BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK DIPLOMÁS LEVELEZŐ TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY
A FELSZÁMOLÁSRÓL
Készítette: Sári Hanna
Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ GONDOLATOK ....................................................................................... 5 II. VISSZATEKINTÉS ....................................................................................................... 7 A CSŐDJOG KORSZAKOLÁSA ............................................................................................... 7 A MAGYAR CSŐDJOG FEJLŐDÉSE ........................................................................................ 9 III. A HATÁLYOS FELSZÁMOLÁS ............................................................................. 13 A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYOZÁSA ..................................................................................... 13 Országhatáron belüli eljárások ................................................................................... 13 Európai Unión belüli eljárások ................................................................................... 13 Európai Unió határain átnyúló eljárások ................................................................... 14 FELSZÁMOLÁS – FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ........................................................................ 14 A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE ................................................................. 15 A FIZETÉSKÉPTELENSÉG VIZSGÁLATA .............................................................................. 17 AZ IDEIGLENES VAGYONFELÜGYELŐ ................................................................................ 18 A FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGFELLEBBEZÉSE .................................................................... 19 A FELSZÁMOLÓ - FELSZÁMOLÓBIZTOS KIJELÖLÉSE........................................................... 21 A FELSZÁMOLÁS KEZDETE ................................................................................................ 23 A FELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSA ..................................................................................... 24 Iratanyag-átadás ......................................................................................................... 24 A hitelezői igénybejelentések ....................................................................................... 26 A FELSZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGE ....................................................................................... 27 Kintlévőségek behajtása .............................................................................................. 28 Vagyonértékesítés ........................................................................................................ 29 Keresetindítás .............................................................................................................. 33 A felszámoló felelőssége .............................................................................................. 34 A felszámoló díjazása .................................................................................................. 35 KÖZBENSŐ MÉRLEG .......................................................................................................... 37 A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS BEFEJEZÉSE ............................................................................ 37 EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS ...................................................................................... 41 EGYEZSÉG A FELSZÁMOLÁS SORÁN .................................................................................. 42 HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY ............................................................................................... 44 KIFOGÁS ........................................................................................................................... 44 3
III. JÖVŐKÉP ................................................................................................................... 46 IV. FELSZÁMOLÁSOK A SZÁMOK TÜKRÉBEN .................................................... 51 V. ESETTANULMÁNY.................................................................................................... 57 VI. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................... 60 MELLÉKLETEK.............................................................................................................. 62 FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................... 70
4
I. Bevezető gondolatok „A csőd szélén áll a vállalkozás”, „felszámolás alatt áll a Zrt.”, „csődbe jutott a cég” –az ilyen és ehhez hasonló kifejezések a gazdasági válságnak köszönhetően hétköznapiakká váltak, bekerültek a mindennapos szóhasználatunkba. Ennek ellenére csak kevesen tudják, hogy mit is takarnak a csőd, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás fogalmak. Munkám során azt tapasztalom, hogy gyakran az érintett vállalkozások vezetői sem tudják, mit is jelent, és hogyan történhetett, hogy cégük kényszer-végelszámolás alá került vagy éppen felszámolás alatt áll. Pedig egy vállalkozás vezetőjének nemcsak létrehozni, hanem megszüntetni is tudnia kell(ene) a cégét. Ehhez pedig elengedhetetlen a mai magyar jogi terminológia minimális ismerete. A fogalmak tisztázását már csak azért is elengedhetetlennek tartom, mert hatályos jogunk szóhasználata eltér a nyugat-európaitól, és a történeti hagyományoktól is. (Ezért gyakran még a magyar jogi műnyelv ismeretében sem biztos, hogy egyértelmű egy külföldi tudósítás tartalma.) A régi magyar jogi műnyelv ugyanis csődeljárásnak nevezte a mai felszámolást, és felszámolásnak a mai végelszámolást. A csődeljárás jogintézménye pedig korábban nem volt nevesítve, célját tekintve a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárással társítható. A vállalkozások megszűnése történhet jogutódlással és jogutód nélkül.1 Jogutód nélküli megszűnés esetén - főszabály szerint - végelszámolás indul. A végelszámolásra sor kerülhet a cég legfőbb szervének elhatározása vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján. Utóbbi esetben a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a céget, és elrendeli annak kényszer-végelszámolását. Végelszámolás esetén a cég képviselője - a legfőbb szerv vagy a bíróság által kijelölt – végelszámoló. A végelszámoló eljárása során felméri a cég vagyoni helyzetét, érvényesíti jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ennek során behajtja a cég követeléseit, szükség esetén értékesíti a cég vagyoni eszközeit és kielégíti a hitelezőket. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja és a cég működését megszünteti. Amennyiben a cég
1
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (a továbbiakban Gt.) 65 – 68. §
5
vagyona nem elegendő a hitelezői igények kielégítésére, a végelszámoló tájékoztatja erről a cégbíróságot és a cégbíróság kezdeményezi a felszámolást. A cégek jogutód nélküli megszűnésének másik útja a felszámolás, amikor a cég képviselője a felszámoló. A felszámolási eljárás célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők – a lehető legnagyobb mértékben kielégítést nyerjenek. Ennek érdekében a felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, felkutatja az adós vagyontárgyait, behajtja kintlévőségeit, vagyonát értékesíti. A felszámolás során az adós és a hitelező egyezséget köthet, ez esetben a cég tovább folytathatja működését. Ellenkező esetben a cég megszűnik, és törlik a cégjegyzékből. A csődeljárás célja az előzőekkel ellentétben nem a gazdálkodó szervezet megszüntetése, hanem éppen ellenkezőleg, továbbműködtetése. Az eljárás az adós gazdálkodó szervezet kérelmére indul, célja, hogy az adós haladékot kapjon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a bíróság végzésével moratóriumot rendel el. A moratórium 90 napja alatt az adósnak fizetőképessége helyreállítását célzó reorganizációs tervet kell kidolgoznia. Az eredményes eljárás csődegyezséggel zárul és az gazdálkodó szervezet tovább
folytathatja
tevékenységét. Dolgozatom célja a felszámolás jogszabályi háttérrel alátámasztott, ám mégis gyakorlatias ismertetése. az eljárással kapcsolatos problémák feltárása, és javaslat azok megoldására. A felszámolás rövid történeti bemutatását követően részletesen kitérek a hatályos szabályozásra. Az eljárás gyakorlatias megközelítésben
6
II. Visszatekintés A csődjog korszakolása A csődjog egyik lehetséges korszakolásának kiindulópontja, hogy a jogalkotás az eljárás mely szereplőjére helyezi a hangsúlyt. A szabályozás középpontjában a római jog korától egészen a kora középkorig az adós állt. A XIII. századi olasz, majd a XVII. századi német csődjog a hitelezőkre helyezte a hangsúlyt, végül, a XX. századtól az államé lett a főszerep. Az intézmény megjelenése a római jog korára tehető: a végrehajtás egy nemeként szabályozták az adós és a hitelező érdekkörében felmerült csődjogot. „A római hitelező kezét adósára téve elfoghatta adósát, 60 napig fogságban tarthatta, majd – ha senki sem fizette ki a tartozást – szabad belátása szerint megölte, vagy trans Tiberin rabszolgának eladta…”
2
A rabszolgának eladást az i.e. IV. században a lex Poetelia Papiria ugyan
megtiltja, de a fizikai erőszak, a magánfogság még a praetori perrendben is legális, és csak a császári korban váltja fel az állami fogság. Emellett természetesen megjelent a vagyoni végrehajtás is. A praetori perrendben még az adós teljes vagyonát elárverezték, a császárkorban azonban már az egyes vagyontárgyakra folyt a végrehajtás mindaddig, míg a tartozás kiegyenlítésre került. A középkorban ugyan továbbra is az adós és a hitelező magánjogi viszonyának tekintették a csődjog intézményét, ám az adós helyett a hitelezők és érdekeik kerültek a szabályozás középpontjába. „A fokozatosan egyre erőteljesebbé váló gazdasági élet szétfeszítette a jogi kereteket és arra kényszerítette a törvényhozókat, hogy a csődjogi megoldások jobban kifejezésre juttassák a gazdaság érdekeit. A közvetítő közeg a kereskedelem volt.”
3
Így történhetett, hogy a XIII. századi észak-itáliai városállamokban
jött létre elsőként a csődjog, azaz a banco rotto, majd a XVII. században a „közönséges német csődjog”, a XIX. században pedig szinte minden jelentős európai állam jogalkotásában megjelent a jogintézmény.
2
A civilisztika fejlődéstörténete, Szerk. MISKOLCZI BODNÁR Péter, Miskolc, Bíbor Kiadó, 2006. 180. old. MISKOLCZI BODNÁR Péter – TÖRÖK Gábor, A magyar csődjog alapjai, Budapest, HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft., 2002. 17-18. old. 3
7
A csődjog „Apáthy István szerint azon jogszabályok összességét jelenti, amely egyrészt a csődnyitásból eredő jogviszonyokra, másrészt a hitelezők csődtömegből való kielégítésének a szabályaira vonatkozik. Közgazdasági nézőpontból csőd az, „midőn az adós több hitelezőjét nem képes teljesen kielégíteni, akkor vagyonát bírói közbenjárással a hitelezők közt követeléseik arányában kell felosztani.” Ezt az eljárást nevezik csődeljárásnak, magát az intézményt csődnek, a jogot pedig, amely azt szabályozza, csődjognak. Ez az „ijesztően egyszerű és lényegre törő meghatározás” a csőd nyers közgazdasági valóságát fejezi ki: a tönkrement adós könyörtelen hitelezői markába kerül, akik – bírói segédlettel – módszeresen kiforgatják vagyonából, majd megosztoznak az így szerzett javakon. A jogi szabályozás ugyan javít valamit az adós helyzetén – a saját és családja megélhetési költségeinek egyre fokozottabb biztosításával -, de az alaphelyzet változatlan marad: az adós-hitelező viszony magánjellegű.”4 Török Gábor szerint „éppen ez a magánjelleg okozta, hogy a csődjog a XX. század ’70-es éveiben válságba került. A világgazdaság bonyolult fejlődési tendenciái, a két olajárrobbanás okozta sokk olyan helyzetet idézett elő, hogy a tőkés világ kormányainak többsége erőteljesen beavatkozott a gazdasági életbe. … A nyílt kapcsolódás viszont egyet jelentett volna a klasszikus csődjog egész intézményrendszerének gyökeres átalakításával, az állam gazdasági szerepének ideológiai-politikai szintre emelésével, s így ezt – érthető módon – egyik kormány sem vállalta. Maradt tehát az „igen is – nem is” felemás állapota, direkt vagy csak áttételes megoldásokkal.”5 A korszakban példaértékű a francia és az osztrák jogalkotás, melyek az adóshitelező magánjogviszonyát a leginkább kitágították. E két országban még a fizetésképtelenség bekövetkezte előtt lehetővé tették az adós számára egy reorganizációs terv készítését. Franciaországban a moratórium ideje alatt csődtömeggondnok jóváhagyása szükséges a szerződésekhez. Az adós és a bíróság által kinevezett gondnok készítik el a reorganizációs tervet, melyet előbb a bíróság, majd a privilegizált hitelezők vizsgáltak meg. Jóváhagyásuk esetén a hitelezők gyűlése döntött az elfogadásáról. Ausztriában viszonylag rövid idő (6 hét) állt az adós rendelkezésére a reorganizációs terv elkészítéséhez. Az állami szerepvállalás megnyilvánulása, hogy a szabályozás a csődeljárás előfeltételeként írja elő az egyezségkötés megkísérlését. 4 5
MISKOLCZI BODNÁR Péter – TÖRÖK Gábor i.m. 24. old. MISKOLCZI BODNÁR Péter – TÖRÖK Gábor i.m. 25. old.
8
A magyar csődjog fejlődése A magyar jogrendszerben az 1609. évi XII. tc. volt az első csődjogi tárgyú törvény, mely „tolvajként rendelte büntetni azt a bukottat, aki vagyonát elrejti, vagy hitelezői elől másként elvonja vagy tékozló életmódja által könnyelműen csökkentette.”6 Az 1723. évi CVII. tc. meghatározta a hitelezői követelések kielégítésének sorrendjét. 1876-tól hazánk a német csődjogot követte: Magyarországra is kiterjesztették ugyanis az osztrák csődrendtartás hatályát. A csődületről alkotott 1840. évi XXII. tc. a közönséges német csődjog
szabályaihoz hasonlóan
még egyaránt vonatkozott
kereskedőkre és nem kereskedőre is. Az eljárás gyorsabbá, hatékonyabbá válását tette lehetővé az 1844. évi VII. tc. azáltal, hogy bevezette a kisebb csődöknél alkalmazható, periratok nélküli „sommás eljárást”. Az 1853. és 1861. közötti időszak során ismételten az osztrák csődjog volt hatályban, majd az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok IV. fejezete alapján - némileg módosult változatban - az 1840. és 1844. évi jogszabályok kerültek alkalmazásra. Az 1881. évi XVII. tc. jelentős reformokat vezetett be a csődeljárás terén. Elsősorban azért, mert – osztrák mintára - különbséget tett a közönséges csőd és a kereskedelmi csőd között, másrészt pedig – a francia szabályozáshoz hasonlóan - bevezette a csődbiztos intézményét. „A csődbiztos önállóan vezette a tárgyalásokat és a bíróságnak fenntartott intézkedések és határozatok kivételével mindent megtehetett.”7 Harmadrészt pedig ez a jogszabály lehetőséget nyújtott az eljárás kényszeregyezség útján történő befejezésére. Ezáltal adott volt a lehetőség az adós és hitelezők között fennálló konfliktus csődön belüli megoldására. Az 1949. és 1968. közötti időszakban a csődjog intézményét pénzügyminisztériumi utasításokban és leiratokban, azaz nem publikus szabályokban rendezték, melyek kutatása napjainkban is folyamatban van. 1968. után – a csődeljárás helyett - megjelent a kényszerfelszámolás jogintézménye. 6 7
Az
eljárás
nemcsak
elnevezésében
A civilisztika fejlődéstörténete i.m. 207. old. A civilisztika fejlődéstörténete. i.m. 209. old.
9
különbözött:
változott
a
kezdeményezésre jogosultak köre - többnyire a törvényességi felügyeletet ellátó szerv kezdeményezésére indult - és maga az eljárás – melynek szabályozása meglehetősen hézagos volt – államigazgatási jogkörben zajlott. A kényszerfelszámolás előzményeként lehetőség volt reorganizációs célú eljárásra. Ezzel a jogalkotó a felszámolás során sokszor egymásnak feszülő adós – hitelező – közérdek hármasából egyértelműen a közérdek érvényesülését támogatta. Ekkor vezették be az állami szanálás jogintézményét. Az eljárás célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek megmentése volt, melyhez a pénzügyi forrást a központi költségevetés jelentette. Külön rendeletek tartalmazták az állami vállalatra, a szövetkezetre és a mezőgazdasági termelő szövetkezetre vonatkozó eljárásokat. A szanálás az adós tartozásának elengedésével, vagy az adós beolvasztásával zárulhatott. Utóbbi esetben a beolvasztó cégnek mint a beolvadó vállalat általános jogutódjának meg kellett fizetni az adós tartozását. 1978-tól külön jogszabály rendelkezett a szövetkezetek és gazdasági társulások, valamint az állami vállalatok felszámolásáról. A szövetkezetek kényszerfelszámolásának kezdeményezésére az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, valamint a szövetkezet tagjai voltak jogosultak. Az utóbbi esetben, azaz önfelszámolás esetén az adós szövetkezet közgyűlése, illetve az adós társulás igazgatótanácsa volt jogosult a felszámoló bizottság megválasztására, maga az eljárás pedig a korábbi csődeljáráshoz hasonlóan zajlott. Az alapító szerv rendelte el az állami vállalatok felszámolását, majd nevezte ki a felszámolót, melynek hatásköre a csődtömeggondnokhoz hasonló volt. Az 1987-ben hatályba lépő 1986. évi 11. tvr. révén az állami vállalatokra is a szövetkezetekhez hasonló szabályozás vonatkozott, a felszámolás megindítására ugyanis jogosult volt maga az állami vállalat is. Az egységes felszámolási eljárás a továbbiakban nem közigazgatási, hanem bírósági eljárásként zajlott, mely eljárás a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességi körébe tartozott. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása előtt a felszámoló köteles volt megkeresni az állami szanálásra jogosult szervet. Az eljárás főszabály szerint három hónapig tartott, célja olyan tartalmú megállapodás megkötése volt, mely elősegítette a fizetőképesség helyreállítását és a gazdaságos működés megteremtését, továbbá rögzítette 10
ezek finanszírozását. Amennyiben a vállalat nem teljesítette a megállapodásban foglaltakat előre rögzített következményekkel kellett számolnia. A pénzügyi hátteret a Szanálási Alap biztosította, míg a megállapodásban foglaltak folyamatos ellenőrzése a Szanáló Szervezet feladata volt. A szanálás ezen változatát tekinthetjük egyfajta reorganizációs eljárásnak, mely nem csupán a köz érdekében, hanem annak aktív - pénzügyi - részvételével történt. A törvényerejű rendelet lehetővé tette az „előzetes egyeztetési eljárást”, melynek célja az adós reorganizációja volt. Az eljárást, melynek időtartama 30 nap volt, mind a felszámolási, mind a szanálási eljárás előtt alkalmazták. Jelentős újítást jelentett továbbá a kényszeregyezség intézményének bevezetése is. Az egyezség létrehozásához a részvételre jogosult hitelezők 2/3-ára volt szükség, akik az összes követelés értékének legalább a felét képviselték. A következő jelentős változást a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény, azaz a ma is hatályban lévő, sokat bírált Cstv. jelentette. Az eljárás „már majdnem olyan, mint a liberálkapitalizmus csődeljárása”8, a törvényt azonban a gyakorlatban folyamatosan felmerülő problémák megoldása érdekében már több mint 30 alkalommal kellett módosítani. Mivel a felszámolás bemutatása során részletesen ismertetem majd a hatályban lévő Cstv-t, ezúttal csak néhány részletet emelek ki. A
felszámolás
kezdeményezésére
jogosultak
köre
a
jogi-gazdasági
élet
követelményeinek megfelelően bővült. A Cstv. továbbra is lehetővé teszi a csődön belüli, illetve kívüli egyezségkötést. Az előbbi feltétele, hogy a regisztrált hitelezők legalább fele, akik egyúttal a követelés értékének felét is képviselik, hozzájáruljon. Utóbbinál, azaz csődeljárás során az adósnak a moratórium ideje alatt reorganizációs tervet kell készítenie Az adós és a hitelezők között akkor jöhet létre megállapodás, ha ahhoz a lejárt követeléssel rendelkező hitelezők fele, a még le nem járt követelések hitelezőinek egynegyede hozzájárul, és ők képviselik a követelés összegének 2/3-át. A ki nem elégített hitelezői követelésekkel kapcsolatban a Cstv. szabályozza a mögöttes felelősség jogintézményét, kizárja azonban mögöttes állami felelősséget.9 Ez alól
8 9
A civilisztika fejlődéstörténete. i.m. 210-211. old. Cstv. 62. § - 63. §
11
kivételt képeznek a törvényben meghatározott járadék jellegű követelések, valamint a felszámolásba nem vonható, illetve forgalomképtelen vagyontárgyak.
12
III. A hatályos felszámolás A felszámolás szabályozása A felszámolásokat és az azokra vonatkozó jogszabályokat három csoportba sorolhatjuk: - országhatáron belüli, - az Európai Unió határain belüli, - az Európai Unió határain átnyúló eljárások.
Országhatáron belüli eljárások A
fizetésképtelen
gazdálkodó
szervezeteknek
csődeljárás
útján
történő
újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése érdekében
született meg az 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról (a
továbbiakban: Csődtörvény, Cstv.). A törvény hatálya mindazon jogi
személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kiterjed, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió területén található. Az eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.10 A magyar jogrendszer tehát törvényi szinten szabályozza a felszámolási eljárás legfontosabb lépéseit: megindítását, lefolytatását, zárását, az eljárás szereplőit és jogállását.
Európai Unión belüli eljárások A magyar jogszabályok mellett 2004. május 1. óta, azaz Magyarország uniós taggá válása óta, az uniós jogszabályokat is ismerni és alkalmazni kell. A felszámolások kapcsán az uniós szintű szabályozás a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EKrendelete. A rendelet a több uniós tagállamhoz kapcsolódó fizetésképtelenségi eljárások lefolytatását szabályozza. „Ha van „külföldi elem”, úgy a „külföldi elemmel kapcsolatos jogvitában” alkalmazandó a rendelet, míg az eljárásban részt vevő többi szereplővel 10
Cstv. 3. § (1) a) ás 6. § (1)
13
szemben nem a rendelet speciális szabályait, hanem a nemzeti jogi szabályokat kell figyelembe venni.”11 Amennyiben nincs külföldi elem, automatikusan csak és kizárólag a nemzeti jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Európai Unió határain átnyúló eljárások Az Európai Unió határain átnyúló fizetésképtelenségi eljárások joga a nemzetközi magánjog része. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok nemzetközi magánjoga határozza meg, hogy az érintett országok közül melyik jogosult eljárni az adott ügyben. Hazánkban a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet határozza meg a joghatóság szabályait. A tvr. a magyar bíróságok kizárólagos joghatóságát állapítja meg azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek székhelye Magyarországon található, ellenkező esetben pedig kizárja azt.
Felszámolás – felszámolási eljárás Hasonló ugyan a két kifejezés, mégsem szinonimák. Nem mindegy ugyanis, hogy egy cég felszámolás alatt áll vagy „csak” felszámolási eljárás indult ellene. A felszámolási eljárás fogalmát a Cstv. a következőképpen definiálja: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.12 A felszámolási eljárás a bírósági eljárás egész időtartamát magában foglalja. Kezdő időpontja - amit a jogalkotó nem határoz meg egyértelműen - az a nap, mikor az első felszámolási kérelem megérkezik a bírósághoz. A bíróság először formai, majd tartalmi szempontból veszi górcső alá a kérelmet: amennyiben a formai követelményeknek megfelel, következhet a fizetésképtelenség érdemi vizsgálata. Ha beigazolódik a „gyanú”,
11
Dr. CSŐKE Andrea, A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008.46.old. 12 Cstv. 3. §
14
a bíróság végzéssel állapítja meg a fizetésképtelenséget, ekkor kezdődik maga a felszámolás. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.13 Ettől az időponttól az adós tulajdonosának és vezetőjének megszűnnek a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai, e jogok a továbbiakban a felszámolóbiztost illetik. A statisztikai adatok szerint a felszámolási eljárásoknak csak mintegy harmada jut el a felszámolás szakaszába. A gazdálkodó szervezetet nem érheti joghátrány pusztán azért, mert felszámolási eljárást indítottak ellene. Legalábbis addig nem, amíg a felszámolást elrendelő végzés jogerőre nem emelkedik. Erre az álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság is, amikor megállapította a jó hírnév sérelmét olyan gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekről egy újságcikkben azt a látszatot keltették, hogy felszámolás alá kerültek.14
A felszámolási eljárás kezdeményezése A felszámolási eljárást kezdeményezheti maga az adós gazdálkodó szervezet, illetve annak valamely hitelezője, valamint a végelszámoló. 15 Ezen túlmenően törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság és a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján is megindulhat az eljárás. Napjainkban a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében egyre többször állapítja meg a cégek megszűnését, és rendeli el kényszer-végelszámolásukat. Ilyenkor a kijelölt végelszámoló feladata, hogy amennyiben a cég vagyona nem elegendő a hitelezők kielégítésére, vagy a végelszámoló díjára, indítványozza a cégbíróságnak a 13
Cstv. 27. § (1) Dr. CSŐKE Andrea, Csőd, felszámolás, végelszámolás, Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001. 192. old. 15 A Cstv. szerint a végelszámoló kérheti a Cégbíróságot, hogy kezdeményezze a felszámolási eljárás megindítását, aki ezt gyakorlatilag az adós képviselőjeként teszi meg. 14
15
felszámolás megindítását. Ennek ellenére azonban a mai napig a hitelezők kezdeményezik a legtöbb felszámolást. A hitelezői kérelem benyújtásának formai és tartalmi kellékei vannak. Formai követelmény, hogy mind a kérelmet, mind a mellékleteket három példányban kell benyújtani az adós gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes – azaz eljárásra jogosult – megyei, illetve fővárosi bíróságon. Csatolni kell továbbá a Cégközlönyben való közzétételi költség és az eljárási illeték megfizetésének igazolását. A közzétételi költség valamennyi gazdálkodó szervezet esetén egységesen 25.000,- Ft,16 az eljárási illeték mértéke azonban változó. Jogi személyiségű gazdasági társaságok esetén 50.000,- Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetén pedig 25.000,- Ft összeg megfizetése szükséges.17 A kérelemnek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megnevezését, a hitelező és képviselője pontos nevét, valamint az adós beazonosításához és a bíróság illetékességének megállapításához szükséges adatokat. Ezek elsősorban: a cég pontos neve, cégformája, cégjegyzékszáma, székhelye, illetve lehetőség szerint adószámát, számláját vezető pénzintézet nevét, címét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, címét, két éven belüli jogutódlás esetén a jogelőd adatait.18 Utóbbi adatok nem kötelező tartalmi kellékei a kérelemnek, ám ezek birtokában gyorsítani lehet az eljárást. Mivel a cégnév, illetve cégjegyzékszám ismeretében a céginformációk bárki számára ingyenesen hozzáférhetők a http://www.e-cegjegyzek.hu oldalon, véleményem szerint érdemes megkeresni a céget. Ez főként azért lényeges, mert ezáltal tudomást szerezhetünk az esetlegesen már folyamatban lévő felszámolási, illetve végelszámolási eljárásról.19 Az előzőeken túl a felszámolási kérelemnek tartalmaznia kell az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját, és annak rövid leírását, hogy a hitelező mire alapozza a fizetésképtelenséget. Az ezeket alátámasztó dokumentumok mellékletként csatolandók.
16
22/2006. (V.18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről 6. § 17 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről. (a továbbiakban Itv.) 44. § 18 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban Pp.) 93. § és 121. § 19 A cégnév a fenti esetekben „F.a.” illetve „V.a.” toldatokkal bővül.
16
A fizetésképtelenség vizsgálata A bíróság először a formailag vizsgálja meg a benyújtott kérelmet, és érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben - nem az arra jogosult terjesztette elő - a moratórium ideje alatt terjesztették elő - a hiánypótlás miatt elutasított kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan nyújtotta be, hogy az nem bírálható el - az adós a kérelmező és a Cstv. 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik - az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján már folyamatban van fizetésképtelenségi főeljárás - az adós által korábban nem vitatott, vagy elismert tartozás esetén az adós írásbeli felszólítása a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig nem történt meg - a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.20 Amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, haladéktalanul értesíti az adóst, akinek 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e az abban foglaltakat. Ha elismeri, be kell jelentenie a számláit vezető pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, valamint haladékot kérhet a tartozás kiegyenlítésére.21 Amennyiben az adós vitatja a követelést, az ezt alátámasztó iratokat csatolnia kell nyilatkozatához. Ha az adós határidőn belül nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ezt követően az adós fizetésképtelenségét vizsgálja a bíróság. A vizsgálat – melyre minden esetben sor kerül, függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte a felszámolást – gyakorlatilag arra terjed ki, hogy fennáll-e a fizetésképtelenség Cstv-ben szabályozott valamelyik feltétele, nevezetesen, hogy a gazdálkodó szervezet
20
Cstv. 25. § (1) A haladék időtartama maximum 30 nap lehet, mely határidő eltelte előtt a bíróság nem állapíthatja meg a fizetésképtelenséget.
21
17
- a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki és nem is vitatta, és ezt követően a hitelező által küldött írásbeli fizetési felszólítás ellenére sem teljesítette, vagy - a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül nem egyenlítette ki tartozását, vagy - a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy - a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.22 A bíróság ekkor kizárólag a tényeket vizsgálja: van-e esedékessé vált tartozás, illetve eredménytelen volt-e a behajtás. Vitás ténykérdés lehet például, hogy az adós valójában már teljesített, vagy nem kapta meg a felszólító levelet, netán még nem indult meg a végrehajtási eljárás. A tartozás egyértelmű megállapítása akkor lehetséges, ha - az adós nem reagál a hitelezői kérelemre, vagy - kifejezetten elismeri, illetve - a követelés jogerős és végrehajtható határozaton alapul, melyet az adós nem teljesített. Amennyiben a bíróság megállapítja a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, végzéssel elrendeli annak felszámolását.
Az ideiglenes vagyonfelügyelő A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki.23 Az ideiglenes vagyonfelügyelő alkalmazására a felszámolási kérelem benyújtását követően, de még a felszámolás jogerős elrendelése előtt van lehetőség. Célja az adós 22 23
Cstv. 27. § (2) Cstv. 24/A. § (1)
18
gazdálkodó szervezet vagyonának megóvása oly módon, hogy az adós cég nem köthet a rendes gazdálkodás körén kívül eső, azt meghaladó értékű szerződést, nem tehet ilyen jognyilatkozatot. A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt24, amennyiben a kérelmező - valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és - a követelés létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, valamint - a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, ami jogi személyiség nélküli adós esetén 150.000,- Ft, jogi személyiségű adós esetén pedig 300.000,- Ft összeg. Az ideiglenes vagyonfelügyelő – amennyiben nem áll fenn vele szemben kizárási ok25 - a kirendeléséről szóló végzés kézhez vételét követő napon megkezdi tevékenységét. Ennek során felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről, figyelemmel kíséri annak tevékenységét. Megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart, a bíróság azonban korábban is megszüntetheti kirendelését, ha az adós megfelelő biztosítékot nyújt.
A fizetésképtelenség megfellebbezése A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás. Az eljárás során a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni, a nem szabályozott kérdések esetén pedig a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni a polgári nem peres eljárásokra vonatkozó eltérésekkel.26 Ennek megfelelően a végzés ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az illetékességgel rendelkező ítélőtáblához címzett, de a megyei bíróságnál három
24
Cstv. 24/A. § (2) A feltételek megegyeznek a felszámolóra vonatkozóakkal. 26 Cstv. 6. § (1) és (3) 25
19
példányban benyújtott illetékköteles fellebbezésnek van helye. A jogorvoslat lehetőségére, annak szabályaira vonatkozó figyelmeztetést természetesen maga a végzés is részletesen tartalmazza. A felszámolást elrendelő végzés több rendelkezést tartalmaz: megállapítja a fizetésképtelenséget és egyúttal elrendeli a felszámolást, továbbá kijelöli a felszámolót. A Cstv. értelmében a végzés felszámolót kijelölő rendelkezése ellen nincs helye fellebbezésnek,27 míg a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő rendelkezések esetén a Pp. vonatkozó szabályai az irányadóak, mely szerint: Az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.28 A felszámolási eljárás során az adós, a hitelező és a felszámoló tekinthetők félnek.29 Beavatkozó az lehet, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per hogyan dől el.30 A végzés az adósra és a felszámolóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, az utóbbi esetén azonban kizárt a fellebbezés. Az előzőek ismeretében egyértelmű, hogy a felszámolás megfellebbezésére az adós gazdálkodó szervezet részéről lehet számítani, méghozzá a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül.31 A fellebbezésnek halasztó hatálya van a végzés jogerőre emelkedésére.32 A bíróság megvizsgálja azt, és amennyiben megfelel a jogszabályi feltételeknek, végzést hoz arról, hogy a fellebbezés folytán a fizetésképtelenséget megállapító végzés még nem jogerős. Annak ellenére, hogy az adós a felszámolás elrendelése előtt is köteles nyilatkozni attól, hogy elismeri-e a felszámolási kérelemben foglaltakat, nem túl gyakran ugyan, de akad példa a felszámolás megfellebbezésére. Elsősorban olyan esetekben fordul elő, mikor az első bírósági értesítést nem vették komolyan, adminisztrációs hiba folytán elkallódott stb.
27
Cstv. 27./A. § (5) Pp. 223. § (1) 29 Cstv. 6. § (4) 30 Pp. 54. (1) 31 Pp. 234. § (1) 32 Pp. 228. § (3) 28
20
A felszámoló - felszámolóbiztos kijelölése A felszámoló kijelölésének és jogállásának szabályozása Csőke Andrea szerint a felszámolás „legkritikusabb, legrosszabbul szabályozott és ezért legtöbb vitát kiváltó területe”.33
A
felszámolóként
kijelölhető
gazdasági
társaságokkal
szembeni
követelményeket a Csődtörvény 27/C. § (2) szakasza, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló114/2006. (V.12.)
Kormány rendelet tartalmazza. A gazdasági
társaságok listáját, azaz a felszámolók névjegyzékét pedig a pénzügyminiszter vezeti. A kritériumok közül kiemelendőnek tartom, hogy csak korlátolt felelősségű társaság, illetve zárkörűen működő részvénytársaság végezhet felszámolói tevékenységet, mely társaság nem rendelkezhet köztartozással. A Csődtörvény nevesíti továbbá a felszámolással összeférhetetlen tevékenységeket is. Ennek megfelelően a felszámoló nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoringtevékenységet, nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyiségű gazdasági társaságnál, illetve nem tanúsíthat olyan magatartást, nem folytathat más olyan tevékenységet sem, mely megzavarja a feladata ellátásához szükséges közbizalmat. Nem jelölhető ki felszámolónak a gazdasági társaság, ha - a társaság, illetve annak tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, - a társaság vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója többségi befolyással rendelkezik az adós gazdálkodó szervezetben, vagy azzal összeférhetetlen tevékenységet folytató más szervezetben.34 További feltétel, hogy a felszámolónak alkalmaznia kell legalább két-két büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót.35
33
Dr. CSŐKE Andrea i.m. 243. old. Cstv. 27/A § (4) a) 35 114/2006. (V.12.) Korm. Rend. 6. § 34
21
A felszámolóbiztossal szembeni követelményeket a Cstv. részletezi.36 Ennek megfelelően nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak: - aki, illetve akinek közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője, - akinek közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője, - aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy ilyen személy közeli hozzátartozója, amely az adósnak tulajdonosa vagy hitelezője. A felszámoló kijelölése a gyakorlatban egy számítógépes program segítségével történik, amely felajánlja a bíróság illetékességi területén található felszámolókat.37 A felszámolást elrendelő végzést azzal küldi meg a felszámoló részére, hogy a kézhez vételtől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn, továbbá ugyanezen határidőn belül kell bejelentenie a kijelölt felszámolóbiztos nevét és levelezési címét, továbbá anyjának születési nevét. Véleményem
szerint
a
felszámolási
eljárás
leggyengébb
láncszemként
aposztrofálható része a felszámoló kijelölése, mely több ponton módosításra szorul. Először is a számítógépes program használata meglehetősen vitatható. A Cstv. szerint ugyanis a felszámolót nem egy számítógépes program, hanem a bíróság jelöli ki. Tapasztalataim alapján ez a számítógépes program – ha egyáltalán működik ilyen - nem veszi figyelembe a felszámolók leterheltségét. Kifogásolható továbbá, hogy a felszámoló csak a Cstv-ben nevesített okokra hivatkozva utasíthatja vissza kijelölését, melyről a bíróság végzést hoz. A Pp. 222. § (1) szerint ugyanis csak olyan végzést kell megindokolni, amely külön végzéssel megtámadható. Előre mutató szabályozás azonban, hogy 2010. júliusától csak olyan gazdasági társaság folytathat felszámolói tevékenységet, ahol legalább két szakirányú szakképzettséggel rendelkező munkavállaló, vagy egyéb polgári jogi szerződés alapján tevékenykedő személy dolgozik.38
36
Cstv. 27/A § (4) b) 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól 63. § (3) 38 Cstv. 27/C. § 2010. július 1-től hatályos rész 37
22
A felszámolás kezdete Amennyiben a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, a kérelem beérkezését követő 60 napon belül végzésével elrendeli a felszámolást, és kijelöli a felszámolót. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul elrendeli közzétételét a Cégközlönyben, és erről végzésével értesíti a felszámolót. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hivatalos lapjának, azaz a Cégközlönynek
az
online
változata
bárki
számára
hozzáférhető
a
http://www.cegkozlony.hu internetes oldalon. Az ebben megjelenő közzétételnek tartalmaznia kell a felszámolással kapcsolatos legfontosabb adatokat, nevezetesen: - az eljáró bíróság nevét, ügyszámát, - az adós gazdálkodó szervezet legfontosabb adatait, - a felszámoló és a felszámolóbiztos nevét, és székhelyét (levelezési címét), - a felszámolás kezdő időpontját (mely a közzététel napja), valamint - a hitelezők felhívását, mely szerint követeléseiket 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.39 A felszámolás kezdő időpontja fordulópont mind az adós gazdálkodó szervezet, mind a felszámolási eljárás szempontjából. Ekkor ugyanis megszűnnek a tulajdonosnak és a vezetőnek az adós gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai. Szerepét a felszámoló, pontosabban egy felszámolóbiztos veszi át. Ő lesz az adós gazdálkodó szervezet képviselője, ezután csak ő tehet az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot.40 A cég neve a „felszámolás alatt”, illetve „F.a.” toldattal egészül ki. A megyei bíróság értesítése alapján a cégbíróság hivatalból rendeli el a változások közzétételét a Cégközlönyben. 39
Cstv. 27. § (1) Az általános szabály alól három kivételt enged a törvény: egyezségkötés, kifogás előterjesztése, valamint a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon feletti rendelkezés esetén feléled a tulajdonos rendelkezési joga.
40
23
A felszámolás kezdő időpontjával az adós valamennyi tartozása lejárttá válik. A vele szemben fennálló pénzkövetelések - a kielégítési sorrend betartásával - csak a felszámolási eljárás során érvényesíthetők.
A felszámolás lefolytatása Iratanyag-átadás A kialakult gyakorlat szerint a közzétételt követően a felszámolóbiztos felszámolási felhívást küld a volt képviselőnek, mely tartalmazza a törvény által előírt cselekvési kötelezettségeket, nevezetesen: - A felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül el kell készítenie és a felszámolónak, valamint az adóhatóságnak át kell adnia a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra vonatkozó záróleltárt és éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget. - Iratjegyzéket kell készítenie a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról, és ezeket, valamint az irattári anyagot köteles átadni a felszámoló részére. Ezen kívül a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos valamennyi információt a felszámoló tudomására kell hoznia. - A felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat. - Köteles tájékoztatást nyújtani a felszámolónak a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képező jogügyletekről, illetve kötelezettségvállalásokról.
24
-
Köteles
haladéktalanul
tájékoztatni
a
munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat,
felszámolás
elrendeléséről
a
valamint az Mt. 18. §-ában
meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat). - A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni a felszámolás elrendeléséről a Cstv. 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait.41 „A felszámolás tárgya az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglevő és az azután szerzett vagyona. Eredménye nagymértékben azon múlik, hogy mikor és hogyan történik az adós vagyonának és iratanyagának átadása a felszámoló részére. A fizetésképtelenné vált cég jogi, vagyoni viszonyai a kialakult helyzetből adódóan is bonyolultabbak, feltéve, hogy egyáltalán létezik még a cég, és nem hagyott fel már sokkal korábban a tevékenységével. A kifizetetlen tartozásokat, rendezetlen állapotokat maguk mögött hagyó cégek vezetői a tapasztalatok szerint nem nagyon igyekeznek megkönnyíteni a felszámoló dolgát. Az is előfordul, hogy az adós vezetőjét nem az üzleti tisztesség belső késztetése hajtja, hanem azon igyekszik, hogy lehet minél jobban kiüríteni a céget, és eltüntetni a nyomokat.” 42 A tapasztalat szerint az iratanyag átadására nyitva álló 45 napos határidőt a legritkább esetben sikerül betartani. Ennek oka lehet az iratanyag terjedelmes volta, esetleg a könyvelő túlterheltsége. Amennyiben a cég volt képviselője az ismételt felszámolási felhívást követően sem veszi fel a kapcsolatot a felszámolóval, vagy az átadott iratanyag hiányos, értelmezhetetlen, a felszámoló feljelentéssel él ellene. A feljelentést a Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes hatóságánál - a körülmények függvényében - a számvitel rendjének megsértése, vagy a csődbűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt teheti meg.43 A volt képviselőnek gyakorlatilag a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig – akár a feljelentést követően is - lehetősége van az iratanyag átadására. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy iratanyag alatt minden, a céggel kapcsolatos irat, peres anyag,
41
Cstv. 31. § Dr. CSŐKE Andrea i.m. 263-264. old. 43 Cstv. 33. § (4) 42
25
követelésekkel kapcsolatos dokumentáció, számlák stb. átadása értendő. Átvételkor a felszámoló iratjegyzéket készít, mely tételesen tartalmazza az átadásra került iratokat.
A hitelezői igénybejelentések A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzvagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.44 A felszámoló a bejelentett hitelezői követeléseket a következőképpen veszi nyilvántartásba: a közzétételt követő 40 napig határidőn belül benyújtott követelésként, a 40 napon túl, de 1 éven belül érkező hitelezői igénybejelentéseket pedig mint a határidőn túl érkezőket regisztrálja. Egy év elteltével a felszámolónak nem áll módjában nyilvántartásba venni követelést. Az igénybejelentéseket a felszámoló részére kell eljuttatni. A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy - a hitelező összegszerűen jelentse be mind a tőke, mind pedig a kamatkövetelését, és röviden ismertesse a kamatszámítás levezetését, - csatolja a követelését alátámasztó számla másolatát, a szolgáltatás, vagy áruszállítás teljesítésének igazolását, vagy a szállítólevél másolatát, - a hitelező igazolja, hogy a követelés 1%-ának megfelelő, de legalább 1.000,- Ft és legfeljebb 100.000,- Ft összegű regisztrációs díjat megfizetett a bíróság gazdasági hivatalánál vezetett számlára a végzésszámra való hivatkozással.45 Amennyiben a követelés a felszámolás alatt keletkezett - és nem minősül felszámolási költségnek – az esedékessé válástól számított 40 napon belül kell bejelenteni. Az ily módon regisztrált követelés határidőn belül nyilvántartásba vett követelésnek fog minősülni. Az e határidőn túl bejelentett igények értelemszerűen határidőn túli követelésekként regisztrálandók.
44 45
Cstv. 3. § c) A bíróság a végzésszám alapján azonosítja a felszámolást.
26
A felszámolás alatt bármely hitelező jogosult továbbá behajthatatlansági nyilatkozatot kérni a felszámolótól.46 Előnye az igénybejelentéshez képest, hogy nem szükséges regisztrációs díj megfizetése, és segítségével a vállalkozás kivezetheti a könyveléséből az adós gazdálkodó szervezet fennálló tartozását. A meg nem térülési nyilatkozatnak olyan felszámolásoknál van elsősorban jelentősége, ahol az átadott iratanyagból világosan látszik, hogy a cég nem rendelkezik vagyonnal (tehát a hitelezők nem számíthatnak megtérülésre), vagy ha a hitelezőnek nagy anyagi megterhelést jelent a regisztrációs díj megfizetése. A regisztrált hitelezőknek a felszámolás során jogukban áll követeléseiket engedményezés útján átruházni.
47
Elsősorban nagy összegű követeléssel rendelkező
hitelezők körében terjed ez a gyakorlat, akik követelésük bizonytalan megtérülése helyett inkább a biztos utat választják. Az engedményes, azaz a követelések megvásárlója követelések kezelésével foglalkozó cég, melyek közül a legismertebb az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal
(közismert
néven
APEH)
követeléseit
megvásárló
Magyar
Követeléskezelő Zrt. (MKK Zrt.).
A felszámoló tevékenysége A felszámoló tevékenysége meglehetősen sokrétű. A felszámolás kezdetétől ő a gazdálkodó szervezet képviselője48, annak vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.49 Az előzőleg már ismertetett módon nyilvántartásba veszi a hitelezői igénybejelentéseket és behajthatatlansági nyilatkozatot állít ki. Tartja a kapcsolatot a volt képviselővel, annak csalárd magatartása esetén megteszi a szükséges lépéseket az adós gazdálkodó szervezet vagyonának megmentése érdekében. Tevékenységének „oroszlánrészét” azonban az iratanyag átadása után tudja elkezdeni. A Cstv. szerint:
46
Cstv. 46. § (8) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban Ptk.) 328. § - 331. § 48 MIKÓ Ádám, A felszámolás alatt álló gazdasági társaságok képviselete, Közjegyzők Közlönye, 2007/12. sz. 15-17. old. 49 Cstv. 34. § (1) – (2) 47
27
- felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, - nyitó felszámolási mérleget, felszámolási költségtervezetet és ütemtervet készít, leépíti a felesleges munkaerőt,50 - az adós gazdálkodó szervezet követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti, - gondoskodik az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről.51 A felszámolási eljárás célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. Ennek érdekében a felszámolónak fel kell kutatnia az adós vagyontárgyait, be kell hajtania az adós kintlévőségeit. Ehhez a kiindulópontot a tevékenységet lezáró mérleg és az azt alátámasztó főkönyvi kivonat nyújtja. A felszámoló gyakorlatilag átvizsgálja az adós minden fellelhető iratát, az ingatlan-nyilvántartásban ellenőrzi az esetlegesen fellelhető ingatlanjait, megtekinti azokat.
Kintlévőségek behajtása A kintlévőségek behajtása többféleképpen történhet. Szerződés, illetve számla, esetleg felszólító levél birtokában a felszámolónak egyszerű a dolga. Amennyiben eljárása nem eredményes, írhat újabb felszólító levelet, majd fizetési meghagyásos eljárás, illetve per útján próbálja behajtani a követeléseket. Előbbire akkor van lehetőség, ha a követelés tárgya pénz, vagy ingó dolog kiadása, melynek értéke nem haladja meg a kettőszázezer forintot,52 továbbá, ha a kötelezett (aki jelen esetben az adós adósa) székhelye belföldön van. Az eljárás egyszerűsége és gyorsasága miatt kedvelt, és igen gyakran alkalmazott is, szemben az idő- és költségigényes perrel. A bírósági eljárások során a felszámolót illetékfeljegyzési jog illeti meg.53 Ez azt jelenti, hogy mentesül az illeték előzetes megfizetésének kötelezettsége alól. Azok költségének viseléséről a bíróság dönt, rendszerint a pervesztes fél terhére. A felszámolónak a kedvezmények ellenére is alaposan át kell gondolnia, hogy indít-e pert 50
Cstv. 46. § (1) – (2) Cstv. 48. § (1) és (3) 52 Pp. 313. § 53 Itv. 62. § (1) i) 51
28
vagy sem. Hiszen pervesztés esetén köteles megfizetni az illetéket, így ahelyett, hogy gyarapította volna a felosztható vagyont, csökkenti azt, illetve ha nincs rá fedezet, növeli a kielégítetlen felszámolási költségeket. A felszámoló a hitelezők beleegyező nyilatkozatával vértezheti fel magát az esetleges hitelezői kifogásokkal szemben. A Cstv. szerint a felszámolási eljárás körébe tartozik az adós gazdálkodó szervezet minden vagyona, mellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, illetve amelyre az eljárás alatt tesz szert.54 A vagyon magában foglalja mindazt, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.55 Ezek lehetnek ingatlanok, ingóságok (többek között személy- és tehergépjármű, termelési és iroda berendezések, elektronikai eszközök, számítógépek), készpénz, bankszámlapénz, vevők felé fennálló követelések stb.
Vagyonértékesítés Mivel a hitelezők kielégítése pénzeszközzel történik, így a felszámolónak gondoskodnia kell a vagyontárgyak lehető legmagasabb áron történő értékesítéséről. A Cstv. az értékesítés két módját szabályozza: a pályázatot és az árverést. Az értékesítés egyéb nyilvános fajtáját csak abban az esetben választhatja a felszámoló, ha a várható bevétel és a költségek közötti különbség kevesebb, mint 100.000,- Ft, illetve ha a hitelezői választmány ehhez hozzájárul. Az értékesítést a felszámolás kezdő időpontjától számított 120 napon belül kell elkezdeni.56 E határidőtől csak abban az esetben térhet el a felszámoló, ha a hitelezői választmány ehhez hozzájárul. A 120 nap nem túl sok idő, különösen akkor, ha a volt képviselő késlekedett az iratanyag átadásával. Ám a kiskaput maga a törvény tartalmazza: meg kell kezdeni az értékesítést, azaz minimálisan elegendő az ehhez szükséges első lépéseket megtenni.
54
Cstv. 4. § (1) Cstv. 3. § (1) e) 56 Cstv. 49. § (2) 55
29
A pályázat útján történő értékesítéshez a felszámolónak nyilvános pályázati felhívást kell közzétennie a Cégközlönyben.57 A felhívásnak tartalmaznia kell: - az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését, - az értékesítés feltételeit, - az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, - az átvétel és az elbírálás módját, - a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és további információ kérésének a módját. A tartalmi elemeket a felszámoló határozza meg. Ő dönt arról, hogy a vagyontárgyakat együtt vagy külön-külön értékesíti, mekkora az induló ár, hajlandó-e lemenni felárig stb. A Cstv. a pályázatok benyújtására minimálisan tizenöt napos határidőt ír elő, melyet a felszámoló saját belátása szerint meghosszabbíthat. Különösen nagy vagyon értékesítése során jellemző, hogy a felszámoló a komolytalan ajánlattevők kiszűrése érdekében a pályázat feltételeként bánatpénz58 megfizetését írja elő. A határidő elteltével célszerű közjegyzői közokiratba foglaltatni, hogy mikor és hány darab pályázat érkezett az ajánlattételi felhívásra. Az ajánlatok felbontása közjegyző jelenlétében történik, aki az eljárás végén közokiratba foglalja a pályázatok tartalmát. Ezt követően a felszámoló szabadon bírálja el a pályázatokat, és választja ki a szerinte legjobbat vagy dönt úgy, hogy nem érkezett be megfelelő pályázat. Ebben az esetben választhat újabb pályázat kiírása, vagy árverés útján történő értékesítés között. Az eljárás végén a felszámoló jegyzőkönyvet készít annak eredményéről. Előfordulhat, hogy több megfelelő pályázat érkezik, amelyekben az ajánlott vételár maximum 10%-kal tér el. Ekkor a felszámolónak nyilvános ártárgyalást kell tartania, mely tárgyalásra valamennyi érintett pályázót meg kell hívni. A tárgyalás feltételeit előzetesen ismerteti a felszámoló, így módjukban áll rá felkészülni.
57 58
Cstv. 49/A § Ptk. 320. § (1) – (2)
30
Amennyiben a felszámoló árverés59 útján kívánja érékesíteni az adós gazdálkodó szervezet vagyonát, árverési hirdetményt tesz közzé a Cégközlönyben. A hirdetménynek tartalmaznia kell: - az adós nevét és székhelyét, - az árverés helyét és idejét, - az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket, - ingó vagyon esetén az arra vonatkozó információt, hogy hol és mikor lehet megtekinteni azt, - ingatlan árverése esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait, beköltözhető vagy lakott állapotát, továbbá az árverési előleg összegét, - az egyéb lényeges körülményeket. Az árverést közjegyző jelenlétében kell lefolytatni, aki az árverés végén jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az árverés eseményeit, igazolva ezzel annak jogszerű lefolytatását. Ingatlan árverésekor a részvétel feltétele, hogy legkésőbb az árverés megkezdése előtt az ingatlan becsértéke 5%-ának megfelelő összeget letétbe kell helyezni a felszámolónál. A becsérték, azaz a kikiáltási ár meghatározása a felszámoló feladata, melyhez szakértői segítséget vehet igénybe. A vételár teljes összegének megfizetésével kapcsolatos információt maga az árverési hirdetmény tartalmazza. Amennyiben a vevő elmulasztja az előírt határidőt, elveszíti az előlegként befizetett összeget. Az ingatlanok árverésen történő értékesítése nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Kivétel ez alól a felszámolás kezdő időpontjában megszűnő végrehajtási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá az értékesítés időpontjában megszűnő zálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény60 által szabályozott fennmaradó jogokkal kapcsolatban a felszámolónak kellő
59 60
Pp. 49/B § 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásól (a továbbiakban Inytv.)
31
körültekintéssel kell eljárnia. Alapos vizsgálat hiányában ugyanis később vitákkal, netán nem kívánatos perekkel is számolhat. Ingóság árverése esetén a legtöbbet ajánló személy a teljes vételárat köteles a helyszínen kifizetni. Kivételt képez ez alól, ha a vételár összege meghaladja az egymillió forintot, amikor is a felszámoló maximum hatvan napos határidőt állapíthat meg annak megfizetésére. Amennyiben a vevő nem fizeti meg a vételárat, a Cstv. által előírt szankciót kell alkalmazni, mely szerint a vevő nem vehet részt a vagyontárgy további, netán újabb árverésén. Ilyen esetben a vagyontárgy árverezését tovább kell folytatni. Eredménytelen árverés esetén a felszámoló ismételt árverést tarthat. Az árverés és a pályázat közötti leglényegesebb eltérés, hogy míg árverés esetén a pénz beszél, addig a pályázatok elbírálásánál a felszámoló meghatározó szerepe vitathatatlan. Árverést akkor érdemes tartani, ha több értékesítendő vagyon áll rendelkezésre és nagyszámú érdeklődőre lehet számítani, akik egymásra licitálva felsrófolhatják az árakat. Ilyen lehet például kedvező fekvésű, nagy értékű ingatlan, személy- illetve tehergépjárművek árverése. Pályázatot célszerű kiírni, ha az értékesítésnek speciális feltételei vannak, például felszámolás alatt is működő gazdálkodó szervezet esetén annak további működtetése, a dolgozók továbbfoglalkoztatása, vagy valamilyen környezetvédelmi, illetve más egyéb probléma megoldása, mely adott esetben különleges szakértelmet igényel. Ilyen továbbá a különösen nagy értékű vagyon értékesítése, amikor nyilvánvalóan nem lehet tömeges érdeklődésre számítani. Az értékesítések kapcsán fontosnak tartom megemlíteni, hogy a hitelezők, valamint az elővásárlásra jogosultak érdekei védelmében a Cstv. külön keresetindítási jogot biztosít számukra. Az érékesítéstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül megtámadhatják a pályázatot, illetve az árverést követően kötött adásvételi szerződést.
32
Keresetindítás A Cstv. keresetindítási jogot biztosít a felszámolónak és a hitelezőnek az olyan szerződések és jognyilatkozatok megtámadására, melyekkel az adós szándékosan csökkentette a vagyonát. Ennek feltételeit a törvény részletesen szabályozza:61 1) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, 2) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, 3) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása. 4) felszámoló az adós nevében visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése.
61
Cstv. 40. § (1)
33
A 3) és 4) pont alóli kivételek, amikor nem gyakorolható a megtámadási, illetve visszakövetelési jog:62 - a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történő nettósítás esetén, - az óvadék tárgyának egyenértékű fedezettel történő helyettesítése és kiegészítő biztosíték nyújtása esetén. Amennyiben határidőn belül a felszámoló tudomására jut a fentiek szerinti jognyilatkozat vagy szerződés, a bizonyítékok megküldésével együtt haladéktalanul értesítenie kell a hitelezőket, illetve a hitelezői választmányt. A hitelező számára a határidő eltelte után is biztosítja a törvény a keresetindítási jogot. A jogalkotó a hitelezők sérelmére bekövetkezett vagyoncsökkentés orvoslásának lehetőségét biztosítja, meglehetősen szűkre szabott határidőkkel. A tudomásszerzéstől számított kilencven nap, legfeljebb azonban a felszámolás kezdő időpontjától számított egy év áll a jogosultak rendelkezésére a per megindítására.
A felszámoló felelőssége A Cstv. szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, azaz egy átlagfelszámoló gondosságával köteles eljárni. A felszámoló felelőssége63 tehát a polgári jogi felelősség általános mércéjéhez igazodik. Az elvárható gondosság körét a törvény maga is részletezi: A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség
bírósági
megállapítása
előtti
időszakban
jogszabályellenes
vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.64
62
Cstv. 40. § (2) Cstv. 54. § 64 Cstv. 54. § 63
34
A felszámoló díjazása a felszámolás során befolyt vagyonhoz igazodik, így a felszámoló motivált a vagyonkimentés megakadályozásában. Ehhez azonban szüksége van a hitelezők aktív támogatására, valamint a büntető-, adó-, és társadalombiztosítási hatóságok együttműködésére is. Ám az együttműködés sem mindig eredményes: iratanyag hiányában a nyomozóhatóság is tehetetlen. A cégvezetők inkább megsemmisítik a bizonyítékul szolgáló iratokat, mintsem, hogy átadják azokat. Sokkal kifizetődőbb ugyanis betörés sértettjeként feljelentést tenni a rendőrségen, vagy próbára bocsátottnak lenni a számvitel rendjének megsértése miatt, mint az iratok átadása révén sikkasztás gyanúsítottjává válni. A felszámoló felelőssége kiterjed a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, valamint az eljárás során szerzett vagyonra. Ennek megfelelően mérleg és leltár szerint át kell vennie az adós gazdálkodó szervezet vagyonát, el kell számoltatnia a volt vezetőt, továbbá
felelősséggel
tartozik
a
felszámolás
alatt
bekövetkezett
valamennyi
vagyonmozgásért.
A felszámoló díjazása A felszámolásokkal kapcsolatban a laikusokat talán leginkább foglalkoztató kérdés a felszámoló díjazása.65 A díj összegét a felszámoló a Cstv.-ben foglaltaknak megfelelően kiszámolja, és a zárójelentésben a bíróság elé terjeszti. A bíróság megvizsgálja az abban foglaltakat, és amennyiben nem talál kivetni valót, végzésével jóváhagyja. A Cstv. rögzít egy díjminimumot, mely összeget a felszámoló mindenképpen megkapja egy felszámolás zárását követően. Ez az összeg 100.000,- Ft + ÁFA, egyszerűsített felszámolások esetén 300.000,- Ft + ÁFA. Erre azért van szükség, mert nagyon sok vagyon nélküli, úgynevezett „nullás” cég szűnik meg felszámolási eljárás során, és ilyen esetekben a e nélkül felszámoló egyáltalán nem kapna díjat. Előfordulhat azonban, hogy még ez az összeg sem áll a felszámoló rendelkezésére, mert sem az értékesítésből, sem a hitelezők által fizetett regisztrációs díjakból nem gyűlt össze ennyi bevétel. Ekkor a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala – az államháztartástól kapott
65
Cstv. 59. §
35
összeggel - kiegészíti a felszámoló díját úgy, hogy annak összege 100.000,- Ft + ÁFA legyen. Az 100.000,- Ft + ÁFA összeg tehát úgynevezett „biztos bevétel”. Ettől azonban lényegesen több is lehet a felszámoló díja, ha a felszámolás során értékesítésből árbevétel folyik be, megtérül az adós cég követelése, a felszámolás alatt működő cégnek árbevétele van, illetve ha a felszámolás egyezséggel zárul. Vagyonértékesítés, illetve követelés megtérülése esetén a felszámoló díja az értékesített vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének a 4+1%-a. A 4+1%-ból a felszámoló ténylegesen 4%-ot kap, az ezen felüli összeget, azaz 1%-ot át kell utalnia a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. Ha a felszámoló ténylegesen kifizethető díja nem éri el a befolyt összeg 4%-át, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala kiegészíti azt 4%-nak megfelelő összegre. Ezen túlmenően is illeti díjazás a felszámolót, ha a felszámolás ideje alatt tényleges gazdálkodási tevékenységet végez a cég. Ebben az esetben a tevékenységéből származó árbevétel 1+1%-a is a felszámoló díját képezi, ahol a +1% sorsa az előzőekben részletezettek szerint alakul. Ettől a rendelkezéstől a bíróság csak különösen bonyolult esetben térhet el. Amennyiben a felszámolás az adós és a hitelezők egyezségével zárul, a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékéhez igazodik, mértéke annak 4+1%-a. Ebből a felszámoló markát (bankszámláját) ténylegesen 4% üti, a +1% a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának díjkiegészítési számlájára kerül.66
66
Csődjog, Szerk. Dr. TÖRÖK Gábor, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2007.
36
Közbenső mérleg A felszámoló – amennyiben nem zárja a felszámolást 1 éven belül - a felszámolás kezdetétől számított minden 1 év elteltével köteles közbenső mérleget67 és ahhoz kapcsolódó szöveges jelentést készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell - a tevékenységet lezáró mérleg adatait, - a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek magyarázatát, - a felszámolás bevételeiről és kiadásairól készített kimutatást, - a hitelezők várható kielégítésének alakulását, - annak közlését, hogy mi akadályozza a felszámolás zárását (például folyamatban lévő kifogásolási, peres eljárás, vagyonértékesítés stb.). A felszámolónak a vagyon felosztása során tekintettel kell lennie a felszámolás várható költségeire, és a vitás hitelezői igényekre. Ezek kielégítése céljából tartalékot kell képeznie. A tartalékon felüli befolyt összegből a Cstv. szerint meghatározott sorrendben részben vagy egészben kielégíthetők a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló, valamint a nem vitatott hitelezői követelések. A közbenső mérleget és jelentést minden hitelezőnek és a bíróságnak is meg kell küldeni. A hitelezőknek a kézhez vételtől számítva 15 napjuk van arra, hogy észrevételeiket jelezzék a felszámoló felé. A bíróság a közbenső mérleget és a vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül hagyja jóvá, vagy adott esetben utasítja el. A felszámoló ezt követően értesíti a hitelezőket a kielégítés várható mértékéről és összegéről.
A felszámolási eljárás befejezése Az adós vagyonának értékesítése, követeléseinek behajtása, valamint az esetlegesen folyamatban volt peres, illetve peren kívüli ügyeinek lezárását követően a felszámoló – amennyiben nem kerül sor egyezségkötésre -
zárja a felszámolást. A zárás során a
felszámoló elkészíti, és megküldi a bíróságnak, valamint az adóhatóságnak: 67
Cstv. 50. §
37
- a felszámolási zárómérleget, - a kimutatást a bevételek és költségek alakulásáról, - a záró adóbevallást, - a zárójelentést, - a vagyonfelosztási javaslatot. A felszámolási zárómérlegnek tartalmaznia kell: - a pénzeszközöket, - a nem értékesített vagyontárgyakat, piaci értéken, - a be nem hajtott követeléseket, - a ki nem egyenlített tartozásokat, - a fel nem osztható vagyont, - a felosztható vagyont. A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatásnak tartalmaznia kell: - a felszámolás alatt működő cég árbevételeit és költségeit, - a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét, - egyszerűsített zárómérleg esetén a behajtott követeléseket, - a kiegyenlített felszámolási költségeket.68 A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot megküldi valamennyi hitelezőnek. A hitelezők a kézhez vételtől számított 30 napon belül kifogás formájában jogosultak észrevételeiket közölni a bírósággal. A felszámolási eljárás hitelezők szempontjából legfontosabb része az adós vagyonának felosztása. Ehhez a felszámoló a beérkezett hitelezői igénybejelentéseket kategóriákba sorolja. A Csődtörvény az alábbi kategóriákat nevesíti:
68
Cstv. 52. § (1) – (4)
38
A. Felszámolási
költségek.
Ilyen
például
az
adós
gazdálkodó
szervezet
munkavállalóinak járó munkabér és egyéb jellegű juttatás, végkielégítés, a vagyonértékesítéssel és a követelések érvényesítésével kapcsolatban felmerült igazolt költségek, az adós iratanyagának rendezésével, tárolásával kapcsolatos költség, valamint a felszámoló díja. B. Vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések. Fontos, hogy a zálogjogot a felszámolás kezdő időpontja előtt kell, hogy alapítsák, a kielégítés mértéke maximum a zálogtárgy értéke lehet. C. Tartásdíj, életjáradék, kártérítési és más, rendszeres időközönként járó pénzbeli juttatás, mely a jogosultat élete végéig megilleti. D. Magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből származó követelése, a kis- és mikrovállalkozások és a mezőgazdasági őstermelők követelése. Ide tartoznak többek között a hibás teljesítésből, kártérítésből eredő követelések, de nem tartoznak ide a kötvényen alapulók. E. Az adók- és adók módjára behajtandó követelések. Többek között a társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, a visszatérítendő állami támogatások tartoznak ehhez a kategóriához. F. Egyéb követelések. Ide sorolandók a többi kategóriához nem tartozó követelések, úgy mint vállalkozási vagy megbízási szerződésen alapuló díjtartozás. G. Késedelmi kamat és pótlék. A keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül valamennyi pótlék és bírság jellegű tartozás. H. A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjét megillető követelések.69 A hitelezők kielégítése a következőképpen történik. Először a határidőn belül érkező követelések kerülnek kielégítésre, kategóriánként abc sorrendben haladva. Amennyiben
69
Cstv. 57. § (1)
39
egy kategóriába tartozó valamennyi követelés kielégítésre került, akkor következhet a következő kategória. Ha a fennmaradó összeg nem elegendő arra, hogy egy kategórián belül valamennyi hitelező kielégítést nyerjen, követeléseik arányában kell szétosztani a pénzt. Ha valamennyi határidőben bejelentett hitelező követelése kielégítésre került, és még van felosztható vagyon, a határidőn túli igénybejelentések kifizetése következik az előzőekben ismertetett elv alapján. Az előzőekben ismertetett főszabály alóli kivétel a zálogjoggal biztosított követelés kielégítése.70 A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett zálogjog esetén ugyanis a felszámoló – a felmerült költségek levonását követően – a teljes befolyt összeget, vagyont terhelő követelés esetén pedig annak 50%-át, a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére köteles fordítani. Ha a hitelezők kielégítése után az adós gazdálkodó szervezetnek még marad vagyona, azt a tulajdonosok között, tulajdoni hányadaik arányában fel kell osztani.71 A felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján a bíróság végzéssel határoz a felszámolás befejezéséről. A végzésben a bíróság rendelkezik:72 - a felszámolás befejezéséről és az adós (az adós leányvállalatának, illetve a tröszti vállalatnak) megszüntetéséről - a költségek viseléséről, - a felszámoló díjazásáról, - a hitelezők követelésének kielégítéséről, - a bankszámlák megszüntetéséről, - az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, - az egyéb szükséges intézkedések megtételéről. A végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság elrendeli annak Cégközlönyben való közzétételét, a cégbíróság pedig törli a céget a Cégjegyzékből.
70
Cstv. 49/D. § Cstv. 61. § 72 Cstv. 60. § (1) 71
40
A zárás során rendelkezni kell a hitelezők által befizetett regisztrációs díjak sorsáról is. A regisztrációs díjak elsősorban a felszámolói díj fedezetére szolgálnak. Amennyiben a hitelezők által befizetett összeg nem éri el a felszámolói díj minimumát, a felszámoló kéri a bíróságtól a rendelkezésre álló összeg kiegészítését 100.000,- Ft + ÁFA összegre. Abban esetben, ha ez több, mint a felszámoló díja, a bíróság elrendeli azok - befizetésük arányában történő - visszafizetését a hitelezők felé73 Amennyiben a cég megszűnését követően kerül elő a cég tulajdonában lévő vagyontárgy, vagyonrendezési eljárást74 kell lefolytatni. Az előkerült vagyon jogi sorsáról a bíróság végzéssel határoz. A felszámoló köteles gondoskodni a megszűnt cég iratainak selejtezéséről, illetve őrzéséről. Az őrzést ezzel foglalkozó cégek végzik, nem csekély díj fejében.
Egyszerűsített felszámolás Felszámolási eljárás indulhat vagyontalan, vagy olyan minimális vagyonnal rendelkező cégek ellen is, amelyek esetében anyagi szempontból nyilvánvalóan veszteséges lesz az eljárás. Az Európai Unió országainak többségében a vagyonhiány csődgátló körülménynek számít, ahol a bíróság vagyonhiány miatt nem nyitja meg a csődöt. Ilyen esetben a hitelezők érdekeik érvényesítésére a végrehajtás eszközét használhatják. Az európai gyakorlattól eltérően a Csődtörvény bírósági hatáskörben hagyta ezeket az ügyeket. A jogalkotó eredetileg kivételesen előforduló jogintézménynek szánta a felszámolások egyszerűsített befejezésének lehetőségét, ehhez képest ma már sajnos az egyszerűsített felszámolások tekinthetők tipikusnak.75 A jogintézmény alkalmazására akkor nyílik lehetőség, ha az adós gazdálkodó szervezet vagyona még a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, illetve az iratanyag hiányos volta miatt az eljárás
73
Cstv. 60. § (4) és (6) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról. (a továbbiakban Ctv.) (119) – (123) 75 Csődjog i.m. 74
41
technikailag lehetetlen.76 Az adós elismeri ugyan a fizetésképtelenséget, és a hitelezők követelését, ám vagyoni fedezet és egyéb kilátásba helyezett szankció híján a hitelezők kielégítése csak hiú ábránd marad. Az eljárás során a felszámoló döntése és felelőssége, hogy a felszámolást egyszerűsített vagy általános formában zárja. Az egyszerűsített felszámolások elsősorban időtartamukban különböznek a „rendes” felszámolási eljárásoktól: ezek általában néhány hónap, maximum 1 év alatt lezárulnak. A felszámoló ekkor egyszerűsített záróbeszámolót és mérleget terjeszt a bíróság elé. A bíróság a beérkezéstől számított 15 napon belül dönt arról, hogy elfogadja és végzésével jóváhagyja, vagy elutasítja azt. Elutasításra akkor kerül sor, amikor a bíróság nem tartja indokoltnak a felszámolás egyszerűsített módon való befejezését. A felszámolónak ebben az esetben az általános szabályok szerint kell zárnia a felszámolást. A bíróság természetesen az általános szabályok szerint benyújtott zárójelentést is elutasíthatja végzésével, mondván, hogy fennállnak az egyszerűsített zárás feltételei.
Egyezség a felszámolás során A felszámolási eljárás az adós gazdálkodó szervezet és a hitelezők által kötött egyezséggel is zárulhat. Egyezségkötés kezdeményezésére az adós jogosult a fizetőképesség helyreállítását célzó program és egyezségkötés kidolgozásával. Erre a felszámolás kezdő időpontjától számított 40 nap elteltétől egészen a felszámolási zárójelentés benyújtásáig van lehetősége. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre idézést küld az adósnak, a felszámolónak és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőknek.77 A tárgyalás során a bíróság végzéssel meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét, majd a hitelezők és az adós megállapodhatnak a tartozások
76
Cstv. 63/B. § Egyezségkötésre nem jogosult hitelezők a Cstv. 57. § (1) a) és c) pontjában felsorolt követelések jogosultjai.
77
42
- kielégítésének sorrendjében, - teljesítési határidejének módosításában, - kielégítésének arányában és módjában, - mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.78 Az egyezségkötés feltétele, hogy az egyezségkötésre jogosult hitelezők legalább fele minden kategóriában hozzájáruljon, valamint, hogy ezek a hitelezők képviseljék az összes követelés kétharmadát. Amennyiben az egyezség megfelel a jogszabályi feltételeknek, és ezáltal megszűnik a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége, a bíróság végzésével jóváhagyja azt. A végzésben a bíróság rendelkezik:79 - az eljárás befejezéséről, - a felszámoló díjazásáról, - a költségek viseléséről, - az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről. Az egyezség kényszeregyezség, azaz hatálya valamennyi hitelezőre kiterjed függetlenül attól, hogy hozzájárult-e az egyezség megkötéséhez, vagy sem. A cég az egyezségi megállapodást követően teljes jogú gazdálkodó szervezetként folytathatja tevékenységét. A gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy a felszámolások egyezséggel zárulnak. Csőke Andrea szerint ennek egyik oka az, hogy a tulajdonosoknak nem éri meg egyezséget kötni. Ekkor ugyanis a hitelezőket legalább részben ki kell elégíteni, míg a felszámolás lezárulhat vagyon nélkül is úgy, hogy a tulajdonosokra és a vezetőkre nem jár hátránnyal. A másik ok, amiért nem éri meg egyezséget kötni az, hogy a felszámolás közzététele rossz színben tünteti fel az adóst, a bizalmi kapcsolatok helyreállítása, újak kialakítása csak hosszú és fáradságos munka árán sikerülhet.
78 79
Cstv. 43. § (1) Cstv. 60. § (2)
43
Hitelezői választmány A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során.80 A választmány megalakításának feltétele, hogy a regisztrált hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. E hitelezők a tagjaik közül három tagú választmányt választanak. A törvény ezen túlmenően szabadkezet ad a hitelezőknek, akik maguk dönthetnek a választmány jogosultságairól, képviseletéről és működési rendjéről. A választmánynak a megalakulását követő nyolc napon belül értesítenie kell a megállapodásban foglaltakról az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmányhoz megalakulását követően is lehet csatlakozni. Ennek feltétele, hogy a később csatlakozó hitelezőknek el kell fogadniuk a megállapodásban foglaltakat. A törvényi szabályozás alapján egyszerűen létrehozható jogintézmény a gyakorlatban előfordul ugyan, de csak elvétve. Pedig létrehozása a jelentős regisztrált hitelezővel rendelkező felszámolások esetén a hitelezők számára egyszerűbb volna kintlévőségük sorsának nyomon követése, érdekeik érvényesítése céljából.
Kifogás „A felszámolási eljárás során a felszámolónak igen sokrétű feladatot kell végrehajtania és számos döntést meghoznia. Biztosítani kell tehát egy olyan intézményt, amely lehetőséget ad a feleknek illetve a sérelmet szenvedett félnek arra, hogy megtámadhassa a felszámoló általa jogszabálysértő intézkedésnek, avagy mulasztásnak ítélt rendelkezéseket.”81
80 81
Cstv. 5. § (2) Csődjog i.m. 317. old.
44
A jogalkotó speciális jogorvoslatot tesz lehetővé a felszámolás során sérelmet szenvedett fél számára. A kifogás82 benyújtására a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén van lehetőség az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül.83 A bíróság soron kívül határoz ügyükben. Megalapozott kifogás esetén vagy megsemmisíti a felszámoló intézkedését és elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, vagy a felszámolót új intézkedés megtételére kötelezi. A Cstv. igen szigorúan szankcionálja a felszámolói engedetlenséget. Amennyiben ugyanis a felszámoló nem tesz eleget a végzésben foglaltaknak, a bíróság új felszámolót jelölhet ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, és még a felszámolói díjat is csökkentheti. A kifogás benyújtásának sajátos esete, amikor a nyilvántartásba nem vett hitelező kíván kifogást benyújtani. A felszámoló csak akkor tagadhatja meg a hitelező nyilvántartásba vételét, ha a az nem igazolja a regisztrációs díj megfizetését. Amennyiben a követelés jogosságát vitatja, köteles azt elbírálás végett az eljáró bíróságnak megküldeni.
82
Cstv. 51. § A legfelsőbb íróság állásfoglalása szerint kifogás keretében vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs lehetőség.
83
45
III. Jövőkép A csődtörvény hatályba lépése óta sok bírálatot kapott – nem alaptalanul. A gyakorlatban felmerülő hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében napjainkig több mint harminc alkalommal módosították. Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezető igazgatója szerint a csődtörvénnyel kapcsolatos problémák súlyát leginkább a statisztikai adatok szemléltetik.
84
A törvény hatályba lépése óta nem
volt olyan év, amikor a jogerősen elrendelt felszámolási eljárásokban a hitelezői igények megtérülésének az aránya meghaladta volna az 1%-ot. Ez alátámasztja azt a megállapítást, mely szerint a törvény sosem töltötte be alapvető célját, a hitelezői érdekek védelmét. Lényeges továbbá, hogy az utóbbi években a felszámolási eljárások során ki nem egyenlített hitelezői igények nagysága meghaladja az ezer milliárd forintot. Tévedés volna azt gondolni, hogy ez csak a hitelezőket érinti. A felszámolás kockázati felára ugyanis beépül a termékek, szolgáltatások árába, tehát a hétköznapi fogyasztók zsebéig is elér az adós cégek keze. A fizetésképtelenségi szakterület meghatározó képviselőinek (bírók, felszámolók, szakhatóságok) egybehangzó véleménye szerint elkerülhetetlen egy új, a társadalom és a gazdaság elvárásainak megfelelő csődtörvény megalkotása. A jogalkotók eredeti elképzelése szerint az új Cstv-nek az új Gt-vel és Ct-vel együtt, 2006-ban kellett volna hatályba lépnie. Egy új törvény megalkotása azonban kivitelezhetetlennek tűnik, ezért marad a további toldozás-foldozás. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete értesülése szerint már napirenden van a csődtörvény módosítása. A módosítás „célja, hogy elősegítse a megmenthető vállalkozások adósságrendezését, javítsa a munkahelymegőrzés esélyeit. Egyúttal módot kíván adni a valóban fizetésképtelen cégek mielőbbi kivezetésére a gazdasági forgalomból, s szigorúan szankcionálja a rosszhiszeműen eljáró, a hitelezőket megkárosító menedzsereket. Az elgondolások részét képezi az is, hogy a felszámolók kirendeléséhez, eljárásához átláthatóbb feltételeket alakítsanak ki. A csődprocedúra 84
http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=261730 2009.04.12.
46
valamennyi érdemi lépése nyilvánosságot kap az interneten. Szigorodnak az adós menedzsmentjével, többségi tulajdonosaival szemben támasztott követelmények és szankciók is, csökkentve a visszaélések lehetőségét. Naprakész és hiteles e-adatbázis is lehet, amely a felszámoló cégek tevékenységét követné nyomon. A módosítás céljai: - a vállalkozások megmentése, munkahelymegőrzés, - a menthetetlen cégek gyors kivezetése a gazdasági forgalomból, - a rosszhiszemű menedzserek, többségi tulajdonosok szankcionálása, - naprakész adatbázis felszámolókról, eljárásokról.”85 A kitűzött célok valóban a törvény leggyengébb láncszemei, azonban a megvalósításukhoz vezető út már nem ennyire egyértelmű. A jogszabály-előkészítők meg kívánják teremteni a valódi reorganizáció feltételeit, ehhez az adós számára a hitelezők hozzájárulása nélkül is moratóriumot biztosítanának. Ez azonban a Csabaholding Kft. ügyvezető igazgatója, Csia László szerint „csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres csődeljárások lebonyolításának.”86 A reorganizációnak ugyanis elengedhetetlen feltétele a pénzügyi reorganizáció, melynek forrása nem lehet a régi tulajdonosok pénztárcája. Számukra ugyanis egyszerűbb új, kötelezettségektől mentes vállalkozást létrehozni, ahelyett, hogy a régibe fektessék pénzüket. Ez többek között azért lehetséges, mert a gyakorlatban nem érvényesülnek a csődtörvény azon rendelkezései, melyek a felszámolás alá került vállalkozások volt vezetőinek felelősségét szabályozzák.87 A módosítás lehetővé tenné, hogy a korábbi vezetők felelősségre vonása céljából indított perekben a felszámoló vagy a hitelezők pénzügyi biztosítékot követeljenek. A pénzügyi reorganizáció finanszírozóit motiválni kell, hogy kockára tegyék pénzüket. Ehhez minimálisan a már meglévő hitelezőkkel szemben kedvezőbb besorolást kell kapniuk. Csakhogy a gyakorlatban egyáltalán nem is indultak ilyen perek, ennek változására pedig feltehetően a törvénymódosítás után sem számíthatunk.
85
http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=774&cntnt01returnid=4 2009.04.05. 86 http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=263804 2009.04.12. 87 Cstv. 33/A. §
47
A tervek szerint szigorodnának továbbá az adós menedzsmentjével és tulajdonosaival szemben támasztott követelmények és szankciók is. A hatályos szabályozás szerint a bűncselekményt elkövető vezető tisztségviselő öt évre eltiltható a vezetői poszttól, de polgári bíróság is megállapíthatja felelősségét rosszhiszemű, tisztességtelen eljárás esetén. Mivel azonban sem a bűnügyi nyilvántartás, sem a polgári jogi ítéletek nem állnak kapcsolatban a cégjegyzékkel, a cégvezetőket semmi nem akadályozza meg abban, hogy új céget alapítsanak. A törvénymódosítást követően ilyen személy nem tölthet be új cégben vezető pozíciót. Kötelezővé tennék továbbá mind a polgári, mind a büntetőjogi eltiltások Cégjegyzékben való közzétételét, új társaság alapítása esetén pedig nyilatkozni kellene ezzel kapcsolatban. Az elgondolás jó, de a gyakorlatban nem hiszem, hogy elérhető a kitűzött cél. A javaslatot ugyanis könnyen kijátszhatónak tartom, gondoljunk csak az offshore cégek tulajdonában álló vállalkozásokra. A javaslattal szemben sokkal célravezetőbb lenne, ha a jogszabály kötelezővé tenné az öncsőd indítását. Ezt a cégek képviselőinek kellene indítani olyan időpontban, amikor még hitelesen elő tudják adni a hitelezők számára, hogy követeléseik megtérülésére reális esély van, tehát van értelme a csődeljárásnak. A kívánt hatás eléréséhez szükséges, hogy az eljárás elmaradását szigorú polgári jogi, vagy akár büntető jogi szankciókkal sújtsa a törvény. A jelenlegi csődeljárás működés-képtelenségének okát ugyanis abban látom, hogy a képviselők már csak akkor kezdeményezik a csődeljárást, amikor a társaság vagyonának nagy része ilyen-olyan okból már rég eltűnt. A csődeljárás ilyen esetekben csak időhúzás, amely a cégvezetők számára kedvező. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a hitelezők nem járulnak hozzá a fizetési haladékhoz. A javaslat legéletképesebb része az egyszerűsített felszámolási eljárás gyorsítására vonatkozó elképzelés. A tervek szerint egyszerűsített felszámolási eljárás esetén a hitelezői igények benyújtására nyitva álló határidő egy év helyett 180 nap lenne. Sajnos napjainkban a felszámolási eljárások döntő része vagyontalan cégek ellen indul, melyek – dacára az egyszerűsített zárás lehetőségére – sok esetben 2-3 évig is elhúzódnak. Tekintettel az egyszerűsített felszámolás feltételeire (a cégnek nincs iratanyaga, vagyona) nem feltételezem, hogy a hitelezők megkárosítását eredményezné az eljárás ilyen mértékű lerövidítése. Abból a szempontból pedig kifejezetten hasznosnak tartanám, hogy ily módon 48
talán
ösztönözve
lennének
a
cégek
arra,
hogy
időnként
ellátogassanak
a
http://www.cegkozlony.hu vagy a http://www.e-cegjegyzek.hu internetes oldalakra. Nem árt ugyanis ellenőrizni, hogy a fizetéssel késlekedő üzleti partnerek cégneve nem bővült-e „F.a.” illetve „V.a.” toldattal. A jogszabály-előkészítők nem feledkeztek meg a felszámolók kijelölésével kapcsolatos problémákról sem. A javaslat szerint a bírósági ügyviteli szabályzat helyett ezentúl törvényi szinten szabályoznák a felszámolók elektronikus úton történő kiválasztását. Egyrészt nem értek egyet azzal, hogy számítógépes programra kellene bízni a felszámolók kiválasztását, mely a Cstv. szerint is az eljáró bíró felelőssége. Másrészt a gyakorlatban ez semmilyen változást nem eredményezne. Tudniillik elvileg jelenleg is számítógépes program választja ki a felszámolókat, mely program figyelembe veszi a felszámolók leterheltségét. Ez utóbbit egyáltalán nem értem. Egyrészt a felszámolók „kapacitása” nem azonos: ki több, ki kevesebb felszámolóbiztossal, jogásszal, könyvelővel stb. rendelkezik. Másrészt a felszámolásokkal kapcsolatos teendők felszámolásonként eltérőek, a leterheltséget nem lehet a felszámolás alatt álló cég / felszámoló hányadossal mérni. Megfontolandó felvetésnek tartanám, ha a hitelezők lehetőséget kapnának véleményük kifejtésére a felszámoló kijelölésénél. Végül is ők a közvetlen károsultak, akiknek érdeke vitathatatlanul az, hogy követelésük megtérüljön. Elképzelésem szerint elsősorban a felszámolást kezdeményező hitelezők számára kellene lehetővé tenni, hogy amennyiben kifogásuk van a bíróság által kijelölendő felszámoló ellen, jelezhessék azt a bíróság felé, illetve kérhessék másik felszámoló szervezet kijelölését. Végül, de nem utolsó sorban fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Igazságügyiés Rendészeti Minisztérium szorgalmazza egy elektronikus adatbázis létrehozását. Az adatbázis tartalmazná, hogy mely felszámoló cég mely vállalkozás felszámolását végzi. Bárki számára ingyenesen hozzáférhető lenne, „a bírósági kirendelések jogszerűségének külső kontrollja is lehet, és fontos információkat adna a hazai csődeljárásokról.”88 Nos, az elképzelés dicséretes, megvalósításával, megvalósíthatóságával kapcsolatban azonban
88
http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=774&cntnt01returnid=4 2009.04.05.
49
kételyeim vannak. Már maga a felvetés is meglepő, és nem tartom valószínűnek, hogy jogszabályba iktatására sor kerülne.
50
IV. Felszámolások a számok tükrében A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete által összesített adatok szerint a csődtörvény hatályba lépése óta 2009. januárjáig eltelt 17 év alatt mintegy 363.023 darab cég szűnt meg felszámolási, illetve végelszámolási eljárás keretében. 1. számú diagram A Cstv. hatálya alatt megszűnt cégek száma megyénként
5648 5250 8916
9284
8932
Főváros
11515
Baranya Bács-Kiskun
9541
Békés Borsod-Abaúj-Zemplén 141351
Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron
41636
Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest
4749
Somogy
9584
Szabolcs-Szatmár-Bereg
5870
Jász-Nagykun-Szolnok Tolna
13644
Vas Veszprém
11793 12269
12567 15219
14277
7207
Zala
13771
Forrás: http://www.foe.hu/uploads/docs/gt_hatalya%20alatt_alapitott_cegek.pdf 2009.04.05.
A Cégjegyzékből törölt cégek országos megoszlása meglehetősen aránytalan A statisztikai adatok is alátámasztják, hogy Magyarország - gazdasági szempontból is erőteljesen főváros központú. A cégek csaknem 40%-a fővárosi székhelyű volt, míg pontosan fele (Budapestet is beleérve) Pest megyéhez kötődött. Az ellenpólust Nógrád,
51
Tolna, Vas és Heves megyék jelentik, ahol a megszűnt cégek kevesebb mint 6%-a működött. A megszűnt cégek számának időbeli eloszlása sem egyenletes. Az alábbi diagram szemlélteti, hogy a megindult felszámolások száma – az 1997. és 1999. évi enyhe csökkenéstől eltekintve – 1996. óta folyamatosan növekszik. Míg 1996-ban 3.162 darab, tíz évvel később több mint háromszor ennyi, szám szerint 9.439 darab felszámolás indult. 2. számú diagram
A megindult felszámolások számának alakulása 1996 - 2008. között 12000 10000 8000 darab
6000 4000 2000 0 1996
1998
2000
2002
2004
2006
2008
év
Forrás: http://www.foe.hu/uploads/docs/vegelszamolasok.pdf 2009.04.05.
A növekedés egyik oka kétségkívül a szelektálódás, mely során a kevésbé gazdaságosan működő cégek „kiszállnak a versenyből”. A rendszerváltás után fellendült ugyanis a vállalkozási kedv. Míg néhány évvel később még alig százezer cég működött Magyarországon, tizenöt évvel később már ennek több mint tizenötszöröse. A vállalkozások száma tehát igen rövid idő alatt indokolatlanul megnőtt. Ennyi cég ilyen kis országban nem képes érdemben működni. „Magyarországon túl sok a cég, és a kívánatosnál kisebb az egyes cégek tőkeereje, így számos ágazatra ráférne egy kiadós konszolidáció. Ennek azonban a működő cégek számának csökkenésében is meg kellene
52
mutatkoznia, ez viszont minden cégmegszűnési rekord ellenére elmarad, mert egyre több új cég alakul az országban.” 89 3. számú diagram
A folyamatban lévő felszámolások és végelszámolások számának alakulása 1993. január - 2009. január között 30000 25000
darab
20000 felszámolás alatti cég
15000
végelszámolás alatti cég
10000 5000
.j
an uá r
uá r
.j
an
20 09
an uá r
.j
.j
20 05
20 07
an uá r
uá r
20 03
.j
an
an uá r
20 01
19 99
.j
.j
an
uá r
uá r
.j
an
19 97
19 95
19 93
.j
an uá r
0
év
Forrás: http://www.foe.hu/uploads/docs/a_cegek_fobb_adatai_cstv_hatalyossaga_alatt.pdf 2009.04.05.
A csökkenő világméretű pénzbőség következtében drágábban lehet forrásokhoz jutni,
ami
megnehezíti
a
vállalkozások
alapítását.
Ennek
ellentmond,
hogy
Magyarországon – feltehetően az elektronikus cégbejegyzés bevezetésének és az alaptőke minimum leszállításának köszönhetően - 2008-ban több cég alakult mint eddig bármikor, december óta havonta több mint 4.000 új céget jegyeztek be.90 A növekedés másik oka a 2007. nyarán az amerikai másodlagos jelzálogpiacon kirobbant, azóta globálissá vált
válság.
91
A csődhullám kezdete 2008. végén elérte
hazánkat. Míg 2008-ban 11.500 cég került felszámolás alá, azaz havi átlagban kevesebb mint egyezer, addig 2009. januárjában egy híján 1.400 cég dőlt be az adósság súlya alatt.
89
http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk0728_tisztulo 2009.04.01. http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk0202_most_ert_ide 2009.04.01. 91 LOSONCZ Miklós, Válságnapló, Élet és irodalom, 2008/5. sz. 90
53
Ez minden idők legrosszabb adata. Az Opten céginformációs szolgálat szakértői szerint idén minden bizonnyal több mint 17.000 cég jut majd hasonló sorsra. Az állandó likviditási problémákkal küszködő kis- és középvállalkozásokat akár egy partner bedőlése, egy megrendelés elmaradása is érzékenyen érintheti. „A magyar vállalkozások szerkezete nagyon kedvez a dominóhatás bekövetkezésének, hiszen a rendkívül alacsony nyereséghányad és a kis tőkeerő mellett könnyen bekövetkezik a likviditási válság a cégek életében”92 1. számú táblázat Csődkvóták alakulása Újonnan indult felszámolások száma 100
Folyamatban lévő felszámolások száma 100
cégenként
cégenként
1993
2,00
2,23
1994
1,90
3,73
1995
1,80
4,53
1996
1,71
4,98
1997
1,27
5,04
1998
1,53
4,33
1999
1,09
3,52
2000
1,50
3,33
2001
1,66
3,41
2002
1,63
3,73
2003
1,93
3,84
2004
1,86
4,15
2005
1,87
4,32
2006
1,76
4,19
2007
1,94
4,39
2008
2,01
4,43
2009
2,14
4,60
Forrás: http://www.foe.hu/uploads/docs/csodkvota.pdf 2009.04.05.
A fenti táblázat előrejelzése szerint idén száz működő cégre 2,14 újonnan indult felszámolás jut majd, szemben a tavalyi 2,01 és a tavalyelőtti 1,94-gyel. A felszámolások 92
http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk0202_most_ert_ide 2009.04.01.
54
elhúzódására, és – annak tudatában, hogy hazánkban a felszámolások jelentős része vagyontalan cégek ellen folyik - a Cstv. reformjának szükségességére utalnak a fenti adatok. Több mint kétszer annyi ugyanis a folyamatban lévő felszámolás mint az újonnan induló. Számuk megduplázódott a Cstv. hatályba lépése óta, az utóbbi kilenc évben pedig folyamatosan emelkedett. Míg 2000-ben 3,33 darab, 2005-ben már 4,32 darab, 2009-ben pedig előre láthatóan 4,6 darab folyamatban lévő felszámolás jut majd száz működő cégre. Magyarországon tehát aggasztóak a kilátások. Vajon a mi a helyzet Európa többi országában?93 4. számú diagram
Csődkvóta Nyugat-Európában (a csődök száma 10.000 vállalkozásra vetítve) 250
darab
200 150 100 50
G ör Sp ögo an r sz yo ág l O or s z la s z ág or s Po z ág Na rtu gy gá li -B r it a an n Íro ia Né rs z m e t ág or sz Ho ág ll Fi a nd nn i or a s Sv z éd ág or sz ág Sv á B e jc lg iu No m rv ég ia Fr a n Dá cia nia or sz Au ág s Lu z tr xe ia m bu rg
0
ország
Forrás:http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=808&cntnt01returnid=68 2009.04.12.
93
http://www.fn.hu/cegek/20090407/meggyorsitanak_felszamolasokat/ 2009.04.15.
55
A nyugat-európai vállalkozói csődök 2005. óta csökkenő tendenciája az elmúlt évben megfordult: 11%-kal emelkedett a csődök száma, ami 150.000 cég összeomlását jelentette. A Creditreform tanulmányában94 a 10 ezer vállalkozásra jutó felszámolási eljárások számát vetette össze. Ezen adatok alapján tavaly Nagy-Britanniában 76, Németországban 96, Hollandiában 103, Ausztriában pedig 224 felszámolás indult. Nyugat-Európában átlagosan 83 felszámolás jut 10.000 működő vállalkozásra, míg Magyarországon ennek mintegy kétszerese, 165 a kvóta. A kelet-európai országokhoz képest sem jobb a helyzet. Lengyelországban 1, Csehországban 47, Szlovákiában 75, Szlovéniában 135 a csődkvóta. Magyarországnak tehát a csődök terén is van mit javítania Európa országaihoz képest. A cégbejegyzési eljárás egyszerűsége és gyorsasága sokakat meggondolatlanul is cégalapításra ösztönöz. Azaz a cégek egy része nem kapcsolódik be a gazdasági életbe, akár el sem kezdi tevékenységét. Elég azonban egy késedelmes adóbevallás, egy adminisztrációs hiba, és már felszámolás alatt van a cég. Említést kell tennem továbbá az utóbbi
években
igen-igen
megszaporodott
azon
kényszervállalkozókról,
akik
önfoglalkoztatottként látják el a korábban munkavállalóként végzett feladatokat. Adózás, járulékfizetés és más további szempontból ugyanis sok esetben kedvezőbb alvállalkozót alkalmazni munkavállaló helyett. Amikor egy-egy ilyen, többnyire betéti társaságként működő vállalkozás dől be, gyakorlatilag egy munkavállaló elbocsátásáról van szó. A világválság kedvező hatásának tartom, hogy megtisztul a cégvilág. Csak a hatékonyan működő, versenyképes, a fogyasztói igényeket kielégítő vállalkozások maradhatnak talpon hosszú távon, melyeknek valódi helye, szerepe van a gazdasági életben. Erre különösen nagy szükség van Magyarországon is. Ahogyan azt korábban ismertettem, hazánkban a szükségesnél jóval több cég működik – elvileg. Gyakorlatilag nem is működnek. Legalábbis nem mind.
94
http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=808&cntnt01returnid=68 2009.04.12.
56
V. Esettanulmány Egyezségkötés a Fűrész-Elek Bt. felszámolási eljárása során95 A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a 2.Fpk. 09-06-000123/4. számú jogerős végzésével rendelte el a Fűrész-Elek Építőanyag Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. felszámolását, felszámoló szervezetként a Likvidáló Gazdasági és Vállalkozási Tanácsadó Kft.-t jelölte ki, felszámolóbiztosként Kemény Rezső járt el. Az adós gazdálkodó szervezet elismerte a felszámolást kezdeményező hitelező követelését, a tartozás megfizetésére 30 nap haladékot kapott a bíróságtól. A haladék eredménytelen eltelte után a bíróság megállapította, hogy a hitelező kérelme megalapozott, ezért megállapította az adós fizetésképtelenségét, elrendelte felszámolását és rendelkezett a felszámoló kijelölése felől. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a társaság képviselője, Árva Elekné felvette a kapcsolatot a felszámolóval, iratanyag átadási kötelezettségének eleget tett. Az adós gazdálkodó szervezet tulajdonosai a felszámoló tudomására hozták, hogy a gazdasági életben hosszabb ideje prosperáló vállalkozásról van szó. 1995-ben alapították a céget, ami akkor még családi vállalkozásként működött. Az azóta eltelt tíz évben azonban bővült a cég: jelenleg tíz állandó munkavállalót, szezonálisan pedig további öt-tíz alkalmi munkavállalót is foglalkoztatnak.
Kis
vállalkozásról lévén szó természetesen előfordultak likviditási problémák, ám a felszámolásra „véletlenül” került sor. Ők ugyanis felkeresték a falu ügyvédjét, akitől azt a tanácsot kapták, hogy ráérnek a fizetéssel, a bírósági ügymenetek ideje ugyanis évekig is elhúzódik. Ehhez képest azonban az első bírósági értesítés kézhez vételétől számított alig egy-másfél hónap elteltével megkapták a felszámoló felhívását. Ezen okok, illetve a betéti társaság beltagjának mögöttes felelőssége miatt a képviselőt fenyegető börtönbüntetés elkerülése érdekében életben kívánták tartani a céget. A tevékenység továbbfolytatását elősegítette a vállalkozás ügyfeleinek, törzsvásárlóinak nagy száma, valamint az a tény, hogy a tulajdonosok saját forrásból kívánták kielégíteni hitelezőiket. 95
Az esettanulmányban valós felszámolási eljárást ismertetek fiktív adatokkal.
57
A felszámoló az átadott iratanyag és a cég székhelyén tartott szemle alapján felmérte a társaság vagyonát és elkészítette a felszámolási nyitómérleget. Az iratanyag alapján a felszámoló megállapította, hogy a társaság könyvelése rendben van, az üzletmenet iratanyaggal alátámasztott, bevallásaikat időben benyújtották az adóhivatal felé. Munkavállalóikkal szemben tartozással nem rendelkeznek. A társaság folyószámláján 13.444.500,- Ft összeg pénzeszköz szerepelt inkasszó nélkül, ami egyértelműen arra utalt, hogy a tulajdonosoknak nem állt szándékában kifosztani a céget, megkárosítani a hitelezőket. A kis- és középvállalkozások esetén gyakran előforduló likviditási problémát néhány vevő késedelmes fizetése, illetve fizetőképességének hiánya okozta. A vagyonfelmérés során a társaság tulajdonában álló járművek, járműszerelvények forgalmi értékének, műszaki állapotának felméréséhez igazságügyi műszaki szakértői véleményt készíttetett. A felszámoló az összes körülményre tekintettel hozzájárult a vállalkozás felszámolás alatti működéséhez. Ennek oka egyrészt az volt, hogy egyezségkötés esetén a cégnek külön nehézséget jelentett volna a vevők visszaszerzése, másrészt pedig a cég bevételei a hitelezők kielégítését segítették elő. Az tehát, hogy egy cég felszámolás alá kerül, még nem jelenti azt, hogy működésképtelen, ellenkező esetben pedig – amennyiben nem további veszteségtermelésről van szó – értelmetlen kikapcsolni a céget a gazdasági életből. A felszámoló a Cégközlönyben való közzétételt követően hat hitelezőt regisztrált, mintegy 100.800.615,- Ft összegű követeléssel. A követelés jelentős részét egy pénzintézet, kis részét az adóhivatal, a többit pedig üzleti partnerek nyújtották be. A bejelentett hitelezők csekély száma és megoszlása is azt támasztja alá, hogy a társaság éveken keresztül eredményesen gazdálkodott, és a fizetésképtelenség a pillanatnyi rossz likviditási helyzetnek köszönhetően állt elő. A képviselő és a felszámoló egyenként felvette a kapcsolatot a hitelezőkkel, akik közül négy hajlandóságot mutatott az egyezségi tárgyalás megkezdésére. A megkeresés során előadták, hogy bizony nem először regisztráltak hitelezőként. Tapasztalatuk szerint a feltételként előírt regisztrációs díj megfizetése is csak fölösleges pénzkidobás volt. Éppen ezért örömmel fogadták a megkeresést, mert legalább felcsillant a remény követelésük megtérülésére.
58
A másik két hitelező esetében a felszámoló kvázi mediátorként lépett fel az adós és a hitelező kommunikációjának elősegítése érdekében. Az adós megkeresésére ugyanis a hitelezők fenyegetésekkel teli, indulatokkal fűtött válasszal reagáltak. A felszámolónak azonban hidegvérét és tekintélyét megőrizve sikerült felvázolnia számukra, hogy a hatályos Csődtörvény szerint hozzájárulásuk nélkül is lehetőség van az egyezség megkötésére, melynek hatálya azonban rájuk is kiterjed majd. A hitelezők végül személyes indulataikat félretéve, cégük érdekeit előtérbe helyezve hajlandók voltak tárgyalni. Mindezekre tekintettel a felszámoló a felszámolási koncepció kialakításakor az egyezség megkötését tűzte ki célul. Bizonyos hitelezők követelésük azonnali megtérülését szabták hozzájárulásuk feltételeként, míg mások a késedelmi kamat elengedéséhez, a megfizetés átütemezéséhez is hozzájárultak. A tárgyalások eredményesen zárultak, valamennyi hitelezővel sikerült mindkét fél számára elfogadható fizetési feltételeket kialakítani. A képviselő és a felszámoló írásba foglalta a tárgyalások eredményét, és a fizetőképesség helyreállítására szolgáló reorganizációs programot és egyezségi javaslatot megküldte a bíróságnak. Ezt követően a bíróság egyezségi tárgyalást tartott, melyre az adós képviselőjét, a felszámolót és a regisztrált hitelezőket idézte meg. A tárgyaláson két hitelező nem jelent meg, akik előzetesen kérték a tárgyalás távollétükben történő megtartását, és az adós egyezségi javaslatára írásbeli nyilatkozatot tettek. Az adós gazdálkodó szervezet képviselője természetesen fenntartotta az egyezségi javaslatban foglaltakat. A megjelent hitelezők az előzőleg egyeztetett feltételeknek megfelelően hozzájárultak az egyezség megkötéséhez, melyet a bíróság végzésével jóváhagyott, és elrendelte annak Cégközlönyben való közzétételét. Az egyezséget jóváhagyó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, a felszámolás a cég megszűnése után zárult. A történtekből okulva, a mögöttes felelősség kizárása érdekében a tulajdonosok elhatározták, hogy korlátolt felelősségű társaság formában folytatják tovább tevékenységüket.
59
VI. Összegzés Dolgozatom témájául a felszámolást választottam. A témaválasztásnál elsősorban az aktualitása motivált: az Egyesült Államokban két éve kezdődött, azóta világméretűvé nőtt gazdasági válság hatására „sorra dőlnek be a cégek”, azaz kerülnek felszámolás alá. Míg tavaly 11.500 cég került felszámolás alá, addig idén minden bizonnyal több mint 17.000 cég jut majd hasonló sorsra hazánkban. „Csődbe ment az XY Zrt.”, „felszámolás alá került a cég”, „bedőlt a vállalkozás” nap mint nap látható - hallható hírek az újságokban, a rádióban és a televízióban. Ennek ellenére azonban - tapasztalataim szerint - meglehetősen hiányosak a velük kapcsolatos ismeretek. Pedig a jogintézmény nem új keletű. Csírái már a római jogban is megtalálhatók voltak, a csődjog létrejötte azonban a XIII. századi észak-itáliai városállamokhoz kötődik. Megjelenése óta jelentős változáson esett át; fejlődése során kezdetben az adós, majd a hitelező, végül az állam került a szabályozás középpontjába. A magyar jogrendszerben az 1609. évi XII. törvénycikk volt az első csődjogi tárgyú jogszabály, a legutóbbi pedig a többször módosított 1991. évi IL törvény, azaz a Csődtörvény. A rövid történeti áttekintést követően a felszámolás jogforrásait ismertetem. A csődtörvény szabályozza a „külföldi elem” nélküli eljárásokat, míg annak fennállása esetén a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló rendelete, illetve a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. Sok félreértésre adott már okot, ezért fontosnak tartom a
felszámolás –
felszámolási eljárás közötti különbség tisztázását. Felszámolási eljárás indul, amikor az arra jogosult felszámolás iránti kérelmet terjeszt az illetékes bíróság elé. Felszámolás alá akkor kerül a gazdálkodó szervezet, amennyiben a bíróság jogerősen elrendeli a felszámolását. Ennek időpontja a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. Ezt követően a felszámolási eljárás részletes bemutatása következik a kezdeményezéstől a befejezéssel bezárólag. A kérelem benyújtását követően a bíróság megvizsgálja azt mind formai, mind tartalmi szempontból. A jogszabályi feltételek 60
fennállása esetén megindulhat a felszámolás, melynek ismertetése során kitérek a bíróság szerepére és részletezem a felszámolóbiztos tevékenységét – különös tekintettel a felszámolási vagyon értékesítésére. Az eljárás kétféleképpen zárulhat: egyezséggel és megszűnéssel. A Csődtörvény szabályozza, hogy milyen feltételek fennállása esetén van lehetőség a hitelezők és az adós gazdálkodó szervezet vezetője közötti egyezség megkötésére, melyet követően a cég tovább folytathatja működését. Amennyiben erre nem kerül sor, az eljárás a cég megszűnésével, a Cégjegyzékből való törlésével zárul. A csődtörvényt hatályba lépése óta számos kritika érte, melyek szerint sosem töltötte be alapvető célját, a hitelezői érdekek védelmét. Az eljárás során felmerülő, megoldásra váró problémákat és az előkészületben lévő törvénymódosítás-tervezet javaslatait ismertetem a Jövőkép c. fejezetben. A törvénymódosítás céljai között szerepel a vállalkozások megmentése, a menthetetlen cégek gyors kivezetése a gazdasági forgalomból, valamint a rosszhiszemű menedzserek, többségi tulajdonosok szankcionálása. A tervek között szerepel továbbá egy naprakész, bárki számára hozzáférhető adatbázis létrehozása a felszámolókról és az eljárásokról. A felszámolás témájának aktualitását leginkább a statisztikai adatok támasztják alá. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete által összegyűjtött adatokat saját készítésű diagramok és táblázatok segítségével szemléltetem. A dolgozat Esettanulmánnyal zárul, melyben egy felszámolást ismertetek annak kezdetétől a befejezéséig, mely jelen esetben a hitelezők és az adós egyezségkötése.
61
Mellékletek
Felszámolás megindításának közzététele Hitelezői igény visszaigazolása Nyilatkozat követelés behajthatatlanságáról Pályázat meghirdetése Törlés a Cégjegyzékből
62
A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 4.Fpk.09-08-000213/9. sz. végzése felszámolás megindításának közzétételéről A bíróság elrendeli annak a Cégközlönyben való közzétételét, hogy a(z) 2008. július 1. napján jogerőre emelkedett végzésével a(z) ANITA-TRANZEX Szállítási, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (4034 Debrecen, Vámospércsi út 93.; cégjegyzékszáma: 09 09 002808; adószáma: 11153229-2-09) adós felszámolását főeljárásként elrendelte. Előző székhelyei(i): 4030 Debrecen, Vasutas u. 31. sz A bíróság által kijelölt felszámoló: TAXCO Vagyonkezelő és Gazdasági Szakértő Kft., 1145 Budapest, Jávor u. 11/A. cégjegyzékszáma: 01 09 739104. A felszámolóbiztos(ok): Török László (an: Dr. Dvorácsek Éva) 4026 Debrecen, Csemete u. 8. A felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontja: 2008. március 25. A felszámolás kezdő időpontja e végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt elkülönített számla száma: 10034002-01483044-24000004. Mindazok, akik az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolás során hitelezőként érvényesíteni kívánják, ismert követeléseiket e végzés közzétételétől számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak. A felszámoló - a módosított 1991. évi XLIX. tv. 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott követelések kivételével - csak azt a bejelentést veszi nyilvántartásba, amely után az igénybejelentő a követelés 1 %-át, de legalább 1.000 Ft-ot, legfeljebb 100.000 Ft-ot az e végzésben megjelölt számlára - a bírósági ügyszámra (végzés számra) hivatkozással - 40 napon belül befizetett és ezt a felszámoló részére igazolta. Debrecen, 2008. július 3. A közzététel időpontja: 2008. július 3.
63
KAR-CSI Kft. 4029 DEBRECEN Faraktár u. 29/C. ikt.sz.:
/462/2009.
Tisztelt Cím! A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a 2. Fpk. 09-08-000193/2. sz. végzésével rendelte el az ARANYOS-RÁKOS Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (adószám: 20612713-2-09) felszámolását, felszámoló szervezetként a LIKVIDÁLÓ Kft került kijelölésre, felszámolóbiztosként Kemény Rezső jár el. Mint kijelölt felszámoló tájékoztatom, hogy bejelentett hitelezői igényét nyilvántartásba vettük az 1991. évi IL tv. 57. § (1) bek.-ben foglaltaknak megfelelően az alábbiak szerint: MEGNEVEZÉS Tőketartozás Regisztrációs díj Összesen:
Kategória G Fny
ÖSSZEG 17.800,1.000,18.800,-
Amennyiben ezen intézkedésünkkel nem ért egyet, úgy jelen levelünk kézhezvételét követő 8 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál kifogást terjeszthet elő.
Debrecen, 2009. április 27.
Tisztelettel: Kemény Rezső felszámolóbiztos
64
ERSTE BANK HUNGARY NYRT. 1933 BUDAPEST Ikt. sz:
458./2009.
Tárgy: Nyilatkozat követelés behajthatatlanságáról
Az adós cég neve: ADI-BELLA Kft. „F.a.” Székhelye: 3525 Miskolc, Geleji út 46. A hitelező neve: Rajzinger Bt. Székhelye: 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 13. Bejelentett követelés:
tőke: kamat:
A követelés várható kielégítési mértéke: A kielégítés várható aránya: Összege:
6.982,- Ft -
0% 0,- Ft
Az adós felszámolását elrendelő bíróság: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Végzés száma: 5.Fpk.05-08-000669/6. A fentiek alapján behajthatatlan követelés összege: A megfizetés várható időpontja:
6.982,-
Ft
Megjegyzés: a jogosult a követelés után az 1%-os nyilvántartásba vételi díjat nem fizette meg, így hitelezői igényét nem regisztráltuk.
Debrecen, 2009. április 27.
Tisztelettel: Kemény Rezső felszámolóbiztos
65
*** A TAXCO Vagyonkezelő és Gazdasági Szakértő Kft. (Cg.: [01 09 739104]; székhelye: 1145 Budapest, Jávor u. 11/A; kijelölő végzés száma: 3. Fpk. 09-08-000213/6.; felszámolóbiztos Török László) mint az ANITA-TRANZEX Szállítási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. „F.a.” (Cg.: [09 09 002838]; székhelye: 4034 Debrecen, Vámospércsi út 93.) felszámolója nyilvános pályázaton értékesíti az adós gazdálkodó szervezet tulajdonban lévő alábbi vagyon tárgyait: TÍPUS
Gyártmány
Gyártási év
FIAT
2001
KASSBOHRER
1986
FIAT
2001
CLAYTON RVS
OPLEGGER
1990
SPR 24-L 13.62
SCHMITZ
1995
793
CARDI-IRMA
1996
SKO24
SCHMITZ
1992
SKO24
SCHMITZ
1994
940
EGYEDI
2000
GMF
ANHANGER
1988
SKO24
SCHMITZ
1996
DOBLO CARGO 1.9D XS TN 26 /9-241 DOBLO CARGO 1.9D SX
66
Áfás ár (Ft) 400 000 2 000 000 400 000 1 400 000 2 280 000 1 720 000 2 120 000 1 960 000 760 000 1 320 000 1 640 000
SKO24
SCHMITZ
1993
SKI 24 7.2
SCHMITZ
1992
2 040 000 1 560 000
A gépjárművek igen használt állapotban vannak, sérülésektől nem mentesek. A pályázaton való részvétel egyéb feltételei: 1. A pályázati vételár 10%-ának megfelelő bánatpénzt kell készpénzben megfizetni, a pályázat leadásával egyidejűleg a felszámolóbiztos Debrecen, Piac u. 58. fszt. 3. szám alatti irodájában, vagy az adós gazdálkodó szer vezet 10918001-00000003-56330008 sz. szám lájára történő utalással a pályázati határidőt megelőző nappal bezárólag. 2. A vagyontárgyak megtekinthetők a helyszínen, a gépjárművek az adós gazdálkodó szervezet debreceni telephelyén, a vagyonértékelések a felszámoló irodájában (4024 Debrecen, Piac u. 58. fszt. 3.) Török Lászlónál. 3. Az ajánlatokat a Debrecen, Piac u. 58. fszt. 3. sz. alá – a pályázóra történő utalás nélkül – a megjelenéstől számított 15 napon belül, déli 12 óráig írásban, zárt borítékban lehet benyújtani. 4. A pályázaton történő részvétel feltétele gazdasági társaság pályázó esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat, illetve aláírási címpéldány (aláírásminta) fénymásolata. 5. A felszámoló a vagyontárgyakat kizárólag egyben értékesíti. A pályázati ajánlatokat az árajánlatok nagysága alapján a felszámoló bírálja el. Az ajánlatok elbírálása zártkörű. Az ajánlat tevőt az eredményhirdetésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli. Az ANITA-TRANZEX Kft. „F.a.” felszámolása az 1997. évi XXVII. tör vénnyel módosított 1991. évi IL. tör vény szerint folyik, ha több megfelelő, 10%-os különbséget meg nem haladó értékű pályázat érkezik, akkor a felszámoló a törvény 49/A. § (4) be kezdése szerint a pályázók között nyilvános ártárgyalást tart. A vételárat egy összegben a szerződéskötéstől számított 15 napon belül átutalással kell megfizetni. A szerződő fél beszámítással nem élhet. A megvásárlásra kínált vagyon tárgyakért kellékszavatosságot nem vállalunk. A 67
jelen
pályázati
kötelezettséget,
felhívás a
eredménytelennek
a
pályázatot
felszámoló megfelelő
nyilváníthatja.
Az
számára ajánlat
értékesítési
nem
jelent
hiányában eljárás
a
értékesítési felszámoló
eredménytelenné
nyilvánítása a felszámoló és a „f. a.” számára kártérítésikötelezettséget nem keletkeztet. A pályázatok felbontása a pályázati határidő leteltét követő 8 napon belül közjegyző jelenlétében történik, aki erről közokiratot állít ki. A közjegyzői bontást követő 5 napon belül értékeli a pályázatot a felszámolóbiztos. Fel hívjuk a hitelezők, valamint az elővásárlásra jogosultak figyelmét, hogy az elővásárlási jogukkal – a fenti feltételekkel – a helyszínen élhetnek. További információt lehet kérni: Török Lászlótól, a 06 (52) 342-764-es telefon(fax) számon. ***
68
_________ Békés Megyei Bíróság 04 06 005778 GÓLYA Szállítási és Szolgáltató Betéti Társaság "felszámolás alatt" (5630 Békés, Tárház utca 15.; [20365875204]) A cég megszűnésére tekintettel a cégjegyzékből törölve. A törlés kelte: 2008. 02. 29. A felszámolás befejezésének időpontja: 2008. 02. 29. A fenti adat(ok) bejegyzése és közzététele a következő okirat(ok)alapján történt: egyéb (elektronikus irat). Az okirat(ok) a cég cégjegyzékét vezető cégbíróságon megtekinthetők. Bejegyezve: 2008. 03. 14. _________
69
Felhasznált irodalom Könyvek, folyóiratok
A civilisztika fejlődéstörténete, Szerk. MISKOLCZI BODNÁR Péter, Miskolc, Bíbor Kiadó, 2006. Csődjog, Szerk. Dr. TÖRÖK Gábor, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2007. Dr. CSŐKE Andrea, A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások, Budapest, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008. Dr. CSŐKE Andrea, Csőd, felszámolás, végelszámolás, Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001. LOSONCZ Miklós, Válságnapló, Élet és irodalom, 2008/5. sz. MIKÓ Ádám, A felszámolás alatt álló gazdasági társaságok képviselete, Közjegyzők Közlönye, 2007/12. sz. MISKOLCZI BODNÁR Péter – TÖRÖK Gábor, A magyar csődjog alapjai, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2002.
Internetes oldalak
http://www.cegkozlony.hu http://www.e-cegjegyzek.hu
70
http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=774&cntnt01r eturnid=4 2009.04.05. http://www.foe.hu/uploads/docs/gt_hatalya%20alatt_alapitott_cegek.pdf 2009.04.05. http://www.foe.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=808&cntnt01r eturnid=68 2009.04.12. http://www.fn.hu/cegek/20090407/meggyorsitanak_felszamolasokat/ 2009.04.15. http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk0728_tisztulo 2009.04.01. http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=261730 2009.04.12. http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=263804 2009.04.12.
Jogszabályok
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1959.évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásól 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról
71
14/2002. (VIII.1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól 22/2006. (V.18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről 114/2006. (V.12.) Kormány rendelet a felszámolók névjegyzékéről
Valamint
Egy felszámoló szervezetnél munkám során szerzett tudásanyag, tapasztalat.
72
