Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 239-10/2011.
JEGYZŐKÖNYV Készült: 2011. november 18-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének közmeghallgatásán. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzőkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévő helyét jelölik. A jegyzőkönyv készítése során különböző típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különböző típusú magnetofonok eltéréséből adódnak.) Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, országgyűlési képviselő, Kiss Tibor alpolgármester, Herczeg Tamás tanácsnok, dr. Ferenczi Attila tanácsnok, dr. Csicsely Ilona, Futaki Sándor, dr. Kerekes Attila, Köles István, Kutyej Pál, Tímár Ella, Zelenyánszki Péter, Strifler Attila, Szabóné Kocziha Tünde, Takács Péter, Hrabovszki György, Miklós Attila képviselő, dr. Hajdú Antal rendőrkapitány. Igazoltan távol volt: Hanó Miklós alpolgármester Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző. A KÖZMEGHALLGATÁS TÁRGYA:
1./
Közérdekű kérdések, javaslatok, bejelentések
Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a közmeghallgatás határozatképes, 12 fő képviselő jelen van. Tájékoztatásként elmondta, hogy a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-a alapján a közgyűlés évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyről a város lakói a helyben szokásos módon (Csabai Mérleg, Békéscsaba honlapja) történő közzététellel időben értesülnek. Itt van lehetőség arra, hogy a választópolgárok közvetlen kérdést intézzenek a városi képviselőkhöz. Abban az esetben, ha a felvetett kérdésre, javaslatra azonnal nem tudnak választ adni, úgy a kérdező 15 napon belül írásban megkapja azt. Abban az esetben, ha a választópolgár olyan kérdést vet fel vagy olyan javaslatot tesz, amely nem tartozik a polgármesteri hivatal hatáskörébe, úgy azt haladéktalanul továbbítani fogják a hatáskörrel és illetékességgel bíró szervhez. Mindezekre tekintettel kérte a választópolgárokat, hogy észrevételeiket a teremben elhelyezett mikrofonnál tegyék meg. Nevüket és lakcímüket mondják be, amennyiben szükségessé válik levélben történő értesítésük, azt meg lehessen tenni. A kérdésekről és a közmeghallgatásról hangfelvétel készül. Kérte, amennyiben a kerekesszékkel érkezők élni kívánnak a kérdezés lehetőségével, a közelükben tartózkodók nyújtsanak segítséget a mikrofonhoz jutáshoz. Kérte a jelenlévőket,
2 hogy mondanivalójuk röviden, tömören fogalmazzák meg. Köszöntötte Dr. Hajdú Antal rendőrkapitányt és munkatársait, a csatorna beruházás képviselőit. (Kazetta 3/2. 198-255) Beregi Zsolt, Békéscsaba, Andrássy út 51.: Egy olyan ügyben jöttem, amit igazából roppant érdekes ügy, ugyanis Vantara Gyula polgármester úr megtiltotta, hogy erről az ügyről én beszéljek a nyilvánosság előtt. Tegnapi nap folyamán kaptam egy levelet, amiben tájékoztatott arról, hogy gyakorlatilag az én ügyem az nem vihető a nyilvánosság és a közgyűlés elé, illetve nem közgyűlés, hanem közmeghallgatás elé. (Kazetta 3/2. 255-265) Vantara Gyula polgármester: Beregi úr, bocsánat, bemutatná ezt a levelet? (Kazetta 3/2. 265-266) Beregi Zsolt: Persze, természetesen. (Kazetta 3/2. 266-267) Vantara Gyula polgármester: Már csak azért, mert ilyen levelet én nem írtam alá. Köszönöm szépen. Ezen Burai Mihály van aláíróként. (Kazetta 3/2. 267-270) Beregi Zsolt: Igen, de ott van az Ön neve is, hogyha megnézi. Én Önnek írtam, nagyon jól tudja. Na mindegy, elmondom, hogy miért jöttem, végül is az a lényeg, nem az, hogy ki írta a levelet. Annyi történt, hogy 2007-ben vásároltam egy ingatlant, és 2009. januárjában felosztották ezt az ingatlant, egy hónappal később már a végleges tulajdonjogomat bejegyezték. Az történt, hogy 2009. áprilisában építkezés kezdődött építési engedély nélkül, ahol üzleteket, a mögötte lévő garázsokat alakították át. A probléma az, hogy két és fél hónapig építkezés folyt, majd amikor vége lett, a jegyző asszony utólag kiadott rá egy építési engedélyt. Na most ezzel rengeteg probléma van, csak hogy soroljak párat, pl. az egyik az az, hogy az építési engedélyezési eljárás megindításának nem volt meg a létjogosultsága, és a létező összes ügyfelet, tehát az Andrássy út 51. sz. alatti társasház tulajdonosait a kérelmező kivételével kizárták az egész eljárásból. Utána az történt, hogy a BÁÉV ingatlan forgalmazó tulajdonosa, aki az egyetlen személy volt az 51. sz. alatti társasházból, jogi személy, aki részt vett az eljárásban, és ő volt a kérelmező, ő lenyilatkozta, hogy egy személyes társasházi tulajdon kezelője, ami eleve nem volt igaz, mert osztott ingatlan volt, és több mint 30 tulajdonos volt már akkor, szóval ezzel alapból csalást követett el. (Kazetta 3/2. 270-287) Vantara Gyula polgármester: Bocsásson meg, ez az a ház, ami a Szabó D. utca és az Andrássy út sarkán van. (Kazetta 3/2. 287-289) Beregi Zsolt: Gyula, nagyon jól tudja, hogy melyik ez a ház, ugyanis telefonon beszéltem Önnel, és beazonosítottuk. (Kazetta 3/2. 289-290) Vantara Gyula polgármester: Nem az én kedvemért ismételjük, csak hogy a hallgatók is tudjanak róla. (Kazetta 3/2. 290-291)
3
Beregi Zsolt: Ja igen, tehát a Csaba Centernél szemben található, és a piacnál, ebbe teljesen igaza van, ezt nem mondtam el. Gyakorlatilag egy új építésű társasházról van szó, egy-egy épülethez építették hozzá. Na most az építési engedélyt nem elég, hogy utólag adta ki a jegyző asszony, ráadásul, mint mondtam, mindenkit kizárt az eljárásból az 51. sz. alatti társasház tulajdonosai közül, kivéve a kérelmezőt, épp azért, hogy senki ott jogorvoslattal, fellebbezni ne tudjon, senki, semmiről tudomást ne szerezzen. Az építési engedély április, vagy 2009. június 15-én lett jogerős, nem fogják elhinni, 2 nappal később már használatbavételi engedélyt adtak ki rá. Tehát itt a szakhatóság, akik kijöttek az engedélyezési eljárás előtt, mindenki mindenről tudott, hogy itt építési engedély nélkül folyik építkezés, tehát mindenről tudtak. Lényeg az, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során szintén a jegyző mindenkit kizárt az eljárásból, hogy senki, semmiről tudomást ne szerezzen, ráadásul, aki az ingatlanok tulajdonosa volt, és Somi Magdolnának hívják a hölgyet, engedély nélkül átalakításokba is kezdett, olyan falakot bontott le, ami építési engedély köteles, ugyanis főfal, és amihez a társasház tulajdonosainak hozzá kellett volna járulniuk. Semmi sincs ezek közül, és a mai napig még csak fennmaradási engedély sincs, tehát semmi nincsen rá. A használatbavételi engedélyt egy működési engedély követte, itt már a jegyző asszony odáig merészkedett, hogy mindenkit kizárt szó szerint az eljárásból, tehát a telekhatár szerinti tulajdonosokat is, tehát a mellettünk lévő 49. sz. alatti társasház tulajdonosait sem vonta be, ha jól tudom, több mint 90 tulajdonos van, aki ügyfélnek minősült volna ebben az eljárásban. Lényeg az, hogy mind a kettőt kizárta. Utána annyi történt, hogy megkezdte működését a Nap Kelet Egészségügyi Központ, aminek a része ez a Zöld Bambusz Virágai elnevezésű vegetáriánus étterem. Itt gyakorlatilag a működés az abból állt, hogy a létező összes nyílászárót kinyitották, tolták ránk az ételszagot, tehát eleve bűzbe kellett élnünk, illetve a szerencsésebbek is, sajnos én is hozzájuk tartozom, szerencsésebbek lakásába is, a fürdőszobájába is ételszag lett. Egy és fél éven keresztül használhatatlan volt a lakásom. Ezen kívül, és hoztam erről rengeteg képet is, a készételt, amit egyébként bent felszolgálnak a vendégeknek, mivel hogy a Zöld Bambusz Virágai, ez egy egészséget képviseli ebben a komplexumban, és itt minden az egészségről szól, a lényeg az, hogy a készételt ők fogták, kirakták az udvarra, és erről nagyon jól tud a jegyző asszony is, és gyakorlatilag ott szellőztették, majd pedig nyilván felszolgálták a vendégeknek. Az elhasznált olajat, ami egyébként veszélyes hulladéknak minősül, és a környezetet is súlyosan veszélyezteti tehát környezetszennyező, ezt fogták kezdetben, tepsiben kivitték, ráborították a fűre, majd az esővíz lefolyóra, majd amikor a jegyző asszony fellelkesítette őket, és erről majd beszélni fogok később, akkor már vödörszám vitték ki, és úgy borították bele az esővíz lefolyóba. Tehát egy teljesen új építésű ingatlanban, ahogy megkezdte a működését ez az étterem, ott három hónap elteltével már rágcsálóink voltak, beköltöztek a patkányok és egerek. Na most panasszal éltünk a jegyzőhöz, az ott élő embereknek több mint a 90 %-a ezt aláírta, tehát nem kétharmad, hanem 90 %, bíztunk abban, mindenki tudta, hogy minden törvénytelenül történt, de igazából nem az érdekelte az embereket, hogy mi történt, meg hogy történt, hanem szeretnének ott élni. Bíztunk abban, hogy a jegyző asszony ebben az ügyben rendet fog tenni. Hát abszolút nem így történt. Ugyanis nem volt cél az, hogy az ügyben rendet tegyen, az volt a cél, hogy gyakorlatilag ezt az ügyet megpróbálja úgy beállítani a lakók elé, hogy itt minden létező, tehát minden jogszerűen történt, és akár hova fordulnak gyakorlatilag, semmi esélyük nincs ebben az ügyben. Tehát gyakorlatilag ne is próbálkozzanak azzal, hogy itt élhető körülményeket szeretnének, ugyanis erővel lesöpörték az egész ügyet. A jegyző hozott egy határozatot decemberben, ahol nem fogják elhinni, azok a személyek, akik kiadták az építési engedélyt, kiadták a működési engedélyt, ők felülvizsgálták a saját maguk által lefolytatott eljárást, és megállapították, hogy tökéletesen jól dolgoztak. Lényeg az, hogy ezt a határozatot én megfellebbeztem a Kormányhivatalnál, illetve volt egy működési engedély, amit akkor egy
4 és fél évvel ezelőtt kiadtak, azt is megfellebbeztem, és a fellebbezéseimet a jegyző befogadta, a működési engedélynél is, ezzel elismerte, hogy abban az eljárásban ügyfélnek minősültem, a Kormányhivatal szintén elbírálta, tehát befogadta a fellebbezésemet, elbírálta, ő is elismert, hogy ügyfélnek minősültem. Két hónap után érkezett egy döntés a Kormányhivataltól, a két külön, egymástól teljesen független ügyben hozott egy határozatot, ahol leírták, hogy minden jogszerűen történt. Varga Zoltán írta ezt a Kormányhivatalnál. Bementem másnap, ahogy átvettem a határozatot a Kormányhivatalba, mi alapján hozta meg ezt a döntést, ugyanis ha befogadta a fellebbezésemet, és ezzel elismerte, hogy ügyfélnek minősültem a működési engedély kiadása során, akkor gyakorlatilag teljesen egyértelmű, hogy én abból az eljárásból ki lettem zárva, és akkor így nem történhetett minden jogszerűen. A lényeg az, hogy bementem a Kormányhivatalba, közölték velem, hogy ez az ember már nem dolgozik ott, áttették a Munkaügyi Központhoz….. elnézést, megtennék, hogy figyelnek rám, Gyula, nagyon szépen köszönöm, ezért jöttem el, hogy Önnel tudjak beszélni és a jegyző asszonnyal. (Kazetta 3/2. 291-362) Vantara Gyula polgármester: Figyelünk, de kérem, tartózkodjon a személyeskedésektől. (Kazetta 3/2. 362-363) Beregi Zsolt: Gyula, nyugodtan feljelenthet, állok elé, legalább nyomozás lesz az ügyben, tetszik tudni, mert az Ügyészség is leállította a nyomozást. Lényeg az, hogy a Kormányhivatalhoz írtam egy levelet, hogy mi alapján hozták meg ezt a döntést, amire egy hölgy válaszolt, és gyakorlatilag amit hozott döntést, annak leírta az ellenkezőjét, hogy a jegyző asszony mindenkit kizárt az eljárásból, tehát senkit nem vont be a kérelmező kivételével, aki ügyfélnek minősült volna. Ezek után benyújtottam három kérelmet, egy kérelemben három, három ügyben kértem az ügyfélként való felvételemet, illetve beletekintési jogot. Itt annyi történt, hogy az ügyféli jog elbírálás ügyében 30 napon belül kellett volna a jegyzőnek döntést hoznia, a beletekintési jog ügyében pedig 8 napon belül, erre törvény van. Eltelt két hónap, semmi nem jött a jegyző asszonytól. Bejöttem, vagyis levelet írtam a jegyző asszonynak, kértem, hogy az ügyben szíveskedjen döntést hozni, ugyanis a létező összes határidő itt már letelt, illetve írtam a Kormányhivatalnak, hogy szíveskedjenek a jegyzőt felszólítani arra, hogy ezekben az ügyekben hozzon döntést. Itt közel két hónap elteltével visszadátumozva érkezett egy határozat a jegyző asszonytól, ahol két külön ügyben, az egyik az építéshatósági ügy, a másik a működési engedély kiadásával kapcsolatos ügyben, tehát a két külön egymástól független hatóság egy határozatban hozott döntést. Elutasította a kérelmemet, tehát megállapította, hogy az építési engedély kiadásával kapcsolatos eljárásban én nem minősültem ügyfélnek, illetve ami roppant érdekes, hogy leírta benne, elutasította a kérelmemet, de leírta benne, hogy a működési engedély kiadása során pedig megállapította, hogy ügyfélnek minősülök, és beletekinthetek. A lényeg az, hogy ezzel szemben fellebbezést nyújtottam be a Kormányhivatalhoz, egy hónap után a jegyző asszony szintén visszadátumozott határozattal rájött arra, hogy hát amit ő hozott határozatot, az törvénysértő, és a Kormányhivatalnak a jogkörét gyakorolva. Felülbírálta a saját maga által lefolytatott, meghozott döntését, és hozott egy másik határozatot, ahol már csak az építéshatósági ügyet vonták bele, és megállapította, hogy továbbra se minősülök ügyfélnek ebben az eljárásban. Ezt szintén megfellebbeztem a Kormányhivatalnál, és utólag a Kormányhivatal megállapította, hogy márpedig ügyfélnek minősülök, és leírta, hogy milyen súlyos törvénysértéseket követett el a jegyző asszony a határidőket se tartotta be. Na most ezek után annyi történt még, hogy közben a Kormányhivataltól érkezett egy levél, amiben a jegyző asszony boldogan tájékoztatta őt, hogy különböző, tehát a benyújtott kérelmeim ügyében, ugyanis volt még ezen kívül a használatbavételi engedélyezési eljárás ügyirataiba való beletekintési jogom ügyében is, lényeg az, hogy hozott egy döntést, ami a Kormányhivatal
5 levele alapján egy és fél hónappal ezelőtt született, de azt velem nem közölte. Bementem a Kormányhivatalba, ahol nem akarták elhinni, hogy egy 1 és fél hónapja született döntést nem közölt velem a jegyző. A lényeg az, hogy a Kormányhivatalnak a levelével átmentem a Polgármesteri Hivatalba, és mondtam, hogy akkor szeretném átvenni ezt a döntést, mivel hogy ezt az én kérelmemre hozták nekem, 1 és fél hónappal ezelőtt, erre közölték velem, hogy ehhez nekem nincs jogom. Erről nagy nehezen csatározásnak köszönhetően sikerült felvenni egy jegyzőkönyvet, ahol leírták, hogy majd nyújtsak be egy kérelmet, és akkor az alapján ők majd elbírálják, hogy abban az ügyben, amit az én kérelmemre indult, és amiben az én kérelmemre hoztak egy döntést, azt majd velem közlik-e, vagy nem. De a lényeg az, hogy ez alapján a jegyzőkönyv alapján visszamentem a Kormányhivatalba, és kértem a Kormányhivatalt, hogy szólítsák fel a jegyzőt, hogy igen is, ezt a döntést szíveskedjen velem közölni, mivel hogy ez az én kérelmemre született, és nekem szól, és egyébként is azzal szemben jogorvoslattal szeretnék élni. Ez volt az a pont, amikor úgy döntöttem, hogy az ügyészséghez fordulok, és az ügyészségen is, és a rendőrségen is feljelentést teszek. Itt annyi történt, hogy a rendőrségen nyomozás indult az ügyben, amit nem fogják hinni, az ügyészség leállított, és az ügyészség megállapította, hogy az én feljelentésem az valójában nem is feljelentés, tehát nem lehet feljelentésnek értékelni, egy ilyen tájékoztató levelet küldtem, amiben leírtam, hogy feljelentést teszek csalás, okirat hamisítás, hivatali visszaélés és korrupció alapos gyanúja miatt. Hozzáteszem, mind a négyet bizonyítani tudom. Megállapították, hogy én valójában nem is tettem feljelentést, és hogy náluk a, most nem akarok hazudni, hogy milyen szakág fogja ezt az ügyet kivizsgálni, aki a jegyző asszonytól bekéri az ügyiratokat, és ez alapján majd eldönti, hogy itt történt-e bűncselekmény, vagy pedig nem. Na ez volt az a pont, amikor már eléggé elkeseredtem. Innentől kezdve, ha megnézzük, itt ki lettek adva különböző engedélyek, be lett telepítve egy étterem, amiből minden létező összes eljárásból ki lettem zárva, tehát semmihez nincs jogom, nincs jogom a rendőrségen feljelentést tenni, az ügyészségen nincs jogom, nincs jogom a hivatalba bemenni, beletekinteni ezekbe az ügyiratokba, vannak ügyiratok, amik, vannak döntések, amit velem nem akarnak közölni, tehát egy olyan helyzet állt elő, hogy úgy döntöttem, akkor az ügyészséghez fordulok ismét, és egy újabb feljelentést teszek, ha már nem tudják az én feljelentésemet értékelni, akkor változtatok rajta annyit, hogy értékelhető legyen. És annyi történt, hogy név szerint a jegyző asszonyt feljelentettem, hivatali visszaélés miatt, hozzá teszem, az egészet bizonyítani tudom, és a bizonyítékaimat csatoltam is az ügyészségre, illetve más személyekkel szemben is feljelentést tettem. Felhívtam Vantara Gyulát telefonon, hogy tájékoztassam, hogy áll az ügy, illetve, hogy személyesen kérjek tőle egy időpontot, hogy át tudjuk beszélni ezt az ügyet. Aminek az lett a következménye, hogy a Vantara úr elmondta, hogy ő nem ér rá, meg egyébként is mindenki vele akar személyesen beszélni, írjak neki három sort e-mailben, és az alapján majd el fogja dönteni, hogy foglalkozik ezzel az üggyel. Küldtem neki egy e-mailt, amiben leírtam, hogy mik ezek az ügyiratszámok, amiket szeretném, ha átnézne, illetve tájékoztattam arról, hogy a közmeghallgatásra el szándékozok jönni, és itt a nyilvánosság előtt, ha már másképp nem működik, lehetőség van erre, hogy ezt az ügyet megbeszéljük, és nagyon sajnálom, hogy idáig kellett süllyednem. A lényeg az, hogy tegnap megérkezett egy levél, amit csatoltam Vantara úrnak is, amiben leírták, hogy nekem gyakorlatilag erről az ügyről nincs jogom itt beszélni. Itt tartunk. Rendőrség nyomozni nem fog, ügyészség nyomozni nem akar, senki semmit nem akar csinálni, és ez van, sajnos. Igazából nem tudom, mit lehetne ezzel kapcsolatban kérdezni, mert nem sok értelmét látom még kérdést feltenni sem. (Kazetta 3/2. 363-463)
6
Vantara Gyula polgármester: Köszönöm szépen, engedje meg, hogy először jegyző asszonynak adjam át a szót, majd Burai Mihály osztályvezetőnek. (Kazetta 3/2. 463-465) Beregi Zsolt: Nem, nem, elnézést, én Burai Mihálytól nem várok választ, én Öntől várok, és a jegyző asszonytól. (Kazetta 3/2. 465-466) Vantara Gyula polgármester: Ne haragudjon… (Kazetta 3/2. 466-467) Beregi Zsolt: Gyula, Gyula, én elmondtam Önnek, hogy mik ezek az ügyiratok, lehetősége volt több mint egy hétig átnézze, át is nézte, egyébként nagyon jól ismeri az ügyet, úgyhogy én szeretném, ha Ön válaszolna, vagyis Ön kommentálná ezt az ügyet, illetve a jegyző asszony mindenképpen. (Kazetta 3/2. 467-470) Vantara Gyula polgármester: Jó. Akkor én továbbra is jegyző asszonynak, és Burai Mihály úrnak adom át a szót, tekintettel … (Kazetta 3/2. 470-471) Beregi Zsolt: Burai Mihálytól én nem várok választ. (Kazetta 3/2. 471-472) Vantara Gyula polgármester: Nézze, ő az, aki foglalkozik vele, Ön most mondott néhány olyan dolgot, ami nem fedi az igazságot, ezeket tisztába kell tenni, azután, ha van még nyitott kérdés, akkor meg fogjuk beszélni. De engedje meg, hogy én jelöljem ki, hogy ki adja a választ. Akkor most megkérem, hogy hallgassuk végig jegyző asszonyt, és osztályvezető urat. Köszönöm. (Kazetta 3/2. 472-476) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Köszönöm polgármester úr. Tisztelt Beregi úr, mi személyesen nem találkoztunk még, hiszen egy 270 fős hivatalt vezetek, és a kiadott, leadott kiadmányozás kapcsán a közigazgatási ügyekben a Burai osztályvezető úr jár el. Ő fogja nyilván az ügyet előadni. Két, három dolgot szeretnék tisztázni Önnel. Az ügyben egy igen vaskos aktája keletkezett a hivatalban. Ez egy egyedi hatósági ügy. Az e-mailban is az lett Önnel közölve, hogy egyedi hatósági ügyeknek közmeghallgatáson nem szoktak, és nem kell teret adni. Hiszen ez egy hatósági eljárás, ebben hatásköre a hatóságoknak van. Ön amikor nem ért el sikereket a közigazgatási eljárás során, akkor mindenféle hatósághoz fordult, rendőrséghez, ügyészséghez, jelen pillanatban úgy tudom, hogy minden hatóságnál megszüntették az eljárást azért, mert ez közigazgatási hatósági, én azt várom, hogy záruljon le az egész, és egyébként abban az esetben, ha minden ügy lezárul, hamis vádért eljárást fogok Ön ellen indítani. Tehát személyeskedni akkor lehet, ha az embernek megvannak a bizonyítékai, Önnek lehetősége van még arra, hogy számos más fórumot igénybe vegyen, jelen pillanatban minden fórumon, amelyen eddig Ön fellépett, nem kapta meg azt a lehetőséget, ami az Ön igazát igazolja. Sajnos így van, hatósági ügyben úgy döntünk, vagy egyik, vagy másik fél kérelmének adunk helyt, itt ebben az eljárásban minden szabályos volt. Nem kívántam volna az eljárás részleteit elmondani, ebben az ügyben szabályos volt. Amennyiben Ön úgy érzi, és meg is tette ezeket a
7 lépéseket, én pedig azt várom, hogy ez lezáruljon, és a megfelelő intézkedéseket meg tudjuk tenni. (Kazetta 3/2. 476-504) Vantara Gyula polgármester: Osztályvezető úré a szó. (Kazetta 3/2. 504-505) Dr. Burai Mihály osztályvezető: Tisztelt Beregi Úr, Ön tényleg naturális részletességgel igyekezett előadni a Zöld Bambusz elnevezésű vendéglátóipari egységgel kapcsolatos, álláspontom szerint meglehetősen egyoldalú álláspontját. Nem kívánom jegyző asszonyt ismételni, de az első és a másodfokú hatósági döntések közötti különbség azért hordoz magában olyan jellegű szakmai véleménykülönbségeket, amiért nem egyértelműen húzható egy szabálytalanság, egy korrupció, vagy egy teljesen egyoldalú, csak és kizárólag a vendéglátóipari egység üzemeltetője álláspontját védendő döntés mögé. Úgy gondolom, hogy az ügyféli jogállása kapcsán, amely az építéshatósági eljárásban merült fel, különös súllyal, ott az első foknak a szakmai és jogszabályokkal alátámasztott szakmai véleménye egyértelművé tette azt, hogy az első fokú építésügyi hatóság milyen feltételek mentén mondhatta ki azt, hogy Ön ügyfélnek minősül, vagy pedig nem. E mögé csak és kifejezetten szakmai érdeket sorakoztattunk fel, és Ön, miután megkapta ezt az első fokú döntést, ezek szakmai és jogi érdeket megítélésem szerint ki tudta a döntésből olvasni. A másodfok egy sokkal leegyszerűsítettebb álláspontot foglalt el az ügyféli jogállás kapcsán, természetesen az első foknak nincs meg az a jogszabályban biztosított lehetősége, illetve a hatáskör címzettjének, hogy ezzel a másodfokú döntéssel szembe menjen, egyenlőre nem is kívánunk ezzel a másodfokú döntéssel szembe menni. Azt viszont a közvéleménynek mindenféleképpen tudnia kell, hogy Önnek hetek óta jogerős, másodfokú döntés alapján ügyféli jogállása van, azaz iratbetekintési jogával élhetne, amit még a mai napig nem tett meg. Amit a kereskedelmi hatósági jogkör kapcsán felvetett, kezdeményezett panaszait illeti, ott egyetlen egy olyan másodfokú döntés van, ami az üzlet működési engedélyezési eljárását jogszerűnek ítélte. Azt, hogy az Ön által említett ügyintéző miért került át más területre, egyébként a megyei gyámhivatalhoz, nem a munkaügyi központhoz, az szerintem nem ennek a döntésének volt a következménye, hanem egy teljesen más jellegű, ottani munkáltatói döntés volt. Tehát a két hatáskörben meghozott döntések mögött az első fok nem látja és nem engedi láttatni azokat a problémákat, amelyeket Ön felvetett. Köszönöm. (Kazetta 3/2. 505-564) Beregi Zsolt: Szeretnék még hozzászólni és felolvasni a Kormányhivatalnak a végzéséből: A jegyző asszony az előbb azt mondta, hogy mindenki előtt, hogy minden jogszerűen történt, teljesen, akkor olvasom: „Megállapítom, hogy az I. fokú hatóság súlyos eljárási jellegű törvénysértéseket követett el, az ügyintézési határidők, a döntések kézbesítésére vonatkozólag. A fellebbező 2011. március 17-én érkezett ügyféli jogállása megállapítása iránti kérelmét az I. fokú hatóság június 22-én expediált határozatszám van írva, azaz 97 nap alatt iratbetekintés joga biztosítása iránt előterjesztett kérelmét szeptember 8-án kézbesített – itt is végzés van írva – azaz 175 nap alatt bírálta el, ezzel 67, illetve 145 nappal túllépte a törvényes ügyintézési határidőt. Tehát innentől kezdve nekem ne mondják, hogy minden jogszerűen történt, és minden törvényesen. Egyébként, ha minden jogszerűen történt volna, akkor részt vettünk volna az eljárásban, és nem lett volna mindenki kizárva, úgyhogy várom a jegyző asszony feljelentését, és bízom benne, hogy akkor legalább nyomozás fog indulni az ügyben. Nagyon szépen köszönöm. (Kazetta 3/2. 564- 4/1. 008)
8 Vantara Gyula polgármester: Dr. Burai Mihály osztályvezető az elhangzottakra kíván reagálni? (Kazetta 4/1. 008-009) Dr. Burai Mihály osztályvezető: Érdekes kérdés, hogy az ügyintézési határidő kapcsán az első és másodfok milyen álláspontot foglalt el az ügyben. Az építéshatósági eljárások egyébként is speciális ügyintézési határidőt hordoznak magukban. Az, hogy egy használatbavételi vagy egy építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolt ügyféli jogállás megállapítása az milyen ügyintézési határidő mentén kezelendő, és az az ügyintézési határidő adott esetben meghosszabbítandó, az az első fok által elfoglalt olyan álláspont volt, amelyet a másodfok nem tartott helyénvalónak vagy megfelelőnek. A fokok között kifejezetten csak jogszabályi nézetkülönbség állhat fenn. (Kazetta 4/1. 009-018) Beregi Zsolt: Az eljárási törvény szabja meg az ügyintézési határidőt. 30 nap az ügyintézési határidő, amit 30 nappal meg lehet hosszabbítani végzéssel. Hozzáteszem egyik sem történt meg. Maximum 60 nap lehet, itt fél évről beszélünk majdnem. Tehát itt nekem senki ne mondja azt, hogy itt speciális ügyről van szó, meg ez meg az, meg akármi történt. Meg lehet nézni a kormányhivatalnál, többször szólította fel a jegyző asszonyt, hogy szíveskedjék az ügyben döntést hozni, tehát én is írtam eleve kétszer. Innentől kezdve felesleges bármiről beszélni. Nagyon szépen köszönöm. (Kazetta 4/1. 018-023) Vantara Gyula polgármester: Beregi Zsoltnak felhívta a figyelmét arra, hogy amennyiben további kételyei merülnének fel, a fennmaradó jogi fórumokat igénybe veheti. (Kazetta 4/1. 023-027) Beregi Zsolt: Polgármester úr. Én nem fórumozni szeretnék, én ott élni szeretnék, tehát ennyit. Ha ezt el tudják intézni, hogy ott élhető körülmények legyenek, akkor rendben van az ügy. Én nem vitázni akarok, meg fenyegetőzni, élni szeretnék. (Kazetta 4/1. 027-029) Vantara Gyula polgármester: A szomszédjog kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy fogadóórákon számtalan esetben találkoznak olyan hatósági ügyekkel, ahol a szomszédok között pl. ágátlógás, vízfolyás miatt alakul ki a vita. A polgárok kötelessége az együttműködés, nem csak a hatóságokkal, hanem egymással is. A vita megoldására a legegyszerűbb megoldás a két fél közötti megegyezés. Az egyéb út hosszú, megviseli mindkét fél közötti idegeit, és a végén egy olyan döntés születik, ami egyikük számára sem kedvező. (Kazetta 4/1. 029-041) Gál István Elek Békéscsaba, Könyves u. 49/1.: A Könyves utcában helyezkedik el Jamina egyik nagy esővíz-levezető és talajvíz-összegyűjtő árka, amely a Batsányi utcából indul és a Kertész utcán keresztül viszi a vizet a járműjavító melletti nádasba. A Könyves utcában az árok 300 méter hosszan húzódik és 1,5 méter széles, amit alig 1 méteres terület választ el a járdától és az úttesttől. Sok esetben fordul elő, hogy autó csúszik az árokba, 2008. évben egy ember halálát okozta. Más utcaszakaszokon fedett csatornában fut ugyanezen árok, jó néhány helyen korláttal védekeznek a baleset ellen. Az ott lakó Könyves utcaiak joggal kíváncsiak arra, hogy a hivatal keresett-e megoldást a problémára, amennyiben igen, folytattak-e számításokat arra irányulóan, hogy az ároklefedés mekkora összegbe kerülne, és hány éven
9 belül lehetne valamiféle megoldást találni? Amennyiben kérdéseire a válaszok rendelkezésre állnak, sokszorosítás útján továbbítja az érintetteknek. Tájékoztatást kért a jaminai orvosi rendelő tervezett áttelepítéséről, - a Madách utca Orosházi út kereszteződésében lévő üres telekre – ami 1,5 évvel ezelőtt nagy indulatokat kavart a városrészen. Jelenleg is sokan kíváncsiak arra, hogy a terv megvalósul-e vagy sem. Amennyiben nem, tervezi-e az önkormányzat a Kolozsvári utcán lévő rendelőknek a felújítását, az épület mellett elhelyezkedő parkolók bővítését? A testület zárt ülési metodikájával kapcsolatban felvetette, hogy az LMP nem ért egyet azzal a gyakorlattal, hogy a személyi ügyeken felül a vagyoni ügyek megtárgyalása is zárt ülésen történik. Véleményük szerint a demokráciában a város vagyoni ügyei és annak részletei is a közvéleményre, a polgárokra tartoznak. Jogilag is aggályos, hogy jelenleg a zárt ülésen hozott határozatokat „eltitkolják”, ugyanis a város internetes honlapján csak és kizárólag a nyilvános ülésen hozott határozatok érhetők el. Csupán a sorszámozás hiányosságaiból lehet következtetni a zárt ülésen hozott határozatok számáról. Kérte a testületet, hogy a jövőben a zárt üléseken hozott határozatokról is kapjon a város lakossága tájékoztatást. (Kazetta 4/1. 041-080) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Csiaki Tamás osztályvezetőt, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 4/1. 080-081) Csiaki Tamás osztályvezető: A Városüzemeltetési Osztály a Könyves utcai árok lefedését a korábbi időszakban felmérte, a pontos összeget 15 napon belül közlik az érintettel. (Kazetta 4/1. 081-086) Vantara Gyula polgármester: A jaminai katolikus templom mögötti utcában lévő árokkal kapcsolatban már érkezett hasonló bejelentés az önkormányzathoz, a problémát azóta orvosolták. A Kolozsvári utcai orvosi rendelő ügye ügyvédi hatáskörben van. Az új patikatörvény bevezetéséből adódóan az a vállalkozó, aki megvásárolta a telket, visszalépett. Jelenleg is jogi egyeztetés folyik a továbblépésről. A rendelőintézet tervek szerinti felújítási költsége 300 millió forint. A Kolozsvári utcai rendelőnek az új helyen, vállalkozói alapon megépülő orvosi rendelő és gyógyszertár vette volna át a szerepét. A jelenlegi rendelő templomalapra épült, szigetelése korszerűtlen, műszakilag elavult, nincs mozgáskorlátozott feljáró. A jogi tárgyalások befejezése után tudnak a feltett kérdésre választ adni. Jelentős beruházás szükséges ahhoz, hogy a rendelőnagyság, öltöző, vizsgáló a kitételeknek megfeleljen. Pályázati forrás jelenleg nem áll rendelkezésre. Zárt ülés ügyében Dr. Szvercsák Szilvia jegyző adja meg a választ. (Kazetta 4/1. 086-104) Dr. Szvercsák Szilvia jegyző: Tájékoztatásul elmondta, hogy a zárt ülésen történteknek nincs helye a nyilvánosság előtt, viszont az ott született döntéseknek igen. A nyilvánosságot egyrészt a városi honlap, másrészt a sajtó, valamint a hivatal egyes irodáiban történő betekintés biztosítja. A döntések esetében a nyilvánosságot mindenképpen biztosítani szükséges, abban az esetben, ha személyes ügyről van szó, szükséges a személyes érintett hozzájárulása. A Kabinetvezető tájékoztatása szerint a más egyéb vagyoni ügyekben történő
10 döntések, valamint azon ügyek, ahol az érintettek hozzájárultak, szerepelnek a honlapon. Az Önkormányzati törvény vonatkozó szabályozása alapján dönti el a testület a zárt ülések anyagát. Nyilvános ülésre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján azok az ügyek kerülnek, ahol a személyes érintett kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az ő ügyét nyilvános ülésen tárgyalják. Abban az esetben, ha a vagyoni ügy üzleti vagy adótitkot sért, indokolt a zárt ülésen való tárgyalás, de a meghozott döntések minden esetben nyilvánosak. (Kazetta 4/1. 104-123) Vantara Gyula polgármester: A kormányhivatal a közgyűlés jegyzőkönyveit bekéri és véleményezi. Jogszabálysértés esetén figyelmezteti az önkormányzatot. Békéscsabán nincs titkos ügy, de az említett okok miatt nyilvános ülésen nem tárgyalhatók. A zárt ülésen hozott határozatok a városi honlapon megjelennek. (Kazetta 4/1. 123-135) Gál István Elek: A zárt ülésen hozott határozatok a honlapon nem szerepelnek. (Kazetta 4/1. 135-137) Vantara Gyula polgármester: A hiányokat pótolják. A Könyves utcai árok befedésével kapcsolatban, valamint az orvosi rendelő ügyében 15 napon belül részletesen válaszolnak. (Kazetta 4/1. 137-140) Farkas József Fövenyes u. 1/2. fsz.: Kérte a polgármestert, legyen segítségére abban, hogy a Körös Volán Zrt. autóbusz-menetrendjében megkülönböztetett jelzéssel tüntessék fel az alacsonypadlójú buszok közlekedését. Más városok helyi járatú menetrendjében e célból kerekes-székes jelet alkalmaznak. A hó eltakarítással kapcsolatban elmondta, hogy az idei év februárjában történt személyével az az eset, hogy a járda havassága miatt közlekedni nem tudott, emiatt az úttestre kényszerült, majd rendőri bírság kiszabására került sor, amit nem volt hajlandó kifizetni. Jelezte, hogy a Lencsési ltp-en egyetlen buszmegálló - Profi oldalán - van akadály-mentesítve. Sokat jelentene, ha a város számos pontján elhárítanák az akadályokat, nem csak számukra, hanem a babakocsival közlekedőknek is. (Kazetta 4/1. 140-168) Vantara Gyula polgármester: Az alacsonypadlójú buszok jelzésével kapcsolatban felveszik a kapcsolatot a Körös Volán Zrt. munkatársával. A buszmegállók akadály-mentesítésével kapcsolatban program indult. (Kazetta 4/1. 168-177) Csiaki Tamás osztályvezető: A kistérség beruházásában a fő közlekedési utakon Bartók Béla-, Békési-, Szarvasi-, Orosházi út - 8 buszvárót akadály-mentesítettek. A munkálatokat pénzügyi lehetőségek függvényében üzemezetten folytatják. Jelzés alapján az érintett buszmegállókat megvizsgálják, és a veszélyhelyzetet elhárítják. A hóeltakarítással kapcsolatban elmondta, hogy a közterületeken történő síkosság-mentesítést, hóeltakarítást vállalkozó végzi, azonban feladatai közé nem tartozik bele valamennyi járda és közút tisztítása. Az ingatlantulajdonosok feladata és kötelezettsége a portájuk előtti terület
11 tisztán tartása. Bejelentés esetén felhívják a tulajdonos figyelmét a fokozottabb síkosságmentesítésre. (Kazetta 4/1. 177-199) Vantara Gyula polgármester: Ez esetben is a polgárokkal történő együttműködést erősítené. Az érvényben lévő előírások szerint a lakóháztól számított 15 méteren belül a tulajdonos kötelessége a fűnyírás, a lombösszeszedés, valamint a hó-eltakarítás a járdáról. Dr. Hajdú Antal rendőrkapitány kíván-e szólni az ügyben? (Kazetta 4/1. 199-205) Dr. Hajdú Antal rendőrkapitány: Az ügyet nem ismeri, utánanéz. Az lenne a célszerű, ha a rokkantak a járdán közlekednének, hiszen egy csúszós, latyakos úton sokkal veszélyesebb a járművel való közlekedés. A bírságolás nem volt helyénvaló. (Kazetta 4/1. 205-212) Vantara Gyula polgármester: Méltányosságot kért az ügyben. (Kazetta 4/1. 212-214) Farkas József: Minden szomszédot kérjen meg, hogy dúrja el a havat? (Kazetta 4/1. 214-215) Vantara Gyula polgármester: A közterület-felügyelők feladata, de abban az esetben, ha személye egy konkrét útszakasszal kapcsolatban az önkormányzat felé jelzéssel él, intézkednek. (Kazetta 4/1. 215-221) Faluhelyi Balázs Békéscsaba, Széchenyi u. 5. fsz. 1.: Szintén a buszközlekedésre szeretne kitérni. Hétköznap általában a 8-as, hétvégén a 8/A autóbusszal közlekedik, amennyiben lehetősége van rá. A Degré utcai gyermekotthonban dolgozik. A helyi autóbusz menetrend szerint a 8-as helyi járatú busz a Linemar-tól hétköznap 6 óra 40 perckor az Egészségügyi Gyermekotthon érintésével közlekedik, 7 óra előtt pár perccel ér a Széchenyi utca 5. szám alatti társasház buszmegállójához. Nem alacsonypadlós, általában lépcsős járat, ezért azt nem tudja igénybe venni, így kénytelen télen is gyalog menni a munkahelyére. A táblákon nincs feltüntetve az autóbuszok milyensége. Kérte a testületet, hogy amennyiben mód és lehetőség van rá, a Körös Volán Zrt. 6 óra 45 perckor alacsonypadlós járatot indítson. A délutáni órákban is szeretné a buszközlekedést igénybe venni. Meglátása szerint az alacsonypadlós buszok a korábbi évekhez képest ritkábban közlekednek. A Szent István Egyetem területén raklapokból alakítottak ki járdát a buszmegállótól a főiskola végéig. Az önkormányzat által bevezetett teljesítménycsökkentés miatt az autóbuszok 15 óra után az Egészségügyi Gyermekotthon buszmegállóját nem érintik, a főiskola felé fordulnak le. A probléma abból adódik, hogy a főiskola előtti buszmegállót feljáró hiányában nem tudja megközelíteni. Az iskolacentrum oldalában lévő buszmegállót a kátyúval teli úton tudja megközelíteni. (Kazetta 4/1. 221-300) Vantara Gyula polgármester: A buszmegállók megközelíthetőségét megvizsgálják, és orvosolják a problémát. (Kazetta 4/1. 300-304)
12 Faluhelyi Balázs: Számukra az is megfelelő, ha a főiskolánál rámpát alakít ki az önkormányzat. Amennyiben nem lehetséges, az iskolacentrum előtti járda teljes szakaszát kéri kijavítani. (Kazetta 4/1. 304-308) Vantara Gyula polgármester: Még az idei évben megoldást találnak a problémára. Körös Volán ügyben tájékoztatásul elmondta, hogy 2012. évben három autóbusz-menetrend készül, a főtér lezárása előtti és utáni állapotra, továbbá a zrt. szerződésének lejárta utáni időszakra. 2012. tavaszától kezdődően a buszközlekedéssel kapcsolatban folyamatosan várják a lakosság véleményét. Felkéri Szarvas Péter vezérigazgatót, hogy a fogyatékkal élők megsegítése érdekében vegye fel a kapcsolatot az érintettekkel. (Kazetta 4/1. 308-324) Kéri Imre, Békéscsaba, Nagydiófa u.2.: Családi háza a Dobozi út környékén helyezkedik el. Ezen területen 2011. április közepén indult el a szennyvízberuházás, ami a Mogyoró és Mandula utca közötti Dobozi út félpályás lezárásával járt. Ez az állapot a mai napig fennáll. Két éve állateledel boltot üzemeltet, a sikeres beindulást követően megkezdődött a csatornázás, amely 7 hónapja tart, és ott tart, hogy boltjának napi forgalma valamikor nulla. Véleménye szerint ez nem az ő hibája. Az üzletét megközelíteni lehetetlen, befordulásra nincs mód, akinek esze van, a területet elkerüli. Időközben a Gyulai út is lezárásra került. Az önkormányzat bajára milyen megoldást tud javasolni? Miért nem lehet a Dobozi útról kitiltani a kamionokat? A saját költségén kiaszfaltoztatott bejárója darabokra van törve, már a saját gépkocsival történő kihajtása is nehézségekbe ütközik. Ellehetetlenítették vállalkozását. Az időközben beindított további két üzletében négy embernek biztosított munkalehetőséget, azonban anyagilag azon a ponton van, hogy decemberben bezárja mindhárom kereskedést. A helyreállítással kapcsolatban elmondta, hogy a Nagydiófa utcán a tavalyi év végén hajtották végre a beruházást, 1 méteres vízbe helyezték el a csöveket, ahogy elvonultak, maguk után összetört járdákat, bejárókat hagytak. Üzlete előtt nincs lehetőség a kamionos megállásra, ebből adódóan az árufeltöltés akadozik. A gáz-cseretelepével is ugyanez a helyzet. Az aszfaltozás időpontjául 2011. november 12-ét jelölték meg, 18-át írunk, az aszfaltozás még nagyon messze van. Fél év alatt a boltja leépült, nem tudja, hogy mihez kezdjen. Vállalkozásaihoz hitelt vett fel. Megoldást szeretne problémájára. (Kazetta 4/1. 324-375) Vantara Gyula polgármester: Szennyvízberuházással kapcsolatban van még kérdés? Nincs. Felkérte Sztankó Ilona PIU vezetőt, nyilatkozzon a helyreállítások időpontjáról. (Kazetta 4/1. 375-381) Sztankó Ilona PIU vezető: A Dobozi út helyreállítása az idei évben megtörténik. Az aszfaltozási helyreállítási ütemterv szerint az elkerülő úton kívüli szakasz helyreállítása megkezdődött, az elkerülő úton belül az építési munkák befejezését követően folyamatosan állítják helyre az útburkolatot. (Kazetta 4/1. 381-396) Kéri Imre /mikrofonon kívül/: 7 hónap alatt egy 300 méteres szakaszon nem voltak képesek a csatornázást elvégezni. Ezen idő alatt egy házat fel lehet építeni. Meglátása szerint már a negyedik brigád végzi a munkálatokat. Más megyében nem három hónapot adnak a vízpróbára. (Kazetta 4/1. 396-430)
13 Vantara Gyula polgármester: Kérte Kéri Imrét, hogy az időközben felmerülő kérdéseit mikrofonba mondja. Kérte Sztankó Ilona PIU vezetőt, hogy az ügyben vegye fel a kapcsolatot Dér Imrével. (Kazetta 4/1. 430-434) Sztankó Ilona PIU vezető: A megrongált kapubejárók helyreállítása a kivitelező feladata. A helyreállítások legkésőbb 2012. július 2-ig befejeződnek. (Kazetta 4/1. 434-442) Vantara Gyula polgármester: A következő hónapokban az aszfalt helyreállítására törekednek. A 4 méteres útburkolat melletti utcákban élők türelmét kérik, tekintettel arra, hogy padkázni már csak a tavaszi hónapokban lehetséges. A három hónap nem azt jelenti, hogy ezen időpontig a munkagödör nyitva van. Erre azért van szükség, hogy előjöjjenek a süllyedésből adódó hibák, és ne az aszfaltozás után kelljen helyreállítani. Van adóhátraléka? (Kazetta 4/1. 442-500) Kéri Imre /mikrofonon kívül/: Nincs. (Kazetta 4/1. 500-501) Vantara Gyula polgármester: Méltányosság gyakorlására van lehetőség. Kérte Kéri Imrét vegye fel a kapcsolatot Dr. Szvercsák Szilvia jegyzővel és Sztankó Ilona PIU vezetővel. (Kazetta 4/1. 501-519) Mizák Zsigmond, Békéscsaba, Asztalos J. u. 19.: Az Orosházi úti új kerékpárúttal kapcsolatban jelzéssel éltek az önkormányzat felé a tekintetben, hogy a Bem és Kun utca között a kerékpárút összeépült a járdával. Kérdésük, hogy az ott lakók, hogy tudják takarítani a havat a járdáról? A Beol hírportálon arról értesült, hogy a kerékpárút építése kapcsán plusz költségek merültek fel a villanyoszlop, valamint az autóbuszmegálló áthelyezése miatt. A terv készítésénél nem látták, hogy hol helyezkednek el? A jaminai orvosi rendelő helyzetéről az érintett lakosokat is tájékoztatni kellene. Abban bíznak, hogy a városrészben új orvosi rendelő épül. (Kazetta 4/1. 519-557) Vantara Gyula polgármester: A jogászok álláspontja után tájékoztatják a lakosságot. A kerékpárút építéssel kapcsolatban elmondta, hogy van egy műszaki készültség, és van egy hatóság általi hivatalos átadás. Nem lett volna célszerű a hatóság általi átadás időpontjáig a műszakilag elkészült utat lezárni. A jelentkező problémákat - oszlop - az önkormányzat rendezi. (Kazetta 4/1. 557- 4/2. 005) Mizák Zsigmond: A Bem utca és a Kun utca között a járdafelújítás megtörtént, szintbe hozták a kerékpárúttal a járdát, csupán az Orosházi út 113/1. szám alatti szakasz maradt ki. Ezen
14 szakaszon teknő képződött, amiben a tél beálltát követően a víz megfagy. A családi házban 77 éves édesanyja lakik. (Kazetta 4/2. 005-012) Csiaki Tamás osztályvezető: Járdatakarítással kapcsolatban elmondta, hogy a városban számos olyan kerékpárút van, ami össze van építve az ingatlan előtt található járdával. A probléma abból adódik, hogy a megbízott vállalkozó a kerékpárútról ledúrja a havat, majd az ingatlantulajdonos a járdáról visszahányja a kerékpárútra, vagy fordítva. Ebből adódóan a téli útüzemeltetési feladatok beindulásakor a vállalkozó és az önkormányzat munkatársa végigjárja a várost, és rögzíti, hogy hol helyezkednek el egybeépített kerékpárút és járdaszakaszok, és mely útszakaszokat kell úgy takarítania, hogy ne dúrja rá az ingatlanra a havat. Azokon a helyeken, ahol a hódúrás az ingatlantól ellentétes irányba megoldható, az ingatlantulajdonosnak a járdáról el kell takarítani a havat. Szűk helyek esetében a vállalkozónak többletmunkaként a járdával együtt kell elvégeznie a síkosság-mentesítést. A kapcsolatfelvétel érdekében kérte Mizák Zsigmond elérhetőségét. (Kazetta 4/2. 012-032) Mizák Zsigmond: A 2011. szeptember 8-án tartott lakossági fórumon Csiaki Tamás osztályvezető ígéretet tett arra, hogy 15 napon belül válaszol kérdésére. Személyesen is felkereste a Városüzemeltetési Osztályt, a titkárnő felvette az adatait, és azt az ígéretet kapta, hogy értesítik, de a mai napig nem kapott választ, ezért van jelen a meghallgatáson. A parkolással kapcsolatban beigazolódott a félelmük, nem egy esetben a gépjárművek a gyalogjárdán parkolnak. (Kazetta 4/2. 032-045) Vantara Gyula polgármester: A tervezéssel valamint a kimaradt járdaszakasz burkolatával kapcsolatban Wittmann László osztályvezető adja meg a választ. (Kazetta 4/2. 045-046) Wittmann László osztályvezető: A plusz költségek nem abból adódtak, hogy nem tudták, hogy a villanyoszlopot át kellett helyezni. A terven eredetileg feltüntetett helyen az oszlopot nem helyezhették el, mivel időközben kiderült, hogy korábban nem ismert közművezetékek húzódnak az adott terület alatt. Ezért volt szükség a kerékpárút más nyomvonalon történő vezetésére és a járda leaszfaltozására. Ebből keletkeztek a plusz költségek. Az Orosházi út 113/1. szám alatti burkolatot megvizsgálják, és jelzik a megoldási lehetőségeket. (Kazetta 4/2. 046-056) Vantara Gyula polgármester: Azon helyeken, ahol nehézkes a kerékpárút kialakítás, mérlegelni kell annak létrehozását. A jaminai bisztrónál, valamint a Békési út legszűkebb részein valóban „cipőkanállal” kellett kivitelezni a kerékpárutat. A szabványokat be kell tartani. A kellemetlenségekkel tisztában vannak. Azon személy, aki gyalogjárdán parkol, szabálysértést követ el, bírság kiszabására számíthat. (Kazetta 4/2. 056-082) Dr. Surinás János Békéscsaba, Radnóti u. 26.: A közmeghallgatás megnyitásakor polgármester úr elégedettségének adott hangot a szép számú megjelentek tekintetében. Mint békéscsabai állampolgár kritikusan azt vallja, hogy véleménye szerint meg kevesen. Sokkal
15 több érdeklődőre lenne szükség akkor, amikor ilyen nagyságrendű beruházások folynak a városban, és ezek a beruházások sok esetben különböző véleményeket, kritikákat váltanak ki. A közmeghallgatás a népszuverenitás, vagy az állampolgárok követlen hatalomgyakorlásának az egyik lehetséges lehetősége. A jelenleg hatályban lévő 1949. évi XX. tv. kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, a népszuverenitást választott képviselői útján és közvetlenül gyakorolja. A közvetlen gyakorlásba beletartozik a népszavazás, népi kezdeményezés, de úgy a közmeghallgatás is. A 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény szintén foglalkozik ezzel a kérdéssel, de már bizonyos fokig módosítva, amikor az alapvetés B. fejezet 3-4. pontjában kimondja, hogy a közhatalom a néptől származik, a hatalomgyakorlás a választott képviselők útján kivételesen közvetlenül történik. Itt a hangsúlyt a kivételesre helyezi, ami arra utal, hogy megfog változni valamilyen módon a jelenlegi gyakorlat, és ez érintheti akár a közmeghallgatásnak a témakörét is. Meglátása szerint a közgyűlés a közmeghallgatásra elég nagy figyelmet fordít, hiszen nem csak évente egy, hanem több alkalommal is lehetőség nyílik rá, valamint a meghívóban a polgármester jelezte, hogy a városközpont revitalizációjával kapcsolatosan külön fórumot rendeznek. Számára felmerülő kérdés, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a közmeghallgatás intézményét? A közgyűlés SZMSZ-e szabályozza az állampolgárok tájékoztatását a közmeghallgatás időpontjáról. A nem megfelelő érdeklődésnek az egyik problematikája, az állampolgárok nem megfelelő aktivitása, a másik az ismeretek hiánya, ami generálhatja az érdektelenséget is. Javasolta, hogy amikor beindul a jogszabályok dömpingje, - az országgyűlés jelenleg tárgyalja az önkormányzatokról szóló törvényt - a kérdést ne rendezzék röviden és tömören, hanem konkrétan legyen megfogalmazva. A közmeghallgatásnak alapvetően az a célja, hogy az önkormányzati döntésekhez támpontot, segítséget nyújtson a képviselőknek. Az, hogy a közmeghallgatás időpontja a Csabai Mérleg újságban, valamint az interneten megjelenik, viszonylag szűk lehetőség. Az állampolgárok egy része életkoruknál, lehetőségeiknél fogva az internethez nem is tud hozzájutni. Ismételten kérte, hogy a majdani közgyűlési SZMSZ konkrétan szabályozza, hogy a lakosság milyen formában és tartalommal szerez tudomást a közmeghallgatás időpontjáról. Az utóbbi években a városban több nagyberuházás történt. Sajnálatos módon a beruházások döntő többsége nem a közvetlen munkahelyteremtést szolgálta, hanem a vonalas intézményi infrastruktúrának a bővülését. A nagyfokú támogatások ellenére az önkormányzatnak komoly önrészt kellett biztosítania, ugyanakkor a működtetés, fenntartás további fedezetet fog igényelni. Annak ellenére, hogy személye nem tartja rossznak a beruházások nagy részét, úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzetben egy részük, még akkor is, ha gazdagodott vele a város, fényűzőnek minősíthető. A belváros revitalizációjával kapcsolatban elmondta, hogy jobbnak tartotta volna, ha magyar kifejezést – újraélesztés, újrafunkcionálás - használ a közgyűlés, mert egyeseknek lehet már az is problémát jelent, hogy értelmezzék a kérdést. Megdöbbentő volt számára, hogy az első verzióban felmerült a forgalom talajszint alá terelése. Aki békéscsabai, az tudja, hogy milyenek a viszonyok, nem gondolná, hogy célravezető megoldás lett volna. A buszpályaudvaron kialakított aluljáró sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de szerencsére ez a terv lekerült. Kétségeinek adott hangot a forgalom átstrukturálásával kapcsolatosan. Őszintén azt kívánja, hogy ne legyen igaza, de véleménye szerint átterelni a forgalmat a Körös-partra, a József A., Luther utcába, amik már jelenlegi adottságaiknál fogva behatároltan képesek forgalmat bonyolítani, nagy hiba, komoly problémákat fog okozni a város életében. Az Árpád-fürdő beruházását is kicsit túlzottnak tartja. A közel 2 milliárd forint bekerülési költségű beruházás úgy valósult meg, hogy a költségek egy része megjelent a vízdíjban. Természetesen szükség van Békéscsabán egy minőségi strandfürdőre, de amikor
16 tőle 20 km-re van a konkurencia, nem biztos, hogy ilyen nagyságrendű beruházásra volt szükség, és ilyen áron. Összességében nagy szükség lenne a munkahelyteremtő beruházásokra, ennek érdekében egy megyei jogú városnak hatékonyabb ráhatást kellene gyakorolni. A kegyeleti helyzet személye szerint nem egyházi, hanem alapvetően szemléleti kérdés. Javasolta a képviselőknek, hogy ne halottak napja előtt, hanem május, június hónapokban látogassák végig a temetőket, nézzék meg milyen állapotok uralkodnak, utána utazzanak el pl. Kaposvárra, és szembesülnek a különbséggel. Ennyire rossz tapasztalatokkal nem találkozott egyik városban sem. Neves személyiségek is méltatlan körülmények között nyugszanak. Jaminai lakosként elmondta, hogy nyilvánvaló, hogy aki egy városrészből jön, az többet szeretne. Elégedetlenség van az emberekben. Az Erzsébethelyi városrész, figyelembe véve az ott lakók létszámát, ami közel megegyezik a Lencsési ltp-i lakosok számával, lényegesen rosszabb helyzetben van. Akár az infrastrukturális helyzetet, akár a vásárlási lehetőségeket vizsgálják, alapvetően egyetért azzal, hogy nincs szükség újabb és újabb hiper- és szupermarketekre, de egy közel tizenötezer fős városnegyedben célszerű lenne, ha bevásárló centrum létesülne. Kezdeményezés történt a részönkormányzat létrehozására, amit maga részéről helyesnek tartott volna. Az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy ennek Jaminában voltak előzményei, és nem is működött rosszul. Nem kellene ebből presztizs kérdést csinálni, hogy hol van részönkormányzat, és hol nincs. A Franklin utcai vasúti átjáró helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy jelenleg folyik a vasútfejlesztés, és majd valamikor Békéscsabán is bekövetkezik, és a Franklin utcán megépül az aluljáró, valamint a vasútállomás épületének felújítására is sor kerül, de addig is rendbe kellett volna tenni a dolgokat. Számtalanszor jelezte a vasúti átjárónál fennálló méltatlan állapotokat. A sorompó tíz esetből nyolcszor zárva van, és sok esetben indokolatlanul, nem közlekedik semmiféle vasúti jármű. A korábbi elképzelések szerint a vasúti átjáró személy- és kis-tehergépjárművek közlekedésére lesz alkalmassá téve. Jelenleg az a terv, hogy autóbuszok is járhatnak. A polgármester szakemberként ismeri a Franklin utca minőségét, jaminai révén tisztában van azzal is, hogy milyen házak épültek. Az érintett utak és házak komoly veszélynek lesznek kitéve. A vasútállomás állapota méltatlan Békéscsabához és a megyeszékhelyhez. Nem kellene megvárni a vasútfejlesztést. Jó érzésű ember csak addig tartózkodik az állomáson, ameddig feltétlenül szükséges. Nem lehet leülni, az ember ruházata, teste veszélyeztetve van különböző szennyeződések által. Úgy gondolja, hogy olyan jellegű kérdést nem vetett fel, ami írásbeli választ igényelni, de amennyiben úgy ítélné meg a közgyűlés, köszöni szépen nem tart igényt írásbeli válaszra, elegendőnek tartja, hogy meghallgatták. (Kazetta 4/2. 082-240) Vantara Gyula polgármester: A közmeghallgatás jelenlegi szabályai szerint helyben, a szokásos módon kell meghirdetni. A fórumrendszer, a közmeghallgatás rendszere marad. A belváros újraépítésével kapcsolatban 2007. márciusától 2011. november 10-ig 19 fórumot tartottak, amiből 3 a forgalmi rendet, a fák és bokrok alakulását taglalta. A közlekedési hatóság a beadott terveket engedélyezés előtt szakfórum előtt megvitatta. Amikor az engedélyezési eljárás megtörténik és az engedélyek kiadásra kerülnek, a változtatás rendkívül nehéz. A fórumrendszerek élnek, az új Önkormányzati törvény értelmében kötelező lesz évente legalább egy fórum megtartása, a békéscsabai közgyűlésben évente 2-3-at tartanak.
17 Polgármesterként, országgyűlési képviselőként fogadóórákon várja az érdeklődőket, az alkalmakat meghirdetik. A megjelentek számában Dr. Surinás Jánosnak igaza van, lehetnének többen is. A polgárok számára nyitott egy kapu, amin nem mindig lépnek be, vagy nem mindig használják ki. A fejlesztések borzasztóan kötöttek, de az önkormányzat igyekszik mindent betartani. A lakosság véleményét továbbra is várják, csak a megfelelő formákban és helyen. A díszteremben tartott autóbusz-közlekedéssel kapcsolatos fórumon többen voltak a meghívók, mint a meghívottak. Nagy valószínűséggel 2012. évben fognak kapni olyan kritikát, hogy nem jó a menetrend. Amikor lehetőség van rá, módosítást eszközölnek, ezért várják az észrevételeket. Keresik azokat a módokat, amelyek elősegítik a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatását. Egyetért azzal, hogy a közmeghallgatás rendszerét fenn kell tartani. Surinás úr az aluljárós rendszert elvetette, ugyanakkor az utókor arra fog rájönni, hogy jó lesz az aluljáró. Megvannak a szükséges műszaki feltételeket. Nem ért egyet azzal, hogy a vonalas létesítményeket és az infrastrukturális beruházások fényűző jelzővel illette. Ebben nem ért egyet. A 2006-2007. évi fórumsorozatokon a képviselőkkel együttműködve felmérték, hogy a békéscsabai lakosoknak mire van szükségük és mire érzékenyek. A legsürgetőbb probléma, hogy nincs járda, vagy ha van, nem megfelelő. A járdaprogram ezért indult. A szennyvízberuházást szintén nem tartja luxusberuházásnak. Békéscsabán évente 2,2 millió m3 szennyvíz keletkezik, aminek a fele van kezelve, az 1,2 millió alattunk van. Ivóvíz beruházás luxusberuházás akkor amikor a méregdrága víz 40 %-a elfolyik a városi hálózatból. Az 1970-ben lefektetett vezetékek elavultak, cseréjük nem történt meg. Az utóbbi két évben kb. 800 millió forintot fordítanak a fővezetékek cseréjére, hogy legalább mérsékeljék a veszteséget. A vízmű a 2,5 millió m3 ivóvizet a rendszerbe betáplálja, azt leszámlázza, miközben 1 millió m3 elfolyik. A délelőtti órákban történt a forgalomfejlesztési terv elfogadása. A főtér lezárását követően nem lehet előre megtervezni, hogy mit vesznek igénybe a közlekedők, mert mindenki kiválasztja, hogy melyik a számára legkedvezőbb útvonal. A beavatkozások jövőbeni hatását mérlegelni kell. Jelenleg a feltételek javításán munkálkodnak annak érdekében, hogy minél kevesebb problémát okozzanak a környezetben élőknek. Nincs az a gazdag állam a világon, aki egy-egy infrastrukturális beruházás után tudja biztosítani a korábbi környezeti hatásokat. Valamilyen szempontból, valakinek a helyzete romlik. A közgyűlésnek mérlegelnie kell, hogy kinek a „kárára”, ugyanakkor a többség hasznára tegyen beruházásokat. A fürdővel kapcsolatban elmondta, hogy korábban a strand a város tulajdonában állt, a 90-es években bérmentesen a vízműhöz került. 2009. évben az önkormányzata elhatározta, hogy a fürdő a saját tulajdona. A fejlesztésre beépített hitelt a vízdíjba beépítették, csak erről elfelejtettek tájékoztatást adni. A hitel visszafizetése miatt a vízdíjért a lakosság 10,- Ft/m3, míg a vállalkozók 16,- Ft-ot fizetnek. Szó nincs 7 milliárd forintos vételárról, az Árpád fürdőt az önkormányzat ingyen és bérmentve kapta vissza. Az üzemeltetés nyilván pénzbe kerül. Infrastrukturális alapon a kifolyó melegvíz energiáját kívánják visszaforgatni, és új kutak fúrását tervezik, továbbá kitakarítják a beszakadt kutat. Arra a felvetésre, miszerint 20 km-re van a konkurencia, elmondta, hogy a strand a csabaiaké, nem idegenforgalmi látványosság, tekintettel arra, hogy a strand a Degré, Bánszki, Bajza utcai híd között fekszik, bővítésére nincs lehetőség, azonban pályázati forrásnak köszönhetően új uszoda épül, különválasztva ezzel a sportot a hobbyúszástól. Kegyeleti helyzet. Az önkormányzat a megyeri és a gerlai temetőt üzemelteti, a többi temető egyházi kezelés alatt áll.
18 Jaminai városrész: infrastruktúrális helyzet, vásárlási lehetőség, részönkormányzat. Az infrastruktúrális helyzettel nem ért egyet. Az infrastrukturális beruházások területén valamennyi alapinfrastruktúra Jaminában is megtalálható. Gáz, víz, villany, járda, út, szennyvíz és kábeltelevízió. A vásárlás örök téma. A Jaminában megrendezett fórumokon a kisebb üzletek tulajdonosai élesen támadták az önkormányzatot, mivel a volt 5-ös iskola helyére bevásárlóközpontot terveztek. Az építkezés emiatt meghiúsult. A Toldi utcán Reál üzlet működik. A vasúti aluljáró többek között azért épül, hogy a jaminaiaknak a közelebb eső bevásárlóközpont fizikailag is közelebb legyen. A városrész sérelmezte, hogy az aluljárón miért nem hajthat át autóbusz vagy nagyobb gépjármű. Hosszas tárgyalásokat követően a MÁV a kérésbe beleegyezett. Részönkormányzat. Az új Önkormányzati törvény bizonyos lakosságszám után kötelezően előírja a részönkormányzat alakítását. Amennyiben Jamina a kitételeknek megfelel, a részönkormányzat megalakulhat, de felmerül a kérdés, hogy miből finanszírozzák. A vasútfejlesztés nyertesei igazából a jaminai lakosok. A fejlesztés a Szarvasi úti hidat, a Franklin utcai átjárót, a repülőhidat, az Orosházi úti felüljárót érinti. A Szarvasi híd a jelenlegi kapacitással változatlanul marad, a Franklin utcai átjáró nem alkalmas közúti közlekedésre. A repülőhíd idővel megszűnik. A MÁV a fapadlót felújítja, az önkormányzat üzemelteti, műszaki elavultság után a forgalom átterelődik a Franklin utcai aluljáróba. A jaminai híd kétszer két sávossá alakul. A vasútállomás épülete MÁV tulajdonban van, a buszpályaudvar környékét rendbe tette, az állomás jobb oldalát érintően az önkormányzat korszerű taxiállomást, kerékpártárolót, parkolót épít. A MÁV a pályafelújítással egy időben az épületet is felújítja. Az aluljárós rendszer bekötésre kerül a buszpályaudvar keringőjébe. (Kazetta 4/2. 240-559) Dr. Surinás János: Megköszönte a polgármester válaszait. Személye nem a fórumok számát keveselte, hanem azok hatékonyságát taglalta. Egyrészt az állampolgári aktivitás alacsony, másrészt pedig a tájékozottság. Javaslata arra irányult, hogy a fórumok meghirdetése során több médiumot vegyenek igénybe, és konkrétabb tartalommal jelenjenek meg a tájékoztatások. A fórumok meghirdetésének jelentős része személyéhez nem jut el. Az ivóvíz-beruházást nem minősítette fényűző beruházásnak, ugyanakkor megjegyezte, hogy Nyugat-Európában számos országban az a gyakorlat, hogy a hálózati vizet nem emberi fogyasztásra alkalmazzák, hanem mindenféle háztartási célra, és a közvetlenül emberi fogyasztásra kerülő vizet támogatott áron megvásárolják. Jelenleg nálunk nem ez a gyakorlat, de lehet, hogy megfontolandó lenne politikai szinten ezt is vizsgálni. Való igaz, hogy Jaminában van egy bevásárlóközpont, de ha megnézik az elhelyezkedését, szinte a településrész határában épült. A jaminai SZTK-nál kialakulni látszott egy városrész központ, ami aztán egy szinten megrekedt. A vasútállomással kapcsolatban csak részben ért egyet a polgármester által elmondottakkal. Az ténykérdés, hogy a vasútállomás az a MÁV tulajdona. Egy megyei jogú város közgyűlésének kell, hogy legyen ráhatása, és meg kellene találni azokat a megfelelő eszközöket és módszereket, hogy érvényt szerezzen a város és lakosság érdekeinek. Tarthatatlan állapot, ami ott uralkodik. (Kazetta 4/2. 559- 5/1. 024) Vantara Gyula polgármester: Dr. Surinás János említette az ivóvíz problémát. Állítólag a III. világháború az ivóvízért fog kitörni. Van rá esély. Valóban luxusnak fog tűnni 15-20 év múlva, hogy hálózati vízből mosunk autót. Sajnos Nyugat-Európában az tapasztalható, hogy a hálózati víz nem alkalmas fogyasztásra.
19 A MÁV fejlesztési tervének költségeit az önkormányzat finanszírozta annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb dolgok legyenek megtervezve. Az állomás épületének kritikus állapotával egyetért, de több százmillió a felújítási költsége. Bevásárlóközpont létesítésére az önkormányzat felajánlotta a Mazán utcai telepet, az üzletlánc különböző számítások miatt a kivitelezést elvetette. (Kazetta 5/1. 024-055) Szikszai Csaba, Békéscsaba, Körte sor 18.: Véleménye szerint 2011. november közepén levonhatjuk a következtetéseket arra vonatkozóan, hogy gazdasági szempontból milyen év áll mögöttünk. Pénzügyi csapdában vergődve próbál az ország túlélni és továbbélni. A médiában nyilatkozók a makrogazdasági összefüggéseket mintha nem értenék, a mikro ökonómiai kérdésekre pedig mintha nem tudnák a választ. Igazából nincsenek megnyugtató válaszok. Manapság ebben az országban a lakosság jelentős részét sújtja az adósság, jellemzően a svájci frank alapú. A tél beálltával a lakosok az adósságuk mellett a gázszámlát sem fogják tudni kifizetni. Különféle kommunikációt hallani arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok milyen jövő elé nézhetnek, milyen pénzügyi forrásokkal tudnak gazdálkodni a következő években, úgy tűnik, hogy ezek a források nem fognak bővülni, hiszen már a miniszter a sajtóban „megszellőztette”, hogy mik azok a célok, amiket kitűztek maguk elé, mik azok az önkormányzati bevételek, amelyeket központosítani kívánnak. Ennek pótlására javaslattal éltek az önkormányzatok felé, pl. eb- és ingatlanadó. Az ingatlanadót úgy kommunikálta a kormány, hogy sem a kormány, sem a Fidesz nem kívánja bevezetni, nyilvánvaló, hogy a helyi önkormányzatokra kívánja testálni. Üdvözítené, ha Békéscsaba közgyűlése a témát testületi ülés keretében tárgyalná, név szerint szavazna róla, és a legnagyobb nyilvánosság elérése céljából a szavazás eredményét hozzák nyilvánosságra a Csabai Mérlegben, hogy a város lakossága szembesüljön azzal, hogy a városvezetésnek mi a szándéka például az ingatlanadó ügyében. (Kazetta 5/1. 055-091) Dr. Ferenczi Attila képviselő /mikrofonon kívül/: A közgyűlés a délelőtti órákban tárgyalt az ingatlanadót érintően. Békéscsaba önkormányzata nem kívánja bevezetni ezen adónemet. (Kazetta 5/1. 091-094) Szikszai Csaba: Azon szerencsés békéscsabai lakosok egyike, akinek van munkahelye, ezért a közgyűlés délelőtti döntéséről nem értesülhetett. Örömmel hallja a közgyűlés döntését, de ettől függetlenül kéri, hogy minél szélesebb körben hozzák nyilvánosságra. (Kazetta 5/1. 094-099) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a város honlapján szerepel Békéscsaba 2012. évi költségvetésének koncepciója, az azzal kapcsolatos észrevételeket szívesen fogadják. Az önkormányzat mindazon kedvezményeket, amiket a vállalkozók működéséhez biztosított, kénytelen visszavenni, ugyanakkor a kiesést az állam által nyújtott kedvezmény – Széchenyi-kártya – kompenzálja. Az önkormányzat a 2005. óta stagnáló vállalkozói építményadók tekintetében tervez emelést. Az ÁSZ vizsgálat kapcsán az önkormányzat kapott olyan iránymutatásokat, hogy melyek azok a területek, ahol előrelépést várnak. Az intézményektől az infláció hatásainak kivédését várják el. A vállalkozóknak nyújtott kedvezményeket mérséklik, kizárólag csak a munkahelyteremtést támogatják. A kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatok közül az önként vállalt feladatot abban az esetben támogatják, ha a kötelezőt az önkormányzat teljesíti. A sport, a kultúra, az alapítványi támogatás, az ösztöndíj biztosítás önként vállalt feladat. (Kazetta 5/1. 099-145)
20
Szikszai Csaba: Javasolta, hogy vizsgálják meg, hogy hogyan lehetne az állami központi költségvetésbe majdan átkerülő, ez idáig az önkormányzathoz befolyt bevételeket úgy minimalizálni, hogy az a helyi lakosoknak kedvező legyen. Sajnálja, hogy a közmeghallgatáson szerény számú érdeklődő jelent meg. Feltételezése szerint ez nem azért van, mert minden ember jól érzi magát a bőrében, és elégedett a saját egyéni sorsával. Nagyon nagy problémák vannak, amely minden nap érezhető. Kérte, hogy ennek figyelembevételével járjon el a testület minden döntésénél. (Kazetta 5/1. 145-154) Vantara Gyula polgármester: A devizahitelesek körét az önkormányzat saját keretein belül nem képes kezelni, lakásvásárlással, vagy egyéb támogatással nem élhet. Az eszközkezelő 2012. január 1-jétől feláll. A kormányzat több helyről, több módszerrel próbál segíteni a devizahiteleseken. Javasolta, hogy aki bajba kerül, azonnal keresse fel a hitelintézetet, mert fél év nemfizetés esetén árverezésre kerülhet sor. Az eszközkezelő 5 milliárd forintot fordít a lakáskérdések megoldására. Tekintettel arra, hogy a bevezetésre kerülő kedvezmények miatt a bankok nyeresége rohamosan csökken, kvótarendszer lép életbe. 2012. január 1-jétől az áramés gázdíj nem növekszik, nem terhelik a háztartást. (Kazetta 5/1. 154-181) Csávás László, Békéscsaba, Berényi út 21.: A kamionforgalommal kapcsolatban szeretne néhány kérdésére választ kapni. A hat éve elkészült elkerülő út ellenére a kamionok továbbra is a városon keresztül közlekednek. Házukat három éve újították fel, a falak repedeznek. Jelezte, hogy a házuk előtt lévő járda a Hungarotel kábelfektetései miatt megsüllyedt, ezáltal balesetveszélyes. (Kazetta 5/1. 181-194) Vantara Gyula polgármester: A járdával kapcsolatos problémát Csiaki Tamás osztályvezető jegyezte. Az elkerülő út kapcsán a kihelyezett táblák milyenségét kell felülvizsgálni. Nagy valószínűséggel nem egyértelmű a figyelemfelhívás. Tudomása szerint a városba történő bejövetelük nem korlátozható. Kitiltásra nincs lehetőség, mivel nem tudják ellátni az ipari üzemeket, kereskedelmi egységeket áruval. Keresik a problémamegoldást. Még nem tisztázott az elkerülő út státusza. A várost körülölelő útjainak - Csanádapácai, valamint a 44. és 47-es főút - bevonásával mérséklődhet a forgalom. Megpróbálnak a honvédséggel közösen egyezségre jutni. (Kazetta 5/1. 194-237) Valastyán György, Békéscsaba, Pásztor u. 51.: Üdvözli, hogy a Szarvasi úton megépült az új kerékpárút, azonban jártában azt tapasztalta, hogy vannak olyan helyek, ahol 7 cm-es döccenő van az úton keresztbe. A szemétszállítási díj mértékét kifogásolta. Személye 2 szobás lakásban él a Lencsési ltp-en, 1.810 Ft/hó szemétszállítási díjat fizet. Szomszédjában öten élnek, azonos nagyságú lakásban, szintén ekkora összeget fizetnek. Nem a lakás szemetel, hanem a lakója. Javasolta, hogy ne lakás, hanem személyek után fizessék a szemétszállítási díjat. A konténertárolók megépítése előtt 4 konténerben helyezhették el a szemetet, jelenleg 4 lépcsőház 3 konténerben, ugyanakkor a szemétszállítási díjuk nem csökkent.
21
Épületüktől 3,5 méterre helyezkedik el a járda, a két tömb között a házukban élőknek kötelessége lenyírni a füvet. A környéken lévő tömbök esetében ugyanakkor az önkormányzat végzi a fűnyírást az út és a járda között. Ha az egyik tömbnél lenyírják, a másiknál miért nem? (Kazetta 5/1. 237-280) Csiaki Tamás osztályvezető: A hulladékszállítást törvény, illetve helyi rendelet szabályozza. Békéscsabán jelenleg lakásonként van megállapítva a díj, függetlenül attól, hogy egyedül laknak benne, vagy egynél többen. Próbálkozás, egyeztetés a szolgáltató irányába elindult annak érdekében, hogy különbséget tegyenek azon lakóingatlanok esetében, ahol egyedül vagy nyugdíjasok élnek. A nehezen elfogadott, de végül üdvözített zárt hulladéktárolók segítségével kontrolálni lehet a szemétmennyiséget. A jogszabályok változnak, új hulladékgazdálkodási törvény kerül elfogadásra, amelyre ráépítve dolgozzák ki a differenciálható hulladékszállítási díjat. (Kazetta 5/1. 280-330) Valastyán György: A hajléktalanokon kívül minden személynek van bejelentett lakcíme, ezáltal könnyű ellenőrizni, hogy az adott ingatlanban hány fő él. (Kazetta 5/1. 330-334) Csiaki Tamás osztályvezető: A panaszt megvizsgálják, amennyiben lehetséges, helyi rendeletbe foglalják. A fűnyírás, hó-eltakarítással kapcsolatban mint ahogy korábban elmondta, a városban vállalkozók végzik a téli síkosság-mentesítést, ugyanez igaz a fűnyírásra is. Az önkormányzat a fő közlekedési utak melletti területek, szabadidőparkok, játszóterek, közparkok gondozását vállalkozó útján látja el, a kieső területek karbantartása az ingatlantulajdonosok feladatköre. Sarokingatlan tulajdonosnak mind a két irányba le kell nyírni a füvet. Van olyan ingatlan, ahol a társasháznak mind a négy oldalát körbe kell nyírni, és van ahol jó esetben csak egy szakaszon. Megvizsgálják, hogy a felvetett ingatlan környékén kinek milyen feladata van. (Kazetta 5/1. 334-371) Valastyán György: A hó eltakarítást korábban is megoldották, csak a fűnyírás kétséges. (Kazetta 5/1. 371-373) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Három kisgyermek és két felnőtt nem biztos, hogy sokkal több szemetet termel, mint ahol két felnőtt van. Valamilyen módon mérni kell a hulladékot. Jaminában sokan kifogásolták, hogy miért fizetnek szemétszállítási díjat, miközben azt elégetik. Erre találták ki a zsákos hulladékgyűjtésnek a lehetőségét, próbálják valamilyen formában tehermentesíteni a lakosságot. A szolgáltatóval szükséges egyeztetni a konténerkérdést. A mérhető hulladék kérdése családi házaknál könnyebben megoldható. Konténeres területeken igen nehéz megszabni, hiszen egy bútor vagy mosógépvásárlás esetén háromszor annyi hulladék keletkezik, mint normál esetben. Vita támadhat a lakók között arról, hogy ki, milyen mértékben rakta tele a konténert. Ahhoz, hogy a hulladék mennyisége megállapítható legyen, a szemétszállító autókat fel kellene szerelni mérőműszerekkel, ami becslések szerint 10-20 millió forint bekerülési költséget jelentene, amit be kellene építeni a hulladékszállítás díjába. Az idei évben a TAPPE cégcsoport nem emelt szemétszállítási díjat. A nagyfokú szemétmennyiség következtében az önkormányzat a szemétlerakó telephelyek bővítésére kényszerül, megközelítőleg 400 millió forintot költött azok kivitelezésére. Ezt valakinek fizetnie kell. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat is részt vállal a terhek
22 viselésében, de a díjakba is beépül, mint minden fejlesztés, hiszen a beruházásnak meg kell térülnie. Békéscsabán a hulladékszállítási díj mértéke az országos átlagot nézve kedvező. El kell kezdődni a II/B. depó építését is, hiszen olyan mértékű szemétmennyiség áramlik be a hulladéklerakó műbe, hogy az 5-8 éven betelik. Évek óta keresik a megoldást annak érdekében, hogy minél kevesebb költséget kelljen ráterhelni a lakosságra. A népszámlálás adataiból kiderült, hogy Békéscsabán rengeteg üres lakás van, ezért, ha a tulajdonos igazolja, hogy az adott ingatlanban nincs fogyasztás, a szolgáltató új egyezség szerint nem számol fel hulladékszállítási díjat. A 70 év feletti békéscsabai lakosok szemétszállítási díj átvállalása anomáliákhoz vezetett, mert az a személy is mentesült a díjfizetés alól, aki 200.000,- Ft-os nyugdíjjal rendelkezett. (Kazetta 5/1. 373-478) Valastyán György: Nem a szemét mennyiségének mérését kérte. Nem ért egyet Dr. Ferenczi Attila képviselővel abban, hogy 5 ember nem szemetel többet mint 1. Nem igazságos, hogy 4 konténert fizetnek, miközben 3 van a zárt tárolóban. (Kazetta 5/1. 478-488) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Öt ember nem termel ötször annyi szemetet. Dolgoznak a megfelelő megoldáson. Dr. Kerekes Attila képviselő eljár annak érdekében, hogy 3 konténer után fizessen a társasház. (Kazetta 5/1. 488-505) Farkas József: A tavalyi évben megtartott közmeghallgatás alkalmával azt az ígéretet kapta, hogy a Fövenyes u. 1/2. szám alatti önkormányzati tulajdonú fészeklakás szemétgyűjtő konténere ez évben lefedésre kerül. Ez a mai napig nem történt meg. (Kazetta 5/1. 505-523) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Jogos a kérdés, hiszen önkormányzati tulajdonú ingatlant érint. Megvizsgálják a hulladéktároló kérdését. (Kazetta 5/1. 523-535) Faluhelyi Balázs: Információi szerint a jövő tavasszal elindul a Szent István tér rekonstrukciója, amely jelentősen érinti a helyi járatos buszok menetrendjeit. Milyen módon változik a 8 és 8/A járatok útvonala? A Csabai Mérleg című lapra elő kell fizetni? (Kazetta 5/1. 535- 5/2. 001) Vantara Gyula polgármester: A Csabai Mérleg című újságot Békéscsaba lakosai bérmentesen postaládájukba kapják. Az illetékes munkatárs felírja a panaszos adatait. Az autóbusz-közlekedéssel kapcsolatban ismételten elmondta, hogy háromféle menetrend készül, a jelenlegi állapotnak megfelelő, a fejlesztés elindulását és annak befejezését figyelembe vevő. A buszjáratok kihasználtságát évente felülvizsgálják. (Kazetta 5/2. 001-021)
23
Faluhelyi Balázs: Jelezte, hogy munkahelyéről hazafelé a Berzsenyi utcán közlekedik. Problémát jelent számára az élesen kanyargó Bajza utca, a mentőállomás felől a bal oldalt a kilógó fasortól nem látja be. Rengetegszer előfordult, hogy az autó rokkantjárművétől pár centire állt meg. Van-e lehetőség ezen útszakaszon jelzőlámpás, zebrás átkelő kialakítására? (Kazetta 5/2. 021-034) Vantara Gyula polgármester: A gyalogos közlekedés ezen útszakaszon nem számottevő, de az önkormányzatnak kötelezettsége a rálátási háromszög kialakítása. A kilátást zavaró növényzetet eltávolítják. Faluhelyi Balázs: Az Árpád fürdőt csoporttársaival tavasszal és nyáron sűrűn látogatja. Betegségéből adódóan vízbe nem mehet. Van a birtokában egy olyan segédeszköz, aminek van alja, nem folyik bele a víz. Engedélyeznék-e számára, hogy ezzel az eszközzel a medencébe belemehessen? (Kazetta 5/2. 034-057) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy a közmeghallgatás végén Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető vegye fel a kapcsolatot Faluhelyi Balázzsal. Az osztályvezető a fürdő vezetőjével egyeztet az ügyben. (Kazetta 5/2. 057-063) Némedi Mihály, Békéscsaba, Munkácsy u. 11.: Társasházukban 48 lakó él, környezetüket, ahogy tudják, szépítik. Felhívta a rendőrség figyelmét, hogy nem félnek, mert ha kell, akkor megfogják az illetőt, és fülénél fogva beviszik a rendőrségre, de tűrhetetlen állapot, hogy hétvégén egyes fiatalok annyira erősek, hogy végig túrják az egész utcát. A falevelet, a havat az időszaknak megfelelően összetakarítják, de elfogadhatatlan számukra, hogy a ház belső, önkormányzati tulajdonban lévő területét is maguk gondozzák. Az autók kipufogógáza a mindennapi életüket teljesen ellehetetleníti. Sérelmezte, hogy 4 szeméttároló építését kezdeményezte az önkormányzat a poroló melletti kis területen. Azt az ígéretet kapták, hogy a kivitelezés bérmentesen történne. Később kiderült, hogy a Munkácsy u. 5-7., 9., 11-13., 15-17. szám alatti lakosok tervpályázat miatt lépcsőházanként 30.000,- Ft-ot fizetnek. Kérte, hogy az általuk zsákokba összeszedett szemetet szállítsák el. (Kazetta 5/2. 063-102) Csiaki Tamás osztályvezető: A szeméttárolók elhelyezésével kapcsolatban elmondta, hogy az, hogy mennyi kerül közterületre, illetve egy-egy lakóingatlan közterületen kívánja-e egyáltalán elhelyezni a tárolókat, a lakóközösség döntése. Számára nem ismert, hogy a társasház a CSÜSZ vagy a Lakásszövetkezet kezelésében áll-e. A szolgáltató lakógyűlés keretében jegyzőkönyvben rögzíti az edényzet elhelyezésének módját, az esetleges pályázati lehetőséget. Vannak olyan esetek, amikor több társasház együttesen pályázik, így alakulhat ki, hogy közterületen nem egy, hanem több tároló épül. Az önkormányzat nem folyik bele abba, hogy a lakóközösség hogyan kívánja a hulladékát elhelyezni. Amennyiben közterületen kerül elhelyezésre a hulladéktároló edényzet, feltételeket szab, közművezetékeken nem nyerhet elhelyezést, továbbá biztosítani kell a szállítójármű részére a megközelítést. Javasolta, hogy sérelem esetén a szolgáltatóval vegyék fel a kapcsolatot, és egy újonnan összehívott
24 lakógyűlésen az igényeket egyeztessék, és a illetékes szakbizottság mérlegeli a kivitelezés lehetőségét. (Kazetta 5/2. 102-130) Vantara Gyula polgármester: A fiatalok élethelyzetével kapcsolatban Dr. Hajdú Antal rendőrkapitánnyal két fórumon vettek részt. (Kazetta 5/2. 130-134) Dr. Hajdú Antal rendőrkapitány: Hétvégenként, amikor a társasági élet fokozott, gyalogos és gépjárműves járőrözésre kerül sor. Rendszeresen indítanak eljárásokat garázdaság, rendzavarás és egyéb szabálysértések, illetve bűncselekmények miatt. A médián keresztül igyekeznek az eljárásokról a lakosságot tájékoztatni. Nagyobb rendezvények esetén a közterület-felügyelettel együttműködve megtöbbszörözik erőiket. Tekintettel ara, hogy a rendőrség nem tud mindenütt jelen lenni, ezért kérte, hogy amennyiben a lakosság szokatlan zajt, csörömpölést hallanak az utcáról, hívják a 107-es hívószámot. (Kazetta 5/2. 134-147) Vantara Gyula polgármester: El kell gondolkodni az iskola és a szülő szerepén. Mit keres egy tízen egynehány éves gyerek az utcán? Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. A közmeghallgatást 17 óra 12 perckor befejezetté nyilvánította. Megköszönte a részvételt. A közgyűlés nyilvános ülésen folytatja munkáját. Dr. Hajdú Antal rendőrkapitánynak külön megköszönte a közmeghallgatáson való részvételét. (Kazetta 5/2. 147-197)
K.m.f.
Vantara Gyula polgármester
Dr. Szvercsák Szilvia jegyző
