Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 265-4/2013.

JEGYZİKÖNYV Készült: 2013. március 29-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyőlési képviselı, Hanó Miklós alpolgármester, országgyőlési képviselı, Kiss Tibor alpolgármester, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Futaki Sándor, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Kutyej Pál, Dr. Csicsely Ilona, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselı. Távolmaradását elızetesen jelezte: Köles István képviselı Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı, Dr. Kiss Gyula aljegyzı Meghívottként jelen volt: Varga Tamás, az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály osztályvezetı-helyettese, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetıje, Wittmann László, a Stratégiai - Fejlesztési Osztály osztályvezetıje, Csernus István, a Stratégiai – Fejlesztési Osztály osztályvezetı-helyettese, Török Tamás, a StratégiaiFejlesztési Osztály közbeszerzési ügyintézıje, Czigléczkiné Liszkai Edit vagyonkezelı, Dr. Tıgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetıje, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıje, Krizsán Miklós könyvvizsgáló, Hajnal Györgyné, a Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda intézményvezetıje, Rakonczás Szilvia, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár megbízott vezetıje, Andó György a Munkácsy Mihály Múzeum megbízott vezetıje, Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója, Dr. Hajdú Antal városi rendırkapitány, Dr. Polyák Zsolt megyei rendırfıkapitány Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyőlés határozatképes, 17 fı képviselı van jelen. Távolmaradását elızetesen Köles István képviselı jelentette. Az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett Z/1. jelő napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyrıl nem kell szavazni. A meghívóban késıbbi kiküldéssel szerepel az 5/1. és 5/2. jelzéső elıterjesztések, amelyet a képviselık hétfın kaptam meg e-mailban.

2 Tájékoztatásul közölte, hogy a Bejelentések napirend keretében tárgyalja a testület a képviselıi kérdéseket. Az elhangzottakon és a meghívóban jelzetteken kívül van-e kérdés, észrevétel, módosító javaslat? (Kazetta 1/1. 000-007) Takács Péter képviselı: Jelezte, hogy a Bejelentések napirend keretében kérdést kíván intézni Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı asszonyhoz. (Kazetta 1/1. 007-010) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a napirendet. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el:

NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály Elıterjesztı: Dr. Tıgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetıje

Nyilvános ülés:

1.)

Magasabb vezetıi megbízás és közalkalmazotti jogviszony megszüntetése Elıkészítı: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

2.)

A Munkácsy Mihály Múzeum magasabb vezetıi pályázatának elbírálása Elıkészítı: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

3.)

A Békés Megyei Könyvtár magasabb vezetıi pályázatának elbírálása Elıkészítı: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

4.)

Oktatási, közmővelıdési és sport ügyek: 1.

A Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda intézményvezetıi pályázatának kiírása Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

2.

Közmővelıdési megállapodások, alapítványi támogatások jóváhagyása Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály

3 Elıterjesztı: Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály vezetıje 5.)

Szociális ügyek: 1.

A gyermekvédelem helyi szabályozásáról önkormányzati rendelet módosítása Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

2.

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában mőködı szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

3.

A Csaba Ügyeleti Kft. feladatvállalási szerzıdésének módosítása Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

6.)

szóló

5/2011.

(II.

28.)

Városüzemeltetési ügyek: 1.

A vízterhelési díjak megállapítása Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

2.

Az Alföldvíz Zrt. közgyőlési elıterjesztéseinek véleményezése Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

3.

A magánerıs lakossági útépítés és közmőfejlesztés szervezésérıl, önkormányzati támogatási rendszerérıl és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása (1. forduló) Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

12.00 órakor 7.)

A Békéscsabai Rendırkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának 2012. évi helyzetérıl Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

8.)

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1.

Döntési jogkör átruházása a „Békéscsabai intézmények közös villamosenergiabeszerzése 2013-2014. évre” tárgyú közbeszerzési eljárásban Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

4

2.

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményezı korszerősítésének, felújításának támogatásáról szóló 31/2008. (VII. 14.) önkormányzati rendelet alapján kamattámogatás odaítélése Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

3.

Pályázat benyújtása a Gyermekélelmezési Intézmény fejlesztésére Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

4.

A lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 5. 5.4-13/2 kódszámú felhívásra pályázatok benyújtása Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

5.

A Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. részére nyújtandó kölcsön Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

6.

Telekértékesítés az Északi Ipartelepen a 6147/21 hrsz.-ú ingatlanból Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

7.

Döntés a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. ingatlanával (3377 hrsz.) kapcsolatos elıvásárlási jog vonatkozásában Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

8.

Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójának véleményezése Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

9.)

A településképi bejelentési eljárásról szóló rendelet megalkotása (2. forduló) Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

10.)

A településképi véleményezési eljárásról szóló rendelet megalkotása (2. forduló) Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

11.)

Településrendezési Eszközök módosítása Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

12.)

A közösségi együttélés alapvetı szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása Elıkészítı: Közigazgatási Osztály Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

5 13.)

A Közép-Békési Centrum Egyesület létrehozása Elıkészítı: Kabinet Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

14.)

Tájékoztató „A Csabai kolbász marketingje” címő, Békéscsaba kolbászkészítı hagyományait kiaknázó marketing koncepcióról Elıkészítı: Kabinet Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester

15.)

BEJELENTÉSEK

(Kazetta 1/1. 010-014) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet, hogy 12.00 órakor tárgyalja a testület a rendırség közrendrıl, közbiztonságról szóló beszámolóját. 9 óra 25 perckor zárt ülést rendelt, kérte, hogy a teremben csak az arra jogosultak tartózkodjanak. (Kazetta 1/1. 014-021) Zárt ülés

Napirend tárgya:

Magasabb vezetıi megszüntetése

megbízás

és

közalkalmazotti

jogviszony

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelent vendégeket. Az elıterjesztést véleményezte a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 62/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 19. § a) pontjában, valamint 41. § (7) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva Hajnal Györgyné (szül. hely, idı: Békéscsaba, 1955. február 7., a. n.: Seben Éva, lakcím: 5600 Békéscsaba, Zsálya u. 12.) intézményvezetınek a Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvodánál fennálló közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés a) pontja alapján 2013. május 31. napján közös megegyezéssel megszünteti.

6

A Közgyőlés köszönetét fejezi ki Hajnal Györgyné részére az intézményvezetıi munkája során kifejtett tevékenységéért. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. május 31.

Vantara Gyula polgármester: Hajnal Györgyné eddigi tevékenységét megköszönve, további nyugodalmas éveket kívánt. (Kazetta 1/1. 061-063) Napirend tárgya:

A Munkácsy Mihály Múzeum magasabb vezetıi pályázatának elbírálása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 63/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (7) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva 5 év határozott idıtartamra, 2013. április 1. napjától 2018. március 31. napjáig megbízza Ando Györgyöt (szül. hely, idı: Békéscsaba, 1966. július 1., a. n.: Fabulya Judit, lakcím: 5600 Békéscsaba, Bem u. 34.) a Munkácsy Mihály Múzeum intézményvezetıi (magasabb vezetıi) feladatainak ellátásával. Besorolása, besorolás szerinti illetménye, valamint magasabb vezetıi pótléka a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény végrehajtásáról a mővészeti, a közmővelıdési és a közgyőjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggı egyes kérdések rendezésére címő 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint kerül megállapításra. Ando György intézményvezetıi megbízására vonatkozó munkáltatói intézkedések megtételére a kultúráért felelıs miniszternek a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bekezdésében elıírt egyetértése esetén kerülhet sor. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. március 31.

7 Vantara Gyula polgármester: Ezúton gratulált Andó Györgynek, aki jelenlétével megtisztelte a közgyőlést. Munkájához sok sikert, jó egészséget kívánt. (Kazetta 1/1. 063-077) Napirend tárgya:

A Békés Megyei Könyvtár magasabb vezetıi pályázatának elbírálása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 077-082) Takács Péter képviselı: Rakonczás Szilvia pályázatával kapcsolatos kérdéseit bizottsági ülésen megtette, amit jelen ülésen nem kíván megismételni. Az elıkészítéssel kapcsolatos kérdésére a bizottsági ülésen azonban nem kapott megnyugtató választ. A törvény erejénél fogva a pályázókat szakmai bizottság hallgatja meg. Ebben a bizottságban helyet kapott a megyei könyvtár részérıl az igazgatóhelyettes asszony. Arra tekintettel, hogy közalkalmazotti tanács nem mőködik a megyei könyvtárban, hogyan történt a pályázó kiválasztása, illetve milyen módon tudta véleményét kifejteni a kollektíva a pályázattal kapcsolatban? A válasz a kollektíva részérıl az volt, hogy igazából nem nagyon tudták a pályázatot megismerni. Ehhez képest a szakértıi bizottsági jegyzıkönyv szerint az a hölgy, aki a megyei könyvtárt, illetve annak kollektíváját képviselte, kifejtette azon álláspontját, hogy a kollektíva egyetért a pályázatban foglaltakkal. Véleménye szerint ez elég komoly ellentmondás. (Kazetta 1/1. 082-098) Vantara Gyula polgármester: Számára nem jelent ellentmondást. A kiválasztás a könyvtár dolga. Csabai Károly szakértı is egyetért a pályázattal. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 15 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 64/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (7) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva 5 év határozott idıtartamra, 2013. április 1. napjától 2018. március 31. napjáig megbízza Rakonczás Szilviát (szül. hely, idı: Gyula, 1958. január 10., a. n.: Szilágyi Szilvia Irma, lakcím: 5600 Békéscsaba, Vécsey utca 36. 1/3.) a Békés Megyei Könyvtár intézményvezetıi (magasabb vezetıi) feladatainak ellátásával. Besorolása, besorolás szerinti illetménye, valamint magasabb vezetıi pótléka a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény végrehajtásáról a mővészeti, a közmővelıdési és a közgyőjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggı egyes kérdések rendezésére címő 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint kerül megállapításra.

8

Rakonczás Szilvia intézményvezetıi megbízására vonatkozó munkáltatói intézkedések megtételére a kultúráért felelıs miniszternek a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bekezdésében elıírt egyetértése esetén kerülhet sor. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. március 31.

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy a testületi ülés elıtt megérkezett a minisztérium állásfoglalása, írásban járultak hozzá a kinevezéshez. Ezúton gratulált Rakonczás Szilviának, munkájához jó egészséget, sok siker kívánt. (Kazetta 1/1. 106-109) Napirend tárgya: Tárgy:

Oktatási, közmővelıdési és sport ügyek:

A Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda intézményvezetıi pályázatának kiírása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 65/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-a, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben címő 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a alapján pályázatot ír ki a Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda intézményvezetıi állására.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzıt, hogy a pályázat kiírásáról hozott döntést követıen gondoskodjon a pályázati kiírásnak a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata internetes oldalán, az Önkormányzat székhelyén helyben szokásos módon, valamint az Oktatási és Kulturális Közlönyben történı megjelentetésérıl.

III.

Pályázati kiírás szövege:

A pályázatot

Meghirdetett

Képesítési és egyéb

Juttatások, illetmény, pótlék,

9 meghirdetı szerv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

munkahely

feltételek

Penza Lakótelepi és A Köznev. tv. 67. § Dr. Becsey Oszkár (1) a) pontjában Utcai Óvoda meghatározott felsıfokú iskolai Békéscsaba, Penza végzettség és ltp. 19. szakképzettség, pedagógusóvodavezetı szakvizsga keretében szerzett intézményvezetıi Lf: Az intézmény tevékenységi körébe szakképzettség, tartozó feladatok legalább 5 év vezetıi irányítása, pedagógus különös tekintettel a munkakörben szerzett Köznev. tv.-ben, az szakmai gyakorlat, a EMMI rendeletben, nevelési-oktatási valamint az intézményben államháztartásról pedagógusszóló 2011. évi munkakörben CXCV. törvényben fennálló, határozatlan és az idıre, teljes államháztartásról munkaidıre szóló szóló törvény alkalmazás, vagy a végrehajtásáról megbízással szóló 368/2011. egyidejőleg pedagógus(XII. 31.) Korm. munkakörben történı, rendeletben határozatlan idıre foglaltakra. teljes munkaidıre szóló alkalmazás, a Köznev. tv. 66. § (1) b) pontja alapján büntetlen elıélet és cselekvıképesség. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség.

egyéb ÁEI: 2013. augusztus 1. A vezetıi megbízás 2018. július 31. napjáig szól. A közalkalmazotti jogviszony idıtartama: határozatlan idejő. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidı. Benyújtás határideje: a pályázati felhívás KSZK honlapján történı megjelenéstıl számított 30 nap. Elbírálás határideje: 2013. június 30. Elbírálás rendje: a Kjt., valamint a Korm. rendelet szerint. Illetmény, juttatás: Kjt. és Korm. rendelet szerint. Pályázathoz csatolandó jogszabály szerinti mellékletek: - szakmai életrajz, - intézmény vezetésére vonatkozó program a szakmai helyzetelemzésre épülı fejlesztési elképzeléssel, a pályázati felhívásban megfogalmazott tartalmi követelményekkel, - oklevélmásolatok, - szakmai gyakorlat igazolása, - nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, - nyilatkozat arról, hogy a pályázat elnyerése esetén nem áll fenn a Kjt. 41. § szerinti összeférhetetlenség, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Közzététel várható idıpontja KSZK honlapon: 2013. április. A pályázat benyújtásának módja: 1 példányban, postai úton, a pályázatnak Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címére, Dr. Szvercsák

10 Szilvia jegyzı részére történı megküldésével (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), a borítékon feltüntetve a munkakör megnevezését (óvodavezetı). A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Túriné Kovács Márta osztályvezetı nyújt a 66/523819-es tel. számon. ÁEI: állás elfoglalásának ideje Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetıi megbízással járó lényeges feladatok Felelıs: Határidı:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı 2013. március: a pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése; 2013. május-június: a pályázatok véleményezése, elbírálása.

Tárgy:

Közmővelıdési megállapodások, alapítványi támogatások jóváhagyása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 113-119) Miklós Attila képviselı: Kezdeményezte, hogy az elıterjesztésrıl egyesületenként szavazzanak. (Kazetta 1/1. 119-123) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Miklós Attila képviselı javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodással, a javaslattal egyetértett.

Szavazásra bocsátotta a Vasutas Országos Közmővelıdési és Szabadidı Egyesület Vasutas Mővelıdési Háza és Könyvtára 350.000,- Ft-os támogatására irányuló javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal, a javaslattal egyetértett.

Szavazásra bocsátotta a Szlovák Kultúra Háza 350.000,- Ft-os támogatására irányuló javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal, a javaslattal egyetértett.

Szavazásra bocsátotta a Békés Megyei Népmővészeti Egyesület 350.000,- Ft-os támogatására irányuló javaslatot.

11 -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal, a javaslattal egyetértett.

A Tudományos Ismeretterjesztı Társulat Körösök Vidéke Egyesület támogatását nem támogatta a megállapodás, így arról nem kell külön szavazni. . Szavazásra bocsátotta a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 7.800.000,- Ft-os támogatására irányuló javaslatot. (Kazetta 1/1. 123-140) Hrabovszki György képviselı: Jelezte, azért kérték az egyesületenkénti szavazást, mivel úgy ítélték meg, hogy a többi közmővelıdési intézményhez, illetve egyesülethez képest magas a Natúrpark támogatására irányuló javaslat. Nem igazán értik ennek indokoltságát, illetve az elosztás módját. Nem vett részt a bizottság ülésén, ahol megismerhette volna a támogatás elvét. A javaslat elfogadását nem támogatja. (Kazetta 1/1. 140-147) Vantara Gyula polgármester: Az egyesület mőködéséhez évek óta csökkenı mértékben biztosít támogatást az önkormányzat. (Kazetta 1/1. 147-155) Kiss Tibor alpolgármester: A költségvetésben külön soron szerepel a Körösök Völgye Natúrpart támogatása, amelyet egy hónappal korábban hagyott jóvá a testület. Jelen ülésen ezt a tény erısítik meg. (Kazetta 1/1. 155-160) Vantara Gyula polgármester: Megerısítette, hogy a megalakulás óta 12.000.000,- Ft-ról folyamatosan csökken az egyesület támogatása, amit az önkormányzat azért biztosít, hogy az egyesületet az önálló gazdálkodás felé segítse. A költségvetési rendeletben külön soron szerepelt a támogatás. Jelen esetben, mint egyesületi támogatást szükséges ismételten megerısíteni. (Kazetta 1/1. 160-170) Hrabovszki György képviselı: Tudomása van arról, hogy a költségvetési soron szerepelt a tétel. Azzal is tisztában van, hogy csak a megerısítésre irányul a döntés. Az egyesület támogatása valóban évek óta csökken, amire az önkormányzat korábban kötelezettséget vállalt. A költségvetést sem személye, sem Miklós Attila képviselı nem fogadta el. Egyébként a kérdés nem erre irányult. Indokolása annak, miért kérték az egyesületenként történı szavazást. Úgy látják, hogy aránytalan a közmővelıdési szervek, intézmények támogatása. Nem akartak vitát generálni, csupán az egyesületenként történı szavazásra irányuló kezdeményezésüket szerették volna megindokolni. (Kazetta 1/1. 170-179) Vantara Gyula polgármester: A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület a megalakulás évében nonprofit szervezet volt. Csak önkormányzati támogatással tudta megkezdeni mőködését, belakni az épületet. Megegyezés jött létre, miszerint az önkormányzat által biztosított támogatás évrıl-évre csökkenı mértékő lesz. Emlékezete szerint a támogatás összege 12.000.000,- Ft-ról indult. A támogatás jelenleg is a „lábra állást”, az önálló pályáztatást szolgálja.

12 Bejelentette, hogy a bizottság javaslata alapján a Tudományos Ismeretterjesztı Társulat Körösök Vidéke Egyesület nem részesül támogatásban. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a javaslattal egyetértett. (Kazetta 1/1. 179-189) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 7.800.000,- Ft-os támogatására irányuló javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a javaslattal egyetértett. (Kazetta 1/1. 189-196) Kiss Tibor alpolgármester: Bizottsági ülésen felvetıdött annak az igénye, hogy a Garabonciás Alapítvány megítélt támogatása abban az esetben lesz átutalva, amennyiben a pontos programtervet a bizottság elé tárják a következı hónapban. Teljesen új rendszerben akarják az egyhetes rendezvénysorozatot megtervezni. (Kazetta 1/1. 196-206) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az Alapítványok támogatására irányuló javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal, a javaslattal egyetértett. (Kazetta 1/1. 206-212) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal, a javaslattal egyetértett.

A közgyőlés a határozat I. 1-3. pontjáról 16 igen, egyhangú szavazattal, a I. 4-5. pontjáról 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a határozat II. pontjáról 16 igen, egyhangú szavazattal döntött és a következı határozatot hozta: 66/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a közmővelıdésrıl szóló 12/2003. (III.27.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése alapján jóváhagyja az alábbi szervezetekkel, intézményekkel történı közmővelıdési megállapodások megkötését: 1. Vasutas Országos Közmővelıdési és Szabadidı Egyesület Vasutas Mővelıdési Háza és Könyvtára,

13 2. Szlovák Kultúra Háza, 3. Békés Megyei Népmővészeti Egyesület, 4. Tudományos Ismeretterjesztı Társulat Körösök Vidéke Egyesület, 5. Körösök Völgye Natúrpark Egyesület. Felelıs: Határidı:

Köles István bizottsági elnök 2013. március 29.

II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja az alábbi alapítványok Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság döntése szerinti támogatását elszámolási kötelezettséggel:

A támogatott szervezet neve

A támogatás tárgya

Csabai Garabonciás Alapítvány

Garabonciás Napok

„Balassi Táncegyüttes Mőködtetésére” Alapítvány

XXII. Szólótánc Fesztivál

Felelıs: Határidı:

600.000,- Ft

Köles István bizottsági elnök 2013. március 29.

Napirend tárgya: Tárgy:

KIOS Bizottság döntése 1.250.000,- Ft

Szociális ügyek:

A gyermekvédelem helyi szabályozásáról önkormányzati rendelet módosítása

szóló

5/2011.

(II.

28.)

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 212-219) Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Jelezte, hogy az elızı napirenddel kapcsolatban kíván szólni. Kérte, hogy a sportegyesületek támogatásáról készült tájékoztatót terjesszék a testület elé. A város jelentıs anyagi áldozatot vállal azért, hogy a sportegyesületek jól teljesíthessenek. (Kazetta 1/1. 219-229) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Két részbıl áll a térítés, a gondozási díjból, illetve az élelmiszerárak miatti térítési díjból. Évek óta nem történt emelés. A gondozási díj jelen esetben sem emelkedik, a nyersanyagköltségek esetében minimális 5 %-kal emelik. A további években megpróbálnak a rendelkezésre álló kereten belül gazdálkodni. (Kazetta 1/1. 229-238) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását.

14

A közgyőlés 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 7/2013. (IV. 5.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. § A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. 2. § A Rendelet 5. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. 3. § A Rendelet 6. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép. 4. § A Rendelet 7. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. 5. § Ez a rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

15 1. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 7/2013. (IV. 5.) rendeletéhez 1. A helyettes szülıi ellátás igénybevételéért fizetendı személyi megállapítására a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni

térítési díj

2. Az intézményi térítési díj A szolgáltatási önköltség: A 2013. évre tervezett ellátási napok száma: A 2013. évi várható normatív hozzájárulás A 2013. évi normatív hozzájárulás: Az 1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség: A havi intézményi térítési díj: A napi intézményi térítési díj:

358.041,- Ft 100 nap 208.980,- Ft 2.090,- Ft/nap 3.580,- Ft/nap 44.700,- Ft/hó 1.490,- Ft/nap

16 2. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 7/2013. (IV. 5.) rendeletéhez 1. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjai és a szociális intézményben étkezık étkezési térítési díjai Intézmény neve: Bölcsıde Bentlakásos óvoda Napközis rendszerő óvoda Bentlakásos általános iskola Napközis rendszerő általános iskola Középiskolai kollégium Gyermekek átmeneti otthona Szociális intézményben étkezık

Intézményi térítési díj Ft/nap 281,- + áfa 401,- + áfa 267,- + áfa 539,- + áfa 346,- + áfa 568,- + áfa 568,- + áfa 909,- + áfa

Ebbıl ebéd Ft/nap

169,204,204,238,-

+ áfa + áfa + áfa + áfa

381,- + áfa

2. A diétás étkezés (ebéd) intézményi térítési díjai Intézmény típusa: Óvoda Általános iskola Középiskola

Térítési díj Ft/ebéd 425,- + áfa 480,- + áfa 512,- + áfa

3. A térítési díj kérelem alapján az alábbiak szerint csökkenthetı Kategória

A család egy fıre jutó havi nettó jövedelme

1.

Legfeljebb egyenlı az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél legfeljebb 2.000,- Ft-tal több

2.

A csökkentés mértéke 50 % 25 %

4. A bölcsıdei gondozás intézményi térítési díja A 2013. évi tervezett mőködési költség: Az élelmiszer nyersanyag beszerzés összege: A szolgáltatási önköltség:

-

A szolgáltatási önköltség: Az egy ellátottra/férıhelyre esı önköltség: Az egy ellátottra esı önköltség: Ft/nap A tervezett lehívható normatív hozzájárulás (a 218 férıhelyre): Az egy ellátottra/férıhelyre esı normatív hozzájárulás: Az egy ellátottra esı normatív hozzájárulás: Ft/nap A számított egy fıre esı intézményi térítési díj (önköltség-normatíva): A számított egy fıre esı intézményi térítési díj

170.090.500,- Ft/év 17.222.500,- Ft/év 152.868.000,- Ft/év 152.868.000,- Ft/év 701.229,- Ft/év 2.783,-

83.997.000,- Ft/év 385.307,- Ft/év 1.529,-

315.920,- Ft/év 26.327,- Ft/hó

17 A számított egy fıre esı intézményi térítési díj Ft/nap A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: Ft/nap

1.255,0,-

18 3. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 7/2013. (IV. 5.) rendeletéhez

1. A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendı személyi térítési díj megállapítására a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Intézményi térítési díjak: A szolgáltatási önköltség: A 2013. évi várható normatív hozzájárulás: Az 1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség: A számított napi intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

14.644.337,- Ft 2.090,- Ft/nap 4.012,- Ft/nap 1.922,- Ft/nap 33.000,- Ft/hó 1.100,- Ft/nap

19 4. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 7/2013. (IV. 5.) rendeletéhez 1. A gyermekek átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendı személyi térítési díj megállapítására a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni 2. Intézményi térítési díjak: A szolgáltatási önköltség: A 2013. évi várható normatív hozzájárulás Az 1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség: A számított napi intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

29.061.292,- Ft 2.090,- Ft/nap 7.962,- Ft/nap 5.872,- Ft/nap 60.000,- Ft/hó 2.000,- Ft/nap

20 Tárgy:

A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában mőködı szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. A közgyőlés 13 igen szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 8/2013. (IV. 5.) önkormányzati rendelete a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában mőködı szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. §-ában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. § A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában mőködı szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 19. § (1) bekezdésében az „1/A. melléklete” szövegrész helyébe a „2. melléklete” szöveg lép. 2. § A Rendelet 1/A. melléklete helyébe 1. mellékletként jelen rendelet 1. melléklete lép. 3. § A Rendelet 1/B. melléklete helyébe 2. mellékletként jelen rendelet 2. melléklete lép.

Ez a rendelet 2013. május hó 1. napján lép hatályba.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

21 1. melléklet A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott Békéscsabai Egyesített Szociális Intézmény (BKESZI) szakfeladatonként és telephelyenként meghatározott szolgáltatási önköltségszámítás adatai és a térítési díjak 2013. évre

ALAPSZOLGÁLTATÁSOK I. a.) Szociális étkeztetés: - egy ellátottra esı szolgáltatási önköltség napi: - egy ellátottra esı normatív hozzájárulás: - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

772,89,- Ft/adag/nap 60.896,- Ft/év napi: 242,61,- Ft/adag/nap napi: 530,28,-Ft/adag/nap 425,-Ft+áfa/fı/nap

II. Házi segítségnyújtás: - egy ellátási órára esı szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra esı normatív hozzájárulás 188.500 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

253,62,- Ft/óra 94,- Ft/óra 160,- Ft /óra 0,- Ft/fı/óra

III. a.) Nappali ellátás idısek klubjában: - egy ellátottra esı szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra esı normatív állami hozzájárulás 163.500 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

743,77,- Ft/nap 651,- Ft/nap 93,- Ft/nap 0,- Ft/nap

III/ b.) Demens személyek nappali intézményi ellátása étkezéssel - egy ellátottra jutó költség - egy ellátottra esı normatív hozzájárulás 550.000 Ft/ év - számított intézményi térítési díj - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj

2.772,78,- Ft/nap 2.191,- Ft/nap 581,- Ft/nap 275,- Ft+áfa/nap

III/ c). Demens személyek nappali intézményi ellátása étkezés nélkül - egy ellátottra jutó költség 2.498,- Ft/nap - egy ellátottra esı normatív hozzájárulás 2.191,- Ft/nap - számított intézményi térítési díj 307,- Ft/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj 0,- Ft/nap

III/ d.) Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása étkezéssel - egy ellátottra jutó költség 2.773 ,-Ft/nap - egy ellátottra esı normatív hozzájárulás 550.000 Ft/év 2.191,- Ft/nap - számított intézményi térítési díj 582,- Ft/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj 275,- Ft+áfa/nap

22 III/ e). Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása étkezés nélkül - egy ellátottra jutó költség 2.498,- Ft/nap - egy ellátottra esı normatív hozzájárulás 2.191,- Ft/nap - számított intézményi térítési díj 307,- Ft/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj 0,- Ft/nap IV. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás: - Mőködési költség 1. negyedévre ismert adattal 1-3. hóra tervezve 1.803.741,- Ft (a központi költségvetési támogatás - 2013.01.01. - 2013.03.31-ig van ellátási jogviszonya a Magyar Állam és a fenntartó között - 1.422.141,- Ft) - egy gondozási napra esı szolgáltatási önköltség: 136,- Ft/nap/készülék - 1 napra jutó költségvetési támogatás: 80,- Ft/nap - számított intézményi térítési díj: 56,- Ft/nap/készülék - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 30,- Ft/nap/készülék V. Nappali ellátás szenvedélybetegek részére: V.1. - egy ellátottra esı szolgáltatási önköltség étkezés nélkül: - egy ellátottra esı normatív hozzájárulás 372.000 Ft/év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

696,- Ft/nap 1482,- Ft/nap 0,- Ft/nap 0,- Ft/nap

- egy ellátottra esı szolgáltatási önköltség étkezéssel: - egy ellátottra esı normatív állami hozzájárulás 372.000 Ft /év - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

1.845,- Ft/nap 1482,- Ft/nap 363,- Ft/nap 275,- Ft+áfa/nap

V.2.

VI. Támogató szolgáltatás: Mőködési költség: egy feladategységre jutó szolgáltatási önköltség egy feladategységre jutó állami hozzájárulás Személyi segítés - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: Szállítási kilométer díj – 1 személy esetén - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj:

15.476.000,- Ft 2.880,- Ft 2.629,- Ft 250,- Ft/óra 0,- Ft/óra 150,- Ft/km 0,- Ft/km

Ha a szállítást egyidejőleg több jogosult veszi igénybe, a szállítási díjat személyenként külön-külön kell megállapítani. VII. Tanyagondnoki szolgálat: - Mőködési költség (2 szolgálat): 6.791.000,- Ft - normatív állami hozzájárulás 1.996.550 Ft/szolgálat/év 3.993.100,- Ft - számított intézményi térítési díj: 0,- Ft/fı/nap - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 0,- Ft/fı/nap - térítésmentesen kell nyújtani az 1993. évi III. törvény 115/A.§ (1) bek. alapján

23 SZAKOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

VIII. Átlagos ápolást, gondozást igénylı ellátás VIII.1. Ady Endre utcai Idısek otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj 88.500,- Ft/hó

154.937,- Ft/hó 64.932,- Ft/hó 90.005,-Ft/hó 2.950,-Ft/nap

VIII.2. Bartók Béla úti Idısek Otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj 84.000,- Ft/hó

154.937,- Ft/hó 64.932,-Ft/hó 90.005,-Ft/hó 2.800,- Ft/nap

VIII.3. Csaba utcai Idısek Otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj 84.000,- Ft/hó

154.937,- Ft/hó 64.932,-Ft/hó 90.005,-Ft/hó 2.800,- Ft/nap

VIII.4. Bankó András utcai Idısek Otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj 84.000,- Ft/hó

154.937 Ft/hó 64.932 Ft/hó 90.005 Ft/hó 2.800,- Ft/nap

IX. Fokozott ápolást, gondozást igénylı ellátás IX.1.Szenvedélybetegek otthona - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 60.000,- Ft/hó

164.588,- Ft/hó 104.588,- Ft/hó 60.000,- Ft/hó 2.000,- Ft/nap

IX. 2. Idıskorúak demens ellátása - ellátottra jutó szolgáltatási önköltség 179.580,- Ft/hó - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás 77.919,- Ft/hó - számított intézményi térítési díj: 101.661,- Ft/hó - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: - Ady Endre utcai telephely demens részleg: 90.000,- Ft/hó, 3.000,- Ft/nap - Csaba, Bartók, Bankó utcai telephelyek: 84.000,- Ft/ hó, 2.800,- Ft/nap IX.3. Idıskorúak átmeneti ellátása 4 férıhely (Ady utcai telephelyen) - ellátottra jutó szolgáltatási önköltség - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 90.000,- Ft/hó

179.580,- Ft/hó 86.548,- Ft/hó 93.032,- Ft/hó 3.000,- Ft/nap

24 2. melléklet A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által fenntartott Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ szakfeladatonként és telephelyenként meghatározott szolgáltatási önköltségszámítás adatai és az intézményi térítési díjak 2013. évre ÉLETFA IDİSEK OTTHONA TELEPHELY SZAKOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK X.1. Emelt szintő ellátás: - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 95.100,- Ft/hó

172.661,- Ft/hó 70.827,- Ft/hó 101.834,- Ft/ hó 3.170,- Ft/nap

X.2. Általános szintő ellátás - egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 95.100,- Ft/hó

172.661,- Ft/hó 70.827,- Ft/hó 101.834,- Ft/hó 3.170,- Ft/nap

X.3. Fokozott ápolást, gondozást igénylı ellátás - demens ellátás egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség: - egy ellátottra jutó normatív hozzájárulás - számított intézményi térítési díj: - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 95.100,- Ft/hó

183.365,- Ft/hó 84.993,- Ft/hó 98.372,- Ft /hó 3.170,- Ft/nap

XI. Hajléktalanok Átmeneti Szállása - 2013. évi tervezett költségek - értékcsökkenés szolgáltatási önköltség összesen

27.775.000,- Ft 104.041,- Ft 27.879.041,- Ft

- 2013. évi normatív hozzájárulás -1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség - számított napi intézményi térítési díj - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj - fenntartó által megállapított intézményi térítési díj

1411,- Ft/ nap 3.472,- Ft/nap 2.061,- Ft/nap 160,- Ft/nap 4.800,- Ft/hó

XII. Nappali Melegedı 2013. évi tervezett költségek 10.816.615,- Ft 2013. évi normatív hozzájárulás 985,- Ft/nap -1 ellátási napra jutó szolgáltatási önköltség 1.539,- Ft/nap - számított napi intézményi térítési díj 554,- Ft/nap A fenntartó által megállapított intézményi térítési díj: 0,- Ft, az 1993. évi III. tv. 115/A. § (1) f) pontja alapján térítésmentesen kell biztosítani.

25 Tárgy:

A Csaba Ügyeleti Kft. feladatvállalási szerzıdésének módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta: 1/1. 256-266) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A bevétel 100 %-os teljesüléséhez minimális emelést a fenntartók részére kellett eszközölni. A bevétel 87 %-át az OEP téríti, 9 % körül a kistérség biztosít támogatást, tehát a fenntartók részérıl 4 %-os emelésre volt szükség a null szaldó eléréséhez. (Kazetta 1/1. 266-271) Miklós Attila képviselı: A Csaba Ügyeleti Kft-nél biztos nem fordulhat elı az, ami a kórházban személyével megtörtént. Úgy küldik el beteget a kórházból, hogy a balesetet szenvedett testrészt nem röntgenezik meg. Az Ügyeleti Kft. esetében biztos, hogy aki problémával jelentkezik, a megfelelı ellátást kapja. (Kazetta 1/1. 271-283) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselıt, írásban jelezze a problémát, azt továbbítják. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 67/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése - Békéscsaba Megyei Jogú Város lakossága ügyeleti ellátásának biztosítása érdekében - a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és a Csaba Ügyeleti Egészségügyi Korlátolt Felelısségő Társaság által Békéscsabán, 2005. december 6. napján kötött feladatvállalási szerzıdést a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. március 29. melléklet FELADATVÁLLALÁSI SZERZİDÉS (egységes szerkezetben a módosításokkal)

amely létrejött egyrészrıl a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula a Társulási Tanács elnöke) mint feladatot átadó (a továbbiakban: Megbízó), másrészrıl a Csaba Ügyeleti Egészségügyi Korlátolt Felelısségő Társaság (5600 Békéscsaba, Kinizsi utca 11., adószáma: 11053662-1-04., KSH számjele: 11053662-8621113-04., számláját vezetı pénzintézet: OTP Megyei Igazgatóság, 5600. Békéscsaba, Szent István tér 3., bankszámla száma: 11733003-20074755-00000000, képviseli: Dr. Sonkoly

26 Iván ügyvezetı önálló képviseleti joggal) mint feladatot átvállaló (a továbbiakban: Szolgáltató) között a mai napon az alábbi feltételek mellett: 1./ A Társulás mint feladatot átadó, a Társulási megállapodás (II. 3. pont) szerint vállalta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatok közül az egészségügyi alapellátáshoz tartozó orvosi ügyelet ellátását. A Szolgáltató adatai: Név: Csaba Ügyeleti Kft. Székhelye: 5600 Békéscsaba, Kinizsi utca 11. Engedélyszám: 1567-2/2003. - az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirıl, valamint a mőködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet szabályai szerint. - Felelısségbiztosítási szerzıdés száma: a vállalkozó háziorvosok saját felelısségbiztosítással rendelkeznek, az ügyelet további közremőködıi (megbízott orvosok, valamint megbízott és alkalmazott ápolók) részére a Kft. kötött szakmai felelısségbiztosítást (Generáli-Providencia, kötvényszám: 95546102002564600). 2./ Megbízó megbízza a Szolgáltatót, a Szolgáltató pedig vállalja, a Megbízó által kistérségi társulásban képviselt települések lakossága /és a településen ideiglenes jelleggel tartózkodó személyek/ részére szervezett háziorvosi központi ügyelet mőködtetését és az ügyeleti feladatok 2006. január 1-tıl történı ellátását a vonatkozó szakmai, jogi és etikai normák alapján, különös tekintettel - az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 93. §-ában, valamint az egészségügyi ellátás folyamatos mőködtetésének egyes szervezési kérdéseirıl szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendeletben meghatározott rendelkezésre állásra és szakmai tartalomra elsısorban, - az érintett települések ügyeletre kötelezett területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosainak személyes részvételével. Az átadott feladat tartalmazza mind a felnıtt háziorvosi, mind a gyermek háziorvosi ügyeleti feladatok ellátási kötelezettségét. A központi ügyeleti szolgálat mőködtetése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, az erre vonatkozó finanszírozási szerzıdés megkötésének jogosultságáról a kistérségi társulásban résztvevı önkormányzatok Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás - a Szolgáltató javára lemondanak, ezzel lehetıséget biztosítva a Szolgáltató önálló szerzıdéskötésének lehetıségét. 3./ Telephely: A központi ügyeleti szolgálat helye: a Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet 5600 Békéscsaba, Gyulai út 18. 4./ A Szolgáltató vállalja az alábbi ügyeleti idı betartását: Ügyeleti idı: 4/1. Munkanapokon: Délután 16.00 órától másnap reggel 8.00 óráig. Az ügyelet idıtartama alatt egy háziorvos és egy házi gyermekorvosi team jelenlétét köteles biztosítani a Szolgáltató.

27 Egy team a következıkbıl áll: orvos, ápoló. A szállítási feladatokat - a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyelet számára közösen - egy ügyeletes és egy készenlétes gépkocsivezetı biztosítja. 4/2. Heti pihenınapon és munkaszüneti napokon: Munkanapot követı reggel 8.00 órától, a munkaszüneti napot követı reggel 8.00 óráig tart az ügyeleti idı. A háziorvosi (felnıtt) ügyeleti szolgálatnál: Reggel 8.00 órától minden munkaszüneti nap 18.00 óráig két háziorvos biztosítja az ügyeleti szolgálatot. 18.00 órától a következı munkanap 8.00 óráig egy háziorvos köteles ellátni mind a kihívásokat, mind a telephelyen megjelenık ellátását. A fentebb részletezett ellátásokat a házi gyermekorvosi ügyelet esetén egy háziorvosi team köteles ellátni. 5./ Tulajdonosi felügyelet, felelısség átadása: A szerzıdés hatálybalépésének napjától a Szolgáltatót terheli a mőködtetés szakmai felelıssége, köteles biztosítani annak minıségi színvonalát. A Megbízó bármikor jogosult ellenırizni a Feladatvállalási Szerzıdésben rögzítettek szerzıdésszerő teljesítését. 6./ A Társulás, mint Megbízó a Szolgáltató részére térítésmentesen biztosítja az átvállalt feladat ellátásához szükséges helyiségeket és annak alapfelszerelését. Ambulancia felnıttorvosi és gyermekorvosi ügyeleti és kiszolgáló helyiségei- rendelı, váró, és közös használatú helyiségek, és a felnıttorvosi és gyermekorvosi orvosi pihenıszobák. A térítésmentes használat feltételeit a jelen szerzıdéshez szorosan kapcsolódó, a Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelıintézet illetve a Szolgáltató között megkötött használatbavételi szerzıdés rögzíti. 7./ Eszközpótlás A feladatot átadó biztosítja továbbra is mindazokat a feladatellátáshoz szükséges eszközöket, melyek átadása a jelen szerzıdés aláírásának a napjáig megtörtént, amelyrıl szerzıdı felek a szerzıdés 1. számú mellékleteként kötelesek tételes jegyzéket csatolni, az a szerzıdés része. Felek megállapodnak abban is, hogy a jegyzéken szereplı eszközökön túlmenıen a feladatot vállaló Szolgáltató köteles biztosítani az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrıl szóló 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet szerinti szakmai személyi és tárgyi minimumfeltételeket. Felek megállapodnak abban is, hogy a feladatot átvevı a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti tartalommal köteles a feladatait ellátni, amely feladatok ellátását szolgálja: - közvetlenül igénybe vett OEP-finanszírozás (szerzıdés 2. pontja szerint), - a feladatellátásban érintett települések - Telekgerendás, Kétsoprony, Csabaszabadi - a központi költségvetésbıl folyósított állami normatíva alapját képezı települési lakosságszám alapján számított 60,- Ft/fı/év hozzájárulása, Békéscsaba esetén 100,- Ft/fı/év hozzájárulás (amely Békéscsaba esetében tartalmaz 500.000,- Ft/év eszközpótlási támogatást is), amelyet a települések évi 2 részletben kötelesek megfizetni (közvetlenül a feladatot átadó részére, aki ezt utalja a Szolgáltatónak) az elsı részlet a tárgyév március hó 31. napjáig, míg a második részlet a tárgyév szeptember hó 30. napjáig esedékes. Szerzıdı felek rögzítik, hogy a fentiek mellett a feladatot átvevı további finanszírozásra nem számíthat a feladatot átadó és annak a feladatellátásba bevont településeitıl. Amennyiben az mégis szükségesnek látszik, a felek haladéktalanul kötelesek egyeztetni és a jelen szerzıdést

28 szükség szerint módosítani. A finanszírozás mindkét eleme kizárólag az ügyeleti szolgáltatás kiadásaira használható fel. 8./ Szerzıdésbontás esetén a központi ügyeleti szolgálatot ellátó gépjármővek forgalmi értékének a Megbízó anyagi hozzájárulásával arányos része a Megbízót illeti. 9./ Asszisztencia: A Szolgáltató köteles biztosítani az ügyeleti szolgálat ellátásához szükséges külön jogszabályban elıírt ápolók foglalkoztatását. 10./ A Szolgáltató mindenkor gondoskodik tagjai helyettesítésérıl és a helyettesítést ellátók díjazásáról. A Szolgáltató külsı tagokat csak a külön jogszabályokban elıírt szakmai feltételek teljes körő teljesítése esetén vonhat be. 11./ Feladatátadás, alvállalkozás: A Szolgáltató vállalja, illetve tudomásul veszi, hogy az átvett szakfeladatok a szállítási feladatok és a vállalkozó háziorvosok kivételével alvállalkozónak kiadni, átadni nem jogosult. Szolgáltató köteles biztosítani az ügyeleti szolgálat szállítási feladatait. A feladatot átvevı kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerzıdés tárgyát képezı feladatok magas szintő ellátásához szükséges szakmai személyi és tárgyi feltételeket maradéktalanul biztosítja. 12./ Adatszolgáltatás, adatvédelem: A Megbízó joga, hogy a személyiségi jogok, valamint az orvosi titoktartás követelményeinek tiszteletben tartásával adatszolgáltatásra kötelezze a Szolgáltatót. 13./ A Szolgáltató tudomásul veszi, hogy köteles az elıírt nyilvántartásokat vezetni, azokat a jogszabályok betartásával - a Megbízó számára bemutatni. 14./ A Megbízó joga, hogy az átadott feladat elvégzését ellenırizze, ellenıriztesse. Szakmai hiányosság, hiba gyanúja esetén az ÁNTSZ felé jelentést tegyen, etikai ügyben az orvosi kamara állásfoglalását kérje. Tulajdonosi érdekeit sértı esetben (pl. szándékos rongálás, gondatlanságból okozott kár) jogi úton szerezzen érdekeinek érvényt. A Megbízó az orvosi ügyelet napi mőködtetésével kapcsolatos kérdésekben a Megbízó munkaszervezetének vezetıjét bízza meg a Szolgáltatóval történı kapcsolattartásra. A szakmai felügyeletet az érintett szakhatóságok látják el. A Szolgáltató a feladatellátásról évente egy alkalommal köteles beszámolni írásban a Megbízó felé, - az eszközpótlási támogatás felhasználását külön bemutatva - a tárgyévet követı év február hó 28. napjáig. 15./ A szerzıdés felbontásának feltételei: Jelen szerzıdés határozatlan idıre szól, azzal, hogy az eredeti ún. Feladatvállalási szerzıdés 8. pontjában rögzített szállítójármő beszerzése tárgyában szerzıdı felek 2013. november hó 30. napjáig kötelesek egyeztetni és annak megfelelıen jelen megállapodást módosítani. Jelen jogviszonyt bármelyik fél 60 napos határidıvel felmondhatja, írásban. 16./ A szerzıdı felek a szerzıdést azonnali hatállyal felmondhatják: A Megbízó: - amennyiben megszőnik e szakfeladatának – OEP általi- finanszírozása, - az ÁNTSZ kezdeményezésére, amennyiben szakmai kérdésben elmarasztaló jogerıs határozatot hozott,

29 - ezen szerzıdés 11.pontjában szabályozottak esetén, - a Szolgáltató súlyos szerzıdésszegése esetén. A Szolgáltató a szerzıdést felmondhatja, ha: - a Megbízó a szerzıdésben vállalt kötelezettségeit megszegi. Azonnali hatályú felmondás esetén is kikötik a felek, hogy az ellátási kötelezettség teljesítése miatt a jogviszony a felmondás ajánlott és tértivevényes levélben történı közlését követı naptári naptól számított harmincadik napon szőnik meg. A közlés napjának a levél másik félhez történı megérkezésének a napját - tértivevényen való átvétel napját - kell tekinteni. 17./ Szerzıdı felek jogosultak jelen szerzıdés tartalmi kérdéseit évente egyszer újból tárgyalni, annak esetleges jogsértı, vagy érdeksérelmet okozó tartalmára a figyelmet felhívni, megszüntetésére javaslatot tenni. 18./ Jelen szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Békéscsaba, 2013…………………..hó……napján. ………………………………….. Megbízó képviselıje Vantara Gyula TT elnöke

…………………………………… Szolgáltató képviselıje Dr. Sonkoly Iván ügyvezetı

A jelen módosításokkal egységes szerkezető megállapodást az érintett települések önkormányzata az alábbi határozatával elfogadta: Békéscsaba: Csabaszabadi: Kétsoprony: Telekgerendás: Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetési ügyek:

A vízterhelési díjak megállapítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 287-292) Takács Péter képviselı: A vízterhelési díjat az elızı évben tízszeresére emelték? (Kazetta 1/1. 292-295) Hanó Miklós alpolgármester: Az a talajterhelési díj. (Kazetta 1/1. 295-296) Takács Péter képviselı: A jelenlegi emelés mértéke a lakosság esetében nem tartalmaz emelést, ezért elfogadható. A hatósági és a szippantott szennyvíz esetében azonban komoly az emelés mértéke. Megérti, hogy az elıterjesztı próbálja rákényszeríteni a fogyasztókat arra, hogy minél többen kössenek rá a kiépített szennyvízcsatornára. A meggyızés eszközeit is be kell vetni.

30

Felkérte Dr. Csák Gyula vezérigazgatót a feltett kérdés megválaszolására. (Kazetta 1/1. 286-304) Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója: A víziközmő szolgáltatást nagyon sokféle adó és járulék terheli. Nehéz a kuszaságban rendet vágni és áttekinteni a dolgokat. A környezetvédelmet szolgáló közgazdasági megoldások valamilyen irányba terelik a fogyasztókat. A talajterhelési díjnak az a szerepe, feladata, hogy lehetıség szerint a fogyasztók anyagilag érdekeltek legyenek a rákötésre, ne a város alatti földterületet szennyezzék. Aki nincs a csatornahálózatra rákötve talajterhelési díjat fizet. A vízterhelési díj szintén környezetvédelmi feladatokra szolgáló megoldás. A szennyvíztelepek által megtisztított víz töménységét, terheltségét a különbözı szennyezı ágensek tekintetében mérik. El kell különíteni a szennyvíz bírságot és a terhelést. A megtisztított víz is tartalmaz bizonyos mértékben foszfort és más anyagokat, amelyek terhelést jelentenek a környezetre, de ez még nem szabálytalan. A szabályosan, jól mőködı szennyvíztelepek is bizonyos környezeti terhelést jelentenek. Azt is könnyő belátni, hogy a környezetbarát hibrid autónak is van kibocsátása, ami szintén valamilyen környezeti terhelést jelent. A jelentkezı környezeti terhelést a kibocsátott tisztított vízben mért mennyiségek alapján kilogrammonként kell fizetni. Nem arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy rákössenek a hálózatra, hanem a vízterhelési díj a szennyezı fizet elvét követve azt mondja, hogy aki terheli a környezetet, az fizesse meg a terhelés költségeit. Igazából az önkormányzat van ösztönözve arra, hogy minél jobb technológiával bíró szennyvíztelepet építsen, mert akkor az adott teleprıl ellátott fogyasztók kevesebb vízterhelési díjat fognak fizetni. Néhány évvel ezelıtt döntést hoztak arra vonatkozóan, hogy uniós forrásból új szennyvíztelepet építenek. Gyakorlatilag a mai szennyvíztelep a jogszabályokban elvárt terhelést és tisztítási szintet nem képes biztosítani. Sajnos a tavalyi évben az idıjárási viszonyok is befolyásolták, így némiképp magasabb a vízterhelés mértéke, hiszen a telep nem képes a megfelelı tisztításra. Amennyiben képes lenne, nem kellene új beruházás. A város fejlıdése okán nagyobb kapacitás szükséges. Az új szennyvíztelepre azért van igény, mert az eddiginél jobban meg kell tisztítani a vizet. Az új telep átadását követıen arra lehet számítani, hogy a vízterhelési díj lényegesen csökken. (Kazetta 1/1. 304-351) Vantara Gyula polgármester: Felmentést kapott Békéscsaba, mivel a városnak a többszörös díjat kellett volna fizetni, kiterhelve a lakók felé. Az ármegállapító hatóságnál egyetértési joga van a városnak a korábbi gyakorlattal szemben. Tájékoztatást kért a talajterhelési díjjal kapcsolatban, mivel a lakosság részére kiszámlázott tételek nem fedik a valóságot. (Kazetta 1/1. 351-364) Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója: Egyeztetés történt a PIU szervezettel. Helyesbítı értesítést küldenek a közeljövıben az érintett fogyasztók részére, a talajterhelési díj alóli mentességrıl. (Kazetta 1/1. 364-376)

31 Vantara Gyula polgármester: A Csabai Mérleg címő városi lapban tájékoztatják a lakosságot. Aki februári mőszaki átadást követıen május 15-ig beköti a csatornát az mentesül a talajterhelési díj fizetése alól. (Kazetta 1/1. 376-380) Takács Péter képviselı: A vezérigazgató által elmondottak szerint nagyobb teljesítményő, modern technológiával valósul meg a városban a víztisztítás, ami jelentıs mértékben csökkentheti a díjtételt. Célszerőnek tartaná megvárni az átadást és a jelenleg elıterjesztett díjemelést elodázni, hiszen nem mindegy mihez képest csökken az ár. (Kazetta 1/1. 387-390) Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója: Törvény határozza meg az emelést, tehát a jogalkotóval állna a cég alkuban. A környezetvédelmi jogszabályok írják elı a vízterhelési díj bevezetését. A szolgáltató közvetítı közeg szerepét tölti be. Az állam nem kíván apparátust fenntartani, ezért a szolgáltatókra testálta a díj beszedését. A szolgáltatók közötti együttmőködés alapján valamennyi önkormányzat a saját területén érvényesülı díj fedezeti összegét maga biztosítja. Széles körben az ország minden területén az a gyakorlat, hogy az adott település környezetterhelési díját az ott élı fogyasztók felé érvényesíti a szolgáltató. Ezt a tételt az idei évben is be kell fizetni. (Kazetta 1/1. 390-409) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte Dr. Csák Gyula vezérigazgató kiegészítését. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 11 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 68/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése egyetért azzal, hogy a vízterhelési díj mértéke 2013. április hó 1. napjától az alábbiak szerint kerüljön meghatározásra: - lakossági és önkormányzati fogyasztóknál 10,00 Ft/m3 + áfa, - a hatósági díjas fogyasztóknál és a szippantott szennyvíz esetében 55,70 Ft/m3 + áfa. 2. A díjat az Alföldvíz Zrt. továbbra is a csatornadíjat tartalmazó számlán, de attól megnevezésében és összegében elkülönítve, külön soron megjelenítve érvényesítheti úgy, hogy a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget veszi alapul. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 1. Az Alföldvíz Zrt. közgyőlési elıterjesztéseinek véleményezése

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 416-420)

32 Strifler Attila képviselı: A határozati javaslat felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az Alföldvíz Zrt. 2013. április 12-i közgyőlésén képviselje a várost. Az Alföldvíz Zrt. által küldött meghívóban viszont dátumként 2013. március 27. szerepel. Elvileg már sor került az ülésre. Kérte a dátum pontosítását. Észrevételezte, hogy az Alföldvíz Zrt. a mérleg szerinti eredmény alapján 2013. évi üzleti tervét közel 740 millió forint veszteséggel kéri elfogadni. El lehet így fogadni az üzleti tervet? A tulajdonosi kör a hiányt hogyan kívánja a késıbbiekben kompenzálni? A hiány a késıbbiekben eredményezheti, hogy a víziközmő eladósodik? A hiány következtében számítani lehet a meglévı vezetékek, illetve az infrastruktúra romlására? (Kazetta 1/1. 420-468) Vantara Gyula polgármester: Ellentmondás azért van, mert március 20-án küldték ki a meghívót. Több részvényes is jelezte, hogy nem tud döntést hozni március 27-ig, mivel a hó végén tartanak közgyőlést. A víziközmő taggyőlését április 12-én tartják. (Kazetta 1/1. 468-470) Takács Péter képviselı: Több alkalommal tárgyalta a testület az aradi vízbázis témáját. Jelen esetben ismét tıkeemelésre kerül sor. Véleménye szerint amennyiben Békés megyében megvalósul az unió által támogatott arzénmentesítés, felesleges újabb milliókat az aradi vízbázis fejlesztésére fordítani. Emlékezete szerint korábban azt ígérték, hogy csökkentik a költségeket, mivel nem kell a vizet arzénmentesíteni. A költségvetés elfogadásakor emlékezete szerint arzénmentesítésre 25 milliárd forintot irányoztak elı, ebbıl Békéscsaba önereje 1 milliárd forint volt azzal a megjegyzéssel, hogy pályázati pénzeszközt mobilizálnak. Amennyiben megvalósul a megye érintett településein az arzénmentesítést célzó program, miért szükséges az aradi víz átvétele? (Kazetta 1/1. 470-505) Miklós Attila képviselı: Az újonnan bevezetett díj mennyiben befolyásolja a negatív üzleti tervet? Véleménye szerint jelentısen. Ebben az évben további teherként a vízmő vállalat adóként mekkora összeget fizet az államnak? (Kazetta 1/1. 505-512) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Csák Gyula vezérigazgatót, hogy a szakmai kérdések megválaszolására. (Kazetta 1/1. 512-513) Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója: Felmerült, hogy milyen helyzetbe fog kerülni a társaság, az üzleti terv közel 700 000 000,- Ft veszteséggel számol. A veszteség az alábbi összetevıket tartalmazza: 2013. január 1-tıl a társaság tulajdonában lévı közel 1,5 milliárd forint értékő közmővagyon az önkormányzatok tulajdonába került. A vagyoni tételeket a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint március 31-ig kell az adott önkormányzatokkal tételesen elszámolni, a könyvekben is átvezetni. Gyakorlatilag az önkormányzat könyveiben ekkora mértékben vagyoni gyarapodás következik be. Természetesen az anyag nem vész el, ami az önkormányzatnál növekedésként jelentkezik, az a vízmőnél eltőnik. Ahogy nem fizet érte az önkormányzat, egyenes következménye a veszteség. Az idei évben számolni kell azokkal a realitásokkal, amit a jogszabály elıír. A közmőadó nem költség, de veszteségként nyilvánvaló, hogy hatása van. Ezt követi még a rezsicsökkentés, amivel az üzleti terv nem tud számolni. A rezsicsökkentés a veszteség felé tolja a hatást. Strifler Attila képviselı aggódik a társaság vagyoni helyzetéért, nyilvánvaló,

33 hogy ezzel a szolgáltatás biztonságáért. Saját maga is tapasztalja, hogy van olyan politikai tényezı, akik szerint 30 %-kal kellene csökkenteni a díjakat. A társaság eddig is az országban az egyik legalacsonyabb víz- és csatornadíjat alkalmazta amellett, hogy a fejlesztések jóval meghaladták az országos átlagot. Nem merült fel, hogy a részvényesek mibıl kompenzálnak. Nehezen tudja elképzelni, hogy az önkormányzatok nagyvonalú tıkeemelést hajtanak végre, hiszen ismert, hogy rendkívül nagy terhet visel a város mőködtetésének fenntartása érdekében. Valóban emiatt eladósodhat a társaság? Nyilvánvalóan, ha eddig null szaldós gazdálkodással mőködött, ilyen mértékő megtakarításra nem lesz képes. Fontos a munkahelyek biztonsága. A társaság jelentıs bércsökkentést hajtott végre. Próbálnak csökkenteni a kiadásokon. Amennyiben a folyamat így megy tovább, újra kell gondolni az idei évben az üzleti tervet, hiszen ebben a 10 %-os jelenleg ismert és várható díjcsökkentéssel nem számoltak. Amikor megjelenik a jogszabály, ismételten egyeztetni szükséges. Jelenleg az infrastruktúrára még nem hat ki. Megnyugtatásként elmondta, mindent megtesznek azért, hogy a szolgáltatás biztonsága megmaradjon, ami elsırendő kérdés. A szakszervezettel is megkötötték a megállapodást, nagyjából több mint egy havi bérrıl mondtak le a kollégák. Nem fog Békéscsaba víziközmő szolgáltatása emiatt jelen üzleti terv idıszakában sérelmet szenvedni. Amennyiben hosszú távon ezzel kell számolni, nyilvánvaló a terhek nagysága lehetetlen helyzetbe hozza a társaságot. Közmőadóban 450.000.000,- Ft-tal számolnak, felügyeleti díj, a bankoktól átterhelt tételek több mint 150.000.000,- Ft-ot jelentenek, ami éves szinten összességében 700-750.000.000,- Ft terhet jelent. Ehhez kapcsolódik még a rezsicsökkentés hatása, ami szintén jelentıs bevételkiesést eredményez. Ha most azt mondja, hogy a kb. 1 milliárd forintos bevétel kiesés „meg sem kottyan” akkor azért kellene elveszítse állását, mert eddig ekkora „szuflával járt a verkli” feleslegesen. Nincs ekkora tartalék a rendszerben. Nyilvánvalóan elıbb-utóbb azt a helyzetet eredményezi, hogy át kell gondolni a mőködést. Reálisan számolva vagy az történik, hogy megváltozik a szabályozási környezet, a gazdasági feltételek, vagy le kell mondani arról, hogy a jelenlegi színvonalon mőködtetik a szolgáltatást. A közmőszektor és a kormány között igyekeznek érvényre juttatni az ágazat helyzetét. Azokban az esetekben, ahol ésszerő alapja van – meggyızıdése, hogy a cégnek soha nem volt célja az extra profit termelése, nem volt osztalékfizetés – a térség ellátásának biztonságát megtartva bizonyos kompenzációra kérnek lehetıséget, hiszen a távhıszolgáltató szektorban is volt rá mód. Jelen esetben nemzeti tulajdonú a társaság, nincsenek külföldi részvényesek, a zrt. vízdíjbevétele és egyéb gazdálkodási tényezıi legkevésbé sem nevezhetıek extraprofitot eredményezı gazdálkodásnak. Az aradi vízbázissal kapcsolatban elhangzott, hogy felesleges rákötni, hiszen megtörténik a megyében az arzénmentesítés. Ketté kell választani a dolgokat. Az unió úgymond megfenyítette Magyarországot, hiszen hosszú évek alatt nem tett eleget a szerzıdésben vállalt kötelezettségének. Az arzén koncentráció csökkentésére irányuló beruházások a mai napig nem valósultak meg. Arra kötelezte az unió Magyarországot, hogy ideiglenes intézkedéseket foganatosítson, biztosítsa, hogy a lakosság az arzénszint tekintetében megfelelı minıségő vízhez jusson. A kormány ezt úgy oldotta meg, hogy a honvédség az érintett településeken lajtos kocsival jár, illetve közkifolyó jelleggel konténereket helyezett el. Ezek a tisztító konténerek vízvételi pontot jelentenek a hálózat azon pontján - mint egy közkifolyóról vételezett vízként - de a lakásokban továbbra is ugyan az a víz jelenik meg, ami nem felel meg az uniós szabványnak. A jelenlegi állapotot nem lehet ivóvízminıség javító programnak nevezni, mivel csak szükségmegoldás. Az igazi megoldás a végleges, ami majd minden

34 ingatlanra a jó vizet tudja biztosítani. Ez még nem valósult meg, ezt a célt szolgálhatja az aradi projekt. A projekttel kapcsolatban Romániában a tervezés, engedélyeztetés folyamata már hónapokkal korábban megkezdıdött, így remélhetıleg rövid idın belül rendelkezésre áll a létesítési engedély. Magyarországon még sajnos a tervezés sem történt meg. Romániában másfél év leforgása alatt három-négy kormány váltotta egymást. Mivel Románia még nem csatlakozott a schengeni határhoz, kormányközi egyezmény szükséges a vezeték határon történı áthaladása érdekében. Amennyiben bármilyen okból ez a projekt nem valósul meg, újabb megoldást kell kidolgozni. Ebben az esetben a víztisztító konténerek az egész hálózat tisztítását fogják elvégezni. Ennek a költsége lényegesen magasabb. Nem felesleges, sıt kell a végleges megoldásra áldozni. A jelenlegi tıkeemelés kb. 25 millió forintot jelent. Az igazgatóság a tıkeemelést akkor hajtja végre, ha az emelés biztonsággal, a célhoz kötötten kerül felhasználásra. Amennyiben nem lesz meg az engedély Romániában, akkor nem kerül sor a tıkeemelésre. Elvi felhatalmazás a közgyőlés részérıl, ugyanis a nemzeti vagyontörvény rendelkezései szerint tıkeemelésrıl, vagy társaság alapításáról nemzeti tulajdonú cégek esetében csak a közgyőlés hozhat döntést. A felhatalmazás alapján a végrehajtás csak akkor történik meg, ha a vízjogi engedély rendelkezésre áll. A döntést követıen nagyságrendjében 1 milliárd forintos forrást kell a társaságnak elıteremteni, amibıl a terheket finanszírozni tudja. Ekkora nyeresége a társaságnak az elmúlt évek mőködése során több év leforgása alatt állt esetleg rendelkezésére. Hosszú távon megalapozatlan ilyen terhekkel sújtani a megye víziközmő szolgáltatását. (Kazetta 1/1. 513- 1/2. 087) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte Dr. Csák Gyula vezérigazgató szakmai tájékoztatóját. Strifler Attila képviselı kérdésére válaszolva tudni kell, hogy az Alföldvíz Zrt. 28 % körüli tulajdonrésze a Magyar Államé, az önkormányzat tulajdonrésze 32 %. A veszteség abból adódik, hogy törvény kötelezi a vízmőt – tekintettel arra, hogy vegyes tulajdonban voltak a hálózatok – ezért csak könyvviteli szempontból jelentenek negatív adatokat a számok. Az önkormányzathoz jelentıs értékben kerül át vezeték-tulajdonjog. A pontosítás jelenleg folyamatban van. Jelenleg 400 vízmő szolgáltató van az országban, nyolcszoros áreltérések vannak. A víziközmő törvény átfogó, ezt rendezni kívánó törvény. Arról szól, hogy 10-20 nagy szolgáltató legyen, amennyiben a labortól a technikai eszközöket összevonják, akkor lényegesen kedvezıbb árú vízszolgáltatás jön létre. Az állami és az önkormányzati tulajdonú vízmővek létrehozása a cél és ezek vezetékkel és egyéb adóval sújtott elemeit az állam megpróbálja kompenzálni. Az a cél, hogy ezeket a negatívumokat a magyar szolgáltatóknál ne kelljen, vagy ne lehessen érvényesíteni, tekintettel arra, hogy azok állami tulajdonúak. Nem ismert a kompenzálás mikéntje, ezért bizonytalan egy picit az üzleti terv ilyen szempontból, mert számos végrehajtási rendelet, többek között a kompenzációra vonatkozó sem jelent meg. A tárgyalások végeredménye még nem ismert. A lakosság ellátása a legfontosabb. Tudomása szerint országos szinten Békés megyében a legkedvezıbb a vízdíj, amit továbbra is szeretnének megırizni. A 10 %-os csökkentés az általános rezsicsökkentési kategóriába tartozik. Az Alföldvíz és a román átvezetés témáját legalább három alkalommal tárgyalta a testület. Az arzénmentesítı program új kutak fúrásával, azok arzénmentesítésével, új vezetékszakaszok építésével, Szeghalom bekötésével, stb. számolt. Ezt változtatta meg és módosította az a romániai átvezetés, amirıl jelenleg

35 beszélnek. Ez a pályázat él az unió felé. Az unió támogatja az elképzelést, azt, hogy aradi vízzel lássák el a Közép-Békési és a Nyugat-Békési vezetékhálózatot is. A jelenleg érvényben lévı jogszabály értelmében valamennyi önkormányzat önrészét az állam átvállalja. Nyilván ez akkor lép életbe, ha az aradi szerzıdést a vezérigazgató által említett keretfeltételek között megköti a Magyar Állam és Románia. Békéscsabának nem fog pénzbe kerülni. Az egész rendszer arra épül, hogy az aradi vizet áthozva, kezelés nélkül lássák el egészséges ivóvízzel Békés megye lakóit. (Kazetta 1/2.087-140) Strifler Attila képviselı: A Jobbik Magyarországért Mozgalom az a politikai erı, amely a 30 %-os rezsicsökkentést javasolt. A 10 %-kal is egyetértenek, de azt gondolják, hogy a 30 %-os csökkentés is kivitelezhetı. Különbséget kell tenni mely ágazatokról van szó, illetve azt is meg kell vizsgálni, hogy az ágazatok között milyen a tulajdonosi szerkezet, a tulajdonviszony. Nyilvánvaló, hogy nem lehet egyenlıségjelet tenni villamos energia, gáz-vagy vízszolgáltatók között. Az egyes ágazatok óriási extraprofitra tesznek szert – nem az ivóvíz-szolgáltatásra gondol – amibıl egyértelmően végrehajtható akár a 30 %-os rezsicsökkentés is. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy abban az esetben, amikor állami, vagy önkormányzati tulajdonú, stratégiai fontosságú szolgáltatásokról van szó, a rezsicsökkentést valamilyen módon, - ha ez a cégnek veszteséget, vagy bevétel kiesést okoz – a tulajdonosi kör kompenzálja. Bízik abban, hogy a készülı törvényben már garantálva, illetve nevesítve lesz, a fentiekre vonatkozó állami elképzelés. A konkrét terv szerinti táblázat a számlázott szennyvíz árbevételre vonatkozik. Egyértelmően látszik, hogy 2013. évben kevesebb bevételre számíthatnak azzal együtt, hogy 2012-es év a csatornázásról, illetve a közmőhálózat fejlesztésérıl szólt. A beruházást követıen nyilvánvalóan több fogyasztóval rendelkezik a cég, azonban az árbevétel terén mégis visszaesés tapasztalható. (Kazetta 1/2. 140-167) Vantara Gyula polgármester: A táblázat annyiban csalóka, hogy a bekötések folyamatosak, viszont 5 hónapos fizetési mentességet kapnak a csatornahálózatra csatlakozók. Általános vízfogyasztás csökkenés is tapasztalható, amely együtt jár a keletkezı szennyvíz mennyiségének csökkenésével. 9 000 háztartás esetében november-december hónapban történt meg a csatornahálózat mőszaki átadása. (Kazetta 1/2. 167-172) Takács Péter képviselı: A 30 %-os rezsicsökkentéssel kapcsolatban a vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy azt bizonyos politikai tényezık szeretnék. A kormány néhány képviselıjét hallotta nyilatkozni arról, hogy nem kellene megállni. Csaba Rádióban is elhangzott, hogy Vantara Gyula polgármester személyesen győjtötte az aláírásokat a piacon. Kellı komolysággal kell az ügyet kezelni, és lehet, hogy tényleg nem lesz megállás 10 %-nál. Amennyiben a csökkentés mértéke eléri a 30 %-ot, kalkuláltak azzal, hogy milyen következménnyel járna a cégre, illetve a szolgáltatás biztonságára? (Kazetta 1/2. 172-186) Dr. Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt- vezérigazgatója: Ha a kalkuláció alatt azt kell érteni, hogy készült-e erre vonatkozó konkrét számítás, az igazgatóság modellezte-e a helyzetet, akkor azt kell, hogy mondja: nem. Elızı napon volt igazgatósági ülés, ahol az a döntés született, hogy a jogszabály megjelenését követıen érdemben foglalkoznak a kérdéssel. Ez várhatóan májusban, vagy júniusban történik meg. A lakossági vízdíj csökkentése igen jelentıs hatást

36 gyakorol a Zrt-re. Dunántúlon a közmőszolgáltató bevételének 60-70 %-át az ipar biztosítja, Békés megyében viszont 80 %-ot teszi ki a lakossági fogyasztók száma. Hasonlóan, mint a közmőadó is, tízszer nagyobb terhet jelent, mint a fıvárosban. A díjcsökkentés hatványozottan, nagyságrendekkel nagyobb teher gazdasági értelemben. Ésszerő megoldás, a központi költségvetésbıl biztosított kompenzáció. (Kazetta 1/2.186-206) Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A bizottsági ülésen több kérdés is elhangzott. Strifler Attila képviselı által mondottak igen meglepték, mivel tudomása szerint a 30 %-os rezsicsökkentést Lázár János miniszterelnök volt. Biztos a Jobbik Magyarországért Mozgalom is szeretné a 30 %-os csökkentést, persze úgy, hogy hatástanulmányokat nem végeznek ezzel kapcsolatban. Számháborúba nem érdemes belemenni. Természetesen a gazdasági ésszerőségen belül lehet csökkenteni. Az elıterjesztésbıl fontos következtetés vonható le, mégpedig alapvetı érdekünk az Alföldvíz Zrt-vel folytatott lakossági ivóvíz minıségét javító program további folytatása, ami úgy mennyiségében, minıségében és szolgáltatás biztonságban kiszolgálja az adott ellátási terület lakosságát. Nem veszélyeztethetı a szolgáltatás. Fontos elem, hogy a lakosságra nem hárítanak át semmilyen terhet. 2012-ban 2,5 %-os díjemelést hajtottak végre, az idén viszont nem történt emelés, ami igen komoly, önmagában is rezsicsökkentésnek minısülhet. Kifejezte, hogy biztosan lesz rezsidíj csökkentés, bármilyen kiadványok próbálják ezt a lakosság számára egyértelmően elınyös rezsicsökkentést megkérdıjelezni. Lehetett volna úgy is kérdezni a fogyasztóktól, hogy szeretne-e havonta 5.000,- vagy 10.000,- Ft-ot kapni. Nemcsak rezsidíj csökkentés, hanem az a lényeg, hogy a lakosságnál marad, nem emelésre, hanem csökkentésre kerül sor. Nagyon fontos, amit a vezérigazgató mondott, hogy munkatársakat nem bocsátottak el. A munkahely védelme is szerepet játszott az elıterjesztésben. Inkább nagyon sok – bár törvényileg járó, de fel nem vett – juttatástól visszaléptek. Ez a munkahelyvédelem is megér egy köszönetet, mivel több száz dolgozóról van szó. A gazdasági társaság azt is megtehette volna, hogy elbocsájt 200 fıt, ezzel egyensúlyba hozza gazdálkodását. A 740 millió forintot nyilván valahonnan pótolni kell. Errıl sem esett szó, ezért kérték a határidı kitolását. Az önkormányzat nem járul hozzá anyagilag. Azzal azonban, hogy a bérleti díjat két részletben utalhatják át, a helyzet tisztázásáig segítséget nyújtanak. Az önkormányzatban is meg van az a fajta biztonsági védelem, amely megóvja a céget a kényszerő döntések meghozatalától. Tudni kell azt is, hogy egyes települések semmilyen formában nem szeretnének hozzájárulni, sıt ki szeretnének válni. Korábban Strifler Attila képviselıtıl jogos kérdésnek tartotta – bizottsági ülésen is elhangzott – nincs-e nemzetbiztonsági kockázata a Romániával való együttmőködésnek. Megnyugtató választ adtak, hogy nincs, hiszen európai uniós szabályokat elfogadva fogják végrehajtani a beruházást. Au AQUA TRANS MURES S.A 380 000 lej értékő tıkeemeléséhez is hozzájárul az Alföldvíz Zrt. Javában folyik a közös beruházás a tiszta, biztonságos ivóvíz érdekében. (Kazetta 1/2. 206-266) Szabóné Kocziha Tünde képviselı: Valószínő, hogy Dr. Ferenczi Attila tanácsnok nem látta a közszolgálati televízió mősorát, amelyben a Jobbik Magyarországi Mozgalom képviselıjét „cincálták” a 30 %-os rezsidíj csökkentése okán. Ugyan így járnának el Kövér László házelnök esetében is. Mióta tudja, hogy a Jobbik szakmai kabinet milyen tanulmányokat

37 készít? Nyilván készít, ezért javasolták a 30 %-os csökkentést. Nem a nemzeti tulajdonú közszolgáltató cégekre vonatkozna a rezsicsökkentés, hiszen most is elhangzott, hogy mekkora problémát jelent. Az is elhangzott, hogy a kompenzáció az állam részérıl nagyon fontos lenne a saját tulajdonú cég vonatkozásában. A rezsicsökkentést úgy sarcolják vissza az elıfizetıktıl a külföldi tulajdonú cégek, hogy immár duplájára emelik azoknak az ajánlott leveleknek az árát, amelyet felszámolnak a következı számlán. Egy napos befizetés késés esetén már figyelmeztetı ajánlott levelet küldenek, amit közel 1.300.- Ft-os értékben számolnak fel. Így már sok esetben visszajön a 10 %-os rezsicsökkentés. Az érintettek fogyasztóvédelemhez fordulva azt a választ kapják, hogy a nemzeti energiahivatal jóváhagyásával járnak el a külföldi szolgáltató cégek. Jócskán van még elintézendı probléma, bízik abban, hogy a nemzeti együttmőködés kormánya valamennyire megoldást talál. (Kazetta 1/2. 266-299) Hrabovszki György képviselı: Az a furcsa, hogy a vízmő kapcsán mindenféle rezsicsökkentésrıl beszélnek, miközben úgy tesznek, mintha „lenne olyan vetımag, amely pénztermı fát fial”. Akkor, amikor a vízmő vezérigazgatója közérthetıen megfogalmazta milyen helyzetben van a cég, 1 milliárd forintot több év alatt sem tudott nyereségként produkálni, márpedig ebben az évben ekkora forráshiánnyal küszködik. Ennek a cégnek a köz, a békéscsabai polgárok a tulajdonosai. Amennyiben hiány van, az azt jelenti, hogy a 37 %-os tulajdonost 370.000.000,Ft illeti meg. Ki fogja ezt az összeget megfizetni? Pénztermı fáról fogják learatni? Nyilvánvalóan nem. Ha önkormányzati, állami forrás, csak a befizetett adóból keletkezhet. Viszont a vízmő esetében 660 havi illetménnyel kevesebb lesz, hiszen egy hónapról le kellett, hogy mondjon a kollektíva. Amennyiben jól értette, egy havi fizetéssel kevesebbet visznek haza. Ezzel kevesebb lesz az adófizetés is, illetve az egyes családok kasszájában maradó összeg. Ez nem 10 %-os rezsi nagyságú összeg. Úgy beszélgetnek a rezsicsökkentésrıl és az azzal kapcsolatos egyetértésrıl, mintha azt kérdeznék meg, hogy „akarod-e, hogy a víz árán vörösbor folyjék a csapból”. Hát miért ne. „Akarod-e. hogy január 22-én a napi középhımérséklet 23 fok legyen? Hát miért ne, nem kell annyit főteni.” „Hülyeségekrıl beszélnek, úgy tesznek, mintha tényleg lenne olyan fa, amelyen csak pénz terem. A végén ennek a körnek mindenképpen a lakosok vannak. Biztos, hogy vannak olyan szolgáltatók, ahol a profit komolyabb mértékben termett meg az elmúlt években, de látható, hogy a közszolgáltatásnak vannak olyan szegmensei, - adott esetben a víz, de más helyen lehet, hogy a hulladékgazdálkodás – mint más helyeken az áramszolgáltatás is ráfizetéses. Ne dugják a fejüket a homokba! Ha egy vízmő vállalat ilyen közüzem kapcsán a végén a fizetı fél mindenképpen a polgár. Vagy adón keresztül, vagy közvetlenül. Bizonyos csatornákon keresztül a pénznek vissza kell folynia, mert olyan vállalatot nem lehet fenntartani, ami folyamatosan vesztséget termel. Nem fogja tudni kifizetni a dolgozók bérét, a rezsit, stb. (Kazetta 1/2. 299-344) Vantara Gyula polgármester: Összefoglalásként elmondta, hogy Hrabovszki György képviselı érdekesen közelíti meg a témát, olyanról beszél, ami nincs és nem is lesz. 2002. és 2010. között ezeknek a cégeknek – kivéve a vízmő – 8 %-os extraprofitot biztosított a kormányzat. Vajon kinek a pénzébıl fizették ezt az átlagosan, minden nyereség fölötti 8 %ot? Olyanról beszélt hozzászólása elején, ami nem valós, nyilván nem figyelte azt a bevezetı részt, ami szerint jelenleg van kidolgozás alatt. Az állami tulajdon esetében a felmentés

38 folyamatban van. Örül, hogy így aggódik a képviselı, de olyanért teszi, ami nincs. Olyanért aggódik, ami az elızı 8 év problémáit próbálja megoldani. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 12 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 69/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az Alföldvíz Zrt. 2013. április 12-ei közgyőlésén a Zrt. elıterjesztéseinek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát a jelen elıterjesztésben foglaltak figyelembe vételével képviselje. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 12.

Tárgy:

A magánerıs lakossági útépítés és közmőfejlesztés szervezésérıl, önkormányzati támogatási rendszerérıl és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása (1. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 365-376) Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Véleménye szerint a lakosság szélesebb rétegeit érintheti az elıterjesztés. A városban élık részérıl számos megkeresés érkezett különbözı utak burkolása, járdaépítés kapcsán. A kérés igazán a csatornázást követıen erısödött fel, hiszen az út felújításához kérnek támogatást. 1997. évi önkormányzati rendelet volt érvényben, amit az új igényeknek megfelelıen célszerő volt újragondolni. A rendelet-tervezet elsı olvasatát tárgyalja a testület, döntés elıtt a lakosság véleményét is célszerő megismerni. Az útépítı közösség megalakításához az érintett utcában élık 2/3-ának összefogása szükséges. Legalább a beruházási költség 1/4-ed részét kell biztosítani és október 31-ig kell benyújtani a pályázatot a mellékelt lapon. Jövı év január 31-ig bírálják el az út-, közmő-, ivóvízépítı társulások kérelmeit. A beruházást azonban csak a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig támogatja az önkormányzat. „Nem a kánaán jön el”. A lakossági igényeket folyamatosan szeretnék kielégíteni hozzájárulva a közmőépítésekhez. Nyilván nagyon fontos eldönteniük, hogy az önkormányzattal együtt, vagy külön szeretnék a beruházást elvégezni. Az önkormányzat az útépítésen túl további feladatokat is vállal, mint például a mőszaki ellenırzés, garancia, stb. Kérte a lakosságot, az elhangzottakat vegye figyelembe. (Kazetta 1/2. 376-402) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot.

39 A közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 70/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a magánerıs lakossági útépítés és közmő-fejlesztés szervezésérıl, önkormányzati támogatási rendszerérıl és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét megismerte, és elrendeli annak a Csabai Mérleg címő városi lapban, valamint a városi honlapon történı közzétételét.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzıt, hogy a magánerıs lakossági útépítés és közmő-fejlesztés szervezésérıl, önkormányzati támogatási rendszerérıl és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó elıterjesztést a Közgyőlés 2013. áprilisi ülésére készítse elı.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a magánerıs lakossági útépítés és közmő-fejlesztés szervezésérıl, önkormányzati támogatási rendszerérıl és az érdekeltségi hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet hatálybalépésének napjával hatályon kívül helyezi a 67/1997. (II. 27.) közgy. határozatát.

Felelıs: Határidı:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı 2013. április 26.

Napirend tárgya:

A Békéscsabai Rendırkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának 2012. évi helyzetérıl

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy a meghívóban jelzetteknek megfelelıen a napirend tárgyalására 12.00 órakor, a rendırség képviselıinek jelenlétében tárgyalja a testület. (Kazetta 1/2. 408-411) Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok:

Döntési jogkör átruházása a „Békéscsabai intézmények közös villamosenergiabeszerzése 2013-2014. évre” tárgyú közbeszerzési eljárásban

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 71/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT

40 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXX. tv. 41. § (4) bekezdése alapján felhatalmazza Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottságát arra, hogy a „Békéscsabai intézmények közös villamosenergia-beszerzése 2013-2014. évre” tárgyú uniós értékhatárt elérı nyílt közbeszerzési eljárásban kiválassza a nyertes ajánlattevıt. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 30. Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményezı korszerősítésének, felújításának támogatásáról szóló 31/2008. (VII. 14.) önkormányzati rendelet alapján kamattámogatás odaítélése

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 72/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményezı korszerősítésének, felújításának támogatásáról szóló 31/2008. (VII. 14.) önkormányzati rendelete alapján az alábbiak szerint támogatja a 3014/3. helyrajzi szám alatt felvett, Békéscsaba, Wlassics sétány 8-10. szám alatti, a Békéscsabai Lakásszövetkezet (5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 6.) kezelésében lévı társasház beruházását: a. A program teljes felújítási költsége: 29.098.471,- Ft, ebbıl támogatott beruházás költsége: 19.198.516,- Ft, a kamattámogatással érintett hitel összege: 12.799.010,- Ft. b. Az önkormányzati vissza nem térítendı kamattámogatás mértéke lakásonként a pályázaton elnyert állami támogatás kétszeresének megfelelı mértékő önrész biztosítására felvett, legfeljebb 5 év futamidejő pénzintézeti hitel legfeljebb évi 6 %-os mértékő kamata lehet, de nem haladhatja meg lakásonként a 200.000,Ft-ot, azaz kettıszázezer forintot. c. A kamattámogatásban részesülı társasházzal az önkormányzat támogatási szerzıdést köt. A Közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a támogatási szerzıdés aláírására. d. A kamattámogatás folyósítása utólag, a hitelt nyújtó pénzintézet kamatfizetési értesítıje vagy a pénzintézet által kibocsátott kölcsöntartozás ügyleti évének elszámolása alapján a kamatfizetést megelızıen negyedévente, félévente vagy évente egy alkalommal, átutalással történik. A kamatfizetési értesítı, illetıleg az elszámolás bemutatása az önkormányzati kamattámogatásban részesült kötelezettsége.

41

2. A vissza nem térítendı önkormányzati kamattámogatás összege maximum összesen 3.839.705,- Ft, amely maximum évi 767.941,- Ft-ot jelent. Ennek fedezetét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2013. évi költségvetésében a „panelprogramhoz kamattámogatás” elıirányzat terhére biztosítja. A további fedezetet a 2014., 2015., 2016. és 2017. években az éves költségvetésben tervezni szükséges. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. március 31.

Tárgy:

Pályázat benyújtása a Gyermekélelmezési Intézmény fejlesztésére

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 433-438) Takács Péter képviselı: Amennyiben az elsı oldalon felsorolt pályázati lehetıségek nem vagy-vagy kategóriát jelentenek, a közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítására igényelhetı maximális támogatás mértékét, a 10.000.000,- Ft-ot miért pályázzák meg? (Kazetta 1/2. 438-444) Wittmann László, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály vezetıje: Ahogy az elıterjesztésben is jelezték, próbálták a legindokoltabb pályázati tartalmat kiválasztani, mivel csak egy pályázat benyújtására van lehetıség. (Kazetta 1/2. 444-453) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. 73/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja, hogy az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló BM rendelet alapján a Gyermekélelmezési Intézmény központi konyhájának fejlesztésére pályázat kerüljön benyújtásra. A fejlesztés tervezett költsége 37.500.000,- Ft, amelyhez az igényelt támogatás 30.000.000,Ft (80 %), saját forrás 7.500.000,- Ft (20 %). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése nyertes pályázat esetén a szükséges 7.500.000,- Ft saját forrást a következıképpen biztosítja: - 3.750.000,- Ft-ot a 2013. évi költségvetésrıl szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében szereplı beruházási jellegő intézményi céltartalék elıirányzatából, - 3.750.000,- Ft-ot a Gyermekélelmezési Intézmény költségvetésébıl.

42 Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. május 2.

Tárgy:

A lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 5. 5.4-13/2 kódszámú felhívásra pályázatok benyújtása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 457-461) Takács Péter képviselı: Elviekben egyetért az elıterjesztéssel. A lehetıséget valóban célszerő kihasználni mind a két lakótelep esetében, azon pályázati célok megvalósítására, amelyek pontokba szedve szerepelnek. A Lencsési lakótelep esetében miért nem próbálkoztak a lakótelepen mőködı egyesületet partnerként választani? Amennyiben történt erre irányuló kísérlet, az miért nem vezetett eredményre? Március 27-én a Lencsési Közösségi Házban tartott fórumra a társasházak közös képviselıi kaptak meghívást, valamint a pályázatot beadó szervezet, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület. Személye is részt vett a fórumon, az ott elhangzottak viszont azt a benyomást keltették benne, hogy a pályázat tartalmi kidolgozása még csak ötlet szintjén áll. Elviekben még van idı, hiszen április 15-ig kell a pályázatot benyújtani. Értelmezése szerint a kulturális, a szabadidı jellegő célok, illetve a civil szervezetek támogatása kap nagy hangsúlyt. Kötelezıen szerepel az egyházakkal történı kapcsolattartás. Hiányolta, hogy két szakbizottság miért nem tárgyalta meg a témát, csak a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, holott a téma nemcsak pénzügyi kérdés. Mi kerül valójában beadásra a 20-30.000.000,- Ft pályázati forrás elnyerésére? A Lencsési lakótelepen 2005. évben a Belügyminisztériumtól nyertek 16.000.000,- Ft pályázati forrást, melynek köszönhetıen azóta is mőködik a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat. (Kazetta 1/2. 461-515) Wittmann László, a Stratégiai - Fejlesztési Osztály vezetıje: Történt kísérlet arra, hogy a lakótelepen mőködı civil szervezetek milyen módon tudnak a pályázaton részt venni. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesültre azért esett a választás, mert egyrészt az egész város mőködési területét képviselik, illetve a pályázat megírása, megvalósítása, elszámolása komoly szakértelmet, szaktudást igényel, amellyel az egyesület rendelkezik. Tevékenységi köre is magába foglalja a feladat ellátását. Nem az önkormányzat a pályázó, ezért nem tárgyalta az elıterjesztést szakbizottság. Általában akkor szoktak szakbizottság elé pályázatot terjeszteni, ha önkormányzatot érinti az ügy. A két egyesület, mint pályázó úgy gondolta, hogy az a fajta fórum, ami az érintett lakótelepeken lezajlott, leginkább szolgálta a pályázat céljait. A fórum alapján a pályázat elıkészíthetı, megfelelıen indokolni tudják a pályázatban szerepeltetett igényeket. Leginkább az érintett lakótelepek igényeit vették figyelembe, ezért nem került megvitatásra a többi szakbizottság elé. (Kazetta 1/2.515-550) Takács Péter képviselı: A lakótelepen melyik egyesületet keresték meg ez ügyben? Meggyızıdése, hogy a lakótelepen több mint 25 éve mőködı egyesület profi módon meg tudta volna valósítani a pályázatot. Véleménye szerint a téma nemcsak pénzügyi, hanem

43 tartalmi kérdés is. Nem mindegy, hogy nyertes pályázat esetén a 20-25-30.000.000.- Ft-ot mire, milyen formában használják fel. Ismertetett érvei alapján az alábbi módosító javaslatot tette: A pályázati anyagot még a benyújtás elıtt véleményezze a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat. Határidı: 2013. április 12. Felelıs: a bizottsági elnökök, illetve a vezetı. Úgy gondolja, hogy erre mindenképpen szükség lenne. Az említett fórumon személyen részt vett. Tapasztalata szerint rendkívül ötletszerően áll össze tartalmi szempontból a pályázati anyag. Amennyiben Wittmann László osztályvezetı is részt vett volna a fórumon, igen elcsodálkozott volna azon, hogy mirıl esett szó. Éppen ezért szakmai értelemben – nem ellenırzést, hanem szakmai segítséget jelentene a pályázat benyújtásához – az általa javasolt szakbizottságok tárgyalják az elıterjesztést. (Kazetta 1/2. 550-2/1. 013) Kiss Tibor alpolgármester: Lényegesnek tartja, hogy Takács Péter képviselı egyetért a pályázat benyújtásával. A pályázat a lakótelepen élık kulturális, sport és egyéb igényeit próbálja kielégíteni. Éppen az a jó benne, hogy lényege az ötletszerőség. Nem az önkormányzat, vagy a pályázatíró szeretné megmondani, hogy mire van igénye a lakótelepen élınek, függetlenül attól, hogy idısebbek, középkorúak vagy fiatalok lakják. A lakótelepen élık véleményét megkérdezve, a kívánalmak ismeretében állítják össze a pályázatot. A kezdeményezést jónak tartja. Azt csak sajnálni tudja, hogy nem az az egyesület pályázik, aki a képviselı szíve szerint a legmegfelelıbb lenne. A városban számos civil szervezet, illetve egyesület mőködik. Kérte a képviselıt, ne merüljön el a részletekben. Lényeg a pályázati lehetıség. A helyszínen kérdezték meg a lakók véleményét, amit a pályázat megírása során figyelembe vesznek. Nyertes pályázat esetén pedig a megkérdezettek által javasolt igényeket valósítják meg. (Kazetta 2/1. 013-032) Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Takács Péter képviselı felvetésében bizonyos szintig van logika. A részönkormányzat a kialakult programot valóban megtárgyalja. Elıterjesztette a témát, bár határozati javaslat nélkül. Elıször a lakóközösségeket kérdezték meg, hiszen az elsı eldöntendı kérdés a lakosság részérıl az volt, akarják-e a pályázaton való részvételt. Egyöntetően azt nyilatkozták, hogy rész kívánnak venni a pályázaton. Innentıl kezdve a lakosság véleményét figyelembe véve sor kerülhet a szakmai elıkészítésre és pályáztatásra. Saját maga is elvárja, hogy a részönkormányzat tárgyalja az elıterjesztést. Elsı lépcsınek tartotta azonban a lakóközösség véleményének megismerését. A lakótelepeken elég nagyfokú az elmagányosodás, illetve az elbizonytalanodás bizonyos jogi és egyéb kérdésében. Nemcsak közösségi programok szervezésérıl lenne szó, hanem tájékoztatást adnának az élet területén bonyodalmat okozó kérdésekben is. Fontos, hogy a program szeretne együttmőködni a Lencsési Közösségi Házzal. Kovács Krisztián, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület képviselıje elmondta, hogy nem versengı lakossági kiszolgálásra törekednek, hanem kiegészítı, vagy új elemek behozatalára. Három területi képviselı a fentiekkel kapcsolatban külön megbeszélésre volt hivatalos. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület jelentıs tapasztalattal rendelkezik a pályázat elkészítésével kapcsolatban, illetve széles városi kitekintéssel bír. Póstelekre, vagy máshová, különbözı turisztikai programok is szervezhetıek. A megbeszélésen javaslat

44 hangzott el a szüreti bál rendezésével, illetve különbözı óvodai tevékenységekkel kapcsolatban. Többször tapasztalta, hogy kifogásolják a városban szervezett rendezvényeket, fejlesztéseket. A társadalmi megújulás operatív program pályázat kifejezetten a lakóközösségi programokra irányuló kezdeményezést támogatja. Nem az önkormányzat szeretne aktív lenni, igazodni kíván a lakossági igényekhez, elképzelésekhez. A rendelkezésre álló keretet kell megtölteni a lakosokkal egyeztetett tartalommal, ami jobb, élhetıbb, korszerőbb környezetet teremt számukra. (Kazetta 2/1. 032-062) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter módosító javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 4 igen, 7 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A közgyőlés 14 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 74/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT I. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése támogatja, hogy a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület a József Attila-lakótelep területén megvalósítandó közösségi programok lebonyolítására vonatkozóan a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 5.5.4-13/2 kódszámú felhívásra pályázatot nyújtson be. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Körösök Völgye Natúrpark Egyesülettel mint projektgazdával együttmőködési megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy részt vesz a közösségi tervezés módszerével megvalósítandó akciótervek megtervezésében, segíti az akciótervek megvalósítását, a projekt rendezvényeinek megvalósulását. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nyertes pályázat esetén a projekt megvalósításához 2014. évben elıfinanszírozó kölcsönt nyújt 13.000.000,- Ft összegben, amelyet a projekt lezárását követıen a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület teljes összegben visszatérít legkésıbb 2015. március 31-ig. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat vállalja, hogy a projekt szolgáltatásai tekintetében a projekt fizikai befejezését követı 3 hónapos fenntartási kötelezettség teljesítéséhez a Lakóközösségi Információs és Szolgáltató Iroda (LISZI) mőködési költségeit legfeljebb 1.000.000,- Ft erejéig vissza nem térítendı támogatásként biztosítja a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület részére. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázathoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás aláírására, továbbá a projekthez kapcsolódó nyilatkozatok aláírására.

45 Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 15.

II. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése támogatja, hogy az Egyensúly AE Egyesület a Kazinczy-lakótelep és a Millennium-lakótelep területén megvalósítandó közösségi programok lebonyolítására vonatkozóan a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 5.5.4-13/2 kódszámú felhívásra pályázatot nyújtson be. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az Egyensúly AE Egyesülettel mint projektgazdával együttmőködési megállapodást köt, amelyben vállalja, hogy részt vesz a közösségi tervezés módszerével megvalósítandó akciótervek megtervezésében, segíti az akciótervek megvalósítását, a projekt rendezvényeinek megvalósulását. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nyertes pályázat esetén a projekt megvalósításához 2014. évben elıfinanszírozó kölcsönt nyújt 13.000.000,- Ft összegben, amelyet a projekt lezárását követıen az Egyensúly AE Egyesület teljes összegben visszatérít legkésıbb 2015. március 31-ig. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat vállalja, hogy a projekt szolgáltatásai tekintetében a projekt fizikai befejezését követı 3 hónapos fenntartási kötelezettség teljesítéséhez a Lakóközösségi Információs és Szolgáltató Iroda (LISZI) mőködési költségeit legfeljebb 1.000.000,- Ft erejéig vissza nem térítendı támogatásként biztosítja az Egyensúly AE Egyesület részére. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázathoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás aláírására, továbbá a projekthez kapcsolódó nyilatkozatok aláírására. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 15.

Tárgy:

A Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. részére nyújtandó kölcsön

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. A bizottság a testületi ülés megkezdése elıtt ismét napirendre tőzte a téma tárgyalását és az alábbi módosításokat javasolta: A 2013. évi költségvetésben meghatározott 12.000.000 Ft elıirányzat a következı rendeletmódosítás alkalmával 24.000.000 Ft-ra kerüljön megemelésre. Felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Kft. tulajdonosaival a kölcsön biztosítékaként esetleges törzstıke-emelésrıl, és a tárgyalás eredményérıl 2013 októberében tájékoztassa a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot. Felkéri a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot, hogy félévente tájékozódjon a Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. üzemeltetési tapasztalatairól.

46 Jelezte, hogy a bizottság által javasolt módosításokat elıterjesztıként befogadja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 080-096) Takács Péter képviselı: Emlékezete szerint a Kft. korábban 3.000.000,- Ft tagi kölcsönben részesült. Jelen esetben két részletben, összesen 24.000.000,- Ft kölcsönt biztosít az önkormányzat. Az eredeti elıterjesztés felhatalmazta Vantara Gyula polgármestert, hogy belátása szerint további kölcsönt biztosítson, melynek tényérıl tájékoztatja a testületet. Nem érti, mi indokolja a kétszer 12.000.000,- Ft tagi kölcsön biztosítását annak a gazdasági társaságnak, amelynek a bevételbıl kellene fenntartania magát. (Kazetta 2/1. 096-104) Vantara Gyula polgármester: Pontosításként közölte, hogy Takács Péter képviselı helytelenül értelmezi a határozati javaslatot. Az eredeti határozati javaslat szerint a polgármester az eredetileg jóváhagyott keret erejéig - a költségvetésben jóváhagyott 12.000.000,- Ft erejéig – további tagi kölcsönt nyújthat, tekintettel arra, hogy a költségeket havonta kell fizetni. (Kazetta 2/1. 104-114) Strifler Attila képviselı: A parkolóház története meglehetısen szerencsétlen a város szemszögébıl nézve, különösen, ha annak pénzügyi vonatkozásait veszik figyelembe. Már az építkezések során jelentkezett az a probléma, hogy a Közgé torna termét hozzá kellett igazítani a megépülı parkolóházhoz. Most, hogy elkészült, a városnak jelentıs összeggel kell hozzájárulnia a mőködéshez. Nyilvánvaló, hogy a parkolóház magán és önkormányzati közös beruházás, azonban eddig nem váltotta be a hozzá főzött reményeket. Folyamatosan az hangzott el, hogy mekkora igény van a parkolóhelyekre a városban, ugyanakkor miután megépült, folyamatosan az hallható, hogy üresen áll, kihasználatlan a létesítmény. Jelenleg lehet arra hivatkozni, hogy a belváros felújítása, korszerősítése rengeteg lehetısége kivesz, azonban a késıbbiekben, amikor elkészül a belváros már nem lehet erre hivatkozni. Akkor majd kiderül, mennyire mőködik eredményesen a parkolóház. Amennyiben a bevételekbıl képes önmagát fenntartani, érdemes volt a beruházást megvalósítani. A késıbbiekben azt is meg kell vizsgálni, hogy a városnak mekkora összeggel kell hozzájárulnia mőködtetéséhez, majd le kell vonni a konzekvenciát. Az is tény, hogy a parkolási üzletágból származó bevételek teljes egészében a város bevételét képezik, viszont a parkolóházban keletkezı bevétel csak a tulajdoni rész arányában illeti meg az önkormányzatot. Felmerül a kérdés, amennyiben a parkolóház a késıbbiekben veszteségesen üzemel, kinek a felelıssége, illetve ki fogja vállalni a felelısséget. A parkolási üzletágból éves szinten 129.000.000,- Ft bevételre tett szert a város. Nyilván üzemeltetésének is vannak költségei. Nonszensz, hogy a meglévı parkolóház mőködését 24.000.000,- Ft támogatással segíti az önkormányzat. (Kazetta 2/1. 114-148) Miklós Attila képviselı: Ahogy Strifler Attila képviselı is mondta, hozzá kellett igazítani a Közgé tornatermét, amibe belebontottak. Azóta sem kapott választ arra, hogy ki tervezte, ki adott utasítást, miért nem lehetett máshogy megoldani a problémát. Azóta sincs felelıse a kérdésnek. (Kazetta 2/1. 148-153)

47 Vantara Gyula polgármester: A feltett kérdésekre korábban választ kapott Miklós Attila képviselı. Kérte tekintse meg a korábbi jegyzıkönyvet. (Kazetta 2/1. 153-155) Miklós Attila képviselı: Tudomása szerint nem kapott választ, annak ellenére, hogy számos testületi ülésen feltette már a kérdést. Jelezte, hogy a Bejelentések napirend keretében ismét felteszi kérdését, amire remélhetıleg írásban kap választ. Az elıterjesztés szerint új ügyvezetıje van a Kft-nek, akinek fı feladata, hogy a 2013. évi üzleti tervet összeállítsa, és marketing tervet készítsen az ingatlan jobb kihasználtsága érdekében, ami jelenleg „nem túl fényes”. A szocialista képviselık nyereményjátékot indítanak, aki 140 férıhely alatt tud fotót készíteni, az egy havi belvárosi parkoló bérletet kap ajándékba. Kérte a lakosságot, aki 140 férıhellyel kevesebb üres helyet talál a belvárosi parkolóházban, készítsen fotót. Kérte, hogy az üzleti tervet, az új ügyvezetı személyét, illetve a kihasználtság növekedésére irányuló marketing tervet ismerhesse meg a testület. (Kazetta 2/1. 155-168) Vantara Gyula polgármester: Úgy látja, hogy kedvenc témája a testületnek a parkolóház. Javasolta Miklós Attila képviselınek, érdeklıdjön párttársától, más parkolóházak üzemeltetése milyen színvonalon és kondíciók mellett történik. Meglepı dolgokat fog hallani. Strifler Attila képviselı hozzászólására az alábbiakat reagálta: A belváros beruházásának egyik feltétele volt a magántıke bevonása. Ha nem épül meg a parkolóház, azt kifogásolnák, hogy a megszőnı fıtéri parkolók helyett nincs másik. 25 %-os önrészt biztosított az önkormányzat, amikor megvalósult a beruházás, a biztonságos kezelés érdekében 50 %-ra módosult a költség. Ezért fizeti az önkormányzat az összes teher 50 %-át. A bevezetéssel voltak problémák, az elızı ügyvezetı nem használta ki talán a teljes lehetıséget – kéthetes térítésmentes parkolás bevezetése – közösen áttekintve a helyzetet, új ügyvezetıi pályázat került kiírásra, amelynek januárra lett eredménye. Az új ügyvezetı kétéves tervet mutatott be, amit a bizottság megismert, továbbá félévente beszámol a parkolóház mőködtetésérıl a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén. A költségek két elembıl tevıdnek össze: mőködtetés – amit a VAK Zrt. végez – valamint a tıke+kamatok visszatérítése. A mőködtetést az ügyvezetı null szaldón kívánja megvalósítani. Két éven belül látja azt, hogy a tıke+mőködtetés+kamatköltségeket vissza tudja hozni. Fenti terveit a bizottsági ülésen részletesen is kifejti. Igaza van abban, hogy a bevezetés egybe esett a belváros, Irányi utca átépítésével, tovább nehezítette, hogy az Árpád-Derkovits soron a pályázat feltételei miatt fél évig nem lehetett díjat szedni. Ez a moratórium a közeljövıben lejár. Amikor visszaáll az eredeti rend, várható, hogy a parkolóház forgalma normális szintre áll. Egy parkolóház sosem lesz nyereséges, a null szaldó elérése már jó eredménynek tekinthetı. Ez saját szubjektív véleménye. Ha rendezıdik a belváros helyzete, és a partnerek – színház, belvárosi intézmények, szállodák – együttmőködnek – hétvégi kedvezményes parkolás, garázs jellegő bérlet, stb. – a várt eredmény elérhetı. Csatlakozva Miklós Attila képviselı nyereményjátékához, „Parkoljanak a parkolóházban” mozgalmat indítana, az eddigi ne parkoljunk a parkolóházban mozgalom helyett. Talán a twitteren, vagy a facebookon népszerőbb lenne, mint az a kezdeményezés, amely az egyéni érdekeket a közösségi érdek elé helyezve, mintegy mozgalmat indított, hogy ne parkoljanak a

48 parkolóházban. Az MSZP is felkarolhatja a kezdeményezést. Esetleg a Csaba Centerrel megosztva a terheket, mint a már nagy tapasztalattal rendelkezı üzemeltetıvel. (Kazetta 2/1. 168-220) Takács Péter képviselı: Ahogy említette az önkormányzat korábban 3.000.000,- Ft tagi kölcsönt biztosított a gazdasági vállalkozásnak. Majd az történt, hogy az önkormányzati többség megemelte azokat a díjakat, amely közvetlen a parkolóház utcáit érintik, sıt a II. kategória díjtétele is emelkedett, nem is akárhogyan. Annak a reményében, - gondolja – hogy majd ezzel emelkedni fog a parkolóházban parkolók száma, mivel ott csak 200,- Ft óránként, míg a parkolóház közvetlen környezetében 220,- Ft/ óra. Úgy tőnik, hogy ez semmilyen hatást nem váltott ki. Sajnos igaza van Miklós Attila képviselınek a nyereményjátékkal kapcsolatban. Saját maga is tapasztalta, hogy több mint 140 férıhely várta a betérı személygépkocsi tulajdonosokat. A további tagi kölcsönt nem támogatja. Egyetért azzal, hogy a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság lehetıleg a legszorosabb kontrollt alakítsa ki a gazdasági társaság felett. Az elıterjesztésben is szerepel az új ügyvezetı, új koncepció. Annak idején a pályázathoz is be kellett nyújtani egyfajta gazdasági számítást, ami úgy tőnik, hogy nem valósul meg. Azon mondata pedig, miszerint „vegyék tudomásul, hogy egy parkolóház sosem mőködik nyereségesen” több mint elgondolkodtató. Jövı évben újra tagi kölcsönre irányuló elıterjesztés készül? (Kazetta 2/1. 220-245) Miklós Attila képviselı: Jelezte, hogy a polgármester félreértette korábbi hozzászólását. Azt mondta, hogy minél többen parkoljanak a parkolóházban, hiszen akkor hamarabb készülnek olyan fényképek, amely 140 férıhelynél jobb kihasználtságot mutat. Mindenkit arra kér, használja. Ez azonban nem a város parkoló rendszere, hanem egy magántársaságé, amelyben most már 25 % alatt tulajdonos a város. Az önkormányzat eddig területet, tıkét, pályázati lehetıséget, készfizetı kezességvállalást biztosított. Ezen felül jelen elıterjesztés alapján további tagi kölcsönt is biztosít. Úgy gondolja, jó lenne, ha a cég eredményesen mőködne, és nem kellene folyamatosan támogatni. Az elızı hozzászólásában lehet, hogy nem volt egyértelmő. Kérte, ismerhesse meg az új ügyvezetı nevét, az üzleti tervet, valamint a marketing tervet. (Kazetta 2/1. 245-265) Vantara Gyula polgármester: Csodálkozik, hogy Takács Péter képviselı számára álnaívak a kérdések, vagy ennyire nem ért hozzá. Nem személye döntésétıl függ. A testület jóváhagyta a támogatást, az OTP leemeli a tıke+kamat összegét. A tagi kölcsön nyújtásával az próbálják elkerülni, hogy ne leemelés történjen, hanem ellenszolgáltatás. Miklós Attila képviselıvel egyetért, várja a jó példát, mikor parkol a parkolóházban, amikor a mozgáskorlátozott állapota megszőnik és be tud sétálni. Örömmel venné, ha fényképfelvétellel tanúsítaná, hogy ott parkolt. Örömmel venné a kihasználtság növelésére érkezı javaslatokat. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a parkolóház új ügyvezetıjét következı ülésén meghallgatja. Ennek a bizottságnak Miklós Attila képviselı tagja, így az ügyvezetı nevét, üzleti tervét, marketing tervét meg fogja kapni. Ezt most miért mondjam el Önnek. Az ügyvezetı Simon Lajos. (Kazetta 2/1. 265-283) Miklós Attila képviselı: Megkérte Vantara Gyula polgármestert, mint a közgyőlés ülésének vezetıjét, válaszban írja meg ki az ügyvezetı. Küldje el amennyiben hozzájut az üzleti tervet

49 és az ügyvezetı által összeállított marketing tervet. Úgy gondolja, hogy képviselıként ehhez joga lehet. Az pedig, hogy félévente beszámol a bizottsági ülésen, ha ennyi mindent kapott, természetes. (Kazetta 2/1. 283-292) Vantara Gyula polgármester: Simon Lajos az ügyvezetı neve. Dr. Kiss Gyula aljegyzınél minden információ megtalálható. Sajnálja, hogy Miklós Attila képviselı nem vesz részt a bizottsági üléseken, mert a bizottság elnöke ugyan ezt kérte. Bizottság felett érzi magát, akkor meg fogják küldeni a kért adatokat. Amennyiben hajlandó a bizottság munkájában részt venni, akkor ott tájékozódhat. (Kazetta 2/1. 292-304) Miklós Attila képviselı ügyrendi hozzászólása: Az elızıekben feltett kérdéseire kérte, hogy a polgármester írásban válaszoljon. Dr. Szvercsák Szilvia jegyzıhöz intézte azon kérdését, miszerint a polgármesternek van-e ezzel kapcsolatban bármiféle mérlegelési joga? (Kazetta 2/1. 304-310) Vantara Gyula polgármester: A felvetésnek a bejelentések között van a helye. Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 5 igen, 5 nem szavazattal, 7 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elvetette. (Kazetta 2/1. 310-316) Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 12 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 75/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Csaba Belvárosi Parkolóház Fejlesztı és Üzemeltetı Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 35., Cg. 04-09-009203, a továbbiakban: Kft.) részére a 2013. évi költségvetésrıl szóló 4/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet parkolóházzal kapcsolatos elszámolások elıirányzatában meghatározottak szerint kamatmentes tagi kölcsönt biztosít. A elsı 12.000 ezer Ft kölcsön visszafizetésének határidejeként 2018. február 26. napját határozza meg. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy ezen elıirányzat erejéig további tagi kölcsönt nyújtson a Kft. részére, amelyrıl a 2014. évi zárszámadás keretében köteles beszámolni. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Kft. tulajdonosaival a kölcsön biztosítékaként esetleges törzstıke-emelésrıl, és a tárgyalás eredményérıl 2013 októberében tájékoztassa a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a kölcsönszerzıdések megkötésére.

50 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot, hogy félévente tájékozódjon a Csaba Belvárosi Parkolóház Kft. üzemeltetési tapasztalatairól. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

Telekértékesítés az Északi Ipartelepen a 6147/21 hrsz.-ú ingatlanból

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 325-331) Takács Péter képviselı: Módosító javaslata úgy szólna, hogy a telek értékesítése a szabályzatnak megfelelıen nyilvános árverésen kerüljön értékesítésre. (Kazetta 2/1. 331-334) Strifler Attila képviselı: Az illetékes bizottság ülésén ígéretet kapott arra, hogy a közgyőlésen válaszolnak azon kérdésére, miszerint a meglévı beruházással hány munkahely létesül. (Kazetta 2/1. 334-338) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Az uniós infrastruktúra-fejlesztés határidıt szab a vállalkozásbetelepülés, valamint a munkahelyteremtés terén. A cél az, hogy minél nagyobb adóbevételt termeljenek Békéscsaba város számára. Véleménye szerint a pályázati kiírás idıhúzás, mert ha valaki városunkba szeretett volna jönni, már régen jelentkezett volna, több jelentkezı erre a területre azonban nem volt. A főrészáruval foglalkozó cégnek fontos lenne, hogy mihamarabb megindítsa tevékenységét. Nem csak az a fı szempont, hogy hány munkahelyet létesít, hanem egyáltalán, hogy betelepüljön Békéscsabára, és egyrészt adófizetıje legyen, másrészt az önkormányzatnak az az elıírási kötelezettsége, hogy az Északi Ipartelep betelepítését minél magasabb százalékban határidıig valósítsa meg. Telekhatár módosításra is szükség van. Üdvözöl minden olyan vállalkozást, amely pénzt, tıkét, munkát hoz a városba. (Kazetta 2/1. 338-367) Takács Péter képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselı felvetésére elmondta, hogy személye is üdvözli az említett vállalkozásokat, ugyanakkor azt gondolja, hogy egy nyilvános árverésnek – amely bevett gyakorlat volt a város esetében a saját tulajdonú önkormányzati telkek értékesítése tekintetében – lehet hozadéka, ekkor derül ki valójában, hogy hány jelentkezı van, és a 3.100,- Ft nettó árnál ki ajánl többet. A szóban forgó terület adottsága kedvezı, amelyet tudatosan, az értékesítés reményében az elmúlt ciklusokban alakítottak ki egységes nagy területté, ezért lenne célszerő megpályáztatni, mint ahogy azt számos esetben megtettek az elmúlt idıszakban. Nem gondolja, hogy ez az eljárás a pályázónak elvenné a kedvét. Megnyugtató, hogy Strifler Attila képviselı számára világossá vált a létesülı munkahelyek száma, de ettıl még a testület nem tudta meg, szeretné, ha valaki felvilágosítást adna e tekintetben. (Kazetta 2/1. 367-387) Kiss Tibor alpolgármester: Dr. Ferenczi Attila képviselıvel egyetért abban, hogy üdvözli, ha vállalkozók fejlesztik a vállalkozásokat, és nem az a lényeg, hogy pályázat útján, hanem az,

51 hogy a városban letelepedjenek. Fogjunk meg minden olyan lehetıséget, amellyel munkahelyek teremtıdnek, beruházások fejlıdnek. (Kazetta 2/1. 387-400) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: 2-3 fı. (Kazetta 2/1. 400-401) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító javaslatát, amelyet elıterjesztıként nem támogat. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 1 igen, 12 nem szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 2/1. 401-408) Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot. A közgyőlés 15 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 76/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévı, békéscsabai 6147/21 hrsz.-ú, 11770 m2 területő, kivett beépítetlen terület mővelési ágú ingatlanból 5000 m2 területő, a 6147/4 hrsz.-ú ingatlannal két oldalról határos ingatlanrészre - a telekhatár-rendezést követıen adásvételi szerzıdést köt a Stony Plusz Kft.-vel (székhely: 1141 Budapest, Pitvar u. 3/D., adószám: 12816534-2-42) az alábbiak szerint: -

-

-

-

Az ingatlan eladási ára nettó 3.100,- Ft + áfa/m2, azaz nettó háromezer-egyszáz forint + áfa/m2. A vevı a vételárat a szerzıdés aláírásától számított 30 napon belül egyösszegben fizeti meg. Az eladó a tulajdonjog-változás bejegyzéséhez a teljes vételár megfizetését követıen járul hozzá. Az ingatlan eladási ára nem tartalmazza a közmőhálózati csatlakozások díjait és a Balassa utcán kiépített közúthoz való csatlakozás költségeit, azok megfizetése a vevıt terheli. A vevı köteles az ingatlanon fennálló beépítési kötelezettséget 2014. december 31-ig teljesíteni. Arra az esetre, ha a beépítési kötelezettség határidıre nem teljesül, az eladó visszavásárlási jogot köt ki az ingatlanra az eredeti vételár évi 5 %-kal csökkentett értékén, illetve kötbérigényt érvényesít, amelynek mértéke évente az ingatlan bruttó forgalmi értékének a 10 %-a. A megvásárolt ingatlan továbbértékesítése a beépítési kötelezettség teljesítéséig az eladó hozzájárulása mellett történhet, erre az esetre a vevı vételi jogot enged az eredeti vételi áron.

2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az 1. pontban meghatározott adásvételi szerzıdés aláírására.

52 Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. június 30.

Tárgy:

Döntés a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. ingatlanával (3377 hrsz.) kapcsolatos elıvásárlási jog vonatkozásában

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 77/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Békéscsaba 3377 hrsz. alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Szabó D. u. 34. szám alatt található, üzem megnevezéső ingatlanra vonatkozó elıvásárlási joggal kapcsolatos megkeresést megismerte, elıvásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. december 31.

Tárgy:

Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójának véleményezése

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 424-429) Takács Péter képviselı: A stratégia két idıpontot jelöl meg az M44-es nyomvonal építésével kapcsolatban. Értelmezése szerint a beruházás 2020. évben éri el Békéscsabát. A megjelölt idıpont reális? A város által tett azon megjegyzéssel, miszerint az élelmiszer-feldolgozóipar gyakorlatilag majdnem kimaradt az anyagból, messzemenıen egyet tud érteni, hisz, ha valami stratégiai kérdés Békés megyében, az pont az élelmiszer feldolgozás, és reményei szerint a város szakemberei segítséget nyújtanak a minél teljesebb körő átvizsgálása érdekében. (Kazetta 2/1. 429-450) Wittmann László a Stratégiai - Fejlesztési Osztály osztályvezetıje: Az anyag valóban több tervjavaslattal és határidıvel taglalja az M44-es út, mint a megye egyik legfontosabb prioritásának fejlesztését. A 2014-2020 közötti tervezési idıszak tekintetében fontosnak tartják a reálisan megvalósítható tervek elkészítését, aminek ellenkezıjére az elmúlt idıszakban több példa mutatkozott. Megismerve a zajló elıkészületeket és forráslehetıségeket, az idıpont reális idıpontnak mondható. (Kazetta 2/1. 450-464)

53 Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a 2014-2020. közötti megvalósítás a Békéscsabától délre elterülı M44-es koncepciójára is vonatkozik. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 78/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Békés Megye Területfejlesztési Koncepcióját megismerte, és felkéri Vantara Gyula polgármestert, hogy az önkormányzat koncepcióra vonatkozó véleményét a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal küldje meg a Békés Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Elnöke részére. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. április 9.

Vantara Gyula polgármester: 11 óra 40 perckor szünetet rendelt el, kérte, hogy a képviselık 12 órára, a Békéscsabai Rendırkapitányság beszámolójára jelenjenek meg. (Kazetta 2/1. 464-480) Szünet Napirend tárgya:

A Békéscsabai Rendırkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának 2012. évi helyzetérıl

Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte Dr. Polyák Zsolt rendır-ezredest, megyei rendırfıkapitányt, Dr. Hajdú Antal rendır-ezredest, városi-kapitányt, valamint a kapitányság megjelent dolgozóit. Dr. Hajdú Antal városi-fıkapitány a kiadott anyaggal kapcsolatban kíván-e kiegészítéssel élni? (Kazetta 2/1. 480-488) Dr. Hajdú Antal rendır-ezredes, városi-fıkapitány: Ismét eltelt egy év, és a Békéscsabai Rendırkapitányságnak törvényben foglalt kötelezettsége, és egyben megtiszteltetés számára, hogy értékeljék az elmúlt év közrend, közbiztonsági helyzetét. Megítélésük szerint nyugodt, kiegyensúlyozott közbiztonsági helyzet jellemezte a 2012. évet, kirívó bőncselekménysorozat, emberölés bőntett felderítetlenül nem maradt, e tekintetben nyugodt körülmények között végezhetik munkájukat. Újszerő dolgok történtek az elmúlt évben, azon túl, hogy az önkormányzatok értékelték a rendırség munkáját, a Lencsési lakótelepi Részönkormányzat is értékelte az elmúlt év ıszén az ott folyó rendıri tevékenységet. Ezen túlmenıen tudtukon kívül a Belügyminisztérium is az önkormányzatokon, iskolákon, óvodákon keresztül mérlegelte munkájukat, néhány kardinális kérdést tettek fel a település közbiztonsági helyzetérıl, illetve a rendıri munka minıségével kapcsolatban. A Békéscsabai Rendırkapitányság korrekt visszajelzést kapott, a megyei fıkapitányság második helyen, a városi a középmezınyben végzett. Munkájukat nagymértékben megnehezítette, hogy egy rendkívül felgyorsult jogalkotási folyamathoz kellett alkalmazkodniuk. Tavasszal hatályba lépett az új szabálysértési törvény, lényegesen kevesebb szabálysértési tényállással, ami idıközben módosításra is került. Augusztusban KRESZ módosítást eszközöltek, ehhez

54 kötıdıen a közlekedési törvénynek a közigazgatási bírságolásról szóló normák átfogó módosítása történt, amely némileg váratlanul érte kapitányságukat, tekintettel arra, hogy a felkészülésre 12 óra volt adott. Új polgárır törvény lépett hatályba, amely a polgárırséggel kötött szerzıdések újrakötését eredményezte. Önkormányzatok, egyházak, iskolák, gyámhatóságok, gyermekjóléti intézmények, mezıırség, polgárırség, közterület-felügyelet bevonásával a tennivalókról egyeztetést tartottak. A regisztrált bőncselekmények alakulása mindig egyfajta hullámzást mutat, jelenleg jelentıs emelkedés tapasztalható. Okirattal való visszaélés kategóriában 530-al több bőncselekmény vált ismertté. Ahány hamisított vagy ellopott okirat, annyi bőncselekmény. A regisztrált bőncselekmények alapján Békés megye a 15. helyen áll, míg a 100.000 lakosra jutó bőncselekmények számát tekintve Békéscsaba a megyeszékhelyek között a 17. Strifler Attila képviselı kérésének megfelelıen az elızı kimutatást kiegészítették a megyei jogú városokkal, e tekintetben városunk a 18. helyen áll. Vagyon elleni cselekmények esetében jelentısen emelkedett a lopások száma, azonban a drasztikus emelkedés a közrend elleni bőncselekmények esetében tapasztalható. Tömegesen fordul elı a szórakozóhelyeken való telefonlopás, kerékpár- és színesfém eltulajdonítás. A bevásárlóközpontok „vonzzák” a bőnelkövetıket. A csalások száma különösebben nem változott, a lízingcsalások lefutóban vannak. Az idısek sérelmére elkövetett csalásra felhívta a figyelmet. A betöréses lopások tekintetében csekély emelkedés tapasztalható, ugyanez mondható el a lakásbetörésekrıl, ugyanakkor az utazóbőnözés jelentıs. Nyomozáseredményesség tekintetében a Békéscsabai Rendırkapitányság a 9. helyen áll, középmezınynek tekinthetı. Bőncselekmény nyomozáseredményesség, testi sértés vonatkozásában a megyeszékhelyi kapitányságok rangsorában Békéscsaba az 5., betörést, lakásbetörést, rablást tekintve a 2. helyen áll. A közrendvédelmi szolgálat kutyával jelenik meg a közterületeken, a lakossággal nap mint nap találkoznak. Ezen területen létszámhiánnyal küzdenek, és ez így is marad mindaddig, amíg Románia be nem lép a schengeni rendszerbe. A szolgálatot igyekeznek a legmegfelelıbben megszervezni, komolyabb beavatkozást igénylı esemény nem történt az elmúlt évben. A körzeti megbízottak a Lencsési ltp-en, valamint piaci napokon a vásárcsarnok területén látnak el szolgálatot, a többi lakótelepeken is igyekeznek megjelenni. A lakosság szubjektív biztonságérzetének a javítása érdekében az éjszaka folyamán a belvárosba összpontosítják a fokozott rendıri jelenlétet. Rendezvénybiztosítások tekintetében elmondható, hogy 2010. évben volt a legkevesebb. Igyekeznek kiküszöbölni a rendbontást. A 100.000 lakosra jutó közterületen elkövetett bőncselekmények számát tekintve Békéscsaba a 13. helyen áll. A vandalizmus, kukaborogatás a városban jelen van, az éjszakák idınként hangosak, az ezzel kapcsolatos bejelentésekre igyekeznek reagálni. A közlekedésbiztonsági helyzetrıl elmondható, hogy folyamatosan csökken a balesetek száma, az elmúlt évben Békéscsaba közigazgatási területén halálos kimenetelő baleset nem történt. Akciókkal tesznek a baleset megelızésért. Köszönetét fejezte ki azon képviselıknek, akik villogókkal, fényvisszaverıkkel, és egyéb módon segítették munkájukat. Baleseti okok megoszlásában nagyobb elmozdulás nem történt. A gyorshajtás aránya korábban sokkal dominánsabb volt. Balesetet okozók megoszlása. A kerékpárosokra hívta fel a figyelmet. Rendkívül örvendetes módon Békéscsabán jelentısen megjavultak a kerékpáros közlekedés feltételei, ennek ellenére a kerékpáros balesetek száma nı. A kerékpáros ellenırzés kiemelt kategóriába tartozik,

55 különösen a fıútvonalakon, a város ki- és bevezetı szakaszain, alkonyati idıszakban vannak jelen. Megköszönte azon személyek munkáját, akik támogatták a rendırséget az elmúlt évben. Kiemelten megköszönte az önkormányzat, Dr. Ferenczi Attila, Dr. Kerekes Attila, Dr. Fábián Ágnes, Zelenyánszki Péter képviselık támogatását. A polgármesternek külön megköszönte, hogy 2012. év rendırnapján egy rendırkollégáját pénzjutalomban részesítette. Közeleg a húsvét, majd a rendırnap, esetleg ha a polgármester a múlt évi szokását fenntartaná, azt ismételten szívesen vennék. Megköszönte továbbá a polgárırök, közterület-felügyelık munkáját, a mezııröknek a tanyaprogramban való részvételt, az önkormányzat osztályainak, valamennyi képviselınek, és minden csabai polgárnak a közremőködést. Szívesen válaszol a felmerülı kérdésekre. (Kazetta 2/1. 488-195) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Polyák Zsolt rendır-ezredes, megyei fıkapitányt, egészítse ki a beszámolót megyei vonatkozásokkal. (Kazetta 2/1. 488 - 2/2. 195) Dr. Polyák Zsolt rendır-ezredes, megyei fıkapitány: A megyei fıkapitányság értékelte valamennyi fıkapitányság munkáját a megyében, arra a következtetésre jutottak, - figyelembe véve a számadatokat, az önkormányzat véleményét – hogy a Békéscsabai Rendırkapitányság kifejezetten jó színvonalú, szakmai munkát végzett, szép eredményeket értek el a nyomozáseredményesség tekintetében. Az önmagáért beszél, hogy a Békéscsabai Rendırkapitányság a megyeszékhelyi kapitányságok közül nagyon elıkelı helyet tudott elfoglalni. Tisztában vannak azzal, hogy az eredményen lehet javítani. Az elmúlt évben a városi rendırkapitányság szakmai véleményük szerint teljes mértékben teljesítette azokat a meghatározott feladatokat, amelyeket az elızı évben kitőzött. Valamennyi állampolgárnak az a legfontosabb, hogy biztonságban érezze magát. A Békéscsabai Rendırkapitányság ennek érdekében mindent megtett, és az elkövetkezendı idıszakban mindent meg is fog tenni, hogy biztonságot nyújtson, a köznyugalmat fenn tudja tartani. A Békés Megyei Rendırfıkapitányság a központi értékelés alapján nagyon elıkelı helyen áll. Természetesen ez felelısséggel jár, hiszen ebben az évben is és a jövıben is, feltehetıen ugyanezt az eredményt várják el a rendırségtıl. A nyomozáseredményesség tekintetében országosan az 1. helyet foglalják el. A közlekedésbiztonság terén is Békés megye kiváló helyen szerepel, 1965. óta a halálos baleseteket tekintve nem volt ilyen kedvezı a baleseti statisztika, annak ellenére, hogy abban az idıben kicsit kevesebb gépjármőszámmal lehetett számolni, mint napjainkban. Azokat a kampányokat, amelyeket a rendırkapitányság az együttmőködık segítségével végrehajtott, hasznosnak és eredményesnek bizonyultak, folytatni kívánják. Románia schengeni csatlakozása belátható idın belül feltehetıleg nem fog megtörténni. Ennek következménye, hogy a határrendészeti kirendeltségeken szolgálatot teljesítı kollegák az ottani helyükön maradnak, feltehetıleg az illegális migráció tovább növekszik, intenzívebben felerısödı bőnözıi életmódot folytató személyek megjelenése várható. Összességében elmondható, hogy a fıkapitányság nagyon jó szakmai eredményeket ért el. Megköszönte azt a támogatást, együttmőködést, amit az elmúlt év során a rendırség számára nyújtottak. Kérte, hogy ez évben is hasonló módon járjanak el. (Kazetta 2/2. 195-274) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a rendırkapitányok gondolatait. Van-e kérdés, észrevétel? Kazetta 2/2. 274-276)

56

Hanó Miklós alpolgármester: Meglátása szerint az önkormányzat és a rendırkapitányság kapcsolata megfelelı. Külön megköszönte a külterületi jelenlétet, tapasztalata szerint csökkent az illegális termény-betakarítások száma. Másfél évvel ezelıtt a parlamentben is hangot adott azon aggályának, miszerint a kerékpáros közlekedés nincs vizsgához kötve. Fontos lenne már iskolás korban, tananyagként elkezdeni a szabályos közlekedésre való oktatást. Az önkormányzat jelentıs kerékpárút építéssel járult hozzá a megnövekvı kerékpáros forgalom kezeléséhez. A Csanádapácai úton szintén megépült a kerékpárút, megkönnyítve ezzel az út mentén lévı munkahelyek biztonságos megközelítését. A kihelyezett táblák mellett fokozottabban fel kell hívni a kerékpárosok figyelmét arra, hogy a zebrán csak gyalogosan közlekedjenek. A médiában a hírek 60 %-a arról szól, hogy kit gyilkoltak meg, hol volt tragédia. Pozitívum, hogy Békés megyérıl csekély mértékben esik szó. Üdvözölte, hogy vannak olyan vonatszerelvények, amelyeken rendıri jelenlét tapasztalható. A láthatósági mellény viselése, fıleg külterületeken elengedhetetlen. Megköszönte a rendırség munkáját, a lakosság hozzáállását. (Kazetta 2/2. 276-353) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Megköszönte a kapitány urak beszámolóját. Üdvözölte, hogy bőnözési szempontból Jamina nem tartozik a legfertızöttebb területek közé. Területi képviselıként legnagyobb mértékben a súlykorlátozó táblák kihelyezése aggasztja. Tekintettel arra, hogy a csatorna-beruházás befejezıdött, kérik a nagysúlyú jármővek fokozott rendıri ellenırzését. A házak állaga romlik, a rendbe hozott, feltöltött utakat teljesen tönkreteszik. (Kazetta 2/2. 353-365) Vantara Gyula polgármester: Kérte Dr. Hajdú Antal városi-fıkapitányt, hogy a felmerülı kérdésekre egyszerre válaszoljon. (Kazetta 2/2. 365-368) Dr. Kerekes Attila képviselı, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Minden évben nagy érdeklıdéssel várja Dr. Hajdú Antal fıkapitány humoros és tartalmas beszámolóját. A Fidesz frakció 2010. évben programjai között a közbiztonság javítását tőzte ki célul. Személye biztonságban érzi magát, és a statisztikák is azt mutatják, hogy a városban élı emberek is biztonságban érezhetik magukat. A jelenlegi rendırségi állománnyal, technikai felszereléssel biztosítható-e a további színvonalas munkamorál? Üdvözölte, mikor is egy alezredes levélben kért elnézést a beosztott nem körültekintı munkájáért. Mindebbıl levonható, hogy a vezetés figyelemmel kíséri beosztottjai tevékenységét. A rendırségnek jó munkát kívánt. (Kazetta 2/2. 368-450) Kiss Tibor alpolgármester: Az a jó hír, ha a híradásokban nincs rendırségi hír. Megköszönte az alapos helyzetértékelést. A lakossági fórumokon elhangzott kritikákat szeretné tolmácsolni. A lakótelepeken élık úgy érzékelik, hogy a tömbök között nincs rendıri jelenlét. A Derkovits sortól az Andrássy úton át a Kazinczy ltp-ig ugyanaz a probléma, a diszkóból hazatérık randalíroznak, hangoskodnak, padokat borogatnak. Bizonyos helyeken fecskendıket, kábítószer fogyasztásra utaló jeleket vélnek felfedezni, félájult személyeket szednek fel az éppen arra járók. A tőzoltósággal szembeni garázssoron élik életüket a fiatalok, és a Phaedra Mővelıdési Központ környéke is szintén egy gócpont. A rendırség részérıl kérte a nagyobb odafigyelést a lakosság biztonságérzetének javulása érdekében. (Kazetta 2/2. 450-521)

57

Kutyej Pál képviselı, a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: Évrıl-évre megfogadja Mindenszentek környékén, hogy köszönetet mond a rendırségnek a temetık biztosításáért, visszaszorítva ezzel a bőnözést. A lakosság részérıl pozitív észrevételek érkeznek. Tolmácsolná a jaminai lakosok azon kérését, miszerint a fıbb útvonalakra, valamint a Kenderföldekre a rendırség helyezzen ki radarkészüléket. Rosszul esett számára, hogy a támogatók felsorolásakor a neve nem hangzott el, tekintettel arra, hogy számtalan sárga csekket befizetett a rendırség részére. (Kazetta 2/2. 521-565) Zelenyánszki Péter képviselı: Megköszönte a rendırség beszámolóját a 2012. év elvégzett munkájáról. Területi képviselıként nem él kérdéssel a fıkapitány felé, tekintettel arra, hogy közöttük az évek során személyes kapcsolat alakult ki, az események bekövetkezte után szinte azonnal észrevétellel él a rendırség felé. A jövıben is támogatja a rendırség munkáját, tekintettel arra, hogy meglátása szerint ez a körzetében élı lakosság biztonságát szolgálja, üdvözlik a fokozott rendıri jelenlétet. Megjelent egy új erıszakosabb tendencia, - pl. az utcai bútorok nagyfokú leamortizálása - nem emlékszik, hogy gyerekkorában ez jelen lett volna. Tapasztalata szerint nı a felderítettség aránya, a Bandika fánál eltulajdonított bútorok megkerültek, a gerlai rongálók egyik tagja is elfogásra került, és kötelezve lett az utcai bútor helyreállítására. (Kazetta 2/2. 565- 3/1. 017) Hrabovszki György képviselı: A köszönetnyilvánítások sorában természetesen mindenkinek meg kell szólalnia, de egy picit kezdik túllihegni. Minden békéscsabai polgár köszöni a rendırök áldozatos munkáját, ezért dolgoznak közösen. A menekülttáborban az elmúlt idıszakban elég jelentısen megváltoztak a körülmények. Míg eddig jórészt nıket, családokat fogadott be, a férfiakat egy bizonyos zártkörő elszállásolást követıen továbbküldték, addig ma már férfiakat is fogad. Nyilvánvalóan az egyedülálló férfiak kriminológiailag lényegesen nagyobb veszélyt jelenthetnek a közbiztonságra. A másik változás az az, hogy a bevándorlókat egészségügyi karanténban tartották, és kriminalisztikai átvizsgáláson estek át abból a szempontból, hogy van-e esetlegesen bizonyíthatóan ellenük körözés, bőncselekménnyel vádolják-e ıket. Ez több hetet, néhány esetben hónapokat vehetett igénybe. Ehhez képest a mai rendszer szerint, miután a békéscsabai menekülttáborba beszállításra kerülnek a menekültek, három óra elteltével szabadon távozhatnak Békéscsaba közterületeire. Információi szerint volt olyan személy, aki a távozását követı egy órával már a Penny Marketben lopáson értek. A polgármester felé az lenne a kérdése, hogy ezekrıl a változásokról az önkormányzat értesült? Amennyiben igen, kérte a szakember általi részletes tájékoztatást. A kapitány urakhoz az lenne a kérdése, hogy számukra ismert-e ez a probléma? Növekedett-e esetlegesen az ilyen típusú bőncselekmények száma? Nem éreznek közbiztonsági kockázatot abban, hogyha átvizsgálás nélkül kerülnek ki a menekültek a békéscsabai közterületekre? Aggódását és reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az elmondottak legalább közbiztonsági kockázatot nem jelentenek, vagy nem jelentıs azok növekménye. (Kazetta 3/1. 017-054) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Nem lehet annyival lezárni, hogy a rendırség teszi a dolgát, és pont akkor, amikor pl. Dr. Hajdú Antal rendırfıkapitány és Tóth Zoltán alezredes jelenlétükkel megtisztelte a részönkormányzat ülését, és beszámoltak a rendırség munkájáról, vagy pl. amikor baleset-

58 megelızési akciók megrendezésekor egy szóra jönnek. A polgárırök nevében is szólva, kifejezetten szimpatikus az a fajta együttmőködés, amit a városban megvalósítanak. A Lencsési lakótelepen a rendırség biztosítja a polgárıröknek a helyiséget, ahol tevékenységüket folytathatják. Csekély anyagi forrással tudják segíteni a rendırség munkáját. Dr. Bedéné Szilágyi Bernadett volt az a személy, aki a zebrák melletti „Hajtva tilos, tolva szabad” táblák kihelyezését kezdeményezte, csökkentve ezzel a sérüléses balesetek számát. Megköszönte Dajka Zsolt körzeti megbízott munkáját, aki emberközeli kapcsolatot ápol a Lencsési ltp-en lévı vállalkozásokkal és magánszemélyekkel. Kérte a rendırség rugalmasságát. A hó kotrást végzı jármővezetıt megbüntették, mivel nem zárta le a buszöblöt, ahol takarította a havat, vagy nem szereltetett a bobcatre rendszámot. Voltak olyan hó helyzetek, amikor gyorsan kellett cselekedni. Megköszönte a rendırség éves munkáját. (Kazetta 3/1. 054-090) Vantara Gyula polgármester: Van-e még kérdés, észrevétel? Nincs. Dr. Hajdú Antal rendırkapitányé a szó. (Kazetta 3/1. 090-092) Dr. Hajdú Antal rendır-ezredes, városi fıkapitány: Tisztában vannak azzal, hogy a munkájukat végzik, ezért tartja el a rendırséget a társadalom. Hanó Miklós alpolgármester által elmondottakkal teljes egészében egyet tud érteni. A külterületi jelenlétnek meg van a racionális oka. Más egy lakóközösségben és más egy elzárt tanyavilágban élni. Egészen más annak a gazdának a helyzete, aki kimegy aratni, és látja, hogy már elvégezték helyette. Meglátása szerint is a szabályos közlekedés oktatásáról nem szabad lemondani, bízik abban, hogy a sétáló utca mindenkinek a közmegelégedésére olyan közlekedési útvonallá válik, ahol a gyalogos is és a kerékpáros is jól érzi magát. A bobcattel kapcsolatban valóban történt bírságolás. Azonnal felvette a kapcsolatot a fıvállalkozóval, és másnapra megoldották a problémát, ugyanis nem csak arról van szó, hogy van-e rendszáma vagy nincs, számtalan felelısségi tétel is jelentkezik. A médiában általában pozitív hírekkel szerepel Békéscsaba. Dr. Fábián Ágnes tanácsnok asszonnyal egyetért, azonban a fıútvonalakat célszerő lenne egyszersmind végigaszfaltozni. A Veres Péter utca nagyjából rendben van, ugyanakkor a Franklin-Kolozsvári utca közötti szakaszon 300 méteren keresztül szétrepedt a burkolat. Jó néhány tüzép „beékelıdik” Jaminába, a jármővek eltévednek, csámborognak össze-vissza, alapig összereccsen a frissen kihúzott aszfalt. Dr. Kerekes Attila képviselınek megköszönte, hogy jól érzi magát a városban, reményei szerint sokan vannak így. Van elég státusz, de sajnos nincs feltöltve. A schengeni csatlakozásra várnak mindnyájan, az ellenırzı kollegákat helyben kellene munkához juttatni, hiányuk megérzıdik a békéscsabai jelenlétben is. Beosztottjaira figyelmet fordítanak, amennyiben a polgárnak részben igaza volt, vagy úgy látja, hogy nem tudja kitisztázni az adott ügyet, elnézést kérnek. Kiss Tibor alpolgármesterrel egyetért abban, hogy több rendıri jelenlét kellene a felsorolt területekre is. Jók az információk, de kérte, hogy amennyiben bármilyen rendellenességet tapasztalnak, a hathatós rendıri intézkedés érdekében, akár névtelenül is, azonnal hívják a rendırséget. A járır útirányokat folyamatosan felülvizsgálják, ugyanez igaz a közlekedési elemekre is, pl. hogy hol kerüljön kihelyezésre trafipax, azonban ennek technikai feltételei vannak. A belvárosi rekonstrukció kapcsán a térfigyelı kamerák ügyében valamiféle elmozdulás történik. Jó néhány kerékpártolvajt fogtak kamerarendszer segítségével. Kutyej Pál képviselı felvetésére elmondta, hogy természetes, hogy Mindenszentekkor a temetık környékén fokozottan jelen vannak, visszaszorítva ezzel a bőnözést.

59 Trafipax telepítés helyét a visszatérı szabálysértés, valamint a technikai feltétel határozza meg. Megvizsgálják a Kenderföldeken történı kihelyezés lehetıségét. Zelenyánszki Péter képviselıvel valóban jó a kapcsolat, azonnali jelzésére azonnal tudnak reagálni. Korábban a fiatalok körében kevesebb volt a vandalizmus. Esze ment dolog, ahogy a ligetben „helybenhagyták” a kihelyezett bútorokat. Hrabovszki György képviselı menekülttáborral kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy a békéscsabai menekülttábornak megváltozott a státusza. Békéscsaba nagyon régóta együtt él a táborral, 1991. évben alakult. Az elsı 17 évben szabad kijárású rendszerő volt, félévente egyegy diszkóbeli összecsapás történt, táboron belül is elıfordultak kisebb-nagyobb csetepaték, de istenigazából a lakosság biztonságérzetét nem befolyásolta. Jelenleg szabadabb a helyzet, a lakók érzékelhetıen kijárnak, elsıdleges szőrést követıen a migránsok vonattal hagyják el a várost. Ezelıtt két-három évvel a romániai bevásárló turizmusban tízszer ennyi lopás történt, többek között a Penny Marketben. Ez a szám most visszaesett. Pillanatnyilag nem okoz közbiztonsági problémát. Amint változik, igyekeznek az ügyet kivizsgálni. Információi szerint néhány hónapon belül ismételten változni fog a menekültekkel kapcsolatos jogi helyzet, aminek következtében a tábor ismételten zárt táborrá válik. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bizonyára több információval szolgálhat. Dr. Ferenczi Attila tanácsnoknak megköszönte kollégáinak elismerését. Büszke arra, hogy beosztottja ötlete alapján valósult meg a táblaprojekt, az egy más kérdés, hogy milyen a hatása. Fegyelmezett embernek felhívja a figyelmét, és leszáll a kerékpárról, ellenkezı esetben saját és más életét kockáztatja. A rugalmassággal teljesen egyetért, igyekeznek a kollegákat erre és az udvarias magatartásra nevelni. A bobcatekre személyesen odafigyel. Megköszönte a lehetıséget. (Kazetta 3/1. 092-245) Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenırzési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyőlésnek. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 79/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elfogadja a Békéscsabai Rendırkapitányság Békéscsaba Megyei Jogú Város közrendjének, közbiztonságának 2012. évi helyzetérıl szóló beszámolóját, és egyúttal köszönetét fejezi ki a Békéscsabai Rendırkapitányság valamennyi munkatársának áldozatos munkájáért. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. március 29.

Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a rendırség jelen lévı képviselıinek a segítséget, a jelenlétet. A közgyőlés nevében a 2012. évben végzett munkájukért elismerését fejezte ki. (Kazetta 3/1. 245-260)

60

Napirend tárgya:

A településképi bejelentési eljárásról szóló rendelet megalkotása (2. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja. Tekintettel arra, hogy szövegszerő, írásos módosító javaslat nem érkezett, így a közgyőlés SZMSZ. 6/2013. (II. 25.) Önk. rend. 24. § (3) bekezdésének c) pontja alapján az ülésen módosító indítvány nem tehetı, azonban a jegyzı kiegészítéssel él. (Kazetta 3/1. 260-270) Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı: Elıterjesztıként a hatályba lépést érintıen az alábbi módosítással él: 2013. május 1-jei hatályba lépés helyett a kihirdetését követı napon lép hatályba szövegezés lép. (Kazetta 3/1. 270-275) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 3/1. 275-282) A közgyőlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét . Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 9/2013 (IV. 5.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következıket rendeli el:

1. A településképi bejelentéshez kötött tevékenységek 1. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. § (1)-(3) bekezdésben szereplı területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése elıtt: 1. több rendeltetési egységet vagy kettınél több lakást tartalmazó épület közterület felıl építménnyel nem takart homlokzatának utólagos hıszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat jellegét megváltoztató bevonat, felületképzés készítése vagy megváltoztatása, a homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintı – cseréje, 2. kereskedelmi, vendéglátó rendeltetéső épület építése, bıvítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet, 3. közterület felıl építménnyel nem takart nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bıvítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és a 3 m gerincmagasságot, 4. önálló reklámtartó építmény építése, átalakítása, bıvítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg:

61 a) beépítésre nem szánt területen a 9 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot, 5. új önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezetı kémény építése, amelynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. (2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. § (2) bekezdésben szereplı területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése elıtt: 1. közterület felıl építménnyel nem takart helyen vagy a közterületi határvonallal 90 foknál kisebb szöget bezáró épületszerkezeten szellızı berendezés, klímaberendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése, 2. közterület felıl építménnyel nem takart homlokzaton vagy ahhoz illeszkedıen elıtetı, ernyıszerkezet létesítése, meglévı átalakítása, bıvítése, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerısíteni vagy újjáépíteni, 3. közterületet és a nem közterületet elválasztó új kerítés építése. (3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. § (3) bekezdésben szereplı területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése elıtt: 1. növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a 4,5 m-t, 2. a 3,0 méternél nagyobb magasságú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minısülı, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, 3. magasles, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelsı pontja az 5,0 m-t nem haladja meg. (4) A 4. § (1) - (3) bekezdésében felsorolt területekre vonatkozóan az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerıs engedélytıl eltérı külsı megjelenéssel megvalósuló – az eltérést illetıen építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetık. 2. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. § (4) bekezdésben szereplı területeken végzett alábbi építési tevékenységek esetén: 1. mőemléki környezetben, vagy mőemléki védelem alatt álló építmény telke melletti telken meglévı építmény homlokzatának építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött megváltoztatása, 2. helyi egyedi védelem alatt álló építmény – homlokzatának megváltoztatásával együtt járó – építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerősítése, 3. közterületen zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttıl mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg, 4. közterületen vagy közterületrıl építménnyel nem takart helyen felállított illemhely telepítése, építése, meglévı felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerősítése, bıvítése, amennyiben a tevékenység nem építési vagy rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkezı közterületen folyik, 5. közterületi utasváró fülke, telefonfülke vagy pavilon építése, 6. közterületen vagy közforgalom céljára megnyitott területen park, játszótér, sportpálya építıipari mőszaki engedéllyel vagy megfelelıségi tanúsítvánnyal, vagy mőszaki specifikációval rendelkezı, 30 napot meghaladóan fennálló mőtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

62 (2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. § (4) bekezdésben szereplı területeken lévı építmények vagy rendeltetési egységek rendeltetésének megváltoztatása elıtt, amennyiben az a meglévı utcai homlokzat jellegének változásával jár vagy amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat 1. rendeltetési egységeinek száma megváltozik, 2. az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló Korm. rendeletben az övezetre vagy az építési övezetre vonatkozóan a tervezett rendeltetés nem szabályozott, 3. a Helyi Építési Szabályzat szerint az övezetben vagy az építési övezetben kivételesen helyezhetı el vagy a helyi lakosság ellátását szolgálja, 4. a korábbi rendeltetéshez képest – a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen – többletparkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé vagy 5. érinti a közterület kialakítását, a köztárgyakat, a közterületen lévı berendezéseket, a növényzetet. 3. § (1) A jelen rendelet elıírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 4. § (1)-(3) bekezdésben szereplı területekre tervezett 1. rendszerint ipari, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató tevékenység céljára használt földrészlet, épület vagy helyiség bejárata közelében, az ott folyó tevékenységre utaló cégjelzı, címjelzı hirdetmények és berendezések, cégtáblák (a továbbiakban együtt: cégér), 2. bármely irányban összesen 1,0 métert meghaladó mérető hirdetıfelület, homlokzati bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – vagy egyéb hirdetı berendezés (a továbbiakban együtt: reklámfelület), 3. útbaigazító tábla, útbaigazító reklámfelület (a továbbiakban együtt: útbaigazító hirdetıfelület) elhelyezésének megkezdése elıtt. (2) Nem kell lefolytatni a jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást, ha a cégér, reklámfelület vagy útbaigazító hirdetıfelület 1. építési célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkezı területen, az építési munkákkal összefüggı berendezéseken, szerkezeteken, és legfeljebb az építés, 2. rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkezı területeken, a rendezvénnyel összefüggésben, és legfeljebb a közterületfoglalási engedély érvényességének idejéig jelenik meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti cégér, reklámfelület útbaigazító hirdetıfelület kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályokat és követelményeket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

63 2. A településképi bejelentési eljárással érintett területek 4. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, 1. § (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése elıtt: 1. a Helyi Építési Szabályzat szerint településképi védelem alatt álló területek, 2. településközpont vegyes területek, központi vegyes területek, 3. nagy kiterjedéső kereskedelmi célú területek, vegyes konferencia- és szabadidı központ területek, oktatási központok területei, egészségügyi létesítmények területei, sport-, szabadidı-, strand-területei, 4. közterület, közpark, 5. fıközlekedési utak külterületi szakaszának mentén az útterület telekhatáraitól mért 100 m-es sáv ha az úttal határos övezet beépítésre nem szánt terület. (2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, 1. § (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése elıtt: 1. nagyvárosias lakóterületek, 2. a Helyi Építési Szabályzat szerinti Belváros területe, 3. védett utcakép utcája, 4. a Helyi Építési Szabályzat szerinti győjtı- vagy magasabb rendő utak mentén az útterület telekhatáraitól mért 20 méteres sáv ha az övezet beépítésre szánt. (3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, 1. § (1) és (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek megkezdése elıtt: 1. természetvédelmi területek (NATURA 2000), 2. az Ókörös (Gerlai-csatorna) és az Élıvíz-csatorna mentén az azok partjaihoz legközelebbi, építési övezetbe tartozó telkek. (4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közigazgatási területén végzett, 2. §-ban felsorolt tevékenységek megkezdése elıtt. 3. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása 5. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. (2) A benyújtandó építészeti-mőszaki tervdokumentációhoz nem kell mellékelni azokat a munkarészeket, amelyek az önkormányzati fıépítésszel történı elızetes egyeztetés, és az általa kiadott igazolás alapján a településképi bejelentés elbírálásához nem szükségesek. (3) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételérıl vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. a kialakult településszerkezethez (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentıs zöldterület vagy növényzet) való illeszkedést, 2. a településképhez való illeszkedést (külsı településkép, belsı településkép, utcakép), 3. a település táji környezetéhez való illeszkedést (a település megjelenése a tájban, hagyományos mővelési mód, növényzet és természetes környezet), 4. a településkarakterhez történı illeszkedést (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen),

64 5. a védendı értékeket, 6. a távlati adottságokat, fejlesztési lehetıségeket, 7. a tervezett rendeltetés kialakult környezethez való illeszkedését. (4) A településképi bejelentésre kiadott igazolás az önkormányzati fıépítész szakmai álláspontján alapul. 6. § (1) Amennyiben a tevékenység megfelel az 5. § (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetıfelület elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételérıl igazolást állít ki, amelynek érvényességi ideje, ha az igazolás másképpen nem rendelkezik: 1. állandó építmény és rendeltetésváltoztatás esetén végleges, 2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén az építmény fennállásának idıtartama, de legfeljebb 180 nap, 3. közterület foglalási engedélyhez is kötött cégér esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak, 4. közterület foglalási engedélyhez nem kötött cégér esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak, 5. reklámfelület, útbaigazító hirdetıfelület elhelyezés esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak, de a homlokzati felületképzésként vagy bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak. (2) A 1-3. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhetı az egyéb jogszabályok és elıírások betartása mellett, az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése után. (3) Ha a polgármester a tervezett tevékenységet nem tiltja meg vagy nem ad igazolást a határidın belül, a bejelentést tudomásul vettnek kell tekinteni, és a tervezett tevékenység – az egyéb jogszabályok és elıírások betartása mellett, az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése után – megkezdhetı. A bejelentés tudomásul vétele ebben az esetben is a (1) bekezdés szerinti érvényességi idıtartamra vonatkozik. (4) Az igazolás érvényességi idejének lejártáig új településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni, ha a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetıfelület elhelyezést az igazolás érvényességi idejének lejárta után is fenn kívánják tartani. (5) Az igazolás érvényességi idejének lejárta után a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetıfelület elhelyezést a kihelyezı saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani.

7. § A bejelentés elmulasztása, az igazolásban elıírtak – beleértve az igazolás érvényességi idejét is – megszegése vagy a 6. § (3) szerinti érvényességi idı túllépése esetén e magatartás megszegıjével szemben 50.000 forintig terjedı bírság szabható ki.

65

4. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet a kihirdetést követı napon lép hatályba.

Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

A településképi véleményezési eljárásról szóló rendelet megalkotása (2. forduló)

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja. Tekintettel arra, hogy szövegszerő, írásos módosító javaslat nem érkezett, így a hatályos SZMSZ. értelmében módosító indítvány nem tehetı. Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı asszonyé a szó. (Kazetta 3/1. 282-290) Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı: Elıterjesztıként a hatályba lépést érintıen ismételten módosítással él: 2013. május 1-jei hatályba lépés helyett a kihirdetését követı napon lép hatályba szövegezés lép. (Kazetta 3/1. 290-293) Vantara Gyula polgármester: rendeletalkotást. (Kazetta 3/1. 293-296)

Kérdés,

észrevétel

nincs.

Szavazásra

bocsátotta

a

A közgyőlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 10/2013 (IV. 5.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. A településképi véleményezéshez kötött engedélyezési eljárások 1. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekrıl szóló kormányrendelet (a

66 továbbiakban: Kormányrendelet) vonatkozó részében meghatározott, és a 2. § 1. vagy a 3. § 1. pontjában felsorolt, Békéscsaba közigazgatási határain belül végzett építési munkákra vonatkozó építészeti-mőszaki tervekkel kapcsolatban. (2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Kormányrendelet vonatkozó részében meghatározott, és a 2. § 2. vagy a 3. § 2. pontjában felsorolt, alábbi területeken végzett építési munkákra vonatkozó építészeti-mőszaki tervekkel kapcsolatban: 1. nagyvárosias lakóterületek, településközpont vegyes területek, központi vegyes területek, kereskedelmi, szolgáltató területek, ipari területek, nagy kiterjedéső kereskedelmi célú területek, vegyes konferencia- és szabadidı központ területek, oktatási központok területei, egészségügyi létesítmények területei, sport-, szabadidı-, strand-területek, 2. természetvédelmi területek (NATURA 2000 területek) 3. helyi védelem alatt álló területek (településszerkezeti védelem vagy településképi védelem, alatt álló területek, helyi természeti védelem alatt álló területek, védett utcakép, védett fasor utcája, egyedi természeti érték környezete), 4. az Ókörös (Gerlai-csatorna) és az Élıvíz-csatorna mentén, vagy az azokhoz legközelebbi, építési övezetbe tartozó telkek, 5. közterület, közpark területei. 2. §

A településképi vélemény alapját a Tervtanács állásfoglalása képezi az alábbi esetekben: 1. Békéscsaba közigazgatási határán belül a) az 500 m2 összes nettó alapterületet meghaladó építményegyüttesek, b) a 10 méter épületmagasságot elérı építmények, c) a legmagasabb pontján a 14,5 métert elérı építmények, d) helyi egyedi védelem alatt álló építmények

építmények,

építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészetimőszaki terveivel kapcsolatban; 2. az 1. § (2) bekezdésben felsorolt területeken a) 150 m2 hasznos alapterületet meghaladó alapterülető lakás rendeltetést is tartalmazó építmények, b) háromnál több rendeltetési egységet tartalmazó építmények, c) egy telken meglévı vagy tervezett 3 épület, d) telepszerő vagy zártsorú beépítéső területen épület, épületegyüttes, e) legalább 3 önálló lakás kialakítására alkalmas lakóépület építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészetimőszaki terveivel kapcsolatban

.

67 3. §

A településképi vélemény alapját – 2. §-ban foglaltak kivételével – Békéscsaba Megyei Jogú Város Fıépítészének (a továbbiakban: Fıépítész) állásfoglalása képezi az alábbi esetekben: 1. Békéscsaba közigazgatási határán belül a a) a helyi védelem alatt álló építmények szomszédságában lévı építmények utcai homlokzatának megváltoztatásával is járó, b) a közterületen megvalósuló építmények, c) az önálló reklámtartó építménnyel kapcsolatos építési, bıvítési, településképet érintı átalakítási tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészetimőszaki terveivel kapcsolatban; 2.

az 1. § (2) bekezdésben felsorolt területeken létesülı, közterületrıl építménnyel nem takart, 15 m2-t meghaladó hasznos alapterülető építmények építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-mőszaki terveivel kapcsolatban. 2. A véleményezési eljárás lefolytatása 4. §

(1) A Tervtanács mőködési feltételeit és eljárási szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. (2) Amennyiben a Tervtanács határozatképessége 12 napon belül nem biztosítható, kivételes esetben a 2. § szerinti tervtanácsi állásfoglalást a Fıépítész szakmai állásfoglalása helyettesítheti. (3) Amennyiben a tervezési terület, vagy az építési munka sajátosságai alapján indokolt, a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a fıépítész kezdeményezheti településképi véleményezés eljárás lefolytatását a 1.-3. §-ban nem szereplı építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-mőszaki tervekkel kapcsolatban is. 5. § (1) A polgármester településképi véleményét – a 2. § vagy a 3. § szerinti állásfoglalás alapján – a Fıépítész készíti elı. (2) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a Tervtanács 2. § szerinti vagy a Fıépítész 3. § szerinti állásfoglalását. 6. § A benyújtandó építészeti-mőszaki tervdokumentációhoz nem kell mellékelni azokat a munkarészeket, amelyek a Fıépítésszel történı elızetes egyeztetés és az általa kiadott igazolás alapján a településképi vélemény kialakításához nem szükségesek.

68 3. A településképi véleményezés részletes szempontjai 7. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építmény 1. megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelezı elıírásoknak, 2. illeszkedik-e a város természeti és épített értékeihez, 3. a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérı megoldás esetén azokkal egyenértékő vagy kedvezıbb beépítést vagy településképi megjelenést eredményeze. (2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy 1. a beépítés módja – az (1) bekezdés 2. pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének, 2. figyelembe veszi-e a kialakult vagy átalakuló környezı beépítés adottságait, rendeltetésszerő használatának és fejlesztésének lehetıségeit, 3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását, használatát, 4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévı építmények bıvítése esetén biztosítható-e az illeszkedési követelményeknek megfelelı megvalósíthatóság, a beépítés sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek. (3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy 1. a tervezett rendeltetés az azzal összefüggı használat sajátosságaiból eredıen nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerő használatát, 2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezıtlen megjelenését. (4) Az épület homlokzatának és tetızetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy 1. azok építészeti megoldásai megfelelıen illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, 2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban vannak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, 3. a terv megfelelı javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggı reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására, 4. a terv városképi szempontból kedvezı megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére és 5. a tetızet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetıfelépítményei – megfelelıen illeszkednek-e a környezet adottságaihoz. (5) A közterülettel való kapcsolatot illetıen vizsgálni kell, hogy 1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, az ebbıl eredı használata a) korlátozza-e a közlekedést és annak biztonságát, b) megfelelıen veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, mőtárgyait, a növényzetét és c) a terv megfelelı javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintı – beavatkozásokra; 2. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek vagy szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévı, vagy a telepítendı fákra, fasorokra.

69

4. Záró rendelkezések 8. §

Ez a rendelet a kihirdetést követı napon lép hatályba.

Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

Településrendezési Eszközök módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 296-300) Takács Péter képviselı: Az elıterjesztés 3. pontja azt tartalmazza, hogy a CsabaParkban megtörtént fakivágások következményeként megközelítıleg 2 ha erdıtelepítésre van szükség. Számára az elıterjesztésbıl nem derül ki, hogy az említett helyrajzi számú terület hol helyezkedik el, és mikor fog megtörténni az erdıtelepítés? (Kazetta 3/1. 300-307) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Lukácsi László városi fıépítészt, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 3/1. 307-309) Lukácsi László városi fıépítész: A Mazán László utcai volt Városgazdálkodási Vállalat telephelye mögötti 2 ha terület lett erre a célra kijelölve, amit az erdıfelügyelet is elfogadhatónak tart. Az erdıtelepítés konkrét idıpontja nem fix idıpont. Az elıterjesztés a településrendezési eszközök módosítására irányul. (Kazetta 3/1. 309-315) Vantara Gyula polgármester: Az eljárás nem jár kisajátítással és többletköltséggel. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 80/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elfogadja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm.

70 rendelet VI. fejezetében meghatározott partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket az alábbiak szerint: 1. A partnerek tájékoztatásának eszközei és módja: A partnerek az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetıtáblán kapnak tájékoztatást a készítendı településrendezési eszközrıl vagy a meglévı településrendezési eszköz módosításáról. A II.1. pontban szereplı módosítás esetében a 3133/4 hrsz.-ú terület tulajdonosa az eljárás során levélben kerül értesítésre. 2. A javaslatok, vélemények dokumentálásának módja: A javaslatok, vélemények dokumentálása írott formában, az iratkezelés szabályai szerint történik. A beérkezett dokumentumokat a fıépítész megküldi a tervezınek, aki azokat megvizsgálja, majd az elfogadásra javasolt és az elfogadásra nem javasolt véleményeket – indokolással együtt – visszajuttatja a fıépítésznek. 3. Az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módja, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendje: Az elfogadásra nem javasolt véleményeket és azok indokolását a polgármester a Közgyőlés ülésén ismerteti. A Közgyőlés dönt a vélemények elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról. A közgyőlési döntéseket, valamint azok indokolását a fıépítész összesíti, a terv ügyiratához csatolja, valamint elküldi a tervezınek. 4. Az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések: Az elfogadott Településrendezési Eszköz az Önkormányzat honlapján és a városi hirdetıtáblán kerül közzétételre. Felelıs: Határidı:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı 2013. november 30.

II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése hozzájárul Településrendezési Eszközök módosításának elıkészítéséhez az alábbiak szerint:

a

1. A Szarvasi úti TESCO parkolójának területén (3130/4 hrsz.) a korábban megépült üzemanyagtöltı állomás és a tervezett autómosó számára a szabályozási terven kerüljön kijelölésre a létesítéshez, illetve a mőködéshez szükséges építési hely. A Településrendezési Terv módosításával kapcsolatban felmerülı további szükséges intézkedéseket a Városépítészeti Csoport koordinálásával az IMO Hungary Automosó Kft.-nek (1039 Budapest, Aradi utca 10/c.) saját költségvállalással kell elvégeznie. A módosítás miatt a biológiai aktivitásérték nem változhat. 2. A Helyi Építési Szabályzat 36/B. § (2) bekezdése kerüljön módosításra. 3. A Békéscsaba 0909/9 hrsz.-ú ingatlan teljes területébıl 2 hektárnyi területrész övezeti besorolása Ev (védelmi rendeltetéső erdıterület) övezeti besorolásra változzon.

71

Felelıs: Határidı:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı 2013. november 30.

Napirend tárgya:

A közösségi együttélés alapvetı szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. A Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság ügyrendi szempontból tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 322-327) Takács Péter képviselı: Dr. Szvercsák Szilvia jegyzıhöz intézte azon kérdését, miszerint egy vagy két fordulós rendeletalkotásról van szó, ugyanis számára az elıterjesztésbıl nem derült ki. A lakosság véleménynyilvánítására a két forduló között lehetıség van? Az anyag taglalja, hogy a békéscsabai polgárokat miért, hogyan és miképpen lehet bírságolni. A jegyzı indokolásában leírja, hogy ezek a bírságok az elkövetett cselekmény ismétlıdésére, súlyára, kvázi veszélyességére tekintettel a generális minimum és a generális maximum figyelembevételével olyan, a szőkülı költségvetésbe beépülı pénzügyi tételeket eredményeznek, amelyekkel akár elıre tervezhetıen is számolni lehet. Az elızı kormány idején gyakorlattá vált, hogy a rendırség költségvetésébe a büntetési tételt betervezték. Egyik évben 14 milliárd forint volt a betervezett összeg, ki kellett egészíteni, mivel egyébként nem volt egyensúlyban a költségvetése. Ettıl a szemlélettıl nagyon óvná a közgyőlést. Nehogy eljussanak arra a szintre, hogy a költségvetésben mintegy egyensúlybillentı tételként szerepeljen a közösségellenes magatartásokból befolyó bírság. Véleménye szerint az összeg nem számítható ki elıre, bízik Békéscsaba polgáraiban, akik törekedni fognak arra, hogy ilyen magatartást ne tanúsítsanak. Véleménye szerint az is közösségellenes magatartásnak számít, ha a fiatalok éjfélkor az Andrássy úton hangoskodnak. Érezhetı ez a rendeletben? (Kazetta 3/1. 327-361) Miklós Attila képviselı: Frakciójuk korábban sem és most sem fogja tudni támogatni az elıterjesztést. A 17. § ad) pontjában szereplı „út nyomvonalát feltölti” kifejezést hogyan kell értelmezni? A 15. § a) pontja értelmében megsérti a szabályokat az a személy, aki galambot és macskát etet. Ezek szerint továbbra is kutyát, ızet, krokodilt, bármi mást etethet, de galambot, macskát nem. Ki fogja ellenırizni a 15. § b) pontjában szereplı közterületre mikrochippel meg nem jelölt ebet vivı személyeket? Kinek van chip olvasója? (Kazetta 3/1. 361-377) Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı: Takács Péter képviselı kérdésére elmondta, hogy amelyik rendelet mellett nem szerepel, az hogy 1. forduló és a rendelet megalkotását javasolják a közgyőlésnek, nyilván egy fordulós. Az elıterjesztésnek a tiltott közösségellenes magatartás már az elızménye volt, a képviselık többsége észrevételezte az elnevezését, ezért módosult a közösségi együttélés alapvetı szabályaira, amelyet egyébként központi jogszabály szabályozott. Kb. fél évig volt hatályban a rendelet, annak kapcsán felmerülı tapasztalatokat építették be a rendeletbe, illetve hagyták el azt, ami talán nem életszerő és nem megfelelı. Az, hogy a pénzösszeg tervezhetı vagy sem, a Magyar Állam központi költségvetésben szerepel, hogy milyen bevételekkel - adó, hozzájárulások, bírság, büntetési tétel - számol. Ezen összegek számát nem lehet megsaccolni, csak arra vonatkozóan lehet tenni egy körülbelüli

72 tervezést, hogy az elızı évekre vonatkozóan ez mekkora összeget tett ki. A tervezés erre vonatkozik, és nem pedig arra, hogy mindenképpen elvárják egy jogsértı magatartás meglétét, és ennek a következtében befolyó bírságokat. Valóban az lenne a legoptimálisabb, hogyha egyáltalán nem kellene kiróni ilyen típusú büntetést, de tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárok többsége önkéntes jogkövetı magatartást tanúsít, kisebb része pedig nem, ezen személyek bírságolásából származhatnak a becsült összegek, tehát ezen összeg tervezése véleménye szerint helyénvaló. Arra, hogy a rendeletben miért nem szerepel a fiatalok utcán való hangoskodása elmondta, hogy amely magatartásokat központi jogszabály szabályoz bőncselekményként, bőntettként, vétségként vagy pedig szabálysértési tényállásként, az helyben nem kerül szabályozásra, ettıl függetlenül büntetendıek. Az önkormányzat rendeletében csak a helyi sajátosságokat, magasabb jogszabályi szinten nem szabályozott területeket szabályozhat. Ez a párhuzamos szabályozás tilalma. Miklós Attila képviselı két tényállással kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy az elızı rendeletben pontosan erre irányult kérdés és kifogás. Az általános jelleggel elıforduló életszerő helyzeteket szabályozzák, amely leginkább galambetetésre vonatkozik. Az épületek tetején felhalmozódó galambürüléknek az elkerülését és betegségek terjedését gátolná, vagy akadályozná, a macskák esetében szintúgy. A kóbor macskák lakótelepekre történı odaszoktatása, ételmaradékok kirakása. Ezek azok a tényezık, amelyek ezt a két állatfajtát kiemelik. Az a személy, aki közterületre mikrochippel meg nem jelölt ebet visz, központi jogszabály értelmében megsérti a közösségi együttélés alapvetı szabályait. Magyarországon a kutyákat mikrochippel kell ellátni. Amennyiben az állat chipp nélkül tartózkodik a közterületen és azt az arra jogosult szerv ellenırzi, büntetést von maga után. Hazánkban a közterületfelügyeletnek, valamint az állatorvosnak van lehetısége az ellenırzésre, rendelkezniük kell chipp olvasóval. Jelenleg ezen eszközök beszerzése zajlik. Felkérte Csiaki Tamás osztályvezetıt, hogy a 17. § ad) pontja tekintetében adjon felvilágosítást. (Kazetta 3/1. 377-450) Csiaki Tamás a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıje: Az út nyomvonalának feltöltésével kapcsolatban elmondta, hogy elsısorban földutak esetében tapasztalják, hogy bontott anyagot, sok esetben veszélyes hulladékot is kihelyeznek az útalapba. A rendelettel ezt próbálják visszaszorítani. Törmelékkel való feltöltésre engedély alapján van lehetıség. (Kazetta 3/1. 450-464) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. A közgyőlés 14 igen szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 11/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvetı szabályairól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: I. Fejezet

73

Általános rendelkezések 1. Értelmezı rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen pénz vagy egyéb dolog átadására szóban, írásban vagy ráutaló magatartással történı felhívás, amennyiben a cselekmény nem minısül a magasabb szintő jogszabályokban szabályozott zaklató, illetve gyermekkel való koldulásnak; 2. közhasználatú zöldterület: a város belterületén lévı és a) kertészetileg rendezett területrész (közparkok, közkertek, ligetek, játszóterek, sportpályák), b) kertészeti gondozás alá vont közterületek, c) utcai fák, fasorok és zöldsávok, d) pihenésre, védelemre szolgáló véd-, városerdık, e) helyi védettség alá vont területek, f) fıforgalmi utak zöldsávjai, g) közterületen elhelyezett virágtartók, növényzettel együtt, 3. közterület: a tulajdonos személyétıl, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehetı, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elıl el nem zárt részét is, 4. önkormányzat gondozásában lévı gerinccsatorna: az Almás soron, a Batsányi utcában (Gajdács és Pozsonyi utca között), a Berzsenyi utcában (Málnás utca és Körte sor között), a Bethlen utcában, a Csányi utcában (Virág és Bethlen utca között), a Degré utcában (Egészségügyi Gyermekotthon és Körte sor között), a Dobozi út belterületi szakaszán, az Erdélyi soron (Szılı és Berzsenyi utca között), a Gyár utcában, a Haladás utcában, a Hétvezér utcában, az Ifjúsági tábornál, a Kereki sikátorban (4-es Honvéd utca és a körtöltés között), a Kertész utcában (Jósika és Bessenyei utca között), a Kisfényesi utcában, a Könyves utcában (Batsányi és Kertész utca között), a Körte soron, a Szatmári utcában (Bessenyei utca és Darányi sor között), a Szegfő utcában (Tavasz és Rózsa utca között), a Táncsics utcában (Tompa és Kertész utca között), a Tavasz utcában (Illyés Gy. és Zsigmond utca között), a Tavasz utcában (Veres P. és Szegfő utca között), a Vasút soron, a Zrínyi utcában (Szent László és Bezerédj utca között) lévı, valamint a Kossuth utcától déli irányba vezetı (hrsz.: 11638, 11633, 11583, 0653) belvízelvezetı gerinccsatorna; 5. tisztántartandó közterület: az ingatlanok határvonalától a közút széléig, de legfeljebb 15 m szélességig, úszótelkes épületek közötti távolság feléig, de legfeljebb 15 m-ig számított közterület, a fıforgalmi utak azon zöldsávjainak kivételével, amelyek fenntartását az önkormányzat megbízott vállalkozó útján látja el (Szarvasi út, Orosházi út, Berényi út, Békési út, Jókai utca, Petıfi utca, Bartók Béla út, Bánszky utca, Bajza utca, Gyulai út, Dózsa György út, Corvin utca, Lencsési út, Dobozi út, Kétegyházi út), 6. üzemképtelen jármő: a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezı jármő, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, b) a baleset folytán megsérült és elhagyott jármő, c) a mőszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült jármő.

74 2. Eljárási szabályok 2. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megszegı elkövetıvel szemben ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedı helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedı közigazgatási bírság szabható ki. 3. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megszegı magatartások vonatkozásában a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzıjére ruházza át. 4. § Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezet esetén a bírságot a szervezettel szemben kell kiszabni. 5. § (1) A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsértı magatartás elkövetıjével szemben a közterület-felügyelı – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazásával ötvenezer forintig terjedı helyszíni bírságot szabhat ki. (2) A helyszíni bírság megfizetése készpénz-átutalási megbízás igénybevételével, az önkormányzat házipénztárába való befizetéssel vagy banki átutalással, 30 napos határidın belül történhet.

(3) Az e rendelet 11. §-ában, valamint 15. § b) pontjában meghatározott, közösségi együttélés alapvetı szabályait megsértı magatartások esetében a közterület-felügyelı a hatáskörrel rendelkezı illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez.

6. §

(1) A közösségi együttélés alapvetı szabályainak gépjármővel történı megsértése esetén a helyszíni bírságot a gépjármővezetı távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármő forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó készpénz-átutalási megbízást megküldeni.

75 (2) Ha a gépjármő üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, az eljárást a közigazgatási bírságra egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármő üzemben tartójának megküldött készpénz-átutalási megbízáson vagy banki átutalással a helyszíni bírságot az e rendeletben meghatározott határidın belül nem fizetik meg.

(3) Az üzemben tartó mentesül az e rendelet alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármő – a közösségi együttélés alapvetı szabályainak megszegése idıpontját megelızıen – jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelızıen – kezdeményezte a megfelelı hatóság eljárását.

(4) Ha a gépjármővet az üzemben tartó a közösségi együttélés alapvetı szabályainak megszegését megelızıen más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevı személy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt, a (6) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy – azon gépjármővek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (6) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevı személlyel szemben kell kiszabni.

(5) Az üzemben tartó mentesül az e rendelet alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetıvé teszi.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza a) a gépjármő hatósági jelzését, b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevı nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevı esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, valamint c) azon idıszak megjelölését, amelyre a gépjármő használatát a használatba vevı az üzemben tartótól átvette. II. Fejezet Egyes közösségi együttélés alapvetı szabályait megsértı magatartások 3. A fizetı-parkolóhelyek mőködése és igénybevétele rendjének megsértése 7. §

76 A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, aki az ingyenes használatra jogosító bérletet a jogosult lakóhelye vagy a gépjármő üzembentartójának megváltozása esetén 8 napon belül az üzemeltetınek nem adja vissza. 4. Köztisztaságra vonatkozó szabályok megsértése 8. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, a) az az ingatlantulajdonos, bérlı, használó, illetıleg üzemeltetı, aki az ingatlan melletti (az ingatlan határvonalától a közút széléig, de legfeljebb 15 m-en belül elhelyezkedı) járdaszakasz 1 m széles sávja, járda hiányában 1 m széles területsáv hó- és síkosságmentesítésérıl nem gondoskodik; b) az az ingatlantulajdonos, bérlı, használó, illetıleg üzemeltetı, aki a tisztántartandó közterület gondozásáról, gyommentesítésérıl, tisztántartásáról nem gondoskodik; c) aki a hulladékgyőjtı-edényt nem az ingatlanán helyezi el, abban az esetben, ha az ingatlan rendelkezik tárolásra alkalmas helyiséggel, vagy olyan területtel, ahol az edényzet elhelyezése a rendeltetésszerő használatot nem akadályozza; d) aki az elkülönítetten győjtött zöldhulladékot elszállításra nem győjtıedényben, zsákban, dobozban vagy kötegelve helyezi ki a kijelölt győjtıhelyre; e) aki eldugulást okozó vagy rongálásra alkalmas anyagot árokba, közcsatornába, víznyelı aknába, csapadékelvezetı aknába szór vagy önt; f) aki hórakást létesít tömegközlekedési eszköz megállóhelyén, szemétgyőjtı edény tároló helyén és az azok megközelítésére szolgáló területen valamint víznyelıkön; g) plakát, falragasz esetében az elhelyezı – ha az elhelyezı személye nem ismert, az, akinek az érdekében elhelyezték –, amennyiben az aktualitását vesztett, szakadt, szennyezett plakát, falragasz eltávolításáról nem gondoskodik; h) az az építési, bontási, tatarozási munkát végzı, aki a munkaterület környezetét a munkálatokkal beszennyezi és a beszennyezett területet nem tisztítja meg, a kitermelt anyaggal a csapadékvíz-elvezetést akadályozza, a környezı növényzetet indokolatlanul károsítja; i) aki az önkormányzat gondozásában lévı gerinccsatornák kivételével a tulajdonában vagy használatában lévı ingatlan mellett lévı nyílt árok és ennek mőtárgyai tisztántartásáról, rendszeres kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, az árokból kiszedett hordalék és idegen anyag kijelölt lerakóhelyre történı szállításáról nem gondoskodik; j) aki Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén anélkül végez közszolgáltatást, hogy erre az önkormányzattal szerzıdést kötött volna; k) aki belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosságmentesítésre olyan anyagot használ, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévı fás szárú növény egészségét veszélyezteti.

5. Köztemetık rendjének megsértése 9. §

77 A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, aki a gerlai vagy a mezımegyeri köztemetı területére – vakvezetı és mozgáskorlátozottat segítı kutya kivételével – kutyát vagy egyéb állatot bevisz. 6. Közterület-használat rendjének megsértése 10. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, 1. aki december 31. és január 1. napja kivételével közterületen – a vendéglátó egységekhez kapcsolódó kerthelyiséget és a közterületi rendezvények alkalmával kialakított alkalmi büfét kivéve – szeszesitalt árusít vagy szeszesitalt fogyaszt; 2. aki mezıgazdasági terményt a közterület használat rendjérıl szóló önkormányzati rendelet szerinti extra és I. területi kategóriájú közterületen árul, továbbá bármely kategóriájú közterületen az árusító helyével engedély nélkül 1 m2-nél nagyobb területet foglal el vagy olyan helyen árul, ahol a gyalogos vagy gépjármőforgalmat akadályozza, vagy a közterületi árusító helytıl a közúton számított 50 méteren belül hasonló terményt árusító üzlet mőködik; 3. aki szórólapot az utcán engedély nélkül terjeszt; 4. aki 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó vontatót, nyerges vontatót, mezıgazdasági vontatót, lassú jármővet, tehergépkocsit, pótkocsit, félpótkocsit, jármőszerelvényt, valamint 15 férıhelyesnél nagyobb autóbuszt este 22.00 és reggel 6.00 óra között 4 óra hosszat vagy azt meghaladó idıtartamban egyhelyben közterületen engedély nélkül tárol; 5. aki közterületen engedély nélkül sátorgarázst létesít; 6. aki jármő vizes vagy mosószeres takarítását vagy telephelyhez kötött javítási munkáit közterületen végzi; 7. aki lakókocsiját 30 napon túl engedély nélkül tárolja közterületen; 8. aki közterületet hozzájárulás nélkül felbont, illetve a kezelıi hozzájárulásban elıírt feltételeket nem tartja be, kivéve, ha a közmő üzemzavarának elhárítása halasztást nem tőr; 9. az a bontást végzı, aki a közmő üzemzavarának elhárítása miatti közterületbontást a polgármesternek 24 órán belül nem jelenti be; 10. aki a közterület rendeltetésétıl eltérı használata után a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre; 11. aki az ingatlana elıtti közterület kivételével közterületen engedély nélkül növényi részeket - a lehullott növényi részeket kivéve - a közterületrıl begyőjt; 12. aki védett, vagy közhasználatú zöldterületre jármővel ráhajt, azon parkol, várakozik; 13. aki fára hirdetést kifüggeszt, fát kitör, csonkít; 14. aki a közterület használat rendjérıl szóló önkormányzati rendeletben foglalt reklámés hirdetıtevékenységre vonatkozó szabályokat megsérti; 15. aki a fás szárú növények kitermelésére vonatkozó szabályokat megsérti; 16. aki a közterület használat rendjérıl szóló önkormányzati rendelet szerinti kiemelt (extra) és I. kategóriában lévı közterületeken koldul; 17. aki üzemképtelen jármővet közterületen 10 napot meghaladóan engedély nélkül tárol; 18. aki a közterületet rendeltetésétıl eltérıen engedély vagy hozzájárulás nélkül használja; 19. aki a közterület használatra vonatkozó engedélyben vagy hozzájárulásban foglaltakat nem tartja be.

78

7. Üzletek nyitvatartási idejével kapcsolatos szabályok megsértése 11. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, a) aki az üzletek nyitvatartási idejével kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget; b) aki az üzlet bejelentett nyitva tartási idejétıl eltérıen tart nyitva. 8. Utcanévtáblával, házszámmal, közterületen elhelyezett mővészeti alkotással, emléktáblával, egyéb emlékkel kapcsolatos szabályok megsértése 12. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, a) aki az utcanévtábla elhelyezését akadályozza, az utcanévtáblát, házszámot megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja, olvashatatlanná teszi vagy a jegyzı engedélye nélkül eltávolítja; b) aki az ingatlant a közterületekrıl jól látható táblán feltüntetett számmal nem látja el a házszám-megállapító határozatban foglaltaknak megfelelıen; c) aki a közterületeken lévı mővészeti alkotást megrongálja, beszennyezi, elhelyezését megváltoztatja vagy engedély nélküli eltávolítja; d) aki a közterületeken lévı emléktáblát megrongálja, beszennyezi, elhelyezését megváltoztatja vagy engedély nélküli eltávolítja; e) aki a közönség számára nyitva álló helyeken, valamint a köz- és magánépületeken a közönség által megtekinthetı módon elhelyezendı emléktábla, emlékoszlop, kegyeleti és egyéb emlékek elhelyezése során a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglalt elıírásokat nem tartja be. 9. Játszóterek használati rendjének megsértése 13. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, a) aki a játszóteret az önkormányzati rendeletben meghatározott nyitvatartási idın (minden nap reggel 7 órától, nyári idıszámítás alkalmazásakor 21 óra 30 percig, téli idıszámítás alkalmazásakor 19 óráig) kívül használja; b) aki a játszóteret nem rendeltetésszerően használja; c) aki a játszótér területére állatot visz be. 10. Címer, zászló, logó, város és városrészek elnevezéseinek használata rendjének megsértése 14. §

79 A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, aki Békéscsaba Megyei Jogú Város címerét, zászlaját (lobogóját), logóját, a város vagy városrészének elnevezését a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezésektıl eltérıen használja, alkalmazza, forgalomba hozza vagy ilyen célból elıállítja. 11. Állatok tartásával, etetésével kapcsolatos szabályok megsértése 15. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, a) aki közterületen galambot vagy macskát etet; b) aki közterületre mikrochippel meg nem jelölt ebet visz.

12. A környezet védelmére vonatkozó szabályok megsértése 16. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti,

a) aki helyi védettség alatt álló területen, illetve közterületen avart és kerti hulladékot éget; b) aki az avar és kerti hulladék égetését vasárnap vagy munkaszüneti napon végzi. 13. Közutak nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos szabályok megsértése 17. § A közösségi együttélés alapvetı szabályait megsérti, aki a) az út kezelıjének hozzájárulása nélkül aa) az út forgalmi rendjét megváltoztatja, ab) bármilyen természetes vagy mesterséges tárgyat helyez ki a forgalmi sáv szélétıl mért 0,75 méteren belül, ac) közmőépítési, javítási munkálatokat végez, ad) az út nyomvonalát feltölti; b) az utat szerves anyaggal, szeméttel visszatölti.

III. Fejezet Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet 2013. április 1. napján lép hatályba.

80 Vantara Gyula polgármester Napirend tárgya:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı A Közép-Békési Centrum Egyesület létrehozása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 470-474) Miklós Attila képviselı: Értelmezése szerint az elıterjesztés turisztikai együttmőködésrıl szól, ugyanakkor véleménye szerint a Közép-Békési Centrum Egyesületnek nem csak turizmussal kellene foglalkoznia. Békéscsaba esetében is többször javasolták, hogy szükség lenne egy olyan vállalkozói információs rendszer összehangolására, amely a városban lévı vállalkozások tevékenységét szabályozná, megvizsgálnák, hogy ki milyen árut állít elı, és milyen piacra továbbítja. Hasznos lenne, ha ez a folyamat a centrumban is megtörténne, tekintettel arra, hogy a vállalkozások nagyobb területen másféle árukat, eszközöket, termékeket is elıállíthatnának, és amennyiben ezen tevékenységrıl Békés, Békéscsaba, Gyula önkormányzata tudomást szerez, nagyobb segítséget nyújthat a piacra jutásban. Az elmondottakat a Közép-Békési Centrum területfejlesztési együttmőködésének, mint javaslat szeretné megfogalmazni. (Kazetta 3/1. 474-497) Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztés más jellegő együttmőködés megalakítását taglalja. A javaslatot az érintett településeknek felvetik. (Kazetta 3/1. 497-508) Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 81/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja a KözépBékési Centrum Egyesület létrehozását és egyúttal kifejezi belépési szándékát az egyesületbe. 2. A Közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát az egyesület közgyőlésének ülésein képviselje, és az egyesület alapításával kapcsolatos okiratokat aláírja. 3. Az egyesület alapítási és mőködtetési költségeihez Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2013. évtıl kezdve évente 45.000,- Ft, azaz negyvenötezer forint tagdíj megfizetését vállalja, amelyet az éves költségvetési rendeletben tervezni szükséges. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 295/2010. (V. 27.) közgy. határozatát hatályon kívül helyezi.

81

Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2013. május 31.

Napirend tárgya:

Tájékoztató „A Csabai kolbász marketingje” címő, Békéscsaba kolbászkészítı hagyományait kiaknázó marketing koncepcióról

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az elıterjesztést elfogadásra javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 3/1. 508-514) Hrabovszki György képviselı: Szerencsésnek tartotta volna, ha a Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció mellett a teljes anyag is csatolásra kerül. Meglátása szerint a csabai kolbász marketingje Békéscsabának egy nagyon komoly rövid és hosszú távú kitörési pontja tud lenni úgy ipari, termelési, mint turisztikai szempontból. Mindenkinek hasznára vált volna egy értékes tanulmány átolvasása, ezért kérte, hogy az áprilisi testületi anyaghoz csatolják. A vezetıi összefoglalóban a pozícionálásnál számára is meglepı módon mutatták ki, hogy az egyetlen olyan termék, amely manufakturális módon készül, és ezt a tulajdonságot alapvetıen a nevében is vissza kellene köszöntetni. A határozati javaslat arról szól, hogy a testület a vezetıi összefoglalót megismerte, és az abban foglaltakat elfogadja. Amennyiben elfogadja, vélhetıen a javaslatokat, megfogalmazásokat is elfogadja, viszont véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni rá. A javasolt elnevezés a Csabai Kézmőves Kolbász, amely kiemeli a manufakturális jellegét. Ódzkodjanak attól, hogy beleavatkozzanak a csabai kolbász kialakult imagebe, inkább segítsenek rá plusz marketinggel, amivel megismertetik, hogy mitıl is különleges ez a termék, de semmiképpen ne változtassanak, pláne ne központilag, önkormányzati döntéssel olyan elnevezés irányába, ami az eddigi imaget nem viszi tovább, rombolja, illetve egy sokkal hosszabb, a marketingben sokkal kevésbé jól használható elnevezéssé válna. (Kazetta 3/1. 514-570) Szabóné Kocziha Tünde képviselı: Véleménye szerint az elnevezés kapcsán egyelıre nem kell aggódni, ugyanis az elıterjesztésben nem látja, hogy a Csabai Kézmőves Kolbász elnevezés el lenne fogadva, egyébként az elnevezést személye sem tartja szerencsésnek. Ha valaki azt hallja, hogy csabai kolbász, automatikusan házi kolbász jut az eszébe. Hrabovszki György képviselı is kifejtette, hogy a városnak jelenleg ez az egyetlen kitörési pontja. Üdvözli, hogy a tanulmány számos elképzeléssel, javaslattal készült. Javasolta, hogy a határozati javaslat egészüljön ki azzal, hogy a Kabinet készítsen középtávú cselekvési tervet a testület számára annak érdekében, hogy az ügy ne kerüljön feledésbe. Bízik abban, hogy javaslatát a közgyőlés támogatja. A tanulmány a kolbászfesztivál megrendezésével kapcsolatban kifejti, hogy a lakosság, a látogatók nagy többsége úgy gondolja, hogy a fesztivál Békéscsaba város rendezvénye. Az elmúlt idıszakban, különösen a tavalyi évben is komoly kritikák – pl. belépıt szedtek a látogatóktól - fogalmazódtak meg a megrendezéssel kapcsolatban, amely nem vet túl jó fényt az önkormányzatra. Éppen ezért egy hosszú távú megoldást kellene találni a lebonyolítással kapcsolatban. A CsabaPark, a kolbászudvar megnyitása lehetıséget biztosít arra, hogy a önkormányzat a „kezébe” vegye a csabai kolbász reklámozását. A kolbászudvar tematikája is bekerülhetne a cselekvési tervbe. (Kazetta 3/1. 570- 3/2. 036)

82 Hanó Miklós alpolgármester: Örömére szolgál, hogy a kolbásszal foglalkoznak, hiszen a különféle projektek menedzselésénél személye volt a csabai kolbász „reklámembere”. A kézmőves kolbász kiemeli a házi jelleget. Sajnos nagyüzemi szinten nincs vágás, nincs friss termék, import fagyasztott alapanyagot használnak. A mi térségünkben eredetvédett a gyulai és a csabai kolbász, ezért a hangsúly a vágáson lenne, amely a kolbászfaluban a kormánynak köszönhetıen megvalósulhat. A tanulmány arra irányul, hogy a csabai kolbász minıség szempontjából egy egységes márkavédelmet kapjon a várostól. Szükség van egy minısítési rendszer felépítésére is. A gondot az alacsony sertésszám okozza. Korábban 11 millió sertéssel számoltak, jelenleg 2,5 millióval. A kolbászkészítés egyben munkahelyteremtést is jelent. Ez az a termék, amelyre rá lehet építeni egy olyan gasztronómiai fejlesztést, mint pl. a CsabaPark. A kolbászfesztivál megrendezésével kapcsolatban is folynak tárgyalások, szükséges, hogy az önkormányzat is kerüljön bevonásra, hiszen a rendezvényt 17 éven keresztül támogatta, ugyanakkor a belépıkbıl és bérleti díjból befolyó összeg a magántevékenységet folytató személyt illette. Egy év mire a CsabaPark megépül, ezen idıszak alatt a folyamatot fel lehet építeni. Véleménye szerint a tanulmány megfelelı. (Kazetta 3/2. 036-095) Takács Péter képviselı: Szabóné Kocziha Tünde képviselı említette, hogy a csabai kolbász a város egyetlen kitörési pontja. Nagyon reméli, hogy van még jó néhány ilyen, de ettıl függetlenül az anyag megléte fontos. Vantara Gyula polgármestertıl kérdezné, hogy a továbbiakban mi a folytatás? Bizonyára célja volt az anyag megrendelésével, amiben le van írva jó néhány ötlet, javaslat, problémafelvetés. (Kazetta 3/2. 095-103) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Kiss Gyula aljegyzıt, jogi szempontból válaszoljon azon aggályra, miszerint miért nem küldik meg széles körben a teljes anyagot. (Kazetta 3/2. 103-106) Dr. Kiss Gyula aljegyzı: Szeretnék elindítani az anyag mint szellemi termék levédését, és amíg ez a folyamat be nem fejezıdik, addig egyrészt szellemi alkotásokat védı jogok miatt, másrészt az önkormányzat üzleti védelme érdekében nem szerették volna teljes mértékben nyilvánosságra hozni, de természetesen a teljes koncepció a Kabinetnél megtekinthetı. (Kazetta 3/2. 106-112) Vantara Gyula polgármester: A hivatalos válasz a szellemi termék jogvédelem alá kerülése. Az egész anyag elıkészítése onnan indult ki, hogy vulgárisan fogalmazva boldog boldogtalan kolbászt készít és kolbászfesztivált rendez. A városnak szigorúan vett üzleti érdeke van abban, hogy a CsabaPark-ban létrejövı kolbászra épülı egység üzletileg jól mőködı legyen, ezért nem szeretnék, ha ötleteinket tıkeerısebb cégek „lenyúlnák”. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság ülésén a csabai kolbászról szóló anyag elıkészítıje fél órás elıadást tartott. Információi szerint a megnevezéseket is elemezték. Egy szélesebb körben történt közvélemény kutatás után jött a Kézmőves Kolbász ötlete. Szabóné Kocziha Tünde, valamint Takács Péter képviselı középtávú cselekvési tervvel kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy elıször a közgyőlés általi koncepció elfogadására van szükség, valamint a nagy anyagban van egy feladat-felsorolás, idıpont meghatározása nélkül. A legelsı fázis egy kolbászkatalógus készítés. A képviselık nagy valószínőséggel megismerhetik az egész folyamatot, de a közgyőlés elé mindig csak a soron következı elemet terjesztik be. (Kazetta 3/2. 112-162)

83

Hanó Miklós alpolgármester: A katalógusrendszerbe bele kell építeni, hogy a kolbászt mi alapján minısítik, ennek érdekében egy egész szabályzórendszer kiépítésére van szükség, amely folyamatban van. (Kazetta 3/2. 162-164) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 164-171) A közgyőlés 17 igen szavazattal, tartózkodással a következı határozatot hozta: 82/2013. (III. 29.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megismerte a jelen határozat mellékletét képezı, „A Csabai kolbász marketingje” címő koncepcióról készített összefoglalót és elfogadja a benne foglaltakat. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula, polgármester 2013. december 31.

84

Készítette Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a HÍRNÉVÜGYNÖKSÉG KFT.

A CSABAI KOLBÁSZ MARKETINGJE Békéscsaba kolbászkészítı hagyományait kiaknázó marketing koncepció

ÖSSZEFOGLALÓ

Békéscsaba 2012. Köszönetnyilvánítás

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik javaslataikkal, véleményükkel segítették e tanulmány elkészültét: Ambrus Zoltán a Csabai Kolbászfesztivál alapítója; Ando György néprajzkutató, a Békéscsabai Szlovák Önkormányzat elnöke; Andó Tamás, Snitta-Sámuel díjas éttermi mester; Bagdi László kistermelı; Benkóné Dudás Piroska, Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola igatgatója; Bora Imre, a Bora Kft. ügyvezetıje; Cziczeréné Ráduly Éva, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala városmarketing referense; Domokos László, az Állami Számvevıszék elnöke; Dr. Ignácz Mihály, a Hír6.hu tulajdonosa; Dr. Mucsi Gyula megyei tisztifıorvos, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve; Dr. Tóth Gábor igazgató, Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága; Felegyi Mihály mőszaki igazgató, Tondach Magyarország Zrt.; Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke; Gabnai Csaba, a Brill Bisztró tulajdonosa; Hanó Miklós alpolgármester; Hégely Sándor, a Csabai Kolbászfesztivál fesztiváligazgatója; Herczeg Tamás tanácsnok, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóhelyettese; Knyihár Mihály

85 kistermelı; Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. vezérigazgatója; Laczó Szabolcs, a Csaba Center Invest Kft. ügyvezetıje; Lisztóczki Mihály kistermelı; Major Gyula, a Csaba Rádió fıszerkesztıje; Miklós Attila önkormányzati képviselı; Nagy Árpád, a Kisrét Manufaktúra Kft. ügyvezetı; Nánási János, a Népújság Kft. kiadóvezetı-fıszerkesztıje; Nyemcsok László újságíró; Opauszki Zoltán kabinetfınök, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal; Pauló András kistermelı; Prohászka Béla Venesz díjas mesterszakács; Regıs László alelnök, Csabai kolbászklub Egyesület; Sipos László kistermelı; Szabóné Kocziha Tünde önkormányzati képviselı; Szántó Zsolt sajtóreferens, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal; Szaszák Ádám és Fia, kolbászkészítık; Szénási Sándor kistermelı; Szigeti Henrietta, a Turinform Békéscsaba irodavezetıje; Szikoráné Simon Ágnes, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft turisztikai és városfejlesztési tanácsadója; Szilágyi Sándor kistermelı; Szudár László, a Csaba TV producere; Takács Péter önkormányzati képviselı; Vantara Gyula polgármester; Varga Géza, Megyer Vágóhíd Kft. ügyvezetıje; Varga János, Csabai kolbászklub Egyesület elnökségi tagja; Végh László, a Csabatáj Zrt. elnöke; Vozár Márton a Hotel Fiume ügyvezetı igazgatója, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) alelnöke; Wittman László osztályvezetı, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Stratégai-Fejlesztési Osztály.

86

Vezetıi összefoglaló

A Csabai kolbász marketing koncepciójának elkészítését kilenc különféle felmérés és vizsgálat alapozta meg. Megvizsgálásra került a kistermelıi kolbászkészítés jogi, történeti háttere; a kolbászkészítık helyzete és véleménye; a helyi lakosok és a helyi véleményvezérek véleménye; a Csabai kolbász országos megítélése és az országos véleményvezérek véleménye. Ezen felül fókuszcsoportos vizsgálat, konkurenciakutatás és árteszt került elvégzésre.

Ezen vizsgálatok eredményeire alapozott javaslatok adekvát alapot biztosítanak a kistermelés volumenét növelı konkrét lépések megtételéhez, amely jelen tanulmány célja.

Helyzetelemzés A kistermelés helyzetérıl elmondható, hogy a Csabai kolbászfesztivál hatására kialakult egy kolbászkészítéssel foglalkozó, abból rendszeres jövedelmet realizáló kistermelıi bázis, melynek legalizálódása a kistermelıi élelmiszer-termelés, - elıállítás és –értékesítés feltételeirıl szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet hatályba lépésével indulhatott el. Ennek hatására 2012 októberében 32 fı regisztrált kistermelı mőködött Békéscsabán, amely ténylegesen mintegy 26 családot jelent. Ennél lényegesen nagyobb, de nem ismert a nem regisztrált kolbásztermelık száma. A kolbászkészítés jellemzıen családi vállalkozásként mőködik. A regisztrált kistermelık többsége idısödı, így a (kistermelıi) kolbászkészítés generációváltás küszöbén áll! A termékek minısége magas, azonban némiképpen elmarad a prémium kategóriától. Az ár átlagosan 3000 forint kilogrammonként, amely a ráfordítás arányában alacsony, nem fedezi a fenntartható növekedéshez szükséges nyereségtartamot. A kolbászkészítık szinte egyáltalán nem folytatnak marketing tevékenységet, lényegében egyetlen marketing „eszközük” a Kolbászfesztivál. Ez alól azok a kistermelık a kivételek, ahol a második generáció is bekapcsolódott a munkába. E kistermelık sikere kiugró! A termelés pontos mennyisége nem ismert. Ennek oka, hogy szőkek a kistermelésrıl szóló rendelet keretei, amelyet a kistermelık gyorsan kinınek, a tényleges termelési mennyiségrıl még névtelenül sem nyilatkoznak következményektıl tartva. Azonban a kistermelı és kisüzem státusz között óriási szakadék tátong, amelyet a termelık nem tudnak önerıbıl áthidalni. Így a jelenlegi helyzetben a szabályozás önmaga gátjává vált!

87 A jogi környezet számos ponton gátolja a kistermelés megerısödését. A kistermelıi élelmiszer-termelés, - elıállítás és – értékesítés feltételeirıl szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet lehetıvé teszi a könnyő piacra lépést azonban a keretei több ponton szőkek. Mindez a feketegazdaság felé tereli a kistermelıi kört, ezért szükséges a megfelelı keretek biztosítása. A magyar nemzeti értékekrıl és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény értelmében a Csabai kolbász hungarikum. Azonban a Csabai kolbász megnevezést csak a Tanács 510/2006/EK rendelete szabályainak megfelelve lehet használni. E rendelet szabályai gyakorlatilag kizárják a kistermelıket az eredetvédettség lehetıségétıl, így a hungarikum, valamint a Csabai kolbász megnevezés használatának lehetıségébıl. Ezért javasolt a rendelet módosítása úgy, hogy annak kistermelık is meg tudjanak felelni, valamint, hogy a földrajzi egyediség érvényesüljön. A Csabai kolbász országos megítélése kedvezı. Minıségét kiválónak értékelik, azonban a megítélése elmarad a prémium kategóriától, az árat pedig meglehetısen alacsonynak becsülték. Fontos figyelmeztetés, hogy a válaszadók nem tudják, miben más a Csabai kolbász! A Csabai kolbász és a kistermelés helyi megítélésének meglepı eredménye, hogy a lakosság nem lát perspektívát a kolbászkészítésben. Azonban minden válaszadó egyet értett azzal, hogy támogatni kell a kolbászkészítıket. Ezért nagyon fontos, hogy a város bemutassa a helyi lakosságnak a Csabai kolbász értékét, a sikeres kolbászkészítık példáit. A helyi véleményvezérek egységesen támogatják a kistermelıi bázis erısítésének gondolatát, amelyben jelentıs gazdaságélénkítı potenciált látnak. Kritikaként fogalmazódott meg a kistermelıi kolbászok hullámzó minısége. A véleményvezérek számos javaslatot fogalmaztak meg a továbblépéshez, amelyek négy csoportra oszthatók: prémium alapanyagok biztosítása, védjegy kialakítása, marketing és PR tevékenység támogatása, valamint a bérgyártás feltételrendszerének biztosítása. A Csabai kolbász minıség- és piacvédelmének kérdésében a megkérdezettek kétharmada (egymástól függetlenül) hasonló javaslatot fogalmazott meg, amelynek lényege egy minıségellenırzésen alapuló védjegy létrehozása. A Csabai kolbász történetének kutatáskor elıkerült megdöbbentı történelmi párhuzam, a helyi iparosok által kezdeményezett 1934-es márkázási kérelem, amelynek eredményeként a város védjeggyel védte a Csabai kolbászt. A márkázás folyamata pontosan ismert, amely útmutatóul szolgálhat a védjegy újraalkotásához, ugyanakkor értékes történetet ad a kommunikációhoz. A Csabai kolbász egyedisége a versenytársakhoz képest a kézi gyártás és a családi tradíciók (lényegében egy élı hagyományról van szó). Termékjellemzı tekintetében a legmarkánsabb

88 különbözıség a kiugróan magas paprikamennyiség. Ugyancsak fontos érték a tartósítószer mentesség, amely a nagyüzemekkel szemben jelent elınyt. Fejlesztendı terület a hullámzó minıség, a csomagolás, valamint a termék külsı megjelenésének javítása és a disztribúció országossá szélesítése a jogi korlátok feloldásával. A Csabai Kolbászfesztivált mind a helyi és országos közvélemény színvonalas, kiváló rendezvénynek tartja. Az országos felmérés során a válaszadók többsége válaszolta, hogy szeretne ellátogatni a fesztiválra. A helyi lakosság, bár közömbösnek mutatkozott, fontosnak és a város szempontjából hasznosnak tartja a fesztivált és közel kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy ellátogat rá. A rendezvénnyel szemben megfogalmazott kritikák négy csoportba oszthatók: magas árak, hangsúlyeltolódás a gasztronómiáról a populáris rendezvény felé, a helyi vállalkozók kiszorulása és a helyi termékek arányának a csökkenése. Érdekes eredmény, hogy mind az országos, mind a helyi kutatás során a válaszadók jelentıs része gondolta azt, hogy a Kolbászfesztivált az önkormányzat szervezi. A helyi véleményvezérek a rendezvény fejlesztését több, kisebb elı- és utórendezvény létrehozásával tartják elképzelhetınek. Pozícionálás A Csabai kolbászt adottságai a prémium termék szegmensébe pozícionálják, amit a kutatások és elemzések alátámasztanak. Ezt pontosítva újra kell pozícionálni a Csabai kolbászt, mert ma nincs egységes fogalomrendszere, valamint nem egységes az imázsa. Az újrapozícionálást az is indokolja, hogy a Csabai kolbász valamint a hungarikum megnevezés használatához szükséges, az A Tanács eredetvédelemrıl szóló 510/2006 EK rendeletben megfogalmazott feltételeket a kistermelık nem tudják teljesíteni. A pozícionálásnak a Csabai kolbász egyedi tulajdonságaira kell épülnie. A konkurenciakutatás rámutatott, hogy a Csabai kolbász az egyetlen manufakturális jelleggel készülı, széles körben ismert kolbász. A fentiek alapján a javaslat a pozicionálására: „Csabai kézmőves kolbász”. A tesztek és vizsgálatok igazolták, hogy e megnevezéshez egy prémium minıség képzete és magas árimázs társul. Ugyanakkor hiteles, mert a kistermelıkre kézmővesként tekint a célpiac, továbbá markánsan differenciál és szoros összhangban van a tradíciókkal. A pozícionáláshoz kapcsolódó további legfontosabb kommunikációs eszközök és feladatok a következık: városi védjegy kialakítása az 1934-es márkázás mintájára, amelynek során definiálásra kerül a Csabai kolbász fogalma (a védjegy nevének javasolt a Csabai kézmőves

89 kolbász nevet adni); évente frissülı, a regisztrált kistermelıket bemutató a prémium minıségő „Kolbászkatalógus” kiadása; a Csabai kolbászt és a kistermelıket bemutató honlap; Facebook-profil, amelynek célja a márkaépítés. Emellett hírek generálásával rendszeresen meg kell jelenni a kiemelt fontosságú, a célcsoportot elérı médiumokban. Ezen felül a városmárkázás keretében Békéscsabának el kell foglalni „A kolbász fıvárosa” pozíciót. Ennek érdekében javasolt ezen üzenetet a Békéscsaba szlogenjeként alkalmazni, valamint a városba vezetı fıutakon a város közigazgatási határához „Üdvözöljük a kolbász fıvárosában” tábla kihelyezése. A gasztroturisztikai kínálat szélesítése Adódik a lehetıség két fesztiválsorozat kialakítására, amelybe tematikailag integrálhatók és beilleszthetık a meglévı városi rendezvények. A Kolbászfesztivál sorozat keretében a gasztronómiai fesztiváloké lenne a fıszerep, fókuszban a Csabai kolbásszal. Több kisebb esemény mellett ezen idıszak csúcsrendezvénye a Csabai Kolbászfesztivál. Ennek keretében a város részére intenzívebb együttmőködés javasolt a Csabai Kolbászfesztivállal, amelynek során össze kell hangolni a kistermelı kolbászkészítık, a fesztivál szervezıi és a város érdekeit. A Kolbászfesztivál-sorozat mellett tavasztól ıszig a kulturális eseményeket javasolt egy Munkácsy Fesztivál sorozatba integrálni, kiaknázva a Munkácsy kultuszt. Ennek csúcsrendezvénye lehetne az ún. Munkácsy Mővészeti Fesztivál. Ehhez adottak akár egy nagyszabású összkulturális fesztivál szervezésének lehetıségei, amelybe bevonható az új Csabagyöngye Kulturális Központ, a megújuló fıtér, a 2013-ban elkészülı CsabaPark valamint a 2013. január 1-étıl a békéscsabai önkormányzat fenntartásába került intézmények. A befelé irányuló turizmus élénkítése érdekében különbözı társadalmi csoportokat javasolt megcélozni, a kolbásszal kapcsolatos programokat kidolgozni, amelyek helyszíne a CsabaPark és a Kolbászudvar. Lépésrıl lépésre el kell jutni oda, hogy egész évben legyen kolbászról szóló rendezvény. Ennek érdekében ösztönözni kell helyi turisztikai vállalkozásokat, valamint éttermeket és szálláshelyeket a kolbászturizmusba való bekapcsolódásba. A kistermelık piacra jutásának támogatása A piacra jutás támogatásához elıször biztosítani kell a megfelelı keretrendszert: fel kell oldani a fentebb említett jogi korlátokat. Ösztönözni kell a regisztrált kistermelık társulását, érdekeik integrálása és a szakmai képviselet ellátása érdekében. Védjegyet kell létrehozni a minıség- és piacvédelem érdekében. Gazdaságfejlesztési projektet kell kidolgozni és elérni a

90 kiemelt állami projektté nyilvánítást, amelynek célja a Csabai kolbász mint hungarikum megırzése valamint a helyi gazdaság megerısítése. A piacra jutás támogatása érdekében javasolt új értékesítési csatornák kialakítása. Ennek keretében javasolt professzionális, többnyelvő honlap és webáruház létrehozása kezdetben a regisztrált kistermelık számára. Egy fejlett webáruház készítésének és mőködtetésének erıforrásigénye meghaladja az egyes kistermelık erejét, ezért különösen indokolt a megvalósítása. Javasolt egy Csabai Kolbász Márkabolt létesítése Budapesten egy frekventált bevásárló központban, amelyben a kistermelıi majd márkázott kolbászok kerülnének értékesítésre. Az üzlet sikere esetén további üzletek nyitása lenne javasolt. A kutatás rámutatott a különféle fesztiválokon való részvétel fontosságára, ezért javasolt a Csabai kolbásszal jelen lenni a fontosabb gasztronómiai eseményeken, ezzel is szélesítve a márkaismertséget. Az egyes értékesítési csatornák koordinálója érdekében javasolt egy kereskedelmet és marketinget bonyolító és szervezı nonprofit vállalkozás alapítása. A CsabaParkban létrejövı Kolbászmőhely lehetıséget teremtene egyfajta inkubátor jellegő szolgáltatásra. Lényegében bérgyártás keretében tenné lehetıvé kisüzemi körülmények között a kolbászkészítést. Ezzel a szabályozási problémák megoldásáig biztosítani lehetne a földrajzi és mennyiségi limit kérdését. Ugyanakkor a bérgyártásnak a piaca lépés ösztönzésének a területén is jelentıs szerepe lehet: ösztönözni kell a lakosságot, hogy készítsék el a saját kolbászukat - ahogyan a pálinkafızés esetén ennek kialakult hagyományai vannak. További ösztönzı lehet, hogy a piacra jutást támogató eszközök révén azonnal piacot is lehet kínálni. Végül javasolt a sikeres vállalkozáshoz szükséges marketing, értékesítési szaktudással valamint pályázati és egyéb információkkal segíteni a kistermelıket. Mindezen eszközökkel hatékonyan segíthetı a kistermelık piacra jutása. A felmérések eredményei alapján megállapítható, hogy a Csabai kolbász versenyképes, melynek jelentıs, növekvı piaca van. A pozícionálás pontosításával, a minıség és piacvédelem biztosításával, valamint a kistermelık piacra jutásának közvetlen támogatásával növelhetı a kistermelés volumene. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy éppen a Csabai Kolbászfesztivál sikerének mintájára az ország egyre több részén jelennek meg hasonló rendezvények, hozzájárulva a helyi kistermelık megerısödéséhez. Ezért a történelmi hagyományokra épülı védjegy kialakítása és a márkaépítés kulcsfontosságú és sürgetı feladat. *

91

Napirend tárgya:

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: A piacper jelenlegi állásával kapcsolatban elmondta, hogy a bíróság kirendelte a Szegedi Igazságügyi Szakértıi Intézetet a vitatott beruházások összegének és mőszaki tartalmának a megállapítására. A javaslat megszületett, ügyvédi javaslatra, valamint konzultálva a hivatal munkatársaival, megfellebbezték, tekintettel arra, hogy túlzottnak tartják az abban szereplı összeget, ezért egy új szakértı kijelölésére kerül sor. Adósságkonszolidáció ügyében annyi elırelépés történt, hogy 2013. február 28-án aláírásra került az adósságkonszolidációról szóló keret-megállapodás, aminek mértéke 50 %-ról 60 %ra emelkedett. Minden egyéb részlet a június 28-ig létrejövı döntések alapján kerül ismertetésre. (Kazetta 3/2. 171-190) Takács Péter képviselı: A legutóbbi közgyőlés végén Zelenyánszki Péter képviselı tájékoztatást adott arról, hogy valójában hogy áll a volt patyolat vállalat kármentesítése, az a bizonyos 3 milliárd forintos program, ami sok tekintetben azt kell, hogy mondja, hasznos volt. Dr. Szvercsák Szilvia jegyzıhöz intézte azon kérdését, miszerint arra való tekintettel, hogy a képviselı szóba hozta a folyamatnak a kisajátításokat jelentı részét, a közgyőlés szakbizottsági véleménnyel mikor kaphatna írásos tájékoztatást? A kisajátítások az önkormányzat költségvetését valamennyire érintik? (Kazetta 3/2. 190-201) Vantara Gyula polgármester: A kérdésre 15 napon belül adják meg a választ. Tájékoztatásul elmondta, hogy az elızı közgyőlésen nem hangzott el olyan képviselıi kérdés, amire írásban válaszolni kellett volna. (Kazetta 3/2. 201-202) Zelenyánszki Péter képviselı: Emlékezete szerint az elmúlt közgyőlésen történt felszólalásában kisajátítást nem említett, kártalanításról beszélt. A KÖRÖS-KÖVIZIG a Belügyminisztériumhoz fordult annak érdekében, hogy megtalálják a szükséges forrásokat. (Kazetta 3/2. 202-210) Hrabovszki György képviselı: Megismételné a rendırségi beszámoló kapcsán tett azon kérését, miszerint a polgármester tájékoztassa a közgyőlést a menekülttábort érintı változásokról. (Kazetta 3/2. 202-215) Vantara Gyula polgármester: A menekülttábor tájékoztatását követıen tudnak a kérdésekre válaszolni. (Kazetta 3/2. 215-218) Miklós Attila képviselı: Vantara Gyula polgármestertıl írásban kér tájékoztatást arról, hogy ki a felelıs azért, hogy a parkolóház építése kapcsán a Közgé tornatermébe 8 méter hosszan, 1 méter mélyen bele kellett bontani? Képviselıként kérte, hogy a Csabai Parkolóház Kft. 2013. évi üzleti- és marketing tervét bocsássák rendelkezésére. (Kazetta 3/2. 218-227)

92 Vantara Gyula polgármester: A képviselı elsı kérdésére 15 napon belül válaszolt kap. Az üzleti- és marketing terv rendelkezésre bocsátásához a kft. közgyőlésének beleegyezésére van szükség. 14 óra 10 perckor a közgyőlést befejezettnek nyilvánította. Bejelentette, hogy a testület az elfogadott munkaterv szerint 2013. április 26-án tartja soron következı ülését. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánt a jelenlévıknek. (Kazetta 3/2. 227-236)

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı