Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 250-7/2007.

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2007. április 26-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Kiss Tibor, Fodor Jánosné, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Baji Lajos, Tóth Károly országgyűlési képviselő, Hrabovszki György, Szilvásy Ferenc, Benkóné Dudás Piroska, Mezei Zsolt, Pap János, Velkey Gábor, Takács Péter, Bálint Jánosné, Bokros Mátyás, Kiss Tibor képviselő. Igazoltan távol: Herczeg Tamás tanácsnok, Miklós Attila képviselő. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Benedek Mária jegyző. Meghívottként volt jelen: Dr. Szvercsák Szilvia megbízott aljegyző, Dr. Kiss Gyula, Jogi és Önkormányzati Csoport vezetője, Tuskáné Papp Erzsébet, a Közművelődési, Oktatási és Sportosztály vezetője, Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály helyettes vezetője, Bánfi Ádám, a Városüzemeltetési Osztály vezetője, Opauszki Zoltán kabinetfőnök, Botyánszky Mária sajtóreferens, Boros László, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály megbízott vezetője, Márton László vagyonkezelő, Dr. Kovács Zoltán az Egészségügyi Osztály vezetője, a Vagyonkezelő Zrt. részéről: Kozma János ügyvezető igazgató, Borbíró Zoltán igazgatósági elnök, a Vállalkozói Centrum Kft. részéről: Sztankó János ügyvezető igazgató Vantara Gyula polgármester: Megállapította, hogy 26 fő képviselő van jelen, az ülést megnyitotta. A meghívóban jelzetteken kívül van-e egyéb napirendi javaslat? (Kazetta 1/1 000-006) Tóth Károly országgyűlési képviselő: A délutáni nyilvános ülésen szeretne kérdést intézni a polgármesterhez és a jegyzőhöz. (Kazetta 1/1 006-010) Takács Péter képviselő: A testület 2006. decemberi ülésén elfogadta a közgyűlés első féléves munkatervét, és az áprilisi ülésen tárgyalta a „Tájékoztató a piacüzemeltetésére az Agóra Csaba Rt-vel kötött szerződés felbontásának jogi és egyéb feltételeiről szóló határozat végrehajtását, mely a mai napirendek között nem szerepel. Korábban javasolta tájékoztatás kérését a Jamina Innovációs Ingatlanhasznosító Kft. 2006. évi működéséről, mely szintén nem szerepel napirenden. Mi ennek az oka? Nyilvános ülésen kérdést szeretne feltenni Hanó Miklós alpolgármesternek és Vantara Gyula polgármesternek. (Kazetta 1/1 010-020)

2 Hanó Miklós alpolgármester: Jogosak Takács Péter képviselő felvetései. A tárgyalások folyamatban vannak, a piac gazdasági átvilágítása befejeződött, melyről a képviselők a következő közgyűlésen kapnak tájékoztatást. A Jamina Innovációs Kft-vel kapcsolatban szintén folynak a tárgyalások, könyvvizsgálói átvilágításra bekérték a szükséges anyagokat, mert bizonyos elemek nem egyeznek, melyről szintén tájékoztatják a képviselőket. (Kazetta 1/1 020-026) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Kérte, hogy a közgyűlés a 8/4. számú előterjesztést vegye le napirendjei közül a felmerült új szempontok és igények miatt, és a következő ülésen tárgyalja a testület. (Kazetta 1/1 026-031) Vantara Gyula polgármester: Előterjesztőként kérte, hogy a közgyűlés a zárt ülésen az Egyebek napirendhez egy munkahelyteremtő támogatás tárgyú előterjesztést vegyen fel a pontok közé. A zárt ülés 4. számmal jelzett „Javaslat a Kórház Felügyelő Bizottság létszámának bővítésére” valamint a zárt ülés 5. pontban a „Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet főigazgatójának megbízása” tárgyú napirendekről az önkormányzati törvény 12. §-ának (4) bekezdése alapján zárt ülésen történő döntéshozatal szükséges. A zárt ülés 2. és 3. számú napirendeket a jogszabálynak megfelelően zárt ülésen tárgyalja a testület. Szavazásra bocsátotta a felsorolt napirendek zárt ülésen való tárgyalását. Tárgy:

Zárt ülés elrendelése

A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 188/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Z/1., illetve Z/6. jelű előterjesztések tárgyalására zárt ülés tartását rendeli el. Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a napirendet a kiegészítésekkel együtt. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a napirendet elfogadta.

NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1./

Vagyoni ügyek 1. Gázközmű vagyon feltárása Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály

2./

Fellebbezések elbírálása, méltányossági ügyek Előterjesztő: Dr. Tóth Kálmán osztályvezető Előkészítő: Szociális Osztály, Egészségügyi Osztály

3

3./

„Békéscsaba Egészségügyéért” kitüntetés adományozása Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok Előkészítő: Egészségügyi Osztály

4./

Javaslat a Kórház Felügyelő Bizottság létszámának bővítésére Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Egészségügyi Osztály

5./

A Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet főigazgatójának megbízása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkárság Személyzeti Csoport

6./

Egyéb zárt: Munkahelyteremtés támogatása és az Árpád sor 12. szám alatti ingatlan hasznosítása

Nyilvános ülés: 14.00 óra Alapítói döntéshozatalok 1./

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-vel kapcsolatos alapítói döntéshozatal 1.

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2006. évi éves (mérleg) beszámolója, (kiegészítő melléklet, üzleti jelentés, Felügyelő Bizottság jelentése, könyvvizsgálói jelenté) 2. Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2007. évi üzleti terve 3. Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóság Ügyrendje Előterjesztő: Borbíró Zoltán, az Igazgatóság elnöke Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály 4.

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt könyvvizsgálójának megválasztása valamint díjazásának megállapítása 5. Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt Igazgatóságának, és Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

2./

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-vel kapcsolatos alapítói döntéshozatal 1.

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2006. évi egyszerűsített éves (mérleg) beszámolója (kiegészítő melléklet, könyvvizsgáló jelentése, Felügyelő Bizottság jelentése) 2. Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2007. évi üzleti terve Előterjesztő: Sztankó János ügyvezető igazgató Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály 3.

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. könyvvizsgáló megválasztása, valamint díjazásának megállapítása

4 4.

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester

3./

A „Csabai Életfa” Kht-val kapcsolatos alapítói döntéshozatal 1.

„Csabai Életfa” Kht. 2006. évi egyszerűsített éves (mérleg) beszámolója (kiegészítő melléklet, Felügyelő Bizottság jelentése, könyvvizsgáló jelentése) 2. „Csabai Életfa” Kht. 2006. évi közhasznú beszámolója 3. A „Csabai Életfa” Kht 2007. évi üzleti terve Előterjesztő: Dr.Kiss Éva ügyvezető igazgató Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály 4.

„Csabai Életfa” Kht. könyvvizsgálójának megválasztása, valamint díjazásának megállapítása 5. „Csabai Életfa” Kht. Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester 4./

Vagyoni ügyek, pályázatok, fejlesztések 1. Beruházási Szabályzat jóváhagyása Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály 2.

Keretmegállapodás a Magyar Államvasutak Zrt., Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat között Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály, Városüzemeltetési Osztály 3.

Az önkormányzat 12/2005. (V.19.) vagyonrendeletének módosítása és egységes szerkezetbe foglalása Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály 4. Útépítési és felújítási pályázatokhoz tervek készítése Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Mezőgazdasági Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály

Környezetvédelmi

5. Orosházi úti körforgalom mellett létesítendő üzemanyagtöltő állomás ügye Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi Mezőgazdasági Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály

és

és

6. A 0526/1 hrsz-ú ingatlan utcaszélesítési ügye Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály

5 7. Tessedik Sámuel Főiskola, Kollégium felújítása és bővítése Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály 8.

Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati tömb rekonstrukció kivitelező közbeszerzési eljárás nyertesének kiválasztása (későbbi kiküldéssel) Előterjesztő: Bíráló Bizottság elnöke Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály

9. Pályázatok benyújtása kerékpárutak építésére Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai Fejlesztési Osztály 5./

Pénzügyi ügyek: 1. A 2006. évi könyvvizsgálói jelentés és könyvvizsgálói költségvetési beszámoló Előterjesztő: könyvvizsgáló 2. A 2006. évi költségvetés végrehajtásáról - rendeletalkotás Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 3.

A 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) rendelet módosítása rendeletalkotás Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 4.

Beszámoló a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság átadott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: Fodor Lajos, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály

6./

Beszámoló a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) 2006. évi működéséről Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: belső ellenőr

7./

Szociális és egészségügyi területet érintő ügyek: 1. „Idősbarát Önkormányzat Díj”-jal járó pénzjutalom felhasználása Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok Előkészítő: Szociális Osztály 2. Orvosi rendelők eszközpótlás szabályzata Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Egészségügyi Osztály

6 3. Háziorvosi rendelő székhelyének megváltoztatása iránti kérelem elbírálása Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, a Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Egészségügyi Osztály 8./

Városüzemeltetést érintő ügyek: 1. A közterületek rovására történt elbirtoklások ügyintézése Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 2. Tájékoztatás a tavaszi városi általános nagytakarítás végrehajtásáról Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 3. Murony község szennyvíz-befogadási kérelme Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály

9./

Oktatási, közművelődési és sportügyek: 1.

A 32/2007. (I.25.) közgyűlési határozat végrehajtása: Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium képzési szerkezetének megváltoztatása Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 2.

A 25/2007. (I.25.) közgy. határozat 3. pontjának végrehajtása, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium integrációjának eredményei Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 3.

A 25/2007. (I.25.) közgyűlési határozat 2. pontjának végrehajtása: az intézményi integrációk eredményei Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 4. Helytörténeti kollégium létrehozása Előterjesztő: Kiss Tibor, az Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 5. A Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola támogatási kérelme Előterjesztő: Kiss Tibor, az Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 6. Ifjúsági Ház és Általános Társaskör homlokzat felújítási terve Előterjesztő: Kiss Tibor, az Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály

7

10./

BEJELENTÉSEK

A közgyűlés a munkáját 9 óra 15 perckor zárt ülésen folytatja. Vantara Gyula polgármester: Napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Takács Péter és Tóth Károly képviselő. (Kazetta 2/1 030-067) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Ebéd szünet utáni nyilvános ülésen szeretne kérdést feltenni. (Kazetta 2/1 067-070) Takács Péter képviselő: A 2007. februári közgyűlésen képviselői kérdést intézett a polgármesterhez az ügyben, hogy milyen stádiumban van a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának, illetve a Hungarotel Rt-nek a peres ügye. A polgármestertől 30 napon belül megkapta a választ, melyben szerepelt néhány információ, többek között az is, hogy milyen ügyvédi irodákat bízott meg az önkormányzat, továbbá, hogy a megbízás milyen nagyságú volt és mennyi volt az előre kifizetett összeg. A válaszban szerepelt egy 2007. április 4-i dátum, mely a tárgyalás várható időpontja volt. Amennyiben a tárgyalás lezajlott, milyen eredmény született? Hanó Miklós alpolgármesterhez kérdése, hogyan zajlik a Barnevál felszámolása? Az újságcikkekből és más forrásokból olyan információhoz jutott, mely szerint a vízi vágó sor elkerül Békéscsabáról és így megpecsételődik a gyár sorsa. Az alpolgármester próbál ez ügyben lépéseket tenni, felveszi a kapcsolatot az illetékes miniszterrel az ügyben, hogy próbálja menteni a Barnevál helyzetét. Történtek-e lépések, és ha igen, melyek azok? Tudja, hogy az önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei, de egy fontos ügyről van szó. Kérdése dr. Benedek Mária jegyzőhöz: Folyik a hivatal átalakítása, mely elsősorban személyi változásokat indukált a legutóbbi időszakban. Meddig tart, és mikor fejeződik be? Mindenképpen hasznos lenne, ha a képviselő-testület tagjai tájékoztatást kapnának az átszervezéssel kapcsolatban, mi történt, miért történt és milyen a jelenlegi állapot? (Kazetta 2/1 070-102) Vantara Gyula polgármester: A Hungarotel ügyével kapcsolatban elmondta, hogy a 2007. április 4-i tárgyaláson nem történt ítélethirdetés, további kiegészítések és meghallgatások zajlottak. A következő tárgyalási nap a nyár folyamára van kitűzve. A Barnevál ügyében felkérte Hanó Miklós alpolgármestert, tájékoztassa a képviselőket. (Kazetta 2/1 102-107) Hanó Miklós alpolgármester: Az újságcikkben valós dolgok szerepeltek, 2004. júniusában az akkori Bábolna Rt. értékesített egy gépsort a MERIAN Szerviznek 34 millió forint összegben, melyet a mezőkovácsházi tulajdonossal történt egyezség alapján a felszámoló beemelte az árverésre meghirdetett össztulajdonba. Mezőkovácsházán tulajdonváltás történt, és az új tulajdonosok gazdasági érdekből megszüntetnék a gépsort, melynek az egyeztetése folyik. Megkereste a felszámolóval közösen Gráf József minisztert annak érdekében, hogy nem indokolja semmilyen érv, hogy a gépsor kiemelésre kerüljön, hiszen annakidején három területen, Orosházán, Békéscsabán és Mezőkovácsházán is volt kövér kacsa, liba sor vágó, de a felszámolás következtében nincs annyi árualap. Amennyiben feltöltésre kerülne a termék

8 eladható lenne. A szerződésben szereplő értékesített gépek 1997-es évjáratúak, a jelenlegi szerződésben pedig 2002. és 2003. évbeliek is beépítésre kerültek. Nem teljes gépsor érintett Mezőkovácsházán. A felszámoló is megpróbálja megakadályozni az elvitelt. Folyamatosan zajlanak a tárgyalások, és a város vezetése is azért dolgozik, hogy a Barnevál Békéscsabán újra termeljen, munkahelyeket teremtsen és a helyi árualapot termelőknek is újra munkahelyet biztosítson. (Kazetta 2/1 107-131) Dr. Benedek Mária jegyző: Tájékoztatásként elmondta, hogy 2007. február 15-én hozott közgyűlési határozat értelmében a hivatal átszervezésének generális határideje 2007. május 1. Május 1-jét követően lesz az alakuló apparátusi értekezlet, és ezután tudja a képviselőket írásban, illetve szóban tájékoztatni a következő közgyűlés alkalmával. (Kazetta 2/1 131-135) Vantara Gyula polgármester: Napirendi módosításként javasolta, hogy a nyilvános ülés első napirendjeként a vagyoni ügyek 8. a „Dr. Réthy Pál Kórház belgyógyászati tömb rekonstrukció” tárgyú előterjesztést tárgyalja a közgyűlés, tekintettel arra, hogy a meghívottak Budapestről érkeztek. Napirend tárgya: Tárgy:

Vagyoni ügyek, pályázatok, fejlesztések

„Dr. Réthy Pál kórház belgyógyászati tömb rekonstrukció” nyílt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének kiválasztása

Vantara Gyula polgármester: Kérdés, észrevétel nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 22 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 207/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Dr Réthy Pál kórház és rendelőintézet belgyógyászati tömb rekonstrukciója” tárgyban indított nyílt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjét és a második legjobb ajánlattevőjét az alábbiak szerint rendeli el kihirdetni: I. helyezett: INTEGRÁL Építő Zrt. II. helyezett: GEN-ÉP Kft.

bruttó 864.935.222,- Ft ajánlati árral. bruttó 869.481.922,- Ft ajánlati árral.

A nyertes ajánlattevővel a vállalkozási szerződést 2007. május 7-én kell megkötni. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. május 7.

Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a szakértők megjelenését. (Kazetta 2/1 135-166)

9 Hricsovinyi Tamás képviselő: A szavazásnál tartózkodott. (Kazetta 2/1 166-167) Napirend tárgya:

Békéscsaba Vagyonkezelő döntéshozatal

Zrt-vel

kapcsolatos

alapítói

Vantara Gyula polgármester: A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. 19. § /5/ bekezdése szerint: Az egyszemélyes korlátolt felelősségi társaságoknál, illetve részvénytársaságnál taggyűlés (közgyűlés) nem működik, a gazdasági társaság legfőbb szervének e törvényben, illetve a társasági szerződésben meghatározott hatáskörében az egyedüli tag (részvényes) írásban határoz. A határozathozatalról jegyzőkönyvet kell készíteni, és az alapítói döntéssel együtt továbbítani kell a gazdasági társaság ügyvezető igazgatójához a határozat nyilvántartásba vétele, valamint a cégbírósági eljárás lefolytatása érdekében. Tárgy:

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-vel kapcsolatos alapítói döntések

Vantara Gyula polgármester: Javaslatot tett Tímár Ella és Szilvásy Ferenc képviselőkre, mint jegyzőkönyv hitelesítőkre, és a jegyzőkönyvvezetőre Janyikné Kovács Mónik személyében.. Szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv hitelesítőkre és jegyzőkönyvvezetőre tett javaslatát. A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 208/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.t érintő alapítói döntésekhez jegyzőkönyv hitelesítőknek megválasztja Tímár Ella és Szilvásy Ferenc képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek megválasztja Janyikné Kovács Mónika köztisztviselőt. Tárgy:

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2006. évi éves beszámolója

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a beszámoló elfogadását javasolja a közgyűlésnek azzal a módosítással, hogy a határozat végrehajtási határideje 2007. április 27. legyen. A határozati javaslattal kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a bizottsági kiegészítéssel együtt. A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 209/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója a társaság 2006. évi éves beszámolóját 759.571 ezer forint

10 mérleg főösszeggel, 252.810 ezer forint saját tőkével, 5.187 ezer Ft adózás előtti eredménnyel és 7.038 ezer forint mérleg szerinti eredménnyel elfogadja. A mérleg szerinti eredmény összegét eredménytartalékba kell helyezni. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója a Felügyelő Bizottságnak a társaság 2006. évi éves beszámolójával kapcsolatos jelentését elfogadja.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója a Könyvvizsgálónak a társaság 2006. évi éves beszámolója felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését elfogadja.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója a társaság 2006. évi üzleti tervének teljesítéséről szóló beszámolót elfogadja, egyben a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 283/2006. (VI.8.) közgyűlési határozatát teljesítettnek tekinti.

Felelős: Határidő:

a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának Elnöke 2007. április 27.

Tárgy:

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. 2007. évi üzleti terve

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a 2007. évi üzleti terv elfogadását javasolja a közgyűlésnek azzal a módosítással, hogy a határozati javaslat 1./ pontjának végrehajtási határideje 2007. április 27. legyen. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/1 167-222) Baji Lajos képviselő: Áttekintette az üzleti tervet, és tudomása szerint az önkormányzat rendelkezik olyan tulajdonjoggal, melyet a Vagyonkezelő Rt. kezel. Az érintett ingatlan a Kinizsi-Csaba utca sarkán található. Javasolta és kérte, hogy a befejezetlen és kedvező helyen elhelyezkedő ingatlant az üzleti tervbe építsék be, az épületet újítsák fel, majd bérletként hasznosítsák. (Kazetta 2/1 222-237) Kozma János a Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója: Egy nem régen épült ingatlanról van szó, mely tulajdonilag nem teljesen tisztázott épületben helyezkedik el. Az épületben a civil szervezetek nyertek volna elhelyezést, de a magas beruházási költségek miatt az önkormányzat elvetette. A zrt. minden egyes hirdetésében szerepel az ingatlan, de a magas beruházási költségek miatt nem kívánták helyrehozni az épületet, hanem olyan konstrukciót keresnek a bérbeadásra, melyben egy lényegesen kedvezőbb bérleti díj fejében a bérlő alakítaná ki saját céljaira. Amennyiben a közgyűléstől utasítást kap az átalakításra, elvégzik a szükséges munkálatokat, de minimum 4-5 millió forintos beruházást von maga után. (Kazetta 2/1 237-250) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a Vagyonkezelő Zrt. 2007. évi üzleti tervét. (Kazetta 2/1 250-263) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

11 210/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója a társaság 2007. évre vonatkozó üzleti tervét 517.250 ezer forint nettó árbevétellel, 2.140 ezer forint adózás előtti eredménnyel és 25.000 e Ft nettó karbantartási összeggel jóváhagyja. A társaság részére átengedett ingatlanok hasznosításának ellenértékét 118.900 ezer forint + áfa, a közterület használati díj értékét pedig 18.600 ezer Ft + áfa összegben határozza meg, amely összeget a társaság az önkormányzat által kibocsátott számla alapján negyedévente, utólag 4 egyenlő részletben köteles megfizetni. Felelős: Határidő:

2.

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának Elnöke 2007. április 27.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója a 2007-ben rendelkezésre álló lakásfelújításra jóváhagyott keret terhére elvégzendő felújítási munkákat továbbra is a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével kívánja megvalósítani. A lakóingatlanok felújítási munkáinak előzetes költségterve ismeretében a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság hoz egyedi ügyekben döntést. Forrás: Felelős: Határidő:

lakásfelújításra jóváhagyott keret Hanó Miklós alpolgármester (Vállalkozási szerződés aláírása) Fodor Lajos a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának Elnöke 2007. december 31.

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója felhatalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságát, hogy 2007. évben az 1993. évi LXXVIII. tv. 11. §. (1) bekezdés a.) pontja figyelembevételével a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Stratégiai Fejlesztési Osztály Vagyonkezelési Csoporttal történt előzetes egyeztetést követően az azonnali beavatkozást igénylő hibák esetében 3.000.000 forint + áfa kereten belül a 2007-ben a lakásfelújításra jóváhagyott keret terhére lakásfelújításokat a 2. pontban rögzített felújítási munkákon felül, utólagos beszámolási kötelezettség mellett elvégeztessen. Felelős: Határidő:

a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának Elnöke 2007. december 31.

4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója felhatalmazza a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságát, hogy a 2007. évi üzleti tervben a karbantartásokra jóváhagyott 25.000 ezer forint + áfa keretösszeg felhasználásáról utólagos beszámolási kötelezettség mellett rendelkezzen. Felelős: Határidő:

a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának Elnöke 2007. december 31.

12 Tárgy:

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóság Ügyrendje

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság az ügyrend elfogadását módosítással javasolta. (Kazetta 2/1 266-280) Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság módosító javaslata: Az öt bizottsági tagból négy tag legyen jelen a bizottsági ülésen. A döntéshozatalhoz három egybehangzó szavazat szükséges. (Kazetta 2/1 280-288) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Abban a reményben, hogy a bizottság álláspontját a közgyűlés elfogadja, eltekint a véleménynyilvánítástól. Amennyiben a bizottsági módosítás nem kerül elfogadásra, a frakció nevében szót kér. (Kazetta 2/1 288-293) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Borbíró Zoltánt a Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága elnökét, mondja el a véleményét az előterjesztésben és a határozati javaslatban szereplő indokokkal kapcsolatban. (Kazetta 2/1 293-296) Borbíró Zoltán a Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke: Formai átszövegezésről van szó. Azt szerették volna, hogy az igazgatóság ügyrendjében a döntéshozatalnál három egybehangzó szavazat szerepeljen. Korábban is ez volt a kitétel, csak másként került megfogalmazásra. Elfogadja a bizottság véleményét, bár nem ért vele egyet, hiszen a három tag együttes szavazata biztosítja a minősített többségű szavazást. (Kazetta 2/1 296-304) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság módosító javaslatát, mely szerint a VII/3. pont első bekezdése a következő legyen: „az ülés határozatképes, ha azon legalább 4 tag jelen van.” - Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen, 10 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. A VII/4. pontjának b) bekezdés második mondata a következő legyen: „a szavazás során létszámtól függetlenül a döntéshozatalhoz három egybehangzó szavazat szükséges.” (Kazetta 2/1 304-324) Hirka Tamás képviselő: Öt fős bizottságról van szó, melynek értelmében három főnek a bizottsági ülésen jelen kell lennie. Értelmetlennek tartja a bizottsági módosítást. (Kazetta 2/1 324-331) Kozma János a Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója: Az igazgatóság ügyrendjében eddig is így szerepelt, – a szavazás során létszámtól függetlenül három egybehangzó szavazat minősül érvényes szavazatnak. – mely biztosította a szavazás helyességét. A jelenlegi szövegezés „a döntéshozatalhoz három egybehangzó szavazat szükséges”. Az ügyrend kimondja, hogy három szavazat esetén érvényes a szavazás, a gyakorlat is ez volt. Semmilyen lényeges változás nem történik, csak egy még korrektebb megfogalmazás történik. (Kazetta 2/1 331-345)

13 Köles István alpolgármester: Öt tagú bizottságról van szó, melyből három tag jelenléte szükséges ahhoz, hogy határozatképes legyen. A három tag csak konszenzussal dönthet? (Kazetta 2/1 345-351) Pap János képviselő: A megfogalmazás azért érdekes, mert érvényes a szavazás akkor is ha nem születik döntés. Jogtechnikai probléma merült fel az igazgatóság által előterjesztett anyagban. A bizottság tagjai a szakemberek segítségével egyeztetéseket folytattak annak érdekében, hogy a szövegezés jogilag és nyelvtanilag egyaránt pontos legyen. Egy öt fős testületben három fő részvétele elegendő, ez egy kisebbségeket védő, támogató kitétel volt a Vagyonkezelő Rt. működésében. Rugalmasan meg tudták oldani, és a későbbiekben is megoldják, de álláspontja szerint nem elegáns. (Kazetta 2/1 351-374) Vantara Gyula polgármester: A cégvezető kiegészítése úgy értelmezhető, hogy az eredeti javaslat, mely mellékelve van a határozathoz, támogatandó. Szavazásra bocsátotta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság módosító javaslatát, mely szerint a VII/4. pontjának b) bekezdés második mondata a következő legyen: „a szavazás során létszámtól függetlenül a döntéshozatalhoz három egybehangzó szavazat szükséges.” -

Megállapította, hogy a közgyűlés 11 igen, 5 nem szavazattal, 9 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta az eredeti határozati javaslatot és az ügyrendi módosításokat. A közgyűlés 17 igen, 4 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 211/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója a részvénytársaság igazgatóságának ügyrendjét a beterjesztett formában a következő módosítással elfogadja. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Ügyrendjének módosítása 1.

Az ügyrend III/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az Igazgatóság tagjai a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal – és ha a Gt. kivételt nem tesz –, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Az Igazgatóság tagjai a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a társasággal szemben a jogszabályok, az Alapító Okirat, illetve a társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. Ha a kárt az Igazgatóság határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

14

A társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzetét követően, az Igazgatóság tagjai ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. 2.

Az ügyrend V/1/n. pontjának harmadik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: - a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona a tartozásait nem fedezi. 3. Az ügyrend VII/2/a. pontjának utolsó francia bekezdése törlésre kerül. 4. Az ügyrend VII/3. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: -

Az ülés határozatképes, ha azon legalább 3 tag jelen van.

Az Igazgatóság Ügyrendjének módosítását az igazgatóság 12/2007. számú határozatával elfogadta. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester Borbíró Zoltán a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke 2007. április 27. Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálójának valamint díjazásának megállapítása

megválasztása,

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. (Kazetta 2/1 374-404) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Az előző hozzászólásában jelezte, hogy amennyiben a bizottság javaslatát a közgyűlés nem fogadja el, indokolja a döntést. Törvényes a döntés, de az önkormányzat olyan támadásnak teszi ki a Vagyonkezelő Zrt., melytől sikerült az elmúlt öt, hat évben megvédeni. A közgyűlés felszámolta a minimális bizalmat. Borbíró Zoltánnak elmondta, hogy a vagyonkezelés területén nem a törvény miatt van szükség a négy fős jelenlétre, hanem a bizalom és a politikai támadások elkerülése végett. Ezért mindig jelen kellett lennie négy tagnak. A kisebbség is tudja, hogy miről döntenek. A bizottság kiválaszt egy időpontot, mely biztosan nem felel meg két bizottsági tagnak, így megteremtették annak a lehetőségét, hogy folyamatos céltábla legyen. Ha ez volt a cél, gratulál, eddig azt gondolta, hogy nagyon hatékonyan működött, megfelelő vezetéssel, ellenzéki igazgatósági elnökkel. Nem volt egyetlen olyan ügy, amikor nyilvánosság előtt, politikai vita zajlott volna a vagyongazdálkodás több százmilliós tételeiről. Sajnálja, hogy a közgyűlés ezt másképp gondolja. (Kazetta 2/1 404-453) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselők figyelmét, hogy leszavazott napirendről tárgyalnak. (Kazetta 2/1 453-457) Köles István alpolgármester: A döntéssel a működést stabilizálják, megakadályoznak egy létező veszélyt, hogyha az ellenzék két tagja nem szeretne valamit megoldani, nem megy el az ülésre, és nincs igazgató tanács. A tagok időben megkapják a meghívót, tiszteletdíjat kapnak, ezért vegyenek részt az üléseken. (Kazetta 2/1 457-471)

15

Velkey Gábor képviselő: Tóth Károly képviselőnek igazat ad abban, hogy a konstrukció bizalomra épült és semmilyen tartalmi indoka nem volt annak, hogy bárki is ezzel a technikával az elmúlt időszakban meg szerette volna akadályozni a Vagyonkezelő Zrt. működését. Egy korábbi rendszerben a kisebbségben lévők jogait szűkítették, ez egyfajta bizalmatlanság, melyre senki nem szolgált rá. A három egybehangzó igen szavazat és az egyéb ügyrendi szabályok, mely az összehívásra vonatkoznak megfelelőek lehetnek. Minden képviselőnek kötelessége, hogy folyamatosan figyelje, hogy a testületi üléseket úgy hívnák-e össze akár jogszerűen, akár informálisan, hogy valaki tényszerűen távol van. Jelen pillanatban nem feltételez ilyesmit, de ha bekövetkezik, akkor a képviselőknek kell kezdeményezniük a szabályozás megváltoztatását. (Kazetta 2/1 471-503) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselők figyelmét, hogy feltételezésekbe ne bocsátkozzanak. Egy működő rendszer fogja bebizonyítani, hogy működőképes-e. (Kazetta 2/1 503-510) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Visszautasítja a bizalmatlanságot. Maga az előterjesztés, a módosító javaslat a bizalmatlanság, hiszen azt feltételezik, hogy egy fideszes többség nem tudja azt végrehajtani, amit egy MSZP-SZDSZ-es többség végrehajtott, vagyis nem avatják be kellőképpen a munkába. 1995. óta működik a Vagyonkezelő Zrt.. Előfordult-e az elmúlt 12 évben, hogy négy fővel legyen határozatképes, továbbá, hogy két fő szavazata is elégséges volt egy döntéshozatalhoz? A mostani állapothoz képest volt-e korábban a bizalom jeléül a most ellenzékben lévő pártok részéről volt-e javaslat arra, hogy az ülés négy fővel legyen határozatképes? (Kazetta 2/1 510-531) Baji Lajos képviselő: Rosszul érintette, hogy a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságban végigtárgyalt és többséget kapott javaslatot a közgyűlés nem vette tudomásul, mely a szakmai előkészítésnek egy igen komoly arculcsapása. Véleménye szerint, ha ez a későbbiek folyamán gyakorlattá válik, hogy a közgyűlés a bizottságok döntését nem veszi figyelembe, ellentmond a polgármester azon kívánságának, mely szerint a bizottságok sokkal nagyobb tekintélyt kapjanak. (Kazetta 2/1 531-551) Kozma János a Vagyonkezelő Zrt. ügyvezető igazgatója: Nem teljesen értette a képviselő kérdését. Az ülésen négy testületi tag jelenléte volt szükséges, továbbá három egybehangzó szavazatára. (Kazetta 2/1 551-001) Vantara Gyula polgármester: Felkérte a képviselőket, hogy ebédszünetben folytassák a napirenden túli vitát. Szavazásra bocsátotta az előterjesztést. A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

16 212/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója és egyszemélyes tulajdonosa a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 40. – 44. §-a figyelembe vételével, 2007. június 1. napjától 2008. május 31. napjáig terjedő időtartamra a gazdasági társaság könyvvizsgálói feladatát ellátó KRIZSÁN ÉS TÁRSAI Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft-t (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám, Cégjegyzék száma: 04-09-003490, Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagsági száma: 000417) – mint könyvvizsgálót – újraválasztja. A könyvvizsgálatért személyében felelős: Krizsán Miklós ügyvezető, bejegyzett könyvvizsgáló (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám alatti lakos, Magyar Könyvvizsgálói Kamara igazolványának a száma: 002823.) Az alapító a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért a könyvvizsgáló részére 2007. június 1. napjától havi 174.000,- Ft. + áfa díjazást állapít meg.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát az 1. számú mellékletben foglaltak szerint határozza meg. Az l. számú melléklet a határozat elválaszthatatlan részét képezi.

3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója és egyszemélyes tulajdonosa felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a jelen közgyűlési határozat (alapítói döntés) 1./ pontjában foglaltaknak megfelelően elkészített alapító okirat módosítást (2. számú melléklet), valamint a gazdasági társaság módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát aláírja.


Vantara Gyula polgármester Borbíró Zoltán, Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóság elnöke Kozma János cégvezető 2007. május 29. 1. számú melléklet

A gazdasági társaság könyvvizsgálójával kötendő megbízási szerződés lényeges elemeinek tartalmi meghatározása (A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41.§ (1) bekezdése alapján) 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alapító és a gazdasági társaság egyszemélyes tulajdonosa a közgyűlés 212/2007.(IV.26.) határozatával a KRIZSÁN ÉS TÁRSAI Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft-t (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám, Magyar Könyvvizsgálói Kamara ig. száma: 000417) bízta meg a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. könyvvizsgálói feladatainak ellátásával. A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős: Krizsán Miklós ügyvezető, bejegyzett könyvvizsgáló (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám, Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási száma: 002823).

17

Megbízott szavatol azért, hogy könyvvizsgálati tevékenység végzésére jogosult. 2.

A könyvvizsgálat célja és tartalma annak rögzítése, hogy a könyvvizsgáló a tulajdonos (alapító) önkormányzat részére a könyvvizsgálói feladatai ellátása során, megfelelő szakvéleményt alkosson a számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámoló (mérleg és eredmény-kimutatás, valamint a kiegészítő melléklet) megbízhatóságáról, valódiságáról és annak a törvényes előírásokkal való összhangjáról. A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni az alapító (közgyűlés) elé kerülő minden olyan ügyet, vagy az Igazgatóság által készített előterjesztést, amely a gazdasági társaság vagyoni és pénzügyi helyzetét, működésének eredményességét érinti. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy olyan tényt észlel, amely a cégvezető, az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság tagjainak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alapító közgyűlésének összehívását kezdeményezni. Ha az alapító közgyűlésének összehívására nem kerül sor, illetve az alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a cégbíróságot értesíti.

3.

A gazdasági társaság vonatkozásában a megbízott köteles a • • • •

számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény és más hatályos jogszabály alapján eljárni.

4.

A könyvvizsgálat tartalmazza: • a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának hitelesítését, • a gazdasági társaság belső szabályzataiban foglaltak végrehajtásának, betartásának ellenőrzését, • a gazdasági társaság vagyoni, pénzügyi, gazdasági helyzetének elemzését és értékelését.

5.

A megbízási időtartama: 2007. június 1. napjától 2008. május 31. napjáig terjed.

6.

A megbízó jogai és kötelezettsége: biztosítja, hogy a könyvvizsgálat részére folyamatosan és kellő időben a szükséges adatok rendelkezésre álljanak, biztosítja, hogy a megbízott a gazdasági társaság Igazgatóságának, valamint a Felügyelő Bizottságának ülésein részt vegyen, az ülések jegyzőkönyveit és határozatait tanulmányozás céljából a megbízott rendelkezésére bocsátja, a könyvvizsgálót - véleményének kialakítása céljából - minden gazdálkodással kapcsolatos döntésről, azok előkészítéséről időben informálja, nem korlátozza a könyvvizsgáló függetlenségét, és nem tanúsít olyan magatartást, amely a könyvvizsgálót a megbízási szerződésben foglaltak teljesítésében korlátozza, illetve korlátozhatja,

• • • •

18 • • • • 7.

tudomásul veszi, hogy az éves beszámoló adatait a könyvvizsgáló hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, illetve nem változtathatja meg, a könyvvizsgáló részére a feladatai ellátásához megfelelő munka-körülményeket biztosít, elfogadó nyilatkozatot ír alá abban az esetben is, ha a könyvvizsgáló hitelesítési záradék helyett korlátozó, függő, vagy elutasító záradékkal látja el az éves beszámolót, a megbízó „Teljességi nyilatkozat” kiadásával tesz tanúbizonyságot arról, hogy adat és információ-szolgáltatási kötelezettségének teljes körűen eleget tett. A megbízott kötelezettségei, jogai, az együttműködés módja:

• • • • • • • •

•

•

a megbízott köteles arról nyilatkozni, hogy a szerződés megkötésének nincs akadálya, a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatosan üzleti titoktartási kötelezettség terheli, nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely a közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti, köteles a megbízót folyamatosan tájékoztatni azokról a megállapításairól, amelyek a jelentés elkészítéséig, illetve a beszámoló hitelesítéséig kijavíthatók, módosíthatók, a vizsgálat eredményéről harmadik személynek csak a megbízó és/vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata írásos engedélyével adhat írásos, vagy szóbeli tájékoztatást, a megbízott a szerződés teljesítése érdekében szükség esetén szakértőt is alkalmazhat, akivel a megállapodás megkötése a könyvvizsgáló feladata, ez azonban nem lehet hatással a megbízott és megbízó által kölcsönösen elfogadott megbízási díjra, megbízott felelőssége az általa okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint áll fenn, megbízott köteles utóvizsgálatot kezdeményezni, amennyiben a jelentés elkészítése, illetve a beszámoló hitelesítése után olyan információk jutnak a tudomására, amelyek ellentétesek a jelentéssel, vagy a záradékkal. Az utóvizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedést meg kell tennie (pl. új záradék készítése, a régi visszavonása stb.), tanácskozási joggal részt vesz a gazdasági társaság Igazgatóságának, és a Felügyelő Bizottságának ülésein, valamint az alapítónak – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának - a gazdasági társaság éves beszámolóját és üzleti tervét tárgyaló közgyűlésén, a szerződés aláírásával egy időben elfogadó nyilatkozatot köteles adni a könyvvizsgálói megbízás elfogadásáról.

8./

A megbízási díj Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 212/2007. (IV.26.) közgyűlési határozata alapján 174.000,- Ft + áfa /hó.

9./

A megbízási díj fizetésének módja: a könyvvizsgáló által kibocsátott számla alapján átutalással történik.

10./

A szerződés felmondásának szabályai:

•

a szerződést a megbízó felmondhatja a határozott idő lejárta előtt, amennyiben a megbízott a vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy súlyosan megszegi azt,

19 • • • •

a megbízott a szerződés ideje alatt felmondhatja a szerződést, ha a megbízó a szerződéses kötelezettségeit tartósan nem teljesíti, a szerződés felmondását mind két fél köteles írásban indokolni, megjelölve azokat az okokat, amelyek a szerződés felmondásához vezettek, a felmondási idő mindkét fél részéről 3 hónap. A felmondási idő alatt mind két fél jogosult a szerződésből eredő jogait gyakorolni, illetve köteles a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tenni. A szerződés felmondására, illetve a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésbe tett megállapítások, vagy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.

11./

A megbízási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a könyvvizsgálat rendjére vonatkozó jogszabályok és szakmai szabályok rendelkezései az irányadók.

12./

Jogvitás esetekben a felek – hatáskörtől függően – a Békéscsabai Városi Bíróság, vagy a Békés Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

(A megbízási szerződés egyéb elemeinek tartalmában a megbízó és megbízott - a hatályos jogszabályok figyelembe vételével - szabadon állapodik meg.) 2. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS amely a Békés Megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon 04-10-001475. cégjegyzékszám alatt bejegyzett Békéscsaba Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság (5600 Békéscsaba, Irányi u.4-6.) 1995. szeptember 15-én kelt Alapító Okiratának módosításáról jött létre Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 212/2007.(IV.26.) határozata alapján az alábbiak szerint: 1./ Az alapító okirat 11.1 pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 11.1

Az alapító által kijelölt könyvvizsgáló 2008. május 31. napjáig: KRIZSÁN ÉS TÁRSAI Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám, Cégjegyzék száma: 04-09-003490, Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagsági száma: 000417) A könyvvizsgálói feladatokat Krizsán Miklós, (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám, Magyar Könyvvizsgálói Kamara igazolványának a száma: 002823.) bejegyzett könyvvizsgáló látja el. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az igazgatóság a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot az alapítónak.

2./

Az alapító okirat egyéb rendelkezései nem változnak.

20 3./

Az alapító okirat módosítást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlése a 212/2007. (IV.26.) határozatával fogadta el.

Békéscsaba, 2007. április 26. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Képviseli: Vantara Gyula polgármester Az Alapító Okirat módosítást ellenjegyzem: …………………………………. ügyvéd Tárgy:

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának és Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolta a közgyűlésnek. Van-e kiegészítés, észrevétel? (Kazetta 2/2 001-008) Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság javasolja, hogy az igazgatósági elnök díjazását 100.000 Ft/hó, tagjainak 81.000 Ft/hó, a Felügyelő Bizottság elnökének 81.000 Ft/hó, tagjainak 63.000 Ft/hó összegben állapítsa meg a közgyűlés. (Kazetta 2/2 008-015) Vantara Gyula polgármester: Van-e a módosító javaslattal kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2 015-017) Bokros Mátyás képviselő: Mi indokolja a díjazás összegének emelését? (Kazetta 2/2 017-018) Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Az infláció 7 %-os, ez a tagok díjazásának 3,7 %-os emelését indokolja. (Kazetta 2/2 018-022) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság módosító javaslatát. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elfogadott módosításokkal együtt. A közgyűlés 18 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta:

21 213/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. alapítója és tulajdonosa a gazdasági társaság Alapító Okiratának 8.2 d/ pontja alapján az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazását 2007. május l. napjától az alábbi összegben állapítja meg: -

Igazgatóság elnöke: tagjai:

-

Felügyelő Bizottság elnöke: tagjai:


100.000,- Ft/hó 81.000,- Ft/hó 81.000,- Ft/hó 63.000,- Ft/hó

Vantara Gyula polgármester a határozat közléséért Borbíró Zoltán, az Igazgatóság elnöke és Kozma János cégvezető a határozat végrehajtásáért 2007. május hótól folyamatos

Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a Vagyonkezelő Zrt. cégvezetőjének és Igazgató Tanácsa részvételét. A napirendi pontok szerint a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-vel kapcsolatos alapítói döntéshozatal című előterjesztés következne, de tekintettel arra, hogy a kft-hez francia vendégek érkeztek, ezért kéri az ügyvezető igazgató, hogy a közgyűlés ebédszünet után tárgyalja a napirendet. Napirend tárgya:

A „Csabai Életfa” Kht-val kapcsolatos alapítói döntéshozatal

Vantara Gyula polgármester: Javaslatot tett Tímár Ella és Szilvásy Ferenc képviselőkre, mint a jegyzőkönyv hitelesítőkre, valamint Illés Réka jegyzőkönyvvezető személyére. Elvállalják-e a feladatot? Igen. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 214/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Csabai Életfa” Kht-t érintő alapítói döntésekhez jegyzőkönyv hitelesítőknek megválasztja Tímár Ella és Szilvásy Ferenc képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek megválasztja Illés Réka köztisztviselőt. Tárgy:

„Csabai Életfa” Kht. 2006. évi mérlegbeszámolója

22 Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, valamint az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a 2006. évi beszámolót elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Van-e észrevétel a 2006. évi beszámolóval kapcsolatban? (Kazetta 2/2 022-062) Takács Péter képviselő: Amikor a közgyűlés létrehozta a „Csabai Életfa” Kht-t és meghatározta a meglévő működési formát, az az érv vezérelte, hogy a működési forma jól szolgálja azt a lehetőséget, mely szerint vállalkozói feladatot is ellát. Az alap konstrukció az volt, hogy a fejkvótás támogatásból, a lakók által befizetett hozzájárulási költségből, valamint az üzleti tevékenységből származó bevételből fenntartja magát az intézmény. Sajnálattal meg kell állapítani, hogy ez nem következett be, részben az állami normatíva csökkentése miatt, másrészt az a vállalkozói tevékenység, melyet az induláskor terveztek, kis részben valósult meg bevétel szempontjából is. A beszámolóval kapcsolatban lenne néhány kérdése, melyre az intézmény igazgatójától kér választ. Bevételek sorában számára nem ismert a konyha bérleti díja. A ráfordításoknál az élelmiszer alapanyag mit tartalmaz, továbbá az élelmiszerszolgáltatásnál a 4.724.000 Ft-os tétel mit jelent? Amennyiben jól értelmezte a könyvvizsgálói jelentésben a 10 %-os számla egy időre felszámolásra került, annak ellenére, hogy törvényi kitétel egyrészről a külön kezelés, másrészről pedig a kht. és az önkormányzat között kötött megállapodás 13. pontja is tartalmazza, hogy a 10 %-ot semmivel összevonni nem lehet. Mi a magyarázata a tett intézkedéseknek? (Kazetta 2/2 062-088) Vantara Gyula polgármester: Felkérte dr. Kiss Éva igazgatót, a „Csabai Életfa” Kht. ügyvezető igazgatóját válaszoljon a képviselő által feltett kérdésekre. (Kazetta 2/2 088-090) Dr. Kiss Éva a „Csabai Életfa” Kht. ügyvezető igazgatója: A képviselő első kérdésére válaszolva elmondta, hogy a konyha bérleti díja teszi ki az össz bérleti díj bevételük 80 %-át, mely összegszerűen a jelzett összeg 80 %-ának felel meg. 2006. évben az élelmiszer alapanyagot a „Csabai Életfa” Kht. vásárolta meg a konyhai tevékenységhez, míg az élelmiszer szolgáltatás keretében a humán erőforrás biztosítása zajlott. A tavalyi évben ketté lett választva a konyha működése, saját maguk szerezték be a nyersanyagot, de a humánerőforrást, mely az eddigi élelmezési tevékenységükben a legnagyobb problémát jelentette, vállalkozásba került, a munkaerőt a vállalkozó biztosította a tevékenységhez. A könyvvizsgáló jelentésében jelzi, hogy az elkövetkezendő időben olyan befektetést kell találni a pénzeszközök lekötésére, mely a könyvvizsgáló kívánalmainak is megfelel. Az ellátási szerződésből kitűnik, hogy elkülönítetten kell kezelni a 10 %-át az egyszeri használatbavételi díjnak, de abban az esetben, ha folyószámlán kötnek le pénzösszeget, rendkívül alacsony kamattal jár, ezért kamatozó betétben helyezték el. Ugyan úgy követhető és az év végén visszarendezve, elkülönítetten rendelkezésre állt, és tízszeres nyereséget eredményezett a folyószámla lekötéshez képest. (Kazetta 2/2 090-111)

23

Takács Péter képviselő: A konyha bérbeadása úgy történt, hogy fizetett egy meghatározott összeget a bérbe vevő, az alapanyagot maga a kht. vásárolta, plusz élelmezés szolgáltatás címén a bérét is lefinanszírozta az ott dolgozóknak? (Kazetta 2/2 111-116) Dr. Kiss Éva a „Csabai Életfa” Kht. ügyvezető igazgatója: Igen, azt jelenti, de nem ugyan azt a bért, mint amit korábban kifizettek, hanem egy jóval alacsonyabb összeget, hiszen nem közalkalmazotti bért fizettek a vállalkozónak, hanem a minimálbér alapján megtett ajánlatát elfogadva, több jelentkező közül kiválasztva, közbeszerzési pályázattal. (Kazetta 2/2 116-120) Takács Péter képviselő: Nagyon jó ötletnek tartja. Azért tette fel a konyhával kapcsolatos kérdését, mert, amikor a kht. eszközbeszerzését tárgyalta a közgyűlés, nem véletlenül alakított ki olyan formát, mint amit a mai napig alkalmaz a kht. Az önkormányzat abban reménykedett, hogy nem csak hogy bérbe adja a konyhát, hanem plusz szolgáltatást fog végezni a békéscsabai cégek felé, és a plusz bevételt visszaforgatja a kht. fenntartásába. (Kazetta 2/2 120-129) Dr. Kiss Éva a „Csabai Életfa” Kht. ügyvezető igazgatója: A konyha bérbeadása a tulajdonos döntésének megfelelően történt, a Felügyelő Bizottság tudtával. A Bíráló Bizottságban a Felügyelő Bizottság tagjai vettek részt, melyet fontosnak tartott elmondani. A 2007. évi üzleti tervükből kitűnik, hogy a tevékenység egészében kerül vállalkozásba adásba. (Kazetta 2/2 129-134) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a kiegészítésekkel együtt. A közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 215/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Csabai Életfa Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítója a társaság 2006. évi mérlegét 26 334 000 Ft egyező eszköz-forrás oldali főösszeggel és -1 157 000 Ft mérleg szerinti eredménnyel (veszteséggel) állapítja meg.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Csabai Életfa Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítója a Felügyelő Bizottságnak a 2006. évi (mérleg) beszámolójával kapcsolatos jelentését elfogadja.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Csabai Életfa Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítója a könyvvizsgáló jelentését a 2006. évi beszámoló felülvizsgálatáról elfogadja.

24 4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése fenti határozataival a Csabai Életfa Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság 2006. évi üzleti tervére vonatkozó 290/2006. (VI. 8.) határozatát a közgyűlés teljesítettnek tekinti.

Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester a határozat közléséért Dr. Kiss Éva ügyvezető a határozat végrehajtásáért 2007. május 31. „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat működtető Kht. 2006. évi közhasznú beszámolója

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, továbbá az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, melyet elfogadásra javasolt a közgyűlésnek. A közhasznú beszámolóval kapcsolatban van-e kérdés? Nincs. Szavazásra bocsátotta a „Csabai Életfa” Kht. 2006. évi közhasznú beszámolóját. A közgyűlés 21 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 216/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Csabai Életfa Nyugdíjasházat működtető Közhasznú Társaság alapítója a társaság 2006. évi közhasznú beszámolóját elfogadja. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester a határozat közléséért Dr. Kiss Éva ügyvezető a közhasznú beszámoló közzétételéért 2007. május 31.

Tárgy:

„Csabai Életfa” Kht. 2007. évi üzleti terve

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság javasolja a határozati javaslat 1. pont „A” változatának elfogadását. A veszteség összegéig 2004. március 25-én kötött „ellátási szerződés” 12. pontja alapján nyújtson az önkormányzat támogatást a kht. részére oly módon, hogy az összeg 1/12-ed része kerüljön havonta kifizetésre. Forrás az általános tartalék. A kht. ügyvezető igazgatója a 2007. szeptemberi közgyűlésen adjon tájékoztatást az üzleti terv I. félévi teljesítéséről. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság az üzleti terv oly módon történő elfogadását javasolja, hogy a veszteség ne haladja meg az 5 millió Ft-ot. Van-e kérdés? (Kazetta 2/2 134-165) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Újabb információk alapján támogatja a határozati javaslat 1. pont „A” változatát, tekintettel arra, hogy a csökkentésre csekély az esély. (Kazetta 2/2 165-169)

25 Takács Péter képviselő: Az előterjesztésből kitűnik, hogy alapos munka folyik annak érdekében, hogy konstrukcióváltásra kerüljön sor a kht. működési formájában, vagy a fenntartó megváltoztatását érintően. Szeretne tájékoztatást kapni ez ügyben. Mennyire megalapozott, hogy az egyszeri használatbavételi díj 30 %-ából mindösszesen 3 millió forint fog befolyni ebben az évben? Az üzleti tervben szerepelnie kell-e annak a 7 millió forintnak, melyet az önkormányzat kölcsönként nyújtott az előző döntés alapján? Amennyiben a közgyűlés elfogadja a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság előterjesztését, melyet dr. Kerekes Attila képviselő is támogatott, akkor jól értelmezi, hogy 87.000 Ft/hó összeget tenne ki a személyi hozzájárulás költsége? (Kazetta 2/2 169-193) Fodor Lajos a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A 87.000 Ft/hó összeg, vagy maximum a nyugdíjak 80 %-a. Nagyon sok kisnyugdíjas él, aki nem kapja meg a fent említett összeget. A szociális otthonban lakó nyugdíjasok egy csoportja sem tudja kifizetni a meghatározott összeget, ezért véleménye szerint más formában kellene a „Csabai Életfa” Khtt gazdaságilag működtetni. (Kazetta 2/2 193-206) Vantara Gyula polgármester: A májusi közgyűlésen szerepelnie kell annak az előterjesztésnek, mely az átalakítás formájáról dönt annak érdekében, hogy 2007. december 31-ére a „Csabai Életfa” Kht. felkészülten és a változásoknak megfelelően át tudjon alakulni. Nehéz és kemény munka vár a kht. dolgozóira, nem biztos, hogy minden lakó és hozzátartozó vállalni tudja a 87.000 Ft-os térítési díjat. (Kazetta 2/2 206-219) Dr. Kiss Éva a „Csabai Életfa” Kht. ügyvezető igazgatója: Tájékoztatásként elmondta, hogy a Szociális- és Gyámhivatal Regionális Békés Megyei Szervezete kimutatást készített, melyből kitűnik, hogy az önköltség arányában az intézményi térítési díjat nem az idei évi állami normatíva alapján kell meghatározni, hanem a tavalyi évi normatívát kell figyelembe venni. Amennyiben a következő időszakban jegyzői előterjesztésben tárgyalásra kerül, akkor már ezt fogja tartalmazni, nem 87.000 Ft/hó lesz az intézményi térítési díj ennek megfelelően, hanem ennél lényegesen alacsonyabb, hiszen az idei normatíva 20 %-al alacsonyabb, mint a tavalyi évi. Ez jó hír mindenki számára. A közgyűlés döntésének megfelelően az idei évi működésük eddigi támogatása előleg formájában történt az önkormányzat részéről, mely 7 millió forintos összeget tett ki. Amíg végleges döntés nem születik, az üzleti tervben az összeg nem szerepelhet. A 30 %-os elkülönített számláról felhasználandó idei évi összegben csak azt az összeget jelölte meg, mely az előterjesztés elkészítéséig már befolyt. (Kazetta 2/2 219-244) Vantara Gyula polgármester: Egyéb kérdés, észrevétel? A bizottsági elnök ismertesse a bizottság vagy a saját javaslatát. (Kazetta 2/2 244-250) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A bizottság nevében nem vonhatja vissza, de saját maga megváltoztatta véleményét. (Kazetta 2/2 250-252)

26 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság 5 millió Ft-os felső határra vonatkozó kezdeményezését, azzal a megjegyzéssel, hogy dr. Kerekes Attila nem támogatta a javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 9 igen, 9 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elutasította. (Kazetta 2/2 252-265) Baji Lajos képviselő: Javasolta, hogy a nagyobb összeg szavazásától haladjanak a kisebb összeg felé. (Kazetta 2/2 265-268) Vantara Gyula polgármester: A képviselők megállapodtak az előzőekben arról, hogy sorrendben szavaznak. (Kazetta 2/2 268-270) Baji Lajos képviselő: Bizonyos esetekben ez az eljárás, melyről hosszabb vitát folytattak a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén is. A húszban benne van a tíz, de ha húszat szeretne elfogadni? A gazdasági logika is ezt követeli, hiszen ismert, hogy a kht. 20 millió Ft-os hiányt halmozott fel. Amennyiben a húszon belül megmarad a hiánypótlás, menet közben vissza lehet térni. A „feszes” gazdálkodás ebben az esetben is kötelezettsége a khtnak. Javasolta, hogy amennyiben a közgyűlés számára nyilvánvaló a 20 millió Ft körüli éves hiány, kezdjék a szavazást ezzel az összeggel. (Kazetta 2/2 270-280) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Baji Lajos képviselő javaslatát, mely szerint a közgyűlés a határozati javaslat b) változatáról szavazzon, majd az a) változatról. Előterjesztőként nem javasolja a cserét. -


Hanó Miklós alpolgármester nemmel szavazott, így a szavazati arány helyesen: 8 igen, 10 nem szavazat, 5 tartózkodás. Szavazásra bocsátotta az eredeti előterjesztést a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság kiegészítésével együtt az a) változat elfogadására. A közgyűlés 18 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 217/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Csabai Életfa Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaság alapítója a társaság 2007. évi üzleti tervét 122 374 000 Ft összes bevétellel 133 194 000 Ft összes ráfordítással -10 820 000 Ft eredménnyel (veszteséggel)

27

elfogadta. A veszteség összegéig a 2004. március 25-én kötött „Ellátási szerződés” 12. pontja alapján az önkormányzat támogatást nyújt a Kht. részére oly módon, hogy az összeg 1/12-ed része havonta kerül kifizetésre. Forrás: Általános tartalék. A Kht. ügyvezető igazgatója a közgyűlés 2007. szeptemberi ülésén adjon tájékoztatást az üzleti terv I. félévi teljesítéséről. Felelős: Határidő: 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2007. június 1-től módosítja a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 21/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet azon részét, mely a Csabai Életfa Nyugdíjasházban fizetendő térítési díjról rendelkezik Felelős: Határidő:

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester a határozat közléséért Dr. Kiss Éva ügyvezető a határozat végrehajtásáért 2007. szeptemberi közgyűlés az I. félévi teljesítésről 2007. december 31.

Dr. Benedek Mária jegyző a rendelet módosítás előkészítéséért és előterjesztéséért 2007. május 31.

„Csabai Életfa” Kht. könyvvizsgálójának megválasztása, valamint díjazásának megállapítása

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság javasolja a határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2 280-301) Pap János képviselő: Rendkívül izgalmas, hogy a polgármester még a „Csabai Életfa” Kht. könyvvizsgálói posztjával kapcsolatban is bizalmi válságot vélt felfedezni, az meg különösen az, hogy minden könyvvizsgálót egy évre bíz meg az önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy valami történni fog, de még senki számára nem ismert az esemény. (Kazetta 2/2 301-307) Vantara Gyula polgármester: Bizonyára elkerülte a képviselő figyelmét Takács Péter képviselőnek adott válasz, mely szerint 2007. májusában az előterjesztések között szerepel a „Csabai Életfa” Kht. anyaga. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2 307-320) A közgyűlés 17 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta:

28 218/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a „Csabai Életfa” Kht. alapítója és egyszemélyes tulajdonosa a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 40. – 44. §-a figyelembe vételével, 2007. június 1. napjától 2008. május 31. napjáig terjedő időtartamra a gazdasági társaság könyvvizsgálói feladatainak ellátásával a PANKY Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft-t (5700 Gyula, Madarász köz 6. szám, Cégjegyzék száma: 04-09-002435, Magyar Könyvvizsgálói Kamara ig. száma: 000419) – mint könyvvizsgálót - bízza meg. A könyvvizsgálatért személyében felelős: Pankucsi János ügyvezető, okleveles könyvvizsgáló (5700 Gyula, Madarász köz 6. szám alatti lakos, Magyar Könyvvizsgálói Kamara ig. száma: 002842.) Az alapító a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért a könyvvizsgáló részére 2007. június 1. napjától havi 88.000,- Ft. + áfa díjazást állapít meg.

2./


3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a „Csabai Életfa” Kht. alapítója és tulajdonosa felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a jelen közgyűlési határozat (alapítói döntés) 1./ pontjában foglaltaknak megfelelően elkészített alapító okirat módosítást (2. számú melléklet), valamint a gazdasági társaság módosított és egységes szerkezetben foglalt alapító okiratát aláírja.


Vantara Gyula polgármester Dr. Kiss Éva ügyvezető igazgató 2007. május 29. 1. számú melléklet

A gazdasági társaság könyvvizsgálójával kötendő megbízási szerződés lényeges elemeinek tartalmi meghatározása (A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41.§ (1) bekezdése alapján) 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alapító és a gazdasági társaság egyszemélyes tulajdonosa a közgyűlés a 218/2007.(IV.26.) határozatával a PANKY Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t (5700 Gyula, Madarász köz 6 szám, Cégjegyzék száma: 04-09-002435, Magyar Könyvvizsgálói Kamara ig. száma: 000419) bízta meg a „Csabai Életfa” Kht könyvvizsgálói feladatainak ellátásával. A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős: Pankucsi János ügyvezető, okleveles könyvvizsgáló (5700 Gyula, Madarász köz. 6. szám, Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási száma: 002842). Megbízott szavatol azért, hogy könyvvizsgálati tevékenység végzésére jogosult.

29

2.

A könyvvizsgálat célja és tartalma annak rögzítése, hogy a könyvvizsgáló a tulajdonos (alapító) önkormányzat részére a könyvvizsgálói feladatai ellátása során, megfelelő szakvéleményt alkosson a számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámoló (mérleg és eredmény-kimutatás, valamint a kiegészítő melléklet) valamint, a közhasznúsági jelentés megbízhatóságáról, valódiságáról és annak a törvényes előírásokkal való összhangjáról. A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni az alapító (közgyűlés) elé kerülő minden olyan ügyet, vagy ügyvezető által készített előterjesztést, amely a gazdasági társaság vagyoni és pénzügyi helyzetét, működésének eredményességét érinti. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy olyan tényt észlel, amely az ügyvezető igazgató, vagy a felügyelő bizottság tagjainak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alapító közgyűlésének összehívását kezdeményezni. Ha az alapító közgyűlésének összehívására nem kerül sor, illetve az alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget, valamint a cégbíróságot értesíti.

3.

A gazdasági társaság vonatkozásában a megbízott köteles a • számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, • a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény, • a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, • a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, 224/2000.(XII.19.) Korm. rendelet, • a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény és más hatályos jogszabály alapján eljárni.

4.

A könyvvizsgálat tartalmazza: • a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának hitelesítését, • a gazdasági társaság belső szabályzataiban foglaltak végrehajtásának, betartásának ellenőrzését, • a gazdasági társaság vagyoni, pénzügyi, gazdasági helyzetének elemzését és értékelését.

5.


6.

A megbízó jogai és kötelezettsége: • biztosítja, hogy a könyvvizsgálat részére folyamatosan és kellő időben a szükséges adatok rendelkezésre álljanak, • biztosítja, hogy a megbízott a gazdasági társaság Felügyelő Bizottságának ülésein részt vegyen, az ülések jegyzőkönyveit és határozatait tanulmányozás céljából a megbízott rendelkezésére bocsátja, • a könyvvizsgálót - véleményének kialakítása céljából - minden gazdálkodással kapcsolatos döntésről, azok előkészítéséről időben informálja,

30 • • • • •

nem korlátozza a könyvvizsgáló függetlenségét, és nem tanúsít olyan magatartást, amely a könyvvizsgálót a megbízási szerződésben foglaltak teljesítésében korlátozza, illetve korlátozhatja, tudomásul veszi, hogy az éves beszámoló adatait a könyvvizsgáló hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, illetve nem változtathatja meg, a könyvvizsgáló részére a feladatai ellátásához megfelelő munkakörülményeket biztosít, elfogadó nyilatkozatot ír alá abban az esetben is, ha a könyvvizsgáló hitelesítési záradék helyett korlátozó, függő, vagy elutasító záradékkal látja el az éves beszámolót, a megbízó „Teljességi nyilatkozat” kiadásával tesz tanúbizonyságot arról, hogy adat és információ-szolgáltatási kötelezettségének teljes körűen eleget tett.

7.

A megbízott kötelezettségei, jogai, az együttműködés módja: • a megbízott köteles arról nyilatkozni, hogy a szerződés megkötésének nincs akadálya, • a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatosan üzleti titoktartási kötelezettség terheli, • nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely a közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti, • köteles a megbízót folyamatosan tájékoztatni azokról a megállapításairól, amelyek a jelentés elkészítéséig, illetve a beszámoló hitelesítéséig kijavíthatók, módosíthatók, • a vizsgálat eredményéről harmadik személynek csak a megbízó és/vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata írásos engedélyével adhat írásos, vagy szóbeli tájékoztatást, • a megbízott a szerződés teljesítése érdekében szükség esetén szakértőt is alkalmazhat, akivel a megállapodás megkötése a könyvvizsgáló feladata, ez azonban nem lehet hatással a megbízott és megbízó által kölcsönösen elfogadott megbízási díjra, • megbízott felelőssége az általa okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint áll fenn, • megbízott köteles utóvizsgálatot kezdeményezni, amennyiben a jelentés elkészítése, illetve a beszámoló hitelesítése után olyan információk jutnak a tudomására, amelyek ellentétesek a jelentéssel, vagy a záradékkal. Az utóvizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedést meg kell tennie (pl. új záradék készítése, a régi visszavonása stb.), • tanácskozási joggal részt vesz a gazdasági társaság Felügyelő Bizottságának ülésein, valamint az alapítónak – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának - a gazdasági társaság éves beszámolóját és üzleti tervét tárgyaló közgyűlésén, • a szerződés aláírásával egy időben elfogadó nyilatkozatot köteles adni a könyvvizsgálói megbízás elfogadásáról.

8./

A megbízási díj Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 218/2007. (IV.26.) közgyűlési határozata alapján 88.000,- Ft + áfa/hó.

31 9./


10./

A szerződés felmondásának szabályai: • a szerződést a megbízó felmondhatja a határozott idő lejárta előtt, amennyiben a megbízott a vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy súlyosan megszegi azt, • a megbízott a szerződés ideje alatt felmondhatja a szerződést, ha a megbízó a szerződéses kötelezettségeit tartósan nem teljesíti, • a szerződés felmondását mind két fél köteles írásban indokolni, megjelölve azokat az okokat, amelyek a szerződés felmondásához vezettek, • a felmondási idő mindkét fél részéről 3 hónap. A felmondási idő alatt mind két fél jogosult a szerződésből eredő jogait gyakorolni, illetve köteles a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tenni. A szerződés felmondására, illetve a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésbe tett megállapítások, vagy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.

11./


12./


(A megbízási szerződés egyéb elemeinek tartalmában a megbízó és megbízott - a hatályos jogszabályok figyelembe vételével - szabadon állapodik meg.) 2. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA A személyes gondoskodást nyújtó, ellátást biztosító intézmény működése céljából Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a közgyűlés 659/1999.(IX.30.) /módosítva: a 729/1999.(X.20.); a 804/1999.(Xi.18.); a 96/2000.(II.18.) a 154/2000.(III.16.); a 366/2001.(VII.12.); a 316/2002.VII.11.); a 290/2006.(VI.8.); valamint 661/2006.(XII.14.) közgyűlési határozatával, a Polgári Törvénykönyv 57 §-a, a Gazdasági társaságokról 2007. évi CXLIV. törvény, a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4. §. rendelkezései szerint közfeladat ellátására közhasznú tevékenységet folytató egyszemélyes Közhasznú Társaság Alapító Okirata a közgyűlés 218/2007.(IV.26.) határozata értelmében az alábbiak szerint módosul: Az Alapító Okirat 9.3.1. pontja az alábbi bekezdéssel egészül ki:

32 „A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezető a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot az alapítónak.” Az Alapító Okirat 9.3.2 pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „9.3.2. A társaság könyvvizsgálója 2007. június 1. napjától 2008. május 31. napjáig: PANKY Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (5700 Gyula, Madarász köz 6. szám, Cégjegyzék száma: 04-09-002435, Magyar Könyvvizsgálói Kamara igazolvány száma: 000419). A könyvvizsgálói tevékenységet személyében Pankucsi János ügyvezető, okleveles könyvvizsgáló (5700 Gyula, Madarász köz 6. szám alatti lakos, Magyar Könyvvizsgálói Kamara igazolvány száma: 002842.) végzi.” Egyebekben az alapító okirat rendelkezései változatlanul fennállnak. Jelen alapító okirat módosítás az Alapító akaratával mindenben megegyezik. Békéscsaba, 2007. április 26. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseletében Vantara Gyula polgármester Az alapító okirat módosítást ellenjegyzem: ……………………………………………. ügyvéd Tárgy:

„Csabai Életfa” Kht. Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása

Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Módosító javaslata: A Felügyelő Bizottság tagjainak díjazása 7 %-al emelkedjen, ennek értelmében a Felügyelő Bizottság elnöke 50.000 Ft/hó, tagjai 44.000 Ft/hó díjazásban részesüljenek. (Kazetta 2/2 320-323) Bokros Mátyás képviselő: Akkor, amikor a kht. 20 millió forintos hiánnyal számol, és az önkormányzat elvárja az intézményeitől a 4 %-os csökkentést, mi indokolja a díjazás emelését? (Kazetta 2/2 323-328) Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A 7 %-os infláció. (Kazetta 2/2 328-330) Bokros Mátyás képviselő: Ilyen megfontolásból az infláció arányában miért nem növeli az önkormányzat az intézmények költségvetését? Nem elfogadható a válasz. (Kazetta 2/2 330-334) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2 334-342)

33

A közgyűlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 8 tartózkodással a következő határozatot hozta: 219/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes „Csabai Életfa” Kht. alapítója és tulajdonosa a gazdasági társaság Alapító Okiratának 10.1.1 pontja alapján a tisztségviselők díjazását 2007. május l. napjától az alábbi összegben állapítja meg: Felügyelő Bizottság elnöke: tagjai: Felelős:

50.000,- Ft/hó 44.000,- Ft/hó

Határidő:

Vantara Gyula polgármester, a határozat közléséért Dr Kiss Éva ügyvezető igazgató, a határozat végrehajtásáért 2007. május hótól folyamatos

Tárgy:

Képviselői javaslat a „Csabai Életfa” Kht. intézménnyé alakítása

Takács Péter képviselő: A májusi előterjesztésben szerepel-e majd, hogy az előkészítő vizsgálja meg a kht. intézménnyé történő átalakítását? Ha nem, az előkészítők figyelmébe ajánlja. Minden úgy működik, mint egy intézménynél, azzal a különbséggel, hogy kht. a neve és előterjesztéseket kell készíteni. (Kazetta 2/2 342-348) - Takács Péter képviselő javasolta, hogy a közgyűlés bízza meg Dr. Benedek Mária jegyzőt azzal, hogy vizsgálja meg az Csabai Életfa Kht. intézménnyé alakításának lehetőségét. Vantara Gyula polgármester: 12 óra 13 perckor ebédszünetet rendelt el, a közgyűlés a munkáját 14 órakor folytatja. (Kazetta 2/2 348-352) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Rendkívüli bizottsági ülést tartanak 14 órai kezdettel, amennyiben lehetséges a közgyűlés 14 óra 10 perckor folytassa munkáját. (Kazetta 2/2 352-356) Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés 14 óra 15 perckor folytatja munkáját. SZÜNET Vantara Gyula polgármester: Mielőtt a közgyűlés folytatná a napirend tárgyalását, Tóth Károly képviselő kért szót. (Kazetta 2/2 356-373) Tóth Károly országgyűlési képviselő: A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény két feltételt vár minden körülmények között minden köztisztviselőtől. A lelkiismeretes munkavégzést és a mindenkori vezetéssel szembeni lojalitást. Nem szerepel a törvényben, hogy a

34 polgármesternek bízni kell a köztisztviselőben. Az az ember lehet vezető egy önkormányzati hivatalban, akiről a polgármester kimondta, hogy benne bízik. Az elmúlt hetekben hány fő vesztette el a polgármester bizalmát, azaz hány fővel közölték a hivatalban, hogy ilyen-olyan mozgásterek mellett megköszönték a munkáját, és hány fő nyerte el a polgármester bizalmát, tehát helyette hány új ember nyert felvételt a hivatalba, tekintettel arra, hogy ezt nagyon nehéz az átszervezésre fogni. Az átszervezésből nem következik, hogy más nevű osztályba egy-egy munkatárs nem végezhet jó, lelkiismeretes munkát és nem lehet a lojális a vezetéshez. Amennyiben más volt a cél, pedig tudja, hogy ez így volt, hiszen néhány esetben átszervezésről nyilatkoztak az újságban, miközben indok nélkül pl. megszüntettek vezetői megbízásokat. Ha valóban csak átszervezésről van szó, van más jogi megoldási lehetőség. Ugyanennek részeként szeretné jelezni, hogy őszintén sajnálja, hogy a polgármester bizalma megszűnt a kórház vezetésével szemben a legkritikusabb időszakban, amikor az átalakulás még nem fejeződött be, és amikor büszkék lehettek volna arra, hogy talán egyedüliként a békéscsabai kórház megfelelő színvonalon és költségek szempontjából nyugodtan végezheti a munkáját, nincs hiány, kintlévőség, eladósodás. Milyen bizalomvesztést jelent az, hogy egy megfelelően működő és a hosszú távú célokban egyetértve a vagyonkezelés területén olyan szabályokat kell létrehozni, amely több mint 8 éve garanciális feltételeket teremtett arra, hogy a vagyonkezelés területén ne a közgyűlésben és a nyilvánosság előtt legyen politikai vita, hanem megfelelően úgy működjön, mint gazdasági társaság. A bizalom jegyében ezt eljátszották. Dr. Benedek Mária jegyzőhöz kérdése: Hogyan volt képes egy hónap alatt, mint a hivatal vezetője egy kb. 300 főt foglalkoztató hivatal valamennyi dolgozójának lelkiismeretes munkavégzéséről, a hivatal vezetése iránti lojalitásról vagy annak hiányáról meggyőződni, és egy hónap alatt ennyi embernél eldönteni, hogy nem lojális a hivatalhoz, tehát más munkaterületet kell választania a hivatalon kívül? (Kazetta 2/2 373-444) Vantara Gyula polgármester: Néhány helyen pontosítani szeretné a képviselő ismereteit. A hivatalt a jegyző vezeti, a polgármester irányítja. A hozzá intézett kérdéseket a jegyzőnek kellett volna feltennie. (Kazetta 2/2 444-454) Dr. Benedek Mária jegyző: Tóth Károly képviselő kérdésére válaszolva elmondta, hogy 2007. február 15-én a vezetés felállított egy hivatali szerkezetet, és meghatározta a státuszok számát, mely lényegesen kevesebb a mostani apparátusi összlétszámnál. Amikor a kinevezést elnyerte, a beadott pályázati anyagában is leírta, hogy megismerte a február 15-i közgyűlési döntést, annak a szakmai szempontjaival, érveivel egyetértett, továbbá elmondta, hogy a párhuzamos munkakörök, feladatellátások megszüntetését megpróbálja megvalósítani május 1-je után, illetve azon a helyen ahol az osztályszerkezet jelentős mértékű változáson ment át és jelenleg önálló osztályok kerültek beintegrálásra és megszűnik az önállóságuk és a jövőben csoportszerkezetben fognak tovább dolgozni, ott is a szakmaiság szempontjai szerint tekintették át a feladatellátást, és a státuszon maradó kollégáknak a személyi kérdésekben való döntését. Az a magas létszám, mely a hivataltól 2007. május 1. napján távozni fog, 90 %-ban a magas korhatár miatt nyugdíjba, illetve előre hozott öregségi nyugdíjba fog vonulni és prémium éveket fog igénybe venni. Azoknak az embereknek, akiknek a jogviszonya vagy közös megegyezéssel vagy felmentéssel szűnik meg, igen hosszas, több körös megbeszélés előzte meg. De arról, hogy kivel, hogyan, miként, nem áll módjában nyilatkozni a személyiségi jogok védelme miatt. (Kazetta 2/2 454-500)

35

Tóth Károly országgyűlési képviselő: Örülne annak, ha a jegyző mondana két számot, tekintettel arra, hogy az nem sért személyiségi jogokat. Hányan mentek el, és hány új felvétel történt? Elmondta a kórházzal és a Vagyonkezelő Rt-vel kapcsolatban is a véleményét akkor is amikor a zárt ülés folyt, de a részleteit nem mondhatja el, mert ha elmondaná a részletet, azt is el kellene mondani, hogy a polgármester egyik képviselőtársa a következőt mondta: „Azért kellett elköszönnie a kórházigazgatótól, mert több osztályvezetőt leváltott.” Ha ezt a következtetést komolyan venné, akkor miután minden osztályvezetői állásra pályázatot írt ki az önkormányzat, kíváncsi arra, hogy a képviselők mikor mondják ki, hogy polgármester váltáson kell gondolkodni? (Kazetta 2/2 500-533) Dr. Benedek Mária jegyző: Takács Péter képviselő kérdésére már korábban elmondta, hogy még végleges számadatokról nem tud nyilatkozni, tekintettel arra, hogy még folyamatban vannak a személyi kérdések és az okiratok ügyintézésének generális határideje május 1-je, amikor is kialakul a végleges létszám, továbbá ki, milyen formában távozik a hivataltól, és az egyes státuszokat kik töltik be. Május 2-án lesz az önkormányzat alakuló összapparátusi ülése, és ezt követően a törvényes keretek között számadatokról és nevekről is tájékoztatást ad. (Kazetta 2/2 533-550) Takács Péter képviselő: Célszerű lenne, ha a képviselők írásban tájékoztatást kapnának a fent elmondottakról, mert annak birtokában érdemi kérdéseket tudnának feltenni. Azt gondolja, hogy minden önkormányzati képviselő érdeke, hogy tiszta képet kapjon ez ügyben. (Kazetta 2/2 550-565) Vantara Gyula polgármester: A jegyző és a polgármester közgyűlési határozatokat hajt végre, ennek szellemében végzik munkájukat. Napirend tárgya:

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-vel kapcsolatos alapítói döntéshozatal

Vantara Gyula polgármester: Javasolta Tímár Ella és Mezei Zsolt képviselőket jegyzőkönyv hitelesítőknek, továbbá jegyzőkönyvvezetőnek Illés Rékát. Vállalják-e a jegyzőkönyv hitelesítését és a jegyzőkönyvvezetést? Igen. Szavazásra bocsátotta az általa javasoltakat. A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 220/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t érintő alapítói döntésekhez jegyzőkönyv hitelesítőknek megválasztja Tímár Ella és Mezei Zsolt képviselőket, jegyzőkönyvvezetőnek megválasztja Illés Réka köztisztviselőt.

36 Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2006. évi beszámolójának elfogadása

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a beszámoló elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e a 2006. évi beszámolót tartalmazó előterjesztéssel, illetve a mellékelt anyagokkal kapcsolatban kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 221/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és tulajdonosa a 2006. december 31. –én lezárt könyvek alapján elkészített, Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2006. évi Egyszerűsített éves beszámolóját 244.244 eFt (azaz Kétszáznegyvennégymilliókétszáznegyvennégyezer Forint) mérleg főösszeggel, valamint a mérleg szerinti eredményét 26.938 eFt (azaz Huszonhatmillió-kilencszázharmincnyolcezer Forint) értékkel elfogadja. A mérleg szerinti eredmény összegét eredménytartalékba kell helyezni.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és tulajdonosa a kft. 2006. évi Egyszerűsített éves beszámolójának felülvizsgálatáról szóló Független könyvvizsgálói jelentést az előterjesztett formában és tartalommal elfogadja.

3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és tulajdonosa a kft. 2006. évet vizsgáló Felügyelő Bizottsági jelentését az előterjesztett formában és tartalommal elfogadja.

4./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és tulajdonosa az ügyvezetőnek a társaság 2006 – os üzleti évéről szóló Üzleti jelentését elfogadja, egyúttal teljesítettnek tekinti és hatályon kívül helyezi a kft. 2006. évi üzleti tervére vonatkozó 287/2006(VI.08.) határozatát.


Vantara Gyula polgármester a határozat közléséért Sztankó János ügyvezető igazgató a határozat végrehajtásáért 2007. május 31.

Tárgy:

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2007. évi üzleti terve

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság az üzleti terv elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e az előterjesztéssel és a mellékelt anyagokkal kapcsolatban kérdés, észrevétel? (Kazetta 2/2 565-009)

37

Tóth Károly képviselő: Az előterjesztőhöz kérdést tett fel, az üzleti terv egész évre szól. Nem egy közgyűlési szándék és döntés megfogalmazódott a délelőtt folyamán is, mely új formát szán a gazdasági társaságnak. A 2007. évi üzleti tervet áttanulmányozta, melyből nem tűnik ki világosan, hogy a társaságnak a működésre hány hét áll rendelkezésre, és milyen modellben, hogyan működik tovább. Ismeri a szándékot, de a közgyűlésnek az egész éves üzleti tervet kell elfogadnia. Jelzéssel élhettek volna annak érdekében, hogy milyen modell szerint végeznék az átalakítást. A polgármester a délelőtti órákban elmondta, hogy a májusi közgyűlésen visszatérnek az előterjesztésre, de az anyagban utalás sincs arról, hogy májusban döntés születik egy új modellről. Érti az új modell lényegét, de nem kellene a 2007. üzleti tervben jelzéssel élni arról, hogy az önkormányzat sürgős, és gyors átalakítást tervez egy hónapon belül? (Kazetta 2/2 009-033) Vantara Gyula polgármester: Jól látta a képviselő, hogy az anyag nem tartalmaz semmiféle álláspontot és megközelítést, tekintettel arra, hogy a testület nem kíván az átalakítással foglalkozni. (Kazetta 2/2 033-039) Tóth Károly képviselő: A polgármester előterjesztésére a közgyűlés elfogadott egy gazdaságfejlesztési programot, melyben az áll, hogy az önkormányzat egy egységes gazdasági társaságot kíván létrehozni. Nem szerepel az anyagban, hogy a legkisebbhez csatolnák a nagyobbat. Csak komolyan vette a polgármester előterjesztését. (Kazetta 3/1 039-043) Vantara Gyula polgármester: Attól, hogy egy kft. nem változik, attól még az egyszemélyes, önkormányzati tulajdonban marad. Nem érti a képviselő kérdését. (Kazetta 3/1 043-045) Szavazásra bocsátotta a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2007. évi üzleti tervét. A közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 222/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat, mint az egyszemélyes Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és tulajdonosa a kft. 2007. évi üzleti tervét 117.600 eFt (azaz Száztizenhétmillió hatszáz ezer Forint) összbevétel mellett 5.500 eFt (azaz Ötmillió ötszázezer Forint) mérleg szerinti eredménnyel az előterjesztett formában és tartalommal, a mellékletekkel együtt elfogadja. Felelős: Határidő: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester a határozat közléséért Sztankó János ügyvezető igazgató a határozat végrehajtásáért 2007. december 31. Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. könyvvizsgálójának megválasztása, valamint díjazásának megállapítása

38 Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 223/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és egyszemélyes tulajdonosa a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 40. – 44. §-a figyelembe vételével, 2007. június 1. napjától 2008. május 31. napjáig terjedő időtartamra a gazdasági társaság könyvvizsgálói feladatát ellátó KRIZSÁN ÉS TÁRSAI Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft-t (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám, Cégjegyzék száma: 04-09-003490, Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagsági száma: 000417) – mint könyvvizsgálót – újraválasztja. A könyvvizsgálatért személyében felelős: Krizsán Miklós ügyvezető, bejegyzett könyvvizsgáló (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám alatti lakos, Magyar Könyvvizsgálói Kamara igazolványának a száma: 002823.) Az alapító a könyvvizsgálói feladatok ellátásáért a könyvvizsgáló részére 2007. június 1. napjától havi 64.000,- Ft. + áfa díjazást állapít meg.

2./


3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és egyszemélyes tulajdonosa felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a jelen közgyűlési határozat (alapítói döntés) 1./ pontjában foglaltaknak megfelelően elkészített alapító okirat módosítást ( 2. számú melléklet), valamint a gazdasági társaság módosított és egységes szerkezetben foglalt alapító okiratát aláírja.


Vantara Gyula polgármester Sztankó János ügyvezető igazgató 2007. május 29. 1. számú melléklet

A gazdasági társaság könyvvizsgálójával kötendő megbízási szerződés lényeges elemeinek tartalmi meghatározása (A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41.§ (1) bekezdése alapján)

39 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alapító és a gazdasági társaság egyszemélyes tulajdonosa a közgyűlés 223/2007.(IV.26.) határozatával a KRIZSÁN ÉS TÁRSAI Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft-t (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám, Cégjegyzék száma: 04-09-003490, Magyar Könyvvizsgálói Kamara ig. száma: 000417) bízta meg a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. könyvvizsgálói feladatainak ellátásával. A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős: Krizsán Miklós ügyvezető, bejegyzett könyvvizsgáló (5600 Békéscsaba, Bogárházi sétány 13. szám, Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási száma: 002823). Megbízott szavatol azért, hogy könyvvizsgálati tevékenység végzésére jogosult.

2.

A könyvvizsgálat célja és tartalma annak rögzítése, hogy a könyvvizsgáló a tulajdonos (alapító) önkormányzat részére a könyvvizsgálói feladatai ellátása során, megfelelő szakvéleményt alkosson a számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámoló (mérleg és eredmény-kimutatás, valamint a kiegészítő melléklet) megbízhatóságáról, valódiságáról és annak a törvényes előírásokkal való összhangjáról. A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni az alapító (közgyűlés) elé kerülő minden olyan ügyet, vagy ügyvezető által készített előterjesztést, amely a gazdasági társaság vagyoni és pénzügyi helyzetét, működésének eredményességét érinti. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy olyan tényt észlel, amely az ügyvezető igazgató, vagy a felügyelő bizottság tagjainak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alapító közgyűlésének összehívását kezdeményezni. Ha az alapító közgyűlésének összehívására nem kerül sor, illetve az alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a cégbíróságot értesíti.

3.

A gazdasági társaság vonatkozásában a megbízott köteles a • • • •

4.

A könyvvizsgálat tartalmazza: • • •

5.

számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény és más hatályos jogszabály alapján eljárni.

a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának hitelesítését, a gazdasági társaság belső szabályzataiban foglaltak végrehajtásának, betartásának ellenőrzését, a gazdasági társaság vagyoni, pénzügyi, gazdasági helyzetének elemzését és értékelését.


40

6.

A megbízó jogai és kötelezettsége: • biztosítja, hogy a könyvvizsgálat részére folyamatosan és kellő időben a szükséges adatok rendelkezésre álljanak, • biztosítja, hogy a megbízott a gazdasági társaság Felügyelő Bizottságának ülésein részt vegyen, az ülések jegyzőkönyveit és határozatait tanulmányozás céljából a megbízott rendelkezésére bocsátja, • a könyvvizsgálót - véleményének kialakítása céljából - minden gazdálkodással kapcsolatos döntésről, azok előkészítéséről időben informálja, • nem korlátozza a könyvvizsgáló függetlenségét, és nem tanúsít olyan magatartást, amely a könyvvizsgálót a megbízási szerződésben foglaltak teljesítésében korlátozza, illetve korlátozhatja, • tudomásul veszi, hogy az éves beszámoló adatait a könyvvizsgáló hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, illetve nem változtathatja meg, • a könyvvizsgáló részére a feladatai ellátásához megfelelő munkakörülményeket biztosít, • elfogadó nyilatkozatot ír alá abban az esetben is, ha a könyvvizsgáló hitelesítési záradék helyett korlátozó, függő, vagy elutasító záradékkal látja el az éves beszámolót, • a megbízó „Teljességi nyilatkozat” kiadásával tesz tanúbizonyságot arról, hogy adat és információ-szolgáltatási kötelezettségének teljes körűen eleget tett.

7.

A megbízott kötelezettségei, jogai, az együttműködés módja: • a megbízott köteles arról nyilatkozni, hogy a szerződés megkötésének nincs akadálya, • a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatosan üzleti titoktartási kötelezettség terheli, • nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely a közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti, • köteles a megbízót folyamatosan tájékoztatni azokról a megállapításairól, amelyek a jelentés elkészítéséig, illetve a beszámoló hitelesítéséig kijavíthatók, módosíthatók, • a vizsgálat eredményéről harmadik személynek csak a megbízó és/vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata írásos engedélyével adhat írásos, vagy szóbeli tájékoztatást, • a megbízott a szerződés teljesítése érdekében szükség esetén szakértőt is alkalmazhat, akivel a megállapodás megkötése a könyvvizsgáló feladata, ez azonban nem lehet hatással a megbízott és megbízó által kölcsönösen elfogadott megbízási díjra, • megbízott felelőssége az általa okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint áll fenn, • megbízott köteles utóvizsgálatot kezdeményezni, amennyiben a jelentés elkészítése, illetve a beszámoló hitelesítése után olyan információk jutnak a tudomására, amelyek ellentétesek a jelentéssel, vagy a záradékkal. Az utóvizsgálat eredményétől függően a szükséges intézkedést meg kell tennie (pl. új záradék készítése, a régi visszavonása stb.), • tanácskozási joggal részt vesz a gazdasági társaság Felügyelő Bizottságának ülésein, valamint az alapítónak – Békéscsaba Megyei Jogú Város

41

•

Önkormányzatának - a gazdasági társaság éves beszámolóját és üzleti tervét tárgyaló közgyűlésén, a szerződés aláírásával egyidőben elfogadó nyilatkozatot köteles adni a könyvvizsgálói megbízás elfogadásáról.

8./

A megbízási díj Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 223/2007. (IV.26.) közgyűlési határozata alapján 64.000,- Ft + áfa/hó.

9./


10./

A szerződés felmondásának szabályai: • a szerződést a megbízó felmondhatja a határozott idő lejárta előtt, amennyiben a megbízott a vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy súlyosan megszegi azt, • a megbízott a szerződés ideje alatt felmondhatja a szerződést, ha a megbízó a szerződéses kötelezettségeit tartósan nem teljesíti, • a szerződés felmondását mind két fél köteles írásban indokolni, megjelölve azokat az okokat, amelyek a szerződés felmondásához vezettek, • a felmondási idő mindkét fél részéről 3 hónap. A felmondási idő alatt mind két fél jogosult a szerződésből eredő jogait gyakorolni, illetve köteles a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tenni. A szerződés felmondására, illetve a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésbe tett megállapítások, vagy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.

11./


12./


(A megbízási szerződés egyéb elemeinek tartalmában a megbízó és megbízott - a hatályos jogszabályok figyelembe vételével - szabadon állapodik meg.) 2. számú melléklet Alapító Okirat módosítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba Szent István tér 7.), mint a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. (5600 Békéscsaba Kétegyházi u. 3., Cégszám: 04-09002121) egyszemélyi tulajdonosa, az alapítói jogok gyakorlója a 2007. április 26. napján megtartott közgyűlésen hozott 223/2007.(IV.26.) határozatának 3./ pontjában felhatalmazta a polgármestert az alapító okirat módosításának aláírására, és a társaság 1992. november 20-án kelt – többször módosított – egységes szerkezetű Alapító Okiratának módosítására. A közgyűlési határozatba foglalt alapítói határozatnak megfelelően az alapító okiratot az alábbiak szerint módosítom:

42

Az alapító okirat 9.1 pontjának utolsó két mondata módosul az alábbiak szerint: „A könyvvizsgáló megbízásának időtartama az újraválasztásától számított 1 évre szól. A könyvvizsgáló megbízása 2007. június 1. napjától 2008. május 31. napjáig szól.” Az Alapító Okirat jelen módosítással nem érintett részei változatlan tartalommal maradnak fenn. Békéscsaba, 2007. április 26. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseletében Vantara Gyula polgármester Az Alapító okirat módosítást ellenjegyzem: ……………………………………………. ügyvéd Tárgy:

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása

Vantara Gyula polgármester: Van-e az előterjesztéssel kapcsolatban kiegészítés, észrevétel? (Kazetta 3/1 045-062) Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság módosító javaslata: A Felügyelő Bizottság elnöke 57.000 Ft/hó, a tagok 45.000 Ft/hó összegű díjazásban részesüljenek, melynek aránya megegyezik a jelenlegi inflációval. (Kazetta 3/1 062-072) Baji Lajos képviselő: Fodor Lajos elnök által elmondottak nem a bizottsági állásfoglalást tükrözik. A bizottság 3,7 %-os emelést javasolt. Kérte, hogy az elnök csak a saját nevében nyilatkozzon. (Kazetta 3/1 072-080) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Amennyiben jól tudja, az elnöknek módja van a határozati javaslat módosításra. (Kazetta 3/1 080-083) Mezei Zsolt képviselő: Egy közhasznú társaságról van szó, melyből nem szokott az önkormányzat kivonni anyagi erőforrásokat, így a kft. működését nehezíti meg, hiszen a mostani gazdasági körülmények között sem lehetett jól teljesíteni. Egy plusz terhet ró a kft-re, melyet ki kell, hogy termeljen. (Kazetta 3/1 083-089) Vantara Gyula polgármester: A képviselő valamit nem jól értett, tekintettel arra, hogy a kft. 5,5 millió forint mérlegszerinti eredménnyel zárta az évet. Kérdése a kft. ügyvezető igazgatójához: Jelent-e pénzügyi terhet a kft. számára? (Kazetta 3/1 089-092)

43 Sztankó János a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezető igazgatója: Nem jelent pénzügyi csapást. A tavalyi évben a legmagasabb árbevételt produkálták, 27 millió forintos nyereséggel, így a város gazdasági társaságai között messze a legjobb eredményt érték el tudomása szerint. Erre törekednek ebben az évben is, mely véleménye szerint teljesíthető. (Kazetta 3/1 092-097) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosított határozati javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 14 igen, 2 nem szavazattal, 7 tartózkodással szavazott a javaslatról. (Kazetta 3/1 097-112) Tárgy:

Ismételt szavazás elrendelése

Hirka Tamás képviselő ügyrendi javaslata: Új szavazást kért. (Kazetta 3/1 112-114) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Hirka Tamás képviselő ügyrendi javaslatát. A közgyűlés 17 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 224/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása” tárgyú előterjesztés kapcsán ismételt szavazást rendel el. Tárgy:

Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Felügyelő Bizottság tagjai díjazásának megállapítása

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Fodor Lajos bizottsági elnök módosító javaslatát, mely szerint a 3,7 %-os általános emelést az inflációra tekintettel 7 %-ban állapítsa meg a közgyűlés. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 15 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a módosításokkal együtt. A közgyűlés 15 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta:

44 225/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az egyszemélyes Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és tulajdonosa a gazdasági társaság Alapító Okiratának 6.2 pontja alapján a tisztségviselők díjazását 2007. május l. napjától az alábbi összegben állapítja meg: Felügyelő Bizottság elnöke: tagjai:

57.000,- Ft/hó 45.000,- Ft/hó

Határidő:

Vantara Gyula polgármester a határozat közléséért Sztankó János ügyvezető igazgató a határozat végrehajtásáért 2007. május hótól folyamatos

Tárgy:

Beruházási Szabályzat jóváhagyása

Felelős:

Tóth Károly képviselő: Jelezte, hogy a bizottsági üléseken az MSZP frakció bizottsági tagjai nem támogatták a szabályzat elfogadását, mivel az véleményük szerint lassítja a folyamatot. Akik régebb óta tevékenykednek a közgyűlés munkájában, azok számára ismert, hogy alapos elemzés előzött meg valamennyi korábbi beruházást. Kérte, hogy a közgyűlés ne fogadja el az előterjesztést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházási szabályzatot ugyanaz a cég készítette elő, amely a fél ország önkormányzatának közbeszerzési szabályzatát. Úgy látszik, hogy elfogyott a megbízás, újat kell adni. Az önkormányzatnak nem törvényi kötelezettsége a szabályzat elfogadása, másrészt a munkát több hónappal lassítja. A szabályzat alapján az útfelújításra szerzett forrásból nem lehet a munkát elkészíteni, hiszen tél lesz, mire a szabályzat előírásait követve a munka elkezdődhet. A város eddig is körültekintően végezte feladatát. (Kazetta 3/1. 171-215) Vantara Gyula polgármester: Év elején bízta meg a közgyűlés a szervezetet, nem a munkája fogyott el, hanem mostanra tudta a szabályzatot úgy előkészíteni, hogy az a közgyűlés napirendjére kerülhessen. Kérte Tóth Károly képviselőt arra, tekintse át az elmúlt nyolc év beruházásait, vizsgálja meg hányszor lépte túl az önkormányzat a tervezett költségeket. Példaként említette a játszóterek esetét, háromszor is sor került módosításra. Az üvegzseb törvény elhalkult, ez az. A szabályzat tiszta, átlátható, mindenki számára következő gyakorlatot jelent. A pályázatokat január hónapra ígérték, ezzel szemben április van és egy sem jelent meg. (Kazetta 3/1. 215-225) Mezei Zsolt képviselő: Bizottsági ülésen Boros László osztályvezetőtől megkérdezte, hogy hány projektet érint, illetve visszamenőleg várható-e hatása, vagy sem. Kíváncsi arra, hogy sikerült-e összeszámolni azokat a projekteket, amelyekre azért hoznak szabályzatot, mert alkalma lesz az önkormányzatnak betartania. Vantara Gyula polgármester említette, hogy még nem jelentek meg a januárra ígért pályázatok. Tájékoztatásul elmondta, hogy több pályázat is megjelent, van közöttük olyan is,

45 amelynek a beadási határideje már lezárult. Példaként említette a Munkaügyi Központ EU tagpályázatait, illetve a gazdasági versenyképesség operatív programot. Egyetlen pályázat van, a Dél-alföldi Regionális Operatív Program, amelyet még Brüsszel értékel. A pályázatok csúszásával kapcsolatban az alábbiakat mondta el: Öt éve képviselő. Tapasztalata szerint a pályázatok ezen idő alatt nem a beruházási szabályzat hiánya miatt csúsztak. Sajnos alultervezték az alvállalkozók a projektet. Ki lehetett volna írni valamennyi pályázatot úgy, hogy kötötten nevesítsék a forrást, a közgyűlés azonban - nem ismert indok alapján – többletforrást biztosított. A kórházi rekonstrukció még a korábbi időszakban nyert 880 millió forint támogatást. Tudomása szerint érkezett olyan ajánlat, amely a tervezői költségbecslés alatt volt. (Kazetta 3/1. 225-247) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Mezei Zsolt képviselő figyelmét arra, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontja értelmében a beruházási szabályzatot 2007. május 1. után kezdeményezett beruházások előkészítésére vonatkozóan kell alkalmazni. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 247-255) A közgyűlés 17 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 226/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztés mellékletét képező az Önkormányzat beruházásainak rendjéről szóló szabályzatot jóváhagyja. A szabályzatot a 2007. május 1. után kezdeményezett beruházások előkészítésekor kell alkalmazni.

2.

A szabályzat szerint beruházások előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési szabályzatában értelemszerűen meg kell jeleníteni.

3.

A közgyűlés a 57/2007. (II.15.) közgy. határozattal elfogadott közbeszerzési szabályzatát úgy módosítja, hogy valamennyi beruházási rendeletre történő hivatkozás beruházási szabályzatra változik.


Dr. Benedek Mária jegyző 2007. május 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Beruházási Szabályzata az Önkormányzat beruházásainak rendjéről

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az önkormányzat beruházásainak, felújításainak, rekonstrukcióinak egységes előkészítési és megvalósítási rendjének szabályozása érdekében az alábbi szabályzatot alkotja.

46 I. A szabályzat hatálya E szabályzat hatálya Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) és intézményeinek (a továbbiakban: Intézmény) saját és közös beruházásaira, felújításaira, rekonstrukcióira és az ezekhez kapcsolódó új tárgyi eszközök és immateriális javak létesítésére, vásárlására, vagy a meglévő tárgyi eszközök bővítésére és pótlására (a továbbiakban: beruházás) terjed ki. II. A beruházás megvalósításában közreműködő szervek (1) Az Önkormányzat saját beruházásait a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), illetve a Közgyűlés által esetileg felhatalmazott Intézmény (a továbbiakban: beruházó) végzi. (2) A beruházási tevékenység felügyeletét ellátó szerv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés). III. Értelmező rendelkezések (1) Beruházásnak minősül: A tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; (2) Felújításnak minősül: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem minősül felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; (3) Rekonstrukciónak minősül:

47 A meglévő tárgyi eszközökön olyan egyidejűleg (egy ütemben) végzett beruházási és felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, a velük ellátható feladatok köre bővül. (4) Az (1), (2),(3) bekezdésben felsorolt, együttesen beruházási tevékenységek költségeinek meghatározásánál (bekerülési érték) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtásáról szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározottakat kell figyelembe venni. Közbeszerzési szempontból a rekonstrukció egy beszerzésnek minősül, becsült értékét egybe kell számítani. (5) E szabályzat szempontjából: - Önkormányzati beruházás: az önkormányzati saját vagy lakossági önerő bevonásával megvalósuló, költségvetési rendeletben jóváhagyott beruházás. - Közös beruházás: más szervekkel vagy szervvel közösen megvalósított beruházás. A közös beruházásoknál megállapodásban kell rögzíteni, hogy melyik szerv látja el a beruházói feladatokat, a résztvevők milyen arányban és mikor járulnak hozzá a beruházási költségekhez, valamint a megvalósításra és az üzemeltetésre vonatkozó lényeges kérdéseket. (6) A beruházási tevékenység magában foglalja: -

a beruházási feladatok felmérését és összevont megtervezését, az egyes beruházások műszaki – gazdasági előkészítését és jóváhagyását, a jóváhagyott beruházások megvalósítását, az elkészült beruházások műszaki átadás – átvételét, üzembehelyezését és utófelülvizsgálatát, az üzembehelyezett beruházások pénzügyi és számviteli elszámolásait, a befejezetlen beruházások állományának felülvizsgálatát, rendezését, a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek teljesítését.

(7) Beruházási okirat: beruházási javaslat, vagy beruházási program. IV. A beruházások előkészítése (1) E szabályzat hatálya alá tartozó beruházásokat döntésre a Hivatal készíti elő. (2) A beruházások szakszerű előkészítésének, megvalósításának érdekében a tervezett Intézményi beruházási igényt a kezdeményezőnek a Hivatalhoz kell benyújtania. (3) A Hivatal az önkormányzati saját és a koordinációjában megvalósítani tervezett beruházási igényeket összesíti, amelyet a következő évi költségvetési koncepcióban a polgármester a Közgyűlés elé terjeszt jóváhagyásra. Az év közben felmerülő új beruházási igények csak a Közgyűlés jóváhagyásával kerülhetnek be a tárgyévi költségvetésbe. (4) A beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítéséhez a szolgáltatási és építési beruházás nettó nemzeti értékhatárai között beruházási javaslatot, míg az építési beruházás nettó nemzeti értékhatára fölött, részletesen kidolgozott beruházási programot kell készíteni, mely

48 tartalmazza az induló beruházások lényeges paramétereit, különös tekintettel a beruházások indokoltságára és pénzügyi vonzataira. A beruházási javaslatot és a beruházási programot is, a Közgyűlés hagyja jóvá. V. Beruházási javaslat, beruházási program (1) A beruházási javaslat és program összeállítása előtt – szakmailag történő megalapozásához – szakmai program összeállítása szükséges. a./ Szakmai program elkészítése a Hivatal szakmailag illetékes szervezeti egységének, illetőleg a létesítményüzemeltetőnek a feladata. b./ A szakmai program jóváhagyásra történő előterjesztése a Hivatal szakmailag illetékes szervezeti egységének a feladata. c./ A szakmai program jóváhagyása az önkormányzati illetékes bizottság(ok) feladata, és hatásköre. (2) A beruházási javaslat vagy program elkészítése a szakmai program alapján a Hivatal beruházási ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének a feladata. A beruházási javaslatot és programot az 1. sz. és 2. sz. mellékletben foglalt tartalmi követelmények szerint kell kidolgozni. (3) A beruházási javaslat és program jóváhagyása előtti, a beruházási ügyekben illetékes szervezeti egység feladata: a/ b/ c/ d/

a hatályos jogszabályokkal történő összhangba hozás, lakosság jelentős részét érintő beruházások esetén a területileg illetékes képviselők bevonása a lakossági vélemények érvényre juttatása érdekében, a Hivatalon belüli egyeztetés. a beruházó a döntés megalapozott előkészítése érdekében arra jogosult külső szakértővel (tervezővel) megvalósíthatósági tanulmányt készíttethet. VI. A beruházási javaslat és beruházási program jóváhagyása

(1) A beruházás megvalósításának engedélyezése a beruházási javaslat vagy beruházási program jóváhagyásával történik. A beruházó részéről az egyeztetési és véleményezési eljárás eredményes befejezése után kerülhet sor a beruházási javaslat és program jóváhagyásra történő testületi előterjesztésre. (2) A beruházási javaslat, vagy program jóváhagyása a Közgyűlés hatásköre. (3) A beruházási javaslat vagy program elfogadásakor jóváhagyott költségelőirányzat módosítását a polgármester az éves költségvetési rendelet előírásai szerint engedélyezheti. (4) A beruházás megvalósítását csak beruházási okirat (azaz beruházási javaslat vagy beruházási program) alapján és a pénzügyi fedezet biztosítása esetén lehet engedélyezni.

49

VII. A beruházások megvalósítása (1) A beruházó köteles a beruházási okiratban rögzített beruházás megvalósítását a mindenkor hatályos jogszabályokban rögzítettek szerint versenyeztetni. (2) A versenyeztetést a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatának (a továbbiakban: Kbsz.) rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani. Beruházással kapcsolatos közbeszerzési eljárás megindításának előfeltétele a beruházási javaslat, vagy program Közgyűlés általi jóváhagyása. Amennyiben a közbeszerzési eljárásban döntéshozó hatáskörrel a Közgyűlés rendelkezik, úgy az ajánlattételi dokumentáció a beruházási programmal egyidejűleg is előterjeszthető jóváhagyásra a Kbsz. szerint hatáskörrel rendelkezőnek. (3) A beruházó köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás a jóváhagyott műszaki tartalommal, határidőre és a költségkereten belül megvalósuljon. (4) A beruházó a beruházással kapcsolatos feladatait külső szakértővel (a továbbiakban: lebonyolító) is elvégeztetheti. A feladat kiadásáról, a vállalkozó kiválasztásáról a Kbsz. szerint kell dönteni. A külső közreműködők köréről és feladatáról a beruházási okiratban kell rendelkezni. (5 A megvalósításra vonatkozó megállapodásnál a lebonyolító feladatait, jogosítványait, a lebonyolítási díj mértékét, ütemét és az együttműködés módját megbízási szerződésben kell rögzíteni, amelyben szabályozni kell a beruházás fedezete fölötti rendelkezési jogot is. (6) A beruházó a beruházási okiratot módosításra, a jóváhagyás szabályai szerint köteles előterjeszteni, ha – a beruházási cél módosul, – a költség 10%-kot elérő mértékben meghaladja a beruházási előirányzatot. (7) A beruházói tevékenységet ellátók folyamatosan ellenőrzik és értékelik a beruházások helyzetét és megállapításaikról a polgármester útján a Közgyűlést félévente tájékoztatni kötelesek. (8) A beruházásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást a KSH erre kiadott utasításai alapján kell elkészíteni a beruházónak, valamint a lebonyolítással megbízottnak, és azt meg kell küldeni a Hivatal útján KSH területileg illetékes szerve részére. (9) A megvalósult beruházást a műszaki átadás-átvételt követően a Hivatal nyilvántartásba veszi. Az ehhez szükséges beruházási dokumentumokat intézményi beruházás esetén a beruházó intézmény a Hivatalnak az átadás-átvételt követő 30 napon belül köteles megküldeni. (10) A beruházás üzembe helyezése, az aktiválás és az adatszolgáltatás a mindenkor hatályos jogszabályok szerint történik.

50 (11) A beruházó köteles a szükséges esetekben az ingatlan-nyilvántartási átvezetésekről gondoskodni, valamint az ingatlan kataszter nyilvántartó lapját kitöltve a 147/1992. Korm. rendelet előírásai szerint a vagyonnyilvántartónak megküldeni. VIII. A beruházás fedezete (1) A beruházás megvalósítását megkezdeni, ill. erre vonatkozó szerződést megkötni csak a megvalósításhoz szükséges pénzügyi feltételek biztosítása esetén lehetséges. (2) Az önkormányzati beruházás fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében, annak elfogadásával biztosítja. (3) Amennyiben a beruházás forrásai között címzett, cél vagy egyéb központi támogatás szerepel, a beruházáshoz finanszírozási szerződést kell kötni és a beruházás befejezését követően a finanszírozó pénzintézet bevonásával kell a hatályos jogszabályoknak megfelelően elszámolni. A közösségi forrásból megvalósuló beruházások esetén a kapcsolódó támogatási szerződésben, illetve külön megállapodásban a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell a támogatással elszámolni. IX. Záró rendelkezések (1) E szabályzat 2007 május 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően jelentkező beruházási igények esetében kell alkalmazni. (2) Minden olyan kérdésben, amit e szabályzat nem szabályoz, a vonatkozó, hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Vantara Gyula polgármester Békéscsaba, 2007. április 26. 1. számú melléklet a szabályzathoz Beruházási javaslat tartalmi előírásai 1. A beruházó megnevezése és címe: 2. Az üzemeltető megnevezése és címe: 3. A beruházás megnevezése, jellege, a belépő többletkapacitás: 4. A beruházás szükségességének indokolása, célja: 5. A beruházás elhelyezése, a telepítés, területkijelölés indokai: 6. Beruházás műszaki leírása: 7. Ellátási színvonal mutatói: 8. Beruházás költségei anyagi-műszaki bontásban: m2, légm3 ár 9. A beruházás költségeinek fedezete (forrásonként és évenként): 10. A beruházás előkészítéséhez szükséges hatósági engedélyek: 11. A megvalósítás ütemezéséhez szükséges adatok: a tervezés időtartama: a kivitelezés időtartama:

51 12. Az üzembe helyezés tervezett időpontja: 13. Az üzemeltetés várható évi költségei, megtakarítása munkaerő, energia szükséglete azok fedezetének biztosítása: 14. Az előkészítés hátralévő feladatai, azok befejezésének időpontja: 15. Mellékletek 16. Közgyűlés jóváhagyása, határozat kelte és száma: Békéscsaba, ................................................. ........................................... polgármester 2. számú melléklet a. szabályzathoz Beruházási program tartalmi előírásai 1. A beruházó megnevezése és címe: 2. Az üzemeltető megnevezése és címe (amennyiben nem azonos a beruházóval) 3. A beruházás lebonyolításával megbízott szerv megnevezése és címe: 4. A beruházás a) megnevezése: b) helye: c) jellege: d) ágazati besorolása: 5. A beruházás kapacitása, rendeltetése: a) megnevezése: b) mennyiségi egysége: c) mennyisége: d) megtérülési ideje: 6. A megvalósítás jogi feltételei 7. A beruházás költségelőirányzata, anyagi-műszaki összetétele és éves ütemezése: Ezer Ft-ban Megnevezés

Évek

Építés Belföldi gép Import gép Egyéb Beruházási költségek összesen Készletek és kis értékű tárgyi eszközök első beszerzése Beruházás terhelő ÁFA FEJLESZTÉSI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN: 8. A fejlesztési költségek forrásai és évek szerinti megoszlása:

Összesen

52 Ezer Ft-ban Megnevezés

Évek

Összesen

Saját forrás Átvett pénzeszközök (Címzett, cél) támogatás Hitel Egyéb (részletezve) Pénzügyi fedezet összesen: 9. A kiviteli tervdokumentáció – megrendelésének, szerződés megkötésének időpontja: – szállításának időpontja: 10. A kivitelezés – kezdésének időpontja (év, hó): – befejezésének időpontja (év, hó): – időtartam hónapokban: 11. Az üzembe helyezés időpontja (év, hó): 12. Az üzemeltetés várható évi költségei, megtakarítása, munkaerő, energia szükséglete azok fedezetének biztosítása: 13. Közgyűlés jóváhagyása, határozat kelte és száma: 14. Megjegyzések, kikötések: 15. A létesítmények és beruházási költségek összefoglaló jegyzéke: Ezer Ft-ban Költségelőirányzat

A létesítmény megnevezése

Építés Belföldi Import Egyéb Összesen gép

I. Fő létesítmények 1. 2. 3. I. ÖSSZESEN: II. Melléklétesítmények

53 1. 2. 3. II. ÖSSZESEN I–II. Létesítmények összesen: III. Létesítményhez nem tartozó gépek, berendezések, beszerzések összesen: A beruházást terhelő ÁFA I–IV. FEJLESZTÉS KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN: Békéscsaba, ...................................................... ..................................... polgármester Tárgy:

Keretmegállapodás a Magyar Államvasutak Zrt., Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat között

Pap János képviselő: Kérdését a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke felé intézte: a keretszerződés tartalmazza az állomás átépítését? (Kazetta 3/1. 255-260) Baji Lajos képviselő: A közgyűlés 63 millió forint értékben döntött arról, hogy kifejezetten az uniós felújításhoz kapcsolódóan támogatást nyújt. Ezáltal biztosítja, hogy a pályázatban szerepelhessen a mezőmegyeri gyalogos átkelő, a Szabolcs utcán áthaladó autós aluljáró, a vasútállomás aluljárójának meghosszabbítása a Ludvigh utcáig, valamint az Orosházi úti híd felújítása a repülőhíddal együtt. A jelenlegi keretmegállapodás a zászló elhelyezést, stb. tartalmazza, reméli, hogy ez nem annulálja az eddigi tevékenységet? (Kazetta 3/1. 260-280) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Információja szerint egyszerre három projekt folyik, melyből egy tárgyalás már lezajlott. Az első rész Békéscsabáig, mint kapuig tart, a következő az Orosházi úti felüljárótól induló beruházás, mely a Kétegyházi út - Gyár utcáig tart. A Magyar Államvasutak érdeke szerint történik az átépítés, mely kihat a városra is. Eddig megállapodás született a mezőmegyeri kerékpáros és gyalogos aluljáró, a Szerdahelyi úti kerékpáros és gyalogos aluljáró, illetve az elkülönített csökkentett zárszelvényű autós forgalom kialakítására. Megállapodás van a Ludvigh utcára kivezető aluljáró esetében, ahol szűk utca lévén kerékpáros és gyalogos közlekedésre nyílik lehetőség, egyrészt az Erzsébet lakópark, másrészt az Orosházi út felé. A MÁV sem tud jelenleg konkrét költségvetést ismertetni, de ide kerül a később tárgyalandó Gyár utca átépítési tervezése, illetve a Kétegyházi úthoz történő csatlakoztatása, a vasúti átjáró megoldása, valamint az ahhoz kapcsolódó kerékpárút építése a Makkoshátra. Sok olyan

54 beruházás megvalósítása van folyamatban, melyet a keretmegállapodás aláírása indít el. A keretmegállapodás ahhoz szükséges, hogy a város és a MÁV között együttműködés legyen, mely a későbbiekben lehetőséget biztosít arra, hogy a városi, illetve a megyei önkormányzattal közös pályázat benyújtására kerüljön sor. A 4. sz. főkorridor Lőkösházáig tart. Döntést igényel a Kétegyháza-Nagyvárad felé vezető vasútvonal megépítése. Tény és való, hogy a MÁV komoly rekonstrukcióra, átépítésre készül a vasútállomás épületét érintően, melyre konkrét forrás, terv, elképzelés még nem áll rendelkezésre. Az önkormányzat területet kapna, vállalva, hogy a buszpályaudvar környékét sokkal komfortosabbá teszi, igazodva a MÁV elképzeléseihez. Ide tartozik az Orosházi úti felüljáró négysávosítása, amire ígéretek vannak. Ez akkora beruházás azonban, melyet a MÁV sem tud saját forrásból megvalósítani, ezért uniós forrást vár. A jaminai lakosok nagyon sokszor kérdeznek, igen, folyamatban van, csak lépésenként, a megnyíló pályázatok keretében. Ahhoz, hogy a fejlesztés elindulhasson szükséges a keretmegállapodás megkötése, mely úgynevezett együttműködési szándék. (Kazetta 3/1. 280-333) Baji Lajos képviselő: Örömmel fogadná, ha a megállapodásban szerepelne a MÁV által korábban tett ígéret, mely Békéscsaba külterületi földútjainak feljavítására vonatkozott, a vasúti pályatestből kirostált zúzalékkő felhasználásával. A MÁV vállalta, hogy a békéscsabai vasútállomás rekonstrukciója során kikerülő zúzalékkőre számíthat a város. Kérte, hogy ezen ígéret a keretmegállapodásban szerepeljen. Ehhez azonban az szükséges, hogy a megyei önkormányzat a zúzalékra ne tartson igényt más település számára. Több út van, amelyet útalappal, majd a csatornázás befejezése után végleges burkolattal kell ellátni. (Kazetta 3/1. 333-353) Pap János képviselő: Az önkormányzat a közgyűlés jóváhagyásával építési engedélyt adott a vasútállomás épületének átalakítására, az aluljáró építésére. Úgy látszik, hogy Dr. Ferenczi Attila képviselőnek erről nincs tudomása, hiszen csak újságban megjelent információkkal rendelkezik. (Kazetta 3/1. 353-360) Bánfi Ádám osztályvezető: Az előterjesztésben szereplő megállapodás valóban keretmegállapodás, amely a Budapesttől – Lőkösházáig folyó beruházást öleli fel, annak a Békés megyén áthaladó kereteit határozza meg. A felsorolt részletkérdéseket csak elvben érinti. Az 1. pont utolsó mondatában szerepel az a kitétel, miszerint a MÁV a beruházás kapcsán a várossal külön kötött megállapodásokban szereplő beruházásokat pályázatában szerepelteti. Ez tartalmazza a vasútvonal, illetve az ahhoz kapcsolódó összes beruházást (híd, aluljáró, stb.). Két szakaszra osztható, mely a tervezési és a pályázati fázisból adódik. Az egyik Budapesttől Békéscsabai kijáratáig tart, melyre aláírt megállapodással rendelkezik az önkormányzat a MÁV-val. A hivatkozott külön megállapodás egyik része így már szerepel a tervekben. A másik tervezési szakasz, amiről a testület már tájékoztatást kapott, az a Gyár utca és környéke, előkészítés alatt áll. A mai nap jött a visszaigazolás a MÁV-tól, amiben pontosításra kerültek a közgyűlés által jóváhagyottak. A keretmegállapodás jelenleg előkészítés alatt áll. A vasútállomás fejlesztése nem része a vonalrekonstrukciónak, mivel az nem tartalmaz ilyen jellegű fejlesztést. A MÁV saját forrásból elindította a vasútállomás épületének és környezetének felújítását, rendezését, amelyre Pap János képviselő is utalt. Megemlítette, hogy a megállapodás egy hármas megállapodás, melyben a MÁV, a megyei és a városi önkormányzat is szerepel. (Kazetta 3/1. 360-405)

55

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 405-412) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 227/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte a Magyar Államvasutak Zrt., Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat között kötendő keretmegállapodás-tervezetét, annak tartalmával egyetért. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a keretmegállapodás aláírására. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula alpolgármester 2007. május 15. a megállapodás aláírására KERETMEGÁLLAPODÁS (tervezet)

Amely létrejött egyrészről a Magyar Államvasutak Zrt. (cím, képviseli.:…………………………….; a továbbiakban: „MÁV”), másrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Vantara Gyula polgármester; a továbbiakban: „Városi Önkormányzat”), harmadrészről a Békés Megyei Önkormányzat (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., képviseli: Domokos László elnök; a továbbiakban: „Megyei Önkormányzat”) (a továbbiakban együttesen: „felek”) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételek szerint. Jelen keretmegállapodás a Budapest-Békéscsaba-Lőkösháza vasúti fővonal és nemzetközi közlekedési korridor és a kapcsolódó hálózati elemek fejlesztése tárgyában a megállapodást kötő felek közötti együttműködés lehetséges területeit tartalmazza. Jelen keretmegállapodás időtartama határozatlan idejű, figyelembe véve azt, hogy a keretmegállapodás pontjainak nagyobb része a 2007-2013-as EU-s források terhére megvalósítandó vagy előkészítendő fejlesztéseket tartalmaz. Az együttműködő felek évente áttekintik az együtt elvégzett munka eredményeit és felülvizsgálják a megállapodásban foglaltakat, azt szükség szerint írásban módosítják.

56 Együttműködő felek elismerik azt a tényt, hogy Békéscsaba a térség legjelentősebb vasúti csomópontja, ennek megfelelő fejlesztése kiemelt jelentőségű az egész országrész szempontjából. Fentiek ismeretében felek keretmegállapodást kötnek, melyben kötelezettséget vállalnak arra, hogy egymással együttműködnek, különösen az alábbi tevékenységek közös, hatékony ellátása érdekében: 1. Kiemelt feladat az elérhetőség javítása, ehhez kapcsolódóan pedig a BudapestBékéscsaba-Lőkösháza vasúti fővonal és nemzetközi közlekedési korridor megkezdett fejlesztésének folytatása, és a 2007-2013-as időszakban való mielőbbi megvalósítása, melyet Békés Megye Képviselő-testülete a 217/2006. (XI.3.) KT. sz. határozatában kiemelt nagyprojektként is megfogalmazott, a kapcsolódó hálózati elemek megtartásával és fejlesztésével együtt. A Városi Önkormányzat és a MÁV között létrejövő külön megállapodásban rögzítésre kerülnek a Kohéziós Alapból támogatott nagyprojekt keretében megvalósuló, Békéscsaba város területét érintő, a vasútfejlesztés által indukált és azzal közvetlenül összefüggő beruházásokkal (átjárók, felüljáró, útépítések, stb.) kapcsolatos jogok és kötelezettségek. 2. Az együttműködő felek Békéscsaba MÁV állomás épületét a város egyik kapujának nyilvánítják, ezért: a, a békéscsabai pályaudvarhoz kapcsolódó rekonstrukciós munkák előkészítése és megvalósítása érdekében együttesen lépnek fel az ingatlanfejlesztési igények feltárásában és megfogalmazásában közös érdekeik előmozdítása terén. b, a MÁV hozzájárul ahhoz, hogy a Városi Önkormányzat elhelyezze az állomáson a város zászlaját és címerét, mellyel a vonaton érkezőket a saját és a város nevében is köszönti. c, a Városi Önkormányzat vállalja, hogy részt vesz a vasútállomás előtt nosztalgia járműként kiállított gőzmozdony környezetének (zöldterület) rendezésében. d, Az együttműködő felek kölcsönösen érdekeltek a városi és a vasúti közösségi közlekedés összhangjának biztosításában. A Városi Önkormányzat ezért kifejezi nyitottságát a békéscsabai vasúti pályaudvart övező közterületeknek az állomásépület MÁV által elvégzendő rekonstrukciójához illeszkedő rendezése és felújítása iránt, melybe a szükségleteknek megfelelő gépjárműparkolók és kerékpártárolók létesítése is beleértendő. A Városi Önkormányzat vállalja, hogy a VOLÁN pályaudvar fentiekhez illeszkedő felújítása ügyében egyeztetést kezdeményez a Körös Volán ZRt-vel. e, A MÁV vállalja, hogy a Városi és a Megyei Önkormányzatot tájékoztatja a vasúti terület és a vágányhálózat racionalizálása során felszabaduló területekről, amelyeket a Városi Önkormányzat a fejlesztési, építési, szabályozási tervek készítésénél figyelembe vehet. 3. Románia EU-s csatlakozásával még inkább felértékelődik a határok átjárhatósága és a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése, helyreállítása. Ehhez igazodva a megállapodást aláíró felek együttműködnek a Szeged-Békéscsaba-Kötegyán-Nagyvárad vasútvonal fejlesztésének előkészítésében, az ehhez szükséges források megszerzésében, a fejlesztések megvalósításának szándékával. 4. A felek kinyilvánítják szándékukat a logisztikai szolgáltatások fejlesztésének előmozdítására a térségben. Ennek érdekében törekszenek a logisztikai beruházások előmozdítására és saját eszközeikkel történő segítésére elsősorban Gyomaendrőd, Békéscsaba, Lőkösháza és Gyula térségében.

57 5. A Budapest-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal 2008. október 25-én megnyitásának 150 éves évfordulóját ünnepli. A megállapodást kötő felek tudatában vannak a vasútvonal múltbeli, jelenkori és jövőbeni jelentőségének, és fontosnak tartják, hogy a jubileum méltó megünneplésének előkészítésében és lebonyolításában együttműködjenek. 6. A fentiek mellett a felek együttműködnek minden olyan, a vasúthálózat fejlesztésével, és az ehhez kapcsolódó gazdasági és társadalmi folyamatokkal kapcsolatos területen, ami előmozdíthatja a térség versenyképességének növelését és felzárkózását. A jelen megállapodáshoz kapcsolódó anyagi kötelezettségvállalásra felek kinyilvánítják szándékukat, ehhez azonban egyedi döntések alapján a felek külön megállapodása szükséges. Kelt Békéscsabán, 2007. ………. hó …. napján ………………………… MÁV Zrt. Tárgy:

………………………… Békéscsaba MJV Önk.

…………………………. Békés Megyei Önk.

Az önkormányzat 12/2005. (V.19.) vagyonrendeletének módosítása és egységes szerkezetbe foglalása

Dr. Benedek Mária jegyző: Előterjesztői jogával élve az alábbi módosítást tette: A rendelet 5. § (2) bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosuljon: „korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyak, úgy mint:” utána a szöveg változatlan. 15. § (2) bekezdésébe egy szót kell behelyezni, helyesen: „a vagyonkezelői jogot az önkormányzat vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át”. Az a) pont változatlan marad. A b) pontban nyelvtani módosítás szükséges. Helyesen: „ha a vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzat közfeladat ellátási kötelezettségét”. A c) pont is módosításra, javításra szorul. Helyesen: „ha a vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati közfeladat ellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történik”. (Kazetta 3/1. 412-460) Baji Lajos képviselő: Megjegyezte, hogy eddig nem tapasztalt mértékű pongyolaság, és sok helyesírási hiba van az előterjesztésekben. (Kazetta 3/1. 460-470) Takács Péter képviselő: Jelentősége van annak, hogy a 15. § kétszer szerepel szó szerint az előterjesztésben, illetve sokszorosítási probléma? Észrevételezte, hogy a 15. § b) pontja nincs befejezve: társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket kitétel szerepel. (Kazetta 3/1. 470-499) Szilvásy Ferenc képviselő: Megjegyezte, hogy helytelen megnevezés szerepel a rendelet szövegében, az elnevezés helyesen: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése. (Kazetta 3/1. 499-511)

58 Dr. Kiss Gyula csoportvezető: Az önkormányzat szóhasználat valóban kimaradt. Az elhangzottaknak megfelelően javításra kerül. (Kazetta 3/1. 511-517) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet elfogadását. (Kazetta 3/1. 517-548) A közgyűlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 19/2007. (V.2.) rendelete az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályiról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az Ötv. 79. § a) és b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdése és a 80/A. §-a végrehajtására a következő rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja. I. fejezet A RENDELET HATÁLYA 1. § /1/

A rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra), értékpapírokra, üzletrészekre, követelésekre, pénzvagyonra, és aktív pénzügyi elszámolásokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

/2/

E rendelet hatálya nem érinti a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési rendjét.

/3/

Az önkormányzat a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatában (ügyrendben) meghatározottak szerint magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy az önkormányzat vagyonával nem vesz részt olyan vállalkozásban, amelyben a felelősség vállalása meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét. Olyan vállalkozást nem folytat, amely a kötelező feladatainak ellátását veszélyeztetné.

/4/

A rendelet hatálya kiterjed továbbiakban: a) az önkormányzati vagyont szerződés alapján használókra, b) a tulajdonosi jogokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően gyakorlókra, c) azokra, akik az önkormányzat vagyonából juttatásban részesülnek.

/5/

Nem terjed ki a rendelet hatálya a kisebbségi önkormányzatok vagyon juttatására és vagyongazdálkodására.

/6/

Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, ha egyéb önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.

59 II. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA 2. § A vagyon meghatározása /1/

Az önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok, és az azokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok, valamint immateriális javak, értékpapírok, aktív pénzügyi elszámolások, követelések összessége.

/2/

A vagyonon belül: a) ingatlanok, b) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: különösen földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, használati jog, vadászati jog, reklámozási jog, koncessziós jog, opciós jog, jelzálogjog, elővásárlási jog stb. c) immateriális javak: különösen alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, d) befektetett pénzügyi eszközök: különösen tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek, e) üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök, f) készletek, g) követelések, h) értékpapírok: forgatási célból vásárolt egyéb részesedések és forgatási célból beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (különösen kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, kötvények), i) pénzeszközök: különösen a készpénz, bankszámlán lévő pénz, csekk, betét, j) aktív pénzügyi elszámolások, k) ingatlannak nem minősülő tárgyi eszközök.

/3/

Az önkormányzat vagyona – rendeltetése alapján – törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból tevődik össze.

/4/

A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

/5/

A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az önkormányzat rendelete állapítja meg.

/6/

Törzsvagyonná – törvény előírásán túl – az önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek minősíthetők, amelyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására, a helyi közösség szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak, vagy az önkormányzat egyéb céljainak megvalósítása érdekében indokolt a törzsvagyonná minősítés.

60 /7/

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata törzsvagyonát - ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyon körét - a rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

/8/

Az önkormányzat egyéb forgalomképes vagyonának körét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

/9/

Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyoni körből az egyéb, forgalomképes vagyonkörbe átsorolható ingatlanok jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza. A TÖRZSVAGYON 3. §

/1/

Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes (Ötv. 78-79. §).

/2/

Az önkormányzat törzsvagyona hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon nem terhelhető meg.

/3/

A közgyűlés nyilvános pályázat útján a közfeladatai ellátásához kapcsolódva, vagyonkezelési szerződéssel a rendelet 4.§. és 5.§ - ban meghatározott önkormányzati vagyontárgyakat vagyonkezelésbe adhatja.

/4/

A vagyonkezelői jog átadásának, gyakorlásának, valamint ellenőrzésének szabályait törvény és külön rendelet állapítja meg. 4. §

/1/

A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai a) b) c) d) e) f)

a helyi közutak és műtárgyaik, a közterek és parkok, vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, az önkormányzat és közüzemi funkciót ellátó intézményei a városi hulladéktelepek és köztemetők, az önkormányzatnak és intézményeinek, valamint ezek jogelődeinek levéltári anyaga, mindazon vagyon, amit a közgyűlés annak nyilvánít.

/2/

A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

/3/

Az /1/ bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon egyéb módon hasznosítható.

/4/

Az /1/ bekezdés c) és d) pont esetében a koncessziós szerződés megkötése a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

/5/

Forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítási formái: - bérbeadás - használatba adás.

61 -

vagyonkezelésbe adás 5§

/1/

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai: a) b) c) d) e) f)

/2/

Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyak, úgy mint: a) a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények használatában lévő ingó és ingatlan vagyon, b) a közművállalatok: a közlekedési, a temetkezési, a köztisztasági, a településtisztasági, a kéményseprési, a tüzeléstechnikai szolgáltatást, a parkosítást, a zöldterületek gondozását, valamint a film-, videó-vetítést és szórakoztatást végző közüzemi vállalatok használatába adott önkormányzati vagyon, gyógy - termál- és strandfürdők, c) a közgyűlés és a polgármesteri hivatal, valamint a szervei elhelyezésére szolgáló valamennyi középület, d) az önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó szervezetek használatába és kezelésébe átadott önkormányzati vagyon (Ötv. 79. §), e) gazdasági és közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések f) g)

/3/

a műemlékileg védett, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok, a védett természeti terület és emlék, a muzeális gyűjtemény és muzeális emlékek, a közgyűjtemények, a közművek köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások.

települési kisebbségi önkormányzat közügyeinek ellátásához szükséges ingó és ingatlan ingyenesen átadott vagyontárgyak, amelynek használatba adását írásban rögzíteni kell (1993.LXXVII.Tv.) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy a közgyűlés rendeletével annak nyilvánít.

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái: tulajdonba adás, bérbeadás, használatba adás. vagyonkezelésbe adás 6. § A vagyon számbavétele, a vagyonkimutatás

/1/

A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

62 /2/

A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

/3/

A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül: a) b)

c) d)

e)

az immateriális javakat mérleg szerinti értéken, az ingatlanokat bruttó és becsült értéken, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vagyonkezelőnként tételesen, mérleg szerinti értéken, ingatlan - portfólió vagyont vagyonkezelőnként tételesen, mérleg szerinti értéken, az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken, a tagsági jogot, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vagyonkezelőnként tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken, értékpapír – portfólió vagyont, portfólió kezelőnként tételesen és névértéken valamint mérleg szerinti értéken, a követeléseket, aktív pénzügyi elszámolásokat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken kell nyilvántartani.

/4/

A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva közgyűlésnek kell bemutatni.

/5/

Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani. A vagyonkimutatás tartalmi és szerkesztési követelményeit a jogszabály szerint kell betartani.

/6/

A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon kataszterben szereplő megfeleltethető adatok egyezőségéről, közzétételéről a jegyző a polgármester utasítása alapján gondoskodik.

/7/

Az önkormányzati vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

/8/

Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározást elegendő kétévente végrehajtani. III. fejezet

63 TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA 7. § /1/

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

/2/

A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a) b) c)

a közgyűlés, átruházott hatáskörben a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon eljáró bizottságok, a polgármester és a rendeletben meghatározottak szerint Intézménye, törvényi felhatalmazás alapján, e rendelet keretei között a Jegyző gyakorolja.

/3/

Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő és az önkormányzat által, vagy részvételével alapított vállalkozásokban a tulajdonosi képviseletet - eltérő döntés hiányában - a polgármester vagy az általa meghatalmazott alpolgármester látja el.

/4/

A nem önkormányzat által alapított gazdasági társaságoknál a tulajdonosi jogok gyakorlását a közgyűlés a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságra ruházza át. A gazdasági társaságokban az önkormányzat teljes körű képviseletét az általa kijelölt önkormányzati képviselő tagja gyakorolja. A képviselet nem terjed ki a tulajdoni rész értékesítésére vagy annak megváltoztatására.

/5/

A tulajdonosi jogok gyakorlása során felmerülő egyes feladatokat – a polgármesteri hivatal ügyrendjében meghatározott rendelkezések szerint – a Polgármesteri Hivatal látja el. A feladatok ellátása nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

/6/

A forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről a közgyűlés dönt. E körben a közgyűlés jognyilatkozatait a polgármester, vagy az általa meghatalmazott írja alá.

/7/

Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg, minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába), vagy forgalomképes vagyoni körébe kerül besorolásra.

/8/

A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a közgyűlés a Polgármesteri Hivatal, az intézményei és gazdasági társaságai útján gondoskodik.

/9/

Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt a forgalomképesség szerinti

64 besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából. 8. § /1/

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az 5. §-ban felsorolt korlátozottan forgalomképes létesítmények és ingatlanok elidegenítése.

/2/

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 4. § a)-d) pontjaiban meghatározott vagyon működtetésének koncessziós szerződés keretében történő átengedése, feladat átvállalással vagyonkezelésbe adása kijelöléssel, vagy a pályázat kiírása és elbírálása.

/3/

Az önkormányzati feladat ellátásához szükséges közmű a közgyűlés döntése alapján, nem pénzbeli hozzájárulásként a kizárólag az önkormányzat(ok) által a feladat ellátására létrehozott gazdasági társaság rendelkezésére bocsátható.

/4/

Korlátozottan forgalomképes vagyonkörből a) az 5. § /1/ a) és c) pontban foglalt önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba való beviteléhez műemlék esetében a nemzeti kulturális örökség minisztere, b) az 5. § /1/ b) pontban foglalt védett természeti terület esetében a környezetvédelmi miniszter hozzájárulása szükséges.

/5/

A művelődési, oktatási, egészségügy, szociális, sport és egyéb intézmények, valamint közmű vállalatok által használt az 5.§ (2) bekezdésében foglalt feleslegessé váló önkormányzati ingó vagyontárgyakat, a selejtezési szabályzatban megfogalmazottak szerint hasznosítja. Az önkormányzat a Számviteli Törvény végrehajtási rendeletében foglaltak alapján a leltározási tevékenységet úgy szabályozza, hogy azt kétévenkénti gyakorisággal kell végrehajtani, amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított, és az államháztartási szervezete az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet. A leltározást a Hivatali SZMSZ - ben meghatározott szervezet, a Leltározási Szabályzatban foglaltak szerint köteles elvégezni. A leltározás kezdő éve: 2005.

/6/

Az intézmény vezetője a feleslegessé vált ingó vagyontárgyait az értékesítés megkísérlése előtt, csak az önkormányzat által fenntartott másik intézménynek, illetve közhasznú szervezetnek adhatja át térítésmentesen. Az átadott vagyontárgyak nyilvántartás szerinti bruttó értéke, adott költségvetési évben nem haladhatja meg az 1 millió forintot.

/7/

A művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények, valamint közművállalatok által használt, az 5. § /2/ bekezdésében foglalt önkormányzati ingó vagyon elidegenítése a) b)

0-500.000,- Ft egyedi nettó forgalmi értékhatárig az intézmény vezetőjének, 500.000-1.000,000,- Ft egyedi nettó forgalmi értékhatárig az illetékes bizottság előzetes egyetértésével az intézmény vezetőjének,

65 c) d)

1.000.000-5.000.000,- Ft egyedi nettó forgalmi értékhatár esetében a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, 5.000.000,- Ft feletti nettó forgalmi értékhatár esetében a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az intézmény vezetője az a)-b) pontban megjelölt ingó vagyon értékesítésére kötött szerződést, valamint a forgalmi értékbecslést a megkötéstől számított 30 napon belül a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsághoz köteles megküldeni. /8/

Vagyont – az egyéb feltételek fennállása esetén - értékesíteni csak nyilvános (indokolt esetben zárkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet, amennyiben értékbecsléssel megállapított értéke a bruttó 20 millió Ft-ot meghaladja. (Áht. 9.§ /1/)

/9/

A közgyűlés a tulajdonosi részjogosítványokat, a jogszabályban biztosított, vagy szerződésben kikötött elővásárlási jog és a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó társasági jogok gyakorlását fenntartja. 9. §

/1/

A közgyűlés az 5. § /1/ bekezdés a) - c) pontjaiban meghatározott vagyon - tulajdonjog változásával nem járó - egyéb módon történő hasznosítását, amennyiben nincs intézmény, közüzem, illetőleg hivatala használatában,- a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságra ruházza át.

/2/

Az /1/ bekezdés szerinti vagyont - amennyiben az intézmény, közüzem vagy hivatal használatában van, és azt a működési körében üzemelteti - az alapító okiratában vagy a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon hasznosíthatja.

/3/

A közgyűlés a közművagyon egyéb módon történő hasznosítását intézményére, közüzemére vagy vagyonkezelő szervezetére bízhatja.

/4/

A közgyűlés az 5. § /2/ bekezdésében körülírt önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó - egyéb módon történő - hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, közüzemére, hivatalára, társaságára átruházza.

/5/

Az egy éven túl bérbeadással hasznosított ingatlanban lévő ingóvagyon használatbaadásakor tételes vagyonleltárt kell készíteni a számviteli törvény figyelembevételével, amelyről a használatba vevő köteles tételesen elszámolni a használat megszűnésekor. 10. §

/1/

Az intézmény a használatában lévő ingatlanokat, ingókat (tárgyi és forgóeszközöket) a részére nyújtott támogatást, valamint a saját bevételt - az alapfeladat sérelme nélkül önállóan használhatja fel az intézmény működtetése érdekében. A rábízott vagyont köteles megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

66 A vagyon használója az átadott vagyon változásáról a vagyonérték és állapotváltozás feltüntetésével az önkormányzati vagyonnyilvántartás felé jelentéskötelezettséggel tartozik. /2/

A közüzem a működéséhez szükséges önkormányzati vagyonnal - ha a jogszabály vagy közgyűlési határozat másként nem rendelkezik - az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, önállóan gazdálkodik.

/3/

A közüzemre bízott vagyont a közgyűlés a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén - az átszervezéssel arányosan - vonhatja el a közüzemtől. A közüzem a használatában lévő ingatlan vagyont külön megállapodással az önkormányzattól ingyenes használatra megkaphatja.

/4/

A közgyűlés az önkormányzati közüzem, intézmény használatában lévő, 5. § /2/ bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyon tulajdonjog-változással nem járó hasznosítását az ingatlan bérbeadását - a vagyonrendeletben megállapított eljárás figyelembevételével - az intézmény alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, közüzemére bízza.

/5/

A közüzem, intézmény a használatába adott ingatlan bérbeadására legfeljebb egy évre szerződést köthet. A szerződést a megkötéstől számított 30 napon belül a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságnak tájékoztatásul köteles megküldeni. Az egy éven belüli ismételt vagy az egy éven túli szerződéskötés, illetve bármilyen tulajdoni korlátozás a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik. A szerződést a bizottság határozata alapján a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy írja alá.

/6/

A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság akkor járul hozzá a saját intézményi hálózatában, nem önkormányzati fenntartású intézmény részére telephely létesítéshez, ha az adott művészeti területen önkormányzati fenntartású vagy támogatott intézmény nem működik, vagy működik, de nem kívánja az adott szolgáltatást ellátni. Előzetesen be kell szerezni az adott művészeti ágban működő önkormányzati fenntartású vagy támogatott intézmény nyilatkozatát arról, hogy az adott képzést, szolgáltatást nem tudja, vagy nem kívánja működtetni a kérelemmel érintett intézményben. A bizottság az egy éven túli hasznosítást csak akkor engedélyezheti, ha az illetékes szakbizottság a telephely létesítését támogatja.

/7/

A városüzemeltetési feladatoknak minősülő, jogszabály által kötelezően előírt, illetőleg az önkormányzat által önként vállalt - a törzsvagyon működtetésével, gyarapításával összefüggő - helyi közszolgáltatási tevékenység ellátása vállalkozási, intézményi és megbízási, és vagyonkezelési formában történhet. A feladat ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvényt, a közgyűlés és szerveire, valamint intézményeire vonatkozó közbeszerzési szabályzat előírásait kell betartani.

67 IV. fejezet FORGALOMKÉPES EGYÉB VAGYON 11. § /1/

A 4. és 5. § -ban meghatározottakon kívül az önkormányzati vagyon forgalomképes. Ennek a vagyoni körnek a hasznosítása átfogó várospolitikai stratégia, és vagyongazdálkodási koncepció elfogadásával lehetséges.

/2/

A forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása. A hasznosítás a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

/3/

Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak hasznosítási formái: tulajdonba adás, bérbeadás, használatba adás. vagyonkezelésbe adás ( kötelező feladatellátással ) 12. §

/1/

A közgyűlés kizárólagos hatásköre a forgalomképes ingatlanvagyon elidegenítése, az önkormányzat tulajdonát képező értékpapírok, pénzügyi befektetések, vagy vegyes portfolió kezeléssel kapcsolatos tulajdonosi döntések, - ide nem értve- a bevételek és kiadások között keletkező átmenetileg szabad pénzeszközök betétbe helyezését, illetve azokért a legkedvezőbb hozamú értékpapírok vásárlását, és értékesítését, amely a polgármester hatáskörébe tartozik. Forgalomképes vagyont – egyéb feltételek fennállása esetén – nyilvános árverés útján - a legjobb ajánlattevő részére lehet értékesíteni, amennyiben a vagyon értéke a nettó 20 millió Ft-ot eléri. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a közgyűlés képviseletében a polgármester, vagy az általa erre felhatalmazott személy írja alá.

/2/

A forgalomképes vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítására, bérbeadására az e rendeletben meghatározottak szerint: a./ legfeljebb egy évre, az ingatlant kezelő, üzemeltető intézmény, közüzem vagy hivatal köt szerződést, amelyről a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságot félévente köteles tájékoztatni, b./ egy éven belüli ismételt vagy egy éven túli szerződéskötés a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik. A szerződést a bizottság határozata alapján a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy írja alá.

/3/

A forgalomképes ingó vagyon elidegenítése 5 Millió Ft egyedi nettó forgalmi értékhatárig a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság hatásköre. Az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a bizottság a közgyűlést tájékoztatni köteles.

68

/4/

A közgyűlés bizottságai átruházott hatáskörben mellékletében meghatározottak szerint.

döntenek

az SZMSZ 7.sz.

/5/

A közgyűlés a forgalomképes vagyon tulajdonjog-változással nem járó hasznosítását vagyonkezelő szervezetére és más jogi személyekre bízhatja. A közgyűlés a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a vagyont kezelő szervezettel a vagyonhasznosításra külön megállapodást köt.

/6/

A hasznosítás előkészítése során a vagyonkezelő szervezet köteles betartani az önkormányzat hatályos rendeleteit, egyeztetni a polgármesteri hivatallal, valamint vitás kérdések esetén kikérni az illetékes bizottság véleményét.

/7/

A vagyonhasznosítás jogi kérdéseiben a vagyonkezelő szervezet együttműködik a polgármesteri hivatallal.

/8/

Az egyéb vagyon hasznosításáról a közgyűlést évenként tájékoztatni kell. 13. §

/1/

Az önkormányzat intézménye, közüzeme, költségvetési szerve a közgyűlés előzetes engedélyével csak olyan gazdasági társaságban, alapítványban, egyéb vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

/2/

Az önkormányzati költségvetési szerv gazdasági társaságban való részvétele az alaptevékenységében meghatározott, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenység esetén engedélyezhető.

/3/

Az önkormányzat intézménye, közüzeme, tulajdonszerzés az önkormányzati vagyon része.

/4/

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítését a közgyűlés külön e tárgyban alkotott rendelete szabályozza.

/5/

Az egyedi nettó forgalmi érték szempontjából a hivatalos értékbecslés vagy a megyei illetékhivatal felértékelése az irányadó.

/6/

A vagyontárgyak elidegenítésénél fizetőeszközként az önkormányzat csak készpénzt vagy közgyűlés határozata alapján csereingatlant, értékpapírt fogadhat el.

/7/

Részletfizetésre vagy fizetési haladékra rendkívül indokolt esetben a mindenkori jegybanki alapkamat felszámításával -

/8/

költségvetési

szerve

javára

szóló

költségvetési éven belül a polgármester egyéb esetben a közgyűlés adhat engedélyt.

Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megszerzésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására (kivéve a bérbe vagy használatba adást) és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:

69

a)

ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

b)

tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert záróár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján Megfelelő üzleti értékelésnek tekinthető, ha a tőzsdén kívüli, árjegyző nélküli értékpapírok (részvények), üzletrészek forgalmi (piaci) értéke, az adott gazdasági társaság legutolsó évi rendes számviteli beszámolójában rögzített saját tőke/jegyzett tőke arányában kerül meghatározásra az adott részvény névértéke, vagy üzletrész törzsbetét értékére vetítve, feltéve, hogy az önkormányzati tulajdont képező részvény, vagy üzletrész legalább önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságba kerül apportálásra. A saját tőke/jegyzett tőke mértékére, illetve arányára vonatkozó adatokat az adott gazdasági társaság vezető tisztségviselője köteles írásban rögzíteni, illetve az üzleti értékelést végzővel közölni.

c)

Vagyonértékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelésalapján kell meghatározni.

d)

Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll, régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. Üzleti értékelést akkor kell végezni, ha annak költsége nem haladja meg a saját tőke/jegyzett tőke arányára vetített tulajdoni részesedés értékét.

e)

Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra – és ez alapján tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását. A vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik. V. fejezet A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

EGYES FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI

70

14. § Eljárás a tulajdonos képviseletében /1/

A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve jogszabály rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel (a képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazás kivételével) meghatalmazás alapján ellátó személy – a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül meghatalmazás alapján – gyakorolhatja jogait, a telekrendezési eljárások végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését, továbbá a közigazgatási eljárásban az ügyfél jogát is.

/2/

Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház- és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségét.

/3/

Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával összefüggésben gyakorolja a használatba adó, vagy a használatba vevő, és vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit.

/4/

A közgyűlés képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően átruházhatja. A bizottság nevében a bizottság elnöke jár el. Önkormányzati képviselő a közgyűlés megbízása alapján képviselheti a közgyűlést.

/5/

Gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesület legfőbb szerve ülésén eseti meghatalmazással is képviseltetheti magát a tulajdonos (7. § 3) és 4) bek. szerint)

/6/

Önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a teljes felelőséggel a vagyonhasznosító jár el a tulajdonos képviseletében. 15. § Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

/1/

Közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletben meghatározott körére az önkormányzat közfeladatainak átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet

/2/

A vagyonkezelői jogot az önkormányzat vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át a) b)

jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli szervezetre, ha a vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzat közfeladat ellátási kötelezettségét,

71 c)

/3/

Közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételekkel és eljárási rend, , - pályázati rend szerint- ilyen hiányában – a kijelölés esetét kivéve- az államháztartási törvényben szabályozottan: a) b)

/4/

b)

c)

önkormányzati feladatot átvállaló más helyi önkormányzat, és helyi önkormányzatok társulása, önkormányzat, vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerűen vállalkozási tevékenységként végzik azzal a feltétellel, hogy az önkormányzat többségi tulajdona a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll. A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

Vagyonkezelői jog nem létesíthető (Ötv.) a) b)

/6/

nyilvános pályázat útján, vagyonértékelést követően ellenérték fejében lehet átruházni.

Vagyonkezelői jogot kijelöléssel szerezheti meg: a)

/5/

ha a vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati közfeladat ellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történik.

az önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre

A vagyonkezelői jog átadásának, gyakorlásának, valamint ellenőrzésének szabályait külön törvény határozza meg. 16. §

/1/

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, illetve bármely követelés lemondásáról kizárólag közgyűlés dönthet. Az ingyenes átruházás vagy követelésről lemondás feltételét a képviselő-testület fogadja el. A feltétel legfontosabb elemei: - várospolitikai, gazdasági érdeke, - lakossági ellátást segítő vagy településfejlesztést, munkahelyteremtést, szociális ellátást segítő vagy javító beruházások, önkormányzati feladatot átvállaló vállalkozások és humánerőforrás biztosítása, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikkének /1/ bekezdése szerint csoportmentesség szabályai alá eső támogatások.

/2/

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet kötelező klauzáit az önkormányzati vagyonra alkalmazni kell.

72 Minden támogatási programra, illetve egyedi támogatásra „támogatási tervezetet” kell készíteni, amelyet állásfoglalás céljából a pénzügyminiszternek a rendelet 3. sz. mellékletében található űrlapon előzetesen be kell jelenteni. Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, ingatlan juttatás, követelésről lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet vagy lízing, amelyeknek értéke 8 millió Ft alatt van, a kedvezmény nyújtása előtt a Pénzügyminisztériumon belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére előzetesen állásfoglalás céljából be kell jelenteni. A fenti összeg feletti átengedés, lemondás előzetes engedélyét a testületi döntést megelőzően be kell szerezni a Pénzügyminisztériumtól. /3/

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában– ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak: a) b) c) d) e) f)

/4/

ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás jogcímén, az egyházak – elsősorban a módosított 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásának elősegítése céljából – valamint más közhasznú szervezetek részére, más önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, állam részére történő ingatlan átadása, átadott kötelező önkormányzati feladat ellátásának biztosítása kapcsán lehet.

Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes. Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

/5/

Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról kizárólag a közgyűlés dönt.

/6/

Az önkormányzat követeléseiről lemondani méltányosságból, a költségvetési törvényben megállapított kisösszegű követelés értékének figyelembevételével lehet.

/7/

Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a polgármester határoz: méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kisösszegű követelés értékének felét nem haladja meg.

/8/

Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a közgyűlés határoz: a)

méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kisösszegű követelés felét meghaladja, de nem éri el annak ötszörösét,

b)

a követelések behajtásával kapcsolatos feladatokat a polgármester, illetve vagyonkezelői szerződés alapján a vagyonkezelő látja el.

73

/9/

c)

Az önkormányzat nevében eljáró élhet a méltányosság jogával, ha a fizetésre kötelezett bizonyítja, hogy magatartása, vagy körülményei megfelelnek a méltányosság feltételeinek.

d)

A méltányosság feltételeinek vizsgálata során magánszemély esetében azt kell mérlegelni, hogy a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a kivételes méltánylást érdemlő körülmény, különös tekintettel a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése lehet az elfogadható indok.

A (6) bekezdésben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. 17. § Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli, vagy peren kívüli egyezségkötés

/1/

Az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség, illetve teher esetén az egyezség során felajánlott összeg: a) b)

ha nem éri el az 5.000.000.- Ft-ot, a polgármester, 5.000.000.- Ft felett a közgyűlés dönt. 18. §

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényen (Étv.) alapuló korlátozási kártalanítások hatásköri szabályai /1/

Az Étv. rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről, ha e rendelet másképp nem rendelkezik: a) b)

/ 2/

5 millió forint egyedi értékhatárig a polgármester, 5 millió forint közötti értékhatár felett a közgyűlés dönt.

Ha a döntésre jogosult szerv vagy személy a kártalanítási igényt elutasítja és ezt követően a döntés felülvizsgálatára jogosult hatóság az önkormányzatra nézve hátrányos határozatot hoz, a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról való döntés az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerint alakul. 19. § A tulajdonosi jognyilatkozatok kiadása

/1/

Az önkormányzat tulajdonában lévő köz- és egyéb területeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények, valamint ezekkel összefüggő egyéb al- és felépítmények létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez, – amennyiben ahhoz

74 építési, létesítési, vagy egyéb hatósági engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulás joga a polgármestert illeti meg. /2/

E jogosultság a közúti közlekedésről szóló mindenkor hatályos törvény alapján közutak esetén a jegyzőt illeti meg.

/3/

A tulajdonosi hozzájárulás megadása a kártalanítási igény érvényesítése alól nem mentesít.

/4/

A kártalanítás mértéke az ingatlan értékének 0 – 25%-áig terjedhet a felek megállapodása alapján.

/5/

A korlátozási kártalanítás fizetésre kötelezettje az adott közmű tulajdonosa.

/6/

A közterületek térítésmentes megterhelése, nyomvonal jellegű létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszeri korlátozási kártalanítás nélküli igénybevétele csak az alábbi esetekben engedélyezhető: munkahelyteremtő beruházások, önkormányzat megrendelése alapján végzett munka, önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok térítésmentes felújítása, közművesítése, térítésmentes út és parkoló kialakítása, 20. §

/1/

Az önkormányzat vagyona gyarapítására: a) a közgyűlés egyedi döntése alapján, b) az éves költségvetési előirányzat terhére ba) elővásárlási jog, bb) építési tilalom miatt, bc) városrendezési terv megvalósítása érdekében, bd) tulajdonjog rendezés miatt, be) befektetés-ösztönzés, munkahelyteremtés érdekében vásárol ingatlanokat, vagyoni értékű jogokat és egyéb vagyontárgyakat.

/2/

Az (1) bekezdés ba - bc pontokban felsorolt célok megvalósítását szolgáló éves költségvetési előirányzatok felhasználásával ingatlanokat vásárolni csak jóváhagyott szabályozási terv figyelembevételével, a célok megvalósítását szolgáló éves ütemezésben lehet.

21. § Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések /1/

Kizárólagos közgyűlési döntést igénylő vagyoni kötelezettségek a) kötvénykibocsátás, b) kezességvállalás, c) közalapítvány, közhasznú társaság létrehozása,

75 d) társadalmi szervezetekhez (kivéve politikai pártok, érdekképviseleti szervezetek) való csatlakozás, e) köztestületekhez (ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi) való csatlakozás, f) alapítványok támogatása, g) gazdasági társaságok létrehozása, részvétel, h) önkormányzati vagyon társulásba vitele, i) önkormányzati költségvetési intézmény alapítása, megszüntetése, összevonása, j) vagyonértékesítése, megterhelése a rendeletben meghatározottak szerint. VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. §. /1/

Ez a rendelet 2007. május 2. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló: 42/2006. (XII.18.) rendelettel módosított, az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlás szabályairól szóló 12/2005 (V.19.) rendelet.

/2/

A rendelet szabályait a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Vantara Gyula sk. polgármester

Tárgy:

Dr. Benedek Mária sk. jegyző

Útépítési és felújítási pályázatokhoz tervek készítése

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 548-564) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 228/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az 1. számú melléklet I. - III. részében felsorolt útépítési és felújítási tervek elkészítését, amelynek további forrása a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendelet 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt, a benyújtandó pályázatok saját forrásául jóváhagyott 420 millió forint előirányzat.

76 A közgyűlés a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságnak az SZMSZ-ben biztosított átadott hatáskörében hozott határozatáról adott tájékoztatót elfogadta. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. június 30.

1. számú melléklet az Útépítési és felújítási pályázatokhoz tervek készítés tárgyú előterjesztéshez Sorszám

I. 1.

2.

II.

Becsült költségek [eFt] Megnevezés

ROP pályázathoz felújítás, építés (1. sz. rész) Berényi u., Ipari u., Tevan u. felújítása az Északi Logisztikai Parkban Balassi utca útépítése az Északi Logisztikai Parkban ROP pályázathoz összesen:

Hossz [m]

Terület Kivitel Műszaki Tervezési [m2] ezési ellenőrzési

31 815

4 500

1 010 6 060

1 500

37 875

6 000

4 800

5 810

Összes

312 250

3 000 319 750

312 250

3 000 319 750

Terv szükséglet

Forrás

kiviteli terv

420 MFt pályázatok engedélyez előkészítésére ési és kiviteli terv

Útépítések tervezése (2. sz. rész.)

1.

Mokry utca kikötése az elkerülő útig

940 5 640

750

750

2.

Omaszta utca

330 1 980

240

240

3.

Batsányi utca (Jósika u. Könyves u.)

120

120 4 650

50

4 820

4.

Nagy Antal utca

320 1 920

14 160

140

14 620

720

320

engedélyez 100 MFt ési és kommunális kiviteli előirányzat terv engedélyez ési és kiviteli terv engedélyez ési és kiviteli terv engedélyez ési és kiviteli terv

77

5.

6.

7.

III.

Trefort utca (Szarvasi út Kisszik u.) Fürjesi összekötő út I. ütem (47 sz. főút - 4432. j. út között) Fürjesi összekötő út II. ütem (47 sz. főút - 44. sz. főút között) Útépítések összesen:

330

12 680

3 400

3 000

450 000

2 300

2 000

280 000

6 760

761 490

330 1 980

7 740

12 240

120

engedélyez ési és 13 130 kiviteli terv

engedélyes 4 500 457 500 és kiviteli terv 420 MFt pályázatok engedélyes előkészítésére 2 800 284 800 és kiviteli terv 7 610 775 860

Útfelújítás tervezés (3 rész)

1.

Kazinczy ltp. 18.

80

64

64

2.

Kazinczy ltp. 21.

30

24

24

3.

Kazinczy ltp. 25

90

72

72

4.

Lepény Pál utca

240

192

192

5.

Rákóczi utca

620

496

496

6.

4-es Honvéd utca

750

600

600

7.

Szív utca

280

224

224

650

520

520

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Derkovits sor (Kis E. u. - Bánszki u.) Szarvasi úti buszforduló Széchenyi ligeti út (Ligeti sor- új látogató központ) Tinódi utca (Szabolcs u. Kazinczy u.) Berzsenyi utca (Bajza u. - Körte sor) Mester utca (Lencsési út Kiszely A. u.) Pásztor utca (99. 101. sz.)

600 9 310

90

10 000

kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv

570 2 850

456

14 404

140

15 000

kiviteli terv

230 1 495

180 6 560

60

6 800

kiviteli terv

1 630

1 300

42 400

420

44 120

kiviteli terv

510

400

12 800

120

13 320

kiviteli terv

160

120 3 500

40

3 660

kiviteli terv

100 MFt kommunális előirányzat

420 MFt pályázatok előkészítésére

78 15.

Kazinczy ltp. 20 . sz.

16. Szabolcs utca Útfelújítás összesen: IV. 1. 2. 3.

V. 1.

1.

80 3 200

30

3 310

100

80 3 200

30

3 310

6 040 4 345

Parkoló felújítás (4. rész) Andrássy u. 75 sz. parkoló Andrássy u. 47sz. belső udvar Millenium ltp térburkolat Parkoló felújítás összesen:

5 408

95 374

930 101 712

190

250 3 320

30

3 600

400

350 3 610

40

4 000

620

500 4 460

40

5 000

11 390

110

12 600

1 210

1 100

kiviteli terv kiviteli terv

kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv


Járda építés (5. rész) Orosházi út (GCOOP bejárat garázssori út)

160

Járda építés összesen: VI.

100

160

0

60

620

20

engedélyez 100 MFt ési és kommunális 700 kiviteli előirányzat terv

60

620

20

700

80 2 014

20

2 114

Úthibák javítása (6. rész) Bocskai utca

75

2.

Teleki utca

40

90 1 074

10

1 174

3.

Szőlő utca

60

84 1 611

16

1 711

254 4 700

46

5 000

Úthibák javítása összesen: Tárgy:

175

0

kiviteli terv kiviteli terv kiviteli terv


Az Orosházi úti körforgalom mellett létesítendő üzemanyagtöltő állomás ügye

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 564- 3/2. 004) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:

79 229/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 10530 hrsz-ú ingatlanon létesítendő benzinkút ügyét megismerte. A közgyűlés a környék lakóinak kérését is figyelembe vevő beruházáshoz szükséges önkormányzati tulajdonú területek átadásától nem zárkózik el, azonban döntésével meg kívánja várni a városi szempontból kiemelt fejlesztésnek minősülő Gyár utcai beruházás területigényének kidolgozását. A közgyűlés felkéri Dr. Benedek Mária jegyzőt, hogy a 2007. május 31-én tartandó ülésre készíttessen olyan előterjesztést, amely alapján az önkormányzat a Gyár utca melletti ingatlanokra változtatási tilalmat rendel el, és a szabályozási terv szükségessé váló módosítását irányozza elő. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester Dr. Benedek Mária jegyző 2007. május 30.

Tárgy:

A 0526/1 hrsz-ú ingatlan utcaszélesítési ügye

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 004-012) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 230/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szabályozási terv módosítása miatt bekövetkezett érdekmúlás miatt a békéscsabai 0526/49 hrsz-ú ingatlant térítésmentesen a korábbi tulajdonosok tulajdonába adja. A visszaadott ingatlant a 0526/50 hrsz-ú földrészlettel össze kell vonni, és a jövőben együttesen kell hasznosítani. A visszaadott terület áfa-jának és változási vázrajz elkészíttetésének költsége az önkormányzatot terheli. A költségek pénzügyi fedezetét a 2007. évi vagyoni kiadásokból kell biztosítani. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. július 31.

Tárgy:

Tessedik Sámuel Főiskola kollégium felújítása és bővítése

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 012-019)

80 A közgyűlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 231/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul haszonélvezeti jog bejegyzéséhez, a Békés Megyei Önkormányzat és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 50-50 %-ban osztatlan közös tulajdonát képező (békéscsabai 1493/11 hrszú), Békéscsaba, Bajza u. 33. szám alatti Tessedik Sámuel Főiskola ingyenes használatába adott ingatlanból - 2160 m2 – hasznos alapterületre. A haszonélvezeti jog jogosultja a STRABAG Oktatási PPP Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, mint a PPP nyertes befektetője által erre a célra alapított gazdasági társaság. A közgyűlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges megállapodást, amely tartalmazza a haszonélvező rendelkezési jogának terjedelmét és garanciáit, azzal a feltétellel írja alá, hogy a beruházás eredményeként létrejött épület a Tessedik Sámuel Főiskola fennállása alatt, de legalább 20 évig főiskolai oktatás feladatellátás céljait szolgálja. A haszonélvezeti jog biztosítása ellenérték nélkül történik, tekintettel arra, hogy a haszonélvezeti joggal érintett ingatlanrészen a felújítást és a bővítést a befektető saját költségén valósítja meg, és üzemelteti legalább 20 évig folyamatosan. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. április 30. MEGÁLLAPODÁS HASZONÉLVEZETI JOG ALAPÍTÁSÁRA

amely létrejött egyrészről a Békés Megyei Önkormányzat székhelye: ...........................................5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. adószám:.............................................15342005-2-04 statisztikai számjel: ............................15342005-7511-321-04 törzskönyvi nyilvántartási szám: ........342009000 képviseli: ………………………………...Domokos László a Békés Megyei Közgyűlés elnöke és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: ...........................................5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. adószám:..............................................15345008-2-04 statisztikai számjel: .............................15345008-7511-321-04 törzskönyvi nyilvántartási szám:.........345000000

81 képviseli: .............................................Vantara Gyula polgármester mint az Ingatlan tulajdonosai (együtt „Önkormányzatok”), továbbá a Tessedik Sámuel Főiskola székhelye:............................................5540 Szarvas, Szabadság út 2. adószám:..............................................15329860 statisztikai számjel: .............................15329860-8030-312-04 törzskönyvi nyilvántartási szám:.........329860 képviseli: .............................................Dr. Patay István rektor mint az Ingatlan használója („Intézmény”) másrészről a STRABAG Építő Zártkörűen működő Részvénytársaság székhelye:............................................1135 Budapest, Szegedi út 35-37. cégjegyzékszáma:................................01-10-044850 adószáma:............................................12927012-2-44 statisztikai számjele:............................12927012-4521-114-01 képviselik: ...........................................Visy Attila cégvezető és Murber Zoltán meghatalmazott mint befektető, és a Strabag Oktatási PPP Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság székhely:..............................................1021 Budapest, Völgy u. 30. cégjegyzékszám: .................................01-09-738346 adószám:..............................................13497817-2-41 statisztikai számjel: .............................13497817-7020-113-01 képviselik: ...........................................Visy Attila és Kovács Sándor ügyvezetők mint befektető (együtt „Befektetők”) (Befektetők, az Önkormányzatok és az Intézmény együtt „Felek”, külön-külön „Fél”) között. I.

ELŐZMÉNYEK

I.1.

A 2207/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat („Határozat”) értelmében a Kormány egyetért a Magyar Universitas Program infrastruktúra fejlesztési feladatainak magántőke bevonásával történő megvalósításával. A Program fő elemei: új diákotthoni férőhelyek létesítése, meglévő kollégiumi férőhelyek korszerűsítése, rekonstrukciója, új oktatási-kutatási infrastruktúra létrehozása, meglévő oktatásikutatási infrastruktúra fejlesztése („Program”).

I.2.

A Határozatra tekintettel a Kormány egyetért azzal, hogy a Program végrehajtásához szükséges – a Magyar Állam tulajdonában és a Programban résztvevő felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő – ingatlanon haszonélvezeti jogot biztosítsanak a befektetők részére.

82 I.3.

Intézmény 2006. április 1. napján részvételi felhívás (2006/S 64-066931) közzétételével oktatási épületegyüttes felújítását, és az azt követő használatának 20 évig történő biztosítását magába foglaló PPP alapú projekt megvalósítása tárgyában tárgyalásos közbeszerzési eljárást („Közbeszerzési Eljárás”) indított.

I.4.

Intézmény a Közbeszerzési Eljárás részvételi szakaszában megfelelő részvételre jelentkezőknek 2006. május 17. napján ajánlattételi felhívást küldött és ajánlattételi dokumentációt készített. (A részvételi és az ajánlati felhívás, a részvételi és az ajánlatkérési dokumentáció, valamint a Közbeszerzési Eljáráshoz kapcsolódó valamennyi hivatalos dokumentum – különösen az egyes tárgyalások jegyzőkönyvei –, valamint azok mellékletei együtt „Közbeszerzési Dokumentáció”)

I.5.

Befektetők, mint közös ajánlattevők ajánlatot nyújtottak be az Intézmény által elkészített Közbeszerzési Dokumentációban meghatározott projekt 2. része („Projekt”) megvalósítására, amelyet az Intézmény a Közbeszerzési Eljárás 2006. december [*]. napján tartott eredményhirdetésén elfogadott („Ajánlat”) és a Befektetőket nyertes ajánlattevőként hirdette ki.

I.6.

Befektetők és az Intézmény a Közbeszerzési Eljárás során a Létesítmény felújítására, kibővítésére, üzemeltetésére és bérbeadására vonatkozóan a jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg ingatlan bérleti és szolgáltatási szerződést („Szolgáltatási Szerződés”) kötöttek. Amennyiben a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, úgy a jelen Megállapodásban nagy kezdőbetűvel írt szavak jelentése megegyezik a Szolgáltatási Szerződésben nagy kezdőbetűvel írt azonos szavak jelentésével és fordítva.

I.7.

A Haszonélvezeti Jog jogosultja a Szolgáltatási Szerződés XVIII.4. pontjában meghatározott, a Befektetők által a Kbt. 52. § és 306. § (1) bek. rendelkezéseinek megfelelően alapítandó – jogi személyiségű – gazdasági társaság („Projekttársaság”).

II.

INGATLAN ÉS INGATLANRÉSZ

II.1.

A Projekt az alábbi ingatlanon valósul meg (együtt: „Ingatlan”): Békéscsaba 1493/11 helyrajzi számú, természetben 5600 Békéscsaba, Bajza u. 33. szám alatt található, „kivett főiskola” megjelölésű, korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyonba tartozó, 43.125 m2 területű ingatlan („Ingatlan”). Az Ingatlan tulajdoni lapján el nem bírált széljegy nem szerepel. Az Ingatlan az Önkormányzatok ½ - ½ arányú tulajdonában áll. Az Ingatlan utcafronti épülete helyi egyedi védelem alatt áll (46559-2/2004.10.13.) Intézmény az Ingatlant a jogszabályban és a közte és az Önkormányzatok között 2003. április 16-án létrejött használati megállapodásban („Használati Megállapodás”) rögzített közfeladatai ellátásához kapcsolódóan ingyenesen használhatja (38726/2003.05.05.).

83 Az Ingatlan tulajdoni lapjának III. része (teherlap) egyéb bejegyzést nem tartalmaz, az Ingatlan per- teher- és igénymentes. Az Ingatlan tulajdoni lapja jelen megállapodás 1. mellékletét képezi. II.2.

A Haszonélvezeti jog nem a teljes Ingatlanra terjed ki, hanem kizárólag annak természetben meghatározott, jelen megállapodás 2. mellékletét képző vázrajzon („Vázrajz”) megkülönböztetett módon feltüntetett, kollégiumi felépítményt és a használatához, illetve a Projekt keretében történő kibővítéséhez szükséges földrészletet, valamint infrastruktúrát magában foglaló részére, („Ingatlanrész”). A Haszonélvezeti Jog kiterjedése az Ingatlan tekintetében az Ingatlanon található „[*]” számú/jelű épület teljes területére, valamint a használatához szükséges földrészletre és infrastruktúrára terjed ki a Vázrajznak megfelelően az alábbiak szerint: a) Földrészlet: [*] m2 földterület b) Épületrész: [*] m2 A Haszonélvezeti Jog kiterjed „[*]”. számú/jelű épület Projekt keretében – a Közbeszerzési Dokumentációban, illetve a Befektetők nyertes Ajánlatában rögzített műszaki tartalommal – megvalósuló kibővített részének teljes területére is.

II.3.

A Haszonélvezeti Joggal terhelendő Ingatlanrészen található a „[*]” jelű kollégium funkciójú hozzáépítéssel és felújítással megvalósuló felépítmény, valamint a használatához szükséges földrészlet és infrastruktúra („Létesítmény”).

II.4.

Önkormányzatok és az Intézmény szavatolnak azért, hogy az Ingatlanrészen jelen megállapodás aláírásának időpontjában nem áll fenn harmadik személynek olyan joga, amely a Projekttársaság jogszerzését, birtokba lépését, vagy a jelen megállapodásban hivatkozott Haszonélvezeti Jog alapítását kizárná, vagy korlátozná.

II.5.

Önkormányzatok és az Intézmény kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen megállapodás aláírásától a Haszonélvezeti Jog fennállásáig harmadik személy javára olyan jogot nem engednek, amely a Projekttársaság Haszonélvezeti Jogának a Felek között e tárgyban létrejött szerződésekben rögzített keretek közötti – gyakorlását kizárná vagy korlátozná.

II.6.

Önkormányzatok és az Intézmény korlátlan és visszavonhatatlan felelősséget vállalnak azért, hogy az Ingatlan vonatkozásában bírósági, hatósági, vagy más eljárás nincs folyamatban, illetve ilyentől nem kell tartani. Szavatolják továbbá, hogy a Haszonélvezeti Jog a Projekttársaság javára történő alapításához a hatályos jogszabályok alapján az Közbeszerzési Dokumentációban és az Ajánlatban meghatározottakon túlmenően további hatósági engedély – vagy az utcafronti épület helyi egyedi védettségére tekintettel – további jóváhagyás nem szükséges.

II.7.

Önkormányzatok szavatolják, hogy az Ingatlan utcafronti főépületén fennálló helyi egyedi védelem a Projekt megvalósítását nem akadályozza. Ellenkező esetben az Önkormányzatok szavatolják, hogy a helyi egyedi védelmet meghatározó

84 önkormányzati rendelet a Kivitelezési Fázis elkezdéséig oly módon módosításra kerül, amely a Projekt szerinti megvalósítását nem akadályozza, az Ajánlat műszaki tartalmához képest nem eredményez többlet- és pótmunkát. II.8.

Az Önkormányzatok és az Intézmény jogszavatossága a Haszonélvezeti Jog időtartama alatt folyamatosan fennáll.

II.9.

A Haszonélvezeti Jog kizárólag az Ingatlan Projekt által érintett Ingatlanrésze tekintetében gyakorolható, ennek megfelelően a Haszonélvezeti Jog az Önkormányzatok rendelkezési jogosultságát az Ingatlan – Projekt által nem érintett – további részei vonatkozásában semmilyen módon nem korlátozza. Ezt meghaladóan a Befektetők, az Önkormányzatok és az Intézmény a Projekt megvalósítása során a Ptk. 4. § (1) bekezdésének megfelelően folyamatos együttműködésre kötelesek. Kikötik a Ptk. 102. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely értelmében a Befektetők és az Intézmény a szomszédos földet – ide értve az Ingatlanrészt és a Intézmény vagyonkezelésében vagy használatában álló egyéb ingatlanokat – kártalanítás ellenében használhatják, amennyiben ez a földjükön való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. A Befektetők, az Önkormányzatok és az Intézmény e munkálatok elvégzése előtt egymást előzetesen írásban értesíteni, és egymással a munkálatok ütemezéséről egyeztetni kötelesek.

II.10.

A Projekttársaság, illetve a Befektetők birtokba lépése az Ingatlanrész vonatkozásában az Intézmény Használati Megállapodásban és a Szolgáltatási Szerződésben rögzített keretek közötti birtoklását – mint bérlő – a Bérleti és Üzemeltetési Jogviszony tartama alatt nem akadályozza.

II.11.

Az Önkormányzatok és az Intézmény biztosítják, hogy az Ingatlanrész, illetve a Létesítmény a teljes Kivitelezési és Üzemeltetési Fázis alatt – a kivitelezési tevékenység végzéséhez és az Üzemeltetési Feladatok ellátásához szükséges mértékben – megközelíthetők legyenek.

III.

HASZONÉLVEZETI JOG

III.1.

Az Önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Ingatlanon található Ingatlanrészen a Ptk. 157. § (1) bekezdése alapján Haszonélvezeti Jogot alapítanak a Projekttársaság javára.

III.2.

A Haszonélvezeti Jog – a Szolgáltatási Szerződés XIII.3.(i) pontja [korlátozott meghosszabbítási lehetőség] értelmében – a Ptk. 157. § (4) bekezdésnek megfelelően korlátozott időre jön létre. A Haszonélvezeti Jog időtartama az Inytv. Vhr. 10. § (2) bekezdése értelmében azonban határozatlan (bizonytalan), az a Szolgáltatási Szerződés XIII.2. vagy XIII.3.(ii) pontjában meghatározott megszűnéséig., mint biztosan, de előre meg nem

85 határozható időpontban történő esemény bekövetkezéséig (bontó feltétel) áll fenn, a Haszonélvezeti Jog ezzel egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásból törölhető. III.3.

A Haszonélvezeti Jog alapítása és gyakorlása ellenérték nélkül történik tekintettel arra a körülményre, hogy a Haszonélvezeti Joggal érintett Ingatlanrészen található Létesítményt a Befektetők a Szolgáltatás nyújtása érdekében újítják fel és azt a Szolgáltatási Szerződésben rögzített időtartamban folyamatosan üzemeltetik.

III.4.

A Haszonélvezeti Jog ingatlan-nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésének határideje a Szolgáltatási Szerződésben meghatározott Bérleti és Üzemeltetési Jogviszony hatálybalépésének napja, azaz előreláthatólag 2008. február 1.

III.5.

A Haszonélvezeti Jog erre a célra szolgáló – ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas – külön haszonélvezeti szerződésben („Haszonélvezeti Szerződés”) kerül megalapításra. Intézmény és az Önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a külön Haszonélvezeti Szerződést – amennyiben annak tartalma jelen Megállapodás rendelkezéseinek valamennyi szempontból maradéktalanul megfelel – kötelezettként jelen megállapodásnak megfelelően aláírják, a Haszonélvezeti Jog bejegyzéséhez szükséges valamennyi tulajdonosi, használói hozzájárulást és nyilatkozatot megadják. A Haszonélvezeti Szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas formában történő aláírásának határideje 10 munkanap, attól az időponttól számítva, amelyben a Projekttársaság létesítő okiratának – Kbt. 306. § (1) bek. szerinti – cégbírósági benyújtását igazoló tanúsítvány másolata az Intézmény részére bemutatásra kerül. Önkormányzatok és az Intézmény kötelezettséget vállalnak továbbá arra, hogy a fentieknek megfelelően aláírt Haszonélvezeti Szerződést megfelelő példányszámban – a Haszonélvezeti Jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges valamennyi egyéb dokumentummal együtt – a fenti határidőn belül a Projekttársaság rendelkezésére bocsátják.

III.6.

Önkormányzatok és az Intézmény kötelezettséget vállalnak, hogy valamennyi lépést, eljárási cselekményt megtesznek – ideértve különösen, de nem kizárólagosan, okiratok rendelkezésre bocsátását –, amelyet a Befektetők vagy a Projekttársaság a Haszonélvezeti Jog bejegyzéséhez ésszerűen megkívánnak.

III.7.

A Haszonélvezeti Jog Projekttársaság jár el.

III.8.

Az Önkormányzatok már a jelen szerződés aláírásával is hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a Haszonélvezeti Jog az Ingatlanrészekre a Projekttársaság javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön (bejegyzési engedély).

ingatlan-nyilvántartási

bejegyzése

érdekében

a

Az Önkormányzatok már jelen szerződés aláírásával is kifejezetten hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a Haszonélvezeti Jog a Létesítmény Projekt keretében – a

86 Közbeszerzési Dokumentációban, illetve a Befektetők nyertes Ajánlatában rögzített műszaki tartalommal – megvalósuló kibővített részének teljes területére is bejegyzésre kerüljön (bejegyzési engedély). III.9.

Önkormányzatok hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a Befektetők a Létesítményt– a Közbeszerzési Dokumentációban, illetve a Befektetők nyertes Ajánlatában rögzített műszaki tartalommal – kibővítéssel (hozzáépítéssel) megvalósítsák, illetve azon átalakítást és felújítást eszközöljenek (építési hozzájárulás).

III.10. A Haszonélvezeti Joggal érintett Ingatlanrészt, illetve a munkaterületet az Önkormányzatok, illetve az Intézmény a kivitelezési munkák megkezdése céljából a Kivitelezési Fázis kezdő időpontjáig a Befektetők birtokába adják a Szolgáltatási Szerződésben meghatározottak szerint. Felek az Ingatlanrész, illetve a Közbeszerzési Dokumentációban meghatározott munkaterület átadásáról, valamint az Ingatlanrész, illetve a munkaterület állapotáról jegyzőkönyvet vesznek fel. Befektetőket a Szolgáltatási Szerződés szerint terhelő teljesítési határidők az Ingatlanrész, illetve a munkaterület szerződésszerű átadásának késedelmével meghosszabbodnak. Az Intézmény és az Önkormányzatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a Befektetők és teljesítési segédjük az Ingatlanra – az engedélyezési és kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges mértékben – már a Szolgáltatási Szerződésben meghatározott birtokba lépést megelőzően belépjenek. III.11. Amennyiben a Szolgáltatási Szerződésben rögzített Bérleti és Üzemeltetési Jogviszony a Szolgáltatási Szerződés XIII.3.(i) pontja [korlátozott meghosszabbítási lehetőség] szerint meghosszabbításra kerül, úgy a Felek a Haszonélvezeti Jog gyakorlásának további feltételeiről figyelemmel az Ftv. 122. § (3) bekezdésében foglaltakra és a Szolgáltatási Szerződés rendelkezéseire az új bérleti és szolgáltatási szerződés megkötésével egyidejűleg újólag közösen megállapodnak. III.12.

Amennyiben a Haszonélvezeti Jog alapításával és bejegyzésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő költségek és kiadások – ide értve különösen az illetéket – összege meghaladja az Ajánlatban meghatározott Összbefektetési Költségben erre vonatkozóan kalkulált összeget, úgy a különbözet összegével az Összbefektetési Költség és a Bérleti Díj kiigazításra kerül. A Haszonélvezeti Jog alapításával és bejegyzésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő költségek és kiadások az Összbefektetési Költség részét képezik.

III.13. A Haszonélvezeti Jog az Ingatlan, illetve az Ingatlanrész tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. IV.

HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁSRA ÉS A KIBŐVÍTETT LÉTESÍTMÉNY TULAJDONJOGÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

87

IV.1.

Önkormányzatok a Szolgáltatási Szerződés tartalmát maradéktalanul megismerték, és általános jelleggel kijelentik, hogy annak rendelkezései a Használati Megállapodás előírásainak az alábbiak szerint megfelelnek.

IV.2.

Önkormányzatok kijelentik, hogy a Szolgáltatási Szerződésben foglalt szerződéses cél, azaz a közérdekű Projekt megvalósítása a Használati Megállapodás 4. pontjában hivatkozott céloknak megfelel.

IV.3.

Önkormányzatok által a Használati Megállapodás 5. pontjában adott előzetes tulajdonosi hozzájárulás a közérdekű Projekt szerződésszerű megvalósítására maradéktalanul kiterjed.

IV.4.

Jelen megállapodás és a Szolgáltatási Szerződés rendelkezéseinek ismeretében az Önkormányzatok kijelentik továbbá, hogy Projekt megvalósítása a Használati Megállapodás 6. pontjában foglalt előírásoknak megfelel, így ahhoz jelen szerződés aláírásával kifejezetten és visszavonhatatlanul hozzájárulnak.

IV.5.

Önkormányzatok jelen megállapodás aláírásával a Haszonélvezeti Jog III.2. pontban meghatározott időtartamára – ideértve a Bérleti és Üzemeltetési Jogviszony Szolgáltatási Szerződés XIII.3.(i) pontja [korlátozott meghosszabbítási lehetőség] szerinti meghosszabbítását is – ellenérték nélkül és visszavonhatatlanul lemondanak a Használati Megállapodás 7. pontjában foglalt azon jogukról, hogy az Ingatlant a Projekt megvalósításától eltérő célra hasznosítsák. Jelen rendelkezés a Használati Megállapodás módosításának minősül.

IV.6.

Az Intézmény és az Önkormányzat kijelentik, hogy a Haszonélvezeti Jog fennállása alatt az Ingatlan Projekt által érintett és a jelen szerződés alapján Haszonélvezeti Joggal terhelt része tekintetében – ideértve a teljes Létesítményt is – a Használati Megállapodás alapján az Intézményt megillető használati jog szünetel.

IV.7.

Az Önkormányzatok mint tulajdonosok, a Befektetők mint építtetők és az Intézmény jelen megállapodás aláírásával megállapodnak abban, hogy a Létesítmény – a Közbeszerzési Dokumentációban, illetve a Befektetők nyertes Ajánlatában rögzített műszaki tartalommal történő – hozzáépítéssel (kibővítéssel) megvalósuló része is az Önkormányzatok tulajdonába kerül, oly módon, hogy a teljes Ingatlan tekintetében – beleértve a Létesítményt is – az Önkormányzatok tulajdoni aránya változatlanul ½ - ½ arányú marad. Erre tekintettel az Önkormányzatok és az Intézmény között elszámolási kötelezettség keletkezik, amelyet az Önkormányzatok és az Intézmény külön megállapodásban rendeznek.

V.

JELEN MEGÁLLAPODÁS MEGSZŰNÉSE

V.1.

Jelen Megállapodás és a Haszonélvezeti Jog egyidejűleg megszűnik, ha a Szolgáltatási Szerződés bármely okból megszűnik.

V.2.

A Szolgáltatási Szerződés szerződésszerű megszűnésével, mint bontó feltétel bekövetkeztével – amelyet valamennyi szerződő fél köteles aláírásával

88 haladéktalanul megerősíteni – a Haszonélvezeti Jog jelen Megállapodásnak megfelelően törölhető az ingatlan-nyilvántartásból. V.3.

A Haszonélvezeti Jog ingatlan-nyilvántartási törlésével egyidejűleg az Ingatlanrészek az Önkormányzatok – illetve a Használati Megállapodás rendelkezéseivel összhangban az Intézmény – kizárólagos használatába és hasznosításába kerül vissza.

V.4.

A Haszonélvezeti Jog Elszámolást követő megszűnésének biztosítása érdekében a Haszonélvezeti Szerződés megkötésével egyidejűleg az Önkormányzatok által közösen kijelölt ügyvédnél 4 eredeti példányban letétbe helyezésre kerül a Projekttársaság – feltételektől mentes és visszavonhatatlan – ingatlan-nyilvántartási törlésre alkalmas nyilatkozata a Haszonélvezeti Jog azonnali ingatlan-nyilvántartási törléséről („Törlési Nyilatkozat”). A letéti szerződés („Letéti Szerződés”) értelmében a Törlési Nyilatkozat Önkormányzatok részére történő együttes kiadásához az alábbi bontó feltételek egyikének teljesülését kell a letéteményes ügyvéd felé hitelt érdemlően bizonyítani: a)

az Elszámolás szerződésszerű lezárulását az Intézmény és a Projekttársaság (illetve a Befektetők) aláírásukkal megerősítik, és közös kérelmet nyújtanak be, vagy

b)

az elállás / felmondás jogszerűségét az eljáró bíróság jogerősen megállapítja, továbbá az Elszámolást érintő esetleges vitás kérdés(ek)ben jogerős határozatot hoz, vagy

c)

a Szolgáltatási Szerződés megszűnésére tekintettel az Intézmény és a Projekttársaság (illetve a Befektetők) a Haszonélvezeti Jog azonnali ingatlannyilvántartási törlése irányuló közös kérelmet nyújtanak be.

V.5.

Befektetők biztosítják, hogy a Projekttársaság a megkötendő Haszonélvezeti Szerződésben kötelezettséget vállaljon arra, hogy Törlési Nyilatkozatot ingatlannyilvántartási bejegyezésre alkalmas tartalommal és formában ismételten a letéteményes ügyvéd rendelkezésére bocsátja, ha a Törlési Nyilatkozat az ingatlannyilvántartási jogszabályok változása miatt ingatlan-nyilvántartási bejegyezésre alkalmatlanná válna. Ennek határideje a módosult, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez többlet feltételeket támasztó jogszabályok hatálybalépésének napja.

V.6.

Befektetők biztosítják, hogy a Projekttársaság a megkötendő Haszonélvezeti Szerződésben kötelezettséget vállaljon továbbá arra, hogy a fenti V.4 (i)-(iii) pontban meghatározott feltételek egyikének teljesülése esetén a Haszonélvezeti Jog ingatlan-nyilvántartási törléséhez szükséges valamennyi lépést, eljárási cselekményt megtesz – ideértve különösen, de nem kizárólagosan, okiratok rendelkezésre bocsátását –, amelyet az Önkormányzatok, illetve Intézmény ésszerűen megkívánnak.

V.7.

Az V.4. pontban meghatározottak mellett a Befektetők már most visszavonhatatlanul és kifejezetten hozzájárulnak ahhoz, hogy a Haszonélvezeti Jog V.4. (i)-(iii) pontban meghatározott feltételek egyikének teljesülése esetén az

89 Önkormányzatok és/vagy az Intézmény a Haszonélvezeti Jog törlése érdekében az illetékes földhivatalnál a Projekttársaság nevében és képviseletében önállóan eljárjanak, és a Haszonélvezeti Jogot az ingatlan-nyilvántartásból a Törlési Nyilatkozat alapján egyoldalú kérelemmel töröltessék. Arra a nem várt esetre, ha ez nem vezetne eredményre, Befektetők jelen szerződés aláírásával biztosítják, hogy a törléshez szükséges okiratok az Intézmény részére a Projekttársaság által kiadásra kerüljenek. VI.

JOGVITÁK

VI.1.

Jelen megállapodás megkötésével és teljesítésével összefüggésben esetlegesen felmerülő jogvitáikat a Felek elsődlegesen egyezséggel rendezik. Amennyiben a vitás kérdés rendezésére vonatkozó értesítés igazolt postára adásától számított két hét elteltével egyezségkötésre nem kerül sor, úgy közvetítői eljárást kezdeményeznek.

VI.2.

Arra az esetre, ha a vitás kérdés rendezésére vonatkozó értesítés igazolt postára adásától számított hat hét elteltével a közvetítői eljárás bármely okból nem indul meg, a Felek kikötik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó Választott bíróság – a Felek előzetes döntésétől és alávetésétől függő – alternatív hatáskörét.

VI.3.

A tanács három választott bíróból áll, akik közül a felperes és az alperes jelölnek ki egy-egy választott bírót és e két választott bíró együtt jelöli ki a harmadik választott bírót, a tanács elnökét. A választott bíráskodás nyelve magyar, helyszíne Budapest.

VI.4.

A választott bíróság alternatív hatáskörének kikötése nem érinti a Felek azon jogát, hogy igényeiket rendes bírósági úton érvényesítsék.

VII.

ÉRTESÍTÉSEK

VII.1.

Jelen szerződés teljesítése során Felek értesítéseiket és egyéb közleményeiket az alábbi személyek részére kötelesek megküldeni: b)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata: Név: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Postacím: 5600. Békéscsaba, Szent István tér 7. Telefonszám: +36 (66) 452-252 és +36 (66) 523-800 Fax: +36 (66) 523-804 E-mail: [email protected] Kapcsolattartó: Dr. Benedek Mária jegyző c) Békés Megyei Önkormányzat: Név: Békés Megyei Önkormányzat Postacím: 5601. Békéscsaba, Pf. 118 Telefonszám: +36 (66) 441-141 Fax: +36 (66) 441-593

90 E-mail: Kapcsolattartó:

[email protected] Dr. Biri István főjegyző

d) Intézmény: név: .........................Tessedik Sámuel Főiskola postacím:.................5540 Szarvas, Szabadság út 2. telefonszám:............(66) 246-581 fax: .......................... (66) 216-581 e-mail: [email protected] kapcsolattartó:.........Dr. Patay István rektor d)

Befektető 1: Név: Postacím: Telefonszám: Fax: E-mail: Kapcsolattartó:

e)

Befektető 2: Név: Postacím: Telefonszám: Fax: E-mail: Kapcsolattartó:

STRABAG Zrt. Dél-Magyarországi Magasépítési Területi Igazgatóság 7628 Pécs, Eperfás út 1. (72) 239-329 (72) 238-787 [email protected] és [email protected] Visy Attila és Murber Zoltán Strabag Oktatási PPP Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 1021 Budapest, Völgy u. 30. (1) 392-4080 (1) 392-4081 [email protected] Kovács Sándor

VII.2.

Felek kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fenti VII.1. pontban írt bármely adat megváltozásáról egymást haladéktalanul tájékoztatni.

VII.3.

Jelen Megállapodás alapján tett valamennyi nyilatkozat, értesítés, közlés vagy egyéb tájékoztatás írásbeli formát igényel, és úgy kell tekinteni, hogy arról a másik Fél részére kézbesítésre került, és arról a másik Fél tudomást szerzett, ha a)

személyes kézbesítés vagy futárszolgálat esetén a megfelelő címzettnek, képviselőjének, vagy meghatalmazottjának átadták,

b)

átvételi igazolással ellátott telefaxon történő továbbítás esetén a sikeres kézbesítésigazolás a VII.1. pontban meghatározott telefax számok vonatkozásában rendelkezésre áll, (amennyiben a sikeres kézbesítésigazolás munkanapokon 17.00 órát követően, vagy munkanaptól eltérő napon kerül kiállításra, úgy a kézbesítés a következő munkanapon tekintendő megtörténtnek) vagy

c)

ajánlott, vagy ajánlott tértivevényes levél esetén az esetleges tértivevényen feltüntetett időpontban, de legkésőbb a feladást követően 6. munkanapon.

91 VII.4.

Jelen Megállapodás módosítását vagy megszüntetését érintő értesítéseket a többi Fél székhelyére (amely a cégjegyzék, vagy a törzskönyvi nyilvántartás mindenkor aktuális adataiból kitűnik) is meg kell küldeni a VII.3. (iii) pontnak megfelelően.

VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII.1. A Befektetők a Szolgáltatási Szerződés XVI.4-5. pontjai [Projekttársaság belépése és alapításának feltételei] szerint a Projekt magvalósítása céljából a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően Projekttársaságot alapítanak, így a jelen Megállapodás Befektetőkre vonatkozó rendelkezései a Projekttársaságra is érvényesek. A fentieknek megfelelően a Felek az alábbiak szerint kötelesek eljárni: a)

A Befektetők a Haszonélvezeti Jog gyakorlását a Ptk. 159. § (2) bekezdése értelmében a Szolgáltatási Szerződés XVI.5. pontjának [Projekttársaság alapításának feltételei] megfelelően alapított Projekttársaság részére átengedik. Ehhez az Intézmény és az Önkormányzatok jelen szerződés alapításával jóváhagyásukat adják és – kizárólag a Projekttársaság Szolgáltatási Szerződés XVI.5. [Projekttársaság alapításának feltételei] pontjának megfelelő belépése vonatkozásában – kijelentik, hogy az Ingatlanrész használatára azonos feltételek mellett nem tartanak igényt. A Haszonélvezeti Jog gyakorlása Projekttársaság részére történő átengedésének határideje a Projekttársaság belépése a Szolgáltatási Szerződésbe annak XVI.4. pontja [Projekttársaság belépése] szerint.

b)

A haszonélvezeti jog Projekttársaság részére történő alapításának (azaz jogerős ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének) határideje a Projekttársaság belépése a Szolgáltatási Szerződésbe annak XVI.4. [Projekttársaság belépése] pontja szerint.

VIII.2. Jelen Megállapodás kizárólag a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejött szerződések módosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek – jelenleg különösen a Kbt. 303. § -nak – megfelelően módosítható. VIII.3. Jelen Megállapodás az utolsó aláírás megtörténtét követően Oktatási és Kulturális Miniszter jóváhagyó záradékolásával lép hatályba, amely tanúsítja, hogy az Oktatási és Kulturális Miniszter a jelen Megállapodást megismerte, magára nézve kötelezőnek ismerte el, annak tartalmát a hatályos jogszabályokkal összhangban állónak tartja, továbbá az Ingatlanrész jelen Megállapodás és a külön Haszonélvezeti Szerződés szerinti Haszonélvezeti Joggal való megterhelését jóváhagyja. VIII.4. Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodás aláírásához szükséges jogosítványokkal és felhatalmazással (képviselő-testületi, közgyűlési felhatalmazással) rendelkeznek,

92 a nevükben aláírók a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a Felek belső szabályzatai alapján a Feleket jogszerűen képviselik. VIII.5. Önkormányzatok kijelentik, hogy az Ingatlan megterhelését önkormányzati rendelet helyi népszavazáshoz nem köti. VIII.6. Jelen szerződésre a Ptk. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályai alkalmazandók. Amennyiben jelen szerződés bármely rendelkezése érvénytelen, jogellenes és/vagy végrehajthatatlan lenne vagy ilyenné válna, úgy ez a tény a többi rendelkezés érvényességét, jogszerűségét és/vagy végrehajthatóságát nem érinti. Mellékletek: 1.......... Ingatlan tulajdoni lap másolata 2.......... Ingatlanrészt feltüntető vázrajz __________________________ STRABAG Zrt. Befektető képviselik: Visy Attila cégvezető és Murber Zoltán meghatalmazott aláírás kelte:.......................................

__________________________ Strabag Oktatási PPP Kft. Befektető képviselik: Kovács Sándor és Visy Attila ügyvezetők aláírás kelte:.......................................

__________________________ Tessedik Sámuel Főiskola Intézmény Képviseli: Dr. Patay István rektor __________________________ Tóth László gazdasági főigazgató aláírás kelte:....................................... __________________________ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Tulajdonos képviseli: Vantara Gyula polgármester Ellenjegyzem: ……………………………………. Dr. Benedek Mária jegyző aláírás kelte:……………………………

__________________________ Békés Megyei Önkormányzat Tulajdonos képviseli: Domokos László Békés Megyei Közgyűlés elnöke Ellenjegyzem: ……………………………………. Dr. Biri István főjegyző aláírás kelte:……………………………

93

Tárgy:

Pályázatok benyújtása kerékpárutak építésére

Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Az előterjesztés a Békési – Szarvasi út, az Orosházi út II. ütemét, valamint a Kétegyházi út menti kerékpárút II. ütemét érinti. Fenti útszakaszokra pályázat kerül benyújtásra. Megnyugtatta az érintett területen élőket, hogy folyamatban van a kerékpárutak építése. (Kazetta 3/2. 019-030) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 030-034) A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 232/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat a Dél-alföldi Operatív Program Kerékpárút hálózat fejlesztése (DAOP-20073.1.2) című pályázati kiírásra, pályázatot nyújtson be. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi DAOP-2007-3.1.2 pályázatra az alábbi kerékpárutak pályázatának benyújtását jóváhagyja: - Békési út (470-es jelű út) – Szarvasi út (445-ös jelű út) menti kerékpárút - Orosházi út (4432-es jelű út) menti kerékpárút II. üteme - Kétegyházi út (4433-as jelű út) menti kerékpárút II. üteme. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007 (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból biztosítja a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A 2007. évi költségvetési rendelet módosításakor a változást át kell vezetni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatának 39.§ /1/ bekezdése alapján felkéri a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot, hogy a részletes költségek ismeretében, pályázatonként döntsön a saját forrás vállalásáról. Felelős: Határidő:

Vantara Gyula polgármester 2007. május 15.

Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi ügyek

A 2006. évi könyvvizsgálói jelentés és könyvvizsgálói költségvetési beszámoló

94 Vantara Gyula polgármester: Jelezte, hogy a képviselők a közgyűlési előterjesztések között kézhez kapták a könyvvizsgáló által készített független könyvvizsgálói jelentést a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezettel kapcsolatosan. Kérte a könyvvizsgálói jelentésben foglaltak tudomásulvételét. (Kazetta 3/2. 034-060) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szóló könyvvizsgálói jelentést tudomásul vette. Tárgy:

A 2006. évi költségvetés végrehajtásáról – rendeletalkotás

Velkey Gábor képviselő: A tisztánlátást véleménye szerint jobban segítette volna, ha a szabad pénzmaradvány felhasználásra vonatkozó javaslat elkülönül a kötelezettséggel terhelt pénzmaradványtól. Egyértelműen lehetett volna látni, hogy a 2006. év költségvetésében minek van előzménye - ami valamilyen okból nem került kifejezésre -, mi az, amiben szükséges jelenleg dönteni. Aki ismeri a költségvetés szerkezetét, az tudja, hogy öt tételt érint: a szociális céltartalékot, az általános tartalékot, a hibaelhárítási tartalék feltöltését, illetve két új keret van, amely eddig nem szerepelt a költségvetésben: a 10.000.000,- Ft-os polgármesteri, valamint 20.000.000,- Ft-os média keret. Kérdését Vantara Gyula polgármesterhez intézte: Mi indokolja a két keret létrehozását? Milyen technikával kerül felhasználásra? Korábbi években is keret került meghatározásra a közgyűlési közvetítésekhez kapcsolódóan. A jelenlegi 20.000.000,- Ft azonban a többszöröse. Akkor, amikor a költségvetésben megszorításokra, érdemi visszalépésekre kerül sor, intézmények összevonása szükséges a költségvetési helyzet okán, nem célszerű 20.000.000,- Ft-os keretet létrehozni. Enyhén szólva váratlan, különösen annak fényében, hogy az intézményi összevonás és átalakítás – feltételezése szerint – nem eredményez ekkora mértékű megtakarítást. (Kazetta 3/2. 060-092) Baji Lajos képviselő: A költségvetés tárgyalásakor már többször is jelezte, hogy jóval bátrabban lehet a 2007. évi költségvetés során figyelembe venni a pénzmaradvány nagyságrendjét. A 300 millió forintot 400 millió fölé emelték, ennek ellenére további 130 millió forint szabad pénzmaradvány van. Támogatja az átcsoportosításokat, hiszen a hibaelhárítási tartalékok egy része már elköltésre került. Elmondható, hogy a 2006. évi gazdálkodás a 2007. évi költségvetést nem hozta lehetetlen helyzetbe, bátran lehet fejleszteni, megalapozottan végezni a költségvetés végrehajtását. Módosító indítványában javasolta, hogy a médiatámogatás 20.000.000,- Ft-os keretösszegéből 6.000.000,- Ft kerüljön elkülönítésre az atlétikai pálya elektromos időmérésre alkalmas berendezésének kiépítésére. Ez szolgálná azt a célt, hogy a városban évente több alkalommal lehetőség nyíljon országos versenyek szervezésére. A Dél- Alföldön nincs lehetőség arra, hogy műanyag pályán versenyezzenek a fiatalok. Ezáltal a várost népszerűsíteni lehetne. Amennyiben a fiatalság megjelenik a városban, akkor a kollégiumokban szállást foglal, így a beruházás pár éven belül eredményesen megtérül. A média megfelelő nyilvánosságot biztosít nemcsak helyben, hanem az országosan is. (Kazetta 3/2. 092-121) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetőjét, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 3/2. 121-123)

95 Uhrin Nándor osztályvezető: Összességében valóban a táblába beépítésre kerültek a Velkey Gábor képviselő által említett tételek. Megjegyezte, hogy az általános tartalék visszapótlása, amely 10.404.000,- Ft - közgyűlési döntésen alapul. A hibaelhárítási tartalék visszapótlása, 13.139.000,- Ft, összefügg a Szent-Györgyi Albert Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium esetében folyó tanterem átalakítás munkálataival. A szociális tartalék közgyűlési döntés alapján az adósságkezelési szolgáltatás további adósságtípusokra történő vizsgálatával függ össze, illetve családi szükségletek kielégítését szolgáló tanya és földprogram keretében kerül felhasználásra. Ezen túlmenően valóban létezik a polgármesteri keret, 10.000.000,- Ft-tal került előirányzatra a javaslatban, mely összefügg a közgyűlés 2007. márciusában hozott döntésével, miszerint a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának polgármesterre történő átruházását célozza. A 20.000.000,- Ft média támogatás a korábbi négy-párti megállapodás alapjaiból kiindulva tovább pontosult. Összességében 63.000.000,- Ft-nak felel meg. Szabad pénzmaradvány továbbá a 300.000.000,- Ft, ami a 2007. évi költségvetés előirányzata között szerepel, illetve 130.000.000,- Ft a Körös Kazángyár épületegységének megvásárlása. (Kazetta 3/2. 123-159) Vantara Gyula polgármester: Velkey Gábor képviselő kérdésére válaszolva elmondta, hogy a 2005. II. 25-én elfogadott megállapodást a képviselő csoportok vezetői kötötték. Jogilag nem korrekt megállapodás, hiszen a képviselő csoportok vezetői az adott jogkörrel nincsenek felruházva. Ezt a helyzetet rendezi a média megbízási szerződés. Szavazásra bocsátotta Baji Lajos képviselő módosító indítványát, miszerint a média keretből 6.000.000,- Ft fordítódjon az időmérő eszköz beszerzésére. Mint előterjesztő nem támogatja a kérés elfogadását. A forrást később próbálja az önkormányzat megteremteni. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 12 igen, 6 nem szavazattal, 6 tartózkodással, a módosító javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet. (Kazetta 3/2. 159-178) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2007. (V.2.) rendelete a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §ában kapott felhatalmazás alapján a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról a következő rendeletet alkotja.

1. § /1/

Az önkormányzat költségvetésének 2006. évi összes teljesített bevétele 23.410.987 ezer Ft.

96

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2.§

/1/

Az önkormányzat költségvetésének 2006. évi összes teljesített kiadása 21.977.021 ezer Ft.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3. § /1/

Az önkormányzati intézmények kiadási főösszege 14.622.473 ezer Ft.

/2/

Az /1/ bekezdés szerinti főösszeg intézményenkénti részletezését a 2. sz. melléklet tartalmazza. 4.§

/1/

Az önkormányzati intézmények teljesített bevételeinek főösszege 15.351.577 ezer Ft.

/2/

Az /1/ bekezdés szerinti bevételi főösszeg intézményenkénti és bevételenkénti részletezését a 2/a.sz. melléklet tartalmazza. 5.§

/1/

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál foglalkoztatottak létszámát a 2/b. sz. melléklete mutatja be. 6. §

/1/

A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási teljesített főösszege 4.313.826 E Ft.

/2/

Az /1/ bekezdésben megállapított kiadási főösszeg feladatonkénti részletezését a 3. sz. melléklet tartalmazza. 7. §

/1/

Az önkormányzat felhalmozási kiadásai 1.999.665 ezer Ft-ban teljesültek.

/2/

Az /1/ bekezdés szerinti kiadási összeg részletezését a 4. sz. melléklet tartalmazza.

/3/

Az intézményi kiadásokból felhalmozási kiadásra fordított összeg 693.171 ezer Ft, melyet a 2. sz. melléklet tartalmaz.

/4/

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bemutatását a 4/a. sz. melléklet tartalmazza.

97

8. § /1/

Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújítására fordított összeg 391.344 ezer Ft.

/2/

Az /1/ bekezdés szerinti felújítási kiadások célonkénti részletezését az 5. sz. melléklet tartalmazza.

/3/

Az intézményi kiadásokból felújításra fordított összeg 114.019 ezer Ft, melyet a 2. sz. melléklet tartalmaz. 9. §

A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 444.762 ezer Ft, melyet a 3.sz. melléklet 23.cím 1.alcíme részletez. 10. § Az év során fennálló fejlesztési hitelek és kamatok törlesztése 344.599 ezer Ft-ban teljesült, amelyet a 6. sz. melléklet tartalmazza. 11. § A közgyűlés az általános tartalék összegét 8.765 ezer Ft-ban, a céltartalék összegét 43.455 ezer Ft-ban állapítja meg. 12.§ /1/

Az önkormányzati vagyon bemutatását a könyvviteli mérleg tartalmazza a 9., 9/a. sz. melléklet szerinti részletezésben. Az önkormányzat eszközei összesen: 55.157.117 ezer Ft, a források összesen: 55.157.117 ezer Ft.

/2/

Az önkormányzat a gazdasági társaságokban képviselt tulajdoni részarányait a 9/b. sz. melléklet tartalmazza. 13.§

/1/

A 10. sz. melléklet tartalmazza a Polgármesteri Hivatal és az önálló és részben önálló intézmények vagyonváltozását.

/2/

A 10/a. sz. melléklet tartalmazza a Polgármesteri Hivatal és az önálló és részben önálló intézmények 0-ra leírt eszközeinek állományát. 14.§

A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok és teljesítések mérlegszerű bemutatását a 11. sz. melléklet tartalmazza.

98 15.§ /1/

A Polgármesteri Hivatal 2006. évi pénzmaradványát a 12. sz. melléklet szerint a 12/a., 12/b., 12/c. táblák tartalmazzák. A közgyűlés felhatalmazást ad a kapcsolódó előirányzat módosítások megtételére.

/2/

A közgyűlés az önálló és részben önálló intézmények 2006. évi pénzmaradványának összegét a 12/d. sz. melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad az ezzel összefüggő előirányzat módosítások átvezetésére. 16.§

A 13. és 13/a. sz. melléklet mutatja be a normatív és kötött állami támogatások elszámolását. 17.§ A 14. sz. melléklet az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat foglalja magába. 18.§ A 15/a., 15/b., 15/c., 15/d. sz. melléklet a kisebbségi önkormányzatok beszámolóját tartalmazza. 19.§ A 16., 17., 18., 19. számú mellékletek az önkormányzat összevont egyszerűsített mérlegét, pénzforgalmi jelentését, pénzmaradványát és eredmény-kimutatását tartalmazzák. 20.§ /1/

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

/2/

Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik a következő önkormányzati rendeletek: 8/2006.(II.23.) sz. önkormányzati rendelet a 2006. évi költségvetésről. 19/2006.(VII.06.) önkormányzati rendelet a 2006. évi költségvetés módosításáról. 27/2006.(IX.14.) önkormányzati rendelet a 2006. évi költségvetés módosításáról. 37/2006.(X.27.) önkormányzati rendelet a 2006. évi költségvetés módosításáról. 44/2006.(XII.18.) önkormányzati rendelet a 2006. évi költségvetés módosításáról. 5/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet a 2006. évi költségvetés módosításáról. 14/2007.(IV.02.) önkormányzati rendelet a 2006. évi költségvetés módosításáról. Vantara Gyula sk. polgármester

Tárgy:


A 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) rendelet módosítása – rendeletalkotás

99 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a költségvetésről szóló rendelet módosítására vonatkozó tervezetet. (Kazetta 3/2. 178-189) A közgyűlés 19 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2007. (V.2.) rendelete a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007.(II.15.) rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74. §ában kapott felhatalmazás alapján a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007.(II.15.) rendeletét a következő rendelet módosítja. 1. § /1/

Az R.1.§ (1) bekezdésében foglalt 2007. évi összes bevétel 107.438 ezer Ft-tal nő, a költségvetés fő összege 19.807.530 ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi főösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.§

/1/

Az R. 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2007. évi összes kiadás 107.438 ezer Ft-tal nő, a költségvetés fő összege 19.807.530 ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az /1/ bekezdésben foglalt kiadási főösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

/3/

Az önkormányzat személyi juttatásai 2.378 ezer Ft-tal nő, 7.920.295 ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelő járulék összege 3.859 ezer Ft-tal nő, 2.592.575 ezer Ft-ra módosul. 3. §

/1/

Az R. 3.§ (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadása 40.988 ezer Ft-tal nő, az intézmények kiadási főösszege 13.496.691 ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási növekmény teljesítéséhez 40.988 ezer Ft önkormányzati támogatásszükséges és e rendelet 2/a sz. melléklete szerint. Az R. 3.§ (2) bekezdésében meghatározottak a következőkkel egészülnek ki, illetve módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 7.563.673 ezer Ft-ra módosul, míg az OEP támogatás 3.729.682 ezer Ft, a működési és sajátos bevétel

100 1.485.583 ezer Ft, a működési célú pénzeszköz átvétel 156.892 ezer Ft, a felhalmozási célú pénzeszköz átvétel 560.861 ezer Ft marad. /3/

Az önkormányzati intézmények személyi juttatása 549 ezer Ft-tal nő, a munkaadókat terhelő járulékok összege 140 ezer Ft-tal nő, a dologi kiadásainak összege 11.270 ezer Ft-tal nő, felújítási kiadások 29.029 ezer Ft-tal nő, melynek részletezését e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az R. 3.§ (3) bekezdésében szereplő önkormányzati intézmények személyi juttatása 6.817.273 ezer Ft-ra, a munkaadókat terhelő járulékok összege 2.249.887 ezer Ft-ra, dologi kiadások összege 3.839.641 ezer Ft-ra, felújítási kiadások összege 29.029 ezer Ft-ra módosul, míg a fejlesztési kiadások összege 560.861 ezer marad. 4.§

/1/

Az R. 4.§ (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási előirányzata 89.833 ezer Ft-tal nő, 3.809.402 ezer Ft-ra módosul.

/2/

Az R. 4.§ (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatása 1.829 ezer Ft-tal nő, 1.103.022 ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelő járulékok összege 3.719 ezer Ft-tal nő, 342.688 ezer Ft-ra módosul, a dologi kiadások összege 15.327 ezer Ft-tal csökken, a dologi kiadások összege 1.327.023 ezer Ft-ra módosul, a szociálpolitikai ellátások összege 96.979 ezer Ft-tal nő, 258.289 ezer Ft-ra módosul, az átadott pénzeszközök és a támogatásértékű kiadások összege 2.633 ezer Ft-tal nő, 558.826 ezer Ft-ra módosul, míg a fejlesztési kiadások 165.304 ezer Ft, a kölcsönök nyújtásának összege 54.250 ezer Ft marad.

/3/

Az /1/ - /2/ bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(4)A

3/a. számú melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei 27.559 ezer Ft-tal csökken, 1.925.088 ezer Ft-ra módosul. 5. §

A közgyűlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszegét 2.430 ezer Ft-tal növeli, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. Az R. 5.§-ában szereplő önkormányzat fejlesztési kiadásainak főösszege 2.051.134 ezer Ft-ra módosul. 6. § Az R. 6.§ (1) bekezdésében foglalt az önkormányzat tulajdonában lévő tárgyi eszközök felújítási előirányzata 25.813 ezer Ft-tal csökken, 198.235 ezer Ft-ra módosul. A feladatonkénti változást e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 7. § A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 1.723 ezer Ft-tal nő, melyet e rendelet 3.sz. mellékletének 24.cím 1. alcíme részletez.

101 Az R. 8.§-ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatása 381.747 ezer Ft-ra módosul. 8. § /1/

Az R. 9. §. (3) bekezdésében szereplő, a 2007. évben az önkormányzat által felvehető hitel nagyságrendje a 6/a. számú mellékletben foglaltakra módosul. 9. §

/1/

A közgyűlés az általános tartalék összegét 19.058 ezer Ft-tal csökkenti, a céltartalékok összegét nem módosítja. Az R.10.§ (1) bekezdésében szereplő általános tartalék összege 11.192 ezer Ft-ra módosul, a céltartalékok összege 252.068 ezer Ft marad.

/2/

A közgyűlés az intézményekhez kötődő céltartalékok összegét nem módosítja. Az R.10.§ (2) bekezdésében foglalt intézményekhez kötődő céltartalékok összege 252.068 ezer Ft marad. 10. §

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:


Beszámoló a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság átadott hatáskörben hozott döntéseiről

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a beszámolót. (Kazetta 3/2. 189-195) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 233/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság beszámolóját a hibaelhárítási tartalék felosztásáról, valamint az intézmények saját kivitelezésű felújításaihoz építőanyag biztosítására jóváhagyott előirányzat megosztásáról, mint átruházott hatáskör gyakorlásáról. Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. április 30.

Napirend tárgya:

Beszámoló a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) 2006. évi működéséről

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a beszámolót. (Kazetta 3/2. 195-204)

102

A közgyűlés 19 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 234/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 2006. évi működéséről készített beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:

Dr. Benedek Mária jegyző 2007 április 26.


Szociális és egészségügyi területet érintő ügyek

„Idősbarát Önkormányzat Díj”-jal járó pénzjutalom felhasználása

Vantara Gyula polgármester: Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság javasolta, hogy a Békéscsaba Városi Nyugdíjas Egyesület 200.000,- Ft, a Jaminai Nyugdíjas Klub 300.000,- Ft összegű támogatást kapjon. Jelezte, hogy a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság az eredeti határozati javaslatot támogatja. (Kazetta 3/2. 204-216) Dr. Kerekes Attila képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A bizottság a Jaminai Nyugdíjas Klub számára javasolt 300.000,- Ft támogatást, a Dózsa György úti klub számára pedig 200.000,- Ft-ot. Személy szerint az eredeti határozati javaslat elfogadását javasolja. (Kazetta 3/2. 216-229) Takács Péter képviselő: Decemberben a közgyűlés egyértelmű határozatot hozott az 1.000.000,- Ft felosztását illetően. Azóta mi történt? Másik két nyugdíjas egyesület, illetve klub is beadta kérelmét, így a rendelkezésre álló összeget újra kellett osztani? (Kazetta 3/2. 229-232) Velkey Gábor képviselő: Nyilván a díjhoz valamennyi városban működő nyugdíjas klub, szervezet, csoport működése hozzájárult, így a tevékenységet vizsgálva illene valamennyi számára támogatást nyújtani, nemcsak az említett két klubnak. A korábbi években, éppen azért, mert a Jaminai Nyugdíjas Klub saját bevételei nem bizonyultak elegendőnek, a viszonylag nagy alapterületű, részben felújított épület fenntartására, a közgyűlés által biztosított keretösszegen felül a vezetői keretből jelentős összegű támogatást kapott az ingatlan fenntartásához. Szeretné, ha a város más nyugdíjas egyesületei is részesülnének a keretösszegből. (Kazetta 3/2. 232-256) Szilvásy Ferenc képviselő: Korábbi közgyűlésen is elmondta, hogy a szóban forgó pénzösszeg nem ezzel a célzattal érkezett a városba. A régi városvezetés jelenlétében adták át a város nyugdíjasainak az összeget, és az önkormányzaton keresztül juthat hozzá az egyesület. Tudomása szerint két egyesület van a városban, amely bíróságon is bejegyzett. A Békéscsaba Városi Nyugdíjas Egyesülethez 24 klub tartozik. Az egyesület végzi a pénzkezelést, készíti el az elszámolást, stb. A két szervezet nem városi létesítményt használ,

103 hanem a saját tulajdonában lévő létesítményt próbálja fenntartani. Nem szabad elfelejteni azt a tényt sem, hogy a nyugdíjas klubok jelentős része térítésmentesen használja az egyesület infrastruktúráját. Példaként említette, hogy a Lencsési Közösségi Ház, Gerla és Mezőmegyer is helyt ad nyugdíjas klubnak. Az 1.000.000,- Ft felosztása tekintetében olyan egyezség történt, miszerint a Jaminai Nyugdíjas Egyesülettel 600-400.000,- Ft arányban osztják fel egymás között. Sajnos az 1.000.000,- Ft még nem érkezett meg. Az előző ciklusban az önkormányzat már nem tudta átutalni, az új önkormányzat pedig nem törődött vele, hogy milyen címen kapta az összeget. Herczeg Tamás képviselő, a kuratórium elnöke rájött arra, hogy nem a kuratóriumot illeti meg a támogatási összeg, így visszautalta az összeg felét. A Jaminai Nyugdíjas Egyesület vezetőségével az a megegyezés jött létre, hogy arányosan, tisztességesen 3:2 arányban osztanák fel a pénzösszeget. (Kazetta 3/2. 256-304) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Velkey Gábor képviselő hozzászólására reagálva az alábbi választ adta: A Békéscsaba Város Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány ülésén személyesen vett részt. Az egyesület 1.000.000,- Ft támogatás kapott. Mondhatta volna azt is, hogy megtartja az összeget, hiszen az egyesített szociális intézményekben óriási szükség van a pénzre. Véleménye szerint a városnak minden nyugdíjas fontos, ezért azt a tényt, hogy két nyugdíjas klub egymás között hogyan egyezik meg, illetve hogyan osztja fel a támogatást az nagyon becsületes dolog, de másodlagos, más nyugdíjas szervezetek is támogatáshoz szeretnének jutni. Ennek ellenére a Dr. Ambrus Zoltánné által vezetett kuratórium korrekt módon visszautalta a pénzt az önkormányzatnak. Kérte, hogy a többi nyugdíjas egyesülettel és azok fenntartásával is foglalkozzon a város. (Kazetta 3/2. 304-327) Tóth Károly képviselő: A díjat a város azért nyerte, mert segítette a két bejegyzett egyesületben folyó munkát. A két szervezet kimagasló tevékenységet folytatott, amelynek eredményeként elismerésben részesült a város. A díj adományozói elismerték a Dózsa György úti székház felújításának szükségességét. Nem arról szólt az adomány, hogy abból kezelje a város az összes idősügyi és szociális problémáit. Kezdeményezéssel fog élni, hogy ezen túl ne járjon az elismeréssel anyagi támogatás, hanem használható tárgyat adjanak, amelyet a nyertes egyesület, vagy klub közvetlenül kap. Jelen esetben méltatlan helyzet alakult ki, hiszen a még 2006. évben elnyert támogatást 2007. májusában szét kívánják osztani a városban működő nyugdíjas egyesületek között, miközben két konkrét klub tevékenysége miatt kapta a város az elismerést. (Kazetta 3/2. 327-370) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Ismert, hogy a támogatást egyik nyugdíjas szervezet sem, hanem a város kapta. A legjobb indulattal került átutalásra a legnagyobb időskorúakat ellátó intézet számára, így nemcsak a 180 bentlakásos személyt érinti, hanem a napközi otthonokat és klubokat is. Nem szétszórni kívánja a város a támogatást. Az előterjesztés arról szól, az egyesület visszaadta az összeget, figyelembe véve a két nyugdíjas szervezet kérését, akik alapvetően hozzájárultak a díjhoz. A közgyűlésnek arról szükséges döntenie, hogy a kuratórium javaslatát átfuttatva a város átadja-e a két nyugdíjas szervezetnek vagy sem. Javasolta, hogy a Békéscsaba Városi Nyugdíjas Egyesület 300.000,- Ft-ot, a Jaminai Nyugdíjas Egyesület 200.000,- Ft támogatásban részesüljön. (Kazetta 3/2. 370-395)

104 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 395-409) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 235/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése módosítja a 691/2006.(XII.14.) közgyűlési határozatát, és a 2006. évi „Idősbarát Önkormányzat Díj”-jal járó 1.000.000,- Ft pénzösszeg felosztását az alábbiakban határozza meg: - Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány: 500.000,- Ft (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. számlaszám: OTP 11733003-20110730) - Békéscsaba Városi Nyugdíjas Egyesület (5600 Békéscsaba, Dózsa György út 35. számlaszám: OTP 11733003-20064842

300.000,- Ft

- Jaminai Nyugdíjas Klub 200.000,- Ft (5600 Békéscsaba, Orosházi út 101. számlaszám: Kondorosi Takarékszövetkezet 53700072-15712398) Felelős: Határidő:

Hanó Miklós alpolgármester 2007. május 15.

Tárgy:

Orvosi rendelők eszközpótlás szabályzata

Dr. Kerekes Attila képviselő, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Előterjesztőként az alábbi módosítást javasolta: A szabályzat 1. pont második sorában az évente egy alkalom helyett évente három alkalommal zártkörű pályázati lehetőség kerüljön meghirdetésre a praxisoknak meghatározott éves keret terhére. A módosítással a szabályzatot elfogadásra javasolta. (Kazetta 3/2. 409-425) Takács Péter képviselő: Kérdését az előterjesztő felé intézte: mi a magyarázata annak, hogy a háziorvosok, és a fogorvosok között különbség van a támogatást illetően? Az éves keret legfeljebb öt évig gyűjthető a szabályzat szerint legkésőbb azonban az öt év végéig használható fel. Ez elég jelentős idő. Három év aktuálisabb lenne. (Kazetta 3/2. 425-438) Dr. Kerekes Attila képviselő, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Korábbi közgyűlésen is hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítás a házi orvosokat és a fogorvosokat műszerpótlás terén támogatta. A házi orvosokat havi 25.000,- Ft-tal, míg a fogorvosokat 35.000,- Ft-tal. Ezt az arányt próbálták a havi átlagban lebontani. Igazságosnak tartja az elosztást, hiszen a fogorvosoknak nagyságrenddel nagyobb műszerezettségre van szükség. (Kazetta 3/2. 438-465)

105

Baji Lajos képviselő: Az eddigi szabályozás szerint volt akadálya a havonta leutalt eszközfejlesztési támogatás akkumulációjának? Miért kell öt, illetve három évben maximálni? Amennyiben korábban sem volt időkorlát, bevezetését jelen esetben sem javasolja. Évente három alkalommal az időarányos részre lehet pályázatot benyújtani? (Kazetta 3/2. 465-495) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Baji Lajos kérdése teljesen érhető. 2001. évben határozatlan idejű szerződés megkötésére került sor. Az amortizációs költségről van szó. Egy nagyobb értékű műszert három, illetve öt év alatt lehet amortizálni. Hitelfelvétel esetén a kifutási idő öt, illetve tíz évet jelentett. A törlesztés csak ezt a nagyságú hitelfelvételt engedte meg. Három alkalom áll rendelkezésre a pótlásra. Jobb lenne a folyamatos lehetőség, így akkor lehetne az igényt beadni, amikor arra valóban szükség van. Aki egy alkalommal kimeríti a keretet, az nem tud a későbbiekben pályázni. (Kazetta 3/2. 495-525) Tóth Károly képviselő: 2007. évben a költségvetésben 15.000.000,- Ft kerettámogatás került elkülönítésre az OEP által megvont támogatások fedezetére, az egészségügyi alapellátás háziorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi felszereltségének pótlására. Jelenleg öt évre vonatkozó szabályzat készül, minden előzetes közgyűlési döntés hiányában. Kérdését Dr. Benedek Mária jegyzőhöz intézte: mely közgyűlési határozat alapján gyűjthető öt évre az összeg? (Kazetta 3/2. 525- 4/1. 005) Dr. Ferenczi Attila képviselő: Az öt év arra vonatkozik az előterjesztésben, hogy az összeg akár öt év alatt is felhasználható. A közgyűlésnek minden évben döntenie kell arról, hogy biztosít-e forrást, vagy sem. Miért kell az orvosokat arra motiválni, hogy akkor, amikor jó a műszere, tudja az ellátást biztosítani, a keretösszeget adott évben használja fel? (Kazetta 4/1. 005-026) Tóth Károly képviselő: A szabályzat 7. pontja szerint „amennyiben a szolgáltató nem kíván élni az adott évben felajánlott pályázati lehetőséggel,… „ Miért szerepel az előterjesztésben öt év? (Kazetta 4/1. 026-037) Hanó Miklós alpolgármester: Tóth Károly képviselő nem olvasta az idézett mondatot tovább. „Amennyiben a szolgáltató nem kíván élni az adott évben felajánlott pályázati lehetőséggel, az éves keret a következő évre átvihető.” Az átvitt összeget öt éven keresztül lehet felhasználni. (Kazetta 4/1. 037-041) Dr. Benedek Mária jegyző: A közgyűlés előtt az eszközpótlás szabályzatának tervezete szerepel. Szükséges eldönteni, hogy az előterjesztésben javasolt öt év elfogadható, vagy sem. Az általános amortizációs időkeretet figyelembe véve került beépítésre a tervezetbe az öt éves javaslat, ilyen közgyűlési döntés a korábbi években sem volt. Mindössze a MEP által elvont amortizációs keret súlypontozásaként tervezik, javasolja az öt évet elfogadni. Más javaslat is tehető. Dönteni azonban most szükséges, hogyan kívánja a testület a kérdést szabályozni. (Kazetta 4/1. 041-047)

106 Baji Lajos képviselő: Amortizáció a kis értékű eszközök esetében nem lehetséges. 50.000,- Ft alatti eszközöket eszközpótlásként meg lehet vásárolni, nem kell egyedi nyilvántartásba venni, esetükben nincs amortizációs leírás. Kérte vegyék tudomásul, hogy rendelkezésre áll egy keretösszeg, amelyet minden évben le kell hívni. A nagy értékű berendezéseket általában a város biztosítja az orvosok számára. (Kazetta 4/1. 047-051) Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy a közgyűlés a szabályzat elfogadásakor az előterjesztői módosító javaslatot figyelembe véve hozzon döntést. (Kazetta 4/1. 051-063) Szilvásy Ferenc képviselő: Kérte, hogy a korábban felvetett indítványáról is történjen szavazás. (Kazetta 4/1. 063-070) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Szilvásy Ferenc képviselő figyelmét arra, hogy levélben kap tájékoztatást arra, hogy mely megnevezések mire vonatkoznak. Kérte a téma napirendről történő levételét. Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 7 igen, 14 nem szavazattal, 2 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elutasította.

Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 070-075) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta: 236/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a mellékletben foglaltak szerint fogadja el a Békéscsaba városban ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi, házi gyermekorvosok és fogorvosi vállalkozások támogatásáról szóló szabályzatot. Forrás: 2007. évi költségvetés 3. sz. melléklet 27. cím 4. alcím Felelős: Dr. Kerekes Attila Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Határidő: 2007. május 1. Melléklet Szabályzat a Békéscsaba városban területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi vállalkozások támogatásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 22/2007. (I.25.) közgyűlési határozatában egészségügyi alapellátásban dolgozó praxisok részére eszközpótlási támogatást állapított meg

107 2007.-évre vonatkozóan 15 millió forint keretösszeggel. A támogatás hozzáférési szabályairól és a felhasználási kötöttségekről jelen szabályzat rendelkezik: 1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottsága évente három alkalommal zártkörű pályázati lehetőséget hirdet meg a praxisoknak meghirdetett keret terhére a 2.) pontban felsorolt szolgáltatók számára az 5.) 6.) pontban meghatározott eszközpótlási támogatás folyósítására. A pályázati lehetőségről a szolgáltatók körét a pályázat benyújtásának határideje előtt 15 nappal a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya értesíti. A pályázatokat az Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottság címére a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályára kell benyújtani a megadott határidőig. A támogatások megítéléséről a pályázatok benyújtását követő soros ülésén az Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottság dönt. 2./ E szabályzat hatálya azokra a háziorvosi, házi gyermekorvosi, és fogorvosi szolgáltatókra vonatkozik, akik közfinanszírozott egészségügyi alapellátási tevékenységüket Békéscsaba város területén, területi ellátási kötelezettséggel, az Önkormányzat megbízási szerződése alapján végzik. 3./ A szolgáltató e szabályzat 5.) és 6.) pontjában meghatározott támogatási összeget a szolgáltatás fenntartására szolgáló ingatlanban történő felhalmozási célú kiadásainak csökkentésére/fedezetére használhatja fel. A támogatás elsősorban a háziorvosi és fogorvosi rendelőkben - a 60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet „az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről” szerinti - kötelező eszközök pótlására vehető igénybe. 4./ A támogatás folyósításának előfeltétele, hogy a szolgáltató a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök biztosításának kötelezettségét az „Egészségügyi ellátási szerződés”-ben, vagy külön nyilatkozatban az önkormányzattól átvállalja. Az átvállalásról szóló nyilatkozattétel után a háziorvosi szolgáltató saját felelősségi körében gondoskodik az eszközök működőképes rendelkezésre állásáról, a minimumfeltételekről. 5./ A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltató eszközpótlásának mértéke: a.) egy rendelő helyiségben egy orvosi praxis működtetése esetén: 240.000.Ft /év b) ha a szolgáltató a tevékenységét több telephelyen folytatja, úgy az a.) pontban meghatározott összeg 60.000 forint/év összeggel nő szolgáltatónként. 6.) A fogászati alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltató eszköztámogatásának mértéke: a.) egy rendelőben, egy orvosi praxis működése esetén: 324.000 Ft/év b.) egy rendelőben két orvosi praxis működése esetén: az a.) pont szerinti alapdíj másfélszeres összege pályázható a közös rendelő eszközfejlesztése céljából. 7./ Amennyiben a szolgáltató nem kíván élni az adott évben felajánlott pályázati lehetőséggel, az éves keret a következő évre átvihető. Az éves keret legfeljebb 5 évig gyűjthető, legkésőbb azonban az 5. év végéig használható fel. A szolgáltató részére megítélt támogatást a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya utalványozza és tartja nyilván. 8./ A szolgáltató köteles a tárgyév december 10-ig a folyósított támogatás felhasználásáról az Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága számára írásbeli beszámolót küldeni, a támogatás felhasználását számlákkal igazolni. Amennyiben a szolgáltató a

108 folyósított támogatást nem a szabályzatban meghatározott célokra fordította, köteles azt visszatéríteni. 9./ Az önkormányzat jogosult ellenőrizni a jogszabályban előírt tárgyi feltételek megfelelő színvonalon történő biztosítását. Amennyiben a szolgáltató nem tesz eleget a nyilatkozatban vállalt eszközbiztosítási kötelezettségének, akkor az önkormányzat jogosult a támogatás folyósítását megszüntetni. 10./ Jelen szabályzat 2007. május 01-től lép hatályba. Békéscsaba, 2007. április 26. ……………………………….. Dr. Benedek Mária jegyző

…………………………………. Vantara Gyula polgármester

Modellszámítás: Háziorvosi: 240.000 Ft/év X 37 házio. Ebből: 2 szolgáltató több telephelyes: 2 x 60.000 Ft Részösszeg………………………………………………….

= 8.880.000 Ft/év = 120.000 Ft/év = 9.000.000 Ft/év

Fogorvosi: 324.000 Ft/év X 17 fogo. = 5.508.000 Ft /év + 1 váltórendelés 324.000 X 1,5 = 486.000 Ft/év Részösszeg …………………………………………………. = 5.994.000 Ft/év Összesen: Tárgy:

14.994.000 Ft/év Háziorvosi rendelő székhelyének megváltoztatása iránti kérelem elbírálása

Baji Lajos képviselő: A Szigligeti utcából átkerül az orvosi rendelő a Szent István térre? Reméli, hogy a doktornő konzultált a betegeivel, és azok követik a másik rendelőbe. Nem ismeri, mi indokolja az átköltözést. Nem biztos, hogy a betegek érdekét szolgálja az, ha egy jól megközelíthető helyről, a Szigligeti utcából – ahol az önkormányzat felújítja az utat a könnyebb parkolás érdekében – a legkritikusabb helyre költözik a rendelő. (Kazetta 4/1. 075-090) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 090-099) A közgyűlés 18 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozta:

109 237/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése engedélyezi, hogy Dr. Koncz Edit felnőtt háziorvosi praxisa átköltözzön a Szent István tér 6. szám alatt kialakított, a Főtéri SAS Patika Bt. tulajdonát képező háziorvosi rendelőbe, annak kihangsúlyozásával, hogy a tárgyi feltételek biztosítása továbbra is Dr. Koncz Edit háziorvos feladatát képezik. Felelős: Határidő:

Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2007. május 01.


Városüzemeltetést érintő ügyek

A közterületek rovására történt elbirtoklások ügyintézése

Pap János képviselő: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy nincs az önkormányzatnak II. félévi költségvetése. (Kazetta 4/1. 099-125) Dr. Benedek Mária jegyző: Kérte, hogy a jegyzőkönyvben kerüljön rögzítésre: a felmérési költség költséghelyének meghatározása a költségvetés többletbevételének terhére történjen. (Kazetta 4/1. 125-129) Vantara Gyula polgármester: A módosítással együtt szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 129-137) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 238/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közterületek rovására történt elbirtoklások ügyintézését a következőkben határozza meg: 1.

Az elbirtoklások ügyintézésének ütemterve:

-

A digitális ortofotó (légi fotó) beszerzése 2007. augusztus 30. A felméretési költség költséghelyének meghatározása a költségvetés többletbevételének terhére 2007. szeptember 30. Az elbirtoklások felméretése: 2007. december 31. Az elbirtokolt ingatlanok használati céljának meghatározása 2008. április 30. Az ingatlantulajdonosok értesítése, felszólítása: 2008. szeptember 30. Az elbirtokolt területek értékesítése, használatba adása, eredeti állapotának helyreállítása 2008. december 31.

-

110 2.

A közgyűlés az elbirtokolt területek közül fenntartásba adásra kerülő ingatlanok esetében a fenntartási szerződések megkötésére felhatalmazza Hanó Miklós alpolgármestert.

Felelős: Határidő: 3.

A közgyűlés elrendeli a Szabályozási Tervvel, illetve a területek rendeltetésével nem egyeztethetően használt ingatlanok esetében az elbirtokló ingatlanok tulajdonosainak felszólítását az elbirtokolt ingatlan eredeti állapotának helyreállítására.

Felelős: Határidő: 4.

Hanó Miklós alpolgármester 2008. december 31.

Dr. Benedek Mária jegyző 2008. december 31.

Az értékesítésre kerülő ingatlanokkal kapcsolatos javaslatokat a közgyűlés elé kell terjeszteni.


Hanó Miklós alpolgármester 2008. december 31.

Tárgy:

Tájékoztatás a tavaszi városi nagytakarítás végrehajtásáról

Szente Béla képviselő: Megköszönte a hivatal dolgozóinak a munkáját. Nagy horderejű vállalás volt. Leszámítva a megelőző tájékoztatás apróbb hiányosságait, nagyon jól sikerült. A beszámoló részletesen tartalmazza kik segítették a munkát, de a közterület-felügyelők és a polgárőrök munkáját külön kiemelte. A közterület-felügyelők komoly feltárási munkát is végeztek az illegális hulladéklerakók ügyében, a veszélyes hulladék összegyűjtésében a polgárőrökkel közösen. Figyelmeztető az adatok között, hogy komoly mennyiségű volt a lakosság által illegálisan lerakott hulladék mennyisége. A következő akció alkalmával kiderül, milyen a város ilyen jellegű teljesítőképessége. Sajnos nem sikerült minden területet megtisztítani, ahol illegálisan lerakott hulladék található. A felderítésben valószínű, hogy a lakosság segítségére is szükség lesz, hol található még hulladék, amely különböző akciók nélkül is összegyűjtésre kerülhet. Sikerült a veszélyes hulladékgyűjtést három gyűjtőponton megoldani. Nem minden területet érintett, illetve nem minden veszélyes hulladékot lehetett leadni. Fél utcák fogtak össze, hordták utánfutóval a veszélyes hulladékot és hozták el a gyűjtőhelyre. A lakossági aktivitás nemcsak a veszélyes hulladékgyűjtésben látszott meg. Másfajta lakossági aktivitás is volt sajnos, ami a zsákok széttépésére és a házak elé kirakott lomtalanítási csomagok szétszedésére vonatkozott. Rossz látvány volt, amikor az utcán a széttépett zsákokból hordta a hulladékot a szél. Nem lesz könnyű feladat, de néhány jó ötlettel ebben is előbbre lehet lépni. A takarítás után fontos a kitakarított részek tisztaságának megőrzése. Fontosnak tartja a közeljövőben a tájékoztatás, felvilágosítás előtérbe helyezését is. Komoly eredménynek tartja saját választó kerületében a lakosság visszajelzése alapján, hogy a tanyákon négy gyűjtőpont létesült, ahol 15 konténernyi hulladék gyűjt össze. Jó próba volt arra, hogy a következő alkalommal más tanyás körzeteket is bevonjanak a lomtalanítási akcióba. A szelektív hulladékgyűjtés bővítésére komoly igény mutatkozik. Jó lenne, ha már az iskolákban a gyermekeket megtanítanák a szelektív hulladékgyűjtésre, így számukra már természetes lesz. (Kazetta 4/1. 137-205)

111

Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Köszönetét fejezte ki nemcsak a polgárőrök és a közterület-felügyelők, hanem a várossal szerződésben álló cégek felé is. A díjtétel emelések esetében sarkalatos pont volt az évenként többször történő lomtalanítás. Jelenleg 230 tonna hulladékot szállítottak a hulladéklerakóba. Véleménye szerint ősszel egy ismételt nagytakarítást kell végezni, a lakosság bevonásával. Korábban passzivitás érződött, ezért örömteli, hogy sikerült a lakosságot megmozgatni. Oda kell figyelni ősszel a külterületi lakosságra is. Megtetszett nekik a kezdeményezés. A veszélyes hulladékgyűjtéssel kapcsolatban bővebb tájékoztatás szükséges. Jelen esetben a felhívás megtette hatását. (Kazetta 4/1. 205-219) Baji Lajos képviselő: Javasolta, hogy legközelebb a közterület-felügyelők számára „gyakorlóruhát” biztosítsanak. Az önkormányzat felkérte intézményeit, azok tanulóit, gyűjtsék össze a közterületen található hulladékot. Nevelési szempontból ez nagyon fontos, ugyanakkor mérhetetlen mennyiségű többlethulladék keletkezett, amelyet a szolgáltató nem vitt el, hiszen nem fért a kukába. Zsákokat kellett vásárolni, majd több héten keresztül a hulladéktároló edény mellé tenni. Kérte, ha szervezés történik, legyenek figyelemmel arra, hogy az intézmények környékén keletkezett többlethulladék elszállításáról ne a gyűjtést szervezőinek kelljen gondoskodniuk. (Kazetta 4/1. 219-240) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A nyilvánosságot kihasználva felhívta a jaminai lakosság figyelmét arra, hogy 2007. április 27-én reggel 7,30 órakor lakossági kezdeményezésre hulladékgyűjtési akció indul az Orosházi úti Kondorosi Takarékszövetkezet elől. A Fürjesi területrész kerül megtisztításra. Előre is megköszönte a résztvevők munkáját. (Kazetta 4/1. 240-249) Hirka Tamás képviselő: Több hozzászólásban is elhangzott a polgárőrök segítségnyújtása. Április elején köttetett meg a Jaminai Polgárőr Egyesület és a Békéscsabai Rendőrkapitányság között az az egyezség, amely alapján a polgárőrök számára helyiséget biztosítanak. Megköszönte Marik András rendőrkapitánynak és Breznyik Andrásnak a megállapodás létrejöttét. (Kazetta 4/1. 249-275) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Bizottsági elnökként is megköszönte azon intézményvezetők munkáját, akik a diákjaikkal együtt részt vettek a takarítási akcióban és segítséget nyújtottak a város megtisztításában. (Kazetta 4/1. 275-290) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 290-298) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:

112 239/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a tavaszi városi általános nagytakarítás végrehajtásáról készült tájékoztatót megtárgyalta és a benne foglaltakat tudomásul veszi. Felelős: Határidő:


Tárgy:

Murony község szennyvíz elhelyezési kérelme

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 298-304) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 240/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Murony község szennyvíz elhelyezési kérelme ügyében: 1.

hozzájárulását adja Murony Község területén keletkező, napi maximum 30 m3 kommunális szennyvíz békéscsabai szennyvíztisztító telepen kialakított műtárgyban történő elhelyezéséhez.

2.

Az elhelyezés díja megegyezik „Az ivóvíz-ellátási és szennyvíz-elvezetési szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdéseiről” szóló 30/2002. (XII.19.) önkormányzati rendeletben meghatározott szippantott szennyvíz fogadási díjával.

3.

Az új szennyvíztisztító telep tervezése során számolni kell a fenti terheléssel.




Oktatási, közművelődési és sportügyek

A 32/2007. (I.25.) közgyűlési határozat végrehajtása: Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium képzési szerkezetének megváltozása

Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogy az előterjesztés másolása során hiba történt, ezért a helyszínen kapták kézhez a képviselők a teljes anyagot. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 304-316)

113

A közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 241/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT I. 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 32/2007.(I.25.) közgyűlési határozat végrehajtásaként a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium képzési szerkezetét 2007. augusztus 1. napjával átalakítja az alábbiak szerint: 1.

Az első évfolyamon indítható osztályok száma: 2 Ennek megoszlása: 1 osztály 12 évfolyamos képzési idejű 1 osztály 13 évfolyamos képzési idejű, a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztállyal

2.

Felmenő rendszerben –- először a 2007/08-as tanévben 5. évfolyamra lépőknél – a 12 évfolyamos képzési idejű oktatás 8 évfolyamos általános iskolai és 4 évfolyamos gimnáziumi, a 13 évfolyamos képzési idejű oktatás 8 évfolyamos általános iskolai és 5 (nyelvi előkészítő) évfolyamos gimnáziumi szerkezetűvé alakul át. A 2007/08 és a 2008/09-es tanévben 9. évfolyamon további 1 gimnáziumi osztály indítható nyelvi és informatikai specializációval, mely nyelvi előkészítő évfolyammal indul, képzése a 13. évfolyamon zárul.

3.

Az intézmény vezetése 2007. május 31-ig köteles kidolgozni és jóváhagyásra benyújtani az új képzési szerkezetre vonatkozó teljes intézményi dokumentációt. II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 478/1992. (XII.l8.) közgyűlési határozattal elfogadott Alapító Okiratát módosítja 2007. augusztus 1. napjától az alábbiak szerint: 1. 2.

III.

Az alapító okirat 10. pontjában található gimnázium: 7-12. évfolyamok szövegrész kiegészül a 9-12., 9-13. évfolyamok szövegrésszel. Az alapító okirat 12./ b pontjában található 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek szövegrész kiegészül az alábbi szövegrésszel: Idegen nyelvi előkészítő osztály működtetése

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 2007. augusztus 1-jétől hatályos Alapító Okiratát elfogadja.

ALAPÍTÓ OKIRAT Az Alapító Okirat kelte: 1992. XII. 18. 29/1992. 1./ Intézmény neve:

az Alapító Okirat sorszáma:

114 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 2. / Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Haán Lajos utca 2-4. 3./ Törzsszáma: 345604 4./ Alapító szerv neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve jogelődje 5./ A fenntartó neve, címe: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. 6./ Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7. 7./ Jogállása: önálló jogi személy 8./ Illetékességi és működési köre: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § (5) bek. szerint a működési (felvételi) körzete 9./ Gazdálkodási jogköre: önálló költségvetési szerv 10. / Típusa : Összetett iskola • általános iskola: 1-8. évfolyamok; • gimnázium: 7-12., 9-12., 9-13. évfolyamok 11./ felvehető maximális tanulólétszám: 690 fő 12./a Alaptevékenység TEÁOR száma: 80 10; 80 21 12./b Alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. tv.; valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv. alapján. 80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (1-8 évfolyamig); 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (pszichés fejlődés zavarai miatt tanulási folyamatban akadályozott tanulók). 80215-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása (pszichés fejlődés zavarai miatt tanulási folyamatban akadályozott tanulók). 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok: A város általános iskoláskorú tanulóinak úszásoktatása

115 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelési feladatellátás helye 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés (feltételeinek biztosítása) 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 92403-6 Diáksport 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek • Idegen nyelvi előkészítő osztály működtetése • Emelt szintű idegen nyelv, informatika oktatás a gimnázium 7-12. évfolyamain • Kötelező illetve nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, tehetséggondozás, fejlesztés, egyéni foglalkozások szervezése • Iskolai könyvtári feladatok ellátása • Alapműveltségi és érettségi-vizsga szervezése • Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése Kiegészítő tevékenység: 75176-8 Intézményi vagyon működtetése 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás a felsorolt szakokban: Szakma megnevezése OKJ száma Szakmacsoport sz. Számítástechnikai szoftverüzemeltető OKJ 52464103 7 13./ Vállalkozási tevékenysége: Nincs 14./ Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: Maradvány-érdekeltségű költségvetési szerv 15/ Intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény igazgatóját a közgyűlés bízza meg pályázat útján, 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 16/ Feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: a 2953/1 hrsz.-ú 1 ha 0335 mz Haán Lajos u.2/4. alatti ingatlan. Az intézmény használatában lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok felett az intézmény vezetője nem rendelkezhet, kivéve- amennyiben az alapfeladat ellátását nem sérti - az 1 év alatti bérbeadást. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlását a 12/2005. (V.19.) önkormányzati rendelet szabályozza. A közgyűlés 478/1992. (XII.l8.) határozatával elfogadva, módosítva a 95/1994. (II.24.), 218/1995. (VI.l.), a 611/1995.(XII.2l.), a 82/1998.(III.19.), a 123/2003. (II. 27.), a 240/2004.

116 (IV.29.), a 378/2005. (VII.14.), valamint 241/2007. (IV.26.) határozattal, mely 2007. augusztus 1-jén lép hatályba. Békéscsaba, 2007. április 26. Vantara Gyula sk. polgármester Felelős: Határidő: Tárgy:


Köles István alpolgármester Zátonyiné Fazekas Erzsébet a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója 2007. április 26. A 25/2007. (I.25.) közgyűlési határozat 3. pontjának végrehajtása, a SzentGyörgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium integrációjának eredményei

Takács Péter képviselő: Nem vonja kétségbe az intézmény vezetője által leírtakat a megtakarítással kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a három intézménynek utoljára önálló költségvetése 2005. évben volt, mely kb. 466 millió forinttal zárult. 2007. évben - a 4 %-os csökkentéssel - 451 millió forint volt. Amennyiben a 4 %-ot hozzáteszik, akkor majdnem azt az eredményt kapják, mint 2005. évben, a három intézmény költségvetése esetében. Az elmondottakkal azt kívánta szemléltetni, hogy a megtakarítások később jelentkeznek, hiszen a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az összevonás eddig sok megtakarítást nem eredményezett. (Kazetta 4/1. 316-334) Baji Lajos képviselő: Az előterjesztés bemutatja azt, hogy a szakmailag jól előkészített és végrehajtott integrációnak milyen előnyei vannak. Látható, hogy felújítások, új beruházások is részét képezték az integrációnak, amiből az épület kivonása után bevétel keletkezett. Előny, hogy nem növekszik a költség. Igazából nem a forrás kivonása volt az integráció lényege, hanem a munka hatékonyságának, az iskolát használók érdekeinek szem előtt tartása. Reméli, hogy a később végrehajtandó integráció is hasonló eredménnyel zárul. (Kazetta 4/1. 334-355) Tóth Károly képviselő: A közgyűlés végrehajtott egy jól előkészített integrációt, mely eredményes. Az integrációra a hatékonyabb képzési szerkezet elérése érdekében került sor. A közgyűlés több alkalommal tárgyal integrációra vonatkozó előterjesztést, ilyen a kollégiumok és intézmények összevonása is. Vannak azonban olyan előterjesztések is, amelyek változatlanul kedvezőtlenek, sem tartalmi, sem technológiai kérdést nem oldanak meg. Nem valódi integrációt hoz létre, hanem lejárt pályázati határidőket fedez integrációs kérdésként. (Kazetta 4/1. 355-373) Velkey Gábor képviselő: Megköszönte az előterjesztés készítőinek munkáját. Pontos, jó anyag került a képviselők elé, amely egyértelműen mutatja, hogy közép- és hosszú távon milyen következményei vannak egy meggondolt intézményi összevonásnak. Takács Péter képviselő hozzászólására reagálva elmondta: természetes, hogy amíg az intézmény összevonása tart, nincs közvetlen megtakarítás. Az előterjesztés tartalmazza, hogy az éves költségvetésben 76.000.000,- Ft a működési költségmegtakarítás. Ez az eredmény a teljes átalakítás és bővítés költségeit néhány év alatt visszapótolja. Nominál értéken összehasonlítást

117 végezni nehéz, ráadásul a beiskolázás is változik. Ismert volt, hogy a megtakarítás nem azonnal lép életbe. A megtakarítások egyik eleme az osztálystruktúra változásából bekövetkező létszám érintettség, a másik a párhuzamosságok kiszűrése, a harmadik, és nagyon lényeges elem az épület kivonás, egyéb célra történő hasznosítás, mely jelentős megtakarítást eredményez. A három elem együtt hat, ráadásul versenyképesebb intézmény jött létre az oktatási piacon. Elmondható, hogy működési kiadásban, vagyonhasznosításban és a személyi létszámban érhető el megtakarítás. (Kazetta 4/1. 373-398) Takács Péter képviselő: Érdekes város Békéscsaba. Utólag valamennyi integráció esetében kiderül, hogy „ó, dehogy volt gazdasági ok, csak a hatékonyságot és a szakmai működést szolgálta”. Az előterjesztés gazdasági előnyökre is utalt. Előző hozzászólásában nem azt kívánta jelezni, hogy nem érhető el megtakarítás, hanem azt, hogy a jelenlegi adatok alapján még nincs. Lehetséges, hogy az integráció során felvetett tornaterem megépülése esetén nem lenne ennyire kedvező a helyzet. (Kazetta 4/1. 398-410) Velkey Gábor képviselő: Az idő rövidsége miatt eddig még senki nem várt hasznot. Az összevonásra vonatkozó előterjesztés tartalmazta a pénzügyi megtakarítást, illetve azt, hogy az épület kivonásából adódó értékesítés pénzügyi bevételt eredményezhet. Egyéb fejlesztési területek szabadulnak fel. A pénzügyi haszon mellett szakmai haszon is van. Működési kiadások területén - ha megvalósul a folyamat - 76.000.000,- Ft eredményt érhető el. Két nagy értékű ingatlan kivétele is megtörtént a rendszerből, amelyet egyéb célra lehet hasznosítani. A tervezett sportlétesítmény építése nemcsak az intézményi célokat szolgálja, mivel nagy, szabványos kézilabda pályát tartalmazó, lelátóval, megfelelő öltözőkapacitással bíró létesítményekre szüksége lenne a városnak, egyéb sportcélokat is szolgálhat. Érvként is szerepelhet az építés mellett, nem pedig ígéret. A javaslat azért módosult, mert sikerült egy olcsóbb, működőképes konstrukciót a főiskolával történt megegyezéssel létrehozni, amely a város és a főiskola érdekét egyaránt szolgálta. Nem sikerült azonban megoldani egyéb területen a sportlétesítmények hiányát. (Kazetta 4/1. 410-445) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 445-450) A közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 242/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 25/2007. (I.25.) közgy. határozat 3. pontja szerinti beszámolót a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium integrációjáról megismerte és elfogadja. A közgyűlés ezzel a 25/2007. (I.25.) közgy. határozat 3. pontja szerinti kötelezettséget teljesítettnek tekinti. Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2007. április 26.

118

Tárgy:

A 25/2007 (I. 25.) közgy. határozat 2. pontjának végrehajtása: az intézményi integráció eredményei

Velkey Gábor képviselő: A megtakarítás megoldható lett volna, ha csak gazdaságilag történik meg az egy egységbe történő szervezés. Egyértelműen látszik, hogy lehetséges az előbbinél lényegesen kisebb volumenű személyi bérmegtakarítás. Az intézmények versenyképessége meggyőződése szerint nem javul, a legnagyobb volumenű megtakarítás, amely az épülethasznosítás és az ingatlan ügyekben lehetséges lenne, az nem következik be. Nem is jelzi az anyag az ilyen típusú célt. Véleménye szerint a két előterjesztés egymás után, egyértelműen mutatja, hogy melyiknek volt pénzügyileg is értelme. Ez a következő években számokban is látható lesz. Szakmai indok nem volt. (Kazetta 4/1. 450-489) Köles István alpolgármester: Várható volt Velkey Gábor képviselő reakciója. Nagyon régen tart a vita. A 4 %-os bérjellegű elvonást az önkormányzat elrendelte. Ennek kitételeként szerepelt, hogy az intézmények összevonása egyébként később pénzügyi megtakarítással kell járjon, amiről közgyűlési előterjesztést kell készíteni. Tudott, hogy a megalakulás és működés a jövőben történik, melynek elemzése után lehet konkrét adatokat mondani. (Kazetta 4/1. 489-511) Benkóné Dudás Piroska képviselő: Az előterjesztéssel kapcsolatban nincsenek olyan aggályai, hogy az abban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. Kifejezetten kérte - ahogy az előző előterjesztés esetében is történt – kerüljön kidolgozásra, hogy az iskola használóknak milyen előnyei származtak az integrációból. Jelenjenek meg azok a válaszok, amelyeket a véleményezési eljárásban az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, az alkalmazotti közösség és a tantestület valamennyi iskolában rögzített. A véleményeket áttanulmányozva megállapította, hogy jelentős észrevételek, kérések kerültek megfogalmazásra, amelyek egy része még forrást nem igényel. Kérte, jelenjenek meg a határozati javaslatban. A 2007/2008. tanév 2008. augusztus 31-el zárul, mely túl távoli időpont. Választ kell adni a felvetett kérdésekre, amelyek megfogalmazásra kerültek, és amelyeket a fenntartónak eljuttattak. Határozottan és markánsan jelenjen meg az a fajta pozitív diszkrimináció az integráció kapcsán is, amely az összes, ezt megelőző integráció esetében megvalósult a városban. Javaslata: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az összevont intézmények kapcsán felmerült iskolahasználói észrevételeket áttekinti és a júniusi közgyűlésen tárgyalja.” (Kazetta 4/1. 511 - 4/2. 012) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elhangzott módosító javaslatot. -


Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 012-018) A közgyűlés 15 igen, 4 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozta:

119 243/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az intézmények összevonásának eredményeiről szóló tájékoztatót elfogadja, 25/2007. (I.25.) közgy. határozat 2. pontját végrehajtottnak tekinti.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az intézmények átszervezése miatt az alábbi közalkalmazotti álláshelyeket szünteti meg véglegesen: Középfokú Iskolai Diákotthonban 2007. május 1-jével 1 fő technikai dolgozó Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban 2007. augusztus 1-jével 1 fő gazdasági ügyintéző Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 2007. augusztus 1-jével 1 fő kollégiumi nevelőtanár 1 fő intézményvezető

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium közalkalmazotti létszámát az összevonásban érintett intézmények összesített engedélyezett közalkalmazotti létszámában határozza meg.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az összevont intézmények működésének tapasztalataira a 2007/2008-as tanév végén újratárgyalja.


Köles István alpolgármester Érintett intézmények vezetői 2008. június 30.

Tárgy:

Helytörténeti Kollégium létrehozása

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 018-025) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 244/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tanácsadó testületként működő Helytörténeti Kollégiumot hoz létre az alábbi feladatokban történő együttműködésre: - Javaslattétel, ajánlás

120 helynevek, városrészek, utcák, intézmények elnevezésére, utcanév változtatásokra; „évforduló-naptár” keretében az adott év nemzetközi, országos, de főként a helyi jelentőségű évfordulók megünneplésére, az ünnepek rendszeres megemlékezések aktuális és helyi vonatkozásainak kiemelésére; helytörténeti könyvek, dokumentációk, tanulmányok elkészítésére; helyi vonatkozású pályázatok kiírására, konferenciák megtartására; egyes városi értékek védelmére, megőrzésük módjára. - Véleményezés, illetve szakvélemény készítése helyi társadalom egyes kérdései, illetve alkalmi felkérések tárgyában. 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Kollégium tagságának létszámát 8 főben állapítja meg, a testület tagjai ellenszolgáltatás nélkül látják el feladataikat. A testület elnökét maga választja, működéséről maga dönt. A Kollégium üléseinek számát évente négy alkalomban határozza meg. Az ülések összehívását a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság kezdeményezi, és megkapja az ülések jegyzőkönyvi kivonatát.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Helytörténeti Kollégium tagjainak a következő személyeket választja: Gécs Béla Dr. Grin Igor Dr. Jároli József Kovács József Kovács Pál Pál Miklós Dr. Simon Mihály Vasvári Mihály


Kiss Tibor bizottsági elnök 2007. június 1.

Tárgy:

Fiatal Színházművészet Szakközépiskola támogatási kérelme

Szilvásy Ferenc képviselő: Emlékezete szerint az alapítvány már megszüntetésre került. A támogatási kérelmet a szakközépiskola nyújtotta be, ennek ellenére az előterjesztés szerinti határozati javaslat az alapítvány számára nyújt segítséget. (Kazetta 4/2. 025-034) Köles István alpolgármester: Az évek óta megrendezésre kerülő szavalóversenyre az önkormányzat biztosít egy fő zsűritagot, illetve támogatást nyújt a díjak vásárlásához. (Kazetta 4/2. 034-040) Tuskáné Papp Erzsébet osztályvezető: Az előterjesztésben szereplő működő alapítványt nem az önkormányzat létesítette. Az előterjesztés azért került a közgyűlés elé, mivel alapítványnak csak közgyűlési döntés alapján lehet támogatást nyújtani. (Kazetta 4/2. 040-045)

121 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 045-047) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 245/2007. (IV.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése engedélyezi a Fiatal Színházművészekért Alapítvány részére 20.000.- Ft. átutalását a József Attila szavalóverseny támogatására elszámolási kötelezettséggel. Az elszámolás határideje a rendezvényt követő 30 nap. Forrás: Kulturális Előirányzat tartalékkerete Elszámolás módja: egy hónapon belül az intézmény nevére kiállított, a rendezvényre felhasznált számlák hiteles másolatával. Felelős: Határidő:

Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2007. május 31.

Tárgy:

Ifjúsági Ház és Általános Társaskör homlokzat-felújítási terve

Szilvásy Ferenc képviselő: Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör épületével kapcsolatban a legnagyobb probléma nem az, hogy a vakolat hullik, hanem az, hogy csúnya. Javasolta, hogy a homlokzat felújítási tervével együtt olyan terv készüljön, amely megoldást ad az épület esztétikai színvonalának javítására. (Kazetta 4/2. 047-062) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az előterjesztés szerinti határozati javaslat gyakorlatilag az engedélyezési és kiviteli terv készítésére vonatkozik. (Kazetta 4/2. 062-075) Szilvásy Ferenc képviselő: Felhívta Kiss Tibor képviselő figyelmét, hogy az előterjesztés az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör homlokzat felújítása (nyílászáró csere, hőszigetelés) megtervezése. Ez még nem jelenti azt, hogy a ház külleme változik. Azért, hogy ne a jelenlegi „doboz” forma maradjon, ne 2.000.000,- Ft-ot, hanem többet, 8.000.000,- Ft-ot költsön az önkormányzat. Készüljön a nyílászárók és a hőszigetelés munkáira, a ház küllemének esztétikusabbá tételére terv. Ezzel lehet, hogy még a hasznos alapterület is bővülhet. (Kazetta 4/2. 075-089) Szente Béla képviselő: Megköszönte Szilvásy Ferenc képviselő gondolatait. Teljesen fedik a célt, viszont az anyagi háttér nem biztosított. Jelen pillanatban olyan pályázat előkészítésén munkálkodnak, amely a legszükségesebb gondokat oldja meg. Rendelkeznek néhány vázlattal. Gondolkodnak azon, hogyan lehetne a tető ívén változtatni úgy, hogy a malommal azonos ívvel a városképbe is jól illeszkedjen. Nem jelentene nagyobb pénzügyi befektetést. Tudomása szerint a tetőszerkezet nem bír el még egy emeletet, csak egy áltetőt lehetne készíteni. (Kazetta 4/2. 089-105)

122

Mezei Zsolt képviselő: A tervezési díj 1,5-2,5 % szokott lenni a beruházásnál. A javasolt 8.000.000,- Ft 800.000.000,- Ft tervezésére elegendő. Javasolta, hogy a tető tervezésére 2.000.000,- Ft fordítódjon. A nyílászárók cseréjéhez valamint a hőszigeteléshez nem szükséges építési engedély, tervdokumentáció. (Kazetta 4/2. 105-121) Pap János képviselő: Valóban, ha energetikus választja ki a megfelelő nyílászárókat, illetve hőszigetelő anyaggal vonják be a falakat, esetleg átfestik az épület külsejét, megoldható a külső homlokzat változtatása. Az nyilvánvaló, ha fenntartó javítás történik, hosszú éveken keresztül nem fognak az épületre költeni. Javasolta, hogy a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, valamint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság vizsgálja meg, hogyan lehet az épület külső megjelenésén változtatni. Esetleg pályázati forrás is igénybe vehető. (Kazetta 4/2. 121-138) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az előterjesztés szerinti határozati javaslat egyértelmű, a homlokzat felújításának tervezéséről szól. Kérte, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslat kerüljön elfogadásra. (Kazetta 4/2. 138-142) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, miszerint a tervezés költsége 8.000.000,- Ft-ra emelkedjen. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 6 igen, 9 nem szavazattal, 9 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 4/2. 142-155) Velkey Gábor képviselő: Ügyrendi hozzászólásában kiemelte, hozzászólása teljesen egyértelmű és érthető volt. Javasolta, tervezési költség. A határozati javaslat egészüljön ki a látványelemek” szövegrésszel. Ezzel megteremtődik annak az készüljenek, amennyiben a forrás lehetőséget biztosít. (Kazetta 4/2. 155-165)

hogy Mezei Zsolt képviselő maradjon a 2.000.000,- Ft „magas tetős beépítés és esélye, hogy bővített tervek

Szilvásy Ferenc képviselő: Nem ragaszkodik a magas tető kialakításához. Szente Béla képviselő jelezte, hogy létezik még nem teljesen kialakított elképzelés. Bármilyen elképzelés szóba jöhet. Át kell tekinteni, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a jelenleginél esztétikusabb legyen az épület külső megjelenése. A 2.000.000,- Ft tartalmazza a hőszigetelést és a nyílászárók cseréjét. (Kazetta 4/2. 165-175) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Mezei Zsolt képviselőt, pontosítsa módosító indítványát. (Kazetta 4/2. 175-177) Mezei Zsolt képviselő: Jelen pillanatban döntési kényszerben van a közgyűlés? A mai nap folyamán kell határozatot hozni? Amennyiben nincs döntési kényszer, meg kell vizsgálni, hogyan lehet az épület küllemét is változtatni, a statikai szakvélemény birtokában lehet dönteni a szükséges forrás nagyságáról. (Kazetta 4/2. 177-190)

123

Szente Béla képviselő: Jelen pillanatban nincs energetikai pályázat, de minden évben kiírásra kerül. Statikai mérések nem állnak rendelkezésre. (Kazetta 4/2. 190-197) Takács Péter képviselő: A hozzászólók komplexen javasolják átgondolni az épület átalakítását. Nemcsak a tetőről beszélnek, hanem sok más dologról. A változtatáshoz szükséges az intézmény vezetőjének elképzelése, melyet a bizottság, majd a közgyűlés vitasson meg. A tárgyalás eredményeképpen kerülhet sor a tervezésre. Jelen esetben a nyílászárók cseréjét és a homlokzat hőszigetelését kell megoldani. Amennyiben erről van szó, elfogadható a 2.000.000,- Ft, azonban ebben az esetben nem valósulhat meg a Pap János képviselő által említett komplex felújítás. (Kazetta 4/2. 197-215) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot, miszerint a látványelemekkel együtt kerüljön megtervezésre a felújítás. -

Megállapította, hogy a közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a módosító javaslattal egyetértett.

Az elfogadott módosítással együtt szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 215-225) A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 246/2007. (IV.26.) közgy. H A T Á R O ZA T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör homlokzat felújításának (nyílászáró csere, hőszigetelés, látványelemek tervezése) megterveztetését. Az engedélyes és kiviteli terv elkészíttetésére bruttó 2.000 e Ft tervezési díjat különít el. Forrása: Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlése költségvetésében pályázatok előkészítésére elkülönített előirányzat Felelős: Határidő:

Köles István alpolgármester 2007. december 31.

Napirend tárgya:

Bejelentések

Pap János képviselő: Tájékoztatja a képviselőket arról, hogy a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 36.000.000,- Ft-ot nyert kerékpárút építés tervezésére. Szerencsére ez már megítélt összeg, a tervek készítését el lehet kezdeni. Nem tartja túl szerencsésnek, hogy éppen most „tették lapátra” Simon Ágnest, aki a pályázatot elkészítette. Remélhetőleg a vezetés kitalálja, kik fognak a már korábban elkezdett egy milliárdos turisztikai vonzerő-fejlesztési program, a HEFOP-tól nyert 11.000.000,- Ft-os, illetve a 24.000.000,- Ft-os program befejezésén és a jelenlegi program végrehajtásán dolgozni. Megköszönte azon kollégák közreműködését, akik

124 eddig részt vettek a Körösök Völgye Natúrpark munkájában. Érdeklődve várja, kik lesznek a következők. (Kazetta 4/2. 225-244) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselő figyelmét, hogy a „lapátra tettük” kifejezés nem fedi a pontos valóságot. Kérte, legközelebb a tények birtokában személyiségi jogok megsértése nélkül nyilatkozzon. A nyilvánosságra hozatal ténye is személyiségi jogokat sért. (Kazetta 4/2. 244-248) Baji Lajos képviselő: A napirendek tárgyalása során már elhangzott, hogy milyen jelentős munkát végeztek a közcélú és közhasznú munkások a hulladékgyűjtés kapcsán. Megdöbbenését fejezte ki, hogy a hivatal átszervezését követően nem tartanak igényt arra a munkatársra, aki közel 5 éven keresztül foglalkozott a közcélú munka megszervezésével, évente 30-40 millió Ft pályázati forráshoz juttatva az önkormányzatot. Kiemelte a foglalkoztatás keretében végzett munka fontosságát, példaként megemlítette az illegális hulladéklerakók felszámolását, járdák készítését. (Kazetta 4/2. 248-269) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatta Baji Lajos képviselőt, hogy az önkormányzat folyamatosan gondoskodik az említett tevékenység ellátásáról. Bejelentette, hogy a munkaterv szerint a közgyűlés soron következő ülését 2007. május 31-én tartja. Az ülést 17 óra 20 perckor berekesztette. Megköszönte az előkészítésben résztvevők munkáját. (Kazetta 4/2. 269-275) K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Benedek Mária jegyző

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Recommend Documents