Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Másoddiplomás Képzés Levelező tagozat Szakdiplomácia szakirány

TÁMOGATÁS, FENNMARADÁS, FEJLŐDÉS MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSA A TÁMOGATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK TÜKRÉBEN

Budapest, 2003.

Készítette: Szitó Timea

2

3

Tartalomjegyzék 1. 2.

BEVEZETŐ 4. o. AZ EU-N BELÜLI ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK, AZ EU TÁMOGATÁSPOLITIKÁJA 5. o. 2.1. Közös Agrárpolitika 7. o. 2.1.1. Növénytermesztés 9. o. 2.1.1.1. Gabonafélék 9. o. 2.1.1.2. Olaj, fehérje és ipari növények 11. o 2.1.1.3. Hüvelyesek 11. o 2.1.1.4. Cukorpiac 11. o. 2.1.1.5. Zöldség, gyümölcs 12. o. 2.1.1.6. A bor piaci rendtartása 14. o. 2.1.2. Állattenyésztés 15. o. 2.1.2.1. A marha- és borjúhús támogatása 16. o. 2.1.2.2. Juh- és kecskehús támogatása 17. o. 2.1.2.3. A sertéshús támogatása 17. o. 2.1.2.4. A baromfi és tojás támogatása 18. o. 2.1.2.5. A tej és tejtermék támogatása 19. o. 2.1.3. Vidékfejlesztés 20. o. 2.1.3.1. A korai nyugdíjaztatás 20. o. 2.1.3.2. Kedvezőtlen adottságú térségek támogatása 21. o. 2.1.3.3. Agrárkörnyezeti programok támogatása 21. o. 2.1.3.4. Az erdőgazdálkodás támogatása 21. o. 2.2. Strukturális Alapokból igényelhető támogatások 21. o. 2.2.1. Európai Regionális Fejlesztési Alap 22. o. 2.2.2. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap 23. o. 2.2.3. Európai Szociális Alap 23. o. 2.2.4. Halászati Alap 23. o. 3. ELŐCSATLAKOZÁSI PROGRAMOK 24. o. 3.1. PHARE Program 24. o. 3.2. SAPARD Program 26. o. 3.2.1. Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai 28. o. 3.2.2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése 29. o. 3.2.3. Agrár-környezetvédelmi és tájfenntartó termelési módszerek 30. o. 3.2.4. Termelői csoportok 30. o. 3.2.5. Falufejlesztés és felújítás 30. o. 3.2.6. A tevékenység kiszélesítése, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenyég 31. o. 3.2.7. A vidéki infrastruktúra javítása és fejlesztése 31. o. 3.2.8. A SAPARD Program intézményi háttere 31. o. 3.3. ISPA 33. o. 33. o. 4. A HAZAI TÁMOGATÁSI RENDSZER 4.1. Hazai agrártámogatások 35. o. 4.2. Átmeneti mentességek 36. o. 5. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 37. o. 5.1. Autópálya-fejlesztés program 39. o. 5.2. Innovációs program 41. o. 5.3. Lakásprogram 43. o. 5.4. Turizmusfejlesztési program 45. o. 5.5. Kis- és középvállalkozás fejlesztési program 47. o. 5.6. Regionális gazdaság építési program 49. o. 6. MEZŐGAZDASÁGI CÉGEK KÖRÉBEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS A CSATLAKOZÁSRÓL ÉS TÁMOGATÁSOKRÓL 51. o. 7. A CSATLAKOZÁS FŐBB HATÁSAI A MEZŐGAZDASÁGRA 55. o.

1. BEVEZETŐ

4

Mára Magyarországon a rendszerváltás teljesen befejeződött. Az elmúlt tíz évben kiépültek a jogállamiság, a piacgazdaság és a demokrácia intézményei. Lezárult az a tízéves időszak, amelyben a nemzet csaknem minden tagjának áldozatot kellett hoznia az átalakulás érdekében. Mára a gazdaság utolérte önmagát, s európai mércével mérve is jelentős növekedést produkál. Ennek első eredményei már mindennapjainkban is érezhetőek. Teljesítményünket elismeri a külföld is, a világ fejlettebb részéhez való csatlakozásunk már nem várat sokáig magára. Szakdolgozatom megírásával egy olyan anyag összeállítása volt a célom, mely átfogó képet nyújt azokról a támogatásokról melyeket a Magyarországon lezajlott változások és az Európai Unióval való szoros és egyre szorosabbá váló kapcsolatunk eredményeként élvezhetünk és amelyek Európához való csatlakozásunkig és azt követően is segítséget nyújtanak a felzárkózáshoz és amíg szükséges a lépéstartáshoz is. A mezőgazdaság egy sarkalatos pontja csatlakozásunknak, mivel jelentős gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak, és alapvető szerepet játszik a vidék fejlődésében. Európában egyike vagyunk azon kevés országoknak, ahol rendkívül magas a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya. Magyarország tradicionálisan exportorientált és nyitott a nemzetközi folyamatokra. Mivel agrárexportunk közel 50 %-át az EU-val bonyolítjuk, rendkívül fontos, hogy már most csatlakozásunk előtt, utána pedig annál inkább tisztában legyünk jogainkkal és lehetőségeinkkel. Egészen pontosan fogalmazva azoknak a gazdáknak és cégeknek kell hihetetlenül tisztában lenniük ezekkel, akiknek esetleg a léte, fennmaradása múlik rajta. S mivel a támogatások túlnyomórészt a mezőgazdaságra vonatkoznak, dolgozatom gerincét is ezek tárgyalása képezi. Munkámat eredetileg egyfajta összegzésnek szántam, de mivel a szakdolgozatomban lévő közvélemény kutatás kitöltetéséhez magánszemélyekkel és társaságokkal vettem fel a kapcsolatot, a tőlük kapott anyagot kielemezve úgy érzem, hogy nemcsak kaptam, hanem adtam is, amennyiben kérdéseimmel némi segítséget nyújthattam felkészülésükhöz. 2. AZ EU-N BELÜLI ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK, AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSPOLITIKÁJA

5

Az Európai Unió támogatáspolitikájának szabályozása a Római Szerződés 92. és 93. cikkeire épül. Az állami támogatások alapelvét a 92. cikk mondja ki: „Amennyiben arról ez a szerződés másképpen nem rendelkezik, bármely tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget azáltal, hogy bizonyos vállalatoknak vagy bizonyos javak termelésének kedvez, és amennyiben érinti a tagországok közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlen a Közös Piaccal.” Az állami támogatások tilalma igen jelentős. Nem csak a közvetlen finanszírozás nem megengedett, hanem a piacinál alacsonyabb kamatra adott kölcsönök, adókedvezmények és mentességek is, akkor is, ha azok a központi állami költségvetésből finanszírozott intézménytől származnak és akkor is ha az önkormányzattól. Tilos állami tulajdonrészt birtokolni vállalatokban, amennyiben azzal a veszéllyel fenyeget, hogy torzítja a versenyt.1 Egy ország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a nemzeti támogatások alkalmazása többé nem a tagország belügye, hanem azokról a Tanács dönt. A támogatás tilalma alól számos kivétel van a kis és középvállalkozások tekintetében: a kutatás és fejlesztés, környezetvédelem, foglalkoztatás, valamint a bizonyos értékhatárt meg nem haladó támogatások nem esnek a tilalom alá. (A „de minimis” elv alapján nem veszik ide azokat a támogatásokat amelyeknek kedvezményezettjei max. 150 főt foglalkoztatnak, forgalmuk nem éri el a 15 millió eurót, és az adott támogatás kisebb, mint 7,5 %. A támogatás három év alatt nem haladhatja meg a 100 000 eurót.) A kis- és középvállalkozások általában hátrányos helyzetből indulnak, de létrejöttüket és fennmaradásukat valamennyi fejlett régióban és országban támogatják. Az EU kisvállalati támogatásának nagy részét a tagállamok nyújtják saját vállalkozóiknak. A verseny tisztasága érdekében azonban az állami támogatások minden típusának átláthatónak kell lennie és az uniós versenyhelyzet javítását kell szolgálnia. Általánosságban igaz tehát, hogy bármilyen állami támogatás tilos, ha az valamely vállalkozásnak gazdasági előnyt ad egy másik vállalkozással szemben. Nem tilosak azonban az indokolt fejlesztéspolitikai intézkedések és támogatások. A 92. cikk 2. és 3. bekezdése összesen nyolc megengedett kivételt tartalmaz. (ide tartoznak pl. a „de minimis” elv alapján adott támogatások és a legtöbb kis-, és középvállalkozásnak adott

6

támogatás). Az ilyen támogatások tehát akkor is jogszerűek az EU-ban, ha azt az állam a költségvetésből közvetlenül nyújtja. A jelenlegi közösségi szabályozásban különböző felosztást alkalmaznak az állami támogatások csoportosítására. Az EU-tól megszerezhető támogatások a versenypolitika oldaláról, valamint a regionális politika szabályozás oldaláról körülhatároltak. Célja

szerint

az

állami

támogatás

általában:

regionális,

illetve

területfejlesztési,

környezetvédelmi és K+F támogatás lehet. A támogatási formák közül a ráfizetéses termelést fenntartó támogatás általában tilos. Az EU bizottsága a támogatásoknak leginkább ezt a formáját ellenzi, ez ugyanis közvetlenül hat a termelési költségek és az árak alakulására, így negatív következményekkel járhat a vállalkozások közti versenyre. Az EU-ban érvényes szabályok szerint lehetséges a krízishelyzetben levő vállalatok, vállalkozások számára közvetlen pénzügyi támogatás is, ez azonban csak rövid lejáratú hitel lehet. A regionális vagy területfejlesztési támogatás az EU-ban a régiók közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítését szolgálja. Az EU átlagánál fejletlenebb régiók felzárkóztatása az EU támogatáspolitikájának egyik fontos része. Elvileg a közösségi (a strukturális alapokból támogatott) célok és az állami támogatások céljai kiegészítik egymást,

a gyakorlatban

azonban ez az elv nem mindig működik. A regionális támogatások esetében pl. a közösségi és az állami támogatáspolitika szabályozása nem eléggé koordinált, így előfordul, hogy egyes régiók mindkét forrásból támogatást élveznek, míg mások egyikből sem.2

Az Európai Unió támogatáspolitikájának fontos elemei:

• A Közös Agrárpolitika (CAP), amelyre az unió a közösségi költségvetés több mint 42%-át fogyasztja. E forrásból jelentős támogatásra

számíthatnak a magyar termelők is, ezért

szabályainak ismerete számukra nélkülözhetetlen.

1 2

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról 165. oldal Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról 167. oldal

7

• A struktúrapolitika, amelyre a közösségi források 30%-a jut. Hazánk a Strukturális Alapokból is jelentős mértékben részesedhet. A strukturális támogatások nagy részét is közvetlenül a vállalkozások vehetik igénybe, ezért ezen alapok működésének ismerete is fontos lehet.

• Az állami támogatásokra is szükség lesz még egy ideig a csatlakozás után a versenytársakhoz való felzárkózás érdekében.

• Az előcsatlakozási támogatások közül a PHARE és a SAPARD támogatás, melyeknél rendkívül fontos, hogy a pályázók megismerjék a támogatott célokat, a feltételeket és a pályázatok elbírálásának szempontrendszerét.3 2.1. Közös Agrárpolitika A Közös Agrárpolitika közel negyven éve formálja az európai mezőgazdasági termelők, élelmiszer feldolgozók, kereskedők és fogyasztók életét. Lehetőséget adott az európai mezőgazdaság számára, hogy működőképes maradjon. A fogyasztók részére pedig biztosította a megfelelő színvonalú élelmiszerellátást és az árak stabilitását. Ugyanakkor a KAP bizonyos mértékig saját sikerének áldozata is lett. Az agráriumon belül ugyanis még annak ellenére is, hogy folyamatosan küzdenek ellene, túltermelés van. Annak ellenére, hogy az uniós agrártámogatások a teljes európai költségvetés mintegy felét teszik ki, ezzel együtt sem biztosít megfelelő jövedelmet a farmereknek. A családi farmgazdaságok fenntartása egyre nehezebb, évente a gazdaságok 2-5%-a kénytelen abbahagyni a termelést.4 A KAP keretében a EU részletesen szabályozza: • a mezőgazdasági termelést, • az élelmiszer előállítást, • a termékek forgalmazását, • a piacokat. Céljai: • a mezőgazdasági termelékenység növelése, • az agrárgazdaságból élők életszínvonalának javítása, • az agrárpiacok stabilizálása, 3 4

Internet http://www.fvm.hu/euint Heti Világgazdaság XXIV. évf. 6. sz. (2002. február 09.)

8

• az élelmiszerellátás folyamatossá tétele, • az egészséges élelmiszerekhez méltányos áron történő hozzájutás. Az Európai Unióban a KAP céljainak megvalósításához sokféle piacszabályozó eszközt használnak, amelyek közös piaci szervezetekben működnek. Ezek a szervezetek működésükkel biztosítják a közös piacszabályozás három alapelvének érvényesülését, amelyek az alábbiak: • az egységes piac, • a közösségi preferencia, • a pénzügyi szolidaritás. A mezőgazdasági termékek egységes piacának elve alapján az unión belül előállított termékek korlátozás nélkül jelenhetnek meg a tagországok piacain. A piaci egyenlőség érdekében egységesítik a piacbefolyásoló eszközöket. A közösségi preferencia alapján biztosítják, hogy a belső piacon termelt termékek előnyt élvezzenek egy harmadik országból behozottal szemben. Ennek érdekében a hazai termékeket támogatják, emellett pedig erős importvédelmet alkalmaznak. A pénzügyi szolidaritás elve szerint a KAP fenntartási költségeit a tagországok, mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül, egység szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viselik. A termelők normatívák szerint fizetik a támogatásokat. A Közös Agrárpolitika (KAP) kiadásait az EU az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozza.5 A KAP-on belüli támogatások főbb területei: • a növénytermesztés (azon belül is a szántóföldi növényekkel kapcsolatban) • az állattenyésztés • a vidékfejlesztés

5

Internet http://www.kum.hu/euanyag

9

2.1.1 Növénytermesztés A szántóföldi növénytermesztésen belül is különböző támogatottsági kategóriába sorolhatók • a gabonafélék, • az olaj-, fehérje- és ipari növények, • a hüvelyesek, • a cukornövények, • a zöldség- és gyümölcsfélék, • a borszőlő. 2.1.1.1. Gabonafélék A szántóföldi növényeken belül a legtöbb piacszabályozó elem a gabonafélékre vonatkozik. A gabonafélék piaci rendtartása során alkalmazott eszközök: • a területalapú támogatás, • az intervenció, • a külkereskedelmi szabályozás, • az integrált ellenőrzési rendszer, • a keményítőgyártás támogatása. Területalapú támogatás A területalapú támogatás alapja a bázisterület (1989-1991 évek átlaga) és a bázishozam (1986-1990 évek átlaga). A bázisterület a maximális terület amire támogatás adható, tehát a területalapú támogatás független az adott év átlaghozamától, mert csak a bevetett terület nagyságától függ (ott is csak a bázisterület mértékéig). A területalapú támogatás összege hektáronként 63 euró/tonna. Csak az a termelő kaphat területalapú támogatást aki részt vesz a területpihentetési programban. A területpihentetési kötelezettség a szántóterület 10 %-a. A pihentetett területen csak olyan növény termelhető, ami sem élelmiszeripari sem takarmányozási célt nem szolgál. Az a termelő, aki 92 tonnánál kevesebb gabona termeléséhez szükséges területen termel, nem kötelezett a területpihentetésre. Intervenció

10

Az intervenciót akkor veszik igénybe, ha a piaci ár az intervenciós ár alá süllyed. A hatóság ezen az áron köteles megvásárolni a gabonát. Az intervenciós ár 101,31 euró/tonna. A felvásárolt készlet értékesítése pályázat útján történik. A pályázat kiírásáról és elnyeréséről Brüsszelben döntenek. Külkereskedelmi szabályozás Az export is és az import is engedélyhez kötött. Az engedélyt a tagállam bármely kérelmezőnek kiadja. A kiadott engedélyre rávezetik a kedvezményeket (exporttámogatás, importkvóták stb.) Az export általában támogatott, mértékét Brüsszelben határozták meg a belpiaci viszonyok, a világpiaci árak és a WTO megállapodás függvényében. A támogatás célja a magasabb belpiaci és alacsonyabb világpiaci ár különbözetének megtérítése. Ha a világpiaci ár a magasabb, mint a belpiaci ár, akkor exportlefölözést alkalmazhatnak. Az importvédelem magas vámszintekkel működik, ezen kívül pótvámokat is alkalmaznak. Integrált ellenőrzési rendszer A gabonarendtartás lebonyolításához az EU integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert működtet.

Ennek

része

a

támogatásokat

igénybe

vevők

kötelező

adat

és

információszolgáltatása. Keményítőgyártás A gabonafélékből és burgonyából előállított keményítő gyártása is részesül támogatásban, mert enélkül nem lenne versenyképes a világpiacon. Ezt a támogatást is Brüsszelben határozzák meg, a kukorica belföldi és világpiaci árának különbségéből számítják ki.

2.1.1.2. Olaj-, fehérje-, és ipari növények Ezekre a növénycsoportokra csak a területalapú támogatás, területpihentetés és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer vonatkozik. Az olaj és rostnövényekre vonatkozó területalapú támogatás hektáronkénti összege 63 euró/tonna. A fehérjenövényeknél az összeg magasabb 72,5 euró/tonna. 2.1.1.3. Hüvelyesek

11

A hüvelyes növények közül a lencse, a csicseriborsó és egyes bükkönyfélék szintén élveznek területalapú támogatást. Ez 181 euró hektáronként. Tekintettel arra, hogy e növénycsoportra nem vonatkozik a területpihentetés EU szinten csak 400 ezer hektár mértékéig adható támogatás. Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer e termékekre is vonatkozik.6 2.1.1.4. Cukorpiac A rendtartás a következő termékekre terjed ki: répacukor, nádcukor, izoglükóz, mesterséges méz, cukorrépa, cukornád, répapép, melasz stb. A szabályozás eszközei: • termelési kvóták, intézményes árak, termelési illetékek, • külkereskedelmi szabályozás, • intervenció. A termelési kvóták megállapításának alapját a belföldi cukorfogyasztás és kereskedelem adja. Két részből, az „A” és „B” kvótából áll. Az „A” kvóta a belföldi cukorfogyasztás alapján meghatározott mennyiség a „B” kvóta az exportálható mennyiség. Az ezen felül termelt cukrot „C” cukormennyiségnek nevezik. Ezt nem lehet belföldi forgalomba hozni, exportálni kell, de támogatás nélkül. Az árgaranciák rendszerén belül meghatározásra kerül a cukor intervenciós ára. Az intervenciós ár fehér cukorra tonnánként 2006. június 30-ig 631,9 euró. Ebből származtatják a répa alapárát, ami 47,67 euró/tonna. A termelési illetékeket a cukorra vetik ki, az „A” kvótára az intervenciós ár 2 %-át, a „B” kvótára további 30 %-ot.7 Külkereskedelmi szabályozás Az EU magas alapvámmal védi piacát, sőt még pótvámot is alkalmaz. Kötött azonban olyan nemzetközi szerződéseket amiknek értelmében be kell, hogy engedjen bizonyos cukormennyiséget, ami miatt feleslege keletkezik.

6 7

Szántóföldi növények piac szabályozása az EU-ban (EU agrárszabályozása sorozat) Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról 177. oldal

12

Mivel a belföldi ár jóval magasabb, mint a világpiaci ár, ezért az ügylet támogatás nélkül veszteséges lenne. A támogatáshoz szükséges fedezetet ezért a költségvetés a termelési illetékeken keresztül biztosítja. Intervenció Az intervenció alkalmazását jogszabály teszi lehetővé, de mivel a rendszer jól működik nincs rá szükség.8 2.1.1.5. Zöldség- és gyümölcs Az összes zöldség- és gyümölcsféle egyféle rendtartás hatálya alá esik, kivéve a burgonya és a csemegekukorica. A zöldség- és gyümölcsfélék piacát nehezebb szabályozni, mivel a kis- és közepes gazdaságokban különböző igényű árukat kell egységesen kezelni. A rendtartás eszközei: • külkereskedelmi szabályozás, • intervenció, • termelői, feldolgozói támogatások, • egységes előírások. Ezeket az eszközöket a TÉSZ-ek (Termelői Értékesítő Szervezetek) működtetik. Ezek a szervezetek önszerveződéssel jönnek létre. Önálló jogi szervezetek, amelyek a termelés szervezését, a tárolást és az értékesítést végzik. Megalakulásukhoz támogatás igényelhető, és ha eleget tesznek a kért előírásoknak akkor a hatóságok is elismerik, és engedélyezik, hogy a tagok működtessék az őket érintő rendtartási elemeket. A hatóság elismeréséhez szükségesek: Bizonyos szervezeti követelmények • a társasági forma megválasztása, • a tagországban előírt taglétszám és árbevétel, • alapszabály. Tagi kötelezettségek 8

A cukor közös piaci szabályozása (EU agrárszabályozása sorozat)

13

• legalább egyéves tagság, • a termelő a termés max. 25 %-át értékesítheti másnak, • be kell tartani a TÉSZ előírásait, • meg kell fizetni a pénzügyi hozzájárulásokat, amelyek a TÉSZ működéséhez szükségesek. Működési program készítése, melyben biztosítják • a megfelelő mennyiségű és minőségű áru termelését, • egy-egy termék termelésének koncentrálását, • a termelési költségek csökkentését, • az egészségügyi előírások betartását, • környezetkímélő tárolási és hulladékkezelési módszer alkalmazását. Ha a hatóság elismeri TÉSZ létrejöttét, öt éven át támogatást kap, amely az első két évben az árbevétele 5, aztán 4-3-2 -%-át. Ez az összeg adminisztratív célokra fordítható. Beruházási támogatásként a költségek max. 75%-a igényelhető. Külkereskedelmi támogatás Az exporttámogatás, ami a TÉSZ-en keresztül bonyolódik, nem vonatkozik minden termékre. A támogatott növények: alma, csemegeszőlő, őszibarack, nektarin, paradicsom, egyes diófélék. Az exportáláshoz engedély szükséges, melyet kérelmezni kell. Ehhez szükséges igazolni az áru származását. Az importvédelem vámok helyett belépési árak rendszerével működik. A vámok általában 520 % közöttiek. Bizonyos időszakokban belépési árat határoznak meg karfiolra, uborkára, paradicsomra, őszibarackra, szilvára, almára, körtére, cseresznyére, meggyre stb. Intervenció A TÉSZ-ek működtetik az intervenciót, ami a piacról történő árukivonást jelenti. Az az áru amit a piacról kivonnak, ingyenesen kiosztható, értékesíthető további feldolgozásra vagy megsemmisíthető. Feldolgozói támogatások Ezeket a támogatásokat a feldolgozók vehetik igénybe, annak érdekében, hogy termékük versenyképesebb legyen a piacon. A feldolgozók abban az esetben kapják meg a támogatást, ha a termelésre elismert termelővel kötöttek szerződést, és az áru átvételekor kifizették a minimumárat a termelőnek.

14

Egységes előírások Az EU piacának egységes működése szempontjából fontos az egységes minőség. Ezért minőségi követelményeket írtak elő, amelyeket a kereskedelmi forgalomba kerülő árukra alkalmazni kell. A csomagolásra, és az azon feltüntetett jelölésekre is egységes szabályok vonatkoznak.9 2.1.1.6. A bor piaci rendtartása A szabályozás fő feladata egyrészt az áruk szabad mozgásának és a fogyasztók könnyű eligazodásának biztosítása. Ide tartoznak azok a jogszabályok, amelyek a jelöléssel, a kiszerelésekkel, a külkereskedelemmel kapcsolatosak. Másrészt viszont fontos cél a borpiaci egyensúly fenntartása. Ezt segítik azok a jogszabályok, melyek a kivágásra, telepítésre, az ültetvény szerkezetjavítására vonatkoznak. A termelőknek pincekönyvet kell vezetni, ami a szőlő-, a must-, a bortermést és a készleteket tartalmazza. Közösségi szinten szabályozzák a borászati eljárásokat, a felhasználható adalékanyagok mennyiségét. Az EU-ban termelt borokat három kategóriába sorolják: • a minőségi borok, • a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok, • az asztali borok. A borpiaci szabályozás főleg az asztali borokat érinti, mivel az EU-nak ebből van feleslege. Ilyen szabályozási formák a kivágás, mustjavítás, tartós szőlőlé előállítás, exporttámogatás. A kivágást azért támogatják, hogy megszabaduljanak a feleslegtől. A támogatás hektáronkénti összegét a tagállam dönti el, de max. 12 300 euró/ha lehet. A magántárolást azért támogatják, hogy tehermentesítsék a piacot. A támogatás fedezi a tárolási költséget és kamatot. Ha súlyosabb a helyzet, és a tárolás nem oldja meg a problémát, akkor a termelők önkéntes alapon lepároltathatják felesleges boraikat. Ha a helyzet ettől sem oldódik meg, elrendelhetik a bor kötelező lepárlását.

9

A friss zöldség és gyümölcs piac szabályozása az EU-ban (EU agrárszabályozása sorozat)

15

Azért, hogy megakadályozzák a gyenge minőségű bor előállítását, a melléktermékeket, mint a törkölyt kötelező lepárolni. Az egyensúly fenntartása érdekében exporttámogatást és importvédelmet is alkalmaznak. A támogatások jelentős része a belső piacon és a világpiacon érvényes ár közti hézagot hidalja át.10 2.1.2. Állattenyésztés A különböző állattenyésztési ágazatok közül a piaci rendtartás is eltérő. Vannak a közös és eltérő termékspecifikus elemek. A közös elemek kategóriába tartozik az árképzés, az intervenció, a harmadik országgal folytatott kereskedelem. Az eltérő kategóriába tartozik például a gazdáknak járó árkiegészítő támogatás, és a minőségi előírások. Az állatfajonkénti osztályozás szerint (marhára és borjúra, juhra és kecskére, sertésre, baromfira és tojásra) eltérő az adható támogatások fajtája és mértéke. Külön szabályozás alá esik a tej és a tejtermék- forgalmazás szabályozása.

2.1.2.1. A marha és borjúhús támogatása

Ebbe a rendtartásba tartozik az élőállat és az emberi fogyasztásra alkalmas friss, vagy fagyasztott hús és a marhahús-készítmények. A támogatás három formában valósul meg: • árjelentés, intervenció és magántárolás, • közvetlen termelői támogatás, • külkereskedelmi szabályozás. A szabályozó intézkedések alapját egy ún. árjelentési rendszer képzi. Ennek lényege, hogy a tagországok által összegyűjtött és Brüsszelbe elküldött árak alapján egy átlagárat képeznek. Ez ad alapot az intervenció alkalmazásához is. A piaci egyensúly fenntartása érdekében alkalmazzák az intervenciót és a magántárolási támogatást. Az intervenciós árat a hús minősége alapján gazdasági évre határozzák meg. Ha 10

Európa magyarul. Borászat 87. oldal

16

valamelyik termék ára tartósan az intervenciós ár alatt van, és ezt a tagállam jelzi, a bizottság dönt a vásárlás elindításáról. A megvásárolt termék az unió terméke és az unió dönt annak felhasználásáról. Az unió 2002. július 1-től inkább a magántárolási támogatásokat preferálja. Ennek célja, hogy a támogatás segítségével elkerüljék a többlet keletkezését a piacon. A legnagyobb bevételt azonban a közvetlen termelői támogatások jelentik a gazdáknak. Ennek lényege, hogy egyrészt a kedvező adottságokkal rendelkező területeken korlátozzák a növekedést a túltermelés megelőzésére, másrészt a kedvezőtlenebb adottságú részeken a fejlődés érdekében növelik a közvetlen kifizetéseket. A közvetlen termelői támogatás kategóriájába esnek a különböző prémiumok, mint például a speciális prémium, anyatehén-prémium, vágási prémium, a szezonalitást csökkentő prémium. A belpiaci és a világpiaci árak közti különbség kiegyenlítésére az unióban exportvisszatérítést alkalmaznak. Ez az eljárás nem automatikus, hanem kérelem benyújtása szükséges. A túlzott mennyiségű importtól vámokkal védik a belső piacokat.

2.1.2.2. A juh- és kecskehús támogatása Ez alá a rendtartás alá tartozik a marhahúshoz hasonlóan mind az élőállat, mind pedig a fagyasztott termékek és húskészítmények. A három fő szabályozó elv: • árjelentés, magántárolás, • közvetlen termelői támogatás, • külkereskedelmi szabályozás. Az árjelentési rendszer - csakúgy mint a marhahús támogatási rendszer esetében - itt is él. Ha a piaci ár tartósan az egységesen megszabott alapár 90 %-a alatt marad, akkor indítják be a magántárolást. A közvetlen termelői támogatást a juh és kecsketartók esetében az éves anyajuh/kecske támogatás jelenti, amit azok a termelők kapnak, akik minimum 10 anyajuhot vagy

17

anyakecskét tartanak. A támogatás összegét itt is az alapár és a piaci ár közti különbség alapján a bizottság állapítja meg. A külkereskedelmi szabályozás fő szempontja, hogy az EU juhhúsból nettó importőr. A szükséges mennyiséget meghaladó behozataltól kvótákkal védi a hazai termelőket.11 2.1.2.3. A sertéshús támogatása Mivel a sertéstenyésztés gabonaalapú ágazat, és mivel köztudottan a gabonafélékre vonatkozik a legtöbb piacszabályozó elem, itt már nem avatkoznak be drasztikusan a piaci mechanizmusba. Kizárólag a termékfelesleg megszüntetésének elősegítése érdekében adnak magántárolási támogatást és alkalmaznak export-visszatérítést. A rendtartás itt is élőállatra, hűtött és fagyasztott termékekre valamint húskészítményekre vonatkozik. A többi húsfélétől eltérően a sertéshús esetében az alapárat a Miniszterek Tanácsa határozza meg. A piacszabályozó elemeket itt is egy egyensúlyi helyzet megteremtése érdekében alkalmazzák, igyekeznek elkerülni mind az áruhiányt, mind pedig a felesleget. Piacszabályozó elemek: • intervenció, • magántárolás, • külkereskedelmi szabályozás. Az intervenció mint eljárás inkább csak elviekben létezik, alkalmazására ugyanis 30 éve nem került sor. Az unió a gyakorlatban inkább a magántárolást támogatja. Azok a termelők, akik saját raktáraikban való tárolással tehermentesítik a piacot, támogatásban részesülnek. Az export-visszatérítés nem állandóan igénybe vehető támogatási forma. Kedvezőtlenebb külpiaci viszonyok között megemelik a mértékét, javuló helyzetben azonban csökkentik vagy esetleg meg is szüntetik. A belső piacot vámokkal és kvótákkal védik a túlzott importtól.12

11 12

A marha-, juh- és kecskehús Közös Piaci szervezete (EU agrárszabályozása sorozat) A sertéshús ágazat közös piaci szabályozása az EU-ban (EU agrárszabályozása sorozat)

18

2.1.2.4. A baromfi és a tojás támogatása A rendtartás az élőhúsra, hűtött és fagyasztott termékekre, friss vagy tartósított tojásra vonatkozik. A baromfitenyésztés a sertéstenyésztéshez hasonlóan gabonaalapú ágazat, a termelői árakat a gabonaárak befolyásolják. Rövid a tenyésztési ciklus, az árak tükrözik a kereslet-kínálat alakulását, ezért a termelők gyorsan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. A baromfi esetében nem alkalmaznak sem intervenciót, sem magántárolási támogatást és kvótákat sem. Mivel hatékony a termelés, a termelők belső támogatása helyett az unió inkább a feldolgozás és a forgalomba hozatal jobb minőségének eléréséhez nyújt támogatást. A baromfihús esetében rendkívül szigorúak a minőségi követelmények és egységes előírások vonatkoznak a jelölésre, a megnevezésekre vagy pl. a tojás esetében a csomagolásra. A külkereskedelmi szabályozás elemei közül az export-visszatérítést csak néhány baromfitermékre alkalmazzák. Az importot vámokkal szabályozzák. Bizonyos esetekre azonban kötöttek olyan kétoldalú megállapodásokat, melyek értelmében meghatározott mennyiséget vámmentesen lehet bevinni az unióba.13 2.1.2.5. A tej- és tejtermék támogatása A szabályozás a termelői tejre és tejtermékre vonatkozik. Az árat gazdasági évenként határozzák meg. Az irányár az az ár, amelyet a nyerstej értékesítése során el kívánnak érni. Ez természetesen nem garantált ár. Intervenciós felvásárlás a vajra és a sovány tejporra vonatkozik. Árát a tejével egyidőben határozzák meg. Ez az összeg a vajnál 328,2 euró/100 kg, ami 2005-ig változatlan, azután 2007-ig fokozatosan csökkentik. Az intervenciós felvásárlás nyílt pályázati rendszerben működik. Az intervenciós hatóságok kiválasztják a legkedvezőbb ajánlatot, és ezekkel az ajánlattevőkkel kötnek szerződést. Csak uniós területről származó vajat vásárolnak fel. A sovány tejport azért vásárolják fel, hogy megoldják a nyári tejtöbblet kérdését. A vajhoz hasonlóan 2007-ig itt is csökken majd a 205,52 eurós intervenciós ár. Az intervenció mellett a tejporra és a sokáig eltartható sajtokra magántárolási támogatás is jár. A termelők 2005-től közvetlen jövedelemkiegészítő támogatást is kapnak.

13

A baromfi ágazat közös piaci szabályozása (EU agrárszabályozása sorozat)

19

Az unióban a tejtermelőket érintő szabályozás legfontosabb eleme a kvótarendszer, amit azért vezettek be, hogy megakadályozzák a nagy mennyiségű felesleget. A kvóta azt jelenti, hogy meghatározzák az értékesíthető mennyiséget. Az uniónak van egy összkvótája, amit a tagállamok között szétosztanak. Megkülönböztünk feldolgozói és termelői kvótát. A kettő együtt teszi ki a tagállami kvóta nagyságát. Ennek túllépését az unió büntető illetékkel sújtja. Ez a tej irányárának 115%-a. Az unió ezzel a rendszerrel csak a kvótán belüli tejjel kapcsolatos piaci nehézségekért felel, a fölötte termelt többlet tejért felelősséget a termelőre terheli. A tagállamok azonban eladhatják a kihasználatlan kvótamennyiséget. A büntető illetékekből fizetik a többlettej tárolási és értékesítési költségeit. Országonként eltérő a kvóták árrendszere. Erre két igenszélsőséges példa is említhető: Míg Dániában egy központilag irányított kvótabankon keresztül, központilag meghatározott áron adják el a kvótát, addig Hollandiában piaci áron történik a kvótaforgalmazás, éppen ezért ott sokkal magasabbak az árak. A külkereskedelmi szabályozás itt is rendkívül fontos kérdés, hiszen ez szabja meg az EU-ba be- és onnan kikerülő áruk mennyiségét és minőségét. A GATT (WTO) megállapodás értelmében meghatározott vámok terhelik az EU-ba bevitt termékeket. Ezeket a megállapodás alapján azonban folyamatosan csökkentik. Emellett szabályozva van, hogy a belső fogyasztás 5%-áig EU-n kívüli termékeket is be kell engedni. A másik lehetőség a kétoldalú megállapodások, melyek segítségével lehetőség nyílik különféle termékek kedvezményes bevitelére az EU-ba. (Magyarországnak sovány tejporra és sajtokra van engedélye.) Szinte valamennyi tejtermék részesül export-visszatérítésben. Ez az eljárás a már más termékek esetében is említett világpiaci és belpiaci árak kiegyenlítésére szolgál. A GATT megállapodás értelmében az EU köteles csökkenteni a támogatott exportját egy 6 éves periódus alatt. A támogatott termékek exportja engedélyhez kötött, és a bizottságnak joga van az engedélyezés felfüggesztéséhez, amire eddig a sajtok esetében volt leggyakrabban példa.14

2.1.3. Vidékfejlesztés

14

A tej és a tejtermék piacszabályozása az EU-ban (EU agrárszabályozása sorozat)

20

A növénytermesztés és az állattenyésztés egységes szabályozásán túl a Közös Agrárpolitika hatáskörébe tartoznak bizonyos vidékfejlesztési intézkedések is, mint például: • korai nyugdíjaztatás, • kedvezőtlen adottságú térségek támogatása, • agrárkörnyezeti támogatás, • erdőgazdálkodás támogatása. 2.1.3.1. A korai nyugdíjaztatás Ennek a támogatási formának a lényege, hogy amennyiben az idősebb gazdálkodó, aki betöltötte az 55 évet, és már legalább 10 éve gazdálkodói tevékenységet folytat, felhagy a gazdálkodással ill. a gazdaságot fiatalabbnak adja át, támogatásban részesül. Ebben a támogatásban nemcsak a gazdaság tulajdonosa, hanem dolgozója is részesülhet.

2.1.3.2. Kedvezőtlen adottságú térségek támogatása Kedvezőtlen adottságú térségnek minősülnek például a magasabb költséggel művelhető hegyvidéki területek, azok a térségek, ahol a gazdálkodás megszüntetésével veszélybe kerülne a táj vagy a környezet. Az ezeken a területeken kiosztott támogatások célja, hogy a mezőgazdasági hasznosítás ne szűnjön meg, és hogy megőrizzék a táj természetes szépségét és a falusi kultúrát. A támogatás formája kárpótlás, mely a hektáronkénti terület után jár. 2.1.3.3. Agrárkörnyezeti programok támogatása Ezt a támogatástípust azok a gazdálkodók vehetik igénybe, akik vállalják, hogy a környezet, a természeti erőforrások megóvásával, állagának javításával gazdálkodnak. A támogatás azt a célt szolgálja, hogy ellensúlyozza azt az elmaradt hasznot vagy többletkiadást, amit ez a fajta gazdálkodás okoz. 2.1.3.4. Az erdőgazdálkodás támogatása Az erdészettel kapcsolatos döntések nemzeti szinten születnek, a közös stratégia kialakítása azonban az unió hatáskörébe tartozik.

21

Az erdők megóvása érdekében különböző célkitűzések megvalósítására vehető igénybe támogatás: • erdészeti tevékenységre, feldolgozásra, az értékesítés fejlesztésére, • az erőforrások megóvására, • az erdőterületek növelésére, • erdőtársaságok létrehozására, • erdőkárok helyreállítására.15 2.2. Strukturális Alapokból igényelhető támogatások Az unió strukturális politikájának az a célja, hogy segítsen azoknak a régióknak a felzárkóztatásában, amelyek gazdasági vagy társadalmi problémák miatt támogatásra szorulnak. A Strukturális Alapokból igényelhető támogatásokhoz egy meghatározott tartalmú és felépítésű nemzeti fejlesztési programot kell kialakítani (később Nemzeti Fejlesztési Terv címszó alatt bővebben lesz szó róla). A megigényelt és megkapott támogatás felhasználását a meghatározott célra kell fordítani és folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani, mivel a későbbi támogatásoknak az előfeltétele, a pontos és szakszerű elszámolás. Számunkra azért különösen fontosak a Strukturális Alapokból érkező támogatások, mert a csatlakozásunkkal mi is bekerülünk a KAP gépezetébe, melynek két fő pillére a piaci beavatkozások és a strukturális intézkedések. Tagállamként a piacot szabályozó közös piaci szervezetek munkájába nem sok beleszólásunk lesz, csak a strukturális alapokból érkező támogatások terén lesz némi mozgásterünk. Míg a közös piaci szervezeteket teljes egészében a Közösség költségvetése finanszírozza, a strukturális politikát csak részben. Forrásként a Strukturális Alapokhoz tartozó négy alap áll rendelkezésre: • Európai Regionális Fejlesztési Alap, • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, • Európai Szociális Alap, • Halászati Alap. 1994-től az alacsonyabb fejlettségű területek felzárkóztatásában a Kohéziós Alap is segít. A Strukturális Alapokból nyújtható támogatások három fő célja:

22

• az elmaradott régiók fejlesztése, • a társadalmi problémákkal küzdő térségek segítése (pl. munkanélküliség), • általános modernizáció az oktatás, szakképzés, foglalkoztatás területén. 2.2.1. Európai Regionális Fejlesztési Alap Mint a neve is mutatja, a régiók közti fejlettség-különbségek kiegyenlítését támogatja. Segíti a munkahelyteremtő beruházásokat, az infrastruktúra fejlődését, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését, a turizmushoz kapcsolódó beruházásokat, és a megújuló energiaforrások felhasználását.

2.2.2. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Ennek az alapnak az orientációs részéből az agrárstruktúra átalakítását és a vidékfejlesztést támogatják. Céljai közé tartozik • a termelési költségek csökkentése, • a szerkezet-átalakítás, • a minőség javítása, • a természetes környezet megóvása, • a fiatal gazdálkodók támogatása, • a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, • a gazdálkodók képzésének támogatása. 2.2.3. Európai Szociális Alap Ebből a forrásból a humánerőforrás fejlesztés valósul meg. Fő cél: • a foglalkoztatás támogatása, • az oktatás és szakképzés segítése. 2.2.4. Halászati Alap

15

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról 192-198. oldal

23

Ez az alap a közös halászati politikával kapcsolatos intézkedések finanszírozását támogatja, mint például: • halászati berendezések, • halászati termékek feldolgozása, értékesítése, • piacfelmérés. A Strukturális Alapok igénybevétele nem központilag működik, hanem az egyes tagállamokban sőt azon belül is regionális szinten.16

3. ELŐCSATLAKOZÁSI PROGRAMOK Az előcsatlakozási alapokat az Európai Unió annak érdekében hozta létre, hogy segítse a közép-kelet európai tagjelölt országok felkészülését a csatlakozásra. Ennek a felkészülési időszaknak az a célja, hogy a jelölt országok megismerkedjenek az EU-ban honos struktúrákkal, támogatási formákkal és fel tudjanak készülni a Strukturális és Kohéziós Alapok támogatásainak fogadására. Ilyen előcsatlakozási programok: • PHARE, • SAPARD, • ISPA. 3.1. PHARE Program A PHARE (Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy) program a közép- és kelet európai országok átalakulási folyamatának megsegítésére jött létre. 1989-ben indították el Magyarországgal és Lengyelországgal, majd gyorsan bővült az érintett országok listája. A PHARE rugalmasan célozza meg a partner országok szükségleteit. Bár a jelentkezők közös politikai múlttal rendelkeztek, mégis más jellegű volt az átalakulásuk, és más volt a reformok üteme.

16

Az Európai Unió struktúrális alapjai (EU agrárszabályozása sorozat)

24

A támogatás célja kezdetben az volt, hogy támogassa a piacgazdaság és a demokrácia kiépülését. Később segítette és segíti az EU tagságra való felkészülést. A csatlakozás után helyét a Strukturális Alapok veszik át. A PHARE támogatások a ráfordítás jellege szerint két nagy csoportra oszthatók: • intézményfejlesztés, • beruházás. A tagjelöltek számára két program készült: a Csatlakozási Partnerség (AP) és a Közösségi Vívmányok Átvételének Programja (ANP). Az intézményfejlesztési programok segítik azoknak az intézményeknek a kiépülését, melyek a harmonizált magyar és uniós jogszabályok betartatásáért felelősek. Ezen intézmények kijelölése (melyet az ANP-ben rögzítenek) a tagország saját hatáskörébe tartozik. A kijelölt minisztériumok, hivatalok, központi és regionális szervek, bíróság, ügyészség az ANP-ben lefektetettek szerint rendelkezhetnek a pályázaton elnyert pénzekkel. Az intézményfejlesztési programon belül háromféle tevékenység zajlik: • egy magyar és egy EU tagállambeli hivatal közti együttműködés, • tanácsadás, • képzés. A fent említett tevékenységek hatékonyságának növeléséhez azonban technikai háttérre is szükség van. Ehhez nyújtanak segítséget a beruházási támoatások, amelyek a PHARE támogatások másik nagy csoportját képezik. Ide tartoznak a számítógépes hálózatok, kommunikációs rendszerek kiépülésének elősegítése, építkezések finanszírozása. A beruházási programok célzottan irányulnak a Strukturális Alapokra való felkészülésre. Így az ERFA (Európai Regionális és Fejlesztési Alap) alapcélkitűzését követve, támogatják a fejletlenebb régiók felzárkózását.17 A határmenti együttműködéseket 1994 óta támogatja a PHARE. Ez alapjaiban egy területfejlesztési program, mely a magyar és a szomszédos országok közti határszakaszokon segíti a felkészülést.

17

Internet http://www.ofakht.hu

25

Léteznek még úgynevezett Közösségi Programok, melyekben közép-kelet-európai országok is részt vehetnek. Ezek általában kulturális, oktatási jellegűek, mint például az Erasmus vagy a Leonardo. Megemlíthetők olyan speciális PHARE programok is, mint az Orpheus, melyen belül olyan területek támogatására is mód nyílik melyek nem tartoznak szorosan a gazdaság vérkeringésébe. Így például: Regionális program: A regionális program keretén belül településrészek, laktanyák, településeket összekötő utak felújítására. Roma program : A roma programon belül egyrészt intézményfejlesztés valósul meg, egy másik projekt célja pedig az, hogy elősegítse a társadalmon belül a romák elfogadását, és megkönnyítse beilleszkedésüket. Ennek eszközei egy képzési program kialakítása, médiakampány stb. Foglalkoztatási és közmunka program: A foglalkoztatási program célja a hosszútávú munkanélküliek

és

szociális

segélyből

élők

számának

csökkentése,

melynek

következményeként a foglalkoztatottság növekedésével javulna a helyi közösségi (szociális) szolgáltatások színvonala is. Informatikai program az általános iskolákban: Az informatikai program keretén belül javítanának az általános iskolák számítógépes színvonalán (mind informatikai eszközök, mind pedig oktatási anyagok terén). Magyarországon a PHARE programért felelős intézményrendszert nekünk kell kialakítanunk. A vezető tisztségviselő a Phare Nemzeti Koordinátor. Az ő felelőssége a koordinációs feladatok megszervezése, a pénzügyi megállapodások összeállítása és a Bizottsággal való kapcsolattartás. Konkrét PHARE programok pl. a "Nemzeti Drog Információs Program", "VÁM 2000 intézményfejlesztés a VPOP részére", "Roma Szociális Integráció", "Hulladékgazdálkodás fejlesztés",

"Hátrányos

turizmusfejlesztés" stb.18 3.2. SAPARD Program 18

Internet http://www.hbkik.hu

helyzetű

fiatalok

integrációja",

"Észak-magyarországi

26

Az Európai Unió kormányfői a luxemburgi csúcson (1997.) nyilvánosságra hozták az AGENDA 2000 elnevezésű dokumentumot, amelyben szerepel, hogy PHARE program mellé újabb segélyek folyósítását fogják megkezdeni a csatlakozni kívánó, tagjelölt országoknak. Ezeket az úgynevezett előcsatlakozási segélyprogramokat a berlini csúcson (1999.) fogadták el, az egyik ilyen a SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) program, mely 10 közép- és kelet-európai országnak nyújt közösségi támogatást a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén. A program kettős célt szolgál, egyrészt a közösségi jogszabályok átvételében segít különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap intézkedéseire, másrészt pedig az agrárium versenyképességének növelésében. Fontos a környezet tehermentesítése az elavult mezőgazdasági struktúra okozta káros hatásoktól. Az unió meghatározta a 2000-2006-os évek közti időszakra vonatkozó támogatás összegét, mely a különböző országok között bizonyos kritériumok alapján oszlik meg. Ezek a kritériumok a következők: • az egy főre eső GDP, • a mezőgazdaságban dolgozók száma, • a mezőgazdaságilag hasznosított terület nagysága, • a területi sajátosságok. Így tehát az unió által megszabott 520 millió eurónyi összeg a 10 ország között az alábbiak szerint oszlik meg:

Országok

Éves allokáció euróban (1999-es árakon)

Bulgária

52 124 000

Cseh Köztársaság

22 063 000

Észtország

12 137 000

Magyarország Litvánia

34 054 000 = 9,5 mrd Ft 29 829 000

27

Lettország

21 848 000

Lengyelország

168 683 000

Románia

150 636 000

Szlovénia

6 337 000

Szlovákia

18 289 000

Összesen:

520 000 000

A fent említett 9,5 mrd Ft mellé Magyarországnak a saját költségvetéséből kb. 3 mrd Ft-tal hozzá kell járulnia.19 Készítenünk kell egy mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervet egy úgynevezett SAPARD tervet, ami 7 éves időszakra vonatkozik (2000-2006) és amelyben a KAP célkitűzéseit kell követni. A tervnek tartalmaznia kell, hogy évenként miért, mire és mennyi segélyt kívánunk felhasználni, és ezt természetesen adatokkal, tényekkel alá is kell támasztanunk. Ki kell fejtenünk azt is, hogy a segélyprogram működtetésére milyen intézményrendszert hozunk létre. A teljes jogú tagságig a SAPARD program a nemzeti támogatási rendszerrel párhuzamosan működik. Az unió 15 támogatandó jogcímet jelöl meg, melyekből az érintett országok szabadon kiválaszthatják azokat, mely számukra a legmegfelelőbb. Magyarország nyolc támogatási jogcímet határozott meg, melyek a következők: • mezőgazdasági vállalkozások beruházásai, • mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, • szakképzés, • agrár-környezetvédelmi és tájfenntartó termelési módszerek, • termelői csoportok felállítása, működtetése, • falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése, • a

tevékenységek

kiszélesítése,

alternatív

tevékenységek fejlesztése, • a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása.

jövedelemszerzést

biztosító

gazdasági

28

3.2.1. Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai Ebben a kategóriában gépbeszerzési beruházásokkal, meglévő szarvasmarha-, baromfi- és sertéstartáshoz

szükséges

létesítmények

és

technológiák

korszerűsítését

szolgáló

beruházásokkal, gazdasági épületek felújításával lehet pályázni. A támogatásnak 75%-a közösségi, 25%-a nemzeti forrásból származik. A támogatás mértéke gépbeszerzés esetén a bekerülési érték 30%-a, épület beruházás esetén a bekerülési érték 40%-a. A támogatható beruházás legnagyobb

bekerülési költsége 250 millió Ft, a

maximálisan adható támogatás összege pedig 40 millió Ft. Pályázhatnak a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó természetes és jogi személyek, valamint gazdasági társaságok, amennyiben éves árbevételük legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, és a vállalkozás a támogatás igénybevételének köszönhetően gazdaságilag életképessé válik. Gazdaságilag egy cég akkor életképes, ha a mérleg szerinti eredménye legalább 300 000 forint vagy az éves árbevétel eléri a 3 millió forintot. Fontos feltétel a saját földtulajdon vagy földhasználati szerződés, természetes személynél a szakirányú végzettség vagy legalább ötéves szakmai gyakorlat, 25%-os saját erő és hogy ne legyen köztartozása. A pályázatokat pontrendszer alapján bírálják el. A pontszerzésnek bizonyos feltételei vannak. Ilyen pl.: • kedvezőtlen termőhelyi adottságok • agrár-környezetvédelmi programhoz kapcsolódás, • 50 főnél kevesebb foglalkoztatott. 3.2.2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése Erre a támogatásra a hús, baromfi, tej, és tejtermék, tojás, bor, zöldség, gyümölcs és halászati termékek feldolgozásával foglalkozó üzemek pályázhatnak, akik megoldják a hulladék és szennyvízkezelést, megfelelnek az EU higiéniai előírásainak, korszerűsítik a csomagolást, az élelmiszerbiztonsági feltételeket és az informatikai rendszert. A támogatás mértéke a beruházás bekerülési értékének 40%-a, maximum 80 millió forint. 19

20 kérdés a Sapard-ról (EU agrárszabályozása sorozat)

29

A pályázat sikerét itt is a megszerzett pontszám dönti el, aminek szempontjai: • élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási követelményeknek való megfelelés, • technológia modernizálás, • foglalkoztatás, • integráció, • pénzügyi megtérülés, • minőségjavítás, • piaci pozíció. 3.2.3. Agrár-környezetvédelmi és tájfenntartó termelési módszerek Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek bevezetését segítő támogatáshoz azok juthatnak, akik ökológiai szántóföldi termelési módszereket alkalmaznak, ökológiai gyümölcs és szőlőtermeléssel foglalkoznak vagy bemutató gazdaságokat működtetnek. A támogatás mértéke attól függ, hogy a pályázó melyik programcsomagot választja. 3.2.4. Termelői csoportok Termelői csoportok felállítása és működtetése esetén támogatást lehet kapni a szervezet létrehozására, és működési költségeinek fedezésére. A termelői csoportnak a zöldséggyümölcs, gabona, dohány, sertés és tej ágazatokban kell működnie. A támogatást minden szervezet egyénileg határozza meg, az éves értékesített termelési érték alapján, mértéke annak 1,5 - 5%-a. A támogatást igénybe veheti minden 2000. január 1. után alakult és a már korábban bejegyzett, működő szövetkezet, amelyet legalább 5 termelő alakított. A szövetkezet tevékenységének árubeszerzésből, értékesítésből, feldolgozásból és szolgáltatásból kell állnia. Árbevételének legalább 70%-ban ezekből a tevékenységekből kell származnia.20 3.2.5. Falufejlesztés és felújítás Erre a projektre az utcák és közterek felújításával, egységes falukép kialakításának tervével, a település idegenforgalmi vonzerejének javításával, a falvakhoz tartozó tájelemek védelmével 20

Internet http://www.ofakht.hu

30

lehet pályázni. A támogatás mértéke a bekerülési költség 75 %-a, de legfeljebb 40 millió forint. A támogatásra jogosultak belföldi természetes személyek, társas vállalkozások, nonprofit szervezetek, olyan településeken amelyek vidéki térségnek minősülnek. Az minősül vidéki térségbe tartozónak, aki • helyben lakik, vagy helyben működik, • bérleménye vagy tulajdona helyben van, • az adott hely ügyeire törvény adta felhatalmazásuk van, • tevékenységük a térségre irányul. 3.2.6. A tevékenységek kiszélesítése, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenység Ebben a kategóriában olyan beruházásokkal lehet pályázni, mint pl. piackutatás, helyi termékek kifejlesztése, vállalkozások sokszínűsítése, falusi turizmusfejlesztés stb. A támogatás a bekerülési költség 50 %-a, de legfeljebb 5 millió forint. Támogatásra jogosultak a belföldi természetes személyek, egyéni és társas vállalkozások, non-profit szervezetek vidéki térségnek minősülő területen. 3.2.7. Vidéki infrastruktúra javítása és fejlesztése Olyan célok elérése érdekében van lehetőség a támogatás elnyerésére, mint pl. mezőgazdasági úthálózatfejlesztés, alternatív szennyvízkezelés, helyi piacok kialakítása, helyi műszaki infrastruktúra biztosítása stb. A

támogatást

azok

a

mezőgazdasági

termelők,

vállalkozók,

civil

szervezetek,

önkormányzatok vehetik igénybe, akik olyan településen laknak, ahol a népsűrűség 120 fő/km2 A támogatás mértéke a bekerülési költség 75 %-a (helyi piacok kialakításánál 50%), de maximum 5 millió forint, helyi műszaki infrastruktúra biztosításánál 50 millió forint.21 3.2.8. A SAPARD Program intézményi háttere Magyarország SAPARD-tervét az unió 2000. októberében elfogadta. 2001-ben aláírtuk a többéves pénzügyi megállapodást a bizottsággal. A többéves megállapodással egyidőben a

31

2000-es évre vonatkozó megállapodást is aláírtuk, mely tartalmazza az éves keretösszeget. A SAPARD Hivatal felállítása ugyan késett az elmúlt évek során, de nem igaz az a szárnyra kapott feltételezés, hogy a késlekedés miatt a gazdák elesnének pl. a 2000. évre vonatkozó keretösszegtől. Az eddig igénybe nem vett források utólag maradéktalanul felhasználhatók.22 A program végrehajtásához nélkülözhetetlen a megfelelő intézmények létrehozása. Ezek az intézmények a következők: • Illetékes Hatóság, • Nemzeti Alap, • Nemzeti Engedélyező Tisztviselő, • SAPARD Ügynökség, • Igazoló Testület. Az Illetékes Hatóság függetlenül működik a SAPARD Ügynökségtől, és együtt kell működnie a Nemzeti Alappal. A Nemzeti Alap a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozik, és a program pénzügyeivel foglalkozik, valamint jelentéseket tesz a Bizottságnak. A SAPARD Ügynökség garantálja az EU érdekeinek szem előtt tartását. Két fő szerve: a Végrehajtó Szerv és a Kifizető Ügynökség. A Végrehajtó Szerv feladata a pályáztatás, helyszíni ellenőrzések, szerződéskötés, monitoring. A Kifizető Ügynökség felelős a fizetési követelések ellenőrzéséért, a helyszíni ellenőrzésekért és a kifizetésekért. Az Ügynökség delegálható a Végrehajtó Szervbe. Az Igazoló testület független a SAPARD Ügynökségtől, az Illetékes Hatóság jelöli ki és a Nemzeti Alap bízza meg. Feladata, hogy hitelesítse a SAPARD Ügynökség éves elszámolását, ellenőrzi és jelentést készít az Ügynökség munkájáról. Miután befejezték a SAPARD végrehajtó intézményének külső és belső átvilágítását, 2002. elején meghirdetésre kerültek az első évi pályázati feltételek. A SAPARD Hivatalok első körben a következő jogcímekre írtak ki pályázatot: • a mezőgazdasági vállalkozások beruházásai, • a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, • a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása. 21

Az EU vidékfejlesztési politikája (EU agrárszabályozása sorozat)

32

A pályázatokat a SAPARD Hivatal hét SAPARD regionális irodájába lehet benyújtani, ahol azok a már előbb említett pontrendszer szerint kerülnek elbírálásra.

3.3. ISPA Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pree-Accession) az Európai Uniónak, 1999ben indított előcsatlakozási támogatási programja, melyet Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia a környezetvédelem és a közlekedés terén vehet igénybe. Az ISPA fő célja a többi programhoz hasonlóan a csatlakozásra váró országok felkészítése a Kohéziós Alap támogatásának fogadására, valamint a meglévő problémák orvoslása a környezetvédelmi infrastruktúra és a közlekedés területén. A beruházásnak olyan volumenűnek kell lennie, ami jelentős hatást gyakorol a fent említett területeken. Az ISPA keretében megvalósult projekteknek a TEN (Transz-európai) hálózat bővítését kell segítenie. A projektek elbírálásánál fontos a folyamatos fenntarthatóság, és idomulniuk kell a nemzeti környezetvédelmi- és közlekedési stratégiákba. Az ISPA keretében elsőként azok a környezetvédelmi programok élvezhetik a támogatást, amelyek a legtöbb embernek biztosítanak előnyöket, pl. városi, a víz-, levegő-, szennyvíz-, és vízgazdálkodással összefüggő programok. De ilyen konkrét kiírt pályázat pl. a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal rehabilitációja, vagy a technikai segítségnyújtás a budapesti szennyvízkezelési projektekhez, vagy a 3-as és a 35-ös főutak és hidak felújítási projektje, Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási projektje Észak-Balaton hulladékgazdálkodási rendszere stb.23 4. A HAZAI TÁMOGATÁSI RENDSZER Természetesen a vállalkozások ma, az EU csatlakozás előtt sincsenek egyedül, mint ahogyan belépésünk után is nélkülözhetetlen, és a működési mechanizmus alapja lesz a nemzeti hozzájárulás az uniótól kapott pénzek kiegészítésére. Az eddig említett uniós támogatásokon kívül jelentős hazai támogatási rendszer működik.

22

Agrárium 2002. június

33

Az Országgyűlés megalkotta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényt, melynek olyan gazdasági feltételek kialakítása volt a célja, mely segíti a versenyképesség, a foglalkoztatás növekedését, és a magyar vállalkozók felzárkózását. 2002. január 1-én lépett hatályba az a Kormányrendelet, (163/2001. (IX.14.) ) ami rendszerezi azokat a mentességeket, amelyek a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás tilalmát feloldják. Ez a rendelet természetesen összhangban van az unió ide vonatkozó szabályaival, követi az ottani jogszabályi rend felépítését, mert az Európai Unió is tiltja azokat a versenytorzító támogatásokat, melyek hatással vannak a tagállamok közötti kereskedelemre. A megengedhető támogatásokról pedig a bizottság dönt.24 A kormányrendelet az uniós gyakorlatot figyelembe véve megkülönböztet: • horizontális, • ágazati, • közösségi. regionális politikát, és azon belül is különböző szabályok vonatkoznak a különböző kategóriákra. Olyan támogatások, amely egyik kategóriába sem sorolható be, vagy valamelyik feltétele eltér a kormányrendelettől, nem nyújthatók be. A kis- és középvállalkozások támogatása horizontális jellegű, mely azt jelenti, hogy ágazattól függetlenül, meghatározott cél elérése érdekében nyújtható. Ilyen cél pl. környezetvédelem, foglalkoztatás, képzés stb. A kormányrendelet bevezeti a támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások (TKV) fogalmát. A TKV-k olyan vállalkozások, ahol a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 250 fő, és az éves nettó árbevétel maximum 40 millió euró-nak megfelelő forint, és amiben az állami vagy önkormányzati tulajdon nem haladja meg a 25%-ot. A TKV fogalmának bevezetésére azért volt szükséges, mert az EU-ban a kis- és középvállalkozás egy viszonylag tágabb terület, ami támogatási szempontból éppen megfelel a TKV-nek.

23 24

Internet http://www.ofakht.hu Hírpreparátor 2003./3. 10. oldal

34

A rendelet tartalmazza a közösségi értelemben vett regionális támogatások szabályozását, amelyek olyan beruházási támogatások, amik nem a környezetvédelemhez vagy a kutatásfejlesztéshez kapcsolódnak. Ezek olyan régióknak nyújthatók, amelyek nem érik el a közösségi átlag szintjét. Magyarország jelenleg ide tartozik. A Magyarországon nyújtott támogatások jelentős része tehát regionális beruházási támogatás. 2002. január 1. napjától nyújtható támogatási intenzitások (az állami támogatás és a költségek jelenértékének hányadosa) a következőképpen alakultak: 25

Térség

Megengedhető maximális intenzitás

Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld

50 %

Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl régiókban, valamint egyes kistérségekben Nyugat-Dunántúl régió

főszabályként 45 %

Pest megye

főszabályként 2002-ben és 2003-ban 50 % 2004-től kezdődően 40 %

Budapest

2002-ben 40 % 2003-ban 35 %

4. 1. Hazai agrártámogatások A hazai agrártámogatási rendszerben rendeletben határozzák meg azokat a célokat és feltételeket, melyekre költségvetési támogatás igényelhető. A rendelet alapján a költségvetési forrás erejéig vehetők igénybe támogatások: • az agrártermelés költségeinek csökkentéséhez, és a piacra jutás elősegítéséhez, • fejlesztést szolgáló beruházásokhoz, • erdőtelepítéshez, erdőgazdálkodáshoz, • a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program megvalósításához, • a vidék felzárkózásának elősegítéséhez, • a termőföld minőségének növeléséhez, • állattenyésztési feladatokhoz, • vad- és halgazdasági feladatokhoz,

35

• farm és egyéb szakmai gyakorlatokhoz, • valamint ezeket a célokat elősegítő kutatási, oktatási minőségtanúsítási feladatokhoz. Támogatást igényelhetnek mező-, erdő-, vadgazdálkodási, halászati, és egyes élelmiszer-ipari feldolgozó tevékenységet végző • jogi személyek, • jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, • egyéni vállalkozók, • mezőgazdasági őstermelők, akik nem állnak • csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, • nincs köztartozásuk, • nincs eljárás ellenük korábbi jogosulatlan támogatás igénybevétellel kapcsolatban, • összes nettó árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági termelésből származik, A támogatásokat regisztrált termelő/gazdálkodó igényelheti. Fontos a pályázat megfelelő elkészítése, a megfelelő mellékletekkel való felszerelése, és a leadási határidő pontos betartása. A kapott támogatások bevétel jellegűek, így az adóbevallásban a jogszabályi előírások szerint fel kell tüntetni. A pályázatok legtöbbjét az FVM Megyei Hivatalához, illetve a területileg illetékes falugazdászhoz, a támogatás pénzügyi lehívását pedig az Adóhatósághoz kell benyújtani.26 4.2. Átmeneti mentességek Néhány fontos kérdésben az EU vonakodása ellenére sikerült előnyökhöz jutni, és a szabályoktól eltérő átmeneti feltételeket elérni. Ezek közül a legfontosabbak: A magyar bortermő vidékeket egy zónába sorolták be, ami fontos a must szállíthatósága szempontjából. A minőségi követelmények terén tíz éves haladékot kaptunk, az asztali borok

25 26

Hírpreparátor 2003./5. 8. oldal Agrártámogatások 2003. I. rész

36

természetes alkoholtartalmára vonatkozóan továbbra is élhet a hazai szabályozás. Időkorlátozás nélkül megmarad a must cukrozásának lehetősége. Az EU előírások teljesítése alól 44 nagy vágóhíd kapott átmeneti mentességet 2006-ig. Itt főleg olyan szabályokról van szó, mint pl. állatorvosi szoba lététesítése, vagy az élőállattal és hússal dolgozók számára öltöző kialakítása. A tojótyúkok ketreceinek kialakítására 2009-ig kaptunk mentességet. Ez azokra a baromfitartó üzemekre vonatkozik, amelyek 1999 előtt kezdték meg működésüket. Hétéves átmeneti időszakra vonatkozik a hazai termőföldszerzési korlátozás. Ez még növelhető 3 évvel, ha a magyar és az uniós földárak közötti árkülönbség ezt indokolja. Ez alatt az idő alatt sem külföldi természetes személyek, sem belföldi vagy külföldi jogi személyek nem vehetnek Magyarországon földet, kivéve azok a hazánkban letelepedett EU állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként, legalább 3 éve mezőgazdasági tevékenységet végeznek.27

5. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV Mint ahogyan azt korábban már említettem, Magyarország az úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Terv alapján juthat támogatásokhoz az Európai Uniótól. Ennek a kidolgozása teszi lehetővé azt, hogy az ország 2004-2006 között hozzájuthasson ahhoz a kb. 1000-1500 milliárd forintnyi forráshoz, melyet az EU a csatlakozás után Magyarország fejlesztésére szán. Ezt a pénzt azonban nem minden feltétel nélkül adja, hanem átgondolt és megfelelően kidolgozott elképzelésekre. A tervezésbe be kell vonni a helyi önkormányzatokat, a régiókat, civil szervezeteket, mivel ahhoz, hogy ez a terv valóban elérje célját, és megmutatkozzanak a ténylegesen létező gazdasági és társadalmi problémák, sok ember összehangolt munkájára van szükség. A tervben meg kell indokolni, hogy pontosan mire kívánjuk fordítani a támogatást. A tervnek tartalmaznia kell egy bemutatkozást, melyben körvonalazzuk az ország társadalmi, gazdasági állapotát, az egyes régiók helyzetét. Ki kell dolgozni azt a stratégiát, melyben kifejtjük, hogy milyen módon, és ütemben képzeljük a versenyképesség, a humán erőforrás, az agrárágazat, a környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztését. 27

Internet http://www.kum.hu/euanyag/csatolakozás

37

A Nemzeti Fejlesztési Terv hosszú távú célkitűzése a lakosság életminőségének javítása. Ez a jövedelemviszonyok javítása mellett a környezetvédelmi, egészségügyi, kulturális, oktatási és szociális helyzet megerősítését jelenti. Az a terv főcélja, hogy felzárkóztassa Magyarországot az átlagos uniós fejlettségi szintre, és sikerüljön minimalizálni az országon belüli regionális különbségeket. A Terv nem kívánságlista, hanem a kiemelt fejlesztési programok olyan rendszere, amely egy országos helyzetképből indul ki. Ez a helyzetkép beazonosítja a hiányosságokat és - főleg Európai Uniós viszonylatban - a gazdasági lemaradás területeit, a felzárkózási lehetőségeket és esélyeket, valamint a Terv korlátjait és kockázatait.28 Hiányok és a gazdasági lemaradás területei: Noha a magyar gazdaság lemaradása sok összetevőre visszavezethető komplex jelenség, mégis kiemelhető néhány olyan terület, amely alapvetően befolyásolja a lemaradást. Ezek a területek két nagyobb csoportba sorolhatóak. Az egyik csoportra az a jellemző, hogy azoknál az évtizedek óta elmaradt beruházások okozzák a lemaradást, a másik jellemzője pedig az, hogy a piacgazdasági átalakulással és annak következményeként jöttek létre. Az elmaradt beruházások által okozott lemaradás jelentkezik a közlekedési infrastruktúrában, valamint a tágabb értelemben vett életminőségben. A piacgazdasági átalakulás következtében kialakult kettősség pedig azért nem tud feloldódni, mert technológiában, és a vállalkozások gazdálkodásában is hiányosságok vannak. Felzárkózási lehetőségek és esélyek: A hiányok és a lemaradás ellenére a felzárkózás esélyeit több tényező is növeli, nevezetesen: • A magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt, ami részben biztosítja a Terv költségeit. • A globalizáció révén és az információs társadalom kialakulásával felértékelődött a tudás szerepe, ami a tőkeszegény magyar gazdaságnak fontos eleme. • Európában a gazdasági növekedés és az innováció a keleti területek, az új piacok felé tolódott el.

28

Internet http://www.nfh.hu

38

A Terv korlátai és kockázatai: A Terv szigorúan figyelembe veszi a korlátokat is, amelyek közé elsősorban az alábbiak tartoznak: • A főbb gazdasági és pénzügyi makro-egyensúlyok fennmaradása. • A rendelkezésre álló központi és más erőforrások korlátozottsága. • A magyar gazdaságnak a kicsi és nyitott jellegéből fakadó korlátok. • A programok nagy az időigénye. Kulcselemek: A Terv konkrét gazdaságfejlesztési programok olyan kerete és rendszere, amely lehetővé teszi, hogy az egyes programok kölcsönösen felerősítsék egymás hatásait. A Terv az alábbi operatív programokat foglalja magába: • Autópálya-fejlesztési program, • Innovációs program, • Lakásprogram, • Turizmusfejlesztési program, • Kis és középvállalkozás fejlesztési program, • Regionális gazdaságépítési program. Az autópálya-fejlesztési és az innovációs program adja a felzárkózás infrastrukturális hátteret. A lakásprogram és a turizmusfejlesztési program azokat a területeket fogja át, amelyekben a közeljövőben gyors növekedés várható, és amelyekben ez a növekedés húzóhatást fejthet ki a gazdaság egészére. A beszállítói program, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztési programja a gazdaság átalakulását, az előbb említett kettős gazdasági szerkezet oldását gyorsíthatja fel. 5.1. Autópálya-fejlesztési program Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakad, hogy az ország területén az európai közlekedési rendszer hat kitüntetett nemzetközi útvonala halad át. Ennek rendkívül fontos gazdasági szerepe van, mert kitűnő lehetőséget teremtenek hazánknak a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe történő aktív bekapcsolódásra.

39

Jelenleg azonban ezeknek a közlekedési folyosóknak csak a kisebb hányada kötődik gyorsforgalmi úthálózathoz, autópályához vagy autóúthoz. Ahhoz tehát, hogy a magyar gazdaság a tranzit szerepből fakadó előnyöket jobban kihasználhassa, a közeljövőben elengedhetetlen a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. Autópálya-fejlesztési program célkitűzései: • Kapcsolódás az európai közlekedési folyosókhoz, és ezzel a nemzetközi gazdasági vérkeringéshez. • Az autópályákhoz kapcsolódó környező régiók gazdasági fejlődésének az elősegítése, a régiók közötti kapcsolatok, a vidék elérhetőségének a javítása, a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolása, az ország területi egyenlőtlenségeinek az oldása . Az elmúlt évtized egyik tanulsága, hogy Magyarországon a multinacionális nagyvállalatok telephelyválasztását alapvetően meghatározza az autópályák közelsége. Tény az is, hogy a keleti országrészek népszerűtlenségének a nehéz elérhetőség az oka. Szakértői becslések szerint például, amennyiben kiépül a keleti országrészekben az autópálya-összeköttetés, és javul a nyugati export piacok elérhetősége, akkor az számos további kedvező hatással jár majd. Ezek egyike a munkanélküliség visszaesése. Az autópálya-fejlesztési program forrásai: Magyarországon az 1990-es évtizedben a nemzetközi tőke bevonásával, koncessziós rendszerben és útdíjas fizetési formában épültek autópálya szakaszok. Ennek során azonban bebizonyosodott, hogy a magántőke bevonása mellett az állami szerepvállalás sem nélkülözhető. Ezért 1999-ben kormányhatározat született a gyorsforgalmi utak kiépítéséről, amely a 2000 és 2006 közötti időszakra tehető. Forrásként az állami és a magánszektor mellett már az Európai Uniós támogatások (ISPA) is megjelenik. Az autópálya-fejlesztési program várható hatásai: Makrogazdasági hatások Makroszinten az autópályák gazdaságfejlesztő hatásai révén javulnak a makrogazdasági mutatók (kereskedelmi mérleg, fizetési mérleg, költségvetési és piaci egyensúly) . Mikro-gazdasági hatásai pedig az önkormányzatoknál többlet adóbevétel, a helyi vállalkozásoknál többlet jövedelem formájában jelentkeznek. Az autópálya-fejlesztés helyi

40

szinten

felgyorsítja

a

beszállítói

hálózatok

kialakulását,

és

jelentősen

javítja

a

foglalkoztatottságot. Regionális húzóhatások Az autópályákhoz kapcsolódó szekunder, úgynevezett "rákapcsolódó" hálózatok kiépítése, mindenek előtt az autópálya 20-40 kilométeres sávjában létesített innovációs centrumok és logisztikai központok, - jelentősen elősegíthetik az érintett térségekben a tőkebeáramlást. A térségi hálózatfejlesztés hatásaként a lakosság nem vándorol el és életszínvonala is javul.29 5.2. Innovációs Program Magyarországon az 1990-es években a kutatás-fejlesztés és az innováció jelentős mértékben visszaesett. Jellemző, hogy a kutatási és fejlesztési ráfordítások az Európai Uniós országok szintjétől jóval elmaradnak. A ráfordítások mérséklődésével párhuzamosan csökkent a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak létszáma is. Nemzetközi összehasonlítást alapul véve Magyarországon 1998-ban tízezer lakosra mindössze tíz kutató jutott, miközben az Új Európai Növekedési Övezethez tartozó országokban, például Finnországban 33, Szlovéniában 25, Írországban 23. Hasonlóképpen csökkenő tendencia jellemzi a kutatási-fejlesztési beruházásokat. A kutatás fejlesztési tevékenység struktúrája is átalakult, mert míg korábban speciális területek kerültek előtérbe, mint pl. a vegyipar, gépipar, gyógyszeripar, addig ma már pl. az informatika is fontossá vált. Másfelől

a

hazai

kutató-fejlesztő

tevékenység

visszahúzódásával

párhuzamosan

megnövekedett az importált innováció jelentősége, az anyag- és alkatrészimporton, valamint a beruházási javak importján keresztül szerzett technológia súlya. Az új kihívás - az információs társadalom Alapvető jelentőségű a csökkenési trend megfordítása azonban azért is, mert az információs társadalom névvel jelölt gazdasági és társadalmi átalakulás a 21. században döntően befolyásolja a nemzetgazdaságok versenyképességét. Jelenlegi helyzetünk e téren is ellentmondásos. Egyrészt néhány területen, például a mobiltelefon-ellátottságban - annak ellenére, hogy igen messziről indultunk, - sikerült rövid idő alatt elérni az Európai Unió átlagos szintjét. Ugyanakkor a gazdaság informatizálásában

29

Internet http://www.nfh.hu

41

még messze elmaradunk a fejlett európai országoktól. Ezt jelzi többek között az is, hogy amíg az Európai Unió országaiban 100 lakosra 30, addig Magyarországon csupán 7 személyi számítógép jut. Az innovációs program legfontosabb célja a tudomány valamint a vállalati szféra közötti információcsere, tudástranszfer és kooperáció erősítése. A világgazdaság globalizálódása ugyanis a 21. században gyökeresen felértékeli a tudás-alapú gazdaság versenyelőnyeit. Amíg korábban a nyersanyaglelőhelyek, a rendelkezésre álló munkaerő, később pedig a tőke volt a meghatározó gazdasági tényező, addig napjainkban egyre inkább a szellemi tőke és a tudás kerül az előtérbe. A gazdaságban jelentősen nő a tudás (pontosabban a tanulás, a képességek és a tapasztalatok) a technológia, valamint az információ szerepe. Az innovációs program további célja - az intézményi keretek a bővítése mellett - a tudástranszfer humán erőforrás bázisának a javítása. Ennek érdekében kiemelt feladat a tudásbázis fejlesztése, a hazai tudományos, műszaki ismeretek bővítése, a korszerű technológiák elterjesztése, az ezekkel kapcsolatos kutatások növelése, az innovációs és technológiai kapcsolatok erősítése. Mind a vállalati, mind pedig a közösségi szférában elengedhetetlen az iskolai és a továbbképzési oktatás. Az innovációs program céljai között meghatározó jelentőségű a működő tőke befektetések tudatos, beruházási ösztönzésekkel támogatott terelése a környezetkímélő és a tudásigényes ágazatokban, így például a biotechnológia, a hírközlés és a számítástechnika területeire. Ugyancsak kiemelt fontosságú a gazdaság, mindenek előtt a kis- és középvállalati szektor informatizáltságának, számítógépes és műszeres felszereltségének a javítása, ami a versenyképesség fokozását segíti. Az eredményes innovációs tevékenységet valamint a nemzetközi együttműködésekbe történő bekapcsolódást csakis korszerű kutatási-fejlesztési infrastruktúra alapozhatja meg. Elengedhetetlenül szükséges tehát a kutatóintézetek laboratóriumainak, műszerezettségének, informatikai rendszereinek a folyamatos fejlesztése. Ezért közvetlen és közvetett módon ösztönözni kell az egyedi, nagy értékű, korszerű műszerek és kutatás-fejlesztési eszközök beszerzését, különösen, ha ez nemzetközi projektben való részvételhez kapcsolódik.

42

Magyarország felzárkózásának kulcsa a nemzetközi versenyképessége és az ezt ösztönző társadalmi és gazdasági feltételek kialakítása. A cél a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés elősegítése, a versenyképesség erősítése, a lakosság életminőségének javítása, a tudás-intenzív, jól fizetett munkahelyek teremtése, a regionális fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése.30 5.3. Lakásprogram A magyarországi lakáshelyzetet - noha a lakásellátottságra vonatkozó általános mutatók nemzetközi összehasonlításban viszonylag kedvező képet adnak - a fejlett országokhoz viszonyítva több pontban is elmaradás jellemzi, nevezetesen: • az átlagjövedelemhez viszonyítva magas a lakásár, • a teljes beruházási költséghez képest alacsony a lakáshitelek aránya, • akadozik a jelzáloghitelezés, • a teljes lakásállományon belül alacsony a bérlakások aránya, • hiányosak a lakáspolitika helyi, önkormányzati és regionális módszerei, eszközei. Magas lakásárak Magyarországon jelenleg közel kétszer annyi ideig kell egy lakás megvásárlásáért dolgozni, mint Nyugat-Európában. Hazánkban az átlagos lakásár és az átlagos jövedelem közötti arány 5-6-szoros, - vagyis a háztartások mintegy 5-6 évi teljes jövedelme szükséges egy átlagos lakás megvásárlásához, - miközben ez a mutató az Európai Unió tagországaiban 2,5 és 3 között mozog. Ez a helyzet mindenek előtt az első lakás megszerzését nehezíti, de komoly problémát jelent a lakások korszerűsítésében is.

A teljes beruházási költséghez képest alacsony a lakáshitelek aránya Magyarországon a lakáshitelezés aránya a lakáscélú beruházásokban átlagosan 10-15% között ingadozik, ugyanakkor az Európai Unió országaiban a teljes készpénz-igény közel 80%-át hitelfelvétellel fedezik. Bérlakás-szektor alacsony aránya 30

Internet http://www.ekormanyzat.hu

43

Amíg a fejlett európai piacgazdaságokban a bérlakások aránya 20-30% között ingadozik, addig Magyarországon - az 1990-es évtized első felében lezajlott a bérlakás-privatizáció következményeként - az önkormányzati bérlakások csupán a lakásállománynak 5%-át adják. A piaci hatásoktól többé-kevésbé védett bérlakás-szektor hiánya elsősorban a szociálisan rászoruló rétegek lakáshelyzetének a megoldását gátolja. A lakásprogram célja A lakásprogram - mennyiségi célként - évente mintegy 35-40 ezer új lakás felépülését tűzi ki. Legalább ennyire fontosak azonban a minőségi célok, nevezetesen: • piaci feltételek mellett és az állami támogatások igénybevételével az első lakás megszerzési lehetőségének a biztosítása, • az egyes régiók és települések sajátosságaival összehangoltan a bérlakás-szektor növelése, • az esélyegyenlőség erősítése (az idősek és a hátrányos helyzetű csoportok számára olyan konstrukciók kialakítása, melyekkel megoldódnak lakásproblémáik) A lakáspolitikai célok megvalósításának eszközei • kormányzati

jogalkotás

és

forrásbiztosítás

a

támogatási

rendszer

elemeinek

érvényesülésére, • központi elkülönített alap létrehozása a kormányzati célok helyi megvalósításának elősegítésére, • a bankok és a pénzintézetek lakáspolitikai célokkal összehangolt kínálatának a kialakítása, • a kormányzat eszközeinek bekapcsolódása a banki-pénzintézeti finanszírozás rendszerének fejlesztésébe

(központi

kamattámogatás,

garanciavállalás),

jelzáloghitelezés

jogi-

intézményi hátterének megerősítése.

A lakásprogram forrásai Pénzügyi alapjait tekintve a lakásprogram elsősorban nem a jelenlegi költségvetési források növelését, hanem a forrásbiztosítás módozatainak a kiszélesítését igényli. Közelebbről: • költségvetési pályázati keret létrehozása és működtetése az önkormányzatokkal és a régiókkal együttműködve, • az önkormányzatok és régiók saját finanszírozási modelljeinek kialakítása, • az egyéni élethelyzethez, családmodellhez igazodó lakáscélú források,

44

• A lakásprogram finanszírozásának lényeges eleme a kamat-terhek leszorítása a pénzintézeti verseny eszközével, a banki források biztonságának a szavatolásával, a hitelfelvevő választott céljainak megfelelő banki konstrukciók kialakításával. A lakásprogram finanszírozásának további lényeges eleme, hogy az önkormányzatok és a régiók saját adottságaik alapján olyan finanszírozási modelleket hozhatnak létre, amelyek a központi, a banki valamint a regionális és önkormányzati források felhasználásával - a helyi adottságok figyelembevételével segítik a polgárok erőfeszítéseit.31 5.4. Turizmusfejlesztési program A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata, amely egyúttal jelentős fejlődési tartalékokkal is rendelkezik. Jól mutatja ezt, hogy a turizmusból származó devizabevételek 1989 és 1999 között megháromszorozódtak. Szakértői becslések szerint ma már a bruttó nemzeti termék 9%-a a turizmusból származik, és az ágazat közel 300 ezer fő számára nyújt munkát és megélhetést. Az ágazatban az elmúlt évtizedben jelentős szerkezeti változások játszódtak le. Egyrészt a külföldi vendégek száma a rendszerváltást követően drasztikusan visszaesett. (A Balaton, mint a németek találkozási pontja megszűnt.) Másrészt viszont a hazánkba érkező vendégkör alapvetően átalakult, arányait tekintve fokozatosan a tehetősebb látogató rétegek kerültek az előtérbe, aminek következtében a fogyasztás jelentősen emelkedett. Magyarán: kevesebb turista érkezik, mint korábban, de többet költ. Harmadrészt ugyancsak a turizmusból származó bevételek növekedéséhez vezetett az a tény, hogy az utóbbi években csökkent az ágazatra jellemző "fekete gazdaság" , ezért átláthatóbbá vált a rendszer. Az elmaradás területei A kedvező tendenciák, az ágazat egyre növekvő gazdasági súlya ellenére azonban a magyar idegenforgalmat a nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képesség, az infrastrukturális

háttér

elmaradottsága,

az

adottságok,

a

turisztikai

vonzerők

kihasználatlansága jellemzi. A turisztikai infrastruktúra elmaradottsága A

magyarországi

turizmus

nemzetközi

viszonylatban

alacsony

jövedelemtermelő

képességének az egyik legfontosabb oka az infrastrukturális háttér hiányosságaiban 31

Internet http://www.nfh.hu

45

keresendő. Mindenek előtt a magas bevételt biztosító, minőségi szálláshelyek alacsony férőhelyszáma valamint a magas fajlagos bevetélt hozó programkínálat szűkössége akadályozza a bevételek növelését. A turisztikai vonzerők alacsony kihasználtsága A nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képesség másik oka az adottságok, a turisztikai vonzerők nem kellő kihasználtságában rejlik. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, ám ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban. A külföldi turizmus túlsúlya Közismert, hogy az idegenforgalom fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország döntően a jóval magasabb átlagos költésű külföldi vendégekre specializálódik. Ez a specializálódás csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett. A turizmusfejlesztési program céljai: • a külföldi turizmus hatékonyságának a növelése, • a belföldi turizmus erősítése, • a szolgáltatási színvonal javítása.

Ehhez szükséges: • a regionális és az országos marketing erősítése, • a helyi adottságokhoz igazodó, valamint természeti és kulturális örökségre épülő szolgáltatási kínálat gyors szélesítése, • a regionálisan szerveződő kínálati hálózatok, kapcsolt programok megteremtése.

A belföldi turizmus előmozdítása A kedvezményes szállás- és programkínálat, az üdülési csekkrendszer szélesebb körben való elterjesztése, valamint az ifjúsági turizmus kiemelt kezelése lehetővé teszi a főszezonra csúcsosodó kínálat "széthúzását", utószezonban pedig a kihasználatlanság mérséklését. Az attraktív turisztikai kínálat fejlesztése A nagyobb érdeklődés felkeltése érdekében speciálisan Magyarországra jellemző turisztikai kínálatot kell kialakítani. A minőségi turizmus irányába történő eltolódás már napjainkban is megfigyelhető, ám a lehetőségek javarészt még kihasználatlanok. Mindenek előtt a kulturális, a gyógy-, a termál- és a rekreációs, az üzleti (kongresszusi és incentív), a falusi turizmus (pl.

46

öko-, lovas-, és agroturizmus), valamint az üdülés és az aktív turizmus (vízi, sportturizmus) kínálatának a fejlesztésében mutatkoznak jelentős lehetőségek.32 5.5. A kis- és középvállalkozás fejlesztési program A magyar mikro- és kis- közepes vállalkozások egyik sajátos jellemvonása az önfoglalkoztatás magas aránya. Ezeknek a vállalkozásoknak a jelentős hányada „családi üzemként" működik, amelyek csupán a vállalkozó vagy családtagjai számára biztosítanak munkát, ám külső munkaerőt csak ritkán alkalmaznak. Jellemző adat, hogy amíg a magyar vállalkozások 75%-a alkalmazott nélküli, addig az Európai Unió tagállamaiban arányuk csak 52%. Nemzetközi összehasonlítást alapul véve az is megállapítható, hogy az önfoglalkoztatás magas aránya mindenek előtt a kevésbé fejlett mediterrán országokat jellemzi. Az önfoglalkoztatás magas aránya tehát javarészt a vállalkozói szektor gyengeségét, ezzel együtt gazdasági gyengeséget jelez. A kis- és közepes vállalkozások alacsony gazdasági súlya Amíg a kis- és közepes vállalkozások a - javarészt az önfoglalkoztató vállalkozások magas aránya miatt - meghatározó szerepet játszanak a foglalkoztatási helyzet javulásában, addig a gazdasági súlyuk jelentősen elmarad foglalkoztatásban betöltött szerepüktől. Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások adják a munkahelyek kétharmadát, ám ez a szektor a vállalkozók által létrehozott bruttó hazai terméknek már csak kevesebb, mint a felét állítja elő. A hazai kis- és közepes vállalkozások a nemzeti exportnak ennél is kevesebb, csupán egyharmadát adják. A kis- és középvállalkozások fejlesztési programjának célja a versenyképesség növelése A kis- és középvállalkozások-fejlesztési program legfőbb célja, hogy teljesítmény-, export- és foglalkoztatási képességük növelésével csökkenjen a kis- és középvállalkozásoknak a nagyvállalkozásokkal szembeni versenyhátránya. Ennek érdekében a program fontos területe: • A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, • A vállalkozói kapcsolatok fejlesztése, • Az Európai Unióval való integrációs felkészülés támogatása, • A tőkéhez való hozzájutás javítása, • A működés adminisztratív feltételeinek a könnyítése, • Közvetlen és közvetett támogatás összhangja. 32

Internet http://www.nfh.hu

47

A program alapelve, hogy a kis- és középvállalkozói szektort egyidejűleg támogatja közvetlen eszközökkel - például hitellel és tőkebefektetéssel, - valamint közvetett eszközökkel, mindenek előtt a működési feltételek javításával. A közvetlen és a közvetett támogatási eszközök további részcélok teljesülését is elősegítik, nevezetesen: • A kis-és középvállalkozások nem produktív funkcióinak - kutatási, piacfejlesztési, innovációs, továbbképzési és más fejlesztési tevékenységeinek - a támogatása, • A kis-és középvállalkozások általános üzleti környezetének a javítása, • Modern információs rendszerekhez való kapcsolódás elősegítése, • A kezdő vállalkozások közvetlen támogatása.

Ennek érdekében támogatni kell a vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővülését szolgáló információs, képzési és nemzetközi kapcsolatépítési programokat, amelyek egyúttal elősegítik a beszállítói szerepre törekvő kis- és középvállalkozások multinacionális cégekkel való üzleti kapcsolatainak a kialakítását is. Ezeknek a törekvéseknek egy speciális formája az inkubátor program, amelynek segítségével kis- és középvállalkozói központok jöhetnek létre. Hasonlóképpen speciális részprogramokkal célszerű ösztönözni az információs technológiák fejlesztését, az elektronikus kereskedelem bevezetését. Végül külön kiemelt feladatot jelent a hazai kis- és közepes vállalkozások felkészítése a Európai Uniós integrációra, mindenek előtt a jogi, szabályozási feltételekkel és az általános versenykörnyezettel kapcsolatos információk biztosításával, valamint az Európai Uniós vállalkozási támogatások fogadására alkalmas regionális központok kialakításával. A kis- és középes vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése A kis- és közepes vállalkozások egyik legégetőbb gondja, hogy sajátos helyzetük miatt a pénzintézetektől gyakran csak túlzott biztosítékok és nehézkes adminisztratív ügyintézés mellett jutnak fejlesztési hitelhez. A probléma orvoslására, a kis- és közepes vállalkozói kör hitelintézetek általi megítélésének valamint tőkeellátottságának a javítására, végső soron a nagyvállalkozásokkal szembeni hátrányos helyzetüknek az enyhítésére olyan differenciált

48

támogatási rendszert célszerű alkalmazni, amely tekintetbe veszi a vállalkozások fejlődéséből, életciklusuknak sajátos szakaszaiból fakadó követelményeket.33

5.6. Regionális gazdaságépítési program Nagyon leegyszerűsítve a regionális gazdaságépítés legfontosabb feladata, hogy - a Tervben szereplő programok megvalósítása során - elősegítse a régiók belső gazdasági kohéziójának a megerősödését. A régiók gazdasági felkészülése az Európai Uniós támogatások fogadására. Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból nyerhető fejlesztési források címzettjei a régiók, Magyarország esetében az úgynevezett NUTS-2-es regionális szintnek megfelelő tervezési-statisztikai régiók. Az elmúlt évben megteremtődött ezeknek a régióknak a törvényi szabályozása, kialakulóban van fejlesztési intézményrendszerük. Ugyanakkor a régiókra még jelentős feladatok hárulnak az Európai Unió támogatásainak fogadására képes gazdaságfejlesztési intézményrendszer kiépítésében. A területi egyenlőtlenségek gátolják a gazdasági a felzárkózást. Magyarországon a piacgazdasági átalakulás során - hasonlóan, mint a többi kelet-közép-európai országban újraéledtek a régi, hagyományos, többnyire nagytérségi területi egyenlőtlenségek. Az ország regionális fejlődésében mindez két alapvető jelenséghez, - a centrum-periféria struktúrák újbóli megerősödéséhez, ami mindenek előtt Budapest erős központi szerepében követhető nyomon, valamint a nyugat-keleti egyenlőtlenség, fejlődési lejtő ismételt megjelenéséhez vezetett. Ez a két alapvető tendencia Magyarország 1990 utáni regionális fejlődésében szinte minden lényeges területen megfigyelhető, így többek között a gazdasági teljesítményben, a munkanélküliségben és a külföldi tőkebeáramlásban. Az ezer főre jutó külföldi tőkebefektetés terén pl.

tízszeres a különbség. Ezek a területi és társadalmi egyenlőtlenségek súlyos

feszültségek forrásai. A program céljai A magyar gazdaság kettős szerkezetének az oldását jelentős mértékben elősegítheti a regionális gazdaságépítési program. A nagyvállalat versenytársa és alternatívája ugyanis nem 33

Internet http://www.ekormanyzat.hu

49

önmagában a kis- és középvállalkozói szektor, hanem a kis- és közepes vállalatok termelési, innovációs és információs hálózatára épülő régió. Sőt, a régió, mint „kvázi nagyvállalat" bizonyos szempontokból versenyképesebb, mint a nagyvállalat. A nagyvállalat versenyelőnye két tényezőre, a nagyvállalaton belüli specializációra és munkamegosztásra vezethető vissza. A régió azonban, ha a térségen belüli termelési, innovációs és információs hálózatokat jól szervezik meg, akkor ugyanazokat az alapelveket, a specializációt és a munkamegosztást valósítja meg. Ezért a régió gazdasági szempontból egyfajta „kvázi nagyvállalatként" funkcionálhat. Ráadásul a régió a nagyvállalattal szemben még pótlólagos versenyelőnyökkel is rendelkezik. Ezek a pótlólagos versenyelőnyök alapvetően abból erednek, hogy a régión belül a különböző gazdasági szereplők között a földrajzi közelség jelentősen csökkenti a tranzakciós költségeket. Ilyen pótlólagos versenyelőny a nagyvállalattal szemben, hogy a régióban szakképzett és flexibilis munkaerőbázis jön létre. A régiót tehát - ellentétben a nagyvállalattal - rugalmas specializáció jellemzi, és ezért versenyképesebb lehet, mint a nagyvállalat. Többek között ennek, a régió komplex termelő és gazdasági egységként való megszervezésének köszönheti dinamikus fejlődését Európa több sikerrégiója is. A regionális gazdaságépítési program főbb elemei: • ipari parkok, • technológiai centrumok hálózatának fejlesztése. Az ipari parkok, valamint az innovációs és technológiai transzferközpontok nagy előnye, hogy egyszerre több cél - iparfejlesztés, innováció, munkahelyteremtés, területfejlesztés és régióépítés - elérését is elősegítik. Jelenleg Magyarországon 112 ipari park működik vagy kezdi meg hamarosan működését. Jelentős részük azonban még csak a kezdeteknél tart, azaz az „Ipari Park" cím elnyerésén túlmenően az infrastrukturális kiépítettség, de legfőképpen a betelepítés még hosszabb-rövidebb időt igényel. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az ipari parkok számának az utóbbi években tapasztalt gyors növekedésével egyúttal le is zárult az ipari parkok fejlődésének egy extenzív szakasza. Az ipari parkok területileg viszonylag egyenletesen oszlanak meg az országban, így új ipari parkok létesítése ma már döntően csak a hátrányos helyzetű térségekben indokolt.

50

A felzárkózást az Unió különböző alapokon keresztül támogatja, így például a kohéziós alapokból, amik az infrastruktúra és a környezetvédelem támogatását célozzák. A másik forrást a strukturális alapok jelentik. Ezekből különböző felzárkóztatási programok finanszírozhatók. Az EU strukturális és kohéziós alapjaiból olyan régiók támogathatók, amelyek nem érik el az EU átlagának fejlettségi szintjét, pontosabban ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az Unió átlagának 75%-át. Tehát nem tagállamok jogosultak a támogatásra, hanem egyes régiók.34

6. MEZŐGAZDASÁGI CÉGEK KÖRÉBEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A CSATLAKOZÁSRÓL ÉS A TÁMOGATÁSOKRÓL Az Európai Unióhoz való csatlakozás komoly felkészülést igényel a politika és a gazdaság szinte minden területén. Különösen fontos az állampolgárok és vállalkozások megfelelő tájékoztatása. Ezen belül is a mezőgazdaság talán az a terület, ahol a legfontosabb egy teljes körű információadás, hiszen a mezőgazdasággal foglalkozók ismeretei nagyban hozzájárulnak a csatlakozási felkészültség sikerességéhez. Az agrárgazdaságban kiemelt szerep jut a támogatások kérdésének. Még akkor is, ha komoly viták folynak Unión belül és kívül, vajon a csatlakozandó államoknak ugyanolyan és ugyanannyi mezőgazdasági támogatás juttatható, mint a mai tagországoknak. Egy biztos, fel kell készíteni a vállalkozókat a támogatások fogadására. Az Európai Unióban pl. körülbelül háromszor annyi kis és középvállalkozás vesz igénybe támogatást, mint Magyarországon. Ennek ellenére az EU sem képes mindig felhasználni a rendelkezésre álló keretet, mert a kis és középvállalkozások háromnegyede nem is hallott a számára elérhető támogatásokról, mások pedig - a támogatás igényléséhez szükséges - a túl bonyolultnak vélt adminisztráció miatt állnak el szándékuktól. Sok vállalkozás azért keres más pénzforrást, mert - bár hallottak a rájuk vonatkozó támogatásról - az igénylés módjával kapcsolatos ismereteik hiányosak. Reprezentatív

felmérésemmel

kapcsolatban

fontosnak

tartom

hangsúlyozni,

hogy

mintavételem Békés megyében történt, és a válaszadók nem természetes személyek hanem jogi személyiségű társaságok. 34

Internet http://www.nfh.hu

51

Közvéleménykutatásom során arra igyekeztem választ kapni, hogy mennyire tájékozottak a megcélzott agrártársaságok ill. a felkért személyek (megkérdezettek listáját a 2. sz. melléklet) a küszöbön álló

Európai Uniós csatlakozásunk előtt a működést érintő szabályozási,

támogatási kérdésekben. (a kérdőívet az 1. sz. melléklet tartalmazza) A kérdéseket 55 jogi személyiségű társaságnak küldtem el, amelyből 45 cég maradéktalanul válaszolt is. A válaszadók társasági forma szerinti megoszlása a következő:

Társasági forma

Megkérdezettek(db)

Megkérdezettek(%)

részvénytársaság

12

27

kft

16

36

mezőgazdasági szövetkezet.

16

36

egyéb

1

1

Összesen:

45

100

A kérdésekre adott válaszok megoszlása a következők szerint alakult:

Kérdés

jó válasz

jó válasz

rossz válasz

rossz válasz

Összesen

sorszáma

(db)

(%)

(db)

(%)

(db)

1.

31

69

14

31

45

2.

27

60

18

40

45

3.

41

91

4

9

45

4.

45

100

-

-

45

5.

45

100

-

-

45

6.

45

100

-

-

45

7.

36

80

9

20

45

8.

45

100

-

-

45

9.

45

100

-

-

45

10.

45

100

-

-

45

11.

45

100

-

-

45

52

12.

39

87

6

13.

33

73

12

13

45 45

Az adott kérdések közül helyes választ kaptunk a 4., 5., 6., 8., 9., 10., 11. sorszámúakra. Ez a tény igen örvendetes, arról árulkodik, hogy ezeket a témaköröket illetően megfelelő az informáltság. A 3., 7., 12. kérdésekre adott válaszok már a válaszadók 9-20-13%-nak az elbizonytalanodását tükrözték. Ennyien adtak ugyanis helytelen választ az alábbi kérdésekre. Különösen feltűnő, az utóbbi időben egyébként széleskörű nyilvánosságot kapott terület alapú támogatások összegszerűségének a téves megítélése. (7. kérdés) De figyelemreméltó az a tény is, hogy a válaszadók 13%-a nem ismeri a SAPARD programban pályázható lehetőségeket, tehát a tájékoztatáson még van mit javítani. (12. kérdés) A 3. kérdésre a válaszolók 9%-a helytelenül - a Koppenhágai csúcsra el nem ért - remények szerinti 50%-nál nagyobb induló közvetlen agrártámogatást jelölte meg. A legtöbb pontatlan válasz az Európai Unión belüli agrártámogatások nagyságának megítélése tárgyában érkezett. Mindez arra utal, hogy a válaszadók nem eléggé tájékozottak, illetve alábecsülik az agrárágazat súlyát és szerepét. (2. kérdés) Ugyanazon ismeretek hiányáról tanúskodik a rossz választ adók esetében az 1. kérdés megítélése, bár úgy gondolom ennek a jelentősége nem számottevő, hisz az érintettek részére gyakorlati értéke nincsen. Rendkívüli súllyal bír ugyanakkor a SAPARD program pályázati rendszerének, beruházási támogatásainak széleskörű ismerete. Sajnos ebben a témakörben a válaszadók 27%-a adott rossz választ. Csak remélni lehet, hogy a csatlakozásig rendelkezésre álló pénzeszközök ennek ellenére maradéktalanul felhasználásra kerülnek. Javítván ezzel az Európai Unión beleüli versenyképességünket és növelve esélyeinket a felzárkózásra. (13. kérdés) A 13+1-es kérdésre adott válaszok megoszlása az alábbiak szerint alakult: Támogatások igénybevételének gyakorisága

db

%

-

-

1-5

30

66,6

5-nél több

15

33,3

0

53

A támogatás nagysága összegszerűen (Ft-ban)

db

%

kevesebb, mint 50 millió

13

28,8

50-100 millió között

26

57,7

100 millió felett

6

13,3

Az adott válaszokból nyilvánvaló, hogy az eddigi hazai gyakorlatot követve a válaszadók visszatérő és sikeres pályázók. Ezt támasztja alá mind a benyújtott, sikeres pályázatok gyakoriságára, mind az elnyert pénzeszközök nagyságára utaló válaszok. Nyilvánvaló, hogy amikor ez alapján a felmérés alapján alapvetően pozitív

képet alkotunk a válaszadók

tájékozottságáról, akkor azt a tényt is figyelembe kell, hogy vegyük, hogy az itt megkérdezettek az agrárszféra olyan gazdálkodói, akik nagyfokú tapasztalatot és rutint szereztek a pályázati, pályáztatási és támogatási rendszerek kezelésében és reményeik szerint az Európai Unión belül is sikeresen felelnek meg a kihívásoknak. 7. A CSATLAKOZÁS FŐBB HATÁSAI A MEZŐGAZDASÁGRA Az Európai Unióhoz való csatlakozás kettős következménnyel jár . Egyrészt lehetőséget kínál, másrészt kihívást jelent. A KAP átvételével Magyarország és az EU viszonylatában megszűnnek az olyan korábbi piacvédő intézkedések, mint az exporttámogatás és a vám, és a magyar termékek egy 400 millió fogyasztó igényeit kielégítő piacra kerülnek. Az EU-ból azonban szintén beáramolnak a termékek, ami komoly versenyhelyzetet teremt. Ez főként olyan termékcsoportokra vonatkozik, amelyekre most vámok érvényesek (sertéshús, baromfihús) Ebben a helyzetben fontos szempont, hogy a hazai termelők megfeleljenek a komolyabb minőségi előírásoknak.35 Ha ránk is vonatkozik majd az EU exporttámogatási szabályozása, lényegesen több lehetőségünk lesz az unión kívüli export növelésére. Az unió agrár- és strukturális támogatásai lehetőséget biztosítanak a magyar agrárgazdaság modernizálására. A termelőknek jelentős biztonságérzetet adnak majd az olyan piactámogató intézkedések, mint az intervenció és a magántárolás igénybevételének lehetősége. A magyar agrárgazdaságnak kiváló lehetőséget jelent, hogy egyre nagyobb szerep jut a speciális, hagyományos módon előállított, földrajzi helyhez kötődő termékeknek, mely kategóriában igen sok magyar termék meg fogja állni a helyét.

54

Az egységes piacba azonban nem egyedül, hanem a velünk együtt csatlakozó tagjelöltekkel együtt megyünk, akik szintén konkurenciát jelentenek számunkra, még a belső piacon is.36

35 36

Internet http://www.kum.hu/euanyag/csatlakozás Internet http://www.kum.hu/euanyag/közvélemény