BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK levelező tagozat Nemzetközi Menedzsment Szakirány
CIPRUS CSATLAKOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓHOZ
Készítette: Pikács Orsolya
Budapest, 2009
Tartalom 1
Bevezetés ......................................................................................................................5
2
Ciprus bemutatása.........................................................................................................7 2.1
Földrajz, domborzat, éghajlat ............................................................................7
2.2
Történelem .........................................................................................................7
2.3
Államszervezet és közigazgatás.........................................................................9
2.4
Népesség ..........................................................................................................10
2.5
Nyugdíjrendszer...............................................................................................11
2.6
Gazdaság ..........................................................................................................12
2.6.1 Adózás ............................................................................................................15 2.6.2 Mezőgazdaság ................................................................................................15 2.6.3 Ipar..................................................................................................................15
3
4
5
6
2.7
Külpolitika .......................................................................................................15
2.8
Turizmus ..........................................................................................................16
A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) bemutatása .................................................16 3.1
A GMU első szakasza......................................................................................18
3.2
A GMU második szakasza...............................................................................18
3.3
A GMU harmadik szakasza .............................................................................20
3.4
Gazdaságpolitikai integráció a GMU-ban .......................................................21
3.5
A Monetáris unió előnyei és hátrányai ............................................................22
Az Európai Árfolyam Mechanizmus ..........................................................................24 4.1
Működése.........................................................................................................24
4.2
Megrázkódtatásai .............................................................................................24
4.3
Az euró és az ERM2 ........................................................................................25
Az euró bevezetésének kérdései .................................................................................25 5.1
Maastrichti kritériumok ...................................................................................25
5.2
Az euró bevezetésének további feltételei.........................................................26
5.3
Az euró bevezetésének előnyei........................................................................27
5.4
Az euró rendszer feladatai ...............................................................................28
5.5
Stabilitási és növekedési paktum .....................................................................30
Ciprus euró bevezetésének lépései..............................................................................30 6.1
2
Az uniós csatlakozás ........................................................................................30
6.2
Az euró bevezetésére kitűzött nemzeti határidők ............................................31
6.3
Ciprusi előkészületek .......................................................................................31
6.3.1 A pénzügyi szektor és a vállalkozások...........................................................32 6.3.2 Közigazgatás...................................................................................................32 6.3.3 Fogyasztók és közvélemény ...........................................................................32 6.3.4 Kommunikáció ...............................................................................................33 6.4
Ciprus 2007. évi konvergencia jelentése .........................................................33
6.4.1 A jelentés célja ...............................................................................................33 6.4.2 A jogszabályok összeegyeztethetősége ..........................................................35 6.4.3 Árstabilitás......................................................................................................36 6.4.4 Költségvetési egyenleg...................................................................................37 6.4.5 Árfolyam stabilitás .........................................................................................38 6.4.6 Hosszú távú kamatok......................................................................................39 6.4.7 További tényezők ...........................................................................................40 6.5
Az Európai Központi Bank jelentése Ciprusról...............................................40
6.5.1 A Ciprusi Központi Bank euró-rendszerbeli integrációjának jogi szempontjai. ........................................................................................................................41 6.5.2 A CKB euró rendszerbeli integrációjának operatív szempontjai ...................42 7
Az euró bevezetés technikai lépései ...........................................................................43 7.1
A készpénzcsere...............................................................................................44
7.2
A pénzügyi és igazgatási rendszerek átállása ..................................................46
7.3
Az árak alakaulása ...........................................................................................47
7.4 megítélése
Az átállással kapcsolatos tájékoztatási kampány és az átállás lakossági ..........................................................................................................................48
8
A ciprusi gazdaság alakulása 2008. január 1. után .....................................................49
9
Összegzés....................................................................................................................53
10
Mellékletek..............................................................................................................54
11
Táblázatok és ábrák jegyzéke..................................................................................56
12
Felhasznált irodalom jegyzéke ................................................................................57
3
4
1 Bevezetés Ciprus egy kis szigetország aktív külpolitikai kapcsolatokkal és aktív nemzetközi szerepvállalással. Megosztottságának is köszönhetően részt vesz minden olyan nemzetközi tevékenységben, amelynek az országok szuverenitásának és területi épségének megőrzése a célja. Azért választottam Ciprus bemutatását dolgozatom témájának, mert megosztottsága miatt egyedülállónak számít Európában és mert érdekes kihívásnak gondoltam utánajárni, hogy ez a megosztottság mennyiben befolyásolta az Európai Unióhoz, illetve a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás esélyeit. Sokan gondolták azt – leginkább a ciprusi törökök és Törökország -, hogy Ciprus csatlakozása az EU-hoz nagyban megkönnyíti Törökország csatlakozási esélyeit is. Ehhez azonban szükség lett volna arra, hogy a ciprusiak megszavazzák a Ciprus újraegyesítésére tett javaslatot, azonban mint ahogyan az várható volt a ciprusi törökökkel ellentétben a ciprusi görögök nagy arányban ellenezték ezt a javaslatot. Így Törökország újra távolabb került az EU csatlakozás lehetőségétől, hiszen a 2004 es csatlakozás csak Ciprus görögök által lakott területeit érintette. Az euró bevezetése szintén csak a görög cipruson történt meg. Ciprusnak és Görögországnak elsődleges szándéka rendezni a ciprusi kérdést, hiszen ez az alapja annak, hogy Törökország és Görögország közötti sok éve elmérgesedett viszony rendeződhessen. Ciprus már 1973-ban, a sziget végleges kettészakítása előtt megkötötte a társulási megállapodást az EGK-val de a megosztottság jelentősen lassította a csatlakozási törekvéseket. Ennek következtében csak mintegy 14 év múlva-1987-ben lett tagja vámuniónak, majd néhány évvel később újra benyújtotta a csatlakozási kérelmet. A tényleges csatlakozási tárgyalások csak 1998-ban kezdődtek meg, majd a Tanács 2002-ben úgy döntött, hogy 2004. május 1-én Ciprus másik 9 országgal együtt tagjává válhat az Európai Uniónak. A tagság beteljesedéseképpen pedig 2008. január 1-én Ciprus csatlakozhatott az euró övezethez is. Dolgozatomban a korábbiakban említett indokok miatt csak a Ciprusi Görög Köztársaságot vizsgáltam. Munkám első népességének alakulását.
5
részében
bemutatom Ciprust,
történelmét,
gazdasági
helyzetét,
A második rész a Gazdasági és Monetáris Unió kialakulásáról, előnyeiről és hátrányairól szól, valamint arról, hogy a tagországoknak milyen feltételeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy a GMU tagjává válhassanak. A harmadik részben azt elemzem, hogy Ciprus milyen úton jutott el oda, hogy teljesítse a csatlakozási feltételeket, bemutatom a Bizottság által készített 2007-es Konvergencia jelentést, végül pedig az euró övezethez való csatlakozás gazdasági hatásaival foglalkozom.
6
2 Ciprus bemutatása 2.1 Földrajz, domborzat, éghajlat Ciprus, hivatalos nevén Ciprusi Köztársaság, szigetország a Földközi tenger keleti medencéjében. Ciprus a Földközi-tenger legkeletibb szigete, három kontinens metszéspontjában fekszik, az ország fővárosa Nicosia. Szicília és Szardínia után a Földközi tenger legnagyobb szigete (5 895 km2). Földrajzi értelemben Kis-Ázsiához tartozik, de szinte mindig Európához tartozóként sorolják. Észak-déli irányban 4 tájra oszthatjuk: Kyrenia-hegység: északon a parttal párhuzamosan futó hegylánc Troódosz-hegység: a terület középső részén emelkedik, legmagasabb pontja 1 953 m Mezaorea-síkság: a déli parti síksággal összefüggő része Partvidéke A sziget jelentős folyóval nem rendelkezik, gyakori probléma a vízhiány. Ciprusnak kifejezetten mediterrán klímája van, az éves átlaghőmérséklet 20 C° körüli. A napsütéses napok száma 340, azaz jó esélyünk van arra, hogy nyaralásunk alatt egyetlen felhővel se találkozzunk. Hosszú és száraz a nyár, amely május közepétől egészen október közepéig tart. Jóllehet a nap forrón süt a felhőtlen kék égen, a tenger felől fújó hűvös szél enyhíti valamelyest a meleget. Az enyhe tél decembertől februárig tart, az ősz és a tavasz csupán átmeneti, rövid szakasz. Ilyenkor már több esőre lehet számítani, a Troodos hegységben pedig Karácsony táján leesik az első hó. Ugyanakkor még decemberben és januárban is átlag 6 a napsütéses órák száma naponta. A hőmérséklet és a csapadékmennyiség nagymértékben függ a tengerszint feletti magasságtól, így például a hegyekben nyáron is valamivel hűvösebb van, mint a tengerparton, valamint függ egy kevéssé a tengerparttól való távolságtól is.
2.2 Történelem Kb. Kr.e. 10 000 óta lakott. Kr.e. 1 600 körül a Mükénéi kultúra hatása alá került, majd kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki Egyiptommal. Ciprus a Perzsa Birodalom része volt, Nagy Sándor hadjáratai alatt szabadította fel, később az egyiptomi Ptolemaida dinasztia uralta.
7
Kr.e. 58 után bekebelezte a Római Birodalom. A görög mitológia szerint a sziget körüli tengerben született Afrodité a szépség és szerelem istennője. A római Birodalom feloszlása után a Bizánci Birodalom része volt. A keresztes háborúk idején I. Richárd angol király eladta a szigetet a Templomos Lovagrendnek. 1192-ben Guy de Lusignan vásárolta meg a szigetet, az utolsó királynő halálával a Lusignan dinasztia kihalt Cipruson, azután a velenceiek rendezkedtek be, akik állandó harcban álltak az Oszmán birodalommal. 1871-ben a törökök elfoglalták Ciprust, uralmuk 1878-ig tartott, amikor az angolok foglalták el a szigetet. 1925-ben brit koronagyarmattá vált. Az 1900-as években a ciprusi görögök egyesülni kívántak Görögországgal, törekvésük csak a II. Világháború után tudott megerősödni. Az 1955-ben megalakult EOKA nevű szervezet 1959-ig harcolt Ciprus gyarmati függősége ellen. Az 1959-ben Londonban megkezdett konferencián Görögország, Nagy-Britannia és Törökország egyezményben nyilatkoztak Ciprus függetlenségéről, melyet 1960. február 11-én írtak alá. A szerződésben mindhárom fél jogot formál arra, hogy katonai erőket állomásoztasson a szigeten. Az ENSZ 1960. szeptember 20-án vette fel tagjai közé. Az első elnök görög-orosz pátriárka lett, az alelnök egy ciprusi török volt. A sziget Görögországhoz való csatlakozása kérdésében a görög és a török etnikum között állandósultak a feszültségek és összetűzések, ezért 1963 végén létrehozták az ún. „Zöld Vonalat”, amely a görögök lakta területet volt hivatott elválasztani a török lakta területektől, így kettéosztva az országot. A fegyveres összetűzések hatására 1964-ben Ciprus kérdése az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került, amely békefenntartók telepítését rendelte el a szigeten. A ciprusi görögök felszabadító puccsára reagálva Törökország 40 000 fős megszálló csapatot küldött Ciprusra. Előrenyomulásuknak köszönhetően a sziget 37%-át birtokolták. A délen lakó törököket (60 000 embert) északra telepítették. A fővárost, Nicosiát szintén kettéosztották a „Zöld Vonal” szerint, amely ez által országhatárrá alakult. Az északi területeken 1975-ben a ciprusi törökök egyoldalúan, a mai napig fennálló saját, önálló közigazgatást alakítottak ki. Az északi területek függetlenségét 1983-ban egyoldalúan kikiáltották, amit Törökország 8 évvel később ismert el „Észak-Ciprusi Török Köztársaság néven. Az új államot azóta sem ismerte el más ország.
8
1. ábra
2003-ban a határvonal több szakaszát megnyitották. Kofi Annan ENSZ főtitkár Annan terv néven rendezési tervet nyújtott be a sziget újraegyesítésére. A népszavazáson ciprusi törökök az egyesítés mellett, míg a görögök többsége ellene szavazott. 2004. május 1-én a Ciprusi Köztársaság megosztott államként lett tagja az EU-nak. Az északi megszállt területek EU tagsága a helyzet rendezéséig felfüggesztésre.
2.3 Államszervezet és közigazgatás1 Ciprus független, szuverén köztársaság elnöki kormányzati rendszerrel. Az 1960-ban elfogadott Alkotmánya szerint az alábbiak szerint működik: A köztársaságnak egy görög elnöke és egy török alelnöke van, akiket a ciprus görög és török közösség választ. Az Elnök 7 görög minisztert, az Alelnök 3 török minisztert nevez ki. A Képviselőház, mint törvényhozói hatalom 50 küldöttből áll, melynek 70% görög, 30%-a török, őket szintén a ciprusi görög, illetve török közösség választja meg. Az igazságügyi szolgáltatás az alábbi „elemekből” épül fel: Legfelsőbb Bíróság, Esküdtszék, kerületi bíróságok, Katonai Bíróság, Iparjogi Bíróság, Családjogi Bíróság. Ez az Alkotmány szerinti állapot csupán 1963-ig tartott, amikor a török ciprusi vezetés visszahívta minisztereit a kormányból, pozíciójuk azóta is betöltetlen. Az Oktatási és Kultusz Minisztérium létrehozásával 11 görög miniszter van. A török ciprusi helyettesek helye 1963 óta szintén betöltetlen. A házbeli küldöttek száma 80-ra emelkedett, 56 ciprusi görög és 24 ciprusi török alkotja. 1965 óta a bírói posztokat is görög ciprusiak töltik be.
1
www.cyprus.hu
9
2.4 Népesség A sziget népességének meghatározása a megszállás miatt nehezen becsülhető. A 2007-es népszámlálás szerint a Ciprusi Köztársaságnak 788 457 lakosa volt. Az 1960-as népszámlálás szerint görögök tették ki a lakosság 77%-át, törökök a 18%-át és 5 % volt az egyéb etnikumhoz tartozók aránya. Az 1974-es török invázió után azonban 150 000 török bevándorló érkezett a szigetre és ez jelentősen megváltoztatta az etnikai arányokat. A gyarmati múltnak köszönhetően a szigeten folyamatosan található egy brit közösség is, amely részben a Királyi Légierő katonai és polgári alkalmazottaiból, részben brit civilekből áll. Az 1980-as évektől nő az orosz és az ukrán bevándorlók aránya, akik Görögország érintésével érkeznek a szigetre. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentős számú vendégmunkás érkezett a szigetre főként a kelet-európai államokból. Ciprus összlakosságának 78%-a görög-ortodox keresztény, míg 18%-a muszlim vallású. A vallási határok a szigeten belül élesen elválnak egymástól. A nyelvi megoszlás a vallásihoz hasonló, a vallási hovatartozás a nemzeti hovatartozást is determinálja. Ciprus 1960-ban kiadott alkotmányának értelmében a szigeten a görög és a török a hivatalos nyelv. Az ország két részre osztása után a görög nyelv a déli, míg a török az északi részen dominál. A külföldiek magas arányának köszönhetően az angol félhivatalos nyelvvé vált. Angolul kommunikálnak egymás között a török és a görög lakosok is, a két rész közötti politikai kapcsolat nyelve szintén az angol.
2. ábra Forrás: About Cyprus
10
Ciprus népességét legnagyobb arányban a fiatal, munkaképes emberek teszik ki, a népesség növekedő 0,519%.2 A születéskor várható átlagéletkor 78,33 év, a nőknél 80,86 év, míg a férfiaknál 75,91 év. A teljes lakosság 97, 6%-a3 írástudó.
2.5 Nyugdíjrendszer4 Cipruson a baleseti nyugdíjellátási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. Már az 1942-es jogszabályok lehetővé tették a baleseti nyugellátást üzemi baleset és foglalkoztatási megbetegedések esetén. A jelenlegi nyugdíjrendszer szabályozása 1980 óta van érvényben. A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban járulékok biztosítják. A munkavállaló keresetének 16,6%-át, az önálló vállalkozó keresetének 15,6%-át, az önkéntesen biztosított pedig keresetének 13,5%-át fizeti be járulékként. A munkáltató a bérköltség 6,3%-át fizeti, valamint az állami költségvetés további 4%-ot fizet, és biztosítja a szociális öregségi nyugdíjat. A befizetett járulékok a táppénz, az anyasági, üzemi baleseti és munkanélküli ellátásokat is fedezik. Az öregségi nyugdíj korhatára nőknél és férfiaknál egyaránt 65 év. A szociális nyugdíj 65 éves korban jár, melynek a feltételei a következőek: a személy 40 éves kora után legalább 20 évig, vagy 18 éves kora után legalább 35 évig Cipruson élt, és máshonnan nem kap nyugdíjat. Az 1935. előtt született nők 63 évesen nyugdíjba mehetnek, abban az esetben, ha a figyelembe vehető átlagkeresete eléri a heti alapbér 70%-át. Korai nyugdíjra lehet jogosult továbbá az is, aki 63. életéve betöltése előtt rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, illetve az, aki 63 és 65 év között van és rokkantsági nyugdíjra volna jogosult, ha nem töltötte volna be a 63. évet. Az öregségi nyugdíj két tételből adódik össze: az alap öregségi nyugdíjból, ami a járulékalapot képező alapkereset 60%-a, valamit egy kiegészítő részből, amely hetekre számolva 1/52 része az igénylő figyelembe vehető összes keresete 1,5%-nak. Rokkantsági nyugdíj annak a személynek jár, akinek a munkaképesség-csökkenésének mértéke 50%-os, aki minimum 156 napja munkaképtelen és várhatóan tartósan képtelen lesz munkából előteremteni a szükséges bevételeinek 1/3-át. A jogosultság további alapvető feltételei: legalább 3 évi járulékfizetés, valamint, hogy az igénylő heti átlagos figyelembe vehető keresete legalább elérje az alapbér heti összegének ¼-ét. Teljes munkaképesség-csökkenés esetén a rokkantsági nyugdíj összege 60%-a a jogosult heti átlagos figyelembe vehető jövedelmének, valamint a kiegészítő részből, amely hetekre számolva 1/52 része a figyelembe
2
Forrás: About Cyprus Forrás: About Cyprus 4 www.hbmk.hu/eu25/ciprus 3
11
vehető keresete 1,5%-nak. Részleges munkaképesség-csökkenés esetén a nyugdíj összege a teljes nyugdíj százalékában: 50-66,7%-os csökkenés esetén a nyugdíj 60%-a, 66,7-75%-os csökkenés esetén a nyugdíj 75%-a, míg 75-99%-os csökkenés esetén a nyugdíj 85%-a. Özvegyi nyugdíj akkor jár az elhunyt házastársának, ha az elhunyt halálakor teljesítette az öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultsági feltételeket, vagy öregségi nyugdíjat kapott. Árvaellátás az alábbi esetekben jár: az igénylő mindkét szülője elhunyt; az szülei elváltak és az a szülő, aki őt nevelte elhunyt; az egyik szülője elhunyt a másik szülő nem jogosult az özvegyi nyugdíjra; az igénylő édesanyja özvegy, aki özvegyi nyugdíjban részesült, újraházasodott és így nem kap tovább özvegyi nyugdíjat. Balestei rokkantsági nyugdíj esetén kétféle rokkantsági ellátásról beszélhetünk: átmeneti ellátásra az a személy jogosult, akinek a munkaképtelensége üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye. Az ellátás a baleset bekövetkezése után 12 hónapig jár. A másik rokkantsági ellátás azon munkavállalónak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében fizikai vagy szellemi képességeinek legalább 10%-át elveszítette. A rokkantság mértékétől függően egyösszegű juttatás vagy nyugdíj illeti meg. A baleseti hozzátartozói nyugellátás jár az üzemi balesetben elhunyt munkavállaló hozzátartozóinak.
2.6 Gazdaság5 Ciprus gazdasága piacgazdaság, az állami szektor részesedése a GDP-ből 2001-ben mindössze 10% volt. A gazdaság fő ágazatai az idegenforgalom és az off-shore vállalatok. Évente 2-2, 5 millió külföldi tölti szabadságát szervezetten a szigeten. A szigeten 47 ezer bejegyzett off-shore termelő és kereskedelmi vállalat van, melynek devizabevétele elérte az összes hazai termelésű áruexport értékét. A szolgáltató szektorok részaránya növekedett a GDP létrehozásában (76%, melyből 21% az idegenforgalom aránya). Az EU csatlakozás során az offshore cégek adóterheit fokozatosan a kétszeresére emelték, de ez európai szinten még mindig nagyon kedvezőnek számít. A hazai termelés nem fedezi a helyi szükségleteket, sőt a magas turista forgalom miatt az import négy-ötszöröse az exportnak.
5
www.kum.hu
12
3. ábra
2001-ben komoly visszaesés volt tapasztalható a ciprusi gazdaságban, az USA elleni terrortámadás, az iraki háború és a SARS járvány miatti idegenforgalom visszaesése komoly gondokat okozott. A recesszió megállítása érdekében a Központi Bank többször csökkentette az irányadó kamatot. A gazdasági növekedés csak lassan indult meg, 2002-ben és 2003-ban is csak 2% volt. A GDP jelentősen eltérő az ország két részében, az északi részben 2004-ben a GDP 7 135 USD, míg a Ciprusi Köztársaságban 20 300 USD volt, amely a mediterrán térségben az egyik legmagasabb érték. Az EU részaránya a külkereskedelemben 52% (export), illetve 54% (import). A legfontosabb
kereskedelmi
Németország, Franciaország.
13
partnerek:
Görögország,
Olaszország,
Egyesült
Királyság,
4. ábra Forrás: About Cyprus
Az EU jogharmonizációja miatt 2002-ben a parlament elfogadta az adóreformmal kapcsolatos törvényeket. Azt remélik, hogy az adóreform kedvezően hat majd az iparra és az idegenforgalomra is. A személyi jövedelemadónál megemelték az adósávokat, megszüntették a társasági adók hazai és az off-shore cégek közötti különbségeket, ezután minden cég 10%-os társasági adót fizet. Ciprus gazdasága az elmúlt 20 év során kényszerű szerkezetváltozáson esett át, hiszen a legfejlettebb mezőgazdasági művelésre alkalmas területek 1974-ben török megszállás alá kerültek. A „megmaradt” területeken a turizmust, a hajózást, a szállodaipart és egyéb szolgáltató ágazatokat
fejlesztették.
Ma
már
a
ciprusi
kikötő,
a
világ
hatodik
legnagyobb
szállítókapacitásával rendelkezik az EU forgalmának 20%-át bonyolítja. A ciprusi török részeken élők életszínvonala sokkal alacsonyabb, mint a déli országrészben élő görög ciprusiaké, a török kormány segélyei szanálják a gazdaságot. A közösségnek közvetlen külgazdasági kapcsolatai szinte csak Törökországgal vannak. Export és import ügyleteket is török cégek közbeiktatásával bonyolítják. Az EU csatlakozást követően a személyek és az áruk mozgása szabaddá vált az ún. tűzszüneti vonalon keresztül, de a két közösség közötti kereskedelmi ügyletek értéke alacsony. Az EU pénzügyi támogatást és speciális kereskedelmi feltételeket ajánlott fel az északi rész számára, de ez a Ciprusi Görög Köztársaság komoly ellenállásába ütközött. Ciprus sikere a gazdasági téren egyéb tényezők mellett a piac-orientált gazdasági rendszer bevezetésének, a kormány határozott makrogazdasági politikája végigvitelének és a
14
dinamikus és rugalmas vállalati szektor jelenlétének köszönhető, és természetesen a magasan képzett munkaerőnek is. 2.6.1 Adózás Minden adóköteles állandó lakosnak adóznia kell a Ciprusról vagy külföldről származó jövedelméből. Adóköteles állandó lakosnak számít, aki több mint 183 napot tölt az adózási évben Cipruson. Azok az adóköteles személyek, akik nem állandó lakosok Cipruson, az ott megszerzett jövedelmükből kötelesek adózni. Az adóköteles jövedelem számításakor figyelembe kell venni a levonható összegeket, mint a szakszervezeti vagy szakmai egyesületi hozzájárulásokat és a jóváhagyott adományokat. A házastársak külön-külön adóznak. A részvényeladásokból származó jövedelem nem adóköteles. A Ciprus területén található ingatlanok eladásából származó bevételek, és nem jegyzett vállalatok részvényeladásaiból – melyek vagyontárgyai (ingatlanok is) Ciprus területén találhatóak – származó bevételek a tőkenyereségi adókulcs (20%) alá esnek. A jutalékok, amennyiben a részvényes Ciprus állandó, adóköteles lakosa, a 15%-os védelmi adó alá tartoznak. Külföldi vállalat estében az adó csökkenhet a külföldi ország által visszatartott összeggel. Ciprus állandó lakosának jövedelme a nyugdíjtól a szolgáltatásokig, feltéve ha külföldön tartózkodik az 5%-os adó alá tartozik. Házak, apartmanok, üzletek helyiségeinek átadása, amennyiben az engedélyt 2004. május 5. után kérték 15%-os VAT alá tartozik. Földek, birtokok mentesek a VAT alól, ha nincsen rajtuk építmény. 2.6.2 Mezőgazdaság Sokféle haszonnövényt termesztenek Cipruson. Az alacsony fekvésű területeken inkább gabonát, burgonyát és citrusféléket, a lankás domboldalakon főleg olajfaligeteket találunk. A Troodos hegység déli és nyugati lejtőin van a legtöbb szőlőskert, míg a termékeny völgyekben gyümölcsösökkel találkozunk. 2.6.3 Ipar Az ország ásványkincsekben viszonylag gazdag, az energiahordozókat külföldről szerzi be. Feldolgozóiparának jelentősebb ágazatai az élelmiszer és textilipar.
2.7 Külpolitika Ciprus jelentős, számú országgal ápol jó kapcsolatokat. Külpolitikájának célja, hogy aktívan részt vegyen minden olyan folyamatban, amely a nemzetközi együttműködést támogatja a béke, a stabilitás és a fenntartható fejlődés érdekében.
15
Ciprus mindig is elkötelezett támogatta az emberi jogokat, az államok szuverenitását és területi sértetlenségét, valamint erősen támogatja a nemzetközi békét és biztonságot. Földrajzi helyzetének köszönhetően szerepet játszik a Kelet Mediterrán Régió és az Európai Unió között. Az EU-hoz való csatlakozása új kapcsolatokat eredményezett harmadik országokkal, ezért kommunikációs híd lett az EU és ezen országok között.
2.8 Turizmus A 1960-as függetlenné válást és az 1974-es polgárháborút követően fejlődésnek indult a sziget turizmusa. A kedvező időjárási viszonyok a jó közbiztonság a gazdag kulturális örökség és az angolul beszélő szigetlakóknak köszönhetően a turizmus robbanásszerűen fejlődött. A 2000-es évekig csak a sziget déli, szabad területei voltak látogathatóak, a megszállt területekre a szigeten belül nem lehetett átlépni. A sziget északi részére kívülről belépőket a Ciprusi Köztársaság a mai napig illegális határátlépőknek tekinti. A legtöbb látogató Nagy - Britanniából érkezik. Jelentős még a nagyobb európai államokból érkező turisták száma. A turizmus a nemzeti össztermék negyedét adja; az idegenforgalom koordinálását a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal végzi.
3 A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) bemutatása6 1944-ben az USA, az Egyesült Királyság és fontosabb szövetségeseik összegyűltek Bretton Woods-ban, hogy kidolgozzák az új nemzetközi gazdasági rend alapját. Az itt létrehozott gazdasági intézményeket a mai napig ún. Bretton Woods-i rendszerként ismeri a világ. A rendszer három alapeleme: a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását szolgáló árfolyamrendszer kidolgozása, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank létrehozása. A Bretton Woods-i rendszer keretei között rögzített árfolyamok voltak. Minden árfolyamot aranyban kifejezve határoztak meg, s ez rögzítette a valuták egymáshoz viszonyított árfolyamát. Az egyes valuták értékét nemcsak aranyban, hanem USD-ben – a világ kulcsvalutájában – is megadták. A rögzített árfolyamok kiigazíthatóak voltak. 1971-ben a pénztőke egész világot átfogó szerepének növekedése és az USD meggyengülésének együttes hatásaként összeomlott a Bretton Woods-i rögzített árfolyamrendszer.
6
Az Európai Unió (Bernek Ágnes, Kondorosi Ferenc, Nemerkényi Antal, Szabó Pál) Cartographia, 2004
16
Ezt követően a világ az ún. lebegő árfolyamok rendszerére tért át, ebben a rendszerben a valuták árfolyama a piac törvényeinek megfelelően alakul, vagyis a valuták árfolyama a kereslettől és a kínálattól függően változik, „lebeg”. A Bretton Woods-i rendszer keretei között már felmerült a gazdasági és pénzügyi unió megvalósításának terve az 1969-es hágai csúcson. Az EGK hat országa e pénzügyi terv megvalósítására bizottságot hozott létre – Werner bizottság. Ez a bizottság olyan tervet készített, mely szerint 1971 és 1980 között több szakaszban jött volna létre a gazdasági és monetáris unió úgy, hogy a közösségi valuták egymáshoz viszonyított ingadozási sávjának fokozatos szűkítésével eljutottak volna az árfolyamok teljes rögzítéséhez. Az 1971-es összeomlás azonban a rögzített árfolyamrendszer bevezetését lehetetlenné tette. Az 1973-as kőolajválság, s ennek gazdasági és politikai következményei szintén abba az irányba hatottak, hogy a közös monetáris unió létrehozása nem valósulhat meg a Werner-terv szerint. A lebegő árfolyamrendszer problémái ismét felvetették a közös monetáris rendszer létrehozásának szükségességét. 1979. márciusában az EK tagországai – az Egyesült Királyság nélkül – létrehozták az Európai Monetáris Rendszert (European Monetary System – EMS), melynek legfontosabb célja a közösségen belüli árfolyam-stabilitás megteremtése volt. Az EMS három fő eszközre épült: 1. Az európai valutaegységre az ECU-re (European Currency Unit), amely mindvégig csak bankszámlapénz formájában létezett. Elsősorban a pénzintézetek közötti elszámolásnál és a kereskedelmi ügyletek elszámolásainál használták, később tartalékvalutaként is szerepelt és a nemzetközi kötvénypiacon is fontos volt. Az ECU árfolyamát a EMS-ben résztvevő nemzeti valuták kosarából számították ki. Az alapján határozták meg, hogy az adott valutát kibocsátó ország hány százalékban részesedett az EK tagállamainak egymás közötti külkereskedelmi forgalmából. A német márka volt a kosár legerősebb valutája. 2. Egy sajátos árfolyamrendszerre az ún. ERM-re (European Rate Mechanism). A lényege az volt, hogy megállapítottak egy lebegési sávot, amely +-2,25% volt, vagyis két valuta között maximálisan 4,5% lebegés volt lehetséges. Az ezt meghaladó érték esetén a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni. 1987-től, ez annyiban módosult, hogy a központi bankok már a lebegési határ átlépése előtt kötelesek voltak beavatkozni. 3. Valamint a monetáris rendszer működését lehetővé tevő Európai Monetáris Együttműködési Alapra (European Monetary Cooperation Fund – EMCF). Az alapot a tagországok tartalékaiból hozták létre, és a központi bankok az alapból rövid lejáratú ECU-ben kibocsátott hiteleket vehettek fel.
17
3.1 A GMU első szakasza Az 1990-es években kezdődő gazdasági világválság az EMR működését alapjaiban kérdőjelezte meg. Több valuta kilépett a rendszerből, más valutákat leértékeltek, végül, a lebegési sávot +-2,25%-ról +-15%-ra kellett felemelni. Ilyen magas lebegési határsáv esetében azonban nincs értelme közös árfolyamrendszerről beszélni. Ennek ellenére az EMR működését sikeresnek ítélték meg. Egyrészt az ECU-vel megteremtették a közös pénz alapját, másrészt az árfolyam-ingadozások csökkentésével az alacsony szinten stabilizálódó inflációs rátákkal létrehozták a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció alapját. 1992-ben a Maastrichti Szerződés keretében létrehozták az Európai Uniót, amely a korábbi EGK-nál mélyebb és átfogóbb együttműködés. Az európai integráció a közös piaci integrációs szintről a gazdasági unió integrációs szintjére lépett. Az Európai Unió első pillére a Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic and Monetary Union – EMU) megteremtése, vagyis a Maastrichti Szerződés intézményesítette a Gazdasági és Monetáris Uniót. Szintén a Szerződés hozta létre a Központi Bankok Európai Rendszerét (European System of Central Banks – ESCB) és az Európai Központi Bankot (European Central Bank – ECB). A Szerződés meghatározta azokat a pénzügyi követelményeket is, amelyeket teljesíteni kell a tagállamoknak ahhoz, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió tagjai lehessenek. Az első szakasz célja a tőke szabad áramlásának és ezzel összefüggésben a tőkepiac liberalizálásának megteremtése, mely célkitűzések 1993 végéig megvalósultak. Az EU az integráción belül lehetővé tette a szabad tőkemozgást, befejezte a belső piac kiépítését ezzel létrehozva a gazdasági és monetáris uniót.
3.2 A GMU második szakasza A második szakasz 1994. január 1-én kezdődött az Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute – EMI) létrehozásával. Feladata a közös monetáris politika megvalósításának előkészítése, a nemzeti jegybankok együttműködésének megerősítésével. E szakasz feladata volt a GMU harmadik szakaszának előkészítése, a pénzcsere megvalósításának előkészítése és a piac szereplőinek a monetáris unióra történő felkészítése. Ebben a szakaszban kellett teljesíteni a konvergencia kritériumokat és harmonizálni a monetáris politikai keretet. 1995-ben Madridban az Európai Tanács meghatározta a közös valuta bevezetésének és a pénzcserének az ütemtervét, valamint eldöntötték azt is, hogy a közös valuta neve euró lesz. 1997-ben létrehozták a Stabilitási és Növekedési Egyezményt, amely az Unió számára lehetővé teszi, hogy büntetést szabjanak ki azon országokra, melyek lazítani próbálnak 18
költségvetési pozíciójukon. Pontosítja azokat a szankciókat, amelyeket az ellen az ország ellen alkalmaznak, ahol az állami deficit a GDP 30%-nál nagyobb. Létrehoztak egy közös felügyeleti rendszert és minden országnak 12 hónapos határidőt adnak a deficit rendezésére. Az egyezmény garancia arra, hogy az euró hátterét adó gazdaságok összehangoltan működjenek. 1998. május 2-án az Európai Bizottság állam- és kormányfői meghatározták azt a 11 országot (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Írország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország), amelyek részvételével 1999. január 1től kezdetét veszi a Gazdasági és Monetáris Unió. 1998. május 3.-án az EU Tanácsán ülésező pénzügyminiszterek meghatározták a nemzeti valuták és az euró közötti átváltási arányokat, amelyek szintén 1999. január 1-én lépnek életbe. Ezzel a devizapiacokon az euró lépett a nemzeti valuták helyébe. Az átváltási arányokat hatjegyű számmal fejezik ki mindig az euróhoz viszonyítva. Az euró és az ECU közötti átváltási arány 1:1. 1998. június 1-én hozták létre az Európai Bankok Központi Rendszerét, amely az Európai Központi Bankból és a tagországok jegybankjaiból áll. Ezzel egyidejűleg megszűnt az előkészítő munkát végző Európai Monetáris Intézet. A KBER felelős a pénzügyi politika megvalósításáért, a fizetési rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, a pénzügyi rendszerek stabilitásáért és a valutaügyletek általános irányításáért. A KBER elsődleges célja az árstabilitás megőrzése. A közös monetáris politika működéséhez szükséges, hogy a KBER-en belül létezzen egy harmonizált politikai eszköztár, vagyis minden résztvevő országban ugyanazt a monetáris politikai műveletet egyező feltételek mellett végezzék. Ennek köszönhetően a pénzpiacokon azonos kamatszintek alakulnak ki. Az Európai Központi Bank az EU legfiatalabb intézménye, székhelye Frankfurtban található. Az EKB-t 5 milliárd euró tőkével hozták létre, amit a tagállamok jegyeznek. Legfontosabb feladata a közös monetáris politika irányvonalának kijelölése, a monetáris stabilitás biztosítása, a kamatlábak és a tartalék mértékének meghatározása a devizaügyletek irányítása. Elsődleges célja az árak stabilitásának fenntartása, melyet max 2%-os fogyasztói áremelkedésben határoztak meg. Működéséről évente jelentést készít. Az EKB három legfontosabb vezető testülete a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács. A Kormányzótanács tagjai a nemzeti jegybankok elnökei és az Igazgatóság tagjai. A legfőbb döntéshozó szerv, amely rögzíti a kamatlábakat és meghatározza a pénzügyi célkitűzéseket, a monetáris politika irányelveit és ezek végrehajtásának módját.
19
Az Igazgatóság hat főből áll. Tagjait a pénzügyminiszterek ajánlásai alapján az állam-és kormányfők nevezik ki az Európai Parlamenttel és a Kormányzótanáccsal történő egyeztetés után. Megbízásuk 8 évre szól és nem újítható meg. Az Igazgatóság végrehajtja a Kormányzótanács által meghatározott pénzügyi politikát és megadja a szükséges utasításokat a nemzeti jegybankoknak. Az Általános Tanácsnak tagja minden tagország, tehát az euró övezeten kívüli tagországok jegybankelnökei is, valamint az EKB mindenkori elnöke és alelnöke. Feladata a monetáris-és árfolyam-politikai koordináció az euró övezet ás az abban még részt nem vevő tagországok között. Döntéseit testületileg hozzák meg, a nemzeti jegybankok elnökei egy-egy szavazattal rendelkeznek az Általános Tanácsban. A Kormányzótanács ülésein szavazati jog nélkül az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak elnökei is részt vesznek. Az árfolyam-politika általános irányelveit az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) határozza meg az EKB-val történő egyeztetést követően.
3.3 A GMU harmadik szakasza 1999. január 1-én „kezdődik” a gazdasági és pénzügyi unió, amely a monetáris politikában az alábbi változásokat hozta: - az ECU-t felváltja a vele egyenértékű euró és akkortól az euró mint számlapénz funkciónál - véglegesítik az euró és a nemzeti valuták közötti átváltási arányokat - az EKB meghatározza és bevezeti az egységes valutapolitikát, melynek végrehajtását a jegybankok biztosítják - a monetáris politika nemzetek feletti szintre kerül és az EKB döntéshozó testületeinek felelőssége alá tartozik - új európai pénzváltási mechanizmus kapcsolja az eurót azoknak az európai uniós tagországoknak a valutáihoz, amelyek még nem tartoznak az euró zónába - a pénzintézetek elfogadják az eurót, a tőkepiaci tranzakciók euróban folynak, az eurót más valutákhoz viszonyítva jegyzik - új állampapírokat bocsátanak ki kizárólag euróban 2001-ben Görögország is csatlakozik az euró zónához, tagjainak száma így 12-re bővült. Dánia és Nagy-Britannia a Maastrichti Szerződésben rögzített joguk alapján dönthet arról, hogy mikor kíván csatlakozni az euró zónához. Más tagállamoknak nincs ilyen kiváltságuk, nekik
20
kötelező bevezetni az eurót, amint teljesítik a konvergencia-kritériumokat. Az előbbiek mellett Svédország nem tagja az euró zónának, mivel nem teljesíti a kritériumokat. Az euró teljes körű megszületésének dátuma 2002. január 1.,ekkor bocsátották ki az euró bankjegyeket és pénzérméket. A bevezetést követően átmenetileg közös forgalomban voltak a nemzeti valutákkal, amit a jegybankokban lehetett átváltani euróra. A bankjegyek minden országban egyformák és a legmodernebb biztonsági elemek felhasználásával készülnek. Az érmék „írásos” oldala egységes a „fej” oldala nemzeti jellegű, mivel azt a kibocsátó ország nemzeti szimbólumai díszítik. Az eltérő oldal ellenére minden érme érvényes fizetőeszköz az euró övezet valamennyi országában. 2007-ben Szlovénia is csatlakozott az euro zónához, illetve a következő tagállamok lettek tagjai az ERM-2-nek: Ciprus, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia és Málta. 2008. január 1-én Ciprus és Málta, 2009. január 1-én Szlovákia is tagja lett az euró övezetnek.
3.4 Gazdaságpolitikai integráció a GMU-ban7 A gazdaságpolitika folyamatos egyeztetése a tagállamok kötelezettsége a Szerződés értelmében.
A
Szerződés
meghatározza
az
általános
gazdaságpolitikai
egyeztetés
mechanizmusát, intézményi kereteit és eljárásrendjét, részletesen szabályozva a közreműködő intézmények szerepét és kompetenciáját. A tagállamok költségvetési politikája tekintetében a közösségi jogszabályok az általános gazdaságpolitikai koordináción túl követelményeket is tartalmaznak, melyeknek célja az államháztartási hiány kordában tartása és az államadósság figyelemmel kísérése. Az ún. Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) tartalmazza azokat a számszerűen is meghatározott költségvetési mutatókat, amelyek teljesítését az EU illetékes testületei szigorúan őrzik, illetve azokat a szankciókat, amelyek a mutatók túllépése esetén érvényesítenek az adott tagállammal szemben. A SNE az EU minden tagállamára érvényes, de vannak bizonyos szempontok, amelyeknél eltérően kezeli az euró övezet tagállamait és az euró övezeten kívüli tagállamokat. Túlzott deficit esetén szankciók csak az euró övezeten belüli tagállammal szemben alkalmazhatóak. Az SNE kimondja, hogy ahhoz, hogy a tagállamok a költségvetési hiányt néhány esetet leszámítva mindig a szerződésben meghatározott referenciaértéken (a GDP 3%-a) belül tudják tartani, középtávon egyensúly közeli vagy többletet mutató államháztartási egyenleget kell megcélozniuk. Ez lehetővé teszi, hogy a konjunktúra-ciklus mélypontján úgy
7
www.mnb.hu – A forint útja az euróhoz
21
növelhessék a költségvetés kiadásait, hogy azzal ne sértsék meg a 3%-ra vonatkozó előírást. Az euró övezetben részt vevő országoknak stabilitási programot, míg az euró övezeten kívüli tagállamoknak konvergencia programot kell készíteni. Az euró övezeten kívüli tagállamok megtarthatják a monetáris-és árfolyam-politikai autonómiájukat, de a stabilitási és a konvergencia programok tartalmi kellékeit azonos módon határozzák meg. A programoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: középtávon egyensúly közeli állapotot vagy többletet mutató államháztartási egyenlegre vonatkozó célkitűzést, az ezt megalapozó költségvetési pályát és a program teljesítéséhez szükséges költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedéseket és a számszerű költségvetési hatásukat. A programoknak legalább 3 évre kell előretekinteniük, valamint a tagállamoknak nyilvánosságra kell hozni a programjukat. Az árfolyam-politikai együttműködés tekintetében is különbséget kell tenni az euró zónához már csatlakozott és még csatlakozás előtt álló tagállamok között. A már csatlakozott országokra az eurót érintő árfolyam-politikai döntésekre vonatkozó előírások vonatkoznak. Az árfolyammal kapcsolatos stratégiai döntések a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának és az EKB-nak közös hatáskörébe tartoznak. A még csatlakozás előtt álló tagállamokra a szerződés azon követelménye vonatkozik, mely szerint „a tagállamok árfolyam-politikájukat közös érdekként kezelik”. Az árfolyam-politikai lépések egyeztetésére részben a gazdaságköltségvetés- politikai koordináció keretében kerül sor, részben az EKB Általános Tanácsában. Az árfolyam stabilitásra vonatkozó konvergencia kritérium értelmében a monetáris unióban való részvétel előfeltételeként az euró övezeten kívüli tagállamok valutáinak be kell kapcsolódniuk az euró és az euró övezeten kívüli tagállamok közötti árfolyam mechanizmusba.
3.5 A Monetáris unió előnyei és hátrányai8 A monetáris unió lényege, hogy a kereskedelem a tagországok között, közös pénzben bonyolódik le. A pénzváltás elmaradásának az alábbi előnyei vannak: megszűnik az árfolyambizonytalanság és nincsenek az átváltáshoz kapcsolódó tranzakciós költségek sem. Egyes közgazdászok véleménye szerint a szabadon működő deviza piac megtalálja a helyes árfolyamot, melyet egy egyszerű példa segítségével szemléltethetünk: ha A országban az éves infláció 10% B országban pedig 2%, előbb-utóbb A ország pénze leértékelődik 8%-al B országéhoz viszonyítva. Ha ez valóban így történne, a két ország termelői közötti versenyképességi viszony nem változna meg. A valóságban azonban az árfolyamok nem így alakulnak. Ennek több oka is van: az árfolyam változására nem csak a kereskedelemhez kötődő adás-vétel hat, hanem a
8
www.mindentudas.hu Lámfalussy Sándor
22
tőkeforgalom is, amely sokkal bonyolultabb módon képes az árfolyamot befolyásolni. Másrészt pedig, ha az árfolyamok a megfelelő irányba reagálnak is, akkor is mindig túlreagálnak. Az árfolyam-bizonytalanság ellen lehet védekezni különböző módszerekkel, de minél nagyobbak az árfolyam-ingadozások annál többe kerül ezen módszerek használata. A nagy nemzetközi vállalatoknak ez nem okoz akkor problémát, mint a kis és közepes vállalatoknak, melyek nem tudják a kockázatukat úgy elosztani, hogy azok ellensúlyozzák egymást. A közös pénz hiányában felmerülnek az ún. tranzakciós költségek is. Legjobb példa erre az idegenforgalom, ha egy turista több országba is ellátogat a készpénzátváltás költségei miatt könnyen elveszítheti pénzének akár a 10-20%-át is. Az előnyök mellett jelentkeznek a monetáris uniónak hátrányai is, amelyek mind a nemzeti pénzegység feladásából fakadnak. Az egyik hátrány érzelmi jellegű: az unióhoz való csatlakozás során feladjuk a nemzeti szuverenitás egyik fontos részét. Ez valóban így van, ám a mai globalizált világban és Európában ez a szuverenitás már eltűnőben van. Az euró bevezetése előtt a francia monetáris politika már követte a német márkát, így függve a Bundesbank döntéseitől. Az euró zóna politikája nélkül a tagállamok monetáris politikája nagyban függne az USA monetáris politikájától, így azonban kiegyensúlyozott kapcsolat van a két monetáris unió között. Egy másik hátrány gazdaságpolitikai: a nemzeti monetáris politika megszűnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét. Ez megbéníthatja a reakcióképességet egy esetleges külső vagy belső sokk esetében. A külső sokk esélye nagyon csekély, hiszen az euró zóna tagországainak gazdasági struktúrája hasonló. Struktúra különbségeket az USA-ban is tapasztalhatunk, az egyes régiók gazdasági szerkezete sok szempontból különbözik, mint az európai országoké a közös monetáris politika mégsem jelent kockázatot. Hosszabb távon azonban feltehető, hogy az integráció hatására nagyobb mértékű szakosodás jön majd létre a tagállamok között. Ebben az esetben aggasztó lehet, hogy az EU központi költségvetése alacsony. Ezt helyettesíti a tagállamok költségvetési politikájának használata, ennek azonban az az előfeltétele, hogy a bőséges években a költségvetés többletet adjon, vagy legalább egyensúlyban legyen. A belső sokk leggyakoribb példája a bérszínvonal robbanásszerű emelkedése, olyan emelkedés, amely jóval meghaladja nemcsak az ország termelékenység növekedésének rátáját, hanem a többi tagország egységnyi munkaerő-költség növekedését is. Ennek a versenyképesség csökkenése lehet az eredménye, amit az unión belül már nem lehet ellensúlyozni, így munkanélküliséghez vezet. Ennek a belső sokknak a bekövetkezésére csekély az esély.
23
4 Az Európai Árfolyam Mechanizmus Az Európai Árfolyam Mechanizmus (European Exchange Rate Mechanism) az Európai Közösség által 1979-ben az Európai Monetáris Rendszer részeként abból a célból létrehozott rendszer, hogy a GMU létrehozására, illetve az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyam ingadozást és közelebb vigyen a monetáris stabilitáshoz. Az ERM az euró előszobája, amelyben az euró bevezetésére készülő bármely EUtagállamnak legalább két évig tartania kell saját fizetőeszközét.
4.1 Működése Az ERM köztes árfolyamrendszer, amelyben az árfolyam megengedett mozgásának szélső értékeit meghatározzák, de ezek közt az árfolyam szabadon mozoghat. Az euró bevezetése előtt az árfolyamokat az ECU-höz kötötték, amelynek értékét a tagországok devizáinak súlyozott átlagaként állapították meg. Az ECU-ben meghatározott központi rátája körül minden egyes ERM- tag deviza 2, 25 %-ot
erősödhetett,
vagy
gyengülhetett.
A
meghatározottnál
nagyobb
esetleges
árfolyammozgásokat piaci intervenció, illetve hitelügyletek voltak hivatva megakadályozni.
4.2 Megrázkódtatásai 1979-ben, röviddel az ERM-hez való csatlakozása után Írországnak meg kellett szüntetnie az ír font rögzítését a font sterlinghez, amely nem volt tagja az ERM-nek és úgy megsértődött az ERM devizákkal szemben, hogy a rögzítés megtartása az ERM-ben meghatározott sávon kívülre vitte volna az ír fontot. Végül 1990-ben az Egyesült Királyság is belépett az ERM-be. 1992-ben azonban el kellett hagynia, mert egy árfolyam spekuláció hirtelen óriási pánikot okozó nyomás alá helyezte a font sterlinget. Az állam több mint 6 milliárd font sterlinget költött arra, hogy a szűk árfolyamsávon belül tartsa a font sterlinget, hiába. Az összeomlás napját, 1992. szeptember 16-át azóta is Fekete Szerda néven emlegetik. A font sterling azóta sem tagja az ERM-nek és az árfolyamrendszer kikényszerített elhagyását azóta sokan átértékelték, még olyanok is akadtak, akik „Fehér Szerda” névre keresztelték át, az 1990-es évek elején a brit gazdaság recesszióban volt, 1992 után azonban jól teljesített. 1993-ban kényszerűen +/- 15%-ra szélesítették ki az ERM árfolyamsávját, hogy elkerüljék a font sterling katasztrófájának megismétlődését, miután spekuláció indult a francia frank és más ERM-tag devizák ellen.
24
4.3 Az euró és az ERM2 1998. december 31-én az euró zóna tagországainak ECU-árfolyamait befagyasztották és ezzel létrehozták a másnapi hatállyal az ECU örökébe lépő euróval szembeni átváltási árfolyamokat is. 1999. jelentős változása, hogy az ERM-et az ERM2 váltotta fel. Az új rendszerben, mint a régi ERM-ben is, a tagdeviza a belépéskor meghatározott központi paritás körül +/-a15%-os sávban mozoghat. „Az ERM2 segít annak biztosításában, hogy az ERM2-ben résztvevő, euró övezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányában orientálják, támogatja a konvergenciát és ezáltal hozzájárul az euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez.” Az ERM2 tagok számára az Európai Központi Bank hozzáférést biztosít egy külön megállapodásban rögzített maximum összegű rövidtávú finanszírozási kerethez arra az esetre, ha az árfolyamsávot védeniük kellene. Mivel az ERM tagjai közül csaknem minden ország az euró zónába lépett tovább, az ERM2-ben csak Görögország és Dánia maradt. 2001-ben Görögország is bevezette az eurót, így a dán korona maradt az egyetlen ERM2 tag. A korona esetében Dánia az ERM2 kereteinél szigorúbb lebegtetési szabályt vállalt.
5 Az euró bevezetésének kérdései 5.1 Maastrichti kritériumok A konvergencia kritériumok az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés 121. paragrafusában felsorolt feltételek, amelyeket az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró bevezetéséhez. A kritériumok célja az uniós országok gazdaságának egymás felé való konvergálása és stabilitása, amelyek egy monetáris unióhoz feltétlenül szükségesek. 1. Az infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál, és ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni. 2. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve a 60% fölötti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkentést kell felmutatni).
25
3. A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a GMU harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam Mechanizmusba. 4. A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%-al lehet több mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. A konvergencia kritériumokat számos közgazdász részéről érte kritika. Ők úgy vélik, hogy az országok gazdaságának egészséges fejlődéséhez olykor szükség van az egyensúlytól való eltávolodásra – ezért szerintük a konvergencia kritériumok éppen eredeti céljaikkal, a stabilitással ellentétes hatást érhetnek el.
5.2 Az euró bevezetésének további feltételei9 A Maastrichti Szerződésben meghatározott konvergencia kritériumok mellett az euró bevezetésének jogi és gazdasági követelményei is vannak. A nemzeti jogszabályoknak meg kell felelnie a Szerződés, az EKB és a KBER Alapokmánya rendelkezéseinek, valamint a gazdaságoknak teljesíteniük kell a szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben számszerűen megfogalmazott konvergencia kritériumokat. Az euró övezethez való csatlakozás előfeltétele a nemzeti jogszabályok és a közösségi jog közötti összhang megteremtése. A monetáris politikára és a jegybanki működés jogszabályi kereteire magas szintű közösségi jogforrások vonatkoznak. A Maastrichti Szerződésben külön fejezet foglalkozik a monetáris és gazdaságpolitikával. A közösségi előírások elsősorban a jegybanki függetlenség rendezőelve mentén szabályozzák az EKB és a KBER működését, de emellett fontos szerepet játszik a jegybank működésének átláthatósága és a központi bank ellenőrizhetősége is. A jegybanki függetlenség szempontjából három függetlenséget különböztethetünk meg: intézményi, személyi-és pénzügyi. A jegybanki függetlenség és ellenőrizhetőség nem a monetáris integráció követelménye. A KBER esetében sajátos, hogy a monetáris politikáért viselt felelősség nemcsak a tagállami kormányok és más politikai testületek vonatkozásában rögzítették, hanem a közösségi intézményekkel szemben is. Az EKB és a KBER alapokmányában megfogalmazott követelményeket az euró bevezetését megelőzően részletesen kifejtette és értelmezte mind az Európai Monetáris Intézet, mind pedig az Európai Bizottság, górcső alá véve az EU tagállamok akkor hatályos jegybanktörvényeit, és szinte mindegyik tagállam esetében talált olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétben voltak a fenti elvekkel. A GMU-ban 1999 óta résztvevő
9
www.mnb.hu – A forint útja az euróhoz
26
országokról szóló konvergencia jelentésekben külön fejezett foglalkozott a jogi konvergenciával, amely főként a tagállamok jegybanktörvényei és más kapcsolódó jogszabályai és a közösségi követelmények közötti összhang elérését szolgálta. Ennek érdekében 1998-99-ben szinte mindegyik tagállamban kisebb-nagyobb mértékben módosították a jegybanktörvényt. A gazdasági felkészültség ellenőrzésére a már korábban említett maastrichti konvergencia kritériumok szolgálnak. 1998-ban a Bizottság és az Európai Monetáris Intézet konvergencia jelentésben számolt be a Tanácsnak arról, hogy mely országok teljesítik a kritériumokat.
5.3 Az euró bevezetésének előnyei10 A termékek és termelési tényezők szabad áramlásának, az EU egységes piaca megteremtésének szükséges lépése volt a közös pénz bevezetése. Az egységes európai piac és a piaci szereplők számának növekedése miatt egyre nagyobb a verseny. A közös valuta növeli az egységes piac hatékonyságát, a termelők és fogyasztók pedig könnyedén összehasonlíthatják a termékek árát a tagállamokban. Így az árak átláthatóvá válnak, ezáltal a vásárlók a legolcsóbb helyen tudnak vásárolni, ezáltal elősegítik az árak kiegyenlítődését. A termékek és szolgáltatások a nemzetközi piacokon is versenyképesebbé válnak. Az egységes pénz használata nem tüntet el teljesen minden árkülönbséget, de a különbségeket átláthatóvá teszik, ezáltal ösztönöz ezek csökkentésére vagy megszüntetésére. Az egyetlen pénz használata esetén komoly megtakarítások érhetők el, hiszen megszűnnek a valuták átváltásával kapcsolatos költségek. Az egységes valuta bevezetésének egyik legfontosabb előnye az árfolyam-ingadozások megszűnése. Az országok közötti gazdasági kapcsolatokban fontos, hogy mennyire stabil árfolyammal számolhatnak az adott időszakban. Árfolyam ingadozás esetén a gazdasági kapcsolatok meghiúsulhatnak, esetleg költséges fedezeti ügyletekkel biztosítják be magukat a kedvezőtlen hatások ellen. Rögzített árfolyam esetén ezek a veszélyek eltűnnek, de ebben az esetben sem zárható kik, hogy a résztvevő országok valamilyen politikai vagy gazdasági hatás miatt feladják az árfolyam rögzítését. A közös pénz az euró övezet tőkepiacain jelentős változásokat indított el. Ezek a változások a pénzügyi szektorban a verseny erősödésével járnak, ami növeli a piacok hatékonyságát. A korábbi nemzeti piacoknál nagyobb, szélesebb, mélyebb és nyitottabb egységes pénzügyi piac jön létre.
10
www.mnb.hu – A forint útja az euróhoz
27
5.4 Az euró rendszer feladatai11 Az Európai Közösséget létrehozó szerződés a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER) bízza meg a közösségi központi bank feladatainak ellátásával. Mivel nem minden tagállam tagja a GMU-nak is, a KBER és a „közösség” kifejezéseken az „euró rendszer” és az „euró övezet” értendő. Az euró rendszer felelős az euró övezet monetáris politikájának meghatározásáért és végrehajtásáért. E gazdaságpolitikai funkcióját a gyakorlatban pénzügyi piaci ügyleteken keresztül látja el. Kiemelkedő, hogy az euró rendszer teljesen szabadon rendelkezhet a monetáris bázis felett, továbbá kizárólag az EKB és a nemzeti központi bankok jogosultak az euró övezet törvényes fizetőeszközét megtestesítő bankjegyek fizikai kibocsátására. Mivel a monetáris bázis a bankrendszer működésének elengedhetetlen összetevője, az euró rendszer rajta keresztül érdemben befolyásolhatja a pénzpiaci feltételeket és kamatlábakat. Devizaműveletek segítségével az árfolyamot és a likviditási feltételeket lehet befolyásolni. Ez az euró rendszer feladata, hiszen csak a központi bankok rendelkeznek az ehhez szükséges működési feltételekkel. Amennyiben ezt a feladatot a központi bank látja el a devizaműveletek mindenképp összhangban maradnak a központi bank monetáris politikájának célkitűzéseivel. A fizetési rendszerek segítségével pénzt lehet mozgatni hitelintézetek és egyéb pénzintézetek között, ezért az előbbiek központi szerepet játszanak a gazdaság pénzügyi infrastruktúrájában. A fizetési rendszerek zavartalan működésének az euró rendszer hatáskörébe való rendelése nem más, mint annak elismerése, mennyire fontos, hogy a fizetési rendszerek megbízhatóak legyenek. Ez nem csupán a monetáris politika, hanem a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából is lényeges. A devizatartalék portfólió kezelésének egyik legfőbb célja, hogy az EKB elegendő likviditással rendelkezzen devizaügyleteinek végrehajtásához. Az EKB devizatartalékait jelenleg decentralizált rendszerben, de az EKB nevében és az EKB utasításai alapján azok a nemzeti központi bankok kezelik, amelyek részt kívánnak venni ebben a tevékenységben. Bár a nemzeti központi bankok saját devizatartalékaikat saját hatáskörben kezelik, devizapiaci műveleteikhez bizonyos összeghatár felett az EKB jóváhagyására is szükség van annak érdekében, hogy az euró rendszer monetáris és árfolyam politikája között meglegyen az összhang. Bizonyos keretek között és feltételek mellett az EKB-val konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi közösségi jogi aktusra irányuló javaslatról és a nemzeti hatóságoknak a bank 11
Az Európai Unió (Bernek Ágnes, Kondorosi Ferenc, Nemerkényi Antal, Szabó Pál) Cartographia, 2004
28
hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabály-tervezetéről. Az EKB vélemény formájában tanácsot ad. Az EKB a feladatának teljesítéséhez szükséges statisztikai adatokat a nemzeti központi bankok közreműködésével gyűjti. A statisztikáknak a havi kamatdöntésekben van fontos szerepük, mivel segítségükkel képet kaphatunk az euró övezet gazdaságának jelenlegi helyzetéről. A pénzügyi stabilitásért és a prudenciális felügyeletért továbbra is az illetékes nemzeti hatóságok viselik a közvetlen felelősséget a Szerződés az euró rendszert ruházta fel azzal a fontos feladattal, hogy kivegye részét e területek zökkenőmentes elvi-stratégiai irányításából. Ez a piaci és intézményi folyamatokkal összefüggésben alakuló feladat három fő tevékenységet foglal magában: A pénzügyi stabilitás figyelemmel kísérése, amelynek célja a sebezhetőségek okainak feltárása és az euró övezeti pénzügyi rendszer ellenálló képességének értékelése. A pénzügyi szabályok és felügyeleti követelmények összeállításával és módosításával kapcsolatos tanácsadás a nemzeti hatóságok számára. A pénzügyi stabilitás fenntartására és a pénzügyi válság kezelésére irányuló megállapodások ösztönzése, beleértve a bankok és a felügyeleti hatóságok zavartalan együttműködését. Az euró övezetben kizárólag az euró bankjegyek számítanak törvényes fizetőeszköznek, emellett a nemzetközi bankjegyforgalomban is megjelennek. Az euró rendszer feladata biztosítani a zavartalan és hatékony bankjegyutánpótlást, továbbá megőrizni a törvényes fizetőeszközbe
vetett
közbizalmat.
Az
euró
megbízhatóságát
kutatás-fejlesztéssel,
a
pénzhamisítástól való elrettentéssel, a hamis bankjegyek nyomon követésével, valamint a bankjegy feldolgozással foglalkozó nemzeti központi bankok, hitelintézetek, illetve egyéb készpénz-kezeléssel hivatásszerűen foglalkozó más szervezetek esetében közös minőségi és valódiságvizsgáló szabványok alkalmazásával biztosítja. Számos, az EKB alapfeladatait érintő, elsősorban monetáris politikai kérdésnek az euró övezeten túlmutató vonatkozásai vannak, ezért nemzetközi szinten kell foglalkozni velük. Ennek keretében az EKB, az euró rendszer álláspontját bemutatandó, bekapcsolódik minden olyan nemzetközi fórum munkájába, ahol az euró rendszer szempontjából témába vágó kérdésekkel foglalkoznak. A Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmánya értelmében az EKB elnöke dönt arról, hogy az euró rendszer milyen formában képviseltesse magát a nemzetközi együttműködésekben.
29
5.5 Stabilitási és növekedési paktum 1997 júniusában elfogadták a Stabilitási és Növekedési Paktumot (Stability and Growth Pact), amelynek fő célja a GMU megteremtésének további lépéseihez szükséges költségvetési fegyelem biztosítása volt, valamint bevezették azt az új Európai Árfolyam Mechanizmust, ami az euró bevezetésének előszobája. Az egyezmény részletesen kifejtette, hogy miként kell a gyakorlatban alkalmazni a Maastrichti Szerződésben meghatározott elveket és milyen ellenőrző és szankcionáló eljárással tartható fent a közös európai valutához szükséges pénzügyi fegyelem. Az euró zóna tagországai stabilitási programot, a még nemzeti valutát használó uniós országok pedig konvergencia programot kötelesek kidolgozni és az uniós döntéshozó fórumok elé beterjeszteni. Az Egyezmény keretében részletesen meghatározták a teendőket arra az esetre, ha a tagállamok költségvetési hiánya és államadóssága meghaladja a szerződéses referenciaértéket. Ilyenkor az illető ország kormányát túlzott hiány eljárás alá vonják. A GMU tagországa esetén a kormány felelőssége nagyobb, mintha csak tagjelölt országról van szó: az első esetben tartósan fennálló túlzott deficit esetén akár még pénzbüntetésben is részesíthetik az országot, míg a tagjelöltek esetében ilyen közvetlen büntetést nem tartalmaz a szerződés.
6 Ciprus euró bevezetésének lépései12 6.1 Az uniós csatlakozás Ciprus 1973-ban kötött társulási megállapodást az Európai Gazdasági Közösséggel. A csatlakozás további lépéseit nagyban lelassította az 1974-es török invázió, melynek az lett a következménye, hogy a szigetet két részre szakították, kb. 30% maradt török fennhatóság alatt. Emiatt a Vámuniónak csak 1987-ben lett tagja. Innen az események már kicsivel gyorsabban zajlottak, 1990-ben újra benyújtották a csatlakozási kérelmet. Az Európai Tanács 1993. október 4-i véleményében kijelentette, hogy támogatja a Bizottság azon kezdeményezését, amely békés, kiegyensúlyozott és hosszan tartó megoldást kínál a ciprusi problémára, felhasználva mindazokat
12
www.mfa.gov.cy
30
a lehetőségeket, amelyek rendelkezésére állnak, és amellyel gazdasági, szociális és politikai együttműködés keretében Ciprus Európai Uniós integrációja megvalósítható. 1994-ben Korfun az Európai Tanács megjegyezte, hogy a bővítés következő fázisában Ciprusnak és Máltának is lehetőséget kellene kapnia. Ezt Essenben megerősítették. 1995-ben az Általános Ügyek Tanácsa meghatározta, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak Ciprussal az 1996-os Kormányközi Konferencia után hat hónappal meg kell kezdődniük, a konferencia eredményétől függően. 1998-ban kezdődhettek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások. Az Európai Tanács Helsinkiben dönt arról, hogy újabb hat tagjelölt országgal megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, valamint Törökország is tagjelölt státust kapott. A hosszú és fáradtságos csatlakozási tárgyalások Koppenhágában fejeződtek be 2002-ben, amikor az Európai Tanács meghozta a döntést, miszerint 2004. május 1-től Ciprus 9 másik országgal együtt az Európai Unió teljes jogú tagja. Az Európai Parlament 2003-ban hagyja jóvá Ciprus csatlakozási kérelmét, melynek eredményeképpen a Ciprusi Köztársaság elnöke Athénban aláírja a csatlakozási szerződést. 2005. május 1-én a Ciprusi Köztársaság hivatalosan is tagja lett az Európai Uniónak.
6.2 Az euró bevezetésére kitűzött nemzeti határidők13 Több ország módosította az euró bevezetésére kitűzött határidőt – vagy legalábbis vizsgálja annak lehetőségét- mivel nehézségei adódtak a konvergencia-kritériumok eredeti terv szerinti teljesítésével. Észtország eredetileg 2007. január 1-ét tűzte ki célul, majd 2006-ban a határidőt 2008. január 1-re módosították, a Bizottság azonban megállapította, hogy Észtország nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Litvánia számára 2010 lehet az az év amikor az euró bevezetésre kerülhet. Csehország és Magyarország számára szintén 2010 volt a kitűzött dátum, de mind a két ország határozatlan ideig az euró bevezetésének elhalasztására kényszerült. Szlovénia 2007. január 1-én, Ciprus és Málta 2008. január 1-én, míg Szlovákia 2009. január 1-én tervezi bevezetni az eurót. Ma már tudjuk, hogy mindegyik országnak sikerült a terveiknek megfelelően teljesíteni a csatlakozási feltételeket és belépni az euró-zónába.
6.3 Ciprusi előkészületek A kormány 2006. július 13-án elfogadta a nemzeti átállási tervet, amelyet az euró bevezetésére irányuló nemzeti tanácsadó bizottság készített. A ciprusi központi bank 2006. júniusában kiadta a készpénzcsere tervet, amely lényegében lefedi az euró bevezetésével 13
http://eur-lex.europa.eu
31
kapcsolatos gyakorlati teendők többségét. További intézkedések szükségesek azonban az átállás alatti stabil árképzésbe vetett fogyasztói bizalom erősítése céljából, pl. a fogyasztók és a kiskereskedők közötti megállapodáson alapuló átfogó, méltányos árképzési stratégia kialakítása. 6.3.1 A pénzügyi szektor és a vállalkozások Az euró-bankjegyek és – érmék előrefeltöltését a kereskedelmi bankokba ciprusi központi bank 2007. októbere és decembere közötti időszakra tervezik. A bankok ezután még az euró-nap előtt ellátják a vállalkozásokat, hogy 2008. január 1. után már euróban adhassanak vissza. A vállalkozások és a lakosság számára előre csomagolt induló érmekészleteket bocsátanak ki, amely a kezdeti ügyintézéshez szükséges. A kereskedelmi bankok csak 2008. január 1. után adnak ki euró-készpénzt ügyfeleik részére. A készpénz automaták kezdetben csak 10, 20 és 50 eurós címleteket adnak majd, annak érdekében, hogy a vásárlások során könnyítsék a visszaadást. A tervek szerint a lakosságot kampánnyal buzdítanák, hogy a felhalmozott készpénz készleteiket a bankszámláikra töltsék fel, vagy 2008. január 1. előtt költsék el. A ciprusi központi bank az érméket 2009 végéig a bankjegyeket pedig 2017 végéig díjmentesen beváltja. A kereskedelmi bankoknak 2008. június 30-ig kötelező a ciprusi fontot díjmentesen euróra váltani. 6.3.2 Közigazgatás Az állami szektor előkészületeit a pénzügyminisztérium hangolja össze. Az állami szektorban használatos számítógépes rendszereket várhatóan 2007. szeptemberében állítják át. Mivel Ciprusnak nincsen saját nemzeti pénzverdéje, az euró-érméket külföldön állítják elő. Az euró-bankjegyek és-érmék hamisítás elleni védelméért felelős három hatóságot (nemzeti központi hivatal, nemzeti bankjegyszakértői központ, nemzeti érmeszakértői központ) a rendőrség keretein belül hozták létre. Az euró védelmének gyakorlati előkészületeivel kapcsolatban Ciprus képzési tevékenységekben vesz részt és együttműködik a Bizottság, az EKB és az Europol releváns csoportjaival. 6.3.3 Fogyasztók és közvélemény Az árak párhuzamos feltüntetése az árfolyam rögzítése után egy hónappal válik kötelezővé és az euró bevezetését követően hat hónapig tart. Annak érdekében, hogy enyhítsék a fogyasztóknak az euró-nap körüli áremelésekkel kapcsolatos félelmét, a nemzeti átállási tervben létrehozzák az euró megfigyelő központokat, amelyek ellenőrzik az euró bevezetéséről szóló törvény előírásainak betartását.
32
6.3.4 Kommunikáció Az Európai Bizottság és Ciprus között 2005. május 5-én megkötött partnerségi megállapodás keretében a Bizottság a ciprusi hatóságokkal együttműködve számos kommunikációs tevékenységet fog végezni. Sor kerül egy magas szintű konferenciára, egy kiállítás és egy helyi újságíróknak szánt szeminárium megszervezésére, kiadványok, reklámanyagok és hordozható standok készítésére, közvélemény-kutatásokra.
6.4 Ciprus 2007. évi konvergencia jelentése14 6.4.1 A jelentés célja A Bizottság és az EKB legalább kétévente egyszer, vagy valamely eltéréssel rendelkező tagállam kérésére jelentést tesz a Tanácsnak arról, hogy az eltéréssel rendelkező tagállamok milyen előrelépéseket tettek a gazdasági és monetáris unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségeik teljesítése terén. Ez a jelentés Ciprus 2007. februárban benyújtott kérésére készült. A Bizottság és az EKB által készített jelentések tartalmára a Szerződés 121. cikkének (1) bekezdése az irányadó. Ez a cikk előírja, hogy a jelentéseknek tartalmazniuk kell a nemzeti jogszabályok, ezen belül a nemzeti központi bank alapokmánya és a Szerződés 108. é s109. cikke, valamint a KBER és az EKB alapokmánya közötti összeegyeztethetőség vizsgálatát. A jelentéseknek továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy a konvergencia-kritériumok alapján és számos más, a 121. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdésében említett tényező figyelembevételével elérték-e az érintett tagállamban a fenntartható konvergencia magas fokát. Ez a jelentés csak azokat a területeket vizsgálja, amelyek a Ciprusi Köztársaság kormányának tényleges ellenőrzése alá tartoznak, a 2003-as csatlakozási okmányhoz mellékelt 10. jegyzőkönyvben meghatározottak szerint, ahogyan az az összes többi vonatkozó eljárás során történt. A nemzeti jogszabályok, ezen belül a nemzeti központi bankok alapokmánya és a Szerződés 108. és 109. cikke, valamint a KBER alapokmánya közötti összeegyeztethetőség vizsgálata megköveteli a megfelelőség értékelését a monetáris finanszírozás tilalma, a kiváltságos hozzáférés tilalma, a KBER célkitűzéseivel való konzisztencia, a központi bank függetlensége és a nemzeti központi bankoknak a KBER-be történő integrálódása tárgyában. Az árstabilitási kritérium meghatározása a Szerződés 121. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében szerepel „az árstabilitás magas fokának elérése […] olyan inflációs ráta 14
http://eur-lex.europa.eu
33
esetén áll fenn, amely közel esik az árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállaméhoz.” A konvergencia kritériumokról szóló jegyzőkönyv 3. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy „az árstabilitás kritériuma […] azt jelenti, hogy a tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgált időszakot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátával rendelkezik. Az inflációt összehasonlító alapon álló fogyasztói árindexek révén mérik a nemzeti meghatározásokban lévő különbségek figyelembevételével.” Az előírt fenntarthatóság miatt a kielégítő inflációs teljesítményt alapvetően nem az ideiglenes tényezők, hanem az inputköltségek és más, az árak alakulását strukturális szempontból befolyásoló tényezők alakulása révén kell elérni. Ezért a konvergencia vizsgálata magában foglalja az infláció mögöttes tényezőinek és a középtávú kilátásoknak az értékelését is. Értékeli azt is, hogy az ország az elkövetkező hónapokban valószínűleg megfelel-e a referenciaértékeknek. Az inflációs referenciaérték a számítások szerint 2007 márciusában 3,0%, a három legjobban teljesítő tagállam pedig Finnország, Lengyelország és Svédország volt. A Szerződés az árfolyam-kritériumra a 121. cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében úgy hivatkozik, mint „az Európai Monetáris Rendszer árfolyam mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávok betartása legalább két évig anélkül, hogy egy másik tagállam valutájával szemben leértékelésre kerülne sor.” A konvergencia kritériumokról szóló jegyzőkönyv 3. cikke kimondja: „Az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában való részvétel kritériuma [ ] azt jelenti, hogy a tagállam az Európai Monetáris rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávokat a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül komolyabb feszültségek nélkül betartja.” Így különösen, ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére semelyik másik tagállam valutájával szemben nem értékelte le valutájának bilaterális központi árfolyamát. Az e jelentésben az árfolyam-stabilitás értékelésére szolgáló kétéves időszak a 2005.április és 2007. április közötti időszak. A költségvetési egyenlegre vonatkozó konvergencia kritériumot a Szerződés 121. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése határozza meg, mint „az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatósága; ezt olyan költségvetési egyenleg elérése mutatja, amely nem rendelkezik a 104. cikk (6) bekezdése értelmében vett túlzott hiánnyal.” A konvergencia kritériumokról szóló jegyzőkönyv 2. cikke továbbá megállapítja, hogy „a vizsgálat időpontjában
34
a tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról a Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének értelmében hozott határozat hatálya alatt.” A Szerződés 121. cikke (1) bekezdésének negyedik francia bekezdése megköveteli, hogy „a tagállam által elért konvergencia és a tagállamnak az Európai Monetáris Rendszer árfolyammechanizmusában való részvételének fenntarthatósága, ami a hosszútávú kamatszintben tükröződik.” A konvergencia kritériumokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy „a kamatlábak konvergenciájával kapcsolatos kritérium […] azt jelenti, hogy a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül a tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatlába az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb 2 százalékponttal haladja meg. A kamatlábakat a hosszú lejáratú államkötvények vagy azokkal összehasonlítható értékpapírok
alapján
mérik,
a
nemzeti
meghatározásokban
lévő
különbségek
figyelembevételével.” A referencia-kamatláb a számítások szerint 6,4% volt 2007 márciusában. A szerződés 121. cikke megköveteli más, a gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos tényezők megvizsgálását is. Az ilyen kiegészítő tényezők között van a pénzügyi és termékpiaci integráció, a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a fajlagos munkaerőköltségek és más árindexek alakulása. Az utóbbiak az árstabilitás értékelésébe beletartoznak. A 2006. decemberi konvergencia jelentésben a Bizottság úgy értékelte, hogy Ciprus a konvergencia kritériumok közül hármat teljesít (árstabilitás, az állami költségvetés helyzete és a hosszú távú kamatlábak). Amíg a ciprusi központi bankról szóló 2002. évi és 2003. évi törvényt módosító törvénytervezetet el nem fogadták, Ciprus jogszabályai, különösen a központi bankról szóló törvény, a központi banknak az euro bevezetésekor a KBER-be való integrálása tekintetében nem minősült teljes mértékben összeegyeztethetőnek a Szerződés 109. cikkével és a KBER alapokmánnyal. 6.4.2 A jogszabályok összeegyeztethetősége Minden fennálló összeegyeztethetetlenséget megszüntet a ciprusi központi bankról szóló 2002. évi és 2003. évi törvényt módosító törvény, amelyet a parlament 2007. március 15-én fogadott el. A törvény elfogadása napján hatályba lépett, bár bizonyos rendelkezései az euro ciprusi bevezetésének napján léptek hatályba. Az EK Szerződés által az EKB-ra, KBER-re és a Tanácsra ruházott szerepek és hatáskörök figyelembe vétele érdekében a törvény számos cikket helyezett hatályon kívül, vagy módosított. Ez különösen a monetáris politikára, a KBER
35
monetáris műveleteire és eszközeire, a devizaügyletek lebonyolítására és a bankjegyek és érmék kibocsátására vonatkozó rendelkezéseket érint. A ciprusi jogszabályok, különösen a ciprusi központi bankról szóló törvény összeegyeztethetők az EK Szerződés előírásával és a KBER alapokmányával. 6.4.3 Árstabilitás A 12 havi átlagos infláció Cipruson 2005 augusztusa óta a referenciaérték alatt van. Az átlagos inflációs ráta Cipruson a 2007 márciusáig tartó 12 hónapban 2,0 % volt, tehát a 3,0 %-os referenciaérték alatt, és az elkövetkező hónapokban valószínűleg a referenciaérték alatt marad.
5. ábra
Cipruson hagyományosan viszonylag alacsony, bár időnként volatilis volt az infláció, ami a kis és nyitott gazdaságnak a külső ársokkokra való érzékenységét tükrözi. A HICP (Harmonised Index of Consumer Prices) infláció 1999-2006 között átlagosan 2,6% volt. 2000 tavaszán azonban, majd 2003 telén újra mintegy 6%-os magasságra is elért az infláció, ez az első esetben nagyrészt a magasabb energia- és élelmiszerárakból, az utóbbi esetben elsősorban a hozzáadott érték- és jövedéki adók kulcsainak a csatlakozással kapcsolatos emeléséből adódott. Az infláció 2006 első felében megnövekedett, de 2007 márciusában 1,4%-ra csökkent, ami nagyrészt az energia- és élelmiszerárak hullámzását tükrözi. Az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított HICP inflációt megfékezték, 2004 óta átlagosan 1 % alatt van. A mérsékelt maginfláció arra utal. hogy negatív kibocsátási réssel és a fajlagos munkaerőköltség visszafogott emelkedésével (évente 1-2% között 2004 óta) a háttérben, a mögöttes inflációs nyomás korlátozott maradt. A szűkülő munkaerőpiac mellett az utóbbi évek bérfeszültségeit a munkaerőben a külföldi munkavállalók növekvő részarányéval,
36
valamint az állami és a magánszektorban példás bérfegyelemmel enyhítették. A ciprusi font effektív árfolyama stabil volt 2005-2006-ban, így az importárak tekintetében semleges maradt. Az olajárak kedvező bázishatásának, a ruházat és a lábbelik alacsonyabb árának és a gépjárművekre kivetett adók csökkentésének köszönhetően az infláció várhatóan alacsony marad a következő hónapokban. Középtávon az inflációs teljesítmény nagymértékben függ az energiaés egyéb importárak alakulásától, valamint erős konjunkturális feltételek, és a kamatlábak valamint a tartalékképzési követelmény konvergenciája mellett az esetleges bér- és keresleti feszültségek megfékezésétől. Az élelmiszerek, gyógyszerek és a vendéglátás hozzáadott érték adójának az EU követelmények teljesítésével kapcsolatos emelése várhatóan jelentős hatást gyakorol az inflációra, amikor az eltérések 2007 végén lejárnak. Bár ez a hatás várhatóan ideiglenes lesz, néhány második körben jelentkező hatás nem zárható ki, különösen a hozzáadott érték adó emeléseinek a megélhetési költségek indexébe való bevonásával. Ciprus teljesíti az árstabilitási kritériumot. 6.4.4 Költségvetési egyenleg Ciprus jelenleg nem áll a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozat hatálya alatt, mivel a Tanács 2006. július 11-i határozata hatályon kívül helyezte a Tanács által 2004. július 5én elfogadott, ciprus túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot. Az államháztartás hiánya 2003-ban a GDP 6,3%-ánál tetőzött, de a következő években markánsan csökkent, 2006-ban a GDP 1,5%-ra, miután erős költségvetési kiigazítást hajtottak végre 2004-ben és 2005-ben. 2007-re a Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzése majdnem változatlan hiányt jósol (a GDP 1,4%-a). Ciprus 2006 decemberi, aktualizált konvergencia programjáról alkotott véleményében a Tanács úgy ítélte meg, hogy a 2005-ös túlzott hiány kiigazítása után Ciprus jól halad a középtávú célkitűzés irányába és hogy a programban szereplő költségvetési stratégia elegendőnek tűnik a középtávú célkitűzés 2008-as elérésének biztosításához. Ugyanakkor a Tanács arra is felkérte Ciprust, hogy ellenőrizze az állami nyugdíjkiadásokat, valamint hajtson végre további reformokat a nyugdíjrendszer és az egészségügy területén az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében, valamint kövesse a programban előirányzott költségvetési konszolidációs pályát.
37
6. ábra
A 2006-ig tartó hét évben az összes bevétel és az összes kiadás aránya átlagában felfelé irányuló tendenciát követett. Az összes bevétel főként a strukturális és az egyszeri intézkedések keveréke miatt nőtt. Az előbbiek az hozzáadott érték adó kulcsainak az acquis-hoz való 2004. májusi hozzáigazítását és az adóelkerüléstől való elriasztást célzó intézkedéseket tartalmazták, míg az egyszeri intézkedések a félig állami szervezetek korábbi nyereségéből beszedett rendkívüli osztalék és adóamnesztia formáját öltötték. Az elsődleges folyókiadások főként a bérek és a szociális juttatások növekedése miatt emelkedtek. 2005-től kezdve a kiadások növekedését az elsődleges folyókiadások és a tőkekiadások nominális növekedési ütemére megállapított felső határ korlátozta. Az államadósság 2000 és 2004 között felfelé irányuló tendenciát követett, de 2005 óta csökken. 2006-ban a GDP 65,3%-ra csökkent, és a Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzése szerint 2007-ben tovább csökken, elérve a GDP 61,5%-át. Ciprus teljesíti a költségvetés egyenlegével kapcsolatos kritériumot. 6.4.5 Árfolyam stabilitás A ciprusi font az ERM2-ben 2005. május 2. óta, vagyis a jelentés elfogadásának időpontjában 24 hónapja vesz részt. Az ERM2-be való belépés előtt a ciprusi központi bank egyoldalúan az euróhoz kötötte nemzeti valutáját, és az ingadozásokat viszonylag szűk sávokra korlátozta. Az ERM2-ben való részvétel által nem érintett értékelési időszakban a font a jövőbeli központi árfolyam közelében tartózkodott. Az ERM2-be való belépés óta a font folyamatosan az ingadozási sáv felső felében tartózkodott, közel a központi árfolyamhoz és súlyos feszültségek
38
nem léptek fel. A további mutatók, mint a rövid távú kamatlábak és a devizatartalékok alakulása nem jelez az árfolyamra ható feszültségeket. Ciprus teljesíti az árfolyam kritériumot (7.ábra)
7. ábra
6.4.6 Hosszú távú kamatok Az átlagos hosszú távú kamatláb Cipruson a 2007 márciusa előtti egy évben 4,2 % volt, ez a 6,4%-os referenciaérték alatt van. Az átlagos hosszú távú kamatlábak 2005 novembere óta a referenciaérték alatt vannak. A hosszú távú kamatlábak és az euró övezettel szembeni különbségek Cipruson az elmúlt néhány évben jelentősen csökkentek. Az euró övezettel szembeni alacsony hozamkülönbségek arról tanúskodnak, hogy a piacok által beárazott fennmaradó ország kockázat korlátozott.
8. ábra
Ciprus a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát teljesíti.
39
6.4.7 További tényezők Az értékelés során további tényezőket is megvizsgáltak, beleértve a termék- és pénzügyi piacok integrációját és a fizetési mérleg alakulását. A ciprusi gazdaság nagymértékben integrálódott az EU-hoz. Különösen a kereskedelem és a közvetlen tőkebefektetések növekednek, és a ciprusi pénzügyi rendszer szilárdan összekapcsolódik az EU és más országok pénzügyi rendszereivel, a külföldi bankok Cipruson működő fiókjai és leányvállalatai révén. A ciprusi folyó fizetési mérleg hiánya az utóbbi években nőtt, a GDP 3,2%-át kitevő 2003-as értékről a GDP 5,9%-ára 2006-ban. A kombinált folyó fizetési és tőkemérleg hiánya ebben az időszakban a GDP 1,9%-ról 5,9%-ra nőtt. A folyó fizetési mérleg hiánya a kereskedelmi és a szolgáltatási mérleg közötti jelentős különbséget tükrözi. A szolgáltatási mérleg jelentős többlete nem egyenlíti ki a kereskedelmi mérleg igen nagy hiányait és a negatív jövedelmi mérleget. Finanszírozási oldalon a nettó közvetlen tőkebefektetések beáramlása a folyó fizetési mérleg jelentős részét tette ki. A konvergencia kritériumok teljesítésére vonatkozó értékelés figyelembe vételével a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Ciprus elérte a fenntartható konvergencia magas fokát.
6.5 Az Európai Központi Bank jelentése Ciprusról15 2007. július 10-én az ECOFIN Tanács elfogadott egy határozatot, amely lehetővé tette Ciprus számára, hogy 2008. január 1-től bevezesse az eurót. Az euró övezet ezáltal 13 tagúról 15 tagúra (Málta is ekkor csatlakozott) bővült. A Tanács döntése az Európai Bizottság által 2007ben kiadott konvergencia jelentésen alapul. Ugyanazon a napon az ECOFIN Tanács elfogadta azt a rendeletet, amelyben rögzítették a ciprusi font euróval szembeni átváltási árfolyamát (0,58 CYP). Ez az árfolyam megegyezik, az ERM2-be történt belépés óta érvényes középárfolyammal. Az elmúlt 10 évre visszatekintve a HICP infláció visszafogott volt, 2% és 3% között ingadozott. 2000-ben és 2003-ban magasabb szinteken volt a HICP infláció, az energia-és élelmiszerárak növekedésének köszönhetően, valamint az EU-s harmonizáció miatti fokozatos energia jövedéki adó és ÁFA emelés miatt. 2007-ben 2,2% volt, majd 2007 végén 3% fölé emelkedett, elsősorban az energiaáraknak köszönhetően. Az infláció alakulásának hátterében az utóbbi évtized szilárd gazdasági növekedése áll. A reál GDP 2000 elején 5%-kal növekedett, majd az idegenforgalom visszaesésének köszönhetően 2%-ra csökkent, az utóbbi években a reál GDP növekedés ismét 4% körüli értéket mutat.
15
www.ecb.int
40
A munkaerő-piaci feltételek stabilak, az elmúlt években a munkanélküliségi ráta 3% és 5% között ingadozott. 2003 és 2005 között a foglalkoztatás növekedése csaknem 4% volt. A munkanélküliségi ráta 2007-ben jelentősen csökkent. A fiskális politika az utóbbi években mind jobban támogatta az árstabilitás elérését, amint a fiskális pozíciói jelentősen javultak. Az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított aránya 2004-ben csökkenni kezdett. Az államháztartás GDP arányos hiánya magas, de az utóbbi években csökkent, a 2004. évi 70,2%-os csúcsról 2007-ben 60%-ra. A monetáris politika fontos szerepet játszott a konvergencia folyamatban. 2002-ben az árstabilitás fenntartása, mint a monetáris politika elsődleges célja a Ciprusi Központi Bankról szóló törvény részévé vált. A ciprusi fontot 1992-ben az ECU-höz, 1999-ben az euróhoz rögzítették +- 2,25%-os ingadozási sávval. 200-ben ezt a sávot +-15%-ra emelték, de a Ciprusi Központi Bank nem használta ki ezt a szélesebb sávot. A ciprusi font 2005. május 2-án lépett be az ERM2-be a standard +-15%-os ingadozási sávval. A központi bank monetáris politikája 2007-ben az árstabilitás elérésére irányult, az irányadó hivatalos kamatlábait az EKB irányadó kamatlábai felett tartotta. A hivatalos kamatlábak az EKB kamatlábaihoz történő igazítására 2007. december 21-én került sor, lezárva ezzel a hivatalos kamatlábak konvergenciájának folyamatát. A piaci kamatlábak nagyjából a hivatalos kamatlábakkal együtt mozogtak, aminek eredményeként 2007 decemberében befejeződött a piaci kamatlábak konvergenciája. A hosszú távú kamatok, már 2006 óta közel voltak az euró övezeti szinthez, ez az általános gazdasági folyamatokba vetett piaci bizalmat és árfolyam-politikák hitelességét tükrözte. Az euró bevezetése után a legnagyobb kihívást a megfelelő nemzeti gazdaságpolitika folytatása jelenti, a fenntartható konvergencia magas szintjének biztosítása érdekében. Fontos, hogy az adósságráta kézzelfogható csökkentésével javítsák a fiskális teljesítményt. Fontos továbbá, hogy a környező országokban bekövetkező fejleményeket figyelembe véve mérsékelt bérfejlesztéseket hajtsanak végre, valamint, hogy a termékpiaci versenyt erősítsék a munkaerőpiac működését javítsák. 6.5.1 A Ciprusi Központi Bank euró-rendszerbeli integrációjának jogi szempontjai Az EKB megvizsgálta, hogy a Ciprusi Központi Bank(CKB) alapszabályai és egyéb vonatkozó jogszabályok megfelelnek e a Szerződés 109. cikkének. Az EKB kedvezően ítélte meg a jogszabályok kompatibilitását a Szerződéssel és a KBER alapokmányával. Azzal a céllal, hogy biztosítsák a Ciprusi Központi Bank 2008. január 1-i integrációját az euró rendszerbe, az EKB és a CKB számos jogi eszközt léptetett érvénybe. Az euró rendszer jogi kereteit az ECOFIN Tanács 2007. július 10-i derogációjának megszüntetéséről szóló határozat következményeként átalakították. Az euró bevezetése és a központi bank integrációja az euró 41
rendszerbe néhány helyi jogszabály megváltoztatását követelte. 2007 márciusában a CKB alapszabályát összhangba hozták az EKB konvergencia-jelentéseinek ajánlásaival. Az ECOFIN Tanács 2007. július 10-i határozata szükségessé tette a 974/98/EK tanácsi rendelet módosításait annak érdekében, hogy lehetővé váljon az euró bevezetése, valamint a 2866/98/EK rendeletet módosító 1135/2007/EK16 tanácsi rendeletek elfogadását, amelyek meghatározták az euró ciprusi fonttal szembeni visszavonhatatlanul rögzített árfolyamát. A Ciprusi Központi Bank euró rendszerbe történő integrációjának jogi előkészületeivel kapcsolatban az EKB elfogadta a szükséges jogi eszközöket, hogy gondoskodjon a maradék tőke befizetéséről, valamint a devizatartalékok mindegyik bank általi átutalásáról az EKB részére. A Kormányzótanács ajánlásokat fogadott el a Ciprusi Központi Bank éves beszámolóinak külső könyvvizsgálóira vonatkozóan 2008-as pénzügyi évvel kezdődően. Az EKB ugyancsak felülvizsgálta jogi kereteit és ahol szükséges volt változásokat vezetett be. A ciprusi ügyfelek 2008. január 2-től vehettek részt az euró rendszer nyíltpiaci műveleteiben. A Ciprusi Központi Bankkal megszüntették az ERM2 megállapodást. 6.5.2 A CKB euró rendszerbeli integrációjának operatív szempontjai Az ECOFIN Tanács döntését követően az EKB előkészületeket hajtott végre a Ciprusi Központi Bank euró rendszerbeli integrációjának érdekében. Az CKB ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel csatlakozott az euró rendszerhez, mint azon EU-tagállamok nemzeti központi bankjai (NKB), amelyek már korábban bevezették az eurót. A CKB integrációjának technikai előkészületeit az EKB és az euró övezet 13 NKB szoros együttműködése során folytatták le. Az előkészületek az alábbi területeken folytak: pénzügyi jelentés, számvitel, monetáris politikai műveletek, devizatartalékok kezelése és devizaműveletek, fizetési rendszerek, statisztikák és bankjegygyártás. A működés területén az előkészületek kiterjedtek a monetáris politika végrehajtását és a devizaműveleteket szolgáló eszközök és eljárások átfogó tesztelésére. Az euró 2008. január 1-i bevezetésével a ciprusi hitelintézetekre is vonatkoznak az euró rendszer tartalékolási előírásai. Ciprus és Málta csatlakozása kevesebb, mint 1%-al növelte meg az euró övezetbeli hitelintézetek aggregált kötelező tartalékait. A két ország csatlakozása az euró övezet bankszektorának teljes likviditási szükségletét 1,2 milliárd euróval csökkentette, amely az aggregált likviditási szükségletek 0,3%-nak felel meg. Ezt az 1,2 milliárd likviditási többletet a bankközi piacon keresztül zökkenőmentesen áramoltatták a más euró övezetbeli országokban 16
a Tanács 2007.07.10. 1135/2007/EK rendelete a 2866/98/EK rendeletnek az euró ciprusi átváltási árfolyama tekintetében történő módosításáról
42
lévő bankokba, hogy ott lehessen felhasználni a tartalékolási előírások teljesítésére. Január 15-ig a szerződő felek napi átlagban mintegy 0,3 milliárd eurót a betéti rendelkezésre állásban is elhelyeztek. Az euró övezetbe történő belépéssel Ciprus bankjai átvették az euró rendszer fedezeti rendszerét. A Ciprusi Központi Bank 4,2 milliárd euró eszközt jelentett, amely 2008. január 1-től elfogadható volt fedezetként az euró rendszer hitelműveleteiben. A KBER-hez történő 2004. május 1-i csatlakozást követően a Ciprusi Központi Bank az EKB működési költségeihez való hozzájárulásként az EKB jegyzett részvénytőkéjéből jegyzett ráeső részének 7%-át fizette be. A KBER alapokmányával összhangban 2008. január 1-én a Ciprusi Központi Bank befizette részvényjegyzésének maradék részét. Részesedésének teljes összege 7,2 millió euró, amely az EKB 2008. január 1-i 5761 milliárd eurós jegyzett tőkéjének 0,1249%-a. A Ciprusi Központi Bank az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedése alapján átutalta a többi euró övezetbeli NKB által az EKB-nak már átutalt devizatartalékokkal arányos devizatartalékokat. A teljes hozzájárulás 15%-a arany, 85%-a pedig amerikai dollárban denominált eszköz volt. A ciprusi és a máltai központi bank megállapodott abban, hogy az EKB devizatartalékaiból rájuk eső rész kezelését szolgáló operatív tevékenységeiket egyesítik a Bank of Greece-szel, illetve a Central Bank and Financial Services Authority of Ireland-el. A devizatartalékok EKB-nak történő átadásával kapcsolatban a Ciprusi Központi Banknak az EKB-val szemben egy euróban denominált követelést írtak jóvá.
7 Az euró bevezetés technikai lépései17 Ciprus 2008. január 1-től tervezte bevezetni az eurót és az Unió tekintettel a bevezetés feltételeinek meglétére (1. sz. melléklet) is jóváhagyta ezt az időpontot. A bevezetés előtt néhány hónappal Brüsszel csupán annyi figyelmeztetést tett, hogy sokkal jobban kellene az országban kommunikálni a fizetőeszköz cseréjét. A Bizottság szerint csak a gyorsítás „garantálhatja, hogy a népesség sérülékenyebb részei és általában véve a nagyközönség megérti a monetáris váltást és gyorsan megszokja az euró érméket és bankókat”. A sikeres átállás kulcsa pedig az lehet, hogy az emberek hamar megismerjék az új pénzt. 2007. júniusban a ciprusi kormány kiadta a tisztességes árazás kódexét, amelyben azt fogalmazta meg, hogy a vállaltok az átállást követően a matematika szabályai szerint számoljanak, ne akarjanak tisztességtelen profitra szert tenni.
17
http://eur-lex.europa.eu
43
2007. szeptembertől a kiskereskedőknek kötelező az árakat euróban és ciprusi fontban is feltüntetni.18 Az Európai Bizottság jelentése szerint minden adat azt mutatja, hogy simán zajlik az átállás az euróra Cipruson. 2008. január 4-én a készpénzfizetések már több mint 50%-a zajlott euróban, ez azt jelenti, hogy még a szlovéniainál is zökkenő mentesebben sikerült bevezetni az új fizetőeszközt. Egy bizottsági felmérés szerint január 2-án a ciprusiak 12%-nál már kizárólag euró volt, további 31%-nál pedig nagyobb arányban volt euró, mint a korábban használt ciprusi font. A ciprusi font január 31-ig számított törvényes fizetőeszköznek, addig tartott a kettős valuta időszaka. A bevezetést megelőzően a ciprusi lakosság legnagyobb félelme az volt, hogy az euró bevezetését követően az árak emelkedni fognak. Ezeket a félelmeket a kormány a tisztességes átárazást előíró megállapodásokkal igyekezett eloszlatni. Az euró zóna egészére nem gyakorol nagy makrogazdasági hatást a bővítés. Az övezet tagállamainak száma ugyan 13-ról 15-re nőtt, de a népessége csupán 1 millió fővel gyarapodott 321 millióra, összesített GDP-je pedig alig 20 milliárd euróval emelkedett 8 800 milliárd euróra. Az euró zóna két apró, az uniós átlagnál még szegényebb, ám gyorsan növekvő gazdaságot nyert Ciprus és Málta belépésével. Nagyobb nyomot hagyott a két szigetország csatlakozása az Európai Központi Bank működésén. Az EKB kormányzótanácsa így 19 tagúról 21 tagúra nőtt.19 2007. július 10-én a Tanács úgy döntött, hogy 2008. január 1-től hatályon kívül helyezi Ciprusnak és Máltának a közös valuta bevezetésére vonatkozó derogációját. A mindkét országban sikeresen lebonyolított átállás igazolta, hogy alapos előkészítés mellett a két fizetőeszköz párhuzamos használata akár 4 hétre is korlátozható még olyan országokban is ahol a készpénzforgalom magas arányt képvisel. A ciprusiak nagy része (95%) az átállást zökkenőmentesnek és hatékonynak ítélte meg. Nézzük részletesebben az átállási folyamat legfontosabb szempontjait:
7.1 A készpénzcsere Az átállási folyamat egyik legfontosabb eleme a készpénzcsere, hiszen ez érinti a pénzügyi intézményeket, a vállalkozásokat és az állampolgárokat egyaránt. A bevezetés sikere nagyban függ attól, hogy sikerül-e időben ellátni az érintetteket a megfelelő mennyiségű készpénzzel és sikerül-e megfelelően előkészíteni a nemzeti fizetőeszköz bevonását. 18 19
www.bruxinfo.hu – Kritika a ciprusi euró-előkészületeknek www.bruxinfo.hu – Sikeres euró bevezetés Cipruson és Máltán
44
A Ciprusi Központi Bank 2007. októberében kezdte meg a kereskedelmi bankok euróérmékkel és novemberben az euró-bankjegyekkel történő ellátását. A bankjegyek értékének 80%-át (950 millió €) és az érmék 64%-át (64 millió €) még 2007-ben eljuttatták a bankszektorhoz. Eközben megkezdődött a kiskereskedők euró-készpénzzel történő ellátása is. A Ciprusi Központi Bank által a készpénzforgalmat bonyolító vállalkozások számára a továbbszállításról adott intenzív tájékoztatás ellenére az euró-készpénz igénylések elmaradtak a várakozásoktól. A vállalkozások bonyolultnak ítélték meg a továbbszállítási procedúrát, ezért a bankok engedményt tettek, hogy a vállalkozások december 31-én egyszerűsített folyamat során tölthessék fel készleteiket. Néhány bank már november 1-től lehetőséget adott a ciprusi font díjmentes beváltására. Így azok a vállalkozások is feltölthették euró készleteiket akik a továbbszállítást nem engedhették meg maguknak. A vállalkozások számára továbbá készítettek 40 000 db előrecsomagolt érmekészletet, melyből azonban nem sokat értékesítettek. A lakosság számára kibocsátottak 250 000 db 10 ciprusi fon értékű mini készletet, amelyet december 3-tól vásárolhattak meg. Az átállást követően a külföldi érmegyűjtők igényeinek kielégítésére a megmaradt mini készleteket értékesítették. Január első 3 hetében 3, 5 millió € értékben importáltak ciprusi érméket. Ciprus a párhuzamos használat időszakát egy hónapban határozta meg és a zökkenőmentes fizetőeszköz csere igazolta, hogy a négy hét elegendő idő. A legfontosabb euró-készpénz szerzési lehetőség a lakosság számára az első napokban a készpénzkiadó automata volt. A ciprusi font euróra történő átváltásának megkönnyítése érdekében a bankok 2008. január 1-én is nyitva tartottak. A ciprusiak az év első 10 napján 336 000 alkalommal keresték fel a bankokat, és több mint 578 millió eurót vettek fel vagy váltottak át. A pénzkiadó automaták kezdetben csak kis címletű bankjegyeket adtak ki annak érdekében, hogy csökkentsék a vásárlások során a visszaadandó összegek nagyságát. Hasonlóan Szlovéniához és más országokhoz, amelyek korábban vezették be az eurót az emberek inkább részesítették előnyben a bankfiókokat a készpénzkiadó automatákkal szemben. Az átváltások banki műveletenkénti értékéből arra lehet következtetni, hogy a ciprusiak nagy értékű készpénz készletet halmoztak fel, amelyet az átállást követő első napokban beváltottak a várakozás és a
45
sorban állás ellenére. A készpénzes vásárlások 70%-a már január 4-én euróban történt. Ahogyan az a diagramon is látszik ez az arány jóval magasabb, mint a 2002-es átlag.
9. ábra Forrás:http://eur-lex.europa.eu
A nemzeti valutában történő fizetések rövid idő alatt a készpénzes vásárlások 7-10%-ra esett vissza, január 20-án pedig a bolti vásárlások csupán 3%-át fizették a nemzeti valutában. Az első napokban néhány kiskereskedőnek készpénzhiánnyal kellet megküzdenie, mert sokan a bankok helyett így szerettek volna megszabadulni a nemzeti valutájuktól. Az átállás meglepően gyorsan lezajlott – leginkább a Szlovéniai tapasztalatokhoz viszonyítva – az átállást követő napokban az emberek 90%-nak már csak euró volt a pénztárcájában. Az állampolgárok gyorsan megismerkedtek az új valutával és a felmérések szerint könnyen megkülönböztethetőnek ítélte azt. A nemzeti valuták bevonását 2007 utolsó napjaiban kezdték meg, 2008. január 1-re a forgalomban lévő bankjegyek 10%-át sikerült bevonni. A bankjegyek bevonásának üteme meghaladta a 2002-ben tapasztaltakat. A pénzszállító vállalatok és a bankok semmilyen problémát nem jeleztek a nemzeti valuta begyűjtésével és tárolásával kapcsolatban.
7.2 A pénzügyi és igazgatási rendszerek átállása A „big bang” forgatókönyvnek megfelelően az igazgatási és pénzügyi rendszerek 2007. december 31-ig kizárólag a nemzeti valutát használták és csak 2008. január 1-túl tértek át az euróra. Az információk szerint a közigazgatásban és a vállalkozásoknak is sikerült megfelelően felkészülniük az átállásra. Szakértők vettek részt a Bizottság/OLAF, az EKB és az Europol által
46
szervezett tájékoztatási és képzési rendezvényeken, amelyeknek az volt a célja, hogy megismertessék őket az euró hamisításának megelőzésére kidolgozott eljárásokkal. Az átállás időszaka alatt sem a bankok, sem a kiskereskedők nem számoltak be műszaki problémáról; az ATM-ek, a kártyás fizetési rendszerek és a bankszámlák átállítása is problémamentesen zajlott.
7.3 Az árak alakaulása Egy 2007 szeptemberében készített felmérés szerint a lakosság tart attól, hogy az átállás időszakában visszaélések és csalások történnek majd az árakkal kapcsolatban. Ennek elkerülése érdekében átfogó intézkedéseket hoztak. Az árak kettős kiírását öt euró-megfigyelő központ szigorúan
ellenőriztem
a
gyakran
vásárolt
termékek
árainak
alakulását
pedig
a
Pénzügyminisztérium és fogyasztói szervezetek figyelték. Készült egy a méltányos árazásról szóló szabályzat, amely arra hivatott, hogy féken tartsa az árak emelkedését. A szabályzat sikeresnek tekinthető, mert csak olyan vállalkozásoknál tapasztaltak szabálytalanságokat, amelyek nem írták alá a szabályzatot. Az euró-megfigyelő központok ezen vállalkozások neveit közétették az interneten. 2007-ben az infláció alakulását nagymértékben befolyásolták a globális tényezők, az energiaárak kedvezőtlen alakulása és az emelkedő nyersanyagáraknak köszönhetően 2007 második felében az infláció emelkedett. Az éves átlagos infláció 2007-ben 2, 2 % volt. A HICP infláció 2007-es emelkedése folytatódott 2008-ban, így 4,7%-on állt meg februárban. Az átállás hatása az inflációra az átállás időszakában és közvetlenül azt követően megközelítőleg 0,2 és 0,3 százalékpont között alakult. Az elmúlt néhány évben az infláció általában követte a HICP inflációt. Az euró átállás óta rendelkezésre állóadatok szerint az érzékelt inflációt a kezdeti időszak nem érintette. A HICP infláció emelkedése ellenére az érzékelhető infláció csökkent 2008. januárjában. Úgy tűnik, hogy sem a HICP infláció gyorsulása, sem az euró bevezetésének az árakra kifejtett hatása nem befolyásolta a fogyasztóknak az árszínvonal alakulásával kapcsolatos érzékelését. A tájékoztatási kampányok is segítettek abban, hogy az érzékelt infláció szintje csökkenjen.
47
10. ábra Az érzékelt és a HICP infláció alakulása
2008. februárjában változott a helyzet, az érzékelt infláció szintje a korábbi 42, 3 százalékpontról 48,2 százalékpontra szökött fel.
7.4 Az átállással kapcsolatos tájékoztatási kampány és az átállás lakossági megítélése A ciprusi euró-kampány és az euró-honlap (www.euro.cy) 2006. május 31-én indult, különböző nehézségeknek köszönhetően a médiakampány csak 2007. tavaszán indult meg. A kampány a kis-és középvállalkozásokra, a vidéki területekre és a lakosság kiszolgáltatott csoportjaira koncentrált. Leginkább az átállás menetrendjével, az euró előnyeivel, az átváltási árfolyammal és az indokolatlan áremelésekkel foglalkoztak. A leginkább alkalmazott eszközök a rádióhirdetés, a tévéreklám és a nyomtatott sajtó voltak. A szigetet „euró-buszok” járták körbe, hogy a távolabb eső területeken élő lakosságot is tájékoztatni tudják. Mivel az euró támogatottsága meglehetősen alacsony volt, az utolsó hónapokban fokozták a tájékoztatást. Az Európai Bizottság is segítséget nyújtott különböző tevékenységekhez: az euró-kiállítás megszervezéséhez, újságíróknak rendezett konferenciához és szemináriumhoz, országos iskolai verseny megrendezését és különböző promóciós anyagok elkészítését. Végül a kampány nagyon jó eredményeket hozott, 2008. februárjában a lakosság 90%-a érezte magát tájékozottnak az átállással kapcsolatban. A legtöbb ciprusi a televízióból merítette a legtöbb információt, továbbá nagyon elégedettek voltak az euróval kapcsolatban a nemzeti hatságok által adott tájékoztatással is. Felmérések szerint februárban az emberek 80%-a még az alábbi témákban szeretett volna további információkhoz jutni: az igazságos kerekítés, a korrekt árazás, az euró társadalmi, gazdasági és politikai hatásai, valamint az euró biztonsági tudnivalói. 48
8 A ciprusi gazdaság alakulása 2008. január 1. után20 Ciprus gazdaságának növekedése felgyorsult a 2008. január 1-i euró-övezethez történő csatlakozást követően. Az első negyedévben a export aránya lecsökkent, míg az import aránya erősen megnövekedett. A fogyasztások alig csökkentek az első negyedévben, ami összhangban volt a fogyasztói bizalom szintjének mérsékelt csökkenésével. Négy hónapos növekedés után az üzleti bizalom májusban csökkenni kezdett, ami rosszabbodó általános gazdasági érzékenységet eredményezett. A beruházások lassú növekedésnek indultak 2008. első negyedévében, amely az építőipari és a gépipari beruházásoknak volt köszönhető. Az építőiparban 2007 negyedik negyedévéhez képest 0,4 %-os hozam növekedést mértek. A legnagyobb hozam növekedést a kiskereskedelemben, a vendéglátásban és a közlekedési szektorban lehetett tapasztalni, 1,4%-os volt a növekedés. A pénzügyi és ingatlan szektor továbbra sem mutatott növekedést. Az infláció lassan csökkeni kezdett, márciusban és áprilisban azután, hogy februárban elérte a 4,7%-os ötéves csúcsot. Májusban újra növekedni kezdett és 4,6% volt, amikor az uniós átlag csupán 3,7%. Az inflációt az importcikkek árának növekedése befolyásolja, mivel a ciprusi gazdaság erősen függ az import termékektől, ezért a különösen érzékeny a külföldi inflációs hatásokra. A munkanélküliségi ráta maradt 3,6% az évfordulót követően. A vállalkozások próbálják legyőzni a növekedő termelési költségeket vagy azok szinten tartásával vagy a bérköltségek csökkentésével. Azt várják, hogy a ciprusi gazdaság 2008-ban és 2009-ben is 3,6%-os növekedést produkál majd, mely növekedést várhatóan a hazai kereslet növekedése okozza, hiszen a világgazdasági bizonytalanság következtében az export növekedése lelassul. Az euró-övezethez való csatlakozás kezdetben a vásárlói és az üzleti bizalom szintjében is fellendülést eredményezett, mindkét mutató emelkedett 2008 első negyedévében. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy az euró bevezetésének pozitív hatásai csökkenek majd. Az infláció marad a fő rizikó faktora a ciprusi gazdaságnak, főleg mióta a monetáris politika hatalmát átengedték az Európai Központi Banknak. Az infláció tovább fog emelkedni 2008-ban az emelkedő világpiaci étel és energiaáraknak köszönhetően, majd 2008 végén, 2009 elején fokozatosan csökkeni kezd. Az export növekedése leszálló pályán marad, mint a kereslet növekedése az euró-zóna többi részéből, Ciprus legfőbb kereskedelmi partnereitől. Másrészt az 20
www.economics.pwc.com
49
import mennyisége az euró-zónán kívüli országokból várhatóan magas marad, az erős eurónak köszönhetően. 2008 harmadik negyedévében a ciprusi gazdaság növekedése tovább lassult, mely a kereskedelem romló mérlegének köszönhető. A gazdasági növekedés várhatóan 2009-ben is tovább lassul majd a gazdasági válság és a gyengülő hazai kereslet miatt. A kulcsmutatók alakulása Mutató 2007 2008 2009 GDP növekedés 4,4 3,3 1,8 Infláció 2,2 4,4 2,5 Alap kamat 4 Várakozások negatív negatív/stabil 11. ábra Forrás:economics.pwc.com
Az infláció csökkent 2008 novemberében 3,1% volt, de még így is magasabb, mint az európai átlag. A ciprusi gazdaság érzékenysége hat éve nem látott szintre zuhant novemberben. A gazdaság 0,6%-al nőtt negyedévente, de a harmadik negyedévben 0,3 százalékpontnyi csökkenést mutatott az előző negyedévhez képest. A periódusban a növekedés a kormányzati költekezés 11,1%-ra való növekedésének tudható be, szemben az előző negyedév 2,7%-val.
12. ábra A növekedés mértéke negyedévenként
Az export növekedése lecsökkent 0,9%-ra, az import azonban 5,2%-ra növekedett. A gazdasági aktivitás a kulcsszektorokban csökkent a harmadik negyedévben. A legnagyobb gazdasági szektorban, melybe a turizmus és a közlekedés tartozik a növekedés 1,1%-ról 0,3%-ra csökkent. A második legnagyobb szektorban, amely a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokat foglalja magában, beleértve az ingatlan piacot is szintén a növekedés csökkenése tapasztalható, a
50
harmadik negyedévben csupán 0,4%, a második negyedév 1,1%-os növekedéséhez képest. Az építőipar még viszonylag erős maradt. A turizmusnak nehéz időkkel kell szembenéznie, hiszen az Egyesült Királyságban – Ciprus legnagyobb turisztikai ellátója – elhúzódik a recesszió. A deviza értékének csökkenése negatív hatással van a ciprusi nyaralók értékesítésére is. Ez lecsökkenti az ingatlanpiac aktivitását és hatással van az építőiparra is. A fogyasztói bizalom figyelemre méltóan esett a negyedévben, decemberre elérte az eddigi legalacsonyabb szintet 2005 augusztusa óta. A fogyasztó költés stagnált a harmadik negyedévben.
13. ábra Fogyasztói érzékenység
Az átfogó gazdasági érzékenység folytatta a jelenlegi zuhanását, és novemberben elérte a legalacsonyabb szintet 2002 óta. A világválság és a gyengülő fogyasztói költés a vállalkozásokat pesszimistává tette. Az infláció csökkent, novemberre elérte a 3,1%-os szintet, de még így is az európai átlag fölött volt. Az infláció csökkenésének köszönhetően jelentős áresés volt tapasztalható az alapvető árucikkeknél, az energia-és élelmiszerárakban. Az üzemanyag, gáz és zöldségárak nagyot zuhantak novemberben.
51
14. ábra Az infláció mértéke
A munkanélküliség lassan emelkedett 3,9%-ra, de így is jelentős mértékben az európai átlagérték alatt maradt. A munkanélküliség növekedése a kiskereskedelemben és a turizmusban várható köszönhetően a gazdasági válságnak és a csökkenő hazai keresletnek.
15. ábra Munkanélküliség alakulása
A gazdasági válság és az alacsony vásárlói bizalmi index miatt rosszabbodtak a gazdasági kilátások, következésképpen a várt 3,3%-os gazdasági növekedés helyett 1,8%-os növekedéssel számolhatunk. Ahogyan azt a számokból láthattuk Ciprus gazdasági növekedésének lassulását sokkal inkább a gazdasági világválság okozza, mint az euró bevezetése.
52
9 Összegzés Ciprus útja az Európai Unióba és az euró-övezetbe nem volt könnyű. Csatlakozásukat nagyban megnehezítette az ország kettészakítottsága. A megosztottság ellenére Ciprus olyan gazdasági eredményeket tudott produkálni, amely lehetővé tette az euró övezethez történő csatlakozást. Amint azt a dolgozatomban is elemeztem Ciprus az EU csatlakozást követően tudatosan készült az euró bevezetésére, gazdaságát folyamatosan alakította, hogy meg tudjon felelni a Maastrichti konvergencia kritériumoknak. A lakosság kezdeti ellenállása és félelme ellenére az euró bevezetése gyors és zökkenőmentes volt. Az előkészítésnek és a szigorú szabályozásnak köszönhetően nem történtek visszaélések az átárazás során. Mivel Ciprus egy kicsi nyitott gazdaságú ország az EU-hoz és az euró övezethez való csatlakozása nagyobb biztonságot nyújt számára. Tekintettel arra, hogy – mint ahogy dolgozatomban is bemutattam – külkereskedelem legnagyobb részét az import teszi ki, komoly előny, hogy a nemzeti valuta és az euró árfolyam ingadozása nem befolyásolja többé az árakat. Az euró bevezetésének köszönhetően a 2008-as gazdasági világválság nem tette annyira kiszolgáltatottá a ciprusi gazdaságot, mint azokat az európai uniós tagországokét, amelyek még nem vezették be az eurót. (2. sz. melléklet)
53
10 Mellékletek Főbb gazdasági mutatók 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Reál GDP növekedés 5,0 4,8 5,0 4,0 2,1 1,9 4,2 4,0 4,0 4,4 Belföldi kereslet, készletek kivételével 5,9 3,2 4,0 5,1 3,3 2,7 4,7 4,3 5,5 Nettó export ‐0,5 2,7 ‐1,0 0,6 ‐2,2 0,1 ‐2,2 0,7 ‐1,2 HICP infláció (időszaki értékek átlaga) 2,3 1,1 4,9 2,0 2,8 4,0 1,9 2,0 2,3 2,2 Egy alkalmazottra jutó javadalmazás 3,1 4,5 6,0 3,7 4,8 7,7 1,9 1,8 2,7 Nominális fajlagos munkaerőköltség ‐0,3 1,5 2,7 1,9 4,8 9,7 1,5 1,4 0,5 Import deflátor (áruk és szolgáltatások) 0,0 2,5 5,2 1,1 1,1 ‐0,3 2,3 4,5 2,3 Folyó‐ és tőkeszámla egyenleg (GDP %‐ 3,1 ‐1,7 ‐5,2 ‐3,3 ‐3,6 ‐2,0 ‐4,2 ‐5,4 ‐5,8 ‐7,1 ban) Teljes foglalkoztatás 1,6 1,8 1,7 2,2 2,1 3,8 3,8 3,6 1,7 1,5 Munkanélküliségi ráta (a munkaerő %‐ ban) 4,3 4,6 4,9 3,8 3,6 4,1 4,6 5,2 4,6 3,9 Államháztartási többlet (+)/hiány (‐) ‐4,1 ‐4,3 ‐2,3 ‐2,2 ‐4,4 ‐6,5 ‐4,1 ‐2,4 ‐1,2 1,5 Államháztartási bruttó adósság 58,4 58,7 58,8 60,7 64,6 68,9 70,2 69,1 65,2 60,0 6,2 6,4 5,9 4,4 3,9 4,7 4,2 3,4 4,2 Három hónapos kamatláb (%/év) Hosszú lejáratú, tízéves államkötvények hozama (%/év) Árfolyam az euróval szemben
7,6 5,7 4,7 5,8 5,2 4,1 4,5 0,58 0,58 0,57 0,58 0,58 0,58 0,58 0,58 0,58 0,58 1. sz. melléklet
54
Ciprus gazdasági előrejelzése 2005 2006 2007 2008 2009 Reál növekedés (éves változás %) GDP 3,9 4,0 4,4 3,6 3,6 Fogyasztói költés 4,0 4,2 6,2 5,5 4,7 Kormányzat 3,4 7,4 ‐0,1 4,5 3,7 Beruházás 6,0 7,3 6,3 4,3 4,0 Export 4,7 4,5 4,3 4,2 4,0 3,1 6,6 6,9 5,1 4,3 Import Hozzájárulás a GDP növekedéséhez (%) Fogyasztói költés 2,6 2,8 4,1 3,7 3,2 Kormányzat 0,6 1,2 0,0 0,7 0,6 Beruházás 1,1 1,4 1,2 0,9 0,8 Export 2,4 2,4 2,3 2,2 2,1 Import ‐1,7 ‐3,6 ‐3,8 ‐2,9 ‐2,5 Hazai kereslet 5,4 5,5 4,8 4,9 4,8 0,7 ‐1,3 ‐1,6 ‐0,7 ‐0,4 Nettó export Gazdasági szerkezet (GDP %‐ban) Fogyasztói költés 66,0 66,1 67,3 68,6 69,3 Kormányzat 16,8 17,3 16,6 16,7 16,7 Beruházás 19,0 19,6 20,0 20,1 20,2 Export 52,1 52,4 52,3 52,7 52,9 54,3 55,6 57,0 57,8 58,2 Import Infláció HICP (éves % változás, átlag) 2,0 2,2 2,2 4,0 2,9 HICP (éves % változás, EOP) 1,4 1,5 3,7 3,3 2,4 2. sz. melléklet 1. Forrás: www.economics.pwc.com
55
11 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. ábra: Ciprus közigazgatási térképe 2. ábra: A ciprusi népesség összetétele 3. ábra: Az export/import egyensúlya 4. ábra: Az export/import országonkénti megoszlása 5. ábra: Az infláció alakulása 2004-2007 között 6. ábra: A költségvetési egyenleg és az államadósság alakulása 2001-2007 között 7. ábra: A kamatkülönbség és a központi ráta 8. ábra: A hosszú távú kamatok alakulása 9. ábra: Az euróban teljesített készpénzes vásárlások aránya 10. ábra: Az érzékelt és a HICP infláció alakulása 11. ábra: A főbb gazdasági mutatók alakulása 12. ábra: A növekedés alakulása negyedévenként 13. ábra: Fogyasztói érzékenység 14. ábra: Az infláció mértéke 15. ábra: Munkanélküliség alakulása
56
12 Felhasznált irodalom jegyzéke Polly Lyssiotis és Vasiliki Kokoti: About Cyprus, Press and Information Office, 2007 ISBN: 978-9963-38-499-0 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. 2005 ISBN: 963 7490 10 8 Bernek, Kondorosi, Nemerkényi és Szabó: Az Európai Unió, Cartographia Kft. 2004 ISBN 963 352 090 8 www.ciprus.hu http://hu.wikipedia.org www.hbmk.hu/eu25/ciprus www.kum.hu www.mnb.hu www.mindentudas.hu www.mfa.gov.cy www.bruxinfo.hu http://eur-lex.europa.eu www.ecb.in www.economics.pwc.com www.ec.europa.eu www.euvonal.hu www.ccci.org.cy www.ecostat.hu www.eurparl.europa.eu
57
