56. évfolyam, szám 700 Ft

56. évfolyam, 2013. 5. szám

700 Ft

Technika 2013/5

1

TARTALOM Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

Magyar gyôztes a NASA-Google-versenyen

3

Új szarkofág épül Csernobilban

3

Fogyatkozó nemzeti vagyon

3

Kiemelkedô diákolimpikonok

4

Szentpétervári alkatrészek Paksnak

4

Gazdaság A szlovák „kistigris”

5

Gépipar Az RS Components kínálatában már a Fairchild Semiconductor új MOSFET tranzisztorait is megtalálja

8

Innovatív keményfém vágóeszközök a Horntól

9

Az igus mozgásban marad

10

Növekvô gépipari jelenlét a gyógyászatban

12

Folyamatos akciók, kedvezô árak a Distrelec magyar nyelvû internetes oldalán!

14

Menedzsment A kapacitás hasznosítás mérése

15

Informatika Big Data – lehetôség és kihívás a vállalatoknak

17

Az eCall csatlakozással rendelkezô gépkocsik életet

E számunkban megjelenô társaságok

Distrelec

B1, 14

Horn

menthetnek

18

Vírusfigyelô: nem pihen az Autorun

19

Szabadalom

B4, 9

Iparjogvédelem

B3

igus

10

RS Components

4

UPC

1

Weszta-T

4



20

Atomenergia

B2, 8

Tooltechnik

2

Vigyázat, hamis gyógyszerek!

Sikeres BOOSTER gyakorlat az OAH szervezésében

21

Ûrkutatás Villámok és távközlés

Technika 2013/5

22

KRÓNIKA

Magyar gyôztes a NASA-Googleversenyen A NASA és a Google által alapított amerikai egyetem, a Singularity University innovációs versenyére olyan pályázatokat kerestek, amelyek képesek arra, hogy egymillió ember életén javítsanak három év alatt, bármilyen exponenciálisan fej­ lődő technológia használatával. A NASA kutatóbázisára szóló két 25 ezer dollár értékű ösztöndíjért a közép-kelet- és délkelet-európai régió 11 országából több mint 60 projekt érkezett, amelyek az egészségügy, a környezetvédelem, az oktatás és a biztonság legfontosabb kihívásaira ajánlottak megoldásokat, közülük 10 került be a Budapesten rendezett döntőbe, köztük az egyik győztes Juhász Márton pályaműve lett. Márton a nyaktól lefelé megbénult emberek számára az eddigi szájjal mozgatható joystick segítségével kontrollálható járművet,

Fogyatkozó nemzeti vagyon

amely azonban látásukban korlátozta őket, a kifejlesztett GyroSet rendszerével fejmozgás érzékelésével irányítható  járművé fejlesztette. Például fejük megdöntésével vezérelhetik kerekes széküket. Juhász Mártonnal a lengyel Aleksandra Ochowska utazhat a NASA kaliforniai kutatóbázisára, aki cukorbeteg gyermekek számára fejlesztett ki mobilalkalmazást.

Új szarkofág épül Csernobilban Száz évre épül az 1986 áprilisában felrobbant és kinyílt csernobili 4-es reaktor fölé tervezett acél szarkofág. A 257 méter széles, 105 méter hos�szúságú építmény 500 millió dollárba kerül, súlyát mintegy 30 ezer tonnára becsülik. Az új védőlétesítmény nem messze a jelenlegi szarkofágtól épül és síneken tolják majd a helyére. Ezután a létesítmény tetejére szerelt darus robotokkal szétbontják a már erősen megviselt régi vasbeton szarkofágot és

a törmeléket kiporszívózzák. A hatalmas szerkezet, amelyben elférne a budapesti Parlament – 2014-re készülhet el és egy évszázadra hermetikusan elzárja a rombadőlt 4-es reaktort. Az új szarkofágot az amerikai Battelle laboratórium és a Bechtel nagy építőcég, valamint az Elecricité de France villamosipari cég által alapított konzorcium építi, a szarkofág tetejébe szerelt szuperdarut egy amerikai cég szállítja.

  Mind több aggodalom hangzik el a szakértők részéről az ország nemzeti vagyonának vészes csökkenése miatt. Nemzetgazdaságunk tragikusan alacsony  beruházási rátája, hivatalos nevén a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenindexe – 2012-ben kb. 16,2 %, 2013-ban kb. 15,8 %, évek óta monoton csökkenő, a régióban a legalacsonyabb – következtében jelenleg már a meglévő állóeszközök (gépek, berendezések, magán és kormányzati vagyonelemek) amortizációját sem fedezi, tehát  miközben érdemben az államadósság sem csökken, valójában a nemzeti vagyont éljük fel. Rámutatnak, hogy 2009 óta az állami beruházások 97 százaléka az Uniós kohéziós pénzekből történik, de ezeknek a forrásoknak a 35 százalékát az állami intézmények élik fel, és csak a 65 % jut effektíve beruházásra. Nagymértékben csökken az ország lakásvagyona is - mutatja az építőipar jelenlegi állapota. Tavaly csak 10 500 lakás épült, 17 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. Ilyen alacsony építési számra még a két világháború közötti gazdasági válság éveiben sem volt példa, és több épült a 40-es, 50-es évek nehéz gazdasági körülményei között. Az alacsony lakásépítéssel fogy az ország lakásvagyona, amelynek puszta megőrzéséhez évenként 42 ezer lakást kellene építeni, tehát a jelenlegi épülő lakások csak negyede annak, amennyi a hazai lakásállomány természetes pótlásához szükséges lenne. Az adatok szerint a mai lakásépítési ütemmel Magyarország lakásállománya 400 év alatt újulna meg. Ráadásul nálunk 1,3, az EU átlagában 3 épülő új lakás jut ezer lakosra. Ausztriában jelenleg 6-szor több lakás épül, mint Magyarországon.

Technika 2013/5

3

KRÓNIKA

Kiemelkedô diákolimpikonok

  A 2012. évi Nemzetközi Diákolimpiá­ kon kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar diákoknak és felkészítő tanáraiknak adtak át miniszterelnöki elismerést március 28-án. A magyarok a tavalyi diákolimpiákon összesen 1 arany, 11 ezüst és 10 bronzérmet hoztak el. A Nemzetközi Informatikai Diákolimpián a magyar csapat 1 ezüst és 2 bronzérmet nyert. A legkiemelkedőbb eredményeket elért diákok, összesen 22-en egyéves miniszterelnöki ösztöndíjban részesülnek. Tavaly nyolc év után a Nemzetközi Fizikai Olimpiát Szabó Attila nyert, a magyar sikerhez csapattársai három ezüst- és egy bronzéremmel járultak hozzá.

4



Technika 2013/5

Szentpétervári alkatrészek Paksnak Az orosz Atomenergomas Nyrt. holdinghoz tartozó szentpétervári CKBM (Központi Gépgyártó Tervező Iroda) tartalék alkatrészeket gyárt a Paksi Atomerőmű főkeringtető szivattyúi számára az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel kötött szerződés alapján. A CKBM a paksi GCN-317-es főkeringtető szivattyúkhoz négy tengelyt, három járókereket és tömítéseket gyárt a paksiaknak. Az alkatrészeket 2013 nyarán szállítják. A magyar atomerőmű képviselői jártak a szentpétervári üzemben, ahol megvitatták a fő keringtető szivattyúkhoz szükséges alkatrészek tervezésével, gyártásával, valamint minőségbiz-

tosításával kapcsolatos kérdéseket. A paksi szakemberek a szivattyúkat gyártó üzemen kívül a CKBM Szosznovij Borban található kísérleti laborjába is ellátogattak. Mint ismeretes, Pakson  a korábban teljesítménynövelésen átesett blokkok élettartamának húsz évvel történő meghosszabbításán dolgoznak, közülük az 1-es blokk 2012 decemberében kapta meg az engedélyt a továbbműködéshez. 

GAZDASÁG

A szlovák „kistigris” Sorozatunk ezúttal Szlovákiával foglalkozik, amelynek gazdasági helyzete már csak a közvetlen szomszédság és az ottani magyarság sorsa miatt sem lehet számunkra közömbös. Szlovákia igen gyorsan felépült a válságból, már 2010-ben szemben az előző évi 4,9 százalékos GDP-csökkenéssel 4,2 százalékkal tudta növelni a nemzeti össztermékét, 2011-ben további 2,9, tavaly pedig 2,6 százalékkal emelkedett a GDP-je. Növekedése a tavalyi magyar (-1,7), a cseh (-1,3) és a román (0,8) GDP-adatokkal összehasonlítva még feltűnőbb. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2012-ben a megelőző évinél 15,5 ezerrel több foglalkoztatott volt a versenyszférában, államadóssága 2011-ben GDP arányosan 43,3 százalék volt, tehát jóval alatta maradt az előírt 60 százaléknak és világbajnok lett az egy főre jutó gépkocsigyártásban (évi 927 000 autó, egy lakosra 171), akkor nem tekinthetjük túlzónak a besorolását a korábi gazdasági „kistigrisek” közé. Ugyanakkor mindezek magyarázatáért néhány évtizedet érdemes visszakanyarodni az ország történelmébe.   Az elsô csehszlovák köztársaságban Szlovákia az első világháborút követő csehszlovák államban, együtt Kárpát-Ukrajnával a köztársaság legelmaradottabb része volt, ezen az sem változtatott, hogy viszont ezt megelőzően a történelmi Magyarország gazdaságilag legfejlettebb területének számított. A csehekkel összekapcsolódva az elmaradott országrésznek is reményt nyújtott, hogy kiszabadulva a Monarchiából a csehszlovák államban maradt a monarchia feketeszenének 87, barnaszenének 84, ipari termelésének több mint 70 (ezen belül az üveg- és porcelángyártás

100), a cukorgyártás 91, a gyapjúfeldolgozás 80, a vasipar 60 százaléka. Ám ezen felül még a bankokban elhelyezett német és magyar vállalati részvényeket is államosították (nosztrifikálták), amivel viszont Szlovákiát – ahol a legtöbb magyar tulajdonú üzem volt – nehéz helyzetbe hozták. A szlovákiai lakosság tömegei kerültek utcára az 1921. évi válságtól és jellemző módon a 150 ezer munkanélkülit csupán négy munkaközvetítő próbálta álláshoz juttatni, miközben  viszont a cseheknél 281 közvetítő volt. Az 1929. évi válság fő terhét is Szlovákiában viselték, az elkeseredett sztrájkolókra még lőttek is 1931 pünkösdjén Kosuton, ami ellen Romain Rolland francia író is tiltakozott (Fábry Zoltánnal,

Forbáth Imrével, sok cseh és szlovák értemiségivel egyetemben). A válság leküzdését végülis a Hitler hatalomra jutása miatti fegyverkezés segítette elő, ám a polgári demokratikus Csehszlovákia sorsát megpecsételte a cseh, a német, a szlovák és a magyar vállalkozói körök közben kiélesedett konkurenciaharca, a henleinista szudétanémet párt győzelme. Majd egy év alatt, az 1938 elején a Csehszlovákia eltiprását tartalmazó terv, a Fall Grün kidolgozásától 1939. március 14-ig lezajlik egész Csehszlovákia német megszállása, Szlovákia elszakadása Csehországtól, a Tiso-féle önálló Szlovákia létrehozása, amelynek „önállóságára” elég megemlíteni, hogy a németlengyel háborúba 115 000, a Szovjetunió ellenibe 42 000 szlovákiai katonát kellett kiállítania, miközben lakosainak száma és területe a bécsi döntéssel jelentősen lecsökkent.

Technika 2013/5

5

GAZDASÁG

Az elsô szlovák állam évei 1939-től 1945-ig mindkét országban a cél az emberi munkaerőt és a gazdasági potenciált a Harmadik Birodalom, főként a német katonai tervek szolgálatába állítani. Ezt a célt Hitler azzal palástolta, hogy ha Szlovákia nem válik önállóvá, könnyen Magyarország és Lengyelország zsákmányává válik, míg önálló államként élvezheti Németország védelmét. Szlovákia gazdasági helyzete már a teljes elszakadást megelőzően is katasztrófális volt a fasiszta Hlinka-párt naionalista poltikája következtében. A nyíltan függetlenségre törő országrész rendelkezésére a prágai kormányzat alig juttatott pénzt, majd az „önállóság” kivívásával ez a forrás is elapadt. A féktelen nacionalista és antiszemita politika elapasztotta az országrészt kiszolgáló cseh és  magyarországi tőkét is. A tőkehiány mérséklésére kapóra jött a régió egyik legbrutálisabb zsidótörvénye alapján végrehajtott árjásítás, ami a szlovák nemzeti vagyon 40 százalékát juttatta állami kézbe, illetve, hogy a nemzeti nacionalizmushoz való csatlakozásukért viszonzást váró új nácibarát vezető réteg csillapíthatatlan anyagi kívánságait is kielégíthessék. Az árjásításnál azonban Tisóék nem álltak meg, 1942. március 6-tól 1942 októberig a Szlovákiában élő 80 000 zsidóból 60 000-et deportáltak, a megmenekülteket a vészes munkaerőhiány pótlására kényszermunkatáborokban dolgoztatták, majd ezek jelentős részét is a szlovák  nemzeti felkelés elfojtására behívott német SS-osztagok szállították a koncentrációs táborokba néhány hónappal Szlovákia felszabadulása előtt. Itt kell megemlíteni, hogy a deportálások ellen az egyetlen Eszterházy János gróf, a magyar kisebbség vezetője szavazott csak a szlovák diétában.

6



Technika 2013/5

A csehszlovák szocializmus korában A történelem új szakaszában sok évtizedes munka kezdődött Szlovákia felzárkóztatására, aminek eredményeként Szlovákia ipari termelése 1975-ig meghaladhatta egész Csehszlovákia 1948 évi ipari produktumának a kétszersét és nagyobb volt, mint teljes Csehszlovákiáé 1956-ban. Például a vegyipar 40, a gépipar 34, az áramtermelés a 20-szorosára nőtt, az ipari dolgozók száma a 3-szorosára, az építőipar volumene a 14-szeresére emelkedett, miközben a mezőgazdasági hektárhozam is megduplázódott. Igaz, ennek más vonatkozásokban ára is volt, hiszen a háború után a benesi politika eredményeként felvidéki magyarok tízezreit telepítették ki Csehszlovákiából, együtt a német lakosság millióival. A magyar-szlovák lakosságcserével Szlovákia lakossága 40 ezerrel csökkent, a három millió német távozásával pedig az északi szudétavidék teljesen elnéptelenedett. Sajnos, a benesi etnikai törvénye-

ket 2007-ben a szlovák parlament megerősítette, ez együtt a 2009ben elfogadott államnyelv törvén�nyel, amely a magyar nyelv, azaz a 10 százaléknyi állampolgár anyanyelvének hivatalos használatát korlátozta, megterhelte a magyarszlovák kapcsolatokat. A másik ára a fejlődésnek a polgári erők kizárása volt a politikai, társadalmi élet vezetéséből 1948 februárja után. Viszont náluk  már a 60-as években elvetik az Ota Sik-féle piacosítás gondolatát is, amit azonban egyelőre liberális és romantikus elképzelésnek tartanak. Ennek ellenére, ha alacsony termelékenységgel, sok egyensúlytalansággal, irányítási hibával is, de fejlődik a gazdaság, s benne Szlovákia gazdasága is. A Kádár-rendszer reformerői gyakran bizonyos tartózkodással szemlélték a Husák-korszakban megnyilvánuló gazdasági konzervatizmust és talán nem becsülték eléggé, hogy közben a szlovákiai magyarság élete a kulturális és oktatási nehézségek ellenére is merőben jobbra fordult.

GAZDASÁG

Rendszerváltás bársonyos forradalomban Csehszlovákia a rendszerváltását az 1968-as tragikus prágai tavaszával kezdte, amit azonban levertek, ám 68 októberétől a föderatív rendezés során a szlovákok elnyerték nemzeti szuverenitásukat és egyenjogúságukat a csehekkel közös államban, amit a sorra kerülő Husák-rendszer is tiszteletben tartott. Ám a sikeres rendszerváltás már bársonyos hangulatban, 1989. november 17-től másfél hónap alatt zajlott le, aminek eredményeként Csehszlovákia is felbomlott. Az 1993. január 1-től független Szlovákia gazdasága a zaklatott politikai, kormányzati felépítménnyel ellentétben stabilitást mutatott, amihez hozzájárult, hogy Csehország átvállalta a korábbi állam külföldi adósságainak a visszafizetését. Másrészt Szlovákia  még csatlakozhatott a közös államban a radikális gazdasági reformhoz, az árliberalizáláshoz, a külföldi kereskedelem szabaddá tételéhez, a restriktív makrogazdasági politika és az extenzív privatizációs program végrehajtásához. Jelentősen csökkent az állami tulajdonban lévő vállalatok száma, bővült az exportot, a kivitelt támogató pénzügyi és kereskedelmi politika és a Volkswagen gyors terjeszkedése következtében, a kezdeti magas, 15,2 % körüli munkanélküliségi rátát is csökkentették 12 %-ra (a magyarlakta területeken ennél magasabb volt a munkanélküliség). Ilyen és ehhez hasonló adatok, egy korszerűtlen atomerőmű bezárása alkalmassá tette Szlovákiát az Európai Uniós tagságra (2004), később, a feltételek teljesítésével az euró bevezetésére (2009). Az euró bevezetése magas árfolyamon jótékonyan hatott az életszínvonalra. Az euró válsága persze nem hagyta érintetlenül az országot, de a koronához való visszatérést sürgető hangokra

válaszul maradtak az eurónál, de faladatul tűzték a költségvetési hiány lefaragását 4,9 %-ra hatékony takarékossági intézkedésekkel, a havi 3 ezer eurónál magsabb jövedelmeknél a 19 %-os SZJA felemelésével 23 %-ra, 19-ről 20 %-ra növelték az áfát (kivéve a gyógyszerek és a könyvek áfáját), megszüntették a gyenge és közép rétegeket sújtó egykulcsos SZJA-t,  19-ről 23 %-ra emelték a társasági adót. A magas jövedelműek mellett a közös teherviselésbe bevonták a bankokat, az energetikai cégeket, de például a bankok csak 2012ben fizettek extra adót (50 millió eurót), tovább maradt az évi 100 millió euró „rendes” adójuk. Az intézkedések ellenére a beruházások nem álltak le, jelenleg 4 milliárd eurónyi 102 külföldi beruházás van előkészületben, 20-22 ezer dolgozó foglalkoztatására. Csak 2011-ben 517 millió euró értékben indultak külföldi projektek több mint 4000 dolgozó számára. A fejlesztések közül 6 Nagyszombaton, 4-4 Eperjesen és Trencsényben, 3-3 pedig Besztercebánya és Zsolna megyében valósul meg, ám délszlovákia ezúttal is beruházás nélkül maradt.   Fontos feladat a regionális kiegyensúlyozás Szlovákia regionális szempontból ma is változatos képet mutat. Egyrészt nőtt a kontraszt Nyugat- és Kelet-Szlovákia között, ahol az utóbbiban főként a szocialista időkben létesített üzemek többsége azóta leépült. A magyarok szempontjából a legelőnyösebb térség Pozsony, a főváros körzete (nagyszombati PSA, Peugeot, Citroën, a galántai Samsung, a szenci logisztikai központ, stb.), ahol az egy főre jutó GDP 2,2-szerese az országos átlagnak. Már távolabbra esik innen Komárom, Párkány és Léva környéke, kevés külföldi beruházással, csak a komarnói hajógyár,

az érsekújvári Osram, az ágyallai  Nurotech és a párkányi Kappa cipőgyár tud foglalkoztatni  3-4 ezer dolgozót, a többi Magyarországra kell, hogy átjárjon, ám a komáromi Nokia bezárását nagyon megérezték. Az Ipolyságtól keletre viszont a magyarlakta területek között a legelmaradottabb, bár Kassa jól teljesít, a régiót nem képes felhúzni. Szlovákia fejlődésének újabb fejezete lesz, amelynek során leküzdve az euró válság hatását többet tehet az egyes magyarlakta vidékek és a Nyugat-Szlovákia közötti gazdasági asszimetria megváltoztatásáért. Itt rekord fejlôdés, ott elmaradás: példák Különösen Dél-Szlovákiára  nagyon ráférne nagyobb fejlesztés.A szlovákiai sajtó felidézi a száz esztendős révkomáromi hajógyár gyengélkedését, a déli gyorsforgalmi utak építésének  késését, ugyancsak halasztódnak az új Ipoly-hidak, amelyekből csak kettő épült meg a két ország összefogásából, Dunaszerdahelyen is több nyugati cég zárt be. Persze van ellenkező példa is. A jelentős, 25 millió eurós veszteséggel működő Kassai Vasmű Acélgyártó Üzemnek a bezárását el tudták kerülni, a kormány ez ügyben Pittsburgban is felkereste a tulajdonos US Steel-t. Sikerrel jártak Hannoverben is, ahol adókedvezmény fejében elérték, hogy a Continental cég 250 millió eurós beruházással bővítse termelését, s hatszáz új munkahelyet teremtsen. Vélhetően területi kiegyensúlyozásra vár, hogy míg Pozsony megye az EU nyolcadik leggazdagabb régiója, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 167 százalékát éri el – ami kétségtelenül rekord fejlődés – a déli, a keleti területek ettől sokban elmaradnak. Komornik Ferenc

Technika 2013/5

7

GÉPIPAR

Az RS Components kínálatában már a Fairchild Semiconductor új MOSFET tranzisztorait is megtalálja Az RS Components, a világ vezető és színvonalas szolgáltatást nyújtó elektronikai és karbantartási termékekre szakosodott forgalmazója, valamint az Electrocomponents plc kereskedelmi márkája bejelentette, hogy kínálatában az áramforrásokhoz és mobilkészülékekhez tervezett félvezetők egyik legnagyobb gyártójának, a Fairchild Semiconductor által kínált DrMOS MOSFET termékcsalád hét új tagját is forgalmazza. Az eszközök alkalmasak a nagy áramerősségű használatra, és rendkívül kompakt kialakításban kaphatók, mellyel a versenytársak termékeinél nagyobb NYÁKszerelési sűrűség érhető el. A DrMOS–termékcsalád a Fairchild új generációs, teljesen optimalizált és rendkívül kis méretű, integrált MOSFET-plusz meghajtó teljesítményfokozatú megoldás a nagy áramerősségű és magas frekvenciájú, szinkronizált feszültségcsökkentő DC-DC alkalmazásokhoz. Az FDMF6820C például egy termikusan javított, rendkívül kisméretű, 6 x 6 mm-es PQFN tokban ad helyet egy meghajtó IC-nek, két teljesítmény MOSFET-nek és egy behúzó Schottky diódának. Az FDMF6820/A/B/C, az FDMF6823/A/B/C és az FDMF/ (++C típusból álló hét új eszköz a Fairchild védett és szabadalmaztatott PowerTrenchTM MOSFET technológiáját alkalmazza. A PowerTrench technológia tiszta kapcsolást és minimális után-rezgést biztosít, és nagymértékben csökkenti a külső védő RC-tagok szükségességét a feszültségcsökkentő átalakító alkalmazásokban. 8



Technika 2013/5

A modulok kulcsfontosságú alkalmazásai közé tartoznak a következők: nagy teljesítményű játékalaplapok; kompakt Blade kiszolgálók; asztali számítógépek; munkaállomások; nagyáramú DC-DC terhelésipont-átalakítók; hálózatkezelő és telekommunikációs mikroprocesszorok feszültségszabályozói; illetve kisméretű feszültségszabályozó modulok. További információ és kapcsolat: RS Components Sp. z o.o. ul. Puławska 303 02-785 Warszawa Poland Telefon: +36 1 408 8371 Fax: +36 1 408 8372 E-Mail: [email protected] Internet: www.rscomponents.hu

Az RS a 32 országban található vállalatain keresztül több mint 550 ezer termék forgalmazása mellett, jelenleg kb. 1900 Fairchild alkatrészt tart raktáron, és emellett a közelmúltban további 300 új termékkel bővítette kínálatát, melyek mindegyike azonos napon történő kiszállítással rendelhető az RS készletéből.

GÉPIPAR

Innovatív keményfém vágóeszközök a Horntól A németországi tübingeni székhelyű Paul Horn GmbH a 2013. évben számos újítással jelentkezett a keményfém vágóeszközök területén. Közülük mindenképpen az élre kívánkozik a belső hűtőfolyadékkal ellátott változatban kialakított S100 vágólapka, továbbá az acél megmunkáláshoz kidolgozott DAH37 keményfém szerszámrendszer, vagy az alumínium feldolgozásánál alkalmazott 25A új axiális horony-megmunkálási rendszer, valamint a forgácstörővel ellátott új CVD gyémánt lapkák által fémjelzett vágási rendszer is. S100 vágólapkák belsô hûtéssel Az új, 4 mm-es merülési szélességű S100 vágólapkák belső hűtő-kenő folyadék ellátással is rendelkezésre állnak az idei évben. A hűtő-kenő folyadék közvetlenül a vágási területen fejti ki hatását, és itt biztosít optimális megmunkálási feltételeket. A fúvókák tölcsér formájú kialakítása elősegíti a folyadék célzott befecskendezését, amelynek következtében meghatározott formájú forgács alakul ki, csökkentve a veszélyes mennyiségű forgács-felhalmozódás kockázatát. Ezen túlmenően, általában megakadályozza a vágó-élen való forgács-kialakulást, növelve a szerszám élettartamát. A nehezen megmunkálható anyagoknál, főként az AS35 keményfémeknél, illetve a forgácstörő horon�nyal rendelkező EN geometrikus alakzatoknál az innováció kiváló forgácseltávolítást, megnövelt szerszámtartósságot és biztonságos feldolgozást biztosít magas üzemi hőmérséklet mellett is. A belső hűtésű szerszámtestek jobb- és baloldali kidolgozásban egyaránt rendelke-

zésre állnak 12x12, 16x16, 20x20, illetve 25x25 mm-es méretekben is. Modelltől függően a csavaros vagy automatikus blokkolású kialakítás 40,5 mm-es mélységig terjedő beszúrást tesz lehetővé. Támogatás belsô hûtôfolyadékkal A szokásos termékkínálat mostantól elérhető az S229, S224 és a már említett S100 vágólapkák esetében belső hűtő-kenő folyadékellátással is. A támogatási modell szerint ez megvalósítható akár közvetlen terméktámogatással (VDI), vagy pedig egy külső folyadékvezető segítségével. A VDI támogatásnál a hűtő-kenő folyadék a rögzítő ujjon keresztül távozik, és közvetlenül a lapka mellett van kialakítva a folyadéktároló. A 3-5 mm-es vágószélességnél a hűtő-kenő folyadékkal történő belső ellátás gondoskodik az ellenőrzött forgácskibocsátásról, valamint a lapkák jobb hűtéséről. DAH37 szerszámrendszer új SC6A keményfémmel Az új típusú SC6A keményfémmel ellátott DAH37 gyorsmarási rendszer kiegészíti a gyors megmunkálásnál már sikerrel alkalmazott SA4B típust, és főként az acél nagyolásánál vethető be eredményesen. A kemény aljzatot CVD (kémiai gőzfázisú) bevonattal látták el, melynek nyomán a szerszám alkalmasnak bizonyul a legszélsőségesebb igénybevételű alkalmazásoknál, illetve a legmagasabb termikus feszültség mellett is. A vágó-élek sima felülete megakadályozza a nem kívánt szélképződést. A DAH37 gyorsmaró rendszer most rendelkezésre áll 20, 25, 32 és 40 mmes vágásai átmérőkkel csakúgy,

A Horn nagysebességû marórendszere kiegészült az új SC6A keményfémmel

mint csavarozott fejű kivitelben. A maróeszközöket kidolgozták 40, 50, 63 és 80 mm-es vágási átmérőkre is. A fordítható három vágó-élű lapkák nagy munkatartománya a fő vágó-él szintjén sima vágást biztosít jó elosztással. A megmunkálandó munkadarab függvényében a vágási mélység 1,2 mm-ig terjed, míg a megmunkálás gyorsasága elérheti a 3 mm-es fogankénti sebességet.

Acélmegmunkálásra szakosodott rendszer A Horn kidolgozta az új 25A tengelyirányú merülési rendszerét, ami kibővíti az általános acél-megmunkálási palettát. A TH35 kétélű megfordítható keményfém vágólapkák rendelkezésre állnak 2 és 3 mm-es merülési szélességben, míg a vágómélység tartománya 15 mm-ig terjed. Az új vágóeszköz geometriája kiváló forgácseltávolítást biztosít még nagy mélységű hornyok kialakításánál is. A keményfém-megmunkáló újdonságok sorát egészíti ki a Horn CVD gyémántbevonatú forgácstörővel kialakított vágólapkája. Ez a vágó-él különösen felértékelődik a külső és belső esztergálásnál, a beszúrásnál és a vágási műveleteknél csakúgy, mint az alumínium ötvözetek marásánál. Amennyiben a sorjázás egy alapkritérium, a Horn garantálja, hogy az új forgácstörő CVD gyémánt lapkák segítségével az üzemeltető a gyémánt geometriájának köszönhetően legalább 2,5 és négyszeres élettartam-növelést valósíthat meg a vágóeszközénél. Békés Sándor Technika 2013/5

9

GÉPIPAR

Az igus mozgásban marad A rekordévet követôen 2013-ban is masszívan invesztál az igus az új termékterületekbe, a kutatásba és a logisztikába. Az igus GmbH, az energialáncok és polimer siklócsapágyak terén világszerte vezetô gyártó, továbbra is növekedési útirányon. A nehéz piaci környezet ellenére 2012-ben az igus öt százalékos árbevétel növekedést tudott elérni és ezzel rekordévet zárt. Az igus ebben az évben is a „szerves növekedés” célozza meg: Egy hosszú távra szóló beruházási program keretében jelentôs eszközöket fordítanak új termékterületekre, a meglévô termékcsaládok kiteljesítésére, valamint a globális logisztikára és termelésre. Az igus árbevételét 2012-ben kereken 399 millió euróra növelte. A vállalatnak szerte a földkerekségen több mint 175.000 végvevője volt és naponta átlagosan több mint 4.200 szállítmányt indított 13 értékesítési központjából a világon. Az átlagosnál jobban nőtt a „readychain” – a készre konfekcionált energialáncok és vezetékek – területe: Kereken 341.000 konfekcionált vezeték hagyta el a múlt évben a kölni gyártócsarnokokat. További növekedési impulzusokat vár az igus a féltermékek, golyóscsapágyak, orsóhajtóművek, elektromos működtető elemek, új termékterületein, és helyszíni szerelések, valamint az energia-hozzávezetési nagyberuházások terén. Ezen okból történt egy két éves program után meg a cégtörténet legnagyobb átszervezésének sikeres lezárása. Mostantól minden terméket egy saját üzletágban fejlesztenek és értékesítenek, amely plusz személyzettel, hellyel és ter10



Technika 2013/5

Az igus cég központja Kölnben: 2013-ban is a növekedésnek áll a zászló. Májusban elkészül az új 8.500 m2-es gyárépület (a kép elôterében).

meléssel van ellátva. Ezzel összefüggésben a dolgozói létszám is megnőtt a múlt évben 2.175 főre, ez hét százalékos növekedésnek felel meg. A vevők számára továbbra is egyszerű a dolog. csakúgy mint eddig, két értékesítési tanácsadóhoz fordulhat, az egyikhez az energia-hozzávezetési területtel a másikhoz a csapágytechnika nagy területével kapcsolatosan. A helyi értékesítési tanácsadók számára továbbra is rendelkezésre áll az ágazati szakértők kibővített csapata a szerszámgépek, építőgépek, csomagológépek, daruk, agrárágazat, anyagmozgatás, orvostechnika, energia-ágazat, autógyártás és robotika területén. Kutatás és fejlesztés mint jövômotor Az ez évi Hannoveri Vásáron az igus a „motion plastics” mottó alatt első ízben mutatja be a termékpaletta teljes spektrumát egyedi értékesítő szigeteken. A 134 ter-

mék-újdonság és bővítés, melyeket az igus a Hannoveri Vásáron bemutat, szinte egyenlően oszlik meg ismert és új termékterületekre. „Standunkon többek közt bemutatjuk a legkisebb és könnyű energia-hozzávezetésekhez szolgáló mikro-láncok teljesen új generációját. Ez nem csak 30 százalékkal halkabb, de főleg 100 százalékkal stabilabb a hosszú, alátámasztás nélküli utakhoz” Olyan termékújdonságokhoz, mint amilyenek a mikroláncok, az igus világszerte a legnagyobb tesztlaborok egyikét üzemelteti ágazatában. Csak a kábelek és vezetékek területén évente két milliárd tesztciklust végeznek el. „A igus energialánc rendszere a világ legnagyobb energia-hozzávezetési családjává fejlődött. Ez kiemeli a rendszer univerzalitását és egyszerűségét”, mondja Frank Blase, az igus GmbH ügyvezetője A siklócsapágy területen is igénylik az állandó továbbfejlesztést. A fejlesz-

GÉPIPAR

tési laborban tribo-polimerekkel végzett 14.000 próba 2012-ben meggyőző eredményeket biztosított: Csupán az elmúlt évben 200 millió igus siklócsapágyat építettek be személygépkocsikba. A termelés és logisztika bôvítése Az igus nagy beruházásokat eszközöl ezeken túlmenően a termelés és logisztika terén is, mégpedig világszerte. Ebben az évben már Dél-Koreában és Brazíliában egy 2.200 m2-es ill. egy 2.250 m2-es új épületbe költöztek be. Emellett építés alatt áll egy 14.700 m2-es gyár az USA-ban, mely előreláthatólag nyáron nyílik meg. A kölni törzsgyárban is növekedésre áll a zászló: Itt egy 50.300 m2-es szomszédos ingatlant. vásároltak meg. Májusban pedig elkészül a 8.500 m2-es gyárbővítés.

Minden beruházás célja az volt és marad, hogy a vevőnek, az ő egyéni követelményeinek, megfelelő legjobb terméket bocsássuk a leggyorsabban rendelkezésére. „Minden igus termékkel szemben három követelményt támasztunk: Először is kereskedelmi és műszaki előnyöket kell hoznia a vevőnek, másodszor online kiszámíthatónak és konfigurálhatónak kell lennie, és harmadszor nagyon gyorsan szállíthatónak kell lennie”, emeli ki Frank Blase. „Tribo-polimerek alap technikaként, innovatív konstrukcióval és elektronikával párosítva és ezt villámgyorsan leszállítva standardként és különleges megoldásokban – ebben látjuk mi a szép jövőt az igus számára”.

Frank Blase, a kölni igus GmbH ügyvezetôje/vezérigazgatója: „Vásári standokon ebben az évben 134 újdonságot mutatunk be, melyek mozgásba hozzák a gépeket.”

igus® Hungária Kft. Mogyoródi u.32. 1149 Budapest Tel. 1/306-6486 Fax 1/431-0374 [email protected] www.igus.hu

Technika 2013/5

11

GÉPIPAR

Növekvô gépipari jelenlét a gyógyászatban Ma már az iparilag fejlett országok arra készülnek, hogy 2050-re a lakosságuknak megközelítőleg a 40 százaléka meghaladja a 60 éves életkort. Ezt figyelembe véve, az orvostudomány gyors tempóban folytatja az olyan gyógyászati eszközök kutatását, amelyekkel egyre egészségesebbé tehető az idős személyek élete. Az orvosi-gyógyá­ szati eszközök gyártása a gépiparral már rég találkozott. A szakosodott gépekkel előállított orvosi implantátumok iránt mutatkozó igények miatt a fejlett külföldi országokban a gépipar erőteljesen jelen van az orvosi-gyógyászati eszközök piacán. Napjainkban már egyre erőteljesebb a gyógyászati célú gyártást folytató gépek teljesítményének mérésére és fokozására szolgáló háttériparág betörése a gyógyászati szegmensbe. Interdiszciplináris tapasztalatok Az ausztriai Salzburgban székelő Synthes a világ gyógyászati iparának az egyik meghatározó képviselője, de az implantátumok egész hadát előállító, 11 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalat ausztriai kereskedelmi egységében egy fejlesztő központ is működik. Itt kísérletezik ki és állítják elő a nehéz műtéti beavatkozásokhoz elengedhetetlen implantátumokat, mégpedig olyan technikai segédeszközökkel, amelyeknek a tervezésénél és előállításánál két mechanikai és sebészeti ismeretekben egyaránt jártas mérnök munkája kulcsszerepet tölt be. A csúcsfelszerelésű kutatólaboratóriumban például egy 3D-s úgynevezett C-karral lemérhető a kijavítandó csont 3D-s

12



Technika 2013/5

Szerszámgép kalibrálás Renishaw QC20-W Ballbarral

modellje, majd a keletkező adatok CAD-be tölthetők, és a létrehozandó prototípus kiválóan igazítható a 3D modellhez, végül pedig Mastercam és utófeldolgozó segítségével létrehozható a megfelelő NC-program is. A prototípusok kidolgozását két Heidenhain iTNC 530 vezérléssel ellátott kis- és közepes méretű szerszámgépen állítják elő: az egyszerűbb alkatrészeket 3-tengelyes gépen, az összetettebbeket pedig egy 5-tengelyes, HSC konfigurációjú gépen gyártják. Az iTNC 530 egyrészt optimálisan kezeli az utófeldolgozó által létrehozott adatokat, amelyeket soros Ethernet interfészen töltenek be, másrészt lehetővé teszi azonnal és közvetlenül 2D-s szöveg alapú profil létrehozását a gépen. Az eszköz a munkaterületen 50-60 m/perces sebességgel dolgozik, a nem kívánt rezgések és kilengések pedig elkerülhetők a Heidenhain vezérlésnek köszönhetően. Így a felület

precízen megmunkálható, a gyors eszközmozgás mellett. A Synthes által a nyaki és ágyéki gerinc stabilizálását, valamint a lábak mozgását segítő implantátumok prototípusait a rendkívüli felszerelésű, úgynevezett „nedves laborban” teszteli, ahol a berendezésekkel élethű körülmények között optimalizálhatók a gyógyászati eszközök már az operáció előtt. Gyors Ballbar teszt Renishaw QC20-al A sebészeti berendezéseket és esz­ közöket gyártó amerikai Nemcomed cég a Renishaw új, QC20-W vezeték nélküli Ballbartechnológiájú körtesztelőjét használja, hogy ezzel felgyorsítsa a gyógyászati eszközök gyártására bevetett kis- és középméretű szerszámgépeinek a kapacitás- és volumetrikus pontossági tesztjét. A Ballbar egy elmozdulás jeladó, mely két nagypontosságú gömb között helyezkedik el, és kiváló-

GÉPIPAR

an alkalmas a CNC gépek körkörösség pontosság vizsgálatára. Az előző gépvizsgálatok ideje jelentősen lerövidült, ugyanis az új rendszer a körkörös interpolációs NC-rendszer megtartása mellett egy erős azonosító és diagnosztikai szoftverrel együtt gyorsan felderíti a gépbeállítási hibákat, beleértve a követést, a kilengést, ismételhetőséget és skálázást is. A tesztidő órákról 15 percre rövidült, és egyetlen beállítással három merőleges szinten kivitelezhető a gépellenőrzés. A Nemcomed 1 000 különböző alkatrészt gyárt az ortopédiai műtéti beavatkozásoknál szükséges berendezésekhez és eszközökhöz. Főleg a térd-, csípő-, váll-, csukló-, könyök-, ujj- és gerincprotézisek, az eszközöknél pedig a csipesz, szike és az olló említendők. Több eszköz gömb, vagy hajlított alakú eszköz előállítására vonatkozó saját technológiát szabadalmaztattak a gerinc- és ízületi protézisek gyártására. Az alkatrészeket rozsdamentes acélból, titánból vagy kobalt-krómból gyártják, kiindulva a félig megmunkált kovácsolt eszközökből. A gyártott eszközök sokfélesége – a kisebb, 30-40 eszközből álló tételek mellett – miatt a Mori Seiki, Citizen Swiss, Fanuc Robodrill és további más márkákból álló 3- és 5-tengelyes szerszámgépek – esztergák és marógépek – összesen 20 gépen kivitelezett Ballbar tesztet igényelnek. Ilyen körülmények között a QC20-al lebonyolított tesztek tekintélyes időmegtakarítást hoztak, és hozzájárultak a gépek beállítási hibáinak a gyors kiküszöböléséhez. Európai fellegvár a nukleáris gyógyászatban Innovatív radioaktív izotóptermeléssel összefüggő kísérleteknek ad otthont az olaszországi Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet Legnaro

helységben, ahol nemrégen indult be a SPES (Selective Production of Exotic Species) projekt, ami az EURISOL nevű ambiciózus uniós nukleáris fizikai fejlesztési program része. A SPES központi eleme a nagy energiájú ciklotron létrehozása, ami képes a protonokat egészen 70 MeV sebességig felgyorsítani. A kanadai Best Cyclotron Systems Inc. által gyártandó ciklotron 4,5 m átmérőjű, 1,7 m magas, súlya 210 tonna. A ciklotron támogató infrastruktúrájának részeként a különböző alkatrészeket és a kísérletekhez szükséges munkadarabokat egy Manual plus620as Heidenhain vezérléssel felszerelt CNC esztergán készítik el, amelynek különlegessége, hogy a vezérlés tartalmaz egy speciális memóriaegységet, ami megjegyzi – és reprodukálhatóvá teszi – az egyedi darabok teljes gyártási ciklusát. A proton nyalábok innovatív, ISOL technológiával történő úgynevezett „egzotikus” előállítása két év múlva kezdődik. A ciklotron kettős célt szolgál. Egyrészt innovatív radionuklidokat szeretnének előállítani a nukleáris diagnosztika és gyógyászat céljaira, másrészt intenzív neutronforrást akarnak az innovatív anyagkutatás szolgálatába állítani, hogy például ezzel teszteljék a repülőgép-ipari anyagok neutron nyalábokkal szembeni ellenállását. Szemkezelést segítô gépek Indiában az Appasamy világcég mintegy 1 800 sebészeti eszközt gyárt, amelyek között kiemelt szerepet játszanak a népbetegségnek számító szürkehályog gyógyítását szolgáló sebészeti mikroszkópok, eldobható fecskendők, illetve műlencsék – ez utóbbiból havonta 300  000 darabot állítanak elő. A világméretekben 2 milliárd dollár értékű kereskedelmet lebonyolító indiai vállalat a Pudcherry városban lévő gyárában 20 darab Haas

Synthes lábstabilizáló implantátum-együttes

CNC szerszámgépből álló gyártósorral rendelkezik. A gyógyítást szolgáló gyártóvonal egy Haas Mini-Mill gépből, 11 darab VF-1 függőleges megmunkáló központból és 8 darab SL-10 esztergáló központból áll. Főként a szemoperációt segítő mikroszkópokat és úgynevezett réslámpákat, valamint a szemgolyó nyomását ellenőrző tonométereket gyártják itt precíziós gépekkel. A szemműtéteknél az Appasamy egyszerű és kevésbé invazív megoldással, közvetlenül helyezi el a műlencsét, ami feleslegessé teszi a sebészeti kapcsok alkalmazását, mert a saját gyártású lencsét egyszerűen injektálják a szemüregbe – eddig átütő sikerrel. A műlencséket és operációnál használt eldobható fecskendőket egyaránt Super Speed VF-2 megmunkáló központokkal állítják elő. Az operációs mikroszkópokhoz szükséges optikai egységet Haas VF-1 megmunkáló központokon gyártják le, de a már említett, 60 alumínium darabból, rozsdamentes acélból és rézből álló réslámpát szintén Haas esztergák és marógépek segítségével gyártják. Békés Sándor Technika 2013/5

13

GÉPIPAR

Folyamatos akciók, kedvezô árak a DISTRELEC magyar nyelvû internetes oldalán! A DISTRELEC, az Ön elektronikai disztribútora új, magyar nyelvű online shopjával egyszerű lehetőséget nyújt a honlapon keresztül történő rendelésekhez. Megkönnyíti a termékekhez kapcsolódó gyors, pontos információszerzést, valamint a termékkiválasztást. A honlapunkon szereplő legfontosabb adatok a termékekről: • naprakész, aktuális árak, • készletinformációk, • műszaki- és biztonsági adatlapok, • használati útmutatók. A DISTRELEC több mint ezer neves gyártótól, az elektronika, az elektrotechnika, a méréstechnika, az automatizálás, a pneumatika, a szerszámok és segédanyagok terén

széleskörű, kiváló minőségű termékkínálattal rendelkezik. Az egyes termékcsaládok skáláját kibővítettük és a bevált kínálatot új termékcsoportokkal gazdagítottuk. A szállítási határidő 24 óra. A szállítási költség rendelésenként, mennyiségtől és súlytól függetlenül, 5 €+ÁFA. A nyomtatott katalóguson kívül a teljes kínálatunk a DISTRELEC honlapján is megtalálható. (www.distrelec.

TELEDYN LeCroy oszcilloszkóp Wavesurfer 104MXS-B Cikkszám: 913530

Sávszélesség 200 MHz...1 GHz Mintavételi gyakoriság max. 10 G minta/s Max. 12.5 M/csatorna memória, mérésekre és statisztikára WaveScan keresô és elemzô funkció WaveStream megjelenítés Piacvezetô trigger és dekóder megoldások I2C, SPI, CAN, LIN, UART, RS-232 alkalmazásokhoz 18 és 36 digitális csatorna, vegyes jelû verziók Egyszerû képnagyítás képernyô érintéssel Windows operációs rendszer teljes kapcsolatrendszerrel 3 év garancia és 7 év támogatás a gyártás leállítása után.

14



Technika 2013/5

hu) Az E-Commerce megoldásainkkal a vállalata igényeihez egyedileg igazított, a teljes kínálatunkat tartalmazó elektronikai katalógushoz juthat, amellyel pénzt és időt takaríthat meg. Distrelec: Tel: 06 80 015 847 Fax: 06 80 016 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.hu

MENEDZSMENT

A kapacitásidô hasznosítás mérése Erôforrások kapacitásának tervezését és mérését segítô technikák Utalványozott idô, járulékos idô, veszteségidô, képernyô használat Az értékteremtési folyamatok során az egy teljesítményegységre jutó költség meghatározó tényezője az emberi erőforrás igénybevételi és az eszközkapacitás lekötési időtartam, amelyet a teljesítményegység1 előállításához felhasználunk. Ezért különféle módszerekkel szokás tervezni és mérni az emberi időráfordítást, és az eszközkapacitás lekötési időt. A tervezési és a mérési technikák egyike az a multimoment időfelhasználás-mérési eljárás2, amelyet Magyarországon is egyre szélesebb körben ismernek és alkalmaznak. A továbbiakban néhány konkrét gyakorlati alkalmazáson keresztül bemutatom az eljárás egyes elemeit. Ha megvizsgáljuk az egy teljesítményegységre jutó előállítási költséget, azaz az önköltséget, abban komoly tételként jelennek meg az emberrel és a géphasznosítással kapcsolat költségek, benne a közvetlen bér és a közvetlen gépóra-költség. A versenyképesség egyik fontos követelménye, hogy a termék versenyképes áron legyen kínálható. Az árat ugyanis – hacsak nem vagyunk monopolhelyzetben – nem mi határozzuk meg. A másik fontos követelmény – és ez a teljesít1

mény előállítója számára fontos -, hogy a lehető legkisebb önköltségen tudjunk előállítani. Hogyan lehet pl. a bérköltséget csökkenteni? Az egyik kézenfekvő megoldás a dolgozó bérének csökkentése változatlan teljesítményegységenkénti normaidő mellett. A másik lehetséges megoldás az egységenkénti idő csökkentése változatlan, vagy akár megnövelt dolgozói bér mellett! Hogyan lehetséges ez utóbbi? Nagyon egyszerű módon. Lássunk erre egy példát! Megvizsgáltuk egy üzemben, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesülnek a követelmények, és miből áll az időfelhasználás. Az 1. ábra ezen

Teljesítményegység alatt gyártmányt és szolgáltatást egyaránt értelmezünk.

Multimoment felvételt a ma is ismert formában Kohlweiler alkalmazott először, 1925-ben üzemeszköz idők vizsgálatára. Tippett (1934) vizsgálata a textilipari gépállások területén, széles körben elterjedt. A „multimoment felvétel” kifejezés Jongtól származik, és először 1954-ben említi a szakirodalom. Magyarországon a ’70-es évektől „Mintavételes munkanap-felvétel” néven alkalmazták.

2

járulékos időfelvétel eredményét foglalja össze. Ez a járulékos időfelvétel egyben veszteségidő tanulmány is, hiszen a munkaidő 55%-át kitevő folyamatfajták alatt az üzemeszköz, tehát a rendszer egyik fontos kapacitáseleme nem dolgozik, hanem áll. Jól látható, hogy a hasznos időtartam 45 %! (Kb. három hetes időtartam alapján állítjuk 95 %-os valószínűséggel, 1%-os megbízhatósággal, hogy ilyen volt akkor a rendszer.) Vajon van-e olyan vezető, aki elégedett lenne ilyen eszközhatásfokkal? Az ábra jól mutatja, hogy a gépkezelők munkaidejét ebben a rendszerben nem célszerűen használták ki. Túl sok időt töltöttek olyan tevékenységgel, ami nem feladatuk. Gépjavításokat végeztek a műszakidő 14 %-ban, azaz több mint 1 órát dolgoztak a gépjavító helyett. Sőt, további 3 % munkaidő telt el a közvetlenül a gép mellé rendelt(!) gépjavítóra való várakoTechnika 2013/5

15

MENEDZSMENT

zással. A szervezési és a személyes okból történő munkamegszakítás 18 %, további 1,5 órányi hatásfok veszteség. Ha a további részleteket is megvizsgáljuk, jól látható, hogy 4,4 órán át azért nem termelt a berendezés, mert a rendszer üzemeltetője – vagyis az üzemvezetés – nem biztosította kellőképpen a munkavégzés feltételeit. Abból adódik a veszteség nagyobbik része, hogy a gépkezelőknek várniuk kell valakire, vagy valamire, aminek ott kellene lennie, illetve meg kellene történnie, de elmarad a rendszert kiszolgálók munkafegyelmének hiányosságai miatt. A kisebbik veszteség viszont a gépkezelők munkafegyelmi hiányosságai miatt keletkezik – gazdaságtalan egy munkahelyen a műszakidő 12 %-át, azaz 58 percet naponta személyes szükségletre fordítani. Ennek normál értéke 2-4 %, azaz 10-20 perc. Ebben a gyárban is 3 %-os személyi járulékos időt utalványoztak – az a munkahelyi vezető személyes „érdeme”, hogy négyszer annyit mértünk. A mért járulékos idők és veszteségidők okait ismerni kell. Vannak olyan veszteségek is, amelyeket átmenetileg kénytelenek vagyunk tudomásul venni. Ennél a munkarendszernél többek között ilyen a javítási időszükséglet, ami mindaddig reális, amíg az adott

gép állapota nem változik. Éppen ezért erre az utalványozott időn belül, a járulékos idő részeként biztosítani kell már a tervezésnél is időt. E nélkül ugyanis irreális követelményeket támasztanánk a rendszerrel szemben, amelyeknek természetesen az nem is tudna megfelelni. A 2. ábra ugyanannál a vállalatnál egy másik üzemben elvégzett felmérés eredménye. A járulékosés veszteségidők ezen az ábrán is megtalálhatók, azonban mértékük nem magasabb, hanem alacsonyabb az elvártnál. Hozzá kell tennünk, hogy nem ez a tipikus. Az előírt tevékenységek műszakidőn belül jellemző aránya 85-90 % között mozog a jól szervezett üzemekben. Érdemes megnézni egy üzemeszköz-kezelés vizsgálatának eredményét is. Ezekben a munkarendszerekben a hasznos tevékenység aránya 64 %. Azonban ez az ábra nem emiatt érdekes, hanem azért, amit a felső körcikk – gépi folyamat befejezésére vár, 53 % – mutat. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a dolgozó előírt munkafeladata nem

más, mint a gép mellett állni. A műszakidő több mint felében az a dolga, hogy egy olyan automata gép mellett álljon, amely hiba esetén automatikusan megáll, egyébként pedig emberi beavatkozás nélkül, a beállításnak megfelelően működik. Tudnunk kell, hogy a mellette lévő ugyanolyan gépeken ugyanez történik. Jól látszik a grafikonon, hogy a szakértelmet igénylő alkalmankénti szerszámcsere, és a szerszám, illetve a gép beállítása, utánállítása a műszakidő 19 %-t veszi igénybe. A többi tevékenység gépkiszolgálás, járulékos idő és pihenési idő (a várakozáson kívül), amit bármely betanított munkás el tud végezni. A rendszer vizsgálatát követő számítások azt mutatták, hogy egy beállító lakatos – egyszerű átszervezéssel, feladat módosítással – öt gépet képes műszakilag felügyelni, és egy betanított munkás legalább 8 gépet képes kiszolgálni. A vizsgálat előtt valamennyi gépet egy-egy magasan képzett, magas bérű forgácsoló szakember szolgált ki úgy, hogy a gépek beállítása és szükség szerinti javítása is feladatkörükbe tartozott. A változtatás igen kedvezően hatott a munkatermelékenységre és a gyártmány-önköltségre. Dunajcsik László REFA tanár, MTM instruktor Folytatjuk a 6. számban

16



Technika 2013/5

INFORMATIKA

Big Data – lehetôség és kihívás a vállalatoknak A Big Data – nagy adathalmaz – azt a nagy mennyiségű, komplex adathalmazt jelöli, amit hagyományos informatikai és adatelemzési módszerekkel már roppant nehéz kezelni. A hagyományos forrásokból származó adatrengeteg mellett az okostelefonok, érzékelők, intelligens mérőeszközök is hatalmas adatmennyiséget termelnek naponta. Így tehát a Big Data kifejezés alatt bármilyen strukturált vagy strukturálatlan – így például szöveges, szenzor adatok, audio, videó streaming, log fájlok – adat értendő, ami a mai szakirodalom szerint potenciális információs aranybányának tekinthető. A Cisco előrejelzése szerint az internet éves adatforgalma idén eléri a 667 exabájtot – egy exabájt 10 a 18.-on terjedelmű bájtrengeteget jelent –, és 2016-ra várhatóan az éves globális mobil adatforgalom is meghaladja a 130 exabájtot. A világ által létrehozott információ mennyisége pedig kétévente megduplázódik. A Cisco által a közelmúltban Budapesten sajtótájékoztatón bemutatott Cisco Connected World Technology Report (CCWTR) felmérés 18 ország 1 800 informatikai szakemberének a megkérdezésével vizsgálta a Big Data-projektek megvalósításával kapcsolatos informatikai felkészültséget, kihívásokat, technológiai hiányosságokat és stratégiai értékeket. A felmérésből kiderült: miközben a legtöbb vállalat aktívan gyűjti, tárolja és elemzi az adatokat, és a válaszadók 60 százaléka egyetért azzal, hogy a nagy adathalmaz a jövőben segíti majd a döntéshozatalt és javítja a versenyképességet, csupán 28 százalékuk számára képviselnek már most is stratégiai értéket az adatok.

Nagy piaci értékû adatözön A Big Data üzletág az IDC felmérései szerint több mint 100 milliárd dollárt tesz ki, és 10 százalékos évi bővülése azt jelenti, hogy kétszer gyorsabban gyarapodik a szoftver iparágnál. Az IDC elemzői a 2016-os évben 24 milliárd dolláros közvetlen Big Data-piacot vizionálnak, amiből az adattárolás 6 milliárd dolláros részt képvisel. Ugyanakkor az adatelemzési piaci szegmens három év múlva eléri a 70,8 milliárd dollárt, 14,3 százalékos évi növekedési ütemmel. De mekkora is ez a Big Data jelenleg? Szintén az IDC felmérése szerint a nagy adathalmaz 2012ben 1,8 zettabájt – 1 zettabájt 1 000 exabájttal egyenlő – volt, ami évente az információ-mennyiség 60 százalékos növekedését jelenti, beleértve a You Tube videó-megosztóra percenként feltöltött 72 órás videótartalmat és a napi 250 milliárd elküldött e-mailt is. A vállalatok által termelt adatmennyiséget jól jelzi a Radicati Csoport felmérése, miszerint egy Boeing gép óránként 20 terabájtnyi – 1 terabájt ezer gigabájtnak felel meg – adatot hoz létre. Egyértelmű, hogy „újgazdaság” nyersanyaga az adat lesz, ami az IT ipar nagyfokú átalakulását hozza. Már csak az a kérdés, hogyan reagálnak erre a változásra a vállalatok. Lehetôség és kihívás metszéspontján A Cisco említett világméretű felmérése értelmében a megkérdezett informatikai vezetők több mint kétharmada – Argentínában 89 százalék, Kínában 86, Lengyelországban 78 százalék – stratégiai jelentőségűnek tekinti már 2013-ban, illetve a következő öt évben a nagy adathal-

mazt. Viszont a válaszadók 38 százaléka számolt be arról, hogy bár rendelkezik Big Data-megoldással, de megfelelő stratégiai tervre lenne szüksége annak hasznosítására. A válaszadók 73 százaléka úgy gondolja, hogy az IT divízió stratégiai partnerré válik a Big Data-stratégia kialakításában, de többen – 15 és 24 százalék között – szeretnék, ha a munkához csatlakozna a pénzügy, a K+F, az üzemeltetés, a mérnöki részleg, a marketing és az értékesítés is. Mindez egyben azt is jelenti, hogy új típusú együttműködésre lesz szükség. A Big Data kiaknázása szempontjából ugyan nagyon fontos a technológia, mégis olyan speciális gyakorlati képességekkel rendelkező kreatív munkatársakra lesz szükség, akik például „adattudósokként” képesek az adatot sokatmondó információvá alakítani. A vállalatok tisztában vannak az informatikai létszám és költségvetés növekedésével, de a válaszadók 27 százaléka szerint az adatbiztonság és a kockázatelemzés kezelése komoly problémát jelent. Nagyrészt kihasználatlan még az eszközök, érzékelők és videókamerák által valós időben előállított adatok kihasználása, és az ilyen adatok hálózati összekapcsolása. A Cisco előrejelzése szerint 2017-re a gép-gép közötti kapcsolatok száma 1,7 milliárdot tesz majd ki. A válaszadók 73 százaléka tervezi is a fent említett intelligens hálózati eszközök adatainak a felhasználását Big Data-projektekben, ám az új adatforrások elfogadottsága korai szakaszban van. Világszerte ugyanis csak a felmérésben résztvevők 33 százaléka rendelkezik konkrét tervvel az új adatforrások kihasználását illetően. Békés Sándor Technika 2013/5

17

INFORMATIKA

Az eCall csatlakozással rendelkezô gépkocsik életet menthetnek 2011-ben több mint 30 ezer ember vesztette életét az Európai Unió útjain. Az eCall, az automatikus segélyhívás pán-európai rendszerének segítségével évente több ezer élet menthető meg. Egyes gépjármű-márkák már most is kínálják ezt a funkciót, de egy EU direktíva 2015-től kötelező szabván�nyá teheti az eCall megoldást minden új gépkocsiban Európa szerte. A HeERO projekt („Harmonized eCall European Pilot Project”– harmonizált eCall európai tesztprojekt), melynek célja az eCall telepítés előtti tesztüzemének kivitelezése európai szinten. A rendszer előkészítése, bevezetése és koordinálása az Ericsson szakmai részvételével zajlik. Minden közúti baleset tragédia, és minden alkalommal, amikor ilyesmi történik, az idő létfontosságú tényező az életek megmentésében és a sebesültek ellátásában. Jelentős fejlődés tapasztalható a közlekedésbiztonság terén, de még mindig sok a tennivaló. A páneurópai eCall kezdeményezés biztosítja, hogy az áldozatokon a lehető leghamarabb segítsenek a segélyszolgálatok. Az eCall egy olyan segélyhívás, amelyet manuálisan kezdeményeznek a járműben tartózkodó személyek, vagy automatikusan aktiválódik a járműben található érzékelők révén, amikor a baleset megtörténik. Az aktiválást követően a rendszer egy 112-es hanghívást hoz létre és közvetlenül megküldi az adatokat az illetékes közbiztonsági válaszhelyre, amely lehet egy közhatóság vagy magánkézben lévő eCall központ, amely valamely állami szerv irányítása alatt és/vagy engedélyével működik. 18



Technika 2013/5

A HeERO projekt, melynek célja az eCall telepítés előtti tesztüzemének kivitelezése európai szinten. A rendszer előkészítése, bevezetése és koordinálása az Ericsson szakmai részvételével zajlik. Az Ericsson többek között tesztprogramokat indított Horvátországban, Németországban, Spanyolországban és Svédországban. A HeERO projektet az ERTICO – ITS Europe, az európai intelligens közlekedési rendszer szervezete koordinálja, amelyben az Ericsson már régóta aktív partnerként vesz részt. A rendszer mûködése Az olyan adatok, mint például GPS-koordináták, irány és a jármű azonosítója akkor is eljutnak a riasztási központba, ha az áldozat eszméletlen. Mivel a balesetet másodperceken belül észlelik és ismerik a pontos helyét, a segélyszolgálati lánc képes azonnal reagálni a vészhelyzetre, kihasználva az úgynevezett „arany órát”, ami a balesetet követő első óra, mely során a legjobbak az áldozat túlélési esélyei és a sérülések súlyossága is mérsékelhető. Az eCall azt is biz-

tosítja, hogy a baleseti helyszín a lehető leghamarabb mentesíthető legyen, mivel a mentési csapatok, rendőrség, a forgalomirányítási központok és a járművek elvontatásáért felelős vállalatok is nagyon gyorsan értesülnek az esetről. 2015-re az Európai Unióban minden gépjármű csatlakozik a rendszerhez A vonatkozó EU rendelet értelmében 2015-től minden új gépkocsi-típus esetében kötelező az eCALL funkció beépítése. Ez az egyike az ITS (intelligens közlekedési rendszerek) irányelvben előírt lépéseknek, amely irányelv a biztonságosabb, környezetbarátabb és hatékonyabb európai uniós közlekedés érdekében született. A forgalomba kerülő gépjárműveket az EU hagyja majd jóvá; a jövőben külön jogszabály szabályozza a közbiztonsági válaszhelyek működését is. Valóban minden gépkocsi csatlakozik majd? Igen is és nem is. A végleges rendeletek valószínűleg előírják majd, hogy minden új gépkocsi minden tagállamban rendelkezzen

INFORMATIKA

eCall funkcióval – vagy ezzel kompatibilis, harmadik fél által kínált megoldással. A gépkocsiban található modul rendelkezik egy SIMkártyával (amelyért egy egyszeri díjat kell fizetni) – de a SIM-kártya nincs regisztrálva egyik hálózatban sem, amíg nem kerül sor az eCall aktiválására. Ez azért szükséges, hogy elkerülhető legyen a szükségtelen jelátviteli forgalom és tartózkodásihely-frissítés több millió gépkocsi esetében, így védve a sofőr személyes adatait. Harmadik fél által kínált megoldások esetében – amelyek szintén alapulhatnak saját tulajdonú megoldásra is – a gépkocsi tulajdonosa normál SIM-kártyával és előfizetéssel rendelkezik, és egyéb szolgáltatások széles körét is igénybe veheti. Az Ericsson kiemelten foglalkozik a programmal, mivel az egybevág a vállalat hálózatba kapcsolt társadalomra vonatkozó jövőké-

pével, amelyben minden olyan eszköz, amely a hálózati kapcsolata révén kényelmesebbé, hatékonyabbá teszi életünket, mivel csatlakoztatva lesz. Az Ericsson mobilés vezetékes hálózati megoldásai, üzleti támogató rendszerei és távközlési szolgáltatásai valódi változást hoznak a világunkban.

SOS Alarm Svédországban A svédországi SOS-Alarm szervezettel – amely Svédország 9 millió lakosa számára biztosít támogatást a 112-es vészhelyzeti hívószámon keresztül – közösen az Ericsson több ezer eCALL megoldással felszerelt gépkocsival hajtott végre sikeres vezetési teszteket.

Vírusfigyelô: nem pihen az Autorun Nem pihen az Autorun vírus és az automatikus végrehajtás révén rendületlenül továbbfertőzi a különféle USB eszközöket. Ahogy azt már az ESET többször is megállapította, évek óta lenne rá megoldás, ám a különféle okokból frissítetlen rendszerek továbbra is tökéletes célpontok, sorozatban tizenegyedik hónapja őrzi vezető pozícióját Autorun. De a Dorkbot is előretör, ezúttal a negyedik helyre sikerült felkapaszkodnia. A Win32/Dorkbot féreg szintén cserélhető adathordozók segítségével terjed, és tartalmaz egy hátsó komponenst is, melynek segítségével távolról vezérel­ve is átvehető az irányítás a fertőzött számítógép felett. Említésre érdemes még a megtévesztést (social engineering) alkalmazó HTML/ Fraud trójai ismételt felbukkanása is, amely egy év szünet után került

fel újra a listára, a március adatok alapján a nyolcadik helyezést tudhatja magának. A HTML/Fraud egy olyan trójai, amely ellopja a fertőzött számítógépről a bizalmas adatokat. Ehhez első lépésben egy váratlanul megjelenő ablakban a trójai megkéri a felhasználót, hogy vegyen részt egy rövid felmérésben. Ilyenkor – például valamilyen nyeremény kilátásba helyezésével – azt is eléri, hogy a felhasználó önként megadja és kitöltse személyi adatait, például nevet, telefonszámot, e-mailcímet. Működése során a trójai megkísérli az összegyűjtött személyes információkat elküldeni egy távoli számítógépre, ehhez a HTTP protokollt veszi igénybe. Az ESET e havi felmérése rámutat arra, hogy a kártevők mára megújultak: a fertőzés, az önreprodukció és terjedés már gyakor-

latilag egyáltalán nem a korábbról ismert módokon történik, hanem gyakran csak spamek mellékleteiben kapjuk a kártevőket, vagy az azokra mutató linkeket. Manapság már a banki trójaiak a legnépszerűbbek, a Zeus és Carberp család számos verziója igyekszik megcsapolni a felhasználók pénztárcáját, számláját. Ismét divatba jöttek az úgynevezett zsaroló kártevők, ma már hamis fenyegetésektől kezdve rendőrségi zárolást imitáló trójai kártevőig mindennel találkozhatunk. Hogy  mit tehetünk e kártevők ellen, arra nem egyszerű a válasz. Az egyik, amit ki kell emelni, az a felhasználói tudatosság fontossága, hiszen a legtöbb esetben megtévesztés segítségével operálnak. Ez lehet az állítólagos banki vagy csomagküldésről szóló értesítő és a variációk száma végtelen. Technika 2013/5

19

SZABADALOM

Vigyázat, hamis gyógyszerek! Vajon van-e gyógyszer a gyógyszerhamisítás, a veszélyes kemikáliák illegális terjesztése ellen? A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján véletlenszerűen kiválasztott hírek is elborzasztanak. „Minden ötödik percben Kelet-Ázsiában meghal egy gyermek hamisított malária elleni gyógyszerekkel való kezelés következményeként – adta hírül a Dutch Malaria Fundation új kampányában”. „Egy háromnapos ellenőrzés során 150 ezer darab hamis és betiltott gyógyszert találtak az amerikai hatóságok a New York-i Kennedy repülőtéren”. „90 milliárd dolláros forgalom származik hamis gyógyszerek gyártásából és terjesztéséből Kelet-Ázsiában”. Sajnos, Európa is fertőzött a hamis gyógyszerektől, de Magyarország sem kivétel. Ugyancsak a HENT internetes hírleveléből tudni, hogy például 2011-ben 30 nyomozás során körülbelül 493 millió forintnyi gyanús gyógyszert foglaltak le a NAV nyomozói. 2012 áprilisában egymillió darab bizonytalan eredetű Viagrát találtak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, amely Indiából érkezett, összértékét 221 millió forintra becsülték. Ugyanebben a hónapban bukott le egy békéscsabai házaspár, akik otthonukból üzemeltetett internetes patikán keresztül magyar, európai és Európán kívüli vevőknek szállítottak hamis gyógyszereket. A pár otthonából 300 millió forint értékű hamisítvány került elő. (Az Interpol csak egyetlen akcióban 18 ezer ilyen WEB-patikát záratott be és vett őrízetbe 79 személyt.)   Alig gyôzik a laboratóriumok Nem csoda, ha a gyógyszerészeti laboratóriumok alig győzik az ellenőrzéseket: ma már az ilyen la20



Technika 2013/5

borkapacitások 50 százalékát veszi igénybe a hamisítás gyanújával ellenőrzött készítmények vizsgálata, a korábbi 10 százalékkal szemben. A tavalyi évben 145 különböző, főképp internetes rendelés keretében postán küldött, vagy illegálisan behozott gyógyszert vizsgáltak be a szakértők, amelyek között potencianövelők, fogyasztószerek, növekedési hormonok, valamint testépítő szteroidok szerepeltek. A 2012-ben ellenőrzött gyanús gyógyszerek mindegyike hamis vagy illegális volt. A készítményekben a szakértők legtöbb esetben az előírttól eltérő típusú és arányú hatóanyagot találtak, de bevizsgáltak hatóanyag nélküli, sőt forgalmazási tilalom alatt álló hatóanyagot tartalmazó szereket is.   Kommunikációs támadás A növekvő gyógyszerhamisítási és fogyasztási veszélyt látva a HENT kezdeményezésére és koordinációjával államigazgatási szervek és szakmai szervezetek fogtak ös�sze és indítottak idén márciusban kommunikációs kampányt a főleg az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének vis�szaszorítása érdekében. A nyitórendezvényen Székely Krisztina, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője a kezdeményezést indokolva közölte, hogy Magyarországon évente megduplázódik az ilyen „gyógyszerek” vásárlóinak száma. 2012ben már a megkérdezettek 4 százaléka vallotta, hogy az előző évben beszerzett ilyen terméket. Ez azt jelenti, hogy legalább 700 ezren tették kockára egészségüket, sőt életüket azzal, hogy potenciálisan

veszélyes szert fogyasztottak. A kampány, de főleg a jövő feladata lesz felhívni a figyelmet arra, miért veszélyes általában bizonytalan forrásból származó gyógyszert alkalmazni, illetve szükség szerint hová fordulhatnak a fogyasztók segítségért.   Már büntethetô a forgalmazásuk A jogalkotó oldaláról dr. Páva Hanna, az EMMI helyettes államtitkára ismertette, hogy az új Btk. önálló tényállásként nevesíti az egészségügyi termékek hamisítását, büntetni rendeli azok gyártását, terjesztését, továbbá minősített esetként kezeli, ha a visszaélés halált okoz illetve, ha azt egészségügyi dolgozó vagy gyógyszergyártó követi el. Mint közölte a minisztériumi illetékes: Magyarországon kizárólag működő gyógyszergyár értékesíthet – kizárólag vény nélkül kapható – gyógyszereket az interneten. Ehhez dr. Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerész Kamara képviseletében hozzátette: országszerte több mint ötezer gyógyszerész áll a betegek rendelkezésére, abban is, hogy csak engedélyezett szerekhez juthassunk. Végül a NAV részéről dr. Sárközi Alexandra beszélt a növekvő internetes hamisítvány-forgalomról, a csomagok jellemzően moldáviai, távolkeleti és indiai forrásból érkeznek, többségükben vágyfokozók, de a piacokon ukrán és román forrású fájdalomcsillapítók a tipikusak.Védekezésül mindenkinek ajánlható a hamisgyogyszer.hu honlap, amely igen sok információval segít elkerülni az egészséget veszélyeztető szerek használatát. W.M.

ATOMENERGIA

Sikeres BOOSTER gyakorlat az OAH szervezésében Május 16-án a KFKI csillebér­ ci telephelyén lévő sportpályán az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) által szervezett sikeres szimulációs gyakorlatot tekintették meg a Nukleáris Újságíró Akadémia tagjai. A vészhelyzeti szimuláció keretében a stadionban egy feltételezett robbantásos, sugárszen�nyezéses merénylet kezeléséhez kapcsolódó BOOSTER demonstrációs gyakorlatra került sor, amelyen bemutatták az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramja támogatásával fejlesztett legújabb technológiát. BOOSTER technológia az élet védelméért Akár egy nukleáris balesetről, vagy merényletről legyen szó, a károk enyhítéséhez alapvetően fontos az érintettek gyors azonosítása és az elszenvedett sugárterhelés szerinti elkülönítése az időbeli orvosi beavatkozások megkezdéséért. A technológia ebben segíti az elsődleges beavatkozó erőket. A BOOSTER rendszer a nevét a projekt során kifejlesztett, biológiai minták elemzését is magában foglaló technológiákról (BiO-dOSimetric Tools for triagE to Responders) kapta. A rendszerbe épített érzékelők együttesen valamennyi típusú radioaktív anyag kimutatására alkalmasak, és az eszközök már a helyszínre való érkezés előtt, kiszállás közben élesíthetők. Ez a technológia nemcsak nyílt terepen használható, hanem akkor is, ha például épületen belül, vagy metróalagútban történt a robbanás. A mobil kommunikációs rendszert úgy fejlesztették ki, hogy az a reagáló erők behatolása során épüljön ki, ezért a mobil adattovábbító egységek számának a nö-

velésével egy bonyolult alaprajzú épületben is megállja a helyét. A sugárzástól érintettek kiválogatását követően 30 percen belül szolgáltat eredményt a rendszer az elszenvedett dózis nagyságáról. A 2010-ben indult projektben Spanyolország, Németország, Franciaország, Írország és Magyarország hét intézetének szakemberei – Magyarországról az OAH a rendszerrel szembeni követelmények kidolgozásával, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) módszertani és mérőeszköz fejlesztésekkel – vesznek részt. A hat külföldi szakértő és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársa jelenlétében tartott 100 fős magyarországi BOOSTER gyakorlat azért egyedülálló a világon, mert a prototípusokat eddig külön tesztelték, de rendszerként most próbálták ki először. Együttmûködô technológiák A gyakorlat során bevetett eszközöket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mobil egysége tesztelte. Egy valós esemény során valamennyi érintett hatóság – katasztrófavédelem, rendőrség, TEK, OAH és a sugáregészségügyi hatóság – jól összehangolt működésére van szükség, és ezt segíti a BOOSTER gyakorlat is. A feltételezett robbantásos merénylet szimulációjához három zónát határoztak meg. A vörös zóna a robbantás helyszíne, ahol egy úgynevezett piszkos bomba felrobbanásakor tömegek szennyeződhetnek radioaktív anyaggal. A vörös zónában a radioaktív anyag jelenlétének a kimutatására, a szennyezett terület kiterjedésének gyors feltérképezésére szolgáló eszközö-

ket – így gammakamerát, intelligens dózismérőt, gamma-spektrométert, környezeti paramétereket mérő berendezéseket – teszteltek, amelyek akár egy valós robbanás utáni sűrű füstben is jól alkalmazhatók. A szimuláció során a sárga zónában 11 érintett kisebb sérülést szenvedett – közülük három sugárszennyezett – személy esetében a potenciálisan sugárszennyezett emberek kiválogatását szolgáló eszközöket – mintegy 40 kg-os súlyú hordozható sugárkapu, felületi szennyezettség-mérők –, majd pedig az elszenvedett dózis gyors helyszíni becslésére alkalmas technológiát – szőr- és vérminták elemzése bio-dozimetriai és más analitikai eszközökkel, mobiltelefonok vizsgálata – tesztelték. Az úgynevezett kék zónában tesztelték a műveleti központ működését, ahová befutnak a különböző eszközök mérési adatai, a kamerák képei, de itt működik olyan elemzőszoftver is, amely a kapott információkból hatékonyan képes támogatni a vészhelyzetben a döntést hozó stáb munkáját. A gyakorlati bemutatót helyszíni sajtótájékoztatón értékelő Horváth Kristóf, az OAH főigazgatóhelyettese utalt rá, hogy az EU a 7. keretprogramban 80 százalékban támogatta a 3 millió eurós költségvetéssel kidolgozott BOOSTER rendszert. Amennyiben az Unió támogatja majd a gyártást, akkor a technológia 3-5 éven belül eljut az illetékes szervezetekhez is. Békés Sándor Technika 2013/5

21

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Villámok és távközlés Többé-kevésbé közismert, hogy a villámok elektromos kisülések. Ennek értelmében elektromágneses hullámokat bocsátamak ki (az elektromágneses hullámokon kívül hanghullámokat – longitudinális hullámokat is). Ez nemcsak az elektromágneses hullámok látható tartományára terjed ki, hanem a rádiófrekvenciás sávra is. A múlt században az akkori rádióvevő készülékek is érzékelték ezt a rádiófrekvenciás sugárzást „recsegés” formájában, leginkább a hos�szúhullámú tartományban (30 kHz – 300 kHz), de még a középhullámú sávban (300 kHz – 3 MHz) is. Akkoriban a rádióvevőkészülékek érzékenységét (erősítési tényezőjét) is úgy választották meg, hogy a távoli villámok nagyon ne zavarják a vételt. Korábban védett frekvencia (27 kHz) volt kijelölve a hosszúhullámú sávban a „légköri rádiózaj” ala­ kulásának a nyomon követésére, tanulmányozására. (Légköri rádiózajról beszélünk megkülönböztetésül az univerzum rádiófrekvenciás sugárzásától, amelyet „kozmi­ kus rádiózajnak” nevezünk.) A 27 kHz-en regisztrált légköri rádiózaj szintje a terjedési viszonyok változásával napi változást mutat. Mivel a terjedési viszonyok az éjszakai órákban a rádióhullámok abszorpcióját (nondeviativ abszorpció) előidéző alsó ionoszféra feloszlásával javulnak, a légköri rádiózaj szintje is növekszik (1. ábra). A nappali órákban 22



Technika 2013/5

a Napból eredő ionizáló sugárzás erősődésével felépülő, rádióhullámokat abszorbeáló alsó ionoszféra hatására a légköri rádiózaj szintje csökken. A délkörüli órákban a rádiózaj szintjében a tavaszi hónapoktól jelentős növekedés mutatkozik, ami a zivatartevékenység növekedésével hozható összefüggésbe. A zivatarok közeledtét minden rádióhallgató észlelhette, mert ilyenkor szokott elkezdeni recsegni a készülék és a recsegések gyakorisága is növekedett. A villámok rádiófrekvenciás sugárzásának a maximuma a 10 kHz körüli frekvenciasávban van. A spektrum néhány Hz-től MHz nagyságrendű frekvenciákig terjed. A spektrumot alkotó összetevők csillapítása a villámok helyétől távolodva a frekvencia növekedésével növekszik. Manapság már jó ideje megszűnt ez a probléma, amióta a műsorszóró rádióállomások fokozatosan áttértek a rövid (3 – 30 MHZ) és ultrarövid (30 – 300 MHz) tartományban történő adásra. A villámok típusa és időbeli lefolyása is befolyásolja a villámok rádiófrekvenciás sugárzását. A villámoknak két fő típusát különböztetik meg, ezek a földvillám és a felhő villám (Bencze, Major, Mészáros, 1982). A földvillám a zivatarfelhő és a talaj között jön létre, a felhővillám két felhő között, vagy a felhőn belül két cella között alakul ki. A villám kialakulásának előfeltétele a felhőben létrejövő töltés­

1. ábra. A légköri rádiózaj napi változása különbözô hónapokban Közép-Európában (január-június)(Lauter és Schäning,1966).

2. ábra. A zivatarfelhô, mint elektromos dipólus (Israel,1950)

szétválás, amelynek nélkülözhetetlen eleme a levegő feláramlása. A feláramlás következtében a levegőben lévő negatív ionokat a feláramló levegő pozitív ionjai részben semlegesítik, részben tovább emelkednek. Így a felhőben egy elektromos dipólus jön létre, amelynek felül van a pozitív pólusa. (2. ábra). Ezzel az elektromos megosztás (influencia) feltétele is létrejön. Az elektromos térben a feláramló levegőben lévő pozitív ionokat a molekulákon kialakuló alsó pozitív töltéscentrum taszítja, azok tovább emelkedhetnek, hozzájárulva a felhőben a felső pozitív töltéscentrum növekedéséhez.

ÛRKUTATÁS

Ugyanakkor a feláramló levegő negatív ionjai a molekulák alsó pozitív töltéscentrumát csökkentve a felhő alsó pozitív töltéscentrumát is gyengítik, hozzájárulva a felhőben az alsó negatív töltéscentrum kialakulásához. Az ismertetett folyamat következményeként ellentétes polaritású elektromos dipólus is keletkezhet. A földvillám időbeli lefolyása szakaszokra bontható (3. ábra). Az első szakasz az elővillám, amely lényegében előkészíti a kisülési csatornát. Az elővillám útját a Föld felé szakaszokban teszi meg. A zivatar felhőben onnét indul ki, ahol a töltésszétválás révén létrejövő feszültség eléri az átütési szilárdságot (21 kV). Innét átlagosan 50 m-es lépésekben – ekkora távolságig képes fenntartani az átütéshez szükséges feszültéget az elektromos teret létrehozó folyamat – közelít az elővillám a talajhoz. Amikor már mintegy 50 m-re megközelítette a talajt, átütés jön létre az elővillám csúcsa és a talaj között. Az elővillám így 0,01 s alatt alakítja ki a kisülési csatornát, az általa közvetített áram erőssége 100 – 200 A. A kisülési csatornában létrejö-

3. ábra. A földvillám idôbeli lefolyása (Schonland,1953)

4. ábra. A zivatartevékenység területi eloszlása a zivataros napok száma alapján (Israel,1961)

het a fővillám, amely mintegy 40 μs (mikrosecundum) alatt lezajlik, a benne folyó áram pedig megközelítheti a 20 kA nagyságrendet. A fővillámok általában nem egyedüliek, a kisülési csatorna megújulását követően az első fővillámot továbbiak követik. A kisülési csatornában ugyanis a csatorna és az azt körülvevő légoszlop között különböző folyamatok jöhetnek létre. Egyrészt a kisülési csatornában folyó nagy intenzitású áram következtében fellépő Joule–hő magas hőmérsékletet hoz létre, amely a kisülési csatorna hirtelen kitágulásához vezet. A gyors tágulás a környező légoszloppal való ütközéshez vezet, ez okozza a mennydörgésként ismert hangjelenséget. Másrészt a kisülési csatornában a pozitív és negatív ionok közötti rekombináció miatt a magas hőmérsékletre való tekintettel gyorsan csökken az ionsűrűség. Ennek pótlására is szükség van a kisülési csatorna környezetéből történő utánpótlással. Így az első fővillámot követő fővillámokat is elővillám előzi meg, de ennek időtartama jelentősen kisebb, mint az első fővillámot megelőzőé. A zivatarfelhők között létrejövő felhővillámok többé-kevébbé vizszintes irányúak. A zivatarfelhők közötti, illetve a zivatarfelhőkön belüli villámok gyakorisága nagyobb, mint a földvillámoké, globális méretekben az összes villám 75 %-a felhő villám. A felhővillámok nagyobb részénél a zivatarfelhőben az ellentétes polaritású cellák egymás felé néző felületei közötti kisülésről van szó. Más részük a többszörös földvillámok további fővillámait előkészítő elővillámokhoz hasonló. Még a múlt század első felében is a zivatarok megfigyelése meteorológiai állomásokon hallás alapján történt. Az első globális zivatartevékenységre vonatkozó térképek ilyen hallás utáni

zivatarmegfigyelések alapján készültek, feltüntetve, hogy az adott területen egy év alatt hány napon észleltek mennydörgést. Így derült ki, hogy a globális zivatartevékenység területi eloszlásában három zivatargóc állapítható meg (4. ábra). Ez a három zivatargóc DélkeletÁzsia, Afrika és Dél-Amerika, tulajdonképpen a földrajzi egyenlítő körüli vidék. Manapság mesterséges holdak állnak rendelkezésünkre, amelyeknek a segítségével nagy időbeli felbontással követhetjük a zivatarok térbeli fejlődését, a villámok térbeli eloszlását (5. ábra). Ilyen mesterséges holdak a Microlab – l, a fedélzetén a Optical Transient Detector nevű műszerrel, a TRMM (Tropical Rainfall Measuring Mission) keretében működtetett Lightning Imaging Sensor, vagy a Lightning Mapper Sensor. A színskála megnehezíti a területek villámgyakoriság szempontjából történő összehasonlítását, ezért megemlítjük, hogy a zivataros napok száma a hallás alapján való megfigyelés szerint a zivatargócokban eléri a 200 napot is, míg a gócoktól távoli vidékeken pl. Magyarországon ez a szám 20 körüli érték. A zivatartevékenység monitorozása fontos gazdasági és biztonsági érdek, amennyiben a villámok jelentős károkat okozhatnak épületekben, az elektro­ mos berendezésekben – távve­ze­ tékekben és az elektromos hálózatban, távközlési berendezésekben, tüzeket okozhatnak, kárt okozhatnak a légitársaságoknak azzal, hogy járatokat kell törölni, vagy útvonalakat megváltoztatni, veszteséget emberben és állatban. A távközléssel foglalkozó szakemberek ismerik azt a jelenséget, amikor távoli rádióállomások, vagy TV adók műsorának vétele válik lehetővé. Ezt a jelenséget az ionoszféra E tartományában (90 – 150 km) kialakuló Technika 2013/5

23

ÛRKUTATÁS

5. ábra. A zivatartevékenység területi eloszlása mûholdfelvétel alapján (NASA Science)

6. ábra. Szporadikus E réteg megjelenése ionsûrûség szelvényen (Bencze, 1987)

szporadikus E rétegek biztosítják. A szporadikus E rétegekben a maximális elektron­sűrűség a normális E rétegben észlelhető maximális elektronsűrűségnek a többszörösét is elérheti (6. ábra). 8uA nagy elektronsűrűség a hullámterjedés szempontjából kedvező hatású, amennyiben a rádióhullámok számára csekély veszteséggel járó visszaverődési feltételeket biztosít. A szporadikus E rétegeknek a rádióhullámterjedés további kedvező tulajdonságai a hosszú élettartam, amely elérheti a 12 órát is. További kedvező tulajdonságuk, hogy nagy területi kiterjedésűek, méretük fél kontinensnyi (Európa felének lefedésére kiterjedő) is lehet. Időbeli eloszlásukat tekintve előfordulásuk a legnagyobb a nappali órákban, illetve nyári hónapokban. A legújabb kutatások szerint kisülések nemcsak a Föld és a zivatarfelhő, vagy a felhők között jöhetnek létre, hanem a zivatarfelhő és az alatta fekvő légkörnél nagyobb elektromos vezetőképességgel rendelkező ionoszféra között is. Ennek látható jelei, fény 24



Technika 2013/5

felvillanások is vannak (tranziens fényjelenségek), ezek rendkívül rövid időtartamúak, ezért csak nehezen figyelhetők meg és emiatt nem fedezhették fel idáig. Külső megjelenésük alapján különböző nevet kaptak, mint red sprites, blue jets, elves (Füllekrug et al. 2006). Ide tartoznak a földi gammasugár felvillanások (Fishman et al.1994) és a relativisztikus elektron nyalábok Füllekrug et al.2011). C.T.R.Wilson már 1921ben megjelent munkájában felvetette villámok keletkezésének a lehetőségét a zivatarfelhők teteje és a bolygóközi tér között (Wilson, 1921). A zivatar felhők teteje és a felső légkör között energiát közvetítő nagy energiájú kisülési folyamatokat azonban csak a legújabb kísérletek nyomán sikerült kimutatni. Ezeknek a jelenségeknek a tanulmányozására francia – angol együttműködés keretében kerül Föld körüli pályára a TARANIS mikrohold. A villámoknak az itt tárgyaltak szempontjából két különböző hatása lehet. Az egyik az a körülmény, hogy a kisülési csatornában létrejövő gyors hőmérsékletemelkedés a kisülési csatorna gyors tágulását idézi elő. A gyors tágulás lökéshullám kialakulásához vezet, amely különböző periódusú hullámokra, légköri gravitációs hullámoknak nevezett összetevőkre bomlik (Jarvis et al.2003). A légköri gravitációs hullámokban az elmozdulás a terjedés irányára merőlegesen és függőleges irányban történik. Ennek következtében az egyensúlyi helyzet felé irányuló visszatérítő erő a gravitáció. A gravitációs hullámok vízszintes ös�szetevőjének függőleges irányban való terjedése közben fázis eltolódás lép fel. A fáziseltolódás következményeként függőleges hullámhosszúsággal is számolhatunk. A függőleges hullámhosszúság pedig a vízszintes összetevő nagyságának

függőleges irányú változását és egy hullámhosszon belüli irányváltását jelenti. A vízszintes szélösszetevő nagyságának a függőleges irányú változása szélnyírást, amelynek a nagysága a függőleges hullámhosszúságtól függ. A szélnyírás közepes földrajzi szélességeken az ionoszférában a v x B összefüggés szerint a szporadikus E rétegnek nevezett rétegződés kialakulásához vezet, ahol v a sebesség, B a Föld mágneses terének intenzitása. A villámok másik légköri hatása a már említett zivatarfelhők teteje és az ionoszféra között keletkező kisüléseket létrehozó elektromos terek által gyorsított nagy energiájú részecskék energialeadása a felső légkörben (Inan et al. 2007). Az elektromos töltéssel rendelke­ ző részecskék energialeadása, ha felülről csapódnak a légkörbe, a sűrűségnek a magasság csökke­ né­ sével járó növekedése miatt expo­ nenciális növekedést mutat. A részecske pályája végén ennek megfelelően az energialeadás gyors ütemű növekedése, majd gyors csökkenése észlelhető. Ha – mint esetünkben is, a nagyenergiájú részecske alulról érkezik, az energialeadás a részecske energiájától függő magasságban kezdődik el. Mivel a sűrűség most a magasság növekedésével exponenciális csökkenést mutat, az energialeadás is hasonló módon történik. Az energialeadás elsősorban ionizációt jelent és az elektronsűrűség lokális növekedését idézi elő. Ilyen elektronsűrűség növekedés jelentkezhet a szporadikus E rétegben is. Ennek alapján azt várhatjuk, hogy a szporadikus E rétegek részben a légköri gravitációs hullámok, részben a nagy energiájú részecskék ionizáló hatása következtében megnövelhetik a rendkívüli terjedési viszonyok gyakoriságát. Bencze Pál

IPARJOG_12

Pályázat a magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatására Az Új Széchenyi Terv keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. november 9-én meghirdette az IPARJOG_12 című pályázatot, amelynek keretében vissza nem térítendő támogatás igényelhető szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzéséhez és fenntartásához. Az utófinanszírozásos formában rendelkezésre álló támogatást egyebek mellett a hazai vagy külföldi (nemzetközi) szabadalom, növényfajta-oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom megtételéhez, az európai szabadalom hatályosításához lehet felhasználni. A pályázatra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére 200 millió forint keretösszeget biztosít. Az elnyerhető támogatás összege hazai oltalmaztatással kapcsolatos pályázatok esetében legfeljebb 600.000 Ft, külföldi oltalmaztatással kapcsolatos pályázatok esetében pedig legfeljebb 2.000.000 Ft. A támogatást igénylőnek önrésszel nem kell rendelkeznie. A pályázatok értékelése könnyített elbírálású eljárásrendben történik: a támogatás feltétele az SZTNH által a találmány oltalomképességéről kiállított írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés, illetve a nemzetközi kutatási szerv által kiállított írásos vélemény csatolása. A pályázat keretében a hatósági igazgatási szolgáltatási díjakon felül elszámolhatók a jogszerzéssel kapcsolatos egyéb költségek is mint a szabadalmi ügyvivő munkadíja, a jogi és iparjogvédelmi tanácsadás, továbbá az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díja. A pályázat beadását megelőző 10 hónapon belül felmerült költségek is elszámolhatók, ezért már folyamatban lévő ügyek esetében is benyújtható pályázat, amennyiben az ügyben írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés készül. Új bejelentés esetében, amennyiben a szabadalmi bejelentés megfelel a 20/2002. (XII. 12.) IM rendeletben szabályozott alaki követelményeknek, és a pályázati szándékra utalás történik a szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás iránti kérelmében, az SZTNH ezt megkülönböztetett figyelemmel kíséri. A pályázatok benyújtása 2012. december 10-től a keret kimerüléséig folyamatosan, de legkésőbb 2013. június 30-ig lehetséges.

A pályázati kiírás elérhető az NFÜ honlapján: www.nfu.hu