Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Export-import menedzsment szakirány
A VÁMSZABAD TERÜLETEK HELYZETE AZ EU-CSATLAKOZÁST KÖVETŐEN, ILLETVE A MEGVÁLTOZOTT VÁMELJÁRÁSI GYAKORLAT BEMUTATÁSA A FLEXTRONICS INTERNATIONAL KFT-N KERESZTÜL
Készítette: Sós Eszter
Budapest, 2005. november 12.
Tartalomjegyzék
Bevezetés……………………………………………………………………………..…..4 Vámszabadterületek a csatlakozás előtt…………………………......................................5 Az átmenet……..………………………………………..…………………………...…...6 A csatlakozás utáni szabályozás..………………………………….……………………..7 A vámigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó új tevékenységi engedélyekről………...…....9 A Flextronics International bemutatása …………………………………………….......17 A Flextronics vámügyintézése……………………………………………….……….. ..23 A Flextronics által használt vámeljárások bemutatása néhány projekten keresztül.……27 Alcatel………………………………….……………………………………………......33 Autórádió előlap………………………………………….………………………….......35 Raymarine………………………………………………………….…………...……….38 Problémafelvetés…………………………………………………………...………....…38 Lehetséges megoldás a problémára……………………………………..……………….42 Összefoglalás………………….…………………………………………………..….….45 Irodalomjegyzék……………………………………………….……..……………...…..46 Ábrajegyzék…………………………………………………………………..………….47 Mellékletek………………………………………………………………………...….…48
3
Bevezetés
Dolgozatom célja, hogy bemutassam a vámszabadterületek egykori és mai jelentőségét, illetve azokat az eljárásokat, amelyek ezen „intézmények” tevékenységét felváltották az Európai Uniós csatlakozást követően. A csatlakozás ebből a szempontból nem zajlott zökkenőmentesen, és még ma is akadnak joghézagok, amelyek nehezítik, vagy éppen könnyítik a hasonló státusszal rendelkező vállalatok munkáját. A nehézségeket tovább fokozta a 2005. július 1-vel megváltozott import ÁFA törvény. Az export-import cégeket nagy feladat elé állította az új szabályozás, és a mai napig kihívást jelent megtalálni azt az optimális vámeljárást, amely a hazai cég, illetve a külföldi partner számára is kielégítő mind anyagilag, mind a kivitelezés bonyolultságát illetően. Dolgozatomban azt szemléltetem, hogyan zajlik ez a folyamat a gyakorlatban az általam választott multinacionális vállalat, a Flextronics Hungary Kft hétköznapjaiban. A világméretű cég tevékenységi köréből csak egy viszonylag kicsi, de nem elhanyagolható részt képvisel a vámtevékenység. Annál nagyobb szakértelmet igényel viszont a folyamat pontos és precíz átlátása, illetve a vámjogi szabályozásban bekövetkező változások nyomonkövetése. A multinacionális óriás által bevezetett szemlélet és jövőbeni irányvonal szerint a legjobb gyakorlat a sikerhez a meghatározás, a megvalósítás és értékelés folyamatos körforgása. A Flextronics International vezérigazgatója a legfontosabb vállalati célkitűzésként nem azt tűzi ki, hogy a vállalat a legnagyobb legyen, hanem hogy a legjobbá emelkedjen. A legmagasabb minőségre törekvést mostanában sokfelől úgy tekintik a fejlett gazdaságú országokban, mint a piacon maradás és a piaci pozíciók megtartásának egyetlen lehetséges módját. A globalizáció korában a multinacionális cégek gazdasági jelentősége fokozatosan növekedőben van, Magyarország tekintetében ez különösen igaz, mivel a multinacionális cégek hazánk összes exportjának jelentős részét adják. Az export-import folyamatban pedig még mindig nagy jelentősége van a vámoknak, hiszen külkereskedelmünk nemcsak az áruk szabad áramlását lehetővé tevő országokkal zajlik, hanem 3. országokkal is.
4
Vámszabadterületek a csatlakozás előtt Vámszabadterület. Amikor a köznapi beszéd során halljuk ezt a szót, az emberek többségének valami különlegesség jut az eszébe, de pontosan kevesen tudják mit is jelent ez. Bár a rendszerváltás után elsősorban a külföldi tőke segítségével számos ipari beruházás jött létre hazánkban, amelyek sok polgárnak biztosítanak munkahelyet és ezek jelentős része ipari vámszabadterületként működik, még mindig nem ismertek eléggé azok a jogi előírások, amelyek ezt a vámjogi intézményt meghatározzák. A következőkben nagyon röviden „bemutatkozik” a vámszabadterület.
A vámszabadterület a Magyar Köztársaság vámterületének ( államterületének ) elkülönített része, amely a vám-, a deviza és a külkereskedelmi rendelkezések alkalmazása szempontjából külföldnek minősül. Nem minden szempontból tekinthető tehát külföldnek a vámszabadterület, csak az említettek vonatkozásában, éppen ezért nincs szükség például útlevélre a vámszabadterületi belépés során. működéséhez
szükséges,
külföldről
behozott
A vámszabadterületen létesített üzem termelőeszközökre,
felszerelési
és
berendezési tárgyakra, segéd- és üzemanyagokra nem kell vámterhet fizetni, ez alól kivételek az építési anyagok, épületgépészeti és épületfenntartási tárgyak. Ugyancsak vámfizetési kötelezettség vonatkozik a más célból felhasznált vagy elfogyasztott vámárukra (élelmiszer, írószer, tisztító anyagok és hasonlók).
A vámszabadterületeknek két fajtájuk van: az egyik a raktározási célú, a másik az ipari vámszabadterület. Ipari vámszabadterület létesítése akkor engedélyezhető, ha ott import anyagok és alkatrészek felhasználásával történő exportcélú termelési tevékenységet végeznek. Termelési tevékenységnek tekinthető az áruval kapcsolatos minden olyan művelet, amelynek eredményeként a termék vámtarifaszáma megváltozik, vagy az alaptevékenységhez kapcsolódó raktározás. Raktározási célú vámszabadterületen külföldről származó vámáru tárolható ideiglenes jelleggel, harmadik országba vagy a származási országba történő továbbszállításig.
A vámszabadterületre beszállított vámáruk után nem kell vámterhet fizetni, mert az úgy minősül, mintha azt külföldre vitték volna ki. A vámszabadterület az illetékes vámhivatal
5
vámfelügyelete alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a vámszabadterületre vámárut/árut bevinni, vagy onnan kivinni csak a vámhivatal és az üzemeltető tudtával és engedélyével, illetve a vámhivatal ellenőrzése mellett lehet. A vámszabadterületre beszállított, ott tárolt, illetve onnan kiszállított vámáruk/áruk a vámhivatal és az üzemeltető nyilvántartásaiban szerepelnek. A vámhivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy az üzemeltető ( és természetesen annak dolgozói ) a vámjogszabály rendelkezéseit betartják-e és amennyiben azt tapasztalja, hogy nem, akkor szankciókat alkalmaz. A vámszabadterület létesítéséhez az engedélyt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága adja ki. A vámügyi rendtartás megsértése esetén ezt az engedélyt a jogszabály értelmében vissza kell vonni. A vámszabadterületre személyek és járművek csak az üzemeltető által kiállított és a vámhivatal által nyilvántartásba vett és záradékolt -személyek esetében arcképes- állandó belépési engedéllyel léphetnek be. A vámszabadterületen ki kell jelölni a személy- és teherforgalomra szolgáló kapukat, ezeknek egymástól elkülönítetten kell lenniük. Személyés áruszállítás a kijelölttől eltérően, máshol nem lehetséges.
Az átmenet
„2004. május 1-vel, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával az unió tagállamai közötti kereskedelem tekintetében önálló magyar vámterület megszűnt. A Magyar Köztársaság területe részévé vált a közösségi vámunió területének. A csatlakozást megelőzően a vámtörvény szerint raktározás, vagy ipari feldolgozás céljából lehetett létrehozni vámszabadterületet. Míg ipari vámszabadterület létesítését akkor engedélyezte a Vám és Pénzügyőrség, ha ott import anyagok és alkatrészek felhasználásával exportcélú termelést végeztek, addig a vámszabadterületen külföldről származó olyan vámáru volt tárolható ideiglenes jelleggel, amelynek harmadik országba, vagy a származási országba történt a továbbszállítása. A vámszabadterület szigorú vámellenőrzés alatt állt. Addig az adózónak nem kellett megfizetnie az adókat ( vámot, áfát), amíg az áruja a vámszabadterületen volt. A vámszabadterületre árut bevinni, vagy onnan kihozni csak a vámhivatal engedélyével lehetett. A vámhivatalok tételesen nyilvántartották az ott tárolt termékeket. Az uniós csatlakozás miatt 2004. április 30-ig megszűnt valamennyi vámszabadterület. A vámszabadterületi társaságok 2004. január 1. napja és 2004. április 30. napja között
6
adómentesen kérhették azoknak a feldolgozási, illetve raktározási célból behozott termékeknek a vámkezelését, amelyek után import áfát egyébként levonásba helyezhetnének. Az APEH a Vám és Pénzügyőrségtől egyszeri adatszolgáltatást kapott megszűnt vámszabadterületekről, és az ott tárolt áruk vámkezelésének határozatairól. Az adóhivatal az adatok informatikai feldolgozását, szakmai hasznosítását megkezdte. A határozatok alapján az adózóknak az ott tárolt árukat, eszközöket nyilvántartásaikban (készletek, tárgyi eszközök között) szerepeltetniük kellett. Az adóhatóság folyamatosan ellenőrizte, hogy fenti kötelezettségeiknek az adózók rendben eleget tettek-e.” (www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/sajtokozlemenyek/vamszabad+ter)
A csatlakozás utáni szabályozás
A Magyar Köztársaság államterületének - amely a Közösség vámterületének minősül egyes részeit indokolt esetben a pénzügyminiszter a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben vámszabadterületté nyilváníthatja, amelyen az illetékes fővámhivatal, kérelemre, vámszabadterületi vagy vámszabadraktári engedélyt ad ki az egyes üzemeltetők részére. A vámszabadterületté nyilvánított rész, illetve az engedélyezett vámszabadterületek és vámszabad raktárak a vámhatóság ellenőrzése alatt állnak. A vámszabadterületen építkezni, vagy a már meglévő épületet átalakítani csak a vámhatóság előzetes hozzájárulásával lehet. Az írásbeli kérelemben meg kell jelölni azt a tevékenységet, amelyre az épületet használni kívánják. A vámszabadterületre vagy vámszabad raktárba közösségi és nem közösségi áru egyaránt beléphet (továbbiakban együtt: áru) és ott - a közös agrárpolitika hatálya alá tartozók kivételével, melyekre eltérő határidők állapíthatók meg - korlátlan ideig maradhatnak. A nem közösségi áruk tekintetében azokat a Közösségi jogszabályban előírt kereskedelmi politikai intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a Közösség vámterületére történő belépésre vonatkoznak.
7
A vámszabadterületen vagy vámszabad raktárban lévő: 1. nem közösségi árut a behozatali vámok és a kereskedelempolitikai behozatali intézkedések szempontjából úgy kell tekinteni, mintha nem lenne a Közösség vámterületén, kivéve ha: a. szabad forgalomba helyezik, b. más vámeljárás alá vonják, c. el vagy felhasználják a vámjogszabályokban meghatározott feltételektől eltérően (pl.: nem vonják feldolgozási vámeljárás alá és feldolgozzák)
2. közösségi áru amelyre nézve a közösségi jogszabályok különleges rendelkezést tartalmaznak, jogosult azon intézkedésekre, amelyek az áruk kiviteléhez kapcsolódnak (pl.: exporttámogatásban részesíthető).
A vámhatóságnak a belépő árut csak akkor kell bemutatni és az eljárást vámalakiságok mellett lefolytatni, ha:
1. azt olyan vámeljárás alá vonták, amely az áru vámszabadterületre vagy vámszabad raktárba történő belépésekor lezárul (pl.: ideiglenes behozatal, vámraktározás, stb.), 2. a beléptetés a behozatali vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó határozat alapján történik, vagy 3. a közösségi áru jogosult azokra az intézkedésekre, amelyek az áruk kiviteléhez kapcsolódnak,
Ezen rendelkezés értelmében tehát a vámhatóság ellenőrzése és vámárunyilatkozat benyújtása nélkül beléphet a vámszabadterületre vagy a vámszabad raktárba pl.: a reexport, reexpediálás stb. címén a Közösség vámterületére hozott nem közösségi áru. Ez azonban nem korlátozza, illetve nem zárja ki azt, hogy a vámhatóság éljen az ellenőrzési jogával,
8
amennyiben azt indokoltnak látja. A nem közösségi áruk miközben a vámszabadterületen vagy a vámszabad raktárban maradnak: 1. szabad forgalomba helyezhetők a vámeljárásra, valamint az ilyen áruk vámértékének megállapítására vonatkozó szabályok szerint, 2. engedély nélkül az állapotának megóvását, eladhatóságának javítását célzó, illetve a forgalmazásának, továbbá a viszonteladásának előkészítésére szolgáló szokásos kezelés alá vethető, 3. aktív feldolgozás, vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás keretein belül feldolgozható a vámeljárásokra vonatkozó előírásoknak megfelelően, 4. ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonható az eljárást definiáló rendelkezések betartása mellett, 5. a magyar állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlható, vagy 6. megsemmisíthető.
A vámigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó új tevékenységi engedélyekről
Az engedélyezés területén alapvető változás az egyes vámszervek illetékességének módosulása, továbbá az, hogy a vámhatósághoz benyújtott engedélykérelmekben fel kell tüntetni a kérelmező vámazonosító számát (VPID-szám). Megjegyzés: A vámhatóság a feladat- és hatáskörébe tartozó eljárása során szükségszerűen nyilvántartásba veszi és kezeli az ügyfélre vonatkozó adatokat. A csatlakozással bővül az ügyfélkör, így az adószámon történő nyilvántartás már nem kielégítő. Ezért - a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 17.§-ában foglalt rendelkezések szerint - bevezetésre kerül a VPID szám, amely az ügyfél vámazonosító száma. Az egyablakos ügyintézés jegyében a vámhatóság valamennyi szakterülete ( vám, jövedék és rendészet is) egységesen, a VPID számon alapuló ügyfélnyilvántartást fog alkalmazni.
9
A) elfogadott exportőri engedély A kérelem benyújtásának helye: Az a regionális parancsnokság •
amelynek illetékességi területén az adott telephely található (ahol a gazdasági tevékenységet végzik);
•
több ilyen telephely esetén a könyvelés vezetésének helye.
o
Az engedély kiadásának feltételei:
1. az exportőr a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban rendszeresen szállított árut harmadik országba/országokba, amellyel/amelyekkel az érvényben lévő kedvezményes kereskedelemre vonatkozó szabályok lehetővé teszik ilyen engedély kiadását; 2. megbízható vámadós; 3.
külkereskedelmi szerződés, levelezés, ami igazolja, hogy a jövőben is rendszeresen fog exportálni szabadkereskedelmi megállapodás keretében,
4.
az áru származására vonatkozó igazolási kötelezettségének minden esetben maradéktalanul eleget tett;
5. az illetékes vámhivatalnak az EUR.1 szállítási bizonyítvány hitelesítését, vagy a külföldi
vámhatóság
felkérésére
végzett
utólagos
megerősítési
eljárás
eredményeként a származást igazoló okmányok megerősítését, a megelőző 12 hónapban jogerősen elutasítani nem kellett, és a kérelem benyújtásakor nincs folyamatban lévő utólagos megerősítési eljárása; 6. igazolni tudja, hogy a jövőben is rendszeresen fog árut szállítani kedvezményes kereskedelem keretein belül.
10
Rendszeres szállítás fogalma alatt normál eljárásban legalább heti egy, egyszerűsített eljárásban évente legalább húsz alkalommal történő vagy normál és egyszerűsített eljárásban összesen évente legalább 52 kiszállítást kell érteni.
Amennyiben a kérelem benyújtásakor az exportőrnek van folyamatban lévő utólagos megerősítési eljárása, az engedély kiadását ezen eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.
B) egyszerűsített vámérték
Az általános vámérték meghatározás szabályaitól eltérően a Közösségi Vámkódex 36. Cikke tartalmazza, hogy egyes romlandó áruk (zöldség, gyümölcs) vámértéke a nyilatkozatot tevő kérelmére a Közösség egésze vonatkozásában megállapított egyszerűsített szabályok szerint is meghatározható. A VPID számmal rendelkező ügyfél, amennyiben a Közösségi Vámkódex Végrehajtási Rendelete 26. számú Mellékletében felsorolt romlandó áruk (zöldség, gyümölcs) közül egy vagy több termék vámkezelésének indítványozásakor a Bizottság által megállapított egység értékekre történő hivatkozással importál, abban az esetben az érintett személy (gazdálkodó) automatikusan csatlakozik folyó naptári évben az egyszerűsített eljárási rendszerhez a vámkezelni kért termék illetve termékek vonatkozásában.
Eltérés a jelenlegi rendszerhez képest, hogy az egyszerűsített eljárási rendszerhez csatlakozó gazdálkodó a továbbiakban nem köteles minden termék vonatkozásában a Bizottság által megállapított egységárat alkalmazni, lehetősége van arra, hogy csak egy vagy csak egyes termékeket illetően csatlakozzon a rendszerhez.
11
Az a gazdálkodó, amely egy vagy több termék vonatkozásában az egységárra történő hivatkozással índíványozott vámkezelést, az adott naptári év hátralévő időszabán már csak egyszerűsített egységárra történő hivatkozással vámkezeltethet. C) vámérték bevallás Eltérő nyilatkozatforma
Amennyiben az importált áru vámértéke nem határozható meg a Vámkódex 29. Cikke alapján (ügyleti érték), úgy a gazdálkodó köteles egyéb olyan információt nyújtani, amelyek alapján a vámérték a Vámkódex egy másik cikke szerint meghatározható. Ezeket az információkat olyan formában és módon kell megadni, ahogy azt a vámhatóság előírja. D) egyszerűsített eljárások
Hiányos árunyilatkozat
Egyszerűsített árunyilatkozat
Helyi vámkezelés
E) gazdasági vámeljárások
Közös engedélyezési szabályok
A Vámkódex és végrehajtási rendelete 2001. év közepe óta a gazdasági vámeljárásokra vonatkozó engedélyezési eljárást egységesen kezeli.
12
Ez egyrészt azt jelenti, hogy formailag azonos nyomtatványon kell megkérni a vámraktári, az aktív feldolgozási, a passzív feldolgozási, a vámfelügyelet melletti feldolgozási, valamint az ideiglenes behozatali engedélyeket. A gazdasági vámeljárásokra vonatkozó egységes szabályozás másrészt azt is jelenti, hogy a kérelem benyújtására, az engedélyezési eljárás lefolytatására, az elintézési határidőkre, az eljárások során használt nyilvántartásokra vonatkozó, valamint a gazdasági vámeljárások során követendő szabályok is egy helyen kerültek megfogalmazásra. Az egyes gazdasági vámeljárásokra vonatkozó speciális szabályokat pedig külön-külön tárgyalja a Vámkódex és annak végrehajtási rendelete. Valamely gazdasági vámeljárás megkezdése előtt abból az alaphelyzetből kell kiindulni, hogy annak végzéséhez vámhatósági engedély szükséges. Viszont az engedély iránti kérelem benyújtására már több lehetőséget is biztosít az unió vámjogszabálya. Normál esetben a nemzeti feltételekkel kiegészített formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, de az egyes gazdasági vámeljárások szerint meghatározott esetekben nem kell engedélyezési eljárást lefolytatni, hanem elégséges a vámeljárásra vonatkozó írásbeli, illetve az ideiglenes behozatal egyes eseteiben a szóbeli árunyilatkozat benyújtása. F) vámszabadterületek, vámszabad raktárak
o
A kérelem benyújtásának helye:
A Budapesti Fővámhivatal.
•
Az engedély kiadásának feltételei:
a vámszabad raktár kialakítására, továbbá a vámellenőrzés és a statisztikai
megfigyelés
feltételeinek
biztosítására
előírásokat teljesíti,
az üzemeltető tulajdonában vagy használatában áll,
13
vonatkozó
engedély kérelmezője vállalja a jogszabályban meghatározottak szerinti készletnyilvántartás vezetését
•
Az engedélykérelemhez benyújtandó okmányok: - Tulajdoni lap I-III. példánya, - Helyszínrajz, - készletnyilvántartás engedélyezett formája.
A készletnyilvántartások jóváhagyására vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani, amelyben meg kell határozni, hogy milyen tevékenységeket terveznek; továbbá tartalmaznia kell a) a vezetett vagy a jövőben vezetendő raktárnyilvántartások részletes leírását; b) azoknak az áruknak a jellegét és vámjogi helyzetét, amelyekre ezek a tevékenységek vonatkoznak; c) ahol alkalmazandó, azt a vámeljárást, amely alapján a tevékenységeket végzik; d) minden egyéb olyan információt, amire a vámhatóságoknak szükségük van a rendelkezések megfelelő alkalmazásának biztosításához. A vámszabad területeken vagy vámszabad raktárakban vezetett készletnyilvántartásoknak különösen a következőket kell tartalmazniuk: a) a csomagok jelöléseinek, azonosítószámának és fajtájának adatait, az áru mennyiségét és szokásos kereskedelmi leírását, illetve, ahol releváns, a konténer azonosító jelölését; b) az áruk bármely időpontban történő figyelemmel kísérését lehetővé tévő információt, különösen azok helyét, a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő tárolásuk, vagy a Közösség vámterületének más részére történő újrabelépésük után hozzájuk rendelt vámhatóság által jóváhagyott kezelésüket vagy felhasználásukat;
14
c) az áru bevételezésekor és kitárolásakor használt szállítási okmányok referenciaadatait; d) a vámjogi helyzet jelzését, és ahol releváns, a Közösségi Vámkódex Végrehajtási Rendelet 812. cikkben hivatkozott ilyen jogállást igazoló igazolás referenciaadatait; e) a szokásos kezelési formák adatait; f) az esettől függően, a Közösségi Vámkódex Végrehajtási Rendelet 549. 550. vagy 583. cikkben hivatkozott jelzések valamelyikét; g) azoknak az áruknak az adatait, amelyek szabad forgalomba bocsátáskor vagy ideiglenes
behozatalnál
nem
tartoznak
behozatali
vámok
vagy
kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá, amelyek felhasználását vagy rendeltetését ellenőrizni kell. G) halasztott vámfizetési engedély
Az engedély 3 típusát különbözteti meg a jogszabály aszerint, hogy:
o
tételenként külön-külön,
heti összevonással,
havi összevonással fizet a kérelmező.
A kérelem benyújtásának helye:
Országos illetékességgel rendelkezik e tekintetben a 17. sz. Vámhivatal.
•
Az engedély kiadásának feltételei:
1. Megbízható vámadósnak minősülő kérelmező
15
Megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, valamint a) akinek/amelynek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál, illetve vámhatóságnál – engedély nélkül – az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása, továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása és b) aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt
A megbízható vámadós minősítéshez benyújtandó okmányok: - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, - APEH igazolás, amennyiben nem a vámhatóság kéri meg az állami adóhatóságtól a szükséges adatokat, - 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy cégmásolat, - 30 napnál nem régebbi nyilatkozat arról, hogy a szervezet nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
2. Biztosíték nyújtása a jogszabályban meghatározott formák egyike szerint / kezesség, bankgarancia, banki fedezetigazolás / •
Az engedélykérelemhez benyújtandó okmányok: A megbízható vámadós minősítéshez benyújtandó okmányok.
H) vámügynöki engedély •
Az engedély kiadásának feltételei:
16
A vámhatóság a vámügynöki engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételeknek: a) magyar adószámmal rendelkező személy, b) a létesítendő vámügynökség vezetője vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel
foglalkozó
vámügyintézői
képesítéssel,
szakág a
vezetője
vámszakértői
szakalkalmazottak
pedig
engedéllyel
legalább
vagy
vámkezelői
képesítéssel rendelkeznek, c) határátkelőhelyre kért tevékenységi engedély esetében a vámügynökség elhelyezése és tevékenysége a határforgalom lebonyolítását nem zavarja, d) a létesítendő vámügynökség vezetője vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felelős vezetője legalább háromévi vámszakmai gyakorlattal rendelkezik, e) megbízható vámadós, valamint f) Magyarországon a cégbíróság bejegyezte vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik.
A vámhatóság az engedélyt három naptári évre adja meg, és az e törvényben előírt feltételek fennállása esetén kérelemre meghosszabbítja.
A Flextronics International bemutatása
A Flextronics, az elektronikus gyártási szolgáltatások nemzetközi szállítója, magas szintű műszaki, tervezési, gyártási és forgalmazási szolgáltatásokat kínál a távközlés, hálózati technológia, számítástechnika, fogyasztói elektronikai és orvosi műszerek gyártása területén működő vezető multinacionális, eredeti készülékgyártó (OEM) cégeknek. A Flextronics négy kontinensen, több mint 360.000 négyzetméteren biztosít ügyfeleinek
17
nemzetközi gyártási infrastruktúrát, amely igen rugalmas, csökkenti a piacra jutási időt és a gyártási költségeket, javítja a minőséget és a szolgáltatás színvonalát. A vállalatot 1990-ben, Szingapúrban jegyezték be, világméretű terjeszkedésének következtében négy kontinensen vannak jelen a cégnek érdekeltségei, telephelyei és leányvállalatai. Az alábbiakban kontinensenkénti megoszlásban láthatóak a vállalat telephelyei, leányvállalatai.
1.ábra
Európa Ausztria Finnország Írország Skócia Csehország Dánia Svédország Franciaország Olaszország Németország Anglia Magyarország Hollandia Norvégia Lengyelország Svájc Ukrajna
Ázsia
Kína Japán Szingapúr Hongkong Malajzia India Izrael
Amerika
Afrika
Brazília Mexikó Amerikai Egyesült Áll.
Dél-afrikai Köztársaság
A Flextronics International megjelenése világviszonylatban
A Flextronics név csak néha jelenik meg a nyilvánosság előtt, ez nem egy elektronikai márkanév. A cég által előállított közkedvelt termékeket viszont szinte az egész világon ismerik:
18
•
Microsoft Xbox játékok
•
Hewlett Packard tintasugaras nyomtatók
•
Xerox asztali másolók
•
Sony Ericsson mobil telefonok
•
Nortel telekommunikációs berendezések
Elkötelezettség a szolgáltatás mellett A jelen gazdasági körülmények között az Internet és a globalizáció okozta változások eredményeként sokkal gyorsabb és rugalmasabb üzletvitelre van szükség, mint korábban. A Flextronics olyan rugalmas környezetet kínál partnerei számára, amely biztosítja a versenyelőny fenntartását és a piaci változásokhoz történő gyors alkalmazkodást.
A
Flextronics
létrehozta
az
egységes,
teljeskörű
szolgáltatású
tevékenységek globális erőforrását a termékek nemzetközi szintű tervezéséhez, gyártásához, integrálásához és forgalmazásához. A fő piacokon történő stratégiai pozíció révén a Flextronics lehetővé teszi OEM ügyfelei számára, hogy pénzt takarítsanak meg a gyártás során és csökkentsék a szállítási költségeket, miközben világszerte egyre jobban el tudják érni vevőiket.
A Flextronics folyamatosan bővíti szakmai tapasztalatait és szakismereteit a termék- és folyamattechnológia, a regionális nyersanyag-beszerzés és a logisztikai lehetőségek terén annak érdekében, hogy csökkentse a gyártási költségeket és rövidebb ciklusidőket eredményezzen. A versenyelőny biztosítja, hogy ügyfeleik megelőzzék versenytársaikat a piacon és lehetővé teszik számukra, hogy a konkurenciánál gyorsabban szállítsák termékeiket. A Flextronics nem csak egy-egy piaci szegmensre koncentrál; széles piaci bázist hozott létre, amely áthidalja az egyes iparágakban jelentkező ciklikus ingadozásokat, növelve ezáltal a stabilitást, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatás minőségét.
19
Termék-bevezetési központok A Flextronics termék-bevezetési központok értéknövelt műszaki szolgáltatást jelentenek az ügyfelek és az eredeti készülékgyártók számára szerte a világon. A technológia egyre komplexebbé válásával és a verseny erősödésével a teljesítményt és a piacra kerülési időt kritikus tényezőnek tekintik az eredeti készülékgyártók. Ezek a műszaki központok megtervezik az új termékeket, legyártják prototípusukat, tesztelik őket, majd elkezdik a gyártását. A termékfejlesztés ideje rövidebb, a verseny az időt tekintve eredményesebb lett.
A termék-bevezetési központok hálózata műszaki szolgáltatásokat, nyomtatott áramkör tervezést, szimulálást és karakterizálást, valamint ún. prototípusszolgáltatásokat kínálnak a fejlett gyártási folyamatfejlesztés mellett. A Flextronics mérnökcsoportja az egyes termékek gyárthatóságához, költségéhez és elérhetőségéhez leginkább megfelelő technológiát fogja ajánlani. A PALM elektronikus szervező (menedzser kalkulátor), a piac egyik legnépszerűbb digitális személyi eszköze jól példázza a Flextronics kiemelkedő műszaki képességeit. A Flextronics segítséget nyújtott a hardvertervezésnél, s az eredmény a nagyobb teljesítmény és az alacsonyabb költségek lettek.
A műanyagok a Flextronics számára stratégiai árut jelentenek és léteznek kifejezetten erre szakosodott termék-bevezetési központok is Európában és az Egyesült Államokban.
A Flextronics tervezőközponti szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek, szem előtt tartva a nagy mennyiségben történő gyártás folyamatait és követelményeit. A központ széles körű szolgáltatásokat nyújt rugalmasan alkalmazkodva az ügyfelek sajátos igényeihez. Ez biztosítja azt, hogy a tervek kiválóan alkalmasak legyenek gyártásra, s ez – a komoly idő- és költségmegtakarításnak köszönhetően – egyedülálló előnyt jelent.
20
Nemzetközi együttműködés A Flextronics növelte „szállítói” szerepét egy úgynevezett „virtuális gyárban”: maga végzi az ügyfelek termékeinek tervezését, gyártását és terjesztését. Ez lehetővé teszi, hogy az eredeti készülékgyártók a számukra legfontosabb területekre összpontosítsanak: a kutatás-fejlesztésre, értékesítésre és marketingre, miközben időt és pénzt takarítanak meg a gyártás minden egyes szakaszában. Ennek a stratégiának az eredményeként jól ismert multinacionális cégek, így a 3Com, Bay Networks, Braun, Cisco Systems, Diebold, Ericsson, Grundig, Harris DTS, Hewlett Packard, IBM, Lifescan, Lucent Technologies, Microsoft, Nokia, Philips Electronics, Sony, Unipath és a Web TV ma már a Flextronicstól várják gyártással kapcsolatos igényeik kielégítését.
Út a növekedéshez A Flextronics Michael Marks elnök-vezérigazgató vezetésével sikeres útra lépett, s forgalma az 1993-as 93 millió dollárról 1999-re 1,8 milliárd dollárra emelkedett. A 2000. pénzügyi év III. negyedévében a Flextronics 103 %-os, eredménynövekedést ért el, az 580 millió dollárról 1.2 milliárd dollárra történt növekedés révén. A nettó árbevétel 117%-kal nőtt.
Ázsiában, Közép-Kelet-Európában, Nyugat-Európában és az amerikai kontinensen erős vállalati vezetés segítségével a Flextronics tovább növeli nemzetközi jelenlétét, és új szolgáltatásait a vállalat stratégiai alapelemei közé integrálja.
A Flextronics nemzetközi terjeszkedésének eredményeként a létesítmények összes alapterülete több mint 360 ezer négyzetméterre nőtt, s a cég megvetette lábát a világ valamennyi fő piacán, beleértve a dél-amerikai és közép-európai feljövő piacokat is. A terjeszkedésben szerepet kaptak a cég ipari parkjai, gyártási és technológiai központjai, regionális gyártóüzemek, termék-bevezetési központok, nemzetközi beszerzési szervezetek és kereskedelmi irodák. Ez lehetővé teszi, hogy a Flextronics hatékonyan érjen el méretgazdaságosságot, illetve erőforrásokat tartson fenn ahhoz, hogy bárhol a világon tervezni, gyártani és szállítani tudjon különféle termékeket.
21
Időközben
a
Flextronics
jelentős
tőkeberuházásokat
végzett
a
műszaki
szolgáltatások és csúcstechnológiák kifejlesztése terén, hogy ezáltal vezető technológiákat és szolgáltatásokat kínálhasson ügyfeleinek. A fokozott nemzetközi jelenlétnek, a vezető technológiai megoldásoknak és a fejlett logisztikai háttérnek köszönhetően a Flextronics kész felvállalni a jövő piaci kihívásait. 1999-ben a piaci igényekhez igazodva a társaság a már működő „Zala A” gyár után új gyártóüzemet hozott létre Zalaegerszegen a kelet-európai területek könnyebb és gyorsabb ellátása érdekében. Egy nagyobb területet vásároltak fel a város határán, amely későbbi teljes beépítése után ipari parkká alakult át. 2.ábra
A Flextronics International Kft magyarországi gyáregységei A terveket gyors megvalósítás követte: •
1998. november 28-án lefektették az alapkövet, decemberben megkezdték az építkezést, és 1999. április 28-án tartották a megnyitó ünnepséget.
•
Az ipari park 28 hektárnyi területén 17 000 négyzetméteren építkeztek, amelyből csak a termelőcsarnok alapterülete 9 000 négyzetméter (ez 15 lehetséges gyártósort jelent). Az új üzem is, csakúgy mint a már régebben vásárolt „Zala A”, teljes egészében vámszabadterület volt.
22
•
A gyártóüzem felépítését a cég gyakorlatának megfelelően a logisztikai folyamatok optimalizálásához tervezték.
A beruházást az anyavállalat finanszírozta (a központ San Jose, USA), és mivel az üzem a konszern többi, már sikeres üzemének modelljére épült, már előre megkötött szerződésekkel, a beruházás megtérülését egy éven belül várták. A rövidtávú hitelt a közép-kelet-európai divízió kapta, ami közrejátszott a jelentős változásban a divízió likviditási egyensúlyának egyes mutatóiban.
A Flextronics vámügyintézése Magyarország 2004-es Európai Uniós belépése vámszempontból több változást hozott a vállalat életében is. Az Unióba való belépéssel megszűnt a vámszabadterület szükségessége. A vállalat ekkor beszerzett az áruérkeztetés és a kiszállítás megkönnyítése érdekében különféle VPOP engedélyeket: •
Halasztott vámfizetés: ennek biztosítékát a VPOP szabja meg, egy időszak átlagos vámköteles kiveteli és behozatali áruforgalma alapján. Ezen engedély 15 nappal későbbi vámfizetést tesz lehetővé, tehát nem kell a vámkezeléssel egyidejűleg a vámot megfizetni, ami pénzügyi szempontból nem elhanyagolható tény.
•
Vámfelügyelet melletti feldolgozás - egyszerűsített engedély – helyi vámkezelés, valamint az egyszerüsített kiviteli eljárás alkalmazásának engedélye. A helyi
vámkezelés
végzése
szintén
biztosítékköteles,
melyet
elszámolási
(mennyiségi) kulcsok alapján szab meg a VPOP. Ez lehetővé teszi a napi 24 órás vámkezelést, ezzel biztosítva a termelés, az ellátás és a kiszállítás folyamatosságát. •
Vámügynökségi és vámügynöki engedély
Vámügynök az a személy, szervezet, aki a vámközvetítést
( vámkezeltetés,
vámkezeltetést követő, úgynevezett utólagos eljárások, stb) megbízás alapján, hivatásszerűen végzi. A vámügynöki tevékenység végzése engedélyhez kötött. Az
23
engedélyt a kérelmező székhelye szerint illetékes területi parancsnokság adja ki. Az engedély kiadásának feltételeit korábban részleteztem.
A vámügynök az engedély alapján - vámkezelést kezdeményezhet és közreműködhet annak lebonyolításában, - közreműködhet más, vámigazgatási eljárás lebonyolításában ( pl. utólagos vámeljárások, jogorvoslati ügyek ), - külön enegedéllyel ügyfeleinek kezességet nyújthat, - székhelyén, telephelyén – erre vonetkozó külön enegedéllyel – közvámraktárt üzemeltethet, és ott a
vámhivatal szolgálati helyet, vagy állandó vámfelügyeletet
üzemeltethet, - közvetett képviseletet láthat el, és ennek kapcsán halasztott vámfizetésre jogosult A vámügynök öt évig köteles megőrizni az általa bonyolított vámkezelések, vámeljárások vámokmányait.
( Szabó Béla: A magyar vámjog alapjai, Jegyzet
vámtechnika tárgyhoz, p.31) •
Átmeneti
megőrzési
raktár:
mely
üzemeltetésének
feltétele
olyan
nyilvántartás vezetése, amely lehetővé teszi az áruk és vámáruk mozgásának követését a megőrzést követő árumozgásokban. Ez lehetővé teszi, hogy a vámkezelést csak a felhasználáskor végezze el a vállalat, vagy pedig továbbíthatja az árut a vállalat más telephelye felé a szabadforgalomba helyezés szükségessége nélkül. •
Vámkezelés – szabadforgalomba bocsátás tevékenységi engedélye: amely az Uniós forgalomba való belföldiesítést jelenti.
•
Közösségi árutovábbítás engedélye a közúti forgalomban: ennek jelentősége akkor van, ha a beérkező árut nem vámkezelik szabadforgalomba, hanem továbbküldik a vállalat más telephelyei felé az Unión belül. Mindezen engedélyek lényegesen egyszerűbbé teszik a vállalat számára az
áruáramlás működését az elosztási és ellátási logisztikában, hiszen a minimális
24
időfelhasználással elvégzett vámügyintézeseket követően az anyagok már rendelkezésre állnak, a kiszállítás pedig szinte azonnal elindítható. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy a hét összes napján bármikor indítható áru a gyáregység területéről. A gyakorlatban ez meg is valósul, mivel az árufogadás reggel 6 órától indul, a kiszállítás általában kora délután kezdődik meg és egészen a hajnali órákig is elhúzódhat. A vámcsoport feladata, hogy a kiszállítási részleg által kiállított kereskedelmi számlák alapján elvégezze a szállítmányok kiviteli ellenőrzését, amely az egységes vámokmány az SAD (1. számú melléklet) kiállítását jelenti. Továbbá kiállítja a nemzetközi közúti forgalomban használt fuvarozási szállítólevelet: CMR (2. számú melléklet), valamint a termékek szabadkereskedelmi területről való származását igazoló okmányokat az EUR-1, ATR (3. számú melléklet) nyomtatványokat. Ezentúl ellenőrzi a szállítási okmányokat, valamint a CMR-en aláíratja a fuvarozó sofőrjével az áru átvételét. A kiszállítási részleg feladata a szállítmányok szállítási dokumentumainak előkészítése, az elsődlegesen használt dokumentumok a következők: Kereskedelmi számla (Invoice), vámszámla (Tax Invoice), proforma számla (Proforma
Invoice), a számlák a külkereskedelmi forgalomban megkövetelt tartalommal bírnak, a szállítmány legfontosabb információhordozói. Az itt használt szállítmánykísérő számlák tartalmazzák a magyar és a nemzetközi előírásoknak megfelelően: • a feladó nevét, címét, • az áru mennyiségét, egységárát, • a megrendelés számát, sorát, • a szállítmány számát, • a vevő nevét címét, • a szállítási címzett nevét, címét, ügyfélkódját, • a fuvarparitást, • az áru összértékét devizában, • árengedményeket, felárakat, • a fizetési módot és a banki adatokat, • termékenként a származási országot. • Számla fajtától függően pl. a proforma és vámszámla egyéb kikötésként jelöli a számla felhasználhatóságát: „Invoice is not payable, only for customs purposes” azaz: Ez a számla nem fizetésköteles, csak vámcélokat szolgál. Küldési utasítás (Consignment instruction) a számlához mellékelve, tartalmazza: • az
áru feladójának adatait, • a címzett adatait, • a szállítási címzett adatait, •a felelős szállítmányozó adatait, • a szállítás feltételeket, paritást, szállítás módját • az esetleges vevő által megbízott közbülső szállítmányozó, közvámraktár, reptéri tároló adatait, • az áruküldemény szállítási célországát, • fuvardíjra vonatkozó fizetési utasításokat, • a szállítmány számát, a rendelésszámot, • a szállítmány csomagszámát (colli), a dobozok kódját, a csomagolási módot • az összes bruttó küldeménysúlyt és a térfogatot. (4. számú melléklet)
25
Feladási értesítő (Dispach Advise), hasonló tartalommal rendelkezik mint a küldési
utasítás, a különbség abban van, hogy ez az okmány tételesen felsorolja a küldemény dobozait is a bruttó súly, térfogat és pontos méret szerint. (5. számú melléklet) Csomagolási jegyzék (Packing list) (6. számú melléklet). A csomagolási jegyzéket nem
minden esetben szükséges a szállítmánnyal küldeni, ennek igénye a célországtól és vevőtől függő. Egyéb okmányok: A projekt szállítmányaihoz kapcsolódó egyéb okmányok a
különböző megbízások és meghatalmazások a szállítmányozók és fuvarozók felé, hatósági bizonyítványok (pl. származási igazolás, növény-egészségügyi igazolás), leszállítást igazoló átvételi elismervény, légi fuvarlevelek, akkreditívek.
A vám részleg A Flextronics a bejövő és kimenő szállítmányok könnyebb vámkezelése érdekében az üzemen belül külön vámrészleget hozott létre.
Célja: A beérkező és kimenő küldemények vámkezelése. Feladatai: • A cég telephelyére beérkező, illetve onnan kiszállításra kerülő szállítmányok
vámügyeinek intézése, a megfelelő okmányok kiállítása (Magyarország Egységes Vámáru Nyilatkozat, T1 - okmány, CMR - fuvarlevél, Rakományjegyzék). Engedélyezett feladó/címzett engedély birtokában mind kiviteli (kitárolás), mind behozatali (betárolás) vámkezelések végzése. Engedélyezett feladó/ címzett: A Tranzitegyezmény előírásai értelmében, a feltételek megléte esetén a vámhatóság engedélyezheti, hogy - az exportőr az egyezmény előírásai szerinti áruszállítást – a szállítójármű indítását – a vámhivatal közreműködése nélkül kezdje meg ( enedélyezett feladó ), illetve
26
-az importőr a részére az egyezmény előírásai szerint küldött árut tartalmazó szállítóeszközt a vámhivatal közreműködése nélkül szabadítsa fel ( engedélyezett címzett). Az engedélyezett feladó és/vagy címzetti jogállást a kérelmező székhelye, telephelye szerint illetékes területi parancsnokság engedélyezi az előírt feltételek megléte esetén. ( Szabó Béla: A magyar vámjog alapjai, Jegyzet vámtechnika tárgyhoz, p.17) • A raktár információi alapján ellenőrizni az okmányokon szereplő, illetve tényleges
mennyiséget csomagolási egységenként. • Heti rendszerességgel a be-, illetve kiszállításra került alkatrészek, késztermékek,
valamint a tárgyi- és forgóeszközök elszámolása a zalaegerszegi Vámhivatal felé. • Az árumozgásokkal, illetve a szállítmányokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése. • A csomagokon, szállítóeszközökön a megfelelő darabszámú vámzár (plomba)
elhelyezése.
A Flextronics által használt vámeljárások bemutatása néhány projekten keresztül
A vállalat gyakorlati életében projekteknek nevezik az egy megbízónak végzett komplex tevékenységet, amely az ügyfél részére végzett termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos gyártási, logisztikai és gazdálkodási feladatmegoldást jelenti. A gyáregységből kikerülő elektronikai termékeket, a piacot vezető szórakoztató-elektronikai vállalatok megrendelésére
gyártja
félkésztermékekből,
és
szállítja
késztermékek
a Flextronics
összeállítása
és
Kft. Megnevezéséhez híven disztribúciója
az
elsődleges
tevékenység. Ez termékektől függően programozást, végső összeállítást, fogyasztói és gyűjtőcsomgolást, és garanciális javítást jelent.
27
A Flextronics International Kft.-hez beérkező alapanyagokat kétféle csoportba soroljuk: közösségi és nem közösségi.
Nem közösségi árunak tekintjük, ha vámokmányokkal
(NCTS – árutovábbítás, vagy egyszerűsített eljárással) érkezik, illetve az Európai Unión kívülről, továbbá ha az Unión belül az áru nem került szabadforgalomba. Közösségi áru, ha az Európai Unióból érkezik,vagy az Unión belül már szabadforgalomba helyezték. Az árunyilatkozatnak tartalmaznia kell a vámkezelés elvégzéséhez szükséges adatokat. A Flextronics Kft. kérelmére indult vámeljárás során az áru/nem közösségi vámjogi sorsának rendezéséről
dönteni
kell.
Vámeljárások:
ideiglenes
behozatal,
vámraktározás,
árutovábbítás, szabadforgalomba helyezés, vámfelügyelet melletti feldolgozás, aktív feldolgozás, kiviteli ellenőrzés. A Flextronics Kft az alábbi vámeljárások alpján végzi tevékenységét:
Vámraktározás:
ezen eljárás keretében a vámraktárba be lehet tárolni a nem közösségi árut anélkül, hogy az ilyen árura behozatali vámteher, illetve más intézkedések vonatkoznának. A vámraktárat a vámhatóság üzemelteti, vagy engedélyezi működését. Az áru továbbra is megtartja nem közösségi áru jellegét. Aktív feldolgozás:
„Az aktív feldolgozás vámeljárás azt teszi lehetővé, hogy a nem közösségi árut az eljárás alatt feldolgozzák abból, annak felhasználásával új terméket állítsanak elő, vagy meghibásodott terméket tegyenek használatra alkalmassá. Az aktív feldolgozás vámeljárásnak két nagy csoportja különböztethető meg: felfüggesztő eljárás, vám-visszatérítési eljárás.
A felfüggesztő eljárás (pl. bérmunka) alá tartozó árukat az eljárás alatt nem terheli vám, és azokra nem vonatkoznak a kereskedelempolitikai intézkedések.
28
A vám-visszatérítési eljárás lényegében a szabadforgalomba helyezéshez kapcsolódik, oly módon, hogy az ilyen eljárás céljára szabadforgalomba helyezett áru után megfizetett vámot visszatérítik, amilyen mértékben az árut beépítették exporttermékbe és az elhagyta a közösség vámterületét.
Az aktív feldolgozás tevékenységi engedélyhez és – a felfüggesztő eljárás esetén – a vám biztosításához kötött. Az engedélyezésnél vizsgálni kell a gazdasági feltételek meglétét! Vannak esetek, amikor a tevékenységi engedélyezés a vámáru-nyilatkozat elfogadásával realizálható. Más esetekben külön formanyomtatvány szolgál az engedély-kérelemre és az engedély megadására.
Az aktív feldolgozást vámáru-nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni, ahhoz csatolni kell a számlát, vámérték bevallást, a megelőző vámeljárás (pl. árutovábbítás, vámraktározás) vámokmányát.
Az aktív feldolgozás végezhető vámraktárban is, továbbá az aktív feldolgozás alatti eljárásban lévő árut bizonyos, közbenső megmunkálásokra, passzív feldolgozásra ki lehet szállítani.
Az aktív feldolgozás vámeljárás kezdeményezésénél, a vámhatóság meghatározza a lezárási időszakot, vagyis azt az időpontot, ameddig az eljárás egy új/más vámeljárással kell „felváltani” Ez, az esetek többségében a feldolgozott (vagy esetleg a változatlan állapotú) áru kivitele harmadik országba, de – felfüggesztő aktív feldolgozás esetén kiegyenlítő kamat felszámítása mellett – lehet szabadforgalomba helyezés, vagy más felfüggesztő eljárás (pl. ideiglenes behozatal, vámraktározás) is.” ( Szabó Béla: A magyar vámjog alapjai, Jegyzet vámtechnika tárgyhoz, p.39)
29
Vámfelügyelet melletti feldolgozás:
„A vámfelügyelet melletti feldolgozás meghatározott, olyan alkatrész, félkész-termék és hasonló árukra alkalmazható, amelyek esetében ezek vámtétele magasabb, mint a felhasználásukkal előállított késztermék vámtétele. Az eljárás tehát ilyen árukból késztermék előállítására irányul, azzal a sajátossággal, hogy a vámot az eljárás lezárásakor a végtermék vámtétele szerint kell megfizetni. Az eljárás időtartamára az áruk vámját biztosítani kell. A vámbiztosíték az eljárás lezárásakor szabadítható fel. Az eljárás lezárásának időpontját a jogszabály alapján, figyelemmel a feldolgozás jellegére is, a vámhatóság állapítja meg.
A vámfelügyelet melletti feldolgozás is tevékenységi engedélyköteles. Az eljárást (az engedély birtokában) vámáru-nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni, amelyhez csatolni kell a számlát, vámérték bevallást, a megelőző vámeljárás vámokmányát és más, az áru jellegétől függő engedélyeket, igazolásokat. " Szabó Béla(2005):p.39-40 Ideiglenes behozatal:
ezen eljárás lehetővé teszi a visszaviteli kötelezettséggel ideiglenesen behozott nem közösségi áru használatát részleges vagy teljes vámmentességgel anélkül, hogy az árura valamilyen korlátozások vonatkoznának. Például áruminták. Az így behozott nem közösségi árut változatlan állapotban kell külföldre visszaszállítani.
Árutovábbítás:
az áru továbbra is megtartja nem közösségi jellegét, és a megfelelő vámokmányokkal van továbbítva a rendeltetési országba.
30
Szabadforgalomba helyezés:
itt szűnik meg a nem közösségi áru vámáru jellege. Ez az eljárás vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, beszedéséből és a nem közösségi áru kiadásából áll. A szabadforgalomba helyezés történhet •
a Közösségi Nómenklatúrában (vámtarifában) meghatározott erga omnes (legnagyobb kedvezményes, nem preferenciális) vámtétellel, továbbá
•
a származás függvényében preferenciális vámtétellel,
•
más
tarifális
kedvezménnyel
(külön
meghirdetett
vámkontingensek,
vamfelfüggesztések, felhasználástól, rendeltetéstől függő vámkedvezmények), vagy •
külön, meghatározott rendszerben szabályozott esetekben felemelt, dömpingellenes vámmal,
•
vámmentesen (a vámmentességeket – a térti-áruk kivételével – külön Tanácsi/bizottsági rendelet határozza meg).
Az árut a „normál” vámok mellett terhelhetik még különféle kiegyenlítő jellegű vámok, mint minimum/maximum vám, agrárösszetevők, behozatali átalányérték. Azt, hogy a szóban forgó árura milyen vám alkalmazható a TARIC-ból állapítható meg. Megjegyzés: „TARIC – a Közösség integrált vámtarifája TARIC = "TARif Intégré de la Communauté" francia nyelvű kifejezésből képzett mozaikszó. A TARIC tartalmazza az alkalmazandó vámtételeket, valamint az összes tarifához kapcsolódó vám-, kereskedelem- és mezőgazdaság-politikai intézkedést, így lehetővé teszi a nemzeti vámigazgatások számára a feladatok egységes végrehajtását az Európai Unió minden tagállamában.
31
A TARIC mintegy 24.000 termékszámot, éves szinten 500.000 hatályos intézkedést, és mintegy 4000 jogi előírást magába foglaló elektronikus adatbázis.” Szabó Béla(2005):p.28
A szabadforgalomba helyezés a vám megfizetésével jár (ha a jogszabály szerint vám terheli az árut), a vámeljárás alá vont áruval kapcsolatos forgalmi adók (általános forgalmi adó, jövedéki adó) és más adók, díjak (például a magyar jogrendszerben egyes gépjárművek esetében a regisztrációs adó, környezetvédelmi termékdíj) kiszabása, megfizetése a tagállamok nemzeti szabályainak megfelelően történik.
Amennyiben az árut fizetendő vám terheli, annak megfizetéséig, vagy biztosításáig nem adható ki. A szabadforgalomba helyezést vámáru-nyilatkozattal kell kezdeményezni, amelyhez csatolni kell a szükséges egyéb okmányokat, mint: •
számla,
•
vámérték bevallás,
•
az áru jellegétől, az alkalmazandó vámtételtől függően ¾ származást igazoló okmány, ¾ hatósági engedélyek, igazolások (növény-, állategészségügyi igazolások,
behozatali engedély, kontingens engedély, stb.), ¾ a megelőző vámeljárás (ha volt ilyen) vámokmánya, ¾ fuvarlevél, ¾ stb.
32
„A Közösség vámterületére beérkezett nem közösségi áru bármely tagállamban szabadforgalomba helyezhető, de amint arra már utaltunk a forgalmi adók és más nemzeti adók, díjak megfizetése más módon történik, általában a rendeltetési tagállamban.” Szabó Béla(2005):p.36-37
Kiviteli ellenőrzés:
kiviteli ellenőrzés alá kell vonni azt a belföldi árut, amelyet végleges rendeltetéssel külföldre szállítanak, továbbá a külföldre visszaszállításra kerülő nem közösségi árut.
A Flextronics Kft projektjeinek részletes bemutatása
Alcatel Szerelt egység vezetékes telefonhoz
(szerelt panel asztali telefonhoz) Vámtarifaszám: 8517908200 Vámtétel: 0% Ezen késztermékek vámfelügyelet melletti feldolgozás után kerülnek szabadforgalomba. Mivel a késztermékben olyan alapanyagok is feldolgozásra kerülnek, melynek vámtétele nem 0, a 0%-os késztermékbe való beépülés után vámkezelik, tehát nem kell érte vámot fizetni. Eljárás: 1. a beérkező alapanyagokat vámtételtől függetlenül 71000-es eljáráskóddal vámraktárba
helyezik, betárolják. (A 71000-es eljáráskód vámraktárba történő
beraktározást jelent.)
33
2. Egy szűrő segítségével az összes betárolt áru közül, a 0%-os vámtétellel rendelkező alapanyagokat hetente szabadforgalomba bocsájtják a 4071-es eljáráskóddal. (4071- raktározást követő szabadforgalomba helyezés)
3. A vámtétellel rendelkező, vagyis 0%-nál nagyobb vámtételű alapanyagokat 9171es eljáráskóddal szintén kiveszik a vámraktárból. (9171- vámfelügyelet melletti feldogozás, raktározást követően). Az így kivett alapanyagokat, késztermékben 0%-os vámtétellel vámkezelik (4091-es eljáráskóddal).
4. Magát a 0% vámtétellel rendelkező készterméket
4091-es eljáráskóddal
szabadforgalomba helyezik. (4091- vámfelügyelet melletti feldolgozás utáni szabadforgalomba helyezés)
5. A vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vont alapanyagok elszámolása. Módja: a késztermékbe beépülő alapanyagokat a BOM-lista alapján elszámolják. A elszámolásnak tartalmaznia kell a késztermék és alapanyag főbb adatait. Például: cikkszám (árukód), vámtarifaszám, vámtétel, mennyiség, érték, stb.
Vezetékes asztali telefon Vámtarifaszám: 8517199000 Vámtétel: 0%
Ericsson Szerelt vezérlőpanel telefonközponthoz (szerelt egység/panel + ház, szerelt egység telefonközponthoz/tápegység) Vámtarifaszám: 8517908200 Vámtétel: 0%
34
Hewlett Packard
Mágnesszalagos tárolóegység Vámtarifaszám: 8471706000 Vámtétel: 0%
Xerox
Fénymásológép panel Vámtarifaszám: 9009990000 Vámtétel: 0% Ezen késztermékek szintén a vámfelügyelet melletti feldolgozás keretein belül kerülnek szabadforgalomba. Az eljárás megegyezik a fent leírtakkal. Ez a gazdasagi vámeljárás lehetőséget biztosít a Flextronics számára, hogy azon termékeinek előállításánál, ahol a késztermék vámtétele 0, vagy alacsonyabb, mint a beépülő alkatrészek vámtétele, a kedvezőbb vámtétellel vámkezeltessen. Ezt a kedvezményes lehetőséget az EU azért biztosíja a tagállamaiban működő gazdálkodók számára, hogy az olcsó távol-keleti gyártással felvehessék a versenyt. A Flextronics a fent felsorolt projektjeinél minden esetben számítástechnikai, vagy távközlési és híradástechnikai termékeket állít elő, amelyekre egyértelműen vonatkozik az EU vámkönnyítési politikája.
VDO Autórádió előlap
Vámatarifaszám: 8529907290 Vámtétel: 3% Mivel ezen késztermékek nem 0 %-os vámtétellel rendelkeznek ( jelen esetben 3% ), és egységáruk így lényegesen magasabb, mint a beépülő alapanyagoknak, ezért alapanyag szinten kerülnek szabadforgalomba helyezésre.
35
Eljárás: 1. a beérkező alapanyagokat vámtételtől függetlenül 71000-es eljáráskóddal vámraktárba
helyezik, betárolják. (A 71000-es eljáráskód vámraktárba történő
beraktározást jelent.)
2. Egy szűrő segítségével az összes betárolt áru közül, a 0%-os vámtétellel rendelkező alapanyagokat hetente szabadforgalomba bocsájtják a 4071-es eljáráskóddal. (4071- raktározást követő szabadforgalomba helyezés)
3. A legyártott késztermékeket heti rendszerességgel kitárolják 4071-es kóddal. Ezután rendszerük anyagfelhasználás függvényében kiválogatja a késztermékekhez tartozó, vámtétellel rendelkező alapanyagokat, és a cég ezen alapanyagokat helyezi szabad forgalomba. A kiszabott vám megfizetése után rendeződik az áru vámjogi sorsa.
Bosch Háztartási mosógép vezérlőegysége Vámtarifaszám: 8450900000 Vámtétel: 2.7%
Mikrohullámú sütő vezérlőegysége Vámtarifaszám: 8516900031 Vámtétel: 2.7%
Nokia Autós kihangosíó szett Vámtarifaszám: 8527909800 Vámtétel: 9.3%
36
Polar óra Elektromos karóra szívritmus jeladóval Vámtarifaszám: 9102190000 Vámtétel: 4.5%
Ezek a termékek szintén alapanyag szinten kerülnek szabadforgalomba, eljárásuk megegyezik a fent leírtakkal. A Flextronics számára azért előnyösebb az alkatrészenkénti szabadforgalomba helyezés, mert így csak azok után a nem közösségi áruk után kell megfizetni a vámterheket, amelyek 0 %-nál nagyobb vámtétellel rendelkeznek. Ha összehasonlítjuk a késztermékek értéke és vámtétele alapján fizetendő vámterhet az alkatrészek értéke és vámtételük alapján fizetendő vámteherrel, akkor jelentős különbséget kapunk. Éppen ezért érdemesebb ezeket a termékeket Magyarországon, illetve az EU-ban előállítani, mint késztermékként importálni, és így jóval magasabb vámterhet fizetni.
PCC-n belül folyó projektek (Product Completion Center)
Az ide beérkező alapanyagokat a vámjogszabályok szerint vámkezelik és a vámtételnek megfelelően szabadforgalomba helyezik, vámraktározás nem történik. A Logitech és a Sony Ericsson részére az Európai Unión kívülről beérkező árukat a szabad forgalom számára vámkezelik, a Sony Ericsson Spares alkatrész anyagait 2005. december 31.-ig a Royal Sped vámkezeli, utána pedig a Flextronics végzi a vámkezelést. A két cég rendeléseinek megfelelően az átcsomagolt árukat végleges kivitelben Unióba, és Unión kívüli országokba szállítják. A Logitech esetében azonnal szabadforgalomba kerül az áruk azon része, amelyek esetleg nem vámáruként érkeztek. Az Epson, Nikon, HP, Motorola esetében javítás folyik az adott készülékeken, majd az áru tulajdonosa rendelkezéseinek megfelelően végleges kivitelben történik a vámkezelés. Ebben az esetben szabadforgalom számára vámkezelt áruk érkeznek a Flextronics Kft.-hez. Általában így van ez a javításukhoz szükséges anyagok esetében is. Ha esetleg
37
vámárukénti javítási anyag érkezne, azt a 3. országosok esetében szabadforgalom számára hetente vámkezeltetik.
Induló projekt Raymarine Tengerészeti navigációs eszközök Mivel az ebben a projektben előállított késztermékek szintén rendelkeznek vámtétellel ( 3,6 %), a beépülő alkatrészek nagy része harmadik országból kerül importálásra, az előállított késztermékek jelentős hányada viszont exportálásra kerül az Unióból, a Flextronics az aktív feldolgozás felfüggesztéses formáját fogja alkalmazni.
Az aktív
feldolgozás befejeztével a vám felé a nem közösségi árukkal el kell számolni. Abban az esetben, ha az aktív feldolgozás keretein belül előállított késztermék mégis szabadforgalomba kerül, a Flextronicsnak a vámfelfüggesztés kezdetétől számítva késedelmi kamatot kell fizetni a meg nem fizetett vámterhek után.
Problémafelvetés
A módosított Import ÁFA törvény ( 2005. július 1. ) 2005. július 1. előtti helyzet: 2005 július 1-ig azok a cégek (áfáztatható üzletet kivitelezők), akik Magyarországon szándékoztak árut bocsájtani az áruk szabad áramlását biztosító Európai Unióba, automatikusan jogosultak voltak meghatározni import ÁFA tartozásukat önadózóként. Ez azt jelentette, hogy az importőrök fizethették és csökkenthették import ÁFA-jukat ugyanabban az ÁFA visszaigénylésben. Mivel ez az egyszerűsítés általános és minden ÁFA köteles cégre vonatkozott, az import ÁFA pénzforgalmat.
38
megfizetése nem befolyásolta a
Ha egy közvetett vámképviselő járt el saját nevében, de egy képviselt cég megbízásából Magyarországon EU-ba bocsájtott áruval kapcsolatban, a képviselő befizethette és levonhatta az import ÁFA-t ugyanabban az ÁFA visszaigénylésben, természetesen ennek sem volt hatása a pénzforgalomra. Hasonló volt a helyzet amikor egy cég közvetlenül járt el a saját nevében: egy közvetett képviselőnek kellett terhelnie az ÁFA-t a képviselt cég felé, akinek ezután ki kellett fizetnie az ÁFA-t a képviselő részére. Ebben az esetben szintén a képviselt cég tudta csökkenteni az ÁFA-t, de ennek már volt kihatása a pénzforgalomra mivel a képviselt cégnek kellett finanszíroznia az ÁFA-t. A cégek minezért vonakodtak közvetett vámképviselőt igénybe venni.
Képviselni egy céget 2005 július 1 után:
A módosított ÁFA törvény 2005 Július 1-től korlátozza az import ÁFA befizetés egyszerűsítését, és a legtöbb cégnek be kell fiztenie az import ÁFA-t a Vámhatóságnak a vámkezeléssel egyidőben. Csak azoknak a cégeknek engedik alkalmazni a jelenlegi import ÁFA-levonási
eljárást,
akik
megfelelnek
a
törvénymódosításban
rögzített
követelményeknek egy speciális engedély birtoklásához. ( Kevesebb mint 200 magyar cég fog ilyen engedélyt kapni). Amint a Flextronics megfelel az összes követelménynek a speciális engedélyhez, ha a Flextronics vásárol harmadik országbeli terméket és utána azt forgalomba bocsájtja az EU-ban 2005 július 1 után, az import ÁFA csökkenthető lesz ugyanabban az ÁFA visszatérítésben, amelyben a befizetendő ÁFA lesz jelentve. Ezért nem lesz pénzforgalmi kihatás.
Ha a Flextronics a speciális engedélyét mint vámképviselő használja más nem-EU összetevőket importáló cégek érdekében , kiindulván a 2005 július 1-i ÁFA törvény módosításból, az ÁFA kifizetés a következő módokon mehet végbe:
39
a.)
Közvetett képviselet
Ha a Flextronics kliense import árut szándékozik
behozni egy harmadik országból
Magyarországra, a Flextronicsot közvetett képviselőként használva, az import ÁFA-t nem kell majd kifizetni, mert a Flextronicsnak lesz engedélye a hatóságoktól, hogy használja az import ÁFA fizetési egyszerűsítést, amely engedélyezni fogja az import ÁFA fizetését és csökkentését ugyanabban az ÁFA visszaigénylésben. Akárhogy is, a Flextronics csak akkor jogosult csökkenteni az import ÁFA-t, ha kiterheli az ÁFA-t a cégnek akit képvisel. A Flextronicsnak számlát kell kibocsájtania az import ÁFA összegéről a cégnek, közvetett vámképviseleti minőségében és a cégnek ki kell fizetnie az ÁFA-t a Flextronicsnak. A Flextronicsnak be kell jelenteni az ÁFA összegét
amelyet megkapott az ÁFA
visszaigénylésében arra az időszakra amikor az ÁFA-t a képviselt cégtől is megkapta, és ezt be is kell fizetnie az adóhatóságnak. A képviselt cég jogosult visszakövetelni az ÁFA-t a magyar Adóhatóságtól miután az megtette a kifizetést a Flextronics felé. A magyar Adóhatóságnak 3-4 hónapot vesz igénybe az Áfa visszafizetése a képviselt cég felé, ami azt jelenti, hogy a közvetett képviseleti rendszernek pénzforgalmi kihatása van a képviselt cégre. Az, hogy a képviselt cégek finanszírozzák az import ÁFA-jukat, elhagyható lenne, ha az Áfa törvény módosulna, így a közvetett vámképviseletnek nem kellene az ÁFA-t kiterhelnie a képviselt cégnek. b.)
Közvetlen képviselet
Ha egy céget Magyarországon jegyeztek be, annak a vámkezelését közvetlen vámképviselettel is el lehet végezni, cselekedvén a cég nevében és képviseletében. Ebben az esetben a vámhatóságok fogják kiterhelni a vámkezelési illetéket és az import ÁFA-t közvetlenül a bejegyzett cégnek és nem a képviselőjének ( a képviselő csak az adminisztrációt végezné ). Ha a képviselt cégnek nincs engedélye az adóhatóságoktól az egyszerűsített import ÁFA fizetéshez, akkor a képviselt cégnek kell fizetnie az ÁFA-t az adóhatóságnak először, és a befizetés után igényelheti azt vissza. Ha a képviselt cégnek van egyszerűsített ÁFA fizetési engedélye, akkor nem kell finanszírozni az ÁFA-t, de ki kell fizetnie és visszigényelnie ugyanabban az ÁFA visszaigénylésben.
40
Konklúzió
Ha a Flextronics elhatározza, hogy képviselőként jár el amikor a képviselt cégek termékét hozza forgalomba az EU-ban, és a képviselt cégnek van egyszerűsített import ÁFA fizetési engedélye, akkor a képviselet módja közvetlen kell hogy legyen, mert ebben az esetben az ÁFA-t nem kell a képviselt cégnek finanszíroznia.
Ha a képviselt cégnek nincs egyszerűsített import ÁFA fizetési engedélye, de a regisztrálása Magyarországon bejegyzett, mindkét képviselet, a közvetlen és közvetett egyaránt hasonló következményekkel jár. Mindkét esetben az import ÁFA-t a képviselt cégnek kell finanszíroznia, amíg a jelenlegi rendszert nem helyettesítik, és a közvetett vámképviseletnek nem kell többé kiterhelnie az ÁFA-t a cégeknek akiket képviselnek. Amikor erre az ügyre megoldást találnak és az megvalósul, a Flextronics képes lesz eljárni mint
közvetett vámképviselet anélkül, hogy az ÁFA-t finanszíroznia kellene akár
magának, akár a cégnek akit képvisel. Ha a képviselt cég nem rendelkezik egyszerűsített import ÁFA fizetési engedéllyel és nem is Magyarországon bejegyzett, a Flextronics csak mint közvetett vámképviselet járhat el.
Konkrét probléma Projekt X – A Flextronics vámügynöki tevékenysége
A Flextronics 2005 jan 1-től rendelkezik vámügynöki engedéllyel, melyre azért van szüksége, hogy azon ügyfelei számára nyújtson megoldást, akik a saját tulajdonukban levő alkatrészeiket küldik Magyarorszégra összeszerelés céljából. Ebben a fajta gyártási modellben a Flextronics nem vásárolja meg az alkatrészeket, hanem azok magyarországi importőre maga a későbbi vevő lesz. Így a Flextronics csak az összeszerelési tevékenységet nyújtja, illetve a vevő vámjogi képviselőjeként jár el.
Ennek az üzleti modellnek a létjogosultságát az szolgáltatta, hogy az EU - védve az európai gyártást a távol-keletivel szemben – a harmadik országból importált szórakoztató
41
elektronikai késztermékeket 14% -os vámtétellel vámkezelteti. Ha azonban a késztermék az EU-ban kerül összeszerelésre, akkor elegendő az importált alkatrészek után megfizetni a jóval alacsonyabb vámterheket.
A Flextronics és partnerei felismerték ezt a lehetőséget, így 2005. januárjától megkezdődött a különböző típusú TV készülékek magyarországi összeszerelése. A megrendelő a Flextronics telephelyére szállította a készülékek előállításához szükséges alkatrészeket, ahol a Flextronics, mint közvetlen képviselő intézkedett az alkatrészek szabadforgalomba helyezéséről. Ezután következett a gyártási folyamat, amelynek eredményeként szintén szabad forgalomban levő TV készüléket állítottak elő. A megrendelő egyetlen kötelezettsége a vámterhek pontos fizetése volt, hiszen mint Magyarországon bejegyzett külföldi gazdálkodó, lehetősége volt az import ÁFA önadózással történő teljesítésére. Ez azért volt nagyon kedvező a megrendelők számára, mert így nem kellett az alkatrészek importja utáni 25%-os ÁFA terhet megfinanszírozniuk.
Ezt a rendkívül rugalmas, és jól működő gazdsági folyamatot sajnos ellehetetlenítette a 2005. július 1-én bevezetett ÁFA törvény módosítás, amely szinte teljesen megszüntette az import ÁFA levonással történő teljesítésének lehetőségét. Az új törvény lehetővé tette ugyan a gazdálkodók számára, hogy továbbra is önadózással teljesítsék az import ÁFA-t, de ezt engedélyhez kötötte, amely engedély feltételeit Magyarországon mindössze 96 gazdálkodó tudta teljesíteni. Mivel az import ÁFA megfinanszírozása olyan terheket rótt volna a megrendelőkre, hogy a vámterhek közötti különbséget jelentősen csökkentette volna, és a Flextronics megrendelői közül csak egy tudta megszerezni az önadózási engedélyt, így a többi partner számára új megoldást kellett találni.
Lehetséges megoldás a problémára
Megoldásként felmerült a Közvetett vámjogi képviselet, azonban mint kiderült, az ÁFA törvény kimondja, hogy a képviselő hiába rendelkezik önadózási engedéllyel az import ÁFA-t akkor is minden esetben tovább kell terhelnie a megbízóra. Ez a megoldás esetleg 2006. január 1. után újra felmerülhet, amennyiben a Parlament november közepén
42
megszavazza az újonnan módosított ÁFA törvényt, melynek része lesz a közvetett vámjogi képviselő ÁFA rendezése is.
Lehetőségként felmerült még az üzleti modell leváltása, ami azt jelentette volna, hogy a Flextronics megvásárolná az alkatrészeket, és saját engedélyeinek birtokában helyezné az alkatrészeket szabadforgalomba, majd szintén saját önadózási engedélyének birtokában elkerülné az import ÁFA megfizetését. Itt azonban gátló tényezőként merült fel a készletek finanszírozásának problémája.
Így egyetlen megoldásként a Flextronics azt javasolta partnereinek, hogy az alkatrészek szabad forgalomba helyezését egy másik EU tagállamban végeztessék el, ahol megengedett az ún. 42-es eljáráskóddal történő import vámkezelés. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy amennyiben az áru tulajdonosa egy bizonyos EU tagállamban - pl. Ausztria - kéri a szabad forgalomba helyezést, de egyúttal rendelkezik arról, hogy ez a tagállam nem az áru rendeltetési helye, és megadja azt a tagállamot - pl. Magyarország ahol az áru a továbbszállítást követően feldolgozásra kerül, akkor az eljáró vámhivatal csak a vámterhet szabja ki. Ebben az esetben az import ÁFA-t a rendeltetési tagállamban kell rendezni. Az eljárás előnye, hogy a szabadforgalomba helyezést követően a gazdálkodó már egy két EU tagállam közötti termék áthelyezést hajt végre, amely viszont már nem ÁFA köteles tranzakció. Ezzel a megoldással a gazdálkodó ugyanazokat az előnyöket élvezi, mint a július 1. előtti, Magyarországon - közvetlen képviselő által - történő import vámkezelés esetében.
Ez a megoldás természetesen nemcsak a Flextronics szakembereiben merült fel, mint ahogyan az a napi online-on olvasható volt:
„A
korábbinál
magasabb
adóalap
bevallására
„ösztönözte”
az
adózókat
a
Pénzügyminisztérium (PM) szerint a termékimport utáni áfa kivetésének visszaállítása júliustól. Az intézkedés pénzforgalmi hatását egyelőre nem ismerik, csak egy becslés áll rendelkezésre: e szerint nagyjából 20 milliárd forinttal javíthatja a módosítás a költségvetés idei áfabevételeit. Emlékezetes, hogy július 1-jétől a termékimport utáni áfát fő szabály
43
szerint a vámhatóság veti ki. Az első félévben önadózás keretében még maga az adózó állapította meg és vonta le az áfát, vagyis ez segítette a társaságok likviditását, viszont csökkentette a költségvetés átfolyó bevételeit, amelyek a visszautalásig javították a mérleget. A PM szerint azonban nem csak ez volt a probléma: sok cég ugyanis visszaélt a lehetőséggel, és az áfafizetés elkerülésére használta a megengedőbb szabályozást. Ezt megelégelve állította vissza a parlament júliustól a régi-új szabályokat, annyi könnyítéssel, hogy amely vállalkozások (szám szerint kevesebb mint 200) megfelelnek a törvényben meghatározott kritériumoknak, az importáfát a vámhatóság engedélye alapján továbbra is önadózással teljesíthetik.
Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere szerint az évközi áfaváltozások közül kétségtelenül
az
importáfa-fizetés
szigorítása
érintette
legkellemetlenebbül
a
vállalkozásokat. Az importőrök túlnyomó része az importáfát most már köteles előbb megfizetni, a vámhatóság határozata alapján, majd áfabevallásában igényelheti az adót vissza. Így az importáfa összegét legjobb esetben 20, legrosszabb esetben akár 150 napig is az importőr finanszírozza. A tanácsadó cég számos ügyfele döntött úgy ezért, hogy az érkező árukat nem Magyarországon vámkezelteti, hanem kéri az áruk szabad forgalomba bocsátását, amint azok az EU területére lépnek (például a nagy német kikötőkben). A közösségi áfaszabályok alapján így el tudják kerülni a finanszírozási terhet. Sajnos a vámkezelések – például a hamburgi – nem mindig zökkenőmentesek – mondta Földes Balázs. Az export kapcsán már nem számít újdonságnak az a tapasztalat, hogy a precíznek gondolt német hatóságok eljárása gyakran hanyag is lehet: a kiléptetéseket igazoló dokumentumok gyakran nem, vagy csak nagy késéssel érkeznek meg a feladóhoz. Éppen ezért a külföldi országban, külföldi szabályok alapján kért importvámkezelés is csak azoknak a cégeknek javasolt, amelyek megbízható szállítmányozóik segítségével biztosítani tudják az adminisztráció zökkenőmentességét.” http://www.napi.hu, 2005.11.01
44
Összefoglalás
Látható, hogy a jelenlegi kusza szabályozási rendszerben milyen nehéz optimális megoldást találni. A helyzetet tovább nehezíti a jogszabályok folyamatos változása. A Flextronics International Kft-nek mégis sikerült megtalálnia a kiskaput, igaz sokkal több bonyodalom árán tudja megvalósítani azt a procedúrát, amelyet az EU-csatlakozást megelőzően zökkenőmentesen bonyolított. Tény, hogy a másik EU-tagállamban történő szabadforgalomba helyezés jóval több adminisztrációs terhet ró a partnerre, de még így is alacsonyabb költségekkel számolhat, mintha Magyarországon kellene megfizetnie az import ÁFA-t. Igaz, hogy az import ÁFA törvény módosításával a költségvetés ideiglenesen plusz bevételhez jutott, viszont a gazdálkodók felismerték, hogy a másik tagállamban történő vámkezeltetéssel elkerülhetik az import ÁFA finanszírozását Magyarországon. Ebből adódóan a költségvetést hosszútávon negatívan befolyásolja a törvénymódosítás, mivel a gazdálkodók fent leírt magatartásával nem csak az ÁFA-, hanem a vámbevételektől is elesik az állam. Abban csak reménykedni lehet, hogy a jövőben pozitív irányban módosul a szabályozás, mivel a Magyarországon érvényben lévő -a térséghez képest-magas járulékterhek így is arra késztetik a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatokat, hogy kelet-európai, illetve egyre inkább ázsiai országokba helyezzék át a termelésüket, ahol szintén erősödik a K+F tevékenység, és a termelés is költséghatékonyabb. A külföldi multik kivonulásának pedig komoly munkaerő-piaci és nemzetgazdasági következményei lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy ezen multik (jelen példában a Flextronics) termelőtevékenysége jelentős mértékben tükröződik az ország nemzetgazdasági mutatóiban. Ami a vámtevékenységet illeti, a Flextronics kiválóan alkalmazkodott a megváltozott vámjogi helyzethez, és bár a csatlakozás után vámszabadterületi státusza megszűnt, mégis eredményesen tudta tovább folytatni korábbi vámtevékenységét. Úgy gondolom, hogy a változások ellenére a vámszabadterületek jelentősége nem csökkent, csak a szabályozás lett bonyolultabb. Ez azonban globalizálódó világunkban mindennapos jelenség, és a változásokhoz alkalmazkodni kell a versenyképesség megőrzése érdekében.
45
Irodalomjegyzék
Balla Katalin: A külkereskedelmi ügyintézők-lebonyolítók kézikönyve (Budapest, Unió, 1994) Buzási Tibor: A közösségi vámjog alkalmazásáról (Budapest, Saldo, 2004) Domján László, Szabó Béla: Vámeljárás a gyakorlatban (Budapest, Kopint-Datorg, 1996) Export-import A-tól Z-ig (Budapest, Novorg, 1993) 3. Vámügyintézők kézikönyve 4. Vámpéldatár és segédletek 5.A vámtarifa alkalmazása és az export-import engedélyezése Kerekes Anikó, Zara László: ÁFA közösségi szabályok (Budapest, Kerekes Iroda Kft, 2004) Külgazdaság XLIX. évfolyam 2005/9
Somogyi Dorottya: EU-csatlakozás és
alkalmazkodási lehetőségek a magyar külgazdaságban – különös tekintettel a magyaramerikai kapcsolatokra Medveczky Tünde: A külkereskedelmi ügyletek sajátosságairól (Budapest, Saldo, 2002) Moldován Tamás, Buzási Tibor: Közösségi vámjogszabályok 2004 (Budapest, Viva Média, 2003) Netye Mihály, Business Design Bt, VPOP: A Magyar Köztársaság vámatlasza (Budapest, Viva Média, 2001) Paróczai Péterné, Balláné Nagy Katalin: Adó, vám, illeték, társadalombiztosítás (Budapest, Perfekt, 2004) Pénzely Márta, Csákiné Fodor Anna: Az EU-harmonizált ÁFA törvény (Budapest, Kompkonzult, 2004) Sipos Zoltán: A külkereskedelem technikája (Nyíregyháza, Stúdium, 1993) Szabó Béla: A vámjog, vámeljárás alapjai ( Vámtechnika jegyzet, 2005) p:28, 39-40
46
Tüske Péter: Vámügyi ismeretek az Európai Unióban (Budapest, KOTK, 2004) Valkó József, Fekete Antal: Közösségi vámügyek a gyakorlatban (Budapest, Dashöfer, 2004)
Internet: www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/sajtokozlemenyek/vamszabad+ter (2005. októberber) www.vam.gov.hu (2005. október) www.vaminfo.hu (2005. október) www.flextronics.com, és a Flextronics International intranet szolgáltató oldalai (elektronikus
dokumentumok: 2005. október) http://university.flextronics.com/ (2005. október)
http://www.napi.hu, (2005.11.01) Ábrajegyzék
1. ábra: A Flextronics International megjelenése világviszonylatban…………..18 2. ábra: A Flextronics International Kft magyarországi gyáregységei………….22 Melléklet
1. SAD vámokmány…………………………………………………………….48 2. CMR………………………………………………………………………….50 3. ATR………………………………………………………………...………...51 4. Küldési utasítás (Consignment note)……………………………………..…..52 5. Feladási értesítés (Dispach Advise)…….…………………………………….53 6. Csomagolási jegyzék ( Packing list)………………………………………….55
47
1. SAD vámokmány
48
1. SAD vámokmány
49
2. CMR
50
3. ATR
51
4. Küldési utasítás
52
5. Feladási értesítés
53
5. Feladási értesítés
54
6. Csomagolási jegyzék
55
