Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 239-2/2012.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2012. február 24-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik meg. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Hanó Miklós alpolgármester, országgyűlési képviselő, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Futaki Sándor, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Dr. Kerekes Attila, Kiss Tibor, Herczeg Tamás tanácsnok, Köles István, Kutyej Pál, Tímár Ella, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Dr. Csicsely Ilona képviselő. Igazoltan távol:. Miklós Attila képviselő. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző. Meghívottként jelen volt: Dr. Kiss Gyula aljegyző, Dr. Deák Zoltán, a Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Opauszki Zoltán kabinetvezető, Dr. Burai Mihály Közigazgatási osztályvezető, Tarné Dr. Malatyinszki Anita, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály tanügyi ügyintézője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető helyettese, Wittmann László, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Csernus István, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály osztályvezető-helyettese, Vass Csaba, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály fejlesztési ügyintézője, Dr. Marosvölgyi Emese, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Dr. Sódar Anita, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Titkársági Osztály Személyzeti Csoport csoportvezetője, Császár Judit, a Városüzemeltetési Osztály városüzemeltetője, Kozma János a VAK Zrt. ügyvezető igazgatója, Krizsán Miklós könyvvizsgáló, Badics Józsefné a Békés Megyei Vízművek Zrt gazdasági vezérigazgató helyettese, Szeverényi György a Békés Megyei Vízművek Zrt. üzemmérnökség vezetője. Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, 17 fő képviselő van jelen. Távolmaradását előzetesen Miklós Attila képviselő jelezte. Az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett Z/1. napirendet a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amelyről nem kell szavazni. A meghívóban szereplő napirendi pontokon

2 kívül javasolta, hogy a közgyűlés 9.14 jelzéssel tűzze napirendre az „Elővásárlási jog gyakorlása a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. 3377. hrsz-ú ingatlan esetén” tárgyú előterjesztést. Megállapította, hogy valamennyi képviselő kézhez kapta a későbbi kézbesítéssel kiküldött anyagot. Jelezte, hogy a bejelentésekre, a képviselői kérdésekre az ülés végén kerül sor. Van-e a napirenddel kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 000-017) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Kérte, hogy a napirend 2. pontjában szereplő „A haszonállattartásról szóló 8/1995. (II.16.) önkormányzati rendelet módosítása” tárgyú előterjesztést a közgyűlés vegye le napirendjéről további egyeztetés céljából. (Kazetta 1/1. 017-021) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy előterjesztőként nyilatkozzon az ügyben. (Kazetta 1/1. 021-022) Takács Péter képviselő: A nyilvános ülés napirendjei előtt szeretne szót kérni, majd a képviselői kérdések tárgyalásánál a jegyzőhöz képviselői kérdéseket szeretne intézni. Az SZMSZ értelmében a képviselőknek a közgyűlési előterjesztéseket 6 nappal a testületi ülés időpontja előtt kézhez kell kapniuk. A polgármester az előzőekben nem véletlenül kérdezte, hogy a képviselők kézhez kapták-e az anyagot. Jelezte, hogy személye tegnap este 5 óra után CD-n még jó néhány anyagot megkapott, amiben többek között a Vízmű Zrt. terjedelmes előterjesztése is szerepelt. Tekintettel arra, hogy a megye egyik legnagyobb vállalatáról van szó, hogyan lehetne törekedni arra, hogy az SZMSZ idevonatkozó pontja maradéktalanul betartásra kerüljön? (Kazetta 1/1. 022-032) Hrabovszki György képviselő: A Vízmű Zrt-vel kapcsolatban eszközölni kívánt felvetését Takács Péter képviselő taglalta. A polgármester által tett bejelentéssel kapcsolatban észrevételezte, hogy Miklós Attila képviselő előzetesen jelezte, hogy nem vesz részt a mai ülésen. Ebben a ciklusban személyével egy alkalommal fordult elő, 2011. december 17-én hogy nem vett részt a testület ülésén, amit előzetesen bejelentett, ugyanakkor a jegyző által Miklós Attila képviselőnek küldött jelenlétekről szóló kimutatásban előzetesen be nem jelentett távollétnek tüntették fel. Szeretné kérni a jelenlétek pontos vezetését. (Kazetta 1/1. 032-040) Vantara Gyula polgármester: Szabóné Kocziha Tünde képviselő a napirend 2. pontjának levételét javasolta. Takács Péter képviselő felvetésére elmondta, hogy csak azt az anyagot van módjukban a képviselők részére kiküldeni, amit megkapnak, és akkor, amikor rendelkezésükre bocsátják. A Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. felszámolási eljárásáról szóló értesítést, valamint a Vízmű Zrt. anyagát a közgyűlést megelőző napon juttatták el az önkormányzathoz. (Kazetta 1/1. 040-047) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző. Szabóné Kocziha Tünde képviselő előzetesen jelezte, hogy nem tudott részt venni az előzetes bizottsági megbeszéléseken, amikor is a haszonállattartásról szóló rendelet módosításai kerültek kidolgozásra. Nem látja akadályát a napirend levételének abban az esetben, ha a képviselők nem ragaszkodnak a mai napi rendeletalkotáshoz.

3 Takács Péter képviselő felvetésére elmondta, hogy a SZMSZ maradéktalan betartása nagyon fontos feladat. A testületi ülések meghatározott időben kerülnek lebonyolításra. Amennyiben a bizottsági ülésen nincs mód egy adott előterjesztés megtárgyalására, a közgyűlés előtt összehívott bizottságban erre lehetőséget biztosítanak. Több esetben előfordult, hogy a külső szervezetek a szükséges dokumentációkat, a közgyűlést megelőző napokban bocsátották az önkormányzat rendelkezésére. (Kazetta 1/1. 047-065) Takács Péter képviselő: Megköszönte Dr. Szvercsák Szilvia jegyző válaszát. A Vízmű Zrt. esetében megjegyezte, hogy tudomása szerint az önkormányzat a cégben komoly tulajdoni hányaddal és befolyással bír. Célszerű lenne a cég figyelmét felhívni arra, hogy amennyiben mód és lehetőség van rá, a városi testületet, mint az egyik legnagyobb tulajdonost időben tájékoztassák az adott eseményekről. (Kazetta 1/1. 065-070) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Takács Péter képviselő figyelmét, hogy a jelen lévő vízmű képviselőinek felteheti kérdéseit. Köszöntötte az üzemmérnökség-, valamint a gazdasági-vezetőt. Szavazásra bocsátotta a 9.14 jelzésű „Elővásárlási jog gyakorlása a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. 3377. hrsz-ú ingatlan esetén” előterjesztés napirendre vételét. - Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a napirend felvételét elfogadta. Szavazásra bocsátotta Szabóné Kocziha Tünde képviselő által javasolt „A haszonállattartásról szóló 8/1995. (II.16.) önkormányzati rendelet módosítása” tárgyú előterjesztés napirendről történő levételét. Előterjesztői oldalról a javaslattal egyetért. - Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással a napirend levételét elfogadta. Szavazásra bocsátotta a napirendet a módosításokkal együtt. Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi napirendet fogadta el: (Kazetta 1/1. 070-085) NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője

Nyilvános ülés: 1.)

Tájékoztató az Okmányiroda 2008-2011. évi tevékenységéről Előkészítő: Okmányiroda Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

4 3.)

A helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló 36/1992. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

4.)

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

5.)

A Békés Megyei Vízművek Zrt. közgyűlési előterjesztéseinek véleményezése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

6.)

Oktatási, közművelődési és sport ügyek: Szándéknyilatkozat a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium hatosztályos gimnáziumi képzésének folytatására Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester 1.

2. BÉKSZI Kós Károly Tagintézmény telephely áthelyezése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester 7.)

Városüzemeltetési ügyek: 1. 2012-2013. gázév közös gázbeszerzése Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Téli rendkívüli hóeltakarítás vis maior támogatásának igénybejelentése helyszíni kiosztással Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 2.

8.)

Szociális területet érintő ügyek: A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 1.

2. A 2012. évi közfoglalkoztatási program tervezete Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 3. A Csaba Ügyeleti Kft. feladatvállalási szerződésének módosítása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

5 9.)

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési szabályzatának elfogadása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 1.

2. Döntéshozatal keretmegállapodásos közbeszerzési eljárásban Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Döntéshozatal a „Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén parkgondozási munkák ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárásban Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 3.

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő garázsok értékesítése Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága 5.

Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekkörébe tartozó gazdasági társaságok egységes irányítási rendszerének kialakítása” projekt eredményeiről Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága

6.

7. ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2012. évi törzsház szintű üzleti terve Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága 8. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés módosítása Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Békéscsaba CsabaPark kialakítására kiemelt projektötlet benyújtása (Pályázat azonosítója: DAOP-2.1.1/G-11) Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 9.

6 10. Önerő biztosítása rekultiváció elvégzésére benyújtott pályázathoz Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 11.

12. Településrendezési Eszközök módosítása Előkészítő: Stratégiai – Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 13. Közterület-elnevezések Előkészítő: Stratégiai – Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Elővásárlási jog gyakorlása a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. 3377. hrsz-ú ingatlan esetén Előkészítő: Stratégiai – Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 14.

10.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1. Javaslat a 2011. évi költségvetési rendelet módosítására Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Középtávú tervezés a saját bevételek vonatkozásában Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 2.

és

a

kötelezettségvállalások

3. A 2012. évi költségvetési rendelet megalkotása Előkészítő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 11.)

A Békéscsabai Jókai Színház és a Békéscsabai intézményvezetői pályázati kiírásai Előkészítő: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Napsugár

Bábszínház

12.)

Tájékoztató a nemzetiségi önkormányzatok 2011. évi működéséről Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

7

13.)

A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet módosítása Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

14.)

A Békés Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum megalakulásához kapcsolódó, a Békés Megyei Önkormányzattal megkötendő megállapodás Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

15.)

A Magyar Önkormányzatok Szövetségéből történő kilépés Előkészítő: Kabinet Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

16.)

BEJELENTÉSEK

Vantara Gyula polgármester: 9 óra 29 perckor zárt ülést rendelt. (Kazetta 1/1. 085-097) Zárt ülés Technikai megjegyzés: 9 óra 35 perctől a testület nyilvános ülésen folytatja tovább munkáját. Napirenden kívüli felszólalás: Takács Péter képviselő: Február elején nem mindennapos időjárás köszöntött be Békéscsabára. A havazás pénteken kezdődött, majd szombaton nagy mennyiség képződött. Személyes tapasztalatai alapján, kedden volt olyan állapot, hogy viszonylag biztonságosan lehetett közlekedni. A jelenleg érvényben lévő szerződéses formában biztosított hóeltakarítás, valamilyen oknál fogva hatékonyan nem működik. Utoljára a 2003. évben történt nagyfokú havazásból kifolyólag beszélgettek a rendszer működési hibáiról. Épp ideje lenne megbízni az illetékes szakbizottságot a helyzet működésének áttekintésével. Próbáljanak meg hosszú távon, tartósan egy olyan rendszert kiépíteni, amely a rendkívüli időjárás esetén is biztosítja a biztonságos közlekedést. Szerencsés helyzet, hogy a Nemzeti Közútkezelő a városon belül megtartotta útjait, mivel azokon lehetett viszonylag normál körülmények között közlekedni. (Kazetta 1/1. 150-188) Vantara Gyula polgármester: A nem mindennapi körülmény azt jelenti, hogy nem mindennapi módon kell közlekedni és türelmet tanúsítani. Hóátfúvások esetén a védekezés teljesen hatástalan. Ilyen esetekben a közterület-felügyelet a tanyahálózatra kiemelt figyelmet fordít. Békéscsabán jelenleg nincs olyan vállalkozó, aki a feladatot 100 %-ig, a város polgárainak igényét kielégítve el tudná látni. A következő évek feladata lesz azon elgondolkodni, hogy az önkormányzat önállóan, non-profit alapon oldja-e meg a kérdést. (Kazetta 1/1. 188-207) Napirend tárgya:

Tájékoztató az Okmányiroda 2008-2011. évi tevékenységéről

8

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 207-210) Takács Péter képviselő: Az előterjesztés táblázata szerint 2008-2011-ig megközelítőleg 30.000-el csökkent az esetszám. Az anyagban nem talált arra utalást, hogy mi volt ennek az oka. Az előterjesztés a WAP-os ügyintézésről sem ejt szót, miközben Európában először Békéscsabán került bevezetésre. Legalább két mondatban célszerű lett volna megemlíteni. (Kazetta 1/1. 210-223) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Az Okmányiroda meglehetősen nagy ügyfélforgalmat lát el, a kezdeti nehézségek ellenére a központi felülvizsgáló szerv példaértékűnek ítélte meg munkáját. Az esetszám csökkenésnek elsősorban gazdasági okai vannak. Kérte Dr. Marosvölgyi Emesét, az Okmányiroda volt vezetőjét, válaszoljon a felmerült kérdésre. (Kazetta 1/1. 223-238) Dr. Marosvölgyi Emese csoportvezető: Tájékoztatásul elmondta, hogy a táblázatban az úgynevezett ügyirattípusú feladatok - amelyek a gépjármű ügyintézés területén jelennek meg – az átfedés miatt nem kerültek megjelenítésre. A WAP-os ügyintézésről az anyag az Általános szempontok között ejt szót. (Kazetta 1/1. 238-250) Vantara Gyula polgármester: Köszönetét fejezte ki az elismerésre méltó munkáért. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 250-256) A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 39/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Okmányiroda 2008 – 2011. évi tevékenységére vonatkozó tájékoztatót megismerte és azt elfogadja. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. február 24.

Napirend tárgya:

A helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló 36/1992. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, a rendelet módosítását ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 1/1. 256-267)

9 A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló 36/1992. (XII. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetésekről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló 36/1992. (XII. 18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következőket rendeli el: 1. § (1) A Rendelet 18/A. § (1) bekezdésében az „Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságának” szövegrész helyébe az „az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottsága” szöveg lép. (2) A Rendelet 18/A. § (2) bekezdésében és 18/C. § (2) bekezdésében az „Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság” szövegrész helyébe az „ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottság” szöveg lép. 2. § A Rendelet 19. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Közterületek fellobogózása 19. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületei az 1. mellékletben meghatározott időszakokban kerülnek fellobogózásra. (2) A fellobogózás akként történik, hogy Magyarország zászlaja és Békéscsaba Megyei Jogú Város zászlaja kihelyezésre kerül az 1. mellékletben meghatározott közterületeken található kandeláberekre. (3) A polgármester határozhat arról, hogy az 1. mellékletben meghatározott időszakokon és közterületeken kívül is fellobogózásra kerüljön közterület.” 3. § A Rendelet jelen rendelet 1. mellékletével egészül ki. 4. § Ez a rendelet 2012. április 15-én lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

10

1. melléklet 1. Március 14-e 16 óra és március 16-a 8 óra között, április 30-a 16 óra és május 2-a 8 óra között, a Városházi Esték rendezvénysorozat kezdő napját megelőző nap 16 óra és zárónapját követő nap 8 óra között, augusztus 19-e 16 óra és augusztus 21-e 8 óra között, valamint október 22-e 16 óra és október 24-e 8 óra között az alábbi közterületek kerülnek fellobogózásra: Andrássy út, Szabadság tér, Szent István tér, Szeberényi tér, Kossuth tér, Gyulai út. 2. A Csaba Expo rendezvénysorozat kezdő napját megelőző nap 16 óra és zárónapját követő nap 8 óra között, valamint a Csabai Kolbászfesztivál rendezvénysorozat kezdő napját megelőző nap 16 óra és zárónapját követő nap 8 óra között az alábbi közterületek kerülnek fellobogózásra: Andrássy út, Szabadság tér, Szent István tér, Szeberényi tér, Kossuth tér, Gyulai út, Bajza utca, Bánszki utca. Napirend tárgya:

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Dr. Szvercsák Szilvia jegyző. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 267-273) A közgyűlés 12 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 40/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, az alábbi határozatokat végrehajtottnak tekinti: 799/1999. (XI. 18.) 492/2004. (IX. 23.) 603/2004. (XI. 18.) 93/2005. (II. 24.) 246/2006. (V. 11.) 247/2006. (V. 11.) 333/2006. (VI. 8.) 426/2006. (VIII. 23.) 480/2006. (IX. 14.) 18/2007. (I. 25.) 34/2007. (I. 25.) 85/2007. (II. 15.) 86/2007. (II. 15.) 144/2007. (III. 29.) 164/2007. (III. 29.) 170/2007. (III. 29.) 184/2007. (IV. 12.) 232/2007. (IV. 26.) 246/2007. (IV. 26.)

283/2007. (V. 31.) 290/2007. (V. 31.) 295/2007. (V. 31.) 317/2007. (VI. 28.) 321/2007. (VI. 28.) 323/2007. (VI. 28.) 334/2007. (VI. 28.) 348/2007. (VI. 28.) 349/2007. (VI. 28.) 350/2007. (VI. 28.) 351/2007. (VI. 28.) 352/2007. (VI. 28.) 354/2007. (VI. 28.) 355/2007. (VI. 28.) 371/2007. (VII. 16.) 372/2007. (VII. 16.) 373/2007. (VII. 16.) 382/2007. (VII. 16.) 385/2007. (VII. 16.)

11 387/2007. (VII. 16.) 398/2007. (VII. 16.) 473/2007. (IX. 20.) 476/2007. (IX. 20.) 497/2007. (IX. 20.) 499/2007. (IX. 20.) 523/2007. (X. 18.) 545/2007. (X. 18.) 552/2007. (X. 18.) 594/2007. (XI. 22.) 595/2007. (XI. 22.) 596/2007. (XI. 22.) 602/2007. (XI. 22.) 608/2007. (XI. 22.) 609/2007. (XI. 22.) 612/2007. (XI. 22.) 655/2007. (XII. 13.) 658/2007. (XII. 13.) 10/2008. (I. 24.) 29/2008. (I. 24.) 30/2008. (I. 24.) 31/2008. (I. 24.) 32/2008. (I. 24.) 33/2008. (I. 24.) 34/2008. (I. 24.) 35/2008. (I. 24.) 36/2008. (I. 24.) 37/2008. (I. 24.) 38/2008. (I. 24.) 39/2008. (I. 24.) 40/2008. (I. 24.) 41/2008. (I. 24.) 42/2008. (I. 24.) 43/2008. (I. 24.) 44/2008. (I. 24.) 45/2008. (I. 24.) 46/2008. (I. 24.) 47/2008. (I. 24.) 48/2008. (I. 24.) 49/2008. (I. 24.) 50/2008. (I. 24.) 51/2008. (I. 24.) 52/2008. (I. 24.) 53/2008. (I. 24.) 54/2008. (I. 24.) 55/2008. (I. 24.) 56/2008. (I. 24.) 57/2008. (I. 24.) 58/2008. (I. 24.) 59/2008. (I. 24.)

60/2008. (I. 24.) 61/2008. (I. 24.) 62/2008. (I. 24.) 63/2008. (I. 24.) 66/2008. (I. 24.) 67/2008. (I. 24.) 113/2008. (II. 28.) 117/2008. (II. 28.) 118/2008. (II. 28.) 119/2008. (II. 28.) 138/2008. (II. 28.) 139/2008. (II. 28.) 145/2008. (II. 28.) 149/2008. (III. 27.) 528/2008. (X. 16.) 529/2008. (X. 16.) 530/2008. (X. 16.) 531/2008. (X. 16.) 532/2008. (X. 16.) 533/2008. (X. 16.) 534/2008. (X. 16.) 535/2008. (X. 16.) 536/2008. (X. 16.) 37/2009. (I. 22.) 163/2010. (III. 18.) 29/2011. (I. 28.) 38/2011. (II. 25.) 39/2011. (II. 25.) 40/2011. (II. 25.) 41/2011. (II. 25.) 52/2011. (II. 25.) 90/2011. (III. 25.) 91/2011. (III. 25.) 92/2011. (III. 25.) 93/2011. (III. 25.) 94/2011. (III. 25.) 95/2011. (III. 25.) 96/2011. (III. 25.) 97/2011. (III. 25.) 180/2011. (III. 25.) 186/2011. (IV. 29.) 187/2011. (IV. 29.) 188/2011. (IV. 29.) 189/2011. (IV. 29.) 190/2011. (IV. 29.) 191/2011. (IV. 29.) 192/2011. (IV. 29.) 193/2011. (IV. 29.) 197/2011. (IV. 29.) 198/2011. (IV. 29.)

12 199/2011. (IV. 29.) 200/2011. (IV. 29.) 201/2011. (IV. 29.) 202/2011. (IV. 29.) 203/2011. (IV. 29.) 204/2011. (IV. 29.) 205/2011. (IV. 29.) 208/2011. (IV. 29.) 209/2011. (IV. 29.) 237/2011. (IV. 29.) 242/2011. (IV. 29.) 244/2011. (V. 27.) 248/2011. (V. 27.) 249/2011. (V. 27.) 250/2011. (V. 27.) 251/2011. (V. 27.) 252/2011. (V. 27.) 253/2011. (V. 27.) 254/2011. (V. 27.) 255/2011. (V. 27.) 256/2011. (V. 27.) 257/2011. (V. 27.) 272/2011. (V. 27.) 300/2011. (V. 27.) 301/2011. (V. 27.) 302/2011. (V. 27.) 303/2011. (V. 27.) 309/2011. (VI. 24.) 310/2011. (VI. 24.) 311/2011. (VI. 24.) 312/2011. (VI. 24.) 315/2011. (VI. 24.) 318/2011. (VI. 24.) 319/2011. (VI. 24.) 320/2011. (VI. 24.) 321/2011. (VI. 24.) 322/2011. (VI. 24.) 323/2011. (VI. 24.) 324/2011. (VI. 24.) 325/2011. (VI. 24.) 326/2011. (VI. 24.) 327/2011. (VI. 26.) 328/2011. (VI. 24.) 332/2011. (VI. 24.) 362/2011. (IX. 23.) 363/2011. (IX. 23.) 364/2011. (IX. 23.) 371/2011. (IX. 23.) 375/2011. (IX. 23.) 376/2011. (IX. 23.)

377/2011. (IX. 23.) 378/2011. (IX. 23.) 380/2011. (IX. 23.) 381/2011. (IX. 23.) 382/2011. (IX. 23.) 383/2011. (IX. 23.) 384/2011. (IX. 23.) 385/2011. (IX. 23.) 386/2011. (IX. 23.) 393/2011. (IX. 23.) 394/2011. (IX. 23.) 395/2011. (IX. 23.) 422/2011. (X. 21.) 423/2011. (X. 21.) 425/2011. (X. 21.) 426/2011. (X. 21.) 456/2011. (XI. 18.) 457/2011. (XI. 18.) 458/2011. (XI. 18.) 459/2011. (XI. 18.) 460/2011. (XI. 18.) 461/2011. (XI. 18.) 462/2011. (XI. 18.) 463/2011. (XI. 18.) 470/2011. (XI. 18.) 471/2011. (XI. 18.) 486/2011. (XII. 16.) 504/2011. (XII. 16.) 514/2011. (XII. 16.) 515/2011. (XII. 16.) 517/2011. (XII. 16.)

13 Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. február 24.

Napirend tárgya:

A Békés Megyei véleményezése

Vízművek

Zrt.

közgyűlési

előterjesztéseinek

Vantara Gyula polgármester: Ismételten köszöntötte a Békés Megyei Vízművek Zrt. képviseletében megjelenteket, kérte, hogy a felmerülő kérdésekre adják meg a választ. Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a testületi ülés előtt tárgyalta. Felkérte Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnököt, tájékoztassa a közgyűlést a bizottság álláspontjáról. (Kazetta 1/1. 273-282) Dr. Ferenczi Attila a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési Bizottság elnöke: Bizottságuk a szakértőket meghallgatva, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. (Kazetta 1/1. 282-283) Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztés 1. pontja a Társaság igazgatósági tagjainak tagsági jogviszonyának fenntartásáról, valamint megerősítéséről szól. A törvényi adottságok miatt az önkormányzatok konszolidációjának az átvételével kapcsolatos törvényben szereplő kitétel, amely szerint 2013. május 31-ig szükséges megerősíteni a jelenlegi igazgatósági tagok jogviszonyát. A 2. pont a Társaság 2012. évi üzleti tervét taglalja, ami a mellékelt anyag alapján tanulmányozható. A főbb számokat, elképzeléseket az előterjesztés tartalmazza. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 283-295) Takács Péter képviselő: Számára furcsa, hogy a közgyűlés olyan anyagot tárgyal, amely ma reggel került az illetékes bizottság elé, miközben a bizottságokon végigment anyag meg lekerül a napirendről. Az üzleti terv – 4. számú melléklet „Árbevételek tervezése” címszó alatt szerepel az ivóvízfogyasztásból, valamint a szennyvízből származó árbevétel. A kimutatás szerint a tavalyi teljesítés mértékét a valóságos „fogyasztás” nem hozta, véleménye szerint alultervezett. A számarány kialakításánál figyelembe vették a lakosság nagy többségének szennyvízelvezető rendszerre történő rácsatlakozási igényét? (Kazetta 1/1. 295-314) Vantara Gyula polgármester: Felkérte a Békés Megyei Vízművek Zrt. képviselőjét válaszadásra. (Kazetta 1/1. 314-316) Badics Józsefné a Békés Megyei Vízművek Zrt. képviselője: Takács Péter képviselőnek a kiküldött anyagra irányuló felvetésére elmondta, hogy a Társaság SZMSZ-e értelmében a közgyűlés előtt 15 nappal kell kiküldenie a közgyűlésre tervezett anyagokat. Az előterjesztések a megfelelő véleményezéseken – Igazgatósági ülés, FEB – átestek, majd ezt követően az anyag az érintettek részére kiküldésre került. A jövőben figyelembe veszik az önkormányzat közgyűlésének időpontját, és annak megfelelően küldik meg az anyagokat véleményezésre. Az

14 üzleti tervvel kapcsolatban elmondta, hogy számoltak azokkal a mennyiségekkel, amelyek a rákötésből erednek. A rákötések kapcsán öt hónapos díjkedvezményt vezettek be. A mennyiségi terv a folyamatos rákötési arányt figyelembe véve magában foglalja a mennyiségi adatokat, viszont az értékadatokban nem szerepelnek az öt hónapos díjkedvezmény miatt. (Kazetta 1/1. 316-342) Szeverényi György a Békés Megyei Vízművek Zrt. békéscsabai mérnökségének vezetője: Tájékoztatásul elmondta, hogy Békéscsabán 9400 fogyasztó köttet rá a jelenleg épülő csatornahálózatra, amiből 300 már megvalósult. Az átadás öblözetenként, a PIU szervezet kiértesítése után történik. Azok a fogyasztók, akik a kiértesítést követően 3 hónapon belül a hálózatra rákötnek, 5 hónap kedvezményben részesülnek. (Kazetta 1/1. 342-358) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 41/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a Békés Megyei Vízművek Zrt. 2012. március 12-ei rendkívüli közgyűlésén a Zrt. előterjesztéseinek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát a jelen előterjesztés alapján meghatározott irányelvek szerint képviselje. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2011. március 12.

Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a vízmű képviselőinek jelenlétét, további jó munkát kívánt. (Kazetta 1/1. 358-364) Napirend tárgya: Tárgy:

Oktatási, közművelődési és sport ügyek

Szándéknyilatkozat a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium hatosztályos gimnáziumi képzésének folytatására

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Kiss Tibor alpolgármester. Az előterjesztést véleményezte a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/1. 364-375) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

15 42/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése szándékát fejezi ki a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium képzési szerkezetének módosítására az alábbiak szerint: a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben ismét bevezetésre kerülne a 6 évfolyamos gimnáziumi képzés az általános iskolai körzeti feladatellátás megtartása mellett, a négyosztályos gimnáziumi képzés fokozatosan kifutna, a 2015/2016-os tanévtől kezdődően nem történne beiskolázás a 9. évfolyamra.

2.

Az intézmény vezetése 2012. március 30-ig köteles kidolgozni és jóváhagyásra benyújtani az új képzési szerkezetre vonatkozó intézkedéseket a tanulók osztályokba szervezésére, az egyes évfolyamokra történő belépés, átlépés szabályait.

3.

Az iskolai szerkezet átalakítására vonatkozó végleges döntésre a szakértői vélemények ismeretében és a véleményeztetési eljárások lefolytatását követően kerülhet sor.

Felelős: Határidő:

Kiss Tibor alpolgármester 2011. május 30.

Tárgy:

BÉKSZI Kós Károly Tagintézmény telephely áthelyezése

Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő Kiss Tibor alpolgármester. Az előterjesztést véleményezte a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/1. 375-390) Hrabovszki György képviselő: A 2. és 10. Számú Általános Iskola integrációjakor ellenzéki oldalról több alkalommal feltették azt a kérdést, hogy vajon milyen okok, indokok vezettek az integrációhoz, és mekkora összegű megtakarítást eredményez? Kiss Tibor alpolgármester fórumokon, valamint a közgyűlésen a racionalizálás szükségességét azzal indokolta, hogy a 10. Számú Általános Iskolában rendkívül komoly felújítási, átalakítási és egyéb munkálatok szükségesek, az integrációnak többek között ez az egyik legjelentősebb tétele, mint megtakarítási elem. Az alpolgármester véleménye szerint, amit nem kell kifizetni, az önmagában már megtakarítás. A Kós Károly tagintézmény eladásra kerül az Evangélikus Egyház részére, és az intézmény a 10. Számú Általános Iskolába kerül áthelyezésre. Ahhoz, hogy az épület a tanulók fogadására alkalmas legyen, számos átalakuláson kell keresztülmennie. Ez esetben, hol van a megtakarítás? A szakképzés oldaláról számos olyan gyakorlati terem és egyéb kialakítás szükséges, ami egyébként az általános iskolai szintű oktatásban nem. Ismert volt a Kós Károly épületének eladása a 2. és 10. Számú Általános Iskola integrációjakor? Amennyiben ez volt az eredeti szándék, miért nem lehetett egyben a közgyűlés elé terjeszteni? Ha nem ez volt a szándék, akkor az az indoklás, ami akkor elhangzott, a felújítás költsége, valamint a hozzá kapcsolódó

16 hatalmas teher, amitől az önkormányzat megszabadul, az most hol van? Hol a megtakarítás? Hiszen a keletkezett összeget vagy még többet, az önkormányzat az épület felújítására rákölti. (Kazetta 1/1. 390-424) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Reagálva Hrabovszki György képviselő felvetésére elmondta, hogy mozgalmuk elviekben egyetért felvetésével, viszont ha figyelembe veszik az államosítást, szerencsés helyzet állt elő azzal, hogy nem költöttek az iskolaépület felújítására. Támogatták az Evangélikus Egyház törekvését, üdvözlik, hogy óvodai és általános iskolai alsó tagozatos képzés indul az egyház berkein belül a városban, viszont felhívta a figyelmet, hogy nem olyan régen iskola összevonások történtek, óvodák szűntek meg intézményracionalizálás és gyereklétszám csökkenés miatt. Mi lesz az összevont intézményekkel? A gyereklétszám, hogy alakul? (Kazetta 1/1. 424-450) Kiss Tibor alpolgármester: Sok mindennel rendelkeznek, de a jövőbelátás tehetségével még nem. Az Evangélikus Egyház intézményrendszerének bővítési szándékáról az önkormányzat korábban nem tudott, a tervek most születtek. Felhívta Hrabovszki György képviselő figyelmét, hogy a legnagyobb kritika az önkormányzattal szemben az volt, hogy az adott településrészen nem lesz intézmény, nem lesznek fiatalok, a terület el fog öregedni. A tagintézmény egy sokkal jobb körülmények közé kerül. A Kós Károly Szakiskolában váltott tanítás van, osztályszám kevés a gyereklétszámhoz képest, a délelőtt, délutáni tanítás a Kazinczy utcai épületben megoldható. A felújításra szánt összeg minimális, tekintettel arra, hogy az iskola profilja az építőipar. Logikus, hogy ahova 7 éves gyerekek jártak, pl. a vizesblokk tekintetében elengedhetetlen a felújítás. A városnak az értékesítésből bevétele származik, továbbá az intézmény jobb körülmények közé kerül. Szabóné Kocziha Tünde képviselő kérdésére elmondta, hogy az, hogy egy adott intézmény egy rendszert működtessen az alapoktól egészen az érettségiig, az iskolavezetés külön döntése. Véleménye szerint lesz kereslet az intézmény által kínált lehetőségekre. Kérte a képviselőket, hogy a határozati javaslatot jó szívvel szavazzák meg. (Kazetta 1/1. 450-539) Kutyej Pál képviselő: Az nem kérdés, hogy kevesebb a gyermeklétszám. Az egyházi gimnázium speciális helyzetben van, az egész megyéből, valamint a megyehatáron túlról is vonzza a gyerekeket. Kollégiumuk 80 %-ban telített. Az egyháznak régi törekvése a teljes paletta kialakítása, az óvodától egészen az érettségéig, amely nem jelenti a röghöz kötést. Üdvözlendő a városnak az a törekvése, amely a Kazinczy utcai épület diákok általi felújítására irányul, erősítve ezzel a szaktudást is. (Kazetta 1/1. 539- 1/2. 012) Takács Péter képviselő: A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elmúlt évben zajlott ülésén Köles István elnök arra a kérdésére, miszerint hogyan alakul a 10. Számú Általános Iskola sorsa, nagyjából felvázolta név nélkül, de nincs ezzel semmi probléma. Számára elfogadható konstrukció, ha az Evangélikus Egyház az épületet piaci áron megvásárolja, továbbá ha a 20 millió forintos felújítási költség tartható. Az óvodás csoport, valamint az alsó tagozat beindítása konkurenciát fog jelenteni a közelben működő önkormányzati fenntartású intézményekre nézve. Ugyanakkor mindenki számára ismert, hogy a vagyoni bevétel mennyire égetően szükséges ebben az évben a város számára. (Kazetta 1/2. 012-033)

17

Hrabovszki György képviselő: A félreértések elkerülése végett elmondta, hogy az előterjesztést megszavazza a későbbi egyház részére történő ingatlanértékesítéssel együtt. Nem ez ellen ágál. Személye is információval rendelkezik arról, hogy a bizottsági ülésen mik hangzottak el, nevezetesen, hogy a koncepció ismert volt, és arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy szerencsés lett volna a koncepciót teljes terjedelmében tárgyalni olyan módon, amikor az ok-okozati összefüggések végigvezethetők, hiszen ebben a helyzetben az önkormányzat sem az eladással, sem az ingatlan hasznosításával alapvetően nem jár rosszul. Ezért is támogatja. Kiss Tibor alpolgármestertől kérte, hogy a korrekt válaszai mellett ne csúsztasson. Akkor, amikor a terület kiürüléséről beszéltek, akkor az általános iskolai ellátás hiányát vetették fel. Ez az aggálya azóta is természetesen fennáll, nem hiszi, hogy egy középiskola betelepítése a terület oktatási rendszerének ezt a részét pótolná. (Kazetta 1/2. 033-050) Kutyej Pál képviselő: A 2. és 10. Számú Általános Iskola integrációjakor az Evangélikus Egyház még gondolatban sem foglalkozott a Kós Károly tagintézmény megvásárlásával. A paletta színesítését nevezethetik konkurenciának is, de inkább színt hoz a városba. Az óvodanyitás bizonyos plusz kiadást jelentene az önkormányzat számára, amit az egyház levesz a „válláról”. (Kazetta 1/2. 050-070) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Véleménye szerint a konkurenciahelyzet egyfajta versenyhelyzetet is teremthet, innentől kezdve minden iskola versenyezhet az oktatás színvonalával, a különböző plusz szolgáltatásokkal, amivel odacsalogatja a gyerekeket. Mindenképpen hasznára válik a város számára. Felszólalásával azt a fajta ellentétes folyamatot szerette volna bemutatni, hogy az iskolabezárások mellett egy másfajta folyamat is elindult, az iskolanyitás, amit mozgalmuk támogat. (Kazetta 1/2. 070-078) Kiss Tibor alpolgármester: A gyereklétszám drasztikus csökkenése generált döntéseket. Véleménye szerint egy kedvező helyzet áll elő. Hogy miért nem fejtették ki annakidején a teljes koncepciót, azért mert az egyház szándéka nem volt ismert. Hrabovszki György képviselő csúsztatással kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy személye arra utalt, hogy az MSZP szerint a Kazinczy utcai épület gyakorlatilag egy kihasználatlan, szellemházzá alakul. Takács Péter képviselőnek elmondta, hogy jövő hét kedden egész napos szakmai ülést tartanak a BÉKSZI-ben, ahol a kormányhivatal osztályvezetői és munkatársai felvázolják a várható lépéseket. Szívesen várja a képviselőt is az előadásra. (Kazetta 1/2. 078-100) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A terület a szakképzés beindításával csak nyerhet. Nem volt már annyi általános iskoláskorú gyerek, hogy feltöltsék az osztályokat, viszont így akár felnőtt képzés, munkahelyteremtés, rehabilitációra való felkészítés is folyhat az intézményben. (Kazetta 1/2. 100-106) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 106-109)

18 A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 43/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja szándékát, hogy a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája Békéscsaba, Baross utca 1-3. szám alatt található feladatellátási helyét 2012. július 15. napjával ki kívánja vonni az oktatási ágazatból; a Békéscsaba, Kazinczy u. 8. szám alatti iskolaépületet 2012. június 18. napjával át kívánja adni a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskolája részére.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja azon szándékát, hogy 2012. június 18. napjától a Kazinczy Ferenc Általános Iskola Kazinczy u 8. szám alatti telephelyéről az általános iskolás tanulók az intézmény Békéscsaba, Irányi utca 14. szám alatti székhelyén kerüljenek elhelyezésre.

Felelős: Határidő: III.

Kiss Tibor alpolgármester 2012. február 24.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a szándéknyilvánítással kapcsolatos – jogszabály alapján kötelező – véleményezési eljárásokat folytassa le, a szükséges szakvéleményeket szerezze be.

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. május 30.

Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetési ügyek

2012-2013. gázév közös gázbeszerzése

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, és a határozati javaslattal kapcsolatban az alábbi módosító javaslattal élt, amit előterjesztőként befogad: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2012-2013-as gázévre vonatkozó közös gázbeszerzésre létrejövő szindikátusi szerződéstervezetet - amelyet az Önkormányzatok a földgázbeszerzési feladataik összehangolása céljából a Békés Megyei Önkormányzat koordinálása mellett kötnek meg – jóváhagyja, és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szerződés aláírására, valamint arra, hogy közös földgázbeszerzés ügyében eljárjon. A mondat bevezető részében pontosításra került a Megyei Jogú Város Közgyűlésének státusza. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 109-122) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

19 44/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy azon kisfogyasztók (20 m3/h alatti), akiknél kedvezőbben alakul az egyetemes szolgáltatói ár a piaci árnál, a 2012-2013. gázévben térjenek vissza az Egyetemes Szolgáltatói körbe és ne szerepeljenek a közös földgázbeszerzésre vonatkozó közbeszerzési tenderkiírásban.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozik a Békés Megyei Önkormányzat koordinálása mellett a 2012-2013-as gázévre vonatkozó közös földgázbeszerzés lefolytatására létrehozandó konzorciumhoz.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2012-2013-as gázévre vonatkozó közös gázbeszerzésre létrejövő Szindikátusi Szerződés tervezetet - amelyet az önkormányzatok a földgázbeszerzési feladataik összehangolása céljából a Békés Megyei Önkormányzat koordinálása mellett kötnek meg - jóváhagyja, és felhatalmazza Vantara Gyula polgármester a szerződés aláírására, valamit arra, hogy a közös földgázbeszerzés ügyében eljárjon.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közös földgázbeszerzéssel kapcsolatosan felmerülő 1.300.000,- Ft költség fedezetéül az önkormányzati fenntartású intézmények esetében forrásként a 2012. évi költségvetésről szóló rendeletben a működési jellegű energia céltartalék előirányzatot jelöli meg. A nem önkormányzati fenntartású intézményekre (Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt.) jutó költség fogyasztásarányosan kerül továbbszámlázásra.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. június 30.

Tárgy:

Téli rendkívüli hóeltakarítás vis maior támogatásának igénybejelentése –

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést mai ülésén tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, 7 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot támogatásra javasolja a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 122-130) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 45/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2012. február 5-től 2012. február 20-ig elrendelt rendkívüli hóeltakarítás költségeinek, 9.905.237,- Ft-nak, azaz kilencmillió-kilencszázötezer-kétszázharminchét forintnak 70 %-os mértékű vis maior támogatására, vagyis 6.933.666,- Ft-ra, azaz hatmillió-kilencszázharmincháromezer-

20 hatszázhatvanhat forintra támogatási kérelmet nyújt be a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságához (a továbbiakban: Kincstár). 2.

A felmerült rendkívüli védekezési munkák költségei a 2012. évi önkormányzati költségvetésben nem kerültek tervezésre, az önkormányzat saját erejéből annak csak 30 %-át - 2.971.571,- Ft-ot, azaz kettőmillió-kilencszázhetvenegyezer-ötszázhetvenegy forintot - tudja biztosítani.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyilatkozik arról, hogy az önkormányzat: nem esik a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében foglalt kizáró okok alá, az adott tárgyban korábban vagy egyidejűleg nem nyújtott be támogatási igényt.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a vis maior támogatási kérelem benyújtásához egyéb jogszabályokban előírt, szükséges nyilatkozatokat megtegye.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Napirend tárgya: Tárgy:

Szociális területet érintő ügyek

A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, ügyrendi szempontból közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja a rendelet-tervezetet, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság módosító javaslattal élt a rendelet 11. §-val kapcsolatban. A módosítás az eredeti rendelet 9. §-ban szereplő szövegezést tartalmazza. Az előterjesztő a módosítást befogadja? (Kazetta 1/2. 130-139) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A módosító javaslatot befogadja. (Kazetta 1/2. 139-140) Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: Az előterjesztést bizottságuk is megtárgyalta, és támogatja a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság módosító javaslatát. A támogatási rendszer 2001. óta működik, azóta kb. 300 millió forint kamatmentes támogatáshoz nyújtottak segítséget, azonban 20 milliós be nem fizetett kölcsöntartozás áll fenn. Ebből adódóan szigorították a feltételeket. Visszafizetés esetén nem került meghatározásra a méltányosság gyakorlásának módja, pontosítva lett a bírálási szempont. A rendeletmódosítást elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 1/2 140-164)

21 Takács Péter képviselő: Az 5. § „A javasolt módosítás” b) pontjával kapcsolatban az alábbi módosító javaslattal él: „ha a kérelmezőnek vagy a családjának az önkormányzattal szemben jogosulatlanul igénybe vett ellátásból származó adóssága vagy helyi adó tartozása áll fenn” (Kazetta 1/2. 164-173) Herczeg Tamás tanácsnok: A rendeletmódosítás azt a téves gondolkodásmódot próbálja enyhíteni, megszüntetni, amely arra irányult, hogy a város által nyújtott támogatás viszonylag rugalmas szempontrendszerrel felvehető. Ismert, hogy a pénzintézetek rendkívül szigorú feltételek mellett nyújtanak forrást, pl. lakásvásárláshoz. Ezt a téves gondolkodásmódot próbálja megváltoztatni, és egy korrektebb, pontosabb csatornába próbálja terelni a városi támogatások rendszerét. Számos olyan település van, ahol megszüntették az ilyen jellegű juttatási formát. A város jelenlegi költségvetési helyzetében a támogatási forma megőrzése rendkívül fontos vívmány. A helyi adó visszafizetési hátralék érzékelése szerint beépíthető a rendeletmódosításba. (Kazetta 1/2. 173-189) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy a módosító javaslattal kapcsolatban nyilatkozzon. (Kazetta 1/2. 189-190) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: A módosító javaslatot előterjesztőként befogadja. (Kazetta 1/2. 190-192) Vantara Gyula polgármester: Azon személy, aki valamilyen módon a város felé tartozással bír, mindaddig semmilyen kedvezményben nem részesülhet, amíg az adóságát meg nem téríti. Más kérdés, hogy át kell gondolni, hogy ennek a körnek milyen helyi adó tartozásai lehetnek a várossal szemben. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 1/2. 192-202) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

22 „2. § „(1) E rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a) bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) életvitelszerűen tartózkodó bevándorolt, vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, c) életvitelszerűen tartózkodó, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben a támogatás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. (2) E rendelet alkalmazásában a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott jövedelem; b) család: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; c) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott személyek közössége; d) élettárs: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott személy.” 2. § A Rendelet 4. § (2) bekezdése a következő f), g), h), i) pontokkal egészül ki: [A kérelemhez csatolni kell:] „f) a munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáról szóló igazolást, g) a jövedelmet terhelő egyéb hitelből származó fizetési kötelezettségről szóló igazolást, h) a kérelem benyújtását megelőző három hónapra vonatkozóan legalább két közüzemi számla befizetésének igazolását, i) megtakarítással rendelkező kérelmező esetén a megtakarításra vonatkozó igazolást.” 3. § A Rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nem nyújtható lakáscélú önkormányzati támogatás, a) ha a kérelmező a kérelemben olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelent, b) ha a kérelmezőnek vagy a családjának az önkormányzattal szemben jogosulatlanul igénybe vett ellátásból származó adóssága, vagy ennyi adótartozása áll fenn.”

23

4. § A Rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Lakáscélú önkormányzati támogatás megállapítására akkor kerülhet sor, ha a) a kérelmező, illetve a családja havi nettó összjövedelemének legalább az 50 %-a munkajövedelemből származik, b) a kérelmező vagy a család legalább egy tagja – a kérelem benyújtásának időpontjában – legalább 3 hónapja fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik és c) az önkormányzat által biztosított kamatmentes kölcsön havi törlesztő részlete – az egyéb kölcsönökből származó fizetési kötelezettségekkel együtt – a kérelmező illetve a családja havi nettó összjövedelmének legfeljebb a 30 %-a.” 5. § A Rendelet 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az első lakástulajdon megszerzéséhez igényelhető kamatmentes kölcsön iránti kérelmek minden év március 1. és 31. napja és szeptember 1. és 30. napja között nyújthatók be.” 6. § A Rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatással kapcsolatos hatáskörét a 7. § (2)–(3) bekezdésében foglalt kivétellel a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságra átruházza.” 7. § A Rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozata alapján a támogatott személlyel a kölcsönszerződést a Bizottság elnöke köti meg.” 8. § A Rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság határozattal dönt a kölcsönszerződés felmondásáról, ha a) a kérelmező a megítélt támogatást a kölcsönszerződés aláírásától számított három hónapon belül nem veszi át, b) a támogatás felhasználása a kérelemtől eltérő célra történik, c) a kérelmező a részletfizetési kötelezettségének teljesítésével 90 napon túl késedelembe esik és a fizetési halasztást, vagy átütemezést nem kérelmezte.”

24

9. § A Rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kölcsönszerződés felmondása esetén a kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást egy összegben, haladéktalanul, az igénybevétel napjától a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerint számított kamataival együtt kell visszafizetni.” 10. § A Rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A kölcsönszerződés felmondására a 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben akkor kerülhet sor, ha az adóst a fizetési kötelezettség teljesítésére a Polgármesteri Hivatal adminisztratív feladatokat ellátó szervezeti egysége legalább két alkalommal felszólította.” 11. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § (1) A kamatmentes kölcsön támogatásból származó fizetési kötelezettség teljesítésének legfeljebb egy évre történő felfüggesztését a támogatásban részesült személy az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól kérheti. (2) A támogatásban részesült személy az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kölcsönszerződésből fennálló fizetési kötelezettségének átütemezését kérheti az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kérelmek elbírálása során a kölcsönszerződés módosítására úgy kerülhet sor, hogy az adósság visszafizetésének futamideje - a fizetési kötelezettség teljesítésének megkezdésétől számított - legfeljebb 10 év lehet. (4) Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a kérelmező szociális és vagyoni helyzetében, életkörülményeiben a kölcsönszerződés megkötése után beállt olyan rendkívüli körülményt, amely közrejátszhat a visszafizetés halasztásában. Rendkívüli körülmény különösen a munkahely elvesztése, baleset, közeli hozzátartozó halála, betegség. A Bizottság a rendkívüli körülmény fennállása esetén az egyéni élethelyzet mérlegelése alapján dönt. (5) Ha a kérelmező a részletfizetési kötelezettségét az (1)-(2) bekezdésben foglalt kedvezmények igénybevételét követően sem teljesíti, és 90 napon túli késedelembe esik, a kölcsönszerződést – a 8. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – fel kell mondani.” 12. § A Rendelet melléklete helyébe a jelen rendelet melléklete lép.

25 13. § (1) Ez a rendelet 2012. március 1. napján lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2012. március 2. napján hatályát veszti. Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Vantara Gyula sk. polgármester

Melléklet Elbírálási szempontrendszer Személyenként elérhető pontszámok: 1.) Ha a kérelmező (házaspárok, élettársak esetében annak legalább egyik tagja) bejelentett békéscsabai lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik: legalább két éve személyenként 2 pont 2 évnél hosszabb ideje személyenként 4 pont 2.) A gyermekek száma alapján: 14 éven aluliaknál 14-18 év közöttieknél A gyermekek után elérhető pontszám

gyermekenként 2 pont gyermekenként 1 pont maximum 6 pont

3.) Felsőfokú iskolai tanulmányok alapján (felnőtt, vagy gyermek esetében): felsőfokú végzettség (diploma bemutatásával) személyenként 2 pont felsőfokú tanulmányokat folytatók személyenként 1 pont 4.) Ha a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonya a) 1-3 éve áll fenn b) 4-10 éve áll fenn c) 11-15 éve áll fenn d) 15 évnél hosszabb ideje áll fenn 5.) Ha a kérelmező családtagja munkavégzésre irányuló jogviszonya a) 1-3 éve áll fenn b) 4-10 éve áll fenn c) 11-15 éve áll fenn d) 15 évnél hosszabb ideje áll fenn (a kérelmezővel együtt élő személyek számától függetlenül)

3 pont 4 pont 5 pont 6 pont

3 pont 4 pont 5 pont 6 pont

Családonként elérhető pontszámok: 6.) A kérelmező illetve családja összes (igazolt) havi nettó jövedelmének 60%-a munkajövedelemből származik 61%-70%-a munkajövedelemből származik 71%-80%-a munkajövedelemből származik

3 pont 4 pont 5 pont

26 81%-ánál nagyobb része munkajövedelemből származik

6 pont

7.) Ha a kérelmező illetve, a családja készpénzzel vagy egyéb megtakarítással rendelkezik, ezek összege alapján 500 000 Ft-ig 1 pont 500 001 és 1 000 000 Ft között 2 pont 1 000 001 és 1 500 000 Ft között 3 pont 1 500 001 Ft felett 4 pont 8.) A kérelmező önkormányzati bérlakás bérlője:

4 pont

9.) A kérelmező albérletben lakik:

3 pont

10.) A kérelmező családtagnál lakik:

2 pont

11.) Városi érdek alapján: Tárgy:.

1-5 pont

A 2012. évi közfoglalkoztatási program tervezete

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 202-206) Takács Péter képviselő: A tavalyi évben már felvetette azon kérdését, miszerint miért olyan alacsony azoknak a száma, akik bővebb határidőben vannak foglalkoztatva? Ez jelenti a hónapok számát, a napi foglalkoztatások időtartamát. A polgármester tájékoztatása szerint ennek kifejezetten anyagi okai vannak. Az intézményeknél 3 vagy 4 hónapig, négy órában folyt a foglalkoztatás, a 6-8 órás, ami valójában mind az érintett, mind a befogadó számára, elég korlátozott megoldás volt akkor is és most is. Ellenben az intézményeknél a 2011. évben találkozott olyan személyekkel, akik 8 órában voltak foglalkoztatva 8-9 hónapon át. A rendszer hogyan működik? Az 50 főt a polgármesteri hivatal alkalmazza, vagy az intézményekhez kiközvetítésre kerülnek? Messzemenően támogatja a közcélú foglalkoztatást. (Kazetta 1/2. 206-222) Szabóné Kocziha Tünde képviselő: Álláspontjuk szerint a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszer nyilvánvalóan nem oldja meg sem a szociálisan rászorulók, sem a helyben élő munkanélküliek problémáját, de természetesen minden olyan célt támogatnak, amely legalább időszakosan is egy kisebb bevételt tesz lehetővé a szociálisan rászorulók számára. (Kazetta 1/2. 222-229) Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: A számok tekintetében elmondta, hogy a sarokszámokat a Munkaügyi Központ határozza meg, a tavalyi évhez hasonlóan. A kérelmet a központhoz kell benyújtani, ezután határozzák meg, hogy hány főt és milyen időtartamban foglalkoztathat az önkormányzat, illetve az önkormányzat intézményei. Felhívta a közgyűlés figyelmét, hogy programtervezet szerepel az előterjesztésben. A tavalyi évben több alkalommal készült előterjesztés a közgyűlés felé, tekintettel arra, hogy a Munkaügyi Központ megkeresése időről

27 időre változik, a foglalkoztatottak létszáma év közben is módosulhat. Az 50 főt nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat foglalkoztatja. Az intézmények külön nyújthatják be kérelmeiket, de a keretszámok miatt célszerű, ha a Szociálpolitikai Osztály Közfoglalkoztatási Csoportja tisztában van azzal, hogy az egyes intézményeknek milyen igénye van, hány embert foglalkoztatnának. Az 50 főből 20-25 fő 8 órás munkavégzésen vesz részt, ők lesznek a brigádvezetők. A tavalyi évben nagyon jól működött az intézményfelújító brigád, ezen személyeket szeretnék a jövőben is, a maximális létszámban foglalkoztatni. Az, hogy egyes intézményeknél hogyan fordulhatott az elő a 8 órás foglalkoztatás, abból adódhat, hogy a Munkaügyi Központhoz közvetlenül nyújtották be kérelmüket. (Kazetta 1/2. 229-256) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 256-261) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 46/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2012. évben 706 fő (50 fő 6-8 órás 8 hónapos és 656 fő 6 órás 3 hónapos) közfoglalkoztatására nyújt be kérelmet a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjához. A közgyűlés a 2012. évi közfoglalkoztatás megvalósításához Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat 2012. évi költségvetésében 50.000.000,- Ft-ot különít el. Felelős: Határidő:

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzati intézmények és a közfeladatot ellátó civil szervezetek közfoglalkoztatása esetén a közfoglalkoztatás bér és járulékköltségei foglalkoztatót terhelő részének az 50 %-át biztosítja. Felelős: Határidő:

3.

Vantara Gyula polgármester 2012. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a közfoglalkoztatással kapcsolatos kérelmek, dokumentumok aláírására. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 24.

Vantara Gyula polgármester 2012. december 31.

A Csaba Ügyeleti Kft. feladatvállalási szerződésének módosítása

28 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 261-269) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 47/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése - Békéscsaba Megyei Jogú Város lakossága ügyeleti ellátásának biztosítása érdekében - a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és a Csaba Ügyeleti Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaság közötti feladatvállalási szerződés módosítását, és a szerződésmódosítással egységes szerkezetbe foglalt szerződést a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 24. Feladatvállalási szerződést módosító okirat

amely létrejött egyrészről a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (5600. Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula a Társulási Tanács elnöke), mint feladatot átadó a továbbiakban Megbízó, másrészről: a Csaba Ügyeleti Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaság (5600. Békéscsaba, Kinizsi utca 11., adószáma: 11053662-1-04., KSH számjele: 11053662-8621113-04., számláját vezető pénzintézet: OTP Megyei Igazgatóság, 5600. Békéscsaba, Szent István tér 3., bankszámla száma: 11733003-20074755-00000000, képviseli: Dr. Sonkoly Iván ügyvezető önálló képviseleti joggal), mint feladatot átvállaló, a továbbiakban Szolgáltató között a mai napon az alábbi feltételek mellett: 15. pont helyébe az alábbi szövegrész kerül: Jelen szerződés határozatlan időre szól, azzal, hogy az eredeti ún. Feladatvállalási szerződés 8. pontjában rögzített szállítójármű beszerzése tárgyában szerződő felek 2012. november hó 30. napjáig kötelesek egyeztetni és annak megfelelően jelen megállapodást módosítani. Jelen jogviszonyt bármelyik fél 60 napos határidővel felmondhatja, írásban. Békéscsaba, 2012. ………………hó…….napján. ………………………………….. Megbízó képviselője Vantara Gyula TT elnöke

………………………………………… Szolgáltató képviselője Dr. Sonkoly Iván ügyvezető

Érintett önkormányzatok jóváhagyó határozata / mellékletként a határozati kivonat csatolva! Békéscsaba:

29 Telekgerendás: Kétsoprony: Csabaszabadi: 2. számú melléklet FELADATVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS (egységes szerkezetben a módosításokkal) mely létrejött egyrészről: a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, 5600. Békéscsaba, Szt. István tér 7. (a továbbiakban Megbízó), másrészről: a Csaba Ügyeleti Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaság háziorvosi szolgáltatás nyújtására jogosult egészségügyi vállalkozás, székhelye: 5600. Békéscsaba, Kinizsi utca 11., telephelye: 5600. Békéscsaba, Gyulai út 18. (a továbbiakban Szolgáltató) között a mai napon az alábbi feltételek mellett: 1./ A Társulás, mint feladatot átadó, a Társulási megállapodás (II. 3. pont) szerint vállalta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. 2.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatok közül az egészségügyi alapellátáshoz tartozó orvosi ügyelet ellátását. A Szolgáltató adatai: Név: Csaba Ügyeleti Kft. Székhelye: 5600. Békéscsaba, Kinizsi utca 11. Engedélyszám: 1567-2/2003. - a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szabályai szerint. - Felelősségbiztosítási szerződés száma: a vállalkozó háziorvosok saját felelősségbiztosítással rendelkeznek, az ügyelet további közreműködői (megbízott orvosok, valamint megbízott és alkalmazott ápolók) részére a Kft. kötött szakmai felelősségbiztosítást (Generáli-Providencia, kötvényszám: 95546102002564600). 2./ Megbízó megbízza a Szolgáltatót, a Szolgáltató, pedig vállalja, a Megbízó által kistérségi társulásban képviselt települések lakossága /és a településen ideiglenes jelleggel tartózkodó személyek/ részére szervezett háziorvosi központi ügyelet működtetését és az ügyeleti feladatok 2006. január 1-től történő ellátását a vonatkozó szakmai, jogi és etikai normák alapján, különös tekintettel - az 1997. évi CLIV. törvény, az egészségügyről 93.§-ában, valamint a 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendeletben, az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről, meghatározott rendelkezésre állásra és szakmai tartalomra elsősorban, - az érintett települések ügyeletre kötelezett területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosainak személyes részvételével. Az átadott feladat tartalmazza mind a felnőtt háziorvosi, mind a gyermek háziorvosi ügyeleti feladatok ellátási kötelezettségét. A központi ügyeleti szolgálat működtetése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, az erre vonatkozó finanszírozási szerződés megkötésének jogosultságáról a kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatok - Békéscsaba,

30 Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás - a Szolgáltató javára lemondanak, ezzel lehetőséget biztosítva a Szolgáltató önálló szerződéskötésének lehetőségét. 3./ Telephely: A központi ügyeleti szolgálat helye: Réthy Pál Kórház Rendelőintézet 5600. Békéscsaba, Gyulai út 18. 4./ A Szolgáltató vállalja az alábbi ügyeleti idő betartását: Ügyeleti idő: 4/1. Munkanapokon: Délután 16.00 órától másnap reggel 8.00 óráig. Az ügyelet időtartama alatt egy háziorvos és egy házi gyermekorvosi team jelenlétét köteles biztosítani a Szolgáltató. Egy team a következőkből áll: orvos, ápoló. A szállítási feladatokat - a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyelet számára közösen - egy ügyeletes és egy készenlétes gépkocsivezető biztosítja. 4/2. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napokon: Munkanapot követő reggel 8.00 órától, a munkaszüneti napot követő reggel 8.00 óráig tart az ügyeleti idő. A háziorvosi (felnőtt) ügyeleti szolgálatnál: Reggel 8.00 órától minden munkaszüneti nap 18.00 óráig két háziorvos biztosítja az ügyeleti szolgálatot. 18.00 órától a következő munkanap 8.00 óráig egy háziorvos köteles ellátni mind a kihívásokat, min a telephelyen megjelenők ellátását. A fentebb részletezett ellátásokat a házi gyermekorvosi ügyelet esetén egy háziorvosi team köteles ellátni. 5./ Tulajdonosi felügyelet, felelősség átadása: A szerződés hatálybalépésének napjától a Szolgáltatót terheli a működtetés szakmai felelőssége, köteles biztosítani annak minőségi színvonalát. A Megbízó bármikor jogosult ellenőrizni a Feladatvállalási Szerződésben rögzítettek szerződésszerű teljesítését. 6./ A Társulás, mint Megbízó a Szolgáltató részére térítésmentesen biztosítja az átvállalt feladat ellátásához szükséges helyiségeket és annak alapfelszerelését. Ambulancia felnőttorvosi és gyermekorvosi ügyeleti és kiszolgáló helyiségei- rendelő, váró, és közös használatú helyiségek, és a felnőttorvosi és gyermekorvosi orvosi pihenőszobák. A térítésmentes használat feltételeit a jelen szerződéshez szorosan kapcsolódó, a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet illetve a Szolgáltató között megkötött használatbavételi szerződés rögzíti. 7./ Eszközpótlás A feladatot átadó biztosítja továbbra is mindazokat a feladatellátáshoz szükséges eszközöket, melyek átadása a jelen szerződés aláírásának a napjáig megtörtént, amelyről szerződő felek a szerződés 1. számú mellékleteként kötelesek tételes jegyzéket csatolni, az a szerződés része.

31 Felek megállapodnak abban is, hogy a jegyzéken szereplő eszközökön túlmenően a feladatot vállaló Szolgáltató köteles biztosítani a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet szerinti szakmai személyi és tárgyi minimumfeltételeket, az alábbiak mellett. Mindezek mellett szerződő felek rögzítik, hogy a feladatot átadó 500.000 Ft/év, azaz ötszázezer forint összeget biztosít a feladatot átvevő Szolgáltató részére évente eszközpótlásra, amely összeget 2 részletben utalja át a feladatot vállaló részére, 250.000 Ft összeget legkésőbb a tárgyév március hó 31. napjáig, 250.000 Ft összeget, pedig legkésőbb tárgyév szeptember hó 30. napjáig. Az eszközpótlásra átadott összegről a feladatot vállaló köteles elszámolni a feladatot átadó felé írásban, a tárgyévet követő év február hó 15. napjáig, dokumentálva a forrás pontos és tényleges felhasználását (számlákkal igazolva azt). A beszerzett eszközök a Szolgáltató tulajdonát képezik. Felek megállapodnak abban is, hogy a feladatot átvevő a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti tartalommal köteles a feladatait ellátni, amely feladatok ellátását szolgálja: - közvetlenül igénybe vett OEP finanszírozás (szerződés 2. pontja szerint), - fentebb rögzített feladatot átadó által biztosított, eszközpótlásra fordítandó évi 500.000 Ft (első ízben 2010. évben), - a feladatellátásban érintett települések - Telekgerendás, Kétsoprony, Csabaszabadi - a központi költségvetésből folyósított állami normatíva alapját képező települési lakosságszám alapján számított 50 Ft/fő hozzájárulás, Békéscsaba esetén 60 Ft/fő hozzájárulás, amelyet a települések évi 2 részletben kötelesek megfizetni (közvetlenül a feladatot átadó részére, aki ezt utalja a Szolgáltatónak) az első részlet a tárgyév március hó 31. napjáig, míg a második részlet a tárgyév szeptember hó 30. napjáig esedékes. Szerződő felek rögzítik, hogy a fentiek mellett a feladatot átvevő további finanszírozásra nem számíthat a feladatot átadó és annak a feladatellátásba bevont településeitől. Amennyiben az mégis szükségesnek látszik, a felek haladéktalanul kötelesek egyeztetni és a jelen szerződést szükség szerint módosítani. A finanszírozás mindhárom eleme kizárólag az ügyeleti szolgáltatás kiadásaira használható fel. 8./ Szerződésbontás esetén a központi ügyeleti szolgálatot ellátó gépjárművek forgalmi értékének a Megbízó anyagi hozzájárulásával arányos része a Megbízót illeti. 9./ Asszisztencia: A Szolgáltató köteles biztosítani az ügyeleti szolgálat ellátásához szükséges külön jogszabályban előírt ápolók foglalkoztatását. 10./ A Szolgáltató mindenkor gondoskodik tagjai helyettesítéséről és a helyettesítést ellátók díjazásáról. A Szolgáltató külső tagokat csak a külön jogszabályokban előírt szakmai feltételek teljes körű teljesítése esetén vonhat be. 11./ Feladatátadás, alvállalkozás: A Szolgáltató vállalja, illetve tudomásul veszi, hogy az átvett szakfeladatok a szállítási feladatok és a vállalkozó háziorvosok kivételével alvállalkozónak kiadni, átadni nem jogosult. Szolgáltató köteles biztosítani az ügyeleti szolgálat szállítási feladatait. A feladatot átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés tárgyát képező feladatok magas szintű ellátásához szükséges szakmai személyi és tárgyi feltételeket maradéktalanul biztosítja. 12./ Adatszolgáltatás, adatvédelem:

32 A Megbízó joga, hogy a személyiségi jogok, valamint az orvosi titoktartás követelményeinek tiszteletben tartásával adatszolgáltatásra kötelezze a Szolgáltatót. 13./ A Szolgáltató tudomásul veszi, hogy köteles az előírt nyilvántartásokat vezetni, azokat a jogszabályok betartásával - a Megbízó számára bemutatni. 14./ A Megbízó joga, hogy az átadott feladat elvégzését ellenőrizze, ellenőriztesse. Szakmai hiányosság, hiba gyanúja esetén az ÁNTSZ felé jelentést tegyen, etikai ügyben az orvosi kamara állásfoglalását kérje. Tulajdonosi érdekeit sértő esetben (pl. szándékos rongálás, gondatlanságból okozott kár) jogi úton szerezzen érdekeinek érvényt. A Megbízó az orvosi ügyelet napi működtetésével kapcsolatos kérdésekben a Megbízó munkaszervezetének vezetőjét bízza meg a Szolgáltatóval történő kapcsolattartásra. A szakmai felügyeletet az érintett szakhatóságok látják el. A Szolgáltató a feladatellátásról évente egy alkalommal köteles beszámolni írásban a Megbízó felé, a tárgyévet követő év február hó 28. napjáig. 15./ A szerződés felbontásának feltételei: Jelen szerződés határozatlan időre szól, azzal, hogy az eredeti ún. Feladatvállalási szerződés 8. pontjában rögzített szállítójármű beszerzése tárgyában szerződő felek 2012. november hó 30. napjáig kötelesek egyeztetni és annak megfelelően jelen megállapodást módosítani. Jelen jogviszonyt bármelyik fél 60 napos határidővel felmondhatja, írásban. 16./ A szerződő felek a szerződést azonnali hatállyal felmondhatják: A Megbízó: - amennyiben megszűnik e szakfeladatának – OEP általi- finanszírozása, - az ÁNTSZ kezdeményezésére, amennyiben szakmai kérdésben elmarasztaló jogerős határozatot hozott, - ezen szerződés 11.pontjában szabályozottak esetén, - a Szolgáltató súlyos szerződésszegése esetén. A Szolgáltató a szerződést felmondhatja, ha: - a Megbízó a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi. Azonnali hatályú felmondás esetén is kikötik a felek, hogy az ellátási kötelezettség teljesítése miatt a jogviszony a felmondás ajánlott és tértivevényes levélben történő közlését követő naptári naptól számított harmincadik napon szűnik meg. A közlés napjának a levél másik félhez történő megérkezésének a napját - tértivevényen való átvétel napját - kell tekinteni. 17./ Szerződő felek jogosultak jelen szerződés tartalmi kérdéseit évente egyszer újból tárgyalni, annak esetleges jogsértő, vagy érdeksérelmet okozó tartalmára a figyelmet felhívni, megszüntetésére javaslatot tenni. 18./ Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Békéscsaba, 2012…………………..hó……napján.

33 ………………………………….. Megbízó képviselője Vantara Gyula TT elnöke

…………………………………… Szolgáltató képviselője Dr. Sonkoly Iván ügyvezető

A jelen módosításokkal egységes szerkezetű megállapodást az érintett települések önkormányzata az alábbi határozatával elfogadta: Békéscsaba: Csabaszabadi: Kétsoprony: Telekgerendás: Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok:

Békéscsaba Megyei Jogú szabályzatának elfogadása

Város

Önkormányzata

közbeszerzési

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, ügyrendi szempontból az előterjesztést közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság az előterjesztéssel kapcsolatban, 3 pontban módosító javaslattal él. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési szabályzatának módosításában ismétlődő mondatokat törölt. Szerkesztési okok miatt került duplán a kiadott anyagba, nevezetesen a IV. cím 1. fejezet 7. pontjába kerüljön beemelésre a Közbeszerzési Csoport. A további szövegrész változatlan. A IV. cím 5. fejezet 14. pontja kerüljön törlésre. Az előterjesztést a mai napon ismét tárgyalta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, és 6 igen szavazat, 1 tartózkodás mellett az alábbi döntést hozta: 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési szabályzatának elfogadása tárgyú előterjesztésben a bizottság állandó elnökének kijelölésére vonatkozó módosító javaslatot visszavonja, erről nem szükséges a közgyűlésnek tárgyalnia. 3. módosító javaslat: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közbeszerzési Bíráló Bizottságok tanácskozási joggal rendelkező tagjának 2 képviselőt jelöl ki. Az eredeti határozati javaslat 2. pontja értelmében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közbeszerzési Bíráló Bizottságok tanácskozási joggal rendelkező tagjának Tímár Ella képviselőt jelöli ki. A határozati javaslat 3. pontjában a Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság tagjainak Tímár Ella, Herczeg Tamás, Zelenyánszki Péter, Hrabovszki György, Strifler Attila képviselőket jelöli ki. A szövegrészre vonatkozó módosításokat előterjesztőként befogadja. Kérte, hogy a jelölésről a vita során tárgyaljanak. Az eredeti határozati javaslat indoklásához hozzáfűzte, hogy a Közbeszerzési Bíráló Bizottság tanácskozási joggal rendelkező tagjának Tímár Ella képviselő

34 asszonyt, azért javasolja egy személyben, mert várhatóan a ÖKDB elnökévé is válik, ebből következően a két pozícióban már az előkészítés során tevékenységét kontrolálhatja. A képviselői részvétel jelentősége olyan mértékben korlátozódik, hogy minden képviselő csak tanácskozási joggal vesz részt. A közgyűlés az eredeti határozati javaslatban egy főt jelöl, mint a képviselőtestület tanácskozási joggal felruházott tagját, de nem zárja ki a törvény, hogy ezeken a bíráló bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehessen, felszólalhasson, és véleményt nyilváníthasson. Ez volt az eredeti indoklás szerinti javaslat logikája. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 1/2. 269-334) Hrabovszki György képviselő: A 2 fő részvételét személye kezdeményezte az ÖKDB, valamint a KÜE Bizottság ülésén, egyrészt az új közbeszerzési törvény miatt, másrészt a közbeszerzési szabályzat szerint a Közbeszerzési Bíráló Bizottságnak gyakorlatilag sokkal nagyobb jogköre van, mint magának a döntőbizottságnak, hiszen a KBB írja ki a teljes eljárást, fogalmazza meg azt a szabályrendszert, amelynek alapján a pályázatokat elbírálja, és ő az, aki a hiánypótlásokra felhívást kezdeményez, - a közbeszerzési csoport, valamint az illetékes osztály bevonásával – valamint a beérkezett pályázatok bontását követően dönt arról, hogy az adott pályázat érvényes, vagy érvénytelen. Az ÖKDB-ban fennállhat – és volt is már erre eset – olyan szituáció, amikor az egyébként 3-4 pályázóból álló pályázati metódus után a bíráló bizottság döntésének okán, már csak 1 pályázóból választhat, hiszen a bíráló bizottság érvénytelennek minősítette a 4 pályázóból 3 pályázó pályázatát. Ahhoz, hogy az önkormányzat normál társadalmi kontrollja megvalósuljon, két megoldás is lehetséges. Elfogadva a polgármester azon logikáját, miszerint a közgyűlés egyetlen egy főt jelöljön ki Tímár Ella személyében, az alábbi módosító javaslattal él: A közgyűlés mondja ki határozatban, hogy a testület tagjai a bíráló bizottság üléseire kapjanak meghívást, valamint biztosítsák számukra az adott napirendekhez kapcsolódó teljes körű anyagot. Ez esetben tanácskozási joggal, felkészülten, az ülés napirendjének ismeretében tudnak az üléseken részt venni, ellenkező esetben csak formális a részvétel lehetősége. Személye nem tudja támogatni magát a közbeszerzési szabályzat módosítását, mert maga a törvény tesz olyan lehetőséget a gesztor kezébe, amellyel az egyes közbeszerzések esetében önálló bíráló bizottságot teljes kontroll nélkül valósíthat meg. Tisztában van azzal, hogy ez nem helyi döntés, meg is kíméli a közgyűlést attól, hogy az egyébként elmondott javaslatait, aminek egy része beépítésre került a szabályzatba, részletesen elmondja. Nem szerencsés önmagában a törvénynek sem kizárnia a testület döntési kontrollját a kiírás időpontjában, mely nem a korrupció ellenében ható, hanem sokkal inkább az egyszemélyi irányítás felé hajló döntés. Az elmondottak miatt az előterjesztést nem támogatja, annak ellenére, hogy mind a közbeszerzési csoport vezetőjével, mind az ÖKDB-n az anyagot részletesen áttárgyalták, és egészen korrekt és megnyugtató válaszokat adtak. (Kazetta 1/2. 334-390) Vantara Gyula polgármester: Értelmezése szerint Hrabovszki György képviselő egy tanácskozási joggal rendelkező képviselő kijelölését kéri, továbbá minden képviselő kapja meg a szükséges anyagot. Tekintettel arra, hogy a képviselő kérése titoktartást, adatvédelmet érint, kikérte Dr. Sódar Anita csoportvezető véleményét. (Kazetta 1/2. 390-400) Dr. Sódar Anita csoportvezető: A meghívó kiküldésére lehetőség van, viszont az anyagokat egyrészt terjedelmi okokból, másrészt titoktartási kötelezettség miatt nincs lehetőség a képviselők rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a képviselő a bizottsági ülésen részt vesz, előtte

35 megtekintheti akár a szakvéleményt, akár a közbeszerzési eljárást megindító iratokat, de a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot alá kell írni. E nélkül nincs mód a közbeszerzési anyagok betekintésébe. (Kazetta 1/2. 400-410) Vantara Gyula polgármester: Amennyiben a közgyűlés szükségét látja, a határozati javaslatban szerepeltethetik a tanácskozási joggal való részvételt, a központi törvényi előírások betartásával. Kihangsúlyozta, hogy ez képviselői jogosítvány, mely nem átruházható, az ülésen szakértő nem jelenhet meg, csak a képviselő. (Kazetta 1/2. 410-428) Hrabovszki György képviselő: Számára elfogadható, megfelelő. Célszerűbb lett volna, ha megkaphatják előre az anyagot, akár azzal a feltétellel is, hogy a titoktartási nyilatkozatot aláírják, de elfogadja, hogy nincs erre jogi lehetőség. A megoldást támogatja. (Kazetta 1/2. 428-432) Vantara Gyula polgármester: A képviselő is tisztában van a keletkezett anyagok mennyiségével. Amennyiben a testület egyetért, a határozati javaslat 1. pontja változatlanul maradna, a 2. pontban tanácskozási joggal rendelkező tagnak Tímár Ella képviselőt kijelölik, továbbá a KBB ülésére a képviselők elektronikus úton meghívót kapnak, az ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek. A határozati javaslat 3. pontjában Tímár Ella, Herczeg Tamás, Zelenyánszki Péter, Hrabovszki György és Strifler Attila képviselőket jelöli ki az ÖKDB tagjainak. Szavazásra bocsátotta a módosított határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 48/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a mellékletben foglaltak szerint elfogadja – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési szabályzatát.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közbeszerzési Bíráló Bizottságok tanácskozási joggal rendelkező tagjának Tímár Ella képviselőt jelöli ki.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság tagjainak 1. Tímár Ella 2. Herczeg Tamás 3. Zelenyánszki Péter 4. Hrabovszki György 5. Strifler Attila képviselőket jelöli ki.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. március 1.

36

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 48/2012. (II. 24.) közgy. határozatának melléklete

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Tartalomjegyzék I. CÍM: ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. fejezet: A szabályzat hatálya 2. fejezet: Értelmező rendelkezések II. CÍM: A KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE 1. fejezet: A közbeszerzési terv 2. fejezet: Éves statisztikai összegezés III. CÍM: A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA IV. CÍM: A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE 1. fejezet: Az eljárás megindítása 2. fejezet: Az ajánlati felhívás 3. fejezet: A dokumentáció 4. fejezet: Az ajánlatok bontása 5. fejezet: Az ajánlatok elbírálása 6. fejezet: Eredményhirdetés 7. fejezet: Szerződéskötés 8. fejezet: A közbeszerzési szerződés módosítása V. CÍM: JOGORVOSLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK VI. CÍM: A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELLENŐRZÉSI RENDJE VII. CÍM: A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSÁNAK RENDJE VIII. CÍM: EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A közbeszerzési eljárásban résztvevők felelőssége és titoktartási kötelezettsége IX. CÍM: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének (a továbbiakban: Önkormányzat) a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete (a továbbiakban: SzMSz) a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hatáskörökről szóló rendelkezései alapján a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. § (1) bekezdés szerint, a közbeszerzési eljárások rendjét az Önkormányzatnál az alábbiak szerint szabályozzuk:

37

I. CÍM ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. fejezet A Közbeszerzési Szabályzat hatálya 1. Az Önkormányzat, Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. és a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) valamennyi szervezeti egysége a Kbt. előírásaira figyelemmel, a jelen Közbeszerzési Szabályzatban (a továbbiakban: Kbsz.) foglaltak szerint köteles eljárni a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések során. A jelen Kbsz. hatálya kiterjedhet az Önkormányzat által szerződés alapján ellátott gesztor önkormányzati feladatokkal kapcsolatos beszerzésekre is, amennyiben a társulási szerződés kifejezetten így rendelkezik. Az Önkormányzat feladatellátását érintő, a Hivatal hatáskörébe tartozó tevékenység során a jelen szabályzat hatálybalépésének napját követően kezdeményezett közbeszerzési eljárásokat a Kbt.ben, a kapcsolódó jogszabályokban, az SzMSz-ben, valamint az e szabályzatban meghatározottak szerint kell döntésre előkészíteni, valamint lefolytatni. 2. fejezet Értelmező rendelkezések 2. Az Önkormányzat által előkészített és lefolytatott közbeszerzési eljárásában: 2.1. Ajánlatkérő: A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívásban ajánlatkérőként minden esetben az Önkormányzatot, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t kell feltüntetni. 2.2. Döntéshozó:  A jelen szabályzatban foglaltak szerint a 100 millió forint feletti becsült értékű közbeszerzési ügyekben a Közgyűlés, az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság (a továbbiakban: ÖKDB) előzetes állásfoglalásával.  A 100 millió forint alatti becsült értékű közbeszerzési eljárásokban a Közgyűlés által megválasztott, állandó ÖKDB.  Azokban a közbeszerzési eljárásokban, ahol a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az ajánlatkérő, a döntéshozás az Alapító Okiratában meghatározottak szerint történik. 2.3. Közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vevők: 1. Közbeszerzési Csoport (a továbbiakban: a KCS), kivéve a 2. alpontot.

38 2. Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzés bonyolításának végrehajtásában a Hivatal illetékes szervezeti egysége, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2.4. Kezdeményező osztály: A Hivatalnak az a szervezeti egysége, amelyik a KCS által lefolytatandó közbeszerzési eljárás esetén az eljárás lefolytatását kezdeményezi. 2.5. Közbeszerzési Bíráló Bizottság (továbbiakban: KBB): A közbeszerzési eljárások előkészítésében, illetve a bírálati szakaszában bíráló bizottság működik közre. A bizottság tagjait a polgármester a KCS javaslatára, a Hivatal, illetve az Önkormányzat dolgozói közül jelöli ki, úgy, hogy a kijelölt tagoknak közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel kell rendelkezniük. Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bíráló bizottság tagja. A KBB legalább háromtagú. A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A Közgyűlés a tagjai közül kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegál a bíráló bizottságba. Tanácskozási joggal kizárólag a Közgyűlés tagjai vehetnek rész a bíráló bizottság ülésén. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, illetve az általa kijelölt személy tanácskozási joggal részt vehet azokon a KBB üléseken, amely közbeszerzési eljárások ajánlatkérője a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. A KBB titkári feladatait a KCS képviselője látja el. A bizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik, döntéseit egyszerű többséggel hozza, a tagok nem helyettesíthetőek. Elnöke minden esetben a közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tag. A bizottság a működési rendjét az elnök javaslata alapján, maga határozza meg. A bíráló bizottság a közbeszerzés tárgyától függetlenül, bármely közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetve bírálatában eljárhat. A bíráló bizottság üléseit az elnök hívja össze. A bizottság összehívása az ülést megelőző 3 nappal korábban megküldött írásbeli meghívóval történik. A bizottság üléséről a Közgyűlés valamennyi tagja elektronikus úton meghívót kap. A bizottság valamennyi tagja, illetőleg a bizottság ülésén jelen lenni jogosult egyéb résztvevők az első ülést megelőzően kötelesek az általuk kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot átadni a jegyzőkönyvvezető részére.

39 A bizottság döntéseit határozat formájában hozza meg. A határozatokat naptári évenként újra kezdődően arab sorszámmal, valamint zárójelben a döntés hónapjának, napjának és a bizottság nevének és az eljárás tárgyának feltüntetésével kell számozni. A bizottság üléseiről az elhangzottak lényegét, valamint a határozatot, javaslatot tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. 2.6. Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság: A Közgyűlés által, minősített többséggel, saját tagjai közül választott 5 tagú állandó önkormányzati bizottság. Az ÖKDB kizárólag önkormányzati képviselőkből álló testület. Határozatképességéhez legalább 3 tag jelenléte szükséges. Az elnökét maga választja, egyszerű többséggel, nyílt szavazással. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ÖKDB titkári feladatait a KCS látja el, ügyrendjét maga állapítja meg. 2.7. A Közbeszerzési Csoport: Az Önkormányzat által létrehozott belső szervezeti egység, amely részben önállóan bonyolít le közbeszerzési eljárásokat, részben pedig ellenőrzi azokat, ha független hivatalos közbeszerzési tanácsadó jár el az ügyben. 2.8. Közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. 2.9. Egybeszámítás: a Kbt.-ben megfogalmazott egybeszámítás követelményeket már a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vevő is köteles figyelembe venni. A szervezeti egység erről szóló nyilatkozatát csatolni köteles. Az egybeszámítás tekintetében a Hivatal szervezeti egységei együtt egy közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vevő egységnek számítanak. 2.10. Határidők számítása: A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik. 2.11. Ajánlattétel nyelve: az ajánlattétel hivatalos nyelve a magyar. 2.12. A közbeszerzési eljárás lefolytatása: az adott közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése; továbbá jelen szabályzat alkalmazásában a közbeszerzési terv, az előzetes tájékoztató elkészítése, a bontás, az értékelés, adott esetben szerződéskötés. II. CÍM A KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSE 1. fejezet A közbeszerzési terv

40 1. Az adott évre tervezett közbeszerzési eljárásokról, illetve az éves beszerzésekről a Hivatal valamennyi belső szervezeti egysége, valamint a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. a tervezett éves költségvetés tervszámai alapján minden év március 1-ig köteles az éves közbeszerzési terv elkészítéséhez a tervezett (mind a Kbt. hatálya alá, mind az alá nem tartozó beszerzések vonatkozásában) megfelelő adatokat a KCS felé írásban jelezni. 2. A terv elkészítése során a Kbt.-ben megfogalmazott egybeszámítás követelményét figyelembe kell venni. 3. A KCS minden év március 31-ig elkészíti az önkormányzat, valamint Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. közbeszerzési tervét, amit az ÖKDB véleményezése után a polgármester hagy jóvá. 4. A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell: a közbeszerzési eljárás tárgyait - árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés és szolgáltatási koncesszió szerinti bontásban-, az eljárás rendje szerint csoportosított közbeszerzéseket, a közbeszerzési eljárás típusát, lefolytatásának tervezett időpontját. 5. A közbeszerzési tervben nem szereplő, továbbá a tervhez képest módosuló közbeszerzési igény esetén a közbeszerzési tervet módosítani kell, az ezzel kapcsolatos adatokat a hivatal illetékes belső szervezeti egységének, valamint a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek az igény felmerülését követően haladéktalanul közölnie kell a KCS- val. A közbeszerzési tervet és annak módosításait a polgármester hagyja jóvá. 6. A KCS gondoskodik a közbeszerzési terv nyilvánosságáról. 7. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek a honlapján, a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül közzé kell tennie. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. 2. fejezet Éves statisztikai összegezés 1. A tárgyévet követően az előző évi közbeszerzési eljárásokról, illetve az éves beszerzésekről – a külön jogszabályban meghatározott minta szerint – a hivatal valamennyi érintett belső szervezeti egysége köteles statisztikai összegezést készíteni és azt minden év március 30-ig a KCS részére megküldeni, majd ez a szervezeti egység gondoskodik a Közbeszerzési Hatóság részére történő megküldéséről, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. III. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA

41 1. Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat honlapján közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait); b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat; d) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában da) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [Kbt. 137. § (9) bekezdés], db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [Kbt. 144. § (4) bekezdés]; e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket; f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét; g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést. 2. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. 3. Az 1. pont c)–d) és f)–g) pont szerinti adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon a Kbt. 34. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük. 4. Az 1. pont b) és e) pont szerinti szerződéseknek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. 5. Az 1. pont f) pontja szerinti tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni. 6. A KCS gondoskodik az 1. pontban meghatározott adatoknak a honlapon történő közzétételéről. IV. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE 1. fejezet Az eljárás megindítása 1. Az ajánlatkérő az ajánlati/ajánlattételi felhívást - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. 2. Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az ajánlati/ajánlattételi felhívást közzéteheti. A felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell

42 hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre, valamint a Kbt. 40. § (3) – (4) bekezdésben foglaltakra. 3. Az eljárást a Kezdeményező osztály, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. írásban kezdeményezi az eljárás megkezdése előtt 10 munkanappal, az alábbi dokumentumok a KCS-nak való egyidejű átadásával: aláírt, érvényes célokmány és/vagy beruházási engedélyokirat, valamint egyéb fedezetigazolás, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, annak biztosítékát bemutató előirányzat, illetve éven túlnyúló feladatok esetén a pénzügyi fedezet biztosítására irányuló testületi döntés, vagy jogszabályhely pontos megjelölése; nyilatkozat az eljárás becsült értékére vonatkozóan; nyilatkozat az egybeszámítás követelményének figyelembevételéről az eljárási rend meghatározásakor és az eljárási mód kiválasztásakor; nyilatkozat arról, hogy a kezdeményezett eljárás a „Közbeszerzési terv” mely sorszámán szerepel. Amennyiben a közölt és a tervben szereplő adatok nem azonosak, akkor az eltérés okait ismertetni, adott esetben dokumentálni kell; a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás ágazat-szakmai, műszaki részével összefüggésbe hozható pontok szövegezése és a kapcsolódó dokumentáció; a részvételi jelentkezéshez/ajánlattételhez szükséges dokumentáció, a megvalósítandó feladathoz rendelkezésre álló részletes műszaki leírás (építésügyi, műszaki dokumentációk, engedélyek); szerződés-tervezet; tárgyalásos eljárás esetén az eljárás választásának indokául szolgáló dokumentumok; Közreműködő részvétele esetén az erre vonatkozó szerződés; a Kezdeményező osztály, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. folyamatos kapcsolattartást biztosító, intézkedésre jogosult ügyintézőjének megjelölése, valamint az általa aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat; a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges egyéb információk és dokumentumok. 4. A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívást, valamint a kapcsolódó dokumentációt a KCS készíti el a részére megfelelően szolgáltatott adatok, információk figyelembevételével. Az ágazati, szakmai adatok, a pénzügyi fedezetre vonatkozó nyilatkozat, ágazati, szakmai dokumentumok, szerződéstervezetek helytállóságáért a Kezdeményező osztály, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felel. Az elkészült és a KBB által jóváhagyott dokumentációt a részvételre jelentkezők/ajánlattevők részére a KCS bocsátja rendelkezésre. 5. Amennyiben a 10 munkanapos határidőt a Kezdeményező osztály, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. nem tartja be, a KCS jogosult dönteni arról, hogy mikor terjeszti elő az anyagot. 6. A hirdetmények feladásáról, illetve a felhívás megküldéséről a KCS gondoskodik. 7. A KCS és a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vevő köteles gondoskodni:

43 a részvételi jelentkezések/ajánlatok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, valamint arról, hogy a részvételi jelentkezési/ajánlattételi határidő lejártáig írásban és zártan beérkezett részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontása a részvételi jelentkezési/ajánlattételi határidő lejártának időpontjában megkezdődjön, a részvételi jelentkezések/ajánlatok felbontásánál jelen lévők meghívásáról, az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyv készüljön, és a bontástól számított 5 naptári napon belül megküldésre kerüljön az összes részvételre jelentkezőnek/ajánlattevőnek. 9. Az eljárást megindító dokumentumokat a KBB hagyja jóvá, az eljárás során állást foglal a részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességéről/érvénytelenségéről, az ajánlattevők teljesítésre való alkalmasságáról/alkalmatlanságáról, az eljárás eredményessé/eredménytelenné nyilvánításáról. 10. A részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás kibocsátására, a hirdetmény feladására akkor kerülhet sor, ha a KBB tagjai, valamint a polgármester a hirdetményt aláírásukkal ellátják. 11. A két szakaszból álló eljárás esetén a tárgyalást az ÖKDB folytatja le. A tárgyalást az ÖKDB elnöke vezeti. 12. Az Önkormányzat közbeszerzési értékhatár alatti beszerzései során a versenyeztetést egyszerű szabályok alkalmazásával kell biztosítani. A beszerzés tárgyától és értékétől függően főszabályként legalább három ajánlat bekérése szükséges, amelytől árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén, illetőleg rendkívüli sürgősség esetén el lehet térni. Az ajánlatok bekéréséről az illetékes osztályvezető dönt. A beérkezett ajánlatokat a polgármester értékeli és bírálja el. 2. fejezet Az ajánlati felhívás 1. A közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás. Az ajánlati és részvételi felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. 2. Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. 3. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnake ajánlatot tenni. 4. Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a

44 legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. 5. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen – köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. 6. A közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni. 7. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni, de ezt nem teheti kötelezővé. 3. fejezet A dokumentáció 1. Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) 2. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. 3. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. 4. Az ajánlatkérő jogosult egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan gazdasági szereplő, amely az eljárást megindító felhívás alapján a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes.

45 5. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció nyílt eljárás esetén az ajánlati felhívás megjelenésének napjától, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén – amennyiben készül dokumentáció – az eljárás megkezdésétől, meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetén legkésőbb az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. 4. fejezet Az ajánlatok bontása 1. Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását a KCS az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában megkezdi. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. 2. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen. 3. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. 4. Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. 5. A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). 6. Ha az ajánlatok bontásán egy – ott jelen lévő, 2. pont szerinti – személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a Kbt. 60. § (6) bekezdése szerinti felolvasólapba. 7. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a KCS jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. 5. fejezet Az ajánlatok elbírálása 1. Az ajánlatok elbírálása során a KBB - a KCS közreműködésével - megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 2. A KBB köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító

46 felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján, valamint a Kbt. 71–73. §-okban foglaltakra tekintettel értékeli. 3. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. 4. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. 5. Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. 6. Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. 7. A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. 8. Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a Kbt.-ben foglaltaknak megfelel. A Kbt. rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. 9. Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a Kbt. 63. § (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.

47 10. Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a Kbt. 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. 11. Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő a 10. pontot alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló – az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – anyagi fedezet összegétől. 12. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. 13. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. 14. Ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. 15. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. 16. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. 17. A részvételi jelentkezések/ajánlatok érvényességéről/érvénytelenségéről, az ajánlattevők teljesítésre való alkalmasságáról/alkalmatlanságáról, az eljárás eredményessé/eredménytelenné

48 nyilvánításáról a KBB írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében, a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. 6. fejezet Eredményhirdetés 1. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a Kbt. 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. 2. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. 3. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az írásbeli összegezést minden ajánlattevőnek, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkezőnek egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldenie. 4. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az Európai Bizottság, valamint a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzési Hatóságon keresztül kell megküldeni. 5. A KCS köteles gondoskodni: az összegezés elkészítéséről és megküldéséről, külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató közzétételéről. 7. fejezet A szerződés megkötése 1. Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. 2. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.

49 3. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. 4. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. 5. Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő tizedik napnál korábbi időpontban. 6. Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. 8. fejezet A közbeszerzési szerződés módosítása 1. A felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki. V. CÍM JOGORVOSLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Közbeszerzési jogorvoslati eljárás esetén a KCS a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles a polgármestert tájékoztatni. A közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vevő feladata a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali megküldése a Közbeszerzési Döntőbizottság részére. 2. A Közbeszerzési Döntőbizottságnál az ajánlatkérő képviseletében a polgármester megbízásából a KCS jár el. A döntőbizottsági eljárásban a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vevő köteles részt venni, és az ügy kedvező elbírálását elősegíteni.

50 3. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló döntést hoz, illetőleg a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést, úgy az adott közbeszerzési eljárás továbbvitelére vonatkozó alternatív döntési javaslatot a KCS a döntőbizottsági határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles elkészíteni, azt a polgármester elé terjeszteni. 4. Amennyiben a közbeszerzési eljárás jogorvoslattal érintett szakaszában független hivatalos közbeszerzési tanácsadó került bevonásra, úgy a Kbsz. megfelelő pontjaiban a KCS helyett értelemszerűen a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó megjelölés értendő. VI. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELLENŐRZÉSI RENDJE 1. Amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek a feladat- és hatáskörüknek megfelelően végzett ellenőrzésük alapján feltárt jogsértés esetén eljárást, intézkedést kezdeményeznek, úgy a Hivatal belső ellenőrzését ellátó szervezeti egysége, munkaterven felüli, soron kívüli vizsgálatot folytat le a Belső Ellenőrzési Szabályzatban foglaltak szerint. VII. CÍM A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSÁNAK RENDJE 1. A közbeszerzési eljárásokat azok megindításától a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig, illetőleg a közbeszerzési szerződés teljesítéséig terjedően írásban kell dokumentálni. 2. A közbeszerzési eljárás során keletkező valamennyi iratot és dokumentumot valamennyi érintett szervezeti egység, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. az erre irányuló iratkezelés rendjéről és szabályairól szóló szabályzat előírásai szerint köteles kezelni és őrizni. Amennyiben az Önkormányzat közreműködővel szerződést köt, úgy a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat: a Közreműködő az eljárás lezárultát követően haladéktalanul köteles a Közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vevő részére az eljárás eredeti dokumentumait iratjegyzék és teljességi nyilatkozattal együtt hiánytalanul átadni; a Közreműködő felelősséggel tartozik azért, hogy az eljárás során keletkezett dokumentumokhoz illetéktelen személy nem férhet hozzá, de a Kbsz. szerinti jogosultaknak, annak szabályaival biztosítania kell a betekintést. 3. Az eljárásonként összeállított iratanyagot az iratkezelési szabályoknak megfelelően az irattárba kell 5 évre megőrzésre elhelyezni. 4. Valamennyi érintett szervezeti egység, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felelősséggel tartozik azért, hogy a közbeszerzési eljárás során keletkezett minden dokumentumba, a feladatkörükben eljáró és megbízólevéllel rendelkező külső és belső ellenőrzést végző szerv vagy

51 személy az ellenőrzési programmal összefüggően betekinthessen, a vonatkozó valamennyi információt megismerhesse, és azok valódiságáról meggyőződhessen, illetve, hogy jogosulatlan az iratokba ne tekinthessen be. 5. Valamennyi érintett szervezeti egység, illetve Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felelős és köteles gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentumaiba kizárólag csak a Kbsz. szerint arra jogosultak, - így a KBB, az ÖKDB tagjai és az eljárásban közreműködők - tekinthessenek be a közbeszerzési eljárás lezárásáig. A betekintés időpontjait, célját és a betekintő személyét az ügyiratgyűjtő belsejében dokumentálni kell. VIII. CÍM EGYÉB RENDELKEZÉSEK A közbeszerzési eljárásban résztvevők felelőssége és titoktartási kötelezettsége 1. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. és a végrehajtására szolgáló egyéb jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak érvényesülését a közbeszerzési eljárásban, a feladat- és hatáskörüknek megfelelően résztvevő minden személynek és szervezetnek biztosítania kell. Nevezettek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kötelesek aláírni a közbeszerzési eljárásban való közreműködésük megkezdését megelőzően. Ezen rendelkezések megsértése esetén, a vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartoznak. 2. A Hivatalban dolgozó munkatársak munkaköri leírásában, vagy az ahhoz kapcsolódó munkautasításban a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségüket meg kell határozni, valamint utalni kell esetleges károkozásuk esetén a kártérítési felelősségükre. 3. A döntéshozatalban résztvevők felelősségére a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok, valamint a döntésükkel esetlegesen okozott kár megtérítésére a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §-a szerinti kártérítési szabályok alkalmazandók. 4. A közbeszerzési eljárásban közreműködőt – így különösen a független hivatalos közbeszerzési tanácsadót, illetve más külső szakértőt, lebonyolítót – felelősség a velük kötött szerződés tartalmának megfelelően terheli. 5. A közbeszerzési eljárás lefolytatásában a feladat- és hatáskörüknek megfelelően résztvevő minden személy és szervezet a tett intézkedésének jogszerűségéért, szakmai megalapozottságáért, határidőben való teljesítéséért felelős. 6. A KBB elnökének feladata és felelőssége: -

a bizottság munkájának megszervezése, irányítása, a bizottság tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenség vizsgálata, szükség esetén a bizottsági tag visszahívásának és új tag megbízásának kezdeményezése, a bizottsági határozatok, jegyzőkönyvek megfogalmazásakor törvényességi és szakmai követelmények érvényesítése, felelőssége az eljárásban rögzített határidő betartásával, a közbeszerzési eljárás

52 eredményének kihirdetése. 7. A KBB tagok feladatai és felelőssége: -

-

bizottsági ülésen való részvétel, az ajánlattevők szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára vonatkozó szempontrendszer kidolgozásával, továbbá az elbírálási szempontok meghatározásával a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény összeállítása, a közzétett elbírálási szempontok alapján a benyújtott ajánlatok értékelése és a szavazásra feltett kérdésekben – álláspontjukat indokolva – szavazás illetve nyilatkozat megtétele, a bizottság elnöke által felvetett – a bíráló bizottság munkáját segítő kérdésekre a legjobb tudásuk szerinti válaszadás összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat megtétele és aláírása. IX. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szabályzat 2012. március 1. napján lép hatályba. A rendelkezéseit az ezt követően megkezdett közbeszerzésekre, beszerzésekre, e közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. Jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát korábban tartalmazó 70/2009. (II. 19.) közgy. határozat, 638/2009. (X. 22.) közgy. határozat, 459/2010. (X. 14.) közgy. határozat. A hatálybalépés előtt megkezdett és még folyamatban lévő ügyeket a megkezdésükkor hatályos szabályozás szerint kell befejezni. A szabályzat előkészítéséért és aktualizálásáért felelős belső szervezeti egység: KCS Békéscsaba, 2012. február 24. Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy a nyári időszakban felmerülő problémák kezelésére a Közbeszerzési Döntéshozó Bizottságot hatalmazzák fel, a korábbi metódusnak megfelelően. (Kazetta 1/2. 432-454) Tárgy:

Döntéshozatal keretmegállapodásos közbeszerzési eljárásban

53 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 454-474) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 49/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város úthálózatának, járda- és kerékpárút-hálózatának valamint közcélú tereinek felújítása, karbantartása, fejlesztése járulékos munkákkal együtt” tárgyú keretmegállapodásos közbeszerzési eljárásban a COLAS ÚT Zrt. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30.) és a Duna Aszfalt Kft. (6060 Tiszakécske, Béke u. 150.) ajánlatát érvényesnek minősíti.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város úthálózatának, járda- és kerékpárút-hálózatának valamint közcélú tereinek felújítása, karbantartása, fejlesztése járulékos munkákkal együtt” tárgyú keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének a következő céget rendeli el kihirdetni: Ajánlattevő neve:

Duna Aszfalt Kft.

Ajánlattevő székhelye:

6060 Tiszakécske, Béke u. 150.

Ajánlati ár (az ajánlati dokumentációban lévő 254.878.194,- Ft mintaköltségvetés tételenkénti összesített ára, nettó értékben meghatározva): Rendelkezésre állás a hibabejelentéstől fél óra számítottan (útburkolaton és járdaburkolaton keletkezett hibák lokális javítása; órákban meghatározva): 3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a „Békéscsaba Megyei Jogú Város úthálózatának, járda- és kerékpárúthálózatának valamint közcélú tereinek felújítása, karbantartása, fejlesztése járulékos munkákkal együtt” tárgyú keretmegállapodás aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. március 9.

54 Tárgy:

Döntéshozatal a „Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén parkgondozási munkák ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárásban

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 474-484) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 50/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén parkgondozási munkák ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének az alábbi céget hirdeti ki: Ajánlattevő neve: Ajánlattevő székhelye: Egy naptári évre vállalt nettó ajánlati ár (HUF): Éves árváltozás mértéke a KSH által közzétett fogyasztói árindexhez képest (%-os mértékben megadva):

2.

LIÁN Kertészeti Kft. 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. 54.887.358,- Ft 100 %

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a szerződés aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. március 12.

Tárgy:

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartja. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a rendeletmódosítás elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 1/2. 484-494)

55 Strifler Attila képviselő: Az előterjesztés lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat meghatározza azon vagyonelemek körét, amelyeket hosszú távon szeretne saját tulajdonában tartani. Mozgalmuk egyetért és támogatja, hogy a városháza ingatlanjai, a Jókai Színház, valamint az Ibsen Házat magába foglaló ingatlan együttes tartozzon ebbe a vagyoni kategóriába, azonban mindezt kevésnek tartják, éppen ezért az alábbi módosító javaslattal él, és a kör kibővítését javasolta az alábbiakkal: Réthy Pál Kórház, piac, azok az iskolák, amelyeket az állam szeretne tulajdonába vonni, az önkormányzati tulajdonú termőföldek, valamint a NATURA 2000-es földek. Üdvözölné, ha javaslatát a testület támogatná, tekintettel arra, hogy a felsorolt ingatlanok fejlesztése érdekében nagyon sokat tett az önkormányzat. (Kazetta 1/2. 494-523) Takács Péter képviselő: Véleménye szerint ezen előterjesztést kellett volna levenni napirendről, gyakorlatilag kezelhetetlen a módosító javaslat. A NATURA 2000 mely épületnek az elnevezése? (Kazetta 1/2. 523-532) Vantara Gyula polgármester /mikrofonon kívül/: Földelnevezés. (Kazetta 1/2. 532-533) Takács Péter képviselő: Értelmezése szerint a VAK Zrt. a törvény erejénél fogva a körbe bekerül, valamint a Békés Megyei Vízművek Zrt-ben meglévő üzletrész is. Az épületek kiválasztásánál mik voltak az elsődleges szempontok? (Kazetta 1/2. 533-558) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Az, hogy az önkormányzat rendeletébe beemeli nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak, ez nem jelent semmiféle protekcionista védelmet a helyi önkormányzat részéről. Az állam ugyanúgy „elviheti” az e körben lévő épületeket is, mint bármely másikat. Azt szerették volna érzékeltetni, hogy ezek azok az épületelemek, amelyek belvárosi és egyébként mindig is a helyi lakosság érdekeit képviselték. Tekintettel arra, hogy egységes állami vagyonról van szó, és a nemzeti vagyon része az önkormányzati vagyon is, innentől kezdve bármikor bármit elvihet. Véleménye szerint a fentiek értelmében nem érdemes a kört kibővíteni, az említett három ingatlan az, ami mindenféleképpen megérdemli ezt a fajta titulust és kiemelést. Ennek tükrében a módosító javaslatot befogadni nem tudja. (Kazetta 1/2. 558- 2/1. 011) Vantara Gyula polgármester: Nyilvánvalóan valamennyien érzékelik, hogy egy rossz gyakorlatnak, az állami vagyonról szóló törvények kezelésének elindításáról van szó. Az állami vagyonként felsoroltak sem a teljességet – kimaradt pl. az út, vasút, repülőtér - tartalmazzák. Az állam és az önkormányzat vagyonainak összevonását is fontolgatják. A képviselő által említett NATURA 2000, természetvédelmi terület, alapvetően állami tulajdonban van. A kórház, a piac, az iskola, valamint a termőföld az a fajta felsorolás, amit mindenki beleért az önkormányzati vagyonba, de tekintettel arra, hogy az önkormányzati és az állami vagyon értékesítése és kezelése eltávolodtak egymástól, a törvény-tervezet célja az, hogy a legfőbb vagyonelemek ne legyenek értékesíthetők. A vagyonelemek az állami törvénykezésekkel az önkormányzattól elvonhatók, mivel a jövőben egységes önkormányzati és állami tulajdonú vagyonkezelésről beszélünk. Eltekintettek az állami utak, közterületek, terek helyrajzi szám szerinti, az önkormányzati

56 tulajdonú földek felsorolásától, amit nyilván védelem alatt áll, de egységes önkormányzati és állami vagyonkezelés mellett kell dönteni. (Kazetta 2/1. 011-026) Strifler Attila képviselő: Annak ellenére fenntartja módosító javaslatát, hogy a polgármester nem fogadta be. A lépéseket jelzésértékűnek tartják, nem értenek egyet, a kormány önkormányzatokat érintő politikájával. Az önkormányzat fejezze ki, hogy mennyire fontos kincseinek védelme. Nyilvánvaló, hogy egy állami törvény mindig erősebb, mint egy önkormányzati helyi rendelet, de véleménye szerint módosító javaslatával az önkormányzat nem veszít semmit. (Kazetta 2/1. 026-032) Takács Péter képviselő: A kormány önkormányzattal kapcsolatos politikájával személye sem ért egyet, de ilyen alapon egész Békéscsabát védetté nyilváníthatnák, hogy kifejezzék, mennyire nem értenek vele egyet. „A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek körét egyrészt maga a Törvény határozza meg (ilyen vagyonelem a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés)”. Értelmezése szerint nemzeti vagyon szempontjából, a törvény erejénél fogva a VAK Zrt., valamint az önkormányzatnak a Békés Megyei Vízművek Zrt-ben lévő részesedése védettséget élvez. (Kazetta 2/1. 032-043) Vantara Gyula polgármester: Állami törekvés a meglévő vagyonelemek megtartása, azok bővítése. Amennyiben Takács Péter képviselő a víziközmű ellátásra irányulóan tette fel kérdését, azt tapasztalhatja, hogy igen éles érdekellentét alakult ki, a nyugati tulajdonosokat képviselő nyugati államok, az unión keresztül nyomást gyakorolnak a Magyar Államra, hogy ebben a törekvésében megakadályozzák. A Magyar Állam továbbra is partnernek tekinti pl. a víziközmű tulajdonok esetében az önkormányzati tulajdonú vízműveket. Békéscsaba országos viszonylatban az élmezőnyben áll, mivel Magyarországon csekély számú és nagyságrendű önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű társaság működik. A vízmű államot képviselő tulajdonosa nem ismert, de a szándék a közművek megtartása, megerősítése. A parkolás kérdése feltehetően azért került bele az anyagba, mivel Budapesten okozott problémát a kerületek és a főváros közötti viszonylatban. Békéscsabán a parkoló-ágazat a törvény szerint működik, bruttó elszámolás szerint, a befolyó jövedelem az önkormányzatot illeti. A tulajdonrészek védelme hosszú távon biztosítottnak látszik. (Kazetta 2/1. 043-064) Takács Péter képviselő: A polgármester által elmondottak alapján nincs szükség módosító javaslat megfogalmazására. (Kazetta 2/1. 064-066) Vantara Gyula polgármester: A vitát zárta. A rendeletmódosításhoz egy módosító javaslat érkezett Strifler Attila képviselőtől, amely szerint a rendeletbe emeljék be a kórházat, a piacot, az iskolákat, a termőföldeket, valamint a NATURA 2000 termőterületet is. Előterjesztői oldalról a határozati javaslat módosítását nem javasolta. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot.

57 Megállapította, hogy a közgyűlés 5 igen, 7 nem szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 2/1. 066-075) -

A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 6/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében megállapított hatáskörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdése alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV. 6.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Rendelet 1. mellékletében a „Törzsvagyon – korlátozottan forgalomképes” vagyonkörből a „Törzsvagyon – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon” vagyonkörbe kerül: a békéscsabai 5 hrsz.-ú, 8178 m2 telekterületű, kivett városháza megjelölésű ingatlan, a békéscsabai 2936/2 hrsz.-ú, 4971 m2 telekméretű, kivett irodaház megjelölésű ingatlan társasház alapító okirat szerinti önkormányzati tulajdonú összes társasházi albetéte és tulajdoni hányada. 2. § A Rendelet 1. mellékletében a „Törzsvagyon – korlátozottan forgalomképes” vagyonkörből a „Törzsvagyon – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon” vagyonkörbe kerül: a békéscsabai 3904 hrsz.-ú, 4247 m2 telekterületű, kivett színház és művelődési központ megjelölésű ingatlan. 3. § Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

58 Tárgy:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő garázsok értékesítése

Vantara Gyula polgármester: Üdvözölte Kozma János vezérigazgatót. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. A VAK Zrt. Felügyelő Bizottságának véleménye is támogatólag szól az előterjesztés mellett. Van-e kérdés? (Kazetta 2/1. 075-083) Strifler Attila képviselő: Az illetékes bizottságok ülésén is hangot adott azon aggályának, miszerint korábban a közgyűlés döntött a város tulajdonában lévő garázsok és pincehelyiségek értékesítéséről. A jelenlegi határozati javaslat egy könnyítést tenne lehetővé a tekintetben, hogy a már sikertelen értékesítésen el nem adott garázsok és pincehelyiségekre részletfizetési lehetőséget biztosít. A részletfizetéssel gyakorlatilag a város saját vagyonáért részletekben fogja megkapni az ellenértéket. Véleménye szerint sokkal kedvezőbb, ha az önkormányzat egy összegben kapja meg az ingatlanjaiért járó pénzösszeget. Tisztában van azzal, hogy hivatkozási alapnak fogható fel, segítve ezzel a békéscsabaiak garázshoz jutását, azonban azt gondolja, hogy aki nagyon komoly anyagi problémákkal küzd, annak nem az az elsődleges szempont, hogy éppen garázst vásároljon, miközben mindennapos megélhetéssel küzd. Aggályának mindenféleképpen szeretett volna hangot adni, és kötelességének érezte. (Kazetta 2/1. 083-102) Vantara Gyula polgármester: A képviselő aggályait megértve két dologra hívta fel figyelmét. A kevésbé frekventált helyen lévő kevésbé értékes ingatlanok esetében a bérlők jelezték vételi szándékukat. Az önkormányzat kamatot számol fel a banki kamat mértékéig. Abban az esetben, ha a második értékesítés is sikertelen, harmadik alkalommal lehet a lehetőséggel élni. Véleménye szerint a kamat megfizetésével nem hozzák jelentős előnybe a részletfizetőket, mivel aki az összeget egyben megtéríti, azt nem terheli. (Kazetta 2/1. 102-112) Takács Péter képviselő: Az előterjesztéssel egyetért, tekintettel arra, hogy pont azokat a bérlőket próbálja helyzetbe hozni, akik egyébként élethelyzetüknél fogva egy összegben sajnos nem tudják megvásárolni az ingatlanokat. Számára az is elfogadható, ha kamat megfizetése nélkül, egy összegben, 24 hónapon keresztül törlesztenek. (Kazetta 2/1. 112-119) Vantara Gyula polgármester: Módosító javaslat nem érkezett, ezért a határozati javaslatot tette fel szavazásra. (Kazetta 2/1. 119-122) A közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

59 51/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése engedélyezi a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 9/2012. (I. 24.) PGVB határozattal értékesítésre kijelölt garázsok vételárának részletekben történő megfizetését az alábbi feltételekkel: A részletfizetést csak a már két alkalommal árverésen meghirdetett és el nem adott garázsokra lehet alkalmazni. b) A vevőnek a szerződéssel egy időben a vételár 25 %-át meg kell fizetnie. c) A részletfizetés futamideje legfeljebb 24 hónap lehet. d) Az önrészen felüli vételárra vonatkozó kamat a mindenkori jegybanki alapkamat. e) Biztosítékként jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni. f) A vételár részletekben történő beszedését a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. végzi. a)

Felelős:

Vantara Gyula polgármester Kozma János vezérigazgató (Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.)

Határidő: Tárgy:

2012. február 29. Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekkörébe tartozó gazdasági társaságok egységes irányítási rendszerének kialakítása” projekt eredményeiről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. A VAK Zrt. Felügyelő Bizottsága is javasolja az előterjesztés elfogadását. Kozma Jánosnak az igazgatóság elnökének nincs szóbeli kiegészítése. (Kazetta 2/1. 122-130) Takács Péter képviselő: Kérdése az előterjesztőhöz irányul, amely szerint készült-e kalkuláció arról, hogy a törzsház konszern kialakítása mennyibe került a városnak, valamint a VAK Zrt.nek? Komoly munkát végzett a cég, de javadalmazásuk azzal arányban állt. Készült-e kimutatás arról, hogy mennyi idő alatt fog megtérülni az az összeg, amelyet a város a tanulmányok elkészítésére, a VAK Zrt. különböző megbízásokkal a törzsház konszern kialakítására fordított? A FEB elnökéhez irányuló kérdése úgy szól, hogy az állásfoglalás megszavazása egyhangú volt vagy sem? (Kazetta 2/1. 130-140) Vantara Gyula polgármester: Először Kozma János igazgatósági elnöknek, majd Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnöknek adja meg a szót. (Kazetta 2/1. 140-143) Kozma János a VAK Zrt. igazgatóságának elnöke: Arra a kérdésre, hogy készült-e kalkuláció, elmondta, hogy a tavalyi évben az előkészítésre vonatkozóan a VAK Zrt-nek annyi költsége

60 keletkezett, amennyi az IFUA Horváth&Partners-sel kötött szerződés összegének fedezete. Egyéb költségek általános költségben merültek fel, amelyek nem annyira számszerűsíthetők, pl. személyének a bére. A város egyéb költségei nem kerültek összesítésre, mivel csak saját gazdálkodásukkal foglalkoznak. „Megtérül-e a munka?” Az idei év költségvetéséből kimutatható, hogy a VAK Zrt. a tavalyi évhez képest 80 millió többletbefizetést eszközöl az önkormányzat kasszájába, amely a piac egy részéből befolyó - 58 millió -, valamint a törzsház átalakításból adódó – 22 millió - befizetés, amely összeg alatta van annak a keretnek, amibe a VAK Zrt-nek a tavalyi évben a tanácsadó cég kifizetése került. Reményei szerint a következő években ez a megtakarítás még nagyobb összegű lesz, és egy folyamatos fejlődést biztosít a VAK Zrt-nek. Mindezek tudatában megállapítható, hogy a zrt. befektetése már az idei évben megtérül. (Kazetta 2/1. 143-165) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Az MSZP részéről volt olyan megnyilvánulás, hogy az átalakításnak egy év türelmi időt biztosítanak, és az egy év eredményét figyelembe véve határozzanak. A 80 millió forintos befizetés azért nagyon értékelendő, mert a tavalyi évben 0 Ft volt. Az említett milliós összeg a törzsház átszervezésnek köszönhetően alakult ki. FEB elnökként megállapította, hogy az üzleti tervük is a tervezettnek megfelelően alakul. A táblázatok, tervek reálisak, pontosak, takarékosak. A terjedelmes anyagban a zrt. kimutatta azokat a megtakarításokat is, ami nem csak a törzsházra, hanem egyáltalán az eredményes gazdálkodásra irányult. Elismerését tudja kifejezni, és ezt azért mondja, mert ők is tanulják, egy új szervezet a városban, ahol egy folyamatos tanulással együtt kell a munkát elvégezni. Eddigi meglátásaik szerint az új igazgatóság is remekül látja el ez irányú feladatát. Pontosan beszámol, tájékoztat, átlátható, ellenőrizhető, ezért a beszámolót elfogadásra javasolja. (Kazetta 2/1. 165-185) Vantara Gyula polgármester: A következő anyag részletesen tárgyalja az említett 80 millió forintos befizetésen túli 17,7 millió adózás előtti eredményt az üzleti tervben. A VAK Zrt. belépett az 1 milliárd forint fölötti árbevételű cégek sorába. Egy év alatt megtérül az az összeg, amit a VAK Zrt. a törzsház kialakítására fordított. (Kazetta 2/1. 185-191) Takács Péter képviselő: Emlékezete szerint a VAK Zrt. mindig is pontosan dolgozott. Nem emlékszik arra, hogy a közgyűlésben e tekintetben bármilyen probléma felmerült volna. 19982000-ig a VAK Zrt. az akkori vagyonával 80-100 milliós összegek befizetésével segítette a város költségvetését. Nem gondolja, hogy a 80 millió forint befizetése újszerű dolog lenne. Személye már tett utalást arra, hogy amennyiben a tanulmányok – IFUA Horváth&Partners megbízása, Vállalkozásfejlesztési Centrum Kft. volt igazgatójának felmentésével járó költségek elkészíttetésének összegét összeszámolják, kb. 50 millió forintjába került a városnak és a VAK Zrt-nek a törzsház kialakítása, ezért arra az évi 25 millió forint megtakarításra nagyon nagy szükség van. (Kazetta 2/1. 191-207) Vantara Gyula polgármester: Nem tudja, hogy a képviselő milyen 25 millió forintról beszél. Az üzleti terv kimutatása szerint a költségvetési többletbevétel az előző évhez képest 80 millió forint, az adózás előtti eredmény 17,7 millió. A képviselő második kérdésére elmondta, hogy egy

61 rendszer kialakítása költségekkel jár, keveri a szezont a fazonnal. Egy könyvvizsgáló alkalmazása törvényi kötelezettség, nem új feladat. (Kazetta 2/1. 207-220) Takács Péter képviselő: Az előterjesztésből idézett. „Az eddig végrehajtott átalakítások nyomán csak a tagvállalatokat figyelembe véve 23-25 millió forint a megtakarítás.” Ehhez képest arányosította a két évet, és nem egy következő előterjesztést taglal. (Kazetta 2/1. 220-225) Vantara Gyula polgármester: A 20 milliós megtakarítás a tagvállalatok összevonásából adódott. Amit a képviselő említ, a cég 8-10 alkalmazottjának integrálásával került megtakarításra. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 225-231) A közgyűlés 15 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 52/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatóját a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekkörébe tartozó gazdasági társaságok egységes irányítási rendszerének kialakítása” projekt eredményeiről. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester Kozma János vezérigazgató (Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.) 2012. február 29. ALAPÍTÓI DÖNTÉSHOZATAL A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2012. évi törzsház szintű üzleti terve

Vantara Gyula polgármester: Alapítói döntéshozatalt tárgyal a közgyűlés. Előterjesztő Kozma János, az igazgatóság elnöke. Kérte, hogy az alapítói döntéshozatalhoz Futaki Sándor és Szabóné Kocziha Tünde képviselőket jegyzőkönyv hitelesítőnek válassza meg a testület, jegyzőkönyvvezetőnek Illés Réka munkatársat javasolta. A jelöltek vállalják a megbízatást. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető megválasztásáról szóló javaslatot. (Kazetta 2/1. 231-242) Tárgy:

Alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítők és jegyzőkönyvvezető választása

A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

62

53/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-vel kapcsolatos alapítói döntéshozatalhoz jegyzőkönyv hitelesítőknek Futaki Sándor és Szabóné Kocziha Tünde képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek megválasztja Illés Réka munkatársat. Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. A FEB is egyetért a 2012. évi törzsház szintű üzleti tervvel, és javasolja az alapító felé a jóváhagyást. Vane kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 242-249) Dr. Ferenczi Attila a FEB elnöke: Felhívta a képviselők figyelmét, hogy a határozati javaslat két elemről szól, a törzsház szintű eredmény, árbevétel és kiadásról, valamint a VAK Zrt., mint anyavállalat eredményéről. Takács Péter képviselő véleménye szerint nem meglepő a befizetés. Az elmúlt 10-12 évben nagyon sok feladatot ruházott az önkormányzat a VAK Zrt-e, ami nagyon komoly kiadásokat generált. A táblázatból is kitűnik, hogy mely feladatok kívánják meg a be- és kifizetést. Megváltozott a bruttó elszámolás elve alapján a parkolási üzletág, a lakásbérlet elszámolása. Számára azért nagyfokú eredmény a 80 millió forintos befizetés, mert az ismertetett tények mellett is tudja ezt az eredményt hozni. A garázsok értékesítésével kapcsolatban elmondta, hogy az a 71 millió forint, ami az ingatlanok értékesítéséből befolyt, a vagyoni bevételeket gyarapította, azért nem szerepel a befizetések között. A város költségvetésében a vagyoni bevételek tervezésére is szükség volt. Garázsokhoz kell juttatni az embereket, és ha nincs rá fedezet, lehetőséget kell biztosítani. E mögött igény is van, nem csak szükséglet, hanem vásárlási szándék. A bérlők pár ezer forint havi bérleti díjat fizettek. A garázsok fenntartása, valamint a csekély összegű bérleti díj hosszú távon nem térül meg. A 31 pincéből 2-t sikerült értékesíteni. Információk szerint egy pince fenntartása többe kerül, mint egy lakásé. Ennek mentén, tanulási folyamattal együtt is sikerült az üzleti tervet elkészíteni. Javasolta elfogadásra a közgyűlésnek. (Kazetta 2/1. 249-280) Hrabovszki György képviselő: Megjegyezte, hogy a 2012. évi üzleti tervben a VAK Zrt. a fürdő vonatkozásában kb. 140 millió forint plusz ráfordítást igényel az önkormányzat büdzséjéből. Annakidején, amikor az Árpád fürdő átvételével kapcsolatos aggályaikat kifejtették a közgyűlésben, több alkalommal is elmondták, hogy nagyjából 100-120 millió forintos folyamatos működési kiadási oldalt fog az önkormányzat költségvetésében keletkeztetni. A polgármester akkor azt válaszolta, hogy pártjuk rémhíreket terjeszt, valamint légből kapott dolgokkal vagdalkozik, de most a zrt. üzleti tervéből sajnos ez látható. Néha azért érdemes az ellenzék felvetéseit is figyelemmel kísérni, illetve megfontolni. Az üzleti tervben szerepel a piaci bérleti díjából befolyó 12 millió forint. Ez az összeg a VAK Zrt. által a nagybani kivételével működtetett piac után befizetendő összege, vagy adott esetben, a nagybani piac bérleti díja? (Kazetta 2/1. 280-302)

63

Vantara Gyula polgármester: Az úgynevezett előrelátást, amit bölcsen az ellenzék jövőbe látásának nevezett, annyiban pontosítaná, hogy az összegek „repkedtek”, 300 milliós nagyságrend is elhangzott. A 120 millió forintra akkor is azt mondták, hogy reális, mivel Békéscsabáé a fürdő, amit számtalan kedvezménnyel érvényesítenek. Nem ért véget az az energetikai beruházás, ami a melegvíz hasznosítására irányul, továbbá az új kút melegvíz energiájának hasznosításával szeretnének plusz költségeket megspórolni. (Kazetta 2/1. 302-318) Kozma János az igazgatóság elnöke: A táblázatban az Árpád fürdő mellett szerepeltetett összeg magában foglalja a város számára befizetett 18 milliós bérleti díjat, a 12 millió forintos bérleti díj az 58 millió forint, piac általi befizetés része. A teljes piacra vonatkozó adatok lebontva: 12 millió forint bérleti díj, 46 millió ingatlanhasznosítási díj, összességében az önkormányzat 58 millió forintban részesül. (Kazetta 2/1. 318-330) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 16 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 54/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a törzsház szintű 2012. évi eredménykimutatás tervet 1.047.692 ezer Ft nettó árbevétellel és 17.702 ezer Ft adózás előtti eredménnyel (nyereséggel) elfogadja. Felelős: Határidő:

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2012. évi üzleti tervét 897.571 ezer Ft nettó árbevétellel és 13.806 ezer Ft adózás előtti eredménnyel (nyereséggel) elfogadja. Felelős: Határidő:

3.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. február 24.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. február 24.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a társaság Önkormányzat felé fennálló befizetési kötelezettségét az alábbiak szerint jóváhagyja: - ingatlanhasznosítási díj: - piac bérleti díj: - Árpád Fürdő bérleti díj: - parkolási bevétel: - lakbérbevétel:

193.280 ezer Ft + áfa 12.000 ezer Ft + áfa 19.618 ezer Ft + áfa 113.000 ezer Ft + áfa 65.000 ezer Ft + áfa

64

A befizetési kötelezettséget a társaság az Önkormányzattal kötött megbízási szerződés előírásai szerint köteles teljesíteni. Felelős: Határidő: 4.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2012. évben a társaság részére működési támogatást nyújt az alábbiak szerint: - Árpád Fürdő működési támogatása: - Sportlétesítmények működési támogatása:

128.000 ezer Ft 87.000 ezer Ft

A működési támogatást az Önkormányzat a társasággal kötött megbízási szerződés előírásai szerint utalja át a társaság részére. Felelős: Határidő: 5.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a társaság részére a 2012. évi parkolási költségek megtérítéseként 52.000 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsájtott számla alapján. A parkolási költségek megtérítésének rendjét az Önkormányzat és a társaság között létrejött megbízási szerződés szabályozza. Felelős: Határidő:

6.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy a társaság részére a 2012. évi lakásüzemeltetési költségek megtérítéseként 33.000 ezer Ft + áfa kerüljön kifizetésre a társaság által kibocsátott számla alapján. A lakásüzemeltetési költségek megtérítésének rendjét az Önkormányzat és a társaság között létrejött megbízási szerződés szabályozza. Felelős: Határidő:

7.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2012-ben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzat terhére elvégzendő felújítási munkákat továbbra is a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével kívánja megvalósítani. A lakóingatlanok felújítási munkáinak előzetes költségterve ismeretében a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság hoz egyedi ügyekben döntést. Forrás:

Az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzata

65

Felelős: Határidő: 8.

Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. december 31.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságát, hogy 2012. évben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 11. § (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Stratégiai-Fejlesztési Osztályával történt előzetes egyeztetést követően az azonnali beavatkozást igénylő hibák esetében 3.000 ezer Ft + áfa keret összegen belül a 2012. évi költségvetésben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos kiadások előirányzatának terhére lakásfelújításokat a 6. pontban rögzített felújítási munkákon felül, utólagos beszámolási kötelezettség mellett elvégeztessen. Felelős: Határidő:

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2012. december 31.

Vantara Gyula polgármester: A jegyzőkönyv hitelesítőknek, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek megköszönve munkáját az alapítói döntéshozatalt lezárta. (Kazetta 2/1. 330-338) Tárgy:

A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 2/1. 338-344) Takács Péter képviselő: Az Agóra-Csaba Kft. és az önkormányzat közötti bírósági eljárás megkezdődött? (Kazetta 2/1. 344-345) Vantara Gyula polgármester: Az Agóra-Csaba Kft. 2012. január elején keresetét benyújtotta, a tárgyalás első fordulója február 22-én lezajlott. (Kazetta 2/1. 345-350) Kozma János az igazgatóság elnöke: Jelenleg két per van folyamatban, az egyik, amit az AgóraCsaba Kft. indított tulajdonjogának megállapítása céljából, valamint az önkormányzat által indított birtokbaadásra vonatkozó per. A 2012. január hónapban megindult pert a bíróság felfüggesztette azon indokkal, hogy az alperesnek, az Agóra-Csaba Kft.-nek tulajdonigénye van arra a területre, ahonnan az önkormányzat kitiltaná. A februári törvényszéki tárgyaláson első körben a felek meghallgatására került sor, a város képviselője beadvánnyal élt, az Agóra-Csaba Kft. a keretlevél módosítását kezdeményezte. A következő bírósági tárgyalás időpontja 2012. március 22. (Kazetta 2/1. 350-367)

66 Takács Péter képviselő: Tekintettel arra, hogy a területfejlesztésre érvényben lévő közgyűlési határozat van, nem közömbös, hogy a bírósági eljárás meddig tart. Kérte, hogy a tárgyalások lezártáról tájékoztassák a közgyűlést. (Kazetta 2/1. 367-374) Vantara Gyula polgármester: A „Bejelentések” tárgyalásánál kívánták a beszámolót megtartani. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 374-380) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 55/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. között Békéscsabán, 2002. szeptember 26-án létrejött megbízási szerződés jelen határozat mellékletét képező módosítását, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt megbízási szerződést elfogadja.

2.

A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megbízási szerződés módosítása, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt megbízási szerződés aláírására.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester Kozma János vezérigazgató 2012. március 31. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula polgármester) mint megbízó (a továbbiakban: megbízó) és a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6., Cg.: 04-10-001475, képviseli: Kozma János vezérigazgató) mint megbízott (a továbbiakban: megbízott) az általuk Békéscsabán, 2002. szeptember 26. napján megkötött megbízási szerződést (a továbbiakban: Szerződés) az alábbiak szerint módosítják: 1. A Szerződés IV.2. pontja helyébe az alábbi pont lép: „ 2. VÁSÁRCSARNOK ÉS PIAC 2.1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 497/2001. (X. 18.) közgy. határozatával 2002. január 1. napjával üzemeltetésre átadta a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek a Békéscsaba, Szabó D. utcai vásárcsarnok és piac ingatlanát.

67 2.2.

A Csaba Agóra Rt.-vel (jogutódja az AGÓRA-CSABA Kft.) megkötött szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a megbízottat illetik meg, illetve terhelik.

2.3.

A megbízott a 3395/5 hrsz.-ú, a 3395/4 hrsz.-ú, valamint a 3395/1 hrsz.-ú ingatlanokon saját maga jogosult szerződést kötni a területen működő bérlőkkel, kereskedőkkel, jogosult a bérleti és egyéb díjakat beszedni, illetve köteles az üzemeltetéssel járó karbantartási, takarítási és őrzési feladatokat elvégezni és költségeit viselni.

2.4.

Az Önkormányzat az ingatlannal kapcsolatos tulajdonosi, továbbá a piacok és vásárok tartásával kapcsolatos jogosítványokat – beleértve a helypénzek és pótdíjak megállapítását is – magának tartja fent.”

2. A Szerződés jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. 3. A jelen szerződésmódosítás a Szerződéssel együtt hatályos, annak elválaszthatatlan részét képezi. A felek a szerződésmódosítás rendelkezéseit 2012. január 1. napjától alkalmazzák. Jelen szerződésmódosító okiratot a felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Békéscsaba, 2012. ……………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízó

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. megbízott

képviseli: Vantara Gyula polgármester

képviseli: Kozma János vezérigazgató

Ellenjegyzem: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS / módosításokkal egységes szerkezetben / amely egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula polgármester) mint megbízó (a továbbiakban: megbízó), másrészről a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6., cégjegyzék szám: Cg. 04-10-001475, képviseli: Kozma János vezérigazgató) mint megbízott (a továbbiakban: megbízott) között jött létre az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

68

1.

Megbízó a tulajdonában álló – a megbízási szerződés elválaszthatatlan részét képező 1. és 2. sz. mellékletben felsorolt – ingatlanokat hasznosításra, üzemeltetésre, illetve használatra átadja megbízottnak.

2.

A megbízott – a Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében felsorolt lakás célú ingatlanok és a fizető-parkolóhelyekkel érintett közterület kivételével – az ingatlanok hasznosítási jogáért, illetve használatáért díjat fizet a megbízó részére, ugyanakkor megilletik a hasznosításból származó bevételek, és terhelik az ezzel összefüggő költségek.

3.

Megbízott a hatályos jogszabályok, a jelen szerződés és a megbízó által jóváhagyott éves üzleti terv alapján utólagos beszámolási kötelezettség mellett, önállóan, saját hatáskörében eljárva látja el az átvett ingatlanokkal kapcsolatos feladatait. A megbízó a jelen szerződéssel összhangban eseti döntésekkel is meghatározhat feladatokat megbízott részére.

4.

Megbízott hatásköre az átvett ingatlanokkal kapcsolatban az alábbi területekre terjed ki: Hatékony és felelős gazdálkodással gondoskodik az ingatlan vagyon fejlesztéséről, a piaci viszonyoknak és a megbízó érdekeinek megfelelő hasznosításáról. Az üzemeltetésre átvett ingatlanokat a megbízó Leltározási szabályzatában foglaltak szerint leltározza. A jogszabályoknak megfelelően nyilvántartja, kezeli az ingatlanokat és az átvett ingó vagyont. Ellátja a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek üzemeltetői feladatait, szervezi és lebonyolítja azok karbantartását és felújítását. A szerződés szerinti korlátozásokkal bérbeadás, vagy használatba adás útján hasznosítja a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló ingatlanokat. Az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági, bírósági és végrehajtási eljárásokban – beleértve a megbízó által elrendelt lakás kiürítési ügyeket is – a saját nevében teljes jogkörrel jár el – jogi képviselet -. A társasház keretében működő ingatlanok esetében a megbízót, mint tulajdonost képviseli a társasházak fórumain. Lebonyolítja a megbízó által kijelölt épületek, építmények bontását, beleértve a szükséges tervek elkészítését és a hatósági engedélyek beszerzését is. Megbízó külön megbízása alapján előkészíti és lebonyolítja a kijelölt ingatlanok értékesítését. Megbízó egyidejű értesítése mellett, összeghatárra tekintet nélkül dönt a közvetlen életveszély, vagy balesetveszély elhárításáról. A használatra átvett közterületen működteti a városi parkolási rendszert. A megbízó eseti döntései alapján közreműködik beruházások pályáztatásában és lebonyolításában. Megbízott feladatainak ellátásához külső közreműködőket, alvállalkozókat vehet igénybe. E közreműködők tevékenységéért teljes felelősséggel tartozik, kivéve, ha a közreműködőket megbízó jelölte ki.

69

5.

Megbízó a fent körülírt ingatlanokkal kapcsolatban magának tartja fent az alábbi jogosítványokat: A tulajdonában álló ingatlanok elidegenítését. Az ingatlanok terhelését, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, művelési ágának megváltoztatását. A megbízott – a megbízó által jóváhagyott üzleti tervében nem szereplő – évi 5.000 e Ft-ot (ötmillió 00/100 forintot) meghaladó kötelezettségvállalásának engedélyezését. A lakás és helyiség bérlettel, továbbá az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos, a jelen szerződésben részletezett egyéb hatásköröket.

6.

A megbízó a tulajdonában lévő lakásingatlanokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltak, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 32/1994. (VII. 7.) önk. rendelete alapján értékesítette. Az értékesítésből adódó feladatok ellátását (vételárak és a vételárrészletek teljeskörű nyilvántartása, beszedése és behajtása, ide értve a behajtás érdekében kezdeményezett peres és nem peres eljárások útján történő igényérvényesítést) a megbízott köteles elvégezni.

7.

A megbízó által nyújtott kamatmentes kölcsönök meg nem fizetése esetén a peres és nem peres eljárások útján történő igényérvényesítést a megbízott köteles elvégezni. II. AZ INGATLANOK HASZNOSÍTÁSA

1.

Lakások bérbeadása

1.1.

Megbízott a lakások bérbeadása során korlátozott jogosítványokkal rendelkezik. A bérlő kijelölése, a lakásbérleti szerződés megkötése, a lakbérek megállapítása, továbbá a lakásbérlettel összefüggő mentességek, kedvezmények meghatározása a megbízó hatáskörébe tartozik. Megbízó a lakásbérleti szerződés 1 példányát a szerződés aláírását követő 8 napon belül megküldi megbízott részére.

1.2.

Megbízott feladatai: Leltár szerint az új bérlő birtokába adja, illetve az elköltöző bérlőtől átveszi a lakást. Ellenőrzi a bérlemények rendeltetésszerű használatát. Nyilvántartja a bérlőket, előírja és beszedi a lakbéreket és a bérbeadó által biztosított szolgáltatások díját, ellátja a működéssel kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat. A fizetési késedelembe esett lakásbérlőkkel szemben eljár és megteszi a hátralék rendezésére irányuló intézkedéseket, kivéve, ha az adott bérlő esetén megbízó másképpen rendelkezik. A lakásbérlők aktuális díjhátralékáról a tárgyhót követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja megbízót.

70 Szerződésszegés esetén felmondja a bérleti szerződéseket, gondoskodik a bérlemények kiürítéséről mind a volt bérlők, mind pedig a jogcím nélküli használók esetén. Az eljárás lefolytatását követő 8 napon belül írásban értesíti a megbízót a megüresedett lakásokról. A megbízó külön rendelkezése alapján megfizeti a bérlőknek a cserelakás igénye nélkül leadott lakások hétszeres igénybevételi díját. 2.

Nem lakáscélú ingatlanok

2.1.

A szerződés 2. számú mellékletében feltüntetett nem lakáscélú ingatlanokat felek három csoportba sorolták. Az I. részében feltüntetett ingatlanokat megbízott határozatlan idejű, vagy hosszútávra szóló határozott idejű bérlet keretében egyaránt hasznosíthatja. A II. részben szereplő ingatlanok hasznosítására a szerződés IV. fejezetében részletezett külön rendelkezések vonatkoznak, míg a melléklet III. részében felsorolt, állagmegóvásra átadott ingatlanok csak rövidtávon, átmeneti jelleggel hasznosíthatók.

2.2.

Megbízott feladatai: Megbízott a tulajdonos megbízásából, saját nevében köti meg a hasznosításra vonatkozó szerződéseket. A bérlők kiválasztásáról, a bérleti díjak és az általa nyújtott szolgáltatások ellenértékének megállapításáról saját belső szabályzatai alapján önállóan dönt. A megbízó tájékoztatására a megkötött szerződések 1 példányát az aláírást követő 15 napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatalnak. Az ingatlanok bérletével és használatával kapcsolatos mentességek és kedvezmények meghatározása elsősorban a megbízó hatáskörébe tartozik, de kedvezmények nyújtására – üzleti megfontolások alapján – a megbízott is jogosult. A hasznosítással összefüggő egyéb feladatok azonosak a lakásoknál leírtakkal azzal a különbséggel, hogy a megüresedő helyiségekről és a díjhátralékok összegéről nem kell rendszeres írásos tájékoztatást adni megbízó részére.

3.

A hasznosításra átadott ingatlanok értékesítése esetén a megbízó minden esetben egyeztet a megbízottal az ingatlan aktuális helyzetéről. Az értékesítést követően az adásvételi szerződés 1 példányának megküldésével értesíti megbízottat. Megbízott a hozzá beérkező vételi ajánlatokat továbbítja megbízónak. A megküldött ajánlathoz mellékelni kell az ingatlannal, a hasznosítás körülményeivel kapcsolatos adatokat és a megbízott esetleges javaslatait. Megfelelő indoklással és a szükséges dokumentumok, szakvélemények csatolásával a megbízott maga is kezdeményezheti ingatlanok értékesítését.

4.

Az ingatlanok bontását a megbízó és a megbízott egyaránt kezdeményezheti. A megbízott által kezdeményezett bontási munkák előkészítése a megbízó jóváhagyását követően kezdhető meg, kivéve, ha életveszély elhárítása miatt a hatóság rendelte el a bontást. Megbízott a bontás befejezését követő 8 napon belül értesíti megbízót a munka elvégzéséről.

71

III. INGATLAN FENNTARTÁS 1.

Megbízott az átvett ingatlanokkal kapcsolatos üzemeltetési, karbantartási, felújítási feladatait és költségeit éves üzleti tervében tervezi, melyet a megbízó hagy jóvá. Megbízott az üzleti tervben nem szereplő felújításokat, átalakításokat saját hatáskörben – az általános kötelezettségvállalás összeghatárát is figyelembe véve – éves felújítási költségkeretének terhére végezhet. Az általános és a felújítási költségkeretből nem finanszírozható munkák engedélyezését a megbízó magának tartja fent. Az üzleti tervben nem szereplő lakás felújítások és nagyobb karbantartási munkák költségeit megbízó viseli, ezért a felújítandó lakások kijelölése minden esetben a megbízó hatáskörébe tartozik.

2.

A karbantartási és felújítási munkák teljes körű lebonyolítása – beleértve a pályázatok kiírását és a vállalkozói szerződések megkötését is – a megbízott feladata. A megbízó eseti rendelkezésekkel egyes részfeladatok elvégzésére is megbízást adhat.

3.

Megbízott ellátja a nem társasházként működő önkormányzati tulajdonú ingatlanok általános üzemeltetési feladatait az alábbiak szerint: A közmű szolgáltatókkal kötött szerződés alapján biztosítja az épületek közmű ellátását, a központi fűtéssel ellátott ingatlanok hőellátását, továbbá a háztartási hulladék összegyűjtését és elszállítását. Nyilvántartja és beszedi a szolgáltatások díját (fűtési díj, stb.), elszámol a közüzemi szolgáltatókkal, intézkedik a késedelmesen fizető bérlők díjhátralékának behajtására. Gondoskodik a közös használatú helyiségek tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról. Elvégzi a köztisztasági rendeletben foglalt – az üzemeltetett ingatlanokkal összefüggő – feladatokat. Szükség szerint ellátja a gondnoki teendőket.

4.

Társasházként működő ingatlanokkal kapcsolatos feladatok A társasházak üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségek önkormányzati tulajdonra jutó részének finanszírozása. A költség felhasználás ellenőrzése, számvizsgálói feladatok ellátása. Kisebbségi önkormányzati tulajdon esetén a felújítási alapból nem finanszírozható felújítási munkák tulajdoni hányadra eső költségeit a megbízó viseli. A tulajdoni hányad megállapítása során a megbízó tulajdonában lévő lakások vehetők figyelembe. A megbízott feladata a költségek és a műszaki tartalom felülvizsgálata, a számla leigazolása és továbbítása – a közgyűlési határozattal és egyéb dokumentumokkal együtt – a megbízó részére. A nem lakáscélú helyiségekre jutó költségek finanszírozása a megbízott feladata.

72 A többségi önkormányzati tulajdonú társasházak felújítási munkáit az 1. pontban részletezett szabályok szerint kell tervezni. IV. EGYES INGATLANOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK Felek az alább felsorolt ingatlanoknak az általános feltételektől eltérő üzemeltetési, hasznosítási módját a következők szerint határozzák meg: 1.

SPORTCÉLÚ LÉTESÍTMÉNYEK

1.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 605/1998. (XII.17.) számú határozatával 1999. január 01-i hatállyal a Békéscsaba, Kórház utca 4-6., a Tünde utcai, a Bessenyei utca 13. sz. alatti sportpályákat és a Baross u 6.szám mögötti SZTK pályát, 343/2000. (III.16.) számú határozatával 2000. március 16-i hatállyal a 4-es Honvéd utcai Lőteret, 669/2000. (XI.16.) számú határozatával 2001. január 1-i hatállyal pedig a Békéscsabai Városi Sportcsarnokot üzemeltetésre átadta a Vagyonkezelő Rt-nek.

1.2.

A Felek megállapodnak abban, hogy a megbízó a létesítmények használatáért díjat nem kér a megbízottól. A létesítményekkel kapcsolatos működési, üzemeltetési, karbantartási feladatok ellátása és költségei a megbízottat terhelik, amelyhez a megbízó a megbízott üzleti tervében meghatározott módon és mértékben támogatást nyújt.

1.3.

A megbízott köteles a létesítményeket a kijelölt klubok és szervezetek sporttevékenységének folytatásához rendelkezésre bocsátani. A sportklubok által igénybe nem vett helyiségeket és létesítményeket a megbízott jogosult akár ingyenesen, akár díjazás ellenében hasznosítani. A sportcélú helyiségek és létesítmények hasznosításánál elsődlegesen köteles figyelembe venni a megbízó, illetve a Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság igényeit.

1.4.

Megbízott a létesítményekkel kapcsolatos feladatait saját szervezetével, vagy megbízási, üzemeltetési, bérleti szerződés alapján más közreműködők igénybevételével láthatja el.

1.5.

A felek az üzemeltetés és hasznosítás feltételeit a következőkben állapítják meg:

1.5.1. Városi Sportcsarnok Megbízottnak a létesítmény rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését és karbantartását a hasznosításból származó bevételeiből és az üzleti tervében megbízó által jóváhagyott pénzügyi keretből kell biztosítania. Az általános sportcélú igénybevétel mellett a létesítmény ingyenes használata illeti meg a megbízó által kijelölt szervezeteket, illetve meghatározott rendezvényeket, évi mintegy 40 nap időtartamban.

73 1.5.2. 4-es Honvéd utcai Lőtér Felek rögzítik, hogy a létesítmény szakmai üzemeltetését – megbízási szerződés alapján – a Szituációs Szolgáltató és Sportszervező Bt. végzi. Megbízott a megállapodás keretében biztosítja a létesítmény hatósági előírás szerinti folyamatos működését, karbantartását és - a bevételek alakulásától függően fejlesztését. A megbízó korábbi döntésének megfelelően a Rendőrség és a Városi Lövészklub térítés mentesen használhatja a lőteret. 1.5.3. Az egyéb sportcélú létesítményekre az 1.3. – 1.4. pontban rögzített rendelkezések vonatkoznak. 2.

VÁSÁRCSARNOK ÉS PIAC

2.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 497/2001. (X. 18.) közgy. határozatával 2002. január 1. napjával üzemeltetésre átadta a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-nek a Békéscsaba, Szabó D. utcai vásárcsarnok és piac ingatlanát.

2.2.

A Csaba Agóra Rt.-vel (jogutódja az AGÓRA-CSABA Kft.) megkötött szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a megbízottat illetik meg, illetve terhelik.

2.3.

A megbízott a 3395/5 hrsz.-ú, a 3395/4 hrsz.-ú, valamint a 3395/1 hrsz.-ú ingatlanokon saját maga jogosult szerződést kötni a területen működő bérlőkkel, kereskedőkkel, jogosult a bérleti és egyéb díjakat beszedni, illetve köteles az üzemeltetéssel járó karbantartási, takarítási és őrzési feladatokat elvégezni és költségeit viselni.

2.4.

Az Önkormányzat az ingatlannal kapcsolatos tulajdonosi, továbbá a piacok és vásárok tartásával kapcsolatos jogosítványokat – beleértve a helypénzek és pótdíjak megállapítását is – magának tartja fent.”1

3.

VÁGÓHÍD

3.1l

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 412/2000. (VII. 06.) számú határozatával 2000. július 06-i hatállyal üzemeltetésre átadta a Vagyonkezelő RT-nek a Békéscsaba, Építők u. 28. szám alatti vágóhidat.

3.2.

A megbízott a létesítményt köteles vágóhídként működtetni, illetve hasznosítani az alábbi szempontok figyelembe vételével: Az üzem 100 %-os minősítésű vágóhídként működhet, melynek során biztosítani kell a bér- és kényszervágások folyamatos lebonyolítását is. Az üzemet csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek irányíthatják. A működtetés során a szakhatósági és technológiai előírások betartását, a keletkezett veszélyes hulladék előírásszerű kezelését és elszállítását folyamatosan ellenőrizni kell.

1

Hatályos: 2012. január 1.

74 Egyéb tekintetben a vágóhídra az átadott ingatlanokra érvényes általános rendelkezések vonatkoznak. 3.3.

Felek rögzítik, hogy megbízott, a fenti kötelezettségek figyelembe vételével az ingatlant bérbe adta a HÚS KP. KFT. részére.

4.

A BÉKÉSCSABA, SZABADSÁG TÉR 11-17. szám alatti IRODAHÁZ és az ÁRPÁD GYÓGY- ÉS STRANDFÜRDŐ Az irodaház és az Árpád Fürdő üzemeltetésének feltételeiről a felek külön szerződésben rendelkeztek.

5.

EGYÉB INGATLANOK Ezen ingatlan csoportba azok a nem lakáscélú helyiségek tartoznak, melyeket megbízó pártok és egyéb szervezetek használatába adott, illetve a bérlő kiválasztás joga nem a megbízottat illeti meg. ( HM. és BM. kijelölésű garázsok, stb. ) Megbízott hatásköre a helyiségek üzemeltetésére terjed ki. A használat, vagy a bérleti díjmentesség megszüntetésének jogát megbízó magának tartja fent.

6.

PARKOLÁSI RENDSZERREL ÖSSZEFÜGGŐ KÖZTERÜLETEK

6.1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2010. (VI. 28.) önkormányzati rendelete szabályozza a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjét. A rendelet szerint a parkolási rendszert a megbízott üzemelteti.

6.2.

Az üzemeltetés feltételeit szerződő felek az alábbiakban határozzák meg: A megbízó a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott közterületeket, kizárólag a parkolási rendszer működtetése céljából adta a megbízott használatába. A kijelölt közterületeken a megbízott jogosult elhelyezni a jegykiadó automatákat és tájékoztató táblákat. A megbízott gondoskodik a parkolóhelyek fenntartásáról, karbantartásáról, beszedi a várakozási díjakat és szabálytalan parkolás esetén a pótdíjakat. A megbízott a parkolási rendszerrel összefüggő hatósági, bírósági és végrehajtási eljárásban a jogi képviseletet saját nevében látja el. A parkolási rendszer működtetésével összefüggő várakozási díj és pótdíj bevétel, valamint a költségek a megbízót illetik, illetve terhelik. V. PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK

1.

NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ INGATLANOK

75 1.1.

A megbízottat valamennyi, az általa hasznosításra átvett nem lakás célú ingatlannal kapcsolatos bevétel megilleti. Az ezekkel kapcsolatos díjakat a megbízott saját nevében, saját bankszámláját megjelölve számlázza, és eljár azok behajtása érdekében.

1.2.

A megbízott a nem lakás célú ingatlanok esetében a tevékenységével kapcsolatos valamennyi költséget és kiadást a bevételeiből maga viseli. A megbízóra azok a költségek háríthatók át, melyekről a jelen szerződés, vagy a felek között létrejött külön megállapodás rendelkezik.

1.3.

A megbízót a nem lakás célú ingatlanok hasznosításra történő átengedése ellenértékeként megillető – a megbízott üzleti tervében jóváhagyott – ingatlanhasznosítási díjat a megbízott évente 4 egyenlő részletben, a tárgynegyedév utolsó napjáig fizeti meg a megbízó által kibocsátott számla alapján.

2.

LAKÁSOK

2.1.

A Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében tételesen felsorolt lakások esetében az esedékes lakbérről szóló számlát a megbízó nevében és helyette a megbízott állítja ki úgy, hogy abban a számla kibocsátójaként Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.), számlaszámként azonban a saját bankszámlaszámát tünteti fel. A kiszámlázott, előírt lakbérek összegéről a megbízott a tárgyhót követő hónap 10. napjáig tételes kimutatást készít a megbízó részére. A megbízott számlájára befolyt lakbért a megbízott a következő rend szerint utalja tovább a megbízó számára:

2.2.

-

A minden hónap 25. napjáig befolyt lakbér összegét a tárgyhónap utolsó munkanapján, előlegként átutalja a megbízó által megjelölt számlaszámra.

-

A tárgynegyedévi teljesítést a felek negyedévenként számolják el akként, hogy a megbízott a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig tételes kimutatást készít a befolyt lakbérekről. Ugyanezen időpontig a megbízott köteles átutalni a megbízónak a tárgynegyedévre befolyt és addig át nem utalt lakbéreket.

A Megbízási Szerződés 1. sz. mellékletében megjelölt lakások üzemeltetési és karbantartási költségeiről – a megbízott Önköltségszámítási Szabályzatában leírtaknak megfelelően – a megbízott számlát bocsát ki a megbízó részére az alábbiak szerint: -

Minden hónap 20. napján a megbízott a lakások üzemeltetési és karbantartási költségeiről a megbízó részére részszámlát állít ki, melynek végösszegét a megbízó a tárgyhó utolsó napján fizeti meg a megbízottnak. A havi számlák alapja a tárgynegyedévet megelőző naptári negyedévben felmerült költségek 1 hónapra jutó összegének 80 %-a.

-

A tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a megbízott számlát állít ki a megbízó részére a tárgynegyedévben felmerült üzemeltetési és karbantartási költségekről, melynek összegét csökkenti a tárgynegyedévben már kiszámlázott

76 részszámlák összege. A megbízó a negyedéves költségelszámolásból, illetve a részszámlákból adódó különbözetet a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a megbízott részére. A negyedéves üzemeltetési és karbantartási díjakról készített számla mellé a felmerült költségekről a megbízott tételes kimutatást köteles készíteni. A megbízott a befolyt lakbérek elszámolásánál, illetve az üzemeltetési, karbantartási díjak számlázásánál külön tételben, a megbízó által megadott külön számlaszámra köteles elszámolni megbízó felé a Széchenyi tervből megvalósult lakások esetében. 3.

A FIZETŐ-PARKOLÓHELYEK MŰKÖDÉSÉVEL ÉRINTETT KÖZTERÜLETEK

3.1.

A parkolási üzletág bevételét a megbízott saját nevében tartja nyilván és számlázza ki az ügyfelek részére. A megbízót megillető várakozási díj és pótdíj összegéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a megbízott a megbízó részére kimutatást készít. Ezen kimutatás alapján a megbízó az Őt megillető díjakról számlát bocsát ki a megbízott részére. A számla végösszegét a megbízott a tárgyhónapot követő hónap 20. napján köteles a megbízó részére átutalni.

3.2.

A parkolási üzletág működtetésével kapcsolatban felmerült költségekről a megbízott számlát bocsát ki a megbízó részére az alábbiak szerint: -

a tárgyhót követő hónap 10. napján a megbízott a parkolási üzletág költségeiről a megbízó részére részszámlát állít ki, melynek végösszegét a megbízó a tárgyhónapot követő hónap 20. napján fizeti meg a megbízottnak. A havi számlák alapja a tárgynegyedévet megelőző naptári negyedévben felmerült költségek 1 hónapra jutó összegének 80%-a.

-

a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a megbízott számlát állít ki a parkolási üzletág tárgynegyedévben felmerült költségeiről, melynek összegét csökkenti a tárgynegyedévben már kiszámlázott részszámlák összege. A megbízó a negyedéves költségelszámolásból, illetve a részszámlákból adódó különbözetet a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a megbízott részére. A negyedéves parkolási költségekről készített számla mellé a felmerült költségekről a megbízott tételes kimutatást köteles készíteni.

4.

EGYÉB PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

4.1.

A megbízó által elrendelt – a megbízott üzleti tervében nem szereplő – beruházási, felújítási munkák, valamint a műszaki ellenőri és egyéb szakértői tevékenység finanszírozásáról, a megbízottat megillető bonyolítási díjakról és költségtérítésekről a felek egyedi megállapodásokat kötnek.

4.2.

Az ingatlanok bontása során keletkezett bevételek a megbízottat illetik meg, de azok elvégzéséért, illetve bonyolításáért a megbízottat díjazás és költségtérítés nem illeti meg.

77 4.3.

A megbízó a sportcélú létesítmények és az Árpád Fürdő üzemeltetéséhez a megbízott üzleti tervében meghatározott módon és mértékben támogatást nyújt. A támogatást a megbízó évente 4 egyenlő részletben, a tárgynegyedév utolsó napjáig fizeti meg a megbízott részére.

5.

LAKÁSINGATLANOK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ÉS KÖLCSÖNÖKKEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK

5.1.

A megbízott a hozzá minden negyedév utolsó hónapjának 25. napjáig befolyt vételárhátralék összegét, valamint az igényérvényesítéssel kapcsolatos peres és nem peres eljárásokból befolyt összegeket a tárgyhónap utolsó munkanapján továbbutalja a megbízó részére, a megbízó által megjelölt számlaszámra. A megbízott tételes kimutatást készít a befolyt vételárhátralékokról és egyéb összegekről a negyedévet követő hónap 20. napjáig, továbbá ezen időpontig elszámol a negyedév utolsó napjáig befolyt, még el nem számolt összegekkel.

5.2.

A megbízott számlát bocsát ki a megbízó részére a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az adott negyedévben igazoltan felmerült közvetlen költségekről.

6.

INGATLANÉRTÉKESÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK

6.1.

A megbízott az ingatlanértékesítésekből befolyt összeget 8 napon belül köteles a megbízó számára átutalni, a megbízó által megjelölt számlaszámra.

6.2.

A megbízott az ingatlanértékesítés során igazoltan felmerült közvetlen költségeiről, az ügylet lebonyolítását követő 30 napon belül számlát állít ki a megbízó részére.

7.

EGYÉB ELSZÁMOLÁSOK

A

KAMATMENTES

A megbízási szerződés hatálya alá tartozó ingatlanállományból bármely okból történő kivonás esetén a megbízó egyedileg dönt a megbízott által az adott ingatlanon végzett beruházással, felújítással kapcsolatos elszámolásról. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.

Megbízó vállalja, hogy mindazon döntésekről, rendelkezésére álló információkról és adatokról, melyek a szerződésben foglalt feladatok ellátásához szükségesek, folyamatosan tájékoztatja megbízottat.

2.

Megbízott, évente legalább két alkalommal beszámol megbízónak. mérleg adatainak alakulásáról, gazdálkodásáról.

3.

Felek kijelentik, hogy a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében minden lehetséges módon együttműködnek.

78 4.

Szerződő felek a szerződés tartalmát – különös tekintettel az átadott ingatlanok körére szükség szerint felülvizsgálják és megállapodnak a szerződés módosításáról. A megbízó a szerződés 1.-2. sz. mellékletét ettől eltérő időpontban is egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja – beleértve a nem lakáscélú helyiségekkel kapcsolatos mentességek, kedvezmények megadását is -, a hasznosítási díj mértékének egyidejű felülvizsgálata mellett.

5.

Jelen megbízási szerződés az aláírás napján lép hatályba és határozatlan ideig szól. A szerződést felek 90 napos felmondási idővel, indokolás nélkül felmondhatják.

6.

Szerződő felek tudomásul veszik, hogy jelen szerződés hatálybalépéséhez megbízó részéről a közgyűlés határozata, megbízott részéről Igazgatóságának jóváhagyása szükséges.

7.

A Megbízási Szerződésben vastag, dőlt betűkkel szerepelnek a 2011. május 27-én elhatározott módosítások, amelyet a felek 2011. június 1-i hatállyal alkalmaznak.

Felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag aláírták. Létrejött: Békéscsaba, 2002. szeptember 26. Módosítások: 1. Békéscsaba, 2007. október 18. 2. Békéscsaba, 2010. november 19. 3. Békéscsaba, 2011. május 27. 4. Békéscsaba, 2011. október 21. 5. Békéscsaba, 2012. február 24. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízó képviseli: Vantara Gyula polgármester

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. megbízott képviseli: Kozma János cégvezető

Ellenjegyzem: Dr.Szvercsák Szilvia jegyző Záradék:

a 2002. szeptember 26-án kelt Megbízási Szerződést Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 404/2002. (IX. 12.) számú, illetve a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt. Igazgatósága 75/2002. számú határozatával jóváhagyta.

Záradék:

A Megbízási Szerződés módosítását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 55/2012. (II. 24.), a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága a …….………. számú határozatával jóváhagyta.

Tárgy:

Békéscsaba CsabaPark kialakítására kiemelt (Pályázat azonosítója: DAOP-2.1.1/G-11)

projektötlet

benyújtása

79 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1. 380-384) Takács Péter képviselő: Az előterjesztésben mindenképpen pozitívumként értékelendő a 95 %-os támogatási intenzitás, értelmezése szerint, ezen felül, utólag az önrész visszaigényelhető. A tervezett megvalósítás kapcsán felsorolt elemekből a kalandrész kimaradt, amit annyira nem sajnál, különösen a száraz bob kialakítását. A park fenntarthatóságára készült kalkuláció? (Kazetta 2/1. 384-404) Strifler Attila képviselő: Örömteli a beruházás 95 %-os vissza nem térítendő támogatása. A határozati javaslat, valamint az abban lévő tervek véleménye szerint szorosan összekapcsolódnak majd az elkövetkezendő kolbászfesztiválok lebonyolításával. Békéscsaba egyik legnívósabb rendezvénye, feltétlenül törekvéseket kell tenni az irányba, hogy ennek lebonyolítására a lehető legkultúráltabban kerülhessen sor, megfelelő kiszolgáló helyiségek legyenek, mindenki a lehető legjobban érezhesse magát. Mozgalmuk támogatja a kiírást. (Kazetta 2/1. 404-421) Vantara Gyula polgármester: Folyamatos egyeztetések folynak a 95 %-os támogatási körbe tartozó elemek vonatkozásában. A vidámpark részét az önkormányzat szeretné vállalkozásba adni. A pályázatok között rendezvénycsarnok kialakítása is szerepel, várhatóan ugyanekkora mértékű támogatottsággal. A parkolók, a hozzá vezető utak, az infrastrukturális úthálózat úgy kerül kialakításra, hogy azok a nagyobb rendezvények lebonyolítását teljes körűen szolgálják. (Kazetta 2/1. 421-440) Hrabovszki György képviselő: Nem szabad elfelejteni, hogy bár 95 %-os a támogatottság, de annak mértéke 500.000,-1.000.000.000,- Ft között mozog. Értelmezése szerint az „A” verzió Békéscsabának nagyságrendileg 340 millió forintos önerő biztosítást jelent. Meggyőződése, hogy a város ezzel a projekttel nem tud elindulni az idegenforgalom területén. Egy rendezvénycsarnok 2000 m2-es területe gyakorlatilag olyan szinten minimális, ami a kolbászfesztivál megrendezéséhez még csak érdemi segítséget sem tud nyújtani. Ma a szabadpiacon akár 40005000 m2-es sátrak bérelhetők. Egy 2000 m2-es rendezvénycsarnok 20 méter széles és 100 méter hosszú. Ez nem egy olyan egetverő méret. A „B” verzió értelmében a területet mindössze 800 m2-el bővítenék, ami azt jelenti, hogy a rendezvénycsarnok területe 2800 m2-re módosulna, plusz némi szociális blokkal. Ez a két verzió közti alapvető különbség. Elég nagy problémát jelenthet rendezvények esetén a szociális blokk hiánya. A 800 m2-nyi többlet, kb. 200 milliós többlet kiadással párosul. Nem érzi, hogy ma Békéscsabának ez egy olyan típusú kitörési pontja lenne, amiért érdemes 300-500 millió forintot költségvetéséből rááldozni. (Kazetta 2/1. 440-473) Hanó Miklós alpolgármester: Előzetes egyeztetések történtek Az önkormányzat azt a célt tűzte ki, hogy azokat a részelemeket valósítja meg, ami. 95 %-os támogatást élvez. Szerették volna a szálláshelyeket is kialakítani, ami sajnos nem sikerült, így az a jelenlegi pályázatból kimarad, a későbbiekben viszont vállalkozói szinten megvalósítható. Az előterjesztésben szerepeltett elemek 95 %-os állami támogatást élveznek. A sátor igénybevétele magas költséget jelent, teljesen leblokkolná a fejlesztést. A csarnok szociális blokkot is tartalmaz, mindkét végén, így a terület

80 nagy részén szociális rész kerül kialakításra. Jelenleg órákat kell sorban állva várakozni a női mosdó igénybevétele előtt. Így nem lehet a rendezvényt élvezni. Rendezvénytér kerül kialakításra, ahol sátor felállítása is biztosított. Az előzetes felmérések alapján a helyi lakosok is támogatóan nyilatkoztak. A kolbászfesztivállal való közös együttműködést úgy szeretnék megvalósítani, hogy ne csak négy napig legyen kolbászfesztivál. Csapatépítő tréingeket készítenek olyan helyeken, ahol a sertést csak fényképről ismerik. A kezdeményezést jónak tartja, mivel elődeink közel 50 hektáros területet erdősítettek be, hosszabb távon lehet, hogy lesznek olyan jelentkezők, akik az egyéb attrakciókat is megvalósítanák. Játszókonyhában a kicsi gyermekeket is el lehet helyezni. A területen sétálóút kerül kialakításra. Arra törekednek, hogy az önerő 60 millió forint legyen, az egyes elemek megvalósítása 95 %-os állami támogatást élvezzen. Erre vonatkozóan előtanulmány készült. (Kazetta 2/1. 474-521) Opauszki Zoltán kabinetvezető: Takács Péter és Hrabovszki György képviselőket megnyugtatta, hogy az általuk vázolt aggályok nem állnak fenn. A Kalandpark CsabaParkra történő átnevezésnek profán oka van, hiszen Kalandpark néven indult annak idején a projekt. Gyakorlatilag a projekt tartalma túlnyomórészt gasztronómiai, kulturális jellegű célokat szolgál. Azon tevékenységek, amelyek a kalandparki tevékenységet szolgálnál, ebben a kiemelt pályázati felhívásban csak 50 %-os támogatási intenzitás mellett valósítható meg. Ezért ezek részint emiatt nem kerültek be a projektbe, részint pedig azért, mert a támogatási összeg maximuma 1 milliárd forint. Az úgynevezett száraz bob érdemben nem volt része a projektnek. Megnyugtatta a képviselőt, hogy a későbbiek során sem tervezik a száraz bob kialakítását. Nincs ellentmondás, hiszen az 1 milliárd forint összegű támogatás nettó támogatást jelent. Az 1.335 millió forintos összeg a bruttó projekt költsége. A differenciát jelenti egyrészt a támogatási összeg, ami 1 milliárd forint, 60 millió forint az önerő és a megmaradó rész az áfa összege. Ebből adódik a különbözet. A Körte sor felöli oldalon tervezett attrakciók vonatkozásában a következő hetekben várható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatának kiírása, amelyben vállalkozások számára nyílik mód arra, hogy várhatóan 70 %-os támogatási intenzitással valósítsák meg a beruházást. A város vezetése egyeztetést folytat a lehetséges érdeklődőkkel annak érdekében, hogy az elképzelés vállalkozói tőke bevonásával valósuljon meg (Kazetta 2/1. 521-560) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy a konstrukcióra rendelkezésre álló keretösszeget minden évben kiegészítik, ezért a 2012. évi költségvetés tárgyalásakor is szóba fog kerülni. Már van egy kialakított tó, illetve ahhoz kapcsolódóan egy domb, amelynek a téli sportokra alkalmassá tétele folyamatban van. A tavat nyáron vízzel töltik fel, télen pedig jégpályaként hasznosítják. A tó és a domb kialakítása nem támogatott, de befejezendő munkálatok között szerepel a 2012. évi költségvetésben. (Kazetta 2/2. 001-006) Takács Péter képviselő: A fenntarthatósággal kapcsolatban készült kalkuláció? Szépnek tartja, hogy 95 %-os támogatás mellett épül meg a park, de az éves fenntartása mekkora költséget jelent? Mennyi bevétel várható? Hány munkahelyet teremt? (Kazetta 2/2. 006-009)

81

Vantara Gyula polgármester: A főrendezvények lebonyolítására szolgáló jelenlegi csarnok 1500 m2, az építendő csarnok ennek a duplája. Kérdésként vetődik fel ennek kihasználása. Az előterjesztés szerint teniszpálya, illetve rendezvénytérként szolgál, amikor nincs fesztivál időszak. (Kazetta 2/2. 009-013) Opauszki Zoltán kabinetvezető: Pontosításként elmondta, hogy a pályázati dokumentációt február 20-án küldték meg a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztériumba annak érdekében, hogy a miniszter támogató nyilatkozatával lássa el a pályázatot, ami a beadás feltétele. Várhatóan a mai napon megtörténik a támogató nyilatkozat kiadása. Ezt követően elsőkörös pályázat benyújtására kerül sor. A nyár folyamán kerül beadásra a részletes dokumentációt is magába foglaló pályázat, amelynek részét kell, hogy képezze a kiírás szerint a költséghaszon elemzés, amelyben a támogató szervezet számára is be kell mutatni a projekt működtethetőségét, fenntarthatóságát. A dokumentáció elkészültét követően a testület ismételten tárgyalja a témát. (Kazetta 2/2. 013-028) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 028-031) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 56/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a DAOP-2.1.1/G11. pályázati felhívásra a „Békéscsaba CsabaPark létrehozása” projektötlet benyújtását, és felhatalmazza Kozma János vezérigazgatót a pályázat előkészítésére és a benyújtandó projektötlet aláírására.

2

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a DAOP-forrásból nyújtott támogatás elnyerése esetén az önkormányzati saját forrás összegét (maximum bruttó 60.000.000,- Ft-ot) a 2013. és 2014. évi költségvetésben elkülöníti.

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Önerő biztosítása rekultiváció elvégzésére benyújtott pályázathoz

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 031-035)

82 A közgyűlés 15 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 57/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata „Települési szeméttelep-rekultivációs program a Körös-szögben” című projekthez kapcsolódó, az önerő biztosításáról szóló előterjesztés tartalmát megismerte és elfogadja.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a rekultiváció sajátforrásigényét, 12.447.281,- Ft-ot, azaz tizenkettőmillió-négyszáznegyvenhétezerkettőszáznyolcvanegy forintot a 2013. évi költségvetésben a pályázatok és egyéb fejlesztések célelőirányzat terhére biztosítja.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás elnökét, hogy az áfanövekmény támogató általi biztosítása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket.

Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2012. február 27. Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, következő döntések meghozatala

jogszabályváltozásból

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. 6 igen szavazattal, 1 tartózkodással a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Jelezte, hogy az előterjesztés 16 határozati javaslatot tartalmaz. Javasolta, hogy a határozati javaslatokról egyben történjen a szavazás. Megjegyezte, hogy az egyben történő szavazás esetén is külön határozati számot kapnak a javaslatok. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. Megállapította, hogy a közgyűlés 13 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a javaslattal egyetértett. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 035-049) A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 58/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című KEOP-1.2.0/2F-20080003 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula

83 polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – II.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 59/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az „Agóra - multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című TIOP-1.2.1-08/2-2009-0013 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – III.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:

84 60/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba belváros rehabilitáció I. ütem” című DAOP-5.1.2/C-09-2f-2010-0001 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – IV.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 61/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „2. Számú Általános Iskola komplex felújítása” című DAOP-4.2.1/2/2F-2f-2009-0004 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – V.

85

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 62/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az „Északi ipartelep infrastruktúra és 3000 m2-es üzemcsarnok építése” című DAOP-1.1.1/A-09-2009-0023 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – VI.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 63/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Város kerékpárút-hálózatának fejlesztése (Orosházi út, Békési út - Szarvasi út)” című DAOP3.1.2/A-09-2009-0029 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

86

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – VII.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 64/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba, Lipták András utcai burkolt csatorna és hozzá kapcsolódó csapadékelvezető csatornák megépítése” című DAOP-5.2.1/A-09-2009-0038 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – VIII.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 65/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Települési szemétteleprekultivációs program a Körös-szögben” című KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0013 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más

87 szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.). Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – IX.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 66/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium sportlétesítményeinek felújítása” című projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – X.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 67/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Munkácsy Mihály Emlékház oktatási-képzési szerepének erősítése Békéscsabán” című TÁMOP-3.2.8/B2008-0009 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

88 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – XI.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 68/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Szabó Pál Téri Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése” című KEOP-5.3.0/A-09-2010-0064 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – XII.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 69/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Árpád Gyógy- és Strandfürdő energetikai fejlesztése” című KEOP-4.2.0/B/11-2011-0006 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei

89 Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – XIII.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 70/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba, Belvárosi Általános Iskola energetikai korszerűsítése” című KEOP-2011-4.9.0/11-2011-0049 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – XIV.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:

90

71/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az „Árpád sor, Derkovits sor, József Attila utca, Luther utca belterületi önkormányzati utak fejlesztése” című DAOP3.1.1/B-11-2011-0007 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – XV.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 72/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „A Belvárosi és a Pásztor utcai bölcsőde fejlesztése és férőhelybővítése Békéscsabán” című DAOP-4.1.3/B-112012-0002 azonosítószámú projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

91 Tárgy:

Folyamatban lévő pályázati projektekkel kapcsolatos, jogszabályváltozásból következő döntések meghozatala – XVI.

A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 73/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „BEST-PACK, Békéscsaba és Nagyszalonta Közös Turisztikai Program-csomagjának fejlesztése” című projekthez kapcsolódóan felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletére, továbbá a projekt keretében kötött szerződések, nyilatkozatok aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala munkaszervezetébe tartozó köztisztviselőket és munkatársakat, hogy a projektben elláthassanak a projekt végrehajtásával kapcsolatban minden olyan feladatot, amelyre az Önkormányzat más szervezettel nem köt szerződést (projektmenedzsment, közbeszerzések lebonyolítása, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok stb.).

Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 29.

Tárgy:

Településrendezési Eszközök módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 049-056) A közgyűlés 16 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 74/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a Településrendezési Eszközök módosításának előkészítéséhez az alábbiak szerint: 1.

A Nagy Sándor utca nyugati oldalán az Iskola utcával szemben tervezett összekötő utca a Településszerkezeti Terven és Szabályozási Terven kerüljön áthelyezésre a jelenleg még beépítetlen 9889. hrsz.-ú ingatlanra. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 30.

92

2.

A Sikonyi-kertekben a „T” alakú zsákutcaként kialakult Ág utca holtág felőli beforduló részeire meghatározott 14,00 m-es utcaszélesség a Szabályozási Terv módosításával igazodjon a természetben kialakult utcaszélességhez. Felelős: Határidő:

3.

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 30.

A Dobozi út külterületi szakaszának déli oldalán található 18725 hrsz.-ú közút Dobozi út felé tartó, a 18723 és 18732 hrsz.-ú földrészletek igénybevételével tervezett csatlakozó szakasza kerüljön levételre a Településszerkezeti Tervről és Szabályozási Tervről. Felelős: Határidő:

Tárgy:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2013. március 30.

Közterület-elnevezések

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyűlésnek. (Kazetta 2/2. 056-060) Strifler Attila képviselő: A javaslat bizottsági ülésen történő megtárgyalásánál szóba került, hogy a Szemián Sámuel főjegyzőről elnevezendő utca nem feltétlen központi helyen található, ami a főjegyző méltóságához megfelelő lenne. Javasolta, hogy amikor megépül az Agóra, az Élővízcsatornától s Kossuth térig tartó sétányt is Szemián Sámuel főjegyzőről nevezzék el. (Kazetta 2/2. 060-070) Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztésből is kiderül, hogy Földrajzi Névi Munkacsoport működik. Jegyző asszony jegyezte az elhangzott javaslatot és továbbítja a munkacsoport részére. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 070-075) A közgyűlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 75/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja az alábbi közterületelnevezéseket: 1. A 0509/43 hrsz.-ú névtelen utca neve Patkó utca legyen. 2. A 18725 hrsz.-ú névtelen utca neve Jakuba János utca legyen. 3. A 13378 és 13387 hrsz.-ú névtelen utca neve Szemian Sámuel utca legyen. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. március 1.

93

Takács Péter képviselő: Ügyrendi hozzászólásában 10 perc szünet elrendelését kezdeményezte. (Kazetta 2/2. 075-077) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a 9.14 jelzésű napirend tárgyalását követően szünetet rendel. Kazetta 2/2. 077-080) Tárgy:

Elővásárlási jog gyakorlása a volt Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. 3377 hrsz-ú ingatlana esetén

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezte, a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. (Kazetta 2/2. 080-083) Takács Péter képviselő: Emlékezete szerint 1977. évben az önkormányzat szerette volna megszerezni az előterjesztés szerinti ingatlant, sőt hasznosítási javaslat is készült. Mi az oka annak, hogy most nem fontolják meg az ingatlan hasznosítását. Korábban számos érv hangzott el a hasznosítás mellett, közel van a piachoz, ráadásul az egyik legrégibb ipari létesítménye a városnak. Megfelelő program esetén érdemes hitelfelvételben gondolkodni. (Kazetta 2/2. 083-089 Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Megjegyezte, hogy jól működik Takács Péter képviselő legendás emlékezete. A megvételre felajánlott épületrész műemlék jellegű. Bizottsági ülésen is elhangzott, hogy megváltozott a helyzet. Az önkormányzat saját ingatlanokkal is rendelkezik a környéken. Korábban 50 %-os értéken lehetett megvásárolni. A jelenlegi költségvetés nem teszi lehetővé, hogy 90.000.000,- Ftot fordítson a műemlék jellegű épület vásárlására. A cég felszámolás alatt áll. Az önkormányzatot elővételi jog illeti meg, amellyel nem kíván élni, mivel az ingatlan hasznosítását nem látja biztonságosnak. (Kazetta 2/2. 089-106) Vantara Gyula polgármester: A legnyomósabb ok, hogy valóban üres ingatlanokkal rendelkezik az önkormányzat. Korábban, amikor bejelentették az elővásárlási jogot, adott volt az a törvényi lehetőség, miszerint az önkormányzat a meghirdetett ár 50 %-a ellenében megvásárolhatta az ingatlan. Ez most már nem aktuális, 90 millió forint a vételár. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 106-113) A közgyűlés 13 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 76/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a békéscsabai 3377 hrsz. alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Szabó D. u. 34. szám alatt található, üzem megnevezésű ingatlanra

94 vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatos megkeresést megismerte, elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. március 31.

Vantara Gyula polgármester: 11 óra 54 perckor szünetet rendelt, a testület 12 óra 05 perckor folytatja tovább munkáját. Kérte a pontos megjelentést. (Kazetta 2/2. 113-115) Szünet Vantara Gyula polgármester: Bejelentette, hogy Szabóné Kocziha Tünde képviselő jelezte, hogy az ülés második részében családi okok miatt, ezért a távollétet igazoltnak tekinti. (Kazetta 2/2. 115-124) Napirend tárgya: Tárgy.

Pénzügyi, költségvetési ügyek

Javaslat a 2011. évi költségvetési rendelet módosítására

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 2/2. 124-134) A közgyűlés 13 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 7/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete a 2011. évi költségvetésről szóló 4/2011. (II. 28.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 2011. évi költségvetésről szóló 4/2011. (II. 28.) önk. rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosításáról a következő rendeletet alkotja: 1. A költségvetés főösszege 1. § (1)

A rendelet 2. § (1) bekezdésében a 2011. évi költségvetés főösszege 521.125 ezer Ft-tal nő, 29.443.587 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A rendelet 2. § (2) bekezdésében a 2011. évi költségvetés az alábbiak szerint módosul:

95

Változás ezer Ft 521.125 521.125 0

kiadási főösszeg bevételi főösszeg kötvénykibocsátás/hitelfelvétel

Módosított ezer Ft 29.443.587 27.139.259 2.304.328

2. Költségvetési bevételek 2. § (1)

A rendelet 3. § (1) bekezdésében a 2011. évi összes bevétel 521.125 ezer Ft-tal nő, 29.443.587 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 3. § (5) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti főösszegből az intézmények, az önkormányzati társulás és a Polgármesteri Hivatal bevételei együttesen, a 2/a., a 2/c. és a 3/a. mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak:

Közhatalmi bevételek Intézményi működési bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevétel Támogatásértékű bevétel Ebből OEP-től átvett pénzeszköz Véglegesen átvett pénzeszköz Támogatási kölcsön visszatérülése

Változás ezer Ft 15 -26.561 16.684 364.749 66.860 115.927 36.208

Módosított ezer Ft 24.073 3.572.265 202.741 10.481.318 3.928.577 456.773 96.369

(4)

A rendelet 3. § (7) bekezdésében az intézmények költségvetési támogatási bevétele 34.759 ezer Ft-tal nő, így az 7.125.946 ezer Ft-ra módosul.

(5)

A rendelet 2/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 2/a. melléklete lép.

(6)

A rendelet 3. § (8) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei 460.526 ezer Ft-tal nő, így az 9.830.699 ezer Ft-ra módosul.

(7)

A rendelet 3/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/a. melléklete lép.

(8)

A rendelet 3. § (9) bekezdésében a kisebbségi önkormányzatok bevétele 107 ezer Ft-tal nő, így az 22.868 ezer Ft-ra módosul.

96 (9)

A rendelet 3/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/b. melléklete lép. 3. Költségvetési kiadások 3. §

(1)

A rendelet 4. § (1) bekezdésében a 2011. évi összes kiadás 521.125 ezer Ft-tal nő, így az 29.443.587 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(4)

A rendelet 4. § (3) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti főösszegből az intézmények, az önkormányzati társulás, valamint a Polgármesteri Hivatal kiadásai együttesen, a 2., a 2/c. és a 3. mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás ezer Ft 21.010

Módosított ezer Ft 8.476.588

munkaadót terhelő járulékok

7.323

2.228.816

dologi jellegű kiadások ellátottak pénzbeli juttatása

87.774 1.408

6.370.549 42.896

szociálpolitikai ellátások

3.649

853.415

támogatás értékű kiadás

1.278

186.924

-19.779

905.561

8.361

134.549

fejlesztési kiadás

-13.865

373.199

támogatási kölcsönnyújtás

35.567

101.636

személyi jellegű kiadások

véglegesen átadott pénzeszköz felújítási kiadás

4. Az intézmények és az önkormányzat társulásának kiadásai 4. § (1)

A rendelet 5. § (1) bekezdésében az önkormányzati intézmények kiadási főösszege 81.255 ezer Ft-tal nő, így az 13.814.722 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadások változásainak intézményenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

(3)

A rendelet 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

97 5. A Polgármesteri Hivatal és a központi kezelés kiadásai 5. § (1)

A rendelet 6. § (1) bekezdésében a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendje 51.471 ezer Ft-tal nő, így az 5.813.080 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3)

A rendelet 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

(4)

A rendelet 6. § (4) bekezdésében a más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 19.641 ezer Ft-tal nő, így az 575.867 ezer Ft-ra módosul, amelyet e rendelet 3. mellékletének 24. cím 1. alcíme részletez.

(5)

A rendelet 3. § (9) bekezdésében a kisebbségi önkormányzatok kiadása 107 ezer Ft-tal nő, így az 22.868 ezer Ft-ra módosul. 6. Fejlesztési kiadások 6. §

(1)

A rendelet 7. §-ában az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege nem változik, így 8.291.156 ezer Ft marad, változásainak részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2)

A rendelet 4. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. 7. Felújítási kiadások 7. §

(1)

A rendelet 8. § (1) bekezdésében az önkormányzati felújítások előirányzata nem változik, így 495.860 ezer Ft marad, változásainak részletezését jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2)

A rendelet 5. mellékletének helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép. 8. Tartalékok 8. §

A rendelet 10. § (1) bekezdésében a tartalékok összege 388.399 ezer Ft-tal nő, így az 433.835 ezer Ft-ra módosul. A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.

98 9. Vegyes rendelkezések 9. § (1)

A rendeletnek az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait tartalmazó 4/a. melléklete helyébe jelen rendelet 4/a. melléklete lép.

(2)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, hogy a 2011. II. félévet érintő központi költségvetésből kapott támogatások vonatkozásában a Magyar Államkincstárral történő egyeztetés után jelentkező eltéréseket a költségvetési rendeleten átvezetesse. 10. Záró rendelkezések 10. §

(1)

Ez a rendelet 2012. február 28. napján lép hatályba.

(2)

Hatályát veszti az önkormányzat költségvetését megállapító és a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendeletek tartalmi és formai követelményeiről szóló 5/2009. (II. 23.) önkormányzati rendelet. Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Középtávú tervezés vonatkozásában

a

saját

bevételek

és

a

kötelezettségvállalások

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 2/2. 134-138) Takács Péter képviselő: Üdvözli az előterjesztés elkészítését. A mellékelt táblázat második sorával kapcsolatban kíván kérdést intézni. Az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel 2012. évben 624.023 ezer forint. Kérte, példával illusztrálják mi értendő a várható bevétel alatt. (Kazetta 2/2. 134-148) Hrabovszki György képviselő: 2013-15 évi hitelek, kötvények tőketörlesztési és kamattörlesztési kötelezettségei vonatkozásában nyilván a költségvetésből adódóan forint összegben került meghatározva az összeg. Mivel a kötvény svájci frank alapú, milyen árfolyammal kalkulálta az iroda a tőke és kamattörlesztési kötelezettségeket forintra? (Kazetta 2/2. 148-153) Strifler Attila képviselő: Az előterjesztésből látható, hogy a következő években mekkora összeget kell törleszteni a felvett hitelek és a kibocsátott kötvény után. 2012. évben közel 570 millió forintot, 2013. évben 770 millió forintot, 2014. évben 914 millió forintot, 2015. évben pedig 1.045 millió forintot. Hódmezővásárhely is hasonló adósság problémákkal küzd. Kíván-e az önkormányzat, illetve a városvezetés hasonló megoldást keresni? Jó lenne, ha az említett

99 összegből minél nagyobb tétel helyben maradna, és nem kellene kifizetni. Látható, hogy az önkormányzati törvény változásai miatt az önkormányzati rendszerben elég nagy diszkrimináció történt. Gondol itt arra, hogy a megyei önkormányzatok adósságát átvállalta az állam úgy, hogy elveszi a megyei önkormányzatok intézményrendszerét. A városi önkormányzatoktól szintén elveszik az oktatási és egészségügyi intézményeket, azonban az adósságokból nem történik átvállalás. Ez a tény jó tárgyalási alap lenne akár a kormánnyal szemben is, az adósság és a kötelezettség csökkentése érdekében. (Kazetta 2/2. 153-171) Tarné Stuber Éva osztályvezető: A vagyonhasznosításból származó 621 millió forint tételes részletezése a költségvetés 3/a. számú mellékletében található, mint önkormányzati bevétel. Ezen a soron található a hulladékkezelő-mű bérleti díja, a vízművek által befizetett bérleti díj, a Vagyonkezelő Zrt. imént elfogadott üzleti tervéből származó bérleti díj és egyéb helyiséghasználati bérleti díjak. A prognosztizációval továbbra is ezen a szinten, sőt egy kicsit emelkedő szinten tervezték a mellékletben, míg a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételt – amelyben két nagy ingatlan értékesítése szerepel – a további évekre alacsonyabb mértékben tervezték. Az árfolyammal kapcsolatban felmerült kérdésre az alábbiakat reagálta: Pontosan ismert, amikor az adósságállománnyal kapcsolatos kérdés vetődik fel, attól függ, hogy melyik pillanatban tesszük. Ugyan azokkal az adatokkal számoltak, mint a következő napirend 7. sz. mellékletében. A devizában lévő adósságállomány a december 31-i MNB középárfolyamon számítottak. Ami annak idején nagyon magas volt, az euró 311,13 Ft volt, a svájci frank pedig 256 Ft. Ez egy tájékoztató tábla. Amennyiben a közgyűlést megelőző nap szerinti árfolyammal számolnának, már több százmillió forinttal alacsonyabb adósságállományt mutatnának ki. Mindenképpen ennek figyelembevételével kell értékelni az adósságállományt. (Kazetta 2/2. 171-195) Vantara Gyula polgármester: A saját bevételek összesen és a saját bevételek 50 %-a soroknak mi a jelentősége? (Kazetta 2/2. 195-197) Tarné Stuber Éva osztályvezető: Mint a hogy az előterjesztés szöveges indokolásában is jelezték, mindezt azért kell bemutatni a testületnek, mert az új államháztartási, illetve stabilitási törvény előírta. Jelentősége a táblázatnak az, hogy amennyiben valamely következő évben a saját bevétel 50 %-át meghaladná a táblázatban a fizetési kötelezettség, akkor a közgyűlésnek most, rögtön intézkedéseket kellene elfogadnia. Mivel látható, hogy a táblázatban lévő években ez nem áll fenn, ebből a szempontból a város költségvetése rendben van. (Kazetta 2/2. 197-208) Vantara Gyula polgármester: Strifler Attila képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy a megyék helyzete kicsit eltér a megyei jogú városoktól és a városoktól. A megyék megszűntek, mint önálló funkciójú szervezetek, a megyei szintű és regionális fejlesztések koordinálásával foglalkoznak, ezért intézményhálózatukat ilyen értelemben elvesztették. A 19 megyéből négy, vagy öt megye adósságállománya volt pozitív, a többi megye negatív eredménnyel zárt. Ez a tény a városok vonatkozásában nem egészen így van. Adósságkezelésben is eltérő módot kíván a kormány a lehetőségek figyelembevételénél mérlegelni. Annyit tudni kell, valószínűsíthető, hogy

100 az állam gazdasági helyzete nem teszi lehetővé az önkormányzatok konszolidációját. Ez nem is lenne igazából lehetséges és átvihető. A banki szféra bevonásával olyan tárgyalások képzelhetők el, amelyek kitolják a visszafizetés határidejét. A magas árfolyamon megkezdett visszafizetés jelenti a problémát. Békéscsaba 2013. II. félévében kezdi a törlesztést. Az így keletkező adósságterhek meghaladják az önkormányzatok erejét. A közös összefogással, a bankokkal történő egyeztetés utáni árfolyam figyelembevételével tolják ki a visszafizetést és enyhítik a törlesztést. Békéscsaba az 50 %-os mutatót nem éri el, a működés nincs veszélyeztetve. 2014. utáni adósságterhek alakulásával kapcsolatban még annyit kíván elmondani, hogy a 2011. és 2012. évi hitelek és kötvények tőketörlesztési kötelezettségének 30 %-a 2006. év előtt keletkezett, örökölte a jelenlegi városvezetés. Tudatában vannak annak, hogy ilyen lehetősége Békéscsabának és Magyarországnak többet nem lesz, hogy európai uniós, közel 8.000 milliárd forintos hét éves költségvetési időszakra jutó forrást fel tudjon használni. Ez volt az utolsó lehetőség, hogy ilyen forrásból fejlesztés történjen a városban. A költségvetés tárgyalása során feltüntetett fejlesztéseket nem lehetett volna végrehajtani. Ennek ez az ára, az adósságállomány kezelhető. A költségvetés is utal rá, hogy szoros, odafigyelő gazdálkodással 4-5 év alatt meg kell kezdeni a törlesztést, túl jutva a nehezén. (Kazetta 2/2. 208-251) Hrabovszki György képviselő: Az utóbb elhangzottak is tartalmaznak csúsztatást, illetve rész igazságot. Egyrészt a hivatkozott 30 % törlesztési kötelezettség 2,5 milliárd forint volt. Ennek a 30 %-a akkor igaz, ha a kibocsátott kötvényeket a megkapott forint értéken számítják, így valóban 8,5 milliárd forintból 2,5 milliárd forintot örökölt a város vezetése. Azonban éppen most hangzott el, hogy előző év december 31-i árfolyamon számították a költségeket a prognosztizációban. Amikor a kötvényről eset szó, számtalan alkalommal utasította rendre Vantara Gyula polgármester a testület tagjait, hogy riogatnak, virtuális veszteségről beszélnek, amikor a kötvény árfolyamkockázatát vetik fel. 2008. április 24-én Csapó Ágnes azt a választ adta a testület ülésén, hogy „az árfolyamkockázat egy pszichés kategória, de mindaddig, ameddig az árfolyammal kapcsolatban konkrétan nem jelentkezik az adott napra vonatkozó nyereség, vagy veszteség, addig nem kell vele foglalkozni.”. Ezt az általa képviselt frakció következetesen és folyamatosan támadta. Jelezték, hogy a 148,- Ft-on kibocsátott 4 milliárdnyi kötvény az önkormányzatnak meglehetősen hazárdőr megmozdulása volt. Ma látható, amikor már a 2013. évi prognosztizációról beszélnek, amikor már tőke törlesztés is történik, hogy igen nagy teherről van szó. Az önkormányzat nem teheti meg azt, hogy a 4 milliárdos kötvény kibocsátást a forint bevételi oldalon 4 milliárdban kalkulálják, mert ez az összeg ma több mint 6 milliárd forint. Ugyan úgy, mint a fürdő kapcsán, nem reagált Vantara Gyula polgármester megjegyzésére. Úgy gondolja, néha érdemes lenne figyelni arra, hogy az ellenzék mit mond, mert nem Békéscsaba ellenében fogalmazzák meg javaslataikat, kritizálnak, hanem azért, mert a város javát szeretnék. Amikor felhívták a kötvénykibocsátás veszélyeire a figyelmet, - négy év távlatából látható – igazuk volt. Ezt a tény pontosan a prognosztizáció támasztja alá. (Kazetta 2/2. 251-281) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzott hozzászólásokra az alábbiakat reagálta: Igaz lenne, ha a tények nem mondanának mást. A 7. számú mellékletből látható, hogy a 2006. előttről

101 örökölt terhek jó része forintban került felvételre. Az árfolyamról elmondott eszmefuttatás részben igaz van. 567 millió forint 1/3 része 2006. előtt lett felvéve. Bizonyára elkerülte Hrabovszki György képviselő figyelmét az Állami Számvevőszék jelentésében két helyen is leírt néhány mondat, ami szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város kötvényből és kamatokból bejött többlet jövedelme 200 millió forint, ami tiszta jövedelem. Ez az összeg az árfolyamveszteség és kamatok levonása után értendő. Nem ismert, mi várható 2013. évben. 311,- Ft-os euróról beszélnek, ezzel szemben a jelenlegi árfolyam 285,- Ft. Másfél év áll rendelkezésre az árfolyam rendeződéséig. Továbbra sem tudja a forint számháborúját követni. A törvények szerint az elszámolások során az érvényes MNB középárfolyammal kell számolni. Lehet milliárdokra hivatkozni, a tény akkor tény, amikor 2013. évben be kell fizetni. Eddig Békéscsaba a kötvény ügyleten nyert. Ehhez tartja magát a következőkben is. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 281-314) A közgyűlés 13 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 77/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek tárgyévre és további 3 évre várható összegét bemutató középtávú tervet a melléklet szerint jóváhagyja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 24.

102 Melléklet Középtávú terv az önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek tárgyévre és további három évre várható összegéről Saját bevételek 1. Helyi adóból származó bevételek 2. Az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel 3. Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel 4. A tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel 5. Bírság-, pótlék- és díjbevétel 6. Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés (a víziközmű társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások beszedéséből származó bevétel is) Saját bevételek összesen: Saját bevételek 50%-a: Adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek Hitelek és kötvények tőketörlesztési kötelezettségei Hitelek és kötvények kamatfizetési kötelezettségei Adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek összesen:

2012. évi (eFt) 2 818 000

2013. évi (eFt) 2 818 000

2014. évi (eFt) 2 818 000

2015. évi (eFt) 2 818 000

621 893 122 991

660 000 50 000

680 000 55 000

700 000 60 000

455 000 62 767

180 000 64 000

180 000 65 000

180 000 66 000

4 080 651 2 040 326

3 772 000 1 886 000

3 798 000 1 899 000

3 824 000 1 912 000

2012. évi (eFt) 272 483 294 895

2013. évi (eFt) 479 013 290 038

2014. évi (eFt) 713 176 280 712

2015. évi (eFt) 775 676 269 989

567 378

769 051

993 888

1 045 665

103 Tárgy:

A 2012. évi költségvetési rendelet megalkotása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a József Attila Lakótelepi Településrészi Önkormányzat. A rendelet-tervezet elfogadását javasolták a közgyűlésnek. A Városi Érdekegyeztető Fórum 2012. 02. 22-én tartott ülésén megjelent civil szervezetek résztvevői szerint a költségvetés tervezete megalapozott, átgondolt. Az abban foglaltakat 12 egyhangú, igen szavazattal alkalmasnak közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartják, elfogadásra javasolják. A város 2012. évi költségvetésének alapelemeit a 2011. novemberében elfogadott költségvetési koncepció alapján állították össze. A tervezési metódus során a reálisan teljesíthető bevételeket, az ellátandó feladatokkal szükséges kiadásokkal együtt vették számba, így tervezték meg a költségvetést. Kihangsúlyozta, hogy minden tétel szerepel a költségvetésben. A rendelet-tervezet kiadásainak főösszege 29,4 milliárd forint, a bevételek nagyságrendje 26,956 milliárd forint. A kettő között 1,5 milliárd forintnyi különbség van, amelyet pénzmaradvánnyal, 859 millió forintos fedezet szükségletet tartalmaz. A fedezet szükséglet összetevőivel kapcsolatban az alábbiakat ismertette: Az uniós nyertes pályázatok 2012. évi önrész fedezetének biztosítására a 4.b melléklet szerint 566 millió forint szükséges. Ebben a csomagban szerepel a 2011. áprilisi döntés, ami további 2 milliárd forint fejlesztési célra felhasználható kötvény kibocsátását irányozta elő. Az egyeztetések követően a szükséges forrás 1 milliárd forint 2014. december 31-ig történő fejlesztések saját erő biztosítását célozza. Ennek arányos részre 566 millió forintnyi fejlesztési célú hitel. Amennyiben a költségvetés elfogadásra kerül, 2012. áprilisában kíván az önkormányzat a pénzügyi szervezetekkel tárgyalást folytatni. Amennyiben nem lesz sikeres az önerő biztosítására irányuló finanszírozás, át kell tekinteni melyek azok a beruházások, amelyek továbbra is támogatást élveznek. 2012. évben a 293 millió forintos finanszírozás a színház átvétele miatt pályázatban benyújtásra kerülő működési hiánycélt szolgáló önrész. Az államtitkár asszonytól, illetve a minisztertől kapott tájékoztatás szerint erre a célra külön pályázatot írnak ki, illetve a pályázat egyik eleme lesz a városi színházak további működtetésre. Közismert, hogy 5-600 millió forintos színházi finanszírozás 50 %-át az állam biztosítja, mint működési támogatást. A másik 50 %-ra vonatkozóan pályázatot írnak ki. Békéscsaba részt kíván venni a pályázaton, amennyiben sikeres lesz, a működési célú hiány megszűnik. A pályázat finanszírozásával a színház és a bábszínház 2012. évi működése a 2011. évi pénzügyi szinten teljesül. 859 millió forint fedezet szükséges, melyből 500 millió forint az uniós pályázatok önrésze. 300 millió forint a működési hiányként szerepel a színház átvétele kapcsán. 2012. évi költségvetés összeállítása során továbbra is kiemelt szerepet kapott az oktatás, az egészségügy és szociális ellátás, valamint a kultúra. Az önként vállalt és kötelező feladatokat is a költségvetés bevezető fejezeteinek fogalmazása szerint az önkormányzat erőn felül is igyekszik biztosítani. Folyamatos fizetőképességet feltételez a költségvetés, áthidaló jellegű hitellel nem számol. A megkezdett beruházások olyan mértékűek, amelyek jelentősek a város életének további néhány évtizedére. Ezeket szeretné az önkormányzat befejezni és az újakat elindítva a folyamatot lezárni 2014. év végén.

104

A költségvetés jelentős összegű tartalékokat is tartalmaz. Közismert, hogy állást foglalt a testület a költségvetési koncepcióban és az előzetes tárgyalások során arról, hogy 200 millió forintot az ingatlan bevételekből a 2013. évi hitelek törlesztésére tartalékol. Nem terveznek jelentősebb felújításokat, a pályázati területeken kívül. Csak a szükséges javításokat, elemi kár, hókár mérséklésére és megszüntetésére képeznek tartalékot. Az adó- és vagyoni bevételek százalékos javítását szeretnék elérni, azaz minél több kintlévőséggel elszámolni. Ennek része az adósok tájékoztatása, másrészt az ombudsman legutolsó tájékoztatása szerint megint különböző jogi akadályai vannak az adósok közzétételének. Ezt áthidalva megjelentetik a jelentős tartozással rendelkezőket az önkormányzat egyik elérhetőségén annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen azzal, mit vár el az önkormányzat a többiektől. Általános elv, hogy az önkormányzat nem hajlandó támogatásban részesíteni azokat, akiknek hátraléka van. Az önhibáján kívül keletkezett hátralékokkal kapcsolatban átütemezést biztosít. Aki nem hajlandó együttműködni, kemény szankciókra számíthat. A költségvetés tervezete megjelent a honlapon is, így mindenki számára elérhető, áttekinthető. Márciusban a város adófizetőit levélben tájékoztatják, hogyan gazdálkodott az önkormányzat, mire fordította a közel 3 milliárd forint összegű éves adóbevételt. A levél utolsó előtti bekezdését ismertette, miszerint „Kérem Önöket, hogy az adóelőleg fizetési kötelezettségüknek 2012. március 19-i határidőre szíveskedjenek eleget tenni. A jogszabályi előírások változása következtében lehetőség nyílik a hátralékkal rendelkező adózók adatainak közzétételére, amit a márciusi befizetések feldolgozását követően áprilisban meg fog jelentetni.” Az önkormányzat valamennyi adózóval szemben partner, ismeri jogait és kötelezettségeit. Mai ülésén is többször tárgyalt a testület az elmaradt fizetésekből eredő bizonyos mértékű szigorítás bevezetéséről. Valamennyi intézményvezetővel személyes egyeztetés történt. Külön megköszönte a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetőjének és munkatársainak a végzett munkát. A közös megoldást az intézményvezetők aláírásukkal hitelesítettek. Tartalékaikat ésszerűen felhasználva, - tekintettel a jövő évi tulajdonosváltásra – annyiban járulnak hozzá a közös teherviseléshez, hogy tartalékaikat ésszerű szinten belül tartják és a részükre juttatott normatív támogatás ennek megfelelően módosult. Megköszönte az intézményvezetők együttműködését. Könyvvizsgálói jelentés, illetve vezetői levél készült a költségvetéshez, ami szerint a költségvetés elfogadható, javasolja annak elfogadását. Krizsán Miklós könyvvizsgálóhoz intézte kérdését, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? (Kazetta 2/2. 314-494) Krizsán Miklós könyvvizsgáló: Jelezte, hogy szóbeli kiegészítést nem kíván tenni. (Kazetta 2/2. 494-495) Dr. Kerekes Attila képviselő: Az idei év legfontosabb rendelet tervezetét tárgyalja a testület, a város 2012. évi költségvetését. A költségvetést megvizsgálta a könyvvizsgáló is, úgy látta, hogy mind formájában, mind tartalmában elfogadásra ajánlott. Áttekintve: a költségvetés fő száma 29 milliárd 376 millió forint. Ez a szám önmagában nézve, nem mond sokat, igazán akkor tudják, hogy mire elegendő, vagy sem, ha a tartalmát vizsgálják és összehasonlítják a korábbi években rendelkezésre álló kerettel. A költségvetés soha sem önmagában áll, mindig egy folyamat fontos állomása. Előző évben 28 milliárd 310 millió forint összegű forrás állt rendelkezésre, míg 2010. évben 26 milliárd 750 millió forint volt. Megállapítható, hogy a fő

105 számok emelkednek, szinte az inflációnál kissé magasabb mértékben. A két év alatt a költségvetési kiadás és bevétel 10 %-kal emelkedett. A költségvetés legfontosabb eleme a város működésének biztosítása. Békéscsaba ezen felül a város fejlődését is fontosnak tartja. 2007-ben új gazdasági program került meghirdetésre. A korábbi években a „vagyonért vagyon” elvet tartották szem előtt. Az unióhoz történő csatlakozás révén új elem épült a költségvetésbe a város vagyonának gyarapítása érdekében, a külső források biztosítása. Ez a folyamat lehet, hogy néha túl nagy lendülettel 2007. évben kezdődött. Az önkormányzat számára mindig nehéz a költségvetés egyensúlyát biztosítani, de bízik abban, ha 50 év múlva helyi történész elemzi a város fejlődését, akkor azt fogja mondani, hogy a 2006-2014. közötti időszak prosperitásos. Mondhatja, hogy a rendszerváltás után a legnagyobb fejlődést biztosította. A legutóbbi három év költségvetését áttekintve elmondható, hogy 1/3-ad részét a felhalmozási kiadások jelentette. 2010. évben, amikor 26 milliárd forint volt a költségvetési előirányzat, közel 9 milliárd forintot tett ki a felhalmozás értéke. Az előző évben 28 milliárdból 10,5 milliárd, míg jelenleg 10,7 milliárd, ami az összes költségvetés több mint egyharmada, tehát azt lehet mondani, hogy fejlődési pályára állt a város. Nagy büszkeség a csatorna beruházás, amely ebben az évben a végéhez közeledik, és jelentős önrészt tartalmaz. További szintén hasznos és jelentős beruházás az Agóra, a városközpont rehabilitáció, a Lencsési úti és a belvárosi általános iskolák fejlesztése, a kalandpark megvalósítása. Ennek ellenére az önkormányzat a működést is biztosítani tudja, ami éves szinten közel 1,8 milliárd forintot jelent. Ezt az összeget szerencsére a helyi adóbevételek - ha nehezen is – de fedezik. Sok szó esett az eladósodottságról, amit a képviselők nagyon szeretnek hangoztatni. Az ellenőrzési oldalnak mindig azt kell néznie, kiemelnie mi az, ami nehézséget okoz. Az állam 20.000 milliárd forinttal van eladósodva, az önkormányzatok 1.000 milliárddal, a lakosság közel 4.000 milliárddal, míg a vállalkozások adósságállománya 2.000 milliárd forintot tesz ki. Összehasonlítva az említett négy szektort, megállapítható, hogy legkevésbé az önkormányzat adósodott el, ami az összes bevételhez viszonyítva továbbra is kezelhető. Az előző napirendi pont foglalkozott az idei évi adósságszolgálattal, amelynek értéke 567 millió forint. A pontos adatokat áttekintve az adósságállomány 37 %-át teszi ki a 2006. év előtt felvett 205 millió forint hitel. Kiemelte, hogy a 2006. évben kezdődött meg a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése. A költségvetési rendelet szerint Békéscsaba-Arad között a vízügyi szektorban jelentős együttműködés kezd kialakulni. Ez a Nagyszalontával közös pályázat benyújtása esetén is elmondható. Dicséretes, hogy a korábbi szándék megvalósul, amely további fejlődést jelent. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a legutóbbi népszámlálásnál Nagyszalontán a magyar nemzetiségek aránya 56 %-ról 58%-ra emelkedett. Az egészségügy sanyarú helyzetben van. Örömmel tapasztalta, hogy a Réthy Pál KórházRendelőintézet finanszírozása 430 millió forinttal növekedett, a korábbi 3,670 millió forinttal szemben. Az elmúlt év végén az egészségügyi intézmény mutatói javultak, a szállítói tartozások jelentős részét sikerült konszolidálni. Az egészségügyben a lehetőségekhez képest a kis mértékű konszolidáció jelenleg is folyamatban van. Köszönetét fejezte ki Vantara Gyula polgármesternek és Hanó Miklós alpolgármesternek, mint országgyűlési képviselőknek, hogy az előző évben 300 millió forint állami támogatást értek el Békéscsabának, ami nagyban segítette a város anyagi helyzetének javulását. Ennek az

106 összegnek jelentős része, mintegy 130 millió forint az idei beruházások önrészét fedezi. A koncepció a munkahelyteremtésre, munkahely megtartásra is kiemelt figyelmet fordít. 2011. évben a 8 órás munkaidőben alkalmazottak száma 3.212 fő volt, míg 2012. évben 3045 fő. Elmondható, hogy a nehéz helyzet ellenére a munkahelyeket az időközben végrehajtott átalakítások ellenére is meg tudták őrizni. A megtakarítás elsősorban a dologi kiadásokban jelentkezett, bizonyos beruházások munkahelyet teremtett. A 2011. zárszámadás még nem történt meg, de látható, hogy nem kellett működési hitelt felvenni, sőt pénzmaradvány is keletkezett. Az 1.559 millió forintból 1.291 millió forint a kötvény értéke, 266 millió forint a pénzmaradvány. A költségvetést jónak tartja, a város vezetésén túl a pénzügyi osztály munkatársainak is elismerését fejezte ki annak összeállításáért. A külső forrás vonatkozásában is javult a helyzet, mivel az előző évben 2,300 millió forint volt a fedezet nélküli tétel, 2012. évben 859 millió forint, amelyből 293 millió teljesülni fog. 2010. évben 1.090 millió forint volt a fedezetlen kiadás, az Invitel kötvény ellenére. Az idei költségvetést jónak tartja, biztosítja a város működését, fejlesztését, ezért elfogadásra javasolta. (Kazetta 3/1. 001-085) Takács Péter képviselő: Vantara Gyula polgármester tájékoztatásként elmondta, hogy a Városi Érdekegyeztető Fórum egyhangúlag elfogadta a költségvetést. Pontosításként megjegyezte, hogy a Fórumon résztvevők egyhangúlag elfogadták és közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartják. Árnyalattal mást takar ez a fogalmi rendszer, mintha elfogadták volna. A költségvetési koncepció tárgyalásakor hasonlóan Dr. Kerekes Attila képviselőhöz, gratulált a Pénzügyi és Gazdasági Osztálynak, mivel a számos bizonytalansági tényező ellenére igen komoly teljesítményt, költségvetési koncepciót készítettek. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a költségvetési koncepció tárgyalásakor még nem rendelkezett tudomással az önkormányzat arról, hogy nem egészen egy hónap múlva boldog színház tulajdonos lesz. A központi költségvetési támogatás annak idején nem került betervezésre a koncepcióba. A külső körülmények miatt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok költségvetési támogatásainak mértéke 2008. óta lényegében semmit nem változott, hiába volt kormányváltás. Érdemes lenne kiszámítani, mennyi veszteség érte az önkormányzatot abban a tekintetben, illetve a várható infláció mértékét sem kapta meg ellentételezésként. A jelenlegi költségvetésben szerepel, hogy a fejkvóták szinte fillérre megegyeznek a korábbi évek adataival. Sajnálatos tény, hogy a központi költségvetésből származó működési forrás összességében 134 millió forinttal csökkent. A 2008. évben hangoztatott FIDESZ szlogenre, miszerint „Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak” úgy tűnik még várni kell. Ezt támasztja alá az illetékbevétel változása is, hiszen korábban a visszaosztásból 50 %-ot kapott az önkormányzat, most már csak 47 %-ot. Az előterjesztés szerinti költségvetési előirányzat megalapozott. Ez a tény annak köszönhető, amire már Dr. Kerekes Attila képviselő is utalt, hogy a szakiroda minden esetben a legnagyobb körültekintéssel végzi az előkészítő munkálatokat. Mindig a legpontosabban, legprecízebben készítik el az előterjesztést. Az Állami Számvevőszék jelentése a lehető legjobbkor került beterjesztésre. A megállapítások nyomon követhetőek a költségvetésen, hiszen nem is lehet mást tenni. Az Állami Számvevőszék által javasoltakat illik betartani és teljesíteni. A jelentés első és legfontosabb célként határozta meg a város költségvetési

107 egyensúlyának helyreállítását. Nem kíván vitát gerjeszteni, hogy soha nem látott fejlődésre került sor. A jelentés szerint Békéscsaba költségvetési egyensúlyát helyre kell állítani. Pozitívumként el kell mondani, hogy a költségvetésben ez jelentős részben nyomon követhető. További pozitívum az adósságszolgálaton kívül, hogy 200 milliós tartalék képzésére került sor, illetve az is, hogy az intézményvezetők is elfogadták az intézményi szektorra vonatkozó előirányzatokat. Az más kérdés, hogy ilyen helyzetben mit lehet tenni, legfeljebb megjegyzést tehet, mely részekkel nem ért egyet. Amennyiben elfogadták, nyilván felelősséget is vállaltak betartása során. Bár az ezredfordulón is volt rá példa, hogy a Vagyonkezelő Zrt. befizetést eszközölt a költségvetés pozícióinak erősítésére. 2012. évben ez az összeg 80 millió forint. Ismert, hogy ennek egy része a piacból származó bevételt jelenti. Vantara Gyula polgármester ülésenként többször utalt legendás emlékezetére, ennek ellenére bevallja, nem emlékszik arra, hogy korábban a Békés Megyei Vízmű komolyabb, kézzelfogható befizetést eszközölt. Fenntartja magának a tévedés jogát. Örömmel tapasztalta azonban, hogy 2012. évben 30 millió forint befizetés várható. Elmondható, hogy a költségvetés pozitív elemeket is tartalmaz. Abba nem kíván belebonyolódni, hogy a csatornázást követő járda- és útszakaszok rendbetételére előirányzott 63 millió forint elegendő, vagy sem. Véleménye szerint a helyreállítás a beruházó kötelessége. Éppen ezért nem érti, hogy az előirányzat mit takar. Nyilván a szakbizottság megvitatta mire indokolt ezen forrás biztosítása. A tétel elég magas, különösen ahhoz képest, hogy a város teljes kommunális kiadásaira 180 millió forintot irányoztak elő. Az ősz folyamán szembesültek azzal a ténnyel, hogy az önkormányzat újabb 2 milliárd forintot fejlesztési célhitelt kíván felvenni, amire azért nem került sor, mert a pénzintézet két napon belül visszavonta ajánlatát. Utólag nem nagy baj, hogy az önkormányzat nem vett fel az újabb hitelt. Nem kezdődött meg a pénz elköltése, és mint ahogy a példa is bizonyítja, össze lehetett állítani egy olyan költségvetést is, amelyben a hiány fedezete kb. 500 millió forint. Ez meglátása szerint szintén pozitívum. Ennek is ára van, mégpedig az, hogy az önkormányzat a rendszerváltást követően most szakított azzal a hagyománnyal, hogy az előző költségvetés zárásakor a pénzmaradványt nem hagyja teljes mértékben az intézményeknél. Ez ügyben érdeklődött a pénzügyi osztályvezetőtől, akitől azt a választ kapta, hogy 135 millió forintot terveztek újra. Véleménye szerint ez az elv nagyon pozitív. Amennyiben az intézmények többletbevételre tesznek szert, az eredmény nem vész el, a következő évben a további eredményesség érdekében felhasználható. Úgy tűnik, hogy ettől az elvtől búcsút kell venni. Negatívumként már a költségvetési koncepció vitájakor is elmondta, és továbbra is helytelennek tartja, hogy a költségvetés szempontjából jelentéktelen 4,5 millió forint kikerül a rendszerből, ami a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. esetében a válságba került bérlőknek nyújtott bizonyos fizetési könnyítést. Ha van valami, ami értékarányosan hatékonyabban működik, azaz hosszabb távon magasabb bevételt eredményez az önkormányzat számára, annak a korábbi rendszer eleget tett. Kár, hogy kikerült a költségvetésből. Visszatérve Dr. Kerekes Attila képviselő által ismertetett jelentős beruházásokra, látszik, hogy a legjelentősebb tétel a csatorna beruházás, az Agóra és kórház fejlesztése. Ez a három tétel jelentős értéket képvisel. A beruházásokkal kapcsolatban többször elhangzott, hogy alapvetően egyet lehet érteni azzal, hogy a városban fejlesztésekre kerüljön sor. A probléma abban van, hogy a felsorolt beruházások fenntartása a következő években magas költséget jelent. A belváros revitalizációs program esetében 5000 új cserje lesz kiültetve, amit nem elég kihelyezni, azokat gondozni is kell. Fenntartásuk az eddiginél lényegesen magasabb költséget

108 eredményez. Nem véletlen érdeklődött több alkalommal afelől is, hogy várhatóan mekkora összeget jelent az Agóra fenntartása. Előbb-utóbb szembesülnek azzal a ténnyel, milyen eltérés lesz a régi és az új létesítmény fenntartásával kapcsolatban. Reméli, hogy a modern technológia beépítése nem generál további jelentős költséget. A felsorolt beruházások között nagyon fontos az oktatási intézmények felújítása. A munkahely-teremtési produktumról csak addig lehet beszélni, ameddig a két intézmény felújítása tart. Pozitívum az is, hogy a sokat emlegetett Budapest Bank esetében a munkahely-teremtési támogatást megtartja az önkormányzat, illetve 2012. évben is segítséget nyújt a kisvállalkozások számára. Néhány tételre konkrét választ vár: Jelen költségvetésben természetvédelmi feladatokra 500.000,- Ft került tervezésre, ami véleménye szerint méltánytalanul alacsony összeg. Békéscsaba arról híres, hogy a többi várossal ellentétben jelentős zöldfelülettel rendelkezik. Megjegyezte, hogy a polgárőrség támogatását a korábbi években személye szorgalmazta. A Csabai Mérleg című kiadvány helyben történő nyomtatása költséghatékonyabb. Nem tudja értelmezni a törzsház alapításra feltüntetett 16.388 e Ft-os összeget. Mit takar a Csaba Park esetében 42.490 e Ft-os összeg? A testület a pályázat beadása mellett döntött, legalább annak eredményét várják meg. Vízvezeték rekonstrukcióra magas, 240 millió forintos összeg szerepel az előirányzatban. A jelenlegi költségvetési helyzetben mi indokolja, hiszen tovább folytatódik a vízhálózat felújítási program is. Kazetta 3/1. 085-265) Strifler Attila képviselő: A 2012. évi költségvetés a sodródás költségvetése. Ezen a területen nem sikerült radikális változást elérni. 2012-ben is ugyanaz a tendencia és elv folytatódik a város költségvetésében, mint eddig. Tény, hogy tovább nehezedett az önkormányzat helyzete. Az Orbán kormányzás második éve még az előzőnél is kegyetlenebb helyzetbe hozta az önkormányzatokat. Tény, hogy a különböző közüzemi díjak, szolgáltatások díjai az inflációval, vagy azt meghaladó mértékben emelkedtek, ezzel szemben az önkormányzatok részére nyújtott központi támogatás nem változott. Ahogy Takács Péter képviselő is említette a támogatás mértéke 2008. évtől változatlan. Továbbra is a Gyurcsány - Bajnai kormány önkormányzati politikája folytatódik. Mindehhez hozzájárul a 2012. január elsejétől életbe lépett 27 %-os áfa is. Sajnálatos tény, hogy a személyi jövedelemadóból kb. 100 millió forinttal kevesebb fog befolyni a város költségvetésébe, a helyben képződő illetékbevételek 50 %-a helyett is csak 47 % marad. Pozitívumként emelte ki a békéscsabai piac helyzetét,. A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői folyamatosan kitartanak amellett, hogy a piacot a városnak kell üzemeltetni, megkeresve azokat a lehetőségeket, ami a város polgáraiért és a kiskereskedők érdekeiért még többet tehet. Meglátásuk szerint a költségvetés alátámasztja, hogy mennyire igazuk volt. A városi piac működéséből, üzemeltetéséből még úgy is, hogy csak a terület felét üzemelteti az önkormányzat 100 millió forintot meghaladó bevételre számíthat, amiből a Vagyonkezelő Zrt. 58 millió forintot ad át, míg a fennmaradó összeget a piac üzemeltetésére és működtetésére fordítja. Továbbra is cél, hogy a piac teljes területének üzemeltetési jogát az önkormányzat szerezze meg. Bírósági eljárás van folyamatban. Bízik abban, hogy a város vezetését sikerült

109 meggyőzni arról, hogy a piacnak a város üzemeltetésében kell maradnia. Reméli, hogy a más által történő üzemeltetés szándéka már nem áll fenn. A jelenlegi költségvetésben megtakarítást lehet elérni a Körös Volán Zrt. részére biztosított 105 millió forint működési célú forrásból. Kiemelte, hogy nem a Körös Volán Zrt-vel van probléma, hanem azzal a finanszírozási formával, amivel a cég veszteségét finanszírozzák. Ez ügyben is folyamatosan komolyabb lépéseket kell tenniük a város országgyűlési képviselőinek, hogy az állam minél nagyobb szerepet vállaljon a közösségi közlekedés vidéki finanszírozásában. Köztudott, hogy a BKV mekkora támogatásban részesül. Vizsgálva, hogy a Körös Volán Zrt óriási működési költsége miből adódik, látható, mekkora mértékben emelkedtek az üzemanyag árak. Ebben az esetben is a kormány korábbi ígéretére kívánja felhívni az országgyűlési képviselők figyelmét. 2008-ban ugyan javasolták az üzemanyagok jövedéki és általános forgalmi adójának a csökkentését, ennek ellenére nem történt változás. Amennyiben ez ügyben sikerülne lépéseket tenniük, komoly megtakarítás érhető el. Városmarketingre 2011-ben 32 millió forintot fordított a város. Idén ez az összeg 25 millió forintra csökkent. Az általa képviselt politikai szervezet már korábban is javasolta, hogy 8 millió forintra csökkentsék ezen összeget, mivel nem gondolják azt, hogy komoly hasznot eredményezhet. A Csabai Mérleg című kiadványra előző évben is 25 millió forintot irányoztak elő, mint ebben az évben. A 2 %-os általános forgalmi adó emelkedése, illetve a nyomdai költségek növekedése miatt az előirányzott összeg elegendő a tavalyi szinttel egyező működtetésre? A József Attila Lakótelepen működő településrész részönkormányzatára 2.710.000,- Ft-ot fordít a város. Előző évben kezdeményezték a Jaminai településrész részönkormányzat létrehozását, hiszen ez a városrész is megérdemelné, hogy a város költségvetéséből részönkormányzatot működtessen. Választókerületi előirányzatként 20 millió forint szerepel, ami azt jelenti, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselők – nyilván arányosan elosztva – gazdálkodhatnak a keretből. Ezt az összeget – mint ahogy az előző évben is kezdeményezte – nem 12, hanem 17 részre kellene felosztani, hiszen 17 önkormányzati képviselője van a településnek. Az ellenzéki képviselők is szeretnének tenni városukért. Feltétlenül fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a költségvetés azon intézmények fejlesztésére is forrást biztosít, amelyek nem maradnak tulajdonában. Példaként említette a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet és a Belvárosi Általános iskola fejlesztését. A forrás biztosítását mindenképpen hibásnak tartja, hiszen ezen intézmények állami fenntartásba kerülnek. Az önkormányzat a saját költségén az államnak tesz jót, ugyanakkor korábban is problémát jelentett azon intézmények fejlesztése, amelyek állami tulajdonba kerülnek, ugyanis esetükben nem érvényesül a vagyonért vagyon elv. Az önkormányzat jelentős vagyonelemet ad át az államnak, miközben visszafelé ugyanez nem igaz. 2012-ben 567.378.000,- Ft-ot költ az önkormányzat adósságszolgálatra, mely összeg 2015ben már 1 milliárd forint fölé emelkedik. Határozott véleménye továbbra is, hogy a város adósságállományának újratárgyalása érdekében mindent meg kell tenni még azelőtt, mielőtt nagyobb probléma következik be. Példaként említette, hogy Hódmezővásárhely is kezdeményezte adósságállományának újratárgyalását. Sajnálatos, hogy a FIDESZ kormány nem készült fel a kormányzásra, hiszen az önkormányzatok eladósodtak, olyan intézményekre

110 költötték forrásaikat, amelyek jelenleg állami tulajdonba kerültek. Ebből is egyértelműen látszik, hogy a kormány nem volt kellőképpen felkészült. 2012. évi költségvetés 860 millió forint hitellel számol. A hitelnek két fajtája van: a működésre és a fejlesztésekre szánt hitel. Jelen pillanatban egyik hitelt sem támogatja. Nem szabad addig a pontig eljutnia egyetlen önkormányzatnak sem, hogy működésre vegyen fel hitelt. A fejlesztésekhez ésszerű keretek között lehetséges fejlesztési hitel felvétele, de a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben nem látja biztonságosnak meglépni. A bevételek növelése érdekében, bár évközben nem lehet adót kivetni, illetve emelni, javasolják, hogy már ebben az évben kezdjen el az önkormányzat gondolkodni, milyen adóemelést vezethet be, amely nem terheli a lakosságot, a helyi kis- és közepes vállalkozásokat. Kifejezetten a testület figyelemébe ajánlotta a multinacionális cégek megadóztatását. Kérdését Krizsán Miklós könyvvizsgálóhoz intézte: A költségvetés hűen tükrözi a város gazdálkodását? (Kazetta 3/1. 265-409) Hrabovszki György képviselő: Dr. Kerekes Attila képviselő kimerítő hozzászólása sarkallta hozzászólásra. 2006 és 2014 közötti önkormányzati ciklus nem feltétlenül a prosperitás művészetét mutatja. Nem úgy fogják megítélni, mint ahogy a képviselő ítélte meg. A képviselő annyira gyönyörű szóvirágokkal illette mind a polgármester, mind a város elmúlt hatévi tevékenységét, mintha más városban járnak, más emberekkel beszélnének. Amit saját maga hall, vagy lát az nem az a csodálatos fejlődő város, mint amiről a képviselő beszámolt. A város bizonyos fejlesztéseket nagyon helyesen meglépett, nagyrészük a korábbi ciklusból öröklött fejlesztés. Példaként említette a szennyvíz projektet. Mindannyian tisztában vannak azzal, hogy az előkészítési munkálat 2002-2006. között kezdődött. A város luxus beruházásokat végeztet, amelyre jelen pillanatban se szüksége, se fedezete nincs. Olyan beruházásokat finanszíroz, amely a jövőben magasabb működési költségeket indukálnak, mint egyébként funkciójukból adódóan indokolt lenne. Nem helyes sikertörténetként bemutatni azt a költségvetést, amely 2,412 millió forintos hiánnyal küszködik. Ebből belső forrásként fejlesztési célra 1,300 millió forintot különítettek el. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy ezt az összeget a tavalyi évben felvett hitelből biztosítják. Előző évi pénzmaradványból működési forrásra 270 millió forintot lehet felhasználni, 860 millió forintos hiány azonban még mindig van, amiből 566 millió hitelt ismételt fejlesztési hitelfelvétellel finanszíroz. 300 millió forintot működésre költ. Ezért nem lehet sikertörténetnek vagy csillagszórós örömünnepnek beállítani. Tény, hogy az elmúlt évben 300 millió forint mentette meg az önkormányzatot attól, hogy működési hitelt kényszerüljön felvenni. Ennek mindannyian örülnek. Ebben az évben még közel sem biztos, hogy a pályázatok, a megjelölt források valóban a város rendelkezésére állnak. Annyira nem szép a kép, mint ahogy Dr. Kerekes Attila képviselő lefestette. (Kazetta 3/1. 409-460) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A költségvetésben igyekeznek a rendelkezésre álló erőforrásokat a változó körülményekhez igazodni, ezért nincs szó sodródó költségvetésről. A költségvetés tervek alapján, célok meghatározásával készül. A pénz nyelvére fordítják le azon szándékokat, hogy a keletkező bevételt mire kívánják felhasználni. De fordítva is igaz, a kiadásokhoz próbálják

111 megteremteni a bevételeket. 29,4 milliárd forint nem sokkal több, mint az előző évi. Takács Péter képviselő hozzászólásában hivatkozott arra, hogy az ÁSZ jelentés alapján helyre kell állítani a költségvetést. A költségvetés bevételi és a kiadási oldalának meg kell egyeznie. A város költségvetése nem lehet negatív, kivéve a központi költségvetést. Az Állami Számvevőszék négy év eredményét foglalta össze, amikor intézkedési tervet határozott meg. A terv része a költségvetési előterjesztésnek. Ezen intézkedési terv mentén haladnak előre. A szocialista frakció részéről Miklós Attila képviselő többször jelezte, hogy új típusú költségvetést vár. Jelen költségvetési tervezet új típusú, elválasztja az önkormányzat és a polgármesteri hivatal feladatait. Új típusú azért is, mert nemzetiségi önkormányzatokat állított fel, amelyek költségvetése már nem a város költségvetésébe tartozik. Komoly tartalékot képez, nemcsak a kötelezően tartalékolandó 200 millió forintból áll, így a kamatfizetési kockázatok kezelésére 10 millió forintot különít el. Egyéb tartalékokat is tartalmaz 433 millió forint összegben. Új elem az is, hogy a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt, illetve a Vízművek Zrt. több mint 110 millió forintot befizet a városnak. A városlakók azt látják, hogy nem történik semmi a városban, amit nyilván bizonyos politikai pártok sulykolják beléjük. Nem kívánja felsorolni a folyamatban lévő és már befejezett beruházásokat. Példaként említette a csatornázást, amihez a város 1,5 milliárd saját forrást biztosított. A lakosság szempontjából nagyon fontos az ivóvízminőség javító program, ami nem jövőre, hanem az elkövetkezendő ötven évben hozza hozadékát. Gondoskodtak a csapadékvíz elvezető hálózat és a buszpályaudvar szebbé tételéről is. Rész vesznek a vasútfejlesztési programban, ami helyreállítja a jaminai felüljárót, a pályaudvar épületét, és lehetővé teszi a sínek alatti biztonságos átközlekedést. A költségvetés új szemléletű az általa javasolt szempontból is, hiszen az intézmények részére keretgazdálkodást hirdet. Felmérik az intézmények tevékenységét, az ahhoz kapcsolódó kiadásokat és a szükséges bevételt biztosítják számukra. Ez azért fontos, mert a korábbi maradványelvű gazdálkodásnál arra törekedtek, hogy csökkenjenek a kiadások, jelenleg azt a szintet határozzák meg, ameddig elmehetnek. Takács Péter képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy a szöveges előterjesztés szerint az intézményi bevételeket 4 %-kal kell növelni. Ez ösztönzőleg hat az intézményekre, valamint az is, hogy az e fölötti saját bevételeiket meghagyják. Tehát nem pénzmaradvány marad az intézményeknél, hanem az a forrás, amit saját maguk teremtenek. Az intézményi pályázatokhoz az önerő biztosításában az önkormányzat segítséget nyújt. Senki nem veszi észre, mert teljesen természetes, hogy a korábbi belgyógyászati ambulanciás betegellátás helyett korszerű sürgősségi betegellátó osztályt alakított ki a kórház. Nem veszik észre, hogy a helikopter leszálló is rendelkezésre áll. Lehet, hogy ez nem annyira „izgalmas, nem fejlődő dolog” de több szívinfarktuson átesett beteget fél órán belül Szegedre tudtak szállítani. Jelenleg a kórház 2,2 milliárdos pályázatot nyert el, amihez az önerőt az önkormányzat biztosítja. Strifler Attila képviselő hozzászólására reagálva egy korábbi előterjesztésnél már jelezte, hogy a pályázatok nem tegnap születtek, hanem évekkel ezelőtt. Felelősséget vállaltak megvalósításukért. Nem tetszik, hogy a kórházat elviszik, de a kötelezettség fennáll. Nem tetszik az sem, hogy az épületállományt elviszik, de az intézményekben békéscsabai gyermekek tanulnak, a helyi képzést segítik elő. A belvárosi iskola hatosztályos gimnáziumra való visszatérését a megyében és Békéscsabán élő gyermekek fogják élvezni. A Szabó Pál téri Általános Iskola energia racionalizálásáról két évvel korábban döntött a testület. Nem mondhatják azt, hogy ne költsenek az intézményekre, mert úgy tűnik, hogy azok állami tulajdonba kerülnek. A város életéhez hozzátartoznak az intézmények.

112

Mindig felmerül a fenntartás költsége. Nem azt kell nézni, hogy a korábbi ifjúsági házhoz képest mennyivel emelkedik az Agóra költsége. Az ifjúsági házat fel kellett újítani, amelyre 3-400 millió költséget irányoztak elő. Ekkor született az a döntés, hogy 270 millió forint önrész biztosítása mellett nyújtsanak be pályázatot, amellyel a város 1,750 millió forint támogatást ért el. Amennyiben a beruházás megvalósul. az Agóra lényegesen nagyobb területen, kibővített funkcióval üzemelhet, a város lakosságának rendelkezésére állva. Munkahelyteremtésről nemcsak a Budapest Bank, hanem a vállalkozásfejlesztési alap esetében is szó van. Meggyőződése, hogy közpénzből a város minden tőle telhetőt megtett. A hitellel van probléma. A vállalkozásoknak kedvező hitelhez kell jutniuk annak érdekében, hogy fejleszteni tudjanak. A 4,5 milliárd forint segítség, de elosztása diszkriminatív. Volt, aki részesült belőle, volt, aki a szűkösség miatt nem. A költségvetés tartalmaz más adóemelést is. Szükség van a bevételre. Lakossági adót nem vezet be, és nem emel az önkormányzat, fenntartva a változtatás lehetőségét, amennyiben arra törvényi kötelezettség lesz. A központi költségvetésről és az önkormányzatokról szóló törvény eléggé behatárolja a gazdálkodást. Előírásokat, lehetőségeket, kötelezettségeket tartalmaz. Lehet szidni a kormányt, szemben a Bajnai – Gyurcsány kormánnyal, ha valaki számára nem lenne teljesen világos, a jelenlegi kormány nem felélő gazdálkodást folytat, hanem a múlt örökségét próbálja rendbe tenni egy ellenséges környezetben. Aki nem kívánja nyomon követni a napi eseményeket, annak számára újat mond, de ezt a kormányt másfél éve folyamatosan sújtják a több százmilliárdos kötelezettségekkel. Az unió, az általános forgalmi adó kötelezettség, stb. Látható, hogy miközben az olasz és a görög légitársaságokat szabadon engedték, addig a MALÉV-et bebuktatták. Nem kívánja megemlíteni azokat a kötelezettségeket, amellyel a kormányt sújtják. A kötelezettségek nem most keletkeztek, azokat rendbe kell rakni, át kell vészelni. úgy, hogy a gazdaságpolitika Magyarországról szóljon és ne „csicska” módjára hajtsa végre a külföldi érdekek és hatalmak kénye-kedve szerinti változásokat. Személye is egyetért a kormánnyal, hogy megpróbálja az országot megvédeni. A kommunális kiadásokkal kapcsolatban elhangzott hozzászólásra reagálva elmondta, hogy folyamatosan 3-4 milliárd forintra vonatkozó igényt tart nyilván az önkormányzat. A kommunális kiadás nemcsak 100 millió forint, hiszen az előző évről áthúzódó beruházások idén kerülnek megvalósításra. Takács Péter képviselő érdeklődött a csatornahálózat-építési munkálatokat követő útfelújításra előirányzott összeggel kapcsolatban. A beruházáshoz tartozó utak esetében a pályázat értelmében csak a felbontott szakaszt lehet helyreállítani. Ahol a jobb sávot bontották fel, kialakulhat az a furcsa helyzet, hogy a bal sávot nem újítják fel. Az volt a legjobb megoldás, ahol középen történt az út felbontása, mivel ebben az esetben mind a két sávot helyre kell állítani. Nyilván erre csak a kisebb utak esetében került sor. A pályázat 17 %-os önerővel rendelkezik, összege 63 millió forint. Ezzel szemben kb. 300-400 millió forint értékű útépítésre kerül sor. A beruházások 10-20 % önerő biztosítása mellett valósultak meg. Példaként említette a: belváros revitalizációt, a kórházfejlesztést, az iskola felújítást, az Agóra megvalósítását. Ez azt jelenti, hogy minden egyes forinthoz nyolcszoros támogatást kapott a város. Lehet, hogy ez nem látványos fejlődés, de a több mint 20 milliárdos vagyonnövekedés mutatja, hogy jól pályáztak, eredményesen sáfárkodtak a város pénzével. Azt is mutatja, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek a legkisebb önerőt igénylő beruházásokat megvalósítani. Ilyen saját erőt

113 képvisel a járda- és út, a kalandpark, illetve a 100 millió forintos kerékpárút a Corvin-Dózsa György út között. 5 millió forint ellenében 100 millió forintot nyer az önkormányzat. Az ellenzék számára nehezen elfogadható kijelentést tesz: miszerint fejlesztő költségvetést tárgyalnak, ami a lehetőségeket igazítja a szükségletekhez. Nem minden esetben azt teszik, amit szeretnének, de a jelenlegi nehéz körülmények között is folyamatos fejlesztés zajlik a városban. Reméli, hogy ezt az itt élők is észreveszik és értékelik. (Kazetta 3/1. 460- 3/2. 086) Vantara Gyula polgármester: Megkérdezte Krizsán Miklós könyvvizsgálót, kíván-e reagálni az elhangzott képviselői kérdésre. (Kazetta 3/2. 086-089) Krizsán Miklós könyvvizsgáló: A polgármesternek címzett vezetői levél mellékletében részletes vizsgálati tapasztalatokat, megállapításokat jelzett. A tervezett előirányzatok megalapozottak, azonban a költségvetési bevételek nem fedezik a kiadásokat. A költségvetési rendelettervezetben a költségvetési egyensúly hitel felvétellel biztosított, mely részben saját, részben idegen forrás igénybevételével hidalható át. (Kazetta 3/2. 089-099) Tarné Stuber Éva osztályvezető: Jelezte, hogy Takács Péter képviselő szakmai jellegű kérdésére igyekszik tényszerű választ adni. Az ÁSZ jelentés azért került a januári közgyűlés napirendjére, mert december 30-án érkezett az önkormányzathoz, amit 30 napon belül a testület elé kell terjeszteni. Az előző évi 2 milliárd forintos hitelfelvétellel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezen összeget nem azért kapta meg az önkormányzat, mert nem hitelképes a város, hanem pontosan abban az időszakban kívántak hitelhez jutni, amikor még nem volt ismert a sarkalatos törvény, bizonytalan volt a jogszabályi környezet. A város hitelképességét a bankokkal folytatott konzultáció megerősíti. Az intézményi pénzmaradvány részbeni beszámítását több alkalommal is kérdésként kapta, nemcsak az intézményekkel folytatott egyeztetés során, hanem a különböző fórumokon is, ezért várható volt, hogy a bizottságokon túlmenően a testületi ülésen is felvetődik. Szakmailag tiszta lelkiismerettel kijelentheti, hogy az intézmények is azért fogadták el azokat az indokokat és érveket, hogy bizonyos pénzmaradványt az ez évi feladatokhoz eredeti előirányzatként vegyenek számításba. Azt, hogy mekkora lesz az intézmények pénzmaradványa, egészen pontosan a testület az áprilisi közgyűlésen, a zárszámadás kapcsán fogja megtalálni, de minimum 381 millió forint. A költségvetésbe bevont összeg 123 millió forint. Ez az összeg nem kerül elvonásra, az adott intézménynél az áthúzódó feladatok finanszírozására szolgál. Csak azon intézményektől és ott is részben, akik jelentős pénzmaradvánnyal rendelkeztek. Az előterjesztés szerint 5 millió forint felett tárgyaltak erről. Az előterjesztés melléklete a vállalkozásfejlesztési célelőirányzatra valóban csak 16 millió forintot tartalmazza, ami előző évi döntés, de nem történt kifizetés. Az elszámolások kapcsán idei kifizetést jelent. A költségvetési koncepció szerint ezt a rendszert a testület ez évben csak és kizárólag munkahelyteremtésre kívánja fenntartani. Bár ez a rendelettervezet még nem tartalmaz erre vonatkozó előirányzatot, áprilisig – áttekintve az előirányzatokat, zárszámadást, pénzmaradványt – biztosan kijelenthető, hogy ez évben is lesz olyan pályázat, amely májusban kerül kiírásra, és évente egyszeri bizottsági elbírálással biztosítják a szükséges forrást.

114 Az előző év júniusában döntött a testület a törzsház kialakításáról, amelynek olyan költségei is felmerültek, amelyet az önkormányzat rendezett. Példaként említette a szakértői anyagot, illetve a 9. számú napirendnél Kozma János vezérigazgató is említette, hogy 21-22 millió forint került kifizetésre, amely a Zrt-nél jelentkezett. A mai testületi ülés 9.6 napirend keretében kapott tájékoztatást az egységes irányítási rendszer kialakítására vonatkozó projekt eredményéről. Nyilvánvaló, mivel a testület elfogadta, ezt követően lehet annak egy részét, mint kifizetést eszközölni. Mivel a költségvetés pénzforgalmi szemléletű, az említett 21 millió forintból 16 millió forint erre az évre húzódik át, így az önkormányzatnál a 2012. év költségvetési kiadásai között kell szerepeltetni. (Kazetta 3/2. 099-145) Strifler Attila képviselő: Az alábbi kiegészítést tette Dr. Ferenczi Attila képviselő által elmondottakhoz. Azért tartja a sodródás költségvetésének az idei év költségvetését, mert ugyan úgy, ahogy a kormány sodródik az Európai Unió elvárásainak megfelelően, ugyan úgy, a helyi önkormányzatok is. Békéscsaba önkormányzata sodródik a kormány és az unió elvárásainak megfelelően. Láthatták, hogy a 2/3-os felhatalmazás birtokában milyen keményen harcolt a kormány a MALÉV megmentése érdekében, ami végül is óriási kudarccal végződött. A kórház fejlesztésével kapcsolatban vitán felül áll, hogy fejleszteni kell, az ellátást a lehető legmagasabb szinten kell biztosítani. Arról vitáznak, hogy a város jelentős összeget fordított a kórház fejlesztésére. A problémát az okozza, hogy az állam elviszi a kórházat, amiért cserébe semmit nem ad. Szeretnék elérni, hogy a kormány bizonyos kompenzációt adjon a kórházért, az iskolákért és azokért a hitelekért, kötvényekért, amelyeket az önkormányzat annak érdekében vett fel, hogy az említett intézményeket fejlessze. Az Európai Unió nehéz kihívás elé állítja a kormányt. A Jobbik Magyarországért Mozgalom véleménye szerint mérlegelni kell, mennyire éri meg a közösségben maradni. Határozott véleményük, hogy ki kell lépni. (Kazetta 3/2. 145-171) Hanó Miklós alpolgármester: Az érvek elég jól elhangzottak, mégis néhány kiegészítést tesz. Strifler Attila képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy Békéscsabának, mint megyei jogú városnak, térségi feladatot is el kell látnia, amit a körülötte lévő kisebb települések nem bírnak. Lásd a kórház üzemeltetését. Egyik település sem jelezte, hogy csatlakozni kíván az új sürgősségi osztály kialakításához. Az sodródik, aki össze van kötve és legurítják a hegyről. Véleménye szerint nem sodródás a tervszerű gazdálkodás. Az önkormányzat fejlesztés centrikus. 2006. évben a legnagyobb beruházás vonatkozásában még csak a tervező kiválasztása történt meg. Azt követően hosszú csatározások árán 65 %-ról 84 %-os támogatást sikerült szerezni az Európai Uniós forrásból. A legnagyobb gond, ha belvíz van, a szippantás 20.000,- Ft. 96 %-ban csatornázott lesz a város. Ezt követően következik a felszíni rendezés, az utak, járdák rendbetétele. Ennek ellenére komoly járdafejlesztés történt, ami a lakosság hangulatát javítja. Komoly gondot jelentett a járda nélküli szakaszokon az idős emberek és a babakocsival közlekedők számára a közlekedés. Az itt élőknek valamilyen szinten szükséges az életterét javítani. Mindemellett tovább folytatódtak a fejlesztések, beruházások. Az, hogy Békéscsaba úgynevezett adósságspirálba került, a fejlesztésekhez szükséges forrást kötvény, vagy hitel formájában biztosítania kell, ami kényszerpálya. Az előző hét évben 8.000 milliárd forint elköltésére adódott lehetőség. Aki kimarad, az lemarad. Saját erejéből az önkormányzat ekkora fejlesztési forrást nem tud biztosítani. 2006. előtt még magasabb támogatás mellett lehetett volna csatornázni, viszont az akkori pályázat nem nyert. Úgy gondolja, hogy valamennyi fejlesztés a

115 város számára előnyt jelent. Véleménye szerint, ha csak energiaracionalizálás történik az intézményeknél, jelentősen csökken a felhasználás. Példaként említette a 2. sz. Áltanos Iskola fejlesztését, amely 95 %-os támogatottságot élvezett. Továbbra is fontosnak tartja a feldolgozóipar fejlesztését. Jövő héten tárgyalja a kormány a hűtőház témáját, amelyben elmozdulás várható. Látszik, hogy Magyarország gazdaságélénkítő, eredményt termelő ágazata az elmúlt év második negyedévében a mezőgazdaság volt. A jelenlegi nehéz körülmények között, amikor 3-4.000 milliárd forint között kell visszafizetnie, az önkormányzatokat nem tudja jobban támogatni. Belekényszerültek az önkormányzatok a fejlesztésbe. Forrás hiányában meg kell találni az optimumot. A futamidő kitolásával lehetőség adódik arra, hogy ne legyen ekkora teher a visszafizetés. Amennyiben ebben sikerül egyezségre jutni, felezhető a visszafizetendő összeg Pozitívum, hogy a Linemar, a Csaba Metál Békéscsabán új csarnokot épít. A Bonduelle szennyvíztisztítót készített, mivel a továbbiakban szintén itt kíván működni. Számos fejlesztés helyi bevétel emelkedéssel jár, ami szintén bizalomkeltő. A jelenlegi költségvetés a fejlesztések irányába mutat. Kihangsúlyozta, hogy nem élte fel a város a pénzt, hanem új értékeket hozott létre az itt élő lakosok előnyére. (Kazetta 3/2. 171-244) Takács Péter képviselő: Dr. Ferenczi Attila képviselő hozzászólásában utalt arra, nem érti milyen helyreállításról szólt. Az Állami Számvevőszék jelentéséből az alábbiakat idézte: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a működés pénzügyi egyensúlyának középtávon történő helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében olyan program készítését határozza el, mely tartalmazza az alábbiakat” Erre a kitételre hivatkozott, amikor azt próbálta kifejteni, hogy ezek az elemek részben végigkövethetők a jelenlegi költségvetésen. Elhiszi, hogy a magyar kormány nincs könnyű helyzetben, de az önkormányzatok helyzete sem könnyebb. Annak idején, amikor a választópolgárok jelentős része a kormányváltásra szavazott, abban is reménykedett, hogy az önkormányzatok helyzete némileg javul a központi finanszírozás szempontjából. Amennyiben legalább az infláció mértékével növelten kapná meg a fejkvótás támogatásokra az ellenpontozást, akkor előfordulhat, hogy a vállalkozók építményadóját nem kellett volna a jelenleg előterjesztett mértékben megemelni. Nem értette pontosan, hogy a törzsház konszern kialakításával kapcsolatos 22 millió forintos tanulmány áthúzódó részét miért az önkormányzatnak kell megtérítenie, mikor tudomása szerint a tanulmányt a Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága rendelte meg. Ennek alapján a Zrt-t illetné a kifizetés kötelezettsége is. (Kazetta 3/2. 244-274) Vantara Gyula polgármester: Közgyűlési határozat alapján történik a kifizetés. Megjegyezte, hogy már harmadik alkalommal kérdez rá erre a témára a képviselő, nem érti mi az értetlenség oka. (Kazetta 3/2. 274-276) Takács Péter képviselő: A vonatkozó közgyűlési határozat nem összegszerű. Miért nem a Vagyonkezelő Zrt. fizeti a 22 millió forintot, amikor az Igazgatóság bonyolította. (Kazetta 3/2. 276-280) Vantara Gyula polgármester: A pénzt az önkormányzat átadja a Vagyonkezelő Zrt-nek, aki kifizeti. Erről van közgyűlési döntés. (Kazetta 3/2. 280-289)

116

Takács Péter képviselő: Értelmezése szerint a Vagyonkezelő Zrt-nek, saját gazdálkodásából kellett volna kifizetnie a szóban forgó összeget. Ebben van a kettő között a különbség. (Kazetta 3/2. 289-291) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Takács Péter képviselő felvetése jogos. Biztosan áttanulmányozta az írásos előterjesztést, melynek 18-19 oldalán található a hat pontos intézkedési terv. Az Állami Számvevőszék nemcsak vizsgálta az önkormányzat gazdálkodását, hanem intézkedési tervet is javasolt felelősök és határidő megjelölésével. Ezen intézkedési terv mind a hat pontját teljesíti az önkormányzat. Ismer olyan vállalkozásokat Békéscsabán, akik szintén nehéz helyzetben vannak, mivel svájci frankban adósodtak el. Véleménye szerint ők sem döntöttek rosszul. A kötvény mintegy 1.4 milliárd forint eredményt ért el az önkormányzat, ezzel szemben 6-7 % kamatfizetési kötelezettség merült fel. Az igazi nagy kockázat az árfolyamban van. Jelenleg 288,- Ft az euró árfolyama, másfél hónappal korábban 324,- Ft volt. A kettő közötti eltérés több száz millió forintos különbséget okozhat a kamat visszafizetési kötelezettségben. Maga a hitel konstrukció a lehető legjobb volt, amivel személye a mai napig is felvenne hitelt, hiszen. a 0,1+2,8 % eu. libor nagyon kedvező. Előre nem tudhatta senki, hogy pár év alatt ennyit emelkedik az árfolyam. A költségvetés a külső környezet változásaihoz való alkalmazkodást jelenti. Az önkormányzat próbál ehhez igazodni. Takács Péter képviselőnek nyilván nem tetszik, ahogy a kormány az önkormányzatokat támogatja. Nem kívánja felsorolni, hogy az árvíztől, a belvíztől kezdve a vörös iszap, stb. sújtja az országot. Igaza van abban, hogy a személyi jövedelemadó csökkentés a 2010. évi viszonyokat mutatja. Az pedig 2009. évben alakult ki, hiszen a személyi jövedelemadó bevallás az adott áv májusáig történik. Nem kíván visszamutatni. Kérte a képviselőket, legyenek korrektek, objektívek. Lássák, hogy ez a tendencia sajnos nem most keletkezett. Jól tudják, hogy az önkormányzatok eladósodásához – függetlenül attól, hogy megyei vagy városi – a kormányzati intézkedések vezettek. Példaként említette a szociális otthoni ellátást. Korábban 700.000,- Ft normatív támogatást biztosított az állam, ez az összeg 280.000 300.000,- Ft-ra csökkent. A különbséget az időseknek, illetve az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. A költségvetésben látni lehet az oktatási intézmények normatív támogatását is, ami szintén csökkenő tendenciát mutat. Az önkormányzat ennek ellenére támogatást biztosít, hiszen az intézményeket fenn kell tartania. Megjegyezte, hogy ezek a tételek nem most keletkeztek. (Kazetta 3/2. 291-356) Vantara Gyula polgármester: Több kérdés, hozzászólás nem lévén a vitát lezárta. Jelezte, hogy az elhangzottakat néhány általános gondolattal kívánja kiegészíteni. Megjegyezte, hogy a vállalkozók támogatása a költségvetés kapcsán többször szóba került. Az állami, központi intézkedések javítottak a kis-és középvállalkozások helyzetén. Több kis adó eltörlésre került és a vállalkozási nyereségadó 19 %-ról 10 %-ra csökkent. A költségvetési koncepció úgy számolt, hogy a mérleg egyik serpenyőjében a vállalkozásokat könnyítő támogatások jelentek meg, így a helyi kedvezmények körét szűkíteni kell. Nemcsak az 1 millió forint alatti adóbevételek eltörléséről, a 4,5 millió forintos bérleti díj kedvezményről van szó, hanem egyéb támogatásról, mint például a hulladékszállítás terén és a szociális területen is, amely területeken az önkormányzat az ismert okok miatt kénytelen visszalépni. Egyetlen többletadó van, amely területileg szelektál, így nem a kisvállalkozásokat sújtja. Az a 300 millió forintos összeg, amit Békéscsaba Megyei Jogú Város önhibáján kívül nehéz helyzete miatt támogatásként kapott a kormánytól, országos szinten egy 200 milliárdos csomag része volt.

117 Az áprilisi közgyűlés tárgyalja a zárszámadást, akkor látható lesz, hogy az állami támogatás az elmondottak ellenére a 300 milliós támogatással pozitívumot eredményez. Ezzel azt kívánja megerősíteni, hogy a jelenlegi rendszer, amely évek óta elvon az önkormányzatoktól, enyhítette a helyzetet. A Jókai Színház átvétele kapcsán felvetődött, hogy Békéscsaba az oktatási, kulturális intézményeinek működtetésére 600 millió forintot irányzott elő. Ekkora összeget azonban a 2013. évi költségvetéséből nem tud biztosítani. Ebből az következik, hogy ezen a téren dolgozók szemléletén változtatni szükséges, bevétel-orientált gazdálkodást kell kialakítani. Az Agóra vezetése is üzleti tervet állított össze. Nem az a lényeg, hogy mekkora költséggel működik a rendszer, hanem az, hogy a bevétel és a kiadás közötti különbség mennyire közelíti meg a nullát. Ekkora rendszert az önkormányzat nem tud üzemeltetni, amit az intézmény vezetőinek is tudomásul kell venniük. Többször elhangzott, hogy 2007. óta két gazdasági program készült, ami látszólag másodlagos tény. A gazdasági program a város elkövetkezendő négy évét határozza meg. Évekre lebontva készül a költségvetési koncepció, illetve a költségvetési rendelet. Amennyiben ez Strifler Attila képviselő szerint sodródás, akkor a fogalmakkal van probléma. A tervezetben tisztán, világosan szerepelnek azok a szempontok, amelyek szerint évről-évre halad a város költségvetése. A testület munkájával kapcsolatban az utókor biztosan nem fogja nehezményezni, hogy az adódott lehetőségekkel nem éltek. Ha az utókor úgy fog emlékezni a korábbi testületre, hogy hosszú évek alatt nem használta ki a lehetőségeket, akkor az eltelt nyolc évre elmondható, hogy valamennyi lehetőséget kihasználtak. Azt, hogy ezt jól, vagy rosszul tették, majd elválik. Mivel a költségvetéssel kapcsolatban módosító javaslat nem hangzott el, szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 3/2. 356-465) A közgyűlés 12 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 8/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésben biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről az alábbi rendeletet alkotja: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés), annak szerveire és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre terjed ki.

118 2. A költségvetés főösszege 2. § (1)

A Közgyűlés az önkormányzat 2012. évi költségvetésének főösszegét – finanszírozási műveletekkel együtt - 29.396.527 ezer Ft-ban határozza meg.

(2)

A Közgyűlés az önkormányzat 2012. évi költségvetési kiadásainak főösszegét bevételeinek főösszegét (finanszírozási bevételekkel) fedezetszükségletének összegét határozza meg.

29.396.527 ezer Ft-ban, 28.536.938 ezer Ft-ban, 859.589 ezer Ft-ban

(3)

A Közgyűlés a (2) bekezdés szerinti fedezetszükségletet hitelfelvétellel finanszírozza, amelyet a 2011. évi zárszámadás kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradványa korrigálhat.

(4)

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-ában foglaltaknak megfelelően a hiány és finanszírozási módjának levezetése az 1. melléklet 3. oldalán kerül bemutatásra. 3. Költségvetési bevételek 3. §

(1)

A Közgyűlés az önkormányzat költségvetésének 2012. évi összes bevételét 29.396.527 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(3)

Az 1/a. melléklet tartalmazza a 2012. évi normatív hozzájárulások és a normatív, kötött felhasználású támogatások nagyságrendjét.

(4)

Az 1/b. melléklet bemutatja az önkormányzat 2012. évi költségvetési mérlegét. A működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban tartalmazza.

(5)

Az (1) bekezdés szerinti főösszegből a költségvetési szervek és az önkormányzat bevételeit a 2/a. és 3/a. melléklet szerinti összegben hagyja jóvá a Közgyűlés.

(6)

A Közgyűlés a költségvetési szervek költségvetési támogatási bevételét 8.513.620 ezer Ft-ban, a költségvetési szervek bevételét 14.384.289 ezer Ft-ban állapítja meg a 2/a. melléklet szerint.

(7)

A Közgyűlés a 3/a. melléklet szerint az önkormányzat bevételeit 12.857.270 ezer Ftban hagyja jóvá.

119

(8)

A Közgyűlés az 1. mellékletben szerepeltetett 2011. évi pénzmaradvány összegét az 1. melléklet 3. oldalán szereplő levezetés szerint biztosítja fejlesztési és működési kiadások finanszírozására. 4. Költségvetési kiadások 4. §

(1)

A Közgyűlés az önkormányzat költségvetésének 2012. évi összes kiadását 29.396.527 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg kiemelt előirányzatonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti főösszegből a Közgyűlés a költségvetési szervek és az önkormányzat kiadásait a 2. és 3. melléklet szerinti összegben hagyja jóvá.

(4)

Az önkormányzatnál foglalkoztatottak létszámát a Közgyűlés a 2/b. melléklet szerint fogadja el. 5. Költségvetési szervek kiadásai 5. §

(1)

A Közgyűlés a költségvetési szervek kiadási főösszegét 14.384.289 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadások költségvetési szervenkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

(3)

Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 56. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselők illetményalapja 38.650 forint.

(4)

Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 11. számú melléklete tartalmazza a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét. 6. Az önkormányzat kiadásai 6. §

(1)

A Közgyűlés az önkormányzat központi kezelésű feladatainak ellátását biztosító kiadási előirányzatok nagyságrendjét 3.092.051 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadások feladatonkénti és kiemelt előirányzatonkénti részletezését a 3. melléklet tartalmazza.

120 7. Fejlesztési kiadások 7. § A Közgyűlés az önkormányzati fejlesztési kiadások főösszegét 10.654.663 ezer Ft-ban állapítja meg, amelynek részletezését a 4. melléklet tartalmazza. 8. Felújítási kiadások 8. § A Közgyűlés az önkormányzati felújítási kiadások előirányzatát 410.688 ezer Ft-ban állapítja meg az 5. melléklet részletezése alapján. 9. Kötelezettségek 9. § (1)

A Közgyűlés a 6. melléklet szerint állapítja meg a több évre áthúzódó kötelezettségeket évenkénti bontásban. A 2012. évben fennálló kötelezettség összegét 1.509.598 ezer Ft-ban állapítja meg.

(2)

A Közgyűlés az év során fennálló hitelek és kötvények tőke- és kamat törlesztésére 567.378 ezer Ft-ot hagy jóvá a 7. melléklet szerint.

(3)

A Közgyűlés az önkormányzat kezességvállalásait tételesen a 7/a. mellékletben mutatja be.

(4)

Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségek bemutatását a 7/b. melléklet tartalmazza. 10. Tartalékok 10. §

(1)

A Közgyűlés a tartalékok összegét 433.656 ezer Ft-ban állapítja meg, a tartalékok célonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(2)

Az általános tartalék összegét a Közgyűlés 30.000 ezer Ft-ban állapítja meg.

(3)

A (2) bekezdésben meghatározott tartalék terhére kötelezettségvállalás 2012. június 30-áig csak nagyon indokolt esetben történhet. 11. Eljárási szabályok 11. §

(1)

A költségvetési szerv vezetője felelős a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért oly módon, hogy a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni.

121

(2)

A költségvetési szervek vezetői szakmai tevékenységük és a költségvetés végrehajtása során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni.

(3)

A Közgyűlés a költségvetési szervek, és az önkormányzat társulásai által elnyert pályázati források előfinanszírozását támogatási kölcsön formájában biztosítja.

(4)

A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából – az önkormányzat által megkötött hatályos bankszámlaszerződés rendelkezései alapján – a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 800.000 ezer Ft éven belüli folyószámlahitel vehető igénybe. A munkabérekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez az önkormányzatot terhelő legfeljebb egy havi nettó munkabérnek megfelelő összegű munkabér hitel vehető igénybe.

(5)

A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása érdekében, az Európai Uniós forrásból juttatott támogatások megelőlegezésére legfeljebb 200.000 ezer Ft rövid lejáratú rulírozó jellegű hitel vehető igénybe, határozatlan időtartamra. A kölcsön visszafizetésére a vállalt kötelezettség teljesítéseként az önkormányzat a szükséges mértékben a hitelt nyújtó bankra engedményezi a megelőlegezett támogatások összegét. Az 1. melléklet 3. oldalán meghatározott fejlesztési hitel felvételének időpontjáról, futamidejéről a Közgyűlés a költségvetési rendelet megalkotását követően a márciusi ülésén dönt. A Közgyűlés 2012. évi hitelfelvétel előirányzata terhére megvalósított fejlesztési célokat a 4/b. melléklet szerint hagyja jóvá. A hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a bevételek és kiadások között keletkező átmenetileg szabad pénzeszközöket betétbe helyezze, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírokat vásároljon, értékesítsen, valamint opciós devizaügyleteket kössön. Az önkormányzat nem él a befektetett eszközök és forgóeszközök piaci értéken történő nyilvántartásával, azokat könyvszerinti, illetve bekerülési értéken tartja nyilván. 12. Vegyes rendelkezések 12. §

(1)

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait a 4/a. melléklet tartalmazza.

122 (2)

A 8. melléklet a 2012. évben nyújtott közvetett támogatások várható nagyságrendjét részletezi.

(3)

A költségvetési szervek és az önkormányzat költségvetésére vonatkozó előirányzatfelhasználási ütemtervet a 9. melléklet tartalmazza. 13. Záró rendelkezések 13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2012. január hó 1. napjától kell alkalmazni. Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

Vantara Gyula sk. polgármester Napirend tárgya:

A Békéscsabai Jókai Színház és a Békéscsabai Napsugár Bábszínház intézményvezetői pályázati kiírásai

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. A bizottság javasolta, hogy az igazgató kiemelt feladatai címszó alatti felsorolás egészüljön ki „a törekvés, a fenntartói forrásokat kiegészítő pályázati és szponzori támogatások és a saját bevétel hatékony növelésére” kitétellel. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 465-486) A közgyűlés 14 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 78/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése pályázatot ír ki a melléklet szerinti tartalommal a Békéscsabai Jókai Színház vezetői (igazgatói) munkakörének betöltésére.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése pályázatot ír ki a melléklet szerinti tartalommal a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetői (igazgatói) munkakörének betöltésére.

III.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Szvercsák Szilvia jegyzőt, hogy gondoskodjon a pályázati kiírásoknak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (www.kormany.hu) és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata internetes honlapján (www.bekescsaba.hu) történő megjelentetéséről, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 39. § (6) bekezdésében megjelölt szakmai bizottság felkéréséről.

Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. március: a pályázat közzététele

123 2012. május 25.: a pályázat elbírálása PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a Békéscsabai Jókai Színház (5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.) vezetői (igazgatói) munkakörének betöltésére A vezető foglalkoztatása: A foglalkoztatás az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (továbbiakban: Emtv.) 39. §-a alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszony keretében történik. A munkaviszony határozott időtartamra, a pályázat eredményes elbírálásától számított 5 évre jön létre. A munkába lépés napja: a Közgyűlés döntését követő hónap első napja. A munkaviszony tekintetében az Mt. 191. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályok irányadóak. Bérezés: megegyezés szerint, az Mt. vezető állású munkavállalóira vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével. Az intézmény közfeladata: Igényes előadó-művészeti alkotások létrehozása és bemutatása a társadalom kulturális, szellemi állapotának, az anyanyelvi kultúrának, a társadalmi önismeretnek és szolidaritásnak ápolása és fejlesztése érdekében, elősegítve az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális értékek közkinccsé tételét. A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása. Az intézmény jogállása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Önálló jogi személy. Az igazgató kiemelt feladatai: A Békéscsabai Jókai Színház különböző művészeti ágakban (színművészet, táncművészet, zeneművészet) szolgálja ki a közönség igényeit. Ennek megfelelően az intézmény igazgatójának az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény „A költségvetési szervek jogállása” című fejezetében előírtakon túl kiemelt feladatai: - a költségvetési támogatások, bevételek és egyéb források mértékét figyelembe vevő intézményi gazdálkodás, létszámgazdálkodás, - törekvés a fenntartói forrásokat kiegészítő pályázati és szponzori támogatások és a saját bevétel hatékony növelésére, - a művészeti évadokra szólóan elkészített tervek alapján a békéscsabai színjátszás hagyományainak megőrzése és ápolása, - az intézmény közönségkapcsolatainak ápolása, törekedve a látogatottság növelésére,

124 a társulat művészeti munkájában rejlő turisztikai lehetőségek kihasználása, művészeti sikerekkel hozzájárulás Békéscsaba kulturális ismertségének és elismertségének további növeléséhez, - az irányítói jogokat gyakorló önkormányzat felkérésére közreműködés a város kulturális életét reprezentáló programok, fesztiválok és a társművészetek rendezvényeinek megvalósításában.

-

Az intézmény 2012. évi költségvetésének fő előirányzatai: Megnevezés

Összeg E Ft-ban

Bevételek Intézményi működési bevételek Önkormányzati támogatás (ebből: központi támogatás) Bevételek összesen

190 000 525 400 262 700 715 400

Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások Kiadások összesen

260 900 61 500 373 000 20 000 715 400 80

Kiadások

Létszám (fő): Pályázati feltételek: 1.

Az Emtv. 40. § (1) és (3) bekezdéseinek megfelelően előadó-művészeti intézményben vezető munkakör ellátásával az a személy bízható meg, aki: szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség. Szakmai gyakorlatnak minősül a valamely előadó-művészeti szervezetnél, a szervezet alaptevékenységének megfelelő és ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörben, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében pedig az ilyen feladatkörben eltöltött idő.

2. 3.

Büntetlen előélet, cselekvőképesség, a pályázó ne álljon a foglalkozás gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalása.

Az elbírálás során előnyt jelenthet: - színház működtetési területen szerzett vezetői gyakorlat, - szakmai siker és profitorientált menedzsment szemlélet, - kulturális rendezvények, fesztiválok szervezésében szerzett gyakorlati tapasztalat, - művészi munkáért megszerzett szakmai elismerés (díj, fesztivál díjazás),

125 -

színház üzemeltetésben szerzett szakmai tapasztalat.

A pályázatnak tartalmaznia kell: - a Békéscsabai Jókai Színház irányítására, működtetésére, tevékenységének szervezésére és menedzselésére vonatkozó konkrét szakmai és vezetői programot, - a művészeti munka szakmai koncepcióját, - a pályázó szakmai önéletrajzát, - 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát, - iskolai végzettséget, szakképzettséget tanúsító okiratok hitelesített másolatát, - a szakmai gyakorlatot bizonyító igazolást, - nyilatkozatot arról, hogy az Mt. 191. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, - nyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról, - nyilatkozat, hogy a pályázat keretében személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul, és pályázatának tartalmát a véleményezési eljárásban résztvevők megismerhetik, - nyilatkozat, hogy a pályázatot az arra jogosult testületek nyilvános ülésükön tárgyalhatják-e, - nyilatkozatot arról, hogy a társulat előtt meghatározott időkeretben vállalja-e a bemutatkozást, - a bérezésre és egyéb személyi juttatásokra vonatkozó igényét: havi személyi alapbér bruttó összege Ft-ban, egyéb személyi juttatások juttatási formánként éves szinten összesen bruttó forintban. A pályázati felhívás közzététele: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (www.kormany.hu) és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata internetes honlapján (www.bekescsaba.hu) történik. A pályázat benyújtásának határideje: a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának honlapján történő közzététel napját követő 30. nap. A pályázat benyújtásának módja: - A pályázatokat zárt borítékban „Pályázat a Békéscsabai Jókai Színház igazgatói munkakörére” megjelöléssel Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez lehet benyújtani személyesen vagy tértivevényes ajánlott postai küldeményként (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.). Postai küldemény esetén a postára adás napja legkésőbb a benyújtási határidő utolsó napja lehet. - Hiánypótlásnak helye nincs, a hiányosan, vagy késedelmesen benyújtott pályázatokat a pályáztató érvénytelennek nyilváníthatja annak érdemi elbírálása nélkül. Az elbírálás rendje: A pályázatok véleményezésére az Emtv. 39. § (6) bekezdése alapján felkért szakmai bizottság és a döntésre javaslatot tevő Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága a pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30. napon belül bírálják el. A testületek ülésükre az érvényesen pályázókat személyes meghallgatásra meghívják. A pályázatokról, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójának kinevezéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szakmai bizottság véleményezését

126 követő első testületi ülésén dönt a Közgyűlés által felkért szakmai bizottság ajánlása és a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság állásfoglalásának ismeretében. A pályázat kiírója fenntartja jogát a pályázati eljárás eredménytelennek nyilvánítására és a jogszabályi előírásoknak megfelelően 30 napon belül új pályázat kiírására. A nem nyertes pályázatokat az Emtv. 39. § (12) bekezdése alapján a döntést követően a pályázat kiírója visszajuttatja. A pályázattal kapcsolatban további tájékoztatást dr. Komán Ágnes, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztály Személyzeti csoportvezetője nyújt a 66/ 523814-es telefonszámon. A pályázat kiírója a pályázóknak igény szerint azonos tartalmú tájékoztató dokumentációt biztosít (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, költségvetési előirányzatok és teljesítési adatok, előadásszámok, látogatottság, létszám, technikai és műszaki adatok). PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a Békéscsabai Napsugár Bábszínház (5600 Békéscsaba, Andrássy út 1-3.) vezetői (igazgatói) munkakörének betöltésére A vezető foglalkoztatása: A foglalkoztatás az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (továbbiakban: Emtv.) 39. §-a alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszony keretében történik. A munkaviszony 5 év határozott időtartamra (2012. október 12. napjától 2017. október 11. napjáig) jön létre. A munkába lépés napja: 2012. október 12. A munkaviszony tekintetében az Mt. 191. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályok irányadóak. Bérezés: megegyezés szerint, az Mt. vezető állású munkavállalóira vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével. Az intézmény közfeladata: Bábszínházi előadó-művészeti tevékenység végzése, igényes alkotások létrehozása és bemutatása, a bábjátékos művészeti értékek ápolása és fejlesztése, elősegítve e téren különösen a magyar kulturális értékek közkinccsé tételét. Az intézmény feladata a bábművészet értékeinek gyarapítása, az előadásoknak a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek és ifjúsági korosztály igényes előadó-művészeti befogadóvá nevelésének elősegítése, a nemzetközi művészeti jelenlét növelése, a bábművészetben rejlő sokszínű műfaji és technikai lehetőség feltárása, elsajátítása és bemutatása. Az intézmény jogállása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Önálló jogi személy.

127

Az igazgató kiemelt feladatai: Az intézmény igazgatójának az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény „A költségvetési szervek jogállása” című fejezetében előírtakon túl kiemelt feladatai: az önálló bábszínházi társulat és az intézmény munkájának teljes körű, egyszemélyi felelős vezetése, az alapító okiratban és a munkaköri leírásában meghatározott feladatok megvalósítása, a művészeti évadokra szólóan elkészített műsortervek által a békéscsabai bábos színjátszás hagyományainak megőrzése, ápolása, a bábművészet több műfajában értékes alkotások létrehozása és előadásuk megszervezése, a bemutatott művek által az anyanyelvi és a vizuális kultúra ápolása, különös figyelemmel a magyar népmesekincsnek és a gyermekirodalom legjelesebb műveinek színre vitelére, az intézmény közönségkapcsolatainak gondozása, törekedve a látogatottság növelésére, a társulat művészeti munkájával a gyermek korosztályok érzelmi, szellemi és esztétikai nevelésének szolgálata, a felnőtt korosztályok számára alternatív színházi élmények nyújtása, művészeti sikerekkel hozzájárulás Békéscsaba kulturális ismertségének és elismertségének további növeléséhez, az irányítói jogokat gyakorló önkormányzat felkérésére közreműködés a város kulturális életét reprezentáló programok, fesztiválok és a társművészetek rendezvényeinek megvalósításában, az önkormányzattal közös, illetve egyeztetett együttműködés hazai és nemzetközi kulturális intézményekkel, szakmai szervezetekkel, szövetségekkel; törekvés a fenntartói forrásokat kiegészítő pályázati és szponzori támogatások és a saját bevétel hatékony növelésére, a költségvetési támogatások, bevételek és egyéb források mértékét figyelembe vevő intézményi gazdálkodással és létszámgazdálkodással, a költségvetési előirányzatok szigorú betartásával az intézmény finanszírozási egyensúlyának megőrzése és biztosítása. Az intézmény 2012. évi költségvetésének fő előirányzatai: Megnevezés

Összeg E Ft-ban

Bevételek Intézményi működési bevételek Önkormányzati támogatás (ebből: központi támogatás) Bevételek összesen

12 000 61 400 30 700 73 400

Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások Kiadások összesen

39 300 10 000 24 100 0 73 400

Kiadások

128 Létszám (fő):

16

Pályázati feltételek: 4.

Az Emtv. 40. § (1) és (3) bekezdéseinek megfelelően előadó-művészeti intézményben vezető munkakör ellátásával az a személy bízható meg, aki: szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség. Szakmai gyakorlatnak minősül a valamely előadó-művészeti szervezetnél, a szervezet alaptevékenységének megfelelő és ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörben, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében pedig az ilyen feladatkörben eltöltött idő.

5. 6.

Büntetlen előélet, cselekvőképesség, a pályázó ne álljon a foglalkozás gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalása.

Az elbírálás során előnyt jelenthet: - bábszínház működtetési területen szerzett vezetői gyakorlat, - szakmai siker és profitorientált menedzsment szemlélet, - kulturális rendezvények, fesztiválok szervezésében szerzett gyakorlati tapasztalat. A pályázatnak tartalmaznia kell: - a Békéscsabai Napsugár Bábszínház irányítására, működtetésére, tevékenységének szervezésére és menedzselésére vonatkozó konkrét szakmai és vezetői programot, - a művészeti munka szakmai koncepcióját, - a pályázó szakmai önéletrajzát, - 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát, - iskolai végzettséget, szakképzettséget tanúsító okiratok hitelesített másolatát, - a szakmai gyakorlatot bizonyító igazolást, - nyilatkozatot arról, hogy az Mt. 191. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, - nyilatkozat a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról, - nyilatkozat, hogy a pályázat keretében személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul, és pályázatának tartalmát a véleményezési eljárásban résztvevők megismerhetik, - nyilatkozat, hogy a pályázatot az arra jogosult testületek nyilvános ülésükön tárgyalhatják-e, - nyilatkozatot arról, hogy a társulat előtt meghatározott időkeretben vállalja-e a bemutatkozást, - a bérezésre és egyéb személyi juttatásokra vonatkozó igényét: havi személyi alapbér bruttó összege Ft-ban, egyéb személyi juttatások juttatási formánként éves szinten összesen bruttó forintban.

129 A pályázati felhívás közzététele: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (www.kormany.hu) és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata internetes honlapján (www.bekescsaba.hu) történik. A pályázat benyújtásának határideje: a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának honlapján történő közzététel napját követő 30. nap. A pályázat benyújtásának módja: - A pályázatokat zárt borítékban „Pályázat a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatói munkakörére” megjelöléssel Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez lehet benyújtani személyesen vagy tértivevényes ajánlott postai küldeményként (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.). Postai küldemény esetén a postára adás napja legkésőbb a benyújtási határidő utolsó napja lehet. - Hiánypótlásnak helye nincs, a hiányosan vagy késedelmesen benyújtott pályázatokat a pályáztató érvénytelennek nyilváníthatja annak érdemi elbírálása nélkül. Az elbírálás rendje: A pályázatok véleményezésére az Emtv. 39. § (6) bekezdése alapján felkért szakmai bizottság és a döntésre javaslatot tevő Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága a pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30. napon belül bírálják el. A testületek ülésükre az érvényesen pályázókat személyes meghallgatásra meghívják. A pályázatokról, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatójának kinevezéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szakmai bizottság véleményezését követő első testületi ülésén dönt a Közgyűlés által felkért szakmai bizottság ajánlása és a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság állásfoglalásának ismeretében. A pályázat kiírója fenntartja jogát a pályázati eljárás eredménytelennek nyilvánítására és a jogszabályi előírásoknak megfelelően 30 napon belül új pályázat kiírására. A nem nyertes pályázatokat az Emtv. 39. § (12) bekezdése alapján a döntést követően a pályázat kiírója visszajuttatja. A pályázattal kapcsolatban további tájékoztatást dr. Komán Ágnes, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztály Személyzeti csoportvezetője nyújt a 66/ 523814- es telefonszámon. A pályázat kiírója a pályázóknak igény szerint azonos tartalmú tájékoztató dokumentációt biztosít (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, költségvetési előirányzatok és teljesítési adatok, előadásszámok, látogatottság, létszám, technikai és műszaki adatok). Napirend tárgya:

Tájékoztató a nemzetiségi önkormányzatok 2011. évi működéséről

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek.. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 486-501)

130 A közgyűlés 14 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 79/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése áttekintette az előterjesztés mellékletét képező, a nemzetiségi önkormányzatok (roma, lengyel, román, szlovák) 2011. évi működéséről szóló tartalmi és pénzügyi tájékoztatót, és tudomásul veszi a benne foglaltakat. Felelős: Határidő:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző 2012. február 24.

Napirend tárgya:

A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. A Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság javasolja, hogy a rendeletben a kisebbség megnevezés helyett nemzetiség megnevezés szerepeljen. Kérte fentiek tudomásulvételét. Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 3/2. 501-523) A közgyűlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 9/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelete a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következő rendeletet alkotja: 1. § A Rendelet 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „42. § (1)

(2)

Az önkormányzat vagyonáról külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet). A vagyonrendeletben kell megjelölni

131 a)

b)

a törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemeket, ezen belül a forgalomképtelen (kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét; az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.” 2.§

A Rendelet IX. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép: „IX. Fejezet A nemzetiségi önkormányzatok 46. § Békéscsaba Megyei Jogú Városban roma, lengyel, román és szlovák nemzetiségi önkormányzat működik. 47. § A közgyűlés a megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: a) b) c) d)

e) f)

g)

helyiséghasználatot biztosít, viseli a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával kapcsolatos költségeket, az önkormányzat saját költségvetéséből a központi költségvetési támogatáson felül további támogatást nyújt, az önkormányzat költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről a polgármester a koncepció elfogadását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a nemzetiségi önkormányzat részére a jegyző készíti elő a nemzetiségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatának tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat kiadási és bevételi utalványainak ellenjegyzését a jegyző, illetve az általa erre felhatalmazott köztisztviselő végzi, érvényesítése a polgármesteri hivatalon keresztül történik, a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködés koordinálását a Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság végzi. 48. §

A közgyűlés és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében: a) b)

a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés és a bizottságok ülésein, a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő közgyűlési határozat, illetve rendelet tervezetéhez,

132 c)

d)

e) f) g)

a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő kérdések szabályozása érdekében önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben felsoroltakon túlmenően a közgyűlés csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg a műemlékvédelem kérdéskörében – a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő – önkormányzati rendeletét, a közoktatásról szóló törvényben biztosított jogkörében eljárva a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol, a nemzetiségi civil szervezetek részére nemzetiségi feladatokra kiírt pályázat elbírálásánál a nemzetiségi önkormányzatnak véleményezési joga van, a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a közgyűlés munkatervének összeállításához. 49. §

(1)

A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a közgyűlés rendeletben határozza meg a nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.

(2)

A közgyűlés a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésben állapítja meg.

(3)

A költségvetéshez kapcsolódó együttműködés kereteit külön megállapodás rögzíti, amelyet a közgyűlés határozattal fogad el.” 3. §

(1)

A Rendelet 4. mellékletében a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság egyéb döntési hatásköreinek 6. pontja helyébe a következő pont lép: „6. Jóváhagyja – eseti jelleggel – a tanulók gyakorlati képzése tekintetében a szakképző iskolák és a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködési megállapodást, amennyiben a megállapodás a fenntartóra többletkötelezettséget állapít meg.”

(2)

A Rendelet 4. mellékletében az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság döntési hatáskörének 1-4. pontja helyébe a következő 1-2. pont lép: „1. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó, 100 millió forint feletti becsült értékű közbeszerzési ügyekben előzetesen állást foglal. 1. Dönt a 100 millió forint alatti becsült érékű közbeszerzési eljárásokban.” 4.§

(1)

A Rendelet 4. mellékletében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság döntési hatásköreinek 10. pontja helyébe a következő pont lép: „10. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó 20

133 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.” (2)

A Rendelet 4. mellékletében a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság döntési hatásköreinek 3. pontja helyébe a következő pont lép: „3. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.”

(3)

A Rendelet 4. mellékletében a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság egyéb döntési hatásköreinek 2. pontja helyébe a következő pont lép: „2. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.”

(4)

A Rendelet 4. mellékletében a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság egyéb döntési hatásköreinek 9. pontja helyébe a következő pont lép: „9. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével pályázatot nyújt be az önkormányzat nevében, amennyiben a pályázat célja összhangban van az ágazatok fejlesztését, működtetését szabályozó városi koncepciókkal, helyi rendeletekkel és a bizottság felhasználásában lévő pénzügyi keretből az önrész biztosítható. Amennyiben a pályázati feltételek között szerepel a jelzálogjog bejegyzés a Bizottság a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsággal együtt gyakorolja döntési jogkörét.”

(5)

A Rendelet 4. mellékletében a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság gazdasági, vagyoni ügyeket érintő döntési hatásköreinek 2. pontja helyébe a következő pont lép: „2. Az európai uniós forrásból pályázható támogatások kivételével dönt – a költségvetési rendeletben meghatározott kereteken belül – a szakterületéhez tartozó 20 millió Ft teljes projektköltség alatti pályázatok beadásáról. Több bizottság illetékessége esetén a pályázat beadásához a döntésben érintett valamennyi bizottságnak egybehangzó döntést kell hoznia. A bizottságok közötti véleményeltérés esetén a közgyűlés dönt.” 5.§

(1)

A Rendelet 5. § (4) bekezdés b) pontjában, 7. § (3) bekezdés e) pontjában, a 32. § (2) bekezdés 1. pont a), c) és f) alpontjában, a 32. § (4) bekezdés 1. pont g) alpontjában, a

134 4. mellékletében, valamint 4. függelékében a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép. (2)

(3) (4)

(5) (6) (7) (8)

A Rendelet 6. § (6) bekezdés c) pontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségi csoportokat” szövegrész helyébe a „nemzetiségeket” szöveg, a „kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat” szöveg lép. A Rendelet 23. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „civil szervezetek” szöveg lép. A Rendelet 27. § (1) bekezdés 2. pontjában, a 32. § (2) bekezdésében, a 4. mellékletben, a 2. függelék 2. pontjában, valamint a 3. függelékben a „Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság” szövegrész helyébe a „Nemzetiségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság” szöveg lép. A Rendelet 32. § (2) bekezdés 1. pontjában a „kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg lép. A Rendelet 32. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontjában a „nemzeti és etnikai kisebbségek” szövegrész helyébe a „nemzetiségek” szöveg lép. A Rendelet 32. § (1) bekezdés 2. pont e) alpontjában a „társadalmi szervezetekkel” szövegrész helyébe a „civil szervezetekkel” szöveg lép. A Rendelet 4. mellékletében a Kisebbségi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság hatáskörei felsorolásának 2. pontjában a „kisebbségre” szövegrész helyébe a „nemzetiségre” szöveg lép. 6.§

(1)

Ez a rendelet 2012. február 28-án lép hatályba.

(2)

Hatályát veszti a Rendelet 16. § (4) bekezdése, a 32. § (1) bekezdés 3. pont e) alpontja, a 32. § (4) bekezdés 3. pont g) és h) alpontja, valamint a 4. mellékletben a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági ügyeket érintő hatásköreinek 3. pontja. Vantara Gyula sk. polgármester

Napirend tárgya:

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyző

A Békés Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum megalakulásához kapcsolódó, a Békés Megyei Önkormányzattal megkötendő megállapodás

Vantara Gyula polgármester: A megállapodás az elmúlt közgyűlésen kötött működésének technikai feltételeit tartalmazza, miszerint azok biztosítását a Békés Megyei Önkormányzat Hivatala látja el. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 523-539) A közgyűlés 14 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

135

80/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a Békés Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum megalakulásához kapcsolódó, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat között kötendő megállapodás aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 24. Megállapodás amely létrejött egyrészről a Békés Megyei Önkormányzat székhelye: Békéscsaba Árpád sor 18. képviseli: Farkas Zoltán elnök, másrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: Békéscsaba Szent István tér 7. képviseli: Vantara Gyula polgármester között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek szerint a Békés Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum titkársági feladatainak folyamatos ellátására: 1. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvénnyel módosított, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 14/B. § (5) bekezdése szerint” a megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.” 2. A Békés Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum (a továbbiakban: Fórum) delegált tagjai a Békés Megyei Önkormányzat részéről Farkas Zoltán elnök, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről Vantara Gyula polgármester. 3. A Felek megállapodnak, hogy a Fórum titkársági feladatait a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el. 4. A Hivatal az alábbi titkársági feladatok elvégzésére köteles: a) Általános ügyviteli jellegű feladatok : postabontás, postázás, iktatás, egyéb nyilvántartás, irattározás, másolás, manuális vagy gépi adatrögzítés, jegyzőkönyvvezetés, levelezés, információk fogadása és továbbítása. b) Szervezési jellegű feladatok: a Hivatal előkészíti és koordinálja a Fórum üléseit, biztosítja a technikai feltételeket (anyagok összeállítása, sokszorosítása, helyiség biztosítása, szükség szerint helyszíni jegyzőkönyvvezetés).

136 c) Szakmai véleményezési feladatok: A Fórum által, a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeivel kapcsolatban kialakított állásfoglalásáról, a Közgyűlés döntésének meghozatala előtt, tájékoztatja a Közgyűlés tagjait. 5. A Hivatal a Fórum titkársági feladatait meglévő személyi állományával, a Gazdasági és Területfejlesztési Osztály kijelölt munkatársa útján, 5600 Békéscsaba Árpád sor 18. szám alatti épületében biztosítja. 6. A Fórum delegált tagjai és a titkárság kapcsolattartása személyesen, telefonon és elektronikus levelezés útján történik. 7. A Fórum ülésezésének rendjét külön ügyrend tartalmazza, amelyet a Fórum első ülésén fogad el. 8. A jelen szerződésből eredő bármely jogvitás kérdés eldöntésére szerződő felek – a pertárgyértéktől függően – a Békéscsabai Városi Bíróság, illetve a Békés Megyei Bíróság illetékességét kötik ki. 9. A felek a jelen szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit tekintik irányadónak. A jelen megállapodás 2 számozott oldalból áll és négy egymással szó szerint megegyező példányban készült. A felek a megállapodásban foglaltakat átolvasás és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá. Békéscsaba, 2012. ……………… hó …….. napján. …………………………….. Farkas Zoltán elnök

………………………………………….. Vantara Gyula polgármester

Záradékok: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a fenti megállapodást a 80/2012. (II. 24.) közgyűlési határozattal jóváhagyta. Békéscsaba, 2012. ……………… hó …….. napján. …………………………………………. Dr. Szvercsák Szilvia jegyző Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése fenti megállapodást a ………. közgyűlési határozattal jóváhagyta. Békéscsaba, 2012. ……………….. hó ……… napján. …………………………………………. dr. Csarnai Judit aljegyző főjegyzői hatáskörben eljárva Napirend tárgya:

A Magyar Önkormányzatok Szövetségéből történő kilépés

137

Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 3/2. 539-543) Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy nem volt lehetősége szót kérni a költségvetés lezárását követően. Megjegyezte, hogy 2006. évet megelőző polgármester által semmittevésnek nevezett korszakban a rendszerváltás óta 12 évig volt FIDESZ-es alpolgármestere a városnak. (Kazetta 3/2. 543-556) Vantara Gyula polgármester: Pontosításként jelezte, hogy nem semmittevést említett. (Kazetta 3/2. 556-558) Takács Péter képviselő: Elnézést kért, ha félre értette. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke Gémesi György? (Kazetta 3/2. 558-569) mikrofonon kívül: Igen. Takács Péter: Jelezte, nem ismeri, hogyan aktivizálja magát Békéscsaba a szövetségben, de nem javasolja az abból történő kilépést. Tudomása szerint az országon belül a legnagyobb szövetség, amely kifejezetten önkormányzati érdekképviseletre specializálódott. Az éves 640.590,- Ft nem horribilis összeg. Kezdeményezte a határozati javaslat elutasítását. (Kazetta 3/2. 569- 4/1. 009) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város a Megyei Jogú Városok Szövetségének a tagja. A Héthatár Szövetség, vagy a Városfejlesztési Csoportba történő belépéshez teremtik meg a lehetőséget, amikor felülvizsgálják melyik szövetség munkájában nem kíván a továbbiakban az önkormányzat részt venni. Ennek a munkának az eredménye jelen előterjesztés. Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselő módosító indítványát. Megállapította, hogy a közgyűlés 2 igen, 10 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 009-019) A közgyűlés 13 igen, 2 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 81/2012. (II. 24.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. március 1-jei hatállyal kilép a Magyar Önkormányzatok Szövetségéből. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2012. február 27.

Napirend tárgya:

BEJELENTÉSEK

138 Vantara Gyula polgármester: Bejelentések napirend keretében tárgyalja a testület a képviselői kérdésekre adott választ. Miklós Attila képviselő nincs jelen, ezért képviselői kérdésére adott választ nem tudja elfogadni. Takács Péter képviselő Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszony felé intézett kérdést. Elfogadja az arra adott választ? (Kazetta 4/1. 019-023) Takács Péter képviselő: Több kérdésről van szó, kérte a sorrend szerint haladjanak. Első kérdése a Jobbik Magyarországért Mozgalom irodahasználatára vonatkozott. Megköszönte jegyző asszony válaszát. Számára kezd zavarossá válni az ügy, emiatt kénytelen további kérdést feltenni. Elsősorban azért nem tudja elfogadni a választ, mert akkor a mozgalom képviselőinek szavahihetőségét kellene kétségbe vonnia. A részére eljuttatott levélben 2010. szeptember 30-án azt állították, hogy havonta fizetik a bérleti díjat. Erre való tekintettel nem fogadja el a választ. (Kazetta 4/1. 023-031) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Takács Péter képviselő figyelmét, hogy a képviselői kérdésekre adott válasz elfogadása vagy elutasítása esetében nincs szükség magyarázatra. Igen, vagy nem válasz adható. Szavazásra bocsátotta a képviselői kérdésre jegyző asszony által adott választ. Megállapította, hogy a közgyűlés 14 igen, 1 nem szavazattal a képviselői kérdésre adott választ elfogadta. (Kazetta 4/1. 031-039) -

Strifler Attila képviselő: A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tud mit kezdeni Takács Péter képviselő fóbiájával. Elhiszi, hogy a képviselő a legutóbbi önkormányzati választások alkalmával nagyon szeretett volna az általa is képviselt párt színeiben indulni, de arra nem kapott lehetőséget. Egy másik párt lehetőséget biztosított, ideológiailag sokkal jobban illik személyéhez. Dr. Fábián Ágnes doktornő örömmel áll rendelkezésére, hogy segítsen leküzdeni a „Jobbik fóbiát”. A székházzal kapcsolatban, írásban közölték a valós helyzetet, ezért lezártnak tekintik az ügyet. (Kazetta 4/1. 039-046) Vantara Gyula polgármester: Szintén Takács Péter képviselő kérdezte, hogy Békéscsaba város honlapján hol találja a Szent István téri ostorfákkal kapcsolatos vizsgálati eredményt. (Kazetta 4/1. 046-049) Takács Péter képviselő: Enyhén fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a polgármester elfogultan vezeti az ülést. Micsoda eljárás az, hogy amikor ki akarja fejteni, miért nem fogadja el a képviselői kérdésre adott választ, beléfojtja a szót? (Kazetta 4/1. 049-051) Vantara Gyula polgármester: Nem szükséges kifejteni. (Kazetta 4/1. 051-052)

139 Takács Péter képviselő: Meg volt előre beszélve? Nem kell ilyen eszközökkel operálni. Meglátása szerint Strifler Attila megszólalása méltatlan a közgyűléshez. (Kazetta 4/1. 052-054) Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés nem személyes sértődések tisztázásának a helyszíne. (Kazetta 4/1. 054-055) Takács Péter képviselő: Akkor miért adta meg a szót Strifler Attilának? (Kazetta 4/1. 055-056) Vantara Gyula polgármester: Mert szót kért. (Kazetta 4/1. 056-057) Takács Péter képviselő: Megértette, ha Strifler Attila képviselő kér szót, megkapja, ha személye kér szót, nem kap lehetőséget. (Kazetta 4/1. 057-058) Vantara Gyula polgármester: Ismételten megkérdezte, hogy Takács Péter képviselő elfogadjae az ostorfákkal kapcsolatos kérdésére adott választ. (Kazetta 4/1. 058-059) Takács Péter képviselő: Megjegyezte, hogy a jegyző asszony ígérete ellenére a vizsgálat eredménye nem került fel a város honlapjára. A választ nem tudja elfogadni, mivel abból az feltételezhető, hogy a hivatal nem rendelkezik scannerrel. Továbbra is meggyőződése, hogy az ostorfák egészségesek. (Kazetta 4/1. 059-063) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az ostorfákkal kapcsolatos képviselői kérdésre adott választ. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 13 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a választ elfogadta.

Takács Péter képviselő harmadik kérdése szerint, a legutóbbi két hétben kb. 40 db fa került kivágásra a Széchenyi-ligetben. Mi a magyarázata, oka ennek? Elfogadja Takács Péter képviselő a kérdésre adott választ? (Kazetta 4/1. 063-068) Takács Péter képviselő: Abban a reményben fogadja el a választ, hogy természetvédelmi terület, tehát a fák kivágására nem kerülhet sor ad. hoc módon. Javasolta, hogy a Szent István tér revitalizációjával kapcsolatban Vantara Gyula polgármester tanulmányozza át az előzetesen megrendelt vizsgálati anyagot. (Kazetta 4/1. 068-070)

140 Dr. Fábián Ágnes képviselő: Strifler Attila hozzászólására reagálva határozottan visszautasítja, hogy nevével és hivatásával egy másik képviselővel szemben visszaéljen. Kérte, hogy a Bejelentések napirend keretében a képviselők kapjanak tájékoztatást a piac jogi procedúrájával kapcsolatban. (Kazetta 4/1. 070-076) Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy Kozma János, a Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az egyik napirend kapcsán már tájékoztatta a testületet. Megismételte a korábban elhangzottakat, miszerint jelenleg két per van folyamatban. Az egyiket felfüggesztették. A másik perben kiegészítő iratok becsatolása szükséges. Március 22-én kerül sor új tárgyalásra. A testület a Bejelentések napirend keretében folyamatos tájékoztatást kap a per állásáról. (Kazetta 4/1. 076-081) Takács Péter képviselő: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyhoz kíván képviselői kérdést intézni a belváros revitalizáció kapcsán. Több alkalommal szorgalmazta, kérte, legyen lakossági meghallgatás. Jegyző asszony ígéretet tett, hogy a meghallgatásra a kiviteli terv elfogadását követően sor kerül. Időközben megtörtént az alapkőletétel. Mikorra tervezik a lakossági fórum megtartását? Strifler Attila korrekt, képviselőhöz méltó megnyilvánulása apropóján is köszöni Dr. Fábián Ágnes tanácsnok asszony hozzászólását. Megjegyezte, hogy a képviselő megnyilvánulása laza volt, bármennyire is bírja ez ügyben a város polgármesterének támogatását. A Jobbik Magyarországért Mozgalom székházhasználatával kapcsolatban ismét képviselői kérdést intéz Dr. Szvercsák Szilvia jegyző asszonyhoz. A korábbi kérdésére adott válasz szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom két képviselője egyetemlegesen bizonyos bérleti díjat fizet havonta. Mit jelent a Jobbik két képviselője? Ki és milyen alapon állapította meg a bérleti díjat? (Kazetta 4/1. 081-101) Strifler Attila képviselő: Emlékeztette Takács Péter képviselőt arra, hogy 2008. évben a Jobbik Magyarországért Mozgalom székházigényét támogatta. Amennyiben Takács Péter bármilyen visszaélést, vagy hátrányt okozó tényt sejt, tegyen feljelentést. Önkormányzati képviselőként egyébként is kötelessége feljelentést tenni az ügy tisztázása érdekében. (Kazetta 4/1. 101-110) Takács Péter képviselő: Saját maga dönti el, hogy mely ügyben, mikor tesz feljelentést, nem kéri Strifler Attila képviselő tanácsát. Alapvető probléma, hogy a mozgalom képviselői azt állították, hogy 2008. évtől folyamatosan fizetik a bérleti díjat. Jegyző asszony válaszából viszont az derül ki, hogy ezen állítás nem felel meg a valóságnak. Amennyiben így van, nem kell az ellenkezőjét állítani. Számos tanulsága van az ügynek, például az is, hogy Vantara Gyula polgármester erősen bólogatott, amikor képviselői kérdését feltette. Elmondta, hogy azért kénytelen képviselői kérdést intézni, mivel a városi újságtól nyílt levet kaptak. Ezek szerint egyes képviselők megírhatják a nyílt levelet, míg másoktól még azt a jogot is megtagadták, hogy válaszolhassanak. (Kazetta 4/1. 110-123)

141

Vantara Gyula polgármester: Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlés nem a személyes vetélkedés színhelye. Jelezte, hogy ismételten nem ad hozzászólási lehetőséget sem a Jobbik, sem az LMP képviselőinek. (Kazetta 4/1. 123-128) Strifler Attila képviselő: Egyetért a polgármester által elmondottakkal. Örül, hogy ilyen véleménye van az ügyről. Visszautasítja Takács Péter képviselő azon válaszát, miszerint nem állítottak igazat. Előzetesen nyílt levelet is váltottak, mindent tisztáztak, amit a kérdéskörben tisztázni kellett. Részükről a kérdéskör megtárgyalása lezárult. (Kazetta 4/1. 128-134) Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés is lezártnak tekinti a témát. Javasolta, hogy továbbiakban jogi lehetőséget vegyenek igénybe. Bejelentette, hogy a testület következő ülésére az elfogadott munkaterv szerint 2012. március 30. napján kerül sor. A közgyűlés ülését 14 óra 37 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 4/1. 134-140)

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző