Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 337-2/2015.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2015. február 26-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. Jelen volt: Szarvas Péter polgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Kiss Tibor alpolgármester, Bíró János, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Bíró Csaba, Fülöp Csaba, Herczeg Tamás tanácsnok, Dr. Csicsely Ilona, Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Miklós Attila, Kaposi László, Dr. Kerekes Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter képviselő Tanácskozási joggal vett részt: Nagy Ferenc alpolgármester, Dr. Kiss Gyula aljegyző Meghívottként jelen volt: Dr. Komán Ágnes, a Személyzeti Csoport csoportvezetője, Túriné Kovács Márta a Közművelődési, Oktatási, és Sportosztály osztályvezetője, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Veresné Hoffmann Anikó, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyettese, Wittmann László, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Dr. Urbán-Zsilák Klára, a Közigazgatási Osztály osztályvezetője, Dr. Deák Zoltán, a Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Csulik Zsolt, az Adócsoport vezetője, Lukácsi László városi főépítész, Opauszki Zoltán szaktanácsadó, Czeglédi Katalin, a Buda-Cash Békéscsabai Atlétikai Club marketingvezetője, Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója, Dr. Jancsó Edina az Alföldvíz Zrt. főosztályvezetője, Antalfai Gábor, a Békés Airport Kft. ügyvezető igazgatója, Kozma János, a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója, Vágásiné Zimonyi Ilona, a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. gazdasági igazgatója, Dr. Marosvölgyi Emese, a Békéscsabai Járási Hivatal vezetője, Dr. Malatyinszki Anita, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerületének megbízott igazgatója Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a testületi ülésen 17 fő képviselő jelent meg, az ülés határozatképes. Az ülést megnyitotta. Bejelentette, hogy a zárt ülésre tervezett Z.1. és Z.2. napirendi pontokat a törvény erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, a Z.3. számú előterjesztés esetében az érintett kérte a zárt ülésen történő tárgyalást, így erről sem szükséges szavazni. Javasolta a Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok napirend tárgyba felvételre 1.5. sorszámmal a „Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. 2015-2016. bajnoki évadra szóló licence kérelméhez biztosíték nyújtása” tárgyú előterjesztést. Szavazást rendelt el a napirendi pont felvételéről. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt.

A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 34/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2015. február 26-ai ülésén napirendjére felveszi „A Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. 2015/2016-os bajnoki évadra szóló licence kérelméhez biztosíték nyújtása” tárgyú előterjesztést. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: A meghívóban későbbi kiküldéssel szereplő Z.3., 2.2. és a 12.2. előterjesztéseket, valamint Takács Péter képviselő írásban benyújtott módosító javaslatait a képviselők a héten e-mailben megkapták. Van-e módosító javaslat? Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes képviselő: A Bejelentések között szeretne tájékoztatást adni a kórházak átalakításával kapcsolatban, valamint kérdést intézne a polgármesterhez. Miklós Attila képviselő: A Bejelentések között kérdést intézne a polgármesterhez, és Dr. Ferenczi Attila tanácsnok felszólalásához kapcsolódóan szeretne néhány felvetést elmondani. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: A nyilvános ülés megkezdése előtt szeretne két hozzászólásra lehetőséget kérni. Szabóné Kocziha Tünde képviselő: A Bejelentések tárgyalásakor szeretne kérdést intézni a polgármesterhez. Szarvas Péter polgármester: Szavazásra bocsátotta a napirendet az elfogadott módosítással együtt. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 35/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2015. február 26-ai ülésének napirendjét a következők szerint fogadja el: Napirendi pontok Zárt ülés: 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 2

2.)

Gyógyszertámogatás iránti kérelem Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke

3.)

Magasabb vezetői megbízás megszüntetése Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Dr. Kiss Gyula aljegyző

Nyilvános ülés:

1.)

2.)

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1.

A Békés Airport Kft. 2015. évi üzleti és marketing tervének bemutatása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

2.

A békéscsabai vasúti pályaudvar átépítéséhez kapcsolódó ingatlanértékesítés Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

3.

Az állami tulajdonban lévő 1505 hrsz.-ú ingatlan (korábbi ÁNTSZ) ingyenes önkormányzati tulajdonba vétele Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

4.

Pályázat benyújtása a TÁMOP 4.2.1/D-15/1/KONV kódszámú pályázati felhívásra Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

5.

Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. 2015-2016. bajnoki évadra szóló licence kérelméhez biztosíték nyújtása Előkészítő: Stratégiai – Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

Oktatási és közművelődési ügyek: 1.

A Csabagyöngye Kulturális Központ intézményvezetői meghirdetése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Dr. Kiss Gyula aljegyző

2.

A Szigligeti Utcai és Kazinczy – lakótelepi Óvoda intézményvezetői pályázatának kiírása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Dr. Kiss Gyula aljegyző

3

pályázatának

3.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerületének beszámolója Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester

3.)

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

4.)

A pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kiss Gyula aljegyző

5.)

"Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése" című projekt szennyvíztisztító telep bővítése és rekonstrukciója tárgyú szerződésének 3. számú módosítása Előkészítő: Szennyvíz PIU Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

6.)

A polgármester és alpolgármesterek illetményének és költségtérítésének megállapítása Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Dr. Kiss Gyula aljegyző

7.)

A polgármester szabadságolási terve Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

8.)

Tájékoztató a nemzetiségi önkormányzatok 2014. évi működéséről Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Kiss Gyula aljegyző

9.)

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kiss Gyula aljegyző

10.)

Településrendezési Eszközök módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Lukácsi László Kornél városi főépítész

11.)

Településrendezési Eszközök módosításához kapcsolódó véleményezési és partnerségi egyeztetési szakasz lezárása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Lukácsi László Kornél városi főépítész

12.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1.

A 2014. évi költségvetési rendelet módosítása Előkészítő: Dr. Kiss Gyula aljegyző 4

Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester Dr. Kiss Gyula aljegyző 2.

A 2015. évi költségvetési rendelet és kapcsolódó döntések Előkészítő: Dr. Kiss Gyula aljegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

3.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsház szintű 2015. évi üzleti terve Előkészítő: Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, a Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke

4.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága ügyrendjének jóváhagyása Előkészítő: Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, a Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke

5.

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága jóváhagyása Előkészítő: Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a felügyelőbizottság elnöke

6.

13.)

ügyrendjének

„A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fotovoltaikus rendszerének kialakítása” tárgyú beruházás támogatási igénye (Pályázat kódszáma: KEOP-2014-4.10.0/N) Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester

BEJELENTÉSEK

Szarvas Péter polgármester: A testületi ülés közvetítése kapcsán a tévénézők azzal a jelzéssel fordultak személyéhez, hogy bizonyos képviselői hozzászólások esetén nem megfelelő a hangminőség. Kérte a képviselőket, hogy a kézi mikrofont 10-15 cm-re tartsák a szájuktól. 10 óra 41 perckor zárt ülést rendelt. Kérte, hogy csak az arra illetékes személyek tartózkodjanak a teremben. Zárt ülés Szarvas Péter polgármester: A zárt ülés befejezését követően a testület nyilvános ülésen folytatja tovább munkáját. Kérte a képviselőket, ismételten jelentkezzenek be a szavazórendszerbe. Jelezte, hogy kb. 12 óra 15 perckor szünetet rendel el.

5

Napirend előtti hozzászólások: Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Jókai Mór 1825. február 18-án született, egyike volt a márciusi ifjaknak, életében több száz könyvet írt, mindannyiunk fiatalságát meghatározta, és végigkísérte munkássága. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja volt. Tiszteljük, mint gyümölcstermesztőt, és mint botanikust is, hiszen mint tudvalevő csigákat gyűjtött, és ezen keresztül végzett tudományos munkát, de ugyanakkor kiemelkedő volt politikai munkássága is. Békéscsaba képviselő-testülete 1894. január 4-én avatta díszpolgárává. Pályájának 50. évfordulója alkalmából Békéscsabán utca és színház őrzi a nevét. Éppen ezért a Fidesz frakció nevében javasolja, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg rója le tiszteletét városunk díszpolgára, Jókai Mór születésének 190. évfordulója alkalmából, és egy rövid tiszteletadással, egy egyperces néma felállással adózzanak emlékének. Szarvas Péter polgármester: Kérte a képviselőket, hogy egyperces néma felállással adózzanak az író születésének 190. évfordulója alkalmából. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Mint a Buda-Cash Békéscsabai Atlétikai Club elnöke szeretne a közgyűléshez szólni. Mindenki számára ismert, hogy a Buda-Cash Brókerházat blokád alá vonta a Magyar Nemzeti Bank, semmilyen pénzügyi tevékenységet nem folytathat, jelenleg semmilyen formában nem működik. A brókerház volt a klub névadó szponzora, évente kb. 7 millió forintos támogatást biztosított. Az atlétikai club több olimpikont nevelt, jelenleg az olimpiai felkészülési év időszakát éljük, amikor egy ilyen jellegű forráskivonás komoly érvágást jelent a működés szempontjából is. Évközben rengeteg népszerű és tömegeket megmozgató sporttevékenységet is folytat a kicsiktől az idősekig. Baji Balázs és társai dicsőséget hoztak Békéscsaba számára. Kéri, hogy a közgyűlés nyilvánítsa ki azon szándékát, miszerint a 7 millió forint forráskiesést biztosítja a klub számára, hiszen nem rendelkezik TAO bevételekkel, a saját bevételeiből, tagdíjaiból tartja fenn magát, és biztosítja Békéscsaba dicsőségét. A 2015. áprilisi zárszámadási rendelet kapcsán a 7 millió forintot biztosítsa a közgyűlés a klub részére. Miklós Attila képviselő: Egyetért Dr. Ferenczi Attila tanácsnok által elmondottakkal. Természetesen az önkormányzatnak nem feladata, hogy egy pénzügyi szolgáltató zárolása miatt bármilyen intézkedést tegyen, ugyanakkor kéri, hogy az önkormányzat vizsgálja meg, hogy van-e olyan Békéscsaba területén működő cég, amely beszállítóként érintett lehet a bankszámlazárolásokban, hiszen az elkövetkezendő félévben lehetnek olyan vállalkozások, amelyeknek átmeneti gondjai keletkezhetnek. Kérte, hogy a felmérésről a közgyűlés kapjon tájékoztatást. Szarvas Péter polgármester: Az önkormányzat a Buda-Cash Brókerházzal nem áll kapcsolatban, a város készpénzvagyona nincs veszélyben. Az érintett cégek nem kötelezhetőek a tájékoztatásadásra. Elfogadja, hogy az óvatosság indokolt, abban az esetben, ha a hivatalnak tudomására jut ilyen jellegű információ, a kellő körültekintéssel járnak el. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok felvetése kapcsán kérdezné, hogy a kötelezettség kinyilvánítását milyen formában gondolja? Jegyzőkönyv rögzítse a kérést, és áprilisban térjenek vissza újra a kérésre? Nincs szükség határozathozatalra? Dr. Ferenczi Attila tanácsnok /mikrofonon kívül/: Jegyzőkönyv rögzítse a kérést. Nincs szükség határozathozatalra.

6

Szarvas Péter polgármester: Czeglédi Katalin marketingvezetőtől kérdené, hogy a névadó szponzorsággal kapcsolatos szerződés mit tartalmaz? Abban az esetben, hogyha a brókerház az idei évben nem nyújt támogatást, a névadó szponzorsággal kapcsolatos kötelezettségvállalását nem tudja teljesíteni. Előfordulhat az, hogy az atlétikai club a későibbekben nevében nem viseli a Buda-Cash nevet? Czeglédi Katalin a Buda-Cash Békéscsabai Atlétikai Club marketingvezetője: Megköszönte Dr. Ferenczi Attila elnök, városi tanácsnok, valamint a közgyűlés közbenjárását. Folyamatos szerződés állt fenn a brókerházzal, éves megkötéssel. A menedzsment a továbbiakban a Békéscsabai Atlétikai Club nevet kívánja használni, a közgyűlés, valamint a Gyulai Törvényszék felé is kinyilvánítják ezen szándékukat. Abban az esetben, ha olyan cég jelentkezik, amely a város életében jelentős szerepet ezen formában is betöltene, nyitottak névadó szponzorságra. Olimpia előtt már két olimpikonjuk is szintes. Köszönik az önkormányzati összefogást és odafigyelést. Szarvas Péter polgármester: Az elmondottakból az derül ki, hogy a jelenleg érvényben lévő szerződésben nem szerepel olyan rendelkezés, amely kimondja, hogy kötelező legalább év végéig fenntartani a klub elnevezésében a Buda-Cash nevet. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok /mikrofonon kívül/: Kérte, hogy a közgyűlés nyilvánítsa ki azon szándékát, miszerint a 2015. áprilisi zárszámadás után térjenek vissza a kérdésre. Szarvas Péter polgármester: A közgyűlés kifejezi abbéli szándékát, hogy az áprilisi rendes közgyűlésen a Békéscsaba Atlétikai Club számára nyújtandó támogatásról dönteni fog. A javaslatról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. Tárgy:

Békéscsabai Atlétikai Klub támogatása.

A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 43/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kifejezi azon szándékát, miszerint a 2014. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotásakor dönt a Békéscsabai Atlétikai Klubnak nyújtandó támogatásról, tekintettel a Buda Cash Brókerház vonatkozásában indult eljárásokra. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. április 23.

Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok

A Békés Airport Kft. 2015. évi üzleti és marketing tervének bemutatása

7

Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Antalfai Gábor ügyvezetőt. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Az előterjesztéssel kapcsolatban van-e észrevétel, hozzászólás? Takács Péter képviselő: Megköszönte az anyagot, tekintettel arra, hogy ez az első olyan eset, hogy a repülőtér helyzetével egy komplett előterjesztés formájában megismerkedhetnek. Az anyag továbbá kitér a környezetünkben lévő és a győri repülőtér forgalmának az elemzésére is, ami biztos, hogy hasznos, de sokra azzal nem mennek. Egy felmérés alapján a vállalkozók részéről az derült ki, hogy nincsenek igazán tisztában azzal, hogy a repülőtérnek milyen szolgáltatásai vannak. Ebből adódóan nem csoda, hogy a repülőtér igénybevétele nem túlzottan gyakori. A beszámolóból számára nem derül ki, hogy milyen forgalom van a csabai repülőtéren. A felsorolt stratégiai célkitűzések reményeik szerint meg fognak valósulni. A felvezető szöveg szerint hosszabb távon a repülőgépek javítása lenne az igazán kifizetődő, arra való tekintettel, hogy a magyar munkaerő egyharmadába kerül a német munkaerőnek. Ehhez képest nem jelent meg a stratégiai célkitűzések között. Szúnyoggyérítés esetében 5 millió forintos bevétel tervezet szerepel, aminek megvalósításához bizonyos beruházások, befektetések szükségesek. A felsorolt összegek között ez a tétel nem szerepel. A 2015. évi tervezett adózás előtti eredmény – 9.400.000,- Ft, ami azt feltételezi, hogy önkormányzati támogatás szükséges a repülőtér működtetéséhez. Abban az esetben, hogyha a repülőtér az önkormányzat többségi tulajdonába kerül, mindent meg kell tenni azért, hogy fejlesztések történjenek az adott területen, túl azon, hogy lényegesen erősebb marketing tevékenységre van szükség. Miklós Attila képviselő: Egy jól átgondolt anyag került a képviselő testület elé. Végre átfogó képet kaphattak arról, hogy a repülőtér működése hogyan alakul, és melyek azok a fejlesztési irányok, ami felé elindulhatnak. Egy igen drága műfajról van szó, ezért a közgyűlésnek azt kell mérlegelnie, hogyha Békéscsabán repülőteret kíván működtetni, a befektetők idevonzása, új szolgáltatások meghonosítása pénzbe kerül. Arról kell dönteni, hogy felvállalja, vagy sem. Személye támogatásra javasolja, hogy a repülőtér kapja meg azon eszközöket, - akár a várostól – amellyel a fejlesztéseit meg tudja valósítani. Szarvas Péter polgármester: A decemberi közgyűlésen vitatták meg az Airport Kft. helyzetét, amely kapcsán született meg az a döntés, miszerint január végéig készüljön egy átfogó vizsgálat a reptér helyzetének esetleges jövőjéről, továbbá, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a város által a reptér számára biztosított éves támogatás összege lecsökkenjen. A beszámoló azon túl, hogy bemutatja a Magyarországon működő reptéri tevékenységeket, arra is utal, - amelyet az idei évi költségvetésben számszerűsítve is szerepeltetnek – hogy a tavalyi évhez képest kedvezőbb üzemeltetést lát a Békés Airport Kft. ügyvezetője. Az anyagot személye is megfelelőnek tartja, számos új információval gazdagodtak pl. a tekintetben, hogy milyen összegekkel lehet bevételt, eseményeket, tevékenységet a reptérhez illeszteni. Bízik abban, hogy a sokrétű bővülés - amely egyenként nem nagy árbevételt eredményez – sikeres lehet. Az ügyvezető igazgatónak ehhez jó munkát kívánt. Antalfai Gábor a Békés Airport Kft. ügyvezető igazgatója: A korábbi években forráshiány miatt nem történt semmiféle marketing- és reklámtevékenység a repülőtéren, olyannyira, hogy amikor a tavalyi évben átvette a repülőtérrel kapcsolatos teendőket, alapdolgok, mint pl. a villanykörték kicserélésére volt szükség. Az önkormányzati támogatással eljutottak odáig, hogy újra „kormányozható” a cég, a korábban lejárt hatósági engedélyek ismét meg lettek 8

újítva, eljött az ideje annak, hogy a megfelelő források felhasználásával marketing tevékenységbe fogjanak a szolgáltatások felkínálása céljából. A forgalmi adatokat valóban nem tartalmazza a marketing terv. A sport jellegű forgalom, elsősorban a Kvasz András Repülő és Ejtőernyős Egyesület tagjai által végzett sport tevékenységet tükrözi, és van egy gazdasági jellegű légi forgalom. A képviselő számára a kimutatást megküldi. A környező magyarországi regionális repülőterek összehasonlítása tudományos, tájékoztató jellegű. A pozitív dolgokat meglátása szerint célszerű átvenni. Győrben az Audi Kft., mint tulajdonos a reptéren fejlesztéseket hajt végre. A szúnyoggyérítést kezdetben úgy tervezték, hogy alvállalkozó bevonásával végeztetnék el, a szakmai felügyeletet, a munka minőségét az Airport Kft. kontrolálná, ezáltal bevételhez jutna a repülőtér, abban az esetben is, hogyha a kezdeményezéshez más városok is csatlakoznának. A szerelőműhely kialakítása valószínűleg azért nem kerülhetett bele a koncepcióba, mivel annak megvalósítása komoly anyagi forrást, szervezést igényel, de van realitása. Hanó Miklós alpolgármester: A csabai reptérre, mint regionális repülőtérre szükség van, annál is inkább, mivel beindult a turizmus, a gazdaság is fejlődik. A fejlesztések tekintetében hosszú távon kell gondolkodni, akár a középkategóriás gépek leszállását illetően is. A régió és a kívül eső települések kapcsolatait elmélyítve sokak hasznára válhat a repülőtér, és Békéscsaba, mint többségi tulajdonos a fejlesztések tekintetében akár pályázati pénzek, külön források bevonásával előbbre léphet. Takács Péter képviselő: Megköszönte Antalfai Gábor ügyvezető válaszait. A győri reptérrel kapcsolatos kimutatás kapcsán személyének az jutott eszébe, hogy Békéscsabának is szüksége lenne egy BMW beruházásra, és akkor talán a probléma megoldódna. Megköszönné az ügyvezető kimutatását, amely a jövő év viszonyítási alapját szolgálná. Szarvas Péter polgármester: A határozati javaslatról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 44/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Békés Airport Kft. ügyvezetőjének tájékoztatását a gazdasági társaság 2015. évi üzleti és marketing tervéről. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. március 31.

Tárgy:

A békéscsabai ingatlanértékesítés

vasúti

pályaudvar

9

átépítéséhez

kapcsolódó

Szarvas Péter polgármester: Az önkormányzat elvégeztette az 550 m2-es terület vagyonértékelését. A 8.075.000,- Ft felajánlott vételár igazodik a piaci viszonyokhoz, reálisnak tekinthető. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt el a határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 45/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a békéscsabai vasúti pályaudvar tervezett átépítése céljából kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződéssel értékesíti a Békéscsaba, 3112/7 hrsz. alatt felvett, autóbusz-pályaudvar megnevezésű, 1 ha 9653 m2 alapterületű ingatlanból leválasztásra kerülő 550 m2 alapterületű részt. 2. Az ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam, vagyonkezelői jogát a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. szerzi meg. 3. A felajánlott vételár bruttó 8.075.000,- Ft, azaz nyolcmillió-hetvenötezer forint. A vételárat a vevő az adásvételi szerződés megkötésétől számított 60 napon belül köteles megfizetni, ennek teljesítése a birtokbaadás feltétele. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. december 31.

Tárgy:

Az állami tulajdonban lévő 1505 hrsz.-ú ingatlan (korábbi ÁNTSZ) ingyenes önkormányzati tulajdonba vétele

Szarvas Péter polgármester: A Gyulai úton lévő volt ÁNTSZ épületet az önkormányzat térítésmentesen tulajdonba szeretné venni jövőbeni stratégiai célok bázisául. Takács Péter képviselő: A határozati javaslatban az szerepel, hogy településfejlesztési és helyiséggazdálkodás céljával kívánja az önkormányzat megigényelni az ingatlant. A polgármester is említést tett arra, hogy stratégiai célkitűzések tekintetében kívánja az önkormányzat az ingatlant hasznosítani. Van-e már konkrét elgondolás a hasznosításra? Az elmúlt évtizedekben volt néhány olyan ingatlan a városban, amely önkormányzati tulajdonban volt, és se eladni, se működtetni nem tudta. Szarvas Péter polgármester: A telek a CsabaPark területével határos, az ingatlant jelenleg a Békés Megyei Kormányhivatal működteti. Megnézve az ingatlan-felépítmény helyiségkiosztását, alkalmas lehet egy hostel jellegű ifjúsági szállások kialakítására, amely elsősorban a park nagyrendezvényeinek vagy több napos ifjúsági programok esetére tudna nyilván nem túl magas komfortfokozatú, de mégis egy jó színvonalú szálláslehetőséget biztosítani. Ezen túlmenően, mivel elég nagy területű ingatlanról van szó, esetleges iroda elhelyezésre, raktárgondokkal küzdő önkormányzati intézmények számára is nyújthat

10

segítséget. A CsabaPark feladataihoz szükséges anyagok tárolása is elképzelhető. Az első lépés az állam általi térítésmentes tulajdonba adás megkérése. Hanó Miklós alpolgármester: A bevezető útszakaszok összeköthetőek, innentől kezdve a beszállítás könnyebbé válik. Az első rész iroda és szálláshely kialakítására megfelelő, míg a hátsó helyiségek raktározásra alkalmasak. Ezen beruházási tétel a II. ütemben szerepel, amelyet nem kellene megvalósítani, mivel így felújítás után adott lenne. Bejárás kapcsán konkretizálnák a dolgokat. Szarvas Péter polgármester: A határozati javaslatról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 46/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-ában foglaltak, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kérelmezi az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba 1505 hrsz. alatt felvett ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. 2. Az ingatlant Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 9. pontjában meghatározott településfejlesztés és helyiséggazdálkodás feladat ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni és használni. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését és az egyéb, törvényben meghatározott szerződési feltételeket. 4. Az igényelt ingatlan nem áll (örökségvédelmi/természetvédelmi/helyi/Natura 2000) védettség alatt. Amennyiben bármelyik, az előzőekben írt védettség szükségessége a későbbiekben felmerül, úgy az abból eredő kötelezettségeket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba 1505 hrsz. alatt felvett ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának ingyenes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos eljárás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé teljes jogkörben eljárjon, valamennyi szükséges nyilatkozatot megtegye és a tulajdonba adásra vonatkozó megállapodást aláírja. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. december 31.

11

Tárgy:

Pályázat benyújtása a TÁMOP 4.2.1/D-15/1/KONV kódszámú pályázati felhívásra

Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés bemutatja, hogy milyen tárgyalásokon nyugszik a pályázat benyújtásával kapcsolatos előterjesztés. A békéscsabai kampuszt jelenleg a Gödöllői Szent István Egyetem működteti. A Szegedi Tudományegyetem megkereséssel fordult az önkormányzathoz annak érdekében, hogy a Békéscsabai Önkormányzattal közösen alakítson ki egy olyan kutatási tervet, amelyet Békéscsabán a jelenlegi kampuszban elhelyezve, a közösségi főiskolai képzést meg tudja valósítani, miután a felsőoktatási törvény tartalmazni fogja az úgynevezett közösségi főiskola újszerű képzésének meghonosítási tervét Magyarországon, és a felsőoktatási kormányzat tervezi, hogy ennek reálisan bázisokat épít ki az országban, elsősorban olyan megyékben, amelyek az átlagnál fejletlenebbek. Ösztönözve lesz a közösségi főiskola, mint felsőfokú képzés kialakítása, elindítása a 2016-2017. évben. Személye egyeztetett a gödöllői és szegedi egyetemi felső vezetéssel annak érdekében, hogy a szegedi együttműködés nem zavarja-e meg a gödöllői együttműködést. Mindkét egyetem felső vezetése visszaigazolta számára, hogy jelen helyzetben a gödöllői egyetemet nem zavarja, ha a város konzorciumi partnerként a pályázatban részt vesz. Kívánatosnak tartja, hogy az együttműködésben az önkormányzat részt vegyen, sőt ha valóban erős állami akarat érvényesül a közösségi főiskolák létrehozásában, a mi megyénkben is elképzelhető, és a jelenlegi kampuszon messzemenően elférne egy új, modernebb oktatási formának megfelelő képzés. Mind oktatásra, mind kollégiumi elhelyezésre az ingatlan rendelkezésre áll, az elvi lehetőség megvan. A kollégák jelenleg dolgoznak azon, hogy a mai esetleges pozitív támogató döntés esetén a pályázat összeálljon, hiszen a pályázat benyújtásának határideje a holnapi nap. A szegedi egyetem dékánjával és kollegáival a kapcsolattartás folyamatos. Fülöp Csaba képviselő: Személye is támogatja, hogy Békéscsaba a Szegedi Tudományegyetem felkérésére konzorciumi partnerként csatlakozzon, hiszen ez egyrészt valamilyen szinten a készülő felsőoktatási koncepció lekövetése, valamilyen szinten pedig egy esélyt jelent arra, hogy a főiskola helyben maradjon, és a későbbiekben akár fejlődjön is. A közösségi főiskolák a készülő koncepciók alapján olyan intézmények lennének, amelyek elsősorban a helyi közösségek és vállalkozások igényeit elégítenék ki. Egy fontos lehetőséget jelentene arra, hogy valóban a helyi munkaerő piaci igényeknek megfelelő képzés valósuljon meg esetlegesen egy helyben létrejövő főiskolán, amely erősítheti a helyi kutatómunkát, lehetőséget adna arra, hogy helyi és regionális szinten különböző vállalati együttműködések alakuljanak ki a közösségi főiskola terén, valamint folyamatos párbeszédet tenne lehetővé a helyi gazdasági, oktatási szereplők és az önkormányzat között. Az illetékes bizottság ülésén is elhangzott, hogy a közösségi főiskola egy kapcsolódási pontot jelenthetne a felsőbb rendű oktatási rendszerbe. Egy jó konstrukció mindenféleképpen előnyös lenne, érdemes csatlakozni a pályázathoz, hiszen a tanulmány minden kérdésünkre választ adhatna. Hogyha valóban az a verzió valósul meg, hogy Békéscsabán közösségi főiskola alakul, akkor lehetőség van arra, hogy a helyi gazdaság szereplőinek együttműködésével, az önkormányzat aktív szerepvállalásával egy olyan intézmény jöjjön létre, amely leköveti a helyi gazdasági szereplők igényeit, és valóban olyan képzést tud

12

nyújtani, amelyből a helyi és a regionális gazdaság is profitálni tud, ezért támogatná, hogy a közgyűlés csatlakozzon a pályázati konzorciumhoz. Miklós Attila képviselő: Minden olyan kezdeményezést, amely együttműködést vagy stabilizációt hoz a főiskola ügyében, támogatni kell. Fontos lenne az, hogy a városnak saját elképzelése, koncepciója legyen arról, hogy milyen felsőoktatást szeretne, hogyan szeretné a főiskola minőségét, szolgáltatását növelni, ezért akár az oktatásért felelős alpolgármester, akár az illetékes bizottság vezetésével érdemes lenne összehívni egy olyan kerekasztalt, ahol a felsőoktatásban dolgozók, a felsőoktatáshoz értők, a város képviselői és a helyi vállalkozók mondanák el, hogy milyen felsőoktatást szeretnének Békéscsabán. Az első félévben szükség lenne egy ilyen találkozóra. Takács Péter képviselő: Fülöp Csaba képviselő által felvetettek akkor valósulnak meg, ha a kormányzatnak a közösségi főiskolákkal kapcsolatos szándéka megváltozik. A tegnapi bizottsági ülésen az is egyértelműen elhangzott, hogy a közösségi főiskolát technikai, tárgyi és egyéb értelemben az önkormányzatnak kell fenntartani. Szarvas Péter polgármester: Amennyiben Magyarországon megvalósul a közösségi főiskola, annak finanszírozása valóban sarkalatos kérdés. A felsőoktatási kormányzat részéről elvi szinten támogatott, nagy valószínűséggel a felsőoktatási törvény módosításába be is fog kerülni. Információi szerint az átlagnál elmaradottabb térségekben létrehozható közösségi főiskolák pénzügyi támogatásban részesülnek. Kiss Tibor alpolgármester: A konzorciumi megállapodás arról szól, hogy Békéscsaba a Szegedi Tudományegyetemmel együtt pályázik, és reményeik szerint sikerrel. A pályázatkiíró szándéka szerint 2-4 központ jönne létre. Mindenki számára világos, hogy a felsőfokú oktatás biztosítása Békéscsabán prioritást kell hogy élvezzen. Minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, ami ebbe az irányba visz. Miklós Attila képviselő azon kérdésére, amely szerint a város milyen felsőfokú képzést képzel el, úgy gondolja, hogy világszínvonalút tudna elképzelni, de a lehetőségek sajnos behatároltak. Függ a humán- és képzési infrastruktúrától, és egyéb más tényezőtől is. Tájékoztatta a képviselőt arról, hogy három héttel ezelőtt a kerekasztal megbeszélés a főiskolán megtörtént, ahol megjelent a polgármester és személye is. Bíró Tibor dékán vázolta azokat az elképzeléseket, lehetőségeket, amelyeket meg tudnának valósítani, és kiutat jelenthetnének a mai állapotból. A másik lehetőség a közösségi főiskola létrejötte. Meglátása szerint, ha az önkormányzat, a Szent István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem partner egy ilyen új kezdeményezésnek a megvalósításában, mindenkinek csak a hasznára válik. Fontos azt is megjegyezni, hogy ez a képzési forma lehetőséget biztosít arra, hogy a felsőfokú szakképzés a duális képzésnek is „ajtót nyisson”, hiszen a nagyvállalatok és nagyvállalkozók ez irányban fordulnak az önkormányzathoz kérdéssel és kérésekkel. Személye szakképzési kerekasztal összehívását kezdeményezte, ahol minden érintett – oktatás, vállalat, vállalkozás – jelen lenne. Hét alkalmas munkamegbeszélésről lenne szó. Szeretné, ha konkrét üzenetek, döntések, elvárások hangzanának el, hiszen a szakfeladat ellátása nem az önkormányzat hatásköre, az oktatási formák megvalósításában csak úgymond katalizátorként vehetnek részt. A pályázat kapcsán adatszolgáltatás céljából megkeresik a szakképző intézményeket, a középfokú iskolákat, az önkormányzat munkatársait. A modell kidolgozása a beszolgáltatott 13

adatok alapján fog megtörténni. Reményeik szerint egy olyan modell kerül kidolgozásra, ami hasznosítható, és Békéscsabán egy új képzési forma megjelenését eredményezheti. Kérte a képviselőket, támogassák az előterjesztést. Bíró Csaba képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A tegnapi bizottsági ülésen is ugyanazon válaszok hangzottak el, mint most a közgyűlésen. A tanulmány egy nagyon jó iránymutatás. Magyarországon minden régió más, más-más munkaerő igény merül fel A tanulmány arra világít rá, hogy kimondottan Békés megyében, Békéscsabán mely az a hiányszakma, amelyre szükség van, és hosszú távú szakképzés után a szakembereket helyben tudják tartani és foglalkoztatni. A rektor kifejtette, hogy a felsőoktatás folyamatos változása, megújítása történik, a TÁMOP projekt ennek is része. A képzés eljutott arra a szintre, amikor már a képzést a piacnak megfelelően mérik fel, és ez alapján történik az állam által finanszírozott és a költségtérítéses képzés is. Bizottságuk 9 igen, egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést, kérte, hogy a közgyűlés is ezt tegye. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Takács Péter képviselő felvetésére elmondta, hogyha mégsem jön létre a közösségi főiskola, de mindenképpen marad felsőoktatás a megyében, a hatástanulmányt nyilvánvalóan a Szent István Egyetem tudja továbbvinni és felhasználni, nem fog kárba veszni, úgyhogy nyugodt lélekkel megszavazhatják az előterjesztést. Szarvas Péter polgármester: A határozati javaslatról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 47/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata „A társadalmi innováció, valamint a társadalom- és gazdaságtudományi kutatási hálózatok együttműködésének erősítése” című pályázati felhívásra (Kódszám: TÁMOP 4.2.1/D-15/1/KONV) benyújtandó pályázatban kötelező konzorciumi partnerként részt vegyen. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a konzorciumi megállapodás, továbbá a pályázat benyújtásához szükséges nyilatkozatok, dokumentumok aláírására. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 27.

14

Tárgy:

Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. jövő évadjára szóló licence kérelméhez biztosíték nyújtása

Szarvas Péter polgármester: Az NB II. futballcsapat 2. helyen áll az első tavaszi forduló után. Abban az esetben, ha sikeres tavaszi idényt zár a csapat, első osztályúvá válhat, azonban a licence kérelmek beadása nem várat magára. A kérelemben vállalni kell, hogy sikeresség esetén az NB I-es tagságot a csapat vállalja. Ehhez egy biztosítékot – 25 millió forint - kell nyújtania a zrt-nek, aminek több formája lehetséges. Készpénzletét, bankgarancia, vagy közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezesség módján. Személye az előterjesztésben azt indítványozta, hogy mindenképpen készpénzletét módján tegyenek eleget a biztosíték nyújtásnak, amely azt jelenti, hogy a meghatározott összeget zárolja az önkormányzat, és amíg el nem dől, hogy mi lesz a csapat sorsa, addig az összeget a bankszámlán őrzik, de a zrt. az önkormányzat döntését fel tudja használni licence kérelme alátámasztásához. Jelenleg a zrt.-ben az önkormányzatnak 30 %-os tulajdonosi részesedése áll fenn, éppen ezért két verzióban terjesztette elő a határozati javaslatot. Az „A” verzió azt jelentené, hogy a 25 millió forintos licence igényt teljes egészében az önkormányzat készpénzletét formában vállalja, a „B” verzió pedig a 30 %-os tulajdonosi részaránynak megfelelően a 25 millió forintos igény 30 %-át, azaz 7,5 millió forintnak a készpénzletétként történő biztosítékát mutatja. Abban az esetben, ha a csapat nem jut fel az NB I-be, az önkormányzat néhány napon belül a készpénzletéthez hozzáfér, ellenkező esetben a készpénz letét fennáll, vagy kicserélhető, ha van rá helyettesítő biztosíték. Személye az „A” verzióval ért egyet. Bíró Csaba bizottsági elnök: Bizottságuk az „A” verziót 7 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a „B” verziót 1 igen, 6 nem szavazattal, 2 tartózkodással fogadta el. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A polgármester az előterjesztést megfelelően vázolta, azonban a háttérhez szeretne néhány dolgot hozzátenni. Bizottságuk a „B” verziót 6 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással fogadta el, tekintettel arra, hogy korábban már többször elhangzott, hogy a zrt. két évvel ezelőtt 50 millió forintból ugyanott állt, mint most 450 millióból. Az önkormányzat évek óta biztosítja a 25 millió forintos fedezetet, azonban sajnos nem került rá sor, hogy felvegyék, most megcsillant a remény. Az idei költségvetés eléggé kihegyezett, amiből a 25 millió forint kivonásra kerül. A Pénzügyi és Gazdasági Osztály korrekt tájékoztatása szerint a 2015. áprilisi zárszámadási rendelet kapcsán fognak teljesen világosan látni abban, hogy milyen maradványok és pénzeszközök vannak arra, hogy ezt a fajta kérelmet támogassák. Emlékeztette a közgyűlést, hogy ugyanezen egyesület szurkolói parkolók biztosítására is kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz, amely mintegy 20-25 millió forintos ingatlankivonást jelent Békéscsaba portfoliójából. Tudomása szerint a közgyűlés által delegált személyt az elnökségbe nem hajlandóak bevenni. Békéscsaba 33 %-os tulajdonrészével nem tudja elérni, hogy az elnökségbe bekerüljön egy általa kijelölt ember. A kérések ezek szerint eléggé egyoldalúak. Bizonyára a városlakók kérése is az lenne, hogy a csapat jusson már fel az NB I-be. Az eredményeket is kellene már látni. Információi szerint az új törvény szerint az önkormányzat kezességet nem vállalhat. A 25 millió forintnak a jelenlegi költségvetésben sokkal jobb és több helyet tudna megnevezni, ezért javasolta a bizottság a 7,5 millió forint megítélését.

15

Takács Péter képviselő: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság ülésén személye azért szavazott a „B” verzióra, mivel az önkormányzat tisztességgel eleget tesz a ráeső tulajdonosi kötelezettségének. Azt meg nem szeretné ragozni, hogy a költségvetésben mit jelent néha akár csak 1 millió forintot érintő módosító javaslat elbírálása. Kiss Tibor alpolgármester: Az önkormányzat az elmúlt években azért biztosította a 25 millió forintot, mert látta, hogy úgysem jut fel a csapat? Az összeget mivel nem vették igénybe, a költségvetés mely sorában szerepel? Szeretné, ha kérdésére Tarné Stuber Éva osztályvezető válaszolna. Tarné Stuber Éva a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője: Az elmúlt évek során ilyen tájban döntött a közgyűlés a támogatás mértékéről. Ezelőtt 2-3 évvel a testület kezességvállalással a problémát meg tudta oldani, nem volt szükség konkrét költségvetési előirányzat megjelölésére. A tavalyi évben 25 millió forint értékben a készpénzletét formáját választotta a közgyűlés. Ez esetben nem jelöltek meg konkrét fedezetet a következők miatt. Amikor erről döntött a közgyűlés márciusban, az Előre az ötödik helyen állt, ebből adódóan vélelmezhető volt, hogy nem biztos, hogy feljut az NB I-be. Júniusban a 6. helyen zárt a csapat. Az előterjesztésből kitűnik, hogy a készpénz letétnek július 1. napjával kell megtörténnie, tehát a márciusi döntés után csak egy előzetes ígérvényt kell adni a közgyűlés általi felhatalmazással a polgármesternek. Az idei évben azonban a csapat a 2. helyen áll, most van talán a legközelebb ahhoz, hogy feljusson. Július 1. napjától 25 vagy 7,5 millió forintot le kell kötni az új számviteli szabályok szerint, amely 2014. évtől hatályos, csak úgy tehető meg egy betét letét, ha annak konkrét költségvetési fedezete van. Az áprilisi zárszámadáskor, mint kötelezettséget be tudják hozni a testület elé, és ha realizálódik a 25 millió forint, rendelkezésre áll. Ígérvény kiadható, de a konkrét pénzletét július 1. napjával kell, hogy megtörténjen, amennyiben feljut az NB I-be a csapat. Kiss Tibor alpolgármester: Van abban logika, amit a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javasol, miszerint az önkormányzat 30 %-os tulajdoni részarányának megfelelő szinten vállaljanak kötelezettséget a licence kiadására. Javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el a 7,5 millió forintra tett javaslatot, és a fennmaradó 17,5 milliót pedig sportra fordítsák. Ez annyit jelent, hogy a testület 25 millió forinttal támogatja a licence kiadását, és feljutás esetén sportra fordítódik a keretösszeg. Amennyiben az a döntés születik, hogy a tulajdonrésznek megfelelő hányadban támogatják az egyesületet, akkor az áprilisi maradvány ismeretében lesz pénzeszköz arra, hogy pl. az atlétikai klubok, az egyes sportegyesületek is támogatáshoz jussanak. Szarvas Péter polgármester: Az egyesületek támogatása a költségvetésben elég komoly összeggel szerepel. Ennek tükrében az önkormányzat nagy bajba nem kerülhet akkor, ha a 25 millió forintos pénzletétet megszavazza, hiszen saját maga dönt arról, hogy mekkora összeget biztosít a későbbiekre. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Nem pontosan értette a polgármester szavait, de a 186 millió forintos sporttámogatásból nyilván jut az Előrének is, az ő keretére kössenek le 25 millió forintot. Ismételten kiemelte, hogy Békéscsaba város küldöttjét, Váradi Zoltánt nem fogadja a zrt. igazgatósága. Vagy egy korrekt együttműködés áll fenn, vagy mindenki boldoguljon, ahogy tud. Kifejezetten kéri, hogy a közgyűlés foglaljon abban állást, hogy a békéscsabai delegáltat a zrt. igazgatósága fogadja. 16

Hanó Miklós alpolgármester: A polgármester rafinált, de ügyes. Jó ötlet, csak az egyesületet hozzák nehezebb helyzetbe. Személye a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság által javasolt 7,5 millió forintos támogatáson felül nyújtandó összeget javasolja. A sport bizonyos szinten üzleti dolog is. Beintegrálódott az utánpótlás nevelés, amire szintén milliókat fordítottak, és az érintett személyeket nem nagyon látták a Békéscsaba csapatában. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok javaslatával egyetért, és kéri, hogy a város delegáltja kerüljön be a zrt. igazgatóságába. Szarvas Péter polgármester: Jólesett számára a minősítés, igyekszik rászolgálni. Bíró Csaba képviselő: Amennyiben az Előre Futball Klub nem ért egyet Váradi Zoltán delegálásával, személye szívesen látja el a város képviseletét. Szarvas Péter polgármester: Pontosításként elmondta, hogy nem az egyesület elnökségébe, hanem a zrt. igazgatóságába delegálnák Váradi Zoltánt. A személye által írt levélben az állt, hogy a város kéri, hogy a zrt. igazgatósága hívja össze a közgyűlést annak érdekében, hogy a három fős igazgatóságba Váradi Zoltán kerüljön beválasztásra. Válaszlevelükben leírták, hogy a soron következő közgyűlésükön meg fogják tenni. Rendkívüli közgyűlést a zrt. nem hívott össze. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok /mikrofonon kívül/: Kérte a polgármestert, hogy először a polgármester által tett módosító javaslatról szavazzon a közgyűlés. Szarvas Péter polgármester: Személye nem tett módosító javaslatot, csak hangosan gondolkodott. Miklós Attila képviselő: Azonosul a polgármester gondolatával, ezért módosító javaslatként javasolja a 47 millió forint terhére történő 25 millió forint biztosítását. Abban az esetben, ha az Előre feljut az NB I-be, nagy valószínűséggel megkereséssel él az önkormányzat felé, és majd a közgyűlés eldönti, hogy kíván-e plusz támogatást biztosítani számukra. Szarvas Péter polgármester: A költségvetés még nem került megszavazásra, ezért a sporttámogatások terhére biztosítsák. Kiss Tibor alpolgármester: A számok még nem ismertek, nem lehet tudni, hogy ki mekkora támogatásban részesül. Az egyesületektől, szakmai bizottságoktól beérkező igényeket, kéréseket összefésülik, és az alapján dönt az illetékes bizottság. A zrt. infrastruktúra fejlesztését – székház felújítás - el kell ismerni. Szarvas Péter polgármester: Felkérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt válaszoljon azon kérdésére, miszerint, ha a testület Miklós Attila képviselő módosító javaslatát megszavazza, az a költségvetéssel konform? Tarné Stuber Éva osztályvezető: Véleménye szerint lehetséges, nincs akadálya. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Tényleg nincs akadálya, hiszen a sportra fordítandó támogatási keretösszeg 186 millió forint, ettől függetlenül megfontolásra ajánlja Hanó Miklós alpolgármester módosító javaslatát is, bár fenntartja, hogy eredményt is szeretnének látni.

17

A határozati javaslat A 1. pontjaként javasolta, hogy a közgyűlés határozatban Váradi Zoltánt delegálja a zrt. igazgatóságába. Ettől teszi függővé szavazatát. Békéscsaba egyharmad arányban részvényes a zrt-ben, és ebből adódóan kifejezi szándékát, hogy delegálja Váradi Zoltánt az igazgatótanácsba. Szarvas Péter polgármester: Polgármesterként a módosító javaslatot elfogadja. Miklós Attila képviselő módosító indítványáról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 7 igen, 2 nem szavazattal és 8 tartózkodással a következő határozatot hozta: 48/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja Miklós Attila képviselő „A Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. 2015/2016-os bajnoki évadra szóló licence kérelméhez biztosíték nyújtása” tárgyú előterjesztéshez tett módosító javaslatát Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: A határozati javaslat „A” verziójáról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 3 igen, 3 nem szavazattal és 11 tartózkodással a következő határozatot hozta: 49/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja „A Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. 2015/2016-os bajnoki évadra szóló licence kérelméhez biztosíték nyújtása” tárgyú előterjesztés határozati javaslatának „A” változatát. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: A határozati javaslat „B” verziójáról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 50/2015. (II. 26.) közgy. 18

HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. 2015/2016-os bajnoki évadra vonatkozó NBI-es licenckérelmének benyújtásához 7,5 millió forint összegű biztosíték nyújtását vállalja készpénzletét formájában. Fedezet: A 2014. évi költségvetési maradvány. A készpénzletét 2015. július 1-jétől 2016. június 30-áig szól, amennyiben azonban minden kétséget kizárólag véglegesítésre kerül, hogy a Békéscsaba 1912 Előre SE a 2015/16-os bajnoki szezont nem az NB1-ben, hanem az NB2-ben játssza le, abban az esetben a készpénzlekötés felbontható. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a 7,5 millió forint összegű saját forrás rendelkezésre állásáról szóló fedezetigazolás aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. március 10. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt el Dr. Ferenczi Attila tanácsnok alábbi módosító javaslatáról: A képviselő-testület kifejezi határozottan abbéli szándékát, hogy a polgármester által korábban megküldött kérést, amely arról szólt, hogy a Zrt. igazgatósága hívja össze a zrt. rendkívüli közgyűlését, és az igazgatóság tagjává Váradi Zoltánt válassza meg, ennek a korábbi kérésnek haladéktalanul tegyen eleget a Zrt. igazgatósága. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 51/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kifejezi azon szándékát, hogy a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. Igazgatósága a közgyűlés korábbi kérésének a következők szerint haladéktalanul tegyen eleget: Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. Igazgatósága hívja össze a Zrt. rendkívüli közgyűlését és az Igazgatóság tagjává válassza meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által delegált Váradi Zoltán Békéscsaba, Pongrácz u. 37. szám alatti lakost. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 27. .

19

Szarvas Péter polgármester: A jelen lévő vendégekre tekintettel később rendel el szünetet. Napirend tárgya: Tárgy:

Oktatási és közművelődési ügyek

A Csabagyöngye Kulturális Központ intézményvezetői pályázatának meghirdetése

Szarvas Péter polgármester: Előterjesztő Dr. Kiss Gyula aljegyző. Van-e kérdés, hozzászólás? Nincs. A határozati javaslatról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 52/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése pályázatot ír ki a Csabagyöngye Kulturális Központ magasabb vezetői állására a megjelölt feltételekkel. A pályázatot meghirdető szerv

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek Juttatások, pótlék, egyéb

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, Békéscsaba, Szent István tér 7. 5600

Csabagyöngye Kulturális Központ, Békéscsaba, Széchenyi utca 4. igazgató

- felsőfokú közművelődési végzettség, vagy nem szakirányú egyetemi végzettség és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsga, - legalább ötéves szakmai gyakorlat, - kiemelkedő közművelődési tevékenység

Juttatás: Kjt. szerint. ÁEI*: 2015. július 1. A megbízás 5 évre szól. Pályázathoz csatolandó: jogszabály szerinti mellékletek. Közzététel várható időpontja a Közigazgatási Állásportálon (https://kozigallas.gov.hu): 2015. április. Benyújtás határideje: a Közigazgatási Állásportálon (https://kozigallas.gov.hu) történő megjelenést követő 30. nap. Elbírálás határideje: 2015. május.

*ÁEI: állás elfoglalásának ideje Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. március: a pályázati felhívás közzététele, 2015. május: a pályázat elbírálása

20

Tárgy:

A Szigligeti Utcai és Kazinczy – lakótelepi Óvoda intézményvezetői pályázatának kiírása

Szarvas Péter polgármester: Előterjesztő Dr. Kiss Gyula aljegyző. Van-e kérdés, hozzászólás? Nincs. A határozati javaslatról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 53/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján pályázatot ír ki a Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda intézményvezetői állására.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Kiss Gyula aljegyzőt, hogy a pályázat kiírásáról hozott döntést követően gondoskodjon a pályázati kiírásnak - a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv internetes oldalán, - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelyén helyben szokásos módon, valamint - az Oktatási és Kulturális Közlönyben történő megjelentetéséről.

III.

Pályázati kiírás szövege:

A pályázatot meghirdető szerv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb

A nemzeti *ÁEI: 2015. augusztus 1. köznevelésről szóló A vezetői megbízás 5 évre, 2020. 2011. évi CXC. július 31. napjáig szól. törvény 67. § (1) a) pontjában A közalkalmazotti jogviszony meghatározott időtartama: határozatlan idejű. felsőfokú iskolai A foglalkoztatás jellege: teljes végzettség és munkaidő. óvodavezető szakképzettség, Benyújtás határideje: a pályázati pedagógus-szakvizsga felhívás kormányzati A munkáltató keretében szerzett személyügyi igazgatási Békéscsaba Megyei intézményvezetői feladatokat ellátó szerv internetes Jogú Város szakképzettség, oldalán történő megjelenéstől Önkormányzata, a legalább 5 év számított 30 nap.

Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda 5600 Békéscsaba, Szigligeti utca 3.

21

munkáltatói jogkör gyakorlója a közgyűlés, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. **Lf: Az intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok vezetői irányítása, különös tekintettel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltakra.

pedagógus munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, a nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagy a megbízással egyidejűleg pedagógusmunkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 66. § (1) b) és c) pontja alapján büntetlen előélet és cselekvőképesség, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség.

22

Elbírálás határideje: 2015. június 30. Elbírálás rendje: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint. Illetmény, juttatás: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint. Pályázathoz csatolandó jogszabály szerinti mellékletek: - szakmai önéletrajz, - intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, - oklevélmásolatok, - szakmai gyakorlat igazolása, - nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez, továbbításához hozzájárul, - nyilatkozat arról, hogy a pályázat elnyerése esetén nem áll fenn a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. §-a szerinti összeférhetetlenség, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Közzététel várható időpontja a KSZK honlapon: 2015. március.

A pályázat benyújtásának módja: 1 példányban, postai úton, a pályázatnak Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címére, Dr. Kiss Gyula aljegyző részére történő megküldésével (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), a borítékon feltüntetve a munkakör megnevezését (óvodavezető). A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Túriné Kovács Márta osztályvezető nyújt a 66/523-819es telefonszámon. * ÁEI: állás elfoglalásának ideje ** Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. március: a pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése; 2015. június: a pályázatok véleményezése, elbírálása.

Tárgy:

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerületének beszámolója

Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Dr. Malatyinszki Anita megbízott tankerületi igazgatót. Kíván-e a beszámolóval kapcsolatban szóbeli kiegészítéssel élni? Dr. Malatyinszki Anita a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerületének megbízott igazgatója: A felmerülő kérdésekre szívesen válaszol. Bejelentéssel szeretne élni a közgyűlés előtt, és köszönetét kifejezni. Korábban a intézményfenntartó központ kéréssel fordult Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatához a pedagógiai intézeteket felváltó pedagógiai oktatási központ elhelyezésével kapcsolatban. Jelen állás szerint a pedagógiai intézetek megszűnnek, és helyette pedagógiai oktatatási központok jönnek létre. A legfrissebb tájékoztatás szerint a 8 vidéki POK közé bekerült Békéscsaba is. Változik a feladatellátás, amelyről később fognak tájékoztatást kapni, valószínűleg tanfelügyelettel, szaktanácsadói feladatokkal lesz ellátva az új oktatási központ. Erről egy későbbi alkalommal szívesen beszámol a testületnek. Jelenleg a köszönetét szeretné kifejezni. Bíró Csaba képviselő: Az lett volna a kérése, hogy az intézményvezető asszony tájékoztassa a közgyűlést a békéscsabai intézmények helyzetéről. A tegnapi bizottsági ülésen még ennyire konkrét állásfoglalás nem hangzott el. Megköszönte a rendkívül kidolgozott, nagyon könnyen átlátható beszámolót. Takács Péter képviselő: Az előterjesztés azért szerepel a testület előtt, mivel az előző ciklusban a törvényalkotók szándékának megfelelően az önkormányzat által fenntartott oktatási intézmények jelentős része államosításra került. A közgyűlés berkein belül számos 23

alkalommal elmondták, hogy miért tartják rendkívül hibás lépésnek, és így állt elő az a helyzet, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a területén működő oktatási intézmények egy része esetében csak indirekt módon tud hatást gyakorolni. Személye a viták során mindig elmondta, hogy meglátása szerint az önkormányzatnál jobb intézményfenntartó nincs. Bizonyára a létrejött helyzetet a város is és a KLIK is megpróbálta a lehetőségeihez mérten a legjobban kezelni. Lesz még újonnan beépülő feladat, hiszen a hírek szerint a szakképzés át fog kerülni a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Az illetékes bizottság ülésén feltette azon kérdését az igazgató asszonynak, hogy azt a problémát, amely szerint nem elég, hogy az intézmények önkormányzati fenntartásból átkerültek állami fenntartásba, de egyúttal el is vesztették önálló gazdálkodási jogkörüket, sikerült-e kezelni? A középiskolai vezetők egy része panasszal élt személye felé pl. a tekintetben, hogyha egy koszorút szeretnének vásárolni egy iskolai ünnepségre, be kell menni előtte a KLIK-hez engedélyeztetni. Egy gimnáziumi igazgatónak van jobb dolga annál, mint, hogy számlákat engedélyeztessen a KLIK központi irodájában. Sajnos a válasz nem volt teljesen megnyugtató. Ezek azok a problémák, amelyek minél előbb megoldásra várnak, pontosan azért, hogy felesleges dolgokkal az oktatási intézmények vezetőit ne terheljék. Dr. Malatyinszki Anita a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerületének megbízott igazgatója: A tegnapi bizottsági ülésen is válaszolt Takács Péter képviselő ezen kérdésére, amely talán azért nem volt teljes mértékben elfogadható, mivel személye is csak tervekről tud egyelőre beszámolni. Ismerik a problémát, a KLIK elnöksége is keresi a megoldást. Miklós Attila képviselő korábban említette a kerekasztal gondolatát. Támogatná az öletet. Az általános- és a középfokú oktatás területén is célszerű egy kerekasztal létrehozása, amelyen a város, az intézmények, a kormányhivatal oktatási főosztályának, a KLIK képviselői is részt vennének. Erre nagy szükség lenne. A képviselő is említette, hogy az oktatás ismételten átalakul, július 1. napjától a szakképző intézmények elkerülnek a KLIK fenntartása és működtetése alól. Ezek olyan jellegű változások, amelyek a város életét valamilyen szinten befolyásolják. Ezért nagyon nyitottak egy kerekasztal létrehozására. Kiss Tibor alpolgármester: Mindenki tisztában van azzal, hogy a KLIK nagy változás előtt áll, reményeik szerint pozitív irányba, és a felmerült problémákat orvosolhatják. Információi szerint is vannak erre tervek, megoldási javaslatok. Eloszlatná azt a tévhitet, hogy a városnak magániskolái lettek volna. Nem történt államosítás, csak a szakfeladat ellátása központosításra került. Takács Péter képviselő: Üdvözli az igazgatóasszony települési oktatási kerekasztal felállításával kapcsolatos felvetését, nem elvitatva Miklós Attila képviselőtől az ötletet. Az előző ciklusban írásos előterjesztést nyújtott be az illetékes bizottság elé, azonban sajnálatos módon az alpolgármester úr volt az, aki legjobban ellenezte a kerekasztal felállítását. Miután az igazgatóasszony, Miklós Attila képviselő és jó maga is kéri, bízik abban, hogy az alpolgármester is jobb belátásra bír e tekintetben, és feláll a kerekasztal, mivel tényleg lenne létjogosultsága. Az adott intézményvezetők az önkormányzat képviselőivel egy fórum keretében megoldásokat találhatnak a felmerülő problémákra.

24

Kiss Tibor alpolgármester: A Szent István Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem közös pályázata kapcsán már felmerült a kerekasztal felállítása. Sajnos nem mindig tud Takács Péter képviselő minden felvetésére emlékezni Biztos volt ilyen. Dr. Malatyinszki Anita megbízott igazgató: Takács Péter képviselő felvetésére elmondta, hogy a tegnapi bizottsági ülés után Kiss Tibor alpolgármesterrel szóba került a kerekasztal ötlete. Szarvas Péter polgármester: A határozati javaslatról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 12 igen szavazattal és 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 54/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerületének tájékoztatását a békéscsabai köznevelés helyzetéről. Felelős: Határidő:

Kiss Tibor alpolgármester 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: Megköszönte Dr. Malatyinszki Anita igazgató részvételét, a tájékoztatást, jó munkát kívánt. Napirend tárgya:

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése

Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Dr. Csák Gyula vezérigazgatót, valamint Dr. Jancsó Edina főosztályvezető-asszonyt. Van-e kérdés, észrevétel? Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Bizottságuk 9 igen szavazattal, 1 tartózkodással javasolja az előterjesztés elfogadását. Takács Péter képviselő: Arra az anyagra hagyatkozik, amit a polgármester állított össze az igazgatósági ülésről. Ebben szerepel az alábbi mondat, amivel kapcsolatban szeretne kérdést intézni a vezérigazgatóhoz: „A beszámoló nem tér ki annak bemutatására, hogy az állami beruházásként megvalósuló ivóvízminőség javító program keretében kötelezően fenntartandó víztisztítási technológia miként befolyásolja az aradi víz átadási projektet. Célszerű annak vizsgálata, hogy az esetleges vízátadási projekt meghiúsulása milyen feladatokat és kockázatokat jelent a társaságnak.” Az aradi víz története kezd végtelenített történetté válni. Legutóbb úgy tűnt, hogy ennek a történetnek vége van, mivel számára az anyagból az derült ki, hogy a román fél nem egészen pozitívan áll hozzá, és akkor még árnyaltan fogalmazott. Most ismételten napirendre került az aradi víz kérdése? Tájékoztatást szeretne kérni ez ügyben.

25

Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, bizottsági elnök: Bizottságuk az előterjesztést megtárgyalta, azonban Takács Péter képviselő nem tagja a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságnak, így teljesen jogos, hogy feltette kérdését. Az aradi vízátvétel kérdése nem mai téma. A korábbi problémák leginkább a nemzetközi kapcsolatokon csúcsosodtak ki, mégpedig abban, hogy mi van akkor, ha Románia lezárja a kutakat. Az anyag kitér arra, hogy erre egy választott bíróság Bécsben hivatott dönteni. A fenntartás és az üzemeltetés nem ugyanaz. Drágább a tisztított víz. Abban az esetben, ha az aradi kristálytiszta vizet be lehetne keverni a működő vezetékhálózatba, az üzemeltetési költségek csökkennének, hiszen nem mindegy, hogy köbméterenként 150-200,- Ft rárakódik-e a vízdíjra, vagy csak 20-30,- Ft. A természetes víz nem érintkezik levegővel, a tisztított viszont igen. Ha érintkezik levegővel, akkor baktériumtenyészetek szaporodhatnak el, ami nem feltétlenül káros az egészségre, csak a vegyhatását módosítja a víznek, és éppen ezért egy olyan keverési aránnyal, hogy a zártrendszerűt kevernék a nem teljesen zárt rendszerűhöz, még jobb hatásfokkal tudnák csökkenteni az arzén egészségi értékét. A 80-as években volt már tisztítási próbálkozás, az akkori szabványok szerint az ivóvíz minőségen sikerült javítani, de az azután életbe lépő uniós szabályok ezt még lejjebb szorították, és ezt a típusú tisztasági fokot nem lehetett már elérni. Az uniós források lehívásán és a határidők betartásán volt a hangsúly, korábban a határidőket nem tudták tartani. A jelenlegi javaslat arról szól, hogy a város, a megye és más települések tőkeemelés címén összeadott 1,5 milliárd forintjából a Maros hordalékkúp vízét be lehetne integrálni a rendszerbe, és ez által az üzemeltetési költségek lényegesen csökkenhetnének. Hanó Miklós alpolgármester: A holnapi nap folyamán kerül megtartásra az Alföldvíz Zrt. közgyűlése, ahol a várost személye képviseli. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok idézte a régmúlt időket, amikor is a koncepció az volt, hogy épüljön meg a román-magyar közös vezeték. Határon történő áthozatal és politikai csatározások miatt a pályázat nem került határidőre beadásra, azonban a víztisztítást az Európai Unió előírta. Pályázat útján víztisztítók beépítésével a követelményeknek eleget tettek, azonban tudomásul kell venni, hogy a víztisztítókkal előállított víz ugyan megfelel a szabványnak, csak rosszabb ízű. Ezt az állapotot fenn kell tartani arra az esetre, ha az aradi víz áthozatala meghiúsulna. A víztisztítók bekapcsolására csúcsidőben van szükség. A leglényegesebb, hogy a kb. 30 milliárdos fejlesztésen belül a csővezeték kiépítése is megtörténik. Köszöni az Alföldvíz Zrt. munkatársainak a koncepció kidolgozását. Az összeadott pénzösszeget fel kell használni, mivel ha sikerül az engedélyekhez kötött határszakaszt bekötni a rendszerbe, a vízköltség, beszerzési ár jelentősen csökkenne, biztosítanák a jó minőségű vizet Békés és Csongrád megye területén, ezáltal a zrt. rentábilisabbá válna. Javasolta az előterjesztés támogatását. Miklós Attila képviselő: A héten jelent meg egy kimutatás arról, hogy a késedelmes projektek az országban hogyan alakulnak. Ebben több olyan is van, amely Békés megyét is érinti, többek között a Közép-békési ivóvízjavító program is. Ez mennyiben befolyásolja a projektet, mennyiben érintett az Alföldvíz Zrt.? A novemberi befejezést fogja-e érinteni? Szeretné, ha kérdéseire Dr. Csák Gyula vezérigazgató válaszolna. Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója: Számos érv hangzott el a felszólalók részéről annak kapcsán, hogy miért lehet előnyös az aradi vízbázis igénybevétele, és hogy a koncessziós jog miért fontos Békés megye számára. Személye is ismertetne néhány érvet, ami szintén fontos körülmény, illetve láttatna olyan összefüggést, amely az eddigiekben nem 26

kapott kellően súlyt. A költség és az ivóvíz minősége mellett el kell mondani, hogy a Magyarországon lévő vízbázisok gyakorlatilag szerves összefüggésben állnak a Románia területén lévő vízbázisokkal. Hogy mi lesz akkor, ha Romániában baj történik? Ha Romániában baj történik a vízbázisokkal, akkor nem sokkal később a magyarországi legjobb vízbázisok is gyakorlatilag el fognak veszni, vagy használhatatlanná válnak. A Kevermes, Lökösháza térségében kitermelt vizek Romániából származnak. Egyrészt a magyarországi ivóvíz szolgáltatóknak fontos, hogy Romániában, mint jogi személy jelen tudjanak lenni az ottani leánytársaságokon keresztül, és a vízbázisok használata tekintetében jogalanyként szerepelhessenek mindennemű olyan hatósági eljárásban, ami az ottani vízbázisnak a használatát, hasznosítását jelenti, másrészt bármilyen olyan beruházás kapcsán jogokat biztosít, mint pl. egy kavicsbánya létesítése, ami szintén veszélyeket jelent. Maga a 20 db kútra vonatkozó koncessziós jog kevesebb mint 30 millió forint költséget jelent, ami alapján jogalanykényt felléphetnek az ottani vízügyi hatósági eljárásokban. Akkor amikor a magyar kormány magához vont számos projektet az Uniós Pályázati eljárások keretében, akkor az azért történt, hogy az uniós elszámolási cikluson belül és a derogációs kötelezettség határidejét tartva el tudjon számolni az unió irányába, viszont ez nem jelentette azt, hogy az önkormányzatok törvényben foglalt azon joga, hogy mint ellátásért felelős, és mint ezen közművek tulajdonosai, maguk is beruházásokat eszközölhessenek. Vegyék azt a lehetséges verziót, hogy már megépültek a víztisztító berendezések, létrejött a beruházási projekt és üzemel. Az önkormányzati törvény kétharmados törvény, így garantálja az önkormányzatok azon jogát, hogy az ellátási felelősség keretében maguk, mint beruházók szerepeljenek, bármikor dönthet úgy egy önkormányzat, ha van rá forrása, hogy beruházásokat valósít meg. Itt jelen esetben az történt, hogy az önkormányzatok és anno a megyei önkormányzat jelentős tőkét emelt be a társaságba, közgyűlési döntésen keresztül létrehozott egy beruházási alapot, amit alapvetően arra szánt, hogy a projekt, az ivóvízminőség javítás az aradi vízbázisra építetten valósulhasson meg. Történtek olyan nehézségek, amivel nehezen szembesültek, és nehéz volt tudomásul venni. Van egy érdekközösség, aki abban érdekelt, hogy az itteni lakosság egészséges ivóvíz ellátása biztosított legyen, és nehéz tudomásul venni, hogy ez az érdek nem mindenütt tud olyan könnyen érvényesülni. Továbbra is elkötelezettek abban, hogy biztosított legyen a megye vízellátása természetes vízbázisokra alapozottan. Hanó Miklós alpolgármester utalt arra, hogy az Alföldvíz Zrt-nek valóban igen nehéz anyagi helyzete van, viszont ennek ellenére, az a forrás, amit biztosított a tőkeemelés, a mai napig rendelkezésre áll, ennek gyarapításából származó kamatbevételek szintén az alaphoz kerültek lekötésre. A projekt megvalósításához szükséges erőforrások a cég számára nagyrészt már most is rendelkezésére állnak, és az aradi partnerekkel jó kapcsolatot ápolnak. Hasznosnak tartja a közgyűlés azon indítványát, hogy a zrt. következő közgyűlésén kerüljön az megtárgyalásra egy előterjesztés keretében, hogy milyen következményei lennének annak, hogyha az aradi projekt nem valósul meg, a szerződéses kapcsolatrendszerre ez milyen hatást gyakorolna. Attól függetlenül, hogy mind a két fél elkötelezett a projekt megvalósításában. A hátralévő feladat a határon való munkavégzéshez a két állam egyezsége, szerződéses megegyezése szükséges, amely egy közjogi, rendészeti szerződés. Vízjogi, környezetvédelmi és egyéb hatósági szempontból az összes feltétel biztosított. A koncesszióval érintett 20 db kút az ottani leányvállalat birtokában van. Megvásárolták a kutak elkülönített működtetéséhez szükséges vízműtelep építési telkét. Most van folyamatban az a pályáztatási eljárás, melynek keretében a csőanyag beszállítót, a csővezeték építésének kivitelezőjét, az áramellátást 27

biztosító vezetéképítés szakfeladatait biztosító szakembereket választják ki. A pályázati eljárás lezárultának időpontjától elkezdődik a kivitelezési munka. Azért van szükség a rendészeti szerződésre, hogy a határ 10 méteres szakaszán megépüljön a csővezeték és össze lehessen kötni a magyar oldallal. A víztisztítók olyan megoldások, amelyek arra az esetre szólnak, hogyha másképp nem lehet jó vizet produkálni a fogyasztók számára. Senki sem tiltja azt, hogy a közgyűlés olyan döntéseket hozzon, ami azt eredményezi, hogy a víztisztítóknak kevesebbet, vagy nem is kell működnie. Ezek a biztonságot szolgálják. Az Alföldvíz Zrt. azon kevés cégek közé tartozik, aki több mint egy évtizede működtet víztisztítót. Békés megyében két koncepció volt az egészséges ivóvíz ellátásra, anno amikor az 50 mg-os arzénszintet meghatározták, illetve később, amikor csökkentésre került. Az általuk közölt adatok nem feltételezéseken alapulnak, hanem tényeken. A két program egymás mellett futhat. Abban bízik, hogy olyan megoldás fog kialakulni, amikor gyakorlatilag az évnek a meleg nyári napos időszakában sem kell majd a tisztítókat bekapcsolni, és maximálisan biztosítják azt az ellátási garanciát, hogyha bármi is történne akár román, akár magyarországi oldalon, azonnal tudnak olyan kutakat bekapcsolni, amivel az ellátás biztosítása nem sérül. Takács Péter képviselő: Megköszönte az előtte szólóknak a képletes felvázolást a tekintetben, hogy milyen előnyük származik az aradi vízbázis esetleges hasznosításából. A kérdése arra vonatkozott volna, hogy az aradi vízből ebben az évben látnak valamit? Emlékezete szerint az önkormányzat az Invitel perből befolyt pénzösszegből áldozott 400 millió forintot. Dr. Csák Gyula vezérigazgató: Az idei év március, április hónapjában, ahogy a pályázati eljárások Romániában lezárulnak, elindul a beruházás megvalósítása. Ahhoz, hogy Békéscsabán a poharat a csap alá tartva olyan ivóvizet lehessen fogyasztani, ami abból a vízbázisból érkezik, ahhoz az kell, hogy a magyar oldalon is megvalósuljanak beruházási elemek. A határtól a kevermesi vízmű telepig el kell, hogy jusson majd csővezetéken a víz. A magyar államot képviselő OVF is azt a verziót fogadta el, ami bármikor alkalmas arra, hogy az aradi vízbázisról is fogadjon ivóvizet. A fejlesztéseknek mind a két oldalon meg kell valósulnia. Arra nézve nyilatkozni nem tud, hogy a magyarországi beruházás hogyan és mikor fog megvalósulni. Ez ügyben magát a társulást kell megkeresni. Két partner egyidejű cselekvése szükséges. Az Alföldvíz Zrt. és az általuk tulajdonolt leánytársaság csak a romániai beruházásért felel. Információkkal rendelkeznek a Magyarországon megvalósuló ivóvízjavító programról, de e tekintetben a zrt. semmiféle felelős döntéshozói vagy nyilatkozattevői jogosítvánnyal nem rendelkezik. Szarvas Péter polgármester: A határozati javaslatról szavazást rendelt el. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 12 igen szavazattal és 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 55/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT

28

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Hanó Miklós alpolgármestert, hogy az Alföldvíz Zrt. 2015. február 27-ei rendkívüli közgyűlésén a Zrt. előterjesztéseinek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát a jelen előterjesztésben foglaltak figyelembe vételével képviselje. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2015. február 27.

13 óra 08 perckor 20 perc ebédszünetet rendelt el Szünet Napirend tárgya:

A pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel? Herczeg Tamás tanácsnok: A rendelet megalkotása az egyik legfontosabb feladat a nap folyamán, különös tekintettel arra, hogy az országban több millióan érintettek a szociális ellátásban. Békéscsabán is több ezres nagyságrendet érint, hiszen önkormányzati segélyt 2.500 feletti fő kap, lakásfenntartási támogatásban 1.700 fő feletti személy részesül. Az állami szabályozás változása generálja a szociális rendelet módosítását. Kettéválik az állami támogatás, a járás és az önkormányzat által adható ellátásokra. A jelenlegi rendeletalkotásnak döntően azt a szempontot kell figyelembe vennie, hogy az eddig biztosított ellátásokat az érintett személyek többé kevésbé megkapják, amit az előző rendelet számukra lehetővé tett. Ezt a vezérelvet próbálja követni az új rendelet tervezet, a költségvetési szabályozás próbál ezzel szinkronban lenni. Tájékoztatás céljából a szociálpolitikai osztály kéthavonta beszámolót készít a szakbizottság felé. Az eddig önkormányzat által biztosított támogatások egy részét a továbbiakban az állam finanszírozza. Nehéz az összehangolni, hogy a költségvetés és a szabályozás egyensúlyban legyen, ezért folyamatos kontroll szükséges annak érdekében, hogy megtapasztalhassák, a jelenlegi szabályzás szerint hogyan tudják biztosítani az ellátást. Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Dr. Marosvölgyi Emesét, a járási hivatal vezetőjét, megköszönte, hogy részt vesz a képviselő testület munkájában. Dr. Kerekes Attila képviselő, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: Herczeg Tamás tanácsnok az előterjesztés lényegét ismertette, amit bizottsági elnökként az alábbi gondolatokkal kíván kiegészíteni. Békéscsaba önkormányzata a rendszerváltás óta minden évben nagy súlyt fektet a városban élő leszakadt réteg megfelelően támogatására. Azt az elvet vallja, hogy mindenki számít, aki békéscsabai. Ez különösen aktuális volt 2006-2010. években a bal liberális kormányzás idején. Visszaesett az életszínvonal, ezért a szociális támogatások keretösszegét megemelték, amit azóta is magas szinten tartanak. Mint Herczeg Tamás tanácsnok is említette, élesen külön válik az állami és az önkormányzati támogatás, éppen ezért szükséges a rendelet megalkotása. Nem kell aggódniuk azoknak, akik attól tartanak, hogy csökkenni fog az ellátás összege. Áttekintve a főösszeget, az önkormányzat települési támogatás címén az elmúlt évi 183.000.000,- Ft összeg helyett 218.000.000,- Ft-ot tervezett. Az állam is jelentős részt vállalt át, ezért nyugodt szívvel mondható, hogy

29

Békéscsaba városa megfelelő színvonalon tudja feladatát ellátni. Kérte a képviselőket, támogassák a rendeletalkotást. Takács Péter képviselő: Dr. Kerekes Attila képviselővel egyetért abban, hogy a rendszerváltást követően függetlenül attól, hogy ki volt a polgármester és milyen összetételű volt a testület, a szociális területet nagy konszenzussal kezelték. Ennek köszönhetően volt olyan év, amikor a központi támogatással, illetve a helyi saját erővel több, mint egymilliárd forintot fordított a város a szociális támogatásra. Nem kell szégyellni, sőt, büszkének kell lenni rá. A rendelet tervezet összeállítása valóban alapos munkát takar, aminek színvonala eddig is megszokott volt a szociális irodától. Örül annak, hogy az elmúlt évben elfogadott tűzifa támogatási rendszer esetében a 60 éven felüli, egyedülálló személyek esetében az értékhatárt megemelték, a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének duplájára. Hányan vették igénybe a tűzifa támogatási lehetőséget? A rendelet tervezethez két módosító javaslatot tesz, az egyik a lakásfenntartási támogatás mértékével, a másik a beiskolázási segéllyel kapcsolatos. A lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásméret jelen pillanatban 35-65 m2. Javasolta a terület nagyságának 10, illetve 15 m2-el történő növelni. A bizottsági ülésen megjegyezte, hogy korlátozó jellegű az előterjesztés, amit ezennel visszavon. Azt viszont megerősíti, hogy a lakhatás az egyik legfontosabb kérdés mindenki számára. Véleménye szerint Szarvas Péter polgármester is többször találkozott már olyan személyekkel, akik lakhatásukhoz kértek segítséget. Amíg személye a Lakásügyi Bizottság elnöki tisztségét töltötte be, sokan keresték meg ezzel a problémával, kértek segítséget. Az elismert lakásméret növelését célozza módosító javaslata, holott számára is ismert, hogy elfogadása esetén költségvonzata van. Nagyon komoly költségvetési hatást nem jelenthet a beiskolázási támogatás. Az adhatóság mértéke jelen pillanatban egy család esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 120 %-át érheti el a jövedelem. Ezt a mértéket kívánja módosítani + 10 %-kal. Ezt azért teszi, mert saját környezetében a beiskolázási támogatás az egyik leghatékonyabb támogatási formája az önkormányzatnak. Augusztus végén, szeptember elején szembesülnek a szülők azzal, hogy adott esetben jelentős összeget kell kiadni beiskolázásra. Ezt próbálja könnyíteni a támogatási forma, illetve módosító javaslata. Egy gyermekes család esetén, ha mindkét szülő 55.000,- Ft nettó jövedelemmel rendelkezik, a jelenlegi értékhatár alapján sajnálatos módon nem igényelhet támogatást. Ezért javasolta a jövedelemhatár mértékének 10 %-os emelését. Így több gyermeket nevelő családnak, vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek adható támogatás. Herczeg Tamás tanácsnok által elmondottakat maximálisan támogatja. Annak idején, amikor költségvetési problémák merültek fel, megvizsgálták, hogy adott területen milyen összegű felhasználás történt. Ahol probléma mutatkozott, túlteljesítés esetén ellentételezték azon támogatási formák terhére, ahol megtakarítást tapasztaltak. Költségvetési rendelet módosításával a probléma könnyen orvosolható. Kérte Szarvas Péter polgármestert, hogy a lakásfenntartási és az iskolakezdési támogatásra irányuló javaslatáról külön rendeljen szavazást. Szarvas Péter polgármester: Felkérte Dr. Tőgye Ildikó osztályvezetőt Takács Péter képviselő által feltett kérdés megválaszolására. 30

Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: 2014. november 1-től 2015. február 26-ig 160 fő, illetve család részesült tűzifa támogatásban. Előző napon jelezte a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője, hogy 2.000.000,- Ft-ot különítettek el erre a célra, amit rövidesen kimerítenek. Herczeg Tamás tanácsnok: Érzékeny kérdéseket vet fel Takács Péter képviselő, hiszen a szociális ellátórendszer nagyon gyakran kritikus élethelyzetben lévőknek nyújt támogatást. Annyit azért el kell mondani a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban, hogy azt korábban 90 %-os állami támogatás mellett folyósították. Jelenleg az állam nem biztosít támogatást. Az önkormányzat 45.000.000,- Ft-ot irányzott elő e célra. Amennyiben megemelik arra a szintre, amit Takács Péter képviselő javasol, kb. 25-30.000.000,- Ft többletköltséget eredményez, ami lényeges emelkedés. Az is jelentős eredmény, hogy a korábban államilag finanszírozott ellátást az önkormányzat meg tudja tartani. A beiskolázási támogatással kapcsolatban a korábbi rendelet értelmében a legkisebb öregségi nyugdíjhoz képest 100 %-kal megemelt határértéket 120 %-ra módosítják, így bővül az elláthatók köre. Ezért úgy gondolja, hogy a rendelet az előterjesztett a formában megfelelő. Javasolta, vizsgálják meg a felsőfokú tanulmányokat folytatók képzési támogatását. Korábban a mesterképzésben résztvevők is kaptak támogatást, most viszont a rendeletből kikerült. Aki jogi képzésre jár, vagy színésznek tanul öt éven keresztül, vagy akár tovább is kaphat támogatást. Míg az, aki pedagógus, kémikus, matematikus, vagy biológus képzésre jár, mivel osztott képzésnek minősül, csak három évig részesül a támogatásból. Aljegyző úr tájékoztatása szerint 30 főt érintett. Nem tartja igazságosnak a megkülönböztetést, nagy valószínűséggel célszerű a közeljövőben módosítani. Szarvas Péter polgármester: Az elhangzott gondolatokkal egyetért. Jelezte, hogy több hozzászólás nem lévén, Takács Péter képviselő határidőben benyújtott módosító javaslatait kérésének megfelelően külön bocsátja szavazásra. Szavazást rendelt a lakhatási támogatással összefüggésben tett módosító javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 5 igen, 2 nem szavazattal és 10 tartózkodással a következő határozatot hozta: 56/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja Takács Péter képviselőnek „A pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendelettervezet”-hez, a lakhatási támogatással összefüggésben benyújtott módosító javaslatát. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26.

31

Herczeg Tamás tanácsnok: Ügyrendi hozzászólásában kérte, hogy Takács Péter képviselő második módosító javaslatát is bontsák két részre. A gyermeküket egyedül nevelő szülő esetében a 140 %-os határ méltánylandó, a másik esetben viszont nem indokolt a bővítés, hiszen 20 %-kal magasabb összeget alkalmaznak. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt Herczeg Tamás tanácsnok módosító javaslatáról, miszerint a tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 7 igen, 2 nem szavazattal és 8 tartózkodással a következő határozatot hozta: 57/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja Takács Péter képviselőnek „A pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendelettervezet”-hez, a gyermeket gondozó családok tanévkezdési támogatással összefüggésben benyújtott módosító javaslatát. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt a tanévkezdési támogatással kapcsolatos módosító javaslatról, miszerint a tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át nem haladja meg az egy főre jutó havi nettó jövedelem. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 58/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja Takács Péter képviselő „A pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendelettervezet”-hez benyújtott módosító javaslatát, miszerint: tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha ….a családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege ……gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át nem haladja meg. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt a rendeletalkotásról. 32

A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen szavazattal és 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és letelepedettekre, c) a hontalanokra, d) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint f) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgáraira, amennyiben életvitelszerűen Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodnak.

33

(2) A 14. §-ban meghatározott ellátás megállapítására irányuló eljárásban - az (1) bekezdéstől eltérően - a rendelet hatálya kiterjed azokra a személyekre is, akik nem tartózkodnak életvitelszerűen Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén.

2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. aktív korú: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott személy; 2. család: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek közössége; 3. egyedülálló: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy; 4. egyedülélő: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy; 5. elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) okozta kár; 6. fiatal felnőtt a gyermekvédelmi ellátás tekintetében: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § c) pontja szerint meghatározott személy; 7. fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt a gyermekvédelmi ellátás tekintetében: a Gyvt. 5. § q) pontja szerinti állapot; 8. gyermekvédelmi ellátás: a tanévkezdési támogatás és a felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj; 9. gyermek a gyermekvédelmi ellátások tekintetében: a Gyvt. 5. § a) pontja szerinti kiskorú; 10. háztartás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége; 11. jövedelem: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem; 12. keresőtevékenység: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerinti tevékenység; 13. környezettanulmány: a kérelmező és családja vagy háztartása vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázása érdekében végzett helyszíni szemle; 14. közeli hozzátartozó: a szociális ellátás tekintetében a Szoctv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában, a gyermekvédelmi ellátás tekintetében a Gyvt. 5. § e) pontjában meghatározott személy; 15. kritikus élethelyzet: a testi épséget, az egészséget az alapvető szükségletek kielégítését - így különösen a táplálkozást, lakhatást - veszélyeztető helyzet. 16. rendkívüli élethelyzet: a kérelmezőnél, illetve családjában rendkívüli esemény, így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, káresemény, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet; 17. rendszeres pénzellátás: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerinti ellátás; 18. szociális ellátás: a települési támogatások - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott 34

települési támogatás, a szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás - és a rendkívüli települési támogatás; 19. tartós betegség a gyermekvédelmi ellátás tekintetében: a Gyvt. 5. § p) pontja szerinti állapot; 20. vagyon: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon; 21. várandós anya válsághelyzete: a Gyvt. 5. § o) pontja szerinti állapot; 22. veszélyeztetettség: a Gyvt. 5. § n) pontja szerinti helyzet, állapot. 3. Általános eljárási szabályok 3. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) lehet benyújtani. A jogosultság megállapításhoz szükséges jövedelemigazolásokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani. (2) A kérelmező és családja - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás esetében a vele egy háztartásban élők - vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell: a) valamennyi jövedelemmel rendelkező személy jövedelméről szóló igazolást az alábbiak szerint: aa) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást; ab) a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban és egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló nyugdíjszelvényt vagy pénzintézet által igazolt, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megállapított ellátás összegéről kiadott igazolást, vagy a jogosultságot megállapító szerv által kiállított hatósági bizonyítványt; ac) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles igazolást vagy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot; ad) ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor a vállalkozási tevékenység időtartama alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást vagy nyilatkozatot; b) a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet, ennek hiányában a szülők nyilatkozatát a gyermektartásdíjra vonatkozóan; c) az őstermelői igazolvány másolatát. (3) A kérelemhez mellékelni kell:

35

(4)

(5)

(6)

(7)

a) a kérelmező családjában - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás esetében a háztartásában - élő nem tanköteles korú nappali oktatásban részesülő gyermeke(i) iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolását; b) az elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági döntést vagy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet; c) az állami foglalkoztatási szerv igazolását; d) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt egészségi állapotára vonatkozó igazolást; e) az egészségi állapotra vonatkozó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt a 14. §, 15. § és 21. §-ban szabályozott támogatások esetén; f) a szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás iránti kérelemhez a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a háztartása fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja; g) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetéssel kapcsolatos számlák és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A 21. § (2)-(3) bekezdésében és a 22. § (2) bekezdésében az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. A 21. § (2)-(3) bekezdésében és a 22. § (2) bekezdésében meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát; b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket; c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket; d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket; e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket; f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban vagy, b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. A gyermekvédelmi ellátások megállapítása során a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek – kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni

36

(8) A 21. § és a 22. §-ban meghatározott vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (5) bekezdésben meghatározott személyek vagyonára is. 4. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos első fokú hatásköreinek gyakorlását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesterére átruházza. (2) A kérelmező a szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló eljárások során személyesen köteles eljárni. (3) Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette meghatalmazottja is eljárhat. A meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (4) A támogatásban részesülő az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultságának a feltételeit érintő tények, körülmények megváltozását köteles 15 napon belül bejelenteni a polgármesteri hivatalnál. (5) A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegése miatt jogosulatlanul igénybe vett ellátás rosszhiszeműen igénybe vett ellátásnak minősül. (6) E rendelet által szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatósággal való elektronikus kapcsolattartás nem lehetséges. 5. § (1) A közgyűlés a települési támogatások, a rendkívüli települési támogatás és az e rendeletben szabályozott gyermekvédelmi ellátások tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet miatt ellátást állapíthat meg, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 20 %-ával, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás esetén legfeljebb 30 %-ával haladja meg az e rendeletben meghatározott jövedelemhatárt. (2) A közgyűlés a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet miatt ellátást állapíthat meg, ha a kérelmező az elismert lakásméretet legfeljebb 20 m2-rel meghaladó lakásban lakik. (3) A közgyűlés által megállapított települési támogatások és rendkívüli települési támogatás összege méltányosságból legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja az elsőfokú határozatban meghatározott összeget. (4) A fellebbezési eljárás során az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatók. (5) A közgyűlés kivételes esetben a hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírása során az (1) - (4) bekezdésben foglaltakon túl a kritikus élethelyzetbe került kérelmező részére ellátást állapíthat meg. 6. §

37

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátás visszafizetésére, a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) Ha a polgármester a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális és gyermekvédelmi ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét kérelemre részletekben fizettetheti meg. (4) A közgyűlés a polgármester visszafizetést elrendelő döntésével szemben benyújtott fellebbezés elbírálása során a megtérítést, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában - a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez kapcsolódó települési támogatás esetén a kötelezett háztartásában - az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (5) Az a személy és család, akinek a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett szociális és gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségét elrendelte a hatóság, a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásban. 7. § (1) A pénzbeli vagy természetben nyújtott települési támogatások, rendkívüli települési támogatás és gyermekvédelmi ellátások felhasználásának ellenőrzéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik. (2) Az ellenőrzés céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a Békéscsabán családsegítő feladatot ellátó intézmény (a továbbiakban: Családsegítő Központ), a Védőnői Szolgálat és más család- és gyermekvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, és három hónapnál nem régebbi környezettanulmánya is felhasználható. (3) A támogatásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani és a támogatás cél szerinti felhasználását a megállapító határozatban foglaltak szerint igazolni.

II. Fejezet A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása, formái 4. A települési támogatások, a rendkívüli települési támogatás és a gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása

38

8. § (1) A települési támogatásokról, a rendkívüli települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelemről az elsőfokú hatóság határozattal dönt. (2) A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással történik. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve folyósítás módjáról. (3) Az elsőfokú hatóság a határozatban elrendelheti, hogy az e rendeletben szabályozott pénzbeli vagy a természetbeni ellátást a jogosult javára, de közvetlenül közüzemi szolgáltató vagy pénzintézet számlájára vagy a hitelező számára kell kifizetni. (4) Az azonnali intézkedést igénylő ügyben a megállapított települési támogatás kifizetése házipénztárból engedélyezhető, amelyről a megállapító határozatban rendelkezni kell. (5) A rendszeresen folyósított települési támogatásokat és a gyermekvédelmi ellátásokat utólag, minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani. (6) E rendeletben szabályozott települési támogatások, rendkívüli települési támogatás és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása, kifizetése és ellenőrzése során a Szoctv., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény, a költségvetési törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, valamint e rendelet szabályait együttesen kell alkalmazni. 5. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és a gyermekvédelmi támogatások formái 9. § (1) A pénzbeli szociális ellátások: a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakhatási támogatás); b) gyógyszerkiadások viseléséhez és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott települési támogatás; c) rendkívüli települési támogatás. (2) A természetben nyújtott szociális ellátások: a) rendkívüli települési támogatás; b) szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás (a továbbiakban: szociális célú tűzifa támogatás); c) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: adósságcsökkentési támogatás); d) köztemetés; e) lakhatási támogatás. (3) A gyermekvédelmi pénzbeli ellátások: a) tanévkezdési támogatás; b) felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj.

III. Fejezet A települési támogatásokra vonatkozó részletes rendelkezések 39

6. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a lakhatási támogatás 10. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási támogatást nyújt. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez és a közös költséghez igényelhető. (3) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. (4) A lakhatási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (5) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,7. (6) Ha a háztartás nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy a kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2del növekszik. (7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (8) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft. (9) A lakhatási támogatás esetében az elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m²; b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m²; c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m²; d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m²; ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (10) A támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

40

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3 –

J– 0,5 NYM NYM

0,15

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. 11. § (1) A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. A fennálló jogosultság időtartama alatt a lakhatási támogatás iránti kérelem, annak lejártát megelőző egy hónappal is benyújtható. A lakhatási támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni és a támogatást egy évre kell megállapítani. (2) A lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a kérelmezőt. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) a 3. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti igazolásokat; b) a lakásban tartózkodás jogcíméről szóló igazolást az alábbiak szerint: ba) amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll, a saját tulajdonú lakás esetén a tulajdoni lap másolatát vagy a lakás tulajdonjogának megszerzéséről szóló szerződés másolatát; bb) magánszemélytől bérelt lakás, lakrész esetén a bérleti, albérleti szerződés másolatát; bc) lakáshasználat esetén legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodást; bd) ha haszonélvezeti jog jogosultja a kérelmező, a haszonélvezeti jog igazolására alkalmas dokumentum másolatát; c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására - amennyiben a kérelmező rendelkezésére áll - a lakás a tulajdoni lap másolatát vagy az adásvételi szerződését, ezek hiányában az ügyfél két tanúval igazolt nyilatkozatát a lakás nagyságáról; d) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletének csökkentésére igényelt támogatás esetén a lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegéről és havi törlesztő részletéről szóló igazolást; e) szolgáltató részére történő utalás esetén az adott szolgáltató által kibocsátott közüzemi számlát. (4) A lakhatási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként is biztosítható. (5) A lakhatási támogatás pénzbeli ellátásként csak a bérleti díj, az albérleti díj és a lakáshasználati díj támogatására vehető igénybe. A támogatás átutalással vagy postai úton a kérelmező részére havonta utólag történik. (6) A természetbeni ellátásként biztosított lakhatási támogatás folyósítása havonta átutalással történik az azt megállapító határozatban megjelölt szolgáltatóhoz, 41

pénzintézethez, önkormányzati bérlakás esetén az önkormányzati lakás üzemeltetésével megbízott szerv részére. (7) A lakhatási támogatást önkormányzati tulajdonú lakások esetén elsődlegesen a lakbér fizetésére kell átutalni. (8) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (9) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 7. A gyógyszerkiadások viseléséhez és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott települési támogatás 12. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott (a továbbiakban: gyógyszertámogatás) és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott (a továbbiakban: gyógyászatisegédeszköz-támogatás) települési támogatásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki nem jogosult közgyógyellátásra, és akinek az igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége, gyógyászati segédeszköz szükségletének költsége olyan magas, hogy annak viselése saját vagy a családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A gyógyszertámogatás megállapítására irányuló eljárásban szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a kérelmezőt: a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a havi rendszeres igazolt gyógyszerköltségének a mértéke eléri az egy főre eső jövedelem 20 %-át, vagy b) aki egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a havi rendszeres igazolt gyógyszer költsége eléri a havi jövedelme 15 %-át. (3) A gyógyászatisegédeszköz-támogatás megállapítására irányuló eljárásban szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a kérelmezőt: a) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a gyógyászati segédeszköz beszerzésének igazolt mértéke eléri az egy főre eső jövedelem 30 %-át, vagy b) aki egyedül élő és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a gyógyászati segédeszköz beszerzésének igazolt a mértéke eléri a havi jövedelme 22 %-át. (4) A gyógyszertámogatás mértéke az igazolt gyógyszerköltség 50%-a, legfeljebb 6.000,- Ft/hó, azzal, hogy az egészségbiztosító által nem támogatott gyógyszerekre fájdalomcsillapítókra, görcsoldókra - a támogatás teljes összegéből legfeljebb 1500,Ft/hó önkormányzati támogatás állapítható meg. (5) A gyógyászatisegédeszköz-támogatás mértéke a segédeszköz árának a 40%-a, legfeljebb 20.000,- Ft. (6) A gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 6 hónapra állapítható meg a gyógyszerszükséglet fennállásának igazolása esetén. (7) A gyógyászati segédeszköz támogatás évente legfeljebb 3 alkalommal vehető igénybe, azzal, hogy ugyanazon segédeszköz támogatás megállapítására a termék kihordási idejének leteltét követően kerülhet sor. 42

(8) A gyógyszer- és a gyógyászatisegédeszköz-támogatás együtt is igénybe vehető. (9) A gyógyszer- és a gyógyászatisegédeszköz-támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni 13. § (1) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a) a 3. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti igazolásokat; b) a harminc napnál nem régebbi háziorvosi igazolást, amely tartalmazza a havi rendszerességgel rendelt gyógyszerek megnevezését, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást, és c) a gyógyszertár igazolását, amely tartalmazza a háziorvosi igazolásban szereplő gyógyszerek havi költségét. (2) A gyógyászatisegédeszköz-támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a) az orvosi igazolást, amely tartalmazza a gyógyászati segédeszköz megnevezését és használatának indokoltságát, és b) a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó igazolását, amely tartalmazza a szakorvosi igazolásban szereplő gyógyászati segédeszköz ügyfél által fizetendő árát. 8. Rendkívüli települési támogatás 14. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt. (2) A rendkívüli települési támogatás elsősorban azoknak a személyeknek állapítható meg, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli települési támogatás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül legalább egy fennállása esetén akkor állapítható meg, ha az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a) a családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át; b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155%-át; c) a gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át; d) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185%-át; e) az egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át; 43

f) 60 év feletti egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a család tagjainak egyike sem rendelkezik vagyonnal. (4) Azon személy részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, amelyek összege a temetés költségeinek 25%-a, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 90 napon belül kell benyújtani. (5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelésioktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható. (6) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli ellátásként és természetbeni ellátásként fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában is nyújtható. (7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül kell dönteni 9. Szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás 15. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került személyek, családok részére települési támogatásként - fűtési időszakonként legfeljebb két alkalommal - szociális célú tűzifa támogatás nyújt. (2) A szociális célú tűzifa támogatás természetbeni ellátásként annak a személynek vagy családnak adható, aki (amely) lakásának a fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja, a háztartás egyik tagjának sincs vagyona, és a kérelmező háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át; b) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyereket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160%-át; c) gyerekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át; d) egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155%-át; e) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerekét egyedül nevelő személy és 60 év feletti egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át. (3) A szociális célú tűzifa támogatás megállapítására környezettanulmány elkészítését vagy 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány és a Családsegítő Központ javaslatának a beszerzését követően kerülhet sor. (4) A természetben nyújtott támogatásra benyújtott kérelem esetén legfeljebb 5 mázsa tűzifa biztosítható háztartásonként. (5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

44

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben azok fűtését különálló tüzelőberendezés biztosítja. (7) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját háztartásában használhatja fel. (8) Az a tűzifa támogatásban részesülő, aki a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, a kötelezettségszegéstől számított 5 évig nem részesülhet tűzifa támogatásban. (9) Az önkormányzat a tűzifa támogatást a Családsegítő Központ közreműködésével biztosítja. (10) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat szociális célú tűzifa támogatást állapíthat meg a rendkívüli vagy a kritikus élethelyzetben lévő kérelmező részére, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (11) A szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül kell dönteni. 10. A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás, adósságcsökkentési támogatás 16. § (1) A polgármester adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a családot vagy személyt a) akinek az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és a (2) bekezdésben meghatározott adósságtípusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább három havi vagy a közüzemidíj-tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták; b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át; c) aki a (3) bekezdésében elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik; d) aki vállalja a kezelt adósság legalább 50%-ának megfelelő összegű önrész megfizetését egy összegben vagy az adósságkövetelés jogosultjával kötött szerződés alapján legfeljebb 12 havi részletben, és e) aki vállalja az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést, amelyben az adósságkezelési megállapodásban foglalt módon részt vesz. (2) Az adósságcsökkentési támogatás a következő adósságtípusokra terjed ki: a) önkormányzati lakbérhátralék; b) víz- és csatornahasználatidíj-tartozás; c) áramdíjtartozás; d) gázdíjtartozás; e) lakásszövetkezeti díjhátralék; f) társasházi közösköltség-hátralék, fűtésdíjhátralék; g) szemétszállításidíj-tartozás. (3) A komfortfokozatra tekintet nélkül elismerhető lakásméret az egy háztartásban élők számához viszonyítva a következő: a) 1-2 fő legfeljebb 68 m2; b) 3-4 fő legfeljebb 80 m2; c) 5 vagy több fő legfeljebb 90 m2. (4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 50 %-át és összege legfeljebb 150.000,- Ft. 45

(5) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása az önrész megfizetésével azonos ütemezésben vagy egy összegben történik, amennyiben a jogosult az önrész megfizetését egy összegben vállalja. Az egyösszegű adósságcsökkentési támogatás esetén a támogatás folyósítására az önrész megfizetését és annak igazolását követően kerülhet sor. (6) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy a támogatás időtartama alatt - kérelemre - lakhatási támogatásra is jogosult. 17. § (1) A támogatás iránti kérelem folyamatosan benyújtható. Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a 3. § (2) bekezdése és (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti igazolásokat; b) a lakás alapterületét, a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot vagy annak a másolatát; és c) a követelés jogosultja által 1 hónapnál nem régebben kiállított igazolást az adósság keletkezésének időszakáról és összegéről. (3) Nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban, aki vagy a vele egy háztartásban lévő személy a) a lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára használja, vagy azt egyéb módon hasznosítja; b) a lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött; c) önkényesen elfoglalt lakásban lakik vagy d) vagyonnal rendelkezik. (4) Adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, b) az általa vállalt adósságtörlesztés két havi részletét nem teljesíti, vagy c) az adósságcsökkentési támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget. (5) Az adósságcsökkentési támogatás a (4) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. (6) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságcsökkentési támogatás megállapításától - ide nem értve a (4) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet ismét adósságcsökkentési támogatásban. (7) Adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (8) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (9) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy adósságkezelési tanácsadásban részesül. 18. § (1) Az adósságkezelési tanácsadás a Családsegítő Központ keretében működik. (2) Az elsőfokú hatóság a kérelem és mellékletei másolatát a döntés előkészítése céljából haladéktalanul megküldi a Családsegítő Központ tanácsadójának. 46

(3) Az adós az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem benyújtásától kezdődően köteles együttműködni a tanácsadóval, az adósság rendezésének feltételeiről köteles adósságkezelési megállapodást kötni és azt betartani, illetve köteles az adósságkezelési tanácsadáson havonta legalább egy alkalommal személyesen részt venni. (4) A tanácsadó a döntés előkészítése során: a) a helyszíni környezettanulmányban felveszi az alapvető adatokat a lakásban élő személyek életkörülményeiről, a lakás jellemzőiről, b) számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét adósságtípusonként, c) megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását, az adósságkezelés várható eredményességét, d) megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére, e) javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem elbírálására, a kezelésbe vonandó adósságok körére figyelemmel a lakhatást leginkább veszélyeztető adósságokra, f) folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó határozat módosítását vagy a támogatás megszüntetését. 19. § (1) Az önkormányzat - a tanácsadó javaslatát figyelembe véve - határozattal dönt az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságról és annak időtartamáról. (2) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az adósságcsökkentési támogatásba bevont adósság összegét; b) az adósságcsökkentési támogatás teljes összegét, a folyósítás ütemezését és módját, részletfizetés esetén annak összegét; c) kötelezettség előírását az adósságkezelési tanácsadás igénybevételére és arra, hogy a döntés jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül az adós a tanácsadóval adósságkezelési megállapodást kössön; d) kötelezettség előírását arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül az adós igazolja az önrész megfizetését, vagy azt, hogy a hátralék átütemezéséről a hitelezővel szerződést (szerződésmódosítást) kötött; e) tájékoztatást a mulasztások jogkövetkezményeiről; f) az adósság jogosultjának az értesítését az adósságcsökkentési támogatásról. 11. Köztemetés 20. § A polgármester a Szoctv. 48. §-a szerint gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, a köztemetés költségeinek megtérítésére, kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. IV. Fejezet Az egyes gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó részletes rendelkezések 47

12. Tanévkezdési támogatás 21. § (1) Tanévkezdési támogatásban részesülhetnek azok az alapfokú vagy középfokú oktatásban részt vevő gyermekek, illetve felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton, első évfolyamon folytató fiatal felnőttek, akiknek családja a tanévkezdéssel járó költségeket szociális helyzete miatt segítség nélkül nem képes fedezni. (2) A tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át nem haladja meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl tanévkezdési támogatás állapítható meg akkor is, ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125%-át, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át nem haladja meg. (4) A tanévkezdési támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyermek békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. (5) Nem állapítható meg tanévkezdési támogatás, ha a kérelmező vagy e rendelet 3. § (5) bekezdése szerinti személyek vagyonnal rendelkeznek. (6) A tanévkezdési támogatás egy naptári évben egy alkalommal vehető igénybe, összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 40 %-a. (7) Nem részesülhet tanévkezdési támogatásban az a gyermek, akinek iskoláztatási támogatása folyósításának szüneteltetését a Magyar Államkincstár jogerős határozat alapján elrendelte. (8) A tanévkezdési támogatás igénylésére irányuló kérelmet az adott év augusztus 15. napjától szeptember 30. napjáig lehet előterjeszteni. (9) A tanévkezdési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni. 13. Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj 22. § (1) Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjban részesülhetnek azok a fiatal felnőttek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű – nappali tagozatos – alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, és az ezzel kapcsolatos költségeket szociális helyzetük miatt segítség nélkül nem képesek fedezni. (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át, gyermekét egyedül nevelő és egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át nem haladja meg. (3) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező legalább 3 éve békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen.

48

(4) Nem állapítható meg felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj, ha a kérelmező vagy e rendelet 3. § (5) bekezdése szerinti személyek vagyonnal rendelkeznek. (5) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj havi összege legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-a, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a. (6) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj a felsőfokú tanulmányok folytatása során évente két alkalommal, a tanév első, illetve második félévére állapítható meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az adott tanulmányi félév utolsó napjáig terjedő időszakra. (7) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj iránti kérelem a hallgatói jogviszony létesítésének napjától nyújtható be. (8) A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül kell dönteni. V. Fejezet Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 35/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelet.

Szarvas Péter polgármester

Dr. Kiss Gyula aljegyző

49

Napirend tárgya:

"Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése" című projekt szennyvíztisztító telep bővítése és rekonstrukciója tárgyú szerződésének 3. számú módosítása

Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Sztankó Ilonát, a PIU vezetőjét. Az előterjesztés véleménye szerint részletesen bemutatja miért szükséges a szerződés módosítása. Kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 12 igen szavazattal és 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 59/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekthez kapcsolódó, Szennyvíztisztító telep bővítése és rekonstrukciója tárgyú vállalkozási szerződés 3. számú módosítását elfogadja és felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a szerződésmódosítás aláírására, amennyiben a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya a szerződésmódosítást jogszerűnek tartja. A szerződésmódosítás a jelen határozat mellékletét képezi. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. március 30.

50

3. számú SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS szennyvíztisztító telep fejlesztésére vonatkozóan a 8/A. számú vállalkozói követelés alapján amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Szarvas Péter polgármester, telefonszáma: +36 66 452 252, telefax száma: +36 66 523 872) mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő), másrészről a Békéscsaba EHI-2010 Konzorcium konzorciumvezető: EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. (székhelye: 2225 Üllő, Zsaróka hegy 053/30 hrsz., cégjegyzékszáma: 13-09-096273, adószáma: 13125811-2-44, bankszámlaszáma: Raiffeisen Bank Zrt. 12001008-00159710-00100006, telefonszáma: +36 82 527 860, fax száma: +36 82 527 866, képviseli: Irtó Krisztián közmű és környezetvédelmi igazgató és Kirchner István operatív gazdasági igazgató), konzorciumi tagok: HÍD Építőipari Zrt. (székhelye: 1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., cégjegyzékszáma: 01-10-046220, adószáma: 14517286-2-44, bankszámlaszáma: Raiffeisen Bank Zrt. 12001008-01139310-00100009, telefonszáma: +36 1 465 2326, fax száma: +36 1 465 2222, képviseli: Sal László vezérigazgató), INWATECH Környezetvédelmi Kft. (székhelye: 1118 Budapest, Serleg u. 3., cégjegyzékszáma: 01-09-717234, adószáma: 12601622-2-43, bankszámlaszáma: Erste Bank Nyrt 11600006-00000000-12626436, telefonszáma: +36 1 279 0550, fax száma: +36 1 209 2776, képviseli: Eszes Zsolt ügyvezető) mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) (a továbbiakban együtt: Szerződő Felek) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1.

Előzmények

1.1.

A Szerződő Felek között – hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – 2011. december 14-én a „Vállalkozó által tervezett gépészeti és villamos berendezések tervezése- építése szerződéses feltételei a kiegészítő magas- és mélyépítési munkákkal, 2001. évi magyar nyelvű kiadás” (a továbbiakban: FIDIC) alapján vállalkozási szerződés jött létre a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló Békéscsaba szennyvíztisztító telep fejlesztése” tárgyú kivitelezési munkák tekintetében. A Szerződő Felek a vállalkozási szerződést 2014. szeptember 22. napján az 1. sz. szerződésmódosítással, továbbá 2014. december 2. napján a 2. sz. szerződésmódosítással módosították (a továbbiakban a vállalkozási szerződés a módosításokkal együtt együttesen: Szerződés). 51

1.2.

A Vállalkozó a FIDIC Általános Feltételek 20.1. alcikkelye [A Vállalkozó követelései] alapján, a FIDIC Általános Feltételek 8.4. alcikkely [Megvalósítás időtartamának meghosszabbítása] (b) pontjára, a FIDIC Általános Feltételek 19.1. alcikkelyére [Vis Maior meghatározása], a FIDIC Általános Feltételek 19.4. alcikkelyére [Vis Maior következményei] hivatkozással, többszöri javítás után 2014. augusztus 6-án benyújtotta az 8/A. számú vállalkozói követelését.

2.

A 8/A. számú vállalkozói követelés indoka és leírása:

2.1.

A Vállalkozó a 8/A. számú vállalkozói követelésében jelezte, hogy a szennyvíztelepre kiépítendő földgáz csatlakozási ponttal és annak a földgázvezetékre történő csatlakoztatásával késedelembe esik. A földgázvezeték építését csak az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. végezheti, amely cégre a Vállalkozónak ráhatása nincs. Az elosztóvezeték megépítése érdekében a Vállalkozó felkereste az ÉGÁZDÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.-t és első alkalommal 2012. július 29-én benyújtotta a szükséges gázmennyiség igénylését. 2012 novemberében az igényelt gáz mennyiséget a Mérnök és a Vállalkozó felülvizsgáltatta, amely szerint megállapításra került, hogy korábban benyújtott mennyiség helyett kevesebb mennyiség is elegendő, illetve a kisebb mennyiségben lekötött kontingens kedvezőbb árfekvést jelent a Megrendelőnek a telep üzemeltetése során, ezért új gázigény került benyújtásra 2012. november 26-án. Ezen időpontot figyelembe véve a Vállalkozó számítása szerint a csatlakozási pont még kiépíthető lett volna 2013. november 1-ig (340 nap). Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. az ajánlatát 2013. január 11-i dátummal állította ki, amelyet a Vállalkozó 2013. február 06-án vett kézhez. A Vállalkozó követelésében előadta, hogy az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Elosztó Engedély Üzletszabályzata szerint ajánlatukat a benyújtott földgázigényt követő 30 napon belül kell megadni. Ezt figyelembe véve a 2013. január 11-i dátummal kiadott árajánlat 16 nap késedelmet okozott, de mivel a Vállalkozó az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. árajánlatát 2013. február 6-án vette kézhez, ez a késedelem 42 nap volt. Mindezek ellenére még a földgázellátás biztosítására sor kerülhetett volna olyan időben, hogy ne eredményezze a véghatáridő csúszását. Ezzel kapcsolatban a Vállalkozó 2013. február 22-én egyeztetést is folytatott az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. képviselőivel, melynek során jegyzőkönyvben megerősítésre került, hogy 2013. november 1. napjáig a földgázellátás biztosításra kerülhet, így a projekt határidőre befejeződhet. A Vállalkozó előadta továbbá, hogy az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. mint engedélyes gondatlanságából ered a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) tulajdonosi hozzájárulás kiadásának a késedelme, amely a tervezés és kivitelezés késedelmét okozta. Az NFA tájékoztatása szerint a tulajdonosi hozzájárulás azért nem állt megfelelő időn belül rendelkezésre, mert az egyik érintett ingatlant a kérelmező kérelmében nem szerepeltette, ezért az NFA-nak új eljárást kellett lefolytatnia.

52

A Vállalkozó előadta, hogy gázellátás hiányában 2014. május 16-ig a létesítmény teljesítésében a fenti előre nem látható körülmények miatt akadályoztatott volt, tekintettel arra, hogy az átadás-átvételi eljárás feltételeként előírt, azt megelőző próbaüzem előkészítését és a próbaüzemi feladatok elvégzését nem tudta megkezdeni. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. árajánlatának késése miatt (figyelemmel a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3.3 pontjában szereplő 60 napos ajánlatadásra) 12 nap késedelem fogadható el. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. gondatlanságából - NFA új eljárásának lefolytatásából - további 42 napos késedelem következett be. Az összesen 54 napos akadályoztatásnak lett az egyenes következménye, hogy a földgázelosztó vezeték megvalósításának és csatlakozás kiépítésének időtartamába beleesett a 2013. november 1 – 2014. március 15. közötti, a földgázelosztó vezeték építését korlátozó téli időszak. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. részéről a földgázelosztó vezeték végleges kiépítésére ezen időszakot követően kerülhetett sor. Az elosztóvezeték 2014. április 24-én gáz alá helyezésre került, de a gázellátás biztosítására a beüzemeléssel és a mérőóra felszerelésével az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. részéről csak 2014. május 16-án került sor. 2.2.

Megvalósítás időtartama meghosszabbításának szükséges mértéke: A Vállalkozó a Szerződésre irányadó FIDIC Általános Feltételek 8.4. alcikkelye szerint és a 20.1. alcikkelye alapján azzal az időtartammal jogosult a megvalósítás időtartamának meghosszabbítására, amellyel a befejezés (az adott körülmény miatt a létesítmények átadás-átvétele) a 10.1 alcikkelyhez képest késni fog. A Vállalkozó igényét a fentiekkel összefüggésben a megvalósítás időtartamának a meghosszabbítására a földgázellátáshoz való csatlakozás időpontjától, 2014. május 16-tól kezdődően a földgázellátást előfeltételező hátralevő feladatok elvégzéséhez kritikus úton, azaz az egymásra épülő folyamatok technológiailag szükséges legrövidebb időtartamokkal az alábbiak szerint határozta meg: – gázmotor üzempróbája 7 nap, – rothasztók felfűtése 15 nap, – a gázmotorra engedhető biogáz minőség eléréséhez szükséges időtartam 34 nap, – előkészületek a próbaüzem megkezdéséhez, üzempróbák megtartása 15 nap, – próbaüzem utolsó egy hónapja – minősítési szakasz 31 nap, – próbaüzemi zárójelentés megindítása 20 nap.

összeállítása

53

és

a

műszaki

átadás-átvétel

Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. mint egyetemleges kivitelező késedelme miatt a projekt utolsó egy havi próbaüzemét tehát csak a megfelelő minőségű biogáz termelődése után, 2014. július 25-én lehetett elindítani. Fenti időtartamokat és tényeket figyelembe véve a létesítmények befejezése (átadás-átvétele) 2014. szeptember 14-én kezdődhet meg, mely az érvényben levő teljesítési véghatáridőt (2014. március 1.) figyelembe véve a megvalósítás időtartamának további 197 nappal történő meghosszabbítását igényli a FIDIC Általános Feltételek 8.4 cikkelyével összhangban. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. fentiekben meghatározott késedelme olyan a szerződéskötést követően beállott körülmény, mely sem a Vállalkozó, sem a Megrendelő részéről nem volt előre látható a szerződéskötéskor, és ezen körülmény a Vállalkozónak a Létesítmény Megvalósítási időtartamra történő befejezéséhez fűződő lényeges jogos érdekét sérti. A megvalósítás időtartamát érintő késedelmek miatt felmerült többletköltség érvényesítését későbbiekben a Vállalkozó a 8/B. számú vállalkozói követelésben kezdeményezi, mely annak beadását követően kerül elbírálásra. A 8/A. számú vállalkozói követelés szerint a jelen szerződésmódosítás 2.1. pontjában részletezettek szerint, a mérnök véleményét figyelembe véve a Szerződés megvalósítási időtartamának (2014. március 1.) 197 nappal történő meghosszabbítása indokolt. 3.

A létesítmény megvalósítási időtartamának jelen szerződésmódosítás 2.2. alpontja szerinti módosítására csak a Szerződésnek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 303. § (1) bekezdése szerinti módosításával kerülhet sor.

4.

A Szerződés jelen szerződésmódosítással érintett részei:

4.1.

A Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Szerződés 4. pontjának (Megvalósítási időtartam, teljesítés határideje) 4.2. alpontja helyébe az alábbi bekezdés lép: „4.2. A Vállalkozó a Létesítmény szerződésszerű megvalósítását az Általános Feltételek 8.1. alcikkelye szerint megállapított kezdési időponttól számított, a Vállalkozó által vállalt megvalósítási időtartam (695 nap), illetve a 2/A. sz. Vállalkozói követelésben jelzett és elfogadott megvalósítási határidő meghosszabbítás (87 nap) és a 8/A. számú Vállalkozói követelésben mindezen felül jelzett és elfogadott megvalósítási időtartam meghosszabbítás (197 nap), azaz összesen 979 nap alatt köteles teljesíteni.”

5.

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés jelen szerződésmódosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak.

6.

A jelen szerződésmódosítás mellékletei: Megrendelői vélemény – 8/A. számú vállalkozói követelés esetén, 54

Mérnök vélemény – 8/A. számú vállalkozói követelés esetén, Közreműködő Szervezet szakmai-műszaki állásfoglalása, Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály jogi állásfoglalása, 8/A. számú vállalkozói követelés. A jelen megállapodást, amely hat egymással szó szerint megegyező példányban készült, a Szerződő Felek elolvasták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá.

Békéscsaba, 2015. év ……………. hó

. nap

……………………………………………

……………………………………………

Békéscsaba Megyei Jogú Város

BÉKÉSCSABA EHI-2010 Konzorcium

Önkormányzata

képviseli: Irtó Krisztián közmű és környezetvédelmi igazgató és

képviseli: Szarvas Péter polgármester

Kirchner István operatív gazdasági igazgató (Megrendelő)

(Vállalkozó)

Ellenjegyzem: …………………………………………… Dr. Kiss Gyula aljegyző

Pénzügyi ellenjegyzés: …………………………………………… Tarné Stuber Éva osztályvezető

55

Napirend tárgya:

A polgármester és alpolgármesterek költségtérítésének megállapítása

illetményének

és

Szarvas Péter polgármester: A határozati javaslat négy pontban került rögzítésre, Dr. Kiss Gyula aljegyző előterjesztésében. Dr. Kiss Gyula aljegyző: A határozati javaslat 4. pontjában adminisztrációs elírás történt, ezért a közgyűlést megelőzően új határozati javaslat került kiosztásra. Kérte, ennek figyelembevételével döntsenek az előterjesztésről. Az eredeti határozati javaslatban Nagy Ferenc alpolgármester idegennyelv-tudási pótléka 23.190,- Ft-ban lett megállapítva, ami helyesen 11.595,- Ft, kérte az ennek megfelelő módosítást. Takács Péter képviselő: Kiss Tibor alpolgármester román nyelvtudását a testvérvárosi kapcsolatok ápolása során tudja kamatoztatni. Kérte, hogy Székelyudvarhely esetében ezt ne tegye. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A Békéscsaba-Arad futóverseny alkalmával személyesen tapasztalta, hogy az aradi delegációval remekül tárgyalt Kiss Tibor alpolgármester, illetve a kint tartózkodás alatt segített a tájékozódásban. Március 1-től jár számára a nyelvpótlék. Van-e mód arra, hogy visszamenőlegesen október 27-től kaphassa az alpolgármester a pótlékot, mivel felsőfokú tanulmányait román nyelven végezte. Dönthet-e így a testület? Dr. Kiss Gyula aljegyző: A törvényi szabályozás nem ad erre lehetőséget. Külön választja az alanyi jogon járó és a visszamenőleges hatállyal járó angol, német, francia és egyéb nyelvvizsgákat. Munkáltatói döntéstől függ a román nyelvtudásra adható pótlék, amit visszamenőlegesen nem lehet megállapítatni. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt a határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 fő vett részt. Tárgy:

A polgármester és alpolgármesterek illetményének és költségtérítésének megállapítása – Szarvas Péter

A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 60/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 71. § (2) bekezdése, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/L. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdése alapján Szarvas Péter főállású polgármester illetményét havi bruttó 747.900,- Ft-ban állapítja meg. Az Mötv. 71. § (6) bekezdése alapján a polgármester havonta az illetményének 15 %-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. A polgármestert a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes 56

kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény, valamint a Kttv. 225/L. § (1) bekezdése és 141. § (6) bekezdése alapján 2014. október 12. napjától havonta bruttó 23.190,Ft idegennyelv-tudási pótlék illeti meg. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 28.

Tárgy:

A polgármester és alpolgármesterek illetményének és költségtérítésének megállapítása – Hanó Miklós

A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 61/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 80. § (1) bekezdése, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdése alapján Hanó Miklós főállású alpolgármester illetményét havi bruttó 673.100,- Ft-ban állapítja meg. Az alpolgármester az Mötv. 80. § (3) bekezdése alapján havonta az illetményének 15 %-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 28.

Tárgy:

A polgármester és alpolgármesterek illetményének és költségtérítésének megállapítása – Kiss Tibor

A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 62/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 80. § (1) bekezdése, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/L. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdése alapján Kiss Tibor főállású alpolgármester illetményét havi bruttó 673.100,- Ft-ban állapítja meg. Az alpolgármester az Mötv. 80. § (3) bekezdése alapján havonta az illetményének 15 %-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. A Közgyűlés a Kttv. 225/L. § (1) bekezdése és a 141. § (1)-(5) bekezdései alapján 2015. március 1. napjától Kiss Tibor alpolgármester részére havonta bruttó 19.325,-Ft idegennyelv-tudási pótlékot állapít meg. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 28. 57

Tárgy:

A polgármester és alpolgármesterek illetményének és költségtérítésének megállapítása – Nagy Ferenc

A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 63/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 80. § (1) bekezdése, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/L. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdése alapján Nagy Ferenc főállású alpolgármester illetményét havi bruttó 673.100,- Ft-ban állapítja meg. Az alpolgármester az Mötv. 80. § (3) bekezdése alapján havonta az illetményének 15 %-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény, valamint a Kttv. 225/K. §-a, 225/L. § (1) bekezdése és 141. § (6) - (7) bekezdései alapján 2014. október 27. napjától havonta bruttó 11.595,-Ft idegennyelv-tudási pótlék illeti meg. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 28.

Napirend tárgya:

A polgármester szabadságolási terve

Szarvas Péter polgármester: Az írásbeli előterjesztésben kitért arra, hogy milyen jogszabályi módosítás történt a polgármester szabadságának kivétele kapcsán. A csatolt mellékletben jelzi, hogy hónapokra bontva mikor, hány nap szabadságot szeretne igénybe venni. Az előzetesen jelzetteket az alábbiak szerint módosítja: februárban 2 nap helyett 3 napot, márciusban 1 nap helyett 3 napot, júliusban pedig 10 nap helyett 7 napot szeretne igénybe venni. Kérte a testületet, tegye lehetővé a határozati javaslat elfogadásával, hogy a jelzett ütemterv szerint vehesse igénybe szabadságát. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az ismertetett módosítás szerinti szabadságolási terv elfogadásáról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 16 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 64/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT

58

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és jóváhagyja Szarvas Péter polgármester szabadságának 2015. évre vonatkozó ütemtervét a jelen határozat melléklete szerint. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. december 31. Melléklet

Szarvas Péter Polgármester 2015. évi szabadságolási ütemterve Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Napirend tárgya:

nap 2014. évről áthozott 3 nap 3 3 2 2 2 7 10 1 3 1 5 Tájékoztató a nemzetiségi önkormányzatok 2014. évi működéséről

Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést Dr. Kiss Gyula aljegyző készítette. A beszámoló nemzetiségi önkormányzatonként mutatja be milyen kulturális és egyéb missziónak tettek eleget, hogyan, miképpen használták fel a rendelkezésükre álló összegeket. Van-e kérdés, észrevétel? Takács Péter képviselő: A nemzetiségi önkormányzatok évente elkészítik az előző évi tevékenységükről szóló beszámolót. Véleménye szerint a városban működő nemzetiségi önkormányzatok jól látják el a feladatukat. Különös tekintettel a lengyel nemzetiségi önkormányzatra, amely átlagon felüli aktivitással tevékenykedik. Az előterjesztésből is kitűnik, hogy a nemzetiségek jól gazdálkodnak, ezúton is köszöni munkájukat. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 65/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT 59

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése áttekintette a jelen határozat mellékletét képező, a nemzetiségi önkormányzatok (lengyel, német, roma, román, szlovák) 2014. évi működéséről szóló tájékoztatót, és tudomásul veszi a benne foglaltakat. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26.

Napirend tárgya:

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Szarvas Péter polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 13 igen szavazattal és 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 66/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, az alábbi határozatokat végrehajtottnak tekinti: 238/2010. (V. 27.) 261/2010. (V. 27.) 283/2010. (V. 27.) 284/2010. (V. 27.) 289/2010. (V. 27.) 411/2010. (IX. 24.) 547/2010. (XII. 17.) 17/2011. (I. 28.) 18/2011. (I. 28.) 19/2011. (I. 28.) 20/2011. (I. 28.) 21/2011. (I. 28.) 22/2011. (I. 28.) 25/2011. (I. 28.) 26/2011. (I. 28.) 51/2011. (II. 25.) 58/2011. (II. 25.) 60/2011. (II. 25.) 64/2011. (II. 25.) 65/2011. (II. 25.) 66/2011. (II. 25.) 67/2011. (II. 25.) 160/2011. (III. 25.) 161/2011. (III. 25.) 165/2011. (III. 25.) 168/2011. (III. 25.)

194/2011. (IV. 29.) 195/2011. (IV. 29.) 196/2011. (IV. 29.) 227/2011. (IV. 29.) 228/2011. (IV. 29.) 229/2011. (IV. 29.) 231/2011. (IV. 29.) 236/2011. (IV. 29.) 243/2011. (V. 27.) 245/2011. (V. 27.) 246/2011. (V. 27.) 247/2011. (V. 27.) 263/2011. (V. 27.) 275/2011. (V. 27.) 279/2011. (V. 27.) 280/2011. (V. 27.) 281/2011. (V. 27.) 283/2011. (V. 27.) 293/2011. (V. 27.) 295/2011. (V. 27.) 296/2011. (V. 27.) 298/2011. (V. 27.) 299/2011. (V. 27.) 313/2011. (VI. 24.) 314/2011. (VI. 24.) 316/2011. (VI. 24.) 60

317/2011. (VI. 24.) 336/2011. (VI. 24.) 348/2011. (VI. 24.) 351/2011. (VI. 24.) 352/2011. (VI. 24.) 353/2011. (VI. 24.) 355/2011. (VI. 24.) 356/2011. (VI. 24.) 357/2011. (VI. 24.) 365/2011. (IX. 23.) 366/2011. (IX. 23.) 367/2011. (IX. 23.) 368/2011. (IX. 23.) 369/2011. (IX. 23.) 370/2011. (IX. 23.) 372/2011. (IX. 23.) 373/2011. (IX. 23.) 374/2011. (IX. 23.) 390/2011. (IX. 23.) 398/2011. (IX. 23.) 399/2011. (IX. 23.) 400/2011. (IX. 23.) 402/2011. (IX. 23.) 403/2011. (IX. 23.) 404/2011. (IX. 23.) 405/2011. (IX. 23.) 406/2011. (IX. 23.) 407/2011. (IX. 23.) 408/2011. (IX. 23.) 413/2011. (IX. 23.) 415/2011. (IX. 23.) 416/2011. (IX. 23.) 417/2011. (IX. 23.) 420/2011. (IX. 23.) 434/2011. (X. 21.) 436/2011. (X. 21.) 437/2011. (X. 21.) 438/2011. (X. 21.) 439/2011. (X. 21.) 440/2011. (X. 21.) 441/2011. (X. 21.) 442/2011. (X. 21.) 443/2011. (X. 21.) 444/2011. (X. 21.) 445/2011. (X. 21.) 447/2011. (X. 21.) 448/2011. (X. 21.) 449/2011. (X. 21.) 450/2011. (X. 21.) 451/2011. (X. 21.)

478/2011. (XI. 18.) 479/2011. (XI. 18.) 480/2011. (XI. 18.) 481/2011. (XI. 18.) 482/2011. (XI. 18.) 499/2011. (XII. 16.) 503/2011. (XII. 16.) 505/2011. (XII. 16.) 507/2011. (XII. 16.) 508/2011. (XII. 16.) 509/2011. (XII. 16.) 510/2011. (XII. 16.) 513/2011. (XII. 16.) 516/2011. (XII. 16.) 519/2011. (XII. 16.) 1/2012. (I. 27.) 2/2012. (I. 27.) 3/2012. (I. 27.) 4/2012. (I. 27.) 5/2012. (I. 27.) 6/2012. (I. 27.) 7/2012. (I. 27.) 8/2012. (I. 27.) 9/2012. (I. 27.) 10/2012. (I. 27.) 11/2012. (I. 27.) 12/2012. (I. 27.) 13/2012. (I. 27.) 14/2012. (I. 27.) 15/2012. (I. 27.) 19/2012. (I. 27.) 21/2012. (I. 27.) 34/2012. (II. 24.) 35/2012. (II. 24.) 36/2012. (II. 24.) 37/2012. (II. 24.) 38/2012. (II. 24.)

61

Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26.

Napirend tárgya:

Településrendezési Eszközök módosítása

Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést a város főépítésze, Lukácsi László készítette. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 67/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Településrendezési Eszközök jelen határozat II. pontjában szereplő módosításával kapcsolatban elfogadja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete alapján előírt partnerségi egyeztetés szabályait az alábbiak szerint: 1. A partnerségi egyeztetésben résztvevő érintett partnerek köre: a) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú természetes személyek, akik Békéscsaba közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ezt lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával igazolják, b) a településrendezési döntés hatásaival érintett cselekvőképes nagykorú személyek, gazdálkodó szervezetek, akik javára Békéscsaba közigazgatási területén jogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, és ezt 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatásával igazolják, vagy Békéscsaba közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkeznek. 2. A partnerségi egyeztetésben résztvevő partnerek tájékoztatásának módja, dokumentálása és eszközei: a) A partnerek tájékoztatásának eszközei és módja: A partnerek az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást a készítendő településrendezési eszközről vagy a meglévő településrendezési eszköz módosításáról. b) A javaslatok, vélemények dokumentálásának módja: A javaslatok, vélemények dokumentálása írott formában, az iratkezelés szabályai szerint történik. A beérkezett dokumentumokat a főépítész megküldi a tervezőnek, aki azokat megvizsgálja, majd az elfogadásra javasolt és az elfogadásra nem javasolt véleményeket – indokolással együtt – visszajuttatja a főépítésznek.

c)

Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módja, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje: Az elfogadásra nem javasolt véleményeket és azok indokolását a polgármester a Közgyűlés ülésén ismerteti. A Közgyűlés dönt a vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról. A közgyűlési döntéseket, valamint azok indokolását a főépítész összesíti, a terv ügyiratához csatolja, valamint elküldi a tervezőnek.

d) Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések: Az elfogadott Településrendezési Eszköz az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetőtáblán kerül közzétételre. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2016. január 31.

II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul Településrendezési Eszközök módosításának előkészítéséhez az alábbiak szerint:

a

A Bojtorján utca 10841 hrsz.-ú és 10846 hrsz.-ú ingatlanok közötti szakaszán a jelenlegi 13,00 m-es szabályozási szélesség csökkenjen 10,00 m-re. A módosítással kapcsolatban felmerülő további szükséges intézkedéseket a Városépítészeti Csoport koordinálásával a módosítást kezdeményező Máthé Csabának és Dr. Máthé Ilonának, az 5600 Békéscsaba, Bojtorján utca 2. szám alatti, 10842 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosainak saját költségvállalással kell elvégeznie. A módosítással a biológiai aktivitásérték nem csökkenhet. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2016. január 31.

Napirend tárgya:

Településrendezési Eszközök módosításához kapcsolódó véleményezési és partnerségi egyeztetési szakasz lezárása

Szarvas Péter polgármester: Kérdés, észrevétel nem lévén szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 68/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte az 5674 Kétsoprony, Kert utca 7. szám alatti székhelyű Bencsik Kft. Településrendezési Eszközökre vonatkozó, Békéscsaba, Felsőnyomás 313. alatti 0822/2 hrsz.-ú volt sertésteleppel kapcsolatos módosítási 63

szándékát. Mivel a tervezett módosítással kapcsolatban a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, véleményezésre biztosított határidőn belül a partnerségi egyeztetésbe bevontak és az államigazgatási szervek részéről sem érkezett olyan észrevétel, amely miatt a tervezett módosítási szándékon változtatni kell, ezért Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Településrendezési Eszközök módosítására vonatkozó véleményezési és partnerségi egyeztetési szakaszt lezárja. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26.

Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

A 2014. évi költségvetési rendelet módosítása

Szarvas Péter polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt a rendelet módosításáról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 12 igen szavazattal és 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelete a 2014. évi költségvetésről szóló 5/2014. (III. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A költségvetés főösszege 1. § (1)

A 2014. évi költségvetésről szóló 5/2014. (III. 5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdésében a 2014. évi költségvetés főösszege 258.616 ezer Ft-tal nő, 18.514.973 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A Rendelet 2. § (2) bekezdésében a 2014. évi költségvetés az alábbiak szerint módosul:

kiadásainak főösszege bevételeinek főösszege (finanszírozási bevételek nélkül) finanszírozási bevételek összege 64

Változás ezer Ft

Módosított ezer Ft

258.616

18.514.973

152.226 106.390

16.882.933 1.632.040

2. Költségvetési bevételek 2. § (1)

A Rendelet 3. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2014. évi összes bevétele 258.616 ezer Ft-tal nő, 18.514.973 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 3. § (4) bekezdésében az önkormányzat 2014. évi költségvetési mérlegében történő változások részletezését az 1/b. melléklet tartalmazza.

(4)

A Rendelet 1/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 1/b. melléklete lép.

(5)

A Rendelet 3. § (6) bekezdésében az önkormányzatnál, az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél, valamint a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak létszáma az 1/d. melléklet szerint változik.

(6)

A Rendelet 1/d. mellékletének helyébe jelen rendelet 1/d. melléklete lép.

(7)

A Rendelet 3. § (7) bekezdésében a költségvetési szervek és az önkormányzat bevételei a 2. és 3/a. melléklet szerint változnak.

(8)

A Rendelet 3. § (8) bekezdésében a költségvetési szervek irányítószervi támogatása 22.677 ezer Ft-tal nő, így az 5.773.646 ezer Ft-ra módosul, a saját hatáskörű bevétele 124.544 ezer Ft-tal nő, így az 1.893.010 ezer Ft-ra módosul a 2. melléklet szerint.

(9)

A Rendelet 3. § (9) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint az önkormányzat előző évi maradvány nélküli bevétele 60.739 ezer Ft-tal nő, így az 4.600.070 ezer Ft-ra módosul.

(10)

A Rendelet 3/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/a. melléklete lép. 3. Költségvetési kiadások 3. §

(1)

A Rendelet 4. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2014. évi összes kiadása 258.616 ezer Ft-tal nő, így az 18.514.973 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

65

(4)

A Rendelet 4. § (3) bekezdésben foglalt, az (1) bekezdés szerinti főösszegből a költségvetési szervek és az önkormányzat kiadásai a 2. és 3. melléklet szerint változnak. 4. Költségvetési szervek kiadásai 4. §

(1)

A Rendelet 5. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek kiadási főösszege 147.221 ezer Ft-tal nő, így az 7.666.656 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadások változásainak költségvetési szervenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

(3)

A Rendelet 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

5. Az önkormányzat kiadásai 5. § (1)

A Rendelet 6. § (1) bekezdésében az önkormányzat központi kezelésű feladatainak ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje 50.014 ezer Ft-tal nő, így az 4.012.488 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti előirányzatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3)

A Rendelet 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

és

kiemelt

6. Beruházási kiadások 6. § (1)

A Rendelet 7. §-ában az önkormányzat beruházási kiadásainak főösszege nem változik, így az 5.920.973 ezer Ft marad, az egyes feladatok változásainak részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)

A Rendelet 4. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. 7. Felújítási kiadások 7. §

(1)

A Rendelet 8. §-ában az önkormányzat felújítási kiadásainak főösszege nem változik, így az 207.939 ezer Ft marad, az egyes feladatok változásainak részletezését e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

66

(2)

A Rendelet 5. mellékletének helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép. 8. Tartalékok 8. §

(1)

A Rendelet 10. § (1) bekezdésében a tartalékok összege 32.864 ezer Ft-tal csökken, így az 35.842 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A Rendelet 10. § (2) bekezdésében az általános tartalék összege nem változik, így az 30.000 ezer Ft marad. A különböző jogcímeken meghatározott céltartalék összege 32.864 ezer Ft-tal csökken, így az 5.842 ezer Ft-ra módosul.

(3)

A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. 9. Eljárási szabályok 9. §

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, hogy a 2014. évet érintő központi költségvetésből kapott támogatások és egyéb tételek vonatkozásában a Magyar Államkincstárral történő egyeztetés után, az egyeztetésnek megfelelően szerepeltesse ezen előirányzatokat az 2014. évi költségvetési beszámolóban. 10. Vegyes rendelkezések 10. § A Rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait tartalmazó 4/a. melléklete helyébe jelen rendelet 4/a. melléklete lép. 11. Záró rendelkezések 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azonban rendelkezéseit 2014. december 31. napjától kell alkalmazni.

Szarvas Péter polgármester

Dr. Kiss Gyula aljegyző

67

Szarvas Péter polgármester: 14 óra 30 perckor 10 perc szünetet rendelt. Szünet Tárgy:

A 2015. évi költségvetési rendelet és kapcsolódó döntések

Szarvas Péter polgármester: Tisztelettel köszöntötte Vantara Gyula országgyűlési képviselőt, megköszönte, hogy részt vesz a költségvetési koncepció tárgyalásában. A költségvetéssel kapcsolatban az alábbi gondolatokat mondta el: Először is azon érzését fejezte ki, milyen öröm és megtiszteltetés számára a mai nap. Azért, hogy előterjesztőként szólhat, véleményezheti Békéscsaba város 2015. évi költségvetését. A részletes vita előtt néhány általa fontosnak tartott gondolatot ismertet. A rendelet tervezet a városban élők költségvetésének tervezete. Ez a nagyon fontos dokumentum kb. háromhónapnyi munka eredménye, amelynek gyökerei egészen az elmúlt év december elejére nyúlnak vissza, amikor döntöttek arról, hogy nem kötelező, de mégis a város, a testület számára a 2015. évi költségvetési koncepciót benyújtja, és vitára bocsátja. Nagy örömére szolgált, hogy módosításokkal ugyan, de a decemberi közgyűlés a koncepciót egyhangúlag támogatta, ezzel széles konszenzus mellett láthatóak voltak azok a szakmai irányok, amelyek a 2015. évi részletes, számszaki költségvetés kapcsán kialakulhattak. Ezzel egy időben megjelentek azok a jogszabályi feltételek, amelyeket a rendelet tervezet megalkotásához figyelembe kell venni. Nagyjából ezzel egy időben megszületett a Magyar Köztársaság 2015. évi állami költségvetése is, amelyből nagyon fontos pénzügyi kondíciókat, feltételeket ismertek meg a békéscsabai költségvetés kapcsán. Január elején a pénzügyi osztály vezetője elkészített egy nagyon feszes ütemtervet arra vonatkozóan, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a megadott határidőre, 2015. február 12. napjára a polgármester, mint előterjesztő, benyújthassa a költségvetést a képviselők számára. Ezen ütemterv mentén haladtak előre, és az abban megfogalmazott sarokszámokat betartva alakult, formálódott a 2015. évi költségvetési rendelet tervezet. Nem voltak egyszerű helyzetben akkor, amikor elmúlt hónap 26-án a rendelet tervezet úgymond első olvasata elkészült. Abban az látszódott, hogy több mint 1.400.000.000,- Ft-os fedezetlenség van. Még mielőtt bárki megijedne, tudni kell azt, hogy az első verzióban óvatos, körültekintő bevétel tervezés és lényegében minden önkormányzat által átfogott szakterület működési terület igényei megjelentek. Ebben a verzióban még különösebb korlátozások, figyelemfelhívások nem történtek az egyes intézmények, vagy működési területek felé. Lényegében minden szakterületről, vagy intézménytől jött javaslatot integrált az első verzió. Nem sok idő volt hátra a fedezetlenség megszüntetésére és olyan költségvetési rendelet összeállítása, amely egyensúlyban van, megfelel a költségvetés megalkotásáról szóló törvényi előírásoknak. Nyugodtan kijelentheti, hogy a rendelet tervezet teljesíti ezt a nagyon fontos feltételt. Két alapvető szemlélet határozta meg előterjesztőként gondolkodását, amelyet fontosnak tart elmondani. Az egyik, hogy a költségvetés a békéscsabai lakosság érdekeit kell, hogy képviselje. Úgy gondolja, minden kiadási javaslat, vagy bevételi előirányzat, amely a rendelet tervezetben szerepel, a lakosság döntő részének igényein, bejelentésein, kérésein nyugszik. A másik fontos alapelv, hogy látszódjon az itt élők számára, hogy az önkormányzat szolgáltató és hatékonyan működő, bármilyen területet is irányít, ott tetten érhető az alaposság, a gondoskodás és a hatékony működés. Ez a két szempont, amire kiemelt hangsúlyt helyeztek. 68

A számokat és az előirányzatokat áttanulmányozva, feltehető az a kérdés, hogy a bőség, vagy a szűkösség költségvetése. Ha bőség alatt azt értik, hogy mindenki, aki hozzászólhat a költségvetés alkotásához, igényt jelenthet be, akinek gondolata, javaslata van, és azt szeretné, hogy viszontlássa a költségvetés kiadásai között, akkor nem a bőség költségvetése, hiszen nincs annyi tervezhető bevétele az önkormányzatnak 2015. évre, amelyben minden megjelenő igényt ki tud elégíteni. Akkor ez a szűkösség költségvetése lenne? – tehető fel a kérdés. Véleménye szerint nem a szűkösség költségvetése, mert aki alaposan tájékozódik, sok időt fordít a költségvetés elemzésére, jól láthatja, hogy nagyon sok működési részterület, nagyon sok, számunkra fontos intézmény, vagy ügy kapott kiemelt, illetve reálisan tervezhető előirányzatot. Kihangsúlyozta, hogy nem minden szervezet, városi szereplő igényét tudja kielégíteni ez a rendelet tervezet. Ha azok az érintettek, akik együttműködnek az önkormányzattal, vagy saját fenntartásúak, megnézik a számokat, láthatják, hogy a jelenlegi makrogazdasági körülményekhez igazodó, realitásokkal számoló, körültekintő, alapos és takarékos költségvetési tervezetről van szó. Azt, hogy minden kiadási előirányzat, amelyre vonatkozóan igények jelentek meg, nincs benne a tervezetben, bizonyára észre is vették. Fejlesztési, beruházási hitel szerepel a költségvetési rendelet tervezetben, amely kapcsán természetesen tudni kell, hogy az egyik része már egy felvett hitel, a másik részéhez engedélyt kell kérnünk a kormányzattól. Úgy gondolja, pontosan azért, mert a bevételek nem elegendőek, a városnak a lakosság felé adóssága van, különösen kommunális, fejlesztési téren. Egy újonnan felveendő 330.000.000,- Ft-os hitel nem riasztó, sokat tud segíteni a közös célok elérésében. A bevételek tervezéséhez hozzá kell tenni azt, hogy némiképpen az államigazgatás és az önkormányzat 2015. évi kapcsolata szűkösebb, mint előző évben volt, a feladatfinanszírozás kapcsán számos apró tételből 160.000.000,- Ft hiányzik az előző évhez képest, reménykedik, hogy lesz mód az idei évben arra, hogy esetleg különleges bevételt tervezzenek, amit a kormány az önkormányzatok támogatására esetleg megállapít. Egyelőre az előző évi 300.000.000,- Ft támogatás nem tervezhető az idei évben. Át kellett gondolni az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények saját bevételeit. Ezt is megemelték, de reálisak, teljesíthetőek a számok a bázis évek áttekintését követően nyugodt lelkiismerettel vállalható. Ahogy említette, a felújítási és beruházási feladatokhoz 330.000.000,- Ft hitelfelvétellel számolnak. Ahhoz, hogy egyensúlyi költségvetést tudjanak tervezni, szükségesnek tartották azt is, hogy a vagyonértékesítési, hasznosítási bevételt több mint 400.000.000,- Ft-ra emeljék. A kiadások tervezése során igazából nincs olyan terület, amely sérülne. A szakmai területeket megvizsgálva a fejlesztésekre vonatkozó előirányzatokból látható, hogy nincs visszaesés, az intézményrendszer stabil, kiegyensúlyozott működése forrásokkal biztosítható. Néhány nagyon régi, a városlakók által szeretett feladatokra, funkciókra is forrást biztosít. Emellett jó néhány új program is bekerült a kiadások közzé. Úgy gondolta, hogy pontosan a folyamatosság jegyében a költségvetés szerkezetét lényegében a megszokott módon terjeszti elő, hiszen 17 képviselőből nagyon sokat több éve a testület tagjai, ezáltal megszokták a költségvetés szemléletét, a sarokszámok egymáshoz viszonyított rendszerét. Igyekezett ezt nem úgy megbolygatni, hogy valamiféle zavaros áttekintést nyújtson a képviselők számára. Ha a számok nyelvén kellene szólni, a most 14,4 milliárdos főösszegű költségvetésből talán 97-98 % a korábbi költségvetési előirányzatokon szerepel. Nem lehet azt mondani, hogy újraszerkesztett, átfogóan megreformált költségvetési előterjesztés készült. Kihangsúlyozta, hogy nem volt szándékában olyat előterjeszteni. A bevételek kapcsán – véleménye szerint valamennyi képviselő érdeke, hogy elhangozzon – az önkormányzat a helyi adókkal kapcsolatban nem tervezi új adónem bevezetését, a jelenlegi 69

adókulcsok változatlanul tartását tervezi. Ez a lakosság és a vállalkozások felé is fontos üzenet. A kiadási oldalon meg említenie azokat a programpontokat, amelyek nagy vitát váltottak ki az egyeztetések, illetve a bizottsági üléseken is. Azokra a programpontokra gondol, amelyek alapvetően egy-egy névvel vannak elkeresztelve. Utalt a Csaba kártya, a Sztraka Ernő, a Pain Antal vállalkozást ösztönző, a Mozdulj Békéscsaba sport-infrastruktúra fejlesztés, a Csaba hídjai programra. Úgy gondolja, hogy fontos hangsúlyoznia, hogy az általa, kicsit újszerűnek feltüntetett programok végrehajtása közös munka eredménye legyen, hiszen főleg a Csaba hídjai, vagy a Munkácsy Negyed programja tervező munkát igényel. Szeretné, ha azok, akik a két téma kapcsán tervezni szeretnének, a költségvetés elfogadását követően elmondhassa véleményét. Nem szeretné egyik program kapcsán sem jogot vindikálni, hogy polgármesterként szeretne dönteni. Messze nem erről van szó. 17 képviselő, nagyon sok szakember van a városban, akik biztos szívesen hozzá szólnának, ezért kérte, vegyék úgy, hogy ezek a programok, gondolatok, javaslatok, a függelékben leírtak nem kötelezőek senki számára. Úgymond étlapot nyújtanak, egy vitaindítóhoz alapul szolgáló dokumentum. A függelékben szerepeltetett programleírások azt a célt szolgálják, hogy meg tudja értetni a képviselőkkel, bizottsági tagokkal, amire gondol. Most látja igazán, hogy milyen összetett és felelősségteljes munka a költségvetés összeállítása. Nagyon sok kötöttség van benne, sokat kell az egyes szakosztályoknak dolgozniuk ahhoz, hogy konzekvens, alapvetően a békéscsabaiak érdekeit szolgáló költségvetési rendelet tervezet elkészülhessen. Tisztelettel köszönetet mondott a közreműködő munkatársaknak. Bízik abban, hogy a mai közgyűlésen és az elfogadott költségvetés végrehajtása során is azt a felelősségteljes és áldozatos munkát fogják mutatni, amit eddig minden évben tettek. Úgy gondolja, hogy egy igazán jó költségvetési rendelet tervezet született, amely természetesen összetettsége, sokrétűsége miatt vitaanyag is. Demokráciában élünk, a testület 17 tagból áll, tudomásul veszi azt, hogy sokaknak lehet más véleménye is, amit tiszteletben tart. Előterjesztőként az a véleménye, hogy igazán jó költségvetést sikerül összeállítani. Ehhez kérte a képviselők támogatását. Megköszönte a figyelmet. Takács Péter képviselő: Ügyrendi hozzászólásában javasolta, hogy Vantara Gyula a város országgyűlési képviselője szóljon először. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az ügyrendi javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 4 igen, 3 nem szavazattal és 10 tartózkodással a következő határozatot hozta: 69/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja Takács Péter képviselő a ügyrendi javaslatát amelyet „A 2015. évi költségvetési rendelet” tárgyalásához tett. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26. 70

Szarvas Péter polgármester: Megkérdezte Vantara Gyula országgyűlési képviselőt, kíván-e a költségvetési vita megkezdése előtt szólni. Vantara Gyula országgyűlési képviselő: A vitában részt kíván venni. Jelezte, amennyiben személyét érintő kérdés hangzik el, hozzászólásra kér lehetőséget. Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Kérte, hogy mindenkinek adják meg azt a jogot, hogy akkor beszélhessen, amikor szeretne, ne kényszerítsék. Megjegyezte, hogy költségvetés kapcsán még nem tapasztalta, hogy a polgármester állva mondja el hozzászólását. Számára szimpatikus. 2014. október 12-én a választók akaratából állt össze a testület. A választók akarata abban nyilvánult meg, hogy egy független polgármester – akit a Jobbik Magyarországi Mozgalom is támogatott – legyen a város polgármestere. 11 Fidesz-es, 2 szocialista, 2 Dk, 1 Jobbikos és 1 LMP-s képviselő legyen. Ezzel a választók azt az akaratukat is kifejezték, hogy együttműködés alakuljon ki, a város egy irányba menjen, próbáljanak egymással kompromisszumot kötni, úgy tenni a városért, ahogy azt legjobbnak látják. Elszámoltatás a lakosság részéről és nem más által lesz. A megkezdett munkát kell folytatni. A Fidesz 11 képviselője változó időtartamban tagja a testületnek. Egy program alapján kapta meg a bizalmat a lakosságtól, amit véghez is kíván vinni, megszolgálják a bizalmat. Izgatottan várta mindenki, hogy lesz-e Esztergom, egymásnak feszülés, pártpolitikai harc és „anyázás”. Nem volt, reményei szerint nem is lesz. Ezt azért gondolta elöljáróban felvezetni, mert nem azért van saját véleményük, mert „kekeckedik, vagy be akar tartani bárkinek”, hanem azért, mert az elmúlt évtizedes munka alapján azt a felhatalmazást kapták, hogy a megkezdett utat tovább folytassák. Nem egyfajta háborút, vagy konfrontációt szeretnének, hanem azt, hogy együtt tudjanak működni. Mindenképpen el kell mondani, hogy bár a polgármester elmondta, hogy 17 fős demokrácia van a közgyűlésben, mindenkinek egy a szavazata, és dolgozzanak együtt, az azért még sem járja, hogy a költségvetés előkészítése kapcsán – hogy ki hozta ezt a döntést, nem tudja - a Fidesz frakció támogatása, tájékoztatása le volt tiltva. Az eléjük tett számok alapján dolgozták ki módosító javaslatukat. Véleménye szerint a módosító javaslatot tévők valamennyien jobbító szándékkal tettek javaslatot, a város érdekét szem előtt tartva. A polgármester javaslatai közül kevés esetben tettek módosító javaslatot. Azt viszont, amit tettek – példaként említette a vállalkozásfejlesztési előirányzat 10.000.000,- Ft-tal történő emelését, vagy azt, hogy többet fordítsanak az egészségügyre - vállalják. Szeretnék a megkezdett munkát folytatni. Bárhol, bármilyen felületen „mocskolódás” lesz, személyét nem érdekli. Számára az a fontos, hogy végig vigyék azt a programot, amire felhatalmazást kaptak. Sajtótájékoztatón 460.000.000,- Ft-os forráskivonásról beszélt Szarvas Péter polgármester. Ezt a dolgot tisztába kell tenni, mielőtt még úgy terjed el a köztudatban, hogy „megnyirbálják” az önkormányzat jogkörét és mozgásterét. Volt benne egy pici. Ami inkább hasonlít arra, amikor az oktatási intézményeket, illetve a kórházakat átvette az állam, az önkormányzat pedig a színházat, a könyvtárat és a múzeumot. A lényeg az, hogy a feladattal együtt elvitték a finanszírozást is. Nem arról volt szó, hogy a feladatokat a „nyakunkba nyomták” és csökkentették a finanszírozást, a járási hivatalhoz kerültek át feladatok, főleg az idősápolás, a közgyógyellátás és az ápolási díj. A 300.000.000,- Ft-ot az elmúlt évben eseti döntésként kapott a város, nem feladatfinaszírozás, hanem egyszeri kormányzati szándék 71

alapján történt. Forrás kivonásnak lehet nevezni, de tartalékba helyezték, előirányozták 2014. évre. 2015. évre, mint ahogy az a rendelet tervezetből is kitűnik 290.000.000,- Ft maradvány keletkezett. Ennél fontosabb, hogy 2014. évben 490.000.000,- Ft-ot irányoztak elő a város adósságszolgáltatásának fedezetére. 2012-2013. évben a pénzügyi osztály elkészítette a 12 milliárdos költségvetés törlesztő időszakának tervezését 2030-ig, akkor 2015. évre 930.000.000,- Ft-ot irányoztak elő. 2013. évben a kormányzat 8 milliárd forintot vállalt át, majd 2014. évben a fennmaradó 4,5 milliárdot. Óriási szerencséje volt ezzel a városnak, mivel ha úgymond nyakába szakad a svájci frank alapú hitel, aminek felvételét személye is javasolt, kedvezőtlen helyzetbe kerülnek. A költségvetés tervezésénél jelenleg „0” Ft van előirányozva, valamint 2.688.000,- Ft kamat. Az új szabályok szerint az önkormányzatok mintegy 1.300 millió Ft-os adósságot halmoztak fel az utóbbi években, 100.000.000,- Ft erejéig saját jogon vehetnek fel hitelt, fölötte kormányzati intézkedés szükséges. Egyetértett Szarvas Péter polgármesterrel abban, hogy szükség van a kommunális beruházásokhoz hitel felvételére. Kérte a képviselőket, nehogy évek multával azzal érveljenek, hogy eladósították a várost. A felvett hitelt nem működésre vették fel, az beépült a város fejlesztésébe. Kihangsúlyozta, hogy a jelenleg tervezett hitel felvételét is támogatja az általa képviselt frakció. 4.5 milliárd forintnyi igény van a városnál a lakosság részéről, ami érint utat, járdát, belvíz- és csapadékvíz elvezetést, közvilágítást, stb. Ezt a lemaradást csak egységesen lehet megoldani. Nem is tudják teljes mértékben ledolgozni, de ha látja a lakosság, hogy tervek, program mentén teljesít a város, akkor igen, nem egyszeri tűzoltásról van szó, hanem történik valami. Keddi ülésén tárgyalta a bizottság a költségvetést, ugyanakkor 18 órakor a Facebookon kérték a Szigligeti óvoda uszodájának támogatását. Sajnos a tárgyalások során is tapasztalták, miközben folyamatban volt az egyeztetés, már megjelentek olyan információk, amelyek még nem voltak véglegesek. A Szigligeti Utcai Óvoda uszodájának támogatása kiemelt előirányzat, hitelből valósult volna meg. Azt kérték, hogy ne hitelből finanszírozzák a beruházást. Nagyon fontos az uszoda megépítése, ezért javasolták, hogy 10.000.000,- Ft-ot irányozzanak elő az uszoda felújítására. Kutyej Pál képviselő, mint a Békéscsabai Előre Úszó Klub elnöke, ígérettel bír arról, hogy a Magyar Úszószövetség 10-15.000.000,- Ft-os támogatásban részesíti a programot. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az uszodai beruházásokat pályázat, illetve TOP forrásból kell megvalósítani. Nem hiába dolgozik rajta két éve Kiss Tibor alpolgármester, hogy az Árpád Gyógy- és Strandfürdőben is legyen újabb uszoda. Óriási lakossági igényt elégítenének ki, költsége azonban 300.000.000,- Ft. Néha dönteni szükséges arról is, hogy utat, járdát, uszodát építsenek. A prioritásokat valamelyest meg kell határozni. Nem biztos, hogy valamennyien ugyanazt a dolgot szeretnék előnyben részesíteni. Amennyiben Dr. Fábián Ágnes képviselőt kérdezik meg, az Erzsébethelyi városrész támogatását sürgeti. Szarvas Péter polgármester Tímár Ella, Takács Péter képviselők és személye a Lencsési lakótelepen élők helyzetén kíván javítani. Bíró János a Keleti-kertekben élők fontosak. Hogy tesznek így igazságot? A tervezet szerinti gyermekekre irányuló támogatási cél szintén szimpatikus megoldásokat foglal magába. 2002. évben 16 játszótér épült, azóta is nyomon követik a játszóterek állapotát. Milliós nagyságrendben fordítanak az elhasználódott, nem biztonságot játszóterek felújítására. Ebben új programelemet nem talált, mivel egyeztetés nem történt, ezért - jelentős a lakossági igény is - kezdeményezte az óvoda udvari játszóeszközök cseréjét. Példaként említette, hogy a csere során a Lencsési lakótelepen összedőlt az építmény. Sajnos a fa a homokba lett beállítva, ami időközben elkorhadt. Óriási szerencse, hogy nem a gyermekek alatt dőlt el az építmény, balesetet okozva. 72

Elnyerte tetszését, hogy az Fidesz frakció által javasolt szociális bérpótlék megmaradt a bölcsődei dolgozók esetében. Megkezdődött az óvodapedagógusi életpálya modell. Az étkezési hozzájárulás két éve nem változott, idén sem emelkedik meg a szülők által fizetendő hozzájárulás mértéke. Szarvas Péter polgármester is kihangsúlyozta, hogy új adónemeket nem vezet be a város. Nagyon fontos elem a biztonság. Szeretnék elérni, hogy minél több térfigyelő kamera kerüljön kihelyezésre. Ne csak a belvárosban, hanem a Lencsési lakótelepen, Erzsébethelyen, illetve a belváros egyéb helyein is. Tapasztalatok szerint továbbra is „zsiványkodnak” személygépkocsikat törnek fel. Takács Péter képviselő azonos módosító indítvánnyal élt, amit egymástól függetlenül alakítottak ki. Számára is nagyon fontos a polgárőrség támogatását 1.000.000,- Ft-tal emelni. Példaként említette, hogy a Lencsési Részönkormányzat ülésén a polgárőrök beszámoltak elmúlt évi munkájukról. „Le a kalappal előttük!” 2007. évben Mezei Zsolt MSZP-s képviselővel közösen dolgozták ki a vállalkozásfejlesztési célelőirányzatot. Attól, hogy új elnevezést kap, nem változik tartalma. Szarvas Péter polgármester kiemelte az újszerű programokat, amik között nem talált eltérőt. Attól, hogy elneveznek valamit, a program nem lesz új. Csaba kártya bevezetése már kétszer felmerült, korábban turisztikai desztinációs menedzsmentnek hívták. Egyetértettek abban, hogy a Csaba kártyát vizsgálják meg. Nagyon jól hangzik, amennyiben esetlegesen magas költségvonzata lesz, - attól függ, hogy kikre, mire és mekkora mértékben terjesztik ki, hogyan ellentételezik, stb. – akkor nagyon komoly összegbe kerülhet, ami a rendelkezésre álló forrásból elvonást eredményez. A Csaba baba életkezdési támogatás kidolgozásával egyetértett, hiszen erősíti a városi identitást, és javítja az életminőséget. Herczeg Tamás tanácsnok a tűzifa program esetében ezért javasolt 4.000.000,- Ft-os emelést, hiszen azzal is a városban élők életminőségét javítják. Munkácsy Mihály a város védjegye lehet, bár Szente Béla a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója fél évvel korábban 27 oldalas tanulmányt készített. Személye még 1999ben javasolta a Gyulai út átépítésekor, hogy a hidat – ami akkor még nem volt Munkácsy híd – kovácsoltvas korláttal, 4 világítótesttel egészüljön ki, ami a város bejárata lehet. Ez beleillik a Munkácsy Negyedbe, annak úgymond bejárata lehetne. Az út két oldalán műanyagból Munkácsy festményeket helyezhetnének el. Ettől függetlenül javasolta, hogy a Jókai Színház, városháza, Fiume szálló, templomok, terek inkább kulturális belvárosként funkcionáljanak, mivel több elemből áll, mint a Munkácsy Mihály Múzeum és az Emlékház. További egyeztetés szükséges. A függelékben valóban programokat kaptak a képviselők, elnevezéseket, van amivel egyetértenek, van amivel nem. Nem azért, mert számára nem szimpatikus Sztraka Ernő. A programot 25 évig út- és járda-felújítási programnak nevezték. Akár lehetne Vukovics Miklós program is, aki a város egyik jeles főépítésze volt, maradandót alkotott Békéscsabán. Bizottsági ülésen is javasolta, hogy tovább egyeztessenek. Nemcsak a döntés, a felelősség is közös. A vállalkozások segítésével kapcsolatban létrejött a Vállalkozást Segítő Munkacsoport, folyamatban van a kézikönyv összeállítása, amelybe a civil szervezeteket is bevonták. Internetes felületen jelenik meg a kiajánlás.

73

A költségvetés egyik sarkalatos pontja a média centrum létrehozása, ami városi tulajdon, nonprofit szervezetként működik a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részeként. Ennek segítésére forrás átcsoportosításra kerül sor. Ez nem azt jelenti, hogy kizárólagosan csak azzal szeretnének dolgozni, hiszen jelen van a Csaba TV, a rádiók, a hírportálok, akikkel szintén jó kapcsolatot kívánnak tartani. Békéscsaba tudomása szerint az egyetlen megyei jogú város, ahol még nincs városi hírközlési szerv. Ezt lehet nevezni televíziónak, vagy bárhogy és nyilván ehhez kapcsolódna a Csabai Mérleg újság is. Összefoglalva a polgármester pozitív javaslatait befogadják, szeretnének tárgyalni, de csak úgy, ha valóban tárgyalhatnak és megkapják a kellő segítséget. Ettől függetlenül megköszönte a hivatal munkatársainak munkáját a költségvetés összeállításával kapcsolatban. Reméli, hogy pozitív javaslataikat is befogadja a polgármester, ami lehetővé teszi, hogy konszenzus alapján folytassák a megkezdett munkát. Szarvas Péter polgármester: Kijelentette, hogy a költségvetési rendelet tervezet vitájára való felkészülés során sem általa, sem munkatársa által senki nem lett letiltva, hogy segítséget nyújtson, tájékoztatást adjon. A Szigligeti utcai tanmedence kérdésében egyre közelednek az álláspontok. Kétségtelen, hogy a rendelet tervezetben viszonylag magas összeggel, idei évi megvalósítással szerepelteti a felújítást. Számára fontos volt, hogy bekerüljön a tetőszerkezet megújítása, mivel kb. egy éve használaton kívül van a tanmedence. Örül annak, hogy Kutyej Pál képviselő, Kiss Tibor alpolgármester, illetve személye is eljárt az úszószövetség titkáránál Dr. Szabó Tünde asszonynál a tanmedence központi támogatással történő felújítása tárgyában. Jelenleg pozitívak a visszajelzések. Örül annak, hogy összefogás volt a tanmedence megújítása kapcsán. Várakozni, várni nem érdemes. Elgondolása szerint sok fiatal gyermek várja, hogy újból használható legyen a medence. Ezért az önkormányzat részéről további várakozás nem indokolt. Több mint 10.000 békéscsabai személy foglalkozott a tanmedence kérdésével. Örül annak, hogy élénk vitát váltott ki a korábban már meglévő programcsomag általa névvel történő ellátása. Vagy újszerű programcsomag elnevezése. Örül annak, ha gondolkodásra, véleményalkotásra, vitára serkenti azokat, akik döntéshozó pozícióban vannak. Felvezető beszédében is hangsúlyozta, hogy köszöni, hogy Dr. Ferenczi Attila tanácsnok szavaiban visszaköszön, és nem a programok ellen hangzott el a Fidesz frakció véleménye. A nevek kapcsán a testület januári jegyzőkönyvéből a Csaba Jövőjéért Egyesülettel kapcsolatban az alábbiakat idézte Dr. Ferenczi Attila tanácsnok szavaiból: „Az egyesület neve: Csaba Jövőjéért Egyesület. Ez már önmagában elég nekem, hogy a neve miatt támogassam.” Nem azt kell nézni, hogy mikor alakult, hányan vannak és megdicsért, hogy milyen szép neve van az egyesületnek. Úgy gondolja, hogy szép neveket adott a programoknak, bízott abban, hogy sokak tetszését elnyeri. Sztraka Ernő kapcsán úgy gondolja, nem kell különösebben részletezni mekkora nagyság volt városunkban főmérnökként. Természetesen tudomásul veszi, ha mégis a testület akarata másra irányul. A média centrum létrehozása kapcsán amennyiben egységes, integrált, a médiák számára híreket előállító, vagy sugárzó egység létrehozásában gondolkodik a Fidesz frakció, a nyilvánosság ereje, ahhoz való közelség miatt javasolja, hogy ne a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-n belül, hanem a város hozzon létre ezzel kapcsolatos céget. Takács Péter képviselő: Békéscsaba Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetési tervezetéről tart vitát a testület, ami részben függ az országgyűlés által elfogadott országos költségvetéstől, ezért gondolta, hogy talán helyes lett volna, ha Vantara Gyula országgyűlési képviselő is 74

mond néhány gondolatot. Nyilván meg fogja ezt tenni a vita során. Szarvas Péter polgármester előbb idézett, személye is ezt tenné. „Az alázatos városvezető sosem elbizakodott, ismeri a lehetőségeit, tiszteli és végzi feladatát. Szereti és tiszteli az embereket, akik bizalmat szavaztak neki. Felelősséggel tartozunk egymásért, nekünk békéscsabaiaknak törődnünk kell egymással. A költségvetés tervezeténél is azt képviselem, hogy a békéscsabaiak érdekei érvényesüljenek mindenek előtt.” Nem kell mondani, hogy szó szerint Szarvas Péter polgármestertől idézett. Az utolsó mondattal teljes mértékben egyetért. Egyetlen képviselőtől sem feltételezi azt, hogy a vita során olyat képviselne, ami nem esik egybe a városban élők érdekeivel. Az idézett első két mondat alapján, miszerint „mi békéscsabaiak törődjünk egymással”, különösen úgy, hogy polgármester úr, amikor megnyerte a választást, volt módja a képviselőknek találkozni vele és kifejteniük egymásnak véleményüket, nem volt megszokott történet az elmúlt nyolc évben. Vannak kérdések, amelyekben szükséges, hogy a polgármester, a városvezetés egyeztessen a képviselőkkel. Békéscsaba város költségvetésének elfogadásához 9 szavazat szükséges. Ezt úgy a legegyszerűbb megszerezni, ha közös érdekeket, célokat próbálnak meg egymáshoz igazítani. Saját részéről sajnálja, hogy a költségvetés előkészítésekor nem következett be, mert meggyőződése, hogy két ügyben szinte kötelező jelleggel kell egyeztetni. Az egyik az éves költségvetés, a másik azon stratégiai döntések meghozatala, amely több évet, vagy több önkormányzati ciklust is érint. Sajnálja, hogy ilyen egyeztetésre legjobb tudomása szerint nem került sor. A polgármesteri felvezető beszédében elhangzott, hogy a költségvetés szerkezete a megszokott. Véleménye szerint ez nem fedi a valóságot, mivel számára nem a megszokott költségvetési szerkezetet kapta a testület, aminek elsődleges oka a függelékekben keresendő. Személye a 90-es évek óta képviselő, de még egyetlen esetben sem képezte a költségvetés mellékletét függelék. A függelékek nem tesznek mást, mint hosszabb távú stratégiai programokat fogalmaznak meg. Amennyiben a függeléket jelen formájában elfogadja a testület, függetlenül attól, hogy a polgármester szerint gyakorlatilag csak vita anyagot képeznek, akkor folyamatos visszahivatkozási alapként szolgálhat. Példának okául megemlítette a Munkácsy Negyedet, ami a város turisztikai programjában szerepel. Szerkezetében személyének ez jelenti a legnagyobb problémát a költségvetéssel kapcsolatban. A költségvetési koncepcióval kapcsolatos vita során elmondta, hogy vitathatatlan, hogy abban is voltak pozitív elemek. A költségvetési tervezetben is vannak vitathatatlan elemek. Ilyen például az intézmények működési feltételeinek biztosítása, az intézmények finanszírozása. Pozitívum, hogy a város folytatja azt a gyakorlatot, amely a rendszerváltoztatás óta úgymond bevett gyakorlat, miszerint ha az adott intézmények plusz bevételre tesznek szert, azt nem szándékozik elvenni tőle, azt ott hagyja, amiből az intézmények fejleszteni tudnak. A kb. 4 milliárdos nagyságrendű beruházásra, fejlesztésre szánt összeg a költségvetés végösszegét nézve elfogadható. Az intézmények esetében ilyennel is régen találkoztak. Üdvözölni tudja, hogy az intézmények által jelzett munkaerő igény próbálta a költségvetés bizonyos tekintetben kielégíteni. Kb. ennyit lehet mondani a pozitívumokról. Ismételten kihangsúlyozta az egyeztetések fontosságát. A függelékeken túl vannak olyan tételek a költségvetésben, amellyel személye nem igazán tud mit kezdeni. Nem akarja a Csaba kártyával kezdeni. Erre a célra az eredeti költségvetési tervezetben 6.000.000,- Ft előirányzat került feltüntetésre. Miért? Azért, hogy megvizsgálják a kártya bevezetésével járó hatásmechanizmust. A Csaba kártyát nem kutatni kell, hanem át kell gondolni, be kell vonni szakembereket és be kell vezetni. Az majd látszik, hogy milyen formában. Feleslegesnek tartja a kutatási munka címén előirányzott összeget. 75

A CsabaPark működési támogatása sokaknak szívügye. 10.000.000,- Ft-ot terveztek erre a célra, holott nem kellene önfenntartónak lennie, vagy legalább abba az irányba elmozdulni? A média centrum létrehozására szintén 6.000.000,- Ft előirányzat szerepel. Mit takar a kifejezés? Néhány tétel esetében úgy kellene döntést hozni, hogy nem ismerik annak tartalmát. A Békéscsaba haza vár program Fülöp Csaba képviselő személyéhez is köthető. Ezzel kapcsolatban három értelmezhető mondatot nem talált, ami rámutatott volna arra, hogy az előirányzott 15.000.000,- Ft mit tartalmaz. A Holocaust komoly Európai és magyar tragédia. Az elmúlt évben is megkérdezte, hogy a tervezett 7.500.000,- Ft előirányzott költség milyen rendezvényeket foglal magába. A Csaba Napra egyszer 5.000.000,- Ft, majd 18.000.000,- Ft-ot terveznek felhasználni. Aprónak mondható tétel, a munkahely megtartási támogatás. Volt már példa erre, emlékezete szerint a Bora Kft. esetében. Már akkor is kérték, hogy rendszert dolgozzanak ki a munkahely megtartását célzó támogatásokra. A 3.500.000,- Ft jelen esetben mit takar? A függelékben feltüntetettekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy Sztraka Ernő 1848-as honvéd, majd később a város főépítésze lett. Részben neki köszönhető Békéscsaba arculata. Indítványozta, ne nevezzenek el Sztraka Ernőről járda programot. A Munkácsy Negyed a turisztikai programban 2009. óta szerepel. Ebben és a Pain Antal vállalkozásfejlesztési támogatásban sincs újszerűség, hiszen Dr. Ferenczi Attila tanácsnok többször elmondta, hogy még annak idején Mezei Zsolt MSZP-s képviselővel együtt dolgozták ki. Valóban így van, a rendszer viszonylag jól működik. A függelékekkel kapcsolatban számára problémát jelent, miután elfogadták a város költségvetési koncepcióját – amelyben ilyen megnevezések nem szerepeltek – meg lehetett volna tenni, hogy a januári közgyűlésre bizottsági, szakbizottsági véleményekkel Szarvas Péter polgármester beterjeszti a Munkácsy Negyed, a Pain Antal Vállalkozásfejlesztési támogatást, a Csabai Gyermekmosoly programot. A szakbizottságok véleményezik, esetleg még hozzá teszik saját gondolataikat, hogy minél jobb legyen az előterjesztés. A januári közgyűlésen állásfoglalást hoznak a programokról, amelyben mindenkinek a véleménye megtalálható. Ez esetben beépíthető a 2015. évi költségvetésbe. Sajnálja, hogy polgármester úr nem ezt a metodikát választotta. Az írásos előterjesztéshez személye módosító javaslatot tett, amire nem kíván külön kitérni, majd a szavazás alkalmával kéri azokat figyelembe venni, illetve szavazás előtt szeretné azokat indokolni. Hanó Miklós alpolgármester: A költségvetés a város éves működését biztosítja. Mivel hosszabb ideje dolgozik a hivatalban, elég sokat megélt. Köszönetét fejezte ki a pénzügyi osztály dolgozóinak és Tarné Stuber Éva osztályvezetőnek a költségvetés összeállításáért. Elmondható, hogy a jelenlegi költségvetés is jól sikerült. Igaz, hogy a polgármester és a jegyző az előterjesztő, de ahogy elhangzott, a költségvetés elfogadása 17 képviselőn múlik. Számára újdonság, hogy a polgármester egyes szám első személyében beszél, mint például ezt gondoltam, ezt terjesztem elő, ezt javaslom. Ha többes számban beszél, egy picit jobban hangzik: ezt szeretnénk, ezt gondoljuk, mert az már a testület véleményét is magába foglalja, hiszen voltak egyeztetések. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok és személye is azt sérelmezte, hogy bizonyos dolgokban egyeztettek, majd a polgármester Facebook oldalán „ezt akarom, ezt szeretem” kitételek jelentek meg. Akkor korrektek, ha együtt jelentik be. Ez így történt, már mindegy, történelem.

76

Az a fontos, hogy a városnak legyen költségvetése. A Fidesz frakció nevében és alpolgármesterként is kihangsúlyozta, hogy a jelenlegi költségvetésben – mint az előzőekben is – visszatükröződik az elmúlt nyolc év. Főleg a frakció által tett módosítás, amit a bizottsági tagok elfogadtak. A Fidesz városvezetés elmúlt nyolc éves folyamata tovább folytatódik. Az, hogy új nevet adnak, egy dolog. A fejlesztések folyamatban lévők. Példaként említette a Csabagyöngye Kulturális Központot, megépült a Szent István tér, 95 %-os arányban 14 milliárd forintért megépült a csatornahálózat, a szennyvíztisztító, 100 %-os támogatottsággal megépült a CsabaPark. Folytatódik a járda program. Eddig közel 800.000,- Ft értékben újítottak fel járdát. Ezek nem új beruházások, folyamatban vannak. Jelen pillanatban 4,5-5 milliárdos igényt tartanak számon. 2007. évben is már ekkora nagyságrendű igény jelentkezett, aminek próbálnak eleget tenni. A költségvetésben vannak kötelező feladatok, mint például az intézmények működtetése, a törvény által előírt feladatok, amelyekre forrást kell biztosítani. Nem kötelező feladat a sport, a kultúra, stb. Az önkormányzat a nem kötelező feladatokra is jelentős, 180-200.000.000,- Ftos nagyságrendben fordított. Az önkormányzathoz került a színház, a múzeum, a könyvtár, amelyek finanszírozását meg kellett oldani. Ez is sikerült. Mindazok mellett a legfontosabb a város fejlődése. Az elmúlt nyolc évben és jelenleg is azt szeretnék, hogy minél magasabb támogatottságú fejlesztéseket valósítsanak meg. 2014-2020 között új európai uniós források nyílnak meg. Ebben az időszakban 13,2 milliárd forintnyi támogatásra számíthat. Ebben az évben 3,7 milliárdnyi szerződéssel lekötött pályázat hívható le. A költségvetésnek olyan részeket is tartalmaznia kell, amelyek a pályázatok írására, előkészítésére irányoz forrást. Fontos az is, hogy ezen források minél magasabb támogatottságúak legyenek, amire külön figyelmet kell fordítani. Szeretné elmondani, hogy a kormány az elmúlt időszakban 12 milliárd forint erejéig vállalta át a város adósság állományát. Amennyiben ezeket az összegeket jelen költségvetésből kellene finanszírozni, bizony baj lenne. Viszont ha akkor másként cselekednek, akkor nem épül meg a Csabagyöngye Kulturális Központ, a csatornázás, a CsabaPark, az ivóvízminőség javítás, kerékpárút, járdaépítés, stb. Ezeket figyelembe kell venni. Úgy gondolja, hogy a városban felelős gazdálkodás folyt. Kardinális kérdésekben a jelenlegi tervezettel kapcsolatban sincsenek különbségek. Az, hogy most mit, hogyan neveznek el, a polgármester szíve joga, hogyan gondolja. A képviselők többsége arra hivatkozik, hogy már van egy régi rendszer, a jelenlegi annak a folytatása. Meg kell esetleg vitatni, hogy az új elnevezést alkalmazzák, vagy sem. Médiacentrum esetében cél, hogy az önkormányzatnak saját televíziója, olyan média felülete, ahol az elkövetkezendő évek pályázataival közel 300.000.000,- Ft nyerhető el. Nem bántva senkit, de jó lenne, ha ez az összeg a városnál maradna. Gazdasági csoport, vagy saját tulajdonú média fontos különbség. Lehet, hogy a gazdasági csoport csak tíz rendezvényről tud tudósítást adni, ezzel szemben cél a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása. Folyamatosan törekednek az energiaracionalizálásra. A városnak igen nagy előnye van abban, hogy korszerű technológiát alkalmaz, valamint az energiára fordítandó költséget megtakarítja. Már látható a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. elemzésében is, hogy mekkora gázmegtakarítást értek el az Árpád Fürdő esetében. A sportcsarnok is megújult, esetében is jelentős energia megtakarítás érhető el. Ez a továbbiakban is közös cél. Elsősorban azokat a pályázatokat támogatják, amelyek energia-megtakarítást eredményeznek. Az így megtakarított forrás másra fordítódhat. Fontos a közvilágítás korszerűsítése, amely várhatóan fél milliárdos energia megtakarítást eredményez. Úgy gondolja, hogy a Fidesz frakciónak az a célja, hogy a város tovább 77

fejlődjön, az intézmények működjenek és a fejlesztéshez szükséges forrásokat kihasználja. Ebben véleménye szerint mindenki partner lesz. A turizmus kapcsán megjegyezte, hogy a CsabaPark esetében, ha nincs nagy rendezvény, nem lesz jelentős a turisztikai fellendülés. Kell valamennyi forrást biztosítani, nemcsak a kolbász és a csülök fesztivált kell megrendezni. Gondolkodnak a Csaba Nap, a repülőnap, a haluska nap, stb. megrendezésén. Amennyiben a második ütem fejlesztésével a terület nagysága bővül, számos nagyrendezvény valósítható meg, amitől a turizmus jelentős élénkülését várják. A költségvetés jelenlegi formában történő összeállításához nagymértékben hozzájárult a városban működő vállalkozások fizetési morálja, amit ezúton is megköszön. Így lett lehetőség a további fejlesztések beépítésére. Ismételten kihangsúlyozta, hogy új adónemet nem kívánnak bevezetni, a meglévők esetében nem terveznek emelést. Fontos a munkahelyteremtés. A kis és mikro vállalkozások esetében a város folyamatos támogatást biztosít. Az inkubátorházak pályázati forrásból épülnek, ahol le tudnak települni nagyobb vállalkozások. A nagy cégek, mint például a hűtőház fellendítése is a megvalósítandó tervek között szerepel. Dr. Kerekes Attila képviselő: Minden évben a költségvetés tárgyalása kapcsán elmondja, hogy a város legfontosabb rendeletét alkotja meg a testület. Ebben az évben új elemekkel bővült a fontosság, hiszen Szarvas Péter polgármester állva monda el expozéját, így annak jelentőségét külön megadta. Előtte 10 perc „lelki felkészülési szünetet” is tartottak. Biztató elem, hogy jelenlétével a terület országgyűlési képviselője is megtisztelt, akit személyesen is szeretettel köszönt. A költségvetési tervezetet áttanulmányozva látható, hogy szokás szerint egyensúlyban van. A főösszeg 14.392.000.000,- Ft. Szeret visszatekinteni a múltba, ezért átnézte az előző évi költségvetéseket is. Amennyiben az előző évi főösszegekkel hasonlítja össze az idei tervezetet, akkor megállapítható, hogy az elmúlt évben 14.811.000.000,- Ft volt. Tehát a főösszeg az idén egy kicsit kevesebb. A költségvetést mindig nehéz összeállítani, még évekkel korábban is nagy feladatot jelentett, pedig akkor lényegesen magasabb állami támogatást biztosított a kormány. Ennek ellenére akkor is kifogásolták, miért nem kapnak magasabb összeget. Az önkormányzat soha nem törekedett új adónemek bevezetésére, bár köztudott, hogy az adók biztosítják a költségvetési forrás jelentős részét. Az idei hiány 988.000.000,- Ft, korábbi évben 1.092.000.000,- Ft. Azt kell mondani, hogy nagyon hasonlít a jelenlegi költségvetési tervezet a 2014. évihez. 2013-ig visszanyúlva országosan módosult a költségvetés felépítése, hiszen nem normatív támogatást biztosít az állami költségvetés, hanem feladatfinanszírozást alkalmaz. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok is elmondta, hogy a támogatás összege a feladatellátástól függ. Mindig meg kell vizsgálni a mögöttes tartalmat. Az is igaz, hogy az állam is besegített szerkezeti változás esetén. A kormány úgy látta, hogy Békéscsaba önkormányzata kiválóan dolgozott az elmúlt években, nem biztosított további segítséget. A korábbi kiváló polgármester gazdasági koncepciót készített, - talán a törvény is kötelezte erre – amit jelen esetben hiányol. A Fidesz frakció briliáns elméjű vezetője is el tudja készíteni a gazdasági koncepciót, amit személye a polgármestertől vár. Takács Péter képviselő is említette, hogy a mellékelt függelék a koncepció része, de véleménye szerint sem ide illő, eddig sem volt. 78

Kiemelte a Csaba kártya bevezetését, ami régi Fideszes elgondolás. Azért nem tudták bevezetni, mert nem sikerült eldönteni kik vehetik igénybe a hozzá kapcsolódó kedvezményeket. Csak a helyi lakosok részesüljenek kedvezményben, vagy a turisztikai célokat is támogassák? Mi lesz a gazdasági hatása? Nagyon gondos előkészítést igényel, mint ahogy Takács Péter képviselő is megállapította. Szarvas Péter polgármester nyilatkozataiból számára az tűnt ki, hogy csak a helyi lakosoknak biztosítana kedvezményt. Nem tudni azt sem, hogy csak az intézményekre, vagy a vállalkozókra is kiterjed. Meglátása szerint nincs még eléggé kidolgozva. Békéscsaba színe kék-arany. Szeretnék, ha a kártyán ez a két szín érvényesülne. A futball csapat színe a lila-fehér. A Dr. Ferenczi Attila tanácsnok által ismertetett módosítással egyetértettek a Munkácsy Negyed létrehozásával. A többi név számukra is gondot jelentett, mivel a Fidesz is szeret elnevezéseket alkalmazni. Pl: Széchenyi program, Magyari program, Csaba baba program, tűzifa program. A nevekhez korábban támogatási összeg is kapcsolódott. Jelen esetben meglévő programot nevezett el a polgármester, amiben elsősorban PR tevékenységet vélnek felfedezni. Szükséges átgondolása, megbeszélés tárgyát kell képezze. A Fidesz frakció nemrég szerzett tudomást arról, hogy Zwack szobor készült, sőt a Munkácsy téren is van Kulich Gyula szobor. Ők is biztos megérdemelték, kiváló személyek voltak. Kezdeményezte, hogy a gyönyörű terén, a Szent István téren állítsanak a névadóra emlékezve Szent István szobrot. A Fidesz frakció elfogadva a költségvetési koncepciót. A költségvetési rendelet tervezettel kapcsolatban módosító javaslatot fogalmazott meg. Kérte, hogy a költségvetési rendeletet a módosítással együtt alkossa meg a testület. Miklós Attila képviselő: Köszöntötte Vantara Gyula országgyűlési képviselőt. Örül, hogy négy hónap után ismét a testület előtt köszönheti. Reméli, hogy az elmúlt időszakban végzett munkájáról is említést tesz, különös tekintettel arra, hogy Békéscsaba miért nem részesül megyei jogú városi támogatásban. Miért nem szavazta meg a parlamentben azt az előterjesztést, amely a téli szünetben a gyermekek számára biztosított volna étkezési lehetőséget. A Budapest Bank állami kézbe kerülésével a békéscsabai műveleti központnak milyen jövőt szánt az állam? A költségvetés kapcsán eddig nagyon szép dolgok hangzottak el, de nem árt megjegyezni azt sem, hogy az elmúlt évek költségvetéséhez képest 1 milliárdos hiánnyal küzd, amelynek jó része vagyon feléléssel, vagyonértékesítéssel, illetve hitelfelvétellel kerülhet egyensúlyba. Olyan hitelekkel, amelyeknek a felvételét már az elmúlt évben jóváhagyta a testület, ezért új hitelek felvételével kerülhet egyensúlyba a költségvetés. Ez alapvetően nem lenne probléma, ha azon gondolkodnának, hogy a felvett hitelek ne sodorják újabb adósságspirálba az önkormányzatot. Hogyan tudják egyensúlyban tartani 2016-2017-2018. években a költségvetést? Ahhoz, hogy - mint az elmúlt években - ne kelljen ismét állami konszolidációra várni. Az állam jogosan járt el, hiszen önkormányzatai olyan mértékben adósodtak el, amely tarthatatlanná tette a fejlesztések megvalósítását. Helyesen járt el a kormány az adósságállomány átvállalásakor. Fontos elmondani azt is, hogy Szarvas Péter polgármesterrel egy új stílus honosodott meg a békéscsabai közgyűlésben, amely érezhető volt a koncepció kialakításánál is. Meghallgatásra talált néhány kezdeményezés, amit már hosszú évek óta próbáltak a közgyűlésen elfogadtatni. 79

Ezért volt meglepetés, hogy ez a folyamat a költségvetés előkészítésénél valahogy megakadt. Úgy gondolja, hogy ez csak pillanatnyi zavar lehet, nem ez lesz jellemző a polgármester további tevékenységére. A különböző programok elnevezése mellett arra is jut ideje, hogy valós egyeztetést folytasson akár a civil szféra, a politikai pártok képviselőivel, a közgyűlésben helyet foglalókkal, hiszen ez tudja előbbre vinni a várost. A vállalkozásfejlesztésben komoly előrelépést eredményezhet az információs rendszer felállítása, amelyet évek óta szorgalmaznak. A befektetői kézikönyv megalkotása egyedül nem tud megváltást hozni, vagy segíteni valamennyi probléma megoldásában. Viszont segíthet abban, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. Fontos, hogy Békéscsaba munkaerő megtartó ereje emelkedjen, amelyben segítséget jelenthet az ösztöndíj program, amit jelenleg Békéscsaba haza vár, az MSZP annak idején „Gyere haza” programként nevez. Teljesen mindegy az elnevezés, a lényeg az, hogy a cél legyen közös, minél több fiatalt tudjanak a városban tartani. Minél több fiatalnak legyen lehetősége itt boldogulni, élni, dolgozni, lakni. Ebben az ösztöndíj programon túl segíthet a lakhatási támogatás, a karrier követés, illetve az, ha a fiatal vállalkozásokat preferálják. Dr. Kerekes Attila képviselő után mindig nehéz megszólalni, hiszen úgy beszél a költségvetésről, mint valami gyönyörű műtárgyról. A jellemzések során nem fukarkodik a jelzőkkel. Egy jelzővel a miniszterelnök egyik barátja sem fukarkodott, véleménye szerint ott egy rövidítést használt, amely azt jelentette, hogy a gazdasági ellehetetlenülést célzó intézkedésekkel nem biztos, hogy egyetért. Személye sem tud egyetérteni a számos gazdasági ellehetetlenülést célzó intézkedéssel, amelyet a kormány az önkormányzatok számára is előírt. Ilyen a szociális segélyezés, amely igaz, hogy feladatok is elkerültek az önkormányzattól, de ebben az esetben az önkormányzatnál fognak jelentkezni az igénylők, nem pedig a járási hivatalt keresik. Az önkormányzatnak kell megoldást találni arra, hogy mit tesz a jelentkezőkkel. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A Szigligeti utcai óvoda 60.000.000,- Ft-os támogatásával kapcsolatban elmondja, nagyon fájlalta, hogy a sportfejlesztési program egy óvodának biztosított lehetőséget. Véleménye szerint a program meghirdetése úgy lett volna igazságos, hogy a Szigligeti utcai óvodában az uszoda újul meg, a többi óvodában pedig tornaszobát alakítanak ki. A program nyilvánvalóan minden óvodára kell, hogy vonatkozzon. Az óvodavezetőket megkérdezve egyetértenének hasonlatával, miszerint ez az eset olyan, mintha a házépítés alkalmával először a wellness részleget építenék meg, nem törődnek a nyílászárók tarthatatlan állapotával. Számára és az óvodák véleménye szerint is először a nyílászárók rendbetétele a fontos. Azt követhetné az uszoda felújítása, illetve a tornaszoba kialakítása. Kérte, hogy javaslatát kiemelten kezelje a testület. Fülöp Csaba képviselő: Megismerve a polgármester rendelet tervezetét, a Fidesz frakció által benyújtott módosító indítványt, valamint Takács Péter képviselő módosító javaslatait elsődlegesen a rendelet tervezett erősségeiről kíván szólni, valamint szeretne kiemelni néhány számára különösen fontos elemet. Nagyon fontosnak tartja, hogy a rendelet tervezet tovább visz korábban már megkezdett sikeres programokat. A programok egy része ciklusokon átívelve segíti a város fejlődését, mint például a vállalkozásfejlesztés, az infrastruktúra fejlesztés. Örömmel olvasta, hogy mind a polgármester rendelettervezetében, mind a Fidesz frakció által benyújtott módosításban is kiemelt szerepet kap. Nagyon fontosnak tartja, hogy a korábban már megkezdett sikeres programok folytatódjanak.

80

Szintén nagyon lényeges, hogy ezek a programok új elemekkel, új prioritásokkal tudnak kiegészülni, hiszen az új elemek, az innováció jelentheti a fejlődést, az előrelépést. Az lehet valamilyen szinten a jövőbeni fejlődés záloga, ha a már meglévő programokhoz új elemeket tudnak hozzárendelni. Pozitív, hogy az elemek finanszírozása is megoldott a költségvetésben, tehát sikerült az innovációhoz forrást rendelni. Hanó Miklós alpolgármester által hangzott el, - érdemes kihangsúlyozni - hogy Békéscsaba az önként vállalt feladatok terén továbbra is kiemelkedően teljesít. Ezt annak idején külső bizottsági tagként valamennyi esetben elmondta a költségvetési rendelet vitája során. Nagyon fontosnak tartja, hogy ez elhangozzék a testület előtt is, a költségvetési rendelet vitája kapcsán. Békéscsaba évek óta kiemelten teljesít ezen a területen, erőssége a költségvetésnek az önként vállalt feladatok terén megnyilvánuló szerepvállalása. Fontos, és lényeges, hogy ezen a téren nem történt visszalépés, sőt van olyan önként vállalt feladat is, ahová további forrásokat rendel ebben az évben. Az elmúlt időszak kulturális, közművelődési, ifjúsági és sporteredményei azt bizonyították, hogy nagyon jó befektetés az önkormányzat részéről, hiszen ennek a szférának az eredményei, sikerei, rendezvényei országos reklámot jelentettek a városnak. Néhány konkrét programelemet kiemelve elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja a média központ létrehozását, amely teljes körű, minden részletre kiterjedő tájékoztatást ad a város lakóinak. Aktív sportvezetőként személyesen is megtapasztalta, hogy sajnos vannak olyan helyi sajtóorgánumok, amelyek pénzt kérnek azért, hogy kiemelt helyi sporteseményekről, mérkőzésekről tudósítsanak, azokhoz figyelemfelkeltő „beharangozót” készítsenek. Ez véleménye szerint visszás helyzet, amit helyi média központ alapításával meg lehet oldani. Ezen kívül nagyon fontos, hogy az egyéb hírportálokkal, sajtóorgánumokkal is jó kapcsolatot ápoljanak. A teljes körű tájékoztatást jelentős mértékben segíti egy saját média központ alapítása. A jelenlegi rendelettervezet, valamint az elhangzott módosító indítványok komplex vállalkozásfejlesztési csomagot tesznek lehetővé. Megjelentek új elemek, valamint tovább viszi a korábban megkezdett sikeres programokat. A befektetési kézikönyv, a vállalkozói információs rendszer a helyi vállalkozókkal megkezdett kommunikáció, piacra lépés olyan erős csomagot eredményezhet, amely valóban a helyi gazdaság és a békéscsabai vállalkozások fejlesztését szolgálja. Szintén nagy erőssége a költségvetési rendelettervezetnek, hogy a megkezdett infrastrukturális fejlesztéseket folytatni kívánja. Frissen megválasztott egyéni képviselőként is tapasztalja ennek jelentőségét. Utakra, járdákra, mint ahogy elhangzott 4,5 milliárd forintnyi igény van. Örül annak, hogy ezek a fejlesztések folytatódnak. Külön öröm, hogy a képviselői alap segítségével a képviselőknek lehetőségük van arra, hogy helyben, gyorsan intézkedhessenek. Nagyon fontos, amikor sürgősebb problémát kell megoldani. A képviselői alap erre kitűnő lehetőséget nyújt. Pozitívum, hogy a hosszú évek óta meglévő lehetőség továbbra is adott a képviselők számára. Emellett bővülnek azok a lehetőségek, amellyel a képviselők rendelkeznek. Örömmel tapasztalta, hogy szerepel a rendelettervezetben a játszótér felújítás, illetve a javaslatok között szerepel, hogy ez kiterjedhet akár az óvodákra is. Egyéni képviselői körzetében is van egy óvoda. Az ott dolgozókkal több alkalommal személyesen is egyeztetett. Nagyon fontosnak tartja, hogy az óvodai játszóeszközök is megújuljanak, a torna szobák

81

felújítása is megvalósuljon. Nagyon fontos és lényeges, hogy ez a momentum a költségvetési rendelet tervezetben erre is megoldást és választ kínál. Az ösztöndíj programmal kapcsolatban elhangzott, hogy létező kezdeményezés. Örömteli, hogy újszerű elemekkel is bővül. Fontos, hogy meg tudják szólítani azokat, akik esetleg hiány szakmában tudnak majd segíteni. Velük, ennek segítségével élő kapcsolatot célszerű kialakítani. Az ösztöndíj program biztosíthatja, hogy tanulmányaik befejeztével Békéscsabán hasznosítsák a megszerzett tudást. Nemcsak szociális, hanem úgymond „Békéscsaba haza vár” teljesen mindegy hogyan nevezzük, az a lényeg, hogy meg tudják szólítani azokat a személyeket, akik segíteni tudnak, hiány szakmákban, vagy egyéb olyan szakmákban, amit jól tudnak a városban hasznosítani. Legyen velük élő kapcsolat és az ösztöndíj program keretében tanulmányaik befejezését követően vissza lehessen őket csábítani. Sport infrastruktúra fejlesztés új elem a költségvetésben. Örül annak, hogy önerő alapként definiálták a költségvetésben. Békéscsabának ezen a téren sajnos jelentős lemaradása van. Gondol itt a versenysportra, a szabadidős tevékenységre, az intézményi sportlétesítmények helyzetére. Minden téren előre kell lépni. Azzal, hogy a költségvetés külön forrást különít el erre a célra, megteszik az első lépést a fejlesztések megvalósításához. Az, hogy önerő alap, azt jelentheti, hogy hatékony pályázati lehetőségek kihasználásával, a közvetlen minisztériumi támogatással, vagy a társasági adóból lehívható támogatással akár 70-80 %-os támogatottsági intenzitás mellett 120-150.000.000,- Ft-nyi sportinfrastruktúra fejlesztési forrást lehet elérni. Nagyon fontos a feltételek jó kidolgozása, hiszen a társasági adó pályázatok beadási határideje április 30-án lejár. Nemcsak a látvány sportegyesületeknek, hanem akár az atlétáknak, az úszóknak, stb., illetve mindenkinek részesülnie kell ebből az alapból. Ez az egyesületeknek, városi sportszervezeteknek lehetőséget biztosíthat arra, hogy jelentkezzenek be a szakszövetségeknél, Békéscsabának fontos a fejlesztés, van önereje, szeretnének pályázati forrást generálni hozzá. Örömmel vette, hogy a rendelet tervezetben külön soron szerepel, illetve a módosító javaslatokban is megmaradt a Szigligeti Utcai Óvoda uszodájának felújítása. Személyesen több alkalommal tájékozódott a helyszínen. Sajnos több mint másfél éve nem működik az uszoda. Fontos, hogy forrás került elkülönítésre. Minden forrásnak örülni kell, amit a Szigligeti Utcai Óvoda uszodájának felújítására különítenek el. A források további bevételeket generálhatnak akár az úszószövetség, akár a vízilabda szövetség, illetve egyéb programok által. Ez esetben is széles körű összefogással lehetőség van arra, hogy olyan finanszírozási lehetőség alakuljon ki, amely minél hamarabb megoldja az uszoda felújítását. Az uszodát nemcsak az óvodások, iskolások, hanem más, városban élő gyermekek is használják. A költségvetési rendelettervezetnek az általa elmondottak mindenképpen a pozitívumai. Örül annak, hogy ezek az elemek részei a tervezetnek és bízik abban, hogy kidolgozásuk, megvalósításuk esetén 2015. évben olyan programok végrehajtása történik, amelyek minden téren a város fejlődését szolgálják. Dr. Csicsely Ilona képviselő, a Lakásügyi Bizottság elnöke: Felhívta a közgyűlés figyelmét a költségvetés egyik csekély 10.000.000,- Ft összegű tételére, ami mégis elég sokat jelent. A Lakásügyi Bizottság elnökeként tapasztalja, hogy rendkívül nagy igény van a szociális bérlakásokra. A jelzett összeget a meglévő lakások állapotának javítására fordítják. Ez évente egy, vagy két lakást jelent, ami mégis enyhít a gondokon. Ez is azon programja a költségvetésnek, amely nem először szerepel. A Fidesz frakció dolgozta ki, amivel 82

fokozatosan szeretné elérni, hogy a városban lakók jól érezzék magukat. Miért jelent problémát az egyes programok elnevezése? Azt látni kell, hogy a közgyűlés a helyi politika színtere, ahol 11 jobboldali képviselő, 1 független polgármester van, illetve más pártok képviselői is jelen vannak. 10 jobboldali képviselőt választottak meg egyéni képviselőnek a város lakói. Gondolva, hogy jóváhagyva, illetve elismerni az eddig végzett munkájukat. Ebbe bele tartozik a járdaépítés, a vállalkozásfejlesztés, stb. Valahogy úgy van, mint a Kishercegben. „Ha elnevezlek téged, akkor tulajdonképpen te már az enyém leszel.” A járda felújítási programot a Fidesz frakció több éven keresztül folytatott. Amennyiben elnevezik Sztraka Ernő programnak, akkor már nem a Fidesz frakcióhoz fogják kötni, hiszen az emberi emlékezet gyarló. Ahhoz kötik, aki először megjelentette az új elnevezést. A vállalkozásfejlesztési programot sem célszerű átnevezni. Szeretné, ha értenék a városban élők, miért ragaszkodik a Fidesz frakció ahhoz, hogy ezeket a programokat ne nevezzék el, maradjon a frakció hosszantartó munkájának eredménye. Ha majd egyszer elnevezik, azt közösen tegyék. Ebben érzi a súrlódást a frakció és a polgármester között. Még csak tervezet volt a költségvetés, de a Facebookon már úgy jelent meg, hogy így lett elnevezve. Érezni kell, hogy az eredményesen, hosszú ideje dolgozó Fidesz frakció nem akarja elveszíteni eredményeit azzal, hogy egy-egy program más elnevezést kap. Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Sorrendet állít fel, milyen logika alapján szeretne hozzászólni a költségvetéshez. Jelen esetben ez a sorrend borul, hiszen mindig újabb impulzus éri, amikor a képviselőtársak hozzászólnak. Dr. Csicsely Ilona képviselő felvetéséhez a sokat emlegetett egyeztetéssel kapcsolatban törvény határozta meg, hogy két héttel a költségvetés tárgyalása előtt kell a képviselők rendelkezésére bocsátani a tervezetet. Ez egy nagyon jó törvény, dicséri alkotóit, hiszen jóval több idő állt a képviselők rendelkezésére, a felkészülésre. Lehetőség adódott arra is, hogy a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban egyeztessen. Lehet azt mondani, hogy Szarvas Péter polgármestert a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatta, amikor személyesen kért időpontot, lehetőséget kapott. Számára furcsa pont azoknak a szájából hallani az egyeztetés hiányának emlegetését, akik tapasztalata szerint az előző ciklusban sem voltak hajlandók többek között a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőivel egyeztetni. Ebben a ciklusban sem történt kezdeményezés a kormánypárti frakció részéről a személyével történő egyeztetésre. Érdekes, hogy amikor a Fidesz számára sérelmes dolog történik, akkor óriási probléma, amikor ugyanezt teszik másokkal kapcsolatban, akkor egyáltalán nem jelent gondot. Mindenki próbálja saját ötleteit természetes módon sajátjának megtartani. Ez nem biztos, hogy mindig helyes. Például akkor, amikor a választókerületi infrastruktúra célelőirányzat közel 30.000.000,- Ft-tal emelkedik. Nem arról van szó, hogy az egyes körzetekben élőktől sajnálja a járdát, de négy éven keresztül azt tapasztalta, amikor a képviselői keretből valami megépült, akkor úgy kommunikálták, hogy az adott képviselő érdeme, ami természetesen valamilyen szempontból valós. Sokszor kampány ízűnek érezte ezeket a megnyilvánulásokat. Úgy gondolja, a továbbiakban valószínűleg is lesz. Azt is jó lenne minden alkalommal elmondani, hogy a választási kampány során a lakosok elmondták, hogy XY körzeti képviselő valamilyen rendezvényre tortát hozott, vagy más ajándékokkal támogatta a rendezvényt. Azt nem tudták, hogy közpénzből történt a támogatás. Mindenki úgy gondolta, hogy a képviselő saját maga finanszírozta a támogatás összegét.

83

Javasolta, hogy minden alkalommal, amikor elhangzik, hogy egyes körzetekben mennyi járda épült – ami véleménye szerint is nagyon fontos – azt sem ártana elmondani, hogy hitelből valósultak meg. Lehetséges, hogy a költségvetési vita végén ugyanazok a számok hangzanak el, jelentős átfedés lesz, de úgy érzi, újra el kell mondani, hogy 456.739.000,- Ft-tal csökkent a költségvetés bevétele. Hitelfelvételre 476.203.000,- Ft értékben kerül sor. Emellé 400.000.000,- Ft-os vagyonelem értékesítése tervezett. Ebből is látszik, hogy valóban jelen van a közel 900.000.000,- Ft-os forráshiány, amivel tervezni kell a költségvetést. Valóban feladatfinanszírozásra tért át az önkormányzat. Megtörtént az adósságkonszolidáció, de ezzel párhuzamosan intézményeket vontak ki az önkormányzattól, csorbult az önrendelkezés. Azt sem szabad elfelejteni, hogy amikor az önkormányzatnak az adósságállomány átvállalásával, azzal nincs kihúzva a tétel. Amikor azt hallani, hogy „dübörög a gazdaság”, jó lenne azt a hírt is mindig mellé tenni, hogy az államadósság pedig rekordokat dönt. Hiszen az adósság az egyik zsebből a másikba kerül át. Részéről támogatható lenne a gondolat, viszont komoly aggályai vannak. Aki az elmúlt években a Csabai Mérleg című városi lapot olvasta, sokszor igen komoly kormánypropagandával találkozhatott. Többek között helyi témákba csempészve. Arról nem is beszélve, hogy rendkívül magas összegű hirdetési díjakkal kellett számolni például a választási kampányok alatt, hogy akiket nem támogattak, igen szűkös költségvetésből kellett finanszírozniuk a kampányt. Gyakorlatilag vagy bele sem került a lapba, vagy csak egy-egy alkalommal sikerült a hirdetés díját kifizetni. Szarvas Péter polgármester: Kérte a képviselőket, figyeljenek a képviselő asszony hozzászólására. Az előző hozzászólásokra is figyelt mindenki, kérte, hogy a kellő tiszteletet a képviselő asszony hozzászólásakor is adják meg. Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Szerinte is megérdemel annyit, hogy figyeljenek az általa elmondottakra. Eddig nem hangzott el az a nagyon komoly költség, amely kormányzati döntés folytán feladat átadást eredményez az önkormányzat számára, ez pedig a hulladékszállítás kérdése. Erre a célra jelen pillanatban 140-150.000.000,- Ft biztosítása válik szükségessé, ami nem tartalmazza a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos többletköltséget. Szintén nem számolták bele a lakossági kintlévőségeket sem, ami a szolgáltatást végző cég veszteségének mondható. Az elhangzott vélemények megfontolásra alkalmasak. Dr. Kerekes Attila képviselő felé javasolta, hogy az elmúlt évről megörökölt Holocaust emlékévre elkülönített 7.500.000,- Ftot. Úgy véli, ha ebben az évben nem kerül felhasználásra, jó alap lehet a Szent István szobor felállításához. Nagyon nehéz helyzetben lévő költségvetésről beszélhetünk. A tervezett hitelek, illetve vagyonelem értékesítés most még talán megoldást jelenthet, de részéről nem tartja támogathatónak. Olyan folyamatot vetít előre, amit már Miklós Attila képviselő is említett. A jövőben vajon hogyan finanszírozza a város a feladatok ellátását? Hogyan oldja meg a város működtetését? Személye nem támogatja a költségvetési tervezet elfogadását. Bíró Csaba képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Bizottsági elnökként a 2015. évi költségvetéssel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: 84

Megjegyezte, hogy a sport támogatás állami finanszírozásból biztosított összege nem változik. Sőt a diáksportra 2015. évben a korábbi éveknél magasabb összeget áldoz a város. Ez is azt mutatja, hogy ezen a területen is előrelépés történt, további előrelépés történik. Kultúra, közművelődés kapcsán elmondta, amikor megrendezésre kerül például a Gerlai falunap, az Erzsébethelyi Jaminális, illetve a Lencsési lakótelepi Szent István napi előzetes, ezen rendezvényeket is az önkormányzat támogatja. A támogatás összege nincs propagálva. A költségvetésben 26.000.000,- Ft szerepel kulturális, közművelődési célok finanszírozására. Nem szeretné megemlíteni, mert elég sokszor hangzott el a mai ülésen a Szigligeti Utcai Óvoda uszodájának felújítása. A televíziónézők tájékoztatására elmondta, hogy az önkormányzatnak van egy 10 alkalomból álló vízhez szoktatási programja, amit a bizottság támogat és minden Békéscsabán élő 6 éves óvodába járó gyermek igénybe vehet. Ez közel 2.000.000,- Ft költséget eredményez. Ez sincs propagálva, de foglalkoznak a témával. Előző nap a bizottsági ülésen „Aki nem lép egyszerre” tehetséggondozó programot fogadtak el, ami szerint 2015. szeptember 1-től lehetőség nyílik az óvodai korosztály néptánc oktatására. A labdajátékokat is támogatják. Pár hónappal korábban az óvodai férőhelyek módosításával kapcsolatban pályázati kiírás jelent meg, ami szerint férőhely megszűntetése érdekében pályázatot lehet benyújtani. Működő óvodaépület bővítésére is pályázati forrás nyerhető el. A képviselők nagyon jól tudják, hogy egyéni képviselői körzetükben is van olyan intézmény, ahol szükség lenne tornaszobára, illetve még egy helyiségre. Az ifjúság támogatására előirányzott összeg is emelkedik 2015. évben. A szakemberekkel közösen új ifjúsági koncepciót dolgoznak ki. Nem azt mérik, hogy 500 diáknak melyek az elképzelései a jövőt illetően. Munkacsoportot hoznak létre. A tanulmány elkészítését követően a testület elé terjesztik. Úgy gondolja, hogy semmi sem működik összefogás nélkül. Alpolgármester úr is említette, hogy nagyon nagy szükség van a vállalkozók által befizetett adókra. Ezen felül valamennyi Békéscsabán élőre szükség van, az idei, vagy az elkövetkezendő évek költségvetési rendeletének megalkotásához, hogy az abban megfogalmazott célkitűzések, előrelépések teljesüljenek. Ahogy Fülöp Csaba képviselő is mondta, nagyon jó az egyéni képviselői keret biztosítása, amivel úgymond „tüzet” lehet oltani. Azok az ingatlanok, utcák, ahol fejlesztés szükséges, sokat jelent a kisebb összegű támogatás is. Olyan dolog, aminek csak pozitív hatása van. Vantara Gyula országgyűlési képviselő: Nem a költségvetés számaihoz és alapelveihez hozzászólva az alábbiakat mondta el: Úgy gondolja, hogy az országgyűlési képviselőnek mindenképpen hasznos a vita. Egyrészt a régi pozíciójából adódva figyeli a változásokat, törekvéseket, amelyek nagyon pozitívan értékelhetők. Másrészt ezen picit felülemelkedve néhány gondolatra, illetve bekövetkezhető eseményre próbálja felhívni a figyelmet, amely a 2015. évi költségvetéshez is kapcsolódik. Fontos feladat vár minden településre az uniós pályázatok költségkereteken belüli, határidőre történő lezárása. Az ennek elmaradása miatt várható következmények nyilvánosságra kerültek. Állami beavatkozás esetén elvonással, illetve további pályázatokon történő korlátozott indulással is fenyegetettek azok, akik saját önhibájukból nem tudták megvalósítani a beruházásokat. Ebben Békéscsaba is érintett. Amennyiben tennivaló van, lépjen a város. Felajánlotta segítségét a városon kívüli tényezőkkel kapcsolatban.

85

A 2014-2020. pályázati időszak új pályázatok kiírásáról szól. Integrált városfejlesztési stratégiával kapcsolatban tájékoztatásul elmondta, hogy várhatóan változik az EU és a magyar kormány megegyezése alapján a folyamatos számonkérés. Nem egyszeri végdátumra kell teljesíteni a kifizetéseket és a műszaki megoldásokat. A több évre áthúzódó beruházásokat folyamatosan ellenőrzik. Amennyiben nem érik el a megfelelő pénzügyi és műszaki színvonalat, akkor következményeket vonhat maga után. Kiemelt célok közé kell tartozni a pályázati időszakon belül a munkahelyteremtés, amely alapja lesz a 2020. utáni városi működésnek és a fejlesztések forrásának. Rendkívül fontos szerepe van a jelenlegi 95 %-os fejlesztési forrást kitevő európai hitelek 2020 évi megszűnésének. Az újonnan létesülő, bővülő vállalkozások adóbevétele jelenti az alapot. A központi költségvetés a vita során is szóba került. Tekintettel arra, hogy az állam saját hivatali apparátusának létszámát – minisztériumok, kormányhivatalok – drasztikusan csökkenti, így várható, hogy a kéréseknél vizsgálni fogják az önkormányzatok bér- és bérjellegű kiadásait, létszám vonatkozásait is. Régi téma, hogy a feladatalapú támogatás csak a kötelező feladatokra vonatkozik. Az önként vállalt feladatokat az önkormányzat erejéhez mérten vizsgálja és támogatja. Ahhoz, hogy támogatásban részesüljön a település, kérést kell intézni, rövid indokolással alátámasztva. Békéscsabával együtt 10 választókerület tartozik országgyűlési képviselői körzetébe. A testületekkel közösen az a megegyezés jött létre, hogy a feladat kirovó és számon kérő képviselői munka helyett együttműködést, együtt gondolkodást ajánl fel az országgyűlési képviselő a testületeknek. Véleménye szerint ez előrevezető. A jövedelemkompenzáló támogatás március 1. napjával átkerül a járási hivatalokhoz. Cél, hogy mindenki számára biztosítsa a minimumot a megélhetéshez. Ha nincs más jövedelem, akkor részesülhet jövedelemkompenzáló támogatásban. Az önkormányzat feladatát képezi a kiadástámogatás kompenzálása, amellyel azoknak a kéréseknek tesz eleget, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás fedezése. Olyan kísérlet, a szó nemes értelmében, amikor a rezsicsökkentés és a devizaalapú lakáshitelek megszűnésével várhatóan a feszültség csökken. Nyilván az önkormányzat nem tehet mást, az eddigi tapasztalatok, rendelkezésre álló alapján tervezi. Működésére 30 milliárdos nagyságrendű kormányzati támogatás szolgál. A települések ebből a keretből kérhetnek kiegészítést, amikor saját keretüket kimerítették. A gyermekélelmezéssel kapcsolatos előterjesztést azért nem fogadta el a Fidesz frakció, illetve személye sem értett vele egyet, mivel tavaly decemberben közleményt adtak ki. A házszabály nem ismerete nem ment fel az alól, hogy egy nappal a költségvetés elfogadása előtt indítványoznak módosító javaslatot, amelynek sanda politikai célja van. Arról, hogy ki mit tesz az ügyben, felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 1-től a három év alatti gyermekek kötelező óvodai ellátásban részesülnek, ingyen étkezést biztosítanak számukra. A Budapest Bank ügyében írásban fordult a miniszterelnökséget vezető miniszterhez Szarvas Péter polgármester. Kérte, legyenek figyelemmel a bank jelenlegi helyzetére, főleg az itt dolgozó 700 fő munkahelyének megtartására. A kormány kezeli a helyzetet. Szarvas Péter polgármester: Megköszönte Vantara Gyula országgyűlési képviselő gondolatait. Herczeg Tamás tanácsnok: Jó két órával ezelőtt a költségvetési vita megkezdésekor a polgármester felvetette a kérdést, hogy a bőség, vagy a szűkösség költségvetése a jelenlegi. 86

Azt mondta, hogy egyik se. Valóban egy szikár, biztonságra törekvő költségvetés. Ehhez több minden hozzátartozik, részben az is, amit Miklós Attila képviselő említett, a szociális ellátórendszer felelőssége. Hozzátartozik az is, amit Vantara Gyula országgyűlési képviselő említett a szociális segélyezés átalakításáról. Ez olyan kérdés, amelynek költségvetési vonzata a közeljövőben derül ki. Arra tett ígéretet a szociálpolitikai osztály, hogy monitorozza a fejleményeket. Kéthavonta nyomon követik, szakbizottságnak, szükség esetén a testületnek beszámolnak a finanszírozással kapcsolatban. Amennyiben szükség van beavatkozásra, a testület meg fogja tenni. Örül Fülöp Csaba képviselő által említetteknek, miszerint a költségvetésből több korábban elindult program folytatása olvasható ki. Azért célszerű megemlíteni, hogy a Sztraka Ernő program mit jelent. A polgármester Facebook kommunikációját figyelve az állapítható meg, hogy talán nem lett volna kellően gondos, figyelmes a városüzemeltetési osztály, a hivatal, az egyéni képviselő, a városvezetés, képviselő-testület az utak, járdák, kerékpárutak állapotának javítására. Innentől kezdve az lesz. Ezzel félrevezeti a városban élőket. Amennyiben négy hosszú Erzsébethelyi utcában járdát, kerékpárutat építenek, valamint utakat is javítanak, hamar elfogy a 240.000.000,- Ft. Ezért szeretné a Fidesz frakció növelni az előirányzatot. Magyarul az a látszat, mintha eddig nem lett volna, most pedig lesz. Fél év, egy év, másfél év múlva azt fogják tapasztalni a lakók, hogy nem lesz ebben a tekintetben dinamikus növekedés. Volt olyan négy év, amikor 800.000.000,- Ft-ot fordítottak erre a célra, párt hovatartozástól függetlenül. Azért bánna óvatosan attól, hogy úgy vezessenek be valamit, mintha korábban nem lett volna. Ezzel azt a látszatot keltenék, mintha ugrásszerű, drámai változás következne be. Takács Péter képviselő többször is említette a turisztikai stratégiát, amelyben szerepel a Munkácsy Negyed kialakítása. Valóban, 2009. évben íródott erről hivatalos anyag. Majd 2012. évben a kulturális intézmények szervezett fejlesztési stratégiája is beszél erről. A Munkácsy Kulturális Negyed létrejöttével, kialakításával kapcsolatban több éve foglalkozik a testület. Több eleme lehet ennek. Véleménye szerint célszerű bizottságot létrehozni, amely az elemeket végiggondolva költségszámítást készít. A projektben a Csabagyöngye Kulturális Központ tevékenyen, felelősséggel részt vállal, amennyiben megbízással rendelkezik. Miért is fontos ez a dolog? Egész egyszerűen azok, akik nagyobb közösségi aktivitást folytatnak, tovább élnek. A születéskor várható aktuális életkoruk demográfiai felmérés alapján hosszabb. Egy havi képviselői tiszteletdíját felajánlotta közösségi és kulturális tevékenységekre. Kiss Tibor alpolgármester: Az elmondottak alapján a következő gondolatok jutottak eszébe: Egy híres matematikus, Barabás Albert László a független hálók elméletével beírta magát a tudománytörténetbe. Gyakorlatilag arról szól, hogy az élet egy egész háló, minden hálónak tekintenek. A független háló elméletének lényege, hogy a csatlakozási pontok nem egyformán fontosak. Vannak fontos és kevésbé fontos csatlakozási pontok. A mai nap nagyon fontos csatlakozási pont, hiszen az összes döntés között a legfontosabb döntés, ami befolyásolja a város működését, a költségvetési rendelet megalkotása. Ez nem önálló elem, önálló pont, vagy háló. Aki az elméletet ismeri, tudja, hogy a hálón belül is vannak hálók. A hálót azért hozta példának, mert nyolc éve a Fidesz frakció azokat a csatlakozási pontokat rakta össze, amelyben volt kevésbé fontos és fontos pontok is. A Fidesz frakció korábban ellenzéket alkotott. Érzései szerint akkor kevésbé fontos csatlakozási pontként szerepeltek. Nem tudja, hogy annak idején melyik képviselő milyen javaslatot tett, az akkori városvezetők hogyan fogadták el. Akkor ők voltak a fontos csatlakozási pontok. Lehet, hogy meghallgatták az 87

elmondottakat, de az általuk kezdeményezett javaslatok mellé nem sűrűn álltak. Hallgatva régebbi ellenzéki képviselőtársak kritikáját, volt közöttük karcosan fogalmazott kritika is, meg voltak lágyabbak is. Mindig bekúszik a nagypolitika. Akkor, amikor nem nagyon van mit mondani a költségvetésről, és az egyik képviselőtárs azt mondja, hogy márpedig vannak üdvözlendő elemek a költségvetésben, amit örömmel látnak viszont. Örülnek annak, hogy ezeket a döntéseket tovább viszi a frakció, akkor elég furcsa felállni és azt mondani, hogy nem ért vele egyet. Ilyenkor becsúszik a nagypolitika. Kérte, vegyék finomabban a kinyilatkozásokat. Mindenről le kell csipegetni valamit. Van ebben logika. Mi is ezt tettük. Számára nagyon fontos a költségvetésben, hogy a bajnak nincs gazdája, de ha jó történik, mindenki úgy érzi, hogy azt ő csinálta. Szerencse, hogy vannak ilyen csatlakozási pontok, amitől a háló egyben háló. Kihangsúlyozta, hogy a kultúra, a közművelődés, az oktatás és a sport stratégiai ágazat maradt. Nagyon szerették volna, ha további forrásokkal támogathatnák az egyesületek működését. Ez sajnos nem jött össze. Véleménye szerint áprilisban, ha gond van az olimpikonok felkészülésével, amihez további támogatási igényt kell biztosítani, akkor ebben partnerre találnak. Az osztályvezető és a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság segítségét is kérni fogják, hiszen ebben a hálóban ők igen fontos csatlakozási pontként szerepelnek. Bíró János képviselő: Saját körzetével kíván foglalkozni, mivel a képviselő társak elmondták miről szól a költségvetés. Nyilván, ha a frakciót bevonják a költségvetés tervezésére, akkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanyás területekre. Képviselői körzetének jelentős része tanyás terület, ahol fejlesztésekre egyedül a képviselői alap biztosít lehetőséget. Megemlítette a dűlőutak, a vízelvezető árkok állapotát. Felháborító, hogy a tanyán élők szinte csak csónakkal tudnak kijutni a közútra. A Fidesz frakció módosító indítványainak érvényesülése esetén a költségvetési rendelet tervezet elfogadásával egyetért. Takács Péter képviselő: Talán még Kiss Tibor alpolgármester emlékszik az1994-2002. évek közötti időszakra, hiszen akkor a Lakásügyi Bizottság külső tagja volt. Annak idején hoztak olyan döntéseket, amire senki nem mondta, hogy a Fidesz frakció, vagy MSZP eredménye. A jelenlegi bizottsági ülésen pont ennek eredménye nyomán hozhatnak döntést az ifjúsági garzonról, vagy az Erzsébet lakóparkról. Vantara Gyula országgyűlési képviselő jelenlétével megtisztelte a testületi ülést, sőt, még hozzá is szólt az elhangzottakhoz. Nyilván látja, hogy a testület nincs könnyebb helyzetben, mint az előző években. 2013-ban abban a tekintetben érezhette magát könnyebb helyzetben az önkormányzat, mert központi támogatásban részesült az év végén. 2013. év végén 300.000.000,- Ft volt. Meglepődve tapasztalta, hogy 2014. évben Békéscsaba nem részesült támogatásban, holott hátrányos helyzetben van. Debrecen ezzel szemben 2 milliárd forint központi támogatásban részesült. Ezért kérdezte, hogy az országgyűlési képviselő, aki jelen van a törvénykezésben, mit tud arról, hogy a halmozottan hátrányos város, mint Békéscsaba, miért maradt ki az elosztásból. Hanó Miklós alpolgármester: 2006. előtt az akkori városvezetés idején összesen két pályázatot nyújtottak be. Jelenleg számtalan pályázati lehetőséget használ ki az önkormányzat. A nyertes pályázatokra elnyert forrás valamennyi esetben a fejlesztésekre fordítódott. A jelenlegi fejlesztések esetében a nem jövedelemtermelő beruházások 100 %-os 88

mértékben támogatottak. Példaként említette az energiaracionalizálást, amely egyrészről eredményessé teszi a gazdálkodást, illetve nem jelent költséget. Fülöp Csaba képviselő által elmondottakból kiemelte a vállalkozói kézikönyv fontosságát. Korábban, 2009. évben is készült ilyen kézikönyv. Természetesen eltelt az idő, célszerű megújítani. A szakterületek felett is meg kell osztani. Külföldre, vagy már meglévő vállalkozásokra történő csatlakozást is el kell dönteni. Szélesíteni szükséges a lehetőségeket. Szabóné Kocziha Tünde képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy a Fidesz frakcióval is a polgármester egyeztetett. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Miklós Attila képviselő, illetve Szabóné Kocziha Tünde képviselő asszony hozzászólásában kitért a hitelfelvételre. Út, járda a legégetőbb igény a városban. Mester utca, Diófás utca, Gyár utca, stb. Kátyúk vannak, nem bírnak közlekedni. Hozzászólása elején erre kívánt rávilágítani, amikor azt mondta, hogy akár 400.000.000,- Ft-ot is felvenne a kérdés megoldása érdekében. Szokásától eltérően nem reagált Szabóné Kocziha Tünde képviselő asszony hozzászólására, mivel megfogadta, hogy nagyon intelligens szeretne lenni, annak megfelelően próbál viselkedni. Szabóné Kocziha Tünde képviselő asszony által felvetett téma, a hulladékkezelés nagyon nagy problémát jelenthet. Kormányrendelet értelmében a hulladékot elszállító közszolgáltatónak kétféle méretű 60 és 80 literes gyűjtőedényt kell felajánlania az ingatlantulajdonosoknak, akik maguk választhatják ki, hogy melyik méret felel meg számukra. A gyűjtőedényt azonosítóval kell ellátni, így ellenőrizhető, hogy mennyi hulladék keletkezik adott ingatlanban. Ennek bevezetése újabb komoly anyagi ráfordítást igényel. Amennyiben mód és lehetőség van, kérte Vantara Gyula országgyűlési képviselőt, járjon közbe annak érdekében, hogy a vis maior helyzetet kezelni tudja a város. Nem szabad más területtől forrást elvonni a feladat megoldására. A média központ létrehozását is hosszasan megvitatták. Az a legfontosabb, hogy minél szélesebb réteghez, minél mélyebb tartalommal - nem válogatva - jusson el. A pályázatokhoz minden alkalommal nyilvánossági kitétel társul. Eddig ezt külső cégnek adták át, közbeszerzési eljárás keretében. 13 milliárd Ft esetében jelentős költséget eredményez ez a tevékenység. Azért kell a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. tevékenységi körébe vonni, mert ott a törzsház. Nagyon fontos, hogy nem Fidesz TV, városi televízió. A közgyűlés, mint tulajdonos így tud a legjobban rálátni arra, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozott és széleskörű. A Fidesz frakció több esetben kíván módosító javaslattal élni. Érdeklődött, hogy a javaslatokat egyenként ismertesse, vagy a testület egyben fogadja el. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság rendelettervezethez kapcsolódó módosító indítványát az érintettek rendelkezésére bocsátották. Amennyiben a képviselő testület tagjai nem ragaszkodnak a tételes ismertetéshez, kezdeményezte az egyben történő szavazás elrendelését. Kihangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások elfogadása esetén is egyezőség van a költségvetésben. Vantara Gyula országgyűlési képviselő: Az elhangzottakkal kapcsolatban két észrevételt tesz. Nem tudja, hogy Takács Péter képviselő jelen volt-e a központi támogatásokkal kapcsolatban elmondott tájékoztatásakor. A központi költségvetési támogatás alapelve a létszám. Szóba került, hogy mind az intézményi, mind a hivatali létszámokat figyelemmel kísérik. Emellett a 89

bér- és járulékok összegét is. Ezt abban az összefüggésben mondta, hogy a minisztériumi és a kormányzati szinten is az adminisztráció, ezzel együtt létszámcsökkenéssel számol a kormány. Figyelemmel kísérik az önként vállalt feladatokat. Fontos, hogy a kérésben legyen megfogalmazva a cél, annak indokolásával együtt. Dr. Ferenczi Attila képviselő kérésére reagálva elmondta, hogy a nemzeti infrastrukturális egyesület először a gázenergiát, a távfűtést majd a villamos energiát vonja be a további támogatásba, ezzel tovább fokozza rezsicsökkentés mértékét. Amennyiben sikeresek lesznek a gázenergiával kapcsolatos tárgyalások, akkor az árcsökkenés minimum olyan mértéket ér el, mind az eddigi. Az intézkedés kicsit a szociális kiadások mérséklését is érinti. Hulladékgazdálkodás ügyében kérte Szarvas Péter polgármestert, hogy feltétlenül kapjon szerepet a DAREH vezetésében. A tárgyalások pozitívan kezdődtek, minimum elnöki, alelnöki pozíciót kapjon Békéscsaba. Ott rendelkezésre állnak azok a források, amelyekkel a felmerülő gondokat enyhíteni lehet. Megállt az élet, a programnak Orosháza városa a gesztora. Próbálnak életet lehelni ebbe. A kivitelezés is visszafogottá vált. Ez is olyan uniós projekt, aminek nem mindegy a sikere. Új járművek, edényzet beszerzésétől kezdve a hulladék feldolgozásáig, a szelektív kezelésig mindent magába foglal. Egyúttal a lerakási illeték csökkenését is elősegítené. Megköszönte a lehetőséget, hogy részt vehetett és szót kapott. Reméli, hogy az együttműködésre irányuló javaslatait befogadják. Szarvas Péter polgármester: Megköszönte Vantara Gyula orzásgyűlési képviselő aktivitását. További jó munkát kívánt. Herczeg Tamás tanácsnok: Igazat szólt Szarvas Péter polgármester a tekintetben, amikor a költségvetés konzervatív voltát említette, hiszen a bázis számokhoz képest nem tartalmaz lényeges eltérést. Egyetért azonban Takács Péter képviselővel is, aki a költségvetés függelékeit tette szóvá, ami eddig a költségvetés elfogadásakor nem képezte mellékletét az írásos előterjesztésnek. Azért érdekes, mert abban az esetben, ha a függelékekkel együtt fogadja el a költségvetést a testület, akkor arról is döntenek, hogy Békéscsaba belvárosában csomagmegőrző létesül. Az elnevezésekkel azért célszerű óvatosan bánni, mert arra is gondolni kell, amit Dr. Ferenczi Attila tanácsnok több alkalommal is említett, hogy az a forrás, amit az itthon maradásra szeretnének fordítani az valóban az itthon maradásról szól. A Békéscsaba haza vár, vagy „Gyere haza” program nem azt jelenti, hogy elmegy valaki, utána jöjjön vissza, ha a felsőfokú tanulmányait befejezte, hanem arról is, hogy az a békéscsabai fiatal, aki a középfokú oktatásban, vagy a szakképzésben részt vesz, ne menjen el. Ma Békéscsabán a középiskolába járó fiatalok 19 %-a szeretne itthon maradni. Magyarul a szakképzésben résztvevők számára is kell valamiféle ösztöndíjrendszer alkotni. Nincs szinkronban a haza vár programmal jelenleg. . Sok programpontja van a költségvetésnek, amely nemcsak kiadást jelent, hanem bevételt is generálhat. Ismert, hogy a turisztikai célpontot az emberek a természeti adottságok után elsősorban a kulturális adottságok alapján választják meg. Amennyiben létrejön a Munkácsy Negyed és azzal vonzó belvárosi környezet teremtődik, akkor bevétel is generálható. A turizmus növekvő adatokat produkál az utóbbi években a városban, ami tovább fokozható Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy nincs harmadik hozzászólási lehetőségük a képviselőknek, ettől függetlenül szót ad Takács Péter képviselőnek.

90

Takács Péter képviselő: Visszalépett a hozzászólás lehetőségétől. Miklós Attila képviselő: Örül annak, hogy a polgármester megadja a szót. A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata szerinti jogával kíván élni. Nincs semmi baj. Volt itt már egy olyan polgármester, aki gyakorlatilag úgy lehetett kérdést intézni a hivatal munkatársaihoz, hogy előtte a jegyző asszonytól kellett engedélyt kérni. Ennél jelenleg sokkal jobb a helyzet. Megköszönte, hogy hozzászólhat a témához. Előző nap jelent meg a Csabai Mérleg című városi lapban, hogy az Árpád Gyógy-és Strandfürdő ez elmúlt évben hihetetlen mértékű megtakarítást ért el. Konkrétan azt nyilatkozza a fürdő vezetője, hogy 30.000.000,- Ft-ot sikerült megtakarítani az előző évi működés során. Ez véleménye szerint nagyon szép eredmény. Ehhez képest a költségvetésben az előző évi 119.000.000,- Ft-hoz képest jelentős, 116.000.000,- Ft összegű támogatás szerepel. Úgy gondolja, ha a városi lap valós információt közöl, illetve a vezető is valós adatokról számolt be, akkor 27.000.000,- Ft a költségvetésben felhasználható. Javasolta, hogy ennek a forrásnak az egy része sportlétesítmény, uszoda felújítására fordítódjon. Kerüljön a TAO alapba, járuljon hozzá a 33 méteres uszoda beruházási költségeinek fedezéséhez. Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Kozma Jánost, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, valamint Vágásiné Zimonyi Ilonát. Megkérdezte, hogy jó összefüggést állított-e fel Miklós Attila képviselő? Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Örül az érdeklődésnek. A leírt adatok pontosak. Azt nyilatkozta a fürdő vezetője, hogy korábban 300.000 m 3 vizet használtak, 2013-ban 140.000 m3-t, majd 2014. évben 7.700 m3-t. 2013. évben került átadásra az intézmény, már 2014. évben jelentkeztek a megtakarítások, amelyek az üzleti tervbe is beépültek. 2014. évhez képest azonos mennyiségű energiát használnak, így az előző évhez képest már nincs megtakarítás. Miklós Attila képviselő: Mint megtudták, tavaly, várakozáson felül közel 90 %-os megtakarítást sikerült elérni, ami mintegy 30.000.000,- Ft-os kiadás csökkenést eredményezett. Szarvas Péter polgármester: Kérte Kozma Jánost, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, reagáljon az elhangzottakra. Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Mint korábban is kihangsúlyozta, hogy a nyilatkozatot Zsadon Endre, a fürdő vezetője tette. Amennyiben megtévesztő lenne a nyilatkozat, elnézést kér. Valójában a helyzet az, ami a beszámolóban, illetve a 2015. évi tervben szerepel. Nem tud más információval szolgálni. A cég nevében személye illetékes adatokat közölni, a többiek nem. Tímár Ella képviselő: A keddi bizottsági ülésen is szóvá tette, bár igaz, hogy a polgármester bevezetőjében elmondta, hogy a függelék úgymond „étlap”. A beszédekben nem esett arról szó, hogy a függeléket nem tekintik a rendelet szerves részének, csak egy ajánlás. Reméli, hogy ez a szavazás során is ennek megfelelően realizálódik. Miklós Attila képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy a fürdővel kapcsolatos beruházás értéke 250.000.000,- Ft volt, amelynek a fele hitelből realizálódott. 5 évi

91

megtérüléssel. A számok azt mutatják, hogy remélhetően a hitel visszatérül. Csak 5 év után mondható el, hogy mekkora nyereséget értek el. A költségvetési rendeletben vannak pozitív elemek is. Például az, hogy a minden településrésznek lesz részönkormányzata, ahol a lakosság bele tud szólni abba, hogy a képviselők hogyan referáljanak, képviselői alapjukból mit támogassanak. Szabóné Kocziha Tünde képviselő asszony vitatta, hogyan osszák be a képviselői alapot. Sajnos nem magas az összeg. A 3-as számú választókerületben, ahol személye képviselő 24 évet kell az ott élőknek várniuk arra, hogy pormentes út legyen. Nem hiszi, hogy lesz ennyi türelmük a jelenlegi időjárási viszonyokat ismerve. A Mester utcáról már annyi nyilatkozat készült a Békés megyei Hírlapban, - forráshiányra hivatkozva – nem hiszi, hogy 24 évet tudnak várni, hogy a költségvetés lehetőséget biztosítson számukra a pormentes út kialakításához. Ezért sem ért egyet a függelékben foglaltak elfogadásával. 240.000.000,- Ft-ot kevésnek tartja, bár ennek az összegnek is jelentős része hitel. Úgy gondolja, amennyiben 3,5 milliárd Ft-os adóbevételt ér el a város, talán az utakra az elkövetkezendő években kicsit többet kellene fordítani. Tart attól, hogy akár 30 év is szükséges ahhoz, hogy az általa képviselt területen élők pormentes úton járhassanak. Példaként említette a Keleti kerteket, ahol 14 utca vár pormentesítésre. Elmúlt évben 20.000.000,- Ft-ot fordítottak a földutak minőségének javítására, ami sajnos nem volt elegendő. Szabóné Kocziha Tünde képviselő: A 27.000.000,- Ft-os nyereségre reagálva elmondta, hogy takarításra ennek az összegnek a többszörösét fordítják, kétszer 45.704.760,- Ft-ot. Kutyej Pál képviselő: Sok éven át nem volt olyan téma, amihez minden képviselő hozzászólt volna. Jelen esetben mindenki fontosnak érzi a költségvetés megalkotását. Az általa vezetett bizottság számára örvendetes adatokat tartalmaz a tervezet, legyen az szociális, vagy kisebbségi keret. Örömmel tapasztalták azt is, hogy esetükben nem került sor elvonásra, sőt egy nemzetiséggel idén már több van, annak is biztosít a költségvetés minimális támogatást. Ahhoz, hogy az önként vállalt feladatok az elvártaknak megfelelően teljesülhessenek, köztudott, hogy sok pénz kell. Szarvas Péter polgármester említette, hogy kettős lehet a megítélése az idei évi költségvetésnek. Valóban lehetne magasabb az a segítség, amit egy várost, lakhatóvá, élhetővé tesz. Ezért kérte, hogy a Fidesz frakció által előterjesztett kerületi kereteket fogadják el. Ezek azok a direkt és gyors források, amelyek sokkal élhetőbb, jobb hangulatot teremtenek az ott élőkben, ami a mai helyzetben nagyon szükséges. Valóban nem lett nagyobb az idei költségvetés, mint a korábbiak, apró módosításokkal, változtatásokkal talán még jobb lesz, amennyiben támogatják. Kérte a rendelet tervezet elfogadását. Kiss Tibor alpolgármester: Ügyrendi hozzászólásában megjegyezte, hogy közel három órája tart a költségvetési vita. Kezdeményezte 15 perces szünet elrendelését. Szarvas Péter polgármester: Egyetértve a kéréssel 17 óra 50 perckor 10 perc szünetet rendelt. Szünet Szarvas Péter polgármester: A szünet befejezésével a testület tovább folytatja munkáját. Bejelentette, hogy nem túl hosszúra tervezett, a válaszokra módot teremtő hozzászólást kíván tenni.

92

Nagyon sok kérdés érkezett, amelyek között ismétlődőek is találhatók. A költségvetési rendelettervezet stratégiai összetételével kapcsolatban két komoly értékelést, megjegyzést tett. Az egyik, hogy sem a jelenlegi vitában, sem a megelőző napokon tartott bizottsági üléseken, illetve a határidőben beérkezett módosító javaslatokban nem fedezett fel olyan elemet, amely alapvetően a költségvetés szerkezetét, súlypontjait, a forrásokkal ellátott területeket kritizálná. Úgy véli ez alapján, hogy viszonylag elég széles konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy az önkormányzat működési területeinek forrásokkal történő ellátásában alapvetően milyen irányokat képviseljen a rendelet tervezet. A hozzászólások inkább a költségvetés egy-egy elemét érintették, stratégiai irányokat véleménye szerint nem. Más összefüggésre is rámutatva elmondta, hogy sokan vetették fel a hitel szükségességét, indokoltságát, illetve azt is, hogy vagyonértékesítési, hasznosítási bevételként terveztek több mint 400.000.000,- Ft-ot. A rendelet tervezetben van egy olyan összefüggés is, amely az önkormányzat önként vállalt feladataira több mint 700.000.000,- Ft-ot biztosít. Amennyiben a fedezet oldalt megvizsgálják, a hitelként szerepeltetett 330.000.000,- Ft + 93.000.000,- Ft összesen 420.000.000,- Ft, illetve a vagyonértékelési bevételek összege, ami meghaladja a 400.000.000,- Ft-ot, együtt több mint 800.000.000,- Ft. Azt lehet mondani, hogy lényegében a vagyonértékesítésből és a hitel felvételből történik a finanszírozás, bár nem lehet így címkézni az önként vállalt feladatait az önkormányzatnak. Mindemellett úgy gondolja, nem kapott ez az összefüggés erős kritikát egyik képviselőtől sem, hogy az önként vállalt feladatokra szükség van, sőt bővíthetőek. A város fejlődése érdekében azokat vállalni kell. Ennek érdekében hozzá lehet nyúlni a hitelfelvételhez. Amennyiben forgalomképes vagyontárgya van az önkormányzatnak, amely a hosszú távú működéshez nem szükséges, és szabályos körülmények között értékesíthető, az abból származó bevétel is fordítható ezen önként vállalt feladatokra. A rendelet tervezet szerkezetét illetően többször kérdezték, hogy a beillesztett függeléknek mi a sorsa, jelentősége. Mi lehet a szerepe? Expozéjában is elmondta, hogy a tájékoztatás, ismeretátadás és egy kis vitakeltés volt a célja, az, hogy a költségvetési rendelet tervezetbe beírt, névvel ellátott programok személyének és munkatársainak mit jelenthetnek. Mindegyikben nyitottságot kívánt mutatni. Végiglapozva a függeléket az egyes programokhoz írt megjegyzéseket, gondolatokat tetten érhetik, nyitottság van benne és mindenképpen együttműködésre kész azok lehető leghasznosabbá tétele érdekében. Még azt is meg lehet nézni a függelékben, hogy majdnem minden esetben kitért az előzményekre, az általa előterjesztett, névvel ellátott programok folytatására. Folyamatosan szerepelteti a folytonosság, az előzmény szavakat és azt, hogy a továbbfejlesztés szerepel elképzelései között. Elhangzott például a Munkácsy Negyed kapcsán a rendelet tervezet vitájában, hogy már 2009. évben megkezdődött a gondolkodás, tervek, anyagok készültek, hogyan fejlesszék a Munkácsy Múzeumtól a Széchenyi ligetig terjedő épületegyüttest. Hogyan váljék a város kulturális központjává. Örül annak, hogy öt év alatt többször foglalkozott az önkormányzat a gondolattal. Itt az idő arra, hogy együtt – Herczeg Tamás tanácsnokkal, más frakciótársakkal, munkatársakkal - töltsék fel a lehető leghasznosabban, saját forrás és pályázati lehetőségek igénybevételével, illetve a lehető legprofibb módon igazi, Munkácsy Mihály emlékéhez méltán illeszkedő épület- és program együttest valósítsanak meg. Ez volt a célja. Csaba kártya tekintetében a városkártya ötlete is felvetődött a korábbi években, vállalja, hogy fontosnak tartja. Azt terjesztette elő, hogy nemcsak kutatni szeretné az idén, hanem meg is valósítani, bevezetni. Először egy kezdeti funkcionalitással, később, ha beválik, akkor minél 93

szélesebb körű felhasználhatósággal. Azzal együtt, hogy tudomásul veszi, hogy az általa előterjesztett idei évbe tervezett 6.000.000,- Ft-os költségkeret a felére csökken, megpróbálja a hivatal munkatársaival együtt átgondolni, van-e értelme az idei évben bevezetni. Reméli, hogy a békéscsabaiak szeretni fogják. Azt szeretné elérni, hogy olyan szolgáltatások kapcsolódjanak a kártya bevezetéséhez, amely árengedményt jelentenek. Abban sem lát kivetnivalót, hiszen az idén a CsabaParkra 10.000.000,- Ft-ot, a Csaba baba programra 15-20.000.000 forintot irányoznak elő. Számos, a város számára fontos, jól csengő névvel ellátott program van, amit véleménye szerint a helyi lakosok véleményének figyelembe vételével határozott el a testület. A CsabaParknak egyre inkább önfenntartóvá kell válnia. Nyilván a szeptemberi átadást követően a park esetében még meg kell találni azokat a rendezvényeket, funkciókat, amelyek oda irányíthatók. Ezzel egy élő, színes rendezvényteret teremtve. Meg kell szerettetni a helyi lakosokkal. Úgy látja, hogy sokat kell ezért tenni. Nyilvánvaló, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felügyelete, fenntartása alatt működik a park. Azt várja el, hogy minél kevesebb önkormányzati támogatással, egyre magasabb bevételt eredményező rendezvényeket szervezzen a Zrt. A Holocaust Emlékhelyre 7.500.000,- Ft-ot irányzott elő a tervezet. Az önkormányzat ezen örökségét nem kívánta módosítani. Az Izraelita Hitközség tervez Békéscsabán az áldozatokra emlékezve egy emlékparkot, amelyhez minden bizonnyal támogatás is társul. Az önkormányzattól lehet, hogy két évben is 7.500.000,- Ft összegű támogatást várnak. A felkészülés még nem jelentős, ezért erre az évre 7.500.000,- Ft előirányzat szerepel. Reméli, hogy a testület is támogatja. A programok elnevezése visszatérő kérdés, sokan értékelték, miért kell a programokat névvel ellátni. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, - véleménye szerint – hogy könnyebben megjegyezhetőek a városlakók számára, ha egy-egy program névvel van ellátva. Nagyon jó volt a névadás a Csaba baba program esetében. Tudják a városban, mit jelent ez a program. Az elnevezés sokban segítette, hogy egyre szélesebb körben tudják mit jelent és értékelik. A Munkácsy Mihály Kulturális Negyed, a Sztraka Ernő járda-, kerékpárút-, és útfelújítási program, valamint a Pain Antal vállalkozásösztönzési program esetében a három személynév választásánál valóban a városhoz kötődő nagyságok neveit emelte ki. Mind a három név választása üzenetet hordozhat, méltó módon tud a város ezen 1800-as években élt nagyságaira emlékezni. Természetesen tudomásul veszi, ha ezzel kapcsolatban a testülettől nem kap támogatást, mégis fontosnak tartotta. Felvetették, hogy polgármesterként hogyan kommunikálta a névvel ellátott programokat. Véleménye szerint mindenkinek szíve joga, hogy a költségvetés alkotása kapcsán beszéljen, kommunikáljon a vágyairól, terveiről, elgondolásairól, ötleteiről. Személye is több felületet használ arra, hogy elmondja a városlakóknak, hogyan, miképpen gondolkodik, milyen tervekkel rendelkezik. A Facebook oldala az egyik. A városlakók sokszor, mint ügyfélszolgálati irodát használják a Facebook oldalát. Higgyék el, ez nem csak örömet jelent számára, hanem sok esetben is feladatot. A begyűrűző kérésekre, észrevételekre, felvetésekre, próbál választ adni. A Szigligeti utcai Óvoda tanmedencéjének kérdése kapcsán változatlanul fontosnak tartja, hogy a medence minél előbb a gyermekek birtokába kerülhessen. 60.000.000,- Ft-os költségvetési előirányzatot azért illesztette a rendelet tervezetbe, mert a három műszaki megoldás közül ez a leggazdagabb, a legkiteljesedettebb műszaki megoldást jelentette volna. Emellett még másik kép műszaki megoldásra is tettek az építész szakemberek javaslatot 2094

25.000.000,- Ft, illetve 40.000.000,- Ft-os megoldásra. Természetesnek veszi, amennyiben közösen úgy dönt a testület, hogy egyszerűbb, de megbízható és megnyugvást adó műszaki megoldással a tanmedence rendbetétele megoldható, a felszabaduló forrás, akár az óvodai tornaszoba fejlesztésére is fordítható. Nem kívánja a „Mozdulj Békéscsaba” programra szánt előirányzatot csökkenteni. Külön örömmel tölti el, hogy a tanmedence kérdésében ilyen összefogás alakult ki a testületben, szeretnék, ha minél hamarabb használhassák a gyermekek. Változatlanul úgy gondolja, az a helyes, ha az önkormányzat olyan lépéseket tesz, amellyel minél hamarabb biztosítani tudja a tanmedence használatát. Bíró Csaba képviselő említette, hogy névvel illették a programokat, ilyen az „Aki nem lép egyszerre”. Számára szimpatikus az elnevezés, ugyan nem kérték ki előtte a véleményét. Bizottsági javaslat, ami beemelésre került a tervezetbe. A program tartalma és az elnevezése is elnyerte tetszését. Jó ötletnek tartja, segíteni, támogatni fogja az elgondolást. A médiacentrum létrehozásával kapcsolatban változatlanul úgy gondolja, hogy az irány jó, helyes. Meglátása szerint a céget úgy kellene létrehozni, hogy az önkormányzat legyen a tulajdonos, ne a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsház részeként működjön. A híradás, a hírközlés, a tájékoztatás részben politikai kérdés is. 17 képviselő van jelen, különböző politikai pártok által jelölt, vagy delegált személyként. A média munka felügyelete, ellenőrzési, hozzáférhetősége sokkal közvetlenebb abban az esetben, ha az önkormányzat által létrehozott cég hoz létre, nem pedig a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-n belül a Törzsház elemeként működik. Megköszönte az eddigi hozzászólásokat, természetesen mód van továbbiakra. Amennyiben nem lesz több hozzászólás, a módosító indítványokról rendel szavazást. Megköszönte az eddigi aktivitást, változatlanul bízik abban, hogy igazán jó költségvetése lesz a városnak. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Nem tudja kiben alakult ki az a deja vu érzés, mint személyében, mintha három óráig feleslegesen beszéltek volna. Elmondták az érveket, javaslatokat tettek. Minek? A polgármesterre ezek szerint nem hatottak. Az előbb elmondottakat sokkal jobb lett volna a vita elején elmondani, hiszen akkor tudtak volna ahhoz viszonyulni, reagálni rá, vagy egyeztetni, párbeszédet folytatni. Örül annak, hogy a stratégiai irányok maradtak. Ezek voltak már nyolc évvel korábban is az irányok. Ahogy első hozzászólása alkalmával is említette, törekszik arra, hogy ezek az irányok maradjanak a jövőben is. A Facebook-on megjelent a 9. pontból álló felsorolás. Mindenkinek szíve joga úgy és azt kommunikálni, amit szeret. Akik olvassák, jól teszik, akik nem, nem. Személye nem kommunikál külön a Facebook-on, arról beszél, hogy a közgyűlés, vagy a frakció döntése. Nem személyes döntésére hivatkozik. A Szigligeti utcai Óvoda kapcsán hangzott el, milyen jó, hogy ilyen sokan támogatják, milyen jó egyeztetésre lenne lehetőség. Erről szólt Takács Péter és más képviselők hozzászólása: egyeztetni kellene. Megjelentek a függelékek, amivel kapcsolatban nem történt egyeztetés. Elmondható, hogy a város polgármestere, a testület tagja elmondta saját véleményét, javaslatát. Jól tette. Támogatják és átveszik. A könnyebb megjegyezhetőséggel kapcsolatban, annál könnyebb megjegyezni valamint, mint járda-, kerékpárút-, és útépítési program nem lehet. Annál sem lehet könnyebben megjegyezni, mint játszótér program. A magyar nyelv szavait alkalmazva adtak nevet valaminek. Nem kell ehhez külön név. 95

A Csaba baba program nem Dr. Ferenczi Attila, Hanó Miklós, vagy Takács Péter féle program, hanem Csaba baba életkezdési támogatás. Benne van, hogy békéscsabai, és az, hogy baba. Nem nevekkel megspékelve, hanem nevében a végzete a jelentése. Többen szóvá tették, hogy futó programokat átnevezni olyan, mintha az új nevet adó találta volna ki. Innentől kezdve „roló le”, új programok indulnak, amelyek bár tartalmilag hasonlítanak az előzőhöz, de vannak benne új elemek is. Nem mondta, hogy nevezzék át az egészséges gyermek, egészséges Békéscsaba programra az óvoda programot. Mondhatná, hogy legyen az óvodákban játszóeszköz csere, tornaszoba, játszótér felújítás, minden, ami a városban élő kisgyermekek fejlődését szolgálja. Biztos a testület hibája, hogy az elmúlt húsz évben nem ebben az irányba gondolkodtak, hanem abba, hogy adott programokra hogyan, mekkora forrást tudnak elkülöníteni. Nem szeretné újra nyitni a vitát. Három órán keresztül ismertették a képviselők a véleményüket, mire a polgármester úr felállt és elmondta saját véleményét. A költségvetés nem a költségvetés költségvetése. Félreértés, vagy félrehallás történhetett. A törvény szerint a költségvetést a jegyző állítja össze és a polgármester csak beterjeszti. A beterjesztésről voltak letiltva a képviselők. Nem is erőlködtek, úgy voltak vele, hogy a saját javaslataikat, elképzelésüket a testület elé tárják, megvitatják, szavaznak. A függelékekről senki nem mondta azt a bizottsági ülésen, hogy rosszak. A Csaba kártya ötlet halmaz, nem tartalmaz konkrétumokat. Talán az egyetlen konkrétuma az, hogy milyen legyen a színe. Arra, hogy kit érint, milyen kedvezményt ad nem tér ki. A Munkácsy Negyed szintén ötlet. Helyes. Dolgozzák ki. Bizottsági ülésen kezdeményezte, hogy egyeztetést követően a májusi testületi ülésre hozzák vissza. Nem mondták azt, hogy a polgármester javaslatát vessék el, mert nem kell. Ami jó, azt át kell venni. Pain Antal vállalkozásfejlesztési program kapcsán elmondta, hogy nyolc éve képez a város vállalkozásfejlesztési célelőirányzatot. 101 új munkahelyteremtéshez járult hozzá, illetve 183 egyéb technológiai vállalkozást segített. Nem jutott eszébe, hogy a programnak nevet adjanak, annak érdekében, hogy könnyebben megjegyezze az a lakos, aki nem érti mit jelent maga a szó, vállalkozásfejlesztés. Az elmondottakat érezte ki a képviselők hozzászólásaiból. A médiacentrummal kapcsolatban nonprofit kft-t célszerű létrehozni, ami áfa igénylés szempontjából is hatékony. Az egyéb forrásokat is be tudja vonni a városi médiába. Jó kapcsolatot kíván ápolni a többi médiaszolgáltatóval. Szeretnék, ha közszolgálatiságból minél nagyobb réteghez jutna el. Annak idején a törzsházat azért hozták létre, hogy a város cégeit ide csoportosítsák. Irányító a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. A többi cég pedig leányvállalat. Mi a probléma azzal, ha a kft. a törzsház irányítása alá kerül? Bármilyen vagyonkezelői előterjesztés esetén alapítói döntést hoz a testület. A Csabai Mérleg című városi lap is a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. irányítása alá tartozik. Egyéb média felület is ide tartozna, akár kábeltelevízió, stb. Amennyiben nem a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. irányítása alá vonják az új céget, akkor ki fogja kezelni? Szarvas Péter polgármester érzése szerint a három órás testületi munkát annulálta. Szíve szerint azt kérné, konkrétan mondja el, mit jelentene a Csaba kártya program. Nem talált erre vonatkozó utalást a függelékben. Személye kezdeményezte korábban, hogy kovácsoltvas korlát legyen, illetve világítótesteket helyezzenek el a hídon. Bármi lehet, csak előbb egyeztessenek, kérjék ki egymás véleményét. „Van valami ötleted Takács fiam?” Mégis a város lakossága 17 főt delegált a testületbe, hogy indirekt hatalomgyakorlás útján szóljanak bele a város életébe, feleljen végzett 96

tevékenységéért. Lehet, hogy rosszul látja, de úgy gondolja, hogy több szem többet lát. A befektetői kézikönyvvel kapcsolatban mindenki elmondta véleményét. Meglepte milyen kerek dolog jött ki belőle. Hanó Miklós alpolgármester is szóvá tette, hogy miért mindig egyes szám első személyben beszél a polgármester. Itt mi vagyunk, a város képviselőtestülete, aki felel a város működtetéséért, üzemeltetéséért. Polgármester úr a vezető. A többi képviselő is szeretne hozzá tenni a város dolgaihoz. A függelék egyértelműen rendezetlen, zűrzavaros. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén az a módosító indítvány születet, hogy a függeléket javasolják levenni. Az egyeztetéseket követően májusban kerüljön vissza a testület elé. A Csaba kártya és a Munkácsy Negyed elnevezést támogatták. A többi elnevezést pedig tartalmi néven javasolták szerepeltetni. Ahogy Takács Péter is mondta, Sztraka Ernő csodálatos tiszteletre méltó személy, ne egy vizesárok takarítási programot nevezzenek el róla. A Munkácsy Mihály Negyed előkészítésében legalább két alternatívából lehessen választani. Jelenleg az sincs meghatározva, hogy mi határolja a negyedet. Erre javasolta, hogy esetleg kulturális belváros elnevezést kapjon, hiszen többet felölel, mint a rajz mutat. A televíziónézők nem látják miről vitáznak, csak azt hallják, hogy Csaba kártya, Munkácsy Negyed. A tartalmát nem ismerik. Személye is támogatja a Csaba kártya bevezetését. Mondják azonban el azt is, hogy vannak veszélyei. Ki az a lakos, akinek ha azt mondják, hogy 20,- Ft engedményt kap a buszjegyből, vagy 10 % kedvezményt a parkolási díjból, a szemétszállítási díjból, vagy fél áron vásárolhat fürdőbelépőt, azt mondaná, hogy ez nem jó program. Mindenki véresre tapsolja a kezét, csak a városnak pl. 100.000.000,- Ft-tal kellene támogatni. Bármilyen kedvezményre jogosító program bevétel kiesést eredményez. Hogyan lehet a Csabagyöngye Kulturális Központ esetében megmondani a kedvezmény mértékét, ahol nem fix árakat alkalmaznak. Az egyik rendezvény 5.000,- Ft, a másik 500,- Ft. A múzeum, vagy az Árpád Fürdő esetében meg lehet mondani a kedvezmény mértékét. Kérte, emlékezzenek arra, hogy egész nyáron a Szent István téren a Csabagyöngye Kulturális Központ rendezésében térítésmentes rendezvények láthatók. Szent István napi előzetest tartanak a Lencsési lakótelepen. Bíró Csaba képviselő is elmondta, hogy a város komoly összeggel támogatja az ingyenes lakossági programokat. Kap a városlakó kedvezményt, támogatást ahhoz, hogy szórakozhasson, kiélhesse magát. Arra is tekintettel kell lenni, amikor támogatást kell biztosítani, mit mondanak azoknak a kerületeknek, ahol utat, járdát szeretnének építeni. Azt mondják, hogy erre nincs forrás, de van helyette Csaba baba program? Ezért kérte, hogy egyeztessenek, eredmény esetén közösen viseljék a döntéssel járó felelősséget. Amennyiben elfogadják a 330.000.000,- Ft-os hitel felvételét, azt vállalni kell. A városlakók mondhatják, hogy „te piszok, eladósítottad a várost”. Így van. A városlakók életminőségét javítani kell. Nem köthető mindig csak ahhoz, hogy nincs pénz. Rangsorolni, mérlegelni szükséges, hogy mikor, mire, mennyit költsenek. Bíró János képviselő: Meglepődve hallgatta, hogy a Csaba baba programot összehasonlították a Sztraka Ernő járda programmal. A Csaba baba program önmagában is kifejezi, hogy a babákról szól, amennyiben megszületik, valamilyen kedvezményt fog kapni. Jelen esetben a járdaépítésre nem utal a Sztraka Ernő elnevezés, ezért nem helyesli annak bevezetését. A program véleménye szerint is utaljon a kitűzött célra.

97

Szarvas Péter polgármester: A függelékek szerepe a közgyűlés napjáig tartott. Csupán tájékoztató jelleggel készült. Természetesen elfogadja, tudomásul veszi, hogy nem kell a rendelet mellékleteként szerepeltetni. Amennyiben erre irányuló indítványt tesznek, egyetért azzal, hogy a függelék ne képezze a rendelet részét. Így is tervezte. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólásában kezdeményezte, hogy a bizottság módosító indítványairól egyben szavazzon a testület. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az ügyrendi javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 70/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyben szavazást rendelt el a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság módosító javaslatairól, amelyet a 2015. évi költségvetési rendelethez nyújtott be. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: Takács Péter képviselő módosító indítványa egyrészt javasolja, hogy a költségvetés tervezetének 3. számú mellékletének 6. oldalán szereplő karitatív szervezetek támogatására előirányzott 1.000.000,- Ft támogatási összeget 2.000.000,- Ft-ra emelkedjen. Továbbá a költségvetés tervezetének 3. számú mellékletének 12. oldalán szereplő polgárőrség támogatása előirányzat 950.000,- Ft-ról 1.950.000,- Ft-ra emelkedjen. Takács Péter képviselő: Ügyrendi hozzászólásában kérte, hogy két külön szavazás történjen. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt Takács Péter képviselő módosító javaslatáról, miszerint a karitatív szervezetek támogatására beállított 1.000.000,- Ft-ot 2.000.000,- Ft-ra emeljék. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 6 igen, 1 nem szavazattal és 10 tartózkodással a következő határozatot hozta: 71/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja Takács Péter képviselő „A 2015. évi költségvetési rendelet”-hez, a karitatív szervezetek támogatásával összefüggésben benyújtott módosító javaslatát. 98

Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26.

Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Takács Péter képviselő javaslata a bizottság módosító javaslatai között is szerepel. Az általános tartalékot jelöli meg forrásként. A polgármester által előterjesztett költségvetési tervezetben általános tartalékot szigorúan meghatározott esetben lehet igénybe venni, hiszen csak 10.000.000,- Ft-ban lett meghatározva. Akceptálja Takács Péter képviselő kérését a polgárőrség irányába. Tartózkodni fognak a szavazás során, hiszen a támogatásra irányuló javaslat a bizottság által megfogalmazott módosító indítványok között szerepel, biztosítva a költségvetés egyensúlyát. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt Takács Péter képviselő módosító javaslatáról, miszerint a polgárőrség támogatása 950.000,- Ft-os előirányzatát 1.950.000,-Ft-ra módosítsák. A közgyűlés 4 igen szavazattal és 13 tartózkodással a következő határozatot hozta: 72/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja Takács Péter képviselő „A 2015. évi költségvetési rendelet”-hez, a polgárőrség támogatásával összefüggésben benyújtott módosító javaslatát. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: Takács Péter képviselő módosító indítványa szerint a békéscsabai önkormányzat a többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok által telepített napelemekre termékdíj kompenzációs támogatást nyújtson. A kompenzációra pályázati alap létrehozását indítványozza a javaslat. A pályázati alapon 3.000.000,- Ft összegű előirányzat szerepeljen. Fedezete az általános tartalékra betervezett 10.000.000,- Ft. Takács Péter képviselő: Azért az általános tartalékot szerepeltette mindhárom módosító javaslata esetében, mert nem akarta a programokat egymással szembe állítani. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok említette, - „látod Attila én nem mondom, hogy Ferenczi fiam” - hogy a 10.000.000,- Ft-ra nagyon kell vigyázni. A vita hevében fiamnak nevezte Dr. Ferenczi Attila tanácsnok. A testületben régebb óta képviselő tagok tudják, hogy áprilisban tárgyalja a testület a zárszámadást. Aki áttanulmányozta az előterjesztést, - amellyel a 2014. évet lezárták - láthatta, hogy pénzmaradvány lesz, amit az általános tartalékot átcsoportosítással fel lehet tölteni. Nem kíván személyeskedni, de nagyon meglepte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság hozzáállása. Az előterjesztés teljesen összhangban van a város valamennyi célkitűzésével, amelyben a megújuló energiák fontosságát hangsúlyozták. Azon nem csodálkozik, hogy a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport Bizottság nem fogadta el a javaslatot, pedig eszükbe juthatott volna, hogy vannak olyan közművelődési intézmények, ahol kompenzálni lehet. Ismételten kihangsúlyozta, hogy őszintén meglepte a Pénzügyi, 99

Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság döntése. A javaslat elfogadásával nem tennének mást, mint az országgyűlés téves döntését próbálnák korrigálni. A döntésért felelősséget az önkormányzat nem tud vállalni. Békéscsabán valamilyen korrekcióval segítenék azt, hogy minél többen alkalmazzák a napelemet. 3.000.000,- Ft véleménye szerint nem rengeti meg a város költségvetését. Megjegyezte, hogy a januári testületi ülés három témát is tárgyalt, valamennyi a megújuló energia irányába mutat. A képviselők valamennyien üdvözölték a kezdeményezést, ezért találja furcsának a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, - amely egyben környezetvédelemmel is foglalkozik - elutasító döntését. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Elnézést kért, hogy a vita hevében egy barátjára véletlenül azt mondta, hogy „Takács fiam”. Mindenki előtt szeretne bocsánatot kérni, ismételten elnézést kért. Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Meglepte, hogy ennyire váratlanul érte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság döntése. Tájékoztatásul közölte, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén az LMP delegáltja, a bizottság külső tagja Dr. Árus Tibor sem értett egyet a javaslattal. Szarva Péter polgármester: Kérte a képviselőket, őrizzék meg komolyságukat. Takács Péter képviselő: Megköszönte a képviselő asszony tájékoztatását. Ebből is látszik, hogy az általa képviselt pártban nincs ilyen irányú pártfegyelem. Mindenki a saját véleményét képviselheti. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Az energia-megtakarítást eredményező beruházások lényege, hogy megtakarítanak. A megtakarítás összegéből a termékdíjat ki lehet fizetni. Nem gondolja, hogy bármilyen gazdálkodás, vagy intézmény a termékdíj bevezetése miatt veszélybe kerülne. Szarvas Péter polgármester: Több hozzászólás nem lévén szavazást rendelt Takács Péter képviselő módosító indítványáról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 4 igen, 1 nem szavazattal és 12 tartózkodással a következő határozatot hozta: 73/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja Takács Péter képviselő „A 2015. évi költségvetési rendelet” -hez, a telepített napelemek termékdíjának kompenzációjával összefüggésben benyújtott módosító javaslatát. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26.

100

Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Megerősítette, hogy a Takács Péter képviselő által a polgárőrség részére javasolt 1.000.000,Ft-os támogatás szerepel a bizottság által előterjesztett módosító indítványok között. Szarvas Péter polgármester: Egyben történő szavazást rendelt a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság módosító indítványáról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 11 igen, 1 nem szavazattal és 5 tartózkodással a következő határozatot hozta: 74/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének elfogadja a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság A 2015. évi költségvetési rendelethez benyújtott módosító javaslatait a következők szerint: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága javasolja a függelékek elhagyását a költségvetési rendeletből, azzal, hogy a szükséges egyeztetések lefolytatását követően a programokról legkésőbb a májusi közgyűlés döntsön. A Bizottság a Csaba Kártya, valamint a Munkácsy negyed megnevezéseken túlmenően valamennyi program nevének elhagyását javasolja. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26. II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az alábbi előirányzat módosításokat javasolja: előirányzat Parkfenntartás Közvilágítás Karácsonyi díszkivilágítás Parkolóházzal kapcsolatos elszámolások Önkormányzati lakásértékesítéshez kapcsolódó kiadás Önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások Csabapark működési támogatása Oktatásfejlesztési

kiadási kiadási kiadási kiadási

3. mell. 1. o. 3. mell. 1. o. 3. mell. 2. o. 3. mell. 3. o.

változás (ezer Ft) -5.450 -9.000 +1.000 -1.000

kiadási

3. mell. 3. o.

-0.500

+0.500

kiadási

3. mell. 4. o.

-5.000

+5.000

kiadási

3. mell. 4. o.

+10.000

-10.000

kiadási

3. mell. 5. o.

+1.000

-1.000

jellege

helye

101

Egyenleg változása +5.450 +9.000 -1.000 +1.000

előirányzat új előirányzatként javasoljuk: Egészségügyi ágazat – közfeladatot ellátó rendelők felújítása Egészségmegőrzési Önkormányzati Program (felhasználására pályázat kiírását, meghirdetését tartjuk szükségesnek) Közművelődési feladatok Csaba Nap nagyrendezvény – az előirányzat csökkentését és a megmaradó előirányzat áthelyezését javasoljuk a Vagyonkezelő Zrt működési támogatásához Csabagyöngye KK nagyrendezvényei (név változás) Jankay Közalapítvány támogatása Városi Központi Média Támogatási Program – az előirányzat áthelyezését javasoljuk a Vagyonkezelő Zrt működési támogatásához, összevont előirányzatként Kistérségi Társulás szociális intézményeinek céltartaléka Első lakáshoz jutók támogatása Vállalkozásfejlesztési célelőirányzat Vállalkozási együttműködési formák támogatása – nem volt egyeztetve, nem ismerjük a célját Békéscsaba nemzetközi kiállításokon való megjelenése Csabakártya program Csabai Mérleg támogatása – az előirányzat áthelyezését

kiadási

3. mell. 6. o.

+10.000

-10.000

kiadási

3. mell. 6. o.

-1.500

+1.500

kiadási kiadási

3. mell. 7. o. 3. mell. 7. o.

-2.000 + 3.000

+2.000 -3.000

kiadási

3. mell. 7. o.

--

--

kiadási

3. mell. 7. o.

+2.000

-2.000

kiadási

3. mell. 8. o.

eredeti 22.000 +4.000 összesen: 26.000

-4.000

kiadási

1. mell. 2. o.

-13.000

+13.000

kiadási

3. mell. 10. o.

-2.000

+2.000

kiadási

3. mell. 10. o.

+5.000

-5.000

kiadási

3. mell. 10. o.

-2.500

+2.500

kiadási

3. mell. 10. o.

+2.000

-2.000

kiadási kiadási

3. mell. 11. o. 3. mell. 11. o.

-3.000 25.044

+3.000 0

102

javasoljuk a Vagyonkezelő Zrt működési támogatásához Kvasz András repülőnap – Vagyonkezelő Zrt működési támogatásához történő áthelyezését javasoljuk, a Békés Airport Kft-vel közös rendezésben Vezetői keret Polgármesteri keret Polgárőrség támogatása Egyéb bevételek, közműbefizetések Kabinet bevételei Csabapark beruházási támogatása Csabagyöngye szőlőültetvény Pályázatok és egyéb fejlesztések célelőirányzata (Békéscsaba megyei Jogú Város gyógyhellyé minősítési eljárásának lefolytatásához kapcsolódó kiadások 2015.évi tételei) Vagyonkezelő Zrt működési támogatása Sportinfrastruktúra fejlesztési pályázatokhoz önerő támogatás sportszervezetek számára Szigligeti utcai Óvoda tanuszoda felújítása 60.000 e Ft az Önkormányzati felújítások – Sporttevékenység kiadási előirányzatról törölni javasoljuk, ezen beavatkozást az ITP-ben tervezett projektek között kell nevesíteni, energetikai fejlesztésként lehetőség szerint 100 %-os támogatási intenzitással. Önkormányzati felújítások kiemelt előirányzaton belül, új feladatként: Szigligeti utcai Uszoda felújításának tervezése

kiadási

3. mell. 11. o.

6.000

0

kiadási kiadási kiadási bevételi

3. mell. 11. o. 3. mell. 11. o. 3. mell. 12. o. 3/a. mell. 1.o.

+6.000 -6.000 +1.000 +2.000

-6.000 +6.000 -1.000 +2.000

bevételi kiadási

3/a. mell. 1.o. 4. mell. 2.o.

+1.450 + 7.000

+1.450 -7.000

kiadás

4. mell. 2.o.

+2.000

-2.000

kiadási

4. mell. 3.o.

+10.400

-10.400

kiadási

4. mell. 3.o.

+30.000

-30.000

kiadási

5. melléklet 1.o.

-60.000

+60.000

kiadási

5. melléklet 1.o.

+10.000

-10.000

103

Fittneszparkok fejlesztése Belváros rehabilitáció nem támogatott kiadásai Egyenleg:

kiadási kiadási

5. melléklet 1.o. 4. melléklet 2.o.

+13.000 -3.000

-13.000 + 3.000 0 e Ft

4/b. melléklet: a 2015.évi új hitelfelvétel előirányzata terhére megvalósítandó fejlesztési célokból a Sportinfrastruktúra fejlesztésekre nevesített 30.000 e Ft cél törlését javasoljuk, egyúttal a Kommunális beruházásokra, felújításokra tervezett előirányzatot 300.000 e Ft-ról 330.000 e Ft növelni. A „Békéscsaba Hazavár Ösztöndíj Program” (Eseti támogatások kiadási előirányzat, 3.mell. 9.o.) átnevezését és megosztását javasoljuk. A program elnevezése megtévesztő, mert nem csupán az a cél, hogy az ország más városaiban tanuló diákok, hallgatók tanulmányaik befejezését követően hazatérjenek, hanem az itt tanulók, élők megtartását is elő kell segítenünk. Megosztási javaslatunk: felsőfokú és középfokú oktatásban részt vevők: 10.000 e Ft, Hazavár program: 5.000 e Ft. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26. III.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javasolja a pályázatok és egyéb fejlesztések célelőirányzatából a Szent István szobor tervezésére 1.000 ezer Ft-ot különít el. Felelős: Határidő:

Dr. Kiss Gyula aljegyző 2015. február 26.

Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt Békéscsaba Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetési rendeletének megalkotásáról az elektronikusan kiküldött kiegészítés és az előbb elfogadott módosítások beépítésével. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal és 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 3/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelete a 2015. évi költségvetésről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. §

104

A rendelet hatálya Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés), annak szerveire és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre terjed ki. 2. A költségvetés főösszege 2. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat 2015. évi költségvetésének főösszegét - finanszírozási műveletekkel együtt - 14.396.022 ezer Ft-ban határozza meg. (2) A Közgyűlés az önkormányzat 2015. évi költségvetési kiadásainak főösszegét bevételeinek főösszegét (finanszírozási bevételek nélkül) kiadás és bevétel egyenlegét

14.396.022 ezer Ft-ban, 13.407.519 ezer Ft-ban, 988.503 ezer Ft-ban

határozza meg. (3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-ában foglaltaknak megfelelően a hiány finanszírozási módjának levezetése az 1. melléklet 3. oldalán kerül bemutatásra. 3.

Költségvetési bevételek 3. §

(1) A Közgyűlés az önkormányzat költségvetésének 2015. évi összes bevételét 14.396.022 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az 1/a. melléklet bemutatja a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: Központi Költségvetés) szerint az önkormányzat központi alrendszerből származó források jogcím szerinti bontását, a támogatások nagyságrendjét. (4) Az 1/b. melléklet bemutatja az önkormányzat 2015. évi költségvetési mérlegét. A működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban tartalmazza, a működési és a felhalmozási költségvetés szerinti bontásban. (5) A költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait az 1/c. melléklet szerint hagyja jóvá a Közgyűlés.

105

(6) Az önkormányzatnál, az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél, valamint a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak létszámát a Közgyűlés az 1/d. melléklet szerint fogadja el. (7) Az (1) bekezdés szerinti főösszegből a költségvetési szervek – közöttük a Polgármesteri Hivatal -, valamint az önkormányzat bevételeit a 2. és 3/a. melléklet szerinti összegben hagyja jóvá a Közgyűlés. (8) A Közgyűlés a költségvetési szervek irányítószervi támogatását 4.807.716 ezer Ft-ban állapítja meg, a saját hatáskörű bevétel 1.326.687 ezer Ft a 2. melléklet szerint. (9) A Közgyűlés a 3/a. melléklet szerint az önkormányzat előző évi maradvány nélküli bevételeit 4.783.254 ezer Ft-ban hagyja jóvá. (10) A Közgyűlés az 1. mellékletben szerepeltetett 2015. évi finanszírozási bevételek összegét, 988.503 ezer Ft-ot, az 1. melléklet 3. oldalán szereplő levezetés szerint biztosítja működési és felhalmozási kiadások finanszírozására. 4. Költségvetési kiadások 4. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat költségvetésének 2015. évi összes kiadását 14.396.022 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg kiemelt előirányzatonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az (1) bekezdés szerinti főösszegből a Közgyűlés a költségvetési szervek – közöttük a Polgármesteri Hivatal -, valamint az önkormányzat kiadásait a 2. és 3. melléklet szerinti összegben hagyja jóvá.

5.

Költségvetési szervek kiadásai 5. §

(1) A Közgyűlés a költségvetési szervek kiadási főösszegét 5.953.303 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadások költségvetési szervenkénti – közöttük a Polgármesteri Hivatal - és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza. 6. Az önkormányzat kiadásai 6. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat központi kezelésű feladatainak ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendjét 3.469.390 ezer Ft-ban állapítja meg. 106

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadások feladatonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 3. melléklet tartalmazza. 7. Beruházási kiadások 7. § (1) A Közgyűlés az önkormányzati beruházási kiadások főösszegét 4.093.862 ezer Ft-ban állapítja meg, amelynek részletezését a 4. melléklet tartalmazza. (2) A költségvetési szervek beruházási kiadásait 137.500 ezer Ft-ban hagyja jóvá a Közgyűlés. (3) A központi kezeléshez kapcsolódó beruházási kiadásokra a Közgyűlés 48.500 ezer Ft-ot állapít meg. 8. Felújítási kiadások 8. § (1) A Közgyűlés az önkormányzati felújítási kiadások előirányzatát 441.551 ezer Ft-ban állapítja meg az 5. melléklet részletezése alapján. (2) A költségvetési szervek felújítási kiadásait a Közgyűlés 43.600 ezer Ft-ban hagyja jóvá. (3) A központi kezeléshez kapcsolódó felújítási kiadások előirányzatát 80.116 ezer Ft-ban állapítja meg a Közgyűlés. 9. Kötelezettségek 9. § (1) A Közgyűlés a 6. melléklet szerint állapítja meg a több évre áthúzódó kötelezettségeket évenkénti bontásban. A 2015. évben fennálló kötelezettség összegét 84.000 ezer Ft-ban állapítja meg. (2) A Közgyűlés az év során fennálló hitel tőketörlesztésére 0 Ft-ot, kamatfizetési kötelezettségére 2.688 ezer Ft-ot hagy jóvá a 7. melléklet szerint. (3) A Közgyűlés az önkormányzat kezességvállalásából fennálló kötelezettségeit tételesen a 7/a. mellékletben mutatja be. (4) Az önkormányzat saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek bemutatását a 7/b. melléklet tartalmazza. 10. Tartalékok 10. § 107

(1) A Közgyűlés a tartalékok összegét 128.200 ezer Ft-ban állapítja meg, a tartalékok célonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Közgyűlés az általános tartalék összegét 10.000 ezer Ft-ban, a különböző jogcímeken meghatározott céltartalék összegét 118.200 ezer Ft-ban állapítja meg. (3) Az általános tartalék terhére kötelezettségvállalás 2015. június 30-áig csak nagyon indokolt esetben történhet. 11. Hitelek 11. § (1) A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából – az önkormányzat által megkötött hatályos bankszámlaszerződés rendelkezései alapján – a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 700.000 ezer Ft éven belüli folyószámla-hitel vehető igénybe. (2) A folyószámlahitel visszafizetésére a vállalt kötelezettség teljesítéseként az önkormányzat a szükséges mértékben a hitelt nyújtó bankra engedményezi az általános és ágazati állami támogatásait, a helyi adó és az önkormányzatot megillető gépjárműadó bevételeit. (3) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a 2013. évben megkötött hitelszerződés alapján még rendelkezésre álló 93.861 ezer Ft nagyságrendű keretösszege felhasználási céljainak módosításával kapcsolatos intézkedéseket megtegye, illetve a szükséges jognyilatkozatokat aláírja. (4) A Közgyűlés 2015. évi fejlesztési célok megvalósítására 330.000 ezer Ft új hitelfelvételt hagy jóvá, amelyhez kapcsolódó fejlesztési célokat a 4/b melléklet tartalmazza. (5) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az új fejlesztési hitel felvétele érdekében a kormányzati engedélyezési eljáráshoz szükséges intézkedéseket megtegye, és a jognyilatkozatokat aláírja. (6) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat fizetőképességének biztosítása érdekében az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti hitelek igénybevételéről és törlesztéséről rendelkezzen. 12. Eljárási szabályok 12. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért oly módon, hogy a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. (2) A költségvetési szervek vezetői szakmai tevékenységük és a költségvetés végrehajtása során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni.

108

(3) A Közgyűlés a költségvetési szervek, és az önkormányzat társulásai által elnyert pályázati források előfinanszírozását visszatérítendő támogatás formájában biztosítja. (4) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja. (5) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a bevételek és kiadások között keletkező átmenetileg szabad pénzeszközöket betétbe helyezze. (6) Az önkormányzat nem él a befektetett eszközök és forgóeszközök piaci értéken történő nyilvántartásával, azokat könyvszerinti, illetve bekerülési értéken tartja nyilván. (7) A Központi Költségvetés 59. § (3) bekezdése szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a köztisztviselők és a közalkalmazottak részére havonta 1000 Ft bankszámla-hozzájárulást biztosít. A kifizetésre tárgyév végén egy összegben november 30. napjáig vagy amennyiben a jogviszony év közben szűnik meg, a jogviszony megszűnésekor időarányosan a folyószámlára történő utalással kerül sor. (8) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, hogy az önkormányzat 2015. évi elemi költségvetésének Magyar Államkincstárhoz történő benyújtásakor az egyezőségek érdekében a szükséges intézkedéseket megtegyék. A 2015. évi költségvetési rendeletet érintő módosítást a soron következő rendeletmódosítás alkalmával szükséges átvezetni. 13. Vegyes rendelkezések 13. § (1) Az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bevételeinek és kiadásainak részletezését projektenként a 4/a. melléklet tartalmazza. (2) Az önkormányzat a 8. mellékletben meghatározottak szerint nyújt közvetett támogatást. (3) Az önkormányzat feladatellátásába tartozó önként vállalt feladatok jogcímeit és költségvetési előirányzatát a 9. melléklet tartalmazza. (4) A 10. melléklet tartalmazza a bevételi és a kiadási feladatok megbontását kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerint. (5) A költségvetési szervek és az önkormányzat költségvetésére vonatkozó előirányzatfelhasználási ütemtervet a 11. melléklet tartalmazza. 14. Záró rendelkezések 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2015. január 1. napjától kell alkalmazni. 109

Szarvas Péter polgármester Tárgy:

Dr. Kiss Gyula aljegyző

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsház szintű 2015. évi üzleti terve

Szarvas Péter polgármester: Tisztelettel köszöntötte Kozma Jánost, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnökét, mint előterjesztőt. Miután alapítói döntéshozatalt tárgyal a testület, a döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőket és jegyzőkönyvvezetőt kell választani. Kérte, hogy az alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek válassza meg a testület Miklós Attila és Takács Péter képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Belanka Zsolt köztisztviselőt. Megállapította, hogy a jelöltek vállalják a megbízatást. Szavazást rendelt a javaslatról. A döntéshozatalban 14 képviselő vett részt. A közgyűlés 14 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 75/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsházat érintő alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztja Takács Péter és Miklós Attila képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Belanka Zsolt köztisztviselőt. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. február 26.

Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Nagyon egyedülálló üzleti szerv, az összegzés szerint sem volt arra példa, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. negatív eredménnyel tervezi a költségvetési évet. Már a költségvetés tárgyalásakor is elhangzott, hogy ennek oka a Hulladékgazdálkodási Kft-hez kapcsolódó komoly költségek. Az üzleti tervben szerepel a CsabaPark további támogatása, amely a költségvetés módosítása szerint 20.000.000,- Ft-ra emelkedett. A költségvetési tételek között 7.000.000,- Ft összegben beruházás is szerepel, amely egy húsbolt megnyitását jelenti a békéscsabai piacon. Nem tudja, hogy ennek mennyire fognak örülni a jelenleg ott működő hentesek, helyi vállalkozók. Nem tartja szerencsésnek, hogy éppen a város jelenik meg konkurenciaként. Többször elhangzott, hogy támogassák a helyi vállalkozásokat, amivel ez a kezdeményezés véleménye szerint nincs összhangban. Javasolta, hogy a helyi piacon értékesítendő termékeket, a Kolbászakadémia keretében akár Lajosmizsén is értékesíthetik. Az önkormányzat által a CsabaParknak biztosított támogatások megtérülése mikorra várható? Mikor lehet nullszaldós a működés? 110

Hanó Miklós alpolgármester: A CsabaPark létrejöttével megkezdődött a turizmus. A Kolbászfesztiválon közel 80-100.000 fő vesz részt. A nagyrendezvények, mint például a Csülökfesztivál, Kolbászfesztivál vonzzák a közönséget. Az egész koncepció erre épül. Ahhoz, hogy prémium minőségű terméket tudjanak elállítani, a vágópontot létre kellett hozni. Kolbászt nagyon sokan gyártanak, de nem mindegyik jó minőségű. A megmelegített kolbász megromlik, begázosodik, stb. Amennyiben nem tudják az egész évben történő gyártáshoz a feltételeket biztosítani, akkor a minőség sem lesz első osztályú. A verseny arról szól, ha valaki jobbat tud, vagy olcsóbban tud előállítani, annak előnye van. Van 1.500,- Ft-os, 2.000,- Ft-os kolbász is, amit szintén értékesítenek. A CsabaParkban előállított terméket nettó 2.500,- Ft-os áron értékesítik, mivel prémium minőségű. A versenyben nem ront semmit. Ne csak azt a tíz boltot nézzék, amely esetleg lehet most haragszik, amiért boltot szeretnének nyitni. Azt a 62.000 lakost kell nézni, aki jó minőségű kolbászt tud előállítani, a vágóponton vágott sertésből. Azt sem szabad elfelejteni, hogy néhány helyen sok esetben fagyasztott húst értékesítenek kolbászhúsként. Esetünkben jó minőségű alapanyagot állítanak elő, amit a helyszínen a vásárló akár ellenőrizhet is, hiszen üvegfallal ellátott helyiségben történik a feldolgozás. Bérvágás is van. Kiszolgálják a vásárlók igényét. A saját vágópontot azért is érdemes működtetni, mert a hús nem több kézen megy keresztül, ezért a minősége és az ára is garantálható. Nem mindegy. Nemcsak boltot kívánnak üzemeltetni, hanem a gyermekélelmezést is innen kívánják ellátni alapanyaggal. Korábbi évben előfordult, hogy a beszállított termék minősége nem felelt meg az előírásoknak, ezért büntetést kellett fizetnie a beszállítónak. Előző nap behozzák a sertést, levágják, és másnap friss húsból készülhet az étel. Ezt szeretnék megvalósítani. Senkit nem szeretne megbántani, mindenki a maga üzleti életét éli bolti szinten. A piacon sokan megfordulnak, tegyék lehetővé, hogy minőségi árut vásárolhassanak. Amikor a CsabaPark második üteme is megvalósul és számos rendezvény lesz, az is hozza majd az eredményt. Nemcsak azért, mert rendezvény lesz. A szálláshelyek száma is bővül. Véleménye szerint ezek egymással összefüggnek. Próbáljanak meg pozitívan hozzáállni a dolgokhoz. Lehet negatívan gondolkodni, de az nem vezet eredményre. Amennyiben a vállalkozáshoz az szükséges, hogy az önkormányzat generálja, hogy a másik vállalkozó is jó minőségű terméket értékesítsen, akkor ezt kell tenni. Ne silány terméket, vagy öt napos húst értékesítsenek a többiek. Ezért tartja fontosnak a változást. A CsabaParkban elállított termék lesz a vezértermék. A parkban gyártott kolbásszal a védjegyet is tudják garantálni. Ha sok rendezvény lesz, érdemes lesz más kereskedelmi egységeknek is kitelepülni a park területére. Kereskedelmi egységekben nemcsak kolbászt lehet értékesíteni, hanem lekvárt, savanyúságot, népművészeti cikkeket, stb. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Szabóné Kocziha Tünde képviselő asszony valamit nem jól értelmez, mivel a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében előirányzatként 4.500.000,- Ft adózott nyereség szerepel. A Törzsház szinten van – 33.000.000,- Ft. A költségvetési vita kapcsán már elhangzott a hulladékszállítás kapcsán keletkező hiány. Az eredeti költségvetésben 70.000.000,- Ft terveztek, ezért kérték fel Vantara Gyula országgyűlési képviselőt a segítségnyújtásra. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsága 4 igen, egyhangú szavazattal támogatta az üzleti terv elfogadását. Továbbra is fenntartja, hogy az üzleti terv előremutató, a város érdekeit szolgálja.

111

Megjegyezte, hogy némi eltérés található a létesítmények üzemeltetése kapcsán, amit időközben egyeztettek. Az eltérés abból adódik, hogy a Zrt. a CsabaPark üzemeltetésével kapcsolatos költségeket is figyelembe vette. Szarvas Péter polgármester: A képviselő testület elfogadta a város 2015. évi költségvetését. Abban a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodásával számos kapcsolódási pont van. Kérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt, illetve Kozma János vezérigazgatót, adjanak tájékoztatást, amennyiben a jelenleg előterjesztett üzleti tervet elfogadja a testület, szinkronban van-e a város költségvetésével, illetve a Zrt. Törzsházának üzleti tervével. Tarné Stuber Éva osztályvezető: A kiküldött üzleti tervben még nem volt teljes a szinkron az önkormányzati rendelet tervezet és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Törzsházának üzleti terve között. A módosításokkal elfogadott költségvetési rendeletben a fennálló 17.000.000,Ft-os eltérést a bizottság módosító indítványa kezelte. Ugyanakkor az elfogadott módosítás újabb eltérést eredményezett, amely az önkormányzati lakások felújításának összegével kapcsolatos. A bizottság által elfogadott módosító indítvány bruttó 5.000.000,- Ft-os csökkentést tartalmazott. A közgyűlés által elfogadott számban is ekkora összeggel csökkent az előirányzat. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervéhez kapcsolódó határozati javaslat 8. pontját érinti. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elfogadott határozatában már a helyes összeg szerepel, mivel ez a tény a bizottság előtt is ismertté vált. A kiosztott bizottsági határozatban már a módosított összeg került feltüntetésre. A többi esetben az összegszerű megfelelés fennáll. A szövegszerű feladatokat érintően nem teljes mértékben áll fenn a megfelelés. Véleménye szerint ez nem fog problémát jelenteni. A testület által elfogadott 2015. évi költségvetési rendelet vonatkozásában külön szerepel a sportlétesítményekre biztosított támogatás és a CsabaParkra biztosított működési támogatás. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervében szerepel a sport- és szabadidő létesítmények összevont támogatása. Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: A felmerült technikai kérdésre az alábbi választ adta: Az osztályvezető asszony által elmondottak teljes mértékben fedik a valóságot. A bizottság a határozati javaslat 8. pontját úgy módosította, hogy a lakásfelújításra szánt összeg – ami egyébként önkormányzati támogatás – bruttó 5.000.000,Ft-tal csökken. Egyébként számszakilag egyezőség van. Technikai okok miatt, azért, hogy a CsabaParknak megfelelő bevétele, a sportlétesítményekkel együtt kezelik, mint üzletágat. Egyébként külön-külön könyvelnek. Kivéve, amikor az irányító hatóság felé elszámolnak a bevételről. Valóban a Csabai Mérleg című városi lapban van egy bulvár rész. Ahogy a képviselők is említették, a Csabai Mérleg kiegyensúlyozottan tájékoztat. Amennyiben nem így vélik, jelezzék. Nem szólnak bele a szerkesztési munkába, objektív, kiegyensúlyozott újságnak tartják a kiadványt. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok úr elmondta, hogy a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. nem veszteséges, a törzsház virtuális dolog, nem jogi személy. Tájékoztató a tulajdonos részére, hogy összességében a cégcsoport milyen eredményt ér el, ami érdemben nem befolyásolja a mérleget a Zrt. szempontjából. Jelezte, hogy a többi kérdésre egyben kíván válaszolni. Nem kell elfelejteni, hogy a CsabaPark piacról élő szervezet, létesítmény. A bevétel a hús- és hústermékek értékesítéséből, az éttermi fogyasztásból és rendezvények alkalmával történő vendéglátásból tevődik össze. Egyik sem önkormányzati szerződésen alapul. A piacon lévő 112

szereplőknek az értékesítésből származó bevételből kell minden költséget fedezniük. Jelen esetben piaci szervezetként funkcionálnak. Mit tegyenek? A piacon teremtsenek konkurenciát, vagy viselkedjenek piaci szereplőként és engedményt adjanak és ne folytassanak versenyt a vállalkozókkal. Még több támogatást kérjenek a hiányzó különbözet ellentételezéseként? Szarvas Péter polgármester is kihangsúlyozta, szeretné, ha minél hamarabb „önjáró” lenne a CsabaPark. Lehetséges, hogy a jelenleg piacon lévő három húsboltnak konkurenciát jelentenek, de nemcsak hús- és hústerméket szeretnének értékesíteni, hanem lacikonyhát is szeretnének üzemeltetni, amiből csak egy található, az is a piac külső területén. Igyekeznek minőségi terméket biztosítani. Ha közbeszerzési eljárás keretében szeretnék elnyerni a gyermekélelmezést, kemény eljáráson kell részt venni. A jelenlegi beszállítók jóval nagyobb szereplők. Sokat gondolkodtak mint tegyenek, hiszen a meglévő húsboltok a Vagyonkezelő Zrt-nek fizetnek bérleti díjat. 170.000.000,- Ft-os bevételi előirányzat szerepel az általa irányított zrt. üzleti tervében a piaci szegmensből. Ekkor döntötte el, hogy kénytelenek változtatni. Három vállalkozónak, vagy a 61.000 főnek kell megfelelni? Tudja, hogy nagyon nehéz, számára is sok dilemmát okozott. Muszáj volt ezt a döntést meghozni. Ezért döntöttek a húsbolt megvalósítása mellett. Reméli, ha a Gyulai útra kijárnak, nagy forgalmat generálnak a messze lévő, nehezen megközelíthető húsboltban, és az ott forgalmazott minőséget elismerik a városban élők, a piacon még többen fognak vásárolni. Így vélhetően gyorsan megtérül a 7.000.000,- Ft. A támogatás összegének emelkedésével kapcsolatban elmondta, hogy tavalyi évben 13.000.000,- Ft támogatásban részesültek pár hónapra, nyilván amíg az üzletek nem indulnak be, nem lesznek ismertek a piacon, addig éttermet, húsboltot, éttermet, vágóhidat nem lehet két hónap alatt beindítani. A szezon márciusban kezdődik, október végéig tart, ameddig jó idő van. Megtesznek mindet a költségtakarékos működés érdekében. A minőség nemcsak a húsboltban, hanem az étteremben nagyon fontos, amelynek előállítására a továbbiakban is fokozott figyelmet fordítanak. Nem megy egyik napról a másikra. Nem lehet a piacot két hónap alatt megszerezni, ezért kérte a türelmet. Igyekeznek minél hamarabb eredményt elérni, de ahhoz még nagyon sokat kell dolgozni. Szarvas Péter polgármester: Saját maga részéről generálisan a bizalmat megadja. Kérte a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felső vezetésétől, hogy miután sok szempontból érzékeny kérdés a park működtetése – megköszönte, hogy a vezérigazgató is utalt rá – szeretné, hogy olyan könyvelés legyen a cégnél, ahol a CsabaPark vagy önálló üzletágként, vagy költségcentrumként külön szerepeljen. Könnyen meg lehessen állapítani, a bevételek és ráfordítások alakulását. A húsbolttal kapcsolatos vitát figyelve az alpolgármester és a vezérigazgató véleménye számára egy dolog kivételével rendben van. Egyetért azzal, hogy pörgetni kell a vágópontot, vagy a városban, vagy máshol, értékesíteni kell jó minőségű kolbászt, tőkehúst. Kell, hogy a gyermekélelmezés felé jó minőségi húsárut biztosítsanak. Az az érzése, hogy ehhez a piac területén nem feltétlenül fontos értékesítési helyet nyitni. Más értékesítési pontokon lehet az árut piacra juttatni. Nyilván sokkal nehezebb feladat. Ez az a kérdés, amelyben nem értenek egyet. Ebben nincs semmi probléma. Meglátása szerint nem feltétlenül szükséges, hogy városi forrásból létesítsenek értékesítési helyet. Emelkedik a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. egy főre eső átlagkeresete 2015. évben az üzleti terv szerint? Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Emelkedik, aminek két összetevője van. 2,5 %-os béremelést terveztek az üzleti tervben, amennyiben elfogadja a

113

testület. A CsabaParkban megnőtt a szakmunkások aránya – hentes, széf, szakács – átlagkeresetük magasabb, mint a zrt-nél dolgozó fizikai munkát végző személyeké. Takács Péter képviselő: A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. beszámolói esetében több alkalommal szorgalmazta, hogy a Csabai Mérleg nyomtatása Békéscsabán valósuljon meg. Úgy tapasztalta, hogy egyfajta konszenzus alakult ki. Kérdését Kozma János vezérigazgatóhoz intézte: Megvalósult a szándék, vagy még várat magára? Tímár Ella képviselő: Úgy gondolja, hogy nem kell lelkiismereti kérdést csinálni a húsboltból. Demokrácia van, mindenki vállalkozhat. Amennyiben az önkormányzat annak idején felvállalta, hogy a kolbász fővárosa a város és minőséget akar mutatni, akkor élen kell járnia. Meg kell mutatnia, hogy jó minőséget tud előállítani, aminek a legjobb helye a piacon van. Akik keresik a minőségi árut, azoknak ne kelljen keresgetni. Sajnos a vállalkozás befektetéssel jár, nem véletlenül pályáznak forrásért. Bizony kemény forintokat kell befektetni ahhoz, hogy valamikor elérjék azt, hogy jó termékük legyen és megéljenek a piacon. Ha már belefogott az önkormányzat, hogy jó minőségű kolbászt, vagy hústerméket állítson elő, akkor igen is élen kell járnia. Kiss Tibor alpolgármester: Jön a tavasz, újra éled a természet, az Árpád Fürdőről lekerül a sátor. Örül annak, hogy Takács Péter képviselőben mindig magvas gondolatokat ébreszt. Kezdeményezte, hogy az Árpád fürdő szauna része is újuljon meg. Ráfér egy tavaszi nagytakarítás. Számos visszajelzés érkezett, hogy nem olyan állapotú, mint kellene. Kérte, hogy az üzleti tervben erre is fordítsanak figyelmet. Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Takács Péter képviselő kérdésére válaszolva elmondta, hogy megvizsgálták a lehetőséget. Technikai felszereltségben és jogi szempontból sem találtak olyan nyomdát Békéscsabán, amelyet helyi vállalkozó üzemeltet és alkalmas lenne az újság nyomtatására. Kiss Tibor alpolgármester megjegyzése jogos. Sokat gondolkodnak azon, mit tehetnének az Árpád fürdő esetében. Az átálláskor szükséges felújítási munkálatokat még magasabb szinten végzik el. Tavaly elkészült a lelátó, ami nagyon szép lett, sokat javított a fürdő minőségén. Tervezik, hogy további látványelem beszerzését. Vízporszívóval még tisztább és szebb vízfelületet, illetve medence aljat produkálnak. Folyamatban van egy belső gyermek medence költségvetésének elkészítése. Amennyiben az összeg nem túl magas, a medencét még az idei évben megépítik. Az általa ismertetett tervek sokat javítanak a fürdő minőségén. Miklós Attila képviselő: Most már érti mire fordítódik a 27.000.000,- Ft. Medencét építenek, csak nem olyat, amilyet szeretne. Ha valóban nincs a városban megfelelő színvonalat biztosító nyomda, mi alapján kér árajánlatot az újság előállítására egy békéscsabai sajtótermék-, vagy média tulajdonosa. Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: A kérdés hasonlít a képviselő úr korábbi felvetéséhez. Visszatérve az előző témára, Zsadon Endre nyilatkozatából nem látta ki, nem olvasta el a szinopszist, azt az újságíró foglalta össze.

114

Az újság nyomtatásával kapcsolatban senkitől nem kértek ajánlatot. Megvizsgálták, hogyan oldhatják meg a helyben történő nyomtatást. Ha valaki ez ügyben eljárt, az felhatalmazás nélkül tette. Miklós Attila képviselő: Az objektív hírforrás nagy valószínűséggel így működik a Csabai Mérleg a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. fennhatósága alatt. Biztos minden híradás, ami a lapban megjelenik, ennyire tájékoztatja a lakosokat. Békéscsabán vannak olyan nyomdák, amelyek alkalmasak arra, hogy a jelenlegi minőségben – amivel sokszor van kifogás – ki tudja nyomtatni az újságot. Amennyiben nem kértek ilyen információt a helyi nyomdáktól, valaki más ezek szerint már tájékozódott – a Zrt. is tegye ez meg a helyi nyomdáknál. Szarvas Péter polgármester: Tudomása szerint a CsabaPark működtetéséhez, főleg a rendezvények szervezéséhez szükséges humán háttér, amivel kapcsolatban már intézkedésre került sor. Rendezvényszervezéssel foglalkozó személy felvételére került sor. Miután sok rendezvény kell, sűrű programja lesz az ezzel foglalkozó kollégának. Kezdeményezte, hogy a rendezvények szervezése maradjon a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. fennhatósága alatt. Ne adják ki külső szervezőknek a programok összerendezését. Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Elhangzott, hogy virtuális dolognak tekintsék a törzsházat. Ez a virtuális dolog 25.000.000,- Ft-ba került a városnak. A bulvár mellékletek hogyan kerülnek a kiadványba? Ki finanszírozza, ki dönti el, hogy milyen témakört érintsen? Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: A virtuális dologhoz nem tud mit tenni. Törvényi kötelezettsége a városnak, amit a Zrt. nagyon költséghatékonyan lát el. Az igazgatási költségek minimálisak. Természetesen szeretnék, ha erre megoldást találnának. Csomag, amit a szerkesztők állítanak össze. Igazából a témákat nem külön rendelik meg, csomagban kínálják. A bulvár mellékletet külön rendelték meg annak érdekében, hogy kicsit színesebb legyen az újság. A mai világban elfogadott dolog. Herczeg Tamás tanácsnok: Kéthetente megjelenő lapról van szó. Kb. egy hét a lapzárta. Jónak tartaná, ha a lapzárta időszaka csökkenne. Kiss Tibor alpolgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy a héten került sor a kulturális tanács ülésére, ahol az éves kulturális programokat állítják össze. Az egyeztetésre meghívást kapott Kozma János vezérigazgatót is. Elhangzott, hogy az önálló programokon felül a Csabagyöngye Kulturális Központtal és a Munkácsy Mihály Múzeummal közösen szerveznek programokat a CsabaParkba. Ennek koordinálását egyeztették. Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezte. Több hozzászólás nem lévén szavazást rendelt az osztályvetető asszony által pontosított, kiegészített határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 14 igen szavazattal és 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 76/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT 115

1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsház szintű 2015. évi eredménykimutatás tervét 1.437.012 ezer Ft nettó árbevétellel és -33.610 ezer Ft adózás előtti eredménnyel (veszteséggel) elfogadja. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. február 28.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2015. évi üzleti tervét 929.983 ezer Ft nettó árbevétellel és 6.912 ezer Ft adózás előtti eredménnyel (nyereséggel) elfogadja. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. február 28.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Önkormányzat felé fennálló befizetési kötelezettségét az alábbiak szerint jóváhagyja: - ingatlanhasznosítási díj: 163.280 ezer Ft + áfa - piac bérleti díja: 12.216 ezer Ft + áfa - Árpád Fürdő bérleti díja: 19.972 ezer Ft + áfa - Innov. Közp. bérleti díja: 916 ezer Ft + áfa - parkolási bevétel: 110.770 ezer Ft + áfa - lakbérbevétel: 64.090 ezer Ft + áfa - vételár bevétel 8.500 ezer Ft (áfa mentes) - garázseladás bevétele 5.000 ezer Ft + áfa A befizetési kötelezettséget a társaság az Önkormányzattal kötött megbízási szerződés előírásai szerint köteles teljesíteni. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. december 31.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. évben a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére működési támogatást nyújt az alábbiak szerint: - Árpád Fürdő működési támogatása: 116.000 ezer Ft - Sport- és szabadidő létesítmények működési támogatása: 105.000 ezer Ft A működési támogatást az Önkormányzat a társasággal kötött megbízási szerződés előírásai szerint utalja át a társaság részére. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. december 31.

5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. évben a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére a Vásárcsarnokban CsabaPark húsbolt kialakítása céljából 7.000 ezer Ft fejlesztési támogatást nyújt. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. június 30. 116

6.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére a parkolási közszolgáltatással kapcsolatban felmerülő 2015. évi költségek megtérítéseként 60.000 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsájtott számla alapján. A parkolási költségek megtérítésének rendjét az Önkormányzat és a társaság között létrejött megbízási szerződés szabályozza. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. december 31.

7.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére a 2015. évi lakásüzemeltetési költségek megtérítéseként 37.000 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsájtott számla alapján. A lakásüzemeltetési költségek megtérítésének rendjét az Önkormányzat és a társaság között létrejött megbízási szerződés szabályozza. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. december 31.

8.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015-ben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzat terhére elvégzendő felújítási munkákat továbbra is a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével kívánja megvalósítani. A lakások felújítására fordítható keretösszeg 7.965 ezer Ft + áfa. Forrás: Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzata Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. december 31.

9.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságát, hogy a 2015. évben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 11. § (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Stratégiai-Fejlesztési Osztályával történt előzetes egyeztetést követően az azonnali beavatkozást igénylő hibák esetében 3.000 ezer Ft + áfa keret összegen belül a 2015. évi költségvetésben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzatának terhére lakásfelújításokat a 9. pontban rögzített felújítási munkákon felül, utólagos beszámolási kötelezettség mellett elvégeztessen. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. december 31.

117

10.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére a Csabai Mérleg című kiadvány 2015. évi vételáraként 23.851 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsájtott számla alapján. A kiadvány árának megtérítési rendjét az önkormányzat és a társaság között létrejött megállapodás szabályozza. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. december 31.

11.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére a Balassa utcai ipari terület üzemeltetési költségeinek megtérítéseként 1.147 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsájtott számla alapján. Az üzemeltetési költségek megtérítésének rendjét az Önkormányzat és a jogelőd Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. között létrejött megállapodás szabályozza. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2015. december 31.

12.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére működési támogatást nyújt, amelynek összege 2015. évben 70.000 ezer Ft, 2016. január hónapban pedig 23.000 ezer Ft. A működési támogatás összegét az Önkormányzat havonta, minden hónap utolsó munkanapján utalja át a társaság részére. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke Határidő: 2016. január 31.

Tárgy:

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága ügyrendjének jóváhagyása

Szarvas Péter polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Előző nap kapott tájékoztatást az előző héten tartott igazgatósági ülésről. Az egyik igazgatósági tag szerint felmerült az üzleti terv kapcsán, amennyiben módosító indítvány hangzik el az ülésen, és többséget kap, az elfogadott módosítások átvezetésére nincs elegendő idő ahhoz, hogy időben az önkormányzat bizottságai elé kerülhessen a komplett törzsház szintű üzleti terv. Az igazgatóság ügyrendjének 3. oldalán található második bekezdés szerint „Az igazgatóság elnöke felelős azért, hogy a tagok az ülés írásos anyagát legalább 48 órával az ülés megkezdése előtt megkapják.”. Véleménye szerint két dokumentum esetében ez az idő nem elegendő. Az éves üzleti terv, illetve az éves mérleg beszámoló vonatkozásában indítványozta, hogy az igazgatóság ügyrendje módosuljon. Az ülésre történő felkészülés érdekében az ülés előtt 5 nappal, 120 órával korábban írásban kapják meg ezeket a dokumentumokat az igazgatósági tagok.

118

A második oldal vége tartalmazza az ülések összehívására vonatkozó részt. Kezdeményezte, hogy – főleg a kritikus időszakban – módosító indítvány esetén az átvezetésre elegendő idő álljon rendelkezésre. Erre irányulóan nem kíván szövegszerű módosító javaslatot tenni. Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Nem tudja milyen szövegkörnyezetbe hangzott el a tájékoztatás. Nyilvánvaló, ha az igazgatóság határozatot hoz, akár a munkaidő befejezését követően is végre kell hajtani. Nem mondhatta ezt az igazgatóság tagjainak, hogy ne szavazzanak az előterjesztésben foglaltaktól eltérően, mert nem lesz idejük az átvezetésre. Elvi jellegű vita volt arra irányulóan, hogy mi az eljárás az emailban, vagy telefonon történő szavazás esetén. Az igazgatósági ülésen elfogadott módosításokat soron kívül végre kell hajtani. Nem emlékszik arra a szituációra, amire a tájékoztatást vonatkozott. Vezérigazgatóként is kötelessége az előterjesztést úgy előkészíteni, hogy időben az önkormányzathoz kerüljön. Szarvas Péter polgármester: Előző héten csütörtökön ülésezett az igazgatóság, azt követően pénteken délelőtt a felügyelőbizottság. Amennyiben csütörtökön olyan indítvány hangzik el a törzsház szintű üzleti terv vitája során, amely a sok adatból álló összefüggést borítja, át lehet-e dolgozni az anyagot úgy, hogy pénteken az önkormányzathoz kerüljön? Dénes úr által úgy lett tájékoztatva, hogy az átdolgozhatóság feltételei nem álltak fenn, ezért a módosító indítványt elvetették. Amennyiben nem így történt, elnézést kér. Megjegyezte, hogy ha nem történt ilyen eset, akkor is kevésnek tartja a két ülés között rendelkezésre álló időt. Az esetek többségében elegendő ez az idő, azonban szerencsésebb, ha picit hamarabb üléseznek. Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója: Szerencsére kontrolling rendszerük van, így a testület elé kerülő anyagok – a nagy táblázatok is – ebben a rendszerben teljesen összefüggő táblázatot képeznek. Ha egy adatot módosítanak, annak megfelelően a teljes adatállomány módosul. Bármilyen módosításra irányuló indítvány nem utasítható el azzal, hogy „bocs, de nem tudjuk átvezetni”. Beszélgetés kapcsán, amikor nem történt szavazás, elhangozhatott. Amennyiben azonban szavazásra kerül a sor, kizártnak tartja. Szarvas Péter polgármester: A vezérigazgató nemcsak vezérigazgató, hanem az igazgatóság elnöke, aki összehívja az üléseket. Kérte, az ilyen komoly dokumentumok esetében az igazgatósági, a felügyelőbizottsági ülések, valamint a közgyűlési anyagküldések között legyen elegendő idő. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Költségvetési és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Jól értette, azért nem fogadtak el módosítást, mert nem lehet kiküldeni? Bizottsági elnökként előző héten pénteken tartott felügyelőbizottsági ülést. Előttük volt az anyag. A Pénzügyi, Költségvetési és Városfejlesztési Bizottság kedden este 8 órakor ülésezett, tudomása szerint csütörtökön reggel már a testület előtt volt a módosító indítvány. Mi a kérdés? Dénes úr azt mondta, hogy ne költsenek a fürdőre 116.000.000,- Ft-ot, csak 24.000.000,- Ft-ot, erre azt mondták neki, hogy ne mondjon ilyen dolgokat, mert nem bírják átvezetni a költségvetésben? Bocsánat. Egy számítógépes program a plusz, mínusz változtatásokat elég gyorsan meg tudja tenni. Ráadásul tudomása szerint a Zrt-nek nincs is olyan kötelezettsége, mint az önkormányzatnak, ahol nullára kell kihozni az üzleti tervet. Ha a fejlesztésekből elvesznek 30.000.000,- Ft-ot, akkor 1.214.000.000,- Ft helyett 1.184.000.000,- Ft marad és kész. Ehhez aztán „piszok sok idő kell Dénes úrnak” hogy átvezessék az adatot. Vagy jól értette, azzal vádolták meg a zrt. igazgatótanácsát? Mert akkor az vád.

119

Szarvas Péter polgármester: Nem figyelte a vitát képviselő úr. Senki nem vádolt meg senkit. Kérdést intézett. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Költségvetési és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Vád, mert azt mondják, hogy egy igazgatósági tag nem tehet módosító indítványt, mert indítványa eredményét nem tudják átvezetni. Magyarán, ha úgy tetszik bezsarolják. Bezsarolják, hogy ne tegyen módosítást, mert képtelenek fizikailag az átvezetést. Ezt értette ki a polgármester által elmondottakból. Ezt pedig személye a felügyelőbizottságnál soha nem tapasztalta. Lehet, hogy Dénes úr esetleg nem kapott többségi szavazatot. Ha jól értette amiről szó van, akkor a polgármester által elmondottak vádat jelentenek. Szarvas Péter polgármester: Bocsásson meg tanácsnok úr, sajnálja, hogy nem figyelte végig a beszélgetést. Senkit nem vádolt, kérdést intézett Kozma úrhoz. Így lett tájékoztatva, szerette volna a véleményét kérni. Azt a véleményt mondta el vezérigazgató úr, hogy nem volt ilyen. Beszélgetés része volt. Személye azt fogalmazta meg, az a szerencsés, ha az igazgatósági ülések időpontja távolabbra kerül az anyagküldés napjától. Ezt a felügyelőbizottság elnökének is jó tanácsként mondta. Ha pénteken délelőtt van felügyelőbizottsági ülés, délután pedig anyagküldés és a bizottsági ülésen átvezetést igénylő módosító indítványokat fogadnak el, elképzelhető, hogy kevés idő áll rendelkezésre. Talán ekkora vitát nem érdemel meg az ügy. Saját részéről elmondta véleményét, biztos abban, hogy az elnök úr akceptálni fogja. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Örül annak, hogy tisztázódott a dolog. Az általa vezetett bizottság a közgyűlés hetében, kedden tartja ülését azért, mert addigra készülnek el az anyagok. Amennyiben a hivatalt arra kényszeríti, hogy előző héten csütörtökön tartandó bizottsági üléshez az azt megelőző héten pénteken postázza az anyagot, „kiritkul a hajuk”. Azért tették a közgyűlés hetében keddi napra az ülést, hogy a hivatal munkatársainak legyen ideje összeállítani az anyagokat. Példaként említette, hogy a közgyűlés napján a reggeli órákban is tartottak soron kívüli bizottsági ülést, mert olyan sürgős anyag érkezett, amit elő kellett készíteni. Betartja, amit a polgármester kér, de akkor a hivatal készüljön arra, hogy több mint egy héttel korábban el kell készülniük az előterjesztéseknek. Utána sorra tarthatnak rendkívüli bizottsági üléseket. Mondható azt, hogy keddről csütörtökre virradóra elég rövid az idő a módosítások átvezetésére. A felügyelőbizottság elnökeként nem jelezte nem tetszését miért kell ennyi előterjesztést áttanulmányozni, mert akkora készültek el. Szarvas Péter polgármester: Semmilyen kérése nincs. Berekesztette a vitát. Szavazást rendelt az általa tett módosító indítványról, miszerint az igazgatóság ügyrendjének 3. oldalán található második bekezdés kiegészül: „kivéve az éves üzleti terv és éves mérlegbeszámoló esetét, ahol legalább 120 órával az ülés megkezdése előtt kell megkapni az anyagot.” kitétellel. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 7 igen szavazattal és 10 tartózkodással a következő határozatot hozta: 77/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT

120

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elutasítja Szarvas Péter polgármester módosító javaslatát, amelyet a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának ügyrendjével összefüggésben tett. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 26. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 16 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 78/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése mint a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. egyedüli részvényese elfogadja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának ügyrendjét a határozat melléklete szerint. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester Kozma János, az igazgatóság elnöke 2015. február 28.

121

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA ÜGYRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága ügyrendjének teljes szövege az alábbiak szerint módosul: I. Általános rendelkezések Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság hatáskörét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és ezzel összhangban a részvénytársaság Alapszabálya határozza meg. Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve, amely öt természetes személy tagból áll. Az igazgatóság tagjai a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatják el, képviseletnek nincs helye. Az igazgatósági tag feladatát önállóan látja el. E minőségében csak a jogszabályoknak, az Alapszabálynak, valamint a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata mint egyedüli részvényes az igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az igazgatóság végrehajtani köteles. (a további rész törölve) Az igazgatósági tag - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha az igazgatósági tag új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. Az igazgatósági tag és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. Az igazgatósági tag az alapítói részére köteles a társaságra vonatkozóan felvilágosítást adni, és számára a társasági iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. Az igazgatósági tagok kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait (Ptk. 2:47. §) megőrizni.

Az igazgatósági tagok a társaságot törvényes képviselőként – az Alapszabályban meghatározott szabályok szerint - képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgatósági tagsági jogviszony megszűnik: 122

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) az igazgatósági tag halálával; f) az igazgatósági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) az igazgatósági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. Az igazgatósági tag megbízatásáról a társasághoz címzett, a társaság másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új igazgatósági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

II. Az igazgatóság működésének szabályai Az igazgatóság a határozatait igazgatósági ülésen vagy e-mailben, illetve telefaxon lebonyolított írásos szavazással hozza. Az igazgatósági ülés összehívása: Igazgatósági ülés tartható az igazgatósági tagok személyes jelenlétével, vagy a tag akadályoztatása esetén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével. Az igazgatósági ülés helye a társaság székhelye vagy az igazgatóság elnöke által meghatározott hely. Az igazgatóság szükség esetén, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. Az igazgatóság ülését az igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén két igazgatósági tag együttesen hívja össze. Az igazgatóság elnöke a két másik igazgatósági tagnak, vagy a felügyelőbizottságnak az ok és a cél megjelölésével előterjesztett írásbeli kérelmére 14 napon belüli időpontra rendkívüli ülést köteles összehívni. Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezéstől számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik igazgatósági tag közvetlenül hívhatja össze. Az igazgatósági ülést annak megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban (levélben, e-mailben, illetve telefax útján) kell összehívni a napirend, a hely és az időpont megjelölésével. Rendkívüli esetben az ülés 5 napon belül is összehívható. Az igazgatóság elnöke felelős azért, hogy a tagok az ülés írásos anyagát legalább 48 órával az ülés megkezdése előtt megkapják. Az igazgatóság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a 123

-

felügyelőbizottság elnökét, a társaság jogi képviselőjét, a polgármestert, a gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármestert, és mindazokat a személyeket, akiknek a részvétele az adott napirendi pont megtárgyaláshoz szükséges.

Határozatképesség Az igazgatósági ülés határozatképes, ha azon legalább 3 tag jelen van. Határozathozatal Az igazgatóság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, de a határozati javaslat elfogadásához legalább 3 tag egyetértő szavazata szükséges. A szavazás során az igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. Az igazgatóság egyszerű szótöbbséggel zárt ülést rendelhet el, amelyen az igazgatósági tagokon kívül azok vesznek részt, akiket adott esetben az igazgatóság erre kijelöl. Abban az esetben, ha halaszthatatlan döntésre, vagy az igazgatóság vélemény nyilvánítására van szükség, az igazgatóság elnöke a tagoktól szavazatukat, véleményüket telefonon, telefaxon vagy e-mail-en szerzi be. Amennyiben a véleménynyilvánítás alapítói döntéshez szükséges, úgy a szótöbbséget kapott véleményt az igazgatóság rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) közli az alapítóval. A távbeszélőn véleményt nyilvánító tagok, a vélemény nyilvánításától számított 8 napon belül kötelesek véleményüket írásban (a részvénytársaság telefaxán, e-mail címén, vagy a titkárságon elhelyezett zárt borítékban) közölni az igazgatóság elnökével. Az igazgatósági ülés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével akkor kerülhet megtartásra, ha a technikai lehetőség biztosított arra, hogy az igazgatóság valamennyi tagja konferenciabeszélgetés, vagy videókonferencia útján egy időben hallja, illetve lássa egymást és az igazgatósági tagok, meghívottak egymással kommunikálni tudjanak. Írásos szavazás Az igazgatóság elnöke azokban a kérdésekben, amelyek az igazgatóság hatáskörébe tartoznak, de nem igénylik igazgatósági tagok személyes jelenlétével, vagy elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével megtartott igazgatósági ülés összehívását, írásos határozat hozatalt kezdeményezhet. Ennek során az igazgatóság elnöke e-mailben küldi meg az igazgatósági tagoknak az előterjesztést és a határozati javaslatokat. Az igazgatósági tagok az iratok megérkezését kötelesek visszaigazolni. Az igazgatóság tagjai az iratok kézbesítésétől számított 48 órán belül adhatják el a szavazatukat. Amennyiben a tag 48 órán belül nem szavaz, úgy ezt a határozathozatalnál tartózkodásnak kell tekinteni.

124

Bármelyik igazgatósági tag kérheti, hogy az írásos szavazásra bocsátott kérdés megtárgyalására az igazgatóság elnöke hívjon össze igazgatósági ülést. Ez esetben az igazgatóság elnöke az ülés összehívására köteles. Jegyzőkönyvvezetés Az igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: - az ülés helyét, idejét, azt, hogy az ülés a tagok személyes jelenlétével vagy elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével került megtartásra, - azt, hogy az ülés összehívása szabályszerű volt-e, - a résztvevők nevét, - a hozzászólások lényegét, - határozati javaslatot, - szavazás eredményét, - a határozatot határidővel és a felelős megjelölésével, - a határozat elleni esetleges tiltakozásokat. Az igazgatósági ülések jegyzőkönyvét az elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá és gondoskodik arról, hogy a következő ülés meghívójával együtt valamennyi igazgatósági tag és a felügyelőbizottság elnöke egy-egy példányban megkapja. Igazgatósági ülésekről hangfelvétel készül, amelyet az ülést követő 12 hónapig kell megőrizni. Az igazgatósági ülésekről, illetve az írásos határozathozatalról készült jegyzőkönyveket külön iktatókönyvben kell nyilvántartani, amelyet a részvénytársaság székhelyén kell megőrizni, az ülés megtartástól számított 5 évig. Az ügyrendben nem szabályozott kérdésekben Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a társaság Alapszabályának rendelkezései az irányadóak. Az igazgatóság módosított ügyrendje Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyását követő napon lép hatályba.

Békéscsaba, 2015. …….…... Kozma János az igazgatóság elnöke

125

Tárgy:

ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága ügyrendjének jóváhagyása

Szarvas Péter polgármester: Kérdés, észrevétel? Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 16 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 79/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése mint a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. egyedüli részvényese elfogadja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának ügyrendjét a határozat melléklete szerint. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester Dr. Ferenczi Attila, a felügyelőbizottság elnöke 2015. február 28.

126

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA ÜGYRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága ügyrendjének teljes szövege az alábbiak szerint módosul: I. A Felügyelőbizottság jogállása

1./

A Felügyelőbizottság feladata, hogy az ügyvezetést a társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. a) Ennek érdekében a felügyelőbizottság a társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. b) A felügyelőbizottság köteles megvizsgálni a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint alapító elé terjesztett valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. c) Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a létesítő okiratba, illetve az alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság vagy az alapító érdekeit, kezdeményezi az alapító döntéshozatalát.

2./

A Felügyelőbizottság jogait testületileg vagy tagjai útján gyakorolhatja. Az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztás nem érinti a Felügyelőbizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy ez ellenőrzést más tevékenységre is kiterjessze. II. A Felügyelőbizottság megalakulása

1./

A Felügyelőbizottság 6 (hat) tagból áll. (2-3. törölve) 127

2./

A Felügyelőbizottság tagjai újra választhatók és bármikor visszahívhatók.

3./

Ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, a társaság ügyvezetése a Felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a társaság legfőbb szervét. III. A Felügyelőbizottság működése

1./

A Felügyelőbizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. A Felügyelőbizottság tagjai a társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

2./

A Felügyelőbizottsági tagok a részvénytársaság ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni.

3./

A Felügyelőbizottság tagjait a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint alapító által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

4./

A Felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól az alapító és a társaság más szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

5./

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a társaság vezető tisztségviselője. Nem lehet felügyelőbizottsági tag az, - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, - akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

128

6./

Megszűnik a Felügyelőbizottsági tagság: a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a felügyelőbizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. IV. A Felügyelőbizottság elnöke

1./

A Felügyelőbizottság elnökét a Felügyelőbizottság tagjai maguk közül választják. Az elnök megbízatása a Felügyelőbizottság megbízatásával azonos ideig tart.

2./

A Felügyelőbizottság elnöke gondoskodik az ülések előkészítéséről.

3./

A Felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti.

4./

Az elnök akadályoztatása esetén az ülést az elnök által megbízott Felügyelőbizottsági tag vezeti, aki az adott ülésen az elnöki teendőket ellátja.

5./

A Felügyelőbizottság elnökét a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint alapító által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

6./

Az elnök köteles Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének jelezni, ha a Felügyelőbizottság tagjainak száma 4 alá csökken V. A Felügyelőbizottság ülésének szabályai

A Felügyelőbizottság minden alkalommal összeül, amikor ellenőrzési feladatainak minél operatívabb és eredményesebb ellátása, a részvénytársaság érdeke, törvény vagy alapító okirat előírása ezt szükségessé teszi. 1./

Az ülések összehívása a)

A Felügyelőbizottság évente legalább kétszer, egyebekben szükség szerint tart ülést.

b)

A Felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze. Az elnöknek az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal - a napirend, a hely és az időpont megjelölésével - elküldött értesítéssel kell összehívni. 129

Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belül is összehívható telefonon, telefax útján, ha a megjelölt időpontot a tagok mindegyike elfogadja. c.)

A Felügyelőbizottság ülésének összehívását két tag - az ok és a cél megjelölésével - az elnöktől bármikor kérheti. Ha az elnök az ülést 8 napon belül nem hívja össze, annak összehívása az előző b. pontban leírt módon és időben történik.

1/A.

Abban az esetben, ha az alapító halaszthatatlan döntéséhez van szükség a Felügyelőbizottság vélemény nyilvánítására, a FEB elnöke a tagoktól véleményüket telefonon szerzi be, és a szótöbbséget kapott véleményt rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) közli az alapítóval. A távbeszélőn véleményt nyilvánító tagok a vélemény nyilvánításától számított 8 napon belül kötelesek véleményüket írásban (a részvénytársaság telefaxán, e-mail-ben, vagy a titkárságon elhelyezett zárt borítékban) közölni a FEB elnökével.

2./

Meghívottak: a)

b) c) 3./

b)

A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha azon 4 felügyelőbizottsági tag jelen van. Határozatképesség hiányában a Felügyelőbizottság ülését 30 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképesség feltételei az ismételt ülésen nem változnak.

Határozathozatal. a) b)

c) d)

5./

vezérigazgató könyvvizsgáló gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester az a személy, akinek a jelenlétét a felügyelőbizottsági tagok többsége valamely napirend tárgyalásánál szükségesnek ítéli az adott napirend tárgyalásán vehet részt A meghívottak személyére a Felügyelőbizottság minden egyes tagja az ülés napirendjének ismeretében javaslatot tehet. Meghívottak meghívása a tagokéval azonos időben és módon történik.

Határozatképesség. a)

4./

A Felügyelőbizottság ülésein szavazati jog nélkül részt vehet:

A Felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás során a Felügyelőbizottság minden tagjának egy szavazata van. A Felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szavazatok megszámlált eredményét és a leadott szavazatok milyenségét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A Felügyelőbizottság határozatait folyamatos arab sorszámmal és év jelzéssel kell ellátni.

Jegyzőkönyvvezetés. 130

a)

A Felügyelőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: az ülés helyét, idejét, és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e, a résztvevők nevét, a hozzászólások lényegét, határozati javaslatot, szavazás eredményét, a határozatot az esetleges határidővel és a felelős megjelölésével, a határozat elleni esetleges tiltakozásokat.

b)

6./

Az ülések jegyzőkönyvét az elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá és az üléstől számított 8 napon belül a Felügyelőbizottság valamennyi tagjának és az adott ülésen meghívottként résztvetteknek meg kell küldeni.

A jegyzőkönyvek nyilvántartása. a)

A jegyzőkönyvek nyilvántartására iktatókönyv szolgál, melyet a részvénytársaság székhelyén, vagy a Felügyelőbizottság által megállapított helyen kell megőrizni.

Az iktatókönyvben a Felügyelőbizottság üléséről készült valamennyi jegyzőkönyvet időrendi sorrendben kell beiktatni. 7./

Zárt ülés A Felügyelőbizottság elnöke az adott napirendi pont tárgyalására zárt ülést rendelhet el amennyiben annak tárgya a zárt ülés tartását indokolja. A zárt ülésen a Felügyelőbizottság tagjai, a cégvezető, illetve azok a meghívottak vehetnek részt, akiknek a meghallgatását a Felügyelőbizottság az adott döntés meghozatalánál szükségesnek ítéli. A zárt ülésen elhangzottakról jegyzőkönyv nem készül, a zárt ülésen hozott határozatot, illetve azt, hogy határozat nem született, az ülést követően a Felügyelőbizottság elnöke a jegyzőkönyv számára rögzíti. VI.

1./

Az ügyrendben nem szabályozott kérdésekben Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a társaság Alapszabályának rendelkezései az irányadóak.

2./

A Felügyelőbizottság módosított ügyrendje Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyását követő napon lép hatályba.

Békéscsaba, 2015. .………………. Dr. Ferenczi Attila a Felügyelőbizottság elnöke 131

Tárgy:

„A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola fotovoltaikus rendszerének kialakítása” tárgyú beruházás támogatási igénye (Pályázat kódszáma: KEOP-2014-4.10.0/N)

Miklós Attila képviselő: Mennyi termékdíjat kell fizetni a felkerülő napelemek után? Szarvas Péter polgármester: A hivatal nevében vállalja, hogy a megfelelő tájékozódást követően a pontos adatokról írásban tájékoztatják Miklós Attila képviselőt. Biztos, hogy sokakban felmerülhet, hogy nincs fedezet megjelölve a 9.780.000,- Ft-os saját erőhöz. Tarné Stuber Éva osztályvezetőt kérdezte a fedezetről? Tarné Stuber Éva osztályvezető: Az előterjesztés azért került a költségvetés elfogadása után napirendre, mert az elfogadott rendelet 4. sz. melléklete az említett 9.780.000,- Ft-ot tartalmazza az önkormányzati beruházások soron. Szarvas Péter polgármester: Több kérdés, észrevétel nem lévén szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 fő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 80/2015. (II. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a „Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézménybe fotovoltaikus rendszer telepítése” címmel benyújtott KEOP-4.10.0/N/14-2014-0017 azonosítószámú pályázatot a következő adatokkal: a. A pályázat megvalósítási helyszínének pontos címe: 5600 Békéscsaba, Szabó Pál tér 1/2. b. A pályázat megvalósítási helyszínének helyrajzi száma: Békéscsaba, 1709/50. c. A projekt megnevezése a pályázati anyagban megjelölttel összhangban: A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai korszerűsítése. d. A pályázati konstrukció száma: KEOP-2014-4.10.0/N. e. A támogatható tevékenységek közül cél az „50 kVA teljesítmény alatti, sziget üzemű napelemes rendszer kialakítása saját villamosenergia-igény részbeni vagy teljes közvetlen kielégítését tartalmazó” B) konstrukcióra történő pályázat benyújtása. f. A tervezett beruházás teljes beruházási költsége a pályázattal megegyezően: 47.397.820,Ft. g. A tervezett beruházásnak a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költsége (elszámolható költsége) a pályázattal megegyezően: 47.397.820,- Ft. h. Az önkormányzati saját erő számszerű összege: 9.780.503,- Ft. i. A KEOP forrásból származó támogatás igényelt összege a pályázattal megegyezően: 37.617.317,- Ft. Felelős: Határidő:

Szarvas Péter polgármester 2015. március 30. 132

Napirend tárgya:

BEJELENTÉSEK

Szarvas Péter polgármester: A januári közgyűlésen a polgármesterhez intézett kérdésekre adott válasz elfogadásáról kérdezte a képviselőket. Megkérdezte Takács Péter képviselőt, hogy a kórházban dolgozók egy részének közmunkásokkal történő felváltásával kapcsolatos kérdésére adott választ elfogadja-e. Takács Péter képviselő: Igen. Szarvas Péter polgármester: Napirend előtti felszólaláskor többen jelezték, hogy kérdést kívánnak intézni személyéhez. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A kórházzal kapcsolatban Miklós Attila képviselő aggodalmát fejezte ki, hogy esetleg várható-e további osztályok bezárása. Akkor ígéretet tett arra, hogy a témában tájékozódik Dr. Becsei László főigazgatónál, illetve Vantara Gyula országgyűlési képviselőnél. Február 28-ig kell beadnia a pályázatot a menedzsmentnek. Természetesen úgy kérik, hogy minden maradjon a régiben. Az eddig történt tárgyalások alapján osztálybezárás biztosan nem lesz. Valószínű, hogy pozitív dolgokról tudnak majd beszámolni. Jó hír, hogy a teljesítménykapacitást az ellátandó lakosok arányában osztják el, így Békés megye az országot átlagnál kedvezőbben fog járni. Vantara Gyula országgyűlési képviselő szintén megerősítette, hogy osztály bezárás nem lesz. Központi kórház Gyula lesz, ami azt jelenti, hogy a pályázatokon történő részvételt, vagy a funkcionális integráció keretében – mosodai-, illetve, laborkapacitásban együttműködés szükséges. Nem jelenti azt, hogy a gyulai kórházba olvadna be a csabai. Kérte tájékoztatásának elfogadását. Még januárban tudomásukra jutott, hogy a Gyár utcában átvezetett új vízvezeték eltört. Több ezer m3 víz folyt ki. Fentiekről tájékoztatást adott Nagy Ferenc alpolgármesternek. Azt az ígéretet kapta, hogy kivizsgálják az esetet, azonban további információkkal nem rendelkezik. Az az érzése, - nem kell ahhoz műszaki szakembernek lenni – hogy az újonnan lefektetett 5 cm vastag aszfalton nem kerék kitörés okozta kátyúk vannak, hanem tipikusan útmeder. A kiszabaduló víz mosta alá az utat, ezért vannak hullámos süllyedések. A vizsgálatnak van eredménye? Mi történt? Biztos abban, hogy süllyedéses rongálódás érte az utat. Előző közgyűlésen a Fidesz frakció nevében javaslatot tett az Erzsébethelyi ügyelettel, az ott élők biztonsága érdekében, mivel az Országos Mentőszolgálat már második alkalommal mondott nemet a város felkérésére, hogy ott mentőt állomásoztasson. Javasolta, hogy a Csaba Ügyelet Kft-t kérjék meg, tegyen ajánlatot, milyen körülmények között, milyen összegért vállalnák az ügyeletet. A felkérést átadta Szarvas Péter polgármesternek, amit visszakapott kivizsgálásra. A Csaba Ügyelet Kft-nek ezúton köszöni, hogy szinte napokon belül reagált és ajánlatot adott. Közben jelentkezett egy nonprofit mentőszolgálat, aki szintén nagyon jó ajánlatot tett mentő állomásoztatására. Mind a két ajánlatot továbbította Szarvas Péter polgármester részére. Javasolta, hogy a NIF-el folytatott tárgyalás alkalmával a Hungary Ambulance Kft. elnevezésű mentőszolgálattal biztosítsák az ügyeleti ellátást. A további fejleményekről kíván érdeklődni. Szarvas Péter polgármester: Az eltört vízvezeték ügyében jelenleg nem rendelkezik információval, ezért a képviselő asszony által feltett kérdésre írásban kíván válaszolni.

133

Az Erzsébethelyen esetleg állomásoztatható mentállomás kapcsán a Csaba Ügyelet Kft-től, illetve még két cégtől kapott az önkormányzat hivatalos ajánlatot. Mindkettő tartósan tudna mentőt állomásoztatni, olyan járművet, amely megfelel az előírásoknak. Üzletileg a három ajánlat elég közel van egymáshoz. Ha pedig így van, személye is azt támogatja, hogy mentő állomásoztatásában gondolkodjanak. Amennyiben napi 12 órán át tartó folyamatos állomásoztatásban gondolkodnak, akkor havi 1,5-1,7 millió Ft + áfa körüli összegre kell számítani. Addig gondolkodnak ebben az együttműködésben, ameddig az Orosházi úti felüljáró a gépjárművek közlekedésére nem lesz megnyitva. Elmúlt héten a NIF Zrt. felsővezetése Békéscsabán járt, Hanó Miklós alpolgármesterrel közösen fogadták. A mentőállomásoztatás és más, a vasúti beruházáshoz kapcsolódó kérdéseket is feltettek. Kérték, amennyiben az önkormányzat mentő állomásoztatására szerződést köt az Erzsébethelyi városrészre vonatkozóan, a kapcsolatos költségeket térítse meg a NIF Zrt. a beruházás költségei között. Az emlékeztetőben is szerepel, hogy a kérés teljesítésére látnak esélyt. A boltban még nem lehet fizetni a „látnak erre esélyt” című pénzzel. Úgy véli, mindenképpen célszerű, most már, hogy van a városnak költségvetése, döntést hozni, szerződni. A költségvetésben vasúti nagyberuházás céltartalék előirányzat 10.000.000,- Ft-os keretösszegben szerepel, ami fedezetül szolgálhat. Kész a szerződéskötésre. Ne mondjanak le arról, hogy a NIF Zrt. felé érvényesítsék a felmerülő ráfordítást. Javasolta tanácsnok asszonynak, hogy jövő a hét elején személyesen egyeztessenek és hozzanak döntést a kérdésben. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A választ elfogadja. Szarvas Péter polgármester: Miklós Attila képviselő bejelentette, hogy szeretne kérdést intézni a polgármesterhez. Miklós Attila képviselő: Kérdései egy részére már választ kapott Vantara Gyula országgyűlési képviselőtől. A Budapest Bankkal kapcsolatban kérte Szarvas Péter polgármestert, folyamatosan tájékoztassa a testületet arról, hogy a bank állami tulajdonba kerülésével változik-e a bankműveleti központ státusza. Szarvas Péter polgármester: Fontos ügy, a kérésnek eleget tesz. Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Mezőmegyeren élőktől tudomására jutott információ szerint a köztemetőben kikapcsolták az áramot, illetve leszerelték a villanyórát. Valóban így van-e, amennyiben igen, mi az oka? Ki a felelős, hogy ez így alakult? Szarvas Péter polgármester: Csiaki Tamás osztályvezetőt kérte válaszadásra. Csiaki Tamás osztályvezető: Szóbeli tájékoztatást kaptak a Démásztól, jelenleg írásos válaszra várnak. Amennyiben megérkezik, kezdeményezte, hogy írásban tájékoztassák a képviselő asszonyt. Szarvas Péter polgármester: Ígéretet tett, hogy a megadott határidőre írásban válaszol a felvett kérdésre.

134

Takács Péter képviselő: Amikor Vantara Gyula országgyűlési képviselő részvételével megtisztelte a testületi ülést, részére is feltette azt a kérdést, mit tud arról, hogy 2014. évben miért nem kapott Békéscsaba más városokhoz hasonlóan kiegészítő támogatást. Azt válaszolta, „ahhoz, hogy valaki támogatást kapjon, alapvető feltétel, hogy keresse meg a kormányt, indokolja meg kérését”. Ezt nem tudja másképp értelmezni mint úgy, hogy nem történt Békéscsaba Megyei Jogú Város részéről megkeresés. Valóban ez történt? Szarvas Péter polgármester: Személye nem intézett szóbeli, vagy írásbeli megkeresést, mivel nem volt tudomása a lehetőségről. Amennyiben tudomással bír, egész biztos élnek a lehetőséggel és kérelemmel fordulnak a döntéshozók felé. Békéscsabán is van olyan közfeladat, amelynek ellátásához szükség lenne az állami forrás biztosítására. Nem hirdették meg, pályázni nem lehetett. Aki tudott róla, hogy lesz 17 milliárdnyi szétosztható lehetőség, próbálta a maga számára kijárni. A január végi közgyűlésen is elmondta, hogy Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkárnak szóvá tette, és kérte, hogy az államigazgatás orvosolja a későbbiekben. Felvetésére udvarias hangú visszajelzés érkezett. Hanó Miklós alpolgármester írásban tett jelzést Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter felé. Hanó Miklós alpolgármester: Valóban így történt, Szarvas Péter polgármester Pogácsás Tibor államtitkárnak, személye pedig Lázár János miniszterelnöknek jelezte a problémát. Elsősorban kommunális célokra igényelt támogatást. A csatorzását követő utómunkálatok finanszírozására, mint például a csapadékvíz elvezetés és más kommunális fejlesztésre, amelyek nem pályázhatók. Amennyiben az idei évben soron kívüli támogatásra lesz lehetőség, remélhetőleg önkormányzatunk részére is biztosítanak támogatást. Tény, hogy nem volt tudomása az önkormányzatnak a soron kívüli támogatás lehetőségéről. Az ÖNHIKI más jellegű támogatás volt, azt valóban meg kellett igényelni, de a szóban forgó támogatás nem ilyen jellegű volt. December 23-án döntött a kormány a támogatási lehetőségről, amiből sajnos kimaradt önkormányzatunk. Takács Péter képviselő: Reménykedjenek, hogy az utólagos beadványokat valamilyen támogatásban részesítik. Sajnálja, hogy nincs már jelen Vantara Gyula országgyűlési képviselő, ha valaki tudta, hiszen ezzel a lehetőséggel 2012. és 2013. évben élt. Sajnálja, hogy a polgármesteri átadás-átvétel során valamilyen oknál fogva nem hívta fel a figyelmet. 300.000.000,- Ft jelentősen segítette volna a város költségvetését. Szarvas Péter polgármester: A megyében Gyulát kivéve nemcsak Békéscsaba járt így, hanem Orosháza, Szarvas és egyéb városok is. Azt, hogyan lehetett az információhoz hozzájutni, mindenkinek a fantáziájára bízza. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Jegyző ügyben érdeklődött. Mikor lesz az önkormányzatnak új jegyzője? Dr. Kiss Gyula aljegyző munkájával maximálisan elégedett, bár a pályázati kiírásra nem tudott pályázni. Bár jó lett volna, ha jogfolytonossággal ő lett volna a jegyző. Volt-e pályázó? Polgármester úr döntött-e már, hiszen törvény adta joga? Mikortól lesz jegyző? Azt nem kérdezi, hogy miért kellett elmenni a korábbi jegyzőnek. Mindezt azért kérdezi, mert a költségvetést a törvény szerint a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti elő. Miért nem lett úgy kiírva a pályázat, hogy azt már az új jegyző nyújtsa be. Ismételten kihangsúlyozta, hogy Dr. Kiss Gyula aljegyző munkáját maximálisan elfogadja. Miért kellett várni a kiírással? Bár Kutyej Pál képviselő tájékoztatta arról, hogy csak néhány órán múlik a döntés, tart attól, hogy nem tud nyugodtan elaludni. Kérte Szarvas Péter polgármestert, az elhangzott kérdésekre adjon tájékoztatást.

135

Szarvas Péter polgármester: A szabályosan meghirdetett pályázatra két ajánlat érkezett. Mindkét pályázóval külön-külön az előző nap folyamán személyesen egyeztetett. A pályázat eredményéről legkésőbb február 27-én kell döntést hoznia. Mindenképpen jó döntést szeretne hozni, hogy a városnak méltó, jó tudású jegyzője legyen. Kérte a képviselőt, ne nyugtalankodjon. Ígéretet tett arra, hogy február 27-én személyesen keresi Dr. Ferenczi Attila képviselőt és tájékoztatja, hogy a pályázatot eredményesnek ítélte, vagy sem, továbbá a két pályázatot benyújtó közül ki lesz a város jegyzője. Ezúton is megköszönte Dr. Kiss Gyula aljegyző munkáját, amellyel személye is elégedett. Örül annak, hogy ebben is, mint a mai nap folyamán nagyon sok dologban egyetértés van személye és a frakcióvezető között. Ahogy a gyerekek mondják: „Egyet kell még aludni”és megtudják hogy döntött. Természetesen ennél az ügy sokkal komolyabb, jól meg kell fontolnia a döntéshozónak, hogy a magas közigazgatási státusz sorsa mi legyen. Ismételten ígéretet tett arra, ha személyesen nem találkoznak Dr. Ferenczi Attila tanácsnokkal, az elsők közt fogja telefonon értesíteni döntéséről. Jelezte, hogy személyének is nyugtalan éjszakája lesz. Kutyej Pál képviselő: Pár évvel ezelőtt nagy reménységgel töltötte el a testületet egy adásvétel, amikor az Orosházi út és Madách utcai sarok telket sikerült értékesíteni. Az ingatlant a Szirt Invest Kft. vásárolta meg. Ígéretet tett arra, hogy az ingatlanon orvosi rendelővel és gyógyszertárral egészségházat létesít. Az elképzelés nem valósult meg. Kérte, hogy az önkormányzat írásban szólítsa fel a kft-t, hiszen az ingatlant úgy vásárolták meg, ha bizonyos időn belül nem építik meg az egészségcentrumot, akkor kötbért fizetnek. Amennyiben nincs kilátásban sem az építkezés, sem a kötbérfizetés, minél hamarabb szüntessék meg az adásvételi szerződést. Az ingatlanon játszóteret szeretnének létesíteni, amennyiben nem lehetséges, más helyet keresnek. Szarvas Péter polgármester: Januárban Dr. Farnas József ügyvédet bízta meg az üggyel. A felső vezetés is tárgyalt a jogi helyzetről. Az új polgármesternek a régihez képest vannak jó, és rosszabb pozíciói. Személye úgy került az ügybe, mint Pilátus a Credóba. Tudomása szerint több éve nem történt intézkedés. Amikor a vevő nem teljesíti a szerződésben vállalat kötelezettségét, az eladó megvizsgálja, mit tud tenni. Vezetői értekezleten az a döntés született, hogy jogi útra terelik az ügyet. Meg kell próbálni, hogy vagy kötbér fizetés legyen, vagy a szerződés megszüntetése irányába kell elmozdulni. Kérte Kutyej Pál képviselőt, fogadja el, hogy a feltett kérdésre a megadott határidőn belül írásban válaszol. A sportcsarnok melletti terület (Top Shop) hasonló jogi rendezést igénylő ügye az önkormányzatnak, amit szintén „megörökölt”. Nyilván az önkormányzat érdekeinek érvényre juttatása a legfontosabb feladat. Kutyej Pál képviselő: Polgármester úr lát arra valamilyen reményt, hogy tavasszal, vagy nyáron rendeződik az ügy? Szarvas Péter polgármester: Igen, ehhez azonban szükséges felvenni a kapcsolatot az ingatlan vásárlójával. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Kihangsúlyozta, nem azért tesz fel kérdést, hogy együtt virrasszanak, amíg megtudják ki lesz az új jegyző. Nagyon fontos kérdés lehet a város életében, hogy 2015. évben számos városüzemeltetést érintő szerződés jár le. 30.000.000,- Ftos előirányzat szerepel a költségvetésben a közbeszerzési eljárások lebonyolítására. Mikor kerül sor a pályázatok kiírására? Tudomása szerint az érintett szerződéseket nem lehet további egy évvel meghosszabbítani. Mikor számíthat a bizottság a téma megvitatására?

136

Szarvas Péter polgármester: Az a célja, hogy a március 26-án tartandó testületi ülésre előterjesszék a témát döntéshozatalra. Miklós Attila képviselő: Valóban fontos a jegyző személyének megismerése. Nem gondolja, hogy a Facebookról kellene a testület tagjainak megtudnia ki lett a város új jegyzője. Kérte Szarvas Péter polgármestert, hogy a testület tagjait tájékoztassa döntéséről. Szarvas Péter polgármester: Örül annak, hogy a képviselők sokfelől tájékozódnak, próbálnak információt gyűjteni. Az ügy fontosságára való tekintettel ígéretet tett arra, hogy megfelelő módon tájékoztatja a testület tagjait. 20 óra 42 perckor a zárt ülést befejezettnek nyilvánította. A testület soron következő ülését az elfogadott munkaterv szerint 2015. március 26-án tartja.

K. m. f.

Szarvas Péter polgármester

Dr. Kiss Gyula aljegyző

137