'I.I::VFOLYAM 9.SZ
GUTTMANN
MANÓ,
AKll0 ÉVE AZ ORSZAGOS MAGYAR MOZGOKÉPIPARI EGYESŰLEf
TITKARJA.
MOST ÜNNEPELTE 6O.-IK SZŰLETE:SNAPJAT
• SZERKESZTI: LA~TA ANDOR·) 1933. SZEPTEMBER 1
G U S TAV FRÖHLICH LUCIE ENGLISCH és HERMANN THIMIG idei első megjelenése
A Harmonia
Film
első megjelenései: JI.Royal Jlpolloban: B. KELLERMANN
:
Az alagut Gigászi filmalkotás az Európa - Amerika közti alagut építéséről. Páratlan technikával megrendezeit viz- és tűzkatasztrófa. 5000 szereplő ha-
lálküzdelrne
a hullárnhe-
gyeken. Föszereplök: Paul Hartmann. Olly v. Flint. Elge Brlnk
~~
.Il: Vra, KOHl ara, Corvin filmszinházakban
:
Volt egYSzer I egy Zenés
muzsikus
filmjáték
a legnépszerűbb IangómoRendezte: Friedrich Zelnlk Föszereplök: SZOKE SZAKÁLL. Verebes Ernő. Mária Sörensen
tivumokböl.
~"_"
..4: Vrániábar eim ű filmoperett megjelent: 1933. augusztus hó 10-én
a KERT és OMNIA FILMSZINHAzAKBAN
Kötéseket már eszközlünk ! KULTUR FILMKÖLCSÖNZÖ
VALLALAT
BpestL VIII, Népszinház-u, 21. Tel, 37-510
•
:
Arvák a viharban
A viléghirü francia regény filmen. Rendezte: M. Tourneur. Főszereplők : GABRIEL GABRIO. Yvette Guilbert Emmy Linn
~ ~•...
HARMONIA-FILM (PLESZ-FILM) BUDAPEST VII.• Akácfa-utca 7. Telefon: 35-2-87
FILMMIJVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT VI ÉVFOLYA
nonovrrz
M
9. SZÁM
1933 SZEPTEMBER
1
RICHÁRD,
a Miivészfilm-kölcsönzővállalat tulajdonosa: .
JOBB FILMIDÉNY ÉS KEDVEZŐBB ÜZLETIÉV KÜSZÖBÉN zezónnyítás. .Már megnyíltak friss diszban a budapesti premicrrnozik kapui, a tran z:parensek már belevilágítják a • sötétlő estékbe az új slágerek címeit, a na~y eztárok neveit, a napisajtó rovataiban mind nagyobh terjedelemben jelennek meg az attrakciókat magasztaló hirdetések: szóml m'eJ!)!ind1ult a mo~i,sz'ezón. De, amíg idáig eljutottunk, a nagy kánikulában IS szorgallll8JS munka folyt a filmkölesönzők ós a mozík irodaiban. Valóságos szerenoséjo ennek a szakmának, hog1Y ha tavasszal, még oly csilglgedten zárul az elmúlt esztendő, a nyári 'hónapokban diadalmaskodik a film rajongóin az optimista felftogás és minél több nehézség tornyosodik, minól váratlanabb akadályok kerülnek útjaink elé, annál nagyobb lelkesedéssel és bizakodással látunk hozzá az új muukához. Mintha Madách szavai töltenők be minden filmember lelkét, csak a jövőbe tekintünk
és
gításban. Tény az, hqgy a nemzetközi értékelésben bevalt nem-árja :Eilm~Jiártók, úgy a vállalkozók, mint aJ2'1 irók és művészek hirtelen és radikális kiküszöbölése teljesen megállította a mi piacunkra oly fontos német, film gyártását és pedig nemcsak azért, mert ezeket ri, tapasztalt alkotókat hirtelen pótolni nem lehetett, hanem nagyrészt azért is, mert távozá ukkal a tőke is részben elhagyta Berlint, részben ped!ig visszavonult. A német filmgtyártás rentabilitás ának alapfeltétele az export és egészen plauzibilis, hogy w külföldli vevő (pl. a mrugtyar lJ1ilmlcö1csőrrzJő is) még ha teljesen eltekintünk is a politikai és faji szirnpátia érvenye ülé étől -, nem rnerte látatlanb a megvenni és megelőlegezni azt a filmet, amelyet az új NémetOl1Soog'ban a neki ismeretlen új vállalkozó, ismeretlen íróval és ismeretlensZJÍnészekkel gyártani készült. A külíöldről való bizalom teljes hiánya rendkívül késleltette a német filmgyártás újbóli megíndulását, de megi kel~ állapítani, hogy most már elég nagyszámú film készül és főleg sok filmgyártási teroeeés folyik. Teljesen téves az a felfo~ás, mint hogyha ezek a filmek nagyrészt propagsnda-filmek volnának, sőt ellenkezőleg, túlnyomó iIŐbbség1ben az a törekvés nyilvánul meg, hogjy teljesen politikamentes exportfilmek készüljenek, mégis a külföld vázolt bizalruatlansága folytán ezek a filmek csak
bÚlLVJ,-U[:?Junk.
Pedig a nemuetkoei fiilm'wáJ·tá~t alaposan megrázkódtatta a német forradalom, A kora tavasai hónapokban, a Hitler-forradalom győzelmének el-ő hónapjaiban mintha egy csapásra llleg1állt volna a német film gj'iál'tálSa. A magyar napisajtó killleri,tően fogllalkozott ezzel a kérdéssel, de a különböző vil á.,Qné7.eli szempontok szerint, nem mindig eg) Jormn és objektív me~n,-ilá-
1
.,
-+.~r~_r.--------+ ben seüzsé szempontjából már alig hozott valami újat, azt lehetne mondani, hogy a7.Jeleserelesi vÍtgjj,á.tékés a bűnügyi film tájékán uniformizálódott. A hercegnő nem tudta, hogy a kérője nem soffőr, hanem 'herceg, a dü~laz8;a,g g1~á,rigazgató leánya hasonló tévedésben volt szerelmesét illetőleg, vaigly egyszerű névcsere okosta a bonyodalmat a happy end~g. E2'Jzelszemben az amerikai film az újfajta szügsének egész tárházát hozza. Nagy, komoly, családi és 'há.z:assálgi problémák, a::zj öt világrész leglszebb vidtékein készült felvételek', természeti csodák, sohasern látott trükkök" ünnepi érZJéseket ki váltó szi v-szüzsék és Verne képzeletét felülmúló fantáziák és borzalom-ezűzsék : mind-mind kedvezően fogják befolyásolni a közönség moziérdoklődését. Mindebből következik, hogy a iJilmgyártiás eme rendkívül válságos esztendejében a magyar ~ilrrvs~ínhWc mégis jó idénynek néznek elébe. Rengeteg film, talán annyi, mint még sohasem, áll rendelkezésükre ; válogatott filmek ezek, magyar, német, angol, francia nyelvűek vegyesen. Optimista felfogjásomat mé_g meg1erősíti Magyarország általános gazdaságí helyzete. Remélem, hogy aZI i tenadta na:~szerű termés a pénznek sürűbb körforgását fOiglja eredményezni és ennek a mozis j. hasznát fogja látni. De konszolidál6dnak a magyar filmszakma keretén belül is a viszonyok. Kismozis, na,gymozJs, filrnkölosönző kezdenek beleilleszkedni, hozzáalkalmazkodni azokhoz a szűkebb, szerényebb keretekhez, amelyeket a vilá gkrízi eme előrehaladt esztendejében a viszonyok valamennyiünk elé szabnak, Ma már mindenki, aki ebben a szakmában él és lélekzik, tudja, hogy le kellett szállni a magas lÓl~61,fl, konjunktúra költekező életmódját rel kellett cserélni a filléreket megbeesülő szerény éggel. A pa~arz.ás ma máv' mJegszünt és meg1giy'őződésem,hogy - rniután már hozzászoktunk a szíikebb keretekhez - eredménye2ebb, szebb, nyugodtabb e ztendő virrad mireánk.
elkészülésük és megtekintésük után számíthatnak külföld'i vevőre. ANémetországlban ;g0'ártott filmek nagy kiesését némikép pótolni fOg1jaa Németországon kívül fokozottabb mértékben megindult németnyeévű filmgy'Órrt.ás. Ílgfy elsősorhan Wien, de azután Prága, Párizs és Róma is kiveszi részét e nagy munkában. Ezek iránt a filmek Íl~ánt a nemzetközi piac bizalommal viseltetett, mert a régi német vállalkozók, bevált irók és ezinészek' produkturnai ezek. A mi speeiális magyar szempont jainkból a legnagiyobb fontosságú azonban, hogy a~ új h'el!Jzet Ihatalmas lrÖlcést adlott a marJryar Mm'!)l,yál'tásnak is. Kétségtelen, hogy a ma:glyar hangosfilm olyan sanszet kapott, amelyre eddig nem számíthatottés csak örömmel láthatja mindenki, hogy ezt a lehetőségleta tavaszi verőfény és a tikkasztó nyári hőség hónapjaiban eg1yal'ánt alaposan ki is használták. Olyan m~gyar filmek készültek el és várnak felvételre az' 00d~gi kísérleteknél sokkal nagyobb jelentőségíí tőkével, felké zültséggel és tapasztalatokkal és olyan nagy számban is, hogy ezek a magyar filmszínházak repertoárjában a jövő idényben érezhető, jelentékeny helyet fognak elfogialni és a magyar mŰZlinak új tömed'>e7cet szereenek: A m.C/J{)'yar fiamkölcsön~.ő7c természetesen a gyártási helyzethez szabták előkészületeiket. Ök vállalták nagyrészt a magyar r~lmlgty,ártás ügyét. Megszerézték a Nemetor zágon kívül kós~ülő filmeket 00 megszerezték azokat a Németországban készülő filmeket is, amelyek magyar szempontból megfelelőknek talaltattak. Mindamellett filmhián v állott volna be, ha a nagy ,amerik"ai rezervoárból is nem merítettek volna és nem V'álogatták volna ki a nemzetköei értelemben is kitünő fíilmeket. A jövő idényben az amerikai film kétségkívül könnyen 'fog-ja relvenni a versenyt és a magyar közönsóg jól rog járni azzal, hogy műsorában az eddiginél sokkal jobb amerikai :fulm fog szerepelni. A német film ug'yanis az utolsó évek-
2
~
~.A~~~~~,~
~,
A VILÁG SZÁMOKBAN ADATOK A NEMZETKÖZI FILMVILÁGB6L Jeaehím Buienbero áttekintő öszszeállítása. A Film-Iút7
W. 9. engedélyével.
1. NAGYBRITANNL~
ésIRORSZÁG a) Mo~6laép,ipar.
A Iakosság száma 45 millió. A filmseinházak száma: 50.j8, ebből hangosfilmszínház 4314, a néma filmssírrházak száma : 744. Az 1932. évben 79 új mozgóképpalota épült 101.309 ülőhelylyel. 1932- ben 233 mozgóképezínháe lett hangosssinház. 1932-ben 33 néma filmszínház szűnt meg véglegesen. Beépített vetítőgk.p-gyártmányok': Western Electric (kb. 2000 mozgóképszinhásban), British Acoustic (466 seinházban), R. O. A., British Talking Pictures (375 mozgóképszínháeban), Philipsonor, Marshal. Morrison, British 'I'hornpson Houston (612 mozgókópszinházban). - N ag'yobb mozgóképszínháetrösztök : Gaumont British : 200 mozgóképseínházzal, Associated' British Oinemas : 182, Provineial Oinematograpb 'I'heatres : 98, Emery's Konzern : 35, Moorhouse Konzern : 51, King Konzern : 37 filmssinházsal. N agyobb londoni filmpaloták : Empire (Metro), befogadóképesség . 3500, 'l'ivoli (Gaumont), bk. 2200, Regal (A. B. O.), bk. 2100, Leicester Square, bk. 2000, Plaza (Paramount), bk. 2000, Oapitol (Gaumont), bk. 1600, New GalIery (Gaumont), bk. 1400, Oarlton (Paramount), bk. 1200. A moz:góképszinházakat naponta kb. 3 és fél millió ember látogatja. 1930--ban 1.35 millíárd embel' látogatta a mozgóképssinházakat, 1931- ben 1.1 milliárd ember. 1932- ben az összes mozgóképseinhásak 41.6 millió angol font bevételt értek el. AZI átlagos befogadóképesség 928 ülőhely. Átlagos helyár : 8 penny. 1932-ben Vlgalmi adó eimén 7 millió fontot fizettek. A filmszínházak 1932-ben tiss-
3
tán 23.6 millió fontot vettek be. Ebből fizették ki a filmkölcsöndííj akat, adókat, fizetéseket. Az angol filmiparban kb. 150.000 embert Iogíalkoztatnak. amelyek legnagyobb része a mozgóképszakmában keresi meg kenyerét, Londonban 8 hiradó-filmssírrház játszik, bo) FilJmkfjZcsön2Jés. 1932-ben forgalomba hoztak' 156 angol h angesfilm et 943.837 1áb hosszúságban. A külföldi hangosfilmek száma. (amerikai filmekkel együtt) 477, az angol némafilmeké : 5, küliiöld!i némafilm: l, angol rövidhangosfilm : 70, külföldi rövídhangosfilm : 737, néma angol rövidfilm : 3. Amerika érdekeltsiége az angol filmkJMcs.önzésben: 69.5 saásalék, Anglia részvétele a filmfongalomban : 24.30jo, a többi európai államé: 6.2% A filmcenzúra 40 f:i!l.met tiltott be. A filmimporttal és exporttal foglalkozió cégjek száma 17. 'I'ilos be nem mutatott és osak papiron szereplő filmek lekötése. c)
FilJmg:yártá,9.
Ismertebb gorártó cégek: Gaumont British, British International, British & Dominions, Gainsborough, Assooiated 'I'allring' Pictures, 'I'wiokenham Prcd., Welsh Pearson, British Lion, Paramount. Warner, United' A r tis ts, Fox, Filmgi}'lá.rtótelepek: Gaumont-műtermek: Sheperds Bushl, B. I. P.'-ll1IŰtermek Elstree, British and Dominione Boreham W ood, Paramount műtermek: Elstree, Asfi-műterem Wembley, Warner-stúdió Teddington, Assooiated' Talking Ealing, Bnitish Lion-műterem Beaoonsfield, Gaínsbcrough-műterem Islington. Az össeműtermek száma 16,
~-------*'~~~~~'~----b) FilrmkÖlcsönzés. Forgalomba, került: 1930. 1931- 1932. évben 140* 139 francia 94 208 220 237 amerikai 99 III 60 német 7 8 angol 16 4 2 8 olasz 6 2 8 orosZ! 4 belga 4 lengyel 2 c eh 1 spanyol l osztrák 3 többi ország összesen : 496 film.
ezek 300 film elkészttésére alkalmasak, alapul véve napi 8 órai munkaidőt. A filmgyárak felülete 310.0000 ,né,gyszög1áb. ,Filmlablorat.ól'lu'ffiok:Automatic, Dunnig, Elstree, Kay Film Printing, Humphries, Standarid., 2. FRANOL.<\..üRSZAG a)
M ozgólcépip'ar.
,A lakosság saáma: 40.1 millió. A mozgómépszínbAzak zárna 1932.· július 1,én kb. 4000. 1933. január I-én a hang10sfilmszínházak száma 2077. 1931ben 83 új filmseinházat építettek 63.319 férőhellyel. 1932-ben 78 új színházat építettek (néhány átalakítást beleszá1932-ben bevittek Franciaországba mítva). Ebből esik Párizsra 31 film3p9 külföldi filmet. Egy-egy külföldi színház, Bordeaux-ra 6, Metzre 2, film rendszerint csak 5 párizsi és ,J Lyonra, Nizzára 00 Marseillere 4-4, N ancyra 2 új filmszínház. A 4000 .vidáki mozgóképszínházban kerül bernutatóra. így tehát a kihasenálési ,lehemozgóképszínház : bruttójövedelme 1932tőség! meglehetősen gyér. Rövidfilmekben 900 millió frank volt. Az iskolai mozgóképszínházak száma 1932-ben 12 ben 1930-'jyan 617 filmet, 1931-ben 646 ezer. Felekezeti mciZ1g1ó: 1700. A 4000 filmet rnutattak be. mozgóképasinház öss~befqgadJóképessége: c) FilrmgyártáB. 2.6 millió ülőhely, HangosvetítőgépMűtermek: Paramount Joinville: 6 rendszerek: W esternés R. O. A. együthan,gos fölvevőgőppel, Pathé-N atan Jointesen 439 g,ép, Gaumont Radio 251, ville 9 filmfölvevőgéppel, BrauubergerN alpas 211, Etcile Sonore 87, Resonal Richobó Billancourt, 'I'obis Epinay 5 75, Bauer 40, Cinétone 38, Oinélux g.éppel, G. F. F .. A. P,áxizs 7 géppel, 35, Survox 32, 'I'homsonore 31, rroms Pathé-Natan 'Pár.iz~ 3 géppel, G. F. 28, Kinoton 16. F. A. La Garenne 1 géppel, Eelair A 4000 mozg.óképszínhá,z köeül csak Epinay 2 g1éppel, Haik Courbevo.e 1 kb. 500 játszik naponta, 3000 csak géppel, Nicea St. Laurént du Val' é,s heti egy-két előadást tart. Nagyobb G. F. F. A. Nizsa, ősszesen 28 műmozg1óképszínházritrösztők : Pathó- Natan, teremmel, 40 fölvevőgéppel ; évi. proGaumon t- Franoc- Film- Aubert, Brézildukciógépességük 289 film. 19'32-ben lon- Konszern. 1932-ben 11 párizsi filmgyártottak 140 francia filmet és 17 színház csak külföldi filmet mutatott idegen verziót, 33 rÜVíid'hangosfilmet,60 be. 1931-hen 330 millió frank adút kultúrf'ilmet. Ismertebb francia gyárés illetéket rótak le a francia mozgó- tók: Paramount .Ioinvalle, Pathé-Naképszíp'ház,a'](. Ismertebb párizsi filmtan, üsso-Films és G. F. F. Á. Franpaloták: R-ex, bér. 4500, Paramount cia nyelvre w'inkronizáltak 66 külföldi bk. 1903, Olympia bk 1900, Gauraontfilmet. A francia filmgyártók száma : Palace bk. 4500, Moulin- Rouge bk. 259, . a francia import- és exportfilm2000,Jvlad1eleine bk. 800, Marivaux bk. vállalatok száma pedig' 1932-ben 244 1250. A francia csúcsszervezét részére volt. (FQlytatjuk.) méterenként 50 centimes-t kell leacIni * és 17 külföldön 'gyártott francia film. minden cenzuraméter után.
4
~.,--~c------~.~~~r~~'+f
LAJTA
ANDOR:
HA T FEJEZET A FILM FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉBEN közel ötven esztendős kinematográfia fejlődéstörténetét hat főfej'ezetre lehet osatani. Ezek a történeti határidők szabják megl a film alakulá ának a mineműségét és azt a kort, amelyen belül a film történelem egy-egy, szakasza élt, fejlődött, bukott - \ragy fejlődni fog.
kinematográfía történetének harmár itt van, de csak részben közönség-ügy. Ez a harmadik fejlődési fokozat a s!?),inesjWm'-N em azt a szines filmet ért j ük ez alatt, amely még a némafilm korszakában ejtette csodálatba a nézőket, N em a selinesített vagyis a v,Ílraz'Sw-ozott filmet értjük a szinesfilm fogalma alatt, hanem amely technikai tekinAz elSő korszak, amely a film OO'r- azt a filmet, tetben tökéJ.etesot és szlépet nyújt. Hiténetében eddig a leghosszabb fejlődési processzus volt, a néJma.ftilJmé. 'liöbb', m:int szen a szinesfilrn sem új kérdés, eZ! 45 évig élt, vírágzott, meghódította az is fejlődott a némafilm első komoly egész világot, munkát teremtett, kényeidejével együtt. Ám még nem tartunk nyeret, megélhetést nyúj tott százezrekott, hogyaszinesfilmet meqoldott kélnek és szórakoztatott mill.iókat. A néma desnek tekintsük, mert a seinesfilm főkelléke is as olcsó fölvételi technikai film ideje még annyira friss és eleven, hogy ennek történetére rámutatni e pileljárás' és a szines filmszalagok élethű, . egyenletes leadása, vetitése. Ezek a kérlanatban felesleges munka. dé-ek azonban ma még nincsenek abA másoiNJc történeti korszak a hanban a stádhumban, hogy általánosan beg'osNlm ideje. A hangosfilm kérdése vezessék a seines lwngosfilrmet, de éreznem újszerű probléma, csak a kérdés zük, hogy c ak rövid idő kérdé e és technikai és mű\'észi megoldása új. Hia tökéletes seinosfilm éppen olyan h1irszen alig volt a film 10 eeztendős, fültelenill válik az emberiség közkincsévé, ruerült a beszélőfilm problémája nemakárcsak 1928-OOn és 1929-1'en a hancsak Berlinben, hanem Arnerikában és gosfilm a fehér-fekete filmszalagon. Franciaországban egyaránt. Nemcsak a technikai adottság hiányzott a hangos-Körülbelül hasonló a helvzet a filmfilm megvalósítáeához, hanem a lélektörténelem következő negyedJik _. tani pillanat em volt meg. Bukott ügy fázisánál, a pla:szbikus filmnél. Ninvolt a hangosfilm a század elején, sőt csen hónap, hogy a plasztikus -film még" 1912-ben i és közel két évtizedig körül újabb ta1álmányról ne hallanánk. kellett várrri, amig a hangosfilm erupNincsen kultúrország, ahol kémikusok, tív módon fej IMött , kialakult. Ez a technikusok ne foglalkoznának a plaszfejlődés pedig forradalmi jellegű volt. tikus film problémájával. Az eddigi Technikai forradalom, mert át kellett különböző találmányok azt bizonyítják, alakulnia a műteremnek és a vetítőgéphogy még mindlig nincs meg az a háznak egyaránt. Pénzügyi forradalom tükéletes plasztikus film, amely csak volt, mert milliókat emésztett fül, míg várat magára, de még nem érkezett tökéletesedett, fejlődött. Művései szemmeg. A vörös-zöld »szemüvegek« haszpotnból számos hangosfilm bebizonyínálata nem megoldás a közönsóg szemtotta, hogy óriási fejlődésen ment kepontjából. kényelmetlen, tökéletlen. Már resztül, megfelelt a művé zi és techpedig a film nem tűr.i a tökéletlenséget. nikai kívánalmaknak, ám érezzük', hogy mert a hangosfilm elej ón emlékezvan még' a hangosfilm terón olyan időzünk csak "issza! a tükéletlen hanszak, amely a további nagyarányú előgosfilm milyen gyorsan, csúfosan butörést és fejlődési lehetőséget biztosítja. kott meg. Az objektív megfelelő haszA
mai1tilc korszaka
5
~
+.~~r~~------~~+
irányzat és ezidőezerint alig mutatkozik akár technikai, akár pedig pénzügyi 'l 'l D o,; szempon tb o o laJ, hogy a mai rendszeren változtassanak. A v.ilág ma olyan szegény, hogy sem a fölvétel-technika, sem pedig a leadás, mO' vis a mozeóképseinházak helyzete n~~ll cngedl~eti meg magának a zélesfilm bevezetc.őuek Következnék az öWdJik perió'(};lls: a a Iuxusát. Egyelőre harc dúl a nortécotbalátás, amely ugyancsak »itt« van málfilm és az úgynevezett keskenyfilm é mégis olyan távoli a gy,akorJati keközott és nem mondunk új at, amikor resztül vitele és általános bevezetése. Álazt állít juk, hogy a mozgókópszinhátalában a film világ fél a távolhalátú,szak szeurpontjáoól, ha nemD,is inűvészi, tól, ?1ert az a véleménye, hogy épp de látogatottsági szempontból sokkal na.annyira árt majd a filmszínháznak g~obb . ellen ég a keskenyfilm, mint a mint a rádió a hangvel'senvteremnek: ~zele~:Eülli.,Ha a keskenyfilm el.iut az a kávéháznak ifs a zínhá.zna:k. Pedis iskolába, ugy a látogatók izen tekintávolbalátás slkővetkezak, mert a r.ár}iótélyes részétŐl esik el a hi va'tásos moztechnika logikus folytatása. Az eddigi góképszínház, ha nem is a rendes lWYkutatások azt bizonyítják, hogy a tánevezett játékfilmek előadásánál hal~;llL volbalátás kérdé e valóban a kö,~li jövő attól a -mellékkeresettől, amit' nálunk eshetösé.ge. Hiszen a levegőben van ez és általában a külföldön a rendes oka, I~ag'ától értetődlő kérdés, hogyha a . tatófilmnek a mozgókép zinházakban és rádiót be tudom állítani tetszé szenem aa-iskolákban való bemutatása jerint~ hangleadúsra, akkor adódik majd lent. A széle filmtől ezvelőre nem kell az r, hogy a gépet úgty álli thatom tartani. A mai 35 ll~illiméteres film maj dl be, hogy amit hallani akarok eleget nyújt úgy a szem, mint a Iül látn~ is szerétnem. Úgy órezzük, hog; szempontjából, az eddiO'i kísérletek a2Jl eZl IS összefügge ben áll az általános bizonyítják, hogy sem ~ nagyobb filmvilágkrizissel : ha a népek anyagi helvszalag, sem a nagyobb vetítőfelület new zete megjavul és újabb inves~ticiók~'a hozza ki tisztábban a hanzet és kéalkalmas lesz a világ, egyik. nap úoty pet, mint a jelenlegi normálfilm. föltűnik a távolbalátás, mint az előbb A magyar filmsainházak mindenesetre e~üített években a »közönsóges« hangosjól tennék, ha figyelemmel kisórnék az ~üm. ~~ következő óvtízed fogja majd egyes fejlifiJ)b,1i [okoeuiokai. A tanulás Igazolm, hogy 1933-ban mennyire volt sohasem árt és a korral, valamint a j ogosult és indokolatlan a távolbalá t ástechnikai fejlődessel való haladás csak megkönnyiti a kinematozráfia valatól való félelem. ." o mennyi agazatanak az egyes fejlődesi Aíj utolsó haioitliJc -- fejlődési k;>r:'zakok ba való belépést é bekapcsófok a 8zélesf,ilm. Ez se új, lllert prólodlái~t. N ein sza bad a jövőben előforbák, folynak immár évek óta ezvrészt ,. o...' d:111111aannak, hogy a magyal' filmmásreszt a kinernatográfia kezdőkorászakma annyira táj ékozatlan leo'yen az ban is ki sérieteztek már a szelesfilmUJ filmtechnikai talá.Jmányokkal zemmel .és belátták, hogy nem alkalmas. ?en, mint volt 1929-ben, amikor a raló Akkor unisono elfogadték a 36 milliélettel papiriormáco! akartat: diacolni. ruéteres filmet, Egyelőre II e Lll kell alAm ~ való élet megdöntötte a papírtól tartani, hogy a ,-il.ág-kinemato:.;ráformát, a papírra vetett betűt inert. fiában a széles film külöuös v:ílto~ó.sl- amiként láttuk, a konkurrenci~ yala~ mÍl;,t. ,a ténuleqe« sz üks.égesséQ' a~ elleni~éz,ne elő. Kétségtelen, hogy a 35 milkez'oJet vonta maga után. liméteres film eg,velőre az uralkodó
nálaténak a kérdése sem megoldott probléma, úgyhogy a plasztikus :film kér~lése ezidőezerint holtponton van, de itt as csak azt mondhatnók, talán a qasöJasági 1Jiszonyo7c g,Jjökeres 1:áUozása hozhat e téren is lényeges újítást és döntő eredményt.
a
6
~.--------+,~~~r~~-.~ ~" SZIG ETI FERENO, a Danubius mozgóképipari rt. igazgatója:
A KESKENYFILM HIVATÁSA A FILMKULTURÁT6L ELZÁRT VIDÉKEN keskeny film 'k:épdié,s6ta külföldi államok j órószt már rendezték ,é, mivel a keskenv film a normál filmtól ige~ lényege tekintetben különbözak, ennek a kórdósnek a rendezése ]'vlagiyar0l'8zá;gon is igen SÜt1[jös. A keskeny'filmet gyártó gyárosok ugyanis elhatározták és azt mindenkire nézve kötelezővé tették, hogy a keskenyfilmet k'iz.árólag éghetetlen nyersanyagon késeitik. tgy tehát legelsősorban azok a tűzrend;és,z'el:i előírások, amelyek az éghető normál-film nél zükségesek, teljesen elesnek és ennek folytán a film propaganda, oktató és kultúrális jelentősége sokkal inkáhb kihasználható, mint a rendes filrnnól, amelynek általános vetítését és bemutatását a tűzrendészeti előírások korláto Mák. A kesken y.fil uiet ezideig főleg amatőrök haszn ál ták, akik rószben a maguk kész ítette filmeket vetítették otthon, szűk családi körben, rószben lej átszották azokat. a filmeket, amelyeket a keskenyfilm-gépeket' forgalomba hozó gty,árosok, illetve cégek rendelkezósükre boosájtanak. A keskenyfilmnek' azonban sokkal na.gyobb feladata és hnvatása van, amellett, hogy a meglóvő mozgószínházaknak konkurrenciát egyáltalában nem okoznak, annál is inkább, mert a mozgószínházak ma már csak hangos filmeket játszanak, a keskenyfilm pedig ezidőszarint csak néma. :\lindazokon a helyeken, ahol a nagynagy költséggel járó hangos berendezés vásárlása rentábilis nem lehet, ruódot kell nyújtani arra, hogy a kultúrát és a filmoktatást ide is elvigyék, amit olcsó keskenyfilm-vetítőgép beszerzése róván és olcsó filrnkölosönzósi díj akkal könnyen elérhetünk. Szü'háges volna tebá t elsősorban a tűerendé zeti rendelkezések meg\·.{tlloztalása, hogy rnindazok,
7
akik ilyen keskenyfilmgópekkel akarnak filmelőadá okat tartani, ezt nunden akadály nélkül meg telressók. A jelenleg fellnálló rendelkezésok szerint a keskenyfilmek i· cenzúrálás alá esn ek és igy ezek után is cenzúra és filmalapi pótdíjat kell fizetni. A cenzúradijat olc .óbbá kell tenni, a filmalapi pótdíj alól pedig mentesiteni kell a keskenyfilrnet, lllert magá.tól értetődő, hogy a filmek olc ó kölcsönzésa csak az esetben lehetséges, ha a filmek hatósági díjait aminimura zállítják, illetve a magas díjak alól Leljeesn mentesíttetnek. A jelenleg érvényben lévő rendelkezé 'ek szerint a néma filmek után cenzurázási d'ij címón meterenként 4 fillér, film alapi pótdíj címén méterenként 20 fillér és cenzúralapért darabonként 7 pengő fizetendő. Ezeket a hatósági ddjakat a keskenyfilrnekért szedhető kölcsöndíj ak egyáltalában nem bírják el, ú.gyhogy mindaddig, míg ezt a kérdést nem rendezik, a keskenyfilm et forgalomba hozó gy.árosok nincsenek abbban a helyzetben, bogya nUjgyközönség igényét megfelelő módon kielégítsék. A nJjlih'ános előadásokon keskenyfilmsket cenzurálás nélkül nem szabad bemutatni, így tehát a filmek csak szűk családi körben, egyéni zórakoztatá L szolgálnak, holott a keskenyfilmnek is egészen más a hivatása, lévén a nagy tö megek zórakoztatása. mert szórakozva oktat és tanít. Kis vidéki községekben alakult kulturális és nemzeti eszmékat hirdető és fejlesztő egyesületek biztos létalapot teremtenének azzal, hogy olcsó pénzen beszarzett keskenyfilm-gépeinkkel olcsón kölcsönvett filmekkel fihnelőadásokat tarthassanak és ebből a j övedelern ből fedeznek az egyesületi költségeket és hogy kitűzött céljaiknak. amelyekért megalakultak, megfelelhessenek
~,--------~'~~~~~"~---Dr, ERDÉLYI
ISTVÁN:
A NÉGY ÉVEN ALULI GYERMEKEK MOZILÁTOGATÁSA árt a mczgóezfnházak nem mind'ig friss levegője; de viszont, ha sz.ooiál!~s szempontból - igen helyesen - nem tiltották el ezeket a gyermekeket a rendes mozielőadások látogatásától ; lo.gikátlan a 16 éven felülieknek engedélyezett filmek (arnelyekből épp úgy nem értenek semmit, mint az aluli filmekből) látogatásától eltiltani.
árgyilagos ember nem tapasztalhatj a, hogy a mai forrongó korban a filmek forgalombabocsájtásánál bizonyos hatósági felülvizsgálatra tényleg szükség van. A cenzúrának, mint intézménynek létjogo ultságát épp ezért nem is vonjuk kétségbe: annál inkább okunk van azonban a hazai filmcenzúrarendszerünket kritizálni. Tekintettel azonban arra, hüg'y az egész intézmény generális átszervezése iJgen n8)gy és súlyos feladat volna, ehelyütt inkább csak magának az eredeti .cenzúrarendeletnek egy olyan hJ.iánytOsságtára kívánunk rámutatni, amelyik már eddig is sok felesleges kárt és kellemetlenséget okozott a müzgóképszínhá.ztulajdrünosoknak és a mozi közönségének egyaránt s amely hiányosság igen könnyen orvo-
D
A cenzúrarendeletnek ez a hiányüssága különösen a kisebb mozgószinházak és a szegényebb sorsú közönség' érdJekeit sérti, minthogy a ezerényebb körülmények között élő embereknek legtöbbnyire nincs kire hagyniuk csecsemőiket arra az rdőre, míg ők moziba niennek. Súlyosan bünteti tehát az ilyen felnőtteket a rendieletnek fenti hiányossága, mert épp a legolcsóbb szórakozásuktól zárja el őket. solható. Igaz ugyan, hüg1y a hatósági közeA2J 1920. évi és kisebb módogek nagy része önma(JIá,tól is belátja, eitásókkal ma is érvénvben lévő hogy az .ilyen csecsemőknek a mozibe cenzúra-rendelet ugyanis "a 16 évnél fe- engedésével semmiféle közérdek sérellüliek számára engedélyezett mozgókémet nem &zen,vddfi lezléTta hiányos renpéknel szűkszavúan csak annyit álladeletet e tekintetben megfelelően libepít meg, hogy az :ily mozgóképeket rálisan kezeli. Sajnos, azonban igen ük nyilvános előadásban 16 éven aluliak - legtöbbnyire alacsonyabb rangú és nem te7o.inthetik meg. Nyilvánvaló, hogy nem egészen jóindulatú - hatósági köa rendelet célja - igen helyesen zeg ragasz7codJ.ik a rendelet szóról-szóra CI kiskorúakat visszatartani ülv előadávaló értelmezéséhes. N em egy ki nos j esok látogatásától, amelyek értelmük fejIenet játszódott le már a mozgószínlődésére károsan hatnának vagy gyönge házak nézőterén ilyen közegek beavatid~~rel;dszerü);:et felesleges iZ:g1almakkal kezása következtében. Id'eje volna tehát aláásnák. a rendeletnek eat a 7cétMle kezelését egy Ilyen szempontok azonban nem áll- közbenső intéekedéssel véglegesen megszüntetni. nak fenn a csecsemőknél és az olyan Felhívjuk tehát a belügyminisztérium pid! gyereke7cnél, akiknek értelme még teljesen fejletlen s a filmek cselekmé- figyeimét ezekre az anomáliákra és úgy nyét nyomon követni képtelenek: te- a közönség, mint a mü~gó8z:ínházak érdekében kérjük, hogy az eredeti renhát leb, a 4 écesnél fiatalab'b' gyermekeknél, Igaz ugyan, hog'y ezeknek a deletet oly módosítással Lássa el, mely 8'2J8rÍnta 16 éven aluliak részére nem gyerekeknek a mozgószinházba hozása engedJélyezett filmek előadásaira 4 éven egyéb előadásokra sem kívánatos ; mert aluli gyermeke7c sztülŐlik kiséreiében. behiszen ezek a gyermekek rendszerint engedhetők legyenek. csak zavarják az előadásokat és nekik
8
~,--------~.~A~~~~'-.1
HARC A FORGA.LMI
ADÓ KÖRÜL
A pénzügyminisztérium július elsején életbe léptette a filmszakmában is a fázisIorgalrníadörendszart. Az új rendelet értelmében a megvilágitott fiLnek után a behozatalnál a vámkezelésnél az érték után 6o/0-os fázisadót kell fizetnli, ugyanennyi a vámforgalmiadó a nyersfilmnél is, abelföldJi. gyártású filmek fázisadója ped;1g 30/0. Ezenfelül a filmkölcsönző.k június 30-án a leltári érték után készletváltságot, fizetnek. Ennek ellenére a pénsügyminisztérium nem"régiben utasította a forgalmíadó-hivatalokat, l10gy a íézisadórr kívül, teháf a forgalmiadóváltsággal megváltott film bevétele után a forgalmiadót továbbra is követelj ék, ami kétszeres forgalmiadó-fizetést jeleht. Ez ellen az eljárás ellen az Országos Magyal' Mozgólrépipari Egyesület most sürgős beadvánnyal fordult a Filmipari Alapot kezelő miniszterközá bizottsághoz, amelyet arra kért, hogy a sérelem SŰI'gőS orvosiésa érdekében járjon közbe a pénzügyminísstériumnál. A filmkölcsönzők kérik, hogy a péneügyminiszter mondj a ki, hogy a megvilágított mozgófényképffilm forgalmazása kö.csönzés útján történvén, ezután a kölcsönzési, Wetve bérbeadási ügylet után újabb forgalmiadó nem jár, míután a késeletválts,ággal és a 60/0-05 vámforgalmiadóval a forgalmiadót kiegyenlítették, egyben azt is kérték a mimsztertől, hogy mondja ki, hogy a filmkölcsönzési ügyletnek az a résee, amely szerzői jogot enged á.t a moegófényképszínháznak, nem esik Iorgalmiadókötelezottség alá a 130.000/1921. P. :M. számú rendelet Lő-ik szaaksza értelmében. A szerzői jog ugyanis nem kereskedelmi áru, nem áruszállítás, nem munkateljesítés és ígty a szerzői jogot forgalmiadó alá vonni nem lehet. A visszás állapotok m;i.att a Iilmkölcsönzők körében nagy az elkeseredés.
Me g kezdtü k • • eVI
az 1934. (15. évfolyam)
FILMMŰVÉSZETI JllllluumlllllllllluiiliiillUiiiliiiliiiiiiiiiiiiiililiiiiJiiliiii
összeállitását Kérjük adatok
és
adatgyűjtését
a változott
míelöbbí
A Filmművészeti
cimek és
beküldését, Évkönyv
szerkesztősége Budapest, VII., Thököly-ut 75. szám Telefon: 97-0-76
ABBAZIA HOTEL PALACE HOTEL BELLEVUE HOTEL EXCELSlOR qp
1"""" "A'' ' ' s "Z'' A' 'K:"'sIllA"j'r"ó"""""i
Olcsó
=111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111=
FILM címmel új horvát nyelvű filmhetilap indult meg Zágrábban Josip .Jfaiel' szer-
penzió
árak!
A strandfürdővel szemben; 250 mode rn szoba, 80 fürdöszobás apparternent . Hideg" melegviz ; Z e n e, tánc. ötórai tea, bár; garázs.Autó a pályaudvaron. Igazgató: E. K U N Z.
keeztésében és kiadásában, Az első szám hat nagy oldalban jelent meg és igen tartalmas és bő cikkekben és hírekben számol be a jugoszláv filmeseményekről. Kinema címmel Pozsonyban új filmfolyódrat jelent meg, amely a MOl€'Óképgépkezelők Egyesületéneka hivatalos lapja és minden hónap ló-én jelenik meg. A lapot tót nyelven írják, van azonban németnyslvű része A lap szerkesztőja Ladíslav Cerny, szerkesztősége és kiadóhivatala Pozsony-Brataslava, Mcstova ulica, (Redoutepalota.) .
Szobarendelés
és pengőfizetés képviseletnél :
a budapesti
Budapest, Carlton • szállóban,
as.
H
aj ó s
Mária Valéria-utca
9
urnál
2. Telefon:
88-9-70.
~,--------~i~~~r~~'~------
r "'' ';' IA'' 'M' Ü' y' E' R' E"M "";111 ""i =111111111111[11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111=
, Július elején az állandó szép idő beálltával befejezték A bor külső felvételeit, úgy hogy júlus közepen ez' a film telj e en elkészült. A film igen sikerült és akik látták, a legjobbat mondj ák róla. Július Iü-től állandóan ae Unicersol dolgozott a Hunnia műtermében, ahol a felvételek hat héten keresetúl tartottak. Az utolsó belső felvételek' Gaál Franciska ének zárnai voltak ezeket már a közben Budapestre érkezett Boltit.ry Géza irányíttota, mert a film rendezőjét : Szlélcely I tvánt már lefoglalták a Hunniában legközelebb sorra ke,rülő Rákóczi-induló c. új magyar hangosfilm előkészületei, amit sZ'Íntén ő rendez. A műtermi felvételek befejeztével megkezdődtek a külső felvétel ek'. .J oe Pasternak-kal, a producerrel és Bolvt!Í!ry Gézával az élen az egész együttes leutazott Balatonalmádiba, ahol egy kis, festői Balaton melletti villában forgatták le a film utolsó jeleneteit. Itt, ebben a villában lakik ugyanis a mese szerint Gaál Franciska édesapjával (Go1zon Gyula) s édesanyjával (Ber7cy Lilly) s itt kéri meg a kezét a világhírű zongoraművéss (Paul Hih·b.ige9'.} A Balaton melJetti felvételeknél nagy szerepe volt Huszár Puffynak is, alá a siófoki strandon mondotta el a :film utolsó szavát. A zárójelenetnél részt "ettek mint csöndes és áhítatos uézők a film írója és zeneszerzője: Nót'i, Károly és Brod!szky Miklós. Augusztus 27-én fejezték be Balatonalmádiban és a siófoki strandon ;az Egry leány, aki mer c. Universál hangos magyar filmet, amely minden valóseínűeég ezerint az induló szezón egyik legnaJglyobb művészi eseménye lesz. Augus:t'Jtus v~~n Budapesten tartozkod'tak M. Friedland, as Universál vezérigazJg1atója és Romuald Rappaport. az Universál bécsi vezérképviselője, akik
résztvettek az utolsó napok fölvételein. Úg'ysZ'ólv.án párhuzamosan ezzel a filmmel három' rövid' film is készült j úliusban a Hunnia-filmgyár műtermében. Mind a három film a C.ity-film produkciója. Az egyi'k film ideiglenes címe A pampá7c blik.étda, SzJlJke 8~aJcáll játszsza a főszerepet és raj ta kívül Seenes Ernő, Pdltes Sándor, Haraszthll .!VIici és Kele~i. László nevettetik meg aküzönséget. »Jaj de jó szeretmit« a címe a második rövid hangosfilmnek. Halmos} Tibor és Balla Liei groteszk táncaikkal és amerikai íz'ű humorukkal kacagtat ják meg a közönséget. Rengeteg tánc és énekszám teszi váltosatossá ezt a filmet, amelynek főszereplői még H erceeq J enő, Dénes György és Justh Gyula. A kis film zenéjét Joe Hajós szerezte. Nagy föltűnést kelt majd' a :filmen egy Romeo nevű szürke paripa, »aki« bámulatba ejti majd a nézőt »játékával«. A City-film harmadik rövid filmje
ȃj'jel
a paltikáb'an«,
szerrzője
Lá~z.ló
Aladár, főseereplői Kabos Gyula, GombasziÖr}i Ella, Á(90y Irén és GóZ'on Gyula. Mind a három film a magyar humor és szellem legkiválóbb produkturnai. A három film technikai és művészeti vezetosében közreműködtek Gál Ernő, Gaál Béla, Cz.ij:ra Géza és Falus István, fotografálta Eiben István, mí'gl a hangfelvételeket Lohr Ferenc mőrnök készítette. Valamennyi film cutterje Feli} Gyö]_'giy~ Ahg fejezödtek be az Ilniversal-Fihn belső fel vételei, már:is hozzáfogtak H ercz1eg Ferenc »Dolovoi nábob le.árnya« c. szinrniivenek a megfilmesítéséhez. A szind'arab filmcíme »Rákóczii induló« pi> reprezentatí v erőkkel magyarul és németül készül. Óriási összeg áJI a társaság rendelkezésére, hogy valóban tökéletes és szép magyar filmet készíthes enek. A Gál Ernő vezetése alatt álló társaság' a legnagyobb lelkesedéssel
10
~
~,A~~~~'
és felkészültséggel látott a fölvételekhez. t gy a mafg1yar, mint a német verziót Székely István rendezi, a német verziónál azonban Gustav FröhlicN is jegyez, mint rendező. Eg,yébként Gustav Fl'öhl;ieh a darab német fősz erepét játssza el. A magyar verzióban Csortoe Gyula, J(,Í8s Ferenc, Bere[/l~ Oszkár, Halma:y Tibor, Já?;or Pál, Gózon Gyula, Szenes Ernő, Turay Id'a, Apáthy Imre, Huszár Puff y és DezSőtty László játsszák a főszerepeket. Ugyaneceket a szerepeket a német verzióban Camilla Hom, Ellen Frank, Anton Pointner. Paul Hi' aqner, Leopold Krammer és Peter Hlolf játsszák. A film fülvételei külső telvételekikel kezdődtek: Nyíregyházán a legszebb magyal' kastély és az ottani vitéz huszárezred' állt a gyártók rendelkezésére. A szabolcsi róna minden sz6psége és üdesége jut kifejezésre a filmen. A f\ihn magyar operatörje E!iben István, német cperatőrjs Willy Golwberge:r, hangjmérnökök a magyar Lohr Ferenc és a német dr. Goldbaum. He1'czeg Ferenc színművéből Zsoldos Andor Írta a magyar Drehbuchot, a német szövegkönyv szelzője pedigí Ernst l"farischka. Zenéjét legnagyobbrészt Ab~ rahám Pál szerzi. Az egész produkció rnűvészeti vezetője ZsoVd'os Andor, Sz:ékely István mellett Gál Béla dolgozik, Gustav F1'öhlich) mellett pedig Rennel' Endre. A felvételek vezetője V,ince László, a d'íszleteket pedig V'lÍncz'e Márton tervezte. Szeprember 4-ik hetében kezdlik meg dl'. Robert lV~ene filmjének, »Eg;y relencei éiseaka« fölvételeinek az előké.születeit, sőt talán szeptember végén már a fölvételek is megindulhatnak. Ennek a filmnek a szerepoeztását szeptember folyamán döntik el, arnikor dr. Wiene újból Budapestre érkezik és hozzáfog a film elkéssitéséhez, A Magyar Filmiroda műtermében augusztus első hetében kezdték meg, az első kétverziós, magyal' és német nyelven készülő Darócz!J-Hlrn felvételeit.
+I
Darr6ctry Józsefnek csak produceri miÍnőségben van új neve, a szakma réglen ismeri. A Oorvin-Sainház első évei forradalmi változást jelentettek a szinházvezetésben és igen sokban Daráceu alezredesnek köszönhetjük, hogy a nyugateurópai mozik stílusát a pesti filmszínházak is átvették'. A Darőczy-filmet, amelynek Az ellopott szerdJa a címe, Nól,i Károly és V#ét Mikló Írták. A mulatságos vígjjáték úgyszólván elejétől vé,gj~g zenével megy, úgbr hqgy a zeueezerző N áaJo?' Mihálynak igen fontos szerepe van. Egy peches fotóriporter ~gen mulatságos kalandjait viszi a néző elé a film, amelynek l{jétlegfontosabb szerepét,flalrJ,ú Eta, a Pesten annyira népszerű, széphangú primadonna és S~7ce Szakáll játsszák. Mondanunk sem kell, hogy Szőke Szakáll az a bizonyos fotóriporter, akinek egy ellop ott napja körül forog a bonyodalmas, víg mese. J elentős szerepet kapott a filmen Rub'irnste.in Erna, a világhírű magyar hegedlQ4 művésznő, akinek ez az első filmszerepe. Rubinstein Erna az Ellopott seerdában nemcsak hegedül, hanem énekel és táncol is. Mellotte Haj11Úl,ssy Miklós, Gyergrycú István és ami a legfontosabb, Rózsahegyi Kálmán kaptak mégi vezető szerepet a magyar verzióban. A német verzió szeropeit javarészt a magyar változat németül is jól beszélő tagjai játsszák. Hajmássy szerepére J ohannes Riemannt, a híres német filmszinéezt szerződtették, Rózsahegyi ezerepét Werner PletadJ játssza. A Darócsy-film prod'uktionsleiterje Kiirschner Jenő, szintén magyar ember, nagyon sok német film n8i~y sikere flíiőd!ik az ő nevéhes. A rendező: Gertler Viktor, Pomruernek' volt az elso helyettese, ennél többet felesleges róla rnondani. Operatőrök: a magyar Som7cút>.i I tván és a német Hans I(Ö>rne~·. Az adminisztráeiós munkában jelentős szerepe van Lajtos Elemérnek, az Ufa népszerű igazgatójának és LeimJdYjrfer Kálmánnak.
11
~-------+I~~~~~'~-------+' Horovitz Richárd, a filmszakma egyik legagilisabb .és legtehetségesebb vezetőtagja, most ünnepli 20 éves jubileumát abból az alkalomból, hogy megalap itotta ~~~ a Művészfilmvállalatot. Horovitz Ri. HIRADÓ-lA 'chlál'd hosszú éveken keresztül szellemi A vallás- és közoktatásügyi miniszter vezetője volt a filmszakmai mozgalmakelőterjesztésére a kormányzó megennak és nemi egy jötlet lés eszme eredt tőle, gedte, hag1y dr. Pogány Frigyes helyetamely azután testet öltött. tes államtitkári címmel felruházott miGutman Manó, az OMME abilis titniszteri tanácsosnak, az OMME elnökékárja szeptember elején tölti be 60-ik nek, saját kérelmére történt nyugdíjbaszületésnap iát. Az egyesület ta:g!jai, die helyezése alkalmából, sok éven át teljesített eredményes szolgálatáért az elis- egyébként a filmszakma össze5~ge ebből az alkalomból díszes albumban üdmerése tudtul adassék. Pogány Frigyes kitüntetése alkalmából az OMME va- vözlik Gutmann Manót, Tiszteletére az az OMY.fE, a MMOE és a Magyar csorát rendezett és melegen ünnepelték Filmklub együttes bankettet rendeznek as OMME kitünő elnökét. a filmklubban. Egyben ünneplik 10 éves OMME titkári míí:1rod:éOOt is. A val1á - és közoktatásügyi miniszter a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. Pánczél Lajos, az Uj sági kitünő munleatársa szeptember l-én előadást tart t.-c. 32-ik szakasza értelmében Budapesten alakított Álland!ó Szerzői Jogi. a rádióban »Ott, ahol a mozi szűleSzakértő Bizottságót az 1933/39. évi tett címmel. Pánczél Lajos lyoni látogatásáról számol be igen érdekesnek idoszak tartamára újjáalakította ésa í!?'érke~ő előadásában. bizottság ta:gjaivá többek Idözött dr. Benos Zoltán min. tanácsost, a FilmA Magyar Filmklub szeptember 10-én cenzúra alenlökét, dr. Bingert Jánost, dlélelőtt 11 órakor, határozatképtelenség a Hunnia-film gyár i'~Zlgatóját, dr. esetében szept. 24-én ugyancsak délelőtt Gyulay Ferencet, a Fotóélet szerkesz11 órakor tartja meg idei rendes köztőjét, dr. Hlatky Endrét, a filmcenzúra gyűlését, amelyen többek között az id.ptagját, Harsányi Zsolt írót, Heltai Jenő kösben megüresedett tisztikari 00 váírót, Huszka Jenő min. tanácsost, a lasztmányí tagságole kerülnek betöltésZeneszerzők Egyesületének elnökét, dir. re. Így Gutmann Manó alelnök lemonKupcsay Felicián rnin. tanácsost, a dása folytán megválasztják az új rufilmcenzúra tagj át, dr. Márkus Lászlót, elnököt, a Radó István főtitkár lsmona'z Operaház :főrvendez9jét, dr. Pekár dása folytán megüresedett főtitkári tisztGyula v. minisztert, ifj. dr. báró Wlasséget szintén a közgyűlée tölti be. sies Gyula helyettes államtitkárt, a film!.. Lajta Andor, a Filmkultúra szerkeszdirektórium tag/ját,
A
12
~'--------+'~~~~~~'~-----donos panaszt tett a 1fMOE-nél, hogy az egyes kö~~ekben működő kultúrmozik rendes filmelőadásokat tartanak a nagyközönség' részére. Az egyesület a panaszt továbbította a belügymínisztérhez; ahonnan felszólították az egyesületet, hogy adott esetben konkrét .panaszokat terjesszenek elő, amely esetben a belügyminisztérium el fO/g1 járni. Ilyen értelemben döntött nemrégioen a belügyminisztérium a csillaghegyi mozielőadások ügyében. Az OM~1E elköltözött a Pátria-Film helyiségéből és eJgtY emelettel lejebbl, tehát ugyancsak Erzsébet-körút 8. szám alatt, a Kovács Emil és Társa cég helyiségében új irodát kapott. A telefon vál tozatlan ul 45-8-73. A Rottenbiller-utcai Odeon-rnozgó új társengedlélyese augusztus elsejétől kezdlOdően Schön Jenő, míg a mo~ló adminisztratív ügyeit, valamint kötéseit dr. Szemere István bonyolítja le. Dr. Papp Béláné filmvállalata címen új filmkölcsönzővállalat alakult N épssínház-u. 16. sz. alatt. A v-állalat kereskedelmi ügyeit dr. Karla Béla intézi. A MMOE szept. elsejétől kezdőden beszünteti a nyári hivatalos időt és ezentúl naponta 10-1 óra között rendes hlivatalos órát tart. A budlapesti magy. kir. állami mechanikai és elektromos ipari szakiskolán (VIIL, Tavassmező-u, 15.) október elején új e ti moegófénykép-gőpkezelői nyaktanfolyam nyílik, amely december hó végén fejeződik be. A felvételi díj és tandíj összesen 100 pengő. A filmssínéezképző-iskolák engedélyezése és ellenőrzése ügyében augusztus 31-,án jelent meg a hivatalos lapban a valLás-és közoktatásügyi miniszrérium 76.666/1933. III. a. sz. rendelete. A rendelet szószerintí tartaimát a Filmkultúra leg.közelebbi számában közöljük. A budapesti Korona-mozgó új társengedélyese 'I'uchten Jenőné, mílg' a mozgó zínház Ü!g1yeit,valamint a kötéseket Tuohten Je11'& intézi. 'I'uohten Jenő legutóbb öt éven átvezette a gyöngyösi Apollót.
TUDNIVALÓK A FILM CENZURÁLAsÁ V AL KAPCSOLATOS FIZETNI VALÓKRÓL: A cenaúrad'íjak újabb megállapítása a 156973/1933. B. M. számú 82/1933. elnöki zámú rendeletben, míg a filmipari pótdíjakra nézve az 5710/1933. M. E. számú rend~lletbeni(233/1933. elnöki szám) van lefektetve. A fizetendő díjak máterenként aranypengőben : ·· Filmipari C enzura dlj , o
"",'" el
~ ~O
~1~~
póI
..,
dr J
.
•• o S~
..,'" Belfuldön gyártott ~ ~S-aj C..<: filmek 0'04 0'04 Külföldön gyártott filmek, ha a magyar feliratok belföldon készültek 0'04 0'10 Külföldön gyártott filmek, ha a magyar feliratok i~ külföldön készültek 0·04 0·10 0'50 Engedélyokirat hangos és néma filmeknél darabonként 7.- aranypengő. Behosatali jegyek a külföldről behozott filmeknél : .
a) hangosfrilmeknél: 200 méteren alul 100 ar. P 200-400 méterig 200 ar. P 400-800 méterig 400 ar. P 800-1200 méterig 600 ar. P 1201 méteren felül 1.000 ar. P b) néma filmek, továbbá híradók, kultúr-, oktató-, tudományos és ismeretterj esztő filmek hangos változat ban is behosatali jegy-mentesek. Összeállította : BEREGI ERNŐ. Az Agfa Kinotechnische lIlitteilungen juliusi 3. száma most jelent meg igen érdekes és változatos tartalommal. A lap behatóan jsmerteti az ..t1g-fa-rlupfti:m fontosságát és jelentőségét, amely most Magyarországon is óniáai mértékben vá l!ik közhasználatossá. Hosszabb cikk foglalkozik a fénvképészet alapfogalmaival is.
13
~.--------~.~~~~r~-f~-----..
AZ.OI(TATÓfILJA KÉSZÜLNEK AZ ÚJ OKT l\TÓ FILMEK A MAGYAR FILMIRODÁBl\N
év elején elhatározta a főváros, hogy iskolái szállllára új oktatófilmeket késaittet. A városházán, miután a tanugyi osztály a benyúj tott filmszcenáriumok kidlolgozit ához hozzájárult, kiadták a munkálatokat a rnűszaki OSZr tálynak, ahol Bá1?,ÓOZy Béla műszaki tanácsos és Pásch. Gábor mérnök személyesen intézik a fölvételekkel }aro, részben műszaki, részben pénzügy-technihi munkálatokat. Az új oktatófilmeket a Magyar Filmiroda műtermében készítik, illetve a Filmiroda technikai személyzete csinálja a helyszínen. A rendezés Sz'ől'~ghy Gyula kezében Van. míg a fölvételeket részben Icsey Rezső, -részben Kautioh. Lajos, a két kiváló operatőr végzik. A rnunkálatok hónapok óta tartanak', úgyhogíy eddig már a következő filmeket szállitották a fővárosnak : Egy nap a magyal' cserkéselányok táborában, Az első segélynyújtás, A levél útja, A lakás takarítása, Tanuljon meg babanyelven !, Az utcán légty éber l, Budapest csatornázáea, A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő, Pályaudvari Z
(l
Német oktatófllmek a kézmüíparról. Németurszázban a következő kéz m iN.pll1 ,i oktaiéfilmek készültek a legutóbbi időkben, amelvek alkalmasak arra, hogy az illető szakma viszonyait a nagyközönség e~őtt megismertessék. Ezek a filmek a következők: Pékfilm, :JJOcóda-film, Hogyan készül a ruha (szabóf.ilm), Német aranyrnűvesipar, A kézrnűipar, Húsipari film, Film az orthopédiáról, A bádogosés szerelőipart ismertető film, l! ilm a kárpitosiparról, Fodrászipar, Nyomdaipar-film és F'ilm a cukrászatról. CA Félmkultúra szerkesztősége szívesen közli válaszbélveg beküldese ellenében levélben, hogy Németországban ho~ és lcikmé] kaphatok ezek az oktatófilmek.)
élet. Ez a kilenc film már rendelkezésre áll az iskolák nak. Ezidőezerint numkában varinak méga k,övetkező témák: A tanya, A Tisza. élete, A víz energiája, Budapest vízvezetéke, A rádióleadás és felvétel, A vásárosarnek élete, Hogyan készül a könyv? Az elektromos energia termelése, Az elektromos energia átvitele, A jégig'yá.rtás, A hűtőberendezések, Film a 'Ialbot-centráléról. Mindezeknek a filmeknek a hossza. 300-700 méter között váltakozik és már az új iskolaévben kerülnek bemutatásra és pedig nem a mo~gióképszínházakban banem azokban az iskolákban, ahol-legnagyobb részt tornatermekben - külön lead'óhelyiség áll rendelkezésre. A :fenti oktatófilmeken kivül külön
lis7colari
pedJagót(j'iai
híradó
is készül,
amely főleg az iskolai élet világ1ából niei-iti tárgyát, ígiy különösen a sport köréből. ~A..Z új oktatófilmek kihelyezéwre és adminisztrációjára külön osztályt létesítettek a Magyar Eilmirodában. Ennek az o ztálynak a vezetője Hege&üs Géza, a Filmiroda titkárja é3 rég1i, kipróbá.lt munkatársa. Egyre kevesebb az új amerikai mozgöképpaloták száma. Az Amerikai filmszínházak stattiszbikája azt bizonyítja, hogy az utóbbi esztendőkben egyre csökkent az újonnan épü.lt mozgóképseinházak száma. Amíg pl. 1929-ben 163,559.000 dollárt Iordítobtak úi filmszínházak építésére, addig 1930-ban már csak 97,580.000 dollárt használtak föl erre a célra, 1931-ben csak -!5,000.000 dollárt, míg 1932-ben mándössze 17,500.000 dollárt fektettek be új filmépítkezésekbe. Ez a \ii's'Liszaesés tel'IIlészetwe:l összefügg az amerikai gazdasági vá'sággal. Az utolsó év kimutatásában szereplő 17 mmió dollár egynegyedrészét egyedül a Roxy-város f'ilmépitkezésóre használ ták föl.
14
~.'--------~.~~~r~~'~--Film a kőszegi
katonai
iskolában.
Magyarországnn több katonai intézetben tartanak rendszeres oktató:fihn-előad.ásokat a növendékek számára, komoly és céltudatos munka azonban csak a kőszegi Hunyaaii Má(ljilÍs-reáldskola nevelőintézetben észlelhető. Ez az intézeti mozgóképszinház komoly és szakszerű vezetés alatt évről-évre fejlődik. Az 1932-33. tanévben 65.600 méter filmet mutattak be a növendékeknek, komoly, értékes ismerettérj esztő és kultúrfilmeket, úgy hqgly, a növendékek bizonvára élvezettel vettek reszt ezeken az elő;dásokon. A rendkívül alacsony, úgyszólván filléres h elyárakb ól sikerült a mozgókepssínházi terem technikai fe1szereléseit kiegészíteni, tervezik azonban, hogy az új tanévben a filmszínházat hangos filmleadJásra is átszerelik. Ezzel az átszerelé sel valóban igen megbecsülhetetlen é oktatási szempontból óriási jelentőségű tansegédeesközhöz jut az intézet, amelynek :film ügyeit az elmúlt esztendőben is Bechtold Jakab intézte alapos szakszerűséggel és fáradhatatlan en ergiá val.
CENZllRAzOTT O K T A T Ó~ É S ISMERETTERJESZTŐ FILMEK .1933. JUNIUS 29-TŐL AUG. 23·IG
Mi a célja a Jugoszláv Állami Ftlmkbzpontnak! A jugoszláv kormány most léptette életbe az Aliami Filmközpontról szóló törvényt, ame.y egység'esen irányítja ezentúl az összes jugosz áv Jilmügyeket. Az Allami Falrnköspont főbb céljai és feladatai a következők : A Központ esetről-esetre tanácskozásra vonja be a hazai f'ilrmipar megbízottait, hogy a Jontn.abh filmügyeket együttesen megbeszéljék. A Központ további célja a gyártás ellenőrzése, a film kölcsönzés és a filmkereskedelem szabályozása, tanácsadó szerv a kereskedelmi mimiszteriurnnál megíeelő filmtörvényjavaslatok kidolgozésá, nál, az oktató és ismeretterjesztő filmek készítés ének az előmozdítása. A Iilmszakmában előforduló vitás kérdésekben szintén a Központ mondja ki a döntő ·szót. A Központ ellenőrzi az, össze, bemutatásra keI'Ü~ő filmeket, amelyeket, akár nyilvánosan. akár pedig zártkörben mutatnak be. A Központ fenntartásáról természetesen a jugoszláv filmszakma összessége gondoskodik olyképen, hogy az átengedett filmek cenzúralapjiának kiváltásánál illetéket kell fizetni. A Filmközpont egyébként a kereskedelmi és ipari minísstériurn hatásköre alá tartoaik.
Pekingi képek, 265 méter.
hangos
ism. 1 felv. (Metro)
Tevekaravánen Mongolország fenmükján, hangos ism. 1 felv. (Metro)' 280 m. Varázsszönyegen a Yilág körül. IIi43. Holland-India, hangos ism. 1 felv. (Fox) 235 m. Var:izsszöllyegen a világ körül. II,42. A pek,ingd pagoááJ" hangos ism. 1 felv. (Fox) 234 m. A démonok szigete, hangos ism. 6 felv. (Ungár S. és Társa) 1804 m. 'Weygand dalol, 1 felv. (Ungár S. és Társa) 144 m. Varázsszönyegen a világ' körül. II/26. A Broad'way, hangos ism. 1 felv. (Fax) 283 m. Budaörsi passiojáték, riport 1 felv. (MFI) 245 m. A jamboree megnyitása, hangos riport 1 felv. (:.\fFI) 119 m. A hegymászás csodái, hangos ism. 1 felv (ura) 497 m. • A napsugaras Wiirthi·tó, hangos ism. 1 felv. (Kovács Emil és Társa) 231 m. 'firoli ,'öIgyek, hangos ism. 1 felv. (Kovács Emil és Társa) 306 m. A rádió régen és most, hangos ism. 2 felv. (ura) 545 m. Stájer tavak, hangos ism. 1 felv. (Kovács. Emil és Társa) 332 m. A Dachstein megmaszasa, hangos ism. 1 felv. (Kovács Emil és Társa) 268 m. A IV. Jamboree ~1FI) 756 m. A jávorszanas hazája, hangos ism. (Ufa) 307 m.
MAGYAR
IlIlIuulliululllliillllilll,i1iiiUiliiilllllllllllllllllllmiiiiliiiiiiiil
FILM IRODA i1iiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiliiililiiiliiiiiiliiiiiiiiiiiiliii/ilililllililiiiiiii
Budapest, IX, Hunqáría-krt,
274
TELEFON: 46-3-46
FILMHIRSZOLGÁLAT városi-, kőzségi-, családi-, gyári". ipari-, sport-felvételek.
Kockanagyitások,
15
fotóüzem
1---------
'l~r +.~~~~,-------~.
Szeptember elsejétől kezdődően az amerika Ohió-állambeli egyetemeken és iskolékon köte'ező előadásokat tartanak a filmművészetről. A főcél el őserban az, hogy az if jú~O'()t az amerikai filmművészettel megismertessék. Az ohióí törekvéseket valamennyi tantestület és tanügyi érdekképviselet támogatja. Mu soHni mínden faluban egy-egy mozgöszínhnzat akar létesíteni, Morvay Pál, a MMOE ügyvezető alelnöke nemrégiben kimulatta a Fulmkultűrában, hogy OsonkarnagyaroJ::szá.gon hány száz új mozgóképszínházat lehetne még létesíteni, hogyalakosság nagyobbik részének jkijusson a filmből. Ugyanakkor Benilo ,J[ussoI;im.Ji, Olaszország kormá.nyelnöke cikket Írt a Popolo dTtahia cítnű lapban, amelyben többek között azt írja, hogy minden falunak legyen meg a saját moZ€ÓképszÍJ1háza, mert ez t&71Í majd kellemes$13 és hasznossá a VIÍdéken való megélhete t és távoltartja a lako .ságot attól, hogy a nagyváros felé gravitáijon. A falu, ha nélkülözi a modern technika és művészet vívmányait, olyan, mint egy elhanyagolt börtön - írja Mu 80lini. Mussolini megállapításai teljesen igazolják JJol'ray Pálnak azt a felfogását és törekvését, hogya magyar községeknek ,és Jalvaknak legyen meg a mozija, ha csak egyszer is játszik hetenként .. A németalföldi katholikus filmliga juliusban tartotta eradej kongresszusát Antverpenbsn. A kongresszuson holland előadékon kívül Richard Muc7oo1·ma·n;n német páter és filmíró tartott hosszú és érdekes előadá t Film és sajtó címmel. A J<ót előadást hos ZM "ita követte. A kengre szu keretén belül kü lf'ölda oktatóés ismeretterjesztő ftilmeket mutattak be. Amerikai templomok 250.000 dollárt jö\'edelmeznek a Illmkdlcsouzöknek. Az Egye ült Allamokban közel 10.000 templomban rnutatnak be filmek.et. Ezek közül 500 templom hetenként »játsai k« filmeket, mig a többi sok- ok e7:61' templomban csak egyes alkalmakkor, kűlönösen nagy ünnepek alkalmával mutatnak be fiiIme ket, de nemcsak úgynevezett va'Iá=os ftilmeket~ hanem általában olyan mozgóképeket, amelyek a templomi áhítat Iokozására, avallá 05 meggyőződés elmélyítésére szolgálnak. Hogy ez menny:ire így áll, bizonyítja az, hogy ame. rikai ·tam ztika szerint a Il.ollywood-ban gyártott filmek 100/0-a alkalmas a templomi bemutatá ra. Természetesen az amerikai fúlmvállalatok is óriási előnyöket '1veznek, arnikor f:ilmeket szállítanak az egyhaaközségeknek. Az amerikai filmvé.llalaiok az elmúlt e ztendőben 250.000 dollár kölcsöndíjhoz jutottak a templomi előadások révén. Ra nálunk azokat a ki községeksf lehetne ilyen .módon bekapcsolni, ahoL.h:i-
vatáso flilrnsain házat létesíteni nem lehet és nem Srdernss, úgy a magyar filmkereskedelem agen jelentékeny segédfornísokhoz jutna még a 20-30 pengős kölcsöndíjak révén :is. 1400 rövid hangosülni Amer ikáhnn, A rövid hangosfiilm egyre jobban hódít tért úgyszélván az egész VlÍlágon, mert ez a legegyszerűbb mód a kételáger-rend zel' leküzdése mellett. Az Egyeslilt Allamokban működő Jdlrngyárak az új :idényben 1400 rövid hangosfiiimet gyártanak, úgy hogy egy-egy nagy játékfilmmel zem ben 3 rövid hango film készül. A legtöbb rövid hangosfilmet a Paramount gyártja.: 125 rövid: hangosűilm készül aParamount műtermeiben, utána következik a Warner 115 rövid filmmel, a R. K. O. 108, az Um ver al 100, a Colurubia 95, a }'fetro 90, a Fox 38 és az United A.rmsts 26 rövid hangosfilmmel. Az Educational 118 rövti.d hangosfilmet gyárt, ezeknek nagyrésze azonban ismeretterjesztő és kultúrülm. Ez a hatalmas rövid hangosfiilm-gyártási törekvés onnan ered, hogy a hollywoodJi mozgóképszínházak ez évi ápralís 24-ike óta csal: egy nagy fribnet és oosé.cleS mellékműsort runtatnak be. A hollywoodi 1lilmszmházi pol ihikának az lett az eredménye, hogy az ottani filmszínházak látogatottsága 40 Ofo-kal emelkedett.
MAGY ARORSZÁG FILMFORGALMA 1933, ELSÖ FÉLÉVBEN A Statisztikai Havi Közlemények mo t megjelent 4-6-ik füzete közli Magyarcrszá9' filmforgalmi statiszbi.káját 1933. január l-től június 30-ig. E ezerint a kamutatás szerínt a folyó év első felében Magyarországba behoztak összesen 81 métcrmázssa nyers/il-m t 245.000 pengő értékben, szemben az elmúlt évi hasonló időközben importált 251.000 pengő értékű 92 métermázsa nyersfilmmel. A 81 métermáZ&ából 46 métermázr át importáltunk Németorszégból és 32 métermázsát Ola zorszagból. Megvi,lágilott. negatívb6l importáltunk 6 métermázsát 23.000 pengő értékben (tavaly 7 métermá.z~át). Ebből jutott: Németországból 4 Ausztr:i.á.ból 1 rnétermázsa, Kivlittünk megvilágíiott negatívból 11 métermázsát öszszesen .000 P értékben. A behozott megvi lágított. pozitív{il'l11e/c súlya meghaladta az 50 méterméssát (1932-ben 49 métermázsát), az összérték 239.000 pengőf tett ki (1932ben 249.000 pengőt). Ebből a mennyisé.gből 4 métermá.zsát hoztak Au ztriából és 39 métermázsát -émetországból. Jlrissza?Jittek Magyarországból a folyó első félévben 5 métermázsa késelilmet 42.000 pengő értékben. Fil'l11hullat1ékban és selejtfilmben. 41 .métermázsát exportáltunk 2000 P ertékben.
16
~-------+.~~~~~,~---
IL~TECHNIKA KARBAN
JÖZSEF
(Barcelona)
A GÉPKEZELŐI HIVATÁS JELENTÚSÉGE filmgyártás utolsó etappe-ja a gépkezelő munkája a filmsz inházban. Ha a filmszínház úgy van felszerelve, hogy a vetítésnek rossznak kell lennie, vagy gyakorlatlan erőkkel dolgoztatunk. akkor nyilvánvaló, hQgy a mozilátogatók érdeklődését kockára tesszük. ::\',inden anya:gi áldozat, amely az elkészült film érdekében történt, ilyen esetben hiábavalónak bizonyul, ha a filmet nem céljénak megfelelő Vetítőgépen futtatj uk, vwgy azt szakértelmet nélkülöző egyén kezeli. Hogy a mozilátogatók az egész filmipar anya,gi alapját képezik és hogy rninden további fejlődés a látogatók érdeklődésétől függ, azt mindenki tudja. Tehát nagyon rossz politika a szinhás felszerelá én és szokaiaioit sZ!emély~eMn takarékoskodní és kockázatos dolog" a mozilátcgatók türelmével és kedvével visszaélni, mert nagyrészük ideges, a munkától meggyötört emberek, akik fi, mozgósaínházban tökéletes illúZli6t keresnek. 'És hogy ezt elérjék, bizalommal váltják meg jegyüket a pénztárnál és minden bizonnyal elégedetlenek lesznek, ha technika,i,lag nem k"ifogástalanul tálaljuk fel a filmet. Nem akarom a filmmel foglalkozók fUlását fontosságában lekicsinyíteni, de a g.épkezelők hivatását fontosság tekintetében oda helyezhetjük ak,ú~'melyik híres jilmlcész'Íf.ő iechn,ikus h'ivatása mellé. Feltétlenül sz;ükséges, hogy a gépkezelő kisebb-nagyobb esetekben gyorsan és határozottan cselekedjen. Ha a gépkezelő kevés néző számára dolgosna, az előfordult vetítési hiba kijavítá a
17
idő tekintetében nem volna fontos. Miután a gépkezelő munkájától fÜg1g száz, esetleg ezer ember figyelme, nagyon roSBZJhatású a legcsekélyebb üzemszünet, vagy technikai hiba. A beállott zavart elhárítani lehet könnyű dolog, d'e sürgős feladat mindenesetre. Ha vetítés közben filmszakadás, géptörés, vagy filmtűz keletkezik, a g1épkez:elő egyszeriben a leqionto. abu ember az egész üzemben- Rövid' percek alatt bebizonyíthatja szaktudását, sőt egyes esetekben - ügyes fogással - megakadályozhatja a félelmetes pánik kitörését és az ezzel kapcsolatos szerencsétlenságot. Na-gyon tanulságos a filmvetítés és a hangközvetítós ö szehasonlítása. Az utóbhi az az ellenőrző közeg, aki a lehallgató kabinhan tartózkodik és ott végzi munkáját a hangközvetítéssel kapcsolatban, ugyanolyan a rnunkája, mint a gépkezelőé (általánosságban ez is a gépész feladata). Mind a kettő az esetleg beálló zavarok ellen kÜ2Jd, bár mindegyik egymástól függetlenül. Zavar esetén a hangteehnikus éppen olyan fontos és nélkülözhetetlen személyiség, mint a g,épkezelő. (Az utóbbi esetében még a tűzveszély is hozzájárul.) A filmfelvé.telnél az' operatőr és a hangtechnikus külön-külön végzi numkáját, míg a gépkezelőnek úgy a képre, rnint a hangra kell ügyelnie. Szokásos úgy az operatőr, mint a hangtechnikus nevét a film elején feltüntetni. Kiírj.ák a színlapokon a rendező, dí zlettervező stb. neveit . A mozihirdetésekben hiába keresem a gépkezelő nevét, az ismeretlen moraá. Pedig érdekelne az ügyes gópkezelő neve, aki a-
.•----------
~. -A~~
r-~.I~--------------~I-
közőnség számára hozséférhetetlen helyen, láthatatlanul dolgozik. .A gépkezelő munkáját eléggé ismerjük. Feladata: éles, minden mallekjelenségtől rnentes képet vetíteni, tiszta, megfelelő minőségű é erősségű hangot közvetíteni. Feltétlenül szüksógcs, hogy a vetítő és hangközvetítő gópeket a legaprólékosabban ismerje, kis javításokat la legrövidebb idő alatt elvégezze. Ki vánatcs volna, ho.g',Ya vetitőgópész a hangrósat gyártó oóg mérnökóvel lehetőleg állandó ös ?Jek'öttet.é.sben legyen. Beszélő és meggyőzőképességű is kell, hogy legyen. (Erre azórt van szükseg, hogy a kellő tapasztalatot nélkülöző 1110zitulajdonosnak az újonnan beszerZ'endő a.1katrészekről felvilágosi tást adhasson . .Az. előrelátó és szakember tulajdonosnál a beszélőkópes ~g nem esik latba.)
A .gépkezelőnek nemcsak a mechanika, akusztika, optika ós elektrotechnika alapjait kell ismernie, hanem gya}z~rlatilag is kell bebizonyítania a tudását. Ninosen messze az az id'ő, amikor a gépkezelő tevékenysége kiszélesedik, amennyiben a várható újítások bevezetése megkezdődik. A sz iuea Iilm új problémákat hoz CI tilágítás-teehnika terén. .A plasztikus film (ha iker ül ?) éppen sok lehetőséget nyújt a ~pkezelői tudás bizonyí tására. Különleges hangeffektusole reprodukálása, amelyekkel most kezdenek a filmgyártók foglalkozni, - egészen bonyolulttá teszi a g;épkezelő hivatását. Gondoljunk továbbá a »távmozira«, amelynél a rádió sugározta filmkép ugyancsak próbara teszi a gépkezelő ismereteit és ü gyes-
Filmgyártás Egyiptomban. A kairói »Société ~iisr pour le 'I'héatre et la Cinema in Cairo« Kairó köze'ében nagyarányú hangosfílmműtermet létesít, amelyet az (Ssz folyamán aikarnak üzembe helyezni A műtermet KlangTobís rendszerű, a-l-b típusú hangosgéppel szereliik föl. Az új műteremben nemcsak arab filmeket akarnak gyártani, hanem a nagyobb európai filmeket arah nyelven akarják szinkronizálni.
biszen a ytilágoseágban való vetítés ~égi problémája a lcinematogréűának.
A vetitögépfej hűtése, Mint ismeretes, a vetítőgépfej üzem közben je!eutősen felmelegszik. Ennek következménye a gépet kenő olaj kásebb-nagyobb mértékű felhigulása, Ilyenkor az olaj elveszti azt a kenőképességét, amellyel hideg állapotban rendelkezett. Ez az áll apot számos deíektusra adott alkalmat. Nemrég jelentettek be újítást e téren, amennyiben a gépet üzem közben Ql,.ajjal hűtnk különleges berendezés segitségével. Olasz találmány világosságban való veti. tésrül, Emilio D'Arqeneio olasz tudós, aki a kar-ema'ozráűia terén már több taálrnánnval szerepelt," újszerű találmánnyal lépett a nyilvűnosság e'é, amely Iehetővé te37.!L azt, hogy filmeket nappal vagv ped~g nappali világításban tündöklő helyiségben vetíthessenek. A feltaláló a találmányát a Luce legközelebbi kiállítása keretén mutatja be. Az eg.v:ik római na,gy mozgóképsziuház. már beseorzettegy !ilyen készüléket és legközelebb már teljes y;iLá.gítás mellett mutatja be a filmeket. Szakkörökben természetesen nagy várakozással néznek a bemutató elé, mert
sógét.
.Á
szélesfilm alkalmazása Amerikában.
Az
Egyesült Ali am okban teljesen megakadt a. szélesfilm-mozgalorn, csak hébe-korba hallunk újabb kísérletekről és próbálkozásokról hírt. igy legutóbb G. K. Spoor, ismert amerikai fulmmérnök, akinek a szélesfilm terén már szémos találmánya van, az egyik caikágói Iilmszinhézban 19X1l.5 méter nagyságú vetítőfelületen mutatott be szélesfilmet. Spoor mérnök 64 rum-es fulmszalagon ftilmfölvételt készített a Niagara-vízesésről és ezt a filmet mutatja most be az átalakított c:;1i.k,ágói mozgóképeaínháeban. A falm némi plaszffikai benyomást is gyakorol a nézőre és állítólag sikere is volt, olyannyira, hogy SpOOI' további két 6·1 mm-es ffilrnet akar forgatni és öt színházat akar széles vetítőfelülettel fölszerelni és megfelelő leadógépet beállítani.
MihályDénes távolbalátó vállalata Berlinben. Mtihá~y Fe1'nseh-Ap'pamte G. m. b. Il. elnevezés alatt Berlinben megalakult JUhály Dénes, a kiváló magyar feltaláló berlini vállalata, A vállalat célja: a távolbalátás fejlesztése a ~1iihály-féJe rendszer alapján, távolbalátó készülékek készítése és forgalombahozatala, va'annnt megrelelő szabadalmak megszerzése és értékesítése. A BerlinW:ilmerw.orfban alakult vállalat kereskedelmi vezetője Eugen B imteer.
Az első afganisztáni hangosfilmszínházat augusztusban nyűtották m~ Kabulban, az ország fővárosában. A megnyitó a függetlenségi ünnep napján történt.
18
~.---------.~~~~~r~'~ . ~1
Hangos fUmautó az olasz hadseregben. Az olasz hadügyminisztérium rendeletére a hadsereg részé: e nunden tekintetben megfelelő hangos Iilmleadókoosit szeréztek be, amely hadgyakorlatok idejében kiebbszerű mozgóképelőadásokra alkalmas. Az első hadseregharigosűilmkocsíban egy teljes hangos filmleadókészülékat szereltek Ie', azonkívül hozzászeraltek haugszórót és gramofon lemeeleadókészü' éket, rádió közveti tőt, míkroíon t, továbbá 6 olyan hangszórót, amelyek mindegylike az autótó I 300 méternyire állítható fel és egyenként 300 méteres körzetben továbbítja a parano-okat és utasításokat. A hadrereg-hangosűi'mkoe i személyzete áll ep vezetőből, e 0'.1' soff'őrből, egy leadógépészből és egy segédoperatőrből, Az olasz király már megszem'élta az e'ső olasz hadsoreg-hango-; filmkocsit amelynek jelzése 621 L. A kocsit ezidőszerínt az egves csapattesteknól használják, azősz;i hadgyakorlatoknál azonban már beosztják eredeti hivatásának. Új kondenzor a széles fllmnél. A hangosfilmek forgelombahozatala azt ereiménvezte, hagy a hangc-Ik egy tekintélyes darabot elvett a képmező ből és így a kép alakja majdnem az eredeti négvzetes alakra tért "issza, Másrészt az Amerikában mind sűrűbben használatos szélesfilm laposabb képet használ, amelynek: a teljes megvilAgításához új kondenzor-t kellett szerkeszteni, e7r zel a fényt ovális területre húzzuk szét, amely magában foglalja az egész téglalapa' akú képterületet. A fényerő;.sl1g növelésére az optika és a kife.i lesztett lámpatechníka találtak új utakat. Az objektívelőttii blende helyett mindjobban kezd elterjedni a hátsóblende és a kapu-blende. IJj még a dobblende, kűlönö-en a széleslalmnél használják. Amíg a fényerősség az 15000 Lumen-t nem haladta meg, a hűtő-fújtató el tudta vezetni a veszélyes hőrnennyicéget. Később a fény útjába állított hűtővízzol és a léghűlést előmozdító hűtőbordákkal igyekeztek el vezetni a megnövekedatt hőmennyiségot, ma már a folytonosan cirkuláló hűtővízzel kell biztosítani az üzemet. Hollandiaban Cinetonc Maatschappaj név alatt új flilmgyár alakult Amsterdam székhellyel, amely Amsterdam határában nagyarányú Iilmműtermst létesít. Az új filmgyár legujabb típusú kót-kocsi-Klang-Íölvevő készüléket szorzett be, amely úgy belső, mint külső Jelvételekre alkalmas. Az új holland Ililmgyár elsőnek három filmet gyárt saját kezelésben, de a továbbiakban idegeneknek as bérbe adja a műtermet. Dr. Gáspár Béla, Berlin-Schöneborgben élő ma_gyar állarqpolgár szabadalmi eljárást jelentett be szine hango film elkészítése ügyében. A német szabadalom száma KL 57 L):>. G, 81188.
A budapesti m, kir. áll. mechanikai és elektromosípart szakiskolán('l'avasz. mező-utca 15. sz.) esti mozgó fénykép. gépkezelői szaktanfolyam nyílik meg, mely október hó elején kezdődik és december hó végén fejeZŐdik be, A tanfolyamra a tanfolyam elnökéhez intézett és a tanfolyam igazgatóságánál (Tavaszmezd-utca 15.) legkésőbb folyó évi október hó 2·án déli 12 óráig be· nyujtettiírásbclt, szabályszerii bélyeggel ellátott fulyamodványban lehet jelent. kezní, A fel vételi di'; és tandíj címen ösz. szesen 100 pengő fizetendő. Érdeklődőknek tájékoztatót kUM a tanfolyam igazgatósága.
Speciális filmszállitások a Világ minden részébe.
Leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleli pályaudvarokon. a fővámhiva!alban és a hajóállomásokon
.tr'
HEBEL
nemzetközi szállltmányozási és elvámolási vállalat.
IV., VACI-UT T e I e f o n:
1.
15-9-47
KOVÁCS ÉS FALUDI FILMGYÁR ÉS LABORATORIUM Budapest-Zugló Gyarmat-utca 35. Telefon: 96-3-00
.,
Magyarország legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszerelI laboratóriuma
Készil: hangosfilmeke! és köpiékat. filmleliratokat. pedagógiai-. kultur-, reklám- és rajz!rükk-filmekel
19
~l---------+'~~~~'-------
IRODALOM SZAKSAJTÓ Hermann Ullrich, Walter Ti mmllng : Film K.itsch, KUllst, Propaganda. Ver~ag ,chulze'sche Ver.agabuchhandlung R. chwarz, 01denburg. Ára 11 1. O. Eilmművészetí és filmelméleti problémákról értekeznek ebben a könyvben a szorzők, akik különösen a film művészi céljairól és feladatairól fejtik ki nézeteiket, A cikkokből összeállítotb, egyébként nagyon érdekesen és újszerűen rnezirt könyv torrnészetesen különböző zemp~ntból bírálja me,!? a film művószí keletkezését és feldolgozúsát. Különösen az utóbbi esztendők hango filmjeivel foglalkoznak a szerzők és bizony megállapítják, hogy a hangosfilm nem egyszer sülyedt le a giccsszerűség nívótlanságára. Szólnak fl zerzők a film propagandiszti kus jelentő égéről j és itt rneehajtják a filmmel zemben az elismerés 7.•ászlaját. A könyv végén a szerzők al kalmaskodnak az eaidőszerinti német mentalitáshoz é.q itt ki melik a !ilm I'ontos::it.gát ::\éllletors:l.ág szempontjából.
Dr. E. v. Ldlhdffel t n'ie ein l'on(ilm eni .telit? Die Bucher des Lichtspielvorführers 12-ik kötete. Verlag : Wilhelm Knapp, Halle a/S. Ara Iűzvo }I 1.50. Rövid áttekintő, de igen könnyedén megirt könn-et kaptunk kézhez a hango filmtechnika fej lődéséről, ele leülönösen arról: hogy lll! a hangosfílmkószítés rnenetc és technikai eljárása. A szerző már levonja követkoztetéseit az utóbbi néhá.n vesztendő technikai ha'adásáról. Igen tanulságos a hanlgosfilmgvárlés történetének a leírása, ismertetvén a k ülönböző technikai eljárásokat, majd bőven foglalkozik a modern felvételtechnika je' nlegi állá-ával, nevezetesen úgy a hang-, m iní. a képfelvétel tcchnikájával. Bőséae-on Ioglalkozik a szerző a műtorrni hangfeh-étel minden apró'éko-ságáva], úgyhogy e tekintetben némi tankönyn jellege is van. Különören megkönnyíti az olvasó számára a könyv (;rthető>-é!?ét a rengeteg ábra é- raj z.
Dipl. Ing. R. Hock: Der Mechau-Projecior, Die Bücher des Lichtspíelvorführers 13. kötete. Verlag : Wilhelm Knapp, Halle a/S. Ara fűzve ::li 1.65. Ennek a tanulságos Iilmteohnikai könyvsorozatnak egvík újabb kötete kizárólag a német g:\'árt!llányú hlechau-'eadógéppel foglalkozik. A }[echau-gépet nálunk Magyarországon nem igen ismauik, a némafilm korában gv-két helyen zerelték fel nálunk, )i émotorszácban azon ban igen sok mozgóképszínházban Mechau-gépcn vetítik a filmeket. A. könyv rá-zletesen, írásban és képben, Ismerteti a Mechau-gép zarkezetót és technikai Ieírását. A Sttiller: Filmen mit Ciné-Eodak-Actit: Filmbiicher fül' Alle sorozat 5-ik kötete, Verlag: 'Wilhelm KnaPl, Halle a/S. Ara Iűzv M 2.50, kötve M 3.-. A Kodak-Ciné-Acht az utóbbi idők gyik legelterjedtebb amatőr-Iölvevőgópa. [gen praktiku. a bcosztái a és a \'e1e való munka nerne-ak könnyű az amatőr számára, hanem valósággal élvezet is. A könvv igen érthetően és részleteson ismortati a 8 turn-es Kodak-anyaggal való munkát. Tulajdonképen nem 8 mrn, hanern 16 nun-es filmszalaact hel veznek a Jelvevőkamarába és mun ka közbell adódik azután az a helyzet, hogy először ennek a filmszalagnak az egyik felére készül a felvétel, azután ügyes csavarással a film másik felével dolgozhatunk. Egy 16 nun-es film zalagon teli-it 2X8 mrn ~zé eci film feh-éleleket kó-zíthetünk, vagyis ogv sza'agon kétszorannvi Ielvótol Iér el. A nagvou szép nyomdai kivitelben elkészült és gvönyörű ábrákkal gazil!lgon illuszkéjt kőn "V ezután közel 100 oldalon keresztül ismerteti a » '-;)5 Kodakc-kal "aló munkát ó~ o tekintetben komoly segítőtársa az amatőrfílmesnok. AFILMKULTURA mai
20
számának
::::Sát~ ~nYOmtákl
PelJOm..
n
Dr. Paul Hatschek: i1m TV
Dienet
dJer 'l'ont
-
Die Photozclte ini iedel·yabe. Die Bücher
des Lichtapielvol'führel" Wilhelm Knapp, Halte
=""'"""'"'""""""""'""""'''''""'''''"'''''''''"'''"''"''""''"''"''"''"",",=
~ SZÁMOK A FILM VILÁGÁBÓL
14. ' kötete, VerlagM'.. : §'"""""" al Ara 'nlzve
1111 1111 """"""""""""
""
""""""""
_
11111111 1111111111 1111 """"
1111"",
~ §
A.rgentina; A főrárooban, BuenosA Filmkultú?'ában szárnos esetben i mer- ,A!iresbe'n, illetve az Irivos nevű külvátettük a fotocella j~lentőségét ,rár~lld~t.: ro ában csak egy filmgtyllÍr, a ociété unk t.uzem vez.etonek arra,! hogy: mínden mOl€Okepszmhti3'l1&crtö Oinemato""",,-I!ica Al1<>'entina LutIsztában kell lenni a foto-, n, 5"0..:ö', , cella lényegével és jelentő.ségé,'el. A loto-: ,. nut~n nevu :?lm~ar dol~Z:Lk. ~ 9' yar cella a lu1tngtvi iszaadds sziue, - mondja dr, ezidén egyel ore három filmet késait a rrata~he~ új könyvében .és ezzel a n~0I?-da~>~Lumitol1 hangfelvevő-rendszer szerint. tal kife:J~zte a fotocella 1l~/' f~ntos~t es Valleban a SonOl~Al't nevű film D"TTál' hordereJet. Fe~esle,,<>'eS munkát, vegeznénk; ha ííködi ~:' 1.40,
~s
itt kiemelnők a fotocella filmto hruikai Jontosságát. Ez köztudomású dolog és ezért külöll?sen ajánlatos ez a köny:, mert. ha ,nemet nyelven, 15, - de l merte~ ..a elveit, Megmagyamz:r.a a fotocella mukodési feladatát, úgy a felvétel-, mínt a Iefotocella fejlődé'w,'ténetót és fizikai alapadótechnikában. TOi'mé zetesen heli' t ad a Sil rző a foLocella-e"ősítők kérd' ének i s itt is komoly és zakszerű fejtegetés.ekkel találkozunk. "" Lubomir LinJtart:' Od Liberta k Premiére. ens, Praha, i\ ra 20 IC , A szerzőnok oz a könyv tulajdonképon Plldowkin ismereles filmdramatut'giár61 'z616 könyvén k cs h fordítása, l mertoti cseh nyelv n a fiJmsz enárillm olké z ültét, a filmmontáz t és mindazokat az ismeroteket, amolyoket a filmforgalflst61 'a film premiérjéig mindenkinek tudnia kell. Kiadö :
ÁR:
l évre 10 pengő. - 1/2 évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor Szerkesztőség' BUDAPEST,
és JiladóhiYatal:
vn, -1'HÖKÖLY-UT
_
Románia:
A román filmcenzúra je1932-ben 156 német b játékfi met hoztak e az or'záglOO, úgyhogy 136 amerikai játékfilmmel zemben a román filmbehozatalb'an, az el ő h lyen áll. Fra.nciaol'S~áO'ból behoztak 36, Ola zor zágból és D.áni.ából 2 filmet. A rörid filmek ' a híradók behozatala terén Amerika vezet közel 60,000 métel' ho szú híradók behoza'talával. },Témetol' ?lág' 24 kuhúrfilmet exportált Romániába, Franciaor'zág 16, Ola zország pedig 6 rövid filmet vitt be Románi.ába. lentése
'1-"'1
ezerint
Portl\gália: A filmgtyártAs rno t van kialakulóban. Bár a világon közel 42 millió ember beszól porLug,álul, meg "em volt eiJldig portU,g'ál hangosfilmgyá.rtás. Liss~abon egyik külviárosáb'an most alakult meg a Companhia POl'tulgjue a de 'Filmes onores Tobis Klangfilm, amely. igen modern ül fel zerelt filmműteremmel rendelkezik é már lne~ i kezd'te az el 5 portugál hangt> film forgatásét. A2l első film oselekményének ezínhelys Li zabon. ,A másik filmgfyál' szintéI). Li zabonban alakult' meg és ,131000 H. da 00 ta az igazgfatója, aki ,ed'dig a filmköJ.osönzésben játszott vezető zerepet. Ennek a g1yIárnaki alJ el (5 filmje a bika-: viadalok vi1á,_gJából meríti témájár.
: F!LMllÜYÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ' ELŐFIZETÉSI
mUKO k, amely most kezdte llleg uzeA két gyár a folyó e ztendőben körülbelül 15-20 argentinai film gyártását vette proQ'lramm'ba. A l lmrmány ",' ö, t c:«: " . any~gL es CI~{ól?Sl.' eglts, gogel tamogJatJa a ket argentinai :ililm,gry,arat.
mót,
75.
TE)lefoJl: 97-O-76, PArisi szerkesztőség: , Artur Vitner, 3, rue CJlarJes Beek " Pari (VIT.)' , Megjelenik minden hónap el ején. Minden cilUiért; a szedő felel. Elbert és Társa, V., Kádár-u. ó. Tel.: 21-3-31
21
~.--------~.~~~~~.~----piac Budapesti film =
Filmmegjelenések 1933. julius-augusztus hónapokban.
JELMAGY ARÁZA.T: Megj. Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. <= Felirás M. = Mufaj. Fősz. = Főszereplők. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. felüli
FOX FILM r.-t.,
19, Tel. : Rákóczi-út 39-4-37 és 31-6-58.
VII. 6
Broadway (Yálóperes primadonna.) Megj. : Décsi. - H.: 1632 m - ~fűf. : Dráma. - F.: _. Szántó Armand, Ricardó Cortez. Fősz.: C.: Felüli.
VII. 20
Kertl'unisZ!i "'''aland'. - Megj. : Márkus-Park, rnozgó, Omnia. - H.: 2445 m. -- Műf.: Yígj. F· Siklósy Iván. - Főss.: Ellen Richter, Huszár Puff y, Julius Palkenstein. C. Aluli.
VII.
12
Ede« 'cis lakás. - :Megj.: Décsi. -- H.: 1840 m. Műf.: Yígj. - F.: Fodor Sándor. - Fősz.: Adele Sandrock, Grabley, Max Hansen. Ursula Grünbaum. Fritz - C,: Aluli.
VIII.
10
Tékozló fiú. - Megj.: Omnia, Kert-mozgó. -·H.: 2230 m. - Műf. : Színm. -- F.: Siklósy Iván. Lucie Englisch, Her- Fősz. : Gustav Fröhlich, mann. Thimig. - C.: Aluli.
YIII.
18
VIII.
4
KORONA FILM r.-t., Rákócü-út 41-8-27.
36. Tel.:
KOVACS EMIL és TARSA. Erzsébet-körút Tel.: 45-9-48.
8.
KUL TUR·FILM,
vm., Népszínház-u.
17.
Tel.: 37-5-70.
I METRO-GOLDWYN· MllYER. DISTR. VIIL, Sándor-tér 3. Tel.· 44-4-24 és 25.
VII. 31
VII. 24
VIII.
25
Vll. 27
OSSO~FILM R. T., VII., Erzsébet-körút Tel. : 36-8-52.
=-
, ,. roesaja
8.
VU. 27
VII. 27
PARllMOUNT FILMFORGALMI H. T.,
Vlll. 26
59. VII., Rákócsi-út Tel.: 34-4-37,40-5-22. Vlll. 26
-
SÖ1'ben az igazság'. - ~fegj. : Rádius, Kamara. F.: Erb. H.: 1791 m. - Műf.: Vígjáték. Fősz.: Buster Keaton,' Jimmy Dúrante. - C. AluLi. Emberuásá», - Megj.: Kamara, - H.: 2721 m. Műí. : Dráma. .- F.; Erb. - Fősz,: Wallace Beery, - C.: Felüli. Diákélet. - Megj,: Rád~us, - H.: 2799 m. Műf.: Rarnon Színmű. F· Erb. .- Fősz.: Novarró. C.: Aluli. -apák. - Megj.: Rádius. - R.: 1900 Agglegény [Il, - Műf.: Vi,gjá.ték. --:- F' Erb. - Fősz.: Stan és Pan. C.: Aluh. Susan Lenoxi. - ~Iegj. : Rrádius, Karnara. - R.: 2129 m. - Műf.: Dráma. .- F' Erb. - Fősz. : Greta Garbo, Clark Gable. - C.: Felüli. Egy lálny, né,gy két·ő. - Megj.: Kertmozgó. - Hv: 2000 m. Műf.: Vígjáték. -Fősz.: Paulsen. Tiedtke, Ol. Romrner, 'Pr. Betliner. - C.: Aluli. A szálloda" k,i1-álY,a.. ,~ Megj.: Forum. - H.: 2100 m. - Muf.: Vígjáték. - F.: Dr. Kada Béla. _. Fősz, : Jules Bery, Bettv Stockfield, Simon Simon, Alexander Darcy, Albert Drauem. .- C.: Aluli. ÉI'ettségi ta'álkozó. - Megj.: Forum, Kertmozgó. R.: 730. m .Műí.: Vígjáték. F.: Dr. Vitéz Miiklós. - Fősz.: Szőke Szakáll. - C.: Aluli. Dübörö[J' a földj. - Megj.: Forum. - H.: 2537 m. - :.\fűf. : Dráma. - F.: Pász.tor Béla. Fősz.: Helena Hayes, Gary Cooper, Adolphe Menjou. - C.: Aluli. Lopva szereett bold'o[J'ság. (Szélhámos kísasszony.) - Megj.: Royal Apollo. -·H.: 2025 m. -' Műf.: Béla. - p·ősz.: Dolly Vígjáték. - F.: Pászto!' Paulsen, Wallburg, Haas, Betty Am ann, Harald - C.: Aluli.
22
PA.TRIll FILMVA.LLALllT, VII., Erzsébet-körút 8. 1'el. : 40-6-25
vn.
3
vm.
1
VUl. 10
I
vm. PROBUS FILMFORGllLJ\U R. T., VIII., Erzsébet-körút 8. Tel.: 31-5-62.
REFLEKTOR-FILM, &\ndol'-tér 42-5-29.
4.
Tel.:
SCHUCHMANN ANTlll,
I
Rökk Szilárd-u. 20. Tel.: 353-17, 301-01.
J UFll-FILM
'\7111. 12
vus
IVlll vin.
R. T.,
11
1-9
15
Kossuth Lajos-u. 13. Tel.: 83-8-5S és 59. Vlll. 22
UNG AR és TSA, VIII., Német-u. Tel.: 38-6-73.
UNIVERSlll FILM R. T.
Akal'sz'-e sZeI'etmil Megj,: Kertmozgó, Royal Apollo. H.: 2338 m. Műf.: Vígjáték, _ Radó, - Fősz.: F' Felix Bressart, Charlotte An der, Oscar Sima, Adele Sandrock. - C.: AlulJi. Pletykafészek. - Megj.: Kertmozgó .. _ H.: 2316 m. Mili.: Vígjáték. F.: Radó. _ Fősz. : Hermann Thim'ig, Szőke Szakáll, Jenny JUJgo. - C.: Aluli.
31. Ivlll.
VIII., Népszínbáz-u. 21. Tel. : 39-1-76.
15/
Vlll. 19
l
Segéd'l'endől·. - M~j.: }tIárkus Park. - H.: 2230 m. MM.: Vígjáték. F.: Radó. Fősz.: Felix Bressart, Petrovits Szvet., Gretl 1'hei\:ner. - C.: Aluli. Savoy-szálló vend'égei. - Megj.: Forum. '_ H.: 2316 m. Műf.: Vígjáték. F.: Radó. _ Olga Csehova, Walter SIesak, Alfred Abel, Fratellini testvérek. - C.: Aluli. K. 1. mwnkáb'an. - Megj.: Forum. - H. 2100 m. - Műf.: Dráma. - F.: Fodor S. - Fősz.: Bernhard Gö.tzke, Hilde HÜdeb'randt, Julius Falkenstein. - C.: Felüli Nősül a ga1-nizon. }tlegj.: Márkus Park és Omnia. Ii.: 2140 m. Műf.: Vígjáték. F.: Dr. Vitéz Miklós. - Gretl Theimer, Ida Wüst, Albert Paulig. C.: Aid.. Paris d'alol. - M~j.: Márkus Park. .- H.: 2381 m. - Műf.: Filmoperett. - F.: Pacsérv. Fősz. : Fritz Schulz, Julius Falkenstein, Emf Bessel. - C.: Aluli. Amor' páráeon, Megj.: Ura, Corvin. '-- H.: 21117 m. - Miíf. : Vígjáték. - F· Lándor. Fősz.: Magda Sclmeider, Albach Retty, Otto Wallburg. C.: Aluli. Leányole 2451 m. - Fősz.:
'_
a vásá1·on. - Megj.: Uránia. H· Műf.: Kal andorfilm. - F.: Lándor. Liane Haid, Ossí Oswalda, - C.: Felüli.
-
Démonok} szigete. - Megj.: Uránia. m. - :Műf.: Expediciós film. - F' Dezső. - Fősz.: Bali-sz1..:,o-et lakói. F enevadak. - Megj.: Royal m. - Miíf. : Cirkuszdráma. - Fősz. : Clyde Beatty, Aluli.
- H.: 1806 Dr.
Frankl
- C.: Aluli. Apollo. - H.: 2liO - F' Pacséry L, Anita Page. -- C.:
Csók
VI. l-S
WllRNER BROS First National Vitaphone Pictures
VlI. 13
József-körút 32. Tel.: 32-5-90
VIII. 11
VIIl. 19
a sötétbe;n. }tlegj.: Kamara, Kertmozgó. 2200 m, - 'Műf.: Vígjá.ték. - F.: Fodor. Fősz.: Leo Slezak, Lee Parry, Oscar Karlweiss. - C.: Aluln.
-- n.:
Norton-szállá 7·ejtélye. Megj.: Márkus Park. KertmozgQ. - II.: 1640 m. - Műf.: Dráma. F.: Fodor. - Fősz.: Doug!. Fairbanks jr. C.: Felüli. Gyűlölet orszáqa. (Moszkva 1917.) - Megj.: Rádius. - 1I.: 1553 m, Műf.: Dráma. - F.: Fodor. - Fősz.: Doug!. Fairbanks jr., Nancy Carroll. - C.: Felüli. Légi lcilcötő. Megj.: Forum, Décsi, - H.: 2000 m, - Műf.: Dráma. - F.: Foclol:. Fősz.: Rich. Barthelmess. - C.: Aluli.
_.
23
I
1----------.~~~~~~,--------_ .. §IIIIIIII11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111I111I11I1l11IIIIIIIlII§
~ BUDAPESTER
FILMMARKT
~
=11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111=
JULI-AUG UST 1933. .Jr. = Jugendfrei) Fax: Broadway Bad,' Décsi-Kino. Korona-Eitm, Die Abenteuei in von 'l'unis, JI. Márkus-Park, Gartenkíno, Omnia-Kíno. Kovács Emil dl; 00.: Einmal rnöchte ich keine orzen haben. Jf. Dócsi-Kíno. JÚdtul'-l.'iln:Z: 11ein Léopold, JI. Ornnia-Knno. G::u·tenkino. lIietro: \Yhat -o Beer, Jf. Rádius, Karnmerlichtspiale. J:1etl'0: Flesh, J". Kammerlichtspiele. Metro: Inpasíble Lever, JI. Rádius. ,1Ietl'0: Pack Up Jour Trouble, Jf. Rádius. JJe{l'o: Susann Lonox, Jv, Rádius KammerIíchtspiole. . Oeso-Film : Tausend fül' eine Nacht, Jf. Gartenkíno. Osso-Fillfl: ROL do Palace, Jf. Forum. O so-Film: J'ubilourn, Ji. Forurn und Gartenkíno. Paramou nt: Farewall to Arrns, Jv, Forum. Pa1'Cl11l011ut: ] io kleine Schwind leríri, Jr. B oval-Apollo. . Pátria-Film: Glückailinder, Jf. Royal-Apollo. Gartenkino. Pátria-Fitm. Eine Sbadt stoht E opí, Jf. Garten kíno. Pdtria-Eihn: Flolzapfel weiss alles, Jf, Márkus-E ark. Pdtria-Fitm. Spione :im Savoy-Tlotel, Jf. Forum. Iieltektor-Fitm . chön ibt die Manöverzsit, :\[úl'ku~-Pnl'k, Omnia-Kino. Sclncdiman-Fi ln: Das Müdel von MOl1Lparna' e, Jf. Márku:;-Park. U/ct-t'Úm: Ki nd ~clt wart auf' dein Kommen, Jf. TI fa, Corvin. U/a-Film: Stem von Valencia . .Jv. Uránia. Un.qál' dl 00.: Insel der Dümonen, Jf. Unlnia. UlIil'el'sa': Big Cage, JI'. Royal-Apollo. Warner-Bm». Dio Herren "on Maxim, Jf. Kauunerlíohtspiolo, ,al ton-Kíno. WaI'flel'-Bros: Lovo is a Rackat. .Iv ... HÚrJnur Park, Garton-Kíno. W(I/'IW;'-]JI'08: Seui-leb Dawn, J". Rádius. rr arner-Hros : Central Airport, Jf. FOI'um, Décsi- Kino. IM
MONAT
eJ v. = J ugendverbot,
s-.
A FILM HALOTTAI Upor Henrik, a Projeelog-raph rt. ti ztviselőjs júliu végén G4 éves korában rövid betegség után elhunyt, Upor kezdettől .fogva lisztvi: clőj e voll a Projectozraph rt.-nak, amelynek mechuni-
24
kai üzemét vezette legutóbb. Ungerleider . .fór, a Projectogl'aph rt. vezérigazgatója, nagybátyját gyászolja az e1hunytban.
Bede Ödön, a Roxy-moú tulajdonosa, augusztus 7-én 6.5 éves korában hirtelenül zí vszélhűdés követkestéhsn meghalt. Beck Ödön a magyar kinemategráfia egtyjk legelső úttörője volt, színházát, a Rákóczi-úti Ámor-mozit még 1903-ban, tehát 30 évvel ezelőtt alapította. Az elhunyt tevékenyen részt. vótt a régi Moz'i Zlövets(~géletében. Mint választmányi tag résztvett az ülé eken és kivette 1" zót a szakmai k,ö21óletből. Három évvel ezelőtt az Ámor-mozgó helyett megalal ította a Rox)r-fillllszínházat, amely az ő lelki i meretes rnunsássága mollett fejlődött nagjgyá ós életképes üzemmé. Halálát nemcsak családtagjai, köztük Bede Im 1'0, a 'I'urul filmkölo önzővállalat igazgatója gyru zolja, de o ztezik a gyá "ban a ma,gyar filmviLág mindsn tagja. Relle Jenő, az E ti Kurir kiadóhivatali :főt..iztvi elője, szkv. százados, aki évek óta intézi a lap mozihird'etésénele ügyeit, augusztus IB-án saívszélhűdés következtében, 52 év korában váratlanul meghalt. Halála ő zinto fájdalrnat keltett a budapesti mozgóképZI] nháztulajdonosok körében, ParlaJhy Gyula, az ~kori bée i Filmindu trie A. G, (Fiag) magíyarors21~gi volt verel.'képv.iJseliíje, augusztus hó 26-án 60-ik éében ho zas szenvedó után meghalt. Az elhunytban Bruchsteiner Géza, az i rnert bécsi filmvallalkozó sóaorát 'gfyás7.01ja. Clemeni JI'crunee volt a világ legel ő hivatásos mozgókép zinháztulajdonosa, aki még negyven évvel ezelőtt a Lumicre-tesb'él'ekkel dolgozott og) ütt és ő nyitotta me!!' a \ ilág legelső mozgókép z.inházú! P
AZ "UNIVERSALu 2 páratlan sikerével zárult a régi - és indul az uj szezón :
Mellékucea
Nem igéreteket adunk. hanem
jó filmeket és megjelenést
augusztus hó 12-én folytatta
1933. VIII. 26
diadal utját a
"PALAC E"
és
FORUM:
.•CITY"
mozikban.
•
Csókol Veronika
Dübörög a föld Főszereplők:
Cooper augusztus végén bemutatásra II
kerül
Helene Hayes, Gary és Adolphe Menjou
ujból
"PA LAC E BA NU ~------
•
AZ "UNIVERSALul hatalmas
uj világfilmjével
Fenevadak augusztus 18-án nyitott a
ROYAL APOLLO Nem dzsungelfilm - de ezer dzsungelfIlmnél Izgalmasabb I Főszereplő: CLYDE BEATTY, az alletszelíditök királya. Partnere: A N I TA P A G E
UNIVERSAL Budapest,
FILM R. T.
VlIl., Nepsztnhéz-utce
21. szám
Telefon: 39 -1- 76
Royal ApolIo :
Szélhámos kisasszony Főszereplök. Dolly Haas, Betty Amann, Harold Paulsen, Alfred Abel, Otto Wallburg
PARAMOUNT FILMFORG
A LMI RÉSZV.- T ARSA sAG
Rákóczi-ut 59. Tel. 34-4-37, 40-5-22
Meghívó. A Magyar Filmklub órakor
1933. szeptember hó lO-én vasárnap d. e. tartja meg saiét helyiségében (VU.. Erzsébet- körut 9-11.)
XI. évi rendes amelyre
a t. Tagtérsakat
ezu!on
II
közgyűlését
hívja
AZ ELNÖKSÉG
meg
rARGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyíló. I 5. Alapszabály módositás. 6. Az időközben megüresedett tisztikari 2. Évi jelentés előterjesztése. és választmány j tagságok ujra való be3. Az időközben kiküldött gazda8ági főnök jelentése. . töltése. 4. A számvizsgáló bizottság jelentése és a I 7. Esetleges inditványok. felmentvény megadása.
Kioonat az alapszabáJyokból: Kizárólag a közgyűlés dönt a tagoknak nappal az elnöknek letelt inditvánval felelt.
a közgyűlés
előtt 13
Figyelmeztetés. Amennyiben fent hirdette közgyűlés határozatképtelen lenne. ugya legközelebbi közgyűlést 1933. szeptember hó 24-én vasámap d. e. 11 órakor tartjuk meg. a megjelent tagok számára való tekintet nélkül.
AZ
AGfA-POSITIV a legjobb s a legtartósabb kópiaanyag
VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország részére:
Lajta Andor BUDAPEST
VII ••Thököly-ut 75 Telefon: 97-O-76
PANKINE»G« A LEGTÖKÉLETESEBB
KÉPNEGATIV
1II111111111111111111111111l11111l1illllllllllllllllllllluinWIIIIIIIIlIIlllllllnlllllllllll11111111
DUP~NEOATIV. EGYÉB
HANO-NEOATIV NEGATlVOK:
SPECIAL-NEGA TIV EXTRA RAPID-NEGATIV KINECHROM-NEGA TIV AEROCHROM-NEGA TIV
Tf3