BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

A PROTOKOLL JELENTŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SKANDINÁV ORSZÁGOK PROTOKOLLÁRIS JELLEMZŐIRE

Készítette: Molics Melinda Budapest, 2009

-2-

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés

4. oldal

II. Protokoll jelentősége, a protokollról általánosságban

6. oldal

II. 1. Viselkedéstechnika aktív és passzív elemei

8. oldal

II. 2. Protokoll történeti áttekintése

11. oldal

II. 3. Etikett és protokoll kellékei

14. oldal

III. Protokoll szakma jellemzői

17. oldal

III. 2. Protokolláris rendezvények, vendéglátási alkalmak

17. oldal

III. 3. Kiegészítő protokolláris tevékenységek

20. oldal

IV. A skandináv országok általános jellemzői

23.oldal

IV. 1. Dánia

23. oldal

IV. 2. Finnország

25. oldal

IV. 3. Svédország

29. oldal

IV. 4. Norvégia

32. oldal

IV. 5. Izland

34. oldal

IV. 6. Feröer - szigetek

36. oldal

V. A skandináv országok protokolláris sajátosságai

38. oldal

V. 1. Megszólítás, üdvözlés

38. oldal

V. 2. Gesztusok

41. oldal

V. 3. Hétköznapi és hivatali öltözködés

43. oldal

V. 4. Legfontosabb ünnepeik, ajándékozási szokások

46. oldal

V. 5. Étkezés, gasztronómia

53. oldal

V. 6. Találkozók, megbeszélések, tárgyalások

59. oldal

V. 7. A skandináv országok közös jellemzői, a hasonlóságok

63. oldal

és eltérések összegzése VI. Befejezés

66. oldal

VII. Mellékletek

67. oldal

VIII. Felhasznált irodalom

71. oldal

-3-

„A társadalom kialakít egyfajta kollektív magatartásnormát - és senki nem kérdezi, miért pont így kell viselkedni. Az emberek elfogadják és kész.” Paulo Coelho

I. Bevezetés Megfigyelhető, hogy napjainkban egyre fontosabbá válik az életben a viselkedési szabályok ismerete és betartása. A mindennapi tevékenységek során, a másokkal való kapcsolatokban meg kell adni a tiszteletet és megpróbálni úgy viselkedni, ahogy azt a jó modor megkívánja. A viselkedés, a magatartás a normális emberi kapcsolatok eszköze. Az udvarias magatartás nagyon fontos a társadalmi érintkezésekben, elősegíti a könnyebb együttélést, az emberek közötti megértést és egymás iránti megbecsülést. Mindenképpen kiemelkedő a társas érintkezés során a másokkal való megfelelő bánásmód, a különböző helyzetekben helyes és udvarias reakció a partnernek, ezen kívül szükséges ismerni mindent, ami az illedelmesség körébe tartozik. A protokollnak az öltözködés, az ajándékozás, a sajátos nemzeti jellemzők, az étkezés, az ünnepek, a rendezvények és a diplomácia területén van kiemelt fontossága, még ha nem is kötelező szabályokkal, mégis mindenki betartja ezeket a normákat a sikeresség és a magabiztos megjelenés hangsúlyossága miatt. Még hangsúlyosabbak a külföldiekkel való kapcsolattartásban a szabályok, illetve a velük való érintkezésben. Külföldi kapcsolatok során azért is meghatározóak a viselkedési és protokoll ismeretek, mert egy tárgyalás illetve egy találkozó sikeressége a nyelv ismeretén túl főként a bánásmódon múlik. Nagyon fontos a megszólítás, a formalitások ismerete, a viselkedéskultúra aktív és passzív összetevői, hiszen ezek mind hatnak egy beszélgetésre. Egyértelműen állítható, hogy nagyon sok kellemetlen szituációt elkerülhetünk, ha tisztában vagyunk a viselkedési szokásokkal és az illemszabályokkal. A protokoll a kommunikáció egyik jelentős eszközének tekinthető. Dolgozatom első felében az általános protokoll fogalmakat szeretném bemutatni, a viselkedéskultúra aktív és passzív elemeinek ismertetésével, mivel úgy gondolom, hogy ezek ismerete szükséges, hogy azok is megértsék, akik nem ismerősek ebben a témában. Egy kérdőíves felmérés alapján választ keresek arra, hogy az emberek a hétköznapjaik illetve a munkájuk során milyen gyakran érzékelik

-4-

a protokoll és a viselkedési szabályok fontosságát. A protokoll történeti áttekintése és a protokoll szakma legfontosabb jellemzőinek ismertetése után Skandináviával foglalkozom részletesen, amely a dolgozat legnagyobb részét jelenti. Végül pedig összefoglalom a személyes tapasztalataimmal együtt a protokoll jelentőségét. Célom bemutatni a protokoll jelentőségét, ismeretének szükségességét, elsősorban a Skandináv országokra kivetítve, a skandinávok szokásait, viselkedéskultúráját, ezen kívül bepillantást szeretnék nyújtani olyanoknak, akik nem ismerik közelebbről őket és érthető képet szeretnék adni ezen országok protokolláris szabályairól. Legtöbben úgy gondolják, hogy Skandinávia országai mindenben megegyeznek, ellenben én a hangsúlyt arra fektetem dolgozatomban, hogy bemutassam, milyen sok eltérés is van köztük. Ahogy ők maguk sem szeretik, ha általánosságban beszélnek róluk, én is úgy gondolom, hogy nem feltétlenül egyeznek meg minden szempontból. Legfontosabb kérdések, amelyekre választ szeretnék kapni a kutatással kapcsolatban: Milyen alapvető szerepe van a hétköznapi tevékenységek és a hivatalos munka során a protokollnak? Milyen alapvető viselkedési normákkal kell tisztában lenni a megfelelő magatartáshoz? Hogyan alakult ki a protokoll mai formája? Hogyan kell megszervezni egy protokolláris rendezvényt, illetve milyen ismeretek kellenek ahhoz, hogy sikeres legyen? Milyen

kiegészítő

protokoll

tevékenységek

szükségesek

a

rendezvények

szervezésében? Milyen protokolláris vendéglátási formák léteznek? Milyen nemzeti sajátosságok jelennek meg a Skandináv országokban? Milyen öltözködési és étkezési szokásaik vannak az egyes országoknak? A gesztikuláció milyen mértékben jelenik meg náluk? Milyen szokásokat alkalmaznak az ünnepek során, hogyan ajándékoznak? Milyen viselkedési normákat alkalmaznak a tárgyalások során? Milyen protokolláris sajátosságokban tér el és melyekben egyezik meg az amúgy egy egységnek tekintett ország csoport?

-5-

II.

A

protokoll

jelentősége,

a

protokoll

általánosságban „Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi.” (J.P.Sarte) A viselkedéskultúra szabályai az általános műveltség részét képezik, mégis nagyon sok hiányosság észlelhető még napjainkban is ezen a területen. Az illemtan a helyes magatartás íratlan és írásos gyűjteménye. 1 A viselkedési szabályok történelmileg alakultak ki, és a nevelés, hagyományok, megszokás, közösség formálják. Az illemszabályok a viselkedés legősibb szokásait tartalmazzák, a Magyar Értelmező Szótár szerint az illem a társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége, vagyis az emberek egymással szembeni viselkedését szabályozó normák rendszere, amelyet koroktól független és történelmileg változó elemek együtt alkotnak. Természetesen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az illem koronként és vallás szerint eltérő lehet. 2 Az etikett a francia nyelvből származik, társas összejövetelek kapcsán azon udvari, szertartási, viselkedési és illemszabályok összessége volt, amely XIV. Lajos idején a francia király udvarban, Versailles-ban alakult ki. A Magyar Értelmező Szótár leírása szerint a társadalmi érintkezés viselkedési formáinak illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere, vagyis illemszabályok erkölcsi tartalommal. A protokoll a bizánci korból származik, a „protosz” szó jelentése első, a „kolla” jelentése enyv, tehát ebből jött a „protokolla”, amely azt jelenti, hogy a könyv elejére ragasztva, erre írták az adatokat, vagyis másképpen a „nemzetközi udvariasság kódexe”, „a hivatalos kapcsolatok írott és íratlan szabályainak, szokásainak és formaságainak összessége”. Később a hivatalos kapcsolatok rendszerét, a betartandó normákat jelentette. Napjainkban pedig az Értelmező Szótár leírása alapján többféle értelmezése van: nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv, azon szabályok összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját, valamely állam 1 2

Pintér Emil: Európai illemtan avagy mit tanulhatunk a Nyugattól? Bp. Európa 1998 p. 11. Protokoll Egyetemi jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület Bp, 2002 p.14.

-6-

külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya, a hivatalos érintkezésekre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége. Az illemtani alapelvek minden társadalomban fontos szerepet játszanak, hiszen ezekkel fejezik ki az egymás iránti tiszteletet. Ezekre az alapvető elvekre példa, hogy ha idegennel találkozik valaki, illik bemutatkozni; telefon felvétel esetén be kell mondani a nevet; levél érkezése esetén 8 napon belül válaszolni. Sokakban megfogalmazódhat a kérdés, hogy miért is van szükség ennyi formalitásra? Elsősorban

eszköz

az

idegenekkel

való

kapcsolatteremtésre,

másrészt

zökkenőmentes, udvarias légkört biztosít, véd hibák és sértés elkövetésétől, érdemi segítséget is jelent, taktikai eszköz (pl. megfélemlítés, figyelemelvonás). Az empátia is szükséges mindehhez, mert ha megértő az ember másokkal, akkor sokkal jobb légkört tud kialakítani, és sikeresebb lesz, az emberi kapcsolatokban alapvető az odafigyelés. A protokoll fő funkciója tehát az emberek közötti kapcsolattartás kialakítása. „Az állami protokoll az államfő, a kormányfő, a miniszterek hivatalos tárgyalásait, találkozóit, programjait, utazásait szervezi és bonyolítja le, magas szintű delegációk ki-és beutazásait, programjait szervezi.”3A diplomáciai protokoll egyenrangú országok egymás közti diplomáciai kapcsolatait jelenti, írott, szigorúan betartandó szabályokkal, a szertartásrendeknek megfelelően kialakított protokolláris jellemzőkkel. A diplomáciai kapcsolatok intézményei a nagykövetség, követség(a küldő állam képviselete), és a konzulátus (a küldő állam jogi, gazdasági védelme). A nagyvállalatok, polgármesteri hivatalok protokollja sokkal kevésbé kötött, mint a diplomáciai esetében, rugalmasabb szabályok és követelmények vannak, általában feladata a programok megszervezése, technikai részek lebonyolítása, terem lefoglalása, kínálás. Az etikettnek és protokollnak nemcsak a formalitásokkal kell foglalkoznia, hanem nagyon fontos tartalmi követelményei is vannak. A helyes viselkedés formai követelményei közé tartozik, hogy a kultúrált ember tud uralkodni indulatain, hangerején, testtartásán, rossz szokásain. Tartalmi szempontból pedig a tapintat, előzékenység, figyelmesség, tisztelet a másik ember iránt. A protokoll szükségessége a világ változásával együtt folyamatosan nő. A viselkedéstechnika jelent tehát mindent, amely az emberek magatartásában megjelenik, többek közt a jellem, amely születési és neveltetési kérdés, a lelkiismeret, ami erkölcsi jellemző, a 3

Lőcsei Judit: Etikett és protokoll alapjai Szókratész Külgazdasági Akadémia Bp. 2001 p. 24.

-7-

megjelenés, amely az ember igényességét mutatja, ezeken kívül a fellépés, figyelmesség, lelkiismeret, pontosság, türelem is ide sorolható. A viselkedés, illem, etikett fejlődése együtt jár a társadalom előre haladásával.

II. 2. Viselkedéstechnika aktív és passzív elemei Viselkedésünk alapelvei örök érvényűek. A viselkedés magában foglalja a társasági megnyilvánulás mindenféle formáját. Az emberek egymás közötti kapcsolatteremtésének eszközrendszere a viselkedéstechnika. 4 A sok illemszabálynak - amely meghatározza az emberek életét, befolyással bír a kapcsolatok alakulására - néhány alapvető fontosságú fogalma: kölcsönös tisztelet, határozottság, mértéktartás, szerénység, tapasztalat, magatartás, viselkedés. A viselkedés formaságai a következő alapszabályokra épülnek: - tiszteletadás: olyan tiszteletadást várhatunk el mi is másoktól, amilyet magunk tanúsítunk; - határozottság: véleményünk, kijelentéseink egyértelmű vállalása; - mértéktartás: legyen jelen minden megnyilvánulásban a hangerőtől az öltözködésen és a gesztikulációkon át az étel- és italfogyasztásig; -jó ízlés: ráérzéssel társulva minden helyzetben pótolhatatlan segítséget jelent; -tapasztalat: szükség van mások viselkedésének megfigyelésére és magunkban való értékelésére.5 A

viselkedéstechnikai

elemek

segítenek

a

személyes

kapcsolatok

megítélésében, amelynek vannak aktívái és passzívái. A passzívák olyan elemek, amelyek cselekvő közreműködés nélkül is jelzik ismereteink színvonalát.

6

Tehát az embernek nem szükséges tennie semmit

manuálisan vagy mondani verbálisan, mégis megállapítható, hogy tud-e viselkedni.

4

http://ww2.iit.uni-miskolc.hu/~juhaszg/magris.htm 2009.03.24. Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p.58. 6 Protokoll Egyetemi Jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Szövetkezet Budapest 2002 p.17. 5

-8-

Ide

sorolható:

előzékenység,

fellépés,

figyelmesség,

illedelmesség,

jellem,

lelkiismeret, megjelenés, önuralom, türelem, szerénység és pontosság. Az előzékenység nemtől, kortól független. Egyik szabálya az, hogy ne legyünk feszesek és mogorvák. A fellépés általában az ember sajátos tulajdonságaiból adódik, ez nagyon fontos az első találkozás alkalmával. A figyelmességgel jó érzést lehet kelteni másokban, elég egy kedves szó, vagy mosoly, amellyel felkelthetjük a másik ember rokonszenvét. Az illedelmesség a tisztelet megadása mások számára, pl. jó modor, udvariasság, tapintat. A jellem egy ember erkölcsi tulajdonságainak az összessége. Az akarat irányítja, hogy jót vagy rosszat cselekedjünk az adott pillanatban A lelkiismeret az önkontrollt és a cselekedetek szabályozását, erkölcsi tudat tükröződését jelenti. A megjelenést az öltözködéssel fejezik ki, az egyén magával és másokkal szembeni igényességét, környezetéhez való viszonyát, a munkahely, rendezvény, a társaság iránti elkötelezettségnek mértékét, és a többiek, munkatársak, látogatók, vendégek, ügyfelek iránti megbecsülését. A megjelenésnek mindig az alkalomhoz és a helyi szokáshoz

kell

igazodnia.7

Az önuralom pedig azt mutatja, hogy milyen az egyén tűrőképessége. A pontosság a másik emberrel szembeni tisztelet, a megbízhatóság jele. A pontosság megbízhatóságot, a pontatlanság pedig éppen az ellenkezőjét tükrözi A szerénység is egy nagyon fontos passzíva, a szerény embernek van önérzete, nem követelőzik, és nem tolakszik, volna mivel dicsekednie, de nem teszi. Az aktívák olyan elemek, amelyek cselekvő közreműködés által nyilvánulnak meg, vagyis valamit tenni kell, hogy látható legyen, tud-e viselkedni. Ezek közé tartozik a köszönés, kézfogás, kézcsók, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, megszólítás, tegeződés, magázódás, partnerség. A köszönés a legáltalánosabb társadalmi érintkezési forma, két eleme van: szóbeli és magatartási. A köszönést illik fogadni és viszonozni, sosem szabad elhagyni, mert az udvariatlanságnak számít. Előre köszönés a következőképpen néz ki: a férfi a nőnek; a fiatalabb az idősebbnek; az alacsonyabb rangú a magasabb 7

www.antiiskola.eu 2009.03.24.

-9-

rangúnak; a beosztott a főnöknek. Szóbeli formái: pl.„Jó napot kívánok!” Régi korokból maradt a fejbiccentés (futó találkozás esetén), kalapemelés (jobb kézzel a kalap vállig emelése), meghajlás (férfi-hölgy; fiatal-idősebb), ölelés, felállás (férfiak mindig felállnak, ha nőnek köszönnek). A köszönés lényege, hogy hangos, érthető legyen, nézzünk rá arra a személyre, akinek szól. A kézfogás nagyon régi, eredetileg azért alkalmazták, hogy így jelezzék egymásnak, hogy nincs náluk fegyver, emiatt is van az, hogy a kéznyújtás visszautasítása sértést jelent. A négy alapszabály: nő nyújtja a kezét a férfinek; idősebb-fiatalabbnak; főnök-beosztottnak; magasabb rangú-alacsonyabb rangúnak. A kézcsók a kézfogásból alakult ki, udvarias, ünnepélyes köszönési forma. A középkori spanyol etikettből osztrák közvetítéssel került hazánkba. 8 A bemutatkozás olyan ismeretkötést jelent, ahol harmadik fél nem szerepel. Akár hivatalos, akár személyes találkozásról van szó, az első alkalommal mindig illik bemutatkozni. Bemutatás esetén fontos, hogy kit mutatunk be kinek, itt is vannak szabályok, így tehát az alacsonyabb rangút a magasabb rangúnak, a férfit a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek. Ha egy társaságban történik a bemutatás, akkor a később érkezőket mutatjuk be a már ott levőknek, a házigazda mutatja be a vendéget a jelenlevőkhöz szólóan vagy egyenként.

9

A jó bemutatás rövid és célszerű. Az ülő

férfiak a bemutatkozáshoz felállnak, de az idősebb urak ülve maradhatnak, ha jóval fiatalabb mutatkozik be nekik. A nők csak akkor állnak fel, ha legalább egykorú nőket mutatnak be nekik. A társalgás egy cselekvéssorozat, egy társaságban minden résztvevőnek be kell illeszkednie a beszélgetésbe, de itt is vannak formai követelmények, érthetőnek, világosnak kell lennie, kerülendő a sok idegen szó, politikai meggyőződés, harmadik félre megjegyzést tenni, túlzott arcjáték használata, nem illik elkülönülni a társaságtól, sugdolózni.10Kimondani mindig ráérsz egy szót, de visszavonni nem. „Aki rosszat mond másokról, még rosszabbakat fog hallani magáról.”11

8

Illem, etikett, protokoll kisokos Nagy Gyögy László főiskolai docens; Széchenyi István Egyetem Győr 2002. 9 Ottlik Károly: Protokoll Budapest, Protokoll ’96 Kft. 1995 p.80. 10 Lőcsei Judit: Etikett és protokoll alapjai p.58. 11 Ottlik Károly: Protokoll Budapest Protokoll ’96 Kft. 1995 p.84.

- 10 -

A megszólítás alapszabálya, hogy sosem szabad tévedni a megszólított nevét, rangját és beosztását illetően. Napjainkban három megszólítási forma létezik: név és udvariassági kitétel (XY úr); rang és udvariasság kitétel (Elnök úr!); név, rang és udvariasság kitétel (XY Miniszterelnök úr!).

12

Néhány nyelvben a megszólítás már

kapcsolódik a köszönéshez. Férfiak megszólításánál általában az „Uram”, nőknél a „Hölgyem; Asszonyom!” A tegezés és magázás régen még egyszerű volt, mert csak az azonos rangúak tegeződtek, ma már ennél sokkal bonyolultabb. A mai illemszabályok a következők: idegent nem szabad tegezni sosem, akkor sem ha egyidős; felnőtt korba lépőt, 17-18 évest csak akkor, ha felajánlható viszont is a tegezés; a fiatalok tegezhetik egymást, de ha hivatalos ügyben járnak el, akkor nem illő; munkahelyen tegezhetik egymást a kollégák. A tegezést bárki kezdeményezheti, de általában hölgy, főnök vagy idősebb kezdeményezi. A tegeződés célja az, hogy a korra való tekintet nélkül kitüntesse az egy társaságba tartozókat. A tegezés és a magázás között átmeneti forma a keresztnév és az „Ön” használata, amely bizalmat és távolságtartást tükröz. A partnerség határozza meg azt, hogy kivel érintkezhet az egyén, ennek betartása nagyon fontos feladat, hivatalos ügyek esetén olyan személyhez fordulunk, amely a mi rangunknak megfelel, majd az azonos vagy megközelítő rangú személyekkel tartsuk a kapcsolatot.13

II. 3. Protokoll történeti áttekintése A protokoll és viselkedéskultúra történeti fejlődésébe is szeretnék bepillantást adni. Napjainkban használatos szokások és szabályok mind történelmi múltra tekintenek vissza, nemzedékről nemzedékre öröklődnek. „Az időszámítás előtti korból keveset lehet tudni a protokollról, de vannak meggyőző bizonyítékok az illemszabályok születéséről és terjedéséről. Pl. az i.e. 3-2. évezredben az indiai Manu törvényei, Theognisz (i.e. VI - V. sz.) megállapítása: "Tévedni emberi dolog", vagy Arisztotelész (i.e. 384-322) az illemtan alapjává vált 12 13

Protokoll Egyetemi Jegyzet p.26. www.antiiskola.eu 2009.03.24.

- 11 -

mondata: "Az ember természeténél fogva társas lény".”14Euripidész idézete szerint „Illőt ha kérdesz, illő lesz válaszom.” Marcus Fabius Quintilliánus római szónok azt tanította, hogy „nem mindenütt szabad vagy illő ugyanaz a dolog.” Az ókori Egyiptomban, i.e. 3000 körül erős központi hatalom alakult ki, a fáraók udvartartása, ceremóniáik nagyon részletesen megszervezettek voltak. A társadalmi fejlődés változásának szempontjából a legkiemelkedőbbet a görögök érték el, a konfliktus forrásai a görög fejlődésből indultak el, szakemberekre bízták a megoldásukat. Minden polgár számára biztosították a kultúra vívmányait. A társadalmi életben a tisztelet, őszinteség, becsületesség volt előtérben. Hivatásos és jól felkészült irattárosokat képeztek A rómaiaknál sok hasonlóság figyelhető meg a göröggel, de kiegészültek a keleti jelleggel. Rómában is tekintélyt, méltóságot, családi hagyományok tiszteletben tartását tanították. A római polgári kiváltságok továbbra is fennmaradtak, a római polgár számára az igazságszolgáltatás került előtérbe, amit a törvény előtti egyenlőség, az ártatlanság vélelme jellemez, ami a demokratikus államokban ma is meghatározó.

A

jogi

szabályozás

mellett

a

nemzetközi

dokumentumok

létrehozásában és elemzésében, tehát a diplomácia fejlesztésében játszottak kiemelkedő szerepet. A Római Birodalom után a következő fontos állomása a protokoll fejlődésének Bizánc. A bizánci birodalomban feljegyezték a tárgyalásokon, hivatalos rendezvényeken elhangzottakat, majd elemezték ezeket. Ebben az időben már volt diplomataképzés. Kialakult ebben az időben a rangsor, a címek, méltóságok, kapcsolattartás szabályai.15 912-ben születik meg VII. Konstantin Ceremóniakönyve, a bizánci udvar szertartásrendjéről, nem csak a hivatalos rendezvényekre, hanem a fürdetésre, az étkezésre, az öltözködésre vonatkozó szabályokat tartalmazta, amelyeket természetesen kötelező volt betartani. A középkorban a Vatikán meghatározó szereppel bírt, általa meghatározott szertartásrend volt érvényes a társadalom szabályozásába. Meghatározta a rangsort, melynek élén a pápa állt. Az államfők rangsorolása pedig a következőképpen nézett ki: a pápa után a német-római császár, majd Franciaország, Spanyolország, 14

http://hu.wikipedia.org/wiki/Protokoll_(illem) 2008.03.25. Lőcsei Judit: Az etikett és protokoll alapjai; Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2001 p.11. 15

- 12 -

Aragónia, Portugália, Anglia, Szicília, Magyarország, Skócia, Navarra, Csehország, Lengyelország és Dánia királya.16 Előírták a térdelés, a felállás, a kézcsók, a leülés, a meghajlás illetve az egymás követésének a sorrendjét is. A világiak megpróbálnak változtatni ezeken a középkori merev szabályokon, így alakul ki a lovagi kultúra. Ezek a lovagok a király katonáiból szerveződtek, jellemzőik az udvariasság, becsületesség, mértéktartás, nemeslelkűség, nők tisztelete. A lovaggá ütés azt jelentette, hogy az illető ifjú kiállta a próbákat, kellő ismerettel és olyan tulajdonságokkal rendelkezik, hogy megérdemli ezt a címet. Sok viselkedési forma származik ebből a korból, a kézfogás ekkor terjedt el és a reneszánsz idején vált szokássá a férfiak körében. Ezután az olasz városállamokban létrejöttek állandó követségek az alkalmi követségek rendszere helyett. Az első ilyet 1455-ben Sforza milánói herceg alapította meg. Európában a bizánci protokoll szabályai Velence által lettek ismertté. Burgundia hercege (III. (Jó) Fülöp) írta meg az első udvari etikettről szóló értekezést. 300 évet kellett aztán várni a diplomáciai rangsor kialakítására. Az újkorban, a XV-XVI. században a központosított európai hatalmak létrejöttének köszönhetően erősödött az etikett és a protokoll is. A legjelentősebb ebben az időszakban a spanyol etikett fejlődése volt, szigorú szabályzás állt fenn, a fény- és pompa kiterjedt a köszönési formákra, a szertartásokra, ünnepségekre. A spanyolok egy napnak minden mozzanatát befolyásolták, az öltözködést, az étkezést és a társalgást. Néhány szabály megszegéséért halálbüntetéssel kellett felelni. 17 A franciák azonban még jelentősebb helyet foglalnak el az etikett fejlődésében, fénykora XVI. Lajos (1643-1715) uralkodásának időszaka. Minden rendezett, pontos volt, fény és pompa, nagyszerű ünnepek jellemezték. A király maga dolgozta ki az udvari ceremóniák rendjét, magánélete és hivatalos ténykedése reggeltől estig úgy nézett ki, mint egy színpadi mű. Az etikett fogalma és értelme ebben a korban érte el a maival azonos jelentést. A köszöntés szabályrendszere is alaposan kidolgozott. Az udvari etikett szertartásrendjét átvette Bécs, Berlin, Oroszország és minden olyan ország, ahol ezt a pompát és fényűzést tartották példaképnek.

16

Ottlik Károly: Protokoll; Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p.11. Lőcsei Judit: Az etikett és protokoll alapjai; Szókratész Külgazdasági Akadémia; Budapest, 2001 p.15. 17

- 13 -

A XVIII. században egyre inkább előtérbe kerültek a közfelfogásnak megfelelő illemszabályok, és háttérbe szorították a királyi udvarok társasági szokásait. A polgári átalakulás és fejlődés nagy hatással volt az etikett és a protokoll kibontakozására is. Adolf Freiherr Knigge "Umgang mit Menschen" (Az emberek közötti érintkezés) c. műve 1788-ban jelent meg, amely illemszabályokat, bölcsességeket tartalmaz, a kor társadalmi szemléletét mutatja be.18 A XIX. században Anglia fontos szerepet játszott a polgári értékrend kialakításában, a „gentleman” olyan pozitív jellemet tükröz, amelyet az üzleti és társadalmi életben is elfogadottnak tekintettnek. A bécsi kongresszuson született meg a diplomáciai képviselők elnevezése, kategóriái és rangja. A XX. században a legújabb kor forradalmi változásai átalakították az erkölcsi normákat és a viselkedés szabályait is, egyszerűsödtek az illemszabályok, a hajbókolás, a földig borulás helyett a demokratikus, egyenlőséget hangsúlyozó szokások váltak. A kölcsönös udvariasság és hagyományos értékek kiemelkedővé váltak, a politika és a diplomácia protokollja megint közelebb került a nemzetközi normákhoz.

II. 4. Etikett és protokoll kellékei Ahhoz hogy a másokkal való kapcsolattartás, a társasági érintkezés és a mindennapi protokoll tevékenységek jól működjenek, szükség van bizonyos tárgyi kellékekre is, ezek a következők: az ajándékozás, a névjegy, a meghívó, a rangsorolás, az ültetési rend, a dohányzás, a telefon, a virág és a borravaló. Az ajándékot a protokoll szempontjából a figyelmesség és a kapcsolat folytatásának jeléül adják, mindig alkalomhoz illőnek kell lennie. A társadalmi közösség kialakulásával lett szokássá. Lehet állami, ami nagy értékű, de nem személyre szóló. Létezik lekötelező ajándék, ami jelentős értékű, a megvesztegetés eszköze lehet, ezért nem szabad elfogadni. Ezen kívül még meg kell említeni a figyelmességi ajándékot, amely az együttműködés folytatására való törekvést fejezi 18

Illem, etikett, protokoll kisokos Nagy Gyögy László főiskolai docens; Széchenyi István Egyetem Győr 2002

- 14 -

ki, értéke csekély, utal a kapcsolat kellemes voltára és emlékeztet az ajándékozóra (pl. könyvek, albumok, italok, népművészeti tárgyak, ételkülönlegességek, művészeti reprodukciók). Ami tilos a protokollban: pénz, értékpapír, élelmiszer, ruházat, giccs, tilalom alatt álló tárgyak adása. Kétféleképpen történhet az átadása: protokollon keresztül (szállodai szobában vagy úgy küldik el) vagy ceremoniálisan (nyilvánosság előtt).19 A névjegy a hivatalos érintkezésben nagyon fontos és nélkülözhetetlen eszköz. A jó névjegykártya tulajdonosának legfontosabb adatait tartalmazza, nagysága kb. 9 x 5 cm, segíti személyes találkozás esetén a bemutatkozás pontosságát, könnyen áttekinthető. Ma már nem csak a hivatalos életben, hanem a magánéletben

is

gyakran

bemutatkozás,

virágküldés,

használatos.

Névjegyküldés

szerencsekívánat

ünnep

esetei:

alkalmából,

bemutatás, búcsúzás,

részvétnyilvánítás. A meghívó valamilyen formális vagy informális eseményre való invitálás esetén kerül kiküldésre. A szóbeli meghívás után mindenképpen szükséges írásban is elküldeni. A meghívó tartalmazza: meghívó fél rangját, nevét, meghívás tényét, meghívott nevét, rangját, az alkalom jellegét, az alkalom idejét, helyét, esetleges tudnivalókat. Lehet egy vagy két oldalas, elküldése az esemény előtt 2-3 héttel történik. A rangsorolás az etikett és protokoll legalapvetőbb kérdése, az ország vezető tisztségviselőinek,

diplomaták,

küldöttségek,

a

társadalmi

értékrend

által

megkülönböztetett személyek sorrendje. Protokolláris rangsorolás esetén a négyes szabály érvényesül: nem, kor, rang, az ezeken belüli és ezek közötti különbség. Kormányon

belüli,

minisztériumon

belüli,

diplomáciai,

politikai,

egyházi,

önkormányzati és vállalati fajtái léteznek. Az

ültetési

rend

minden

protokolláris

vendéglátási

alkalmon

nélkülözhetetlen. A mindennapi vendéglátásban kevésbé fontos, viszont a hivatalos eseményeken kiemelkedő szerepe van. Lényeges az asztal formája, lehet téglalap, négyzet, kerek, U-alakú, patkó alakú, fésű formájú asztal. Fontos megemlíteni még a dohányzást, tilos dohányozni közlekedési eszközön, színházban, moziban, hangversenyteremben, felvonókban, raktárakban, és 19

Protokoll Egyetemi Jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Szövetkezet Budapest 2002 p. 28.

- 15 -

ahol bármiféle tiltó jelzés van erre vonatkozóan. Nem illik dohányozni gépkocsiban, ha van olyan személy is bent, aki nem dohányzik; ahol nincs hamutálca; hölgyeknek utcán; étkezés közben. Égő cigarettával nem illik épületbe, zárt helységbe belépni, gépkocsiba beszállni, beszélgetni. Ha engedik a dohányzást, akkor mindenkit meg kell kínálni. A férfi kínálja meg a nőt először, majd a társaság többi tagjait. A tüzet is a férfi ad a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a megkínált a megkínálónak. Öngyújtóval adott tűz esetén, mindig külön-külön kattintjuk fel a lángot. Gyufával pedig magunk felé húzzuk a gyufaszálat. A láng végét tartjuk a cigarettához, és nem a közepét. 20 Telefonos érintkezés a kapcsolattartás fontos eleme, a leglényegesebb tudnivalók: köszönni és bejelentkezni kell, majd bemutatkozni, meggyőződni arról, hogy kivel beszélünk, érdeklődni a partner hogyléte felől, összegezni a hívás célját, felajánlani a visszahívást, búcsúzást kezdeményezni. Tilos 21.00-09.00 között telefonálni, kivéve ha a hívott fél érdekeit szolgálja. A virág az udvariasság és a figyelmesség jelképe minden emberi kapcsolatban. Asztal-, szoba-, teremdíszként alkalmazandó. A szálak száma páratlan legyen vagy 10. Elsősorban hölgyeknek szokás virágot ajándékozni, hivatalos ünnepségeken a fővendégnek vagy mindenkinek Borravaló adása szempontjából országonként más szokások vannak, borravalót étteremben, taxiban, szállodában (boynak, szobaasszonynak), ruhatárban adnak általában, ill. postásnak, ha valamilyen pénzküldeményt hoz, az USA-ban: szinte mindenhol adnak, és nagy összeget, Ausztriában, Németországban: közepes, 10-12 %, Angliában: 12,5 % pontosan kiszámolva, Kínában: nincsen borravaló (sértés), Magyarország: 10 %. Az embert viselkedése alapján ítélik meg a munkatársak, főnöke, gépkocsivezetők, eladók, üzleti partnerek stb. Természetesen a kultúrált embernek diszkréten kell viselkednie nyilvánosság előtt, nem szabad feltűnést kelteni. Szeretnék még megemlíteni néhány viselkedési szabályt: Ha egy férfi és egy nő megy az utcán, a hölgy a jobb oldalon, balján a férfi, tömegben a férfi a hölgy előtt, két hölgy társaságában középre megy, a feleség jobb oldalán, édesanyja balján. Lépcsőn a férfi a nőt mindig segíti, még ha nem is szorul rá. Közlekedési eszközökön a helyet mindig illik átadni, férfi a nőnek, fiatal az idősebbnek. Ruhatárban 20

www.antiiskola.eu 2009.03.24.

- 16 -

érkezéskor először a férfi veszi le a kabátját, utána a hölgy, távozáskor először a férfi felsegíti a kabátot a nőnek, azután veszi fel a sajátját. Gépkocsiba ülés esetén a fölérendelt számára a másik fél kinyitja az ajtót, megvárja, amíg beül, majd becsukja az ajtót. Étteremben mindig a férfi megy elől. Ha pincér kíséri helyre a vendégeket, akkor őt a hölgy követi. A férfi úgy ül le, hogy a nő az ő jobbján legyen, leülésnél segédkezik a hölgynek. Ha az asztaltól a hölgy bármilyen okból feláll, akkor a mellette ülő férfinak segítenie kell őt a szék elvevésében. A férfi feladata a rendelés, az italkóstolás és a fizetés. Az étlapból a hölgy után választ. Lakásra, magánházba lépéskor a férfi a feleségét, barátnőjét, partnernőjét, kísért kolléganőjét engedi előre. Fizetés étteremben úgy történik, hogy legtöbbször a férfi fizet, viszont lehetnek olyan esetek is, mikor a nőnek szükséges fizetnie, ha például egyedül megy valahova, ő a vendéglátó vagy a protokollos. 21Sorbaállás esetén mindig az érkező sorrend a döntő, tekintet nélkül korra, nemre.

III. 1. A protokoll szakma jellemzői Mivel a protokoll napjainkban egyre fontosabb szerepet kap, így a protokollos szakemberek iránti igény szükségszerűen megnő. A protokollosnak ismerni kell a szabályokat, és könnyen alkalmaznia azokat a gyakorlatban is. Az eseményeknek meghatározó szereplője, de nem központi. A jó protokollost hivatástudat tölti el, legfontosabb személyiségjegyei: politika semlegesen látja el feladatát, tájékozott a cég, intézmény belső viszonyairól, hazai és nemzetközi politikai élet eseményeiről, folyamatos

kapcsolatban

áll

vezetőivel,

határozott

fellépésű,

megfelelő

kommunikációs képességgel rendelkezik, a szakma minden területén tudással rendelkezik, empatikus, jó problémamegoldó képességgel rendelkezik, diszkrét, pontos, toleráns, és ami még elengedhetetlen az a nyelvtudás.

21

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó RT. Budapest 1994 p.128.

- 17 -

III.

2.

Protokolláris

rendezvények,

vendéglátási

alkalmak „Rendezvénynek nevezzük az olyan összejöveteleket, amelyeket egy előre elismert (társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport) célból, alkalomból tartanak meghatározott helyen és időben. „22 A rendezvények megszervezői: protokollosok, hoszteszek, hosztok, tolmácsok, testőrök, gépkocsivezetők, és a média. A rendezvények lehetnek: kongresszus, konferencia, tudományos

és

politikai,

művészeti,

közművelődési,

egyházi,

kereskedelmi, sport, társadalmi, egyéb és komplex rendezvény. A kongresszus ötszáz főnél nagyobb rendezvény, amely időtartamát tekintve egy-két nap, de néha tovább is tarthat. A konferencia hasonló a kongresszushoz, de valamivel kisebb létszámú és időtartamú. A konferencia lehet: tudományos, politikai, kapcsolódhat egy szakmához, hivatáshoz, sport-, kulturális-, szociális jellegű. A konferenciának több fajtája van: lehet értekezlet, ankét, közgyűlés, vándorgyűlés, kerekasztal-tárgyalás. Az értekezlet valamely testület tagjainak tanácskozása, az ankét pedig nyilvános értekezlet, amelyen előadók és vitavezetők is vannak. A közgyűlés olyan rendezvény, amely lebonyolítása forgatókönyv alapján történik, lehet kevés résztvevővel történő is, de lehet olyan is, ahol több száz fő is részt vesz. A vándorgyűlést mindig másik városban és helyszínen tartják. A kerek asztal tárgyalás lényege, hogy a partnerek egyenrangú felek. A konferenciák lehetnek előadás jellegű, vitakör jellegű, és munkaterv jellegű. Az előadás jellegűnél a megnyitót vagy vitaindítót a felkértek beszéde, majd a jelentkezők hozzászólása követi. A vitakör jellegűnél a vita témája mélyebb kifejtést nyer, a végén a vitavezetők és a rendezvény vezetői összegzést készítenek, és zárszóban ismertetik. A munkaterv jellegű rendezvény plenáris üléssel kezdődik, a véleményeket és álláspontokat átadják a szekcióüléseknek, és minden delegáción belül kijelölik a tagokat a munkabizottságba, majd a szekcióülés után újabb plenáris ülés következik és a záró plenáris ülésen hagyják jóvá a jegyzőkönyvet és a delegációk vezetői ünnepélyes keretek között írják alá. 22

Protokoll Egyetemi jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület Bp, 2002 p. 85.

- 18 -

A rendezvények szervezését meghatározó tényezők: 1. alapinformációk: időpont, időtartam, helyszín, résztvevők, látogatók létszáma; 2. események: fő-, mellék-, kiegészítő-, protokolláris esemény; 3. rendezvény szervezeti rendszere és folyamata; 4. az arculat meghatározói: jelmondatok, képek; 5. résztvevők, közreműködők, jogi személyek. Rendezvények megszervezésének folyamata: 1. előkészítés: informálódás a delegáció összetételéről, delegáció érkezésének, távozásának időpontjáról, szállodafoglalásról, költségviselésről. 2. érkezés előtti szervezés: szállodafoglalás, kormányváró, VIP-váró lefoglalása, szállítóeszközök biztosítása, munkarend meghatározás, tárgyalóterem biztosítása, protokolláris

vendéglátás

megszervezése,

sajtóval

kapcsolatos

feladatok,

üzemlátogatások megszervezése, kulturális program, hölgyprogram összeállítása, forgatókönyv. 3. lebonyolítás: érkezésnél segítés, programegyeztetés a vendégekkel, végrehajtás ellenőrzés, búcsúztatás. 4. utólagos feladatok: számlák ellenőrzése, utókalkuláció, elszámolás a bérelt eszközökkel. A különböző protokolláris vendéglátási formák között meg kell említeni az álló alkalmakat, ide tartozik: a fogadás, a koktélparti, a garden party, a buffet-dinner, és néha előfordul pezsgőbontás, koccintás és délutáni tánc. Az ültetéses alkalmakhoz sorolható: tárgyalóasztalnál való kínálás, a munkaebéd, a díszétkezés, a reggeli, a villásreggeli, kínálás társalgóasztalnál. A fogadás napközben félünnepélyes, este ünnepélyes alkalomnak számít. Az italt az első vendégek megérkezésétől pincérek szolgálják fel, ami természetesen ingyenes. Az ételeket a terem közepén felállított asztalokon helyezik el, nem szükségszerű a bő ételkínálat. A koktélparti kötetlen álló vendéglátási forma, időpontja késő délelőtt vagy kora délután. Az italokat pincérek kínálják, és az ételválaszték egyszerű. A garden party megrendezése délutáni órákban történik. A buffet-dinner álló és ültetéses alkalom keveréke, az italt szintén pincérek szolgálják fel, az ételekhez illően, bármikor felállhatnak ételt szedni.

- 19 -

Az ültetéses alkalmak: a tárgyalóasztalnál való kínálás esti program. Mindent be kell készíteni előre az asztalokra, üdítőt, poharakat, sós süteményt, tányérokat, szalvétát. Munkaebéd esetén a vendéglátás mellett történik a munka, a menü előre megrendelhető, vagy étlapról is választható, nincs protokolláris ültetés. Sok étterem hirdet munkaebéd ajánlatot üzleti ebéd vagy business lunch néven. A díszétkezés ünnepélyes ebéd vagy vacsora, van ültetési rend, névkártya, menükártya, a felszolgálás protokolláris. A reggeli reggel nyolc és kilenc között kerül megrendezésre, kiadós reggeli ételekkel. A villásreggeli általában tíz-tizenegy órakor kezdődik, kb. 45-50 percig tart. Nincs ültetési rend, hidegtálakat vagy könnyű meleg ételeket kínálnak. Kínálás asztaltársaságnál kötetlen kínálási alkalom, sós és édes süteményeket, üdítőt, kávét, teát szolgálnak fel. 23

III. 3. Kiegészítő protokolláris tevékenységek Kiegészítő tevékenységek közé tartozik a tolmácsolás, a közvélemény tájékoztatása és a vendég védelme. A tolmácsolás a gondolatok lefordítása egy másik nyelvre. A tolmács munkája biztosítja a kommunikációt olyan emberek között, akik nem értik meg egymást. Pontosan kell fordítania az elhangzottakat, semmit nem tehet hozzá illetve nem vehet el belőle, nem támaszkodhat semmilyen eszközre, csak a saját tudására. Ehhez a szakmai nyelvtudáson kívül szükség van a két ország kultúrájának ismeretére is. A tolmács helye a fő vendéglátó bal oldalán van, ha nem beszéli a nyelvet. A tolmácsnak a legnagyobb segítség az, ha nyugodt légkört biztosítunk munkájához. A tolmácsolás lehet konszekutív, amikor a tolmács gondolatonként fordítja le a szöveget ill. lehet szinkrontolmácsolás, amely során egyidejűleg hallható a szöveg tárgynyelven és célnyelven is, ez nagyon fárasztó, ezért általában rendezvényekre mindig két tolmácsot hívnak, akik váltják egymást.

23

Kepes Ágnes, Dr. Sille István: Protokoll és etikett a gyakorlatban; Akadémiai Kiadó 2006 p.56.

- 20 -

A közvélemény tájékoztatása a sajtó- és hírközlő eszközöket jelenti, a közhivatalok,

szervezetek,

vállalatok

ezáltal

ismertetik

meg

magukat

és

tevékenységüket. A sajtó-albizottság szerepe, hogy a sajtó munkatársai minél előbb tudjanak a rendezvényről, és a közvéleményt is tájékoztassák arról. A szervezés időszakában tartott sajtótájékoztató vagy sajtókonferencia kiemelkedő jelentőségű, egy szervező mindig kapcsolatban áll a sajtó munkatársaival és informálja őket az események

előrehaladásáról.

Adott

rendezvényről

a

vállalat

képviselőivel,

vendégekkel a sajtó munkatársai interjút, riportot készítenek. A vendég védelme minden házigazdának fontos feladata. Az állami szervek által nem védett vendégek megóvása a protokollos feladata, ő vezeti a biztonsági feladatokra specializálódott szervekkel az együttműködést. Rendőrségi védelemben részesülnek

Magyarországon:

a

köztársasági

elnök,

a

miniszterelnök,

az

Országgyűlés elnöke, a külügyminiszter, a nemzetbiztonságért felelős miniszter. 24

Készítettem egy felmérést, 2009 áprilisában, 25 főt kérdeztem meg. A megkérdezés abból a célból készült, hogy kiderüljön az emberek életében mennyire fontos a protokoll és a viselkedési ismeretek betartása. A megkérdezettek 84%-a szerint a munkája során nagyon fontos az illemszabályok betartása, és csak 16% számára kevésbé fontos. A megkérdezett sokaság egésze úgy gondolja, hogy a viselkedéskultúra és a protokoll ismeretek betartása a hétköznapok során is nagyon fontos. A sokaság 44%-a szerint még mindig a személyes érintkezés a hangsúlyos, 66% pedig a telefonos érintkezést találja gyakoribbnak. A vizsgált személyek közül csak ketten vannak, akik nem érkeznek pontosan megbeszélt találkozókra. A megkérdezett 25 főből négyen gondolják úgy, hogy az etikett és protokoll szabályok betartása miatt nem kell másképpen öltözködniük, mint ahogy egyébként szeretnének, a többi 21 fő pedig úgy gondolja, hogy igen. 3 fő esetén a divat dominál az öltözködés területén, ők 18 év alatti és 18 és 25 év közöttiek, 1 fő a kényelmet és a divatot is figyelembe veszi, 3 fő a kényelem és elegancia szerint dönt, 3 fő csak az eleganciát tartja fontosnak, és a többi 15 egyén pedig kényelem alapján öltözködik. A vizsgált egyének közül 28% nyilatkozott úgy, hogy ha külföldre utazik nem tanulmányozza az ottani viselkedéskultúrát, 4% pedig nem kóstolja meg a 24

Protokoll Egyetemi jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület Bp, 2002 p.147.

- 21 -

specialitásokat. Azzal az állítással, hogy az ajándékozásnak fontos szerepe van az életben, mert ezáltal fejezhető ki a másik fél iránti megbecsülés, 36% nem értett egyet, a többi 64 % szerint ez így van. 12% szerint a túlzott gesztikuláció nem zavarja a beszélgetést, a sokaság 88%-a pedig úgy véli, hogy nem szerencsés a túlzott gesztikuláció. A vizsgált egyének közül mindenki egyetért azzal a döntéssel, hogy a legtöbb közintézményben és étteremben nem szabad dohányozni. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben és kinek adnak borravalót, 4 fő azt válaszolta, hogy nem szokott adni, 3 fő a fodrásznál ad, a többi 18 fő pedig azt válaszolta, hogy ha elégedett a szolgáltatással, akkor általában étteremben és szállodában ad. A megkérdezettek 28%-a nagyon fontosnak tartja az ünnepek során a hagyományok betartását, 56% számára közepesen fontos, 16 % pedig szinte egyáltalán nem tartja be a hagyományokat. A sokaság 76%-a gondolja úgy, hogy a karácsony a legfontosabb ünnep, 8% szerint a húsvét, 8% a karácsonyt és a nemzeti ünnepeket is, 4% a húsvétot és a pünkösdöt tartja jelentősnek, és 4% minden ünnepnek egyenlő fontosságot tulajdonít. Mielőtt rátérnék a Skandináv országok sajátosságaira, még szeretnék pár szót ejteni a külföldre utazás okairól és ehhez szükséges tudnivalókról. Természetesen ha elutazunk egy idegen országba, fontos ismernünk annak a bizonyos országnak a viselkedéskultúráját. A külföldre utazásnak többféle oka lehet: előfordul, hogy szakmai célból utazik valaki külföldre, vagy magánemberként, mint turista. Hivatalos küldetés esetén mindig az államközi osztály és a protokoll osztály készíti fel a kiutazókat. Az államközi osztály a politikai, gazdasági és üzleti jellemzőkről tájékoztat, és ők intézik a szükséges formalitásokat is, pl. útlevél, vízum, szállásfoglalás, menetjegyek stb. A protokoll osztály pedig a helyi sajátosságokról, etikett és protokoll ismeretekről, szokásokról informál. Lehetőleg úgy kell intézni ezeket a dolgokat, hogy a kiutazást követően ott már ne adódjanak gondok. Kellő felkészülés után már sokkal könnyebb beilleszkedni az ottani kultúrába, turistaként már jóval nehezebb az idegen környezetben feltalálni magukat. Ha hosszabb időre való kiköltözésről van szó, főként egy család szempontjából vizsgálva, mindenképpen a legfontosabb a nyelv megtanulása, gyerekek számára ez természetesen könnyebb, mivel ők nagyon gyorsan képesek elsajátítani a nyelvet. Alkalmi kiküldetés esetén a megérkezés után be kell jelentkezni a vállalati kereskedelmi kirendeltségnél, amelyhez problémákkal is lehet fordulni. - 22 -

IV. A skandináv országok általános jellemzői

IV. 1. Dánia:

„Dánia 43,094 km2 nagyságú területe a Jütland-félszigetből és 406 szigetből áll, amelyekből 90 sziget lakott. A lankákkal, tavakkal, erdős vidékkel tarkított táj legnagyobb része gazdaságok által művelt terület. Éghajlata mérsékelt.”25 Történelmi háttér: A középkor híres viking hajósainak és felfedezőinek többsége Dánia területéről származott. A Dán királyság Észak-Európa legnagyobb birodalma volt a 17. századig, ekkor egy nagy részt veszített el területéből. 1815-ben Norvégiát is elválasztották tőle. I.sz. 750 óta önálló állam, államformája 1849 óta alkotmányos királyság. Politikai háttér: A királynő (jelenleg 1972 óta II. Margit) az állam szimbolikus vezetője. A valós hatalom viszont a miniszterelnök és a miniszterek kezében van, törvényhozó testülete a Folketing, amelynek 179 tagja van. 8 párt van a parlamentben, a politikai rendszert a decentralizáció jellemzi. Gazdaság: Az ország modern piacgazdaság, kiemelkedő a mezőgazdasága, stabil nemzeti fizetőeszközzel, magas életszínvonallal rendelkezik. Nemzeti fizetőeszköze a dán 25

http://www.ambbudapest.um.dk/hu/menu/InfoDenmark/Földrajz+és+Lakosság/ 2009.03.31.

- 23 -

korona.

26

A GDP 2005-ös becslés szerint 259,7 milliárd USD, az egy főre jutó GDP

47 984 dollár . Egyike azon európai országoknak, ahol az egészségügyre és az

oktatásra a legtöbbet költenek. Az infláció mérsékelt maradt az erős gazdasági növekedés és a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése ellenére is. Oktatás: Dánia költségvetésének körül-belül 15%-át fordítja oktatásra, amelynek közel 29%át a felsőoktatás teszi ki. Fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető. Átlagosan egy évfolyam 80,3%a végzi el a középiskolát és 44,5%-a fejezi be a felsőfokú képzést.

27

Az oktatási

rendszerben a hangsúly az információk elsajátításán, az absztrakt fogalmi gondolkodás kialakításán van. Dániában megfigyelhető, hogy a skandináv szokások keverednek a nyugat- és déleurópaiakkal. Kevésbé zárkózottak, mint az északi szomszédok, szellemesek, szívesen társalognak, és vendégszeretetük is kiemelkedő. Észak franciáinak is hívják őket, az átmenet hangsúlyozása miatt.28 A dán életfelfogás leginkább a hygge szóval jellemezhető, amely kényelmet és biztonságot tükröz. Borravaló szempontjából a legdrágábbak közé tartozik, az elfogadott 10-15%, ami rajta van a számlán kiszolgálási díjként, de minden egyéb szolgáltatásért külön kell adni. A dánok öntudatos emberek, de a befelé fordulás jellemzi őket. Általános szabályokra épül a magatartásuk, a problémák során az objektív tényezőknek tulajdonítanak fontosságot, a személyes érzelmek nem hangsúlyosak. Elszántan képviselik saját érdekeiket, és segítenek másokon is. Számukra az egyéni teljesítmény kiemelkedő fontossággal bír, jelentősebbnek tartják a képességeket, mint a társadalmi státuszt. Beletörődnek az életben előforduló bizonytalanságokba is, bár az ő életükben a jóléti állam volta miatt elég minimális a létbizonytalanság.

26

Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p.78. 27 http://www.ambbudapest.um.dk/hu/menu/InfoDenmark/Földrajz+és+Lakosság/ 2009.03.31. 28 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll Közgazdasági És Jogi Könyvkiadó Rt. Budapest 1994; p.331.

- 24 -

A társadalom alapja a középosztály, jelentős vagyoni különbségek az állampolgárok között nincsenek. A férj és feleség osztozik a gyermeknevelésben a felsőbb rétegben. Népesség: 5 millióan élnek az országban, a főváros Koppenhága, a népesség 99 százaléka városban él. A lakosság homogén, túlnyomó többsége skandináv származású, habár az eszkimók és a Feröer szigetek őslakóinak száma is nő (8,5 %). Vallás: Evangélikus vallású a dánok 97 százaléka. 29

IV. 2. Finnország:

„Finnország Észak-Európában, a Balti-tenger partján fekszik. Területét tekintve Európa 6. legnagyobb országa: háromszor akkora, mint Magyarország. Bár ÉszakSzibériával, Alaszkával és Dél-Grönlanddal fekszik egy szélességi körön, éghajlata azokénál enyhébb, a téli hidegeket enyhítő környező víztömegeknek és a Golfáramlatnak

köszönhetően.

A

szárazföldön

Svédországgal,

Norvégiával

és

Oroszországgal határos, déli szomszédja, Észtország a Finn-öböl túlpartján fekszik.

29

Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p 79.

- 25 -

Finnországban több mint kétszázezer tó van, az ország területének egytizedét víz borítja.”30 Történelem: Sajátos kultúrával és identitással rendelkező ország, majdnem 500 évig a svédek uralma alatt állt. A 18. századra a svédek hadereje csökkent, így a finnek nem bíztak abban, hogy a svédek meg tudják őket védeni a támadásokkal szemben. 1808-ban az orosz-svéd háborúban mivel a svédek veszítettek, átengedték Finnországot az oroszoknak. I. Sándor orosz cár ígéretet tett arra, hogy a finnek törvényei és intézményei megmaradhassanak, de mégsem így történt, és folyamatosan üldözték a finnek nemzeti érzéseinek megnyilvánulásait, ezért mindent elkövettek, hogy felszabaduljanak az orosz uralom alól. 1917-ben kiáltották ki az Oroszországtól való függetlenséget, de közben a finn szocialisták és konzervatívok közötti polgárháború miatt veszélyben volt a függetlenségük. 1939-ben Szovjetunió területeket követelt tőlük, de miután visszautasították, az oroszok lerohanták. Finnország ellenállást tanúsított, de legyőzni nem tudta Oroszországot, viszont elszántságukkal arra késztették az oroszokat, hogy beleegyezzen a finnek kiválásába, de még így is veszítettek területükből, és a népesség 12%-ából. Ezután a németekben reménykedett,

német

csapatok

állomásoztak

a

területükön,

így

amikor

Németországra támadott a Szovjetunió, a finnek a németek oldalán harcoltak. A II. világháború után az országnak újabb területekről kellett lemondaniuk, de a Vörös Hadsereg nem tudta hatalmába keríteni. Politikai háttér: Államformája alkotmányos köztársaság. A legmagasabb közjogi méltóság a köztársasági elnök, akinek hivatali ideje 6 év. Amennyiben a jelölt az első fordulóban nem kapja meg a szavazatoknak több mint a felét, új forduló következik, amelyben már csak a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelölt verseng egymással. A hatalom másik része a miniszterelnök kezében van. A miniszterelnököt és a kormány többi tagját az elnök nevezi ki. „A jelenlegi köztársasági elnököt, Tarja Halonent, 2000 februárjában választották meg, azt megelőzően többek között külügyminiszter 30

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39344&contentlan=28&culture=hu-HU 2009.03.31.

- 26 -

is volt. A köztársasági elnök egyben a fegyveres erők főparancsnoka.”31A törvényhozó testület az Eduskunta, amely 200 tagból áll. Az utóbbi időben általában koalíciós kormány vezette az országot. A nők teljesen egyenjogúak, a nők szavazati jogát itt vezették be elsőként a világon. Gazdaság: A legjelentősebb iparág az elektronika, a NOKIA telefonok gyártása, és a gépgyártás, ami a 19. században indult fejlődésnek, amikor Gottfried Strömberg megépítette elsőgenerációs generátorát és elektromos motorját. A fafeldolgozást, ezáltal a papírgyártást, és a hajógyártást is szükséges megemlíteni mint kiemelkedő húzóágazatait. Oktatás: Az általános iskola 9 év, a 10. osztály fakultatív. Államilag elfogadott tanterv szerint folyik az oktatás, a gyakorlati ismeretek és az önállóság a hangsúlyosak. A felsőoktatásban szakfőiskolák és egyetemek vannak. Az egyetemek a tudományos kutatás és ehhez kapcsolódó feladatok oktatásával foglalkozik. A szakfőiskolák a leendő munkavállalókat képzik, a tanulmányi idő általánosan 3,5 - 4 évig tart. A népesség 60 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, 13 százalék pedig felsőfokú tanulmányokat is folytatott. A magyarokkal szemben nagyon kedvesek és udvariasak, de más nemzetekkel is nagyon figyelmesen bánnak. Mivel a nyelvi azonosságok hiányoznak, ezért közvetítő nyelv szükséges. Ez az idősebbek esetén a német, illetve napjainkban már leginkább az angol. A finn népet a „sisu” jellemzi, amely szó szerint nem fordítható le, de tartalmazza az akaraterőt, a bátorságot, az elszántságot, a kitartást, a szilárd jellemet. Ha társaságban vannak, gyorsan oldódnak, vidámak, kötetlenek. A finnek nagyon lényegesnek tartják azt, hogy mit gondolnak róluk külföldön. A Finnországba látogató külföldit skanzenbe vagy szaunázni viszik el, mutatnak néhány tavat, tőrt és faliszőnyeget. Mesélnek sikereikről, például a sportról, kultúráról. Finnországban mindenütt rend és tisztaság van, az emberek a természettel

31

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39344&contentlan=28&culture=huHU#Politikai%20rendszer 2009.04.01.

- 27 -

harmóniában élnek, de egymástól olyan távolságra, ahogy csak lehetséges.32 Nagyon híres a finn szauna. Ha vendéget hívnak, akkor a szokással ellentétben nem ruhátlanul vannak, először a hölgyek kezdik el a gőzfürdőzést, majd utánuk a férfiak, természetesen közben mesélnek a szauna hasznáról, szokásairól. Szauna után sört isznak, és kolbászt esznek, így pótolva az elvesztett energiát. Finnországban a legtöbb helyen tilos a dohányzás. Gyertyáról rágyújtani nem szabad, mert a hitük szerint ezzel egy tengeren hajózó finn elveszíti életét.33 A velük való kommunikáció során nagyon kell figyelni a magyarban előforduló persze szóra, mivel a finneknél ez durva káromkodást jelent. A szállodákban a borravaló értéke 15 %, az éttermekben 11,5 %, ez szerepel a számlákon, egyéb helyeken 5-10 %, és a taxiban nem adnak. Úgy gondolják, hogy mindent meg tudnak teremteni saját kezűleg, amire szükségük lehet, és nem szorulnak rá egyéb segítségre. Elemző módon dolgozzák fel az információkat. Általános törvények és elvek hatnak a viselkedésre, a szubjektív érzéseket háttérbe szorítva az objektív tényeket hangsúlyozzák. A társadalom érdeklődése a humanitárius és a környezetvédelmi kérdésekre irányul. A döntés joga és felelőssége az egyén kezében van, tudni kell érvényesülni az életben, és megpróbálni másokon segíteni. A szabad véleménynyilvánítás és a magánélet sérthetetlensége elengedhetetlenül szükséges az életben a finnek számára. A jóléti társadalom és a család a biztonság alapja, a hazafiasság és a tolerancia jellemzi őket. Erős a középosztály, nincsenek kiugró vagyoni különbségek. Az állam támogatja a családokat. A férj és feleség osztozik a gyermekneveléssel járó feladatokban. Népesség: A lakosság 5 milliós, Helsinkiben, a fővárosban 458 000 fő él. A népesség homogén. Vallás: Az evangélikus valláshoz tartozik a lakosság 83%-a, egy százalék az ortodox egyházhoz, a népesség fennmaradó 13 százaléka nem tartozik hivatalos egyházhoz. 1923 óta van szabad vallásgyakorlás. Az egyházat az állam is támogatja. 34 32

Szavak, jelek, szokások; Windsor Kiadó 1998; p. 87. Ottlik Károly: Protokollkódex; Dinasztia Kiadó, Budapest 1999 p. 39. 34 Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p.121. 33

- 28 -

IV. 3. Svédország:

„Svédország területe 450 000 km2, melynek felét erdő borítja. Alig egytized része áll művelés alatt. A meglehetősen sík vidéken közel 100 000 tó található. Északnyugaton hosszú hegylánc nyúlik, amely eléri a 2111 méteres magasságot. A csipkézett tengerpart mentén ezernyi sziget található. Az Atlanti-óceán felől érkező Golf-áramlatnak köszönhetően Svédország éghajlata enyhébb, mint az ugyanilyen földrajzi szélességen fekvő más országoké. Fővárosa Stockholm.”35 Történelem: A 8. és 11. század között a vikingek uralkodtak egész Észak-Európán. A vikingek voltak a svédek, norvégok és dánok ősei. A dánok elfoglalták Svédországot 1520ban. A „stockholmi vérfürdő” idején a dánok nagyon sok svéddel végeztek. A svédek 1523-ban szabadultak a dánok uralma alól, és ettől kezdve egymással versengtek. Aztán kelet felé terjeszkedtek és a Baltikum nagy részét elfoglalták. 1700-ban vége lett a svéd katonai fölénynek, ezután a dán, lengyel és orosz koalíció arra kényszeríttette, hogy feladják az elfoglalt területeket. Svédország támogatta Napóleont a háborúk során, emiatt Napóleon mellettük állt, és úgy büntette a dánokat, hogy 1815-ben a bécsi kongresszus elszakította Norvégiát Dániától és Svédország fennhatósága alá helyezte. A svédek nem tudtak mit kezdeni a norvég társadalommal, gyakran volt nézeteltérés, a norvég föld nem volt alkalmas a megművelésre sem, Svédország önként visszaadta Norvégia önrendelkezési jogát. 36

35

http://www.hunsor.se/se/svedorszagrol2.pdf 2009.04.01. Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p.343.

36

- 29 -

Politikai háttér: Az államforma alkotmányos monarchia, parlamentáris kormányzási rendszerrel. Az államfő XVI. Károly Gusztáv, feladata kizárólag a protokolláris teendők. Svédországban általános választójog van érvényben, a szavazati jog korhatára 18 év. A parlament (Riksdag) képviselőit 3 évente választják meg. A minisztérium a kormány

törvényjavaslatainak

előkészítésével

foglalkozik.

A

törvények

végrehajtásáról kb.100 önálló központi államigazgatási szerv és 21 megyei közigazgatási hivatal gondoskodik. Az országban független legfelsőbb bíróság is van, a kormányt a miniszterelnök vezeti. A parlamenti megbízottak (ombudsmanok) vizsgálják ki a gyanús hatalmi visszaéléseket. Gazdaság: A 20. század elején főként a mezőgazdaság volt a húzóágazat, de mivel nagy mennyiségű vasérc, fa-, és vízkészlet állt rendelkezésre, megkezdődött az iparosítás, és jóléti állammá vált. A kivitel jelentős, faipari, vegyipari, gyáripari termékek, gépek és berendezések. A 20 legnagyobb ipari cég, mint az Astra Zeneca, az Electrolux, az Ericsson, a Pharmacia, a Volvo és az SCA, a svéd kivitel körülbelül fele. 37 Oktatás: Az általános iskola hat ill. hét éves kortól kezdődik, és onnantól 9 évig tart. A gyerekek 95%-a továbbtanul középiskolában. A felsőfokú oktatás körülbelül 40 intézményben folyik, a svéd lakosság ¼-e felsőfokú képzettségű, pedig legtöbben csak 25 éves koruk után kezdik el felsőfokú tanulmányaikat. A Skandináv országok közül itt a legfinomabbak és legkötöttebbek a viselkedési szabályok. Svédországban több mint egy évszázada már nem volt háború, a lakók racionalisták, egyszerűek és kötelességtudóak. Jellemző rájuk, hogy szeretik a nyugalmat és a csendet, zárkózottak, büszkék, és ha tehetik a nagyvárosoktól távol töltik szabadidejüket, horgásznak, vadásznak, sportolnak. Betartják az etikett szabályait, és a viselkedésüket a merevség határozza meg.

37

http://www.hunsor.se/se/svedorszagrol2.pdf 2009.04.03.

- 30 -

A borravaló összege szállodákban 15 %, az éttermekben 12,5–15 %, a taxiban 10–15 %, a taxiban 10-15 %. A svédek legfőbb tulajdonsága a büszkeség, gondolkodásukat a fogalmielemző hagyomány jellemzi. Problémák esetén egyetemes törvényekre és általános szabályokra támaszkodnak. Nagyobb jelentősége van az objektív tényeknek a gondolkodásukban, mint a személyes érzéseknek. A humanizmus a svéd kultúra fontos része, a környezetvédelem és az életminőség kiemelkedő fontosságúak. Döntéseikben mindig a konszenzusra törekednek. A társadalom elvárásai közé tartozik a segítség a rászorulókon és a csoportmunka. Az egyéni kezdeményezés és teljesítmény szerepe hangsúlyos, a társadalmi státusszal szemben a személyes képességek a meghatározóak. Természetes dolog a svéd emberek számára, hogy az élethez a létbizonytalanság is hozzátartozik, és a család adja nekik a legnagyobb biztonságot. Svédországban

a

középosztály

fejlettnek

mondható,

minimális

társadalmi

különbségek vannak. A családfenntartás és gyermeknevelés feladatait a férj és a feleség is viseli. Népesség: 9 millió lakosa van Svédországnak, Stockholmban a fővárosban 1,5 millióan élnek. A lakosságnak 1/8 része külföldi. Vallás: Az országban vallásszabadság van, a többség evangélikus, de néhány százalék más keresztény felekezet híve, és zsidók is vannak köztük.

- 31 -

IV. 4. Norvégia:

„Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északitenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.” 38 Történelem: A 8. és 11. század között vezették hódító hadjárataikat a vikingek Észak –Európában, akik a norvégok, svédek és dánok ősei voltak. A bécsi kongresszuson, 1815-ben elszakították Norvégiát Dániától, és Svédország uralma alá helyezte. A norvég, halászok, tengerészek és kereskedők gyakran kerültek összetűzésbe a svéd nemességgel. 1905-ben függetlenné váltak. Első királya VII. Haakon lett. A II. világháborúban Németország megszállta az országot. Politikai háttér: Az államforma többpártrendszerű alkotmányos királyság. Három szervezeti egység vezeti a kormányt. A vezető testület a királyból és miniszterekből áll. A végrehajtó hatalom a Miniszterek Tanácsa. A törvényhozó testületet norvégül Stortingnak hívják. Ezeken kívül Független Legfelsőbb Bíróság is működik. 38

http://hu.wikipedia.org/wiki/Norv%C3%A9gia 2009.04.03.

- 32 -

Gazdaság: Területének kb. ¾-e terméketlen, a fjordok keskeny partjain vannak művelhető földek. Legfontosabb ágazatok: halászat, színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammónia előállítás, elektrokémiai ipar, kőolaj kitermelés. Oktatás: Az iskola feladata a kultúra és a tudás közvetítése, a tankötelesség a tízosztályos általános iskola elvégzése. A felsőoktatás egyetemi és főiskolai szintű, melynek feltétele általában a hároméves középiskola elvégzése. A norvégok nem annyira ragaszkodnak a formalitásokhoz, mint a többi skandináv ország. Hasonlóan a svédekhez a munkahelyükön kívül általában a lakásban töltik idejüket, zárkózottak, a humort nem értik, megbízhatóak, pontosak, jókedvűek. A dohányzási szabályokra figyelni kell, mivel a környezetük és az egészségük nagyon lényeges számukra. Az utcán dohányzó nőket elítélik. A művészetekhez nem nagyon értenek a norvég emberek, viszont az áruik minősége rendkívül jó. Norvégia társadalmilag (tudás alapú társadalom) és technológiailag is nagyon magas szinten áll.39 A borravaló csak későn jelent meg náluk, a szállodákban és az éttermekben fel van tüntetve a számlán kiszolgálási díjként, ami 10-15 %. A norvégok számára fontosak a kívülről érkező információk, feldolgozásukra az elemző gondolkodás jellemző. Hisznek az egyéni felelősségben és a jóléti társadalom értékrendjében. Az érzelmek nem lényegesek számukra, csak az objektív tények. A társadalmi státusz nem annyira, az egyén képességei viszont fontosak. A rászorulók iránti felelősséget komolyan veszik, és hangsúlyos az emberi méltóság értéke. Elfogadják az élettel együtt járó bizonytalanságot, bíznak a jóléti rendszerben, és a család adja a legnagyobb biztonságot számukra. Korai önállóságra nevelik a gyermekeiket. A demokratikus társadalomra az egyenlőség elve és a másik ember iránti bizalom jellemző. A középosztály erős, minimális szociális különbségek figyelhetők meg. A gyermeknevelésben részt vesz a férj és a feleség is.

39

Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p. 46.

- 33 -

Népesség: 4,3 millió lakosa van, 65 százalékuk a tengerparton él. A fővárosban, Oslóban 456 000 lakos él. A népesség összetétele: norvégok 92.7%, a többi 7,4 %: svéd, dán, amerikai, angol, német, iraki, pakisztáni, finn, és egyéb. Vallás: Teljes vallásszabadság van, és az evangélikus vallást gyakorolja a lakosság 86 százaléka.

IV. 5. Izland:

Izland az Észak-Atlanti-óceánban található. Az Északi-sarkkör a főszigettől kicsit északra lévő Grímsey-en áthalad. Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete. A szigeten 140 vulkán van, a kráterek száma pedig meghaladja az ezret. Történelem: 850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja a Feröer-szigetek volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld nevet. Izland első lakói ír szerzetesek voltak. A 200 éves virágzásnak a Hákon Hákonarson nevű erőskezű norvég király vetett véget, aki Izlandot norvég provinciává tette. 1874-ben a függetlenség első jelei mutatkoztak, Izland belső önállóságot kapott a dánoktól. 1918-ban vált a dán - 34 -

királyság független államává. 1940-ben Dániát megszállták a németek és így megszűnt Izland feletti uralma is. Ezt kihasználva a szigetlakók 1944-ben elnyerték függetlenségüket. 40 Politikai háttér: Az államforma: elnöki köztársaság. Az Európai Uniónak nem tagja. Parlamentje, amit Alþingnak hívnak, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak. Gazdaság: Főként a halászat a meghatározó gazdaságában, ezen kívül exportál alumíniumot, és kiemelkedő

a

cementgyártás

is.

Fejlődésnek

indult

a

szoftverfejlesztés,

biotechnológia, és pénzügyi szolgáltatások. Oktatás: A kötelező oktatás a 6-16 év között egységes rendszerben, a grunnskóli keretén belül történik. 16-20 éves kor közöttiek számára több különböző típusú iskola létezik. Az egyetemre való bekerülés felvételi vizsgán (studentspróf) alapul vagy azzal egyenértékű középiskolai végzettség szükséges. 41 Fejlett demokrácia és magas életszínvonal van a szigeten, amely 1945-től mutat

növekedő

kiegyensúlyozottak,

tendenciát.

Az

emberek

barátságosak

és

közvetlenek.

segítőkészek, Még

a

nyugodtak,

legközvetlenebb

kapcsolataikban sem szólnak bele a másik ember dolgába, kerülik a tolakodást. A világon itt a legalacsonyabb a korrupció. Legkedveltebb szabadidős tevékenységük a golf és a lovaglás. Az emberek minden héten 7 napot dolgoznak, az alvásigényük nem magas. Az izlandiak a világ legtöbbet olvasó emberei közé tartoznak. A borravalón nem is kell gondolkodni, mert ők sehol nem adnak.42 40 41 42

http://www.hando.hu/tat/istat.html 2009.04.04. http://my-iceland.gportal.hu/gindex.php?pg=29547971 2009.04.04. http://www.kosza.hu/iceland/ladu/level2.htm 2009.04.07.

- 35 -

Vallás: A lakosok 93%-a evangélikus, 2%-a római katolikus, a maradék 5% pedig egyéb vallást gyakorol. Népesség: 262 000 fő él a szigeten. A lakosság 93,9%-a izlandi állampolgár. A legnagyobb nemzetiségi csoportok: dánok 1,3%, amerikaiak 0,7%, svédek 0,5%, németek 0,4%,egyéb 3,2%.

IV.6. Feröer – szigetek:

A szigetcsoport a Grönlandtól Skóciáig húzódó vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt hatalmas rétegvulkán maradványa. Ma 18 szigetből áll. A Dán Királyság autonóm tengerentúli területe. Történelem: 625 körül az első lakosok ír szerzetesek voltak, a bevándorlás a 9. században indult meg, először norvégiai menekülők, majd írországi és skóciai vikingek telepedtek le. 1380-tól a dán-norvég perszonálunió révén Dániához tartozott. A perszonálunió felbomlása után a szigetek Dánia uralma alatt maradtak.

- 36 -

Politikai háttér: Nem tagja az Európai Uniónak, a Dán királysághoz tartozó szigetcsoport saját zászlóval rendelkezik, és 2005 óta saját kül- és biztonságpolitikája van. A dán parlamentbe (Folketing) és az Északi Tanácsba két-két tagot küld. Az államfő II. Margit dán királynő, a kormányfő Kaj Leo Johannesen. Az igazságügy, pénzügy, védelem és külügy viszont Dánia közvetlen illetékességi körébe tartozik. Gazdaság: A szigetcsoport gazdasága főként halászatra épül, emellett még a hajójavítás és a kézműipar jelentős. Az igazságügy, pénzügy, védelem és külügy viszont Dánia közvetlen illetékességi körébe tartozik. Oktatás: Fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A felsőoktatás két főiskolán, a Feröeri Egyetemen és a Feröeri Népfőiskolán folyik. A vulkáni eredetű szigetcsoport jellemzője a béke és a harmónia. Mivel Dánia részének tekinthető eléggé hasonlóak a szokásaik mint a dánoknak, de az itt élők sokkal nyugodtabbak.

Az életszínvonal magas, nincs stressz és nincsenek

kiemelkedő vagyoni különbségek, mindenkinek megvan mindene, amire szükség lehet.

Európában

náluk

a

legkisebb

a

munkanélküliség,

szinte

teljes

foglalkoztatottság van a szigetcsoporton. A borravaló hasonlóan a dánokhoz éttermekben és szállodákban szokásos (10-15%). Népesség: A népesség 48 778 fő. 92 százalék feröeri, 6 százalék dániai és grönlandi születésű. Vallás: A lakosság 84 százaléka evangélikus, 10-15% a testvérgyülekezetekhez tartozik, a többi egyéb keresztény vallású.

- 37 -

V. A skandináv országok protokolláris sajátosságai V.1. Megszólítás, üdvözlési formák A köszönés az emberek közötti kommunikáció gyökere, amely minden országban és kultúrában egyaránt fellelhető. A köszönési formák a világon mindenütt a napszakhoz igazodnak. A köszönés utáni lépés a megszólítás, ahol már a rang is kifejezésre jut. A megszólításnak manapság többféle formulája van, vannak helyek ahol általános a tegeződés.

Dánia: A hivatalos államnyelv a dán, a második nyelvnek az angol tekinthető, mivel a dánok nagy része magas szinten beszéli. A nőknek és a férfiaknak is fel kell állni bemutatkozáskor és ezután kézfogással köszöntik egymást, elköszönéskor szintén kezet fognak. Munkatársi viszony esetén is kezet fognak búcsúzáskor, tradicionális köszönési formájuk: „heij”. A nevek sorrendje hasonló a nyugatiakhoz, elől a keresztnév, utána pedig a vezetéknév. Két ember között az „úr, uram”, ill. az „asszony/asszonyom” megszólítás használandó, egészen addig, amíg meg nem beszélik, hogy keresztnéven szólítják egymást. Kommunikációjuk során meghitt környezet kialakítására törekednek. 43

Finnország: Két hivatalos nyelv van: a finn és a svéd. Az iskolában a tanult idegen nyelv az angol, az üzleti életben is ez az összekötő nyelv. A férfiak és nők között a kézfogás a szokásos, még a gyerekek esetében is megfigyelhető. Ha társaságba mennek, érkezéskor először a nőkkel, majd a férfiakkal 43

Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p. 81.

- 38 -

fognak kezet. Bemutatkozáskor a teljes nevüket használják. Csak közeli kapcsolat, családi illetve baráti viszonynál figyelhető meg az ölelés és a csók.

A nevek

sorrendje: szintén elől van a keresztnév, utána a családi. Ha engedi a másik fél, akkor lehet a keresztnevén szólítani. A vezetők a titulust is a nevük elé mondják, ha valakinek nincs, akkor pedig az „uram”, „asszonyom”, „kisasszony” és a családi név használatos. Általános köszönési formáik: hyvää huomenta (jó reggelt), hyvää päivää (jó napot), hyvää iltaa (jó estét), näkemiin (viszontlátásra), moi (szervusz, szia). Mindenki tegezi egymást, kortól, nemtől, ismeretség fokától függetlenül. 44

Svédország: A hivatalos nyelv a svéd, az iskolákban leggyakoribb az angol nyelv oktatása. A svédeknél szintén a kézfogás az elterjedt, viszont a jó barátok - elsősorban a fiatalok – nem mindig fognak kezet. Nem használják a konkrét megszólítást a másikkal szemben, hanem úgy szól, mintha egy harmadik félnek mondaná. Vendégségben, ha esetleg nem mutatják be egymást, akkor a később érkező odamegy minden ott levőhöz és üdvözli őket. Vendégség után, a következő találkozás alkalmával mindenképp szükséges megköszönni azt. A nevekről annyit kell tudni, hogy a keresztnév az első, majd utána a vezetéknév áll. A formális megszólítást elhagyni akkor megengedett, ha a másik fél kezdeményezte, addig viszont a családnevén illik szólítani. A titulust mindig családnévvel együtt kell mondani. Ha nincs titulusa, akkor az „uram”, „asszonyom” a használatos. 1963 óta indult el az a folyamat, melynek során mindenki tegezi a másikat, mára már megszokott normát jelent. Kortól, nemtől, társadalmi rangtól függetlenül mindenki tegezi egymást.

45

Köszöntési formák: God dag ("Jó napot"), a God morgon ("Jó reggelt"), a Hej ("Szia") és az Adjö ("Viszlát").

A halk, érzelmektől mentes, nyugodt beszédet

kedvelik.

Norvégia: Hivatalos nyelv a norvég, amely a germán nyelvcsaládhoz tartozik. Két fajtája van: az egyik a beszélt köznyelv (nyrosk), a másik pedig az irodalmi (bokmal). 44 45

Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p.27. Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p.52.

- 39 -

A legfontosabb üdvözlési forma a kézfogás. Igaz, hogy a „Morn” köszönés jelentése „reggel”, mégis ezt használják egész nap. A nevek sorrendje itt is ugyanaz, mint a Nyugat-Európai országok körében, először a keresztnév, majd utána a vezetéknév áll. Általában a családnevükön szólítják egymást, semmi egyebet nem tesznek hozzá. Az idősebbek ragaszkodnak a címekhez, a fiatalok esetén ez változó, de a foglalkozással összefüggő titulusok gyakori. Mivel a norvégok nagyon nyugodt és csendes emberek, a hangos köszönést sem szeretik, tehát ezt kerülni kell. A jogászok és papok nem használják a címeiket.

Izland: A hivatalos az izlandi nyelv, amely a germán nyelvcsaládhoz tartozik, a mai angol nyelv egyik ősszülője. Egyéb beszélt nyelv még a szigeten a dán. A kézfogás fontos köszönési módszer náluk is. Családnév nincs náluk, hanem helyette az apa keresztneve dominál, vagyis az lesz a gyermek keresztneve, tesznek hozzá egy „s” birtokos ragot, illetve a dóttir (lány), vagy a son (fiú) toldalékot. Ólaf Grímssonnak Jón nevű fia születik, akkor Jón Ólafsson lesz a neve, míg ugyanennek az embernek Helga nevű lánya a Helga Ólafsdóttir nevet fogja kapni. A köszönési formák: Jó napot: „Góđan dag!” Jó estét: „Gott kvöld!” Viszontlátásra: „Bless!” Helló: „Hæ”. Nagy többségük az apja nevét viseli, de néhány esetben lehetséges az anyai név használata is, de van példa arra is, hogy az apa és az anya nevét is felveszik. Ha egy férfinak két keresztneve van, akkor eldöntheti, hogy melyik nevéből képezi gyermekei apai nevét. A megszólítás keresztnéven történik. 46

Feröer szigetek: A feröeri nyelv a germán nyelvcsalád legkisebb nyelve, a dán nyelv csak közvetítő szerepet játszik. A feröerit Feröeren 48 000-en beszélik, a Dániában és más országokban élő 17 000-25 000 emberrel együtt a beszélők száma kb. 70 000. A köszönés természetesen itt is kézfogással indul. A szia feröeri nyelven: hey.

46

http://my-iceland.gportal.hu/gindex.php?pg=29487122 2009.04.07.

- 40 -

V. 2. Gesztusok

A gesztusok a fej, a kezek és a karok mozgását jelentik, amelyek a kommunikációhoz tartoznak és jelentést közvetítenek. Egy részük öntudatlan, amit sokan nem is vesznek észre, ezek szabályozzák a kommunikációt. Van köztük olyan is, amely egy szó vagy kifejezés helyettesítésére szolgál, illetve amely megerősíti a szóban elmondottakat. Mivel a különböző kultúrákban más és más jelentéssel bírnak, így használatukkal vigyázni kell. A skandináv országok nem gesztikulálnak túl sokat, és nem is teljesen egyformák a szokásaik ezen a téren. 47

Dánia: A felfelé emelt hüvelykujj, amely azt jelenti, hogy minden rendben (O.K), Dániában nem használatos, sértést jelent. Vezetés közben a Magyarországon elterjedt mutatóujj a halántékon szintén nagyon komoly sértést jelent. Étteremben a felszolgálót a mutatóujjal való intéssel lehet odahívni. Mozgólépcsőn lefelé a férfi a nő mögött áll, felfelé pedig a férfi a nő előtt áll. Ha nézőtéren színházban vagy moziban a sorok között kell menni, helykeresés közben a nézők felé kell nézni, és a színpadnak/filmvászonnak háttal. 48

47

Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben? Akadémiai Kiadó Budapest 2006 p.89. 48 Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p. 82.

- 41 -

Finnország: A karok összefonása nem szerencsés, mivel arroganciára utal. A fej felvetés jelentése „gyere ide”. A finneknél nem szokás a kommunikáció közbeni fizikai kontaktus (pl. simogatás). Nem szabad zsebre tett kézzel beszélgetni. Mivel a finnek nem szeretik, ha valaki slampos, a bokát sem illik a térdre helyezni ülés közben. A mosolygást értékelik, szeretik a vidámságot. Ha utcán beszélgetnek vagy belépnek valahová, akkor a férfiak mindig leveszik a kalapjukat.

Svédország: A svédek gesztikulációja visszafogott, a hátrabillentett fejnek a jelentése: „gyere ide”. A beszélgetéskor a csendes és nyugodt hang a megnyerő, mivel nem szeretik a hangoskodást. A beszélgetés során fontos, hogy a másik ember szemébe kell nézni. Általában elkerülik a fizikai kontaktust, nem kedvelik a háton és vállon veregetést, egyedül a kézfogás elfogadott számukra, esetleg a közeli barátoknál fordul elő egyéb érintkezés. A svéd nők nyíltak, szívesen ismerkednek külföldiekkel, és ezáltal gyakorolják a tanult nyelveket. Hideg időben szokás náluk, hogy kalapot hordanak, ilyenkor a köszönés kalapbillentés, hölgyekkel történő beszélgetés során pedig leveszik azt. 49

Norvégia: A fejjel intés itt is ugyanúgy „gyere ide” jelentéssel bír. A norvégok nem állnak fel, ha valaki belép a helyiségbe, viszont bemutatkozáskor mindig felállnak. A svédekhez hasonlóan itt sem illik zsebre tett kézzel beszélgetni. Az O.K jel szintén sértés. 50

Izland: Izlandon hasonló szokásokat figyelhetünk meg, mint a többi skandináv országban, a fej hátrabillentése azt jelenti „gyere ide”, de náluk nem szokás a nőket előre engedni, ezért ha egy külföldi megteszi azt, nagyon örülnek a hölgyek. 49

Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p. 347. 50 Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p. 277.

- 42 -

Feröer szigetek: A hivatalosan Dániához tartozó szigetcsoport szinte ugyanazokkal a jellemzőkkel bír ezen a területen. A felfelé emelt hüvelykujj, vagyis O.K jel sértésnek számít, és a zsebre tett kézzel való beszélgetés sem illendő.

V. 3. Hétköznapi és hivatali öltözködés Az öltözködés esetében amit el kell dönteni legelőször az, hogy milyen alkalom ill. program lesz (hivatalos, alkalmi, speciális), milyen idő várható, és persze a divat is sokszor közrejátszik a választásban. Természetesen fontos, hogy a ruha tiszta legyen, vasalt. Munkaruha kiválasztása esetén a divat háttérbe szorul, és inkább a kényelem, könnyű tisztíthatóság és tartósság a lényeges. Az üzleti és a magán életben is fontos a jó megjelenés, az ízléses és választékos viselet. Lényeges szerepük van még a kiegészítőknek, ékszereknek, és a cipőnek is. 51

Dánia: A dánok öltözködését a francia és olasz divat követése jellemzi, a hivatali öltözet is eszerint alakul. A felsőbb beosztású üzletembereknél gyakori az estélyek és rendezvények tartása, itt a férfiak szmokingot, a hölgyek pedig nagyestélyit viselnek. Az európai divat szerint a különböző alkalmakra a hagyományos üzleti öltözék a szokásos. A legtöbb esetben hétköznap, a munkájuk során is a formális öltözet a megszokott, de néha farmernadrágot is hordanak, szabadidejükben pedig előfordul, hogy sportosan öltözködnek. Szeretik a színes ruhákat, még télen is, főként a vörös színt kedvelik.

51

Dr. Fodor László, Göndör András, Vörösné dr. Keszler Erzsébet, Neményiné Gyimesi Ilona: A kommunikáció alapjai; Perfekt Kiadó Budapest; 2003 p.469.

- 43 -

Finnország: A finnek öltözködése sajátos, kedvelik a divatot, és legtöbbször ennek megfelelően

öltözködnek,

de

a

hivatalos

rendezvények

alkalmával

kicsit

konzervatívabb, hagyományos stílusú ruhákat kedvelik. A férfiaknál ez sötét öltönyt jelent, természetesen nyáron a zakó levétele elfogadott. Nyakkendőt ritkán viselnek, ünnepélyes alkalmak esetén szmokingra van szükség. A nők öltözködésére a mértéktartó elegancia jellemző. A finnek nyáron csak kevés ruhát vesznek fel, télen viszont nagyon melegen öltözködnek, bunda, kucsma, csizma is jellemző. Népszerűek náluk az élénk színek, még az idősek körében is.

Svédország: A hivatali öltözet általában sötét zakó és nadrág, de a modernebb olasz divat is megjelenik. Az esti alkalmakon nem kötelező formális öltözéket viselni, a férfiak öltönyt és nyakkendőt, a hölgyek kosztümöt vagy egész ruhát vesznek fel. Nyilvános rendezvényen kedvelik az eleganciát. A színeket ők is jól kombinálják, zöld, piros, narancssárga, kék is lehet. Hétköznapokon is sokat számít az öltözködés, de nem hivatali, hanem lazább öltözéket viselnek, ingeket, pulóvereket.

Norvégia: A formalitásokat az öltözködésben sem szeretik, inkább a kényelmet helyezik előtérbe. Üzleti alkalmakkor a férfiakon mindig van nyakkendő is, viszont a zakó nem kötelező, helyette inkább valamilyen sportos dzsekit viselnek, a hölgyek pedig ruhát és nadrágot is. A farmernadrág és a póló itt is a hétköznapi viselet része. A rövidnadrág inkább csak sportolás és túrázás esetén fordul elő.

Izland: Ragaszkodnak a trendhez, még munkába is a legújabb divatnak megfelelő ruhákban mennek.

52

Az időjárás miatt a réteges öltözködés ajánlatos, nyári ruhára

nem igazán van szükség, az esték hűvösek, így általában még nyáron is viselni kell kabátot, sapkát, sálat. Az esernyő és az esőkabát is elengedhetetlen kellék a szigeten.

52

http://laduizland.freeblog.hu/archives/2004/11/09/312426/ 2009.04.08.

- 44 -

53

Korra, nemre való tekintet nélkül kedvelik a színes ruhákat. A hivatalos öltözet a

szokásos, férfiaknál sötét öltöny, nőknél kosztüm, sokan járnak így a hétköznapok során is.

Feröer szigetek: Szintén a réteges öltözködés a népszerű, hiszen mint a többi skandináv országban is az időjáráshoz való alkalmazkodás a döntő. Izlandhoz hasonlóan itt is szükséges az esernyő, de a legtöbb ottani lakos autóval jár. A hivatalos öltözködés szempontjából az európai jellemzők dominálnak, a férfiak öltönyt, a nők pedig elegáns ruhát vagy kosztümöt viselnek.

53

Juhász Árpád, Lindner László, Madary Kamill, Németh Adél, S. László Katalin, Szíj Enikő: Skandinávia; Panoráma Kiadó 1989 p .875.

- 45 -

V. 4. Legfontosabb ünnepeik, ajándékozási szokások

Amikor az emberi közösségek kialakultak, az ajándékozás is szokássá vált, amely az idők során változott is. A régi időkben az uralkodók országokat, várakat és embereket is ajándékoztak, később a követek és küldöttek vittek ajándékokat. Korok és kultúrák függvénye, hogy milyen alkalomból és kinek ajándékoznak az emberek. Vannak országok, ahol nem szokás, vagy csak valami csekély ajándék szokásos, illetve van ahol fontos szerepet játszik a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Az ajándék lehet: udvarias, kötelező, őszinte, kikényszerített, hazug, és szóró ajándék. Az idők során kialakult szokás a nemzeti ünnepek tartása, amely valamilyen esemény,

fordulópont

évfordulójához,

monarchiák

esetén

az

uralkodó

születésnapjához kötődik. Van néhány ország, amely több nemzeti ünnepet is tart. Ezek az ünnepek mindig hagyományok és szokások alapján folynak, kerek évforduló esetén még nagyobb ünnepélyességgel.

Dánia: Ünnepnapok: Újév: január 1., január 6: a három király napja, Húsvét, Margit királynő születésnapja: április 16. , április 18: a zászlók napja, Pünkösd, az Alkotmány Napja: június 5., június 6.: Szentháromság, június 15. – Valdemars Day, június 23. a nyár közepe ünnepe, Karácsony: december 25., 26, Pünkösd. Karácsony előtt, már december elején feldíszítik az utcákat, üdvözlőlapokat küldenek a gyerekek ismerőseiknek, és saját készítésű díszeiket akasztják a fára, gyakran dán zászlókból álló füzéreket, piros-fehér szívecskékkel. Minden advent - 46 -

vasárnap vendégeket hívnak a gyertyagyújtás miatt. A felnőttek egy italt isznak, amit vörösborból,

fűszerekből

és

mazsolából

készítenek.

A

gyerekek

édes

gyümölcsleveket isznak, például az eperlevet. Mindenki eszik egy kis szelet sült tésztát, amely egy speciális edényben készül. Szentestét Juleaften -nek nevezik és ez az év legnagyobb ünnepe. A karácsonyi vacsora este 6 óra körül kezdődik, tradicionálisan tejberizzsel kezdenek, amelybe egy mandulaszemet rejtenek, aki megtalálja, ajándékot kap. Ezután aszalt szilvával töltött pulykát esznek vörös káposztával és pirított paradicsommal, majd süteményeket és tortákat. Dániai népszokás a Karácsonyi Tál, amely a régi időkből maradt fenn, amikor a gazdag dánok keksz- és gyümölcstálakat ajándékoztak a szolgáiknak, melyen nagyon finom falatok voltak. Vacsorát követően meggyújtják a gyertyákat, és az egész család énekelve körbetáncolja a fát, majd késő estig ünnepelnek.54 A húsvéti fő ünnepnap a szombat és a vasárnap, amikor a családok egymást meglátogatják, és együtt fogyasztják el a húsvéti hidegtálakat, melyek az előétellel kezdődnek (hering, barna kenyér és egy jó erős rövidital után garnélarák, saláta, májpástétom, sonka és tojás). A gyerekek kedvence a marcipános csokoládétojás, amit szüleik a kertben rejtenek el.55 Ha vendégségbe mennek, illő vinni a háziasszonynak csokoládét vagy virágot, a virágot legjobb előre elküldeni. Az üzleti életben nem várják el az ajándékozást, de egy könyv mindig megfelelő.

Finnország: A finn ünnepnapok: január 1. Újév, január 6. Vízkereszt, február 28. Kalevala napja, Nagypéntek, Húsvét, május 1. Majális, Áldozócsütörtök, Pünkösd, Nyárközép, November első szombatja (Mindenszentek napja), december 6. Függetlenség napja, december 24. Karácsony estéje, december 25. Karácsony első napja, december 26. Karácsony másodnapja, december 31. Újév éjjele. Saját ünnepük a Finnország Fesztivál, amelyet minden év júniusa és szeptembere között tartanak. Húsvét előtti vasárnap a gyerekek beöltöznek boszorkánynak, házról házra járnak és verseket mondanak, amiért pénzt vagy édességet kapnak cserébe. Húsvétkor tojásokkal díszítenek. Ilyenkor hagyományos 54 55

http://christmass.gportal.hu/gindex.php?pg=28365934 2009.04.12. http://www.nethirlap.hu/cikk/nethirlap.20951.html 2009.04.12.

- 47 -

ételük egy malátából főzött kása, melyet megszórnak rozsliszttel, majd újra megfőzik, utána narancshéjat is raknak bele, a legvégén pedig kihűtve tejszínnel és cukorral tálalják. A munka napján utcai karneválokat rendeznek. A Nyárközép ünnepét tóparti máglyatüzekkel ünneplik és mindenhol az országban kitűzik a finn lobogókat. Legnagyobb ünnepük a Karácsony, a kerti fákat is feldíszítik égőkkel, az ablakokat gyertyákkal, a szomszédok, rokonok Mikulásvirágot ajándékoznak egymásnak. 23-án este a felnőttek rendet raknak, megfőzik az ünnepi ételeket. 24-én a reggeli fahájas tejberizs, amelybe egy szem mandulát rejtenek, és aki azt megtalálja, az szerencsés lesz a következő évben. Karácsonyi ételeik: a sonka, a hal, amely egy hétig nyírfa hamujából készített lúgban ázik és minden nap friss vizet cserélnek rajta. Ebéd után szaunáznak, majd kilátogatnak a temetőbe elhunyt rokonaikh sírjához gyertyát gyújtani. Este érkezik a Mikulás. 25-ét otthon töltik a családok, 26-án pedig meglátogatják rokonaikat. Finnországban minden ünnepnek van hagyományos étele, amelyet mindenhol lehet kapni, és a háziasszonyok is tradicionális fogásokat készítik. Február 5.: a nemzeti himnusz költőjének, Runebergnek az ünnepe, ilyenkor az ő kedvenc süteményét fogyasztják. Húshagyó kedden a szokásos étel a sárgaborsó leves és a farsangi puffancs. Nagypénteken a gyerekeket elfenekelik, azért hogy Krisztus szenvedéseit átéljék. A finn néphagyomány szerint nagypéntek és húsvétvasárnap között szabadon repkedhetnek a boszorkányok, mivel Jézus a sírban pihen, a szülők ezzel is ijesztgetik a gyerekeket. Húsvéthétfőn a gyerekek boszorkánynak öltöznek és bejárják a falut, jókívánságokat és verseket mondanak, édességet és aprópénzt kapnak. Finnország délkeleti részén hangszerrel mennek a kezükben, a zene a csendes héttől való búcsúzást és a vidámságot jelképezi. 56 Egy üveg bor mindig örömet okoz a vendéglátónak és a virág a háziasszonynak. Az üzleti életben nem illő sem túl hivalkodó, sem túl szegényes ajándékot adni, az első találkozás alkalmával pedig egyáltalán nem szokás az ajándékozás. Ha személyes a kapcsolat, akkor lehet egy könyvet adni a másik félnek, amelynek a témája érdekli.

56

http://utazas.sk/husvet-finnorszagban/ 2009.04.12.

- 48 -

Svédország: Ünnepnapok: január 1. Újév napja, január 6. Vízkereszt, január 28. A király névnapja, március 12. A koronahercegnő névnapja, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét,

április

munkásmozgalom

30.

Walpurgis-éj;

ünnepe,

a

király

Krisztus

születésnapja,

Mennybemenetelének

május

1.

Ünnepe

A –

Áldozócsütörtök (Húsvét utáni 40. nap), Pünkösd, június 6. a svéd zászló napja (I. Gusztáv trónra lépése (1523), Svédország Nemzeti Ünnepe), június 19. és 25. közötti péntek Szent Iván éjszakája, június 20. és 26. közötti szombat Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe, július 14. A koronahercegnő születésnapja, augusztus 8. a királyné névnapja, október 24. az ENSZ napja, október 31.–november 6. közötti szombat Mindenszentek napja, november 6. Gusztáv Adolf-nap, december 10. Nobel-nap, december 13. Lucia-nap, december 23. a királyné születésnapja, december 24. Karácsonyeste, december 25. Karácsony, december 26. Karácsony másnapja, december 31. Szilveszter estéje. A Nemzeti ünnepnap az 1523. június 6-án felmondott Kalmárunió emléknapja, amikor Gustav Vasa svéd király kilépett a Dánia, Norvégia és Svédország alkotta szövetségből, ezen a napon választották meg őt Svédország királyának és az ország függetlenné vált. Napjainkban Gustav Vasa Király napja a függetlenség, a semlegesség és a Zászló piros betűs ünnepe, ilyenkor minden évben 50 ezer léggömböt eresztenek fel. A karácsonynak hasonló hagyományai vannak, már decembertől elkezdik feldíszíteni a lakásokat, az utcákat piros és fehér virágokkal, fenyőágakkal, gyertyákkal és szalmadíszekkel. A karácsony színei a fehér, a zöld és a piros, a hónak, a fenyőnek, a gyertya lángjának és a karácsonyi manó piros sapkájának szimbólumaként. Piros függöny, piros abrosz és a háziasszonyok is piros kötényt viselnek. A karácsonyfa alatt az ajándékok mellett egy szalmából készült kecskebak is van, az ajándékokat a Mikulás hozza, a barátok is dobnak be egymáshoz, ezért mindig nyitva hagyják az ablakot, még ha nagyon hideg van is. A templomok gyertyákat égetve várják a híveiket. Január 6-ig tart az ünnep, és az utolsó napon a svédek utoljára körbetáncolják a karácsonyfát. Húsvétkor minden szép sárga színben pompázik, sárga függönyöket tesznek fel, sárga gyertyákat az ablakba. A húsvéti menü szinte ugyanaz, mint karácsonykor, a tojást kivéve, mert ilyenkor főtt tojás van, karácsonykor pedig omlett. Ezen kívül: - 49 -

sonka, fasírt, ecetes hering, füstölt lazac kerül az asztalra, húsvéti kóla és sör is. Gallyakat tesznek a vázákba, amelyekre színes tollakat erősítenek. Mivel Svédországban nagyon drágák a röviditalok, kedvelt ajándékok közé tartozik. Főleg külföldi italokat célszerű ajándékozni. Vendégségbe a háziasszonynak szokás vinni virágot, likőrt, csokoládét vagy valamilyen aprósüteményt, esetleg a gyerekeknek valamilyen édességet.

Norvégia: Ünnepnapok: január 1. Újév napja, január 6. Vízkereszt, Húsvét, május1., május 17. nemzeti ünnep, Pünkösd, Szent Iván éj: jún. 23., Karácsony: dec. 25-26. december 31. Szilveszter estéje. Legnagyobb ünnepük az Alkotmány Napja, ilyenkor az összes norvég hagyományos öltözetekben vonul ki az utcákra ünnepelni. A Szent Iván éj szintén jelentős ünnep, amely június 23-án van, a partokon felállított fáklyákkal, tábortüzekkel. A legnagyobb jelentősége a nemzeti ünnepnek van, május 17-én, amikor az oslói diákok fúvószenekarral kísért felvonulása történik a királyi család előtt. A norvégok karácsonykor egy nagy fenyőfát adnak London városának. Már december elejétől ünnepi lázban égnek, feldíszítik az utcákat, a házakat, a kapukon koszorúk, az ablakokban csillagok, a házak előtt szalmából készült kecskebakok és gabonakeresztek vannak. Karácsony este, 24-én a norvégok ellátogatnak a temetőkbe. A vacsora után a családok körbetáncolják a karácsonyfát, miközben együtt énekelnek karácsonyi dalokat, majd kibontják az ajándékokat. Húsvéti szokások: a húsvéti tojás, a síelés, a mézeskalács, melyek mellett érdekesség, hogy mindenki krimit vásárol és olvas, ez annak köszönhető, hogy 1923ban volt egy reklámkampány, egy könyvkiadó húsvétkor adta ki két fiatal szerző "A bergeni vonatot ma éjjel kirabolták" című, ráadásul húsvétkor játszódó krimijét, amely teljesen életszerű volt. Mivel nagy sikert aratott a könyv, azóta sok kiadó jelentet meg rémtörténeteket húsvétra. Ha valaki az otthonába hív vendéget, akkor neki virágot, likőrt, csokoládét vagy bort illő vinni. Virágok közül nem szabad liliomot, szegfűt, fehér virágokat ajándékozni. A tömény italoknak magas adója van, így megbecsült ajándéknak számít. Üzleti

- 50 -

ajándék az első találkozáskor nem szokásos, egyéb esetben pedig nagyon fontos a szép csomagolás, ezen kívül pedig, hogy ne legyen sem fényűző, sem szegényes.

Izland: Ünnepnapok: január 1.: újév, március/április: húsvét, május 1.: a munka ünnepe, június: pünkösd, június 17.: nemzeti ünnep, december 1. a függetlenség napja, december 24.: szenteste, december 25-26: karácsony, december 31. (délutántól): szilveszter. Az Izlandi nemzeti napon 1944. június 17-ei eseményeket ünneplik, mert ezen a napon alakult meg az Izlandi Köztársaság. A köztársaság megalakulása átvette az 1918-as egyesülési törvény helyét, azt hatályon kívül helyezte, mivel ekkor Dánia német, Izland brit megszállás alatt volt, így a dánok nem szólhattak bele Izland függetlenségének kérdésébe. A nagyobb városokban parádékat rendeznek ezen a napon, a sor elején rézfúvósok vonulnak, előttük izlandi lovakon lovaglók haladnak, a zenekar mögött az izlandi cserkészmozgalom képviselői. Mikor az ünnep hivatalos részének vége van, a gyerekek léggömböket engednek a magasba. A helyiek ilyenkor mindig esőre számítanak, de a statisztikák szerint ezen a napon sem gyakoribb az eső, mint máskor. Jón Sigurðssonnak, az izlandi kultúra és a 18. századi függetlenségi mozgalom vezetőjének a születésnapja is ezen a napon van. 57 December 23-án feldíszítik a karácsonyfát, a feldíszített fa és a skata, az ünnepi rája Thorlakur Thorhallsson, Skalhult püspökének tiszteletére áll, ebből következik a vallási jelleg. A halat speciális lében rohasztják, és felforralás után tálalják. Izlandon sajnos ilyenkor ammónia szag van. A december 24-e az igazi családi ünnep, a templomban kezdődik, majd a vacsora következik. Este 7 és 10 óra között a televízióban nincs műsor. A szokásos karácsonyi vacsora a következőből áll: füstölt birkahús, bő birkaleves, fajdhús. Az egyik hagyományos karácsonyi édesség egy lapos mintákkal díszített kenyérféleség, melyet december elején az egész család együtt gyúr, dagaszt és süt és csak karácsonykor fogyasztják el. Egy legenda szerint 13 manócska rendszeresen megtréfálta és bosszantotta az embereket, főként a gyerekeket, mióta a Télapó megszelídítette őket, ajándékokat készítenek és szétosztják. A gyerekek már december elején kirakják a cipőjüket az ablakba, és

57

http://hu.wikipedia.org/wiki/Izlandi 2009.04.12.

- 51 -

karácsonykor megtalálják bennük az ajándékot, aki rossz volt csak krumplit kap. December 25-én a rokonok meglátogatják egymást, a gyerekek együtt játszanak a fa alatt. Az ilyenkor hagyományos ünnepi ebéd a füstölt birkahús és a tejszínhabbal megspékelt jégkrém torta. December 26-án az ismerősöket látogatják meg és elmennek szórakozni. Nagyon nyugodtan telik a karácsony Izlandon, esik a hó, csend és békesség van. A karácsonyi ünnep január 6-ig tart. 58

Feröer szigetek: Ünnepnapok: január 1. Újév, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét, Imádság napja Dýri biðidagu húsvét utáni negyedik péntek, április 25. A zászló napja félnapos munkaszünet (délután), Áldozócsütörtök húsvét utáni 40. nap, Pünkösd, Június 5. Az Alkotmány napja

félnapos munkaszünet (délután), július 28. Szent Olaf-nap

előestéje félnapos munkaszünet (délután), július 28. Szent Olaf napja, nemzeti ünnep Ólavsøka, december 24. Szenteste, december 25-26. Karácsony, december 31. Szilveszter félnapos munkaszünet (délután). Az Ólavsøka Feröer nemzeti ünnepe, amely július 29-én van. Ezen a napon nyitja meg ülésszakát a Løgting, a szigetek parlamentje. Az ünnep nevének szó szerinti jelentése „Szent Olaf virrasztása”, ezen a napon vívták a stiklestadi csatát, amikor 1030-ban II. Olaf, a norvégok szent királya életét vesztette. A szigetcsoporton az ünnepek előző este, július 28-án kezdődnek. Az ünnepen sok feröeri érkezik vidékről is a fővárosba, Tórshavnba. Ilyenkor az evezés nemzeti bajnoksága, kiállítások, népzenei bemutató és feröeri lánctánc előadások vannak. Az ünnep alatt sokszor elhangzó jókívánság: Góða Ólavsøku! (Jó Ólavsøkát!) A feröeri lánctánc a hozzá tartozó régi balladákkal középkori szokásokat őriznek. A lánctánc a népi hagyományok bemutatásán túl napjainkban is a mindennapi élet szerves része. 59

58 59

http://www.municio.hu/?p=216 2009.04.12. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fer%C3%B6er#Gasztron.C3.B3mia 2009.04.28.

- 52 -

V. 5. Étkezés, gasztronómia

Az étkezés kultúra a viselkedés kultúra fontos részének tekinthető, amely magába foglalja az evést, az italfogyasztást, a terítést és a felszolgálást is. Az étkezésnek minden vendéglátási formában van szerepe, és az étkezés közben is vannak bizonyos szabályok, az étkezés közbeni viselkedés az egyén jellemének tükre. Az európai kultúra szerint a főétkezés legalább 3-4 fogásból áll (előétel, leves, főétel, desszert). Vannak követendő gasztronómiai szabályok, amelyek a történelem során alakultak ki. Általában a menüsor mindig különböző ételféleségeket kell tartalmazzon, fontos hogy hazai specialitás szerepeljen rajta. Ha kétféle hús van, akkor azok nem lehetnek egyneműek, fehér húsnak számít a galamb, csirke, szárnyasok, borjú, bárány, barna húsnak pedig a marhahús, sertéshús, vadhús. Az italoknál a következőkre kell figyelni: az aperitif az étvágygerjesztés miatt van, amely általában pálinka vagy koktél. Az előételhez száraz fehérbort, halhoz félszáraz bort, fehér húshoz édeskés fehér vagy könnyű vörösbort, barna húshoz magas alkoholtartalmú vörösbort, sajthoz könnyű vörösbort, desszerthez aszú bort, étkezés befejezése után pedig konyakot illik kínálni. Terítéskor az asztalra a következők kerülnek: tányérok, amelyeket fogásonként cserélhetők, a menühöz szükséges evőeszközök, különféle poharak minden italhoz, nagyság szerint csökkenő sorrendben, és az asztaldíszek (virág, gyertyatartó). A svédasztal története a 18. században indult el, a svéd arisztokrata körökben nagy divat volt, amely a vacsorát előzte meg és aquavit néven terjedt el akkoriban, a királyi udvarban és a parlamentben is előfordult.

- 53 -

Dánia: A skandináv szokásokhoz alkalmazkodnak az étkezéssel kapcsolatos hagyományok, a reggeli bőséges, déltájban szokásos a szendvics, az ebédet kicsit később fogyasztják el, ez a napi főétkezés, majd este a vacsora. A svéd asztal (smørrebrød) a leggyakrabban használt vendéglátási forma náluk. Jellemzők a halételek, rákok, de a kontinentális ételek készítése is gyakori. A dán konyhát az egyszerűség jellemzi, kevés fűszert használnak. Nemzeti étel a smørrebrød, amely többféle kenyérből is készülhet: rozs, fehér, félbarna, fekete. A rozs és félbarna kenyérre húsok vagy halak kerülnek, a fehér kenyérre „tenger gyümölcsei” és sajtok, a fekete kenyérre pedig vaj és sajt kerül. A sülteket és húsételeket ebédre és vacsorára fogyasztják, a köret zöldség, főtt vagy sült burgonya és sokféle mártás. A leves ritka, inkább az előételeket részesítik előnyben (halak, kagylók, rákok). Legkedveltebb

ételeik:

(Skipperlabskovs),

a

a

dán

dán hurka

húsgombóc (Pølse),

(Frikadeller),

desszertjeik

dán

közül

a

sertéssült különféle

gyümölcsszószok (frugtgrød), pudingok, fagylaltok ismertek. A vacsora zárásaként különféle dán sajtokat kínálnak. Ha a dánok vacsorát szerveznek, akkor nagyon pontosan kell érkezni, érkezéskor egyből helyet foglal mindenki. Vacsora előtt nem isznak. A háziasszony és a házigazda a két asztalfőnél ülnek, és ők irányítják a többi vendéget, hogy hol van a helyük. Egy dán vacsora több órán keresztül is elhúzódhat, mert szeretnek hosszasan üldögélni az asztalnál. Étkezés után szolgálnak fel koktélt, néha a beszélgetések éjszakába nyúlóak. Miután megették párhuzamosan helyezik őket a tányérra. Az első pohárköszöntőt mindig a házigazda mondja el, a Skoal (egészségedre) szót követően lehet inni. A dánok nemzeti itala az aquavit, az „élet víze”, amely kimondottan erős ital és általában sört isznak hozzá. A dán sörök híresek Európában, mivel nagyon jó minőségűek (Carlsberg, a Tuborg és a Faxe). A helyi borok nem szőlőből készülnek, ismert a kijafa és a cseresznyebor, amelyet az ottani lakosok fogyasztanak leginkább, a külföldiek inkább az importált bort preferálják. 60

60

Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p. 22.

- 54 -

Finnország: Finnországban az ősi hagyományok egészen 1920-ig fennmaradtak, ezután kezdett el változni, a zsíros étrendet felváltotta az egészségesebb táplálkozás. A keleti és nyugati elemeket ötvözi, a helyi hagyományok mellett a kontinens jellegzetességei dominálnak. A reggelijük bőséges, müzlik, gabonafélék, joghurt és tej jellemzi. A finn konyha nagyon változatos, könnyed és ízletes, kedvelt ételeik a halakból, rákokból és egyéb tengeri állatokból készülnek. Tízóraira kávét fogyasztanak csak, nyugodt körülmények között, süteménnyel. 11-12 óra körül következik a főétkezés, amely általában főtt húsból és különböző zöldségfélékből áll. Az előételeket svédasztalra (voileipäpöytä) készítik elő, amelyen sokféle hal, rák, csiga és saláta található, ezekből többször is tudnak venni. Húsból készült ételeik hasonlóak mint Magyarországon, néhány különlegesség a jávorszarvas, a rénszarvas, a medvetalp, a füstölt, pácolt medvesonka, köretek közül a rizs, a burgonya kedvelt. Az étkezéskor nagyon pontosan érkeznek. A leggyakoribb ital az ebédhez a tej és a kávé, ezen kívül pedig aperitifként finn vodkát vagy whiskyt, néha sört, gyümölcslikőrt, a kávé mellé pedig konyakot fogyasztanak. Ha nem ünnepi alkalomkor történik az étkezés, akkor jellemző, hogy csak egy fogás van. A koccintásnak náluk fontos ceremóniája van, egymás szemébe néznek, a poharukat a másik felé emelik, isznak, majd újra a poháremelés következik, a másik fél szemébe nézve, komoly arckifejezéssel, majd ezután leteszik a poharat. Vacsorameghívás alkalmával a házastársukkal érkeznek. Általában vendéglátási alkalmak után is szaunáznak, külön a nők és a férfiak. Az esti rendezvények alkalmával táncolnak is. Éttermekben meg kell várni, amíg odajön a pincér, és helyet keres a vendég számára. Ritkán kínálnak levest, inkább az otthoni főzésre jellemző a készítése. Az étel felszolgálásával együtt a számlát is egyből hozzák.

61

Svédország: Az étkezési szokások kicsit furcsábbak náluk, az ebédet és vacsorát nagyon különböző időpontokra teszik. A reggeli bőséges, az ebéd (middag) a kora délutáni óráktól egészen kora estig bármely időpontban lehetséges, a vacsora (aftens) pedig sokszor éjfélig is eltolódhat. Az egész világon ismert és használt svéd asztal 61

Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p. 27.

- 55 -

elnevezése náluk smörgasbrod, amelyen itt is szintén sokféle előétel található, lazac, angolna, rákok, csiga, egyéb tengeri állatok, hideg húsfélék, zöldségek, saláták és különböző köretek. A svédeknél a sorrend: hering, lazac, rák, szardínia, pecsenyeszeletek, sonka, borjú, egyéb ideg készítmények, de általában ezt a szabályt nem tudják betartani, mivel ennyi mindent végigenni úgyis lehetetlen. Leves különlegességeik: heringleves, lazacleves, dévérleves, barnahabos kolbászleves, kelbimbóleves, hideg krumplileves, hideg rénszarvas leves kaviárral. A főételek általában vajjal készített sültek (fajd, jávorszarvas, medve, őz, nyúl), tengeri állatok. Minden étkezéshez fogyasztanak kenyeret és vajat, a desszertek tejszínes sütemények és kompótok, de kedvelik a gyümölcsféléket is. A kávét nagyon erősre főzve isszák. Egyik helyi szokás a „skál”-ozás, maga a szó eredetileg koponyát jelent, a monda szerint a vikingek az ellenfél koponyájából ittak, viszont ma már a pohárköszöntőnél az „egészségedre” jelentéssel bír. Az első pohárköszöntő mindig a házigazdáé, már az előétel elfogyasztása előtt, a köszöntő után hangzik el a „skál”, majd mindenki felemeli poharát a négy égtáj, vagyis a többi vendég felé, felhajtják, majd a pohár letétele előtt ugyanzt a mozdulatot ismétlik, amit az ivás előtt. A házigazda után bárki mondhat pohárköszöntőt, a házigazda a nőket, a háziasszony pedig a férfiakat köszönti. Üzleti ebédek és vacsorák is kedveltek a svédek körében, amelyeket hagyományos éttermekben rendeznek meg, ahol előre lefoglalják az asztalokat. Vacsorára az üzletfelek házastársait is meghívják, ebédre viszont nem. Még az is előfordul, hogy a hölgyek fizetnek üzleti megbeszélésen. A munkaidő után nem csinálnak közös programot, bár jó viszonyban vannak egymással. Otthoni meghívás esetén náluk is az a szokás, hogy virágot visznek a háziasszonynak. A vendégek félkör alakban ülnek a helyiségben, az asztaltól való távozást követően a dohányzóba, vagy a nappaliba mennek, ahol kávét, teát, likőrt, sört isznak. Az asztalnál nem illő a háziasszony főztjét dicsérni, de távozáskor mindenképpen meg kell köszönni („Tack för maten” = köszönet a főztjéért). Következő találkozáskor szokásos újra köszönetet mondani: „Tack för igar/Tack för senast = köszönet a tegnapiért/múltkoriért.62

62

Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p.52.

- 56 -

Norvégia: A norvégok ételei ízletesek, a svéd asztal neve náluk „Koltbrod”, vagyis hideg asztal, a szendvics pedig smörbröd (vajas kenyéren hideg borjúhús, uborka és saláta, vagy füstölt lazac és franciasaláta). A többi északi országhoz hasonlóan sok rákot, halat, lazacot készítenek. Ételeiket egyszerűen, de ízletesen készítik el, mindig vajjal főznek és kevés fűszert használnak. Ebéd és vacsora alkalmával is kerül az asztalra előétel, halféleségek, halikra, rákok, homárok, tengeri pókok, kagylófélék. Italválasztékuk hasonló a svédekéhez, nemzeti italuk a dram, amely igen erős ital. Ha késő délelőtt tartanak megbeszélést, akkor célszerű egy ebéd mellett megtenni azt, ahol mindig az fizet, aki meghívja a másikat. Ebédre könnyű ételeket fogyasztanak, üzleti ebéd esetén inkább meleg ételt, nemcsak szendvicset. Alkoholt csak délután 3 óra után szolgálnak fel az éttermekben. A pincért a kéz felemelésével lehet hívni, a vacsoraidő 5-6 óra körül kezdődik. Vendégségben behívás után szabad a házba lépni, hellyel kínálás után leülni, az asztalnál pedig egyszerre szokás nekilátni az evésnek. Vacsora előtt koktélt szolgálnak fel, pontosan illik érkezni, mert utána egyből asztalhoz ülnek. A pohárköszöntőhöz a skaal (egészségedre) szót használják. A szokásaikhoz hozzátartozik, hogy mindent meg kell enni, amit szedtek. A vacsora több órán át tart, mert sok fogásból áll. Az étkezést követően köszönetet mondanak a háziasszonynak: „Takk for maten” (köszönjük az ételt). A vendéglátó sosem kezdeményezi azt, hogy a többiek elinduljanak, úgyhogy mindig a vendégnek kell rászánnia magát. Télen 10 óráig tartanak az ilyen jellegű étkezések, nyáron viszont mivel a nap éjfélig nem megy le, eltarthat 11-ig is. 63

Izland: Izland szigetország voltának köszönhetően, konyhájának legfontosabb ételei a halak, a rák, a lazac, pisztráng és bárány. Különlegességei a füstölt birkafej, a rothasztott cápauszony (6 hónapig elásva rothasztják), a roston sült lazac, a sült halpalacsinta, a tőkehal, a bálnazsír, a bálnahús, a fókahús, a kacsasült, kenyérrel és likőrrel. Köretként a burgonya a legkedveltebb. A kávé fontos ital náluk is, a sör, bor, rövid italok drágák. Nemzeti italuk a brennivín, burgonyából készítik, köménnyel ízesítik

63

Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest 1995 p.46.

- 57 -

és igen erős.

64

Kedvenc édességük a skyr, amelyet pasztőrözött tejből és

baktériumkultúrából készítenek. A reggeli könnyű étel (általában valamilyen gabonából készült étel vagy pirítós), teával vagy kávéval. Az izlandiak dél (12-1óra) körül ebédelnek és 7-8 körül vacsoráznak. 65

Feröer szigetek: A hagyományos feröeri ételek burgonya, birkahús és hal alapúak. A legkedveltebb ételek egyike a szárított és hosszú ideig érlelt birkahús, a skerpikjøt, ezen kívül népszerű a félig szárított és érlelt birkahús (ræst kjøt), a félig szárított és érlelt hal (ræstur fiskur), a szárított hal (turrur fiskur), a cethús bálnazsírral (grind og spik), a friss hal és a tengeri madarak (tojás és hús kínálata is). A sziget csoporton 60 000 juh él, míg ember csak 47 000. A feröeri szakácsok szívesen használják saját gasztronómiájuk kiegészítéseként a világ nagy konyháinak szokásait. 66

64

http://www.origo.hu/print/20060111agejzirek.html 2009.04.10. http://myizland.gportal.hu/gindex.php?pg=29438039 2009.04.11. 66 http://hu.wikipedia.org/wiki/Fer%C3%B6er#Gasztron.C3.B3mia 2009.04.28. 65

- 58 -

V. 6. Találkozók, megbeszélések, tárgyalások

A legfontosabb fogalom a személyes érintkezési formákkal kapcsolatban a pontosság. Senki sem szeret várni, így a legalapvetőbb, hogy sem a hivatalos, sem a magánjellegű találkozók esetében nem célszerű késni. A tárgyalás és a társalgás nem azonos fogalmak. A tárgyalás lehet hivatalos és nem hivatalos is, de a társalgás csak magánjellegű, hivatalos témákat nem érintő beszélgetési forma. A társalgásban tartalmilag előfordulnak tabu témák, például a kereset, vagyoni helyzet, vallás, magánügyek, illetve nem illik sem kritizálni, sem megjegyzést tenni másokra. Társalgás közben kerülendő az erős, drasztikus kifejezés, a káromkodás, nem szerencsések az idegen nyelvű kifejezések. A társalgásban minden résztvevő hozzájárul a beszélgetés alakulásához. Ebben a témában még nagyon fontos megemlíteni a tekintet és a szemkontaktus szerepét. A tekintet a partner érzéseit tükrözi (szimpátia, vonzalom, bizalom, bizalmatlanság, ellenszenv), egy olyan jelenség, amely tudattalanul vagy féltudatosan jön létre. A tekintet elvételének célja a figyelemelterelés megakadályozása, illetve zavar csökkentése. Az emberi test legjelentősebb kifejezőeszköze a szem. Nagyon érdekes tény az, hogy amikor az ember sokat beszél, akkor keveset néz a partnere szemébe. Természetesen a kultúrától is függ, hogyan alkalmazzák a szemkontaktust. A személyes érintkezés során a testtartás is álláspontot és érzelmeket mutat, amelyet tudatosan és tudattalanul alakítanak az emberek. A lazítás kényelmes testhelyzetet vonz, a koncentrálás pedig összeszedett testhelyzetet kíván, a testhelyzetből tehát megállapítható a személyiség kiegyensúlyozottsága.

- 59 -

Dánia: A dánok mind a társasági események mind az üzleti találkozók során elvárják a pontosságot. A dátum írása náluk a következőképpen történik: elől áll a nap, majd a hónap és végül az év, mint a többi európai ország esetében. A nyár legnagyobb részét kikapcsolódással töltik, az üzleti élet sem túl élénk ilyenkor, sok cég zár be erre az időtartamra. A dánok öt hét szabadságot kapnak évente, amely alatt fizetést ugyanúgy kapnak, mint amikor dolgoznak. A munkaidő általában 8-9 körül indul és délután fél 5, fél 6 körül ér véget. A hivatalok és irodák hétfőtől péntekig vannak nyitva. A dánok a tárgyalás során nem tartják fontosnak a bevezető beszélgetést, azonnal a tárgyra térnek, nem szeretik a formaságokat üzleti körökben, nem kell megvárnia, amíg bemutatják, hanem nyugodtan bemutatkozhat. Üzleti tárgyalás esetén fontos mindent pontosan elmagyaráznak egymásnak, őszinték és nyíltak. Nem szokás náluk a személyes megjegyzés, sem a dicséret, sem a kritika. Humoruk tartózkodó, és nem társalognak olyan emberrel, akit alig ismernek. 67

Finnország: A pontos érkezést itt is minden rendezvény és találkozó alkalmával fontosnak tartják. A dátum írása: nap, hónap és év. A találkozók időpontját több héttel a tervezett dátum előtt célszerű egyeztetni. A munkaidő 8-tól délután fél 5-ig tart, télen néhány iroda 9 és 5 között tart nyitva. Az állami hivatalok télen 8-tól negyed 5-ig, nyáron 8-tól negyed 4-ig, az üzletek pedig hétköznapokon délután 4-5 óráig, szombaton 1-ig vagy 3-ig állnak rendelkezésre. Az ünnepnapok előtti délutánokon már általában nem dolgoznak. A finnek 4-5 hét szabadságot vesznek ki, nyaralásuk időpontját általában július, augusztus és szeptember hónapokra teszik. A finnek a brit és az amerikai nyelvet keverik, ők sem szeretnek sokat beszélgetni mielőtt a tárgyra térnének. Gyakran hallgatnak beszélgetés közben rövidebbhosszabb ideig, de náluk ez természetes. Nem sokat gesztikulálnak, úgyhogy ha finnekkel tárgyal egy más nemzetiségű ember, akkor jobb, ha próbálja kerülni a túlzott gesztikulációt, viszont az lényeges, hogy beszélgetés közben mindig a másik 67

Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p.80.

- 60 -

szemébe kell nézni. Érzelmeiket ritkán mutatják ki, és nem is beszélnek túl sokat, ellenben ha igen, akkor a politika a kedvenc témájuk, de szívesen beszélgetnek utazásról, sportról is, és a környezetvédelem is lényeges téma számukra. Fontos a névjegykártya, bemutatkozáskor vagy a kapcsolattartás folyamán bármikor át lehet adni a partnernek. 68

Svédország: A svédeknél sosem szabad késni, minden összejövetelen a legfőbb a pontosság. A találkozók szervezését két héttel előtte kell elkezdeni. A dátumozás a szokásos: nap, hó, év. A munkaidő hétfőtől péntekig fél 9 ill. 9-től délután 5-ig tart, az ebédidő egyórás. A svédeknek 5 hét szabadságuk van, a legtöbben júniusban használják ezt ki. A svédekhez és finnekhez hasonlóan szeretnek egyből a tárgyra térni a tárgyalások során. Az érzések kimutatása nem jellemző, kerülik a konfliktusokat és konszenzusra törekednek. Bemutatkozáskor pontosnak és tárgyszerűnek célszerű lenni. Az üzletemberek komolyak, nem humorizálnak tárgyalás közben. A nagyvárosokban az üzletemberek közül nagyon sokan beszélnek angolul. Nem szeretik a kritikát, a túlzott érzelemnyilvánítást, a személyes kérdéseket, kerülik a vitát, és ha mégis vitára kerül sor, akkor gyorsan lezárják a beszélgetést. Pozitív benyomást kelt bennük az olyan ember viselkedése, aki visszafogott. A pihenés nagyon lényeges számukra, ezért kávészünet alatt nem szabad őket zavarni. 69

Norvégia: Náluk is nagyon fontos, hogy pontosan érkeznek a megbeszélésekre, az üzleti életben a pontatlanság a tekintély elvesztését eredményezi. A dátum írása ugyanaz: nap, hó, év. A cégek esetében mindig a titkárnővel kell időpontot egyeztetni a találkozókról. A munkahét hétfőtől péntekig tart, reggel 8-tól délután 4-ig. A szabadságukat Húsvétkor ill. júliusban vagy augusztusban töltik. 68

Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p.122. 69

Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p. 345.

- 61 -

A norvégok közvetlen emberek, találkozáskor nem kell megvárni, hogy valaki közvetítsen, hanem be lehet mutatkozni. A tárgyalások időkereteit rögzítik, a megállapodásokat mindig írásban rögzítik. Az üzleti életben a személyes témákat kerülni kell, nem szeretik, ha valaki bírálja az ottani embereket. Szeretik viszont a természetet, és tiszta környezetükre nagyon büszkék. 70

Izland Izlandon is megszokott a pontosság. A dátum írása megegyezik a többi skandináv országéval: nap, hó, év. A munkaidő reggel 9-től délután 5-ig tart. A tárgyalások során az üzleti életben a csalás és a tisztességtelen viselkedés fogalma ismeretlen. Általában sokat próbálnak pihenni, szabadságra augusztusban mennek főként. Fontosnak tartják a tisztaságot és a kényelmet is otthonaikban. A hivatalos ügyintézés izlandi nyelven folyik.

Feröer szigetek: A szigetcsoporton a többi skandináv országgal együtt fontos a pontos érkezés a találkozókra. A dátumban a nap, hó, év formátumot használják. A munkaidő szinte mindenhol 8-9 felé kezdődik, és 4-5 körül ér véget.

70

Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 p.275

- 62 -

V. 7. A skandináv országok közös jellemzői, a hasonlóságok és eltérések összegzése

Közös gazdasági, történelmi jellemzők: Közös gazdasági jellemzőik a történelmi együttműködés és az azonos földrajzi adottságok miatt léteznek. Az első szerződésen alapuló gazdasági együttműködés a Kalmár Unió volt 1387-1523 között. A Hansa kereskedelem időszaka is összetartást tükrözött, az országok fát, prémet, mézet, és érceket adtak el Európában. A skandináv államok mindig gazdasági partnerek voltak egymás között. Az első lakosok Skandináviában a finnek és a számik voltak, akik Lappföldön és a mostani Finnország területén telepedtek le. Majd miután megszerveződött a svéd állam, amellyel együtt észak és kelet felé terjeszkedtek, később Oroszország uralma alá került, mivel Svédország nem támogatta Napóleont, így a svédeket Oroszország nem akarta megkárosítani, így az elveszített finn terültek kárpótlásaként megkapták Norvégiát. Az 1917-es forradalom után ment végbe Finnország állammá szerveződése. A perszonáluniók

teremtették

meg

a

közös

történelmi

alapokat,

a

területi

elhelyezkedésük pedig gazdasági és kulturális együttműködésre ösztönözték az országokat. Napjainkban a gazdasági életben való együttműködést az Északi Tanács munkája, és az országokban a munkavállalóknak adott gazdasági kedvezmények

- 63 -

egyezősége mutatja. A lakosoknak nincs szükségük külön munkavállalói engedélyre, hogy a többi országban dolgozhassanak a többi skandináv országban.

71

Protokolláris jellemzők:

A skandinávok közös jellemzőinek tekinthető, hogy mindig udvariasak és pontosak. A társadalmi érintkezés szabályaira a kifinomultság és a kötöttség jellemző. Találkozáskor megfigyelhető, hogy eleinte még tartózkodóak és barátságtalanok, de idővel ez a visszafogottság eltűnik. Vacsorák esetén megszokott dolog, hogy beszédet és pohárköszöntőt mondanak, amelyek saját ceremoniális jelleggel bírnak. Mindig a házigazda kezdi, majd utána mindenki elmondhatja saját köszöntőjét. A szemkontaktusnak nagyon fontos szerepe van, de a gesztikulálás nagyon ritka, nem kedvelik a túlzott érzelemnyilvánítást, és a feltűnést. Drágább ajándékok nem szokásosak náluk, mert sértődést okozhat. Az üzleti életre jellemző, hogy szinte mindenki jól beszél angolul és németül, nagyon felkészültek, udvariasak és ragaszkodnak a saját véleményükhöz, nagyon nehezen lehet őket meggyőzni. 72 A hivatali életben való öltözködésüket a konzervatívság és az egyszerűség jellemzi, a férfiak öltönyben, a nők kosztümben elegánsan jelennek meg a megbeszéléseken. Az időjárás sajátos jellege miatt mindegyik országban fel kell készülni arra, hogy még nyáron is szükség lehet esetenként melegebb ruházatra is. A társasági életre jellemző, hogy mindig illik vinni a házasszonynak virágot, megköszönni a vendéglátást. Az étkezési szokások hasonló momentumai abban vannak jelen, hogy nagyon különböző időpontokra teszik az ebédet és a vacsorát. A svédasztal fogalma természetesen Svédországból indult el, szinte mindegyik étkezésen jelen van, mindenki szabadon válogathat skandináv és nemzetközi ételfajták közül. A dohányzási illemszabályok is elég hasonlóak az országokban, a nők utcai dohányzását elítélik. A munkaidő mindegyik országban 8-9 körül kezdődik, és 4-5-ig tart. A skandináv országok nem szeretik, ha általánosságban beszélnek róluk, mert nem minden szempontból tekinthetők egyformának. 71

http://wapedia.mobi/hu/Skandin%C3%A1via 2009.04.26. David Robinson: Az üzleti élet illemtana; Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság; 2001 p.91.

72

- 64 -

A megszólítás és köszönés terén elég hasonlóak a jellemzőik. Az öltözködésben jelentős különbségek is megfigyelhetők, Dániában az esti programok alkalmával hivatalos öltözet, szabadidőben viszont a sportos a jellemző. A finnek, az izlandiak és a feröeriek leginkább a divat szerint öltöznek, a svédeknél pedig az estéken sem kötelező a hivatali öltözet. Az ünnepek szempontjából sem egyeznek meg az országok: Dániában a Karácsony, Finnországban a Függetlenség napja, Svédországban a Szentivánéj, Norvégiában az Alkotmány napja, Izlandban a Nemzeti nap és Feröeren az Olavsoka a legnagyobb ünnep. Az étkezések természetesen az ételfajtákban is eltérnek, ezen felül pedig a dánok, az izlandiak és a feröeriek a vacsorát, a finnek, a svédek és a norvégok pedig a reggelit tarják az elsődlegesnek. A találkozók, megbeszélések és tárgyalások szempontjából legfontosabb, hogy a finn és svéd emberek visszafogottak és nem mutatják ki az érzelmeiket, a Dániában, Svédországban és Izlandon nyáron az üzleti élet szünetel, sokan mennek szabadságra, Norvégiában a személyes témák kerülésére kell ügyelni. A gesztusok terén tudni kell hasonlóságként, hogy az OK. jel sértés, és a hátrabillentett fejjel lehet valakit odahívni. A finnek teljes mértékben kerülik a fizikai kontaktust, a svédek a gesztikulációban visszafogottak.

- 65 -

VI. Befejezés Összegezve

a

dolgozatomat,

megállapítható,

hogy

a

protokoll

és

illemszabályok ismerete elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a társadalomban megfelelően lehessen viselkedni a többi emberrel szemben. Ezen felül, a külföldiekkel való kapcsolatok során az idegen kultúrák protokolláris sajátosságainak ismeretét is fontosnak tartom, mert természetesen az alapvető társadalmi viselkedésformákon túl vannak bizonyos esetek, amelyekben az országok eltérő normákat alkalmaznak. Elsősorban a köszönés, a gesztusok, az étkezés, az öltözködés, az ünnepi hagyományok és a tárgyalási szokások térnek el a különböző országokban. Dolgozatomban az általános protokoll ismeretekről, az illem, etikett, protokoll fogalomhármas bemutatásáról, a protokoll történeti fejlődéséről, a protokoll szakma jellemzőiről írtam az első részben. Készítettem egy kérdőíves felmérést, amelyben arra kerestem a választ, hogy mennyire tartják fontosnak az emberek a protokoll ismereteket a hétköznapjaik és a munkájuk során. Skandinávia elemzése során arra is megpróbáltam rávilágítani, hogy bár nagyon sok mindenben megegyezik az ország csoport, mégis vannak különbségek is. Több szempont alapján vizsgáltam Dániát, Finnországok, Svédországot, Norvégiát, Izlandot és a Feröer szigeteket. Mindenképpen hasznos a különbségek felismerése, mivel a tárgyalások és nemzetközi kapcsolatok során az illemszabályok és a helyi kultúra és viselkedési ismeretek segítségével lehet sikeressé válni. Mivel a turizmus területén dolgozom, leginkább finnekkel, svédekkel és dánokkal kerültem eddig kapcsolatba, de az tény, hogy megfigyelhető rajtuk a nyugodtság, az hogy kapkodásnak semmi jele sincs, köszönhető ez a kiegyensúlyozottság a fejlett gazdaságnak és a jóléti társadalomnak. Dolgozatommal úgy érzem, hogy sikerült a Skandináv országokról átfogó képet adnom, röviden a gazdaságukra, történelmükre is kitértem, és bemutattam a szokásaikat az élet legfőbb területein, az üdvözlési formákat, a gesztusokat, az öltözködést, az ünnepeket, ajándékozást, az étkezést, és a találkozók, tárgyalások legfontosabb jellemzőit.

- 66 -

VII. Mellékletek:

Kérdőív Tárgy: protokoll, viselkedéskultúra Tisztelt Hölgyem/Uram! Azért készült ez a piackutatás, mert az eredmények alapján szeretnénk megtudni, hogy a protokoll és illemszabályok betartása mennyire fontos az emberek életében a munkájuk és a hétköznapok során. Előre is köszönjük, hogy időt fordított kérdőívünk kitöltésére! 1. Nem:  férfi  nő 2. Kor: 18 év alatt  18-25 év között  26-35 év között  36-45 év között  46 év felett 3. Foglalkozása:  vállalkozó  szellemi munkás  szakmunkás  tanuló  nyugdíjas  egyéb

- 67 -

4. Milyen területen dolgozik?  gazdasági  vendéglátás  kereskedelmi  szolgáltatás  egyéb 5. Munkája során mennyire fontos az illemszabályok betartása?  kevésbé fontos  nagyon fontos  egyáltalán nem fontos 6. Ön szerint fontosak-e a viselkedéskultúra és protokoll ismeretek a hétköznapok során?  igen  nem 7. Ön szerint napjainkban a társas érintkezés mely formája hangsúlyos?  személyes  telefonos  videó 8. A találkozók alkalmával mindig pontosan érkezik?  igen  nem 9. Ön szerint az etikett és protokoll szabályok betartása miatt másképp kell-e öltözködnie, mint ahogy egyébként szeretné?  igen  nem

- 68 -

10. Milyen szempontok dominálnak öltözködésében?  kényelem  elegancia  divat 11. Ha külföldre utazik, tanulmányozza-e előtte az ottani viselkedéskultúrát?  igen  nem 12. Ha külföldön jár, megkóstolja-e az ottani specialitásokat?  igen  nem 13.-14. Vélemény

Egyetért

Nem ért egyet

Az ajándékozásnak fontos szerepe van az életben, mert ezáltal fejezhető ki a másik fél iránti megbecsülés. A túlzott gesztikuláció zavart kelt a beszélgetésben.

15. Ön szerint helyes-e az a döntés, hogy a legtöbb közintézményben és étteremben tilos a dohányzás?  igen  nem

- 69 -

16. Ön milyen esetekben és kinek ad borravalót? ............................................................................................................................................. 17. Mennyire fontos az Ön számára, hogy az ünnepek alkalmával betartsa a hagyományokat? 1

2

3

4

5

6

7

18. Az ünnepek közül a ……………… tartom a legfontosabbnak. (nemzeti, karácsony, húsvét, pünkösd)

- 70 -

VIII. Felhasznált irodalom:

Andor Katalin, Anwar Mustafa, Balogh Katalin, Bodolay László, Dannerer Mónika, Donga György, Faludi Péter, Faludy Kinga, Hidasi Judit, Nagy Bálint, Nagy Sándorné, Nanovfszky György, Szurovszky Katalin, Viziné Sárosdy Edit, Völgyes Gyöngyvér: Szavak, jelek, szokások; Windsor Kiadó; 1998 David Robinson: Az üzleti élet illemtana; Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság; 2001 Dr. Fodor László, Göndör András, Vörösné dr. Keszler Erzsébet, Neményiné Gyimesi Ilona: A kommunikáció alapjai; Perfekt Kiadó Budapest; 2003 Juhász Árpád, Lindner László, Madary Kamill, Németh Adél, S. László Katalin, Szíj Enikő: Skandinávia; Panoráma Kiadó; 1989 Kepes Ágnes, Dr. Sille István: Protokoll és etikett a gyakorlatban; Akadémiai Kiadó; Budapest; 2006 Lőcsei Judit: Etikett és protokoll alapjai Szókratész Külgazdasági Akadémia; Bp. 2001 Nagy Gyögy László főiskolai docens: Illem, etikett, protokoll kisokos; Széchenyi István Neményiné Gyimesi Ilona: Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben? Akadémiai Kiadó; Budapest 2006 Ottlik Károly: Protokoll Protokoll ’96 Kft. Budapest ;1995 Pintér Emil: Európai illemtan avagy mit tanulhatunk a Nyugattól? Bp. Európa; 1998

- 71 -

Protokoll Egyetemi jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület Bp; 2002 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó RT.; Budapest; 1994 Terry Morrison; George A. Conaway; George A. Borden: Meghajlás vagy kézfogás?- Üzleti etikett a világ 57 országában; Alexandra Kiadó, Pécs 2002 http://www.ambbudapest.um.dk/hu/menu/InfoDenmark/Földrajz+és+Lakosság/ http:// www.antiiskola.eu http://christmass.gportal.hu/gindex.php?pg=28365934 http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39344&contentlan=28&culture=h u-HU http://www.hando.hu/tat/istat.html http://www.hunsor.se/se/svedorszagrol2.pdf http://www.kosza.hu/iceland/ladu/level2.htm http://laduizland.freeblog.hu/archives/2004/11/09/312426/ http://my-iceland.gportal.hu/gindex.php?pg=29547971 http://www.municio.hu/?p=216 http://www.nethirlap.hu/cikk/nethirlap.20951.html http://www.origo.hu/print/20060111agejzirek.html http://utazas.sk/husvet-finnorszagban/ http://ww2.iit.uni-miskolc.hu/~juhaszg/magris.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Protokoll_(illem) http://wapedia.mobi/hu/Skandin%C3%A1via

- 72 -