700 Ft
A IK AT M R FO IN
52. évfolyam, 2009. 7. szám
TARTALOM
www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, 06-1-201-2480 Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor
[email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor
[email protected] Tel.: 06-1-201-2480 Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. ker. Budapest, Orczy tér 1. Elõfizetés valamennyi postán, kézbesítõknél. E-mailen: hirlapelofizeté
[email protected], faxon: 06-1-303-3440 Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.
A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
KRÓNIKA Szuperszámítógép a Széchenyi Egyetemen A digitális kultúra fejlesztéséért Cseh-magyar közös ELI-javaslat
2 2 2
VÁLSÁGKEZELÉS Elmozdulni a holtpontról
3
INNOVÁCIÓ Csúcstechnológiák Lombardiában
4
GÉPIPAR Klaszter komplex gépgyártási igényekre A jövõ alacsonyfogyasztású sugárhajtómûin dolgozik közösen a NASA és a GE Utak a jövõbe Fellendülésre hangolt német hajtástechnika
5 6 7 8
ÜVEGIPAR Hirschler-szélvédõk Sopronból
9
PAPÍRIPAR Elindult a dunaújvárosi papírgép
10
MÉRÉSTECHNIKA Innovációs Maraton a Sicknél
11
INFORMATIKA Tíz stratégiai lépés Oracle Academy Egerben is Közelben a távmunka
12 14 15
KÖZLEKEDÉS Célegyenesben az AGV tesztelése
16
ÉLELMISZER
E
SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK
Alstom 16 Barabás Mérnökiroda Kft. B2, 7 Cisco 15 Energoexpo B3 Fibratus 25 General Electric 6 Hamburger Hungária Kft. 10 Hirschler Üvegipari Vállalkozás 9 Horn B4 Hungexpo 28 MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet 21 Magyar Szabadalmi Hivatal 22 MTA KFKI AEKI 27 Oracle Academy 14 Sick 11 SonieWALL 12 Tooltechnik 4 VisioTech Hungary Gépgyártó Klaszter B1, 5
Veszélyes színezékek Kávévarázs tudomány és mûvészet határán A Pannon búza K+F programja
18 20 21
SZABADALOM MSZH: Innováció támogatás és versenyélénkítés
22
ENERGETIKA Energia és társadalom Tudományos tanácskozás a paksi bõvítésrõl Új szigetelõ-anyag hulladékpapírból
23 24 25
KÖRNYEZET Gyógyszermaradványok az ivóvízben
26
ÛRKUTATÁS Újabb magyar sugárzásmérõ a világûrbe 40 éve: „A Sas leszállt”
27 28
Technika 2009/7
1
KRÓNIKA
SZUPERSZÁMÍTÓGÉP A SZÉCHENYI EGYETEMEN
A digitális kultúra fejlesztéséért
A gyõri Széchenyi István Egyetemen zajló K+F-munkát júliustól egy HP gyártmányú szuperszámítógép is segíti, amely nemcsak teljesítményével, hanem a hétköznapi számítógépekkel azonos külalakjával is figyelemre méltó. A beruházás egy mintaszerû háromoldalú együttmûködés keretében jött létre, ahol a HP Magyarország és a Delta Informatika nemcsak a technológia szállításában, hanem az egyetemen létrehozott szellemi értéknek a világpiacra való közvetlen kijuttatásában is részt vesz. Az egyetem sikeres K+F pályázati tevékenysége az anyagi források révén csúcstechnológiát biztosít a kutatások mellett az oktatás színvonalának az emeléséhez is. Az új berendezés akár egy kutató íróasztala alá is betolható, miközben több mint 1,248 teraflop (TFLOP) lebegõpontos számítási teljesítményre képes, ami több mint 200-szor haladja meg egy normál asztali személyi számítógép adottságait. A konfiguráció 13 csomópontja hat darab HP BL2X220c blade szerverbõl, egy BL260c fejgépbõl és egy SB40c tároló blade-bõl áll össze. Magyarország egyik legnagyobb mérnöki-tudományos konfigurációjának a különleges képességeit jól tükrözi, hogy a párhuzamosan mûködõ csomóponti kiszolgálókat összekötõ csatolók 20 gigabit sávszélességen akkora sebességet biztosítanak, hogy egy DVD-film másolása 1-2 másodperc alatt megoldhatóvá válna. A szuperszámítógép új lendületet ad az egyetem-ipar együttmûködésnek – amit az Audi és a Rába számára végzett mérnöki és áramlástani vizsgálatok alapoztak meg. B. S.
Az ország tizenhat informatikai és távközlési szervezete Kiút a válságból címmel ajánlást nyújtott be a kormányzatnak a magyar társadalom digitális kultúrájának fejlesztésére, amelyet június 19-én vitattak meg az érintett minisztériumok képviselõivel. E szervezeteket nyugtalanítja, hogy a magyar lakosság 43 százaléka még soha nem használt számítógépet és a vállalkozások jelentõs része is csupán kezdetleges felhasználói ismeretekkel rendelkezik. Lemaradásunkat jelzi, hogy az EU-ban fajlagosan Magyarországon költik a legtöbbet telekommunikációs szolgáltatásokra, mégis az OECD 30 országának rangsorában a 25. he-
2
Technika 2009/7
lyen állunk a szélessávú internet elterjedtsége szempontjából. A szervezetek jónak látnák a magyar életminõség javulása, a gazdasági fejlõdés élénkítése érdekében, ha 2014-ig további 2,5 millió lakos válhatna az információs társadalom polgárává és az állam megvalósítaná a szélessávú internetet biztosító un. Digitális Közmûvet. Ennek keretében nagy teljesítményû, homogén optikai körzethálózat épülne ki 2300 település elérésével. A Digitális Közmû a gazdasági fejlõdésen kívül hozzájárulna az állampolgárok esélyegyenlõségének, oktatásának, munkába vonásának javításához ugyanúgy, mint az egészségügyi ellátás nagyobb hatékonyságához. K. F.
Cseh-magyar közös ELI-javaslat Július 17-én Vlastimil Ruzicka cseh Oktatási, Ifjúsági és Sport miniszterhelyettes és Lippényi Tivadar, az NKTH elnökhelyettese – a két ország kormányzati megbízottaiként – cseh-magyar közös javaslat kidolgozásában állapodtak meg az Európai Unió rendkívüli tudományos jelentõségû kutató szuperlézerének megépítésérõl. Az ELI (Extreme Light Infrastructure) szuperlézer projekt egy rendkívül rövid impulzusidejû – a jelenleg létezõ legnagyobb lézernél 100-szor nagyobb teljesítménysûrûségû –, nagyjelentõségû kutató lézer megépítését tervezi összeurópai összefogással. Az ELI megépítését elõkészítõ projektben francia irányítással 13 ország – köztük Magyarország – vesz részt. A berendezés építésének 2011-2014re becsült összköltsége 400 millió euró, a tervezett 20 éves üzemidõ alatti költsége évente 50 millió eurót tesz ki. Az építési helyszínért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország,
Anglia és Románia indult. Az ELI Programbizottság legutóbbi, párizsi ülésén az a vélemény alakult ki, hogy egyedül egyik pályázó ország javaslata sem elég erõs minden szempontból a helyszín kiválasztásához, így felkérték a pályázó országokat elõrevivõ javaslatok kidolgozására. Így született meg a csehmagyar közös javaslat, amelyet július 10-én Frankfurtban a hét ország részvételével megtartott találkozón Csehország és Magyarország mellett Németország, Anglia és Spanyolország is támogatásáról biztosított. A cseh-magyar koncepció lényege, hogy az ELI európai kutatási infrastruktúraként közös szervezeti keretek között, Prága és Szeged központtal jön létre. Magyarországon iskolateremtõ tradíciókkal megalapozott, 150 magyar kutató által fémjelzett, nemzetközileg jegyzett lézeres kutatások folynak, amelyekre vállalati projektek, spin-off vállalkozások épülnek, ezért az ország számára az ELI ideális projekt. B. S.
VÁLSÁGKEZELÉS
Olasz szerszámgépipar csökkenõ kereslettel
Elmozdulni a holtpontról A 2009. év elsõ negyedévében a gazdasági válság nyomán – a megrendelések drasztikus visszaesése miatt – erõteljesen stagnáló olasz szerszámgépipar minden idõk legrosszabb eredményét könyvelhette el. Az Olasz Gépipari Szövetség (UCIMU) legfrissebb adatai szerint az olasz szerszámgépekre érkezõ megrendelések az idei elsõ negyedévben 51 százalékkal estek vissza 2008. hasonló idõszakához képest. Összességében is drámai negyedév volt ez, hiszen a bázisnak számító 2005-ös csúcsévet százszázaléknak véve, az akkori értékeknek most csak a 82, 3 százalékát tudta produkálni Európa második legnagyobb szerszámgépgyártója. Az UCIMU tanulmányközpontja által kiadott friss adatok szerint a visszaesés oka a külsõ megrendelések visszaszorulásában keresendõ. Giancarlo Losma, az UCIMU elnöke a minap kijelentette, hogy a júliustól tapasztalható enyhe pozitív fordulat ellenére a szerszámgépipar technológiai szintjének a megtartásáért mindenképpen kormánysegítségre van szükség, mert a vállalatoknak addig is friss tõkére van szükségük, amíg az általuk elõállított termelési rend-
Giancarlo Losma, az Olasz Gépipari Szövetség elnöke a csúcstechnológiájú eszközök beszerzéséhez kormánysegítséget kér, és szorgalmazza a bankok által folyósított hitelek újbóli beindítását
szerekre érkezõ megrendelések 2009 harmadik negyedévétõl lassan megérkeznek. JEGELT FEJLESZTÉSI PROJEKTEK Az olasz szerszámgépipar stagnálása 2008. novemberében már elkezdõdött, és fõként az autógyárak súlyos válsága miatt öltött tekintélyes méreteket. A már említett 51 százalékos visszaesés az olasz belsõ piacon az idei elsõ negyedévben – 2008. azonos idõszakához képest – bekövetkezett 66,9 százalékos csökkenésbõl, illetve a külpiacokon mért 40,4 százalékos megrendelés-zsugorodásból állt össze. Giancarlo Losma kifejtette, hogy az idei év második feléig a szerszámgépgyártók jegeltek minden fejlesztési projektet, de az autóipari megrendelések elmaradása nemcsak ezért érintette súlyosan a õket. Olaszországban ugyanis sok KKV mûködik a szerszámgépgyártásban, s ezek többsége a legnehezebb félévet csak létszámleépítéssel és termelõi kapacitás-csökkentéssel élheti túl. Áprilistól már a fellendülés apró jeleit vélik felfedezni, ami fõként a világon tapasztalható nyersanyagárak emelkedésében nyilvánul meg. Az UCMU szerint 2009. harmadik negyedévétõl az autóipar ismét a fellendülésen munkálkodik majd, és ez magával hozza az új termékek kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen szerszámgépek iránti keresletnövekedést. Az autógyárak krízis idején természetesen elsõsorban a túlélésre koncentráltak, de az UCIMU elnöke szerint a világválság valószínûleg forradalmasítja majd a személy- és áruszállítás világát. Ez az olcsóbb autóktól a környezetbarát motorokig igen széles termékskálát jelent. Valamiféle megváltáshoz hasonlóan várják az olasz szerszámgépgyártók a hat-
évenként Milánóban tartandó EMO gépipari szakvásár idén októberi olaszországi megrendezését. Losma szerint ugyanis az EMO-n a gyakorlatban is vizsgáztatják a szerszámgépipari technológiákat. Kiderül, hogy ezek alkalmasak-e a megújuló autóipar kiszolgálására. SÜRGÕS
KORMÁNY-BEAVATKOZÁST
Az UCIMU vezetõsége azonnali kormány-beavatkozást vár a krízis által sújtott szerszámgépgyártók likviditási gondjainak az enyhítéséhez. A közel kilenc havi stagnálás leapasztotta a vállalatok kasszáit, ezért elsõsorban friss tõkét várnak a bankoktól, amelyek Losma szerint továbbra is bizalmatlanok a szerszámgépgyártók iránt – holott a krízis éppen a bankvilágból rajzott ki körkörösen az egész gazdaságba. Az olasz gépipari szakszövetség azt reméli, hogy a kormány változtat az idén februárban hozott szigorú gépamortizációs szabályokon – amelynek a liberalizációját követeli. Ennek az a célja, hogy mindazon gyártók, akik az idén februártól számított hat hónapban csúcstechnológiájú eszközöket vásárolnak a következõ 24 hónapban, azokat segítsék kedvezményes hitelekkel. Csak így törhetõ meg ugyanis a megrendelések és a hitelek hiányából összeálló stagnálás bûvös köre, ami a nagy cégeket versenyhátrányba kerüléssel, a KKV-ket pedig megsemmisüléssel fenyegeti. Békés Sándor
VÁRNAK
Technika 2009/7
3
INNOVÁCIÓ
Csúcstechnológiák Lombardiában „Lombardia: a lehetséges innovációk tartománya” címmel érdekes szakmai napot rendeztek a közelmúltban lezajlott Olasz Fesztivál keretében a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az Olaszország legdinamikusabban fejlõdõ régiójaként ismert Lombardia tartomány vezetõi és innovációjának meghatározó cégei részvételével megtartott elõadások betekintést engedtek egy olyan kiemelkedõ európai régió fejlesztéseinek a mindennapjaiba, amelyik a K+F-et és az innovációt a technológiai fejlõdés hajtómotorjává tette, és a tudásgazdaság megteremtését tûzte ki fõ célul. A Milánó központú Lombardia a Magyarországénál jó egymillióval kisebb lélekszáma mellett a csúcstechnológiai cégek masszív jelenlétével, illetve a pénzügyi struktúráinak koncentráltságával az elsõ helyen áll Európában, és Svájc egész GDP-jét kitermeli. LEGNAGYOBB OLASZORSZÁG GDP-TERMELÕJE Lombardia Észak-Olaszországban a Padaniai-
4
Technika 2009/7
fennsík közepén helyezkedik el, 23 861 négyzetkilométeren, az olasz nemzeti terület 7,9 százalékát foglalja el, 9 milliós lakossággal rendelkezik, Milánó központtal 11 tartomány és 1 546 község alkotja. Lombardia makrogazdasági mutatói rögtön jelzik, hogy ez az egyik legdinamikusabban fejlõdõ európai régió. A mintegy 700 000 gazdálkodási szervezete – az olasz vállalatok 17,8 százaléka –, 42 ipari klasztere 245,8 milliárd eurós GDP-t – ez fejenként 26 589 eurót jelent évente – termel, ami az olasz nemzeti össztermék 21 százalékát adja. Lombardia messzemenõen kihasználta az európai fõ kereskedelmi tengelyen történõ elhelyezkedését, és ipari fejlõdése már a középkorban is kiemelkedõ volt. A jelenkori ipari fejlõdést az 1960-as és 1970-es évek hozták el Lombardiában. Ezekben az idõkben a tartomány az úgynevezett „gazdasági felfutás” zászlóshajójává vált. Az 1990-es évek közepére azonban a tartomány szinte megfeneklett a hatalmassá duzzadó ipar súlya alatt, ezért a tartományi vezetés sorsdöntõ fordulatra szánta el magát. Ekkortól a csúcstechnológiai ágazatok felfuttatása, valamint a szolgáltatások irányába tolódott el a régió, s ez a 2000. év táján ismét a dinamikusan fejlõdõ uniós régiók közé emelte Lombardiát. Ma már a hagyományosan erõs tartományi ipar közel 40 százalékot képvisel a GDP megtermelésében, míg a szolgáltatások a 60 százalékot szolgáltatják. A vállalatok 99 százaléka KKV formában funkcionál, a középméretû vállalatok alig 0,8 százalékot képviselnek. Az ipari szektorban a gépipar 355 000 embert foglalkoztatott, a fémfeldolgozásban 234 500-an dolgoztak néhány évvel ezelõtt, míg a textilipar 200 ezer munkással termelt.
INNOVÁCIÓVAL
AZ
EURÓPAI
CSÚCSMEZÕNYBEN Az említett szemléletváltásnak köszönhetõen Lombardiában az intézményi és magánszektorban éves szinten a K+F-re fordított kiadások elérik az országos szintû teljes kiadás 21 százalékát, ami évente a GDP 1,2 százalékát jelenti, és körülbelül 3 milliárd eurót tesz ki. A tartományi K+F-kiadások mintegy háromnegyed részét a magánszektor finanszírozza: a vállalatok a kiadások 70 százalékát vállalják magukra, s ez összhangban áll a Lisszaboni Egyezmény által megfogalmazott uniós célokkal. Lombardia tartomány 12 egyetemnek ad otthont, és a K+F területén az onkológia, biotechnológia, vegyészet, új anyagok – kiemelten a nanotechnológia – kutatása, szilárdtestek fizikája, távközlés, mikrotechnológia, energia, valamint az élelmiszeripar kiemelt területeket képeznek. A csúcstechnológiai kutatások, illetve az ilyen arcélû vállalkozások szempontjából Lombardia a 21. századot európai vezetõ pozíciókban köszöntötte. Ez a második helyet jelentette kontinentális szinten a Párizs szívét alkotó Ile de France mellett az informatikai kutatásokkal foglalkozó 25 000 innovatív vállalkozással, de európai primátust hozott a csúcstechnológiával dolgozó kézmûipari vállalkozások között 443 000 alkalmazottal, megelõzve Stuttgartot, Ile de France-ot, illetve Katalóniát. Lombardia a területén található 28 000 innovatív csúcstechnológiai vállalkozással és 213 000 alkalmazottal olasz rekordot állított be, míg az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által az utóbbi 10 évben nyilvántartott olasz szabadalmak több mint 40 százalékát elérõ 1 500 szabadalommal büszkélkedhet. Békés Sándor
GÉPIPAR
Klaszter komplex gépgyártási igényekre A mai gépgyártás, az elvégzendõ gépi feladatok gyorsuló megnövekedésével, egyre nagyobb bonyolultságával régen teljesíthetetlen igényekkel találja magát szemben. Ezek az elvárások legtöbbször komplexek és a megoldáshoz igen gyakran csak egy elgondolás áll rendelkezésre. Kell tehát egy szervezet, amely az elképzelést elviszi a gondolattól a megvalósulásig. Egy ilyen szervezet a VisioTech Hungary Gépgyártó Klaszter, amely több cég tapasztalatait, tudását, kompetenciáját egyesítve képesnek bizonyul a megrendelõk komplex igényeit is kielégíteni. A klasztert olyan sikeres cégek alapították, mint a Borsodi Mûhely Kft., a Delta-Tech Mérnöki Iroda Kft, a HNS Mûszaki Fejlesztõ Kft. és a Jankovits Hidraulika Kft., amelyekben 200 magasan képzett munkatárs, 47 százalékuk felsõfokú végzettségû dolgozik a hat telephelyen: Gyõrben, Szombathelyen, Szentgotthárdon, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén és Kisújszálláson. Túlzás nélkül mondható, hogy a klasztertag vállalkozásokat több évtizedes tapasztalat, számos ipari minõsítés, több egyetemmel megvalósított munkakapcsolat, közös K+F munka jellemzi és számos elismerés is, mint a Magyar Termék Nagydíj, a Hydro-pneu konferencia nagydíja, Minõség Háza-díj és más kitüntetések. Ám számukra mégis a legfontosabb a szolgáltatásokkal kivívott vevõi megelégedettség, amit a cégek töretlen fejlesztése, az innováció, a stabil gazdasági mûködés révén érnek el. A VisioTech Klaszter a benne szereplõ cégek profilja segítségével a szolgáltatások széles palettáját tudja nyújtani. Elsõ lépésként vállalja új gyártó folyamatok, üzemek tervezését közel száz fejlesztéssel foglalkozó gépész- és villamosmér-
nök munkatárs segítségével. A jármûipar, benne az autó- és légi ipar, a villamos és elektronikai ipar, a vegyipar, a hadipar, az atomenergetika szükségleteire a legkorszerûbb tervezõ szoftverekkel konstruálják meg az új berendezéseket. Vállalnak külön vizsgálatokat a konstrukciótól a véges-elem analízisig. Ám számos géptervezõtõl az is megkülönbözteti õket, hogy az egyedi gépektõl a komplex gyártórendszerekig vállalhatják azok gyártását, kivitelezését. Ebben 100 technikus és szakmunkás, érettségizett szakmunkás vesz részt 200 megmunkáló gépen, majd akkreditált mérõlabor ellenõrzi a paraméterek teljesítését. Komplex hõke-
zelésre is van mód, ami különösen a légi- és ûripar igényeit elégíti ki. Anyagvizsgálati módszerek alkalmazásával lehetõség van a gyártmányok mechanikai, fizikai, metallográfiai jellemzõinek elemzésére. A VisioTech által tervezett és gyártott gépet és gépsort a megrendelõ helyszínén telepíteni is kell és ezt, valamint a beüzemelést és a kezelõ betanítását is vállalja a klaszter, még pedig rövid határidõvel. Szintén a klaszter gondja lehet az új gép, gyártórendszer operátorainak, karbantartóinak, a rendszermérnökök magas szintû képzése.
Amennyiben a megrendelõ nem igényel saját karbantartást, ezt is vállalja a klaszter: a termék teljes életciklusán át megvalósítja a teljes gép- és technológia-menedzsmentet. Ebben a gyors és rugalmas szerviz, a teljes alkatrész-ellátás, távfelügyelet, gépfelújítás és gépdiagnosztika szerepelhet. Ez a széles szolgáltatás-választék a mai gépipar igényeire és jövõbeni feladataira szabott. Ennek a trendnek igyekszik megfelelni a VisioTech Klaszter, amelynek eddigi referenciáit olyan márkák jelzik, mint a GM, a Delphi, az ZF, az Audi, a Suzuki, a KnorrBremse, a GE és a Lear vállalatok. W. M. Technika 2009/7
5
GÉPIPAR
A jövõ alacsonyfogyasztású sugárhajtómûin dolgozik közösen a NASA és a GE A GE hivatalosan is bemutatta a technológiai áttörést jelentõ, környezetbarát GEnx sugárhajtómûvet a Franciaországban nemrégen megrendezett Paris Air Show kiállításon. A karbonszálas kompozitból készült, éjfekete GEnx1B repülõgép hajtómû a cég 1980as években megkezdett szélcsatorna tesztjeinek eredménye, melynek keretében a külsõ propellersoros hajtómûvekben rejlõ lehetõségeket vizsgálták. Két évtized után a NASA és a GE idén nyáron közösen újrakezdi a szélcsatornás tesztsorozatot, melynek célja, hogy jelentõsen csökkentsék a jövõ repülõgépeinek üzemanyagfogyasztását. Az idei Paris Air Show-n fedték fel a GE legújabb, Boeing 787 „Dreamliners” utasszállító számára fejlesztett, GEnx típusjelû sugárhajtómûvet. A GE Ecomagination nevû környezetbarát programja keretében kialakított hajtómû 15 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt a CF6 típusú turbináknál, ami repülõgépenként éves szinten 2 millió dollár megtakarítást jelent. Amennyiben a világ 200-300 darab utasszállító gépét az új hajtómûvel szerelnénk fel, évente akár 800 000 autó kibocsátásával egyenértékû széndioxid mennyiséget lehetne kiváltani. A
A GE és a NASA által tesztelésre kerülõ külsõ propellersoros hajtómû modell a próbapadon
6
Technika 2009/7
A GE és a NASA által tesztelésre kerülõ külsõ propellersoros hajtómû modell
fekete színben pompázó GEnx az egyetlen olyan sugárhajtómû a világon, amelynek mind az elsõ turbinaháza, mind a sûrítõlapátjai kompozit anyagokból készültek. Ennek köszönhetõen a hajtómû 30 százalékkal tartósabb és 30 százalékkal kevesebb alkatrészt tartalmaz, ezáltal alacsonyabbak az üzemeltetési költségek is. Az GEnx sorozatú hajtómûbõl, ami 60 százalékkal halkabb az elõdeinél a világ minden tájáról ezidáig már 1100 darabot rendeltek. A GEnx-ekhez felhasznált karbonszálas kompozit technológiát a nyolcvanas években végrehajtott külsõ propellersoros sugárhajtómû tesztek eredményeként fejlesztették ki. A 20 évvel ezelõtti projekt keretében a GE sikerrel tesztelt a szárazföldön, majd repülés közben egy nyitott rotoros sugárhajtómûvet, mellyel a hasonló méretû, hagyományos elõl beépített sûrítõ hajtómûvekhez képest 30 százalékos üzemanyag-megtakarítást értek el. A nyitott rotoros sugárhajtómûvek érdekessége, hogy a propellerek nem a házon belül, hanem nagyságuk és formájuk miatt azon kívül helyezkednek el. A nyitott forgórészes felépítésnél a két sorban elhelyezett, ellentétes forgásirányú és a szokásosnál ívesebb forgólapátok nagyobb tolóerõt képesek elérni kisebb energiafelhasználás mellett zártte-
A GEnx környezetbarát hajtómûje, amely karbonszálas kompozitból készült
rû társaikkal szemben. Két évtized után a vállalat a NASA-val közösen újrakezdi a szélcsatornában történõ tesztelést. Az új, egyre különlegesebb forgólapát konstrukciók vizsgálata során átfogó aeroés akusztikai úgynevezett „design space” elemzést végeznek, hogy jobban megismerjék a konstrukció valós mûködési környezetben nyújtott teljesítményét. A GE és a NASA összesen hat különbözõ forgólapát-szettet próbál ki a NASA szélcsatornáiban, ebbõl öt modern konstrukció lesz. A NASA modellteszteknél a GE két sorban elhelyezett szembeforgó propellerlapátokat használ. Az elsõ sorban 12 lapát, a második sorban 10 lapátot helyeztek el. A kompozit anyagból készült lapátokat az eredeti méret ötödére kisebbítették. A forgólapátokat a Glenn Kutatóközpont kis sebességû szélcsatornájában szimulált repülési körülmények között tesztelik majd, ahol az alacsonyan repülõ gépek sebességét szimulálják a zajszintek kiértékeléséhez. A nagysebességû szélcsatornában nagy magasságú repülési körülményeket hoznak létre a lapát hatékonyságának és teljesítményének kiértékeléséhez. K. F.
GÉPIPAR
Utak a jövõbe Magyar berendezések az aszfaltvizsgálatban A Barabás Mérnökiroda Kft a 2005-ben kapcsolódott be a hazai út- és hídépítésekkel kapcsolatos mûszaki fejlesztésekbe. Az aszfaltvizsgálatok terén a céget is érintõ innovációs igények léptek föl, mivel az útépítési anyagok vizsgálata olyan laborberendezéseket is igényel, melyek igényes kialakítású gépészeti szerkezetekre épülnek. A fejlesztéseket már a kezdetekkor a BME Út- és Vasútépítési Tanszékének munkatársaival együttmûködésben végeztük, ahonnan nemcsak fontos szakmai útmutatásokat, hanem az eddigi vizsgálatok során, az eddig használt berendezésekkel szerzett értékes tapasztalatokat is kaptunk. A különbözõ honi és EU szabványos vizsgálatok mellett különleges vizsgálatokhoz is készítettünk berendezéseket. Nem titkolt cél volt kezdettõl fogva, hogy a külföldrõl beszerezhetõ eszközök mellett magyar gyártású berendezésekkel jelenjünk meg a piacon. A vizsgálatok lehetséges paraméterei széles skálájúak. A fejlesztések mûszaki határait úgy állítottuk be, hogy ezekbõl a jellemzõ értékekbõl minél szélesebb tartományokat lefedjünk, vagy késõbbi, minimális átépítésekkel elérhetõvé tegyünk a vizsgálatok számára. A berendezések tervezésénél két elvet próbáltunk együttesen szem elõtt tartani. Egyrészt a mérõ és vezérlõ elemek, a nagy pontosságot igénylõ gépelemek területén törekedtünk arra, hogy a legkorszerûbb technikai eszközök kerüljenek beépítésre. Különös figyelemmel voltunk arra, hogy a mai kor elektronikai, méréstechnikai, elektromos hajtástechnikai és fluidtechnikai megoldásaival olyan funkciókat lehet egyszerûen megvalósítani, amelyek korábban csak bonyolult és költséges szerke-
zetekkel és eljárásokkal voltak megoldhatóak. Másrészt a mechanikai kialakítások terén igyekeztünk olyan innovatív megoldásokat alkalmazni, melyek a hazai, nagyrészt saját erõforrásokkal megvalósuló gépészeti gyártás terén eredményeznek nagy hozzáadott értéket. Így a hazai gyártás költségeiben rejlõ versenyelõnyöket kombinálni tudtuk a legfejlettebb technika alkalmazásával. Ennek eredményeképp igen kedvezõ ár-érték arányt tudtunk létrehozni, ami lehetõvé teszi, hogy igényes kialakítású, versenyképes berendezésekkel jelenjünk meg a hazai és európai piacon. Mindenképpen meg kell említsük itt az EU támogatással fejlesztett aszfalt – próbatestgyártó berendezésünket, amely az összes tömörített próbatestet igénylõ vizsgálathoz alkalmas minták elõállítására képes, és a vibrációs úthengerek által létrehozott tömörítést szimulálja. Próbatestgyártónk egyedülálló a henger gördülésének mecha-
nikus szinkronizálásával, a kíméletes és egyenletes elõtömörítõ eljárással és a különlegesen pontos simító hengerléssel elérhetõ kiváló finisher - henger gépcsoport-szimuláció által. Fejlesztettünk gépeket az aszfalt nyomvályúsodási hajlamának vizsgálatához kiskerekes és nagykerekes változatban egyaránt. Laborberendezés készült az aszfalt hidegviselkedésének vizsgálatához és a különbözõ útrétegek között alkalmazott aszfalterõsítõ geomûanyagok (geotextíliák, hálók, rácsok) különbözõ hõmérsékleteken tapasztalható szakadási tulajdonságainak összehasonlítására. Egyre több laboratórium használja a BME Út- és Vasútépítési Tanszékének eljárása alapján fejlesztett, a hézagmentes testsûrûség vizsgálatánál használatos aszfaltaprító berendezésünket. Legújabb fejlesztésünk az a hajlító-fárasztó berendezés, mely különleges elektromechanikus gerjesztésének és holtjátékmentes mechanikus felépítésének köszönhetõen a piacon egyedülálló módon lehetõvé teszi a legszélesebb frekvencia-és kitéréstartományokban való vizsgálatot (0,1-60 Hz; 25 mikron- 0,6 mm), akár extrém kicsi (sinusos 15 mikron amplitúdó) kitérésgerjesztés mellett egészen 10 kN reakcióerõig. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hazai ipar ezen termékei semmivel sem maradnak el a világ élvonalától, esetenként túl is szárnyalják annak termékeit. Az útvizsgálatok európai szabványosításának egységesítésével lehetõség nyílik a berendezések hazai és európai értékesítésére egyaránt. Joggal számíthatunk arra, hogy egy sikertörténet elsõ fejezetét zártuk a fejlesztési projektek megvalósításával. Barabás Mérnökiroda Kft. Technika 2009/7
7
GÉPIPAR
Fellendülésre hangolt német
hajtástechnika A német hajtástechnikai ágazat a jelenlegi világgazdasági válság ellenére is optimista a jövõt illetõen. A közelmúltban a nemzetközi szaksajtóban többször is hasonló szellemben nyilatkozott Robert Schullan, a Német Gépipari Szövetség (VDMA) hajtástechnikai ágazatának az elnöke, aki megerõsítette: a német hajtástechnikai vállalatok erõs innovációs háttere, és a válság egyes idõszakaiban is kitûnõ eredményeket elkönyvelõ ágazat csak a pénzügyi hurrikán végét várja, hogy ismét húzóágazatként a fellendülés éllovasává váljon. Robert Schullan PÉLDÁTLAN FELLENDÜLÉS 2008BAN A német hajtástechnikai ágazat eredményei alátámasztják az elnök optimizmusát. A legfrissebb adatok fényében a német hajtástechnikai szektor még 2008-ban – a válság beköszönte ellenére – is 10 százalékos növekedést könyvelt el, 17 milliárd eurós termelési volumennel, miközben a kereskedelmi forgalma meghaladta a 18 milliárd eurót. Robert Schullan nem kis büszkeséggel említi gyakran, hogy a 2008-ban a német hajtástechnika a szakszövetség fennállása óta a legnagyobb rekordot is megdöntötte. Erre enged következtetni az is, hogy a fokozott innovációs tartalom miatt a német hajtástechnikai ágazat a válság elõtti utolsó gazdasági „békeévnek” számító 2007-ben 82 500 alkalmazottat foglalkoztatott, termelése meghaladta a 15,5 milliárd
8
Technika 2009/7
eurót, az export aránya pedig 10,8 milliárd euró körül mozgott. És még ezt a szintet is sikerült felülmúlniuk 2008-ban. A német hajtástechnika diadalmenete nem új keletû, ugyanis 1983 óta évente 6 százalékos fellendülési tempóval vált az ágazat világbajnokává. DERÜLT ÉGBÕL LECSAPÓ VÁLSÁG Robert Schullan szerint ilyen elõzmények után derült égbõl jövõ villámcsapásként érte a német ipart a gazdasági válság. „A válság anatómiája még feltáratlan, azonban annyit már tudunk róla, hogy gyors dinamikája, illetve világméretû elterjedése miatt egy tejesen új jelenséggel állunk szemben” – hangsúlyozta az elnök a német szaksajtónak. Schullan viszont továbbment az elemzésben a Milánói Vásártársaság egyik lapjának adott interjújában, amikor leszögezte, hogy ez az egész válság olyan, mint egyfajta vírus, ami a pénzügyi világhálózatban ütötte fel a fejét, majd onnan villámgyorsan, folyamatosan és lépcsõzetesen megfertõzte a világ iparának minden egyes szektorát. Éppen ez a legnagyobb probléma, s ezért olyan nehéz megérteni azt a mechanizmust, ami padlóra küldte a világ iparát – emelte ki a VDMA illetékese. Robert Schullan szerint a német hajtástechnikai ipar szereplõi már régóta számítottak bizonyos visszaesésre, azonban egyetlen iparág sem számolhatott a bankrendszer gyors összeomlásával. „A pénzügyi válság áll igazából a gazdasági válság hátterében, ezért létfontosságú, hogy mihamarabb visszatérjen a világ pénzügyi szervezeteibe vetett bizalom” –
zárta gyorselemzését Schullan, aki szerint a német hajtástechnikai cégek sikeresen ellenállnak majd a 2009-et jellemzõ erõteljes megrendelés-visszaesésnek. KÖRNYEZETBARÁT HAJTÁSTECHNIKA Robert Schullan szerint az idei évben a német hajtástechnikai iparág szereplõi a válság hatására csak félreteszik, de nem mondanak le fejlesztési projektjeikrõl, amelyeket aztán 2010-ben gõzerõvel beindítanak. Mivel a német hajtástechnikai iparvállalatok termékeik 70 százalékát külpiacokon értékesítik, a termékfejlesztést elsõrendû szempontnak tekintik. Különös jelentõséget kapnak a környezetbarát új termékek, fõként azok a technológiák, amelyek az energiakiadások csökkentésére szolgálnak, és a megújuló energiaforrások széles körû alkalmazására építik fel az ipari javak megtermelését. A válságból való kilábalásban fontos az iparág összes szereplõjének azon meggyõzõdése, hogy csakis az innováció, az ipari termelés fenntartása, valamint az innovatív technológiákon keresztül képzelhetõ el a jövõ. Robert Schullan optimista jövõképét az a meggyõzõdés szolgálja, hogy az innovatív, kiemelkedõ minõségû termékeket elõállító német hajtástechnika idén konszolidálja a helyzetét, majd jövõre ismét elindul a fellendülés útján. Békés Sándor
ÜVEGIPAR
Piacmegõrzés és -bõvítés fejlesztéssel
Hirschler-szélvédõk Sopronból Kevesen gondolnák, hogy a múltban, s különösen a rendszerváltás elõtt, a határsávban a létéért, az emberek megélhetéséért küzdõ Sopron ma már messzi földre is elküldheti ipari termékeit. Közülük is kiemelkedik a Hirschler Üvegipari Vállalkozás, amely jelenleg félezer autótípushoz képes szélvédõ üveget gyártani. Sopron keleti felén, az impozáns ipari övezetben találjuk a nagy területet elfoglaló üvegipari cég hatalmas gyártócsarnokát, kéményén a zöld HS felirattal. Igaz, az épület fizikailag csak 2001-ben nõtt ki a földbõl, ám az üveggyártás gyökerei sokkal régebbiek. A tulajdonos, Hirschler László családjának az üveges múltja az 1800as évek végére nyúlik vissza: az elsõ üvegipari cégüket 1899-ben alapította Hirschler Rezsõ. Az egykori mûvészi, templomi ólomüveges termékprofilt Hirschler László édesapja az 1970-es évektõl autó visszapillantó tükrök gyártásával váltotta fel és Hirschler László itt és nála tanulta ki az üvegipari szakmát. Nem is akárhogyan! Innovációs, vállalkozói oroszlánkörmeit apjának és mesterének egy új, üveghajlító kemence kifejlesztésével mutatta ki, amely nagyon is jól bevált. 1989ben azután már megalapította önálló cégét, a Hirschler Üvegipari Vállalkozást, amely alapját képezte a szélvédõ üveggyártásnak. – Kezdetben itt, a Pozsonyi úton 3 200 négyzetméteren dolgoztunk – emlékezik vissza – amit 1999-re viszont kinõttünk. 2001-ben már állt az új 8 800 négyzetméteres
üzemcsarnokunk, amelyben a saját gyártású gépeinken – hiszen ilyen drága gépek vásárlására nem volt pénzünk – megkezdtük a szélvédõ üvegek gyártását, természetesen még az akkor az utakon futó keleti típusokhoz. Észrevettük ugyanis, hogy a gazdaság leállása, az import megakadása miatt ezekbõl az üvegekbõl nagy lett a hiány. Ezt gondoltuk kipótolni és a hiányrésbe bele is találtunk. Késõbb a gépeket elõállító külsõs kollégák önálló vállalkozásokként csatlakoztak is hozzánk, s ma is a telephelyünkön mûködnek, mint az üzem fejlesztõ részlegei. A Hirschler üzem ma már 27 ezer négyzetméteren mûködik, a nagy, igen tiszta, rendezett üzemcsarnokban a jumbo méretû táblaüvegeket korszerû vágógép vágja méretre. A szélvédõgyártás folyamatában az elsõ helyen az üvegek méretre vágása áll, ezt követi a szitázás, hajlítás, fóliázás, autóklávozás. – A nagy típusválasztékunk folyamatos fejlesztést igényel, 500 autótípushoz vannak felszerszámozva a gépek. Nagy elõrelépést jelent, hogy a Volkswagen céggel tárgyalásokat folytattunk és megállapodást is kötöttünk. Ám a személygépkocsikon kívül egy külön gyártósorról jönnek le a szitanyomott, nagyméretû busz és teherautó szélvédõk, ezek maximális mérete 2 900 x 1 900 mm lehet. Ikarus és NABI buszokhoz rendelik õket. Igen perspektivikus munkánk a sík, ragasztott biztonsági üvegek gyártása vasúti kocsikhoz, mezõgazdasági és erõgépekhez. A
vasúti kocsik reményteljes piacot ígérnek, hiszen az EU most egész Európában támogatja a vasúti fejlesztéseket. Már jelenleg is szállítunk hõszigetelt termó üvegeket a francia, nagysebességû TGVkocsikhoz és az Alstom által gyártandó új RGV-vonatokhoz is számítunk rendelésekre.
A vasúti üvegek terén Hirschler László „menekülõ üveggyártás” szabadalmával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a laminált üveget baleset esetén is el lehet távolítani azért, hogy a menekülési út szabaddá váljon mind a mentõk, mind az utasok számára. – Üzemünk 175 fõt foglalkoztat, eddig mindenki munkahelyét meg tudtuk õrizni és készülünk a további fejlesztésekre, amire az üzemcsarnokban a hely biztosítva van. Következõ célunk szintén saját kivitelezésben két új edzõkemence legyártása és üzembeállítása. Ugyanis piacainkat továbbra is jó minõséggel, folyamatos fejlesztéssel, a munkatársi gárda összefogásával kívánjuk nemcsak megtartani, de bõvíteni is. Wellek Margit Technika 2009/7
9
PAPÍRIPAR
Hamburger Hungária Kft. a célnál
Elindult a dunaújvárosi papírgép Határidõre, július 1-én megkezdte próbaüzemét a Prinzhorncsoport új dunaújvárosi papírgyára, amely a Magyarországon keletkezõ hulladékpapír négyötödét képes feldolgozni minõségi csomagolóanyagnak. Mindössze 19 hónap alatt épült fel Dunaújvárosban az osztrák Prinzhorn-csoporthoz tartozó Hamburger Hungária Kft. új papírgyára, amelyre a másfél éve húzódó válság ellenére 50 milliárd forintot fordítottak és Európa egyik legmodernebb technológiai színvonalú papírgyártó gépével szereltek fel. A beruházáshoz a magyar állam 3,4 milliárd forintos támogatást nyújtott, mert az EU ilyen összegû pályázati támogatásának folyósítása adminisztratív okokból elhúzódott. Így a létesítmény rekord idõ alatt készülhetett el. A közvetlenül alkalmazott 280 dolgozó és a közvetve közremûködõ 600 munkaerõ évente 400 ezer tonna hulladékpapírból 350 ezer tonna speciális, különlegesen vékony, könnyû csomagolóanyagot állít majd elõ – egyelõre zömében import alapanyagból, de a hazai papírbegyûjtõ rendszer felfutásával az egész feldolgozandó alap-
Ünnepelnek az új dunaújvárosi papírgyáriak, mögöttük az elsõ, 7,8 méter széles nagytekercs, a tambour, amely 1530 méter/perc (80 km/ó) gyártási sebességgel készült el, fedõ és hullámközépréteg készül majd belõle.
10
Technika 2009/7
anyag hazai lehet. Az üzem ezért a régió és Magyarország eddigi legnagyobb magánerõs környezetvédelmi beruházása is egyben. CSEPELEN CSAK FELDOLGOZÁS MARAD A gyár átadásával a cégcsoport leállíthatta csepeli gyárában a papírgyártást, annak mûködését csak a hullámtermék-gyártásra (dobozok készítése) korlátozhatta. Ezzel a környezetileg aggályos csepeli termelés szûnhetett meg, amely évtizedek óta problémákat okozott, nem a gyár hibájából. A 60-as-70-es években ugyanis a lakótelepek szinte ráépültek a gyárra, például egy tízemeletes lakótömb épülhetett meg 50 méterre a gyár savtornyától. Közben a gyár igyekezett csökkenteni a környezeti terhelését, például annak ellenére, hogy a kerületi önkormányzat megtiltotta a gyár további fejlesztését, a környezetvédelmi hatóság határozatára az üzemnek egy milliárdból biológiai szennyvíztisztítót kellett építenie. Mivel a víztisztító elkészülte után néhány hónappal már leállt a papírtermelés, így a beruházás holtberuházás lett, építése, lebontása az anyagi kár mellett környezeti károkat is okozott. A Csepeli Papírgyár a nagy vasmû leállásával a kerület egyik legnagyobb munkahelye maradt, most az átállással igyekszik sok munkaerõt megtartani, s a szakemberek egy részét sikerült Dunaújvárosba áthelyezni. VÉGTELEN PAPÍRFOLYAM KORSZERÛ MÓDSZERREL A „kohászvárosban” a legkorszerûbb módszerrel készül a hullámpapír alapú csomagolóanyag.
A dunaújvárosi beruházás a 2007. november 9-ei alapkõletételt követõen igen gyorsan haladt. A gépek beszerelését 2008 szeptemberében kezdték és idén májusban már tesztelték, üzembe helyezték azokat. Az építkezés során 3000 kilométernyi fémet, 750 kilométer kábelt, 80 kilométer csõvezetéket, 325 kilométer elektromos vezetéket és 200 ezer tonna betont használtak fel. A munkálatokban 68 alvállalkozó cég mûködött közre, s volt olyan nap a beruházás folyamán, amikor egyszerre 1400 ember dolgozott a munkaterületen. A technológiai folyamat az alapanyag, a rostanyagok elõkészítésével kezdõdik, ez az anyag foszlatásából, csomótlanításából, õrlésébõl, keverésébõl, hígításából áll hatalmas kádakban. Ezután a gépmonstrumban a lapkészítés következik: a híg rostszuszpenziót áramlás közben víztelenítik, a nedves rostszövedéket préselik, szárítják, miközben az anyag víztartalma 80%-ról 4-5 %-ra csökken. Végül a száraz papírt tambourrá feltekercselik. A gép különbözõ vastagságban ontja a papírfolyamot, a súly 70-150 gramm/m2 között váltakozhat. Már az elsõ gyártmányok minõségi mutatói is kiválóak, remélik, a legigényesebb felhasználók elvárásait is sikerül teljesíteni. A vertikum egyelõre 50 százalékos kihasználással mûködik és két év múlva érik el a százszázalékos szintet. A gyár késztermékeivel vezetõ pozícióra törekszik a délkelet-európai régióban, ahol jelenleg is, a válság idején is lesz gazdasági növekedés és ezzel igény a dunaújvárosi hullámpapír csomagolóanyagokra. K.F.
MÉRÉSTECHNIKA
Új szint- és nyomásmérõ technológiák
Innovációs Maraton a Sicknél Miközben a gazdasági válság a cégek többségénél jegelte az innovációs kiadásokat, üdítõ ellenpéldát szolgáltat a német Sick világvállalat, amelynél versenyfutásba kezdtek a krízissel. Ennek egyik jele, hogy „Innovációs Maratont” hirdettek, így az idei év mind az 52 hetében egy-egy vadonatúj termék-innovációval rukkolnak elõ. És ez még nem minden, ugyanis az ipari automatizálásban hírnevet szerzett vállalat méréstechnikai divíziót hozott létre, és innovatív termékekkel mutatkozott be a szintés nyomásmérõk piacán, illetve a folyadékok mérésére szolgáló hordozható mérõeszközök porondján.
KISVÁLLALKOZÁSOKRA MÉRETEAz „Innovációs Maraton” ötlete a hosszú távú versenyfutás eszméjébõl táplálkozik, s ezt jelöli meg a gazdasági válság leküzdésére legalkalmasabb eszközként. A cégcsoport a 2008-as évben realizált 800 millió eurós csúcsbevételeibõl egyre növelte az innovációra fordított összeget, és új méréstechnikai eszközeinek a kifejlesztésénél a kis- és középvállalkozások ilyen irányú igényeit tartotta szem elõtt. A vállalat innovatív technológiáit és termékfejlesztéseit 350 szabadalom fémjelzi. A szakemberek szerint érdekes, hogy a Sick által az opto-elektronikai szenzorok, ipari biztonsági rendszerek, automatikus azonosítási rendszerek és a mesterséges látási rendszerek terén szerzett több évtizedes tapasztalatokat most a méréstechnika porondján is kamatoztatni tudja. ZETT INNOVÁCIÓ
ÚJ SZINTMÉRÉSI TECHNOLÓGIA A víz- és olajalapú folyadékok szintmérésére a mérési körülményektõl szinte független tevékenységre alkalmas új LFT-rendszert dolgoztak
eltérõ rezgéseket bocsátanak ki, így pontosan mérve az adott folyadékokat – azok jellegétõl függetlenül. Az LFV elektronikája azonnal érzékeli a rezgések frekvenciaváltozását, és a kibocsátott jel változásai alapján megdöbbentõ pontosságú mérésekre képes. Külön elõnye, hogy a mérni kívánt folyadék fizikai adottságaitól – sûrûség, viszkozitás, vagy dielektromos jellemzõk – függetlenül képes mérni a folyadékokat az inox acél bevonattal védett elektronikus berendezés.
3D-s „látással” kifejlesztett mérõrobot prototípusa
ki. A berendezés két részbõl áll, az egyik a TDR (Time Domain Reflectometry) technológiával mûködõ vezérlõ egység, a másik pedig a hozzá csatlakozó, 30 és 1990 milliméteres hosszúság közötti rozsdamentes acélból készült szonda, amit a mérni kívánt folyadékba süllyesztenek. Az eszköz lelkét az LFTszenzor szolgáltatja, amelyet a szondába építettek, és ez a mérési folyamat során alacsony energiatartományban lévõ mikrohullámú impulzusokat bocsát ki. A folyadék felületét elérõ impulzusok alapján a szenzor milliméternyi pontosságú méréseket képes végezni. MÉRÕVILLA FINOMHANGOLÁSÚ Egyfajta vibrációs villaként írható le az LFV 200 kompakt szintmérõ szenzor, amelynek sajátossága, hogy az üzemanyagtartályokban és csõvezetékekben lévõ folyadékok mérésére szolgál. Az ipari automatizálás területén széles körben alkalmazott technológia itt kifejezetten a tartályokra és a csõvezetékekre lett optimalizálva. A szenzoron belül piezoelektrikus elemeket helyeztek el, és ezek a folyadékokkal érintkezve a normális környezetben mérttõl
KOMPLEX MÉRÕROBOT 3D-S LÁTÁSSAL A Sick egyik legújabb innovációját széles körû alkalmazási palettájának érzékeltetéséért a legutóbbi csomagolástechnikai vásáron mutatták be. A Ruler 3D-s látási technológiával ellátott prototípus a háromdimenziós technológiát a lézervonalas szkenneléssel egyesíti, így valóságos 3D-s mesterséges látást valósít meg a mérni kívánt tárgy elmozdítása nélkül is. Ez a forradal-
mi megoldás gyakorlatilag minden szállítási és mozgatási rendszert kiiktat a mérés folyamán. Egy speciális szoftver a kapott információk alapján kidolgozza a mérni kívánt tárgy képét. A Ruler-technológia révén a robot pontos méréseket képes végezni a megdõlt, illetve egymásra helyezett tárgyak esetében is. Békés Sándor Technika 2009/7
11
INFORMATIKA
10 stratégiai lépés az IT-kiadások optimalizálására gazdasági válság idején „Minden tervet, amely még 2008 augusztusa elõtt készült, ki lehet dobni, és ideje mindegyiket elölrõl kezdeni” – nyilatkozta Peter Whatnell, a Sunoco informatikai vezetõje a Wall Street Journal-nek. Whatnell kijelentése bár erõsnek tûnhet, azonban jellemzõ módon az olyan, gazdasági kihívásokkal teli idõszakokban, mint amilyen a jelenlegi is, az IT beruházásokra szánt források jelentõs mértékben megcsappannak, miközben még nagyobb az elvárás, hogy a technológia segítse, élénkítse az üzletmenetet. Elsõ a biztonság: mindennek az alapja a hálózati biztonság, hiányában nem lehet versenyhelyzetbe kerülni, és senki sem szeretné, ha kockázatossá válna a hálózati infrastruktúra megbízhatósága. A SonicWALL és a The FactPoint Group közös helyzetelemzésében az alábbi tíz alapvetõ, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem megkerülhetõ, egyes esetekben könnyen megvalósítható lépést jelöli meg az IT kiadások konszolidálására. Beszéljenek a számok! A nehéz gazdasági helyzetben az IT kiadások indokoltságának igazolása alapvetõ fontosságú. Még meghatározóbb szemponttá válik a befektetések megtérülésének, a mûködtetés költségeinek áttekintése a beszerzések során. Egyes esetben a beszerzést végzõ munkatársaknak azt is mérlegelniük kell, valóban szükséges-e a prémium kategóriájú termékek megvásárlása, vagy kiválthatók olcsóbb megoldásokkal is. Azonban nem csupán a beszerzéseknél kapnak
12
Technika 2009/7
fontos szerepet a számok, a már meglévõ rendszer mûködését is igazolni kell. A riportolás kritikus fontosságú, a számok egyértelmû, átlátható, grafikus módon történõ bemutatása meggyõzheti a pénzügyi döntéshozókat. Használjunk hardver eszközöket! A hardver eszközök olyan dedikált berendezések, melyeken specifikus alkalmazások futnak. Az eszközökön futó alkalmazások mûködtetésére többnyire jelentõsen kevesebb idõt kell fordítani, hiszen ezek jórészt „plug and play” megoldások, emellett még biztonságosabbak is, hiszen leegyszerûsített operációs rendszereken futnak. Használjunk többfunkciós eszközöket! Az elõzõhöz hasonló stratégiai elgondolás, melynek lényege, hogy két vagy több, valamilyen módon kapcsolódó alkalmazás egy eszközön fusson. A többfunkciós eszközök alkalmazása megakadályozhatja a vállalati infrastruktúrán belül az eszközök elburjánzását. Csökkenthetõ a kezelésükre fordított idõ, valamint a szakemberek által nyújtott támogatás költsége. Többfunkciósak például az UTM (egységesített kockázatkezelési) eszközök, melyek több biztonsági alkalmazást (antivírus, anti-spam,
VPN, betörésvédelem, tûzfal, tartalomszûrés) kezelnek egyetlen hardveren. Távmunka A vállalatok a távmunkára egyre inkább lehetõségként, nem pedig kihívásként tekintenek. A WorldatWork felmérése szerint, míg 2007-ben az amerikai cégek mintegy 30 százaléka indított távmunka programokat, addig egy évvel késõbb ez az arány már 42 százalék volt. A távmunka üzleti szempontból is hasznos, a zöld kezdeményezések pedig szintén hozzájárulnak elterjedéséhez, ezen felül a munkatársak számára is jelentõs motiváció lehet. A Dice munkaközvetítõ cég tavalyi felmérése szerint az IT munkatársak 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akár 10 százalékos bércsökkentést is elfogadna, amennyiben teljes munkaidõben távmunkában végezhetnék feladataikat. Mindez közvetlen módon lehetõvé tenné az IT kiadások csökkentését, és a munkatársak számára kialakított infrastruktúrán is takarékoskodni lehetne. Automatizált végpont ellenõrzés A távolról, így az otthonról munkát végzõ alkalmazottak számának növekedésével a vállalatoknak szabályokon alapuló hálózati hozzáférést kell kiépíteniük. Elsõ lépésként olyan eszközök használatát kell
INFORMATIKA
kötelezõvé tenni, melyeken a legfrissebb biztonsági (antivírus, antispam) szoftverek vannak, így védve a vállalati hálózatot a kártékony tartalmaktól. Ezt követõen a folyamatot a technológia segítségével automatizálni kell, mely ragaszkodik annak ellenõrzéséhez, hogy a végpontok minden esetben a szabályoknak megfelelõ szinten védetten csatlakozzanak a hálózathoz. Az informatikai beszállítók számának csökkentése Az IT infrastruktúrák összetettségének és költségességének egyik legfõbb oka, hogy a vállalatoknál különbözõ gyártók eltérõ szoftver és hardver termékei vannak jelen. Mindez gyakorta eredményezi, hogy jelentõs külsõ vagy belsõ emberi erõforrást kell arra fordítani, hogy az egymással nem kompatibilis eszközök, alkalmazások együtt tudjanak mûködni. A konszolidáció egyik lépése, a beszállítók körének leszûkítése olyan gyártókra, amelyek rendszeresen frissítik termékeiket, és az egyes verziók gördülékenyen együtt tudnak mûködni, így csökkentve az integrációs problémákat. Mindenképpen ki kell iktatni a duplikációkat az alkalmazásokban, ezzel is csökkentve a licensz és a terméktámogatás költségeit.
Hosztolt szolgáltatások igénybevétele A szûkössé váló anyagi keretek mellett a hosztolt, szolgáltatás-alapú ajánlatok egyre vonzóbbá válnak. A tradicionális, helyszínen mûködtetett alkalmazásokkal szemben a SaaS (Software as a Service) és a managed services modell általában nem jár magas licenszelési költségekkel. Úgy kell tekinteni a SaaS modellre, mint egy lehetõségre a munkafolyamatok egyszerûsítésére, nem pedig mint veszélyforrásra. Ugyanilyen megfontolás alapján a már meglévõ, belsõ help deskek is kihelyezhetõk külsõ szolgáltatóhoz. Cloud szolgáltatások igénybevétele A cloud computing, mely nemrégiben került az informatikai közbeszéd középpontjába, valós lehetõséget kínál a kiadások csökkentésére, hiszen az alkalmazások a számítási felhõben vannak, így nem a helyi számítógépes erõforrásokat veszik igénybe. Így a vállalati infrastruktúra terhelése nélkül elvégezhetõk az olyan mûveletek, mint a hónap végi zárás vagy katasztrófa utáni visszaállítás, melyhez így külsõleg biztosított a háttér kapacitás. Web 2.0-ás alkalmazások használata A hatékonyság szolgálatába állíthatók olyan felhasználói alkalmazások, melyek ingyenesek, másrészt többnyire meg is találhatók az alkalmazottak otthoni vagy munkahelyi eszközein, használatuk pedig ennek köszönhetõen nem igényel tréninget. Lehetõvé teszik, hogy a munkatársak még könnyebben végezzenek otthonról munkát, gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyfelekkel, üzleti partnerekkel való kapcsolattartás is. A hatékonyság növelése Egy olyan világban, ahol minél nagyobb eredményeket kell elérni
minél kisebb befektetésekkel, az informatikának olyan eszközökkel kell ellátnia a felhasználókat, melyek segítik a hatékonyság növelését. Mindig újabb és újabb, jobb és elegánsabb alkalmazások kerülnek a piacra, azonban megfontolandó, hogy a már meglévõ alkalmazásokat kell jobban kiaknázni az újabbak beszerzése helyett, és nagyobb hangsúlyt fordítani arra, hogy a felhasználók megtanulják ezek minél alaposabb és sokrétûbb használatát munkájukban. Újabb és újabb alkalmazások bevezetése az alkalmazottaknak is folytonos kihívást jelent, mely nagymértékben csökkentheti a hatékonyságot. A fent bemutatott irányelvek mellett a SonicWALL szerint fontos hangsúlyozni, hogy sem kedvezõtlen gazdasági körülmények idején, sem pedig máskor nem köthetnek kompromisszumokat az IT szakemberek a biztonság kárára, hiszen ha a vállalati hálózat biztonsága kérdéses, vagy ingatag lábakon áll, akkor minden egyéb alkalmazás mûködése kétségessé, megbízhatatlanná válik. A felvázolt lehetséges lépések közül több is, például a távmunka, a Web 2.0-ás alkalmazások használata vagy a cloud computing azonban kihívásokat támaszt a vállalati infrastruktúra biztonságával szemben, azonban itt az ideje megfelelni mindezeknek a versenyképesség megõrzéséért. A SonicWALL termékportfoliójában két olyan termékcsalád is megtalálható, melyek segítséget nyújtanak a nehéz gazdasági helyzetnek megfelelõ IT stratégiák megvalósításában. Az egységesített kockázatkezelési (UTM) megoldások egy eszközben kínálnak tûzfalat, antivírust, betörésvédelmet és kémprogramok elleni védelmet. A SonicWALL SSL VPN megoldásai pedig a távoli elérést teszik biztonságossá, így az alkalmazottak bárhonnan, akár otthonról is biztonságban elérhetik a vállalati hálózatot. -békésTechnika 2009/7
13
INFORMATIKA
Diákok felkészítése európai informatikai karrierre
Oracle Academy Egerben is Az Oracle Academy, valamint az Oracle Education Foundation oktatási programjain világszerte több mint 1 millió hallgató vesz részt. Az Oracle Academy 91 országban 850 ezernél is több diákot támogat. Az idõben történõ karriertervezés gondolatát támogató iskolákkal, helyi önkormányzatokkal és minisztériumokkal létrejött együttmûködés révén az Oracle Academy a sikeres 21. századi karrierhez szükséges technológiai és üzleti készségek elsajátításához segíti hozzá a hallgatókat. A részt vevõ intézmények az Oracle világszínvonalú szoftvereit és tananyagait beépíthetik óráik anyagába, így elsõ osztályú szakmai továbbfejlõdési lehetõségeket nyújthatnak a tanárok számára. – Az egri Neumann János Középiskola és Kollégium ÉszakMagyarországon egyik úttörõje volt, és ma is fontosnak tartja a számítástechnikai szakképzést. Ezen belül is fontos a programozói alapképzés és annak egy fontos témaköre az adatbáziskezelés, amelybe az Oracle Academy SQL képzése teljes mértékben beilleszthetõ. Eddig 27 tanulónk végzett, és szerezte meg a képesítést az SQL modulból. Nehézséget talán a szakmai nyelv ismerete jelentett, de ellensúlyozta ezt az újfajta tanulási mód, az e-learning elemek alkalmazása, valamint az APEX ingyenes használata. Talán az adatmodellezés jelentett nagyobb kihívásokat, de a jól elkészített prezentációk és kvízek ebben is segítettek. A képzésre való igényt alátámasztja, hogy érdeklõdött több helyi szoftvergyártó cég illetve a megyei Iparkamara is. Mindenképpen szeretnénk folytatni ezen SQL alapképzést, már nemcsak a tanulóink körében, ha-
14
Technika 2009/7
Tanárok egy csoportja a bécsi Oracle Academy-képzésen
nem a felnõttképzésben is – mondta Nemcsik János, az iskola szaktanára. „A tanárok szakmai képzése kulcsfontosságú, ha támogatni akarjuk õket a fiatalok munkaerõpiacra történõ sikeres belépésére való felkészítésben” – mondta Reményi Csaba, az Oracle Hungary ügyvezetõje. „Manapság majdnem minden iparág, például a pénzügy, az egészségügy, a kommunikáció, a kiskereskedelem, a szállítás, valamint a szociális és a szabadidõs területek is a technológiára támaszkodnak, és ez hatalmas potenciális piacot jelent az olyan hallgatók számára, akik kiváló informatikai készségeket sajátítanak el”. – Az Oracle elkötelezte magát az olyan oktatási programok támogatása mellett, amelyek segítenek az európai diákoknak abban, hogy versenyképesek maradjanak – mondta Orfhlaith Ni Chorcora, az Oracle Education Initiatives fõigazgatója. Az Oracle Academy Instructors’ Institute biztosítja a tanárok számára azt a világszínvo-
nalú képzést, amelyre a 21. században a fiatalok informatikai és üzleti karrierre történõ felkészítéséhez szükség van. Az Oracle 2009. június 29. és július 3. között Bécsben több mint száz tanárt látott vendégül Ausztriából, a Cseh Köztársaságból, Horvátországból, Magyarországról, Szerbiából, Montenegróból, valamint Szlovákiából. A résztvevõ tanárok még a tantermi képzés elõtt, két hónap leforgása alatt sikeresen befejeztek egy 40 órás online képzést. A tantermi képzés során a tanárok együtt dolgoztak az Oracle Academy oktatóival, és egy osztályprojekt elvégzésével, valamint vizsgázással demonstrálták, mennyire állnak készen az akadémia tananyagának oktatására. Jelenleg Európa, a Közel-Kelet és Afrika (EMEA térség) több mint 2100 oktatási intézményében 328 ezernél is több diák élvezheti az Oracle Academy programjainak elõnyeit. -wellek-
INFORMATIKA
A Cisco felmérése szerint nõ az elégedettség és a hatékonyság
Közelben a távmunka A Cisco tanulmánya szerint a távmunka hatékonyabbá és egyben elégedettebbé teszi a munkavállalókat, valamint segít a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében. A távmunka évente mintegy 277 millió dollár megtakarítást eredményez a Ciscónak. A Cisco Teleworker Survey címû felmérése a vállalat mintegy 2000 alkalmazottjának részvételével készült. A kutatás szerint a távmunkának köszönhetõen a munkatársak többsége hatékonyabban tud dolgozni, jobban össze tudja egyeztetni magánéletét a munkájával, és összességében is elégedettebb. A Cisco belsõ felmérése számos távmunkával kapcsolatos témakört vizsgált, így például a munkába járási szokásokat, a technológia jelentette lehetõségeket illetve korlátokat, a munka minõségét és hatékonyságát, a környezetvédelmi hatásokat, a rugalmas életstílus elõnyeit és hátrányait, valamint a munkavállalók általános elégedettségét. A tanulmány elkészítésében öt régió (az ázsiai csendes-óceáni térség, a feltörekvõ piacok, Európa, Japán és az USA/Kanada) 1992 Cisco-alkalmazottja vett részt. JELENTÕS GAZDASÁGI ELÕNYÖK Napjainkban egyre több vállalat fontolgatja a távmunka bevezetését, hogy ezzel költségmegtakarítást érjen el és egyben képes legyen megtartani képzett szakembereit. A Cisco felmérése e cégeknek segít átgondolni, hogy milyen elõnyökkel járhat egy egészséges távmunka-stratégia a munkavállalók és a munkáltatók számára. A Cisco Internet Business
Services Group nevû stratégiai tanácsadó csapata szerint a vállalat éves szinten mintegy 277 millió dollár megtakarítást ér el azáltal, hogy az alkalmazottai számára lehetõvé teszi a távmunkában történõ munkavégzést. A Cisco ehhez saját távmunka megoldásait használja, így például a Cisco Virtual Office-t, a közelmúltban bevezetett Cisco OfficeExtend rendszert, valamint olyan virtuális csoportmunka-eszközöket, mint a Cisco WebEx. JAVULÓ ÉLETMINÕSÉG A kutatás eredménye számokban: Az átlagos Cisco-munkatárs hetente 2 napot távmunkában dolgozik. A Cisco alkalmazottai munkaidejük mintegy 63 százalékában csoportmunkában vagy más kommunikációs csatornákon mûködnek együtt egymással. A cég alkalmazottainak 40 százaléka nem ugyanabban a városban dolgozik, mint a fõnöke. A munkatársak a távmunkával megtakarított idõ 60 százalékát munkára, 40 százalékát pedig magáncélra hasznosítják. A megkérdezett alkalmazottak 69 százaléka arról számolt be, hogy távmunkában hatékonyabban képesek végezni munkájukat, 75 százalékuk szerint pedig a határidõket is jobban tudták tartani. A megkérdezettek 67 százaléka szerint munkavégzésük minõsége a távmunkának köszönhetõen javult. A felmérésben résztvevõk 80 százaléka a távmunka eredményeként javuló életminõségrõl számolt be. Emellett a távmunka jobb munkaerõ-megtartási arányokat is eredményez, mivel a válaszadók több mint 91 százaléka szerint a távmunka valamennyire vagy nagyon fontos az általános munkahelyi elégedettségük szempontjából.
A KÖRNYEZET VÉDELMÉBEN 2008-ban a cégnél végzett távmunka révén körülbelül 47 000 tonnával kevesebb üvegházhatású gáz került a szabadba. Az oda-vissza ingázás átlagos távolsága régiónként változik: míg az USA-ban vagy Kanadában átlagosan 50 kilométerrõl beszélünk, ez az ázsiai csendes-óceáni térségben 22, Japánban 42, a feltörekvõ piacokon 26, Európában pedig napi több mint 70 kilométeres ingázást jelent. A távmunkának köszönhetõen az alkalmazottak évente összesen mintegy 10 millió dollárt takarítanak meg az üzemanyagköltségekben. Rami Mazid, a Cisco nemzetközi ügyfélszolgálatáért felelõs alelnöke: „A globális piac korában az embereket és munkahelyeiket idõ és távolság választja el egymástól. A Cisco már régen felismerte, hogy a távmunkával és a csoportmunkával hatékonyan mérsékelhetõ ez az elszigeteltség, és megvalósítható a határok nélküli vállalati modell. Emellett pedig, amint azt a nemrégiben készített felmérésünk is mutatja, a megfelelõen kivitelezett távmunkaprogram igazán hatékony lehet az alkalmazottakban rejlõ potenciálok kiaknázásában, mivel a távmunka kedvezõbbé teszi a munka és a magánélet arányát, javítja a munkavégzés hatékonyságát és a munkavállaló általános elégedettségét.” -komornikTechnika 2009/7
15
KÖZLEKEDÉS
Vonatra költöznek a mérnökök
Célegyenesben az AGV tesztelése
Újabb jelentõs állomáshoz érkezett a nagyon nagysebességû vonatok új generációját képviselõ AGV szuper expressz felkészítése. Az Alstom szakemberei most a csehországi velimi tesztpályán folytatják az AGV felkészítését, amelynek célja immár az, hogy a vonat 2010-ben megszerezze a Végleges Típusengedélyt és ennek birtokában 2011ben forgalomba állhasson Olaszországban. A most elkezdõdõ 3 hónapos felkészítés során a szakemberek azon tavalyi dinamikus tesztek eredményei alapján „finomhangolják” az AGV-t, melyek során a szerelvény 360 km/h-t is elérõ sebességgel közlekedett a francia, keleti nagysebességû vasútvonalon. Az AGV a tervek szerint több mint 10 000 km-t tesz meg. A vonatra felszerelt, 2000nél is több érzékelõ mérési adatait az Alstom 15, folyamatosan az AGV-n lakó mérnöke elemzi folyamatosan a szerelvény egyik kocsijában berendezett „guruló laboratóriumban”. ÖT KOCSI MÛSZEREKKEL Az AGV felkészítésében résztvevõ csapatok
16
Technika 2009/7
Újabb sebességi fokozatba kapcsol az AGV felkészítésében az Alstom nem változtak 2008-hoz képest. „A CÉL OLASZORSZÁG” A 13 km Több mint 15, az Alstom Transport hosszúságú velimi próbapálya a vikülönbözõ üzemeiben dolgozó sza- lág azon kevés tesztpályáinak egyikértõ egymást váltva bonyolítja le a ke, ahol a vonatok 200 km/h sebespróbafutásokat 2009 júniusa és séggel közlekedhetnek. A La szeptembere között. A tesztek so- Rochelle-ben kiképzett cseh mozrán kapott adatok elemzését donyvezetõk közremûködésével az követõen az egyes részlegek megte- AGV új tesztprogram szerint közleszik az ún. „olasz” konfiguráció be- kedik majd, eleinte mérsékelt temállításaira és az esetleges módosítá- póban, majd fokozatosan eléri a 200km/h sebességet. Az elõzõ tesztsokra vonatkozó javaslataikat. A hét kocsiból álló prototípus programok során gyûjtött informászerelvény kifejezetten a dinamikus ciókat felhasználva a cél ezúttal az, tesztelés céljából összeállított gu- hogy a vonatot az olasz vasúthálózat ruló laboratóriumként mûködik. konkrét követelményeinek és az Mindössze két kocsiban találhatóak olasz elõírásoknak megfelelõen álülések. A többi öt kocsit a vizsgála- lítsák be. Bár az AGV az olasz vonatok céljára szolgáló berendezések- lon késõbb használatos sebességtarkel szerelték fel. Ezek közül az elsõ tománynál (kereskedelmi forgalomkét kocsi munkaállomásként szol- ban 300km/h, üzemeltetõ az NTV gál a mérnökök számára, a harma- társaság) lassabban fut a tesztüzem dik kocsiban kap helyet a mérõ- során, a vizsgálatok pontos képet mûszereket árammal ellátó generá- adnak majd a szerelvény dinamikus tor, a negyedikben találhatóak a jellemzõirõl és legtöbb részegységépótalkatrészek, az ötödik pedig la- nek teljesítményérõl. kókocsiként funkcionál. FIGYELEM AZ ÁRAMSZEDÕKRE Az Alstom mérnökei elõször fõként a kerék-sín dinamikára vonatkozó méréseket végzik el, és különös figyelemmel tanulmányozzák a szerelvény viselkedését a kanyarokban, valamint a hibás pályaszakaszokon. A 2008-as korábbi velimi vizsgálatokhoz hasonlóan, a forgózsámolyokra és a vonat belsejébe szerelt érzékelõk azt vizsgálják, hogy az AGV (az elsõ kizárólag tagolt kocsikból álló szerelvény) milyen hatékonyan birkózik meg a pálya egyenetlenségeivel. Egyebek között mérik az utasok által érzékelt rezgések szintjét is. Az eddig gyûjtött adatok mind a nagy,
KÖZLEKEDÉS
mind a nagyon nagy sebességtartományban igazolták az AGV forgózsámolyainak szilárdságát. Az AGV legmodernebb meghajtás-elektronikai eszközökkel megépített állandó mágneses motorjai és hajtásrendszere az Európában használatos négy feszültségszint mindegyikén, 1500, 3000 és 15 000 Volton, valamint a világszerte legelterjedtebb 25 000 V feszültségértéken is üzemképesek. Az említett feszültségek közül három szinten már hosszasan tesztelt AGV prototípust ezúttal az Olaszországban használt 3000 és 25 000 Voltos üzemre készítik fel. A hajtásrendszer vezérlését abból a szempontból figyelik meg, hogy induláskor milyen mértékben korlátozza a kerekek kipörgését, illetve fékezéskor mennyiben gátolja a megcsúszást. A szerelvények többféle üzemi feszültség mellett történõ áramellátásában kritikus jelentõségû az áramszedõ érintkezõjének rendeltetésszerû mûködése. Az Alstom mérnökeinek figyelme ezért ismét az áramszedõ-felsõvezeték érintkezésre irányul. Az AGV áramszedõje ugyanis – a vonatra jellemzõ nagy sebességek mellett – extrém turbulenciának és légellenállásnak van kitéve. A kocsi tetején elhelyezett kamerák segítségével megfigyelhetõ az áramszedõ érintkezõjének mozgása, és megállapítható mûködésének hatásfoka. Tavaly a vállalat többféle áramszedõ beállítást is megvizsgált, ennek alapján választotta ki az AGV számára legmegfelelõbbet. MEGRENDELÉS 25 VONATRA Az Európai Unió TSI (Technical Specifications for Interoperability – Interoperabilitást szolgáló mûszaki specifikáció) szabványát teljesítõ AGV szerelvények határon átnyúló közlekedésre is alkalmasak. A szerelvényt az ún. ATLAS (forgalomirányítási és jelzõrendszer) technológiával szerelték fel, ezt az ERTMS (Egységes Európai Vasúti Forga-
lomirányítási Szabvány) fejlesztése során dolgozta ki az Alstom. Feladata a különbözõ európai jelzõrendszerek kezelése. Velimben a szoftver olasz verzióját telepítik, mivel az NTV nem tervezi, hogy az AGV flotta az olasz határon túlra is közlekedjen. A vezetõfülkében két célképernyõ található: az egyik az ERTMS szerinti információkat, a másik pedig az (olasz normál üzemû vasútvonalakon használt) SCMT szerinti adatokat jeleníti meg. Az olasz vasúti szabványok konkrét, különösen a vonat funkcióit érintõ elõírásokat is tartalmaznak. A külsõ világítás tekintetében elõírják például, hogy bizonyos forgalmi körülmények esetére az AGV elsõ és hátsó fényszóróit, lámpáit piros és fehér LEDekkel kell felszerelni. Összességében a vonat száznál is több funkciójának mûködését ellenõrzik normál és korlátozott üzemmódban. A három hónapig tartó tesztsorozatban részt vesznek a vasútüzem valamennyi szakterületének (pl. meghajtás-elektronika, fékrendszerek, aeroakusztika, vasútdinamika, stb.) specialistái. A második velimi dinamikus tesztprogramot követõen az AGV-n még az olasz vasúthálózatban is elvégeznek néhány további változtatást, hogy az NTV által rendelt szerelvények megkaphassák a végleges vasútforgalmi engedélyt. Ezekre a tesztekre Róma és Firenze között, 2009 október végétõl 2010 márciusáig kerül sor. Az olasz vasútvállalat megrendelése 25 vonatra, opcionálisan 10 további szerelvényre, továbbá egy 30 éves karbantartási szerzõdésre szól. Az elsõ vonatok gyártása most kezdõdött La Rochelle-ben, a szerelvényeket 2010-ben szállítják le.
A
TESZTPROGRAMHOZ
KÜLÖN
AGV PROTOTÍPUS Az Alstom még 2003-ban határozta el a nagyon nagy sebességû vonatok negyedik generációjának kifejlesztését. Konkrét megrendelés nélkül ekkor még úttörõ vállalkozás volt egy prototípus létrehozása, de az Alstom mégis e mellett döntött azért, hogy a „valóságban” is kipróbálhatók legyenek a mérnökök és számítógépes kutatók szimulációs modelljei. Az AGV platform véglegesítése után a prototípus más megrendelõk igényeinek vizsgálatára is alkalmassá tehetõ. A jelenleg „olasz” prototípus (mivel az NTV által rendelt szerelvények felkészítését szolgálja) akár teljesen átalakítható a jövõbeni követelmények szerint. A prototípus kizárólag tesztprogramokban vesz részt, és értékes idõt takarít meg az Alstom számára a vasúti forgalomra készülõ vonatok fejlesztése, gyártása során. W. M.
ÖSSZEÁLLÍTOTT
Technika 2009/7
17
ÉLELMISZER
Italokban, fagylaltokban, süteményekben
Veszélyes színezékek Az ügy, amelynek során az élelmiszerkereskedelemre korábban ráerõszakolt un. Élelmiszer Etikai Kódex nem lépett életbe, mivel közben a parlament egy nála sokkal szigorúbb törvényt, az ún. Élelmiszer Termékpálya Törvényt fogadott el, rávilágított, hogy az élelmiszerellátás felelõssége nem egyedül a kereskedelmet, de sokkal inkább az élelmiszeripart terheli.
Ezt támasztja alá, hogy legutóbb a Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal (FSA) 6 mesterséges élelmiszer színezéket tiltott be, mivel azok az általában használatos nátrium benzoát tartósítószerrel együtt fogyasztva az egyre gyakoribb gyermekkori hiperaktivítást, hiperkinetikus zavarokat okozzák. Ám e színezékek rovásán más is van. E vegyületek gyakran allergiát, asztmát, vérképváltozást is elõidézhetnek, gyengíthetik az immunrendszert az ezekre hajlamosoknál. NÖVÉNYEK, ÁSVÁNYOK HELYETT Valaha csak növényekbõl kivont színezékekkel tették kivánatosabbá az élelmiszereket, amire ma is lenne mód. Az ilyen színezékeket, mint adalékokat B100-tól E199-ig jelölik a termékekeken: E100 kurkumin, E101 riboflavin, E120 kármin, E140 klorofillok, E160 karotinok, E161 lutein, E162 betanin, E163 antocián. A biogazdálkodók vegyi anyagok helyett spenótot, feketebodzát, meggyet, sárgarépát, fûszerpaprikát használnak színezésre, a külcsíny javítására. Viszont kevesen tudják, hogy az
18
Technika 2009/7
élelmiszeripar bizonyos speciális színezési célokra szervetlen ásványi színezékeket is felhasználhat. A tisztított kalcium karbonátnak E170i és a Titán-dioxidnak E171 a fehér színt, a vas-oxidoknak E172 a vöröset, sárgát, a feketét, az alumíniumnak E173 az ezüstszürkét, az ezüstnek E174 és az aranynak E175 a csillogó bevonatokat köszönhetjük. E tisztított ásványoktól nem kell félni, ugyanis ilyen csekély felhasználási szint mellett általában veszélytelenek és változatlan formában ki is ürülnek a szervezetbõl. SZINTETIKUS, IDEGEN SZERKEZETÛ ANYAGOK A természetes színezékek drágasága és nem kellõ stabilitásuk miatt fordult az élelmiszeripar a szintetikus úton elõállított, az élelmiszerektõl idegen szerkezetû mesterséges színezékek felé. Igaz, ezek felhasználása az élelmiszerek lényegesen szûkebb körében engedélyezett, mint a természetes színezékeknél, és a toxikológiai vizsgálatok fejlõdésével ma már még kevesebb mesterséges színezék használható. Ám a más anyagokkal való együttes használatuk veszélyessége – mint példánkban a nátrium-benzoáttal való párosítása – még alig vizsgált, másrészrõl pedig a káros színezékek kiszûrése hosszú idõt vesz igénybe. Például a vajsárga színezékrõl már 1930-ban megállapították, hogy rákkeltõ, kivonására csak az 1950-es években ke-
rült sor. Késõbb a vörös 2G nevû színezéket is be kellett tiltani nem kizárható rákkeltõ hatása miatt. A sok idõt az veszi igénybe, hogy a kutatóknak egy másik csoportja cáfolhatja, nem tarthatja elég reprezentatívnak az elmarasztaló vizsgálatokat, s ki tudja, milyen kapcsolat lehet e kutatócsoportok és a károsnak mondott színezékek elõállítói, felhasználói között.
INTOLERANCIÁT VALAMENNYI OKOZ Legutóbb az említett brit vizsgálatot is kommentáló tanulmány az Élelmezési Ipar címû folyóiratban is megállapította, hogy tulajdonképpen minden mesterséges színezék az alkoholmentes italokban, fagylaltokban, jégkrémekben, desszertekben, kekszekben, finom pékárukban, süteményekben leginkább intolleranciát válthat ki, különösen az azoszármazékok, és a minderre érzékeny emberek száma pedig rohamosan nõ. Az azofestékek a leggyakrabban használt színezékek, s hiába, közülük csak 9 vegyület állta ki a legszigorúbb toxikológiai vizsgá-
ÉLELMISZER
latot, az arra érzékeny emberek egészségére károsak lehetnek – allergiát, légzõszervi és bõrtüneti reakciókat válthatnak ki. Melyek az említett azoszínezékek és milyen hatásuk lehet? • tartrazin E102 allergia, asztma, hiperaktivítás • narancssárga S E110 allergia, tisztítlanul rákkeltõ • azorubin E122 allergia • neukokcin E124 allergia • amarant E123 allergia • alluravörös AC E129 hiperaktivítás • brillantfekete BN E151 allergia • litolrubin BK E180 immunrendszer gyengülés • kinolinsárga E104 hiperaktivítás A brit élelmiszerbiztonsági hatóság által vizsgálatba bevont mesterséges színezékek a következõk voltak: tartrazin, narancssárga S, azorubin, neukokcin, illetve másik
VIGYÁZAT:
csoportként a kinolinsárga, azorubin, alluravörös, amelyek tehát egy ugyancsak mesterséges tartósítószerrel együtt szerepet játszhatnak az egyre gyakoribb, a gyermekpopuláció 3-20 százalékát érintõ gyermekkori hiperaktivitás, sõt a már tanulási nehézségeket és viselkedési gondokat is okozó hiperkinetikus zavarok elõidézésében. Ennek ellenére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nem tiltotta be ezeket a színezékeket, csak figyelmeztetõ felirat elhelyezését írta elõ a kísérletben szereplõ színezékeket tartalmazó élelmiszereken a színezék(ek) megnevezése, vagy E számuk után: „a gyermek tevékenységére és figyelmére káros lehet”. ELÕSEGÍTIK AZ ÉLELMISZER HAMISÍTÁST Bár nyilvánvaló, hogy ezeket a betegségeket genetikus, egyéb tényezõk is kiválthatják (ko-
TRANSZ-ZSÍRSAVAK!
Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet egy legutóbbi kutatása is felhívta a figyelmet az élelmiszerekben található transz-zsírsavak (TFA) veszélyességére. A transz-zsírsavak technológiai eredetûek, a növényi olajok katalitikus hidrogénezési folyamatai során keletkeznek. A hidrogénezéssel a folyékony olajokban lévõ telítetlen zsírsavakat alakítják át telített zsírsavakká, ami magasabb olvadáspontú és nagyobb oxidatív stabilitású félkemény, illetve szilárd halmazállapotú növényi zsíradékot eredményez. Megállapították, hogy az elainsav nevû transz-zsírsav sokkal nagyobb mértékben emeli a vér koleszterin szintját, mint a telített zsírsavak, emeli a triglecerid-szintet, a membránfunkciók megváltoztatásával növeli a szívkoszorúér-betegségek kockázatát. Az intézet 90 élelmiszert vizsgált meg, amelyek hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaztak (sütõmargarinok, sütõ- és édesipari termékek, cukrászati termékek, kávékrémporok, növényi alapú habspray-k, ételízesítõk, frissensült ételek). Minden vizsgált élelmiszercsoportban találtak nagy TFA tartalmú terméket, amelyek rendszeres fogyasztása növeli a szívkoszorúér-betegség kockázatát. Csak a TFA-t tartalmazó margarinok és sütõipari termékek fogyasztásával jóval meghaladhatjuk a napi megengedett 2 grammnyi TFA mennyiséget. Ugyanis a sütõ és édesipari termékek 100 grammjában 0-3,28 gramm TFA lehet. Magyarországon jelenleg nincs szabályozás e zsírsav fajta tartalmára az élelmiszerekben, azonban a 90/496 EEC szabályozás szerinti TFAdeklarációval néhány országban jelentõs eredményt értek el a szívkoszorúér-betegség visszaszorításában.
Nem lépett érvénybe július 1-tõl az Élelmiszer Etikai Kódex, amelyben az élelmiszerkereskedelem vállalta, hogy az árúsított élelmiszerek 80 százaléka hazai gyártású lesz. Az ok, hogy közben a kódex ismeretében a parlament egy nála szigorúbb törvényt fogadott el, az Élelmiszer Termékpálya Törvényt, amely az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint egyoldalúan a kereskedelemre hárítja az élelmiszerellátás felelõsségét, kihagyva a zömében multinacionális élelmiszergyártókat. Az Élemiszer Etikai Kódexet közben a Gazdasági Versenyhivatal is eljárás alá vonta bizonyos EU-s szabályokra hivatkozva. A kódexet a kereskedõk nagy nehezen írták alá, mivel annak teljesítése nagy pénzügyi terheket rótt a kereskedelemre, ugyanis a hazai termékek drágábbak, és a minõségük miatt is kevésbé versenyképesek. Idõközben a köztársasági elnök az Élelmiszer Termékpálya Törvényt visszaküldte a parlamentnek ismételt megfontolás végett. raszülés, környezeti hatások), a mesterséges színezékek végleges törlése az étrendünkbõl eggyel csökkentheti e betegségek kiváltó okait. Számûzetésüknek még egy fontos haszna lenne, ugyanis a mesterséges színezékekkel alaposan meg lehet téveszteni a fogyasztókat: színezéssel hosszabb szavatossági idejûnek, jobb minõségûnek tûnhet az áru. Nem véletlen, hogy az EU már megtiltotta színezni a kenyereket és a száraztésztákat. Az ipari kreativítást inkább a megfelelõ, új, természetes színezékek kifejlesztésére kellene összpontosítani. Az ilyen innovációkra mind nagyobb szükség van az emberek és különösen az élvezeti élelmiszereket bõven fogyasztó gyermekek egészsége érdekében. K. F. Technika 2009/7
19
ÉLELMISZER
Kávévarázs tudomány és mûvészet határán
Az idei nyár folyamán rendezett Olasz Fesztivál rendezvénysorozatának egyik egyedi eseménye „Az eszpresszókávé mûvészete és tudománya” címmel tartott találkozó volt, amelyen a világhírû olasz kávékultúra egyik nagyágyúja, Riccardo Illy, az Illy Csoport elnöke tartott elõadást a kitûnõ eszpresszókávé elkészítésének a rejtelmeirõl, illetve arról, hogy miként egyesül innováció és szenvedély a világ 144 országában naponta elfogyasztott 6 millió csésze Illy kávé elõállításánál. – CSARiccardo Illy büszkén emlékezett meg nagyapjáról, Francesco Illyrõl, a cégcsoport alapítójáról, illetve annak magyar mivoltáról. Francesco Illy az Osztrák-Magyar Monarchia Temesvárról származó katonájaként és Ferencként érkezett Triesztbe, ahol az I. Világháború után le is telepedett, 1933-ban megalapítva a késõbb világhírûvé váló céget. Francesco Illy ráérzett, hogy 9 atmoszférás nyomáson, mintegy 90 °C-fokos hõmérsékleten készül el az ideális presszókávé, amelynek az aromája még fél óra után is a szájban marad. Az Illy presszókávé kilencféle – a világ különbözõ részeirõl származó – tiszta Arabica MINÕSÉGI
LÁDI
PRESSZÓKÁVÉ
SZENVEDÉLYBÕL
kávéból áll össze. A széles aromaskálát képviselõ Arabica kávébabot Közép- és Dél-Amerikából, Indiából és Afrikából vásárolják meg, szorosan együttmûködve a terméket elõállító helyi lakossággal, akiknek visszajuttatnak az üzleti nyereségbõl. A kávé iránti szenvedély apáról fiúra száll, így a leszállított kávététel minõségi ellenõrzésén 20 fõs ízlelõ, úgynevezett „degusztáló” bizottságban – amelynek tagjai nyolc ízlelést végeznek minden egyes kávétípusnál – az Illy család tagjai is részt vesznek. Riccardo Illy kifejtette, hogy egy jó presszókávé elkészítéséhez 50 kávébabra van szükség, ám ha ezek közül akár egyetlen is minõségileg kifogásolható, az elrontja a kávé ízét. Az ellenõrzési folyamat nem ér véget a termelés kontrolljával, illetve az ízlelõ bizottság munkájával. A gyárba jövõ szállítmányt a kávészemeket ellenõrzõ elektronikus rendszer 125 ellenõrzési folyamatnak veti alá, melynek során másodpercenként 200 darab kávébab kontrollja után az elektronika sûrített levegõvel kinyomja az éretlen vagy túlérett szemeket a szállítmányból. A kilencféle Arabica-keveréket 200-220 °Cfokon forgódobos eljárással pörkölik meg, s az eljárás során a kávészem térfogata mintegy 60 százalékkal megnõ. A kávét ezután a víz helyett levegõvel hûtik. TUDOMÁNY
ÉS INNOVÁCIÓ
A 20. században a kávé világát forradalmasító nyolc innovációból három az Illy névhez kötõdik. Kettõt ezek közül a cégalapító Francesco Illy talált fel 1935ben. Az „Illetta” volt
A KÁVÉ VILÁGÁBAN
20
Technika 2009/7
az elsõ automatikus, sûrített levegõvel mûködõ kávégép – minden mai professzionális presszókávé elkészítésére alkalmas gép szülõatyja. A tapasztalatokat továbbfejlesztették, így mára kiderült, hogy a késõbbi gépeknél az ideális átfolyási idõ 7 gramm kávénál 30 másodperc, s ez alatt 25 milliméternyi presszókávé jön létre. A második innováció értelmében az inert, úgynevezett közömbös gázzal helyettesítették a kávécsomagban a levegõt, így a kávé hosszasan megõrizte a frissen õrölt illatanyagot. Az 1970-es években az Illy feltalálta a kávépatront, amelynek a mai forradalmasított változata az úgynevezett Hyper Espresso kapszula, ami a hagyományos egyszeri átszûrési folyamatot kétfázisú átszûréssel helyettesíti. A kapszula miatt a kávéfõzés során a kávé nem érintkezik a gép egyetlen alkatrészével sem. Az elsõ fázis a hiperfúzió, amely arra szolgál, hogy a forró víz nagyon magas hõmérsékleten elõsegítse a kávéaroma kioldását. A második fázis az emulgálás, ez alatt a kávé átfolyik a kapszula alján lévõ e-szelepen, s így összekeveredik az aromás illóolaj a levegõvel, ami a kávé tetején kerek, bársonyos, hosszan tartó krémet eredményez. Ennek az innovációnak a hátterében is az Illy Csoport kutatása áll, ami bebizonyította, hogy a kávé 1500 vegyi összetevõbõl áll, amelyek teljes harmóniája hozza ki a kávé ideális ízét. Ehhez járul még az 13 kémiai-fizikai változó, amelynek a teljes egybehangolását el kell érni a kávéfõzés során. Békés Sándor
ÉLELMISZER
A Pannon búza K+F programja A magyar búza nemzetközi versenyképességének egyik fontos feltétele a jó feldolgozóipari minõség, és annak stabilitása. Ez volt a Pannon búza kutatásfejlesztési projekt kiindulási pontja. A projektet a Gazdaságorientált Agrárágazati Kutatások keretében a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék, az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, a Gabonatermesztési Kutató Kht., az MTA SZBK Növénybiológiai Intézete, az IKR Zrt., a KITE Zrt., valamint az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete közremûködésével dolgoztuk ki. A koncepció azon alapult, hogy a korszerû búza vertikum nem képzelhetõ el a minõség jelentõs mértékû javítása nélkül. Ezt indokolja a búza kulcsszerepe a magyar agrárgazdaságon belül, hazánk exportorientált gabonakereskedelme, és a hazai feldolgozóipar minõségi igényeinek változása. A búza minõségének javítása érdekében szükségesnek tartottuk kidolgozni a jövõbeni követelményeknek megfelelõ, átfogó kutatás-fejlesztési rendszert, különös hangsúllyal: • a kutatás, a nemesítés feladataira, • a vetõmag minõségének javítására, • a minõségorientált termesztéstechnológia fejlesztésére, • a minõségi szabványok korszerûsítésére, • a gabona átvételi, minõsítési rendszer fejlesztésére. A 2000-ben indult Pannon búza program továbbfejlesztése érdekében, – a korszerûsítés igényével – a kutatóintézeti és egyetemi mûhelyekbõl, valamint integrátorok részvételével létrejött konzorcium egy három éves kutatás-fejlesztési projektet valósított meg. A kutatási eredményeket az alábbiakban lehet összefoglalni: A Pannon búza K+F rendszer egy komplex, regionális jellegû speciális minõségkutatási-, fejlesz-
tési-, szaktanácsadási program, melynek célja, hogy a világ gabonaiparában alkalmazott legfontosabb minõségi rendszerekre, valamint a magyar búza minõségi tulajdonságaira alapozva fejlõdjön a magyar gabonavertikum nemzetközi versenyképessége. A kiváló minõségû búzát termelõ országok búzaminõsítõ rendszereinek összehasonlításával megállapítottuk, hogy a magyar búza minõség nemzetközi elfogadhatóságának javítása érdekében – a hazai viszonyok között reális értékek figyelembe vételével – minõsítõ rendszerünket leginkább a kanadai minõsítési rendszer paramétereinek felhasználásával célszerû átalakítani. A külföldi búza minõség szabványok, a minõségi export követelmények, a magyar búzafajták technológiai minõsége, valamint a termesztési feltételek alapján kidolgoztunk egy prémium és egy jó standard minõséget reprezentáló Pannon búza minõségi kritériumrendszert. Ez alapja lehet a búza minõsítési rendszernek és a gabonaipari partnerek által kialakítandó Pannon búza védjegynek. Az új technológiai, gabonakémiai, molekuláris- és hagyományos nemesítési módszerek alkalmazásával behatóan jellemezhetõ a hazai ökológiai feltételek között termeszthetõ kemény endospermium szerkezetû, nagy fehérjetartalmú és kiváló reológiai minõségû búza. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy megfelelõ termesztéstechnológiai, környezeti és évjárati feltételek mellett – legnagyobb valószínûséggel – jelenleg az Mv Suba, Mv Mazurka, GK Ati, GK Békés, Mv Ködmön és az új minõsítésû Mv Kolo fajták alkalmasak a Pannon minõségi kritériumrendszer teljesítésére. A minõségi paraméterek stabilitását jelentõsen befolyásolja az évjá-
rat, amire viszont nincs közvetlen ráhatásunk. Ugyanakkor a stabil minõségre jelentõs hatása van a fajtakiválasztás mellett a minõség-stabilizáló termesztés-technológiának, valamint a fémzárolt vetõmag alkalmazásának. E három feltétel teljesülése elengedhetetlen a nagy tömegû egységes árualap kialakításához, a nyomonkövethetõség biztosításához. Javaslat készült a vetési-, tápanyagellátási- és növényvédelmi technológiára, valamint meghatároztuk a minõségre negatívan ható tényezõket, melyek kizárásával jobb minõség-stabilitás érhetõ el. A Pannon búza átvételi rendszerének egységesítése és korszerûsítése érdekében javasolt a gyors minõség meghatározás egy széleskörûen elterjedt technikája a közeli infravörös spektroszkópiai (reflexiós = NIR és transzmissziós = NIT) módszerek alkalmazása. A hazai és nemzetközi adatbázis felhasználásával készített kalibrációs módszerekkel szemes és liszt formában levõ mintákból a tulajdonságok egy része megfelelõ biztonsággal, más paraméterek tájékoztató jelleggel határozhatók meg. Ezen kalibrációs összefüggések megfelelõen robusztusak és a készülékek közötti átvitelre is alkalmasak. Bedõ Zoltán MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár Technika 2009/7
21
SZABADALOM
MSZH: Innováció támogatás és versenyélénkítés Úgy tûnhet, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) csak az innovációslánc végén, amikor már a fejlesztés megtörtént, akkor lép színre az innováció, a találmány szellemi tulajdonként való levédése érdekében. Valójában az egész innovációs folyamatot nyomon kíséri a vállalkozó leltár készítés, a birtokolt szellemi vagyonban rejlõ piaci potenciál és innovációs tõke értékének a felismertetésével. Ehhez mind nagyobb hatókörû graduális és szakképzést valósít meg és igyekszik kiépíteni az intézményesült szellemi vagyon-gazdálkodás biztosítékait. Az MSZH tehát természetes feladatának tartja, hogy a maga sajátos eszközeivel hozzájáruljon a hazai innováció fejlesztéséhez, támogatását az ügyhöz az indokolja, hogy az innováció, valamely termék fejlesztése a szellemi tulajdonvédelem szempontjából is tudatos és aktív legyen. Ezért a kormányzat be is vonja az MSZH-t a tudomány- és technológiapolitikát érintõ kormányzati munkába, jelesen a kormány 2007-ben elfogadott középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájának a megvalósításába. Ezzel kapcsolatban kapta azt a megbízatást is, hogy teljesítse e stratégia intézkedési tervének szellemi tulajdonvédelmi vonatkozású feladatait. Az MSZH mindemellett sokoldalú szellemi-tulajdonvédelmi tájékoztatási tevékenységet folytat az eredményes, hazai K+F és iparjogvédelmi aktivitás érdekében. Az MSZH elnöke állandó meghívottja a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak, amelynek a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapra vonatkozó felhasználási terv kialakításában
22
Technika 2009/7
Az EuroBrand 2008 konferenciáján, ahol kihirdették Magyarország legértékesebb márkáit
egyetértési joga van, s ugyancsak dönthet a támogatási pályázatok stratégiájáról. A Hivatal kezdeményezésére az NKTH 2008-ban meghirdetette a magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére a pályázatot 200 millió Ft-os keretösszeggel, amelyet késõbb kiterjesztettek a belföldi oltalmak támogatására is. A Hivatal tevékenyen részt vesz a pályázati bíráló bizottság összeállításában, munkájában, a pályázatok elbírálásában. A K+F+I pályázati rendszer továbbfejlesztését szolgálta az MSZH és az NKTH között az együttmûködést elmélyítõ megállapodás, az MSZH vállalta az NKTH pályázatok iparjogvédelmi vonatkozású megalapozását, a pályázatok közül a szabadalmazható, újdonságot jelentõ projektek kiválasztását. Az innováció jobb menedzselését segíti elõ, hogy a Hivatal kibõvített szereplõkkel továbbfolytathatja a VIVACE- programot. Az innovációba való tõkebevonásnak, kockázatkezelésnek az egyik kulcseleme a hazai tulajdonú szellemi javak tõkeértékének meghatározása, amelyhez szükséges a szellemi vagyon-elemek értékelése. A Hivatal konzultációkat szervezett a nemzetközileg alkalmazott ilyen értékelési módszerekrõl, hazai és külföldi szakemberek részvé-
Bendzsel Miklós és Takashi Suzuki, a magyar és a japán szabadalmi hivatal elnöke június 30-án Budapesten megállapodást írt alá a szabadalmak engedélyezésének gyorsításáról, amivel a két hivatal között megindul az un. Patent Prosecution Highway (PPH) kísérleti projekt. Ez azoknak jelent elõnyt, akik több országban, így Japánban és Magyarországon szeretnének oltalmat szerezni. A PPH projekt Tokióban az eddigi három évrõl 7-8 hónapra rövidíti az engedélyezés idõtartamát, Budapesten ez az idõ 4-5 hónap lesz.
telével, majd ennek részeként 2008 novemberében Szellemi vagyonértékelés a gyakorlatban címmel nemzetközi konferenciát is rendezett, amely újabb tudományos szimpóziumokkal folytatódik. A konferencián a téma több mint 80 szakértõje vállalkozott a szellemi vagyon-értékelés gyakorlati tapasztalatainak értékelésére. A védjegyek (márkák) vagyoni értékelése volt a tárgya az EuroBrand 2008. Budapest címmel rendezett szimpóziumnak, amelyre az European Brand Institute elsõ alkalommal készített részletes felmérést a legértékesebb védjegyekkel rendelkezõ magyar vállalatokról. Az MSZH innováció-támogató és az igazi versenyt élénkítõ tevékenysége során vezet harcot az ipari, szellemi hamisítás ellen. Vallja, hogy az ország gyarapodását tennénk kockára a modern gazdaságot fenyegetõ hamisítások megtûrésével. A termékfejlesztésnek Magyarországon is biztos hátteret szolgáltathat az MSZH kezdeményezte Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia és intézkedési terv, amelynek eredményessége a társadalmi-kormányzati összefogáson múlik. Wellek Margit
ENERGETIKA
Energia és társadalom Vajda György akadémikus számos energetikatudományi mûvét követõen legújabb, a fenti címmel megjelent könyvében az energia és a társadalom viszonyát helyezte tudósi nagyítója alá. Elhatározását most nyilván az is motiválhatta, hogy modern világunkban az energia megtermelése, szolgáltatása és használata egykori természetes háttérbõl – hiszen mint a levegõvel élt vele korlátlanul az emberiség – fontos társadalmi kérdéssé, problémává és persze nálunk még idõnként politikai harcmezõvé is avanzsált. Ez utóbbi azért sajnálatos, mert zömében álkérdések, dilettáns vélemények, tudománytalan tézisek képezik az energiáról szóló politikai csatározások alapját, fõleg azt érve el, hogy az emberek elforduljanak az energiaellátás valós kérdéseitõl, a felhasználás racionalizálását célzó törekvésektõl is. Ezzel kapcsolatban a szerzõ is rámutat azokra a károkra, amelyeket a tudományosan és társadalmilag hozzá nem értõ, átgondolatlan döntések okoztak. Mint például Ófalu ügye, ahol mondvacsinált érvekkel meghiúsították a radioaktív hulladéktároló létesítését, amit
máshol sokkal drágábban kellett megépíteni. Vagy például ma az egész világ látja kárát az atomenergia évtizedes hátráltatásának, hiszen több atomerõmû esetén sokkal kevesebb széndioxid került volna a légkörbe. Ma szembesülünk a talán túlzottan is felfuttatott földgázhasználat problémájával is. Mindezek a kérdések a mai társadalom napirendjén vannak, de az energiahasználatról nagyon kevés eligazítást ad az oktatás, a média, maga az energiaszektor is az embereknek. Vajda György célja tehát az volt, hogy könyvével elõsegítse az eligazodást az energetika bonyolult kérdéseiben és az állásfoglalást is a döntésre váró ügyekben. Ehhez a munka gazdagon illusztrálja az energetika társadalmi szerepének múltbéli példáit is. Az olvasó megismerkedhet az energetika szerepével a szükségletek oldaláról – a terjedelmes fejezet átfogja az energiahasznosítás minden módozatát, majd a fel-
használás lehetõségeit és korlátait taglalja és talán elõször a szakirodalomban kitér azokra a kölcsönhatásokra, amelyek az energetika és a globalizáció, az energiapiac, a nemzetgazdaságok, másrészrõl az energetika és a fogyasztóvédelem, a biztonság, az érdekérvényesítés, a társadalmi elfogadottság és végül az állam szerepvállalása között érvényesülnek. A kölcsönhatások közé sorolja a lobbiérdekek vezérelte döntéseket, például azt, hogy a zöldeknek sikerült a vízerõmû-építést ellehetetleníteni, a szakszervezeteknek a vértesi szénerõmû élettartam hosszabbítását jelentõs állami támogatással, a környezetvédõknek a megújuló és kapcsolt energiatermelés túlzott támogatását, viszont még államelnöki segédlettel sem sikerült megakadályozni az atomerõmû üzemidõ hosszabbításának parlamenti támogatását. E kölcsönhatásokra szolgáltat ma példát a gazdasági válság energetikai kihatása, például a csökkenõ kereslet miatti olajárzuhanás, a vállalati nehézségek következtében a tulajdonváltozások az energetikai cégeknél. Bár a szerzõ szerint még korai lenne teljességgel megjósolni, hogy a világgazdasági válság hogyan fogja átrajzolni az energiahelyzetet és az energiaárakat, de bizonyára jelentõs hatása lesz az energiaszükségletekre és az ellátás módjára. A felvetõdõ kérdések, problémák kezeléséhez elmaradhatatlan segédeszköz lesz Vajda professzor legújabb könyve, amely a Glatz Ferenc szerkesztette Magyarország az ezredfordulón sorozatban jelent meg. K. F.
Technika 2009/7
23
ENERGETIKA
Tudományos tanácskozás a paksi bõvítésrõl
LÉVAI PROJEKT A PAKSI ATOMERÕMÛ BÕVÍTÉSÉRE
Mint ismeretes, az Országgyûlés 2009 március 30-án hozzájárult a Paksi Atomerõmû új blokkokkal történõ bõvítésének elõkészítéséhez. A nagyjelentõségû döntés új fejezetet nyithat a magyar atomenergetikában, ezért érthetõen nagy visszhangot vált ki a szakemberek körében. Erre alapozva az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Siófokon, június 3-4-én Új blokkok a Paksi Atomerõmûben címmel tudományos tanácskozást rendezett, amelyen hangozatták: nincs egyféle megoldás az ország biztonságos energiaellátására, ehhez többfajta erõmûre, közöttük atomerõmûre is szükség van. Az eszmecserén Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója kifejtette, hogy az MVM van olyan erõs, hogy meg tudja valósítani az atomerõmû bõvítését saját forrásból, a költségvetés igénylése nélkül, ennek összköltsége 900 milliárd forint lehet. Viszont a magáncégek ma tapasztalt nagy érdeklõdése ellenére az új atomerõmûnek állami tulajdonban kell maradnia, mert így jobban elfogadja a lakosság nálunk is és más országokban is. Utalva a jelenlegi gazdasági nehézségekre, hozzátette: ezek lehetõleg ne befolyásolják terveinket, hiszen ilyenkor az építõipar nyomott árakon vállal munkát, és az építõanyagok is olcsóbbak. Aláhúzta: az új paksi blokkok lehetõvé teszik majd, hogy olcsó maradjon a paksi áram. Süli János, a Paksi Atomerõmû vezérigazgatója az országgyûlési döntést megalapozó kutató munkát méltatta. Ezt a hatalmas elõkészítõ tevékenységet a Tellerprojekt keretében végezték az ország legilletékesebb tudományos
24
Technika 2009/7
intézetei az MVM és az atomerõmû szakembereivel. A Tellerprojekt most folytatódik, egy új projekt a bõvítés elõkészítését irányozza majd -mondotta. Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója ismertette, hogy az OAH figyelemmel kísérte a bõvítés különbözõ lehetõségeinek vizsgálatát, az új blokkok létesítésében elõttünk járó országok (Finnország, Franciaország, USA, Egyesült Királyság) nukleáris biztonsági hatóságainak munkáját, másfelõl megkezdte a magyarországi létesítés szabályozási és hatósági feltételeinek megteremtését, majd szólt az újonnan építendõ blokkokkal szemben támasztott nagyobb biztonsági követelményekrõl. Ezzel kapcsolatban megnyugtató, hogy a Paksra tervezett harmadik generációs reaktorokat elsõsorban a nagyobb biztonság jellemzi, ezek nyomottvizesek lennének, mivel ezekrõl vannak Pakson tapasztalatok, és ezekkel épül a világon az új blokkok 81 százaléka – ismertette Végh János, a KFKI munkatársa. – Így a telepítésre az AP 1000, az EPR, az AES2006 és az ATMEA 1 típusok jöhetnének szóba. E blokkok nemcsak biztonságosak, de hatékonyabbak is, 60 évre tervezik õket, húsz napnál rövidebb az üzemanyag átrakási idõ, 90 százalékkal nagyobb a teljesítménykihasználás, kevesebb üzemanyagot használnak fel, kevesebb a hulladék – sorolta az elõnyöket az elõadó. A tanácskozáson az Accentura Kft. legújabb felmérését is ismertették, melyszerint Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka támogatja az atomerõmû bõvítését. K.F.
Az MVM csoport – legjelentõsebb tagvállalata, a Paksi Atomerõmû kiemelt részvételével – 2009 július 8-án megalapította a Lévai Projektet a Paksi Atomerõmû bõvítésének megkezdéséhez szükséges feladatok elvégzésére. Ezek között szerepel majd többek között a finanszírozás biztosítása, a majdani létesítés kereteinek meghatározása, a szállítói tenderek elõkészítése. Mindemellett a projekt keretében a jövõben szakmai elemzéseket is végeznek a környezeti hatásokról, a 2020 utáni évekre vonatkozó fogyasztói igények alakulásáról, a regionális energiapiacról, valamint a szükséges rendszerszintû szabályozási és hálózatfejlesztési igényekrõl. A projektmunka fontos eleme lesz a telephelyi, környezetvédelmi, vízjogi és létesítési engedélyek megszerzése. Az elõkészítés feladatainak végrehajtásához a szükséges anyagi források az MVM-nél, illetve a Paksi Atomerõmûnél rendelkezésre állnak. Az erõmû hasonlóan finanszírozta a teljesítménynövelés, az üzemidõ hosszabbítás programját, valamint az országgyûlési határozatot alátámasztó tanulmány elkészítését is, miközben változatlanul teljesítette áramellátási feladatát. A projekt névadója néhai Lévai András professzor, aki kiemelkedõ szerepet játszott a magyar energiarendszer fejlesztésében, továbbá abban is, hogy a Paksi Atomerõmû világszínvonalon valósuljon meg.
ENERGETIKA
Új hõszigetelõ-anyag
hulladékpapírból A lakóházak hõszigetelésének jelentõségét ma már nem kell külön ragozni. Fontosságát a 70-es évek olajválsága növelte meg, de azóta is tulajdonképpen csak az elejénél tartunk az energiatakarékosságnak. Különösen nálunk, ahol egy átlagos háztartás kétszer annyi fûtési energiát használ fel, mint egy osztrák, a fûtésszámlák pedig egyre komolyabb terhet rónak a lakosság jelentõs részére. 1970 óta az üreges téglák bevezetése, a falvastagságok 3044 cm-re való növelése ellenére egy átlagos lakóház falain keresztül a hõveszteség 16 százalék, a tetõn át 19 %, a kéményen 13 %, a pincén 22 %, a nyílászárókon pedig 30 százalék. Ha a lakosság valamivel hozzá akar járulni 2020-ig a 20 % energia megtakarításhoz (EU-s cél), jobban kell szigetelnie otthonát. Szigetelõanyagot sokat ismerünk, általános elvárásunk, hogy a hõt jól visszatartsa, jó páraáteresztõ képessége legyen, segítve a szellõzést, gátolja meg a falak penészedését. E funkciók tökéletes teljesítését különösen most a divatos könnyûszerkezetes, acélvázas lakóépületek várják el, amelyek párazárásosak, hõ-hidakkal telítettek. Magyarországon nemsokára egy új hõszigetelõ anyag ígér kiváló meg-
oldást ezekre a gondokra, mégpedig a finnországi Tamperében mûködõ Fibratus üzem terméke, amelyet hulladékpapírból állítanak elõ. A cellulóz alapú hõszigetelõt Ari Kormi, a finn Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium partnereként mûködõ D.I.L. Bt. tulajdonosa mutatja be: – A használt papírhegyek minden országban gondot okoznak, feldolgozásuk nehéz és költséges. Az emberiség érdekelt abban, hogy újabb és újabb termékek váljanak belõle. A Fibratus cégnek sikerült un. cellulóz alapú hõszigetelõ anyagot varázsolni hulladékpapírból, 15-25 százaléknyi ásványi anyag hozzáadásával. Kivéve a csomagolási hullámpapírt (kraftpapír) minden fajta papírhulladék megfelelõ hozzá. Az anyagot új házak homlokzatához, vagy teljes felületéhez, 30-50 cm-es vastagságban fújják be, – természetesen ehhez keret is szükséges, – vagy két fal közötti üregbe töltik be. A Fibratus hõszigetelõ cellulóz különösen alkalmas tetõk szigetelésére. Acélvázas épületnél vázkitöltõ réteg képezhetõ belõle, mivel kiváló állékonyságú, nem roskad le idõvel. Egyszerû kivitelezése mellett és ki-
váló hõszigetelõ hatásán kívül – hõvezetési tényezõje a kedvezõ 0,04 W/mk alatt van – meggátolja a hõhidak keletkezését. Kellõen levegõzik, tehát a falak nem penészedhetnek és nem gombásodik. S így -40, -50 kinti °C-ig megtartja a benti fûtést. Egyben kiváló hangszigetelõ is, például lõterek szigetelésére ideális. Érdekes módon, a padláson elhelyezett rétege az anyag rejtett illatával elriasztja az egereket. – Mennyire költséges a gyártása? – Másik nagy elõnye a könnyû gyárthatóság. Kevés energiával, kis helyen nagy mennyiség állítható elõ belõle. A Fibratus mindössze 300 négyzetméteren évente 1,4 millió kg-ot állít elõ három munkaerõvel. Mindez lehetõvé teszi, hogy az ára elfogadható legyen és hamar megtérüljön az építkezõknek. – Kivitelezése nem bonyolult? – Az anyag zsákokban kiszerelve szállítható, nagyon könnyû, 1 m3 csupán 60 kilogramm. Általában is a könnyû hõszigetelõk jobbak, mint a nehezek. Kölcsönözhetõ fúvószerszámmal tölthetõ fel. Felhasználását természetesen a Fibratus megtanítaná az erre vállalkozó kivitelezõknek. – Hogyan kerül ez az anyag Magyarországra? – Erre egy reményteli tervvel tudok válaszolni. A Fibratus Magyarországon üzemet szándékozik létrehozni, ennek a cellulózos hõszigetelõ anyagnak a gyártására. A létesítés 51 százalékát állja majd a finn cég – gépekkel, az eljárással, – 49 százalékát magyar befektetõktõl várja. A finn-magyar „rokonság” szellemében szeretnének itt, Magyarországon egy közös vállalatot létrehozni. Ha a tervezett üzem nem is igényel sok munkaerõt, az anyaggal dolgozók száma jelentõsebb lehet. S talán a finn cég ezzel is hozzájárul Magyarországon a papírhulladékgond megoldásához, a nagyobb energiatakarékossághoz. Komornik Ferenc Technika 2009/7
25
KÖRNYEZET
Gyógyszermaradványok az ivóvízben Gyógyszereinket általában csapvízzel vesszük be. Az már viszont nincs rendjén, hogy a fõvárosban a csapvízzel mások által elfogyasztott gyógyszerek maradványait is megigyuk. Pedig ha nem lépünk, a lehetséges egészségi ártalmakon kívül elszállhat a budapesti víz kiválóságának mítosza is. Pár éve közölte a sajtó a sokkoló hírt, hogy Budapesten évente mintegy 20 tonna novamidazofen – az Algopyrin és más gyógyszerek hatóanyaga – kerül a szennyvízekkel a Dunába. Kiderült, a fõvárosi élõvizekben állandóan jelen vannak egyéb gyulladáscsökkentõk, fájdalomcsillapítók és a fogamzásgátlók maradványai. A vizelettel bekerülõ veszélyes anyagok felfedezése után az új, érzékenyebb mérõmûszerekkel, nem sok minden történt, illetve történhetett, hiszen máig a mûködõ szennyvíztelepi technológiákkal ennyire kis koncentrációjú maradványokat nem is lehet kiszûrni. Ha mégis megpróbálnák, szinte leküzdhetetlen akadályt jelentene, hogy a kutatók tulajdonképpen nem is tudják, mit keressenek az ivóvízben, mert a gyógyszergyártók annyira gyorsan váltogatják a gyógyszerek összetételét, és az új anyagok felhasználásáról nem is kell értesíteniük a vízmûveket. KÉTNEMÛ HALAK FEJLÕDTEK KI Dr. Ligetvári Ferenc professzor, volt környezetvédelmi miniszter, vízgazdálkodási tanszékvezetõ, ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nálunk a több mint százezer vegyületet tartalmazó szennyvizeket nem is mérik, csupán néhány szabványt ellenõriznek, így a pesti vizekbe ismeretlen összetételû gyógyszermaradványok is bekerül-
26
Technika 2009/7
nek. Mennyiségüket sokáig csak onnan tudtuk, hogy megbecsülték azt a Budapesten elfogyasztott gyógyszerek mennyisége alapján. Ma már azonban kellõen érzékeny mûszerekkel ki is mutathatók.. Ezek az anyagok persze az egészségre ártalmasak. Ha az embere való veszélyességükrõl nincsenek is pontos adatok, például a fogamzásgátlókból a vizelettel távozó osztrogén-vegyületek hatását jól mutatja, hogy tõlük a him halak tömegesen kétnemûvé váltak, s ez teljes fajok szaporodását, ezen keresztül a tápláléklánc felbomlásához vezethet. Egyes kutatók szerint a Velencei tavat már ilyen halak lepték el. Budapest ivóvízét tehát meg kell tisztítani a gyógyszermaradványoktól. BUDAPEST
IVÓVÍZBÁZISAIT MEG
A szakemberek ehhez sokat várnak a próbaüzemét már az idei nyáron megkezdõ és jövõre átadásra kerülõ Budapesti Központi Szennyvíztisztítótól. Ennek segítségével Budapest szennyvízének 95 százalékát veheti biológiai tisztítás alá. A 29 hektáros csepeli területen 70 000 négyzetméteres felületen naponta 350 ezer m3 szennyvizet tisztíthatnak meg a budai oldalról és a ferencvárosi átemelõbõl az eleveniszapos technológiával, ami lehetõvé teszi a szerves anyagok, a nitrogén és a foszfor eltávolítását. A gyógyszerek kimosása viszont KELL KÍMÉLNI
csak ózonos, hyperoxidos technológiával válhatna lehetõvé. Így is persze az új szennyvíztisztítónak tagadhatatlan jelentõsége lesz a Csepel-sziget, Ráckeve és Szigetszentmiklós határolta un. déli ívóvízbázis szempontjából, amely Budapest és 21 környezõ település ivóvízének 30 százalékát biztosítja. Ám az ellátás 70 százalékát kitevõ, Szentendrei-szigeti vízbázist nem érinti, hiszen az a szennyvíztisztítótól északra fekszik. Az itteni parti szûrésû kutak, igaz, tisztításra nem szoruló ivóvízet adnak, de tartalmazhatják a Dunában felgyülemlett gyógyszermaradványokat. GYÓGYSZEREKET LEBOMLÓ HATÓANYAGOKBÓL Záray Gyula professzor, a Környezettudományi Kutatóközpont vezetõjeként vállalta fel a gyógyszerszennyezési ügy kivizsgálását. Nem a mai, megnövekedett, hanem a régebbi, mérsékeltebb gyógyszerfogyasztás mellett kimutatta, hogy a Dunában a nagyfokú hígításnak és a geokémiai szûrésnek köszönhetõen a Dunában lévõ fájdalomcsillapító maradványok már nem kerültek be az ivóvízbe. A gyógyszerfogyasztás növekvõ trendje miatt azonban mégis cselekedni kell, hiszen a gyógyszermaradványok olyan mesterséges és stabil molekulák, amelyeket a Dunában lévõ természetes baktériumok nem képesek lebontani. Mi lehet tehát a végleges megoldás? A szakemberek megegyeznek abban, hogy a gyógyszeriparnak kellene olyan hatóanyagokat alkalmazniuk, amelyek legalább nyolc nap alatt lebomlanak. Az ehhez szükséges kémiai, mikrobiológiai technológiák rendelkezésre is állnak, csakhogy ezek felhasználását jogszabálynak kellene elõírni. K. F.
ÛRKUTATÁS A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Újabb magyar sugárzásmérõ a világûrbe A SURE programban elért sikernek köszönhetõen az MTA KFKI AEKI-ben fejlesztés alatt álló ûrdozimetriai mûszer pár éven belül már az ISS Columbus moduljában végezhet méréseket. 2006 elején az Európai Ûrügynökség SURE (International Space Station: a Unique REsearch Infrastructure) néven egy – az EU 6. Keretprogramjából finanszírozott – négy éves programot hirdetett meg az EU 25 jelenlegi tagállamának, valamint Románia és Bulgária kutatóhelyei, ûripari cégei számára. A jelentkezõk arra pályázhattak, hogy kísérletüket az ûrügynökség feljuttassa a Nemzetközi Ûrállomás európai moduljára (Columbus) és ott biztosítsa a kísérlet elvégzésének feltételeit. A programban Magyarország kiemelkedõen szerepelt, a tizenegy elfogadott pályázat közül négyet magyar kutatóhely, ill. ûripari cég nyújtott be. Ezek egyike egy ûrdozimetriai célú háromtengelyû szilícium detektoros teleszkóp (Tritel) és három passzív detektorösszeállítást tartalmazó komplex mérési elrendezés. A kísérlet célja a Columbus modul belsejében a kozmikus sugárzás dozimetriai célú vizsgálata, végsõ soron az ûrhajósokat ért egyenérték dózis meghatározása lesz, mely a sugárzás biológiai hatását jellemzi. Bolygónk felszínén a nagyintenzitású kozmikus sugárzást a Föld
A Tritel detektoregységének felépítése
mágneses tere és a mintegy 10 méter mély vízoszlopnak megfelelõ árnyékoló hatású légkör több nagyságrenddel csökkenti. A tengerszint feletti magasság növekedésével a kozmikus sugárzás intenzitása nõ, az ûrállomások magasságában a növekedés a két nagyságrendet is meghaladja a tengerszinthez képest. Így az ûrhajósokat egy év alatt érõ dózisterhelés a földi munkahelyek éves dóziskorlátjának tízszeresét is elérheti. Emellett a kozmikus sugárzási tér jellemzõi – legfõbbképpen az ûreszköz pálya menti mozgása és változó orientációja miatt – az ûrállomáson belül, valamint annak közvetlen környezetében helyrõl helyre és idõrõl idõre is változhatnak, ezért a „helyszíni”, minél szélesebb körû dozimetriai mérések elengedhetetlenek. A Tritel fejlesztése már az elmúlt években megkezdõdött a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Ûrdozimetriai Csoportjában, ahol többek között a világûrben használt eddigi egyik legsikeresebb magyar fejlesztésû mûszer, a Pille fejlesztése folyt, ill. folyik napjainkban is. Az eszköz három tengelyének teleszkópjait két-két, egymással párhuza-
A Tritel egyik teleszkópja a rázóteszt alatt
mosan elhelyezkedõ, közel 300 µm vastagságú szilícium félvezetõ detektor alkotja. A korábban világûrben használt egytengelyû teleszkópokkal szemben a Tritel rendszer óriási elõnye, hogy a három ortogonális tengelyének köszönhetõen a tér minden irányában érzékeny. A detektorokban jelet kiváltó részecskék gyakoriságát mérõ számlálók pedig lehetõvé teszik a Dél-atlanti anomália befogott részecskéi által okozott dózis, ill. ezen részecskék spektrumának vizsgálatát is. Az intézetek közötti megállapodás szerint a moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézettel (IBMP) történõ együttmûködés keretében egy háromtengelyû teleszkóp (ISS Tritel) az ûrállomás külsõ fala közelében is mérné az ûrhajósok ûrséta során várható egyenérték dózis terhelését. Az ISS Tritel fejlesztése a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium) Magyar Ûrkutatási Irodája által nyújtott támogatásával valósul meg. Hirn Attila MTA KFKI AEKI, Ûrdozimetriai Kutatócsoport Technika 2009/7
27
S O R O Z A T
ÛRKUTATÁS
40 éve: „A Sas leszállt!” Az elsõ holdraszállás negyvenedik évfordulójáról az egész világon megemlékeztek, hiszen az ûrkutatás eddigi legnagyobb eseménye volt. Válaszként a Szputnyik-1 felbocsátására Kennedy amerikai elnök 1961-ben tûzte ki az ambiciózus célt, hogy még az évtized vége elõtt embert küldjenek a Holdra. A feladat Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins ûrhajósokra várt, akikkel 1969. július 16-án startolt el az Apollo-11 a floridai ûrközpontból. A Föld körül megtett másfél fordulat után óránként 39 ezer kilométeres sebességgel vették célba kísérõ bolygónkat. Július 20-án az Eagle nevû holdkomp levált a Columbia parancsnoki modulról, belsejében Armstronggal és Aldrinnal. Még aznap, világidõ szerint 20 óra 17 perckor a Hold Nyugalom tengerében landoltak. Ekkor hangzottak el a várva várt szavak: „Houston! Itt a Nyugalom tengere! A Sas leszállt!”. Hat óra múlva lépett a Hold felszínére a
két ûrhajós, elsõnek Armstrong. Ezután két és félórás holdséta következett, ami alatt holdkõzeteket gyûjtöttek, fényképeket készítettek, kitûzték az amerikai lobogót, leleplezték a holdkomp lábára erõsített emléktáblát: „Itt tette elsõ lépését az ember a Holdon a Föld bolygóról. Békével jöttünk az emberiség nevében.” Az ûrhajósok ezután a holdkomp felszálló egységével csatlakoztak a parancsnoki egységhez, ahol Collins várta õket. Az indulástól eltelt nyolcadik napon ereszkedtek le a Csendes-óceánra. Az amerikai ünnepségeket Armstrong, a világ elsõ holdturistája kihagyta, mivel általában nem kedveli a felhajtást, Aldrin képviselte a holdjárókat. Viszont a NASA hozzáférhetõve tette az elsõ holdmisszió feljavított fénykép- és filmfelvételeit, az eddig nem publikált és elveszettnek hitt dokumentumokat is, hogy megszûnjenek a holdraszállás valódiságát kétségbe vonó, jobbára feltûnéskeltés céljá-
ból híresztelt találgatások. Amelyek különben, ha ellenkezõ oldalról is, szintén az ûrhajózás nagy tettének jelentõségét bizonyítják. Kevesen tudják viszont, hogy a holdraszálláskor elhangzott elsõ szavakat és az elsõ televíziós jeleket, amelyeket az egész világ figyelt, egy Motorola rádió transzponderrel (válaszjel-adóval) küldték az ûrhajósok az Apollo fedélzetérõl. Ennek emlékére a Motorola most egy telefonnal, a Motorla AURA Égi kiadásával tiszteleg az esemény elõtt, a luxus készülék eredeti NASA videofelvételeket és hangfájlokat is tartalmaz. A készülék valódi luxusát tükrözi a 16 millió szinû, 300 dpi felbontású, a Holdhoz hasonlóan tökéletesen kerek kijelzõ, amely 62 karátos zafír kristályból készült, ez az egyik leginkább karcálló anyag a Földön és a Holdon is. A telefon a több mint 700 alkatrésznek köszönhetõen mûszaki precizitás és mechanikai tekintetben tökéletes. Mint az Apollo 11 és holdkompja volt. W. M.
