BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

AZ ETIKETT ÉS PROTOKOLL SAJÁTOSSÁGAI AZ EGYES ORSZÁGOKBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIRA

Készítette: Debreczeni Dóra

Budapest, 2010

Tartalomjegyzék 1. Bevezető

4

2. Az etikett és a protokoll kialakulásának rövid története

6

2. 1. Az illemszabályok kialakulása

6

2. 1. 1. Az illemszabályok kialakulása napjainkig

6

2. 2. Az etikett (illem) jelentése, fogalma, elterjedése

9

2. 3. A protokoll jelentése, fogalma, elterjedése

10

2. 4. Az illem és ízlés, mint fontos „kelléke” az etikettnek

12

2. 5. Az etikett és protokoll alkalmazása és annak szükségessége

13

2. 6. Formai és tartalmi vonatkozások

14

2. 7. Viselkedéskultúra

14

3. Jelentésbeli sajátosságok

18

3. 1. Mentalitás és viselkedés

18

3. 2. Ünnepek

18

3. 3. A társadalmi érintkezés leggyakoribb eszközei

20

3. 4. Munkahely

22

3. 5. Magánélet

23

4. Sajátosságok megjelenése a világ egyes országaiban

25

4. 1. A protokoll megnyilvánulása az európaitól eltérő kultúrákban

25

4. 1. 1. Arab országok – Az iszlám országai

25

4. 1. 2. Ázsia

29

4. 1. 2. 1. Kína

29

4. 1. 3. Afrika

32

4. 1. 3. 1. Egyiptom

32

4. 1. 4. Amerika

34

4. 1. 4. 1. Kanada

34

4. 1. 5. Ausztrália

38

5. Sajátosságok megjelenése az Európai Unió tagállamaiban

42

5. 1. Az Európai Unió egyes északi országaiban

42

5. 1. 1. Svéd Királyság

42

5. 1. 2. Finnország

44

5. 1. 3. Dán Királyság

45

2

5. 2. Az Európai Unió egyes közép és közép-keleti országaiban

46

5. 2. 1. Ausztria

46

5. 2. 2. Németország

47

5. 2. 3. Lengyelország

48

5. 3. Az Európai Unió egyes déli országaiban

50

5. 3. 1.Görögország

50

5. 3. 2. Olaszország

51

5. 3. 3. Spanyol Királyság

52

5. 4. Az Európai Unió egyes nyugati országaiban

54

5. 4. 1. Francia Köztársaság

54

5. 4. 2. Nagy-Britannia

55

5. 4. 3. Belga Királyság

56

6. Egységesülő etikett és protokoll

58

6. 1. A földrészenkénti protokolláris egységesülés

59

6. 2. Az egységesülés megnyilvánulása az EU tagállamaiban

59

7. Meghatározóak-e az egyes országok protokolláris sajátosságai az adott földrész többi országaira?

61

8. Összegzés

62

Felhasznált irodalom

63

Felhasznált internetes oldalak jegyzéke

63

Ábrák hivatkozásainak jegyzéke

64

3

„Az ember – természeténél fogva – társas lény” (Arisztotelész)

1. Bevezető Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam az etikett és protokoll sajátosságait, az írott és íratlan szabályok sokaságát a jobb kapcsolatépítés, társas érintkezés érdekében. Valamint az egyes országok sajátosságait kiemelve, azok hatásainak megfigyelése az adott régióra vagy földrészre. Dolgozatom logikai menete az alábbiakban megmutatja, milyen elméleti alapokon nyugszik a viselkedéskultúra a világ egyes országaiban és az Európai Unió egyes tagállamaiban. Az érvényesülő sajátosságokat tárja fel, a protokoll hasonlóságait és eltéréseit, valamint az egységesülés megnyilvánulását tartalmazza, végül egy rövid magyarázattal szolgál a világ többi országaira való meghatározó szerepét illetően. Az emberi kapcsolatokban már a legrégebbi koroktól kezdve megfigyelhetőek a bizonyos formaságok. Az illem és az etikett szabályai között vannak évezredes normák és vannak egészen új keletű vagy éppen napjainkban alakuló szabályok is, melyek a civilizált viselkedés velejárói. Az élet rohamos változásával egyazon ritmusban változnak. Az etikett ismerete ma már létkérdés, annak betartása pedig a műveltség része, azaz a gondolkodó és érző emberek között az minden viselkedés lényege és kiindulópontja, hogy figyelnek egymásra, megbecsülik és megértik egymást. A protokoll ismerete és betartása szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy a nemzetközi kapcsolatok kialakításában szükségszerű az idegen nyelv ismerete. Továbbá az is, miszerint a társadalmi kapcsolatokban résztvevő szakemberek számára elengedhetetlen az etikett, a protokoll nemzetközileg elfogadott normáinak ismerete. A helyes viselkedés, valamint a szabályok mindenkori betartása – illetve amikor szükséges be nem tartása – hatalmas kihívást jelent minden ember számára. Lenni azonban nem elég! A fejlett világba való beilleszkedéshez minden embernek tudatosítani kell magában, hogy a viselkedésen keresztül szűrődik át a mindenkori és 4

mindennapi társadalmi kapcsolat. Leginkább a napjainkban kiélesedő nemzetközi verseny és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi üzleti életben való sikeres részvétel igényli a helyes viselkedés ismeretét. Jelenünkben, a demokrácia korában az értékközösségek – amelyek a Föld országaiban mind más és más alapokon nyugszanak – olyanok, amelyeket a többség mindinkább magáénak érez. Azonban meglehet, hogy szokásaik, hagyományaik erősen eltérnek egymástól. A korábban kialakult viselkedés rendszerében felkavaróan hatott a globalizáció, individualizálódás, de a kultúrák hagyományai tovább élnek, ennek bizonyítékai mi magunk vagyunk. Azaz, az emberi viselkedés és annak fejlődése képes olyan rugalmasságra, hogy a szokások és viselkedési normák javarészt alkalmazhatók az előttünk álló évezred kommunikációs, integrációs közegében is. A legelőkelőbb magániskolák mottói: „Viselkedése jellemzi az embert”, ezért nagyon fontos elsajátítani az egységesen elfogadott és használt viselkedésmintákat. A dolgozatom megírásakor az egyik felhasznált irodalomban azt olvastam, hogy minden élőlény rendelkezik bizonyos világosan meghatározott viselkedésmintákkal, úgynevezett „etikett ősi csírái”-val, melyek azon felül, hogy a fajfennmaradásban nagy szerepet játszanak, a természet íratlan szabályait követik. Egyes szakemberek párhuzamot vonnak az állati és az emberi viselkedésminták között. De az emberi önkifejezés, egymás iránti tolerancia, azaz az etikett ma már nem a szabályok szigorú és feltétlen betartását jelenti, hanem az elfogadott viselkedési normákat. Ha úgy viselkedünk, ahogy mi is elvárjuk, hogy velünk viselkedjenek, akkor egyszerűbb és könnyebb a társas kapcsolatok kialakítása.

5

2. Az etikett és a protokoll kialakulásának rövid története 2.1. Az illemszabályok kialakulása Az ember megjelenése óta a közösséget, mint létformát tartjuk számon, ahol azonban az egyén szerepét akár a közösségben elfoglalt vagy az éppen megszerzett helye határozza meg.1 Ennek azonban velejárója az együttélésből adódó problémák, különböző szemléletmódok sorozata. Az illem történeti-társadalmi termék, amely az emberi változással, fejlődéssel fej-fej mellett haladva végigkísérte elődeinket néppé válásunk hosszú útján. A szokásokat szóban és tettben hagyományozták nemzedékről nemzedékre, amely azonban olykor törvénnyé is vált. Az illemtan fejlődése során a törvényekből, az etikából és a társadalmilag elfogadott szokásokból egyaránt építkezett.

2.1.1. Az illemszabályok kialakulása napjainkig Az illemszabályok kialakulása a történelem során folyamatosan változott. A változást olyan szempontoknak vetették alá, mint az államok szervezeti rendszerei, a társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása, az országok közötti vallásbeli különbségek, a művészet vagy éppen a tudományos irányzatok alakulása. Azonban a társadalmi életbe való beilleszkedéshez a történelem minden korszakában két oldalról szükségszerű vizsgálódni. Egyrészről igény van a sokrétű társadalmi kapcsolatok szabályozására, másrészről pedig az egyén sajátos tulajdonságai szerinti viselkedési normákról alkotott véleményének kell utat engedni. Az állami rendszerek jellegétől függetlenül elengedhetetlen követelmény minden közösségben a társadalmi fegyelem betartása. A legrégebbi időszámításunk előtti illemszabályoknak az erkölccsel való szoros összefonódását, egyúttal az illem, a jog és az etika szoros kapcsolatát bizonyító dokumentáció Manu törvényei az i. e. 3-2. Évezredből, Indiából maradt ránk. A klasszikus társadalmaknak azonban megvoltak a maguk illemkódexei, amelyek a törvényeken és az erkölcsi illemszabályokon túlmutattak.2 Ezek közül néhány példa időrendi sorrendben: Theogonisz –Tévedni emberi dolog, ennek illemtana az étkezési szokásokra vonatkozik és gyakorlatilag ma is érvényes. Arisztotelész szállóigévé vált 1 2

Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémia Kiadó, Budapest, 2008. Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004.

6

bölcs mondása „Az ember – természeténél fogva – társas lény” minden illemtan alapja és egyben azt is jelzi, hogy az együttélés csak kölcsönösség alapján valósítható meg. Herakleitosz mint kortárs írta le a viselkedés egy különös szabályát: „ne az útra vizelj, se menetközben, se ruhátlan, el ne feledd, hogy az éjszaka is szent isteneinké. Istenes férfi leguggol ilyenkor, vagy keres egy kerítést, odaáll udvar fala mellé. Euripidész már a viselkedésre vonatkozó tanításaiból legkiemelkedőbb az „Illőt, ha kérdesz, illő lesz válaszom”. A római korból Marcus Fabius Quintilianus fogalmazta meg az örök bölcsességet, mely szerint „Nem mindenütt szabad vagy illő ugyanaz a dolog”. A görögök inkább a későbbi korokra gondolva az archiválásnak tulajdonítottak nagyobb szerepet, náluk az illem betartása a diplomáciai küldetésben járó emberek tiszteletét és sérthetetlenségét jelentette. A korai középkorban nagy jelentőséget tulajdonítottak a követek fogadásának, illetve a velük való teljes körű biztonságot nyújtó bánásmódnak. Ez utóbbi szokás a mai napig fennmaradt. A diplomáciai életben a követek megbízóleveleinek átadásához díszegységeket vezényelnek ki. Ahogy bővült az emberiség mozgástere, úgy terjedt egyre inkább a protokoll szabályinak ismerete. Majd egy évezreddel később jelent meg VII. Konstantin Ceremónia-könyve, a bizánci udvar szertartásrendjéről. A bizánci viselkedés kultúra elterjedésében Velence játszott fontos szerepet Európa felé, de a bolgár, orosz, sőt a török udvar is forrásként használja. A Vatikán is kidolgozta az egyházi szertartások rendjét, amely komoly hatással volt a világi életre. Ezek közé tartozott a társadalmi rangsor, a térdelés intézménye, a leülés lehetősége, a kézcsók, a megszólítás stb. A lovagkor épp ezen keretek szétfeszítésével alkotja meg a világi elvárásokat, eszményeket, amelynek főbb értékei: az udvariasság, a nemes lelkűség, a nők tisztelete és védelme, a mértéktartás erénye, és a becsület. Innen származik a kesztyű nélküli kézfogás, mivel páncélkesztyűben ez nem volt egyszerű. A spanyol etikett ereje is korszakformáló. Kezdete X. Alfonz nevéhez fűződik. Tudós arabok és zsidók közreműködésével alakította ki a keleti kultúrákból hozott kifinomult udvariassági szokásokat, hozzáalakítva az európai mentalitáshoz. Az első európai mű szerzője III. ’Jó’ Fülöp burgundiai herceg volt, de vele azonos időben G.

7

Chaucer is fontos tanácsot adott: „Ha bármit illőképp adsz elő, nem lehet szó és tett különböző.” 3 Hazánkban az államalapítás óta megtalálhatók az alapvető elvárások, a legmagasabb szintet Mátyás király reneszánsz udvarában érték el. Ez a törekvés külsőségekben is megnyilvánult. A viselkedéskultúra hatásköre és fontossága a központosított európai hatalmak kialakulásával bővült. A klasszikus korszak V. Károly nevéhez kapcsolódik a XVI. században. Utóda II. Fülöp alatt az etikett szigorodott, rideggé, kegyetlenné vált, s a formaságok túlhajszolása jellemezte. Az újabb fejezet tulajdonképpen az illemtan komikus időszaka, amelyet XIV. Lajos, a Napkirály, francia földön honosított meg. Itt a jó modor kelléke volt a raccsolás, a paróka és a tetűszurkáló pálcika, az uralkodó utánzása, „majmolása”. A francia „protokollfőnökök” a női nem képviselő voltak. Legismertebb közülük Madame Pompadour volt, aki még udvartársának illemmesterével, de Noailles grófnővel annyira lojális volt, hogy a nyilvánosság előtt is Madame Etiquett-nek szólította. Ezt a világot váltotta fel a polgári törekvés irányzata ezen a téren is. Hannoverben 1788-ban Adolf Freiherr Knigge írta meg azt a klasszikus gyűjteményt, amely „Az emberek közötti érintkezés” – ről szólt. Első mondata: „Minden ember annyit ér, amennyivé önmagát teszi.” Kevésbé kötelező formában ugyan, de erkölcsi tartalommal megtöltve vették át a külsőségeket a hétköznapok racionalitásához igazodva. Mai viselkedéskultúránk alapja a polgárosodás folyamatában alakult ki. Az erőltetett társasági szabályokat egyre inkább felváltották a közfelfogásnak megfelelő illemszabályok. A XX. századra legtöbb szabály a polgári illemtanból maradt meg. Ahogy a demokrácia és az egyenjogúság elismerése egyre inkább utat tört magának, úgy tűntek el, egyszerűsödtek le az írott vagy íratlan bonyolult illemszabályok, változtak meg az erkölcsi normák. Az értékek elfajulásának oka a társadalmi változásokra vezethető vissza, amelyek meghatározó szerepet játszanak az ember életében. Bár a hagyományos illemtani értékek túlélték a múlt század második felében bekövetkezett erőteljes viselkedésbeli változásokat, mégis hatalmas pusztításokat okozott a hétköznapi és politikai protokollban, eltűntetve a társadalmi élet színeit, ’szürkévé’ téve a hivatalos- és magánéletbeli megszólítási formákat. A viselkedési szabályok elavulása időről időre megmutatkozik a történelem során, amely a társadalomba való beilleszkedésben okoz(ott) nagy gondot. A szabályok 3

Dr. Nagy György László: Illem, etikett, protokoll, sok nézőponttal. Széchenyi István Egyetem, Győr, 2002.

8

nélküli életmód azonban elveszti érdekességét és súlyos mentális problémákhoz, kirekesztettséghez is vezethet. Pozitívumként könyvelhető el az a tény, hogy a XXI. századhoz közeledve hazánkban és más társadalmakban is újra fontos szerepet kaptak a hagyományos értékek, a politikai valamint a diplomáciai protokoll egyre közelebb került a nemzetközi gyakorlathoz. Ezzel együtt az előtérbe került a személyiség értékelése, ami magában foglalja a jó modor, az illemtudás elsajátítását és használatát a biztos fellépés, a sikeres, kellemesebb életmód elérése érdekében. Az udvariasság ismét erénnyé vált, melynek szabályai megtanulhatók. Nemcsak az európai társadalmakra jellemző, hanem világviszonylatban is megfigyelhető, hogy egyre növekszik az igény a helyes társaságitársadalmi viselkedés elsajátítása iránt vagy legalább is az általános normák megismerése.

2.2. Az etikett (illem) jelentése, fogalma, elterjedése A „legegyszerűbb és legérthetőbb az illem” 4, ami nem más, mint a mások iránti tapintat, figyelmesség, jó modor és udvariasság megnyilvánulása. A magyar értelmező szótár úgy határozza meg az illemet, hogy „a társadalmi érintkezés másokkal való viselkedésszabályainak koronként változó összessége”, melynek követelményeit az éppen aktuális társadalmi viszonyok alakítják. /Innen ered a történeti-társadalmi termék kifejezés./ Idetartozik még az illemtan és illemtudás. Előbbi összefoglalja kulturált viselkedés szabályait, azt a célt szolgáltatva ezzel, hogy minél kellemesebbé tegye a társadalmi életet. Az illemszabályok a viselkedés legősibb, legemberibb szokásait jelentik. Utóbbi fogalom pedig az emberek közötti érintkezés feltétele. Az etikett (étiquette) francia eredetű szó, az abszolutizmus korában Versaillesban keletkezett. Jelentése az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint: „a társadalmi érintkezés

formáinak

megszabott

rendszere”.

A

protokollon

belüli

egyéni

rangsorolásnak megfelelő eljárási szabályok rendszere, amely arra mutat rá, hogy a ceremónia egyes résztvevői miként illeszkednek a szertartásrendbe. „Az etikett a társasági élet művészetének technikája.” Magyar nyelven először 1789-ben jelent meg, egy évvel később már a mai formájában használták (etikett).

4

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (p.25)

9

A Magyar nyelv értelmező szótára szerint azonban kicsit bővebben kerül megfogalmazásra: „A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illemszabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere.” Ha viselkedéskultúraként értelmezzük, akkor a társadalom minden rétegében követelményként tekintendő. Másik – köznapi – jelentése: az italos üvegen található címke, ahol az ital főbb jellemzői, tulajdonságai vannak feltűntetve. Habár az etikettről sokan azt gondolják, hogy azoknak az íratlan szabályoknak az összessége, amelyek alapját szüleinktől tanuljuk és általában minden helyzetben megfelelően használjuk, azért nem árt olykor megbizonyosodni róla, hogy valóban jól tudunk–e mindent. Az ember viselkedéskultúrát és nem pedig az ösztönöket örökíti a következő generációkra.

/Jó

példa

erre,

amikor

szüleinktől,

nagyszüleinktől

hallhattuk

gyerekkorunkban egy-egy helytelen viselkedést követően, hogy „azért mondom el mit és hogyan illik, hogy legközelebb tudd, hogyan kell viselkedni”./

2.3. A protokoll jelentése, fogalma, elterjedése A protokoll bizánci görög nyelvből származik, két részből tevődik össze: ’protosz’, melynek jelentése első, és ’kolla’, ami enyvet jelent. Ebből a szóösszetétel eredetileg a ’protokollon’ volt, ami a bizánci korban a pergamentekercsre rögzített előzéklapot jelentette, melyre a tekercs adatait írták. A protokollon a mai könyvtári karton ősének tekinthető éppen ezért fontos hivatali iratnak számított. „A protokoll mai értelmezése szerint a diplomáciai, nemzetközi érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessége.”5 Azaz a hivatalos közéleti és diplomáciai rendezvények követett eljárási rendje, amely magában foglalja a magatartási, rangsorolási, levelezési és etikett szabályok összességét is. Diplomáciai jelentése először a francia nyelvben mutatható ki, amelyet az értelmező szótárak egységesen magyaráznak két szempont szerint megkülönböztetve. Az egyik szempont azoknak a szabályoknak a gyűjteményét tartalmazza, amelyek a diplomáciai képviselők egymással történő hivatalos érintkezési módja alapján figyeltek meg, mint a nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvet. A másik szempont

5

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (p.26)

10

alapján definiálja a politikai-diplomáciai és hétköznapi életre vonatkozó jelentését: „a hivatalos

érintkezésre,

különösen

a

hivatalos

rendezvényekre,

meghívásokra,

megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályoknak, érvényben lévő szokásoknak az összessége.” Tömörebben M. Pradier- Fodéré határozta meg a jelentését néhány szóban: „a nemzetközi udvariasság kódexe”-nek nyilvánítva. Talán ettől még hétköznapibb az a jelentésbeli megfogalmazás, miszerint „a hivatalos kapcsolatok írott és íratlan szabályainak és formaságainak összessége”. A protokoll kiindulási alapjának tekinti a társasági illemszabályokat, az etikettet valamint

a

magas

szintű

viselkedéskultúrát.

Napjainkba

három

kiemelkedő

vonatkozásával találkozhatunk: A diplomáciai protokollal, melynek célja és feladata, hogy könnyen lebonyolíthatóvá tegye a hivatalos és személyes kapcsolatokat valamint az államok diplomáciai képviselőinek közvetlen és írásbeli érintkezését egy nemzetközi szinten elismert szabályrendszer segítségével tegye lehetővé a beilleszkedést, átláthatóságot, illetve a szabályoktól való eltérés érzékelését. Az orvosi protokoll, amely viszont nem udvariassági kódex, hanem az orvosi eljárások szigorú leírásait tartalmazza. Arra való tekintettel, hogy hazánk a rendszerváltozást követően Európai Uniós és NATO tagállam lett, rendkívül fontos szerepet kapott az úgynevezett európai és NATO protokoll előírásoknak való megfelelés. Például az újkori katonai diplomáciában meg kellett tanulni a tagállamok katonai vezetőinek helyes rendfokozati megnevezését, a folyamatok írásos és verbális protokoll előírások rendjét. Továbbá ugyanez a jelenség zajlott le az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán a civil és a politikai szférában is. Ez a tevékenység a felkészülési időszak során jelentős szerepet kapott annak érdekében, hogy Magyarország a két fent említett területen az elfogadott nemzetközi szokásjognak is eleget téve képes legyen érvényesíteni szándékait az etikett és protokoll segítségével. Végül harmadik vonatkozásban a hétköznapi protokoll, mely az egyénnek otthonról hozott viselkedési szabályaira, kulturált magatartására valamint illemtani ismereteire épül. Az

élet

egyéb

területén

is

használatos

a

protokoll

kifejezés,

például

a

számítástechnikában is megnyilvánul, amikor a különböző típusú gépek vagy szoftverek együttműködését teszi lehetővé meghatározott feltételek mellett. Ilyenkor új, de lényegét tekintve ugyanazt a megfogalmazást értjük: „Számítógépek kommunikációs

11

szabályait leíró eljárás vagy eljárások gyűjteménye”.6 Több európai nyelvben is átvették a fogalmat, ami csak írásbeli különbséget jelent. Angolul: protocol, protocole; franciául: protocole; spanyolul: protocolo; olaszul: protocollo; oroszul: protokol; németül: Protokoll. A magyar nyelvbe többféle úton és formában került át. A görög nyelvből a ’protokolon’ formában 1575-ből származó forrás alapján, a latin nyelvből a ’protokol(l)um’ valamint a ’protokollom’ szavak formájában 1588-as forrásból. Azonban Kazinczy Ferenc 1794-ben - valószínűleg a német írásmód alapján – már ’protocoll’-ként használta a kifejezést. 7

2.4. Az illem és ízlés, mint fontos „kelléke” az etikettnek Az „etikett íratlan szabályainak alkalmazása”

8

és az illemtan között nincs

minden esetben függvényszerű kapcsolat. Előfordul, hogy a jó ízlésre van bízva. Ördögi kör, mert ez azt feltételezi, hogy azok az emberek, akik illedelmesen viselkednek, kifogástalan a viselkedéskultúrájuk, tisztában vannak az ízlés jelentésével. Az ízlés tulajdonképpen a szép és a helyes iránti érzék, koronként, helyenként kialakult elfogadott mértéke vagy egyéni jellege, változata – az értelmező szótár szerint. Mint fogalom, három évszázada született, Garcia y Morales spanyol író tárta fel az emberiség előtt a szó sokat sejtető jelentését, amellyel felkeltette az érdeklődést ezen emberi képesség megismerése iránt. Az ízlés valójában minden embernek a szubjektív ítélőképessége alapján megnyilvánuló dolog, örökölt vagy ösztönös vonzódás a mindennapi élet különböző területeihez. Ezt mi sem bizonyíthatná jobban, mint a - mára már szállóigévé váltmagyar szólás, mely szerint az „Ízlések és pofonok különböznek” vagy a még ennél is régebbi: „Kinek a pap, kinek a papné”. Ennél fogva az ízlésről nem is igazán illik vitatkozni. Amikor azonban azt latolgatjuk, hogy mikor kinek van igaza, tartsuk szem előtt, hogy a mindennapi életünkre, viselkedéskultúránkra vonatkozó ízlést elsősorban a szubjektív tényezők hatása befolyásolja. Habár nem létezik semmiféle normarendszer, ami hitelesítené a különböző felfogásokat, azonban az adott társadalmi és kultúrkörnyezet meg is határozza - sok esetben – hogy mi tartozik a jó ízlés határain belülre és mi haladja meg azt. Tekinthetjük adottságnak vagy megtanulható, sok gyakorlással tökéletesre fejleszthetőnek, egy dologban egyetérthetünk: hogy az ízlés 6

Sille István: Illem, etikett, protokoll. Akadémia Kiadó, 2008. (p.28) Sille István: Illem, etikett, protokoll. Akadémia Kiadó, Budapest, 2008. 8 Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (p.27) 7

12

közvetítésével mondunk véleményt, kifejezzük tetszésünket vagy éppen elutasításunkat valamitől. Viselkedéskultúránk szempontjából a kifinomult, jó ízlés biztonságérzetet ad. Tehát a jó ízlésre mindenkor szükség van, továbbá törekedni kell annak folyamatos formálására, csiszolására. Az ízlés minden embernek a tulajdonsága, olyan, mintha minden ember egy gyémánt lenne, egy csiszolatlan gyémánt, ami alapos munkával és kitartással drágakővé alakítható. Mivel a mindenkori divat nagyban meghatározza, szabályozza az ízlést, társadalmi tényezőként hat az illemet is befolyásoló ízlésre, ezért nem mindegy, hogy milyen módon sajátítjuk el a különböző divatirányzatokat. Ha azonban abból indulunk ki, hogy mindennek csak akkor van értelme, ha funkciója is van, akkor biztosan nem lehet nagyot tévedni.

2.5. Az etikett és protokoll alkalmazása és annak szükségszerűsége A formalitások mindig mély tartalmat hordoznak. Klasszikus alkalmazásban a protokoll szabályai eszközt jelentenek a kapcsolatteremtésben, védenek attól, hogy olyan hibát kövessünk, ami befolyásolhatja a kapcsolattartást. Taktikai eszközként meglepetésre, figyelemelvonásra, időhúzásra, illetve a tényleges tárgyalási eredmény elérésére használható. Továbbá megteremtik a kapcsolat körülményeit a célszerűség függvényében. A protokoll a magánéletben inkább mint jó modor, a politikai életben azonban gyakran kegyetlenségnek tűnik. Az utóbbi évtizedben a gazdasági és társadalmi fejlődés jelentős változásokat eredményezett az emberi kapcsolattartás körülményeiben. Ez megújuláshoz vezetett. Következtében nagyságrendileg megnövekedett a protokoll alkalmazási területe. Beépült a szervezetek munkafolyamataiba, új arculatot adott a szervezet külső megjelenéséhez. A megújulás másik oka az élet minden szintjén jelentkező globalizáció. A telekommunikáció rohamos fejlődése folyamatosan új technikai és kulturális elemeket hoz a protokoll gyakorlatába. A részterületeknek megvannak a sajátosságaik és különlegességeik, de igazi határvonalat nincsenek közöttük, elveik hasonlatosak. A protokoll tehát egy folyamatosan dráguló, egységesen és pozitívan fejlődő társadalmi kapcsolattartó rendszer, ahol az illemszabályok határozottan irányítják és szolgálják az emberi kapcsolatainkat. Mondhatnánk, hogy a protokoll fárasztó és költséges tevékenység, de minden előrelátás ellenére a váratlan eseményekre is fel kell készülni. Az újonnan felmerülő problémák között nem lehet különbségeket tenni, mindegyiküket azonnal meg kell oldani. Tehát a protokoll nem ismer lehetetlent. Az 13

elsődleges alapelveihez tartozik a figyelmesség, amely nyomatékosan kifejeződik az ajándékozásnál, a virágküldésnél, illetve a hölgyprogramok összeállításában. Az egyén viselkedéskultúrájában a szabályok a következőképpen épülhetnek be: Már gyermekkortól kezdve a családi környezeti modell alakítja az elsődleges követelményeket, majd a gyakorlat által – önkontrollal és önfegyelemmel – készséggé válik. Végül munkánk sikeressége érdekében a protokoll szabályit meg kell tanulnunk. „Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi” (J. P. Sartre). 9

2.6. Formai és tartalmi vonatkozás Céljaként az udvarias, kellemes, zökkenőmentes, de legrosszabb esetben is az elviselhető légkör megtartása a kapcsolattartásban. A harmonikus kapcsolatépítés formai vonatkozású eszköze a metakommunikáció, amelynek megnyilvánulási formái a kézfogás, zónatávolság, gesztikulálás, testtartás, tekintet, a mosoly, ápoltság, öltözködés, illetve ide tartozik a fényképezés és a magnófelvétel is. Ezek az úgynevezett néma jelek építhetik, vagy rombolhatják kapcsolatainkat, de segíthetik is a harmonikus légkör kialakítását. Mind a tartalmi és formai eszközök beépíthetők viselkedéskultúránkba. 10

2.7. Viselkedéskultúra „A magatartás fogalma a munkában, a magánéletben, a másokkal való érintkezésben végzett erkölcsi jelentéssel bíró cselekedetek összességét tartalmazza. A magatartás jellemző az egyénre. Kialakulásában döntő szerepet játszik: elsősorban azoknak a hatásoknak az összessége, amelyek a családi, a társadalmi, valamint a munkahelyi környezetben érik az egyént; a kultúra kulturáltság; a pszichikai beállítottság és az erkölcsi tudat.”

11

A különböző követelményeknek, illetve

szabályoknak megfelelő magatartásformákat tanulással sajátíthatjuk el. A norma megvalósítása egy bizonyos idő eltelte után természetes cselekedetté alakul át. Az általános magatartási formákkal kapcsolatos alapelv szerint mindenkit megillet az egyéni meggyőződés joga. A viselkedéskultúra történelmi fogalom, a mai viselkedési szokásaink a múltba nyúlnak vissza. Egyes szokásoknak ismerjük eredetét, 9

Köves J. Julianna: Illik tudni – A kulturált viselkedés szabályai, 11. Javított és bővített kiadás, K.u. K. Kiadó, 1999. 10 Lőcsei Judit: Etikett és a Protokoll alapjai, Szókratész külgazdasági Akadémia, Budapest, 2005. 11 Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004.

14

mások viszont automatikusan öröklődnek nemzedékek óta. A magatartás, azaz a másokhoz való viszonyunk a viselkedésen keresztül jut kifejezésre, ebbe beletartozik a társasági megnyilatkozás mindenféle formája és jelensége. Két csoportra oszthatjuk: passzívákra, amelyek a cselekvő közreműködésünk nélkül is jellemzik az illemtani kulturáltságunk és protokoll ismereteink színvonalát, valamint aktívákra, amelyek megnyilvánulására valamilyen enterakcióra van szükség. A viselkedés és magatartás azt tanítja, hogy a tevékenység eredményét illetően két fontos tényezőre van szükség: indítóokra, és tapasztalatra, amelyek helyzetenként és egyénenként különbözőek lehetnek. A viselkedés passzívái közül a jellem az, ami nem örökölhető, viszont alakítható, formálható és fejleszthető.12 A lelkiismeret erkölcsi tükröződése a gyakorlatban, melynek segítségével az ember képes megfogalmazni önmaga számára az erkölcsi kötelezettséget. A külsőségekben megnyilvánuló egyéni ízlést leginkább a kor divatja határozza meg, és csak ezután következik az illem szabályai. A jó modor lelke a tapintat, melynek követelményei az otthon után a munkahelyen jelentkeznek legmarkánsabban, ahol a munkatársak a nap jelentős részét együtt töltik. „Az illedelmesség hiánya az illetlenség. Az illetlenség melegágya pedig a tapintatlanság. Az udvariasság a társasági érintkezés alapja”13 de lehet szerzett tulajdonság is, ami magatartásformává alakul. A figyelmesség jó érzést kelt másokban, ezáltal magunkban is, utat nyit az új lehetőségek felé. Ez az alfája és ómegája az emberek kulturált kapcsolatainak, kommunikációjának. A tapintatos ember odafigyel másokra, mindezt szerényen és nem látványosan teszi, mert a hangsúlyozott tapintat, tapintatlanság. A pontosság az egymás iránti megbecsülést, a másik tiszteletét fejezi ki, a társas érintkezés egyik legfontosabb és legtapintatosabb fellépésnek is egyik alapja a pontosság és megbízhatóság. Nemzetközi hivatalos kapcsolatokban, de főleg a diplomáciai életben alkalomtól függően három típusát lehet megkülönböztetni: percnyi pontosságot, megengedett késést és a meghatározott időpontok közötti érkezést. Ezek a követelmények Európában északról délre haladva egyre lazulnak, kultúrkörönként eltérőek. A szerénységgel azt tudjuk kifejezni, hogy van mire szerénynek lennünk. „A türelem a remény művészete, általa többet érünk el, mint erőszakkal.”14 Meghosszabbítja a barátságot, tartópillére a bölcsességnek, de ahhoz, hogy türelmesek lehessünk, nagyfokú önuralomra van szükségünk. Az önuralom 12

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004. Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004. (p.109) 14 Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004. (p.117) 13

15

neveléssel és tanítással elsajátítható viselkedési passzíva, és mindennek az alapja. Az aktívák megnyilvánulásához cselekvő közreműködésünk, alkalmanként megszólalásunk szükséges. A köszönés a legáltalánosabb és leggyakoribb érintkezési forma. Egy üdvözlési gesztus, ami még idegenek között is szükségszerű bizonyos helyzetekben. Kialakult szabályai vannak mind a szóbeli formulát mind pedig a formalitásokat tekintve. Szóbeli formulák alapvetően a napszakhoz igazodnak, de figyelembe kell venni, hogy az egyes országokban eltérően értelmezik a napszakokat. A nemzetközi hivatalos kapcsolatokban általánosan elfogadott szabály a magázódás, tegező köszönés a magánjellegű érintkezéseknél fogadható el, ugyanakkor a tegező

köszönés

nemzeti

sajátosság

is,

ahol

alapszabály,

hogy

kölcsönös

megállapodáson alapul új és senkire sem erőltethető rá. Természetes dolog, hogy a köszönést fogadni és viszonozni is kell. A kézfogás a legáltalánosabban elterjedt udvariassági forma, mely akkor éri el célját, ha a felek egymás szemébe néznek, és maga a művelet a határozott sugall. Ez a szokás hosszú századokra nyúlik vissza, eredetileg a férfiak közötti barátsági gesztust jelentette. Régi magyar mondás szerint „itt a kezem, nem disznóláb”15 aki a kezét nyújtotta, biztos, hogy fegyvertelen volt. A kézfogás szabályai éppen ellentétesek a köszönés szabályaival, mert aki előre köszön, annak meg kell várnia, amíg a másik kezet nyújt. Sohasem az nyújt kezet, akit bemutatnak, viszont a kinyújtott kéz el nem fogadása sértés. Általában a nő a férfinak, a magasabb rangú az alacsonyabb rangúnak és az idősebb a fiatalabbnak nyújt kezet. A kéznyújtás, illetve kézfogás egy egyre jobban elterjedni látszó formalitás, azonban itt sem szabad megfeledkezni az egyes országok különböző viselkedési kultúráiról. A higiéniai szempontok előtérbe kerülésével egyre inkább elterjedőben van a kézfogás felcserélése egy szívélyes mosollyal. Társadalmi szokásaink közül kihalófélben van az egykor még a hölgyek köszöntésére használt kézcsók. Leggyakoribb bemutatkozáskor kézfogással együtt, főként társasági összejöveteleken. Az első találkozáskor, illetve búcsúzásnál a meghajlás is a köszöntés formái közé tartozik. Ám a régi szertartásos meghajlások kikoptak a mai viselkedéskultúrából, csak a könnyű meghajlás, vagy az arra utaló mozdulat maradt meg. A megszólítás hosszú idő után újra visszanyerte létjogosultságát, mely leggyakrabban „úr, hölgy, vagy kisasszony” ma is használt formája nyilvánul meg. A megszólítás sem hízelgést, sem alázatot, sem gőgöt, sem pedig lekicsinylést ne fejezzen 15

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004. (p.121)

16

ki. Udvariassági alapszabály, hogy senkit se szólítsunk többnek vagy kevesebbnek, mint ami megilleti. Írásos, vagy szóbeli használatkor az a helyes, ha a „tisztelt jelzőt” is hozzátesszük, ekkor nagyot nem hibázunk. A bemutatkozás módja különbözik hivatalos vagy magán kapcsolatok esetén. Hivatalos bemutatkozásnál a név mellett röviden elmondjuk beosztásunkat, vagy megnevezzük a munkakört. A társasági életben a kapcsolatteremtés igen gyakori formája, a hivatalos életben pedig a protokoll nélkülözhetetlen eleme a harmadik fél segítségével való ismerkedés, a bemutatás. Alapszabály, hogy az alacsonyabb rangút a magasabbnak, a férfit a nőnek, és a fiatalabbat az idősebbnek mutatjuk be, illetve mindig a később érkezőt a már ott lévőnek, de figyelembe véve az előbb felsoroltakat. A jó bemutatás kulcsa a rövidség és a célszerűség, emiatt nagyon fontos, hogy a bemutató emlékezzen a bemutatandó felekre. A társalgás is egy megszerkesztett emberi cselekvéssorozat, olyan közösségi tevékenység, amelynek illem és játékszabályai vannak. Sok megfigyelés és tapasztalatszerzés után lesz valakiből ügyes társalgó, és tanulja meg, hogy a tapintat hol és mikor kíván hallgatást. „Az a jó társalgó, aki mást ügyesen beszéltet”. „Kevés szóval, sokat mondj”. (Dr. Tihanyi Tibor: Villámszabályok az illemtanról diákok számára) 16 Az illem egy társas kategória, így az etiketthez, protokollhoz való viszonyunk embertársunkkal, vagy embertársainkkal létesített kapcsolatainkban nyilvánul meg, hogy kivel érintkezhetünk, nemcsak saját igényességünk, illetve mércénk határozza meg, hanem a partnerség is, melynek betartása az udvariasság egyik fontos követelménye. Gyakorlati alkalmazásában a következő eltérések az elfogadottak: a lefelé a partnerség nem kötelező, felfelé általában egy rangfokozat elfogadható, kivételes körülmények között több rangot is átugorhatunk. A testtartás mindig jelzésértékű, a legtöbb esetben önkéntelenül is kifejezzük a bensőnkben való lelki és szellemi folyamatainkat a külvilág felé. Testtartáson kívül oda kell figyelni az ásításra, tüsszögésre, köhögésre, torokköszörülésre, orrfújásra és a test által kiadott egyéb hangokra. A testbeszéd egyik fontos eleme a távolságtartás a beszélgetőpartnertől. A szakkönyvek megkülönböztetnek intim, személyes, távolsági, valamint nyilvános távolságtartási zónát. Mindezek önmegfigyeléssel és önkontrollal alkalmazhatók.

16

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004. (p.134)

17

3. Jelentésbeli sajátosságok 3.1. Mentalitás és viselkedés A viselkedés kultúra történelmi áttekintése arra bátorít, hogy ne azért tanuljunk, mert nem tudunk, hanem azért mert a viselkedési szokások változnak, és mindig függenek az adott helyzettől. A viselkedés kultúrát kevés helyen tanítják, bár a fejlett polgári társadalmakban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy hogyan kell viselkedni. Elsősorban az óvoda, az iskola, a család, végül az élet tanít a helyes viselkedésre. Ez a tanítás legtöbbször összehangolhatatlan, ellentmondásos és gyakran esetleges. „A közösségi nevelés ereje sokkal nagyobb, mint az egyéni nevelésé és nagyobb, mint a családi nevelésé, de a legerősebb a közösség egyes elemeinek rontó hatása.”17 Minden korban megtalálható az igény a viselkedni tanulásra, a viselkedés tanulmányainak a megfogalmazására és a társadalomban való érvényesítésére. Amint az etikett történetéből megfigyelhettük (utalva az előző fejezetben leírtakra), a mai viselkedés kultúráink közvetlenül a polgárosodás folyamatában alakultak ki. A viselkedés kultúra szabályai folyamatosan változtak, ezért az újakat tanítani kellett, a régiek alkalmazását pedig felfrissíteni. A polgári illemtanoktatás a tánciskolákban kezdődött, mivel a tánc egy társas érintkezési forma, ezért a társadalmi élet viselkedési kultúráját nagyban meghatározta. Világszerte több illemtankönyv került az emberek kezébe a helyes viselkedésről. A madridi nemzetközi protokoll szervezet foglalja össze a világ szakmai protokoll szervezeteit és az egyesületeket. Évente rendez kiemelt kongresszust aktuális témáiban, folyóiratokat, szakmai könyveket adnak ki. Magyarországon a professzionális protokolloktatással egyetlen akkreditált protokoll iskola foglalkozik.18

3.2. Ünnepek „Élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül” 19 Az ünnepek eltérnek hétköznapjainktól, általában jó előre készülünk rájuk,

17

Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémia kiadó, Budapest, 2008. (p.73) Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. 19 Köves J. Julianna: Illik Tudni- A kulturált viselkedés szabályai, K.u.K. Kiadó, 11. Bővített kiadás, 1999. (p.49) 18

18

átgondoljuk, mit hogyan tegyünk, viselkedjünk. Örökéletűek Antoine de Saint Exupérie sorai: „szükség van bizonyos szertartásokra is, attól lesz az egyik nap más mint a másik..” Az ünnep lehet családi esemény, társadalmi rendezvény, valláshoz kötődő esemény, illetve az élet különböző szintereihez kapcsolódó, személyes, vagy éppen állam ünnep. A lényeg, hogy mindegyiknek van külön forgatókönyve. A karácsony a béke és a szeretet legjelentősebb ünnepe. Mind azt szimbolizálja, ami ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos. Az otthon, a család ünnepe ez a nap, gyökerei évszázadokra nyúlik vissza. A külsőségekre való felkészülés hozzátartozik az ünnepléshez. Azonban, hogy ez a család minden tagja számára valóban ünnep legyen, és a jellegzetes hagyományokat megőrizzük és tovább vigyük, a család minden tagjának ki kell venni a részét az ünnepi készülődésből, mivel ez az ünnep lényegéhez tartozik. A világ országaiban más és különbözőképpen ünneplik meg az óév búcsúztatását és az Újév köszöntését. A szilveszter éjszakájához jó néhány babona fűződik, amelyek leginkább rituálé jellegűek. Az Újév napjához azonban az étkezési szokások terén nyilvánul meg az elterjedt babona, ami sok országban más és más. A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, melynek számos hagyománya van. Ilyen az asztalra tett étel, a húsvét hétfőhöz tartozó locsolkodás, illetve a megfelelő viszonzás. A készülődés legalább két dimenzióban folytatódik, a lelkekben és a konyhában. Magyarországon az anyák napja több évtizedes múltra tekint vissza, hagyományosan május első vasárnapján tartjuk. Kifejezetten családi ünnep, nem kötődik munkahelyhez, a társadalmi nyilvánossághoz. Természetesen mindenkinek a magánügye, hogy hogyan ünnepli az anyák napját, de a legfontosabb, hogy az anya ilyenkor érezze a filozófiai elmélkedés bölcsességét, mely szerint a gyermek a láthatóvá vált szeretet. „Sok országban apák napját is tartanak, Németországban pl. ez a húsvét utáni 40. nap, amikor a férfiak baráti körben ünneplik önmagukat”.20 Az évente visszatérő események, úgymint a születésnap, névnap, vagy egyéb évfordulók, mindenki tetszése szerint ünnepelheti meg. Általában a jeles évfordulókat ünnepélyes ceremónia keretében tartják meg.

Az iskolai ünnepségek, úgymint a

szalagavató vagy a ballagás, az érintettek ízlése szerint és a költségeket álló családok pénztárcájához igazodva szokás megünnepelni. A társasági rendezvények változatos formái ismeretesek, és körük egyre bővül, nagyrészük ritkán csak a magánszférában zajlik, általában valamilyen szinten összefügg a munkahelyi, a diplomáciai vagy politikai élettel.

20

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (p.245)

19

3.3. A társadalmi érintkezés leggyakoribb eszközei Első a levelezés. A levelezés a személyes kapcsolatok írásos formája, amelynek elsajátítható tartalmi-, formai ismérvei vannak. Levélben köszönjük meg a nászajándékot, gratulálunk kinevezésekhez, irat formában nyilvánítjuk részvétünk gyász esetén, valamint írásban szokás üdvözletet küldeni utazásról, nyaralásból. Az utóbbiakról viszont elegendő egy-egy képeslap. A levélírás nem külön tudomány, igyekezzünk mellőzni a cifra körmondatokat, akárcsak a beszédben. A kapott levelet nem illik válasz nélkül hagyni. A levél lehet: képes levelezőlap, sima levelezőlap, távirat, igazi levél, kártya, s kivételes ritka alkalmakkor névjegy. Levélíráskor nagyon fontos szem előtt kell tartani néhány tartalmi, stílusbeli és formai követelményt. A tartalma keltse fel címzett az érdeklődést. Levélben ne közöljünk pletykát, aminek hitelességéről magunk sem vagyunk meggyőződve. Ami a legfontosabb, hogy senkiről se írjunk sértő módon, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy noha a levéltitok megsértése több mint illetlenség, de vajon nem jut-e elkerülő úton az érintett tudomására. A névtelen levelek az esetek többségében rágalmazó, gyalázkodó tartalmúak. „A stílus maga az ember, tartja a szállóige”

21

. Ez vonatkozik az írott

22

szövegre is. „A levél stílusát annak tartalma határozza meg” . A levél hangvétele is szintén fontos, megerősítenie, tükröznie kell a levélíró szándékát. Ajánlatos, hogy valamilyen logikai sorrendet kövessünk. Az elkerülhetetlen utólagos toldást a latin „postcriptum” rövidítéssel jelöljük. Érdemes még egyszer átolvasni, mielőtt lezárjuk a borítékot. Személyes levelet lehetőleg kézzel írjunk. A megszólítás szavait mindig nagy kezdőbetűvel írjuk. A hivatalos levelet mindenképpen szövegszerkesztővel készítsük. A hivatali kapcsolattartásban a levelezés legfőbb erénye, hogy rögzíti a történteket, dokumentálja, és újra felidőzhetővé teszi évek múlva is az egyes üzleti, hivatali, politikai eseményeket, döntéseket. A levelezési kapcsolat előnye, hogy nem túl költséges, részletes közléseket tesz lehetővé, a legtöbb ügylet intézésére alkalmas, lehetőséget ad arra, megfontoljuk a döntéshozatalt, továbbá mellékletek küldésére alkalmas. Hátránya, hogy viszonylag lassú, a kontinensek közötti forgalomban (a klasszikus levelezés értelmében), mérsékelten alkalmas bizalmas közlésére és nélkülözni az élő kapcsolat előnyeit.

21

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004. (p.146) Köves J. Julianna: Illik tudni – A kulturált viselkedés szabályai, K.u.K. Kiadó, 11. Javított és bővített kiadás, 1999. (p.172) 22

20

Egyes nemzetek hivatalos leveleinek jellemzői: A németeknél részletes, hosszú levelek pontos adatok, alapos érvek, minimális udvariasság a jellemző, az angol rövid, tömör és személytelenül udvarias, míg az amerikai személyesebb, de kevésbé udvarias, mint az angol, ugyan lényegre törő, de fogalmazásában gyakran pongyola, külalakjának pedig nem tulajdonít túlzott fontosságot. A hivatali levelezés főbb követelményei: cégjelzés, címzés a levélpapíron is, általánosan elfogadott megszólítási forma, „Kedves Hölgyem, vagy a Tisztelt Uram”, illetve ennek idegen nyelvű megfelelője. A hivatalos levelezés mindig magázódó formában íródik. A levél tárgyát fel kell tüntetni, míg a levél tartalmában röviden, egy mondatban utaljunk. A levél hangvétele legyen mindig udvarias, ne udvariaskodó. Az aláírás különböző vállalatoknál, intézményeknél az aláírási rendet szabályozó belső utasítás szerint történik. Klasszikus értelemben vett levelezéskor nem szabad figyelmen kívül hagyni a pontos címzés fontosságát. Az interneten küldött levél előnye a gyorsasága, emiatt szinte beszélgetésjellegűvé alakítható a partnerek közötti kapcsolat. Az elektronikus levelezés szabályai nagyrészt megegyeznek a hagyományos levelezési szabályokkal. A hivatalos levelek ugyanolyan érvényűek e-mail-en is, mintha postán küldték volna. Az e-mail stílusa közel áll a szóbeli kommunikációhoz, és az udvariasság követelményei mindig az adott helyzet határozza meg. Az e-mail-ok tárgyát, stílusát, tartalmát a magánéletben csak a jó ízlés és a jó modor korlátozza meg. A telefon a kapcsolattartás mindennapos, szinte nélkülözhetetlen eszköze. Használata végtelenül egyszerű, de az illemszabályokat itt is be kell tartani. Külföldön fontos a helyi szokások és a telefonkészülékek használati módjának ismerete. Gyakran az üzleti, hivatali, vagy kereskedelmi életben az értekezleteket telefonkonferenciákon bonyolítják le. A technika vívmánya az egyre inkább elterjedt többfunkciós mobil telefon, mely megkönnyítette a kommunikációt. A mobil telefonálásnak megvan a maga etikettje. A telefon adta írásos kommunikációs lehetőség az SMS, melynek lényege a tömörség és a gyorsaság. A névjegy mai képe hosszú folyamat végeredményeként alakult ki, történetének részletezése nem tartozik az illemtan kereteibe. Manapság az üzleti életben és különböző foglalkozási területeken nélkülözhetetlen, és a magánéletben is nagyon divatos. Megkülönböztetünk magán névjegyet, ahol a név és foglalkozás szerepel, esetleg tudományos fokozat vagy hivatali munkakör, főképp a praktikusság miatt a lakcímet és a telefonszámot is feltüntethetik. A hétköznapi protokoll fontos kelléke a

21

hivatalos névjegy, mert megbízható felvilágosítást ad az érintett személy kilétéről, pozíciójáról. A meghívó a hivatalos protokolláris körökben használt általánosan elfogadott eszköz. A meghívás történhet szóban, illetve írásban. Magyarországon a hétköznapi protokollban, valamint a magánéletben sem szokás írott meghívót küldeni. Ha a meghívás mégis írásban történik, akkor fel kell tüntetni, hogy milyen alkalomból, milyen időpontban, és hol kerül megrendezésre az esemény. Az egyéb tudnivalók is fontos részét képezik a meghívónak. A társasági érintkezés másik gyakori formája a látogatás, régen szigorú értékrendje volt, de mára ezek az előírások szabadabban kezelhetők. Legtöbbször előforduló látogatások: a bemutatkozó, gratuláló, részvétet kifejező, beteg- és búcsúlátogatások. A látogatás idejének a megválasztásában mindig a helyi gyakorlathoz kell alkalmazkodni. A vendéglátó magánjellegű látogatásoknál elsősorban az illem- és etikett szabályok szerint jár el, míg a hivatalos jellegű látogatásoknál a protokoll szabályait követi. 23 A terített asztal egyes szokásai és kellékei ugyan megváltoztak az idők folyamán, de biztosra vehető, hogy a közeli és távolabbi jövőben sem fog eltűnni a társadalmi érintkezés formái közül. Ne feledkezzünk el arról, hogy először mindig a szemével eszik az ember és csak azután következik a gyomor, ezért végtelenül fontos, hogy az adott helyzethez megfelelően terítsünk.

3.4. Munkahely Életünk jelentős részét tulajdonképpen nem családunkkal, hanem kollégáinkkal töltjük el, ezért már nem is közhely az a megállapítás, hogy a munkahely a második otthonunk. Az udvariasság a munkahelyen és az üzleti életben csak a felszínen van jelen, de mégis segít megfékezni az ott kialakult indulatokat. A zökkenőmentes kapcsolattartás, munkavégzés, másokkal szemben tanúsított tolerancia egyik záloga lehet az illemszabályok ismerete és betartása. Munkahelyünkön is fontos a figyelmesség, az előzékeny és barátságos viszony kialakítása, illetve az emberi együttélés szabályainak betartása. Kérdés, hogy meddig mehetünk el a barátkozásban. Ez természetesen az adott körülményektől és a dolgozók

23

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004.

22

karakterétől függ. A munkahelyen vannak bizonyos követelmények, első közülük a szorgalom, majd a pontosság, s végül az érdeklődés és kreativitás. A munkatársi viszony őszinte, együtt érző és alkalmazkodó magatartást kíván. A jó munkahelyi légkör kialakításához elengedhetetlen az állandó önkontroll.

3.5. Magánélet A privát élet szférája nem választható el élesen a hivatás világától és a közéletszerepléstől. A magánélet erkölcse kiterjed az emberi élettevékenység egészére, ami kívül esik a termelés, a politika, a munkaerkölcs és a szakmai etika szféráin. Ide elsősorban a házassági, családi és baráti kapcsolatok, illetve ezek formális és kötetlen alkalmai, ünnepei, a vallás gyakorlása, szabadidős tevékenységek, stb. tartoznak. Abból, hogy valakinek milyen a viszonya a környezetére a magánéletében, megítélhető általános műveltségének foka, kulturáltságának mértéke. 24 A magánéletét mindenki tetszése szerint alakítja, melynek fontos eleme a baráti kör kialakítása. Érdemes olyan barátokat kiválasztani, akiknek erkölcsi felfogása a mienkhez hasonló, és akikkel egy kellemesen eltöltött nap után jól érezzük magunkat. A magánélet etikettje tudatosan betartható, viselkedésünk erős akarattal irányítható, úgy, hogy mind személyiségünknek, mind pedig a társas élet tevékenységének megfeleljen. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magánélet az emberi tulajdonságaink tükre. Az igazán művelt és udvarias ember otthon sem veti le magáról az illem alapvető jegyeit. A családban a kölcsönös tapintat alapvető. A családi jellegű ünnepi alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy kifejezzük egymás iránti ragaszkodásunkat, érzelmeinket kisebb, nagyobb ajándékokkal, figyelmességgel és gesztusokkal is. „A szomszédokkal való jó viszony nem egyszerűen illemtani, hanem úgyszólván létkérdés”.25 A társas együttélés illemszabályai hangsúlyozottan érvényesülnek a szomszédi viszonyokban, a viselkedési norma alapszabálya itt is az élni és élni hagyni érvényes. A szabadidős tevékenységének végzése közben sem feledkezhetünk meg arról, hogy más az illemtana egy társas szabadidős tevékenységnek, mint az egy személyben végezhetőnek. A kulturált ember az erdőben és a strand gyepén is kulturált marad elsősorban úgy, hogy pihenésével nem kívánja zavarni mások nyugalmát. 24

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004. Köves J. Julianna: Illik tudni – A kulturált viselkedés szabályai, K. u. K. Kiadó, 11. Javított és bővített kiadás, 1999. (p.66) 25

23

Egy bölcs japán mondás szerint „előbb a szülőnek vannak gyerekei és aztán a gyereknek szülei”.26 Az alapvető illemszabályokat mindenképpen meg kell tanítani a jövő nemzedékének, hogy tudja mire alapozni az iskolában, a szívügyekben, illetve a jövőbeni felnőtt életében elsajátított illemszabályokat. Az orvos és beteg közti viselkedés elsősorban bizalmi alapon múlik. Ha beteglátogatást teszünk, akkor gondoljunk arra, hogy a betegnek még több figyelemre és kíméletre van szüksége, mint másoknak, ebből szinte magától adódnak a megtartandó etikett szabályok. Az élet nehéz pillanatai közé tartozik a szomorú tragikus helyzetekkel való szembenézés. Ezért azonban ekkor is illik tudni, hogy mi illik. Magánéletben nagyon sok ember gyakorolja is a vallását, ami legtöbbször templomokban való megjelenést kíván. A templomlátogatás illemtani előírásai nagyjából azonosak az etikettel. Minden vallásnak meg vannak a maga szokásai, rítusai, ezért elvárható, hogy tiszteletben tartsák azokat. A templom mindenkor Isten háza, azaz a csendes elmélkedés helyszíne. 27

26 27

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (p.205) Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004.

24

4. Sajátosságok megjelenése a világ egyes országaiban 4.1. A protokoll megnyilvánulása az európaitól eltérő kultúrákban 4.1.1. Arab országok - Az iszlám országai Az arab kultúra azonos az iszlám kultúrával, és lényegesen különbözik az európai kultúrától. Maga az iszlám arab szó, jelentése: Allah akaratába való belenyugvás.28 Az iszlám nem egységes az arab világban, hanem régióktól, országoktól, különböző érdekektől függően más oldalát mutatja. Az arab országok, bár egymástól lényegesen különböznek mind gazdaságilag, mind pedig társadalmilag, sajátos jellegzetességeikkel mégis egységet alkotnak. Van egy törvénykönyvük, a Korán, mely szabályozza az emberi magatartást és a társadalmi együttélést, valamint az egyének más egyénekkel és közösségekkel szembeni jogait és kötelezettségeit. Az arabok életében nagyon fontos szerepet tölt be az iszlám vallás, melyet Mohamed próféta alapított, aki 571-ben született Mekkában, ami azóta is az arabok zarándokhelye. Mohamed utasítására naponta ötször kell Mekka felé fordulva imádkozni. Ehhez imaszőnyeget, gyékényt terítenek a földre. Hivatalos program összeállításakor ezt nem kell figyelembe venni, de a lehetőségét meg kell teremteni, ha igény van rá, és ilyenkor magára is kell hagyni arab partnerünket. Kezet fogni, enni vagy átadni valamit mindig a jobb kezünkkel tegyük, mert a Korán szerint a muszlimok jobboldali népek. Bal kézzel soha ne nyúljunk hivatalos papírért sem, tárgyalás közben pedig a bal kezünket ne használjuk, csak a jobbot vagy egyszerre mindkét kezünket. Az erős kézfogást azonban kerüljük. Az előbb említett okok miatt a fővendég helye a vendéglátó jobb oldalán van, melynek figyelmen kívül hagyása sértés. Találkozáskor és búcsúzáskor kezet fognak, egymást át is ölelik, de ezt külföldivel nem teszik. ám ha a tárgyalófelek egymással régi ismerősök, akkor a kézfogásnál a vendéglátó hosszabban tartja az üzletfele kezét a kezében, gyakran az első mondata végéig is. Az arab férfiak esetében az azonos neműek az európainál közelebb állnak egymáshoz, igénylik a közvetlen testi kontaktust, így előfordulhat, hogy megcsókolják vagy kézen fogják egymást. Az ilyen csóknál általában csak az arcukat érintik össze a fejkendőn keresztül. Ezeket a szokásokat ne értsük félre! A muszlimoknál minden komoly - mint például a tárgyalás - köszöntéssel kezdődik. Irán jól ismert szigorú vallásosságáról, a nők csadort viselnek, így a 28

www.magyariszlam.hu (2009, szeptember 19., szombat) 2010.12.11. 15:00

25

nadrágkosztümös nőket elítélik. Ezt az erkölcsi felfogást abban az esetben is tiszteletben kell tartanunk, ha ők látogatnak Magyarországra. Az üzleti tárgyalások hosszúak, beszélgetéssel, kávé, frissítő fogyasztásával indulnak. Fontos a minimális emberi kapcsolatok kialakítása, a csevegés. Ha azonban áttérnek az üzletre, kötelező alkudni. A tisztelet nélkülözhetetlen szerepet játszik társalgásunkban. A tárgyalásokon elvárják a szemkontaktust. Vendéglátáskor, hivatalos rendezvényeken kimértek, csak kézfejjel gesztikulálnak, tartózkodnak a hangoskodástól. Ha öt ujjukat mutatják felénk, akkor nyugalomra intenek. A ciccegés nemtetszést jelent, amihez gyakran az állukat is megpöccintik. Első találkozásnál nem szoktak a dolgok közepébe vágni, így azt sem szeretik, ha siettetik őket. A meleg fogadtatás sokkal fontosabb számukra, mint a hivatalos légkör megteremtése, ugyanis ők vendégszerető, barátságos emberek. Meglehetősen bőbeszédűek, szeretnek kérdezni. Határidő szempontjából közel sem olyan merevek, mint például az Egyesült Államokban, így a pontosság is mást jelent náluk, akár fél órát is késhetnek a tárgyalásokról. Azonban ez sem az egész arab világ sajátossága, hanem az ország kulturális színvonalától függ. Az araboknál nem szentírás, hogy ki kezdi a mondandóját, de ha a vendéglátó az első, akkor nem illik a szavába vágni, hanem meg kell várni, míg jelzi, hogy átadja a szót. Mindig visszafogottan, megfontoltan a partner szemébe nézve közöljük gondolatainkat! 1. ábra

A férfiak öltözete

26

A nők szerepe: Az iszlám hatása miatt a nők szerepe a hivatali, üzleti életben nem elfogadott, női delegációvezetőt nem vesznek komolyan, ezért az Öböl-országokból érkező arab vendégekkel nehéz egy nőnek együtt dolgoznia. Egyrészt a nőket másodrangúnak tekintik, így férfi partner jelenléte nélkül nem is kezdik meg a tárgyalást. Azonban Egyiptom, Líbia és Algéria átmenetnek számít arab és európai kultúra közt. Az iszlám kultúra képviselőivel való találkozás során a nők legyenek visszafogottak mind az öltözködés, mind pedig a viselkedés terén. Soha ne nyújtson előre kezet! A mély dekoltázs, fedetlen kar, miniszoknya, illetve az alak kihangsúlyozása kerülendő. Ha arab földön zajlik a tárgyalás – főleg Szaúd-Arábiában is Iránban -, a hölgyeknek fejkendőt is ajánlott viselni. 2. ábra

Hétköznapi női öltözet Ülés közben a lábakat nem szabad keresztbe tenni és a cipő talpát a partner felé tartani, mert a cipő tisztátalan tárgynak minősül, így ez súlyos sértésnek számít. Beszédtémákban kerülendő téma az arab és a fejlődő országok illetve az iszlám vallás minősítése. Ezen kívül a disznókról, kutyákról - kivéve Egyiptomban – szintén az előbb említett tisztátlansági okok miatt nem beszélhetünk velük. Nem teszünk fel nőkre vonatkozó kérdéseket még a családra vonatkozóan sem. Az ajándékot szívesen fogadják, ám úgy válasszuk ki, hogy az használható legyen, esztétikus és kedvező képet alakítson ki az ajándékozó vállalatról. Ajánlott Magyarországról, Budapestről szóló könyvet adni, de nézzük át alaposan, hogy ne tartalmazza Mohamed próféta jelképeit, hiányos öltözékű nőket, szeszes italokról szóló képet vagy olyan élelmiszereket, amelyek egyértelműen vagy feltételezhetően 27

sertéshúsból készültek. Az édességeket is szeretik, csak ne legyen benne alkohol, viszont kedvelik a mandulás Szamos marcipánt. A vendéglátóink lakásában vagy irodájában látott dolgokat óvatosan dicsérjük, mert ha túlzásba visszük, akkor ősi szokás szerint fel kell ajánlaniuk a megcsodált tárgyat a vendégnek, ami mindkét fél számára kellemetlen pillanatokat eredményezhet. Virágot ne vigyünk, hiszen a férfinak nem adunk virágot, a hölgyekkel pedig hivatalosan nem találkozunk. A vacsoraprogramok kizárólag férfiak számára szerveződnek. A nők, a nők társaságában elvegyülhetnek, de üzletkötéskor nincsenek jelen. A kávét általában folyamatosan töltik a kiürült csészébe mindaddig, amíg nem jelzi a vendég, hogy nem kér többet (Szaúd-Arábiában ilyenkor a vendég szájával lefelé fordítja a csészéjét). Az iszlám országokban a nemzeti ételeket kézzel kell enni, kiváltságos vendégeknek pedig előfordul, hogy bele is teszik a szájába a falatot. Visszautasítani bármilyen ételt vagy italt sértő. Ezért célszerű étkezéshez nagyobb szállodák éttermét választjuk, ahol nemzetközi a konyha. Disznóhús egyáltalán nincs, az alkohol is hiányzik az étlapról. Az édességek nagyon tömények, a kávé azonban nagyon ízletes. Szigorú vallási szabályok miatt a viselkedési és öltözködési normák, különösen a nők számára, rendkívül konzervatívak Szaúd-Arábiában. Az utcán az európai nőknek is kötelező a bokáig érő, a karokat is eltakaró fekete lepel és a kendő viselése. Hivatalos megbeszélésekhez öltönyt kell venni. Nyakláncot lehet viselni, de a vallási ellentétek miatt a Dávid csillag kerülendő. Karláncot a férfiak ne viseljenek, mert azzal homoszexuálisnak tekintik őket. Az arab országok többsége kiemelten kezel bizonyos színeket, ilyen a zöld, mely az iszlám színe. Ha hölgy van a delegációban, jól veszi ki magát, ha zöld színű ruhát hord. A másik kedvelt szín a kék, ami az életet jelentő víz színéből is fakadhat. Szaúd-Arábiában nők egyedül nem mozoghatnak az országban, náluk férfi nővel nem foghat kezet. A mecsetekbe történő belépés és a két iszlám szent hely, Mekka és Medina meglátogatása nem muszlimok számára tilos! A fotózni nyilvános helyen lehet, de vásárlóközpontokban és katonai objektumok közelében tilos! A vallásos muszlimok, – főleg a nők – idegenkednek a fényképezéstől. Szülői engedély nélkül gyermeket sem szabad megörökíteni.

28

4.1.2. Ázsia 4.1.2.1. Kína Egész Ázsiában, így Kínában is, a protokoll és az etikett kiemelt szerepet tölt be. Európánál és Amerikánál lényegesen jobban figyelnek oda viselkedésükre. A kínai üzleti etikett nem ismerete vagy be nem tartása negatívan hat az üzleti tárgyalásokra, bár sokszor az üzletfelek nem ismerik fel ennek jelentőségét. Az alapvető probléma többnyire az szokott lenni, hogy a külföldi partner a saját országára jellemző tárgyalási szokásoknak megfelelően közeledik kínai társához. Kína hatalmas ország, így e néhány oldalban

csak

a

legfontosabb

tudnivalókat

fogom

bemutatni

protokolláris

sajátosságaikról. Fontos tudnunk, hogy a számukra ismeretlen üzletfelekkel általában közvetítőn keresztül veszik fel a kapcsolatot. Optimális esetben a közvetítőt mindkét fél jól ismeri, így nagyobb lehet a bizalom egymás iránt is nagyobb az esély a tárgyalás sikeres kimenetelére. Mivel a kínaiak tartózkodnak a túlzott érzelemnyilvánítástól, ne vegyük sértésnek, ha a másik fél első alkalommal barátságtalannak tűnik. Bemutatkozáskor mindig fel kell állni és a bemutatás során végig állva is kell maradni. „A helyes üdvözlési forma a kézfogás, a kínaiak esetleg bólintanak is hozzá, ezután kerül sor a névjegy átadására.”

29

Viszont könnyen előfordulhat, hogy kézfogást inkább a

meghajlás helyettesíti. A névjegyet két kézzel adjuk át, úgy, hogy a kártya írása a partner felé mutasson. Nem vágják azonnal zsebre, hanem alaposan átnézik, így tegyünk mi is hasonlóképpen. Névjegyet, mely lehetőleg kétnyelvű legyen (angol-kínai), mindig vigyünk magunkkal. Ügyeljünk arra, hogy a Kínai Népköztársaságban és Szingapúrban az egyszerűsített írásjegyek használatosak, Tajvanon és Hongkongban viszont a régi írásjegyek, így tajvani partnernek egyszerűsített írásjegyet tartalmazó névjegyet átadni nem szerencsés, Hongkongban viszont nem probléma. A szárazföldi Kínában a klasszikus írásjegyek használata a régi kultúrához kötődést, a klasszikus műveltséget és ezáltal a tradicionalistást sugallja. A névjegyen elől szerepel a családnév - általában egy írásjegyből áll – aztán a keresztnév - általában két írásjegy. Az angol szokás szerint kinyomtatott névjegyen azonban a nevek sorrendje megfordul. A partnert – hacsak nem ajánlja fel – soha ne szólítsuk a keresztnevén, hanem a családnév + beosztás rendet 29

www.eastinfo.hu Kínai etikett és protokoll röviden, 2008. (p.2) 2010.12.07. 15:21

29

kövessük. A félreértéseket és kellemetlen helyzeteket elkerülendő ajánlatos a családnevünket pontosítani. A kínai nők a házasságkötés után is a megtartják lánykori nevüket, így a családi állapotukra a nevük semmilyen formában nem utal. A kommunikáció megkönnyítése érdekében előfordulhat, hogy a kínai partner valamilyen idegen keresztnevet vesz fel (pl.: David). A külföldi keresztnevet – ha engedélyt kapunk rá - lehet megszólításként használni. Az elvtárs szó használata azonban minden körülmények között kerülendő, mert udvariatlanság. Politikai témákat ne hozzunk fel, nehogy kellemetlen szituációba hozzuk magunkat. Szintén tabu a szexualitás, a házasságon kívüli kapcsolat és az anyósvicc, valamint ne fejezzünk ki ellenszenvet és kritikát senki ellen, mert ez a delegáción vagy a cégen belül ellentétekre utalhat, ami nem vet ránk jó fényt. Így az együttműködés által ránk szabott korlátokat nem leszünk képesek betartani, ami annak kudarcához vezethet. A kínaiak számára az iszlámokkal ellentétben a nem tabu, így bármiről kérdezhetnek, korra, családi állapotra, gyerekre, sőt, akár a fizetésünkre vonatkozóan is. Ezáltal partnereink a közös témát keresik, nem pedig barátkozni akarnak. Az ismeretségek kezdetekor, nem is ajánlják ezt fel, ám a második találkozáskor már lehet rá utalni. Számukra a sikeresség jelei a magas fizetés, a sok gyerek és a fiatal kor. A kínaiak, ha dicsérnek, szerény viselkedést és választ várnak. Ebben az esetben nem a köszönetnyilvánítás a helyes reakció, hanem a szerény visszautasítás, hárítás. Az intimszféra mértéke minden kultúrában más, a kínaiaké nagyon kicsi, amit az európaiak kényelmetlennek találnak, de kénytelenek elviselni. Azt azonban nem szeretik, ha idegenek megérintik őket, így sem megölelni, sem pedig átkarolni nem szabad őket. Nyilvános helyen az érzelemnyilvánítás illetve üdvözléskor a puszi adás kerülendő, ha csak nem régi keletű a kapcsolat és kínai partnerünk már jelzést adott erre. Mivel az idegenek iránti udvariasság idegen helyen nem kötelező és a nagy tömeg miatt csak erőszakos módon lehet érvényesülni, sorban állás közben lökdösődnek, amit ne vegyünk a személyünk elleni támadásnak. Akárcsak az arab világban, itt is előfordulhat, hogy azonos neműek kézen fogva sétálnak, ami szintén csupán a barátság jele, amit nem szabad szóvá tenni. Az alábbi dolgoktól tartózkodjunk, mert a kínaiakat zavarják: -

nyitott tenyér helyett mutatóujjal történő mutogatás,

-

hívás mutatóujjal történő jelzése e helyett a tenyeret fordítsuk lefelé és az összes ujjat egyszerre nyújtsuk ki, majd hajlítsuk be,

-

az ujjak pattogtatása, tördelése, 30

-

fütyülés,

-

türelmetlenkedés,

-

heves gesztikuláció.30

Vannak dolgok, amelyek a külföldieket zavarják Kínába látogatások során, ám mivel ezeket úgyis figyelmen kívül hagyják, jobb, ha felkészülünk rájuk: - engedélykérés nélküli dohányzás, valamint a nemdohányzók iránti tapintat hiánya, szürcsölés; - csámcsogás, beszéd evés közben. Kínában az étkezés közbeni vendégszórakoztatás a kapcsolatépítés egyik eleme. Ezt tudni kell kihasználni és élni vele. Nem szabad csak az étkezésre koncentrálni, egy vacsorameghívás nemcsak a kényelmes, lassú csipegetésről és az utána következő vendégszórakoztatásról, sokkal inkább a kapcsolatépítésről szól. Ültető kártyával és meghívóval csak a leghivatalosabb vacsorákon és munkaebédeken fogunk találkozni. Ha azonban ilyen eseményre kaptunk meghívást, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy a szórakoztatás maradjon meg a hivatalos keretek között. Illik minden ételbe belekóstolni, és valami ételmaradékot hagyni a tányérunkon, ellenkező esetben enni- és innivalóval fognak kínálni. Az evőpálcikát sohasem szabad függőlegesen a rizsbe szúrni, mert ez az áldozati ételekbe szúrt füstölőre emlékeztet és közvetve a halálra utal. A teáskanna csőre pedig nem állhat az asztalnál ülők felé. A kínai szokások szerint a megajándékozott legalább kétszer-háromszor is visszautasítja az ajándékot, mielőtt elfogadná. Elvárt, hogy az ajándékozó kitartson ajándékozási szándéka mellett, és unszolja partnerét az ajándék elfogadására. Ne várjuk el, hogy az ajándékot helyben kinyissák! Ez udvariatlanság volna a részükről. A cég logója feltüntethető az ajándékon – ha nem tartalmaz valamilyen tabut, illetve az elhelyezése, mérete nem túl hatásvadász. Külföldi cigaretta, konyak, jó minőségű whisky, vagy bor megfelelő ajándéknak számíthat. Nem szabad semmit sem négyesével ajándékozni, vagy pedig olyan ajándékot venni, amiben négy tárgy ad ki egy készletet. Nem szabad továbbá olyan ajándékokat venni, amelyek a halálra vagy a temetésre asszociálnak, így például faliórát, vágott virágot, vagy bármilyen fehér tárgyat. A csomagolópapír ne legyen fehér, mivel ez a halált szimbolizálja, ezért válasszunk inkább pirosat vagy aranyat.

30

www.eastinfo.hu Kínai etikett és protokoll röviden, 2008. (p.4) 2010.12.07. 15.21

31

4.1.3. Afrika Az afrikai kontinens országainak jelentős része lett gyarmatosítva a történelem során, ezért az itt élő népek szokáskultúrájára ma is kihat a gyarmatosítás előtti fejletlenség, amely függetlenné válásuk után úgymond „hagyományként” fenntarthatóvá vált napjainkra.

4.1.3.1. Dél-Afrikai Köztársaság A Dél-Afrikai Köztársaság a földrész leg délibb országa, melynek lakossága 43.900.000 fő. Etnikai összetétele: afrikai/fekete (75,2 %), európai/fehér (13,6 %), színes bőrű/keverék (8,6) és ázsiai (2,6 %). A lakosság túlnyomó része keresztény, de megtalálhatjuk a hagyományos afrikai vallások (pl. hinduizmus, iszlám, zsidó) követőit is. Az ország 11 hivatalos nyelvvel rendelkezik, melyek a következők: afrikaans, angol, conga, csvana, ndebele, pedi, szotó, szvázi, venda, xhosza és a zulu.

Mivel az

iskolakötelezettséget nem igazán tudják ellenőrizni és betartatni, a felnőtteknek kb. 24 %-a nem tud írni és olvasni, emellett mindössze 30 %-uknak van munkahelye. A kontinensen Dél-Afrika rendelkezik a legfejlettebb mobiltelefon-hálózattal és a közlekedési infrastruktúra is jól fejlett. Azonban jelentős probléma az ország életében a túlnépesedés és a környezetszennyezés. Dél-Afrikában kézfogással üdvözlik az üzletfelek egymást. Ám ha egy fekete és egy fehér ember vagy két fekete találkozik, akkor "afrikai" módon fognak egymással kezet: ez úgy kezdődik, mint egy Európában is hagyományos kézfogás, majd kezüket a másik ember hüvelykujja köré fonják, aztán visszatérnek a hagyományos kézfogáshoz. Két fehér ember azonban a hagyományos kézfogást gyakorolja. Férfi barátok meg is ölelik egymást, a nők pedig csókot adnak egymás arcára. A megszólítás a családnéven történik, ehhez használják a rangokat is. Keresztnevén csak akkor szólítsunk valakit, ha ő már így szólított bennünket. Az üzleti tárgyalások pontosan kezdődnek, mindig baráti beszélgetéssel. Soha ne tegyünk fel kérdést az afrikaiak családi állapotára vagy családjára vonatkozóan, mert könnyen magukba zárkóznak! Az üzleti életben még visszatükröződik a konzervatív, kitartó és erősen motivált dél-afrikai jellem. Megbízhatóságuk, pontosságuk és hatékonyságuk a németekére és a japánokéra hasonlít. A ma már egyre nagyobb számban lévő fekete, indiai, ázsiai üzletemberben az apartheid hatása tovább él: elzárkózik, bizalmatlan másokkal 32

szemben. Nagy taktikai érzék, türelem, bölcsesség és tapintat kell ennek feltöréséhez és bizalmuk elnyeréséhez. A türelem szükséges, a "most" egyáltalán nem jelenti azt, hogy azonnal. Ha azonban megteremtettük a bizalom légkörét, attól kezdve az üzletmenet gyors lesz, és semmi nem szakíthatja meg. Mivel vállalataiknál a döntést a felső vezetők hozzák meg, ajánlatos már az első megbeszélésre is döntési pozícióban lévő embert küldenünk. Döntéseikre mindig gyors választ várnak. Dél-Afrika még mindig férfiközpontú, így kevés nő tölt be vezetői pozíciót a vállalatoknál, a döntési folyamatokból pedig ki is hagyják őket. Az üzleti tárgyalásokon csak a tea elkészítését várják el tőlük. Azonban a külföldi üzletasszonyokat tisztelettel fogadják – ha nem túlságosan tolakodóak -, ugyanis mára elfogadták, hogy nyugaton a nők is lehetnek vezetői pozícióban. A tárgyalások mindig pontosan kezdődnek, mégpedig személyes beszélgetéssel. A találkozó a nap bármely szakában történhet. Gyakori az üzleti ebéd vagy vacsora is, ám ezek inkább társasági események. A megbeszélések időpontját viszont legalább két hónappal az érkezésünk előtt le kell egyeztetni velük! Dél-Afrika öltözködés terén a nyugatot követi. A férfiak öltönyt és nyakkendőt, a nők pedig kosztümöt viselnek. Ez a téli időszakban (márciustól decemberig) kötelező, a három hónapos nagyon meleg nyárban azonban elfogadott hivatali öltözék üzleti tárgyalásokon is a bermudanadrág inggel. Illik tekintettel lenni a falvakban élő búr telepesekre is, akik nagyon konzervatívak, így a nők ne viseljenek mélyen kivágott felsőrészt és rövidnadrágot! 3. ábra

Dél-afrikai dobosok törzsi viseletben

33

Más afrikai országoktól eltérően itt nem sértés, ha valakinek messziről odaintegetünk, azonban, mivel könnyű őket megbántani, minden olyan gesztust kerüljünk, mely sértő lehet számukra. Dél-afrikai szokás viszont, hogy a férfiak a nők előtt mennek be a helységekbe.

4.1.4. Amerika 4.1.4.1. Kanada Kanada az amerikai kontinens északi részén helyezkedik el, az Egyesült Államok szomszédjaként. Éghajlata délen mérsékelt, az északi részeken pedig szubarktikus vagy sarkvidéki. 29 millió lakossal büszkélkedhet, melynek összetétele meglehetősen vegyes: 44 % brit, 28 % francia, 18 % egyéb európai, 6 % ázsiai, arab, afrikai, 2 % bennszülött, 2 % pedig egyéb. Az elmúlt években nagy számban vándoroltak be hong-kongiak. Vallásuk, közel azonos arányban római katolikus és protestáns. Az ország hivatalos nyelve az angol és a francia, bár utóbbit többnyire Québec tartományban. E tartomány több szempontból is különcnek számít Kanadában, rajta kívül az összes tartomány jogrendszere az angol polgári jogon alapul, ám ők a francia mintát tekintik követendőnek. Pozitív tulajdonság Kanada fejlett közlekedési hálózata néhány északi területtől eltekintve, viszont sajnos jelentős a környezetszennyezés az ipari üzemek miatt kialakult savas esőknek köszönhetően. Ezek a tavak és az erdők élővilágát veszélyeztetik, ám az Egyesült Államokkal közösen mindent megtesznek érte, hogy megvédjék környezetüket. Az emberek felének van munkahelye, az írástudatlanság pedig nem éri el az 1 %-ot sem. Többségük jól informált és Québec lakosainak kivételével nyitottak is. Kanada az egyik legjelentősebb ipari ország a földön. Gazdaságuk – ahol a multinacionális cégeket is a kisvállalkozásokat egyaránt megtaláljuk - stabil lábakon áll. Kanada szokásai az üzleti kultúra terén az Egyesült Államokéhoz hasonlóak, de itt hivatalosabbak. Az európai etikettet ismerik és be is tartják. Az ország keleti részén sokkal visszafogottabbak, viszont Québecben oldottabbak. A keresztnév használatát nem siettetik, de ettől függetlenül nyíltak, őszinték és barátságosak. Üdvözléskor egymás szemébe nézve, mosolyogva fognak kezet, ami általában határozott és rövid. A túl erős szorítást és a testi érintkezést (pl. vállveregetés) kerüljük! A kézfogás azonban 34

még férfiak közt sem mindig szokás, a nőknél pedig egyáltalán nem. A kézcsókot nem is ismerik, de a nőkkel szembeni udvariasság kötelező. Üdvözlés után általában udvariassági kérdéseket tesznek fel az utazásunkról, az egészségünkről vagy az időjárásról, ezekre lehetőleg csak röviden válaszoljunk, mert utána rögtön az üzleti ügyekre térnek rá. A társalgásban egyszerűek, közvetlenek és tárgyszerűek, így kevés az üresjárat. Számukra a hivatali rang nem számít meghatározó társadalmi tényezőnek, a nemesi rangokat pedig nem is ismerik. Kedvelik, ha van önbizalmunk és eredeti módon gondolkozunk. Érdemes tudni, hogy bár lassan haladnak, mégis gyorsan jutnak előre. Nagyon szorgalmasak és kitartóan haladnak céljaik felé. Van bennük nemzeti büszkeség, és lehetőleg hazai termékeket vásárolnak, mégis figyelembe veszik mások véleményét is, ami például a kínaiakra nem igazán jellemző. A döntéseket nem sietik el, de nem is töprengenek túl sokat rajtuk. Miután minden kérdést megfontoltak, gyorsan kimondják a végső szót. Nagyvállalatok esetén ez a folyamat a hierarchia miatt több időt vehet igénybe. Az objektív dolgok mindig előnyt élveznek a szubjektívval szemben, így az üzleti életben a tényekre hagyatkoznak, az érzelmek nem igazán befolyásolják őket. A döntések meghozatalakor erős az individualizmus, de a cég érdeke az első. A magánéletet soha nem keverik össze az üzlettel és csak kevés embert engednek közel magukhoz. Egyik legfontosabb mércéjük a szakértelem. A pontosság elengedhetetlen az üzleti életben, ezt mindenkitől elvárják – kivéve Québecben, ahol az esti partikon 10-15 perces késés megengedett. A kezdeti szívélyes beszélgetés után gyorsan rátérnek az üzletre, s meghatározott rend szerint haladnak. Ha sikeres akarunk lenni, alaposan készüljünk fel, mert Kanadában a felkészületlenség nemtetszést vált ki. Az árakról való alkudozás nem szokás, így az általunk tett ajánlatot véglegesnek fogadják el, és ha magasnak találják, jelzik. Az újabb ajánlattétel megkérdőjelezi őszinteségünket. A kanadaiak egészen addig bíznak bennünk, amíg ennek ellenkezőjére nem adunk okot. Ennek bekövetkezése után viszont nagyon nehéz visszanyernünk a bizalmukat. Ahogy a világ nagy részén, tárgyaláskor a megfelelő viselet férfiak számára a sötét öltöny. Kisebb cégeknél vagy Kanada nyugati részén elég egy egymáshoz illő zakó, nadrág, ing és cipő. Érdekes, hogy az új ruhákkal szemben ellenszenvet tanúsítanak. Az üzletemberek esetében nem a divatos, hanem a tiszta, rendes, ám viseltes öltözék a megbecsült. A nők a ruhákat előnyben részesítik a kosztümmel

35

szemben, de öltözékük mindig ízléses és illik az adott üzleti eseményhez. A túl sok kiegészítőt és ékszert kerülik. Jobb, ha tudjuk, hogy a francia nyelvű kanadai kifejezést jobban kedvelik, mint a francia kanadait. Az eszkimó szó helyett pedig saját népnevük, az innuitok a használatos. Ha a kanadai üzletfeleinkkel jó kapcsolatot kívánunk fenntartani, akkor a következő dolgokat kerülnünk kell: - Nem hívjuk őket amerikaiaknak, mert Kanada nem része az Egyesült Államoknak, ezért lehetőség szerint a két ország közt ne is vonjunk párhuzamot! - Beszélgetéskor kerüljük az angol és a francia nyelvű kanadaiak közötti politikai és kulturális ellentétek témáját! - A lefelé mutató hüvelykujj Québecben gorombaságnak számít. - A beszélgetéskor zsebre tett kéz udvariatlanság. A névjegykártya cseréje minden formalitást nélkülöz, ugyanis Kanadában a személynek nagyobb a jelentősége, mint a kártyának. Mivel Québecben a francia nyelvet használják, elvárják, üzleti partnereikkel is e nyelven intézhessék üzleti ügyeiket. Érdekesség, hogy Kanadában a tartományon belüli összetartás jóval erősebb, mint a nemzeti. Kanada multikulturális társadalom, demográfiai tarkasága az ország egyik jellegzetessége. 4. ábra

Multikulturális társadalom

36

Az országon belüli kisebb etnikai csoportok egy része alkalmazkodik a kanadai szokásokhoz, míg másik felük kihangsúlyozza sajátosságukat. 5. ábra

Alkalmazkodás – sajátosság hangsúlyozása

37

4. 1. 5. Ausztrália Ausztrália az egyetlen olyan ország, mely egy egész kontinenst magáénak tudhat. Lakosainak száma 18 millió és relatíve homogén, ugyanis 94 %-uk európai eredetű. Ám mivel anno Nagy-Britannia gyarmataként távoli fegyencekkel népesítették be, a legkülönfélébb nemzetekkel találkozhatunk. Ebből a sokféleségből született meg az ausztrál ember, aki nagyon udvarias. A hivatalos angol nyelvet a lakosság 95%-a beszéli. Az írástudók aránya a kanadaiaknál kevesebb, 89 % és a foglalkoztatottság is rosszabb, hiszen nem éri el az 50 %-ot. Az ország a legfejlettebb közlekedési infrastruktúrával rendelkezik. A nemzeti zászló Ausztrália elsődleges nemzeti szimbóluma. 6. ábra

Ausztrál nemzeti zászló Érdekesség, hogy semmilyen kormányzati döntést nem hoznak meg addig, amíg nem vizsgálták meg annak hatását a környezetre. Az ausztrálok modora barátságos, őszinte és hamar a keresztnevén szólítja partnerét. Amennyiben hagyjuk, hogy ők határozzák meg a kapcsolat hivatalossági szintjét, azonnal barátságosak lesznek. Üdvözléskor szemkontaktust tartva, mosolyogva fogjunk kezet röviden és határozottan, de a kéz megszorítását kerüljük! Nők között az arcon csókolás is jellemző. Általában a napszaknak megfelelően köszönnek, de gyakori üdvözlési forma a ’hello’ is. Bemutatkozáskor illik a teljes nevet használni, megszólításkor pedig a Sir vagy Madam az elvárás, de nagyon hamar áttérnek a tegező formulára. Ezt követően a kanadaiakhoz hasonlóan udvariasan megkérdezik „hogy vagyunk?”, de akárcsak őket, az ausztrálokat sem igazán érdekli a válasz, hanem gyorsan áttérnek az üzletre. Az arrogáns viselkedésnek és a dicsekvésnek még a látszatát is messzire elkerülik, így sikereikről is hallgatnak. Ezt ne érezzük titkolózásnak, mert csak 38

szerénység részükről, így ha a tapasztalataikra rákérdezünk, őszinte választ kapunk majd. Mivel elvárják, hogy mindenki a legjobb tudása szerint végezze a dolgát, ha ezt jól teljesítjük, dicséretre se számítsunk. Sok nemzettel ellentétben az ausztrálok számára fontos a barátság, és rosszul esik nekik, ha valaki az üzleti kapcsolatok fontosságát a barátság elé helyezi. Szintén ritka, hogy személyiségük nélkülözhetetlen eleme a humor, aminek akár saját országuk is

célpontjává válhat.

A tárgyalásokat

rövid,

megismerkedést könnyítő beszélgetéssel kezdik. Nem beszélnek mellé, nyíltan elmondják véleményüket, és ezt partnerüktől is elvárják. Mivel náluk a profit a lényeg, ne térjünk el a tárgytól, és ne vesszünk bele a részletekbe, mert rövidség sokkal fontosabb nekik. Mivel eredményorientáltak, szeretnek gyorsan dönteni, majd cselekedni is. A döntések meghozatalakor azonban meglehetősen konzervatívak. A megbeszélések pontosan kezdődnek, így ügyeljünk rá, hogy ne késsünk, de ha mégis, akkor előre értesítsük partnerünket. A tárgyalásokon oldott, fesztelen légkörre számítsunk, mert az ausztrálok ezt kedvelik. Számukra mindenki egyenrangú, amíg ennek ellenkezőjére nem ad okot és az előítéletektől is mentesek. Az üzleti és a civil életben is inkább az objektivitás jellemzi őket. Könnyen és szívesen alakítanak ki új partnerkapcsolatokat. Azonban munkát és a szórakozást szigorúan szétválasztják egymástól. Hogy elkerüljük a kellemetlen helyzeteket, jelentkezzünk be a látogatás előtt, mert bármennyire udvariasak, nem kedvelik a váratlan vendéget! Az ajándékozást az üzleti életben nem várják el. Otthoni meghíváskor a virág, alkohol, édesség vagy itthoni népművészeti termék ajándékozása minden esetben találó. Bár a hierarchia felsőbb szintjein egyre több a nő, mégis jelenleg a vezető beosztások nagy részét férfiak töltik be. A nők viselkedése Ausztráliában pontos tükörképe üzletvezetési stílusának. Az öltözködés terén a hagyományos öltöny s divat, de nem adnak sokat a formaságokra. A nők kosztümöt vagy három részes ruhát viselnek, esetleg szoknyát blúzzal vagy blézerrel. A női vezetők megjelenésében az egyszerűség jellemző, ami mentes a feltűnéstől. Nyáron a könnyű ruházat, míg télen a melegebb ruházat és az esőköpeny az ajánlott. Mivel Ausztráliában a rangoknak nem igazán van jelentősége, ajánlott mindenkit egyenlő bánásmódban részesíteni. Annak ellenére, hogy fesztelenek, igénylik a magas színvonalat.

39

Viszont az alábbiak kerülendők: - A kontinensen a legnagyobb sértés az ősöket szóba hozni.31 - Semmi esetben ne viccelődjünk Ausztráliával kapcsolatban, még akkor sem, ha partnerünk épp így tett! - A könnyedség és a szigorú protokoll elhagyása miatt ne gondoljuk az ausztrálokat tiszteletlennek. Ez azért van, mert a rituálé nem érdekli őket, csak a végkifejlet. - A gesztusok közt az O.K. és a fordított győzelem mutatása trágár. - Férfinak nem illik nőre rákacsintani. - És a férfiak ne fitogtassák egymással szemben fizikai erejüket! Beszélgetéskor mindig jó téma a sport, a természeti látnivalók és a környezetvédelem. Azonban a vallási és politikai kérdések terén komoly vita alakulhat ki, amely során tiszteletben tartják a másik fél véleményét, amit nyugodtan elmondhatunk. Egyébként közel azonos mértékben vannak a katolikus és az anglikán egyház hívei, de jelentős számú a zsidó, mohamedán és a buddhista vallás követőinek száma is. Különlegességnek számít, hogy a cigarettázókat másodrendű állampolgárnak tekintik. Már több mint 20 éve a kórházakból és az irodákból kitiltották a dohányzást. Majd a járművekről, boltokból s a kávézókból, éttermekből is. Napjainkban már a pubokban sem lehet füstölni. Talán nem véletlen, hogy az ausztrálok a legegészségesebb nép a földön. Kultúrájuk sokban különbözik hazánkétól. Velünk ellentétben ők vigyáznak a zebrán

a

gyalogosra

(napjainkban

mindennapos

témája

a

híradásoknak

a

gyalogosgázolás). Az indexelő autóst udvariasan beengedik, a buszsávban pedig csak buszok közlekednek. A vezetők udvariasak, nem dudálnak türelmetlenül, hanem megvárják, amíg a vezető eldönti, merre akar menni. Ez Budapesten elképzelhetetlen. Amire azonban nagyon figyelnünk kell, az egyedülálló kenguruveszély sötétedés után az országutakon! Szintén

Ausztrál

sajátosság,

hogy

borravalót

csak

és

kizárólag

a

többletszolgáltatásért adnak, így például a taxisofőrnek és a fodrásznak nem. Korábban volt szó róla, hogy az ausztrálok 95 %-a Európából származik. Ebből jelenleg kb. 65.000 magyar. Nagy részük a második világháború után érkezett a 31

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (44. oldal)

40

kontinensre. Kiváló festők, szobrászok, előadóművészek, de mérnökök, orvostudósok, gazdasági szakemberek élnek Ausztráliában, ahol magyar nyelvű könyvekhez is hozzá juthatunk (pl. Magyar Élet). A kitelepült magyarok 95%-a lakással rendelkezik, tisztességesen dolgozik, komoly tekintélye van és megállja a helyét a társadalomban.

41

5. Sajátosságok megjelenése az Európai Unió tagállamaiban 5.1. Az Európai Unió egyes északi országaiban „Az Európai Unió skandináv országait gyakran egy kalap alá veszik, pedig még az is vitatott, hogy mely országok tartoznak tulajdonképpen e fogalomba.”32

5.1.1. Svéd Királyság Svédország lakosainak száma 8,7 millió, fővárosában, Stockholmban 1,5 millióan laknak. Az ország 97 %-a svéd, így a hivatalos nyelv is ez, a maradék 3 % pedig lapp vagy finn, akik a saját anyanyelvüket használják, sokan ismerik az angol és a német nyelvet is. Vallás szempontjából majdnem homogének, ugyanis 94 %-uk evangélikusnak tartja magát. A lakosoknak mintegy felét foglalkoztatják. Finnország 5 milliós lakosságot tudhat magáénak, így fővárosában, Helsinkiben is lényegesen kevesebben élnek, mint a svédeknél, szám szerint 458 ezren. Hivatalos nyelvük a svéd és a finn, de emellett az angolt is használják. Lakosságának számát tekintve Dániát Finnországhoz hasonlíthatjuk, mert 5 millióan élnek az országban, fővárosában, Koppenhágában pedig 400 ezren. A svédek nagyon ügyelnek az etikett betartására és betartatására. Az északeurópai országok közül náluk vannak ennek a legnagyobb jelentősége. A társadalmi érintkezés szabályai rendkívül kifinomultak és kötöttek. A külföldiekkel merev a viselkedésük, tartózkodóak, ám barátságosak. Modoruk a külföldiek számára nyersnek tűnhet, pedig ők senkit nem akarnak megsérteni. A döntések meghozatalakor az objektív tények a fontosak, a személyes érzelmeket figyelmen kívül hagyják. Az üzleti életben a legnagyobb hatékonyságra törekszenek. Mivel számukra nagyon fontos a pontosság, a késés udvariatlanságnak számít, ám a korai érkezés is illetlenség, így leghamarabb 5 perccel érkezzünk a megbeszélt időpont előtt. Társadalmi különbségről Svédországban nem beszélhetünk, mert a középosztály rendkívül erős. Ha be szeretnénk kerülni az üzleti életbe, nem árt, ha van egy közös ismerősünk, aki bemutat bennünket egymásnak. Mivel a váratlan vendégeket nem szeretik, ajánlott előre jelezni érkezésünket. A tárgyalásokon nem futnak felesleges köröket, hanem azonnal a tárgyra térnek. Az általuk képviselt üzleti komolyság nem fér össze a humorral és az érzések kimutatásával, ezért ezektől tartózkodjunk, valamint a 32

Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémia Kiadó, Budapest, 2008. (452. oldal)

42

vitát és a személyes jellegű kérdéseket is kerüljük, mert nem szeretik. Erős náluk a regionális elkülönülés, így más régiókat lehetőleg ne dicsérjünk. A svédeknél a döntéseket a vezetők hozzák meg. Bár a bürokrácia miatt ez meglehetősen időigényes folyamat, legyünk türelemmel. Ha biztosra szeretnénk menni, ajánlatunkat kellő alapossággal kell elkészítenünk és illusztráljuk megfelelő mennyiségű és mélységű adatokkal. Az alkudozást a svédek nem kedvelik. A hivatalos öltözködésben a semleges színeket kedvelik. Ez azonban minden alkalomra megfelelő. Elvárt férfiaknál a nyakkendő viselete, amit még dzsekihez is hordanak. Az üzleti életben a nőkre is vonatkozik, pontosabban elvárás a hivatalosan egyeztetett öltözet, a kosztüm és az egész ruha a szokásos. 7. ábra

Hivatalos öltözködés Ha vendégségbe megyünk, mindig küldjünk virágot, távozáskor pedig adjunk névjegykártyát. Az étkezések időpontja meglehetősen nagy időintervallumban mozog. Az ebéd 12 és 20 óra közt, a vacsora viszont éjfélkor is lehet. A konyha sajátossága, a svédasztal mindenhol ismert. Szendvicsspecialitásuk a smörgasbro. Tengerparti ország lévén a fő ételek között a halféleségeket találjuk, de sülteket is kaphatunk. Kávé erősen aromás, három csészénél többet ne igyunk belőle!

43

5.1.2. Finnország A finnek a magyarokat megkülönböztetett figyelemmel kezelik állítólag közös származásunk miatt. Mivel valószínűleg nem beszéljük egymás nyelvét, ezt az akadályt a német vagy az angol nyelv segítségével ugorhatjuk át. A finnek hivatalos nyelve a finn és a svéd. Az udvariasság kedvéért néhány köszönést illik megtanulni, például: hyvaa paivaa = jó napot, huomenta = jó reggelt, iltaa = jó estét. A ’persze’ szó durva káromkodás a finneknél, ezért ezt mindenképp kerüljük! A finnek a svédekhez hasonlóan

tegeződnek,

ám

eltérő,

hogy

természetesen

viselkednek

és

szókimondóak. Üdvözléskor a kézfogásra már a gyerekeket is rászoktatják. Jellemükben szilárd, kemény emberek, akik társaságban könnyedén oldódnak, udvariasságukat megtartva. A tárgyalás és a döntés folyamata azonos a svédekével. A finnek is gyorsan a tárgyra térnek és a döntéseket objektív tények alapján hozzák meg érzelmektől mentesen. A felelősség pedig náluk is a döntéshozóé. Beszélgetés közben illik partnerünk szemébe nézni, de ez bármelyik ország esetében elmondható. A felesleges gesztikulációt, a túlzott érzelemnyilvánítást, a feltűnést és a nagyzolást egyik északeurópai nép sem kedveli. A névjegykártya átadása és a pontosság nagyon fontos számukra. Beszélgetéskor hálás téma a politika, a sport, az utazás, a hobbi és a természet, de a magánéletükről ne kérdezősködjünk. Ha vendégségbe megyünk, illik virágot vinni a háziasszonynak, de más ajándékot nem. Étkezés után divatos a szaunázás, amit nem utasíthatunk vissza, mert azzal megsértjük a finneket. A férfiak és a nők ruha nélkül, együtt szaunáznak, de szerencsére külföldiek esetén ettől eltekintenek. Étkezésnél szintén domináns a hal, gyakran egyetlen fogásból áll a főétkezés, a szállodákban pedig a szomszédos ország specialitása, a svédasztal a jellemző. A finn konyha változatosságáról és az ételek ízletességéről híres. 33 Bár alkoholt annak borsos ára miatt nem sokszor fogyasztanak, értékelik, ha értünk a borokhoz. A dohányzás Ausztráliához hasonlóan általában nem megengedett. A karok összefonását kerüljük, mert arroganciát jelent, és a lábat se tegyük keresztbe a térden. A zsebre tett kéz pedig súlyos udvariatlanság.

33

Sille István: Illem, etikett, protokoll, Akadémia Kiadó, Budapest, 2008.

44

5.1.3. Dán Királyság Dániában a többi észak-európai országtól eltérően nem olyan zárkózottak a külföldiekkel, hanem jó kedélyűek, szellemesek, sőt remek vendéglátók. Náluk a tősgyökeres skandináv szokások keverednek az európaiakkal, ezért észak franciáinak is nevezik őket, mert északkal és déllel szemben is mutatnak hasonlóságot, de különbséget is. Északi társaikhoz hasonlóan a dánok is jól beszélik az angolt. Francia és olasz divat szerint öltözködnek, szabadidejükben pedig lazán. A konyhájuk egyszerű, fűszert alig használnak. A többi északi néphez hasonlóan rengeteg halat és rákot fogyasztanak. Skandináv étkezési szokás a bő reggeli, dél körül a szendvics, majd a késői ebéd és a késői vacsora. Alkoholfogyasztás tekintetében van különbség a finnek és svédek, valamit Dánia közt, utóbbi országban ugyani fogyasztanak alkoholt. A dán sörök Európa-szerte ismerik (pl. Tuborg). Jellegzetes a skandináv pálinka is, melyet Dániában akvavit-nek vagy snapsnak hívnak. Mivel a dán borok nem szőlőből készülnek, ezért nem számít udvariatlanságnak, ha a külföldiként inkább importált borfajtát választunk. Az üzleti életben nem fektetnek nagy hangsúlyt a formalitásokra, jó üzletemberként a pontosság, határozottság és az őszinteség útját követik, ezek teszik őket kemény tárgyalópartnerekké. A borravaló mértéke meglehetősen magas: a szállodákban 15% és a számla tartalmazza, a taxiban 10-15 %-ot illik adni. Érdekesség, hogy a mellékhelyiségekben a nők kevesebbet, fizetnek, mint a férfiak. A dánok igen öntudatos emberek, elégedettek önmagukkal, érdekeiket elszántan képviselik. Az erős középosztály és a vagyoni minimál eltérés a jellemző. Ügyeljünk rá, hogy a mutatóujj a homlokon, és az „O.K.” mutatása sértő.

45

5.2. Az Európai Unió egyes közép és közép-keleti országaiban Ausztria 8 millió lakosú ország, ebből fővárosában, Bécsben 1,8 millióan élnek, nagy részük katolikus vallású. Szomszédunk a vasfüggöny idején Európát jelentette számunkra, egyfajta közvetítő szerepet betöltve a kontinens keleti és nyugati része között. Németország lakosainak száma 81 millió, ebből 4,5 millió él a fővárosban, Bernben. A népesség 90 %-a német, azonban dán, szláv és más kisebbségek is élnek náluk. Hivatalos nyelvük a német, melynek rengetek nyelvjárását használják, így külföldiként az irodalmi nyelvismeretünkkel valószínűleg nem fogjuk megérteni őket. Lengyelországban 38,5 millióan élnek, 98 %-uk lengyel, így ez a hivatalos nyelv is, de különböző szinten beszélnek angolul, franciául, németül és oroszul is.

5.2.1. Ausztria Ausztria etikettje és protokollja hazánkéhoz hasonló, névjegykártyájukon is az európai normák érvényesülnek. Az osztrákok az északiakhoz képest sokkal barátságosabbak és a humort is szeretik, a társaságban is a kedélyesség jellemző rájuk. Köszönéskor gyakori jelenség a kézcsók. A köszönés pedig a napszakhoz igazodik, akárcsak hazánkban. Bemutatkozáskor próbálják megjegyezni a partner nevét és ezt ő is elvárja. Ha nem sikerült megjegyeznünk, inkább kérdezzünk vissza! A név szerinti megszólítást felválthatja az úr és a rang együttes alkalmazása, pl. Herr Doktor. Helyi sajátosság, hogy a feleségeket is férjük rangján szólítják, és a címeknek és rangoknak is nagyobb szerepet tulajdonítanak, mint más európai országokban. Öltözködésük a német és az olasz divatot követi, ami megfelel a konzervatív előírásoknak. Ausztria a virágkedvelő nemzetek rangsorában a hetedik, ezért ha otthon látogatunk meg valakit, mindig vigyünk virágot a háziasszony számára! Az osztrák konyhaművészet egészen a monarchikus időkig vezethető vissza. Sokak szerint ez a legnemzetközibb konyha, ugyanis Mária Terézia idejében cseh, morva, horvát, szlovén, magyar, szlovák szakácsnők főztek, így rengeteg szokást vettek át szomszédjaiktól. Az átvett ételek nagy része az évek során tipikus osztrák étellé vált. Az olaszoktól a tésztafélék, a csehektől a knédli (gombóc), a magyaroktól a paprikaízesítés, a franciáktól a Wiener Schnitzel kerültek be az osztrák konyha ételei

46

közé. Az italok közt a minőségi osztrák sörökkel (Puntigamer, Schwechater, Ottakringer, Zipfer), azonos szerepe van a bornak is. A kávét németesen és olaszosan is ismerik, külön recept alapján készül a Wiener Café és a kapucíner. A borravaló összegét – 10-15 % - a számla tartalmazza.

5.2.2. Németország Németországban nagy problémát okoz a környezetszennyezés, melyre nem fordítanak kellő gondot. A folyók szennyvize tisztítatlanul jut az északi tengerekbe. Ugyanakkor ők a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. A németek elég merevek, de nem elutasítók. A kapcsolat felvételéhez azonban harmadik személy közreműködésére és bemutatkozó levélre van szükség. Az üzleti életben a címek és a pozíciók rendkívül fontosak számukra. A magasabb rangúaknak alacsonyabb rangúak mutatnak be. Több bemutatkozás során pedig csak a legmagasabb rangúval kell kezet fognunk. Kézfogásunk határozott legyen és – mint minden más államban is – nézzünk partnerünk szemébe! Házaspárral való találkozás során először a feleséggel illik kezet fogni, de a kézcsók csak baráti körben szokás. A köszönés mindig a napszakhoz igazodik: Guten Morgen/jó reggelt, Guten Tag/jó napot, Guten Abend/jó estét és Gute Nacht/jó éjt. Az elköszönés formája minden esetben Auf wiedersehen. Az üzleti tárgyalások németül folynak, de az angol nyelvet is ismerik. Szükség esetén még a megbeszélés előtt érdeklődjünk, hogy elfogadható-e számukra az angol nyelv használata. Ha negatív választ kapunk, vigyünk magunkkal tolmácsot. A találkozó megbeszélésekor ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a németek a munkaidő végén azonnal távoznak az irodából, ezért késő délutáni időpontot ne is javasoljunk. Mielőtt

rátérnek

a

lényegre,

kedélyeskednek

kicsit,

közben

a

névjegykártyacsere is megtörténik. Érdekesség, hogy a kártyán a szokásos adatok mellett ajánlott feltüntetni a cég alapításának évét is. A tárgyalásra alaposan készüljünk fel nemcsak a saját ajánlatunkról, hanem a versenytársakról is, mert a németek alapossága

miatt

ellenkező

esetben

kellemetlen

helyzetbe

kerülhetünk.

Állásfoglalásukat mindig sok ténnyel és adattal támasztják alá. Nagyon kemény tárgyalófelek és meglepően ügyesen alkudoznak. Még a szerződés aláírásának pillanatában is képesek újabb engedményeket kicsikarni partnerükből. A döntéseket több részleg megegyezése alapján hozzák meg – a racionalizmus alapján -, nagyobb

47

költségű projekteknél az igazgatótanács dönt. Az egyén döntést nem hozhat, csak javaslatot tehet. A befolyásolást és a nyomásgyakorlást kerüljük, mert a németek ezt nem kedvelik. A pontosságot tartsuk, különben csak szünetben juthatunk be a megbeszélésre! A németek a munkát és a magánéletet szigorúan elválasztják egymástól, társadalmuk alapkritériuma ugyanis a rend. Az ajándékozás nem szokás Németországban, sőt, az üzleti ajándékozást törvények szabályozzák, csak 100 márka alatti, cégünk logójával ellátott terméket adhatunk. Napjainkban már furcsának számít, de a németek jeles alkalmakkor szeretnek képeslapot küldeni. Nagyra értékelik, ha ezt a figyelmességet viszonozzuk. Ha otthonukba kapunk meghívást, illik virágot vinni a háziasszonynak, de ügyeljünk rá, hogy a csokor páratlan számú szálból álljon (de ne 13-ból!), és ne legyen rózsa. A dolgozó németek 40 %-a nő, de vezetői pozíciókat csak kevesen töltenek be. A férfiak, bár udvariasak velük, mégsem veszik komolyan őket, ám kellő precizitással és odafigyeléssel a nők is bonyolíthatnak le sikeres kimenetelű tárgyalásokat. A nőkön kívül egyébként előítéleteik vannak még a vendégmunkásokkal, a cigányokkal és a menekültekkel szemben is. Öltözködés terén konzervatívak, a férfiak sötét öltönyt, nyakkendőt, fehér inget viselnek, a nők pedig kosztümöt. A feltűnő kiegészítők használata kerülendő.

5.2.3 Lengyelország Lengyelországban – ahol a személyes kapcsolatok fontosabbak a törvényeknél üdvözléskor és búcsúzáskor is kezet fognak a férfiak egymással, akárcsak hazánkban. Azonban mindezt ne a küszöbön tegyük, mert rossz előjelnek tartják. Hölgyeknél a kézcsók is ismert, sőt általánosan elfogadott. (8. ábra) Barátok közt az ölelés és a csók a jellemző. A névjegyek fontosak a lengyel üzleti életben, ajánlatos angolul és lengyelül is tartalmaznia adatainkat. Akárcsak a németeknél, itt sem árt, ha bemutatkozó levelet küldünk. A hivatalos eseményeken a partnert mindig hivatali beosztásával és vezetéknevével szólítsuk meg, de ha már baráti a kapcsolat, akkor csak a keresztnevén. Mivel a lengyelek ritkán hívnak üzletfelet az otthonukba, ha ilyen meghívást kapunk, nagy megtiszteltetésnek számít. A háziasszonyoknak adott virág a németekhez hasonlóan itt is páratlan számú és ne vörös rózsa legyen.

48

A lengyel üzleti utak előtt is szükséges előzetesen egyeztetnünk. Ezt telefonon vagy interneten keresztül tegyük, mert ezek sokkal megbízhatóbbak, mint a posta. A lengyelek megbeszélései a külföldiek számára zavarosnak tűnhet, mert képesek minden ok nélkül félbe hagyni vagy elhalasztani, de az is előfordulhat, hogy nem a megfelelő ember jelenik meg a tárgyaláson. Ettől függetlenül alaposan fel kell készülnünk, mert a lengyelek nehéz tárgyaló partnerek és szeretnek versenyeztetni. Számukra a megegyezés még akkor sem számít szentírásnak, ha már aláírták. Döntéseiket érzelmektől mentesen, objektív tények alapján hozzák meg. Az előbbiekből is látszik, hogy a lengyelek sok önbizalommal rendelkeznek és modoruk is nyers. Ha üzletet szeretnénk kötni, arra a szeptembertől májusig terjedő időszak a legalkalmasabb, mert a nyári hónapokban a lengyelek szabadságra mennek. A nőkkel szemben sajnos Lengyelországban is találkozhatunk előítéletekkel, annak ellenére, hogy akár gyárigazgató pozíciót is betölthetnek. Szerencsére a fiatalabb generáció férfitagjai már könnyebben elfogadják a női vezetőket. Beszélgetéskor hálás téma Lengyelország és hazánk történelme, a sport, a kultúra, a látnivalók, de kerüljük a szomszédos országaikkal való kapcsolatukat, illetve a II. világháború alatti német és orosz megszállás témáját. Ha városnézés során régen tiltott objektumokat fotózunk, jobb, ha engedélyt kérünk rá, mert a fényképezőgépek elkobzása még ma is előfordul. Beszélgetés közben rágógumit rágni illetlenség, és bármily furcsa, Lengyelországban az számít gorombaságnak, ha valakit arra kérünk, hogy ne dohányozzon. Az öltözködés náluk is hagyományos, a férfiaknál sötét öltöny, a nőknél ruhák. A naprakész divatozást nem szeretik. A lengyel-magyar kapcsolatoknak történelmi hagyományai vannak, a barátság jellemzi. Ha imponálni szeretnénk partnerünknek, nem árt, ha ismerjük az alább versikét magyarul és lengyelül is: lengyel s magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát / polak wenger dva bratanki, ido sabli ido sklanki. 8. ábra

Kézcsók 49

5.3. Az Európai Unió egyes déli országaiban 5.3.1. Görögország Számtalan kulturális fogalmat köszönhetünk a görögöknek, ám országukban mégsem elég saját nyelvük ismerete a boldoguláshoz. Legtöbbjük anyanyelve mellett az angolt ismeri és használja. Köszönésük a napszakhoz kapcsolódik, üdvözlésképpen kezet fognak, de az ölelkezési is megszokott. Megszólításkor használják az ’uram’ és a ’kisasszony’ szavakat és nagyon tisztelik az időseket. Görögország népe nyitott, közvetlen, udvarias és barátságos. Számunkra furcsa lehet heves beszédmodoruk és gesztikulációjuk, miközben a testi érintkezés sem ritka. Mivel közel sem számítanak merevnek, mint az északiak, ne lepődjünk meg, ha felszolgálás közben dúdol a pincér. Egyébként is mindig görög népzenét hallgatnak, ha csak lehetőségük van rá. Az üzleti életben fontos szerepet tölt be a névjegykártya, mely jó esetben kétnyelvű, angol és görög. Ügyeljünk rá, hogy átadáskor mindig a görög legyen felül! Számítsunk rá, hogy a tárgyalásokon alkudozni fognak, ez ugyanis nem csak a piaci életben fontos számukra. Döntéseiknél erősen befolyásolják őket az érzelmeik, így kivételesen ők nem kizárólag az objektív tények alapján döntenek, mint a többi európai nép. Nemcsak az egyén érdeke fontos számukra, hanem minden más is, ami tőlük függ, így a családjukra és a cégükre is gondolnak. Emellett a személyes kapcsolatoknak is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Elutasításra ne számítsunk tőlük, mert inkább ígérgetni fognak, amit aztán nem tartanak be. Számunkra meglehetősen furcsa, hogy az ’igen’ és a ’nem’ szó nonverbális kísérője a görögöknél fordítva van, mint hazánkban. A ’nem’- nél felkapják a fejüket, tágra nyitják szemüket és felhúzzák szemöldöküket, míg az ’igen’ szót fejrázással kísérik. Hivatalos öltözködésükre a sötét árnyalatok mellett a kötelező nyakkendőviselet jellemző. A nők mértéktartóak. A görög konyhában a török, a balkáni és az olasz szokások keverednek. Fontos szerepe van az előételnek, viszont a levesnek kevésbé. Népszerűek a halak és egyéb tengeri állatok, de az étkezések végén felszolgált arab eredetű édesség túl édes, így sokan nem kedvelik.

50

5.3.2. Olaszország Olaszország mintegy 58 millió lakossal büszkélkedhet, melynek 98 %-a római katolikus vallású olasz. Hivatalos nyelvük is az olasz, de egyes vidékeken ismerik a német, a francia és a szlovén nyelvet is. A mindennapi életben kapcsolataikra jellemző az érzelmek erőteljes kimutatása, a nagy hangerő, a közvetlenség és a kötetlenség. Mondanivalójukat heves testmozgással és gesztikulációval is alátámasztják. Gyors kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. Mindez a hivatalos kapcsolatokra és jellemző, de az udvariasság megsértése nélkül. Kommunikációjuk mellett életvitelük is meglehetősen tempós. A köszönés a többi európai országhoz hasonlóan a napszakhoz igazodik. A férfiak ehhez kezet is fognak, de a vállveregetés és az ölelkezés is megszokott. A megszólításban a „Signor” – uram, „Signore” – asszonyom, „Signorina” – kisasszony mellett a foglalkozásra is utalnak: „Dottore”- orvos, „Professore”- tanár, „Avocato” – ügyvéd. A déli szieszta számukra szent és sérthetetlen, az olaszok ilyenkor a kinti hőség elől behúzódnak a hűsre. Az üzletek késő délután nyitnak ki újra, de éjfél után is nyitva vannak, ezért nem ritka, hogy egy vacsorameghívás este tíz órára szól. A családi meghívás nagy megtiszteltetésnek számít, ezért mindig fogadjuk el! Az ajándékba adott virágnak (ha pártalan számú, nem vörös és nem krizantém) és csokinak nagyon örülnek, de nem várják el. Vendéglátóként az olaszok nagyon figyelmesek. Névjegykártyára csak az üzleti életben van szükség, ennek külseje szimpla fekete-fehér és az egyik oldala olasz nyelvű legyen. A kártyára vetett pillantás a tisztelet jele. Társasági eseményeken az üzleti témákat kerüljük! A megbeszélések előtt napirendet szoktak összeállítani, amit aztán nem tartanak be, így várhatóan a megbeszélések a tervezettnél jóval hosszabbak lesznek. A pontos érkezés fogalmába az olaszoknál a 20 perces késés még belefér, de a megbeszélések befejezésének sürgetése gorombaságnak számít. Egyébként az észak-európaiakkal ellentétben nem térnek azonnal a tárgyra, hanem előtte beszélgetnek kicsit. Kedvelt témájuk a futball, a család és a világ eseményei, viszont kerüljük a vallás és II. a világháború említését és még véletlenül se hozzuk szóba a maffiát. A döntések meghozatalakor problémát jelenthet, ha a döntést hozó személy nem tagja a cégbeli hierarchiának és így előfordulhat, hogy nem találják. A fontos döntéseket egyébként

51

nem a tárgyalásokon hozzák meg. A döntések meghozatalakor az érzelmeiken kívül a katolikus egyház is jelentősen befolyásolja őket. Az olaszok öltözködése meglehetősen színes és piperkőc, mégis elegáns és modern. Este és ünnepélyes alkalmakkor a férfiak kötelező viselete a sötét öltöny. Az olasz konyha világhírű, gazdag és változatos konyhával bír. Pizzáik és különböző tésztáik világszerte jól ismertek és kedveltek. Az italok közt sokféle borfajtából választhatunk, de tömény alkoholt legfeljebb aperitifként fogyasztanak.

5.3.3. Spanyol Királyság A 39 milliós Spanyolország fővárosa Madrid, 5 millió lakossal. A 66 %-os spanyol nemzetiségű mellett nagy számban – 24 % - vannak jelen a katalánok, akik mellett még baszk, galíciai és cigány emberek élnek. Az ország vallását tekintve majdnem homogén, 99 %-uk római katolikus. A hivatalos nyelv a spanyol, ám a baszkok, galíciaiak és a katalánok saját nyelvüket használják. Spanyolország az etikett egyik forrása, ahol ma is nagy hangsúlyt kap az udvariasság, a nőkkel szemben viszont a tartózkodó udvariasságot várják el. Üdvözléskor a barátok között mindennapos az arcon csókolás és az ölelés, de az idegenekkel csak kezet fognak, még a gyerekekkel is. Személyes terük nagyon kicsi, közel ülnek, állnak a másik emberhez. Eközben sokat gesztikulálnak, és gyakran szakítják félbe a másikat. A hangsúlyos nonverbális kommunikáció minden dél-európai országra jellemző, korábban már volt szó róla az olaszok és a görögök esetében is. Megszólításkor a címük, majd a vezetéknevük használatos, keresztnevén csak a közeli ismerősök szólítják egymást. Az üzleti életben ne is számítsunk arra. hogy ezt a spanyolok felajánlják nekünk. A köszönés a napszaknak megfelelően történik: Buenos dias/jó napot, Buenos tardes/délután, és Buenos noches/jó éjszakát. Bár az üzleti megbeszélések időpontját előre rögzíteni kell, a pontosság csak a bikaviadaloknál fontos. A munkarend egyébként is meglehetősen laza. 11 előtt nem érnek be dolgozni, majd sziesztáznak, az ebédre délután 5-kor kerítenek sort, de utána este akár 9-ig is az irodában tartózkodnak. A névjegy átadásának folyamata a görögökével megegyező: a kétnyelvű angol-spanyol névjegyet spanyol oldalával felfelé nyújtsuk át. A tárgyalások – ami mindig hosszú folyamat - fesztelenül, barátian zajlanak, akár 30 percig is képesek csevegni, ilyenkor ne is próbáljuk az üzletre terelni a

52

szót. Nagyra értékelik, ha külföldi vendégük beszéli nyelvüket, de célszerű, ha jelen vagy egy tolmács is. A spanyolok többnyire barátságosak, önállóak és megfontoltak, emellett pedig rendkívül büszkék és becsületesek. Számukra egyformán fontos a verbális és a metakommunikáció is, de néha épp az a fontos számukra, amit elhallgatnak előlük. A szemkontaktus az őszinteség jele, ne feledkezzünk meg róla! A tárgyalások alatti színpadiasság nem tévesszen meg bennünket! Döntéshozatalnál nehezen lehet őket észérvekkel meggyőzni, mert saját véleményük fontosabb számukra és megérzéseik is befolyásolják őket. Ha otthonukba invitálnak bennünket, a meghívást csak akkor fogadjuk el, ha ragaszkodnak hozzá, ezt a gesztust viszonoznunk kell. A háziasszonynak illik ajándékot vinni, ami lehet csokoládé, sütemény vagy bor. Számos kultúrától eltérően, ha mi kapunk ajándékot, azt illik azonnal kibontani. Beszélgetési témának választhatjuk a sportot, az utazást, a történelmet és a politikát, de a vallás kerülendő. A bikaviadalok szokásrendjét nem szabad kritizálni, mert annak rituáléja minden eseménynél fontosabb számukra. Ha valamiért szívességet teszünk a spanyoloknak, azzal egy életre szóló barátot szerzünk magunknak. Az öltözködés fontos számukra, gyakran jobban öltözködnek, mint azt pénztárcájuk engedné. A fehér ing, nyakkendő és zakó viselete általános a férfiaknál, hivatalos alkalmakkor a sötét öltöny, a nők pedig konzervatívan öltöznek. Konyhájuk változatos és kedvelik a fűszereket. Az étkezések később kezdődnek, mint nálunk. A reggeli kevés, kora délután ebédelnek, és késő este vacsoráznak. Sajátosságuk az 5 és 6 óra közötti uzsonna a tapas (sózott mandula, olajbogyó, poliphúsos omlett). Levest ritkán fogyasztanak, inkább előételeket választanak. Kedvelik a húsféléket, a halakat és a rákféleségeket is. Köretként burgonyát vagy rizst fogyasztanak. Nemzeti ételük a paella, ami rizs, csirke, hal és kagyló keveréke. A helyi borokat bátran fogyaszthatjuk, a spanyol borok ugyanis jó hírűek. Jellegzetes italuk a sangria, amely vörösbor, gyümölcslé, konyak, cukor és gyümölcsdarabkák keveréke.

53

5.4. Az Európai Unió egyes nyugati országaiban 5.4.1. Francia Köztársaság Franciaország lakosainak száma 58 millió és 94 % -uk francia. A többiek közt találunk német, spanyol, olasz, arab és indokínai nemzetiségű embereket is. Fővárosa Párizs 8,7 milliós. A hivatalos francia nyelv mellett a német, a spanyol és az olasz nyelvet beszélik. Ezt az országot tartják az etikett hazájának. Az Európára jellemző római katolikus vallás 90 % -ban jelen van a franciáknál is. A franciák nagyon büszkék a kultúrájukra, a hagyományaikra, az országukra és nyelvükre, így az üzleti életben nagy előnyt jelent, ha partnerük beszéli nyelvüket. Megszólításkor a monsieur, madame és a mademoiselle formát, majd az illető családnevét használják. A kézfogás általánossá vált bemutatkozáskor, ami egy könnyű kézrázásból áll. Az erős kézfogást illetlenségnek, tekintik, ezért kerüljük. A franciák számára - akik az üzleti tárgyalásokon diplomatikusak és visszafogottak - nagyon fontos a pontosság. A névjegykártya a hivatalos érintkezések fontos kelléke, hiánya kellemetlenséget okozhat számunkra. Az ajánlatok legyenek nagyon alaposak, ésszerűek, formailag és logikailag kifogástalanok. A részletkérdések megválaszolásához nagyfokú felkészülés szükséges. Mielőtt kapcsolatba lépünk egy franciával, derítsük ki, hogy ismeri-e az angol nyelvet, mert annak feltételezés nemleges válasz esetén sértésnek számít. Bár általában jól beszélnek angolul, nem szívesen használják. Amikor döntésre várunk, legyünk türelmesek. A francia hierarchia és bürokrácia miatt ez a folyamat lassú és a franciák nem szeretik, ha sürgetik őket. Képesek hosszú és kemény vitát folytatni a legapróbb részletekről is. A kínaiakhoz hasonlóan más nemzetek értékei nem igazán érdeklik őket, ezért nem szívesen utaznak külföldre, persze ebben az is közre játszik, hogy gyönyörű tengerpartokkal, síelésre alkalmas hegyekkel és hatalmas kulturális gyűjteményekkel büszkélkedhetnek. Érdekesség, hogy bevételük jelentős részét élelmiszerre költik, ugyanis a főzés számukra művészet. A francia konyha világhírű és nagy népszerűségnek örvend. Nem sokat esznek, hanem sokfélét és a könnyű ételek a jellemzőek. Az étkezés a társas és az üzleti életnek egyaránt fontos része. Változatos előételeik és halspecialitásaik minden igényt kielégítenek. Hatalmas a sajtválasztékuk, de híresek a francia pezsgők és

54

konyakok is, ám az alkoholok közt legfontosabb szerepe a bornak van, ugyanis az ételek és a borok összehangolására mindig nagy figyelmet fordítanak. A francia divat vezető szerepet tölt be a világban, így a női és a férfi öltözködést is az elegancia jellemzi, de az angolhoz és a némethez képest nem olyan mereven.

5.4.2. Nagy-Britannia Nagy-Britannia lakóinak száma 58 millió, 83 %-uk angol, 10 %-uk skót, ezen kívül ír és walesi emberek lakják. Anglia, Skócia és Wales alkotja. Angol, walesi és kelta gael nyelven beszélnek. Köszöntéskor kezet fognak amit – ha jelen vannak -, a hölgyek kezdeményeznek. A keresztneveket az üzleti életben nem használják, a Mr., Mrs., Miss szavakat a családnév követi. Bemutatkozáskor gyakran elhangzik a ’how do you do?’ (hogy vagy) kérdés, amire illik visszakérdeznünk. Az ajándékozás nem szokás, ha mégis, csak jelképes, szerény ajándékot vegyünk. Az angolok zárkózottak, hűvösek és konzervatívak, a szélsőségeket nem kedvelik. Az érzelgősség és az érzelemkitörések helyett jobban értékelik a nyugodt, tartózkodó viselkedést. Az üzleti életben fontos a harmadik félen keresztül történő bemutatás, ám hasznos a referencialevél is, amely tartalmazza a szükséges háttér információkat és szándékunkat. A gyors meggazdagodásra vonatkozó terveket lenézik, ettől függetlenül ajánlatunk a hosszú távú javaslatok mellett tartalmazzon rövidebb időszakra vonatkozóakat is! Döntéseik következményeként a felelősséget sok más országtól eltérően an angoloknál a cégek beosztottai is viselik. Az üzleti életben a tények fontosak számukra, nem pedig a személyek. A váratlan látogatókat az angolok sem kedvelik, ezért a mindig egyeztessünk velük időpontot! A pontosság egyébként rendkívül fontos számukra. A brit nők nagy számban képviseltetik magukat az üzleti életben és bár azonos pozícióban a férfiak többet keresnek, sok nő dolgozik vezetőként. Öltözködés terén különlegesség a férfiaknál a vékony csíkos öltöny viselete. A nyakkendő kiválasztásánál azonban ügyelniük kell, mert sok minta jelöl magánklubhoz vagy iskolához való tartozást. Jellegzetesen az angol férfiak többsége nem visel karikagyűrűt. A hölgyek öltözködése visszafogott, egyszerű elegáns ékszerviselet a

55

jellemző. Egyes hivatalos helyeken már a nők is viselhetnek nadrágot és a férfiak farmert, de csak ha ez nem ellentétes a cégelvárásokkal. Beszélgetéskor kerülendő téma a politika, a vallás és a királyi család. Utóbbin való tréfálkozástól is tartózkodjunk. Az angoloknál az időjárás nagyon változó, ezért nem számít formális témának. A franciákhoz hasonlóan más nemzetek értékei nem érdeklik őket. Étkezési rendjük más, mint az európai országoké. Bőséges és tartalmas a reggelijük. Déltájban egy könnyű szendvicset fogyasztanak, majd öt órakor teát, végül 18-21 óra között a vacsora jelenti a főétkezést, amely egyúttal társadalmi esemény is. Ehhez mindig átöltöznek. Az angolok a kanalat az oldalánál hörpintik ki és a villát is domború részével használják, mert az európai stílust lapátolásnak tartják. A sót, fűszert nem az ételre szórják, hanem a tányér szélére. Az angol konyha egyszerű ételeivel lett világhírű. Kedvelik a marha- és a borjúhúst, a bárányt, a szárnyasokat, a tojást és a zabpelyhet. Az ötórai teának külön szabályai vannak, a teát tejjel isszák. Ilyenkor sem citrom, sem cukor, sem rum nem való hozzá! A dohányzás is külön ceremónia.

5.4.3. Belga Királyság Belgium népessége 10 millió, fővárosa Brüsszel 1,5 millió lakossal. A népesség főleg flamand és francia. Előbbi nyelvet 58, utóbbit 41 %-uk beszéli, de ezeken kívül a német is hivatalos nyelv. A keresztnéven való szólítás nem jellemző, helyette az uram/asszonyom után a vezetéknév megszólítást alkalmazzák. Találkozáskor és búcsúzáskor is kezet fognak gyorsan és nem túl szorosan. A belga kézfogás híres. Az angolokkal ellentétben a ’hogy van’ kérdést kerüljük, mert nem értik. Az üzleti életben tartózkodóak és hivatalosak. Névjegykártyánkon francia és flamand szöveg is legyen, habár a tárgyalás angolul is folyhat. A bemutatkozásnál harmadik fél bevonására itt is szükségünk van, de a megfelelő kapcsolat felkutatásához türelemre van szükség. A megbeszéléseken a belgák a tárgyra koncentrálnak, amire az üdvözlés után azonnal rá is térnek. A belga minőségi követelményekhez nekünk is alkalmazkodnunk kell, a pontosság pedig alapkövetelmény! Túlzottan közvetlen

56

viselkedésünkkel

bizalmatlanságot

keltünk,

ezért

ezt

kerüljük!

Kemény

tárgyalópartnerek, ezért készüljünk fel rá, hogy nehéz lesz meggyőzni őket. Kedvelik a szerénységet, bár ez nem Belgium sajátossága, az viszont annál inkább, hogy a társasági életben a francia szokásokat alkalmazzák, ami az öltözködésre is vonatkozik, de hatása van a német és a holland értékrendnek is. Egyébként a belgák hajlamosak arra, hogy a megjelenésünk alapján ítéljenek meg. Konyhájukra nagyon büszkék. Az étkezés terén ínyencek, keveset és változatosan fogyasztanak. Különlegességeik a kagylófélék, a csokoládé és a franciás sültek, melyeket szerintük ők találták fel. Az étkezési kultúra magas szintű, még a közepes éttermekben is nagy hangsúlyt helyeznek a szakszerű felszolgálásra, az asztal és a teríték tisztaságára, a felszolgálás udvariasságára.

57

6. Egységesülő etikett és protokoll A kultúra, a civilizáció előrehaladásával és a társadalom fejlődésével világszerte együtt járnak az illem, az illendőség szokásai. Annak ellenére, hogy „vannak mesterségesen teremtett öltözködési, étkezési, érintkezési szabályok, e normák legtöbbje szorosan kapcsolódik a mindenkori kulturális színvonalhoz és fejlettséghez”.34 A társadalmi átalakulás és fejlődés nemcsak politikai, gazdasági és szociális értelemben alakítja az emberek és a társadalom arculatát, hanem az élet egyéb vonatkozásaiban is. Ez tükröződik a társas érintkezésben, a másokkal szemben megnyilvánuló viselkedésben, függetlenül a határoktól, nemzeti hovatartozástól. Egyes társaságok érintkezési szabályai nemzetköziek, mert a jó modor, illetve a műveltség megléte vagy hiánya nagyobb problémát tud okozni, mint a nemzetiség, valamely kultúrkörhöz tartozás. A szabályok azonban megtanulhatók, minden ember számára elérhetőek. A sajátos követelményeket nem szabad összetéveszteni a valamely szakterületen szerzett tudással, képzettséggel, mivel a társas élet szokásainak és szabályainak ismerete az általános műveltséghez tartozik. Az egységesítő tendenciákra világszerte számos törekvés figyelhető meg. Vannak olyan országok – például Japán -, ahol évente megjelenő, frissített etikett-kalauzokat adnak ki, melyben rögzítik a változásokat, elavult normákat és az új tudnivalókat. Tehát igény van arra, hogy az ember egységesen ismerje a különböző etikett és protokollszabályokat. A különböző nemzetiségű, vallású, neveltetésű emberek nagy része szükségesnek tartja megtanulni a helyes társasági-társadalmi viselkedést. A világútlevél, a demokratizálódás, valamint a polgárosodás tendenciája nemcsak hazánkban – Európában -, hanem a többi kontinens országaiban is megkönnyíti a külföldre vágyó emberek életét. Bárhol vagyunk is a világban, viselkedésünkre illetve magatartásunkra az általános normák a mérvadók. 35

34 35

Ottlik Károly: Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest, 2004. (p.33) Ottlik Károly: Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004.

58

6.1. Földrészenkénti protokolláris egységesülés A jó modor, az illem követelményei általában nemzetköziek, azaz egységesek, viszont vannak bizonyos általánosan elfogadott sajátosságok, amelyek az egyes országokra vagy földrészekre jellemzőek. Ezek nagy része eltér az általunk ismert normáktól, de illik azokat elfogadni, betartani, főként akkor, ha az ember valamilyen konkrét – leginkább üzleti vagy diplomáciai – céllal érkezik külföldre. A világ különböző tájainak illemszokásai csaknem mindenütt egyformák, viszont egyes elemeit a helyi hagyományok sajátosan alakították abból a célból, hogy az emberek közötti érintkezést zavartalanná tegyék. Mára a technika és a közlekedés adta lehetőségek révén kiszélesedtek az emberi közösségek érintkezési területei. A világ ebből a szempontból összeszűkült, élesebben látszódnak a sajátosságok. Ezek a sajátosságok javarészt úgynevezett „helybéli szokások”, amelyek vonzóvá teszik a különböző országok különböző emberei számára a kapcsolatokat, de sajnos a gyors nemzetközi fejlődés eredményeként egyre inkább eltűnőben vannak. A társas életnek azonban nem lehet határt szabni. A nemzetközi kapcsolatok fenntartásának alapja egymás jobb megértése, a különböző kultúrák megismerése.

6.2. Megnyilvánulása az EU tagállamaiban Az egységesülő európai etikett jó alapot nyújt minden illemtani szituációban, még a különleges eseteket illetően is. Megfigyelhető az évszázadok óta fennálló jellegzetesség, miszerint északról-délre haladva lazulnak a szabályok. Amellett, hogy az Európai Unió gazdaságilag egységre törekszik, a kontinens országai uniós csatlakozásuk révén átvesznek egy olyan általánosan elfogadott etikett és protokoll szabályzatot, melynek segítségével könnyedén alakítanak ki társas kapcsolatokat egymással. Mindazonáltal, hogy megtartják sajátos

szokásaikat,

törekszenek

egy

egységes

illemtani,

kulturális

életvitel

megvalósítására. Az EU sokrétű protokolláris rendje a gyakorlatban halmozódik, tevődik össze és újszerű megoldásokat igényel. Az előbbi megállapítások napjainkra jellemző megnyilvánulásának egyik élő példája: Európának meg kell mutatnia, hogy több mint 27 nemzeti sajátosság, hiszen "vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el" - mondta José Manuel Barroso, az Európai

59

Bizottság jelenlegi elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén, az unió helyzetéről tartott értékelő beszédében (2010. szeptember 7-n). „Az etika az elmaradott, a változó, Európába vágyakozó társadalmak egyik legfajsúlyosabb, leglényegesebb fogalma. A polarizálódott Európa országai között a különbséget legjobban az etika nem létező mértékegységével lehetne mérni, jobban, mint bármiféle gazdasági mutatókkal. Az etika többszintű, többdimenziójú fogalom. Jelentősége akkora, hogy ha csak beszélünk róla, már teszünk valamit.”36

36

Fodor István- Ericsson Magyarország Kft.

60

7. Meghatározóak-e az egyes országok protokolláris sajátosságai az adott földrész többi országaira? Rendkívül meghatározóak, mivel az összes földrészt érintik a környezetszennyezés, a helyi fegyveres konfliktusok, a gazdasági, politikai egységesülésre utaló törekvések valamint a vallási különbözőségekből származó éles eltérések, helyenként komolyabb konfliktusok. A felsoroltakból - és még az élet bármely területéről - adódó problémák megoldására legmegfelelőbb a békés úton, tárgyalóasztal mellett történő kivitelezés, amelynek eszközéül a helyes viselkedés, de mindenekelőtt a protokolláris szabályok betartása szolgál. Korábbi tanulmányaimra visszaemlékezve, kisebb kutatómunkát végeztem annak érdekében, hogy tudományos alapra helyezzem a fenti kijelentésemet. Az idő függvényében a föld népességének száma exponenciálisan növekvő karakterisztikát mutat, ugyanakkor a föld eltartó képessége ellenkezőleg exponenciálisan csökkenő görbét ír le. A két függvény metszőpontja az igazi katasztrófa lesz az emberiség számára. 9. ábra

Ha egy új típusú vezetői szemléletet igyekeznek egységesen gyakorolni, akkor az mindig minden szempontból kihívást jelent. Ez az elmélet rákényszerítheti az országok vezetőit arra, hogy a nemzetközi szokásjogot gyakorolva tárgyalóasztalhoz üljenek, az etikett és protokoll megfelelő szabályait használva kompromisszumos megoldást keressenek.

61

8. Összegzés Az etikett és protokoll tudása semmit nem ér önmagában, értékét, jelentőségét az adja meg, ha minél többen elsajátítják. Az egyéni és társadalmi tudatosságra van szükség és igény az élet minden területén. Korunk modern viselkedéskultúrája leginkább a polgári illemtanból merített, alappillérének tekinthetjük az önismeretet, a másság toleranciáját, a letisztult

magatartásformákat

és

a

társas

érintkezés

legfontosabb

eszközét

a

kommunikációt. A mai fejlett és fejlődő társadalmakra egyaránt jellemző, hogy célkitűzéseik közé tartozik a polgári értékek felélesztése, míg a politika és a diplomácia protokollja pedig a nemzetközi gyakorlat által szabott keretek közé illeszkedik.37 A szakdolgozat adott keretein belül kimondott célom volt az, hogy olyan keresztmetszetet adhassak a témáról, amely hozzásegíti az olvasót annak megértéséhez, hogy milyen folyamatok befolyásolják a különböző történelmi-fejlődési, vallási, etnikai, nyelvi és kultúrájú népek, államok, államközösségek kommunikációját. Maga a kommunikáció az etikett és a protokoll közvetítésével zajlik. Említenem sem kell, hogy az emberiség történetisége során a legfontosabb az információ, és annak időbelisége. Napjainkban ez kiemelt fontosságú az újkori problémák (politikai, vallási, gazdasági és környezetvédelmi) mielőbbi sikeres megoldása érdekében. Saját végkövetkeztetésem a szakdolgozatom írása és kutatásom alatt formálódott meg bennem, miszerint: a legfontosabb árucikk az információ és ennek egyik közvetítőeszköze az etikett és a protokoll, melynek sajátosságai országonként különbözőek, de a céljuk közös. Miközben írtam sokat tanultam, és formálódtam magam is. Egyik kedves kollegám mondása szerint: „Jó modor ellen nincs orvosság!”

37

Horváth József: Nemzetközi protokoll, 2007. január 2., utolsó frissítés: 2008. június 30. (Prokontra.hu) 2010.12.11. 14:00

62

Felhasznált irodalom

1.) Adriana Hunter: Etikett. Novella Könyvkiadó, Budapest, 1994. 2.) David Robinson: Az üzleti élet illemtana. Perfekt Kiadó, 1994, 2000. 3.) Dr. Nagy György László: Illem, etikett, protokoll kisokos, sok nézőponttal. Széchenyi István Egyetem, Győr, 2002. 4.) Görög Ibolya: Mindennapi Maceráink. Atheneum 2000 Kiadó, Budapest, 2000. 5.) Görög Ibolya: Protokoll az Életem (2., átdolgozott, bővített kiadás). Atheneum 2000 Kiadó, Budapest, 2008, november. 6.) Hinkelman, Edward G. (szerk.): Az Üzleti kultúra enciklopédiája. Gemini Budapest Kiadó, Budapest, 1998. 7.) Hugh Shankland: Olaszország Illem- és hagyománykalauz. Gulliver Könyvkiadó, Győr, 1999. 8.) Köves J. Julianna: Illik Tudni. A kulturált viselkedés szabályai (11. Javított és bővített kiadás). K.u.K. Kiadó, Budapest, 1999. 9.) Lőcsei Judit: Etikett és a Protokoll alapjai. Szókratész Külgazdasági Akadémia Oktatási és Tanácsadó Kft., Budapest, 2005. 10.)

Ottlik Károly: Protokoll. Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában.

Protokoll ’96 Kft., Budapest, 1995. 11.)

Ottlik Károly: Protokoll Plusz. Protokoll ’96 Kft., Budapest, 1995.

12.)

Ottlik Károly: Protokoll Extra. Protokoll ’96 Kft., Budapest, 1996.

13.)

Ottlik Károly: Protokoll. Viselkedéskultúra. Panoráma, Budapest, 2004.

14.)

Sille István: Az etikett és a protokoll kézikönyve. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1988. 15.)

Sille István: Illem, etikett, protokoll (12. kiadás). Akadémia Kiadó,

Budapest, 2008.

Felhasznált internetes oldalak jegyzéke: www.hirextra.hu www.kulugyminiszterium.hu www.magyariszlam.hu www.prokontra.hu

63

Ábrák hivatkozásainak jegyzéke 1. ábra: http://egysajtkukacdubaiban.files.wordpress.com/2010/08/disdasa.jpg 2. ábra: http://egysajtkukacdubaiban.files.wordpress.com/2010/08/burka-esnikab1.jpg 3. ábra: http://www.fehervartravel.hu/fpic/1009/del-afrika-a-szivarvanyorszagkicsi.jpg 4. ábra: http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://m.blog.hu/do/doratheexplorer/image/m ultikulti%2520kanada.jpg&imgrefurl=http://doratheexplorer.blog.hu/2009/04/27/ke resztul_kanadan_vagy_megsem&usg=__YTRtKqvaUDO7nCNo68rETBQjuQ=&h=450&w=391&sz=26&hl=hu&start=253&z oom=1&tbnid=AVg7Au_1J5_kM:&tbnh=126&tbnw=121&prev=/images%3Fq%3Dkanada%2Bk%25 C3%25A9pek%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26biw%3D1225%26bih %3D575%26tbs%3Disch:1&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=453&ei=t_4ETeyhPNH vsgbN4p2GCg&oei=p_4ETZ7lLMOxtAaFp4H0CQ&esq=16&page=15&ndsp=18 &ved=1t:429,r:4,s:253&tx=57&ty=43 5. ábra: http://doratheexplorer.blog.hu/ 6. ábra: www.ozicoeducation.com/szokasok.php 7. ábra: www.style.hu/hir/Oltozkodesi-protokoll/3591/ 8. ábra: http://www.feherlaszlo.hu/alkotasok/kettoezresevek.htm 9. ábra: saját szerkesztés

64

65