s gyorsulással védi meg a pilótát egy esetleges frontális ütközéskor. A szerkezet jellemzően egy szendvicsszerkezet, amely két, kb 1-1,5 mm szénszálas réteg között egy vastagabb maganyag, amely így alkot szendvicsszerkezetet. A maganyag szerepe, hogy a hajlítással szembeni ellenállását – inerciáját - a szerkezetnek növeljük, lehetőleg minimális tömeg hozzáadásával. Ezt a gyártástechnológiával összeegyeztetve alapvetően kétféle módon lehet megvalósítani; zárt cellás hab maganyaggal és méhsejt szerkezettel. Mivel mi vákuuminjektálást használunk a gyártásnál, ezért mi nagy, nyitott méhsejt szerkezetű maganyagot nem tudunk használni, így zártcellás maganyaggal terveztünk, dolgoztunk.

3. ábra. Bekötési pontok Creo 2.0 rendszerben

4. ábra. Bekötési pontok a valóságban

Bekötések: Rögtön a karbonba Az erők bevezetése a szerkezetbe csatlakozási pontokon keresztül történik. Mivel a szerkezet jelentős részét kitevő, nagy inerciával, de kis nyírószilárdsággal rendelkező része nem képes ilyen terheléseket felvenni, ezért a jobban igénybevett helyeken – tipikusan futómű bekötési pontoknál – rétegszám növelt régiók veszik fel a terhelést, majd oszlatják el a szomszédos területeken. „Mivel nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk” Vagyis sejtettük, hogy nem lesz egyszerű. Egy műegyetemi professzort megkerestük pár éve ezzel a témával kapcsolatban, mire ő Technika 2013/10

17

AUTÓIPAR

akkor azt mondta, ilyet nem lehet méretezni. Ezt nem hittük el, mivel az iparban már sok éve foglalkoznak hasonlóval – és azóta meg is csináltuk, így igazolódott, hogy nem lehetetlen. Azonban sokan nem is tudják, hogy milyen sok tudás, munka és kutatási eredmény van Magyarország első formula monocoque-jában. Az egész projektben összesen 18.150 munkaóra van, amiből több mint 12.100 a tervezésre és kutatásra, 6.050 pedig a gyártásra ment el. A tervezési idő természetesen magába foglalja azt az időszakot is, amikor a feladattal még csak ismerkedtünk, ez 2010 őszén kezdődött, az egyetemen. A GT3 tanszéken ezeket a kutatásokat házi feladatként, önálló feladatként, projektfeladatként, sőt TDK-nak tudtuk elfogadtatni, amiket csoportmunkában végeztünk, ez összesen 15 diákot érintett 3 év alatt, kisebb nagyobb részfeladatként. Az így megszerzett tudásbázist 2012 őszén csatasorba állítva készült el az FREC-003 monocoque terve, ami pár hónap alatt körülbelül 3.000 munkaórát követelt. A gyártás hasonló intenzitással zajlott, mindössze 94 nap kellett a gyártáshoz, ez alatt a kompozit csoport 30 tagja, a 20.000 km szénszál mellett, összesen 6.050 munkaórát tett bele. Pro/ENGINEER és Creo az elejétôl a végéig Még Pro/ENGINEER-nek hívták a programot, amikor elkezdtem 2010-ben az előtervezést. Az előtervek tehát még az előző verziókban készültek, az éles tervezés azonban Creo 2.0-ban történt. A BME Formula Racing Team fő rendszerének lévén, ezt alkalmazzuk a tervezési fázis elejétől kezdve a legvégéig. Mivel a vázszerkezet egy olyan gépelem, amely rengeteg más részegységhez is csatlakozik, ezért már a „layout” szintjén komolyan foglalkoznunk kell vele. Majd

18



Technika 2013/10

5. ábra. Monocoque szerszámterv Creo 2.0-ban

ezután a „skeleton” és a „valós geometria” szinten tovább folytatjuk, végül a végeselemes optimalizációk jelentős része és a szerszámtervezés is ebben a rendszerben készül. A gyártástechnológia és az esztétika nem ellenségek, azaz „ami jól néz ki, az jól is mûködik” Ellenben mindkettő teljesítése időigényes. Kihasználva a felületmodellezés adta szabadságot, nemcsak a gyártáskor jelentkező követelményeket teljesítettem a geometria modellezésekor, hanem szerettem volna, ha ránézésre is egy kellemes formát láthatunk. Ahol tehát gépészetileg szabad paraméter van, ott a neuroesztétika alapelvét felhasználva sikerült belecsempésznem a formába pár olyan vizuális attribútumot, amely kellemesebbé, szerethetővé teszi az autó alakját. Számos helyen, az autó karosszériáján meg lehet találni az aranymetszést, a formahasonlóságot és egyéb más apróságot. Talán feleslegesnek tűnik egy versenyautó esetében az ilyenfajta munka, mivel nem megy gyorsabban tőle az autó – de lassabban sem. A külvilág felé egy könnyebben fogadható „termék” mindig előnyösebb, ami például a csapat életében partnerkapcsolatok keresésekor is fontos lehet. De ha csak éves célokat nézünk, akkor is van létjogosultsága, hiszen a Formula Studentben a műszaki-, költség- és üzleti részekről szóló prezentációk esetében rögtön az első benyomásra ad a bíráknak egy pozitív töltést, amely után egészen más hozzáállásuk lesz a szakmai jellegű bemutatókhoz.

99%-os egyezés a mérés és a számítások között Pro/Mechanica-val készült a véges­ elemes számítások jelentős része. A szabályzat a biztonsági előírások miatt megkövetel egy analitikus mérés- és számítási módszert is, de ez csak a biztonságra vonatkozik, illetve érdemes ehhez is már szimulációs módszereket használni. Mi kombináltuk a mérést, számítást és a szimulációt. Kling Sándor, doktorandusz, aki egyben a Kompozit csoport vezetője és a csapat egyik pilótája, sőt a verseny idején csapatkapitány is volt, már előzőleg meghatározta a szükséges anyagtörvényeket az általunk használt unidirekcionális kelmére, a különböző sűrűségű szövetekre, valamint a maganyagra is. Ezek után a kötelező méréseket szakítógépeken végeztük el. A pontosság érdekében, valamint, hogy ezzel is tudjunk egy keveset nyerni, a mérőgép alakváltozását is kimértük egy acélcső segítségével. Ennek a merevségét és alakváltozását könnyű számolni még analitikus eszközökkel is, mivel az anyagtulajdonságok és a geometria jól ismert. Ami eltérés a mérésnél adódik ehhez képest, az a szabályzat szerint is felhasználható korrekciós adatként a karbon-kompozit szendvicspanelek mérésénél. A pontos anyagmodelleknek, a többszörös ellenőrzéseknek és visszacsatolásoknak köszönhetően a szabályzat által előírt mérések 99,5%-os pontossággal közelítették szimulációs eredményeinket. Ezek után a Pro/Mechanica lehe-

6. ábra. A szendvicspanel mérése és a mérôgép validálása

AUTÓIPAR

tőségeit kihasználva a teljes vázszerkezetre használtuk a már meglévő anyagmodelleket és vizsgálati módszereket. Merevség és TsaiWu tönkremeneteli kritériumokat figyelve minimum tömegre való optimálást végeztem, ahol szabad paraméterek között volt a régiók száma, alakja, a rétegek száma, és a szénszálak orientációja. Így végül 65 különböző rétegrendű régió alakult ki 0,7-es Tsai-Wu kritérium mellett.

A név kötelez A Pro/ENGINEER-rel, a programmal, amelyet a tervezéshez használtunk, elsőként gyermekkoromban találkoztam: a földön játszva Édesapám egy műszaki rajzán, ami azzal készült. Később, 2004 körül amikor a győri Jedlik Ányos iskolában egy autóemelőt kellett terveznünk, már modern 3 dimenziós CAD rendszerben terveztem. Az egyetem elején édesapám javaslatára és segítségével tanultam a Pro/ENGINEER-t, majd később Magyar tervezés, magyar már elég nagy előny volt, hogy ezt gyártás, magyar alapanyais használni tudtam. Aztán jött a gokból – magyar autóhoz Műszaki Egyetem gépészkarán a A tervezéskor szempont volt, hogy Gépelemek 2., ahol hajtóművet amit lehet, azt Magyarországról kellett tervezni. Itt elsősorban a foszerezzünk be. Az ősminta-alap- gaskerekekre, csapágyakra, tengeanyag mellett volt szerencsénk tá- lyekre kellett koncentrálni, illetve mogatás gyanánt a nyergesújfalui ajánlották, hogy tervezzünk gyártZoltek Zrt. szénszálát használni, ható házat is. Mivel ekkora már így nemcsak a tervezés és gyártás volt némi tapasztalatom a felületmagyar, hanem a felhasznált anya- modellezésben és édesapám – aki gok jelentős része is. éppen akkor tervezett egy új generációs hengerfejöntvényt Ingolstadtban – az öntvénymodellezésben szerzett több mint 20 éves tapasztalatát segítségemre bocsájtotta, így neki tudtam állni és végül, egy valós, sorozatban 7. ábra. A teljes monocoque végeselemes analízise, Tsai-Wu tönkremenetel gyártható öntvényt hoztam ki a feladatból. Tovább keresve a Műszaki Egyetemen a kihívásokat, 2009 őszén csatlakoztam a már említett BME Formula Racing Teamhez. Első évben minden feladatot elvállaltam, amit csak tudtam: burkolat szerszámozását, kipufogó leömlő tervezés, hűtőtartó konzol, pedálbox 8. ábra. Magyar szénbôl, magyar munkával, matervezését. Egy évvel gyar monocoque

később, 2010 őszén már én voltam a junior csapat főmérnöke, de vele párhuzamosan terveztem a Senior csapatba is futómű alkatrészeket. A Senior csapatban az évben elért legnagyobb érdemem, hogy az FRT-vel sikerült megismertetnem a végeselemes optimálásra a Pro/Mechanicát, a junior csapatban pedig a Silverstone-ban elért C2-es második helyezés, amit egy monocoque vázszerkezetű autó terveivel értünk el. Ezek után tovább képeztem magamat mind végeselemes, mind kompozit gyártástechnológiából. Majd 2012 őszén, amikor már minden szükséges dolog összeállt a tervezéshez, nekikezdtünk. Siker Idén két versenyen vett részt az FREC-003 és számos dobogós helyezést értünk el teljesen új autónkkal, ráadásul olyan csapatok ellen, akik évek óta ugyanarra a platformra építkeznek. Ezek közül kimagasló győzelemnek számít a Formula Stundent Hungary verseny, ahol Európa legjobbjai ellen küzdve tudtuk megnyerni a műszaki tervezés és a leghatékonyabb energiafelhasználású autó díját is – amelyhez szintén nagyban hozzájárult egy könnyű szénszálas vázszerkezet és számos könnyített alkatrész is. Az Engineering Design Event számban aratott győzelmünk minden bizonnyal a valaha elért legnagyobb siker az FRT történelmében! Ezzel az eredménnyel nem csak támogatóink, hanem magunk számára is bizonyítottuk, hogy az elmúlt egy év minden egyes tudatos mozzanatára szükség volt, hogy az utolsó pillanatig érdemes és kell küzdeni.

Székely Béla További információk: [email protected], www.snt.hu/cad Technika 2013/10

19

20



Technika 2013/10

REPÜLÔGÉPIPAR

Flytech Repüléstechnika Kft.:

Partnerség a nagyhírû gyártókkal A Flytech Kft.-t még 1996-ban magyar tulajdonosok alapították és a cég működése azóta is folyamatos, illetve folyamatosan bővül. Az egyre bővülő beszállítói igény miatt a cég 2006 őszén egy új gyártócsarnok építését kezdte meg, melyben a gyártás 2007 tavaszán megkezdődött, mintegy 7200 négyzetméter gyártófelületen. Jelenlegi létszámunk 40 fő. A kft. tevékenysége: kompozit alkatrészek fejlesztése, gyártása üveg, carbon, aramid szálakból, és epoxi műgyanta erősítéssel, nedves lamináló, vákuum és a jelenlegi legfejlettebb gépi laminálási technikával. Gyártási struktúránk minőségbiztosítási rendszere (QS), JAR-21, 2006 végétől bevezettük az Európai Repülési Biztonsági Hivatal (EASA) minőségügyi rendszerét a Magyar Nemzeti Légiközlekedési Hatóság felügyeletével, illetve 2009 elejétől az ISO AS 9100 tanúsítás SGS auditálással illetve felügyelettel. Partner cégeink Cégünk több éves kooperációban már hat partnercéggel dolgozik együtt. A COMCO-IKARUS GmbHval 1996 óta állunk beszállítói kapcsolatban. Ez a tevékenységünk tartalmazza egyrészt a partnercég által megtervezett repülőgép-elemek legyártását, az átfogó logisztika végigfuttatásával az anyagbeszerzést, alkatrészgyártást, és kiszállítást. Másrészt már 1996tól több típusú, ultrakönnyű motoros repülőgép gyártása folyik nálunk, úgy, mint a C-22, C-42A, C-42B, C-52 és a fejlesztés alatt álló Breezeré. Cégünk már 96-tól a Comco Ikarus GmbH-val közösen

műszaki fejlesztéseket is végez, elsősorban a piacon megjelenő legfejlettebb alapanyagok felhasználása érdekében. A Comco Ikarus GmbH. piacvezető cég Németországban, mintegy 34 %-os részesedéssel és az évi 100 darab repülőgéppel az ultrakönnyű kategóriában. 2008. június 19-én adták át már az ezredik repülőgépet, amely egyedülálló,

mind a repülőgép kategóriában, mind a gyártók között. A DIAMOND AIRCRAFT INDUSTRIES GmbH partnercégünkkel a kapcsolatunk már 1998 óta folyamatos, így több típusú motoros repülőgép alkatrészeinek gyártásában veszünk részt, ilyenek például a kétszemélyes, négyszemélyes, benzines és dízel motoros, illetve egy üzleti Jet gázturbinás Technika 2013/10

21

REPÜLÔGÉPIPAR

repülőgép és repülőgép gyártási technológiával készülő szimulátor. Itt szintén a megrendelő műszaki dokumentációjából, az általuk biztosított gyártóformák felhasználásával, az előírt alapanyagokból dolgozunk, melyek szintén saját beszerzésből származnak. A gyártást és az egyéb logisztikai feladatokat is mi vállaljuk. A LIGHT WING AG repülőgépét, a kétüléses Ecolight típust még a német Comco-Ikarus mérnökei fejlesztették ki, ennek Európai Uniós eladásait terjesztette ki Svájcra, illetve a tengeren túlra. Jelenleg a prototípus gyártásának bevezetése folyik nálunk, ugyan-

olyan gyártási struktúrával, mint az előző partnercégeinknél. A gép műszaki tulajdonságai és méretei teszik lehetővé már a tengerentúli felhasználást is. A HM Haditechnikai Intézettel a magyar repülő haderő pilóta-

nélküli repülőgép fejlesztését közösen végezzük, már 1998 óta. A FLYSYNTHESIS cég repülőgép típusa a TEXAN UL, ebben is hasonlóan az előbbi partnercégekhez, a megrendelő műszaki dokumentációjával, az általuk biztosított gyártóformák felhasználásával, az előírt alapanyagokból dolgozunk, melyek szintén saját beszerzésből származnak. A gyártást, illetve az egyéb logisztikai feladatokat is mi végezzük. A REMOS AIRCRAFT GmbH repülőgéptípusa a Remos GX LTF UL, mely a német gyártónak a tengerentúli, főleg az USA piacára szánt repülőgépe az 1996. évi be-

mutatást követően már 2008-ban a hetedik helyről az első helyre került a világ ranglistáján. Itt is a megrendelő műszaki dokumentációjából, az általuk biztosított gyártóformák felhasználásával és az általunk biztosított, előírt alapanyagokból készülnek az alkatrészek, a gyártást és az egyéb logisztikai feladatokat is mi végezzük el. Egyébként az említett gyártósablonokat, melyeket a partner cégek biztosítanak a termeléshez, a Flytech Kft. egyik rész-tulajdonos vállalkozása készíti. A gyártóformák fejlesztése az Aeroplastic Kft.-nél történik, viszont a legyártásukat már a Flytech Kft.-nk végzi. A Flytech további fejlesztésekben is részt vállal és jelenleg egy ultrakönnyű helikopter (Girokopter) közös fejlesztésén is dolgozik külföldi partnerekkel, valamint a járműipar egyéb területén az Alstom cégcsoportnál is jelen vagyunk. Pintér Tibor Flytech Kft. ügyvezető

Flytech Kft. 9700 Szombathely, Henger u. 9. e-mail: [email protected]

22



Technika 2013/10

REPÜLÔGÉPIPAR

Anzani repülôgép-motort gyárt egy magyar gépész A La Manche-csatornát elôször átrepülô Louis Blériot X1-es gépének Anzani motorja ejtette rabul, amelynek már negyedik példányát gyártja. Vajon mi vonzhatta Ungár Lászlót, hogy egy híres repülôgép motor gyártásába kezdjen? Errôl beszélt nekünk a gépész-vállalkozó. – A régi repülőgépek iránti érdeklődésem már gyermekkoromban kezdődött, mivel édesapám térképész volt a honvédségnél, és így sokat repült légifényképészként, ő oltotta belém a repülés élvezetét. Már fiatal gyermekként igen sok repülős-könyvet olvastam, és már akkor érdekes feladatnak találtam az első, 1905-10-es évek közötti repülőgépek készítését. Természetesen, akkor még nem beszélhettünk repülőgépiparról, mint ma, amikor a Boingek, mindenféle utas-, és teherszállítógépek, vadászgépek repkednek, végeznek szolgáltatásokat a földi légtérben, nem beszélve az űrjárművekről. Úgy gondolom, az mindenki előtt ismert, hogy az emberiség már az ókortól kezdve csodálta a madarakat, hogy szárnyaikkal re-

pülni tudnak. A XX. század elején Európában még egymástól elszigetelten, asztalosműhelyekben, fészerekben, úgymond „polihisztorként” próbáltak emberek repülő alkalmasságokat építeni, és már a motorok is léteztek. Talán elsőnek a francia Alessandro Anzani készített olyan motort, amelynek lóerőtömeg aránya képes volt repülőgépet a levegőbe emelni. Ő először bicikli-, majd motorkerékpár versenyző volt, ezért állandóan azon dolgozott, hogy egyre jobb teljesítményre sarkallja a motorkerékpárját. Ez vezette őt el a repülőgépek motorjának építéséhez is. Nos, az általa épített háromhengeres, W3as motorral repülte át Louis Blériot a La Manche csatornát még 1909ben. Az általam előállított Anzani motor-másolat, replikája, ugyan-

olyan, mint az akkori, mely idejében a repülőgépmotor-építés csúcsát jelentette. Meg vagyok győződve arról, hogy Blériot nevezetes csatorna átrepülése volt ennek a szerkezetnek a csúcsteljesítménye. Egyébként nagyon sokféle repülőmotort gyártottak a németek is, és sok más francia mérnök is, de ez a szerkezet tűnt ki mindközül a legjobbnak, mely akkoriban szerintem jóval megelőzte a korát. Sokat gondolkodtam ennek a tenni akarásnak a filozófiáján. Ezek a pionírok, akik nekiláttak repülő alkalmasságok megalkotásához, minden áron a levegőbe akartak emelkedni. Talán az is ismerős, hogy eleinte, csak méterekben mérték, hogy meddig is bírt egy-egy ilyen eszköz a levegőben fennmaradni. Hány métert tudott repülni. A francia Anzani motor volt igazán az első, amelyik képes volt átrepíteni egy repülőgépet Franciaországból Angliába. – Hogyan jutott hozzá egy ilyen igazi Anzani motorhoz, melynek replikáival Ön már nemzetközi sikereket is elért? – Én magam is már fiatal koromtól vitorlázó repülőgépen és motoroson is repülők, a fiam is. Egyébként én hobbiként a MÁV Repülőklubban oktatom a vitorlázó pilótáknak jelentkező fiatalokat. Mindez odavezetett el, hogy minden áron egy Blériot korabeli Anzani motort szerezzünk be. A fiam talált is a neten, Amerikában egy eredeti Anzani motort. Előtte gyakran megfordultam a Közlekedési Múzeumban, ahol a repülőgép matuzsálemekkel foglalkozó szakember elmesélte, hogy Magyarországon is több mint 20 Anzani motorral felszerelt régi repülőgép volt. AzonTechnika 2013/10

23

REPÜLÔGÉPIPAR

ban a II. világháború bombázásai elpusztították a fennmaradt 2-3 darabot, így egy sem maradt sajnos belőlük. Ezért kutakodott fiam a neten és sikerrel is járt, végül megvásároltuk a motort Amerikából. Nagy izgalommal vártuk a szállítmányt és a szerkezet kicsomagolása után látszott rajta, hogy egész jó állapotban van, több mint valószínű keveset repülhettek vele. Ám biztos, hogy balesetet szenvedett, mert a forgattyúsháza repedt volt. Ezért az szóba sem jöhetett, hogy felújítsuk, ezért döntöttem úgy, hogy e motor alapján építek egy teljesen ugyanolyan, működőképes új modellt, egy replikát. A szakmám gépipari informatikus és egy fémmegmunkáló vállalkozásom van, melyben gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozunk. Ezért kézenfekvő volt számomra, hogy mi magunk gyártsuk le a motor másolatát, úgy, hogy az teljesen működőképes legyen. – Milyen lépésekkel folyt ez a munka? – A legkisebb darabokig szétszedett motort először egy 3D-s (Solid Edge és ST3) grafikai programmal megrajzoltam. Szerencsére még vannak itthon olyan szakemberek, akik megcsinálták az öntéshez a megfelelő famintákat, formákat. Az ő segítségükkel készíthettük el a forgattyúsházat, a hengerfejeket, a dugattyúkat és minden egyes olyan öntött alkatrészt, amelyre a motor összeállításához szükségünk volt. Természetesen ez nem ment ripsz-ropsz, a tervezéstől számítva az alkatrészek legyártása és a motor összeállítása hat-hét hónapot vett igénybe. Óriási volt az örömünk, amikor sikerült összerakni a motort. Azt hittem, hogy most már csak rövid idő kell a bejáratásához és a repülőgép-ház elkészítéséhez. Tévedtem, óriási energiára és kitartásra volt szükségünk, hogy a motor képes legyen megbízható24



Technika 2013/10

an működni és leadni azt a teljesítményt, amit elvártunk tőle. Igaz, elkészítettük a motort, de ebbe életet kellett lehelnünk, de úgy, hogy levegőbe emelkedhessen. Ez volt a motorépítés négyhónapos nehéz, a legidegőrlőbb és a legfárasztóbb része, viszont ez alatt az idő alatt azonban sikerült minden hibát, problémát, gyermekbetegséget elhárítani. – Milyen problémák adódtak és hogyan sikerült megoldani őket? – Például komoly problémát jelentett a főtengely, a légcsavaragy és a forgattyúsház olajkenése, melyet Blériot korában a pilótáknak kellett kézi pumpálással végezni, ezt automatikussá kellett tennem. További újításom volt, hogy eredetileg egy gyújtógyertya helyett hengerenként kettőt építettünk be, így sokkal megbízhatóbbá vált a motor gyújtása. Probléma volt az is, hogy a porlasztóból kiáramló benzin-levegő keveréke mindig csak a felső, középső hengerbe jutott be akadálymentesen, a két szélső hengerbe a benzin kevésbé áramlott be a ferde szívócső miatt. Ennek megoldására kitaláltam, hogy egy apró turbinalapátot építek be a porlasztó mögé, amely megforgatja a csőben a keveréket. Ezzel sikerült is ezt a problémát megoldani, de viszont hetek mentek el csak azzal,

hogy megtaláljuk az apró turbinalapátok megfelelő beállítási szögét. Még számos hasonló problémát kellett megoldanunk, de végül is ezek segítségével már 1440-es fordulatszámon 85 kg-ot húzott és 25 lőerő teljesítményt tudott leadni a motorunk. A Bíró Bálint által gyártott (sárkányrepülőkhöz készít légcsavarokat) negyedik légcsavar lett az ideális, folyamatosan csökkentenünk kellett az állásszögét és az átmérőjét. Ez igen nagy munka volt, mivel a ragasztott fa légcsavarokat egyenként kellett kézzel kifaragni. – Eddig mennyi ilyen motort gyártottak le? – Hollandiából jelentkezett egy vevő, aki beleszeretett a honlapunkon látható motorunkba, megrendelte, ki is fizette és úgy tudom, hogy otthon állította ki, tehát ő nem beépítésre vette meg, hanem, hogy gyönyörködhessen benne. A második példányt itthon használjuk a legkülönfélébb tesztekre, a harmadik példányunkat franciák vették meg, arra, hogy az általuk készített egy darab Blériot X1-es replikába beépítsék. Már a negyedik motor gyártását is elkezdtük, melyet Németországból rendeltek meg, de még nem tudom, hogy mire akarják használni. Megkerestek az Anzani gyárból is, és elmondták, hogy látták az általunk gyártott motorok fotóit, videóit és hozzájárultak ahhoz, hogy továbbra is használhassuk az Anzani nevet, mondván: ez nekik is jó reklám. Mint említettem, a második példányunkkal sok tesztet végzünk, mivel a célom az, hogy én is építek egy Blériot X1-es replikát. Remélem, jövő nyár végére sikerül már repülni is ezzel az általunk tervezett és gyártott, Anzani motoros Blériot X1-es repülőgép replikánkkal. – Sok sikert kívánok ehhez Önöknek és köszönöm az interjút. Wellek Margit

CAD, CAM, PLM

PLM Europe 2013 – ahol a CAD/CAM/PLM piac jövôjét bemutatják A graphIT Kft. talán az egyetlen cég a hazai piacon, amely nem csupán különálló CAD és CAM szoftvereket forgalmaz, hanem képes arra, hogy ügyfelei növekedésével folyamatosan bővítse a mérnöki CAD/CAM/PLM portfolióját. Ennek persze elengedhetetlen része az, hogy a graphIT Kft. munkatársai naprakészek legyenek a CAD/CAM/PLM piac újdonságaiban, így hát nem hiányozhattak az idei Siemens PLM Europe rendezvényről sem. A Siemens a PLM Europe felhasználói rendezvényét évente rendezi meg azzal a céllal, hogy az ügyfelek lássák, hogy attól függetlenül, hogy ők melyik részét használják a Siemens PLM ter-

mékportfoliónak, van számos más megoldás is ezen a portfolión belül, ami segíthet hatékonyabbá tenni a mindennapi munkájukat. Emellett számos, részletes technikai előadás segített a résztvevőknek megismerni egy-egy specifikus szakterületet. Az idei PLM Europe Berlinben került megrendezésre. Szokás szerint plenáris előadással kezdődött a program, amelynek keretében Chuck Grindstaff, az összes CAD/ CAM/PLM technológia összefogásáért, és a kapcsolódó technológiák jövőképének meghatározásáért felelős vezető előadásának egyik központi témája a gyártás volt, ami idehaza is kiemelten fontos terület. Az előadás legérdekesebb gondo-

A PLM Europe 2013 helyszíne Berlinben

lata az volt, hogy a Siemens hagyományos és PLM technológiája révén a gyártás területén a jövő a gyártási folyamatok minden szintjének optimalizálása, a távoli jövő pedig az önmagukat is optimalizáló PLM rendszereké lesz.

Technika 2013/10

25

CAD, CAM, PLM

Ennek mindhárom alapeleme már a mai NX, Teamcenter, Tecnomatix termékekben elérhető. Ezek a jövő számára készített stabil architektúra, az intelligensen integrált információk, és a HD felhasználói élmény, ami tulajdonképpen a 3D adatok és a hozzájuk kapcsolódó információk magasabb szinten történő megjelenítését jelentik. A plenáris ülésen bemutatásra került a Siemens PLM elmúlt 50 éve a programtábláról vezérelt monokróm megjelenítéstől a jelenkor egyik leginnovatívabb termékportfoliójáig vezetett. Itt történt meg az NX9-es verzió bejelentése, amely verzió az NX történetében egy jelentős mérföldkő, mind a megjelenő újdonságok, mind pedig a háttérben húzódó architektúrális fejlesztéseket tekintve.

Az Active Workspace egy helyen gyûjti össze a céges adatokat

kül is kezelhető. Az adatok elérése gyakorlatilag olyan, mint egy internetes keresés, az adatok közötti kapcsolatok gyorsan áttekinthetők. Például egy alkatrész esetében pillanatok alatt látható, hogy milyen konstrukciókba épül be, mikor és ki módosította, és az, hogy az adott alkatrész elérhető-e már a gyártás számára, vagy még tervezési fázisban van. Az Active Workspace fejlesztése során az volt a fejlesztők célja, hogy olyan könnyen kezelhető rendszert adjanak a PLM adatok megtekintésére, és módosítására a felhasználók kezébe, amelyet gyakorlatilag betanulás nélkül is használni tudnak.

CAD tervezés NX9-ben kézmozdulatokkal

Bemutatták az NX9-ben a kézgesztusokkal történő kezelést is, amelyet egy Leap Motion eszközzel bárki használhat, és valóban kézzel „gyúrhatja”, alakíthatja a 3D modellt annak segítségével. A másik kiemelkedő újdonság a tavaly bemutatott Active Workspace új verziója, amely a nem hagyományos CAD/CAM/ PLM felhasználók számára teszi elérhetővé és könnyen kezelhetővé a céges mérnöki adatokat. Mivel ehhez csupán egy böngészőre van szükség, ezért az adatokat szinte bármilyen eszközön meg lehet tekinteni. Igen nagy előnye az Active Workspace-nek, hogy minden előzetes CAD-rendszer ismerete nél26



Technika 2013/10

A gazdag 2D/3D tartalom könnyen kereshetô, és megjeleníthetô bármilyen eszközökön – számítógépen, tableten, telefonon.

A plenáris szekcióban a másik bejelentett termékújdonság a Tecnomatix IntoSite volt. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a gyártó cégek esetében a gyár 3D modelljéhez kapcsoljon minden lényeges információt, így valóban vizuális keresést és áttekintést biztosítva a gyártervezők, a gyártásés folyamattervezők számára. A gyár 3D modelljéhez hozzákapcsolhatók például a követ-

A Tecnomatix IntoSite lehetôvé teszi a gyári adatok vizuális egyesítését a 3D gyármodellhez kapcsolódóan

kezők: a dolgozók és a műszakok adatai, a gépek jellemzői, specifikációi, gépkönyvei, és az üzemeltetésük közbeni működési, leállási adatok. Emellett ezek az adatok összekapcsolhatók gyakorlatilag bármilyen más adatforrással, legyen az a vállalatirányítási rendszer (ERP), vagy bármilyen házon belül fejlesztett egyedi megoldás. A Tecnomatix IntoSite kezdetben szolgáltatásként érhető el a Siemenstől, amelynek keretében a Siemens biztosítja a felhőben a cégek számára a felhasználói keretrendszert. A felhő emellett kiemelkedő szerepet kapott a Teamcenter esetében is, mivel a Teamcenter lehetővé teszi a vállalati adatok felhőben történő tárolását, anélkül, hogy a cégeknek saját IT infrastruktúrát kellene erre a feladatra felépíteniük. graphIT Kft.

Aki lemaradt az idei PLM Europe rendezvényről, az megismerheti az ott bemutatott újdonságokat a graphIT Kft. PLM Perspektíva rendezvényén 2013. november 14-én. Ott nem csupán a plenáris ülés programjából, hanem a technikai szekciók előadásainak anyagából is számos újdonság bemutatásra kerül. Regisztráció: www.graphit.hu/ perspektiva honlapunkon.

MÉRÉSTECHNIKA

Gyártósorba integrált robotos kiszolgálású, automatikus mérôrendszerrel ellátott gyártócella A Rába Futómû Kft. tengelycsukló gyártósorában Monforts RNC700 típusú CNC esztergagéppel munkáltuk meg a tengelycsukló csonk részt. Az elôírt IT6 méretpontosság biztosítására az esztergagép alkalmas, de a szerszámkopás okozta gyors méretváltozás miatt a folyamat képessége nem volt megfelelô, ezért a késztermékre elôírt pontosság biztosítása érdekében köszörülési mûvelet elvégzésére volt szükség. A Robot-X Kft. és a HNS Kft. közös fejlesztésében a Monforts esztergagépre alapozva robotos kiszolgálású, mérőrendszerrel ellátott gyártócellát alakítottunk ki. A fejlesztők a gyártócellába Fanuc robotot és automatikus működésű mérőberendezést integráltak. A fejlesztés két célra irányult: a tengelycsukló csonk rész esztergálás folyamatképességének javítására és a rendszer gyors és pontos kiszolgálására. A folyamatba integrált mérőberendezés HNS Kft. által fejlesztett mérőprogramja a mért értékek alapján kiszámítja a szükséges szerszámhossz korrekciót, amit átad az esztergagép NC vezérlőjének, ezáltal aktív szabályozást biztosítva. A szabályozás két módszer szerint valósulhat meg. Az egyik módszer szerint a szabályozási tartomány értékei szerint avatkozunk be, a másik metodika a célértékre történő szabályozást valósítja meg. Az aktív szabályozó rendszer alkalmazásával meg lehetett valósítani a tengelycsukló készre esztergálását, így a költséges köszörülési művelet elmaradhatott. A mért értékek a HNS SPC szoftver felé is átadásra kerülnek, így biztosítjuk a megmunkálási folyamat felügyelet alatt tartását és szabályozatlanságok esetén az illetékes szakemberek automatikus értesítését. A mérő-

program vezérli a kalibrálási és a mérési folyamatot, a képernyőkön megjeleníti a mért értékeket, kezeli a beállító darabot és a különböző típusú munkadarabokat. A nagy tömegű munkadarab gyors és pontos mozgatását a rendszer elemei között a robot valósítja meg. A robot a munkadarabot az előkészítő helyről az esztergagépbe helyezi. A gyors és pontos esztergálás után átteszi a mérőberendezésbe. A megmunkált felület paramétereinek mérése közben a soron következő nyers darabot helyezi az esztergagépbe. A mérés után a megfelelő munkadarabot a továbbító szalagra, a nem megfelelőt egy külön fiókba teszi, a keveredés elkerülése végett. A mérőprogram

biztosítja a cella kiszolgáló robotjával történő együttműködést is és kezeli az ehhez szükséges kommunikációs felületet. A cella kiszolgálását egy személy el tudja végezni, aki nyers darabokkal feltölti a beadagoló fiókokat, ill. a következő műveletre továbbítja a megmunkált tengelycsuklókat. A jól összehangolt működésű robot és automatikus mérőrendszerrel ellátott gyártócella kialakításával, egy gyors és nagypontosságú elem került be a tengelycsukló gyártósor készre munkálási folyamatába. A köszörülés elhagyásával jelentős költségmegtakarítást értünk el, ami mellett az esztergálási mellékidők és a selejt minimalizálása sem elhanyagolható. Bagdi Ferenc, Szűtsné Rechner Éva Rába Futómű Kft. Győr

Technika 2013/10

27

MÉRÉSTECHNIKA

Tartályszintmérôk hitelesítése új környezetben Megújult a szintmérők hitelesítésére szolgáló mérőtorony Esztergomban. A Weszta-T Kft. által kialakított és üzemeltetett, KözépEurópában egyedülálló méréstartománnyal rendelkező hitelesítő laboratórium 2013 márciusától új helyszínen működik tovább. Cikkünkben röviden bemutatjuk a tartályszintmérők hitelesítését és az új mérőtornyot. A szintmérő műszer tartályokba töltött folyadékok szintjének és két folyadék határszintjének meghatározására vagy szintváltozásának mérésére szolgáló eszköz. Ezen műszerek MKEH hitelesítését Magyarországon törvény írja elő (1991. évi XLV. törvény), a hitelesítés körülményeit és pontos me-

28



Technika 2013/10

netét pedig előírások (HE 54-2000 és HE 55-2000) határozzák meg. A hitelesítés során a szintmérő által mért távolságot hasonlítjuk ös�sze több ponton egy függőlegesen kifeszített etalon mérőszalag által mutatott távolsággal. Az etalon mérőszalagnak MKEH hitelesítési bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A mérőtorony, kialakításából adódóan, függesztett vagy vezetett úszóval rendelkező szintmérők hitelesítésére alkalmas. Függesztett úszó esetén a mérőtoronyban egy vízzel feltöltött mérőedényt mozgatunk függőlegesen, az ebben lévő víz felszínét követi a műszer úszója és az etalon mérőszalag úszója is. A mozgó mérőedényre rögzített vezeték nélküli kamera segítségével olvasható le a szalagról a mért szint. Vezetett úszós szintmérő (pl. magnetostrikciós szondák) hitelesítésekor az etalon mérőszalagot mozgatjuk, ami egy villával együtt mozgatja a műszer úszóját is. Ebben az esetben a leolvasás a torony tetején történik, praktikusan szintén kamerával. A pontos leolvasást mindkét esetben nóniusz skála biztosítja. Függesztett úszós szintmérők esetén a függesztőhuzalt hordozó mérődob bemérése külön történhet. A Weszta-T gyártmányú tartályszintmérők előnye, hogy a már telepített műszert nem szükséges leszerelni

időszakos hitelesítés céljából, elegendő a mérődobot hitelesre cserélni. A mérődob bemérésekor a függesztőhuzalt rögzítjük az etalon mérőszalaghoz, és a kettőt együttmozgatjuk. A mért értékek leolvasása szintén a torony tetején történik. A mérőtorony első változata 1999-ben készült el Esztergomban az Eötvös utcában. Jogszabályi változások miatt a Weszta-T Kft. telephelyét, így a hitelesítő tornyot át kellett helyezni az esztergomi ipari parkba. Az eredeti toronyhoz képest az új torony mérési tartománya 4 méterrel nagyobb, összesen 20.150 mm. A mérőedény mozgatása szervomotorral történik, a mérőberendezés mérési bizonytalansága kisebb mint 0,2 mm. A hitelesítési előírásnak megfelelően a torony klimatizált, a hőmérséklet +15 - +25 °C hőmérséklettartományon belül van, és a függőleges irányban mérhető hőmérséklet-különbség nem haladja meg a ±1 °C-t. A hőmérséklet mérése öt ponton történik. A kezelőhelységben elhelyezett számítógép jeleníti meg a kamerák képét és a hőmérsékleti adatokat. A laboratóriumban a Weszta-T Kft. szakemberei nem csak saját gyártmányú, hanem idegen szintmérők MKEH hitelesítését is vállalják. Kulinyi Sándor, Végvári Richárd

Technika 2013/10

29

MÉRÉSTECHNIKA

A Schmidt Technology most magas hômérsékletekre is alkalmas, karbantartást nem igénylô áramlásszenzorokat mutat be

Térfogatáramok közvetlen mérése Gyakran használnak termikus áramlásszenzorokat gázok térfogatés tömegáramának mérésére. A Schmidt Technology univerzálisan alkalmazható és innovatív megoldása most akár 350 °C hőmérsékletig lehetővé teszi a méréseket. Az áramlási sebesség és a térfogatáram a termikus anemometria elvén mérhető. Ennél a módszernél egy szenzorelemet folyamatosan fűtenek és a hőmérsékletét szabályozókör segítségével állandó kb. 40 °C-kal a közeg hőmérséklete felett tartják. A szenzorelem a mérendő közeggel érintkezve a levegő vagy gáz áramlása miatt lehűl. A fűtőelemről a közeg felé történő hőátadás végső soron az áramlási sebesség mértéke.

30



Technika 2013/10

A kerámiából készült, aerodinamikai szempontból ideális formájú kamrafej védi a szenzorelemet, amelynek szintén nagymértékben hôálló kerámia az alapja.

Ennek a módszernek az előnye a nagyon csekély, 0,2 Nm/s feletti légáramoktól a sűrített levegőnél előforduló nagy térfogatáramokig terjedő mérés lehetőségében rejlik. Emellett a termikus áramlásszenzor nagyon robusztus, karbantartást nem igényel és gyorsan reagál. Az új anyagok magas hômérsékleteknek is ellenállnak Magas hőmérsékleteken a termikus anemométerek használata eddig korlátokba ütközött. A Schmidt Technology az áramlásszenzorok gyártásában szerzett sokéves tapasztalatát a legkorszerűbb technológiákkal és anyagokkal párosította és most a szenzorok olyan új generációját mutatta be, amellyel a tényleges térfogatáram egészen magas hőmérsékleteken is mérhető. Az újdonság neve SS 20.650 és a speciális kötőelemek mellett nagy hőállóságú kerámiából készült szenzorelemmel rendelkezik. A mechanikai igénybevételtől és a nagy nyomástól egy szintén nagymértékben hőálló kerámia kamrafej védi.

Beépítési hosszok az ügyfél igénye szerint A 16 barig nyomásálló szenzor most 350 °C maximális hőmérsékletig használható. A beépítési hosszok 400 mm és 1000 mm között változnak, a vevői igényeknek megfelelő egyedi hosszok is rendelhetők, amelyek a beépítési helyzetet is figyelembe veszik. A szenzor igény esetén nagy pontosságú kalibrációval is rendelhető. Ehhez a Schmidt minden szenzort referenciacsatornák használatával kalibrál, a pontosságot és a reprodukálhatóságot pedig ISOkalibrációs tanúsítványon dokumentálja. Nincsen drift és nem szükséges karbantartás Az SS 20.650 szenzor segédértékek és számítások nélkül végezhető mérésével, valamint 0,2 Nm/s és 60  Nm/s közötti, nagymértékben dinamikus méréstartományával még tágabb alkalmazási területet kínál, és a drift és a karbantartás igénye nélkül hosszú távú stabilitást nyújt. Emellett a legjobb választás, ha nehezen elérhető helyeken kell méréseket végezni. Az SS 20.650 mint karbantartásmentes, nyomás- és hőmérsékletálló, univerzálisan használható szenzor az elődeinél is megtalálható előnyöket fejleszti tovább.

ÉPÍTÉSZET

A beton „titkai” I. Bevezetés A világon – a víz után – a második legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag a beton. A szó hallatán az emberek többségének egy szilárd, unalmasan szürke, rideg építőanyag jut eszébe. A betontechnológia fejlődésével azonban a fenti megállapítás jelentősen változott, és a fogalom, annak tartalma is módosult (látszóbeton, látványbeton). Már ma is rendelkezésünkre állnak a – mai modern technikának köszönhetően – különböző, különleges betonkészítési eljárások. Az elkészült végeredmény magas színvonalú, szinte míves jellegű, ezáltal a betonfelület nem szükségszerűen unalmas és szürke. A különféle speciális összetételű keverékekkel pedig ma még elképzelhetetlen teljesítményre képes az önthető építőanyag. Néhány évtized múlva pl.: a nanotechnológia eredményeinek egyre szélesebb körű építőipari alkalmazásával a beton megítélése már teljesen más lesz, mint amit ma értünk alatta. A fejlett technológiák alkalmazása ma még költséges, de léteznek megfizethető eljárások is, amelyeket akár otthonunkban is alkalmazhatunk, az egyetlen befolyásoló tényező a saját fantáziánk. Ezáltal otthonunkban is egyedi, esztétikus és különleges felületeket készíttethetünk, amelyekről első ránézésre nem a „beton” szó fog az eszünkbe jutni, tehát ma már egy betonfelület nem szükségszerűen unalmas és szürke.

Cikkünkben részben szakirodalmi adatok, részben pedig saját kutatásunk, felméréseink alapján mutatjuk be a beton „sokszínűségét”. E kifejezés számunkra nem csupán a színezett betont, betonfelületeket jelenti, hanem az új, korszerű betontechnológián alapuló eredményeket is. 1. Betonfelületek A korszerű betontechnológiák, felületképzések előtt is ismert volt néhány felületképzési megoldás a hagyományos receptúra alkalmazása mellett. Így a zsaluzat – elsősorban a fa – struktúrájának leképezése, vagy a frissbeton elemek szilárdulás előtti felületi szórása, tömörítése, illetve az elem betonjának kötés időn belüli felületi mosásával (1.sz.kép). Ezen felületképzési eljárásokat elsősorban a panelházak „színesítésénél” alkalmazták, de mai napig is megjelennek a különböző betonfelületek pl.: járólapok, burkolólapok, stb. kialakításánál. (2.sz.kép) A betontechnológia nemcsak a receptúrák, a konzisztencia vizsgálatok fejlesztésével, új minőségek kidolgozásával van összefüggésben, de szorosan idetartozik a zsaluzási technológia fejlődése is.

1.sz. kép Korszerû technológiával kialakított, mosott felületek[1]

2.sz.kép Különbözô „hagyományos” felületképzések

A nem eltakart betonfelületek elnevezése, megnevezése nem teljesen egyértelmű. A korábbi elnevezéseket – mint például natúr beton, nyers beton, vakolatlan beton, sichtbeton –, felváltotta a látszóbeton, illetve látványbeton kifejezés. A szakirodalomban e két elnevezés szintén nem egyértelmű, gyakran egymás szinonimájaként használják, így - bizonyos értelemben – zavaró is lehet a két fogalom „összemosódása”. Teljes mértékben egyet lehet érteni a következő megállapítással: „Ha azt mondjuk látványbeton, akkor mindenki tudhatja, hogy olyan vasbeton felületről van szó, amelyik végleges állapotában biztosan látszani fog. A definició azonban érzékelteti a tervező eredeti célját is, mégpedig azt, hogy a készítendő szerkezet építészeti látványosság céljából épül.” [2]

3.sz.kép A jelenlegi Puskás Ferenc stadion vasbeton szerkezete [3]

Jelen cikk szerzői sokáig gondolkodtak e két fogalom tartalmáról, hiszen – akár az ötvenes-hatvanas években – megépült betonszerkezetek (3.sz.kép) takaratlan állapotban látszóbetonnak minősülnek. A fogalom tágabb értelmezésében a hatvanas hetvenes években házilagosan épült számos vasbeton szerkezet – pl. kerítések (4.sz.kép) – zömében mind takaratlan felületek, így lényegében látszófelületek, azaz látszóbetonok. Kétségtelen tény, hogy az igények növekedésével a Technika 2013/10

31

ÉPÍTÉSZET

4.sz.kép Szocreál látszóbeton

5.sz.kép Napjaink betonkerítés elemei [4]

6. sz. kép Felületi megmunkálás fizikai módszerrel [5] a.) Vésett beton falazat (Zilverpark, parkolóház) b.) Polírozott beton virágmotívumokkal ((Transparent House, USA)

7.sz.kép Felületképzô matricákkal megvalósított épületek a.) Mûvészeti galéria Uetikon / Svájc[6] b.) Laposa pincészet, Badacsonytomaj[5]

8.sz.kép Struktúrált felületek a.) Faerezet mintája, b.) Elefántbôr struktúra[5], c.) Mozaik minta

32



Technika 2013/10

1.sz.ábra A zsaluzat típusai [7]

9.sz.kép Gravírozott fotómatrica alkalmazása, Bleiswijk, Hollandia [8]

fogalom pontosításra került, azaz szigorodtak a felülettel szemben támasztott követelmények. Ma már a látszóbeton, a kiváló minőségű, helyszínen készülő, takaratlanul maradó, részleteiben igényes, esetlegesen speciális felületvédelemmel (5.sz.kép) ellátott betont jelenti. Az igényes betonfelületek kialakításának – a különleges betonkeverék mellett (pl.: öntömörödő beton)-, a korszerű zsaluzati rendszerek tesznek eleget. A hagyományosnak tekinthető sima, egyenletes felületek mellett, elsősorban a zsaluzat felületének kialakításával (1.sz.ábra), illetve zsalumatricák alkalmazásával variálhatjuk a végleges betonfelületet. Természetesen a zsaluzási terv is fokozottan előtérbe került, amely tartalmazza a zsalu elkészítésének módszerét, valamint a kizsaluzáshoz szükséges előírásokat. A látszóbeton felületek kialakításának több módja ismeretes. Az egyik lehetséges eljárás a betonfelület utólagos megmunkálása véséssel (6.sz.kép), polírozással, homokfúvással, stb. Egy másik eljárás, amikor a meglévő zsaluzat lenyomata adja a felületi min-

ÉPÍTÉSZET tázatot, de a legkorszerűbb eljárás – amely széleskörű szabadságot ad a felületképzésben –, hogy a zsaluzatot egy előre elkészített, megtervezett mintaképző matricával látják el (7.sz.kép). Ezek a matricák lehetnek standard matricák, egyszer használatos zsalumatricák, egyedi zsalumatricák, valamint a felületképzés kialakítása alapján struktúrált (8.sz.kép), fotogravír, stb. zsalumatricák. A struktúrált matricák számos kialakítása – több száz alakzat – ismert, így például a fa-, tégla-, kő-, vakolt felületi kialakítások. A fotogravír matricák egy különleges felületképzést adnak a betonfelületnek, a beeső fény függvényében jelennek meg a fényképek a beton felületén. (9.sz.kép).

Összefoglalás A beton szó hallatán általában egy rideg, szürke, nem kifejezetten esztétikus anyag, felület jut eszünkbe. Az utóbbi évtizedekben a betontechnológia – receptúrális megoldások, kivitelezési technológiák – rohamos fejlődésével az előzőekben leírt megközelítés is jelentős változáson megy át. Cikkünkben a múlt eredményeinek felidézésével, tükrében keressük a választ a látszóbeton és látványbeton fogalmak elkülönítésére. A technológia fejlesztések megvalósítása – a hagyományos eljárásokhoz képest – költségesebb, nagyobb szakmai és technikai tudást igényel. A végeredmény azonban a jelenkornak megfelelő látszó-/látványbeton, amely már

ebben a formájában is megváltoztatja az eddigi, korábban leírt betonnal kapcsolatos megközelítést. Dr. Kászonyi Gábor Phd Leczovics Péter, mérnöktanár, SZIE-YMÉK Felhasznált irodalom:

[1] www.semmelrock.hu [2] Látszóbeton – látványbeton (Szerk.: Kapu László), Terc, 2013. p:13. [3]http://upload.wikimedia. org/wikipedia/commons/3/3c/ N%C3%A9pstadion_fels%C5%91_ kar%C3%A9j.JPG, 2013. szeptember 16. [4] http://www.epitesimegoldasok.hu/ index.php?id=egyszeruen-telepithetobetonkeritesek 2013. július 19. [5] Réfi Ágnes: A „sokszínű beton”, 2013. OTDK, Kecskemét(t.v. Leczovics P.), [6] www.noe-zsalu.hu [7] http://5mp.eu/ fajlok/sl55/kezikonyv_www.5mp.eu_. doc, 2013.09.22 [8] www.reckli.hu

Európai díj a magyar tervezésû kopitnari terminálépületért Európai Acélszerkezeti Díjjal jutalmazták a CEOS Kft. és a Markovits Mérnökiroda közös tervezésében, a Grúz Köztrásaság megbízásából elkészült Kopitnari Nemzetközi Repülőtár Terminálépületét. A díjat október 3-án adták át a milánói MADE Expo-n. A Európai Acélszerkezeti Szövetség kétévente hirdeti meg pályázatát, az elismerés célja, hogy közelebb hozza és bemutassa a nemzetközi közönségnek az acélszerkezeti megoldásokban rejlő kreativitást, költséghatékonyságot, fenntarthatóságot és számos más előnyt, melyet az acélszerkezeti megoldások nyújtanak az építőipar számára. A rangos szakmai zsűri ezúttal 13 európai ország, köztük Magyarország pályaműveit értékelte, s ezek közül a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ) jelöltje, a CEOS (Civil Engineering Optimal Solutions) Kft. és az

M.T.M. Markovits Tanácsadó Mérnökiroda közös tervezésében elkészült Kopitnari Nemzetközi Repülőtér Terminálépülete érte el a legnagyobb sikert. A helyszínen a magyar cégek a dombovári Rutin Kft. acélszerkezeteinek felhasználásával valósították meg a díjnyertes pályaművet. A zsűri elsősorban a magas szakmai színvonalat, az esztétikusan megépített szerkezeti megoldásokat és a hatékony, nemzetközi csapatmunkát díjazta a projektben. Külön sikerként említendő, hogy egy külföldi, kiemelt állami beruházás során a nagynevű holland UN Studio építész iroda mellett magyar mérnököket választottak tervezőnek, majd a kivitelezést is magyar cégekre bízták. A rendkívüli szűk határidő ellenére tökéletesen kivitelezett beruházással nem csak a megrendelő volt elégedett, de az európai szakmai szövet-

ség is kimagasló teljesítményként értékelte. A CEOS Kft. 2009 óta kiemelkedő szereplője a magyar szerkezettervezési piacnak. A cég kimagasló eredményeket ért el elsősorban az acélszerkezetek, valamint a földrengés-biztos épületszerkezetek tervezésében. Magyar mérnökei a legmagasabb nemzetközi előírások szerint, a legmodernebb technológiák használatával dolgoznak, ennek köszönhetően nemzetközi színtéren is elismerik munkájukat. A CEOS Kft.-t és a Rutin Kft.-t a kopitnari terminálépületért idén a Magyar Acélszerkezeti Szövetség is nívódijjak jutalmazta. Technika 2013/10

33

IPARTÖRTÉNET

Csepel, vasmû, szerszámgépgyár (3) A magyar mászaki-tudomá­nyos társadalom ma is tiszteletben tartja az 1989 elôtti mûszaki értelmiségnek, a mai fiatalok által alig ismert jeles tetteit, amivel az ország modernizálásához járultak hozzá. Ebben kimagasló szerep jutott a Csepel Vas- és Fémmûveknek, amelynek több üzeme korszerû gyártmányaival még európai hírnévre is szert tett. Ezuttal sorozatunk befejezeseként a Csepeli Szerszámgépgyár fejlesztési törekvéseirôl szólunk. A csepeli szerszámgép-gyártás hatalmas ugrást tesz 1967-ben egy Európában is ritka, 2.200 négyzetméteres, teljesen légkondícionált és portalanított üzemcsarnok létesítésével, melyben 12 korszerű szerszámgéppel és új magas műszaki szintet képviselő mérőműszerekkel nagypontosságú menet- és fogaskerék-köszörűgépek sorozatgyártása valósulhat meg, az FK-250 típusú fogköszörűgépet vezértípusként gyártva. A Csepeli Szerszámgépgyár Mintaüzemének nevezett részlegben évente 70 NC (számjegyvezérlésű) gépet szerelhetnek össze, itt készül el az ERS-200 rövideszterga, külföldi vezérlésekkel, majd az ETS-200 szintén numerikus vezérléssel. Az igazi sláger az 1970-ben megjelenő ERI-250 CNC vezérlésű pályaesz-

34



Technika 2013/10

terga, Stork József fejlesztése, amelyet még 2013-ban is egy internetes hírdetésben 2,8 millió forintért kínáltak. Stork József másról is nevezetes lett, ez az ERI-400 AC pályavezérlésű, adaptív szabályozású tárcsaesztergája volt, amely forgácsolás közben sikeresen alkalmazkodhatott a változó viszonyokhoz.   NC-üzem: jövô a jelenben A Mintaüzem létrehozásáért és eredményes működéséért Csepelen Dr. Tari Antal igazgatót a műszaki tudományok kandidátusát dicsérték. És valóban, a szerszámgépgyárba 14 évesen bekerült kifutófiú, később már lakatos, majd a technikum és a Műegyetem elvégzése után 1967-től a gyár műszaki igazgatója elsőnek hítt egy ilyen üzem létesítésében. Tudomása volt arról,

hogy 1967-ben, szemben az 1962. évi 1.500 darabbal, már hétszer több, 12.000 számjegyvezéslésű szerszámgép volt a világon a  termelésben és ezek megdöntöttek minden bizalmatlanságot az ilyen gépekkel szemben. Tari felismerte, hogy az ipar számos területén előrehaladt automatizálás a gépgyártásben elmaradt. 1967-ben egy általa kezdeményezett konferencián elmondta, hogy a numerikus szerszámgépek nagyobb arányú alkalmazása nemcsek újabb megmunkálási folyamatok automatizálását teszi lehetővé, hanem kialakulhat a műszaki előkészítés, a programozás, a termelésirányítás és a gyártás komplex elektronikus adatfeldolgozási, továbbítási és végrehajtási rendszere, amely ma még – mondta – beláthatatlan forradalmi változásokat hozhat a termelésben. (Vezetésével egy ilyen, 4 számítógéppel működtetett teljes gyártórendszer 1985-re a gyárban meg is valósult, tehát a változás nem volt „beláthatatlan”). Irányításával a Mintaüzemben megkonstruált számjegyvezérlésű szerszámgépek közül elsősorban a szakasz- és pályavezérlésű tárcsa jellegű esztergák, fix ágyas maró- és fúrógépek és a megmunkáló központ emelkedett ki. E lyukkártyás gépektől csak egy lépés a teljes automatizálás és az ERI-250-nel, mint írtuk, már meg is valósult a számítógépes vezérlés.   A karmester, aki játszik is A Mintaüzemnek már 80 numerikus  gépe működött a fejlett tőkésországokban, itthon 30. Tari Antal szerepét ebben olyan karmesteréhez hasonlították, aki maga is játszik. Gyakori külföldi útjain fel tudta mérni, mi lesz holnap

IPARTÖRTÉNET

a „sláger” (1974-ben is külföldi útja miatt nem tudta átvenni az Eötvös Loránd-díjat az átadási ünnepségen). A lényegében önmagukat előállító gépek rendszere idővel  könnyen átívelt a robotok felhasználásába, sőt a  robotok gyártásába is. A Mintaüzemben már olyan integrált gyártórendszerekkel is  készültek alkatrészek, amelyeket a SZTAKI és a Műegyetem bevonásával fejlesztettek ki. Tari Antal a szerszámgépgyár fejlesztésében elért eredményes munkásságáért Állami-díjas lett, együtt Lajtai István és Fleischer József szerszámgépgyári szakosztályvezetőkkel. És méltán, hiszen a 70-es évektől a Csepel Művekben gyártott minden második szerszámgép Nyugatra mehetett.   Az egyenlôsdi béklyójában A gyár jelentős nyugati exportjával behozott dollárok sajnos akkor egy közös alapba folytak be, a más vállalatok forintbevételei, bár ennél többet tettek ki, de bizonytalanok voltak. 1983-ra a csepeli irányítótröszt ellehetetlenült, azt meg kellet szüntetni. Az önnálósulás után a szerszámgépesek lehagyták a többieket, a Nyugat mellett már a Távol-Keletre is sikerült exportálniuk. De alig telt el két esztendő és a recesszió lecsökkentette a gyár megrendeléseit. A változások hatására 1988-tól megalakult a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. és ha fogcsikorgatva is, ez év őszén 300 millió forint nyereséget produkáltak, ám egy  év múlva a Szovjetunió felbomlásával Moszkva lemondott egy 400 milliós rendelést. A gyárnak meg kellet válnia 2 000 dolgozójának felétől. Mentőővnek látszott egy német privatizáció, de az illető cég csődbe jutott. A gyár létszáma már 150 főre csökkent 1992-re, vesztesége pedig 1,1 milliárd forintra nőtt. Közben számos új megredelésük érkezett, a Chicagói Vásáron az USA 70 NC-t ren-

delt 600 millió forintért, de ennek teljesítéséhez hiába kilincseltek kölcsönökért, az illetékesek részéről csak megértés volt a válasz.   A szingapúri mentôöv Ma a szingapúri tulajdonú  Excel-Csepel viszi tovább gépeivel a Csepel nevet és a WM márkajelet. Honlapjukon is visszaidézik, hogy olyan tradíciót kívánnak folytatni, amellyel a csepeli üzem a 30-as évektől 40 ezer Csepel szerszámgépet szállított 60 országba. A Kruppal közössen kifejlesztett egykori NC-gépek továbbfejlesztésével kisebb megmunkáló központokat, fogköszörű gépet alakított ki és ezeket szériában gyártja, de például a tmb-5-d-710bb (160) eszterga-

maró központja 2013-ban MachTech-nagydíjas lett.A Excel-Csepellel együtt a magyar műszakiak némi büszkeséggel gondolhatnak a csepeli szerszámgépgyáriakra, akik nélkül és persze elsősorban külföldi partnereik nélkül aligha lehetnének ma olyan gépcsodák, amelyek  például nyolc aktívált CNC-tengellyel és automata betöltéssel  ontják a pontos fogaskerekeket, vagy egyszerre munkálnak meg 30 benzin fúvókát ezredmilliméteres pontossággal, de olyan gyártórendszerek sem, amelyek teljesen optimalizálják a megmunkálási technológiát, együtt az NCprogramozással, az automatizálással egészen az energiafogyasztásig. Komornik Ferenc

Az IGYR-630 Gyártórendszer Csepelen

A Csepeli Szerszámgépgyárban már igen korán integrált számítógépes gyártórendszerek segítségével készültek szerszámgépek. Az egyik ilyen gyártórendszer volt az IGYR-630. Az ilyen gyártórendszer alatt azt értették, amikor egy iparvállalat szervezetébe illeszkedő, önálló funkcionális egységben egyrészt egy közvetlen számítógépes irányítású szerszámgépekből és egyéb (tisztító-, mérő és anyagtovábbító) gépegységekből álló homogén automatizáltsági szintű alrendszer működik. Másrészt ehhez  egy különböző szintű gépesített, nem feltétlenül automatizált előkészítő és kisegítő tevékenységeket (munkadarab átvételt, berajzolást, szállítást, raktározást, szerszám- és készülékszerelést) végző alrendszer kapcsolódik. Ehhez az integrált gyártórendszerhez az információfeldolgozás olyan mértékben számítógépesített volt, hogy a feladatok végrehajtásának módjára és idejére szóló utasítások mindenütt időben rendelkezésre álltak. Ez a gyártórendszer prizmatikus (fedél és szekrényszerű) öntöttvas szerszámgép-alkatrészek forgácsolására készült. Ehhez függőleges és síkesztergálófejes csepeli gyártású megmunkáló központokat használtak. Az IGYR-630 segítségével az alkatrészek megmunkálási ideje 40-60 százalékkal csökkent, jelentős létszám-megtakarítást értek el különösen a produktív szakmunkásoknál, nőtt a gép- és műszakkihasználás, a gyártási folyamat könnyen áttekinthető, ellenőrizhető lett és tapasztalatokat adott a számítástechnika alkalmazásának kiszélesítéséhez. Egy korabeli újságcikk is kiemelte a Budapesti Műszaki Egyetem és az MTA SZTAKI szakembereinek tevékeny hozzájárulását e gyártórendszer kifejlesztéséhez. Az üzembe ellátogató újságíró azt látta, hogy a négy számítógépes irányítású és mérőautomatával ellátott megmunkáló központ előtti szállítópályán ötvenféle munkadarab halad, amelyeken ezután emberi kéz érintése nélkül dolgoznak a gépek. A rendszer „agyának” kifejlesztéséhez a KFKI is támogatást adott. A gyár és a tudomány jó kapcsolatát bizonyította a közösen kifejlesztett számítógépes szerszámfejlesztő és tervező rendszer is Technika 2013/10

35

ÉLELMISZER

Hôkezeléstôl a gamma-sugarakig A fenntartható élelmiszer-feldolgozás egyik feltétele az energiaigényes, termikus, ugyanakkor az élelmiszerek minőségét megváltoztató technológiák felváltása a nem-termikus, energiatakarékos, a termékek minőségét kímélő eljárásokkal. Ezek közül ezúttal három technológiát ismertetünk.  Magyarországon évente 50 ezer élelmiszer-eredetű megbetegedés jelentkezik, míg az USA-ban mintegy 9,4 millió. Ez azt jelenti, hogy a patogén (kórokozó) baktériumok okozta élelmiszer-eredetű megbetegedések világszerte növekvő veszélyt jelentenek, különösen a legyengült immunrendszerű emberek számára. A patogének gátlása és elpusztítása, ezzel az eltarthatóság növelése érdekében az élelmiszeripar számos új eljárást fejlesztett ki. Ezek közül a legáltalánosabb a hőkezelés, amely köztudottan sokak számára érzékelhető, egyben kedvezőtlen változásokat okoz mind a  termékek fizikai szerkezetében, mind azok érzékszervi tulajdonságaiban. Az élelmiszerek nemzetközi kereskedelme, a polcrajutási idejük meghosszabbodása a szállítással, a raktározással, de az otthoni készletezés óhaja is ma a sokkal eltarthatóbb élelmiszerek iránti igényt is növeli. Hőkezeléssel az élelmiszer, az  étel hőmérséklete olyan szintre emelkedik, mely megakadályozza a baktériumok növekedését, inaktiválja az enzimeket, illetve elpusztítja a még életképes baktériumokat. Még a szabályosan végrehajtott hőkezeléssel is csökken a vitamintartalom, de a túlbiztosított hőkezeléskor az élelmiszerben minőségromlás következik be, az íz változásán kívül felületi elszíneződés, léeresztés és zselé kíválás is jelentkezik. E problémák miatt az élelmiszeripar olyan új eljárásokat alkalmazhat, amelyek kevésbé be36



Technika 2013/10

folyásolják az élemiszerek táplálkozásbiológiai értékét és az érzékszervi paramétereket.   HHP, PEF elterjedés elôtt Az egyik új eljárás a hidrosztatikus nyomású technológia (HHP), amikor a hajlékony csomagolású élelmiszert 60 oC-nál kisebb hőmérsékletű vízbe, vagy propilén glikolba, szilikonolajba, vagy akár etenolba merítve 100-1000 MPa nagyságú nyomásnak teszik ki. Ez a nyomás 8-10 szerese a Csendes-óceáni Mariana-árok fenekén uralkodó nyomásnak!  Ezzel a termék megbízható tartósítása mellett megőrződik a jó szín-, aroma-, vitamin és tápérték. További előnyök: az élelmiszerek csomagolt formában kezelhetők, így az utófertőződés elkerülhető, a nagy nyomás pedig egyenletesen oszlik el a lezárt csomagokban. Az eljárás legnagyobb hátránya, hogy ehhez ma még az alkalmazott berendezések igen drágák, továbbá a baktérium spórák elpusztításához valamelyik más módszerrel is kombinálni kell az eljárást, a kezelt élelmiszernek meghatározott víztartalma is szükséges hozzá, végül nem alkalmas  az alacsony savtartalmú termékek,  így például a zöldségfélék, a tej és levesek hosszú elterthatóságának biztosítására. A jellemzően folyékony halmazállapotú élelmiszerek eredményes kezelését szolgáló másik eljárás a pulzáló elektromos térerő (PEF) alkalmazása, melynél két elektródpár között 20-80 kV/cm erőteret hoznak létre. Ennek során az élelmiszerben lévő élősejtek membránja károsodik, ami a sejt pusztulásához vezet. Ennél fogva az élelmiszer a mikroorganizmusoktól mentessé válik, miközben megőrzi eredeti fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságait. A fenti két eljárás tömeges bevezetése még várat magára, viszont

egy harmadik módszer kipróbáltan és üzemszerűen rendelkezésre áll. Ez a besugárzásos eljárás.   Besugárzás ártalom nékül Mindinkább elfogadottabb nálunk az élelmiszerek sugárkezelése. Ehhez ionizáló sugárzást használnak Co-60 radioaktív kobalt  izotóp gamma-sugaraival. Ezalatt elhanyagolhatóan csekély hőmérsékletnövekedés lép fel, így a hasznos tápanyagokban hőkárosodást nem okoz. Miután fizikai eljárásról van szó, nincsenek az egészségre káros szermaradványok, tartósítószerek, és maga a termék – a közhiedelemmel ellentétben – nem válik radioaktívvá. Segítségével biztonságosan elpusztíthatók a baktériumok, a penészgombák, élesztők,  jelentősen csökkenthető itt is a csíraszám, megnövelve a termékek, zöldségek, gyümölcsök, húsok eltarthatóságát, sterilizálódnak a fűszerek, a más éghajlatú országokból származó termékek, például a burgonya,  amelyeknél a rovarkártevők hatását védik ki. Az eljárás 60 országban használatos, hazánk az elsők között vezette be az 1969-ben alapított Agroster vállalatnál, ahol ma is a termékek kezelése besugárzó üzemben történik. A besugárzó kamrába szállítópálya juttatja el a termékeket meghatározott időtartamra, ami alatt elpusztulnak a romlást okozó baktériumok, minden másnál eredményesebben csökkentve a penészés élesztőszámot. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálja, hogy az immunbetegeken kívül hogyan lehetne a transzpantált, a HIV-fertőzöttek, a kemoterápián átesett daganatos és egyéb betegek számára az élelmiszer-étrend választékát és minőségét javítani a besugárzásos élelmiszer kezelés segítségével. K.F.

ATOMENERGIA

Vezetôváltás az OAH élén Az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH)  minden gazdasági és politikai befolyásolása nélkül, szigorúan szakmai alapon  kell biztosítania a nukleáris biztonságot – húzták alá az OAH élén történt vezetôváltás alkalmából. Mint Rónaky József, aki szerint 14 évig tartó OAH főigazgatói munkájához 1999-ben egy jól működő hivatalt vett át Vajda Györgytől, Fichtinger Gyula, a miniszterelnök által kinevezett új OAH főigazgató sem panaszkodhat az örökségre. Hiszen az elmúlt bő évtizedben olyan nagy feladatokat sikerült megoldani, mint a Paksi Atomerőmű mind a  négy blokkjának teljesítmény növelése 440 MW-ról 500 MW-ra, a felkészülés az erőmű működésének 20 éves  meghosszabbítására és az 1. blokk élettartamának ilyen megnövelése. Ezt megelőzően még az EU-hoz való csatlakozásunkhoz annak bizonyítása, hogy  a Paksi Atomerőmű biztonsága egyenértékű a hasonló korú nyugatiakkal és hogy a magyar jogrendszer és intézmények megfelelően garantálják a biztonságot. Az atomerőműves országok közül elsőként az integrált biztosítéki ellenőrző rendszert sikerült  bevezetni, szintén igen korán kezdtük alkalmazni az időszakos biztonsági felülvizsgálatok rendszerét Pakson – aminek köszönhetően az emlékezetes stressz-teszt alkalmával a Paksi Atomerőmű igen jó osztályzatot kapott. 2001 után az OAH bevezette a nukleáris terrorizmus elleni harc, a nukleáris védettség fogalmát és módszereit a hazai hatósági munkába, a legutóbbi nemzetközi vizsgálat szerint világszínvonalon. A hivatal megkezdte a felkészülést az új paksi atomerőművi blokkok hatósági eljárásaira, az OAH a nukleárisbaleset-elhárítás terén az

Európai Bizottság tanácsadó szervezeteként működhet és nálunk képezzük a fiatal európai szakembereket. A hivatal  bizonyitotta felkészültségét a 2003-as fűtőelemsérülés és az azt követő helyreállítás során is. A fukusimai baleset tanulságait az EU által szervezett Célzott Biztonsági Felülvizsgálat során a hivatal meghatározta és az atomerőművel közös akciótervet dolgozott ki. Mindezt széleskörű nemzetközi tevékenység egészítette ki - hogy csak néhány példát mondjunk.  E munkálatok tevékeny résztvevője lehetett az OAH különböző beosztásaiban Fichtinger Gyula is,  akinek mostani kinevezésekor kiemelhették, hogy 2012-től az OAH főigazgatótóhelyetteseként és a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság vezetőjeként jelentős szerepet játszott a paksi teljesítménynövelés és  az 1. blokk üzemidő-hos�szabbításának engedélyezésében. Az eredményekre visszatekintve most is az OAH-nál sok évtized munkájával létrehozott tudásbázis, szakmai értékek megőrzését, együtt az eddigi színvonalas munka folytatásával jelölte meg feladatul. Mint azt a hivatal Hírlevelében ismertette: erre annál inkább is nagyobb  szükség van, mivel a hivatalra vár az 1. blokk után a további blokkok üzemidő-hos�szabbításához a felülvizsgálatok lefolytatása és már megkezdődött emellett a Paks 2 projekt keretében az új blokk(ok)  előkészítése, a felkészülés az ezzel kapcsolatos hatósági munkákra. Az OAH-nak

Fichtinger Gyula

is nem kevés munkát jelent majd a beruházás, amihez remélhetően lehetővé válik a hivatal számára a létszám bővítése. A hivatalnak az atomenergia biztonságos felhasználásán túl azt is garantálnia kell a nemzetközi közösség felé, hogy az atomenergiát Magyarországon kizárólag békés célokra használják fel, a nukleáris létesítményeket, a  nukleáris anyagok alkalmazását, tárolását, és szállítását – tekintve a hazánkban jól megoldott nukleáris hulladék kezelést és tárolást is – megfelelő fizikai védelmi rendszerrel biztosítjuk. Mindezen feladatok jó teljesítéséhez a főigazgató elengedhetetlennek tartja, hogy az EU törekvéseivel összhangban továbbra is biztosítani kell, hogy a hivatal döntéseit sem gazdasági, sem politikai nyomással ne lehessen befolyásolni, a döntések kizárólag szakmai alapon szülessenek, s hogy a megfelelő anyagi, humán erőforrások megteremtésével a hatóság szakmai kompetenciája fenntartható legyen. K.F. Technika 2013/10

37

ATOMENERGIA

Látogatás a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában A Paksi Atomerőműtől nem messze, tornyokkal magasított hosszú épület áll, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). A tornyok tulajdonképpen szellőztető kémények, amelyek segítségével léghuzattal hűthetik az erőműből származó, kazettákba zárt uránium-dioxid üzemanyagot fél évszázadig. E rendkívüli és egyedi létesítményt látogatta meg szeptember 26-án a Szakújságírók Egyesületének Nukleáris Újságíró Akadémiája abból az alkalomból is, hogy az elmúlt évtől már működik négy újabb, a 17-20. tároló modul, amelyekbe 2 018  kazettát helyezhetnek el, modulonként a korábbi 450 helyett már 527 kazettát. Ottjártunkkor éppen megérkezett egy belső vasúti szerelvényen az erőműből betárolásra a kazettákat tartalmazó hatalmas konténer, ám az átrakását, a kazetták behelyezését csak az üzem vezénylőterméből kísérhettük nyomon. Az erőműben felhasznált uránium-dioxid üzemanyag 9 x 7,6 mm-

38



Technika 2013/10

es pasztillákba zárva kerül a fűtőelem kazettákba (két ilyen pasztilla egy család éves villamosenergia szükségletét biztosítaná). Ezekből 42 tonnát tartalmaz a reaktor. Kiégetve ez az üzemanyag nagy aktivitású, vagyis  2 kW/m3-nél nagyobb hőteljesítményű, akár több tízezer évig is sugárzó hulladék lesz. A majdani végleges tárolásig ezért a reaktorból kiemelt ilyen kazettákat először 2-5 évnyi pihentetésre a reaktor melletti vizes medencében helyezik el, majd ezután kerülnek át a KKÁT-ba, ahol viszont már 50 évig tárolják őket, ami alatt hőtermelésük és sugárzásuk jelentősen lecsökken. Kezelésüket az erőmű szakemberei végzik, mivel a kazetták az erőműből származnak; a KKÁT munkatársai pedig mindent megtesznek a létesítmény belső és külső biztonságának, működésének a fenntartásáért. A KKÁT 1997 óta működik. Megépítését az tette szükségessé, hogy annak idején megszűnt a kiegett kazetták vissza szállítá-

sa Oroszországba, ahol gyártották őket. Azóta a KKÁT a tárolási feladatát igen eredeti módon teljesíti: a hűtést un. passzív eljárással, vagyis emberi beavatkozás nélkül, a kéményhuzat segítségével végzi. Miután a kazettákat, korrodálásukat megelőzendő nitrogéngázzal töltött csövekbe engedik, ezeket a csöveket kivülről a tároló cellán keresztül átáramló levegő hűti, tehát a kazetták egy pillanatra sem maradnak hűtés nélkül. Érdekes, hogy a levegő átáramolva 3 oC-t melegszik. Az is jellemző, hogy a létesítmény környezetében nem mérhető radioaktívanyag-kibocsátás, kint és bent szigorú a sugárvédelmi ellenőrzés. A látogató újságírók is két sugárkapun keresztül hagyhatták el a tárolót, ahol fehér köpenyt, kesztyűt és cipővédőt kellett viselniük. A létesítmény gazdája, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. igen alapos munkát végez az üzemvitelen túl a tároló jobb kihasználása érdekében is, hiszen sok millió forint takarítható így meg. Például így  sikerült a csövek geometriai változtatásával modulonként 77 kazettával többet elhelyezniük. Látogatásunk idején már 9.308 kazettát tárolt a KKÁT és előkészületben a további modulok is, melynek segítségével képes lesz fogadni az erőmű megnövelt üzemideje alatt kiégett kazettákat is. A KKÁT üzemeltetése a mostani tervek szerint 2064 és 2072 között ér véget a kiürítésével, amikor is a kazetták végleges elhelyezésre, együtt a nagyaktivitású hulladékokkal a Nyugat-Mecsek már megkutatott agyagkő formációjába, un. mélygeológiai tárolólétesítménybe kerülnek. K.F.

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Magyarország belép – Csatlakozás az ESA-hoz A világ ûripara Az 50-60-as évek katonai célú űr-rivalizálása után a publikus űrkutatás (tudományos kérdések megválaszolása, tudásnövelés) fokozatosan nyert teret, miközben mindmáig megőrizte titokzatosságát és stratégiai jelentőségét, ennél fogva propaganda értékét is. A nyolcvanas évektől az űrtevékenység egyre látványosabb és hasznot hozó szolgáltatásokat produkált (internet, kommunikáció, navigáció, távérzékelés, meteorológia), ami alapvetően megváltoztatta a világ mindennapi életét. Mára az űripar (űreszközök előállítása, működtetése és a szolgáltatások) a legdinamikusabban fejlődő profittermelő üzletággá vált. 2012-ben a világ űripara 304 milliárd USD forgalmat bonyolított. 2012-ben – az általános recesszió idején - az űripar 7 %-os növekedést ért el (benne az űreszköz-gyártás 23 %-ot, míg a földmegfigyelés 20 %-ot növekedett). Az összforgalomból csupán 40 milliárd USD a közpénz (ebből a NASA 17,7, az orosz 5,6, az ESA 5,3 milliárd, a többi japán, francia, német, kínai, indiai, kanadai, izraeli stb.). A közpénz kb 8 %-át fordítják tudományra, kutatásra. Általánosságban 1 USD közpénz befizetése 4,5 USD űrtevékenység pénzforgalmat vonz. Az Európai Unió Az Európai Parlament 2003 februárjában fogadta el az Unió Űripari Politikáját. Ebben leszögezi, hogy

az unió stratégiai kérdésként kezeli az űrtevékenységet és tevékeny részt vállal az űrtechnikai önállóság fokozása, a technika fejlesztése, az űripari szolgáltatások kiterjesztése és hasznosítása területein. Rögzíti azt is, hogy az űripar és a technikai megvalósítás szerve az ESA, míg az EU a saját kereteiből inkább a kutatásokat támogatja. Például az FP7SPACE az elmúlt időszakban, míg a HORIZONT 2020 a jövőben elsősorban kutatási pályázatok kiírásán, ill. projektek finanszírozásán keresztül támogatja az űrszektort. Uniós tagok lévén a magyar befizetések egy része eddig is európai űrcélokra fordítódott – sajnos ebből közvetlenül még kevés előnyünk származott. Az ESA Az ESA az európai űrtevékenység központi szervezete, amely 3 milliárd eurót az ESA tagországoktól, 1 milliárd eurót az Európai Uniótól kap. A tudományra 11,9 %-t, a navigációra 16,6 %-t, a földmegfigyelésre 22,9 %-t költ. Az ESA – felismerve az űrtechnika stratégiai jelentőségét - alapokmányában az űrtechnológiára és az űripar fejlesztésére teszi a hangsúlyt. Az ESA iparpolitikája a versenyeztetésen alapul, ami az innováció legfontosabb hajtóereje. Az ESA ügyel a kicsi ESA-tagországok pénzügyi mérlegére is, ezek általában a belépéstől számított 4-5 év után kerül-

nek pozitívba, ezután a bevételük a befizetés többszörösét is eléri. Pld.: 1 euró befizetésre Norvégia 4,7, Írország 3,6, Dánia 4,5 euró forgalmat produkál. A többletbevételek a kifejlesztett technológiák szélesebb körű hasznosításából (mezőgazdaság, közlekedés, űreszközgyártás, szoftver, stb.) származnak. Az ESA tagjai Az ESA-nak 20 rendes tagja van. A legújabb belépők mind szomszédos, volt szocialista országok: Cseh Köztársaság (2008), Románia (2011), Lengyelország (2012). A tagság éves költséggel jár, ami a tevékenység intenzitása szerint változhat: Cseh Köztársaság (7,3-14,3 millió euró 0,4%, lásd ábra), Románia (16 millió euró, 0,5%), Lengyelország (29 millió euró, 0,8%). Románia az éves K+F keretének 8 %-át fordítja az űriparra, a felügyeletet egy parlamenti albizottság gyakorolja. Magyarország Magyarországon az űrtevékenység az első magyar asztronauta, Farkas Bertalan repülésével kezdődött meg még 1980-ban. Az azóta eltelt 33 év alatt, az űrtevékenység alatt elsősorban az űrkutatást értették, a tevékenységet irányító Technika 2013/10

39

ÛRKUTATÁS Millió Euro

Cseh Köztársaság ESA tagdíjnövekedése

testületeket (Magyar Űrkutatási Tanács, Űrkutatási Tudományos Tanács) az akadémiai kutatóintézetek és egyetemek képviselői adták. 2003 óta az űrtámogatás az ESA kooperációs keretéből történt (2 millió euró/év), ennek 80 %-a kutatóintézetekhez és egyetemekhez került. Ez a magyar - űrkutatást preferáló - felfogás lényegében kiegészítette a mindig szűkös hazai kutatástámogatási kasszát és kommunikációs célból is hasznos volt, ugyanakkor eltért az ESA elvárásaitól, elhanyagolta a magyar űripart és az ESA csatlakozás elhúzódásával járt. Ennek ellenére több magyar kft. felismerte az űripar lehetőségeit és születtek űreszköz-export sikerek is (Admatis-NASA, 2003; BHE-India 2009). Hazánk EUtagsága lehetővé tette egyes űreszközök gyártásában való részvételt (Admatis - SENTINEL2), de tudomásul kell venni, hogy az európai űripari piacra csak az ESA-n keresztül vezet az út. A magyar ûripar A magyar űripar kisvállalkozásokból áll. A magyar űripar domináns szervezete a HUNSPACE, ami kezdetben csak az űreszköz-készítési profilt, később azonban a szolgáltatási profilt is átfogja (erős földi gépipari háttérrel). A HUNAGI egy térinformatikai szakmai szervezet, ami üzleti tevékenységgel nem foglalkozik. A harmadik szervezet a HATP (elsősorban elektronikai ipari háttérrel). Mindhárom szervezetnek vannak egyetemi és

40



Technika 2013/10

KKV-k száma Árbevétel Export HUNSPACE 21 24,7 10,9 HUNAGI 20 28,7 0,85 HATP 3 2,5 1,5

Ûrár-bevétel, becsült 2,6 0,8 0,8

Összesen

4,2

44

55,8

kutatóintézeti, ill. nonprofit szervezeti tagjai is. A fenti táblázatban bemutatjuk a szervezetek űrérdekeltségű kisvállalkozásainak 2012. éves cégbíróságon bejelentett adatait (árbevétel és export). A HUNAGI és a HATP űrár-bevétel adatai becsült értékek. A HUNSPACE klaszterakkreditációs pályázatában az űrár-bevétel háromszorosára növelését (8 millió euró/év) vállalta el. A megvalósításnak két feltétele van: egyrészt ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatja a Versenyképes Magyar Űripar Fejlesztése (VEMÜF) című, 2012. április 30-án benyújtott pályázatot (VKSZ-12-1-2013-0076), másrészt, ha Magyarország belép az ESA-tagországai sorába. Belépés az ESA-ba Az Európai Űrügynökséghez való csatlakozásunk lényegében egy hosszú távú innovációs befektetés országunk számára. A legfőbb feladat a magyar űripari cégek űrtechnológiai fejlesztése – az ESA erre a célra szánja az első 5-9 évben a magyar befizetés kötelező részének legalább 45 %-át. Ez a kulcskérdés, aminek a nyomán a befizetés sokszoros visszatérülése megvalósul. Nyilvánvaló, hogy mind a remélt és elvárt termelés-, mind a szolgáltatásbővítés vállalati és nem kutatóintézeti feladat. Magyarországon tehát az ESAbelépés egyben paradigmaváltást is jelent. A váltás lényege a sok évtizedes űrkutatási tevékenység meghaladása és a csúcstechnológiával, a nagy hozzáadott értékű termékek kibocsátásával járó bevételszerző űripar felfejlesztése.

13,2

Mûködés ESA tagként Az ESA egy hatalmas szervezet sok bizottsággal és albizottsággal. A lehetőségek optimális kihasználása megköveteli, hogy az illetékes testületekben legyenek magyar képviselők. Ennek érdekében szükség van egy állami szervezetre, amely kapcsolatot tart az ESA-val és felügyeli az űripar és az űrkutatás tevékenységét. A hosszú távú profil kialakítása és következetes fejlesztése megköveteli, hogy legyen egy hazai űrstratégia, ami sokéves – pld.: a 2014-20 közötti évekre szól - és meghatározza mind az állam, mind a többi szereplő feladatait. Végül kell egy űripari szervezet, amely partner mind az állam, mind az ESA felé és megvalósítja a célkitűzéseket. Mit ígér az ESA tagság? Technológiai fejlődést a legmodernebb csúcstechnológiák irányába, ami lehetőséget teremt a piacképesség és az export fokozására több kapcsolódó iparágban is (elektronika, gépipar, űripari szolgáltatások). Ígéri a műszaki felsőoktatás modernizálódását, az angol nyelv elterjedését. Ígéri a jól képzett műszaki értelmiség itthon tartását és perspektivikus foglalkoztatását. Miskolc számára ígéri a leszakadó térség presztízsének a javulását. Ígéri a befektetett pénz többszörösének a visszaszerzését.

dr.Bárczy Pál, HUNSPACE

IPARJOG_12

Pályázat a magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatására A PÁLYÁZAT MEGHOSSZABBÍTVA! Az Új Széchenyi Terv keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. november 9-én meghirdette az IPARJOG_12 című pályázatot, amelynek keretében vissza nem térítendő támogatás igényelhető szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzéséhez és fenntartásához. Az utófinanszírozásos formában rendelkezésre álló támogatást egyebek mellett a hazai vagy külföldi (nemzetközi) szabadalom, növényfajta-oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom megtételéhez, az európai szabadalom hatályosításához lehet felhasználni. A pályázatra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére 200 millió forint keretösszeget biztosít. Az elnyerhető támogatás összege hazai oltalmaztatással kapcsolatos pályázatok esetében legfeljebb 600.000 Ft, külföldi oltalmaztatással kapcsolatos pályázatok esetében pedig legfeljebb 2.000.000 Ft. A támogatást igénylőnek önrésszel nem kell rendelkeznie. A pályázatok értékelése könnyített elbírálású eljárásrendben történik: a támogatás feltétele az SZTNH által a találmány oltalomképességéről kiállított írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés, illetve a nemzetközi kutatási szerv által kiállított írásos vélemény csatolása. A pályázat keretében a hatósági igazgatási szolgáltatási díjakon felül elszámolhatók a jogszerzéssel kapcsolatos egyéb költségek is mint a szabadalmi ügyvivő munkadíja, a jogi és iparjogvédelmi tanácsadás, továbbá az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díja. A pályázat beadását megelőző 10 hónapon belül felmerült költségek is elszámolhatók, ezért már folyamatban lévő ügyek esetében is benyújtható pályázat, amennyiben az ügyben írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés készül. Új bejelentés esetében, amennyiben a szabadalmi bejelentés megfelel a 20/2002. (XII. 12.) IM rendeletben szabályozott alaki követelményeknek, és a pályázati szándékra utalás történik a szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás iránti kérelmében, az SZTNH ezt megkülönböztetett figyelemmel kíséri. A pályázatok benyújtása 2013. december 31-ig lehetséges.

A pályázati kiírás elérhető az NFÜ honlapján: www.nfu.hu