Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 265-5/2013.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013. április 26-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Kiss Tibor alpolgármester, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Köles István, Futaki Sándor, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Kutyej Pál, Dr. Csicsely Ilona, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselő Távolmaradását előzetesen jelezte: Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző Meghívottként jelen volt: Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetőhelyettese, Wittmann László, a Stratégiai - Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Dr. Sódar Anita, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Dr. Urbán-Zsilák Klárta, a Közigazgatási Osztály osztályvezetője, Krizsán Miklós könyvvizsgáló, Dr. Komán Ágnes, a Titkársági Osztály csoportvezetője, Opauszki Zoltán kabinetvezető, Szántó Zsolt sajtóreferens, Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója, Andó György, a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 17 fő képviselő van jelen. Távolmaradását előzetesen Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő jelentette. Az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett valamennyi napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. A meghívóban későbbi kiküldéssel szereplő 3/2., 4/2., 4/3. és 4/5. jelű előterjesztéseket, valamint a helyszínen kiosztott 2012. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotásának módosított 12. mellékletét, a „Közalkalmazotti álláshelyek változása” határozati javaslatának

2 mellékletét, a képviselői kérdésre érkezett, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által megküldött levelet a képviselők megkapták. Az elhangzottakon és a meghívóban jelzetteken kívül van-e kérdés, észrevétel, módosító javaslat? (Kazetta 1/1. 000-020) Takács Péter képviselő: A „Bejelentések” napirend tárgyalásakor Vantara Gyula polgármesterhez, valamint Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőhöz kérdést intézne. (Kazetta 1/1. 020-022) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a napirendet. Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el:

Zárt ülés: 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője

2.)

A „Békéscsabai Hűségdíj” kitüntetés adományozása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok

3.)

A „Békéscsaba Egészségügyéért” kitüntetés adományozása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

4.)

A Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetés adományozása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály vezetője

Nyilvános ülés: 1.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1.

Javaslat a 2012. évi költségvetési rendelet módosítására Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

2.

Független könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról Előkészítő: Krizsán Miklós könyvvizsgáló Előterjesztő: Krizsán Miklós könyvvizsgáló

3

2.)

3.

A 2012. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

4.

Tájékoztató a 2012. évben behajthatatlanná vált követelésekről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5.

Közalkalmazotti álláshelyek változása Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

Beszámolók átruházott hatáskörben hozott döntésekről: 1.

Beszámoló a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2012. évi döntéseiről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke

2.

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága 2012. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke

3.

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2012. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke

4.

Beszámoló a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 2012. évi átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Kutyej Pál, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke

5.

Beszámoló az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Tímár Ella, az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elnöke

4 6.

Városüzemeltetési ügyek:

3.)

4.)

Beszámoló a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 2012. évi működéséről Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat vezetője

1.

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

A vízi-közművek vagyonbiztosítása, átháramlása, üzemeltetése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

A magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása (2. forduló) Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

4.

Belvízvédekezés vis maior támogatása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok:

1.

A Békéscsaba, 6169/5 hrsz.-ú földterület értékesítése a Víztároló utcában Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkaszervezet vezetőjének 2013. évre vonatkozó prémium kiírása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálójának megválasztása, valamint díjazásának megállapítása Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Előterjesztő: Kozma János, az igazgatóság elnöke

4.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2012. évi éves beszámolója Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Előterjesztő: Kozma János, az igazgatóság elnöke

5 5.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS Javaslat az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. ügyvezetőjének könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Előterjesztő: Kozma János, az igazgatóság elnöke

és

6.

A Magyar Labdarúgó Szövetséggel kötendő együttműködési megállapodás [a 371/2012. (XII. 14.) közgy. határozat módosítása] Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester

7.

Pályázat benyújtása a polgármesteri hivatal szervezetfejlesztésére Államreform Operatív Program keretében Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

8.

Uszoda építése az Árpád Fürdőben Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

az

5.)

A 41/2006. (I. 26.) közgy. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

6.)

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

7.)

A közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások, valamint művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák elhelyezéséről és a házszámozásról szóló 26/2008. (V. 26.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

8.)

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy a „Bejelentések napirend” keretében tárgyalja a testület a képviselői kérdéseket. 9 óra 37 perckor zárt ülést rendelt, kérte, hogy a teremben csak az arra jogosultak tartózkodjanak. (Kazetta 1/1. 022-035) Zárt ülés Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

Javaslat a 2012. évi költségvetési rendelet módosítására

6 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. A közgyűlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 12/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről szóló 8/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A költségvetés főösszege 1. § (1)

A 2012. évi költségvetésről szóló 8/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdésében a 2012. évi költségvetés főösszege nem változik, 28.787.460 ezer Ft marad.

(2)

A Rendelet 2. § (2) bekezdésében a 2012. évi költségvetés az alábbiak szerint módosul: Változás ezer Ft kiadási főösszeg bevételek (finanszírozási műveletek nélkül) finanszírozási műveletek: - előző évi pénzmaradvány igénybevétele - hitelfelvétel

Módosított ezer Ft

0

28.787.460

44.405

26.140.209

- 44.405 0

2.178.316 468.935

2. Költségvetési bevételek 2. § (1)

A Rendelet 3. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2012. évi összes bevétele nem változik, így az 28.787.460 ezer Ft marad.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7 (3)

A Rendelet 3. § (4) bekezdésében az önkormányzat 2012. évi költségvetési mérlegében történő változások részletezését az 1/b. melléklet tartalmazza.

(4)

A Rendelet 1/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 1/b. melléklete lép.

(5)

A Rendelet 3. § (5) bekezdésében a költségvetési szervek és az önkormányzat bevételei a 2/a. és 3/a. melléklet szerint változnak.

(6)

A Rendelet 2/a. mellékletében a jelen rendelet 2/a. melléklete szerinti feladatok előirányzatai módosulnak a melléklet szerint.

(7)

A Rendelet 3. § (7) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint az önkormányzat bevétele 12.760 ezer Ft-tal csökken, így az 12.626.133 ezer Ft-ra módosul.

(8)

A Rendelet 3/a. mellékletében a jelen rendelet 3/a. melléklete szerinti feladatok előirányzatai módosulnak a melléklet szerint. 3. Költségvetési kiadások 3. §

(1)

A Rendelet 4. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2012. évi összes kiadása nem változik, így az 28.787.460 ezer Ft marad.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. 4. Záró rendelkezések 4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Vantara Gyula polgármester Tárgy:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Független könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Krizsán Miklós könyvvizsgálót. Van-e kérdés, észrevétel?

8 (Kazetta 1/1. 149-153) Takács Péter képviselő: A jelentés 5. oldalán az szerepel, hogy a pénzmaradvány felhasználására vonatkozó egyeztetések megtörténtek. Kikkel, mikor és hogyan, a döntéselőkészítésbe mely személyek kerültek bevonásra? (Kazetta 1/1. 153-158) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Krizsán Miklós könyvvizsgálót, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 1/1. 158-161) Krizsán Miklós könyvvizsgáló: A pénzmaradvány egyeztetése hosszabb folyamat. Az érintett intézményekkel, valamint az önkormányzattal folyt egyeztetés. (Kazetta 1/1. 161-168) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az alábbi határozati javaslatot: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2012. évi költségvetési beszámoló felülvizsgálatáról szóló könyvvizsgálói jelentést elfogadja. (Kazetta 1/1. 168-175) A közgyűlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 88/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2012. évi költségvetési beszámoló felülvizsgálatáról szóló könyvvizsgálói jelentést elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 26.

Tárgy:

A 2012. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Tájékoztatásul elmondta, hogy az önkormányzat a 2012. évi költségvetési rendeletében megfogalmazottak és elfogadottak szerint a folyamatos működési kötelezettségeket fenntartotta, a kitűzött várospolitikai céljait elérte, számos fejlesztési és felújítási feladat került megvalósításra. Alapvetően a közgyűlési döntéseknek megfelelően, a költségvetési rendelet szerinti végrehajtás mentén folyt a testület munkája. Az önkormányzat a költségvetés pénzügyi egyensúlyát fizikailag és pénzügyileg is megtartotta a rendelkezésre álló forrásokhoz igazodóan. A gazdálkodás az előírásoknak megfelelően történt. A Magyar Államkincstár folyamatosan vizsgálja a költségvetés jóváhagyás utáni végrehajtását. Békéscsaba gazdálkodása 2012-ben kiegyensúlyozott volt, valamennyi kötelező és önként vállalt feladatát maradéktalanul teljesítette. Pénzhiány miatt működési zavar az intézményeknél, a hivatalban a város működtetése során nem keletkezett. A közpénzek tisztességes kezelése, és az azokkal történő elszámolás megvalósult, a város vagyona – 69.000.000.000,- Ft - mintegy 5 %-al nőtt 2011. évhez képest. Az elszámolás a zárszámadásban rögzítettek szerint megtörténik, az adófizetőket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően év elején levélben tájékoztatták az

9 adóbevétel felhasználásáról. A központi költségvetési támogatás mértéke 1.100.000.000,- Ft volt, az EU önerőalap támogatás 380.000.000,- Ft-ot tett ki, működési célú hitel felvételére 2012. évben nem került sor. Az önkormányzat fejlesztéspolitikájában 2006. óta az egészségügyi, oktatási, közművelődési és kommunális intézmények felújítása és fejlesztése folyamatos. 2012-ben 8.000.000.000,- Ft értékben történt fejlesztés, és mintegy 400.000.000,Ft értékben felújítást eszközöltek, amely a meglévő értékek megőrzését, védelmét szolgálja. A hitelállomány összege 11.900.000.000,- Ft, annak felhasználásáról az anyagban részletesen tájékoztatták a képviselőket. A hitel mértéke a törvényes keretek alatt van, visszafizetése biztonságosan tervezhető. A kimutatás nem tartalmazza az adósságkonszolidációval kapcsolatos csökkentéseket, tekintettel arra, hogy 2013. június végén kerülnek realizálásra. A városvezetés azon ígéreteit, amit a 2012. évi költségvetés összeállítása során tett, teljesítette. A 12. számú melléklet cseréjét kérte figyelembe venni. A könyvvizsgálói jelentés alapján javasolta a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 175-228) Dr. Kerekes Attila képviselő: A tavalyi év folyamán többször tárgyalta a testület a költségvetés alakulását, és már akkor világossá vált, hogy a megfogalmazott elvárások teljesíthetők. A többször módosított költségvetés fő száma 28.787.000.000,- Ft volt, a bevételi oldal 29.187.000.000,- Ft-ban realizálódott, a kiadási oldal 27.321.000.000,- Ft-ot tett ki. Nem volt szükség működési hitel felvételére, a betervezett felhalmozási hitel nagy részének realizálására sem került sor. Új adók kivetését nem eszközölte az önkormányzat, ezáltal a lakosságra plusz teher sem hárult. Pénzmaradvány tekintetében a könyvvizsgálói jelentésben 1.460.000.000,- Ft szerepelt, az év végi zárásban 1.377.000.000,- Ft, a módosítottban 1.356.000.000,- Ft, majd végül 1.145.000.000,- Ft. Az idei évi költségvetésben 1.099.000.000,- Ft-tal számolnak. A zárszámadás várakozásaikat is felülmúlta. Elsősorban a vállalkozóknak lehet gratulálni, hiszen az iparűzési adóból befolyt összeg 2.921.000.000,- Ft, 135.000.000,- Ft-tal a várt összeget felülmúlta. Dicséret illeti a polgármesteri hivatal dolgozóit. A zárszámadás elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 1/1. 228-282) Takács Péter képviselő: Dr. Kerekes Attila képviselőt megerősítené abban, hogy Békéscsaba város pénzügyi stabilitásához az a tény gyakorlatilag évtizedek óta hozzájárul, hogy a helyi tisztességes adófizetők a nehéz gazdasági helyzet ellenére is közel 3 milliárd forintot fizetnek be helyi adó címen, amely a tervezett mértéket 135 millió forinttal meghaladta. Pozitívumként lehet azt is értékelni, hogy a betervezett működési hitel felvételére nem került sor, továbbá az intézmények működési bevételeiket közel 100 %-ban teljesítették. Az elmúlt években komoly problémát jelentett, hogy a betervezett vagyoni bevételt az önkormányzat csak részben tudta teljesíteni. Jelenleg kedvezőbb az arány, a betervezett 453.000.000,- Ft-ból 296.000.000,- Ft folyt be az önkormányzat számára, ami a Kós Károly Tagiskola ingatlanának értékesítésének volt köszönhető. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy a zárszámadás két mondatot ejt a munkahelyteremtésről. A polgármesternek több alkalommal felvetette a kórház átadásával kapcsolatos aggályait. Megnyugtatásul külön elszámolásról szóló előterjesztést ígért, amely a mai napig nem történt meg. A zárszámadás utalásokat, tényadatokat tartalmaz a „Vagyon alakulása” címszó alatt. A befektetett eszközök vonatkozásában 4.337.998.000,- Ft, míg a tartós tőke összegénél 3.864.651.000,- Ft szerepel. A két összeget hogyan kell értelmezni? A mellékletekben tájékoztatást kaptak a képviselők arról, hogy a polgármester milyen szerződéseket kötött közgyűlési felhatalmazás, vagy a helyi rendelet alapján. Kiemelne három tanulmányt, „Békéscsaba helyi szemétszállítási feladatok ellátása” 9.969.000,- Ft összegben, „Békéscsaba

10 kulturális szervezetfejlesztés” Dalia Agens Kft. 9.906.000,- Ft értékű megbízása, „Békéscsaba közvilágításának állapotfelmérése” 5.000.000,- Ft összegben. Békéscsaba kulturális szervezetfejlesztését mikor tárgyalja az illetékes bizottság, valamint a közgyűlés? Bizonyára a tanulmányokat azért rendeli meg a polgármester, hogy valamennyien megismerkedjenek az abban foglaltakkal, és levonják a megfelelő konzekvenciát. (Kazetta 1/1. 282-348) Miklós Attila képviselő: Dr. Kerekes Attila képviselő felvetésére elmondta, hogy lehet azt mondani, hogy egyensúlyban van a város költségvetése, mert a számok alapján ez így is van, viszont minden évben valakinek meg kellett mentenie Békéscsabát, valakinek egyenesbe kellett hoznia a költségvetést, legutóbb 1.000.000.000,- Ft állami segítségnyújtással sikerült, ezáltal nem volt szükség plusz hitelfelvételre. A mai árfolyamon nyilvántartva 11.000.000.000,- Ft a város adósságállománya, 2006. évben ez az összeg 2.000.000.000,- Ft volt. A 2013. év lesz a vízválasztó, hiszen az önkormányzat új feladatok előtt áll, kevesebb az a költségvetési forrás, amelyből gazdálkodhat. Ugyan az államosítás miatt kevesebb az ellátandó feladat, 2013. év végén derül ki, hogy az önkormányzat az átalakításnak nyertese vagy vesztese. A legnagyobb problémát abban látja, hogy Békéscsaba Önkormányzata önmagából nem tud egyensúlyban gazdálkodni. Javasolta, hogyha már a helyi vállalkozásokat az adóbefizetés kapcsán megdicsérték, meghívásos közbeszerzések esetén őket részesítsék előnyben. (Kazetta 1/1. 348-380) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztés 8. oldalán szerepel az Erzsébethelyi Általános Iskola Madách utcai telephelyén megvalósult 10.146.000,- Ft értékű sportpálya beruházás. Korábban a város az adott területre egészségügyi centrum létrehozását tervezte, magántőke bevonásával. Információi szerint az érintett céggel megkötött szerződésben a sportpálya létrehozása szerepelt. Az idei évi vagy a jövő évi költségvetésre vonatkozóan számíthat a város a céggel kapcsolatban valamiféle plusz bevételre? A legutóbbi tájékoztatás óta történt-e az ügyben előrelépés, hiszen nem a megbízott cég végezte el a beruházást, hanem az önkormányzat. (Kazetta 1/1. 380-400) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 1/1. 400-404) Tarné Stuber Éva a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője: Takács Péter képviselő kórházzal kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy emlékezete szerint a beígért tájékoztatás a kórház érdekében felvett fejlesztési hitel kötvény elszámolásához kapcsolódott. Az adósságkonszolidáció részletei 2013. június 28-ával körvonalazódnak. Ezen adósságkonszolidációba a korábban a kórház fejlesztésére, felújítására igénybe vett hitel kötvény összeg 100 %-os mértékben konszolidálásra került, a február 28-ig megkötött adósságkonszolidációs keret megállapodásban szerepel. Befektetett eszközök, egyéb vagyoni elemek vonatkozásában elmondta, hogy a beszámoló december 31-i állapotot tükröz. A kórházátadás egyrészt érintette a költségvetés bevételi és kiadási részét, másrészt a vagyoni részeket, a mérleg, eszköz és forrás oldalát. Nyilvánvalóan a befektetett eszközökben, a forrásoldalon, valamint a szállítói tartozások állományában is jelentős csökkenés történt. Véleménye szerint a közgyűlésnek ezen napirend tárgyalására szánt idő nem alkalmas a kórházat érintő részletek tárgyalására, ezért felajánlotta Takács Péter képviselőnek segítségét, akár személyes egyeztetés formájában. (Kazetta 1/1. 404-447)

11

Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő munkahelyteremtéssel kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy a költségvetés tárgyalásánál is szót ejtettek arról, hogy a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtésének konstrukciója - +1 munkahely létesítés, beszerzések, irodaszerek - szűkítésre került, azonban állami szintű pályázatokkal és juttatásokkal támogatják az ágazatot. A tegnapi sajtóértesülések szerint munkahelyteremtést elősegítő pályázatokra Békés megyéből szép számmal érkeztek be pályázatok. Tárgyalások folynak devizahiteleik konstrukciójának megváltoztatásával kapcsolatban. A kulturális szervezetfejlesztésre Kiss Tibor alpolgármester válaszol. A személyszállítással kapcsolatos tanulmány magába foglalja a pályázati felhívást, dokumentáció előkészítést, a beérkezett dokumentációk értékelését. A közvilágítással kapcsolatos 5.000.000,- Ft értékű tanulmány tulajdonképpen állapotfelmérés, a LED világítás bevezetésére irányul. Miklós Attila képviselő felvetésére beidézte Szekeres Imre gazdasági szakértő 2006. októberében tett nyilatkozatát, mely szerint „Nem kell őket megtanítani, ezek mi vagyunk az új Fideszes önkormányzatok 2006. őszén, a Tanács tv. 7. §-ára nem a mi dolgunk, hogy ne essenek hasra az első nap a Fideszes polgármesterek, és nem a mi dolgunk, hogy elállítsuk az útjukból azokat az akadályokat, amelyek voltak és vannak az önkormányzati munkában.” Ennél lényegesen előremutatóbb a jelenlegi kormányzat szemlélete, azaz EU önerőalap növeléssel, áfa visszatérítéssel, és az intézmények átvétele során keletkező költségvetési hiányok, pl. színház, múzeum, működtetésének biztosítása többletköltséget jelentettek a város költségvetésében. A jelenlegi rendszert az előbbinél lényegesen progresszívebbnek, előrelátóbbnak és főleg önkormányzatbarátnak tartja. A 2.000.000.000,- Ft és a 12.000.000.000,- Ft adósságállományra reagálva elmondta, hogy amennyiben a képviselő megvizsgálja az adósságtáblát, látja, hogy annak kb. 30 %-a 2006. előtt keletkezett. Ez természetes folyamat. Amennyiben összeadja a 2012-2013. év adósságmértékét, levonható, hogy 2006. előtt a mostani adósságállomány 30-33 %-a a 2006. előtt felvett hitelek visszafizetése. A városi vagyon 2006. évben 53,8 milliárd volt, míg 2012ben 69 milliárd, ami azt jelenti, hogy jól gazdálkodtak, 3 milliárd plusz vagyonhoz juttatták a várost. Amennyiben az az elv, hogy vagyonért vagyont, és a hitelfelvétel a város vagyonának bővítése érdekében történt, az elv maradéktalanul teljesült. Helyi vállalkozók közbeszerzésben történő előnyben részesítése. Emlékeztette a képviselőt arra a beruházásra, amelyben a fővállalkozó tájékoztatása szerint 33 vállalkozóból 30 Békés megyei vagy békéscsabai kötődésű vett részt. Strifler Attila képviselő sportpályaépítéssel kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy a telekrendezés kapcsán a sportpálya egy része elvételre került, ezáltal alkalmatlanná vált sportolásra. A beruházóval megkötött szerződésben kikötésként szerepel a pálya saját költségén való megépítése. Jogvita alakult ki a gyógyszertárak létesítésére vonatkozó törvény kapcsán, azonban a pálya elvétele miatt az önkormányzatnak lépnie kellett, ezért a régi csorvási út deltájában tárolt humuszt a vállalkozó az önkormányzattól megvásárolta, a befolyt összegből a sportpályát megépíttette. (Kazetta 1/1. 447- 1/2. 018) Kiss Tibor alpolgármester: A Dalia Agens Kft-vel kötött szerződés kapcsán egy kulturális szervezet fejlesztési stratégiai anyag készült az önkormányzat számára, amely mentén végzi azt a munkát, amely jelenleg is folyik. Tekintettel arra, hogy stratégiai anyagról van szó, ez ezért egyelőre nem publikus a nagyközönség számára, de amennyiben a képviselőnek szándékában áll elolvasni, lehetőség van rá, hiszen joga van az anyagba betekinteni. A mai piaci körülmények között nem mindegy, hogy egy új ötlettel az önkormányzat lép hamarabb a piacra, vagy azok a vállalkozók, akik éppen egy hír hallatán új információkhoz jutnak. A

12 stratégia megvalósult elemei pl. a színház, múzeum, könyvtár szakfeladatainak ellátása, Csabagyöngye Kulturális Központ, főtér létrehozása, továbbá megalakult a kulturális és pénzügyi tanács. A kulturális tanácsban helyet foglal az összes intézményvezető és személye. Feladatuk a város kulturális életének koordinálása, egymás rendezvényeinek erősítése. A pénzügyi tanács tagjai a kulturális intézmények pénzügyi vezetői, valamint Tarné Stuber Éva osztályvezető. A hatékony gazdálkodás feltétele a tanácson keresztüli pénzügyi tervezés, amely a programok megvalósításához elengedhetetlen. Opauszki Zoltán kabinetvezető tájékoztatása szerint a jövő hét folyamán az intézményekben programrendszer kerül beállításra, melynek segítségével összehangolhatók az egyes rendezvények, és okos telefonon, valamint Békéscsaba honlapján keresztül az események nyomon követhetők. Szeretnének a gasztronómiára, a sport-, kultúra- és fesztiválturizmusra is nagy hangsúlyt fektetni. (Kazetta 1/2. 018-073) Miklós Attila képviselő: Szívesen folytat eszmecserét országos politikusok nyilatkozatairól, de véleménye szerint jobb, hogyha a saját házunk táján nézünk körbe, a polgármester is jobban tenné, ha így cselekedne. Néhány dolgot szeretne feleleveníteni. Történt egy 4 milliárd forintos kötvénykibocsátás a PRIV-INVEST Kft. bevonásával, akinek a vezetője egy bizonyos Csapó Ágnes nevezetű hölgyemény volt. A kötvény kibocsátásakor 1 svájci frank 148,- Ft-ot ért, jelenleg 248,- Ft-on jegyzik, ami azt jelenti, hogy a 27.000.000,- svájci franknak csak az árfolyam vesztesége nagyjából az a 3.000.000.000,- Ft, amire a polgármester olyan büszke, hogy megtakarításra került, azonban ezt az összeget az önkormányzatnak a bank felé vissza kell fizetni. A baráti együttműködés rendszere az elmúlt hét év folyamán az alábbiak szerint alakult. Csapó Ágnes az Állami Számvevőszéknél dolgozik Domokos László vezetése alatt, ami egyébként biztos csak a véletlen műve, vagy az ő szakmai hozzáértését dicséri. A polgármester bizonyára értesült arról is, hogy a hozzá közel álló személy részére az Ibsen Étterem pályázat nélkül került átadásra, majd visszavételre, tekintettel a csekély forgalom és a jól sikerült belvárosi felújítás miatt. Hogy lehet az, hogy a kicsit csúszásban lévő strandfelújítás kapcsán nem békéscsabai vállalkozó nyeri meg a pályázatot annak ellenére, hogy erre a közgyűlésben felhívták rá a figyelmet. Az már hab a tortán, hogy véletlenül egy olyan szanki cég nyert, akinek az ügyvezetője Hódmezővásárhelyen volt média tanácsadó egy bizonyos polgármester idejében. Ez mind csak a véletlen műve, és a helyi kinevezés politikát még szóba sem hozta. A baráti együttműködés rendszere itt épül Békéscsabán, ami nem egy kedvező folyamat. (Kazetta 1/2. 073-100) Takács Péter képviselő: Megköszönte Kiss Tibor alpolgármesternek a viszonylag részletes tájékoztatását a kulturális élettel kapcsolatos tanulmányról. A polgármester által említett három tanulmányra valamivel több, mint 24 millió forint közpénz lett elköltve. Meglátása szerint fontos lenne, ha az illetékes szakbizottságok az ilyen fajsúlyos ügyeket áttanulmányoznák, és javaslattal élnének a közgyűlés felé. Megköszönte a stratégiába való betekintés lehetőségét, de szerencsésebb lenne, ha bizottsági ülés formájában, zárt ülés keretében érdemben megvitatnák. A polgármester tájékoztatása szerint 11 milliárd valahány száz forint a város adóssága. Személye, amikor a város adósságát emlegeti, abból a táblázatból szokott kiindulni, amit az osztály kötelező jelleggel becsatol az adott előterjesztéshez. A jelenlegi előterjesztés szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város összes adóssága 12.769.834.000,- Ft. Mi az oka, hogy más adat szerepel? (Kazetta 1/2. 100-129)

13 Kiss Tibor alpolgármester: Miklós Attila képviselő mindenkinek a családfájáról, barátjáról annyira tájékozott, annyira tudja, hogy ki kinek a kicsodája, a hódmezővásárhelyi a nagynénjének, a nagyapjának az ükanyjának az unokaöccse kapott akármilyen megbízásokat. Érti, hogy az MSZP Békéscsabán nehéz helyzetben van, hisz amilyen pozitív fejlődésen megy keresztül a város az elmúlt hat évben, nehéz támadni, nehéz azzal szembesülni. A képviselő megemlíti a 2.000.000.000,- Ft-os tartozást, de meg kell vizsgálni az akkori városi állapotokat, meg nézzék meg, hogy hogy fog kinézni augusztus 20-án, amikor a megújult belváros átadásra kerül. Az emberek nyitott szemmel járnak, látják, hogy ki az aki letett valamit az asztalra, még hogyha nőtt is az adósságállomány, és ki az aki úgy elvegetált, eljárt a közgyűlésre, nyomogatta a gombokat, csak éppen a város szépen kezdett lemaradni, és mindenki azt kérdezte, hogy hogy van az, hogy Gyula, Szeged, Debrecen fejlődik, Békéscsaba meg elmarad, annak ellenére, hogy a városvezetés és a kormány egyazon politikát vallott. Személye is elmondhatná, hogy részükről nem volt gyakorlat az, hogy az oktatási bizottság elnöke kiváló pedagógus címet kapott az akkori többség szavazata alapján. Javasolta, hogy a képviselő menjen el a polgármester fogadóórájára, mondja el problémáját, de ne a közgyűlést szórakoztassa. (Kazetta 1/2. 129-161) Vantara Gyula polgármester: Megérti a képviselő megfelelési kényszerét, felfokozott idegállapotát, hiszen közeledik a választás, és meg kell felelni. A Fidesz sem foglalkozott a csocsó klubbal, meg egyéb dolgokkal, mert már lezárt fejezet. A kötvénykibocsátás régi téma, jelen volt egy bajszos képviselő, körbe, körbe járt, nemzetbiztonságtól kezdve, többféle probléma felmerült. A kötvény kifutott, az Állami Számvevőszék vizsgálata során semmilyen rendellenességet nem tapasztalt. Az eltérés abból adódik, hogy 2013-ig minden év december 31-én a Nemzeti Bank által kibocsátott középárfolyam volt a mértékadó. Az összeg 2013. év második félévében az első törlesztő részlet befizetését követően válik világossá. Június 28-ig adósságkonszolidáció következik be, aminek részletei még nem ismertek, ezért nem tudnak konkrét adatokkal szolgálni. Nem ismert, hogy a kormány a svájci frank hitelekkel kezdi az adósságkonszolidációt vagy más konstrukcióval, egy biztos, 60 % lesz. Tájékoztatásul elmondta, hogy 2009. évben 400.000.000,- Ft-tal kevesebb állami normatívát kapott az önkormányzat, ebből következően az összes bevételét a napi működtetésre, a normatívák kiegészítésére fordította, nem jutott fedezet fejlesztésre, ezért volt szükség önerő forrásra, nevezetesen a kötvényre. Még egyszer kihangsúlyozta, hogy a visszafizetés és az adósság mértéke a törvényes keretek alatt maradnak. 1986. május 21-én Békéscsaba Városi Tanácsa kötvényt bocsátott ki, szakmunkás tanterem kialakítására 20, míg telefon postai hálózat fejlesztésére 15 millió forintot fordított. Tehát ez a konstrukció élt korábban is, amit vissza is fizettek, és most is vissza fognak. Strandpályázat. Az MSZP képviselői nagy valószínűséggel nem voltak jelen azon a testületi ülésen, amikor is a Stratégiai – Fejlesztési Osztály 5 oldalas részletes kimutatását tárgyalta a testület, többek között a kútfúrás részleteit is, hogy miért volt szükség városon kívüli vállalkozó bevonására. A beszámolót a közgyűlés elfogadta. A kormány politikai színezet nélkül segít az önkormányzaton. 2003-2007. között megvizsgálták az önkormányzat által kötött szerződéseket, a 194 szerződésből 118 helyi vállalkozóval köttetett, ami 60 %-ot jelent. (Kazetta 1/2. 161-229) Miklós Attila képviselő: A kútfelújítás kapcsán személye volt az, aki kérdést intézett a polgármesterhez. A vitában elhangzott, hogy 2000 méter mély kutat békéscsabai vállalkozó nem képes leásni. Amikor megkérdezte, hogy ki hívta meg a három - szanki, kővágószőlősi, szegedi – vállalkozót, a polgármester magára vállalta. Lehet az adott témáról óráig vitázni, de

14 abban egyet kell, hogy értsenek, hogy a helyi vállalkozókat minél nagyobb számban kell bevonni a helyben megvalósuló beruházásokba, és mindannyiuk feladata, hogy ezt elősegítsék. (Kazetta 1/2. 229-240) Takács Péter képviselő: Az elmondottakból levonható, hogy a város adósságállománya 2012. december 31-én 12.769.834,- Ft. (Kazetta 1/2. 240-248) Vantara Gyula polgármester: A 6/1. számú mellékletből kitűnik, hogy a 2012. évi zárszámadás esetében az örökölt adósság mértéke 34 %. A jelenleg 2012-ben szereplő 559.000.000,- Ft 34 %-a a 2006. előtt felvett kölcsönök törlesztése. A vitát zárta. Szavazásra bocsátotta a zárszámadási rendelet megalkotását. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés c) pontjában az biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 2012. évi költségvetés végrehajtásról a következőket rendeli el: 1. Költségvetési bevételek 1. § (1)

Az önkormányzati szintű költségvetés 2012. évi összes teljesített bevétele 29.187.302 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(3)

Az Önkormányzathoz tartozó bevételek teljesített főösszege 11.186.775 ezer Ft.

(4)

Az (1) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg feladatonkénti részletezését a 3/a. melléklet tartalmazza.

2. Költségvetési szervek bevételei 2. §

15

(1)

A költségvetési szervek teljesített bevételeinek főösszege 13.557.151 ezer Ft.

(2)

A költségvetési szervek költségvetési támogatási bevétele 9.533.850 ezer Ft.

(3)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg költségvetési szervek szerinti és bevételenkénti részletezését a 2/a. melléklet tartalmazza. 3. Költségvetési kiadások 3. §

(1)

Az önkormányzati szintű költségvetés 2012. évi összes teljesített kiadása 27.321.186 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. 4. Költségvetési szervek kiadásai 4. §

(1)

Az önkormányzati költségvetési szervek 2012. évi összes teljesített kiadásának főösszege 13.530.784 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt főösszeg költségvetési szervek szerinti részletezését a 2. melléklet tartalmazza. 5. Az Önkormányzat kiadásai 5. §

(1)

Az Önkormányzathoz tartozó feladatok ellátásának kiadási teljesített főösszege 2.936.461 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg feladatonkénti részletezését a 3. melléklet tartalmazza. 6. Fejlesztési kiadások 6. §

(1)

Az Önkormányzathoz tartozó fejlesztési kiadások 7.930.244 ezer Ft-ban teljesültek.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kiadási összeg részletezését a 4. melléklet tartalmazza.

16 (3)

A költségvetési szervek kiadásaiból fejlesztési kiadásra fordított összeg 327.909 ezer Ft, amelyet a 2. melléklet tartalmaz.

(4)

A központi kezeléshez kapcsolódó fejlesztési kiadások 28.689 ezer Ft-ban teljesültek, amelynek részletezését a 3. melléklet tartalmazza. 7. Felújítási kiadások 7. §

(1)

Az Önkormányzathoz tartozó ingatlanok felújítására fordított összeg 392.735 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti felújítási kiadások célonkénti részletezését az 5. melléklet tartalmazza.

(3)

A költségvetési szervek kiadásaiból felújításra fordított összeg 44.736 ezer Ft, amelyet a 2. melléklet tartalmaz.

(4)

A központi kezeléshez kapcsolódó felújítási kiadások 40.543 ezer Ft-ban teljesültek, amelynek részletezését a 3. melléklet tartalmazza. 8. Adósságrendezés 8. §

(1)

Az év során fennálló fejlesztési hitelek tőketörlesztése 249.388 ezer Ft-ban, míg a kamatfizetési kötelezettség 26.512 ezer Ft-ban teljesült a 6/1. melléklet szerint. A kötvénykamat törlesztése 283.176 ezer Ft-ban teljesült, amelyet a 3. melléklet tartalmaz.

(2)

Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségek bemutatását a 6/1. melléklet tartalmazza. 9. Tartalékok 9. §

(1)

A Közgyűlés az általános tartalék előirányzat-maradványának összegét 608.437 ezer Ft-ban, a céltartalékok összegét 243.022 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt tartalékok célonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

17

10. Vagyon alakulása 10. § (1) Az önkormányzati szintű vagyon bemutatását a könyvviteli mérleg tartalmazza a 9., 9/1. mellékletek szerinti részletezésben. Az Önkormányzat eszközeinek értéke összesen 68.933.811 ezer Ft, a források összesen 68.933.811 ezer Ft. (2) Az önkormányzati szintű „0”-ra leírt eszközállományt a 9/2., a 2012. évi vagyonváltozást a 9/3. mellékletek mutatják be. (3) Az Önkormányzat gazdasági társaságokban képviselt tulajdoni részarányait a 10. melléklet tartalmazza. 11. Pénzmaradvány alakulása 11. § (1) Az Önkormányzat 2012. évi pénzmaradványa a 12. melléklet szerint kerül megállapításra. A 2012. évről áthúzódó kötelezettségek, előirányzat-maradványok felhasználásának tételei működési és felhalmozási célú pénzmaradványként kerülnek megállapításra. A Közgyűlés felhatalmazást ad a kapcsolódó előirányzat módosítás 2013. évi költségvetési rendeletben történő átvezetésére. (2) A Közgyűlés az Önkormányzat 2012. évi központi kezelésű feladataira vonatkozó pénzmaradvány felhasználását feladatonként a 12/a. melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad az ezzel összefüggő előirányzat-módosítások átvezetésére.

(3) A Közgyűlés az Önkormányzat 2012. évi fejlesztési kiadásaira vonatkozó pénzmaradvány felhasználását a 12/b. melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad az ezzel összefüggő előirányzat-módosítások átvezetésére. (4) A Közgyűlés az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek 2012. évi pénzmaradványának összegét a 12/c. melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad az ezzel összefüggő előirányzat-módosítások átvezetésére. 12. Vegyes rendelkezések 12. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál foglalkoztatottak összes létszámát a 2/b. melléklet mutatja be. (2) Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bemutatását az Önkormányzat tekintetében a 4/a/I., a költségvetési szervek tekintetében a 4/a/II. mellékletek tartalmazzák.

18

(3) Az önkormányzati szintű költségvetési mérleg működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok és teljesítések mérlegszerű bemutatását a 11. melléklet tartalmazza.

(4) A 13. és 13/a. mellékletek mutatják be a normatív hozzájárulások és a normatív kötött felhasználású támogatások, valamint a 2012. évi személyi jövedelemadó megosztásából a jövedelemdifferenciálódás mérséklésének elszámolását. (5) A 14. melléklet az Önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat foglalja magába. 13. § A 15., 16., 17., és 18. mellékletek az önkormányzati szintű összevont egyszerűsített mérleget, pénzforgalmi jelentést, pénzmaradványt és eredmény kimutatást tartalmazzák. 14. § A 19/1., 19/2., 19/3., és 19/.4., 19/5. mellékletek a polgármester döntési hatáskörébe tartozó előirányzatok felhasználását mutatják be. 13. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 2012. évi költségvetésről szóló 8/2012. (II. 27.) önk. rendelet, a 2012. évi költségvetés módosításáról szóló 16/2012. (IV. 27.) önk. rendelet, a 2012. évi költségvetés módosításáról szóló 24/2012. (VI. 25.) önk. rendelet, a 2012. évi költségvetés módosításáról szóló 29/2012. (X. 1.) önk. rendelet, a 2012. évi költségvetés módosításáról szóló 31/2012. (X. 29.) önk. rendelet, a 2012. évi költségvetés módosításáról szóló 36/2012. (XII. 20.) önk. rendelet, a 2012. évi költségvetés módosításáról szóló 1/2013. (I. 28.) önkormányzati rendelet, a 2012. évi költségvetés módosításáról szóló 12/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelet.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

19 Tárgy:

Tájékoztató a 2012. évben behajthatatlanná vált követelésekről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 89/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000. (II. 17.) önkormányzati rendelet 5. §-a szerinti tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. április 26.

Tárgy:

Közalkalmazotti álláshelyek változása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, elfogadásra javasolták a közgyűlésnek. A helyszínen kiosztásra került a határozati javaslat módosított szövege. Felkérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt, hogy a módosítás szükségességéről tájékoztassa a közgyűlést. (Kazetta 1/2. 279-286) Tarné Stuber Éva a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője: A kiküldött határozati javaslattal szemben a helyszínen kiosztott határozati javaslat egyrészt pontosításokat tartalmaz, pl. a felmentési okoknál a munkakör megszűnése feladat racionalizálásra módosult, a múzeum tekintetében elírás történt, ügyviteli alkalmazott helyett üzemviteli alkalmazott a helyes. A közalkalmazotti álláshelyek megszüntetése 1 álláshely megszüntetéssel bővült, időközben a Munkácsy Mihály Múzeum kezdeményezte 1 fő művelődésszervezői közalkalmazotti álláshely átszervezés miatti megszüntetését. A KIOS Bizottság 2013. április 23-án tartott ülésén leadott hatáskörben 41. számú határozatával elfogadta a Munkácsy Mihály Múzeum SZMSZ-ét, és az abban meghatározottaknak megfelelően a közalkalmazotti álláshely is megszüntethető. (Kazetta 1/2. 286-305) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Az illetékes bizottság ülésén a BIC intézményvezetőjének nem tudta feltenni kérdését, elfoglaltságai miatt az ülésről távozott. Az előterjesztés bevezetésében is olvasható, hogy a korábban önállóan működő és gazdálkodó intézmények takarékosan látták el feladataikat. Számára ez azt jelenti, hogy a megszüntetett álláshelyek után megmaradt dolgozók fontos munkatársai voltak az érintett intézményeknek, indokolt volt ezen álláshelyek megtartása. Véleménye szerint ezután is fenn kell tartani azt a színvonalat, ami korábban is jellemző volt az intézményekben. A lecsökkentett dolgozói létszámmal nem lesznek túlterheltek egyes dolgozók? El tudják látni maradéktalanul feladataikat? Nem lett volna ésszerűbb és humánusabb megvárni a tanév végét és a következő tanév elejétől

20 elbocsátani vagy átszervezni az érintett embereket? Felvetődik bennük a kérdés, hogy milyen módon érintette azokat az intézményeket, ahol ezek az álláshelyek átszervezésre kerültek, valóban tudtak zökkenőmentesen és akadálymentesen működni? (Kazetta 1/2. 305-332) Vantara Gyula polgármester: Napok óta terjeng a városban az a rosszízű pletyka, miszerint 24 dolgozó elbocsátását tervezi a város. Erről szó sincs, összesen két felmentés történik. Arról van szó, hogy az összevont intézmények ellátásában vannak párhuzamosságok, a karbantartók szakképzettségében is vannak azonosságok, és az egész rendszer áttekintése után igyekeztek a leghumánusabban eljárni. A Munkácsy Mihály Múzeumot „örökölte” a város, az intézmény átvizsgálása a racionalizálás jegyében megtörténik. Az elbocsátások pénzügyi hátterét megpróbálják pályázati úton megteremteni, tehermentesítve ezzel a város költségvetését. (Kazetta 1/2. 332-353) Tarné Stuber Éva a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője: Mindenképpen le kell szögezni, hogy az átszervezés, valamint a köznevelési intézményeknek a törvénnyel való módosított rendszere nem tanév végével alakult ki, hanem 2013. január 1-jével meg kellett tenni. A Békéscsabai Önkormányzatnak a feladatellátását úgy kellett szervezni, hogy megfeleljen mind az új feltételeknek, mind az új költségvetési forrásoknak. A köznevelési intézmények működtetésére nincs feladatfinanszírozás. Az önkormányzat feladata a rendszer folyamatos működtetésének biztosítása, minél racionálisabban és költségtakarékosan. Változott a feladat, és változott a struktúra. Amennyiben az eddig 9 önálló költségvetési intézménynél, munkáltatónál foglalkoztatott személyeket egy munkáltatóhoz vonják, munkaszervezési intézkedéseket tesz lehetővé. Az előterjesztés a korábban meglevő álláshelyekből 24-et javasol megszüntetni. A polgármester már említette, hogy mindössze 2 felmentés történik, de az álláshely felajánlási rendszernek köszönhetően, lehet, hogy a felmentésre nem kerül sor. A tanév végével való meglépés további forrásigényt vont volna maga után. Fontos elmondani, hogy a határozott idejű szerződés nem 2013. február 28-án járt le, hanem 2012. december 31-én, a rendszer kialakítása miatt plusz két hónapig néhányan még a rendszerben lehettek. Igyekezett az intézmény vezetése humánusan eljárni. Rendszerben tartottak olyan személyeket, akiknek jelentősen csökkent a feladata, de a 8 órából 6 órában közös megegyezéssel továbbra is dolgoznak. Munkaviszony közös megegyezéssel szűnt meg, valamint egyes személyek nyugdíjba vonultak. Legnagyobb számban a pénzügyi dolgozók váltak volna feleslegessé, azonban az önkormányzat más önkormányzati fenntartású költségvetési intézményeikben nyugdíjazás miatt megüresedő álláshelyeket biztosított az érintett személyeknek, annak érdekében, hogy a jó szakembereket megtartsák. Szabóné Kocziha Tünde képviselőnek megnyugtatásul elmondta, hogy amennyiben az intézmény nem tudná ellátni feladatát, nem ez az előterjesztés született volna. Valóban egy humánus áttekintés történt, minimális létszámleépítéssel. Tudomása szerint folyamatos az egyeztetés a BIC vezetése és a korábbi igazgatók, most intézményvezetők között. A legutolsó információk szerint a felmerülő problémák a folyamatos személyes találkozóknál megoldódnak. (Kazetta 1/2. 353-410) Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Andó Györgyöt a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóját. A racionalizálás okoz-e bármilyen gondot a múzeum szakmai munkájában? (Kazetta 1/2. 410-414)

21

Andó György a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója: A polgármester már említést tett arról, hogy a múzeum egy „örökölt” intézmény. Nagyon hálásak Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a szakmai támogatásért. A működés során három szempontot kell figyelembe venniük, a szakmait, annak érdekében, hogy a múzeum tudományos műhely legyen, a hatályos rendeleteket, jogszabályokat, valamint a takarékosságot. Új osztályok létrehozását kezdeményezték az intézmény hatékonyabb működése érdekében, szakmailag megpróbálnak magas szinten teljesíteni. (Kazetta 1/2. 414-433) Kiss Tibor alpolgármester: Jogos a kérdése Szabóné Kocziha Tünde képviselőnek. A köznevelési törvény attól, hogy a szakfeladat-ellátás nem az önkormányzat feladata, rengeteg olyan feladatot ruház rá, amelynek meg kell felelni, többek között az egyeztetéseket. A BICel, valamint a KIK-el is szinte napi egyeztetés folyik. A képviselőnő azon kérdésére, miszerint a munka rovására megy, ha 2-3 személy munkaköre megszűnik, elmondta, hogy ezelőtt két héttel az intézményvezetőkkel, valamint a BIC vezetőjével egyeztető megbeszélést folytattak, ahol mindenki elmondhatta gondját, baját az adott intézményt érintően. Nem hangzott el az intézményvezetők szájából az a kérdés, hogy mi lesz velük, sőt igen pozitív tapasztalatokat tudtak levonni. Nagyon operatív a csapat. A beiskolázást is folyamatosan figyelemmel kísérték, normál ütemezéssel és feladatmegoldással zökkenőmentesen lezajlott. Amennyiben pozitívan állnak az ügyhöz, az oktatási rendszer tökéletesen működhet. A lényeg, hogy a diákok és a szülők az új feladatmegosztásból ne vegyenek észre semmit. (Kazetta 1/2. 433-498) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 90/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályváltozások miatt jelentősen módosult feladatellátás, az ebből következő munkakör-átszervezések következtében, a 2013. évi költségvetési előirányzatok betartása érdekében az önkormányzati fenntartású intézményekben az alábbiakban határozza meg a véglegesen megszűnő közalkalmazotti álláshelyeket:

Intézmény neve Békéscsabai Intézményellátó Centrum

Munkakör

gazdasági dolgozó

Álláshely

6 1 1,5

Megszűnés módja

Oka

áthelyezés munkakör megszűnése felmentés feladat racionalizálása munkaidő-csökkentés feladatcsökkentés

22

takarító

1 0,5 7,125

ételosztó

1

hivatalsegéd

1 0,25

nyugdíjazás munkakör megszűnése munkaidő-csökkentés feladatcsökkentés

portás

1,5 0,125

határozott idő lejárta munkakör megszűnése munkaidő-csökkentés feladatcsökkentés

karbantartó

2,75

határozott idő lejárta munkakör megszűnése

udvaros

0,125

munkaidő-csökkentés feladatcsökkentés

0,25 24,125

munkaidő-csökkentés feladatcsökkentés

oktatástechnikus összesen üzemviteli alkalmazott Munkácsy Mihály Múzeum

felmentés feladat racionalizálása munkaidő-csökkentés feladatcsökkentés határozott idő lejárta munkakör megszűnése közös megegyezés

munkakör megszűnése

2

felmentés

feladat racionalizálása

teremőr

0,6

felmentés

feladat racionalizálása

restaurátor

1

felmentés

feladat racionalizálása

karbantartó

1

felmentés

feladat racionalizálása

művelődésszervező összesen Gyermekélelmezési belső ellenőr Intézmény Mindösszesen:

1 5,6

felmentés

átszervezés

1

felmentés

munkakör megszűnése

30,725

Az előirányzat-változásokkal a 2013. évi költségvetési rendeletet módosítani szükséges. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 26.

Napirend tárgya: Tárgy:

Beszámolók átruházott hatáskörben hozott döntésekről:

Beszámoló a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2012. évi döntéseiről

Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 504-508)

23

Takács Péter képviselő: A beszámoló 3. oldalán szereplő 14. § (1) bekezdés értelmében az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére … nettó 10.000.000,- Ft értékhatárig hozott döntéseket az illetékes bizottság. 36 esetben történt, ami meglátása szerint egy igen magas szám, ezért kérdezné a bizottság elnökét, hogy milyen típusúak voltak az érintett határozatok? A 4. oldal 18. § (3) bekezdése alapján a közgyűlés az üzleti vagyon hasznosításának jogát az (5) bekezdésben foglaltak kivételével nettó 20.000.000,- Ft és ez alatti nyilvántartási értéknél a pénzügyi feladatot ellátó bizottságra ruházza. Milyen vagyoni elem tekintetében történt ez meg? (Kazetta 1/2. 508-532) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Ferenczi Attilát, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökét, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 1/2. 532-533) Dr. Ferenczi Attila a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Tájékoztatásul elmondta, hogy a Romániával közösen kötendő kerékpárút építési projekt kapcsán 33 telekrész-vásárlást eszközölt az önkormányzat. Emlékezete szerint az Északiipartelephez 6.000 m2 nagyságú területet vásároltak, továbbá a Berényi út 1. szám alatt lévő vegyes tulajdonú épületekből szerzett tulajdonjogot. A Telecom részére a Mazán László utcában önkormányzati telek került eladásra. Értékesítettek Gerlán, Fényesen, a Munkácsy utcában. A 20.000.000,- Ft alatti vagyoni jog értékesítés kapcsán elmondta, hogy az egyik temetkezési cég kérte a bérleti szerződés meghosszabbítását az érintett területen. 2012. évben elővásárlási joggal az önkormányzat - pl. a Csaba utcai üzlethelyiség, a Penza ltp-i lakások - önkormányzati érdekre, a jelenlegi gazdasági helyzetre, a kedvezőtlen hasznosításra tekintettel nem élt. (Kazetta 1/2. 533- 2/1. 005) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy Békéscsaba honlapján valamennyi döntés részletesen szerepel. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 91/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló 2012. évi beszámolóját. Felelős: Határidő: Tárgy:

Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési bizottság elnöke 2013. április 26. Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága 2012. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól

24

Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 92/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 2012. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól szóló beszámolóját, valamint a 2012. évi oktatási, kulturális, ifjúsági és sport pénzeszközök felhasználásáról szóló beszámolóját a határozat mellékletei szerint. Felelős: Határidő: Tárgy:

Köles István bizottsági elnök 2013. április 26. Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2012. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól

Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 93/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság 2012. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő: Tárgy:

Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2013. április 26. Beszámoló a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 2012. évi átruházott hatáskörben hozott határozatairól

Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 94/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT

25 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 2012. évben átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről szóló beszámolót. Felelős: Határidő: Tárgy:

Kutyej Pál bizottsági elnök 2013. április 26. Beszámoló az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről

Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 024-025) Takács Péter képviselő: Az ÖKDB 78/2012. 08. 06. számú határozata kimondja: „Nyilvánosság biztosítása a 2012-ben támogatásban részesített pályázatokhoz kapcsolódóan” tárgyú közbeszerzési eljárásban az A-TEAM Reklámügynökség Kft. aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolásának elfogadása, „Csaba Tv” Első Csabai Televíziós Kft. ajánlatának érvénytelennek nyilvánítása és a nyertes ajánlattevő kiválasztása. Köztudott, hogy mindkét cég békéscsabai kötődésű. A kimondhatatlanul alacsony árat nehezen tudja értelmezni. Ki nyerte meg a pályázatot? Azért is tartja indokoltnak feltenni a kérdést, mivel a két szóban forgó csabai vállalkozás nagy gyakorlattal bír az ilyen típusú munkák elvégzésében. (Kazetta 2/1. 025-043) Tímár Ella képviselő, az ÖKDB elnöke: Bizottságuk az elmúlt év során 112 határozatot hozott, azokat fejből nehezen lehetne felsorolni. Felkérte Dr. Sódar Anita csoportvezetőt, tájékoztassa a képviselőket az alacsony ár fogalmáról. (Kazetta 2/1. 043-048) Dr. Sódar Anita a Stratégiai - Fejlesztési Osztály csoportvezetője: A Közbeszerzési törvény pontosan meghatározza azokat a feltételeket, amikor egy adott ajánlatot kirívóan alacsonynak kell nyilvánítani. Az ajánlati felhívásban előírják a becsült értéket, különösen a meghívásos közbeszerzési eljárások tekintetében, és amennyiben az ajánlati ár és a becsült érték között 20 % az eltérés, a bizottságnak és az eljárásban résztvevő szerveknek fel kell szólítani a kirívóan alacsony ár indoklására. Emlékezete szerint az A-TEAM Reklámügynökség Kft. ajánlatát az önkormányzat érvényesnek nyilvánította, és a cég került ki nyertesként. (Kazetta 2/1. 048-058) Vantara Gyula polgármester: A helyi vállalkozások támogatásának vannak objektív és szubjektív feltételei. Példaként említette azt a viccet, hogy lottónyereményért fohászkodik a jó Istenhez az ember, aki leszól neki, hogy adj esélyt legalább, hogy segítsek, vegyél egy lottószelvényt. (Kazetta 2/1. 058-064) Hrabovszki György képviselő: Az előterjesztést nem szavazza meg, annak ellenére, hogy az ÖKDB tagja, pontosan azért, mert már a bizottság ülésén sem tudott minden egyes előterjesztést támogatni. A polgármester által elmondott vicc is nagyon jól hangzik, azonban lottószelvényt csak akkor tud venni az adott delikvens, hogyha ahhoz hozzájuthat. Sajnos a meghívásos közbeszerzési eljárásokban több mint 60 %-ban nem is szerepelnek békéscsabai vállalkozók. A költségvetés kapcsán Miklós Attila képviselő társa felvetette a kútfúrásos

26 közbeszerzési eljárást, aminek tényleg érdekessége, hogy három olyan céget hívott meg az önkormányzat, akinek semmi köze nincs Békéscsabához. A közgyűlésen elhangzott, hogy helyi vállalkozó nem képes a munkát elvégezni, majd természetesen békéscsabai vállalkozó vonult fel alvállalkozóként munkavégzésre. Az is tény, hogy a Szent István téri lámpaberuházás tekintetében olyan településekről kértek be ajánlatot, ahol közlekedési lámpa nincs is. Egész egyszerűen meg sem próbáltak békéscsabai vállalkozókat bevonni. A bizottsági ülésen tette fel azon kérdését, miszerint ki az a személy, aki egyáltalán kijelöli az érintett cégeket? Első körben azt a választ kapta, hogy a kabinetvezető, második körben már a polgármester vállalta magára. Bármelyik személy légyen az, mindenképpen a polgármesteri kabinet része, reményei szerint érzi is felelősségét, mivel a meghívásos pályázatok esetében a 60 %-os arány – 31-ből 18 - semmiképpen nem indokolható. Esélyt sem adott a városvezetés a helyi vállalkozóknak. Így nem lehet kitölteni lottószelvényt polgármester úr. Szépen hangzik az esély adás, de amikor egy zárt körben hirdetnek meg pályázatot, esélyt sem adva a helyieknek, elég érdekes játék, és semmiképpen sem vállalkozóbarát. Amennyiben egy kicsit magukba néznek azok az emberek, akik a döntésekben részt vettek, érezhetik, hogy személyének igaza van. (Kazetta 2/1. 064-091) Vantara Gyula polgármester: Egyetért a képviselővel abban, hogy mindenkinek magában kell szétnézni, mert ezt a kioktatásnak szánt eszmefuttatást zavarja az a kép, hogy a képviselő 22 tárgyalásból 12-szer nem volt jelen. Amennyiben az elmondott észrevételek a bizottsági munkában tudatosítja és érvényesíti, akkor biztosan eredményesebb lesz a bizottság munkája. (Kazetta 2/1. 091-095) Hrabovszki György képviselő: Természetesen voltak olyan bizottsági ülések, amiken nem volt jelen. Üdvözli, hogy a polgármester az időbeosztását ilyen nagy figyelemmel kíséri, azonban a polgármester egyetlen egy ülésen nem vett részt. Az érdeklődését felkeltő anyagok esetében a bíráló bizottság anyagait előzetesen elkéri, és a bizottsági ülésen részt vesz. Miklós Attila képviselő elmondása szerint volt olyan eset, amikor is a bíráló bizottság üléséről 3-5 percet késett, és már a jegyzőkönyv írása zajlott, tehát elég komoly munkát lehetett tapasztalni, gyakorlatilag, ami elő volt írva, megszavazhatták. A polgármesternek nem az időbeosztásával kellene foglalkozni, hanem azzal, ami a dolga, hogy a várost vezesse, és adott esetben, hogyha meghirdetett egy gazdasági programot, akkor azt hajtsa is végre, és ne Mezőtárkány és Kővágószőlős adóbevételeit növelje, hanem a békéscsabai vállalkozókat képviselje legalább helyben, ha már az országgyűlésben nem teszi. (Kazetta 2/1. 095-108) Vantara Gyula polgármester: A kioktatásnak szánt mondatsorból csak az hibádzik, hogy a képviselő vállalt egy feladatot, aminek nem tesz eleget, innentől kezdve egy kicsit hiteltelen és izzadságszagú a mentegetőzés. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 95/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT

27 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság 2012-ben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolót. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 26. Beszámoló a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 2012. évi működéséről

Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 96/2013. (IV. 26.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:

Dr. Ferenczi Attila, a részönkormányzat vezetője 2013. április 26.

Takács Péter képviselő: Ügyrendi hozzászólásában kezdeményezte, hogy a napirend tárgyalása előtt 10 perc szünetet tartsanak. (Kazetta 2/1. 122-131) Vantara Gyula polgármester: 11 óra 20 perckor 10 perc szünetet rendelt. (Kazetta 2/1. 131-132) szünet Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetési ügyek

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Köszöntötte az Alföldvíz Zrt. megjelent képviselőit. Kérte, hogy a szakmai jellegű kérdésekre összefoglalóan válaszoljanak. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 132-141) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztés szerint a Zrt. közgyűlésének 5. számú napirendi pontja a felügyelőbizottsági tagok megválasztása. 11 milliárd forintos tőkével rendelkező cég esetében nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a bizottsági tisztségeket milyen kvalitású személyek töltik be. A tulajdonosoknak is érdeke, hogy a felügyelőbizottságba megfelelő kontroll legyen a cég működése szempontjából. A jelenleg kinevezésre kerülő személyek

28 milyen szakmai végzettséggel, illetve tapasztalattal rendelkeznek a tekintetben, hogy a feladatot megfelelően lássák el a város érdekeinek megfelelően? (Kazetta 2/1. 141-156) Takács Péter képviselő: A 2012. évi üzleti évről szóló beszámoló 5. sz. melléklete tartalmazza a kintlévőségeket, amely összegszerűen 1.744.353.000,- Ft. Ezen belül a lakossági kintlévőségek aránya megközelíti az 50 %-ot. Nyilván ennek meg vannak az okai, hiszen egyre nehezebb körülmények között él a lakosság. Ugyanakkor az egy éven túli tartozások mértéke meghaladja az 500.000.000,- Ft-ot. Milyen lépéseket tesznek a kintlévőség mértékének csökkentése érdekében? A mérleg szerinti 11.274.275.000,- Ft éves forgalomhoz képest az 1.740.000.000,- Ft kintlévőséget magasnak tartja. (Kazetta 2/1. 156-176) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Csák Gyula vezérigazgatót a feltett kérdések megválaszolására. (Kazetta 2/1. 176-178) Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója: A Felügyelőbizottság tagjai alapvetően két csoportból tevődnek össze. A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései egyrészt a tulajdonosok részére biztosítanak lehetőséget, másrészt a részvénytársaság méreténél fogva már abba a kategóriába tartozik, ahol a munkavállalók is delegálási joggal rendelkeznek. A szabályok szerint a munkavállalók üzemi tanácsi eljárás keretében választanak, illetve jelölnek ki úgymond olyan személyeket, akik bekerülnek a testületbe. Mind a két személy a társaságon belül hosszú ideje dolgozik és a munkavállalók bizalmát élvezi. A társaság közgyűlése soha nem szokta kritika alá vetni a munkavállalók által delegált személyeket. Gyakorlatilag a törvény is azt mondja, hogy a közgyűlés azokat szavazza meg, akiket a munkavállalók delegálnak. Az egyik személy a társaság munkavédelmi felelőse, a másik személy a békéscsabai üzemmérnökség vezető helyettese. Olyan szakemberek, akik hosszú ideje ismerik a társaság működését. Megjegyezte, hogy a korábbi időszakban is felügyelőbizottsági tagságot láttak el, meglehetősen aktívan vettek részt a bizottság munkájában. Azért történik most a választás, mert a felügyelőbizottsági tagok esetében már volt egy választás, a két évvel korábban az egyes felügyelőbizottsági tagok mandátumi időszaka elcsúszott egymástól. Jelen esetben újraválasztás történik, a munkavállalók továbbra is az említett két személyt jelölték a közgyűlés számára. A kintlévőségekkel kapcsolatban elmondta, hogy két okból sem állnak jól. Az egyik ok a lakosság fizetőképessége. Sajnos a jogi szabályozás egyre kevesebb és szűkebb eszközt biztosít a szolgáltató részére, csak 60 nap eltelte után kezdhetik meg a fellépést a fogyasztóval szemben. Néhány szabály miatt lehetetlen a behajtást végrehajtani. Az érvényben lévő jogszabály értelmében a kikötés, illetve a szankció csak abban az esetben kezdhető meg, ha a fogyasztóval megállapodás jön létre a szankció alkalmazásának kezdő időpontját illetően. Melyik az a fogyasztó, aki aláírja azt a dokumentumot, amely arra vonatkozik, hogy a cég mikortól szankcionálhat? Lehetetlen fellépni a társasházi fogyasztókkal szemben. Ki az, aki fizet? Fellépés esetén a sajtóban már másnap elmarasztaló kritika jelenik meg. Szakmailag úgy ítéli meg, hogy kicsit túllendültek a jogalkotásban a „ló másik oldalára”. A tisztességes fogyasztók érdekvédelme nagyon fontos, amit munkájuk során igyekeznek tiszteletben tartani. A fogyasztóvédelem a fizető és a szabályokat betartó fogyasztók védelmét kell, hogy szolgálja. Jelenleg a társaság abban a helyzetben van, hogy nem tudja érvényesíteni

29 hatékonyan követeléseit. Természetesen, ha kevesebb a bevétel, kevesebb forrás jut a szolgáltatás fenntartására. Nagyon sok intézmény esetében nemfizetés esetén nem léphetnek fel, nem tudják követelésüket érvényesíteni. Pl: egészségügyi intézmények, gyermekélelmezés, gyermekintézmények. A fizetési felszólításon kívül szankciót csak rendkívül szűk körben érvényesíthetnek. Igyekeznek a megfelelő jogi lépéseket megtenni. Sajnos amikor lakossági fogyasztókkal szemben lépnek fel, az esetek többségében magasabb összeget költenek a behajtásra, mint amennyit a követeléssel elérnek. Gyakorlatilag többet költenek a sikertelenségre, kudarcra, mert gyakorlatilag nincs min végrehajtani a követelést. Biztos abban, hogy hamarosan a jogalkotásban is felismerik azt a tényt. Ahhoz, hogy a közszolgáltatás jól működjön, az is fontos, hogy a szolgáltatás ellenértéke megtérítésre kerüljön, illetve ellenkező esetben érvényesíteni lehessen. Idei évtől bevezették, hogy minden egyes fogyasztót, aki 10 napos késedelemmel rendelkezik, személyesen keresik fel. A probléma az, hogy a jelenlegi jogi szabályozás abba a látszatkényelembe ringatja a fogyasztót, hogy 60 nappal, vagy tovább is el tudja odázni a fizetést, ami azt jelenti, hogy több havi díja halmozódik fel. Ismerve a családok pénzügyi helyzetét, háromhavi vízdíj már kezelhetetlen. Sajnos a fogyasztók igen jelentős része csak akkor kezd el ezen gondolkodni, amikor háromnégyhavi vízdíja már felhalmozódott. Jelenleg 10 napos késedelem esetén személyesen keresik meg a fogyasztót és igyekeznek beszedni a díjat. (Kazetta 2/1. 178-249) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy a felügyelőbizottság és az igazgatóság összetétele az elmúlt évek gyakorlata szerint úgy alakult ki, hogy az igazgatóságban a nagy városok vannak képviselve, a felügyelőbizottságba pedig a közepes és a kistelepülések delegálnak. Az igazgatóságban Békéscsaba az állam képviselője mellett igazgatósági tag, amit a jövőben is szeretne fenntartani. A felügyelőbizottság tagjai közül választ elnököt, aki eddig Békéscsaba küldötte volt. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 97/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az Alföldvíz Zrt. 2013. május 16-ai rendkívüli és a 2013. május 24-ei rendes közgyűlésén a Zrt. előterjesztéseinek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát a jelen előterjesztésben foglaltak figyelembe vételével képviselje. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. május 16.

Tárgy:

A vízi-közművek vagyonbiztosítása, átháramlása, üzemeltetése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést későbbi kiküldéssel kapták meg a képviselők. Az előterjesztést a testületi ülés előtt véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési

30 Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Felkérte Dr. Ferenczi Attila képviselőt, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökét, ismertesse a bizottság álláspontját. (Kazetta 2/1. 259-266) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: 5 igen szavazattal, 1 tartózkodással a bizottság támogatta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 2/1. 266-268) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a tájékoztatást. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 268-269) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy a határozati javaslat 3. pontjával kapcsolatban kíván módosító javaslatot tenni. Kezdeményezte, hogy a határozati javaslat második mondata utólagos tájékoztatási kötelezettséggel hatalmazza fel Vantara Gyula polgármestert. Ebben a pontban a közgyűlés a megállapodás aláírására is felhatalmazza a polgármestert, ezért a témát nem tárgyalja ismételten a testület. Ezért is fontos, hogy a képviselők ismerettel rendelkezzenek, mint tartalmaz a megállapodás. (Kazetta 2/1. 269-283) Vantara Gyula polgármester: A módosító javaslatot előterjesztőként befogadta. Az elhangzott módosítással együtt szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 98/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése írásban felhatalmazza az ALFÖLDVÍZ Zrt.-t (5600. Békéscsaba, Dobozi út 5.), hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata javára a tulajdonában lévő vízi közművekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 548. §-a alapján vagyonbiztosítási szerződést kössön azzal, hogy a biztosítási díjat az Önkormányzat számla ellenében évente fizeti meg. Jelen nyilatkozat visszavonásig érvényes. II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárulását adja ahhoz, hogy az ALFÖLDVÍZ Zrt. mint „A Békés Megyei Vízművek Zrt. üzemeltetésében lévő vízbázisok biztonságba helyezése” című, KEOP-2.2.3/B09-2010-0004 számú projekt kedvezményezettje a folyamatban lévő beruházást változatlan formában, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek szerint végezze el. A beruházás megvalósítása után a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 10. §-a alapján a létrejött vagyoni elemet az ALFÖLDVÍZ Zrt. átadja az önkormányzat részére az önkormányzatot megillető hányadban. A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a jelen határozat mellékletét képező, az „Üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése” elnevezésű beruházásra vonatkozó megállapodás aláírására.

31

III. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte az Alföldvíz Zrt. Közép-Békési Regionális Vízellátó Rendszer üzemeltetésére vonatkozó bérleti-üzemeltetési szerződés tervezetét. A Közgyűlés utólagos tájékoztatási kötelezettséggel felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szolgáltatóval a bérleti díj mértékéről, fizetési határidejéről, a gördülő fejlesztési terv készítéséről, jóváhagyásáról, a kiszervezésre vonatkozó rendelkezésekről további egyeztetések lefolytatására, valamint az egyeztetéseket követően a megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. május 10.

Vantara Gyula polgármester: Megköszönte az Alföldvíz Zrt. képviselőinek, hogy jelenlétükkel segítették a testület munkáját. (Kazetta 2/1. 288-291) Tárgy:

A magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása (2. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 14/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelete a magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben újonnan beépítésre szánt területen önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítésre és közműfejlesztésre, b) beépített területen helyi közút építésére, közműfejlesztésre,

32 c) az önkormányzat és a helyi közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok között a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. §-a alapján létrejött együttműködés keretében megvalósuló helyi közút építésére (földút szilárd burkolattal történő ellátására). 2. § E rendelet alkalmazásában: 1.

2.

3.

4.

5. 6.

becsült bekerülési költség: az út építésével és a közműfejlesztéssel kapcsolatban számított költségek (a kivitelezés becsült összköltsége, a műszaki ellenőr díjazása, továbbá a hatósági eljárási díjak összessége); érintett ingatlan: a) a közműfejlesztés szempontjából az az ingatlan, amelyhez közvetlen leágazás létesíthető a megépült gerincvezetékről, b) útépítés szempontjából az az ingatlan, amely határos a megépülő úttal; ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező beépített vagy beépíthető földrészletek, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12. §-a szerinti egyéb önálló ingatlanok; közműfejlesztés: vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna, közvilágítás, valamint csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése az önkormányzati tulajdonban lévő és közterületként nyilvántartott területen, továbbá szolgalmi joggal biztosított nyomvonalon; társulási szerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény építőközösség szabályai szerint az építőközösség tagjai által létrejövő megállapodás; útépítés: az ingatlanok megközelítését szolgáló útburkolat és járda építése közútként nyilvántartott területen - amely nem terjed ki az ingatlanok közúti csatlakozásának létesítésére - az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló Korm. rendelet és a közutak igazgatásáról szóló KHVM rendelet előírásainak figyelembe vételével; 2. Társulási típusokra vonatkozó szabályok 3. §

Önálló társulás esetében a) a beruházás költségeit teljes egészében az érintett ingatlanok tulajdonosai biztosítják, b) a társulást az önkormányzat részvétele nélkül alakítják meg és a beruházást a társulás önállóan valósítja meg, c) a társulás és a kivitelező a kivitelezésre vonatkozó szerződésben köteles rögzíteni, hogy a létesítmény a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően az önkormányzat tulajdonába kerül, és az önkormányzat jogosult a kivitelezővel szembeni garanciális jogok érvényesítésére, d) a társulásnak a létesítmény megvalósításához felelős műszaki vezetőt kell megbíznia, e) az ingatlantulajdonosok közös képviselője és a beruházás műszaki vezetője köteles Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Városüzemeltetési Osztályával együttműködni, a beruházással kapcsolatosan folyamatosan tájékoztatást nyújtani, f) a műszaki ellenőri feladatokat kizárólag az önkormányzat által megbízott műszaki ellenőr láthatja el, a műszaki ellenőr díját az önkormányzat fizeti,

33 g) amennyiben az út, közmű nem az építési engedélyben foglaltak szerint épül meg, úgy a megvalósult létesítmény az önkormányzat részéről nem kerül átvételre, h) a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően átveszi az önkormányzat a létesítmény tulajdonjogát. 4. § Önkormányzat mint beruházó közreműködésével létrejövő társulás esetében a) a beruházás költségeit aa) teljes egészében az érintett ingatlanok tulajdonosai biztosítják, amely összeg átadásra kerül az önkormányzat részére vagy ab) lakossági hozzájárulás és önkormányzati támogatás együttesen biztosítja; b) társadalmi munka végzésére nincs lehetőség; c) a beruházást az önkormányzat bonyolítja le; d) az ingatlantulajdonosok közös képviselője köteles da) folyamatosan kapcsolatot tartani az önkormányzattal, db) az érintett lakosságot tájékoztatni, dc) a társulási szerződésben vállalt pénzeszközöket a lakosságtól beszedni, dd) a beszedett lakossági pénzeszközöket az önkormányzat számlájára befizetni, de) a társulásban résztvevő és a részt nem vevő ingatlan tulajdonosokról névjegyzéket készíteni, a névjegyzékben a befizetett hozzájárulást feltüntetni; e) az önkormányzat köteles ea) a beruházást előkészíteni, pályáztatni és teljes körűen lebonyolítani, eb) a műszaki ellenőri feladatok elvégzéséről gondoskodni, ec) a befejezett beruházással kapcsolatban pénzügyi beszámolót készíteni. 3. A támogatások igénylésének, elbírálásának rendje 5. § (1)

(2)

(3)

(4)

A lakossági út- és közműfejlesztés támogatásának igényléséhez tárgyév október 31-ig pályázatot kell benyújtani az önkormányzathoz a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott pályázati űrlapon. A pályázat benyújtásának alapfeltételei: a) a társulás tagjai által vállalt anyagi hozzájárulás legalább a becsült bekerülési költség 25 %-a; b) a társulásban az érdekelt ingatlanok kétharmadainak tulajdonosa részt vesz; c) az építési terület – közműfejlesztés esete kivételével – megfelel a helyi település rendezési terv szerinti szabályozási szélességnek. A pályázati űrlaphoz mellékelni kell: a) szándéknyilatkozatot (a formanyomtatványt jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza); b) az érintett ingatlanok jegyzékét (a formanyomtatványt jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza); c) a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény építőközösségekre vonatkozó szabályai szerinti út- vagy közműépítő társulás alapítására vonatkozó társulási szerződést; d) a beruházásra vonatkozó engedélyes és kiviteli terveket, valamint az árazott költségvetést (tervezői költségbecslés). A beérkezett pályázatokat az önkormányzat formailag és tartalmilag megvizsgálja.

34 (5)

(6)

(7)

A beérkezett pályázatokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének városfejlesztési ügyekért felelős bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a 4. mellékletben felsorolt szempontok szerint rangsorolja és javaslatot tesz a Közgyűlésnek a megvalósítandó létesítményekre és azok forrására. A Közgyűlés az igény benyújtását követő év január 31-éig dönt a megvalósítandó létesítmények támogatásáról az önkormányzat teherbíró képességének figyelembevételével. Az önkormányzat részvételével megvalósuló útépítések és közműfejlesztések esetén a kivitelező kiválasztására irányuló eljárás csak azt követően indítható meg, ha az együttműködésben részt vevő, érintett ingatlanok tulajdonosai az általuk vállalt hozzájárulást az önkormányzat számlájára a (6) bekezdésben meghatározott támogatói döntés kézhezvételét követő 30 napon belül befizették. A befizetés határidejéről az érintett ingatlantulajdonosok a társulás közös képviselője útján értesülnek. A határnap elmulasztása esetén a társulás tagjai elesnek a megítélt támogatástól. 4. Támogatható beruházások, az önkormányzati támogatás alapja, mértéke 6. §

(1) (2)

Megvalósult beruházásra támogatás nem adható. Csak azon létesítmény megvalósítása támogatható, ahol az érintett ingatlantulajdonosok legalább kétharmada egyetért a megvalósítással és ahhoz önként hajlandóak (a meghatározott mértékben) anyagilag is hozzájárulni. 7. §

(1)

(2)

Önkormányzati támogatás az alábbi műszaki tartalmakra adható: a) út- és járdaépítésnél a pályaszerkezet és a tervezett burkolat, valamint az utcai csapadékvíz-elvezetést szolgáló – műszaki szükségességtől függően – zárt csapadékcsatorna vagy nyílt árok megépítése; b) ivóvízhálózat esetén az utcai gerinc-, bekötővezeték megépítése; c) szennyvízcsatorna esetén az utcai szennyvíz-gerincvezeték és a bekötővezeték megépítése; d) közvilágítás megvalósítása. Az (1) bekezdés a) pontja esetében út- és járdaépítésre csak akkor adható támogatás, ha a csapadékvíz-elvezetés is megoldásra kerül a beruházás folyamán. 8. §

(1)

(2)

A támogatás maximális mértéke létesítményenként: a) útépítésnél: 75 % ; b) ivóvízvezeték-építésnél: 75 %; c) szennyvízcsatorna-építésnél: 75 %; d) közvilágítás, csapadékvíz-elvezető rendszer és járdaépítés esetén egyedi elbírálás alapján. Amennyiben az utca beépítése egyoldalas, úgy az önkormányzat által adott támogatás mértéke 85 %. 5. A megvalósuló létesítmények tulajdonjoga

35 9. § Az e rendelet szabályai és az építési engedélyben foglaltak szerint megvalósuló helyi közutak, közművek az önkormányzat tulajdonába kerülnek. 6. Az útépítési és közműfejlesztési érdekeltségi hozzájárulás előírására és megfizetésére vonatkozó rendelkezések 10. § (1)

(2)

(3)

Az útépítési társulásban részt nem vevő, de a megépült létesítmény használatában érdekelt tulajdonos (a továbbiakban: kötelezett) útépítési érdekeltségi hozzájárulást köteles fizetni. Az érdekeltségi hozzájárulást annak az út használatában érdekelt magánszemélynek, jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak kell megfizetnie, aki a kötelezettséget előíró határozat meghozatalának időpontjában az érintett ingatlan tulajdonosa. Közműfejlesztések esetében (vízvezeték, szennyvízvezeték) az érdekeltségi hozzájárulást az önkormányzat tulajdonában lévő szennyvízcsatornákra és vízvezetékekre való csatlakozás feltételeiről szóló önkormányzati rendelet vonatkozó előírásai szerint kell megfizetni. 11. §

Az érdekeltségi hozzájárulás mértéke az útépítési együttműködésben résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulással azonos összeg. 12. § E rendelet alapján nem kell érdekeltségi hozzájárulást fizetni: a) meglévő létesítmények felújítása esetén; b) ha a létesítményt az ingatlanok tulajdonosai által önként vállalt hozzájárulásból létesítették. 13. § (1) (2)

Az érdekeltségi hozzájárulás megfizetéséről a megvalósult út műszaki átadása napjától számított 6 hónapon belül a polgármester határozatban dönt. A kötelezettnek az érdekeltségi hozzájárulás összegét egy összegben, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni. 14. §

(1)

(2)

A hozzájárulás megfizetése alól felmentés nem adható, de a polgármester a kötelezett kérelmére maximum 24 hónapos időtartamra kamatmentes részletfizetést engedélyez. Ha az érintett ingatlan tulajdonosa az ingatlant a hozzájárulás teljes megfizetése előtt kívánja elidegeníteni, úgy a még fennálló hátralék az elidegenítéssel egyidejűleg egy összegben válik esedékessé. A kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani az

36 önkormányzathoz. 15. § (1) (2)

Késedelmes teljesítés esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamattal növelt hozzájárulást kell megfizetni. A jelen rendeletben a hozzájárulás előírásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. 16. §

A beszedett útépítési érdekeltségi hozzájárulás az önkormányzatot illeti meg. 7. Záró rendelkezések 17. § (1)

Ez a rendelet 2013. május 15. napján lép hatályba.

(2)

Hatályát veszti az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló 3/1997. (I. 30.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 7/1999. (III. 25.) önkormányzati rendelet.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 1. melléklet PÁLYÁZATI ŰRLAP

A magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés önkormányzati támogatásának igényléséhez Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Mellékletek:

-

Társulási szerződés Szándéknyilatkozat Érintett ingatlanok jegyzéke Engedélyes kiviteli terv

….. db, ….. db, ….. db, ..… db.

Fejlesztéssel érintett utca/terület megnevezése: ……………………………………………….. Tervezett beruházás megnevezése/rövid műszaki tartalma: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Érintett tulajdonosok részvételi aránya: …………..…….%

37 A megvalósítandó beruházás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlant érint/ nem érint. Érintett ingatlanok száma: ……… A beruházás költségeit a) teljes egészében az érintett ingatlan tulajdonosai biztosítják b) a lakossági hozzájárulás és az önkormányzati támogatás biztosítja. A közös képviselő/k: Neve: ………………………………….. Címe: …………………………………. Telefonszáma: ………………………….. Neve: ………………………………….. Címe: …………………………………. Telefonszáma: ………………………….. Fent nevezettek Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a magánerős lakossági útépítés és közműfejlesztés szervezéséről, önkormányzati támogatási rendszeréről és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló ……../2013. (…………..) önkormányzati rendeletét megismerték, arról megfelelő tájékoztatást kaptak a Városüzemeltetési Osztálytól. A pályázat elbírálásával kapcsolatos adatok: Az alábbi tételeket a társulás/lakóközösség képviselője a Városüzemeltetési Osztállyal közösen határozza meg: - kivitelezés becsült összköltsége: …………………………..,- Ft. - műszaki ellenőr díja: …………………..,- Ft - hatósági eljárási díjak: …………………..,- Ft - beruházás becsült összköltsége: …………………………..,- Ft.

- vállalt lakossági hozzájárulás (………… %) összege: …….…………………….,- Ft - IGÉNYELT ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS (………. %) összege: ……………,- Ft A nem támogatott pályázat döntésre történő ismételt előterjesztését a következő évben kérjük / nem kérjük (aláhúzandó). A megítélt támogatás alapján a társulás / lakóközösség megbízza az Önkormányzatot a beruházás műszaki és pénzügyi lebonyolításával: Békéscsaba, 201…………………………… …………………………… közös képviselő/k 2. melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZAT

38 Alulírottak nyilatkozunk, hogy Békéscsaba …… utcai……….. /útépítő/közműépítő/ közösséget kívánunk létrehozni. Egyben nyilatkozunk arról, hogy az építést Békéscsaba Önkormányzatának közreműködésével kívánjuk megvalósítani.

Megyei

Jogú

Város

Alulírottak mint valamennyien a ……………………….. utcában / területen épülő ……………. útépítéssel/közműfejlesztéssel

érintett

ingatlanok

tulajdonosai

felhatalmazzuk

……………………………. (név) ……………………………………… (cím) alatti és ……………………………. (név) ……………………………………… (cím) alatti lakost, hogy a társulás szervezésével és az magánerős beruházás lebonyolításával kapcsolatos ügyekben önszerveződésünk tagjait teljes körűen képviselje. Alulírottak mint érintett ingatlantulajdonosok kijelentjük, hogy a/az ……………………….. utcában / területen épülő ………………………………. út/közmű építésére létrehozott társulásban / építőközösségben / lakóközösségben részt kívánunk venni és a lent megjelölt összegekkel támogatjuk a beruházást. Tisztában vagyunk azzal, hogy az önkormányzati támogatás odaítélése pályázati rendszerben történik. Tudomásul vesszük, hogy a beruházás műszaki átadását követően a megépült létesítmény térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kerül. Alulírottak nyilatkozunk, hogy építőközösség létrehozásáról szóló TÁRSULÁSI SZERZŐDÉS tartalmát megismertük, az abban foglaltakat tudomásul vesszük és elfogadjuk.

Békéscsaba, 201………………………… Sorszám

Név

Cím

Hozzájárulás

Aláírás

3. melléklet ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE

39 A/Az ……………………………….. utcában (területen) tervezett lakossági magánerős út megvalósításával érintett, a ……………… közmű használatában érdekelt ingatlanok tulajdonosai / használói a következők: Sorszám

Cím

Tulajdonos neve

Helyrajzi szám

4. melléklet Bírálati szempontrendszer Szempontrendszer Lakossági önrész (%) Részvételi arány (%) Kiépítettség (%)

pontszám súlyszám 0-100 0,85 0-100 0,075 0-100 0,075 1

Lakossági önrész: A vállalt lakossági hozzájárulás és a beruházás becsült összköltségének hányadosa. Adható pontszámok: - 25 %-os lakossági önrész: 0 pont - 100 %-os lakossági önrész: 100 pont Részvételi arány: Társulásban résztvevő érintett ingatlantulajdonosok és az érintett ingatlanok hányadosa. Adható pontszámok: - 67 % részvételi arány: 0 pont - 100 % részvételi arány: 100 pont Kiépítettség: Beépített telkek számának és az érintett ingatlanok számának hányadosa. Adható pontszámok: - 0,05 %: 0 pont - 100 %: 100 pont Tárgy:

Belvízvédekezés vis maior támogatása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot.

40 A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 99/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2013. március 30-án elrendelt belvízvédekezés költségeinek, 5.629.410,- Ft-nak 70 %-os mértékű vis maior támogatására, 3.940.587,- Ft-ra kérelmet nyújt be a Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: Kincstár). A felmerült védekezési költség a 2013. évi önkormányzati költségvetésben nem került tervezésre, az önkormányzat saját erejéből annak csak 30 %-át (1.688.823,- Ft-ot) tudja biztosítani. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyilatkozik arról, hogy az önkormányzat: - nem esik a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (III. 15.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében foglalt kizáró okok alá, - az adott tárgyban korábban vagy egyidejűleg nem nyújtott be támogatási igényt, - feltételesen előzetesen felhatalmazást ad a Kincstár részére arra, hogy beszedési megbízást nyújtson be az önkormányzat ellen, amennyiben a támogatást jogtalanul veszi igénybe. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. május 15.

Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok:

A Békéscsaba, 6169/5 hrsz.-ú földterület értékesítése a Víztároló utcában

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 308-314) Takács Péter képviselő: Módosító javaslatában kezdeményezte az érintett terület nyilvános árvetésen történő értékesítését, folytatva az előző ciklusban megkezdett gyakorlatot. Sajnálatos módon több esetben azt a választ kapta, hogy „úgyis csak ez az egy vevő jelentkezik”. Meg kell próbálni. Amennyiben valóban csak ez az egy vevő jelentkezik, az ingatlan értékesítésre kerül, amennyiben más érdeklődő is lesz, az az önkormányzat számára kedvező. Továbbra is javasolta, hogy nyilvános árvetésen, az ingatlanforgalmi szakértő által becsatolt adatokra alapozva hirdessék meg az ingatlant. (Kazetta 2/1. 314-325) Vantara Gyula polgármester: Emlékezete szerint a terület „körbezárt”. A környező telkek a jelenlegi kérelmező tulajdonát képezik, a terület a telkek és az árok között helyezkedik el. Más vásárló bejutása eléggé nehézkes. Az elhangzottak ismeretében továbbra is fenntartja módosító javaslatát Takács Péter képviselő? (Kazetta 2/1. 325-330) Takács Péter képviselő: mikrofonon kívül Továbbra is fenntartja.

41 Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A pályáztatással csak időhúzást érnek el. Kb. három hónappal meghosszabbodik az eljárás, amelytől eredmény nem várható, hiszen helyhez kötött igényről van szó. A terület a csatornán keresztül közelíthető meg, így csak a környező területek tulajdonosa tudja megközelíteni az értékesítendő telket. (Kazetta 2/1. 330-340) Takács Péter képviselő: Bizonyára Dr. Ferenczi Attila képviselő emlékszik arra a gyakorlatra, amelyet 1994. évtől folytattak, miszerint valamennyi értékesítésre irányuló kérelemről nyilvános árverés keretében döntöttek. Ez a gyakorlatot kívánja ismét visszahozni. Minden esetben, minden kételyt elhárít a nyilvános árverés. Legutóbb az Északi Ipartelepen 5.000 m 2es terület nyilvános árverés nélkül, direkt módon került értékesítésre. (Kazetta 2/1. 340-350) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 1 igen, 10 nem szavazattal, 6 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 100/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 24. § b) pontjában foglaltak szerint, versenyeztetés nélkül értékesíti a békéscsabai 6169/5 hrsz.-ú, beépítetlen terület megjelenésű, 6561 m2 telekméretű ingatlant a „Gyöngyhalász” Vendéglátó Kft. (5600 Békéscsaba, Gutenberg utca 6.) számára, az alábbi feltételekkel: 1. Az ingatlan vételára nettó 3.600.000,- Ft, azaz hárommillió-hatszázezer forint. A vételárat egy összegben, az adásvételi szerződés aláírását követő 15 napon belül kell kifizetni. 2. A vevőnek az adásvételi szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy - tudomása van az ingatlan természeti védettségéről, - tudomása van arról, hogy rendkívüli körülmények esetén az általa megvásárolt ingatlan ideiglenesen víz alá kerülhet, - tudomása van arról, hogy az ingatlannal szomszédos 6169/2 hrsz.-ú csatorna karbantartása miatt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata egy 6 m széles sávot a tulajdonos kártalanítása mellett igénybe vehet, - a 6169/5 hrsz.-ú terület közterületi megközelítését a saját tulajdonában lévő ingatlanon keresztül kell biztosítania.

42 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a fent írt feltételekkel az adásvételi szerződést aláírja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkaszervezet vezetőjének 2013. évre vonatkozó prémium kiírása

Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés alapítói döntéshozatalt tárgyal. Kérte, hogy az alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek válassza meg a testület Miklós Attila és Futaki Sándor képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Balczó Edit köztisztviselőt. Megállapította, hogy a jelöltek vállalják a megbízatást. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető megválasztásáról szóló javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 101/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.t érintő alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztja Miklós Attila és Futaki Sándor képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Balczó Edit köztisztviselőt. Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. megjelent képviselőit, továbbá Krizsán Miklós könyvvizsgálót. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 369-385) Hrabovszki György képviselő: Megjegyezte, hogy nem szeretne senkinek a zsebében kotorászni, azonban az előterjesztés szavazása előtt szerencsés lenne tudni, miről beszélnek. Évek óta nincs betekintése a képviselőknek a Zrt. munkabéreibe. Kérdését Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyhoz intézte: kaphatnak-e a képviselők tájékoztatást arról, hogy mekkora összegnek az 50 %-a a prémium. Lehet, hogy szerencsés lenne az összeget még a szavazás előtt megismerni. Kezdeményezte, hogy a jövőben, az ilyen jellegű előterjesztések kapcsán legalább a képviselők kaphassanak betekintést. A döntések meghozatalánál szerencsés lenne tudni, mekkora összeg 50 %-áról szavaznak. (Kazetta 2/1. 385-402) Takács Péter képviselő: Észrevételezte, hogy az előterjesztés 2. pontja szerint a prémium célkitűzés határideje 2013. május 31., míg A határozati javaslatban 2014. május 31. szerepel. Kérte az időpontok pontosítását. (Kazetta 2/1. 402-412)

43 Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a határozati javaslatban szerepel helyesen a dátum. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés nyilvános ülésen döntött a vezérigazgató munkabéréről, kérte Kozma János vezérigazgatót, ismertesse havi bruttó munkabérének összegét. (Kazetta 2/1. 412-423) Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Természetesen a vezető állású tisztségviselők, illetve a munkaszervezet vezetőjének díjazása nyilvános valamennyi állami és önkormányzati cég esetében. Havi bruttó bére, amelyre a hat havi 50 %-os prémium rárakódik, 545.000,- Ft. (Kazetta 2/1. 423-432) Vantara Gyula polgármester: Alapelv, hogy az önkormányzati cégek vezetőinek bére igazodik a polgármesteri, illetve a köztisztviselői bérhez. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 102/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) munkaszervezet-vezetőjének 2013. évre vonatkozóan célprémiumot tűz ki és prémium feladatokat határoz meg az alábbiak szerint: 1. A prémium mértéke az éves személyi alapbér bruttó összegének 50%-a. 2. Prémium feladatok: A Közgyűlés 48/2013. (II. 22.) közgy. határozatával jóváhagyott, a 2012. évre vonatkozó üzleti terv eredményének teljesülése, valamint a társaság számára előírt az önkormányzat költségvetésében szereplő ingatlanhasznosítási és bérletidíjbefizetési kötelezettség határidőre való teljesítése. Értékelés: a 2013. évi éves (mérleg) beszámolóban, valamint a költségvetésben szereplő tényadatok alapján. Határidő: 2014. május 31. A feladat végrehajtásáért adható prémium mértéke: az éves prémiumkeret 70 %-a. Az alábbiakban felsorolt önkormányzati beruházások és az ezekhez kapcsolódó feladatok teljesítésének jelentős mértékű segítése: - a békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő geotermikus hőellátásának növelése, - a békéscsabai Sportcsarnok energetikai fejlesztése, - a békéscsabai Előre-székház épületenergetikai fejlesztése, - a Csaba Park beruházás. Értékelés: a teljesítésről szóló beszámoló alapján. Határidő: 2014. május 31.

44 A feladat végrehajtásáért adható prémium mértéke: az éves prémiumkeret 30 %-a. 3. A kitűzött feladatok értékelése a Zrt. 2013. évi éves beszámolójának alapító által történő elfogadását követően történik a felügyelőbizottság véleménye alapján. 4. A feladatok időarányos teljesítését figyelembe véve a felügyelőbizottság véleménye alapján – év közben egy alkalommal, külön eljárás keretében - a Zrt. féléves beszámolójáról szóló tájékoztatás elfogadását követően előlegkifizetés engedélyezésére van lehetőség, a kitűzött éves prémium összeg 50 %-ának mértékéig. 5.

A prémium kifizetésének feltétele a 2. pontban meghatározott feladatok teljesülésének elfogadása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által.

Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2014. május 31. ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálójának megválasztása, valamint díjazásának megállapítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 103/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálati feladatait megbízási szerződés keretében 2013. június 1. napjától 2014. május 31. napjáig terjedő időtartamra a Panky Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (5700 Gyula, Madarász köz 6., cégjegyzékszáma: 04-09-002435, Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagsági száma: 000419) lássa el. A könyvvizsgálatért személyében felelős: Pankucsi János ügyvezető, bejegyzett könyvvizsgáló (5700 Gyula, Madarász köz 6. szám alatti lakos, Magyar Könyvvizsgálói Kamara igazolványának száma: 002842). Az alapító a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért a könyvvizsgáló részére 2013. június 1. napjától havi 200.000 Ft + áfa, azaz kettőszázezer forint + áfa díjazást állapít meg.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát a jelen előterjesztés mellékletében foglaltak szerint határozza meg.

Felelős:

Vantara Gyula polgármester Kozma János vezérigazgató

45 Határidő:

2013. május 31.

Tárgy:

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2012. évi éves beszámolója

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 104/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2012. évi éves beszámolóját 1.270.299 ezer Ft mérleg főösszeggel, 543.196 ezer Ft saját tőkével, 11.206 ezer Ft mérleg szerinti eredménnyel elfogadja. A mérleg szerinti eredmény összegét eredménytartalékba kell helyezni.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának a társaság 2012. évi éves beszámolójával kapcsolatos jelentését elfogadja.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálójának a társaság 2012. évi éves beszámolója felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését elfogadja.

Felelős: Határidő: Tárgy:

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2013. május 31. ALAPÍTÓI DÖNTÉS Javaslat az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. ügyvezetőjének és könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásának mértékére

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 470-475) Takács Péter képviselő: A könyvvizsgáló kiválasztását milyen pályáztatás előzte meg? (Kazetta 2/1. 475-477) Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Nem pályáztatták. Jelenleg csak javaslatot kérnek a tulajdonostól. A testület nem most választ könyvvizsgálót, csupán javaslatot tesz a Zrt-nek, mint 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a könyvvizsgáló személyére. Ezt követően a Zrt. könyvvizsgálót választ. (Kazetta 2/1. 477-498)

46 Vantara Gyula polgármester: Eloszlatva a képviselő kételyeit emlékezete szerint csak személyében változik a könyvvizsgáló. A tevékenységet korábban végző hölgy Budapestre távozott. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 105/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. ügyvezetőjének 2013. június 1-jétől határozatlan időre, megbízási szerződés keretében Zsadon Endre András (szül.: Békéscsaba, 1961. 12. 09., anyja neve: Szluka Erzsébet), 5600 Békéscsaba, Haán L. tér 22. 2/4. szám alatti lakost válassza meg, 50.000,- Ft/hó díjazással.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. könyvvizsgálói feladatait – beleértve a társaság 2012. évi éves beszámolójának felülvizsgálatát is - 2013. május 1-jétől 2014. május 31-éig terjedő határozott időre, megbízási szerződés keretében az Adó-Reál Pénzügyi és Szolgáltató Kft. (5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 23. fsz., cégjegyzék száma: 04-09-003594, Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagsági száma: 001590) lássa el. A könyvvizsgálatért személyében felelős Vascán Anikó Mária (5700 Gyula, Honvéd utcai lakótelep 5. 3/9., kamarai regisztrációs száma: 002861) legyen. A könyvvizsgálat díjára a Közgyűlés 100.000,- Ft/+ áfa/év összeget javasol.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. május 31.

Vantara Gyula polgármester: Az alapítói döntéshozatalt 12 óra 8 perckor befejezetté nyilvánította. Megköszönte a megjelentek részvételét, közreműködését. (Kazetta 2/1. 504-510) Tárgy:

A Magyar Labdarúgó Szövetséggel kötendő együttműködési megállapodás [a 371/2012. (XII. 14.) közgy. határozat módosítása]

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, elfogadásra javasolták a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 510-516) Takács Péter képviselő: Az előterjesztést már korábban is tárgyalta bizottság és a közgyűlés is. Talán fontos elmondani, mivel felvetését a bizottsági ülésen az alpolgármester is megerősítette, miszerint minden kötelezettség, ami elő van írva az önkormányzatnak, gyakorlatilag egy már megkötött megállapodás alapján átszáll az UFC-re. Valamivel több, mint 40 millió forint saját erőről van szó, nem beszélve a fenntartás költségeiről. Reméli, hogy ez az összeg nem az önkormányzatot terheli. (Kazetta 2/1. 516-533)

47

Kiss Tibor alpolgármester: Valóban úgy van, ahogy Takács Péter képviselő is elmondta. Bizottsági ülésen is kifejtette, fontosnak tartja a sportszeretők figyelmét felhívni arra a tényre, - amit a régi Skorpió együttes száma: „Azt beszéli már az egész város, hogy újra dübörög a banda”. Kedd este óta azt beszéli már az egész város, hogy újra dübörög a BRSE. A női röplabda csapat drámai küzdelmes csatában bronzérmet szerzett. Közel 1.000 néző tombolt a lelátókon. Szerette volna a közgyűlésen is elismerését kifejezni annak a sport- és emberi magasságokat és mélységeket megjárt csapatnak, akik a közel két és félóra alatt tanúbizonyságot tettek arról, hogy fiatalos lendülettel és főleg hittel mindent el lehet érni. „Le a kalappal előttetek lányok!” Köszönjük a közgyűlés nevében is. (Kazetta 2/1. 533-567) Takács Péter képviselő: Kiss Tibor alpolgármester olyan szépen beszélt, hogy megér egy szavazást. Kezdeményezte, hogy a testület ezúton köszönje meg a röplabdás lányok által nyújtott teljesítményt. (Kazetta 2/1. 567-2/2. 001) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy a jegyzőkönyvben is rögzítsék a közgyűlés elismerését. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 106/2013. (IV. 26.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 371/2012. (XII. 14.) közgy. határozatát az alábbiak szerint módosítja: A határozat mellékletét képező, a Magyar Labdarúgó Szövetséggel kötendő megállapodás helyébe a jelen határozat mellékletét képező megállapodás lép. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 30.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén amely a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott önkormányzati feladatok hatékony ellátásának céljából jött létre egyrészről a

48 Megnevezés: Székhely: Képviseli: Adószáma: Számlaszáma: Számlavezető pénzintézete:

Magyar Labdarúgó Szövetség 1112 Budapest, Kánai út 2/D Dr. Vági Márton főtitkár 19020848-2-43 11707024-20485090 OTP Bank

(a továbbiakban: MLSZ), másrészről Hivatalos név: Székhelye: Képviseli: Adószáma: Számlaszáma:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Vantara Gyula polgármester 15725369-2-04 11733003-15345008

(a továbbiakban: Önkormányzat) között az alábbi feltételekkel.

Preambulum Felek megállapítják, hogy: 

a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény) 55. § meghatározza az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait;



MLSZ a labdarúgás stratégiai fejlesztési koncepciójához illeszkedő sportfejlesztési programot dolgozott ki, melynek keretében az önkormányzatokkal együttműködve futballpályákat kíván létesíteni országszerte;



jogszabályban foglalt és önként vállalt sporttal kapcsolatos önkormányzati feladatoknak az MLSZ által kidolgozott sportfejlesztési program megvalósításával történő ellátásában a jelen megállapodásban foglaltak szerint kívánnak együttműködni;



az együttműködés a helyi önkormányzat által ellátandó, sporttal kapcsolatos közfeladatához kapcsolódik, melynek megvalósításáról az MLSZ gondoskodik az Alapszabályában meghatározott kötelezettségének megfelelően.



MLSZ igénybe kívánja venni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 22/C. § szerinti látvány-csapatsport támogatást; országszerte beruházásokat eszközöl futballpályák kialakítására, felújítására és vállalja a támogatott beruházás révén üzembe helyezett labdarúgópályák 15 évi határozott időtartamú sportcélú hasznosítását a Tao tv. 22/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint;



a támogatás igénybevétele olyan létesítmények kialakítására, felújítására irányulhat, amelynek alapvető, közvetlen és kizárólagos rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják.

49

I. A szerződés tárgya 1. Felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat tulajdonát képező, a Békéscsaba 2595/9 és 2595/5 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben 4-es Honvéd utca 1/2. szám alatti ingatlanon – a jelen szerződés 1. számú mellékletét képező vázrajzon feltüntetetteknek megfelelően – a Felek műfüves futballpályát alakítanak ki, amelynek során a Futballpályát az MLSZ építi meg, és azt a Felek az üzembe helyezéstől számított 15 év határozott ideig sportcélú tevékenység folytatására a jelen megállapodásban foglaltak szerint együtt használják és hasznosítják. Felek egyezően rögzítik, hogy a továbbiakban az Ingatlan fogalma alatt a vázrajzon megjelölt – a Futballpálya által elfoglalt – területet értik. II. A szerződés célja 1. Felek a jelen megállapodás feltételeit a szerződés céljának figyelembe vételével alakították ki és fogadták el. 2. MLSZ kijelenti, hogy részéről a jelen megállapodás célja az I/1. pontban meghatározott Futballpálya jelen szerződés szerinti hasznosítása a Sporttörvényben és MLSZ Alapszabályban meghatározott feladatai hatékony ellátása, valamint a Tao. törvény vonatkozó rendelkezéseiben előírtak teljesítése érdekében. 3. Önkormányzat kijelenti, hogy részéről a jelen megállapodás célja a Sporttörvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatai megfelelő ellátása. III. Az együttműködés időtartama 1. Jelen megállapodás a mindkét Fél képviselője általi aláírás napjától az I/1. pontban meghatározott műfüves futballpálya üzembe helyezésétől számított 15 év határozott időre jön létre. 2. Jelen megállapodás aláírásával Felek kifejezetten lemondanak arról, hogy a megállapodást a határozott idő lejárta előtt megszüntessék. 3. Felek a megállapodás határozott időtartamának lejárta előtt legalább 180 nappal tárgyalásokat kezdeményeznek a Futballpálya további közös használata tárgyában. IV. A labdarúgó pálya kialakításának finanszírozása 1. Felek egyezően rögzítik, hogy az országszerte kialakításra kerülő labdarúgó pályák teljes kivitelezési költségeit az MLSZ sportfejlesztési programja (a továbbiakban: programterv) tartalmazza, a Futballpálya létesítésének teljes bruttó (nettó + 27% áfa) beruházási költségét a jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képező 2. sz. melléklet tartalmazza (a továbbiakban: Teljes Költség). Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Teljes Költség módosításra kerül, ésszerű határidőn belül ennek megfelelően módosítják a 2. sz. mellékletet. 2. Felek egyezően rögzítik, hogy a Futballpálya kialakítására a Tao tv. 22/C. § szerinti

50 támogatás MLSZ általi igénybevételével kerülhet sor, amelyhez az MLSZ-nek 30% önrésszel is rendelkeznie kell. 3. Felek egyezően rögzítik, hogy a jelen megállapodás tárgyát képező Futballpálya kialakítása a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott tárgyi eszköz beruházásnak minősül. 4. Felek akként állapodnak meg, hogy Önkormányzat a jelen szerződésben szerzett jogok gyakorlásáért– ellenértéket fizet MLSZ-nek. Az ellenérték (a továbbiakban: Ellenérték) mértékét Felek úgy határozzák meg, hogy az  a Teljes Költség 30%-a (áfától mentesen), amennyiben az MLSZ-nél a pályaépítéshez kapcsolódó, a IV./1. pontban említett áfa számvitelben költségként elszámolandó, vagy  a Teljes Költség nettó részének 30%-a + áfa, amennyiben az MLSZ-nél a pályaépítéshez kapcsolódó, a IV./1. pontban említett áfa számvitelben nem költségként számolandó el. Az MLSZ a számviteli kezelésre és az azt meghatározó áfa-kezelésre állásfoglalást kér az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumtól vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az MLSZ az állásfoglalás eredményéről a kézhezvételt követő 30 napon belül tájékoztatja az Önkormányzatot, és ennek megfelelően állítja ki a számláját, illetve amennyiben a számla kiállítására addig már sor kerül, azt az MLSZ – amennyiben szükséges – az állásfoglalásnak megfelelően helyesbíti. 5. Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a IV./4. pont szerinti Ellenértéket a jelen megállapodás aláírását követően, a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalja az MLSZ bankszámlájára. 6. Felek megállapodnak – és Önkormányzat kifejezetten elfogadja –, hogy a Futballpálya kialakításának előfeltétele az Ellenérték összegének Önkormányzat általi teljesítése az MLSZ részére. 7. Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a pályaépítés megkezdésének feltétele az MLSZ sportfejlesztési programjának a Nemzeti Sport Intézet által történő jóváhagyása. 8. Amennyiben a pálya nem épül fel, a Magyar Labdarúgó Szövetség, vállalja, hogy az Önkormányzat részére az Ellenértéket visszafizeti V. Felek jogai és kötelezettségei 1. Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a tulajdonában lévő, a jelen megállapodás I/1. pontjában körülírt – a vázrajzon megjelölt – Ingatlant a Futballpálya kialakítása céljából az MLSZ birtokába bocsátja, ingyenesen a használatába adja. Az MLSZ az így használatában álló Ingatlanon kialakítja a Futballpályát. Önkormányzat továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása céljából a Futballpálya kialakítását követően az üzembe helyezéstől számított 15 év határozott időtartamra az Ingatlant és a Futballpályát az MLSZ ingyenes használatába adja. Ennek megfelelően az Önkormányzat hozzájárul

51 ahhoz, hogy az MLSZ a Futballpályát a használatában álló ingatlanon (idegen ingatlanon) végzett beruházásként a könyveibe (számviteli nyilvántartásaiba) felvegye, és e 15 éves időtartamra a könyveiben tartsa. 2. Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen megállapodásban – különösen pedig a Tao tv. 22/C. § - ban – foglaltak teljesüléséhez szükséges valamennyi nyilatkozatot, hozzájárulást és beleegyezést határidőben megadja és szükség esetén az MLSZ rendelkezésére bocsátja. Amennyiben Önkormányzat a nyilatkozattétel megtagadásával illetve a nyilatkozat késedelmes kiadásával az MLSZ-nek kárt okoz, úgy köteles azt megtéríteni. Önkormányzat kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy jogvita esetén nyilatkozatát bíróság pótolja. 3. MLSZ kötelezettséget vállal arra, hogy a programtervnek, illetve a 2. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően megépíti és üzembe helyezi a Futballpályát. 4. Felek megállapodnak abban, hogy a megvalósítási határidő elmulasztása esetén a kivitelezőt terhelő és a MLSZ részére megfizetett késedelmi kötbér arányos része (30%) az Önkormányzatot illeti meg. 5. MLSZ a Futballpályát az üzembe helyezéssel egyidejűleg Önkormányzat birtokába adja a jelen megállapodás V/1. pontjának sérelme nélkül. Szerződő felek a birtokba adásról jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben rögzítik Önkormányzat birtokba lépésének pontos időpontját, a Futballpálya műszaki állapotát és tartozékainak leltárát. 6. Felek megállapodnak abban, hogy a Futballpályát a Tao tv. 22/C. § (6) – (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően használják és hasznosítják. 7. Felek megállapodnak abban, hogy a Futballpálya rendeltetésszerű használatához szükséges valamennyi felújítási, javítási, karbantartási költséget, valamint a használattal járó költségeket, továbbá a Futballpálya tekintetében felmerülő közterheket Önkormányzat viseli. 8. Felek megállapodnak, hogy a közüzemi mérőórákat – amennyiben ez szükséges – Önkormányzat saját költségén köteles felszereltetni, a szolgáltatókkal a közüzemi szerződéseket megkötni, a közüzemi díjakat határidőre megfizetni. 9. Szerződő felek megállapodnak és az Önkormányzat tudomásul veszi és vállalja, hogy a Futballpálya részére történő birtokba adását követően jelen szerződés időtartama alatt az Önkormányzat felelőssége és költsége a Futballpálya szabályszerű és jelen szerződésnek megfelelő működtetése, karbantartása, üzemeltetése, valamint a jelen szerződés időtartama alatt a Futballpálya jogszabályoknak és a biztonságos, balesetmentes üzemeléshez szükséges állagának biztosítása. A Futballpálya teljes körű üzemeltetéséről és – a jelen megállapodás 3. számú melléklete szerinti – karbantartásáról Önkormányzat köteles saját költségén gondoskodni. 10. MLSZ a jelen megállapodás fennállása alatt eszközpótlást vagy felújítást nem végez, ez az Önkormányzat feladata és költsége. 11. Önkormányzat köteles saját költségén gondoskodni a Futballpálya őrzéséről, védelméről.

52 12. Felek a Futballpályát szabadon – egymással egyeztetve – használják és hasznosítják, Önkormányzat azonban kötelezettséget vállal arra, hogy azt iskolai és diák-, főiskolaiegyetemi sport események (elsősorban labdarúgás), szabadidősport események (elsősorban futball), más közösségi célú – különösen: kulturális, turisztikai – események lebonyolítása céljából naponta a Futballpálya üzemidejének legalább 20%-ában és évente legalább 10 nap ingyenesen használja vagy kedvezményes áron hasznosítja. Felek jelen rendelkezést lényeges szerződési feltételnek tekintik, melynek megsértése különösen súlyos szerződésszegésnek minősül. 13. Önkormányzat vállalja, hogy az MLSZ által kijelölt szakmai szervezeti egységgel, illetve koordinátorral – elsősorban, de nem kizárólag az MLSZ által kijelölt szakmai kapcsolattartó útján – együttműködik, biztosítja a részvételt az MLSZ által szervezett releváns képzéseken. Az MLSZ az Önkormányzat által kért, a futballpályán szervezett tevékenységekhez és aktivitásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatásokat teljesíti. Az Önkormányzat a Futballpálya használata során az MLSZ által szervezett országos labdarúgó szakmai programokhoz (elsősorban Bozsik program, és szabadidő- futball) kapcsolódó tornák, rendezvények, versenyek lebonyolításának elsőbbséget biztosít, és az MLSZ jogosult a térítésmentes pályahasználatra. 14. MLSZ rendelkezik a Futballpálya területére vonatkozó reklám célú felületek hasznosítási jogával. MLSZ a palánkok külső hirdetési felületének kizárólagos felhasználója. MLSZ a palánkok belső hirdetési felületének tekintetében, a 20x40 -es pálya esetén 20 db 100x200 centiméteres hirdetési felület, a 12x24-es pálya esetén 12 db 100 x 200 centiméteres hirdetési felület, a nagypálya esetén pedig szintén 12 db 100 x 200 centiméteres hirdetési felület kizárólagos felhasználója. A kizárólagos hirdetési felületek elhelyezkedését MLSZ jogosult meghatározni. MLSZ a nem kizárólagos felületek hirdetési jogát, illetve az abból származó bevételek 50%-át átengedi Önkormányzatnak. Amennyiben Önkormányzat nem él a nem kizárólagos felületeken (vagy annak egy részén) a hirdetési jogával, úgy az visszaszáll MLSZ-re, mely esetben az abból származó bevétel 100%-a MLSZ-t illeti meg. Önkormányzat a pálya üzembe helyezését követő 60 napon belül (majd jelen szerződés hatálya alatt minden év január 31-ig) köteles nyilatkozni arról, hogy adott évre hány hirdetési felületen kíván élni a hirdetési jogával. Önkormányzat, az általa kiadott hirdetési felületeket darabonként minimum 25 000Ft/év + ÁFA összegért adhatja bérbe és a hirdetési bevételekkel évente köteles elszámolni az MLSZ felé a tárgyévet követő március 31-ig. Önkormányzat vállalja, hogy a hirdetéseket kizárólag az MLSZ által erre kijelölt partnerrel helyezteti fel és távolítatja el a palánkokról. A reklámanyag felhelyezésének költsége a reklámozót terheli. Önkormányzat tudomásul veszi, hogy más, a pályához tartozó felületet (pl. labdafogó háló) reklám céljára nem vehet igénybe. A megállapodás megszűnésével – bármilyen ok miatt is következik be – az MLSZ reklám célú felületek hasznosítási joga automatikusan megszűnik. 15. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Futballpályán folytatott tevékenységhez – amennyiben az szükséges – a hatósági engedélyeket az Önkormányzat saját költségén köteles beszerezni, szükség esetén azokat megújítani, az időszakos hatósági vizsgálatokat elvégeztetni, illetve tevékenységét mindenkor a hatályos hatósági engedélyek birtokában és előírások megtartása mellett folytatni.

53

16. Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy megfizeti a közműfejlesztési hozzájárulást, vállalja az energia csatlakozási pont kiépítését saját költségén és rendelkezésre bocsátja a beruházás üzemeltetéséhez szükséges - műszaki leírásban meghatározott - energiamennyiséget. 17. Felek kölcsönösen jogosultak ellenőrizni a Futballpálya rendeltetésszerű és a jelen megállapodás előírásainak megfelelő használatát, és követelhetik a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. 18. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Önkormányzat jelen szerződésben foglalt valamely kötelezettségének határidőben nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy a szerződésszegés minden napjára 5.000,- Ft késedelmi kötbért köteles fizetni MLSZ-nek. Kötbérterhes szerződésszegésnek minősül különösen – de nem kizárólagosan – a Futballpálya használatát és használhatóságát befolyásoló szerződésszegés, valamint az V/1-2. és V/12-13. pontokban előírt kötelezettségek nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése. Tekintettel arra, hogy a szerződés idő előtti megszüntetése a Tao tv. által előírt hasznosítási kötelezettség miatt kizárt, a jelen pont szerinti kötbérfizetési kötelezettséget Felek sem összegben, sem időben nem korlátozzák. A kötbér az Önkormányzatnak felróható szerződésszegés megszűnését követő napon válik esedékessé azzal, hogy amennyiben a szerződésszegéssel érintett időszak a kilencven napot meghaladja (huzamos szerződésszegés), úgy erre az időszakra eső kötbér a kilencvenegyedik napon válik esedékessé, és ezen a napon kezdődik a következő kötbérfizetési időszak. 19. VI. Szavatosság 1. MLSZ szavatol azért, hogy a Futballpálya használatra alkalmas állapotban kerül az Önkormányzat birtokába. 2. Önkormányzat szavatol azért, hogy a Futballpálya a jelen megállapodás fennállásának egész tartama alatt rendeltetésszerű, szerződésszerű, biztonságos és balesetmen tes használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. 3. Önkormányzat szavatol azért, hogy az Ingatlanon, illetve a Futballpályán harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, amely akadályozná a Feleket a zavartalan használatban, valamint gátolná a jelen megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésében. 4. MLSZ szavatol azért, hogy a Futballpályán harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, amely akadályozná a Feleket a zavartalan használatban, valamint gátolná őket a jelen megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésében. 5. Az MLSZ a kivitelező vállalkozóval szemben, hibás teljesítésből eredően őt megillető szavatossági jogáról jelen megállapodással lemond az Önkormányzat javára. Felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat a szavatossági jogokat az MLSZ által a jelen pont szerint adott felhatalmazás alapján kizárólag a kivitelező vállalkozóval szemben érvényesítheti, Az önkormányzat kifejezetten elismeri, hogy az MLSZ-szel

54 szemben hibás teljesítésből eredő szavatossági igényt nem támaszthat. VII. Kárveszély 1. MLSZ az alábbi esetekben felelősségét kifejezetten kizárja: - az üzemszerű működés körében keletkezett bármely kár; - a Futballpályán lévő dolgokban keletkezett kár; - baleseti károk, betörés, alkalmazottak és harmadik fél károkozása. - vis maior esetek. 2. A Futballpályán belül bekövetkező bármely más káresemény esetén is a helyreállítási kötelezettség, illetve a felelősség teljes mértékben kizárólag Önkormányzatot terheli. 3. Szerződő Felek megállapodnak, hogy kötelesek egymást haladéktalanul értesíteni, amennyiben bármilyen káresemény következik be, különös tekintettel a jelen megállapodás V/18. pontjában foglaltakra. 4. Önkormányzat köteles a Futballpályán keletkezett károsodásokat haladéktalanul helyreállítani. Amennyiben ezen kötelezettségének MLSZ írásbeli felhívása ellenére határidőn belül nem tesz eleget, MLSZ – kötbérigénye érvényesítésén túl – jogosult a keletkezett károk helyreállításával kapcsolatos munkák Önkormányzat költségén történő elvégeztetésére. 5. Felek egyezően rögzítik, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) kárveszély viselésére vonatkozó szabályai (99. §) a felek jelen megállapodással alapított jogviszonyában a jelen megállapodásban foglaltak szerint alkalmazhatók. Ennek értelmében Felek egybehangzóan kijelentik, hogy a kárveszély – az MLSZ által szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozott kár kivételével – Önkormányzatot terheli. VIII. A megállapodás hatálya 1. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Nemzeti Sport Intézet nem hagyja jóvá az MLSZ sportfejlesztési programját, MLSZ jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. 2. A jelen megállapodás hatálya – a VIII/1. pontban foglaltak kivételével – a határozott időtartam elteltével megszűnik. 3. A Futballpálya elpusztulásával Felek megállapodása megszűnik. Ebben az esetben MLSZ nem köteles Önkormányzatnak másik sportlétesítményt biztosítani. 4. A jogviszony megszűnése esetén a Felek egymással kötelesek elszámolni együttműködésükből eredő kötelezettségek tekintetében. A jelen megállapodás megszűnése az MLSZ-t nem gátolja esetleges követelései behajtására vonatkozó jogában, illetve abban a jogában, hogy az esetlegesen felmerült kártérítési igényét érvényesítse. 5. Tekintettel a Tao tv. által meghatározott hasznosítási kötelezettségre, Felek kifejezetten

55 elfogadják, hogy a Tao tv. 22/C. § szerinti támogatás igénybevételét és a Futballpálya kialakítását követően a megállapodás a határozott idő lejárta előtt nem kerülhet megszüntetésre. 6. Önkormányzat kifejezetten elismeri, hogy őt terheli a hasznosítási cél neki felróható meghiúsulásából, illetve kötelezettségei nem, vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő valamennyi kár, beleértve az MLSZ által igénybe vett támogatás visszafizetését, amennyiben a szerződésszegéssel összefüggésben ez válik szükségessé. IX. Kapcsolattartás 1. A megállapodás teljesítésével kapcsolatos ügyintézésre és kapcsolattartásra a felek által felhatalmazott személyek: MLSZ részéről: Név: Kissné dr. Kondor Boglárka Beosztás: jogi előadó Telefon: 06 30/774-2538 Fax: 06 1/577-9503 E-mail: [email protected] Önkormányzat részéről: Név: Csizmadia Bernadett Beosztás: gazdálkodási ügyintéző Telefon: 06 66/452-252/1223 Fax: 06 66/523-873 E-mail: [email protected] 2. Felek a jelen megállapodással kapcsolatos mindennemű közléseiket megtehetik írásban, telefonon, telefaxon, e-mailen. A telefonon tett közléseket haladéktalanul írásban is kötelesek megtenni a Felek. 3. A faxon küldött dokumentumokat akkor kell kézhez vettnek tekinteni, ha azt Felek jelen pontban megadott hívószámára küldték és azt a vonatkozó adási nyugta igazolta, az emailen küldött dokumentumok átvételét az e-mail fogadásáról szóló automatikus értesítés igazolja. 4. Az írásban postai úton küldött leveleket ajánlott – tértivevényes – postai küldeményként kell feladni. A fentiek szerint elküldött értesítés, levél az elküldéstől, postára adástól számított 5. napon akkor is megérkezettnek minősül, ha a tértivevény ˝nem kereste˝, vagy ˝nem vette át˝ jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, vagy a jelen szerződében írt telefaxszámot, e-mail címet bármely fél a másik fél előzetes értesítése nélkül változtatta meg és az így küldött üzenet ezért nem jut el hozzá. X. Egyéb rendelkezések 1. Felek a jelen megállapodás teljesítése céljából legalább a Ptk. szerinti együttműködésre kötelesek. 2. A jelen megállapodással kapcsolatban a Felek a birtokukba került adatokat, tényeket,

56 információkat kötelesek bizalmasan kezelni, azokat a megállapodással össze nem függő célra nem használhatják fel, harmadik személynek nem adhatják tovább. 3. Jelen megállapodás akkor lép hatályba, amikor azt mindkét fél felhatalmazott képviselője útján aláírta és az Önkormányzat a IV/4. pont szerinti Ellenértéket az MLSZnek megfizette. 4. Felek képviselői kijelentik, hogy az általuk képviselt fél nevében a jelen szerződés aláírására megfelelő jogosultsággal rendelkeznek. Elismerik továbbá, hogy a képviseleti hibával összefüggésben felmerülő károkért a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartoznak. 5. Jelen szerződés kizárólag írásban, a Felek felhatalmazott képviselőinek aláírásával módosítható. 6. Ha a jelen megállapodás bármely rendelkezése, vagy annak bármely körülmények közötti alkalmazása érvénytelen vagy végrehajthatatlan, ez a megállapodás egyéb rendelkezéseit és azok alkalmazását nem érinti, azok a jog által megengedett legteljesebb mértékben a Felek jelen megállapodásban kifejezett céljainak és akaratának megfelelően érvényesíthetők maradnak. 7. Felek a szerződéses feltételeket egybehangzó akaratnyilatkozatukkal Ptk. a felek szerződéskötési szabadságát rögzítő 200. §-ában foglaltakra tekintettel határozták meg. 8. Felek egyezően rögzítik, hogy a jogaikat és kötelezettségeiket céljaik és érdekeik megfelelő figyelembe vételével állapították meg, ezért a jelen megállapodás szerinti szolgáltatás-ellenszolgáltatást egyenértékűnek ismerik el. Ennek értelmében Felek egybehangzóan kijelentik, hogy az egyenértékűség elvének megsértésére, illetve a szerződés egyéb okból adódó érvénytelenségére nem hivatkozhatnak, erre hivatkozva egymással szemben követelést jogszerűen nem támaszthatnak. 9. Felek a szerződéses feltételeket egybehangzó akaratnyilatkozatukkal a Ptk. a felek szerződéskötési szabadságát rögzítő 200. §-ában foglaltakra tekintettel határozták meg. 10. E megállapodásban nem érintett kérdések tekintetében elsősorban a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. XI. Megállapodás mellékletei 1. számú melléklet: helyszínrajz, illetve vázrajz a műfüves futballpálya feltüntetésével 2. számú melléklet: Futballpálya kialakításának Teljes Költsége 3. számú melléklet: Önkormányzat karbantartási feladatai Jelen megállapodást a Felek felhatalmazással rendelkező képviselőjük útján elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt alulírott helyen és napon 4 példányban írták alá. _____________, 2013. _____________ __.

___________________________________

Békéscsaba, 2013. __________ __.

________________________________________

57 Magyar Labdarúgó Szövetség képviseli: Dr. Vági Márton főtitkár

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Vantara Gyula polgármester Ellenjegyzem: ………………………… Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: ………………………… Tarné Stuber Éva osztályvezető

Tárgy:

Pályázat benyújtása a polgármesteri hivatal szervezetfejlesztésére az Államreform Operatív Program keretében

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2. 007-009) Takács Péter képviselő: Ismét olyan előterjesztést tárgyal a testület, amelynek részletei nem ismertek. Belátja, hogy az idő sürget. Kezdeményezte, hogy 6. pontként az alábbi kitétel kerüljön beemelésre: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a benyújtott pályázat tartalmi elemeiről utólagosan tájékoztassa a közgyűlést.” (Kazetta 2/2. 009-013) Vantara Gyula polgármester: A javaslattal, mint előterjesztő egyetért. Megjegyezte, hogy az előterjesztésre nem az előkészítőtlenség hiánya jellemző. Az elhangzott módosító javaslattal együtt szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 107/2013. (IV. 26.) közgy. HAT ÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az ÁROP 1.A.5-2013. kódszámú, „Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára” című egyfordulós pályázati felhívásra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtson be.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt a pályázat elkészítésére, továbbá a pályázat nyertessége esetén a pályázati célok megvalósítására.

58 3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat benyújtásához szükséges nyilatkozatok aláírására és szerződések megkötésére.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy nyertes pályázat esetén gondoskodjon a projektmenedzsmentben résztvevő személyeknek a pályázati felhívásban előírtak szerinti alkalmazásáról.

5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, illetve a hivatal munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést, továbbá felhatalmazza a projektmenedzsmenttel kapcsolatos dokumentumok aláírására.

6.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a benyújtott pályázat tartalmi elemeiről utólagosan tájékoztassa a Közgyűlést.

Felelős: Határidő:

1., 3. pontért: Vantara Gyula polgármester 2., 4., 5. pontért: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. május 31.

Tárgy:

Uszoda építése az Árpád Fürdőben

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 108/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Csabai Csirkefogók Vízilabda Klub (5600 Békéscsaba, Lencsési út 31. 2/6., képviseli: Balázs Lajos üv. elnök, a továbbiakban: Klub) által beadásra kerülő uszoda-építési pályázat támogatásban való részesülése esetén a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (6) bekezdése alapján a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba 20 hrsz. alatt felvett (Árpád Fürdő) ingatlanra a beruházási költség 70 %-áig, legfeljebb 210.000.000,- Ft, azaz kettőszáztízmillió forint erejéig jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, amelynek jogosultja a Magyar Állam, időtartama a beruházás üzembe helyezésétől számított 15 év. 2. A pályázattal összefüggésben megvalósuló beruházással kapcsolatos további kérdéseket a felek külön megállapodásban rendezik. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az 1. pont alapján szükséges jognyilatkozatokat megtegye.

59

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a már korábban elkészített engedélyes tervek, tervdokumentáció a Klub részére átadásra és felhasználásra kerüljön. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Kiss Tibor alpolgármester: Nem adják fel annak a lehetőségét, hogy bővítsék az Árpád Fürdő medencéinek számát. A korábbi kezdeményezés sajnos nem vezetett eredményre. Szükséges a vízfelület bővítése, hiszen számos gyermek sportolási lehetőségét bővítenék, illetve az ott fürdőzők számára is magasabb infrastruktúrát biztosítanának. Reméli, hogy a kezdeményezés sikerrel jár. (Kazetta 2/2. 030-042) Napirend tárgya:

A 41/2006. (I. 26.) közgy. Településszerkezeti Terv módosítása

határozattal

elfogadott

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 109/2013. (IV. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 41/2006. (I. 26.) közgy. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv tervlapját az alábbiak szerint módosítja: Az Orosházi út délnyugati irányú folytatását képező 4432. sz. út mellett fekvő 01001 hrsz.-ú sertéstelep területén tervezett fejlesztéseknek és a terület tényleges felhasználásának megfelelően a településszerkezeti terven az „Ipari gazdasági terület (egyéb ipar, major)” területrész felhasználási módja „Különleges mezőgazdasági üzemi terület”-re, az „Általános mezőgazdasági terület” területrész felhasználási módja „Vízfelület (vízgazdálkodási terület)”re változik. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. május 28.

Napirend tárgya:

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel?

60 Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 15/2013. (V. 1.) önkormányzati rendelete Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatatkörében eljárva, az Állami Főépítész, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala, a Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztálya, az Országos Rendőr–Főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztálya, a Szolnoki Bányakapitányság, Gyula Város Önkormányzata, Kamut Község Önkormányzata, Szabadkígyós Község Önkormányzata, Újkígyós Város Önkormányzata, Doboz Nagyközség Önkormányzata, Csabaszabadi Község Önkormányzata, Telekgerendás Község Önkormányzata, Békés Város Önkormányzata, Murony Község Önkormányzata, Kétsoprony Község Önkormányzata, az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., az EDF DÉMÁSZ Hálózat Elosztó Kft., az Alföldvíz Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Zrt., a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztály Építéshatósági Csoportja és a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Osztálya véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. § A Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 13. § (3) bekezdésében foglalt táblázat „K-MÜ” sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sajátos terület használat

Övezeti jel

Beépítés módja

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

MegengeMegendett gedett legnalegnagyobb gyobb építbeép. mény(%) magasság (m)

Megengedett legnagyobb szintterülets űrű-ség

Kialakítandó új telek legkisebb Legkisebb zöldfelület (%)

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Megjegyzés)

61 (Sajátos terület használat

„Különleges

Övezeti jel

Beépítés módja

K-MÜ

Megengedett legkisebb telekterület telepszerű 2500 (m²)

Megengedett legnagyobb beép. (%) 40

Megengedett legnagyobb épít7,5* ménymagasság (m)

Megengedett legnagyobb szint1,0 területs űrű-ség

Legkisebb zöldfelület (%) 40

Kialakítandó új telek legkisebb

30,0

50,0

Megjegyzés) *legfeljebb a mezőgazdasági terménytároláshoz és takarmányok előállításához technológiailag szükséges méretig növelhető”

2. § A Rendelet 5. mellékletét képező Szabályozási Terv 36. számú szelvénye helyébe a jelen rendelet 1. melléklete lép. 3. § A Rendelet 5. mellékletét képező Szabályozási Terv 41. számú szelvénye helyébe a jelen rendelet 2. melléklete lép. 4.§ Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba.

Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

A közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások, valamint művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák elhelyezéséről és a házszámozásról szóló 26/2008. (V. 26.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendeletalkotást az alábbi kiegészítéssel javasolta: Mindkét bekezdés 8. §-a az. „elkészítéséről” kitétellel egészüljön ki, miszerint a Rendelet 18. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) (3)

Új utcák, névtábláinak elkészítéséről, elkészíttetéséről, felszereléséről, a megszűnő utcanevek tábláinak eltávolításáról a Jegyző gondoskodik. Új utcák egységes házszámtábláinak elkészítéséről, elkészíttetéséről a Jegyző gondoskodik a névadást követő három hónapon belül.”

A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Javasolja a rendelet tervezet 9. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lépjen hatályba: Hatályát veszti a rendelet 5. §-ának (6) bekezdése és a 18. § (3) – (5) bekezdése. Kérdését Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyhoz intézte: Előterjesztőként befogadja-e a bizottság javaslatát?

62 (Kazetta 2/2. 059-078) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Az előkészítés során több vélemény fogalmazódott meg a bizottságok részéről. Lukácsi László városi főépítésszel több alkalommal egyeztetett a szöveget érintően. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság azon módosító javaslatát, amely a rendelet tervezet 9. §-ának (2) bekezdését a következő szöveggel léptetné hatályba: „hatályát veszti a rendelet 5. §. (6) bekezdése, valamint a 18. § (3)-(5) bekezdése” előterjesztőként befogadja. A többi módosító javaslattal kapcsolatosan kérte, hogy Lukácsi László városi főépítész nyilatkozzon. (Kazetta 2/2. 078-085) Lukácsi László városi főépítész: A bizottsági munka során derült ki, hogy az alapcélon túlmenően – a hivatal szervezeti struktúrájának változása okán – a járási hivatalhoz került szakágazatokra nem telepíthető feladat. A jegyző a hivatal munkarendje keretében osztja szét az egyes részegységek között a feladatokat. A rendelet 18. §-ának (3), (4) és (5) bekezdése ésszerűtlen, mivel egy új utca három hónapon belül nem épül be. A bizottságok egyetértettek azzal, hogy a 18. § (3), (4) és (5) bekezdéseinek törlésével. (Kazetta 2/2. 085-100) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: A rendelethez közvetve kapcsolódik egy probléma, amelyet mielőbb orvosolni szükséges. Több jelzés érkezett, hogy sok esetben nem lehet megtalálni az utcákat, mivel az utca névtáblák nincsenek kint a sarki házakon. Jó esetben először a negyedik, vagy ötödik házon van csak tábla. Mi a módja az utca névtáblák kihelyezésének? (Kazetta 2/2. 100-112) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A feladatot a hivatal szervezeti keretein belül a Városüzemeltetési Osztály látja el. Kérte Csiaki Tamás osztályvezetőt, fentiekről tájékoztassa a testületet. (Kazetta 2/2. 112-116) Csiaki Tamás osztályvezető: Amennyiben az utcanévtábla hiányát jelzik a Városüzemeltetési Osztály felé, pótlásáról intézkednek. (Kazetta 2/2. 116-120) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Szavazás előtt pontosította a módosító javaslatokat, illetve az előterjesztői befogadásokat. A Pénzügyi, Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kezdeményezte az elkészítéséről kitétel beemelését, mellyel Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony egyetért. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság javaslatát befogadta. Az elhangzott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta a rendelet tervezetet. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 16/2013 (V. 2.) önkormányzati rendelete a közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások valamint művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról szóló

63 26/2008. (V. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások, valamint művészeti alkotásnak nem minősülő emléktáblák közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról szóló 26/2008. (V. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A közgyűlési döntés előkészítéseként az előterjesztést a közművelődési, a városfejlesztési, valamint a nemzetiségi ügyekért felelős bizottság véleményezi.” 2. § (1) A Rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A megállapított földrajzi nevekről naprakész nyilvántartást (utcanévjegyzék) kell vezetni és abban a változásokat folyamatosan fel kell tüntetni. Az utcanévjegyzék vezetése a Jegyző feladatkörébe tartozik.” (2) A Rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A lakosság és az érdekelt szervek értesítéséről a döntést követően a jegyző haladéktalanul gondoskodik. Az érdekelt szervek tételes felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.” 3. § A Rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az utcanévtáblán a város kerületszámának és az utca nevének kell szerepelnie, az utcanévtáblának egységes kivitelűnek kell lennie. A Jegyző gondoskodik az utcanévtábla elkészíttetéséről és kifüggesztéséről. Az utcaházszámokat a Jegyző határozza meg.” 4. § A Rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az utcanévtáblák elhelyezésnek és karbantartásának költsége az önkormányzatot terheli. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáról a Jegyző gondoskodik.”

64

5. § A Rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az elhelyezésre vonatkozó javaslatot a közművelődési, valamint a városfejlesztési ügyekért felelős bizottság készíti elő, a művészeti alkotások beszerzésére, felhasználására és forgalmazására vonatkozó szabályok rendelkezéseit is figyelembe véve.” 6. § A Rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A művészeti alkotás közterületen történő elhelyezéséről, gondozásáról – természetes személy, illetve jogi személy kezdeményezése kivételével – a Jegyző gondoskodik. Természetes személy, illetve jogi személy kezdeményezése esetén az elhelyezés, gondozás kötelezettsége a kezdeményezőt terheli.” 7. § A Rendelet 17/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Emléktábla közterületen történő elhelyezéséről, gondozásáról – természetes személy, illetve jogi személy kezdeményezése kivételével – a Jegyző gondoskodik. Természetes személy, illetve jogi személy kezdeményezése esetén az elhelyezés, gondozás kötelezettsége a kezdeményezőt terheli.” 8. § A Rendelet 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Új utcák névtábláinak elkészítéséről, elkészíttetéséről, felszereléséről, a megszűnő utcanevek tábláinak eltávolításáról a Jegyző gondoskodik. „

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Rendelet 5. § (6) bekezdése és a 18. § (3)-(5) bekezdése. (3) Hatályát veszti a Rendelet 1. számú melléklete.

65

Vantara Gyula polgármester

Napirend tárgya:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

BEJELENTÉSEK

Képviselői kérdésekre adott válaszok: Vantara Gyula polgármester: Hrabovszki György képviselő előző közgyűlésen polgármesterhez intézett kérdésére a válasz a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól 2013. április 24-én megérkezett, az ülés előtt valamennyi képviselő részére kiosztották. Megkérdezte a képviselőket, van-e képviselői kérdésük, bejelentésük. (Kazetta 2/2. 140-155) Hrabovszki György képviselő: Előző kérdésével kapcsolatosan szeretne ismét kérdést intézni. Az elmúlt közgyűlésen azért tette fel kérdéseit, mert hallotta azokat a híreket, amelyekre abban az értelemben nem kapott megnyugtató választ, de sajnos igaznak bizonyultak. Megváltozott a beutalás rendszere, amelyről sem a befogadó állomás, sem a kapitányság nem tehet. Számára azért nem megnyugtató a válasz, mert kiderült, hogy valóban három óra elteltével a menekültek szabadon mozoghatnak a városban. A főigazgató asszony válasza bizonyos értelemben korrekt, hiszen az akkor feltett kérdésre maradéktalanul választ ad. További kérdése merült fel, hiszen a levél azzal zár, hogy az ÁNTSZ-tal folyamatosan együttműködnek abban, hogy sem közegészségügyi, sem közbiztonsági vagy egyéb veszélyt ne jelentsenek a gyorsan kikerülő menekültek. Milyen lépéseket tettek, milyen orvosi vizsgálatokon esnek át a menekültek? Vizsgálják, hogy valamely államban körözés alatt állnak erőszakos bűncselekmények miatt? Részletes tájékoztatást vár arra vonatkozóan, milyen eljárással fogadják be a menekülteket. Ismert, ha azt nyilatkozzák, hogy menekültként kíván belépni az országba, megjelenik Békéscsabán, szállást, ellátást kap és három órán belül kint van a városban. Szemmel láthatóan tapasztalja, hogy megnövekedett a városban „lófráló” nem a városban született emberek száma. Sajnos közbiztonsági szempontból is több cselekmény történt, ami számára nem megnyugtató. Az általa vezetett intézményben is volt már erőszakos cselekmény, amelyet menekült követett el. Nyilván fogalma sem volt arról, hogy videó kamera veszi fel, amit tesz. Tudomása van arról, hogy több élelmiszerüzletben is történt lopás. Bizonyos értelemben aggódik, mekkora veszélyt is jelentenek a közbiztonság szempontjából. Tudja, hogy a rendőrség minden tőle telhetőt megtesz. Számára nem igazán megnyugtató, hogy a befogadó állomáson nem esnek át olyan részletes, komoly ellenőrzésen – egészségügyileg és bűnelkövetés szempontjából – ami után már megbízhatóan a városban mozoghatnak. Megköszönte Vantara Gyula polgármester közbenjárását. A korábban feltett kérdésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól érkezett választ elfogadja. (Kazetta 2/2. 155-192) Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy elég bonyolult a kérdés, javasolta Hrabovszki György képviselőnek, hogy írásban adja le, amit kísérőlevéllel továbbítanak a

66 Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felé, majd a választ a közgyűlés nyilvánossága elé tárják. Figyelmeztetette Hrabovszki György képviselőt, hogy kérdésében konkrétumot szerepeltessen. Amennyiben a rendőrségnél adatok állnak rendelkezésre, célszerű azokat is mellékelni. Takács Péter az előző közgyűlésen jegyző asszonyhoz intézett kérdést a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítésével kapcsolatban. Elfogadja a választ? (Kazetta 2/2. 192-203) Takács Péter képviselő: A volt Patyolat Vállalat területének rehabilitációjával kapcsolatban három kérdést tett fel. Két kérdésére érkezett választ, azokat elfogadja. Harmadik kérdését a képviselői kérdések keretében ismételten előterjeszti. (Kazetta 2/2. 203-206) Vantara Gyula polgármester: Miklós Attila képviselő jelezte, hogy írásban szeretne választ kapni a parkolóház építése kapcsán kiadott anyagról. Elfogadja a választ? (Kazetta 2/2. 206-210) Miklós Attila képviselő: Nagyon korrekt anyagot kapott arról, hogy váratlanul volt az építkezés útjában a tornaterem. A választ elfogadja. Miért nem lehetett az építés közben elmondani a közgyűlésen azt a tényt, amely az események után gyakorlatilag egy évvel a kérdésére kapott írásbeli válaszban szerepel? (Kazetta 2/2. 210-215) Vantara Gyula polgármester: Megjegyezte, hogy a válaszadás során azt a „trükköt” követték el, hogy a félévvel korábban írt levelet átdátumozva továbbították. (Kazetta 2/2. 215-221) Kutyej Pál képviselő: A Befogadó Állomással kapcsolatban Hrabovszki György képviselő kérdésére válaszolva elmondta, hogy 2011. előtt az általa vezetett bizottsághoz tartozott a beszámolási kötelezettség. Tehermentesítve a testületet, fel lehet vetni azt a kérést, hogy évente számoljanak be az állomás munkájáról a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságnak, ahogy korábban is tették. Ez esetben nem kell a testületi ülést terhelni. (Kazetta 2/2. 221-235) Vantara Gyula polgármester: Jogilag tisztázni szükséges, hogy a testület utasíthatja-e az állomás vezetőjét a beszámolási kötelezettségre. Amennyiben adott a lehetőség, bizottsági ülés keretében hallgassák meg. Ha nem lehetséges, a továbbiakban is a központon keresztül szükséges kommunikálni. (Kazetta 2/2. 235-240) Takács Péter képviselő: Jegyző asszony felé az előbb jelezte a volt Patyolat Vállalat kármentesítésével kapcsolatban, hogy egy kérdésére nem kapott választ. A közgyűlés a szakbizottság véleményével mikor kap tájékoztatást a volt Patyolat Vállalat területének rehabilitációjáról? Következő kérdéseit szintén a jegyző asszonyhoz intézte: Mi indokolta a Magyar utcában a napokban történő tarvágást, melynek során egészséges szürke nyárfákat vágtak ki tömegével? Az év folyamán hol tervez még a hivatal csoportos fakivágást a város területén?

67

Vantara Gyula polgármestertől az alábbiakra vár választ: Két hónappal korábban is megkérdezte, hogy a volt BÉKÖT Vállalat területén történt-e valamilyen fejlemény? Milyen beruházásra lett beadva kérelem az építéshatósági csoportnál? (Kazetta 2/2. 240-259) Vantara Gyula polgármester Felkérte Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, illetve Zelenyánszki Péter képviselőt a feltett kérdések megválaszolására. (Kazetta 2/2. 259-260) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Idézte Takács Péter képviselő előző közgyűlésen feltett kérdését, miszerint a közgyűlés szakbizottsági véleménnyel mikor kaphat írásos tájékoztatást. Amikor valaki írásos anyagot kér a bizottságtól, onnan pedig közgyűlésre, az előterjesztés generálása. Tekintettel arra, hogy a képviselőnek előterjesztői joga nincs, úgy gondolja, hogy akkor kerül előterjesztésre a téma, amikor azt az előterjesztésre jogosult elkészíti. Ettől függetlenül a tájékoztatások rendszeresen megtörténnek, hiszen a képviselő úr és a polgármester úr is folyamatosan beszámol a jelenlegi állásról. Addig nem készül előterjesztés, amíg a folyamat le nem zárul. Akkor lehet felelősséggel az előterjesztést – tekintettel arra, hogy nem a hivatal az eljáró hatóság – előkészíteni. Tarvágás kérdésével kapcsolatban megkérte Csiaki Tamás osztályvezetőt, röviden számoljon be. (Kazetta 2/2. 260-274) Csiaki Tamás osztályvezető: Csoportos fasorcsere a városban – korábban írásban választ adtak a képviselő kérdésére – két helyen történt, a Petőfi, illetve a Mednyánszky utcában. Az önkormányzat számos erdőterülettel rendelkezik, üzemeltetését az Erdészeti Szakfelügyelet ellenőrzi. Ők írják elő, hogy melyik erdőben milyen feladatot kell elvégezni. A képviselő által említett erdőrészletben tarvágást írtak elő 2012. évre. Mivel nem tudták teljesíteni, a feladat áthúzódott 2013. évre. A terület továbbra is erdőként fog megmaradni, a visszapótlás ez év végén, illetve jövő év elején az előírásoknak megfelelően történik. Emlékezete szerint három erdőrészletre írtak elő beavatkozást, többek között a Magyar utcai, a pósteleki, illetve a hulladékkezelőmű területén lévő véderdő ifjítását kellett elvégezni. Azt, hogy az elkövetkezendő évekre milyen előírást kap a hivatal, minden évben a karbantartási terv alapján határozzák meg. (Kazetta 2/2. 274-292) Zelenyánszki Péter képviselő: Bak Sándorral, a Körös Kövizig Igazgatójától kért tájékoztatást a volt Patyolat Vállalat ügyében. Lényegében nem változott sok minden a korábbi közgyűlésen elmondottakhoz képest. A tender ki van írva, folyamatban van a versenyeztetés. Elmúlt héten az érdeklődő vállalkozók, kivitelezők számára helyszíni bejárást tartottak. (Kazetta 2/2. 292-306) Vantara Gyula polgármester: Korábban is elhangzott, hogy a Patyolat Vállalattal kapcsolatban - amikor ismertté válik a kivitelező személye - előterjesztés készül, illetve a környéken élő lakókat fórumon tájékoztatják. Ameddig a versenyeztetés, a közbeszerzési eljárás folyamatban van, új híreket nem tud mondani. Megfelelő a válasz? (Kazetta 2/2. 306-317)

68 Takács Péter képviselő: Az elhangzottakból azt a következtetést lehet levonni, hogy az év második felében írásos előterjesztés készül a témában. Ilyen értelemben a választ elfogadja. Reméli, hogy a II. féléves munkaterv összeállításakor sem feledkeznek meg a téma napirendre vételéről. (Kazetta 2/2. 317-321) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet, hogy a hivatal a beruházás kapcsán csak szakhatóságként működik közre. (Kazetta 2/2. 321-323) Takács Péter képviselő: Mivel 3.100 millió forint a teljes beruházás értéke, a hivatalnak is tudomással kell bírnia. Megjegyezte, nehezen tudta követni jegyző asszony hogyan hozta össze kérdését a képviselői előterjesztési joggal, de akkor egyre több az indok arra, hogy a képviselőknek előterjesztői joga legyen. (Kazetta 2/2. 323-331) Vantara Gyula polgármester: A nyilvánosság előtt is kihangsúlyozta, hogy a fakitermeléssel járó beavatkozás engedélyhez kötött. A tervezési folyamatot előző évben egy erdőművelési terv előzi meg, amelyet a szakhatóság jóváhagy. Csak a jóváhagyott részeken lehet fakivágást eszközölni, illetve telepíteni. A jövőben minden év elején, a jóváhagyott terv ismeretében, a Mérleg című városi lapban, illetve a testület előtt is bejelentik, hogy a városban hol történnek fakivágással kapcsolatos munkálatok. Az érintett Mester utcai fakivágással kapcsolatos választ Takács Péter képviselő elfogadja? (Kazetta 2/2. 331-346) Takács Péter képviselő: Megköszönte a tájékoztatást. Megjegyezte, hogy először akkor tette fel képviselői kérdését, amikor a Petőfi utcán már megtörténtek a fakivágások. Az osztályvezető válaszát nem tudja másképp értelmezni, mint úgy, hogy ebben az évben Békéscsaba területén csoportos fakivágás már nem lesz. A választ nem tudja elfogadni, mivel a tágabban vett Lencsési lakótelep egyik legszebb részén történt fakivágás. Meggyőződése, illetve meglátása szerint – szakemberrel is megtekintette a területet – a kivágott fák egészségesek voltak, ezért nem látja indokoltnak kivágásukat. (Kazetta 2/2. 346-358) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a képviselői kérdésre adott válasz elfogadását. Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással a választ elfogadta. (Kazetta 2/2. 358-366) -

Vantara Gyula polgármester: A BÉKÖT területére nincs újabb beadott javaslat. A választ elfogadta Takács Péter képviselő. Több képviselői kérdés nem érkezett. Két bejelentéssel kíván élni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Elismeréséről szóló tájékoztatást kaptak a képviselők. Kérte, hogy május 31-ig nyújtsák be javaslataikat. A később érkező véleményekkel sajnos érdemben nem tudnak foglalkozni.

69 Tájékoztatásul közölte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a fenntartható városfejlesztési programot 40.000.000,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte, a támogatási szerződés előkészítése folyamatban van. (Kazetta 2/2. 366-385) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Az 1995-96-os években az akkori Horn kormányzat úgy döntött, hogy értékesíti Magyarország áramszolgáltatását és ez a folyamat a gázszolgáltatókkal és egyéb szolgáltatókkal folytatódott. Garantált 8 %-os haszonkulcs került beépítésre, ami azt jelentette, hogy bármilyen árfolyam van, a túlnyomóan külföldi kézben lévő cégek ehhez a haszonhoz garantáltan hozzá jutottak. 2010-ben, amikor a FIDESZ vezette polgári kormány 2/3-os többséggel hatalomra került, Európában egyedülálló módon, az emberek támogatásának köszönhetően, a támogatást megköszönve, kiérdemelve úgy döntött, hogy a választók pártjára áll. Úgy döntött, hogy a nagy multi szolgáltatókat, bankokat, telekommunikációs cégeket és üzletláncokat bevonja a közös teherviselésbe. Nem az emberekre hárítja a társadalmi költségeknek túlnyomó részét, nem az embereket nyúzza és adóztatja tovább mértéktelenül, hanem a közös teherviselésbe ezen cégeket is bevonja. Ennek nyomán az Unióban – ahol ezen cégeknek igen jó lobbi érdeke van – nagymérvű támadás indult az ország ellen. Aki folyamában követi az eseményeket, az látja, hogy kettős mércét alkalmaz az Európai Unió és gátlástalanul fellép Magyarország ellen. Ha kell hazudozással, rágalmazással illeti az országot. Fekete bárányként tekintenek Magyarországra. A miniszterelnököt és az Európa Parlamenti képviselőket folyamatosan „froclizzák”. Természetesen csak a Néppárti képviselőket, mert a baloldali magyar képviselők feljelentik saját országukat és eljárást kezdeményeznek ellene. Hogy ezt ki, minek értelmezi, az egyénekre bízza. Mindenesetre a Néppárti képviselők teljes mellszélességgel kiállnak a magyar kormány döntése mellett és a döntéseket – bármi meglepő – Európa több országa is követni kezdte. Bevezették, vagy emelték a bankadókat, bevonják a multi cégeket a közös teherviselésbe. Éppen ezen támadások miatt, és azért, mert az emberek érdekében történnek lépések. Volt már békemenet, amin az Európai Unió úgy megdöbbent, hogy szóhoz se jutott, mert azt hitte, hogy a kormányt nem támogatják az emberek. A különböző támogatásokat kivédendő a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Kormány arra kéri az embereket, hogy a védelmet, támogatást most is biztosítsák, hiszen értik folyik a „cirkusz”. Legutóbbi európai parlamenti ülésen odáig fajult a helyzet, hogy „hazudoztak” és mélységesen rágalmazzák az országot, ezáltal az itt élő embereket. Úgy tűnik, hogy „fejésen” kívül másra nem nagyon szeretnék használni a magyar állampolgárokat. Ezért a FIDESZ azt kéri a társadalomtól, az emberektől, hogy aláírásukkal támogassák a kezdeményezést. Mutassák meg az uniónak és a multiknak, hogy országos kezdeményezés, az emberek támogatásával zajló kezdeményezés. Magyarországon már több mint 1.000.000 aláírás gyűlt össze. Békéscsabán is meghaladta az aláírók száma a 12.000 főt. Legnagyobb tisztelettel és barátsággal arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy az ívet tiszteljék meg azzal, - támogatva a lakosságot is – hogy aláírják. (Kazetta 2/2. 385-460) Takács Péter képviselő: A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzata szempontjából minek minősül? Vitát nyitottak a Horn kormány által 1995-1996-ban végrehajtott privatizációval kapcsolatban? 2010. évben jött a jó kormány? Hogyan kell kezelni? Elhangzott Dr. Ferenczi Attila részéről egy bejelentés. Így kell kezelni? Nagy odaadással és figyelemmel hallgatta Dr. Ferenczi Attila felszólalását. Nem lesz hangulatromboló, ha azt

70 kérdezi, hogy a jelenlegi magyar kormány ennyire szembemegy a multikkal, Európával és a világgal, hogy lehet az, hogy az ország miniszterelnöke, amikor a stratégiai megállapodásokat írja alá, szinte kizárólag multinacionális vállalatokkal köti meg. A kettőt hogyan lehet összeegyeztetni? Azzal a Hankookkal, akit még Kóka János hozott az országba 2006 körül, amely ellen komolyan kikelt az akkori FIDESZ, mint ellenzéki párt – 20 milliárd állami támogatást kapott a beruházás érdekében. Ez akkor tarthatatlannak minősítette az ellenzékben lévő FIDESZ. Abban az évben összesen 24 milliárd forintot kapott az országban működő kisés középvállalkozás. Ebben volt is igazság. Utólag ezen céggel is megkötötte a miniszterelnök a stratégiai megállapodást. Hogy kell ezt értelmezni? (Kazetta 2/2. 460-515) Vantara Gyula polgármester: Bejelentésként kell kezelni. (Kazetta 2/2. 515-516) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Takács Péter képviselő részéről érkezett kérdést, hogy SZMSZ szerint a kérés minek minősül. A Bejelentés úgynevezett kötetlenebb, lazább, amit a szabályzat oly mértékben nem szabályoz. Az ülést a polgármester vezeti, a jegyző feladata, hogy bármilyen jogszabálysértést jelezzen. Tekintettel arra, hogy egyik sem jogszabálysértő, természetesen a polgármester joga az ülés vezetése és az, hogy milyen kérdést tesz fel. Legfeljebb akit érint, nem válaszol, illetve szükség esetén a testület szavaz, akarnak-e a képviselők válaszolni, vagy sem. (Kazetta 2/2. 516-531) Vantara Gyula polgármester: Dr. Ferenczi Attila képviselő egy kérést intézett az ellenzéki képviselőkhöz. Aláírják-e, egyetértenek a lapon szereplő felsorolással, az öt ponttal, vagy sem. (Kazetta 2/2. 531-536) Hrabovszki György képviselő: Egzaktabban fog fogalmazni. Eddig nem volt szokás, hogy politikai tirádák hangozzanak el a Bejelentések között. Dr. Ferenczi Attila képviselő szépen elmondta, hogy a privatizációnál 8 %-os profitot garantált annak idején a Horn kormány. Egyről feledkezik el, amikor 1995-ben 32 %-os infláció volt. 8 %-os eszközarányos profit – tudja, hogy ezt az orvosi egyetemen nem tanítják, de a közgazdaságtanból egy kicsit érdemes utána nézni, hogy mit is jelent. Nem írja alá az aláíróívet, aminek több oka van. Úgy gondolja, hogy a FIDESZ információgyűjtési aspektusában, stratégiájában nincs szükség nevére, aláírására, adataira. Ez vagy meg van, ha kampány célokra kívánják használni, nem biztos, hogy szívesen látna FIDESZ-es anyagokat az e-mail üzenetei között. Véleménye szerint az akció semmi másról nem szól, „harcolni kell valaki ellen” mert ellenségekre szükség van a FIDESZ választói és aktivistái esetében is. Másrészt pedig egy nagyon jó információgyűjtés a választásokra készülve, amelyhez nem kíván asszisztálni. Véleménye szerint abban az esetben, ha valóban az embereken akar segíteni a FIDESZ, arra lehetőség van a szociális ellátórendszeren keresztül. Akár rezsicsökkentést valósít meg, ne a gazdagok több száz négyzetméteres villáinak energiafogyasztását dotálja, illetve ne a jakuzzi üzemeltetésének költségeit csökkentse, hanem valóban az arra rászorulókat érdemi rezsicsökkentéssel segítse. Aki nem szorul rá, - akár saját magát is ebbe a körbe sorolhatja – azok esetében nem kell, hogy megvalósuljon.

71 A FIDESZ-nek szép, hangzatos mondatai hangzottak el. Emlékezete szerint annak idején 2009-ben a parlamentben „hatalmas üvöltözés hallatszott”, amikor 300,- Ft fölé emelkedett az üzemanyag ára. Meg kell akadályozni, be kell avatkoznia a kormánynak! Most hol járunk? 400,- Ft fölött úgy, hogy egyébként már 450,- Ft felett is volt. Most azonban nem hallotta az urakat üvöltözni sem a parlamentben, sem itt. Dokumentált, hogy Orbán Viktor az egyik szabadegyetemen mondta el azt, ha tandíj lett volna, akkor nem állna a nép előtt. Kimondta, hogy tandíjról soha nem beszélhetünk. Mi történt? Más történt. Véleménye szerint a FIDESZ szavahihetőségét legalább ilyen szinten elvesztette. Lehet politikai kampánycélokra használni a közgyűlés Bejelentések napirendjét. Nagyon szépen megkomponált, amit Dr. Ferenczi Attila képviselő előadott. Lehet azt mondani, hogy Hrabovszki György nem támogatja a rezsicsökkentést. Ez egy olyan demagógia, ami látványos és valószínű, hogy a televízió nézőknek is nagyon sokat mond el. Ha egy picit azonban a nézők belegondolnak abba, amit az imént elmondott, nem a gazdagokat kellene jutalmazni. A gazdagod nagyságrendileg a rezsicsökkentés során 30-40.000,- Ft-os éves megtakarítással bírnak, míg azok, akik kis lakásban, adott esetben fagyoskodva, 40 W-os villanyégő mellett élik életüket, éves viszonylatban 3.000,- Ft körül takarítanak meg. Ezek tények, statisztikailag kimutatható adatok. Lehet varázsolni, de attól a tények még tények maradnak. Kérését Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyhoz intézte: A következő időszakokban meggátolva azt, hogy laza színház legyen előadva - vizsgálja meg az önkormányzati törvényt, mi a feladata a városi testületnek? Az, hogy szereplést és országos politikai kampányokhoz próbáljon támogatást szerezni a közpénzen finanszírozott közvetítés kapcsán, vagy az, hogy a helyi ügyeket megvizsgálva döntsön. Véleménye szerint az utóbbi. (Kazetta 2/2. 536- 3/1. 034) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy öt percben korlátozza a hozzászólások terjedelmét. Javasolta, hogy Hrabovszki György képviselő szemüveggel olvassa el az apró betűs részeket is. Nem saját magából kell kiindulnia a szocialista pártnak. Az adatkezelési hatóság engedélye is szerepel az íven, kérte a képviselőt, hogy ezt a részt tanulmányozza. (Kazetta 3/1. 034-037) Miklós Attila képviselő: Jelezte, hogy aláírta az ívet. Milyen dolog, amikor a városházán dolgozó köztisztviselő gyűjt aláírást? Csatlakozva Hrabovszki György képviselőhöz nagyon fontos a rezsicsökkentés és az, hogy a mindenkori kormány segítsen az országban élőknek. Ugyanakkor az elmúlt három évben összeszedett, ellopott 5.000 milliárd forintból időszerű valamennyit visszaadni az állampolgároknak. Több mint 20 új adónemet vezetett be a kormány, elvitte a nyugdíjpénztári megtakarításokat. Az sem ismert, mire költődött. Ebből a nagyjából 5.000 milliárd forintból időszerű visszaadni a kb. 70 milliárd forintot. Nagyon szépen köszöni. Tessék még a kasszába visszatenni 4.930 milliárd forintot, és akkor lehet, hogy másra is jut! Nem akarja a multinacionális cégeket védeni, mert nincs miért. De a bevezetett telekommunikációs adó kapcsán egy magyarországi mobilszolgáltató leányvállalat befizette az adót, amit kirótt rá a kormány, majd az egyik külföldi tulajdonos azt mondta, hogy őt nem érdekli a magyar miniszterelnök, mekkora adót kell fizetni, egyetlen érdeke, hogy üzleti tervében a leányvállalat mekkora nyereséget ér el. Az ott dolgozóktól vették el a bért. Ugyanúgy, ahogy a vízmű zrt. esetében sújtó új adók miatt az ott dolgozók egy havi bérét vette el a kormányzat.

72 Helyes, hogy rajta van a záradék az aláíróíven. Tájékoztatásul közölte, hogy a Magyar Szocialista Párt is aláírásokat gyűjt, ugyanilyen záradékkal. Bár volt egy párt, aki 2006. évben ezt nem nagyon tartotta be, mégis ma kormányzópárt. Véleménye szerint sokkal nagyobb segítséget jelent, ha az alapvető élelmiszerek áfa-ját csökkenti a kormány. Az emberek megsegítésében elgondolkodna azon, ha már ekkora többséggel van a parlamentben, akkor egy döntéssel helyre tudná hozni. Az egyik helyi szolgálgató januári számláját összehasonlítva a következő havival, 25 %-os emelést hajtott végre és majd lehet, hogy ebből 10 %-ot a kormány hatására elenged. Nem budapesti, hanem helyi szolgáltatóról beszél. A számlákat a következő testületi ülésre magával hozza. (Kazetta 3/1. 037-070) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Az elmúlt időszakban örvendetesen üdvözölte, hogy a jegyző és a polgármesteri hivatal négy éve kikerült a politikai viták színteréből. Alapvető, hogy szakmai segítséggel támogatja a képviselő testület munkáját. Az önkormányzat törvény 2013. január 1től markánsan megváltozott, hiszen azt mondja, hogy a jegyző a közgyűlés szerve. Ugyanúgy szervként létezik a jegyzői hivatás, mint ahogy például egy bizottság. Ebből a szempontból a közgyűlésnek sokkal nagyobb lehetősége van arra, hogy a jegyzőre testáljon hatásköröket. Szeretné, kiemelni és hangsúlyozni, hogy a testület politikai testület, amelynek a munkáját segíteni szükséges. Ami azt jelenti, hogy a többség döntését kell figyelembe venni és végrehajtani. A jegyző feladatkörébe tartozik az is, hogy a beosztottak munkáját szorosan felügyelje. A Bejelentés napirend között bármilyen keretet meg lehet szabni, a polgármester vezeti az ülést. A jegyző akkor köteles szólni, amennyiben törvénysértés történik. Jelen pillanatban úgy látja, hogy nem történt jogszabálysértés, hiszen arra lehetőség van, hogy a helyi testületben mindenféle párt képviselője saját véleményét elmondja. Az, hogy ez közgyűlési döntést generál, vagy sem, nyilván a többség fogja eldönteni. Nem tiltja meg a köztisztviselőkről szóló törvény azt, hogy bárki, akár párttag is legyen, ez morális kérdés. Nyilván nem szerencsés, ha vezető köztisztviselő párttag, de meggyőződése mindenkinek van, elmegy szavazni élve szavazati jogával. Amennyiben bármelyik beosztott köztisztviselő úgy gondolja, hogy szeretne ebben a felmérésben részt venni, minden további nélkül – nem vonva maga után semmilyen etikai és más egyéb szabálytalanságot – megteheti. Nem kíván ebben véleményt formálni, saját maga is aláírta a kérdőívet. Senkinek nem esik rosszul, ha valami csökken és ezáltal tehertől mentesül. Hogy ez milyen formában, hogyan történik, mindenki saját maga dönti el, hogy ehhez hozzájárul, vagy sem. (Kazetta 3/1. 070-108) Kiss Tibor alpolgármester: Peches helyzetben van a FIDESZ, mivel valamennyi testületi ülést egy közvélemény kutatás eredményének közzététele előzi meg, amitől a baloldali képviselők idegesek, nagyon furcsán reagálnak. Egy egyszerű kérdésre 16 percen keresztül mondták el azt az egyszerű szót, hogy „nem”. Igazán kedvesek voltak. Egyszerű kérdésre egyszerű választ vártak. Kedvesen tette fel a képviselőtárs a kérdést, szívélyesen kérdezte, hogy aláírják-e. Erre a kérdésre 16 perc alatt sikerült válaszolni. (Kazetta 3/1. 108-117) Takács Péter képviselő: Kiss Tibor alpolgármester mondatait odaadással hallgatta. Vélhetően elkerülte a figyelmét, hogy Dr. Ferenczi Attila képviselő nem csak annyit tett, hogy ide hozta aláírásra, hanem előtte mondott egy expozét arról a heroikus küzdelemről, amit Magyarország

73 folyamatosan folytat, hol Európával, hol az Európai Bizottsággal, hol az Európa Parlamenttel és lehet tovább folytatni a sort. Igaz, hogy néha azt tapasztalta, hogy ebben a nagy szabadságharcban néhány fegyverletétel is történt. Amikor miniszterelnök visszaüzent Brüsszelből, hogy mondjanak egy számot, amikor folyt a vita és mi teljesíteni fogjuk. Ez számára nem tűnt jelentős szabadságharcosi erénynek akkor. Jegyző asszony szerint a vita helyén van a Bejelentések napirend között. Országos politikai kérdésekről folytatnak vitát, ami egyébként nem volt korábban szokásos a helyi testületben, de tudomásul kell venni, hogy kampány van. Mivel országos politikai vitát folytatnak, megkérdezte Dr. Ferenczi Attila képviselőtől, hogy a magán-nyugdíjpénztárak felszámolásakor – a FIDESZ arra tett ígéretet a választási kampányban, hogy megvédi a magán-nyugdíjpénztárakat – hová tűnt a 2.700 milliárd forint? Hol az ígéret, ha visszalépnek az állami rendszerbe részükre saját számlát nyitnak? Hol az új 1.000.000 munkahely? Hol van az elszámoltatás? Dr. Ferenczi Attila képviselő egyetért a nemzeti dohányboltok Békés megyei kiosztásával? 2/3-os többséggel rendelkezik a FIDESZ a parlamentben, így gyakorlatilag minden törvényt meghoz, amit akar. Miért kell az aláírásokat gyűjteni? Nem aláírásokat kell gyűjteni, törvényt hozni, dolgozni kell! (Kazetta 3/1. 117-157) Dr. Ferencz Attila képviselő: Őszintén megdöbbent a politikai vitán. Megszokta, hogy a testületi ülésen a döntést felvezetik, előkészítik. Azt a „süket dumát”, hogy listázásról szól, nagyon jól bevett szokás. Tájékoztatásul közölte, hogy az orvosi egyetem mellett menedzseri diplomája is van. Általában véleményt mondani valakiről olyan személynek célszerű, aki azon a területen, amelyről beszél, komoly tudással rendelkezik. Tudomása van arról, hogy Hrabovszki György képviselő egy nagyon jó gazdasági szakember, nyilván ez alapján ítélte meg korábbi hozzászólását. Két fajta multinacionális cég van. Az egyik, aki fejleszteni, beruházni kíván a privatizáció kapcsán, a másik meg a „rabló multi”, aki kiszipolyozza a hasznot és nem itt forgatja be. Ha Takács Péter képviselő nem tudná nyomon követni a híreket, kihangsúlyozta, hogy azok a cégek, akikkel stratégiai megállapodást kötnek, azok befektetnek és visszaforgatnak. Bármilyen meglepő, az áram-, és gázszolgáltatók nem így járnak el. Az áramszolgáltató 2011. évben 31 milliárd forint profitot vitt ki az országból. Nem azt mondta, hogy meg kell gyötörni, megalázni ezeket a cégeket, azt kívánta megfogalmazni, hogy be kell vonni a közös teherviselésbe. Ők is fizessenek, ne csak az állampolgárok, hiszen egy államnak nagyon komoly szociális és állami fenntartó szerepe van, amihez pénz kell. Tudomása szerint bizonyos nagyfogyasztókra nem vonatkozik a rezsicsökkentés. Az elmúlt nyolc évben a gáz ára háromszorosára, a villamos energia ára pedig kétszeresére emelkedett. A benzin ára pontosan most csökkent 400,- Ft alá. Mindenki tudja, hogy a világpiaci árakhoz és a dollár árfolyamához kötött. Miklós Attila képviselő kérdezte, hogy mire költötték a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Biztosan emlékszik még a képviselő arra, amikor az egyik pénztár a tőzsdén 400 milliárd forintot veszített 2009. évben. Tőzsdéztek a nyugdíjjal. Úgy gondolta az állam, hogy garanciát kell biztosítani a nyugdíjasok részére. A nyugdíj reálértékben igencsak emelkedik.

74 A FIDESZ 3 milliárd eurót fizetett vissza – szemben a Bajnai-Gyurcsány kormány 19 milliárdos hitelfelvételével – amit 2010-ben az előző kormány vett fel. Ennek a törlesztése is feladat, ezért nem tudnak megfelelni az Európai Uniónak. Dohánybolt témában nem személye döntött. Amennyiben arra irányul, hogy centrális legyen, a fiatalok egészségét védje, csak 18 év feletti felnőttek jussanak dohány-, illetve alkohol termékhez adott boltokban, akkor egyetért. Nem kérdezték meg, hogyan osszák szét, nyilván pályázat, vagy bírálat alapján. Reméli, hogy Takács Péter képviselő nem személyétől kívánja számon kérni. Miért kell az aláírás? Ha nem mondta el érhetően, akkor bocsánatot kér. Arról van szó, hogy a magyar kormányt az unióban le akarják „nullázni”. Megpróbálják bebizonyítani, hogy egy rossz kormány, hibás döntéséről van szó. Ha mögötte százezrek, milliók állnak, már nem mondhatják azt, hogy buta kormány buta lépése volt. Ráadásul az energiahordozók árának csökkentésére irányul az aláírásgyűjtés. Személyét korábban megkeresték, miért nem csökken a palackos gáz ára is. A kormány bejelentette, hogy csökkenteni kívánja a palackos gáz, a hulladékszállítás, illetve a víz díját is. Nyilván a magyar állam a kieső bevételeknél helytáll. (Kazetta 3/1. 157-213) Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy az időhatárt és a hozzászólások számát is túllépték a képviselők, bejelentette, Dr. Kerekes Attila képviselő hozzászólásával zárja a vitát. (Kazetta 3/1. 213-221) Hrabovszki György képviselő: mikrofonon kívül jelezte, hogy távozik az ülésről. (Kazetta 3/1. 221-226) Dr. Kerekes Attila képviselő: Örült, amikor a miniszterelnök nem sokkal megválasztását követően mondta, hogy tűrhetetlen, hogy a magyar állampolgár ennyire magas rezsiköltséget fizet. Személye is alig bírja befizetni a rezsit. Zseninek kell lennie annak, aki ezt megoldja. Zseniális képviselő asszony volt az MSZP-ben 2006-ban, aki azt mondta, hogy nem lesz gázár emelés, ezt követően azonban többszörösére emelkedtek ezen költség. A csökkentést a kormány végre tudja hajtani? Miért nem tette az előző kormány, ha erre van lehetőség? Nagyon jó szándékú a cselekedet. Megérti Takács Péter képviselő bizalmatlanságát is. Saját maga is kap olyan e-mail üzenetet, miszerint nem csökkentésről, hanem növelésről lesz szó. Még Gyurcsány Ferenc is felhívta a titkosított telefonszámán. Lehet, hogy másnak is van adattára? Biztos, hogy csak véletlen kitaláció. Dr. Ferenczi Attila képviselő azzal, hogy megadta a lehetőséget az aláírásra, - lehet, hogy nem tudtak mindenkit megkeresni az aktivisták – jó szándékúan cselekedett. Mindenki aláírhatja. Helyesbítette Hrabovszki György képviselő hozzászólását elmondta, hogy 32 %-os infláció nem 1995-ben, hanem 1992-ben, az MDF kormányzás alatt volt. Úgy gondolja, hogy maradjon meg a barátság, békesség. Nagyon jó cselekedet, nyilván nem mindenkinek tetszik. Mindenki aláírhatja, kényszeríteni azonban senkit nem lehet rá. Meggyőződése, hogy támogatni kell. (Kazetta 3/1. 226-285) Vantara Gyula polgármester: Tekintettel arra, hogy az időkeretet és a háromszori hozzászólási lehetőséget kihasználták, a vitát zárta.

75 Megköszönte a részvételt, 13 óra 25 perckor a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Bejelentette, hogy a testület az elfogadott munkaterv szerint 2013. május 31-én tartja soron következő ülését. (Kazetta 3/1. 285-287)

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző