55. évfolyam, 2012. 9. szám
700 Ft
TARTALOM Krónika
www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
Grafén szuperrács magyar kutatóktól Megnövelt EU-támogatás magyar-román fejlesztésekre CERN-beszállító lett az OVIT Díjazott magyar szolárház Épül a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere Csomagolnak a mérnökök is EU-támogatás infrastruktúra fejlesztésre Biogázerômû épül Tatabányán Paksi Atomerômû: csökkentett biztonsági övezet Nyomtató világújdonság a CAD-piacnak
2 2 2 2 2 3 4 4 4 4
Gazdaság Az „ismeretlen korszak” gazdasága
5
Innováció Felhôszoftver újgenerációs gyártási hálózatoknak
8
Gépipar Optimalizált gázturbina-megmunkálás Horn vágóeszközökkel 9 Megélénkülô európai szerszámgépipari export 10 Egyedülálló megoldások könnyû billencsre 11 Háromszor nagyobb élettartam 12 Még rugalmasabb szállítás 13 Innovatív lézeres vágógép a Mazaktól 16 „Online disztribúció” – a DISTRELEC online shopja már magyar nyelven is! 17 Andon rendszerrel a hibamentes termelésért 20
Méréstechnika NATO AQAP rendszerre felkészítés. Légpárnás hajók, hangágyúk 22
CAD, CAM, CAE Termékinformáció mindenkinek, egyetlen forrásból
Képalkotó
24
rendszerek
Jövôkép három dimenzióban
27
Autóipar
E számunkban megjelenô társaságok
Allison Bosch CAD-Terv Distrelec Geoview Horn Hungexpo Hytorc HNS igus IC-Hungary Inczédy MetSystem MOL-LUB Ruukki Tooltechnik TÜV Rheinland Weszta-T
28-29 15 24 B1, 17 27 B4, 9 B3 19 20 12-13 14 18 22-23 30 11 3 B2, 31 3
Az Allison Transmission bemutatja 5. generációs elektronikus vezérlését 28
Kenéstechnika A fémmegmunkálási segédanyagok
30
Minôségügy Jó úton a TÜV Rheinland InterCert
31
Építészet Korszerû hôszigetelô anyagok
32
Felsôoktatás Egy vízió és a valóság
34
Környezet Több mint aszály
36
Atomenergia Szakmai látogatás az RHK püspökszilágyi telephelyén
Ûrkutatás
Technika 2012/9
EU-források a Magyar Ûripari Klaszter cégeinek
38
40
1
KRÓNIKA
Grafén szuperrács magyar kutatóktól
A nemzetközi fizikai szaklap, a Nature Physics folyóirathoz is eljutott a híre annak, hogy magyar kutatóknak, Tapasztó Leventének és munkatársainak az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (MFA) sikerült először a grafén szerkezeti hullámosságát nanométer alatti (0,7nm) pontossággal szabályozni, amellyel messze meghaladták az eddig elérhető legkisebb, 300 nm-es hullámperiódust. A mostani eredménnyel először sikerült létrehozniuk grafénban ugynevezett elektromos szuperrácsot, amely potenciálisan számos alkalmazás alapját képezheti és amelynek segítségével anélkül nyitható a grafén sávszerkezetében a félvezető tulajdonságokat meghatározó ugynevezett tiltott sáv, hogy hibákat (grafén éleket) hoznánk létre. Az intézet igazgatója, Dr. Bársony István a felfedezés ipari jelentőségét méltatva hangsúlyozta: a nano és grafénkutatásban élenjáró MTA TTK MFA világszínvonalú munkájához elengedhetetlenek a korszerű kutatási eszközök, ezért nagyon fontos lenne az infrastruktúra hazai forrásokból történő folyamatos fejlesztése és fenntartása.
Megnövelt EU-támogatás magyar-román fejlesztésekre
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az eredeti 51,4 millió euróról több mint 68 millió euróra emelte a magyar-román, határon átnyúló fejlesztésekre beadott pályázatok támogatását. A program keretében például szennyvízhálózat épül Székudvaron és Kétegyházán, Csongrád megyében pedig az emlőszűrés diagnosztikai hátterét biztosító központok műszerparkját, illetve a szűrések szervezését fejleszthetik. A románmagyar együttműködési program ezen ötödik kiírására 201 pályázat érkezett be 256 millió euró támogatást igényelve, az aktivitásra és a jó minőségű pályázatokra tekintettel emelte meg az ERFA a támogatást. 2
Technika 2012/9
CERN-beszállító lett az OVIT Az MVM OVIT Zrt. nyerte el a CERN (genfi Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) 66 kilovoltos alállomásainak védelmi és irányítástechnikai korszerűsítésére kiírt pályázatát. A munkát a cég nemzetközi versenytársak előtt nyerte el. A megbízás magában foglalja mind a védelmi és irányítástechnikai berendezések, mind a védelmi szekrények és a szabadtéri készülékek közötti szekunder kábelek teljes cseréjét, valamint az egész rendszer megtervezését, helyszíni telepítését és üzembe helyezését is. A rend-
szerbe magyar fejlesztésű és gyártású berendezéseket építenek be. A szerelés jövő év február végétől indul meg. Az OVIT-tól megrendelt munka része a CERN átfogó felújításának, miközben zajlanak majd a Higgs-bozon utáni nyomozások is. Magyarország részt vállalt a CERN csillebérci informatikai adatközpontjának létesítéséből is, amelyet az MTA Wigner Fizikai Intézet kivitelez. Az 1500 négyzetméteres adatközpont több éven át tartó üzemeltetésére a CERN 25 millió eurót biztosít.
Díjazott magyar szolárház Jól szerepeltek a madridi Solar Decathlon Europe nemzetközi versenyen a BME hallgatói a két éves munkával elkészült szolárházukkal, amely számos innovatív megoldásával két-háromszor annyi energiát képes termelni, mint amennyit fogyaszt. Magyar egyetemisták először jutottak ki a rangos megmérettetésre a főtámogató Siemens Zrt. és a BME ODOO projektje támogatásának köszönhetően, ahol 19 egyetemi csapattal vették fel a versenyt.
A szolárház megvalósításán 60 hallgató dolgozott és épített meg saját tervezéssel. Egy tisztán napenergia hasznosításával üzemeltethető, kétszemélyes, könnyűszerkezetes megoldással épült családi házat mutattak be.
Épül a Kis-Balaton új vízvédelmi rendszere Megkezdődtek a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer második ütemének munkálatai, amelyeknek célja a KisBalaton és a Balaton vízminőségének megóvása és a térség árvízvédelme. A 75 négyzetkilométernyi területen szabályozhatóvá teszik a víz útját, így kisebb vízhozam esetén az Ingói-berek területét nem érintené a Zalán levonuló vízmenyiség, nagyobb vízhozamnál viszont elárasztják ezt a területet is. A Zimányi- és a Vörsi-berek
bevonásával új víztározóteret is kialakítanak. A Zalavári belvízöblözetben az élőhely rekonstrukció jóvoltából megnövekedhet a fészkelő és vonuló madarak állománya és két „hallépcsőt” is építenek, hogy a Balatonból az alsó Zala-völgyig juthassanak íváskor a halak. A második ütem 6,147 milliárd forintból a KEOP keretében valósul meg az MTA és több tudományos intézmény bevonásával készült tervek alapján.
KRÓNIKA
Csomagolnak a mérnökök is Egy felmérés szerint évente 50 ezer szakember vándorol el hosszabbrövidebb időre Magyarországról. A Telenor 103 idén végzett mérnökhallgatót kérdezett meg, 38 százalékuk szívesebben dolgozna külföldön, 13 százalékuk már el is vállalta az állást külföldön, 10 százalékuk végleg szeretne ott letelepedni. Ezzel kapcsolatban a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Barsiné Pataky Etelka kijelentette: a mérnökök elvándorlása rendkívül súlyos probléma, aminek mihamarább elejét kell venni. Ehhez meg kell alakítani azokat a műhelyeket, amelyekben a fiatal mérnök csapatra talál
és ahol megadják számára a fejlődési lehetőségeket. Másrészt mindenki a mérnökökön akar spórolni, hiszen jellemző, hogy mélyen áron alul lehet elnyerni a fejlesztési tendereket Magyarországon. Így viszont a mérnöktársadalom olyan árspirálba van belekényszerítve, amelyben jó esetben az elvégzett munkája ellenértékét kapja meg, ám abból fejlesztési költségekre és munkahelyek létrehozására, illetve megtartására már nem futja. A Tolna megyei Mérnöki Kamara legutóbbi fórumán is elhangzott, sok jel utal arra, hogy nőni fog a mérnökelvándorlás, mivel a gazdaság
nem mozdul, a műszaki értelmiség viszont tenni, dolgozni akar. Ráadásul a friss diplomások ma már nyelvvizsgával rendelkeznek, ami megkönnyíti számukra a külföldi munkavállalást. Vidéken, helyben is több munkát kellene számukra biztosítani, nem minden feladatot fővárosi szakemberekre bízni. A Telenor felmérése szerint a fiatal mérnököket a magasabb fizetés tartáná itthon, de fontos szempont a szakmai fejlődés lehetősége, az, hogy a munkahely biztosítsa a munka és a magánélet egyensúlyát, az állás legyen megbízható és stabil.
Technika 2012/9
3
KRÓNIKA
EU-támogatás infrastruktúrafejlesztésre
Csaknem 200 millió euróval támogatja az Európai Unió a kulcsfontosságúnak itélt infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat. Az Európai Bizottság összesen 74 ilyen projektet választott ki, amelyeket az úgynevezett transzeurópai közlekedési hálózat program keretében fog támogatni. Az Európai Bizottság kitér arra is, hogy ebből a pénzből új útvonalakat lehet építeni, a meglévőket pedig korszerűsíteni. „Az Európai Bizottság továbbra is támogatja az európai közlekedési infrastruktúra kiépítését és korszerűsítését annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok egy átfogó, biztonságos és modern hálózat előnyeit élvezhessék„ – nyilatkozta Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa, aki kifejtette, hogy a támogatás a foglalkoztatást is elősegíti, mert lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára fejlesszék infrastruktúrájukat. Magyarország az úgynevezett hatos vasúti teherszállítási folyosó kialakításával kapcsolatban Franciaországgal, Olaszországgal, Szlovéniával és Spanyolországgal közösen összesen 1 692 000 euróhoz juthat hozzá.
Biogázerômû épül Tatabányán A beruházási költség mintegy egyharmadát kitevő EU-s támogatással biogázerőművet épít Tatabányán az AVE Magyarország, az AVE Energie AG leánycége. Ez lesz az AVE cégcsoport első magyarországi biogázerőműve. A cég összesen 40 millió euróból költ különböző beruházásokra, a tatabányai 2,9 milliárd forintba fog kerülni, amelyből az Új Széchenyi Terv uniós pályázatán 956 millió forintot nyertek el. Az erőműben a térségben keletkező meőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, kommunális szennyvíziszapból és silókukoricából 40 fok körüli hőmérsékleten folyamatos keveréssel állítanak elő biogázt. Ezzel egy villamosáramot termelő motort hajtanak meg, a keletkező hőt a környező élményfűrdő fűtésére használják. A 25-30 főt foglalkoztató üzemet a magyar tulajdonú generálkivitelező, a Biogáz Unio Zrt. építi fel, átadása 2013 nyarán várható. 4
Technika 2012/9
Paksi Atomerômû: csökkentett biztonsági övezet Több hónapos elemzés, egyeztetés után a korábbi három kilométeres biztonsági övezetet a hatodára szűkítették a Paksi Atomerőműnél – jelentette be Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. Az elemzések szerint ennél kevesebbnél is garantált a biztonság, de a jogszabály minimum ötszáz métert ír elő. Most valamivel több, mint ötszáz méter sugarú, nem szabályos kört jelöltek ki, mivel figyelembe vettek olyan – a biztonság szempontjából lényeges – épülete-
ket, berendezéseket, amelyek távol esnek a főépülettől. A szomszédos KKÁT esetében hasonló elvek alapján határozták meg a biztonsági zónát. A felszabadult területeken megszűnnek a korlátozások, így az építési tilalom is.
Nyomtató világújdonság a CAD-piacnak A világon egyedülálló, a grafikai és a CAD-szektornak szánt széles formátumú nyomtatót hozott forgalomba a közelmúltban a veszprémi OWN-X Kft., amelyhez a vezérlő szoftver fejlesztését a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának a munkatársaival közösen végezte. A világújdonság széleskörű amerikai–magyar-olasz tudományos és technológiai együttműködésben valósult meg. A nyomtató motorját és a különleges, 352 000 fúvókából álló nyomtatófejet az amerikai San Diego székhelyű Memjet cég készítette. A szoftveres fejlesztésekhez a szakembereket a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar munkatársaiban találták meg, míg a papíradagolást végző egységet a milánói Rigoli FIME fejlesztette ki. Az elkészült WideStar 2000 a CAD- és a grafikai piac jelenleg ismert leggyorsabb nyomatója, amelyhez a kar fejlesztői a nyomató funkcióinak a megtervezését, a rendszerintegrációs feladatok koor-
dinálását, valamint a vezérlő programjának a megtervezését és kifejlesztését végezték. A megoldással lehetővé válik az 1067 mm papírszélességig vagy az A4-A0 papírméretekig terjedő nyomatás 30 cm/mp sebesség mellett, CMYK színbontásban, 1600 dpi natív felbontásban. A nyomtató koncepciója tartalmazza magát a nyomtatót, továbbá a 2-4 papírhenger tárolására alkalmas adagolót, az érintőkijelzővel felszerelt, fedélzeti számítógépen futó Liberty vezérlő rendszert, amely lehetővé teszi a felhasználó számára az egyszerű üzemeltetést és karbantartást, valamint a grafikai szektorban elengedhetetlen OWN-X RIP szoftvert a hozzá tartozó RIPA szerverrel együtt. A nyomtató fontosabb paraméterei közül említendő, hogy négy másodperc alatt kinyomtat egy A0-s CAD-rajzot, óránként 440-et, vagy szintén óránként 990 négyzetméter színes grafikát 1600 dpi nyomatási felbontásban, alacsony működési költségek és egyszerű kezelhetőség mellett.
GAZDASÁG
Az „ismeretlen korszak” gazdasága (2.) A második világháborút követô elsô évek, az újjáépítés, a politikai rendszer a mai magyar lakosság túlnyomó többsége számára nem személyes tapasztalat, pedig nem kevés tanulságul szolgálhat a mának. Az ötven millió halottat maga után hagyó második világháború gazdasági öröksége is tragikus volt. Európa, a Távol-Kelet és Észak-Afrika infrastruktúrája teljesen megsemmisült. Németországban a lakások 40 százaléka pusztult el, NagyBritanniában 30, Franciaországban is 20 százaléknyi lakóház dőlt romba. A világ e részének felemelkedését a háborúban megerősödött Amerikai Egyesült Államok volt csak képes elősegíteni, ahol 1945 után a háború előtti termelést is túlszárnyalták. 1947-ben megindíthatta a Marshallsegély néven ismert Európai Újjáépítési Programját, amelynek keretében 16 nyugati ország, 1948-1952 között 13 milliárd dollár segélyt, kisebb részben kölcsönt kapott. Ennek eredményeként Nyugat-Európa már 1948-49-ben elérte az 1938. évi termelés 87 százalékát. Ám az amerikai segélynél is talán nagyobb szerepe volt az eredményekben (gazdasági csodákban), hogy a nyugati államok szabadon felhasználhatták a technikai forradalom legújabb, a háború utánra beérett vívmányait, a segélyeket beruházásokra költötték (például Angliában a kapott dollármilliárdok ellenére egészen 1954-ig volt érvényben az élelmiszer fejadag-rendszer), a munkaerő gondjaikat a tömeges kitelepítések és a migráció segített leküzdeni (Németországba 2 millióan érkeztek így, Angliában pedig 70 ezer lengyel bányász telepedett le). Az NSZK, Japán és Olaszország persze a fegyverkezés terhétől is megszabadult.
Magyarország a közös úton Hazánk kezdetben nem szorult be a nyugatitól eltérő útba azáltal, hogy a nyugati nagyhatalmak a németeket kiűző Szovjetuniónak adták a kulcsszerepet az ügyeinkben (Churchill: 80 százalék orosz befolyást, 20 százalék nyugatit kell érvényesíteni Magyarországon). Ugyanis a szovjet dominanciáról szóló jaltai egyezmény (1945. február 15.) azt is kimondta, hogy a legyőzőtt államokban meg kell semmisíteni a nácizmus és a fasizmus utolsó maradványait, a népnek maga választotta demokratikus intézményeket kell teremteniük maguknak, a lakosság valamennyi demokratikus elemét széleskörűen képviselő ideiglenes kormányhatóságokat kell létesíteni. Egyben elismerték a szabad választások jogát a legyőzött országokban. Miután az első Dálnokikormány még 1944 decemberében Debrecenben szentesítette a Vörös Hadsereg teljhatalmát, 1945. november 4-én nemzetgyűlési választásokat lehetett tartani, amelyen a Horthy-korszak legális pártjai, a Független Kisgazda Párt (FKgP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) mellett a volt illegális pártok, a komunista MKP és a Parasztpárt is indultak. A választásokat magasan megnyerő FKgP azonban az ország válságos helyzetére és az újjáépítés nehéz feladataira tekintettel koalíciós kormányt alakított, amelyben az MKP, az SZDP és a parasztpárt ugyanannyi tárcát birtokolt, mint a kisgazdák. Soha annyi földműves
(120) és munkás nem ült magyar parlamentben, mint akkor. Ennek a kormánynak és parlamentnek elévülhetetlen érdeme lett 1946-ban a magyar köztársaság kikiáltása, az új alkotmány, amely amellett, hogy eltörölte a feudális rangokat, a nyugati demokráciáktól a végrehajtó hatalom ellenőrzését szolgáló, mai kifejezéssel fékeket és egyensúlyokat is átvett, mint az emberi jogok büntetőjogi védelme, a köztársasági elnök törvény-visszaküldési joga, stb. Az újjáépítés és a forint Az ország újjáépítését tehát egy koalíciós kormány indíthatta meg. Nem kisebbítve a vidéki városok veszteségeit, Budapest helyzete volt a legsúlyosabb 1945-ben. A hathetes ostrom nemcsak értékekben, de a lakosság számában is tragikus változásokat hozott. 1 millió 380 ezer lakosról 832 000-re csökkent a budapestiek száma, közel 70 ezren pusztultak el. A 15 dekás kenyér fejadag, a 10 deka napi cukor csak jelezte az éhínséget, hirtelenében 100 ezer lakásra lett szükség az emberek elhelyezésére, hiszen a lakóépületek egynegyede maradt csak meg. 1945 októberig csak a 24 ezer romos háztető felét tudták kijavítani. A villamosok, buszok fele használhatatlanná vált. Az emberek az élniakarástól és a tettvágytól hajtva kapcsolódtak be az újjáépítésbe, mert a változásokat felszabadulásként élték meg (akkor még Márai és Dálnoki is a felszabadulás fogalmát használta) kivéve persze, akiket málenkíj robotra hurcoltak el. Júliusra forgalomba állt 1 280 villamos, helyreállt a teljes vízszolgáltatás, három buszjárat is beindult. Közben az ostrom miatt viTechnika 2012/9
5
GAZDASÁG
dékre menekült 300 ezer budapesti is visszaköltözött. Bár állandóak voltak a viták a pártok között, ezek nem befolyásolták az újjáépítés menetét, abban nagy szerepet töltött be Fischer József, az ismert szociáldemokrata építész, az országos újjáépítési kormánybiztos. Szintén a nagy ügyekben megvalósuló egység tette lehetővé a világ addigi legnagyobb mértékű inflációjának leküzdését, hiszen ahhoz a szovjet jóvátétel átütemezésén kívül jelentős árualap felhalmozása, a stabil kormányzást feltételező aktusra, a Nyugatra elhurcolt aranykészleteink visszaszolgáltatására is szükség volt. Az is ritkaság számba ment, hogy a stabilizációhoz – eltérően más akkori államoktól – Magyarországnak nem kellett külföldi kölcsönt felvennie, igaz a bérszintet az 1938. évinek a felére csökkentették. Gazdaságirányítás egy kézben A koalíciós időkben a gazdaságirányítás a szakminisztériumoktól és a pénzügytől hamarosan a kommunista vezetésű Gazdasági Főtanácshoz, 1947-től az Országos Tervhivatalhoz került át. Így nem lett különösen nehéz a Szovjetunió nyomására visszautasítani a Marshall-segélyt. A Szovjetunió közbelépése nem, de a segély elfogadása beavatkozás lett volna az ország belügyeibe – ezt lehetett kiolvasni az érvelésből. Ám az elutasítás, amellyel megfosztottuk magunkat a nyugati partnerektől, a fejlődéstől is, jól jelezte a gazdasági váltást abból az állapotból, amelyben a magántulajdonú gazdaság dominanciáját erőteljes állami beavatkozásokkal korlátozott piaci viszonyok kisérték. Hiszen a magyar gyáripar bevételeinek 75 százaléka állami forrásokból származott, de a bányászat, a vas-, fém-, gépipar megrendeléseinek 90 százaléka is az államtól érkezett (jóvátételi, újjáépítési
6
Technika 2012/9
szükségletek). Például a textilipar termelésének csak 30 százalékát értékesíthette szabadon. A GYOSZ is kifogásolta, hogy a vállalatokra az államilag megszabott alacsony árakkal óriási terheket raknak, „az ipar csak pénzbeszedő az állam számára”. Nem lett sokkal könnyebb a 400 000 földhöz jutott sorsa sem a túlságosan alacsony felvásárlási árak miatt: ezeknek a kisbirtokosoknak csak 80 százaléka érte el 1949-re az 1938. évi termelési szintet. A lakosság életszínvonala alulmúlta az 1938. évit, ennek ellenére szívesen vállalta az áldozatokat, mert hitt abban, hogy egy új világ jön, aminek egyik jeleként lényegesen mérséklődtek a különböző társadalmi és foglalkozási csoportok közötti anyagi egyenlőtlenségek. Államosítási hullám Közvetlenül a háború után állami kézbe kerültek a bányák, ami még, tekintettel a téli, koratavaszi energiaellátásra gazdaságilag racionális lépés is lehetett, de a folytatódó államosítási hullám már nem az újjáépítéssel küszködő magyar gazdaságot, hanem a hatalmi viszonyok megváltoztatását szolgálta. Az újjáépítéskor természetes döntő állami részvételt kihasznál-
A MAORT-per, Papp Simon
Kékcédulás választások Az 1947-es országgyűlési választásokat augusztus 31-én az MKP nyerte, de a választási törvény általa kierőszakolt megváltoztatása és a széleskörű csalások ellenére sem jutott abszolút többséghez, de így is az új Din�nyés-kormányban ők kapták a legtöbb tárcát. Az új választási szabályokkal 10 százalékkal csökkent a választásra jogosultak száma, a Magyar Szabadságpárt nem is indulhatott, a „leszalámizott” FKgP felmorzsoldott, helyette kis utódpártjai indultak nagy hirtelenében. Az MKP kék háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonattal látta el tagjait, amivel szintén lehetett szavazni 10-15 alkalommal is. Így az MKP 1,113 millió szavazat között 60-120 ezer „kékcédulás” szavazat is begyűlhetett. Később a 670 ezer voksot szerzett Magyar Függetlenségi Pártot, amely az MKP-t csalással vádolta, kizárták a parlamentből. va Gerő Ernő fő gazdasági vezetőnek (MKP) elég volt arra hivatkoznia, hogy a hároméves terv megvalósításához nem tartható fenn egy
1948 augusztusában a MAORT (Magyar-Amerikai Olajipar Rt.) egyes vezetőit szabotázs vádjával letartoztatták. A háborút követően a hazai köolajtermelés csökkent, amiben közrejátszott a zalai olajmező németek általi túltermelése miatti természetes hozamapadása, a racionális termelésre való törekvés és a MAORT gazdasági nehézségei. Ez viszályokat szült az állam és a cég között. Mután a politika elhatározta, hogy az állapotot ürügynek használja fel a MAORT államosításához, egy kirakatperben börtönre ítélték a cég magyar és amerikai munkatársait, sőt halálos ítélet is született. A céget ekkor ismét a Lovászi olajmezőt korábban felfedező Papp Simon geológus vezette. Azzal vádolták meg, hogy szándékosan rossz helyeken végeztetett mélyfúrásokat, ezzel a termelést visszafogta. Halálos ítéletét később életfogytiglanra változatták és a börtönben is dolgoztatták, terveket vártak tőle, ő tervezte meg például a recski tábor vízvezeték hálózatát. Szabadulása után dolgozott az OKGT-ben, ahol a dokumentáció rendezését bízták rá. 1989-ben visszaállították MTA tagságát és posztumusz Széchenyi-díjat kapott.
GAZDASÁG
felemás állapot, hogy a gazdasági élet jelentős része a nagytőkések kezében van. Ezzel megkezdődött a magyar gazdaság történetében példátlan beavatkozás az állam részéről. Már 1946. december 1-jén államosították a négy legnagyobb üzemet, a Weiss Manfréd Acél- és Fémműveket, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasműveket, a Győri Magyar Vagon és Gépgyárat, a Ganz Villany Gép-Vagon és Hajógyárat. 1947 novemberében következtek a nagybankok és cégeik, amivel megszűnt a kétszintű bankrendszer, 1948. március 25-én az összes, száz főnél több dolgozót foglalkoztató üzem, amivel a munkások 4/5e állami alkalmazott lett, 1949-től a 10 munkás felettiek, 1950-től a 3 fő feletti kisiparosok. Az államosított cégek tulajdonosai nem hogy nem kaptak kártérítést, de gyakran hatóságilag is felléptek ellenük. Például a szegedi szalámigyáros Pick Jenőt internálták, később rendőri felügyelet alá is helyezték. Koncepciós pert indítottak a MAORT (Magyar-Amerikai Olajipari Rt.) ellen az államosítása érdekében. Gazdasági földindulás Az államosítás valóságos gazdasági földindulást okozott a magyar gazdaságban. A vezető pozíciókba képzetlen emberek tömege került (például Szegeden a kinevezett 13 munkásigazgató között 5-nek az eredeti foglalkozása cipész volt), a budapesti Gázművek abban kivételes volt, hogy élére egy húsz éve ott dolgozó gázszerelő került. Akadt ellenpélda is. A szegedi Kenderfonó új igazgatója megtartotta vezérigazgató helyettesének Tömörkény László volt főmérnököt, aki sok éven át sikeresen irányította a cég munkáját. Az államosítások melletti kiállásként tálalták, hogy gróf Apponyi Györgynek, az antifasiszta ellenállás mártírjának felesége, a „vörös hercegnő” a Ganz üzemi bizottságának elnöke lett. De sajnos
ez sem változtatott azon, hogy a termelés sok helyen leállt, a feldolgozók gyakran alapanyagok nélkül maradtak, a bürokratikus és hozzá nem értő irányítás anarchiát szült. Így történhetett meg, hogy a gyáraknak konzerválási idényben a Szovjetunióból kellett cukrot importálni... Az anarchikus termelés és ellátás miatt a jegyrendszert csak évekkel az államosítások után lehetett eltörölni. Ha valami miatt 1949-re befejeződhetett az újjáépítés és az ipari termelés túlszárnyalta a háború előttit (amiben már közrejátszott a jugoszláviai konfliktus miatti fegyverkezés), az a dolgozók lemondása az életszínvonalról, a szakszerűtlen vezetést ellensúlyozó dolgozói aktivitás (Sztahanov-mozgalom) volt. Mindezt azonban nem métányolta a rendszer. Sőt még az újjáépítésben élenjáró gazdasági vezetőket sem becsülte meg. Például Pattantyús Ábrahám Imrét, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatóját helyettessé minősítették vissza. Pedig ő volt az, aki a felszabadulás után elsőnek lépte át a gyárkaput és akinek vezetésével építették újjá az agyonbombázott gyárat, (ahol a gépek 80 százaléka romokban hevert, és ahol újra kellett szerveznie a termelést, s az inflációs időkben gondoskodni a dolgozók anyagi és munkakörülményeiről). Pattantyús Ábrahám Imre életében kétszer építette fel a vagongyárat, (1941-43 között az üzem átépítése és bővítése során 3 ezer főről 10 ezer főre növelte a munkaerők számát) – ezért érthető volt ragaszkodása az üzemhez. A leváltásán nem sértődött meg, azt zokszó nélkül fogadta. A helyére került munkásigazgató úgy emlékezett vissza rá, mint aki sokat segítette őt, és továbbra is fáradhatatlan volt. Sajnos nem úgy Jendrassik György, a híres Ganz-Jendrassik motorcsalád, az első gázturbina kifejlesztője, 1939-től a Ganz gyár vezérigazgató-helyettese, 1942-től ve-
A magánszektor védelmezője
„A kis-és a közép magántulajdon védelmét, megerősödését és szaporodásának lehetővé tételét mi nemcsak gazdasági szükségességnek tartjuk, hanem benne az emberi szabadságnak gyakorlati előfeltételét is látjuk. Nekünk nem ideális az állami bérmunkások társadalma. Az állammal, mint munkaadóval szemben az embert csakis az mentheti meg a kiszolgáltatottság állapotától, ha munkaerejét a szabad szövetkezetekben vagy a magángazdaságban értékesítheti és emberi értékeit az államtól független szakszervezetek védelme alá helyezheti.” (Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnökének utolsó beszéde a Nemzetgyűlésben, 1948. december 18. Emigrációjában 1958-tól haláláig, 1974-ig a Közép-Európai Kereszténydemokrata Unió (CDUCE) elnöke volt.) zérigazgatója, aki szintén sokat tett a gyár újjáépítéséért. Az államosítás után eltávolították az üzem éléről és a Ganzból is, pedig tagja volt annak a politikai-gazdasági bizottságnak, amely a háborút követően először tárgyalt Moszkvában. Őt a Nehézipari Központba száműzték, ahova 1947-ben egy külföldi hivatalos útjáról nem tért vissza. Mi elvesztettünk egy műszaki kiválóságot, neki a külföld számára kellett tovább dolgoznia a találmányain. Kinti ismerősei szerint a korai, 1954. évbeli halálát a honvágy is siettette. Az ilyen sorstörténetek előre vetítették a jövőt. Már nem is a láthatáron, annál közelebb felsejtődött az ötvenes évek valósága, amikor az ország költségvetésének egynegyedét a hadiiparra költik, a vas és acél országává változunk, de az egy főre jutó nemzeti jövedelem a háború előttinek kétharmadát sem éri el, a reálbérek is annak 75 százaléka alá csökkennek. De ez már egy következő történet. Komornik Ferenc Technika 2012/9
7
INNOVÁCIÓ
Célegyenesben a ManuCloud projekt:
Felhôszoftver újgenerációs gyártási hálózatoknak Világméretű újgenerációs gyártási hálózatok termék- és szolgáltatás-leíró, valamint a vállalatok közötti termelés-integráció felhő alapú szoftveres architektúráját fejleszti az MTA SZTAKI Számítógéppel Integrált Gyártás Laboratóriuma (CIM Lab) az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramjának a ManuCloud elnevezésű projektje keretében. A stuttgarti Fraunhofer Kutatóintézet (FhG IPA) által vezetett kilenctagú konzorciumban az akadémiai közeget képviseli a CIM Lab az 5 millió eurós – ebből 3,5 millió euró uniós támogatás – kerettel rendelkező fejlesztési projektben, amely 2010-ben indult, és résztvevői 36 hónap alatt, mintegy 407 ember-hónap munkával oldják meg 2013-ban a megszabott kutatási feladatokat. A projekt eredményeiről augusztus 29-én az MTA-SZTAKI-nál tartottak sajtótájékoztatót, amelyen Kovács György professzor, a CIM Lab vezetője és Haidegger Géza, a CIM Lab tudományos főmunkatársa tájékoztatta a Technikát. KKV-re fókuszáló projekt A „Felhő-alapú elosztott termékleíró és gyártási ellátási láncot megvalósító infrastruktúra” elne-
8
Technika 2012/9
vezésű ManuCloud projekt célja egy olyan szolgáltatás-centrikus számítástechnikai környezet (felhő-architektúra) felépítése, amely megalapozza a gyártási hálózatok következő generációját a vállalatok közötti termelési tevékenységeknek egészen a műhely szintig történő integrációjával. A projekt jövőbeli ipari hasznosíthatóságát a napkollektoros rendszerek gyártását végző, valamint az autóipar területéről bevont ipari partnerek garantálják. Az ipari konzorciumbeli partnerek közül kiemelendő a gépjárműgyártást képviselő Bosch, amely a megújuló energiákban érdekelt leányvállalata, a Bosch Solar Energy által is részt vesz a fejlesztésben, illetve a napkollektor- és napelem-iparban ténykedő Heliotek, valamint nem utolsósorban az OLED – organikus Led – fényforrások gyártásában ismert Ledon a drezdai gyárával. A nyilatkozók kiemelték, hogy az uniós projekt a KKV-kre fókuszál, és olyan platformot dolgoz ki, amely a felhasználók szükségleteinek megfelelően konfigurálható. Gyárak közti elosztott környezet kialakítása A CIM Lab meghatározó szerepkörben van a ManuCloud projektben, amit az is mutat, hogy feladatai elsősorban a gyárak közötti elosztott környezetre irányulnak. A magyar kutatók vezetik a követelményrendszer meghatározásának a folyamatát a gyárak közötti környezetben, különös tekintettel a források/kapacitások vonatkozásában. Szintén a CIM Lab feladata a gyárak közötti alrendszer és a
humán felhasználó közötti kapcsolatot támogató ManuCloud frontend rendszer kialakítása, támogatva a konfigurátor- és a tulajdonság/ képességmodell meghatározását. A következő lépés az újgenerációs gyáron belüli integrációs környezet fejlesztése, egyesítve a gyárintegrálás különböző szabványainak a filozófiáját, különös tekintettel a CAD/CAM láncra és a gyártásautomatizálási szabványokra. A magyar kutatók biztosítják a gyárak közötti képességmodell gyáron belüli környezetbe történő leképezését. Ebben a fázisban történik a gyárak közötti együttműködési környezet következő generációjának a kifejlesztése. A továbbiakban sor kerül a különböző egymásnak ellentmondó integrációs elképzelések elemzésére, illetve egységes megoldásokat dolgoznak ki a szintén egységesen meghatározott ManuCloud infrastruktúra környezetére. Két demonstrátor környezet felállítása keretében bemutatják a ManuCloud lehetőségeit a világ ipari környezetében és lehetővé válik a projekt eredményeinek valóságos körülmények közötti hitelesítése, valamint a szélesebb publikum általi elérése és kipróbálása. A projekt első két évében kidolgozták a felhő-architektúra jellegéből adódó speciális gyárközi követelményrendszert és értékelési kritériumokat, illetve megalkották a gyárközi gyártási folyamat képességmodelljeit is. Jelenleg zajlik a „Gyártás, mint szolgáltatás” és a „Testre szabott termék” teszt szintű kiszolgálási modelljeinek a megvalósítása. Békés Sándor
GÉPIPAR
Optimalizált gázturbina-megmunkálás Horn vágóeszközökkel Amikor egy orosz gázturbinagyártó időtálló technológiai megoldást keresett a turbinalapátoknak a kerek dísztárcsákba való rögzítésére, a Paul Horn GmbH olaszországi és oroszországi képviseletei nemzetközi együttműködésben kivitelezték a komplex technológiai megoldásokat igénylő munkát, amelynek során a bonyolult vágási, marási és beszúrási munkálatokat Horn vágóeszközökkel valósították meg. A Horn oroszországi képviseletét ellátó Intercos az olasz Trevisan Macchine Utensili gépeit használta fel a munkálatoknál, amelyeknek a megszervezésénél a Horn olaszországi képviseletét ellátó Febametal is besegített. Extrém nyomás a turbina talapzatánál A feladat többszörösen is összetettnek ígérkezett, ugyanis a magas üzemi hőmérséklet és a forró, agresszív füstgázok miatt rendkívüli erősségű centrifugális erők hatnak a turbinalapátokat rögzítő talapzatra. Hasonló megmunkálási célokra csak a különleges rozsdamentes acél használható, azonban ezek hosszú távon fölöttébb költségesek, megmunkálásuk pedig sok időt vesz igénybe. A dísztárcsákban kidolgozandó turbinalapát-ágyazat biztonságos és rendkívül gondos megmunkálási folyamat megtervezését igényli, legyen ez akár úgynevezett „hagyma-alakú”, T-alakú, vagy úgynevezett faalakzatban kidolgozva. Az addig használt tömör keményfém monoblokk maróeszközök lecserélésénél figyelembe vették, hogy a dísztárcsa többek között az alábbi műszaki adatokkal rendelkezett: átmérője 1 380 mm, vastagsága 184 mm, 50 mm-
es mélységű fa- és körív alakú tárcsa alámetszésekkel, anyaga pedig 13CrMoV9-10. A különböző méretű dísztárcsák előállítását végző szakembercsapat a Trevisan 5-tengelyes megmunkálást végző DSC600/200C vízszintes központja mellett döntöttek, az orsófejnél dupla befogással. Egy maróorsót alul helyeztek el, míg a körasztalt a dísztárcsával egy olyan palettára szerelték, ami elvégzi a turbinaágy kidolgozásához szükséges tengelymozgásokat. A két meghajtott maróorsó a cserélhető szerszámokkal az U-tengelyen kivitelezte a kontúresztergálást. Ezután a gép kinematikájához alkalmazkodva helyezték el a nagyolásnál, simításnál, valamint további műveleteknél alkalmazott szerszámokat. A Horn eszköztárából a nagyolásnál és simításnál használt váltólapkás vágóeszközöket a K220-as típusú kazettában helyezték el, amelyet egy Trevisan által kidolgozott szerszámtartóba tettek. Beszúrás és marás fa-alakú kidolgozáshoz A dísztárcsát vízszintesen helyezték el a körasztal palettájára. Az első munkafázisban a Horn szabványos S229 vágólapkájával ívelt körvonalú alakzat kidolgozását végezték el, 0,6 mm-es ráhagyással, míg a beszúrás szélessége 6 mm, a lekerekítés sugara pedig R=0,8 mm. Az
a l ámetszés eket ezután M308-as vágó-éllel végezték el. A háromélű vágóeszköz vágási átmérője 15,7 mm, 4 mm-es hos�szú, sugara 2 mm. Az előoldalon a szerszámot becsavarozták az M308-as marószerszámhoz, amit befogtak a megmunkáló központ maróorsójába. Utána egy újabb kazettát helyeztek el az S229-es fordítható, teljes sugarú, horog alakú lapkával. A vágóeszköz másolással fejezte be a horony megmunkálását. Az R=2, 5 sugarú vágóeszköz rendelkezésre áll a turbinaágyazat alakjától függően, jobb és baloldalra történő megmunkálásra. A turbinalapátágyazat kidolgozása sikerrel zárult, a tűréshatárokat és a folyamatbiztonságot egyaránt betartották. Az alkalmazott beszúrás és marás által kidolgozás jóval olcsóbb az előzőekben alkalmazott technológiánál, és a konkrét termelési folyamatra méretezett rugalmasságot kínálja, mivel egyetlen szerszámmal kivitelezhető a különböző paraméterekkel rendelkező keréktárcsák megmunkálása. Emellett a monoblokk marógépekhez képest a megmunkáló központot jóval gyorsabban fel lehet szerelni a különböző méretű keréktárcsák kialakítására. Békés Sándor Technika 2012/9
9
GÉPIPAR
Megélénkülô európai szerszámgépipari export Az európai szerszámgépipar a növekvő exportálásban keresi a válságból kivezető utat. A legfrissebb európai statisztikák szerint az idei év márciusában az előző év hasonló időszakához képest kétszámjegyű százalékarányban erősödött az EU27 tagországok szerszámgépipari exportja, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy a gépek és megmunkáló központok 62 százalékát – az erős ázsiai konkurenciát legyőzve – sikerült a világpiacon értékesíteni. Az adatok azt tanúsítják, hogy az európai szerszámgépgyártóknak sikerült alkalmazkodni a globalizációhoz, és eredményes marketing tevékenységet kifejteni az Unión kívüli versenypiacokon is. Éllovas export-triumvirátus Idén márciusban az európai gépgyártók 11 százalékkal több szerszámgépet exportáltak, mint februárban, és 21 százalékkal erősödött a kivitelük 2011 hasonló időszakához képest. A márciusban 890 millió eurót kitevő európai szerszámgépipari export 62 százaléka – közel 549 millió euró – az Unión kívüli országokban talált vevőre, míg a kivitel 38 százaléka az EU-n belülre irányult. Miközben tehát az Unió többször is telítettnek minősített piacára irányuló európai szerszámgép-export csökkent, addig a kontinensünkön kívüli gépértékesítés tavalyhoz
10
Technika 2012/9
viszonyítva 6 százalékkal emelkedett. Az európai szerszámgépexportőrök éllovasa továbbra is Németország maradt a hagyományosan második helyet elfoglaló Olaszország, valamint az erőteljesen feljövő Belgium előtt. A 890 millió eurót kitevő európai szerszámgépexportból Németország egyedül 447 millió eurós kivitellel vette ki a részét, és a német gépek 71 százaléka az Unió piacán kívüli országokban talált vevőkre. A második helyen lévő Olaszország szerszámgépexportja 172 millió euró volt, amelyből 115 millió eurót – mintegy 67 százalékot – kontinensünktől távol eső piacokon realizáltak. Az összes olaszországi válságkrónikák ellenére az olasz szerszámgépipar kiváló eredményeket mutat fel 2011 márciusa óta, ugyanis akkoriban az Európán kívüli piacokra irányuló szerszámgépexport csak 67 millió euróra rúgott. A harmadik helyen tanyázó Belgium szerszámgépkivitele márciusban 49 millió eurót tett ki, ami nem kevesebb, mint 28 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. Általános trendek Általános trend a szerszámgépek piacán, hogy Európában és a világban egyaránt a több munkahelyes megmunkáló központokra van növekvő kereslet. Az európai piacra Németország idén 51,8 millió ilyen megmunkáló központot exportált, ám világszerte ezeknek a gépeknek a német kivitele meghaladja a 114 millió darabot, 75 százalékkal haladva meg a tavalyi év azonos időszakának kivitelét. Németország ugyanakkor esztergákból és
esztergáló központokból Európába 23,3 milliót exportált, alig haladva meg a 22,3 milliós exportot felmutató Belgiumot. Világméretekben ebből a gépkategóriából Németország 41,2 milliót, Olaszország pedig 14,2 milliót adott el. Európán kívüli piacokon minden vezető gépkategóriában Németország után az olasz szerszámgépgyártók értékesítették a legnagyobb men�nyiséget. Érdekes az őrlőgépek európai piaca, ahol a 15,6 millió gépet értékesítő Németország mellett alig marad el Csehország 15,5 millió géppel, ugyanis a csehek 2011 óta 216,2 százalékkal növelték exportjukat ebben a gépkategóriában, de 3,6 millió értékesített géppel a világpiacon is a negyedik helyre tornázták fel magukat. A fogaskerékgyártó szerszámgépekből az EU-n belüli kivitel éllovasa szintén Németország 16 millió géppel, megelőzve a 8,6 millió gépet exportáló Olaszországot, illetve a harmadik helyre tavaly óta 89,4 százalékos kivitel-növeléssel feljött Ausztriát, valamint az 1,4 millió gépet értékesített Csehországot. Európa egyik legnagyobb importőre Franciaország, ahol a behozatal mértéke elérte idén a 40 millió eurót, és a francia import 71 százalékát európai – főként német – gyártású gépek tették ki. Olaszország 172 millió eurós szerszámgépexportja 2011-hez képest 35 százalékos növekedést regisztrált. Ennek az érdekessége, hogy a francia piacon visszaszoruló olaszoknak sikerült jelentős mértékben növelni az USA, Kína, valamint Mexikó piacára exportált szerszámgépek mennyiségét. Békés Sándor
GÉPIPAR
Egyedülálló megoldások könnyû billencsre Vajon lehetséges-e olyan acél billencset készíteni, amelynek súlya azonos az alumíniumból készült változatokkal, hasonlóan tartós és többfunkciósan használható, mint a mai acél billencsek, úgy, hogy mégis jelentős megtakarítások érhetőek el a gyártása során? A Ruukki azokat a megoldásokat kutatja, amelyek a végfelhasználók számára jelentősen kön�nyebb szerkezetek előállítását teszik lehetővé ugyanazon nyersanyagok alkalmazása mellett. Ennek eredményeként fejlesztették ki például a piac legvékonyabb acél termékét, a DQ acélt, amely rendkívül változatosan felhasználható a lézer-hegesztésnek köszönhetően. Kopásálló és nagy szilárdságú acél termékek legszélesebb kínálata a piacon A könnyebb szerkezetek kialakítása, manapság csupán az egyik aspektus a billencs testek tervezésénél, hiszen a káros környezetvédelmi hatások visszaszorítása vagy az üzemanyag fogyasztás csökkentése is jelentős szempontként jelentkezik. A Ruukki az egyetlen olyan gyártó, amely az ultra vékony Raex kopásálló acélokat készíti már 2.5 mm-es vastagságtól egészen 500 HB keménységi szintig. Ezen túl az Optim nagy szilárdságú zártszelvények és nyitott profilok egészítik ki a határozott szerkezetű termékskálát egészen 960 N/mm2 teherig. A vékony, lézer hegesztett elemekből álló billencsek a végfelhasználók számára is megtakarítást jelenthetnek „Ha helyettesítjük a hagyományos vastagságú negyedrét hajtott táblákat vékonyabb anyagokkal,
akkor a végtermék is jelentős súlycsökkenést mutat. Így a végfelhasználók előnyei között az üzemanyag fogyasztás csökkenése mellett a hasznos teher növelése is lehetővé válik. Ügyfeleink a vékony, lézer hegesztett Raex táblák használatával 10 % feletti súlymegtakarítást értek el.” – mondta Kari Salin alkalmazástechnikai menedzser. Nagyobb termelési teljesítmény a Ruukki hegesztésre kész szerelvényeivel Ügyfeleink bátran összpontosíthatnak vállalkozásukra, hiszen a billencs test összeszerelése problémamentes a Ruukki kiterjedt acél alkalmazástechnika központja és feldolgozó hálózata révén. Csövek, belsők, lemezek és tekercsek mind-mind pontosan meghatározott méretben és alakban készülnek. A hegesztési munkák az ügyfelek részére történő összeszerelési folyamatban jelentősen csökkenthetők, ha a Ruukki szállítja a lézer hegesztett oldal elemeket is. Egy spanyol szállítójármű test gyártó, a VCA, képes volt gyártási költségeinek 20%-os csökkentésére, amikor elkezdte használni a Ruukki hegesztésre kész anyagait.
Új fejlesztések az ügyfelek érdekében A Ruukki kopásálló szendvicspa nele csupán egy innovatív példa arra, hogyan lehet különböző acél típusokat kombinálni egy, hegesztésre kész komponenssé. Ezek a szendvicspanelek egyaránt használhatóak a billencs testek aljának kiképzésekor, hiszen rendkívül könnyű szerkezetek. Számolja ki megtakarításait a Ruukki teljesítmény kalkulátorával! Mennyivel több hasznos terhet képes szállítani a dömperem, ha a Ruukki különleges Raex vagy Optim acéljaiból készül? Milyen megtakarítások mutatkoznak az üzemanyag fogyasztásban a járművem teljes életciklusa alatt? A válaszokat megtalálja angol nyelven következő link alatt: www. ruukki.com/efficiencycalculator www.ruukki.hu Technika 2012/9
11
GÉPIPAR
Háromszor nagyobb élettartam Tartós kétkomponensû polimer siklócsapágy nagy, akár 13,7 tonnás terhek elforgatására
Az új Q2E kétkomponensô polimer siklócsapágy alkalmas nagyterhelésû forgó alkalmazásokhoz durva környezeti körülmények mellett.
tartó és kopásálló. A héj mint egy külső csontváz nagy szilárdságot kölcsönöz a csapágynak és biztosítja a megnövelt élettartamot. Ehhez járul még a korrózió- és karbantartás-mentesség, melyek éppen a fémből készült megoldásokhoz képest számos alkalmazásnál növelhetik a termelékenységet, mivel a szerviz- és karbantartási leállások elmaradhatnak. Az iglidur Q2E kezdetben 20, 25, 30 és 40 mm-es tengelyátmérőkhöz kapható.
Az iglidur Q2E nem csak elefántokat képes mozgatni, de alkalmas számos olyan alkalmazáshoz, amelyeknél nagy terhelés, piszok és nedvesség van jelen.
Az „iglidur Q2” alapanyaggal a kölni igus GmbH polimer-szakemberei a múlt évben egy olyan nagyterhelésű siklócsapágyat mutattak be, amely olyan durva környezeti feltételek mellett is, mint piszok, lökések és élterhelések, 2-5-ször hosszabb élettartamú, mint a vállalat eddigi siklócsapágy-alapanyagai. Ezen alapanyagra alapozva a fröccsöntött műanyagcsapágyak teljesítmény-határait sikerült egy ügyes többkomponensű rendszerrel újfent tovább tágítani: az új iglidur Q2E (=enclosed) az igus saját elforgatási tesztje során az iglidur Q2-höz képest 3-szor hosszabb élettartamot ért el 180 MPa radiális terhelés mellett. Ezáltal egy 30 mm hosszúságú és 25 mm átmérőjű kétkomponensű csapágy akár 13,7 tonnás terhelést 12
Technika 2012/9
is elvisel, ami kb. két kifejlett elefántbika súlyának felel meg. A keveréken múlik minden A csapágy egy kemény polimer héjból és az iglidur Q2 anyagból készült tribooptimalizált magból áll, mely nagy terhelések alatt is alak-
Még nagyobb választék a standard kiviteleknél Az iglidur Q2 standard, nagyterhelésű anyagból készült siklócsapágy-program szintén kibővült, így most 75 mm tengelyátmérőig kaphatók iglidur Q2 csapágyak peremmel és anélkül. Robusztus voltukat az iglidur Q2 és Q2E siklócsapágyak az agrártechnika, a haszongépjárművek, az építőgépek terén, továbbá a készülék- és gépgyártásban bizonyítják be az iglidur Q2 és Q2E siklócsapágyak.
Az iglidur Q2 standard nagyterhelésû anyag további méretekkel egészült ki, így most 75 mm tengelyátmérôig kaphatók iglidur Q2 csapágyak peremmel és anélkül.
GÉPIPAR
Még rugalmasabb szállítás A „pikchain” szállítólánc új kompletten moduláris sorozata egyedi pick & place megoldásokhoz
Az igus GmbH a Hannoveri Vásáron a „pikchain” intelligens szállítólánc egy új sokoldalúan konfigurálható változatát mutatta be. A működési elv az új verziónál is ugyanaz marad: egy folyamatosan körbe járó lánc integrált energiaés adatellátással és egyenként kivezérelhető lánctagokkal, amely sok klasszikus pick & place alkalmazással szemben üresjáratok nélkül működik és így legalább 30 % időt takarít meg. Az új „pikchain PC2” (2 kiló terhelés / lánctag) az igus moduláris és kedvező árú energialánc-építőelemén alapul. Nagy modul építôelem a nagyobb flexibilitáshoz
Nagy számú meglévő alkatrész és tartozék fokozza a kialakítási sza-
badságot a konstruálásnál. Ez leegyszerűsíti a fel- és átépítést és növeli a gazdaságosságot. Az energialánc-építőelem oldalrészei a hosszú élettartamú „iglidur J” siklócsapágy-anyagból készült optimalizált kopású vezetőelemekkel vannak ellátva. Különböző szélességek és belső felosztások állnak – raktárról – rendelkezésre. Az univerzálisan használható beépített menetes hüvelyekkel ellátott működtetőelem szerelőlapjára fogókarokat, kamerákat, szerszámokat vagy megmunkáló egységeket lehet felszerelni. Hasonlóan a „nagy” „pikchain PC5” (5 kiló terhelés / lánctag) változathoz, egy belül körbejáró „c-chain” látja el a lánctagokat jelekkel, energiával és közegekkel. A „c-chain”-megvezetést, pontosan ugyanúgy, mint a hajtószíjas megvezetést, fokozatmentesen lehet beállítani, ami számos lehetőséget
A „pikchain PC2”: a folyamatosan körbe járó pick & place megoldás hosszúságát és szélességét illetôen nagy variálhatóságot jelent a nagy energialánc-építôelembôl származó tartozékok révén.
teremt a mozgáspálya hosszát illetően. A „pikchain PC2”-vel az igus cég a gépgyártók és automatizálók kezébe egy további olyan átgondolt alkotóelemet ad, amely új és sokféle kezdeményezést tesz lehetővé kedvező költségű rendszerek konstruálásánál. KAPCSOLAT: igus® Hungária Kft. 1149 Budapest, Mogyoródi u.32. Tel. 1/306-6486, Fax 1/431-0374
[email protected], www.igus.hu
Technika 2012/9
13
14
Technika 2012/9
Technika 2012/9
15
GÉPIPAR
Innovatív lézeres vágógép a Mazaktól a hibrid technológiai megoldás. Az egyik ilyen kihívás az X-tengelyen való mozgás vezérlésére szolgáló tengellyel ellátott asztal megtervezése volt. Továbbá a lineáris motoroknál kifejlesztett hibrid optikai rendszerek számos automatizált megoldással erősítették a gép lézeres vágóképességét. A japán szerszámgépgyártás gigászaként ismert Yamazaki Mazak egyre innovatívabb jelenléttel erősít a mobil optikai lézeres vágógépek piaci szegmensében. Erre utal a cég legújabb innovációja, az Optiplex 3015 lézeres vágógép, amelyet az elmúlt időszakban világra szóló vándorbemutatókat követően szeptemberben bemutattak a szakmai közönségnek a hannoveri EuroBLECH 2012 szakvásáron is. Az új lézeres vágógép kivételesen nagy teljesítményre képes az egész munkafelületen, és speciálisan kifejlesztett rezonátorának köszönhetően biztosítja a vastag és lágy, illetve rozsdamentes acél és alumínium lemezek nagysebességű vágását, a hagyományos lézerekhez képest csökkentett gépbeállítási idővel, valamint a környezeti előnyök egész sorával megfűszerezve. Hibrid 2D-s lézeres megoldás A 2D-s hibrid lézeres lemezmegmunkálást fejlesztő Mazak új innovációja az asztal hosszanti irányú mozgását (X-tengely) ötvözi a vágófej keresztirányú mozgásával (Y-tengely), míg az optika szemszögéből nézve, a mobil asztallal alkalmazott megoldás előnyös a lézeres vágási képesség maximális kihasználásánál. A géptervezés és a mechanikai szempontok tekintetében a hagyományosnál nagyobb kihívást jelent
16
Technika 2012/9
Bravúros teljesítménynövelô innovációk Az optikai lézeres vágás stabilitását az Optiplexnél egy további kiegészítő tengelynek, az U-tengelynek a beiktatásával érték el, ami a vágófej állandó pozícióváltásainak figyelembe vétele mellett is biztosítja a lézersugár megfelelő hosszúságát az egész megmunkálási felületen. A mobil szerkezetek új típusú, karcsúsított tervezése a lézeres vágógépnek 120m/perces gyorsmeneti sebességet és 1,2 g gyorsulást kölcsönöz. A teljesítmény általában véve is minden tekintetben meghaladja a szabványos piaci mutatókat. Itt elsősorban a gépnél alkalmazott automatizálási megoldások említendők. Ilyen az automatikus vágófej-cserélés, ami leggyakrabban két vágófejet jelent, 5 és 7,5 colos gyújtótávolsággal. Automatizált továbbá – legfeljebb 8 fúvókáig terjedően – a fúvókacserélés, illetve a gyújtótávolság szabályozása. Ezekhez társul még az innovatív vágófej, amelyet intelligens kiégésérzékelő, valamint az anyag és a plazma állapotát jelző érzékelők egészítenek ki. A szenzorok automatikus korrekciókat végeznek az optimális megmunkálás biztosításáért. Mindezen túlmenően egy automatikus lencsemonitorozó (Lens Monitoring System) rendszer észleli az optikai feltételeket, növelve a lencse hatékonyságát és meghosszabbítva az élettartamát.
Masszív kiadáscsökkentés Az Optiplex 3015-öt felszerelték egy 4 kW-os rezonátorral, amely biztosítja a különböző anyagú lemezek nagy sebességű vágását. Az újgenerációs rezonátoroknak köszönhetően 50 százalékkal csökken az áram-, a sűrített levegő- és a lézergáz-fogyasztás – főként a környezettakarékos EcoMode funkció alkalmazásával. Az újgenerációs Mazatrol Preview 2 érintőképernyős CNC-vezérlővel való felszereltség nagy vágási sebességet és megnövelt üzemi pontosságot kölcsönöz az Optiplexnek. Egyetlen termelési ciklus alatt a villamos energia felhasználás 48 százalékkal csökken, és jelentős tényezőnek számít, hogy készenléti üzemmódban a gép 0,8 kW-ot fogyaszt. A lézergáznál a megtakarítás az előzőekhez képest 50 százalékos, mivel 30-ról 15 l/percre esik vis�sza. Az Optiplexnél alkalmazott optikai rendszerrel a sűrített levegő felhasználás 43 százalékkal redukálható.
Az új Optiplex 3015 Fiber a vékony lemezek vágására kidolgozott fiber lézer oszcillátor, ami 2 kW-os kialakításban fölöttébb komplex munkadaraboknál 50 m/perces sebességgel működik, jelentősen javítva a megmunkálás körülményeit az alumíniumból, sárgarézből és rézből készült anyagoknál. Ezzel a technológiával a rövidebb hullámhossz a termelékenység 30 százalékos növelését eredményezi a CO2 lézerekhez képest a villamosenergia-fogyasztás csökkentésének köszönhetően. Békés Sándor
GÉPIPAR
„Online disztribúció” – a DISTRELEC online shopja már magyar nyelven is! A DISTRELEC, az Ön elektronikai disztribútora új, magyar nyelvű online shopjával egyszerű lehetőséget nyújt a honlapon keresztül történő rendelésekhez. Megkönnyíti a termékekhez kapcsolódó gyors, pontos információszerzést, valamint a termékkiválasztást. A honlapunkon szereplő legfontosabb adatok a termékekről: • naprakész, aktuális árak, • készletinformációk, • műszaki- és biztonsági adatlapok, • használati útmutatók. A DISTRELEC több mint ezer neves gyártótól, az elektronika, az elektrotechnika, a méréstechnika,
az automatizálás, a pneumatika, a szerszámok és segédanyagok terén széleskörű, kiváló minőségű termékkínálattal rendelkezik. Az egyes termékcsaládok skáláját kibővítettük és a bevált kínálatot új termékcsoportokkal gazdagítottuk. A szállítási határidő 24 óra. A szállítási költség rendelésenként, mennyiségtől és súlytól függetlenül, 5 €+ÁFA. A nyomtatott katalóguson kívül a teljes kínálatunk a DISTRELEC honlapján is megtalálható. (www.
distrelec.hu) Az E-Commerce megoldásainkkal a vállalata igényeihez egyedileg igazított, a teljes kínálatunkat tartalmazó elektronikai katalógushoz juthat, amellyel pénzt és időt takaríthat meg.
Distrelec Tel: 06 80 015 847 Fax: 06 80 016 847 e-mail:
[email protected] www.distrelec.hu
Elektronika & Automatizálás, Forrasztóállomás 130 W DE , DIG 20 A 64ErsaCikkszám: 952542
Teljesítmény
130W
Forrasztási hômérséklet 50...450°C Hevítési idô 12s Feszültség 230VAC Dugaszolható Verzió DE RoHS RoHS konform • Multifunkcionális forrasztóállomás 1 állomás 5 szerszámhoz • Intelligens, mikroprocesszor által szabályzott forrasztóállomás • Az állomás a következô forrasztópákák csatlakoztatására alkalmazható: Tech tool, Micro tool, Power tool, kiforrasztó csipesz 40-es, X-Tool kiforrasztó páka • A szerszámok az állomásra történô csatlakoztatáskor automatikusan felismerésre kerülnek és ezáltal e szerszámhoz illeszkedik a beállítás • Antisztatikus MIL-SPEC/ ESA szabvány szerint
Technika 2012/9
17
18
Technika 2012/9
Technika 2012/9
19
GÉPIPAR
Andon rendszerrel a hibamentes termelésért A Jidoka elv lényege, hogy bármilyen termelési probléma esetén, azonnal tedd láthatóvá a probléma bekövetkezését és szükség esetén azonnal állítsd le a termelést. Ez az elv úgy építi be a minôséget a gyártmány elôállítási folyamatába, hogy kizárja azokat a mûveleteket, amelyek az esetleges selejt beépítésével költséget okoznának. Ennek megfelelően egy Jidoka elv alapján szervezett gyártófolyamat egyik alapvető módszere a vizualizáció, amelynek a technikai megvalósítását egy Andon rendszer kiépítése jelenti. Az Andon rendszer egy fény- és hangjelzéseken alapuló segélyhívó rendszer, ami a vizuális menedzsment egyik, elsősorban a termelésben alkalmazott eleme. A rendszer lehetővé teszi, hogy a gyártási folyamat meghatározott helyein, célszerűen minden „munkahelyen” legyen egy olyan eszköz, amelynek segítségével a munkatársak különböző fény- és hangjelzéssel értesíteni tudják a megfelelő, az adott probléma elhárítására képes szakembert. Az egyes jelzéseknek meghatározott jelentésük van, így a jelzésből azonnal és egyértelműen megállapítható, hogy helyileg hol és jellegét tekintve milyen probléma merült fel. Az Andon rendszer alkalmazásakor a gyártási folyamatban résztvevő valamennyi dolgozó köteles a hívóegység használatával jelezni, ha valamilyen problémát észlel. A megfelelően kiépített és jól működő Andon rendszer használatával a dolgozó képes nagyon egyszerűen, áttételek nélkül és azonnal értesíteni a megfelelő szakembert, továbbá azt is képes közölni, hogy a folyamatban hol és milyen jellegű probléma lépett fel. A fény- és hangjelzés az, ami láthatóvá teszi az adott problémát és „odahívja” 20
Technika 2012/9
azokat a szakembereket, akik adott problémát meg tudják oldani, az adott hibát el tudják hárítani. Az Andon rendszer hívóegységeivel kezdeményezett segítségkérés irányulhat a közvetlen vezető (például a sorvezető), a minőségi-, az anyagellátói- vagy a karbantartói hívás pedig az adott kiszolgálási szakterület szakemberei felé. Hangjelzésként egy tetszőleges hangfájl (tradicionálisan sziréna- vagy kürthang, de célszerűen inkább egy egyértelmű szövegbemondás) játszható le. A hangjelzés lehet egyszeri vagy folyamatos. A szövegbemondás nagyon fontos előnye, hogy a szirénával ellentétben ez alapvetően nem csak egy zajkeltés, így az adott jelzés által nem érintett dolgozók koncentrációját is csak a lehető legkisebb mértékben befolyásolja, munkájuk hatékonyságát és precizitását várhatóan nem fogja hátrányosan érinteni. Az Andon rendszert körültekintően kell kialakítani és alkalmazni! Az Andon rendszer tervezése során nem szabad szem elől tévesztenünk a bevezetésével kapcsolatban kitűzött alapvető célunkat, miszerint a termelési folyamataink pillanatnyi állapotáról szóló információkat a hibamentes termelés elérésének céljából tesszük láthatóvá. A bevezetésre kerülő rendszernek technikai megoldásaiban harmonizálnia kell a már alkalmazott gyártórendszerrel és fontos, hogy nagy
megbízhatóságú, eszközeit és kezelhetőségét tekintve pedig a lehető legegyszerűbb legyen. Olyan eszközökben kell gondolkodni, amit a dolgozók bizalommal el tudnak fogadni és azok használata a számukra is nyilvánvaló. Általában célszerű a gyártóberendezések felügyeleti rendszerétől, a termeléskövető és hasonló, már meglevő rendszerektől független Andon rendszert kialakítani, de úgy, hogy az a már meglevő társrendszerek felé akár automatikusan is képes legyen adatokat továbbítani. Andon hívóegység A hívóegységek az Andon rendszer munkahelyekre kihelyezett kommunikációs eszközei. A hívóegységet kezelő dolgozótól elvárjuk, hogy az észlelt problémát azonosítsa és eldöntse, hogy kit kell erről értesítenie vagyis, hogy a segítségkérést kihez kell eljuttatnia. Segíthetjük a szervezettséget azzal a már széles körben elterjedt gyakorlattal, hogy az egyes kiszolgálói területekhez színeket rendelünk és ez a szín az adott kiszolgálói területen dolgozók ruházatában is megjelenik. Ha már létezik ez a gyakorlat, akkor értelemszerű, hogy a hívott terület nyomógombjának és
GÉPIPAR
a hívás visszajelző fényének színe megegyezik az adott kiszolgálói területhez rendelt színnel. Andon kijelzôegység A kijelzőegységként a célszerű a már meglevő elektronikus gyártási információs rendszer kijelző tábláját használni. Ezen a táblán alapesetben olyan termelési és gépkihasználási információk láthatók, amelyek az adott gyártási folyamatban résztvevőket tájékoztatják a gyártási folyamat aktuális állapotáról. Andon hívás kezdeményezéskor az Andon rendszer átveszi a kijelzőegység vezérlését és ezen jeleníti meg az elindított Andon hívással kapcsolatos információkat. Funkciója miatt értelemszerű, hogy a kijelzőegységet úgy kell elhelyezni, hogy az lehetőleg a gyártóterületen dolgozók és a kiszolgáló személyzet számára is jól látható legyen. Az információk megjelenítése során törekedni kell arra, hogy csak a legszükségesebb információkat jelenítsük meg, a megjelenített információk pedig egyértelműen értelmezhetők és jól áttekinthetők legyenek. Kijelző egységként a rugalmas információtartalom megjelenítésére való alkalmasságuk (szín, betűméret, villogtatás, stb.) és jó láthatóságuk miatt jól és mindemellett gazdaságosan alkalmazhatók a megfelelő méretű, LED-es háttérvilágítású LCD kijelzők. Andon rendszerfelügyelet A rendszerfelügyeletet úgy kell kialakítani, hogy egyszerű és rugalmas konfigurálhatósága révén kü-
lönböző szinteken segítse és dokumentálja a dolgozók tevékenységét. Legyen mérhető a hívások gyakorisága, a hívások jellege, a kiszolgálás megkezdéséig eltelt és a kiszolgálással eltöltött idő. A rendszernek tárolnia kell ezeket az adatokat és biztosítania kell az adatok lekérdezhetőségét és átadhatóságát más rendszerek vagy programok felé (a legegyszerűbb esetben további kiértékelésekhez az adatok exportálása például MS Excel táblába). A rendszernek biztosítania kell olyan, gyorsan és egyszerűen előállítható, sőt lehetőleg automatikusan létrejövő, vezetői tájékoztatásra alkalmas jelentéseket (oszlopdiagramokon ábrázolt és számszerű értékekkel megjelenített, összesített adatok). Rendszerkialakítás Végül ejtsünk néhány szót a technikai megvalósításról is. Funkcionális és technikai szempontból is nagyon sok féle megoldás közül választhatunk. A választás során megfontolandó számtalan szempont közül most emeljünk ki egy fontos technikai megfontolást. Konkrétan azt, hogy kábeles vagy rádiós kommunikációs technológián alapuló rendszert célszerű-e kiépíteni? A technikai eszközök mindkét technológiai megoldáshoz rendelkezésünkre állnak. A rádiós eszközök előnyei közül kiemelkedik a hívóegységek könnyű és költségekkel nem járó áttelepíthetősége, viszont üzemi körülmények között a rádiós hálózatok megfelelő szintű rendelkezésre állási mutatói gyakorlati tapasztalataink alapján esetenként csak magas költségek mellett, vagy gyakorlatilag egyáltalán nem biztosíthatók. A hagyományos vezetékes kapcsolat előnye a könnyen és viszonylagosan alacsony költséggel elérhető nagyfokú megbízhatóság, de ebben az esetben értelemszerű, hogy az eszközök esetleges áttelepítése sokkal nehezebben és lassabban valósítható meg.
HNS Andon Cégünk a fenti szempontoknak megfelelő rendszert a Dana Hungary Gyártó Kft. szakembereivel közösen tervezett és valósított meg a Dana győri gyárában. Az első néhány hónapos használatot követően már egyértelművé és mérhetővé váltak a rendszer alkalmazásának előnyei, így a HNS Andon rendszer kiépítését a gyár minden egyes során elvégeztük. A HNS Andon rendszer használata a vállalaton belül “Best of practice”-ként felkerült a bevezetésre központilag javasolt megoldások közé. Partnerünk kedvező tapasztalatainak köszönhetően már a Dana belgiumi gyárában is több HNS Andon rendszer üzemel. A HNS Andon rendszerrel kapcsolatos alapvető információkért kérjük, keresse fel honlapunkat! Varga István Szoftverfejlesztő és projektvezető
HNS Műszaki Fejlesztő Kft. 9027 Győr, Gesztenyefa u. 4. Telefon: 96/506-930 www.hns.eu/spc Technika 2012/9
21
MÉRÉSTECHNIKA
NATO AQAP rendszerre felkészítés Légpárnás hajók, hangágyúk
Hangágyúk katonai, rendészeti és egyéb alkalmazásokra
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu 22
Technika 2012/9
Légpárnás hajók katonai, rendészeti, sport, hobby és egyéb alkalmazásokra
MÉRÉSTECHNIKA
Audio-, videostúdiók eszközei
Különleges kézimûszerek
A villamos és hôtechnikai kalibráció eszkozei
Motorvizsgálók, transzformátorvizsgálók
Villamos biztonságtechnikai mûszerek
Porozitásmérô, rezgésmérô
Komponens-analizátorok LCR-mérôk, mérôhidak
Akusztikai és környezetvédelmi mérôeszközök, rendszerek
Biztonságtechnikai teszterek igényes alkalmazásokra
Akusztikus kamera
Klímakamrák
MetSystem Kft. TMDH Group 06-20-371-4720 www.tmdh.hu www.metsystem.hu Technika 2012/9
23
CAD, CAM, CAE
Termékinformáció mindenkinek, egyetlen forrásból A Dassault Systèmes (DS) 3DEXPERIENCE V6 platformon alapuló Single Source of Speed (SSS) megoldása az összes termékfejlesztésben érdekelt félnek egyetlen, globálisan értelmezett, hiteles és megbízható 3 dimenziós (3D) modell alapú adatbázist biztosít. A virtuális termék valósághű megjelenítése lehetővé teszi, hogy minden résztvevő valós időben bárhonnan elérje a megfelelő információt, ami javítja a kommunikációt és a projekt nyomon követhetőségét. Ez bármely vállalatnak segít radikálisan csökkenteni a költségeket és a piacra kerülési időt, miközben növeli a termék minőségét. Tervezés, erôforrás biztosítás, gyártás és szolgáltatás gyorsan, bárhol Az ipari berendezések és speciális célgépek (IE) fejlesztőinek egy termék létrehozása során sokszor kell együttdolgozniuk számos, különböző helyen lévő tervező, termelési és szolgáltatási központtal, amelyek más-más alkalmazásokat illetve rendszereket használnak. Hosszú időbe telhet megtalálni a fontos termék információkat az ilyen heterogén rendszerekben, és a tervezési folyamat közben bekövetkező hibák késői kiszűrésének a valószínűsége is igen magas. Az erős verseny jellemezte piacon egyszerűen egyik cég sem engedheti meg magának ezeket a költséges tévedéseket. A Dassault Systèmes SSS megoldása a termékfejlesztés és a gyártást követő szolgáltatás során felmerülő összes feladatot tökéletesen lefedi a következő területekre kialakított megoldás portfóliójával: életciklus kezelés, projektmenedzsment, termék szimuláció, beszerzésmenedzsment, gyártástervezés.
24
Technika 2012/9
Termék életciklus kezelés – Minden információ egy forrásból! Ipari berendezések állandóan változó piacán tevékenykedő cégek folyamatosan új üzleti kihívásokkal néznek szembe. A termékfejlesztési vezetők nem csak önálló gépek, hanem teljes szerelősorok vagy gyártó üzemek megfelelő működésért felelősek. A világszerte meglévő számos tervező és gyártó központ esetén a megbízható információkhoz való valós idejű hozzáférés elengedhetetlen a döntéshozatali folyamat megkönnyítésére és piacra lépési stratégia javítására. A termék életciklus kezelési képességek alkotják a SSS megoldás gerincét, amely a CATIA V6-ban történő terméktervezést egyetlen adatforrásból támogatja, és a termék életciklushoz kapcsolódó teljes változástörténetet nyújt az ENOVIA V6 segítségével. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy minden tervezési szakágban hatékonyan lehessen kezelni a termék meghatározásokat, így gyorsítva fel a pontos darabjegyzék (BOM Bill of Materials) készítést, ezáltal is biztosítva a pontos gyártási és szolgáltatási folyamatokat. A DS megoldása a virtuális termék valósághű élményét nyújtja, ezáltal várakozáson felüli módon mozdítja előre a termékfejlesztést. A legfontosabb előnyök: • Gyorsabb tervezés az alkatrészek és termékek új kontextusba történő automatikus illeszkedésének köszönhetően • A tervezési sablonok alkalmazásával elkerülhetők az ismétlődő feladatok, drasztikusan csökkenthető a tervezési idő • Gyorsan készíthető pontos darabjegyzék (BOM)
• A 3D, mint a közös nyelv használatával ösztönzi az együttműködést • Az egységes adatbázis révén, mindig a termék aktuális verziója érhető el, ami az együttműködő tervezés során óriási előny Projektmenedzsment – Határidôk és költségek felügyelete A megfelelő termék portfolió menedzsment eszközök (projekt jelentések és dashboardok) nélkül könnyedén tarthatatlanná válhatnak az ütemterv határidői a szűk erőforrások átláthatatlanságai miatt. A naprakész adatokhoz való hozzáférés döntő fontosságú, hogy megfelelő döntések szülessenek, és az új termék bevezetésekor a hibák száma minimális legyen. Az ENOVIA V6, mint a SSS része, felgyorsítja a döntéshozatali folyamatot azáltal, hogy világossá teszi a termékfejlesztésben érdekelt összes fél felé a felelősségi köröket és teljesítési határidőket. Ez segít abban, hogy a projektek tervezése és végrehajtása a vállalat szabványos folyamatai alapján történjenek a meghatározott időre, miközben a célkitűzések megvalósulnak. A legfontosabb előnyök: • Nagyobb termelékenység, jobb minőség és gyorsabb piacra lépési idő • Könnyen használható, intuitív, biztonságos kezelőfelület a multi CAD adatok napi kezeléséhez
CAD, CAM, CAE
• Felgyorsítja a döntéshozatali eljárást termékváltozás és alternatív tervezési irányok esetén. • Felgyorsítja a tervezési problémák észlelését és megoldását. Temék szimuláció – Csökkenô fejlesztési költségek és javuló minôség Az ipari berendezések gyártói készítenek a világ legösszetettebb termékei közül jó néhányat, mindezt rendkívül kiélezett piaci versenyfeltételek mellett. A termékeknek komoly tervezési és gyártási követelményeknek kell megfelelniük. Az ügyfelek pedig elvárják a gyártóktól, hogy berendezéseik teljesítsék a sok, különböző teljesítményre és biztonságra vonatkozó előírást, javuló ciklusidők és csökkenő költségek mellett. A termékek összetettségének növekedése olyan kifinomult szimulációs technológiát követel meg, amely képes megjósolni a termék valósághű viselkedését a teljes életciklus alatt.
Tervezett és optimalizált gyártási munkafolyamatok révén minimalizálható a költség és a piacra kerülési idô
A SSS a tervezésbe integrált szimulációval javítja a minőséget, miközben lehetővé teszi a terméktervezőknek, hogy időt és költséget takarítsanak meg. A DS kön�nyen használható analízis eszközöket kínál, amelyek biztosítják a tervezők számára, hogy már a tervezés közben változtatási döntéseket hozzanak. A SIMULIA V6 széles szimulációs portfolió lehetővé teszi
a fejlesztők számára, hogy a megfelelő szimulációs eszközt használják a saját konkrét alkalmazási területükön, és elősegíti a tervezők és az analízis szakértők közötti együttműködést, ezáltal felgyorsítva a teljes mértékben megalapozott tervezési döntéseket, és csökkentve a költséges fizikai teszteket. A CATIA V6-ba integrált analízis megoldások segítenek pontosan megjósolni
Technika 2012/9
25
CAD, CAM, CAE MÉRÉSTECHNIKA alkatrészek, nagyméretű szerkezetek és komplett rendszerek összetett, valós viselkedését. A legfontosabb előnyök: • Gyorsabban kiértékelhető több tervezési alternatíva. • Növeli a termék teljesítménye és minősége iránti bizalmat. • Csökkenti a fejlesztési költségeket. • Optimalizált tervezéssel biztosítja a követelményeknek való megfelelést. Beszerzés menedzsment – A beszállítói lánc értékeinek kihasználása Annak érdekében, hogy csökkentsék a piacra kerülési időt, a vállalatoknak törekedniük kell arra, hogy jelenlegi termékpalettájukat új országokban honosítsák meg, emellett a világ minden részén idejekorán felmérjék a piaci igényeket, mindeközben új termékfejlesztési beszállítói hálózatot hozzanak létre. Utóbbit különböző okok miatt teszik meg, mint például költségcsökkentés, árfolyamok előnyeinek kihasználása, vagy új ügyfelek szerzése. Gyakran a leginkább időigényes rész kerül kihelyezésre a beszállítók felé, ezáltal új, hatékony munkakapcsolatot hozva létre a partnerrel. A 3DVIA Composer megoldás, mint az SSS része, javítja az első körös minőségét azáltal, hogy pontos munkautasításokkal kiküszöböli a
gyártás során felmerülő hibákat és kétértelműséget. A CATIA V6 segít az ügyfeleknek, hogy hasznosítsák, és újra felhasználják a vállalatban felhalmozott tudást és tapasztalatot (know-how). Az ENOVIA V6 megoldás segít alacsonyan tartani a teljes bekerülési és üzemeltetési költséget, azáltal hogy az adatok egyetlen adatbázisban vannak tárolva. Emellett biztonságosan és hatékonyan biztosít hozzáférést a lehetséges beszállítók részére a kapcsolódó 3D-s és szöveges termékadatokhoz egy új termék fejlesztésének már korai szakaszában is. Ez leegyszerűsíti a beszerzési folyamatot azáltal, hogy új beszállítók azonosíthatók be és szükség esetén új alvállalkozói szerződések hozhatók létre. A legfontosabb előnyök: • Beszerzési forrás menedzsment. • Szállító- és partnerminősítés. • Beszállítói lánc menedzsment • Biztonságos adatcsere a résztvevők között. • Szállítók és partnerek minőségirányítása. • Beszállítói alkatrészek minőségirányítása. Gyártástervezés – Termelés és összeszerelés optimalizálása Az IE vállalatoknak csökkenteniük kell a termékek fejlesztési és gyártási költségeit, és hatékonyan kell kezelni a beszállítói láncot, hogy
Kifinomult szimulációs technológia szükséges, hogy meg tudjuk jósolni a termék valósághû viselkedését
26
Technika 2012/9
bárhol a világon végezhessék a tervezést, gyártást és telepítést. A gyártás során is meg kell őrizniük a magas minőséget és a rugalmasságot, így biztosítva az előnyt a versenytársak előtt. Továbbá meg kell tartaniuk a legjobb gyártási konfigurációt még akkor is, ha a termék időközben még fejlődik. Az SSS részeként a DELMIA V6-tal javítható a termelékenység a gyártó létesítmények és a megmunkálási folyamatokat megtervezése és optimalizálása révén, az alkatrészek gyorsabb gyártásán keresztül növelhető a bevétel, és minimalizálható a költség és a piacra kerülési idő. Összeszerelési és gyártási szempontból is ellenőrizhető a termék, és szükség esetén időben vis�szajelezhető a CATIA V6-ban történő tervezésbeli változtatási igény. A legfontosabb előnyök: • Termelékenység növelése a ter vezéstől a gyártásig egyetlen rendszer használatának segítségével. • Termékfejlesztési költségek csök kentése párhuzamos tervezés lekezelése által. • Változással kapcsolatos kockázatok kiértékelése az erőforrásokra, tevékenységekre és ütemtervre tett hatások előrejelzésével. Októberben 3DEXPERIENCE Forum Ha felkeltettük érdeklődését, és szeretne még többet megtudni hogyan tudna a V6 Single Source of Speed megoldásból az Ön cége is profitálni, akkor szeretettel várjuk Önt is az október 9-én megrendezésre kerülő hagyományos PLM napunkon, ahol megtekinthetők és kipróbálhatók lesznek a Dassault Systèmes 3DEXPERIENCE platform megoldásai és a CAD-Terv szolgáltatásai. Bővebb információ a www.cadterv.hu weboldalon található. Sinkó András
[email protected], www.cadterv.hu
KÉPALKOTÓ RENDSZEREK
Jövôkép három dimenzióban Az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott kutatás-fejlesztési koncepciót az Irányító Hatóság támogatásra érdemesnek találta. A GOP-1.1.111-2011-0009 azonosító számú „Autosztereoszkópikus 3D képalkotó rendszer fejlesztése a Geoview Kft-nél” projekt olyan valós idejű IT konverziós technológiára épül, amely a még szerkesztés alatt álló, többek között képi tartalmakat is szemüveg nélkül élvezhető 3D-s formátummá alakítja. A projekt keretén belül speciális megjelenítő fejlesztését túlhaladóan a modellezés és az adatbevitel módszerét is újszerű megoldást alakít ki a Geoview Kft. Kifejlesztünk egy, a felhasználó vagy operátor mozgását érzékelő szimuláló eszközt, melynek segítségével térbeli képek, modellek hozhatóak létre anélkül, hogy a szokásos beviteli perifériák (pl. egér, billentyűzet) alkalmazásra szükség lenne. A mozgásérzékelésen alapuló adatbevitel számos szakterület számára jelent a tervek szerint eddig még nem ismert felhasználási lehetőséget. A projekt jelen fázisában zajló autosztereoszkópikus (szemüveg nélküli 3D) megjelenítéssel és térbeli adatátvitellel kapcsolatos kutatói és fejlesztői feladatok a következőkben foglalhatók össze. Az autosztereoszkópikus rendszerek nem követelik meg a felhasználóktól, hogy szemüveget viseljenek a jobb és bal nézet szétválasztásához, hanem közvetlenül a megfelelő szemnek küldik a képet. Ellentétben több neves cég által fejlesztett és használt kétnézetes megoldásokkal, a mi termékeink multiview, azaz több nézőpontos rendszerek, amelyek egy időben több nézőablakot hoznak létre úgy, hogy ezek közül a néző – bármelyik pilla-
natban – pontosan kettőt lát, így az agy létrehozza a 3D-s élményt. Ebből egyértelműen következik, hogy 3D hatás elérésére a következőkre van szükség: olyan tartalomra, mely két egymáshoz képminőségben és időben szinkronizált képből, jelenetből épül fel. Ez lehetséges bármilyen interlace technikával vagy egymásra vetítéssel. Továbbá szükséges a kijelzőhöz igazított és egyedileg illesztett olyan speciális filter, amely képes az egy felületről érkező kompozit képet különálló képekre bontani, valamint a szemekbe szeparáltan eljuttatni. A kutatás elsődlegesen a 3D egyik követelményét térképezi fel, miszerint a tartalmakat a különböző térinformatikai rendszerek (GIS) hogyan hozzák létre és teszik elérhetővé. Az így feltárt tartalom feldolgozó applikáció teljesen egyedi és önálló fejlesztést jelent, amely biztosítja a már meglévő és bevált rendszerekhez a kapcsolódást. Szintén vizsgált problémakör a létrehozni kívánt felhasználói ún. „cockpit” specifikálása. A fejlesztés további kitűzött víziója egy olyan autosztereoszkóp rendszer létrehozása, amely elősegíti a GIS-ben dolgozók munkáját azáltal, hogy a felhasználók munkavégzés, feldolgozás közben valós időben szemüveg nélkül is 3D-ben láthatják a jeleneteket egy, erre a célra fejlesztett másodlagos kijelzőn. A koncepciót elemző tanulmányok előzik meg, melyekből egyértelműen kitűnik, hogy a 3D-s szkennerek létre tudják hozni a megjelenítendő tartalmat, ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a legcélravezetőbb, leggazdaságosabb és továbbfejlesztési szempontokból is legoptimálisabb, ha saját megjelenítő alkalmazást hozunk létre. A koncepció tehát egy olyan
alkalmazás készítése, amely egy kiválasztott fájlformátumból képes egy 3D szkenner által előállított modellt beolvasni, majd képes az autosztereó megjelenítéshez szükséges lépések elvégzésével egy 3D monitoron megtekinthető képet előállítani. A választott input a PTX formátum lett, melyet a Leica 3D szkennerek támogatnak, mint kimeneti formátumot. A 3D PTX Viewer névre keresztelt, OpenGL alapú 3D nézegető alkalmazás a PTX-ben tárolt 3D modellből felépülő jelenethez biztosít egy FreeLook kamerát, melyet a felhasználó szabadon irányíthat, befolyásolva a nézés irányát, és pozícióját, így bejárhatóvá tettük az adott jelenetet. Ennek kiemelt előnye, hogy olyan területek is áttekinthetőek, amelyek a valóságban egyébként be nem járhatóak (pl.: magas csarnokok födém közeli vezetékei, lezárt területek, stb.) A szoftverben állítható a FOV, továbbá a 3D mélység, melyet minden felhasználó a saját szeméhez és adott jelenethez tud igazítani. Az outscreen értékét, tehát a látható 3D kép olyan területeit, amelyet a monitor síkjától a néző felé közeledőnek érez, a felhasználó szintén szabályozhatja, megadva azt, hogy egy adott jelenet mélységtartományában hol helyezkedjen el az a sík, amelytől a kamerához közelebb lévő tárgyak a képernyőből kilógónak, távolabb lévő tárgyak befelé lógónak hassanak. A Windows XP vagy 7 32 vagy 64 bites rendszerén futó alkalmaTechnika 2012/9
27
AUTÓIPAR
zás minimális erőforrásigényét (Intel i3 2 mag vagy ekvivalens, 4 GB rendszermemória, videokártya 1GB memóriával és OpenGL 3.3 vagy magasabb támogatással) a térinformatikában előszeretettel használt bármelyik workstation könnyűszerrel teljesíteni tudja. A kutatások és fejlesztések nem állnak meg az önálló szoftver létrehozásánál. Kifejlesztünk két olyan plug-in-t, amelyek általános 3D nézegetőhöz/editorhoz és térinformatikai megjelenítőhöz kapcsolódnak. Az open source alapú Blender modellező szoftverhez készített beépülő modul a főprogramhoz történő kapcsolódás után lekéri az aktuális kamera pozíciójából renderelt képet, és azt autosztereó 3D jelenetté konvertálva megjeleníti a másodlagosan használt megjelenítő ablakban, mindezt realtime, úgy, hogy az emberi szem észre sem veszi a késedelmet. Ebben az esetben tehát a plug-in nem végez renderelést, csak vizualizációt. Természetesen a főszoftver minden editáló és egyéb funkciója természetesen a felhasználó rendelkezésére áll továbbra is. A plugin egyetlen változtatható értéke a 3D mélység, ennél többre nincs is szükség, hiszen minden más lehetőség (pl.: mozgatás, bejárás) a főprogramból elérhető. A térinformatikában használt ParaView szoftverhez egy ún. beépülő modul készül, amely akárcsak az előbb felvázolt Autosztereó Blender Plug-in, az alapszoftver funkcionalitást érintetlenül hagyva, a szemüveg nélküli 3D-s megjelenítésért felelős. Összefoglalva elmondható, hogy az önálló 3D PTX Viewer és a plug-in-ok a szemüveg nélküli 3D kép előállításának két formáját alkalmazzák. Az önálló modell megjelenítő a jelenet teljes renderelését végzi, és egy belső speciális multiview kamera megvalósítással elő28
Technika 2012/9
állítja az autosztereóhoz szükséges kettőnél több nézetet. A plug-inok ezzel szemben a főprogramok által alkalmazott renderelés eredményeire támaszkodnak, és annak normál és mélység képéből állítják elő a 2-nél több nézetet (multiview-t). Ezek eredménye a valós idejű preview a modellezés állapotáról, a főprogram verziószámától és belső renderelési folyamatának esetleges változásától függetlenül. A projektben létrehozott auto szte reoszkópikus rendszer másik fontos részének, a 3D-s monitornak alapja egy „hagyományos” 27”-os monitor, amely egy speciális szűrőt és egyéb megmunkálást kapott annak érdekében, hogy a szemüveg nélküli multi-view 3D hatás létrejöjjön. A filter létrehozásánál figyelembe kellett venni a monitor alapsajátosságait (pl.: felbontás, pixelméret) és azt is, hogy várhatóan a felhasználó mintegy 1 méter távolságból fogja használni a rendszert. A gyakorlatban is kön�nyen használható szemüveg nélküli 3D rendszer és a számos eddig még nem ismert alkalmazási terület iránt érdeklődésre számot tartó K+F produktum létrehozásában a Geoview Systems Kft. olyan szakmailag magasan jegyzett partnerekkel működik együtt, mint a 3D képfeldolgozással, szemüveg nélküli 3D fejlesztéssel foglalkozó IMG-Research Kft.
Geoview Systems Kft. Cím: 6722 Szeged, Hajnóczy utca 11. I/4 E-mail:
[email protected] www.geoview.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu
Az Allison generációs Az Allison 5. generációs elektronikus vezérlése a továbbfejlesztett Sebességváltó Vezérlô Modul (TCM) hardveren és szoftveren kívül egy új integrált dôlésmutatót is tartalmaz, valamint egyéb, a viszonteladóknál könnyen integrálható hasznos eszközökkel is kiegészítették a kiváló üzemanyag hasznosítás és jármû-teljesítmény elérése érdekében. Az Allison Transmission elkötelezett olyan automata sebességváltók fejlesztése és gyártása iránt, mely hatékonyan és megszakítás nélkül közvetít vonóerőt a motortól a meghajtott kerekek felé. Az automata sebességváltók dizájnja és technológiája következetesen épül az Allison „Continuous Power Technology™” (CPT = Megszakítás nélküli teljesítmény technológia) védjegyére, mint a legalkalmasabb eszközre ahhoz, hogy páratlan teljesítményt és üzemanyag hasznosítást érjenek el a használatával. Az Allison 5. generációs elektronikus vezérlését úgy tervezték, hogy a világon mindenhol illeszkedhessen az új generációs járművek elektromos-elektronikus felépítményéhez, és könnyen integrálható legyen a járműépítési folyamat során. Ezek az innovatív elektronikus vezérlések rugalmasak, optimális váltásokat tesznek lehetővé az iparágban kiemelkedőnek minősülő teljesítmény és hatékonysági mutatók elérésével, miközben megfelelnek a viszonteladók és az üzemeltetők nagyon változatos igényeinek is.
AUTÓIPAR
Transmission bemutatja 5. elektronikus vezérlését Az 5. generációs vezérléseket az Allison sebességváltók minden típusához integrálják, beleértve a nemrégiben piacra dobott H 3000 és TC10-es termékcsaládot is. Az eszköz már a járműgyártó soron programozható (End-of-Line programming), gyorsabb CAN bus kompatibilitással rendelkezik (max 500 Kbps-ig) és egy teljesen új, ütköző váltókar dizájnt is tartalmaz. Mindemellett az Allison mérnökei arra is figyeltek, hogy fejlesszék a TCM hardvert és szoftvert is, hogy gyorsabb, pontosabb adatfeldolgozást érjenek el. Az 5. generációs vezérlésbe beépítve kapott helyett egy új dőlésmutató is, ami tovább növeli a jármű teljesítményét és hatékonyságát a megállás-indulási fázisokban. A dőlésmutató pontossága és érzékenysége növeli a Terhelés Alapú Váltás (LBSS=Load Based Shift Scheduling) teljesítményét, minthogy a váltás automatikusan, gyorsan és pontosan megtörténik a gazdaságos és a nagy teljesítményt elérő fokozatok között, ezáltal további üzemanyag megtakarítást érve el. Az elektromos vezérlések ezen új generációja két további gyorsítási fokozatot tesz lehetővé, megerősítve a Jármű Gyorsítás Vezérlését (VAC=Vehicle Acceleration Control) annak érdekében, hogy még gazdaságosabb üzemanyagfelhasználást érjen el azáltal, hogy kontrollálja a motor üzemanyag felhasználását és moderálja az agresszív vezetési gyakorlatot. „Az Allison Transmission megszakítás nélküli teljesítményt adó technológiája (CPT), valamint a legújabb 5. generációs elektronikus vezérlése a legjobb kombináció,
Az eszköz már a jármûgyártó soron programozható, gyorsabb CAN-bus kompatibilitással rendelkezik (max 500 Kbps-ig) és egy teljesen új, ütközô váltókar dizájnt is tartalmaz. Mindemellett az Allison mérnökei arra is figyeltek, hogy fejlesszék a TCM hardvert és szoftvert is, hogy gyorsabb, pontosabb adatfeldolgozás legyen elérhetô. (az új ütközô váltókar és az új TCM)
mely vásárlóink részére a járművek és a flották még jobb teljesítményét és hatékonyságát nyújtja, miközben fokozza az üzemanyag hasznosítását” – mondta Steve Spurlin, az Allison Transmission kiegészítő alkalmazások tervezéséért felelős mérnöke. L. E.
Allison Transmission Hungary Kft. 9970 Szentgotthárd, Felső liget u. 6.
Az Allison Transmission Az Allison Transmission a közepes- és nagy teherbírású, haszongépjárművekben és amerikai katonai járművekben, valamint hibrid-meghajtású buszokban alkalmazott automata sebességváltók legnagyobb gyártója. Az Allison váltókat széles körben használják, többek között közúti tehergépjárművekben (pl. az árufuvarozásban, hulladékgyűjtő járművekben, építőipari gépekben, valamint a katasztrófa-védelemben), buszokban (pl. iskolai-, városi- és távolsági buszok), lakókocsikhoz, terepjárókhoz és egyéb berendezésekhez (elsősorban az energia-szektorban és bányászati gépekhez), valamint katonai járművekben (gumikerekes és lánctalpas alkalmazásokhoz). Az 1915-ben alapított Allison központja Indianapolisban (Indiana állam, USA) működik. A vállalatnak hozzávetőleg 2800 dolgozója van világszerte. Gyártóhelyszínek és készre szerelő üzemei Kínában, Hollandiában, Brazíliában, Indiában és Magyarországon találhatók. Az Allison a világ minden táján jelen van, vásárlóit Észak-Amerikában, Európában, Ázsiában, Ausztráliában, DélAmerikában és Afrikában is kiszolgálja. Ezen kívül az Allison több mint 1500 független kereskedelmi és forgalmazó helyszínnel is rendelkezik. Bővebb információ az Allisonról a www. allisontransmission.com címen érhető el.
Telefon: 06-94-815-000 Technika 2012/9
29
KENÉSTECHNIKA
A mindentudás folyadékai
A fémmegmunkálási segédanyagok A fémmegmunkálási segédanyagok a félkész termék-elôállítás és gépgyártás nélkülözhetetlen technológiai anyagai. Bár a kenô anyagok e csoportját segédanyagoknak nevezzük, meghatározó hatással vannak a termelés eredményességére. A gyártástechnológia sokrétûsége miatt felhasználásuk nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel. Kiigazodik itt valaki? A fémmegmunkálás folyamatai sokfélék. A gyártás alapvetően kétféle módszerrel történhet: képlékenyalakítással, vagy forgácsolással. Ha viszont részletekbe bocsátkozunk, könnyen elveszünk. Óriási különbség van egy meleghengerlési vagy egy hidegfolyatási technológia között, mint ahogy alapvetően más jellegű tevékenység a köszörülés és az üregelés. Csak két-két képlékenyalakítási és forgácsolási eljárást említettünk, de mindkét sort hosszasan folytathatnánk. Minden fémmegmunkálási technológia sokváltozós, összetett folyamatot jelent. Eltérők lehetnek a technológiai paraméterek (vágóvagy alakítási sebesség, hőmérséklet, stb.), a megmunkált anyag összetétele és fizikai tulajdonságai, a szerszám anyaga és kialakítása, stb. A műveletekhez szinte mindig használnak fémmegmunkálási segédanyagokat, amelyek alapvető feladatai közé tartozik a gyártmány és a szerszám hűtése, kenése, és a felületek tisztán tartása. Mivel a megmunkálás jellege, a technológiai paraméterek és az anyagminőségek figyelembevételével a fémmegmunkálási technológiák számossága óriási, rendkívül sokféle fémmegmunkálási segédanyag van használatban. Ha erős hűtésre van szükség, a magas víztartalmú anyagok (emul-
30
Technika 2012/9
ziók, oldatok) felelnek meg. Ha a szerszám erős kopásnak van kitéve, vagy a megmunkálási zónában nagy erők keletkeznek, a vágóolajok használata előnyös. A követelmények sokrétûek A fémmegmunkálási segédanyagok sokféle módon állnak kapcsolatban egy gyártási folyamat eredményességével. Közvetlenül hatással vannak a gyártott termékek minőségére. Csak megfelelő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező segédanyaggal biztosítható a kívánt méretpontosság és felületi minőség. Erősen befolyásolják a gyártási folyamat gazdaságosságát. Olyan segédanyagokat kell használni, amelyek lehetővé teszik a gyártóberendezések teljesítményének maximális kihasználását. A segédanyagoknak óvniuk kell a gyártóberendezések és a szerszámok épségét, minimálisra kell csökkenteniük a kopásokat, meg kell akadályozniuk a korróziót. A gazdaságosság szempontjából természetesen a segédanyagok ára is lényeges, de egy alacsony műszaki színvonalú, bár olcsó segédanyag nagyságrendekkel nagyobb kárt képes okozni a szerszámköltségek növekedése és az állásidőkből fakadó veszteségek révén, mint amennyi költség a segédanyag árán megtakarítható. Biztosítaniuk kell a gyártott termékek korrózióvédelmét a techno-
lógiai folyamatok között, illetve a korrózióvédelem végleges megoldásáig. A segédanyagok korrózióvédő képességére különösen oda kell figyelni színesfémből készülő termékek esetén. Egészséges munkakörnyezetet kell biztosítaniuk. Ne okozzanak bőrirritációt, ne terheljék a műhelyek, üzemcsarnokok légterét, gőzeik esetleges belégzése ne vezessen egészségkárosodáshoz. A MOL-LUB Kft. kínálata A MOL-LUB Kft. a fenti követelmények figyelembevételével alakította ki fémmegmunkálási segédanyagainak széles választékát, de a kiváló minőségű fémmegmunkálási segédanyagok önmagukban még nem garantálják a sikert. A kiválasztásukhoz és felhasználásukhoz magas fokú szakértelem és tapasztalat szükséges, melyet szakembereink biztosítanak partnereinknek. Kenőanyag szervizünk pedig mindennapi segítséget nyújt a fémmegmunkálási segédanyag-töltetek jó állapotának hosszú ideig tartó megőrzéséhez azok rendszeres helyszíni karbantartásával.
Kisdeák Lajos a MOL-LUB Kft. kenéstechnikai szolgáltatásának vezetője
MINÔSÉGÜGY
Jó úton a TÜV Rheinland InterCert Két éve több kft. fúziójával új szervezet alakult TÜV Rheinland InterCert néven. Az akkor kinevezett új ügyvezetô igazgatót, Karászi Zoltánt kérdeztük arról, beváltotta-e a hozzáfûzött reményeket az új vállalati szervezet, amelynek az azóta megnehezült gazdasági körülmények között is helyt kellett állnia? A német TÜV Rheinland a világ egyik vezető műszaki minősítő, certifikáló cége, amely jelenleg is erős fejlesztési terveket sző, mind forgalmában, mind munkatársainak létszámával, mind pedig cégeinek globális jelenlétével bővül, a jövő évben elérheti a 17 ezer fős munkatársi létszámot. A most megfogalmazott 2013-2017 közötti stratégiai terve szerint a vállalat-csoport több tevékenységi mutatója a duplájára nő. – Hogyan érinti a TÜV Rheinland magyar szervezetét, a TÜV Rheinland InterCertet ez a bátor növekedési terv? – Úgy, hogy a közép-európai csoportra nézve, amelynek Magyarország meghatározó országa, még ennél is erősebb növekedést határoztunk meg, ezt a növekedést két- és félszer magasabbra terveztük. Magyarországon ennek megfelelően a TÜV Rheinland ötéves stratégiai terve igen magas növekedési rátát szabott meg: ilyen arányú lesz a munkatársi gárda bővítése együtt a szolgáltatásaink fejlődésével. Hogy ezt teljesíthessük, tovább folytatjuk a vállalatfejlesztést, amit két éve a vállalatunk egyesítésével kezdtünk el, még hatékonyabb szervezeti egységeket hozunk létre. Maga a vállalat egyesítése 2010-ben sikeresen lezárult és ennek már mérhető eredményei is vannak: 2011-ben 10
Karászi Zoltán ügyvezetô igazgató
százalékkal, 2012-ben 15 százalékkal nőtt a vállalati teljesítmény, de a belső integráció további erősítésével még több eredmény várható. – Kérem, részletezze, milyen stratégiát követtek a vállalat egyesítése után? – Egyszóval szolgáltatási portfóliónk bővítésének stratégiáját tűztük ki. A mi üzletágainkban a fejlesztési elképzelések jellemzően „szürkeállományúak”, tehát nem biztos, hogy nagyobb beruházásokhoz kőtődnek, de újításokat tartalmazhatnak és így szélesíthetik szolgáltatási kínálatunkat. Más fejlesztések már eszköz-, illetve befektetésigényesek, ezt a vonalat is támogatjuk: részt veszünk kutatás-fejlesztési munkákban, és ezek minőségbiztosításában, de egyes esetekben akár projektmenedzselést is vállalunk, hiszen a minőségbiztosításhoz igen közel áll egy projekt egészének a felügyelete. Nos, természetes, hogy a 23 éve Magyarországon jól működő szervezetünk a hagyományos portfóliónk mellé tudatosan kereste az új szol-
gáltatási területeket, amelyek még a TÜV Rheinland számára is újak voltak. Ilyen a környezetvédelem, a telekommunikációs szolgáltatás, az információbiztonság szakterülete. De gondoltunk arra is, hogyan lehet több szolgáltatást egymással kombinálva kiajánlani bizonyos összetettebb vállalati feladatok támogatására. Közben persze a hagyományos területeken is folytattuk a fejlesztést, itt is újítottunk. Például a volt MEEI szakemberei a TÜV Rheinland vállalatcsoporton belül, nemzetközileg is globális szolgáltatóvá váltak a termékbiztonsági területen. Ezáltal azt a gondolatomat valósítottuk meg, hogy az új területek miatt nem mondunk le a régiekről, a vállalatot széles spektrumú tudásbázisú üzleti alapokra helyezzük. Így például egy nagyipari cégnek több szolgáltatást is ki tudunk ajánlani, például a minőségbiztosításon kívül az információbiztonságot is, vagy ha egy eszköz funkcionális biztonságát vizsgáljuk, akkor fel tudjuk kínálni a szoftverbiztonság vizsgálatát is. Vagyis elindultunk az integrált szolgáltatás megvalósítása felé. Ehhez persze erősíteni kell a vállalaton belüli tudástranszfert, az egyes speciális szolgáltatások között keresni az összekapcsolódási pontokat, mert ha ezeket megtaláljuk, olyan kombinációk kerülhetnek egy kézből kiajánlásra, amelyek mind a hatékonyságban, mind a kereskedelmi árakban kedvezőbbek lesznek. – Vagyis a szervezeti átalakulást követően a TÜV Rheinland InterCert egy lépcsőfokkal feljebb is lépett? – Én nagyon örülök annak, hogy a portfóliónk szélesítésével az újjászervezett vállalatunk tovább tudta Technika 2012/9
31
ÉPÍTÉSZET
növelni maga iránt a bizalmat. Új részlegeink már az információ biztonsági, a környezetvédelmi referenciákkal is rendelkeznek. A hagyományos területeket sem hanyagoljuk el, hiszen regionális kompetenciánk van az olaj- és gáziparban, a finomító-vegyipari területen, a távvezetékek vonatkozásában, amelyek országos fontosságúak. A TÜV Rheinland állandó szereplő a Nabucco, a Déli Áramlat gázvezetékek beruházásán, de például a magyarországi német autógyárakban a munkabiztonság felügyeletében is, ezekből is feladatok hárul-
nak ránk. Az elődeink több mint 20 éves munkájának köszönhetően az InterCert meghatározó résztvevője számos kelet-európai fejlesztésnek is, így például a kaszpitengeri, több ország által indított földgázkitermelési beruházáshoz mi adjuk a know-how-nkat, olyan műszaki eljárásokat, párosítva az ottani mérnökök eredményeivel is, amelyek a fejlesztéshez a legfontosabbak és legelőnyösebbek. De mérnökeink Közel-Keleten, például Szaud-Arábiában is dolgoznak hasonló területen. Nagy segítségünkre volt a két éve létrehozott
Központi Értékesítési és Marketing Igazgatóságunk is, amely önálló erőforrásokkal, műszaki és kereskedelmi szakértelemmel közvetíti termékeinket. Azt, hogy sikerült megőrizni és fejleszteni vállalatunkat, azt annak köszönhetjük, hogy munkával igazoltuk: a TÜV Rheinland InterCert a két éve történt átalakulásával jó útra lépett, megerősödve várja és keresi partnerei és ügyfelei megtisztelő megbízatásait. – Köszönöm a beszélgetést. Wellek Margit
Korszerû hôszigetelô anyagok Absztrakt Korunk egyre nagyobb kihívása az energiatakarékosság, a környezettudatos építési anyagok felkutatása, alkalmazása. Az építőipari anyagtudomány fejlesztései is ezen célkitűzéseket tartják szem előtt, amikor olyan anyagokat, technológiákat, szerkezeteket hoznak létre, amelyek az előbbiekben ismertetett célok elérését szolgálják. A fejlesztések nem egyszer a társtudományok eredményeit alkalmazva jönnek létre, olyan termékeket, rendszereket alkotva, amelyek ma még újak, de alkalmazásuk lehetőséget nyit a korszerű építési technológiák továbbfejlesztésében, alkalmazásában. Az energiatakarékosság, és az energiatudatos építési technológiák területén az egyik kiemelkedő feladat az új hőszigetelési rendszerek kidolgozása. Ezen a témán belül a szerző az aerogel, a vákuumpanel stb. alkalmazásával foglalkozik. Hôszigetelô anyagokról általában Hőszigetelő anyagoknak általában az olyan, a természetben előforduló, vagy mesterségesen előállított
32
Technika 2012/9
kis testsűrűségű anyagok tekinthetők, amelyek hővezetési tényezője 10°C középhőmérsékleten nem haladja meg a 0,15 W/mK értéket. Korábbi szakirodalom a 0,06 W/mK alatti értékkel rendelkező anyagokat tekintette hatékony szigetelő anyagoknak [1]. A természetes hőszigetelő anyagok (nád, szalma, kender, fagyapot, gyapjú, stb.) hővezetési tényezőjük [2] alapján épphogy elérik a korszerű hőszigetelő anyagok kategóriát (1.sz.ábra). Alkalmazásuk elsősorban az ökologikus építészetnél kerül előtérbe. Fejlesztési irányzatok A már említett hatékony hőszige telőanyagoknak elsősorban a mesterséges úton előállított anyagok (EPS, XPS, PUR, PJR, habüveg, kőzetgyapot, üveggyapot, stb.) tekinthetők. Ezek lényegében 0,04 – 0,05 W/mK értékű hővezetési tényezővel rendelkeznek (2.sz. ábra ). A korábbi fejlesztések elsősorban a bedolgozhatóságot, a szilárdsági, hidrotechnikai (hid rofobizálás) tulajdonságok javítását tűzték ki célul, illetve valósítot-
1.sz.ábra Természetes hôszigetelô anyagok hôvezetési tényezôje [2]
2.sz. ábra A korszerû hôszigetelô anyagok hôvezetési tényezôje
ták meg. Az egyre szigorodó épületenergetikai előírások következtében az anyaggyártók a legújabb tudományos eredményeket is felhasználják, alkalmazzák. Ennek jó példája a polisztirol alapú hőszigetelő anyagok legújabb generációja, az EPS Grafit, illetve EPS Grafit Reflex (1.sz.foto). Ezen hőszigetelő anyagok hővezetési tényezőjét nanoméretű grafitpor alkalmazásával javították (2.sz.ábra). A hatásmechanizmust korábban már ismertették [3].
ÉPÍTÉSZET
4.sz.fotó Szilika aerogél 1.sz.fotó EPS Grafit Reflex
2.sz.fotó Grafit adalékos XPS
Érdekesség, hogy a 2012. évi Construmán megjelent grafit adalékos XPS hőszigetelő anyag (2.sz. fotó). A grafit adalékos XPS hővezetési tényezője 0,027 W/mK. [4] A vákumpanel – VIP – alapvetően két részből áll [2]: egy magból és egy rendkívűl légzáró, ragasztott fóliaburkolatból. A bevonatot képző fóliarétegek különböző típusúak, amelyek egy vagy több funkciót telesítenek (vízzáróság, légzáróság, stb.) (3.sz.fotó). Az építőiparban csak azok a hőszigetelő táblák alkalmazhatók, amelyek magja kizárólag pirogén kovasavból készül, mivel csak ez teszi lehetővé a több évtizedes használatot. Előnye a nagyon jó hő- és zajszigetelő képesség - kis anyagvastagság mellett -, hátránya, hogy a vákuum hosszú távon nem biztosítható, valamint a szigetelés maga precíz tervezést igényel, mivel a
3.sz.foto A vákuumhôszigetelôpanel általános felépítése (Fotó: ZAE Bayern)
panelek utólagosan nem szabhatók, vághatók. Ennek ellenére figyelemre méltó az alacsony hővezetési tényezője. (2.sz. ábra) Talán kevesen tudják, de az első aerogélt 1931-ben Samuel Kistler készítette Kaliforniában. A feltaláló vízüvegből (Na2SiO3 vizes oldatából) gyártott szilika aerogélt, de ezután 50 évre el is feledkeztek az aerogélekről. Az 1980-as években indultak újra az anyaggal kapcsolatos kutatások, és 1990-ben már a szén aerogélekről is beszámoltak. Átlátszó anyagok egyik jellemzője. hogy sötét háttér előtt kék árnyalatúak (4.sz.foto). A pórusok átmérője jellemzően 1-100 nm közé esik. A világ legjobb hőszigetelő anyagai: rendkívül alacsony a hővezető-képességük, 0,03 – 0,004 W/mK közötti értékeket adtak a laboratóriumi vizsgálatok alatt (2.sz.ábra). Az építőiparban alkalmazott SPACELOFT egy flexibilis és hajlékony paplan, melyet a szilika aerogél hőszigetelő anyagnak üvegszál térhálóba való beágyazásával állítanak elő. Sűrűsége igen kicsi, nem öregszik, nem penészedik, semmiféle környezeti problémával nem kell számolnunk az alkalmazás során, teljesen víztaszító, viszont kiváló páratechnikai tulajdonságokkal rendelkezik, hővezetési tényezője 0,013 W/mK [6]. A Spaceloft aerogél hőszigetelések alkalmazási területét a nanotechnológiás eljárások magas költségei eléggé behatárolják: jellemzően műszaki, technológiai problémák effektív megoldására használhatóak költséghatékonyan.
5.sz.fotó Üvegszálkompozit anyag, szilika aerogéllel
Összefoglalás Az egyre szigorodó energetikai követelmények, környezettudatos építési módok elterjedése következtében előtérbe kerülnek az igen alacsony hővezetési tényezővel rendelkező hőszigetelő anyagok, amelyek jellemzően 0,020 W/mK alatti hővezetési tényezővel rendelkeznek. A cikkben hőszigetelő anyagok új generációjának – ma még talán nem széleskörűen ismert - két termékét mutattuk be. Leczovics Péter SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Kar, tanszéki mérnök
Felhasznált irodalom:
[1] Dr. Bálint Julianna: Építőanyagok II. SZIE-YMMFK, 2005, p.103 [2] Sommer, A.W.: Passzívházak, 2010 [3] Dr. Orbán József: A nanotechnológia építőanyag-ipari alkalmazásai, Magyar Építéstechnika, 2012/1 [4] BRIOTHERM XPS 35 GRAFIT adatlap,2012 [5] Sinkó Katalin: Aerogél a megszilárdult füst ELTE, Kémiai Intézet [6] Baudocu. hu, 2012-01-27
A publikáció a TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-011 A tehetséggondozás kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen c. pályázat támogatásával jelent meg. A TECHNIKA Műszaki Szemle 2012/5. számában megjelent: Dermesztett teherhordó homokbeton szerkezetek roncsolásmentes szilárdságbecslő vizsgálatai c. cikk, továbbá a 2012/7. számában megjelent: A könnyűbeton rejtelmei, avagy az I. Magyar Betonkenu Kupa c. cikk és a 2012/8. lapszámban megjelent: A SZIE-YBL Miklós Építéstudományi Karon folyó TDK-munkák tendenciái c. cikk az egyetem TÁMOP 4.2.2./B-10/1-2010-011 A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen c. pályázat Technika 2012/9 támogatásával jelentek 33 meg.
FELSÔOKTATÁS
Egy vízió és a valóság Alig telt el néhány hónap és az államilag támogatott egyetemi férôhelyek drasztikus csökkentése után eljuthattunk az olyan önmagát finanszírozni képes felsôoktatási rendszer víziójáig, amelyben minden hallgató megtéríti oktatásának teljes költségeit. Az önellátó felsőoktatási rendszer és a kötelező egyetemi tandíj a kormányzatok ábrándjainak egyike. Ez abból fakadhat, hogy a felsőoktatás finanszírozását olyan invesztíciónak tekintik, amelynek közvetlen haszna az esedékes költségvetésre alig mutatható ki, hatása viszont csak a jövőben jelentkezik a társadalmi termelékenység, az adóbevételek, a fogyasztás, a rugalmasabb munkaerők számának növekedésében, akkor, amikor esetleg már mások kormányoznak. Ezt a feltételezést az állam számos kísérletei támasztják alá, amelyekkel a pillanatnyi lehetőségek szerint módosítják az állami egyetemek fenntartásának költségeit. Ez meredeken szembe megy a feltörekvő
nemzedék vágyával, hogy az egyetemi tanulmányoknak köszönhetően kibontakozhassék, több bérhez, jobb munkalehetőségekhez jusson, munkaerejét mobilizálhassa és magasabb fogyasztási szintre emelkedhessen. Ha a tanulást fizetőssé teszik, azzal nyilvánvalóan leszűkül a felsőoktatás alanyainak köre, az egyéni hátrányokon túl az egész társadalomnak nélkülöznie kell az egyetemi oktatás gazdasági, társadalmi hozadékát. A megoldás kulcsa tehát a finanszírozás körül van. Mindenhol támogat az állam Egy főiskolai tanulmány a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról (szerzője Vargha Márton Gá-
bor) a témát az OECD-országok tapasztalatai alapján elemzi és azt állapítja meg, hogy a világon nincs olyan ország, ahol pusztán magán forrásokból lennének fenntartva a felsőoktatási intézmények (a magán források közé sorolja a tandíjat is), hiszen ha az egész társadalom élvezi a felsőoktatásból származó előnyöket, akkor a költségvetésből is meg kell kapnia a részét. Ezt a tanulmány hiteles OECD-adatokkal bizonyítja, melyszerint ezen országok átlagosan GDP-jük 1,1 százalékát fordítják a felsőoktatás finanszírozására, ezt a magán szféra a GDP 0,4 százalékával egészíti ki. Magyarország az egyetemeknek nyújtott GDP arányos 0,9 százalékos támogatásával és a 0,2 százalékos magán hozzájárulással az átlagosnál gyengébb helyet foglalja el, így nálunk egy hallgatóra az OECD-országok közül nominálisan a legkevesebb jut. Ez az összeg idehaza évi 6 244 USD, szemben az OECD 11 512 USD átlagával és az EU 10 474 USD átlaggal. Nyilvánvaló, hogy lemaradásunk oka számos ország tőlünk sokkal magasabb GDP-jében is keresendő, amit náluk vitathatatlanul a felsőoktatás fejlesztése is eredményezett. A diákhitel rendszer ellentmondásai A világ tehát nem nagyon hagyja magát befolyásolni a rövid távú fiskális szempontoktól, mert rájött, hogy minél nagyobb a tudás, annál gyorsabb a fejlődés, a tudást pedig az egyetemek adják. Ezért ma általános tendencia, hogy bár bevonják a finanszírozásukba a magánforrásokat, de azok nem helyettesítik, csak kiegészítik az állami támogatást. A magánforrások közül a tandíj teljesen ismeretlen Auszt-
34
Technika 2012/9
FELSÔOKTATÁS
riában, Írországban, Szlovéniában, Skóciában, Csehországban, a Skandináv-országokban. Ahol mégis fizetni kell, ott más módokon tehermentesítik a hallgatókat – könnyű munka lehetőségek, egyéb kedvezmények. Magyarországon vegyes rendszer van (még), amelyben államilag támogatott és önköltséget fizető hallgatókat oktatunk. Ebből az átmenet az általános tandíjhoz az ország alacsony fogyasztási lehetőségei, az egy főre jutó GDP elmaradása miatt még távlatilag is nehezen elképzelhető az egyetemek leépülése nélkül. E vegyes rendszer mellett például idén az első éves hallgatói férőhelyek 65 százaléka üresen maradt. A diákhitel a mostani terheket csak későbbre halasztja, éppen akkorra, amikor a fiatal diplomások családalapításba kezdenek, megfelelő munkát keresnek, egyre több emberről kell gondoskodniuk és nyilván más célokra is eladósodhatnak. Hogy az állam a fiatal szakembereinek a diákhitelét visszafizetné, az egész lakosságnak, köztük a diákhiteleseknek is terhet jelentene. A hitelek átvállalásához a vállalatok részéről pedig megalapozott gazdasági fejlődésre, kiszámítható adórendszerekre van szükség. (Ráadásul sok végzőst a diákhitele „kiűzhet” külföldre, ahonnan a nagyobb fizetésből könnyebb törleszteni, de akár még be sem hajtható a kölcsön uniós együttműködés nélkül). A tandíjtól való mentesítés feltételéül szabott mai megkötések (tanulmányi idő kétszeresével megegyező hazai munkavállalás) európai és hazai jogi kétségeket vet fel. Finanszírozás input-indikátorok szerint Az állami finanszírozás kötelezettsége mellett az országoknak persze foglalkozniuk kell a fenntartás ésszerűsítésével is, ha több a hallgató, mint a forrás, drágább a fenntartása az intézményeknek,
Kalkuláció
mint amennyi jut rájuk. Magyarországon még a Világbank javaslatára olyan normatív finanszírozást vezettek be a 90-es években, amely a diplomások számarányának növelése érdekében az egyetemeket a hallgatói létszám emelésére ösztönözte. A 2005/2006-os tanévben 1990-hez képest négyszer többen, 424 161-en tanultak az egyetemeken és főiskolákon. Azóta háromszor változott a finanszírozási rendszer, több minőségi követelményt is beépítettek, de máig sem változott alapvetően az, hogy input oldali indikátorok alapján (a diákok száma, egyetem területe, létesítményei) és nem output indikátorok szerint (hány kreditet oktattak, hány diplomát osztottak ki, stb.) kapják a támogatást. Így tehát a működéshez szükséges ráfordításokat pénzeli az állam, ami az egyetemeket nem ösztönzi nagyobb hatékonyságra, takarékosságra. Nálunk tehát nem az állam kivonulása a finanszírozásból a megoldás, hanem a világtendenciák szerint az áttérés a bázisfinanszírozásról az output indikátorokra, pályázati rendszerekre, - közli a tanulmány. Miközben az állam kivonulása nem lehet cél, az egyetemeknek a tudásból, a felesleges kapacitásaiból, kutatásokból származó bevételeit növelniük szükséges,
Ha valaki a 2012-15 tanévek időszakában 7 féléven át havi 40 000 forint diákhitelt kér, az összesen 1 486 152 Ft-ot vesz fel és 2 348 000 Ft-ot kell vis�szafizetnie, aminek törlesztése 15 év alatt havi 15 454 Ft. Ugyanakkor a hitelre rászorulók többségének mindkét hitelt, a fenntartást elősegítő szabadfelhasználásút (Diákhitel-1) és a csak a tandíjra való képzésit (Diákhitel-2) igénybe kell venni, a két hitel együttes törlesztése viszont már komoly megterhelést jelenthet és megnehezítheti a hozzájutást a családalapításhoz szükséges más kölcsönökhöz. Kényszerpálya az államilag támogatottak hazai munkavállalási kötelezettsége is, hiszen ezzel együtt nem jár garancia arra, hogy a friss diplomás a képzettségének megfelelő munkához jut.
amit szabadon felhasználhatnak az oktatás, a hallgatók támogatására. Ehhez viszont elengedhetetlen egy hosszú távon betartható program, kiszámíthatóság ezen a területen is, hogy az egyetemek még gazdaságosabbá tehessék működésüket, jobban tervezhessék meg a jövőjüket. Például az évi 13 milliárd forint költségvetésű, kétharmad részben állami, egyharmad részben saját bevételű Miskolci Egyetemet most a saját bevételek további növelésére kényszeríti az is, hogy a 2010-es állami támogatáshoz képest az idén másfél milliárd forinttal kevesebbet kap, ami a dolgozói létszámleépítéseket sem zárja ki, mivel az ország e hátrányos régiójában csak szerényebb mértékű hallgatói önköltség szabható ki a tanulni vágyó fiataloknak. Komornik Ferenc Technika 2012/9
35
KÖRNYEZET
Több mint aszály Igen valószínû, hogy amit tavaly az agrárium a jó terméssel hozzátett a GDP-hez, azt idén a súlyos aszály miatt visszaveszi. Intő jel, hogy 2003 óta, a 2007es évet is beszámítva idén harmadszor sújtotta a mezőgazdaságot aszály, és ezúttal jelentős áremelkedéseket is okozott. Ez elég ahhoz, hogy komolyan vegyük a klímaváltozást és mindent megtegyünk a kivédéséhez. Tavaly még a mezőgazdaság rántotta ki az országot a gyenge ipari teljesítménytől, a beruházások visszaesésétől és az alacsony belső fogyasztástól erősődő gazdasági bajokból, az idén viszont az aszály legkevesebb 300 milliárd forintos kárt okozhat. Joggal vetődött fel a közvéleményben, hogy nem lehetett volna öntözéssel csökkenteni e károkat, megmentve a termés egy részét? Csökken az öntözéses terület Magyarországon elhanyagolható (illetve elhanyagolt is) az öntözhető mezőgazdasági terület, a mintegy 5 millió ha szántóból mindös�sze 350 ezer ha van berendezkedve öntözésre, de ebből ma 100-120 ezer hektárt öntözhetnek, együtt a gyümölcsösökkel, kertészettel. A rendszerváltás előtt 300 ezer hektár gabonát öntöztek, jelenleg 60 ezer hektárt lehet(ne). Például Csongrád megyében, ahol az idén az átlagos 550 mm helyett csak 270 mm eső jutott a kukoricára, 60 ezer hektár kukoricás kipusztult, napraforgóból jó, ha 2 tonna lesz hektáronként. Ebben a megyében a mezőgazdasági terület 3 százaléka öntözhető, de ma ez nagyon drága. A gabona öntözése hektáronként 60-70 ezer forint, a zöldségé 200 000 Ft/ha. A gazdák szerint ezt a költséget nem tudják érvényesíteni az árakban, a fogyasztónál mégis a drágább termény jelenik meg, mivel kevesebb termett az öntözés 36
Technika 2012/9
hiányában. Pedig a többet olcsóbban lehetne adni ugyanolyan haszonnal. Szakmai aggodalmak A szakemberek, a termelők és a piac az öntözéssel kapcsolatban.szakmai aggodalmakkal bombázzák a mezőgazdasági tárcát. Az öntözővízhez jutás nemcsak drága, hanem igen bonyolult hatósági eljáráshoz kötött. Jellemzően csak az ősz közeledtével engedték meg az egynyári öntözést, azt is kis területen, ideiglenes szivattyú állomásokkal, talajvédelmi tervvel és egy 10 ezer forintba kerülő vízvizsgálattal. Ám nagyobbik baj, hogy az öntözőrendszerek üzemeltetését is biztosító vízgazdálkodási társulások finanszírozás nélkül maradtak, mivel 2010-ben eltörölték a több évtizedes érdekeltségi hozzájárulásokat, vagyis a gazdák által fizetendő járulékot, és azóta csak tervek vannak a társulások államosítására és azzal a finanszírozásukra. Ennek persze nemcsak az öntözés látta kárát, szerencsére nem volt az idén belvíz, mert annak az elhárítása is e társulások feladata lett volna. Az öntözés ügyének rendezését ma már az is nehezíti, hogy megszünt a profi vízgazdálkodási háttérintézményrendszer, a VITUKI, a területről igen sok tapasztalt szakembert is leépítve. Ez év tavaszán a Magyar Mérnöki Kamara is elengedhetetlennek tartotta a VITUKI működésének, egységének fenntartását. Zavarok a vízügy területén A vízügy átszervezésével kapcsolatos szakmai aggodalmak érintették a VITUKI megszüntetésével azt a veszélyt is, hogy elveszhetnek az 1835 óta gyűjtött Központi Hid-
rológiai Adattár adatai és a hozzá kapcsolódó környezeti adatok. A zavar jele volt, hogy két hónapra megszűnt a vízjelző szolgálat honlapja is, a partmenti önkormányzatok, a hullámterekben gazdálkodók sem kaptak információkat, előrejelzést folyóink, tavaink vízállásáról. Magyarország nem éppen előnyös vízrajza okán nem igen viseli el a tudományosan előkészítetlen intézkedéseket. Felszíni vízgazdálkodásunkat a csekély víztározó kapacitás negatívan befolyásolja, magyarán azok hiányában ma több víz hagyja el az országot, mint amennyi bejön. Ez nagyon rontja kilátásainkat az öntözés fejlesztésére, sok szakember ezért javasolja, hogy a 20142020-ra terjedő EU finanszírozási időszak egyik agrár prioritása az öntözés bővítése legyen, legalábbis azon országok kapjanak ehhez több támogatást, amelyek jobban kitettek a klímaváltozásnak, így hazánknak, amely komoly csapadékhiánnyal számolhat a jövőben. Az aszálytól nemcsak öntözéssel lehet védekezni, hanem aszálytűrő fajok, jó minőségű vetőmagvak, a trágyázás használatával is – figyelembe véve a szakma azon megállapítását, hogy az aszály olyan káros mértékű vízhiány, amelynek ökonómiai és politikai szempontból is kockázatai vannak. K.F.
Technika 2012/9
37
ATOMENERGIA
Nukleáris Újságíró Akadémia:
Szakmai látogatás az RHK püspökszilágyi telephelyén A Pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában lévő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) vezetőségével közösen szervezett szakmai látogatást szeptember 19-én a Nukleáris Újságíró Akadémia, amelynek tagjai a helyszínen Kapitány Sándornak, a püspökszilágyi telephely telepvezetőjének az átfogó előadásában kaptak tájékoztatást az RHFT rendeltetéséről, hosszú távú üzemeltetéséről, illetve a tárolókapacitás bővítése érdekében történő fejlesztésekről. Az RHFT tevékenységét az újságírók színvonalas szakmai kalauzolás keretében élőben is megtekinthették. A látogatásnak az adott különleges aktualitást, hogy az első radioaktív hulladék szállítmányt éppen 35 éve fogadó RHFT-t üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) vezetősége a nyár folyamán 700 millió forintos püspökszilágyi kapacitás- és biztonságnövelő beruházás elindításáról tett bejelentést.
38
Technika 2012/9
Nemzetgazdasági fontosságú feladatrendszer A püspökszilágyi létesítményt az 1960-as évek nemzetközi ajánlásai és az akkoriban érvényben lévő magyar, illetve KGST szabványok szerint tervezték 1971-ben, illetve helyezték üzembe 1976-ban. A tároló biztonságosan működik 35 éve, és üzemeltetését 1998-ban vette át a fővárosi ÁNTSZ-től az RHK jogelődje, amely azóta a fejlesztések sorát hajtotta végre a létesítményben, így az megfelel a mai kor szakmai elvárásainak. Kapitány Sándor elmondta, hogy az RHFT nemzetgazdasági feladata az intézményi eredetű, kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok átvétele, ADR 7. osztály szerinti közúti szállítása, kondicionálása és átcsomagolása, a rövid élettartamú hulladékok végleges elhelyezése, valamint a hos�szú élettartamú hulladékok és zárt sugárforrások átmeneti tárolása. A püspökszilágyi telephely éven-
te 50 beszállítás folyamán a hazai intézményekben keletkező 10 köbméter/év mennyiségű szilárd kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot fogad be, amelynek a kétharmada a Magyar Tudományos Akadémia intézményeiben keletkezik. A zárt források men�nyisége néhány százra tehető, míg a füstérzékelők száma 300 és 1 000 közötti. A püspökszilágyi RHFTben a legtöbb radioaktív forrás – az elhasznált zárt sugárforrásokat is ide számítva – az orvosi diagnosztikából és terápiából, a tudományos kutatásból és oktatásból, az ipari alkalmazásokból, valamint a tudományos kutatásból és oktatásból származik. A Paksi Atomerőműben évente 400–500 köbméter radioaktív hulladék keletkezik. Az elmúlt 35 évben Püspökszilágy összesen 5 150 köbméter radioaktív hulladékot, 31 000 darab zárt sugárforrást és 15 000 darab füstérzékelőt fogadott be, amelyek aktivitása 500 TBq-t tesz ki.
ATOMENERGIA
Húszéves kapacitás- és biztonságnövelô program Az RHK 2000 és 2005 között átfogó modernizációba fogott, amelynek során a hulladékkezelő épület átalakítása során létrehozták a hulladékkezelőt és az átmeneti tárolót. A 2001 és 2006 közötti években új biztonságnövelő programot tervezték, és 2005–2006-ban a forró kamra és prés telepítése által fémjelzett új hulladékkezelő technológiák telepítésére került sor. Közben modernizálták a tűzivíz rendszert és a közvilágítást, felújították a belső csapadékelvezető árkot, valamint trícium-kutatást végeztek. Jelenleg elindult a „PÜBI” projekt II. ütemének a 2. fázisa, melynek keretében 20122013-ban létesítmények telepítése történik, majd 2013 és 2025 között a már lerakott hulladékokat kiemelik, kondicionálják, és újracsomagolják. Ez 24 medence tartalmának a teljes, illetve további 20 medence tartalmának a részleges kiemelését, körülbelül 2 000 köbméter hulladék kezelését jelenti. A jelentős aktivitású, vagy túl hosszú felezési idejű hulladékok átmeneti elhelyezés után egy mélygeológiai tárolóban lesznek véglegesen elhelyezve. A biztonságnövelés mellett a mostani beruházással akár 30 százaléknyi tárhely is felszabadulhat a szakemberek szerint, s ez megoldhatja évtizedekre az intézményi hulladékok elhelyezését. A püspökszilágyi tárolóban 2060-ra lecsökken a tárolt radioaktív hulladékok sugárzásának a mértéke, de ezután még 50 évig a tárolóban üzemeltető személyzet működik, biztosítva a fizikai védelmét. A téjékoztatásban külön kiemelték, hogy a radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése során a környezetbe kijutott radioaktív izotópok mennyisége jóval alulmúlja a jóváhagyott kibocsátási korlátokat. A környezet ellenörzése során a lakosság dózisterheléséhez hoz-
Izotóp Tájékoztató Társulás
A társulást hét település hozta létre, az alapító Kisnémedi, Püspökszilágy, Váckisfalu, majd a csatlakozó Váchartyán, Galgamácsa, Vácegres és Őrbot�tyán, amelyek befogadták a Püspökszilágy-Kisnémedi közigazgatási határán megépült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Telepet (RHFT), hogy rendszeresen informálják az ide tartozó lakosságot a telep működéséről, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, a növényzet, a levegő vizsgálatairól. Ezzel a céllal hozták létre már korábban Kisnémedin a felújított Gosztonyi kúriában a társulás Látogató Központját, ahol az érdeklődők tájékoztatást kaptak az atomenergia békés felhasználásáról, a hulladékok elhelyezéséről, a telep részletes bemutatásával. Hasonló tájékoztató park létesült Váckisfalun és Váchartyánban is. Az RHFT telephelyén folyó korszerűsítési munkákat a társulás lapjában, a Hétközlap cimű havi folyóiratban részletesen ismertetik, itt is válaszolnak a kérdésekre, a helyi televíziók és a községi honlapok is rendszeresen közlik a telep monitoring rendszerének legújabb adatait. A térségben folyó hulladék elhelyezési program ismertségéről, annak elfogadottságáról 2003 óta, két évente végeztetnek közvélemény-kutatást. A 2011. évi felmérés szerint a Püspökszilágy térségben lakók 93,5 százaléka tud az RHFT működéséről, a többség ismeri a Radiaktív Hulladékokat Kezelő Kft. támogatásával végrehajtott fejlesztéseket, valamivel több mint a válaszolók kétharmada szerint a létesítmény semmilyen negatív hatást nem jelent, 80,1 százalékuk környezeti károkozásról sem tud, a legtöbben biztonságosnak is ítélik a telep működését. A hátrányok között első helyen az ingatlanérték változását említették. A falvak és a telep jó együttműködésének köszönhető, hogy az RHFT munkatársait elsősorban a települések lakói közül választja ki, igyekszik helyben munkát biztosítani, de ezáltal azt is eléri, hogy dolgozói személyesen tanúsíthatják a telep működésének biztonságosságát, az előírások betartását. A társulás társközségei nem titkolják, hogy komoly előnyt élveznek azáltal, hogy a telepet befogadták, így a települések önkormányzatai anyagi támogatásokban részesülnek, amit elsősorban a pályázati önrészre fordítva jelentős pályázati pénzekhez jutnak. zájáruló hatást nem tapasztaltak. Ugyanígy az aeroszol-, kihullás-, iszap-, talaj-, állat- és növényminták vizsgálatánál radioizotópok nem mutathatók ki. A telephelyen végzett in-situ mérések eredményei alátámasztják, hogy a hulladéktároló közvetlen környezetében a természetes radioaktivítás nem változott meg és nem is lépte túl az ország más területein mért értékeket. A vízkémiai mérések eredményeit összehasonlítva a korábbi eredményekkel, megállapítható, hogy azok hasonlóak, lényeges eltérés nem mutatkozik sem az általános jellemzők, sem a nehézfém-koncentráció vonatkozá-
sában. A felszíni vizek összetétele sem mutat technológiai eredetű (vegyszer) szennyeződést. A csapadékvíz tározó vizének összetétele gyakorlatilag megegyezik a csapadékvizével. Az évente esedékes ellenőrzés során 2011-ben a BFKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hiányosságot nem tárt fel, a tároló a rendeletekben és hatósági engedélyekben megszabott sugáregészségügyi követelményeknek megfelelően működik. Az ellenőrzések eredményeiről a telephelyet ővező hét településből alakult Izotóp Tájékoztató Társulás is informálja a lakosságot. Békés Sándor Technika 2012/9
39
ÛRKUTATÁS
SOROZAT
A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
EU-források a Magyar Ûripari Klaszter cégeinek A Miskolc székhelyű Magyar Űripari Klaszter igen jelentős EUtámogatásokkal fejlesztheti technológiai arzenálját, hogy mind több európai megbízatást nyerhessen el a kontinens űrkutatásában. Az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében mintegy 100 millió forintos támogatást nyert el a klaszter miskolci tagvállalatainál folyó fejlesztések finanszírozására. Így a DINAS Kft. horizontál esztergát, az EUROSZER Kft. CNCmarógépet, a HOMOKI Kft. csavarkompresszort és festőkamrát, az ADMATIS Kft. 3D mérőgépet kap, míg a SUNPLANT Kft. űrszimulátort létesít. A fejlesztések már folyamatban vannak, befejezésük 2013 nyarán várható. Ezt követően született döntés arról, hogy a klaszter négy cége a 2007-ben az EU által jóváhagyott Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében 262 600 000 forint támogatást nyert el a Műholdak termikus alkatrészeinek, optikai árnyékolóinak és földi kiszolgáló egységeinek fejlesztése című páyázatukra. A kedvezményezettek az ADMATIS Kft., a DINAS Kft., a GOODWILL TRADE Kft., és a Dunaújvárosi Főiskola. A fejlesztés a klaszter stratégiájának középpontjában áll és további beszállításokat tesz lehetővé az európai űriparba. A klasztert 2007-ben hozta létre a Miskolci Egyetem, a BME, a 40
Technika 2012/9
miskolci önkormányzat és a megye ipari és kereskedelmi kamarája, hogy összefogja az űriparban érdekelt vállalatokat, fejlessze piacképességüket. Kezdetben hét vállalata volt, jelenleg már harmincegy cég a tagja, amelyek már eddig is sikeresen szerepeltek az űrtechnikában, a NASA, az ESA PECS és FP7-SPACE programokban. Az ADMATIS hírnévre tett szert az UMC kristályosító kemencéjével, melyből a NASA kettőt is vásárolt. Jelenleg a Sentinel-2 földmegfigyelő műholdhoz gyártanak a klaszternál 16 alkatrészt. Nemrégen adhattunk hírt a klaszter új, miskolci űrkutató központjáról, ahol a klaszter központja és az ADMATIS dolgozik. A közeljövőben az FP7-SPACE program kínál új, izgalmas feladatokat számukra, ezek igen közel
állnak a klaszter kutatási terveihez. Az egyik ilyen téma az űreszközök minőségét javító fejlesztéseket tartalmazza, különös tekintettel az anyagminőségekre. A másik téma űrtermék hasznosítását célozza agrár, környezetvédelmi vagy katasztrófavédelmi célokra. Szerepel a kiírások között szuperkönnyű anyagok és bevonatok kifejlesztése, illetve űrtörmelék eltávolítása. Az FP7-SPACE pályázatokra 125 milió euró áll rendelkezésre, az említett témákra 39 millió euró. Ez a program különben a megfelelő, rutinos pályázókkal való kapcsolat-felvételt is elősegíti a nemzeti kontaktközpontok létesítésével. E lehetőségeket megragadva a klaszter mind több európai űrmissziónál szerezhet beszállítói poziciót. W.M.