Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 220-13/2006.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2006. november 16-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Kiss Tibor, Fodor Jánosné, Herczeg Tamás tanácsnok, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Bokros Mátyás, Baji Lajos, Hrabovszki György, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Szilvásy Ferenc, Pap János, Velkey Gábor, Takács Péter, Bálint Jánosné képviselő, Tóth Károly országgyűlési képviselő. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Nagy Mátyás jegyző, Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző. Napirendje tárgyalásánál jelen volt:Dr. Szvercsák Szilvia a Közigazgatási Osztály vezetője, Tuskáné Papp Erzsébet, a Közművelődési, Oktatási és Sportosztály vezetője, Dr. Tóth Kálmán a Szociális Osztály vezetője, Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyettese, Dr. Körösi Andrea, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály vezetője, Gojdárné dr. Balázs Katalin a Vagyonkezelési Csoport vezetője, Bornné dr. Stefkovics Valéria Közbeszerzési Csoport vezetője, dr. Sódar Anita közbeszerzési ügyintéző, Bánfi Ádám, a Városüzemeltetési Osztály vezetője, Dr. Marosvölgyi Emese, a Személyzeti Csoport vezetője, Dr. Kiss Gyula, a Jogi és Önkormányzati Csoport vezetője Meghívottként volt jelen: Menyhért István könyvvizsgáló Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a közgyűlésen megjelenteket, megállapította, hogy 22 fő képviselő jelen van, így az ülés határozatképes, az ülést megnyitotta. A mai nap folyamán 12 órakor vesznek végső búcsút Katsányi Pál volt munkatárstól, ezért 11 óra 45 perckor szünetet rendel el, és 13 óra 15 perckor a közgyűlés folytatná munkáját. Tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy a Stratégiai és Fejlesztési Osztály készített egy tájékoztatót a Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-2013. időszakra szóló fejlesztési tervének előkészítéséről. Az MSZP képviselő csoportja szintén készített egy előterjesztést, mely a város Európa Terve 2007-2013. fejlesztési időszakáról szól. Az előterjesztések egymással összefüggő gondolatokat tartalmaznak, ezért szükséges egybevetésük. Az előterjesztéseket

2 külön-külön a szakmai bizottságok nem tárgyalták, így a bizottsági vélemények és javaslatok nem ismertek. Mindezekre tekintettel javasolta, hogy a Stratégiai és Fejlesztési Osztály készítsen egy új előterjesztést a témával kapcsolatban és vegye figyelembe az MSZP képviselő csoportja által készített anyagot. Kérte, hogy a szakbizottságok érdemben tárgyalják meg az anyagot, és az előterjesztés kerüljön a 2007. december 14-iki ülés elé. Szeretné, ha a véleménynyilvánítás a bejelentések megtárgyalása után történne meg. A meghívóban jelzett napirendeken kívül a következő előterjesztéseket javasolta napirendre venni: Zárt ülés napirendjei közé javasolta felvenni 5 jelzéssel „Tájékoztatás a sportcsarnok melletti terület értékesítéséről” című előterjesztést. A Bejelentéseken belül 18-as jelzéssel a „Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel kötött megbízási szerződés felmondása” tárgyú előterjesztést. (Kazetta 1/1 000-037) Tóth Károly képviselő: Javasolta, hogy a piaccal kapcsolatos előterjesztést nyilvános ülésen tárgyalja a közgyűlés, tekintettel arra, hogy az elmúlt félévben már nem volt olyan számadat, mely nem kapott volna nyilvánosságot. Továbbá az előterjesztés sem tartalmaz olyan titkos információt, melyről ne lett volna közgyűlési döntés. A Békéscsaba 2007-2013 közötti fejlesztési terv előkészítése és az MSZP csoport által benyújtott Európa Terv. Az SZMSZ szerint a képviselő csoportok által benyújtott előterjesztéseket nem szükséges, hogy a bizottságok tárgyalják. A közgyűlést követő egy héten belül a fejlesztési ügyekről érdemi egyeztetés történik a kormány és az önkormányzatok vezetői között. Ezért fontosnak tartaná, ha az Európa Tervből azokat a pontokat melyekben teljes konszenzus született a megvalósítás terén, - M44 út, csatornázás, hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése, munkahelyteremtés - emeljék közgyűlési határozattá. Példátlanul pozitív helyzetbe kerülhetne Békéscsaba a kormányzati tárgyaláson, ha a polgármester egy olyan anyagot tudna átnyújtani a kormány részére, melyben nem szándékok, beszélgetések, hanem közgyűlési határozatok születtek. Kérte a közgyűlést vegye fel napirendjei közé az anyagot, ne fogadják el az egész tervet, de a kiemelt programokban döntsenek. (Kazetta 1/1 037-075) Vantara Gyula polgármester: Kérdése dr. Nagy Mátyás jegyzőhöz, a piac üzemeltetésével kapcsolatos előterjesztés nyilvános ülésen történő tárgyalásának van-e törvényi akadálya? (Kazetta 1/1 075-080) Dr. Nagy Mátyás jegyző: A közgyűlés a korábbi piaccal kapcsolatos napirendeket zárt ülésen tárgyalta, ezért szerepel a zárt napirendi pontok között. Amennyiben a tárgyalás keretei megmaradnak az előterjesztés témakörei között, és a zárt ülés feltételei nem következnek be, de a képviselőknek, szakmai előterjesztés előkészítésében részt vett munkatársaknak akkor is tartaniuk kell magukat az adatvédelmi szabályokhoz. (Kazetta 1/1 080-086) Vantara Gyula polgármester: Az Európa Tervvel kapcsolatban elmondta, hogy a munka kezdeténél a gondot az jelentette, hogy a jelenlegi városfejlesztési koncepcióban nincsenek meg azok a gerincirányok, melyek mellé azokat a projekteket, melyeket az Európa Terv is tartalmaz, be tudnák illeszteni. Az eredeti elképzelés szerint az önkormányzat a 2006. december 16-iki testületi ülésre terjesztette volna be a most kézhez kapott anyagot, melyet a pártokkal egyeztetve a bizottság tárgyalt volna meg projektekkel kiegészítve. Nem

3 célravezető Tóth Károly képviselő javaslata, tekintettel arra, hogy nem lehet kiemelni azokat az Európa tervi projektjavaslatokat, melyeket a tárgyalásra benyújtanának. A meghívót a tegnapi nap folyamán kapta meg a 2006. november 22-i miniszterelnöki egyeztetésre. A hétfői vagy keddi napon a bizottságok bevonásával ki kellene emelni azt a 10-12 projektet, melyet Tóth Károly képviselő is említett, és egy levélben átadni a miniszterelnöknek. A kérdés, hogy mi a találkozó célja, mert erről nem tájékoztatták az önkormányzatot. A regionális operatív programoknak a lezárása nem történt meg. A tegnapi nap folyamán kellett volna, hogy döntés szülessen a DARFT keretein belül, mely elmaradt, nem tudja az okát. A jövő hétre tűzték ki a megbeszélések időpontjait. Javasolta, hogy a közgyűlés a napirendi pontok közé ne vegye fel, de 8-10 legmegfelelőbb projektről az egyeztetések történjenek meg a bizottságok és szakértők bevonásával. (Kazetta 1/1 086-108) Velkey Gábor képviselő: Úgy gondolja, hogy anyagot a megbeszélésre csak akkor lehet előkészíteni, ha arról tárgyalt a közgyűlés. Amennyiben a közgyűlés a mai nap folyamán nem hoz határozatot az ügyben, és később az anyag összedolgozásra kerül, akkor lesz sikeres az anyag, ha alkalma van a képviselőknek és képviselő csoportoknak a véleménynyilvánításra, és ennek figyelembevételével lehet a levelet megírni. A közgyűlés nyilvánossága fontos fizikai és szellemi tér, mely megerősíti a programpontokat és legitimálja a levelet, mely a miniszterelnökhöz érkezne. A megbeszélés tárgya nem ismert, de jó alkalom arra, hogy Békéscsaba város a programjával megjelenhessen. Kérte, hogy a közgyűlés az előterjesztésben ne hozzon határozatot, de tűzze napirendre és tárgyaljanak az anyagról. Felmerülhetnek olyan kérdések, melyeket a hivatal szakemberei a későbbi szövegezésnél figyelembe vesznek. Egyetért a polgármesterrel abban, hogy úgy helyes a határozatokat elfogadni, ha azok előtte bizottsági szűrön átestek. Éppen ezért nem érti, hogy az 5. és a 9. napirendi pontokat miért nem tárgyalták a bizottságok. Nem tudja, hogy van-e ilyen mértékű sürgősségnek érdemi indoka, ha nincs, akkor az a helyes eljárás, mint minden más határozathozatalt megelőzően, hogy a szakbizottságok az előterjesztéseket végigtárgyalják, és ezt követően kerülnek az adott bizottság elé az ügyek. Várja a választ kérdésére. A napirendek megtárgyalása előtt szeretne hozzászólásra lehetőséget kérni. (Kazetta 1/1 108-139) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Tóth Károly képviselő hozzászólásával kapcsolatban elmondta, hogy a hét elején kapta meg az anyagot. A múlt heti bizottsági ülésen a Stratégiai, Fejlesztési Osztálynak feladatként tűzték ki a fejlesztési lehetőségek áttekintését, nevezze meg a gazdasági, pénzügyi háttereit, ütemezhetőségét, megvalósíthatóságát. Az MSZP képviselő csoportja által készített anyag, mely a csatornaépítésről szól, félig nyitott ajtókat dönget. A terveztetésről döntés született. Egy megfelelő színvonalú egészségügyet szeretnének létrehozni. Általában aki az egészségügyben dolgozik, a szakma szeretete miatt végzi a munkáját. Az anyag olyan napi ügyeket nem tárgyal, mint a kórházi létszám-, ágyleépítés, volumen korlátozás. Békéscsaba nem került be a kiemelten támogatott kórházak körébe. Kiragadott példa, melyet át kell tekinteni. Támogatja a polgármester kezdeményezését. Bizonyos fokú álmok is vannak, melyeket az önkormányzat hat éven belül megvalósítani nem tud. A 44-es út megépítése célszerű, mely 2002. óta vitatéma. 2006-ig Békéscsabán autópályának kellett volna épülnie. Tóth Károly nem említette, hogy mekkora összegekről lenne szó, mennyi az önkormányzat teherbíró képessége, milyen ütem tartható. Szeretné, ha lenne rá lehetőség, hogy az anyagot

4 áttekintse, átgondolja, kikérje szakértők véleményét. Fél óra alatt nem tudja kidolgozni az anyagot. Cinikus megjegyzése lehetne, hogy a képviselők öt éve vannak kormányon és a célkitűzések még mindig tervezés és elképzelések szintjén állnak. Az alacsony kvalitású munkaerőt kívánó munkahelyteremtő beruházással kapcsolatban elmondta, hogy az egyik cél Békéscsabán, hogy a kvalifikált munkaerő is a városban maradjon, továbbá azok az üzemek melyeket bezártak, újraindulhassanak, vagy esetlegesen újak települhessenek. Ilyen jellegű munkahelyteremtő elképzeléseket nem talált az anyagban. Békéscsaba és Orosháza is fideszes vezetésű lett, melyek nem kerültek be a kiemelten támogatott kórházak közé. Tény, hogy a város egyik legnagyobb munkáltatója a kórház. A legnagyobb érdeksérelmet követik el, ha a kórházat valamilyen formában nem tartják meg a lakossági szolgáltatás keretében, melyről az anyagban két mondat szerepel. Kérte, hogy a közgyűlés tárgyalja meg az anyagot. (Kazetta 1/1 139-189) Hrabovszki György képviselő: A nyilvános ülés előtt felszólalásra kért lehetősége. Az MSZP képviselő csoportja által beterjesztett Európa Tervvel kapcsolatban elmondta, hogy a beterjesztéssel az lenne a céljuk, hogy beszélgessenek róla. Elkészítettek egy olyan anyagot, mely tartalmazza azokat a pontokat, amiket már az előző városvezetések, a FIDESZ részéről is alpolgármesteri szinten delegált városvezetőkkel alapot teremtett egy fejlesztéshez. Áttekintették, hogy az elképzeléseik szerint erre az alapra milyen irányokat érdemes megfogalmazni, milyen többleteket lehet bevonni, milyen csapásirányok azok, melyek a jövőben az önkormányzat rendelkezésére állnak. Természetes, hogy egy nyolc oldalas anyag hat év városi fejlesztését nem tudja teljes mértékben felölelni, továbbá az is természetes, hogy napi aktualitásokra nem ad választ. A cél nem az volt, hogy az anyagot módosítás nélkül a közgyűlés megszavazza. A képviselő-csoport hét szavazata ehhez kevés. A cél, hogy elinduljon egy gondolkodás, bemutassa, hogy vannak már kidolgozott elképzelések. Meg kell vizsgálni, hogy az elképzeléseket hogyan lehet összhangba hozni a jelenlegi többség elképzeléseivel, a közgyűlés vitatkozzon, beszéljen róla. Ezért kérte az MSZP képviselő csoportja, hogy a közgyűlés az Európa Tervről a mai nap folyamán tárgyaljon, hogy az anyag mindenki számára ismert legyen. Dr. Ferenczi Attila által említett vitát a közgyűlés lefolytathatja időben. Legyenek meg azok a szükséges döntési pontok, azok az irányok, amivel az apparátus, a szakértők, a háttéremberek elkezdenek dolgozni, tudják azt, hogy milyen irányba szeretne az önkormányzat elmozdulni. A cél ez, melyhez lehet hozzátenni, elvenni, folyamatosan aktualizálható. Könnyen elképzelhető az is, hogy olyan pályázati lehetőségek nyílnak 2008. második félévében, melyekkel az önkormányzatnak érdemes lesz élnie, és azokra azonnal reagálnia. (Kazetta 1/1 189-225) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke, ügyrendi hozzászólása: A közgyűlés úgy tárgyal egy anyagról, hogy nem is vette fel napirendjei közé. Kérte, hogy a közgyűlés szavazzon, napirendre tűzi-e az Európa Tervvel kapcsolatos előterjesztést, vagy sem. Ha nem, a decemberi közgyűlésen tárgyalják. (Kazetta 1/1 225-229) Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés döntsön a Stratégiai és Fejlesztési Osztály által előkészített anyag mai napirendek közé való felvételéről, illetve fel nem vételéről. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy nem ismertek a regionális, operatív program pontos keretei, Békéscsaba költségvetésének sarokszámai, továbbá a fejlesztésre biztosított keretösszeg. Ezek hiányában a projektek mellé nem lehet a költségvonzatot mellérendelni. Az osztály által tett

5 előterjesztés elvi irányokat szabott meg. Továbbá nem ismert a miniszterelnök szándéka a 2006. november 22-i találkozóval kapcsolatban. Szavazásra bocsátotta Kiss Tibor képviselő javaslatát a tárgy napirendre vételéről. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 8 igen, 14 nem szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. (Kazetta 1/1 229-258) Pap János képviselő: Az előterjesztést Vantara Gyula írta alá, és nem a Stratégiai és Fejlesztési Osztály. Nem az osztály az előterjesztő, az SZMSZ-ben sem szerepel előterjesztőként mint lehetséges előterjesztő egyik osztály sem. Függetlenül attól, hogy mit szeretne a miniszterelnök és a Regionális Tanács, amennyiben az önkormányzat nem fogalmazza meg szándékát, állandó védekezésben, követő magatartásban lesz, mindig utólag fog panasszal élni, hogy a kedvezményekből kimaradt. Kiss Tibor ügyrendi javaslatáról vita nélkül kellett volna, hogy szavazzon a közgyűlés. Ehhez képest a polgármester elmondott egy szó szerint vehető utasítást a szavazás módjáról. A polgármester közgyűlési felhatalmazás nélkül fog megjelenni a Regionális Tanács ülésén, és a miniszterelnökkel folytatott beszélgetésen. (Kazetta 1/1 258-279) Vantara Gyula polgármester: Nem volt ügyrendi javaslat. (Kazetta 1/1 279-282) Takács Péter képviselő: Békéscsaba rendelkezik érvényben lévő Európa Tervvel, melyet az előző testület fogadott el. Azon kevés képviselők közé tartozott, akik akkor nem szavazták meg. Elő lehet venni, át lehet tekinteni. Az alakuló ülésen szorgalmazta a várost érintő gazdasági program kidolgozása mellett, hogy minél előbb aktualizálni kell a városfejlesztési koncepciót. Ilyen viták érdemben folyjanak le akár a decemberi, akár a januári közgyűlésen. Sajnálatos módon a városfejlesztési koncepciót 2007. december 30-ig kell aktualizálni, mely véleménye szerint hosszú idő. Erre az előbbi vita is rámutatott. Tóth képviselő által javasolt piaccal kapcsolatos előterjesztés nyilvános ülésen való tárgyalásával egyetért. Nincs ok arra, hogy a piac ügyét, mely viszonylag közérdeklődésre tart számot, a közgyűlés zárt ülésen tárgyalja. Kérdése a polgármesterhez, hogy a „Tájékoztató a sportcsarnok melletti telekértékesítésről” előterjesztéssel kapcsolatban, mi volt az akadálya annak, hogy a képviselők az anyagot előre kipostázva megkapják? (Kazetta 1/1 282-308) Velkey Gábor képviselő: Egyetért Kiss Tibor képviselő ügyrendi javaslatával, mely szerint nem a mai ülésen kell lefolytatni a tartalmi vitát, de a testület nagyon nehéz helyzetbe kerül akkor, amikor a napirendre vételről próbálnak érvelni, és utána dr. Ferenczi Attila egy nagyon hosszú tartalmi érvelésbe kezd. Innentől kezdve az ügyrendi javaslat után nincs alkalmuk a tartalmi érvelésre tartalmi érvekkel válaszolni. Nem megfelelő eljárás. Ha elhangzottak a tartalmi érvek, a viszontválaszra is módot kell adni. Meg fogják beszélni, hogy hogyan lehet Békéscsaba érdekeit az ágyszám leépítés, illetve ennek az átalakításnak a kapcsán sikeresen érvényesíteni. A hétfőn megkapott anyaghoz lehet tartalmi észrevételeket fűzni csütörtökre. Készítettek egy három oldalas, konkrét módosításokat és kiegészítéseket tartalmazó észrevételt a beküldött Európa Tervhez, melyet átad az MSZP képviselő csoportjának. Meggyőződése, hogy egy közgyűlési vitával ezt az anyagot érdemben lehetett volna javítani,

6 úgy, hogy egy jó és egy széles konszenzust eredményező fejlesztési elképzelés csomag alakult volna ki. Nagy hibát követ el a közgyűlés, hogy a mai napon nem tárgyalja az anyagot. (Kazetta 1/1 308-328) Vantara Gyula képviselő: Felhívta a képviselők figyelmét, hogy lezárt ügyekre az idő rövidsége miatt ne térjenek vissza. Nincsenek világos kormányzati szándékok sem regionális, sem önkormányzati szintre vonatkozóan. Arra kérte a közgyűlést, hogy amíg ezek a feltételrendszerek nem ismertek, addig feleslegesen ne vitázzanak. December hónapban a fejlesztési ügyekkel kapcsolatban bizottságok tárgyalják meg a felmerült kérdéseket. (Kazetta 1/1 328-338) Pap János képviselő, ügyrendi javaslata: Felhívta a polgármester figyelmét az SZMSZ-ben foglaltakra, mely szerint a leszavazott dolgokról minden képviselőcsoport még egyszer a véleményét elmondhatja. (Kazetta 1/1 338-342) Vantara Gyula polgármester: Az 1.4. ponttal jelzett előterjesztés zárt ülésen szerepel, a korábbi gyakorlatoknak megfelelően. Úgy gondolja, hogy a város érdekei az előterjesztésben koncentráltan megjelentek, melyek, ha nyilvánosságra kerülnek, befolyásolhatja a további tárgyalási pozíciót. Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselő javaslatát. - Megállapította, hogy a közgyűlés 13 igen, 15 nem szavazattal a javaslatot elvetette. (Kazetta 1/1 342-366) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólásként elmondta, hogy rossz gombos nyomott, kéri a nem szavazatát rögzíteni. (Kazetta 1/1 366-372) Hrabovszki György képviselő: Kérdése a jegyzőhöz, törvényes-e zárt ülésen tárgyalni az ügyet? Tudomása szerint az önkormányzati törvény meglehetősen szűk körben határozza meg a zárt ülésen tárgyalható ügyek körét. (Kazetta 1/1 372-375) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Tárgyalható zárt ülésen, tekintettel arra, hogy az önkormányzat vagyonáról van szó. (Kazetta 1/1 375-380) Vantara Gyula polgármester: Velkey Gábor képviselőnek elmondta, hogy a sportcsarnok melletti terület ügyében az egyik érintett megkereste az önkormányzatot, és olyan választ kért, melyet nem lehetett csak közgyűlési határozattal megerősítve visszaküldeni. A 18.2. előterjesztés nem igényel bizottsági döntést. Az anyag előre való kiküldésével kapcsolatban elmondta, hogy az alakuló ülésen az SZMSZ módosítására 2007. március 31-i határidőt szabott a közgyűlés. Tájékoztatta a testületet, hogy az SZMSZ módosítás egyik legfontosabb eleme az előterjesztésekkel kapcsolatban a szabott határidők betartása. Az a rohammunka, melyet a testület, a hivatal végez, nem vezet eredményre. Akadályozza az érdemi munkát, a korrekt, teljes körű előkészítést. Az SZMSZ módosítása során javasolják, nem lehetnek helyben kiosztott anyagok, kivétel a rendkívüli ügyek. (Kazetta 1/1 380-414)

7

Velkey Gábor képviselő: Elfogadja, hogy a sportcsarnok területével kapcsolatos tájékoztatást, a közgyűlés vegye napirendjei közé. A Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyében megfogalmazottak nem helyesek. Az SZMSZ előírja, hogy az anyagot ki kell előre küldeni. Nincs az SZMSZ-nek olyan passzusa, mely szerint az anyagot nem kellene bizottságnak tárgyalnia. Minden esetben a könyvvizsgálattal kapcsolatos ügyeket az eddigiekben is a pénzügyi, költségvetési bizottság tárgyalta, véleményezte, és ezután került a közgyűlés elé. Nem jelezte a polgármester, és nem érti, hogy mi a sürgősség oka. Úgy gondolja, hogy az előterjesztést időben kiküldve a testület a decemberi közgyűlésig végigtárgyalhatja. Kérte a polgármestert, tartsa napirenden a sportcsarnok környékének ügyét hozzák vissza a decemberi közgyűlésre. (Kazetta 1/1 414-434) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Velkey Gábor képviselő felvetésével kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt ciklus közgyűlésein a képviselők helyben kiosztott anyagok sokaságával találkoztak, akkor a képviselőknek nem voltak ilyen jellegű aggályai. A polgármester elmondta az okokat. Azt, hogy valótlant mond, gyakorlatilag csúsztat, a nevében is visszautasítja. (Kazetta 1/1 434-446) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a közgyűlés a zárt ülés napirendjei közé 5. sorszámmal vegye fel a testület a sportcsarnok területének, és a bejelentések 18.2. jelzéssel a Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyét. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, 3 nem szavazattal, 9 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a módosításokkal együtt a napirend elfogadását. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 10 tartózkodással a napirendet elfogadta.

Zárt ülés: 1./

Vagyoni ügyek 1.1 Méltányossági kérelem Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 1.2 A 668 hrsz-ú Kaszaper, Kossuth u. 42. sz. alatti ingatlan értékesítése Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 1.3 498/2006. (IX.14.) közgyűlési határozat 1./ pontjának módosítása Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály

8 1.4

A piac üzemeltetésére az AGORA CSABA Rt-vel kötött szerződés felbontásának jogi és egyéb feltételei Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző 2./

„Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” szakmai díj elbírálása Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály

3./

Fellebbezések elbírálása Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Szociális Osztály

4./

Ápolási díj Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Egészségügyi Osztály

5./

Tájékoztatás a Sportcsarnok melletti terület értékesítéséről Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester

Nyilvános ülés: 1./

Vagyoni, közbeszerzési ügyek: 1.1 Békéscsabai Városi Sportcsarnok üzemeltetése Előterjesztő: Szarvas Péter, Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke 1.2

Ipari park telek beépítési határidő meghosszabbítására vonatkozó telektulajdonosi kérelem Előterjesztő: Sztankó János, a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezető igazgatója Előkészítő: Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft.

1.3 Elővételi jog gyakorlása a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. telephelyén Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 1.4 Az 502/2006. (IX.14.) közgyűlési határozat végrehajtása Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 1.5 Földterületek vásárlása utcaszélesítés miatt Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 1.6 Árpád sor 2/5. szám alatti ingatlan hasznosítása Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály

9 1.7

Tájékoztató „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonbiztosítás és felelősségbiztosítása, valamint kötelező gépjármű felelősségbiztosítás” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményéről Előterjesztő: Szente Béla, a Közbeszerzési Bíráló Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály

2./

Városüzemeltetést érintő ügyek 2.1 Tájékoztató a Békéscsabai Víziközmű Társulat működéséről Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 2.2 Szúnyoggyérítés területének felülvizsgálata Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 2.3 Tájékoztató a hó eltakarításról Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 2.4 Szent István téri taxiállomás kiépítése Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 2.5

A taxiállomások létesítéséről és használatának rendjéről szóló rendelet megalkotása (I. forduló) Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Jogi és Önkormányzati Csoport 2.6

A személytaxi-szolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló rendelet megalkotása (I. forduló) Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Jogi és Önkormányzati Csoport 2.7

A fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 33/2000. (VII.16.) önkormányzati rendelet módosítása (I. forduló) Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Jogi és Önkormányzati Csoport 2.8 Rendeletalkotás parkoló építésről és megváltásról (I. forduló) Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Jogi és Önkormányzati Csoport

10 3./

Jelentés a 2006. szeptemberi és októberi közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: valamennyi osztály

4./

Tájékoztató a 2006. évi költségvetés I-III. negyedéves teljesítésének alakulásáról Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály

5./

Javaslat az intézményi céltartalékból pótelőirányzatok biztosítására Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály

6./

A 2007. évi felügyeleti ellenőrzési feladatok ütemezése Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály

7./

2007. évi belső ellenőrzési terv Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Paulik Katalin belső ellenőr

8./

A helyi adókról szóló 46/2000. (XII.14.) rendelet módosítása (I. forduló) Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Jogi és Önkormányzati Csoport

9./

Településrészi önkormányzat létrehozása, a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2003. (IV.26.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Szervezési Csoport

10./

Településrészi önkormányzat tagjainak megválasztása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Szervezési Csoport

11./

Oktatási, közművelődési és sportügyek: 11.1 Arany János Művelődési Ház intézményvezetői pályázatának kiírása Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Személyzeti Csoport 11.2 Közép-Békési TISZK projekt ismertetése Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály

11 11.3

A 403/2005. (VII.14.) és a 390/2006. (VII.6.) közgyűlési határozatok módosítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport 12./

A helyi kitüntetésekről szóló 20/2005. (VII.14.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Jogi és Önkormányzati Csoport

13./

Város-rehabilitációs tervezési feladatok Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Városépítészeti Osztály

14./

Toldi utca 9185 és 9186 hrsz-ú telkek rendezési terv módosítása Előterjesztő: Dr. Nagy Mátyás jegyző Előkészítő: Városépítészeti Osztály

15./

Pályázata a kórházi struktúramódosítás központi forrásból való támogatására Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Egészségügyi Osztály

16./

Törvényességi észrevétel a 12/2006. (III.23.) önkormányzati rendelettel szemben Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Jogi és Önkormányzati Csoport

17./

Békéscsaba Városi Polgárőrség Egyesület kérelme Előterjesztő: Kutyej Pál, a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság elnöke Előkészítő: Szervezési Csoport

18./

BEJELENTÉSEK 18.1 „Tájékoztató a Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációjának kötelezéséről” című közgyűlési napirendi pont törlése Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai és Fejlesztési Osztály 18.2. A Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel kötött megbízási szerződések felmondása (Kazetta 1/1 446-479)

Velkey Gábor képviselő: Kiss Tibor képviselő hozzászólásával kapcsolatban elmondta, hogy a polgármester nem tért ki arra, hogy mi az indoka annak, hogy a közgyűlés mihamarabb tárgyaljon a 18.2. napirendről. A képviselő-testület minden tagjának érdeke meggyőződése szerint, hogy a képviselői munka jól működjön. Felvethető, hogy a korábbi testület miért nem valósította meg korábban. Az elektronikus önkormányzat folyamatosan fejlődik, minden képviselő használja a lap-topot amennyiben lehetősége van rá. Egyelőre nincsenek meg annak a feltételei, hogy a képviselők a bizottsági és közgyűlési anyagokat elektronikus úton letöltsék, de hamarosan lehetőség nyílik rá. Ezzel együtt sem lesz minden képviselőnek alkalma az internet hozzáféréshez. Ezért javasolja és kéri, hogy a hivatal és a polgármester vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy az

12 önkormányzat épületében kialakítható-e egy képviselői iroda, mely irodát minden képviselő igénybe vehet, és az irodában biztosított az internet csatlakozás lehetősége, így a határozatokhoz és a hálózaton lévő információkhoz a képviselők hozzájuthatnának. Nagymértékben segítené a képviselői munkát, és mind a 28 megválasztott képviselőnek hasznos és a munkát segítő előrelépés lehetne. A korábbi időben gyakorlat volt, hogy a képviselő csoportok egy teljes anyagot az általuk megjelölt helyen a nyilvános ülés anyagából megkaptak, hogy tájékozódhassanak azok az érdeklődök az anyaggal kapcsolatban, akik nem jutnak hozzá a teljes közgyűlési anyaghoz. Javasolta, hogy a gyakorlat maradjon, a nyilvános ülés anyagát a képviselő csoportok egy példányban kaphassák meg postán, egy általuk megjelölt címre. Minden szervezetnek érdeke, hogy az irodában legyen egy teljes közgyűlési anyag, melyet az érdeklődő tagok, szimpatizánsok áttanulmányozhatnak, és a véleményeiket a képviselő csoport tagjainak közvetíthetik. (Kazetta 1/1 479-545) Vantara Gyula polgármester: Nem látja akadályát a képviselő által felvetetteknek, a kérdés az, hogy ez idáig miért nem így történt? A meghívó szerint az 1.1., 1.2., 1.3, 1.4 és a Z/5. napirendi pontok zárt ülésen való tárgyalásának indokait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1997. évi LXIII. tv. tartalmazza. Szavazzanak a zárt ülés elrendeléséről. A közgyűlés 26 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 581/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése zárt ülést rendel el a meghívóban a zárt ülésre javasolt vagyoni ügyek 1.1., 1.2., 1.3., 1.4, és a Z/5.. sorszámú napirendek tárgyalásáról. Vantara Gyula polgármester: A zárt ülés 2. napirendi pontjaként szereplő „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” szakmai díj elbírálását, a 3. és 4. napirendet is zárt ülés keretében tárgyalja a testület. A zárt ülés elrendelése nem igényel szavazást, tekintettel arra, hogy az önkormányzati törvény 12.§ (4) bekezdés a) pontja kötelező jelleggel írja elő. (Kazetta 1/1 545-580) (A közgyűlés zárt üléssel folytatta munkáját, melyről külön jegyzőkönyv készül.) Napirend előtti felszólalások Hrabovszki György: képviselő az MSZP frakció nevében azért kért szót elsődlegesen, mert a közgyűlés a nyilvános ülés napirendi pontjai között nem óhajtja az Európa Tervet tárgyalni. Szeretné, ha a lakosság a televízión keresztül szerezne tudomást arról, hogy az MSZP frakció előkészített egy olyan anyagot, melyet vitaanyagnak szánt a közgyűlésre, melynek témája a 2006-2013 közötti hat éves ciklus fejlesztési irányvonalainak meghatározása, amit a jelenleg kisebbségben lévő szocialista képviselőcsoport elsődlegesen fontosnak tart. Sajnos ezt a

13 vitaanyagot a közgyűlés nem vette fel napirendi pontjai közé, többségi álláspont az volt, hogy ma még korai ennek az anyagnak a tárgyalása, ne tűzze napirendre a közgyűlés, ne tárgyaljon arról, hogy Békéscsabán az elkövetkezendő hat évben milyen fejlesztési prioritásokra lenne szükség. Ne jelöljön ki olyan feladatokat a közgyűlés, melyek kapcsán a jövőre nézve meghatározhatóak a legfontosabb irányvonalak. Úgy véli, hogy tudnia kell a város lakosságának, hogy Békéscsaba nem ér rá várakozni. Olyan fejlesztési programokat kell az önkormányzatnak kidolgozni, amelyeket már a november 22-i miniszterelnöki találkozón is elő lehet terjeszteni, a közgyűlés által támogatott programokról a miniszterelnököt tájékoztatni lehet, illetve az ő támogatását lehet erre kérni. Sajnálja, hogy a többség nem tette lehetővé azt, hogy erről vitatkozni tudtak volna. Nem állítja azt, hogy az általuk előkészített anyag mindenben „tökéletes” lenne, azt kérték, vitassák meg, egészítsék ki a többség véleményével, egy konszenzuson alapuló anyagot próbáljanak meg elfogadni. 2007-től új források nyílnak meg, a város „kullogni fog” a lehetőségek után, mert sajnálatos módon a közgyűlés ezt az anyagot megtárgyalni sem volt hajlandó. (Kazetta: 2/2 018-072) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a FIDESZ frakció nevében reagált az elhangzottakra: Nem látható, hogy az egészségügyben merre mennek a dolgok, nem tudjuk, hogy merre tartanak az infrastrukturális irányvonalak, hogy jövőre lesznek-e fejlesztési pénzeszközök, az iskolák a gázszámlákat hogyan fizetik, összességében nem tudunk semmit. A hétfőn megkapott ötlethalmazt egy felelős megfontolt városvezetés nem tudja ad hoc módon tárgyalni. Fel kell mérni a város lehetőségeit, teherbírását, valamint azt hogy milyen fejlesztési irányvonalat kívánnak megvalósítani. A Stratégiai és Fejlesztési Osztály kidolgozott már egy munkaanyagot, amelyben olyan irányvonal kialakítására került sor a városban, amit véghez is lehet vinni. Megfontolt, jól átgondolt javaslatokra van szükség ebben a városban. Vállalja a FIDESZ frakció nevében is, hogy egy, a bizottságok által véleményezett, szakmailag megalapozott, pénzügyileg tervezhető programot szeretnének a város javára megvalósítani. Visszautasítja azokat a vádakat, hogy a FIDESZ képviselőcsoportja nem érdekelt abban, hogy a város fejlődjön, ahogy a szocialista képviselők elgondolták. A javaslat az volt, hogy 2006. decemberére előkészítve kerüljön vissza a közgyűlésre az Európa Terv, a költségvetés tárgyalása kapcsán, illetve annak kapcsán, hogy a polgármester megismerte a kormányzati szándékokat. Egy stratégia mentén kell mozogni és mindig meg kell nézni, hogy a város teherbíró képessége mit enged meg, felelőtlen beruházást, pazarlást nem lehet véghezvinni. (Kazetta: 2/2 072-133) Velkey Gábor képviselő: Széleskörű együttműködésről van szó, hiszen Békéscsaba, illetve a lakosság érdeke is a város fejlődése. Meggyőződése, hogy a napirend előtti vitának nem kellett volna lefolynia akkor, ha a többség elfogadta volna azt a javaslatot, és a következő közgyűlésen hoznak majd a tervekről határozatot. Ebben az esetben minden képviselőcsoportnak és minden képviselőnek alkalma lett volna megfogalmazni a reális elképzeléseket. Véleménye szerint a mai közgyűlésen felvetődött javaslatokat, a bizottságok megtárgyalhatták volna. A három frakció és a városvezetés, illetve a hivatal szakértőiből egy szövegező csoportot alkotva, a következő közgyűlésre konszenzuson alapuló anyagot terjeszthetett volna elő. Szerinte a kormányzati szándék ismert, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal által előkészített anyagok a honlapjukról bármikor letölthetők, érdemben nem fognak változni. A Nemzeti Fejlesztési Terv 2006-2013, vagy Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013-ra vonatkozó minden irány kitapintható. Szerinte Békéscsaba akkor fog nyerni, ha gyorsan lép és gondolkodik. Az az anyag, ami most a közgyűlés előtt van, 3-4 hónapos késésben van, ahhoz képest, hogy ma milyen információk tudhatók a következő Európai Uniós fejlesztési ciklus forrásairól. Kíváncsi lesz arra, hogy valóban a konszenzusos

14 előterjesztés irányába mennek-e. Amennyiben a FIDESZ frakció igényelné az általuk készített anyagot, amit az MSZP kérésére készítettek rendelkezésükre bocsátják információkkal együtt. (Kazetta: 2/2 133-176) Tóth Károly képviselő: Elmondta, hogy akár decemberben is nyitott az MSZP frakció az együttműködésre, hiszen a polgármester által előterjesztett anyagban is fejlesztési célok vannak megjelölve. A két anyag más-más logika alapján íródott, az egyik elveket tartalmaz a másik konkrétumokat (Európa Terv) egyetért a polgármesterrel abban, hogy ahhoz, hogy Békéscsaba a következő évtizedekben sikertörténetet írhasson az önkormányzati ciklusokon átívelő politikai konszenzuson és társadalmi elfogadottságon nyugvó fejlesztési tervre van szükség. Fordított a gondolkodás. Azért kezdeményezték a mai egyeztetést, hogy legalább 6-8 programban egyetértés szülessen. Mondják azt régióban, hogy közösen, pártállásra való tekintet nélkül ezt a programot fontosnak tartják. Az internetes elektronikus úton mindkét anyag olvasható december hónapban megtörténhet az összeghangolás. (Kazetta: 2/2 176-204) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Véleménye szerint nem helyszínen kiosztottként kellett volna megtárgyalni az anyagot, a bizottságok nem ismerik annak tartalmát, így véleményezni sem volt módjuk. (Kazetta: 2/2 204-246) Hanó Miklós alpolgármester: Vantara Gyula polgármester elmondta, hogy egy bizottsági egyeztetés előzi meg a kormányfővel történő találkozást. Javasolta a képviselőknek, hogy ezen a bizottsági ülésen vegyenek részt, ott vitassák meg az anyagot. A jövő évi költségvetési keret nem ismert, a központi pénzalapok jelentősen befolyásolják majd a fejlesztési elképzeléseket. Egyetért a Dr. Ferenczi Attila képviselő által elmondottakkal. (Kazetta: 2/2 246-290) Miklós Attila képviselő: Az MSZP frakciónak az volt a szándéka, hogy erről az előterjesztésről beszéljenek. Ezt a szándékát elérte. A különböző vélemények természetesek is lehetnének, viszont arra esküdtek fel mindnyájan, hogy Békéscsaba város fejlődését szolgálják, ez a szándék a polgármester és az MSZP frakciójának az előterjesztésében is benne van. Ahhoz, hogy sikerrel pályázzon a város az uniós és hazai forrásokra szükséges, hogy valamilyen tervvel rendelkezzen Békéscsaba, szükséges, hogy az ötleteket egységbe rendezzék. A Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet 1 millió Ft pályázati pénzt kapott a kormánytól. (Kazetta: 2/2 290-306) Takács Péter képviselő: Ha a közgyűlés decemberi ülésén tárgyal az Európa Terv anyagáról, addig a bizottságok megismerhetik azt. Javasolta, hogy az érvényben lévő Európa Tervet érdemes lenne a decemberi közgyűlés elé menő anyaghoz csatolni. Kérte Vantara Gyula polgármestert, hogy a zárt ülésen elhangzott anyaggal kapcsolatosan a nyilvános ülés végén adjon lehetőséget a véleménynyilvánításra. (Kazetta: 2/2 306-321) Hirka Tamás képviselő: A televízió nyilvánossága előtt is szeretné elítélni a FIDESZ frakció nevében az MSZP békéscsabai székháza ellen intézett „támadást”. Vantara Gyula polgármester: A napirend előtti hozzászólásokat lezártnak tekintette.

15 Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek

Békéscsabai Városi Sportcsarnok üzemeltetése

Vantara Gyula polgármester: Megkérdezte az előterjesztőt, hogy van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kiegészítés? Nincs. Kérdés, észrevétel van-e? (Kazetta: 2/2 321-329) Szilvásy Ferenc képviselő: A napirenddel kapcsolatban kérte az illetékes alpolgármestert, hogy 30 napon belül szeretnének arra választ kapni, hogy a Sportcsarnok 40 napos ingyenes használati lehetőségét az alpolgármester kinek a részére kívánja engedélyezni és milyen indokok alapján? Az a határozott véleménye, hogy a Sportcsarnok bérlőjével nem kell tovább szerződést kötni, létre kell hozni a Vagyonkezelő Rt-n belül azt az üzletágat, amely képes arra, hogy kezelje a sportlétesítményeket, valamint üzleti alapon megfelelő bevételt is szerezzen a Sportcsarnok üzemeltetésével. A Vagyonkezelő Rt létrehozásának célja, a város különböző vagyoni elemeinek üzleti alapon történő hasznosítása volt. (Kazetta: 2/2 339-368) Velkey Gábor képviselő: A „B” változatot tartja szimpatikusnak. Véleménye szerint 2007. január elsejétől a Városi Sportcsarnok a Vagyonkezelő Rt keretei között működhetne a határozati javslat „B” változata szerint. Javasolta, hogy a „C” verziót a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság kiegészítésével fogadja el a közgyűlés. (Kazetta: 2/2 368-395) Hanó Miklós alpolgármester: Egyetért Velkey Gábor és Szilvásy Ferenc képviselők javaslatával. Ha a Sportcsarnok a vállalkozó üzemeltetésében marad, akkor az energiafogyasztástól kezdve mindent fel kell mérni, ha pedig az koncepció lenne elfogadva, melyet Szilvásy Ferenc javasolt, annak is egy kellő kidolgozottsága kell hogy legyen. (Kazetta: 2/2 395-412) Takács Péter képviselő: Összefoglalta Velkey Gábor javaslatát: C.) verzió mellett így hangzik, ez egyébként a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság javaslata: A Sportcsarnok 2008. január 1-től történő működtetéséről készüljön koncepció. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. júniusi közgyűlés (Kazetta: 2/2 412-426) Baji Lajos képviselő: Az előző közgyűlésnek is szándékában állt a Sportcsarnok üzemeltetésének módosítása. A mostani üzemeltető ebbe a módosításba nem ment bele. Ő is a „B” alternatíva mellett érvel elsősorban. Amennyiben a többségnek szándékában áll meghosszabbítani a Sportcsarnok üzemeltetésére vonatkozó szerződést, az csak abban az esetben lehetséges, ha a kidolgozott módosításokat arra az egy évre engedélyezi a közgyűlés. Akkor számunkra nem egy kedvezőtlen szerződést tartunk életben, hanem már azokat a módosításokat meg lehet tenni benne. Bízik abban, hogy a Vagyonkezelő Rt. eredményesen tudja a sport üzletágat vinni. (Kazetta: 2/2 426-455) Hanó Miklós alpolgármester: Baji Lajos képviselőnek elmondta, hogy a 2003. évi szerződés lényege az a terület volt, ami már értékesítve lett. Amennyiben a Vagyonkezelő Rt

16 működtetné a Sportcsarnokot, a bevételeket ők szednék be, de a fenntartás jelentős költséget képviselne. (Kazetta: 2/2 455-460) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Jelen van Kozma János a Vagyonkezelő Rt igazgatója. A Vagyonkezelő Rt van megbízva a hasznosítással. Dönteni kell a sportlétesítmények üzemeltetéséről. (Kazetta: 2/2 460-494) Kozma János a Vagyonkezelő Rt. igazgatója: Három lehetőségre tett javaslatot a Vagyonkezelő Rt. A gazdasági realitásokból kiindulva, a sportanalízisben leírták az előnyöket és hátrányokat. A Vagyonkezelő Rt. által történő üzemeltetés valószínűleg drágább, mint egy vállalkozó által történő üzemeltetés. Azért, mert egyrészről a tulajdonos nyomásgyakorlása sokkal közvetlenebbül érvényesülhet a Vagyonkezelő Rt-n. A legnagyobb költséget az ingyenes rendezvények jelentik, akár 2-3 milliós nagyságrendben. Egy városi tulajdoni részvénytársaság ebben nem tud elhatárolódni, vagy érdeket érvényesíteni. A rendezvények nagy része este vagy hétvég zajlik, túlórában vagy fizetett ünnep után fizetik a dolgozókat, melyek megdrágítják a költségeket. A bevételeket be tudnák szedni, mint a vállalkozó, viszont a költségeik a fentiek miatt magasabbak lennének. Előnye, hogy maradéktalanul érvényesül a tulajdonos akarata. Az ingyenes rendezvények költségeit át fogják vizsgálni a kezdő naptól a végnapig. Ennek kapcsán az önkormányzat a jövőben valószínűleg át fogja majd vizsgálni, hogy milyen rendezvények lesznek térítésmentesek. (Kazetta: 2/2 494-547) Hrabovszki György képviselő: Nem vitatva azt, hogy szükséges a Vagyonkezelő Rt. átállása, a „C” alternatívát meg fogják szavazni az egy éves hosszabbítással. A sportanalízisre visszatérve nem tartja hátrányosnak azt, hogy a tulajdonosnak nagyobb a befolyása és esetlegesen több térítésmentes nap keletkezik, hiszen az önkormányzat a létesítmény tulajdonosa. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két működtetés közötti szaldó soknak tűnik az 5 millió forint kimondva, ez nem egészen 15 %. Úgy gondolja, hogy 15 % 30 millió forintos nagyságrendnél a tulajdonos részére megérhet annyit, hogy olyan rendezvényekre, amelyek várospolitikai, városmarketing közművelődési, kulturális szórakoztató szempontból érdemlegesek a támogatásra, ne lehetetlenítsék el egy adott esetben irreálisan magas bérleti díjjal. (Kazetta: 2/2 547 -567, és 3/1 0-006) Vantara Gyula polgármester: Egy módosító javaslat érkezett Takács Péter képviselőtől, mely szerint a „C” változat kiegészítését javasolja a bizottság azon mondatával, hogy ”a sportcsarnok működtetésére január 1-től készüljön koncepció, melyet a 2007. júniusi közgyűlés tárgyaljon meg”. A bizottság javasolja, hogy a felelős a polgármester legyen. Elmondta, hogy nem a sportcsarnok üzemeltetés kérdéséről van szó, hanem Békéscsaba összes sportlétesítménye egységes üzemeltetésének, képének a kialakításáról szükséges bekérni a működtetés jelenlegi adatait. Megállapította, hogy egyéb hozzászólás, észrevétel nem volt. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés módosítását, hogy a bizottság állásfoglalása bekerüljöne a „C” változat kiegészítésébe?

17 -

Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen, 10 nem szavazat, 6 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta az előterjesztés határozati javaslat A) változatát: -

Megállapította, hogy a közgyűlés 2 igen, 21 nem, 2 tartózkodás mellett az A.) változatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta az előterjesztés határozati javaslat B) változatát: -

Megállapította, hogy a közgyűlés 7 igen, 17 nem, 1 tartózkodás mellett a B.) változatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta az előterjesztés határozati javaslat C) változatát: (Kazetta: 3/1 006-042) A közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 593/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Városi Sportcsarnok hasznosításával megbízza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-t.

2.

A közgyűlés tudomásul veszi a bérleti és üzemeltetési szerződés lejártát. Egyúttal megbízza a Vagyonkezelő Zrt-t, hogy a jelenleg érvényben lévő bérleti és üzemeltetési szerződést hasonló feltételekkel, de figyelembe véve az 515/2003.(IX.18.) közgyűlési határozatban foglaltakat, hosszabbítsa meg az üzemeltetővel 2007. december 31-ig

Felelős: Határidő:

Szarvas Péter a Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2006. december 31.

Velkey Gábor képviselő: Meglepő számára, hogy a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságon túlnyomó többséggel megszavaztak egy olyan elemet, amiben a bizottsági ülésen majdnem teljes konszenzus alakult ki. A többség ott egyetértett vele, a közgyűlésen viszont az egyetértés elfogyott, miközben semmi egyéb információ nem merült fel. Az információt az SZDSZ frakcióval nem közölték, hogy mi vagy miért változott. (Kazetta: 3/1 042-050) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A közgyűlésen elhangzottak olyan tények, amelyek azt a határozatot erősítették meg, amit a bizottsági ülésen megszavaztak. Úgy gondolja, hogy idő kell, ha a fél év nem elég, akkor legyen egy év egy ilyen koncepció kidolgozására. A bizottsági ülésen ezekkel a tényekkel még nem szembesültek. (Kazetta: 3/1 050-055) Tárgy:

Ipari parki telek beépítési határidő meghosszabbítására vonatkozó telektulajdonosi kérelem

18 Vantara Gyula polgármester: Elmondta, hogy a témát véleményezte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, az előterjesztés szerinti határozat meghozatalát javasolja a közgyűlésnek. (Kazetta: 3/1 055-060) Dr.Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Egyéni képviselői módosító indítványt szeretne tenni a határozati javaslattal szemben. Adminisztrációs hiba folytán későn kapta kézhez a levelet, megkereste a kft vezetője, mint bizottsági elnököt, hivatkozott arra, hogy egyre nehezebb a vállalkozások sorsa Magyarországon, úgymint raktárkészletek felhalmozódása, stb. Amíg nincs a tulajdonában a hitelt kérőnek az ingatlan, az önkormányzatnak visszavásárlási joga van, ezért a bankok nehezen adnak erre hitelt. A vállalkozó kérte, hogy egy év bizalmat kapjon a közgyűléstől, hogy megvalósítsa a csarnokot. Ezt módosító indítványként kezdeményezi. Megkérdezte, hogy van-e ennek törvényi akadálya? Van-e olyan kötelezettsége az önkormányzatnak hogy a beépítési szerződésre nem adhat új határidőt, fel kell bontani a megkötött szerződést? (Kazetta: 3/1 060-074) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Nincs ilyen kötelezettség, építéshatóságilag a hosszabbítás lehetséges, a tulajdonos pedig szintén adhat ehhez még két évet. (Kazetta: 074-077) Pap János képviselő: A vállalkozó 2003. december 17-én megvásárolta ezt a telket, két év beépítési kötelezettséget vállalt akkor. Miután 2005. december 17-ig semmit sem tett a telken, amibe az önkormányzat több százmillió forintot fektetett, az infrastruktúra kiépült, a környező telkek beépítése ütemesen folyik. Két évre szerette volna meghosszabbítani a beépítési kötelezettségét. Az előző döntés az volt, hogy egy évre meghosszabbítják ezt a lehetőséget, 2006. december közepéig engedélyezik az építést. A vállalkozó azonban ennek ellenére sem tett semmit, rosszul mérte fel a vállalkozási lehetőségeit. A szomszédos telkek iránt kereslet mutatkozik. Javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot fogadják el. (Kazetta: 3/1 077-096) Baji Lajos képviselő: Az előző közgyűlés olyan ma is érvényben lévő határozatot hozott, amely szerint az ilyen helyzetben lévő vállalkozások, ha a tervezett beruházás 30 %-át megvalósították, akkor fordulhatnak méltánylásért, hogy egy évvel meg lehetne hosszabbítani a beépítési határidőt. Azt a bankot, illetve azt a vállalkozást, amelyik 30 %-os önerővel nem rendelkezik, nem támogatja, az már szociális támogatások közé tartozna. Ezek a területek kedvezményes áron kerülnek ennyibe, teljes infrastruktúrával ellátottak. Az a vállalkozó számít és annak ér valamit a segítség, aki tényleg tud is vele élni. A határozati javaslat nagyon konzekvens és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság is ezt támogatta. (Kazetta: 3/1 096-110) Vantara Gyula polgármester: Megkérdezte az előterjesztőt, hogy kíván-e szóbeli kiegészítése az elhangzottakhoz, kérdés, észrevétel van-e? Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök indítványában javasolta hogy egyy évvel hosszabbítsák meg a szerződést (2007. december 17ig). Szavazásra bocsátotta Dr. Ferenczi Attila képviselő indítványát, mely szerint DRÓT-FON Kft. kérelmét 2007. december 17-ig hosszabbítsák meg. (Kazetta: 3/1 110-119)

19 A közgyűlés 15 igen, 6 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 594/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a DRÓT-FON Kft. kérelmére a 20525/17 hrsz-ú telekre vonatkozó beépítési határidőt további 1 évvel, 2007 december 17-ig meghosszabbítja. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester Sztankó János ügyvezető igazgató azonnal Elővételi jog gyakorlása a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. telephelyén

Vantara Gyula polgármester: Megkérdezte az előterjesztőt, hogy van-e szóbeli kiegészítése az elhangzottakhoz, kérdés, észrevétel van-e? Megállapította, hogy az előterjesztő nem kíván kiegészítést tenni. (Kazetta: 3/1 119-125) Szilvásy Ferenc képviselő: Van-e komoly vételi szándéka valakinek 15.000 Ft/m2 áron? Vane arra érdemleges érdeklődő, aki egy lebonthatatlan műemlék épülettel a közepén ezért a területért 15.000 Ft/m2 árat ad? Megkérdezte az előterjesztőtől, hogy szálloda lesz rá építve, vagy ipari park, esetleg inkubátorházként üzemelne? Abban a környezetben, ahogy most néz ki a malom és környéke szállodaként nem üzemelhet, szükséges a területet rendezni, amely milliárdos nagyságrendű lehet. Korábban készült erre vonatkozóan egy tanulmányterv. Amennyiben ipari park, vagy inkubátorház lenne, akkor a malomépület raktárépületnek, vagy irodának hasznosítható. Hangsúlyozta, hogy érdemleges ipari tevékenységet a malomban a szerkezete miatt nem lehet bevinni. Összefoglalva: ki ad 15.000 Ft-ot m2-ért úgy, hogy a terület közepén ott van egy olyan malom, amit nem lehet lebontani? Ha szálloda lenne, akkor mi történik a környező műhelyépületekkel? Ha inkubátorház, akkor hogy fogja hasznosítani a malomépületet, és ki fogja ezt finanszírozni? (Kazetta: 3/1 125-154) Dr. Kőrösi Andrea osztályvezető: Nincs vevője az önkormányzatnak, mivel most kívánja megvásárolni az ingatlant, nem akarja azonnal értékesíteni, fejleszteni szeretné. A rendelkezésre álló 30 nap, ami az elővásárlási jog gyakorlására áll rendelkezésre, nem tette lehetővé egyelőre, hogy kidolgozzák azt a stratégiát, milyen módon kívánja az önkormányzat hasznosítani az ingatlant. Állami forrásból kívánják továbbfejleszteni, további vizsgálatokat kíván, az, hogy milyen formában, malomként, inkubátorházként, vagy ipari parkként funkcionálna-e. (Kazetta: 3/1 154-164) Tóth Károly képviselő: Nincs tudomása arról, hogy közgyűlési döntés született volna, miszerint ezen a területen fejlesztési stratégiai céljai lennének az önkormányzatnak. Békéscsabán sok fejlesztési terület van, bizonytalan a pénzügyi helyzet, ebben a bizonytalan

20 helyzetben vajon szabad-e 91 millió forint + áfa összegben befektetni? Ha az önkormányzat él az elővásárlási jogával, nem engedi a vállalkozót, hogy ott fejlesszen. Nem ért egyet a határozati javaslattal, nem szavazza meg. (Kazetta: 3/1 164-183) Baji Lajos képviselő: Többszöri kísérletre sem sikerült értékesíteni a Körös Kazángyártó és Gépipari Kft területét. A műemléképület nélkül a telek 110 millió forintba kerülne, de azzal együtt már nem. Kétséges, hogy a szakhatóságok engedélyezzenek ezen a területen egy szállodát funkcionálni. Úgy gondolja, hogy ez a reális ára annak, amit erre az épületre rá lehet költeni, kifejezetten raktározási funkcióra. Ha van olyan vállalkozó, aki az önkormányzattól majd üzemeltetésbe és bérbe veszi 91 millió forintért és így teljesíti az önkormányzat felé a bevételt, akkor próbálják meg. Azonban egy olyan vállalkozásba belemenni, ami ezután még beláthatatlan mennyiségű pénzt emésztene fel, úgy gondolja, hogy nem megalapozott döntés. A város ne éljen elővásárlási jogával. (Kazetta: 3/1 183-212) Herczeg Tamás tanácsnok: Olyan előterjesztés van a képviselők előtt, amely szerint közel 10.000 m2-nyi területhez juthat az önkormányzat, ha él elővásárlási jogával. A Trefort utcán elkészült a járda, de csak a műhelycsarnok végéig épült meg, a cég előtt nem. A Trefort utca még mindig aszfaltozatlan. Amennyiben a város él elővásárlási jogával, a hasznosításban az önkormányzat tevékeny résztvevője ennek a dolognak, érdemes az elővásárlási joggal élni. (Kazetta: 3/1 212-228) Takács Péter képviselő: Ő is támogatná az önkormányzat elővásárlási jogával élést azzal a kikötéssel, hogy amennyiben megvásárolja az ingatlant, akkor azzal minél hamarabb kellene kezdeni valamit. Javasolja második határozati javaslati pontként: az ingatlan fejlesztési koncepcióját a 2007. februári közgyűlésre be kell nyújtani. (Kazetta: 3/1 228-243) Vantara Gyula polgármester: A birtokbavétel időpontja még nem ismert. Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az elővásárlási jog nemcsak az önkormányzatot, hanem a Magyar Államot is megilleti. A 2007. februári időponttal kapcsolatban kérte Takács Péter képviselőt, ha szükségesnek látja, módosító javaslatát fontolja meg. A helyi vállalkozók támogatása, vagy nem támogatása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ne közös hasznosításban gondolkozzanak. A város és a magánhasználó közös hasznosításban gondolkodjon és a város ezekből a bevételekből részesedjen. Ez egy előzetes terv. A piac komplex további fejlesztésében is szerepet kaphat ez a terület. (Kazetta: 3/1 243-260) Hrabovszki György képviselő: Nem ismert, hogy mit akar az önkormányzat, hogyan akarja és miből, nem tudják a választ, a finanszírozási forma sem ismert. Véleménye szerint nem lenne célszerű szállodaként működtetni, mert az elhelyezkedése nem belvárosi. Ahhoz viszont belvárosi elhelyezkedésű, hogy kertvárosi övezetben ipari tevékenységet folytató inkubátorház települjön, a környezetszennyezésről nem is beszélve. Ipari tevékenységet a város külterületén létrehozott az Északi Ipartelepen kell folytatni. (Kazetta: 3/1 260-293)

21

Takács Péter képviselő: Az épület birtokbaadásával kapcsolatban alátámasztja a határozati javaslatát, mert a birtokbaadás nem azonnal történik, hanem később. Fenntartja azt a módosító javaslatát, mely szerint ennek a területnek, ingatlannak a fejlesztési koncepciója kerüljön be a 2007. februári közgyűlés elé. (Kazetta: 3/1 293-316) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Az előterjesztésben szerepel, miszerint a Stratégiai és Fejlesztési Osztály terveket dolgozott ki, amelyek megvalósíthatók a gazdasági operatív programban és a regionális fejlesztések ösztönzése programban is, amire nemcsak pénzzel, hanem telekkel is lehet pályázni, mint önerővel. Ez a terület akár raktározásra, esetleg piacturizmusra, vendégházként, vagy más funkciót tölthetne be. Összefoglalva: vagyonfelélés helyett vagyoni befektetés is van, úgy gondolja, hogy jól hasznosítható. (Kazetta: 3/1 316-361) Herczeg Tamás tanácsnok: Egyetért Hrabovszki György képviselővel, hogy a belvárosban olyan tevékenységet nem lehet folytatni, ami környezetszennyező, zajt okoz, ott csak olyan tevékenység folyhat, amely nem zavarja az ott lakók nyugalmát. A felszámoló biztosnak 30 napon belül írásban választ kell adni. Elképzelhető, hogy az önkormányzat bérbe adná ezt a területet, és addig gondolkodik a jövőt illetően. (Kazetta: 3/1 361-384) Velkey Gábor képviselő: Egyetért azzal, amennyiben az önkormányzat rendelkezik egy ilyen ingatlannal van lehetőség pályázati forrás bevonására. Egyetért továbbá azzal is, hogy a lakóingatlanok közé beékelődve rosszul néz ki, ebben az övezetben nem szabad ipari tevékenységet folytatni. Amennyiben az önkormányzat megvásárolja az ingatlant, meghatározhatja a területen folyó tevékenységet, akár értékesíthet belőle telkeket, akár nem. Az ötletekkel azonosulni tud. Kérdés viszont, hogy az önkormányzatnak megér-e 100 millió forintot, nem túl nagy ár-e ezért az ingatlanért? Ebben a nehéz költségvetési helyzetben ez bátor cselekedetre vall. Vajon ez a kifizetésre kerülő összeg nem válik-e holtvagyonná, amelyik sokkal kevesebbet ér a városnak, nem tud hasznot hozni. (Kazetta: 3/1 384-423) Baji Lajos képviselő: Két kérdése van: Az elővásárlási jog gyakorlásánál két fél között megkötött szerződést az önkormányzatnak bemutatják, és ha akarják a helyükbe lépnek. Megkérdezte, látta-e valaki az önkormányzatnál azt a szerződést, ami alapján ez létrejött, vagy csak a felszámoló biztos levele van előttük? Kérte a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülésen, nem tudtak ezzel kapcsolatosan választ adni. Ismert, hogy kazángyártó cég volt. Felmérték-e az, hogy ott valami környezetszennyezés van (fáradt olaj, stb.), ha felmérték, mibe kerül ennek a mentesítése? (Kazetta: 3/1 423-448) Takács Péter képviselő: Herczeg Tamás tanácsnoktól megkérdezte, hogy módosító javaslatként mondta-e, hogy a februári időpont nem jó, hanem előbb kerüljön a közgyűlés elé? (Kazetta: 3/1 448-452) Herczeg Tamás tanácsnok: Véleményként mondta a decemberi időpontot. (Kazetta: 3/1 452-454)

22

Dr. Körösi Andrea osztályvezetője: Jogszabály írja elő azt, hogy a felszámolás során a felszámoló köteles a környezeti károktól tehermentesíteni az értékesíteni kívánt ingatlant. Az önkormányzatnál nincs szerződés, jegyzőkönyvi tanúsítás van, amelyben az árverési vevők szerepelnek. (Kazetta: 3/1 457-466) Dr. Menyhért István könyvvizsgáló a Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft részéről: Elmondta, hogy a 2007. évi költségvetés nem ismert, nem ismert, hogy milyen terhet fog az önkormányzatra róni, milyen kötelezettségek keletkeznek. Az önkormányzat viszont már kötelezettséget vállal. Az önkormányzati törvény szigorú feltételekhez köti a kötelezettségvállalás kérdését. Olyasmiről tárgyalnak, aminek még a feltételeit sem tudják. Kiemelt jelentősége van ilyen esetben a per, teher és igénymentességnek. Felhívta a figyelmet arra, nehogy úgy járjon az önkormányzat, hogy kötelezettséget vállal és utána egy per feljegyzéssel elindul, egy esetleges per és a befektetett pénz fontos dolgoktól vonhat el forrásokat. Baji Lajos képviselő kérdésére válaszolva: A csődtörvény 49.§ (2) bek. azt mondja, hogy az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik szándékáról. Meg kell vizsgálni, hogy a kiírás szabályszerű volt-e, az eredményhirdetés szabályszerű volt-e? Ebből az anyagból egy dolgot hiányol: a per, teher és igénymentességnek a legaktuálisabb kérdését javasolta, hogy vizsgálják meg még. Kérte, hogy mielőtt a szerződést esetlegesen aláírnák, ezt vizsgálják meg és csak azt követően kerüljön sor a kötelezettségvállalásra. (Kazetta: 3/1 466-521) Uhrin Nándor osztályvezető: A 2006. évi költségvetés végrehajtása közel van, de nem annyira, hogy biztosan meg lehessen ítélni, milyen mértékben teljesülnek a helyi adóbevételek. A közgyűlés értékesítette a DÉMÁSZ részvényeket, amelyből közel 500 millió Ft folyt be. A 2006. évi költségvetés teljesített, és ha a közgyűlés úgy dönt, hogy megvásárolja az ingatlant, akkor hitelfelvétel helyett a DÉMÁSZ részvényekből befolyt összeget jelölje meg a vételár fedezetéül. (Kazetta 3/1 522-543) Dr. Kőrösi Andrea osztályvezető: Az ingatlan valóban per, teher és igénymentes. Erre a felszámolónak kötelezettséget kell vállalnia, mert másképpen nem értékesítheti az ingatlant. Bekérték az ingatlan tulajdoni lapját, felhívták azt a végrehajtót, akinek végrehajtási joga volt bejegyezve az ingatlanra, és az írásban nyilatkozott arról, hogy sikeres végrehajtást nem bonyolított erre az ingatlanra. (Kazetta 3/1 543-552) Pap János képviselő: Több olyan ingatlan van, amely a város jövője, a város összképe szempontjából izgalmas, és hasonló esetben szerény veszteséggel kalkulálva is nyugodt szívvel szavazna a vétel mellett. Ilyen a Körös Szálló is. Akár 200 millió Ft veszteség esetén is érdemes lenne a városnak megvennie. Azt nem látja be egyelőre, hogy milyen érdeke fűződik a városnak ezen ingatlan megvásárlásához, főleg akkor, ha magánvállalkozó van, aki ennek megvásárlásával ott fejlesztést valósítana meg, tehát további tőkét vonna be. Véleménye szerint a város egészének fejlesztését a nemrégiben megszerzett 500 millió Ft-ból ennek az ingatlannak a megvételére fordítani nem arányos, nem olyan városfejlesztési szempont, amely megérné. (Kazetta 3/1 555-3/2 010)

23

Vantara Gyula polgármester: Több hozzászólás nem volt, a vitát lezárta. Takács Péter képviselő részéről érkezett módosító javaslat, melynek lényege, hogy a határozati javaslatot egészítse ki a közgyűlés azzal a mondattal, hogy február 1-jéig terjesszen elő fejlesztési javaslatot a felelős, illetve az előterjesztő a hasznosítással kapcsolatban. Elhangzottak a szerződéskötéssel kapcsolatos bizonytalan határidők, illetve a fejlesztés pontos, megalapozott alátámasztására szolgáló időigény. Szavazásra bocsátotta, a határozati javaslat február 1-jére történő fejlesztési javaslat készítés módosító javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 3 igen, 17 nem szavazattal, 6 tartózkodással a módosító javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, 7 nem szavazattal, 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadta, így az határozattá emelkedett. (Kazetta 3/2 010-027) Uhrin Nándor osztályvezető: Javasolta, hogy a határozati javaslatban szerepelő 91 millió Ftos hitelfelvétel helyett forráscserével a DÉMÁSZ részvények értékesítéséből befolyt bevételt jelöljék meg. Ez megalapozott, mivel a közgyűlés fejlesztési céltartalékot kívánt képezni a közel 500 millió Ft-os bevételből. (Kazetta 3/2 027-032) Vantara Gyula polgármester: Módosító javaslatként hangzott el, hogy hitelfelvétel helyett a DÉMÁSZ részvényekből befolyt összeg képezze a fedezetet. (Kazetta 3/2 032-041) Szilvásy Ferenc képviselő: Ügyrendi hozzászólásában elmondta, hogy a közgyűlés hozott egy határozatot, és ha módosítani kívánja, akkor az eredeti határozatot először vissza kell vonni, ezután új határozatot kell hozni. (Kazetta 3/2 041-044) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Az SZMSZ szerint, az adott közgyűlési napirendi pont ugyanazon kérdéséről tartalmi szempontból egyszer lehet megismételni a szavazás. Az ismételt szavazást megelőzően újabb módosító indítvány tehető, képviselői kérésre még egy alkalommal ügyrendi szavazásra lehetőség van ismételten szavazni a kérdésről, ilyen indítványt az a képviselő tehet, aki részt vett az eredeti szavazásban. Tehát a napirend kapcsán a polgármester a szakmai javaslatot új szavazásra terjesztette be, ebben az esetben a szavazásra lehetőség van. (Kazetta 3/2 044-052) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Ügyrendi javaslata, hogy az 1/3. napirend ügyében hozott határozati javaslatot a módosító javaslattal együtt a polgármester ismét bocsássa szavazásra. (Kazetta 3/2 052-057)

24 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a kérdést, mely szerint az elfogadott határozati javaslatban szereplő mondatot arra cserélje a közgyűlés, hogy a fedezetet az eladott DÉMÁSZ részvényekből befolyt bevétel képezi. (Kazetta 3/2 057-066) A közgyűlés 16 igen, 6 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 595/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a békéscsabai 3377 hrsz-ú ingatlanra, az önkormányzatot megillető, elővételi joggal élni kíván. A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az elővételi joggal kapcsolatos jognyilatkozatot kiadja, és arra, hogy 91 millió Ft + áfa vételáron az ingatlanra az adásvételi szerződést aláírja. Az előzőekben írt ingatlan vásárlás pénzügyi fedezete: a DÉMÁSZ részvények értékesítéséből befolyt bevétel. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester azonnal

Tárgy:

Az 502/2006. (IX.14.) közgyűlési határozat végrehajtása

Vantara Gyula polgármester: Kérdés, észrevétel hozzászólás nem volt, így szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2 066-079) A közgyűlés 24 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 596/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az általa hozott 502/2006. (IX.14.) határozat végrehajtását az alábbiak szerint szabályozza: 1.

A közgyűlés a Degré utca 61. és Degré utca 63. számú ingatlanok tulajdonosai által tett eladási ajánlatot nem fogadja el.

2.

A közgyűlés az 502/2006. (IX. 14.) határozatában tett vételi ajánlatát 2006. december 31.-ig fenntartja.

Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2006. december 31.

Tárgy:

Földterület vásárlása utcaszélesítés miatt

25 Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A módosító javaslat, mely szerint nem vásárolja meg az 1. pontban lévő ingatlant a közgyűlés, így helyes. (Kazetta 3/2 079-089) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: A bizottság ülésén felmerült, hogy rendszert kellene kialakítani. Tudni kellene, hogy milyen ütemben és merre kíván fejleszteni a közgyűlés. Másik előterjesztés kapcsán volt szó arról, hogy a város mely részeit milyen ütemezéssel, milyen sorrendben kívánják bevonni az utcaszélesítésbe, a csatornázásba és más egyéb munkákba, amely a lakosságot érinti. Kérte dr. Nagy Mátyás jegyzőtől, hogy az irodával együtt sorrendiséget, ütemezést állapítson meg. (Kazetta 3/2 089-096) Takács Péter képviselő: A vásárlással kapcsolatban mindkét bizottság azt javasolta, hogy a közgyűlés ne vásárolja meg az ingatlant. Ez a tulajdonos egyszer már felajánlott 1087 m2-t ingyen az önkormányzatnak. Mi az oka annak, hogy a közgyűlés ne éljen a vásárlással? Nincs szükség erre a területre, vagy magas az ár? (Kazetta 3/2 096-106) Dr. Kőrösi Andrea osztályvezető: Ez a tulajdonos már ingyen leadott egy másik területet, és ezért térítést szeretne kapni. (Kazetta 3/2 106-109) Takács Péter képviselő: Amit az osztályvezető asszony mondott, kiderül az előterjesztésből, kérdése nem erre irányult. Ha ez a tulajdonos már ingyen adott 1087 m2 nagyságú területet az önkormányzatnak, akkor a második területet miért nem akarja az önkormányzat megváltani? Nincs rá szükség, magas az ár, vagy ezt is ingyen kellene leadnia? (Kazetta 3/2 109-115) Márton László vagyonkezelő: Általában minden utcaszélesítési ügy mellett telekérték növekedés áll, ugyanis egy mezőgazdasági művelési ágú ingatlanból építési telek válik. Ezzel együtt, a sarki telek halmozottan viseli a terheket az egész környék ingatlanérték-növelésében. Ez az ügy is olyan, de mivel itt korábbi kárpótlási földekről volt szó, sokkal komolyabb értéknövekedést könyvelhetnek el az itteni ingatlantulajdonosok, mint egy átlag zártkerti tulajdonos. Ez vezette a bizottságokat arra, hogy ezt még külön anyagilag nem akarják támogatni. (Kazetta 3/2 115-123) Hanó Miklós alpolgármester: A polgármester már jelezte, és elindult egy összerendeződés azért, mert a város előtt áll a szennyvízprojekt, és vannak olyan utcák, melyeknél emiatt is fontos a megfelelő szélesség megteremtése. A dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök által kért sorrend meghatározása már elindult. (Kazetta 3/2 123-130) Vantara Gyula polgármester: Egyéb hozzászólás nem volt, a vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az 1. pont nélkül, valamint azzal, hogy a 3. pontból kimarad az 1. pont jelzése. (Kazetta 3/2 130-145) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

26 597/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megvásárolja a békéscsabai 19090 hrsz-ú, 800 m2 területű telekingatlant. A felajánlott vételár bruttó 800.000,- Ft amely megállapításánál figyelembe lett véve, hogy az utcaszélesítés megvalósítása a teljes ingatlan megvásárlását szükségessé teszi.

2.

Az 1. pontban írt kártalanítási összegek pénzügyi fedezete az általános tartalék.

3.

Az önkormányzat által megvásárolt ingatlan felépítmény-, élőnövény-, és építménymentes birtokba adása az eladó kötelezettsége. Az adásvételi eljárási és ügyvédi költségét az önkormányzat viseli. Az adásvételi szerződések hatályba lépését követően a megvásárolt ingatlanokat a „törzsvagyon – forgalomképtelen” vagyonkörbe fel kell venni és ennek megfelelően a vagyonrendelet mellékletét módosítani kell.

Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2006. december 31.

Tárgy:

Az Árpád sor 2/7. szám alatti ingatlan hasznosítása

Tóth Károly képviselő: Módosító javaslatában kérte, hogy a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottságban kialakult javaslatot módosításként bocsássa szavazásra a polgármester, mely javaslat a bizottsági ülésen többséget kapott. Ez a javaslat tiszta, világos helyzetet hoz létre. A civil szervezet egyértelműen, minden bonyodalom nélkül tud a banki hitelfelvétel során az ingatlanüggyel élni. Az Ifjúsági Ház érdekeit nem sérti. Ha a használati jogot megosztja a közgyűlés, akkor hiába akar segíteni a civil szervezetnek, minden banki műveletet megnehezít. A bizottság álláspontját bocsássa szavazásra a polgármester. (Kazetta 3/2 145-177) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslat „B” változatát javasolja elfogadásra. Kérte, hogy a közgyűlés ezt vegye figyelembe. (Kazetta 3/2 177-183) Baji Lajos képviselő: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén merült fel, hogy ha segíteni kíván a közgyűlés a civil szervezetnek, és ezt fontosnak tartja, akkor úgy adja át a használatot, hogy az tudjon vele mit kezdeni. Ezért a tíz éves, tartós használat már jogalapot teremt arra, hogy a felújítást el tudja végezni, és működését stabilizálni tudja. Az Ifjúsági Háznak elegendő a megmaradó terület, hogy a nyilvántartott eszközöket ott tudja tárolni. A határozati javaslat „B” változata mindkét fél számára megfelelő, és a Civil Szervezetek Szövetségének vezetője garanciát vállalt arra, hogy az említett területet az Ifjúsági Ház ingyenesen használhatja a tíz év időtartam alatt. (Kazetta 3/2 183-199) Velkey Gábor képviselő: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság állásfoglalásában van egy elem, melyet fontosnak tart. Aki ismeri a faház jelenlegi állapotát, egyetért abban, hogy ez a megoldás nem lehet végleges megoldás a civil szervezetek

27 békéscsabai elhelyezésére, hanem szükség lenne egy végleges, a mai kor igényeinek megfelelő civilház létrehozására. A bizottság megfogalmazta azt a javaslatot a határozati javaslat 2. pontjában, hogy az önkormányzat folytassa a lehetséges végleges megoldás megkereséséhez szükséges előkészítő munkát, és ez minél előbb megtörténhessen. Véleménye szerint ez fontos elem, tudni kell, hogy a faház nem végleges civilház. A jobb fekvésű, önkormányzati tulajdonú ingatlanokban a következő fejlesztési időszakban lehetőség lesz kulturális, közművelődési, civil, határokon átnyúló kapcsolatokra alapozó érdemi fejlesztésekre. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív programból kihagyni, ezért kérte, hogy a felvetésről, mint kiegészítő javaslatról, szavazzon a közgyűlés. (Kazetta 3/2 199-219) Köles István alpolgármester: A civil szervezetek elhelyezésének kérdésével azóta foglalkozik a testület, mióta tagja a közgyűlésnek, és a kérdés még mindig nem oldódott meg. Ez az alternatíva, mely a határozati javaslatban „A” és „B” változatként megjelenik, mindkettő kedvező, mindössze annyi a különbség, hogy az egyik esetben még az Ifjúsági Ház problémáját is kezeli a testület a raktárhasználattal. Nem lát akkora érdekellentétet, hogy ne lehessen kielégíteni az Ifjúsági Ház igényét is, és a civil szervezetnek ez is megfelelő eljárás. Nem azt mondja, hogy ez végleges megoldás, csak azt, hogy nyugodtan használhatják a megnyert összeget ezen ingatlan felújítására. Bizonyos ideig biztosan stabilizálja helyzetüket, és természetesen tovább folyik a gondolkodás akkor is, ha nem rögzítik külön határozatban. A határozati javaslat „B” változatának elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 3/2 219-233) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Ugyancsak bizottsági álláspont volt, és a bizottság egyhangú szavazattal fogadta el, hogy az Ifjúsági Ház és Általános Társaskörnek, a továbbiakban meg kell oldania Lonovics László alkotóművész műhelyének, valamint a Békés Banda helyigényének kielégítését, mégpedig június 30-ig. Ezzel kívánta kiegészíteni a határozati javaslat „B” pontját. A második pontra az alpolgármester választ adott, és tovább gondolkodnak azon, hogyan oldják meg a Civil Szervezetek Szövetségének elhelyezését. A „B” változat egyelőre orvosolja ezt a helyzetet. Kérte a „B” pontot az előzőekben ismertetett módosítással kiegészíteni. (Kazetta 3/2 233-253) Takács Péter képviselő: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság a „B” változatot támogatta a következő kitétellel: Tudomásul véve azt, hogy a civil szervezeteknek hosszabb távon szüksége lenne a 73 m2-s garázsra is, ezért elfogadott egy olyan javaslatot, mely a kivonatban szerepel. Javasolta a hosszabb távú és tartós megoldás érdekében, hogy a kivonat első pontját emeljék közgyűlési szintre, mely a következőképpen szólna: „A közgyűlés felkéri a Vagyonkezelő Rt-t, hogy az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör részére a 73 m2 alapterületű garázst váltsa ki az intézmény közelében lévő önkormányzati ingatlannal vagy ingatlanrésszel, mely raktározási célra igénybe vehető.” Tehát az Ifjúsági Ház kapjon a 73 m2 helyett, a belvárosban meglévő önkormányzati ingatlanon belül egy olyan helyiséget, ahol raktározási problémáit hosszabb távon meg tudja oldani. (Kazetta 3/2 253-277) Vantara Gyula polgármester: Több hozzászólás nem lévén, a vitát lezárta. Ismertette a módosító javaslatokat. A határozati javaslat „A” változatához Tóth Károly képviselő, a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság állásfoglalásában rögzítetteket javasolja felvenni. Ezen javaslatot szavazásra bocsátotta.

28

-

Megállapította, hogy a közgyűlés 4 igen, 13 nem szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elutasította.

Velkey Gábor képviselőtől érkezett módosító javaslat, mely szerint a határozati javaslatban a „B” alternatívát egészítse ki a közgyűlés a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság állásfoglalásának 1., 2., 3., 4. sz. pontjával. (Kazetta 3/2 277-304) Köles István alpolgármester: Az anyagok előkészítőjének javasolta, hogy a bizottsági javaslatok szerepeljenek a határozati javaslatban, mert az ad hoc megjegyzések bonyolulttá teszik a közgyűlés munkáját. Arról van szó, hogy a közgyűlés adja oda a civil szervezetnek az ingatlant azért, hogy a pályázaton nyert pénzt fel tudja használni, ehhez képest olyan dolgot emelnek be, ami ebből következik, de az ügyhöz nincs köze. Egyetért a javaslatokkal, de nem tudja, miért kellett ezt behozni, lehet külön előterjesztés esetleg. Javasolta, hogy ezekkel a pontokkal egészüljön ki a határozati javaslat „B” változata, melyet a közgyűlés szavazzon meg. (Kazetta 3/2 304-318) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat „B” változatát az elhangzott kiegészítésekkel együtt. A közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 598/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a tulajdonában lévő 37 hrsz. alatt felvett ingatlan 357 m2 alapterületű faház részét térítésmentesen 10 éves időtartamra, 2007. január 1-től a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége részére hasznosításra, annak állagmegóvási és felújítási kötelezettsége mellett átadja. A 73 m2 alapterületű garázst továbbra is az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör használhatja, annak állagmegóvási kötelezettsége mellett, de egyben felkéri a Vagyonkezelő Rt-t, hogy az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör részére azzal megegyező alapterületű garázst az intézmény közelében lévő önkormányzati ingatlannal, vagy ingatlanrésszel váltsa ki, amely raktározási célra igénybe vehető. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat tulajdonában lévő 37 hrsz. alatt felvett ingatlant 2007. január 1-től az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör intézményi állományából kivonja, és a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. vagyonhasznosítási körébe átadja. A közgyűlés elrendeli a telephelynek az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Szervezeti és Működési Szabályzatából való törlését, valamint az SZMSZ 1. sz. mellékletének és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseknek a módosítását.

29 2.

A közgyűlés elrendeli, hogy Lonovics László alkotóműhelyének elhelyezését, valamint a Békés Banda helyigényét 2007. június 30-i határidővel meg kell oldani.

3.

A közgyűlés elrendeli, hogy a Civil Szervezetek végleges elhelyezése érdekében kezdődjön meg az előkészítő, feltáró munka.

Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2006. december 31.

Vantara Gyula polgármester: 15,25 órakor tíz perc szünetet rendelt el, a közgyűlés 15,35 órakor folytatja munkáját. (Kazetta 3/2 318-348) SZÜNET Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat vagyonbiztosítása és felelősségbiztosítása, valamint gépjármű felelősségbiztosítása és gépjárművek casco biztosítása határozatlan időre” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményéről

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester: Kérdés, észrevétel nem volt, így szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2 348-368) A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 599/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a tájékoztatót elfogadja és a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonbiztosítása és felelősségbiztosítása, valamint gépjármű felelősségbiztosítása és gépjárművek casco biztosítása határozatlan időre” tárgyú közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § b) és c) pontjai alapján eredménytelennek nyilvánítja, tekintettel arra, hogy -

II.

a 2. részre kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, valamint az 1. és 3. rész vonatkozásában az ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egy új, nyílt közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni vagyon-, és felelősségbiztosítás tárgyban, miután az eredménytelen közbeszerzési eljárás ajánlati dokumentációját az illetékes hivatali egység és a Bíráló Bizottság újra áttekintette és - ha szükséges- átdolgozta.

Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester azonnal

Napirend tárgya:

Városüzemeltetést érintő ügyek

30 Tárgy:

Tájékoztató a Békéscsabai Víziközmű Társulat működéséről

Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Az előterjesztést Erdei József, a Víziközmű Társulat Irányító Bizottságának elnöke készítette. Kötelező önkormányzati feladatról van szó, a vízgazdálkodási törvény alapján a szennyvizek kezeléséről, szennyvíztelep, illetve szennyvízcsatorna építés formájában az önkormányzatnak gondoskodnia kell, ezért úgy döntött az előző testület, hogy a Víziközmű Társulatot kibővíti új érdekeltek körével, akik 165.000 Ft-os hozzájárulással vesznek részt a projektben. Ezek magánszemélyek. Jogi személyiségű társaságoknak 230 liter/nap számít egy érdekeltségi hozzájárulásnak. Eddig a dolog rendben lenne, de minél többször olvasta az előterjesztést, annál több kérdés vetődött fel benne, és néhány kérdésre választ kívánt kapni. Sok lakossági észrevétel érkezett ezzel az üggyel kapcsolatban az önkormányzathoz, illetve a Víziközmű Társulathoz. A kérdések megválaszolása sem egyértelmű számára. A Víziközmű Társulat elvállalta 11.000 békéscsabai család, lakás bevonását ebbe a társulatba, melyről márciusban döntöttek. Eddig kb. 3.100 ember nem fizetett, mert különböző aggályaik voltak, a többiek pedig lakás-takarékpénztáron keresztül társulhattak be, hiszen az 30 %-os állami támogatásban részesül. Az első kérdés az volt, amit Erdei József meg is fogalmaz, hogy egy miskolci céget bíztak meg a szervezés lebonyolításával, de közben nagyon komoly problémák merültek fel. Információi szerint olyanok is, hogy pl. csabai szlovák neveket nem tudtak rendesen leírni, címzési problémák voltak, ezért az érdekelt nem kapott időben tájékoztatást vagy nem kapott levelet. Ehhez mellékeltek nyomtatványt, melyen ki lehetett javítani a tévedéseket, de ez ismét újabb terheket jelentett. Levelezésről, csekkek kiküldéséről volt szó. Volt lakás-takarékpénztári szerződése, és a bank mindent elintézett. Erdei Józsefnek miért volt szüksége arra, hogy ezt ők maguk intézzék, és levelezzenek ezzel kapcsolatban? A hibákért a miskolci cégek milyen felelősséget vállaltak? Október 10-én küldöttgyűlést tartottak, ahol különböző problémákról tárgyaltak. A lakosok nagy része panaszkodik, hogy nem tudják fizetni a hozzájárulást, illetve olyan is van, aki egyben szeretné fizetni, amikor megkapja a szolgáltatást, olyan is adódik, amikor csak lakórésznyi ingatlant birtokol valaki, vagy tartósan bérel. Erre a kérdésre nem kaptak választ. Sok szociális jellegű probléma vetődött fel, ami miatt a lakos nem fog hozzájárulni. Vélhetően a 3170 érdekeltségi elmaradás ennek is betudható. Milyen módon kívánja ezt kezelni a Víziközmű Társulat? Az anyag harmadik oldalán szerepel, hogy a lakás-takarékpénztári szerződések lehetőségét ez év december 1-jéig meghosszabbította a Víziközmű Társulat, de itt már 49 hónapos futamidejű szerződések köthetők, a számlavezetési díj az érdekelteket terheli, a számlanyitási díjat az önkormányzat átvállalja, és itt már a Tímár Kft-t kell megbízni. Az anyagban többször találkozott azzal, hogy kit kell megbízni valamivel. Pályáztatás útján, vagy hogyan került be a szervező? Azt is leírják, hogy ebben az esetben 33.000 Ft-tal kevesebb érdekeltségi hozzájárulást kell fizetni, miközben az előző befizetők 165.000 Ft-ot fognak fizetni. A 20 millió Ft-os működési költségből 10 millió Ft személyi jellegű juttatásokat tesz ki. Arra is választ kívánt kapni, hogy ezt a pénzt mire költik, hiszen leírták, hogy egy ügyintéző maga végzi a feladatokat, illetve most már a nagyon megnövekedett feladatok miatt még egy adminisztrátort fel kellett venni. További kérdései közé tartozik az is, amikor felsorolták, mire megy el a pénz, az is benne van, hogy a felvett hitelek és kamatainak költségei is ide számítanak a régi társulattól. Véleménye szerint ebben az előterjesztésben keveredik a régi és az új társulat fogalma, mert a Víziközmű Társulat 1993-ban alakult meg 1237 érdekelt hozzájárulásával, és most 11.000 lesz. Most arról a régi társulatról beszél, vagy az újról?

31

Kérte a Víziközmű Társulat SZMSZ-nek bemutatását, ki milyen alapon dolgozik, ki határozza meg a feladatkörét, ki határozza meg a bér- vagy tiszteletdíj jellegű juttatását, tehát a társulat SZMSZ-e hogyan szabályozza az elvégzendő munkát? Lehet, hogy ez módosult, mert márciusban létrejött a kibővített Víziközmű Társulat. Arra is választ szeretne kapni, hogy a cégek által végzett munkákból adódó hibákért és az ebből eredő károkért milyen ellentételezést sikerült behajtani. Arra is választ kért, hogy a lakossági észrevételekre milyen megoldási javaslatok vannak. Van olyan lakó, aki nem akarja beköttetni a szennyvizet, hiszen még víz sincs a telkén, nemhogy szennyvízre lenne szüksége. Választ kért a 49 hónapos futamidejű szerződések mikéntjére, miért nem ötéves futamidejűek, és miért 33.000 Ft-tal kevesebbet fizet az, aki később lép be? A korábbi szerződéseknél a számlanyitás díját és a kamatok fedezetét az önkormányzat megelőlegezi, itt már a számlavezetési díj az érdekelteket terheli, a számlanyitás díját viszont átvállalja az önkormányzat. Tehát nem elég, hogy 49 hónapra van megkötve a szerződés és 33.000 Ft-tal olcsóbb, még át is vállalja a számlanyitás díját az önkormányzat. Miért a Tímár Kft-t kellett megbízni, illetve korábban miért a két miskolci céget kellett megbízni a szervezéssel, bár békéscsabai cégekkel végeztették, de akkor miből adódott a rengeteg helyesírási, címzési és egyéb hiba? Miért kér a földhivatal 7,5 millió Ft-ot? Az önkormányzatnak nincs nyilvántartása arról, hogy hol vannak olyan épületek, telkek, amiket csatlakoztatni kell a közműre? Kérte, hogy a Csabai Mérlegben nyissanak egy rovatot a kérdésekre történő válaszok megadására. Ez olyan jellegű és nagyságú ügy, ami 11.000 családot érint. Az elv tiszta volt. Kb. 17-20 milliárd Ft-os beruházásról van szó, amit külső forrásokból szeretne megvalósítani az önkormányzat. Tiszta az elv, mert nemcsak törvényi kötelezettség, hanem városi érdek is a teljes csatornázottság, tehát ezzel teljesen egyetért, de az 1,7 milliárd forintot a város bizonyos mértékig áthárítja a lakosságra, amivel az ingatlan értéke is nő, de a város felelős a beruházásért. (Kazetta 3/2 368-552) Szilvásy Ferenc képviselő: Ügyrendi hozzászólásában elmondta, hogy a közgyűlés előtt van egy előterjesztés, melyet dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök írt alá, melyben azt mondja, hogy a testület fogadja el a Víziközmű Társulat beszámolóját. Ehhez képest feltett több olyan kérdést, amit a bizottságnak a bizottsági ülésen tárgyalni kellett volna. Beszélt 12 percig az SZMSZ-ben rendelkezésére álló 5 perc helyett. Kérte a polgármestert, vegye le napirendről az előterjesztést, a bizottság tárgyalja újra, és dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök a bizottsági ülésen keresse meg kérdéseire a választ, és olyan előterjesztést tegyen a testület elé, melyben a kérdésekre már ismerik a válaszokat, amelyeket a bizottság megtárgyalt, és közgyűlési vitára alkalmasnak talált. Ez a napirend így nem tárgyalható. (Kazetta 3/2 552- 4/1 006) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Szilvásy Ferenc ügyrendi javaslatát. Tárgy:

Tárgyalás menetének meghatározása

A közgyűlés 19 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta:

32 600/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Víziközmű Társulat működéséről szóló tájékoztatót jelen ülése napirendjéről leveszi. Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztés újra kerüljön közgyűlés elé a kiegészítésekkel, felmerülő kérdésekkel, határozati javaslattal, értékeléssel együtt. Elmondta, hogy a Csabai Mérlegben el kell indítani egy olyan fórumot, ahol a víziközmű kérdéseivel kapcsolatban a választ megkapják a lakosok, mely kérdéseket a Víziközmű Társulat vezetése válaszoljon meg. (Kazetta 4/1 006-026) Tárgy:

Szúnyoggyérítés területének felülvizsgálata

Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy a Szilvásy Ferenc képviselő által felvetett időkorlátokat a képviselők tartsák be. (Kazetta 4/1 026-033) Tóth Károly képviselő: Kérdése, mi indokolja azt, hogy Jaminának a legmélyebb részei melyek folyamatosan víz alatt állnak, kimaradjanak a szúnyoggyérítésből? Ha azokat a pontokat kihagyják az irtásból, ahol nagyszámban fejlődnek a lárvák, akkor nem lehet megakadályozni, hogy újabb és újabb rajok keressék fel azokat a pontokat, ahol érzékelik a meleg vér áramlását. Javasolta, hogy ezt fontolják meg az illetékesek. Nem tartja indokoltnak, hogy a jaminai területeken lecsökkentsék az irtást, ahol nagymennyiségben van pangó víz, amely lehetőséget teremt a lárvák kikelésére. Nem támogatja a Nagysándor utca környéki rész kivételét. (Kazetta 4/1 033-049) Bánfi Ádám osztályvezető: A jaminai városrésznek, az Orosházi úttól délre eső szakaszán is elkészült a belvíz beruházás kapcsán egy olyan belvízelvezető rendszer, melynek következtében a magántelkek belső területein meglévő vízállások jelentős mértékben lecsökkentek, tehát sokkal kisebb területen van jelenleg belvizes góc, kisebb felületeken, ugyanazokon a telkeken. Azért, hogy a szúnyoggyérítés hatásos legyen, ugyanazon a területen maradt a javasolt négyzetméter, csak egy kicsit a bányatavak felé, a Fonó utca környékén, a nádas területen, ami jelenleg is belvizes, azokra került javaslat szerint áthelyezésre. (Kazetta 4/1 049-056) Baji Lajos képviselő: Az önkormányzat már az elmúlt időszakban is, illetve a mai napon is tárgyalja a belváros rekonstrukciójának ügyét. Nagy figyelmet fordítottak arra, hogy egyre több olyan közösségi tér legyen, ahová kiülhetnek az emberek, és támogatják azokat a vállalkozásokat, amelyek korszerű és igényes utcabútorokat helyeznek el. Ez felhívás arra, hogy az emberek sokat legyenek a szabadban. Ezért úgy gondolta, hogy ez az előterjesztés nagyon fontos, mert a város élhetőségét biztosítja, ha nem csökkentik, hanem növelik azokat a területeket, ahol ez a tevékenység folyik. A város kezd a külterület felé is terjeszkedni, ahol újabb és újabb lakóterületek jönnek létre, ezért kérte a hivatalt, tekintsék át, hogy a nyílt, nagy áteresztő képességű belvízelvezető csatornákat, a mezőgazdasági meliorációs csatornákat is érintse az irtás vonala, mert ott nagyon sok szúnyog kel ki. Az anyag végig szúnyoggyérítésről beszél, a térképen pedig szúnyogirtás szerepel. Kérte, hogy ha szakmai

33 kifejezés a szúnyoggyérítés, akkor a térképen is ez szerepeljen, illetve ha a kettő között van különbség, akkor az anyagban ellentmondás van. (Kazetta 4/1 056-073) Bánfi Ádám osztályvezető: A javaslat a jövő évi költségvetés lehetőségeit figyelembe véve, semmilyen növekményt nem tartalmazott. A bizottság előtt szó volt róla, de nem történt növekmény az elmúlt évhez képest. Ha ilyen igény lenne, akkor a közgyűlés most abban a helyzetben van, hogy erről dönteni tud. 1.752 Ft egy hektár egyszeri irtása, ami nem túl nagy költség, de elég nagy területekről van szó, amikor repülőgépről szórják. A gyérítés szót használják, az irtás szót törlik az anyagból, mert irtani nem lehet a szúnyogokat sem. (Kazetta 4/1 073-083) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1 083-088) A közgyűlés 18 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 601/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évtől elvégzendő légi és földi szúnyoggyérítést légi kezelés esetén 1000 ha-os, a földi kezelés 200 ha-os területen rendeli el.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2007. évtől Fényes területén 70 ha-on, a Fiumei utca és a Lajta utca közötti területen 16 ha-on légi szúnyoggyérítést rendel el, míg az V. és VII. kerületekben a Bercsényi utca és Kun utca által határolt területen 22 ha-on, Wagner utca és a Nagy Sándor utca közötti területen 54 ha-on és az Erdő sor területén 10 ha-on a légi szúnyoggyérítést nem tartja indokoltnak.

Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. március 31.

Tárgy:

Tájékoztató a hó-eltakarításról

Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Javasolta, hogy a 3. oldalon lévő táblázat jelenjen meg a Csabai Mérlegben. Néhány évvel ezelőtt komoly felháborodás volt a síkosság-mentesítéssel és hó-eltakarítással kapcsolatban. Ez a táblázat jól összefoglalja azokat az időpontokat, helyeket és ütemezéseket, amit a hó-eltakarítás, síkosság-mentesítés kapcsán kell végezni a városban szerződés szerint, és ebből látható, hogy mikor, mire lehet igényük a városlakóknak. Rendkívüli hó-helyzet esetén a polgármester rendelheti el a rendkívüli takarítást, és szabhatja meg, hogy mely területeket kell takarítani. Készenléti, ügyeleti szolgálat van, és ezekre az esetekre külön hókotrók, illetve egyéb gépi eszközök állnak rendelkezésre. A szerződésben kötelesség ezeket a tartalékokat biztosítani. Tehát a polgármester rendeli el a rendkívüli takarítást, és az irányítási, indítási, ellenőrzési feladatokat a közterület-felügyelők, illetve a főmérnök végzi el, ügyelet van, és a számlák is az elvégzett, illetve leellenőrzött munka arányában kerülnek kifizetésre. (Kazetta 4/1 088-109)

34

Baji Lajos képviselő: Amikor szembesülnek azzal, hogy az elkerülő út megnyitása után átadásra kerülnek a város részére azok az utak, melyeket eddig a Közútkezelő Kht kezelt, erre jó lenne felkészülni. Ezzel együtt célszerű lenne áttekinteni ezt az ügyet, mert megváltozott a belső forgalmi rend, bizonyos súlypontok áthelyeződtek. A Vandháti út már zsákutca, ami eddig nagy forgalmat lebonyolító út volt, és költségvetési kérdés, hogy mennyire van pénze a városnak elrendelni az első vagy második ütemben való síkosság-mentesítést. Lehet, hogy vannak ennél fontosabb gyűjtő utak, amiket át kellene tekinteni. A Kastély utca egy része az I. ütemben van, ott milyen autóbusz jár? (Kazetta 4/1 109-124) Bánfi Ádám osztályvezető: A pályázati kiírás alkalmával előkészítő munkacsoport állította össze javaslataik alapján azt a takarítandó úthálózatot, ami az előterjesztésben szerepel. Olyan mértékű forgalom átrendeződés jelenleg még az elkerülő út kapcsán nincs, ami alapján indokoltnak látták volna a módosítást. Biztos, hogy jelentkeznek ilyenek. Jelenleg Mezőmegyeren tanulmány készítése van folyamatban az autóbusz hálózat kiterjesztésére, és ha ez elfogadásra kerül, akkor ezt is be kell vonni a hóeltakarításba. A Vandháti úton az átmenő forgalom lecsökkent, viszont megszokott komfortfokozat az ottlakóknak, érdemes megfontolni, az anyagban szerepel. (Kazetta 4/1 124-134) Pap János képviselő: Javasolta a bizottságnak, illetve az előkészítőknek, hogy a Magyar Közútkezelő Kht által takarított felületeket tájékoztató céllal rajzolják be a város térképére, hiszen most vizuálisan úgy néz ki, mintha ott nem takarított utak lennének, akár a Szarvasi, Gyulai, Bajza, Orosházi, Kétegyházi út. Így a város lakói jobb, precízebb tájékoztatást kapnának. (Kazetta 4/1 134-143) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. Kérte, hogy a Csaba Mérlegben jelenjen meg a táblázat. (Kazetta 4/1 143-151) A közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 602/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a hó-eltakarítás szerződésről készült tájékoztatót megtárgyalta, és a benne foglaltakat tudomásul veszi. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester azonnal

Tárgy:

Szent István téri taxiállomás kiépítése

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő dr. Nagy Mátyás jegyző, az előterjesztést a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tárgyalta, a határozati javaslat megfogalmazása a bizottság állásfoglalásának figyelembevételével történt. A

35 beterjesztett anyag nem igényel többletforrást, így a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság nem véleményezte. (Kazetta 4/1 151-159) Szilvásy Ferenc képviselő: Kérdése: fel sem vetődött annak lehetősége, hogy a taxiállomás ne a Fiume Szállóval szemben lévő járdasziget tér felőli oldalára kerüljön? Ezen járdasziget belső és külső, tér felőli oldalán is állnak autók. A tér felől először a megállás csak párhuzamosan volt szabad a járdával, a gépjárművezetők önkéntesen úgy döntöttek, hogy már ott is halszálkásan állnak be. Mindkét oldalon így állnak az autók, ettől kezdve kaotikus forgalmi rend alakult ki a városházával szemben. (Kazetta 4/1 159-179) Bánfi Ádám osztályvezető: A bizottság előtt szóba került az a változat, hogy az út melletti parkolósávban kerüljön kialakításra a taximegálló. Jelen voltak a taxisok is, de a bizottság tagjai is átgondolták a javaslatot. Elég sok érv volt amellett, hogy ne oda kerüljön. Az egyik legjellemzőbb az volt, hogy a gyalogosok főleg téli, havas időszakban csak a takarítatlan, lucskos parkolósávon közelíthetik meg a taximegállót. Emellett még legalább 6-8 érv volt, amit a bizottság meghallgatott, és a javaslatot elvetette. (Kazetta 4/1 179-189) Takács Péter képviselő: A határozati javaslatban szövegesen legyen leírva, hová kerül a taxiállomás. Ne az legyen írva, hogy „a mellékelt helyszínrajz szerint”, mert azon nem mindenki tud eligazodni. Ez szerepel a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság állásfoglalásában is. (Kazetta 4/1 189-195) Pap János képviselő: Akarattal engedték az autósoknak, hogy halszálkásan álljanak azért, hogy akik középen mennek, kicsit lassítsanak, mert minden autó hátulja kicsit az úton áll. Ráadásul több autó fér el így. Hétvégén, amikor vidékiek jönnek a városba, ők párhuzamosan állnak, és amikor a békéscsabai lakosok parkolnak, ők tudják, hogy sűrűbben állhatnak, ha halszálkásan állnak be. Elég hosszú vita volt azzal kapcsolatban, hogy a McDonald’s előtt legyen taxiállomás vagy ne, akkor a közgyűlés úgy döntött, hogy ne legyen. Kérdése a jegyző felé, hogy mi dönti el most azt, hogy ki állhat a McDonald’s elé, és ki állhat a patika elé? (Kazetta 4/1 195-212) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy Bánfi Ádám osztályvezető térjen ki Takács Péter képviselő javaslatára is. (Kazetta 4/1 212-214) Bánfi Ádám osztályvezető: Elnézést kért a pontatlan szövegezésért. Mindig arra törekszenek, hogy a határozat egyértelműen jelezze, hogy mit tartalmaz, tehát a bizottságnak az állásfoglalási szövegével fogják módosítani a határozati javaslatot, pontosan megfogalmazva a taxiállomás helyét. Pap János képviselő felvetésével kapcsolatban elmondta, hogy jelen javaslat szerint a McDonald’s, Fiume Szálló előtti szakaszon lévő rész a taximegállóhely. Akik a gyógyszertár előtti szakaszon állnak, ők várakoznak arra, hogy a négy helyből ürüljön, hogy ne kerüljön elfoglalásra minden parkoló a taxik részéről. Ahogy ürül a négy hely, úgy töltik fel a várakozó sorból a taxisok, ami az ő belső szervezetük formájában fog megtörténni. Volt ilyen aggályuk,

36 a bizottság előtt felvetették, négy társaság van és magántaxisok, a bizottság ülésén elfogadták, hogy ez a belső ügyük, amit megoldanak. (Kazetta 4/1 214-227) Baji Lajos képviselő: A gyógyszerész álma is megvalósul, hogy nem állnak előtte taxik? (Kazetta 4/1 227-231) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy a közgyűlés fogadja el a határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel, hogy a határozati javaslat pontosításra kerül sor a hely beazonosíthatóságának érdekében. (Kazetta 4/1 231-235) Takács Péter képviselő: Ez megtörtént a bizottsági előterjesztés alapján. A közgyűlés szövegszerűen fogadja el a határozati javaslatot. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szent István téren történő taxiállomás kialakítását az alábbiak szerint rendeli el: 4 db taxi megállóhely a McDonald’s előtt, 7 db taxi megállóhely a Sas Patika és az Euronics előtt a fasor és az úttest közötti részen. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester, határidő 2006. december 20.” (Kazetta 4/1 235-245) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a fenti pontosítással. (Kazetta 4/1 245-250) A közgyűlés 20 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 603/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Szent István téren történő TAXI állomás kialakítását az alábbiak szerint rendeli: 4 db taxi megállóhely a Mc Donald’s előtt, 7 db taxi megállóhely a Sas Patika és az Euronics előtt a fasor és az úttest közötti részen kerül kialakításra. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2006. december 20.

Tárgy:

A taxiállomások létesítéséről és használatának rendjéről szóló rendelet megalkotása (I. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztő Dr. Nagy Mátyás jegyző, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tárgyalta a rendelet-tervezetet, melynek szövegében a bizottsági ülésen kialakított álláspont átvezetése megtörtént. Az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság állásfoglalása az anyag mellékletét képezi. A bizottság együtt tárgyalta a 2.5., 2.6., 2.7. sz. pontokat. (Kazetta 4/1 250-261) Tóth Károly képviselő: A 2.5. és 2.6. előterjesztésekhez együtt kíván hozzászólni. Az egyik rendezi, hogy valamilyen mértékű helyfoglalási pénzt fizessenek a taxisok, a másik anyag

37 pedig azzal a szándékkal lép fel, hogy az önkormányzat határozza meg a maximális viteldíjat. Javasolta, hogy ne vállalják fel ezt az ügyet. Eddig Békéscsabán, néhány várossal ellentétben, viszonylagos nyugalom uralkodik a taxisok között. Itt kialakult egy hagyomány, stabil árviszony, világosan látszik, és mára megtanulták a lakosok is, hogy melyek azok a taxik, ahová beülnek, és biztonsággal tudják, mennyi a viteldíj, illetve ahol kedvezményt tudnak igénybe venni, és hol van bizonytalanság. Javasolta, hogy a 2.6. anyagban szereplő rendeletet ne alkossa meg a testület. A taxisok egymás között kialakítottak bizonyos nyugalmat, nem magasabbak az árak, mint az országban bárhol. Ez egy ösztönzés lehet, hogy emeljék az árakat. A rendelet jó szándékú, de nem tartja indokoltnak egy olyan területbe belenyúlni, amelyik eddig viszonylagos nyugalommal működött a városban, több társaság együttműködésével. (Kazetta 4/1 261-293) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: El lehet jönni a bizottság ülésére és javaslatokat tenni. A jegyzőtől azt az információt kapták, hogy amennyiben egy város taxiállomást létesít, törvényi kötelezettség a hatósági díjszabás. Három taxis társaság képviselője volt jelen a bizottság ülésén. A viteldíjról, a drosztokról volt szó, arról, hol állhat szabad jelzéssel taxi, legyen-e felső limit. Azt kérték még, hogy a város valamilyen formában szabjon gátat a korlátlan taxi vállalkozás létrehozásának. Ennek oka, hogy 90 taxi van a városban, és 25 parkolóhely. Nagy a verseny a drosztokért és a jó fuvarokért. Próbáltak megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Azt is kérték, hogy ne legyen hatósági ár, de rögtön hozzátették, hogy ne legyen éjszakai és nappali megkülönböztetés sem. A bizottság válasza erre az volt, hogy a rendeletet lehet módosítani, de mégis azért fogadták el, mert ha taxiállomást hoz létre az önkormányzat, és kiírja, hány kocsi várakozhat, akkor a viteldíj hatósági megszabását is ki kell tenni. (Kazetta 4/1 293-322) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Az előterjesztés motivációja a Sas Patika előtti állapot volt, amiről kiderült, hogy időnként olyan létszámú taxi állomásozik a fizetőparkolóban, ami ennek rendeltetésszerű működését akadályozza Ebből következett a gondolat, hogy indokolt-e szabályozni, ha a városban mindenki fizet azért, hogy gépjárművel fizetőparkolóban várakozik, akkor fizessenek a taxisok is. Ha mindenkire vonatkozik, akkor az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatókra miért nem. Közgyűlési döntés, hiszen helyi közügy, hogy szeretné-e szabályozni a közgyűlés, és ha igen, milyen módon, vagy nem szeretné szabályozni. A közgyűlés, ha nem kívánja szabályozni, mint ahogyan eddig sem szabályozta, ez módjában áll. Közügyben nem kíván a jegyző állást foglalni, de célszerűnek tartotta ezt a lehetőséget a közgyűlés elé terjeszteni. Adott egy szolgáltatás, az árhatósági szerepkörrel ilyenkor élni kell. (Kazetta 4/1 322-347) Bokros Mátyás képviselő: Ha megszavazza a közgyűlés, hogy ne lehessen korlátlan taxi a városban, javasolta, akkor arról is szavazzanak, hogy mezőgazdasági szolgáltató is csak annyi legyen, amennyi most van. 1.000 Ft-ot javasoltak, ami fele annyi, mintha valaki éves bérletet vásárol. A taxisok állomást is kapnak, nem kell telephelyet létesíteniük, de egy másik vállalkozásnak telephelyet is kell létesítenie. Ha valakinek teherautója van, komoly összegeket fizet adók címén csak azért, mert teherautóval van vállalkozása, a taxisok pedig feleannyit fizetnek, mintha éves bérletet váltanának, és az önkormányzat által megépített helyen parkolhatnak, végezhetik munkájukat. Véleménye szerint ez nem igazságos. (Kazetta 4/1 347-359)

38 Vantara Gyula polgármester: A Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság javasolta az 1.000 Ft-ot. (Kazetta 4/1 359-363) Bokros Mátyás képviselő: Havi szinten 2.000 Ft legyen, és akkor annyit fizetnek, mint bármely más állampolgár, aki nem vállalkozik. (Kazetta 4/1 363-366) Tóth Károly képviselő: A legutóbbi parkolók építéséhez, ahol más gazdasági érdekeltség indulata indította el a rendeletalkotást, a taxisok konkrét összeggel járultak hozzá a kialakításhoz, utána már forgalom szempontjából is életképes volt. Tehát kifizették néhány hétre előre a bérleti díjat a hagyományos parkolási rend szerint, csak senki nem tudta, hogyha jobb parkolási feltételeket akar a város, ha pl. kihozzák abból az utcából, ahol elindult egy korszerű sétálóutcai rész kiépítése, akkor ennek az a következménye, hogy körbeszabályozzák a dolgot. Máshol sem több ez a pénz, még Budapesten is 12.000 Ft és 15.000 Ft között van, és a taxisok saját hozzájárulásukkal vettek részt a parkoló rész kiépítésében. (Kazetta 4/1 366-389) Vantara Gyula polgármester: Kérdése Bokros Mátyás képviselő felé, hogy módosító javaslatként kezelje a közgyűlés a 2.000 Ft-os javaslatot? (Kazetta 4/1 389-391) Bokros Mátyás képviselő: Igen, módosító javaslata 2.000 Ft, és akkor ugyanannyit fizet, mint bármelyik más békéscsabai állampolgár. (Kazetta 4/1 391-392) Vantara Gyula polgármester: A határozati javaslatban először a módosításról szavazzon a testület. A javaslatban 1.000 Ft szerepelt. (Kazetta 4/1 391-398) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Bokros Mátyás képviselő javaslatát elfogadhatja. Amit Tóth Károly képviselő mondott, a taxisok kérték a bizottsági ülésen, hogy legalább számítsák be az építés költségét. A 2.000 Ft-ot csak tíz hónap múlva léptessék életbe, addig 1.000 Ft legyen. Ilyen irányú módosító javaslatot nem kíván tenni, de a korrektség, a béke ezt kívánná. 720.000 Ftért építették meg a két fasor közötti megállót. Döntsön a közgyűlés. (Kazetta 4/1 398-401) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Bokros Mátyás képviselő javaslatát, mely szerint a mellékletben szereplő rendelet-tervezet 4. §-ában taxi gépkocsinként havonta 1.000 Ft használati díj helyett 2.000 Ft legyen. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 12 nem szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1 401-429) A közgyűlés 18 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta:

39 604/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a taxiállomások létesítéséről és használatának rendjéről szóló önkormányzati rendeletet első fordulóban megtárgyalta támogatja, elrendeli egyúttal a rendelet-tervezet közzétételét és lakossági véleményeztetését a Csabai Mérleg c. önkormányzati lapban. Felelős: Határidő:

Dr. Nagy Mátyás jegyző 2006. november hó 30.

Tárgy:

A személytaxi-szolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló rendelet megalkotása (I. forduló)

Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Azt a tájékoztatást kapta, hogyha taxiállomást jelöl ki a város, akkor törvényi kötelessége mellérendelni hatósági ármegállapítást. Kiegészítő javaslata lett volna, hogy a viteldíjat a drosztnál is helyezzék ki, hogy a lakosok tájékozódjanak, mielőtt beülnek a taxiba. Az eredeti rendelet szerint az első szélvédőnél kell ezt kihelyezni. A rendelet arra is kitér, miszerint meg kell határozni, hogy a taxi táblánál hány gépkocsi állhat, mert egyébként annyi áll, amennyi akar. (Kazetta 4/1 429-469) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Jól tájékoztatták dr. Ferenczi Attila képviselőt bizottsági ülésen, mert adott a szolgáltatás, az árszabályozásnak meg kell történnie. Az előző években Tóth Károly képviselő volt ennek a bizottságnak az elnöke, aki elmondta, hogy eddig sem volt árszabás, és nem adódott probléma. A jegyző meg tudja állapítani, hogy adott egy gyakorlat, ami nem törvényes, de ha a szolgáltatás működik, díjszabásnak kell lennie. (Kazetta 4/1 469-480) Bokros Mátyás képviselő: Teherfuvarozásban, amikor 30-40 tonnát szállítanak a teherautók, lényegesen olcsóbb a kilométerdíj, mint amennyiért egy taxi gurul. Lehet támogatni a taxisokat, biztosan rá vannak szorulva. (Kazetta 4/1 480-485) Miklós Attila képviselő: Nem tartja szerencsésnek, hogy kiírják a maximum viteldíjat, mert minden taxi-társaságnak érdeke lesz a maximum árat meghatározni, holott a tervezetben most leírt számokat egy társaság sem közelíti meg. A viteldíj négyféle, mert négy társaság működik a városban. (Kazetta 4/1 485-497) Pap János képviselő: Felmerül az a kérdés, hogy a tervezetet van-e értelme tárgyalni a testületnek, nemhogy elfogadni, hiszen ha mindenki ez alatt a tarifa alatt dolgozik, akkor azt is lehet mondani, hogy 5.000 Ft a maximum. Attól fél, ha valamire azt mondják, hogy ennyi lesz a maximum, akkor rövidesen mindenki ezt az összeget fogja alkalmazni. Nem tartja szerencsésnek, hogy a közgyűlés beleavatkozzon a taxi-piacba. (Kazetta 4/1 497-510)

40 Dr. Nagy Mátyás jegyző: Ez egy első olvasatos tárgyalás. A képviselői vélemények figyelemreméltóak, de a második fordulóban alkalom nyílik a maximált összegről további egyeztetést végezni. Ha a taxi-társaságok jelenleg nem ezt a tarifát alkalmazzák, alacsonyabb tarifát kell szerepeltetni a rendeletben, mellyel a szolgáltatást igénybevevők egyet fognak érteni. (Kazetta 4/1 510-519) Vantara Gyula polgármester: A rendelet megalkotása, ha meghatározza a testület a helyet, akkor kötelező. (Kazetta 4/1 519-522) Velkey Gábor képviselő: Nem közlekedik taxival, ezért nem ismeri a viteldíjakat, jó lett volna ezt szerepeltetni az előterjesztésben. Dr. Ferenczi Attila képviselőnek elmondta, hogy csak akkor várhatja el, hogy a képviselők elmenjenek a bizottsági ülésre és hozzászóljanak, ha tudják, mely bizottság mikor ülésezik, és mik a napirendek. Addig ez nem kérhető számon. Helyes megoldás lenne, ha ez bevezetésre kerülne, így minden képviselő hozzájutathat az információhoz. Ha a jelenlegi díjak alacsonyabbak, akkor a közgyűlés a rendeletben miért határoz meg annál magasabbat? Nem gondolja, hogy az lenne a szándék, hogy növeljék a díjak összegét. Ez nem lehet érdek. A hatósági ármegállapításnak éppen az a lényege, hogy korlátozza a díjat, nem pedig az, hogy növeli. A díjat lejjebb kellene vinni. (Kazetta 4/1 522-562) Vantara Gyula polgármester: Kérte Bánfi Ádám osztályvezetőt, tájékoztassa a közgyűlést arra vonatkozóan, hogy az alapdíjak, illetve a viteldíjak összetétele hogyan alakul. (Kazetta 4/1 562-4/2 001) Bánfi Ádám osztályvezető: Jelenleg a taxi-társaságok 200 Ft körül működnek a javasolt 300 Ft-os maximális tarifa helyett. Itt egyetlen tarifa van és ez a maximum. A taxikban olyan órák vannak felszerelve, ahol nyolc tarifát lehet beprogramozni, és általában 7-8 tarifa be is van állítva. Ha földúton van az úti cél, akkor 15 %-kal magasabb a viteldíj, ha éjszakai fuvarról van szó, szintén magasabb a viteldíj. Tehát ilyen különböző tarifák vannak a taxisoknál, de ezek mindegyike belefér a 300 Ft-ba. A táblán történő megjelölést nem javasolja akkor sem, ha a maximált összeg 300 Ft. Az előző rendeletben szerepelt, hogy a taxis köteles feltüntetni a kocsiban, hogy melyik gombra milyen tarifát állított be, tehát mikor milyen tarifával szállítja az utast. A 300 Ft-ot jelenleg nem közelítik meg, a pótdíjakkal együtt is kb. 250-260 Ft a legmagasabb díj. (Kazetta 4/2 001-014) Hirka Tamás képviselő: Rögzíteni lehet a maximális árat, hiszen ez versenyhelyzetet is teremthet, illetve a taxi-társaságokon kívül dolgozókat is kényszeríteni lehet arra, hogy ez maximális ár legyen, és nem fordulhat elő az, hogy magasabb áron szállítanak. (Kazetta 4/2 014-019) Baji Lajos képviselő: Az eddigi hatósági árak, amiket meghatároztak, mind a maximum volt. Ilyen az autóbusz viteldíj, a víz- és csatornadíj. Ha a hatósági árképzés maximum 300 Ft, nagyon szép jelző. Határozzák meg a pontos összeget, és ne legyen 150 %-kal magasabb szint. Nem lenne jó, ha a közgyűlés ilyen dolgot gerjesztene. A lakosság a hatósági ármegállapítástól mindig azt várja, hogy annál ne legyen magasabb, de most 180 Ft-ért futnak a taxik. (Kazetta 4/2 019-030)

41 Tóth Károly képviselő: Ha körültekintően ül valaki taxiba, akkor az országban az egyik legszerényebb áron utazhat. Ha a közgyűlés elfogadja a rendeletet, a meghatározott összeg a mostani gyakorlat szerinti néhány speciális vállalkozó díja, és kicsivel magasabb, mind a budapesti viteldíj. Nem éri meg húzni a piacot, amikor volt egy versenyhelyzet miatti „alig növekmény”. Ez volt az a szolgáltatás, ami a benzinárakat is sorra lenyelte. Most 100 Ft-os emelésre csábítja őket a közgyűlés. (Kazetta 4/2 030-048) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy módosító javaslat még nem érkezett a hozzászólások során. (Kazetta 4/2 048-052) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: A képviselők fogalmi zavarokkal küszködnek. Dr. Nagy Mátyás jegyző elmondta, hogy rendeletet kell alkotni. Az autóbusz viteldíj rossz példa, az nem versenytárgyalás kérdése, itt viszont egymással versenyeznek a cégek. A benzin nyáron 315 Ft volt, most 260 Ft. Hetente akarnak viteldíjat módosítani? Korlátozzák a vállalkozás szabadságát? Az egyik taxis elmondta, hogy rákényszerülhetnek 350 Ft-os viteldíjra is. A jegyző szerint eddig törvénysértéses állapotban volt az önkormányzat. Nem azért 180 Ft az ár, mert jól megél belőle a taxis, hanem mert a piac ezt diktálja, ezt kényszeríti ki. Nem 300 Ft-ra akarják emelni, nem ezt sugallják a lakosságnak, hanem az a maximum, amit nem léphet túl. Ha 180 Ft-tal megy tovább, akkor sincs gond, de rendeletet kell alkotni. Ez vezérelte a bizottságot. Amikor figyelmeztetnek arra, hogy törvény írja elő a szabályozási kényszert, és akkor nem szavaz, ebben az esetben már tudatosan törvényt sért. (Kazetta 4/2 052-067) Tóth Károly képviselő: Miután már két alkalommal szót kért, csak akkor mondhatja el ügyrendi javaslatát, ha a közgyűlés ehhez hozzájárul. (Kazetta 4/1 067-068) Vantara Gyula polgármester: Feltette a képviselők felé a kérdést, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy Tóth Károly képviselő harmadszor is szót kapjon? A közgyűlés igennel válaszolt. (Kazetta 4/1 068-070) Tóth Károly képviselő: Eddig is meg volt határozva, hogy a taxisok hol várakozhatnak, de nem rendeletben volt szabályozva, hanem kijelölték ezt a helyet. Miután ez megtörtént a vasúttól kezdve, ezért mivel nem drosztot jelöltek ki, nem kellett rendeletet alkotni. Ezért mondta, hogyha nem alkot rendeletet a közgyűlés, nem indul el az egész, hanem az eddigi hagyományok szerint kijelölnek helyeket. Meghatároznak egy általános parkolási díjat. Ezt volt a szándéka, és nem a törvénysértés. Kérte, hogy a második forduló előtt mérlegelje a bizottság, mi történik akkor, ha nem fogadja el a testület. (Kazetta 4/2 070-087) Pap János képviselő: Ha a képviselők így folytatják, azt is meg fogják határozni, mennyi lehet a magánpiacon kialakított maximális lakbér, mert biztosan talál erre vonatkozó jogszabályt is a jegyző úr. Hagyják, hogy az élet minél több területét a piac határozza meg, annál jobban boldogulnak az emberek. (Kazetta 4/2 087-093)

42 Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2 093-098) A közgyűlés 16 igen, 7 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 605/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a személytaxi-szolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló rendeletet első fordulóban megtárgyalta, elrendeli a rendelet-tervezet közzétételét és lakossági véleményeztetését a Csabai Mérleg c. önkormányzati lapban. Felelős: Határidő:

Dr. Nagy Mátyás jegyző 2006. november hó 30.

Tárgy:

A fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 33/2000. (VII.16.) önkormányzati rendelet módosítása (I. forduló)

Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezetet a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tárgyalta, melynek szövegében a bizottság ülésén kialakított álláspont átvezetése megtörtént. Az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság állásfoglalása is szerepel az együttes anyagban. (Kazetta 4/2 098-105) Baji Lajos képviselő: Javasolta, hogy a 6. § d) pontja kerüljön ki a rendelet-tervezetből, arra ne vonatkozzon a díjmentesség. (Kazetta 4/2 105-111) Velkey Gábor képviselő: Nem értette, hogy az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság miért közelít kétféleképpen a költségvetést érintő kiadásokkal kapcsolatban, a hivatali gépkocsi is önkormányzati költségvetési kiadásnak számít, valamint az önkormányzati intézményeké is önkormányzati kiadás. Vagy mindkettő maradjon benne, vagy mindkettő essen ki. Azt a változatot támogatta, hogy mindkettő maradjon a rendelettervezetben. Ezzel a rendelet-tervezettel a díjakat igazítja a közgyűlés az élethez. Az ingyenességnek nem a teljes övezetre kellene vonatkoznia. Ez egy koncepcionális kérdés, de ha valaki a Gyóni Géza utcában lakik, és a Szent István téren parkol, miért lehet neki ingyen parkolnia? Az érthető, ha a lakókörzete közelében parkol, de ha a teljes első övezetben érvényes lesz, nem biztos, hogy jó. Ezt át kellene gondolni. Az övezeten belül is meg lehet határozni lakóegységeket. Nagyon szűkre nem lehet lehatárolni ezeket a területeket, mert ha túl szűkre határolják le, akkor annak az lesz a következménye, ha nem talál parkolóhelyet valaki, nem tudja leállítani az autóját, de a teljes övezet megjelölése túl tág, és indokolatlan előnyöket biztosít a belváros egyéb területeinek, parkolóinak használatában azoknak, akiknek a belváros egy meghatározott részén van a lakóhelyük. Ott indokolt, máshol nem. Azzal sem ért egyet, hogy miért kell a második személygépkocsi ingyenességét szintén a teljes körre biztosítani. A harmadik és további személygépkocsikra érvényes 2.030 Ft nem olyan magas éves díj, hogy nem lehetne a második gépkocsira is érvényesíteni. A következő tárgyalási fordulóra készülhet az előterjesztő, tud-e ilyen javaslatot megfogalmazni. Véleménye szerint ezzel érdemben javíthatja a testület a rendeletet. (Kazetta 4/2 111-148)

43

Dr. Nagy Mátyás jegyző: Baji Lajos képviselő módosító indítványára nem reflektál, mert ez olyan változat, amelynek akár az eredeti javaslatát, akár az alternatíváját meg lehet indokolni. Úgy érezték, hogy az eredeti javaslat indokoltabb, hiszen közfeladatot lát el az önkormányzat, illetve az intézmény is közszolgáltatást végez. Ha ilyen tevékenységben járnak a hivatali gépjárművek, akkor talán indokolt a parkoló díjmentes igénybevétele. Velkey Gábor képviselő kérdést fogalmazott meg akkor, amikor azt mondta, hogy egy adott övezetben az ott lakó magában az övezetben miért kap díjmentességet. Nem így olvasta ki a szövegből, de ha így olvasható, mindenképpen rossz, tehát foglalkozni kell vele. Ha valaki abban az övezetben lakik, oda legközelebb eső, parkolásra alkalmas területen parkol. Ezt megvizsgálják, hogy pontos legyen a megfogalmazás, és javaslatait bizottsági ülésen egyeztetni fogják, illetve a lakosság észrevételeit is várják. Feltüntetik, mint módosító javaslatot, mert így indokolt. (Kazetta 4/2 148-162) Hirka Tamás képviselő: Felvetődött, hogy a 6. § d) pontja teljes egészében kerüljön elhagyásra. Érdekes megoldás lenne, hiszen az eredeti javaslatban is szerepelt. Változtatás nem történt, csak az előző közgyűlés gyakorlatát folytatják. (Kazetta 4/2 162-171) Köles István alpolgármester: A közfeladat ellátáson túl javasolta, hogy a közgyűlés fontolja meg ennek a pénzügyi vonatkozását is a 6. § d) pontjában. A polgármesteri hivatal gépjárműve beáll a parkolóba, a gépkocsivezető kifizeti a parkolási díjat, és a jeggyel visszakéri az ellátmányt a polgármesteri hivataltól, mert saját zsebéből nem fizet. A Vagyonkezelő Rt-hez befolyik ez a bevétel, majd a Vagyonkezelő Rt a nyereségét visszaadja az önkormányzatnak. Ez a dolog így teljesen értelmetlen és költséges. Ezért nem javasolta, hogy a 6. § d) pont kikerüljön a rendelet-tervezetből. (Kazetta 4/2 171-185) Tóth Károly képviselő: Módosító javaslata a 6. § d) ponthoz: „ … valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei által üzemeltetett egy-egy gépkocsi.” Elvi kifogás azzal kapcsolatban van, ha bővítik a kivételek körét, akkor egyszer majd kiderül, hogy mindenki talált egy jogcímet. Pl. az intézmény által magáncélra használt, de költségtérítéssel rendelkező gépkocsi után már nem kellene parkolási díjat fizetni. Akkor már csak azt kellene megszervezni, hogy valaki legalább egyszer fizessen egy 5 km-es utat. Nem ért egyet azzal sem, hogy a képviselők ne fizessenek, mert épp az a lényeg, ha már a közgyűlés hozott egy ilyen rendelkezést az állampolgárok felé, akkor a képviselők is vegyék meg a bérletet. Remélte, hogy minden képviselő meg is veszi. Még ma sem megoldott a mozgáskorlátozott igazolványokkal történő visszaélés kezelésének ügye. Vagy Dr. Ferenczi Attila képviselőnek van igaza, és a valóban mozgáskorlátozottak többsége nagyon tisztességes, általában szerény körülmények között élő ember. Hívta a képviselőket, nézzék meg, hány Audi A6, Mercedes, terepjáró gépkocsira ki van téve a mozgáskorlátozottak igazolványa. Lehet, hogy valakinek valakije tényleg mozgáskorlátozott. A törvény szerinti legnagyobb szigorral kellene eljárni. A törvény kimondja, hogy szállíthat családtagot is a gépkocsival, de akkor orvosi rendelőbe vagy bevásárolni vitte. Ha kell, akkor több alkalommal ellenőrizzenek, talán kiderül, hogy néhány óra múlva sem jelenik meg a családtag, nem jött ki az orvostól. Ami leginkább irritálja, hogy egy normál, Opel Corsa nagyságú autó tulajdonosa szinte mindegyike vesz bérletet vagy jegyet, ugyanakkor az összes nagy autóról kiderül, hogy a tulajdonosuk mozgáskorlátozott. Kérte a Vagyonkezelő Rt-t és

44 dr. Nagy Mátyás jegyző segítségét ebben az ügyben, következetesek legyenek, és minimalizálják, amikor a hivatal engedményt tesz. (Kazetta 4/2 185-230) Vrbovszki Viktor képviselő, az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság elnöke: A probléma, amit Tóth Károly képviselő felvetett, országos probléma, melyet a parlamentben is felvethet, mert nem biztos, hogy erre helyben megoldást lehet találni. Amit Velkey Gábor képviselő a bizottság állásfoglalásával kapcsolatban mondott, ahhoz felkérte Bánfi Ádám osztályvezetőt, mondja el, miért javasolta a bizottság az önkormányzati intézmények által üzemeltetett gépjárművek kivételét a rendelet-tervezetből. (Kazetta 4/2 230-236) Bánfi Ádám osztályvezető: A bizottság ülésén is felmerültek ezek a gépjárműhasználatok. A bizottság – ahogy Hirka Tamás képviselő mondta – az eredeti, jelenleg érvényben lévő rendeleten nem javasolt változtatást. Ami a bizottsági ülésen felmerült, egyezik Tóth Károly képviselő véleményével, miszerint a kedvezmények határát meghatározni nagyon nehéz, amennyiben a jelenlegi szabályozáson túlmutatóan valami további kedvezmény kerül bevezetésre. (Kazetta 4/2 236-244) Szilvásy Ferenc képviselő: Egyetért az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottsággal, nincs értelme tovább bővíteni a kört. Amelyik intézmény gépkocsit tud fenntartani, ki tudja fizetni a parkolási díjat is. A Mackó Kuckó Óvoda sosem fog parkolási díjat fizetni autója után. (Kazetta 4/2 244-254) Velkey Gábor képviselő: Ugyanaz a helyzet költségvetési technika szempontjából a hivatal esetében, mint amilyen a költségvetésben szereplő intézmények költségvetése esetében. 50-60 intézménye van az önkormányzatnak, emellett a költségvetésbe illő további intézmény is van. Többségükben a szakképző intézményeknek van autójuk. Az önkormányzati cégeknek és a szociális típusú intézményeknek is van gépkocsijuk. Ezek az intézmények is költségvetésből élnek, van saját bevételük, mint a kórháznak. Nem valószínű, hogy ez fogja tönkretenni az önkormányzat rendeletét és költségvetését. Véleménye szerint helyes, ha azonos elbírálás van. (Kazetta 4/2 254-274) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Baji Lajos képviselő módosító javaslatát, mely szerint a 6. § d) pontja kerüljön ki a rendelet-tervezetből. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 5 igen, 20 nem szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, mely szerint a 6. § d) pontja egészüljön ki azzal, hogy az intézmények egy-egy gépkocsi használatára legyenek jogosultak díjmentesen. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 19 igen, 4 nem szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta. (Kazetta 4/2 274-304)

45 Pap János képviselő: Volt egy javaslat, mely szerint a második személygépkocsi után olyan tarifát kelljen fizetni, mintha harmadik vagy negyedik gépkocsi lenne. (Kazetta 4/2 304-306) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Velkey Gábor képviselőt, pontosítsa módosító javaslatát. (Kazetta 4/2 306-307) Velkey Gábor képviselő: 5. § (5) bekezdés: …. az első személygépkocsijukkal a lakásukhoz közeli fizetőparkolóban ingyenes használatot biztosító bérlet… legyen. A szövegben szerepeljen a „második, harmadik és további” szavak. (Kazetta 4/2 307-321) Vantara Gyula polgármester: A határozati javaslat mellékletét képező önkormányzati rendelet-tervezet 5. § (5) bekezdése a módosító javaslat szerint úgy változzon, hogy az utolsó mondat kiegészüljön a „második, harmadik és további személygépkocsi” szavakkal, valamint az 1. sz. mellékletben szereplő természetes személyek „első személygépkocsijukkal a lakásukhoz közeli fizetőparkolóban ingyenes használatot kaphassanak” szerepeljen. Ezen módosító javaslatot szavazásra bocsátotta. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 22 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot az elfogadott módosításokkal együtt. (Kazetta 4/2 321-344) A közgyűlés 23 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 606/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 33/2000.(VII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló rendelet első fordulóban megtárgyalta. A közgyűlés a rendelet-tervezet szövegébe az alábbi változtatásokat építi be: -

6. § d) „Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által üzemeltetett gépjárművek, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei által üzemeltetett egy-egy gépjármű;” 5. § /5/ „Az 1. sz. mellékletben meghatározott területen lakóhellyel rendelkező egyedülálló személyek az első, az egy háztartásban élő természetes személyek az első személygépkocsijukkal a lakásukhoz közeli fizető-parkolókban ingyenes használatot biztosító bérletjegy alapján időkorlátozás nélkül várakozhatnak. A második, harmadik és további gépkocsira a rendelet 2. sz. melléklet 2. pontjában meghatározott kedvezményes bérleti díjat kell fizetni.”

46 A közgyűlés elrendeli a rendelet-tervezet közzétételét és lakossági véleményeztetését a Csabai Mérleg c. önkormányzati lapban. Felelős: Határidő:

Dr. Nagy Mátyás jegyző 2006. november hó 30.

Tárgy:

Rendeletalkotás a parkoló építésről és megváltásról (I. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő dr. Nagy Mátyás jegyző. A rendelet-tervezetet a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tárgyalta, melynek szövegében a bizottság ülésén kialakított álláspont átvezetése megtörtént. Az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság állásfoglalása az anyag mellékletét képezi. (Kazetta 4/2 344-353) Tóth Károly képviselő: Egyetért a rendelet-tervezettel, de kérdése van az előterjesztőhöz. Ha jól értelmezi, azokkal az ügyekkel kapcsolatban kell alkalmazni a rendeletet, amelyek 2007. január 1. után keletkeznek. Semmilyen visszamenő hatálya nincs a január 1-ig létrejött állapotokra vonatkozóan? Nem kérdezte volna meg, mert érti a záró rendelkezések 1. pontját, melyben az szerepel, amit mondott. A második pont miatt tette fel kérdését, mert egyúttal hatályát veszti néhány további rendelet. Nem szeretné, ha olyan állapot keletkezne, hogy január 1-től van egy rendelet arra vonatkozóan, hogy mi történik az új ügyekkel, és idő előtt hatályukat vesztenék azok a régi rendeletek, amelyek alapján pl. egy beruházás 2003-ban nem valósította meg a szükséges parkolókat. Ha most hatályon kívül helyezi a közgyűlés a régi rendeletet, az új rendelet nem vonatkozik rá, ennél jobban nem tudná segíteni a testület azokat, akik nem tartották be a rendeletet. Ha a 2. pont nem lenne, nem lennének aggályai sem, mert az 1. pont egyértelmű. Nem ismeri minden rendelet pontjait. Nehogy olyat helyezzen hatályon kívül a testület, amely utána korlátlan kedvezményt ad azoknak, akik eddig nem tartották be a kötelezően elrendelt parkolók számának megépítését. (Kazetta 4/2353-379) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Nem részletezi a választ, teljesen természetes. (Kazetta 4/2 379-383) Baji Lajos képviselő: Egy extra kategóriában a tervezett 550.000 Ft/parkoló nagyságrendet nézve, ha ez 200 parkolóra vonatkozik, vagy 50 %-os mérséklésre van lehetőség, akkor 50100 millió Ft-os gazdasági támogatásnak számít-e? Ismerik a törvényt, mely szerint bizonyos nagyságú gazdasági támogatás nyújtása esetén meg kell kérni a pénzügyminisztériumi, vagy az Európai Unió illetékes gazdasági döntését, mert ez a kedvezmény-nyújtás gazdasági segítségnek számít. Szeretné, ha ezekre is figyelne a testület. Néhány helyen 1-5 parkolóról van szó, de van olyan hely, ahol esetleg százas nagyságrendről, és ez már ilyen nagyságrendet ölel fel, ezért kérte, hogy erre legyen figyelemmel a közgyűlés, mikor megalkotja a rendeletet, és személyes felelősségi hatáskörbe csak olyan nagyságrendet utaljon, amely ebbe beletartozik. Kérte dr. Nagy Mátyás jegyzőt, hogy az elmúlt időszakban ilyen ügyekkel a városhoz fordulókról állítson össze egy kimutatást, és a későbbiek során is, ha hasonló nagyságrend felé közeledne egy ilyen kedvezmény-nyújtás, akkor ezeket mindig terjessze a közgyűlés elé, nehogy véletlenül a több elemből összetevődő gazdasági támogatás elérje azt a nagyságrendet, ami eljárást vonhat maga után. (Kazetta 4/2 383-416)

47 Vantara Gyula polgármester: A kedélyek megnyugtatása végett elmondta, dr. Nagy Mátyás jegyző tájékoztatása szerint ilyen ügy nem volt az utóbbi időben. (Kazetta 4/2 416-418) Velkey Gábor képviselő: A rendelet 3. § 9. pontja szerint bizonyos feltételek megléte esetén az építtető a polgármesterhez fordulhat, aki legfeljebb 50 %-ban mérsékelheti a parkoló építési kötelmet. Ha mérsékli, akkor a megváltási kötelezettség sem érvényesül, vagyis nem kell befizetni az alapba. Már nem arról szól a kérdés, hogy épít-e parkolót, mert nem tud építeni, ha nem tud megfelelő parkoló számot kialakítani, azt megválthatja, befizeti az alapba, és ebben az esetben legfeljebb 50 %-ot a polgármester elengedhet. Ez kevesebb befizetést jelent az alapba. Nem tudja, hogy érdeke-e az önkormányzatnak, hogy kevesebb legyen a befizetés. Véleménye szerint nem érdeke, de rugalmasan lehet eljárni. Azzal sincs probléma, hogy a polgármester kapja meg a mérlegelési jogot. Minden mérlegelési jog gyakorlásánál az lenne a helyes eljárás, ha a 4. § végén szerepelne, hogy évente egy alkalommal ebben a hatáskörben hozott döntéseiről és annak indokairól a polgármester tájékoztatja a közgyűlést. (Kazetta 4/2 418-448) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Indult kérelem gazdálkodó szervezet részéről parkolóhely kötelezés csökkentése, illetve elengedése tárgyában, de a kérelem már nem erről szól, a kérelmező módosította, hanem a parkolóhely kötelezés áthelyezésére az Országos Településrendezési Építési Követelményekről szóló kormányrendeletben előírt 500 méteres távolságon belül. Baji Lajos kérésére természetesen elkészíti a kimutatást, megköszönte a figyelmeztetést. A 2007. január 1-től induló új építkezéseknél már ez a rendelet alkalmazható legyen. Átruházott jogkörben hozott intézkedésekről tájékoztatni kell a közgyűlést. Ha ez bekerül a rendeletbe, akkor átvesz az önkormányzat egy törvényi kötelezést. (Kazetta 4/2 448-462) Vantara Gyula polgármester: Egyéb észrevétel, hozzászólás nem lévén, a vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor képviselő módosító javaslatát, mely szerint a 4. § kiegészül a (6) bekezdéssel, mely szerint az átruházott jogkörökről évente egyszer be kell számolni a közgyűlés felé a polgármesternek a kedvezmény gyakorlásáról. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta az eredeti rendelet-tervezetet az elfogadott módosítással együtt. (Kazetta 4/2 462-490) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 607/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a parkoló építési kötelezettségnek nem a beruházás keretein belül történő teljesítése esetén fizetendő megváltásról, a parkoló alap képzéséről és felhasználásáról szóló rendelet-tervezetet megtárgyalta. A rendelet-tervezet 4. §-a kiegészül az alábbi /6/ bekezdéssel:

48 „/6/ A polgármester a kedvezmény gyakorlásáról évente egy alkalommal a közgyűlésnek beszámol.” A közgyűlés elrendeli a rendelet-tervezet közzétételét és lakossági véleményeztetését a Csabai Mérleg c. önkormányzati lapban. Felelős: Határidő:

Dr. Nagy Mátyás jegyző 2006. november 30.

Napirend tárgya:

Jelentés a 2006. szeptemberi és októberi közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 608/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli az előző ciklusokban hozott érvényes közgyűlési döntések végrehajtásának áttekintését.

2.

A közgyűlés tudomásul veszi a 2006. szeptember-októberben hozott lejárt határidejű határozatok végrehajtásának helyzetéről adott tájékoztatót.

3.

A közgyűlés végrehajtottnak tekinti, illetve hatályon kívül helyezi az alábbi határozatokat:

471/2006. (IX.14.) 472/2006. (IX.14.) 473/2006. (IX.14.) 477/2006. (IX.14.) 478/2006. (IX.14.) 479/2006. (IX.14.) 488/2006. (IX.14.) 495/2006. (IX.14.) 497/2006. (IX.14.) 500/2006. (IX.14.) 576/2006. (X.26.) Felelős: Határidő:

503/2006. (IX.14.) 504/2006. (IX.14.) 505/2006. (IX.14.) 506/2006. (IX.14.) 523/2006. (X.12.) 524/2006. (X.12.) 25/2006. (X.12.) 526/2006. (X.12.) 533/2006. (X.26.) 558/2006. (X. 26.)

Dr. Nagy Mátyás jegyző 2006. december 14.

Vantara Gyula polgármester: 17,25 órakor 10 perc szünetet rendelt el, a közgyűlés 17,25 órakor folytatja munkáját. (Kazetta 4/2 490-523) SZÜNET

49 Napirend tárgya:

Előzetes tájékoztató Békéscsaba Megyei Jogú Város 2006. évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesítéséről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság tárgyalta, az állásfoglalást a képviselők ülés előtt megkapták. Az anyag kijuttatásában problémák adódtak, remélhetőleg minden képviselő előtt a javított anyag van. Kérdése az osztályvezető felé, van-e kiegészítése az anyaggal kapcsolatban? (Kazetta 4/2 523-542) Uhrin Nándor osztályvezető: Nincs. December 15-ig kell a polgármesternek a részletes tájékozatót a közgyűlés elé terjesztenie, aminek természetesen megfelelnek. Ezt az előterjesztést aktuális, folyamatos tájékoztatásnak szánták, amely tömörített, összegzett anyag. (Kazetta 4/2 542-551) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a tájékoztatót. (Kazetta 4/2 551-564) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 609/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2006. évi költségvetés IIII. negyedéves teljesítéséről készített előzetes tájékoztatót elfogadja azzal, hogy a részletes előterjesztést a decemberi közgyűlés elé kell terjeszteni. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester azonnal

Napirend tárgya:

Javaslat az intézményi céltartalékból pótelőirányzatok biztosítására

Vantara Gyula polgármester: Az anyag előterjesztője Hanó Miklós alpolgármester. Az előterjesztést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság tárgyalta, állásfoglalásukat a képviselők az ülés előtt megkapták. (Kazetta 4/2 564-5/1 005) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Intézményi céltartalékra valóban szükség van a nem várható kiadások miatt. Ugyanakkor átlapozva az anyagot, az 1. sz. mellékletben szereplő, a nyugdíjba vonulási illetménykülönbözetet miért nem lehet tervezni? Vélhetően tudták, hogy az illető nyugdíjba fog vonulni. A Kós Károly Szakképző Iskolánál szerepel 1 fő részére jubileumi jutalom. Az intézményvezetője tudta, hogy az ott dolgozó jubileumi jutalmat fog kapni. Amikor összeállítanak egy költségvetést, akkor a tervezésénél miért tesznek céltartalékba olyan összegeket, amikről tudvalévő, hogy kifizetésre kerülnek? Lehet, hogy rosszul értelmezi a céltartalék jellegét, de véleménye szerint ez a nem várt vagy nem tervezhető kiadások fedezetéül szolgál, viszont a nyugdíjba vonulás, a jubileumi jutalom tervezhető. Kérte, hogy módszeresebb tervezést hajtsanak végre a költségvetés összeállítása során, és ezeket az előre látható dolgokat a költségvetésben tervezzék, és ne intézményi céltartalékban legyen. (Kazetta 5/1 005-021)

50

Velkey Gábor képviselő: Nincs szükség megvédeni ezt a tervezési gyakorlatot, de úgy gondolja, hogy ez bevált és jól működik. Az intézményekben úgy tervezik a kiadásokat, hogy azokat az elemeket veszik figyelembe, amelyek bizonyos költséget jelentenek, és minden egyéb előre kalkulált módon kerül az alapba. Az alap összege és az alap mögötti tartalom mindig kalkulálva van, de ez csak akkor kerül át az intézményi költségvetésbe, amikor valóban indokolttá válik, egyébként az önkormányzati alapban van. Ezért szoktak erre rendszeresen visszatérni. Ez egy jól bevált, működő tervezési gyakorlat, amely biztosítja a rugalmasságot, és biztosítja az intézmények feszes gazdálkodását, mert a kiadásaikat finanszírozza, ami nem volt náluk tervezve, ugyanakkor az önkormányzat számára biztosítja a rugalmas gazdálkodást, és a lehetőséget olyan ügyek számbavételére, amelyeket előre nem kalkulált teljes egészében. Vannak olyan alapok is, amelyek szintén célalapba kerülnek, melyek részletes felosztásáról a költségvetés elfogadása során részletesen nem dönt a közgyűlés. A későbbiekben ezek a szakbizottsági döntések, és közgyűlések döntései alapján kerül kiosztásra az intézményeknél. Véleménye szerint ez egy jó gyakorlat, ha részletesen megismerik a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságban dolgozók, és látni fogják, hogy ebben nem igazán vannak tartalékok, tehát ez nem szabad felhasználás, hanem egy feszes, működő tervezési gyakorlat, ami jó dolog. (Kazetta 5/1 051-036) Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1 036-041) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 610/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az intézmények részére az összesítő kimutatás és a mellékletekben részletezettek szerint összesen 23.003 e Ft többlettámogatást biztosít. A pótelőirányzatok fedezetéül a költségvetésben tervezett intézményi céltartalék előirányzatát jelöli meg. Az előirányzat-változásokkal a 2006. évi költségvetési rendeletet módosítani kell. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2006. december 31. Összesítő az „Intézményi céltartalékból” igényelt kérelmekről Ezer Ft-ban

Ssz. Intézmény megnevezése 1 Óvodai GESZ 1 Mackó-Kuckó Óvoda 2 Lencsési Lakótelepi Óvoda

Személyi Dologi Ellát.p. Járulék juttatás kiadás juttatás Összesen 23 23 318 102 420 171 55 226

51 Óvodai GESZ összesen: 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

2.sz.Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola 10.sz.Általános Iskola 1 " Szent László Utcai Általános Iskola Szabó Pál téri Általános Iskola József Attila Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Általános Iskolák összesen: Rózsa Ferenc Gimnázium Kemény Gábor Logisztikai és Közl.Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Széchenyi I. Két.Tan.Ny. Közg. Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola 1 Középfokú Iskolai Diákotthon Szent Györgyi Albert Gimn.Szakk.isk. és Kollégium Szakközépiskolák összesen: Trefort Á.Villamos- és Fémipari Szakk.Isk.Koll. Zwack J. Ker. és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Kós Károly Szakképző Iskola Szakképző iskolák összesen: Jankay T. Két.Tan.Ny. Ált. Isk. és Kollégium Esély Pedagógiai Központ Bartók B.Műv. Sz.i.Alapf.Műv.Okt. Int. Z. iskola Közép-békési Térségi Int. Szakképző Központ Vegyes oktatási intézmények összesen: Összesen:

489 -914 -567 608 276 -284 -394 247 -1028 1143 589 3619 1655 1798 416 1008 10228 2452 1678 135 4265 1001 715 119

180 -292 -182 195 88 -7 -126 130 -194 346 170 1137 620 560 133 292 3258 795 569 32 1396 320 189 35

1835 15789

544 5184

0

0

12

38

12 43

38 127

67 17

203 53

300 8

22

325 303

75 907

303 3

907 7

35

105

38 733

112 1297

669 -1206 -749 853 364 -241 -350 377 -952 1559 759 4756 2575 2388 549 1300 13886 4457 2247 167 6871 1331 904 294 0 2529 23003

1. sz. melléklet Indokolás ezer Ft-ban 1.

2.

3.

4.

Óvodai GESZ 38/2006.(I.26) Közgy. Hat. Alapján pályakezdő bérének járuléka Járulék Mackó-Kuckó Óvoda 1 fő jubileumi jutalom Bér Járulék Lencsési Lakótelepi Óvoda 1 fő GYES-ről visszatérő dolgozó kettős kifizetés miatt bér 84 e Ft járulék 27 e Ft 1 fő időarányos 13.havi illetménye 87 e Ft bér és 28 e Ft járulék Bér Járulék 10.sz. Általános Iskola 2,5 fő végleges létszámcsökkentés miatt Bér Járulék

23 23

318 102 420

171 55 226

608 195

52 803 5.

6.

7.

8.

9.

Rózsa Ferenc Gimnázium 1 fő lemondás miatti kettős kifizetés Bér Járulék Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola 4 fő nyugdíjbavonulása miatti illetmény különbözet Bér Járulék Középfokú Iskolai Diákotthon 1 fő végleges létszámleépítés miatt emelt összegű végkielégítés Bér Járulék Kós Károly Szakképző Iskola 1 fő jubileumi jutalom Bér Járulék Esély Pedagógiai Központ 1 fő gyógypedagógai asszisztens utiks. Térítése 150 e Ft bér 1 fő gyógypedagógus 140 e Ft bér 46 e Ft járulék 425/2006.(VIII.23.) Közgy.hat alapján 1,5 fő 387 e Ft bér és 132 e Ft járulék Bér Járulék

10. Zwack J. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola 38/2006.(I.26) Közgy. Hat. Alapján pályakezdő bérének járuléka Járulék

370 122 492

401 128 529

416 133 549

438 140 578

677 178 855

68 68

11. Szabó Pál Téri Általános Iskola 38/2006.(I.26) Közgy. Hat. Alapján pályakezdő bérének járuléka Járulék 12. Trefort Á. Villamos és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium 38/2006.(I.26) Közgy. Hat. Alapján pályakezdő bérének járuléka Járulék 13. Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 38/2006.(I.26) Közgy. Hat. Alapján pályakezdő bérének járuléka 106 e Ft 425/2006.(VIII.23.) Közgy.hat alapján 1 fő 822 e Ft bér és 271 e Ft járulék Tornászórák megtartása 527 e Ft bér és 169 e Ft járulék Hozzájárulás új épület átadásához dologi 300 e Ft Bér Járulék Dologi 14. Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Kettős kifizetés miatti járulék igény Járulék

84 84

67 67

1349 546 300 2195

59

53 59 6 948

Mindösszesen:

2. sz. melléklet Kimutatás az intézmények túlóraszám alakulásáról

Ssz. Intézmény megnevezése 1 2.sz.Általános Iskola 2 Erzsébethelyi Általános Iskola 1 " Szent László Utcai Általános Iskola 3 Szabó Pál téri Általános Iskola 4 József Attila Általános Iskola Általános Iskolák összesen: 5 Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola 6 Széchenyi I. Két.Tan.Ny. Közg. Szakközépiskola 7 Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Szakközépiskolák összesen: 8 Trefort Á.Villamos- és Fémipari Szakk.Isk.Koll. 9 Zwack J. Ker. és Vendéglátóipari Szakképző Iskola 10 Kós Károly Szakképző Iskola Szakképző iskolák összesen: 11 Jankay T. Két.Tan.Ny. Ált. Isk. és Kollégium Vegyes oktatási intézmények összesen: Összesen:

Túlóra szám -58 -36 17,5 -18 -25

Bér -914 -567 276 -284 -394 -1883 3010 -473 898 3435 552 473 -678 347 1001 1001 2900

191 -30 57 35 30 -43 63,5

Járulék -292 -182 88 -91 -126 -603 960 -151 287 1096 177 151 -217 111 320 320 924

Összesen -1206 -749 364 -375 -520 -2486 3970 -624 1185 4531 729 624 -895 458 1321 1321 3824

3. sz. melléklet Tanulók ingyenes tankönyvellátásának kiegészítő támogatása Ezer Ft-ban

Intézmény neve

Ebből

Tanuló létszám fő (becsülthöz képesti növekmény)

Összesen Dologi

Ellátottak pénzbeli juttatása

10.sz. Általános Iskola

5

50

12

38

Szabó Pál téri Általános Iskola

5

50

12

38

17

170

43

127

27

270

67

203

Rózsa Ferenc Gimnázium

7

70

17

53

Gépészeti és Számítástech. Szakközépisk.

3

30

8

22

10

100

25

75

121

1 210

303

907

121

1 210

303

907

1

10

3

7

József A. Ált. Isk. és Alapfokú Műv.okt. Int. Általános Iskolák összesen :

Szakközépiskolák összesen : Trefort A.Villamos és Fémip. Sz., Koll. Szakmunkásképzôk összesen : Jankay Tibor Két Tan.Ny. Ált. Isk. és Koll.

54 Bartók B. Műv.Sz.i., Alapf.Műv. Okt.Int.Z.isk. Vegyes Okt. Int. összesen :

14

140

35

105

15

150

38

112

173

1 730

433

1 297

4. sz. melléklet Érettségi vizsgákra intézményi céltartalékból biztosított összeg Ezer Ft-ban

Intézmény neve

Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zeneiskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Rózsa Ferenc Gimnázium Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Szakközépiskola Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Összesen

Pótlólag biztosított összeg

Ebből Személyi juttatás

Járulék

116

90

26

318

247

71

550

426

124

429

333

96

997

773

224

963

747

216

1 092

847

245

1 037

804

233

786

609

177

545

422

123

6 833

5 298

1 535

55

5. sz. melléklet Szakmai vizsgákra intézményi céltartalékból biztosított összeg Ezer Ft-ban

Intézmény neve

Ebből

Pótlólag biztosított összeg

Személyi juttatás

„Esély Pedagódiai Központ”

49

Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zeneiskola

38

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Kós Károly Szakképző Iskola Rózsa Ferenc Gimnázium Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Szakközépiskola

0 94 330 484 0 41 208 1 414 0

Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

1 010

Összesen

3 668

Napirend tárgya:

Járulék

38

11

29

9

0

0

73

21

256

74

375

109

0

0

32

9

161

47

1 096

318

0

0

783

227

2 843

825

A 2007. évi felügyeleti ellenőrzési feladatok ütemezése

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1 041-049) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

56

611/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi felügyeleti ellenőrzési feladatok ütemezését az előterjesztés 1., 2., 3., 4.sz. melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: Határidő:

Dr. Nagy Mátyás jegyző értelem szerint

Napirend tárgya:

2007. évi belső ellenőrzési terv

Vantara Gyula polgármester: A napirend előterjesztője dr. Nagy Mátyás jegyző, az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság állásfoglalása az anyag mellékletét képezi. (Kazetta 5/1 049-053) Baji Lajos képviselő: A 6. és 7. napirendi pontokkal kapcsolatban elmondta, hogy örül a szakszerű előterjesztésnek, és annak, hogy odakerült az ellenőrzés, ahová való, jegyzői hatáskörbe. A 7. napirendnél megjegyezni kívánta, hogy az pontosan felsorolja a két jogszabályt, amely alapján a belső ellenőrzési tervet dr. Nagy Mátyás jegyző elkészítette. Azért, hogy teljesebb legyen, a 193/2003. (XI.26.) kormányrendelet - a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről - ez is mindig megjelenhetne az aktuálisan, minden évben elfogadandó belső ellenőrzési tervnél. Erre figyelemmel lehet az egész belső ellenőrzést pontosan látni, és az abban meghatározott feladatokat végigkövetni. Ezt azért mondta, hogy a legszebb körvonalait és legszebb alapjait tekinti és eredményezi a belső ellenőrzési feladatok tervezésénél. (Kazetta 5/1 053-065) Vantara Gyula polgármester: Egyéb észrevétel nem érkezett, a vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1 065-070) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 612/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi belső ellenőrzési tervet jóváhagyja. Dr. Nagy Mátyás jegyző Felelős: Határidő: értelem szerint Napirend tárgya:

A helyi adókról szóló 46/2000. (XII.14.) rendelet módosítása (I. forduló)

Vantara Gyula polgármester: A napirend előterjesztője dr. Nagy Mátyás jegyző. (Kazetta 5/1 070-073)

57

Dr. Nagy Mátyás jegyző: Előterjesztői minőségében visszavonta az előterjesztést. Indokolásként elmondta, hogy a helyi adóról szóló önkormányzati rendelet a költségvetési törvény végleges formába öntésével várhatóan más adónemeket is érinthet, illetve van folyamatban helyi adóról szóló előkészítési munkája az apparátusnak a lakossági kommunális adó vonatkozásában. Ez a rendeletmódosítási kezdeményezés olyan látszatot keltene, mintha ez az egyetlen helyi adó szabályozás érintené a lakosságot. A decemberi közgyűlésre valamennyi helyi adónemre vonatkozóan egységes adómódosítási rendelet-tervezetet terjesztenek elő. (Kazetta 5/1 073-082) Vantara Gyula polgármester: A 8. sz. napirendi pontot az előterjesztő szóban visszavonta, így arról nem szükséges szavazni. (Kazetta 5/1 082-084) - A közgyűlés „A helyi adókról szóló 46/2000. (XII. 14.) rendelet módosítása” tárgyú előterjesztést jelen ülésén nem tárgyalja. Napirend tárgya:

Települési önkormányzat létrehozása, SZMSZ módosítás

Vantara Gyula polgármester: Kérte, ahol az anyagban „önkormányzat” szó szerepel, ott a „részönkormányzat” megfogalmazás legyen. A napirend előterjesztője dr. Nagy Mátyás jegyző. Az előterjesztést tárgyalta az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság, állásfoglalása az anyag mellékletét képezi. (Kazetta 5/1 084-094) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: A 3. oldalon, a 41/A. §-ban 5 fő szerepel, 7 fő megjelölését javasolta. (Kazetta 5/1 094-103) Takács Péter képviselő: Észrevétele technikai. A 41/B. § 1. és 2. pontjában ugyanaz a szöveg szerepel. (Kazetta 5/1 103-109) Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. A rendeletmódosításban az alábbi módosítások hangzottak el: „részönkormányzat” szerepeljen az „önkormányzat” szó helyett. A 41/A. § (2) bekezdésében a településrészi önkormányzat testületi vezetőjét is beleértve 7 fő legyen. A 41/B. § 1. és 2. pontjában ugyanaz a tartalom szerepel, az egyiket törölni szükséges, és a bekezdések számát megfelelően javítani. (Kazetta 5/1 109-123) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Az elhangzott módosító javaslatokat a közgyűlés tekintse az előterjesztés eredeti részének, ebben az esetben nincs szükség szavazásra. (Kazetta 5/1 123-125) Hirka Tamás képviselő: Kérdése, hogy ez kizárólagosan a József Attila Lakótelepen működő részönkormányzatra vonatkozik, vagy majd adott esetben a később megalakuló részönkormányzatoknál is maximalizálva lesz a testület száma 7 főben? (Kazetta 5/1 125-129)

58 Dr. Nagy Mátyás jegyző: A József Attila Lakótelepre vonatkozik, vagyis a 3. és 4. választókerületre. (Kazetta 5/1 125-131) Vantara Gyula polgármester: Egyéb kérdés, észrevétel nem volt, így szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást a beemelt módosításokkal együtt. A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 39/2006. (XI. 16.) rendelete a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2003. (IV.24.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többszörösen módosított 14/2003. (IV.24.) önkormányzati rendeletét a következők szerint módosítja: 1. § A rendelet az alábbi VI. A fejezettel egészül ki: „ VI. A Településrészi Önkormányzat 41/A. § /1/

A közgyűlés a József Attila lakótelep területén (III-IV. választókerület) „József Attila lakótelepi településrészi önkormányzat” elnevezéssel településrészi önkormányzatot hoz létre (részönkormányzatot).

/2/

A településrészi önkormányzat testülete vezetőjét is beleértve 7 fő.

/3/

A településrészi önkormányzat választókerületéhez igazodik.

/4/

A településrészi önkormányzat vezetője az érintett városrészben megválasztott képviselők közül a közgyűlés által megválasztott képviselő.

/5/

A településrészi önkormányzat tagjai az érintett városrészhez megválasztott, vagy ott lakó képviselők. A településrészi önkormányzat testületének nem képviselő tagjai az érintett városrészben lakóhellyel rendelkező választópolgárok lehetnek. Tagja továbbá a településrészi önkormányzat elhelyezését biztosító Lencsési Közösségi Ház vezetője.

/6/

A településrészi önkormányzatot a közgyűlés minősített többségű szavazással hozza létre.

területe

a

települési

képviselők

egyéni

59 /7/

A településrészi önkormányzat működésének szabályait megalakulásától számított 60 napon belül maga állapítja meg. 41/B. §

/1/

A településrészi önkormányzat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján külön rendelkezés nélkül megszűnik.

/2/

A településrészi önkormányzat tagjai munkájukat a településrész érdekében díjazás nélkül végzik. 41/C. §

/1/

A településrészi önkormányzat általános feladatai: -

közösségi együttműködések fejlesztése, partnerségi viszonyok fejlesztése, együttműködés a területén működő civil és egyéb szervezetekkel, a köztisztaság javítását célzó programok keretében közcélú önkéntes munka szervezése, a lakosság tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról.

/2/

Dönt az önkormányzat éves költségvetésében számára biztosított településrészi önkormányzati keret felhasználásáról.

/3/

Véleményezi a területét érintően: -

közterületek elnevezése, a helyi építési szabályzat, emlékmű állítása, a településrészen működő intézmények működésével, tevékenységével kapcsolatos tárgyú előterjesztéseket.

/4/

Javaslatot tehet a településrészt érintő tervezett beruházások, fejlesztések, felújítások sorrendjére.

/5/

A településrészi önkormányzat munkáját a Polgármesteri Hivatal segíti.” 2. §

Ez a rendelet 2006. november 16-án lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester

Dr. Nagy Mátyás sk. jegyző

Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy a megalkotott rendelet azonnali kihirdetéséről, a hirdetőtáblán történő azonnali kifüggesztéséről dr. Nagy Mátyás jegyző intézkedjen. (Kazetta 5/1 131-140)

60

Napirend tárgya:

Településrészi önkormányzat tagjainak megválasztása

Vantara Gyula polgármester: Azért szükséges a rendelet kihirdetése, mert nem lehetne a 10. napirendi pontot tárgyalni, ha ez a lépés nem történne meg. Az előterjesztésben szerepel, hogy a települési részönkormányzatnak kik a tagjai, és a határozati javaslatot az alábbiak figyelembevételével a határozati javaslat kiegészítéseként kezelje a testület. 2006. november 14-én Köles István alpolgármesterrel, valamint az érdekelt választókerületben megválasztott dr. Ferenczi Attila, Tímár Ella képviselőkkel, a választókerületben lakó Miklós Attila képviselővel és Takács Péterrel, a Lencsési Közösségi Ház vezetőjével egyeztetve az alábbi javaslatot teszik a települési részönkormányzat vezetőjére, illetve tagjaira és nem képviselő tagjaira: A települési részönkormányzat vezetője dr. Ferenczi Attila. A települési részönkormányzat tagjai: Tímár Ella, Miklós Attila, Takács Péter képviselők. Nem képviselő tagjai: Lovas István, a József Attila Lakótelepi Sportegyesület elnöke, Vida-Szűcs Eszter és dr. Kovács László. (Kazetta 5/1 140-166) Velkey Gábor képviselő: Azt megszavazza, hogy kik a települési részönkormányzat tagjai, és ők milyen elnököt választanak. A nem képviselő tagok esetében, ahogy az felmerült a bizottságok külső tagjai vonatkozásában is, elvszerűséget érdemes életbe léptetni, és delegálási lehetőséget adni. Az elv fontos, hiszen precedens értékű, mert az első részönkormányzat jön létre, és a részönkormányzatnak valóban az adott terület gondjaival kell foglalkoznia, természetesen nem pártszerűen. Ezért javasolta nevek nélkül első körben, hogy a mai testületi ülésen a négy képviselő tagot válassza meg a közgyűlés, és keressék meg a területen működő civil szervezeteket, adjanak nekik lehetőséget, hogy ők alakítsanak ki álláspontot arra vonatkozóan, hogy a területen működő civil szervezetek kit delegálnak a részönkormányzatba. Értelmes, a terület működését segítő javaslat lehet, hogy az adott területen működő önkormányzati fenntartású intézmények ugyanígy határozzanak meg és delegáljanak egy konkrét személyt, aki természetesen az ő delegáltjukként a részönkormányzat munkájában az ő felhatalmazásukkal vesz részt, és nekik beszámol az ügyekről. Ez két olyan kör, melyet mindenképpen be kellene vonni a munkába, és amely delegálást az önkormányzat működésének, társadalmi alapját tekintve szélesítésre ad lehetőséget. Ez jó ötlet, szép gesztus lenne, s nem konkrét nevekről szavazna a testület első körben, hanem erről az elvről, és a következő ülésre a most megválasztható részönkormányzati elnök az eljárás eredményeként a konkrét nevekre is megtehetné javaslatát. Fenntartja módosító javaslatát, tehát hogy most csak a négy képviselőt és az elnököt válassza meg a közgyűlés, és adja át a delegálás jogát a területen működő szervezeteknek. Konkrétan két szervezetre gondolt, a harmadikkal szemben teljesen nyitott. (Kazetta 5/1 166-196) Vantara Gyula polgármester: Felkérte dr. Nagy Mátyás jegyzőt, hogy a településrészi önkormányzat működéséről tájékoztassa a közgyűlést. (Kazetta 5/1 196-197) Dr. Nagy Mátyás jegyző: Az előző napirenddel a közgyűlés 7 tagból álló településrészi önkormányzatot választott. Ahhoz, hogy működjön, hét taggal kell rendelkeznie, most célszerű a hét főt megválasztani. Később SZMSZ módosítás tárgyát képezheti, hogy szeretnék-e bővíteni, most fel kell állnia a részönkormányzati testületnek. (Kazetta 5/1 197-202)

61 Vantara Gyula polgármester: Tehát a módosító javaslatról nem lehet szavazni, hiszen a működés alapfeltétele a 7 fővel való működés megkezdése. (Kazetta 5/1 202-205) Tóth Károly képviselő: A Lakótelep SE-t akarta javasolni. Biztos abban, hogy a Lakótelep SE Lovas Istvánt javasolta volna a részönkormányzat képviselőjének. A közgyűlés megszavazza 7 fővel, ha Lovas István neve mellé kerül, hogy Lakótelep SE, akkor adjanak esélyt arra a civil szervezeteknek, hogy a későbbiek során valahol módosítani akarnak, akkor azt behozhassák. Takács Péter képviselő azon a címen került be a részönkormányzatba, mert egy ott működő intézmény vezetője. Ha a civil szervezetek később kezdeményezéseket tesznek, a közgyűlés legyen nyitott, mert ez nem zárja ki a 7 fővel történő megalakulást. (Kazetta 5/1 205-227) Köles István alpolgármester: Nem teljesen elvek nélkül alakult meg a részönkormányzat, hanem a Lakótelep SE, mint a létező legnagyobb sportegyesülete a lakótelepnek, Vida-Szűcs Eszter az óvodák képviseletében, valamint dr. Kovács László, aki önkormányzati ügyekben járatos jogász, és érdemben tudja segíteni a részönkormányzat munkáját. Nem kizárva, hogy tanácskozási joggal bárkit meghívjanak a civil szervezetek közül, nem kizárva azt sem, hogy ez a részönkormányzat akár tagjait tekintve is bővülhet. Javasolta, hogy a 7 nevet most fogadja el a testület, és a részönkormányzat működése ezzel lehetővé válik. (Kazetta 5/1 227-238) Vantara Gyula polgármester: A nem képviselő tagokra lehet javaslatot tenni, az önkormányzat tagjai pedig hivatalból tagjai az SZMSZ szerint a településrészi önkormányzatnak. (Kazetta 5/1 238-242) Baji Lajos képviselő: A településrészi önkormányzat felett a törvényességi felügyeletet a jegyző látja el, tehát ha szükség van jogászra, legyen, de nem indokolt. Következő napirendi pontban a József Attila Lakótelepen működő polgárőr egyesületet komolyan kívánja támogatni a közgyűlés. Bizottsági ülésen is felvetette, hogy a településrészi önkormányzatnak, ha van olyan anyagi ereje, akkor ezeket a támogatásokat már el tudná önmaga is dönteni, illetve javaslatot tudna tenni. A társadalmi szervezetek, a civil szervezetek közül minél többet be kellene vonni ebbe a feladatba. Megfontolandó, hogy a Velkey Gábor képviselő által javasolt civil szervezetek döntése alapján akár rotációs rendszerben is működjön, ami nem ismeretlen gyakorlat az ilyen típusú szerveződéseknél. (Kazetta 5/1 242-261) Velkey Gábor képviselő: A képviselő tagokkal, az elnökkel nincs gond, eddig kell a politikának működnie, ezt követően pedig a társadalmi hátterét kell biztosítani, amit működő, létező szervezeteken keresztül nem politikai alapú delegálással kell megtenni. Látja a politikai alapú delegálás mögött a logikát, de amíg nem adják át a delegálás jogát azoknak, akik oda képviselőt küldenek, addig ez mindig politikai vagy pártalapú delegálás lesz, amit tudomásul vesz, mert a többség megszavazza, de nem helyesli. Itt vannak jó alkalmak arra, hogy gesztust tegyen a közgyűlés és a politika a társadalmi bázis szélesítése irányában, és ez jó lehetőség lett volna, amit sajnos a közgyűlés ismét elmulaszt. (Kazetta 5/1 261-275) Vantara Gyula polgármester: Két pontosítás: Elkerülte Velkey Gábor képviselő figyelmét, hogy a településrészi önkormányzat SZMSZ-ének kialakítása a településrészi önkormányzat

62 feladata, ülései nyilvánosak, tehát oda bárki bemehet, véleményt nyilváníthat. Hirka Tamás képviselő felé elmondta, hogy a határozati javaslatban van a válasz kérdésére. (Kazetta 5/1 275-285) Miklós Attila képviselő: Azért alakítja meg a közgyűlés a József Attila Lakótelepen a részönkormányzatot, mert elég jelentős pályázati pénzt nyert az önkormányzat a Lencsési úton egy fejlesztésre. Ennek a pályázatnak a része volt, hogy ezen a területen részönkormányzatot kell létrehozni 2006. december 31-ig, ezért nem máshol alakul meg a részönkormányzat. (Kazetta 5/1 285-295) Vantara Gyula polgármester: Több hozzászólás nem volt, a vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot, a képviselő és nem képviselő tagokra vonatkozó javaslatot. (Kazetta 5/1 295-301) A közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 613/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése

1./

A „József Attila lakótelepi településrészi önkormányzat” vezetőjévé Dr. Ferenczi Attila önkormányzati képviselőt

2./

A településrészi önkormányzat képviselő tagjaivá Tímár Ella, Miklós Attila, Takács Péter önkormányzati képviselőket

3./

A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjaivá Vida Szűcs Esztert, Lovas Istvánt és Dr. Kovács Lászlót választja meg.

Felelős: Határidő: II.

Vantara Gyula polgármester 2006. november 20.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a jegyzőt, hogy tekintse át a város egész területére vonatkozó további településrészi önkormányzatok alakításának indokoltságát.

63 Készítsen számításokat a szóba jöhető egyes településrészeken a településrészi önkormányzat kialakításával járó költségekre vonatkozóan. Felelős: Határidő:

Dr. Nagy Mátyás jegyző 2007. évi költségvetés elfogadásával egyidejűleg

Napirend tárgya: Tárgy:

Oktatási, közművelődési és sportügyek

Arany János Művelődési Ház intézményvezetői pályázatának kiírása

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke, a bizottság megtárgyalta az előterjesztést, a közgyűlésnek javasolja a határozati javaslat elfogadását. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1 301-319) A közgyűlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 614/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata meghirdeti az Arany János Művelődési Ház igazgatói állását a magasabb vezető vezetői megbízásának 2007. április 30-i lejárta miatt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az Arany János Művelődési Ház igazgatói munkakörére kiírt pályázati felhívást jóváhagyja a melléklet szerint. A melléklet a határozat részét képezi. A pályázati felhívást, annak hivatalos megjelenését követően a Békés Megyei Hírlapban és a Csabai Mérlegben is közzé kell tenni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a beérkező pályázatok véleményezésével szakmai bizottságként a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságot bízza meg. Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2007. március 31. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet

Arany János Művelődési Ház Igazgatói munkakörének betöltésére. Az intézmény feladata: - elsősorban Békéscsaba VII. kerületében, Mezőmegyeren élők művelődési, közösségi életének szervezése, közösségek működtetése Az intézmény szakmailag önálló, gazdaságilag részben önálló városi költségvetési szerv. A vezetői megbízás kezdő időpontja: 2007.május 1.

64

A vezetői megbízás 5 év határozott időre szól. A megbízás feltételeit a 150/1992. (XI.20.) sz. kormányrendelet tartalmazza. Pályázati feltételek: - szakirányú egyetemi végzettség, vagy nem szakirányú egyetemi végzettség és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsga, vagy főiskolai közművelődési képzettség - legalább 5 éves szakmai gyakorlat - kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenység - büntetlen előélet A pályázatnak tartalmaznia kell: - a végzettséget igazoló okirat másolatát - szakmai önéletrajzot - érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt - az intézmény működésére vonatkozó szakmai programot A pályázat benyújtási határideje: a közlönyben való megjelenéstől számított 30 nap. Cím: Békéscsaba, Szent István tér 7. 5601. Pf. 112. Az elbírálás határideje: A pályázat beadását követő 30 nap, illetve az azt követő közgyűlés napja. A pályázat iránt érdeklődők tájékozódhatnak: Polgármesteri Hivatal Békéscsaba Túriné Kovács Márta közművelődési csoportvezető Telefon: 66/523-830 Tárgy:

Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ projekt ismertetése Irányító Testület fenntartói képviseletének kijelölése Szakmai Tanácsadó Testület fenntartói képviseletének kijelölése Fenntartói, „TISZK Bizottság” tagjainak kijelölése

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke. A bizottság megtárgyalta az előterjesztést, a közgyűlésnek javasolja a határozati javaslat elfogadását. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/1 319-337) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

65 615/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása projektekkel kapcsolatosan az alábbi döntést hozza: 1. A 333/2005. (VI.16.) kgy. határozat 3. pontját hatályon kívül helyezi. 2. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletével az Irányító Testületben Köles István alpolgármestert, -

A Szakmai Tanácsadó Testületben Köles István alpolgármestert bízza meg. 3. Továbbra is változatlan formában működteti az 588/2004. (X.20.) sz. határozatával létrehozott 3 tagú (Szilvásy Ferenc, Köles István, Velkey Gábor) munkacsoportot. Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2006.november 16.

Tárgy:

Javaslat a „Békéscsaba 1912. Előre” Kft. felügyelő bizottsága tagjainak megválasztására és a társasági szerződés módosítására

Vantara Gyula polgármester: A képviselők megkapták a módosító javaslatot. (Kazetta 5/1 337-348) Köles István alpolgármester: Kérte, hogy a közgyűlés a határozati javaslat „B” változatát támogassa, így egy szavazással megoldható a tulajdonosi képviselet, ugyanis a polgármester kinevezése a mellékletben szerepel. A közgyűlésen nem szükséges a kft-nek ezt megismételni. (Kazetta 5/1 348-355) Velkey Gábor képviselő: Ez nem 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő cég. A mellékletben szerepel az az anyag, ami szabályszerű határozatot javasol. Kérte, hogy a közgyűlés erről szavazzon, mert akkor jár el a GT szabályai szerint helyesen. (Kazetta 5/1 355-368) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a kiküldött módosító javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Kérte, hogy a módosító javaslatban szereplő „B” változatról szavazzon először a közgyűlés. Ha ez kedvező, akkor a határozati javaslat elfogadásra kerül. (Kazetta 5/1 368-384) Gojdárné dr. Balázs Katalin osztályvezető-helyettes: Jelenleg él egy meghatalmazás Köles István alpolgármester részére, határozat alapján. Ha a polgármester az általános képviseleti jogát gyakorolva marad a képviselő, akkor bármikor, bárkinek meghatalmazást adhat arra,

66 hogy a taggyűlésen képviselje Köles István visszavonásig érvényes meghatalmazása mellett, csak az ő akadályoztatása esetén. A módosító határozati javaslat „A” pontjában egyrészt a társasági szerződésből törölni kell Velkey Gábor alpolgármester képviseleti jogát. Nem tesznek bele újat, ami azt jelenti, hogy az általános képviseleti jogánál fogva a polgármester képviseli az önkormányzatot, és meghatalmazást ad. Köles István alpolgármesternek megvan a meghatalmazása. (Kazetta 5/1 384-421) Benkő Mátyásné vagyonkezelő: A társasági szerződés III.9. pontját kell törölni. Akkor az a szabály lép életbe az önkormányzati törvény alapján, hogy a polgármester az általános képviselő. Az önkormányzat vagyonrendelete alapján ezt a képviseleti jogát a polgármester átruházhatja. Az átruházott hatáskört továbbruházni nem lehet. Tehát ha szövegszerűen benne marad a társasági szerződésben a név szerinti képviseleti jog, akkor az alpolgármester akadályoztatása esetén nem lehet összehívni taggyűlést. Ez akkor problémás, ha pl. a gazdasági társaságnak az éves beszámolóját kell elfogadni, ami határidőhöz kötött. Ezért nem jó, hogy bekerült a társasági szerződésbe, ha innen kikerül a szövegrész, tehát ha az „A” változatot fogadja el a közgyűlés, akkor még mindig Köles István alpolgármester jár el, mert a birtokában van egy visszavonásig érvényes meghatalmazás. Ez az előterjesztés 3. sz. mellékletét képezi. Az alaphelyzet az lesz, hogy az alpolgármester megy el, de akadályoztatása esetén a másik alpolgármester, vagy a polgármester vehet részt a taggyűlésen. (Kazetta 5/1 421-463) Tóth Károly képviselő: Ha új szavazásra kerül sor, akkor a 2. és 3. ponthoz kapcsolódóan van módosító javaslata. Javasolta, hogy a 2. pontban ne 2006. december 31-ével, hanem 2006. november 16-ával szűnjön meg a FEB megbízása. Szívesen részt vesz a munkában, de véleménye szerint az a korrekt, hogy október 1-i határidővel, szeptember 30-i elszámolással, mint felügyelő bizottsági elnök, összegzést készíttetett. A tiszta viszonyokat szereti. Tudja, hogy az új felállásban az a jó, ha a többség javaslatot tud tenni a felügyelő bizottság elnökének személyére. Azt az időt szeretné lerövidíteni, amíg a mostani állapot áll fenn. Papíron úgy tűnik, mintha elnök lenne. A legrövidebb időn belül történjen meg a taggyűlésen a felkérés annak érdekében, hogy utána az új öt tagú felügyelő bizottság össze tudjon ülni, és egy valódi, már az új szándékban megfelelő felügyelő bizottság is annak vezetésével működjön. (Kazetta 5/1 463-519) Benkő Mátyásné vagyonkezelő: Attól függetlenül, hogy a közgyűlés a többségi tulajdonos, csak a kft. taggyűlése dönthet. A közgyűlés ajánlást tesz, pontosan, szövegszerűen megfogalmazza azt, hogy milyen döntést hozhat a közgyűlést ott képviselő alpolgármester. Itt csak ajánlás megy a taggyűlés felé, és ezt csak a taggyűlés mondhatja ki. A taggyűlés összehívásának szabályai vannak. A meghívónak a taggyűlést megelőző 8 nappal korábban ki kell mennie, a napirendi pontok pontos megjelölésével együtt. Lehetetlen most kimondani, a közgyűlés csak ajánlást tehet. A szövegszerű módosításban szerepel, hogy az egyik napon megszűnik, a másik napon pedig újraéled pl. Tóth Károly képviselő mandátuma. (Kazetta 5/1 519-541) Vantara Gyula polgármester: Tehát az hangzott el, hogy bizonyos törvényi kötöttségek miatt a november 16-i javaslat nem valósítható meg. A módosító javaslat 2. pontjában a dátum helyére az kerüljön, hogy a törvény szerinti legrövidebb időn belül történjen meg a visszahívás kezdeményezése.

67 Javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el a határozati javaslat 2. pontjában 5 főről 3 főre csökkenő felügyelő bizottsági tagok a legrövidebb törvényi határidőn belül visszahívását kezdeményezze. Erről szavazni nem szükséges. Ha a közgyűlés ebben egyetért, akkor a módosító javaslat imént pontosított részével együtt, illetve a határozati javaslat „A” változatáról szavazzon a testület. (Kazetta 5/1 541-5/2 014) A közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 616/2006. (XI.16.) közgy. H A T Á R OZ A T 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, mint a „Békéscsaba 1912 Előre” Kft. alapító tagja és többségi tulajdonosa tudomásul veszi, hogy Köles István cégnyilvántartásba bejegyzett és Hanó Miklós bejegyzés alatt álló felügyelő bizottsági tag 2006. október 12. napjával a felügyelő bizottsági tagságáról lemondott. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 31. §. (1) bekezdése alapján felügyelő bizottsági tagok tagsági jogviszonya ezzel megszűnt. A közgyűlés Köles István és Hanó Miklós felügyelő bizottsági tagoknak a tulajdonosok érdekében végzett eredményes munkáját megköszöni.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a felügyelő bizottsági tagok lemondása miatt 5 főről 3 főre csökkent felügyelő bizottsági tagok visszahívását kezdeményezi a törvény szerinti legrövidebb határidőn belül.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, mint a Kft. alapítója és többségi tulajdonosa 2007. január 1. napjától 2010. december 3l. napjáig terjedő időtartamra javasolja a gazdasági társaság taggyűlésének, hogy válassza a felügyelő bizottság tagjává -

4.

Kiss Tibort (an.: Kovács Ágnes), lakcím: Békéscsaba, Bertóthy u. 3. I/3. Tamás Pétert (an.: Vadász Mária), lakcím: Sopron, Csengery u. 52/C. Tóth Károlyt (an.: Bakó Erzsébet), lakcím: Békéscsaba, Máriássy u. 73. Varga Mihályt (an.: Váczi Anna), lakcím: Békéscsaba, Vidovszky u. 27. Velkey Gábort (an.: Mészáros Klára), lakcím: Békéscsaba, Bankó A. u. 21.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen közgyűlési határozat 1 - 3./ pontjában szereplő, társasági szerződés módosítását igénylő javaslatán túl kezdeményezi a társasági szerződés I/1. és III./9. pontjának módosítását az alábbiak szerint: A társasági szerződés I/1-4. A társaság tagjai: „1./Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata – 5600 Békéscsaba , Szent István tér 7. szám – képviseletében eljáró Pap János polgármester” törlésre kerül és helyette: „1./Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata – 5600 Békéscsaba , Szent István tér 7. szám – képviseletében eljáró Vantara Gyula polgármester” kerül bejegyzésre.

68

A társasági szerződés III/9. pontja: „III/9. A társaság legfőbb szervének ülésén a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mint tagot Velkey Gábor alpolgármester jogosult képviselni a jelen társasági szerződéshez csatatolt meghatalmazás alapján teljes körűen, korlátozás nélkül.” törlésre kerül. 5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a gazdasági társaság ügyvezetőjét, hogy a jelen közgyűlési határozat 1 – 4. pontja szerinti taggyűlési döntés meghozatala és a társasági szerződés módosítása érdekében a „Békéscsaba 1912 Előre” Kft. taggyűlését hívja össze.

6.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megbízza Köles István alpolgármestert, hogy a „Békéscsaba 1912 Előre” Kft. taggyűlésén vegyen részt és a jelen közgyűlési határozatban foglaltak szerint, hozza meg döntését.

Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester a Kft. soron következő taggyűlése

Gojdárné dr. Balázs Katalin osztályvezető-helyettes: A GT 153. §-a 15 napos összehívási határidőt ír elő. Kezdeményezi a közgyűlés a FEB tagok visszahívását, és helyettük másokat jelöl. Azonban a dátumok nem jönnek össze az előterjesztés szerint. Ha 15 napon belül hívja össze a taggyűlést, nem ez lesz az a határozat, amit a Cégbírósághoz beküldenek, hanem a taggyűlés határozata, amelyen a két 100.000-100.000 Ft-os tagnak is jelen kell lennie, ezért nem január 1-től fog kezdődni. A taggyűlés napját követő naptól lesz új felügyelő bizottság. Az időpontokat egyeztetni kell. (Kazetta 5/2 014-031) Napirend tárgya:

A helyi kitüntetésekről szóló 20/2005. (VII.14.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő dr. Nagy Mátyás jegyző. A rendelet-tervezetet a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság megtárgyalta, állásfoglalásuk az anyag mellékletét képezi. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatát. (Kazetta 5/2 031-043) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 40/2006.(XI.17.) rendelete a helyi kitüntetésekről szóló 20/2005.(VII.14.) rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi kitüntetésekről szóló 20/2005.(VII.14.) rendeletet az alábbiak szerint módosítja. 1. § A rendelet 17. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

69 „Évente legfeljebb két kitüntetés adományozható” 2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester Napirend tárgya:

Dr. Nagy Mátyás sk. jegyző

Város-rehabilitációs tervezési feladatok

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Hanó Miklós alpolgármester. Az előterjesztést a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság megtárgyalta. Mindkét bizottság támogatja a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 5/2 043-049) Takács Péter képviselő: A bizottsági ülésen nem volt jelen, ezért ha olyat kérdez, amiről szó volt, mondhatják azt, hogy már tárgyaltak a kérdésről. Néhány éve készült egy olyan tanulmány, amely Békéscsaba közlekedését igyekezett racionalizálni, vagy legalábbis rövidés középtávú célokat meghatározni, amellyel akár a belváros, akár a Lencsési út közlekedése ésszerűbbé válhatna. Kérdése: ezt a tanulmányt mennyire vették figyelembe az előterjesztés elkészítése során? Pl. a Luther utca esetében a tanulmány egyirányúsítást javasolt, az Andrássy út végén, ahol a Csaba Center számára biztosítani kell a rendezvényekhez szükséges területet, a Jókai utca felé kinyitotta volna az Andrássy utat, és a Gyóni Géza utcán lehetett volna úgy közlekedni, hogy ki tudnak menni gépkocsival a Jókai és a Petőfi utca irányába. Ez a tanulmány mennyire lett figyelembe véve, amikor ez az anyag elkészült? Ha ezt az előterjesztést a testület elfogadja – a másikat is elfogadta -, a két anyag hogyan viszonyul egymáshoz? (Kazetta 5/2 049-069) Nemes Roland osztályvezető: Ez az anyag egy tervpályázat eredménye alapján keletkezett, és természetesen az előző anyagot nem vette figyelembe. A tervpályázaton nem tudtak erről az anyagról, nem került meghatározásra, hogy ezt a megoldást mérlegeljék. (Kazetta 5/2 069-077) Mezei Zsolt képviselő: Mikor lesz kiválasztva az a projektvezető, aki összefogja az egész rendszert, hiszen már több terv is készült? Nincs teljes átfedés a két terv között. Az egyik a Jókai utcával záródik be, a most kijelölt terület pedig a Luther utcával lezárul. Örül annak, hogy lesz egy terv, de ehhez ki kell választani valakit a pályázat egybe-szerkesztésére. El kell készíteni a pályázati dokumentációt, a megvalósíthatósági tanulmányt, az akciótervet, és ha ez nem egy időben történik, akkor abba a tévedésbe eshet a közgyűlés, hogy februárban lesz egy terve, amelyben a tervező elengedi a fantáziáját, utána kerül majd összefésülésre a már meglévő döntésekkel. A pályázatot kiírják, februárban gondolkozik majd a testület, hogy be kellene adni. Rájön, hogy a pályázatban bizonyos költségeket nem lehet elszámolni, majd ki kell írni egy következő pályázatot arra, hogy aktuálisan legyen elkészítve a terv. Javasolta, hogy a lehető leghamarabb intézkedjen a közgyűlés azzal kapcsolatban, hogy az a szervezet, az a munkaszervezeti forma, amely elkészíti az Európai Uniós pályázatot, az minél hamarabb legyen kiválasztva. (Kazetta 5/2 077-093)

70

Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy a mellékelt tervezési szerződésben arról esik szó, hogy a belváros eddig elkészült, illetve elfogadott közterületi rendezési terveit – Hunyadi tér, Csaba utca, Andrássy út – megrendelő digitális és nyomtatott formában átadja. Az összes eddig elkészült terv átadásával ezt ki lehet egészíteni, a tervező ezeket figyelembe veheti. A tervezési szerződés hibás, az első és második oldalán ellentmondások vannak, tehát kérte átvizsgálni. (Kazetta 5/2 093-099) Baji Lajos képviselő: Ha így hivatkozik Vantara Gyula polgármester a mellékelt tervezői szerződésre, akkor a 2. pontban megfogalmazott tervezési díj már nem szerepel ismét a 6. pontban. Ugyanígy nem köszön vissza rögtön a 3. pontban a tervezési véghatáridő, 2007. február 15. Hanó Miklós alpolgármester legyen az előterjesztő. (Kazetta 5/2 099-108) Tóth Károly képviselő: Javasolta, hogy ebben az ügyben a közgyűlés ne írja felül az előző közgyűlés által hozott döntést, mert az racionális volt. A belváros rehabilitációs ügyével kapcsolatos feladatokat, jogköröket leadta a Városüzemeltetési Bizottságnak, amely most Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság. Pontosan azért adta le a jogköröket, mert ebben az ügyben jövő év első negyedévében, március elejéig kell beadni a pályázatot. Látták, hogy lehetetlen azt a metodikát úgy elkészíteni, hogy mindig visszajön közgyűlésre, és nagyon nagy tehetetlenségi nyomatékkal haladnak előre. A bizottságban most van stabil többség, amellyel a szándék világosan érvényesíthető. Kérte, hogy ezt a döntést ne vonja vissza a testület, mely szerint felhatalmazza a bizottságot valamennyi operatív feladatra, azaz fel tud kérni pályázat-előkészítőt, program-előkészítőt, és minden mást, amit a hivatallal együtt végiggondolnak, hogy szükség van rá. A bizottság felé fogalmazzon meg a testület egy igényt. A bizottság úgy végezze ezen a területen a munkáját, hogy amikor 2007. január 1. után megnyílik a pályázati lehetőség, akkor a városnak az itt elfogadott elvek mentén beadásra kész programja legyen. Hogy ez milyen technikai részfeladatokat kíván meg a bizottságtól, az most másodlagos. A jogkör maradjon a bizottságnál, legyen felelős a komplett előkészítésért, és minden olyan feladattal bízza meg a közgyűlés, amelyik ahhoz szükséges, hogy ez megtörténhessen. Ez azért fontos, mert 2007. januárjában és februárjában lehet pályázatot beadni, és ezután 2009-ben. Kétévenként nyílik meg ez az ablak. Ha lekésik ezt az időt, akkor két év vesztesége lesz az önkormányzatnak. Ne változtasson a közgyűlés, hagyja a bizottságnál a hatáskört, képviselni tudja a többségi akaratot, s akkor minden garancia meg van arra, hogy a bizottság képes január, februárra olyan állapotba hozni az ügyet, hogy a pályázat beadható legyen. Kérte, a testület mondja ki, hogy ez a határozat megmarad, a bizottságnál maradjon a jogkör, és kérje fel dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, minden szükséges lépést tegyen meg annak érdekében, hogy ha megjelenik a pályázati lehetőség, be tudják adni a pályázatot. Ez a program eddig is így épült, és ezért van még esély arra, hogy beadják a pályázatot. (Kazetta 5/2 108-149) Mezei Zsolt képviselő: Azt kérte, hogy az a szervezet legyen kiválasztva, amely az elkészült tervek szerint összeállítja a pályázatot. A leírt anyagban az szerepel, hogy 2007. áprilisában be kell adni a pályázatot. Ahhoz, hogy beadják ebben az időpontban, el kell kezdeni a munkát. Februárra vége van a tervezésnek, tehát a kiviteli tervek februárra elkészülnek az önkormányzatnál. Majd akkor választanak ki egy szakértői csapatot, akik elkészítik a pályázatot, különböző tanulmányokat készítenek, és igaz, hogy februárban lesz véglegesen elfogadva a dokumentum, de már terv lesz. Arra kérte a közgyűlést, hogy a lehető

71 leghamarabb írja ki azt a pályázatot, amely ezen pályázati dokumentációt teljesen elkészíti és összefűzve be tudja adni. (Kazetta 5/2 149-164) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a hozzászólók figyelmét arra, hogy a határozati javaslatban nem ez szerepel. A határozati javaslatban arról dönt a testület, hogy ezt a tervezést ki végezze el és mennyiért, és erre kapjanak felhatalmazást. Tudomásul vették az elhangzottakat, de a határozati javaslat nem a további pályázatokról és egyebekről szól. (Kazetta 5/2 164-169) Herczeg Tamás tanácsnok: Szó sincs arról, hogy egy feladat átdelegálódjék bizottsági szintről közgyűlési szintre. A bizottság kiváló metodikával működött, a képviselőket meghívták, és valóban volt bizottsági munka azon az ülésen, amelyik tárgyalta a város-rehabilitációval kapcsolatos terveket. Szó nincs arról, hogy másképpen lenne, azt kérte, ugyanúgy legyen, mint ahogyan a legutóbbi bizottsági ülésen volt, tehát amikor ez az ügy napirendre kerül, akkor a képviselőket kifejezetten erre az ülésre hívják meg. (Kazetta 5/2 169-179) Szente Béla képviselő: Kérdése, hogy a város környezetvédelmi és egyéb stratégiáját sem vették figyelembe a tervezés során? A kiírásban ez nem szerepelt? (Kazetta 5/2 179-184) Nemes Roland osztályvezető: Azért nem tud erről nyilatkozni, mert több éve volt erről szó. Erről a tervről nem is tudott. Kiderült, hogy a közlekedést tervező ugyanaz lesz, aki ezt a javaslatot adta a városnak. Ez építészeti tervpályázat volt, és ebbe a pályázatba a pályázók a saját ötleteiket vitték be, és a kiírásban igyekeztek minden fontos dolgot figyelembe venni, illetve felhívni a figyelmet arra, ami feltétlenül szükséges volt. Ezek belekerültek a kiírásba. Az építési engedélyterv készítésébe természetesen belekerülnek a környezetvédelmi ügyek is. A pályázat építészeti arculat kialakításra vonatkozott. (Kazetta 5/2 184-199) Takács Péter képviselő: Megnyugtató, amit Nemes Roland osztályvezető elmondott, de javasolta, hogy minden olyan anyagot, amely segítheti ezt a munkát, a megbízott rendelkezésére kellene bocsátani, akkor talán jobban össze lehet hangolni, és akkor a korábbi tanulmányok nem készültek el hiába. (Kazetta 5/2 199-203) Pap János képviselő: Jó lett volna, ha Szente Béla és Takács Péter képviselők részt vettek volna a bizottság ülésén, mert nem most kellene erről részletesen beszélni. Megfogalmazódott egy pályázati kiírás, amiben természetesen a zöldterületektől kezdve a kerékpáros, és gyalogosközlekedés, gépjárműforgalom, parkolás, a nagyon feszítő, a belváros szempontjából megoldásra érett kérdésre választ várt a pályázatot kiíró. Ezután szakmailag neves emberek felkérésével összejött egy olyan zsűri, amely a beérkezett pályázatokat e szempontok alapján részleteiben és elemeiben is, illetve egy-egy pályázatot komplexen is értékelt. Ez az értékelés megtalálható, mindenki elolvashatja, akit érdekel. Ehhez képest most van egy ügy, ami újra és újra felmerül. A várost nem úgy tervezik a város lakói, mint egy házat, hogy megrajzolják, felépítik, kifestik, és készen van. Egy város sokkal szervesebben fejlődik. Születnek különböző tervek, és ezek egymásra rakódnak, megvalósulnak, egy-egy tervből, akár környezetvédelemmel, akár közlekedéssel foglalkozó tervből elemek lesznek. Azután jön egy újabb tervréteg, ami rákerül, és ezek egymást áthatják, folyamatosan, szervesen épülnek a

72 tervek is, nemcsak a város. Újabb és újabb tapasztalatokkal lesznek gazdagabbak, ráadásul a divat is változik. A legrosszabb elem, hogy egyre többen járnak gépjárművel, vagy esetleg divatba jöhet a kerékpáros közlekedés. Sokszor elő lehet venni régi terveket. A sétálóutcának már sokszor elkészült a terve az Andrássy úttól a Jókai utcáit, de mivel közben más és más épületek épültek, mint az első terv idején, ezért folyamatosan minden új szakasz építésénél célszerű új tervet készíteni. Ehhez képest, hogy milyen pályázatot írnak ki, és mire lehet benyújtani anyagot, ez másik szelete ennek az egésznek, hiszen most egy komplex tervből olyan részelemeket kell kiragadni, amire pályázati pénz nyerhető. (Kazetta 5/2 203-247) Herczeg Tamás tanácsnok: Véleménye szerint viszonylag egyszerű a megoldás. A határozati javaslatot egészítse ki a közgyűlés azzal, hogy a szerződés megkötésével egy időben a tervezést végző kft-nek minden érvényben lévő, stratégiailag fontos koncepcióját a város adja át. Így nem történik meg az, hogy ezeket a koncepciókat a tervező nem tudja figyelembe venni. (Kazetta 5/2 247-253) Vantara Gyula polgármester: A tervezési szerződésben a Herczeg Tamás tanácsnok által javasolt módosítást be kell venni, tehát minden rendelkezésre álló tervet átad az önkormányzat digitális formában a tervező részére, amit köteles figyelembe venni. Kérdése Nemes Roland osztályvezető felé, hogy ez a tervezési szerződés keretein belül megoldható-e? A rendelkezésre álló és érvényes városfejlesztési és egyéb rendezési terveket digitális formában a tervező rendelkezésére bocsátja az önkormányzat, és építsék be a tervbe olyan mértékig, amennyiben azok még aktuálisak és érvényesek. A közgyűlés marad az eredeti határozati javaslatánál, és az elmondottakat a szerződés fogja tartalmazni. Több hozzászólás nem volt, a vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/2 253-274) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 617/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért a Békéscsaba Belváros Köztereinek Rehabilitációs fejlesztési elképzeléseivel. Felkéri Vantara Gyula polgármestert a 19.000.000.-Ft + áfa díj tartalmú tervezési szerződést a Megina Kft.-vel kösse meg. A tervezési díjat a 2007 évi költségvetésben elő kell irányozni (tervezni) kell. Felelős : Határidő:

Hanó Miklós polgármester azonnal

73 Napirend tárgya:

A Toldi u. 9185. és 9186. hrsz-ú telkek rendezési terv módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztő dr. Nagy Mátyás jegyző. Az előterjesztést Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tárgyalta, és a második beépítési módot támogatja. (Kazetta 5/2 274-282) Hirka Tamás képviselő: A rendezési terven csak azt lehet látni, hogy ez a terület mindenképpen beépítésre kerülne. A lakóktól több olyan jelzést kapott, hogy esetleg játszóterek, garázsok hasznosítását is támogatni tudnák. A lakók véleményét kikérték ebben az ügyben, illetve az önkormányzat kapott-e erről tájékoztatást? Ha igen, akkor kérte, hogy a jövőben a lakók véleményét mellékeljék az ilyen típusú előterjesztésekhez. (Kazetta 5/2 282-292) Nemes Roland osztályvezető: Ez az előterjesztés azért került harmadjára közgyűlés elé, mert a korábbi két előterjesztés nem volt megfelelő. Egy ízben magas ház építéséről döntött a testület, hogy így kerüljön módosításra a rendezési terv, második alkalommal ugyanezt az előterjesztést nem fogadta. Az előterjesztés célja, hogy melyik beépítési forma kerüljön be a rendezési tervbe. Eddig lakossági észrevétel ezzel kapcsolatban nem érkezett, de a rendezési terv készítése során természetesen tájékoztatják a lakókat, és bárki elmondhatja ezzel kapcsolatos véleményét. A közgyűlés kérte, hogy ezek a telkek beépítésre kerüljenek, és ezek a lehetőségek vannak, egyéb igény nem merült fel. (Kazetta 5/2 292-307) Hirka Tamás képviselő: Tehát e szerint a rendezési terv szerint ez a terület beépítésre kerülne. A közgyűlés most a beépítésről döntene, majd ezután megkérdezné a lakókat, mi erről a véleményük? (Kazetta 5/2 307-309) Nemes Roland osztályvezető: Nem. Arról van szó, hogy a rendezési tervhez milyen programot adjon az önkormányzat. Azt mondják a rendezési terv készítőjének, aki most módosítja az önkormányzat rendezési tervét, hogy alacsony házzal kell beépíteni, vagy azt, hogy magas házzal kell beépíteni. A rendezési terv folyamatában van egy olyan szakasz, amikor ezt egy hónapig közszemlére kell tenni. Van lakossági fórum is, ahová eljöhetnek a lakók a végleges terv elkészítése előtt, és ha olyan véleményt nyilvánítanak, ami ezzel ellentétes, és a közgyűlés úgy dönt, hogy azt fogadja el, akkor az kerül a rendezési tervbe. (Kazetta 5/2 309-320) Vantara Gyula polgármester: Egyéb kérdés, észrevétel nem volt, így szavazásra bocsátotta a határozati javaslat II. változatát. A szavazás megkezdése előtt elmondta Nemes Roland osztályvezető felé, hogy a határozati javaslatokat egyszerűbben tudja kezelni a közgyűlés, ha azok rendszerezve vannak. Kérte, hogy legközelebb a határozati javaslatokat szétválasztott formában kapja meg a testület. (Kazetta 5/2 320-336) A közgyűlés 20 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

74 618/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a bemutatott három változat közül a II. beépítési módot támogatja, ennek megfelelően kell a rendezési tervi módosítást elindítani. Felelős: Határidő:

Dr. Nagy Mátyás jegyző 2007. május 16.

Napirend tárgya:

Pályázat a kórházi struktúramódosítás központi forrásból való támogatására

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke. Az előterjesztést a bizottság megtárgyalta, és a határozati javaslat elfogadását javasolja. Kérdése az előterjesztő felé, van-e szóbeli kiegészítése? (Kazetta 5/2 336-344) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Egyszer már majdnem bekerült ez a napirend a közgyűlésre, de akkor előzetes megbeszélés alapján úgy döntöttek, hogy nem szükséges, mert a pályázat benyújtásának nem volt feltétele, hogy az önkormányzatnak legyen az indítási nyilatkozata. Van egy kórház leépítési kormányprogram, melynek előjele volt, hogy azok a kórházak, amelyekben osztályokat szüntetnek meg, ágyszámot csökkentene, azok az intézmények pályázatot nyújthatnak be. Ahol telephelyet szüntetnek meg, az a kórház 2 millió Ft/ágy támogatást kap, ahol csökkentik az ágyszámot, 1,5 millió Ft/ágy, ahol pedig szakrendelővé vagy ápolási osztállyá alakítják, 1 millió Ft/ágy támogatást kap. Úgy is lehetett pályázni, hogy ágyszám csökkentés nélküli forrásokhoz is lehetett jutni. A kórház igazgatójával is beszélt a bizottság, és a bizottság sem támogatta, hogy olyan pályázatot nyújtson be, ami ágyszám leépítéssel jár. Informatikai fejlesztésre is be lehetett adni a pályázatot, valamint már volt egy program a kórháznál, amikor a Sürgősségi Osztály alakult meg, és annak a támogatására nyújtott be a kórház 60 millió Ft-os támogatási kérelmet. Ha a kórház nyer a pályázaton, akkor az indítási nyilatkozat az önkormányzat részéről szükséges. Tanulmányozta az SZDSZ egészségügyi programját, és abban szerepelnek ezek az elemek, valamint a kórházak ágyszám-leépítése is. Ez a pályázat is erre utal. Igaz, még nem történt meg, most van a parlament előtt, de ez az újságokban is megjelenik. Beszélt egészségügyi szakemberekkel, ez tény, tehát semmilyen félretájékoztatást nem tett. Velkey Gábor képviselő a minisztérium, a kormány részéről tagja lesz annak az egészségügyi tanácsnak, amely majd az ágyszám-elosztásnál szerepet játszik, és örül annak, ha Békéscsaba érdekeit képviselni tudja, hasonlóan az országgyűlési képviselőkhöz. Nem szabad ezt a kérdést csak finanszírozási oldalról megközelíteni, hiszen a kórházak egyúttal szakképző helyek is. Ha megszüntetnek egyes osztályokat, ott már szakorvost nem tudnak képezni, tehát később szakember hiánnyal is számolni kell. Kérte a képviselőket az előterjesztés támogatására. (Kazetta 5/2 344-413)

75 Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a tervezet szerint csak a dél-alföldi régióban 1177 ágy csökkentését, illetve kivonását tervezi a kormány, országosan 8800 ággyal fog csökkenni az ágyszám. A FIDESZ Frakció ezt nem támogatja, minden fórumon kihangsúlyozzák, ez irányban eljárnak. (Kazetta 5/2 413-427) Pap János képviselő: Javasolta a határozati javaslatot kiegészíteni azzal, hogy a közgyűlés felkéri a területért felelős alpolgármestert, tanácsnokot és bizottsági elnököt, hogy megyei szinten a társintézményeket tulajdonló önkormányzatok hasonló beosztású embereivel tárgyaljanak és egyezzenek meg arról, hogy valóban képviselni tudják Békéscsaba minél jobb pozícióját ebben az új struktúra kialakításában. (Kazetta 5/2 427-438) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Pap János képviselő figyelmét arra, hogy a határozati javaslatban egy beadott pályázattal kapcsolatos tájékoztatóról van szó, tehát nem a jövőbeni feladatokról. (Kazetta 5/2 438-444) Velkey Gábor képviselő: Nem a Regionális Egészségügyi Tanácsba, hanem a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsba került be, nem ennek a szervnek kell eldöntenie a nem kiemelt kórházak számára rendelkezésre álló keretet, de mindenkinek közös érdeke, hogy a kórházi ágyszámok változása úgy alakuljon, hogy a békéscsabai egészségügyi és kórházi ellátás színvonala ne csökkenjen. Ebben nincs vita. Aki csak pusztán a leépítés volumenét mondja, elfelejti hozzátenni, hogy a magyarországinál lényegesen fejlettebb egészségügyi ellátással rendelkező országokban a 10.000 főre vetített kórházi ágyak száma lényegesen kevesebb, mint a magyarországi. Még ahhoz képest is lényegesen kevesebb, ha a népesség egészségi állapotát és ezeket a mutatókat is figyelembe veszik. Ilyen vitákba most nem kell bocsátkozni, illetve akkor lehet, ha mindenki ismertet minden adatot. Helyesnek tartja, hogy a képviselők menjenek a folyamat elé, és folyjék tovább az az egyeztetés, amelyik a megyei kórházak között már elindult, és amelyik a megyei kórházak együttműködésére alapozva próbálja a megye pozícióit a régión belül javítani, erősíteni, és amely a két kórház között – elsősorban a gyulai és a békéscsabai kórház között, a közelség miatt - egyfajta együttműködést és összehangolt fejlesztést tesz lehetővé, mert ez lesz a jövő útja, ezzel lehet a közel elérhető egészségügyi ellátások színvonalát nem csökkenteni, hanem javítani. Nem gondolja, hogy ez kizárt lenne. Arra kér mindenkit, hogy amíg van esély ennek értelmében haladni, addig arról kell beszélni, ezt hogyan lehet megoldani. Ha véletlenül rossz eredmény lesz, akkor kell arról beszélni, hogy miért alakult így. Remélte, hogy nem lesz rossz eredmény, és ezt a tárgyalást sikeresen lefolytathatják. (Kazetta 5/2 444-484) Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztésben is szerepel, hogy az előkészítő tárgyalások során az ÁNTSZ és a kórházak képviselői leültek ezt a kérdést tisztázni a pályázattól függetlenül. Felhívta a képviselők figyelmét arra a mondatra, hogy alapvető információk hiányoznak ennek a kérdésnek a tárgyalásához, mint a finanszírozás vagy a jogszabályi pontos háttér, ami tudomása szerint a mai kormányülés témája volt. Tehát lehet tárgyalásokat kezdeményezni, de nincs ismeretük a finanszírozási oldalról, és nem tudnak még alapvető feltételeket sem a rendszer működéséről. A tárgyalások folynak, az érdekeket képviselni kell, de elsőrendű szerepe lesz abban Békéscsabának, hogy az ágy-megszüntetés ne történjen meg. Ez a kiindulási feltétel. (Kazetta 5/2 484-502)

76

Baji Lajos képviselő: Fontosnak tartja a határozati javaslat elfogadását. Mindig elhangzik, hogy mennyi kórházi ágy leépítéséről van szó. Úgy tudja, hogy párhuzamosan a háziorvosi rendszer megerősítése is napirenden van, tehát ami jó, azt is ki kell emelni. Nagyon fontos, hogy Békéscsabán ez a háziorvosi rendszer fejlődjön, erősödjön, átvéve olyan funkciókat, amelyeket eddig a kórház végzett, és ha ezt párhuzamosan kezelik, és együtt vizsgálják, akkor talán annyira nem borzasztó bizonyos ágyszám visszaszorítása. Adott esetben a feladatellátást a két rendszer együttes működtetése biztosítja igazán. Támogatja dr. Kerekes Attila bizottsági elnök határozati javaslatát az előzőekben elmondott megjegyzésével. Kérte, ha több alkalommal felmerül a téma a közgyűlésen, a két dolgot mindig együtt említsék, tehát meg lehet említeni a negatívumot is, de mellette mindenképpen meg kell említeni a pozitívumot is. (Kazetta 5/2 502-523) Vantara Gyula polgármester: Több hozzászólás nem volt, a vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 5/2 523-536) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 619/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet az Egészségügyi Minisztérium által kiírt pályázatra, a kórházi struktúramódosítás központi forrásból való támogatására pályázatot nyújtson be. Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester értelem szerint

Napirend tárgya:

Törvényességi észrevétel a 12/2006. (III.23.) önkormányzati rendelettel szemben

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő a polgármester, véleményezte az Ügyrendi, Ellenőrzési és Érdekegyeztető Bizottság, az állásfoglalás az anyag mellékletét képezi. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot, és az annak megfelelő rendeletet. (Kazetta 5/2 536-556) A közgyűlés 23 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 620/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 262/2006. (V.11.) közgy. határozat 1. pontja első mondatát az alábbiak szerint módosítja: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § /1/ bekezdése alapján a Szépkert utca –

77 Omaszta utcától számított 201 m hosszan történő lejegyzését rendeli el az út szélességének biztosítása érdekében. Felelős: Határidő:

Dr. Nagy Mátyás jegyző azonnal

Tárgy:

Közterület szélesítését szolgáló telekhatár-rendezésről szóló 12/2006. (III.23.) rendelet módosítása és egységes szerkezetbe foglalása

A közgyűlés 23 igen, 1 nem szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 41/2006.(XI.17.) rendelete a közterület szélesítését szolgáló telekhatár-rendezésről szóló 12/2006.(III.23.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi törvény (a továbbiakban: Étv.) 27. § (6) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a közterület szélesítését szolgáló telekhatár-rendezésről, illetve a kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) változásából eredő telekérték-növekedés alapján fizetendő egyszeri hozzájárulásról a következő rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja. 1. § Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése határozatban dönt arról, hogy a település mely részeit és milyen sorrendben vonja be a telekhatár-rendezés végrehajtásába, ezzel egyidejűleg biztosítja a telekhatár-rendezés lejegyzési költségeit. 2. § (1) Ha az önkormányzat és a telektulajdonos a telekhatár-rendezésben nem tud megállapodni, a kiemelt építésügyi hatóság a teleknek a kiszolgáló út létesítéséhez, bővítéséhez vagy szabályozásához szükséges részét az Étv. 27. §-a alapján lejegyzi. (2) Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti. (3) A (2) bekezdésben meghatározott egyszeri hozzájárulás mértéke az igénybe vett telekterületek értékének 50 %-a. 3. § (1) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegéről a kiemelt építésügyi hatóság külön határozatban dönt. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték-növekedés figyelembevételével kell megállapítani

78 akkor is, ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követően valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő 1 éven belül nem kezdődik meg, vagy 5 éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe vett telekérték-növekedést a tulajdonos részére az 5 év elteltével, ezt követően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 30 napon belül kell megfizetni. Telekérték-növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg. (2) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni az épületben, épületnek nem minősülő építményekben, építményrészekben (a továbbiakban: építmény) okozott károkat, valamint a faállományban vagy más évelő növényzetben okozott kárt (a továbbiakban: zöldkár). (3) Az 1. §-ban meghatározott lejegyzési költségeket az önkormányzat a közművesítés költségein keresztül – külön rendelet alapján - a telek-tulajdonosra háríthatja. (4) A kiemelt építésügyi hatóság ingatlanforgalmi értékbecslés alapulvételével állapítja meg a telek, illetve az építmény forgalmi értékét. A zöldkár és egyéb dologi kár összegének meghatározása telkenként történik. 4. § Ez a rendelet 2006. december hó 1. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester Napirend tárgya:

Dr. Nagy Mátyás sjk. jegyző

Békéscsaba Városi Polgárőrség Egyesület kérelme

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Kutyej Pál, az előterjesztést tárgyalta a Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság, a határozati javaslat „A” változatát, míg a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a „B” változatot támogatta. (Kazetta 5/2 556-6/1 002) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Két eltérő bizottsági vélemény van. A határozati javaslat „A” alternatívájának elfogadását javasolja. Tegnapi napon tárgyalást folytattak a polgárőrökkel, és el kellene ismerni azt a munkát, amit ők végeznek. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenkinek meg kell ragadni minden pályázati lehetőséget, tekintettel arra, hogy az önkormányzat nehezebb helyzetbe kerülhet, mint amiben most van. Meg kell keresni a pályázati lehetőségeket, mert nem biztos, hogy mindig ilyen mértékű támogatást tud nyújtani az önkormányzat. (Kazetta 6/1 002-009) Takács Péter képviselő: A határozati javaslat „A” változatának elfogadását javasolta. (Kazetta 6/1 009-010) Vantara Gyula polgármester: Több észrevétel nem érkezett, a vitát lezárta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat „A” változatát. (Kazetta 6/1 010-016) A közgyűlés 23 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

79

621/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Városi Polgárőrség Egyesület részére 600.000,- Ft támogatást biztosít a szolgálati feltételek javításához és feladataik ellátásához, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A támogatás fedezete az általános tartalék. Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2006. november 30.

Napirend tárgya: Tárgy:

Bejelentések

A „Tájékoztató a Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációjának kötelezéséről” c. közgyűlési napirendi pont törlése

Takács Péter képviselő: Ügyrendi hozzászólásában elmondta, a bizottság is azt javasolta, hogy az előterjesztés ne kerüljön tárgyalásra. (Kazetta 6/1 016-022) Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Városgazdálkodási, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, az állásfoglalást a képviselők megkapták. A tájékoztatóban foglaltakról nem szükséges szavazni, kérte annak tudomásulvételét. (Kazetta 6/1 022-026) - A közgyűlés a „Tájékoztató a Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációjának kötelezéséről” tárgyú közgyűlési napirendi pont törlését tudomásul vette. Pap János képviselő: A 17. sz. napirenddel kapcsolatban kért szót. A képviselők folyamatosan emlegetik, hogy mi lesz január 1-től, még fűteni sem lesz elég pénz, az iskolákat bezárja az önkormányzat, az utakat nem takarítják, stb., és azután mindenféle hivatalos pályáztatás nélkül, eddig bevett forma nélkül jön egy szervezet, kér 600.000 Ft-ot, amit megszavaznak. Ez a viselkedés nem logikus. Természetesen lehet ilyen tenni, a többség mindig eldönti, csak a dolog egy idő után, a harmadik, negyedik közgyűlésen már kezd egy kicsit nevetségessé válni. Remélte, hogy jót fognak majd nevetni a végén. Szívesen adott volna kevesebb összeget. (Kazetta 6/1 026-037) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy lezárt határozatról lehetőség szerint ne beszéljenek. (Kazetta 6/1 037-038) Takács Péter képviselő: Tavaly hasonló időszakban ilyen kérelem érkezett be az egyesülettől. Az akkori közgyűlés 500.000 Ft-ot szavazott meg. (Kazetta 6/1 038-043)

80 Vantara Gyula polgármester: A 18.1. előterjesztésben körülírt napirendet a közgyűlés nem tárgyalja. (Kazetta 6/1 043-044) Tárgy:

A Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel kötött megbízási szerződések felmondása

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő a polgármester. Az előkészítő a Jogi és Önkormányzati Csoport. (Kazetta 6/1 044-048) Szilvásy Ferenc képviselő: Ha jól érti a határozati javaslatot, akkor a 2007. évi költségvetést a Menyhért és Társa Kft fogja véleményezni, viszont a 2006. évi zárszámadást egy új könyvvizsgáló fogja hitelesíteni. (Kazetta 6/1 048-053) Velkey Gábor képviselő: Szintén úgy értette a határozati javaslatot, ahogyan Szilvásy Ferenc képviselő elmondta. Véleménye szerint még megértené, ha az új vezetés a 2007. évi költségvetés előkészítéséhez új könyvvizsgálót szeretne, de azt nem érti, hogy ha ez már nem valósítható meg, akkor miért nem adja meg a lehetőséget egy elkezdett év lezárására annak, aki eddig végrehajtotta a feladatot. Végigolvasva az előterjesztést, nem lát indokolást a döntésre vonatkozóan, mi az a tartalmi, szakmai, egyéb indok, vagy legalább egy szó, ami miatt ezt meg kellene szavazni, nyilván a polgármester szóban el fogja mondani. A méltányos eljárás ebben az esetben is azt tenné indokolttá, hogy a felmondási idővel együtt a Menyhért és Társa Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel kötött szerződés 2007. május legvégén járjon le, amikor befejezik a 2006. év lezárását, a három hónapot innen érdemes visszaszámolni, és így helyesebb eljárás lenne. Az indoklásra természetesen kíváncsi lenne. (Kazetta 6/1 053-068) Vantara Gyula polgármester: A határozati javaslatban szerepel a három hónapos felmondási idő. Ez az idő – amit a könyvvizsgálóval is egyeztetett – a 2007. évi költségvetés jóváhagyását, auditálását, elfogadását követően jár le, tehát szerződés szerint három hónap a felmondási határidő. A 2006. évi költségvetés auditálását pedig az új könyvvizsgálóval képzeli el. A határozati javaslatból is kiderül, hogy szakmailag nem kívánja értékelni a könyvvizsgáló munkáját, hiszen nem szakterülete. Ahogy a határozati javaslatból is kiderül, két szerződése volt Menyhért Istvánnak a jelenleg érvényes megbízási szerződések alapján. Véleménye szerint másfajta könyvvizsgálói szemlélet szükséges az új feladatok elvégzéséhez. Ez pontosan azt jelenti, hogy be kívánják vonni az évközi pénzügyi, gazdasági tervezésekbe nagyobb mértékben, nagyobb jelenlétet kívánnak biztosítani az új könyvvizsgálónak. Több személyes jelenléttel, és más pénzügyi struktúrában képzelik el, amit az új könyvvizsgáló személyében látnak biztosítottnak. Menyhért István könyvvizsgálóval történt személyes megbeszélés során is, és itt is megköszönte azt a munkát, amit az elmúlt években elvégzett, de az említett feltételek és feltételrendszerek változása miatt nem érzi azt a kölcsönös bizalmat a könyvvizsgáló irányába, amivel ezt a munkát, amit vázolt az előbb, el tudják végezni. (Kazetta 6/1 068-085) Mezei Zsolt képviselő: Kérdése, ahhoz, hogy három hónapon belül legyen új könyvvizsgálója a városnak, mikor írják ki a közbeszerzési eljárást? Szükség van erre az eljárásra? (Kazetta 6/1 085-088)

81 Vantara Gyula polgármester: Felkérte a Jogi és Önkormányzati Csoport vezetőjét, hogy erről tájékoztassa a közgyűlést. (Kazetta 6/1 088-089) Dr. Kiss Gyula csoportvezető: Egyeztettek a Közbeszerzési Csoporttal, és ha nem határozatlan idejű, hanem határozott idejű szerződést köt az önkormányzat az új könyvvizsgálóval, akkor ez nem közbeszerzés-köteles, hanem ajánlatkéréssel megoldható a törvényi kötelezettség. (Kazetta 6/1 089-092) Velkey Gábor képviselő: Érti, hogy a polgármesternek nincs bizalma, azt nem tudja, hogy a könyvvizsgálónak nincs-e. Kölcsönösről beszélt, de egy oldalt lát, a másikat nem. Még mindig nem érti, hogy ha ez így van, akkor miért nem azt a gyakorlatot folytatja a közgyűlés, mely szerint a megkezdett költségvetési év lezárása az azt megkezdő könyvvizsgáló feladata. Azon a két hónapon már a bizalom nem múlik. Erre nem kapott semmilyen indoklást. (Kazetta 6/1 092-098) Vantara Gyula polgármester: Nincs törvényi akadálya, hogy az elmúlt évet ugyanaz vagy egy másik könyvvizsgáló zárja le. Nem kötelező a könyvvizsgálóval az elmúlt évet lezáratni. A gyakorlati életben a vállalkozói körben nem szokásos a határozatlan idejű szerződés. A kft-k, gazdálkodó szervezetek határozott időre kötik a szerződéseket. Ez lehetőséget ad mind a könyvvizsgáló, mind a gazdálkodó szervezet számára, hogy váltson. (Kazetta 6/1 098-106) Menyhért István könyvvizsgáló: Most hallotta először, hogy nincs meg a bizalom, mert a négyszemközti beszélgetésnél a polgármester ezt nem említette. Ha viszont nincs bizalom, akkor nincs értelme az időt húzni, ebben az esetben kompromisszumos javaslattal élne. Mivel a négyszemközti beszélgetés során nem mondta a polgármester, hogy nem élvezi a bizalmát, áthidaló javaslata van. Ez a felmondás hátrányosan érinti, hiszen a város felé ennek az az üzenete, hogy valami olyan nagy dolog történt, amiért Menyhért Istvánt kellett először meneszteni. Törvényesen nem oldható meg a könyvvizsgáló megbízása, mert egyszerre két könyvvizsgáló nem működhet. Ha a polgármester másik könyvvizsgálóval kíván tárgyalásokat kezdeményezni, és nem akarnak azonnal törvénysértéssel indulni, akkor elvileg decemberben szerződést kellene kötni. A szerződés szerint részére jár három hónap felmondási idő, áthidaló javaslata, hogy még három hónap megfizetését kéri kapacitás-kiesés megváltás címén, november 30-ával elmegy, és a polgármester hozhatja azt a személyt, akit akar. Tehát november 30-ával elmegy, természetesen úgy, ha mindkét szerződésre vonatkozóan megkapja juttatását, és hozhatják az új könyvvizsgálót, így nem lesz két könyvvizsgáló. Ha ilyen mértékben fogalmazódik meg a bizalomvesztés, akkor nincs értelme az erőltetésnek. Ez közös megegyezéses javaslata a közgyűlés és a polgármester felé. (Kazetta 6/1 106-131) Vantara Gyula polgármester: Ez meglepő számára. Akkor úgy egyeztek meg, hogy a 2007. költségvetési évet végigviszi, és 2007. február 15-én ezt a költségvetést auditálva válnak meg egymástól. Ha érkezik módosító javaslat, akkor szavaz róla a közgyűlés. Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy párhuzamos kifizetések történnek, ha november 30-ával válnak meg a könyvvizsgálótól, mert akkor egy másik könyvvizsgáló bérét is elő kell teremteni, ami nehézségekbe ütközik. (Kazetta 6/1 131-145)

82

Baji Lajos képviselő: Most személyes drámák is zajlanak. Ha úgy igaz, ahogy a könyvvizsgáló elmondta, hogy ezt az indokot most hallotta először, mely szerint nincs bizalom a munkája iránt, akkor megérti nyilatkozatát. A lehető leghamarabb kívánja létrehozni azt az állapotot, hogy a bizalommal nem rendelkező testülettel szemben elszámoljon. A kettős kifizetés dolgát a legkisebb problémának tartja, mert ma már szavazott ilyenről a testület. A polgármester közölte a könyvvizsgálóval, hogy nincs bizalma irányában, így nehéz a 2007. évi készülő költségvetést megfelelően auditálni, mert közben arra gondolna, hogy bíznak benne vagy sem. Ez nem jól előkészített, nem jól megtárgyalt személyi döntés. Helyben kiosztott anyagról van szó, és végig kell nézni egy drámát. Jelezte, hogy 24 milliárd forintos költségvetést audiáló személyről, szervezetről és egy önkormányzatról szól a történet. Még véletlenül sem hasonlítaná össze egy gazdasági társaság szabad döntésével, mert itt sokkal nagyobb felelősség van. Ugyanakkor, ha ez így van, akkor el kell kezdeni kiválasztani egy eljárás keretén belül a következő könyvvizsgálót. Ehhez az egész folyamatnak szabályosnak kell lennie, már decemberben a költségvetés koncepciójának összeállításáról véleményt kell mondania, és legkésőbb februárban a költségvetés elfogadásáról is. A szembesítés nem volt szerencsés eset. Nem tudja, mennyire tudnak felülemelkedni a feszültségből, de jó lenne emberi módon megtárgyalni az ügyet, és erre a problémára megoldást találni. (Kazetta 6/1 145-178) Szilvásy Ferenc képviselő: Azért, hogy Menyhért István ajánlatáról szavazni lehessen, felvállalja a módosító javaslat megfogalmazását. 8 évig foglalkozott ezzel a területtel, tudja, hogy anélkül a könyvvizsgáló nélkül, akivel szemben van bizalom, nem lehet költségvetést összeállítani, tehát felesleges erőltetni azt, hogy itt maradjon. Ide kell hozni az új könyvvizsgálót, és a költségvetést vele kell összeállítani, nem pedig úgy, hogy február 15-én új költségvetés van, a könyvvizsgáló, aki ezt auditálta, másnap kilép. Azzal kapcsolatban, hogy Menyhért István ajánlata mennyibe kerül, elmondta, hogy ma vett már a közgyűlés ipari műemléket 120 millió Ft-ért, akkor ez még belefér a költségvetésbe. (Kazetta 6/1 178-189) Tárgy:

Ülés menetének meghatározása

Velkey Gábor képviselő: Ügyrendi hozzászólásában elmondta, hogy a közgyűlés tartson néhány perces tárgyalási szünetet, és a felek próbáljanak közös megegyezésre jutni. Erre öt perc elég. Tényleg nem méltányos senkivel szemben, hogy a nyílt testületi ülésen folyik ez a tárgyalás. Egymás között meg kell beszélni, utána pedig előterjeszteni egy kompromisszumos javaslatot. Kérte, hogy ügyrendi javaslatáról vita nélkül szavazzon a testület. (Kazetta 6/1 189-196) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Velkey Gábor képviselő ügyrendi javaslatát, mely szerint a testület tartson 5 perc tárgyalási szünetet. (Kazetta 6/1 196-205) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

83 622/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5 perc tárgyalási szünetet rendel el. Takács Péter képviselő: Többen kérdezték tőle az új képviselők közül, hogy milyen összegről van szó. Szerencsés lenne a szünetben ezt közölni a képviselőkkel. (Kazetta 6/1 205-211) SZÜNET Szilvásy Ferenc képviselő: Módosító javaslata a következő: A Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel kötött szerződést december 31-ével bontsa fel a közgyűlés úgy, hogy december 31-től nem Menyhért István a város könyvvizsgálója, és a 2 x 3 hónapos díjazás január 1-től számít. A következő közgyűlésen a képviselőknek módjuk lesz arra, hogy január 1-től új könyvvizsgálót válasszanak, tehát az új könyvvizsgáló érdemben közre tud működni a 2007. évi költségvetés összeállításában. Ezt az évet Menyhért István végigviszi, nagy feladatok már nincsenek. Az idei évben összeállításra kerül a költségvetési koncepció, ahol számok még nem igazán szerepelnek, hiszen hiába lesz meg a koncepció december 14-én, az állami költségvetés csak december 21-én lesz ismert. December 14-én tervezési elveket rögzíthetnek, ami alapján januárban el lehet kezdeni a tervezést az új könyvvizsgálóval. (Kazetta 6/1 211-232) Herczeg Tamás tanácsnok: Ha személyes konzultációt kért Menyhért Istvántól, erre lehetőség volt, megállapításait gyakran tudták használni ellenzéki képviselőként is. Tudja, hogy sanyarú sorsú városi közalapítványoknak térítésmentesen is dolgozott. Megköszönte Menyhért István könyvvizsgáló munkáját abból a pozícióból, ahol személye négy évig dolgozott. (Kazetta 6/1 232-240) Vantara Gyula polgármester: Nem érkezett további észrevétel, ezért szavazásra bocsátotta a Szilvásy Ferenc képviselő által előterjesztett módosító indítványt, ami kompromisszumok eredménye, mégpedig azt, hogy az önkormányzat december 31-vel bontja fel a szerződést, és 2 x 3 hónap térítést állapít meg Menyhért István részére. A közgyűlés 20 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 623/2006. (XI.16.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, mint megbízó a Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel 2006. február hó 28. napján az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg, pénzmaradvány és eredmény-kimutatás auditálására, a közgyűlés elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetek vizsgálatára és a pénzügyi helyzet elemzésére megkötött megbízási szerződést 2006. december hó

84 31. napjával közös megegyezéssel megszünteti. A felek a szerződésben rögzített 3 hónapos felmondási időtől eltekintenek, egyúttal kétszer három hónapos megbízási díj kifizetésében állapodnak meg. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, mint megbízó a Menyhért és Társai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel 2006. február hó 28. napján a közgyűlés elé kerülő, az átlagosnál kockázatosabbnak ítélt és/vagy kiemelt jelentőséggel bíró, vagy valamilyen szempontból a szokásosnál fontosabb, lényeges gazdasági kihatású előterjesztések véleményezésére megkötött megbízási szerződést 2006. december hó 31. napjával közös megegyezéssel megszünteti. A felek a szerződésben rögzített 3 hónapos felmondási időtől eltekintenek, egyúttal kétszer három hónapos megbízási díj kifizetésében állapodnak meg.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-ában meghatározott kötelező könyvvizsgálói feladatok ellátása érdekében tárgyalásokat folytasson, a tárgyalások eredményéről a decemberi ülésén a közgyűlést tájékoztassa.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2006. december 31.

Vantara Gyula polgármester: Ezúton is megköszönte Menyhért István munkáját, további munkájához sok sikert kívánt. (Kazetta 6/1 240-254) Szóbeli bejelentések: Velkey Gábor képviselő: A napirend elfogadása után a frakciónak joga van hozzászólni. Menyhért István munkáját makacsul, kitartóan, időnként úgy érezték néhányan, hogy mániákusan, de szakszerűen, nagy hozzáértéssel, a város érdekeit képviselve látta el. Hosszú éveken keresztül dolgozott, sok vitája volt az önkormányzat bizottságaival, időnként a hivatal tisztségviselőivel is. Ez mutatja, hogy ő mindig a szakszerűséget, a szakmaiságot, a jogszabályoknak való megfelelést helyezte előtérbe a munkája során. Abban, hogy Békéscsaba város gazdálkodása az elmúlt években kiegyensúlyozott volt, a jogszabályi feltételeknek megfelelt, ebben Menyhért István könyvvizsgálói munkája, folyamatos segítségadása, amit az irodák munkatársainak megtett, nagy szerepet játszott. Többek között a kórház gazdasági rendbetételével kapcsolatban is nagyon színvonalas, a város érdekeit szolgáló munkát végzett. Ezt ezúton szeretné megköszönni mindenki nevében. (Kazetta 6/1 254-270) Szilvásy Ferenc képviselő: A frakció nevében megköszönte sok éves munkáját. Ütköztek, amikor kellett, és megállapodtak akkor, ha kellett. A rendkívüli közgyűlés miatt elmaradt a számítógépes tanfolyam. November 22-én, szerdán 10.00 órakor tartanak tanfolyamot azoknak, akik nem tudtak részt venni a korábbi tanfolyamon. Jelenleg 5 fő a jelentkező, elvben 6-8 jelentkezőt tudnak oktatni. Az oktatás helye Kinizsi u. 4-6. (Kazetta 6/1 270-286)

85 Kiss Tibor képviselő: Részt venne egy ilyen képzésen, de vannak néhányan, akik délelőtt dolgoznak. Ha délutáni időpontra lehetne tenni a tanfolyamot, jobb lenne. (Kazetta 6/1 286-292) Vantara Gyula polgármester: A testület tagjai kaptak két tájékoztató jellegű anyagot. Az egyikben tájékoztatót olvashatnak az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör alapító okiratának módosítása című napirendről, azt indokolja a szakbizottság, hogy miért nem került sor a mai ülésen ennek a témakörnek a megtárgyalására. Kérte, hogy az anyagot nézzék át a képviselők. A TAPPE Kft-vel kötött szerződés módosításáról szóló tájékoztatót a decemberi közgyűlésre terjesztik elő. Kérte, hogy a „Békéscsaba Díszpolgára” és a „Békéscsabáért” kitüntetésekre vonatkozó javaslataikat tegyék meg a képviselők. (Kazetta 6/1 292-308) Menyhért István könyvvizsgáló: Megköszönte a méltató szavakat. Köszönetet mondott azoknak, akikkel hosszú éveken keresztül együtt dolgozott. Az élet sok minden igazolt. Minden jót kívánt a jövőre vonatkozóan. (Kazetta 6/1 308-313) Vantara Gyula polgármester: A DÉMÁSZ részvények értékesítésével kapcsolatos határozatban szerepelt, hogy a hivatal vizsgálja meg, milyen módon lehet a tárgyévi osztalék igényt érvényesíteni. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a DÉMÁSZ osztalék igény érvényesítését a hivatal megvizsgálta, tájékozódott a részvénytársaságnál, az engedélyező felügyeletnél, illetve több önkormányzatnál is ellenőrizte az információkat. A jogszabály nem ad lehetőséget a tárgyévi osztalék igény érvényesítésére, mivel az átruházásra tett vételi ajánlat elfogadásával a részvények átruházása jogilag megtörtént, a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény 199-200 §-a szabályozza a részvények értékesítését. Kérte, hogy a képviselők vegyék tudomásul a tájékoztatást. A decemberi közgyűlésre kerül be a részletesebb tájékoztató. (Kazetta 6/1 313-330) Takács Péter képviselő: A nyilvános ülés előtti felszólalásában kérte, hogy a polgármester adjon lehetőséget arra, hogy a közgyűlés végén, zárt ülésen tárgyalt 1/4. anyagra visszatérjenek. Nem vitát generál, csak bejelentést kíván tenni zárt ülésen. (Kazetta 6/1 330-341) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy az érdekeltek kivételével mindenki hagyja el a termet. Megköszönte a résztvevők közreműködését. 19,55 órakor zárt ülést rendelt el. (Kazetta 6/1 341-352) (A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült.) K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Nagy Mátyás jegyző