56. évfolyam, 2013. 1. szám
700 Ft
TARTALOM
Krónika
www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
MTA: nagyobb fejlesztések
2
Új Biotech labor az Óbudai Egyetemen
2
Súlyos gond a fiatalok foglalkoztatása
2
Indul a munka a Wigner Adatközpontban
2
Európa száz legjobbja között a MOME
3
Munkaerô-piaci barométer 2013
3
CEA évindító Budapesten
4
Kiemelés és forráskivonás az egyetemeknél
4
Gazdaság Akinél az ország bankol
5
Gazdaságunk a dualizmusban
6
Gépipar Horn vágóélek extra-kemény anyagokból
10
Az RS Components tovább bôvíti félvezetô kínálatát a Diodes Incorporateddel kötött megállapodás révén
11
Hatodik alkalommal indul a „manus” mûanyag siklócsapágy pályázat
12
Tûzvédelmi siklócsapágy
13
Új gépek serege a legutóbbi EuroBlech-en
14
Nd-YAG lézerrendszerû OR-Laser gépek
16
Új fejlesztésû Makino-gépek
17
Méréstechnika Anyagvizsgálat Lézer-Sólyomszemmel
18
NATO AQAP rendszerre felkészítés Légpárnás hajók, hangágyúk
20
EXPO CeBIT 2013 a megosztás-gazdaság jegyében
22
Építészet Fény a betonban
24
Kereskedelem
E számunkban megjelenô társaságok
HORN Hungexpo IC-Hungary igus MetSystem RS Components
Konferencia a mûtárgyhamisítás ellen
B3
Logisztika
B1, 16 12 20-21 B2 , 11 3
Torus
3
Weszta-T
18 3
27
Szabadalom
B4,10
Tooltechnik Technoorg Linda
Smart Zone az innovatív technológia jegyében
28
Hadtápellátás a 2. világháborúban
29
Energetika Fókuszban a rezsiköltségek
31
Atomenergia Állásfoglalások az OAH függetlensége mellett
32
Évnyitó az Országos Atomenergia Hivatalnál
33
Ûrkutatás Kiugrási lehetôség az ûriparban
34
Célpont a Mars – diákpályázat
36
Technika 2013/1
1
KRÓNIKA
Új biotech labor az Óbudai Egyetemen
MTA: nagyobb fejlesztések
Az akadémiai kutatóhálózatban a 2011. évinél tavaly 7,7 milliárd forinttal többet fordítottak fejlesztésekre – ös�szegezte Pálinkás József, az MTA elnöke. Az átalakulás után a 10 kutatóköpontból és 5 kutatóintézetből álló hálózatban 4,5 milliárd forintot, az egyetemek részére 1,2 milliárd forintot osztottak el versenypályázati rendszerben. A kutatási infrastruktúrára 2 milliárd forintot, az uniós pályázatok támogatására félmilliárd forintot, 600 millió forintot 21 új támogatott egyetemi kutatócsoport indítására költhettek. A Lendület-program folytatására 1,4 milliárd forint többlettámogatás jutott, amiből 37 kutatócsoport alakult – 20 az akadémiai intézetekben, 17 pedig az egyetemeken. Az MTA elnöke megemlítette az idei fejlesztések között a Magyar Tudományos Művek Tárának létrehozását: a digitális adatbázis biztosítja, hogy az akadémiai és egyetemi kutatók eredményei mindenki számára hozzáférhetővé váljanak. Idén nem csökken az akadémiai intézmények támogatása, infrastruktúra fejlesztésekre 1,7 milliárdot, egyetemi kutatócsoportok létrehozására 400 milliót költhetnek. Az idén készülhet el az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának új épületegyüttese, amelynek felszerelése bárhol a világon megállná a helyét. Az MTA az uniós pályázatokon is hatékonyabb részvételre készül, különösen az EU 2014ben induló Horizont 2020-ra való felkészülésben. 2
Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán új Biotech Laboratórium létesült a modern tudományágak egyetemi elterjesztésére. A Biotech Labor 2006-os megalakulása óta több eredményes K+F projektet valósított meg leginkáb a szoftverfejlesztés és távfelügyelet rendszerüzemeltetés, az orvosi képfeldolgozás, a bioinformatika, a telemedicina területeken. Az egyetem saját forrásaiból felújított Kiscelli
úti épületszárnyában, közel 95 négyzetméteren kialakított új laborban szöveti labor helyiségblokk, hardverfejlesztő, szoftverfejlesztő, vizsgáló és kísérleti helyiségblokkok és mozgásszenzor-infrastruktúra található, melyekben a labor csoport 8 munkatársa, a közel 25 MSc/BSc hallgató, valamint 3 PhD hallgató dolgoznak majd aktuális K+F témán.
Súlyos gond a fiatalok foglalkoztatása Az EU szakosítottt szervezete, a dublini székhelyű Eurofound szerint Magyarország azon uniós tagállamok közé tartozik, ahol súlyosbodó gond a fiatalok munkába állása. A szervezet kimutatta, hogy az Unióban 14 millióan vannak állás, illetve képzettség nélkül a 15-29 év közötti korosztályból, vagyis a fiataloknak mindössze 33,6 százaléka foglalkoztatott, ami minden idők legalacsonyabb aránya és ez a válsággal még tovább növekedhet. A fiatalok munkanélkülisége azzal a veszéllyel jár, hogy
kiszakadhatnak a társadalomból. Pedig csak az egy év alatt az ilyen fiatalokra költött 10,8 milliárd euró közkiadás és a kiesett termelésükből adódó 142,1 milliárd eurós kár, az egészségügyi vagy bűnüldözési kiadások ráfordítása az elhelyezésükre sokat enyhíthetne e gondokon. Az Eurofound Bulgária, Írország, Olaszország, Spanyolország, Litvánia és Lengyelország mellett Magyarországot is e problémával érintett országok közé sorolta.
Indul a munka a Wigner Adatközpontban Január 21-én felavatták az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a genfi CERN együttműködésében Csillebércen megvalósuló Wigner Adatközpont első géptermét. A csillebérci kampusz egyik régi épületegyüttesének átlalakításával a legmodernebb ITtechnológiának helyet adó komplexum létesül mintegy 40 milliárd forintból. Az összesen 2 ezer négyzetméteres, 4 teremből álló központ első 300 négyzetméteres egységét adták át. A CERN és Csillebérc között már kiépült a 100
Technika 2013/1
Gbit/sec (ultranagy) sávszélességű információs kapcsolat, amelyen a CERN LHC és a budapesti adatközpont között a teljes hazai internetforgalommal ös�szemérhető adatmennyiséget továbbítanak Genfből. A Wigner-központban elhelyezett 600 kW összfogyasztású számítógép-parkkal a Higgs-bozon- és a szuperszimmetrikus részecskék kutatásába kapcsolódhatnak be a magyar fizikusok, majd további nagy számításigényű nemzetközi kutatásokhoz szükséges számításokat is elvégezhetnek.
KRÓNIKA
Európa száz legjobbja között a MOME Az 1928-ban Gio Ponti híres olasz építész és formatervező által alapított Domus magazin a kontinens száz legjobb művészeti és dizájn egyeteme közé sorolta a budapesti MoholyNagy Művészeti Egyetemet (MOME). A világ egyik legismertebb építészeti és dizájn folyóirata a MOME-t a formatervezés kategóriában külön is kiemelte, megállapítva, hogy az egyetem legnagyobb vonzereje az alapképességek fejlesztése, a kortárs módszerek és a hagyományos kézműves technika ötvözése, a rajztudás tökéletesítése, ami fontos a későbbi munkavállaláshoz. A magazin kiemeli még, hogy a MOME egy kiegyensúlyozott dizájn intézmény, a diákok közösségi campusa. Külön dicséri az egyetem együttműködését a Mercedes-Benz, az Electrolux, a Philips és a Braun vállalatokkal és aktív részvételét a különböző pályázatokon (Braun Prize, stb.) és az olyan világhírű dizájnerek meghívását előadások tartására, mint Peter Zumthor, Karim Rashid, vagy Marcel Wanders.
Technika 2013/1
3
KRÓNIKA
Munkaerô-piaci barométer 2013
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 7 ezer, több mint 600 ezer dolgozót foglalkoztató munkahelyet kérdezett az idei alkalmazási terveiről. A válaszok szerint villamosipari termék-összeszerelőkből, minőségbiztosítási mérnökökből emelkedhet a foglalkoztatottak száma leginkább, bővűlhetnek a gépészmérnökök, villamosmérnökök és a szakmákban a forgácsolók, lakatosok, bolti eladók, szabók, varrók lehetőségei. A létszámnövekedés a 100 főt is meghaladhatja villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója, villamosipari technikus (elektronikai technikus), vagy kereskedelmi egységvezető szakmákból. A legnagyobb csökkenés az irodai adminisztrátoroknál, egyéb ügyintézőknél várható, ezeknél 100 vagy ennél több munkavállaló elbocsátását tervezik, ennél kisebb létszámcsökkentést terveznek az autóbuszvezetőknél, gépjárműjavítóknál, általános iskolai tanároknál, szakorvosoknál. A pályakezdők körében keresettek a gépészmérnökök, a villamosmérnökök, valamint az elemző közgazdászok, a szakmák közül a húsfeldolgozók, a lakatosok és a forgácsolók. Mindez azt bizonyítja, hogy az egy évvel korábbihoz képest döntően nem változtak a leginkább javuló pozíciójú foglalkozások, bár ez nem jelenti, hogy az egyes foglalkozások helyzete abszolút statikus, ugyanis kisebb-nagyobb mértékben egymáshoz viszonyított helyzetük is változhat a két szervezet szerint. 4
CEA évindító Budapesten A 2013-as újév alkalmából január 11én évindítót tartott Budapesten a Francia Atomenergia és Megújuló Energiaügyi Hivatal (Commissariat a l’Energie Atomique et aux Energies Alternatives – CEA) Közép-Európai Regionális Kirendeltsége, amelyen francia hagyomány szerint a Vízkereszt idején készített „galette des rois”, vagyis a „királyok lepénye” nevű süteménnyel kedveskedtek a megjelenteknek. A budapesti regionális kirendeltség a CEA képviseletét látja el Magyarországon kívül Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában is. A 2011-ben 4,3 milliárd eurós keretből finanszírozott CEA a francia kutatás főszereplője a nukleáris és a megújuló energia, a gyógyászati és az információ-technológia, valamint a védelem és a globális biztonság terén. Gérard Cognet, a CEA közép-európai nukleáris tanácsosa kiemelte, hogy a stressz-tesztek igazolták egész Európa nukleáris létesítményeinek jó biztonsági színvonalát. A stressz-teszteket követően, az Európai Unió országainak többségéhez hasonlóan, Magyarországon is Nemzeti Akciótervet fogadtak el, amely a jövőben garantálni hivatott
az atomenergia biztonságosabb előállítását és kezelését. Gérard Cognet Magyarország vonatkozásában három jelentős eseményt emelt ki a 2012. évből, amelyek megállapítása szerint fontosak a jövőre nézve is. Az első ezek sorában az Országos Atomenergia Hivatal azon döntése, miszerint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1. számú atomerőművi blokkjának a működtetésére az üzemeltetési engedélyt további 20 évre megadta. Másodikként az új paksi erőmű felépítésére júniusban alapított társaságot említette, végül pedig méltatta a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményének Bátaapátiban történt átadását. Végezetül regionális szinten Gérard Cognet a tavalyi év fontos eseményeként értékelte az ALLEGRO projekten belül azt a döntést, hogy egy Kiválósági Központot (Center for Excellence) hoznak létre. Ebben a központban Magyarország vezető szerepet játszik majd a fűtőanyagok kutatására szolgáló tudományos egység létrehozásával.
Kiemelés és forráskivonás az egyetemeknél A 2010. évi besorolás módosításával az ELTE, a szegedi és a debreceni egyetem „kiemelt kutatóegyetem” címet kapott, a SOTE és a BME „kutatóegyetem” lett. A három kiemelt egyetem 5 milliárd forint támogatáson osztozik, ehhez jön még a kutatói státuszhoz rendelt 5 milliárd forint, ami egyetemként 7-800 millió forintot jelent. Mindez némi vígasz lehet arra, hogy talán e néhány egyetem kutatómunkáját nem hátráltatja a nagy egyetemeket sújtó, átlagban 4 milliárd forintos forráskivonás az idén, amit az egyetemek szerint anyagilag és oktatásilag nem lehet megspórolni. Az a lehe-
Technika 2013/1
tőség ugyanis, hogy az állam támogatást nyújt a PPP-adósság rendezéséhez, az EU-pályázati önrészekhez és a következő tanévre felvettekhez csak az év második felére jelenthet forrást, addig viszont a kötelezően nyugdíjba vonulók pótlása nélkül illetve leépítésekkel veszélyeztetnék az egyetem egész oktatómunkáját. A felsőoktatási költségvetés a tavalyi 157 milliárdról az idén 123 milliárdra csökken, ezzel a GDP 0,5 százalékát éri csak el a 2008. évi 0,9 százalékkal szemben. A 2008. évi GDP-arány szerint az idén 220-250 milliárdot kellene fordítani a felsőoktatásra.
GAZDASÁG
Akinél az ország bankol Március hónap minden bizon�nyal a Magyar Nemzeti Bank élén történt változástól lesz hangos, kérdés ugyanis, hogy ettôl megváltozik-e mindnyájunk bankjának monetáris politikája. A Magyar Nemzeti Bank körül nem először lángolnak fel viták. Az elmúlt két évtizedben nem is egy kormányzat igyekezett befolyását növelni reá, pedig az MNB feladatköre törvényileg mindahányszor meghatározott volt. Ez pedig az, hogy elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, valamint eme elsődleges cél veszélyeztetése nélkül a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatni a kormány gazdaságpolitikáját. Hozzá kell tenni, hogy az árstabilitás az árszint változatlanságával, vagy nagyon alacsony (a fejlett országokban 0-2%) inflációval jellemzett gazdasági környezet. Az MNB eddigi vezetői általában kiálltak e cél mellett, mégis, az elérését szerintük szavatoló intézkedések nem egyszer kormányzati kritikát váltottak ki. Kamatpolitika és hitelek A konfliktus-helyzetekről általában a szakma a Járai Zsigmond vezette MNB kamatpolitikáját említi (2001-2007), amikor a központi bank éveken át olyan magasan tartotta az alapkamatot, hogy a túlzottan erős forint miatt több hazai, komoly tőkét invesztáló multi-cég már csomagolt, és a felsrófolt, az euró, a dollár, a cseh és a szlovák korona kamatát jócskán meghaladó forintkamatból csak a pénzpiaci befektetők profitáltak. Egyébiránt a magas kamat és az erős forint nem stabilizálta a gazdaságot sem, sőt növelte az importot és nem ösztökélte szerkezetváltásra a világpiaci kereslet hanyatlásával és
a felemelt minimálbérrel megcsapolt jövedelmű vállalatokat. Ám még ennél is súlyosabb következményekhez járult hozzá azzal, hogy a magyar lakosság többségében a megfizethetetlenül drága magyar forinthitelek helyett deviza-alapú kölcsönt volt kénytelen választani, miközben a kormányzat, az MNB és a PSZÁF, túlbecsülve az euró bevezetésének esélyét alábecsülte az árfolyamkockázatot. Ez vezetett a közben bekövetkezett válsággal, a reáljövedelmek csökkenésével, a forintgyengülés miatt megnövekedett törlesztőrészletekhez, ahhoz, hogy a régióban a legmagasabb államadósságán belül 2010ben a magyar GDP 75 százalékát tette ki a vállalati, a lakossági és a lakáshitel. Még az önkormányzatok is hiteleik többségét devizában vették fel, például Pécs a 2013-ig törlesztendő 54,8 milliárd forint összadósságán belül 27,8 milliárd volt deviza-alapú, Kecskemétnek a 21 milliárd forintos adósságából csak 4,8 milliárd volt a forint, Debrecen 9,8 milliárd forint esedékes törlesztéséből egyetlen forint sem volt, csak euró és svájci frank. A bankok sem szeplôtlenek A hazai bankrendszernek Magyarországon és másutt is természetesen megvan a felelőssége a mai problémákért, a deviza-adósok nehéz helyzetéért. Nagy hiba volt, hogy nem osztották el az árfolyamkockázatot a bankok és az ügyfelek között, a pénzintézetek egyoldalúan módosítgatták az ügyfelek kárára a hitelszerződéseket, de például a költségeiket is svájci frankban számolták fel, pedig azok Magyarországon keletkeztek.Végülis megkockáztatható, hogy Svájc sem nézheti tétlenül, hogy árfolyama miatt is adósai sorra tönkremenjenek. Ezért is helyes, ha a terhek vállalá-
sából a bankok is kiveszik részüket, de ennek mértéke, az arányok és az alkalmazott módszerek korántsem közömbösek. Ha például a bevonásuk büntető-jellegű – amit azért a legtöbb ország elkerül – azt a hitelezés bánja, hitelezés nélkül pedig nincs gazdaság. Arról nem is beszélve, hogy jó lenne a bankok pluszadóját jobbára kifejezetten beruházásokra, a vállalalatok adóterheinek csökkentésére fordítani. Konvencionális – nem konvencionális Az új vezetésű MNB-től a gazdaság nagyobb támogatását várják. Ez annyiban reális, hogy az MNB-nek, ha nem is korlátlan, de van bizonyos mozgástere a gazdaság élénkítésére, ám a monetáris politika önmagában nem képes megoldani a gazdaság fundamentális problémáit. Sok közgazdász arra is figyelmeztet, ha egy Magyarországhoz hasonló, nyitott és jelentős külső adóssággal rendelkező ország egyszerűen „lemásolja” a fejlett központi bankok gyakorlatát, a máshol bevált eszközök nem körültekintő alkalmazása vissza is üthet és a szándékolt céllal ellentétben bizalomvesztéshez, leértékelődő árfolyamhoz és tőkemenekítéshez vezet. Ez vonatkozhat például az ország deviza-tartalékainak feltételezett „bevonására” a növekedés biztosításába, amit talán jobban megengedhet magának egy Magyarországénál nagyobb piaci bizalmat élvező ország. Mindenképpen mértékadó, hogy az ilyen un. nem konvencionális eszközökről a legutóbbi kamatcsökkentés alkalmából az MNB legfelsőbb döntéshozó szerve, a Monetáris Tanács egyöntetűen – tehát a tovább maradó tagok is - kimondták, hogy a jelenlegi eszköztár elegendő mozgásteret biztosít a monetáris politikának, a nem konvencionális eszközök bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget. K.F. Technika 2013/1
5
GAZDASÁG
Gazdaságunk a dualizmusban (1.) Magyarország ma nem elôször kötôdik jogszerûen is Nyugat-Európához, 1867 és 1918 között közép-európai országként egyedül élhetett együtt az európai nagyhatalom Ausztriával, elismerve a hadügy, a külügy és a hozzájuk tartozó pénzügy közösségét, de teljes belpolitikai és gazdasági önállóságot élvezve. Az ország helyzete sokban hasonlított tehát a maihoz, amikor szintén egy fejlettebb országközösséghez, az EU-hoz tartozunk. Vajon van-e mit tanulni az akkori tapasztalatokból az együttélés lehetôségeinek kihasználása terén? Amikor 1867 februárjában az osztrák uralkodó Andrássy Gyulával az élen kinevezte a felelős magyar minisztériumot és az osztrák császárság kétközpontú állammá, dualista monarchiává alakult, 1848 legfontosabb követelése teljesült: a birodalmon belüli magyar alkotmányos különállás. Az OsztrákMagyar Monarchia megalakulása egyaránt volt az akkori nemzetközi helyzetnek és kihívásnak, az osztrák érdekek felismerésének, valamint a magyarok lojalitásának
az eredménye. De lássuk sorjában, Diószegi István történész kalauzolásával (A hatalmi politika másfél évszázada. História Könyvtár 1994). Palmerston figyelmezteti Bécset A kiegyezést megelőző évtizedek hatalmas európai diplomáciai vetélkedése, a Bismarcki Poroszország előretörése közben, amikor Anglia és Oroszország Poroszországnak drukkolt a tevőlegesen
a rovásukra területszerzéssel elfoglalt Franciaországgal szemben (amely mellesleg állandóan poroszellenességgel pumpálta fel a franciák nemzeti önérzetét) ugyan kit érdekelhetett e nagyhatalmi vetélkedés hatása egy kis nemzet, a magyarok sorsára. Ám mindeközben lezajlott egy nagy nyugat-európai átrendeződés: a feudális kor Nyugat-Európájának kisállami szé tforgácsoltságát nagy nemzeti államok váltották fel, utat engedve a kapitalista fejlődésnek. Főként Németország egységesülése hatására a Habsburg-monarchia sem tarthatta fenn addigi politikai berendezkedését. A bécsi politikai vezetés a 48-as forradalom után, hol abszolutisztikus, hol alkotmányos centralizált államot akart teremteni az osztrák-német burzsoáziára támaszkodva. Ám ez a réteg csakhamar a német-osztrák egyesítésre, az Anschlussra áhítozott, így a monarchia a biztonságérzetének fenntartására más utat nem is láthatott, mint a magyarok igényeinek kielégítése. A történész felidézi, hogy Palmerston angol miniszterelnök már 1860-ban arra figyelmeztette a bécsi udvart, hogy Ausztria csak a magyarokkal való megegyezés útján erősödhet meg, de akkor Bécsben még mindig a centrista törekvésekben bíztak és még Palmerstonnak sem hitték el, hogy a magyarok valóban a birodalom határai között keresik nemzeti céljaik kielégítését. Deák és a magyarok lojalitása A magyarok hite a közös államban jogosan indulhatott ki abból, hogy a hatalmas Oroszország és az egységes Németország között
6
Technika 2013/1
GAZDASÁG
az önálló Magyarországnak nem lenne létjogosultsága. Ezért is vallotta Deák Ferenc már nevezetes húsvéti cikkében: első és legfontosabb tekintet a birodalom sértetlen fennállása. Ezt a doktrínát követték egész 1866-ban, amikor a magyarok a porosz-osztrák csatározásban őszintén kivánták az osztrák fegyverek sikerét. Amikor a feltételezésekkel szemben a poroszok győztek, Deák liberális pártja a legfontosabb birodalomfenntartó erőnek bizonyult és fel sem merült bennük, hogy a monarchia szétszakítása, a magyar követelések teljesítése érdekében Bismarckhoz csatlakozzanak. A magyar lojalitás hamar meghozta gyümölcsét. Bár a bécsi udvar konzervatív köreinek már nem okozott gondot a magyar különállás, de még ellenezték a tervezett dualista alkotmányos berendezkedést. Ez az akadály viszont hamar elhárult Beust osztrák külügyminiszerként való kinevezésével 1866 októberében... aminek következtében ő lehetett a közös állam első közös külügyminisztere is. A dualista Monarchia a nagyhatalmak között A nyugat-európai nemzeti átalakulás lezárultával igazi nagyhatalmak jöttek létre, közöttük kellett megállnia a helyét a „mi” monarchiánknak. Németország: 40 millió lakos, utóléri Angliát a vastermelésben és megközelíti a széntermelésben és mindkettőben maga mögött hagyja Franciaországot, hadserege békeidőben fél millió, mozgósításkor 2 millió. A cári Oroszország: 75 millió lakos, de ipara, mezőgazdasága elmaradott. Franciaország a németektől elszenvedett vereségből talpra áll. Anglia: Európa vezető gazdasági nagyhatalma, erejét megsokszorozza a kiterjedt gyarmatbirodalma. Közöttük az
Osztrák-Magyar Monarchia 600 ezer négyzetkilométer területet foglal el, 35 millió lakost számlál, háború esetén 1 milliós hadsereget tud kiállítani. Ennek ellenére a nagyhatalmak szemében nem volt nagy tekintélye. Ennek okát főleg abban láthatták, hogy a nagy területen tíznél több, különböző nyelvet beszélő nemzet és nemzetiség élt és egyik sem rendelkezett számbeli fölénnyel, de mindegyik rendelkezett a nemzetté válás feltételeivel és többségük a határon túli etnikai közösséghez tartozott, így ez magában hordozta a birodalom szétfeszítését célzó nemzeti mozgalmak veszélyét. Ezért nem tartotta érdemesnek szövetségre lépni ezzel az országgal Eugénia francia császárnő, de hasonlóan vélekedett róla II. Sándor orosz cár is. Amikor le kell hûteni a magyarokat Az orosz cár a közös országról vallott negatív véleményekor még nem is tudhatta, hogy majd 1888 táján Tisza Kálmán magyar miniszterelnök és a volt kormányfő, Andrássy Gyula milyen vadul fogják követelni Oroszország megtámadását. Az ok az lett volna, hogy Oroszország rá akarta erőltetni Bulgáriára a saját orosz fejedelemjelöltjét. Ám Tiszáék ebben az esetben Németország támogatására számítottak, de Bismarck hamar kijózanította őket a később is időszerűnek tartható érvelésével. A háborút – mondotta – akkor sem lehetne igazán megnyerni, ha Németországra mosolyogna a hadiszerencse. Az oroszok milliói, ha szét is választanánk őket, ismét olyan gyorsan egyesülnének, mint a szétmorzsolt higanycsepp részecskéi. XII. Károly és Napoleon példája azt bizonyítja, hogy egy Oroszország elleni háborút nem is olyan könnyű megnyerni. Végül Bismarck, a közös külügyminisz-
ter Kálnoky gróf és Giers akkori orosz külügyminiszter békés megegyezése hűtötte le a heveskedő magyarokat. Gazdasági átcsoportosulás a századfordulóig A századfordulóra kimerülni látszódtak a gyarmatbirodalmak, az ipari forradalmak és a belső gazdasági integráció nyújtotta erőforrások a nagyhatalmaknál. Anglia régebbi 32 százalékos részesedése a világ ipari termeléséből 18 szazalékra, Franciaosrszágé 10 százalékról 7 százalékra csökkent, csak Németország volt a kivétel, amely a vas- és széntermelésben előre tört és világviszonylatban is első helyen állt a vegyi és az elektromos iparban. Ehhez viszont külföldi piacokra volt szüksége. Sok áttételen keresztül a probléma az Ausztriához, Csehországhoz, Magyarországhoz, Svájchoz, Hollandiához és Belgiumhoz tartozó németlakta területek annektálásának szélsőséges tervéhez vezetett, amit azonban II. Vilmos és kancellárjai nem támogattak. Ennek ellenére Németország megtartotta gazdasági előnyös helyzetét, példázva a századfordulóig tartó gazdasági átrendeződést. Ilyen körülmények között Magyarország felzárkózásához is elengedhetetlennek látszott az új államszövetségbe való belépés. Agrárországból agráripari ország Miután Németország egységesítésével a monarchia a biztonságérzetének megtartására kénytelen volt kielégíteni a magyarok különállási igényeit a birodalom keretei között, eközben a polgárosodó, kapitalista fejlődést serkentő európai nagyhatalmakkal való versenyt is fel kellett vállalni, ami Magyarországnak is jól jött, hiszen az egységesülő osztrák-magyar piac a keleti társállam felzárkóztatását Technika 2013/1
7
GAZDASÁG
elengedhetetlenné tette. Így történhetett meg, hogy Magyarország a dualizmus félévszázados korszakában minimum egy évszázaddal lépett előre gazdasági téren: agrárországból agrár-ipari országgá vált. Felsôfokú jelzôk a gazdasági fejlôdésrôl Nem véletlen, hogy a történészek, közgazdászok majdhogynem szuperlatívuszok között keresgélnek a dualista magyar gazdasági fejlődés jellemzésére. Az ország nemzeti jövedelme évente átlagosan 3,2 százalékkal nőtt, ami azt jelentette, hogy 1867-től 1914-re megnégyszereződött. Mivel a szakirodalom a GDP-számítást csak 1930-tól ismeri, az egy főre jutó akkori nemzeti össztermék adatokat a magyar statisztikai adatbázisokból kellett kibányászniuk Katus Lászlóéknak egy MTA intézményben. Eszerint 1913-ban az egy főre jutó GDP az 1867. évinek csaknem 2 és félszerese volt, tehát 2000 nemzetközi dollár, szemben az osztrákok 3 290 dollárjával (ami egyébként cáfolta egyes osztrák történészek állítását, hogy a dualizmusban annyira jól ment a magyaroknak, hogy Ausztria függött Magyarországtól). Természetesen Ausztria minden vonatkozásban fejlettebb volt, de Magyarország tudatosan faragta le a különbséget. Míg 1870-ben a mi GDP-nk az osztrák 66 százaléka volt, 1910-re a 77 százalékára nőtt. (Az már más kérdés, hogy viszont 2001-ben a hazai GDP az orsztrák GDP 37 százalékára csökkent). Amikor közgazdászaink a szerencsére már 1850-től rendelkezésre álló agrárstatisztikákat és a 19. század végétől meglévő iparstatisztikákat böngészik, önkéntelenül is keresniük kell a választ arra, mitől volt olyan nagyívű a fejlődés. Nagyon valószínű, hogy éppen erre a válasz szolgáltatja számunkra ma a legfőbb tanulságokat. 8
Technika 2013/1
Egy árva Duna-híddal léptünk a dualizmusba
A jogállami követelmények teljesülése Diószegi István történész igen találó jellemzése szerint a soknemzetiségű államalakulatot a gazdasági szükségszerűség változatlan hatékonysága tartotta össze. E területen eleve adott volt minden, amit a mai Európai Unió országai a négy évtized alatt elértek, vagy elérni szándékoznak: a határsorompót nem ismerő gazdasági közösség, a tőke és a munkaerő szabad áramlása és a közös fizetőeszközben mutatkozó monetáris unió. (Nem véletlen, hogy az alakuló európai Közös Piac a saját előzményét is az Osztrák-Magyar Monarchia közös piacában látta.) Valóban káprázatos felemelkedésről volt szó – folytatja a történész –, a Monarchia Európa legfejlettebb felével tartott lépést, Magyarország egyötöde már városokban élt, többszörösére nőtt a gabonatermés, a lakosság 85 százaléka kijárta a hat elemit, a 73. évi kolerajárvány volt az utolsó országos epidémia... Az állam nem játszotta sem a gondoskodó, sem az újraelosztó állam szerepét, hanem diszkréten a háttérbe húzódott. Persze az állam gazdasági szerepvállalásának teljes megértéséhez ismerni kell az akkori társadalmi, poltikai berendezkedés
főbb jellemzőit. Röviden: a polgári fejlődést választó kétközpontú monarchia természetesen osztálytársadalom volt (a 15 magyar miniszterelnök közül 9 arisztokrata származású volt), ahonnan 1876 és 1910 között 3,5-4 millió munkanélküli ember vándorolt ki, majd 2 millióan a Lajtán innenről, jó fele magyarként. Mégis, a gazdasági fellendülésnek, az egészségügy fejlődésének köszönhetően az évtizedek alatt Magyarország lakossága 14,5 millióról 21 millióra nőtt, a bérek is emelkedtek, például 19001910 között 30 százalékkal. A 48as fő követelések teljesítésére az Andrássy-kormány visszaállította a teljes sajtószabadságot – a lapok bírálhatták a kormánypilitikát és szabadon tájékoztathattak, – szabad lett a gyülekezés, az egyesületalapítás, biztosították a bírák, a bíróságok teljes függetlenségét. Habár a tüntető munkássággal szembeni erőszakos fellépés nem volt ritka, ennek ellenére az államhatalom megfelelt a jogállamiság követelményeinek – állapítja meg a mai történettudomány. Mindez alapot képezhetett a gazdasági fejlődéshez is, vegyük csak a fejlődésbe aktívan bekapcsolódó zsidóság egyenjogúságának kimondását 1876-ban, számukra is a teljes jogés vagyonbiztonság szavatolását.
GAZDASÁG
Politikai stabilitás és iparpártolás Az, hogy az állam a gazdaságban diszkréten hátrahúzódott és nem szólt bele a piaci folyamatokba, nem jelentett semlegességet a részéről, ellenkezőleg, támogatólag lépett fel a beruházások, a cégalapítások területén. Ami a fő volt, maximális állandóságot, kiszámíthatóságot garantált a monarchia. A két ország között 10 évekre gazdasági „kiegyezéseket” kötöttek, amelyek megszabták a belső közös piacot érintő kérdéseket, a közös pénzügyektől a közös mértékrendszerekig, amivel 10 évekre meghatározták a vállalkozások lehetőségeit, utat mutattak, biztonságérzetet kölcsönöztek a gazdaság szereplőinek, de a külföldi tőkének is, amely nagy menyiségben áradt be a monarchiába. A nagymértékű tőkeimport olcsóbbá tette a hiteleket, folyósításukra az 1867. évi 60 bankról a század végére 5 ezer hitelintézet lett. A vállalati „gründolási lázt” növelte a szabad versenyt szorgalmazó és szigorúan védő állami gazdaságpolitika, amely a lassan megtérülő beruházásokat kamatbiztosításokkal, állami segélyekkel, hitelekkel, adó- és illetékmentességgel támogatta, de maga is vállalkozott, például átvette a MÁV-ot. Persze a fellendülést a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – amelyek alacsonyabb munkabért követeltek – is elősegítették. Kiemelendők Tisza Kálmán miniszterelnök értelmes takarékossági intézkedései, amelyekkel kifelé biztosította az ország hitelképességét. A gazdaságot Állami Számvevőszék, Tőzsdebíróság és Csődbíróság is felügyelte. A két ország között az egyezmények betartása ritkává tette a vitákat, kivéve Tisza Kálmán törekvését a magyar pénzügyekben való nagyobb önállóságra, ami lemondásához is vezetett. De a Monarchia ezen a buckán is túljutott.
Komparatív elônyeink a dualizmusban Eddig a fejlődés politikai, társadalmi, „szubjektív” előfeltételeiből szemléztünk, de lássuk, milyen komparatív előnyöket biztosított számunkra a dualizmus. A közös vámterület hatására a magyar agrártermékek akadály nélkül jutottak a közös piacra, ami fellendítette az agráriumot, aminek termelése, befogadva az új technológiákat (vetésforgó, ugarok felszámolása, gépesítés) évről-évre nőtt. Fokozódott termelésének feldolgozása is, főleg ennek köszönhetően nőtt nyolcszorosára az ipari termelés: a pesti malmok orosz és balkáni gabonát is őröltek, cukor- és konzervgyárak létesültek. De az ipar más ágazatai is nekilendültek: a bővülő bányászat a Mecsek, Nógrád, Dorog, Borsod, Krassó, Petrozsényi medence vidékén fellendítette a vas- és acélipart. A közös piac felélénkítette a belső külkereskedelmet, amiben a magyar kivitel és behozatal egyensúlyban volt, ez viszont sürgette és kifizetődővé tette a közlekedés javítását: sorra épültek közútjaink, nőtt a vasúthálózat, amely 1918-ra elérte a 22 869 kilométeres hosszúságot, elterjedt a hajózás a jelentős folyószabályozásoknak köszönhetően, egyébként 300 kilométer gát megépítésével 6,2 millió kataszteri hold vált korábban elöntött területből termőfölddé. Ezek a komparatív előnyök nem zárták ki a versenyt a két ország között. Például az osztrák gépgyártás, a csehvel együtt igen nagy konkurenciát támasztott a fiatal magyar gépiparral szemben, amely azonban később, a kiváló magyar mérnökök fejlesztései révén sokat behozott a hátrányaiból. A „hét szûk esztendô” és sikeres feloldása A mának is tanulságokat szolgáltató korabeli gazdasági viszonyok között tarthatjuk számon a „boldog békeidőket” 1873-tól felváltó hét éves
súlyos válságot is. A szakemberek szerint a 73. évi bécsi tőzsdekrachal indult válságot jobban lehet a mostanihoz hasonlítani, mint az 1929-1933-ashoz. A tőzsdekrach ugyanis amiatt indult, mert a kiegyezés után Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan a monarchia is a jelzáloghitel-piac ösztönzéséhez fogott: a fejlesztések pedig felfújták az ingatlanbuborékot. A hazai jelzálogállomány a nyolcszorosára ugrott fel, sok hitelintézet alakult spekulációs céllal, de közben a nagyüzemi olcsó amerikai gabona és hús letörte az árakat, összeomlott a hitelpiac. Természetesen a vállalkozó állam is közben visszavonult a gazdaság támogatásából. Súlyos korszak következett be. De miért és hogyan követhette fellendülés ezt a „hét szűk esztendőt?” A lehetséges válasz erre: „...mert az emberek visszatértek a kitartó munka és vállalkozás területére a korábbi szédelgés után. A politikai osztály, ha kínszenvedések és a pártstruktúra átalakulása útján is (1875-ben a kormányzó és ellenzéki párt a Szabadelvű Pártban egyesült) több évtizedre kormányerőt hozott létre a fixált gazdaságpoltikához, de elérkezett a valós kérdések feltételéhez, a cselekvőképességhez és a hathatós politikai döntések meghozatalához. Nemcsak elhárította a pénzügyi összeomlást, de vissza is vezették az országot az 1867-ben megkezdett programhoz, az európai centrumhoz való felzárkózáshoz.” (Schlett István). Ezután még bő két évtizedig nem állt útjában semmi a hazai gazdaság, ipar és műszaki fejlődés továbbvitelének, amiben nagy szerepet játszottak a dualizmus olyan magyar történelmű személyiségei, mint Lónyay Menyhért egykori pénzügyminiszter, Tisza Kálmán miniszterelnök, Baross Gábor az ő „vasminisztere” és végül szintén általa felfedezett Wekerle Sándor kormányfő. Komornik Ferenc Technika 2013/1
9
GÉPIPAR
Horn vágóélek extra-kemény anyagokból Elsősorban a vágóélek anyaga a felelős a forgácseltávolítás minőségéért és jövedelmezőségéért. Különösen az élek keménysége és kopásállósága meghatározó a forgácseltávolítás szempontjából. A meghatározott geometriájú vágóéllel végrehajtott műveletnél történő forgácseltávolítás alapelve az például az esztergálásnál, marásnál, vagy fúrásnál, hogy a szerszám vágóéle mélységben hatoljon be a megmunkálandó darab felületébe – amelynél a vágóél anyagának keményebbnek kell lennie. A nagy hőmérsékletnek ellenálló anyagok alkalmazása mellett egyre gyakrabban használnak könnyű, szintetikus, vagy különböző kompozit anyagokat a vágóélek készítésére. Azonban az említett anyagokból készült vágóélek a forgácstermelés során az abrazív kopás és a magas üzemi hőmérséklet miatt hamar szembesülnek a vágóél keményfém bevonatos anyagának a teljesítményhatáraival. Extrém keménysége és belső szerkezete miatt tulajdonképpen a gyémánt a legalkalmasabb anyag a kopásálló vágóélek elkészítésére. A trend a rendkívüli keménységű anyagokból készült vágóélek gyártása felé mozdul el, amelyek a különböző kialakítandó geometriákkal és modellekkel, illetve bevonatokkal alkalmazkodnak a megszabott termelési feladatokhoz. A Paul Horn GmbH termékpalettája a CBN és PKD bevonatok mellett CVD és MKD gyémántbevonatos Horn S229 fordítható vágóél szerszámokat is 10
Technika 2013/1
tartalmaz. A CVD gyémántbevonatos vágólapkák különlegesen alkalmasak a komplex 3D-s forgácstörő geometriák esetében, hogy így jobban ellenőrizhetővé váljon a forgácsürítés. Horn vágóél anyagjellemzôk, alkalmazási területek A köbös bórnitrid (CBN) semmilyen vegyi reakcióba nem lép a vassal, fokozott hő-ellenállási jellemvonásokkal rendelkezik. Legfőbb alkalmazási területei a keményacélvagy az öntvénymegmunkálás, ahol a keménység nem haladja meg a 68 HRC szintet. A Horn szabványos vágólapkái közül a S229 és a Mini, illetve a Supermini modellek említendők. A polikristályos gyémántból (PKD) készült vágólapkák 90 százalékban gyémántból állnak, a maradékot pedig fém kötőanyag teszi ki. Legfőbb felhasználási területei a 12 százaléknál magasabb szilícium tartalmú alumínium ötvözetek, más színesfémek, rétegzett anyagok, valamint a rendkívül ellenálló anyagokból készült öntvények. A Horn az ügyfelek kívánságára rendkívül gyorsan képes PKD bevonattal ellátni az összes rendszereit. A 10-es Mohs keménységi fokozatú monokristályos gyémánt (MKD) a földkerekség legkeményebb anyaga, amely különösen alkalmas a befejező munkálatokra és a magas fényű megmunkálásoknál, valamint a nemesfémek, illetve szén- és vasmentes műanyagok kidolgozásánál. A Horn MKD termékkínálata esztergálásra és marásra az S117, 105 és a VCGW16os típusú vágólapkákból tevődik ki. A CVD-D kémiai gőzfázisú eljárással filmrétegben felvitt százszázalékos tisztaságú gyémántból
CVD-D gyémántszerszámok
áll. A gyémánt vastagsága 1 mm-ig terjedhet, így lehetővé teszi a lézeres eszközöknek a nagy forgácstörő mélység elérését. Legfontosabb alkalmazási területei a színesfémek, a szén- és üvegszálas megerősítésű műanyagok, valamint a grafit megmunkálása. A Horn termékpalettája számos ISO vágólapkát tartalmaz. Újdonságot jelentenek a Horn repülőgép- és autóipari alkalmazásoknál felhasznált széleskörű marólapkái, amelyeket szerszámés öntvénygyártásra, illetve szálas kompozit anyagok megmunkálására dolgoztak ki. Alkalmazási területek A CBN kihagyhatatlanná vált kemény vasfémek megmunkálásánál. A szén és vas közötti szerkezeti vonzás miatt a PKD, MKD és CVD-D szerszámok nem alkalmasak az acélok és az ötvözetek ipari megmunkálására. A CVD-D bevonattal ellátott vágólapkák vagy marószerszámok kiválóan alkalmazhatók az alumínium ötvözeteknél, főként, ha azok magas szilíciumtartalmúak. A CVD-D bevonatú marószerszámok élettartama gyakorlati kísérletek tanúsága szerint négyszer meghaladta a PKD eszközökét. Az Rz1-en aluli felületi érdes ségű színesfémből készülő munkadaraboknál – például a kiemelkedő pontosságú optikai alkatrészeknél – viszont kizárólag csak az MKD bevonatú szerszámok használhatók fel sikerrel. Békés Sándor
GÉPIPAR
Az RS Components tovább bôvíti félvezetô kínálatát a Diodes Incorporateddel kötött megállapodás révén Az RS Components a Diodes Incorporated globális viszonteladója lett; a korábbi partneri megállapodás kibôvítésének köszönhetôen az RS által kínált alkatrészek száma tovább gyarapszik Az RS Components (RS) a világ vezető, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, elektronikai és karbantartási termékekre szakosodott forgalmazója, valamint az Electrocomponents plc LSE:ECM) kereskedelmi márkája globális viszonteladói megállapodást kötött a Diodes Incoporated-del, a kiemelkedő minőségű, panelre szerelhető specifikus és standard termékek, logikai és analóg félvezetők vezető gyártójával. A megállapodás a két vállalat között már fennálló partneri viszonyra épít, amely során az RS a Diodes piacvezető félvezető termékeit juttatta el a vásárlókhoz világszerte. Az RS kínálatában a Diodes termékei közül több mint 1500 található meg, beleértve a bipoláris és MOSFET tranzisztorokat, egyenirányítókat és Schottky diodákat, Zener-diódákat, kapcsolókat, TVS diódákat, lineáris feszültségű szabályozókat és feszültség referen-
ciacsöveket is. A gyártóval történő szoros együttműködésnek köszönhetően az RS folyamatosan jelenteti meg a Diodes legújabb termékeit globális kínálatában; így az új termékek gyorsan és hatékonyan jutnak el a vevőkhöz, biztosítva annak lehetőségét, hogy a félvezetőket a tervekben mielőbb felhasználhassák. „Globális jelenlétük és az iparban szerzett hírnevük miatt választottuk az RS-t, mint globális kereskedelmi partnert.” – mondta Mark King, a Diodes Incorporated kereskedelmi és marketing alelnöke. „Az eddigi együttműködésünk során számos tapasztalatot szereztünk arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a távolságot a vevők és a beszállítók között, és mindezt teszik az online tervezési és keresési eszközeik segítségével. Biztosak vagyunk benne, hogy a legjobb szolgáltatást nyújtják.” Chris Page, az RS Components globális értékesítési igazgatója hozzátette: „A Diodes Incorporateddel kötött formális megállapodás utat nyit az RS előtt, hogy a világ vezető félvezető gyártóinak termékeiből egyre nagyobb kínálatot biztosítson. Az elektronikai termékek egyre szélesebb választékát biztosítjuk a vevőinknek, továbbá az eCommerce-nek köszönhetően folyamatosan javítjuk az online felhasználói élményt, amelyet keresés és vásárlás során tapasztalnak. Ez természetesen előnyt jelent a beszállítóink számára is.”
Az RS Components-rôl
Az RS Components (RS), az Electrocomponents plc (LSE: ECM) kereskedelmi márkája, a világ vezető magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, elektronikai és karbantartási termékeket forgalmazó vállalata. A csoport 32 országban található vállalatain keresztül több mint 550 000 terméket forgalmaz, melyek megtekinthetőek a honlapon illetve a katalógusban. Az RS naponta 44 000 árut indít útjára, több mint 1 millió ügyfél számára. A termékkínálatba 2 500 piacvezető gyártó terméke tartozik, mely magába foglalja az elektronikai, automatizálási, tesztelés és mérési, elektromos és mechanikai termékcsoportokat. A vállalatcsoportot a londoni tőzsdén is jegyzik, és a 2012. március 31-én záruló üzleti évben 1,27 milliárd font sterlinges forgalmat ért el. További információkért kérjük, látogasson el a www.rscomponents.hu weboldalra.
További információ és kapcsolat: RS Components Sp. z o.o. ul. Puławska 303 02-785 Warszawa Poland Telefon: +36 1 408 8371 Fax: +36 1 408 8372 E-Mail: service@rscomponents. hu Internet: www.rscomponents.hu Technika 2013/1
11
GÉPIPAR
Hatodik alkalommal indul a „manus” mûanyag siklócsapágy pályázat Már hatodszor indítja útjára a kölni igus GmbH mûanyag-fejlesztô és siklócsapágy-gyártó szakvállalat a 2003 óta két évenként megrendezett, mûanyag siklócsapágy alkalmazásokról szóló „manus”-pályázatot. A pályázatra a világ minden részébôl benyújthatják pályamûveiket a kreatív konstruktôrök. A „manus” olyan tudományos partnerekkel közös kezdeményezés, mint a kaiserslauterni Kompozit Anyagok Intézete és a Kölni Mûszaki Fôiskola. A két évvel ezelôtti pályázatra 28 országból több mint 300, részben látványos pályamû érkezett be. Ezúttal is olyan újszerű és bátor, kenés- és karbantartás-mentes műanyagcsapágy-alkalmazásokat várnak, amelyek műszaki és/vagy gazdaságossági hatékonyságukkal, kreativitásukkal ill. meglepő eredményekkel tűnnek ki. A részvétel rendkívül egyszerű: Az értékeléshez a zsűri az alkalmazás ill. a megelőző problémafelvetés rövid ismertetését kéri, ehhez fotókat vagy vázlatrajzokat mellékelve a megoldás leírásával és a csapágyfajta megnevezésével. Részvételre jogosult minden teljesen műanyag és műanyag-keverékű siklócsapágy-alkalmazó, a csak bevont csapágyas alkalmazások azonban nem. Beküldési határidô: február 28. A nyertesre 5.000 euró pénzdíj vár (2. és 3. helyezett: 2.500 és 1.000 euró). Részvételi dokumentáció online: www.igus.hu/manus. A beküldési határidő 2013. február 28. A díjkiosztó a 2013-as Hannoveri Vásáron (április 8-12.) lesz. Kenésmentes, kedvezô árú, hosszú életû A kenés- és karbantartás-mentes „iglidur” műanyag-siklócsapágyak ma milliószámra váltják ki az olajozást és zsírozást igénylő fémperselyeket – mondja Gerhard Baus, a
12
Technika 2013/1
műanyag siklócsapágy üzletág cégjegyzője az igusnál. „Ezek hosszú és emellett kiszámítható élettartammal rendelkeznek. És tekintettel a több mint 10.000 raktárról kapható árucikkre a konstruktőrök azonnal alkalmazhatják ezeket az innovációkat.” Továbbá a szárazon futó műanyag csapágyak megnövelik a gépek biztonságát. Egy MIT-felmérés (Massachusetts Institute of Technology, Cambridge) szerint a hiányos kenés miatti leállási költségek, csak az USA-ban, évente 240 milliárd dollárra rúgnak. Ráadásul a németországi éves kenőanyag-felhasználás mellett, mely közel 1,1 millió tonna (Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Minisztérium, Baden-Württemberg adata), a kedvező árú műanyag-megoldások jelentős beszerzési és üzemeltetési költségmegtakarításokat tesznek lehetővé. A „manus”-szervező igus szerint a vállalat gyakorlat-orientált kutatásával, méretében egyedülálló adatbázisával, valamint speciális gyártási eljárásaival az egész világon a legszélesebb programot kínálja a környezetbarát és kiszá-
Már hatodszor harangozta be az igus a „manus“ – mûanyag siklócsapágy alkalmazások pályázatot. Jelentkezési határidô: 2013 február 28. 5.000 eurót elérô pénzdíjak. Gerhard Baus igus-cégjegyzô: „Az „iglidur” siklócsapágyak már ma milliószámra váltanak ki olajozásra vagy zsírozásra szoruló fémperselyeket. Ezek hosszú és emellett kiszámítható élettartammal rendelkeznek. Több mint 10.000 raktárról kapható árucikkünk alapján a konstruktôrök azonnal alkalmazhatják ezeket az innovációkat.”
mítható dry-tech műanyag siklócsapágyak terén. 2001 óta pedig – ami szintén nemzetközileg példa nélküli – a konstruktőröknek arra is módja van, állítja a vállalat, hogy a www.igus.hu weboldalon tapasztalatilag igazolt, kiszámítható élettartam-adatok alapján online hozzák meg döntésüket a megfelelő csapágyról. www.igus.hu www.igus.hu/manus
GÉPIPAR
Tûzvédelmi siklócsapágy Új: Allround siklócsapágy-alapanyag nagy tûzvédelmi követel ményû alkalmazásokhoz A Hannoveri Vásáron az igus tribopolimer- és siklócsapágyszakcég egy új, UL94 szerint V0 osztályozású siklócsapágyat mutatott be. Az „iglidur GV0” hasonló allround-tulajdonságokat kínál, mint a jól bevált „iglidur G“ siklócsapágy-anyag, ilyen a rendkívüli mértékű terhelhetőség kis és közepes siklási sebességek mellett és a jó kopásállóság a legkülönbözőbb tengelyanyagokon. A plusz V0-besorolásnak köszönhetően a kedvező árú anyag elsősorban a nagy tűzvédelmi követelményű
területeken talál alkalmazásra. Ide tartoznak elsősorban a repülőgépek, közúti járművek és vasúti járművek belső terei, valamint az épületgépészet a felvonókkal, mozgólépcsőkkel és hasonló alkalmazásokkal.
KAPCSOLAT: igus® Hungária Kft. 1149 Budapest, Mogyoródi u. 32. Tel. 1/306-6486, Fax 1/431-0374
[email protected], www.igus.hu
Új: kedvezô árú, UL94 szerint V0 besorolású „iglidur GV0” siklócsapágy nagy tûzállósági követelményû alkalmazások számára, pl. a repülôgép- és jármûgyártásban valamint az épületgépészetben.
Technika 2013/1
13
GÉPIPAR
Új gépek serege a legutóbbi EuroBLECH-en Régi hagyomány, hogy az EuroBLECH Nemzetközi Lemeztechnológiai Kiállítás jó alkalmat szolgáltat a gyártóknak, hogy felvonultassák legújabb gépfejlesztéseiket. Nem volt ez másképpen a patinás kiállítás legutóbbi, 22. kiadásán sem, igaz, a szakemberek szerint az előző két évbeli vásáron bemutatott forradalmi újítások most elmaradtak. Az igaz, hogy a 2010 és a 2011-es kiállításokon jelentek meg a tömörlézer alkalmazások a vágásnál, csakúgy, mint a szervo-prések, vagy a szervo hidraulikus rendszerek. Viszont a 2012-es lemez-megmunkálási seregszemlén az említett újításokat már szinte minden kiállító alkalmazta, és emellett sem maradtak el az új fejlesztésű gépek, amelyeknek egész seregével lepték meg a gyártók a szakmát. Ezért nyugodtan állítható, hogy a fémlemez- és csőmegmunkálás – a vágástól az alakításon át egészen az összeszerelésig – egész termékkínálatát átfogó innovációs hullám sodorta magával a gyártókat, akik a sokfunkciós gépek mellett gyakran a pragmatizmus jegyében könnyen bevethető, gazdaságosan üzemeltethető fejlesztésekkel álltak elő. A lézervágás színpadán a szállézer diadalát hozta a kiállítás, ami oda vezetett, hogy a kisebb és a komplex megmunkáló központok gyártóinak a többsége az optikai útvonallal leegyszerűsített, könnyebb karbantartást igénylő szállézeres vágást alkalmazta. Amada „mini-üzemek” A Japán egyik legnagyobb szerszámgépgyártó cégeként ismert Amada a praktikus termelés szempontjait szem előtt tartva fejlesztet-
14
Technika 2013/1
te ki a Lasbend AJ névre keresztelt világújdonságát, a lemezmegmunkáló „mini-üzemként” is felfogható multifunkcionális szállézeres vágó, gravírozó, alakító, menetkészítő és hajlító gépet. A gép legnagyobb újdonsága a versenytársakhoz képest az, hogy függőlegesen elhelyezett fémlemezek komplex megmunkálására képes a vágástól a hajlításig a kezelőszemélyzet beavatkozása nélkül. A mini-üzem kiválóan alkalmas prototípusgyártásra, illetve kisszériás munkadarabok előállítására. A 2 kW-os teljesítményű szállézerrel felszerelt Lasbend-et robotizált manipulációs rendszerekkel és mozgásérzékelőkkel látták el, így automatizált gyártást képes megvalósítani a 0,8 és 4 mm közötti anyagvastagságú lemezeken. A tervezőasztalon elkészített rajzot betáplálják az Amada gép szoftverébe, hogy az elkészítse a gyártási folyamatot felvázoló programot. A prés teljesítménye 20 tonna, a hajlítási hossz pedig 400 mm-ig terjed. Siker kísérte az EuroBLECH kiállításon továbbá az Amada EM3612 ZRT új nagyformátumú stancoló gépének a bemutatását. Ez a szervo-elektromos hajtású stancoló gép az X-tengelyen 3050 mm-es
mozgást lebonyolító, átfogás mentes kialakítással növelni tudta rugalmasságát és termelékenységét a régebbi modellekhez képest. Az új hárompályás szerszámrendszer, az úgynevezett „Z”-revolver – ahol az alsó tányér nagyobb a felsőnél –, a revolvertányér felett is kialakított kefés terület, valamint az AMNC modern multimédiás technológiát alkalmazó vezérlés jelzi az új gépnél alkalmazott innovációk sorát. Lézeres lemezvágó gép a Bystronic-tól A svájci Bystronic az új fejlesztésű gépek egész „hadával” jelent meg a kiállításon, bizonyítva, hogy a cég az automatizálási technológiát vetette be a gyors, gazdaságos minőségi megmunkálásnál. Az integrált rendszerek egész sorát építette be a cég a By Autonom nevű lézeres lemezvágó gépébe. A gép autonóm működését az ütközés-ellenes érzékelőnek, a lencsekazetta-váltónak, a fúvóka-váltónak és az anyagvastagság függvényében működő automatikus gyújtópont-beállítónak
GÉPIPAR
a tökéletesen működő szerszámokat, és a számítógép által követett látóterületet tárja az üzemeltető elé.
köszönheti, mert ezekkel az automatizált megoldásokkal csökken a termelésben a holt idő megnövelt folyamatbiztonság mellett. Az ergonomikus gépkoncepció optimális hozzáférést biztosít a vágási területhez. A rendkívül intelligens gép beállítását a Maintenance Manager szoftver felügyeli, ami felderíti és időben jelzi a vágási folyamat során mutatkozó eltéréseket. A Premix lézergáz használata alacsony gázfogyasztást biztosít a gépnek, amelyet 3 000 x 1 500 mm-es névleges lemezformátum, 169 m/ perc pozicionálási sebesség, 30 m/S 2 maximális tengelygyorsulás, valamint 4 400 és 6 000 W-os rezonátor teljesítmény melletti üzemelés jellemez, és feltűnően magas arányú alkatrész-mennyiséggel rendelkezik minden lemezvastagsághoz és a csőgyártáshoz is. SafanDarley világújdonságok A holland Safan és Darley vállalatok közötti egyesülésből létrejött SafanDarley tíz gépet állított ki, amelyekből három világújdonság a felhasználók igényeit messzemenően figyelembe vette. Az első a H-Brake hidraulikus élhajlító termékvonal, amelyet energiatakarékosság, megnövelt hatékonyság és könnyű kezelhetőség jellemez. Az egyedi technika része a start-stop
funkció, ami jelentősen csökkenti a zajterhelést, és párosítva a növényi olaj használatával – az elnyűhetetlen kivitelű gép mellett –, a karbantartási és a termelési ciklusidőt is redukálja – jelentős megtakarítások mellett. Az E-Brake élhajlító 130 tonnás kompressziós erővel és teljesen kihasználható 4 100 mm-es hosszúságú munkaterülettel rendelkezik, és a homlokzat-bevonatok ipari szegmensében biztosít rugalmas termelést. A deformálódás-mentes O kialakítású szerkezet optimális pontosságot kölcsönöz a gépnek még maximális terhelés esetén is. A munkahossz vizsgálatából kiderül, hogy a gépnél alkalmazott különleges kompenzációs gerenda ellensúlyozza a minimális süllyedést is. További előny, hogy a ciklusidőt 30 százalékkal, az energiafelhasználást pedig 50 százalékkal csökkenti. A SafanDarley Eye élhajlítónál bevezették az úgynevezett „megnövelt valóság” nevű alkalmazást, amelynek köszönhetően a gépkezelő speciális szemüveg viselésével kinagyított munkaterületet lát, így a legprecízebben dolgozhat. A szemüveg ugyanakkor az üzemeltetőnek megjeleníti a soron következő munkafázist, segít felismerni
Robotizált hegesztôcellák A Kuka Roboter által kifejlesztett Kuka KR 16 L8 ívhegesztő robot megerősíti a robotfejlesztő vezető pozícióját a gázvédelem melletti ívhegesztés terén. A hegesztőrobot új megoldást kínál modulárisan felépített KR4-es vezérlőjével, ami már 16 tengely egyidejű ellenőrzésére is képes. A robot új generációs pozicionálójával még a nehéz munkadarabok is a kívánt pontos pozícióba helyezhetők. A robotkarban és a csuklóban nyitott átjáró segíti a hegesztési felszerelés védelmét minden mechanikai behatással szemben, illetve elkerülhetővé teszi a robot beállításakor tapasztalt mozgás-kilengésből származó pontatlanságokat. Az említett új funkciókkal az ív-
hegesztéshez szükséges rugalmas felszerelések védhetővé válnak, de a programozás is egyszerűsödik. A robot terhelhetősége 8-12 kilós súlyhatárok között mozog, súlya 240 kg, a talajra és a mennyezetre egyaránt felszerelhető. Az EuroBLECH kiállításon a Kuka bemutatott még egy dörzshegesztésre kifejlesztett robotizált cellát is, ami rugalmas megoldásként alkalmazható az autóiparban a könnyű anyagok megmunkálásánál, de emellett az ipar számos területén, valamint a repülőgépgyártásnál is felhasználható. Békés Sándor Technika 2013/1
15
GÉPIPAR
Nd:YAG lézerrendszerû OR-Laser gépek Különbözô hegesztési feladatokra Az OR-Laser GmbH a lézerhegesztő gépek széles választékát kínálja számos felhasználói területen. A gépek nagy többségében az úgynevezett Nd:YAG lézerrendszer található. A LASER mozaikszó jelentése „fényerősítés indukált emisszióval”. A szilárdtest lézerrendszerekben az Nd:YAG, vagyis a „neodímiummal adalékolt ittriumaluminum gránátkristály” szolgál lézermédiumként. Az ellipszis alakú kristály hosszanti irányában az egyik gyújtóegyenesben helyezkedik el a villanólámpa (ez a gerjesztés), a másikban pedig maga a lézerkristály. A villanólámpa által pumpált energia az elrendezés következtében a lézerkristályban fókuszálódik, az elnyelt energia gerjeszti a kristályt és megtörténik a kibocsátás. Ezek a lézerek legtöbbször 1064 nm-es hullámhosszon sugároznak, ez az elektromágneses spektrum közeli infravörös tartományára esik. Speciális optikai módszerekkel el lehet érni 532, 355 nm-es (látható tartomány) valamint 266 nm-es (UV tartomány) sugárzási hullámhosszt is. Ezt a lézertípust általában impulzus üzemben használják, de előfordulnak folytonos üzemű lézerek is. Az Nd:YAG lézereket széles körben fel lehet használni: a kis divergenciájú fényt kicsi, akár mikrométeres nagyságrendű pontba lehet fókuszálni, így kiválóan alkalmasak felületi struktúrák precíz megmunkálásra. A lézerhegesztés különösen praktikus, amikor kis felületen szeretnénk a hegesztést elvégezni, 16
Technika 2013/1
vagy szeretnénk elkerülni a hagyományos rendszerekkel járó túlzott hőképződést. A lézerhegesztésnél az egyik legfontosabb paraméter a lézersugár fókuszpontja. Ez határozza meg többek között a hegesztési mélységet is. A rövid idejű kis felületű energiaáramlásnak köszönhetően gyorsan alakul ki az olvadék, majd a fém ugyanilyen gyorsan vissza is hűl. Kialakul a varrat, ezáltal könnyen növelhető a fémek keménysége. Ha nagyobb intenzitású lézersugarat használunk, a fókuszban az olvadékon belül kialakul egy gázkapilláris (angolul „keyhole”). Ezáltal az anyag belülről is megolvad, így nagyobb hegesztési mélység érhető el kis felület mellett. A gázkapillárisban a többszörös reflexió miatt megnő a lézersugarak elnyelődése, javul a hatásfok, nagyobb térfogatú olvadék képződik, mint a hagyományos hegesztés esetén.
Az OR-Laser minden egyes gépe nagy odafigyeléssel lett megalkotva, különös tekintettel a lézer erőforrásra. A különböző gépek különböző feladatokat láthatnak el; szerszám,- és formagyártás, autóipar, repülőgépipar, elektronikai technológiák, gépészet, orvostechnika, fogászat vagy akár ékszergyártás, nincsenek határok. Némely gépek alkalmasak az automatizálásra, de vannak, gazdaságosabb gépek, amelyek a kisebb cégeknek is megfelelőek lehetnek. A gépek használata mindig egyszerű, kezelésüket rövid idő alatt meg lehet tanulni. Kétségtelen, hogy a lézertechnológiának rengeteg előnye van a hagyományos rendszerekhez képest. Az OR-Laser gépeivel az ös�szes előnyt személyesen is megtapasztalhatja. Horváth Tamás
GÉPIPAR
Új fejlesztésû Makino-gépek A japán Makino Csoport új fejlesztésű megmunkáló központok egész sorozatával rukkolt elő a 2012. év utolsó negyedében, és, amint azt P. Anders Ingemarsson, a Makino Europe elnöke és ügyvezetője kifejtette, gyakorlatilag úgy vészelte át a válságot, hogy egyetlen dolgozót sem bocsátott el 3 800 alkalmazottjából, sőt, 2012-ben még 200 fővel bővítette is az állományát. A Makino abban is eltér vetélytársaitól, hogy nem fuzionált más vállalatokkal, hanem saját útját járva, erőteljes K+F tevékenységgel javította gépei teljesítményét. A vállalat tavaly 73 millió dolláros üzemi eredményt produkált, 122 százalékkal haladva meg előző évi teljesítményét, megrendelései pedig 1,4 milliárd dolláros értéket értek el. A vállalat külön fejlesztési központtal rendelkezik Szingapúrban, és japán személyzetének a 20 százaléka a K+F területén dolgozik. Európa szintén a személyzetének képzésére sokat adó vállalat terjeszkedésének a fókuszába került, amit az is jelez, hogy új hamburgi központja mellett 2012-ben Pozsonyban 50 fős technológiai központot nyitott, Közép-Európát Lengyelországból igyekszik megközelíteni, de párizsi és barcelonai kirendeltségei mellett a válsággal küzdő Olaszországban is 5 millió dolláros befektetéssel nyitotta meg új technológiai központját. Az év vége felé piacra dobott új megmunkáló központjainak erősségei között említendők, hogy a nehezen megmunkálható anyagokat nagyfokú pontossággal és magas anyagleválasztási teljesítmén�nyel készítik el, így kiválóan alkalmasak alacsony termelési költségek mellett a kemény acél és titán megmunkálására, széles körű népszerűséget szerezve a repülőgépiparban és az orvosi eszközök gyártásánál is.
Repülôgépiparra méretezve A Nemzetközi Repülőgép-ipari Fórum elnevezésű rendezvényen nagy érdeklődést váltottak ki a Makino A4-A20 új generációs nagyméretű vízszintes megmunkáló központjai, amelyek fejlett gépdinamikával, 120 kW-os teljesítményű erős orsókkal, moduláris tervezéssel, az X-tengelyen elért 4–20 méter közötti teljesítménnyel elsősorban a repülőgépipart kiszolgáló magas színvonalú, strukturált alumínium szerkezeti elemek gyártására ideálisak. A nagyméretű központok a tengelyeken 0,8 g gyorsulás elérésére képesek. A repülőgépipart és általában az ipari alkatrészgyártást szolgálja ki az a61 nx-5e vadonatúj vízszintes megmunkáló központ, amelynél az 5. tengelyt is beiktatták az előző változathoz képest, és az innovatív automatikus palettacserélő kifejlesztésével jelentősen csökkentették a termelékenység növeléséért a beállítási időt is. A központtal 30 százalékos energia-megtakarítás érhető el. A percenként 24 000 fordulatra képes, 80 kW-os orsó ideális az alumínium megmunkálására, miközben a gép eléri az 5 000 cc/
perces anyagleválasztási sebességet. A 14 000 fordulat/ perces teljesítményre kialakított orsóval 240 Nm nyomaték mellett optimálisan megmunkálható a titán is. További gépújdonságok A szikraforgácsoló gépek piacán híressé vált Makino legújabb innovációja az U3 huzalos szikraforgácsoló, amelynek kiváló képességeit jelzi a 0,4 mikrométer/ 3 lépés, ami azt jelenti, hogy ez a gép jelenleg egyedüli a piacon, amellyel kiváló felületminőség érhető el mindössze három lépésben. Az U3-at nagysebességű menetvágó képessége kiemelkedő precizitás elérésére is képessé teszi. Egy másik innováció az EDVB3 szikraforgácsoló gép, ezt főként a repülőgéplapátok és a gépek motorjában lévő lapátok szellőzőnyílásainak a kidolgozására fejlesztették ki. Ez a gép kifejezetten a merítésben való megmunkálási technológiával működik, és lényegesen felgyorsítja a gyártási gyorsaságot, ugyanis a piacon fellelhető más szikraforgácsoló gépekhez képest hétszer gyorsabban lehet vele előállítani a szellőzőnyílásokat. Kiválóan alkalmas még a gyógyászati ipar szükségleteire is. Szintén újdonság számba megy a Makino F8 dupla ajtós kialakítású függőleges megmunkáló központja, amely a fentebb említett tulajdonságok közül főleg a magas anyagleválasztási teljesítménnyel és a nagyfokú precizitással a kovácsoló, fröccsöntő és sajtoló szerszámok készítésére alkalmas. B.S. Technika 2013/1
17
MÉRÉSTECHNIKA
Anyagvizsgálat Lézer-Sólyomszemmel A 22 éves Technoorg Linda Kft. szakemberei innovatív termékeik újszerûségével elégítik ki a speciális méréstechnológiai igényeket az elektronmikroszkópia, a környezetvédelem, valamint az informatikai-, biológiai-, orvosi-, és anyagtudományi kutatások területén. A cég különféle méréstechnikai berendezéseirôl Szigethy Dezsô ügyvezetô igazgató tájékoztat bennünket. – Kérem, mutassa be olvasóinknak az Önök új fejlesztésű méréstechnikai berendezéseit. – Több területen is sikerült világszínvonalú berendezéssel piacra lépnünk az elmúlt két évben. Ezek közül először talán az új holografikus mérőkameránkat mutatnám be, mely felületi deformációk teljes, azaz 3D-s vektormezőjét méri extrém érzékenységgel egyidejűleg a felület minden pontján. Ez a műszerünk alkalmas a terhelés kiváltotta feszültség, illetőleg a maradó-feszültség mérésére egyaránt. A mérendő felületet négy lézerfény-nyalábbal világítjuk meg és a felvevő CCD kamera érzékelőlapja előtt egy további lézerfénynyaláb, a referencia-nyaláb adódik hozzá a vizsgált tárgyról szóródott hullám-
18
Technika 2013/1
fronthoz, így hozva létre egy „légi” hologramot. A hologramok felvett interferenciacsík-eloszlását számítógép dolgozza fel, és rögzíti a tárgy eredeti állapotát. A deformálást illetve feszültség-megszakítást követően újabb felvételek készülnek, majd ezen fázisképek összehasonlítása tárja fel a változásokat a tárgypontok helyzetében azok elmozdulásakor, és így mutatja meg a tárgy részletes deformációját. Amen�nyiben belső, maradó-feszültséget szeretnénk vizsgálni, egy furattal szakítjuk meg a feszültségteret, és a lyuk peremén valamint környezetében végbemenő deformáció mértékéből és irányaiból kalkulálhatunk feszültségértékeket egy összetett számítási mód segítségével. A mérő-kameránk használata szinte roncsolás mentes módszernek tekinthető, mivel már átmérőjükben és mélységükben egyaránt elhanyagolható méretű lyukak elegendő információt szolgáltatnak a maradó feszültség számításához, méghozzá rendkívüli érzékenységgel (~1MPa). A Lézer-Sólyomszem fantázianévvel felruházott holografikus kameránk segítségével ellenőrizhető az elvárt deformáció megléte vagy hiánya, illetve a nem kívánt deformációk kialakulása is. Ez az ellenőrzés a fejlesztés során, bármely gyártási lépés után vagy akár a gyakorlati használat közben is elvégezhető. A látványos interferometrikus csíkrendszer ad
lehetőséget egy gyors, közelítő, vizuális kiértékelés elvégzésére és mindezt valós időben. Ha szükséges, részletesebb, kvantitatív kiértékeléssel nagyobb felbontású és előjel-bizonytalanság nélküli eredményhez jutunk néhány percen belül. A teljes deformációs mező mérésével beazonosíthatók a tárgy gyenge vagy meggyengült pontjai. Ily módon ellenőrizhető a szerkezeti integritás, és beazonosíthatók azok a helyek, ahol szerkezeti vagy anyag-homogenitási hibák lépnek fel a nem megfelelő gyártásból vagy a tárgy aktuális használatából kifolyólag. Akár egy nukleáris reaktor 10 mm vastagságú faldarabjának korrózió általi deformációját, vagy akár egy nyomástartó edény alján lévő, egyenetlen falvastagság által okozott kritikus pontokat is felfedezhetünk. A deformáció lépésről lépésre követhető, és kideríthető, hogy akár a korrózió, akár a használat során végbemenő természetes folyamat okozott-e valamilyen meggyengülést a vizsgált anyagban. Fontos megemlíteni továbbá azt is, hogy szemben némely másik eljárással, mi nagy területen – akár A4es lapméretben – egyidejűleg látjuk a deformációt minden egyes pontban, így az esetleges kritikus pontok kiszűrésére kiválóan alkalmas vizuális eredmény másodperceken belül elérhető, a műszer előzetes kalibrálása esetén pedig a számszerűsített feszültségértékek közelítő értéke is gyorsan kiszámítható.
MÉRÉSTECHNIKA
– Milyen területeken, és milyen folyamatok vizsgálatára ajánlják mérőberendezésük alkalmazását? – Az általunk kínált technológia fontos eszköz lehet az autó- és repülőgépiparban, a szerszámgyártásnál, és új lehetőségeket biztosít a csővezetékek ellenőrzésénél, vagy a hegesztési varratok vizsgálatánál. Mérhetjük akár a varratokban fellépő belső feszültségeket, és azok hatását a hegesztéssel ellátott tárgyra, vagy akár a varrat terheléstovábbító képességét, mely óriási fontossággal bírhat számos esetben. Ezen vizsgálatok elvégzésével csökkenthető a megmunkálásoknál a repedés vagy a ridegtörés kockázata is. Fontos szerepe van a nyomásedények vizsgálatánál vagy az öntvénygyártásnál is, mivel mérőeszközünk 3D-s feszültség-térképet készít a gyártási eljárások helyességéről vagy hiányosságairól, ezáltal megbízhatóbb és jobb minőségű termék készülhet, mely mentes a maradó-feszültségtől és az anyaghibáktól. Az előfeszített vasbeton elemek gyártásánál is segítséget nyújt a Lézer-Sólyomszem feszültség és deformáció mérő kameránk. Alkalmazhatjuk a már meglévő, vasbetonból épített épületek, hidak állapotfelmérésénél, mivel így meghatározhatóak a gyenge pontok, és pontosabban felmérhető az elhasználódás mértéke. A különféle lemezalakításoknál, fém megmunkálásoknál, hidegalakításnál, hengerlésnél szintén fontos szerepe lehet a maradó-feszültség vizsgálatának, hiszen ezen eljárások egyik velejáró problémája a gyártást követően megmaradó belső feszültség. A kellő időben, akár több fázisban kiszűrt hibák lehetőséget adnak jobb minőségű termékek gyors és gazdaságos előállítására, mely nagyban növelheti a vállalkozások versenyképességét és hírnevét. Az elmúlt években teret nyert kompozit anyagok feszültségvizsgálatánál is nélkülözhetetlen eszköz lehet a digitális holo-kamera, mivel ezek-
nél az anyagoknál gyakran nem működnek az egyéb, más elveken működő technológiák. – Van más hasznos és fontos készülékük? – Örömmel jelenthetem ki, hogy igen! Másik fejlesztési eredményünk a Nano-LDA berendezés, amely jelentős áttörést jelent a nanotechnológiában. Az elmúlt években ezen a területen rendkívül gyors fejlődés mutatkozott, valamint a kutatások is az egyre kisebb részecskék felé tolódnak el. A Technoorg Linda Kft. új Nano-LDA készüléke a gázokban és a levegőben nagy sebességgel repülő, apró részecskék sebességét és méretét képes detektálni. Egyediségét az adja, hogy a lézer Doppler anemométeres mérésnél az eddig elérhetetlen 50-500 nanométeres részecskék sebességének, méretének, valamint a méret szerinti koncentrációjának az in situ, mintavételnélküli meghatározására használható. Fontos előny továbbá, hogy az alkalmazott méréstechnikánk a visszaszóráson alapuló foton-számlálásra is alkalmas. Azt mondhatom, hogy ez műszakilag is nagyon jelentős eredmény, mivel tizenhárom nagyságrendben vagyunk képesek fényteljesítményt mérni egyetlen készülékben.
– Milyen előnye van az Önök nano-LDA készülékének más anemométerekhez képest? – Egészen más mérettartományban vagyunk képesek mérni. A készülékünknél a legkisebb mérhető részecskeméret már egy nagyságrenddel kisebb, mint a hagyományos anemométerekben, és a vis�szaszóráson alapuló foton-számlálás lehetővé teszi, hogy egyetlen optikai eszközzel végezzék el a mérést, és nem szükséges optikus szakember alkalmazása sem. – Milyen területeken alkalmazható ez a berendezésük? – A kompozit anyagok, kerámiaporok, festékek kiinduló építőanyagainak in situ monitorozásánál, vagy akár egy folyamatszabályozás jeladójaként is alkalmazható. A műszerünkkel a méréseket akármilyen agresszív beltéri körülmények között is képesek vagyunk megvalósítani. Sikerrel végeztünk próbaméréseket lángokban végbemenő folyamatok detektálásában, valamint képesek vagyunk akár reaktorok ablakán bepillantva bizonyos térrészeken belül a részecskék viselkedését, sebességét, eloszlását vizsgálni. A másik fontos előny, hogy a sebességmérés hibahatára egy százalék körüli, a legkisebb részecskék méret-meghatározása pedig 20-30 százalék pontosságú, ami ma igencsak jelentős eredménynek számít. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy a megrendelő kérésének megfelelően berendezésünk a tetszés szerint megválasztott dimenzióban is képes elvégezni a sebességmérést a kívánt, alacsony mérettartományban, így rugalmasan igazodik a felhasználó igényeihez. Wellek Margit Technika 2013/1
19
MÉRÉSTECHNIKA
NATO AQAP rendszerre felkészítés Légpárnás hajók, hangágyúk
Hangágyúk katonai, rendészeti és egyéb alkalmazásokra
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu 20
Technika 2013/1
Légpárnás hajók katonai, rendészeti, sport, hobby és egyéb alkalmazásokra
MÉRÉSTECHNIKA
Audio-, videostúdiók eszközei
Különleges kézimûszerek
A villamos és hôtechnikai kalibráció eszkozei
Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók
Villamos biztonságtechnikai mûszerek
Porozitásmérô, rezgésmérô
Komponens-analizátorok LCR-mérôk, mérôhidak
Akusztikai és környezetvédelmi mérôeszközök, rendszerek
Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra
Akusztikus kamera
Klímakamrák
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu Technika 2013/1
21
EXPO
CeBIT 2013 a megosztásgazdaság jegyében Forradalmi változások zászlóvivőjévé vált a digitális gazdasági élet világszinten is legnagyobb rendezvényének számító, idén március 5-9. között megrendezendő hannoveri CeBIT szakvásár azzal, hogy az évekig az internet területén csak webkettesként ismert szaktémákat – például megnövelt valóság, a dolgok internete, a wikiszemlélet, a mobileszközök betörése az internetes piacra, vagy a gigászi adatforgalom és a Facebook-jelenség – egy teljesen új szakfogalomba tömörítve, a megosztás-gazdaságot – angolul „Shareconomy” – tette meg vezértémájává. Ennek a központi témának a kifejtésére fűzte mondanivalóját Martina Lübon, a CeBITcsapat alelnöke is a január 9-ei budapesti sajtókonferencián. A téma az 1986-ban létrehozott CeBIT-et ismét trendkövetőből trendformáló vásárrá változtatta, mivel a szervezők a témaválasztáskor messzemenően figyelembe vették a vállalatok és szakemberek közösségi oldalakon kifejtett véleményét. Új világ a megosztás-gazdaság révén Az egyedülálló nemzetköziséget felvonultató CeBIT – tavaly 70 országból érkező 4 200 kiállítóval és 110 nemzetet képviselő 312 000 látogatóval, a kiállítók és látogatók között létrehozott 7 millió üzleti kapcsolattal, illetve 500 olyan nemzetközi konszern IT-igazgatójával, amely cégek évi 50 milliárd eurót meghaladó vásárlási volumennel rendelkeznek – a megosztás-gazdaságot a tudományok, az erőforrások és a tapasztalatok részegységeinek, illetve egészé-
22
Technika 2013/1
nek felhasználásával létrehozott új együttműködési formájaként állítja a középpontba. A CeBIT-csapat meggyőződése, hogy a megosztásgazdaság technológiai alapjait az új infokom megoldások alkotják, az új típusú együttműködés pedig a növekedés szükséges előfeltételét képezi. A megosztás-gazdaság meghatározó befolyást gyakorol a vállalatokon belüli folyamatokra, mivel a közösségi média eszközei egyre népszerűbbé válnak. Továbbá a világháló a vállalatokon belül és kívül is a csapatmunka helyszínét képezi. Ugyanakkor az összekapcsolt hálózati folyamatok részévé válnak a partnerek, tanácsadók, szállítók és az ügyfelek is. Martina Lübon hangsúlyozta, hogy a sikeres vállalatok számára nélkülözhetetlen folyamat megy végbe, amelyet összefoglalóan a globális gazdaság
„facebookozódása” jellemez, és aki sikeres akar lenni, annak behálózva kell tevékenykednie. A szoftverek és a távközlési eszközök gyártói elsősorban az autó-, energia- és egészségügyi szektorokban már egybenőnek a felhasználókkal. Fontos megfigyelés, hogy napjainkban a fogyasztási javak területén a tulajdonlást a használat, a vásárlást a kölcsönzés váltja fel. A trend a szoftvermegoldások területén is a csomagmegoldásoktól a részmegoldások felé mozdul el, ami a szoftverek, platformok, vagy infrastruktúrák szolgáltatásként való felhasználásában ölt testet. Ezeknek a fejlesztéseknek a következtében Frank Pörschmann, a CeBIT igazgatója a közelmúltban kifejtette, hogy a politikával szemben azok az elvárások, hogy a globalizált gazdaság növekedését gátoló nemzeti részmegoldások helyett nemzetközi vitát folytassanak a felhasználási jogok kérdéséről is.
EXPO
melnek említést, amelyek például kinagyítják a megmunkálandó területet.
Megatrendek a CeBIT-en Martina Lübon öt megatrend köré csoportosította az idei CeBIT-et. Közülük az élre kívánkozik a számítási felhő (cloud computing), amelynek előretörését jellemzi, hogy Németországban a BITKOM Szövetség felmérése szerint a 2012-ben 5,3 milliárd euróra tehető cloud-piac 2016-ra 17,1 milliárd eurós értékűre fog növekedni. Továbbá a mobilitás intenzív növekedése várható, így a padlóra küldött PC-forgalom átvándorol a táblagépekre és az okostelefonokra. A kutatólaboratóriumokban a cégek jelenleg is gőzerővel fejlesztenek, melyek eredményei a CeBITen is bemutatkoznak. Kulcstrend továbbá a közösségi média betörése a vállalati életbe, amelyet jól jelez a blogok, a wikiszemlélet, vagy az együttműködési megoldások térnyerése, illetve a további szoftvermegoldások, amelyek jelentősen megváltoztatják a közeljövőben a munka világát. Gyorsan tör be a gazdaságba a dolgok internete, ami azt jelenti, hogy például 2020-ban már a készülékek többsége internetes kapcsolaton keresztül kommunikál egymással, s ehhez emberi közreműködésre szinte nem is lesz szükség. A dolgok internetének a német nemzetgazdaságra gyakorolt
piacnövelő hatása – elsősorban az autógyártás, gépipar és vegyipar révén – 2020-ra a gigantikus 300 milliárd eurós értékre tehető. Az ötödik megatrend az úgynevezett „Big Data”, a mérhetetlenül duzzadó adatforgalom, amelyre tavaly decemberben az IBM legújabb kutatásai világítottak rá. Eszerint a jelenlegi 2 000 exabájtnyi adatforgalom – 1 exabájt egyenlő 10 bit, amihez hozzájön még 18 darab nulla – 2015-re 9 000 exabájtra növekedik. Az IBM említett kutatása szerint az évtized közepére csak a szenzorok és eszközök napjaink teljes adattömegét meghaladó adatrengeteget fognak előállítani, a vállalati adatok tömege pedig a teljes adatmennyiség negyedét teszi majd ki. Nem meglepő, hogy a dolgok internete szakítja ki a legnagyobb részt a globális adatforgalomból. A CeBIT-en ugyanakkor a váratlan technológiai innovációk bemutatásának is teret szentelnek. Ilyen a Fraunhofer Intézet által fejlesztett okostelefon alapú alkalmazás, ami egyfajta általános kulcsot szolgáltat bármihez bármikor. Érdekes még a megnövelt valóság (Augmented Reality) tárgykörébe tartozó számos innováció, melyek közül az iparban bevethető úgynevezett okos-szemüvegek érde-
Átfogó témaplatformok A CeBIT látogatói számára az átfogó és minden említett témára kiterjedő konferenciasorozat mellett négy témaplatform szolgálja a gyors eligazodást. A CeBIT-et felkeresők 80 százalékát vonzó – a hardver fejlesztések nagy részét felvonultató – Pro részben a cégek professzionálisan bevethető, új digitális felhasználásokat mutatnak be a KKV-knek, illetve a konszerneknek. A Gov új megoldásokat kínál a községeknek, országos és szövetségi német hivataloknak egyaránt, amelyek az e-kormányzattól az elektronikus számlázásig, vagy az egészségügyi szolgáltatásoktól a dokumentumkezelésig jelentkeznek átfogó megoldásokkal. Martina Lübon elmondta, hogy Németországban a szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításában fontos lépést jelent a közelmúltban bevezetett 115-ös zöldszám, amelyen az állampolgárokat azonnal tájékoztatják a felmerülő közigazgatási kérdésekről. A CeBIT Lab a jövőfürkésző ötleteket vonultatja fel, míg a Life a digitális életvitelhez kidolgozott csúcstechnológiai trendek, mobil és intelligens technológiák gyűjtőhelye. Idén a CeBIT partnerországa a Németország legfontosabb középkelet-európai partnerének számító Lengyelország, amelynek 16 milliárd eurós infokom piacát 200 kiállító 3 000 négyzetméteres területen képviseli. Kiderült, hogy Lengyelország a 2004-beli uniós csatlakozása óta megduplázta GDP-jét, és növekedéssel jutott túl a gazdasági válságon. Magyarországot 12 szoftverfejlesztő kezdővállalkozás képviseli, akik a HITA közös standján mutatkoznak be Hannoverben. Békés Sándor Technika 2013/1
23
ÉPÍTÉSZET
Fény a betonban A beton – mint közismert – általában egy szürke, viszonylag tömör szerkezeti anyag, amely korunk építészetében döntô szerepet játszik. Ugyanakkor az építészeket egyfolytában érdekelte, hogy ezen tömör szerkezeti anyagot hogyan lehet „fényáteresztôvé” tenni. A technikának több alternatívája is ismert, a következôkben ezeket a lehetséges megoldásokat ismertetjük. Zsaluzással kialakított A „legegyszerűbb” megoldásnak tűnik, bár korántsem az. Az egyik lehetséges megoldás, amikor a zsaluzatot úgy alakítják ki, hogy a fényt áteresztő réseket a zsaluval határolják el, és a kialakított zsaluzatot öntik ki. Egy másik megoldási lehetőség, amikor az elkészült betonszerkezetben utólagosan alakítják ki a fényáteresztő réseket, hézagokat. A szakrális építészet XX. századi egyik kiemelkedő alkotása– amelyben a beton mellett a fény is jelen-
tős szerepet játszik – Le Corbusie névéhez fűződik. A Ronchamp-i Magasságos Miasszonyunk kápolnája, amely több szempontból is mérföldkőnek tekinthető a modern építészetben. (1.sz fotó) A technológia korábban sok nehézséget okozott, azonban a beton technológia fejlődésével, az öntömörödő, önterülő beton megjelenésével viszonylag leegyszerűsödött a megoldás. Ennek az alkalmazásnak az egyik szép példája a japánban megépült Fény temploma (2 sz. fotó).
2. sz. fotó: A Fény temploma [2]
1. sz fotó: A Magasságos Miasszonyunk kápolna és belsô tere [1]
24
Technika 2013/1
3. sz. fotó
4. sz. fotó
Tásított rendszerek Az üveg és a beton együttes alkalmazása relatív rövid múlttal rendelkezik, annak ellenére, hogy a két anyag évezredek, évszázadok óta ismert. Ennek egyik módja az üveg és a beton társítása. A kezdetekben – elsősorban – a szakrális építészetben alkalmazták (3. sz. fotó), majd később a belsőépítészetben, függetlenítve egymástól a két anyagot (ólomüveg), amely a mai napig alkalmazott, és ma már a mindennapi életben (4. sz. fotó) is. A XIX. században G. Falcomier üvegfúvásos technikával állít elő tömegesen különböző formájú üvegtéglákat, és mint szerkezeti elemek (5. sz. fotó) kerültek beépítésre
ÉPÍTÉSZET
Az üveg és beton egy másik korábbi társítási formája, amikor a szerkezeti elemgyártásakor az üvegelemet elhelyezik a friss betonban, majd az elkészült darab került beépítésre (6. sz. fotó). A megoldás nem vált be, és számos problémát is felvetett (pl.: ös�szeférhetőség, javíthatóság, stb.). A XX. század végén – a technikák, technológiák fejlődésének eredményeképpen – született meg a fényáteresztő beton (8. sz. fotó), melynek megalkotója, feltalálója Losonczi Áron. A fényáteresztő beton – Litracon – lényege, hogy a készítés során optikai szálakat helyeznek el a betonban, Az optikai szál (7. sz. fotó) nem más, mint egy nagyon tiszta kvarcüvegből vagy műanyagból húzott igen vékony szál, amelyet egy többrétegű, külső burkolat vesz körül [5]. A szálban a fényimpulzusok nagyon gyorsan terjednek (1. sz. ábra) A fényáteresztő beton alkalmazásának részben a magas bekerü-
1.sz. ábra Visszaverôdések a szál belsejében [5]
5. sz. fotó
6. sz. fotó: Üveg a betonban
8. sz. fotó: A fényáteresztô beton
9.sz fotó: A Kitelepítettek emlékmûve a Szarvas téren
7. sz. fotó: Optikai szálak [5]
lési költség szab határt, így csak exkluzív helyeken, illetve emlék nűvek megvalósításánál (9. sz. fotó) alkalmazzák. Ezt felismerve a feltaláló továbbfejlesztette a terméket. A fejlesztés eredményeképp létrejött a Litracon pXL, amelynek gyártási költségei lényegesen alacso-
nyabbak, gyártási méretei tágabb teret biztosítanak, ezáltal talán szélesebb körben is elterjedhet. A pixelbeton (10. sz. fotó) immár nemcsak síklapok formájában alkalmazható, hajlított felületek kialakítására is alkalmas. A széleskörű alkalmazás egyik szép példája a Bp. XIII. kerületben található (11. sz. fotó). Technika 2013/1
25
ÉPÍTÉSZET
A belső építészek, iparművészek is folyamatosan keresik a beton és üveg társítási lehetőségeit, azaz a „fény a betonban” megjelenítési formáit. Részben a hagyományos üvegfeldolgozási technikákat fejlesztik tovább, részben a betontecnológia eredményeit alkalmazva alkotnak meg, hoznak létre korszerű megoldásokat. Ennek egyik szép példája a „Zebralit” néven ismertté vált termékcsalád (12. sz. fotó). „A termék alapelemének külső megjelenése egyszerre idézi fel a kisméretű tömör téglát (égetett agyag tégla) és a közismert üvegtéglát. Az elnevezés mozaikszava, a Zebralit is ezt az érdekes kettősséget adja vissza, mert a „Zebra-” a termék csíkosságára, a „-lit” pedig a fényáteresztő képességére utal”[8]. Összefoglalás Cikkünkben a SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi kar 2011. évi kari tudományos diákköri konferenciá-
10. sz. fotó: A Litracon pXL [6]
jának egyik pályamunkájából [10] ragadtunk ki részletet, konkrétan amely a fény és a beton viszonyát igyekszik átfogóan bemutatni. A dolgozat elsősorban irodalomkutatáson alapszik, azonban a kidolgozás során a szerzők nem egy esetben a helyszínen is meggyőződtek a beton sokrétű felhasználásáról, alkalmazásáról. A kiemelés azon meggondolásból ered, mivel napjainkban az üveg és a beton, a fény és a beton – mint megvalósítási forma újra előtérbe került. Réfi Ágnes, hallgató Leczovics Péter, témavezető SZIE- YMÉK, Műszaki Alaptárgyi tanszék
Technika 2013/1
[1] http://www.rovart.com/hu/gallery. php?id=713 [2] http://kek.org.hu/beton/wp-content/ gallery/fenytemplom_tadaoando/01_ chlight6.jpg [3] http://szentpeterespal.ewk.hu/ kepgaleria [4] http://www.lakberinfo.hu/dekoracio/ lakasdekoracio/2005-08-28-organ-x-artglass-diszuveg-muhely/ [5] http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_ fiber [6] http://www.litracon.hu/productlist.php [7] http://www.octogon.hu/ utcai+lampionok+1.html [8] http://www.uvegbetonkft.hu/ akadalymentes_zebralit.html [9] http://www.homeinfo.hu/kivitelezes/ epites/szerkezet/622-zebralit-avagy-hogykerul-a-beton-az-uvegbe.html [10] A „sokszínű” beton. TDK pályamunka, SZIE-YMÉK 2011. Réfi Ágnes, T.v.: Leczovics Péter
A publikáció a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-011 „A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen” c. projekt támogatásával jelent meg.
11 .sz. fotó: Pixelbetonból kialakított térelemek [7]
12. sz. fotó: Variációk az üveg és beton társítására
26
Felhasznált irodalom:
KERESKEDELEM
Smart Zone az innovatív technológia jegyében Smart Zone néven olyan új műszaki bolthálózat nyitotta meg kapuit a közelmúltban Budapesten a Dohány utcai bemutatóteremmel, amelyben főként az innovatív „Smart” termékek és a környezetbarát technológia révén a stílusba zárt minőség ölt testet. A hagyományos bolti eladást ugyanakkor ötvözték a korszerű online értékesítéssel. A minőségi technológiát tág palettán mozgó termékek jelzik, melyek közül a szórakoztató elektronikát az Apple, a Hama, a Samsung – például a mozgás- és hangvezérelt, illetve arcfelismerésre épülő Smart TV-vel – és a Sony, a háztartási elektronikát pedig a Bosch és Siemens közös magyarországi vállalatának, a BSH-nak, illetve további más csúcsmárkáknak a fejlesztéseit felvonultató innovatív termékek képviselik. Deák Szabolcs, a Smart Zone ügyvezetője a megnyitón kifejtette, hogy bolthálózata legnagyobb versenytársaival azonos pályán mozog, így nincs könnyű helyzetben, ennek ellenére mégis a következő két évben öt üzlettel szeretné lefedni a fővárosi piacot, s ezzel az online és offline kereskedelemben egyaránt meghatározó szerep elérésére törekszik. A nívós technológiai innovációt felvonultató termékek töltik meg a bemutatótermet, a webes felületen azonban minden termék elérhető. A Smart
Zone 300 négyzetméteres alapterületű üzletének a választéka 600 terméket, a raktárkészleté pedig 2 400 árucikket, míg az online skála 6 200 terméket tartalmaz. A Smart Zone részét képezi a százszázalékos magyar tulajdonban lévő, 1996-ban alapított, és a 2012. évet 14,5 milliárd forint forgalommal záró BravoTech cégcsoportnak.
Deák Szabolcs hangsúlyozta, hogy az úgynevezett smart, vagy intelligens technológiák egymás közt megosztható tartalomrendszerben kapcsolódnak össze. Erre felkészülve, olyan profi értékesítő csapatot vonultatnak fel a bemutatóteremben, amelynek tagjai okosabbak az ott található gépeknél. B. S.
Az elektronikai cikkek hazai forgalmára az elmúlt évek egyértelműen negatív hatással voltak – állapította meg a GfK Hungaria Piackutató Intézet. 2011-ben ez a piaci forgalom az előző, nem túl sikeres évhez képest 5 százalékkal esett vissza és 2012-ben is elmaradhatott a várt növekedéstől. Úgy tünik, hogy Magyarország ebben inkább a nyugateurópai tendenciát követi, ahol általában is csökkent a tartós fogyasztási cikkek piaca, mint a kelet-közép-európait, ahol régió szinten 7 százalékkal nőtt. Nálunk 2007 óta figyelhető meg a fogyasztás általános visszafogása a gazdasági helyzet miatt, ami az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a ruházkodás és a tartós fogyasztási cikkek csökkenő vásárlásával jár. Ezen belül kiemelt figyelmet érdemel az online-értékesítés térhódítása, ami az elektronikai termékeknél már több mint 10 százalékot képvisel, ugyanis az elektronikus értékesítés a társadalom egy újdonságokra nyitott csoportja számára a leginkább kedvező. Mégis, hazánkban az internetezők számának növekedése ellenére az online vásárlási kedv csak minimális mértékben nő, ami jórészt a gazdasági válságnak tudható be. A KutatóCentrum E-Shopping Report adata szerint 2012ben az aktív netezők 48 százaléka rendelt legalább egyszer a világhálón, a legtöbben elektronikai cikket, könyvet, CD/DVD-t.
Technika 2013/1
27
SZABADALOM
Konferencia a mûtárgyhamisítás ellen Az egyre növekvő mértékű műtárgyhamisítás mind több konferenciának a tárgya. Például tavaly év végén az INTERPOL is erről rendezte tanácskozását Lyonban, amelyen 22 ország szakemberei két napon át vitatták a lehetséges fellépés módozatait a bűnözés e fajtája ellen. A találkozóra meghívást kapott a budapesti Festményvizsgálati Labor is, amely a legmodernebb természettudományos eljárásokat alkalmazza a festmények azonosításánál. Ezekről beszámolva Végvári Zsófia, a labor vezetője ismertetett több, kiemelt fontosságú magyarországi eredményt, amelyet ez a labor derített fel. Ezek között volt Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Munkácsi Mihály, Rippl-Rónai József és Bortnyik Sándor hamisított műveinek és az ezekből származó káresetek bemutatása, ami azért is örvendetes, mivel sajnos a magyar műkincspiac 60-70 százaléka hamisnak mondható és igen sok hamis műkincs hagyja el a „keleti blokkot” a magyar határon keresztül – mondta el a labor vezetője. Hamis szignók, hamis papírok A hamis festményekhez gyakran hamis műbírálat is tartozik és sajnos nem ritka a szervezett bűncselekmény sem az ilyen műtárgyak külföldre juttatásánál. A hamis szignón és bírálati papíron kívül elterjedtek a legmodernebb sokszorosítási és öregítési eljárások, vagy a régi vászonra készült kifinomult hamisítványok, amelyek ellen csak az összefogás bizonyulhat eredményesnek. Mint az INTERPOLkonferencia is igazolta, a mostani válság is megnövelte a művészeti bűnözést, hiszen a hamisítványok 28
Technika 2013/1
előállítása és eladása jelenti manapság a leggyorsabb pénzhez jutási lehetőséget. Az e téren tapasztalt magyarországi nyugtalanító helyzet miatt tűzte napirendjére legutóbb a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja is a témát Hamis műtárgyak karanténban? cimmel, amely konferencia védnökségét L. Simon László kultúráért felelős és dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár vállalta. A tanácskozáson Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és L. Simon László bevezetőit követően dr. Kármán Gabriella, a munkacsoport vezetője adott tájékoztatást a csoport elmúlt évi alakulása óta végzett munkájáról és a faladatairól. Dokumentálással és jogi eszközökkel Az űlésen felszólalt Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, aki már több tucatnyi, az ő szignójával ellátott hamisítvánnyal találkozott. Ecsetelve a műkincshamisítással Magyarország nemzetközi presztízsének okozott károkat, hangsúlyozta, ezek mérsékléséért munkásságuk pontos dokumentálásával és életművük online hozzáférhetővé tételével a művészek maguk is sokat tehetnek. Dr. Kovács Gábor, a Széchenyi István Egyetem jogi karának tanszékvezetője viszont azt állapította meg, hogy ma még nagyrészt hiányoznak a hamisítás elleni hatékonyabb fellépéshez szükséges jogi eszközök is. Miközben a hamisítás széles körben elterjedt, jelenleg talán nincs is egyetlen elítélt hamisító sem. Nincs erre vonatkozó tényállás, így az egyedül alkalmazható tényállás a csalás, aminek bizonyítá-
sa a legtöbb esetben komoly nehézségekbe ütközik. Marcus Eisenbeis, a Német Művészeti Akcionátorok Szövetségének alelnöke, vendégelőadásában elismerésre méltónak nevezte, hogy Magyarországon az állami szervek kezdeményezően lépnek fel a műtárgyhamisítás ügyében, mint mondta, Németországban a szakma e tekintetben magára van hagyva. Viszont létezik a vitatott eredetű műveket tartalmazó adatbázis, ami segít távol tartani a hamisítványokat a német műtárgypiacról, pontosan dokumentálják a kétes eredetű művek vételre ajánlását, ez is segíti a rosszhiszeműség későbbi bizonyítását. Vitatottak adatbázisa itthon is? Később a konferencia kerekasztal beszélgetésén is szóba kerültek a magyarországi vitatott művek adatbankja létrehozásának különböző aspektusai. A megbeszélés résztvevői között ott ültek a közintézményi és a magán (műkereskedői) szféra képviselői is. A műtárgyhamisítás elleni munkacsoport korábbi ülésein és a műkereskedők körében végzett felmérés során is nyilvánvalóvá vált egy ilyen adatbank szükségessége, ám a hogyanról ezúttal is megoszlottak a vélemények. Abban viszont meg lehetett állapodni, hogy a közintézmények és a műkereskedők ilyen adatbázisai között szükség van az együttműködésre, ami elsősorban a köz-adatbázis felé érkező konkrét megkeresésekre történő információ-szolgáltatás formájában valósulhat meg. Még számos további kérdés, többek között az adatbázis-projekt finanszírozása is megválaszolásra vár. Wellek Margit
LOGISZTIKA
Hadtápellátás a 2.világháborúban Talán kevesen tudják, hogy a ma közkeletû logisztika kifejezés elsôdlegesen a hadseregek történelmét végigkísérô tudomány megnevezése volt. Ezért is a mai történettudomány szívesen tárgyalja a 2. világháború történetét a logisztika vetületén, a hadtápellátás eseményein keresztül. Bár Görögországban a „logisztika” pénzügyi ellenőrzést jelentett, már a rómaiaknál „logisták” látták el élelmiszerekkel a légiókat. Leo bizánci császár 900 körül már kimondta: a logisztika feladata, hogy a hadsereget zsolddal, fegyverrel időben és jól ellássa. A középkorban maximum ötnapi menettávolságra lehettek a katonák a raktáraktól. Végül Napoleon tábornoka, Henri Jomini tisztázta 1838-ban, hogy a logisztika a stratégia és taktika mellett a haditudomány harmadik ága. Napoleon az Észak-Afrikai hadjáratán ismerte fel, hogy a hadsereget a megszállt területeken nem lehet helyben talált élelmiszerekkel táplálni, gondoskodni kell az utánpótlásról. Ennek volt köszönhető a konzerv feltalálása. Jamini elvét, hogy a hadtápellátás a csapatmozgások, a csapatutánpótlás, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének művészete és alkalmazott tudománya, az USA-ban már 1870től átvették, majd 1884-ben Alfred Mahan admirális logisztika alatt az ország gazdasági és ipari erőforrásainak mobilizálását is értette a csatákat vívó amerikai hadsereg számára. Tőle származik a „logisztikai biztosítás” fogalma, aminek szellemében például a 2. világháborúban 10 amerikai katonából csak 3 vett részt közvetlenül a harcokban, a többi a harcolókat látta el minden szükségessel. A Szovjetunió elleni háború tapasztalatai Ismerve a hadilogisztika alapelveit, új nézőpontból is érdemesnek tartják a szakemberek újraértékelni a 2. világháborút, benne a szemben
álló felek szereplését a hadtápellátás tekintetében. Ugyanis a hadicselekmények alapos elemzése arra mutat, hogy ez a háború döntően a logisztikák háborúja volt. Ennek bizonyításához elég, ha csak vázlatosan is végigkísérjük a háború menetét. Például a német hadvezetés már jóval azelőtt felismerte, hogy a korábban bevett gyakorlat nem hatékony, a katonának nem az a dolga, hogy masírozzon. Mivel a katonákat a harcba alapvetően szállítani akarták, a Szovjetunió elleni támadást is az 1941. évi késő tavaszi olvadás miatt május 15-ről június 22-re halasztották. Különösen gondjuk volt arra, hogy a velük szemben ékalakban felsorakozott szovjet csapatokat, miután az ékek között gyorsan előrehaladhattak, bekerítsék és elvágják az utánpótlási vonalaiktól. Válaszul a Szovjetunió a hadiipar keletre telepítésével hatalmas logisztikai tettet hajtott végre, amellyel megalapozta későbbi győzelmét. Már a háború előtt az egész ország iparosításának keretében új kohászati üzemek, bányák, kőolajkitermelő helyek létesültek az Uraltól keletre (Magnyitogorszk, Kuznyeck, Novo-Tagil, Cseljabinszk, Novoszibirszk, stb.). Ezekre alapozva már 1941 októberében, három hónappal a megtámadása után a szovjet hadiipar 80 százaléka útban volt kelet felé: 1523 szétszerelt gyár, 450 nagyüzem, melyek közül Nyugat-Szibériába 210-et, a volgai régióba 200-at, Kazahsztánba és Közép-Ázsiába 250-et telepítettek, majd a visszaúton 2,5 millió katonát szállítottak keletről nyugatra. Például a Novokramatorszki nehézipari gépgyárat a németek ál-
landó bombázása közepette öt nap alatt tették vonatra 41 novemberében, de a gyár 2500 munkásának 30 kilométert kellett gyalogolnia a legközelebb működő, teherszállítással nem lefoglalt vasúti pályához, hogy gyáruk gépei után elutazhassanak. Vagy például a harkovi tankgyár (volt traktorgyár) az áttelepítését követő 10 héttel már legyártotta az első 25 darab T-34-est. A moszkvai csatától Leningrád felszabadulásáig Mint ismeretes, Moszkvát az elfoglalástól 41 telén a Szibáriából áthozott friss szovjet erők mentették meg, de a németek Moszkva alatti verességében közrejátszott a téli hadviselésre való felkészületlenségük is: a fagyban befagyó Schmeisser géppisztolyok és az, hogy harckocsijaik nem tudtak ellenállni a nagyszámú T-34-esnek és főleg a 150 mm-es ágyúval felszerelt szovjet KV nehézpáncélosoknak, (ezek ellenfele, a Tigris csak 1943-ban jelent meg). A logisztika szempontjából szintén jelentős tett volt az 1941 szeptemberétől 1943 januárjáig a szárazföldön bekerített Leningrád éhező lakosságának ellátása a befagyott Ladoga-tó jegén. Teherautók ezrei szállították nappal és éjjel, 200 kilométeren át az élelmiszereket a városba és onnan az embereket a német blokádon túlra, a teherautók alatt igen gyakran beszakadt a jég is. A lankadatlan és hősies szállítás ellenére telente naponta 3-4 ezer ember halt éhen a városban, mígnem 1943 januárjában a szovjet hadseregnek sikerült a várostól délre egy 10 kilométer Technika 2013/1
29
LOGISZTIKA
széles sávot megtisztítani a németektől, ezen helyreállhatott a vasúti összekötettés. A blokád idején a lakosság megmentéséhez az is némi segítséget adott, hogy a németek szövetségében a finn seregek, Mannerheim parancsára nem vállaltak részt Leningrád 900 napos, hermetikus körülzárásából, bár Hitler ezt többször követelte. Egy másik hasonló blokád-történet az 1942 novemberében Sztálingrád alatt bekerített német 6. hadseregé. Hitler megtiltotta ennek a hadseregnek nemcsak a visszavonulását a Donhoz, hanem Göring ígéretére, hogy a Luftwaffe képes utánpótlással ellátni a csapatokat, amíg kívülről a gyűrűt nem sikerül áttőrni, a kitörést is. Valójában a 6. hadsereg szükségleteinek csak töredékét tudták légi úton bejuttatni a gyűrűbe, miközben a német teherszállító flotta jelentős veszteséget szenvedett el. Mint köztudott, végül is a német 6. hadsereg megadta magát. A 2. magyar hadsereg sorsa és ellátása fegyverekkel Figyelemmel kísérve a logisztika jelentőségét a 2. világháborúban, állítható, hogy a 2. magyar hadsereg sorsát sokban az elégtelen hadtápellátás pecsételte meg. A hazájukat az ország határától jó ezer kilométerre „védő” emberek felkészültsége, mozgatása, ellátása, utánpótlása a tudományos hadilogisztika legelemibb elveivel ment szembe. Mint Dombrády Loránd történész és mások tanulmányai ismertetik, a hadsereg távolról sem volt felkészülve egy ilyen „kirándulásra”, mégha bevetésüket Horthyék a győztesek oldalán képzelték is el, a korábbi elcsatolt területek bebiztosítása érdekében. A magyar részvételt sürgető Keitel tábornoknak hiába erősítgették a józanabb körök, hogy a magyar hadsereg gyenge, csupán megszállásra alkalmas, a németek pusz30
Technika 2013/1
ta ígéretére, hogy hadseregünket minden szükségessel majd ellátják, ha kint lesz a fronton, elengedték a távolba. Ám csapataink személyi összetétele már előre jelezte a hadsereg sorsát.: 20 százalékuk volt csak a sorállományból, 30 százalékuk tartalékos volt, 20 százalékuk frissen kiképzett román nemzetiségű, a többi munkaszolgálatos, ők 50 ezren. Még rosszabb volt a hadsereg fegyverzete (Leo bizánci császár útmutatása ellenére). A hadifelszerelést az itthon maradó egységektől gyűjtötték össze, de úgy, hogy jobbik része idehaza maradjon, hiszen féltek egy román betöréstől. Páncéltörő fegyverek, gépkocsik, harckocsik egyáltalán nem álltak rendelkezésre és ígéretekre sem érkeztek meg a németektől. Ezer kilométeres gyaloglás után így ért ki a hadsereg, hogy gyenge felszereltséggel egy 200 kilométeres frontszakaszon harcoljon úgy, hogy egy magyar könnyű hadosztályra 2025 kilométer jutott. Dombrády összehasonlítja a németek és a magyarok felszereltségét is. A csupán 2 ezredből álló magyar hadosztályok egyenként 234 golyószóróval, 102 géppuskával, 38 nehézpuskával, 26 db 50 mm-es gránát- és 40 db 80 mm-es aknavetővel rendelkeztek. A már három ezredből álló német hadosztályok a magyarokéval azonos harci feladatokat 437 könnyű és 112 állványos géppuskával, még a szállítóknál is lévő géppisztolyokkal teljesítették A magyar hadosztálynak 8 ütege összesen 32 löveggel, szemben a németek 26 ágyújával, 48 tarackával és 74 aknavetőjével. Ráadásul a magyar tüzérség fogatolt volt, a németeké lánctalpas. Minden német hadosztálynak 75 páncéltörője volt, az egész magyar hadseregnek csak 244 elavult, 37 mm-es ilyen fegyvere, amelyek még a T-34-eseknél gyengébb harckocsikkal sem bírtak el.
A klasszikus logisztikai szabályokkal ellentétben a 2. hadsereg harcoló egységeitől rettenetesen elmaradtak a hadtáplépcsők is. Egy német hadosztály ellátórészlegéhez 400 tehergépkocsi tartozott, a magyarok papíron 50-el, a valóságban jó, ha a felével rendelkezhettek – írja Dombrády. – A mieink főleg fogatolt járművekre (szekerekre) hagyatkozhattak, ami lovakkal az őszi, téli sár- és hótengerben, a minusz 30 fokban teljesen kilátástalanná tette a katonák ellátását. A németek igen gyenge élelmezést biztosítottak, Jány Gusztáv főparancsnok kérésére kiküldött sok magyar szalonna egy része „elfogyott”, mire kiért, nem egy visszaemlékezés szerint. A kiküldött téli ruházat is nagyrészt elakadt a szállítás közben. Az 1943 januárjában indított nagy orosz offenzívával szemben az elhasználódott emberek és anyagok tragikus vereségre lettek ítélve. A D-nap – a modernkori logisztika születése A 2. világháború logisztikailag legsikeresebb manővere a szövetséges csapatok 1944-es normandiai partraszállása volt, nem véletlen, hogy ettől kezdve beszélhetünk a modern társadalom és gazdaság logisztikai feltételeiről. A hadművelet eredményességének hátterét az USA hallatlanul erős hadiipara szolgáltatta, amely a háború éveiben 231 ezer repülőgépet, 1000 hadihajót, 88 ezer harckocsit tudott előállítani. A hadművelet kezdetére 55 gyalogos, 25 páncélos, 20 hegyi és 4 ejtőernyős, összesen 86 hadosztály állt készen. Az első 24 órában 175 ezer embert szállítottak partra 1500 tank, 10 000 motoros jármű, 3000 nehézfegyver kiséretében. A légierő 5 045 vadászrepülőgépet, 3 467 nehézbombázót, 1 645 közepes- és könnyűbombázót, 2 300 szállítógépet, 2 500 vitorlázógépet biztosított, a tengerészet 6 csatahajót, 22 cirkálót, 93 rombolót. K.F.
ENERGETIKA
Fókuszban a rezsiköltségek A gáz- áram és távhőárak kormányzati csökkentése tíz százalékkal a tél közepén általában üdvözlendő lenne, ha szemben a kisfogyasztók havi átlagos 3 ezer forint megtakarításával az intézkedés nem ennek többszörösével preferálná a lakossági nagyfogyasztókat; ha a csökkentés ellensúlyozására nem kellene a kisebb cégeknek 10, a nagyobbaknak 33 százalékkal többet fizetniük az áramért, ami tovább rontja versenyképességüket; és végül, ha nem járna együtt az energiacégek államosításával, például a MOL-ban szerzett állami tulajdon után az E.On átvételével. Mi ezúttal csak az utóbbi körülményre utalnánk, hiszen a szakma előtt teljesen világos, hogy a rezsiköltségek csökkentése olyan nehéz helyzetbe hozhatja az energetikai cégeket, ami megkönnyítheti az állami felvásárlásukat. Szolgáltatások veszélyben Ma a lakossági gáz-áramár felét az energiahordozók beszerzési költségei, harmadát az államnak befizetett adók és a maradékot a vezetékrendszer költségei adják. Mivel adócsökkentésről nincs szó és e cégek most kaptak a nyakukba emelt társasági és Robin-Hood adót, meg közműadót is, a távfűtőművekkel együtt a lehetséges költségminimumon üzemelnek, így csak a szolgáltatások minőségén meg a munkaerőn sporolhatnak, fejlesztésekre pedig nem is gondolhatnak.Természetesen a legszükségesebb felújításokat nem halaszthatják el, de például az ellehetetlenedő távfűtőknél már ma is az eresztő fűtésvezetékeket nem cserélik ki, hanem csak ideiglenes védőréteggel látják el. A háziasszonyok teljes joggal tarthatnak attól, hogy ezentúl „gyengébb” gázon főzhetnek csak, s ha nem, akkor újabb, a fogyasztást
nem érintő tétel jelenik majd meg a gázszámlán. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint a villamosvezetékek várható ritkább karbantartása miatt Magyarországon is áramkimaradásokkal lehet számolni. Ellenségképben a szolgáltatók Az energiaszolgáltatók megcsapolása csak azok előtt tűnhet igazságosnak, akik nem tudják, hogy a villany- és gázárak valójában hatósági árak, vagyis az állam eddig is jócskán beavatkozott a szolgálatási árak meghatározásába, és mivel a költségeken és az inflációkövetésen túl az elismert haszonkulcsot is hatóságilag szabályozza, így már 2010-től is meggátolhatta volna a mértéken túli áremelkedéseket. Tehát teljesen indokolatlan hangulatot kelteni az energiaszolgáltatókkal szemben, amelyek a magyar állam által engedélyezett haszonért, magyar munkaerők ezreit foglalkoztatva egy általuk is továbbfejlesztett fejlett energia-infrastruktúrát üzemeltetnek. Ráadásul ez a mínusz tíz százalék még rossz üzenet is az energiaszektornak, mivel 3-4 éven belül újabb 1 200-1 400 megawattnyi erőműkapacitást kell létrehozni, amiben nagy szerepet szánnak a magán befektetőknek is. Ne feledjük, hogy az üzleti élet mai kiszámíthatatlansága miatt két éve teljesen szünetelnek az erőműberuházások is. Túlzott állami szerepvállalás Ha egy EU-tagállam szemet vet az energiacégekre, számolnia kell azzal, hogy azok veszteségeit az EU-s szabályok szerint közpénzből nem fedezheti. Ilyenkor az állami energiaszolgáltató is csak szolgáltatásai, humánerőforrásai rovására csökkentheti a deficit-
jét, aminek a lakosság látja kárát. Ennek tudatában is teljesen logikátlan úgy agyonadóztatni a magán energiaszolgáltatókat, hogy azok felhagyjanak működésükkel, mint azt a veszteségessé vált magyarországi E.On teszi és amelynek megvételével hosszabb távon sem a gáz nem lesz olcsóbb és az ellátásbiztonság sem nő. Viszont ezentúl az állami MVM, a vásárló kénytelen lesz viselni az ugyancsak állami szabályozás okozta veszteségeket, a hosszú távú gázszerződés előnytelen feltételeit is, ráadásul az 1996-ban kötött gázszerződésből maradt százmilliárdos E.On-tartozást is. Ugyanis annak a szerződésnek értelmében a Gazprom 15 évre kikötötte, hogy mennyi gázt kötelező átvenni tőle, ha ennél kevesebbet kértünk, a különbözetért, igaz olcsóbban, de fizetni kellett...volna. Most ez a teher is az állam vállára eshet. Az E.On átvételét kapcsolatba hozzák az orosz gázszerződés közeledő megújításával, mondván, az állami cég jobb árakat tudhat kicsikarni az oroszoktól, mint az eddigi gáznagykereskedőnk, az E.On. Nos, lehet, de az bizonyos, hogy akkor az ő vállára nehezednek az át nem vett gázért járó milliárdok is. Lehet, hogy jobb lenne ezt a rizikót egy olyan nagy tekintélyű külföldi közvetítő cégnek meghagyni, mint az E.On. K.F. Technika 2013/1
31
ATOMENERGIA
Állásfoglalások az OAH függetlensége mellett Súlyos aggályokkal illették a nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett kormányelőterjesztést, amely javasolta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a Magyar Energiahivatal (MEH) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) összevonását egyetlen iparszabályozó hatóságba. Először az atomenergetikai szakma olyan képviselői, mint Lux Iván, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság korábbi vezetője, majd Aszódi Attila professzor, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója fejtette ki a sajtóban, hogy az OAH ilyen összevonása súlyosan sértene fontos, Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezményeket, ráadásul az energetikában az OAH és a MEH ellenérdekelt hatóságok, amennyiben az utóbbi feladata az energiaszolgáltatás biztosítása, az OAH-é pedig az atomerőmű biztonságos működésének szavatolása és akár a blokk leállítása is, ha működése nem biztonságos. Utaltak arra is, hogy a japán parlament és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálata szerint Fukusimában is hátráltatta az atomerőmű baleseti helyzetekre való felkészülését a nukleáris hatóság és az ipari igazgatásért, az áramellátásért felelős minisztérium összefonódása. Nem véletlen tehát, hogy a fukusimai balesetet követően a korábbiaknál is jelentősebb hangsúlyt kap a nemzetközi nukleáris közösségben a nukleáris hatóság függetlenségének biztosítása. Végül figyelmeztettek arra, hogy a hatósági összevonás megvalósítása nemcsak a hazai nukleáris létesímények nemzetközi elfogadtatását veszélyeztetné, hanem egy új paksi blokk építését is jelentősen 32
Technika 2013/1
megnehezítené a várható európai ellenállás miatt, ha a magyar hatósági rendszer elvi hibás. Az MNT és az Energiaklub sem helyesli Ezt követően foglalt állást az ügyben a Magyar Nukleáris Társaság is, amely emlékeztetett arra, hogy a javaslat ellenkezik az Európai Unióban elfogadott és a hatályos hazai jogba is beépített nukleáris biztonsági alapelvvel, nevezetesen a nukleáris hatóság függetlenségével. Az összevonással egy kézben összpontosulna a nukleáris biztonság és az ellátásbiztonság, holott a nukleáris biztonságnak priorítást kell élveznie. Hasonlóan ehhez, az Energiaklub is elismerte, hogy az OAH függetlensége feltétlenül csorbulna, ha az OAH-t összevonnák egy olyan intézménnyel, amely az energiaellátás biztonságáért felel. Helyesen állapítja meg Lux Iván és Aszódi Attila, hogy olyan konfliktushelyzetnek még a lehetőségét sem szabad megteremteni, ahol egy személynek módja lehet – sőt, egyes esetekben akár kötelessége – dönteni a nukleársi biztonság előtérbe helyezése és az áramellátás biztosítása között. Az atomenergia szerepéről alkotott véleménykülönbségek ellenére az alapvető cél, hogy a működő atomerőművek az elérhető legnagyobb biztonság mellett működjenek - állapította meg az Energiaklub, amely a nukleáris hatóság függetlenségének további erősítését is javasolta. Alkotmányossági aggályok is lehetnek Mindezek után Szabó Marcell, az ombudsman jövő nemzedékek ér-
dekeiért felelős helyettese is ellenezte az OAH és a MEH összevonását, mert szerinte nagyon veszélyes lenne, ha egy hivatalon belül kellene választani két priorítás között és félő, hogy a nukleáris biztonság háttérbe szorulna, aminek beláthatatlan következményei lennének. Az elképzelés megvalósítása – tette hozzá – lehet, hogy az alapjogokat fenyegeti és alkotmányossági aggályokat vet fel, ezért nem kizárt, hogy ombudsmani vizsgálat és akár alkotmánybírósági indítvány is követi. Az ombudsman helyettese a tervezetet azzal is kapcsolatba hozta, hogy az utóbbi időben szűkítették a környezetvédelmi szakhatóságok működési körét, ilyen az építési törvény módosítása, amely szerint egyes kiemelt beruházásoknál speciális, sommás engedélyezés keretében el lehet tekinteni az egyes szakhatóságoknál folyó külön eljárások lefolytatásától. E reagálásokat követően, január 9-én a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megerősítette, hogy vizsgálja az egységes energetikai hatóság létrehozásának lehetőségét, amely a MEH, az MBFH és az OAH ös�szeolvadásával jönne létre. Erről végleges minisztériumi álláspont csak a szakmai egyeztetések lezárása után alakul ki és arról a végleges döntést a kormány hozza meg – közölte a minisztérium. K.F
ATOMENERGIA
Évnyitó az Országos Atomenergia Hivatalnál A hazai nukleáris létesítmények biztonságosan működtek 2012ben is. A tavalyi év meghatározó eseménye volt, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az év végén kiadta az engedélyt a paksi atomerőmű 1-es blokkjának az üzemidő-meghosszabbítására – jelentette ki Rónaky József, az OAH főigazgatója a Hivatal január 15én tartott évindító sajtótájékoztatóján. A főigazgató a tavalyi évet értékelve, emlékeztetett rá, hogy elkészült az a nemzeti akcióterv, amelynek értelmében a fukusimai atomerőműben 2011-ben bekövetkezett baleset tanulságai a Paksi Atomerőműben a következő öt évben hasznosíthatók. Az OAH magas szinten látta el feladatait a 2012. évben, amely az egyik legnehezebb, de ugyanakkor az egyik legsikeresebb év is volt a Hivatal életében – mondta Rónaky József. Az idei év legfontosabb feladatai között a főigazgató kiemelte a paksi atomerőmű 2. blokkjának üzemidő-hosszabbításával összefüggő feladatokat, illetve a felkészülést az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos feladatokra. Üzemidô-hosszabbítás az 1-es blokknál Fichtinger Gyula, az OAH főigazgató-helyettese elmondta, hogy az OAH az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kérelme alapján indította el az erőmű 1. számú blokkján a tervezett üzemidő lejártát követő üzemeltetés – üzemidő-hosszabbítás – engedélyezésére irányuló államigazgatási eljárást, melynek során az OAH elvégezte a benyújtott több mint 30 000 oldalnyi dokumentáció felülvizsgálatát. Az engedélyezési eljárás részeként az OAH októ-
ber 4-én közmeghallgatást tartott, és az ott felmerült szempontokat és javaslatokat is értékelve hozta meg határozatát az eljárásban. A Hivatal több mint három évig felügyelte az Atomerőmű 1-es blokkja üzemidőhosszabbításának lehetőségét megalapozó és igazoló tevékenységet. A döntés értelmében az OAH a paksi atomerőmű 1. számú atomerőművi blokkjának üzemidő-hosszabbítására irányuló engedély kérelmének helyt adott, és a blokk további működtetésére az üzemeltetési engedélyt 20 évre megadta. Fichtinger Gyula arról is tájékoztatott, hogy a paksi 2-es blokk üzemeltetésére szóló engedély 2014-ben, a 3. blokké 2016-ban, a 4. blokké pedig 2017-ben jár le. Magyar Nemzeti Akcióterv Fichtinger Gyula elmondta, hogy a fukushimai baleset után elvégzett Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF, vagy stressz-teszt) után az Európai Bizottság tanácsadó testülete, az ENSREG tavaly szeptember 4-ei munkaülésén arról döntött, hogy az EU-tagállamok Nemzeti Akciótervet dolgoznak ki és megküldik azokat az EU Bizottságnak december 31-ig. Az OAH az erőmű biztonsági tartalékainak növelésére kidolgozott részletes akcióterv hatósági felülvizsgálata után december 18-án határozatban rendelte el a hatósági értékelés eredményeként előálló intézkedések végrehajtását. Ezzel elkészült Magyarország Nemzeti Akcióterve, ami részletesen tárgyalja a külső (természeti) hatások, a tervezési kérdések, valamint a telephelyen belüli balesetkezelés és helyreállítás vonatkozásában elhatározott biztonsági intézkedéseket és azok megvalósítási határidejét.
Elismert nukleáris védettségi rendszer Horváth Kristóf főigazgató-helyettes tájékoztatott, hogy a 2010es New York-i nukleáris védettségi csúcson elfogadott és a 2012-es szöuli csúcson megerősített célkitűzéseket teljesítve, Magyarország nemzetközileg elismert nukleáris védettségi rendszert dolgozott ki és vezetett be. A hazai nukleáris létesítményeken kívül 50 cég nukleáris anyagot, 500 vállalat pedig radioaktív anyagot használ fel, illetve 5–6 000 ionizáló sugárzást kibocsátó berendezést alkalmaznak. Az OAH-nak kell felügyelnie, hogy ezeket az anyagokat ne lehessen ellopni, vagy a létesítményekben szabotálni – környezetkárosítást és közveszélyt okozva. A 2012. évben közel 450 engedélyesnek adott fizikai védelmi engedélyt, továbbá közel 3 000 röntgengépet is nyilvántartásba vett az OAH. A Globális Kockázatcsökkentési Kezdeményezés keretében 2008-ban a Budapesti Kutatóreaktorból mintegy 154,5 kg nagy dúsítású besugárzott uránt szállítottak el az USA, a NAÜ, az Orosz Föderáció és Magyarország együttműködésével. A program folytatásaként 2012-ben további 8,5 kg nagy dúsítású uránt szállítottak vissza, amelyet az OAH részéről nukleáris biztonsági, fizikai védelmi, szállítási, biztonsági, biztosítéki, valamint exportengedélyezési és ellenőrzési eljárások előztek meg. A 2013. évben a Kutatóreaktorból 2008 óta kikerült és pihentetett nagy dúsítású urán utolsó adagját szállítják vissza az OAH felügyelete alatt. Békés Sándor Technika 2013/1
33
ÛRKUTATÁS
SOROZAT
A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Kiugrási lehetôség az ûriparban Magyarországon az ûripar jelentôs múlttal, de jövôvel is rendelkezik, jelzik ezt az ország különbözô helyein lévô ûriparral foglalkozó szervezôdések, cégek nemzetközi elismertsége, fejlesztési eredmények. Miskolcon alakult meg a Magyar Ûripari Klaszter, a HUNSPACE, melynek elnöke, prof. Bárczy Pál, a klaszter és tagjainak ûripari tevékenységébe avatja be lapunk olvasóit. – Klaszterünket 5 évvel ezelőtt 16 alapító céggel, intézettel együtt hoztuk létre, amelyben ma már 33 űripari tevékenységgel foglalkozó fejlesztő, kutató cég tagként tevékenykedik. Klaszterünk célkitűzése az volt, hogy az egyes bolygóközi missziókhoz, emberes űrrepüléshez használt eszközök koncepciójának kidolgozását, integrálhatóságát és gyártási feltételeit megteremtsük. Ez vonatkozik különálló mérőeszközökre, de műhold-alkatrészek kutatás-fejlesztésére is. A korábbi jó referenciáink miatt azt reméltük, hogy a nagyobb cégcsoport a magyar űripar és a kapcsolódó gazdasági területek fejlődését felgyorsíthatja. Jelenleg két komoly űripari tömörülés van Magyarországon, az egyik a miénk miskolci központtal, amely alapvetően termikusmechanikus műholdalkatrészekre, míg a másik a budapesti, rádió- és digitális elektronikára orientált. Persze mindkét csoportban folynak egyébirányú fejlesztések is. Összességében elmondható, hogy mindkét cégcsoport tevékenysége erősíti az európai és az Európán kívüli magyar pozíciókat. Ezek az eredmények javítják a magyar gaz34
Technika 2013/1
daság fejlődését, erősödését. A hazai gazdaság erősítésében nagyon fontos szerep jutna a teljes jogú ESA tagságunk elnyerésének, valamint az orosz-magyar űrkutatási együttműködés revitalizálásának is. A Magyar Űrkutatási Tanács ilyen irányú javaslata teljes mértékben egyezik a kormány politikájával. Az űrtevékenységek alapvetően két részre oszthatók: űrkutatásra, illetve űrtechnikára, vagy más néven űriparra. Az űrkutatás tudományos kérdéseket fogalmaz meg és ehhez mikrogravitációs kísérle-
teket és missziókat indít. Vizsgálja például, hogy mi történik az élő szervezetekkel a súlytalanságban, vagy erős sugárzásnak kitéve, hogyan módosulnak a fizikai folyamatok az űrben, mi található az univerzumban, van-e élet a Földön kívül, stb? E kérdésekre adott válaszok számos ismeretet adnak az emberiségnek, tovább finomítják a globális látásmódunkat és bővítik tudományos eredményeinket. Viszont a feltételrendszer, amely lehetővé teszi ezeknek a kísérleteknek az elvégzését, mindig egy sajátos berendezés, aminek a tervezése, fejesztése, gyártása és tesztelése tisztán műszaki feladat, azaz mérnöki kérdés. Az űrtechnika egyik része mintegy háttértámogatóként próbálja meg kiszolgálni az űrkutatók egyre merészebb igényeit. A másik része a szolgáltatások nyújtására tervezett műholdak előállí-
ÛRKUTATÁS
tása és üzemeltetése. Ezek között a vizuális ill. spektrális megfigyeléseket végző ill. a navigációs szolgáltatásokat vagy távközlési szolgáltatásokat végző műholdak előállitása a legfontosabb. Itt konkrét megoldásokat kell találni a legapróbb részletekre is. Például, hogy milyen anyagból legyen egy műhold külső burkolata, milyen megoldással lehet biztosítani az űrállomáson az űrhajósok tisztálkodását, milyen szoftver kell egy rakétakilövő állomás üzemeltetéséhez, hogyan biztosítható a műholdas televíziós adás, sugárzás, stb.? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nagyon is gyakorlati tudást igényel és ezek a hatalmas költségű fejlesztések jutnak el idővel a földfelszíni hightech szektorba, majd az élsportba, a repüléstechnikába, később az autóiparba, elektronikába, végül a lakossághoz. Az űrrel kapcsolatban ma az űripari tevékenység dominál. Ha például megnézzük az Európai Űrügynökség (ESA) korábbi évi adatait, akkor látjuk, hogy költségvetésük 76 százaléka megy az űriparra és csak 12 százalék űrkutatásra, a maradék 12 százalék az ESA saját finanszírozására. Ma kb. 5000 műhold kering a Föld körül. Ezeket valakiknek ki kellett fejleszteniük, meg kellett építeniük, fel kellett juttatniuk és üzemeltetniük
kellett. Egy műhold életciklusa legalább 10 évig tart, ebben a tervezés és építés ideje több mint öt év. A berendezést egyetlen fővállalkozó szállítja le, de körülötte többszintű alvállalkozói lánc alakul ki, mint az a többi iparágban is szokás. A teljes produkcióban így több ország tudása adódik össze. Az űriparnak kell biztosítania a szállítójárműveket, amikkel ezeket az eszközöket el lehet juttatni a világűrbe. Az űripar részét képezik továbbá a földi kiszolgáló egységek is, mint például az olyan kocsi, amivel az összeszerelés alatt álló műholdat tologatni lehet egyik helyről a másikra. Az itt zajló fejlesztések hosszú évekre szólnak, nem módosíthatják rövid gazdasági megingások, így az űripar a mai válságos időkben is évente 20 százalékkal bővül. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai vállalkozásoknak nagy segítség, hogy az űripari megrendelések nyílt tendereken elnyerhetők. Természetesen komoly tanulási folyamaton mentünk mi is át, mivel elképesztően nagy minőségügyi és dokumentációs felkészültséggel és felsőfokú angol nyelvismerettel kell rendelkezni egy-egy ilyen megbízás sikeres teljesítéséhez. Az ESA nak saját szabványrendszere van (ECSS ), ami egy minden részletében aprólékosan kidolgozott mi-
nőségbiztosítási rendszer, aminek csak a leírása több tízezer oldal. Szeretném kiemelni, hogy a magyar űripar széles spektrumú és az átfedések teljes hiánya jellemzi. Ez azt jelenti, hogy cégeinknek itthon nincsen versenytársa. Az űripar természete olyan, hogy a piaci szereplés növelését kizárólag a külföldi megrendelések, pályázatnyerések útján lehet realizálni. Mi is ezt tettük és tesszük mind a mai napig. A klaszter egyik alapító cége az Admatis Kft., melynek létrehozója vagyok, már különféle pályázatokon indult és nyert, például még 2009-ben a FOCUS projektben Közép-Európában egyedülálló anyagtudományi és ipari űrkísérletet hajtottunk végre – saját fejlesztésű habgenerátorunkat próbáltuk ki a Nemzetközi Űrállomáson. A kísérletet Jeffry Williams amerikai asztronauta végezte el a Columbus modulban. Csak emlékeztetőül, mint ismeretes, a fémhabok rendkívül könnyűek, nagy szilárdságúak, jó szigetelők és kiváló energiaelnyelők, azonban előállításuk még nem mindenben megoldott. Az alkalmazások széles körben való elterjedését segítjük elő a saját fejlesztésű gyártási technológiánkkal, ami alakos fémhab termékek előállítását teszi lehetővé. Egy másik példa, az Európai Unió földfelszín megfigyelő műholdjánál, a Sentinel-2 iker-műholdnál elnyertünk egy beszállítói pozíciót, amelynek keretében a detektor egység árnyékolóit, mechanikai tartóit és passzív hűtőradiátorait mi tervezzük és gyártjuk le. (lásd a Sentinel-2 bal ill. jobboldalát bemutató ábrákon a sárga színű alkatrészeket). Ezt a megbízást az ös�szes európai ország számára nyitott tenderen nyertük el, amivel olyan megrendeléshez jutottunk, aminek keretében közel 200 mechanikai és termikus alkatrészt tervezhetünk, gyárthatunk, tesztelhetünk és szállíthatunk le a Sentinel-2 műTechnika 2013/1
35
ÛRKUTATÁS
holdhoz. Ezekben a munkákban a HUNSPACE klaszter 10 vállalata vesz részt. A klaszterünk 2012 októberében 97,8 millió forintos uniós támogatást nyert el technológiai fejlesztésekre, melyet tagvállalataink valósítanak meg, új berendezéseket gyártanak le az idei év őszéig. A klaszter célja továbbra is, hogy mindjobban szélesítse profilját és minél több európai űrmissziónál szerezzen beszállítói pozíciót. Több ilyen programunk is van már előkészítési stádiumban. Ezért is hoztuk létre ingatlanvásárlással Miskolcon az Űripari Centrumunkat, ahol az alkatrész, payload tervező, szimuláló és tesztelő mérnökiroda, a szerelésre, csomagolásra és tárolásra alkalmas tisztaszoba, tesztla-
bor és műhely kapott elhelyezést, a klaszter menedzser irodája mellett. Fontosnak tartjuk a fejlesztést a céleszközök területén, így most kezdünk neki egy fokozott teljesítményű hűtőradiátor kifejlesztéséhez. Ez a műholdalkatrész több missziónál is alkalmazható lesz. Előrehaladott tárgyalásaink vannak a CHEOPS elnevezésű, 2016 évben fellövendő exobolygókutató űrteleszkóppal a mi eszközeink beépítéséről. A HUNSPACE stratégiai partnerséget alakított ki az angol űrügynökséggel. Azt tervezzük, hogy május 28-29-én tíz ország űrkutatóinak és űrcégeinek a részvételével üzleti tanácskozást tartunk Budapesten, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. A rendezvény
másnapján közönségtalálkozó lesz, ahol az űrtechnika mindennapi hasznát mutatjuk be minden kedves látogatónknak. A miskolci klaszterünk fejlődésének talán legjobb mutató száma tagjaink statisztikai létszám-növekedése és az éves nettó árbevétel, mely 2011-ben a létszám 24 százalékkal, azaz 457-ről 565-re emelkedett, az éves nettó árbevételünk 27 százalékkal nőtt az előző évhez képest, azaz 5.861.143.000 Ft-ról, 7.490.877.000,- Ft-ra. Tehát klaszterünk és tagjaink a gazdasági nehézségek ellenére is jelentősen fejlődnek. – Köszönöm a tájékoztatást és gratulálunk a sikeres tevékenységükhöz. Wellek Margit
Célpont a Mars – diákpályázat A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idei, – február 25ig beküldendő – diákpályázatának cime: Célpont a Mars. Szomszéd bolygónk kutatása tág teret ad az ötleteknek és az alkotásoknak, hiszen a pályázat címzettjei, a 10-14 éves és 15-18 éves fiatalok képzeletét és már-már tudását is leköti a Mars titokzatossága, amelynek megfejtésére érdemes kísérletet tenniük. Most, a negyedik alkalommal kiírt űr-diákpályázatra is lehet dolgozatot írni, de a szabadon választható feladatok között szerepel grafika, poszter készítése, tervezési munka, de akár egy kérdéssor megválaszolása. Idei újdonság, hogy a feladatok között megjelent egy önálló videó készítése a témával kapcsolatban. A másik újdonság, hogy nemcsak egyénileg, hanem 2-4 főből álló csapatokkal is lehet indulni. A pályázaton három csoportban értékelik a beérkezett munkákat. A 10-14 éves korosztály három leg36
Technika 2013/1
jobbja értékes könyvjutalomban részesül, s velük a legjobb öt pályázó látogatáson vehet részt egy budapesti, űrtevékenységgel foglalkozó intézményben. A középiskolások közül a legjob eredményt elérő térítésmentesen vehet részt az idei MANT Űrtáborban. A második helyezett űrtábori részvételi díjának felét, a harmadik helyezettnek a harmadát elengedik. A második csoportban értékelt fiatalok, akik érvényes pályázatot nyújtottak be, ők kedvezményesen vehetnek részt ebben az űrtáborban. A harmadik kategória a látássérült diákoké, akiknek pályamunkáit külön értékelik az Informatika a látássérültekért Alapítvánnyal közösen. A közülük a legjob pályaművet benyújtó három fiatal egy exkluzív látogatáson vehet részt egy budapesti, űrtevékenységgel fogalkozó intézményben, ám az érvényes pályamunkát beadó ös�szes látássérült pályázó elnyeri a MANT ifjúsági tagságát, valamint
az esedékes tagdíj összegét a 2013as évre elengedik. A pályamunkák lehetséges témái közül a pályázóknak kiemelhetők: az eddigi Mars-küldetések áttekintése, egy új űrszondás program kidolgozása, egy marsi tájegység ismertetése, az ottani lakhatósági és életlehetőségek számbavétele, az emberes-Mars expedíciók lehetősége, Marsi terepgyakorlatok, végül egy Marson játszódó science-fiction alkotás (könyv, videó, film) elemzése, stb.
