Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 239-4/2012.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2012. április 27-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő, Kiss Tibor alpolgármester, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Köles István, Futaki Sándor, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Kutyej Pál, Köles István, Csicsely Ilona, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselő. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző. Meghívottként jelen volt: Dr. Kiss Gyula aljegyző, Dr. Deák Zoltán, a Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Opauszki Zoltán kabinetvezető, Dr. Burai Mihály Közigazgatási Osztály osztályvezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Wittmann László, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Csernus István, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály osztályvezető-helyettese, Dr. Marosvölgyi Emese, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Dr. Sódar Anita, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Titkársági Osztály Személyzeti Csoport csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Krizsán Miklós az önkormányzat könyvvizsgálója, Gémes Tibor, a Körös Volán Zrt. személyszállítási igazgatója Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 17 fő képviselő van jelen. Az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. Javasolta, hogy a meghívóban szereplő 7.9 jelzésű „Csabai foglalkozás-egészségügyi Kft. üzletrészének értékesítése” tárgyú előterjesztést az időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt vegyék le napirendről. Kérte, hogy erről szavazzon a testület. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

2

Van-e a napirenddel kapcsolatban kérdés, észrevétel, módosító javaslat? (Kazetta 1/1. 000-020) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A nyilvános ülés elején szeretne szót kérni. (Kazetta 1/1 020-021) Strifler Attila képviselő: A napirendek megtárgyalása után felszólalásra kért lehetőséget. (Kazetta 1/1. 021-023) Takács Péter képviselő: A nyilvános ülés elején szeretne szót kérni, valamint az ülés végén képviselői kérdést intézne a jegyzőhöz és a polgármesterhez. (Kazetta 1/1. 023-026) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a napirendet az elfogadott módosítással együtt. Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: (Kazetta 1/1. 026-032) Nyilvános ülés: 1.)

A 2011. évi összefoglaló éves ellenőrzési jelentés Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2.)

Az Electroplast Kft. de minimis támogatása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Titkársági Osztály Jogi Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1. Javaslat a 2012. évi költségvetési rendelet módosítására Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 2. A 2011. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Független könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról Előterjesztő: Krizsán Miklós könyvvizsgáló 3.

4. Tájékoztató a 2011. évben behajthatatlanná vált követelésekről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3

4.)

Közalkalmazotti létszámváltozások engedélyezése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke

5.)

Városüzemeltetési ügyek: A Körös Volán Zrt.-vel a helyiautóbusz-közlekedésére kötött közszolgáltatási szerződés módosítása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 1.

2. A Körös Volán Zrt. részletes menetrend javaslata Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester A helyiautóbusz-közlekedési díj megállapításáról szóló 28/2011. (XI. 21.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet megalkotása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 3.

4. Döntési jogkör átruházása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 6.)

Szociális területet érintő ügyek: 1. Tájékoztató a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet átadásáról Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Pályázat benyújtása az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben” című (kódszám: TÁMOP-6.1.2/11/3) pályázati felhívásra Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2.

Az időszakos gyermekfelügyelet, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása és a játszóház működtetésének további fenntartása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 3.

Ellátási szerződés megkötése szociális alapszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartású szolgáltatókkal 2012-2014. évekre Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 4.

4 7.)

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1. ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2011. évi éves beszámolója Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke Tájékoztató a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. és az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. 2011. évi egyszerűsített éves beszámolójáról Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke 2.

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkaszervezet vezetőjének 2012. évi prémium kitűzése Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 3.

Javaslat az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. ügyvezetőjének könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásuk mértékére Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke 4.

és

Javaslat a Békés Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetőjének személyére, a díjazás mértékére Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke 5.

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Titkársági Osztály Jogi Önkormányzati és Szervezési Csoport Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 6.

7. Az UFC jelzálogjog bejegyzés iránti kérelem Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János, az Igazgatóság elnöke Pályázat benyújtása a „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges-program)” című pályázati felhívásra Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 8.

8.)

A közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

5

9.)

A Dr. Harangi Ügyvédi Iroda megbízási díjával kapcsolatos 344/2009. (V. 14.) közgy. határozat hatályon kívül helyezése Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

10.)

Beszámoló átruházott hatáskörben hozott határozatokról: 1. Beszámoló a részönkormányzat 2011. évi működéséről Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a JALTÖ vezetője Beszámoló a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 2011. évi átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi Önkormányzati és Szervezési Csoport Kabinet Előterjesztő: Kutyej Pál, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke 2.

Beszámoló a polgármester döntési hatáskörébe tartozó előirányzatok felhasználásáról Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 3.

Beszámoló a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2011. évi döntéseiről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke 4.

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága 2011. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 5.

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2011. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 6.

Beszámoló az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Tímár Ella, az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elnöke 7.

11.)

BEJELENTÉSEK

6

Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők képviselői kérdést az ülés végén, a Bejelentések napirend keretében tehetnek fel. Bejelentette, hogy a közgyűlés zárt ülésen folytatja tovább munkáját, 9 óra 16 perckor zárt ülést rendelt. (Kazetta 1/1. 032-037) Zárt ülés Vantara Gyula polgármester: Megállapította, hogy a közgyűlésen 18 fő jelen van, a nyilvános ülés határozatképes. Nyilvános ülés megkezdése előtt Dr. Fábián Ágnes tanácsnok kért szót. (Kazetta 1/1. 037-198) Napirend előtti hozzászólások: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: „A Belvárosi és Pásztor Utcai Bölcsőde fejlesztése és férőhelybővítése Békéscsabán” című DAOP-os projektet az irányítóhatóság támogatásra érdemesnek ítélte. Ennek alapján közel 158 millió forint összköltséggel, 95 %-os támogatási intenzitással 150 millió forintot nyert az önkormányzat. A nyert támogatási összeggel a férőhelybővítés mellett a rossz állapotban lévő épületek is korszerűsödhetnek. Megköszönte a projektben részt vevők munkáját. (Kazetta 1/1. 198-211) Takács Péter képviselő: A tavaly áprilisi közgyűlésen a zárszámadás elfogadásakor kezdeményezte a város kintlévőségeinek nagy összegére való tekintettel, hogy a szakbizottság vizsgálja meg a 650.000.000,- Ft összetételét, és találjon megoldást annak kezelésére. A szakbizottság három alkalommal foglalkozott a kérdéskörrel, személye is próbálta segíteni a bizottság munkáját. Törvényi módosító javaslatnak köszönhetően az adatok nyilvánosságra hozására lehetőség nyílt. A tegnapi nap folyamán a jegyző előterjesztésében ismét tárgyalta az illetékes bizottság. Tekintettel az ügy fajsúlyára, a közgyűlésnek is érdemes lenne ezzel a problémakörrel megismerkedni, ezért javasolta a jegyzőnek, valamint Dr. Ferenczi Attila elnöknek, hogy a kiegészítő információk birtokában – amelyeket a következő ülésre kért a bizottság a Pénzügyi Osztálytól – tájékoztató jelleggel érdemes lenne egy erről szóló anyagot a közgyűlés elé terjeszteni. 2011. augusztusában a belváros revitalizációval kapcsolatban kérdéseket és javaslatokat fogalmazott meg a jegyző felé, többek között egy olyan lakossági fórum összehívását kezdeményezte, amelyen tájékoztatást kapnak az érintettek és az érdeklődők arról, hogy a beruházás milyen stádiumban van. Az ez év áprilisában megtartott lakossági fórumon kb. 100 fő vett részt, 8 képviselő jelenlétében. A polgármester bizonyára halaszthatatlan közfeladatai miatt nem vett részt az eseményen. A fórum sok szempontból rendkívül tanulságos volt. A szakemberek korrekt tájékoztatást adtak a beruházás menetéről. Javasolta, hogy a későbbiekben a munkahelyi elfoglaltságok miatt 16 óra helyett 17 órára hirdessék meg a kezdő időpontot. Az elhangzott észrevételek, javaslatok hogyan befolyásolják a kiviteli terv pontosítását, tekintettel arra, hogy a rendezvényen részt vevő szakember ígéretet tett arra, hogy azokat igyekeznek figyelembe venni, és beépíteni? A közgyűlés mikor foglalkozik újra a belváros rehabilitáció kérdéskörével? A munkaterv szerint a nyári szünetig nem szerepel napirenden. Szerencsésnek tartaná, ha napirendre kerülne. A fórumot követően igyekezett tájékozódni. Üdvözölte, hogy a Szent István téren „csak” 18 fa kerül kivágásra. Információi szerint a téren a kerékpárút nyomvonala módosításra került. Továbbra is fenntartja azon

7 kérdését, - amelyet elsősorban a jegyzőhöz intéz - miszerint a lakossági észrevételek hogyan kerülnek beépítésre? Kérte, hogy az időközben felmerült változásokról a képviselő-testület kapjon tájékoztatást. (Kazetta 1/1. 211-283) Vantara Gyula polgármester: Emlékezete szerint a főtér rekonstrukciójával kapcsolatban kb. 20 lakossági fórumot tartottak. A rendezvényen a 14 írásban feltett kérdésre a választ az érintettek megkapták, amelyek között többek között az szerepelt, hogy mikor lesz Békéscsabán villamosközlekedés? A fórumon elhangzottak a projektbe beépítésre kerülnek. Nincs akadálya annak, hogy az engedélyes tervek elkészültét követően a közgyűlés tájékoztatást kapjon az eszközölt változásokról. Országgyűlési képviselői teendői miatt nem tudott részt venni az eseményen. (Kazetta 1/1. 283-301) Miklós Attila képviselő: Személye a polgármestert egyáltalán nem hiányolta a fórumról. Megjegyezte, hogy a képviselők a legutolsó fórumon találkoztak először olyan változásokkal, amiket célszerű lett volna, ha a testület, valamint a szakbizottság is megismer. Most szembesültek pl. a Szent István tér forgalmi rend változásával, a kivágandó fák számával. Üdvözölné, ha a képviselők az engedélyezési terv elkészülte előtt szembesülnének az adott változásokról. (Kazetta 1/1. 301-317) Vantara Gyula polgármester: Az engedélyezést megelőzően nyilvános hirdetményben közölték a bejárást. A képviselő által kifogásoltak az engedélyes tervben ugyanúgy szerepelnek. Felmerülő kérdésekkel az illetékes osztályhoz is fordulhatnak. A végleges formáról tájékoztatják a közgyűlést. (Kazetta 1/1. 317-323) Takács Péter képviselő: A fórumon a villamosközlekedésnél földhözragadtabb kérdések is elhangzottak, ezért bátorkodott megkérdezni, hogy azok mennyire lesznek figyelembe véve. A júniusi közgyűlés kiváló alkalmat adna arra, hogy megismerkedjenek a változtatásokkal. Tudomása szerint a polgármester végzettségét tekintve közlekedési szakmérnök. A Szent István téren csúcsforgalomban óránként áthaladó 700 személygépjármű merre lesz elterelve? Egyetérthetnek abban, hogy a szakbizottság ismételten vizsgálja meg az adott kérdéskört, döntéséről a közgyűlés kapjon tájékoztatást, és a júniusi közgyűlésen tűzzék napirendre. (Kazetta 1/1. 323-345) Vantara Gyula polgármester: A kivitelezési tervek elkészültét követően, várhatóan a júniusi közgyűlésen tájékoztatják a képviselőket. (Kazetta 1/1. 345-350) Kiss Tibor alpolgármester: Mint a körzet képviselője, minden egyes belváros rehabilitációjával kapcsolatos lakossági fórumon részt vett. A tervező, valamint a kivitelező a lakosok érdekeit és kéréseit figyelembe véve módosította az eredeti tervet. (Kazetta 1/1. 350-360) Miklós Attila képviselő: Nagyon helyénvaló, hogy a lakosság észrevételeit a folyó munkába beépítik. Személye azt hiányolja, hogy a szakbizottság ezzel miért nem foglalkozik, vagy miért nem kap erről tájékoztatást. Az nem járja, hogy egy megyei jogú városban a

8 szakbizottság az újságból és lakossági fórumon tájékozódik arról, hogy a belváros rehabilitációjával kapcsolatban milyen aktuális változások történtek. (Kazetta 1/1. 360-371) Napirend tárgya:

A 2011. évi összefoglaló éves ellenőrzési jelentés

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 3 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 371-383) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 120/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2011. évi összefoglaló éves ellenőrzési jelentésben leírtakat tudomásul veszi és elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

Napirend tárgya:

Az Electroplast Kft. de minimis támogatása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, 9 egyhangú szavazattal a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 383-391) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 121/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata munkahelyteremtés céljára csekély összegű (de minimis) támogatást nyújt az Electroplast Kft. (5600 Békéscsaba, Balassa u. 6147/9., cégjegyzék száma: 014-09-011326, adószáma: 23762240-2-04) részére a jelen határozat mellékletét képező támogatási szerződés szerint. A támogatás összege: 2012-ben 2.792 ezer Ft; 2013 és 2016 között 3.335 ezer Ft/év; 2017-ben 558 ezer Ft. Forrás: 2012-ben a Munkahelyteremtés támogatása előirányzat.

9 A 2013 és 2017 közötti támogatási összeget az éves költségvetési rendeletekben tervezni szükséges. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a támogatási szerződés aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 30. TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS csekély összegű (de minimis) támogatás nyújtásáról

Amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula polgármester) mint támogató (a továbbiakban: Támogató), másrészről az ELECTROPLAST MAGYARORSZÁG Kft. (5600 Békéscsaba, Balassa u. 6147/9. hrsz., cégjegyzék száma: 014-09-011326, adószám: 23762240-2-04, képviseli: dr. Hermann Kunesch ügyvezető) mint támogatott (a továbbiakban: Támogatott) között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek szerint: 1. Előzmény: A felek rögzítik, hogy a Támogatott a Támogató kizárólagos tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban Békéscsaba, 6147/9. hrsz. alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Északi Ipartelep, Balassa u. 6147/9. hrsz. alatt felvett ingatlant (a továbbiakban: Ingatlan) a Békéscsabán, 2012. január hó 19. napján megkötött bérleti szerződés alapján bérbe vette. A Támogatott az Ingatlanon az alábbi tevékenységet kívánja végezni: műanyag termékek gyártása, világítástechnikai berendezések gyártása, nagykereskedelmi tevékenység végzése, raktározás, illetve az ezekkel összefüggő gazdasági tevékenységek. 2. A Támogató támogatást nyújt az alábbi álláshelyek létrehozása, illetőleg fenntartása céljából: munkakör alkalmazottak száma (fő) heti munkaidő (óra/fő) termelésvezető 1 40 adminisztrátor 2 20 műszakvezető/sorvezető 4 40 betanított gépkezelő 9 40 betanított gépkezelő 2 35 3. A Támogatott vállalja, hogy az alábbiakban meghatározott támogatásra tekintettel a fenti 18 álláshelyet 2012. március hó 1. napjáig létrehozza, azokat legalább 5 éven keresztül, 2017. február hó 28. napjáig, megszakítás nélkül fenntartja és az álláshelyeket olyan munkavállalóval betölti, aki más munkaviszonnyal, kereső tevékenységgel nem rendelkezik. A foglalkoztatásra az 1. pontban megjelölt Ingatlanon létesítésre kerülő üzemben kerül sor. 4. A támogatás formája, a jelen szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendő támogatás. 5. A támogatás mértéke:

10 5.1. A 2012. évben: 5.1.1. a 40 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 166.667,- Ft/fő, azaz egyszázhatvanhatezer-hatszázhatvanhét forint/fő; 5.1.2. a 20 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 83.333,- Ft/fő, azaz nyolcvanháromezer-háromszázharminchárom forint/fő; 5.1.3. a 35 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 145.833,- Ft/fő, azaz egyszáznegyvenötezer-nyolcszázharminchárom forint/fő. 5.2. A 2013-2016. évben: 5.2.1. a 40 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 200.000,- Ft/fő/év, azaz kettőszázezer forint/fő/év; 5.2.2. a 20 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 100.000,- Ft/fő/év, azaz egyszázezer forint/fő/év; 5.2.3. a 35 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 175.000,- Ft, azaz egyszázhetvenötezer forint/fő/év. 5.3. A 2017. évben: 5.3.1. a 40 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 33.333,- Ft/fő/év, azaz harmincháromezer-háromszázharminchárom forint/fő; 5.3.2. a 20 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 16.667,- Ft/fő/év, azaz tizenhatezer-hatszázhatvanhét forint/fő; 5.3.3. a 35 órában alkalmazott munkavállalók esetén: 29.167,- Ft/fő, azaz huszonkilencezer-egyszázhatvanhét forint/fő. 6. Az 5.1. pontban megjelölt támogatás átutalásának feltétele, hogy a Támogatott munkaszerződéssel és az állami adóhatóság részére benyújtott bejelentő lap másolatával igazolja, hogy a támogatott álláshelyeket létrehozta. A Támogató a 2012. évi támogatást az igazolások maradéktalan benyújtását követő 15 napon belül utalja át a Támogatott fent megjelölt bankszámlaszámára, de amennyiben az igazolások benyújtása hiányos, úgy a támogatás részarányos összegét köteles a Támogató a Támogatott részére átutalni. 7. A 2013-2017. évi támogatások átutalására tárgyév március hó 31. napjáig kerül sor a Támogatott fent megjelölt bankszámlaszámára. 8. A felek kifejezetten rögzítik, hogy a jelen szerződéssel elérni kívánt cél érdekében a Támogató a jelen szerződésben meghatározott támogatást az államháztartásról szóló mindenkori jogszabályi előírások szerint, számadási kötelezettség mellett nyújtja. 9. A Támogatott 2012–2016. évre nyújtott támogatások felhasználását a tárgyévet követő év február hó 28. napjáig köteles igazolni a tárgyévben hatályos munkaszerződések és a bérszámfejtő lapok másolatával. A 2017. évi támogatás felhasználását a Támogatott 2017. február hó 28. napjáig köteles igazolni a bérszámfejtő lapok másolatával. Amennyiben a Támogatott a jelen szerződés 2. pontjában meghatározott létszámnál alacsonyabb létszám tekintetében számol el az igénybe vett támogatással, a 15.1. pontban meghatározott visszafizetési kötelezettség kizárólag az el nem számolt támogatásrész vonatkozásában terheli a Támogatottat. 10. A Támogató, illetőleg meghatalmazottja jogosult a jelen szerződés alapján nyújtott támogatás felhasználását ellenőrizni. A Támogató az ellenőrzés keretében jogosult a kérdéses tételek elszámoló, nyilvántartási bizonylatainak ellenőrzésére. A Támogatott

11 ezen bizonylatok másolatát a Támogató írásban benyújtott kérésének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) naptári napon belül köteles megküldeni a felhívásban meghatározott címre. Amennyiben a Támogatott ezen kötelezettségének nem tesz eleget, e kötelezettsége teljesítéséig a Támogató a támogatást felfüggeszti. 11. Jelen szerződés alapján az ELECTROPLAST MAGYARORSZÁG Kft. az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK1. bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatásban részesül. Egy vállalkozásnak csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma – három pénzügyi év vonatkozásában – nem haladhatja meg a 200.000,- EUR, azaz kettőszázezer eurónak megfelelő forint összeget, közúti szállításban működő vállalkozások esetében pedig az 100.000,- EUR, azaz egyszázezer eurónak megfelelő forintösszeget. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatás támogatástartalma: 14.380.177,- Ft, azaz tizennégymillió-háromszáznyolcvanezer-egyszázhetvenhét forint. A szerződő felek tudomásul veszik, hogy csekély összegű támogatási jogcímen nem részesülhetnek támogatásban (a) a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő vállalkozások; (b) a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások, (c) valamint ezen termékek feldolgozásában vagy forgalmazásában tevékenykedő vállalkozások, amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ; (d) a szénágazatban tevékenykedő vállalkozások; továbbá a támogatás nem vehető igénybe (e) az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez, (f) az import áruk helyet hazai áru használatától függő támogatások esetében, (g) a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásoknak teherszállító járművek megvásárlására, valamint (h) nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentésére.) A de minimis (csekély összegű) támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás az általános csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott mértéket. Jelen szerződés aláírásával egyidejűleg Támogatott kijelenti hogy az általa bármely forrásból igénybe vett csekély összegű támogatások támogatás tartalma – a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi év vonatkozásában – nem haladja meg az 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget. 12. Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésére figyelemmel a felek az alábbiakat rögzítik:

1

12.1.

A támogatást nyújtó szerv megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata.

12.2.

A támogatás célja: csekély összegű támogatás (munkahelyteremtés).

12.3.

A támogatás formája: közvetlen, vissza nem térítendő támogatás.

HL L 379/5., 2006.12.28.

12

12.4.

A támogatás maximális mértéke: o 2012-ben 2.791.670,- Ft, azaz kettőmillió-hétszázkilencvenegyezerhatszázhetven forint, o 2013-tól 2016-ig 3.335.000,Ft/év, azaz hárommillióháromszázharmincötezer forint/év; o 2017-ben 558.330,- Ft, azaz ötszázötvennyolcezer-háromszázharminc forint.

12.5.

Kedvezményezett: ELECTROPLAST MAGYARORSZÁG Kft.

12.6.

Saját forrás mértéke: 0,- Ft.

12.7.

Elszámolható költségek: A jelen szerződés 2. pontjában meghatározott álláshelyek betöltésével kapcsolatos munkabér, adó- és járulékkötelezettség teljesítése.

12.8.

A támogatás hatálya: 2012. március 1. – 2017. február 28.

12.9.

A szerződés megsértésének szankciói: a Támogatás felfüggesztése, illetve a már nyújtott Támogatás részbeni vagy teljes visszafizetése a jelen szerződés alábbi pontjai alapján.

13. A Támogatott jelen szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a jelen szerződés aláírásának évében, illetve az azt megelőző két pénzügyi évben általa igényvett csekély összegű (de minimis) támogatás támogatástartalma jelen szerződés alapján igénybevett támogatással együtt nem haladja meg a 200.000 eurónak (közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak) megfelelő forintösszeget. 14. A Támogató és a Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződést, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb iratokat, a támogatás folyósítását igazoló dokumentumokat a támogatás utolsó részletének folyósításától számított 10 (tíz) évig megőrzi. 15. A foglalkoztatási követelmény nem teljesítése vagy részleges teljesítése esetére irányadó jogkövetkezmények: 15.1. Amennyiben a Támogatott bármely – akár rajta kívülálló, de a Támogatónak fel nem róható – okból a jelen szerződés szerint biztosított feltételek fennállása ellenére a vállalt munkaerőt nem foglalkoztatja, vagy az álláshelyet 5 éven keresztül megszakítás nélkül nem tartja fenn, vagy a jelen szerződésben meghatározott beszámolási, nyilvántartási vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, Támogató jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Amennyiben a munkaerő foglalkoztatása a támogatási időszak alatt megszűnik, de a Támogatott azonos, vagy hasonló álláshely betöltésére újabb munkavállalót alkalmaz és ezáltal a 2. pont szerinti alkalmazottak száma nem csökken, úgy ezen körülményre tekintettel a Támogató részéről felmondási jog nem gyakorolható. A támogató azonnali hatállyal történő felmondása esetén a Támogatott a számára folyósított, és a jelen szerződés alapján 6. pontjának megfelelően el nem számolt támogatást köteles egy összegben az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül visszafizetni a Támogató OTP Bank Nyrt.-nél vezetett, 11733003-15345008-00000000 számú számlaszámára

13 visszautalni. Amennyiben ez nem történik meg, a Támogató a Támogatott bankszámlája ellen benyújtott beszedési megbízás keretében érvényesíti követelését. 15.2. Amennyiben a visszafizetési kötelezettségre okot adó körülmény a Támogatott érdekkörében felmerülő és neki felróható, akkor a visszafizetési kötelezettség esetén a Támogatott a folyósított és alaptalannak minősülő támogatás összege után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles a visszafizetendő összegre számítva, a visszafizetés megtörténtéig, attól az időponttól számítva, amikortól a folyósított támogatás alaptalannak minősül. 16. A felek kijelentik, hogy a Pályázó által célzott munkahelyteremtés megvalósítása közös érdekük, amelynek érdekében a munkahelyteremtés céljából a támogatási periódus teljes tartama alatt együttműködnek egymással és kölcsönös együttműködési kötelezettségük alapján egymást minden olyan körülményről tájékoztatják, amely a foglalkoztatás megvalósulását és a munkaerő foglalkoztatását érinti, esetleg veszélyezteti. 17. A Támogató a jelen szerződés 15.1. pontjában meghatározott beszedési megbízás alkalmazására adott felhatalmazás visszavonásához a támogatási periódus lezárását követően járul hozzá. A felek a támogatási periódust az alábbi esetekben tekintik lezártnak: 17.1. a Támogatott maradéktalanul teljesíti a jelen szerződés aláírásával vállalt kötelezettségeket, beleértve a 6. pontban vállalt beszámolási kötelezettséget is; 17.2. amennyiben a Támogatott nem teljesíti a jelen szerződés aláírásával vállalt kötelezettségeket, a jelen szerződés alapján visszafizetendő támogatás teljes egészében (kamatfizetési kötelezettség esetén kamattal terhelten) maradéktalanul visszafizetésre kerül a Támogató részére. 18. A Támogatott képviselője jelen szerződés aláírásával nyilatkozik az alábbiakról: 18.1. A Támogatott megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet) meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. 18.2. A Támogatott az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. §-a értelmében átlátható szervezetnek minősül. 18.3. A Támogatottnak jelen szerződés aláírásakor nincs esedékessé vált, és meg nem fizetett adótartozása, valamint járulék-, illeték- és vámtartozása. 19. A felek a jelen szerződésből eredő vitás kérdéseiket peren kívül kísérlik meg rendezni. Arra az esetre, ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a felek – hatáskörtől függően – kikötik a Békéscsabai Városi Bíróság, illetőleg a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét a jogvita eldöntésére 20. A felek vállalják, hogy a jelen szerződéssel szabályozott jogviszonyban biztosítják a személyes adatok, az üzleti titok, valamint egyéb, a jogszabályok által védett információk védelmét, ugyanakkor eleget tesznek az információszabadságra vonatkozó törvényi

14 kötelezettségeiknek, különösen az Önkormányzat, mint államháztartási alrendszer által nyújtott támogatás közzétételére vonatkozó szabályoknak. 21. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az Áht., a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény, az NGM rendelet és a és az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (ún. de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK2. bizottsági rendelet rendelkezései megfelelően irányadóak. Jelen szerződést Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 121/2012. (IV. 27.) közgy. határozatával jóváhagyta. Jelen szerződést a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag írják alá. Békéscsaba, 2012. …. …………………………………….. ……………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat (Támogató) Képviseli: Vantara Gyula polgármester

ELEKTROPLAST MAGYARORSZÁG Kft. (Támogatott) Képviseli: Hermann Kunesch ügyvezető

Ellenjegyzem: …………………………………. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

Javaslat a 2012. évi költségvetési rendelet módosítására

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a költségvetési rendelet módosítását javasolja a közgyűlésnek. Köszöntötte Krizsán Miklós könyvvizsgálót. Megállapította, hogy a képviselők a 3.1 jelzésű kiegészítő anyagot megkapták. Felkérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt, indokolja a kiegészítés okát. (Kazetta 1/1. 391-404) Tarné Stuber Éva osztályvezető: A kiegészítő anyagra azért volt szükség, mert a pénteki kiküldéshez képest e hét kedd délutánján kaptak meg egy olyan módosítási kérelmet a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézettől, amely az intézmény előirányzat rendezéseire vonatkozik, és mint ahogy mindenki számára ismert, május 1. napjától fenntartóváltás következik be a kórház vonatkozásában, ezért indokoltnak tartották, hogy az összesen 35.151.000,- Ft intézményi előirányzat módosítást átvezessék a költségvetési rendelet módosításon. A módosítás mindazokat az oldalakat érinti, ahol a kórháznak a módosítási kérelme megjelent, azaz az intézményi mellékleteket, a rendelet szövegét, és a szöveges indokolást. (Kazetta 1/1. 404-418)

2

HL L 379/5., 2006.12.28.

15 Vantara Gyula polgármester: A rendeletmódosítással kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 1/1. 418-426) A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 16/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről szóló 8/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 2012. évi költségvetésről szóló 8/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról a következő rendeletet alkotja: 1. A költségvetés főösszege 1. § (1)

A 2012. évi költségvetésről szóló 8/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. § (1) bekezdésében a 2012. évi költségvetés főösszege 807.869 ezer Ft-tal nő, 30.204.396 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A rendelet 2. § (2) bekezdésében a 2012. évi költségvetés az alábbiak szerint módosul: Változás ezer Ft kiadási főösszeg bevételek (finanszírozási műveletek nélkül) finanszírozási műveletek: - előző évi pénzmaradvány igénybevétele - hitelfelvétel

(3)

Módosított ezer Ft

807.869

30.204.396

768.744

27.745.719

0 39.125

1.559.963 898.714

A rendelet 2. § (4) bekezdésében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-ában foglaltaknak megfelelően a hiány és finanszírozási módjában történő változás levezetését az 1. melléklet 3. oldala tartalmazza. 2. Költségvetési bevételek 2. §

(1)

A rendelet 3. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2012. évi összes bevétele 807.869 ezer Ft-tal nő, 30.204.396 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

16 (3)

A rendelet 3. § (5) bekezdésében a költségvetési szervek és az önkormányzat bevételei a 2/a. és 3/a. melléklet szerint változnak.

(4)

A rendelet 3. § (6) bekezdésében a költségvetési szervek költségvetési támogatási bevétele 506.788 ezer Ft-tal nő, így az 9.020.408 ezer Ft-ra módosul.

(5)

A rendelet 2/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 2/a. melléklete lép.

(6)

A rendelet 3. § (7) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint az önkormányzat bevétele 459.812 ezer Ft-tal nő, így az 13.317.082 ezer Ft-ra módosul.

(7)

A rendelet 3/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/a. melléklete lép. 3. Költségvetési kiadások 3. §

(1)

A rendelet 4. § (1) bekezdésében az önkormányzat költségvetésének 2012. évi összes kiadása 807.869 ezer Ft-tal nő, így az 30.204.396 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény kiemelt előirányzatonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(4)

A rendelet 4. § (3) bekezdésben foglalt, az (1) bekezdés szerinti főösszegből a költségvetési szervek és az önkormányzat kiadásai a 2. és 3. melléklet szerint változnak. 4. Költségvetési szervek kiadásai 4. §

(1)

A rendelet 5. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek kiadási főösszege 549.501 ezer Ft-tal nő, így az 14.933.790 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadások változásainak költségvetési szervenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

(3)

A rendelet 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. 5. Az önkormányzat kiadásai 5. §

(1)

A rendelet 6. § (1) bekezdésében az önkormányzat központi kezelésű feladatainak ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje 71.788 ezer Ft-tal csökken, így az 3.020.263 ezer Ft-ra módosul.

17 (2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti előirányzatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

és

kiemelt

6. Fejlesztési kiadások 6. § (1)

A rendelet 7. §-ában az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege 435.922 ezer Ft-tal nő, így az 11.090.585 ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)

A rendelet 4. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. 7. Tartalékok 7. §

(1)

A rendelet 10. § (1) bekezdésében a tartalékok összege 105.766 ezer Ft-tal csökken, így az 327.890 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. 8. Eljárási szabályok 8. §

(1)

A rendelet 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)

A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 800.000 ezer Ft éven belüli folyószámlahitel vehető igénybe. A munkabérekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez az önkormányzatot terhelő egy havi nettó munkabérnek megfelelő, legfeljebb 350.000 ezer Ft összegű munkabér hitel vehető igénybe. A Közgyűlés vállalja, hogy a Hitel kamatát és járulékos költségeit a Hitel teljes futamideje alatt beépíti a költségvetésébe és az OTP Bank Nyrt. részére más pénzügyi intézménynél vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett vagy későbbiekben megnyitásra kerülő valamennyi fizetési számlára (beleértve a Pénzforgalmi Bankszámlát és az egyéb számlákat), ahol ezt jogszabály nem zárja ki, felhatalmazáson alapuló beszedési megbízást biztosít. A Közgyűlés hozzájárul a helyben maradó személyi jövedelemadó, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás, valamint a normatív hozzájárulás és egyéb támogatások (a továbbiakban együtt: Központi Támogatás) OTP Bank Nyrt. javára történő engedményezéséhez, és tudomásul veszi, hogy az engedményezett bevételeket az OTP Bank Nyrt. a folyószámla-hitelkeret és a munkabérhitel szerződésből eredő tartozás törlesztésére fordítja.”

(2)

A rendelet 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

18

„(5)

A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása érdekében, az Európai Uniós forrásból juttatott támogatások megelőlegezésére legfeljebb 500.000 ezer Ft rövid lejáratú rulírozó jellegű hitel vehető igénybe, határozatlan időtartamra. A kölcsön visszafizetésére a vállalt kötelezettség teljesítéseként az önkormányzat a szükséges mértékben a hitelt nyújtó bankra engedményezi a megelőlegezett támogatások összegét.”

(3)

A rendelet 11. § (7) bekezdésében foglalt 2012. évi hitelfelvétel előirányzata terhére megvalósított fejlesztési célokat tartalmazó 4/b. melléklete helyébe jelen rendelet 4/b. melléklete lép. 9. Vegyes rendelkezések 9. §

A rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait tartalmazó 4/a. melléklete helyébe jelen rendelet 4/a. melléklete lép. 10. Záró rendelkezések 10. § (1)

Ez a rendelet 2012. április 30. napján lép hatályba.

(2)

Hatályát veszti a 2012. évi költségvetésről szóló 8/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelet 11. § (6) bekezdése. Vantara Gyula sk. polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Tárgy:

A 2011. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása

Tárgy:

Független könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról

Vantara Gyula polgármester: Javasolta, hogy „A 2011. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása”, valamint a „Független könyvvizsgálói jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról” tárgyú előterjesztéseket összefüggésük miatt együtt tárgyalja a testület. A zárszámadási rendelet megalkotásával kapcsolatban elmondta, hogy az alapelvek a 2011. évi költségvetés alapelvei voltak, azaz az elfogadott előirányzatokon belüli gazdálkodás, az év közbeni feladatok átcsoportosításával történő feladatmegoldás, valamint a bevételek fokozott teljesítése. Mindezek mellett kiemelt jelentőséget tulajdonított a 2011. évi költségvetés a zavartalan intézményi működtetésre, a fejlesztések folytatására, azok befejezésére. A részletes beszámoló tartalmazza mindazon észrevételt, időközi Állami Számvevőszék általi vizsgálati igényt, amely a beszámoló formai és tartalmi követelményeiben megfogalmazásra került.

19 Tájékoztatásul elmondta, hogy a 2011. évben működési célú hitel felvételére nem került sor, 8,1 %-os vagyongyarapodás történt. Az ÁSZ jelentés ütemterv végrehajtásánál a végrehajtási rendelet jóváhagyásával az adósságállományról részletes kimutatás készült, a beszámoló az eszközpótlásokat is taglalja, 123 %-os eszközpótlást eszközöltek, az önkormányzat nem csupán az új létesítményeire fordított figyelmet 2011. évben, hanem a meglévő intézményhálózatára is, annak érdekében, hogy a kor követelményeinek megfeleljen. A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében végrehajtott takarékossági és racionalizálási intézkedések végrehajtásáról szóló döntést a közgyűlés meghozta, amely a 2011. évi zárszámadásból kitűnik. Megvalósult a pénzügyi egyensúly karbantartása, azaz külső működési forrás igénybevételére nem került sor, az önkormányzat gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Megállapítható, hogy a hivatal számos feladat megoldására biztosított forrást. A kötelező feladatokon túlmenően az önkormányzat jelentős részt vállalt a város polgárai szempontjából szükséges és fontosnak tartott feladatok megvalósítására. Beruházási és felújítási kiadások tekintetében maximálisan a pályázati lehetőségek kihasználására törekedtek, a költségvetési rendeletben meghatározott külső források igénybevételével. Összességében megállapítható, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évben a bevételek teljesítésével, a lakosság adóterheinek növelése nélkül biztosította a folyamatos működést, működési célú hitelfelvételre nem került sor. Tovább folytatódtak az előző években indított beruházások, felújítások, amelyek meghatározzák a következő évek fejlesztéseit, pályázati forrással megvalósult programjaink előkészítését és végrehajtását. Kérte a közgyűlést, hogy a 2011. évi beszámolót fogadja el, és alkossa meg a zárszámadási rendeletet. Krizsán Miklós könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentésen túl a zárszámadási rendelettel, illetve a könyvvizsgálói beszámolóval kapcsolatban szóbeli kiegészítéssel kíván élni? (Kazetta 1/1. 426-516) Krizsán Miklós könyvvizsgáló /mikrofonon kívül/: Nem. (Kazetta 1/1. 516-517) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 517-518) Dr. Kerekes Attila képviselő: Békéscsaba a rendszerváltás utáni legnagyobb fejlesztéseit hajtja végre egy olyan gazdasági környezetben, amely nem a legelőnyösebb. Az egyensúly megtartása érdekében az önkormányzat működési és fejlesztési hitel felvételét tervezte. Maradéktalanul teljesült a bevételek növelése, a kiadások csökkentése, a fő összeg a technikai számokkal együtt a bevételi oldalon 31.417.000.000,- Ft, míg a kiadási oldalon 29.029.000.000,- Ft. A bevétel 100 % felett teljesült, a kiadás 100 % alatt maradt. Dicséret illeti a városvezetést, a hivatal dolgozóit, valamennyi intézményvezetőt, továbbá a békéscsabai vállalkozókat a helyi adóbevételek teljesüléséért. Az alacsony jövedelmek miatt a személyi jövedelemadó bevétel előirányzat nem teljesült. A jelentkező pénzmaradvány elkötelezett kiadást fedez. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évben az önkormányzat a költségvetést illetően jól teljesített. Azon személyek, akik annakidején a költségvetést megszavazták, jól szavaztak. Az előterjesztés elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 1/1. 518- 1/2. 013) Takács Péter képviselő: Dr. Kerekes Attila képviselő felszólalásában elmondta, hogy akik elfogadták a költségvetést, azok jól szavaztak. Azok, akik nem fogadták el, vélhetőleg megindokolták, hogy mi volt a probléma. Emlékezete szerint amióta önkormányzati képviselő

20 költségvetés szempontjából a tavalyi év volt az egyik legnehezebb. Ezt jelzi az a tény is, hogy a 2 milliárd forintos célhitel felvétele is betervezésre került. A jegyzett 2 milliárd forint értékű kötvényt sem szabad elfelejteni. Összességében 4 milliárd forintnyi hitelfelvétel szerepelt volna a költségvetésben, nem beszélve a 450 millió forint működési hitel felvételéről, amelyre szintén nem került sor. Magyarországon az önkormányzatok jelentős része nehéz helyzetben van. Sajnos a kormányzati politika az önkormányzatok finanszírozásának tekintetében nem változott az előző kormányhoz képest, folyamatosan egyre nehezebb helyzetbe hozza az olyan típusú önkormányzatokat, mint Békéscsaba, ahol egyébként még viszonylag jelentős adóbevétel keletkezik. Köszönet a tisztességes adófizetőknek, akik a nehéz helyzet ellenére plusz 16 millió forinttal növelték a város adóbevételét. A kórház pénzmaradványának emelkedését mindenképpen meg kell említeni, 5,7-szeresére emelte a tavaly előtti évhez képest a pénzmaradványnak a mértékét, ami 167 millió forintot jelent, amely semmi mást nem bizonyít, mint azt, hogy normál finanszírozás mellett szó nincs arról, hogy állami tulajdonba kellene adni a kórházat. Nagyon jól működne a továbbiakban is önkormányzati tulajdonként. Pozitív a pénzmaradvány alakulása is, a tűzoltóság, valamint a kórház pénzmaradványát levonva 438 millió forint. További pozitívum a kintlévőségek behajtása. A jelenlegi helyzetben óriási jelentősége van a helyi adótartozás mértékének 148 millió forinttal való csökkentése. Ami viszont elgondolkodtató, hogy az aktív korú ellátottaknak a száma Békéscsabán 1500 fővel növekedett, amely azt jelzi, hogy jelentős mértékű munkahelyteremtésre a városban nem került sor. Évek óta a vagyoni bevétel mintegy 50 %-a teljesül, jelezvén, hogy a gazdaság még nem indult be Békéscsabán, a válság lényegesen tartósabb. Kérdését Vantara Gyula polgármesterhez intézte. Az előterjesztés 16. oldalán szerepel egy olyan kitétel, amely szerint a korlátozott pénzügyi lehetőségek következtében a központi kezelésű önkormányzati és hivatali feladatok jelentős előirányzat maradványaiból 45 millió forint felfüggesztésre kerül. Mihez képest? A 438 millió forint pénzmaradványhoz képest? Pontosan milyen kört érint? (Kazetta 1/2. 013-066) Vantara Gyula polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Megkérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 1/2. 066-070) Tarné Stuber Éva osztályvezető: A 2011. év eredményes lezárása érdekében nincs mód arra, hogy a költségvetési szerveknél a szabad pénzmaradványokat teljes mértékben visszahozzák. A 45 millió forintos tétel részletezése megtalálható a 12.d. melléklet külön oszlopában, amiről az intézményeket értesítették. Attól függően, hogy az önkormányzatnak a pénzügyi helyzete a ¾-ed éves, szeptember 30-i állapotnak megfelelően hogyan változik, esetleg szó lehet valamilyen visszapótlásról. A 2012. évi feladatok megvalósításához az ez évi költségvetési előirányzat kell, hogy fedezetül szolgáljon. (Kazetta 1/2. 070-082) Vantara Gyula polgármester: 2007. év óta folyamatosan csökkent az önkormányzatok számára biztosított pénzösszeg. 2011-ben stagnált, plusz a kormány 300 millió forintos rendkívüli támogatást biztosított decemberben az önkormányzat számára. A kórház pozitívumával kapcsolatban elmondta, hogy az intézmény két alkalommal 120 millió forint kormányzati támogatásban részesült, amelyből a kintlévőségeit, tartozásait rendezte, ezért zárt pozitív eredménnyel.

21 A vagyoni bevétel minden esetben a költségvetés egyensúlyához igazítva kerül betervezésre. (Kazetta 1/2. 082-097) Miklós Attila képviselő: Azt sikerként beállítani, hogy 300 millió forint plusz forrást kapott a város a hátrányos helyzetbe került települések alapjából, nem szerencsés. Sikerként beállítani egy olyan költségvetést, ami hitelből van egyensúlyban, szintén nem szerencsés. Minden elismerés a pénzügyi osztályé, az intézményeké, az adófizetőké, hogy ebben a nehéz helyzetben valamennyire próbálják egyensúlyba hozni a kialakult helyzetet. Sikerpropagandáról ne beszéljünk. (Kazetta 1/2. 097-105) Kiss Tibor alpolgármester: Üdvözölték volna, ha abban az időszakban, amikor nem polgáribb kormány vezette az országot, évente, kétévente, vagy legalább egyszer 300 millió forinttal megsegítették volna az önkormányzatot. (Kazetta 1/2. 105-114) Miklós Attila képviselő: Célszerű lett volna, ha a Békéscsaba nem kerül hátrányos helyzetbe. (Kazetta 1/2. 114-116) Vantara Gyula polgármester: A képviselő miből gondolja, hogy Békéscsaba hátrányos helyzetben van? Az, hogy egy forrás miből adódik össze, az egy dolog. A vívócsarnok beruházás 20 millió forint plusz kiadást jelentett az önkormányzat számára, a kormány a mai napig nem finanszírozta a beígért összeget. (Kazetta 1/2. 116-122) Miklós Attila képviselő: Személye sajnálja, hogy 20 millió forinttal adós maradt az állam. Mindent megtett annak érdekében, hogy az összeg Békéscsabára kerüljön. A polgármester emlékezetébe idézte, hogy az elmúlt hat évben az adósság nem 20 millióval, hanem 12 milliárd forinttal nőtt. (Kazetta 1/2. 122-127) Vantara Gyula polgármester: Az összeg napról napra változik, árfolyam függvénye, jelen állás szerint javul. Kérte, hogy a közgyűlés először a könyvvizsgálói jelentés elfogadásáról, majd a zárszámadási rendelet végrehajtásáról szavazzon. Szavazásra bocsátotta a független könyvvizsgálói jelentés elfogadását. (Kazetta 1/2. 127-138) A közgyűlés 14 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 122/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2011. évi költségvetési beszámoló felülvizsgálatáról szóló könyvvizsgálói jelentést elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

22 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a 2011. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotását. (Kazetta 1/2. 138-142) A közgyűlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 17/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 2012. évi költségvetésről szóló 8/2012. (II. 27.) önk. rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosításáról a következő rendeletet alkotja. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 1. § (1)

Az önkormányzat költségvetésének 2011. évi összes teljesített bevétele 31.417.328 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszegből a 2/a., 2/c. és a 3/a. mellékletek bevételei kiemelt előirányzatonként az alábbiakban teljesültek: Közhatalmi bevételek Intézményi működési bevételek Önkormányzat sajátos működési bevétele Felhalmozási és tőkejellegű bevétel Támogatásértékű bevétel Ebből OEP-től átvett pénzeszköz Véglegesen átvett pénzeszköz Előző évi pénzmaradvány Támogatási kölcsön visszatérülése

(3)

28.072 ezer Ft 2.880.451 ezer Ft 549.033 ezer Ft 166.998 ezer Ft 9.883.856 ezer Ft 3.928.086 ezer Ft 456.773 ezer Ft 2.226.155 ezer Ft 104.727 ezer Ft

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 2. §

(1)

Az önkormányzat költségvetésének 2011. évi összes teljesített kiadása 29.029.534 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kiadási főösszegből a 2., 2/c.,és a 3. mellékletek kiadásai kiemelt előirányzatonként az alábbiakban teljesültek: a) személyi jellegű kiadások 8.106.858 ezer Ft b) munkaadót terhelő járulékok 2.114.501 ezer Ft

23 c) dologi jellegű kiadások d) ellátottak pénzbeli juttatása e) szociálpolitikai ellátások f) támogatás értékű kiadás g) véglegesen átadott pénzeszköz h) felújítási kiadás i) fejlesztési kiadás j) támogatási kölcsönnyújtás (3)

5.954.699 ezer Ft 37.225 ezer Ft 837.877 ezer Ft 181.964 ezer Ft 796.407 ezer Ft 114.555 ezer Ft 230.212 ezer Ft 95.427 ezer Ft

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. INTÉZMÉNYI KIADÁSOK 3. §

(1)

Az önkormányzati intézmények 2011. évi összes teljesített kiadásának főösszege 13.061.065 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti főösszeg intézményenkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza. INTÉZMÉNYI BEVÉTELEK 4. §

(1)

Az önkormányzati intézmények teljesített bevételeinek főösszege 13.282.349 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszeg intézményenkénti és bevételenkénti részletezését a 2/a. melléklet tartalmazza. TÁRSULÁS KIADÁSAI 5. §

(1)

Az önkormányzat társulásának 2011. évi összes teljesített kiadásainak főösszege 9.246 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti főösszeg részletezését a 2/c. melléklet tartalmazza. TÁRSULÁS BEVÉTELEI 6. §

(1)

Az önkormányzat társulásának 2011. évi összes teljesített bevételeinek főösszege 31.774 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti főösszeg részletezését a 2/c. melléklet tartalmazza.

24 POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI KEZELÉSŰ FELADATAINAK KIADÁSAI 7. § (1)

A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási teljesített főösszege 5.399.414 ezer Ft.

(2)

A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 563.626 ezer Ft, amelyet a 3. melléklet 24. cím 1. alcíme részletez.

(3)

Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg feladatonkénti részletezését a 3. melléklet tartalmazza.

(4)

A helyi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak teljesített főösszege 19.098 ezer Ft, amelynek részletezését kisebbségi önkormányzatonként a 3/b. melléklet mutatja be. POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI 8. §

(1)

A Polgármesteri Hivatal és a helyi kisebbségi önkormányzatok bevételeinek teljesített főösszege 9.698.218 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg feladatonkénti részletezését a 3/a. melléklet tartalmazza.

(3)

A helyi kisebbségi önkormányzatok bevételeinek teljesített főösszege 22.853 ezer Ft, amelynek részletezését kisebbségi önkormányzatonként a 3/b. melléklet mutatja be. FEJLESZTÉSI KIADÁSOK 9. §

(1)

Az önkormányzat fejlesztési kiadásai 7.436.536 ezer Ft-ban teljesültek.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kiadási összeg részletezését a 4. melléklet tartalmazza.

(3)

Az intézményi kiadásokból fejlesztési kiadásra fordított összeg 184.963 ezer Ft, amelyet a 2. melléklet tartalmaz.

(4)

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bemutatását a 4/a/I. és a 4/a/II. mellékletek tartalmazzák.

(5)

A központi kezeléshez kapcsolódó fejlesztési kiadások 45.249 ezer Ft-ban teljesültek, amelynek részletezését a 3. melléklet tartalmazza. FELÚJÍTÁSI KIADÁSOK

25 10. § (1)

Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújítására fordított összeg 377.953 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti felújítási kiadások célonkénti részletezését az 5. melléklet tartalmazza.

(3)

Az intézményi kiadásokból felújításra fordított összeg 44.951 ezer Ft, amelyet a 2. melléklet tartalmaz.

(4)

A központi kezeléshez kapcsolódó felújítási kiadások 69.604 ezer Ft-ban teljesültek, amelynek részletezését a 3. melléklet tartalmazza. ADÓSSÁGRENDEZÉS 11. §

Az év során fennálló fejlesztési hitelek tőketörlesztése 547.358 ezer Ft-ban, míg a kamatfizetési kötelezettség 177.180 ezer Ft-ban teljesült a 6/1 melléklet szerint. A kötvénykamat törlesztése 135.891 ezer Ft-ban teljesült, amelyet a 3. melléklet tartalmaz. TARTALÉKOK 12. § A Közgyűlés az általános tartalék előirányzat-maradványának összegét 298.615 ezer Ft-ban, a céltartalékok összegét 135.220 ezer Ft-ban állapítja meg. VAGYON ALAKULÁSA 13. § (1) Az önkormányzati vagyon bemutatását a könyvviteli mérleg tartalmazza a 9., 9/1. mellékletek szerinti részletezésben. Az önkormányzat eszközeinek értéke összesen 66.285.561 ezer Ft, a források összesen 66.285.561 ezer Ft. (2) Az önkormányzat vagyonkimutatását a 9/2, 9/3. mellékletek mutatják be. (3) Az önkormányzat gazdasági társaságokban képviselt tulajdoni részarányait a 10. melléklet tartalmazza. PÉNZMARADVÁNY ALAKULÁSA 14. § (1) A Polgármesteri Hivatal 2011. évi pénzmaradványa a 12. melléklet szerint kerül megállapításra a kötelezettségek előirányzat maradványok felhasználási tételek szerint, működési és felhalmozási célú pénzmaradványként. A Közgyűlés felhatalmazást ad a kapcsolódó előirányzat módosítás 2012. évi költségvetési rendeletben történő átvezetésére.

26

(2) Az önkormányzat központi kezelésű feladatainak 2011. évi előirányzatmaradványait, kötelezettségeket és felhasználást feladatonként a 12/a. melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad az ezzel összefüggő előirányzat módosítások átvezetésére. (3) A Közgyűlés az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési intézmények 2012. évi pénzmaradványának összegét a 12/d. melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad az ezzel összefüggő előirányzat módosítások átvezetésére. (4) A Közgyűlés az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési intézmények 2012. évi kiutalatlan támogatásából adódó alulfinanszírozás összegéből 45.000 ezer Ft felfüggesztésre kerül, amelyre az önkormányzat kedvező pénzügyi helyzete esetén a költségvetés I-III. negyedéves teljesítési adatainak függvényében vissza kell térni. (5) A Társulás 2011. évi pénzmaradványa 22.528 ezer Ft, melyet a 2/c./1. melléklet tartalmaz. VEGYES RENDELKEZÉSEK 15. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál foglalkoztatottak létszámát a 2/b. melléklet mutatja be. (2) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok és teljesítések mérlegszerű bemutatását a 11. melléklet tartalmazza. (3) A 13. és 13/a. mellékletek mutatják be a normatív hozzájárulások és a normatív kötött felhasználású támogatások, valamint a 2011. évi személyi jövedelemadó megosztásából a jövedelemdifferenciálódás mérséklésének elszámolását. (4) A 14. melléklet az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat foglalja magába. (5) A 14/1. melléklet tartalmazza az önkormányzat vis maior támogatásának elszámolását. 16. § A 15., 15/a., 15/b., 15/c., 15/d. mellékletek a kisebbségi önkormányzatok beszámolóját tartalmazzák. 17. § A 16., 17., 18., 19. mellékletek az önkormányzat összevont egyszerűsített mérlegét, pénzforgalmi jelentését, pénzmaradványát és eredménykimutatását tartalmazzák.

27 18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a 2011. évi költségvetésről szóló 4/2011. (II. 28.) önk. rendelet, a 2011. évi költségvetés módosításáról szóló 11/2011. (V. 2.) önk. rendelet, a 2011. évi költségvetés módosításáról szóló 16/2011. (VI. 27.) önk. rendelet, a 2011. évi költségvetés módosításáról szóló 17/2011. (IX. 26.) önk. rendelet, a 2011. évi költségvetés módosításáról szóló 25/2010. (X. 24.) önk. rendelet, a 2011. évi költségvetés módosításáról szóló 29/2011. (XII. 19.) önk. rendelet, a 2011. évi költségvetés módosításáról szóló 7/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelet, a 2011. évi költségvetés módosításáról szóló 12/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelet. Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Tájékoztató a 2011. évben behajthatatlanná vált követelésekről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 142-150) A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 123/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000. (II. 17.) önk. rendelet 5. §-a szerinti tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. április 27.

Napirend tárgya:

Közalkalmazotti létszámváltozások engedélyezése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, mindkét bizottság elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 150-156) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Az előterjesztés álláshelyek megszűnéséről szól, ebből kifolyólag nem szavazza meg a határozatot. Számításaik szerint az önkormányzat intézményeiben kb. 10 fővel csökken a foglalkoztatottak száma. Napjainkban is Békéscsabán nagyon sok olyan munkahely szűnik meg, amiről sok esetben egyáltalán nem, vagy csak

28 utólag szerez tudomást még a képviselőtestület is. A korábban hangoztatott 1 millió munkahelyteremtésnek a nyomát sem látják. Közgyűlésről-közgyűlésre mosolyogva hallgatják az adok-kapok „játékokat”, az előző vitába nem óhajtottak beszállni, de most elmondja, hogy mint kívülállónak az a véleménye, hogy az MSZP 8 év alatt megásta az ország sírját, 2 év alatt a Fidesz pedig belelökte. (Kazetta 1/2. 156-172) Dr. Ferenczi Attila képviselő: A televíziós közvetítés nyilvánossága előtt lehet a város eladósodásáról beszélni, de el kell gondolkodni a múlton. Azt hitte, hogy amikor a Jobbik Mozgalom képviselőit megszavazták, azért tették, hogy részt vegyenek a város életében, éljenek javaslatokkal, és véleményt formáljanak. Azon túl véleményt, hogy nem veszek részt, meg tartózkodom, meg nem, nem nagyon hallott. A napirendre rátérve elmondta, hogy nem szabad elfelejteni, hogy az előterjesztést az intézményvezetők bevonásával készítik, meghatározott előirányzat szerint fogadták el az intézményükre vonatkozó gazdálkodási feltételeket. Az intézményvezetők határozzák meg, hogy a hasznos, hatékony munkavégzéshez mekkora létszámra van szükség. Nem az önkormányzat építette le a dolgozókat. A 10 emberből 3,5 más intézménybe áthelyezésre kerül, van közöttük nyugdíjas, és van olyan, akinek a határozott idejű szerződését nem hosszabbították meg. Mindezeket figyelembe véve kevesebb, mint a fele távozik, egyébként tisztességes végkielégítéssel. Az a fajta sarkítás, miszerint ismételten munkahelycsökkenés történt, csak annyiban fedi a valóságot, hogy az intézmény biztonságos működése érdekében cselekedtek. „Az MSZP megásta a sírt, a Fidesz meg belelökte.” Nem csak az MSZP hozta az országot ilyen helyzetbe, hanem maga az egész európai és világgazdasági környezet. 2007. évtől kezdődően a nem polgári kormányok forrás biztosítása nélkül kiosztották a feladatokat az önkormányzatoknak, az egészségügyből 360 milliárd forintot vontak el, miközben a feladatokhoz forrást kell biztosítani. Békéscsabán számtalan olyan beruházás történik, amihez az önkormányzat akár erejének végső határáig elmenve, de biztosította a szükséges forrást. Az, hogy hitelfelvételre van szükség? Mutasson bárki egy várost, vagy Európában egy országot, akinek nincs hitele. A fejlesztésnek a lényege a hitel. Pénz a gazdaságba, a fejlődésbe, a beruházásba kizárólag hitel útján kerülhet. Véleménye szerint érdemes Békéscsaba jövőjébe befektetni. (Kazetta 1/2. 172-240) Kiss Tibor alpolgármester: Szabóné Kocziha Tünde képviselőtől kicsit szakmaibb hozzászólást várt. A két intézmény összevonásáról szóló lakossági fórumukon a szülők kifejezett kérése volt, - amelyet a Jobbik Mozgalom is támogatott - hogy lehetőség szerint az osztályok egy az egyben kerüljenek át a Kazinczy Ferenc Általános Iskolába, a közösség ne kerüljön felosztásra. A kéréseket figyelembe vették, de arról az önkormányzat nem tehet, hogy az osztályokból több tucat gyereket a szülők kiírattak. Ebből kifolyólag 10-12 fős osztályokat nem lehet fenntartani. Az Evangélikus Egyház két elsős általános iskolai osztályt indít 50 fős osztálylétszámmal, ezeket az álláshelyeket le kell követni. (Kazetta 1/2. 240-278) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselőket, maradjanak a témánál. (Kazetta 1/2. 278-281) Köles István képviselő: Folytatva Kiss Tibor alpolgármester hozzászólását, a szöveg gondosabb tanulmányozásával látható, hogy az elbocsátandó, illetve a munkakör megszűnése miatt elbocsátott emberek az újonnan kialakításra kerülő Kós Károly Szakközépiskolában

29 elhelyezkedhetnének. Nagy valószínűséggel az Evangélikus Általános Iskolában is létszámbővítésre lesz szükség. (Kazetta 1/2. 281-297) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Kiss Tibor alpolgármester felvetésére reagálva elmondta, hogy bizonyára az előzetes felmérésekben volt a hiba. Dr. Ferenczi Attila képviselőnek arra hívta fel a figyelmét, hogy a bizottsági jegyzőkönyvekből, jelenléti ívekből, a közgyűlési SZMSZ-ből egyértelműen leszűrhető, hogy a Fidesz elsöprő többsége nem ad lehetőséget arra, hogy mozgalmuk érdemi munkát végezzen, hiszen előterjesztési joggal nem rendelkeznek, a tőlük telhetőt megteszik, havi rendszerességgel találkoznak választóikkal, meghallgatják problémáikat, amiket próbálnak beépíteni legalább felszólalásaikba, mert sajnos több lehetőségük nincsen. Azt, hogy nem dolgoznak, a város nyilvánossága előtt utasítja vissza. (Kazetta 1/2. 297-318) Miklós Attila képviselő: Hogy érdemes-e Békéscsabába befektetni? Természetesen érdemes. A helyi oktatásra, a helyi vállalkozókra érdemes támaszkodni, és a városnak az a feladata, hogy ezeket helyezze előtérbe. Az oktatási intézmények központi irányítás alá kerülésével nagyon nehéz lesz úgy szervezni az oktatást, hogy a helyi igényeket vegyék figyelembe. Erről a helyzetről sem kaptak semmiféle tájékoztatást. Arra a kiszólásra, hogy az előző kormányok mekkora nyomorba döntötték az országot elmondta, hogy két éve van egy kormánya Magyarországnak, hat éve jobboldali vezetése a városnak. Meg kellene vizsgálni, hogy az adott testületeknek éppen ki a vezetője, és kik azok, akik miatt nem biztos, hogy sikerül eredményt elérni. (Kazetta 1/2. 318-342) Takács Péter képviselő: Szabóné Kocziha Tünde képviselőnek az a megjegyzése, amely szerint élvezettel nézi az adok-kapok küzdelmeket, nagyon meglepte. Személyét a választópolgárok azért küldték a közgyűlésbe, hogy a legjobb tudása és képességei alapján mondja el módosító javaslatait, véleményeit az elfogadott programjuk szerint. Lehet ezt kívülállóként is tenni, csak nem érdemes. Amikor az iskolák esetében a racionalizálási program elindult, körvonalakban látható volt annak következménye. (Kazetta 1/2. 342-366) Vantara Gyula polgármester: Hanó Miklós alpolgármester hozzászólásával a vitát zárja. (Kazetta 1/2. 366-367) Hanó Miklós alpolgármester: Többféle vélemény hangzott el a tekintetben, hogy az ország miért tart itt, miért van eladósodva. Az a megjegyzés, miszerint a Fidesz lökdösi az országot az árokba, erős kifejezés. Való igaz, hogy hat éve jobboldali vezetése van a városnak, de abból négy évet MSZP-s kormány irányítása mellett munkálkodott. Pozitívumként értékelendő, hogy az önkormányzat csupán a fejlesztésekhez szükséges pénzösszeg fedezésére vett fel hitelösszeget. Nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy Magyarországnak évente 3000 milliárd forint körüli összegeket kell visszafizetni. Ennek ellenére Békéscsaba a tavalyi évben 300 millió forintos kiegészítő támogatásban részesült. Mind az ország, mind a város költségvetése konszolidált. A városban zajló fejlesztések a korábbiakban nem voltak tapasztalhatók. (Kazetta 1/2. 367-421)

30 Vantara Gyula polgármester: Egyetért Miklós Attila képviselő azon felvetésével, miszerint a helyi érdekeket figyelembe vevő új oktatási rendszer szükséges. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar felsőoktatás eltolódott abba az irányba, hogy az állam olyan képzéseket finanszírozott, amelyek a „piacon” nem eladhatók, továbbá a 8. osztályból potenciális analfabéták kerültek ki. Az alapoktól kezdve egy új képzési rendszer felépítésére van szükség annak érdekében, hogy a „piaci” érdekek érvényesüljenek. 2006. év óta kb. 1000 új munkahely létesült Békéscsabán. Hogy mennyi szűnt meg, vitatható. A nyár folyamán a városban közel 20 új munkahely létesül az újonnan beinduló, valamint a jelenleg is működő vállalkozások jóvoltából. (Kazetta 1/2. 421-464) Miklós Attila képviselő: Ehhez hasonló beszélgetésekre lenne szükség, amit most folytat a közgyűlés. Ennek van értelme. Két éve azzal kellene foglalkozni, hogy pl. Békéscsaba képzési rendszerét hogyan lehetne a helyi munkaerő felvevő cégekhez igazítani. Ennek érdekében mindent meg kell tenni a közgyűlésnek, valamint az országgyűlési képviselőknek. Többször tettek rá javaslatot, csak a polgármester nem hallotta meg. (Kazetta 1/2. 464-483) Vantara Gyula polgármester: A vita és a tárgyalás helyett általában a cselekvés visz előre. Régóta bevett szokás, hogy a nyomdászképzésben résztvevőket a Békéscsabán működő cégek tankönyvtámogatással, helyszíni gyakorlattal támogatják. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 483-499) A közgyűlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 124/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a következő álláshelyek végleges megszüntetését: Intézmény neve Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános

Álláshely 0,875

Munkakör

udvaros

1

karbantartó

0,75 0,75 0,75

ételosztó

1

hivatalsegéd

31 Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola Lencsési Általános Iskola

0,75 0,75 0,75

0,5

takarító

portás

1 2

tanító tanár

0,25

tanár

1 1

könyvelő gazdasági ügyintéző

Az álláshely–megszüntetéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárásban és határidőkkel kell megtenni. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2012. augusztus 1-jétől jóváhagyja összesen 3,25 nem pedagógus álláshely: 1 hivatalsegéd, 0,75 udvaros takarító, 1,5 ételosztó - takarító munkakör létesítését a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Tagiskolájában. Az álláshely létesítésének 2012. évre vonatkozó pénzügyi fedezetét a Kazinczy Ferenc Általános Iskola költségvetéséből történő átcsoportosítással biztosítja.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetési ügyek

A Körös Volán Zrt-vel a helyiautóbusz-közlekedésére közszolgáltatási szerződés módosítása

kötött

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 499-510) A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta:

32 125/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt.-vel Békéscsabán, 2004. december 20-án kötött, 2005. január 1-jétől 2012. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó közszolgáltatási szerződés módosítását az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja, és a szerződés aláírására felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. május 15. KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS

amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., adószám: 15725369-2-04, pénzforgalmi jelzőszám: OTP Bank Nyrt. 11733003-15345008, képviseli: Vantara Gyula polgármester) mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő), másrészről a KÖRÖS VOLÁN Autóbuszközlekedési Zrt. (5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103., cégjegyzékszám: 04 10 001415., pénzforgalmi jelzőszám: Raiffeisen Bank Rt. 12056008-00272051-00100000, adószám: 11043883-2-44, képviseli: Szarvas Péter vezérigazgató) mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) között a Békéscsabán 2004. december 20-án, a menetrend szerinti helyi közforgalmú autóbusz-közlekedési hálózat működésére kötött, 2005. január 1. napjától hatályba lépett Közszolgáltatási Szerződés módosítására alulírott helyen és napon a következők szerint: Előzmények: Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 37. § (2) bekezdése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklet I. Legmagasabb ár, pont B) Szolgáltatások alpontja alatti táblázat 1-4. sorát hatályon kívül helyezte, 2012. április 1-től. A hatályon kívül helyezett részek tartalmazzák a települési önkormányzatok ármegállapító jogkörét a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés díjai vonatkozásában. A Törvény szintén 2012. április 1-jei hatállyal módosította az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvényt, miszerint a személyszállítási közszolgáltatások díjait, pótdíjakat és a díjalkalmazási feltételeket, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket közszolgáltatási szerződésben – a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett – kell meghatározni. Abban az esetben, ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjakat és az díjalkalmazási feltételeket, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket a közszolgáltatási szerződésben és a

33 feladat-ellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kell meghatározni. A fentiekre tekintettel a felek a következőkben állapodnak meg: 1. A Közszolgáltatási Szerződés 3. pontjának első bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „A békéscsabai helyi menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben alkalmazható jegyés bérletfajtákat, valamint ezeknek a szerződés hatályba lépésétől alkalmazható legmagasabb díjait jelen szerződés 5. számú melléklete határozza meg.” 2. A Közszolgáltatási Szerződés 3. számú mellékletének 1.1. Menetdíjak megállapítása pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „1.1. Menetdíjak megállapítása A menetrend szerinti helyi autóbuszjáratokkal történő személyszállítás legmagasabb díjait a 5. számú melléklet határozza meg. A Körös Volán Zrt. ezen díjakat meghirdeti.” 3. A Közszolgáltatási Szerződés a jelen szerződés mellékletével, mint 5. számú melléklettel egészül ki. 4. Jelen szerződésmódosítás a Közszolgáltatási Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. 5. A Közszolgáltatási Szerződésnek jelen módosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. A jelen szerződésmódosítás négy példányban készült, amelyet a felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írnak alá. Békéscsaba, 2012. …........... ….. ………………………………………. Megrendelő Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Vantara Gyula polgármester

Békéscsaba, 2012. …........... ….. ……………………………………. Szolgáltató Körös Volán Zrt. Szarvas Péter vezérigazgató

…...........………………………….. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: Ellenjegyzem:

……………………………………….. Tarné Stuber Éva osztályvezető 5. számú melléklet A menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedésben alkalmazható legmagasabb árak 2012. április 1-től:

34

a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) Tárgy:

előre megváltott menetjegy ára autóbuszon váltott menetjegy ára egyvonalas havi bérlet ára egyvonalas félhavi bérlet ára (66 %-os) összvonalas havi bérlet ára összvonalas félhavi bérlet ára (66%-os) vonalcsoportos bérlet ára (7,17,20V-s járatok) éves bérlet ára (összvonalas 95 %-a) tanuló/nyugdíjas havi bérlet ára

250,- Ft 310,- Ft 4.310,- Ft 2.845,- Ft 5.880,- Ft 3.880,- Ft 5.280,-Ft 67.055,- Ft 1.580,- Ft

A Körös Volán Zrt. részletes menetrend javaslata

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek Kiss Tibor alpolgármester által ismertetésre kerülő módosítással. (Kazetta 1/2. 510-520) Kiss Tibor alpolgármester: Az illetékes bizottság ülésén más bizottsági ülésen való részvétel miatt nem tudott részt venni, ezért módosító javaslatát írásban tette meg. Takács Péter képviselő a testületi ülés elején említést tett arról, hogy célszerű lenne, ha a lakosság észrevételeit is beépítenék azokba a javaslatokba, amelyek a közgyűlésen megjelennek. Az elhangzott kritikákat figyelembe véve az illetékes bizottság felé az irányú javaslattal élt, miszerint módosítsák az autóbusz közlekedés azon részét, amely a Derkovits sor - József A. u., valamint az Árpád sort érinti. Az eredeti határozati javaslatban szereplő táblázat szerint napi szinten közel 85 buszjáratot jelentett volna, amennyiben a közgyűlés is elfogadja módosító javaslatát, a terhelés közel 1/3-ára csökkenne, ami a környéken lakók kifejezett kérése volt. Fontos azt is megjegyezni, hogy a városnak, valamint a Körös Volán Zrt-nek a módosítás több mint 5 millió forint plusz költséget jelent. Kérte a közgyűlést, fontolja meg a módosító javaslatot. Az eredeti határozati javaslathoz képest az alábbi módosító javaslattal él: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Körös Volán Zrt. által kidolgozott, Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem megvalósítása során kialakuló forgalmi rendhez igazodó tömegközlekedési vonalhálózatokra (I. Árpád soron és Derkovits soron történő közlekedéssel, II. Árpád soron és Derkovits soron történő közlekedés nélkül) vonatkozó, jelen határozat elválaszthatatlan mellékletét képező két részletes menetrendet jóváhagyja azzal a kiegészítéssel: I. változat: Az Árpád soron és a Derkovits soron történő közlekedésre vonatkozó menetrendet a határozat 3. pontjában megvalósított vonalhálózaton kell megvalósítani. Az eredeti határozati javaslat az alábbi ponttal egészülne ki: 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli a Körös Volán Zrt. által kidolgozott, a közgyűlés által 20/2012. (I.27.) közgy. határozattal jóváhagyott Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem megvalósítása során kialakított forgalmi rendhez igazodó, Árpád soron és Derkovits soron történő közlekedésre kidolgozott tömegközlekedési vonalhálózat alábbi módosítását:

35

Az 5-ös járat menetrendjében szereplő útvonalszakasz helyébe az alábbi útvonalszakasz lép: Autóbusz-pályaudvar - Andrássy út - Jókai utca - Luther utca Szeberényi tér, 8., 8/A., 8/V. járat menetrendjében szereplő útvonalszakasz helyébe az alábbi útvonalszakasz lép: Autóbusz-pályaudvar – Andrássy út – Jókai utca – Luther utca – Széchenyi utca – Gyulai út.. A 8/I. járat megszűnne, szerepét átvennék a 8-as járatok. Intézményracionalizáláskor az érintett szülőknek ígéretet tettek arra, hogy járatot indítanak a Luther utcán a 10-es és 2-es iskola forgalmának lebonyolítása érdekében. Tekintettel arra, hogy az adott útszakaszon járatátvitel történik, ezért a 8/I. járatra nincs szükség. Kérte módosító javaslatának elfogadását. (Kazetta 1/2. 520-027) Takács Péter képviselő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőhöz intézte azon kérdését, miszerint a közgyűlési SZMSZ nem írja elő az anyag írásban történő kiosztását? (Kazetta 1/2. 027-030) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző /mikrofonon kívül/: A módosítást a ma reggel kiosztott bizottsági kivonat tartalmazza. (Kazetta 1/2. 030- 2/1. 031) Takács Péter képviselő: Bizonyára jó szándékú Kiss Tibor alpolgármester módosító javaslata, de személye nem tudta követni. A határozati javaslat 2. pontja számára egyértelmű, azt támogatja, többek között azért, mivel nagyszámú békéscsabai választópolgárt érint. A belváros revitalizáció kapcsán kialakult vita során többször elhangzott, hogy a szobor sétány az egyik legszebb része Békéscsabának, kár lenne tömegközlekedési eszközökkel túlterhelni. Mindezeket figyelembe véve Kiss Tibor alpolgármesternek mi a módosító javaslata? Mégis legyen buszközlekedés, de ne nagyszámban? Segítséget kért az értelmezésben. (Kazetta 2/1. 031-048) Kiss Tibor alpolgármester: Az eredeti elképzeléshez képest több mint 2/3-dal csökken a járatszám, 85-ről 20-ra. (Kazetta 2/1. 048-055) Vantara Gyula polgármester: Az Árpád és Derkovits soron lesz buszközlekedés abból az okból kifolyólag, hogy előzetes tájékoztatás szerint az önkormányzat mindkét pályázata nyert a régiós operatív program keretében meghirdetett felújítási pályázaton, amelynek kitétele volt a tömegközlekedés. A belváros forgalmi rendje 5 projektre tagolódik. A parkolóház elkészülte után van lehetőség a főtér lezárására. A Derkovits sori projekt befejezése után kerül sor a Derkovits soron folyó csatornázási munkák helyreállítási munkáira, majd a jelzőlámpás csomópontok kialakítására. A teljes buszhálózat és forgalmi rend végleges kialakításánál az észrevételekre hagyatkoznak. Bonyolítja a helyzetet, hogy 2012. december 31-én lejár a közforgalmú autóbusz közlekedés szerződése. Megkezdődött az ez irányú dokumentáció összeállítása, amelynek melléklete egy olyan menetrend, amire ajánlatot kell tennie az új szolgáltatónak. A módosító javaslatok azt a célt szolgálják, hogy egy olyan tervezetet hozzanak létre, amely csökkenti a környezetterhelést és az utazók számára a legoptimálisabb. Előterjesztőként javasolta a változat elfogadását. (Kazetta 2/1. 055-093)

36

Takács Péter képviselő: A polgármester által elmondottak megfontolandók. Kérte Kiss Tibor alpolgármestert vagy Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, válaszoljon azon kérdésére, miszerint amennyiben a módosító javaslat elfogadásra kerül, naponta hány buszjárat halad át az Árpád soron? (Kazetta 2/1. 093-102) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A buszközlekedés kidolgozása, a hálózat kialakítása 12 képviselői körzetet érintett. Csiaki Tamás osztályvezető, valamint Gémes Tibor szállítási igazgató fórumok keretében a lakosság véleményét kikérték, annak figyelembevételével alakították ki tervezetüket. Az előterjesztésben nem szerepel az a táblázat, amely azt taglalja, hogy tanítási napokon 85, a nem tanítási, de hétköznapokon 83, hétvégeken 34 járat közlekedik. Kiss Tibor alpolgármester javaslatában maximálisan figyelembe vette a lakosság igényét, amely járatelterelés 5 millió forint plusz kiadást jelent az önkormányzat számára. Békéscsaba útszerkezete egyes szakaszokon hagy kívánni valót maga után. Nem akárhova lehet a buszokat ráterelni. A tervezetet igyekeztek az utazási szokásokhoz, a megközelíthetőséghez mérten kialakítani. (Kazetta 2/1. 102-129) Vantara Gyula polgármester: Üdvözölte Gémes Tibor igazgatót. Kérte, hogy a döntés előtt amennyiben észrevétele van, ossza meg a testülettel. Takács Péter képviselőnek elmondta, hogy természetes jogos minden olyan irányú megkeresés a polgárok részéről, amely az életkörülményeik romlásához vezet, de az utasok igényeit is figyelembe kell venni. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy minden fejlesztés bizonyos érdeksérelemmel jár. A Derkovits soron a József Attila utcáról kifelé nem lesz buszközlekedés, nem kerül sor a természetvédelmi terület megkárosítására. 35 éve nem volt ekkora volumenű autóbuszmenetrend-változás a városban. A menetrendet félévente-évente felülvizsgálják, igyekeznek mindenki számára kompromisszumos megoldást találni. (Kazetta 2/1. 129-154) Takács Péter képviselő: Iskolai napon 85 járat hajt át az Árpád soron. (Kazetta 2/1. 154-156) Kiss Tibor alpolgármester: Takács Péter képviselő nem jól értelmezte. 83 helyett 20 járat közlekedik. (Kazetta 2/1. 156-165) Vantara Gyula polgármester: Kiss Tibor alpolgármester módosító javaslatát előterjesztőként befogadta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a módosításokkal együtt. (Kazetta 2/1. 165-172) A közgyűlés 12 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta:

37 126/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Körös Volán Zrt. által kidolgozott, Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem megvalósítása során kialakuló forgalmi rendhez igazodó tömegközlekedési vonalhálózatokra (I. Árpád soron és Derkovits soron történő közlekedéssel, II. Árpád soron és Derkovits soron történő közlekedés nélkül) vonatkozó, jelen határozat elválaszthatatlan mellékletét képező két részletes menetrendet jóváhagyja azzal a kiegészítéssel, hogy az I. Árpád soron és Derkovits soron történő közlekedésre vonatkozó menetrendet a határozat 3. pontjában módosított vonalhálózathoz kell igazítani.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli a Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem megvalósítása során kialakuló forgalmi rendhez igazodó – az Árpád soron és a Derkovits soron történő közlekedés nélküli tömegközlekedési vonalhálózatokra vonatkozó részletes menetrend Szent István téri kivitelezési munkák ütemével összhangban történő bevezetését.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli a Körös Volán Zrt. által kidolgozott, a Közgyűlés által 20/2012. (I. 27.) közgy. határozattal jóváhagyott, Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem megvalósítása során kialakuló forgalmi rendhez igazodó, Árpád soron és Derkovits soron történő közlekedésre kidolgozott tömegközlekedési vonalhálózat alábbi módosítását: - az 5-ös járat mentrendjében szereplő útvonalszakasz helyébe az alábbi útvonalszakasz lép: Autóbusz pályaudvar-Andrássy utca-Jókai utca-Luther utcaSzeberényi tér, - a 8, 8A, 8V járat mentrendjében szereplő útvonalszakasz helyébe az alábbi útvonalszakasz lép: Autóbusz-pályaudvar-Andrássy út-Jókai utca- Luther utca-Széchenyi utca-Gyulai út, - a 8I járat megszűnik.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. június 18.

A menetrend a jegyzőkönyv mellékletét képezi! Tárgy:

A helyiautóbusz-közlekedési díj megállapításáról szóló 28/2011. (XI. 21.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendelet megalkotását javasolta a közgyűlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak találta a rendelet-tervezetet. Van-e kérdés? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 2/1. 172-181)

38

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 18/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete a helyiautóbusz-közlekedési díjak megállapításáról szóló 28/2011. (XI. 21.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - tekintettel az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 37. §-ára, amely az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt módosítja -, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 1. § Hatályát veszti a helyiautóbusz-közlekedési díjak megállapításáról szóló 28/2011. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. 2. § Ez a rendelet 2012. május 1-jén lép hatályba. Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Döntési jogkör átruházása

Vantara Gyula polgármester: Van-e a határozati javaslattal kapcsolatban kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 181-190) A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 127/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 23. § (2) bekezdése alapján felhatalmazza az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottságot arra, hogy a „Békéscsaba intézményi és közvilágítási villamos energia beszerzése 2012. június 1 – 2013. május 31. közötti időszakra” tárgyú közbeszerzési eljárásban kiválassza a nyertes ajánlattevőt. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2010. május 18.

Vantara Gyula polgármester: 11 óra 5 perckor 10 perc szünetet rendelt el. (Kazetta 2/1. 190-196)

39

Szünet Napirend tárgya: Tárgy:

Szociális területet érintő ügyek

Tájékoztató a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet átadásáról

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Mindkét bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta. (Kazetta 2/1. 196-199) Takács Péter képviselő: Nem támogatja az előterjesztés elfogadását. Mint már korábban is kifejtette, meggyőződése, ahogy eddig, ezt követően is jól működtek volna a kórházak önkormányzati fenntartásban, csak megfelelő finanszírozást kellett volna biztosítani. Nem gondolja, hogy állami tulajdonba kerülve hatékonyabban dolgoznának, mint ahogy azt eddig tették. A legfontosabb elvi probléma, hogy a kormányzat szakít a rendszerváltozás idején kialakult valamennyi politikai tényező által elfogadott konszenzusos elvvel, mely szerint a döntést az emberekhez legközelebb kell telepíteni. (Kazetta 2/1. 199-215) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Az általa képviselt mozgalom sem támogatja az előterjesztés első pontjának elfogadását. Takács Péter képviselő hozzászólásával egyetért. Korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az állami fenntartásba kerülő intézményekre az önkormányzat által felvett hitelt nem vállalja át az állam. Biztos abban, hogy a kamatterhek és a további törlesztés a város költségvetését terheli. Kezdeményezte, hogy a határozati javaslat pontjairól külön döntsön a testület. Megköszönte a dolgozók áldozatos munkáját. (Kazetta 2/1. 215-232) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A bizottság tárgyalta a témát és többségi szavazattal a testületnek elfogadásra javasolta. A tulajdon kérdése az előző hozzászólások alkalmával is felmerült. Érdemes elemezni, hogyan működik Magyarországon az egészségügy, amely erősen központosított szervezet, kicsit a katonasághoz, illetve a rendőrséghez hasonlítható. Központi szabályok alapján működik, amelybe az önkormányzatnak nincs beleszólása. A finanszírozást az állam az OEP-en keresztül biztosítja. Ezért elmondható, hogy az egészségügyet eddig is az állam irányította és finanszírozta. Történelmi visszatekintést adott a békéscsabai kórházról, amely a XIX. században ispotályként, közadakozásból épült. Azóta hatalmas átalakuláson esett át. 1945. után valóban államosítás történt, a vagyonosabb emberektől elvették az ingatlanokat és állami irányítás alá vonták. A kórház esetében is erre került sor, hiszen a későbbiekben híressé vált szemészet is a Gyulai úton magántulajdont képező ingatlanban kezdte meg működését. Érdekességként megemlítette, hogy ezen ingatlan tulajdonosánál lakott a még gyermek Munkácsy Mihály. A 70-es években nagyszabású rekonstrukcióra, kórházfejlesztésre került sor. A rendszerváltáskor is jelentős fejlesztést hajtottak végre, majd az alapkőletételre 1991-ben került sor.

40 A korszerű kórház kialakítása központi fejlesztésből valósult meg. Az Antall-kormány idejében az önkormányzatoknak adták át az állami intézményt. Az unióba történő belépés jelentős forrás igénybevételére teremtett lehetőséget, ezáltal a betegek korszerűbb, magasabb színvonalon történő gyógyítása valósult meg. A kórházak közötti verseny igazából 2007. után látszódott, amikor nagy leépítést valósított meg az állam. Békéscsaba esetében egyedül a szemészeti osztályt szűntették meg. A kórház állami beruházás, állami irányítás alatt működik. Több megyei kórház már állami irányítás alá került, esetükben nincs szakmai visszaesés. A leglényegesebb momentum, hogy az eddig megszokott ellátást nyújtják a továbbiakban is. (Kazetta 2/1. 232-304) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Megerősítette, hogy első lépésben a súlyponti kórházak államosítására került sor. Negatív visszajelzés sem a lakosság, sem a dolgozók részéről nem érkezett. Az államosítás - amennyiben az adósságállományt átveszik - a békéscsabai kórház számára sem jelent hátrányt. Az államtitkárral folytatott tárgyalások alapján a lakosságot és a dolgozókat semmilyen hátrány nem éri. Ebben reménykedve bízik abban, hogy az adósságállomány átvállalásával az évente nyújtott kb. 100.000.000,- Ft támogatást az önkormányzatnak a továbbiakban nem kell biztosítania. (Kazetta 2/1. 304-321) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, miszerint a határozati javaslat pontjainak elfogadásáról külön döntsön a testület. Megállapította, hogy a közgyűlés 17 egyhangú igen szavazattal, a javaslattal egyetértett. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontját. Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 5 nem szavazattal a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 2. pontját. (Kazetta 2/1. 321-335) A közgyűlés a határozat 1. pontját 12 igen, 5 nem szavazattal, 2. pontját 17 igen, egyhangú szavazattal fogadta el, és a következő határozatot hozta: 128/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Dr. Réthy Pál KórházRendelőintézet átadásával kapcsolatos tájékoztatót megismerte és azt tudomásul vette. Felelős: Határidő:

2.

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése köszönetét fejezi ki a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet menedzsmentjének és valamennyi dolgozójának a kitartásáért és a betegellátásban végzett áldozatos tevékenységéért. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

41 Tárgy:

Pályázat benyújtása az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben” című (kódszám: TÁMOP-6.1.2/11/5) pályázati felhívásra

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Mindkét bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. (Kazetta 2/1. 335-341) Takács Péter képviselő: Egy kivételével valamennyi információ részletesen szerepel az előterjesztésben. Mivel fog foglalkozni az iroda? (Kazetta 2/1. 341-344) Hrabovszki György képviselő: A közgyűlés a kórház átvételéről szóló tájékoztatást tudomásul vette. Május 1-től az intézmény nem a város fenntartásában működik tovább. Kérdésként vetődik fel, hogy a jövőben is az önkormányzat biztosítja az önerőt a kórház fejlesztési projektjei, illetve a különböző egészségnevelő és egyéb megelőző intézkedések esetében? Amennyiben igen, akkor gyakorlatilag a város kezéből központilag vették ki az irányítást. Emellett azonban nem feltétlenül mentesül terhektől. (Kazetta 2/1. 344-356) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Takács Péter képviselő kérdésére válaszolva elmondta, hogy az iroda feladata a szűrések lebonyolítása és koordinálása. A városi egészségügyi terv létezése óta ezt a feladatot a védőnők és Dr. Kovács Zoltán volt városi főorvos látta el. Hrabovszki György képviselő finanszírozással kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondta, hogy eddig sem a kórház kapta a kb. 1-1,4 millió forintos finanszírozást - Egészségügyi Napok, egészségfejlesztési programok - azt elsősorban a védőnők munkájához rendelték, az iskolák programjaihoz biztosítottak anyagi feltételt, ami a továbbiakban is szükséges. (Kazetta 2/1. 356-375) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Az állam nem vette ki az irányítást az önkormányzatok kezéből, mivel eddig sem ott volt. Az egészségügy dualista finanszírozású, ami azt jelenti, hogy működését, szakmai irányítását az OEP, illetve a tisztiorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat a felújítás, beruházás költségeit biztosította, tehát eddig sem irányította a szakmai tevékenységet. Május 1-től nem az önkormányzat biztosítja az önerőt, bár egy pályázat esetében még igen. A kórházat nem viszik el. Időközben Vantara Gyula polgármester tárgyalásokat folytatott Dr. Becsei Zoltán főigazgató főorvossal a fül-orr-gége osztály megmaradása érdekében. A tárgyalások eredményeként a már meglévő ellátások továbbra is megmaradnak. Tájékoztatásként elmondta, hogy a biztonságos és magas színvonalú ellátás az utóbbi években erősen megingott. 2005. évben bevezetett teljesítmény volumen korlát meghatározta az ellátandó betegek számát. 2007. évben a kórház 30 %-os ágylétszám leépítésen esett át. 2009. évben négyféle finanszírozás lépett életbe. Eddig sem értett egyet azzal az elvvel, hogy a helyi adófizetők finanszírozzák a területen élő mintegy 180.000 fő egészségügyi ellátását. 2009. évben Dr. Becsei László főigazgató főorvos szinte „segélykiáltással” fordult az önkormányzathoz, mert a hiány 400 millió forintot tett ki. Ez azoknak a betegeknek a problémája igazából, akiknek az ellátására nem jutott elegendő forrás. A közös

42 kockázatvállaláson alapuló betegellátást jelen gazdasági körülmények között az állam tudja a legmagasabb szinten garantálni. A kórházban 2 milliárd forintot meghaladó fejlesztésre kerül sor, amelynek fenntartása további forrást igényel. Hiszen nemcsak a működésre kell forrást biztosítani, hanem az épület fenntartására, állagmegóvására, műszerek pótlására, stb. Ezeket a költségeket eddig a helyi adófizetők állták. Személy szerint nem örül annak, hogy a vagyont elviszik, de a magas színvonalú ellátás további biztosítása, az, hogy a várólista ne növekedjen tovább, csak állami finanszírozásból oldható meg. Május 1-től az önkormányzat fenntartási kötelezettsége megszűnik. A kórház ellátási kötelezettsége azonban továbbra is megmarad. (Kazetta 2/1. 375-434) Takács Péter képviselő: Megragadta az alkalmat, hogy Dr. Kerekes Attila képviselőnek megköszönje a történeti áttekintést. Dr. Ferenczi Attila képviselő által elmondottakra reagálva elmondta, hogy 2009. évben valóban jelzés érkezett Dr. Becsei László főigazgató főorvostól a várható hiány nagyságáról, amit a „végére sikerült kiegyenesíteni”. Nem kíván vitát nyitni a felől, mekkora bevételkiesést eredményezett az egészségügyi finanszírozása szempontjából a 300,- Ft-os vizitdíj eltörlése. Nem egyértelmű számára mivel Dr. Kovács Zoltán volt városi főorvosra hivatkoztak. Egy már meglévő irodára nyújtanának be pályázatot? (Kazetta 2/1. 434-451) Strifler Attila képviselő: Az államosítások kapcsán többször elhangzik, hogy a kórház Békéscsabán marad. A lényeg az, hogy az ingatlan tulajdoni lapján már nem az önkormányzat, hanem a magyar állam szerepel. Nem ismert, hogy az IMF tárgyalásoknak milyen következményei lesznek. Vélelmezhető, hogy talán a kórházak is veszélyben lesznek, adott esetben az állam át fogja adni. A kórház átadásával kapcsolatban az általa képviselt mozgalom nem szavazattal voksolt. Biztos abban, hogy nagyon sok FIDESZ frakciótag is nemmel szavazott volna, azonban köti őket a frakciófegyelem és a kormány irányába való lojalitás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyurcsány-kormány idején kórház liberalizáció kezdődött. Nagyon sok helyen ahol 2006-tól FIDESZ többségű önkormányzat működött, megpróbálták fékezni a hatásokat. Próbáltak szembe menni az akkori kormányzati politikával. Véleménye szerint a jelenlegi törvénykezéssel ez a lehetőség a továbbiakban megszűnik, rossz kormányzati döntés esetén önkormányzati szintről nem tudnak ellenállni. (Kazetta 2/1. 451-494) Dr. Ferenczi Attila képviselő: A kormányzati döntéseknek eddig se nagyon tudtak ellenállni az önkormányzatok, mivel törvényekkel szabályozzák, amit be kell tartani. Akik nézik a televíziós közvetítést Strifler Attila képviselő szavaiból azt a következtetést vonhatják le, hogy a kórház, mint ellátó egység veszélybe kerülhet. Felhívta a képviselő figyelmét, hogy kijelentése pánikkeltésre adhat okot. Legjobb tudomása szerint a kormány garanciát vállal az egészségügyi intézmények fenntartásáért, a minőségi ellátás növeléséért, a lakosság egészségének megőrzéséért. A kórházi ellátás semmilyen formában nem szüntethető meg, vagy nem vihetik el. Békéscsabának, Gyulának és Orosházának is saját ellátási területe van. Fő cél, hogy a betegek lehetőleg minél gyorsabban, leginkább azonos szinten juthassanak ellátáshoz, az önkormányzatok eladósodottsága ne veszélyeztesse a betegellátás biztonságát. A békéscsabai

43 kórház nagyon jó állapotú, jól felszerelt egészségügyi intézmény. Kérte, hogy a félreértések elkerülése érdekében Strifler Attila képviselő tartózkodjon a pánikkeltésre alkalmas kijelentésektől. (Kazetta 2/1. 494-533) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Takács Péter képviselő kérdésére reagálva elmondta, hogy az iroda most fog létrejönni. Hozzászólásában arra célzott, hogy az iroda által végzett munkát jelenleg a védőnők, az alapellátási intézet pontosan, magas színvonalon látja el az iskolákkal együttműködve. Csak a hely lesz meghatározott. Véleménye szerint igazságtalan és nagyon fontos tény, hogy a 60.000 fős település biztosította 180.000 fő ellátását. (Kazetta 2/1. 533-554) Strifler Attila képviselő: Dr. Ferenczi Attila képviselő az egészségügyi rendszer működéséről és az ellátásról beszélt. Személye a tulajdonról, vagyonelemről szólt. Nem azt mondta, hogy a városban meg fog szűnni a kórházi ellátás, azt mondta, hogy nem ismert - amikor az állam saját tulajdonába veszi a vagyonelemet - a jövőben milyen ellentételezést kér az IMF a kormánytól. Előfordulhat, hogy előírják, csak akkor biztosítanak hitelkeretet, ha az egészségügy területén liberalizációra kerül sor. A lehetőség fennállhat, erre kívánta felhívni a figyelmet. Természetesen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ellátás megmaradjon és a továbbiakban is zavartalanul működjön. Nem riogatni kívánt, de mindenképpen kötelességének érezte, hogy mint lehetséges veszélyre felhívja a figyelmet. (Kazetta 2/1. 554 – 2/2. 006) Vantara Gyula polgármester: A korábban meghirdetett pályázatra csak a kórház pályázhat. Megerősítette Dr. Ferenczi Attila képviselő által elmondottakat, nem tűnik el az épület. Minden marad. Nem tudja elképzelni, hogy az épületet eladják, az ellátást megtartják. Kérte a képviselőt gondolkodjon, el milyen felszereltséggel rendelkezik az intézmény, amit el kellene helyezni. A békéscsabai polgárok megnyugtatására megerősítette, hogy a kórház ott marad, ahol jelenleg van. Az orvosok bérezését javították a kórház keretein belül, a fontosabb orvosi ellátást működtetőket jutalmazzák. A kormány szándéka, hogy a betegágy mellett dolgozók fizetését is növelje. Nem tudja a képviselő gondolatmenetét követni amennyiben az előterjesztésből az IMF felé történő felajánlást olvassa ki. Az ellátórendszerhez történő hozzáférés a korábbival azonos marad. Január 1-től a megyei egészségügyi intézmények már átkerültek az államhoz. Fontos, hogy semmilyen negatív változás, amit a beteg érezhet, nem történt. A békéscsabai lakosok a korábbival azonos színvonalú ellátásban részesülnek. A többi érv is elhangzott, miért hatékonyabb, ha a kórház állami intézmény. Liberalizációval kapcsolatban pontosításként elmondta, hogy a FIDESZ óvta meg a kórházakat a magántulajdonba kerüléstől. Valóban voltak olyan körök, akik a fejlesztés hozományaként arra számítottak, hogy a kórházat liberalizálták és az ezáltal magántulajdonba kerül. A tulajdon, a műszerezettség, az orvos továbbra is megmarad, azon munkálkodnak, hogy a Békéscsabán élők a korábban biztosított ellátásokat azonos színvonalon kapják meg. Ne érezzenek számukra kedvezőtlen változást. (Kazetta 2/2. 006-043) Hanó Miklós alpolgármester: Strifler Attila szemszögéből az állam nagyon rossz gazdaként van beállítva. Amennyiben az állam megszerzi a kórházat, „elkótyavetyéli.” A kórházat az állam adta át, néhány évig működtette az önkormányzat, most visszaadja. Így is fel lehet fogni. Példaként említette, hogy Franciaországban a nagy energiaszolgáltatók állami tulajdonban vannak. Berögződés arra, hogy egy rossz állami vezetés, egy rossz kormány

44 „elkótyavetyéli” az állami tulajdont. Pontosan arról van szó, hogy egy kiegyensúlyozottabb fejlesztést lehessen véghezvinni, ne a városnak kelljen éves szinten további finanszírozást biztosítani. A korábban hozzászólók közül Dr. Fábián Ágnes és Dr. Ferenczi Attila képviselők is említették, hogy Békéscsaba plusz terhet vállalt a finanszírozásban, hiszen a többi település, akiknek lakói igénybe vették az egészségügyi szolgáltatást, nem járultak hozzá a költségekhez. Úgymond 100-200 millió forint éves szinten megmarad a városnál, mert ezt a terhet leveszi az állam. Jelenleg is beruházások vannak folyamatban. Nem visszalépést szeretne elérni a kormány, hanem egységes állami szolgáltatást. A kormány ezt kívánja megvalósítani az oktatás területén is. (Kazetta 2/2. 043-057) Miklós Attila képviselő: Nem ismert, hogy május 1-jén mi történik a kórházzal. Nem akar riogatni, mivel nagy valószínűséggel működni fog, mint jelenleg, illetve ugyanazokat a betegeket, ugyanazokkal az orvosokkal fogja ellátni. A problémát az jelenti, hogy bizonyos kormányzati intézkedések nem ismertek. Továbbá nem ismert az sem, hogy a kormány mit, miért tesz. Nem tudja, hogy az országgyűlési képviselők miért értettek egyet a kórházak átadásával is, miközben az oktatást átszervezték, a vonatközlekedést csökkentették. (Kazetta 2/2. 057-065) Vantara Gyula polgármester: Nyolc éve egy kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen. Az eljárás lényege, hogy a GDP arányos hiány mindig magasabb volt, mind a megígért. Hazudtak, nem az igazságot mondták el. Ezért kell a Széll Kálmán Terv II. alkalmazni. A terv 260 oldal, amelyben le vannak írva a következmények. A törvény hátterét is meg kell ismerni, mely az orszaggyules.hu oldalon tanulmányozható. 2008. októberében az IMF és Gyurcsány-Bajnai „tandem” bizonyos feltételekben egyezett meg a vasutak vonatkozásában. 40 milliárdot kell kivonnia a magyar államnak a vasúti közlekedésből. Köztudott, hogy az egészségügy a jelenlegi formájában nem finanszírozható. Drága, szétszórt, egyes elemeiben túl-, illetve alulfinanszírozott. Rendbe kell hozni a háziorvosi, a fogorvosi, és a kórházi ellátást. Mondjanak példát arra, az elmúlt nyolc évben mi működött jól a magyar egészségügyben. (Kazetta 2/2. 065-090) Takács Péter képviselő: Folyamatosan szóba kerül az IMF kérdésköre. Nem lett „kiebrudalva” az országból? Ehhez képest IMF előírásokat kell betartani. (Kazetta 2/2. 090-098) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő ismeri az új IMF megállapodás tartalmát? (Kazetta 2/2. 098-100) Takács Péter képviselő: Meg kell várni az állami tulajdonba adás tapasztalatait. Elhangzott, mondjanak példát arra, hogy a magyar egészségügyben az elmúlt nyolc évben mi működött jól. A Békéscsabai Réthy Pál Kórház jól működött, a háziorvosok, a fogorvosok is jól végezték munkájukat, mivel az nem tulajdonosszerkezeti, hanem finanszírozási kérdés. (Kazetta 2/2. 100-109) Vantara Gyula polgármester: A variálással 240 millió forint mínusza keletkezett a kórháznak. Eszerint jól működött? Az új rendszerrel központi gyógyszerbeszerzésre, irányításra, a nagyon költséges betegségek úgynevezett centrumkórházakban történő kezelésére, egyfajta nivellálásra nyílik lehetőség, amely költségtakarékosságot eredményez. (Kazetta 2/2. 109-113)

45

Strifler Attila képviselő: Hanó Miklós alpolgármester által elmondottakra reagálva, nem azt kívánta mondani, hogy az állam vagy az önkormányzat rossz gazda. Önmagában az állam és az önkormányzat nem lehet rossz gazda. Rossz gazda az lehet, aki működteti a rendszert. Véleménye szerint a liberalizációnál még mindig jobb, ha az állam tulajdonába kerül a kórház. A legjobb azonban az lenne, ha önkormányzati fenntartásban maradnának az intézmények. Nem riogatásként mondta amit említett, hanem lehetséges veszélyforrásként. Kérte az országgyűlési képviselőktől, amennyiben tárgyalást folytatnak, és látják, hogy a lehetséges veszélyforrásként felvetett irányba mennek a dolgok, tegyék meg a megfelelő lépéseket. (Kazetta 2/2. 113-126) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselőt gondoljon a gyógyszergyártók és forgalmazók árpolitikájára. A magyarországi gyógyszerforgalmazás és bevétel duplája a németnek. Ezen úgy lehet javítani, hogy az egészségügyi intézmények gyógyszerigényét egyben hirdetik meg, ami lényeges költségcsökkentést eredményez. Az ellátás, a hospice, a drága gyógyszerek felhasználásával kapcsolatban egészen más következtetést kell keletkeztetni. (Kazetta 2/2. 126-138) Miklós Attila képviselő: Arra kívánta felhívni a polgármester figyelmét, ha az ülés vezetésében néha elkalandozik, találjon vissza a helyes vonalra. A tárgyalásokon nem vett részt, nem ismeri a háttéralkuk következményét. Azt viszont látja, mint Békéscsabán élő polgár - és az nem működik, hogy a legnagyobb vesztes mindig a megye legyen. Érti, hogy a „gonosz, előző kormányzatok miatt” kell a vasút esetében megszorítást elérni, azt viszont nem, miért a megyében szűnik meg a legtöbb járat. (Kazetta 2/2. 138-150) Vantara Gyula polgármester: Nem Békés megyében szűnik meg a legtöbb járat, ezért téves a következtetés. Azt is figyelembe kell venni, hogy Békéscsaba, a megye kapja az egyik legnagyobb vasútfejlesztési beruházást a következő években, akkor talán nem olyan hátrányos a döntés. Felhívta a képviselők figyelmét, hozzászólásaik alkalmával szorítkozzanak a napirendre. (Kazetta 2/2. 150-155) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Strifler Attila képviselőtől kérdezte, hogyan oldaná fel azt az anomáliát, ami szerint több mint húsz éve a Békéscsabán élők finanszírozzák 180.000 lakos egészségügyi ellátását. A Jobbik Magyarországért Mozgalom hogyan szűntetné meg ezt a visszásságot? Szeretne konkrét javaslatot hallani, nemcsak cél nélkül feltett kérdéseket. (Kazetta 2/2. 155-160) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Magyarországon igen magas a szív- és érrendszeri, a daganatos, a légzőszervi és az emésztőrendszeri betegségek aránya. Helyesli, hogy a kormány erre több milliárdos program keretében szán forrást. A pályázat 135 millió forint támogatást eredményez, 100 %-os támogatottsággal, így nem kell önerőt biztosítani. Fő cél az egészségre nevelés és a betegség megelőzés, a lakosság egészségtudatos életvitelre nevelése, amellyel csökken a későbbi megbetegedések száma. A WHO tanulmányt készített, amelyből kiderült, hogy a lakosság egészségi állapotáért 10 %-ban felel az ellátórendszer, 56 %-ban az életmód, 30 %-ban a környezeti tényező a meghatározó. Békéscsabán a környezeti tényezők rendben

46 vannak. A program arról szól, hogy ne koravénként vagy 35-40 évesen szívinfarktusban, illetve daganatos megbetegedésben haljanak meg az emberek. A pénzügyi támogatással szakmai segítséget kívánnak nyújtani, amely nemcsak a gyógyításban, hanem a megelőzésben is komoly szerepet játszik az életmód formálásában és kialakításában. (Kazetta 2/2. 160-183) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 183-189) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 129/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Dr. Réthy Pál KórházRendelőintézet konzorciumi partnereként pályázatot nyújt be a TÁMOP-6.1.2/11/3 az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben” című pályázati kiírásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázattal kapcsolatos dokumentumok aláírására.

Felelős: Határidő: 2.

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyertes pályázat esetén a 2013-2017 közötti időszakban maximum 8.300.000,- Ft támogatást biztosít az éves költségvetésekben a program megvalósításához a szükséges éves ütemezés szerint, az egészségmegőrzési önkormányzati programok előirányzat terhére.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2017. december 31.

Tárgy:

Az időszakos gyermekfelügyelet, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása és a játszóház működtetésének további fenntartása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Mindkét bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. (Kazetta 2/2. 189-192) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Kezdeményezte, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslat pontjaiban foglaltakról külön szavazzanak. Teljes mértékben egyetért azzal, hogy szükség van időszakos gyermekfelügyeletre, a kapcsolódó díjemelést könnyen kifizetik a szülők. Nem áll szándékában a díjemelésre vonatkozó javaslat elfogadása. (Kazetta 2/2. 192-197) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, miszerint a határozati javaslat pontjainak elfogadásáról külön döntsön a testület.

47 Megállapította, hogy a közgyűlés 15 igen, 1 nem szavazattal, a javaslattal egyetértett. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontját. Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslat 2. pontját. Megállapította, hogy a közgyűlés 14 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 2/2. 197-213) -

A közgyűlés a határozat 1. pontját 16 igen, egyhangú szavazattal, 2. pontját 14 igen, 2 nem szavazattal fogadta el, és a következő határozatot hozta: 130/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a bölcsődei tevékenységen belül a sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelésének, gondozásának, illetve a bölcsődei tevékenység mellett a külön szolgáltatásként nyújtott játszóháznak és az időszakos gyermekfelügyeletnek a működtetését továbbra is fenntartja.

Felelős: Határidő: 2.

Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2012. április 27.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 3. Sz. Bölcsődéjében működtetett játszóház térítési díját - az étkeztetés térítési díján felül - 2012. május 1. napjától az első négy óra időtartamára 200,- Ft/óra, minden további igénybevett óra díját 150,- Ft/óra összegben határozza meg.

Felelős: Határidő:

Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2012. május 1.

Tárgy:

Ellátási szerződés megkötése szociális alapszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartású szolgáltatókkal 2012-2014. évekre

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Mindkét bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 213-221) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

48 131/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális alap és nappali ellátást nyújtó nem állami fenntartású szervezetek támogatására 2012-2014. évekre meghatározott 5 millió Ft/év keretösszeget az alábbiak szerint osztja fel:

- az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány részére - a Béthel Alapítvány részére - az Egyensúly AE Egyesület részére - a „MI-ÉRTÜNK” Prevenciós és Segítő Egyesület részére - a Mentálhigiénés Egyesület részére - a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete részére támogatást biztosít. Felelős: Határidő: 2.

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az ellátási szerződések aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. május 31.

Napirend tárgya: Tárgy:

900.000,- Ft, 900.000,- Ft, 900.000,- Ft, 700.000,- Ft, 700.000,- Ft, 900.000,- Ft

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok

ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2011. évi beszámolója

Vantara Gyula polgármester: Alapítói döntéshozatalt tárgyal a közgyűlés. Javasolta, hogy az alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek Futaki Sándor és Strifler Attila képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Illés Réka munkatársat válasszák meg. Megkérdezte a jelölteket, vállalják-e a megbízatást. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető személyére tett javaslatot. A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 132/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrtvel kapcsolatos alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőknek Futaki Sándor és Strifler Attila képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek megválasztja Illés Réka munkatársat.

49 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, 8 igen szavazattal, 1 tartózkodással a beszámolót elfogadásra javasolta. A társaság felügyelőbizottsága a 2011. évi beszámoló elfogadását javasolta. (Kazetta 2/2. 221-243) Takács Péter képviselő: Összességében azt lehet mondani, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a válságos idők ellenére egész jól teljesített az előterjesztéshez mellékelt mutatók alapján. Kivételt képez – amiért nem a Zrt-t terheli felelősség – a törzsház konszern létrehozása nem volt jó lépés, többek között azért sem, mert az üzleti jelentés 5. oldala szerint a központi irányítás költsége 32,7 %-kal lett magasabb a tervezetnél, a növekmény elsősorban az IFUA üzletviteli tanácsadás többletköltsége miatt jelentkezett. Amennyiben nincs törzsház konszern, a különbözetet meg lehetett volna takarítani. (Kazetta 2/2. 243-255) Vantara Gyula polgármester: A későbbiekben kiderül, hogy 2012. évben nettó 80 millió forint befizetést teljesít a Zrt, így a képviselő fantáziájára bízza, hogy a konszern jól működik, vagy sem. (Kazetta 2/2. 255-262) Dr. Ferenczi Attila képviselő: 10 millió forintot fizet be hosszú évek után először a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a városnak. Az Árpád Fürdő felújítására, illetve energiaracionalizálására pályázaton nyert forrást a Zrt. Tudja, hogy Takács Péter képviselő nagy környezetvédő, ezért elmondja, hogy a beruházással, - amelyhez az önkormányzat 123 millió forint önerőt biztosított - 260.000 m3-el csökken a gázfogyasztás, így 500 tonnával kevesebb széndioxid kerül a légkörbe. Ezen fejlesztés lényeges környezeti hatással bírva segíti a lakosság egészségének megőrzését. (Kazetta 2/2. 262-273) Vantara Gyula polgármester: A 300 millió forint összegű támogatás 127 millió forintra csökken. (Kazetta 2/2. 273-278) Takács Péter képviselő: Ez nagyon jó hír. Amennyiben 127 millió forint támogatást biztosít az önkormányzat, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a támogatás mértékét csökkentse. A kórház államosításával éves szinten 100 millió forint támogatástól mentesül. Dr. Ferenczi Attila képviselő fogalmazott helyesen, amikor azt mondta, hogy hosszú idő után 80 millió forint befizetést teljesít a Zrt. Ismerete szerint az ezredforduló tájékán 80-100 millió forintot fizetett be a Zrt. törzsház konszern nélkül a város költségvetésébe. (Kazetta 2/2. 278-294) Vantara Gyula polgármester: Tudomása szerint 2006 óta nem történt befizetés. Emlékeztette Takács Péter képviselőt arra, hogy 150-170 millió forinttól indult az összeg. Voltak képviselők, akik 300 millió forint mínuszról szóltak. (Kazetta 2/2. 294-298) Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója: Pontosításként elmondta, hogy a Zrt. most először fizet osztalékot. A Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. az idei évben több százmillió forintot fizet be a város költségvetésébe. Osztalékként még soha nem fizetett.

50 Az Árpád Fürdő mínusza bérleti díjat tartalmaz, ami egyébként a várost illeti, a Zrt-nek pedig ugyanolyan költséget jelent, mint minden más. (Kazetta 2/2. 294-317) Takács Péter képviselő: A 300 millió forintos támogatást kérve nem személye „szaladgálta körül a termet”. (Kazetta 2/2. 317-319) Vantara Gyula polgármester: Megtévesztő a hasonlóság, valóban nem Takács Péter képviselő volt. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 319-335) A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 133/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2011. évi éves beszámolóját 1.311.349 ezer Ft mérleg főösszeggel, 531.990 ezer Ft saját tőkével, 11.553 ezer Ft adózott eredménnyel elfogadja. Az adózott eredményből az alapító részére 10.000 ezer Ft osztalék címen kerüljön kifizetésre, a fennmaradó 1.553 ezer Ft mérleg szerinti eredmény összegét pedig eredménytartalékba kell helyezni.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának a társaság 2011. évi éves beszámolójával kapcsolatos jelentését elfogadja.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálójának a társaság 2011. évi éves beszámolója felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését elfogadja.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2011. évi üzleti tervének teljesítéséről szóló beszámolót elfogadja, egyben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 62/2011. (II. 25.) közgy. határozatát teljesítettnek tekinti.

Felelős: Határidő:

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. május 31.

Tárgy:

Tájékoztató a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. és az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. 2011. évi egyszerűsített éves beszámolójáról

51 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 335-350) A közgyűlés 12 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 134/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2011. évi egyszerűsített éves beszámolóját 272.337 ezer Ft mérleg főösszeggel, 170.039 ezer Ft saját tőkével és -261 ezer Ft mérleg szerinti eredménnyel (veszteséggel) elfogadta, valamint a mérleg szerinti eredmény összegét az eredménytartaléka terhére számolta el.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. 2011. évi egyszerűsített éves beszámolóját 6.131 ezer Ft mérleg főösszeggel, 2.720 ezer Ft saját tőkével és 1.045 ezer Ft mérleg szerinti eredménnyel (nyereséggel) elfogadta, valamint a mérleg szerinti eredmény összegét az eredménytartalék javára számolta el.

3.

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. 2011. évi egyszerűsített éves beszámolóját 12.312 ezer Ft mérleg főösszeggel, 6.455 ezer Ft saját tőkével és 720 ezer Ft mérleg szerinti eredménnyel (nyereséggel) elfogadta, valamint a mérleg szerinti eredmény összegét az eredménytartalék javára számolta el.

Felelős: Határidő:

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. május 31.

Tárgy:

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. munkaszervezet vezetőjének 2012. évi prémium kitűzése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolja. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága a határozati javaslatot szintén elfogadásra javasolta. (Kazetta 2/2. 350-360) Takács Péter képviselő: A javasolt prémium célkitűzések közül a 3. pont szerint a felsorolt önkormányzati beruházások és az azokhoz kapcsolódó feladatok teljesítésének jelentős mértékű segítése a belváros rehabilitációt is magába foglalja. Tudomása szerint ezt a feladatot külön gazdasági társaság látja el. A Zrt. nyilván segíteni tudja a beruházás teljesítését. Nem tudja abszolválni a prémiumcélként történő meghatározást, mivel nem fő feladat, azt egy másik gazdasági társaság végzi. (Kazetta 2/2. 360-373)

52

Dr. Ferenczi Attila képviselő: A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottságának elnökeként köszönetét fejezte ki Kozma János ügyvezető igazgató felé. A bizottság rendszeres időközökben ülésezve nyomon követi a feladatokat. A belváros rehabilitáció előkészítésében a Zrt. tevőlegesen részt vett. Emlékeztetett arra, hogy a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan külső és belső felújítási munkálatait is a Zrt. koordinálja. A bizottság indokoltnak és megalapozottnak tartja a prémium kifizetését. (Kazetta 2/2. 373-386) Vantara Gyula polgármester: A parkoló rendszer keretein belül működtetni szükséges a környező ingatlanok megközelítését szolgáló rendszámfelismerő elemet. A rendszer kezelése, üzemeltetése és a kivitelezővel történő kapcsolattartást is a Zrt. látja el. A Parkolóház Zrt. ajánlatot kért a parkolóház működtetésére. Megjegyezte, hogy már az alapszerződés is tartalmazza a parkolóház működtetésére irányuló felkérést. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 386-407) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 135/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) munkaszervezet vezetőjének 2012. évre vonatkozóan prémium feladatokat határoz meg az alábbiak szerint: 1.

A prémium mértéke az éves személyi alapbér bruttó összegének 50%-a.

2.

Prémium feladatok: A Közgyűlés 54/2012. (II. 24.) közgy. határozatával jóváhagyott, a 2012. évre vonatkozó üzleti terv eredményének teljesülése, valamint a társaság számára előírt az önkormányzat költségvetésében szereplő ingatlanhasznosítási és bérletidíj- befizetési kötelezettség határidőre való teljesítése. Értékelés: a 2012. évi éves (mérleg) beszámolóban, valamint a költségvetésben szereplő tényadatok alapján Határidő: 2013. április 30. A feladat végrehajtásáért adható prémium mértéke: az éves prémiumkeret 70 %-a. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évre vonatkozó, a kisés középvállalkozások munkahely teremtését támogató vállalkozásfejlesztési pályázatának lebonyolítása, adminisztrációjának irányítása. Ezen belül a kiírás, az értékelés, szerződéskötés előkészítése, az ellenőrzés és a dokumentálás. Értékelés: a teljesítésről szóló beszámoló alapján Határidő: 2013. április 30. A feladat végrehajtásáért adható prémium mértéke: az éves prémiumkeret 10 %-a.

53

Az alábbiakban felsorolt önkormányzati beruházások és az ezekhez kapcsolódó feladatok teljesítésének jelentős mértékű segítése: Belváros rehabilitáció Árpád Fürdő energetikai fejlesztése 33 m-es uszoda építése az Árpád Fürdőben Csaba Park beruházás Értékelés: a teljesítésről szóló beszámoló alapján Határidő: 2013. április 30. A feladat végrehajtásáért adható prémium mértéke: az éves prémiumkeret 20 %-a. 3.

A kitűzött feladatok értékelése a Zrt. 2012. évi éves beszámolójának alapító által történő elfogadását követően történik a felügyelőbizottság véleménye alapján.

4.

A feladatok időarányos teljesítését figyelembe véve a felügyelőbizottság véleménye alapján – év közben egy alkalommal, külön eljárás keretében - a Zrt. féléves beszámolójáról szóló tájékoztatás elfogadását követően előleg kifizetés engedélyezésére van lehetőség, a kitűzött éves prémium összeg 50 %-ának mértékéig.

5.

A prémium kifizetésének feltétele a 2. pontban meghatározott feladatok teljesülésének elfogadása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 30.

Tárgy:

Javaslat az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. ügyvezetőjének és könyvvizsgálójának személyére, valamint díjazásuk mértékére

Vantara Gyula polgármester: Alapítói döntéshozatalt tárgyal a közgyűlés. Javasolta, hogy az alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek Futaki Sándor és Strifler Attila képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Illés Réka munkatársat válasszák meg. Megkérdezte a jelölteket, vállalják-e a megbízatást. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető személyére tett javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 136/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft-vel kapcsolatos alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőknek Futaki Sándor és Strifler Attila képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek megválasztja Illés Réka munkatársat. Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadását javasolja. (Kazetta 2/2. 407-427)

54 Tímár Ella képviselő: Az elmúlt évi eredményes munka után az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. Felügyelőbizottsága ügyvezetőnek Zsadon Endrét javasolja, aki eddig is az ügyvezető igazgatói teendőket látta el. Négy vállalkozóval és két fővel szép teljesítmény a mai gazdasági helyzetben egy kis cég nyereséges működése. Könyvvizsgálónak Krizsán Katalint javasolták. (Kazetta 2/2. 427-435) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását támogatta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 435-443) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 137/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. ügyvezetőjének 2012. június 1-től 2013. május 31-ig terjedő határozott időre, megbízási szerződés keretében Zsadon Endre András (szül.: Békéscsaba, 1961. 12. 09., anyja neve: Szluka Erzsébet), 5600 Békéscsaba, Haán L. tér 22. 2/4. szám alatti lakost válassza meg. A munkakör betöltéséhez bruttó 30.000 Ft/hó díjazást javasol.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft. könyvvizsgálói feladatait 2012. június 1-től 2013. május 31-ig terjedő határozott időre, megbízási szerződés keretében Krizsán Katalin bejegyzett könyvvizsgáló (lakcíme: 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 23., anyja neve: Békészki Ilona, könyvvizsgálói nyilvántartási száma: 002822) lássa el. A könyvvizsgálat díjára nettó 100.000 Ft/év összeget javasol.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. május 30.

Tárgy:

Javaslat a Békés Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetőjének személyére, a díjazás mértékére

Vantara Gyula polgármester: Alapítói döntéshozatalt tárgyal a közgyűlés. Javasolta, hogy az alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőnek Futaki Sándor és Strifler Attila képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek Illés Réka munkatársat válasszák meg. Megkérdezte a jelölteket, vállalják-e a megbízatást. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető személyére tett javaslatot. A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

55 138/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békés Megyei Temetkezési Kft-vel kapcsolatos alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőknek Futaki Sándor és Strifler Attila képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek megválasztja Illés Réka munkatársat. Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Felügyelőbizottsága. Mindkét bizottság javasolta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 2/2. 443-464) Strifler Attila képviselő: A közgyűlést megelőző bizottsági ülések után jutott tudomására, hogy a Békés Megyei Temetkezési Kft. átadása során a korábbi ügyvezető nem vett részt a leltározások során. Ez a hír valós, vagy sem? Amennyiben valós, mi volt a távollét oka. Azt tartaná etikusnak, ha az átadás során a korábbi vezető is jelen lenne, különösen akkor, amikor különböző sikkasztások is történtek, amelyeket fel kell tárni. (Kazetta 2/2. 464-482) Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója: Jelen helyzetben egyedi dolog történt, ami nagyon ritkán adódik. Az ügyvezetői igazgatói munkakör a törvény erejénél fogva március 31-én szűnt meg. Amikor megszűnik a munkakör, a korábbi tisztségviselő semmilyen feladatot nem láthat el a társaságban. Mivel nem egy folyamatról van szó, amikor az egyik ügyvezető átadja a feladatot egy másiknak, hanem a taggyűlésen a tisztség a törvény erejénél fogva megszűnt, ezért nem vehetett részt a későbbiek folyamán semmilyen tevékenységben. A többi munkavállaló részt vett, teljesen törvényesen bonyolódott az átadás. (Kazetta 2/2. 482-504) Vantara Gyula polgármester: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése vételi ajánlatot tett a megyei önkormányzat felé. Az üzletrészt névértéken kívánta megvásárolni, hogy egyedüli tulajdonosként rendelkezzen. Az intézményrendszer változása miatt váltás történt a megyei önkormányzatnál, ezért újra felveszik a kapcsolatot a Megyei Intézményfenntartó Központtal (MIK) és névértéken ismételt ajánlatot tesznek. Az előterjesztés tartalmazza, hogy a kft. konszolidációja után, de legkésőbb 2012. december 31-ig új ügyvezetőt kívánnak választani. Megválasztásáig az ügyvezetői teendőket Kozma János megbízási szerződés keretében látná el. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 504-536) A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 139/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek, hogy a Békés Megyei Temetkezési Kft. taggyűlésén Kozma Jánost

56 (szül.: Gyula, 1957. 08. 24., anyja neve: Rokszin Mária), 5600 Békéscsaba, Dobozi út 74. sz. alatti lakost javasolja ügyvezetőnek megbízási szerződés keretében, legfeljebb 2012. december 31-ig terjedő időszakra. A megbízás ellátását díjazás nélkül javasolja. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 30. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság az önkormányzati rendelet megalkotását támogatja. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja a rendelettervezetet. (Kazetta 2/2. 536-545) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztésben konkrétan szerepel, mely vagyonelemekért mely szervezetek felelősek. Rendjén való, hogy a közgyűlés és a bizottsági tagok is felelősek bizonyos vagyonelemekért. A polgármesternek a saját hatáskörben hozott döntéseiről tájékoztatási kötelezettsége van? Hogyan tudnak a képviselők ezen döntésekről tájékozódni? (Kazetta 2/2. 545- 3/1. 004) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Tájékoztatásul közölte, hogy a rendelet-tervezet 14. § (2) bekezdésének pontosítása kiosztásra került. Erre azért került sor, mert az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a központi jogszabállyal. Kivételes esetben indokolhatja olyan önkormányzati körülmény bizonyos ingatlanok tulajdonjogának használatba adását gazdálkodó szerv részére, amikor egyébként arra mindenképpen önkormányzati érdek szorítja a közgyűlést. Megjegyezte, hogy 85 %-ban a rendelet tartalma megegyezik a korábbival. Számos központi jogszabály jelent meg, amellyel koherenciába kellett hozni. Illetve a párhuzamos szabályozás elkerülése végett helyi rendeletben - jogtechnikai, kodifikációs kérdés - nem lehet szabályozni azokat a területeket, amelyeket már központi jogszabály szabályoz. (Kazetta 3/1. 004-014) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 3/1. 014-018) A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

57

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő a) ingatlan és ingó vagyonra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra és egyéb immateriális javakra, továbbá b) tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: értékpapírok), gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, valamint a követelésekre és a pénzvagyonra. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket a külön ezen tárgyban alkotott önkormányzati rendelet szabályozza. (3) Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, amennyiben más önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek. II. Fejezet Az önkormányzati vagyonelemek besorolása 2. A törzsvagyon 2. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek körét törvény, valamint ezen önkormányzati rendelet állapítja meg, az általános rendelkezések alóli kivételeket tételesen jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű vagyoni elemek: a) A Békéscsabai Jókai Színház műemléki védettségű épülete, b) a Városháza épületei (Szent István tér 7., Szabadság tér 11-17.). (3) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek: a) a műemlékek, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületek, építmények, b) a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék, c) védett természeti területek és emlékek, d) a köztéri műalkotások és egyéb művészeti alkotások, e) a közgyűjtemények, f) a közművek és a közművállalatok használatába adott vagyon, g) a Közgyűlés és szervei, valamint az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon a (2) bekezdésben meghatározott vagyon kivételével, h) az erdők, i) az önkormányzat tulajdonában lévő hulladéktelep.

58

3. Ingatlanok 3. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű és korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozó ingatlanokat tételesen a vagyonkataszter tartalmazza. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő, üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokat tételesen a vagyonkataszter tartalmazza. III. Fejezet Az önkormányzat vagyonára vonatkozó általános szabályok 4. Selejtezés, vagyonleltár 4. § (1) A selejtezést a költségvetési szervek selejtezési szabályzatában foglaltak szerint kell elvégezni. (2) A költségvetési szerv vezetője gondoskodik a feladatkörébe tartozó vagyonleltár elkészítéséről. (3) A leltározási tevékenységet kétévenkénti gyakorisággal kell végrehajtani, amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és az önkormányzat államháztartási szervezete az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet. A leltározást a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezet a Polgármesteri Hivatal Leltározási szabályzatában foglaltak szerint, valamint az önkormányzati vagyonelem használója, kezelője a saját leltározási szabályzatában foglaltak szerint végzi. A leltározás kezdő éve: 2005. 5. A tulajdonosi jogok gyakorlása 5. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának elsődlegesen a vagyontárgy rendeltetésének megfelelő célt kell szolgálnia. Az ettől eltérő hasznosítás sem járhat a rendeltetésszerű használat zavarásával és a vagyontárgy állagának sérelmével. (2) Az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi, tagsági jogokat – a Közgyűlés eltérő döntése hiányában – a Közgyűlés gyakorolja. (3) Az önkormányzat 100 %-ot el nem érő, de 50.000.000,- Ft névérték feletti tulajdonrészével működő gazdasági társaságban, gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi, tagsági jogokat a Közgyűlés gyakorolja.

59 (4) A (3) bekezdés kivételével az önkormányzat 100 %-ot el nem érő tulajdonrészével működő gazdasági társaságban, gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi, tagsági jogokat – a Közgyűlés eltérő döntése hiányában – a polgármester gyakorolja. (5) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzat tulajdonát képező értékpapírokkal, pénzügyi befektetésekkel vagy vegyes portfolió-kezeléssel kapcsolatos döntés. (6) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem vonatkozik a bevételek és kiadások között keletkező, átmenetileg szabad pénzeszközök betétbe helyezésére, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírok vásárlására és értékesítésére. Ezen hatáskört a polgármester gyakorolja. (7) A Közgyűlés az Önkormányzatot megillető tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattétel jogát a polgármesterre ruházza át. (8) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat önkormányzati feladat ellátásához szükséges beruházás megvalósítása érdekében a Közgyűlés a pénzügyi feladatot ellátó bizottság, valamint az illetékes szakbizottság előzetes véleményezését követően terhelheti meg. (9) Az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyontárgyat a Közgyűlés a pénzügyi feladatot ellátó bizottság előzetes véleményezését követően terhelheti meg. (10) A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok vonatkozásában a szolgalom, vezetékjog vagy egyéb közérdekű használati jog alapításához való hozzájárulás nettó 5.000.000,- Ft nyilvántartási értékig a polgármester, nettó 5.000.000,- Ft feletti, de nettó 20.000.000,- Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási érték esetében a pénzügyi feladatot ellátó bizottság, nettó 20.000.000,- Ft felett a Közgyűlés hatásköre. 6. Vagyonhasznosító szervek 6. § (1) Az önkormányzati vagyon birtoklásával, használatával, a hasznok szedésével a Közgyűlés az önkormányzat gazdasági társaságát, közalapítványát, valamint egyéb jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet szerződés alapján bízhatja meg. (2) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a Közgyűlés a működéshez szükséges vagyon használati jogát, illetve a hasznok szedésének jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja. (3) Az (1) és (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati és egyéb vagyonhasznosító szerveket a tulajdonosi jogosítványok közül a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga illeti meg e rendeletben foglaltak szerint.

60 (4) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a használat és a hasznok szedése során eljárni, a vagyonhoz fűződő terheket viselni és kötelesek a használatukban lévő vagyonnak az államháztartásról szóló törvény és a számviteli előírások szerinti nyilvántartására. (5) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti. (6) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek biztosítani a szükséges információkat az önkormányzat, valamint szervei számára, az általuk meghatározott határidőn belül. 7. Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés 7. § (1) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében ruházható át a vagyonkezelésre kiírt nyilvános pályázat nyertesére, vagyonkezelési szerződéssel, a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási, pályázati rend szerint. Ilyen hiányában a pályázati eljárásra e rendelet 4. mellékletében foglaltak alkalmazandóak. A pályázat kiírása előtt kötelező vagyonértékelést végezni vagy végeztetni. (2) A vagyonkezelői jogot kijelölés útján, ingyenesen, vagyonkezelési szerződéssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló a) más helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása, b) az önkormányzat, több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat vagy az állam együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, ha ez a szervezet a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi. (3) A vagyonkezelő a rábízott vagyonról – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, illetve a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. (4) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon: a) birtoklására, b) használatára, c) a bérbeadásra és egyéb, a tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosításra. (5) A vagyonkezelő köteles: a) a rábízott vagyon közterheinek viselésére, jó gazda módjára történő megőrzésére, az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapítására, fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, b) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályokban, illetve önkormányzat által meghatározott módon történő teljesítésére, c) a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközei után elszámolt és az elkülönítetten nyilvántartott értékcsökkenésnek megfelelő összeg vagyonkezelési szerződésben

61

d)

e)

f)

g)

meghatározott részét, annak rendelkezései szerint a vagyonkezelésébe vett vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására fordítani, a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníteni, ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat, a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni, az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni.

(6) A vagyonkezelő részére vagyonkezelésbe átadott ingó vagyon a polgármester hozzájárulásával selejtezhető vagy - a tulajdonviszonyokat nem érintő módon hasznosítható. 8. § (1) A vagyonkezelői jogról való döntés, valamint a vagyonkezelési szerződés megkötése és módosítása – a 10. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, j) a vagyonkezelési szerződés időtartamát, k) a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni, e

62 kötelezettség, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni. (2) A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban – harmadik fél közreműködésével láthatja el. A jogosult az általa alkalmazott harmadik fél közreműködő eljárásáért úgy felel, mint sajátjáért. (3) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására ezen rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat a vagyonkezelő gyakorolja. (4) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter és a vagyonnyilvántartás hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé. (5) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és azt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott nyilvántartásokkal együtt bemutatni. (6) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot: a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 6 hónapnál régebbi köztartozása van és annak megfizetésére nem kapott halasztást, d) ha a tulajdonosi szerkezetében bekövetkező változás miatt a szervezet a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek, e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja. 9. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester, illetve a polgármester által meghatalmazott személy ellenőrzi. (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) A polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult: a) a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni, b) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, c) a vagyonkezelő selejtezési és leltározási tevékenységében részt venni.

63 (4) A polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy a tulajdonosi ellenőrzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni. (5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult: a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni. (7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól - összefoglaló ellenőrzési jelentésben - a tárgyévet követő év április 30ig tájékoztatja a Közgyűlést. 10. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával, c) rendkívüli felmondással, d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén, valamint g) az ingatlan külön törvény szerinti kisajátításával. (2) A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondás esetén hat hónap. (3) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozását a vagyonkezelő negyedévente köteles bejelenteni. A vagyontárgy értékváltozásához kapcsolódóan a vagyonkezelői szerződés módosítása a polgármester hatáskörébe tartozik. (4) Az önkormányzat a vagyonkezelői jog megszűnésekor haladéktalanul gondoskodik annak az ingatlan–nyilvántartásból való törléséről.

64 8. A vagyongazdálkodás tervezése 11. § A Közgyűlés a vagyongazdálkodási tervet a gazdasági program részeként fogadja el. 9. A vagyon értékének meghatározása 12. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítésére, illetve megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyonelem értékét a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján, b) ingó vagyon esetében vagyonnyilvántartás szerinti nettó érték vagy 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, c) vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján, d) tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert tőzsdei ár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén a legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni. (2) Amennyiben az adott vagyonelem vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál régebben készült ingatlanforgalmi, forgalmi értékbecslés, egyedi szakértői értékelés vagy üzleti értékelés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül található, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon esetén nettó 5.000.000,- Ft értékhatárig az ingatlan értékének meghatározása történhet az ingatlan fekvése szerinti illetékes jegyző által kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal. (4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a vagyonelem értékét a vagyonnyilvántartás szerint kell megállapítani. IV. Fejezet Rendelkezés az önkormányzati vagyon felett 10. Önkormányzati vagyon szerzése 13. § (1)

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése – ideértve az elővásárlási jog gyakorlását, a kisajátítást és szolgalom, vezetékjog vagy más közérdekű használati jog alapítását – nettó 10.000.000,- Ft értékhatárig a pénzügyi feladatot ellátó bizottság hatásköre, ezen értékhatár felett a vagyonelem megszerzéséről a Közgyűlés dönt.

65 (2)

Vagyonszerzés esetén az érték meghatározására a 12. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, elővásárlási jog esetében az ügy egyedi körülményeinek és a költségvetési lehetőségeknek a figyelembe vételével ettől el lehet térni.

(3)

Az ingyenes önkormányzati vagyonszerzés a polgármester hatásköre. 11. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése 14. §

(1)

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzati ingatlanvagyon közfeladatellátás esetén ingyenesen vagy kedvezményesen használatba adható gazdálkodó szerv, egyház, társadalmi szervezet, köztestület, más önkormányzat, közalapítvány, alapítvány és költségvetési szerv részére, a használatba adásról nettó 10.000.000,- Ft nyilvántartási értékig a pénzügyi feladatot ellátó bizottság, ezen érték felett a Közgyűlés dönt.

(2)

Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a Közgyűlés dönthet – kivételesen, az önkormányzat és a helyi lakosság kiemelt jelentőségű érdekeinek figyelembevételével, amennyiben a döntésből származó egyéb várható előnyök indokolják - önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának, használatának kedvezményes átengedéséről gazdálkodó szerv részére.

(3)

Az önkormányzati ingó vagyon kedvezményes átruházásáról, illetve ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról nettó 1.000.000,- Ft nyilvántartási értékig a pénzügyi feladatot ellátó bizottság, ezen érték felett a Közgyűlés dönt.

(4)

Amennyiben az (1)-(3) bekezdésben foglalt döntés az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében előzetes bejelentéshez vagy állásfoglalás beszerzéséhez kötött, a döntésre jogosult személy vagy szerv kizárólag a Korm. rendeletben meghatározott eljárás lefolytatását követően hozhat döntést a vagyon átengedéséről. Az eljárás során beszerzett állásfoglalás a közgyűlési, illetőleg bizottsági előterjesztés melléklete. 12. Önkormányzati követelésről lemondás, követelés elismerése 15. §

(1) A követelésről akkor lehet lemondani, ha a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható vagy az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről lemondani a) bruttó 500.000,- Ft értékig a polgármester, b) bruttó 500.000,- Ft érték feletti, de bruttó 1.000.000,- Ft-nál nem nagyobb érték esetén a pénzügyi feladatot ellátó bizottság, c) bruttó 1.000.000,- Ft-ot meghaladó érték esetén a Közgyűlés jogosult.

66 (3) Az önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a (4) bekezdésben szabályozott kivételtől eltekintve a Közgyűlés jogosult. (4) Az önkormányzatot terhelő követelés elismerésére bruttó 10.000.000,- Ft értékhatárig a pénzügyi feladatot ellátó bizottság abban az esetben jogosult, ha a) a bizottság által beszerzett szakértői vélemény azt alátámasztja, b) döntésével az önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti és c) a követelés fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll. 13. A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése és hasznosítása 16. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. (3) A Közgyűlés a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának jogát nettó 20.000.000,- Ft és az az alatti nyilvántartási értéknél a pénzügyi feladatot ellátó bizottságra ruházza át. 17. § (1) A Közgyűlés a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását az alapító okirat vagy társasági szerződés (a továbbiakban: alapító okirat) szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonhasznosító szervre bízhatja. (2) Az önkormányzati vagyonhasznosító szerv, amennyiben az (1) bekezdés szerint használatába adott ingatlant 1 évet meghaladó időtartamra bérbe adta, a szerződésekről köteles a pénzügyi feladatot ellátó bizottságot és az illetékes szakbizottságot (bizottságokat) tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatni. 5 éven túli szerződéskötés, vagy bármilyen tulajdoni korlátozás esetén a vagyonhasznosító az erre vonatkozó megállapodás megkötése előtt köteles a hasznosításhoz a Közgyűlés jóváhagyását kérni. A jelen bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az önkormányzat a vagyonhasznosítóval kötött szerződésben vagy az alapító okiratban ettől eltérően rendelkezik. 14. Az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyon elidegenítése és hasznosítása 18. § (1) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyonelemek gazdasági társaságba történő bevitele. (2) A Közgyűlés az üzleti vagyonkörbe tartozó vagyonelemek elidegenítésének jogát a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetében nettó 5.000.000,- Ft forgalmi értékhatárig a pénzügyi feladatot ellátó bizottságra,

67 b) egyéb vagyonelem esetében nettó 3.000.000,- Ft értékhatárig a polgármesterre ruházza át. (3) A Közgyűlés az üzleti vagyon hasznosításának jogát – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - nettó 20.000.000,- Ft és ez alatti nyilvántartási értéknél a pénzügyi feladatot ellátó bizottságra ruházza át. (4) Azokra az üzleti vagyonkörbe tartozó ingatlanokra, amelyek esetében vagyoni bevételt eredményező hasznosítás nem lehetséges, az ingatlanok állagmegóvása és tisztántartása érdekében, önkormányzati költségcsökkentés céljából, nettó 10.000.000,- Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási értékű ingatlanok esetében a polgármester jogosult karbantartási vagy üzemeltetési szerződéseket kötni, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szerződések keretében átadott vagyon használója az ingatlanon haszonszerző tevékenységet kizárólag a tulajdonos engedélyével folytathat, továbbá egyéb, az ingatlanon folytatott tevékenységéhez Európai Uniós támogatást nem vehet igénybe. A karbantartási, üzemeltetési szerződések 1 évnél hosszabb időtartamúak nem lehetnek. 15. Vételár megfizetésére vonatkozó rendelkezések 19. § (1) Az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésénél az önkormányzat fizetőeszközként csak pénzt vagy a Közgyűlés határozata alapján csereingatlant vagy értékpapírt fogad el. (2) Önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén részletfizetésre vagy fizetési haladékra csak rendkívül indokolt esetben, az adott eset egyedi értékelése alapján, a mindenkori jegybanki alapkamat felszámításával kerülhet sor. A részletfizetést, illetve a fizetési haladékot a költségvetési éven belül a polgármester, a költségvetési éven túl a Közgyűlés engedélyezi. V. Fejezet Az önkormányzati vagyon elidegenítésének nyilvánossága 16. Elidegenítési eljárások 20. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése az alábbi eljárások keretében történhet: a) nyilvános vagy zártkörű pályázat, b) árverés (a továbbiakban a) és b) együtt: versenyeztetés), c) elidegenítés versenyeztetés nélkül. (2) A tulajdonjog átruházására jogosult a jogszabályokban foglalt keretek között szabadon választhat az értékesítés (1) bekezdésben meghatározott módjai közül. 17. Nyilvános és zártkörű pályázat 21. §

68 (1) Nyilvános vagy - az e rendeletben meghatározott esetekben - zártkörű pályázat útján a pályázati kiírásban szereplő feltételek figyelembe vételével összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőnek kell az önkormányzati vagyonelemet elidegeníteni. A pályázat során követendő eljárás rendjét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. (2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak. (3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, b) az önkormányzati érdekek azt indokolttá teszik, c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek. (4) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntésben kell rendelkezni. 22. § (1) A pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonjog átruházására jogosult maga vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni. (2) A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 15 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel. (3) A pályázati eljárás eredményeként - a 22. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte. (4) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét lehetővé tévő rendelkezéseket. 23. § Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval azonos feltételek mellett szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni, abban az esetben, ha a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott, és b) a szerződésnek a kiíró által történő felmondásakor vagy attól történő elállásakor a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el. 18. Elidegenítés versenyeztetés nélkül 24. § Versenyeztetés nélkül idegeníthető el az önkormányzati vagyon, ha:

69 a) az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabályban, szerződésben előírt jogosultság illeti meg, b) az ingatlan önállóan nem beépíthető vagy helyhez kötött igényt szolgál ki, vagy c) az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével a tulajdonjog átruházására jogosult így dönt. 19. Az árverés 25. § (1) Az árverés a vagyon értékesítésének nyilvános, az árverési vevő közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár. (2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat. (3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza. 20. Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a rendelet 2012. május 3. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önk. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 18/2010. (VI. 28.), 27/2010. (XI. 22.) és 21/2011. (IX. 26.) önk. rendelet. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester 1. melléklet

az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelethez A RENDELET 2. §-ÁBAN MEGHATÁROZOTT VAGYONKÖRI BESOROLÁS ALÓLI KIVÉTELEK Az általános rendelkezések alapján korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartozó, de a Közgyűlés döntése alapján üzleti vagyonkörbe sorolt vagyonelemek

I.

1. 2. 3.

A Békéscsaba, Peter Jilemniczky utca 1. szám alatt található, 755 hrsz.-ú, kivett kollégium megnevezésű, 1 ha 1890 m2 telekterületű ingatlan. A Békéscsaba, Lázár utca 2/1. szám alatt található, 3764 hrsz.-ú, kivett általános iskola megnevezésű, 1620 m2 telekterületű ingatlan. A Békéscsaba, Trefort utcában található, 3261/3 hrsz.-ú, kivett kollégium megnevezésű, 6040 m2 telekterületű, a 3381 hrsz.-ú, kivett gazdasági épület és

70

4.

5.

6. 7.

II.

udvar megnevezésű, 1121 m2 telekterületű, és a 3382 hrsz.-ú, kivett óvoda megnevezésű, 2242 m2 telekterületű ingatlan. A Békéscsaba, 4-es Honvéd utcában található, 2595/5 hrsz.-ú, kivett gazdasági épület és udvar megnevezésű, 4 ha 6361 m2 telekterületű, és a 2595/9 hrsz.-ú, kivett sporttelep megnevezésű, 2 ha 5869 m2 telekterületű ingatlan. A Békéscsaba, Kórház utcában található, 817 hrsz.-ú, kivett sporttelep megnevezésű, 4866 m2 telekterületű, és a 818 hrsz.-ú, kivett vendéglő megnevezésű, 804 m2 telekterületű ingatlan. A Békéscsaba, Peter Jilemniczky utca 3. szám alatt található, 763/3 hrsz.-ú, kivett irodaház megnevezésű, 6036 m2 telekterületű ingatlan. A Békéscsaba, Lencsési út 138. szám alatt található, 1700/6 hrsz.-ú, kivett ifjúsági tábor megnevezésű, 5 ha 9725 m2 telekterületű ingatlan. Az általános rendelkezések alapján üzleti vagyonkörbe tartozó, de a Közgyűlés döntése alapján korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe sorolt vagyonelemek.

1. A Békéscsaba, Szent István tér 10. szám alatt található, 3894 hrsz.-ú, kivett irodaépület és üzletház megjelölésű, 2379 m2 telekterületű társasház valamennyi társasházi külön lapon szereplő ingatlanrészével együtt. 2. A Békéscsaba, Balassa utcában található, 6147/6 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 2 ha 4091 m2 telekterületű, a 6147/7 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 8960 m2 telekterületű, a 6147/8 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 7914 m2 telekterületű, a 6147/9 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 8996 m2 telekterületű, a 6147/10 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 6913 m2 telekterületű, a 6147/12 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 4000 m2 telekterületű, a 6147/14 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 7690 m2 telekterületű, a 6147/15 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 4000 m2 telekterületű, a 6147/16 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 1 ha 4770 m2 telekterületű, a 6147/17 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 7507 m2 telekterületű, a 6222 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 641 m2 telekterületű, és a 6224 hrsz.-ú, kivett beépítetlen terület megnevezésű, 1 ha 2186 m2 telekterületű ingatlan. 2. melléklet az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelethez A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI I. A pályázat kiírása, meghirdetése 1. A nyilvános pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, szükség esetén helyi és országos napilapban kell meghirdetni. 2. Zártkörű pályáztatás esetén legalább 2 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást legalább a határidő kezdő napját 15 nappal megelőzően.

71 3. Pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 15 napnál. 4. A pályázati eljárás folyamán - az 5. pontban foglaltak kivételével - a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg. 5. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg: a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta vagy b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg, feltéve mindkét esetkörben úgy, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől - zártkörű pályázat esetén az értesítés elküldésétől - számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére. 6. Az 5. pont szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni. 7. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell: a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, b) a pályázat célját, jellegét, (nyilvános vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat, c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre szánt vagyon megjelölését, d) szükség esetén a pályázati biztosíték nyújtásának módját és értékét, e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését, h) a részletes pályázati kiírás, illetőleg a prospektus vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét, i) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, továbbá amennyiben a bontás nyilvánosan történik, az erre való utalást, j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse, k) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat, l) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket, m) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét. 8. A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződés-tervezetet is csatolnia kell, illetve a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia. 9. A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.

72

10. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, illetve biztosítható a helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét, és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat. 11. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését. II. Pályázati biztosíték 1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, amelyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani. 2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - az alábbi kivételektől eltekintve - vissza kell adni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, c) a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. III. A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból 1. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, a visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni. 2. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az I/7/h.) pont szerinti ellenértéket visszafizetni. 3. Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból. 4. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetve módosíthatja. 5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

73 IV. Az ajánlat 1. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be. 2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát: a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra. 3. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét. V. Az ajánlatok benyújtása, felbontása 1. Az ajánlati dokumentumokat - a beérkezés sorrendjében - sorszámmal kell ellátni. 2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében a kiíró döntésének megfelelően zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. Nyilvános a bontás, ha a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek. 3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. 4. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője a) tanúsítja a pályázatok átvételét és felbontásuk szabályos lefolytatását, b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek, c) rögzíti az ajánlatok sorszámát és darabszámát, a pályázatok felbontásakor illetve ismertetésekor bejelentett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket, hozzászólásokat, d) megállapítja az ajánlatok érvénytelenségét. 5. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek. VI. A pályázatok értékelése, elbírálása

74

1. Pályázaton benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi, és köteles a Közgyűlésnek az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni. 2. A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történő döntéssel egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat lezárásáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a bíráló bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult. 3. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minőségben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) céljára használhatják fel. 4. A pályázat értékelésében résztvevő, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem lehet: a) az ajánlatot benyújtó pályázó, b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja, c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott, d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan gazdasági társaságnak, amelynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője. 5. A pályázat értékelésében résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. 6. Összeférhetetlenségi kérdésben a polgármester dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a pályázót az eljárásból ki kell zárni. 7. Az ajánlatok felbontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 8. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak. 9. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek. 10. Eredménytelen a pályázat, ha a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetők, b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól,

75 c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött. 11. Eredménytelenné nyilvánítható a pályázat, ha a kiíró az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogát a pályázati felhívásban fenntartja. 3. melléklet az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelethez ÁRVERÉSI SZABÁLYZAT 1. Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, ebben fel kell tüntetni: a) ingatlan vagyontárgy esetében: - az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, nagyság), - az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat, - a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket, b) c) d) e)

ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását, az induló árat, fizetési feltételeket, az árverés helyét és idejét, az árverési letéti díj összegét.

2. Az árverési hirdetményt a Csabai Mérlegben, az önkormányzat honlapján, szükség esetén helyi és országos napilapban kell közzétenni, ki kell függeszteni továbbá a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára legalább 8 napra. 3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár (kikiáltási ár) 10 %-át letéti díjként az önkormányzat számlájára, vagy a Polgármesteri Hivatal házipénztárába - legkésőbb az árverés megkezdéséig - befizeti. 4. Az árverési tárgyalást a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője vagy a kiíró által megbízott személy vagy szerv képviselője vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5 %-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik, azonban a forgalmi, nyilvántartási értéktől eltérő kikiáltási ár esetén az árverés vezetője ettől eltérő licitlépcsőt határozhat meg. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette (árverési vevő). 5. Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.

76 6. Az árverési vevő által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba. A többi árverezőnek a letéti díjat az árverés befejezését követő 15 napon belül vissza kell adni. 7. Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő legfeljebb 60 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevő a szerződést az árverési hirdetményben meghatározott határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti. 8. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti. 9. Az árverés sikertelen, ha a) nem tettek vételi ajánlatot, b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő sem köt szerződést. 10. Az árverés sikertelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg. 11. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: -

az árverés helyét, idejét, az árverés vezetőjének nevét, az árverésre jogosultak azonosító adatait, az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat, a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat.

12. Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és az árverés résztvevői írják alá. 4. melléklet az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelethez AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÖNKORMÁNYZATI KÖZFELADAT ÁTADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ VAGYONKEZELŐI JOGÁNAK PÁLYÁZAT ÚTJÁN TÖRTÉNŐ MEGSZERZÉSÉNEK SZABÁLYAI A pályázatra irányuló javaslatok és döntések 1. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján való átadása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról a Közgyűlés dönt. 2. A Közgyűlés számára készített, a pályázat kiírásáról szóló döntés meghozatalához szükséges előterjesztésnek az SZMSZ szabályain túl az alábbiakat kell tartalmaznia:

77 a) a vagyon jogi helyzetét, ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a kezelési és használati viszonyainak részletes bemutatását, a vagyonra, illetve annak állagmegóvására, felújítására vonatkozó kötelező előírásokat, kötöttségeket, illetve korlátokat és tilalmakat, b) a vagyonkezelői jog átadására vonatkozó javaslatot, különösen annak célját, indokát, tervezett konstrukcióját, javasolt időtartamát, c) a vagyonkezelésbe adást megalapozó szakmai érveket, annak indokait, d) mindazokat a további tényeket, érveket és körülményeket, amelyeket az előterjesztő a döntéshozó tájékoztatása érdekében szükségesnek tart, e) mindazokat az egyetértő, illetve hozzájáruló nyilatkozatokat, amelyeket jogszabály a döntés előfeltételéül előír. A pályázaton való részvétel általános feltételei 3. A részvétel feltételei: a) a tájékoztató dokumentáció megvásárlása vagy átvétele, b) az ajánlattevő igazolja, hogy rendelkezik a közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírásokban meghatározott személyi és szakmai felkészültséggel, a vagyonkezeléshez szükséges pénzügyi biztosítékokkal, c) az ajánlattevőnek két hónapnál nem régebbi hatósági igazolással kell bizonyítania, hogy vonatkozásában a 8. § (6) bekezdésében meghatározottak nem állnak fenn, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy átlátható szervezetnek minősül, d) az önkormányzati közfeladat megszerzésére vonatkozó külön törvény a pályázatból való kizárás további eseteit állapíthatja meg. A pályázati felhívás, a pályázati felhívásra utaló közlemény és tartalma 4. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét, b) a pályázati eljárás célját, c) a vagyonkezelésbe kerülő vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlannyilvántartási adatokat, beleértve a per-, teher-, és igénymentességre vonatkozó körülményeket és az ingatlan-nyilvántartáson kívüli igényeket is), d) az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket, a pályázat elbírálása során alkalmazandó rangsorolási, bírálati szempontokat, e) a pályázaton való részvétel feltételeit, f) az esetleges ajánlati biztosíték mértékét, befizetésének módját, illetve visszafizetésének módját és feltételeit, g) az ajánlati kötöttség időtartamát, h) a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettség és egyéb biztosíték megjelölését, i) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, j) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, továbbá amennyiben a bontás nyilvánosan történik, az erre való utalást, k) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, további információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről, l) a tájékoztató dokumentáció beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit,

78 m) az esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.), n) a vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása ellenértékére vonatkozó ajánlatkérést, o) a vagyonkezelés időtartamának megjelölését, vagy erre vonatkozó ajánlatkérést, p) a tervezett vagyonkezelés pénzügyi fedezetének bemutatására, illetve meglétének igazolására vonatkozó adatszolgáltatás kérést, q) a pályázó szervezet működési adataira és üzleti tervére vonatkozó adatszolgáltatás előírását (a megelőző három év mérlegbeszámolóit, üzleti tervet a vagyonkezelés időszakára), r) a pályázati ajánlatok elbírálási határidejét és az ajánlattevők értesítésének módját, határidejét, s) a kiíró azon jogának – szükség szerinti – fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, vagy a vele való szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, amennyiben az megfelel a jogszabályi, illetve a pályázati feltételeknek, t) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa, u) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén az ajánlattevőtől írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek megváltozását, v) egyéb, a kiíró által fontosnak tartott feltételeket. 5. A nyilvános pályázati felhívásra utaló közleményt a kiíró legalább az önkormányzat hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján köteles megjelentetni, szükség esetén egy országos napilapban és egy helyi lapban is megjelentethető. 6. A pályázati felhívásra utaló közleménynek tartalmaznia kell: a) b) c) d) e)

a kiíró nevét, székhelyét, a vagyonkezelés tárgyát, azon szervezet megnevezését, ahol a pályázat tartalmáról további információ kérhető, a részletes pályázati felhívás megtekintésének helyét, idejét, az ajánlattételi határidőt.

Az ajánlattételi határidő, a pályázati felhívás, a pályázati ajánlatok módosítása és visszavonása 7. Az ajánlattételi határidőt a kiíró nem határozhatja meg a pályázati felhívásra utaló közlemény közzétételétől számított 30 naptári napnál rövidebb időtartamban. 8. A pályázati felhívás feltételeinek lényeges megváltoztatása esetén a pályázati felhívás módosítását legkésőbb a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, a meghirdetés nyilvánosságra hozatalával azonos módon közzé kell tenni. A módosított benyújtási határidő a közzétételtől számított legalább 15 naptári nap.

79 A kiíró jogosult a Közgyűlés hozzájárulásával a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt módosítani, visszavonni, de erről - a pályázati felhívásra utaló közlemény közlésével megegyező helyeken - az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni. A pályázati felhívás visszavonása esetén – amennyiben a tájékoztató dokumentációt az ajánlattevő ellenérték fejében kapta meg – a kiíró köteles az ellenértéket visszafizetni, ha az ajánlattevő a dokumentációt hiánytalanul visszaadja. 9. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. Az ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték 10. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. Az ajánlattevő köteles legalább 90 napos ajánlati kötöttséget vállalni. A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. A biztosíték átutalása a pályázati felhívásban rögzítettek szerint a kiíró számlájára történhet. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a rendelkezésre álló határidőn belül a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás megkötése az ajánlattevőnek felróható okból hiúsul meg, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. 11. A kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok az elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve a pályázat eredményéről szóló döntés megküldésének napjától kell számítani. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a pénzben kifejezett ellenértékbe beszámít. Amennyiben a vagyonkezelői jog ellenértéke tevékenységben kifejezett, vagy a pénzben kifejezett ellenérték a befizetett biztosíték összegénél kisebb, a kiíró a befizetett biztosítékot illetve a különbözetet a nyertes ajánlattevő számára a pályázat eredményéről szóló döntés megküldésének napjától számított 15 munkanapon belül fizeti vissza. A pályázati ajánlatok felbontása 12. A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a kiíró, vagy az általa megbízott, meghatalmazott személy a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál a kiírásért felelős és az általa meghívottakon kívül – nyilvános bontási eljárás esetén – az ajánlattevők, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek lehetnek jelen. A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázati eljárás érvénytelensége 13. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha:

80

a) a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, b) valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el. A pályázati ajánlat érvénytelensége 14. Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha: a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be, b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki jogszabály alapján az eljárásban nem vehet részt, c) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, d) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki a pályázati dokumentációt nem vásárolta meg, illetve nem vette át, e) az ajánlattevő nem csatolta a meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat, f) az ajánlattevő a pályázatot nem írta alá (gazdasági társaság esetén cégszerű aláírással) vagy g) az nem felel meg a pályázati felhívásban, dokumentációban, jogszabályban meghatározott feltételeknek. A pályázati ajánlatok elbírálása 15. A pályázati ajánlatokat legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 naptári napon belül kell elbírálni. Az ajánlattevők a kiírásért felelős egyedi elbírálása alapján, a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőig kötelesek a hiányzó igazolásokat beszerezni, illetve a nyilatkozatokat megtenni. A hiánypótlási határidő legfeljebb 15 napban határozható meg. A hiánypótlás során a pályázat elbírálásra kerülő tartalmi elemei nem módosulhatnak. A kiírásért felelős az elbírálási határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az új határidőről a kiírásért felelős köteles tájékoztatni az összes pályázót. A pályázati ajánlatok elbírálása során a kiírásért felelős írásban – a többi ajánlattevő azonos és egyidejű értesítése mellett – módosításnak nem minősülő felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatában foglalt nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására. A pályázati ajánlatokat a kiírásért felelős feldolgozza, köteles a pályázati ajánlatok tartalmi és formai érvényességét vizsgálni, egyben a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján a pályázati ajánlatok elbírálására és rangsorolására vonatkozó javaslatait és észrevételeit rögzíteni. A polgármester a kiírásért felelős által összeállított döntésre előkészített összefoglaló anyagot a Közgyűlés elé terjeszti és a nyertes pályázó személyéről a Közgyűlés dönt. Összeférhetetlenségi szabályok 16. A pályázat elbírálásából ki van zárva, és abban mint elbíráló nem vehet részt:

81 a) a pályázó vagy annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója, b) a pályázó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, alkalmazottja vagy más, szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja, c) aki annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja, illetve más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja, d) az a)-c) pontokban megjelölt személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, e) akitől a pályázat tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság). 17. A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni a kiírónak, ha vele szemben bármely, az 1. pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenséget az ajánlattevő is bejelentheti. 18. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a polgármester dönt. Pályázati eljárás eredménytelensége 19. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha a) nem érkezett pályázati ajánlat, b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek vagy c) amennyiben a Közgyűlés a pályázati eljárást eredménytelenné nyilvánította. A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele 20. A kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről, a döntést követő 15 naptári napon belül a pályázókat értesíti. 21. A kiírónak az önkormányzati vagyon vagyonkezelésére vonatkozó megállapodást a pályázat nyertesével a Közgyűlés döntését követő 45 napon belül kell megkötnie. 22. A kiíró a pályázat soron következő helyezettjével köti meg a szerződést, ha a nyertes pályázóval a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás nem jön létre, illetve a vagyonkezelésbe adás a nyertes érdekkörében felmerülő okból meghiúsul, feltéve, hogy annak ajánlata megfelelő, és az erre vonatkozó feltétel a pályázati kiírásban szerepelt. Tárgy:

Az UFC jelzálogjog bejegyzés iránti kérelem

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 018-025) A közgyűlés 15 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta:

82 140/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése előzetesen hozzájárul a békéscsabai 2595/9 és 2595/8 hrsz.-ú ingatlanokra a Magyar Állam javára jelzálogjog bejegyzéséhez, legfeljebb 31.199.637,- Ft 70 %-a, azaz 21.840.000,- Ft összeg erejéig, a Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club által beterjesztett beruházási tervben szereplő tételek megvalósításához kapott társaságiadó-kedvezmény mértékéig.

1.

beruházás megnevezése Labdafogó hálók oszlopokkal (335 fm háló, 5 méteres magasságban, 4 méterenként oszlopmerevítéssel) Kerítés felújítása, pótlása, egyes szakaszokon történő kiépítése (kb. 250 m hosszúságban; 2 méter magas kerítés építése, egyes szakaszokon felújítása-pótlása) Talajelőkészítés, gréderezés, talajlazítás, tömörítés, hengerezés, szkréperezés, szintezés, germinátorozás, kútfúrás, közműcsatlakozások, alapkészítés, szintezés Vagyonvédelem (infra sorompó és kamerarendszer kiépítése) Automata öntözőrendszer kiépítése (szivattyúval, kútfúrással; kb. 25.000 m2-en) Humusz vásárlása, helyszínre szállítással Fűmagvásárlás, füvesítés, növényvédelem Összesen: 2.

2.880.961

702.674

11.617.199 770.000 5.600.000 6.168.673 3.452.130 31.199.637

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése előzetesen hozzájárul a békéscsabai 2595/9 és 2595/8 hrsz.-ú ingatlanokra a Magyar Állam javára jelzálogjog bejegyzéséhez a Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club által beterjesztett tervben szereplő műfüves pálya megvalósítása érdekében 80.000.000,- Ft erejéig, de legfeljebb a pálya építéséhez kapott társaságiadó-kedvezmény mértékéig.

Felelős: Határidő: Tárgy:

bruttó összeg (tervezett, Ft)

Vantara Gyula polgármester Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. május 31. Pályázat benyújtása a „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges-program) című pályázati felhívásra

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági Oktatási és Sportbizottság, a bizottságok a határozati javaslat elfogadását javasolták. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 025-032) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:

83 141/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program)” című, TÁMOP-3.1.3-11/2 kódszámú pályázattal kapcsolatban az alábbiak szerint dönt: 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program)” című, TÁMOP-3.1.3-11/2 kódszámú pályázatra, amelyben a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium fejlesztésére igényel támogatást.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nyertes pályázat esetén mint pályázó vállalja 1 fő projektmenedzser, valamint 1 fő pénzügyi vezető pályázatban előírtak szerinti alkalmazását.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a fenntartói jogosultágának fennállásáig, ezt követően a leendő fenntartóval történő megállapodás szerint a projekt fizikai befejezését követő 5 éven keresztül a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium működtetését, valamint a pályázat eredményeinek fenntartását. A fenntartói jogosultságának fennállásáig vállalja, hogy az előterjesztésben részletezett esetlegesen többletköltségekkel járó projekt eredményeinek fenntartását az oktatási intézmény éves költségvetésében biztosítja, törekedve a meglévő kapacitások kihasználására.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a pályázathoz kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát, illetve a hivatal munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős : Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. május 19.

Tárgy:

A közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. Valamennyi bizottság a rendelettervezetet elfogadásra javasolta. (Kazetta 3/1. 032-039)

84 Strifler Attila képviselő: Ismételten megkérdezte, hogy a polgármesternek a saját hatáskörben hozott döntéseiről van-e beszámolási kötelezettsége a testület, illetve a bizottságok felé. (Kazetta 3/1. 039-041) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Igen, a hivatal készíti elő. Tóth Károly képviselő tevékenysége idején havonta kötelező jelleggel számoltak be. Jelenleg pedig évente két alkalommal kell a polgármesternek beszámolnia a testület előtt. (Kazetta 3/1. 041-048) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 3/1. 048-052) A közgyűlés 13 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. Közbeszerzési ügyekben gyakorolt hatáskörök 1. § A polgármester a) kijelöli a közbeszerzési eljárásokban közreműködő bíráló bizottságok szakértelemmel rendelkező tagjait, b) jóváhagyja az összesített közbeszerzési tervet és annak módosítását, c) az eljárást megindító hirdetményt – a közbeszerzési szabályzatban megjelölt módon – ellenjegyzi. 2. Szociális, egészségügyi, valamint gyermek- és ifjúságvédelem területén gyakorolt hatáskörök 2. § A polgármester a) az egészségügyi szakellátások esetében jóváhagyja a finanszírozási szerződés egészségügyi szolgáltató által kezdeményezett módosítását, b) kiadja azokat a fenntartói nyilatkozatokat, amelyek nem járnak pénzügyi kötelezettségvállalással, összhangban vannak a szakmai koncepciókkal és a feladatellátás minőségét javítják. 3. Oktatási, közművelődési területen gyakorolt hatáskörök 3. §

85

(1) A polgármester kiadja a fenntartói támogató nyilatkozatokat azon közoktatással kapcsolatos pályázatok esetében, amelyek összhangban vannak a megyei jogú város közoktatás-fejlesztési tervével, a feladatellátás minőségét javítják, de a bővülését nem eredményezik és a) nem igényelnek többletforrást vagy b) a bizottság rendelkezésére álló keretösszegből a szükséges önrészt biztosítja. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben a pályázati feltételek között szerepel a jelzálogjog-bejegyzés, a polgármester a jegyző ellenjegyzésével gyakorolja döntési jogkörét. (3) A polgármester egyetértési jogot gyakorol nevelési-oktatási intézményben történő rendkívüli szünet elrendelése esetén. (4) A polgármester évente felméri a magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt. 4. Egyéb hatáskörök 4. § (1) A polgármester dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott vezetői keret, városmarketing keret, választókerületi célelőirányzat, valamint polgármesteri keret felhasználásáról. (2) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a polgármester megköti a nettó 8 millió forint értékhatárt el nem érő vállalkozási (építési, szerelési, tervezési, kutatási) megbízási és szállítási szerződéseket. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott keretek felhasználásáról, valamint a (2) bekezdés alapján megkötött szerződésekről a polgármester a zárszámadás keretében beszámol a közgyűlésnek. 5. § A polgármester dönt a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által a szennyvízberuházás során indított kisajátítási ügyekkel kapcsolatban hozott határozatok elleni jogorvoslatok benyújtásáról, amelyről minden évben kétszer, június hó 30. és december hó 31. napjáig tájékoztatja a közgyűlést. 5. Záró rendelkezések 6. § (1) Ez a rendelet 2012. május hó 3. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról szóló 12/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendelete, valamint annak módosításáról szóló 18/2007.

86 (IV. 16.), 38/2008. (IX. 22.), 3/2009. (I. 26.) és 10/2010. (II. 22.) önkormányzati rendelete. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

A Dr. Harangi Ügyvédi Iroda megbízási díjával kapcsolatos 344/2009. (V. 14.) közgy. határozat hatályon kívül helyezése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek a következő, kiegészített formában: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Vizsgálat kártérítési felelősség tárgyában ügyben a 377/2009. (V. 14.) közgy. határozatát – az Állami Számvevőszék által készített, Jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről című dokumentum alapján – hatályon kívül helyezi.” A felelős személye és a határidő nem változik. (Kazetta 3/1. 052-059) Takács Péter képviselő: Mielőtt a hatályon kívül helyezés megtörténne, szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy az ÁSZ jelentést a testület a 2010. januári ülésén tárgyalta. A Harangi Ügyvédi Irodával valóban foglalkoztak. Vantara Gyula polgármester által kiemelt mondatok értelmében a testület helyezze hatályon kívül a határozatot. Néhány sorral odébb viszont az olvasható ki, hogy nem ilyen egyértelmű az ÁSZ megállapítás. (Kazetta 3/1. 059-067) Vantara Gyula polgármester: Pontosításként jelezte, hogy nem a szövegből idézett, hanem a bizottság által kiemelt mondatot olvasta, az a dokumentum pontos megnevezését. (Kazetta 3/1. 067-073) Takács Péter képviselő: Megkereste az ÁSZ jelentésben azt a részt, ami az eredeti határozati javaslatban szerepel. Magyarázó szövegrészként valójában be van idézve. A 2010. januári közgyűlés határozatot hozott a Harangi Ügyvédi Irodával kapcsolatban. Az akkor feltett kérdésére Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonytól az alábbi választ kapta: „Az ÁSZ jelentés kapcsán kimondásra került, hogy a 2008. évi kifizetés nem jogszerű a Harangi Ügyvédi Iroda részére. Amennyiben a közgyűlés dönt, az ügyvédi irodának azt a megbízatást kell adni, hogy a 2008. évre vonatkozó kifizetést követelje vissza. Fokozatossági sorrend van, az ügyvédi irodával az eljárás meg kell indítani, ami alapján a cég vagy önállóan visszafizeti az összeget, ellenkező esetben peresítésre kerül sor. Amikor ez lezajlik, a közgyűlési határozat módosítására kerül sor, a hivatal beszámol a testületnek az elvégzett tevékenységről.” Számára ezért nem egyértelmű a jelenlegi hatályon kívül helyezés. Éppen ezért nemmel fog szavazni. (Kazetta 3/1. 073-090) Vantara Gyula polgármester: Kérte Takács Péter képviselőt, hallgassa meg Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony által elmondottakat. (Kazetta 3/1. 090-092) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Tekintettel arra, hogy az Állami Számvevőszék jogosult Magyarországon egyedül a számszaki és törvényességi működést ellenőrizni az önkormányzatnál, - a szerződésben külön is kitértek erre – azért ragaszkodott hozzá, hogy

87 szószerint legyen beidézve a jelentésről a szerződésre vonatkozó szövegrész. Az Állami Számvevőszék véleményével, iránymutatásával ellentétesen nem lehet dönteni, ezért szükséges a vonatkozó közgyűlési határozat visszavonása. (Kazetta 3/1. 092-098) Miklós Attila képviselő: Jelezte, hogy a szavazás során szintén nemmel fog szavazni, hiszen a jelentés azt mondja ki, hogy a teljes összeg visszaigénylése nem volt helyes. (Kazetta 3/1. 098-103) Kutyej Pál képviselő: Elfogadja az előterjesztésben foglaltakat, mivel bárhogy gondolkodik a testület, a határozat hatályon kívül helyezésével a törvény erejénél fogva az Állami Számvevőszék által leírtak szerint jár el. (Kazetta 3/1. 103-109) Takács Péter képviselő: Felhívta Kutyej Pál képviselő figyelmét a jelentés 48. oldalán leírtakra. Amennyiben áttanulmányozta a jelentést, nem kerülhette el figyelmét az a megállapítás, miszerint a 2007. december 31-ét követő időszakra teljesített kifizetések nem feleltek meg az ÁMR 134. § (2) bekezdésének. Ezért nemmel fog szavazni a hatályon kívül helyezéssel kapcsolatban. (Kazetta 3/1. 109-116) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Jelezte, hogy a bizottság módosító indítványát befogadja. (Kazetta 3/1. 116-117) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosított határozati javaslatot: (Kazetta 3/1. 117-122) A közgyűlés 11 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 142/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Vizsgálat kártérítési felelősség tárgyában ügyben, 377/2009. (V. 14.) közgy. határozatát – az Állami Számvevőszék által készített, „Jelentés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről” című dokumentum alapján - hatályon kívül helyezi. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. április 27.

Napirend tárgya: Tárgy:

Beszámoló átruházott hatáskörben hozott határozatokról

Beszámoló a részönkormányzat 2011. évi működéséről

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 122-129) A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

88

143/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:

Dr. Ferenczi Attila, a részönkormányzat vezetője 2012. április 27.

Tárgy:

Beszámoló a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 2011. évi átruházott hatáskörben hozott határozatairól

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 129-133) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 144/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 2011. évben átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

Tárgy:

Beszámoló a polgármester döntési hatáskörébe tartozó előirányzatok felhasználásáról

Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy a szavazás során tartózkodik, mivel a csatolt mellékleten nem tud eligazodni, bár nem vonja kétségbe, hogy a feltüntetett adatok indokolt kifizetések. (Kazetta 3/1. 133-141) Kiss Tibor alpolgármester: Számára egyértelmű az előterjesztés, ezért igennel szavaz. (Kazetta 3/1. 141-142) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 142-148) A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta:

89

145/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a vezetői keret, a városmarketing keret, a választókerületi célelőirányzat, valamint a polgármesteri keret 2011. évi felhasználásáról készített beszámolót tudomásul veszi. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

Tárgy:

Beszámoló a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2011. évi döntéseiről

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 148-152) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 146/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló 2011. évi beszámolóját. Felelős: Határidő:

Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke 2012. április 27.

Tárgy:

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága 2011. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 152-161) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 147/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 2011. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól

90 szóló beszámolóját, valamint a 2011. évi oktatási, kulturális, ifjúsági és sport pénzeszközök felhasználásáról szóló beszámolóját az előterjesztés mellékletei szerint. Felelős: Határidő:

Köles István, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2012. április 27.

Tárgy:

Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2011. évben átruházott hatáskörében hozott határozatokról

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 161-169) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 148/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság 2011. évben átruházott hatáskörben hozott határozatairól szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:

Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2012. április 27.

Tárgy:

Beszámoló az Önkormányzat Közbeszerzési átruházott hatáskörben hozott döntéseiről

Döntéshozó

Bizottság

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 169-175) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 149/2012. (IV. 27.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság 2011-ben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. április 27.

Napirend tárgya:

BEJELENTÉSEK

Képviselői kérdésekre adott válaszok:

91

Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselő elfogadja a Harangi Ügyvédi Irodát érintő kérdésére kapott választ? (Kazetta 3/1. 175-179) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy a választ nem fogadja el. (Kazetta 3/1. 179-180) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a képviselői kérdésre adott választ. Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással, a képviselői kérdésre adott választ elfogadta. Takács Péter képviselő kérdést intézett az MSZP-t érintően. Elfogadja a választ? (Kazetta 3/1. 180-190) Takács Péter képviselő: A választ nem tudja elfogadni, mivel a frakcióvezetőre irányul, miközben kiderül, hogy nem a város bízta meg. Vélhetően rosszul emlékezett a polgármester, amikor az említett példát hozta. Tudja, hogy akiről szó van, nem frakcióvezető. (Kazetta 3/1. 190-195) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a képviselői kérdésre adott választ. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 13 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással, a képviselői kérdésre adott választ elfogadta.

Bejelentette, hogy április 19-én a Gyulai Törvényszék tárgyalás tartott a békéscsabai piac ügyében. Tanuk meghallgatására került sor az alapszerződéssel kapcsolatban. A kihallgatott tanuk az önkormányzatot képviselő ügyvéd tájékoztatása szerint megerősítették és igazolták, hogy a felperes azért üzemeltette hosszú időn keresztül a piacot, mert nyilván megérte ilyen szerződési feltételekkel fenntartania a jogviszonyt. Vállalta továbbá a város, hogy a közgyűlési jegyzőkönyveket, erre vonatkozó határozatokat pótlólag, kiegészítésként becsatolja. (Kazetta 3/1. 195-208) Strifler Attila képviselő: 2011. december 16-i testületi ülés tárgyalta a köztisztaság fenntartásának és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet módosítását, amely tartalmazta a hulladékszállítási díjak emelését is. 4 %-os díjemelés következett be, miközben a hulladékgazdálkodásról szóló törvény 2012. január 1től érvényes, melynek 56. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzatok képviselő-testülete által rendeletben, 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. Jelenlegi ismerete szerint nincs meggyőződve arról, hogy e tekintetben törvényesen járt el a testület a rendelet módosításakor. Amennyiben a testület nem törvényesen járt el, helyre kell állítani a törvényes állapotot, másrészt 2012. évben beszedett díjakat a lakosság felé kompenzálni szükséges. Vagy vissza kell fizetni a többletként befizetett díjat, vagy a későbbiekben jóvá kell írni. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nagyon sok családnak minden forint számít, illetve a törvényes működést is szem előtt kell tartani. Az elhangzottakkal kapcsolatban Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony megtisztelő válaszát várja. (Kazetta 3/1. 208-235)

92

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Jelezte, hogy a képviselői kérdésre 15 napon belül írásban részletes választ ad. (Kazetta 3/1. 235-237) Takács Péter képviselő: Kérte Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyt, biztosítson betekintési lehetőséget a Békéscsabán működő, önkormányzati ingatlanokban elhelyezett pártokkal kapcsolatos szerződésekbe. Vantara Gyula polgármesterhez intézte kérdését. A volt Patyolat Vállalat kármentesítése hol tart? A korábban adott információk szerint év elején bírálják el a pályázatot. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén szembesült azzal, hogy 3,1 milliárd forintos beruházás várható a városban. Hol tart az ügy? (Kazetta 3/1. 237-251) Zelenyánszki Péter képviselő: Az elmúlt héten telefonon beszélt Bak Sándorral, a KÖVIZIG igazgatójával. Május utolsó keddi napján lakossági fórum keretében tájékoztatják a lakosságot. A pályázat jelenleg elbírálás alatt áll, a kapott tájékoztatás alapján minden valószínűség szerint a lakossági fórum előtt elbírálására sor kerül. Remélhetőleg pozitív döntés várható. (Kazetta 3/1. 251-261) Takács Péter képviselő: A választ elfogja. Pontosan mikor kerül sor a lakossági fórumra? (Kazetta 3/1. 261-263) Zelenyánszki Péter képviselő: Dupla lakossági fórumot tartanak. Május utolsó keddi napján Gerlán az Általános Művelődési Központban, majd másnap az Esély Pedagógiai Központban. (Kazetta 3/1. 263-269) Dr. Csicsely Ilona képviselő: Tavasszal népszerű a lakosság körében a lomtalanítási akció. Ebben az évben azonban elmaradt a veszélyes hulladékok gyűjtése. Információja szerint a város nem rendelte meg, pedig nagyban hozzájárult a város tisztaságához a veszélyes hulladékok gyűjtésére irányuló akció. Az őszi lomtalanítás idején számíthat a lakosság veszélyes hulladékok gyűjtésére? (Kazetta 3/1. 269-281) Csiaki Tamás osztályvezető: Valóban az önkormányzat a tavaszi lomtalanítás alkalmával nem támogatta a veszélyes hulladékok begyűjtését. Az őszi lomtalanítás során megoldható. A lakosság Jaminában a vállalkozó telephelyén leadhatja a veszélyes hulladékot. A lomtalanítás idején hétvégén is nyitva áll a telep. (Kazetta 3/1. 281-299) Vantara Gyula polgármester: A telephelyen leadott veszélyes hulladékért 260,- Ft/kg átvételi árat kell fizetni. Az őszi lomtalanítás ideje alatt azonban térítésmentesen lehet igénybe venni a lehetőséget. Nem volt kihasználva az évente két alkalommal meghirdetett akció, hiszen egy háztartásban nem gyűlik össze annyi veszélyes hulladék. Kérte, hogy őszig őrizzék meg, vagy amennyiben vállalni tudják a 260,- Ft/kg átvételi árat, a telephelyre szállítsák el. (Kazetta 3/1. 299-303)

93 Dr. Csicsely Ilona képviselő: Jelezte, hogy elfogadja a képviselői kérdésére adott választ. (Kazetta 3/1. 303-304) Vantara Gyula polgármester: Bejelentette, hogy a testület soron következő ülésére az elfogadott munkaterv szerint 2012. május 25. napján kerül sor. A közgyűlés ülését 13 óra 08 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 3/1. 304-306 )

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző