Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat Szakdiplomácia szakirány
AZ EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONTOK STRATÉGIAI JELENTŐSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓJÁBAN 1998
Magyar Katalin Budapest, 2002
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék .........................................................................................................................2 1
Bevezetés ............................................................................................................................3
2
Helyzetelemzés...................................................................................................................6
3
Információs-kommunikációs tevékenység .........................................................................9 3.1 A Külügyminisztérium belső EU-tájékoztató és közvélemény-felkészítő programja..11 3.2 Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának Bővítési Kommunikációs Stratégiája .............................................................................................................................14 3.3 A kormány EU-kommunikációs programja .................................................................17 3.4 Célcsoportok.................................................................................................................20 3.4.1
Akikre 2002-ben a kommunikáció irányul...........................................................22
3.5 Kommunikációs eszközök- tevékenységek ..................................................................22 3.5.1
Rendezvények.......................................................................................................23
3.5.2
Kiállítások.............................................................................................................26
3.5.3
Vetélkedők............................................................................................................27
3.5.4
Képzések...............................................................................................................27
3.5.5
Kiadványok, szórólapok .......................................................................................29
3.6 Információs hálózatok ..................................................................................................29
4
3.6.1
Az Európai Bizottság hálózatai ............................................................................30
3.6.2
Könyvtárak információs szolgáltatásai.................................................................33
3.6.3
Európa-tanulmányok Központja...........................................................................34
Emberközeli kommunikáció végrehajtói – Európai Információs Pontok ........................37 4.1 Az Európai Információs Pontok hálózati működése ....................................................37 4.2 A hálózat egy tagja – Balaton Régió Európai Információs Pont..................................40 4.3 A Európai Információs Pontok jövője ..........................................................................46
5
Befejezés...........................................................................................................................52
Felhasznált irodalom.................................................................................................................54 Mellékletek ...............................................................................................................................57
2
1
Bevezetés
Magyarország egy újabb lépéssel közelebb került az Európai Unióhoz – hallhatjuk és olvashatjuk a különböző fórumokon keresztül érkező hírekből. Az Európai Bizottság 2002. október 9-én jóváhagyott jelentése kedvezően értékelte Magyarországot, ugyanakkor bírálatok is érték hazánkat a korrupció, a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos problémák, valamint
az
unió
támogatásainak
fogadásához
elengedhetetlen
intézményrendszer
hiányosságai miatt. Ezzel az Európai Bizottság Magyarországot – kilenc másik országgal együtt – alkalmasnak minősítette az uniós csatlakozásra és a brüsszeli csúcstalálkozón (2002. október 24-25.) kijelölték a bővítés pénzügyi kereteit. Várhatóan már csak hat-hét hét van hátra, hogy intenzív tárgyalások után 2000 decemberében le lehessen zárni a csatlakozási folyamatot. Az Európai Bizottság megrendelésére 2002 tavaszán készült felmérés adatai szerint, a magyarok az uniós tagság leglelkesebb hívei a 10 tagjelölt ország közül: 65 százalékuk támogatja és csak 4 százalékuk ellenzi a csatlakozást. A lakosság uniópártisága mögött azonban sok a bizonytalanság. A magyar lakosság keveset tud arról, hogy a csatlakozás milyen változásokat hoz majd Magyarország számára. Azt pedig még kevésbé látják, hogy a személyes életüket mennyiben fogja érinteni az uniós tagság. Arra a kérdésre, hogy a csatlakozás inkább előnyökkel vagy hátrányokkal jár-e, csaknem kétszer akkora – 15-20 százalék – a "nem tudom" válaszok aránya, mikor a kérdés nem az ország egészére, hanem a megkérdezett saját családjára vonatkozik.1 Ezekből a számokból egyrészt az is látható, hogy nagyon sokan a rendszerváltás megrázkódtatásai után a jövőt illető optimizmusukat a csatlakozásra vetítik ki anélkül, hogy ismernék a csatlakozás életükre gyakorolt pozitív és egyben bizonyos hátrányokkal is járó hatásait. Másrészt azt is mutatják, hogy a kommunikációs stratégiák egyik legfontosabb kihívása, hogy objektíven tájékoztassák a közvéleményt és ne keltsenek túlzott várakozásokat az uniós tagság iránt, hiszen mind az illúziók és a megalapozatlan hiedelmek is nehezítik a hazai és a tagországok közvéleményének tisztánlátását az unió keleti bővítésének ügyében.
1
Figyelő, 2002/45.szám. November 7-13. p.24. 3
A közvélemény hiteles tájékoztatására, felkészítésére mind a Külügyminisztérium, mind az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja kidolgozta a kommunikációs stratégiáját és akciótervét, melyet egymást segítve valósítanak meg a közös cél érdekében. A téma aktualitását jelzi, hogy a dolgozat megírása során 2002 október végén a Magyar Köztársaság Kormánya megalapította az EU Kommunikációs Közalapítványt, mely a kormány november 19-i ülésén elfogadott kommunikációs stratégia fő koordinátora lesz. A vizsgálat célja, hogy szélesebb összefüggésrendszerben bemutassa a közvélemény felkészítési stratégiákat – a Külügyminisztérium, a Delegáció és röviden bemutatva a kormány november 19-én elfogadott kommunikációs stratégiáját –, kommunikációs programokat, azok célkitűzéseit, különös tekintettel az Európai Információs Pontok (EIP) hálózatára. A dolgozat egy példát kiragadva a Keszthelyen működő Balaton EIP tájékoztatásban, közvélemény-felkészítésben betöltött szerepét igyekszik szemléltetni. Ez az információs iroda volt az első az országban, működését 1998-ban kezdte és ami még egyedülállóvá teszi az, hogy a francia partner, a Loire-vidék Regionális Tanácsa is segíti és támogatja céljai elérésében. Igazolni kívánom, hogy a Balaton Európai Információs Pont képes megvalósítani egy emberközeli objektív – a későbbi népszavazáson felelősségteljes döntést segítő – tájékoztatást, ezzel is elsődleges szerepet betöltve a kommunikációs stratégiák célcsoportspecifikus közvélemény-felkészítésében. A dolgozat elméleti hátterének megírásához felhasználom az Európa 2002 kiadványnak kapcsolódó cikkeit, valamint közvélemény-kutatásokat. Továbbá az írás során forrásként szolgálnak a hazai folyóiratokban, napilapokban a témával kapcsolatban megjelenő cikkek. A dolgozat kifejtéséhez hasznosnak bizonyult számos Internetes oldal is, mint például: •
http://www.kum.hu
•
http://europa.eu.int/comm/enlargement
•
http://www.eudelegation.hu
4
A dolgozatot a Balaton Régió EIP dolgozóival egyetértésben szeretnénk eljuttatni a keszthelyi önkormányzathoz azzal a céllal, hogy "támogatókat" szerezzünk ehhez a fontos, célcsoportspecifikus, emberközeli tájékoztató feladathoz az előttünk álló mozgósítási szakaszban és megalapozzuk a jövőbeni hosszú távú működés feltételeit.
5
2
Helyzetelemzés
Magyarország 1988-ban kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötött az Európai Gazdasági Közösséggel (EGK). A megállapodást követően az 1989-90-ben végbemenő politikai változások hatására a magyar-EGK kapcsolatok gyorsan fejlődni kezdtek. A PHARE program életbe lépésének évében 1990-ben megindultak a tájékozódó megbeszélések egy új típusú társulási megállapodás megkötéséről. Lengyelországgal, Csehországgal és hazánkkal 1990 decemberében kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások, melynek eredményeként már 1991. december 16-án aláírták az első három Európai Megállapodást. A társulási megállapodás, ami a legmagasabb szintű kapcsolat, amelyet az Európai Unió kívülálló országokkal létesíthet 1994. február 1-jén lépett életbe. Ezt követően Magyarország 1994 áprilisában átnyújtotta a Magyar Köztársaság kérelmét az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az Európai Unió eddig három fő hullámban négy alkalommal bővült. Legutóbb 1995-ben két észak-európai ország: Svédország és Finnország, valamint Ausztria csatlakozott az Unióhoz. A keleti bővítés alapvető eltéréseket mutat az eddig integrálódott országokhoz képest, hiszen azok szinte kivétel nélkül stabil politikai berendezkedéssel, működő és hagyományokra épülő intézmény- és jogrendszerrel rendelkeztek. Gazdasági szempontból többnyire növekedési pályán haladó és dinamikus piacgazdaságok voltak, míg a kelet- és közép-európai tagjelölt országok számára a csatlakozásnak szimbolikus jelentősége van. Magyarország esetében a politikai-gazdasági paradigmaváltás, a modern demokratikus jogállamiság és a piacgazdaság formálódása egybeesett az Európai Unióval (az akkori Európai Közösséggel) egyre erősödő kapcsolatfelvétellel. A magyar közvélemény Európa-képének pozitív megítélése 1990-ben még 50%-os volt, ami 1994-re 36%-ra csökkent, ezzel az 1990-94-es időszakot figyelembevéve az Európai Unió Magyarországon veszítette el a legtöbb támogatóját.2 Ezekben az években a magyar
2
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kormányzati kommunikációs stratégia.
Összeállította: a Külügyminisztérium Európai Integrációs Főosztálya. Jóváhagyta az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság. Budapest, 1995. április 19.p. 52. 6
társadalomban megfigyelhető volt a befeléfordultság, az intolerancia növekedése, valamint a nemzetközi környezet valamilyen fokon történő hibáztatása a saját problémákért. Az EU csatlakozást elősegítő kormányzati kommunikációs stratégiának, melyet 1995-ben dolgoztak ki, ebbe a sajátos magyar helyzetbe kellett beépülnie. A Szonda Ipsos 2000-ben végzett közvélemény-kutatása az Európai Unióval és a magyar csatlakozással kapcsolatos ismereteket három területre osztotta: általános, speciális és egzisztenciális területekre3. A vizsgálatok kimutatták, hogy a lakosság az egzisztenciális területeket érintő kérdésekben a legtájékozottabb, míg nagyobb a hiányosság az Unióval és a csatlakozással kapcsolatos általános kérdésekben. Mindhárom területen nőtt a lakosság tájékozottsága 1996 és 1997 óta, de a közepesnél továbbra is alacsonyabb az ismeretszint. Az Eurobarometer4 57 első eredményei 2002 tavaszán azt mutatják, hogy a 15 tagállam állampolgárainak 51% azt gondolja, hogy mindent figyelembevéve az Uniós tagság országának előnyökkel jár, ezzel szemben Magyarországon jelentősen magasabb azok aránya – a lakosság 73%-a – akik úgy vélik, hogy a tagság előnyökkel járna az ország számára. A Szonda Ipsos 2000-ben végzett kutatása ugyanerre a kérdésre azt az eredményt hozta, hogy a lakosság 68%-a tartja előnyösnek a csatlakozást. Ebből látható, hogy a megkérdezettek egyre pozitívabban vélekednek erről a kérdésről a tagországokhoz képest. Ugyanez a 2000-ben végzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a lakosság több mint a fele semmilyen, a saját vagy családja életében a csatlakozás hatására várható konkrét előnyt vagy hátrányt nem tud megfogalmazni. A közvélemény annál határozottabban vár előnyöket a belépéstől, minél jobban eltávolodunk az egyéni szinttől. A KÓD Gazdasági és Médiakutató
3
A Közvélemény-kutatás a Külügyminisztérium felkérésére és PHARE támogatással készült. Ennek során 3000
főt kérdeztek meg, akik a legfontosabb társadalmi-demográfiai jellemzők –életkor, nem, lakóhely típusa- szerint reprezentálták a 18 éves és annál idősebb magyar lakosságot. 4
Az Európai Bizottság 1973 óta végez rendszeresen közvélemény-kutatásokat a tagországokban kétszer egy
évben, tavasszal és ősszel. A felméréseket évről évre azonos nagyságú mintával készítik, ami általában 1000 főt jelent országonként. A vizsgálatokat 1990
őszén a közép kiterjesztették a közép-kelet-európai régióra. A
kutatási módszerként a személyes interjút alkalmazzák, a megkérdezetteket otthonaikban keresik fel. A felmérések jellegéről bővebb információt a http://europa.eu.in/comm/public_opinion/ oldalon kaphatnak. 7
Intézet 2001 augusztusában készített felmérése – 1000 főre kiterjedő országos telefonos vizsgálat – kimutatta, hogy megosztott a lakosság véleménye abban a kérdésben, hogy jelente valódi előnyöket az átlagember számára országa uniós tagsága. Ezt úgy értelmezték, hogy ez a jelenség "utal az EU-attitűdök általános és határozatlan voltára, az állampolgárok többnyire nehezen tudják az integráció ígérte előnyöket konkretizálni saját életútjuk kontextusában, így a szervezetről kialakult képük elvont, inkább remények és diffúz érzelmek komplexuma, mint tények és reális életlehetőségek megfogalmazásából áll."5
5
Magyarország lakosainak véleménye az EU csatlakozásról. Budapest: EURO-MIDI, KÓD Gazdasági és
Médiakutató Intézet, 2001. 10 p.
8
3
Információs-kommunikációs tevékenység
A sikeres tárgyalások és az eredményes csatlakozás feltétele a jó felkészülés. A hazai felkészülés társadalmi méretekben négy fő területen folyik. A makrogazdasági stratégia a gazdasági egyensúly biztosítását és a gazdaság fejlődési pályára állítására irányul. Ez nyújthat biztosítékot arra, hogy hosszabb távon felzárkózzunk az EU átlagához. A közösségi vívmányok átvételi stratégia keretében a jogszabályok honosítása mellett ugyanolyan fontos az alkalmazásukhoz szükséges intézményi feltételek megteremtése. Ez a stratégia kiterjed arra is, hogy mindazon területeken, amelyeken az Európai Unió jogi-intézményi-emberi feltételekhez köti a támogatást, Magyarország megteremtse ezeket a feltételeket. Ugyanilyen fontos a köztisztviselők oktatási-képzési stratégiája, melynek célja, hogy Magyarország rendelkezzen több száz, az Európai Uniót és az EU-nyelveket jól ismerő tisztviselővel, akik magas
szintű
munkát
végeznek
majd
a
tárgyalásokon
a
tagság
után
az
EU
intézményrendszerében és a hazai kormányzatban egyaránt. A negyedik fő terület a közvélemény felkészítésének stratégiája. Ezekben a napokban egyre többet hallhatunk a csatlakozási tárgyalások lezárásának közeledtéről, a népszavazás lehetséges időpontjáról, a szükséges alkotmánymódosításokról. Ezek mellett egyre többen hangoztatják, hogy az állampolgároknak joguk van megismerni a csatlakozási szerződés tartalmát, biztosítva ezzel a lehetőséget, hogy pontosan megismerjék annak tartalmát és átgondolt meggyőződésen alapuló döntést hozhassanak a népszavazáson. Több országos napilap is ezekben a napokban indította el Európai Uniós sorozatát. Többek között a Magyar Hírlap a következő szlogennel: "Jöjjön az Európai Unióba a Magyar Hírlappal! …Készüljön a Magyar Hírlappal az Európai Unióra!" A közéleti napilap főszerkesztője, Kocsi Ilona a következő mondatokkal indította útjára ezt a kezdeményezést: "Hogy az információk igazán izgalmasak legyenek, számítunk olvasóink közreműködésére is. Kérjük, írják meg, miről szeretnének olvasni, milyen témákról kérnek cikkeket. Azt szeretnénk elérni, hogy a Magyar Hírlap olvasói a jövő év végére információkkal felvértezve készen álljanak a csatlakozásra."6 A Népszabadság is útjára indította a lakosság uniós
6
Magyar Hírlap, 2002. November 4., p. 5. 9
felkészítését szolgáló sorozatát, melynek során minden hét hétfőjén Európai Uniós melléklet jelenik meg a napilapban. A közvélemény átfogó, módszeres felkészítése azonban már 1996-ban megkezdődött. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kommunikációs tevékenység jelenleg két szervezethez kapcsolódik szorosan: az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjához és a Külügyminisztériumhoz. A 2003 elejétől induló úgynevezett mozgósítási szakaszban egy újabb szervezetnek, a Magyar Köztársaság Kormánya által megalapított EU Kommunikációs Közalapítványnak lesz kiemelkedő szerepe. A Közalapítvány alapító okiratában a következő kommunikációs célokat határozta meg a kormány: •
a társadalom Európai Unióval kapcsolatos ismeretei szintjének növelése, az EU tagsággal kapcsolatos hiteles tájékoztatás,
•
az uniós tagság mindennapi életben megjelenő hatásainak bemutatása,
•
a csatlakozással járó lehetőségek és kihívások bemutatása,
•
a felkészülési folyamat során a gazdasági és a civil szektorok bevonása az aktív kommunikációs szerepbe,
•
az EU-val kapcsolatos ismeretek hozzáférhetőségének országos szinten történő biztosítása.7
Emellett a különböző szakminisztériumok keretében is működnek EU-s ügyekkel foglalkozó főosztályok, titkárságok. Ezek közül csak néhányat említenék meg. Kiemelkedően fontos a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett Európai Integrációs Főosztály, az Agrárrendtartási Hivatal és a SAPARD Hivatal. A mezőgazdaságból élők megfelelő tájékoztatása rendkívül fontos, hiszen a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban fogalmazódik meg a legtöbb félelem. Nagyon jelentős EU-s tájékoztatási szerepet tölt be a Gazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarákkal együttműködve. Saját kiadványokat készít, előadásokat tart, felkészítve a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat a megmaradásra. 2002-ben meghirdette a "Vállalkozások EU integrációs felkészítése"
7
Magyar Közlöny, A Magyar Köztársaság Hivatalos Lapja, Budapest, 2002. Október 24., p. 7138-7139 10
cselekvési programját. Az Oktatási Minisztérium együttműködve a Külügyminisztériummal a pedagógusok EU-oktatásmódszertani és multiplikátori képzésének szakmai felügyeletét biztosítja. Az Oktatási Minisztérium által alapított Tempus Közalapítvány a magyarországi koordinátora az Európai Bizottság SOCRATES oktatási és Leonardo da Vinci szakképzési programjának, valamint keretein belül működik az Európa-tanulmányi Központok Titkársága. Összefoglalva: az EU csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási és felkészítő feladatok végrehajtása három szinten történik azonos célok elérése érdekében. A három szint tevékenysége nem választható el egymástól, sikerük záloga a megfelelő együttműködésben rejlik. A Külügyminisztérium, a Delegáció és az újonnan létrehozott Közalapítvány állnak a legfelsőbb szinten, majd ezt követik a szakminisztériumok, az információs hálózatok, civil szervezetek, az EU-kommunikációban részvállaló intézmények. A kommunikációs stratégiák előtt álló legfontosabb kihívások összefoglalva a következők: •
Növelni a magyar közvéleményben az Európai Unió intézményeiről, valamint az EU és Magyarország viszonyával kapcsolatos ismereteket és megértés szintjét.
•
Objektív tájékoztatás, mely egyaránt lehetővé teszi a csatlakozásból fakadó előnyök és hátrányok felismerését.
•
A jövő év első felében megrendezendő népszavazás előtti kampány során ne keltsenek túlzott várakozásokat az uniós tagság iránt.
•
Célcsoport-specifikus programokon keresztül kialakítani egyfajta dialógust, két- illetve többoldalú kommunikációt, folyamatos párbeszédet biztosítva a célközönség aktív bevonásával, ezzel is növelve a lakosságban a személyes érintettség érzését és segítve a lakosságot abban, hogy megismerjék a csatlakozással megnyíló lehetőségeket, jogokat és kötelezettségeket.
3.1 A Külügyminisztérium belső EU-tájékoztató és közvélemény-felkészítő programja "A hazai kommunikáció létfontosságú eszköz a magyar csatlakozás optimalizálásában, megértve egyrészt, hogy a mielőbbi csatlakozáshoz szükséges a minél gyorsabb és minél alaposabb felkészülés, ismereteket kínálva másrészt az egyén, a (foglalkozási) csoportok és 11
(társadalmi)
rétegek,
az
egész
lakosság
felkészüléséhez"8.
Ezzel
Szombati
Béla
megfogalmazta az igényt egy olyan kommunikációs stratégiára, amely arra törekszik, hogy növelje az emberekben az Unióval kapcsolatos ismereteket, ezzel segítve az egyént, hogy felismerje személyes érintettségét, és képes legyen átlátni milyen pozitív és negatív hatásokkal járhat a mindennapi életére az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Megfelelő kommunikációs stratégia hiányában elképzelhető, hogy az új lehetőségekkel nem tudnak élni az emberek és jobban "megszenvedik" a csatlakozás nehézségeit. A Külügyminisztérium által 1995 áprilisára kidolgozott, majd 1996-ban elindított közvélemény-felkészítési programja (KS1) az előbb említett követelményeknek megfelelően három szakaszt határozott meg. Az ebben foglaltaknak megfelelően zajlott a közvélemény tájékoztatása és felkészítése 1995 és 2000 között. 1. Általános, tájékoztató szakasz. Ebben a szakaszban a legfontosabb feladat, hogy növeljék a társadalom legszélesebb rétegeiben az EU és Magyarország viszonyával és az Európai Unióval és annak intézményeivel kapcsolatos ismereteket. 2. Közvélemény-felkészítő, meggyőzési szakasz. Ebben a szakaszban folytatni kell a tájékoztató munkát, azonban ez a szakasz alapvetően nem tájékoztatási, hanem kommunikációs feladat, melynek célja, hogy a megfelelő üzenetet, megfelelően kiválasztott csatornákon keresztül, meghatározott célcsoportoknak jutassa el. Valódi kommunikációs feladatról van szó, mely lehetőséget biztosít arra, hogy kialakuljon egyfajta dialógus, két- illetve többoldalú kommunikáció, ami lehetővé teszi a célközönség aktív bevonását és folyamatos "párbeszédet" biztosít. 3. Mozgósítási szakasz. Ez a népszavazás előtti 6-8 hónapos időszakot jelenti, ami 2003 elejétől kezdetét veszi. Ennek célja, hogy elősegítse a zökkenőmentes átmenethez szükséges szerepek elsajátítását, valamint célja a konkrét feladatok és teendők megismertetése.
Ebben
a
szakaszban
megfigyelhető
lesz
az
információs
és
kampányelemek párhuzamos használata. A kampány célja, hogy minél többen részt vegyenek a várhatóan a jövő év közepén megrendezésre kerülő népszavazáson.
8
Szombati Béla: Az uniós csatlakozás kommunikációja. In: Európa 2002, 2000. Szeptember (3. szám), p. 29 12
A véleményformálás valamennyi szakasz kísérő eleme. A közvélemény integrációs ismereteit, attitűdjét vizsgáló közvélemény-kutatások pedig egyfajta visszacsatolást adnak a stratégia végrehajtásában résztvevők számára. A Szonda Ipsos által 2000-ben végzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a lakosság kétharmada azt gondolja, hogy a csatlakozás az ország számára hasznos, ellentétes nézeteket ezzel szemben csupán 10-15% vallott.9 Ugyanakkor a lakosság jelentős része személyében kevésbé érintettnek tartja magát. Ugyanebben az évben szükségessé vált a stratégia felülvizsgálata. A KS2-ként ismert kommunikációs stratégia 2001 elejére készült el. Az új kihívásoknak megfelelve a tájékoztatás mellett hangsúlyt helyeztek az emberközeliség és a személyes érintettség szempontjainak érvényesítésére. A
kommunikációs
stratégiában
érvényre
jutott
a
három
É-vel
jellemezhető
követelményrendszer: Érték, Érdek és Érvek. Hangsúlyozni kell, hogy az EU megalakulását, létét és működését leginkább az értékekből és érdekekből lehet levezetni. Arra törekedtek, hogy egy megfelelő érvrendszert kidolgozva a hangsúly fokozatosan a lakossági, ágazati és szakmai szempontok fele tolódjon el. Ebben a kommunikációban megjelent a negyedik É, az Érintettség. Már az 1995-ben kialakított kommunikációs stratégia is megemlíti, hogy ezeknek a kívánalmaknak csak egy "szisztematikusan felépített, működő és szolgáltatóképes információs központ segítségével lehet eleget tenni."10 A regionalitás és decentralizálás fontos fogalmak a stratégiával kapcsolatosan. A regionalitás elve azt jelenti, hogy a helyiek helyben kapjanak választ kérdéseikre, a felmerülő problémákat pedig helyi szinten lehessen kezelni és megoldani. A decentralizálás pedig a megfelelő regionális szervezeti háttér kialakításáról hivatott gondoskodni. Az EU információk emberközelsége elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar állampolgárok érintettnek érezzék magukat a csatlakozás kérdésében és átérezzék saját társadalmi felelősségüket, ugyanakkor jól
9
Szombati Béla: Az uniós csatlakozás kommunikációja. In: Európa 2002, p. 29-30
10
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kormányzati kommunikációs stratégia.
Összeállította: a Külügyminisztérium Európai Integrációs Főosztálya. Jóváhagyta az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság. Budapest, 1995. április 19.p.15. 13
felfogott érdeküknek tudatában döntsenek úgy, hogy informálódni akarnak. Ennek a motivációnak a felébresztése a kommunikációs stratégia egyik legfontosabb kihívása. Az Európai Információs Pontok ebben az emberközeli tájékoztatásban és a szakmai célközönség felkészítésében játszanak elsődleges szerepet.
3.2 Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának Bővítési Kommunikációs Stratégiája Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 1990 novemberében kezdte meg működését hazánkban, mint az Európai Unió, az akkori Európai Közösség legmagasabb szintű diplomáciai, politikai képviselete. Elsődleges feladata az EU és Magyarország között megkötött Társulási Megállapodás betartásának ellenőrzése volt. Ezzel szoros összefüggésben nyomon követi a magyarországi politikai, gazdasági és társadalmi változásokat, valamint a PHARE11, az ISPA12 és a SAPARD13 előcsatlakozási programok irányítása és felügyelete mellett, jelentős szerepet játszik a közvélemény Európai Uniós tájékoztatásában. Az Európai Bizottság Közép-Kelet-Európáért felelős Főigazgatósága 1997-ben felkérte az Európai Bizottság külképviseleteit, hogy dolgozzanak ki egy stratégiát arra, hogyan készítenék fel a tagjelölt ország lakosságát a csatlakozásra. A programok pénzügyi hátterét a Phare program Multi-Country programja biztosította. Az érintett 10 tagjelölt országban a kommunikációs program végrehajtásában egy-egy kommunikációs, PR cég vett részt, akiket
11
PHARE – Poland and Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy. A program eredetileg
Lengyelország és Magyarország segélyezését jelentette, amit kiterjesztettek még számos közép- és kelet-európai országra 1990-től. 1998-tól a tíz tagjelölt ország számára már nem csak általános segélyprogram hanem kiemelten az EU-tagság követelményéhez kapcsolódó intézményi reform végrehajtásához valamint a közösségi joganyag átvételével összefüggő területeken nyújt támogatást. 12
ISPA- Instrument for Structural Policies for Pre-Accession. 2000-től működő előcsatlakozási alap, mely a
közép-és kelet-európai tagjelölt országok infrastrukturális fejlesztéseihez nyújt támogatást. 13
SAPARD- Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development. 2000-től működő
előcsatlakozási alap, mely a tagjelölt országok mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózásában nyújt segítséget. 14
pályáztatás útján választottak ki. A szakmai, tartalmi segítségnyújtás mellett ők feleltek a Phare programmal összefüggő adminisztrációs és pénzügyi feladatok végrehajtásáért. A felügyeletet e cégek felett a delegációk mellett, az Európai Bizottsággal szerződéses viszonyban álló, a Bizottság illetékes főigazgatóságának kommunikációs tevékenységét segítő-végző vállalata látta el. A Bizottság Magyarországi Delegációja 1997 novemberében a Hill and Knowlton céggel kezdte el a kommunikációs munkáját. A Delegáción előzőekben a Politikai és Gazdasági osztály keretein belül működő információs részleg sajtótitkára és egy könyvtáros-információs munkatárs végezte a Delegáció munkatársainak, a minisztériumok szakértőinek, a felsőoktatás dolgozóinak és diákjainak EU-s információval való ellátását, emellett biztosították a kiadványokhoz való hozzáférést és segítették az akkor már működő Európai Dokumentációs Központokat.14 A kommunikációs stratégia legfontosabb célja volt, hogy tájékoztassa a magyar közvéleményt az Európai Unióról és annak tevékenységéről, a csatlakozási folyamatról és annak várható hatásairól. A kommunikációs stratégia legfontosabb elemei a következők: •
a programokkal a széles közvéleményt próbálták tájékoztatni,
•
a regionalizmus elve fontos szerepet kapott; folyamatos kapcsolattartás a régiókban működő európai uniós irodákkal, tájékoztatási központokkal, önkormányzatokkal,
•
szakmai támogatásával erősíteni kívánta a már meglévő információs irodák szerepét,
•
az azonos célok elérése érdekében együttműködött az EU-kommunikáció többi szereplőivel és a külügyminisztériummal az európai uniós közvélemény-felkészítési program végrehajtásában.
Ezeket az alapelveket vitte tovább a 2000 májusában meghirdetett úgynevezett Bővítési Kommunikációs Stratégia. Azonban a program mind formai, mind tartalmi újdonságokat is hozott. A kommunikációs tevékenységet "decentralizálták", ami azt jelenti, hogy a
14
Koreny Ágnes: "Kukkants be Európába!", Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz – a kommunikáció
lehetőségei, megoldásai, eszközei. Marketing- és Reklámmenedzser szak, KOTK, 2002 15
Delegációk közvetlenül hajtják végre és ellenőrzik a feladatokat és mind a szakmai, mind a pénzügyi döntések is közvetlenül a Delegáció felelőssége alá kerültek. A Delegáció évente elkészíti a programtervezetét és annak pénzügyi hátterét összegszerűen meghatározza. Ezt a tervezetet jóváhagyásra az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságához (Directorate General for Enlargement) beterjeszti. A Delegáció a mellette álló kommunikációs céggel együtt végzi a program végrehajtását: kiadványokat készít, rendezvényeket szervez, előadásokat, képzéseket tart. A decentralizáció biztosítja, hogy mind a tagországokban, mind a tagjelölt országokban a kommunikációs stratégia által meghatározott célokat az adott ország igényeinek megfelelően hajtsák végre együttműködve a kormánnyal, a meglévő információs központokkal és egyéb helyi képviseletekkel. A program másik újdonsága, hogy a csatlakozásra váró országok mellett nagy hangsúlyt fektet a tagországokbeli, bővítéssel kapcsolatos kommunikációs tevékenységre. Ezzel a kommunikációs stratégia legfőbb célkitűzése, hogy tájékoztassa a 15 tagország és a 13 tagjelölt ország közvéleményét a csatlakozási folyamatról és annak következményeiről.15 A dokumentum a tagjelölt országokra vonatkozóan a következő célkitűzéseket határozta meg: •
A közvélemény Európai Unióval kapcsolatos ismereteinek és azok megértésének növelése
•
A csatlakozás hatásainak megismertetése az egyes országok állampolgáraival
•
A tagságra való felkészülése üteme és a tárgyalási folyamat közötti kapcsolat bemutatása, mely elősegíti a közösségi joganyag átvételének felgyorsulását és a szükséges intézményi keretek kiépítését. Ezzel érthetőbbé válik a közvélemény számára, miért más a tárgyalások üteme az egyes tagjelölt országokban.
Tartalmában újdonságot hozott, hogy az általános tájékoztatás mellett megjelent egy célcsoport-orientált, emberközeli kommunikáció. Mind a Külügyminisztérium 2001 elejére megújult közvélemény-felkészítési programja és az Európai Bizottság Bővítési Kommunikációs stratégiája is egy "emberközeli" kommunikációs
15
Explaining Enlargement. A progress report on the communication strategy for enlargement, 2002 March, DG
Enlargement Information Unit 16
stratégia megvalósítására törekszik. A következő fejezetben megismerhetjük a különböző célcsoportokat.
3.3 A kormány EU-kommunikációs programja A 2002. november 19-én elfogadott kommunikációs stratégia, felhasználva az eddig kidolgozott kommunikációs stratégiák több éves eredményeit, tapasztalatait, 254 oldalban részletezve fogalmazta meg akciótervét, a végrehajtás kereteit. A stratégia nem egy harmadik irányvonalat képvisel az eddig ismertetett stratégiák mellett, hanem mintegy az eddigi tapasztalatokat felölelő és továbbvivő akciótervnek értelmezhető. Két nagyon fontos fogalom köré építi fel célkitűzéseinek megvalósítását: decentralizáció és társadalmasítás. A decentralizáció szükségessége már megjelent az 1995-ben kidolgozott KS1-ben is, amely a központi koordinációs feladatokat ellátó szervezet mellett a végrehajtás során helyi szervezetekkel történő együttműködés szükségességére hívta fel a figyelmet. Ezt kiegészítve a kommunikációt meg kell nyitni a gazdag szakmai ismeretekkel rendelkező szaktárcák, a települési önkormányzatok és segítségükkel a társadalom csoportjai felé. A KS támogatja és szervezeti keretet biztosít ahhoz, hogy az EU-ról szóló kommunikációba aktívan be tudjanak kapcsolódni a helyi közösségek, a civil társadalom, a gazdasági szféra szakmai és érdekképviseleti szervezetei. A stratégiai dokumentum megfogalmazza azokat a társadalmi – társadalmi megosztottság, a felkészülés elmulasztása, a nyelvtudás hiánya, irreális illúziók, közömbösség – és szervezeti kihívásokat – kormányzati decentralizáció és a kommunikáció társadalmasítása –, amelyekkel a végrehajtás során számítani kell. A stratégia kiemeli annak fontosságát, hogy kialakuljon a szaktárcák, az információk "gazdái" között a hatékony kommunikációs munkamegosztás. Valamint felismeri, hogy a kormány csak segíthet, koordinálhat ebben a felkészítési programban, de a végrehajtásnál szükség van a szakmai-érdekképviseleti, civil és regionális szervezetek partnerként való bevonására a kommunikációba. "Segítségükkel jöhet létre a csoport-specifikus aktív felkészülés, amely a sikeres tagság garanciája".16 Így a
16
A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája, Stratégiai Dokumentum, p.8, Letöltés: http//www.fn.hu,
2002. november 19. 17
kommunikációs stratégia megvalósítása négyirányú: kormányzati, területi, szakmaiérdekképviseleti és civil. A stratégia két nagyon fontos célt határoz meg: a sikeres EU tagság, melynek egyik feltétele, hogy felkészülten csatlakozzunk az Európai Unióhoz, a másik megvalósítandó cél a személyes azonosulás a magyar EU tagsággal. Ezzel a KS2-ben megfogalmazott 4É – érdek, érintettség, értékek, érvek – mellett megjelent egy ötödik az Érzelmek, a személyes érzelmi elköteleződés az EU tagság iránt. A program négy főbb szakaszra osztható: 1. Tájékoztatás- mozgósítás előkészítése. Ez a szakasz 2002. december 1-jén kezdődik és a népszavazás előtti hat hétig tart. 2. Mozgósítás (és tájékoztatás). A népszavazáson való részvételre buzdít. 3. Tájékoztatás- előkészítés. Célja, hogy megteremtse az egyénekre, csoportokra szabott tájékozódás lehetőségét. 4. Tájékoztatás a csatlakozást követő időszakban. Célja, hogy elősegítse az integrálódást, alkalmazkodást. A kommunikációs stratégia, ahogy azt láthatjuk, továbbviszi az 1995-ben megfogalmazott irányvonalakat az EU-kommunikációban, amiben újdonságot hoz az a végrehajtáshoz szükséges szervezeti háttér összehangolt megszervezése. Ez a szervezeti struktúra már épít a meglévő kommunikációs csatornákra, melyek sikeres működéséhez erős központi bázist biztosít. A központi koordinációért három intézmény felel: 1. Az EU Kommunikációs Közalapítvány alatt felállítandó EU Kommunikációs Központ felelős a stratégia társadalmasításáért (a szakmai-érdekképviseleti, civil és területi decentralizációért) és a népszavazásra való felkészülés irányításáért. Célja, hogy aktív partnerként bevonja a kommunikációba és támogassa a szociális partnereket, a szakmai és a civil szféra legfontosabb ernyőszervezeteit, az államigazgatás és az EU-tájékoztatás regionális szintjein elhelyezkedő intézményeket és a széles lakossági tájékoztatást végző legfontosabb multiplikátor csoportokat. 18
2. Az EU Kommunikációs Tárcaközi Bizottság szolgálja a stratégia kormányzati végrehajtását, és ennek érdekében a szaktárcák EU-kommunikációjának összehangolását. A szaktárcák felelősek a saját területükön működő speciális civil, szakmaiérdekképviseleti és regionális szervezetekkel, valamint multiplikátor csoportokkal való kapcsolattartásért,
célcsoportjaik
integrációs
felkészülését
segítő
munkájának
támogatásáért. 3. A Külügyminisztérium koordinálja egyrészt a kifelé irányuló integrációs kommunikációt, azaz Magyarország bemutatását az EU intézményei, tagországai és lakossága felé; másrészt a befelé irányuló kommunikáció terén a Külügyminisztérium irányítja a tájékoztatást a magyar csatlakozási folyamatról (a csatlakozásról és annak feltételeiről).
A Közalapítvány Kuratóriuma szakmai munkájának tartalmi meghatározását, a döntések előkészítését a kormány által kinevezett Tanácsadó Testület segíti. A kommunikációs stratégia végrehajtásának szakmai monitoringját és a Közalapítvány EU Kommunikációs Központja munkájának támogatását a külső szakértőkből álló EU Kommunikációs Szakértői Műhely végzi.17 A kommunikációs tevékenység közvetlenül levélben szólítja meg Magyarország lakosságát és az EU-kommunikációba bevonható civil és szakmai szervezeteket, intézményeket. Tájékoztatja őket az elérhető információforrásokról, a csatlakozás forgatókönyvéről, megnyíló lehetőségeikről. Uniós zászlót kapnak a települések és minden település lehetőséget kap arra, hogy megfogalmazza mivel járul hozzá Európához, az európai eszméhez. Országjáró európai roadshow indul18, valamint a csatlakozásig visszaszámláló Európa Órát állítanak fel Budapest egyik központi helyén. Országos vetélkedők és EU klubok mellett nyilvános szakértői adatbázist is létrehoznak.
17
A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája, Stratégiai Dokumentum, p.15-16, Letöltés:
http//www.fn.hu, 2002. november 19. 18
A szegedi EIP iroda már saját kezdeményezésére elindított egy EU roadshow-t 2002. május 9-én. Az Úton az
Európai Unióba… feliratot viselő autó az év során több mint hatvan jelentős kulturális, ifjúsági, sport és egyéb rendezvényen tűnik majd fel. Ezek a rendezvények lehetőséget adnak arra, hogy az emberek élményeken keresztül fogadhassák be az uniós csatlakozás gondolatát. 19
3.4
Célcsoportok
Az 1995 áprilisában elfogadott kommunikációs stratégia a célcsoportok meghatározásánál a változások feltehető megjutalmazottjait, illetve veszteseit, valamint azokat a csoportokat emeli ki, amelyeknek az Európai Unióval kapcsolatban konkrét tennivalóik is támadnak. Ezeket figyelembe véve a következő célcsoportokat határozta meg: 1. Nagy népességcsoportok •
Fiatalok (6-25 évesek)
•
Vállalkozók, gazdasági elitek
•
Közigazgatásban foglalkoztatottak
•
Rurális társadalom (a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, gazdálkodók, kistermelők)
2. Véleményformálók •
Pedagógusok
•
Hivatásos kommunikátorok: újságírók és a médiaipar szakértői
•
Tudományos szakemberek
•
Egyházak
3. Érdekartikulációs szervezetek •
Szakszervezetek
•
Szakmai kamarák és szövetségek
•
Gazdasági kamarák és az önkormányzatok területi szövetségei
•
Civil szervezetek
4. Az EU csatlakozásban ellenérdekelt, azzal szemben ellenállást tanúsító szervezetek – "opponálók"19
19
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kormányzati kommunikációs stratégia. p. 17-25. 20
Az első négy év tapasztalatainak alapján szükségessé vált a kommunikációs stratégia és ennek keretében a KS1-ben meghatározott célcsoportok felülvizsgálata. Tamás Pál tanulmányában megvizsgálja a legfontosabb célcsoportok "megdolgozhatóságát".20 A fiatalokat továbbra is fontos célcsoportnak tartja és a feléjük irányuló kommunikációs eszköztárat is hatékonynak értékeli. Ugyanakkor az alkalmazott kommunikációs eszköztár megújítása lehetne, ha a tájékoztatás során hangsúlyt kapna a közvetlen kommunikáció, ami a lehetőségekhez képest valamennyire távolodik az iskoláktól és a pedagógusoktól és lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok közvetlenül kapcsolatba léphessenek valamilyen EU-béli ifjúsági csoporttal, mozgalmakkal. Ezt a szerző arra alapozza, hogy a társaktól érkező információt ez a korosztály hitelesebbnek tartja mint a felnőttektől jövő tudást. A gazdasági elitet az integráció legközvetlenebbül érintett célcsoportjának tartja. Ugyanakkor nagyon érzékeny a helyzete az ebbe a célcsoportba tartozó kis- és középvállalkozóknak. Félelmeiket arra alapozzák, hogy az erős versenyhelyzetben az Uniós vállalatokkal szemben nem tudják fenntartani a saját versenyképességüket. Nagyon fontos a feléjük irányuló kommunikációban a tájékoztató központok szerepe, melyek gyakorlati ismeretekkel látják el az érdeklődőket. A közigazgatásban dolgozók esetében különbséget tesz a minisztériumi tisztviselői kar – akik közvetlenül érintettek mivel szükséges a folyamatos tájékoztatásuk a várható feladatokról – és az államigazgatásban dolgozók és az önkormányzatok dolgozói között. Számukra fontos egy olyan kommunikációs tevékenység, mely bemutatja a már kiépült "eurokonform" közigazgatási filozófiákat.21 Továbbra is kiemelt célcsoport a rurális társadalom, hiszen a legtöbb aggály a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban fogalmazódik meg. A véleményformálók három csoportja, a pedagógusok, a média szakemberek és a kutatók továbbra is kiemelt célcsoportok. Egy kétirányú folyamat figyelhető meg ezeknél a célcsoportoknál. Kialakul körükben az úgynevezett "EU-specialisták" csoportja, akik felismerték az ebben rejlő egzisztenciális lehetőségeket. Specializálódásukat azzal is erősíthetik, hogy olyan információs csomagot juttatnak el hozzájuk, mely tartalmában exkluzív és ezzel egyfajta információs monopóliumot biztosít, növelve a célcsoportban a
20
Tamás Pál: Stílusváltás az európai kommunikációs stratégiában. p. 13-19
21
Tamás Pál: Stílusváltás az európai kommunikációs stratégiában. p. 17 21
bennfentesség érzetét és ezzel felerősítve a véleményformáló szerepét a többi célcsoport véleményének pozitív alakulásában. 3.4.1
Akikre 2002-ben a kommunikáció irányul
2002-ben mind a Delegáció, mind a Külügyminisztérium nagy hangsúlyt fektet a széles közvélemény tájékoztatása mellett új célcsoportok felkészítésére is. A Külügyminisztérium négy kiemelten fontos célcsoportot jelölt meg: a nők és a családok, a rurális társadalom, a fiatalok, valamint a nyugdíjasok. A stratégiába tartalmi újdonságot hozott, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem külön kezelik ezeket a célcsoportokat, hanem minden programban hangsúlyosan megjelennek ezek a célcsoportok. A Delegáció 2002-től kiemelten foglalkozik a mezőgazdaságból élők, a szakszervezetek és a nyugdíjasok felkészítésével, tájékoztatásával. Valamint kiemelt célcsoportként kezelik a média szereplőit és a fiatalokat is. Megfigyelhető, hogy mindkét stratégia kiemelten kezeli a mezőgazdaságból élőket és a nyugdíjasokat valamint továbbra is fontos a fiatalok célcsoportja. Az előző célcsoport azért nagyon fontos mert a földtulajdonosok és a mezőgazdaságban dolgozók között nagyobb a pesszimisták aránya. A második célcsoport a népszavazáson egyik legjelentősebb rétegnek számító csoport. A 2002 novemberében elfogadott stratégia a megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül próbálja majd elérni ezeket a célcsoportokat. A multiplikátorok között megemlíti a közéleti személyiségeket is – az újságírók, pedagógusok és kutatók, egyetemi oktatók mellett – azt remélve, hogy általuk elérhetők lesznek olyan célcsoportok is, akik közömbös vagy kevésbé nyitottak a kommunikációs stratégiák intézményesített módszereivel szemben.
3.5 Kommunikációs eszközök- tevékenységek Az előző fejezetekben a kommunikációs stratégiák céljainak és célcsoportjainak ismertetésével foglalkoztam és most szeretném a teljesség igénye nélkül bemutatni az elmúlt évek legfontosabb kommunikációs tevékenységét.
22
3.5.1
Rendezvények
A rendezvények a legfontosabb formái annak, hogy az adott célcsoportokat a legszélesebb körben elérhessük. További előny, hogy a rendezvényekkel megszerezhetjük a média, mint közvetítő csatorna és véleményformáló eszköz figyelmét. Egy adott rendezvény sikerét két jellemző határozza meg: a résztvevők száma valamint a rendezvényről adott tudósítások száma és tartalma.22 1. Európa Napok Az Európa Napok rendezvénysorozat az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, a Külügyminisztérium és a települési önkormányzati hivatalok együttműködésével kerül megrendezésre 1994 óta. Az Európa Napok fontos célja, hogy közérthetőbbé tegye a közvélemény számára, mit jelent majd EU-tagnak lenni. Az Európa Napokat egy-egy város, térség rendezi, melyre politikusokat, az EU-tagállamok nagykövetségeinek képviselőit, illetve az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának munkatársait hívják meg. 2002-ben elsősorban olyan települések, régiók jelentkezését várta a Külügyminisztérium, ahol még nem rendeztek Európa Napot vagy erre 2000 előtt került sor az adott helyszínen, valamint ahol a rendezvény több település összefogásával kerül megrendezésre és a kiemelt célcsoportok közül legalább egyet hangsúlyosan megszólít. Ugyanakkor a határmenti régiók is fokozott figyelmet kapnak. Az eredeti elképzelés szerint a rendezvénysorozat egy adott régió legfőbb városában került volna megrendezésre, de az első regionális Európa Nap megrendezése óta igyekeznek több települést is bevonni a rendezvénysorozat lebonyolításába. Ezzel is kifejezve a regionalizmus fontosságát, hiszen a jövő Európája a régiók Európája lesz. Az EU tagországaiban a brüsszeli döntések 60%-át a helyi és regionális szerveknek kell érvényesíteniük. "Magyarország csak úgy válhat a csatlakozás előnyeit élvező EU tagországgá, ha a regionalizmus és a szubszidiaritás kultúrája és gyakorlata is széles körben teret nyer, és egyben erősödik az EU polgárközelsége és a civil szervezetek öntevékeny működése."23
22
Koreny Ágnes: "Kukkants be Európába!" Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz – a kommunikáció
lehetőségei, megoldásai, eszközei. KOTK, 2002 23
http://www.kum.hu 23
Az Európa Napok rendezvénysorozata tartalmában két részre osztható, a politikai fórumra, ahol egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az uniós csatlakozásnak az adott régióra gyakorolt hatásai, valamint a helyi szakmai réteg megszólítása. Ezzel is a helyi sajátosságokhoz próbálnak alkalmazkodni és a személyes érintettség érzését igyekeznek növelni a lakosságban. A szakmai fórumot kulturális és szórakoztató programok teszik színesebbé és alkalmat adnak a helyi szélesebb közönség bevonására. Megfigyelhető az a tendencia, hogy az önkormányzatok és civil szervezetek egyre fontosabbnak tartják, hogy szerepet vállaljanak a magyar integrációs felkészüléssel összefüggő tájékoztatásban. A Külügyminisztérium 1995-ben kidolgozott kommunikációs stratégiája is kihangsúlyozza a civil szervezetek fontosságát ezt a legutolsó bővítési hullámban csatlakozott országok példáján mutatja be: "A közelmúltban csatlakozott országok kommunikációs stratégiái egyértelműen mutatják, hogy a központi hatalmi szervek közvetlen ráhatása önmagában nem elégséges és alkalmas eszköz a csatlakozás belső "tudati" feltételeinek megteremtésére. A csatlakozott országokban a taggáválás motorját a civil szféra Európa-mozgalmai jelentették, melyek a skandináv országokban inkább a gazdasági szektorok piaci szereplői köré, Ausztriában a tartományok köré szerveződtek." Ugyanakkor a civil szervezetek mellett Magyarországon a helyi információs központok is kiemelt szerepet játszanak abban, hogy a felkészítés társadalmivá, egyszersmind helyivé váljon. Az 1994-től 2000 végéig megrendezett 37 Európa Napot az Európai Unió Phare programja és a Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programja támogatta. 2001-ben a további 11 Európa Nap megrendezésére a támogatást a települések pályázat útján nyerték el a Külügyminisztériumtól, míg a delegáció Budapest önkormányzatával rendezett a sorozatba illő Európa Napot. 2002-ben a Külügyminisztérium újabb hét rendezvényt támogatott, az 50. Európa Napot Keszthelyen rendezték június 7-én. Az Európa Napok rendezvénysorozat illeszkedik a kommunikációs stratégia decentralizálással és regionalizmussal összefüggő célkitűzéseibe, hiszen a központi támogatáson túl a konkrét szervezés és lebonyolítás az adott település, régió önkormányzatainak és a helyi információs központoknak a kezében van, akik együttműködnek a helyi civil és szakmai szervezetekkel.
24
Sajnálatos azonban, hogy az Európa Napok rendezvénysorozatról mindezek ellenére a magyar lakosság csupán 22%-a hallott.24 A Külügyminisztérium 2002. évi akcióterve is kiemeli, hogy a rendezvénynek nagyobb média-megjelenésre van szüksége. 2. Rendszeres szakmai rendezvények A szakmai rendezvények szervezésébe számos intézmény, civil szervezet, információs központ vesz rész. Azonban az események közönsége állandó, az uniós ismeretekkel már rendelkező szakemberek, köztisztviselők.25 Ezek közül néhányat szeretnék kiemelni: •
Európa Klub
Az 1994-ben alapított, majd 1999-ben megújult Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány tevékenységének fő célkitűzése, hogy a magyar politika, gazdaság és társadalom széles rétegeit rendszeresen tájékoztassa országunk Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről.26 Az Alapítvány 2000-ben a Bank Austria támogatásával elindította az Európa Klubot, azzal a céllal, hogy első kézből származó ismereteket adjon át az uniós felkészüléssel és a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. A klub egyfajta fórumként kíván működni ahol lehetőség nyílik kötetlen eszmecserére, melyet egy kb. 20-25 perces vitaindító előadás vezet be. A rendezvénysorozat elsősorban a hazai üzleti-vállalkozói körnek, az Európai Uniós témakörrel foglalkozó egyetemi tanároknak és hallgatóknak, valamint a közvéleményt formáló szakembereknek ad lehetőséget az aktuális kérdések megvitatására, véleményük kifejtésére. Továbbá célként fogalmazza meg a hazai vállalkozó szféra, az üzleti szféra aktív bevonását a csatlakozási folyamatba, melynek során ezen célcsoport képviselői lehetőséget kapnak arra, hogy megfogalmazzák a csatlakozással kapcsolatos érdekeiket és elvárásaikat. A rendezvényre havonta kerül sor, minden hónap harmadik keddjén a Bank Austria budapesti székházában. Az Európa Klub keretében rendezték meg október 15-én Balázs Péter, az
24
Az Európai Unió és a Magyar Közvélemény, Szonda Ipsos közvélemény kutatása 2000. március, p. 9.
25
Koreny Ágnes: "Kukkants be Európába!", KOTK, 2002.
26
Letöltés: http://www.euroinfo.hu/eutanalap/europaklub.html 25
Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság vezetőjének Az Európai Bizottság országjelentése című előadását. Ez a rendezvénysorozat is jól példázza azt, hogy lehet működő kapcsolatot kiépíteni civil szervezetekkel. Az Európai Tanulmányok Alapítvány Európa Klubjának rendezvénysorozata hosszú távon szeretné kiépíteni az EU-témák iránt elkötelezett szponzoráló partnerek intézményét. •
Európai Kopogtató
Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja a fiatalok mint kiemelt célcsoport tájékoztatására 2001 februárjában indította el az Európai Kopogtató című információs-nap sorozatát. A programsorozat célja, hogy a 16-18 éves fiatalokat, akik beszélnek egy vagy több idegen nyelvet, tájékoztassanak az Európai Uniós lehetőségekről az oktatással-képzéssel kapcsolatban. A rendezvények során a fiatalokat praktikus, az egyént érintő információkkal szeretnék ellátni, lehetőséget adva arra, hogy egy aktív párbeszéd alakulhasson ki a résztvevők és szervezők között. A rendezvény szervezésében a Delegáció, az Európai Tájékoztatási Központ, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat és a Tempus Közalapítvány vett részt. A sorozat keretében 2001 során mind a hét statisztikai régióban megrendezésre került az információs nap.
3.5.2
Kiállítások
A kiállításokon való részvétel a széles közvélemény elérésének, tájékoztatásának egyik hatékony eszköze. A Külügyminisztérium évek óta rendszeresen részt vesz a Hungexpo kiállításain (Utazás, BNV), ahol szakmai ismeretterjesztő programokon, közönségfórumon, vetélkedőkön, EU-totón keresztül játékos, közvetlen módon a látogatók nagy tömegeit el tudják érni és tájékoztatni az aktuális EU-s témákban. Emellett az EU-információs standok a szóróanyagok, kiadványok terjesztésének egyik legkiválóbb helyszínei. A nagy kiállítások
26
mellett a kisebb szakkiállításokon való részvétel egy-egy célcsoport megszólítását vagy fontos terület, téma megjelenítését teszi lehetővé.27 3.5.3
Vetélkedők
A vetélkedők elsősorban a fiatalok felkészítésének, tájékoztatásának egyik kiemelkedő kommunikációs csatornája. A Robert Schuman középiskolai tanulmányi verseny a 2001/2002-es
tanévben
már
negyedik
alkalommal
kerül
megrendezésre.
A
Külügyminisztérium szakmai felügyelete mellett a szervezést és lebonyolítást egy, a közbeszerzési eljárásban nyertes cég végzi. 2000-ben a versenyt kiegészítette a Népszabadság hasábjain megjelenő 12 részes EU-val kapcsolatos játék, így a résztvevő iskolák mellett szélesebb közönséget sikerült elérni. A Socrates Nemzeti irodák kezdeményezésére az Európai Bizottság Comenius Hete hirdetett 2001 novemberében. A tematikus hét célja az volt, hogy bemutassa, milyen érdekes, ötletes tevékenységekkel járulhat hozzá az iskola és környezetének közössége a közoktatás európai dimenziójának elmélyítéséhez. Az eseménysorozatba bekapcsolódott iskolák az adott régióban működő Európai Információs Pontokkal és a megyei pedagógiai intézetekkel együttműködve Comenius vetélkedőket hirdettek. Ez a rendezvénysorozat példa a hatékony feladatmegosztásra a Külügyminisztérium információs hálózata és szakmai szervezetek között. 3.5.4
Képzések
A képzéseken keresztül közvetlenül érhetünk el adott célcsoportokat. Az eddig ismertetett kommunikációs stratégiákban kiemelt szerepet kapnak a multiplikátoroknak szóló képzések, azonban ezek mellett még számos intézmény tart továbbképzéseket az Európai Unióval kapcsolatban a közigazgatásban dolgozóknak, vállalkozóknak, könyvtárosoknak. A multiplikátorok képzése megkülönböztető jelentőségű, hiszen a képzésükkel megvalósulhat a képzők képzése és közvetítésükkel a tudás, ismeret szélesebb rétegekhez eljuttatható. •
27
Pedagógus-képzés
Letöltés: http//www.kum.hu/euanyag/kozvelemeny/2002.htm 27
A Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium szakmai felügyelete mellett a DHV Magyarország Kft. közreműködésével 2002 folyamán hét helyszínen, háromnapos tréningek formájában 450 pedagógus részesül EU- oktatás-módszertani és multiplikátori képzésben. A képzéshez kapcsolódóan a tanárok érdeklődését, információ-igényét lefedő interaktív EUintegrációs portál is megkezdi a működését, valamint 2500 példányban megjelenik egy CDROM, mely az iskolai EU-oktatásban legnépszerűbbnek bizonyult hazai és külföldi tanári kézikönyveket és egyéb tanári segédleteket tartalmaz. A képzések során, az ismeretátadáson és készségfejlesztésen túl, a program célja, hogy olyan tanári hálózat alapjait teremtsék meg, amely a képzéssorozat lezárulása után is szakmai hátteret nyújt az EU oktatás iránt érdeklődő pedagógusoknak. A hálózati kapcsolatok erősítése érdekében a Külügyminisztérium az EU ismeretek oktatásával, a pedagógusok jövőbeni szerepével foglalkozó, címlistás terjesztésű "EU Hírlevelet" jelentet meg, valamint "Mit kell tudni az EU-ról a pedagógusoknak" címmel kiadványt jelentet meg.28 •
Újságíró-képzés
Mind a Külügyminisztérium, mind a Delegáció kiemelt fontossággal kezeli az újságírók, mint véleményformálók képzését. A regionalitás elvének érvényesítése miatt fontos, hogy a képzések minél több eleme vidéken valósuljon meg. 2002-ben az újságíró képzés egyaránt megcélozza az elektronikus és nyomtatott sajtó munkatársait, valamint az EU-s szakújságírók mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a kis, helyi, továbbá a különböző rovatoknál, szakterületen dolgozó újságírók képzése. Az EU forrás képzési program három elemből áll: kétnapos szeminárium-sorozatok az integráció átfogó témáiról és a magyar csatlakozási folyamat aktuális állásáról az ország különböző városaiban. Sajtóklub, ahol a meghívott előadó és opponense a legaktuálisabb témában folytat vitát, bevonva a résztvevő újságírókat is. Valamint, a szerkesztőségeknek eljutatott információs csomagok, alapinformációkat, uniós kiadványokat, listákat, infomációforrásokat és tanulmányokat tartalmaznak.29 A Delegáció média kabinetet szervez a vezető magyar, uniós témával foglalkozó újságíróknak, a rendezvényen a Delegáció munkatársai egy-egy aktuális integrációs témában
28
Letöltés: http://www.kum.hu/euanyag/kozvelemeny/2002.htm
29
Letöltés: http://www.gjw.hu/euforras/index.asp 28
adnak tájékoztatást a résztvevőknek. Valamint nagyon fontos, kiemelkedő képzési program a három napos brüsszeli tanulmányút, melynek során az újságírók megismerkedhetnek az EU működésével, intézményeivel, információs forrásaival. A programban egyre inkább érvényre jut az a törekvés, hogy a szakújságírók mellett, magazinok munkatársai is részt vehessenek. Ezzel megvalósulhat az a cél, hogy az európai uniós hírek és információk fokozatosan kikerüljenek a külpolitikai rovatokból és helyet kapjanak a belpolitikai, gazdasági, a kulturális és egyéb rovatokban, ezáltal is nagyobb rétegeket kötetlenebbül és közérthetőbben tájékoztatva. 3.5.5
Kiadványok, szórólapok
A széles közvélemény tájékoztatását célozza
meg az évek során folyamatosan bővített
Külügyminisztérium által megjelentetett kiadvány, az "Engem is érint" sorozat. A brosúrák 16-24 oldalas terjedelemben, közérthetően mutatják be az EU történetét, intézményeit, a közösségi szabályozás alá tartozó területeket. Eddig több mint húsz témában jelent meg a kiadvány, ami hozzáférhető a Külügyminisztérium honlapján is és két év alatt a különböző rendezvények és kiállítások alkalmával 40 ezer példányban kerültek szétosztásra. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja is számos kiadvánnyal segíti a különböző célcsoportok tájékoztatására létrehozott információs hálózatokat. Valamint tevékenysége közé tartozik az Európai Bizottság tájékoztató, információs anyagainak magyar nyelven történő megjelentetése. Emellett saját kiadványai is vannak (A bővítéssel mindenki nyer!), melyeket sajátos arculatot kialakítva jelentetnek meg.
3.6 Információs hálózatok A kommunikációs stratégiákhoz szorosan kapcsolódó fogalmak a regionalizmus és decentralizáció.
A
kommunikációs
stratégiák
végrehajtása
során
megfigyelhető
decentralizáció lehetővé teszi a helyi és regionális igények figyelembevételét. Csakúgy mint a tagországokban hazánkban is létrejöttek különböző információs hálózatok. Közvetítő szerepet töltenek be a kommunikációs stratégiákat megfogalmazó, a szükséges információkat összegyűjtő és rendszerező szervezetek és az állampolgárok között. Az információs központokat más-más célcsoport tájékoztatására, szakmai ismeretekkel való ellátására hozták létre. 29
3.6.1
Az Európai Bizottság hálózatai
Az Európai Bizottság felügyelete alatt számos információs központ működik a közép-keleteurópai térségben köztük hazánkban is. Nagy előnyt jelent, hogy Magyarország – számos tagjelölt országgal együtt – csatlakozott több Európai Uniós információs hálózathoz, hiszen ezáltal a csatlakozási folyamatot végigkövetve az adott problémákkal, kérdéses területekkel megismerkedve, a lakosság egyes csoportjainak félelmeire, hiedelmeire, illúzióira felkészülten egy jól kiépített tudásbázissal folytathatják ezek a hálózatok a tevékenységüket a csatlakozás után is. • Az
Európai Tájékoztatási Központ Európai
Tájékoztatási
Központ
(ETK)
az
Európai
Bizottság
Magyarországi
Delegációjának információs központja, amely 1998. december 1-jén kezdte meg működését a Budapest Főpolgármesteri Hivatal épületében. Az információs központ célja, hogy minél szélesebb spektrumát tájékoztassa a magyar lakosságnak az Európai Unióról, a csatlakozási folyamatról, annak következményeiről, a mindennapi életre gyakorolt hatásairól. Ennek a célnak az elérésére barátságos környezetben várja a látogatókat, ingyenes Internetes hozzáférést biztosít az EU szerveréhez, a közösségi adatbázisokhoz, szabadpolcos dokumentumtárában minden érdeklődő megtalálhatja az uniós témákban írt könyveket, újságokat, folyóiratokat. Amellett, hogy a Delegációt képviselve közvetítő szerepet tölt be a Budapesten élők tájékoztatásában mint az uniós ismeretek központi bázisa, regionális kapcsolatai révén a vidéken élőket is igyekszik elérni együttműködve az Európai Információs Pontokkal.
•
Euro Info Központok (Euro Info Centres - EIC)
Az Euro Info Központ hálózatát 1987-ben alapították az Európai Bizottság Vállalkozásokkal foglalkozó Főigazgatóságának égisze alatt. 1999-ben 44 EIC csatlakozott a hálózathoz a közép-kelet európai országokból. Magyarországon jelenleg 7 EIC működik: Budapesten, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Szekszárdon és Szolnokon. Az Euro Info Központok olyan közös szerveződések, melyek szervezeteket kötnek az Európai Bizottsághoz hiszen a központokat egy-egy kis- és középvállalalkozásokkal kapcsolatban álló 30
intézmény fogadja be. Ennek az előnye, hogy a befogadó szervezetek átfogó tudással rendelkeznek a helyi gazdasági szerkezetről, másrészt a befogadó szervezet is a nemzetközi tevékenységének erősítése érdekében fejleszti európai uniós szolgáltatásait. A központok munkatársai folyamatosan kapcsolatban állnak egymással ezzel biztosítva az információcserét a tagok között. Ez a szoros együttműködés lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV) bármely ország piacáról információhoz juthassanak. Kommunikációs tevékenységük során biztosítják az információáramlást a vállalkozások és az európai intézmények között. Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóság támogatásával az EIC-k olyan ismereteket közvetítenek, melyek különösen fontosak a célcsoport számára: például közbeszerzés, információs társadalom, kutatás-fejlesztés, adószabályozás.30 A Magyarországon működő központok legfontosabb feladata, hogy segítsék a kis- és középvállalkozások felkészülését a csatlakozásra, illetve, hogy közvetítsék az EU vállalkozáspolitikáját.
Ennek
érdekében
szemináriumokat
szerveznek,
kiadványokat
jelentetnek meg, mint például a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITD Hungary) Euro Info Központjának "Európa Füzetek" sorozata. A központokban megtalálhatók a Bizottság hivatalos kiadójától (Eur-Op) és más kül- és belföldi szervezettől beszerzett szakmai kiadványok, folyóiratok, adatbázisok, valamint a KKV magyarországi helyzetére vonatkozó jogszabályok, tanulmányok.31 Ahogy Tamás Pál megfogalmazta fontos, hogy a célcsoport felé irányuló kommunikációs stratégia "egyrészt indirekt, önbizalom-építő, a világra ablakokat nyitó tevékenység, másrészt szerviz funkciókat"32 ellátó tevékenység legyen. Ehhez szerinte olyan szolgáltató-tájékoztató központra van szükség, amely ismereteket nyújt a rövidtávú konkrét lépésekhez, ezáltal is csökkentve a célcsoport félelmeit. A hatékony működést elősegíti, hogy a Vállalkozási Főosztály keretei között külön szakmai csoport dolgozik a hálózat munkájának támogatása, és ellenőrzése érdekében, valamint a központok munkatársai rendszeresen részt vesznek különböző magyarországi és külföldi képzéseken.
30
Letöltés: http://www.euroinfocentre.hu/szolgaltatas/szolgaltatas%20-%20alsocsere.htm
31
Letöltés: http://www.itd.hu/hun/euroinfo/egyeb/bemutat2.htm
32
Tamás Pál: Stílusváltás az európai kommunikációs stratégiában 31
•
EU Letéti Könyvtár
A Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési stratégiája 1995-ben elkészült tervezete már megemlíti egy "szisztematikusan felépített, működő és szolgáltatóképes információs központ"33 szükségességét, amit az Országgyűlési Könyvtárba képzeltek el. Az eredeti elképzeléstől eltérően a könyvtár nem egy információs központnak ad otthont, hanem 1999 decemberétől itt működik az Európai Unió Letéti Könyvtára. A gyűjteményben megtalálható az Európai Unió hivatalos kiadványaiból egy teljes sorozata angol nyelven, továbbá ingyenes hozzáférést kap a könyvtár a közösségi adatbázisokhoz is. Ezek a kiadványok és információs adatbázisok a könyvtárban bárki számára ingyenesen elérhetőek. Jelentősége elsősorban az országgyűlési képviselők és szakértők, illetve a közigazgatásban dolgozók szakmai felkészítésében, uniós ismeretekkel való ellátásában rejlik. A széles közvélemény tájékoztatásába, nehezebben beépíthető információs forrás a letéti könyvtár zártabb jellegéből adódóan.34 •
Európai Dokumentációs Központok
Az Európai Dokumentációs Központokat a 60-as évek elejétől hozza létre az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága olyan egyetemeken és főiskolákon, kutatóintézetekben, ahol európai integrációs ismereteket oktatnak. A központok célja, hogy dokumentációs hátteret és információ-szolgáltatást biztosítsanak az oktatáshoz és kutatásához, az akadémiai és kutató szféra számára. A központok teljes sorozatot kapnak az Európai Unió hivatalos kiadványaiból egy példányban egy választott hivatalos nyelven, továbbá ingyenes hozzáférést kapnak az uniós adatbázisokhoz. Magyarországon az első központok a 90-es évek elején kezdték meg működésüket hazai egyetemek könyvtáraiban. Jelenleg hazánkban tíz dokumentációs központ működik. A
33
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kormányzati kommunikációs stratégia, p.15
34
Koreny Ágnes: "Kukkants be Európába!", KOTK, 2002. 32
központok ingyenes hozzáférést biztosítanak az adatbázisokhoz, kiadványokhoz az érdeklődők számára. •
Euro Info Service
Az Euro Info Service 1992-től látja el az Európai Unió Kiadóhivatalának (EUR-OP) magyarországi képviseletét.
Nagyon fontos szerepet tölt be az uniós információ-
szolgáltatásban, mivel a hozzáférést biztosít az EU által kiadott valamennyi kiadványhoz, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi forgalomba került hivatalos uniós kiadványokat, adatbázist, előfizetést csak rajtuk keresztül lehet megvásárolni. Továbbá ők működtetik a legnagyobb európai uniós magyar nyelvű Internetes adatbázist az Európa Szervert. Emellett saját kiadványait is forgalmazza, ilyen például az E, mint Európa, mely az európai unióval kapcsolatos leggyakrabban előforduló fogalmak meghatározásait tartalmazza. 3.6.2
Könyvtárak információs szolgáltatásai
Az Európai Unió legutóbbi bővítése során csatlakozott két skandináviai ország, Finnország és Svédország esetében az európai uniós információs rendszert a könyvtári hálózatra építették ki. A KS1 közvélemény-felkészítési program hasonlóan a fent említett országokhoz hasonlóan felvetette annak lehetőségét, hogy az információs központoknak "az EU valamilyen vetületével foglalkozó könyvtárak"35 adjanak helyet. Ettől az elképzeléstől eltérően az európai uniós
tájékoztatásban
a
könyvtárak
csak
2001-ben
kaptak
szerepet,
amikor
a
Külügyminisztérium meghirdette pályázatát, mely 30 könyvtárnak nyújtott támogatást EU-s szakkönyvek beszerzésére. A program célja elsősorban a vidéki, kisebb településeken működő könyvtárak EU-s dokumentációval történő ellátásának támogatása volt. A 2002-es prioritások között továbbra is szerepel a könyvtárprogram továbbvitele. Ennek fontossága abban nyilvánul meg, hogy ezzel egy már meglévő hálózatot felhasználva a vidéki lakosság olyan rétegét próbálják elérni, akikhez más csatornákon keresztül nehéz uniós információkat eljuttatni. A pályázat nyerteseinek feladatai közé tartozik, hogy ifjúsági, olvasói, családoknak szóló vetélkedőket szervezzenek. Ezekkel a programokkal az európai uniós ismereteket egy közvetlenebb hangvételben tudják az emberekhez eljuttatni. Emellett a könyvtárak
35
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kormányzati kommunikációs stratégia, p.15. 33
munkatársainak továbbképzésére – tíz alkalmas kurzus keretében – is hangsúlyt fektet a Külügyminisztérium könyvtárprogramja. A program keretében 2002-ben újabb 30 könyvtár kap támogatást EU sarok létrehozására és EU-s könyvtári állományának bővítésére. 3.6.3
Európa-tanulmányok Központja
Az információs hálózatok között meg kell említeni az Európa-tanulmányok Központjait, melyek az uniós ismeretek felsőfokú képzésére és ehhez kapcsolódó kutatásra szakosodtak. Az Európai Unióban számos egyetemi szintű alap- és továbbképző intézményben oktatnak európai integrációs ismereteket, ugyanakkor a magyarországi intézmény-hálózati rendszer egyedülállónak tekinthető. Nem ismert még egy tagország vagy tagjelölt ország, ahol ilyen átfogó intézményrendszer alakult volna ki az uniós ismeretek oktatására és a kutatásra.36 1997-ben a Külügyminisztérium kommunikációs stratégiájának keretében meghirdetett Phare pályázati kiírás olyan egyetemeknek, főiskoláknak szólt, akik arra vállalkoznak, hogy az intézményükön belül Európa-tanulmányok Központot hoznak létre az európai integráció kérdésköreinek átfogó oktatására, illetve kutatására. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának és a Külügyminisztérium döntése alapján, valamint az Oktatási Minisztérium felügyelete mellett az ország különböző területein lévő 12 Európa-tanulmányok Központ létrehozására a Phare támogatásból 3 millió eurót biztosítottak. A program elindulásakor a cél az volt, hogy olyan Európa-szakértőket képezzenek, akik részesei lesznek a csatlakozási folyamatnak. Ennek a célnak az elérése érdekében olyan központokat állítottak fel, melyek az alap- és posztgraduális képzések mellett ma már szakmai- és célorientált képzéseket is biztosítanak, főként középiskolai tanároknak, köztisztviselőknek, médiaszakembereknek, üzletembereknek és jogászoknak. A Phare támogatás három évre 2001-ig biztosított támogatást a feladatok megvalósítására, azzal a feltétellel, hogy a felsőoktatási intézmény a finanszírozási időszakot követően még minimum öt évig fenntartja a központot. Az Európa-tanulmányok Központjainak (ETK) megemlítését azért is tartottam fontosnak mert, hasonlóan az Európai Információs Pontokhoz az ország különböző régióiban helyezkednek el és a hálózati működés szükségessége az ETK esetében is rendkívül fontos a
34
megfogalmazott célok elérésére érdekében. Már a központok létrehozására kiírt pályázat is a program során megvalósítandó feladatként határozta meg az ETK-k hálózati működését. Ez magában foglalja konferenciák, workshopok rendezését, kiadványok szerkesztését, valamint egy olyan működtetési tevékenységet is, mely lehetővé teszi az egyes központokban kidolgozott szakmai anyagok, összegyűjtött információk eljutását a többi központba és ezáltal egy közös tudásbázis mindenki számára hozzáférhetővé válhat. Az ETK hálózati rendszere több szinten, meghatározott feladatokat ellátva működik, melyben lehetőség van a csatlakozással összefüggésben jelentkező szakemberszükséglet figyelembevételére, illetve a szakterületeken jelentkező tudáselemek képzésbe való beépítésére. 2001-ben a Phare támogatás lejártával szükségessé vált a működési feltételek stratégiai átgondolása amellett, hogy mind a 12 központ tovább kíván működni. Ennek során több lehetséges irányvonal is megfogalmazódott. 1. Úgynevezett "fizetős" kurzusok megszervezésével kívánják fedezni az oktatási tevékenység költségeit. 2. Új típusú vállalkozó-egyetemekké, önfinanszírozó szervezetté való átalakulás, például egyesület vagy közhasznú társaság – ezt csak egyetlen ETK jelezte a stratégiai tervében. 3. A képzések választékának orientálásával és kibővítésével, valamint a regionális szerveződés és a hálózati együttműködés erősítésével kívánják biztosítani az újabb pályázati források elérését. A fővárosi ETK-k között inkább szakma-specifikus együttműködésekre, míg a többi ETK esetében regionális együttműködésekre lenne lehetőség, amelyek konzorciumi formát ölthetnének. A központok mindenképpen fontos szerepet játszanak az EU Strukturális Alapok fogadására való felkészítésben. Valamint az ETK bekapcsolódhat az államigazgatásban és a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők képzésébe. Az ETK-k létjogosultságát megalapozza az a tény, hogy a szakember-felkészítési feladat nem fejeződik be a csatlakozási folyamat lezárásával, mivel további szakemberekre lesz szükség, s ezek képzési bázisát az ETK
36
Palankai Tibor, Székely Csaba, Tóth Mihály: Csatlakozásra készülünk, Tempus Közalapítvány, 2001 35
hálózata nyújtja. Az ETK Akadémiai Tanácsa és a koordinátorok, ETK vezetői szerint a járható út a regionális képzőközpontok megerősítése valamint a budapesti és pest-megyei ETK-k esetében a konzorciumi együttműködés vagy alhálózati felosztás mellett az egyes tudományterületekre – például, jog, közgazdaság, politika, agrártudomány – való összpontosítás. Az integrációs oktatás kibővítése kedvező fejlemény és fontos az EU-tagságra való felkészülés szempontjából, ugyanakkor a következő tényezőket is figyelembe kell venni: 1. "A fejlesztések helyi elképzeléseknek, érdekeknek és igényeknek rendelődtek alá és hiányoztak az átfogó koncepcionális elképzelések a képzés országos igényeit és érdekeit illetően. 2. A különböző intézmények és képzési formák fejlesztése minden koordináció nélkül történt, a kapcsolatok és az egyeztetések esetlegesek maradtak. 3. Nem került sor az igények pontos felmérésére, a prioritások egyértelmű kidolgozására és a támogatások ennek megfelelő súlyozására. 4. Viszonylag gyenge a programok nemzetközi kapcsolódása és főként tudatos elképzelések alapján való fejlesztése."37
37
Palankai Tibor, Székely Csaba, Tóth Mihály: Csatlakozásra készülünk, Tempus Közalapítvány, 2001, p. 56. 36
4
Emberközeli kommunikáció végrehajtói – Európai Információs Pontok
"A kommunikációs stratégia végrehajtása során egy rendkívül összetett, több rétegű kommunikációs programot kell szoros határidőkhöz kötötten kivitelezni. Noha maga az információs tevékenység decentralizált, így igényli a helyi és regionális sajátosságok figyelembevételét, központi koordinációja mindenképpen szükséges."38 Az 1995-ben megfogalmazott kormányzati kommunikációs stratégia a végrehajtás irányítási rendszerének működési feltételeit ebben a mondatban foglalta össze. Ezeknek megfelelően 1997-ben hozzáfogott a regionális Európai Információs Pontok (EIP) hálózatának a kialakításához. A hálózat legfontosabb feladata, hogy az adott régió lakosait folyamatosan, naprakész információkkal lássák el az Európai Unióval és a csatlakozási folyamattal kapcsolatban, felkészítve az embereket arra, hogy a csatlakozás mit jelent majd a mindennapi életükbe, munkájukba, lehetőségeik és kötelezettségeik vonatkozásában. Egyedülálló, meghatározó szerepük abban áll, hogy a regionális jellegükből fakadóan ismerve az adott régió adottságait egy emberközeli kommunikáció megvalósítóivá válhatnak. Az EIP hálózatnak kell betöltenie a helyi tájékoztatás központi, koordinátori szerepét, azzal a céllal, hogy az EU-információk minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. A lakosság egészének szóló általános integrációs tájékoztatási tevékenységen túl kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az egyes célcsoportokra. 2002-ben különösen a mezőgazdasági termelők és a családok képeznek prioritást, valamint fontos feladat a közép- és felsőfokú tanintézetek tanulóival való kapcsolat elmélyítése. Az EIP-ek hálózata fontos helyszíne a Delegáció rendezvényeinek is, ilyenek például a nyugdíjas és gazda fórumok.
4.1 Az Európai Információs Pontok hálózati működése 1997. március 17-én Budapesten került sor a magyar Külügyminisztériumban Tóth Tamás, az akkori Európai Uniós és Koordinációs Főosztály vezetője és Michel Durthilleul, a Loire-régió Európai Ügyek Főosztályának vezetője közötti megbeszélésre. A találkozó napirendjén a magyarországi "Európa-információs Pontok" felállítása szerepelt. Tóth Tamás beszámolt
37
arról, hogy a Külügyminisztérium feladata, hogy felkészítse a közvéleményt Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozására. A cél teljesítése érdekében a kormány stratégiája minden megyében "Európa-információs Pont" létrehozását irányozta elő. Az Európa-tanulmányok Központjainak első három évéről szóló tanulmány a leghatékonyabb formának a hálózatos működési formát tartja: "…mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás az egész ország- minden régió, foglalkozási ág és szakterület- számára egyaránt szükségessé teszi az új ismeretek megszerzését, és ez leghatékonyabban hálózatos formában, koordinációval és munkamegosztással érhető el."39 Az EIP-ek esetében a cél, hogy a legszélesebb közvéleményt tájékoztassák, felkészítsék minden régióban, foglalkozási ágban. Most azt szeretném megvizsgálni, hogyan valósult meg ez a hálózati működés az EIP-ek esetében. 1997-ben az akkori Külügyminiszter, Martonyi János levélben kereste meg a megyei önkormányzatokat azzal a lehetőséggel, hogy információs központokat hozzanak létre a közvélemény európai integrációs felkészítésére. A Külügyminisztérium a fenntartáshoz, működtetéshez és a programok végrehajtásához a szakmai felügyelet és segítség mellett támogatást biztosít a helyi források kiegészítéseként. A Külügyminisztérium által nyújtott anyagi támogatás a megyei önkormányzatokon keresztül jut el a fenntartó intézményhez. Az EIP-ek estében az intézményi háttér más-más módon valósult meg. Van olyan megye, ahol a könyvtár épülete ad helyet az EIP irodának, van, ahol egy Közalapítvány keretében működik míg sok olyan EIP iroda is létrejött, melynek a megyeház ad helyet. Szeged esetében pedig egy önálló vállalkozás biztosítja a működési hátteret. A különböző szervezeti háttér lehetővé teszi a régiók változó információs igényeinek a figyelembe vételét, ugyanakkor megnehezíti az információs pontok munkájának egységesítését és hálózatba szervezését. Az egységes kép kialakítását szolgálja olyan egyedi arculati elem használata mint a cég logója. Ezek az arculati elemek egyszerre azonosítanak és megkülönböztetnek, biztosítják az
38
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kormányzati kommunikációs stratégia, p.41.
39
Palankai Tibor, Székely Csaba, Tóth Mihály: Csatlakozásra készülünk, Tempus Közalapítvány, 2001, p. 37.
38
egyediséget, a felismerhetőséget, az azonosulást. Az EIP-ek esetében az egységes logó használata nem valósult meg, mivel az információs pontok különböző szervezeti körülmények között jöttek létre és az üzemeltetést biztosító anyaszervezetek eltérő elképzeléseket képviseltek. Sokszor tettek kísérletet ennek megvalósítására az EIP dolgozói, melynek eredményeképpen regionális szinten megvalósult az egységes arculati fellépés Fejér megye, Veszprém megye és a Keszthelyen működő Balaton Régió EIP között. A hálózati működéshez elengedhetetlenek a rendszeres eszmecserék, találkozók az EIP-ek munkatársai között. Az EIP operátori találkozókra negyedévenként kerül sor, mindig más helyen, ahová meghívják a Külügyminisztérium EIP-kért felelős munkatársát, valamint a Delegáció is képviselteti magát. A szakmai felkészüléshez nélkülözhetetlen a szakmai képzés. Ezekre a szakmai továbbképzésekre a Külügyminisztérium és a Delegáció szervezésében kerül sor. A rendszeres találkozók mellett fontos egy olyan hálózat kiépítése, mely lehetővé teszi az összegyűjtött "tudásanyag" átadását. A békéscsabai pont kiépített egy levelezőlistát, mely lehetőséget biztosít a gyors kapcsolattartásra az EIP-ek , a Külügyminisztérium és a Delegáció munkatársai között és fontos csatorna az EIP-ek egymás közötti kommunikációjában. Ezen túlmenően már 2000-ben megfogalmazódott annak szükségessége, hogy az Európai Információs Pontokat hálózatba szervezzék és megerősítsék egy közös számítógépes adatbázissal. Már 1997-ben az első információs pont megalakulása előtt megfogalmazódott ez az irányvonal: "A magyarországi "Európa-pontok" hálózata – a leggyakoribb kérdések alapján – fokozatosan európai uniós adat- és információs bankká alakul, amely megfelel a magyar lakosság várakozásainak és szükségleteinek."40 Ez a központi adatbázis a Gazdasági Minisztérium épületében fog működni. Célja, hogy általános szinten, nem szakmai részletekbe menően megválaszolja az állampolgárok kérdéseit. Az adatbázis feltöltésében inputot jelentenek az EIP dolgozói által összegyűjtött legérdekesebb és leggyakrabban feltett kérdések. Ezt kiegészítve 4-5 operátor fogja megválaszolni a telefonon érkező kérdéseket.
40
Panorama Loire-vidék-Balaton, 4 szám 97. Július, Région des Pays de la Loire, Direction des Affaires
Européennes, Nantes, p. 13. 39
Az Eurobarometer által 2001-ben – a 13 tagországban – készített felmérések eredményei alapján látható, hogy a térségben megnőtt az Internetet, mint elsődleges információs forrást használók aránya. 1997-ben ez az arány 3 % volt, a 2001 októberében végzett közvéleménykutatásban ez az arány már 25% volt. Az EIP-ek teljes listája, címe elérhetősége letölthető a Külügyminisztérium honlapjáról. Ugyanakkor az egységes kép kialakítását szolgálhatná, ha ugyaninnen hasonló formai megjelenítést kialakítva elérhetőek lennének az EIP honlapok valamint a frissítés központi koordinációval történne. Ez idáig ez a terv nem valósulhatott meg. Az EIP irodák saját elképzeléseiket követve alakították ki a honlapjaikat.
4.2 A hálózat egy tagja – Balaton Régió Európai Információs Pont Szervezeti, működési háttér Ebben a fejezetben szeretném bemutatni a Keszthelyen működő Balaton Régió Európai Információs Pontot, mely több szempontból is egyedülálló. A Nantes-i Info-Point Europe-ban szerzett szakmai tapasztalatokra építve az ország elsőként megalakult Európai Információs Pontja, mely a megyei hatáskörű EIP-ek mellett regionális feladatokat is ellát. A Balatoni Európa Pont létrehozásának gondolata már szerepel a Loire-vidék és a Balaton-régió között 1996. június 6-án aláírt együttműködési megállapodásban. A Balatoni Szövetség három megyéjével kötött partnerségi megállapodás a konkrét együttműködést szolgálta öt jól meghatározható
területen:
európai
integráció,
oktatás
és
képzés,
idegenforgalom,
gazdaságfejlesztés, kultúra. A két régió közötti szerződés értelmében a Loire-régió önkormányzata aktívan támogatta a Balatoni Európa Pont létrehozásának tervét, felajánlva segítségét és tapasztalatát az alkalmazottak képzésében, a dokumentációs anyag összeállításában, majd a későbbiekben az oktatók képzésében és az Európa-körök felállításában. Ez a kezdeményezés megértésre talált, megegyezett a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának Közvélemény-felkészítési programjában meghatározott céllal, melynek értelmében a széles közvélemény EU integrációs felkészítése és tájékoztatása érdekében minden megyében Európa-információs pontot hozzanak létre. A francia Loirevidék régió kezdeményezésére a Balaton körüli megyék –Zala, Veszprém és Somogyösszefogásával 1998 áprilisában – a csatlakozási tárgyalások megkezdésével egyidőben alakult meg a Balaton Régió Európa Pont Közalapítvány.
40
A közalapítvány által működtetett iroda felügyelete a három megyei önkormányzat és az EIPnek székhelyet adó Keszthely város delegáltjaiból felállított kuratórium és felügyelő bizottság látja el. A működéshez szükséges szakmai és pénzügyi hátteret a megalakulástól kezdve a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága biztosítja az alapítók támogatása mellett. A Külügyminisztérium a megalakuláshoz 1998-ban 2 millió forintot biztosított irodatechnikai eszközök beszerzésére, 1999-ben a Zala megyei EIP megalakulásának évében anyagi forrással nem, 2001-ben 3,2 millió forinttal és 2002-ben 4 millió forinttal támogatta az irodát. Az információs pont az eltelt négy évben az alapító önkormányzatoktól évről évre kevesebb támogatást kapott, ami nehezebbé tette a megfelelő szintű működést. Időközben a Balaton Régió három megyéjében is megalakultak a megyei Európai Információs Pontok, így a megyei önkormányzatok támogatása megoszlott. A Külügyminisztériumi támogatás legnagyobb hányada a programfinanszírozásra szól (utófinanszírozással), így a működés feltételeihez helyi támogatás nélkül az EIP nem tud pályázatokat benyújtani. Az éves működési költség az iroda-fenntartási kiadásokból és munkatársak bérezéséből tevődik össze. A közalapítvány változó jelleggel 1-2 munkatársat foglalkoztatott az évek folyamán. A szakmai színvonal fenntartásához az EIP dolgozók megfelelő szintű bérezését, képzését biztosítani kell, mivel nagyon fontos lenne, hogy ebben a felelősségteljes munkakörben minél alacsonyabb mértékűre csökkentsék a fluktuációt. Az EIP legfontosabb célja, hogy felkészítse Somogy, Veszprém és Zala megyék lakosságát az euro-atlanti integrációra, tájékoztassa a régió közvéleményét az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekről, a csatlakozási folyamatról, valamint rendezvényei segítségével felkeltse az érdeklődést az európai információk iránt. Kommunikációs tevékenység, kapcsolatrendszerek Az EIP iroda tevékenységének, programjainak bemutatásához forrásként szolgált az EIP munkatársainak személyes tájékoztatása, mélyinterjú formájában és az általuk készített beszámolók. A Keszthelyen működő iroda a Balaton térségben EU-kommunikációs tevékenységet lát el. Az iroda napi 8 információs ügyfélszolgálatot lát el, konzultációs lehetőséget ajánl EU-s témájú pályázatok, rendezvények, programok megszervezéséhez és önálló kezdeményezései vannak. Kapcsolati rendszere az évek során széleskörűvé vált: az oktatási intézmények, civil szervezetek mellett, kapcsolata az önkormányzatok, kistérségek, vállalkozások irányába is 41
bővült. A széles közvélemény tájékoztatásán túl a Külügyminisztérium és a Delegáció kommunikációs stratégiáiban kiemelt célcsoportok – családok, nők, fiatalok, pedagógusok, mezőgazdaságban dolgozók, nyugdíjasok, vállalkozók – EU-integrációs felkészítésére is figyelmet fordít, illetve mint regionális szervezet hozzájárul ezeknek a rendezvényeknek a sikeréhez. A francia Loire-régióban működő Nantes-i Euro Info Point tematikus rendszerét adaptálva a látogatók egy katalogizáló program segítségével könnyebben átnézhetik az egyes témákhoz tartozó gyűjtemények állományát. A dokumentumtár nagy része kölcsönözhető, az EIP a leggyakrabban kikölcsönzött kiadványokból, újdonságokból listát készít és ezt eljuttatja a közkönyvtárakhoz, oktatási intézményekhez. A fiatalok külön célcsoportkénti kiemelése mindegyik kommunikációs stratégiában szerepel és indokolt. A Keszthelyen működő regionális EIP iroda hazánkban kizárólagos koordinátora a Cercles Europe/Európa Körök nemzetközi diákmozgalomnak. Az 1993-ban indult nemzetközi diákmozgalom ma már hét európai régióban működik. Az eddig létrejött Európa Körök Franciaországon kívül Németországban, Olaszországban, Észak-Írországban, az Ír Köztársaságban, majd 1999-től Svédországban működnek. A franciaországi Loire-vidék kezdeményezésében 1998-tól a Balaton-régió számos középfokú oktatási intézménye is részt vehet a programban, mely lehetőséget biztosít a diákoknak és tanáraiknak, hogy bekapcsolódhassanak egy több éves hagyománnyal rendelkező, hét testvérrégióban működő projektbe. Az Európai Körökhöz csatlakozó oktatási intézmények a következő célok megvalósítását vállalják: 1. Egy adott témakörben – 2002-ben az Európai Unió bővítése témakörben – a diákokból és tanárokból álló csoport a tanév folyamán kutatómunkát végez, melynek eredményeként eredeti ötleten alapuló produkciót hoznak létre tetszőleges formában (képregény, dosszié, kiállítás, újság, CD). Ezt az úgynevezett produkciót eljutatják az EIP irodához az iskolai tanév végéig, ahonnan ez nemzetközi értékelésre kerül. A munka során lehetőség van arra, hogy az önszerveződő kis csoport együttműködjön más hazai vagy külföldi Európa Körökkel. Így az Európa Kör Európai Kutatóközpont szerepét tölti be.
42
2. Emellett az iskolában "Európa-sarok" kerül kialakításra. Időközben ilyen Európa sarkok kialakítása országos szinten is elindult a többi EIP iroda és információs hálózat kezdeményezésére. A sarok létrehozásához a Keszthelyen működő EIP is hozzájárul az alapcsomag megküldésével (információs kiadványok, európai uniós dekorációs anyagok, ajándéktárgyak, ajánlott irodalomjegyzék az Európa-órákhoz). A kialakított Európa-sarok információs központként működik, mivel az összegyűjtött és rendszerezett anyagok minden diák és tanár számára elérhető. 3. Az Európa Kör a munkacsoport kialakításával, az adott téma kidolgozásával és megismertetésével Európai Tájékoztató Központja lesz az adott intézménynek. 4. A célok megvalósítása közben képessé válik arra, hogy a megszerzett tudást közkinccsé tegye. Ennek érdekében vállalja, hogy találkozókat, Európa órákat, EU-s vetélkedőt, "mini" Európa-napot szervez és lehetőségei szerint felveszi a kapcsolatot hazai és külföldi Európa
Körökkel.
Az
Európa
Körök
honlapján,
http://www.cercleseurope.org
megtalálhatják a nemzetközi címlistát. Ezáltal az Európa Kör mint Európai Találkozóközpont is funkcionál. A rendezvények megszervezésében a Balaton Régió EIP is segítséget nyújt. A nemzetközi diákprogram keretében 2000 tavaszán 10 balatoni diák részt vehetett a franciaországi "Fiatalok európai parlamentje" című programon. 2001-ben a három megye (Zala, Veszprém és Somogy) legjobb Európa Köreinek Balatonalmádiban az EIP munkatársai Európa-tábort szerveztek, továbbá a 2002-es tanév végén négy iskola részesülhetett pénzjutalomban, akik a programban színvonalas pályamunkát készítettek. A 2002/2003-as tanévben először az Európa Körök pénzügyi támogatásra is pályázhatnak a Balaton Régió Európai Információs Pontnál, mivel a programot a Külügyminisztérium is támogatja. 2003 tavaszán a legjobb Európa Körös diákokból 4 fő részt vehet a franciaországi Európai Fiatalok Találkozóján Nantes-ban. Továbbá a legaktívabb pedagógusoknak is lehetőségük lesz egy franciaországi továbbképzésen való részvételre, melyre pályázatot nyújthatnak be a Balaton Régió EIP-nél. 2002-ben az Európa Kört megalakító iskolák lehetőséget kapnak egy további pályázaton való részvételre is, melynek lényege, hogy 2003 őszétől 10 balatoni középiskolában "Európa modul" oktatási programot vezetnek be. Az Európa Modul Program célja, hogy a hét régió számára egy közös pedagógiai programcsomagot dolgozzanak ki, amely elősegíti a 43
testvérrégiókban a közös koncepción alapuló Európa-oktatást. A megvalósításhoz közös tanterv, didaktikai anyag (tankönyv és CD) kidolgozására, valamint tanár-továbbképzési program megszervezésére van szükség. A program koordinátora a Loire-vidék Régió, ebben partnere a Nantes-i akadémia Rektorátusa. A projektet a Socrates/Comenius program keretében támogatja az Európai Bizottság. Hazánkban a modul bevezetését az Oktatási Minisztérium is támogatja. A program végrehajtásában a régiók intézményi felelősei, így a Balaton EIP is folyamatosan dolgoznak a koordinátori találkozón meghatározott munkaprogram alapján. A Balaton EIP iroda a fiatalok célcsoportja mellett az őket felkészítő tanárok EU-integrációs képzésében is aktívan részt vállalt. 1999-ben és 2001-ben úgynevezett "Európa-oktatókat" képeztek. A Balaton-régió megyéiből első alkalommal nyugdíjas diplomásokat és felsőfokú oktatási intézményben tanulókat képeztek ki 120 órás program keretében az ország minisztériumi, oktatási, kormányzati szakértői közreműködésével. 2001-ben 30 pedagógus, önkormányzati
szakember,
vállalkozó
végezte
el
a
szombathelyi
főiskolával
együttműködésben megszervezett 120 órás akkreditált EU-ismeretek képzési programot. Az EIP minden évben május 9-én megünnepli Európa Napját játékos vetélkedők, gasztronómiai bemutatók megrendezésével. A helyi köztudatba beépült rendezvény évről évre mind nagyobb érdeklődésre tart számot. Ehhez kapcsolódva félévente a soros elnökséget bemutató információs napot tartanak az EIP munkatársai, így kerültek megrendezésre francia, svéd országbemutató napok. A rendezvényeken rendszerint a nagykövetségek, a Külügyminisztérium, a Delegáció is képviselteti magát. Ezekre a tapasztalatokra alapozva vállalta el a Balaton EIP az 50. Európa Nap megszervezését, koordinációját a Nyugat-Balaton térségben. Kialakult kapcsolatrendszerére alapozva, négy kistérség bevonásával került megrendezésre az Európa Nap. A rendezvényen számos diplomáciai, kormányzati, önkormányzati vezető, közéleti személyiség vett részt. A nagyközönséget vonzó programok mellett egy-egy szakmához, érdeklődési körhöz kapcsolódóan havi rendszerességgel Európa-klub-ot szerveznek az EIP munkatársai az aktuális integrációs kérdések tükrében. A témákat a résztvevők igénye szerint alakítják ki. A rendezvények lehetőséget adnak arra, hogy az interaktív beszélgetések, viták során kialakíthassa véleményét egy adott témában. Az eddigi témákból: Vállalkozás és vállalatalapítás az Európai unióban-hogyan legyünk egyéni vállalkozók?; 2002 az Euro éve; Munkavállalás az EU-ban. 44
A kiemelt célcsoportok közül az EIP a Delegációval és a Veszprémi Egyetem Georgikon Karával együttműködve fórumot szervezett "EU gazdaszemmel" címmel. Ez a gazdatalálkozó nyitotta meg az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának a gazdák és őstermelők tájékoztatására indított információs programsorozatát. A beszélgetések célja, hogy közvetlenül, kötetlen légkört megteremtve választ kaphassanak a gazdák a csatlakozással kapcsolatos konkrét kérdéseikre. Ebből az együttműködésből indíttatva a helyi egyetem több rendezvényére is meghívást kapnak az EIP munkatársai. A nyugdíjasok részére EU-kommunikációs fórumot biztosítottak: a megyei nyugdíjas szervezetek vezetőinek koordinálásával nagyon nagy érdeklődés mellett három megyés rendezvénynek adott otthont Keszthely városa. A szakértői hátteret az EU Delegáció és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium biztosította. A rendezvényen felkérést kaptak a meghívott előadók egy hasonló veszprémi és zalaegerszegi találkozón való részvételre, melyeket a megyei EIP-ek szerveznek a keszthelyi tapasztalatok felhasználásával. A nyugdíjas fórum jó példaként szolgált a régiós együttműködésre. A nők, mint kiemelt célcsoport megszólítását megalapozhatja a női civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel. Az EIP munkatársai a közeljövőben női fórum megszervezését tervezik, melynek egy jelenlegi együttműködés a Nők a Balatonért civil szervezettel közösen rendezett ádventi kirakatverseny, "Ünnepi ABLAK Európára" címmel is alapjául szolgálhat. Tervek a közeljövőre Régiós kezdeményezésként a Keszthelyen működő EIP iroda a három megye önkormányzati dolgozóinak, önkormányzati képviselőknek kíván pályázatkészítési ismereteket átadó képzést indítani a Loire-vidék pályázati szakembereinek bevonásával. A koordinációban a veszprémi, a kaposvári és a zalaegerszegi EIP-ek is részt vállalnak. Jelenleg a források összegyűjtése a szakmai konzultációk lefolytatása a feladat. Ehhez segítséget nyújt az a konferenciasorozat, melyet a Balaton-körüli kistérségek részvételével a Műszaki Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja koordinál, amely munkacsoportban az EIP is részt vesz. Az önkormányzatoknál telefonos interjú keretében kérdőíves felmérést készítenek, melynek része az EU-val kapcsolatos tájékoztatásra, képzési igényekre vonatkozó kérdések is. Ez a lehetőség a kistérségi és az önkormányzati kapcsolatok élénkítését, szorosabbra fűzését szolgálja.
45
Az iroda folyamatosan frissíti a címlistáit a rendezvényeken, képzéseken résztvevőkkel, valamint a látogatói kérdőívet felhasználva. Ez az adatbázis biztosítja az EU iránt érdeklődők gyors, célirányos elérését.
4.3 A Európai Információs Pontok jövője Amint a szakdolgozati témában kezdtem elmélyülni a rengeteg kérdés közül, melyekre választ kerestem az egyik legaktuálisabb az volt, hogy mi lesz az EIP-ek feladata az úgynevezett "mozgósítási szakaszban", amely a népszavazás előtti hat hónapot öleli fel. 2002 szeptemberében úgy tűnt, hogy erre a kérdésre az érintettek sem tudják a választ. Az EIP-ek az elmúlt négy évben rengeteg "tudást" halmoztak fel, gyűjtöttek össze: dokumentumtárukban,
szakértői-listáikban,
szervezési
tapasztalataikkal,
a
megfelelő
kommunikációs csatornák kiépítésével. Ugyanakkor az EIP-ek jelentős része komoly finanszírozási
problémákkal
küzd.
A
munkatársakat
nem
tudják
a
tudásuknak,
tapasztalatuknak megfelelően megfizetni, ennek következtében nagyon nagy a fluktuáció. Továbbá a bizonytalan jövőkép az alulról egy-egy információs pont által elindított kezdeményezések
a
folyamatos
működési
és
egzisztenciális
bizonytalanság
miatt
meginoghatnak. 1998 és 2002 között létrejöttek a megyei EIP irodák és egy regionális iroda, a Balaton Régió Európai Információs Központ Keszthelyen, mintegy társadalmasítva, decentralizálva a Külügyminisztérium kommunikációs stratégiájában megfogalmazott EU kommunikációs tevékenységeket. Hazánkban az EIP hálózata a legtöbb irodát működtető EU információs hálózat. Ugyanakkor láthattuk, hogy az évek során az irodák egymással kapcsolatot tartó laza információs hálózatba szerveződtek. Az irodáknak kétirányú kihívásoknak kell megfelelniük: egyfelől
az
adott
megye
információigényének,
sajátosságainak
megfelelően
kell
tevékenykedniük ugyanakkor szükség van arra, hogy mint egy országos hálózat tagjai együttműködésre alapuló kapcsolatot tartsanak fel egymással és megkülönböztető jegyekkel rendelkezve, saját közös arculati elemekkel felruházva beépüljenek a köztudatba.41 Ennek a
41
A Szonda Ipsos által 2000-ben végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 18%-ának van tudomása
Európai Információs Pontokról. Az Európai Unió és a magyar közvélemény, Szonda Ipsos, 2000. március 46
célnak a megvalósítása érdekében szükség lenne közös arculati elemekre, logóra, Hírlevélre az Európai Információs Pontok tevékenységéről, Internetes honlapra, amely egységesen elérhető a koordináló szervezet honlapjáról. Mindezek megvalósítása erős központi koordinációt és jelentős anyagi ráfordítást igényel. A dolgozat témájának aktualitását jelzi, hogy mire ezek a gondolatok, következtetések az EIP-ek hatékony működésével kapcsolatban megfogalmazódtak bennem, elkészült az EU-kommunikációs tevékenység szakértői dokumentuma, választ adva sok kérdésre, problémára. "A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája" című a Miniszterelnöki Hivatal által készített szakértői dokumentum, melyet a kormány 2002. november 19-i ülésén fogadott el, ezt a központi koordinációt igyekszik megvalósítani. Az EIP-ek vonatkozásában új stratégiai szempontokat fogalmaz meg, melyek megvalósulása esetén az EU-kommunikáció feladatainak területi decentralizációja teljes mértékben megvalósítható. EU Kommunikációs Közalapítvány EU kommunikációs Központ
Európai Információs Pontok
Megyei közgyűlések
Települési önkormányzatok
Megyei jogú városok
Főváros
Fővárosi kerületek
Szakmai és érdekképviseleti szervezetek
Helyi közművelődési intézmények
Civil szervezetek
Faladatátvállalási megállapodás Pályázatok
1. Az EU kommunikáció decentralizációjának szervezeti kerete (Forrás: A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája)
47
Az EU kommunikáció decentralizációja kétszintű rendszerben valósul meg42: Az EU Kommunikációs Központ (EUKK) feladatátvállalási megállapodások keretében pályázati forrásokat ad át a megyéknek, megyei jogú városoknak, a fővárosnak és a fővárosi kerületeknek. A második szinten elhelyezkedő helyi önkormányzatok, oktatási és közművelődési intézmények, civil és szakmai-érdekképviseleti szervezetek nyilvánosan meghirdetett pályázatokon pályáznak az EU tevékenységeikhez szükséges források egy részére. Az Európai Információs Pontok az egyes megyékben az EU kommunikációs tevékenységekhez nyújtanak szakmai és kommunikációs tanácsot. Ezáltal az EIP-ek központi, koordinátori szerepet töltenek be az EU-csatlakozás témájában folyó helyi tájékoztatásban. A központi koordinációt végrehajtó szervezetnek, az EUKK-nak egyrészről alkalmassá kell tenni az EIP-ket arra, hogy a saját megyéjükben, vonzáskörzetükben az integrációs közvélemény-felkészítés hálózati központjaként működhessenek, másrészről biztosítania kell az EIP-ek hálózati működésének megerősítését. Az EIP-ek feladatai mint a helyi EU-kommunikációs hálózatok központjai: •
Az EIP-ek együttműködnek a helyi önkormányzatokkal, médiával, iskolákkal, könyvtárakkal. Az irodák rendezvényszervezési tanácsadást biztosítanak az EUcsatlakozási kommunikációban résztvevő szervezeteknek.
•
Felméri a résztvevő szervezetek információigényeit.
•
Összeállítja és folyamatosan bővíti a kontaktlistát.
•
Számos EIP iroda készített az eddigi működése során saját helyi kiadványt. Ezeket a kezdeményezéseket továbbra is támogatni és ösztönözni kell. Az egységes hálózati fellépést segítené ha egy-egy aktuális kérdést körbejárva a regionális sajátosságokat bemutatva az EIP-ek közösen készítenének kiadványokat.
•
Rendszeres hírlevél elkészítése a megyei rendezvényekről és forrásokról, amit a látogatók és a tájékoztatásban résztvevő szervezetek között terjesztenének.
42
A Magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája, p. 104- 115 48
•
Honlap működtetése, mely az EUKK központi honlapjához kapcsolódhat.
•
Pályázati tanácsadás.
•
A régió többi EIP irodájával közös rendezvények szervezése.
Az EUKK feladatai az EIP-kel kapcsolatban: •
Biztosítani kell a hatékony működéshez szükséges információs és anyagi forrásokat. Az EUKK együttműködve a Delegációval és a Külügyminisztériummal biztosítja a központi kiadványokat, szórólapokat, amelyeket az EIP-ek továbbítanak a helyi szervezetekhez. Így az EIP-ek és a helyi szervezetek között megerősödik a rendszeres kapcsolattartás. Emellett az EIP-ek számára előfizetést biztosítanak online szolgáltatásokra, szakfolyóiratokra, ezt a Külügyminisztérium már biztosította az irodáknak az elmúlt évek során is. Az anyagi forrásokat az EUKK és a Külügyminisztérium közösen biztosítja.
•
Az EUKK tájékoztatja az EIP-ket a saját megyéjükben támogatást kapott önkormányzati és egyéb rendezvényekről. A rendezvények szervezésébe ily módon az EIP-ek bekapcsolódhatnak.
•
Az EIP-ek jelentő része végez pályázati tanácsadást, ez a tevékenység idővel hozzájárulhat ahhoz, hogy az EIP-ek saját erőből teremtsék meg a működésük feltételeit. Ezt a tevékenységet az EUKK segítheti pályázati figyelőkre való előfizetéssel, pályázati lehetőségekről való rendszeres tájékoztatással, képzésekkel. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az EIP-ek pályázati lehetőségek elnyerésével bővíthetik működésük anyagi hátterét.
•
Az EUKK az EIP-től beérkezett információs igények alapján kiadványokat készít.
•
A valódi hálózati működés egyik feltétele a közös adatbázis használata és a visszajelzések alapján történő frissítése. Ennek a hálózatnak a kiépítése már a Külügyminisztérium céljai között is szerepelt és meg is kezdődtek a fejlesztések. Az adatbázis bővítését az EIP-ektől kapott és a saját forrásokból származó információk alapján az EUKK végzi majd. Az adatbázis bővítéséhez az EIP-ek minden hónapban megküldik a leggyakoribb húsz kérdést.
49
•
Emellett az EUKK összeállít egy szakértői listát, amit az EIP-ek segítségével folyamatosan bővít. Továbbá az információs forrásokról is lista készül az EIP-ek és az EUKK együttműködésével.
•
A hálózati működés másik feltétele a folyamatos tapasztalatcsere, az együttműködés rendszeres fórumainak megteremtése. Ezeket a fórumokat különböző helyszíneken az EIP-ek eddigi működése során is fontosnak tartották. A találkozók hatékonyságát növelné, ha ezek eredményeiről, következtetéseiről beszámoló készülne, amit minden EIP megkapna. Ez a feladat a kormány most elkészült stratégiai dokumentuma szerint az EUKK feladata lesz. Az országos fórumok mellett fontos lenne a regionális szintű tapasztalatcsere is.
•
Az egységes hálózati megjelenést segítené a közös arculat bevezetése. Ennek érdekében az EUKK támogatásával minden EIP-ről magas színvonalú szóróanyag készül. Nagyon sok EIP irodának van már saját kiadványa – Zala Megyei EIP kiadványa az EU-Génia, BAZ Megyei EIP negyedévente megjelenő magazinja az Eufónia, a Balaton EIP iroda kiadványa Az EU-tagságra készülünk…mi, a Balaton régió tanárai, ez egy sorozat tagja, amit folyamatosan különböző célcsoportokra bővíteni lehet – ezeknek a tapasztalatait fel lehet használni az újak tervezésénél. Ezen túlmenően az EUKK támogatásával az EIPekről, működésükről, szolgáltatásaikról a regionális és helyi médiában is hirdetéseket helyeznek el, ezzel növelve az ismertségét a központoknak.
•
A hatékony működéshez elengedhetetlen a megfelelő színvonalú működési feltételek megteremtése. Az Internetes tájékozódás egyre szélesebb körű használata szükségessé teszi, hogy az EIP-ek dolgozóinak és a látogatóknak korlátlan hozzáférést biztosítsanak az EU-portálokhoz. Valamint az irodákban gyors adatátvitelt biztosító számítógépekre van szükség.
•
A magas színvonalú információs szolgáltatások biztosítása érdekében az EIP munkatársait folyamatosan képezni kell, ezek a képzések összekapcsolódhatnak az országos és regionális találkozókkal. Továbbá a mindennapi kihívásoknak való megfelelés miatt fontos az EU-integrációs ismeretek folyamatos bővítése, kommunikációs képzéseken való részvétel valamint idegen nyelvi képzés. Emellett a stratégiában szerepel annak a lehetősége, hogy a különböző modulok elvégzése alapján a dolgozók bére növekedhetne. A képzésekre és a vizsgákra épülő bérfejlesztéssel megoldhatóvá válik az EIP dolgozók 50
motiválása és előmenetele és csökkenthető a fluktuáció, ami nagyon fontos lenne ebben a felelősségteljes munkában. •
A visszacsatolás biztosítása érdekében az EIP-ek félévente beszámolót készítenek az EUKK-nak, valamint a tervek szerint a látogatók körében ügyfél-elégedettségi vizsgálatot végeznének. Az EUKK évente értékeli az EIP-ek tevékenységét a féléves beszámolók, a rendezvények és kiadványok tapasztalatai alapján.
Az EIP-ek az elmúlt években erőikhez mérten már folyamatosan végezték a feladatokat, amit "A magyar társadalom EU-kommunikációs stratégiája" megfogalmazott. Ugyanakkor a szervezeti struktúrán belüli munkamegosztással az EIP-ek hosszabb távú működésének a feltételei biztosítottnak látszanak. Valamint a központi koordinációval és támogatással a jelenlegi szervezeti működésből adódó nehézségek kiküszöbölhetőek lesznek és az EIP mint információs hálózat megerősödhet.
51
5
Befejezés
A dolgozatomban áttekintettem a Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programját valamint az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának belső EU-kommunikációs tevékenységét. A csatlakozási tárgyalások lezárásához közeledve egyre inkább szükségessé válik, hogy az intézményi keretek megteremtése, valamint a jogharmonizáció mellett a magyar társadalmat is felkészítsük az uniós csatlakozásra. Ezen belül elsőként arra, hogy a 2003 áprilisában tartandó népszavazáson meggyőződésen alapuló felelősségteljes döntést tudjanak hozni. Az ismertetett EU-kommunikációs programok mindezen célok eléréséért tettek stratégiai lépéseket és az elmúlt négy-öt évben megteremtették a végrehajtás intézményi kereteit. Információs hálózatokat hoztak létre, mozgósították a civil szervezeteket, képzéseket indítottak a legfontosabb véleményformáló célcsoportoknak, kapcsolatot tartottak az elektronikus és nyomtatott médiával, kiadványokat készítettek és ezeket széles körben rendezvényeken, kiállításokon terjesztették, rendszeres szakmai rendezvényeket szerveztek. Ezeknek az intézményi, működési rendszereknek a hatékony kiépítése nagyon sok erőfeszítést és központi irányítást igényel a koordináló intézményektől, valamint jelentős anyagi eszközöket. A kommunikáció irányvonala, szervezeti struktúrája, amely decentralizációt és központi koordinációt igényel már 1995-ben megfogalmazódott. A Külügyminisztérium és a Delegáció kommunikációs munkája egymást segítve haladt előre, 2002-ben a kommunikációs tevékenységük több azonos kiemelt célcsoportra is irányult (nyugdíjasok, rurális társadalom). Nagyon fontossá vált a lakosság közvetlen tájékoztatása, az emberközeli kommunikáció megvalósítása, amely alkalmas az egyes megyék, régiók sajátos információigényének megfelelően tájékoztatni mind a széles közvéleményt és az egyes célcsoportokat. A Külügyminisztérium az elmúlt négy évben kiépítette a megyei Európai Információs Pontok hálózatát, amely hazánkban a legtöbb irodát kialakító EU információs hálózat. A megyei központok különböző egyedi kezdeményezéseket indítottak el együttműködve a Delegációval és a Külügyminisztériummal. A dolgozat során részletes betekintést kaphatunk a Balaton Régió Európai Információs Pont munkájába, amely iroda több szempontból is egyedülálló tagja az országos hálózatnak. Ugyanakkor láthattuk, hogy a különböző működési feltételek, a fenntartó intézménytől való függés megnehezíti a megfelelő szintű működést. A működés
52
megnyugtató, jövőbemutató biztosítása érdekében erős központi koordinációra és a hálózati működés megerősítésére van szükség. A 2002 november végén elfogadott EUkommunikációs stratégia az EIP-ek vonatkozásában új stratégiai szempontokat fogalmaz meg. Az Európai Információs Pontok a megyén belüli EU-kommunikációs tevékenység központjaivá válnak felhasználva az évek során összegyűjtött tapasztalatokat, tudást. Az EU Kommunikációs Közalapítvány által létrehozott EU Kommunikációs Központ a működéshez anyagi támogatást, képzéseket, a képzésekhez kapcsolódó bérfejlesztést, megfelelő infrastruktúrát, adatbázisokat biztosít. Az Európai Információs Központok jelentős szerepet töltenek be a közvélemény EUintegrációs felkészítésében. A sikeres EU-csatlakozás érdekében ki kell használni az évek során felhalmozódott tudást, tapasztalatot, a meglévő irodák kiépített kapcsolatrendszerét. Ugyanakkor a pozitív jövőkép biztosítása érdekében erőfeszítéseket kell tenni mind az alapító intézményeknek és az EU-információszolgáltatást koordináló kormányzati felelősöknek, mivel az alulról jövő kezdeményezések a folyamatos működési és egzisztenciális bizonytalanságok miatt meginoghatnak. A Magyarország csatlakozásának sikere a felkészítés sikerében rejlik.
53
FELHASZNÁLT IRODALOM Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról; Budapest, Magyar Országgyűlés, 2001, p.389-447 Kabai Imre-Lengyel Emőke: "Útban Európa felé". A Taylor Nelson Sofres nemzetközi közvélemény-kutatása az EU-csatlakozással kapcsolatban tizenegy tagjelölt országban, In: Magyarország politikai évkönyve 2001-ről. I. köt. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyarországi Központja Közhasznú Alapítvány, 2002. p. 644-648. Koreny Ágnes: "Kukkants be Európába!" Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz – a kommunikáció lehetőségei, megoldásai, eszközei, KOTK, 2002 Koreny Ágnes: Az Európai Információs és Dokumentációs Rendszere, In: Az Európai Unió évkönyve 2001, Budapest, Osiris kiadó Levendel Ádám: Ismeretek, tájékozódás és várakozások, In: Európa 2002. I. évf. 3. Szám, p. 22-27. Szombati Béla: Az uniós csatlakozás kommunikációja, In: Európa 2002. I. évf. 3. Szám, p. 28-32. Tamás Pál: Stílusváltás az európai kommunikációs stratégiában, In: Európa 2002. I. évf. 2.szám, p. 11-21. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kommunikációs stratégia. Összeállította: a Külügyminisztérium Európai Integrációs Főosztálya, Jóváhagyta az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság, 1995. április 19. A Külügyminisztérium kommunikációs programja az Európai Unióhoz való csatlakozásról, Letöltés: http//www.kum.hu/siwwwa/online/10009815.htm, 2002. október 4. A Külügyminisztérium belső EU-tájékoztatási és közvélemény-felkészítési programja, Letöltés: http://www.kum.hu/euanyag/kozvelemeny/attekint.htm, 2002. október 12. A Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programjának 2002. évi prioritásai és akcióterve, Letöltés: http://www.kum.hu/euanyag/kozvelemeny/2002.htm, 2002. október 12. 54
Információ,
kommunikáció.
Bővítési
Kommunikációs
Stratégia,
Letöltés:
http//www.eudelegation.hu/delegacio/informacio.html, 2002. október 30. A Magyar Társadalom EU-kommunikációs Stratégiája (Stratégia Dokumentum), 2002. Letöltés: http//www.fn.hu, 2002. november 19. Az Európai Unió Dióhéjban, Budapest, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 2001 Magyar Közlöny, A Magyar Köztársaság Hivatalos Lapja, Budapest, 2002. október 24., 132.szám, p.7138-7142 The Communication Strategy on Enlargement. March 2002, Brussels: European Commission. DG Enlargement Information Unit (http://europa.eu.int/comm/elarg/) Magyarország lakosainak véleménye az EU-csatlakozásról, Budapest: EURO-MIDI, KÓD Gazdasági és Médiakutató Intézet, 2001. Az Európai Unió és a magyar közvélemény. Ismeretek, vélemények, attitűdök a felnőtt lakosság körében, Budapest: Szonda Ipsos, 2000. március Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép-Európában, Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt., 2002. május Az Európai Unióról élő kép. Attitűdök és Elvárások. Kvalitatív közvélemény-kutatás a 15 tagállamban és 9 tagjelölt országban, általános jelentés, rövidített, magyar változat, Európai Bizottság, 2001. június Eurobarometer.
Report
57.
First
Results,
European
Commission,
2002.
http://europa.eu.int/comm/public_opinion/euro_fr.htm Central and Eastern EUROBAROMETER Nr. 8, Highlights, European Commission, 1997 European
Commission
Candidate
Countries
EUROBAROMETER,
2002.
March
http://europa.eu.int/comm/public_opinion/archives/cceb/2001/cceb2001_en.pdf Panorama Loire-vidék-Balaton, 2 szám 96. Május, Région des Pays de la Loire, Direction des Affaires Européennes, Nantes
55
Panorama Loire-vidék-Balaton, 4 szám 97. Július, Région des Pays de la Loire, Direction des Affaires Européennes, Nantes Gyévai Zoltán, Martin József, Wisniewski Anna: Az Unió bővítése és a közvélemény. Hiedelmek és Illúziók, Figyelő, 2002/45. Szám. 2002. november 7-13, p. 18-23 Karácsony Gergely: Belpolitika és uniós csatlakozás. Megkülönböztető jegyek, Figyelő, 2002/45. Szám. 2002. november 7-13, p. 24 Újabb lépéssel közelebb az unióhoz. EU-országjelentés a tagjelöltekről. Szerk.: Szarka Klára, Újvári Miklós, Magyar Hírlap, 2002. október 10., csütörtök, p. 1-3 Hiányosak az uniós információk. Magyar Hírlap, 2002 október 12., szombat, p. 5 Kocsi Ilona: Európai Unió. Hetente ötször, Magyar Hírlap, 2002. november 4., hétfő, p. 5 EU-kommunikációs stratégia. Magyar Hírlap, 2002. november 20., szerda, p. 5
56
MELLÉKLETEK
57
58
Melléklet 1: Balaton régió Európai Információs Pont fotóalbuma
59
60
„Svéd Nap”, Keszthely, 2001. június 30.
„Európa tábor”, Balatonalmádi, 2001. augusztus 1-6.
61
„43. Georgikon Napok” Keszthely, 2001. szeptember 20. „Európa Nap” Balatonfüred, 2001. szeptember 28.
62
Francia Magyar Partnerségi Fórum és Kiállítás Budapest, 2001. október 11-12.
63
„Európa Körök” tanévnyitó konferencia, Keszthely 2001. október 17.
Comenius vetélkedő döntője Veszprém, 2001. november 28.
64
65
Comenius vetélkedő döntője, Zalaegerszeg, 2001. november 29.
Comenius vetélkedő döntője, Kaposvár, 2001. november 30.
66
„Európa Körök a világhálón” Veszprém, 2001. január 22.
67
„Európa klub”, Keszthely, 2002 január 31. Téma: 2002- az euró éve
68
Balaton specifikus konferenciasorozat, Keszthely, 2002. február 27. Téma: A kulturális turizmus erőforrásai csatlakozásunk küszöbén
69
„Európa klub” Keszthely, 2002. február 28. Téma: Vállalkozás és vállalatalapítás az Európai Unióban hogyan legyünk egyéni vállalkozók?
70
„Európa klub”, Keszthely, 2002. március 28. Téma: Határmenti együttműködések az EU-ban és Magyarországon
71
72
