56. évfolyam, szám 700 Ft

56. évfolyam, 2013. 7. szám

700 Ft

Technika 2013/7

1

KRÓNIKA

Krónika

www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza.

Ismét Szabó Attila a fizikai diákolimpia gyôztese

3

Virtuális 3D-s tervezôiroda

3

Új gyôri futómû üzem

3

Forráshiány a Mûegyetemen

3

Erdôs Pál centenárium

4

24. MISZ közgyûlés

4

EU-USA szabadalmi megállapodás

5

Gazdaság Elemzés a hazai különadókról

6

Állami vagy magán?

7

Gépipar Intelligencia a szerszámgépipari termelésben

8

Új fejlesztésû maró- és vágóeszközök a Horn-tól

10

Újgenerációs transzfergépek a sokoldalúság jegyében

11

Ipar 4.0 – a hagyományos gyártás forradalmasítója

12

Smart Linear hajtás, Smart Pulse generátor

15

Egy mozgásban lévô stand gondoskodik mindenkori

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

rekordról az igus GmbH-nál

16

Felsôoktatás Az idegen nyelvû egészségügyi felsôoktatás fejlesztésében rejlô lehetôségek vizsgálata

18

Élelmiszer „Lejárt” élelmiszerek sorsa

Építészet

E számunkban megjelenô társaságok

Creaton építészpályázat

DMG

1

Energetika

Tudományos Egyesület HORN

B3

B/4, 10

Hungexpo

B/2

IC-Hungary

B/1, 15

igus       

16

SZIE-YMÉK

22

Tooltechnik

5

WESZTA-T

5

2



21

Ipartörténeti feldolgozások a SZIE-YMÉK TDK dolgozatokban 22

Energiagazdálkodási Esztergomi Szervezet

20

Gázhálózatok összekapcsolása Európában

25

Atomenergia Magyar cégek az orosz globális atomenergia-iparban?

26

Ûrkutatás ESA: közelebb a teljes jogú csatlakozásunk

Technika 2013/7

27

KRÓNIKA

Ismét Szabó Attila a fizikai diákolimpia gyôztese Tavalyi győzelme után idén is abszolút első lett a 44. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián Szabó Attila, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium diákja. A 12 osztályos tanuló első a verseny történetében, akinek kétszer is sikerült abszolút első helyet elérnie. Az olimpiát Koppenhágában 82 ország 381 indulójának részvételével rendezték meg, közöttük öten képviselték Magyarországot, köztük Szabó Attila, akit tanára, Simon Péter is elkísért Dániába. Szabó Attilát, aki más tantárgyakban is kiemelkedő-

Forráshiány a Mûegyetemen

en teljesít, már felvették a cambridgei egyetemre, ősztől feltehetően ott folytatja tanulmányait.

Virtuális 3D-s tervezôiroda A KÜRT Zrt., a TÜV Rheinland Csoport és az Országos Kutatási és Szaktanácsadó Intézet Zrt. a világon egyedülálló informatikai projekt keretében egy virtuális tervezőirodát hozott létre, amely 3D-s műszaki és humán modellezésre egyaránt alkalmas lesz. A tervezőiroda az eddigi, csupán az egyéni végtermékek megosztására szolgáló rendszer helyett már a tervezés kezdetétől a tervezők valós ide-

jű együttműködését teszi lehetővé és bárhonnan elérhető, vagyis  a világ különböző részein lévő mérnökök kiemelten biztonságos körülmények között együtt  dolgozhatnak, anélkül, hogy fizikailag egy helyen lennének. A projekt másik célja a virtuális verifikáció, amellyel bármely munkadarabot szimulált módon meg lehet feleltetni a szükséges iparági előírásoknak, normáknak, szabványoknak.

Új gyôri futómû üzem Megindult a termelés a futómű-specialista ThyssenKrupp új győri gyáregységében. A 4 100 négyzetméteres, bérelt csarnoképületben 1,2 milliárd forintból alakították ki az új üzemet. A just-in-sequence rendszerben működő üzemből a megrendeléstől számított 176. percben az Audi gyártosorához kerülnek a frissen ös�szeszerelt futóműkomponensek. Jelenleg az A3 limuzin modellhez szállít egységeket az üzem, ez év utolsó negyedében ez kiegészül az A3 Cabrióval, jövőre pedig a TI-vel. Az itt összeszerelt futóműváltozatok szá-

ma – elsősorban a lengéscsillapítók és a rugók sokfélesége miatt - több ezer lehet. Napi 450 első és hátsó futómű készül a járműgyártó számára, a termelésben 53 munkatárs vesz részt.

Legalább másfél havi fenntartói forrás hiányzik a BME rendes működéséhez – jelentette be Péceli Gábor rektor június végén. Mint közleményében hangsúlyozta, a Műegyetem vezetősége már korábban elvégezte az intézmény struktúrális átalakítását, amely az első négy évben egymilliárd forintos megtakarítást eredményezett. Emellett azonban a tavaly őszi többszáz milliós forráselvonás után a karok csak a tavalyi költségvetésük 80 százalékát használhatják fel, ezzel a csökkentett finanszírozással azonban jövőre nem tud létezni az egyetem. Ebben a helyzetben elmaradnak a műszaki felújítások és a karbantartások, a korábban az egyetemtől elvett innvációs járulékra és a szakképzési hozzájárulásra pedig a szakmai munkához és a laboratóriumok fejlesztéséhez lenne szükség. A mostani körülmények között az egyetemnek egyre reménytelenebb törekvése, hogy az ország meghatározó műszaki, gazdaságtudományi háttérintézményévé váljon. A rektor szerint, mintha a kormány elfelejtette volna, mire is szolgál a Műegyetem, amelynek sikeres működése elengedhetetlen az ország gazdasági fejlődéséhez. A BME teljesítette a kormányzati elvárásokat, így fogadóképes, minőségelvű, hatékony szervezeti keretek között működik, ezért az összes forrásnak rendelkezésére kell állnia.

Technika 2013/7

3

KRÓNIKA

Erdôs Pál centenárium A matematika szinte valamennyi ágát csúcsszinten művelő Erdős Pál (1913-1996) születésének 100. évfordulója alkalmából a világ 53 országából érkező közel 700 résztvevővel nagyszabású nemzetközi matematikai konferenciát tartottak július 1-5. között a Magyar Tudományos Akadémián az MTA, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, az ELTE és a Bolyai János Matematikai Társulat közös szervezésében. A nemzetközi matematikai élet középpontjába került Akadémián rendezett nemzetközi tanácskozás célja volt, hogy Fields-érmes, Wolf- és Abel-díjas matematikusok, jeles tudóstársak és tanítványok körében állítsanak méltó emléket a világhírű magyar matematikusnak. A matematikát csúcsszinten művelő magyar tudósok részesültek már rangos nemzetközi díjak-

ban. Mivel matematikai Nobel-díj nincs, a szakma főleg a kalandos életű német-kubai-izraeli Ricardo Wolf által alapított, 100  000 dolláros jutalommal járó Wolf-díjat tekinti a legmagasabb matematikai díjnak. A 228 millió forintnak megfelelő elismeréssel az Abel Emléklap 2002 óta díjazza a kiemelkedő tudományos eredményt elérő matematikusokat. Az említett díjakban részesültek már a kiemelkedő magyar matematikusok. A világ valaha élt egyik legtermékenyebb – 1  521 tudományos publikációt létrehozó – és legismertebb, egyedi látásmódjáról híres Erdős Pál Wolf-díjas volt, és számelméleti kutatásaival megteremtette a magyar iskolát, az 1960as években pedig a kétszeres Kossuth-díjas Rényi Alfréddal kidolgozta a végtelen gráfok elméletét. Nyomdokain indult el a kombina-

torika jeles művelője, a Wolf- és Kiotó-díjas Lovász László. Erdős Pál és Turán Pál egyik tudományos sejtésének a bizonyítása hozott 2012ben Abel-díjat Szemerédi Endrének. A konferencia 150 meghívott előadója között szerepelt a már említett Lovász László és Szemerédi Endre mellett több rangos nemzetközi elismerésben részesült külföldi matematikus is.

24. MISZ közgyûlés Május 29-én tartották meg a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 24. közgyűlését, amelyen Szabó Gábor elnök eredményekről és kudarcokról egyaránt beszámolt a 2012. év értékelésekor, illetve jelentősnek ítélte meg a vállalkozások számára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett növekedési hitelprogramot. Szabó Gábor kihangsúlyozta: a MISZ erőteljesen tiltakozott az ellen, hogy 2012-től a vállalatok számára megszűnt a K+F ráfordításoknak az innovációs járulékból való leírhatósága. A Szövetség előrejelzése beigazolódott, miszerint ez az intézkedés csökkenti majd a vállalkozások innovációs tevékenységét. A MISZ elnöke eredményesnek ítélte meg az Innovációs Nagydíj presztízsének a társadalom körében történő növekedését, valamint a Szövetségnek a fiatalok körében kifejtett tevékenységét. A Szövetség előtt álló feladatok közül Szabó Gábor fontosnak minősítette végiggondolni a hazai KKV-k alacsony innovációs aktivitásának a növelését. Kiemelte, hogy Kanada és Ausztria elsősorban az erős és innovatív KKV-szektorának köszönhetően vészelte át sikeresen a válságot. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke a közgyűlésen jelen-

4



Technika 2013/7

Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke

Szabó Gábor, az Innovációs Szövetség elnöke

tette be, hogy a Jegybank Monetáris Tanácsa 750 milliárd forintra emelte a júniusban induló, három pilléren nyugvó növekedési hitelprogram összegét. Az egy évtizedre szóló hitelprogram lényege, hogy az MNB által a kereskedelmi bankoknak adott pénzből a bankok legfeljebb 2,5 százalékos kamatra hitelezhetnek a vállalatoknak, amiből a cégek kiválthatják a jelenlegi – 7,8 százalékos átlagkamattal felvett – hiteleiket. A bankok 3 millió és 3 milliárd forint közötti értékhatár között hitelezhetnek a cégeknek. Az MNB számításai szerint a 425 milliárd forintot elérő első pillér összegéből 40-50 százalék, mintegy 150-200 milliárd forint juthat új beruházásokra, tehát ennyivel bővülhet a KKV-k jelenlegi 3 500 milliárd forintos hitelállománya.

KRÓNIKA

EU-USA szabadalmi megállapodás Az Egyesült Államok és az EU közötti szabadalmi megállapodást írtak alá július 17-én. Ennek értelmében a jövőben tíz fontos területen közelednek egymáshoz a szabadalmi eljárások, így lényegesen egyszerűbb lesz a kutatásfejlesztésben, az innovációban érdekeltek dolga. A többek között a környezet- és klímavédelemben, az energia, a közlekedés és az élelmiszerbiztonság terén kiteljesedő megállapodás a két gazdasági térség közeledése jegyében segítheti elő a haladást. A megállapodás nemcsak a most zajló EU-USA kereskedelmi megállapodással van összefüggésben, hanem az unió Horizont 2020 tudományos keretprogramjával is, hiszen megkön�-

nyíti a kooperációs kutatásokat. A gazdaságtörténészek szerint a szabadalmi (illetve szellemi tulajdoni) rendszer az egyik – az európai fejlődéstől eltérő – elem, amelyen az USA gazdasági vezetőszerepe alapul. Az USA történelmileg is a demokratizálás jegyében egyenrangúan kezelte a kis hasznú találmányok alkotóit és a „nagy feltalálókat”. A két térség nemzetközi gazdasági szerepvállalása és a globális kapcsolatok miatt az EU és az USA között szabadalmi ügyekben viták, pereskedések is előfordultak, például az USA egészen 2004-ig megfigyelési listán tartotta az EU-t a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

szóló rendelete miatt, ami szerinte nemzetközi megállapodást sértett. Az EU pedig azt kifogásolta, hogy az amerikai rendelkezések lehetővé tették európai zeneművek közvetítését jogdíj megfizetése nélkül. Ezeken a kérdéseken túl a globális szintű hamisítás és kalózkodás kérdésében, a szigorú és hatékony belső jogérvényesítés, a köz- és magánszféra együttműködésének erősítése tárgyában várhatók közös európai és amerikai szabadalmi megoldások.

Technika 2013/7

5

GAZDASÁG

Elemzés a hazai különadókról A magyarországi különadókat a gazdaság gyenge pontjaként azonosítja számos nemzetközi közgazdasági forrás, ennek egy hazai elemzés se mond ellent. Vajon a szektorális különadóink rendszere javítja-e az ország gazdasági kilátásait? Ez a kérdés merülhet fel az ilyen adókat kínkeservesen fizető ágazatok szereplőiben. Annál is inkább, mivel a magyarországi 12 – az EU-ban a legtöbb – különadó mindössze csak az euró (még nem is tervezett) bevezetése szempontjából fontos költségvetési hiány fékentartását eredményezte, ám a gazdasági növekedést, a beruházások emelkedését nem, sőt, azok csökkenéséhez járultak hozzá – állapította meg nemrég a Leitner+Leitner adótanácsadó cég elemzése a magyarországi különadókról. A különadókról sokat mond, hogy a Költségvetési Tanács 2013. július 16-i jelentése a büdzsé helyzetéről azt állapította meg, hogy különösen a második un. Varga-csomag, vagyis a különadók év közbeni emelése azért volt szükséges, mert a kieső bevételek miatt csak ezekkel lehet az idei hiánycélt, a 3%-ot teljesíteni. Lám, kieső bevételek a különadózók milliárdjai mellett is vannak, ha nincs növekedés és mesterségesen alacsony az infláció, csökken az egyébként az EU-ban legmagasabb, 27 %-os áfával sújtott fogyasztás.   Túlzott bevételi becslések A Leitner+Leitner szerint az idén a különadók adhatják a központi költségvetés 10 százalékát – ez több, mint a befolyó társasági adó – és mivel a gazdaságnak csak egyes kiválasztott szektorai hivatottak kitermelni, így ezek számára komoly megterhelést jelentenek. Ezért nem véletlen, hogy a különadók az érintett cégek adó6



Technika 2013/7

optimalizálási hajlandóságát növelte, ezért jövedelmük – adóalapjuk – egy részét külföldre helyezték át, vagy egyszerüen kivonultak az országból, így csökkentve a költségvetés bevételeit. Ezenkívül, mint arra a Költségvetési Tanács is rámutatott, a várt bevételi becslések az idei évre is túlzóak voltak. Tudható, hogy 2013-ban a különadókból az előző évi bevétel 2 és félszeresét várták, a Robin Hood adóból 80 milliárd forintot, ami a 2012. évinek a 14-szerese, ugyanis ennek mértékét 5-ről 35 százalékra emelték. Ezek a bevételek persze nem teljesülhettek, erre volt válasz az év közben bevezetett második Varga-csomag a távközlési adó, a tranzakciós illeték, a bányajáradék, a kamatjövedelmekre vonatkozó eü-hozájárulás, a banki pót tranzakciós adó (az első negyedévben befizetett tranzakciós illeték 208 %-a). Ez utóbbival együtt idén a különadók 70 százalékát a pénzintézetek fedezik, válaszul erre hitelezésük további csökkentésével.   Végül mégis a fogyasztó fizet A kiszámíthatónak, sokban etikusnak sem mondható különadóztatásnak legsúlyosabb következménye azonban az, hogy ezeket a terheket viselőik a szolgáltatásaikkal a fogyasztókra hárítják át. A különadóztatás abból az elképzelésből ered, hogy a költségvetést ne annyira a jövedelmi adókból biztosítsák, hiszen akkor például érdeksérelmet szenvedhetnének az egykulcsos 16 százalékos SZJAval előnyt élvező  nagyjövedelműek, hanem az egyes szektorok különadóiból, amiket mindenkire át

lehet hárítani. Mégpedig olyan�nyira, hogy például a köztisztviselők, közalkalmazottak is kevesebb bért kapnak, mert bérükből levonják a tranzakciós adót. Ezt egyébként legutóbb a Kúria precedens értékű ítélete is törvénytelennek találta. A Leitner+Leitner felhívja a figyelmet arra, hogy a különadóztatás ilyen mértékben a fogyasztás, a hitelezés, ezen túl a termelékenység romlásához, így a gazdaság zsugorodásához vezet. Figyelmeztet arra, hogy a bankok a különadók mértékének többszörösét vonhatják ki a szektorra jellemző tőkeáttétel miatt. Ehhez hozzátehetjük, jobb lenne, ha a bankok a különadóik mértékében inkább a devizahitelesek helyzetén javítanának...   Hosszú távon fenntarthatatlan Az elemzés azt az „érvet” is megvizsgálja, hogy Európa más országaiban is vannak különadók, lám másolják Magyarországot. Igaz, vannak különadók több EU-s országban (egy részüket nálunk korábban vezették be),  de összehasonlítva a mieinkkel azok kisebb mértékűek és többségük nem is az állami költségvetés feneketlen kútjában landol, hanem speciális, közcélokra létrehozott alapokba jut. Például Franciaországban a banki bónuszadó egy külön banki innovációs alapot képez, másutt egészségvédelmi, klímamegóvási, stb. célokra mennek az ilyen adók bevételei. A különadók hosszú távon fenntarthatatlanok a tovagyűrűző mérsékelő gazdasági hatásuk miatt, csak e hatások számbavételével alakítható ki egy olyan kiszámítható adórendszer, amely csökkenti a szektorok bizonytalanságát – zárul a Leitner+Leitner elemzése. K.F.

GAZDASÁG

Állami vagy magán? Sajnos, nálunk az állampolgárok közül nem sokan teszik fel a kérdést, ugyan milyen elônyöket ígér életükben a most zajló államosítási hullám. Igaz lenne, hogy Magyarországon az állami szektor, és az állami vállalatok jobbak lennének a hasonló külföldi vagy hazai magánpiaci szereplőknél? Az elmúlt néhány évben az állam például 750 milliárd forintot költött a Mol 25 százaléknyi plakettjére, az E.ON gázüzletágára és a Rába Nyrt. 87 százalékának megvételére. Ezeknek a kiadásoknak a megtérülését a szakértők kétségesnek tartják, de legjobb esetben is ezek az állami részesedések aligha javíthatnak a fenti cégek tevékenységén. Az sem állja meg a helyét, hogy az úgynevezett stratégiai jelentőségű vállalatok jobb helyen vannak az állam kezében. Például az E.ON Földgáz Storage Zrt. 2007-2009 között 32 milliárd forint értékű beruházással 600 millió köbméterrel növelte a Zsanai Földalatti Gáztározó kapacitását, ezzel a létesítmény a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb földgáztárolója lett. Ez nem éppen azt bizonyítja, hogy az E.ON ne lett volna tisztában tevékenysége stratégiai jelentőségével. Mint ahogy a többi energetikai vállalkozás is, amelyek az extraadók ellenére tavaly még mindig 160 milliárd forintot ruháztak be és amelyek a közhiedelemmel szemben sohasem csinálhatták azt, amit akartak. Jellemző erre, hogy egy egészen minimális rezsicsökkentés e vállalatok legnagyobbikait veszteségbe fordította – ami mellesleg azt is cáfolja, hogy túlságosan drágán szolgáltattak volna eddig. E cégek kötöttségeire jellemző még, hogy ugyancsak az E.ON csak állami szerv engedélyével szüntetheti meg két erőműve áramtermelését, annak veszteségessége miatt, és az

engedélyre akár egy évet is várnia kell. De vajon mit kezdhet egy állami energetikai cég a veszteségeivel? Talán az állam kipótolja más cégei hasznából, ám akkor is a veszteség megmarad, csak esetleg máshol.   Túlzó várakozások Az államosítással kapcsolatos várakozásokat sok minden miatt túlzónak tarthatjuk. Elég ehhez áttekinteni a mai magyar állami szektor helyzetét. Például 2012-ben a MÁV csupán állami támogatással lett nyereséges, de a Magyar Posta a korábbi évi 2-3 milliárd nyeresége helyett veszteséges lett.  Bár az  állam tavaly  növelni tudta cégeiből származó osztalékát, de az osztaléknövekmény alapvetően a Szerencsejáték Zrt.-től származott, amelynek eredménytartaléka bevetésével 17,5 milliárd forintot kellett befizetnie az állami cégek által realizált 40 milliárd forint osztalékból. A különösebb várakozásokat cáfolja, hogy a 2013-ra tervezett állami vagyongazdálkodás 155 milliárd forint kiadással és 102 milliárd forint bevétellel, vagyis 50 milliárd forint veszteséggel számol (ez majdnem annyi, mint amennyibe a teljes pedagógusi életpálya bevezetése kerülne). Tanulságos, hogy a kiadásnál sokkal kevesebb állami vagyongazdálkodási bevételeket nem az állam piaci szereplői biztosítják, hanem az MVM monopolizált működése mellett a szén-dioxid-kvóta értékesítések (10 milliárd Ft) és a koncessziós bevételek (45 milliárd Ft). Az is nyilvánvaló, hogy az állami vagyongazdálkodás veszteségeit tovább növelheti a 33 milliárd forint tervezett kiadás

a bajbajutott devizaadósok lakásainak megvásárlására. De sokan félhetnek a mezőgazdaságban is a reprivatizálástól, amikor állami földeken működő, volt állami gazdaságok  mintagazdaságokká alakításáról hallanak, hiszen ezek már rég magánkézben vannak és különben is, mintagazdaság csak nonprofit alapon működhet. A magántulajdon sérthetetlenségét veszélyezteti más téren a takarékszövetkezetek államosítása is.   Ki a jó gazda? Végül is feltehető a kérdés, állami vagy privatizált? A közgazdászok szerint mindkettő működhet jól vagy rosszul. A különbség az, ha egy  magán vállalkozás ráfizetéses, azt a részvényesek bánják, ha viszont egy állami cég mond csődöt, azért mindnyájan fizetünk. Eddig az utóbbi volt a jellemző és ezért lehettünk csak azon a színvonalon, amit 89-ben meg kellett haladni. Ezért is folytatódott a  80-tól megkezdődött spontán privatizáció, ami a következő négy kormányzat alatt az állami gazdaságok, a Budapest Airport, a Mol, az OTP, a MATÁV magánosításával folytatódott. Az ország magas adósságállománya miatt is kellett a privatizációs bevétel, de főként a privatizációval és   utána beáramló külföldi tőke modernizáló hatása lehetett a fő szempont. És, hogy ez bevált, igazolja az ország mai képe, infrastruktúrája, turisztikai elfogadottsága. Tájékozatlan emberek bizalmatlanságát kelteni  bármivel szemben igen  könnyű. Most mintha a külföldi energiaszolgáltatók lennének soron, amelyek eddig is csak állami előírások mellett,  hatósági árakért szolgáltathattak, nemzetközi összehasonlításban sem drágán. Ha egy autógyárral lehet közös  stratégiája egy országnak, miért ne lehetne egy erőművel, vagy egy áramszolgáltatóval, amelyik ráadásul az államtól vásárolja az áramot. K.F. Technika 2013/7

7

GÉPIPAR

Vezértéma az idei hannoveri EMO-n:

Intelligencia a szerszámgépipari termelésben A fémfeldolgozás világvásáraként ismert hannoveri EMO 2013. szeptember 16-21. között az „Intelligencia a termelésben” vezértémával nyitja meg kapuit, és a világ minden tájáról érkező kiállítók mutatják meg a 21. század nagy kihívásaira a gyártástechnika platformján adott megoldásokból álló válaszukat. A globalizált gazdaságban a termelési intelligencia nyújt lehetőséget a legkülönbözőbb vásárlói igényeknek a szintén legkülönbözőbb gyártási helyszíneken történő kielégítésére. Wilfried Schäfer, az EMO egyik szervezőjének, a VDW-nek (Német Szerszámgépgyártók Szövetsége) az ügyvezető igazgatója a tekintélyes szakvásár nemrég Budapesten tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a gyártástechnika felhasználói világszerte komoly kihívás előtt állnak, mivel a költségcsökkentési igények, illetve a magas hatékonysági és környezetvédelmi követelmények mellett a termelést a jövőben gazdaságilag is meg kell tervezni. A szakemberek világszerte keresik a válaszokat az említett kihívásra, és azok az EMO kiállítók győzhetnek a nemzetközi versenyben, akik támogatják ügyfeleiket abban, hogy gyökeret tudjanak

8



Technika 2013/7

verni a globális gazdaságban. A kulcsot ehhez az intelligens termelés fogja megadni – szögezte le Wilfried Schäfer. Globális piac, növekvô szerszámgépipari beruházások A nemzetközi szerszámgépipar piaca az elmúlt 20 évben csaknem megháromszorozódott, és a 2012. évig 66 milliárd euróra növekedett. Az EMO évében, 2013-ban a gazdaságkutatók a szerszámgépfelhasználásban még kétszázalékos növekedésre számítanak, így rekordnagyságú, mintegy 68 milliárd euró értékű szerszámgépforgalomra van reális kilátás. Wilfried Schäfer elmondta, hogy két erős év után, amikor a szerszámgépek forgalma a történelmi magasságot jelentő 65 százalékkal gyarapodott, csak átmenetileg nyugodhatnak meg a szerszámgépipar szereplői. Ennek az oka a nemzetközi gazdasági fejlődéssel szemben eddig nem tapasztalt nagyméretű bizalomvesztés. A világgazdasági növekedés motorjának tartott Kínában a bruttó nemzeti termék (GDP) kétszámjegyű növekedési rátája egyszámjegyűre fog csökkenni, és eltolódnak a súlypontok is. Az egy főre eső emelkedő bevétellel a fogyasztási javak iránti kereslet felváltja a beruházási javak iránti keresletet. Napjainkban a középréteg növekedése nemcsak Kínában, hanem a világ más piacain is elindult, így megsokszorozódott például a javak és szolgáltatások, elektronikus csúcstechnológiai termékek, valamint a megnövekedett környezetbarát közlekedési eszközök utáni kereslet.

Az említett globális igényből profitálnak a nemzetközi szerszámgépgyártás legnagyobb átvevő területeinek számító autógyártás és beszállítói hálózata, a gépgyártás, a fémgyártás, a fémmegmunkálás és fémfeldolgozás, a finommechanika és optika, beleértve az orvosi műszertechnikát és a különféle közlekedési eszközök – légiközlekedés és sínen közlekedő eszközök, hajók – gyártását is. Mindezek a területek az idei évben 6 százalékkal többet fognak beruházni saját termelőkapacitásuk bővítésébe és modernizálásába. Európa a világpiacon Az elmúlt 20 évben nemzetközi szinten a szerszámgépek felhasználása megduplázódott. A szerszámgépgyártók többsége és ügyfeleik már régóta globálisan működnek, mivel a megtermelt szerszámgépek felét exportálják. A világon szükséges szerszámgépek mintegy egyötödét Európa exportálja több mint 90 országba. Azoknak az európai szerszámgépgyártóknak, akik figyelnek a regionális igényekre és különlegességekre, nagy lehetőségük nyílik a világpi-

GÉPIPAR

acon történő értékesítésre. Ehhez azonban a különböző piacokon a termékekkel történő ellátás mellett a szolgáltatásnyújtás, a szervizelés és a kapcsolattartó személyzet intelligens szervezése szükséges. Jelenleg azok az európai szerszámgépgyártók sikeresek, akik a műszaki újdonságok mellett átfogó technológiai ismeretekkel és a folyamatok kiváló ismeretével rendelkeznek, és az erősödő konkurencia mellett is képesek a vevői igények globális kiszolgálására. Világméretû termelésre méretezett innováció A szerszámgép-fejlesztést globális megatrendek határozzák meg. Már 2009 óta világszerte több ember él városokban, mint vidéken, és ez a folyamat továbbra is növekvő tendenciát mutat. A folyamatosan növekvő városok új technológiákat igényelnek, miközben egyre több nyersanyagra és előre gyártott kész részegységre van szükségük. A legsürgetőbb elvárások egyike az emelkedő energiaszükséglet környezettudatos és megfizethető fedezése. Csakis a modern, nagy precizitással kivitelezett gyártásfolyamatokkal lehetséges a hatásfok optimalizálása és a megfelelő technika előtérbe helyezése. Itt alkalmazható sikerrel a Blue Competence, az európai szerszámgépgyártás „kék kompetencia” elnevezésű kezdeményezése, ami energia-hatékony megoldásokból álló példatárral siet az ipari termelés segítségére. A megatrendek hatására az egyre több áru és termék iránti kereslet növekedésén túl a tömegcikkekről a hangsúly egyre inkább a személyes szükségleteket kielégítő termékek gyártása felé fordul. Már csakis a modern gyártási folyamat képes nagymennyiségű árut csökkenő anyagfelhasználással előállítani, szem előtt tartva az egyéni termékvariációk sokaságát. Jó

Optimizmus a német szerszámgépiparban A vezető szerepet betöltő német szerszámgépipar az elmúlt két évben minden várakozást felülmúló teljesítményt nyújtott. A VDW adatai szerint idén csak egyszázalékos növekedés várható ugyan, de 2012ben a német szerszámgépipar 9 százalékos gyarapodást könyvelt el 14,1 milliárd eurót elérő forgalom mellett. A német szerszámgépkivitel tavaly történelmi rekordmagasságokat döntött meg 20 százalékos növekedéssel, elérve a 9,5 milliárd eurós értéket. A német kivitel legnagyobb célországa továbbra is Kína marad, amely 2012-ben 14 százalékos növekedés mellett 2,4 milliárd euróért vásárolt német szerszámgépeket, megduplázva németországi megrendeléseit. A németországi szerszámgéppiac ta-

valy 6,8 milliárd eurós értéken stagnált, és nem érte el a válság előtti szintet. A német szerszámgépiparban tavaly 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak szám, így jelenleg 71  000 fős az alkalmazotti létszám.

példa erre a csípőimplantátumok iránt megnövekedett kereslet is. A személyre szabott protézis elkészítéséhez modern folyamatok szükségesek, ami azt jelenti, hogy egyszerre egy darabot lehet csak legyártani, így a gyártógépek folyamatos újraprogramozására van szükség. Az intelligens gyártástechnika költségelőnyt biztosít, ami döntő fontosságú a versenyben. Előterében mindig a gépkialakítási koncepció, a vezérléstechnika, valamint a szoftver, a szerszámok és folyamatok állnak. Az ügyfelek aktuális igényei – így például a tételek változó nagysága a számtalan

termékvariáció vagy a fenntartható gyártás – az innováció kiegészítő hajtómotorjaként szolgálnak. A vállalaton belül különböző területeken, a tervezéstől, a konstrukciótól egészen a termelés tervezéséig és a rendelések irányításáig az egy időben rendelkezésre álló hatalmas komplex adatmennyiség akadálytalan adatmozgást követel meg. A modern gyártástechnikát mindig az egész vállalat informatikai rendszerével összhangban kell javítani. Az említettek gyakorlati alkalmazását konkrét innovációikkal éppen az EMO kiállítói fogják illusztrálni szeptemberben. Békés Sándor Technika 2013/7

9

GÉPIPAR

Új fejlesztésû maró- és vágóeszközök a Horn-tól A 2013-as évben a németországi tübingeni székhelyû Paul Horn GmbH intenzív termék-innovációval újította fel maró- és vágóeszköz-kínálatát. Ennek köszönhetôen a Horn termékek felhasználói a megmunkálásnak az eddigieknél még szélesebb skáláján tudják felhasználni a maró- és vágóeszközöket. Nagyobb horonymélység DCX szerszámrendszerrel A keményfémből kialakított DCX körkörös maróeszközök különösen alkalmasak a keskeny és nagyobb mélységű hornyolásra. Ezek az eszközök mostantól rendelkezésre állnak 20, 25, 30, 35 és 40 mm-es vágási átmérővel, illetve 1,5 és 3 mm közötti horonyszélességgel, valamint 10 és 12 mm közötti fecskefarok horonyátmérővel. A DCX maróeszközök 7-től 15 fogas kialakítási skálán kaphatók. A marómélységet is megnövelték, hogy kiszélesítsék a felhasználási területeket. A keményfémből kidolgozott AS45 körkörös maróeszközök alkalmasak a fűrészlappal felszerelt marógépek kiváltására. Az új Horn szerszámrendszer kiválóan felhasználható az or­ vosi célú techno­lógiáknál, főként a keskeny vágási felületeken dolgozó sebészeti beavatkozásra szolgáló eszközök kialakítására. Emellett minden olyan munkálatra ideális, ahol nagy horonymélységet kell kialakítani. A DCX rendszer minden méretben rendelkezésre áll bevonattal és bevonat nélkül, valamint Cermet lapkával is. Horn M100 cserélhetô keményfém vágó-éllel

10



Technika 2013/7

DG szerszámrendszer új hornyoló lapkákkal A Horn kiegészítette a DG moduláris marórendszerét a finom és mély hornyolásra alkalmas kiegészítőkkel, amelyek a DG 10 rendszernél 1 és 3 mm közötti megmunkálási tartományt jelentenek. A 30 mmes vágási átmérővel rendelkező eszközöknél több marófogas kialakítás között lehet választani. A keményfém típusát és a bevonatot a megmunkálás és a kidolgozandó anyag függvényében lehet változtatni. A szénszállal megerősített műanyagok marására a DG felületen kialakított gyémántbevonatos maróeszközt fej­lesztett ki a Horn. A kétrészes, acéltestből, illetve cserélhető keményfémből készült marófejből álló eszközt nagyfokú merevség és optimális forgatási pontosság jellemzi. Csövek és szilárdfémek vágása M100-al Az új cserélhető vágó-élekkel ellátott, 5 mm szélességű keményfém maróeszközt egy 630 mm-es vágószélességű, 30 foggal ellátott körvágón alakították ki. Az eszköz kiválóan alkalmas a 7-es keménységi fokig terjedő szilárd anyagok és csövek vágására, és döntött, illetve függőleges vágópadokon kiválóan helyettesíti a keményfém fogakkal ellátott körfűrészeket. Például egy, a kőolajiparban használt, 7-es keménységi fokú OCTG N80-as csövet vc=180m/perces, fZ=0, 12mm paraméterek mellett képes elvágni.

A keményfém pengékkel ellátott fogas vágó-élekhez képest számos előnye van a Horn M100-nak. Így például a szélek bevonata és a forgácstörő geometria minden alkalmazásra és anyagra méretezve külön optimalizálható. Az önblokkoló élek cserélhetők és után-köszörülhetők, ami lehetővé teszi a raktáron lévő keményfém fogazatú vágó-élekből álló készletek jelentős csökkentését. A marólemez 200 és 730 mm közötti vágási átmérővel és 1,6-8 mm-es vágási szélességgel rendelkezik. Moduláris vágórendszer hornyoláshoz és mélyvágáshoz Új szabványos kazettafelületet fejlesztett ki a Horn a 100 mm mélységű és 6-10 mm szélességű hornyok elkészítésére alkalmas S100as lapkarendszerhez. A kenő-hűtő folyadék ellátást úgy oldották meg, hogy az célzottan a vágó-élhez jut a kazetta szélén. A moduláris rendszert a leggyakoribb – így például a HSK-T – szerszámfelületekhez tervezték, amelyekkel radiális és axiális hornyok kivitelezhetők. Az egy vágó-éllel ellátott S100-as a 2 és 16 mm közötti szélességi tartományú hornyok és mélyvágások készítésére lett kialakítva. A különféle horonygeometriák és bevonatok optimalizált megoldást biztosítanak minden típusú alkalmazáshoz. A hűtés kivitelezhető a befogó ujj hűtésével, oldalsó hűtéssel, vagy a vágó-élen keresztüli hűtéssel. A szerszámtartók széles skálája – beleértve a különleges, gépek számára kialakítottakat – teszi az S100-ast univerzálisan alkalmazható hornyoló rendszerré.

Békés Sándor

GÉPIPAR

Újgenerációs transzfergépek a sokoldalúság jegyében A szerszámgépek piacán Európában és világszerte egyre jelentősebb szerepet kapnak a csodálatos megmunkáló központoknál jóval olcsóbb, de az autóiparban vagy az általános gépipari alkalmazásokban, valamint a beszállító cégek, főként KKV-k termelési feladatainak a megoldásában kiválóan alkalmazható transzfergépek. A transzfergépek előnye a sokoldalúságukban, illetve a változó termelési feladatokra történő gyors átrendezhetőségükben mutatkozik meg. Az újgenerációs transzfergépeket általában az elvégzendő munkára tervezik, és minden egyes munkaállomása villámgyorsan – általában automatizáltan – a termelési feladatok egész sokaságára átrendezhető. Az európai transzfergép-gyártás még az 1950es években Svájcból indult ki, ami ma is nagyhatalom ennek a géptípusnak az előállításában, de mellé felzárkózott Olaszország is, ahonnan a gyártók újgenerációs gépekkel indulnak a világpiac meghódítására. Európai hozzáállás és svájci minôség A svájci Mikron SA Agno az európai minőségi és a svájci pontosság aduászait játszotta ki az ázsiai konkurencia legyőzéséért, amikor kifejlesztette a megújított, és az eddig ismertnél is rugalmasabb és könnyebben átrendezhető Mikron NAM univerzális transzfergépét. A gépvezérlési innovációknak köszönhetően, minden CNC egység azonos, legyen szó akár a függőleges vagy a vízszintes megmunkálásról. Ez pedig gyors újrafelszerelhetőséget biztosít a legváltozatosabb termelési feladatok

kivitelezéséhez. A gép 18 egyidejű munkálat végrehajtására képes, beleértve a rúdvágás elő-feldolgozását, a munkadarab saját tengelye körüli fogatását, valamint a munkadarab hat oldalán történő megmunkálását is. A Multistar NX-24 teljesen CNC kivitelben kiemelkedő termelékenységével tűnik fel, míg a Multistar LX-24 és CX-24 a világ leggyorsabb és legpontosabb gépeinek kijáró hírnevet szerezte meg magának. A Multistar NX-24 ebből a híres gépcsaládból 24 munkaállomást, nagyteljesítményű orsókat, valamint robusztus mechanikai alapot „örökölt”, viszont a vezérműtengelyről történő meghajtást teljes egészében programozható hajtásokra cserélték. Az egész említett gépcsalád kiemelkedő termelékenységi rekordot ért el 60 munkaegység egyidejű működésének, valamint versenyképes orsóinak köszönhetően. A gépeken a 4-tengelyes interpolált marástól a mélyfúráson át mindenféle megmunkálás lehetséges a felszerelésre kész sorjátlanított részegységeken. A legújabb gép az NRG-50, amely lehetővé teszi 30 darab 5-tengelyes megmunkáló központ munkájának az egyidejű lebonyolítását egy körasztal körül elhelyezett szerszámcserélővel. Ez az univerzális transzfergép 100-tól 100  000-ig terjedő változó számú

kis- és közepes méretű munkadarab nyereséges megmunkálását teszi lehetővé. A világ legkomplexebb gépe A Brescia körüli Bovezzo székhelyen működik a világ egyik vezető transzfergép-gyártójaként ismert olasz BTB Transfer, amely 750 leszállított géppel Európa mellett vezető szerepet vívott ki magának az autó- és petrolkémiai ipar, a csatlakozók és szelepek, az olajhidraulika és nagynyomású alkatrészek, valamint a zsanérok és kulcsok piacát kiszolgáló transzfergépeivel Észak-Amerikában és Ázsiában is. A 110 alkalmazottat foglalkoztató vállalat 40 fejlesztőmérnöke legújabb gépével valószínűleg a világ legösszetettebb transzfergépét alkotta meg, amely 10 munkaállomással és 41 darab egyidejűleg működő orsóval a legkomplexebb munkadarabok megmunkálását is lehetővé teszi. Az új csodagép 23 megmunkáló központ működését irányozza elő felső, alsó és radiális pozícióban, szimpla vagy dupla orsókkal. Az asztal saját szabadalmaztatású forgatásvezérlését egy DirectDrive motorral oldották meg. A további fejlesztések 10 olyan forgósatu alkalmazását irányozzák elő, amelyek 360  000 pozícióban és 360 fokos szögben folyamatosan forgathatók lesznek. Békés Sándor Technika 2013/7

11

GÉPIPAR

Ipar 4.0 – a hagyományos gyártás forradalmasítója Németországban a gazdasági szakértőknek, a kutatóknak és a vállalatvezetőknek egy fikarcnyi kétségük sincs a felől, hogy az internet összekapcsolása az ipar világával drasztikusan feljavítja a termékek tervezését, termelését, logisztikáját, valamint életciklus-kezelését. Amikor pedig erre a technológiai fejlődésre utalnak, egyre inkább azt mondják, hogy a gőzgép feltalálása, a tömegtermelés elindítása, valamint az automatizálás megkezdése után ma az Ipar 4.0, vagyis a 4. ipari forradalom korszakába lépett a világ. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben az internet révén egymással kommunikáló gépek, berendezések, munkadarabok és alkatrészek képesek lesznek a valósidejű információcserére. Az Ipar 4.0 világában a gyártmányok és az aktív rendszerelemekből álló gyártóberendezések maguk vezérlik az előállítási folyamatokat és annak logisztikáját a digitális gyárban. Mindez új lendületet ad az európai és az egész nyugati vi-

12



Technika 2013/7

lág ipari termelésének, és képes lesz ellensúlyozni az olcsó munkaerő generálta ázsiai konkurenciát. A szakemberek szerint az új ipari forradalom előnye, hogy a hagyományos üzemek digitalizálása fokozatosan is végbemehet. A digitális ipari forradalom által életre hívott gyárakban már öt év múlva megkezdődhet a termelés. Az Ipar 4.0 kísérleti projektjeit már az idei CeBIT-en, valamint a Hannoveri Ipari Vásáron bemutatták, azonban az új ipari forradalom világjelenség, hiszen az Egyesült Államokban már üzemel is egy teljesen digitalizált gyár. Széleskörû nemzetközi konszenzus Németországban, az Egyesült Államokban és Olaszországban a csúcstechnológiai ipari gépek gyártásakor egyre több szó esik az intelligens termelésről (Smart Production) és az ipari internet révén az összekapcsolt, vagy integrált digitalizált iparról. Ezt az új ipari forradalmat írják le a németek az Ipar 4.0 nyelvezetén. De miért is van szükség a sci-fi történetbe illő csúcsfejlesztésre? Nos, az ok teljesen egyértelmű. A gyártóipar Európában

6  500 milliárd eurós kereskedelmi forgalommal és a 25 ágazatban foglalkoztatott 30 millió alkalmazottal még mindig a gazdaság hajtómotorjának a szerepét tölti be. A válság éveiben viszont a termelési szint 10 százalékkal visszaesett, és ez 3 millió munkahely elvesztésével járt. Az európai iparnak így létfontosságú a termékek előállítási költségeinek a drasztikus csökkentése, hogy sikerrel versenyezhessen a feltörekvő országokkal – főként Kínával –, amelyekben köztudottan alacsony a munkaerő ára. A termelési folyamatok hatékonyságának a növelése ezért kulcskérdés az Európai Unióban. Ezt felismerve, az Európai Bizottság a KKV-k technológiai hatékonyságának növelésére több kutatási felhívást hirdetett meg a 7. Kutatási Keretprogramban 1,2 milliárd eurós értékben „A jövő gyára” elnevezéssel. Ezekből és a német SmartFactory nevű kutatási konzorcium kezdeményezéséből fejlesztik ki az Ipar 4.0-t. Fontos itt megemlíteni,

GÉPIPAR

hogy a német kormány 200 millió euróval segíti azt a közösségi és magánkezdeményezést, melynek keretében a német ipar csúcsvállalatai bevezethetik az Ipar 4.0-át. Ez létfontosságú Németország számára ahhoz, hogy az Eurostat statisztikái szerinti 2011-es 100 milliárd eurós kereskedelmi többletét fenntartva, megszilárdítsa vezető pozícióját a globális gazdaságban. Az amerikai kormány az ország újraiparosítása címszóval, ám ugyancsak a digitalizált ipari gyártás kifejlesztésére 2 milliárd dollárt irányzott elő. A 4. ipari forradalom az iparilag fejlett nyugati országok konszenzusát élvezi. Elég itt utalni arra, hogy a Német Gépgyártók Szövetségének (VDMA) a legfrissebb statisztikái szerint Svájc, Olaszország, az USA és Franciaország exportálja a legtöbb gépet a német piacra. Így nem véletlen az sem, hogy az említett országban élénk figyelem kíséri az Ipar 4.0-ás kezdeményezést.

szer a termelésre vonatkozóan a központosított gyártásirányítási rendszertől függetlenül önálló – autonóm – döntéseket képes hozni. Természetesen ahhoz, hogy ez az állapot kiteljesedjen, nincs szükség új gyárak felépítésére, hanem a már meglévő üzemek evolúciójával, pontosabban a ma létező gyártóberendezések fokozatos digitális feljavításával kivitelezhető a 4. ipari forradalom. Maga Wahltser professzor és a téma más jeles képviselői is ebben az evolúciós fejlesztési lehetőségben látják az eddigi ipari forradalmaktól eltérő Ipar 4.0 egyik nagy előnyét. Azonban több hiányosságot is fel kell számolni még, hogy a szakértők szerint öt év múl-

Ipari forradalom és evolúció 4.0 Az internetes virtuális világ és a valóságos világ – jelen esetben ipar, gépek, alkatrészek berendezések – nászából származó kiber-fizikai gyártórendszerek forradalmasítják a hagyományos gyártási logikát, ugyanis – Wolfgang Wahlster professzor, az Ipar 4.0 témájának szakavatott és elkötelezett kutatója szerint – az egyedi munkadarab határozza meg, hogy milyen igényeket támasszon a gyártóberendezés teljesítőképessége iránt. A szigorú szabályok szerint központosított gyártás-irányítást felváltja az elosztott intelligencia. Erre már ma is lehetőség van, mivel mindenütt egyre több érzékelő gyűjti össze fokozódó pontossággal a környezetből származó adatokat, amelyek nyomán azután a processzorrend-

va az Ipar 4.0-ás követelményeknek megfelelő gyártóegységek termelésbe állhassanak. Ilyen az egyes eszközök vezeték nélküli hálózatba kapcsolása, a folyamatos információáramlás és –csere, az érzékelők jeleinek összekapcsolása a következmények és az esetleges kritikus állapotok felismeréséhez, valamint az eljárások megtervezése a szituációfüggő értelmezés alapján. Érdemes itt megemlíteni a szélessávú internetes kapcsolatban jelentkező hiányosságokat, hiszen például Németország a szélessávú internet penetráció terén csak a 19. helyet foglalja el a világranglistán. Költségkímélô mûszerkörnyezet Az ipari termelés során jelentkező mérésekből gigantikus adatmen�nyiség keletkezik, amellyel a ter-

melés költségkímélőbbé és energiahatékonyabbá tehető. A nagy adatmennyiségekkel azonban csak a gépek képesek megbirkózni, ezért megoldandó feladat, hogy a gépek sikeresen kommunikáljanak egymással. A költségkímélő műszerezett környezet kialakításában fontos szerepet játszanak a gyártóberendezéseken elhelyezett kisméretű, olcsó, rádiófrekvenciás azonosítási technológiával működő RFID érzékelők, amelyek a tárgyak környezetének a kiértékelését és az egymással történő vezeték nélküli kommunikációt egyaránt lehetővé teszik. Érdemes megemlíteni, hogy az ABI Research számításai szerint az RFID-technológia piaca 2017-ig 70 milliárd dollárra emelkedik, s ebből 34 milliárd dollárt tesz ki az egészségügyben – például kórházi felszereléseknél vagy a gyógyszerforgalom mérésénél – alkalmazott rádiófrekvenciás azonosító eszközök forgalma. Jelenleg már 4 milliárd RFID címkével ellátott ruházati eszköz van forgalomban, amelyeknél az alig 10 euró centbe kerülő címke hátoldalán beépített rádiófrekvenciás mini-adó a termék összes „DNS információját” továbbítja távoli vevőeszközöknek. RFIDtechnológiát alkalmaznak földalatti vezetékeknél, illetve a kőolajiparban, a repülőgépiparban, valamint a gépipar számos területén is. Az optikai és az infravörös, a nyomás- és hőmérséklet-érzékelők rengetege egymással kommunikálva járul hozzá az ipari termelésen belül az állapot-érzékeléshez. A mai mechatronikai rendszerektől eltérőek lesznek a kiber-fizikai rendszerek, amelyek környezetükkel együttműködve, saját viselkedésüket új mintákkal bővítik. Az Ipar 4.0 eredményessége azon múlik majd, hogy a szoftverek intelligensen dolgozzák fel a környezeti információkat. Olyan szemantikus, Technika 2013/7

13

GÉPIPAR

értelem alapú kommunikációra lesz szükség, amelyet a gyárakban dolgozó személyzet mellett a gépek is megértenek. A sok buszrendszer zűrzavaros világát egységes protokoll váltja fel az IP, WLAN, vagy Ethernet hálózatokon. Kulcsfontosságú a gépek közti kommunikáció során a „Dolgok Internetéről” beszélni. Itt csak emlékeztetünk rá, hogy az egész Ipar 4.0 elképzelhetetlen lenne az IPV6 protokoll 2011-es bevezetése nélkül. Ugyanis az IPV6 révén szinte korlátlan mennyiségű, 128 bitnyi terjedelmű internet címmel lehet ellátni minden gépet, alkatrészt és munkadarabot. A szakértők szerint 10 év alatt 50 milliárd felszerelést kapcsolnak az internethez, tehát látnak el digitális memóriával. Öt év múlva már 30 milliárd tárgy rendelkezik majd internetes kapcsolattal, nem is beszélve arról a 200 milliárd eszközről, amelyek ideiglenesen kapnak IP-címet.

14



Technika 2013/7

Az önálló berendezések apró webszervereket használnak fel és a jövő gyárában kommunikálnak majd a gyártandó termékekkel. A munkadarabot mobil hordozó eszközről a leggyorsabban és költséghatékonyabban kivitelezni tudó gyártási művelethez viszik. A rugalmasan változtatható gyártási környezetben a nyersanyag közölni fogja majd a gyártóberendezéssel: milyen műveletet kell rajta végrehajtani, annak függvényében, hogy az majd tájékoztatja a munkadarabot az általa nyújtandó technológiai műveletekről. Ipar 4.0-ás projektek Általában elmondható, hogy a német csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok többsége részt vesz az Ipar 4.0-ás kísérleti projektekben. A Simenes például vezető szerepet akar játszani Ipar 4.0-ás környezetben, ezért erőteljes szoftverfejlesztéssel és azt végző csúcstechnológiával felszerelt kisvállalatokat felvásárolva azon dolgozik, hogy képes legyen a termék összes jellemzőit szimulációval teljes körűen modellezni és tesztelni, még mielőtt annak a gyártása elkezdődik. A digitális gyárban ugyanis Ipar 4.0-ás eszköztárral például egy autó vagy egy mobiltelefon gyártási ideje a maihoz képest jelentősen lerövidíthető. Az ABB az energiahatékonyság növelésére fejleszt ki megoldásokat, míg a Rockwell Automation amerikai vállalat a gépek közötti kommunikációt lehetővé tevő szoftvereket fejleszt. Jelentős a német iTAC Software által közelmúltban bemutatott gyártás-végrehajtási (MES) szoftverfejlesztés, amellyel számítási felhő környezetben lehetővé tette először a piacon, hogy ötfős KKV-k is havi 1 000 eurós díj ellenében bekapcsolódjanak az Ipar 4.0-ás gyártási környezetbe az összes mai szabványnak megfelelően kivitelezett internetes biztonsági körülmények között.

Az amerikai Tom Duffey, a Plastic Componenents Incorpo­ ration elnöke viszont már 2011 szeptembere óta üzemelteti digitális műanyaggyárát a nap 24 órájában – helyszínen foglalkoztatott alkalmazottak nélkül. Naponta egyszer mintegy félórás időre megérkezik az üzemeltető személyzet, és kicseréli a fröccsöntésre alkalmas eszközöket, egyébként a termelésvezető a helyszíntől távolról ellenőrzi a digitalizált munkafolyamatokat. A többszörösen is kitüntetett cégelnök a közelmúltban elmondta egy interjúban, hogy a digitalizált termelésnek köszönhetően idén a hagyományos gyárakban pangási időszaknak tartott januári és februári hónapokban is sikerült csúcsra járatni a termelést. Felmerül a kérdés, hogy a fenti tapasztalat nyomán vajon az Ipar 4.0 világában egyáltalán szükség lesz-e még emberi munkaerőre. Erre több jeles szakember azt a választ adja, hogy a tapasztalt szakemberekre az elszaporodott egyedi megrendelések világában mindig szükség lesz, azonban – a mai központi vezérléstől eltérően – lehetőség nyílik a termelés humánus megszervezésére. Az emberek másfajta szerepet játszanak majd a termelésben, mint ma. Jó példa erre a könnyűrobotok alkalmazása, amelyek intelligens érzékelőiknek köszönhetően nem veszélyt jelentenek elsősorban, hanem szinte ipari kiegészítő személyzetként segítenek az embereknek a munkájuk során. Békés Sándor

GÉPIPAR

Smart Linear hajtás, Smart Pulse generátor 1998-ban a Sodick az első lineáris motorhajtású szikraforgácsoló géppel egy jelentős újítást vezetett be a szikraforgácsoló gépek világában. 15 év elteltével a Sodick már több mint 32 000 lineáris motorral ellátott gépet adott el világszerte. Az SL széria a legújabb lineáris szikraforgácsolási technológiát, a 15 év tudásán és tapasztalatán alapuló, a gazdaságosság szempontjából a leghatékonyabb és legtermelékenyebb szikraforgácsoló gépeket képviseli. A világon egyedülálló 10 év pozícionálási garancia A Sodick annyira bízik a saját lineáris motorhajtás technológiájában, hogy az összes lineáris motorral ellátott szikraforgácsoló gépet a piacon elsőként 10 év pozícionálási garanciával kínálja. A vevők biztosak lehetnek abban, hogy a szikraforgácsolás terén szerzett saját tudásuk és versenyképességük még tovább javul a Sodick garanciája által. Lineáris Motorhajtás Rendszer: a Smart Linear – Okos Lineáris Technológia A lineáris motorok messze dinamikusabbak, mint a korábbi golyósorsós hajtások; a lineáris motorhajtás egy direkt hajtás, amely dinamikus, érzékeny tengelymozgásokat tesz lehetővé a mechanikus hajtássor okozta holtjáték nélkül. A golyósorsók, tengelykapcsolók és forgómotorok kiküszöbölésével a pontosság kevés karbantartással és vibrációmentes működtetéssel hosszú éveken keresztül garantált. Az SL széria lineáris motorokkal van felszerelve az X, Y, U és V tengelyeken, Heidenhain abszolút

üveg mérőlécekkel, amelyek felbontása 0,01 mikron, így biztosítva a Nano pozícionálást. Az abszolút mérőrendszer további előnye, hogy a gépnek nincs szüksége referenciapozícionálásra, így a kezdeti beindítási ciklus ideje csökken. Sodick Mozgásvezérlés – Sodick Motion Controller (SMC) A Sodick Mozgásvezérlés (SMC) egy integrált vezérlő áramkör. A K-SMC alaplapot az USA-ban fejlesztette a Sodick Szilikon-völgyben található saját kutatás-fejlesz­ tési osztálya, kifejezetten úgy, hogy kielégítse és felül is múlja a jelenlegi és jövőbeni szikraforgácsolási igényeket. Az SMC mozgásvezérlés a gép generátorába van integrálva. Vezérli a tengelymozgást, és felügyeli a szikraközben történt változásokat. Az ultragyors válaszidő lehetővé teszi, hogy a vezérlés másodpercenként 500-szor is változtassa a szikraközt, így folyamatos szervo választ eredményez. Kerámia munkaterület A kerámiáknak számos előnyük van: könnyűek, szilárdak, merevek, a hőállóságuk háromszor jobb, mint az öntöttvasnak vagy az acélnak, továbbá korroziómentesek. A munkaterület, pl. a munkaasztal, az AWT (automata huzalbefűző) felső és alsó karja kerámiából készültek, hasonlóan a mérőgépekben használt alkatrészekhez. Azért, hogy a kerámia előnyeit gazdaságilag is ki lehessen aknázni a Sodick gépekben, a Sodick a saját gyárában maga gyártja a kerámia alkatrészeket.

Gépszerkezet Szilárd Gépszerkezet A gépszerkezet stabilizált Meehanite®-ból készült, erősen bordázott, így különösen hos�szú távú merevséget, szilárdságot és stabilitást biztosít. A felületeket – amelyekre a THK SSR Golyós Lineáris Vezetői vannak felszerelve – kézzel csiszolták, így biztosítva a tökéletesen sima felületet és a kiváló gépgeometriát. Az X- és Y-tengelyek független tömegűek (nem keresztszános megoldás). A munkaasztal csak X irányban mozdul el, az Y-tengely mozgását az alsó kar biztosítja, így nincs veszélyeztetve a tökéletes geometria.

IC-Hungary Kft. 2310 Szeigetszentmiklós, Ozsvári út 2. Tel.: +36 24 444 230, Fax: +36 24 444 231 Web: www.ichungary.hu E-mail: [email protected] Technika 2013/7

15

GÉPIPAR

Egy mozgásban lévô stand gondoskodik mindenkori rekordról az igus GmbH-nál A 2013-as Hannoveri Kiállításon a stand látogatói meggyôzôdtek a „motion plastics“ sokféleségérôl Az igus GmbH, az energialáncok és polimer siklócsapágyak globálisan vezetô gyártója, összességében igen pozitívan értékeli az ez évi fellépését a Hannoveri Kiállításon. A múlt évinél közel 40 százalékkal több regisztrált látogató jött el április 8 és 12 között a 17-es csarnokban lévô 450 négyzetméteres kiállítási standra, hogy tájékozódjon a 134 újdonságról az energialáncok és a siklócsapágyak területén. A „motion plastics” volt az igus GmbH 2013-as hannoveri vásári fellépésének mottója. Kezdve a Moiré-effektusban bemutatott 39 termékképtől, a stand középpontjában álló narancsszínű energialánc-installáción át, egészen

az alkalmazási példák sokféleségéig – a középpontban mindig a „mozgás” téma állt. A koncepció kedvező fogadtatásra talált a látogatóknál. Az öt kiállítási napon a 17-es csarnokbeli igus fellépés élénk érdeklődést váltott ki a világ

A 17-es csarnokban álló standon élénk érdeklôdés mutatkozott a kiállítási napokon. A múlt évinél közel 40 százalékkal több regisztrált látogató tájékozódott az igus cég számos újdonságáról.

16



Technika 2013/7

minden tájáról érkezett látogatók körében. Az üzleti kontaktusok terén jelentősen, 40 százalékkal sikerült meghaladni az előző évi számokat. „Nagyon örülünk annak, hogy vásári szereplésünk ismét igen jó visszhangra talált a látogatóknál” emeli ki Frank Blase, az igus ügyvezető vezérigazgatója. A nagyszámú kiállítási kontaktus ugyanakkor útjelzőként szolgál a jövőbeni projektekhez. „A kiállítási kapcsolatok számunkra mindig két irányba mutatnak. Megbeszéljük vevőnkkel, mit tehetnénk érte, hogy projektjét sikerre vihesse. Ehhez lényeges az, hogy pontosan figyelmesen meghallgassuk, hiszen a közvetlen visszacsatolás adja számunkra az impulzusokat a termékfejlesztéshez.” Újdonságok a siklócsapágyaknál és az energialáncoknál E visszajelzés eredménye csupán ebben az évben 134 új fejlesztés, melyek egyedi termékszigeteken kerültek bemutatásra. Az energialáncok területén az E2 micro rendszer volt az egyik csúcspont. Ez a sorozat további alkalmazási lehetőségeket kínál a legkisebb beépítési tereknél és emellett még stabilabb és halkabb, mint elődjei. A E2.15 sorozatnál emellett a hasznos teher 100 százalékos növelése is lehetséges. A siklócsapágyaknál, egyebek mellett, a drylin SLT sorozatot mutatta be az igus. Az orsóhajtású lineáris tengelyek új generációja beépítési magasságot

GÉPIPAR

takarít meg, továbbá meggyőző érv mellette a könnyű és gyors járása. Az új generáció emellett korrózióálló és kézzel vagy motorral hajtható meg. 6. manus pályázat Az ez évi hannoveri kiállítási jelenlét egyik csúcspontja a 6. manus-pályázat díjainak kiosztása volt. A 33 országból érkezett 437 pályamű közül a zsűri végül három különösen innovatív ötletet tüntetett ki a kenésAz arany manus-nak a Thorax Trainer ApS mentes műanyag sik- cégtôl Ulrich Ghisler (jobbról a 2.) s Torben Jensen lócsapágyak alkalma- (jobbra) örült a díjkiosztón. zásáért. Ulrich Ghisler, aki egy sífutó-edzőgép konstruk- és az 5.000 eurós pénzdíjat Frank tőre a dániai Thorax Trainer ApS Blase kezéből. cégnél, vehette át az arany manus-t

igus® Hungária Kft. Mogyoródi u.32. 1149 Budapest Tel. 1/306-6486 Fax 1/431-0374 [email protected] www.igus.hu

Technika 2013/7

17

FELSÔOKTATÁS

Az idegen nyelvû egészségügyi felsôoktatás fejlesztésében rejlô lehetôségek vizsgálata – a Pécsi Orvostudományi Kar példája alapján A külföldi hallgatókon alapuló fizetô felsôoktatás bôvítése csekély invesztíciót kívánó, gyorsan megtérülô befektetés. Jelenleg az egészségügyi felsőoktatásunk rendelkezik kiemelkedően jó hírnévvel, amit jelez a 6-7-szeres túljelentkezés, ami várhatóan még legalább 5-10 évig érvényes. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán (ÁOK) jelenleg 1 600 külföldi hallgató tanul 58 országból, a tandíjakból keletkező bevétel megközelíti a 3,8 milliárd Ft-ot. A külföldről érkező hallgatók jelenléte egyre meghatározóbb a város szempontjából, ahol statisztikáink szerint 3-4 milliárd Ft-ot költenek el. (Hasonlók a számok a szegedi és debreceni orvosképzési helyeken is, míg Budapesten kb. 2-3-szor magasabb a hallgatók száma, mint a vidéki orvosi egyetemeken.) Ugyanakkor az intézmények elérkeztek teljesítményük határához. A további bővítéshez a jelenlegi gazdasági és oktatáspolitikai viszonyok között a belső erőforrások nem elegen-

18



Technika 2013/7

dőek. A megtérülés és a sikeresség viszont megjósolható a jelenlegi, már most is kiemelkedő eredmények alapján. Külföldi példák mutatják, hogy az idegen nyelvű képzésből származó bevétel adott ország számára a GDP hányadában kifejezhető jelentős bevétel lehet. Miért most? Az orvos, fogorvos és gyógyszerésztudományi képzésekre nagy a külföldi kereslet, jelentős a túljelentkezés. Erre már a szomszédaink is felfigyeltek: Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia egyre növeli az angol képzési programokon résztvevők számát,  ám egyelőre lépéselőnyben vagyunk, képzéseink színvonala jobb. Amennyiben a képzési portfólió bővítésére az egyetem, a város és az ország képtelen, valószínűleg történelmi lehetőséget szalasztunk el. Csak egy megjegyzés: Ausztriában az utóbbi

három évben két orvosképző magánegyetem is alakult, ami orvos oktatóink számára nagy vonzóerőt jelent. Munkahelyteremtés, bevételnövelés, fenntarthatóság, új munkahelyek, növekvő városi intézményi, állami bevételek, jól kimutatható gazdasági növekedés a legfontosabb kulcsszavak. A Nyugat-Európában kibontakozó folyamatok egy, a szakértők által évekre (de öttíz évre szinte bizonyosan) biztosra vehető konjunktúrát várnak ezen a területen a kereslet szempontjából. A kutatás A jelen összefoglalóban látható számok és elképzelések hátterét egy fél éves reprezentatív mintán végrehajtott tömeges kérdőíves (külföldi hallgatók), valamint interjús, lekérdezéses (városi szolgáltatók, városi döntéshozók) körében végzett komplex adatfelvé-

FELSÔOKTATÁS

telen alapuló, statisztikai szoftverekkel (SPSS) és szociológusok bevonásával (Fact Intézet) végzett kutatás adja. A közgazdasági hatáselemzéshez egy több mint 170 külön változtatható bemeneti paraméterrel rendelkező képzési rendszert leíró pénzügyi számítási modellt használtunk, amelyet az Orvostudományi Kar Gazdasági Hivatala állított össze és saját tényadatokat használ és így jelenleg a legpontosabb adatforrásnak tekinthető a témában. Az eredmények és a várható hatások egyértelműen és könnyen számolhatók, hiszen egy húsz éve bejáratott folyamatról van szó, melyet az egyetemek maguk formáltak. Munkahelyteremtés, bevételnövelés, fenntarthatóság, új munkahelyek, növekvő városi intézményi, állami bevételek, jól kimutatható gazdasági növekedés. A Nyugat-Európában kibontakozó folyamatok egy, a szakértők által évekre (de öt-tíz évre szinte bizonyosan, az angol nyelvű képzésben ennél hosszabb) biztosra vehető konjunktúrát várnak ezen a területen a kereslet szempontjából. Az eddig elvégzett környezettanulmányok alapján 1 hallgató kb. 5 MFt többletbevételt jelent a magyar hazai össztermék tekintetében. Az idegen nyelvű orvosi képzés jelenleg is több száz munkahelyet tart el Pécsett, és ez az oktatás bővítésével arányosan növelhető. Úgy becsüljük, hogy két-

három fő külföldi hallgató itt tartózkodása tart meg egy magyar munkahelyet. Ha az eddigi képzési helyeket jelentősen (380-400 fő) növelnénk – ami az ÁOK lehetőségeihez mérten még vállalható oktatói és adminisztrációs terhelés mellett kivitelezhetőnek tűnik. A hallgatói létszám 30 %-os növekedése esetén ez 150-200 fő bevonását jelentené a városi munkaerőpiacon, elsősorban a minőségi szolgáltatások területén. A városi bevételek az eddig 3,8-4,1 milliárd forintról várhatóan 5,6 milliárd forintra nőnének. Természetesen az egyetem bevételei is arányosan növekednének. Egy ilyen fejlesztéshez a legfontosabb az oktatói gárda fejlesztése és felkészítése. Lényeges a gyors végrehajtás, hiszen oktatót nem lehet rövid idő alatt képezni. Az elmúlt tíz évben az oktató hallgató arány 2,5-szeres faktorral romlott, emiatt az oktatók túlterheltek. Az oktatási infrastruktúra javítása is szükséges (skill laborok, gyakorlatos termek, internet kávézó, etc.). A vizsgált példában mi egy egymilliárdos külső forrásbevonást vettünk alapul. Pécs városára ráfér az élénkülés. Jól láthatóvá vált, hogy a régió leszakadása és a város munkahelyteremtő, megtartó erejének csökkenése továbbra is napirenden lévő kérdések. Az idegen nyelvű orvosi képzés útján megvalósuló tudásipar – baranyai „szilícium völgyként” kipróbált alapokon lenne

képes az a húzóágazat lenni, amire a városnak most igazán szüksége van. Közvetett haszna a városnak, ha az új erőre kapó fejlődés nyomán ismét vonzó vállalkozási környezetként jelenhet meg, aminek kumulatív, egymást erősítő pozitív hatásai könnyen beláthatóak és egyben felbecsülhetetlen értékűek Szabó Gábor, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Az eredeti kutatás szerzőtársai: Dr. Miseta Attila, Dr. Füzesi Zsuzsanna, Porvay Péter, Kresák Gergely

Ez az írás azoknak a primer vizsgálatoknak az összefoglalása, amelyeket 2011-2012 során végeztünk a pécsi orvoskaron oktatási és gazdasági stratégiai irányokat keresve.  A felmérések célja kettős volt: ideje volt egzakt adatok alapján értékelni mi a helyzet jelenleg, milyen hatása van a külföldi hallgatók jelenlétének Pécsre, valamint bemutatni, mi történne akkor, ha sikerülne előremutató elmozdulást elérni ezen a területen. A vizsgálatok jól alátámasztották azokat a véleményeket, amelyek szerint a felsőoktatás ezen területe lehetne egy markáns gazdasági kitörési pontja az ilyen kapacitásokkal bíró felsőoktatási intézményeknek és régióknak. Emellett a közvetlenül kinyert adatokra alapozva az eddigieknél pontosabb jóslásokba bocsátkozhattunk egy ilyen bővítési program hatásaival kapcsolatban.

Technika 2013/7

19

ÉLELMISZER

„Lejárt” élelmiszerek sorsa Nélkülözés és élemiszerpazarlás együtt jellemzi a mai világot. Vajon érvényes-e ez az ellentétpár hazánkra is? Úgy látszik, nemcsak a könyveknek van sorsa, hanem az élelmiszereknek is. Ennek tragikus fordulatáról szól az az adat, hogy az egy főre jutó veszteteség az élelmiszer-láncban az USA-ban évente mintegy 300 kg, Európában 280 kg. Ebből a háztartási élelmiszer veszteség kontinensünkön az ös�szes veszteség  42 százalékát teszi ki, Magyarországon pedig 2006ban majd 2 millió tonna ment veszendőbe, csak Budapesten évente 42-46 ezer tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Korunk élelmiszer hiánya, nálunk is a szűkülő anyagi lehetőségekkel csökkenő fogyasztás, a rászorulók fokozott segélyezése miatt valamit kezdeni kell ezzel a pazarlással. Ezért is végzett kutatást nemrégen a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet a minőség-megőrzési idejű élelmiszerek lejárat utáni esetleges felhasználásáról.   Kötelezô a „csökkent minôség” jelölés A magyar élelmiszerjog hagyományosan különbséget tesz a minőségmegőrzési időtartammal és a fogyaszthatósági határidővel rendelkező élelmiszerek között – tisztázza az intézet szaklapjában közölt tanulmány. – A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő táplálékokat – húsok, gomba, tejtermékek – 0-10 oC között kell tartani és  az előállítónak „fogyasztható” jelzéssel kell ellátnia. A minőségmegőrzéssel rendelkező termékeknél a lejárati dátum nem jelez élelmiszer-biztonsági kockázatot, de azok élvezeti értéke csökken. Természetesen a felhasználhatóság szempontjából csak ez utóbbi kategória jöhet számba, 20



Technika 2013/7

ha a minőség-megőrzési időtartam egyharmad részének időtartamáig kerül forgalomba. Ekkor azonban megfelelő jelölést, illetve tájékoztatást kell nyújtani a vásárlónak. A felirat nem lehet „akciós ár”, „kiárusítás”, stb., hanem kizárólag a „csökkent minőségű”.   Kerülô úton vissza a fogyasztóhoz Az üzletek általában a vevőcsalogató feliratokat részesítik előnyben, de jócskán akadnak súlyosabb ügyeskedések. E árukategóriával kapcsolatos leggyakoribb probléma a lejárati dátum meghosszabbítása (átcimkézése) például az édesipari termékeknél, vagy a lejárat dátumának hiánya  főleg a gyorsfagyasztott készítményeknél. A nyári ANTSZ-vizsgálatok azt mutatták, hogy a vizsgált vendéglátó helyeknél általános hiányosság volt a lejárt fogyaszthatóságú és minőségmegőrzési idejű termékek felhasználása. Sajnos arra is van példa, hogy a hulladéknak minősülő termékeket nem semmisítik meg, hanem azok kerülő úton egyes piacokon  visszajutnak a fogyasztóhoz, például ilyenek a lejárt csokoládék, kakaó, keksz. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a lejárt élelmiszerek elszállíttatása, megsemmisítése kilónként kb. 20-30 forintba kerül az üzleteknek, áruházaknak, éttermeknek. Problémát jelent az is, hogy az üzleteknek igen drága és szakemberigényes a lejárati idők pontos követése is. Újabban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által nemrégiben szabadalommá minősített magyar Data Management of Warranty szoftver segítheti ezt a munkát.

A segélyszervezetek gondjaira bízni? Mivel a kizárólag nagy tételekben gyártó és kiszállító élelmiszeripar miatt nem számíthatunk a mérsékelt minőségű élelmiszerek csökkenésére, egyrészt a vásárlók védelmére, másrészt a tetemes élelmiszerhulladék keletkezésének megállítására a kutatók számos javaslatot tesznek e árukategória alternatív hasznosítására. Egyik módjal lenne egy részének  szétosztása a segélyszervezetek által. Az EU Élelmiszersegély Program keretében a hazai segélyszervezetek 2010-ben közel 15 ezer tonna élelmiszert juttattak el 2 600 település 900 ezer rászoruló emberének. Tavaly ennél kevesebb, 10 ezer tonna jutott százezerrel több, 1 millió lakosnak 2 200 településen. Ez is mutatja, hogy az EU un. intervenciós készletei a rászorulók számának növekedésével már nem voltak elegendőek, így az adománynak szánt termékeket EU pénzekből a piacon kell megvásárolni drágábban. Ezért is a hazai rászorulók ellátásából az országnak nagyobb részt kell vállalnia. Az EU támogatásával adományozott cikkek főként tészták, liszt, háztartási keksz, kristálycukor, UHT-tej és kakaó, amik nem igényelnek hűtést és hónapokig eltarthatók. A segélyszervezetek jól működő rendszerét ki lehetne használni  a kockázatokat nem jelentő, mérsékelt minőségű termékek szétosztására is, így e termékek további hasznosítása ellenőrízhetőbbé, szervezettebbé is válna. A tanulmány szerzői javasolják még, hogy a kereskedők ne várják meg a határidő lejártát, termékeiket a közeledő lejárta előtt értékesítsék akciós áron. Egybként a kutatók szerint valószínűleg  egyértelműbb lenne a lejárt élelmiszereket csökkent értékűként a diszkont áruházakban értékesíteni. K.F.

ÉPÍTÉSZET

Creaton építészpályázat: a Füleky Kúria tervezôi nyerték az elsô fordulót A Magyar Építőművészek Szövetsége székházában június 4-én sorra került ünnepélyes eredményhirdetésen kiderült, hogy az első alkalommal 1 millió forint összdíjazással meghirdetett, „Kerámia tetőcserép középületeinken” elnevezésű kétfordulós Creaton építész pályázat első fordulóját Félix Zsolt DLA-ból és Fialovszky Tamásból, – a bodrogkeresztúri Füleky Kúria felújításának építészeti munkáit végező – álló csapat nyerte. A zsűri emellett egy megosztott második díjat és egy különdíjat is kiosztott. A második fordulóban az elkészült épületek tervezőinek pályázatait november 12-ig lehet beadni. A magyar tetőcserép piac meghatározó szereplője azzal a céllal hirdette meg a kétfordulós pályázatot építészeknek, hogy felhívja a figyelmet a kerámia tetőcserép középületeknél történő használatának a lehetőségeire. Az első fordulóra a különleges műszaki megoldásokat bemutató, vagy a praktikusság és esztétikusság jegyében alkalmazott Creaton tetőcseréppel fedett, tervezés vagy kivitelezés alatt álló középületek tervezői nevezhettek. A zsűri 13 pályaművet tekinthetett át, majd döntése során értékelte az épület funkcionalitását figyelembe

vevő tervezői munkát, a feladathoz illeszkedő termékválasztást, és a műszaki megoldásokat is áttekintette. Azonban a zsűri döntését minden esetben a tervezői munkán érzékelhető épület iránti tisztelet megnyilvánulása befolyásolta. Tisztelet az épület iránt Az épületek iránti tisztelet jegyében lebonyolított Creaton építész pályázat első díját a Félix Zsolt DLA és Fialovszky Tamás építész által tervezett bodrogkeresztúri barokk Füleky Kúria felújítási tervpályázata nyerte el. A barokk kolostort az 1950-es években lakóépületté építették át, majd borászattal egészítették ki. Az új tulajdonos tervei szerint a kúria épületét a borászat kivonása mellett látogatói központtá kellett alakítani. Az épület átalakításának a koncepciója a kúria építéstörténeti dokumentációi alapján a feltételezett eredeti állapot visszaállítása, valamint a jelenlegi használathoz nélkülözhetetlen funkciók hozzáadása volt. Ezeket a célokat a tervezők a tetőfedési eljárásnál a Creaton antik egyenes vágású kézi mintázású gépi bordázású, kefélt, hornyolt tetőcserép alkalmazásával valósították meg. A második díjat megosztva Gutowski Robert építésznek, a tápi

Füleky Kúria

Bencés Erdei Iskola látványterve

Bencés Erdei Iskola tervezéséért, illetve Czégány Sándor építésznek, a helvéciai református templom tervezéséért ítélte a bíráló bizottság. Gutowski Robert tervezetében az erdei iskolaként működő épületet új foglalkoztató és hozzátartozó kiszolgáló, tároló helyiségekkel egészítette ki, illetve felújítási munkálatok keretében a meglévő vizesblokkok korszerűsítését, akadálymentesítését tűzte ki célul. A tervezés során kiemelt figyelmet kapott a településszerkezeti övezetbe való illeszkedés és az erdei iskola funkció megtartása, ezért a hagyományos formák, tömegarányok és természetes anyagok kerültek előtérbe. Ezen feladatok megvalósításához jól illeszkedik a tervező által választott Creaton Róna hornyolt egyenes vágású tetőcserép. A további megosztott második díjas pályaműnél a Helvécia Református Egyházközösség egyértelmű igénye volt az építménnyel szemben a református jelleg megtartása. A templom a reformátusok Kálvin-csillagát formázza, kívülről főhangsúlyt kap a bejárati torony, amely alatt a templomtérbe lehet belépni. A magyar építőhagyományokba szervesen beépülő román gót és reneszánsz formajegyeket viselő épületnek – Kós Károly nyomdokain haladva – összességében mégis mai jellege van. Különdíjban részesült a „különleges megoldások” kategóriában Karlovecz Zoltán építész a pécsi, mecseki környezetben található foghíjra épített ötlakásos társasház tervezéséért, a homlokzatra átforduló sík kerámia tetőcserép alkalmazásáért. (békés) Technika 2013/7

21

ÉPÍTÉSZET

Ipartörténeti feldolgozások a SZIE-YMÉK TDK dolgozatokban Korábban már több alkalommal beszámoltunk [1,2,3] a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó Tudományos Diákköri tevékenységről, eredményekről, sikerekről. Az elmúlt öt év több, mint hatvan dolgozata számos témakört felölelt, kezdve az anyagtani vizsgálatoktól, betontechnológiai fejlesztésektől, a magas- és mélyépítés aktuális feladatainak elemzésén, az építészeti megoldásokon, megvalósításokon át, a tűzés katasztrófavédelem aktuális feladatainak, eredményeinek értékelésével bezárólag. Természetesen voltak olyan feldolgozások, dolgozatok, amelyek jelen felsorolásba nem illeszkednek, de ezekről majd egy másik alkalommal. Összeállításunkban azokat a dolgozatokat ismertetjük – röviden –, amelyek elsősorban az építőanyagok, -termékek, technológiák, vizsgálati, valamint a tűz-, és katasztrófavédelmi védő-, mentőeszközök történelmi fejlődését feldolgozó tanulmányokról számolunk be. A frissbeton konzisztencia vizsgálatai (Múlt, jelen, jövő) Polyák Ágnes, témavezető: Leczovics Péter, mérnöktanár

A dolgozat, a napjainkban általánosan alkalmazott konzisztencia vizsgálati módszerek előzményeit a technikai fejlődésétől kezdve ismerteti a ma már szinte elfelejtett vizsgálati eljárásokat (1.sz.ábra). A betontechnológia XX. sz. végi fejlődése, – az új technológiák, technikák sorozatos kidolgozása, fejlesztése – ismételten előtérbe helyezte a frissbeton konzisztencia vizsgálati módszereinek fejlesztését. 22



Technika 2013/7

1.sz. ábra. A Humm-féle behatolási mélység mérô szonda

Az új vizsgálati eljárások egy része a társtudományokban már sikeresen alkalmazott vizsgálati eljárások adaptálása, pl.: tölcséres kifolyási idő mérése, terülés mérése fordított roskadásmérő kúppal, ülepedési hajlam vizsgálata, viszkozitás mérése rheométerrel, átmosási vizsgálat, • szétosztályozódási vizsgálat, • másik része pedig újonnan kidolgozott eljárás, ilyen a blokkoló gyűrűs vizsgálat (2.sz. ábra), • blokkoló rácsos vizsgálat, U-alakú edényekben, L-dobozos vizsgálat, Kajima- dobozos vizsgálat.

ókor – nem is olyan egyszerű a feladat, mivel általában kötőanyagokról szól a fellelhető irodalom. A dolgozat elején a szerző ismerteti a cement – történelmi – fogalmát, és terminológiáját. A továbbiakban kronológiai sorrendben ismerteti a fejlődési szakaszokat, valamint a hazai vonatkozásokat. A feladatot tovább nehezítette, hogy az ide vonatkozó szakirodalomban a cement – mint kötőanyag – nehezen vonatkoztatható el a beton fejlődési szakaszaitól. Így pl. 1753-ban Bernard F. de Belidor francia mérnök a kőzetszemcsékből és kötőanyagokból mesterségesen előállított, formázható anyagot „beton”-nak nevezi el. Az angol John Smeaton (1724-1792) a hidraulikus mész előállításával kapcsolatos kutatási eredményeivel megalapozza a későbbi cement gyártását, és 1844. J.C. Johnson előállítja a mai értelemben vett portlandcementet, mészkő-agyag keverék zsugorodásig történő égetésével. A dolgozat második felében a hazai, magyarországi cementgyártás történetét, területi elhelyezkedését (3.sz. ábra) ismerteti. Hazánkban az első viszonylag nagyméretű beépítés 1840-ben történt, a Lánchíd alapjaihoz beocsini mészkőből őrölt románcementet alkalmaztak

2.sz.ábra. A blokkolódás vizsgálata

A cement és cementgyártás története Kleine Csilla, témavezető: Leczovics Péter, mérnöktanár

A téma szakirodalmi tanulmányozása során derült ki, hogy – legalábbis a kezdeteket tekintve, pl.

3.sz. ábra Magyarországi cementgyárak az 1800-as években

ÉPÍTÉSZET

A betoncserép története Varga Beáta, témavezető: Dr. Kászonyi Gábor PhD, főiskolai tanár

1844-ben Adolf Kroher (Bajorország) fából készült sablonokkal cement tetőcserepet állít elő (4.sz,ábra). Az ipari gyártásig természetesen eltelik még néhány évtized, de a századelőn Angliában már részben gépesített betoncserép gyártás folyik. Európa több országában, így Magyarországon is igaz döntően kézműves technikával - készült a két világháború közti évtizedekben a beton tetőcserép.

4.sz.ábra A korai betoncserép

A betoncserép-gyártás magyarországi fejlődésének bemutatása egy – a mai napig működő – családi manufaktúrán (Muraszemenye) keresztül történik, ahol az 1930-s évektől kezdődően a betoncserép (5.sz.ábra) mellett beton falazóblokkokat, híd és kútgyűrűket is gyártottak és gyártanak. Napjainkban Magyarországon készülő betoncserepek a BRAMAC, LEIER, MEDITERRÁN, AZZURRO, ALTEK, ETERNIT. Ezek közül a dolgozat részletesen a

BRAMAC vállalat történetét, termelési volumenét és termékeit ismerteti. Magyar tûzoltókészülékgyártás története A XIX. század második felétől az 1960-as évekig Mihály István, témavezetők: Dombi József, tanszéki mérnök, Kovács Sándor, Tűzkerék Kft.

A magyarországi tűzoltókészülékgyártás immár több mint százéves múltra tekint vissza. Ez idő alatt forgalomba kerültek különböző kivitelű és oltási teljesítménnyel rendelkező eszközök, azonban ezekről alig találhatók leírások a szakirodalomban. A tűzoltó gránátok (6.sz.ábra) megjelenése a XIX. század második felére tehető. Ezek a kb. 10 cm átmérőjű üveggömbök a tűzoltásban nem voltak igazán hatásos eszközök. Oltóanyaguk főként konyhasó vizes oldatából és különböző vegyi anyagok (szalmiák, ammónium, kalcium-klorid, magnézium-klorid, stb.) keverékéből állt.

Az 1900-s évek elején jelentek meg a tűzoltó fáklyák (7.sz.ábra), melyeket a nagyobb oltóhatás jellemzett. Töltetük 1,5-2,0 kg oltópor, használatuk erőt, ügyességet igényelt. A legelterjedtebb a „Tűzrend” és „Pyros” típusok. A II. világháború alatt készülékgyártás visszaesett. Az államosítások (1948) következménye a külföldi gyártók kivonulása, illetve a megmaradt hazai vállalatok megszűnése, ill. Nemzeti Vállalatba tömörítése, megala7.sz.ábra kul a Háztartási Eszköz- és a „PYROS” Bádogárugyár N.V. 1960-tól típusú tûzoltó az ELZETT Fémlemezipari fáklya Művek gyártja a készülékeket. A hallgató kutatásait a budapesti Tűzoltó Múzeumban végezte. Az írásos anyagok rendszerezése mellett lehetősége volt a Tűzoltó Múzeum tárgytárában is dolgozni. Számos olyan készülékre bukkant, melyeket eddig csak leírásokban, reklámokban volt látható, vagy tűzoltó tiszti oktatóanyagokban ismertettek. A légzésvédelem fejlôdése Kőszeghy-Mártony Károly életmentő készülékétől a Merlin tábláig Tóth László György, témavezető: Dombi József, tanszéki mérnök

6.sz.ábra Hazánkban a „Labbé” gránátok terjedtek el a XX. század elejéig

A légzésvédelemnek két útja lehetséges, az egyik a mérgező anyagokat tartalmazó levegő szűrésére alkalmas eszköz (mai kifejezéssel gázálarc) megalkotása, a másik a tiszta levegővel töltött hordoz-

5.sz.ábra A hazai manufaktúra Technika 2013/7

23

ÉPÍTÉSZET

ható eszköz (mai nevén légzőkészülék) kifejlesztése. Napjainkban egyértel­mű, hogy a gázálarc és a légzőkészülék a végső célt tekintve ugyanazt biztosítja, de a működési elvük lényegesen különbözik A két készülék közötti különbség, hogy a gázálarc egy szűrőszelencén keresztül a környezetből szívott és megtisztított levegővel látja el viselőjét, a légzőkészüléknél ugyanezt oxigénnel, vagy sűrített levegővel töltött palack alkalmazásával teszik lehetővé. Kőszeghy-Mártony Károly (1783-1848) hadmérnök „életmentő készülete” a légzőkészülék őstípusa, sűrített levegővel töltött palackja 30 percre elegendő levegőt tárol. Viselője a levegőadagolás helyes mértékét egy szelepes síppal szabályozza. Az életmentő készüléket tűzoltói célra először 1836ban használták. A történelmi időket felidézve, és abból tanulva jutunk el a légzésvédelem fejlődésén át a napjaink­ ban használatos legmodernebb lég­ző­készülékekig, az úgynevezett Merlin tábláig, amelyeket műszaki paramétereik és tűzoltó felszereléseinek bemutatása után, részletes használatuk és esetleírásokkal szemlélteti a tanulmány, mennyire sokrétű a bevethetőségük.

9.sz.ábra. A FORCE mentôfelszerelés

zásai az egyes dolgozatokban megtalálhatók, amelyek a SZIE-YMÉK könyvtárában hozzáférhetők. 8.sz.ábra Aquincumban található eszközök

A tûzoltóbalták fejlôdése a FORCE baltáig Csáki Csaba, témavezető: Dombi József, tanszéki mérnök

kező részben a tűzoltó balták mellett alkalmazott, a tűzoltóságok felszerelései között a mai napig is megtalálható kézi szerszámok (bontóbalta, csáklya, stb.) kerül bemutatásra. A harmadik részben egy korszerű, univerzális mentőfelszerelés, azaz a FORCE (svéd) mentőfelszerelés (9.sz.ábra) bemutatása következik. Ez a mentőfelszerelés mai napig is rendszeresített, sokoldalú szakfelszerelés, az eszközt széles körben lehet alkalmazni műszaki mentéseknél, hihetetlenül egyszerű a használata, mégis rendkívül sokoldalú szerszám, amely a műszaki mentés területén a leghatékonyabban alkalmazható.

A tanulmány beszámol a balták, tűzoltó balták, ezen belül, a díszbalták (rőzsekések, tűzoltókardok, egyéb dísz felszerelések) történetéről, és a tűzoltósági alkalmazásukról. A dolgozat három részből (fejezetből) tevődik össze. Az első fejezet, összefoglalja az ókortól (8.sz. ábra) a XIX.sz. közepéig a tűzoltó kéziszerszámok – ezen belül is a kézibalták – fejlődését. A követ-

Összefoglalás Az elmúlt öt-hat évben több olyan TDK dolgozat is készült, amely – néhány esetben hiánypótló – az építőipari alapanyagok, valamint a tűz-, és katasztrófavédelmi technológiák, technikai eszközök történelmi fejlődési szakaszait mutatja be. Röviden összefoglaltuk az egyes témaköröket, az itt közölt fényképek, ábrák irodalmi hivatko-

24



Technika 2013/7

„A publikáció a TÁMOP 4.2.2/ B-10/1-2010-011 „A tehetség­ gondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen” c. pályázat támogatásával jelent meg.” Leczovics Péter, mérnöktanár, SZIE-YMÉK Dr. Kászonyi Gábor PhD, főiskolai tanár, SZIE-YMÉK Forrás: Dr. Kászonyi Gábor – Leczovics Péter: Tudományos diákélet az Ybl Miklós Építéstudományi karon Építésmenedzsment és Technológia Konferencia, Fejlődési lehetőségek az építőipar területén, előadás, 2011. október 28. Leczovics Péter: A SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó TDK-munkák tendenciái Technika Műszaki Szemle, 2012/8 p.28 3.) Leczovics Péter: Tudományos Diákköri konferencia a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi karon, 2012 Technika Műszaki Szemle, 2013/2 p. 27-29

ENERGETIKA

Gázhálózatok öszekapcsolása Európában A Brüsszelben április végén megrendezett Európai Gáz Hét rendezvényén ismét témaként szerepelt az európai földgáz-hálózatok összekapcsolásának mind jobban erôsödô igénye. Az Európai Unió már 2006-ban elfogadta az un. elsőbbségi összekapcsolási tervet, amely 42 projektet tartalmaz a gáz- és elektromos vezetékek transzeurópai hálózatokba egyesítésére, amellyel végre valóban egységes energetikai piac alakulhatna ki, csökkenthetők lehetnének az egyes összeköttetések túlterheltségei, kevesebb lenne a szolgáltatás kimaradás és a fogyasztói árak is elfogadhatóbbá válhatnának. Erre utalva a rendezvényen Herczog Edit európai parlamenti képviselő aláhúzta: bár a gázfogyasztás az elmúlt években stagnált, vagy csökkent,  a gáz továbbra is nélkülözhetetlen energiaforrás marad Európában, el kell érni, hogy a fogyasztók minél olcsóbban és biztonságosabban jussanak hozzá. Ennek egyik biztositéka lehet a hálózatok összekapcsolása, emellett az energia kiszolgáltatottságunk is csökkenhet. (Magyarországon az 1970 és 2010 közötti időszakban az importfüggőség mértéke szénből 26 %-ról 52 %-ra,  kőolajból 71 %-ról 88 %-ra, és földgázból 5 %-ról 79 %-ra nőtt!).    Rezsicsökkentés másként Oroszország az energetikában Európa fontos partnere marad, ez Oroszország érdeke is, hiszen

nemzeti jövedelmének és exportjának mintegy 20 százaléka a földgázból származik és az EU-tagországok rendben fizetnek. Magyarország  az utóbbi években évi  1011 milliárd köbméterre zsugorodó gázfogyasztásának  80 százaléka származik Oroszországból. De  az egységes európai gázhálózat által megszüntethető párhuzamosságok olyan mértékben csökkenthetnék a fogyasztást és ezzel az importfüggőséget, hogy az jelentősen mérsékelné a földgáz piaci és ezáltal  fogyasztói árát. Tehát – tette hozzá a képviselő – tartós és valódi rezsicsökkentést nem az energetikai vállalatok ellehetetlenítésével (és ezzel a szolgáltatások gyengítésével), az állami monopoliumok létrehozásával, hanem az európai energiapiacban rejlő koopercációs és integrációs lehetőségek kiaknázásával érhetnénk el, amiben egyébként a vállalati szektor is érdekelt.   Magyar összeköttetések Mag yarország 2008-2009-től kezd­­te gázhálózatának összekapcsolását a szomszédországok vezetékeivel. Ennek eredményeként már 2010-ben átadhatták a Szeged-Arad közé épített, 109 km hosszú, évi 3 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas vezetéket, mely jelentős EU-támogatással épülhetett meg. Folyamatban van Szlovákiával a szlovákiai Felsőzellő és Vecsés közötti kétirányú, nagynyomású, 115 km, évi 5 milliárd köbméter kapacitású vezeték építése is, amely 200 millió euró költséggel szintén EU-támogatással

2014 végére készülhet el. E vezeték külön jelentősége lehet, hogy a Közép-Kelet-Európát érintő északdéli energiafolyosónak központ eleme is lesz. Végül a magyar-horvát összekötő gázvezeték nemcsak a két ország gázkapcsolatát teremti meg, hanem rajta keresztül a Krkszigeti terminálból érkezhetne lég­ halmaz állapotában a cseppfolyósított gáz az Alföldön épülő elosztóközpontba. Már megépült a  horvát-román interkonnektor és rövidesen megkezdődik a szlovák interkonnektor építése is. Ez a vezeték az osztrák HAG vezeték felbővítésével együtt erősen bővíti hazánk gázimport lehetőségeit, és segíthet gázimport áraink alacsonyan tartásában.   Gázretúr Ukrajnával Más téma az Ukrajnába orosz import gáz visszaszállítását biztosító, az FGSZ Földgázszállító Zrt. által létesített (módosítással felújított) vezeték, amelyen keresztül Magyarországon át is szállítható gáz Ukrajnába akár tőlünk, akár Európából, a Gazprom árainál olcsóbban - amit az is lehetővé tesz, hogy a fel nem használt, de megrendelt gázért is fizetni kell, így azt jobb akár olcsóbban eladni Ukrajnának. Technika 2013/7

25

ATOMENERGIA

Egyébként Ukrajna már tavaly szerződött a Német RWE energiatársasággal 5 milliárd köbméter földgáz idei szállításáról a lengyel vezetékeken keresztül. Ott is, akár nálunk, az Oroszországból érkező gázt már a határon „visszacsatolják”. Az orosz fél emiatt inkább Ukrajnára haragszik, amely 7 milliárd dollár tartozást halmozott fel vele

szemben az át nem vett gázszállítmányokért és így próbálja terheit csökkenteni. A Gazprom viszont egyelőre nem tud engedni, hiszen Oroszországban óriási beruházások kellenek a meglévő és egyre távolibb gáztermelő, és gázszállító rendszerek létesítésére, fenntartására, amihez a bankok csak hos�szú távú, képletes gázárral meg-

határozott, átvételi kötelezettséget tartalmazó gázszerződések mellett adnak hitelt. Bár az Oroszországot ilyen „visszacsatolásokkal” kikerülő ügyletek törvényesek, kérdés, a Gazprom nem akarja-e a 2015-ben esedékes újabb gázszállítási tárgyalásainkon e veszteségeit kompenzálni. K.F.

Magyar cégek az orosz globális atomenergia-iparban? Magyarország alaposabban akarja tanulmányozni a finanszírozási lehetőségeket és alaposabban akarja  megismertetni az engedélyezési eljárással a paksi bővítésre jelentkező cégeket - mondotta egy varsói tanácskozáson Tóth Csilla, az MVM Paks II vezérigazgató-helyettese az AtomenergiaInfó portál tudósítása szerint. Ha így nem lesz gond a finanszírozással, ez év végéig kiírják a tendert – tette hozzá. Az általa ismét felsorolt öt blokktípus (Roszatom MIR-1200, japán-amerikai Westinghause, délkoreai APR 1400, japán-Mitsubishi, francia Are­va ATMEA 1 és a német-francia EPR) gyártói közül az orosz  állami Roszatom érdeklődik a leginkább, a hírek szerint Nagy Sándor, az MVM Paks II vezérigazgatója járt is a szentpétervári Atomenergoprojekt tervezőintézetben és a MIR-1200 reaktorral kapcsolatos biztonsági, műszaki kérdésekről is tárgyalt a reaktor tervezőivel. Mint ahogy erről korábban Ivan Dibov, a Roszatom Overseas alelnöke elmondta, a piacon lévő legmodernebb, 3+ generációs, nyomottvizes reaktort kínálják, amelyet Csehországba is szánnak. Az új blokknál négycsatornás biztonsági rendszer (négy biztonsági fal) előzi meg a vészhelyzeteket, a védelem pedig 26



Technika 2013/7

passzív elemeket is tartalmaz. Ilyen a fűtőelemek esetleges megolvadására kifejlesztett olvadékcsapda, a másik pedig elnyeli a hidrogéngázt a robbanás elkerülésére.Természetesen repülőgépbecsapodás-biztos és állja egy cunami támadását is. A blokk élettartama 60 év, ára 5 milliárd euró (amit a sorozatgyártás tesz lehetővé),  ami 15 éve alatt teljesen megtérül. A finanszírozás kérdését persze nagyban befolyásolja a 3 ezer milliárd forintos paksi bővítési költség megoszlása a blokkok, az atomerőműhöz szükséges külföldi és a magyar beszállítások között.  Általában a Roszatom berendezései  a  beruházás 15 százalékát teszik ki, a többi a nemzetközi és a magyar beszállítások értéke lehet. Bár a magyar beruházó 30 százalékos hazai beszállítással számol, mivel Magyarországon harminc éve nem épült atomerőmű,  a blokk tervezője, Gyenisz Kolcsanszkíj Budapesten elmondta, hogy ennél nagyobb, negyven százalékos arányban is részt vehetnek magyar vállalatok a kivitelezésben. A magyar kormányzat az erre jelentkező 400 vállalatunk közül 158-at előminősített lehetséges beszállítónak, a Roszatom Overseas budapesti irodája is több konferencián érdeklő-

dött a jövendő magyar beszállítók lehetőségei felöl, szerintük elsősorban az irányítástechnika és az infotechnika területén lehetnének magyar vállalkozók a fizikai munkaterületeken kívül. Ám mégis, ennek a Roszatommal való együttműködésnek talán nagyobb hasznát jelenti, hogy mint Ivan Dibov a Szentpéterváron rendezett nemrégi Atomexpo-2013 szakmai fórumon bejelentette: megfelelő minőségi munka, szolgáltatás esetén a magyar beszállító cégek az orosz vállalatcsoport más atomerőműi programjaiban is részt vehetnének. A Roszatom jelenleg 28 blokkot épít és 22 új blokkra kiírt tenderen vesz részt a világban, kutatóintézetei pedig már foglalkoznak a 4. generációs blokkok tervezésével, amibe bevonható a magyar MTA Energiatudományi Kutató is. A felvetést jelentősnek mondotta Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár is, aki szerint az ilyen együttműködés az orosz globális atomenergiaiparban hosszú távon olyan hazai húzóágazatot hozna létre, amely köré fel lehetne építeni a nukleáris szakember-képzést és helyzetbe lehetne hozni több hazai iparágat, így például az építőipart, a villamos és elektronikai műszergyártást is. K.F.

ÛRKUTATÁS

SOROZAT

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

ESA: közelebb a teljes jogú csatlakozásunk A kormány – elismerve az ûripar növekvô jelentôségét és az ûrtevékenység keretében a nemzetközi együttmûködés kiemelt fontosságát – a hazai ûripari ágazat további fejlôdése érdekében felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, kezdje meg a tárgyalásokat Magyarországnak az Európai Ûrügynökség (ESA)-hez való teljesjogú csatlakozásáról. A döntésrôl és annak megvalósulásakor a hazai ûripari cégekre váró kihívásokról, üzleti lehetôségekrôl kérdeztük prof. Bárczy Pált, a HUNSPACE észak-magyarországi Klaszter vezetôjét, aki egyben a nemzetközileg ismert ADMATIS ûripari vállalat vezetôje. – A csatlakozási tárgyalások megkezdése jó hír az űripari cégeknek, amit már régen vártak. Eredetileg 2007-ben indultak volna meg a csatlakozási tárgyalások, helyette viszont csak a partnerségi együttműködésünket (PECS) hosszabbítottuk meg. Ez viszont idén ősszel jár le. A tárgyalások megkezdése azért is fontos, hiszen a magyar űripari cégek már jelentős szereplői ennek az együttműködésnek. Miként vélekedik tehát erről a döntésről? – A magyar űripari cégeink mindegyike nagyon fontosnak tarthatja ezt a lépést, hogy térségünkből Csehország, Románia és Lengyelország után, az ESA teljes jogú tagjává válhatunk. Az európai űripar képviselőinek ez természetesnek tűnhet, hiszen a magyar cégek a fejlesztéseikkel, termékeikkel már eddig is kivívták a NASA és az ESA, valamint az űripar iránt ér-

deklődők figyelmét, megelégedését. Az ilyen cégeink már olyan fokra jutottak el, hogy a megrendelőik egymásnak is átadják cégeink elérhetőségét, ami azt jelzi, hogy az űrpiac magas szintre árazta be űripari cégeinket. Ehhez most további üzleti lehetőségek párosulnak, hiszen a teljes jogú tagság tagsági díját jelentős mértékben visszapályázhatjuk, másrészt az eddiginél több fejlesztési projektnél vállalkozhatunk fővállalkozói szerepre. – Mit jelent a döntés a HUNSPACE vállalatai számára? – A klaszter nem rég tartotta éves közgyűlését, amelyen elhatároztuk, hogy piacképes prototípusokat fejlesztünk ki az európai űripar és a magyar felhasználók számára. A munkák elvégzésére létrehoztunk egy 20 tagú konzorciumot. Ez május 10-én történt, tehát a kormány döntése előtt. Örülünk, hogy a várható nagyobb feladatok szem-

pontjából jól határoztunk. Egyúttal három új klaszterbizottsági tagot is megválasztottunk, akik irányításom alatt 3 új profil létrehozását segítik. Szeretnénk vállalkozni mechanikai-termikus-elektronikai alkatrész-gyártásra a műholdakhoz. A második profil olyan technikai eszközök kifejlesztése, vagy továbbfejlesztése, amelyek például a nano-műholdak kamera-rendszereinek élességét, pontosságát javítják. De a klaszter foglalkozik olyan biztonságos „tojás-ülések” fejlesztésével is, amellyel sérülésmentesen lehetne pilótákat, utasokat a földre hozni. Ilyen ülést szerelhetnének fel azon utasok számára is, akik egyszerűen félnek a repülőgépen. Technika 2013/7

27

ÛRKUTATÁS

Az ESA-tagság számunkra azt jelentené, hogy piaci versenyzővé válhatunk, indulhatunk a tenderkiírásokon, résztvehetnénk az integrációs és a harmonizációs folyamatokban, és az űripar teljes spektrumából kijelölt profilokban tervszerű fejlesztéseket hajthatnánk végre. Európából csak tavaly 70 kis- és nagy műholdat bocsátottak fel földkörüli pályára, ennek negyede volt direkt ESA finanszírozású. Az ESA technikai szintjén működő vállalatok termékeikkel és szolgáltatásaikkal természetesen megjelennek az ESA-n kívüli piacokon is. Ezen az úton valamennyi ESA tagország néhány év után jelentős profitot ér el. Hozzáteszem, hogy a klaszter tagjai között vannak a tudomány képviselői is, akik az ESA tudományos misszióiban a magyar vállalatokkal közösen vesznek részt, s ilyen módon az ESA-tagság a tudományos intézmények lehetőségeit is kibővíti. – A fejlesztéseken kívül Önök szolgáltatásokat, szervizelést és be-

28



Technika 2013/7

szállítást is vállalnak. Erre az ország teljes jogú ESA-tagsága több lehetőséget biztosíthat? – A teljes jogú tagsággal nemcsak folytathatjuk, de bővíthetjük is az űripari szolgáltatásainkat. Bővíteni fogjuk a térinformatikai profilunkat, hiszen az űrfelvételek hiteles értékelése és hasznosítása itthon is, külföldön is nagy üzlet. Például űrképeket fogunk használni egyes Borsod megyei mezőgazdasági területek ökoszisztémájának, egyes növényfajták viselkedésének, természeti igényeinek tanulmányozásához. Az ESA-tagság belépőjegy a legfrissebb értékelési szoftverek világába és így piaci előnyt jelent. Különösen fontos terület az űrműholdakon alapuló navigáció. Az amerikai GPS rendszer használata mára széleskörben elterjedt, de már az első négy európai navigációs hold Galileo is működik. A szoftverfejlesztés ezen a területen

európaszerte hallatlan intenzív. Ez a piacunk is bővülni tud az ESA-tagsággal. Bizonyos, hogy a műholdak egyre növekvő polgári felhasználása, a navigáció és a műholdas tévé-sugárzás fejlesztési feladatainak végrehajtásában is akad munka számunkra. – A klaszter-tagság bővülése válasznak is tekinthető a teljes jogú ESA-tagságra. Milyen új cégek jönnek szóba? – A minap tárgyaltam a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a FÖMI-vel a HUNSPACE tagságról. A FÖMI állami hivatal, célja földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként ellátni az ingatlanügyi, földügyi igazgatás országos adatainak feldolgozását. A FÖMI hazai és EU-s intézményként végzi a mezőgazdasági földterületek távérzékelését, de a nemzetközi geodéziai, kartográfiai, távérzékelési, térinformatikai szervezetben való munkája mellett jelenleg is részt vesz HUNSPACE projektben is. Hasonlóképpen folynak a tagsági tárgyalások a Műegyetemmel is. A tervek szerint a Műegyetemet a BME Villamosmérnöki Kara fogja képviselni a klaszterben. Mi a klaszter bővítésével érveket is akarunk szolgáltatni a kormányzatnak a teljes jogú tagság vállalásához, ahhoz, hogy pénzügyileg is megítélhesse: ezzel a tagsággal jelentősen nőhet a magyar űripari cégek hozzájárulása a hazai GDP növekedéséhez. Wellek Margit

XX. Jubileumi Fôenergetikusi és Innovációs Fórum Visegrád 2013. szeptember 24-25.

Kedves Olvasó! Nagy öröm számunkra, hogy ebben az évben az energetikai szakma egy patinás rendezvényére a XX. Fôenergetikusi és Innovációs Fórumra invitálhatjuk Visegrádra, amelyet nemcsak a jubileum, hanem a világméretekben kibontakozó gáz reneszánsz is aktuálissá tesz. A fórumon két napban a szakma kiválóságai, vezetô vállalatai és innovatív vállalkozók mutatják be azt, hogy Magyarország hogyan kapcsolódik az energetikában zajló folyamatokhoz, illetve a megújulók hasznosításához. Megvitatjuk azokat a lehetôségeket, amelyek hazánk szerepvállalásét és adottságainak kihasználását segíthetik. A fórum ezúttal is kiállítással egészül ki ahol a bemutatott eszközök, segíthetik a külön­ bözô hatékonyságnövelô törekvéseket, illetve ötleteket adhatnak saját fejlesztésekhez. Az elôadók közül kiemelném Dr. Kroó Norbert príma-primissima díjas kutatóprofes�szort és az Európai nem konvencionális gáztermelésben úttörô Dr. Szabó György elôadását, valamint számos multinacionális vállalat prezentációját. Az elsô napot záró szakestély kitûnô alkalom arra, hogy döntéshozók és szolgáltatók, valamint inno­vá­ torok üljenek egy asztalhoz és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület képviselôinek jelenlétében kötetlen eszmecserét folytassanak. Nemcsak jubileumi jellegében új ez a XX. Fórum, hanem azon kezdeményezésében is hogy ismeretünk szerint az elsô olyan szakmai rendezvény ahol a résztvevôk közösen fát ültetnek a fenntartható jövô érdekében. Ezúttal is várjuk a fórumra (elôzetes regisztráció mellett) a szakiskolák és egyetemek fiataljait, akik az eseményt ingyenesen látogathatják. Gazdasági megújulásunk kulcsa egy optimális energia portfólió kialakítása, amelyhez e rangos esemény kitûnô alkalmat kínál. Szeretettel várjuk Önt is! Jelentkezési lap letölthetô a www.foenergetikus.hu weboldalról. Üdvözlettel: Dr. Steier József Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület – Esztergomi Szervezet, Elnök

XX. Fôenergetikusi és Innovációs Fórum 2013. szeptember 24-25., Hotel Visegrád

2013. szeptember 24. (kedd) 9:00-10:00: Regisztráció 10:00-10:30: Megnyitók (Bakács István ETE Elnök, Dr. Steier József ETE-Esztergom Elnök, Félegyházi András Visegrád polgármestere) 10:30-11:00: Dr. Kroó Norbert akadémikus, Príma Primissima-díjas fizikus kutatóprofesszor, elnöki tanácsadó

GAZDASÁGI ÉS HATÓSÁGI KÖRKÉP 11:00-11:30: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (felkérés alatt) 11:30-12:00: Rezsicsökkentés visszaesés idején?! - Dr. Hegedûs Miklós - GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. 12:00-12:30: Magyar Energetikai és Közmûszabályozási Hivatal (felkérés alatt) 12:30-13:30: Ebéd

GÁZPIACI ÉS VILLAMOS ENERGIA KÖRKÉP 13:30-14:00: A gázpiacok alakulása és hatásuk az európai és hazai energiaellátásra - Dr. Molnár László ETE fôtitkár 14:00-14:30: Nem hagyományos gáztermelés kutatás helyzetkép Európa-, USA - Dr. Szabó György TXM Olaj- és Gázkutató Kft. Ügyvezetô Igazgató 14:30-15:00: Földgáz és villamosenergia-piaci körkép – Dr. Stróbl Alajos 15:00-15:30: Kávészünet 15:30-16:00: Üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások - Balázsi Csaba értékesítési osztályvezetô ELMÛ 16:00-16.30: Magyar Villamos Mûvek Zrt. (felkérés alatt) 16:30-17:00: Földgáz-hajtás jövôbeli szerepe a közlekedésben és áruszállításban – Domanovszky Henrik MGKKE Elnök 17:00-17:30: GDF Suez (felkérés alatt) 17:30-18:00: Zárás 18:00-20:00: Szabad program 20:00-tól: Szakestély

2013. szeptember 25. (szerda) 8:30-9:30: Regisztráció

MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS INNOVÁCIÓ 9:30-10:00: Napkollektoros rendszerekben elkövetett tervezési és kivitelezési hibák – Homor Miklós Napenergia szakértô 10:00-10:30: A magyar biogáz ipar helyzete és lehetôségei - Professzor Dr. Kovács Kornél Szegedi Tudományegyetem 10:30-11:00: Biomassza termelés és hasznosítás új utakon – Dr. Steier József BKIK Energiaipari Szakmai Osztály elnök 11:00-11:30: Kérdések-válaszok 11:30-12:00: Zárás 12:00-13:00: Ebéd Az elôadók felkérése folyamatban van! A programváltoztatás jogát fenntartjuk!