52. évfolyam, szám 700 Ft

52. évfolyam, 2009. 12. szám

700 Ft

www. technikamagazin. hu Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail: [email protected] Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail: [email protected] Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, 06-1-201-2480 Fax: 06-1-201-6457 E-mail: [email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor [email protected] Tel.: 06-1-201-2480

KRÓNIKA Sikeres pályázat: „Bosch Életre Tervezve” Kitüntetések a Magyar Tudomány Ünnepén ELI után XFEL-csatlakozás

2 2 2

VÁLSÁGKEZELÉS Gazdaságra is veszélyes pandémia

3

GAZDASÁG Diplomatikus aggodalmak

4

INNOVÁCIÓ Új finn kutatási stratégia Hadiipari K+F+I a ZMNE-n

6 7

GÉPIPAR

Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. ker. Budapest, Orczy tér 1. Elõfizetés valamennyi postán, kézbesítõknél. E-mailen: hirlapelofizeté[email protected], faxon: 06-1-303-3440 Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza.

A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja

CoroCut®

sorozat növeli a teljesítményszintet A teljes Nagyobb teljesítményû, multifunkciós, akkumulátoros ütvecsavarozók Gépajtók újszerû megvezetése Szervizrobotok az ember szolgálatában

8 9 10 12

VILÁGÍTÁSTECHNIKA Magyar nyelvû ügyfélszolgálat magyar vásárlóinknak

13

ELEKTRONIKA Költségcsökkentõ villanymotor-innováció

14

JÁRMÛIPAR Döntõ az UniTECH mérnökversenyen

15

INFORMATIKA Hatékonyság számítási felhõben CeBIT 2010: technológiai konvergencia jegyében

16 17

SZABADALOM Mennyit ér a szellemi tulajdon?

18

KÖRNYEZET Mit öntünk ki a fürdõvízzel? E

SZÁMUNKBAN SZEREPLÕ TÁRSASÁGOK

Bosch BMF BayIKTI Distrelec Deutsche Messe IC Hungary igus Horn Hungexpo Magyar regula RHK Kft. Sandvik Coromant Sicme Motori Tooltechnik UniTech

9 13 20 15 17 B1 10 B4 B3 B2 23 8 12 5 13

19

IDÕSGONDOZÁS BayIKTI: mozgásérzékelõ, kommunikáló rendszerek

KÓRHÁZI

20

KONTROLLING

Üzemszerû egészségügy?

21

ENERGETIKA Energia-önellátás és a tények

22

ATOMENERGIA RHK Kft.: eredményes év, távlatos elõretekintés

23

ÛRKUTATÁS Kisebb naptevékenység – nagyobb kockázat

24

Technika 2009/12

1

KRÓNIKA

SIKERES PÁLYÁZAT: „BOSCH ÉLETRE TERVEZVE” A magyarországi Bosch-csoport széleskörû felsõoktatási támogatási tevékenysége keretében 2008 októberében a vállalat szlogenjével összecsengõ „Bosch Életre Tervezve Díj” címmel pályázatot hirdetett fõiskolai és egyetemi hallgatóknak. A pályázatra olyan gépjármûipari fejlesztéseket vártak, amelyek a Bosch autóipari termékeit és technológiáit hatékonyabbá, biztonságosabbá, gazdaságosabbá teszik, valamint fokozzák az autósok kényelmét és kímélik a környezetet. A pályázatra közel ötven munka érkezett, az elsõ három helyezettnek október 29-én a Magyar Tudományos Akadémián adták át a jutalmakat. Az elsõ helyezett Zubán Gergely Márton lett a BMGE-rõl a CAN USB kijelzõ modul, datalogger cimû munkájáért, amely bemutatja, hogy vezetés közben hogyan figyelhetünk meg a mûszerfalon eredetileg nem látható adatokat egy hagyományos laptopon vagy PDA-n. A második helyen Bonera Krisztián végzett szintén a BMGE-rõl, aki gépjármûvek részére tervezett uktrahangos távolságmérõt mutatott be. Harmadik lett Maszlik Dávid a Szent István Egyetemrõl, Karcsúsítottgyártósor-tervezés az MTM-eljárás alkalmazásával címû pályázatával. A Bosch-csoport támogatásával az IAESTE Magyar Mérnökök Egyesülete által szervezett InPulse Országos Mérnökverseny döntõbe jutó egyetemista innovációkat pedig november 20-án mutatták be egy hatvani kiállításon. A verseny fõdíját a Molnárka nevû univerzális, levegõben lebegõ mentõhajó nyerte, Urbin Ágnes és Lõrincz Dániel BMGE-hallgatók és Carlos Alberto Vasques, a MOME hallgatójának munkája.

2

Technika 2009/12

Kitüntetések a Magyar Tudomány Ünnepén A Magyar Tudomány Ünnepe 2009. évi rendezvénysorozatát Debrecenben nyitották meg november 2-án, mely alkalomból a hazai tudomány, mûszaki élet kiváló képviselõinek kitüntetéseket adtak át. A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernõ örökösei közérdekû kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernõ kémikus, akadémikus, a hazai és a nemzetközi tudományos élet kiemelkedõ alakja emlékének méltó megõrzésére Pungor Ernõ-díjat alapított. A Pungor Ernõ-díj Kuratóriuma a 2009. évi Pungor Ernõ-díjat Gáspár Attilának, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Tanszéke docensének adományozta az atomspektroszkópia területén elért kiváló eredményeiért. A díjat Pálinkás József, az MTA elnöke adta át. Az MTA elnöksége Eötvös József-koszorúval tüntette ki Bencze Pált, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadóját a légköri elektromosság saját tervezésû mûszerekkel folytatott tanulmányozásáért, 1975 és 1985 között a geofizikai rakétamérések adatainak értelmezéséért az INTERKOZMOSZ együttmûködés keretében, majd az

alsó ionoszféra folyamatainak vizsgálatáért, az ionoszférikus irregularitások létrejöttének és ezeknek a rádióhullámok terjedésére gyakorolt hatásainak vizsgálatáért. A Hevesi György-díj a nukleáris kutatásért Kuratóriuma a díj I. kategóriájával tüntette ki Jánosiné Bíró Ágnest a nukleáris energetika és biztonság terén végzett széleskörû oktatási, szervezési és ismeretterjesztõ tevékenységéért. E díjat kapta Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója a Paksi Atomerõmû nukleáris biztonsága érdekében, továbbá a hazai nukleáris létesítmények biztonságának társadalmi és nemzetközi elismertsége érdekében kifejtett több évtizedes elkötelezett, magas színvonalú tevékenységéért. A Paksi Atomerõmû és a Wigner Jenõ-díj Kuratóriuma Wigner Jenõ-díjat adományozott Aszódi Attilának, a BMGE Nukleáris Technikai Intézete igazgatójának az atomerõmûvi fõberendezésekben lejátszódó termohidraulikai és termodinamikai folyamatok szimulációs vizsgálatáért, az atomerõmûvek biztonságának növeléséért kifejtett tevékenységéért, egyetemi oktató és hatékony ismeretterjesztõ munkájáért.

ELI után XFEL-csatlakozás Az európai szuperlézer kutatóközpont (ELI) után Magyarország egy újabb európai K+F nagyberendezés építésében kötelezte el magát: részt veszünk a kontinens elsõ keményröntgen-szabadelektronlézerének (European X-Ray Free-Electron Laser Facility – XFEL) megépítésében. Az Európai Röntgenkutató létrehozását a német kormány 2004 õszén kezdeményezte, azóta 12 ország csatlakozott a beruházáshoz, köztük Magyarország is. Ezzel számunk-

ra is lehetõség nyílik világszínvonalú kutatásokra: a keményröntgen-sugárzás alkalmazásait a gyógyszeripar, a biotechnológia, a nanotudományok és technológiák, a környezettudományok hasznosíthatják, tehát olyan területeken, amelyeken hazánk is aktivitást mutat. Hazánk az építési költség 1 százalékát vállalta, ennek megfelelõen az összes nyalábidõ 1 százalékát használhatja fel. A központ építése várhatóan 2016-ban fejezõdik be.

VÁLSÁGKEZELÉS

Gazdaságra is veszélyes pandémia Szegény embert még az ág is húzza – mondhatnánk az országos H1N1 járványra, amely sajnos nem csak az emberi életekre, hanem a válsággal küszködõ gazdaságunkra is veszélyes.

vizsgálat nyolc ország adatai alapján megállapította, hogy bár a gyerekek a járvány jelentõs potenciális terjesztõi, az iskolák bezárásából, a gyerekek otthonmaradásából eredõ hasznot és annak magas makrogazdasági költségeit a munkából kiesõ, otthonmaradó szülõk miatt, érdemes mérlegre tenni.

Egyre több vállalat kér partnercégeitõl, beszállítóitól u.n. pandémiás (járvány) tervet, influenzamegelõzõ programot, igazolásul arra, hogy beszállításaikat, szolgáltatásaikat az elmélyülõ H1N1 járvány esetén is biztosítani tudják. Ez is összefügg azzal, hogy a mostani pandémia – bár errõl a média keveset mond – igen súlyos következményekkel járhat a gazdaságra is. Hiszen a vállalatok sikere, folyamatos üzletmenete nagyban múlik a munkavállalók egészségén, az emberek aktív munkában eltöltött idején. A vírus terjedése közvetlenül is veszélyezteti a vállalatok mûködését, ha a dolgozók közül sokan megbetegednek, s ha országossá dagad a járvány, a stratégiai, közszolgáltató cégek problémái országos gondokat is okozhatnak. Különösen jelenleg sajnálatos fejlemény ez, amikor emiatt a vállalatok egy része esetleg még a válságban nehezen megszerzett megrendeléseit sem tudja teljesíteni.

FELELÕTLEN ELLEN-KOMMUNIKÁCIÓ A tehát gazdaságilag is veszélyeket rejtõ járvány megelõzése védõoltásokkal igen fontossá vált, amire a kormányzat idejében megtette az intézkedéseket. Ám az újtipusú influenza lehetséges, gazdaságilag is jelentõs káraival mintha nem számolt volna eléggé a média, amikor az állampolgárok egészségét is kockáztatva tudományosan megalapozatlan, nem ritkán ál-híreket közölt a WHO-tól is jó minõsítést elnyert magyar vakcináról, de egyes pártok is rosszul vizsgáztak, amikor „zavarosnak” nevezték a védõoltások ügyét, kikezdték a vakcinát gyártó céget, ezzel is elbizonytalanítva az embereket a járványtól való védekezésben. Szinte példátlan a magyar közegészségügyben, hogy megpróbáljanak politikai tõkét kovácsolni egy járványtól való védekezésbõl.

KIESHET A DOLGOZÓK 40 SZÁZAHa tovább erõsödik a járvány, becslések szerint – a védõoltások elégtelen igénybevétele mellett – egyszerre akár a munkavállalók negyede kidõlhet a munkából. Ám a járvány tetõzésének két hetében a dolgozók negyven százaléka is hiányozhat a munkahelyrõl. Hiszen arra is számítani kell, hogy nem csak a betegeknek, hanem az õket ápolóknak, a beteg gyermekek szüleinek is otthon kell maradniuk. Az utóbbival kapcsolatban egy európai LÉKA

A VÁLLALATI SZFÉRA LÉPETT Szerencsére a vállalatok most is felismerték a veszélyeket és magukra vállalták a dolgozók megelõzõ oltásának gondját. Miután a parlament január 1-tõl visszamenõleg a munkaadó által finanszírozott védõoltás beadást adómentes természetbeni juttatásnak minõsítette, igen sok munkahelyen megindultak a védõoltások. Az adómentesség azt jelentette, hogy a vállalatoknak így felébe kerül a vakcina és annak szakszerû beadása (ennyit arról a buta vélekedésrõl, hogy a védõoltás jó üzlet a kormányzatnak). A védõoltások vállalati rendszere része volt a

cégek pandémiás terveinek, amihez a minisztériumok és az ÁNTSZ igen sok tanácsot adott. Õk hívták fel a figyelmet a partnercégektõl beszerzendõ biztosítékokra, arra, hogy influenza járvány idején például különösen veszélyesek az olyan nagy terû irodák, ahol központi légkondicionáló mûködik és annak szûrõcseréjét gyakrabban kell elvégezni. Gondot okozhat ilyenkor a tömegközlekedés, amit helyesebb kiváltani a céges gépkocsik bevetésével, de még jobb megoldás a távmunka beiktatása, ahol ez lehetséges – hangzottak az útmutatások. JÁRVÁNYKEZELÉS, VÁLSÁGKEZELÉS A vállalati járványkezelés ma egyben válságkezelés is, hiszen a járvány védõoltásokkal való megelõzése a válság hatásait is csökkenti. Magyarország, bár Európában elsõnek kezdte a védõoltásokat adni, és ugyancsak a kontinensen nálunk oltották be a legtöbb embert, mégis aluloltott: a lakosság 20 százaléka részesült védõoltásban, ahhoz viszont, hogy elkerüljük a súlyos egészségügyi és gazdasági kockázatokkal járó súlyos járványt, a lakosság 60 százalékának kell megkapnia az oltást. Ezért sokat tehetnek a vállalatok is a dolgozóik beoltásával, a pandémiás terveik végrehajtásával. K. F. Technika 2009/12

3

GAZDASÁG

Külföldi befektetõk Magyarországon

Diplomatikus aggodalmak Az elmúlt hetekben visszhangot keltett, hogy kilenc budapesti nagykövetség, november 18-án aggodalmának adott hangot a magyarországi külföldi befektetõket ért sérelmek miatt. Késõbb hangsúlyozták, hogy a kritikájuk nem a jelenlegi kormány ellen irányult, csupán segítõ szándékkal tették szóvá a panaszokat. Vajon mennyire voltak jogosak ezek a panaszok, s általában is, hogyan biztosítjuk a külföldi mûködõ tõke érvényesülését hazánkban? A nagykövetségek igen diplomatikus hangú üzenete három területet jelölt meg, amelyeken problémákat látnak: a közszolgáltatások, a mûsorszolgáltatás és a közlekedési infrastruktúra. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, az elsõ esetben nyilvánvalóan a pécsi francia Suez vízszolgáltató cég kipenderítésére, a másodikban a német Danubius és az amerikai Sláger Rádió “kitúrására” az országos rádiófrekvenciából, a harmadikban a fõváros hosszú és nem mindenben jogos pereskedésére gondolhattak a 4-es metrót építõ Bamco konzorciummal. Amellett, hogy konkrét példákat a nagykövetek nem hoztak fel, kijelentették, hogy az országhoz szerettek volna szólni, amely szerintük igen érdekelt a külföldi befektetésekben. NYITÁS ELSÕK KÖZÖTT Magyarország a régióban elsõként, már 1988-ban megnyitotta gazdaságát a külföldi befektetõk elõtt: kimondta, hogy a külföldi cégek

4

Technika 2009/12

nem államosíthatók, száz százalékban lehet külföldi tulajdonosuk, szabad társasági formát vehetnek fel, a tárgyi apportjuk vámés áfamentes, a nyereség egy része kivihetõ az országból. A rendszerváltást követõ további könnyítések után már 2004-ben a külföldi tõke állomány elérte a GDP 50 százalékát, sikerült ugyanis a 2002. évi visszaesést (amit az akkori választási kampányban a Fidesz által hangoztatott „tõkeellenes” szólamok is elõidéztek, amelyek különben a Magyar-EU-bõvítési Tanács (HEBC) által kiadott jelentésben is megemlítésre kerültek) megállítani és pótolni. 2006-ban a világ mûködõ töke-áramlásának 95 százalékát befogadó 60 állam között a 27. helyet foglaltuk el, 2007 végén a vállalatok nettó árbevételének több, mint felét, a magyar export több, mint háromnegyedét külföldi tulajdonú vállalatok állították elõ, természetesen magyar munkaerõvel. Közbe kell vetni, hogy manapság a régióbeli országokkal összevetik a mûködõ tõke vonzásunkat, s mintha ebben lemaradtunk volna. Valójában az összehasonlítás sántít, ugyanis a bejövõ tõke mennyisége elsõsorban attól függ, hogy milyen szintet ér el a privatizáció az egyes országokban. Nálunk korán kezdõdött az állami vagyon magánosítása, másutt, a szomszédos országokban késõbb. Ezért is lehettünk ebben a tekintetben a kilencvenes években éllovasok, s mára már nehezebb élen maradni. Ám hazánkba nem csak a privatizáció vonzotta a külföldi tõkét, legalább ennyire a zöldmezõs beruházások lehetõsége, a régiós viszonylatban az egyik legképzettebb szakembergárda és

munkaerõ, s nem utolsó sorban a külföldi befektetések fokozatosan javuló ösztönzése, a kedvezményrendszer fejlesztése. SMART HUNGARY A társasági adókedvezményeken, a termelésbõvítéshez adott támogatáson kívül számos sajátos támogatási formát vezettünk be: elindult a Smart Hungary program, ennek keretében részben vissza nem térítendõ támogatást adunk munkahelyteremtésre, átképzésre, informatikai fejlesztésre, a megújuló energiaforrások igénybevételére, európai regionális központok létesítésére és kutatás-fejlesztésre is. Például ezért létesített K+F kutatóhelyet tizenöt multinacionális cég hazánkban: közöttük a Sanofi, az AstraZeneca, Audi, KnorrBremse, IBM, Philips, Nokia, Unilever, Elektrolux, HP, ICL, Panasonic, GM. Idõközben az EU-hoz való csatlakozás miatt a külföldi tulajdonú cégeknek adott adókedvezmények szerepét az európai versenyjog miatt csökkentettük, de bõségesen pótoltuk a fentebb említett támogatásokkal, elsõsorban a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kormánydöntésekkel adott hozzájárulásokkal. MERCEDES HANKOOK, ELEKTROMagyarország 2004 óta 70 nagy külföldi befektetést támogatott, melyek nyomán 1320 milli-

LUX

GAZDASÁG

árd euró beruházás valósult meg 118 milliárd euró kormányzati hozzájárulással. E beruházások 24 ezer embernek adtak munkát, nem számítva a beszállítókat. Ilyen beruházásként említhetõ a kecskeméti Mercedes-gyár, amely 2500 munkahelyet teremt 39 milliárd forint hozzájárulásunkkal, a nyíregyházi Elektrolux ( 1050 munkahely 1,4 milliárd forint), a tatabányai Coloplast (1200 munkahely, 5 milliárd forint), a nyíregyházi Michelin (217 munkahely, 1,4 milliárd forint). Persze vannak, akik túl bõkezûnek tartják ezeket a támogatásokat a leendõ munkahelyek számához viszonyítva. Ám ez az összehasonlítás megint sántít. Az emberek foglalkoztatásához a külföldi nem csak épületeket emel és gépeket hoz be, hanem új, korszerû technológiát, szakmai fejlõdési lehetõséget és a termékekhez piacot is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ország ebben is versenyben áll más államokkal ezekért a beruházásokért és a befektetõk egyik szempontja éppen a beruházásokhoz adott országtámogatás. KORRUPCIÓ, BÜROKRÁCIA Jelenti-e mindez, hogy a mûködõ tõke “mûködéséhez” minden feltétel adott nálunk? Nyugaton már hosszabb ideje szóvá teszik állami költségvetéseink átláthatósági problémáit, elégtelen stabilitását. Erre csak egy legújabb példa. A november 30-án elfogadott 2010.évi állami költségvetésen

még meg sem száradt a tinta, máris az ellene szavazó párt jövõre a költségvetés megváltoztatását, pótköltségvetést ígér. Ezek után vajon hogyan tud elõre kalkulálni egy külföldi befektetõ? De jogosan teheti szóvá a közbeszerzések bürokratikusságát, a korrupciót is. Legutóbb a Tranparency International (TI) ismét a korrupciós országok középmezõnyébe sorolta Magyarországot, elismerve, hogy a jogszabályok elvileg biztosítják a vállalkozás szabadságát, a verseny tisztaságát, de a törvények végrehajtásánál komoly hiányosságok keletkeznek, a tágabb jogszabályi környezet korrupciós mechanizmusokat generál. A TI szerint leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzési törvény kiskapui, a nem mûködõ lobbitörvény és a rosszul mûködõ csõdtörvény miatt állandósul a korrupció. A mostani kormányzat tisztában van vele, hogy mindez visszarettenti a nyugati befektetõket is, ezért terjesztette be az u.n. antikorrupciós törvénycsomagot, amely állami hivatalt állít fel e jelenségek feltárására, s a kiskapuk bezárásával változna a közbeszerzési törvény is. Sajnos a korrupció egyik melegágyát képezõ pártfinanszírozás rendszerét megváltoztató megállapodásból 2008 májusában a legnagyobb ellenzéki párt kilépett, így nincs rá mód, hogy a törvény kétharmados többséggel elfogadást nyerjen.

konkrét esetekkel kapcsolatban sem maradt tétlen a kormány. Pécsett végülis tárgyalóasztalhoz ültette a szembenálló feleket, ahol kompromisszum született. A második ügyben a kormány támogatja, hogy az ORTT szerzõdéskötését a két új rádiófrekvencia-tulajdonossal parlamenti bizottság vizsgálja ki, mivel azt eleve aggályosnak ítélte. A fõvárosi önkormányzat és a Bamco közötti vitában a kormány nem illetékes mondták ki. Azt viszont hangsúlyozta a kormányfõ, aki a panaszos nagykövetekkel találkozott, hogy közös az érdekeltség abban: az ország és a befektetõk közötti kapcsolat zavartalan legyen, Magyarország küzd a hibák ellen és nagyon méltányolja a külföld segítségét a magyar gazdaság fejlõdéséhez. Komornik Ferenc

KI AZ ILLETÉKES? A kilenc nagykövetség aggodalmait erõsítõ Technika 2009/12

5

INNOVÁCIÓ

Új finn kutatási stratégia A közelmúltban került sor a TéT (tudományos és technológiai) attasék 2008-2009. évi beszámolójára a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban (NKTH). A szakdiplomaták beszámolóikban és az utána megtartott kerekasztal-konferencián az állomáshelyeikül szolgáló országok innovációs rendszerének a bemutatásán túl arra is kitértek, hogy a fogadó országokban a pénzügyi-gazdasági válság hatására sem csökkentek a kutatás-fejlesztésre és innovációra (K+F+I) fordított összegek. A Technika a beszámolókról folytatásokban számol be. Az alábbiakban a finnországi K+F+I-t mutatjuk be. ELÕREMENEKÜLÉS A K+F-BE Jelinkó Árpád Helsinkiben mûködõ magyar TéT-attasé a finnek alapvetõ jellemvonására tapintott, amikor a jelenlegi gazdasági válság kapcsán emlékeztetett rá, hogyan reagáltak egy elõzõ válságra északi rokonaink. Az 1990-es évek elsõ felében ugyanis a finn gazdaságot a II. Világháború utáni történelme legsúlyosabb válsága rázta meg. Az akkori kormányzati lépések kiemelt helyre tették a technológiafejlesztés szinte minden áron történõ támogatását. Ennek eredményeként az infokommunikáció területén koncentrált kormányzati erõforrásokkal nagyarányú elõremenekülést valósítottak meg, és létrejöttek a Nokia távközlési világhatalmi pályára állításának a szilárd alapjai. Ez a pozitív tapasztalat arra ösztönzi a finn kormányt, hogy a jelenlegi helyzetben mindent megtegyen, csak életképes vállalatai ne fogják vissza K+F tevékenységüket. Ez a filozófia még

Helsinki Mûszaki Egyetem

6

Technika 2009/12

Magyarországra is kihat, hiszen a Nokia nem a gyárbezárásokon, hanem a K+F+I tevékenység intenzívebbé tételén munkálkodik. INNOVÁCIÓRA HANGOLT VÁLSÁGKEZELÉS Finnország a válság elõtt kedvezõ konjunkturális helyzetben volt. A gazdaság 2006-2007ben 4, 9, illetve 4,4 százalékkal növekedett, két évvel ezelõtt a nemzeti jövedelemnek 3, 6, 2008-ban pedig 3,37 százalékát – 1,80 milliárd eurót – fordították K+F-re. A finn kormányprogram a K+F kiadások GDP-arányát 2011-ig 4 százalékra szeretné emelni. A 2009. évi finn költségvetés 1,9 milliárd eurót tervezett be a K+Fre, ami 102 milliós emelést jelentett az elõzõ évihez képest. A kormány pótköltségvetésében 2009. január 30-án egy új, 2 milliárd eurós gazdaságélénkítõ csomag jelent meg, amelynek keretében kiemelt cél a világszerte elismert oktatás és a K+F erõsítése. A csomaggal lendületet adnak a kormány szélessávú internet-hálózat fejlesztési szándékainak. A 2010–2015 közötti idõszak fejlesztéseinek állami részvállalása 66 millió euró lesz. A program célja, hogy 2015-re kiváló minõségû szélessávú hálózat fedje le Finnországot. A technológiai kutatásokat szolgáló Tekes (Technológia- és Innováció-fejlesztési Ügynökség) révén a vállalkozások K+F+I tevékenysé-

gének támogatását 10 millió euróval, a színvonal megõrzésének ösztönzését pedig 2 millió euróval növelik. A K+F-ben való állami részvétel egyik legfontosabb eszközeként ismert Állami Technológiai Kutatóközpont (VTT) és az egyetemek kutatás-fejlesztési tevékenységének a támogatása összesen 12 milliós keretet kapott, a vállalati K+F hiteltámogatására a Tekes további 5 millió eurót fordíthat. INNOVÁCIÓS MEGREFORMÁLT A finn vállalatok innovációs képességének a fenntartására való törekvés, csakúgy, mint a K+F+I támogatásának stratégiai fontossága ügyében Finnországban példaadó egyetértésre jutottak a pártok. A finn vállalatok K+F kiadásai az idei évre elérték a 4,5 milliárd eurót, ami meghaladta a teljes kutatási ráfordítások 70 százalékát. Ennek a felét az a Nokia adja, amelynek az összes K+F kiadásai 2008-ban meghaladták az 5 milliárd eurót. Az idei évben elfogadták a nemzeti innovációs stratégiát, amelyben a fogyasztó-orientált, hálózatban megvalósuló mûködés, és az egyének, vállalatok és közösségek szerepének az erõsítése, valamint az államigazgatás tevékenységének rendszerszerû, átfogó fejlesztési és döntéshozatali irányú átalakítása egyaránt helyet kapott. A tudománypolitikát végrehajtó intézményrendszer stabilitását hosszú távon biztosítják, így az ott dolgozó szakértõgárda kormányváltásoktól függetlenül dolgozhat. Békés Sándor

RENDSZER

INNOVÁCIÓ

Hadiipari K+F+I a ZMNE-n Pilóta nélküli repülõgép, tûzszerész robotok, elektronikai hadviselés berendezések, információbiztonsági fejlesztések, szoftverek serege vonult fel a 9. Robothadviselés konferencia újításaként a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Mint Prof. Dr. Padányi József mérnök ezredes, stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes a rendezvény megnyitóján rámutatott: az egyetem fenntartásának, több lábon állásának egyik fõ pillére a kutatás-fejlesztés, az ipari cégekkel való együttmûködés. A konferencia – hasonlóan az elmúlt évek rendezvényeihez – két témakörben zajlott, a mintegy 30 elõadó az információbiztonság aktuális kérdéseit és a robotkutatás legújabb eredményeit ismertette. A nagy érdeklõdéssel kísért szekcióüléseken szó esett a szakterületek valamennyi részletérõl, így többek között a robothadviselés etikai kérdéseirõl, a Windows új biztonsági fejlesztési lehetõségeirõl, a jövõ internetérõl, a kriptográfiáról, valamint az Interjam projektrõl. Az NKTH Jedlik Ányos program támogatásával megvalósuló Interjam projekt kiváló példája az egyetemközi és ipari együttmûködésnek. Mint Dr. Eged Bertalan, a Sagax Kft. ügyvezetõ igazgatója fogalmazott, erre nagy szükség is van, hiszen az egyetem már a struktúrájából adódóan sem alkalmas arra, hogy kutatásai hasznosításaként egy konkrét terméket fejlesszen ki, a gyártó cégeknek viszont szükségük van egyetemi kutatók szakértelmére, tanácsaira egy-egy termék ki- és továbbfejlesztéséhez. A négytagú konzorciumban a Sagax Kft., a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Zrt., a BME és a ZMNE vesz részt. A projekt célját, az in-

tegrált elektronikai felderítõ és zavaró rendszer fejlesztését illetõen, az egyetemi partnerek közül a BME a technológiai alapokat, a ZMNE pedig a katonai környezetben történõ hasznosíthatóságról való tudást biztosítja. Eged Bertalan ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a K+F+I területen születõ együttmûködések csak akkor lehetnek életképesek, ha a hazai ipari cégek megbízást kapnak, vagyis a magyar állam jelentõs mértékben épít rájuk a katonai beszerzések során. Szerinte a hazai fejlesztésû eszközök számos elõnnyel járnak: az új termékeket, technológiákat a hallgatók már a fejlesztés idõszakában kipróbálhatják, használatukat elsajátíthatják, ily módon csökkenek a kiképzés költségei is. Végül az sem elhanyagolható szempont, hogy a hazai munkaerõ alkalmazása a hazai munkahelyek megtartását erõsíti, munkahelyet teremthet, hazai adó és járulékfizetést generál – tette hozzá a cégvezetõ. A közös kutatások másik ígéretes területe, amelyrõl a konferencián is szó esett, a jövõ internete kutatások. E téren az MTA SZTAKI-val mûködik együtt a ZMNE. A kutatások fõ célja az egyre gyorsabb és biztonságosabb adatszolgáltatás, fel- és letöltések, valamint a hacker-támadások elleni erõsebb védelem biztosítása. E téren fontos elõrelépés lenne, ha már azt észrevennénk, hogy be akarnak törni a hálózatba, és nem csak akkor érkezne a riasztás, amikor már betörtek – tudtuk meg Prof. Dr. Munk Sándor ezredestõl.

Prof. Dr. Szabolcsi Róbert ezredes, a ZMNE BJKMK Automatizálási és Robotikai Intézet igazgatója arról tájékoztatta a résztvevõket, hogy 2009-ben a Bolyai János Katonai Mûszaki Kar a FANUC ROBOTICS céggel együttmûködve kiválósági központot hozott létre az egyetemen. Az ipari robotokat gyártó cég a legmagasabb technológiai színvonal megismerésében és átadásában segíti az oktatókat és a hallgatókat. Támogatja a hallgatói mobilitást, vagyis a legtehetségesebb hallgatók szakmai gyakorlaton vehetnek rész Stuttgartban, az egyetem rendelkezésére bocsátja a legújabb szoftvereket, továbbá egyes robotok használati jogát is megkapják, hogy kutatásokat végezzenek azokkal kapcsolatban. A robotok legfõbb erénye, hogy átveszik a veszélyes, esetleg egészségre ártalmas, piszkos munkák végzését az embertõl, mi több – mint Dr. Kovács László egyetemi docens az Info Rádiónak adott interjúban utalt rá – vannak olyan kutatások, amelyek szerint 20502060 környékére már fele-fele arányban lesznek emberek és robotok a harctéren. A 9. Robothadviselés konferencia az ÚMFT TÁMOP 4.2.3 pályázaton nyertes „Tudomány és Biztonság” nevû projekt keretében került megrendezésre. A kétéves programsorozat fõ célja a katonai-mûszaki tudományos eredmények és ezek civil hasznosíthatóságának megismertetése a közvéleménnyel. Technika 2009/12

7

GÉPIPAR

A teljes CoroCut® sorozat növeli a teljesítményszintet A forgácsolószerszámok és szerszámrendszerek specialistája, a Sandvik Coromant a beszúrási szélességek teljes sorozatát kínálja a piacvezetõ CoroCut® megoldáshoz. Nagyobb méretû lapkafészkek kerülnek bevezetésre a szélesebb hornyokhoz, ugyanakkor egy specializált új lapkaminõség jobb teljesítményt biztosít a legnehezebb leszúrási és beszúrási mûveletekhez. A nagyobb szélességekhez való új M és R méretû lapkák és tartók bevezetésével, a CoroCut leszúrási és beszúrási program most már képes lefedni a 15 mm-es nagy teljesítményû beszúrásoktól a legkisebb 0,5 mm-es leszúrási szélességekig terjedõ teljes tartományt. Mindkét szerszám a CoroCut megoldás részét képezi, ami fellendülést hoz a leszúrási és a beszúrási mûveletek pontossága terén, fõként a szabadalmazott sínés a V-alakú lapkafészek kivitelnek köszönhetõen.

8

Technika 2009/12

A Sandvik Coromant CoroCut rendszere javítja a termelékenységet, mindenféle anyagban az elérhetõ nagy forgácsolósebességnek, a minden mûvelet során kiváló forgácstörésnek, és az újító wiper technológia alkalmazásával elérhetõ kitûnõ felületi minõségnek köszönhetõen. Sok alkalmazás során egyetlen CoroCut szerszám képes két vagy több hagyományos szerszámot helyettesíteni.

A CoroCut új R-méretû lapkája a legnagyobb az összes CoroCut lapka között, amely optimális szilárdságot biztosít az olyan mûveletekhez is, mint például a nagy teljesítményû beszúrás. A lapka az egyedülállóan merev stabilitását kihasználva képes elõállítani akár 15 mm szélességû hornyokat acél, rozsdamentes acél és öntöttvas alapanyagokban. A CoroCut M-méretû lapkája magas fémleválasztási sebességgel, kiváló forgácstöréssel dolgozik a nagy teljesítményû beszúrási és nagyolási alkalmazásokban, és a legtöbb anyagban képes hornyokat elõállítani 9-11 mm-es szélességtõl. Az új beszúró lapka opciók kiegészítéseképpen, bevezették a specializált GC1145 lapkaminõséget a leszúró és beszúró alkalmazásokban. A tökéletesített kopásállósági és szívóssági tulajdonságoknak köszönhetõen az új lapkaminõség megõrzi a vágóélek sértetlenségét, és így hosszabb fogásban töltött idõket tesz lehetõvé.

GÉPIPAR

Nagyobb teljesítményû, multifunkciós, akkumulátoros ütvecsavarozók A Bosch GDR 14,4 V-LI MF Professional és a Bosch GDR 18 V-LI MF Professional akkus ütvecsavarozók használatakor a szakemberek már két sebesség és használati mód (ütvecsavarozás, egyszerû csavarozás) közül választhatnak. A két új, lítiumion-akkumulátorral ellátott, nagy teljesítményû kéziszerszám így csavarbehajtásra és fúrásra egyaránt alkalmas. A készülékek mindössze 177 mm hosszúak, ami kategóriájukban egyedülállóan kis méretnek számít, ugyanakkor rendkívül erõteljesek és gyorsak, különösen fej fölött, illetve szûk helyeken végzett munkák esetében. A 150, illetve 160 Nm-es nagy forgatónyomatéknak köszönhetõen a kéziszerszámok kategóriájuk legnagyobb teljesítményû multifunkciós, akkus ütvecsavarozói. PRAKTIKUS KIEGÉSZÍTÕK A nehezen elérhetõ helyeken végzett kényelmes munka érdekében a Bosch GDR 14,4 V-LI MF Professional és a Bosch GDR 18 V-LI MF Professional beépített világító gyûrût tartalmaz három LED-el, amely a készülékek bármilyen pozíciója esetén jó világítást biztosít a sötét területeken. Az akasztónyelv segít-

• A legnagyobb forgatónyomaték a termékkategóriában • Rövid szerszámfej a fej fölött és szûk helyen végzett munkákhoz • Sokoldalú felhasználási lehetõség a kétféle sebességnek köszönhetõen • Egyedülálló Bosch Prémium lítiumion-technológia a hosszú üzemidõ érdekében ségével a kéziszerszámok övhöz rögzíthetõk, így akkor is kéznél vannak, ha például létrán vagy állványzaton dolgozunk. HOSSZÚ MÛKÖDÉSI IDÕ A Bosch szerszámok 3,0 Ah-s Prémium lítiumion-akkumulátorokkal rendelkeznek, amelyek kivételesen hosszú mûködési idõt biztosítanak. Az akkumulátor energiaszintjét LED-es töltöttségjelzõ mutatja, ez-

Mûszaki adatok

Bosch GDR 14,4 V-LI MF Professional

Akkufeszültség Akkuteljesítmény Tömeg Méretek (hossz./szél.) Szerszámbefogás Max. forgatónyomaték Névleges ütésszám Üresjárati fordulatszám Max. csavarátmérõ

14,4 V 3,0 Ah 1,8 kg 177 mm/257 mm ¼” belsõ négyszög 150 Nm 0-3.200 ütés/perc 0-750/2.800 / perc M 6-M 14

által maximális hatékonyságot érhetünk el, miközben idõt takarítunk meg, illetve elkerüljük a fölösleges töltéseket.

PRÉMIUM LÍTIUMION-AKKUMULÁTOROK A Bosch Prémium akkumulátorok hosszú élettartamát az elektronikus cellavédelem (ECP) garantálja, amely védi az akkut a túlterhelés, a túlhevülés és a mélykisülés ellen. Továbbá nincs memóriaeffektus: az akkumulátorok többhónapos kihagyás után is használatra készen állnak. A Bosch-készülékekhez 45 perces töltõ jár tartozékként. A „Hyper-Charge” technológia teszi lehetõvé, hogy a hivatalos töltési idõ felével is 75 százalékos töltöttségi szintet érjünk el. A Bosch új multifunkciós, akkus ütvecsavarozói december óta kaphatók a szakkereskedésekben. A két Bosch GDR 18 V-LI MF 3,0 Ah-s Prémium Professional lítiumion-akkumulá18 V torral és gyorstöltõ3,0 Ah vel árusított Bosch 1,9 kg GDR 14,4 V-LI MF Professional 101.000 177 mm/257 mm Ft, míg a GDR 18 ¼” belsõ négyszög V-LI MF Pro160 Nm fessional 111.000 Ft 0-3.200 ütés/perc ajánlott nettó fo0-750/2.800 / perc gyasztói áron vásáM 6-M 14 rolható meg. HOSSZÚ

ÉLETTARTAMÚ

Technika 2009/12

9

GÉPIPAR

Gépajtók újszerû megvezetése Az új hibrid lineáris csapágy kombinálja a gördülési és siklási funkciót „Hibrid” alatt a Wikipédia szerint a mûszaki világban „egy olyan rendszert értünk, melynél két technológia van egymással kombinálva.” Ezt tette most a kölni igus GmbH lineáris vezetésekben szakértõ vállalat egy teljesen újszerû és költséghatékony hibrid lineáris csapággyal, mely gördül és siklik egyszerre. Az új „DryLin WJRM“ hibrid csapágyat mozgatóerõ-csökkentési céllal fejlesztették ki, különösen kéziajtó-, védõajtó-, tolóajtóés zsilip-mozgatáshoz, valamint manuális mozgatási igényû feladatokhoz. Ehhez az igus a sikló és a gördülõ mozgások sajátos elõnyeit használta fel és ezeket kombinálta. HAJTÓERÕ CSÖKKENTÉS A kenésmentes mûanyag siklóelemek a hibrid lineáris rendszert robusztussá, szennyezés és nedvesség ellen érzéketlenné, valamint könnyûvé és olcsóvá teszik. Az ugyancsak karbantartás-mentes polimer görgõk pedig kezelési kényelmet biztosítanak, amikor akár 50 kg súlyú gép- és védõajtókat kell kézzel elmozgatni. Meghatározott beépítési helyzet esetén a fõ terhet viselõ görgõs csapágyazás révén a szükséges mozgató erõ negyedére/ötödére csökkenthetõ, így könnyûvé válik a kézi elmozgatás.

A kölni igus GmbH újszerû, költséghatékony „DryLin WJRM” hibrid lineáris csapágya gördülést és siklást kombinál. Max. 50 kg súlyú gép és védõajtók mozgatásához került kifejlesztésre.

Az igus kompakt „DryLin W“-rendszert úgy alakították ki, hogy a görgõk beleilleszthetõk legyenek és a 18 mmes beépítési magasság változatlanul megmaradjon.

CSEKÉLY BEÉPÍTÉSI MAGASSÁG A most bemutatott hibrid-csapággyal a kölni cég egy további megoldással egészíti ki bevált „DryLin W” lineáris vezetésre spcializált termékcsaládját. A rendkívül kompakt rendszert az igus mérnökei emellett úgy konst-

ruálták meg, hogy a görgõk a beépítési magasság növelése nélkül illeszkedjenek be. Ez 18 mm-es nagyságával továbbra is csekély. A gyártó adatai szerint kedvezõ megvezetõ profilok is felhasználhatók hozzá. Ezek három változatban léteznek – a 10 mm-es tengelyátmérõhöz: elsõ sínként a flexibilisen alakítható megvezetési távolsághoz, továbbá 40 mm vagy 80 mm-es tengelytávú kettõs sínként az idõigényes beigazítás nélküli gyors szereléshez. A hibridcsapágy háza kékre kromozott sajtolt cinköntvénybõl készül. KENÉSMENTES

ÉS SZENNYEZÉS-

RE ÉRZÉKETLEN A „DryLin W”egy flexibilis modulrendszer, mely keményre eloxált alumíniumprofilokból, sajtolt cinkönt-

Az új hibrid csapágy elvi beépítési helyzete: a fõ teher a gördülõcsapágyon (középen) nyugszik, ami lecsökkenti a szükséges elmozgatási nyomatékot. A mûanyag siklóelemek az esetleges oldalirányú erõket fogják fel (jobbra).

10

Technika 2009/12

GÉPIPAR

kombinációt tesznek lehetõvé. A négy méretnagyság 6 mm-tõl 20 mm tengelyátmérõig terjed. Az összes „DryLin W” megvezetõ rendszer kenõanyag nélkül mûködik, úgynevezett szárazfutással, és így nem kell az üzemelés során karbantartani. A lineáris csapágyak választhatóan „iglidur J“ vagy „iglidur J200“ alapanyagú siklóelemekkel kaphatók. Mindkét alapanyag csekély kopásával és kis súrlódási tényezõjével tûnik ki. Emellett vegyszerállóak, lengéscsillapító hatásúak és igen kicsiny a nedvességfelvételük.

Az igus által most bemutatott hibrid lineáris csapágyak révén a mozgató erõ lecsökken a kézi ajtómozgatásoknál, így például (kép) a szerszámgépek esetében is.

vény- vagy nemesacél-finomöntvény- vagy alumíniumöntvényházakból és mûanyag siklócsapágyakból áll. Az egyszerûen szerelhetõ rendszer variációs sok-

oldalúsága a beépítési terek optimális kihasználását teszi lehetõvé a felhasználók számára. A sínszélességek – a különbözõ kocsihosszakkal párosítva – sokféle

KAPCSOLAT: igus® Hungária Kft. 1149 Budapest, Mogyoródi u.32. Phone 1/306-6486 Fax 1/431-0374 [email protected] • www.igus.hu

Világszinten kiterjesztett energialánc pályázat A kölni igus GmbH, a vezetékkel és egyéb tartozékokkal felszerelt energialánc-rendszerek vezetõ gyártója, második alkalommal hirdette meg a „vector award“ pályázatot. A legutóbb tapasztalt nagy siker miatt a kiírás most már az egész világra szól (míg legutóbb csak Európára). Pályázni az energia-hozzávezetés terén megvalósított alkalmazásokkal lehet. Ezek sokoldalú energialáncokkal és vezetékekkel vagy újabb - indukciós és wireless alapú - technikákkal is készülhetnek. Benyújtási határidõ 2010. február 28. A díjkiosztásra a Hannoveri Vásáron (2010. április 19.-23.) az

igus-standon kerül sor. A „vector award” pályázat a Hannoveri Vásár Ipari Automatizálási Területének hivatalos védnöksége alatt áll. 5.000 EURÓIG TERJEDÕ DÍJAK Az energiahozzávezetési pályázaton 5.000 euróig terjedõ pénzdíjak nyerhetõk. A bíráló bizottság neves mûszaki és tudományos szakemberekbõl áll, akiket az Elektrotechnikai és Elektronikai Szövetség (ZVEI) Automatizálási Szakosztálya, az Aacheni Mûszaki Fõiskola (RTWH) Szerszámgép Laboratóriuma (WZL) és a TÜV Rheinland delegál. Információk és jelentkezés: www.vector-award. com/magyar.

Harald Nehring zsûritag, az energiavezetõ rendszerek „védnöke” az igus-nál: „Szinte naponta jelennek meg az új alkalmazások. A pályázatnak meg kell mutatnia, melyek azok a határok, amelyeket az energialáncok máris áttörtek.” Technika 2009/12

11

GÉPIPAR

Szervizrobotok az ember szolgálatában A világon jelenleg 5,5 millió szervizrobot áll az emberek szolgálatában. Az IFR (International Federation of Robotics – Nemzetközi Robotikai Szövetség) becslései szerint 2011-re már több mint 18 millió robot – ebbõl 1,2 millió ipari robot – áll majd a világ rendelkezésére. Az ipari robotok jelenlegi 1 milliós létszáma csak kevéssé növekszik, viszont a védelmi iparban, a közmû-szolgáltatóknál, a víz alatt és fölött, valamint a világûrben dolgozó robotok száma robbanásszerû növekedésen megy keresztül. Így már nem is tûnik annyira futurisztikusnak Dél-Korea távközlésért felelõs miniszterének azon reménye, hogy országának minden házában egy személyes robot álljon az emberek szolgálatában. ÚT A SCI-FITÕL A SZERVIZROBOTOA „robot” elnevezés 1921-tõl terjedt el a köztudatban Karel Capek cseh írónak köszönhetõen, de az emberiség évezredes álma volt olyan robotszerû gépek megalkotása, amelyek megkönnyítik a különbözõ tevékenységeket. Az elsõ humanoid robot tervezetét Leonardo da Vinci készítette el 1495-ben: rajza egy olyan mechanikus mozgású lovagot ábrázol, amely képes volt leülni, illetve a kezét-lábát mozgatni. A 20. században az antrofomorf robotok már benépesítették a sci-fi irodalmat. Elõbb Isaac Asimov mûvei, majd a „Csillagok háborúja” címû film, végül pedig a népszerû Star Trek filmsorozat bõvelkedett az emberhez megszólalásig hasonlító robotok alkalmazásában. A Vanderbilt Egyetem definíciója szerint a szervizrobot „… újraprogramozható, szenzor alapú mechatronikai eszköz, mely az emberi tevékenységet hasznosan szolKIG

12

Technika 2009/12

gálja, hétköznapi körülmények között.” A szabadon programozható, mozgást végzõ berendezések részben vagy teljesen automatizáltan segítik az ipari termelést és bármilyen más emberi tevékenységet. A világ elsõ ipari robotját, az Unimate névre hallgató szerkezetet 1961-ben állították hadrendbe az USA-ban, a General Motors ternstedti üzemében. Az autóiparban kulcsszerepet játszanak a robotok, ugyanis mára minden tíz munkásból egy a robotok körébõl kerül ki. Amíg a világban 1 millió ipari robot mûködik, Magyarországon a számuk ezer körül mozog. ÁLLOMÁNYNÖVEKEDÉS GYORS 2011-IG Az IFR legfrissebb elõrejelzései szerint 2008. vége és 2011

között a személyi felhasználású szervizrobotok száma 54 000 egységgel gyarapodik. A kutatás élvonalában a japán Honda, Kawasaki és Toyota, valamint a dél-koreai és kínai cégek állnak. A sokrétû alkalmazásra kifejlesztett robotika 2004ben vette kezdetét Japánban és más nemzetközi kutatólaboratóriumban. Három év alatt 100 humanoid robotot gyártottak, amelyeket széles körûen alkalmaznak a védelmi iparban, a mentéseknél, a vidéki munkálatoknál, a takarításoknál, valamint az orvosi beavatkozásoknál. A szakmai felhasználású szervizrobotok eladásából az IFR szerint 2011-ig 9 milliárd dollárnyi bevétel származik. A személyi célokra használható robotok száma 12,1 millióra duzzad. A háztartási munkákat – például porszívást, fûnyírást, mosást – végzõ szervizrobotok két év alatt 4 millió darabra duzzadnak, s ez 3,3 milliárd dollár értéket képvisel. Az IFR adatai értelmében 2008. végén a szakmai célokra szolgáló szervizrobotok száma a világon 49 ezer volt, a háztartásokban 3,4 milliót mûködtettek, míg 2 milliót szórakoztatásra használtak. A szakmai munkákra bevetett robotok közül 12 ezer egységet védelmi és biztonsági célokra alkalmaztak, de ennél csak 8 százalékkal volt kevesebb azon robotok száma, amelyeket terepmunkára – fõleg a mezõgazdaságban fejésre – fogtak. A legfontosabb szakmai területeken felhasznált szervizrobotok az idei év elején világszerte 7, 8 milliárd dolláros értéket képviseltek. A jövõben a PC-technológiák és a robotika házasságából az emberek életét megkönnyítõ robotok nagymértékû felduzzadása várható. Békés Sándor

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Magyar nyelvû ügyfélszolgálat

magyar vásárlóinknak! A DISTRELEC, az Ön elektronikai disztribútora rendkívül készséges magyar nyelvû ügyfélszolgálattal és magyarországi képviselõkkel áll az ügyfelek szíves rendelkezésére. Új, magyar nyelvû DISTRELEC katalógusunk bõvített termékkínálattal és kedvezõ árakkal jelent meg, melynek bemutatásához egyeztessen idõpontot egy személyes találkozóra ingyenes telefonszámunkon! A DISTRELEC terjedelmes minõségi termékprogrammal – több mint 600 neves márkagyártótól – átfogó kínálattal rendelkezik az elekt-

ronika, elektrotechnika, méréstechnika, automatizálás, pneumatika, szerszámok és segédanyagok terén. Az egyes termékcsaládok skáláját bõvítettük és a bevált kínálatot új termékcsoportokkal gazdagítottuk. Szállítási határidõ 48 óra. A szállítási költség – rendelésenként – mennyiségtõl és súlytól függetlenül 5,- EUR + ÁFA.

A nyomtatott elektronikai katalóguson kívül a teljes program természetesen a DISTRELEC honlapján (www.distrelec.com) is megtalálható. E-commerce megoldásainkkal teljes, vállalata akár egyéni igényeihez igazított elektronikai katalógushoz juthat, mellyel pénzt és idõt takaríthat meg.

DISTRELEC Tel: 06 80 015 847, Fax: 06 80 016 847 e-mail: [email protected]

„LED-Fénytechnika” fejezetünkbõl a következõ terméket mutatjuk be: Artikelnummer: 251355 LED-modulok AQUALED® • Padlóba épített lámpák dekorációs- és irányított fényhez 4 fehér vagy 4 kék LED-del • Króm- vagy gránit hatású beépített gyûrû • OSRAM OPTOTRONIC® 12 W (25 13 23)-on 12 Aqualed-ig fehéren vagy 10 Aqualed-ig kéken üzemeltethetõ • OSRAM OPTOTRONIC® 12 W (25 13 23)-on 24 Aqualed-ig fehéren vagy 20 Aqualed-ig kéken üzemeltethetõ Teljesítmény 0.5 W LED-ek száma modulonként 1 Védelmi osztály III @ max. 3 m Védelmi fokozat IP 68 Méretek ø x m 88 x 85 mm

Technika 2009/12

13

ELEKTRONIKA

Költségcsökkentõ villanymotor-innováció A jelenlegi válsághelyzetre felkészülve, az olaszországi Sicme Motori a Torinói Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Intézetével közösen kifejlesztette a SyncRel nevû villanymotor-innovációját, ami széles körû alkalmazása révén, jelentõs költségcsökkentést hozhat a mûanyagipartól az autóiparon át egészen az élelmiszeriparig. Az új szinkronmotort a változó sebességen történõ mûködést igénylõ területekre dolgozták ki azzal a céllal, hogy kiválthassák a költségesebb, illetve több szenynyezõanyag-felhasználással legyártott aszinkronmotorokat. A vállalat 40 éves K+F-tapasztalatokkal látott neki a fejlesztésnek. A SyncRel prototípusának a tesztelése után már a fent említett területek mellett sikerült még a szélkerékgyártás piacára is betörni az új motorral. ANYAGKÍMÉLÕ PROTOTÍPUS A Sicme Motori a mágneses szinkronmotorok állandó fejlesztésével már elérte a sebességcsökkentõ kiiktatá-

14

Technika 2009/12

sát. Az új fejlesztésû motorok ergonómiája alapján is nyilvánvaló, hogy a hagyományos motorokhoz képest a Sicme innovációi szinte semmilyen karbantartást nem igényelnek, elõnyei pedig az energiatakarékosságban, a szennyezõanyagok kiiktatásában, valamint az ilyen motorok által hajtott gépek jobb teljesítményében nyilvánulnak meg. A kutatók által kifejlesztett új szinkronmotor egy háromfázisú hagyományos állórészbõl és egy laminált vasból készült anizotróp – kettõsen törõ – rotorból tevõdik össze. A SyncRel azzal a céllal lett kifejlesztve, hogy helyettesítse minden meghajtási típusnál az aszinkronmotorokat. A meghajtást biztosító elemek struktúráját változatlanul hagyták, sõt, az inverter ellenõrzése is változatlan maradt. Az innováció lényege az, hogy új vektoriális szabályozó algoritmust alkalmaztak, ami digitális mûködés esetén csak a szabályozó szoftvernél kíván meg részleges módosításokat. A SyncRel motor alkalmazásának elõnyei alapvetõen abból származnak, hogy kiiktatják a rotor tekercselését. Ennek következményeként a villanymotor forgórésze veszteségmentesen üzemel, az állórész réz eleme pedig maximális kihasználást biztosít. A nyomaték vizsgálata során keletkezett veszteség jóval kisebb az aszinkron motorok esetében keletkezõ veszteségnél. Mivel a SyncRel esetében nem szükséges a rotor kalitka, alkalmazása a motor nagyságától függõen komoly anyagi megtaka-

rítást eredményez. Nagy méretû aszinkronmotoroknál elengedhetetlen a rotor rézkalitkájának az alkalmazása, ami jelentõs anyagveszteséggel jár. SIKERES MÉRÉSI VIZSGÁLAT A Sicme Motori komplex vizsgálatnak vetette alá az új szinkron villanymotort. Két digitális villamos teljesítménymérõt alkalmaztak a motor teljesítményének, valamint a motorfék hatékonyságának a kiértékelésére. Hasonlóan megvizsgálták egy szervó szellõzõvel ellátott, 280 kW-os kapacitású, percenként 1 000 és 2 000 fordulatot biztosító aszinkronmotor teljesítményét is. A keletkezõ veszteséget forgónyomaték-mérõvel ellenõrizték. A motorok terhelési próbája során fontos volt a hõ-teszt, amely során a SyncRel stabilan 120 C-fokos hõmérsékleten a már említett névleges nyomatékot képes volt biztosítani. A stabilan 22 C-fokon megtartott vizsgálat keretében az új villanymotor az egész kísérlet során F-osztályú hõmérséklet-emelkedést produkált. Az összetett mérésvizsgálat eredményeként kiderült, hogy a SyncRel névleges nyomatéka azonos igénybevétel esetén 10 százalékkal haladja meg az aszinkronmotorét. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az aszinkronmotor rotorja által produkált veszteség igen tekintélyes az új villanymotoréhoz képest, ami jórészt a fent említett strukturális eltéréseknek tulajdonítható. Békés Sándor

JÁRMÛIPAR

Döntõ az UniTech mérnökversenyen Eredményesen zárult az idén elõször megrendezett UniTech online mérnökverseny. Miután 85 mérnök diákcsapat megmérkõzött egy mérnöki kérdésekbõl álló kvíz és esettanulmány feladatsorral, a 8 legeredményesebb csapat került a döntõbe. Az õ feladataikat is a verseny fõtámogatója, a KnorrBremse szakértõi állították össze. A selejtezõ során négy részletben összesen több mint 50 feladatot válaszoltak meg a három fõs diákcsapatok. A döntõn a versenyt támogató BMF Bánki Donát Karán az automatikus jármûkötelék rendszerekrõl nyolc érdekes és kreatív prezentációt értékelt a zsûri, amelyet a verseny támogatóinak, köztük a TECHNIKA Mûszaki Szemle képviselõi alkottak. Ezenkívül két

gyakorlati feladatot is teljesítettek a döntõsök, egy busz beindítása és nyitás-zárása néhány perc alatt szinte minden csapatnak sikerült. A másik feladat során egy papírrepülõ megrendelést kellett teljesíteniük, szintén rövid idõn belül és meghatározott minõségben, sõt még a gazdasági oldalra, a nyereségre is figyelniük kellett. A legjobb csapat 60 papírrepülõt gyártott le 15 perc alatt. A feladatok megoldása a HIJ Crew csapatnak (BMGE) sikerült legjobban, akik az online versenyben is az élen végeztek. Második helyen a Szikra Kör

végzett (BMGE), a harmadik helyen a pécsi Empirikus csapat (PTE Pollack Mihály Kar) futott be. A fõdíj, a Knorr Bremse által felajánlott GPS készülék mellett a támogatók különdíjai (Salzburgi kirándulás, Karrier tanácsadás tréning) és a partnerek (HVG HR Center, Mûszakiak.hu) ajándékcsomagjai, valamint a TECHNIKA Mûszaki Szemle elõfizetések is gazdára találtak.

Technika 2009/12

15

INFORMATIKA

CEEIT 2009: Régiós IT-vezetõk csúcstalálkozója

Hatékonyság számítási felhõben November 23-25. között másodszor rendezte meg a Stamford Global a CEEIT angol nyelvû konferenciasorozatot Budapesten, amely a közép- és kelet-európai nagyvállalatok IT-csúcsvezetõit hozta egy tetõ alá világszínvonalú elõadókkal. A rendezvény idei témája a „Stratégiai informatikai értékteremtés a válságos idõkben”. A tekintélyes rendezvény az informatikai költséghatékonyság, a CIO Leadership, a Lean IT, a SOA, a cloud computing és az IT-erõforrások optimalizálása témakörökben optimista hangvételben kereste a választ a jelen helyzet és a válság utáni IT-feladatok megoldására. Különösen érdekes volt az a félnapos prezentáció-sorozat, amelynek keretében a számítási felhõ (cloud computing) témakörét az elõfizetéses árazás alapján valóban közelebb hozták a slágermegoldást alkalmazni vágyó vállalatok széles köréhez. FELHÕA számítási felhõ témakörében kiemelkedik Christian Verstraete-nek, a HewlettPackard gyártási és értékesítési iparágakkal foglalkozó technológiai vezetõjének a parádés

HASZNÁLATI

DÍJ-ALAPÚ

ALKALMAZÁSOK

elõadása. Verstraete leszögezte: a számítási felhõ legnagyobb elõnye a vállalatok számára az a lehetõség, hogy nem egy szoftverlicencet vásárolnak, hanem csak a konkrét használati díjat kell kifizessék. A költségeket csökkenti az, hogy a felhasználó olcsó hardverrel is dolgozhat, mert a komoly mûveleteket a központi szerver bonyolítja. Az általunk felhasznált állományok és programok nem a saját PC-inken, hanem az interneten vannak egyfajta „számítási felhõben”. Roppant nagy elõny, hogy nem kell költséges IT-kapacitásokat telepíteni, amelyek drágaságuk mellett többnyire feleslegesek is egyben. Ráadásul az elõfizetésre épülõ árazás megteremti annak a lehetõségét, hogy egy cég akár csak hetente néhány napon keresztül, s mindössze 2-3 percre vásároljon számítási felhõt a nélkülözhetetlen mûveletekhez. A felhõben töltött élõ idõ felhasználásáért pedig bankkártyával is fizethet a vállalat. Ilyen költséghatékonyság mellett a fizikai számítógépek lecserélése után már virtuális szervereket sem kell létrehozniuk a cégeknek, ha azokat a vállalaton belüli mûködéshez szükséges ideig kibérelhetik. BIZTONSÁGOS KAPCSOLATOK A FELHÕBEN A fentiek tudatában már az IT-szakemberek egyre elégedettebbek a felhõ-szolgáltatások nyújtotta biztonsági szinttel, mivel ezek a rendszerek általában biztonságosabbak a belsõ vállalati megoldásoknál. Ezért különös fontosságú, hogy az EMC és a VMware a közelmúltban bejelen-

16

Technika 2009/12

tette: vezetõ technológiai szakértõi egy új kiadványban megosztják a legfontosabb biztonsági tudnivalókat a cloud-rendszerekre átálló szervezetekkel. A kiadvány szerint a feldolgozási felhõben a biztonsági protokollok beépíthetõk a virtualizációs rétegbe, és nem korlátozódnak az alkalmazások szintjére, ahol kikényszerítik õket. A biztonsági irányelvek mélyebb technológiai szintre ágyazásával és a felhõ virtuális infrastruktúrájának egészére terjesztésével a vállalatok erõsebb, intelligensebb biztonsági szolgáltatásokat hozhatnak létre a felhasználók és az adatok védelméhez. Az új kiadvány által javasolt biztonság-technológiai megoldások és szolgáltatások középpontjában az adatközpont-figyelés és több bérlõs használat (multytenancy), adattitkosítás, egyesített személyazonosság-felügyelet, erõs kockázat-alapú hitelesítés, csalásvédelem és rosszindulatú szoftverek észlelése, felhõesemény-kezelés és felülvizsgálat, valamint az adatvesztés elleni védelem és szabályozási megfelelés áll. Békés Sándor

INFORMATIKA

CeBIT 2010: a technológiai konvergencia jegyében

Újdonságok tömkelege fogadja azokat, akik 2010. március 2-6. között a németországi Hannoverben felkeresik az IT és a távközlés legnagyobb világrandevújának számító CeBIT-et. A rendezõ Deutsche Messe AG december 1jei budapesti prezentációján kiderült: a jelenlegi válságban is pozitív a vásár megítélése, amit az is jelez, hogy a 2009-es méretekhez hasonló – közel 200 000 négyzetméter terület, 4 000-4 300 kiállító és 400 000 közeli látogató – paraméterek jellemzik a jövõ évi CeBIT-et is. Az újdonságok közül az élre kívánkozik a vásár súlyponti témája, a „Connected Worlds” (összekapcsolt világok), ami azt jelzi, hogy az egyre hatékonyabb készülékek révén nagyszabású technológiai konvergencia megy végbe, s ez a különbözõ alkalmazási területek összenövését eredményezi. Ezen felül az interneten már meglévõ és újabb ajánlatok is egyre hatékonyabb hálózatokon keresztül érhetõk csak el. INTERNET-GAZDASÁG A SZÉLESA hálózati világ vezetõ helyet vívott ki magának a

SÁVÚ VILÁGBAN

CeBIT 2010-en. Ezt felismerve, a BITKOM német high-tech szakmai csoport megrendezi a „Broadband World” (szélessávú világ) premierjét, amelyen 2 000 négyzetméteren mutatják be a vezetõ cégek szélessávú megoldásaikat. A gyártók, a hálózatok felhasználói és a politikai élet vezetõi is valószínûleg nagy érdeklõdéssel követik majd a 13. pavilonban zajló eseményeket. Ilyen alapokról bõvül az internet-gazdaság kínálata, s ez a tény erõsen jelentkezik majd a digitális tevékenységeknek otthont adó „Webciety Area” pavilonban, ahol a nagy internetes vállalatok mellett a kezdõ cégek is megjelennek a kiállítók soraiban. Az internetes és mobil megoldások a digitális médiát is ide vonzzák. Minden olyan terület megjelenik, amely az online tevékenységekhez kötõdik. A Webciety hatalmas színpadán pedig annyi híres internetes – köztük web 2.0-s – vállalat és szoftvercég vezetõje tart elõadást, hogy puszta nevesítésük is oldalakat töltene meg. A viták középpontjában olyan slágertémák szerepelnek, mint az internetes tévézés, az ekereskedelem, vagy a tartalomszolgáltatás. VÁLLALATI

CSÚCSTECHNOLÓGIÁK

A vállalati termelési és logisztikai folyamatok átláthatóságának a bemutatására hivatott az AutoID/RFID Megoldások Parkja, ahol a jelzési és azonosítási technológiákat vonultatják fel a különbözõ ipari szektorok területérõl. Külön attrakciónak ígérkezik az „Automotive” prezentáció, amelyen egy félbevágott Volkswagen Passat CC személygépkocsival, valamint az összeillesztéséhez

VONZÁSÁBAN

szükséges alkatrészek felhasználásával élõben is demonstrálják a termelési és logisztikai folyamatok átláthatóságát az RFID (rádiófrekvenciás azonosítási) technológia segítségével. Ezen a kiállítási területen a látogatók minden információt megkapnak a vonalkódok, 2D-s kódok, a GPS, illetve a szenzorika területérõl. A terület 40 jeles szakértõje pedig az azonosítási technikákról értekezik. Szintén egy új kezdeményezés keretében elõször mutatkozik be „Intelligens Szállítási Rendszerek” címmel egy helyen az a folyamategyüttes, amelynek elemei a közúti intelligens távközlés részegységeit alkotják. A mûholdas navigáció csúcstermékeit is felvonultatják ezen a szakkiállításon. A témák bõséges csokrából elég még kiemelni az IT és távközlési technológiák energiahatékonyságát, a KKV-k szolgálatába állított távközlést, vagy az elsõ alkalommal jelentkezõ bank és biztonság témájú – a bankkártyára, a biometrikus azonosításra és videó távfelügyeletre vonatkozó – technológiai parádét. A magyar cégek közül 17 kezdõ szoftverfejlesztõ kisvállalkozást visz ki egy 78 négyzetméteres területû közös standra jövõre az ITDH. Idén 24 magyar kutató cég volt jelen a CeBIT-en. Békés Sándor Technika 2009/12

17

SZABADALOM

Mennyit ér a szellemi tulajdon? Magyarországon mintegy ezer ténylegesen innovatív vállalkozás mûködik, de ezeknek csak 10 százaléka költ arra, hogy megóvja szellemi tulajdonát. Ennek oka sokféle lehet: a fejlesztés kimerítheti forrásaikat, de arra is gondolhatnak, hogy találmányuk eltulajdonítása esetén talán nem is tudnának érvényt szerezni „monopoliumuknak”– ami nem is alaptalan feltételezés. Azért a legfontosabb ok bizonyára az lehet, hogy tulajdonképpen nincsenek tisztában szellemi vagyonuk értékével, ami nem is csoda, mivel annak megállapítására csak újabban keresik a módszereket. SZABVÁNYOSÍTOTT MÓDSZER KELLENE Az EU-ban is csak néhány éve kezdtek foglalkozni a szellemi tulajdon értékelésének szabályozását megkönnyítõ szabványosítással, s a Magyar Szabadalmi Hivatalnál is felerõsödött ez a munka: 2008-ban éppen nálunk rendezett több ország társintézményével együtt konferenciát errõl. Itt is megfogalmazódott, hogy létre kell hozni egy egész Európában használható szabványosított módszert a szellemi vagyon értékelésére, amire az egyetemeknek, a fejlesztõ cégeknek és a kutatóintézeteknek, másrészt az innovációba befektetõ társaságoknak és a bankoknak is szükségük van. Egy egészen hétköznapi példával: ma, ha egy cég licencszerzõdést akar kötni egy találmányáról, nem tudja, hogy vajon mennyit kérhet érte. NEM EGYSZERÛ A FELADAT Hogy mennyit ér egy találmány, új eljárás, technológia, azt nem is olyan könnyû eldönteni. Például, ha költség alapon akarnók a licencdíjat megállapítani, vagyis annak alapján, hogy mennyibe került a licenc kidolgozása, annak kevés köze lesz a licenc alapján gyártott termék késõbbi sikeréhez. Itt inkább a várható bevétel jelentheti az értéket, de az értékelés úgyanúgy lehet összehasonlító, piaci alapú, de vizsgálhatók a szellemi va-

18

Technika 2009/12

gyon értékét befolyásoló tényezõk, az értékmutatók is. Ez utóbbi módszer például hatékonyan elõsegítheti a szellemi vagyon menedzselését, ugyanis a gyengébb tényezõk proaktív megváltoztatásával csökkenthetõ a kockázat, ez viszont megnöveli az innováció értékét. Ez utóbbi kvalitatív módszernek nevezhetõ eljárás az érték megállapításához felméri a szellemi tulajdon marketing-értékeit, kereskedelmi-és alkalmazási lehetõségeit, a várható licenc bevételt, az elérhetõ végsõ árat, a várható piaci élettartamot is. Míg a kvantitatív módszer lehet költség alapú, piaci alapú és jövedelem alapú. PILOT-PROJEKTEK MÁR VOLTAK Jelenleg a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatal és az MTA által közösen kidolgozott szellemi vagyon értékelési módszert ajánlja, amely a pénzügyi, piaci, jövedelem alapú mutatókra épülõ kvantitatív megközelítésmódot és az értékmutatókat használó kvalitatív módszereket ötvözi. E módszerrel nemrégen három akadémiai kutatóintézet (MTA KOKI, MTA KK AKI és MTA ATOMKI) találmányának értékelését végezték el. A pilot-projekt nagyszerûen sikerült, s valamit elárult arról, hogy a költségvetési pénzzel gazdálkodó MTA számszerûsíthetõ értékeket is termel az országnak.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) november 27-én és 28-án szemináriumot rendezett az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében az Európai Szabadalmi Hivatal „Szellemi tulajdonvédelemrõl újságíróknak” projektje támogatásával. A szemináriumon szakértõi elõadások hangzottak el az innováció, a mûszaki fejlesztés lehetõségeirõl és egyes eredményeirõl, az MSZH szakemberei a szabadalmakkal kapcsolatos magyarországi helyzetrõl, a szellemi tulajdonvédelem szerepérõl értekeztek a jelenlévõ tudományos, szakújságíróknak. Itt tartott elõadást Káldos Péter, az MSZH elemzõje A szellemi tulajdon, mint érték címmel. VAGYON ÉRTÉKÛ JOGOK Általában még ma is egy cég értékét jobbára gépi berendezései, épületei, állóeszközei határozzák meg, újabban viszont a cégek értékében növekedni látszik a vagyoni értékû jogok (szabadalmak, védjegyek, goodwill) hányada is. Ha a szaporodó számú spin-off vállalkozásokat vesszük, de ha csak a mérnöki irodákat, akkor is náluk a vagyon háromnegyedét tehetik ki az ilyen értékes jogok. Ez még inkább sürgeti a szellemi vagyon értékelés elterjedését, hiszen az nagy lökést adhatna az innováció fejlõdésének, általában a kutatásnak és a kutatási eredmények felhasználásának. De mondjunk egy mai, prózaibb elõnyét a szellemi vagyon értékelésnek: a mostani nehéz gazdasági helyzetben a felértékelt vállalati szellemi tulajdon akár banki fedezetként is szolgálhatna a hitelezéshez. Komornik Ferenc

KÖRNYEZET

Mit öntünk ki a fürdõvízzel? Magyarországon a turisztikai fejlesztések központjában a fürdõk állnak: az önkormányzatok, a magánbefektetõk egyaránt kitörési lehetõségnek tartják az ilyen létesítményeket, amelyekhez az állami költségvetés már jó ideje megbízható finanszírozó partner. Már 2001-2004 között a Széchenyi-terv keretében 30 milliárddal segítette meg az állam 70 település fürdõépítõit, ezután már brüsszeli forrásokat is felhasználva csak wellnessszállodákból a 2004 évi 15-el szemben 2007-ben már 59 wellnes-hotel (majd négyszerese) várta a tisztelt vendégeket. (A wellness-szobák száma ugyanekkor 1008-ról 4019-re nõtt!) A folyamat szinte megállíthatatlan: a 2007-ben indult 66 hasonló fürdõfejlesztési pályázatra 26 milliárd forint támogatást szán a költségvetés. A pályázat kiírói a támogatás elnyeréséhez rengeteg kérdést tesznek fel, egyet azonban nem kérdeznek meg: van-e elég vizünk ennyi ilyen létesítményhez, amelyek között a nagyszámú „szórakoztató” jellegû strandok, a wellness-fürdõk az átlagosnál kétszer több vizet fogyasztanak el – amit persze higiénia okokból tilos a víztároló rétegekbe visszapumpálni meg azután a legtöbb ilyen fürdõ azokon a kedvelt üdülõterületeken található, – Balaton – ahol amúgy is kevés a közüzemi víz. ÁSVÁNYVIZEKBEN ÚSZIK AZ ORAzt, hogy mindehhez van-e elég vizünk, az ásványvizek termelõitõl sem kérdezik meg. Magyarországon már 180 fajta bejegyzett ásványvíz márka létezik, közel annyi, mint összesen egész Európában, viszont a szakemberek szerint ennyi szakmailag felkészült vállalkozó nálunk nem is létezik. Ha az ásványvíz-termelést a fürdõfejlesztéssel összeadjuk, valóban megkérdezhetjük, vizeink

SZÁG

ilyen merõben üzleti, presztízsszempontú, gigantomániás túlfogyasztásához tisztában vagyunk-e vízkészleteink terhelhetõségével? Ami meglepõ, sajnos ebben még a szakemberek is bizonytalanok. MENNYI TERMELHETÕ KI? Magyarország alatt 3000 milliárd köbméter ivóvízellátáshoz alkalmas víz található, ami persze sok, de belõle csak annyi termelhetõ ki, amennyi a felszíni és a csapadék vízbõl visszapótlódik. Hogy az mennyi, azt még ma is nehéz eldönteni. Egy tanulmány szerint a felszín alól kitermelhetõ vízmennyiség meghatározása mindig nehéz feladat volt, ma pedig – a zûrzavaros jogszabályoktól körülkerítve – talán még nehezebb. Az idõk folyamán a számítási módszerek két változata alakult ki. Az egyik az utánpótlódásból kiindulva a dinamikus készletek becslését tûzte ki célul, a másik a kitermelés következtében kialakuló természeti károk eltûrhetõségét vette alapul. A gyakorlatban csak a második út járható, ugyanis a kitermelés jelentõs talajvízszint-csökkenéssel jár, ami Alföldünkön már eddig is sivatagosodási tüneteket okozott. Ezen kívül a mértéktelen kitermelés következtében szennyezett víztestek alakulnak ki a talajban. Magyarországon tehát hiba „sztárolni” a valóban gazdag vízkincset, amely nem önmagában, hanem a talajjal együtt igazi érték. Ha az éltetõ termõföld rovására aknázzuk ki – ráadásul csak fürdésre – azzal az ökológiain túl komoly gazdasági, települési károkat okozhatunk. A SOK EGYRE KEVESEBB Vízkincsünk mérhetetlen gazdagságát kár hangsúlyozni. A felszín alatti vízkitermelés mérséklését apadó vízkészleteink is indokolják. Az ország megújuló vízkészletét sok évi átlagban az évi 58 millió köbméter lehulló csapadék, a 114 millió köbméter belépõ

folyóvíz és az országhatáron kilépõ 120 millió köbméter folyóvíz határozza meg. Mára mind a csapadék, mind a belépõ víz mennyisége jelentõsen lecsökkent, az elõbbi 40 millió köbméter alá, az utóbbi 90 millió köbméterre. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az évi 600 milliméter lehulló csapadékból csak 200 milliméternyi szivárog le a talajba. Mindezek hatására a FAO szerint Magyarország „megújuló” (szándékosan nem kitermelhetõnek nevezi) vízkészlete 1965-tõl 2000-ig 16,4 millióról 9,5 millió km3-re csökkent, ezen belül a parti szûrésû vízé 6,6-ról 5-re, a rétegtalajvízé 10,3-ról 3,8-ra, a karsztvízé 1,0-ról 0,7 km3-re. BIOMASSZA – FOKOZOTT VÍZIGÉNY Ilyen lehangoló adatok ismeretében, megtetézve a ma már rablógazdálkodás-gyanús vízfogyasztást, hirdeti meg az ország a jelentõs biomassza-termelési programját, elfelejtkezve arról, hogy a biomassza termelésnek, nagyfokú aszályérzékenysége miatt is, igen magas a vízigénye, így miközben megoldást találnánk egy problémára (energiatermelés biomasszából), kiélezhetünk egy másikat, a vészes vízhiányt, ami a Föld nagy részén már országok közötti konfliktusokat is szül. A szakemberek már figyelmeztetnek arra, hogy a biomassza termelés növekvõ vízigényét csökkenõ vízkészletekbõl kell kielégíteni, mint az teszik sok országban, problémákat is elõrevetítve. A biomassza termelés állami dotációja pedig közvetve a talaj és a víz mértéktelenebb felhasználását dotálja majd. A megoldás ezek szerint csak az lehet, ha mindenütt növelik a vízfelhasználás hatásfokát és mindenek elõtt megõrzik a talaj vízháztartását, nedvességforgalmát, hiszen a talaj hazánk legnagyobb víztározója. A fürdõkkel kezdtük. Vigyázzunk arra, hogy a fürdõvízzel ne öntsük ki a...jövõnket. K. F. Technika 2009/12

19

IDÕSGONDOZÁS

BayIKTI: mozgásérzékelõ, kommunikáló rendszerek

A BayIKTI igen aktívan foglalkozik, az úgynevezett környezeti intelligenciával segített életvitel kérdéseivel, ehhez rendszerek tervezésével. Gordos Géza professzor, intézeti igazgatót kértük arra, ismertesse ezzel kapcsolatos kutatásaikat. E témával – melyet angolul Ambient Assisted Leving-nek neveznek és AAL-nek rövidítenek – világszerte foglalkoznak az infokommunikációban. Az AAL lényegében abból áll, hogy a lakást, a szobákat különféle érzékelõkkel szerelik fel, és aktuátorokkal, amelyek például bekapcsolják a villanyt, figyelmeztetõül kitolják a gyógyszeres fiókot. Ezek az érzékelõk és aktuátorok egymással rádiófrekventáciás kapcsolatban állnak, egy kis fizikai méretû intelligencia segítségével. A kis intelligencia dönti el hogy képes-e önmaga dönteni arról, hogy szokatlan jelenség észlelése esetén, tovább kell-e adnia a megfigyelést pl. a mobiltelefon hálózaton az idõs ember gondozójának, vagy egy gondozóközpontnak, sürgõs esetben akár még a mentõknek vagy egy kórházba is. Tech-

20

Technika 2009/12

nikailag ez úgy lehetséges, hogy a megfigyelt személy egy fél gyufás doboznyi eszközt visel magán, amelynek pontos térbeli helyét észleli a környezeti intelligencia, mégpedig egy köbdeciméter pontossággal és egy percen belül akár 3-6szor is. Például így vehetik észre a távolból, hogy a megfigyelt személy elesett. Majd, ha felállt az illetõ, az eszközök lefújják a riasztást. Ennek az általunk kidolgozott rendszernek a neve Batsy. Azért neveztük el így, mert a helymeghatározáshoz ultrahangot is használ, s mint tudjuk, a denevérek is ultrahanggal tájékozódnak A denevér angoluk: bat, ebbõl lett a Batsy. Miután ez a rendszerünk készen áll, már a továbbfejlesztésén dolgozunk: a cél, hogy a rendszer az emberrel beszéd útján dialógusra legyen képes. Például a gondozott szokatlan helyzetét érzékelve az AAL megszólítja õt, megkérdezi, mi a baj, erre a beszéd-szintézis technológia már ma is alkalmas. A válaszból pedig ún. kulcsszó-felismeréssel lehet következtetni a bajra. A Batsy helymeghatározó és mozgáskövetõ rendszer most egészül ki ezzel a beszéd-dialógus képességgel. Nemrégen a helyzet- és mozgásérzékelést le is egyszerûsítettük. Egy combra erõsíthetõ mûszer érzékeli a mozgást, a járást, ülést, fekvést, de egy másik érzékelõ megfigyelheti egy lámpa világítását, de érzékelhetõ pl a hirtelen lassuló vagy gyorsuló mozgás is (például elesés), és mindezt a rendszer észleli és szükség esetén jelenti is.

A rendszer viszonylag olcsó, Németországban az idõsgondozás e rendszerek felhasználásával a réginek az 1/6-ba kerül: ennyivel olcsóbb, mintha valaki az idõs személyt napjában egyszer meglátogatná. A rendszer telepítése is egyszerûbbé vált, ugyanis az érzékelõk egy érzékelõ kézi pozicionálása után maguk pozícionálják magukat. Amit eddig mondtunk, az a környezeti intelligenciának (AAL) csak egyik alkalmazása. A másik, amit tervezünk AAW-nek nevezhetõ – a working szóval – különbözõ munkavédelmi feladatoknak tesz eleget: például elemzi, hogy egy gépmûhelyben mely veszélyes helyeken fordul elõ, hogy a munkások arra tévednek-járnak. Ezekkel az eszközökkel már az ember teljes környezete intelligenssé válik, az érzékelõk egymással kommunikálnak is, egyikük, másikuk döntésre is képes. E rendszerek persze bõvíthetõk más érzékelõkkel, a régiek azokhoz automatikusan hozzáigazodnak. Ha mi akár csak egyszer is megvizsgálhattuk az új eszközt, fel tudjuk készíteni a rendszert arra, hogy az intelligencia fogadja és magába integrálja az új érzékelõt. Másrészrõl e rendszerek kívülrõl is átprogramozhatók. A környezeti intelligencia jelentõsége, egyszerûsége sajnos nem tudatosult sem a potenciális felhasználóknál, sem azoknál, akiknek a munkáját ez a távgondozás megkönnyítené. Németországban már a felhasználók fele magánember, családtag. Tehát szélesebb ismertséget kell nálunk is biztosítani e rendszereknek, amit ezek meg is érdemelnek.. Wellek Margit

KÓRHÁZI KONTROLLING

Üzemszerû egészségügy? Aki kapcsolatba került az egészségüggyel (rendelõ intézet, netán kórház) tanúsíthatja, a gyógyítás üzemszerû tevékenységet is igényel, még ha a munka „tárgyai” nem holmi alkatrészek, termékek, hanem az emberek. Az IME egészségügyi szaklap legutóbbi kontrolling konferenciájára érkezõ külsõ szemlélõ elõször is azt kérdezi önmagától, vajon mit kereshet a kontrolling, az eredményorientált vállalatvezetés szolgálatába állított tevékenység-rendszer, röviden üzemgazdaságtan, például egy kórházban. Késõbb az elõadások meggyõzik arról, hogy vannak olyan kontrolling rendszerek, amelyek segítséget nyújthatnak az egészségügyi intézmények költségeinek csökkentéséhez, optimalizálásához, persze az orvos-szakmával szoros együttmûködésben. E módszerek bevezetését manapság sürgetik a válságos évekkel is kapcsolatba hozható állami finanszírozási gondok, az egészségügyi intézmények 100 Mrd Ft-ra tehetõ szállítói tartozása. Mint a konferencia fõ támogatójának, az ILEX Vezetési Tanácsadó ügyvezetõje, Õri Károly évértékelõ beszámolójában is említette, különösen a jelenlegi 2009-es év állította nehéz helyzet elé a kórházakat, amikor az elsõ félévi túlköltekezés ellensúlyozása miatt kevesebbõl kellett mûködniük, s hogy ez sikerüljön, egy év alatt négyszer változott meg a finanszírozási rendszer. Az év végére megígért több milliárdos injekciók - mondta – azonban nem pótolják az egészségügy szervezet-fejlesztését (regionalitás, megyei kórház-bokor rendszerek értelmes munkamegosztással, nagy összegû pályázatok igénybe-

Fotó: dr. Gyüre István

vétele a szolgáltatások racionalizálásához) és olyan kontrollingok bevezetését, amelyek végül is a gyógyító-minõség javításához is eszközöket szabadíthatnak fel. Ez utóbbiak közvetítéséhez – s ezt talán kevesen tudják – számos, igen magasan kvalifikált hazai tanácsadó cég áll az egészségügyi intézmények rendelkezésére. Például az ILEX több mint tíz vidéki kórházban segítette a kontrollingrendszer építését, elõzetes átvizsgálással, hatékonysági felmérésekkel, s kidolgozta többek között a fõvárosi kórházak mûszaki, gazdasági és diagnosztikai funkcióinak centralizációs koncepcióját is. Az ugyancsak a konferencián ismertetõt adó Bakallár Sándor ügyvezetõ (BSOFT Informatikai Kft.) olyan teljeskörû kórházi vezetõi információs rendszerrõl számolt be, amely szoftver-csomagként (BIVIR) már három intézményben segíti a gyógyítást, miközben egyre több kórház használja a KVIK modul-család kontrolling alrendszerüket is. A belsõ racionalizációk mellett komoly hatékonyság-növekedést ígérnek a szervezeti fejlesztések is, mint például az önkormányzati

intézmények holdinggá szervezése, amirõl Ónodi-Szücs Zoltán beszélt. Ez egyszerûsítheti az összehangolatlanul mûködõ és fejlesztõ egyes intézmények mûködtetését a helység, a város, vagy a megye célrendszeréhez illeszkedve. Az IFUA Horváth & Partners Debrecen városában épített ki ilyen holdingot, amellyel több tízmilliós eredményt és adómegtakarítást értek el. Az ilyen strukturális fejlesztésekre igen jelentõs pályázati pénzt szán az EU és az Új-Magyarország Fejlesztési Terv. Ebbõl a keretbõl lehet létrehozni az úgynevezett kórházi technikai centrumokat is összevont mûtõ-blokkal, diagnosztikai és különbözõ más szolgáltató központokkal, aminek eredményeként egész pavilonok tehetõk szabaddá a kórházakban. Végül is feltételezhetõ, ha az egészségügyi intézmények gazdasági vezetõi és az orvosok szabad utat engednek az intézményi racionalizálásnak, az egészségügyet finanszírozók hajlandók lesznek a gazdálkodásában átgondolt, ésszerûsített egészségügy valós költségeit fedezni. -komornikTechnika 2009/12

21

ENERGETIKA

Energia-önellátás és a tények Magyarország energia-függetlensége újabban bevonult a hazai politika óhaj-rekvizitumai közé. Hogy az ország ellássa magát a szükséges energiával hazai termelésbõl, ezt olyan nagyhatalmak, mint az USA és az olyan ipari hatalmak, mint Németország sem tudják célultûzni. Aki ezt kívánja elérni akár 2020-ra, annak nem árt utánanéznie, milyen lehetõségei vannak erre Magyarországnak. SZERÉNY HAZAI ENERGIAVAGYON A kérdésrõl tájékozottabbak tudják, hogy sajnos Magyarországnak mind az ásványi, mint a megújuló energiavagyona szerény, a jelentõs energiaimport elkerülhetetlen, s még fontosabb lesz évtizedek múlva, amikorra jobban elapad ez a készlet. Az Állami Geológiai Szolgálat által nyilvántartott hazai fekete-és barnaszén az éves energiafelhasználásunk 8, a lignit 19, a kõolaj 0,7, a földgáz 2,5, az uránérc 5, a geotermikus energia a szükséglet 6 százalékára elegendõ. Bioüzemanyagból közlekedésünk üzemanyag-igényének mintegy 10 százaléka fedezhetõ. Vagyonunk földgázból nagyobb, mint kõolajból, de az is elfogyóban: a makói, nagymélységû földgázkincs egyelõre bonyolult technikával történõ kitermelésére megadtuk a lehetõséget, ám az eredmény még nem biztos ( az eddigi próbafúrásokból túl sok víz tört fel, a kitermelés technológiája nálunk még nem kipróbált). A jelentõs lignitvagyonra új erõmûvi blokk épül. A másik vagyonunk, a szén mélymûvelésû kitermelése még sokáig versenyképtelen lesz. A maradék hazai uránérc kitermelésére egy külföldi cégnek lehetõséget adtunk kémiai lúgozással. Ez a helyzet a hagyományos energiahordozóinkkal HA NEM FÚJ A SZÉL Nem tagadva, hogy a megújuló energiák fontos szerepet tudnak betölteni az autonóm rendszerek táplálásával (helyi igények), alaperõmûveket nem tudnak helyettesíteni. A rendelkezésünkre álló megújuló napenergia

22

Technika 2009/12

az éves energiaszükséglet 20, a vízenergia 0,16, biomassza 16, a szél 0,15, a geotermikus az igény 5 százalékát lenne képes potenciálisan kielégíteni, természetesen óriási beruházásokkal. Ráadásul a szélerõmûvek rendelkezésre állása nálunk annyira kaotikus, hogy az energiarendszer biztonságos fenntartásához, a leállásukkor helyettesíteni kellene õket, általában fosszilis tüzelõanyaggal mûködõ erõmûvekkel, amivel több szén-dioxidot bocsátanánk ki, mint amennyit a szél-és naperõmûvek megtakaríthatnának. A forgó turbinalapátok látványa szép, de sajnos Magyarországon az év 8760 órájából csak 1300-1500 órán át képes a szél szélerõmûveket üzemeltetni. (Ezzel szemben az atomerõmû rendelkezésre állása 7500 óra!). A KISZOLGÁLTATOTTSÁG ELLEN Ezek a tények és Vajda György professzornak fent idézett számításai nem jelentik azt, hogy az energiahatékonyság növelésével, energiatakarékossággal nem lehetne csökkenteni az energiaimportot. Ez a törekvés tükrözõdik a Paksi Atomerõmû üzemidejének 20 évvel való meghosszabbításában, az új paksi blokk építésében az Országgyûlés jóváhagyásával. Ez a fejlesztés állandósíthatja hazánkban az olcsóbb és biztonságos importtal elõállítható nukleáris energia primátusát a primer elektromos energiafelhasználásban (40 százalék), és nagy részét pótolja a következõ évtizedekben bezárásra kerülõ régi erõmûvek termelésének. Az egyoldalú kiszolgáltatottságot

csökkenti az ország befejezett csatlakozása az Ukrajnát elkerülõ alternatív Nabucco gázvezetékhez. A

NAGYOBB

ENERGIABIZTONSÁ-

Fel lehet hívni a figyelmet olyan importkímélõ lehetõségre is, mint a hazai tüzifa hasznosítása. Hazánkban évente 12 millió köbméterrel nõ az erdõk faállománya, ebbõl a szakemberek szerint akár 9 millió köbmétert lehetne kivágni, aminek 60 százaléka tüzifának való. Ehhez képest az erdészetek mindössze öt erõmûnek szállítanak apritékot. Kevéssé tudott az is, hogy 2009-2010 között pályázati úton 34 milliárd forintot fordítunk megújuló energiaforrások alkalmazására akár családi házak, társasházak fûtési rendszerének korszerûsítése céljából. Magyarországon az utópisztikus energiaimport-mentesség helyett inkább a maximális energiabiztonságot lehet elérni az energiabeszerzési források diverzifikálásával, az ipari fajlagos energiaszükséglet csökkentésével, a hazai megújuló energiák és az atomenergia felhasználásával. Az energia importot pedig kár kárhoztatni, hiszen az önellátás erõltetése olyan levitézlett gyakorlatot elevenít fel, mint a „vas és acél országává válás” hazai vasérc nélkül. Végülis az energiaimportra megfelelõ fedezetet adhat a mezõgazdaság, ha kihasználja, hogy Magyarország élen jár a világban termõföldjeit illetõen, a világ elsõ tíz országa között van az egy lakosra jutó szántóföld nagysága alapján. Míg a világátlag 0,22 hektár, addig hazánkban 0,7 hektár jut minden fõre. Komornik Ferenc

GÉRT

ATOMENERGIA

RHK Kft.: eredményes év, távlatos elõretekintés

A Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kft. felkészül a Paksi Atomerõmû üzemidõhosszabbítása, és a létesítmény tervezett bõvítése kapcsán keletkezett hulladéktöbblet biztonságos kezelésére – jelentette ki Dr. Hegyháti József ügyvezetõ igazgató a társaság évzáró sajtótájékoztatóján, ismertetve az RHK Kft. idei munkálatait. Magyarországon évente 68 millió köbméter hulladék keletkezik, ebbõl csupán 465 köbméter a nukleáris hulladék, amelynek kezelése viszont kiemelt figyelmet, igen pontos szakszerûséget igényel. Hazánkban a Radioaktív Hulladék Kezelõ Kft. gondozza a kis és közepes és a nagy aktivitású radioaktív hulladékokat, elõbbiek között a nem atomerõmûvi, a radioaktív anyagokat felhasználó intézményekbõl származó hulladékokat a Püspökszilágyon található tárolóban, a paksi ilyen hulladékot a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszíni létesítményeiben, utóbbiakat Pakson, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában õrzik. A negyedik helyszín a Nyugat-Mecsekben lesz, ahol a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésérõl fognak gondoskodni. Mint az ügyvezetõ beszámolt róla, az idei évben egyetlen helyszínen sem állt meg az élet, a fejlesztések igen eredményesek voltak.

Püspökszilágyiban eredményesen haladt a térfogat-felszabadításnak nevezett program: egyes tárolómedencéket felbontanak, átvizsgálják a hulladékokat, azokat tömörítik és így nyernek tárolóhelyet. Ezen kívül korszerûsítési munkálatokat is végeztek, így lehetõvé válik, hogy még hosszú távon fogadják a hazai izotóp-felhasználók radioaktív hulladékait. A Tolna-megyei Bátaapátiban lévõ létesítmény már egy éve fogadja a Paksi Atomerõmû kis és közepes aktivitású hulladékát, az ide érkezõ hordókat egyelõre a minden biztonsági követelményt kielégítõ felszíni tárolóban, majd elkészültük után a földalatti kamrákban helyezik el. A két, 1700 méter hosszú lejtõsakna és az összekötõ vágatok után, jelenleg a tároló tér kialakítása zajlik. Itt 2011-tõl fogadhatják az erõmû üzemi hulladékát. Komoly fejlesztések folynak Pakson is, ahol az idén megkezdték a Kiégett Kazetták Tárolójának újabb négy modullal való bõvítését. Az atomerõmû szomszédságában található tárolóban, ahol 50 évig pihentetik a reaktorokban elhasznált fûtõelemeket, az idén 480 kazettát helyeztek el. Ebben a tárolóban már 6067 kazettát õriznek. A bõvítéshez tíz méteres mélységig talajcserét is végre kell hajtani. A létesítmény tervezõi a Paksi Atomerõmû húsz éves üzemidõhosszabbítására is felkészülnek.

A paksi kiégett üzemanyag-kazetták, valamint az erõmû majdani lebontásából származó hulladék végleges elhelyezésére a Nyugat-Mecsekben, Boda térségében a kutatók már megtalálták azt a kõzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sõt, akár a majdani tároló befogadására is. Idén októberben itt felújították a kutató fúrásokat, az elkövetkezõ években felgyorsulhat a munka egy olyan földalatti laboratórium létesítésére, amelybõl tovább tanulmányozható a bodai kõzet alkalmassága a végleges tárolásra. Dr. Hegyháti József hangsúlyozta, ezek a fejlesztések mindenütt a helyi lakosság részletes és rendszeres tájékoztatása mellett zajlanak, amelyhez nagy segítséget ad a 36 önkormányzatot tömörítõ négy társadalmi társulás. Ezen kívül a helyi lakosság részérõl sokan dogoznak is ezekben a létesítményekben, akiknek pozitív véleménye tovább növeli a tárolók elfogadottságát, bizonyítva, hogy a tárolók nem ártalmasak az emberek egészségére, a környezetre. Az ügyvezetõ az idei pénzügyi terveket ismertetve közölte, a nukleáris hulladék kezelés pénzügyi alapja stabil, a Paksi Atomerõmû „a hulladékokat termelõ fizet” elv alapján 2010-ben 23,1 milliárd forintot fizet be a hulladék kezelést finanszírozó Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, amely egyébként jelenleg 150 milliárd forintot tartalmaz. A jövõ évi költségvetés 18,7 milliárd forintot hagyott jóvá a 2010 évi feladataikra, ami közel 2,5 milliárddal több, mint az idén volt. Technika 2009/12

23

ÛRKUTATÁS

S O R O Z A T

A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.

Kisebb naptevékenység – nagyobb kockázat Jelenleg központi csillagunk szokatlanul nyugalmas éveit éljük: a Nap felszínét alig-alig borítják aktív naptevékenységre utaló napfoltok. A Föld méretét akár többszörösen meghaladó, különleges mágneses tulajdonságú sötét szigetek, a kb. 1000 Celsius foknál hidegebb napfoltok a napkitörések és az igen erõs ultraibolya sugárzás forrásai. Ez az aktivitás most szünetel. A csillagászok szerint viszont a jelenlegi napnyugalom hasonló lehet a száz évvel ezelõtti igen hosszú és csendes periódusokhoz. Mint ismeretes, a Nap aktivitását jelzõ napfolt-tevékenységben körülbelül 11 éves periodicitás figyelhetõ meg. Ezzel szemben 2008-ban, amikorra a tudósok a következõ napfolttevékenységi maximumot várták, a 366 napos szökõévben 266 napon át egyáltalán nem látszottak foltok központi csillagunkon, ami legutóbb 1913-ban fordult elõ, amikor 311 napon át volt foltmentes a Nap. A minimum idén is folytatódott, március végéig, az eltelt 90 napból 78 napon át nem volt megfigyelhetõ napfolt. Az elhúzódó minimum a csillagászokat arra készteti, hogy foglalkozzanak e jelenség hatásaival. Az Ulysses ûrszonda 20 százalékos csökkenést mutatott ki a napszél nyomásában az 1990-es évekhez viszonyítva, ami szintén a csökkent napfolttevékenységre vezethetõ vissza. Ez komoly kockázatot jelenthet, mivel a napszél jelentõs szerepet játszik a világûrbõl érkezõ kozmikus sugárzás távoltartásában

24

Technika 2009/12

a Naprendszer belsejébõl. A napszél megfogyatkozása extrém esetekben még veszélyt is jelenthet a világûrben tartózkodó ûrhajósok számára, miközben persze a csillagászoknak rendkívüli alkalmat adhat a foltnélküli Nap a naptevékenységi minimum tanulmányozására (máris az ûrszondák serege figyeli csillagunkat, a SOHO, a két szondájú STEREO-páros, az öttagú THEMIS és a többi). De mi is a most hiányzó napszél? Ez töltött részecskék, leginkább protonok és elektronok áramlása felénk a Nap atmoszférájának külsõ részébõl. Az áramlás nem egyenletes, a naptevékenységnek köszönhetõen jelentõs kiugrások is észlelhetõk. Erõs napszél idején, napkitörések alkalmával az ûrhajósoknak szüneteltetniük kell az ûrsétákat és az ûrhajó Föld felé esõ részében kell tartózkodniuk. Ám a fokozott elõvigyázatosságra csökkent naptevékenység idején is szükség van, hiszen napszél hiányában a kozmikus sugárzás akadálytalanabbul érheti ûrsétájukon az ûrhajósokat. A minimum idején is tehát nagy fontossága van az ûrdozimetriának, a sugárzásmérésnek, amihez egyébként

éppen a magyar kutatók (MTA KFKI AEKI) szolgáltatják a legkorszerûbb mérõeszközöket (Pille). A hosszúidejû naptevékenységi minimum Földünkre is gyakorol hatást. A Nap mágneses tere bolygónkat is védi az ûrbõl érkezõ nagyenergiájú részecskeárammal szemben, véd bennünket még a Föld légköre is, ám minimum idején a légkör kissé lehûl és valamelyest összehúzódik. A gyengébb napszél kevesebb mágneses vihart idéz elõ bolygónk pólusainál és kevéssé képes visszatartani a kozmikus sugárzást, ami, mindent összevetve, tavalyhoz viszonyítva 20 százalékkal meg is növekedett. De veszélybe kerülhete ezáltal a földi élet? A szakemberek szerint Földünk mágneses tere remélhetõleg továbbra is megvéd bennünket, egyes jelekbõl ítélve pedig 2012-2013-ban ismét a Nap aktivizálódására lehet számítani.