Békéscsabai Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz

Békéscsabai Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 220/2006. JEGYZİKÖNYV Készült: 2006. január 26-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen volt: Pap János polgármester, Baji Lajos alpolgármester, Velkey Gábor alpolgármester, Hrabovszki György alpolgármester, dr. Békéssy Györgyné Sajti Emese, Miklós Attila, Szilvásy Ferenc, Tóth Károly országgyőlési képviselı, Galisz Géza, Vágvölgyi Gábor, dr. Molnár Zsolt, Herczeg Tamás, Végh László országgyőlési képviselı, Király János, Tóth Mihály, Mezei Zsolt, Tímár Imre, Bokros Mátyás, Köles István, Takács Péter, Kiss Tibor, Kondacs Pál, Hanó Miklós, Vámos József, Klampeczki Béla, dr. Futaki Géza, Kutyej Pál, Benkóné Dudás Piroska, képviselı. Igazoltan távol: Andó Tamás képviselı Tanácskozási joggal vett részt: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı. Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Pénzügyi és Gazdasági Iroda részérıl: Uhrin Nándor irodavezetı, Tarné Stuber Éva irodavezetı-helyettes, Oktatási, Közmővelıdési és Sportiroda részérıl: Szegediné Kozák Mária csoportvezetı, Városüzemeltetési Iroda részérıl: Bánfi Ádám irodavezetı, Vagyonkezelı Iroda részérıl: Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı, Palotai Magdolna vagyonkezelı, Szociális Iroda részérıl: dr. Tóth Kálmán irodavezetı, Személyzeti Csoport részérıl: Dr. Marosvölgyi Emese, Menyhért István könyvvizsgáló, Sztankó János, a Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetı igazgatója Meghívottként jelen volt: Molnár László országgyőlési képviselı Pap János polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a megválasztott 29 képviselıbıl 20 fı jelen van, így a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. Javaslatot tett a meghívóban szereplı napirendi pontokra: Javasolta, hogy a közgyőlés a „Jamina Innovációs Ingatlanhasznosító Kft. Társasági Szerzıdése” tárgyú elıterjesztést V/1. jelzéssel, a „Erzsébet lakópark III. ütem építési telkeire vonatkozó vételi ajánlat és telek-csere iránti kérelem” tárgyú elıterjesztést V/2. jelzéssel, a 3/5. jelzéső napirend helyett „Ökovíz Élıvíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítása pályázat biztosíték nyújtása„ tárgyú elıterjesztést, a „Lucsik és Társa Tanácsadói, Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel kötött szolgáltatási koncessziós szerzıdés

2 módosítása” elıterjesztést 3/7. jelzéssel vegye fel napirendi pontjai közé. A 3/2. és 4/4. jelő elıterjesztés megegyezik. (Kazetta 1/1 000-032) Galisz Géza képviselı: Javasolta, hogy a vagyonnyilatkozatok átadása az ebédszünetben történjen meg. (Kazetta 1/1 032-037) Pap János polgármester: Ebédszünetben, a 2. sz. tárgyalóban. (Kazetta 1/1 037-047) Herczeg Tamás képviselı: Zárt ülés elıtt napirenden kívüli hozzászólásra kért lehetıséget. (Kazetta 1/1 047-050) Békéssy Györgyné képviselı: Zárt ülés elıtt napirenden kívüli hozzászólásra kért lehetıséget. (Kazetta 1/1 050-063) Baji Lajos alpolgármester: Nyilvános ülésen a „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” elıterjesztés után felszólalásra kért lehetıséget. Bejelentések 3. jelzéssel állásfoglalás kialakítását kérte a pályázatokkal kapcsolatban. (Kazetta 1/1 063-071) Tímár Imre képviselı: Nyilvános ülésen, a városüzemeltetési ügyek elıtt szót kért. (Kazetta 1/1 071-074) Takács Péter képviselı: Öt helyben kiosztott anyagot kapott a testület. Javasolta, hogy az elıterjesztések tárgyalása elıtt két percben át lehessen tekinteni az anyagot vagy az elıterjesztı adjon tájékoztatást. (Kazetta 1/1 074-078) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint V/1. jelzéssel vegye fel napirendi pontjai közé a Jamina Innovációs Ingatlanhasznosító Kft. Társasági Szerzıdése elıterjesztést. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint V/2. jelzéssel vegye fel napirendi pontjai közé az „Erzsébet lakópark III. ütem építési telkeire vonatkozó vételi ajánlat és telekcsere iránti kérelem” elıterjesztést. -


Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint az „Ökovíz Élıvíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítása pályázat biztosíték nyújtása” elıterjesztést 3/5. jelzéssel vegye fel napirendjei közé. -


3 Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a „Lucsik és Társa Tanácsadói, Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltatói Kft-vel kötött szolgáltatási koncessziós szerzıdés módosítása” elıterjesztést 3/7. jelzéssel vegye fel napirendi pontjai közé. - Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta. Baji Lajos alpolgármester javaslatát B/3. jelzéssel felvette napirendi pontjai közé. Az elfogadott módosításokkal szavazásra bocsátotta a napirendet. (Kazetta 1/1 078-108) - Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: Zárt ülés: 1./

Vagyoni ügyek Jamina Innovációs Ingatlanhasznosító Kft.Társasági Szerzıdése Erzsébet lakópark III. ütem építési telkeire vonatkozó vételi ajánlat és telek-csere iránti kérelem Elıterjesztı: Baji Lajos alpolgármester, vagy dr. Futaki Géza, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke

2./

„Békéscsabáért” kitüntetés adományozása Elıterjesztı: Pap János polgármester

3./

„Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetés odaítélése Elıterjesztı: Benkóné Dudás Piroska, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke

4./

„Békéscsaba Sportjáért” kitüntetés odaítélése Elıterjesztı: Benkóné Dudás Piroska, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke

5./

Erzsébet lakópark 4. sz. bérlakásában bérlıcsere Elıterjesztı: Hrabovszki György alpolgármester

6./

Fellebbezések, méltányossági ügyek Elıterjesztı: Pap János polgármester

7./

Egyéb zárt ülési ügyek 1. Tájékoztató a TAPPE Kft-vel kötött szerzıdésekkel kapcsolatban

Nyilvános ülés: 1./

Szociális és gyermekvédelmi ügyek 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 21/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı 2. Beszámoló az Egyesített Szociális Intézmény „A” Idısek Otthona szakmai programjának végrehajtásáról

4 3. Egyesített Szociális Intézmény szakmai létszámának továbbfoglalkoztatása Elıterjesztı: Pap János polgármester 4. Szociális alapszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartók támogatása 5. A 695/2005. (XII.15.) közgyőlési határozathoz kapcsolódó támogatási kérelem Elıterjesztı: Hrabovszki György alpolgármester 6. „Help-Box” jelzırendszeres házi segítségnyújtó rendszer bevezetésének lehetısége Elıterjesztı: Vágvölgyi Gábor, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 7. Kistérségi Társulási megállapodás módosítása Elıterjesztı: Pap János polgármester 2./

14.30 óra A „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetés átadása

3./

Városüzemeltetési ügyek 2. Mester utcai közmő átvétel Elıterjesztı: Tóth Károly, a Városfejlesztési-, Üzemeletetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 3. Dél-Kelet Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási rendszere Elıterjesztı: Pap János polgármester 4. Pályázati önerı biztosítása – útfelújítás Elıterjesztı: Baji Lajos alpolgármester 5. Ökovíz Élıvíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítása pályázat biztosíték nyújtása Elıterjesztı: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı 6.

A talajterhelési díjról szóló 23/2004. (VI. 24.) önkormányzati rendelet módosítása Elıterjesztı: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı 7.

Lucsik és Társa Tanácsadói, Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltatói Kft-vel kötött szolgáltatási koncessziós szerzıdés módosítása

4./

Vagyoni ügyek 1. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 12/2005.(V.19.) önkormányzati rendelet módosítása 2. Projekttársaság társasági szerzıdésének elfogadása 3. Alapítói döntéshozatal A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Beszerzési Szabályzatának elfogadása 4. Kiszely András u. közmőveinek átvétele 5. A 166/2005. (IV.21.) közgyőlési határozat módosítása 6. Kiállítás és vásár megrendezése a Városi Sportcsarnok területén

5./

Pénzügyi, költségvetési ügyek 1. A 2006. évi költségvetési rendelet-tervezet elsı olvasata Elıterjesztı: Pap János polgármester

5 2. Tájékoztató a 2005. évben behajthatatlanná vált követelésekrıl Elıterjesztı: Baji Lajos alpolgármester 3. Magánszemélyek kommunális adója bevezetésének vizsgálata Elıterjesztı: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı 4.

Pályázat benyújtása a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására (CÉDE) 5. Pályázat benyújtása a Szabó Pál Téri Általános Iskola akadálymentesítésére Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke Elıterjesztı: Pap János polgármester 6./

A Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása, SzMSz módosítás Elıterjesztı: Pap János polgármester

6/1.

Jegyzıi állásra pályázók meghallgatása Elıterjesztı: Pap János polgármester

7./

Oktatási és közmővelıdési ügyek 1. Pályakezdı munkanélküliek alkalmazása Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke 2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megrendezése 3. Részönkormányzat a Lencsési Lakótelepen, a Lencsési Közösségi Ház bıvítése Elıterjesztı: Benkóné Dudás Piroska, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke

8./

Városépítészeti ügyek 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének a Településrendezési Szabályozási Tervérıl és Szabályozási Elıírásairól szóló 4/2004. (I.29.) önk. rendeletével módosított 35/2000. (IX.21.) önk. rendeletének egységes szerkezetben történı módosítása 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének Településszerkezeti Tervérıl szóló 108/2004. (II.26.) közgyőlési határozattal módosított 508/2000. (IX.21.) közgyőlési határozatának módosítása Elıterjesztı: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı 9.

Bérlakás-program Elıterjesztı: Hrabovszki György alpolgármester

10.

Ápolási Osztály térítési díjai Elıterjesztı: Vámos József, az Egészségügyi Bizottság elnöke

11./

BEJELENTÉSEK 1. A „Nemzetiségi Oktatásért és az Iskolai Kulturális Tevékenységért Békéscsaba Közalapítvány” Alapító Okiratának módosítása 2. Ifjúsági Ház nagytermének igénybevétele választási célokra

6

Tárgy:

Bejelentés a Fidesz frakció megalakulásáról

Herczeg Tamás képviselı: A Fidesz Békéscsabai Szervezete azt a döntést hozta, mely szerint megszünteti a Fidesz-MDF frakciót Békéscsaba közgyőlésében. Andó Tamás, Herczeg Tamás, Kiss Tibor, Köles István, Végh László megalakítja a Fidesz önálló frakcióját, melynek a vezetıjévé választották. (Kazetta 1/1 108-115) Takács Péter képviselı: A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Helyi Szervezete felmondja azt a megállapodást, melyet az önkormányzati választásokra és együttmőködésekre kötöttek 2002ben. Sajnálja, hogy az együttmőködés megszőnik. Minden jót kívánt maga és Kondacs Pál nevében a Fidesz önálló frakciójának, kérte, hogy a következı idıszakban minél több módosító javaslatot nyújtsanak be a közgyőlés elé, és ezzel járuljanak hozzá a város fejlıdéséhez. Ugyan ezt teszi képviselı társával együtt. (Kazetta 1/1 115-127) Tárgy:

Békéssy Györgyné képviselı napirenden kívüli hozzászólása

Békéssy Györgyné képviselı: Szeretné visszaadni az önkormányzattól kapott laptopot, tekintettel arra, hogy szerette volna más városok polgármesteri hivatalának szervezeti felépítését áttekinteni, amikor Békéscsaba önkormányzatának szervezeti átalakítását készítették elı, de erre nem nyílt lehetısége. A jegyzıkönyveken és határozatokon kívül másba nem tudott betekinteni. (Kazetta 1/1 127-146) Pap János polgármester: A következı idıszakban foglalkoznak a témával. Szeretné, ha a jövıben az elıterjesztések elektronikus úton jutnának el a képviselıkhöz. A GVOP-s munkálatok elkezdıdtek, 2006. novemberben kell, hogy befejezıdjenek. Amennyiben B. Sajti Emese vissza kívánja szolgáltatni a laptopot, tudomásul veszi. (Kazetta 1/1 146-160) Galisz Géza képviselı: Kérdése, van-e biztosítás kötve a laptop-okra? Amennyiben feltörik az autót, eltulajdonítják a laptopot kié a felelısség? Célszerő lenne biztosítást kötni az eszközökre. Javasolta megfontolásra, hogy a közgyőlés idején legyen ırzése a városházának, tekintettel arra, hogy sokfajta ember megfordul az önkormányzatnál. (Kazetta 1/1 160-182) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Javasolta, a polgármester adja ki utasításba, hogy a képviselık vegyenek részt számítógépes tanfolyamon, hogy a laptopot megfelelıen tudják használni. Véleménye szerint szükség van rá, maga is részt venne, annak ellenére, hogy tudja használni a gépet. Tudomása szerint költség nem terheli az önkormányzatot, mivel az elektronikus önkormányzat pályázat keretében a kivitelezı adja a testületnek azért, mivel fontosnak tartja, hogy a testület illeszkedni tudjon az elektronikus önkormányzati szisztémához, mely fél éven belül bevezetésre kerül. A gépek biztosítottak. Internet segítségével bármely város portálját meg lehet tekintetni a gépen, kipróbálta. A távlati cél, hogy ne kelljen az önkormányzatot terhelni azzal, hogy egy régebbi anyagba szeretnének betekinteni, továbbá az elıterjesztéseket a gépen küldené meg a képviselıknek. Beszélgetı program segítségével otthonról is részt tudna venni a képviselı a közgyőlésen. (Kazetta 1/1 182-200)

7

Baji Lajos alpolgármester: Tájékoztatta a testületet, hogy közgyőlési határozat alapján folyamatban van az önkormányzat teljes hivatalának és intézményrendszerének biztosítási közbeszerzése. Amennyiben átadott készülıkrıl van szó, belekerülhet a biztosításba az összes nagy értékő eszköz. Akkor van rá szükség, ha átadott vagy tulajdonban lévı eszközként megjelenik az önkormányzatnál. Egyetért dr. Futaki Géza képviselıvel, mely szerint a tulajdon és a felelısségi viszonyokat célszerő tisztázni. Amennyiben a kivitelezıé a gép, tájékoztatni kell az önkormányzatot arról, hogy az átadott készülékek milyen módon vannak biztosítva. Kérte a képviselıket, hogy amennyiben nincs feltörés ellen biztosítva a gépjármővük, ne hagyják benne a számítógépeket. (Kazetta 1/1 200-212) Pap János polgármester: A kivitelezı tulajdona az összes laptop. Bonyolult megoldani az épület ırzését, de az idegen embereket valóban ki kellene szőrni. A nyilvános ülést felfüggesztette, és zárt ülést rendelt el, melyrıl külön jegyzıkönyv készül. (Kazetta 1/1 212-232) Zárt ülés Pap János polgármester: A közgyőlés 10 óra 32 perckor nyilvános ülésen folytatja munkáját. Napirend tárgya: Tárgy:

Szociális és gyermekvédelmi ügyek

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 21/2000. (V.-11.) önkormányzati rendelet egyfordulós módosítása

Takács Péter képviselı: Kérdése az elıterjesztıhöz, az egy személyes háztartás esetében 10 %-os kedvezményt kellene nyújtani az A. változat szerint annak is, akinek a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege 240 %-át eléri a nyugdíja, jelen esetben 123.840 Ft? Véleménye szerint nem lenne indokolt, ezért a B. változat elfogadását javasolja. Az egyszeri hozzájárulás mértéke 1 millió forinttal emelkedne, mely nagymértékő emelést jelente. Mi a magyarázata? Az elmúlt években is emelkedett a belépési díj, de nem ennyire drasztikusan. Az emelt szintő ellátás esetében a fejkvótás támogatás mértéke csökkent, ezért is került az elıterjesztés közgyőlés elé. Ahhoz, hogy a testület érdemben állást tudjon foglalni, ahhoz tudni kellene, hogy mennyi a 30 %, melyet az egyszeri befizetésekbıl el kell különíteni arra az esetre, ha problémák merülnének fel. Milyen összeg szerepel a számlán? A több mint 10 %-os emelés indokolt vagy sem? „A kiadás csökkentés forrásának legfontosabb összetevıje a kiszerzıdtetett élelmezésszervezeti változást követı költség csökkenése” mondatból véleménye szerint kitőnik, hogy a konyha bérbe lett adva. A közgyőlés nagyon óvta az igazgatót attól, hogy a konyhát bérbe adja, tekintettel arra, hogy a bent lakók rovására megy, másrészt más megrendelık kiszolgálásából származó bevételt forgassa vissza a költségvetésbe. Az elıterjesztés alapján nem támogatja a több mint 10 %-os emelést. A Pénzügyi, Gazdasági Bizottság támogatta, hogy az egyszeri megváltás összegébıl 60 % maradjon a KHT tulajdonában. Amennyiben elfogadja a testület az elıterjesztést, 30 %-al csökken a lakásalapba történı befizetés. Szembesülhettek azzal a ténnyel, hogy nagyon kevés pénz jut a meglévı önkormányzati lakások felújítására. (Kazetta 1/2 094-155)

8 Vágvölgyi Gábor képviselı, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A bizottság az A. változatot támogatta, de hajlik a B. változat megszavazására. Sok jó érv szól a B. változat mellett is. A bizottság közgyőlési vitára alkalmasnak találta az anyagot. Probléma a havi 10 %-os havi térítési díj emelése. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy szükséges lenne az Életfa Nyugdíjasház gazdasági tevékenységét megvizsgálni, beleértve a bevételt, kiadást, költségeket, jutalmakat is. Az. otthonban 44.300 Ft az egy havi ápolási díj, 10.000 Ft-tal tér el a lényegesen emelt szintő elhelyezés, melyet biztosítanak az Életfa Nyugdíjasházban lakó embereknek. Amennyiben a közgyőlés a költségnövekedéseket dinamikusabban kezelte volna egy befizetési térítési díjemeléssel, csak inflációt követı emelést kellett volna végrehajtania. A pénteki bizottsági ülést követıen a nyugdíjasházban lakógyőlést tartottak, mely után nagyon sokan hívták telefonon az ügyben, hogy a 10 %-os emelést nem, de 5 %-ot elfogad a lakosság. Az önkormányzati rendelet 1. §-a a jelzırendszeres házi segítségnyújtást is tartalmazza. Kérte a rendeletalkotót, kerüljön ki a rendeletbıl, tekintettel arra, hogy egy késıbbi napirend foglalkozik a jelzırendszerek bevezetésével. A „HelpBox” Kft. térítésmentesen kialakítaná a házi segítségnyújtó jelzırendszert. (Kazetta 1/2 155-190) Velkey Gábor alpolgármester: Módosító javaslata az 5 %-os havi térítési díjemelés, jelzırendszer kivétele. (Kazetta 1/2 190-192) Hrabovszki György alpolgármester: Az Egyesített Szociális Intézmény érvrendszerével kapcsolatban elmondta, hogy az a fajta indoklás, melyben az ESZI kimondja, hogy a kedvezményezett körök kiszélesítése bevételi növekménnyel jár, meglehetısen torz álláspont. Egyedül bevételi oldalról közelíti az ESZI a kérdést. Nıhet a bevétel ha többen veszik igénybe a szolgáltatást, de ebben az esetben kiadási oldallal is jár, mivel bekerülési költség szerint van kiszámolva a térítési díj. Amennyiben a kedvezményezetti kör kiszélesítésre kerül, lényegesen többet kell hozzátenni. Takács képviselıvel egyetértve a B. változat szerinti kedvezményezetti mértékeket javasolja. A 240 %, mint egy fıre jutó jövedelem meglehetısen magas összeg. Az Életfa Nyugdíjasházzal kapcsolatban elmondta, hogy amikor az otthont elıször betelepítették december volt, és a márciusban meghozott térítési díjakat hasonlóképpen megtartották, majd a januári beköltözıknél nem emelkedett a díj, hanem az elızı évi térítési díjat alkalmazták. Az infláció 12-14 % körüli rátát mutatott. Akkor azzal érvelt, hogyha akkor az önkormányzat elmulasztotta az emelést, késıbbiekben hatványozottan fog jelentkezni. Jelen pillanatban inflációs mértékben kellene az árakat emelni. Javasolta, hogy amikor dönt a közgyőlés hosszú távú gazdasági problémaként kezeljék a kérdéseket. Tény, hogy méltánytalan a bent lakókkal szemben a 10 %-ot vagy az inflációt dupla mértékben meghaladó emelés. Össze kell hasonlítani, hogy más szociális otthonokban milyen összegő a térítési díj. Példaként említette a Wagner utcai szociális otthont, ahol 7-en laknak egy szobában, emeleten, a férfi WC a nıi hálón keresztül közelíthetı meg. Ezek a személyek fizetnek 44.600 Ft-ot, de nem fizetnek belépési díjat, az Életfa Nyugdíjasházban lakók 23-24 m2-en laknak egyedül, önálló fürdıszobával, konyhával, terasszal. Az ellátás színvonala is magasabb. A kettı között 15-20 % közötti különbség van. Támogatja a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság javaslatát, mely szerint 5 %-os legyen a havi díj emelés és vizsgálja meg az önkormányzat egy üzleti terv vonatkozásában, hogy júniusban, júliusban lehet-e további 1-1,5-2 %-os emelést végrehajtani. Az 1 millió forintos emelés és a Gazdasági Bizottság szerint a jövı évben további 1 millió forintos emelés nagyságrendileg azt eredményezni, hogy a hasonló magánkézben mőködı házak belépési díjának 30-50 %-át tudja elérni az önkormányzat két éves rátában. A bekerülési költségek a magánkézben lévı házaknál az 5 millió forintot messze meghaladják és

9 meg is haladják. Ezeket is érdemes mérlegelni. Véleménye szerint a térítési díjak vonatkozásában a „B” változat megszavazható. Döntés születhet az idei évben az 1 millió forintos emeléstıl. Kötelezettségvállalás 2007. évre nem célszerő, de szükséges a vizsgálat. Javasolta a közgyőlésnek a 5 %-os havi térítési díj emelésének elfogadását a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság javaslatával együtt. (Kazetta 1/2 192-269) Velkey Gábor alpolgármester: Kérte a képviselıket az SZMSZ-ben rögzített idıkeretek betartására. Harmadik módosító javaslat a táblázat tekintetében a „B” változat, a határozati javaslatban „A” szerepel. (Kazetta 1/2 269-272) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi, Költségvetési Bizottság módosító indítványa: 9 emeltszintő férıhellyel rendelkezı idısek otthonában az ellátás díja 1.740 Ft/nap, 52.200 Ft hó. A bizottság egyetért az elıterjesztéssel, azzal is, hogy 3.900.000 Ft, 4.000.000 Ft és 4.950.000 Ft legyen a belépési díj. 2007. évi díjakról az új testület dönt. Amikor a térítési díjakat meghatározták az Életfa Nyugdíjasházban, a Tölgyfa utcában egy 50 m2-es blokklakásnak a piaci ára 2 millió forint volt, ugyanez a lakás ma 7 millió forintot ér. Amennyiben a bizottság felhatalmazást kap a közgyőléstıl, vagy saját jogot az Életfa Kht. üzleti tervének benyújtását megelızıen tételesen át kívánja vizsgálni a kht. teljes gazdálkodását, tekintettel arra, hogy állandó problémák merülnek fel. Kérte a közgyőlést, hogy az emelés mértékében döntsön és maradjon a térítési díj az eredeti elıterjesztésben foglaltak szerint. (Kazetta 1/2 272-302) Herczeg Tamás képviselı: A Fidesz frakció a „B” változatot javasolja. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás térítéskötelessé válásával kapcsolatban elmondta, hogy a HelpBox Kft. ingyenesen folytathatja a tevékenységet, de az önkormányzat döntése a törvény alapján, hogy térítésessé teszi-e vagy sem. Kérte, hogy egyenrangúan kezeljék a segítségnyújtást igénybevevıket. A kedvezmény mértéke más kérdés. (Kazetta 1/2 302-316) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Az 52.200 Ft/hó térítési díj elfogadható a bizottság 54.000 Ft-os javaslatával szemben. A 30% helyett 60 % maradjon a kht. mőködésére. Amennyiben 30 % szerepelne, az önkormányzatnak támogatnia kellene a kht-t, de 60 %-nál nem. Az egyszeri beszállási díjjal kapcsolatban elmondta, örül, hogy támogatottsága van az 1 millió forintos növekedésnek. A 2007. évi támogatást ne tárgyalja a közgyőlés, mert a várakozók között feszültség alakulna ki. (Kazetta 1/2 316-334) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: A bizottság állásfoglalása, a közgyőlés a % mértékében akkor döntsön, ha az átvilágítás megtörtént. (Kazetta 1/2 334-339) Velkey Gábor alpolgármester: Szavazásra bocsátotta Vágvölgyi Gábor képviselı javaslatát, mely szerint a közgyőlés a rendelet-tervezet 1. §-ában rögzítetteket törölje. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

10 Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a 3.§. második sorában 1.820 Ft/nap helyett 1.740 Ft/nap, 54.600 Ft helyett 52.200 Ft/hó szerepeljen. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

A térítési díj kedvezmények 2. sz. mellékletével kapcsolatban a módosító javaslat szerint a határozati javaslatban szereplı második oszlop helyett 160-170-180-190-200 % szerepeljen. Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. -


Az elfogadott módosításokkal együtt a rendeletet szavazásra bocsátotta. (Kazetta 1/2 339-396) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 1/2006. (I.26.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló többször módosított 21/2000. (V.11.) önkormányzati rendelet módosítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 5/2001. (II.22.), 3/2002. (I.31.), 3/2003. (I.30.), 32/2003. (XII.11.), 11/2004. (IV.29.), 34/2004. (XII.16.), 8/2005.(IV.21.), 16/2005. (VI.16.), 41/2005.(XII.15.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2000. (V.11.) önk. rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A rendelet 15/B. § (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: [Emelt szintő férıhellyel rendelkezı idısek otthona] „(4)

Az egyszeri hozzájárulás mértéke a következı: a) b) c)

egyszemélyes, 19 m2 -es lakóegység esetében 3 900 000 Ft; kétszemélyes, 22 m2 -es lakóegység esetében 4 000 000 Ft; kétszemélyes, 30 m2 -es lakóegység esetében 4 950 000 Ft.” 2.§

A rendelet 1. számú mellékletének 9. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2)

9./ Emelt szintő férıhellyel rendelkezı idısek otthona 1740 Ft/ nap 3.§

A rendelet 2. számú melléklete helyébe a következı melléklet lép:

52.200 Ft/ hó”

11 „2. sz. melléklet Térítési díj kedvezmények Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idısek klubja, szenvedélybetegek nappali ellátása igénybevételéért fizetendı térítési díj csökkentésére az jogosult, akinek az egy fıre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: Többszemélyes háztartás esetén 130%-át 140%-át 150%-át 160%-át 170%-át

Egyszemélyes háztartás esetén 160%-át 170%-át 180%-át 190%-át 200%-át

Kedvezmény mértéke 90% 70% 50% 30% 10%

4 §. Ez a rendelet 2006. február 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, 2006. január 26. Pap János sk. polgármester

Tárgy:

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix sk. aljegyzı

Beszámoló az Egyesített Szociális Intézmény „A” Idısek Otthona szakmai programjának végrehajtásáról

Vágvölgyi Gábor képviselı, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Pontosításként elmondta, hogy a tárgyban a program végrehajtása szerepel. Nem a 2005. évi szakmai program végrehajtásáról, hanem a novemberi közgyőlést követı határozatokról és intézkedésekrıl szóló beszámoló. A 2005. évi szakmai program beszámolóját a bizottság újratárgyalja, majd beterjeszti közgyőlés elé. (Kazetta 1/2 396-412) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 15/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja az Egyesített Szociális Intézmény „A” Idısek Otthona szakmai programjának végrehajtásáról szóló beszámolót.

12 A közgyőlés a szenvedélybetegek nappali ellátása megszervezését 2006. június 30. napjáig meghosszabbítja. Az errıl szóló beszámolót a Szociális és Lakásügyi Bizottság tárgyalja, melyet a 2006. júliusi ülésére kell elkészíteni. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2006. július 31.

Tárgy:

Egyesített Szociális Intézmény szakmai létszámának továbbfoglalkoztatása

Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: A bizottság a „B” alternatívát támogatja. (Kazetta 1/2 412-422) Pap János polgármester: A határozati javaslat „B” alternatíváját szavazásra bocsátotta. (Kazetta 1/2 422-433) A közgyőlés 21 igen, 2 nem szavazattal, a következı határozatot hozta: 16/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 49/2005. (I.27.) közgy. határozatban meghatározott alábbi 18 fı szakmai létszámot az Egyesített Szociális Intézmény továbbfoglalkoztatja: - 1 fı osztályvezetı ápoló, - 16 fı ápoló-gondozó, - 1 fı terápiás munkatárs. A foglalkoztatáshoz szükséges fedezetet a közgyőlés az Egyesített Szociális Intézmény költségvetésében biztosítja.

Felelıs: Határidı: 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a határozott idejő közalkalmazotti jogviszony meghosszabbítását egy év, 2006. március 1. – 2007. február 28. idıtartamra engedélyezi.

Felelıs: Határidı: 3.

Pap János polgármester 2006. februári közgyőlés

Pap János polgármester a határozat közléséért Nagy Andrea mb. igazgató 2006. február 28.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a létszám engedélyezés, illetve a határozott idejő közalkalmazotti jogviszonyok meghosszabbításának vagy határozatlan idejővé alakításának kérdését a 2007. januári ülésének napirendjére tőzi.

Felelıs: Határidı:

Hrabovszki György alpolgármester 2007. január

13

Tárgy:

Szociális alapszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartók támogatása

Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: Az elıterjesztésben foglaltak egy részének nincs forrása, 3,5 millió forint többletforrás szükséges, melyet a költségvetésben átcsoportosítással vagy hitelfelvétel emelésével lehet módosítani. Véleménye szerint költségvetési téma, helytelen volt ezen ügyek között tárgyalni. A Pénzügyi, Költségvetési Bizottság sem a hitelfelvétel nagyságát, sem az önként vállalt további támogatások növelését és az elıterjesztést sem támogatja. (Kazetta 1/2 433-445) Vágvölgyi Gábor képviselı, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A költségvetés stratégiai kialakításánál decemberben is tárgyalta a bizottság ezt a típusú elıterjesztést. Ezek a civil szervezetek az önkormányzat helyett végeznek olyan feladatokat, melyeket a tavalyi évben is támogatott a közgyőlés. Nem érti, hogy miért maradtak ki a költségvetés tervezésénél. (Kazetta 1/2 445-456) Hrabovszki György alpolgármester: Az elıterjesztés arról szól, hogy a közgyőlés egységes rendszerben próbálja meg kezelni egy alapnormatíva, támogatás, létszámokhoz kötött támogatás vonatkozásában azt amit eddig egymástól függetlenül, külön közgyőlési döntésekkel kezelt. A Béthel Alapítvány és a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete évek óta támogatásban részesül. (Kazetta 1/2 456-471) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: Az önkormányzatnak csak a Béthel Alapítvánnyal van folyamatos támogatásról szóló megállapodása, továbbá feladatvállalási szerzıdése. Amennyiben az önkormányzat az Egyensúly Szabadidı Klubot támogatta az csak eseti támogatás lehetett, a Mentálhigiénés Egyesület csak épületet kért. Korábban felvetette, hogy majd a késıbbiek folyamán a pénzügyi támogatásra is igényt tart, a közgyőlés nemleges választ adott. Most benyújtotta pénzügyi igényét is. MI-Értünk Prevenciós és Segítı Egyesülettel nem volt megállapodása az önkormányzatnak, A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete sem kapott anyagi támogatást. Egyetlen a Béthel Alapítvány, mely szerzıdésben áll az önkormányzattal és 3.200.000 Ft támogatási összeg szerepel a költségvetésben. A többi alapítványt egyedileg támogatta az önkormányzat. A bizottság véleménye, hogy miért nem fordultak az elıterjesztıhöz amikor lehetıség volt rá. Az elıterjesztı mérlegelhette volna, hogy beterjeszti-e a költségvetésbe vagy sem. A lopakodó költségvetés módosítást a bizottság nem támogatja. (Kazetta 1/2 471-518) Herczeg Tamás képviselı: A Béthel Alapítvány évekkel ezelıtt idelopakodott, a mozgáskorlátozottak tavaly, az Egyensúly Szabadidı Klub és a Mentálhigiénés Egyesület az idei évben szeretne. A feladatellátás az önkormányzatra vár, de az önkormányzat nem végzi, hanem kiadja civil szervezeteknek, így egyrészt olcsóbban és másrészt tervezhetıen végezhetı a munka. 600.000 Ft-os tételekrıl van szó, a költségvetésbıl is kitőnhet. (Kazetta 1/2 518-532) Tímár Imre képviselı: A Béthel Alapítványnak és az Egyensúly Szabadidı Klubnak hol a székhelye? (Kazetta 1/2 518-540)

14 Pap János polgármester: A Béthel Alapítvány a Deák utca- Becsey Oszkár utca sarkán, az Egyensúly Szabadidı Klub a Ligeti Károly sor 23. szám alatt található. (Kazetta 1/2 540-546) Takács Péter képviselı: Szilvásy Ferenc bizottsági elnök által elmondottakkal egyetért. Mi történik abban az esetben ha az önkormányzat nem látja el feladatát? (Kazetta 1/2 546-554) Hrabovszki György alpolgármester: Semmi nem történik. (Kazetta 1/2 554-555) Velkey Gábor alpolgármester: Egyetért a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnökével és azzal az ötlettel, hogy az önkormányzat a szociális ellátásba vonja be azokat a civil szervezıdéseket, amelyek tenni akarnak a város szociális ellátásáért, de nem változtathatja meg a költségvetést. Megvizsgálta-e a bizottság, hogy a szerzıdéseket a javaslatban szereplı inflációs emeléssel együtt a következı években elbírja-e a város szociális büdzséje? Segélykeretekbıl megtakarítása szokott keletkezni az önkormányzatnak. Amennyiben a büdzsé bírja, a szerzıdés megköthetı, nem szabad, hogy bújtatott kiadásnövekedés legyen. A tevékenységek, melyeket a szervezetek végezni fognak a város szociális biztonságát kell, hogy szolgálják. Ennek a terhére el tudja fogadni a szerzıdéskötést. (Kazetta 1/2 555-004) Tóth Károly képviselı: Az említett szervezetekkel az önkormányzat kötött együttmőködési megállapodást. A szervezetek a forrást, a normatív támogatást igénybe tudják venni. Ezért kérték a szervezetek a szerzıdéskötést. Egyetlen egy szervezet van, mellyel kötött az önkormányzat egy hosszú távú megállapodást arról, hogy kiegészíti a normatívát. Véleménye szerint ahol van érvényes szerzıdés, ki kell egészíteni a normatívát. Amennyiben a Szociális és Lakásügyi Bizottság átcsoportosít forrásokat, lehetıség nyílhat arra, hogy a szociális költségeken belül az átengedett normatíván túl további támogatást biztosítson. Ha jó a megelızı tevékenység, csökkenti az önkormányzat kiadásait, ha csökkenti a kiadásokat, a bizottságnál költségmegtakarítás jön létre. A közgyőlés kijelentheti, hogy amennyiben a bizottság a szociális költségeken belül több támogatást kíván nyújtani, tegye meg. A közgyőlés azt az egy szervezetet támogassa, mellyel támogatást kötött. (Kazetta 2/1 004-026) Hrabovszki György alpolgármester: Nem a civil szervezetek próbáltak meg támogatást kérni. Volt egy olyan szándék, hogy kiszámíthatóvá váljon a szervezeteknek a gazdálkodása. A szociális terület megtakarításai minden évben a pénzmaradványba kerülnek. Messze a jelenlegi többletigényt meghaladó mértékben kerülnek bele. Elızetesen azért nem tud az önkormányzat garanciát vállalni, mert a segélyezési rendszer a jellegébıl adódóan kiszámíthatatlan. Állampolgári aktivitásra és élethelyzetre van összpontosítva. A segélyezési rendszerben szükség van egy keretre ahhoz, hogy az egyedi élethelyzeteket is tudja az önkormányzat kezelni, illetve egy elıre nem tervezhetı nagyobb állampolgári aktivitás esetén is rendelkezésre álljon megfelelı pénzösszeg. A tavalyi évben 18 millió pénzmaradvány keletkezett. Az idei évben is legalább ilyen maradványösszeg halmozódik. A Szociális Iroda munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy igazságosan és a szükséges mértékben utalják ki a segélyeket. Nem lopakodó elıterjesztésekrıl van szó, nem mostani igényekrıl, hanem az egyik ellátási szerzıdés alapján már szerepel a költségvetésben. Mindenki érezheti a szándékot, támogatásra ajánlja. (Kazetta 2/1 026-049)

15

Pap János polgármester: Ha a szándék egyértelmő is, az önkormányzat a szociális területek megtakarításaiból vagy azzal összefüggésben kezelje a támogatást. A költségvetés fejezetében az egyik a támogatások soron szerepel, a másik a szociális kiadások között. Hogy mennyi átcsoportosítási lehetıség van év közben és e két sor között van-e átcsoportosítási lehetısége a költségvetés végrehajtásáért felelıs polgármesternek, nem tudja. A szociális támogatás különbözı válfajai közötti átcsoportosításra van lehetıség, de nem lehet segélyekbıl támogatásokat nyújtani. A közgyőlés kezelheti összefüggésben a kettıt, és így teszi fel szavazásra. A határozati javaslatot úgy támogatja, hogy a költségvetésben a támogatásokat a megadott mértékben emeljék, a szociális kiadásokat csökkentsék. Ezzel bocsátotta szavazásra a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 049-071) A közgyőlés 21 igen egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 17/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 3 év idıtartamra ellátási szerzıdést köt minden, nem állami fenntartású személyes szociális alapszolgáltatást nyújtó civil szervezettel, melyek ellátási területe Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

2.

A közgyőlés felhatalmazza Pap János polgármestert a határozatban rögzített tartalmú ellátási szerzıdés megkötésére.

3.

A közgyőlés egyetért azzal, hogy az ellátási szerzıdésben 2006. évre vonatkozóan az alábbi támogatási összegek szerepeljenek: - Béthel Alapítvány: - Egyensúly Szabadidı Klub: - MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítı Egyesület: - Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete:

3.200.000 Ft 600.000 Ft 600.000 Ft 1.600.000 Ft

Forrás: 2006. évi költségvetés. 2006. évi költségvetésrıl szóló rendelet elfogadásakor fenti összegekkel a támogatásokat meg kell emelni, és egyidejőleg a szociális kiadásokat csökkenteni kell. 4.

A közgyőlés egyetért azzal, hogy a szerzıdésbe kerüljön be, hogy a támogatás mértéke 2007-2008. évben a KSH által közzétett infláció mértékével emelkedjen.


Pap János polgármester 2006. február 28.

Tárgy:

A 695/2005. (XII.15.) közgyőlési határozathoz kapcsolódó tájékoztató és támogatási kérelem

16 Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: A bizottság a két napirenddel kapcsolatban örömmel vette, hogy Békéscsaba összes szenvedélybetege el lesz látva. Hat civil szervezet csak szenvedélybetegeket lát el, továbbá a szociális ágazat is létrehozza a szenvedélybetegek ellátására szolgáló részlegeit és a nyugdíjas garzon is. A bizottság álláspontja és módosító indítványa: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza a területileg illetékes alpolgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat az Oltalom Karitatív Egyesülettel a Tábor utcai épület hasznosítására vonatkozóan, és amennyiben az Oltalom Karitatív Egyesület a szükség átalakításokat elvégzi, és a szükséges engedélyeket beszerzi, úgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése feladatvállalási szerzıdést köt az Oltalom Karitatív Egyesülettel, és az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a támogatási szerzıdés megkötésekor biztosítani fogja. (Kazetta 2/1 071-088) Hrabovszki György alpolgármester: Elıterjesztıként a Szilvásy képviselı által elmondottakat elfogadja. A Tábor utcai volt bölcsıde épületében nem szenvedélybeteg ellátást szeretne az Oltalom Karitatív Egyesület, hanem demenst. Nehogy az terjedjen el a lakókörnyezetben, hogy alkoholisták lakják majd az épületet. (Kazetta 2/1 088-097) Pap János polgármester: Az öregkori butulásban szenvedıknek nyújt menedéket. (Kazetta 2/1 097-100) Kondacs Pál képviselı: Javasolta, hogy a Szociális és Lakásügyi Bizottság javaslatát fogadja el a közgyőlés. Továbbá javasolta, hogy mivel nem arra a célra használták az épületet, mint amire az önkormányzat rendelkezésre bocsátotta, vegye vissza az önkormányzat. (Kazetta 2/1 100-106 Pap János polgármester: Az önkormányzat számára plusz kiadást jelentene. Az egyesület alakítja át az épületet, ı kéri meg a szükséges engedélyeket. (Kazetta 2/1 106-110) Vágvölgyi Gábor képviselı: Kondacs képviselı részben elmondta a szociális és lakásügyi bizottsági ülésen elhangzottakat. Vita téma volt, hogy milyen szociális ellátást fognak nyújtani amennyiben idıs otthonként kívánják üzemeltetni az épületet, de legyen az egyesület problémája. Egyetért a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnökével, hogy a közgyőlés bízza meg az alpolgármestert, folytasson tárgyalásokat az egyesülettel. Az idıs otthon létrehozásával a környezetben lakók is egyetértenek. (Kazetta 2/1 110-118) Herczeg Tamás képviselı: Nem szenvedélybetegek, demens vagy idıskori elbutulásban szenvedı emberek ellátására, hanem tartós gondozást, bentlakásos gondozást igénylı idıs emberek ellátására szolgálna az épület. (Kazetta 2/1 118-125) Hrabovszki György alpolgármester: Azért támogatja a szerzıdés megkötését, mert a jelenlegi intézményrendszerben az állami normatíván felül az önkormányzatnak 88 %-kal kell kiegészítenie. Reméli, hogy a tárgyalások eredményeképpen nem a 30-60 % közötti maximumot tudja elérni az Oltalom Karitatív Egyesületnél, hanem a 30 %-ot, az állami normatíva arányában. Reményei szerint 40-50 %-ban kiegyeznek és békéscsabai lakosokkal tudják megtölteni az épületet. Gazdaságosan mőködtethetı, az átalakítás az egyesület

17 költségvetését terheli, nem jelent folyó kiadást az önkormányzatnak az ingatlan visszavásárlása. Az egyesület az épület állagának megırzése érdekében jelentıs beruházásokat végzett különbözı támogatásokból és állami pénzekbıl. A beruházásoknak az értéknövekedését vélhetıen meg kívánnák fizettetni az önkormányzattal, mely akár a duplája is lehet a vételárnak. Óvta a közgyőlést a visszavételtıl. (Kazetta 2/1 125-138) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Szilvásy Ferenc képviselı, bizottsági elnök javaslatát, melyet Hrabovszki György elfogadott. A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 18/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza a területileg illetékes alpolgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat az Oltalom Karitatív Egyesülettel a Tábor utcai épület hasznosítására vonatkozóan. Amennyiben az Oltalom Karitatív Egyesület a szükséges átalakításokat elvégzi, és a szükséges engedélyeket beszerzi, úgy a közgyőlés feladatvállalási szerzıdést köt az Oltalom Karitatív Egyesülettel és az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a támogatási szerzıdés megkötésekor biztosítja. Felelıs: Határidı:

Hrabovszki György alpolgármester 2006. június 30.

Tárgy:

„HelpBox” jelzırendszeres házi segítségnyújtási rendszer bevezetésének lehetısége

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 19/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy Békéscsaba és Kistérsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás területén HelpBox rendszerő jelzırendszeres házi segítségnyújtás kerüljön bevezetésre. A közgyőlés felhatalmazza Pap János polgármestert, hogy nyújtson be a feladatellátás kistérségi megszervezésére vonatkozó javaslatot a Társulási Tanácsnak. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2006. június 30.

Pap János polgármester: Kérdés volt számára, hogy miért került ki a rendeletbıl. Havi 4.000 Ft használati díjért bérelhetı, mely véleménye szerint a biztonság érdekében megfizethetı.

18 Amikor bevezetésre kerül a jelzırendszer kialakítása, visszatérnek a rendeletben a témára. Azzal, hogy a rendeletbıl kikerült a térítési díj, fékezve lett a rendszer terjedése, mivel költségvetési korlátja lesz a késıbbiekben, miközben az egyéni rászorultságnál sokkal többet ér, mint amennyibe egyénenként kerül. Tárgy:

Kistérségi Társulási megállapodás módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztést. (Kazetta 2/1 138-180) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 20/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ keretein belül létrejöjjön egy kistérségi támogató szolgálat. A szolgálat Doboz, Csabaszabadi településeken, valamint Békéscsaba földrajzilag közel esı területein (Gerla, Fényes) tevékenykedik. 2.) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás társulási megállapodásának a közös feladatellátást megfogalmazó 11.1. pontja a következık szerint módosuljon: Ellátandó feladatok 4.) pont helyébe a következık kerülnek: A Társulás Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ néven kistérségi fenntartású intézményt hoz létre 2006. január 01. idıponttal. Az intézmény a következı feladatokat látja el a tagtelepülések területén: • • •

• • • • • •

családsegítı szolgálat feladatai: Békéscsaba, Doboz, Telekgerendás. gyermekjóléti szolgáltatás általános feladatai: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Telekgerendás. gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai: - kórházi szociális munka, - utcai és lakótelepi szociális munka, - kapcsolattartási ügyelet, - készenléti szolgálat. Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás. hajléktalanok átmeneti szállójának mőködtetésé: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás. nappali melegedı mőködtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás. családok átmeneti otthonának mőködtetése: : Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás. helyettes szülıi hálózat mőködtetése: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás. Támogató szolgálat : Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz. Utcai szociális munka: Békéscsaba.

19

A fejezet kiegészül az alábbi ponttal: 5.) A Társulás a kistérség valamennyi települése számára biztosítja a gyermekek átmeneti otthona szolgáltatás biztosítását. 3.) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza a polgármestert, hogy az utcai szociális munka feladat átvállalása tárgyában – a közgyőlés korábbi döntésének megfelelıen – ellátási szerzıdést írjon alá az önkormányzat nevében a kistérségi társulással. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2006.01.31.

Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetési ügyek

Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer

Baji Lajos alpolgármester: A rendszer gesztori tevékenységét Orosháza város látja el, melynek a szervezése folyamatban van. A tárgyalások alkalmával szakértıi szinten Békéscsaba önkormányzata is képviseltette magát. A meghatározott célokkal egyetért, mely azt eredményezi, hogy külsı forrásokat tudnak igénybe venni a problémák megoldásához. Békéscsaba város hulladéklerakója, a szelektív hulladékgyőjtés mőködik. Egy nagy hiány jelentkezik a felhagyott és bezárt, de még nem lezárt Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációja, mely a kistelepüléseket is nagyban sújtja. A kistelepülések és az önkormányzat esetében is komoly költségvetési forrást igényelnének. Lehetıség van a rendszeren belül erre a célra pályázni, és egységesen megoldani, melyet a hatóságok is méltányolnak és támogatnak. Minden település eddigi tevékenysége épüljön bele a hulladékgazdálkodási rendszerbe, és úgy kerüljön meghatározásra, hogy mely prioritások hol valósulnak meg. Nem lehet minden egyes településen szelektív hulladékgyőjtési, válogatási rendszert, égetıt kidolgozni. Eredményes és gazdaságos mőködtetése a környezetvédelmi pozitív hatás mellett még gazdasági kérdés is. Az önkormányzat ahhoz ragaszkodik, hogy amennyiben egy rendszer kiépítésre került, a végzéséhez nyújtson garanciát a rendszer, tekintettel arra, hogy Békéscsaba város lakosságánál nagyobb területrıl szükséges összegyőjteni a meglévı anyagot. Az Orosháza-Békéscsaba közötti megállapodás bekerül a hulladékgazdálkodási rendszer mellékleteként, melyet több település aláírt és a képviselı testülete elfogadott. Ezért nem a módosításával, hanem kiegészítésével együtt kerül megvalósításra. A szelektív hulladékgyőjtés, feldolgozás és az abból keletkezı nyersanyag hasznosítását Békéscsaba város vállalja és szeretné megvalósítani, továbbá minden szerves anyag bontásából elıállítható gázok késıbbi felhasználását. Az orosházi központú hulladékégetés az összegyőjtött és égetésre való közvetlen égetésére vonatkozik. Kérte a közgyőlést, hogy a megállapodás-tervezet tudomásul vételével együtt a határozati javaslatot fogadja el, és Békéscsaba város csatlakozzon a Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez. (Kazetta 2/1 180-227) Király János képviselı: Orosháza város megkapta a jogot az égetımő felépítésére, vagy pályázni fog és jó néhány civil szervezet ellene lesz? Alapvetı kérdés, úgy mőködik-e a rendszer ahogy az anyagban szerepel. Magyarországon még nem épült úgy szemétégetı, hogy mindenkinek megfelelt volna. Amennyiben Orosházán nem épül meg az égetımő, hogyan mőködik a rendszer? (Kazetta 2/1 227-247)

20 Baji Lajos alpolgármester: Az elıterjesztés is arra utal, hogy az önkormányzatok a megállapodással mindenfajta engedély beszerzésével együtt a központot támogatják. Orosháza és Békéscsaba városnak úgy kell elıkészíteni, hogy az adott helyen az összes szakhatósági engedély birtokában lehet létrehozni a központot közlekedési gócpontokat, felhasználási lehetıséget figyelembe véve. Nem eldöntött tény, nem Békéscsaba önkormányzatán múlik, a szándék és a szervezés megvan. (Kazetta 2/1 247-261) Pap János polgármester: Ugyan az a szöveg hatszor szerepel az elıterjesztésben, ezért lenne célszerő számítógépen küldeni az anyagokat. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1 261-278) A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 21/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése kiemelten érdekelt és elkötelezett a Délkelet-Alföldön keletkezı települési szilárd hulladékot kezelı rendszernek az érintett településekkel való közös megoldásában. A közgyőlés kifejezi azon szándékát, hogy a településen a „Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer” megvalósításával kívánja a keletkezı hulladék kezelését megoldani

E cél érdekében: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részt kíván venni a „Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer” elnevezéső projektben és egyetért azzal, hogy a rendszert a létrehozandó önkormányzati társulás keretében valósítsák meg. A cél megvalósítása érdekében közös pályázatot kíván benyújtani a projekt megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében. 2. A pályázat benyújtásához az érintett települési önkormányzatok társulási megállapodásban kívánják alapvetı jogait és kötelezettségeit rendezni. Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése a Társulási Megállapodást elfogadja, azt jóváhagyja, egyben felhatalmazza Pap János polgármestert a Társulási Megállapodás aláírására. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése felhatalmazza Pap János polgármestert, hogy a Taggyőlésben képviselje, helyettesítésére Baji Lajos alpolgármestert hatalmazza fel. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése a kistérséghez tartozó Önkormányzatok képviselıjeként a Társulás Elnökségébe Pap Jánost, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat polgármesterét, annak akadályoztatása esetén Szatmári Jánost, Doboz Nagyközség Önkormányzat polgármesterét, mindkettıjük távolléte esetén pedig Medvegy Mihálynét, Telekgerendás Község Önkormányzat polgármesterét delegálja. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése kötelezettséget vállal a Társulási Megállapodásban rögzítettek szerint az alapítói vagyon biztosítására. A településre esı alapítói vagyon összege:3.231.300,- Ft, melyet 2006. március 31-ig kell a Társulás számlájára átutalni.

21 6. A Társulási Megállapodás 35/b.) pontjára tekintettel, a település állandó lakosságszámának megfelelı éves mőködési hozzájárulás megfizetésére Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése kötelezettséget vállal. A 2006. évre fizetendı mőködési hozzájárulás településre esı összege: 1.292.520,- Ft, melyet 2006. április 30-ig vállal az Önkormányzat megfizetni. 7. Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyőlése tudomásul veszi, hogy a fizetendı hozzájárulások összegét a Taggyőlés - a társulási megállapodásban foglaltak szerint állapítja meg és egyben kötelezettséget vállal a településre esı hozzájárulásnak a Taggyőlés határozatában foglaltak szerinti megfizetésére. 8. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és Orosháza Város Önkormányzata megállapodnak abban, hogy a Társulás keretében megvalósuló projektelemek közül a kommunális hulladék égetımő Orosházán kerül kialakításra, míg Békéscsaba Megyei Jogú Város lesz a szelektív hulladékgyőjtés, hulladékkezelés és hulladékfeldolgozás központja. Felek a megállapodásban nyilatkoznak arról, hogy a másik fél ezen szándékát erısítik, illetıleg azt semmilyen módon nem akadályozzák. 9. Összefoglalóan, a közgyőlés megismerte és minden pontjában elfogadja a csatolt Társulási Megállapodásban és a külön Megállapodásban foglaltakat. Az abban foglaltakat teljes felelısséggel felvállalja és jelen határozatával elfogadja, az Alapító Okirat aláírására a közgyőlés Pap János polgármestert felhatalmazza. Felelıs: Pap János polgármester Határidı: azonnal II.

A határozat I/2. pontjában szereplı aláírásra a I./8. pontban szereplı megállapodást követıen kerülhet sor.

Felelıs: Pap János polgármester Határidı: azonnal Tárgy:

Pályázati önerı biztosítása

Tóth Károly képviselı: Nem többletkiadást jelent az önerı, amennyiben az önkormányzat pályázaton nyer, csökkenteni tudja a várost terhelı költségeket. (Kazetta 2/1 278-284) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 22/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által a „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása” címmel megjelent felhívásra benyújtja pályázatát a Penza lakótelep belsı út felújítására.

22 A szükséges önerıt, 3.868.400.- Ft-t a 2006 évi költségvetésben „Útfelújítások” soron biztosítja. II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által a „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása” címmel megjelent felhívásra benyújtja pályázatát, a Peter Jilemniczky Kórház utca (egybefüggı hálózati elem) vonatkozásában. A szükséges önerıt, 17.105.000.- Ft-t a 2006. évi költségvetésben „Útfelújítások” soron biztosítja.

III.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által a „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása” címmel megjelent felhívásra benyújtja pályázatát, a Szabadság tér vonatkozásában. A szükséges önerıt, 11.963.500.- Ft-t a 2006. évi költségvetésben „Útfelújítások” soron biztosítja.

IV.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által a „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása” címmel megjelent felhívásra benyújtja pályázatát, az Illésházi utca vonatkozásában. A szükséges önerıt, 5.387.000.- Ft-t a 2006. évi költségvetésben „Útfelújítások” soron biztosítja.

V.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által a „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása” címmel megjelent felhívásra benyújtja pályázatát, a Mokry utca vonatkozásában. A szükséges önerıt, 10.431.000.- Ft-t a 2006. évi költségvetésben „Útfelújítások” soron biztosítja.

VI.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által a „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása” címmel megjelent felhívásra benyújtja pályázatát, a Szerdahelyi-Kazinczy út (egybefüggı hálózati elem) vonatkozásában. A szükséges önerıt, 22.183.000.- Ft-t a 2006. évi költségvetésben „Útfelújítások” soron biztosítja.

VII.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által a „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása” címmel megjelent felhívásra benyújtja pályázatát, a Kazinczy lakótelep belsı út vonatkozásában. A szükséges önerıt, 2.305.000.- Ft-t a 2006. évi költségvetésben „Útfelújítások” soron biztosítja.


Baji Lajos alpolgármester azonnal

Tárgy:

Ökovíz Élıvíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítása pályázat biztosíték nyújtása

23

Pap János polgármester: A Közép-Békési Települések Vízvédelmi Egyesülete nyert az INTERREG pályázaton. Ahhoz, hogy a program elindulhasson a forrást folyamatosan le kell hívni, de elıtte alá kell írni a szerzıdést. A pénz lehívásának szigorú feltételei vannak. A törvények szerint biztosítékot kell rendelkezésre bocsátani. A biztosítékok a kifizetett és leellenırzött arányban feloldhatók. Ezért gondolta az önkormányzat, hogy több ingatlan legyen megjelölve biztosítékként. (Kazetta 2/1 284-306) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: Megszavazza a határozati javaslatot. Voltak ötletei a biztosítékra. (Kazetta 2/1 306-310) Pap János polgármester: Gondolkoztak azon, hogy mi számít forgalomképesnek, lehet-e biztosítékként megjelölni pl. az Orosházi úti felüljárót. (Kazetta 2/1 310-317) Baji Lajos alpolgármester: Jó dolog lenne az egyeztetéseket megfelelıen lefolytatni. A beruházás Gyula, Békéscsaba, Békés város érdekét szolgálja, a városok valamilyen módon profitálnak a beruházásból. Tisztességes megoldásnak tőnhetett volna, ha a három város az ott felhasználható forrás arányában vállal garanciát. A közgyőlési elıterjesztést elfogadja, de feladatul tőzi, hogy a vállalt garanciák és biztosíték nyújtása arányában kér Békéscsaba önkormányzata biztosítékot Gyula és Békés várostól. Békéscsaba városnak a viszont garanciát záros határidın belül az elsı közgyőlésükön adják meg, így korrekt. (Kazetta 2/1 317-338) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot Baji Lajos alpolgármester által elmondott kiegészítéssel együtt. (Kazetta 2/1 338-346) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 23/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az „Ökovíz - Élıvíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítása” c. pályázat biztosítékául felajánlja a 2141 hrsz. (Kölcsey u. 27.) 3.sz általános iskola, és a 3922/1 hrsz. ( Derkovits sor 2.) Ifjúsági ház törzsvagyonba tartozó ingatlanaira jelzálog jog bejegyzését 363.950 eFt összeg erejéig.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése vállalja, hogy a fenti ingatlanokat a követési idıszak végéig ( 2012. december 31.-ig terjedı határozott idıre) nem sorolja át vállalkozói vagyonba.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza Pap János polgármestert a jelzálog jogot alapító megállapodás aláírására.

24 4./

A közgyőlés Békés és Gyula önkormányzatától viszontgarancia vállalás biztosítását várja el. Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala érdekében az önkormányzatokat meg kell keresni.

Felelıs: Pap János polgármester Határidı: 2006. február 13. Tárgy:

Talajterhelési díjról szóló rendelet módosítása

Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: 500 Ft-os áron vállalja nyomtatványok kitöltését a magánszemélyek részére, nyugdíjasoknak 20 % engedménnyel. Az elıterjesztést megszavazásra javasolta. (Kazetta 2/1 346-350) Pap János polgármester: Félreérthetı a nyomtatvány, nem biztos, hogy mindenki számára érthetı. Ésszerő lenne ha nem csak „hivatali nyelven” lenne megfogalmazva. (Kazetta 2/1 350-360) Baji Lajos alpolgármester: Elızı év decembere óta ennyit még talajterhelési díjról nem beszéltek az emberek egymás között és hivatalos szervezetekkel sem. Folyik a lakossági szennyvízberuházás elıkészítése. Felmerült a kérdés, hogy miért éri meg belépni a lakosságnak. Két évvel ezelıtt állapította meg az önkormányzat ezt a fajta adónemet, a talajterhelési díjat. Egy progresszív növekedés várható azzal együtt, hogy a csatornázás mindenki számára elérhetıvé válik. A 36 Ft/m3 korrigálva a locsolási díjjal, illetve a zárt rendszerben történı szennyvízelszállítás költségével csökkentve, ezek képezik egyrészt a díj alapját, másrészt pedig a díj megállapításának szorzóját. Kérte a közgyőlést, úgy interpretálják a választók felé, hogy a most jelenleg 36 Ft/m3 talajterhelési díj emelkedni fog, és legyen ösztönzı arra, hogy a környezetkímélés korszerő megoldást válasszák. Kérte továbbá, hogy a testület fogadja el az elıterjesztést. (Kazetta 2/1 360-382) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Véleménye szerint is nem egyértelmő a szövegezés, ezért készített egy módosító javaslatot. Amennyiben lehetséges, mellékelné a határozati javaslathoz. Ennek alapján kérte az adóív megszövegezését. Szívesen venné ha a bizottság szemrevételezné, hogy elfogadható-e. (Kazetta 2/1 382-395) Király János képviselı: Javasolta, hogy a Vízmő Rt. töltse ki a nyomtatványokat, majd küldje ki a fogyasztóknak. Minden szükséges adat rendelkezésükre áll. (Kazetta 2/1 395-402) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı: Elıterjesztıi módosításként elfogadja dr. Futaki Géza képviselı javaslatát. Beépíthetı a rendeletbe, a nyomtatvány átszerkesztése megoldható. (Kazetta 2/1 402-407) Pap János polgármester: A kiegészítésekkel együtt szavazásra bocsátotta az elıterjesztést. A közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét.

25 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2/2006.(I.26.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról szóló, módosított 23/2004.(VI.24.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2/2005.(II.24.) önkormányzati rendelettel módosított 23/2004.(VI.24.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja. 1. § A rendelet 1/a. és 1/b. melléklete helyébe e rendelet 1/a. és 1/b. melléklete lép. 2. § Ez a rendelet 2006. február hó 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, 2006. január 26. Pap János sk. polgármester

Szedlacsekné Dr. Pelle Beatrix sk. aljegyzı

1/a.melléklet Bevallás 2005. évre a talajterhelési díjhoz azon magánszemélyek részére, akik nincsenek rákötve a mőszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna hálózatra. Békéscsaba Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 23/2004. (VI.24.) rendelete alapján 1. Azonosító adatok Kibocsátó ügyfél neve: ............................................................................................................. Születési név: ........................................................................................................................... Születési hely és idı: ………………………………………………………………………… Anyja neve: .............................................................................................................................. Adóazonosító jele: .................................................................................................................... Fizetı ügyfél címe: .................................................................................................................. Fogyasztási hely címe: ......................................................................................................…. Fogyasztási hely kódja: (vízdíjszámlán található) .................................................................. 2. Bevallás jellege: Folyamatos Záró 3. Bevallási idıszak: 2005. év 01. hó 01.naptól ........év ...............hó ........napig 4. A díj kiszámítása 41 2005. 01. 01- tıl fogyasztott vízmennyiség (a locsolási célú felhasználást és a csıtörés vagy egyéb ok miatt elszivárgott és kifizetett mennyiséget levonva) ..............m3 ..............m3 42 Díjalap csökkentı tényezı, elszállított mennyiség 43 Talajterhelési díj alapja (41 – 42) ..............m3

26 44 45 46 47

36,- Ft/ m3 ...............Ft ……….. Ft ...............Ft

Talajterhelési díj egységdíja Talajterhelési díj összege (43 x 44) Díjmentesség miatt levonható összeg Fizetendı díj (45 – 46)

Nyilatkozatok 1.Díjmentességre vonatkozó nyilatkozatok a)

b)

c)

Közös háztartásban élek hozzátartozómmal, más személlyel, az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 120%-át. (2005-ben ez pl: 24.700.- Ft, 120 %-a egyenlı: 29.640.- Ft) Egyedülálló 70 éven aluli vagyok és a jövedelmem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 170%-át. (2005-ben ez pl: 24.700.- Ft, 170 %-a egyenlı 41.990.- Ft) Egyedülálló 70. év feletti vagyok.

Kelt: ................................................... ................................................................ aláírás 1/b.melléklet Bevallás 2005. évre a talajterhelési díjhoz jogi személy, egyéb szervezet részére Békéscsaba Békéscsaba Megyei Jogú Közgyőlése 23/2004. (VI.24.) rendelete alapján 1. Azonosító adatok Kibocsátó neve: ..................................................................................................................... Székhely címe: ....................................................................................................................... Adószám: ............................................................................................................................... KSH számjel: ......................................................................................................................... Fogyasztási hely címe: ........................................................................................................... Fogyasztási hely kódja: .......................................................................................................... Fizetı cím: ............................................................................................................................. Ügyintézı neve, telefonszáma: .............................................................................................. 2. Bevallás jellege Folyamatos Záró 3. Bevallási idıszak: 2005. 01.hó 01. napjától ........év ...............hó ........napig 4. A díj kiszámítása 41 2005. 01.01-tıl fogyasztott vízmennyiség az elszivárgott és a locsolási célú felhasználással korrigálva . 42 Díjalap csökkentı tényezı, elszállított mennyiség 43 Talajterhelési díj alapja (41 – 42) 44 Talajterhelési díj egységdíja

.............m3 ..............m3 ..............m3 36,- Ft/m3

27 45 Talajterhelési díj összege (43 x 44)

.

.............Ft

Kelt: ...................................................... ................................................ cégszerő aláírás

Pap János polgármester: Az éves szinten elfogyasztott vízmennyiségrıl van szó. A szippantás számláját és az adószámokat nem a Vízmő Rt. tartja nyilván. Az önkormányzat felkérheti az rt-t., hogy amennyiben a fogyasztóknak problémája merül fel, információs vonalon érdeklıdhessenek, és ne kelljen sorban állniuk az irodákban. Tárgy:

Lucsik és Társa Tanácsadói, Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltatói Kft.-vel kötött szolgáltatási koncessziós szerzıdés módosítása

Pap János polgármester: A 118 millió forintból kivitelezhetı útfelújítás. A cél az, hogy a beruházások minél gyorsabban elkezdhetık legyenek, amennyiben rendelkezésre áll pályázati pénzzel együtt. A közbeszerzési eljárás megindítható feltételesen is, tehát a szakértı alkalmazása idıszerő. Ezért szerepel a napirendi pontok között. (Kazetta 2/1 407-446) Tóth Károly képviselı: Az elıbb elfogadott 3/4 -es napirenddel kapcsolatban szeretné kérni a bizottság nevében, hogy amikor kiírásra kerül a közbeszerzés, feltételes közbeszerzést írjon ki az önkormányzat, és vegye figyelembe az 50 millió forintot, mintha nyerne a pályázaton. A megadott összeg erejéig legyen feltételes, melyben csak akkor hirdet eredményt, ha sikeres volt a pályázat. A pályázat eredményhirdetése a Regionális Fejlesztési KHT. részérıl 2006. február 28-án történik meg, utolérheti egymást, azért, hogy ne forduljon elı, hogy a munkák nagyobb részét ki tudta írni az önkormányzat, egy kisebb részében elölröl indítják az eljárást. Törvényes a feltételes közbeszerzés, melybıl 50 millió forintot akkor kér meg az önkormányzat, ha megnyerte a pályázatot, vagy olyan összeget, mely pluszban nyert a pályázaton. (Kazetta 2/1 446-468) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Megszavazza az elıterjesztést, de felhívta a figyelmet arra, hogy túlságosan sok közbeszerzési eljárás összpontosul ennek a lebonyolító cégnek a kezébe, amit egyrészt technikailag nehezen kezel, másrészt nem olyan komplikált az ügy, hogy ne tudná a feladatokat más cég vagy akár egy önkormányzatnál foglalkoztatott szakember ellátni. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása több mint 5 millió forintba kerül, amibıl legalább 1,5-2 ember teljes évi munkabére fedezve lenne, és nem igényelne teljes évet a munka elvégzése. Példaként említette, hogy a Lucsik és Társa Kft-vel végeztet az önkormányzat egy 20-25 millió forintos lebonyolítási megbízást, mely összegbıl az önkormányzat a fele részét felhasználhatná más célokra, a másik részébıl tudna foglalkoztatni megfelelı szakembereket, akik az ügyeket le tudnák bonyolítani. Felhívta a figyelmet a takarékosságra. Gondolja át az önkormányzat, hogy a jövıben hogyan kívánja átalakítani a közbeszerzésekkel kapcsolatos lebonyolítói ügyintézést. (Kazetta 2/1 468-494) Mezei Zsolt képviselı: Egyetért dr. Futaki Géza képviselı által elmondottakkal. A mai napirendi pontok között szerepel egy közbeszerzési csoport felállítása, mely át tudja vállalni a hivatalon belül is a lebonyolításokat. Az önkormányzatnak az 5 millió forintból a

28 közzétételi díjakat is fizetnie kell. Megváltozott a közbeszerzési törvény, célszerő lenne a februári közgyőlésen megtárgyalni és aktualizálni az új törvénynek megfelelıen a helyi közbeszerzési szabályzatot. Kérte az aljegyzıt, amennyiben van rá lehetıség, a februári közgyőlésen felül kellene vizsgálni az eddigi közbeszerzési bizottságok munkáját, továbbá a képviselık leterheltségét. Végig kellene gondolni, hogy a különbözı elıkészítı bizottságokban a képviselık milyen arányban vegyenek részt. Milyen összeget kaptak munkájukért, mi az új felállás építés beruházásnál, szolgáltatásnál, értékhatároknál ki a felelıs. (Kazetta 2/1 494-523) Takács Péter képviselı: A díjazás 5,5 millió forint hozzávetıleg. A második határozati javaslati pont arról szól, hogy közvetlen ajánlatkéréssel keres az önkormányzat közbeszerzési tanácsadót. Mit jelent a közvetlen ajánlatkérés? Egyetért azzal, hogy meg kellene vizsgálni annak lehetıség, hogy az önkormányzat dolgozói hogyan tudnák a munkát átvállalni. (Kazetta 2/1 523-542) Pap János polgármester: Végiggondolta, és ahol lehetett el is mondta a hivatal átszervezésével kapcsolatos dolgokat. Meghökkentı bizottsági vélemények születtek. Reméli, hogy a testület a délutáni ülés folyamán végig tudja tárgyalni, hogy mit érdemes és mit szükséges változtatni. Középfokú végzettségő könyvelıkbıl, raktárosokból nem lehet közbeszerzési jogászokat képezni. Január hónapban írja ki az önkormányzat a közbeszerzéseket, annak érdekében, hogy a kivitelezı a tavaszi hónapokban el tudja kezdeni a munkálatokat. Kérte a közgyőlést, hogy az elıterjesztést fogadja el, mert akármilyen gyorsan is alakítja át az önkormányzat a hivatalt, a tavasszal indítandó munkákhoz szükséges közbeszerzési eljárást még nem fogja az átszervezendı hivatal elvégezni. A képviselık által felvetett problémákat kérte, hogy a hivatal átszervezése kapcsán tárgyalják meg. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztést. A közgyőlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 24/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért azzal, hogy a munkák lehetı legrövidebb idın belüli megkezdése érdekében, az útfelújításokra kiírásra kerülı közbeszerzési eljárásokat a Lucsik és Társa Kft. folytassa le az 1. sz. mellékletben megajánlott áron, a koncessziós szerzıdés módosításával és annak keretében.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egy közvetlen ajánlatkéréssel megvalósuló eljárás keretében kívánja kiválasztani az adott közbeszerzési eljárásokat lebonyolító hivatalos közbeszerzési tanácsadót.



Napirend tárgya:

Vagyoni ügyek

29 Tárgy:

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 12/2005. (V.19.) önkormányzati rendelet módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. A közgyőlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 3/2006.(I. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló módosított 12/2005.(V. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 33/2005. (XII. 15.) rendelettel módosított 12/2005.(V. 19.) sz. önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1.§. /1/

Az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbe tartozó békéscsabai 1558/2 hrsz-ú beépítetlen terület mővelési ágú ingatlant 874 m2 területtel, közterület mővelési ággal átteszi a “Törzsvagyon- forgalomképtelen” vagyoni körbe.

/2/

Az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbe tartozó békéscsabai 2016 hrsz-ú beépítetlen terület mővelési ágú ingatlant 577 m2 területtel közterület mővelési ággal átteszi a “Törzsvagyon- forgalomképtelen” vagyoni körbe.

/3/

Az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbe tartozó békéscsabai 3060 hrsz-ú beépítetlen terület mővelési ágú ingatlant 3758 m2 területtel, közterület mővelési ággal átteszi a “Törzsvagyon- forgalomképtelen” vagyoni körbe.

/4/


/5/


/6/


/7/


/8/


30

/9/


/10/


/11/


/12/


/13/


/14/


/15/


/16/


/17/


/18/


/19/


/20/


31

/21/


/22/


/23/


/24/


/25/

Az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbe tartozó békéscsabai 15410 hrsz-ú beépítetlen terület mővelési ágú ingatlant 859 m2 területtel, közterület mővelési ággal felveszi a “Törzsvagyon- forgalomképtelen” vagyoni körbe.

/26/


/27/


/28/


/29/

Az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbe tartozó békéscsabai 20640 hrsz-ú beépítetlen terület mővelési ágú ingatlant 1501 m2 területtel, közterület mővelési ággal átteszi a “Törzsvagyon- forgalomképtelen” vagyoni körbe. 2.§.

/1/

A békéscsabai 0518/78 hrsz-ú szántó mővelési ágú, 1809 m2 területő ingatlant az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbıl 20578/1 hrsz alatt, közterület mővelési ággal átteszi a “ Törzsvagyon - forgalomképtelen” vagyoni körbe.

/2/

A békéscsabai 13303/9 hrsz-ú, 2340 m2 területő ingatlant közterület mővelési ággal, felveszi a “ Törzsvagyon - forgalomképtelen” vagyoni körbe.

32 /3/

A békéscsabai 20488 hrsz-ú, 6586 m2 területő ingatlant közterület mővelési ággal, felveszi a “ Törzsvagyon - forgalomképtelen” vagyoni körbe.

/4/

A békéscsabai 20500 hrsz-ú, 4410 m2 területő ingatlant közterület mővelési ággal, felveszi a “ Törzsvagyon - forgalomképtelen” vagyoni körbe. 3. §.

/1/

A békéscsabai 2916/11 hrsz-ú, közterület mővelési ágú ingatlanból 113 m2 területet a “Törzsvagyon – forgalomképtelen” vagyonkörbıl áttesz az “Egyéb vagyon forgalomképes” vagyoni körbe.

/2/

A változást követıen a békéscsabai 2916/13 hrsz-ú ingatlant közterület mővelési ággal, 1 ha 7381 m2 területtel felveszi a “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körébe. 4. §.

A békéscsabai 4078 hrsz-ú, 6569 m2 területő, sporttelep mővelési ágú ingatlanból 130 m2 területet a “Törzsvagyon – korlátozottan forgalomképes” vagyoni körbıl átteszi az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyoni körbe. 5.§. A békéscsabai 1506/4 hrsz-ú, 1 ha 4557 m2 területő, erdı mővelési ágú ingatlant a “Törzsvagyon – korlátozottan forgalomképes” vagyonkörbıl beépítetlen terület mővelési ággal átteszi az “ Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyoni körbe. 6.§. A békéscsabai 3897/1 hrsz-ú, 234 m2 területő ingatlant felveszi a “Törzsvagyon – forgalomképtelen” vagyonkörbe. 7.§. A békéscsabai 6737/2 hrsz-ú, 1102 m2 területő, beépítetlen terület mővelési ágú ingatlant az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbıl közterület mővelési ággal átteszi a “Törzsvagyon – forgalomképtelen” vagyonkörbe. 8. §. /1/

A békéscsabai 19302/3 hrsz-ú, 1578 m2 területő, saját használatú út mővelési ágú ingatlant felveszi a “Törzsvagyon – forgalomképtelen” vagyonkörbe.

/2/

A “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körbe tartozó békéscsabai 0290 hrsz-ú, 3091 m2 területő közút mővelési ágú ingatlanból 641 m2 területet áttesz az “Egyéb vagyon – forgalomképes” vagyonkörbe.

/3/

A változást követıen a békéscsabai 0290/2 hrsz-ú ingatlant közút mővelési ággal, 2450 m2 területtel felveszi a “Törzsvagyon-forgalomképtelen” vagyoni körbe.

33 9.§. Ez a rendelet 2006. március 1.-én lép hatályba. Békéscsaba, 2006. január 17. Pap János sk. polgármester Tárgy:

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix sk. aljegyzı

Jegyzıkönyvvezetı és jegyzıkönyv hitelesítık megválasztása alapítói döntéshozatalhoz

Pap János polgármester: Javasolta jegyzıkönyvvezetınek Illés Rékát, a jegyzıkönyv hitelesítıjének Kiss Tibor és Tímár Imre képviselıt. Szavazásra bocsátotta a javaslatot. A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 25/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t érintı alapítói döntéshozatalhoz jegyzıkönyvvezetınek megválasztja Illés Réka köztisztviselıt, jegyzıkönyv hitelesítıknek Kiss Tibor és Tímár Imre képviselıket. Tárgy:

Alapítói döntés A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Beszerzési szabályzatának elfogadása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 26/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az egyszemélyes Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. alapítója és tulajdonosa elfogadja a társaság Felügyelı bizottsága által 2006/1(I.10.) határozatával jóváhagyott, mellékelt Beszerzési szabályzatot. A szabályzat elfogadásával egyidejőleg lép hatályba. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester Sztankó János ügyvezetı igazgató azonnal

34 A Békéscsaba Vállalkozói Centrum Kft. Beszerzési szabályzata I. rész Bevezetı rendelkezések 1.1.

A szabályzat célja, hogy meghatározza a Beszerzések rendjét, ezzel biztosítva a társaság vagyonának, továbbá a megbízási szerzıdés alapján az önkormányzati vagyonnak minél hatékonyabb formában történı hasznosítását, a megalapozott szerzıdések létrejöttét, valamint ennek keretében az ajánlattevık számára azonos és egyenlı feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

1.2.

A szabályzat hatálya kiterjed a saját tulajdonú, illetve Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából mőködtetett vagyon beruházási, felújítási, fenntartási és üzemeltetési munkáira, az ezekkel kapcsolatos vállalkozási és szakértıi megbízásokra. A Beszerzési szabályzat rendelkezései nem vonatkoznak az alábbi esetekre: - a közüzemi szerzıdésekre - a Kft. általános mőködésével kapcsolatos szerzıdésekre - a 800 e Ft alatti tárgyi eszköz beszerzésekre, értékesítésükre, továbbá a 800 eFt értékhatár alatti mindennemő anyagbeszerzésre és szolgáltatás igénybevételére

1.3.

A szabályzat alapelvei: - Az esélyegyenlıség elve A beszerzı ajánlatkérésében valamennyi pályázó, vagy ajánlattevı számára egyenlı esélyt köteles biztosítani a pályázati anyag összeállításához szükséges információhoz jutás és az értékelés során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázati anyag tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján a versenyzık az elıírásoknak megfelelı anyagot állíthassanak össze, a szabályosan és idıben beadott anyagok összevethetık legyenek. - A nyilvánosság elve A beszerzési eljárás során a beszerzı köteles a versenyzık számára teljes nyilvánosságot biztosítani. Minden ajánlattevınek joga van a beszerzı által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz. Ennek keretében az ajánlattevık számára - lehetıség szerint hozzáférhetıvé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és amelyek az üzleti életben szokásosak és szükségesek ahhoz, hogy lehetıség nyíljék megalapozott ajánlati anyag összeállítására és beadására. - A rendelkezés elve Az ajánlatkérı a felhívás megküldése után, köteles a rögzített versenyfeltételeket tiszteletben tartani, az elıre nyilvánosságra hozott eljárási rendet megtartani, az értékeléssel kapcsolatos döntési folyamatok tisztaságát biztosítani.

35 Az ajánlatkérı a felhívás feltételeinek utólagos módosítását, a verseny visszavonását, a közzétett eljárási rend szabályainak megváltoztatását a jelen eljárási rend keretei között gyakorolhatja úgy, hogy azzal a versenyzık lényeges jogát, érdekét ne sértse. A jelen szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszemőség követelményének megfelelıen kell gyakorolni. - A diszkrimináció tilalmára és a verseny tisztaságára vonatkozó elv A beszerzési eljárás során a beszerzı az alkotmányos jog figyelembevételével bármely fajta megkülönböztetés nélkül hajtja végre az eljárást. A verseny tisztaságának biztosítása érdekében a 2003. évi CXXIX. törvényt a közbeszerzésekrıl és módosításait megfelelıen alkalmazza. A jelen beszerzési szabályzat alá tartozó beszerzések nem tartoznak a Közbeszerzési törvény hatálya alá. II. rész A Beszerzés általános szabályai Azon beszerzések, melyek a Közbeszerzés hatálya alá tartoznak, azok ezen szabályoknak megfelelıen kell lebonyolódjanak. 1.

A Beszerzés során alkalmazható eljárások

1.1.

Egy szakaszból álló eljárások

a./ Ajánlati felhívással induló nyílt eljárás b. Meghívásos eljárás c./

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás

d./

Árverés

e./

Egyszerősített eljárás

1.2.

Két szakaszból álló eljárás

a./ Nyílt elıminısítési eljárás 2.

Ajánlati felhívással induló nyílt eljárás

2.1.

Ajánlati felhívás, dokumentáció

2.1.1. Az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevık egyenlı eséllyel tehessenek ajánlatot. Az ajánlati felhívás tartalmazza 1. Az ajánlatkérı neve, címe, telefon- és telefaxszámai

36 2. a.) A választott eljárás b.) A szerzıdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek. 3. a.) A beszerzés tárgya és mennyisége b.) A teljesítés helye c.) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevı a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot. 4. A teljesítés határideje 5. a.) Az ajánlattételi határidı b.) Az ajánlat benyújtásának címe 6. a.) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérı kit hív meg b.) Az ajánlatok felbontásának idıpontja és helye 7. A biztosíték nyújtásának feltételei 8. A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei és / vagy annak meghatározása, ahol ezek részletesen megtalálhatók. 9.a. Az ajánlattevık pénzügyi, gazdasági és mőszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények b. Az ajánlattevınek a szerzıdés teljesítésére alkalmatlanná minısítésének szempontjai. 10. Az ajánlati kötöttség lejártának idıpontja. 11. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai és részszempontjai a.) a legelınyösebb ajánlat megítélésére szolgáló követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó részszempontok meghatározása, lehetıleg olyan részletességgel, hogy a részszempontok szerinti értékelés (pontozás) egzakt módon elvégezhetı legyen. b.) részszempontonként az azok súlyát meghatározó szorzószámokat (súlyszám) c.) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmú elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felsı határát, mely minden részszempont esetében azonos. 12. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni 13. Egyéb információk 14. Hivatkozás az elızetes összesített tájékoztatásra 15. Az kiíró azon jogát, hogy az ajánlatkérést eredménytelennek nyilvánítsa, amennyiben nem érkezett számára megfelelı ajánlat. Az ajánlati felhívást legalább egy megyei napilapban és a Csabai Mérleg városi lapban kell közzétenni. A hirdetésben nem kell közzétenni az ajánlati felhívás teljes szövegét, de tartalmaznia kell legalább az ajánlati felhívás 1., 4., 6., pontját és a verseny tárgyának tömör leírását. 2.1.2. Az ajánlati felhívás mellett - amennyiben indokolt - a megfelelı ajánlattételhez szükséges dokumentációt kell készíteni.

37 A dokumentáció elkészítésének szükségességérıl való döntés joga az ügyvezetı igazgatót illeti meg. A dokumentációnak tartalmaznia kell: a. az ajánlat kidolgozásához szükséges, a kiíró által biztosítható valamennyi információt b. az ajánlat kialakításánál figyelembeveendı mőszaki, gazdasági, minıségi megoldások jellemzıit, színvonalát c. arra való figyelmeztetést, hogy a kiírási dokumentáció csak az ajánlatkészítés céljára használható fel d azoknak az igazolásoknak, referenciáknak a felsorolását, amelyeknek az ajánlathoz való mellékelése az ajánlattevı alkalmasságát valószínősíti e. az esetleges hatósági elıírások megtartására történı utalást. A dokumentációt a felhívásban közölt idıponttól az ajánlattevık rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának idıtartama 15 napnál kevesebb nem lehet. A dokumentáció kiadásáért ellenértéket lehet kikötni. Az ellenérték mértékét az ajánlati felhívás tárgyának értékéhez igazodóan kell megállapítani. A dokumentáció ellenértéke 10 napon belül, a dokumentáció visszaszolgáltatásával egyidejőleg visszajár az alábbi esetekben: - a kiíró visszavonja a felhívást, - az eljárás a Szabályzat 2.7.c,d,f. pontja alapján eredménytelen - az ajánlatkérı a felhívásban megjelölt, ( ill. módosított ) idıpontig nem hirdeti ki az eredményt. Az ajánlatkérı a beszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, amely egyes ajánlattevıket az ajánlattétel lehetıségébıl kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. 2.2.

Az ajánlatkéréssel kapcsolatos információk A kiíró az ajánlattevık egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi ajánlattevı számára is ugyanolyan módon biztosítani. Az ajánlattevı kérésére a versenyfeltételek pontosítása céljából a felhívásban foglaltakon túl is csak írásban adható felvilágosítás, - a többi ajánlattevı egyidejő tájékoztatása mellett - de csak olyan tartalommal, amely nem sérti a többi ajánlattevı esélyegyenlıségét és az ajánlatok értékeléséig azok kezelésére vonatkozó elıírásokat. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti az eredeti ajánlati feltételek módosítását.

2.3.

Ajánlati biztosíték Az eljárásban való részvétel bánatpénz adásához is köthetı, melyet az ajánlati felhívásban meghatározott idıpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

38 A bánatpénzt az ajánlati felhívás visszavonása, az ajánlattevı kizárása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása, valamint az elbírálás után a kiíró köteles az ajánlattevınek visszaszolgáltatni, az eredmény kihirdetését követı 10 napon belül. Nem jár vissza bánatpénz az ajánlattevınek, ha: - az a kiírás szerint a megkötött szerzıdés teljesítését biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, - az ajánlattevı az ajánlati kötöttség idıtartama alatt ajánlatát visszavonta, - a szerzıdés megkötése az ajánlattevınek felróhatóan, vagy az ı érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. 2.4.

Ajánlattételi határidı, ajánlati kötöttség A felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó idıpontot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és az anyagok benyújtására nyitva álló határidı között legalább 15 nap teljen el. A kiíró ennél hosszabb idıt is megállapíthat. Az ajánlattételi határidı egy alkalommal indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A határidı meghosszabbítását hirdetésben (az eredeti kiírással azonos módon) kell közzétenni a határidı lejárta elıtt. A kiíró az ajánlattételi határidıig módosíthatja az ajánlati feltételeket, melyeket hirdetés útján közzé kell tenni. Ebben az esetben az ajánlattételre legalább az eredeti felhívásban megállapított idıtartamot biztosítani kell. Az ajánlattevı az ajánlattételi határidı lejártáig módosíthatja, illetve visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására megadott határidı lejártával kezdıdik. Ezen idıponttól a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. Az ajánlati felhívásban az ajánlati kötöttség idıtartamát úgy kell megállapítani, hogy a szerzıdéskötés felhívás szerinti idıpontjában az ajánlattevı ajánlati kötöttsége fennálljon. Az ajánlati kötöttség a felhívásban meghatározott idıtartam elteltével jár le, kivéve, ha a kiíró ezen idıtartamon belül a versenyt megnyert ajánlattevıvel szerzıdést köt, vagy az ajánlattevıkkel írásban közli, hogy egyik ajánlattevıvel sem köt szerzıdést.

2.5.

Az ajánlatok tartalma Az ajánlattevınek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelıen kell ajánlatát elkészítenie. Az elkészített és benyújtott anyagnak tartalmaznia kell az ajánlattevı részletes és jogilag kötelezı erejő nyilatkozatát a felhívásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan, a hasznosítás vagy szolgáltatás teljesítésének módjáról, az ellenszolgáltatás összegérıl.

39 Ha az ajánlati felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elı, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevı igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegő biztosítékot az elıírt formában és módon rendelkezésre bocsátotta. Az ajánlattevı és alvállalkozójának pénzügyi, gazdasági alkalmasságának megállapításához pénzintézettıl származó nyilatkozat, vagy egyéb - a fizetıképesség megállapítására alkalmas - nyilatkozat vagy dokumentum benyújtását kell elıírni. A mőszaki alkalmasság igazolására a mőszaki-technikai felszereltség leírása, referencia munkák ismertetése, termék leírása stb. szolgálhat. Az ajánlattevınek minden esetben nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene nincs folyamatban csıd-, vagy felszámolási eljárás. Az árajánlathoz csatolni kell 60 napnál nem régebbi adóhatósági, Tb. és helyi adóhatósági igazolást. A végelszámolás, csıd, illetve felszámolási eljárás alatt álló, továbbá köztartozással rendelkezı ajánlattevı nem tehet érvényes ajánlatot. Az egyszerősített eljárás keretében bérletre meghirdetett ingatlanok esetében a fentiekben részletezett igazolások az ajánlattevı írásos nyilatkozatával helyettesíthetık a szerzıdéskötésig. Az ajánlatot zárt borítékban, személyesen kell benyújtani. A borítékon az ajánlat tárgyára utaló jelzésen kívül más, különösen az ajánlattevı kilétére vonatkozó adat nem szerepelhet. Az ajánlati felhívás, illetve a részletes dokumentáció átvételét az aláírásával hitelesített átvevı személyekrıl, szervezetekrıl listát kell készíteni, melyet az ajánlatok felbontásáról készült jegyzıkönyvhöz kell csatolni. A beérkezett ajánlatokat a beérkezés idıpontjának feltüntetésével- külön íven – nyilvántartásba kell venni és az ajánlattevıvel szignáltatni kell. 2.6.

Az ajánlatok felbontása, a döntés elıkészítése Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat (borítékokat) az ajánlattételi határidı lejárta idıpontjában kell felbontani. A határidıben beérkezett anyagokat az ügyvezetı igazgatóból, vagy a megbízottjából és a szakterületért felelıs munkatársból álló értékelı bizottság a cég jogi képviselıjének jelenlétében bontja fel. A bontáshoz jegyzıkönyvvezetıt kell biztosítani. Az ajánlati dokumentumok valamennyi mellékletét bírálati sorszámmal kell ellátni. Közjegyzı jelenlétérıl akkor kell gondoskodni, ha a kiírás azt elıírta, vagy minden egyéb esetben, ha a kiíró ezt szükségesnek és indokoltnak tartja. A késedelmesen benyújtott ajánlatot a feladó megállapítását követıen vissza kell juttatni az ajánlattevınek és ezt jegyzıkönyvben rögzíteni kell.

40

Az ajánlati felhívás rendelkezhet úgy, hogy a bontáson a kiíró, az ajánlattevık, illetve meghatalmazottaik, valamint a kiíró által meghívott más személyek is jelen lehetnek. A bontást végzı bizottság és a bontásnál közremőködı jogi képviselı feladata: a. biztosítja és tanúsítja a felbontás szabályos lefolyását, b. ellenırzi, hogy az anyagok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki és eljárási követelményeknek és megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. c. beadást követı azonnali nyilvános bontás esetén a benyújtás körülményeivel kapcsolatos véleményét kinyilvánítja és rögzíti, d. késedelmes benyújtás esetén a jegyzıkönyv tartalmazza a pályázó adatait és az érvénytelenség tényét. e. gondoskodik arról, hogy a jegyzıkönyvben a bírálati azonosító sorszámokat nevesítsék, a jegyzıkönyv tartalmazza az ajánlattevı nevét, székhelyét, az ajánlati árat és a határidıt. f. aláírásával igazolja, illetve hitelesíti az értékelésrıl készült jegyzıkönyvet, g. gondoskodik arról, hogy a bontáskor, illetve az azt követı adatok ismertetésekor bejelentett óvások, kifogások, észrevételek a jegyzıkönyvben rögzítve legyenek. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévıkkel ismertetni kell az ajánlattevık nevét, székhelyét, az ajánlati árat (Ft) és a határidıt. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzıkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: a. a felvétel helyét, idejét, az értékelésben résztvevı személyek nevét és azt, hogy milyen minıségben vesznek részt az eljárásban, b. a verseny tárgyát, a felhívás közzétételének idıpontjait és helyét, a benyújtásra nyitva álló határidı utolsó napját, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek nem felelnek meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, c. a versenyanyag felbontásának és ismertetésének rövid leírását, az ajánlattevık nevét, székhelyét, az ajánlati árat (Ft) és a határidıt, a jelenlevık hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését, d. minden egyéb információt, amelyet szükségesnek tartanak az értékelésben résztvevık. Az ajánlatok érvényességének megállapítása Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel az ajánlati felhívásban foglaltaknak. A bontást végzı bizottságnak minden esetben érvénytelennek kell nyilvánítania az ajánlatot, ha - az ajánlattételi határidı után nyújtották be; - olyan ajánlattevı nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni az eljárásban; - az ajánlattevı a biztosítékot nem, vagy nem az elıírt módon bocsátotta rendelkezésre; - az ajánlat nem felel meg a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek;

41

Nem kell érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot a pénzügyi, gazdasági alkalmasság megállapítására vonatkozó – a 2.5. pont 3. bekezdésében részletezett – iratok hiánya esetén, ha a hiánypótlásra vonatkozó felhívásra az ajánlattevı 10 napon belül megküldi a hiányzó iratokat. A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezést a jegyzıkönyvben rögzíteni kell. Az eljárás bármely szakaszában kizárható az az ajánlattevı, aki részérıl a kizáró ok az eljárás során keletkezett, illetve hamis adatot szolgáltatott. Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. A kiíró a többi ajánlattevı egyidejő értesítése mellett az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet az ajánlattevıtıl annak érdekében, hogy az ajánlatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhetı legyen. A kiíró - a többi ajánlattevı egyidejő értesítése mellett - kérdéseit, illetve az azokra adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálja. A kérdéseket és válaszokat is minden ajánlattevınek el kell juttatni. Az ajánlatok értékelésében részvevı személyeket, illetve az általuk felkért személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében résztvevık az e minıségükben tudomásukra jutott információkat kizárólag az ajánlatok értékelésének a céljára használhatják fel. A jegyzıkönyv mellékletét képezi a kiírónak a benyújtott pályázati ajánlatok átvételérıl, az azonosításhoz szükséges adatokról (átvételi sorszám és idıpont, stb.) készített nyilvántartása is. Az ajánlatok értékelését úgy kell elıkészíteni, hogy a felhívásban rögzített határidıig elbírálható legyen. Az elbírálásra nyitva álló határidıt azonban 90 napnál hosszabb idıtartamban- tekintettel az ajánlattevık ajánlati kötöttségére- nem lehet meghatározni. Ezekrıl a határidıkrıl az ajánlattevıket a felhívásban tájékoztatni kell. Ha a határidıt a kiíró túllépi, az ajánlatkérés eredménytelennek minısül. 2.7

Az ajánlatok elbírálása Az ajánlatokat a III. fejezetben részletezett hatásköri szabályok szerint kell elbírálni, kivéve ha az eljárás megkezdését követıen – elıre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerzıdés megkötésére, illetve teljesítésére az ajánlatkérı nem lenne képes. Az ajánlatok értékelését a szakterületért felelıs munkatárs készíti elı. Az ajánlatkérı az ajánlatokat az ajánlatkérésben meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.

42 Az ajánlatok elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a felhívás eredményes volt-e vagy sem. Eredménytelen az ajánlatkérés, ha: a./ a kitőzött idıpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy egyetlen ajánlat érkezett, de az az ajánlati felhívás alapján nem értékelhetı, vagy érvénytelen ; b./ a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a versenyfelhívás követelményeinek, vagy más, a versenyre vonatkozó elıírásnak; c./ a kiíró valamely ajánlattevınek a verseny tisztaságához főzıdı, vagy a többi ajánlattevı érdekeit egyébként súlyosan sértı cselekménye miatt a verseny érvénytelenítése mellett döntött; d./ a kiíró azért nyilvánítja eredménytelennek az ajánlatkérést, mert maga vált képtelenné a felhívásban rögzített feltételek teljesítésére. e./ az összes ajánlattevıt ki kell zárni az eljárásból. f./ az ajánlatkérı érvényes ajánlat(ok) beérkezése esetén is eredménytelennek nyilváníthatja az ajánlatkérést, ha - az ajánlat(ok) tartalma nem felel meg a társaság, vagy a tulajdonos, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekeinek, - olyan új körülmény felmerülése esetén, mely az ajánlatkérı számára kedvezıbb ajánlatok benyújtását valószínősíti egy új eljárás lefolytatásával, - ebben az esetben azonban az ajánlatkérınek írásban rögzítenie kell az eredménytelenné nyilvánítás okait, valós indokait. Az ajánlatkérı az ajánlatot kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevıkkel külön meg kell állapodni. Az elbírálásra jogosult ezt követıen dönt az ajánlatok végsı sorrendjérıl. Az összegzésnek tartalmaznia kell: a./ a verseny célját, jellegét, illetve a versenyfelhívás (kiírás) közzétételére vonatkozó adatokat; b./ a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, lényeges tartalmára vonatkozó fıbb adatokat; c./ a versenykiírásban szereplı jogszabályok, más hatósági elıírások megtartására történı utalást; d./ a versenyanyagok elbírálásának (értékelésének) fıbb szempontjait és pontszámait, az egyes ajánlatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket; e./ a versenyeljárás eredményének összefoglaló értékelését, az elsı három helyre javasolt megjelölését, ha erre mód van, illetve ha a versenyt eredményesnek minısítették. A zárójelentéshez csatolni kell a versenyanyagok felbontásáról, illetve ismertetésérıl készült jegyzıkönyvet mellékleteivel együtt, valamint az eredeti versenykiírás dokumentációját. Az ajánlatkérınek az eljárással kapcsolatos összes iratot az eljárás lezárásától számított 3 évig meg kell ıriznie. Ingatlan bérbeadása esetén, amennyiben a nyílt eljárás két ízben eredménytelen volt, továbbá az ugyanolyan feltételekkel meghirdetett tárgyalásos eljárástól sem várható

43 eredmény, úgy egy ajánlattevı ajánlata is befogadható, ha az összességében megfelel a társaság üzleti érdekeinek. 2.8.

Az ajánlatkérés eredményének közzététele A verseny elbírálásra jogosult az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a kiírásban meghatározott idıpontban kihirdeti. Amennyiben az ajánlattevık az eredményhirdetésen nem jelennek meg, úgy a döntésrıl készült jegyzıkönyvet 5 napon belül meg kell küldeni az ajánlattevınek, továbbá tájékoztatni kell a kizárásról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról. Az értékelést követıen kialakult végeredményt úgy kell kihirdetni, hogy az elsı három helyezett feltüntetésre kerüljön. Az ajánlatkérés eredményét a sajtó útján akkor kell közzétenni, ha errıl az ajánlati felhívás kifejezetten rendelkezik, illetve errıl az ügyvezetı igazgató döntött.

2.9.

A szerzıdés megkötése A szerzıdést úgy kell megkötni, hogy a nyertes ajánlattevı ajánlati kötöttsége még fennálljon. Az ajánlatkérı abban az esetben mentesül a szerzıdés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követıen beállott körülmény miatt a szerzıdés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes. Abban az esetben, ha az ajánlatkérés nyertesével megkötendı szerzıdés feltétele az, hogy Magyarországon gazdasági társaságot alapítson, az ajánlattevınek a szerzıdésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerzıdésben rögzített követelményeket az általa alapítandó (alapított) gazdasági társaság alapító okiratában is érvényesíteni fogja. Ha ezt nem teljesíti, az ajánlatkérıt azonnali hatályú felmondási jog illeti meg. Erre a versenykiírásban és a megkötendı szerzıdésben is utalni kell. A külföldi ajánlattevı garantálni köteles az általa belföldön alapított gazdasági társaság szerzıdésszerő teljesítését az ajánlatkérıvel szemben. A felek a megkötendı szerzıdés tartalmát a közzétett versenyfeltételek, illetve a versenyt megnyert ajánlattevı ajánlata alapján alakítják ki. Ha a nyertes ajánlattevıvel a szerzıdés megkötése, vagy a szerzıdés teljesítése meghiúsulna, úgy a döntéshozó jogosult a soron következıvel szerzıdést kötni, vagy új versenyt kiírni.

3.

Meghívásos eljárás

3.1.

Az eljárás az alábbi esetekben alkalmazható: a. csak korlátozott számú jelentkezı alkalmas a szerzıdés teljesítésére b. a beszerzés tárgyára figyelemmel legalább három ajánlattevı lehetséges. Az eljárás részvételi felhívással indul, melyet hirdetmény útján kell közzétenni.

44 3.2.

Az ajánlatkérınek a hirdetményben meg kell jelölnie azokat, akiket ajánlattételre kíván felhívni. A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek, akik alkalmasak a szerzıdés teljesítésére. A részvételre történı jelentkezés határidejének lejártát követıen az ajánlattevı köteles egyidejőleg írásban ajánlattételre felhívni az összes alkalmasnak minısített jelentkezıt.

3.3.

Az ajánlattevık a hirdetményben meghatározott határidın belül jelentkezhetnek a részvételre. Az ajánlatkérı a hirdetményben meghatározhatja az ajánlattevık keretszámát és tájékoztathatja ıket a kiválasztás módjáról is, azzal, hogy legfeljebb a keretszám felsı határáig terjedı számú jelentkezınek küldi meg az ajánlati felhívást. A keretszám háromnál kevesebb nem lehet. Az ajánlatkérı a pénzügyi, gazdasági, mőszaki alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezıket egyidejőleg, közvetlenül, írásban kéri fel ajánlattételre.

4.

Hirdetés közzététele nélküli tárgyalásos eljárás Az eljárás az alábbi esetekben alkalmazható: a./ A nyílt eljárás eredménytelen volt. Az eljárás megindításáról és lefolytatásáról a nyílt eljárás eredménytelenné nyilvánításakor kell dönteni, meghatározva az eljárásba bevont ajánlattevıket. b./ A mőszaki-technikai vagy egyéb sajátosságok miatt csak egy lehetséges ajánlattevı van. c./ Az ajánlatkérı által elıre nem látható okból elıállt, rendkívüli sürgısség miatt a nyílt eljárás során elıírt határidık nem lennének betarthatóak. d./ Az ajánlatkérés tárgyával kapcsolatos kedvezı feltételek csak rövid ideig állnak fenn és más típusú eljárás alkalmazása esetén ezen feltételek igénybevétele meghiúsulna. A taggyőlés döntési hatáskörébe utalt ügyekben nem nélkülözhetı a taggyőlés jóváhagyása. A jóváhagyást az ügyvezetı igazgató kezdeményezi. e.

Az ellenszolgáltatás, vagy egyéb szerzıdéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, mely lehetıvé teszi nyílt eljárásban a legkedvezıbb ajánlatok kiválasztását.

A c./, d./, e./ pontokban leírt feltételek fennállása esetén legalább 3 ajánlattevıvel kell a tárgyalást lefolytatni. Az eljárás az ajánlati felhívás kiküldésével kezdıdik. A felhívás tartalmára a nyílt eljárásnál ismertetett szempontok az irányadóak, kiegészítve a tárgyalásos eljárás jogcímével és az (elsı) tárgyalás idıpontjával. A felhívottakkal a kedvezı feltételek fennállásának idıtartamán belül kell tárgyalni.

45 Az ajánlattevıknek a tárgyaláson szóban, vagy írásban kell megtenni ajánlatukat. A szóbeli ajánlatot a tárgyalás során jegyzıkönyvbe kell foglalni. A benyújtásnak, a nyílt eljárás során alkalmazott formai követelményei mellızhetık. Az ajánlatok elkészítésére annyi idıt kell biztosítani, amely nem veszélyezteti az eljárás alkalmazását indokló kedvezı körülmények igénybevételét, de lehetıvé teszi megalapozott ajánlat összeállítását. A nyílt eljárásnál ismertetett igazolásokat az eljárás során az ajánlattevı nyilatkozata helyettesíti. Az igazolásokat utólag, a szerzıdéskötéssel egyidejőleg kell benyújtani. A tárgyalás befejezésekor azzal az ajánlattevıvel kell szerzıdést kötni, aki a szerzıdést a rendkívüli helyzet által megkívánt idı alatt képes teljesíteni. 5.

Árverés lebonyolításának szabályai Árverést ingó- és ingatlan vagyon tulajdonjogának értékesítése céljából lehet kiírni. Az árverés kiírására a szabályzat általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Az árverési hirdetmény tartalma: - kiíró neve, címe; - az árverésre kerülı ingatlan címe, jelenlegi üzletköre, alapterülete; (ingó dolog esetén annak megnevezése, db. száma, egyéb jellemzıi ) - kikiáltási ár és a bánatpénz összege; (ingó dolog árverése során nem kötelezı a bánatpénz kikötése.) - árverés helye és ideje; - az árverést megelızı 2-8 napon belül hol lehet jelentkezni a bánatpénz befizetése mellett; - kitıl és hol lehet további információt kapni; - a szerzıdéskötés idıpontja. Az árverésen való részvétel feltételei: Az árverésre jelentkezıknek árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal, vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal kell igazolni. Ingó dolog árverése során a meghatalmazás igazolását nem kell megkövetelni. Az árverés megkezdése elıtt be kell mutatni az ajánlattevık: - személyi igazolványát - a bánatpénz letétbe helyezésének igazolását. Az árverés vezetıjének feladatai: - Gondoskodik arról, hogy az ajánlattevık egy csoportban, az érdeklıdıktıl jól elkülöníthetıen foglaljanak helyet. - Számba veszi a jelenlévıket, tájékoztatást ad az árverésre esetlegesen nem jogosult jelentkezıkrıl és az elıvásárlási joggal rendelkezıkrıl.

46 - Ha külön árverési tájékoztató nem készült, ismerteti az árverésre kerülı ingatlan ( ingó dolog ) legfontosabb adatait. - Ismerteti a kikiáltási árat, a licit lépcsık mértékét és felhívja az ajánlattevıket, hogy kézfelemeléssel jelezzék, ha tartják az árat. - Folyamatosan közli, hogy ki tartja, és ki száll ki a licitálásból. - Az árverést addig kell folytatni, amíg egy ajánlattevı tartja az árverést vezetı által bemondott árat. - Egyezı ajánlat esetén az elınyben részesített (elıvásárlási jog) ajánlattevı nyeri az árverést. Azonos jogosultsággal rendelkezık egyezı ajánlata esetén jogában van írásban bekérni az ajánlattevık végsı legmagasabb ajánlatát. - Ha további ajánlat nincs, a legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az árverést ki nyerte meg, és így jogot szerzett a szerzıdéskötésre. - Az árverést bezárja és gondoskodik a jegyzıkönyv elkészíttetésérıl. - Intézkedik a visszafizetendı bánatpénzekrıl. A jegyzıkönyveknek tartalmaznia kell az alábbiakat: - az árverezett ingatlan ( ingó dolog ) megjelölését, - a kikiáltási árat és valamennyi ajánlattevı utolsó ajánlatát, - az árverés nyertesének nevét, címét, - azt a kötelezettséget, hogy a nyertesnek az árverés napjától számított, a kiírásban rögzített idın belül szerzıdést kell kötnie, illetve ha a szerzıdést nem köti meg, a szerzıdéskötésre vonatkozó igényét a bánatpénzzel együtt elveszti. 6.

Egyszerősített eljárás 5 millió Ft-ot nem meghaladó beszerzés esetén a kft. egyszerősített eljárást alkalmazhat beszerzéseire. Az egyszerősített eljárás során a kiíró jogosult arra, hogy 3-5 ajánlattevıtıl írásban ajánlatot kérjen, illetve hirdetést jelentessen meg ajánlatkérés céljából. Az eljárás formailag a nyílt eljárás követelményeinek feleljen meg.

7.

Nyílt elıminısítési eljárás Amennyiben az ajánlatkérés tárgya indokolja a nyílt eljárást két szakaszban, kell lefolytatni. Alkalmazásáról minden esetben az ügyvezetı igazgató dönt. Az elıminısítési eljárás a gazdasági, mőszaki, pénzügyi szempontból alkalmas ajánlattevık kiválasztására irányul. Az eljárás során a kiíró nem kérhet, az ajánlattevı nem tehet ajánlatot. Az eljárást megindító részvételi felhívásban meg kell határozni a részvételre való alkalmasság igazolásának módját, megítélésének szempontjait, továbbá azokat a szempontokat melyek hiánya, vagy fogyatékossága alkalmatlanná teszi az ajánlattevıt az eljárás további részében történı részvételre. A részvételi felhívás közzétételére, a jelentkezés benyújtására, elbírálására a 2. pontban részletezett szabályok az irányadók.

47 Az eljárás ajánlati szakaszában azok vehetnek részt, akik jelentkezését az ajánlatkérı elfogadta. Az ajánlati felhívást, az eredményhirdetést követıen 5 napon belül meg kell küldeni az ajánlattevıknek. Az eljárás további részét illetıen a 2. pontban leírt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ajánlati felhívást nem kell nyilvánosan közzétenni. III. rész Hatáskörök és eljárási szabályok HATÁSKÖRÖK Ingatlanok vásárlása és értékesítése értékhatártól függetlenül minden esetben a taggyőlés hatáskörébe tartozik. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK - tárgyi eszközök beszerzésekor 500 e Ft-tól 3 millió Ft-ig egyszerősített eljárás, 3 millió Ft felett jelen szabályzat II. rész 1.1. a.b. szerint. - az ingatlanok üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében tevékenységenként és évente 1 millió Ft-tól 3 millió Ft-ig egyszerősített eljárás, 3 millió Ft felett jelen szabályzat II. rész 1.1.a.b. szerint. -

karbantartási felújítási munkák esetében munkánként 1 millió Ft-tól 3 millió Ft-ig egyszerősített eljárás, 3 millió Ft felett jelen szabályzat II. rész 1.1. a. b. szerint.

-

bérbeadáskor évi 3 millió Ft bérleti díjjal számított bevételig egyszerősített eljárás, vagy ajánlatkérés nélkül közvetlen ajánlatok befogadása, 3 millió Ft éves bérleti díj felett jelen szabályzat II. rész 1.1. a. .b. c. szerint.

-

inkubátorházi bérbeadás esetén a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság tájékoztatása szükséges.

Az értékek nettó értéken értendık. Egyéb IV. rész Összeférhetetlenség Az eljárás elıkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérı nevében nem járhat el, illetıleg az eljárásba nem vonható be az eljárás tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végzı gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetıleg olyan személy vagy szervezet, aki (amely)

48 a.) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, b.) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezetı tisztségviselıje, c.) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik. d.) az a)-c) pont szerinti személy közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. /1/. bek.) Az elızı pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a verseny elbírálásában résztvevıtıl bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése. A verseny elbírálásában résztvevı köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely elızıekben körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ezeket a rendelkezéseket a verseny szervezeti rendszerében valamennyi résztvevıre megfelelıen alkalmazni kell. Összeférhetetlenségi ügyben a Felügyelı Bizottság dönt. ZÁRADÉK A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. . Beszerzési szabályzatát Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint tulajdonosi taggyőlés a 26/2006. (I. 26.) határozatával jóváhagyta. Pap János polgármester: Az alapítói döntéshozatalt bezárta. Tárgy:

Kiszely András utca közmőveinek átvétele

Pap János polgármester: Az önkormányzat tulajdonba veszi, és üzemeltetésre átadja a Vízmő Rt. részére. (Kazetta 2/1 542-049) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Mint elıterjesztı nyújtott be egy 4/4. jelzéső határozati javaslatot. Sokkal tisztább az ügy, ha az önkormányzat átveszi a közmőveket, majd üzemeltetésre átadja a Vízmő Rt. részére. Kérte a módosított határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 2/2 049-052) Pap János polgármester: Magánszemélyek megépítették a vízvezetékeket és csatornákat, melyet az önkormányzat tulajdonába adják, mely bekerül a törzsvagyonba, és a Vízmő Rt-nek üzemeltetésre átadja. (Kazetta 2/2 052-059) Baji Lajos alpolgármester: A módosító javaslat korrekt, melyet támogat. Tájékoztatta a közgyőlést arról, hogy a szennyvízberuházás kapcsán az önkormányzat kapott egy felszólítást az irányító hatóságtól, mely szerint beszámolót kell készítenie az európai uniós alapokból megvalósuló beruházások eredményeként a keletkezett vagyon kezelésérıl, hasznosításáról, a keletkezett mőszaki tárgy üzemeltetésére vonatkozóan, a békéscsabai Vízmő Rt-vel kötött megállapodásról, tulajdonosi szerkezetrıl. Amikor az anyagok összegyőjtése történt, jelzés érkezett a Vízmő Rt. részérıl, hogy az említett vagyonkezelési és üzemeltetési szerzıdést célszerő áttekinteni és olyan formába rendezni, mely megfelel majd az európai unió által támogatott közmőberuházás lebonyolításának és az utána való üzemeltetésnek. Reálisan tükröznie kell a ráfordítás költségeit és önmagában hordoznia kell a beszedett díjaknak az

49 üzemeltetési költségnek, a különbözı felújításoknak, amortizációnak a díjait. Kérte a közgyőlést, hogy fogadja el az elıterjesztést. (Kazetta 2/2 059-083) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot.. A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 27/2006. (. 26.) közgy. HATÁROZAT 1

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békéscsaba Kiszely András utcai telkek ellátására (a békéscsabai 13303/9 hrsz-ú és közterületen) megépített ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz közmőveket az építtetıktıl térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába átveszi. A vagyonátadásról a megállapodást meg kell kötni. Felelıs: Határidı:

2.

A 12/2005. (V. 19.) az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló rendelet I. számú „Törzsvagyon-forgalomképtelen vagyon” mellékletét módosítani kell. Felelıs: Határidı:

3.


Baji Lajos alpolgármester 2006. februári közgyőlés

Az önkormányzat tulajdonába került ivóvíz és szennyvíz közmőveket a Békés Megyei Vízmőtársasággal megkötött „Vagyonkezelési és Üzemeltetési Szerzıdés” módosításával a Békés Megyei Vízmővek RT-nek átadja. Felelıs: Határidı:

Tárgy:


A 166/2005. (IV.21.) közgyőlési határozat módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2 086-090) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 28/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 166/2005. (IV.21.) határozatának 1/3. pontját az alábbiak szerint módosítja:

50 „Békéscsaba 0708/9 hrsz-ú szántó területbıl 1492 m2-t 322.000,- Ft vételárért megvásárol, mely összeg magába foglalja a földterület értékét és a kerítés áthelyezésének költségét.” Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester 2006. március 31.

Tárgy:

Kiállítás és vásár megrendezése a Városi Sportcsarnok területén

Szilvásy Ferenc képviselı: Kérdése, ki tájékoztatta úgy a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottságot, hogy 2006. évben le kell folytatni a sportcsarnok üzemeltetésének pályáztatását? Ismeretei szerint a közgyőlés nem hozott olyan döntést, hogy a sportcsarnokot továbbra is külsı üzemeltetıvel kívánja mőködtetni a hivatal, és erre pályázatot ír ki. Kérte, hogy a határozati javaslatban ez a megfogalmazás ne szerepeljen, mert így a sportcsarnok üzemeltetésére pályázat lesz kiírva, holott errıl nem volt szó. (Kazetta 2/2 090-100) Herczeg Tamás képviselı: A 2004-ben megrendezendı Expóval kapcsolatban, ısztıl február végéig dılt el, mikor, ki és hol rendezi meg a vásárt, és 2005. március elején derült ki. Lassan és rosszul mőködik az a rendszer, amely másfél-két hónapot hagy arra, hogy ilyen rendezvényt sikeresen bonyolítson le az, aki lehetıséget kap a vásár megrendezésére. A közgyőlésnek dönteni kell a sportcsarnokkal kapcsolatban. Jelenleg két döntést kell hozni, mégpedig arról, hogy jelenleg hogyan rendezik meg a vásárt, illetve arról kell dönteni, hogy mi történik a következı öt évben. (Kazetta 2/2 100-112) Pap János polgármester: A következı öt évrıl most ne döntsön a közgyőlés. Most arról hozzon döntést a közgyőlés, hogy ebben az évben ki rendezi meg az Expót. (Kazetta 2/2 112-116) Herczeg Tamás képviselı: Két külön napirendi pont Az egyik pont, amely dönt a mostani Expóról, a másik határozati javaslat, hogy a közgyőlés gondolja végig a jövıt. (Kazetta 2/2 116-120) Tóth Károly képviselı: Végiggondolták, és a 6. napirendi pontnál kiderül, hogy a Vagyonkezelı Rt-t alkalmassá kell tenni arra, hogy az egyre bıvülı és fejlıdı sportlétesítményeket egységesen, egy igazgatás alatt tudja mőködtetni. A polgármesteri hivatal szervezeti átalakítása csak akkor lesz hatékony, ha egyidejőleg felkérik a Vagyonkezelı Rt igazgatóságát, hogy milyen átalakítást hajtson végre a Vagyonkezelı Rtnél, és egyértelmővé tették a helyzetet, hogy a sportcsarnoknál, és minden más sportlétesítménynél milyen eljárást folytatnak a következı idıszakban. (Kazetta 2/2 120-129) Mezei Zsolt képviselı: 2005-ben született egy közgyőlési döntés azzal kapcsolatban, hogy a 2006. évi Expo megrendezésére az illetékesek írjanak ki nyílt, meghívásos pályázatot. Kérdése, hol nézhetnek utána annak, hogy valóban hozott ilyen határozatot a közgyőlés? Ha van ilyen határozat, akkor egy bizottság felülírta azt a közgyőlési határozatot, amely egészen másról szól. A Vagyonkezelı Rt igazgatója ennek a felelıse, bármilyen közgyőlési döntés születik. Milyen üzleti megfontolásból halasztották el 2006. januárjára, és döntött egy bizottsági ülés keretében, amikor mindenki tudja, hogy az aktuális év vásárait elızı év decemberben kötik le, és megjelennek a vásárnaptárak? Ahhoz, hogy egy vásárt megfelelı

51 módon lehessen lebonyolítani, nem a vásár megrendezése elıtt öt hónappal kell kiírni a pályázatot, hanem legalább kilenc hónappal elıtte azért, hogy meg lehessen ismerni a legjobb ajánlatot, legyen idı a tárgyalásra és eredményhirdetésre. A nyertes ajánlattevı tudjon jelentkezni az országos vásárnaptárba, fel tudjon készülni, a vásárnaptárban le tudja kötni az akkori kiállítók összes kapacitását, és valóban magas színvonalú vásárral tudja megajándékozni a várost. (Kazetta 2/2 129-150) Baji Lajos alpolgármester: 2005-ben szakkiállítást javasolt a közgyőlés a Vagyonkezelı Rt egyetértésével, mert Expónak kár nevezni azt, ami csak egy szakkiállítási vásár szintjét éri el. A beérkezett ajánlatok elbírálásában döntés született, és régebben a vásárokért komoly ajánlatokat adtak. Azóta tudomásul vették, hogy sem gazdasági, sem egyéb megjelenés nincs olyan nagyságrendben, hogy ezért több tízmillió forintos bérleti díjakat lehessen alkalmazni. Ezért a sportcsarnok hasznosítása kapcsán vagyonkezelıi döntés vagy a sportcsarnok üzemeltetıje dönthessen arról, hogy ki rendezhet egy vásárt. Ha ezt egy évben egyszer rendezi, akkor annak olyan része van, tudják, hogy a sportcsarnokban más szakkiállításokat néhány ezer ember látogatja, ezért a régi üzleti értékét kezdte elveszteni. Igaz, hogy 2006. évben lejár a sportcsarnok üzemeltetésére megkötött szerzıdés. Úgy jár el korrekten a közgyőlés, ha azt mondja, hogy a szerzıdés lejár, és eldöntendı kérdés, hogy milyen formában folytatják tovább. Az erre vonatkozó döntést az idén meg kell hozni. Az Expo nevő kiállítás megrendezését ebben a hatáskörben engedélyezze a közgyőlés. (Kazetta 2/2 150-178) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A Vagyonkezelı Rt pályázatot ír ki az Expo lebonyolítására, melyet az önkormányzat jóváhagy. Ebben az évben így történhet. Azt kell átgondolni, hogy az önkormányzat kívánja-e megrendezni az Expót a Vagyonkezelı Rt által, vagy versenyezteti a megrendezés jogát. Nem zárja ki annak lehetıségét, hogy pályázatot írjon ki a közgyőlés, és egy jó ajánlat esetén vállalkozó rendezze meg a vásárt. Azért, hogy most ne okozzon feszültséget jelen határozati javaslat elfogadásában az a megfogalmazás, hogy késıbb lesz pályáztatás vagy sem, így az erre vonatkozó javaslatot elıterjesztıként visszavonja. (Kazetta 2/2 178-191) Köles István képviselı: Javasolta, hogy az említett szöveg kivételével a közgyőlés hozza meg döntését, mert ha most írják ki a pályázatot, nem lesz idı arra, hogy megfelelı vásárt rendezzen valaki. Nem túl sikeres kísérletei voltak a közgyőlésnek arra vonatkozóan, hogy a kiállításokat más rendezze meg. Ha eredményes Expót kíván megrendezni a közgyőlés, akkor fogadja el a határozati javaslatot a megfelelı szövegrész kivételével. (Kazetta 2/2 191-203) Pap János polgármester: A 28/2005. (I.27.) közgyőlési határozat 2. pontja: „A közgyőlés felkéri a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottságot, hogy a Vagyonkezelı Rt-vel történı egyeztetést követıen tegyen javaslatot a Városi Sportcsarnok területén 2006. évtıl megrendezendı kiállítás módjára. Az elıterjesztés összeállításával a közgyőlés Baji Lajos alpolgármestert bízza meg.” A 2006. végén lejáró, sportcsarnokkal kapcsolatos szerzıdés utáni idıszakra vonatkozó elkötelezettséget expóra nem célszerő tenni, mert a sportcsarnok egészének mőködtetésével együtt érdemes megnézni azt, hogyan állnak össze a programok. A közgyőlés ne döntse el januárban a 2006-2010 közötti idıszakban rendezendı expo ügyét. A határozati javaslat elsı mondata is kimaradhat. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja, hogy 2006. évi kiállítás és vásár megrendezésére a Vagyonkezelı Rt az Expo Team Kft-vel

52 kössön szerzıdést.” A sportcsarnok ügyével foglalkozni kell elıkészítés szintjén is, és döntést kell hozni a lejárat elıtt. (Kazetta 2/2 203-236) Mezei Zsolt képviselı: Régen voltak ötéves tervek, jelenleg a vagyonhasznosítás terén nemcsak öt évben, hanem egy évben is lehet gondolkodni. Nem látja, hogy komoly összefüggés lenne a sportcsarnok szerzıdésének felmondásában, illetve tovább folytatásában. 2006-ban a legjobb hozamot kellett volna elérni azokkal a szabadnapokkal kapcsolatban, melyeken belül a város birtokolja a sportcsarnokot, a mostani szerzıdéssel. Nem az Expo Team Kft-vel van problémája, elvégezte feladatát, ahogyan tudta. A versennyel kapcsolatban az a problémája, hogy több rendezvény lesz a sportcsarnokban, és átgondolták-e, hogy ezzel mennyire veszélyeztetik azokat az elképzeléseket, melyek a sportcsarnok környékén induló fejlesztéseket befolyásolják? (Kazetta 2/2 236-260) Baji Lajos alpolgármester: A 28/2005. (I.27.) közgy. határozat elsı pontjában szerepel, hogy a közgyőlési határozat szakkiállítás megrendezésére kiírt ajánlattételi eljárást eredménytelennek nyilvánítja. Felhívta a figyelmet arra, hogy van olyan, amit korán kezdenek el, de van olyan is, amirıl lemaradnak. Szeretné, ha a fejlesztések és a késıbbi szerzıdéskötések egyben történnének. Kérte, hogy a javaslatot úgy fogadja el a közgyőlés, hogy a további mőködésre, a késıbbi elképzelésekre vonatkozóan egységes döntést hozzon a testület. (Kazetta 2/2 260-281) Velkey Gábor alpolgármester: Válasz Mezei Zsolt képviselı kérdésére, hogy nem fogja befolyásolni a fejlesztéseket, és nem zavarja, mert azokkal összhangban van. A polgármester által elmondott határozati javaslatot fogadja el a közgyőlés, mert 2006-ban másképpen nem lehet megrendezni az Expót. (Kazetta 2/2 281-287) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint: 1./ „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja, hogy a 2006. évi kiállítás és vásár megrendezésére a Vagyonkezelı Rt az Expo Team Kft-vel kössön szerzıdést.” 2./ „Az Rt készítse el következı idıszakra vonatkozó javaslatát.” A közgyőlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 29/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja, hogy a Városi Sportcsarnok területén a 2006. évi kiállítás és vásár megrendezésére a Vagyonkezelı Rt. az EXPOTEAM Kft-vel kössön szerzıdést.

2.

A közgyőlés felkéri a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságát, hogy dolgozza ki a következı idıszakra vonatkozó javaslatát.


Baji Lajos alpolgármester Kozma János, a Békéscsabai Vagyonkezelı Rt. ügyvezetı igazgatója 2006. november 30.

53

Tárgy:

Képviselıi vagyonnyilatkozat átvétele

Pap János polgármester: Kérte, hogy a képviselık adják le vagyonbevallásukat, és 14.00 órára érkezzenek vissza. (Kazetta 2/2 287-317) Dr. Molnár Zsolt képviselı: Január 30-án kíván élni alkotmányos jogaival, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban, mi a teendı? (Kazetta 2/2 317-325) Galisz Géza képviselı: Hétfıtıl egy hétre üzleti útra utazik, ezért javasolta, hogy aki most nem tudta leadni vagyonnyilatkozatát, zárt borítékban adja le a Személyzeti Csoportnál, visszaérkezése után az aljegyzı, illetve egy alpolgármester jelenlétében kibontja a borítékot, az igazolást kiadják. (Kazetta 2/2 325-344) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı: Az SZMSZ egyértelmően az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnökéhez telepíti ezt a feladatot. Olyan típusú hatáskör-átruházást nem ismer az SZMSZ, illetve az önkormányzati törvény sem, hogy a hivatal dolgozójára, köztisztviselıjére ruházza át ezt a feladatot. Az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke helyett egy tagját, vagy elnökhelyettesét kell most megbízni a vagyonnyilatkozatok átvételével. (Kazetta 2/2 344-352) Pap János polgármester: A közgyőlés úgy dönt, hogy az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnökét akadályoztatása esetén a vagyonnyilatkozatok átvételében Kiss Tibor, a bizottság tagja, mint városi képviselı helyettesíti. Ezen javaslatot szavazásra bocsátotta. (Kazetta 2/2 352-372) A közgyőlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 30/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú város Közgyőlése megbízza Kiss Tibor képviselıt, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság tagját, hogy a bizottság elnökének akadályoztatása esetén vegye át a képviselıi vagyonnyilatkozatokat. Kiss Tibor képviselı: Hétfın délután 13.00 és 14.00 óra között tud bejönni a hivatalba. (Kazetta 2/2 372-383) Pap János polgármester: Kérte, hogy dr. Molnár Zsolt képviselı egyeztessen a nyilatkozat leadásával kapcsolatban. (Kazetta 2/2 383-394) SZÜNET

54 Tárgy:

A „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetés átadása

Pap János polgármester: A testületi ülést „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetések átadásával folytatják. Köszöntötte a megjelent vendégeket, majd felkérte Tuskáné Papp Erzsébetet, az Oktatási, Közmővelıdési és Sportiroda vezetıjét, hogy celebrálja a napirendi pontot. (Kazetta 2/2 442-454) Zongorajáték (Kazetta 2/2 454-3/1 012) Vers (Kazetta 3/1 012-34) Velkey Gábor alpolgármester: Köszöntötte a vendégeket a Magyar Kultúra, a Himnusz születése ünnepén. „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar…” kezdi a Szózatot Vörösmarty, majd sorról sorra, versszakról versszakra számba veszi, hogy számára mi a haza. „Hazánk a föld, melyen élünk, és melyen éltek ıseink, mely történelmünk színtere, gyermekeink otthona. Hazánk az emlékeink, a történelmünk, hıseink, sikereink, bukásaink, küzdelmeink. Hazánk a szabadságvágyunk, a hitünk, hogy jobb lesz, és a közösség, melyért küzdeni, harcolni, halni, gyızni érdemes, s mely közösség egyúttal életünk szellemi tere is. A haza nem azon földdarab, melyen születtünk, nem a hegylánc, melynek kékkellı csúcsaira a gyermek vágyódva feltekint, nem a térség, mely az ifjút nıni látta, nem a folyó, melynek hullámzatánál az ifjú szívét vágyak tölték, teszik azt, amiért a férfi halni kész. Hasonló vidékeket találunk a Föld más részeiben is, s a szív azért nem érzi magát honosabbnak rajtuk. A haza több. Azon hely, melyen magunkat szabadoknak érezhetjük, melyben csak hasonlókat találunk, melynek története dicsıségünk, virágzása boldogságunk, jövıje reményünk, hol házunk áll, hol homlokunk izzadságával munkált vetéseink zöldellnek, hol idegeneknek nem tartatunk, s nincs élvezet, melyet legalább remény bennünk nem lehetne.” Írja 1840-ben Eötvös József, összhangban Vajda Péterrel, aki egy évvel korábban a következıket mondta: „Hol az értelem fejletlen marad, ott nincs haza. Hol az indulatok féktelenül csaponghatnak, ott nincs haza. Hol a törvények és jogok nem szentek, ott nincs haza. Hol az ember akármi jogból és módon nem ember, ott nincs haza. Hazát csak ész teremthet. Az oktalan állat csak vidéklakó, hol az ész kifejlett, a haza kivirágzik. Hol az értelem fejletlen vagy kötött, az ember hasztalan mondatik eszes állatnak, hiába követel hazát.” A hazánk tehát a kultúránk és a közösségünk, mely az értelem nevében befogad, véd, gondoz és nevel. Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar, mondja a Szózat, de nem mondja meg, hogy ki a magyar, mert mindenki az, aki annak érzi magát. Aki a közösséggel azonosul, annak része, részese kíván lenne. Hisz azt sem mondja meg, hogy miként legyünk, miként lehetünk rendületlenül híve a hazának, nem ír elı sem formákat, sem követelményeket, és nem is bíztat senkit, hogy másoknak ilyet elıírjon, csak egyszerően kér. Azt kéri, hogy szeresd önzetlenül, tiszteld érdemeiért, és tudj áldozatot hozni érte. A hazáért, a közösségért, a közösség tagjaiért, és válogatás nélkül, mert a közösség csak úgy él tovább, ha minden része tovább él, együtt és egyben. A teljes közösségért tehát, mely változik, formálódik, alakul, hatnak rá új eszmék, befogad új népcsoportokat, átél divathullámokat, módosul értékrendje és egyszerre felejt meg emlékezik. Felejt, mert vannak dolgok, amiket az élet úgy kíván, hogy elfelejtsünk, és emlékezik, mert a gyökerek, a múlt, a történelem olyan építıkövek, amelyek nélkül nem lehet továbblépni, nincs újrakezdés. Ha rozoga lett a házatok, ha düledeznek a falai, mit csináltok? Zászlót tőztök rá, avagy nemzeti színőre festitek, hogy össze ne omoljék? Ugye nem. Hanem megerısítitek a falakat. Esetleg új fundamentumot ástok neki. A nemzet házával is így van. A

55 külsı dísz mit sem használ, ha az alapok ingadoznak. A nemzeti lét alapja pedig a nép ereje, gazdasága, mőveltsége. Emellett pedig idehaza békesség legyen. Elébb állítsuk helyre a testvéri egyetértést.” Vallja Jászi Oszkár 1907-ben. Sokan érzik úgy, hogy rozoga a házunk, a hazánk. Hagyjuk tehát a külsı díszeket, hagyjuk az üres frázisokat, s foglalkozzunk az alapokkal, melyek között az egyik legfontosabb mőveltség, a kultúra, a tudás. A kultúra ünnepe, így az annak ápolásában, átadásában, megırzésében kiemelt szereppel bíró oktatás ünnepe is. Igen. Az iskola, a tanár, a nevelı, az óvópedagógus, a gyerekre figyelı, jó példát mutató karbantartó, takarító, ételosztó. A változásokat az igények módosulását érzı, értı szervezet, a szülık, a gyerekek véleményére is figyelni tudó szakértelem, mind, mind lelkiismeretes, odafigyelı munkájával a Szózatot idézve, „rendületlenül híve e hazának”. Köszönöm tehát Önöknek, nekik és mindenkinek, akinek része van e nemes munkában. (Kazetta 3/1 034-085) Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı: Chopin: D-moll polonézét Medve Zsuzsanna, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 12. évfolyamos, a Bartók Béla Zeneiskola, Továbbképzı 4. évfolyamos tanulója adta elı. A Bartók Béla Országos Zongoraversenyen 3. helyezést ért el. Tanára: Valkóné Ivanics Mária. Kölcsey veretes szövegét Tóth János Gergely, a Petıfi utcai Általános Iskola 8. osztályos tanulója mondta el. Felkészítı tanára: Tóth Gyızıné Murvai Ilona. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 1994-ben alapította a „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetést. 2005-ig évente három, a rendelet módosítását követıen 2006-tól évente két olyan pedagógus kaphatja meg, aki legalább 10 éve magas színvonalú oktatónevelı tevékenységet végez a városban. Meghatározó személyiség szakmájában, intézményi vagy települési szinten. Átadására ünnepélyes keretek között, a Magyar Kultúra Napja alkalmából kerül sor. A kitüntetés arany pecsétgyőrő, rajta Békéscsaba város címere, a kör részen „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” véset. A kitüntetéssel oklevél és pénzjutalom is jár. Az adományozás rövid indoklása díszalbumban kerül megörökítésre. 2006-ban a közgyőlés döntése értelmében „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetést kapott Dr. Jelinek Lajosné, a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola tanára. (Kazetta 3/1 085-104) Túriné Kovács Márta: Dr. Jelinek Lajosné 1970. óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképzı Iskolában. A magyar nyelv és irodalom tanításában meghatározó egyéniség, aki szuggesztivitásával magával ragadja diákjait. Elhivatottsága, lendülete, felkészültsége biztos záloga munkája sikerének. Tanítványai szép eredményekkel vesznek részt országos versenyeken. Tanítványai nemcsak szilárd elméleti ismereteket kapnak tıle, hanem következetesen formálja jellemüket is. Osztályfınökként élménydús programok megvalósításával fejleszti mindenkori tanulóközösségét. Aktívan tevékenykedik az iskola kulturális munkájában is. Munkáját mindig magas színvonalon, precízen, igényesen végzi, amit diákjaitól is megkövetel. A pedagógus pályán végzett kiemelkedı munkájáért „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetésben részesül. (Kazetta 3/1 104-121) Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı: „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetést kapott Várai Zsuzsanna, a Petıfi utcai Általános Iskola tanára. (Kazetta 3/1 121-124)

56

Túriné Kovács Márta: Várai Zsuzsanna 1988-tól a Petıfi utcai Általános Iskola magyartörténelem szakos tanára. Kezdettıl fogva magas szintő szakmai munkát végez. Szakmai ismereteit, módszertani kultúráját folyamatosan fejleszti, a tanultakat beépíti gyakorlati tevékenységébe, óráira példás igényességgel, és nagy szakmai szorgalommal készül. Motivációs bázisa kimeríthetetlen. Óravezetése színes, szemléletes, hatékony. Minden tanulót igyekszik eljuttatni a képességének megfelelı tudásszintre. Tehetséges tanítványai megyei, városi versenyek helyezettjei. Széles látókörő, véleményét határozottan, körültekintıen, építı jelleggel fogalmazza meg. Munkájával, személyiségével példaként szolgál a pedagógusok és tanulók számára egyaránt. Kiemelkedı oktató, nevelı munkájának elismeréseként „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntetésben részesül. (Kazetta 3/1 124-143) Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı: A Magyar Kultúra Napja alkalmából az oktatási miniszter kitüntetéseket adományozott a kiemelkedı tevékenységet végzı pedagógusoknak. Örömünkre szolgál, hogy ebben az évben több békéscsabai pedagógus munkássága is elismerésre került. Kiemelkedı gyógypedagógiai munkája elismeréseként évente öt személy részesülhet „Éltes Mátyás Díjban”. A díjat és plakettet 2006-ban Békéscsabáról Duray Miklósné, az Esély Pedagógiai Központ igazgatója is átvehette. Az egykori Jókai utcai, majd Vandháti úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola mára a fejlesztés-segítés teljes vertikumát biztosítani tudó, Esély Pedagógiai Központtá szélesedett. Ebben az igazgatóhelyettesként, majd tíz éve elsıszámú vezetıként jelentıs szerepet játszott Éva, aki a társadalmi változásokra rugalmasan, innovatív módon reagáló, korát megelızı, újszerő pedagógiai, módszertani felfogású gyógypedagógus, az országosan és példaértékő ellátó rendszer megszervezıje, mentora. Szakmai elismerésként az oktatási miniszter felkérésére részt vett a gyógypedagógiai nevelés országos alapdokumentumának kidolgozásában is. Kitüntetéséhez gratulálunk, további munkájához kitartást és hasonlóan lelkes kollegákat kívánunk. 2006. január 23-án az oktatási miniszter „Apáczay-Csere János Díjat„ adott át az alap- és középfokú oktatásban kiemelkedı munkát végzı pedagógusoknak. A díjat évente tíz személy kaphatja meg. 2006-ban ebben a kitüntetésben a pedagógus pályán végzett öt évtizedes, magas színvonalú szakmai munkája alapján Szak Bálint, a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola egykori tanára, igazgató-helyettese részesült. Tudását, tapasztalatait magas színvonalon alkalmazta pedagógiai és vezetıi munkájában. Életútja jól példázza, hogy az igazi pedagógus-személyiség tanít és követel, szigorú és következetes, precíz és humoros, lelkesen dicsér, és tapintatosan kritizál. Tanítványai ma is tisztelettel, megbecsüléssel beszélnek róla. Kitüntetéséhez mi is gratulálunk, jó egészséget kívánunk. Az intézményvezetı javaslata alapján Arany Katedra emlékplakett kitüntetésben részesült Pándi Margit, a Rózsa Ferenc Gimnázium kémia-fizika szakos tanára. Nevét a város, sıt megyeszerte ismerik. Munkáját évtizedek óta lankadatlan energiával és kedvvel végzi. Kiváló érzékkel válogatja ki a versenyzésre kész tehetséges fiatalokat. Közös munkájuk eredményeként több tanítványa országos kémiaverseny döntıse volt már. A díjat Magyar Bálint miniszter úr személyesen adta át a Rózsa Ferenc Gimnáziumban azon az ünnepségen, ahol a békéscsabai gimnáziumi oktatás 150 évérıl emlékeztünk meg. Az elismeréshez gratulálunk, további sikeres munkát kívánunk. Szintén Arany Katedra díjban részesült Hrabovszki János, aki 1971 óta a Kós Károly Szakképzı Iskola tanára. A szakmunkások oktatása, nevelése, a gyakorlati munka megszerettetése nem könnyő, de fontos feladat. A szoba-festı mázoló és fényezı szakma

57 kiváló elméleti és gyakorlati oktatója több évtizede neveli diákjait fegyelmezett munkavégzésre, gondos kivitelezésre. A szakképzésben végzett kiemelkedı munkájáért megítélt Arany Katedra emlékplakettet Pap János polgármester úr adja át. Kulturális életünk színességét kiváló szakembereink sokaságát jelzi az is, hogy Mlinár Pál a néptáncmővészet és kultúra területén, több évtizeden át végzett, kimagasló mővészeti alkotómunkája és pedagógiai munkássága elismeréseként a Magyar Kultúra Napja alkalmából a nemzeti kulturális örökség miniszterétıl Csokonay Vitéz Mihály Alkotói Díjat kapott. Mlinár Pál koreográfus, a Balassi Táncegyüttes vezetıje, a Hétpróbás Néptánciskola igazgatója, a néptáncmővészet és kultúra területén hosszú évtizedek óta kimagasló teljesítményt nyújt, és folyamatosan teljesít, amely nemcsak Békéscsabán, hanem országos is ismert és elismert. Mlinár Pál a békéscsabai és békés megyei magyar és nemzetiségi folklór hagyományok avatott kutatója. Számtalan sikeres koreográfiájában használta fel a szülıföldön megtalált eredeti néptánc-anyagot, igyekezett megırizni mindazt a tisztaságot, egyszerőséget, amely a néphagyományokat jellemzi. A Balassi Táncegyüttes vezetıjeként számtalan szakmailag elismert koreográfiát alkotott, amely fesztiváldíjas lett. Mindig fontos feladatának tekintette az utánpótlás nevelését. Ma a Hétpróbás Néptánciskola igazgatója. Vezetése alatt Békéscsaba több ezer gyermekével ismertette és szerettette meg a néptánc kultúrát, számtalan tehetséges tanítványt juttatott el az országos sikerekre. Ezzel ünnepi megemlékezésünk véget ért. Magam nevében is szeretettel köszöntöm a pedagógusokat, mővészeket, szeretném meghívni Önöket, a képviselı-testület azon tagjait, akik tudnak, az Oktatási Bizottság tagjait és vezetıinket egy pohár pezsgıre, koccintásra és együtt-beszélgetésre. (Kazetta 3/1 143-234) Napirend tárgya: Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

A 2006. évi költségvetési rendelet-tervezet elsı olvasata

Pap János polgármester: 16 fı képviselı jelen van, tehát a közgyőlés határozatképes. A rendelet-tervezetet elsı olvasatban tárgyalja ma a testület. Véleménye szerint a képviselık egyénileg és bizottságokban is végignézték a költségvetés táblázatait. Ezekbıl megállapítható, hogy meglehetısen nagy különbség van a bevételi és kiadási oldal között. Ezt a legmarkánsabban az jelzi, hogy 1,2 milliárd forintos vagyoni bevétellel és közel 900 millió Ftos hitelfelvétellel tudja teljesíteni az önkormányzat a bevételi oldalon azt, hogy a kiadási oldallal egyenlıség álljon fenn. Ebben mindenképpen az is benne van, hogy volt egy korábbi elkötelezıdése az önkormányzatnak, amellyel kapcsolatban azt mondták, hogy minden olyan területen, ahol pályázati forrást tudnak biztosítani a városi forrásokhoz, minden lehetıséget megragadnak. Ebben a költségvetésben ennél több fejlesztés szerepel. Jónéhány olyan fejlesztési feladatot tőzött ki maga elé az önkormányzat korábbi döntéssel, amelyekhez egyáltalán nem kapcsolódnak, vagy csak remények szerint kapcsolódnak külsı források, pályázati pénzek. Ahhoz, hogy a következı évek pályázati lehetıségeit ne szalassza el az önkormányzat ebben az évben, fontos, hogy ezt a költségvetést a lehetı legszigorúbban fogadja el a testület. Nincs lehetıség hitelnövekedésre, hiszen ha továbbnöveli az önkormányzat a hitelszolgálati elkötelezıdést, akkor a következı években már pályázni sem tud majd, mert nem lesz önerı, még olyan esetben sem, ahol a 30 %-nál is alacsonyabb önerı szükséges. Van néhány olyan tétel a költségvetésben, amely nagy feladatot ró az önkormányzatra, illetve ró a következı idıszak képviselı-testületeire is, és nemcsak négyéves ciklusban, hanem 10-15 éves hiteltörlesztési ciklusban kell gondolkodni. Ha az igények

58 oldalát vizsgálják meg, akkor mindenki tudja, hogy szükség van kórházi mőszerbeszerzésre, iskola felújításra, közvilágítás fejlesztésére, hiszen ezt igényli a lakosság, de azokban az esetekben, ahol ez 100 %-ban önkormányzati forrásból valósítható meg, ott egy korábbi döntés szerint, óvatosan kell bánni. Minden területen végig kell gondolni, hogyan lehet a jelenleginél célzottabb, - a következı idıszak pályázataira vonatkozóan is - lehívható mőködési és fejlesztési megoldásokat találni. Más városok polgármestereivel tárgyalva kiderült, hogy hasonló helyzetben vannak a vidéki kisebb és nagyobb városok, a budapesti kerületek is. Az idei önkormányzati finanszírozás nem ad lehetıséget sikeres költségvetés készítésére. Ha olyan oldalról közelítik meg a kérdést, hogy 2 milliárd Ft fölötti a fejlesztési kiadás, akkor elmondható, hogy ez rendkívül nagy. Ha azonban azt veszik figyelembe, hogy ebbıl legalább 1,2 milliárd Ft-ot pályázaton nyert a város, illetve idetartoznak a korábbi hitelek ez évben esedékes törlesztései és kamatai is, akkor látható, hogy nem erısödött annyit az önkormányzat. Nagyobb hitelt kell felvenni, mint amennyi a saját erıhöz szükséges, ez pedig azt mutatja, hogy a város mőködését nem tudja finanszírozni az önkormányzat. Ez egy rossz tendencia. Ha ez így marad a következı évre is, akkor rövid idın belül nemcsak a fejlesztésekhez kell, hanem a mőködéshez is hitelt kell felvenni. Lehet gondolkodni azon, hogy hány intézményt bezárni, milyen szolgáltatást kell megszüntetni. Ezt a költségvetés vitája során érdemes összegyőjteni, de nem ebben a vitában kellene ilyen jellegő szakmai kérdéseket boncolgatni, hiszen nem errıl szól a mai vita. Célszerő az összes szakmai bizottságnak kiadni a feladatot és összegyőjteni a következı félévben, hogy hol van olyan továbblépési lehetıség, ami a következı évekre is a fejlesztési lehetıséget és az alapvetı, a város lakóit kiszolgáló intézmények mőködését biztosítják. A vita során biztosan lesznek konkrét kérdések, felvetések is, melyeket érdemes megvitatni. A korábbi szokásnak megfelelıen célszerő haladni, tehát elıször a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke mondja el a bizottság és saját észrevételeit, majd a képviselık kapnak szót. Elıbb általános, majd részletes vitára kerül sor. A rendeletalkotás menete, a törvény elıírásainak megfelelıen, hogy vitára bocsátják a rendelet-tervezetet, természetesen az intézményekkel és a szakbizottságokkal, minél szélesebb lakossági észrevétellel összegyőjtve, négy hét múlva költségvetési rendeletet alkot a testület. (Kazetta 3/1 234-379) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: A költségvetés vitája során a képviselık mondják el általános észrevételeiket, ezt követıen részletesen tárgyalják meg az esetleges módosító javaslatokat. A bizottság nem állítja, hogy ez a legjobb költségvetés. Nagyon feszítettek a bevételi elıirányzatok, néhány helyen ezek az elıirányzatok nagyon feszesek. Viszonylag megalapozott indoklás hangzott el azzal kapcsolatban, hogy egy-egy tétel miért annyi, amennyi le van írva, de néhány olyan pontja van a tervezetnek, amely nagyon kemény, és komoly erıfeszítéseket fog követelni mindenkitıl, aki a költségvetés bevételi oldalán dolgozik. A költségvetésbıl megállapítható, hogy az állami normatíva az elmúlt 12 éves tendenciának megfelelıen alakult. Az Antallkormány óta egyetlen kormány sem finanszírozza az önkormányzatra rótt feladatokat. Az önkormányzat feladatai ezzel szemben mindig növekednek. Ezek egy része kötelezı önkormányzati feladat, amely tőrhetı emelkedést mutatna akkor, ha nem tekintenék kötelezı önkormányzati feladatoknak mindazokat a minisztérium által írt körleveleket és állásfoglalásokat, amelyekrıl azt gondolja az önkormányzat, hogy a törvény erejénél fogva ez kötelezı. Nınek az önkormányzat feladatai, és vannak önként vállalt feladatok, nem gondolnak arra, hogy milyen következményekkel jár egy-egy olyan döntés, amikor pályázat útján nyer valamit az önkormányzat, és azután pl. évi 20 millió Ft-ba kerül ez a döntés. Vannak a teljesen önként vállalt, külsı szerveknek nyújtott támogatások, pl. saját labdarúgó csapat, kézilabda egyesület, stb., és egyik évrıl a másikra 130-140 %-kal több az a támogatás,

59 amelyet az önkormányzat ezeknek a külsı szervezeteknek nyújt. Az állami hozzájárulás egyre kevesebb, a kötelezı feladatra kerülnek azok a feladatok, melyekrıl az önkormányzat úgy gondolja, hogy kötelezı feladatok, majd az önként vállalt feladatok, illetve azok a feladatok, amiket nem kellene elvállalni, a kiadás egyre több. Ezt nem finanszírozza a kormány, saját bevételbıl kellene finanszírozni. Az önkormányzat saját bevétele az adóbevétel, amely mőködési költséget finanszíroz. Ebben a költségvetésben minden már elhatározott fejlesztés szerepel. Végiggondolták azt, hogy melyik az a fejlesztési csoport, amit lehetne halasztani, hogy kedvezıbb helyzet alakuljon ki a költségvetés egyensúlyában, de ettıl függetlenül az elıterjesztık és a bizottság is egyetértett abban, hogy a már megkezdett és elhatározott fejlesztések folytatódjanak tovább. Emellett biztosítsák az intézmények zavartalan mőködését úgy, ahogyan az intézményeket finanszírozza az önkormányzat. A bizottság meggyızıdése, hogy feszes, fegyelmezett gazdálkodás mellett ez a költségvetés biztosítja az intézmények mőködését. Az is meggyızıdése a bizottságnak, hogy nem biztos, hogy igazságos a költségvetés, az intézmények finanszírozásában. Meg lehet nézni az erre vonatkozó táblázatokat, vannak olcsó és rendkívül drága intézmények a városban. Az olcsó alatt azt érti, amihez viszonylag kevesebb önkormányzati támogatásra van szükség a központi normatíva kiegészítéséhez, és vannak olyan intézmények, ahová sok önkormányzati forrásra van szükség ahhoz, hogy az intézmény mőködhessen. Van olyan intézmény, amelynek fenntartása nem az önkormányzat, hanem a megye feladata, és ez még további 100 millió Ft-ba kerülı gesztus. A külsı szervezetek támogatása több mint 30 %-kal növekedett. Az elıterjesztı többletigényt épített bele, így állt össze a költségvetés. A Pénzügyi, Költségvetési Bizottság két sarkalatos kérdést fogalmazott meg, amelyhez a vita során ragaszkodni fog. A bizottság egyetlen olyan javaslatot sem fog támogatni, ami az elıirányzott 892 millió Ft-os hitelt növelné. A bizottság határozott szándéka, hogy a költségvetési rendeletbe beépüljön az, hogy bármi olyan többletbevétel, amely az önkormányzathoz év közben érkezik, az a 892 millió Ft-os hitelkeret csökkentésére szolgálhat. A többletbevételek terhére ne fogadjon el a közgyőlés többletkiadásokat a következı idıszakban. Az eddigi évek gyakorlatával ellentétben ez a költségvetés már számol a szabad pénzmaradványokkal is. Az elıterjesztı figyelembe vett 160-180 millió Ft pénzmaradványt, amely a múlt évrıl kerül át, és nincs terhelve feladatokkal. A fejlesztéseknél vannak olyan feladatok, amelyek a múlt évrıl áthúzódnak, pénzösszeg nincs hozzájuk rendelve, és ezek a múlt évrıl áthúzódó forrásból lesznek finanszírozva. Ezen felül úgy ítélte meg az elıterjesztı a bizottság rosszallása mellett, hogy vélhetıen lesz 180 millió Ft szabad pénzmaradvány is. Örömmel üdvözöl minden olyan módosító javaslatot, amely csökkenti a hiányt. Ha elfogadható az a javaslat, hogy egyik helyrıl a másikra csoportosítsanak át összeget, a bizottság támogatni fogja, azt viszont nem támogatja, hogy a hiányt tovább növelje az önkormányzat. (Kazetta 3/1 379-3/2 012) Pap János polgármester: A bizottság elnöke által elmondottakat a következıkkel helyesbítette. Korábbi döntése volt a közgyőlésnek arra vonatkozóan, hogy 14 millió Ft-ot költ helikopter leszállópálya építésére, mely összeg pályázati önrész volt. Az önkormányzat megkapta az értesítést arra vonatkozóan, hogy nem nyert a pályázaton, ezért elıterjesztıként ezt a tételt a fejlesztési kiadások táblázatában nem szerepeltette. Ennek visszavonására vonatkozóan közgyőlési döntésre van szükség. Volt olyan döntés 83 millió Ft értékben, amely leánykollégium kialakítására vonatkozott a Trefort utcában. Itt is logikus, hogy csökken gyereklétszámmal nincs szükség a legrosszabb állapotú kollégium felújítására, ráadásul bıvült a kollégiumrendszer a városban. A 83 millió Ft-os fejlesztési döntést sem építette be a költségvetési elıterjesztésbe. A mai napon hozott döntés a 3. sz. melléklet 15. oldalán központi kezelés 2006. évi kiadásai sorában található. A civil szervezeteknek szánt 3.350.000 Ft növekedést a 236.216.000 Ft-ból leveszi a közgyőlés. A végösszeg 232.700.000 Ft. A

60 közgyőlés úgy döntött, hogy a + 3.550.000 Ft-ot a szociális ágazat központilag elosztott keretébıl kell biztosítani. A támogatások rovatba 3.350.000 Ft-os növekedés van a délelıtti döntés alapján, a 29. címen ugyanekkora csökkenés mutatkozik. (Kazetta 3/2 012-051) Herczeg Tamás képviselı: A Fidesz frakció néhány fontos gondolatát kívánta elmondani a költségvetés elsı olvasatáról. Az elıterjesztés megállapítja azt a tényt, hogy a központi normatíva csökken sok szakmai szervezet tiltakozása dacára. Ha ehhez hozzászámolják az SZJA itt maradó hányadát és a kiegészítést, 263 millió Ft-tal az önkormányzat költségvetésének csökken ez a része, és ez az összeg nagyon hiányzik Békéscsabán is. Problémás, hogy a helyi adóbevételek nem tudnak növekedni. A 2006. évi adóbevétel a 2005. évi szintjén van tervezve, de a 2005. évi adóbevétel nem tud megvalósulni abban a mértékben, ahogyan a közgyőlés tervezte. Ez nagyjából azzal van ellentmondásban, ami a kormányzati kommunikációból folyamatosan hallható, hogy növekszik a gazdaság, ez sajnos Békéscsabán nem érezhetı. Úgy érzékeli a frakció, hogy nagy baj van az adósságállománnyal, és elvégeztek néhány számítást. Ha az adósságállományt a költségvetési fıösszeghez viszonyítják, és az évek sorát veszik, és 2001-tıl 2006-ig haladnak, látható, 2,9 %, 3,6 %, 3,8 %, 3,9 %, 4,7 %-ra növekedett a felveendı adósságállomány a költségvetés fıösszegéhez képest. Az idei hitelfelvétel kb. 40 %-a lesz a helyi adóbevételnek, és ez az arány 2003-ban még a negyedét sem érte el. Ez a mutató is kedvezıtlenül alakul. Gond van azzal is, hogy nem elég hatékony az önkormányzat az állami pályázati források igénybevétele tekintetében, ami a kórházfejlesztési projektnél is látható. Mennyi plusz állami forrást tudnak igénybe venni egy-egy önkormányzati fejlesztéshez. A költségvetés fogyatékosságának tartja a frakció az irreálisan magas vagyonhasznosítási elıirányzatot. Ez vagy nem tervezhetı, vagy nagymértékben fenyeget azzal, hogy feléli az önkormányzat a vagyonát. Úgy látszik, hogy az intézményi kiadások dinamikájával sok mindent nem lehet tenni, nagyjából a helyén van, figyelembe veszi az inflációs várakozásokat, az ÁFA csökkenést. Itt annyi feladata lehet az önkormányzatnak, hogy az intézmények hatékony mőködését ellenırzi. Pozitív dolog, hogy gazdaságfejlesztési célelıirányzattal számol a költségvetés. A központi kezeléső feladatok többletkiadásait túlzónak tartják. Az igazgatási kiadások elfogadhatatlan mértékben növekednek, ehhez képest méltatlan volt délelıtt az a vita, hogy egy-egy civil szervezetnek 600.000 Ft-os támogatást ad vagy nem ad a közgyőlés. Ezek a civil szervezetek az önkormányzat által elvégzendı feladatot látják el. Többször felvetıdött az elmúlt három évben, hogy a költségvetés tervezése, tárgyalása során nemcsak az elızı év elıirányzatával legyen összevethetı az ez évit, hanem az elmúlt évi teljesítéssel is. Kérte, hogy a februári közgyőlésen, amikor a költségvetést elfogadja a testület, a 2005. évi várható teljesítés adatai is szerepeljenek a táblázatban, amely megkönnyíthetné az összevetést. (Kazetta 3/2 051-100) Pap János polgármester: A 3. sz. melléklet 7. oldalán szereplı karitatív szervetek támogatása sorában 1,5 millió Ft szerepel, melyet 2.950.000 Ft-tal növeltek meg. A 3. sz. melléklet 15. oldalán a 29 címben összesen szerepel 239.266.000 Ft. (Kazetta 3/2 100-109)

61 Kiss Tibor képviselı: A nagy értékő ingatlanok eladásával pénzügyi őrt kíván kitölteni a közgyőlés. Kérdése, hogy milyen ingatlanokról van szó, illetve ha ezek a bevételek nem realizálódnak, van-e olyan megoldás, amellyel kezelhetı ez a probléma? (Kazetta 3/2 109-119) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: Abban az esetben, ha részletesen ismertetésre kerülnek ezek az ingatlanok, a polgármester rendeljen el zárt ülést, mert ezek az adatok nem kerülhetnek nyilvánosságra. (Kazetta 3/2 119-124) Pap János polgármester: Egyetért a javaslattal, de Kiss Tibor képviselı is tudja, hogy kérdésére nyilvános ülésen nem kaphat választ. Az ingatlanok eladásra fognak kerülni, vannak jelentkezık, de természetesen sem konkrét címmel, sem konkrét összegekkel a képviselı úr kérdésére válaszolni, az önkormányzat érdekeit védve, nem fog. A kiadási oldal azon tételei, amelyek még nincsenek kifizetve, illetve amelyek következı évekre tehetık, ilyen esetben át kell ütemezni. (Kazetta 3/2 124-139) Tóth Károly képviselı: 2004. évtıl van érdemi változás. A város döntött 2004. évben mind az Európa Tervben, mint a megrendelt tanulmányban, a város hosszú távú jövıképe szempontjából, ez a költségvetés azt mutatja, hogy a két dolog ma még egyszerre él a városban. Az alapkérdés az volt, hogy élhetı, vagy elsısorban a gazdaság fejlesztésére koncentráló város legyen Békéscsaba. A közgyőlés a második lehetıség mellett döntött, ezt tükrözték vissza az Európa Tervben megfogalmazott célok is. Ugyanakkor a város fenntartotta, és 2006-ra fenntartja az élhetı város logikájához tartozó, valamennyi olyan intézményrendszert, szolgáltatást, az állampolgárok, az intézmények irányába, amelyet 1990tıl bevezetett az önkormányzat, és létezésükrıl 2004-ig döntött. Ezért szükségszerő, hogy ez a költségvetés most ilyen helyzetben van. Megtörtént az átalakulás, különösen 2005-ben. A tavalyi évben több fejlesztés kezdıdött el a városban, mint eddig bármikor, és 2006-ban a fejlesztéseket nemcsak megtartják, hanem újabb fejlesztési programokat indítanak be. A város tehát fejlesztéspárti, az önkormányzat aktív eszközökkel vegyen részt a helyi gazdaság életében, pl. laktanya program, a Barnevál ügyében vállalt felelısség, logisztikai központ tanulmánytervének elkészítése. Sikeresen szerepelt az önkormányzat fejlesztési programokban, ugyanakkor közös bölcsességgel fenntartották az élhetı város valamennyi vívmányát. Az iskolák nem attól drágábbak, hogy hol tanítanak, hanem az elmúl tíz évben milyen speciális szolgáltatást engedett a közgyőlés a lakosság, az állampolgárok érdekében. Az ünnepi beszédekben elhangzott, hogy ez milyen alapja a társadalomnak. Úgy döntött a közgyőlés, hogy nem egyszerően képez, hanem a speciális csoportbontásokat, plusz szakmákat, nyelvképzést indít be, hogy még aktívabban tudják segíteni a munkát. Ugyanezt el lehet mondani a szociális ellátó rendszerrel kapcsolatban is, beleértve azt is, hogy a környezethez képest lényegesen magasabban tartják azt a szintet pl., amelynél már rendszeres támogatásra tarthat igényt az állampolgár. Erre gondolt, amikor elmondta, hogy fenntartották az összes olyan eredményt, amelyet tíz év alatt begyőjtöttek az élhetı város programba, és párhuzamosan elindítottak egy másikat. Legalább 2-3 évbe telik, amíg az új konstrukció meghozza hasznát. Nem úgy, hogy leépíti az intézményrendszert, az állampolgárok számára való szolgáltatás nyújtását, hanem azt mondja, hogy erre a területre nem kíván további fejlesztéseket végrehajtani, a fejlesztési gazdasági léptékő programok pedig csak több év alatt hozzák meg azt a hasznot, amely visszaköszön a foglalkoztatásban, a szociális támogatások iránti igény csökkenésében, a fizetıképes kereslet növekedésében, a szociális ellátórendszereket igénybe vevıknél. Ez néhány éves folyamat. Mivel nem akart visszalépni a közgyőlés, ezért ezt a folyamatot türelmesen végig kell vinni. Azt se támogassa a testület,

62 amikor fejlesztésbıl mőködési költséget alakít a módosító indítvány. A mőködési költségeket ne növeljék a fejlesztés rovására, a mostani módosító indítványokkal. A mőködés csak mőködést, a fejlesztés pedig csak fejlesztést válthat ki. (Kazetta 3/2 139-194) Baji Lajos alpolgármester: Kiemelte a vagyonértékesítésbıl, vagyonhasznosításból származó bevételi oldalt. Az ingatlanok értékesítése egyrészt fedezetet nyújt a költségvetéshez, másrészt a határos területek értékét az ottani beruházások növelik. Az illetékbevételek, és minden egyes értékesítésbıl befolyó illeték az önkormányzat költségvetését emeli. Amikor egy-egy beruházás elindul túl az építési beruházáson, komoly munkahely-teremtı beruházást is jelent. Békéscsabai vásárlóerı növekedésével is számolni kell, ami a szolgáltatások igénybe vételénél, a lakáspiacnál és egyéb más helyen megjelenik bevételként, ami szintén növeli az önkormányzat költségvetését. Több helyrıl befolyó finanszírozásról van szó. A költségvetés összeállításánál van egy olyan elem, amit eddig nem használtak, ez pedig a pénzmaradvány. Ennek az elszámolása a májusi közgyőlésre fog elkészülni. A helyi adó feltöltési kötelezettsége ebben az évben nem mindenkire terjedt ki. Május 31-éig könyvvitelileg teljesülni fog, onnan pedig pontosan lehet tudni a 2005. évi helyi adóbevétel összegét, ami a hitelfelvétel csökkentését szolgálhatja. A telekértékesítéssel, vagyonhasznosítással kapcsolatban vannak tervek, portfoliók, ezeknek pedig különbözı variációi. Egy normál költségvetési bevételnél az „A” variáció teljesül, ha ennél több van, akkor már a „B” alternatívából is át lehet venni elemeket. Elkerülhetetlen, hogy a 600 millió forintos likvid hitelfelvételi keretet megemeljék, hogy a lekötéseket és az aktuálisan évközben az évi lejáratú hiteleket finanszírozni tudják. Így Békéscsaba nem kerül olyan helyzetbe, hogy az aktuális számlákat vagy kötelezettségeit ne tudja teljesíteni. (Kazetta 3/2. 194-230) Kutyej Pál képviselı, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke: Örül annak, hogy Békéscsabán a civil szervezetek folyamatosan növekednek. Amilyen módon befektet az önkormányzat az oktatásba, a sportba, kultúrába, egészségügybe, úgy a civil szervezetek támogatási összegét is növelni kellene. Ez is egy befektetés, és a békéscsabai lakosok vesznek részt ezekben a szervezetekben. A szervezetek hasonlóak az egyházakhoz, vagy a pártokhoz, az emberek megtalálják a helyüket egy-egy civil szervezetben. A bizottság hatáskörébe tartozik a nemzetközi kapcsolatok kezelése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat elvégezték, nem volt túlköltekezés. A kisebbségi önkormányzatok támogatási összege nem változott. Néhány kisebbség megjegyezte, hogy még minimális összeggel, az infláció mértékével sem emelték a támogatásukat a költségvetés-tervezetben. A Lengyel Kisebbségi Önkormányzat kifogásolta a részükre biztosított támogatás mértékét, és kérték, hogy a közgyőlést azt legalább 2 millió forintra emelje meg. (Kazetta 3/2. 230-252) Takács Péter képviselı: A Pénzügyi és költségvetési Bizottság elnöke azt mondta, hogy egy kormány kivételével, de a rendszerváltás óta limitszerően történt az önkormányzatok támogatása a központi költségvetésbıl. 1994 óta önkormányzati képviselı, de nem emlékszik arra, hogy valamikor csökkent volna az állami támogatás mértéke. Ez alól a 2006-os év a kivétel, ami az 1/b. sz. mellékletbıl kiderül.

63

Problémát jelent, hogy a köztisztviselık béremelésére a központi költségvetés – ha utólagosan is, vagy évközben – mindig nyújtott bérkompenzációt. Úgy tőnik, hogy erre ebben az évben nem kerül sor. Támogatta – és úgy gondolja, ennél is magasabb összeget fordíthatnának erre a célra – a kommunális célú kiadások összegét, a 400 millió forint felhasználását megszavazta. Az elmúlt években ez a kiadás 120 millió forintról emelkedett 200 millió forintra, és ebben az egyéni képviselık által felhasználható összeg is szerepelt. Itt is komolyabb elırelépés történt. Összesen 3 millió forinttal emelkedik a városmarketing kerete, amivel egyetért. A költségvetés bizonytalansági tényezıjét abban látja, hogy a vagyoni bevétel 1.219.900.000,Ft-ra van tervezve. Ez a tervezés mennyire megalapozott? Több olyan ingatlan van, amit szerettek volna értékesíteni vagy hasznosítani, de nem sikerült. Kérte a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökét, reagáljon az általa felvetettekre. (Kazetta 3/2. 252-297) Pap János polgármester: Faxon jelzést kaptak egy ingatlanra vonatkozóan, amirıl már korábban is tárgyalt a közgyőlés. Arról van szó benne, hogy 100 millió forintos értéken megvásárolnák azt az ingatlant. Ilyen jellegő jelzések, ajánlatok érkeztek. (Kazetta 3/2. 297-309) Molnár László országgyőlési képviselı: Több képviselı érintette hozzászólásában a vagyoni bevételeket, illetve a vagyongazdálkodás körét. Megállapítható, hogy 2005. évben 30 %-os költség mellett érte el az önkormányzat a vagyoni bevételeket, ami rendkívül magas. A tervezetben az 1 milliárd 200 millió forint körüli értékkel szemben ez 24 %-ot jelent. A szakma 15 %-ot tartja elfogadhatónak. Nem hatékony. A közgyőlés dolga végig gondolni, hogy milyen intézkedésre van szükség, de tartalék csak ezen a területen szerepel. Elhangzott az, hogy a normatív állami támogatás 263 millió forinttal csökken. A normatív fajlagos tételek nominál értéken szinten vannak, de azt is meg kell vizsgálni, hogy a normatív tételek, amire adja a költségvetés – a központi költségvetési bizottság tagjaként azt támogatta és támogatja ma is, hogy ha a gyereklétszám csökken, akkor a normatívát is csökkenteni kell. Ha az igazgatási költségek emelkednek, akkor azt nem kell feltétlenül átadni a hatóságnak, hanem valahol meg kell húzni a határt. az államadósság és az államháztartási hiány vonatkozásában szigorú pénzügyi politikát kellett folytatni. A 2006. évre 2005. évvel szemben 200 millió forint igazgatási költségként szerepel a költségvetésben. Amit a képviselı az egyik oldalon hiányol állami támogatás oldaláról, a másik oldalon megjelenik. Intézményi igazgatási, pontosabban igazgatási költség vonatkozásában 200 millió forint többletet tervez a közgyőlés a költségvetésében. Ezt a magyar államháztartás nem fogja bírni. A racionalizálási lépéseket meg kell majd lépni, mert a kormány és itt Békéscsaba is efelé indult el. Az elmúlt 10 évben gazdasági, vagy költségvetési bizottsági tagként, most pedig képviselıként látja a gazdálkodást. Ez egy szigorú rendben történı gazdálkodás. Az intézmény fenntartás, az élhetı város, a kiszolgálás megtörtént. Meg kell egyezni abban a racionális szintben, ami a költségvetés tárgyalásakor elıtérbe kerül. A közgyőlés többet szeretne fejlesztésre fordítani, az intézményi tartalékot pedig csökkentené.

64 Herczeg Tamás képviselı elmondta, hogy szerinte nem értek el jó eredményeket pályázati oldalon, és erre a kórház példáját hozta fel. A kórház belgyógyászati szárny, illetve a régi, még a ’70-es években épült szárnyának az elızetes döntése kormányszinten megtörtént a címzett támogatások vonatkozásában. Ezt a Parlament még az idén jóváhagyja. Néhány hónappal ezelıtt elmondta, hogy amikor a címzett támogatásokról beszélnek, akkor egy racionális sort ki kell alakítani. Amire az a városvezetés, képviselı-testület igényt tartott, azt közös erıvel meg is szerezték. Véleménye szerint egy tervszerő, racionális együttmőködés jelent meg a forrásgyőjtés, forrás szerzés vonatkozásában. Megköszönte a városvezetés együttmőködését. A jövıben is felajánlja – a választásokig mindenképpen – együttmőködését. (Kazetta 3/2. 309-378) Pap János polgármester: A központi kezelés kiadásainak 260 millió forintos növekedésében nem tudja, mire gondol Molnár László országgyőlési képviselı. Arra, hogy a közvilágítás villanyszámlája nı, és ezért arra 20 millió forinttal többet kel fizetni? Vagy arra, hogy a hódkotrás többe kerül, és így 30 millió forintot állítottak be? Ez nem a bürokrácia növekedése miatt van. (Kazetta 3/2. 378-389) Molnár László országgyőlési képviselı: Az igazgatási oldalon vetette fel ezt a tervezés oldalán. Az hangzott el, hogy csökken a normatív állami támogatás, és ez igaz, mert 263 millió forinttal csökken ez az összeg. Ugyanakkor az 1. sz. melléklet 2. oldalán, a kiadási résznél a tény 1.282.128.000,- Ft a tervezett 2006. évi kiadás pedig 1.481.037.000,- Ft. A kettı közötti különbség 199.000.000,- Ft. (Kazetta 3/2. 389-400) Köles István képviselı: Többen említették már, hogy az állami normatíva nagymértékben csökkent. A feladatok növekedtek, de a normatívák szinten maradtak. A kollégiumi normatíva, a tankönyvtámogatás, a sportcélú támogatás is nagymértékben csökkent. Nehezen értelmezi az országgyőlési képviselı által elmondottakat abban a tekintetben, hogy ha a gyermeklétszám csökken, akkor csökkenteni kell a normatívát is. Az energiaárak drasztikusan nıttek - a gáz ára pl. 67 %-ban, a villamos-energia több mint 30 %-kal növekedett – , így az épületek fajlagos fenntartási költsége is drasztikusan növekszik. Ha még a normatívát is csökkentik, akkor az önkormányzatnak a nem létezı bevételébıl kellene a kiesı összeget biztosítani ahhoz, hogy az intézményeket mőködtetni tudja. Egy számsor nem maradhat nominálisan ugyanazon az értéken, ha csökken. A kórháznál van egy rossz példa: a röntgen beruházás. Az önkormányzatnak 50 %-ot kell befizetni és 50 %-ot nyer meg, akkor nem biztos, hogy az ilyen pályázatokba bele kell menni. Az önkormányzat önrésze nagyon magas ebben az esetben. A költségvetés megtakarítása ezen a területen is kereshetı lenne. (Kazetta 3/2. 400-444) Pap János polgármester: Molnár László országgyőlési képviselı nem tudja és nem is tudhatja, hogy a Gondnokság eddig a Polgármesteri Hivatal részben önállóan mőködı intézménye volt, és most egy sorral feljebb található – 222.000.000,- Ft-tal csökkent ez a rész, de ugyanez történt a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat esetében is. Ez az intézmény átkerült kistérségi intézménybe, és 222.000.000,- Ft-tal csökkent a részben önálló intézmények és egyéb ellátandó feladatok költsége. Ezzel szemben viszont 198 millió forinttal nıtt a Polgármesteri Hivatal költsége, mivel ezeket a feladatokat behozták a hivatalba. Ha az

65 egésznek a szaldóját nézik, akkor csökkenés tapasztalható. Érdemes lesz majd bizottsági ülésen tételesen végignézni a sorokat. (Kazetta 3/2. 444-467) Molnár László országgyőlési képviselı: A központi kezelés, központi szaldó - a vastag soron attól függetlenül, hogy honnan kerül elvonásra és hova kerül át - 250 millió forinttal több 2006-ban, mint amennyi 2005-ben volt. Annak a fıgyőjtıje pedig a bürokrácia, így az igazgatás költsége nı. Ezt nem lehet továbbvinni. (Kazetta 3/2. 467-478) Pap János polgármester: Egyrészt a központi összeg (vastagon szedett rész) 178 millió forint, másrészt az alatta lévı tételek (városüzemeltetés, vagyonkezelés, támogatások, stb.) összegét is meg kell nézni. Nem igaz, hogy a bürokrácia nı. (Kazetta 3/2. 478-488) Herczeg Tamás képviselı: Ha nınek az igazgatási költségek, akkor az azt jelentheti, hogy pl. a hivatal átalakítása kapcsán 7 plusz fı alkalmazására lesz szükség. Ez nyilvánvalóan növekedést jelentene. Ha kisebb az igénybevétel, akkor ugyanabból a normatívából ugyanolyan szinten egy feladatot nem lehet elvégezni. Szinte minden képviselı szóvá tette, hogy azért csapda a költségvetés és lehet azt mondani, hogy túlvállalja magát a közgyőlés, mert az elıterjesztés preambulumának második bekezdésben az szerepel az indoklásban, hogy: „A 2005. évi elıirányzathoz viszonyítva a vagyonhasznosítás bevétele közel 700 millió forinttal nagyobb összegben lett elıirányozva, melyet a költségvetési feladatok bevételi hátterének megteremtése indokol.” Ebben az esetben egy voluntarista tervezetrıl van szó: ha nagyon sok bevétel kell, akkor nagyobb bevételi összeget terveznek a vagyoni oldalon, de ha kevesebb bevételre lenne szükség, akkor pedig kisebb érték jelenne meg. Ha ezek nem teljesülnek, akkor a fejlesztések sem valósulnak meg, és egyensúlyban lesz a költségvetés kiadási és bevételi oldala. Ebben az esetben fiktív költségvetése lesz az önkormányzatnak. (Kazetta 3/2. 488-524) Pap János polgármester: Elhangzott, hogy a polgármesteri hivatal átszervezése kapcsán várhatóan 7 fıvel nı a hivatal létszáma. Kevesebbel nı a központi kezelés költsége, ha a feladatot magasabb összegért kiadják egy-két szakértınek, illetve jóval nagyobb összeggel is nıhet. Ha végig gondolják, hogy egy-egy feladat elvégzésért mekkora összegő szakértıi díjat fizetnek ki, akkor rájönnek arra, hogy jobban megéri a hivatalon belül biztosítani létszámot az ilyen feladatokra, és egész évben foglalkoztatni valakit/valakiket, mint szakértıi díjat fizetni. A fejlesztésekhez szükséges önerı biztosításához bevételre van szükség. A vagyoni bevételeket, a vagyonkezelést lehet alultervezni, lehet azt mondani, hogy majd alakul valahogy és esetleg 10 évig is kihasználatlanul lehetnek ingatlanok. Ezt az ütemet fel is lehet gyorsítani, éppen azért, hogy a beruházásokhoz, fejlesztésekhez a saját erı biztosítható legyen. Ha a bevételt sikerül megfelelı feladatokra lebontani és, ha megfelelı arányban sikerül külsı forrásokat bevonni, akkor megéri a vagyonhasznosításban, vagyoneladásban egy ütemesebb tempót diktálni. (Kazetta 3/2. 524-4/1. 005) Baji Lajos alpolgármester: A vagyonhasznosításhoz, illetve a vagyoni értékesítésbıl származó bevételekhez egyre több kiadási költség tartozik. Nincs sok azonnal értékesíthetı ingatlana az

66 önkormányzatnak. Amikor ingatlanhasznosítást terveznek, megnövekszik a költségigény is, mert az ingatlanokat értékesíthetı állapotba kell hozni. A kiadások mindig nagyobb valószínőséggel realizálódnak, mint a bevételek. Van arra megfelelı technika, hogy a bevételeket és a kiadásokat is kezelhetı formában tartsák. A közgyőlésnek az év során olyan döntéseket kell majd hoznia, melyeket a költségvetés elfogadásakor már megalapoznak. Ha nem értékesítenek elég ingatlant, akkor a költségvetés nem teljesül, és nem arról lesz szó, hogy sikerül-e plusz bevételre szert tenni vagy sem. A költségvetés megfontolt, de a teljesítéséhez is egész évben megfontolásra és elszántságra lesz szükség. (Kazetta 4/1. 005-022) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A vagyoni bevételekrıl és kiadásokkal kapcsolatos arányokról kíván szólni. A kiindulási alap a 30 %-os ráfordítás. Ez csak akkor igaz, ha mindent összeszámolnak, azonban ez tartalmazza az áfát és olyan más tételeket (pl. telek kialakítása a Franklin utcában, közmő kialakítása, panelprogram, stb.), melyek jó része nem került felhasználásra a rendelkezésre álló 20 millió forintból. Az elkerülı út megépítéséhez szükséges telekvásárlásokat is magában foglalja, ami 35 millió forintos tételt jelent, és ez sem került teljes mértékben felhasználásra. Ha ezeket a tételeket levonják, akkor a ráfordítás 13-14 % közötti, ami példaértékő és megfelel a jobb vagyongazdálkodási átlagnak. A „hirtelen” ingatlanértékesítéstıl mindenkit óvott. Nem szabad nagy mennyiségő ingatlant piacra dobni egy év alatt, mert ennek túlkínálat lesz a vége. Nincs olyan vásárlóerı Békéscsabán, ami indokolná azt, hogy hirtelen nagy értékő ingatlanokat értékesítsenek, mert ennek árcsökkentı tényezıje van. Az a legjobb, amikor nincs eladási kényszer, mert akkor lehet gazdálkodni akár telkekkel, akár ingatlanokkal. Például, amikor a Pósteleki kastélyra volt egy vételi ajánlat, a közgyőlés nem akkor tartotta elfogadhatónak azt. Most, amikor megépül mellette a repülıtér, a környéket lehet fejleszteni, ingatlangazdálkodást lehet folytatni, és magasabb összegért eladni a kastélyt. A másik példa az elkerülı úttal kapcsolatos: a Gyulai út – Petrom kúti körforgalom értékesítésébıl 4-5 évvel ezelıtt 45-50 millió forint bevételt tudott volna szerezni az önkormányzat, de mivel nem volt értékesítési kényszer, ellenálltak ennek az ajánlatnak, mert tudták, ha azon a részen telkeket alakítanak ki, a repülıtéri nyomóvezetékeket arra vezetik el, ha felosztják, és közmővel látják el a területet, akkor negyedmilliárd forintos bevételt realizálhatnak. Ebbıl kb. ilyen bevétel származott, így 200-220 millió forintot nyert az önkormányzat azzal, hogy az értékesítéssel megvárta a megfelelı pillanatot. A közgyőlést visszafogottságra kérte, hogy ne legyen értékesítési kényszere. Megcélozhatják, hogy amelyik ingatlant lehet, azt olyan célra értékesítik (vállalkozási tevékenység), amibıl jó bevétel származhat. A vagyoni bevételi számokat igyekszenek teljesíteni, de ne legyen értékesítési kényszer. (Kazetta 4/1. 022-054) Köles István képviselı: A „gazdálkodás” szó nagyon fontos tartalommal bír. A vagyoni bevétel összegét azért kell növelni, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen. Célszerő lenne azt az elvet szem elıtt tartani, hogy lehetıleg ne mőködésre fordítsák az eladott vagyontárgyakból származó bevételt, hanem a régen hangoztatott „vagyonért vagyon” elvet kövessék. A bevételeket valamilyen termelı beruházásra kellene fordítani, amibıl késıbb is bevétele származik az önkormányzatnak.

67 A városi költségvetésre is igaz az, ami az országos költségvetésre: állandóan a kiadásokat akarják csökkenteni, és ehhez egy dajkát vagy egy portást, vagy 10 pedagógust akarnak elbocsátani. Ettıl a város költségvetése nem lesz egyensúlyban. Az elbocsátott pedagógusok száma a 100 fıt is meghaladja, ami csak részben indokolt, de ettıl a költségvetés nem lett jobb. A probléma az, hogy nincsenek bevételek és nem arra figyeltek, hogy a bevételeket növeljék, pl. munkahelyek teremtésével. Ebben a költségvetésben látható valami változás, és 28 millió forintot különítettek el munkahelyteremtés támogatása címen. Kérte, hogy az általa elmondott elveket vegyék figyelembe az értékesítések esetében. A munkahelyek teremtése segítene elıremozdulni a városnak. (Kazetta 4/1. 054-074) Pap János polgármester: A Köles István képviselı által említett összegnek a négyszerese szerepel a költségvetésben munkahelyteremtés támogatására. Némelyik elem már korábban eldöntött munkahely-teremtési program alapján valósul meg 2006-ban. Van olyan tervezési program, ami éppen azt az igényt elégíti ki a városfejlesztési stratégiából adódóan is, amely a megképzıdı pénzek növelését segíti. Felhívta a közgyőlés figyelmét az szja-kiegészítésre. Minél közelebb áll Békéscsaba az országos átlaghoz, annál kevesebb pótlólagos támogatást kap. Az szja kimutatás az 1.b. sz. táblában szerepel. Ha nı a helyi szja befizetés, akkor a visszajuttatott összeg egyre inkább csökken. A szociális területen felmerült átvezetésekrıl nem kell szavazni tekintettel a délelıtt elfogadott határozatban foglaltakra. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elıirányzata 1,6 millió forintról 2 millió forintra emelkedjen. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 4 nem szavazattal, 7 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben foglaltakat azzal, hogy a költségvetés vitája a februári közgyőlésen folytatódik. Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezet közzétételét. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 4/1. 074-116) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Javasolta, hogy a tervezetbıl hagyják ki a kollégium és a helikopter leszálló pálya összegét. (Kazetta 4/1. 116-120) Pap János polgármester: A helikopter leszálló pályára 14 millió forint önerıt biztosított az önkormányzat, de a pályázaton nem nyertek. Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a sürgısségi betegellátás melletti terület helikopter leszálló pályájával kapcsolatos határozatot a közgyőlés helyezze hatályon kívül.

68 -

Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a Trefort Utcai Kollégium Leányrészlegének rekonstrukciójával kapcsolatos határozatot szintén helyezze hatályon kívül a közgyőlés. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 4/1. 120-135) A közgyőlés 18 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 31/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megtárgyalta a 2006. évi költségvetés elsı olvasatát, és azt a rendeletalkotásra való további munkához jóváhagyja. 1.

A közgyőlés hatályon kívül helyezi: - Az 518/2005. (IX.22.) számú közgyőlési határozat 2. pontját. - Az 520/2004. (IX. 23.) számú közgyőlési határozat II. 1.2 és 1.4, a II. 2.2 és 2.4, továbbá a III. pont harmadik és negyedik bekezdését.

2.

A közgyőlés a jelen ülésén hozott 17/2006. (I. 26.) közgyőlési határozatban szereplı szociális alapszolgáltatást nyújtó nem állami feladatok támogatását az elıterjesztés szerint elfogadja. A fedezetet a 2006. évi költségvetés elsı olvasatában szereplı szociális kiadások terhére biztosítja.



Tárgy:

Tájékoztató a 2005. évben behajthatatlanná vált követelésekrıl

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 135-141) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 32/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Polgármesteri Hivatal 2005. évben behajthatatlanná minısített követeléseirıl szóló tájékoztatót megismerte és tudomásul veszi azok vagyonból történı kivezetését. Felelıs: Határidı:


69

Napirenden kívüli felszólalás Tárgy:

Javaslat köztéri emlékhelyek kialakítására

Baji Lajos alpolgármester: Békéscsabán hagyományai vannak annak, hogy közterületi megemlékezı helyeket hozzanak létre. Végigjárva a várost azt látta, hogy Békéscsabán néhány helyen van még régi artézi kút maradványa (oszlop és kifolyó rész). Ezek a kutak többnyire régi közösségi tereken és helyeken találhatók. Békéscsabán jó néhány neves magyar személyiségnek nincs köztéri plasztikája (itt nem feltétlenül szoborra kell gondolni, hanem pl. dombormőre). A kutak meglévı építményén el lehetne helyezni a magyar történelem neves személyiségeinek dombormővét, plasztikáját. Javasolta, hogy közadakozásból indítsák el a kutak helyre hozását és neves személyiségek dombormővének, plasztikájának elhelyezését ezeken. Pl. a Varságh Béla utcai játszótér sarkán is van egy régi artézi kút, ahová el lehetne helyezni egy bronz plasztikát, pl. Petıfi Sándorról, és azt Petıfi-kútnak neveznék el. A játszótérre látogató gyerekek, fiatalok megtekinthetnék a Petıfi dombormővet és egyben szép megemlékezési hely is lehetne ez a terület. (Kazetta 4/1. 141-180) - Baji Lajos alpolgármester javaslatot tett arra, hogy a városban fellelhetı átérzi közkutak illetve azok építménymaradványaira neves magyar személyiségekrıl emlékezıtáblát helyezzenek el. Tárgy:

Tímár Imre képviselı napirenden kívüli észrevétele

Tímár Imre képviselı: Tapasztalta, hogy a város különbözı pontjainál – buszmegállóknál és környékén, illetve egyes útvonalak mentén – ismét nagyon sok a szemét. Javasolta, hogy a Városüzemeltetési Iroda hívja fel az érintett vállalkozók figyelmét arra, hogy a téli idıszakban is takarítsák a várost, ha azt az idıjárás nem akadályozza. A Berényi úttól egészen a Mezımegyeri sorompóig mindkét oldalon nagyon sok szemét győlt össze. Ígéretet kaptak arra, hogy hálóval takarják le a nyitott teherkocsis szállításokat. Ennek az ígéretnek érvényt kell szerezni. Ha van lehetıség különbözı szankciók alkalmazására (bizonyos százalék erejéig visszatartva az összeget), akkor éljenek azzal. Ne kelljen lakossági észrevételre vagy képviselıi hozzászólásra várni. Kérte, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg. (Kazetta 4/1. 180-208) Tóth Károly képviselı, a Városfejlesztési, -Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: Egyetért abban Tímár Imrével – a TAPPE Kft-vel beszéltek is errıl -, hogy a kft. szolgáltatási tevékenységén javítani kell. A közeljövıben elıterjesztik azokat a fejlesztési programokat, melyek a színvonal emelését szolgálják. Kérte az aljegyzıt, terjesszék a bizottság elé, hogyan lehet növelni a büntetés mértékét mindazoknál, akik jogosulatlanul, törvénytelenül helyeznek el hulladékot. Érvényes szerzıdés van. 1 m3-ig alkalmanként és lakosonként térítésmentesen átveszik a szemetet a hulladéklerakó telepen. Amíg nem lépnek fel törvényesen az illegális szemétlerakókkal szemben, addig nem veszik komolyan, hogy a meglévı szeméttelepen kell elhelyezni a

70 hulladékot. Meg kell nézni, hogy a vonatkozó rendelet, illetve törvény milyen szankciókra ad lehetıséget, és azt a legszigorúbb keretek között végre kell hajtani. (Kazetta 4/1. 208-274) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Jelenleg is kiszabható szabálysértési bírság az illegális szemetelıkkel szemben. (Kazetta 4/1. 274-277) - Tímár Imre képviselı napirenden kívül észrevételezte, hogy a városban a buszmegállók, buszvárók környékén, illetve a Berényi úton Mezımegyer felé nagyon sok a hulladék, melynek elszállításáról gondoskodni kell. Tárgy:

A magánszemélyek kommunális adójának bevezetése

Takács Péter képviselı: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményét szeretné tudni. Elfogadhatónak tartja, hogy az adó bevezetését úgy célozza meg az elıterjesztés, hogy többlet terhet nem kíván a lakosságra helyezni. Az elıterjesztésben leírt érvek ellenére nem érti, hogy az önkormányzatnak miért kell a feladatot a TAPPE Kft-tıl átvállalnia? (Kazetta 4/1. 277-291) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a magánszemélyek kommunális adójának bevezetésével kapcsolatban azt az állásfoglalást alakította ki, hogy egyetért a bevezetéssel a következı indokok alapján: nem pusztán arról van szó, hogy a lakosságtól szemétszállítási díjat be kell szedni a TAPPE Kft-nek és ezt elvállalja a város, ugyanis a szemétszállítási díjnak további következményei is vannak. A TAPPE Kft. begyőjti a lakosságtól a szemétszállítási díjat és ezért cserébe kiüríti a kukákat. Az illegális szemétlerakó helyekrıl a hulladékot - amit szintén a városlakók produkálnak -, külön díjazás ellenében szállítja el és az önkormányzat fizeti ki a díját. A kukák környékét a TAPPE Kft. vagy összetakarítja vagy nem, mert a kft. szerint csak a kukából köteles elszállítani a szemetet, mert neki azért fizetnek. A kuka környezetébıl elszállított hulladékért az önkormányzatnak külön kell fizetnie. Békéscsabán nagyon sokan nem tudják a szemétszállítási díjat kifizetni különbözı szociális indokok alapján, ezért ezektıl az emberektıl az önkormányzat átvállalja a szemétszállítási díjat. Ha a TAPPE Kft. egyetlen partnerrel áll kapcsolatban, akkor egyetlen megrendelı van - ha bevezetik a kommunális adót – a megyei jogú város. A kft-nek és az önkormányzatnak szerzıdést kell kötnie az összes szemét elszállítására (nem csak arra, ami a kukában van, hanem arra is, ami a kuka mellett, az illegális szemétlerakó helyeken található, illetve azoktól is el kell szállítani a szemetet, akik számára az önkormányzat szociális helyzetüknél vagy koruknál fogva kedvezményt vagy mentességet állapít meg). A TAPPE Kft. nem kérhet ugyanannyi szemétszállítási díjat az önkormányzattól egy lakosra vetítve, mint amennyit az egyes lakosoktól beszed, mivel a szemétdíj beszedési költségét megtakarítja. Az önkormányzat adóbehajtás címén hozzájut a kintlévıségéhez. A bizottság álláspontja szerint egy kb. hasonló nagyságrendő lakossági terhelést jelentı kommunális adó a jelenlegi szemétdíjjal szemben alkotmányosan is jobb megoldás, egyébként is alkotmányossági aggályok vannak a szemétszállítási díj rendeletével kapcsolatban. Az

71 Alkotmánybíróság szerint mérni kellene a szemetet, és csak annak megfelelıen szabad szemétszállítási díjat megállapítani. A kommunális adó bevételébıl rendezni lehetne a TAPPE Kft-vel kapcsolatos ügyeket, és kb. 15-20 millió forint még meg is maradhatna, amit a köztisztaság fejlesztésére lehetne fordítani. Nem tudják, hogy a TAPPE Kft. mennyiért vállalná a szemétszállítást, ha az önkormányzat közvetlenül fizetné meg a díjat, ezért a kommunális adót csak 2007-tıl lehetne bevezetni. Ezen idıszakig további számításokat kellene végezni arra vonatkozóan, hogy ha az önkormányzat a szerzıdı partner és nem az egyes lakos, akkor a TAPPE Kft. mennyit kérne a szemétszállításért, beleértve az illegális szemétlerakók felszámolását is. Ezután hatástanulmányt lehetne készíteni arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül a behajtás, mennyi lesz a plusz bevétel – figyelembe véve az adókedvezményt, stb., ami az elıterjesztésben is szerepel -, ezután meg lehet becsülni, hogy mekkora összegben lehetne megállapítani a kommunális adó összegét úgy, hogy az mind a lakosság, mind az önkormányzat számára kedvezı legyen. (Kazetta 4/1. 291-395) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Logikusnak tartja a kommunális adó bevezetését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság terhét nem szabad növelni csak abban az esetben, ha annak fejében a szolgáltatás színvonala arányosan nı. A 10 %-os árcsökkenés szerény mértékő. A TAPPE Kft-nek több vesztesége van a be nem hajtott díjakból és a behajtási költségekbıl. A tárgyalások folyamán az önkormányzatnak 10 %-nál magasabb árcsökkenést kellene elérnie. Az elıterjesztésben szereplı számok alultervezettek, nagyobb mértékő kiadással jár majd az adóbehajtás (60 ezer db bevallás elkészítése, postázása, határozat, csekk postázása, ügyintézı bérét és járulékait figyelembe véve). A TAPPE Kft-vel lehetne olyan szerzıdést kötni, hogy a számítástechnikai eszközöket, szoftvereket adja át az önkormányzatnak térítésmentesen. Az is megoldható lenne, hogy az önkormányzat nem vesz fel 3 ügyintézıt, hanem munkavállalói szerzıdéssel, vagy valamilyen cégbe tömörítéssel alkalmazza az ottani dolgozókat, ha erre lehetıség van. Egyetért azzal, hogy a kommunális adó 2007. január 1-tıl kerüljön bevezetésre. Módosító javaslata, hogy a határozati javaslat az alábbi ponttal egészüljön ki: „Kezdıdjön tárgyalás a szolgáltatóval a szerzıdés megszövegezésére, különös tekintettel arra, hogy milyen kötelezettségei lesznek a szolgáltatónak.” Arra gondol, hogy a szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy bizonyos őrmértéken felüli mennyiséget kell elszállítania, és valószínőleg megszőnne az is, hogy az ezen felüli mennyiségért csak fizetıs zsákba lehet elhelyezni hulladékot. Ilyen irányú szerzıdés elıkészítés is legyen a határozati javaslatnak a része. (Kazetta 4/1. 395-446) Tóth Károly képviselı, a Városfejlesztési, -Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: Nem megoldható, hogy a TAPPE Kft-tıl szerzıdés keretében, térítésmentesen elkérjék a számítástechnikai eszközöket. Támogatja azt a módosító javaslatot, hogy a kommunális adó bevezetésére 2007. január 1jétıl kerüljön sor. Meggyızıdése szerint ez a megoldás az állampolgárok számára hoz létre tisztább viszonyt. A szolgáltató olyan megrendelıvel áll majd szemben, akinek van érdekérvényesítı képessége, szemben a lakossággal.

72 A lakosság szemétszállítási díjfizetési kötelezettsége megszőnik, kivétel az, amelyet speciális nagy konténerbe helyeztek el (pl. építési törmelék). A normál kommunális hulladékra vonatkozik a megállapodás. (Kazetta 4/1. 446-495) Király János képviselı: Technikai problémákat lát. Ha adóbevallást kell készíteni, majd határozatot kell hozni, akkor ez azt is jelenti, hogy a többi adónemhez hasonlóan márciusban és szeptemberben kell befizetni az adórészleteket. Ebben az esetben az önkormányzatnak meg kell elılegeznie az összeget. Azoknál a lakásoknál, ahol 1,1-es konténer van kihelyezve több lakásra, nagy ellenállást fog kiváltani az új rendszer azoknak a körében, akik kevesebbet fizetnek, mint az egy kukával rendelkezı lakások. Véleménye szerint a kommunális adót még 2007. január 1-jével is nehéz lesz bevezetni, tekintettel az adat bekérésekre és egyebekre is. A TAPPE Kft. rendelkezésére áll a város lakosságának névsora, szoftverrel rendelkeznek, így elég, ha egy lemezen átadja a 30 ezer lakás adatát. A lista alapján a kötelezı befizetésrıl szóló határozatokat ki kell küldeni. (Kazetta 4/1. 495-533) Baji Lajos alpolgármester: A lakosságtól begyőjtött kommunális hulladékról van szó, így ebben nem szerepelnek a közületek, az intézmények és a vállalkozások, akik havonta, negyedévente, féléves vagy éves bontásban fizetik meg a szemétszállítási díjat. Ezek az összegek átmenetet képeznek a lakossági szemétszállítási díj befizetéséig terjedı idıre. (Kazetta 4/1. 533-553) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı: Dr. Futaki Géza képviselı, bizottsági elnök által feltett kérdésre elmondta, hogy nincs arra lehetıség és mód, hogy adóhatósági feladatokat munkaszerzıdéssel végeztessenek el. Nincs egyszerő megoldás arra, hogy a TAPPE Kft. által alkalmazott személyeket átvegye a hivatal, vagy munkaszerzıdést kössenek velük. A képesítési feltételek teljesítése esetén, illetve ha a közgyőlés a létszámot biztosítja, akkor határozott idıre szóló alkalmazásra van lehetıség. A helyi iparőzési adóval összefüggésben kell ezt a kérdést kezelni. Amennyiben az iparőzési adó megszőnik, akkor az azzal foglalkozó alkalmazottak átvennék a feladatot, ha pedig továbbra is fennmarad, akkor át kell gondolni a kérdést. Véleménye szerint problémát jelentene a TAPPE Kft-nél meglévı szoftvereket a hivatal számítástechnikai adatbázisához illeszteni. Nem olyan tartalmú adatbázissal rendelkezik a kft., ami az adóztatáshoz szükséges lenne. (Kazetta 4/1. 553- 4/2. 006) Herczeg Tamás képviselı: Az, hogy a lakosság terhei növekszenek, csökkennek vagy stagnálnak, attól függ, kik élveznek adómentességet majd, illetve, hogy mekkora lesz az adó mértéke. Ezeket a közgyőlés tudja meghatározni. A határozati javaslat 2. pontjában szerepel, hogy: „… közmeghallgatás és lakossági fórumok tartását tartja indokoltnak”. Módosító javaslata, hogy ez a következıképpen legyen megfogalmazva: „… közmeghallgatást és lakossági fórumokat tart.” Ezek nem csak indokoltak, hanem meg is tartják. A 3. pontban szerepel, hogy mit kell tenni a lakossági véleményeztetéssel kapcsolatban, és az alábbiakat tartalmazza: „… a kommunális adó elınyeinek ismertetése is feladat.” Véleménye szerint a kommunális adó lényegét, tartalmát

73 kell ismertetni. Ha a lakosság szempontjából vannak hátrányai, akkor azt is ismertetni kell. Egyoldalú lenne, ha azt mondanák, hogy valaminek csak elınye van, hátránya pedig semmi. (Kazetta 4/2. 006-024) Pap János polgármester: Az aljegyzı a kommunális adó bevezetésére vonatkozó idıpont módosítást és a Herczeg Tamás képviselı által javasolt módosítást elıterjesztıként elfogadta, így ezekrıl nem kell szavazni. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot azzal, hogy az kiegészül egy 4. ponttal, mely az alábbiakat tartalmazza: szerzıdést kell kötni, és ennek elıkészítéséért a Városfejlesztési, -Üzemeltetési és Mezıgazdasági Bizottság, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a felelıs. Tárgyalásokat kell folytatniuk a szolgáltatás tevékenységére és díjára vonatkozóan. (Kazetta 4/2. 024-038) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 33/2006. (I. 26.) közgy. H A T Á R OZ A T 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2007. január hó 1. napjától bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját, biztosítja egyúttal az adó bevezetésével kapcsolatos költségeket. Az adó bevezetésével egyidejőleg a lakosság részére megszőnik a szemétszállítási díj. A közgyőlés alapelvként rögzíti, hogy az önkormányzat a kommunális adó bevezetésével nem az anyagi bevételeit kívánja növelni, hanem a hulladékszállítással kapcsolatos közszolgáltatás színvonalát akarja emelni, ezért az adó összege meg kell, hogy egyezzen a szemétszállítás jelenlegi díjával. Erre tekintettel Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a magánszemélyek kommunális adója mértékét lakásonként (adótárgyanként) évi 9.000,- Ft-ban állapítja meg.

2.

Mivel az adó a lakosság széles körét érinti, ezért a közgyőlés a szabályozással kapcsolatosan - a Csabai Mérlegben történı tájékoztatáson túlmenıen közmeghallgatást és lakossági fórumokat tart.

3.

A közgyőlés utasítja Békéscsaba Megyei Jogú Város Aljegyzıjét, hogy a magánszemélyek kommunális adója bevezetésérıl az alábbi ütemtervnek megfelelıen intézkedjen. 2006. január: a közgyőlés döntést hoz a magánszemélyek kommunális adója bevezetésének szándékáról, egyúttal biztosítja a bevezetéssel kapcsolatos költségeket. 2006. február-március: az új adó bevezetésének lakossági véleményeztetése, közmeghallgatás, lakossági fórum(ok) tartása, a kommunális adó lényegének ismertetése.

74

2006. április-május: a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendelet tervezetének és a köztisztaság fenntartásáról szóló rendeletmódosítás tervezetének elsı fordulós tárgyalása. A rendelet-tervezetek közzététele. 2006. július: rendeletalkotás. A rendeletek megalkotása esetén a magánszemélyek kommunális adójának bevezetése 2007. január hó 1. napjától. 4.

A közgyőlés indokoltnak tartja, hogy kezdıdjön tárgyalás a szolgáltatóval a szerzıdés tartalmára vonatkozóan, különös tekintettel arra, hogy milyen kötelezettségei legyenek a szolgáltatónak. A szerzıdés-tervezetet véleményezze a Városfejlesztési-, Üzemeltetési és Környezetvédelmi, a Gazdasági és Mezıgazdasági, valamint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság.

Felelıs: Határidı: Tárgy:

1-3 pont: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı 4. pont: Baji Lajos alpolgármester elıterjesztés szerinti ütemezésben Pályázat benyújtása a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 038-042) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 34/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács által decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elıirányzata terhére meghirdetett a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatásának elnyerésére a Dr. Réthy Pál KórházRendelıintézet belgyógyászati tömb rekonstrukció tárgyú fejlesztés saját forrásának részbeni kiváltásának támogatására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 960.000 eFt összköltségő (816.000 eFt címzett támogatás és 144.000 eFt saját forrás) beruházáshoz a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elıirányzatból a saját forrás részbeni kiváltásához 10.000 eFt (1,04%) támogatást igényel. A beruházáshoz szükséges saját forrást az önkormányzat évenkénti ütemezésben fejlesztési célhitelbıl éves költségvetési rendeleteiben biztosítja.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza Pap János polgármestert a pályázattal kapcsolatos nyilatkozatok megtételére.


Pap János polgármester 2006. február 15. (a pályázat benyújtására)

75

Tárgy:

Pályázat benyújtása akadálymentesítésére

a

Szabó

Pál

Téri

Általános

Iskola

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 042-049) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 35/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium (ICSSZEM) megbízásából a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által „Közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévı középületek, illetve az önkormányzati alapfunkciók közé tartozó feladatokat betöltı középületek akadálymentesítése” címmel kiírt felhívásra.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázat keretében a Szabó Pál Téri Általános Iskola akadálymentesítésére igényel támogatást. Az akadálymentesítés tartalma: az oktatási fıépület összes vizesblokkjának akadálymentesítése, valamint a fıépületben valamennyi küszöb megszüntetése.

3.

Az akadálymentesítés tervezett költsége 8.500 eFt, melybıl a pályázaton igényelt támogatás 2.500 eFt, saját forrás 6.000 eFt, mely összeg a 2006. évi költségvetésben biztosított.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a pályázattal kapcsolatos nyilatkozatok megtételére felhatalmazza Pap János polgármestert.


Pap János polgármester 2006. február 28.

Napirend tárgya:

A Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása, SZMSZ módosítás

Pap János polgármester: Két kérdés van: az egyik szerkezeti, a másik pedig létszámkérdés. Ha alaposan végignézik - a bizottsági ülések tapasztalatai alapján-, akkor abban többé-kevésbé mindenki egyetért, hogy most, amikor készült az informatikai fejlesztés, az e-önkormányzati program, akkor a hivatal két épületében a jelenlegi munkatársak keze alá dolgozni, az Informatikai Csoport létszámfejlesztése nélkül nagyon nehéz lesz. Tehát kell egy fıs létszámot emelni. A korábbi kérés, javaslat az volt, hogy az állampolgárok olyan ügyeiket, amelyek elintézése érdekében a hivatal különbözı részeit kell felkeresniük, lehetıleg egy helyen intézhessék el. Ez leginkább az építési és a városüzemeltetési hatósági feladatoknál van. Létszám átmozgatás mellett az Építéshatósági Csoportnál egy létszámemelkedéssel ez megoldható. Az összes lakásépítéssel kapcsolatos, infrastrukturális, engedélyezés gyakorlatilag egy-ablakos rendszerben történne. Tehát itt szükség van egy fı hatósági szakemberre.

76 Ezen kívül két terület van még, amirıl már négy éve mindenki beszél. Szükséges 2 fıvel megemelni a közbeszerzéssel foglalkozó szakemberek számát. Az látható, hogy milyen nyereség: egy fiatal munkaerı alkalmazása, sokat tud segíteni az apró feladatokban és a nagy közbeszerzési eljárásokban is. Ha ehhez hozzáveszik azt, hogy mekkora költséget tudnak megtakarítani két ember felvételével - amit borsos áron dolgozó szakértık díjazására kellene kifizetni -, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy a két ember alkalmazása, hasznossága költségtakarítási szempontból is nyilvánvaló. Egy Vésztı nagyságú városban 3 fiatal pályázati szakember 2 éven belül megkeresi azt a pénzt, amibe bérük kerül, azzal, hogy pályázatot ír és végrehajt. Ismert, hogy a jelenlegi Fejlesztési Csoport a pályázat beadási határidık miatt milyen leterheltséggel dolgozik. Ezen a területen is erısíteni kell a hivatalt. Ez az a 6 létszám, ami a jelenlegi létszámhoz képest feltétlenül szükséges. Ha ehhez képest még szervezetet is át akar alakítani a közgyőlés és új osztályt, vagy irodát létrehozni, akkor valószínő, hogy még egy vezetıi létszámra is szükség van. De ez a hat létszám, ha semmilyen szervezeti átalakítás nincs, akkor is szükséges. Természetesen a közgyőlés mondhatja, hogy takarítónıbıl képezzenek át pályázati referenst, azt, hogy a sofıröket vigyék ki a Vagyonkezelı Rt-be gépkocsistól, biztosítóstól. Bár ez a létszám most került vissza a hivatalba. Bármit, ami a bizottsági üléseken elhangzott, ki lehet találni. Érdemes valamilyen módon figyelni arra a korábbi irányra, amit a testület magának, illetve a vezetésnek kitőzött. Ez az elıterjesztés ennek megfontolásával készült. Elhangzottak olyan vélemények, amelyek átvilágítást, hatástanulmányt és más efféléket írtak le. Pontosan lehet tudni, hogy a tanácsadócégek - 20 millió forintért mindenkivel leíratják- az ötleteket, aztán összemásolják, lefőzik és a fejléces papírjukra átmásolják, néha a betőtípust sem változtatják meg. Ezért a „munkáért” pedig kifizettetik a 20 millió forintot. Dönteni és végrehajtani viszont a testületnek kell. Semmivel nem tudnak többet errıl a hivatalról, az itt meglévı igényekrıl, mint amennyit az itt akár képviselıként, akár hivatalnokként dolgozók megmondanak nekik. Általánosságokat tudnak, vezetıi ismereteket oktató tankönyvekbıl. Ha ráadásul még nem is államigazgatási, hanem gazdasági területrıl jönnek, akkor marhaságokat is mondhatnak. A gazdálkodásban általában az a szabály, hogy ha egy terület nem megy, akkor hagyd fel, és keress valami gazdaságosabbat. A hivatal viszont nem mőködhet így, pl., ha a szociális ügyekben probléma van, akkor sajnos nem lehet otthagyni a területet, hanem meg kell találni a módját, hogy hogyan lehet oda nagyobb erıket, személyben és pénzben is koncentrálni. Jó lenne, ha kiderülne, hogy egyáltalán akar-e a testület lépni ezekben a kulcsfontosságú kérdésekben vagy nem. (Kazetta 4/2. 049--135) Tóth Károly képviselı: Három részhez van hozzászólása. Az elsı rész: a határozati javaslat 1./, 2./ és 3./ pontját javasolja elfogadásra. Indoka: mindenkinek lehetne még további javaslata, hogy milyen pontosítást kellene tenni az osztályok elnevezésében, belsı rendjében, hogy honnan célszerő, hová egy-egy konkrét feladatot átvinni, vagy visszahozni. Ez végeláthatatlan, döntés nélküli állapotot hozna létre. A javaslat a legfontosabb célkitőzést teljesíti: azt mondta ez a város, hogy a fejlesztés irányába fordul, amikor elfogadta a fejlesztési stratégiáját. Ez az anyag ezt az alapvetı követelményt teljesíti. Igaz, hogy maradtak olyan osztályok, amelyeket nem ésszerő fenntartani, de tudomásul veszi, hogy az élet kompromisszumok sorozata. Azért, hogy a legfontosabb megvalósuljon, átalakítsák a belsı hivatali hátteret is annak érdekében, amit a 2. pontban világosan leírtak: az állampolgár számára hatékonyabb, gyorsabb legyen az ügyintézés, a testület felé pedig fejlesztési ügyekben nagyobb segítséget, nagyobb rugalmasságot, jobb alkalmazkodást tegyen lehetıvé. A 4. pontnál teljesen érthetı, amit a polgármester mond, érthetı, amit az aljegyzı az

77 elıterjesztésben leírt a következı apró észrevétellel: adjon a testület szabad kezet a hivatal felelıs vezetıinek április 1-jétıl, addig túl haladnak mindenféle más ügyeken. Adjanak szabad kezet, hogy az adott, most meglévı létszámon belül lehessen a belátásuk szerint átrendezni létszámokat, szerkezeteket. Nem újabb létszám megjelenésével és nem arról, amit polgármester mondott, hogy mivé képezzenek át kit. Az aljegyzı és a leendı jegyzı feladata, hogy megtalálja, az adott létszámon belül honnan, és hol lehet csökkenteni azt a létszámot, amelyre szükség van egy-egy irodán. Ebben adjon a közgyőlés teljesen szabad kezet, és ez nem zárja ki, hogy az adott létszámon belül, ha kiderül, hogy a jelenlegi belsı szakmai struktúrával, szakmai képzettséggel nem oldható meg a feladat, akkor természetesen cserére van szükség. Tehát szabad kezet kapjon abban a vezetés - polgármester, alpolgármesterekkel konzultálva és a mindenkori jegyzı elsıdleges felelısségével -, ahol belsı átcsoportosítással nem oldható meg, ott a szükséges változtatásokat tegyék meg. Ha valahol csökken a feladat és az így felszabadult helyre olyan szakmai képesítéső, a követelményeknek megfelelı embert vegyenek fel, aki megfelel az elsı három pontban leírtaknak. Azt pedig tudomásul veszik, hogy az egyik helyettesbıl ezentúl osztályvezetı lesz. Eddig az Okmányirodán helyettes volt, most majd nem helyettesnek nevezik, hanem osztályvezetınek. Ez lesz a legkisebb baj. Tehát nem kell létszámnövekedés. Új határozati javaslata: 5. pontként: A közgyőlés felkéri a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságát, hogy a szükséges szerkezeti átalakítást hajtsa végre a Vagyonkezelı Részvénytársaság gazdálkodásában, amely lehetıvé teszi, hogy világosan elváljon egymástól a befektetési, a lakásgazdálkodási, a karbantartási, a hibaelhárítási, a sportlétesítmények kezelése és a parkolási üzletág. Tehát világos, önálló elszámoló egységenként alakítsa át, felelıs, számon kérhetı részlegekkel. Ha a Vagyonkezelı Rt. Igazgatósága ezt elfelejtené végrehajtani, akkor egy joga van a testületnek: új igazgatóság választása. Azért mondja ezt az aljegyzınek, mert ehhez neki is joga van, ha április 1-je után ı csinálja az átalakítást. Változtatni a létszámon belül, ahol új szakmai igény jelenik meg. (Kazetta 4/2. 135-198) Tímár Imre képviselı: Az anyag abba az irányba próbál elmozdulni, hogy a különbözı szakterületeket jobban összevonja, ne legyen széttagoltság. Javasolta módosító indítványként, ha már ennyire szakterületre bontva hozza az anyag, hogy az osztályok helyett a szakiroda megnevezést kapják ezek, az eddig irodának nevezett területek. Ez is határozottabban jelzi a választópolgároknak, Békéscsaba város lakosságának, hogy az a terület, amit keres, az a szakfeladat, amit meg akar oldatni, az hol található és milyen szakiroda foglalja magában. (Kazetta 4/2. 198-212) Baji Lajos alpolgármester: A szervezeti átalakításhoz, ha hozzákezdenek, akkor azt kell végiggondolni, hogy mit alakítanak át, mivé. Itt nincs nyertese és vesztese ennek az esetleges átalakításnak, hanem egy folyamata van, ami valamilyen eredményre vezet. Ezért azt javasolja, hogy fogadják el: minden, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban eddig megnevezett és felsorolt hivatali egység megszőnik, tehát minden egyes iroda megszőnik. Javasolta, hogy majd a határozati javaslat 1. pontjaként határozzák meg, hogy új struktúrát hoznak létre és osztályszervezetbe rendezik át az eddigi struktúrát. Innentıl kezdve nem az a

78 kérdés, hogy ki marad és ki nem, ki változott és ki nem, minden megszőnt és újraépítik az egészet.

Ebbıl következik az, hogy az új struktúra felállításának az az oka, hogy a megváltozott körülményekhez minél jobban alkalmazkodjanak. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás egy szervezetnek mindig a lehetı legjobb munkamódszerét igényli és ezek a változások szükségszerőek, nem pedig kitalált, kikényszerített dolgok. Ebbıl következik az is, hogy az újonnan felépített szervezettıl és célokban megfogalmazottak között azt is várják, hogy az önkormányzati egységek közötti kommunikáció, együttmőködés fejlıdjön. Két oka lehet, ha ez nem jól valósul meg: egy, a strukturális, szervezeti felépítésébıl eredı problémák, amelyek nehézkessé teszik, ezt szervezeti módon kezelni kell, a másik, amikor együttmőködı partnerek között, akár osztályvezetık között, vagy akár együttmőködésre kötelezett munkavállalók között van személyi konfliktus, személyi kommunikációs gát, ezt is kezelni kell. Amíg ezekre nem adnak választ, addig akármilyen struktúrát építenek fel, az emberek közötti és a hivatali egységek közötti együttmőködés hibás, nehézkes lesz és sok hibát eredményez. De ezt a struktúrában nem tudják kezelni, ezt vezetéssel, irányítással, belsı vezetési kommunikációval lehet kezelni. Ezért nem fogadja el, hogy egyetlen egy vezetıre van szükségük, vagy pályáztatják, vagy újat keresnek. Nem, minden iroda, minden osztály élére vezetı kell, vagy, ha probléma van, akkor ott kezeljék, ha sehol sincs, akkor úgy kezeljék. Hogy az együttmőködés jól menjen, feltétlenül be kell építeni egy kontrollingot, mégpedig úgy, ami nem csak a belsı ellenırt és nem csak a pénzügyi ellenırzési feladatot jelenti, hanem a Ket-hez igazodva, az ottani eljárások menetét is figyelembe veszi. Nyilván meg kell határozni ezekhez az új osztályoknak a bizottsági hátterét: javasolta, hogy a Stratégiai és Fejlesztési Osztály a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság háttér-szervezete legyen, értelemszerően itt az irodák, illetve az osztályok hozzárendelése a tisztségviselıkre is ugyanezt a struktúrát hagyná meg. (Kazetta 4/2. 212-270) Takács Péter képviselı: Amikor elıkészítették ezt a javaslatot, már sajnálja, hogy nem mondta el- talán erısebb hangsúllyal - azt, hogy ahhoz, hogy elkezdjék a hivatal átalakítását, egy helyzetfelmérést kellett volna csinálni. Lehet, hogy ilyen volt, de nem találkozott vele. Ennek ellenére az elkészült anyagnak van pozitívuma, ez a bizonyos Stratégiai és Fejlesztési Osztálynak a létrehozása, amely szerinte is szükséges. Ugyanakkor a többi esetben nem látja bizonyítva azt a tényt, ami miatt ezt az egész átalakítási szisztémát elkezdte a testület, mely szerint egy fıt pl. a Titkárságtól áttesznek az Oktatási, Közmővelıdési és Sportirodára, és ettıl hatékonyabban mőködik a rendszer. Továbbá azt sem látja pontosan – itt már történt utalás rá -, hogy azok az aránytalanságok, amelyek a hivatal mőködésében mutatkoznak: bizonyos esetben túlterheltség, más esetben nem, ezek, hogy kerülnek kiegyenlítésre. Éppen ezért az átalakítás anyaga nem túlzott meggyızı. Amit elmondott, azt az egyik bizottság álláspontja majdnem szó szerint tartalmazza, ez az Egészségügyi Bizottságé. Még egy megjegyzés: osztály, iroda vagy szakiroda: nem gondolja, hogy most az átkeresztelésbıl következıen jobban mőködnek, megmaradhat az iroda elnevezése, de ez a legapróbb megjegyzés csak, és nem módosító javaslat. Nem látja az anyagban, annak a garanciáját, hogy hatékonyabban mőködik az egész rendszer. Az egy-ablakos rendszerrıl számára nem derül ki, hogy pl. az átalakításnak a révén megvalósul-e az, ami több jegyzıi pályázatban szerepelt legutóbb.

79 Emiatt ebben a formában az elıterjesztést nem támogatja. (Kazetta 4/2. 270-310) Velkey Gábor alpolgármester: Sokszor beszéltek már a közgyőlésen arról, hogy hol éreznek zavarokat a mőködésben, elıkészítésben, hol jelennek meg apró diszfunkciók. Ez az anyag nem forgatja fel az aljától a tetejéig a hivatalt, nagyon helyesen nem, mert a hivatalnak egy jelentıs része kiegyensúlyozottan, jól és pontosan dolgozik, és teljesen felesleges azon az alapon, hogy a nevét egy egységnek irodáról osztályra változtatják az egészet felforgatottnak tekinteni. Ez egy formális változás. Ugyanakkor ez az anyag egyértelmően, szépen sorba szedi azokat az elemeket, amely elemekben, itt konkrétan a városüzemeltetési feladatoknál, a pályázatoknál és egyéb kérdéseknél többször beszéltek és lakásügyeknél fogalmaztak meg észrevételeket. Ezt persze úgy is meg lehet csinálni, hogy nem vállalják fel annak a negatív következményeit, hogy végigbeszéljék, hol lehet javítani a szervezet mőködésén, hanem kiadják egy külsı szervezetnek. Ez egy korrekt elıterjesztés, konzultáció elızte meg, mindenki ismerhette a terveket, az ötleteket, és mindenki látja és tudja, hogy ott vág mélyebben, ott megy mélyebbre az anyag, ahol a problémák érzékelhetıbbek voltak, elsısorban a pályázat, a versenyeztetés, egyéb ügyek és ott pedig, ahol nem érzékeltek problémákat, ott minimális változtatásokat hoz. Vannak olyan elemek, ahol egészen pici, kis apró változások jelennek meg, mert apró volt a diszfunkció, amit érzékeltek. Ezt most konkrétan arra mondja, amit Takács Péter képviselı emelt ki az ifjúsági feladatoknál. Úgy vélik, hogy az Oktatási, Közmővelıdési és Sportirodához kötıdve - hisz az érintettek is azon a téren és a problémák is ott jelennek meg-, ez a kérdéskör itt integráltabban, jobban szervezhetı, mint a Titkársághoz kötıdve. Meggyızıdése, hogy ez a hivatali struktúra, amit az anyag felvázol biztosan nem lesz rosszabb, reményeik szerint jobb lesz. Az, hogy valóban jobb lesz-e, azokon is múlik, akik itt ülnek és dolgoznak a közgyőlésben és a különbözı hivatali felelıs pozíciókban. A létszámról egy mondatot: nagyon nehéz általános érvényő létszámokat a közgyőlésen végig tárgyalni egyszerően azért, mert a testületi tagok többsége a hivatal teljes egészét nem ismeri teljes mélységben. Nem várja el, hogy az, aki a Szociális és Lakásügyi Bizottságnak dolgozik és annak a területnek a mőködését látja, az megmondja egy másik terület, vagy egy, a közgyőlési munkához szorosan nem kötıdı terület létszámellátottságának a mutatóit. Ha belülrıl kell megoldani a szükséges átszervezéseket és ez személyeket érint, akkor annak költsége van, és ezeket a költségeket kezelni kell. Elfogadja azt a javaslatot, amit Tóth Károly képviselı megfogalmazott, az ötödik ponttal is egyetértve. Hiszen az egy iránymutatás a Vagyonkezelı Rt. felé, a szervezet érzékelhetı zavarait próbálja kezelni. Remélhetı, hogy ott is ez az átgondolás összehangoltabb mőködést eredményezhet, tehát jó lépés jöhet ki belıle. Véleménye szerint a negyedik pont, akár pro, akár kontra való megítélése elhamarkodott és nem megalapozott, ezért elutasítani sem szabad. Arra kéri az elıterjesztıt, hogy e tekintetben a szükséges létszámok megalapozása érdekében, az átalakítás létszámügyeivel összefüggı költségek pontos meghatározása érdekében folytasson további egyeztetéseket és ezeket az adatokat, az ezzel szükséges számításokat, az egyeztetések után a költségvetés elfogadására, tehát a februári közgyőlésre hozza vissza. Így a vitákat elkerülhetik és pontos információja lehet mindenkinek, hogy megoldható-e belülrıl vagy nem oldható meg. (Kazetta 4/2. 310-396) Dr. Békéssy Györgyné képviselı: Fogalma sincs a hivatal jelenlegi belsı mőködésérıl, ebben Velkey Gábor alpolgármesternek igazat ad.

80 Az érdekli, hogy ez a város mőködjön, ezt a koncepciót nagyjából jónak tartja, arra felé mozdul el, amit az élet megkövetel a városfejlesztéstıl, de hol van ebben a képviselı? Mint a 3. sz. választókerület képviselıje úgy érzi, hogy mőködik, mint a régi rendszerben egy mővezetı. Adódik egy probléma, megkeresi a választókerületben lakó békéscsabai lakos, továbbítja a problémát, nem szakember, várja, hogy visszajeleznek majd és valamikor egyszer megoldódik ez a probléma. Számtalan kudarc éri az embert, amikor sem az e-mailjeire, se az állampolgári jelzésre tíz feletti számú, többszöri megkeresésre sem kap visszajelzést. Ez azt jelenti, hogy nem érdekli, milyen struktúrában, de az itt lakók érdekeiben mőködjön a hivatal. Érzékelhetıen vannak, ahol hiányoznak emberek. Itt az a cél, hogy szépen elindult ez a város a fejlıdés útján, és most ehhez meg kell a formákat keresni, hogy a jövıt megalapozzák. (Kazetta 4/2. 396-436) Takács Péter képviselı: Jó lett volna olyan elıterjesztést készíteni, amelybıl nem csak remélhetik, hanem nagy valószínőséggel állíthatják azt, ha ismerik a hivatalt, ha nem, hogy jobban mőködik április 1-jétıl. Ezt nem látja, lehet, hogy egyedül van ebben a kérdésben. Amit pozitívnak tart, az Stratégiai és Fejlesztési Osztály létrehozása. (Kazetta 4/2. 436-453) Pap János polgármester: Például, ha nem a Lucsik és Társának kell kiadni 5 vagy 8 utca aszfaltozásának pályáztatási elıkészítését 5,5 millió forintért, hanem itt van két ember, aki ennyi pénzbıl egész évben dolgozik, a számítógépes beszerzéstıl kezdve a kötelezı versenyeztetéséig ezeket megcsinálják, akkor az jobban megéri. Nem? Ez annyira nyilvánvaló, hogy azt gondolta ezt le sem írja. Kifizetik a szakértıi díjat ahelyett, hogy felvennének két embert. Ehhez a közgyőlésnek csak a létszámot kell biztosítania, de a közgyőlés azt mondja, hogy oldják meg belülrıl. Nem lehet, természetesen vár minden ötletet, de azt is tudja, mert errıl is szó volt már, hogy a közgyőlés ezt nem vállalja fel, nem is kötelessége, hogy mondja meg, hogy hol vannak sokan, hol vannak olyanok, akik nem kellenek, vagy feleslegesek. Nyugdíjasok nyugdíjba vonulására van javaslat, kezdeményezés, ez megy, és abszolút nem fél azoknak a nehéz helyzeteknek a kezelésétıl sem, amik azért általában nem túl örömteliek, amikor nem jó híreket kell mondani, mert van olyan is, aki csak a jó híreket szereti elmondani. Az, amit Baji Lajos alpolgármester mondott, hogy minden irodavezetıi funkció megszőnik, az azt jelenti, hogy mindenkinek végkielégítést kell adni, nem megoldható. Gyakorlatilag természetesen nem így mőködik a dolog. (Kazetta 4/2. 453-531) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság nem azt mondta, hogy a jelenlegi létszám átcsoportosításával kell a feladatot megoldani, hanem azt mondta, hogy a hivatal létszáma nem növekedhet. Ki mondta, hogy nincs költsége annak, hogy 8 embert vagy 16 embert lecserél a jegyzı? Ki mondta, hogy ezt a költséget nem kell kifizetni? Ki mondta, hogy ennek a költségét ez a testület nem vállalja? Ezt nem mondta senki. Itt mindenki csak azt mondta, hogy a hivatalnak jelenleg van egy létszámkerete, nem érdekes, hogy ki van benne, van egy létszámkerete 279 fı vagy 280 fıvel. Nem lehet több a hivatal létszáma 280 fınél, ha 280 fıbıl 6 db informatikusra van szükség, akkor sajnos el kell küldeni pl. az Ellátó Szolgálat – fogalma sincs , hogy a 9 ügyintézıje, mit csinál - 2 ügyintézıjét. A fennmaradó feladatokat el kell osztani a maradék 7 ügyintézı között, és a 7 ügyintızı is el tudja látni az Ellátó és Szolgáltató Osztály ilyen

81 jellegő feladatait, amikor 7 ember az Okmányirodában több ezer okmányt intéz. Ez csak egy példa. De ha a polgármester úgy gondolja, hogy nem vállalható fel, akkor nagyon szívesen végigmegy a polgármesterrel és megmondja, hogy hol kell a létszámot csökkenteni, és honnan szerzi meg azt a létszámot, amire szükség van máshol a bıvítésre. Keretrıl van szó, nem emberekrıl. Soha nem mondta a bizottság azt, hogy a takarítónıt kell átképezni számítástechnikusra, azt sem mondta, hogy nem kell 14 takarítónı. Azt mondta a bizottság, hogy 280 fı a hivatal létszáma, és ha az átszervezés miatt 6 embernek, 8 embernek, 12 embernek búcsút kell mondani, mert a végzettsége alkalmatlan arra, hogy az új struktúrába beilleszthetı legyen, akkor ennek az összes költségét állni kell, mint ahogy mindig állják, ha egy tanárt elküldenek. (Kazetta 4/2. 531- 5/1. 017) Galisz Géza képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: Hangsúlyozta, hogy a testület eldöntött valamit és ezt a döntést valakiknek nincs bátorságuk végigvinni. Tudják jól, hogy nem a közgyőlésnek kell kitalálni azt, hogy a hivatalnak mit kell csinálni. Tudják azt, hogy ez a polgármester felelıssége és a jegyzı, tehát a hivatalvezetı dolga, de azt is tudják, hogy elhatároztak valamit, hogy ez a város más irányba fejlıdjön és másképpen. Ehhez volt bátorságuk, hogy ezt az elhatározást meghozzák. Szeretné kérni az erre alkalmas és erre megbízott embereket, hogy legyen meg a bátorságuk ezt megtenni. Nagyon szeretné, ha sem a polgármester, sem aljegyzı, sem más felelıs tisztségviselı nem szakszervezeti vezetık módjára viselkednének. Itt olyan hivatalnokok dolgoznak, akik nagyon komoly felelısséget viselnek, sokan fél életen keresztül tanultak azért, hogy itt dolgozhassanak és nagyon komoly munkájuk van, de a hivatal egy részének sem a munkája, sem a munkavégzés módja nem olyan, mint ami a mai kornak megfelelı. Ezt meg kell változtatni vagy azzal, hogy a munkatársakat más feladattal bízzák meg, akit meg lehet bízni, vagy pedig azt, aki erre nem alkalmas attól elköszönnek és keresnek mást, pályázat, kinevezés útján vagy egyéb más formában. Ezekre a döntésekre a felhatalmazást a közgyőlés megadta, ezzel felelısen kell élni. Tudják, hogy ez pénzbe kerül, köztisztviselık elküldése nagyon sok pénzbe kerül, ennek ellenére ezt a felhatalmazást megadták, tessék felelısen élni a közpénz költésének ilyetén módjával és lehetıségével. Egyetért bármilyen módosító indítvánnyal és olyan változtatási ötlettel, amely arra irányul, hogy a jelenlegi hivatali struktúrát megváltoztatva próbáljanak hatékonyabban dolgozni, de semmiképpen sem hajlandó azzal egyetérteni, hogy ez csak többletlétszámmal, fıleg nem jelentıs többletlétszámmal oldható meg, mert lehetséges, hogy valóban nincs olyan végzettségő ember, aki arra a bizonyos feladatra alkalmas, akkor azt az egyet ki kell választani. Senkit nem kell átképezni, természetesen az aljegyzınek nem kell megmutatni, hogy hogyan kell más munkát végezni. A testület a felhatalmazást adta meg, és szeretné, ha ezzel élnének. Tóth Károly képviselı módosító javaslata teljesen korrekt volt. (Kazetta 5/1. 017-064) Velkey Gábor alpolgármester: Nem akar felesleges vitákba belemenni. Úgy gondolja, hogy épp olyan bátorság valamire azt mondani, hogy nem igényel többletlétszámot, mint azt mondani, hogy sok többletlétszámot igényel, mert épp olyan alapos vizsgálódást nélkülözı az egyik állítás, mint a másik, csak az egyik népszerőbbnek tetszik, a másik meg bizonyára kevésbé az. Javaslatait fenntartja: 1, 2, 3, 5, a 4. ponttal kapcsolatban pedig, mert errıl senki nem nyilatkozott - hogy a közgyőlés vállalja az ezzel kapcsolatos többletköltségeket-, ehhez garancia kell, átalakítani csak úgy lehet. Ebben van elbocsátás és nyugdíjazás utáni más

82 feladatra való átcsoportosítása a státusznak és felvétel. Csak ezeket, amikor nagyon népszerő akar lenni valaki, nem mondja. De az igazsághoz ez is hozzátartozik. A 4. ponthoz javasolta kiegészítésként, hogy a létszám konkrétan ne legyen benne, és a februári költségvetési vitára az átalakítás személyi következményeihez kapcsolódó költségvetési forrásigényt elı kell terjeszteni. Azt, hogy utána a közgyőlés ismerve a forrás nagyságát, ezt milyen keretre terhelve teremti elı, majd akkor eldıl. Azt gondolja, hogy kalkulálni az ezzel kapcsolatos költségeket a februári közgyőlésig, mert ezekkel számolni kell. Javasolta, hogy induljanak el további egyeztetések és beszélgetések arról, hogy megy ez és onnantól kezdve a februári közgyőlésre lehet számokat hozni. Nem akar hiányt növelni, hanem azt szeretné, ha tárgyszerő és pontos lenne a számolásuk. (Kazetta 5/1. 064-094) Király János képviselı: Kérdése: nem lehet ezt a mai megbeszélést elsı olvasatnak tekinteni? Úgy érzi, hogy annyira szétesı a dolog, nem hiszi, hogy ezt össze tudják foglalni ma. (Kazetta 5/1. 094-099) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Munkavállalóként és munkáltatóként is azt mondja, hogy nincs rosszabb érzés a bizonytalanságnál. Itt elég hosszú ideje folyik ez a vita, és azt gondolja, hogy végére kellene érni, mert úgy dolgozni, hogy nem tudom, ma vagy holnap mi lesz velem, ez mindenféleképpen a munka minıségének a rovására megy. Együttérzéssel viseltetik mindazok iránt, amelyik területen dolgozókkal kapcsolata van. Az jellemzı, ahol tisztességesen végzik a munkájukat, nem is szerepel semmiféle átalakítási technika, mégis azt kell mondani, ha megérett – és ezek szerint megérett a dolog erre -, akkor minél elıbb és határozottan döntsön a közgyőlés, ha egyáltalán ilyen irányú döntési joga van. A munkáltatói jogokat a jegyzı, illetve jelen pillanatban az aljegyzı gyakorolja. Ne tartsák tovább a dolgozókat ilyen bizonytalanságban, mert az nem vezet jóra. Ez nem populista megjegyzés volt, hanem azt gondolja, hogy a valósághoz közel áll. (Kazetta 5/1. 099-112) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A 4. pontban azt mondják, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Polgármesteri Hivatal létszámát 280 fıben határozza meg. Az átszervezéssel kapcsolatos esetleges felmondásoknak és felmentéseknek a költségeit, illetve az újonnan belépı munkavállalók esetleges végzettség és gyakorlat miatti szükséges anyagi forrásokat a közgyőlés biztosítja. Ez garanciát ad arra, hogy, ha valakit el kell küldeni, megkapja a végkielégítést, és garanciát kapnak arra, ha elküldenek egy alacsonyabb végzettségő ügyintézıt, és helyette felvesznek egy magasabb végzettségő, mondjuk 3 diplomás jogászt, akkor a bér fedezete biztosított lesz. Most mondja, mert már hallja a trükköket, nincs kiszervezve a takarítónı külsı vállalkozásba a 280 fı miatt, se a gépkocsivezetı. Hogy hány fı van, az nem érdekli, de nem külsı takarító és nem külsı gépkocsivezetı, 280 fı, értsék, hogy tiszta legyen a kép. (Kazetta 5/1. 112-127) Baji Lajos alpolgármester: A „minden iroda megszőnik” javaslatot komolyan gondolta, és nem úgy, hogy mindenki álljon fel és végkielégítéssel távozzon, hanem mert a szervezeti átalakítás ezt igényli. Ha ez félreérthetı volt, vagy valaki félre akarta magyarázni, ne legyen félreérhetı, és ne magyarázza senki se félre. Ha a szervezeti átalakításban létszám és személyek mozgatása szükséges, ahhoz azért óhatatlanul hozzá kell tenni azt, hogy el kell végezni azt a számítást is, hogy egy végkielégítés, felmentés ideje több-e, mint hogy esetleg kifuttatni a nyugdíj elıtt álló munkavállalókat. Tehát nem csak egyetlen egy mód van.

83 Hosszabb távú elképzeléseket is lehet tenni. (Kazetta 5/1. 127-141) Kutyej Pál képviselı: Az a meggyızıdése, hogy ma nem jutnak dőlıre, ha nem lesznek bizonyos engedmények az egyik és a másik oldalról is. Nem lesz 15 ember, aki egyik vagy másik oldalra tud szavazni. Az a javaslata, hogy 4. pontnál a többletlétszámot vagy a létszámot adják át jogilag a jegyzınek, és ı döntsön abban, hogy egy, két, vagy három személy kell, vagy nem kell. Úgy gondolja, hogy túl okosnak tőnnek ebben a témában, holott nem azok. Ha a jegyzı azt mondja, hogy igenis kell két ember, akkor hozza a két embert. (Kazetta 5/1. 141-150) Pap János polgármester: A módosító javaslatokat szavazásra bocsátja. Szavazzák szét, hogy szakiroda legyen, iroda vagy osztály. Tímár Imre képviselı javaslata a szakiroda megnevezés. Aki ezt támogatja, az most igennel szavazzon. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 2 igen, 7 nem szavazattal, 10 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 5/1. 150-159) Velkey Gábor alpolgármester: Visszavonja a módosító javaslatát, mert, ahogy megfogalmazta a bizottsági elnök , úgy számára elfogadható. (Kazetta 5/1. 159-161) Pap János polgármester: Tehát a határozati javaslat 4. pontja úgy, ahogy Szilvásy Ferenc képviselı megfogalmazta. Maximum 280 fı, az átszervezéssel kapcsolatos költségeket a közgyőlés biztosítja. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta 5. pontként a Tóth Károly képviselı által megfogalmazott módosító javaslatot, mely szerint: Felkéri a közgyőlés a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságát a cég új, önálló elszámolású részlegekkel rendelkezı struktúrájának kialakítására. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatban szereplı 1-3. pontban megfogalmazottakat az elıterjesztés szerint. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 5/1. 161-181) Pap János polgármester: Ahhoz, hogy a közgyőlés átlássa, hogy mibıl mit lehetett csinálni februárra vissza kell hozni a költségekkel együtt. (Kazetta 5/1. 181-206) A közgyőlés a határozat 1-4. pontját 17 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással, 5. pontját 19 igen, egyhangú szavazattal fogadta el és a következı határozatot hozta:

84

36/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása mellett dönt. Az átalakítás 2006. április 1-jei hatállyal történik.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az átalakítás eredményeként azt várja el, hogy az ügyfelek elégedettsége növekedjék, az ügyintézés gyors, hatékony legyen, az indokolatlan párhuzamosságok szőnjenek meg.

3.

Az átalakítás kapcsán jelen napirenddel elfogadott közgyőlési SzMSz módosítás végrehajtásaként a feladatok részletes átstrukturálásával és pontos meghatározásával felül kell vizsgálni, és módosítani kell a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, valamennyi mellékletével együtt.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Polgármesteri Hivatal létszámát 280 fıben határozza meg. Az átszervezéssel kapcsolatos esetleges felmondások és felmentések költségeit, illetve az újonnan belépı munkavállalók esetleges végzettség és gyakorlat miatti többletköltségeinek szükséges anyagi forrását a közgyőlés biztosítja. Az indokolt többletköltség biztosításáról a februári közgyőlés dönt.

5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságát, hogy a szükséges szerkezeti átalakítást hajtsa végre a részvénytársaság gazdálkodásában, amely lehetıvé teszi, hogy pontosan elkülönüljön egymástól a befektetési, a lakásgazdálkodási, a hibaelhárítási, a sportlétesítmények üzemeltetésével és a fizetı parkolóhelyek mőködtetésével kapcsolatos üzletág.

Felelıs:

1. és 3.pont: Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı 4. pont: Pap János polgármester 5. pont: Szarvas Péter a Vagyonkezelı Rt. Igazgatóságának elnöke

Határidı:

1 és 3.pont: 2006. április 1. 2. pont folyamatos 4. pont 2006.évi költségvetés elfogadása 5. pont 2006. június 30.

Tárgy:

A közgyőlés szervezeti és mőködési szabályzatának módosítása

A közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 4/2006. (I. 26.) rendelete a közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló módosított14/2003. (IV.24.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 10/2004. (III.25.) önk. rendelettel, a 30/2004. (X.20.) önk. rendelettel, 10/2005. (IV.21.) önk. rendelettel módosított 14/2003. (IV.24.) önkormányzati rendeletét a következık szerint módosítja

85

1.§ A rendelet 6. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 2.§ A rendelet 2006. április 1. napján lép hatályba. Békéscsaba, 2006. január 26. Pap János sk. polgármester

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix sk. aljegyzı Melléklet a 4 /2006.(I. 26.) rendelethez (a 14/2003. (IV.24.) önk.rendelet 6.sz. SZMSZ melléklete) A polgármesteri hivatal belsı szervezeti tagozódása

1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Titkárság Közigazgatási Osztály ezen belül: Közterület-Felügyelet (kiegészítve a 16/2000.(III.16.) önk.r. 1. §-a alapján) Okmányiroda Építéshatósági Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Osztály Városüzemeltetési Osztály Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály Egészségügyi Osztály Szociális Osztály Gyámhivatal Ellátó és Szolgáltató Osztály

A polgármesteri hivatal belsı szervezeti egységei közötti munkamegosztást a polgármesteri hivatal - polgármester és a jegyzı által együttesen kiadott - /ügyrendje/ Szervezeti és Mőködési Szabályzata szabályozza. Napirend tárgya:

Jegyzıi állásra pályázók meghallgatása

Pap János polgármester: A határozati javaslat három pontból áll és nem kettıbıl. A határozati javaslat 1. pontja: „A beérkezett pályázatok bontása a tisztségviselık együttes részvételével történik. 2. pontja: A pályázati anyagok formai véleményezésére az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság jogosult. 3. pontja: A pályázók szakmai meghallgatása a közgyőlés ülésén történik.” Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot az elmondott kiegészítéssel együtt. (Kazetta 5/1. 206-218)

86

A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 37/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT I. II. III.

A beérkezett pályázatok bontása a tisztségviselık együttes részvételével történik. A pályázati anyagok formai véleményezésére az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság jogosult. A pályázók szakmai meghallgatása a közgyőlés ülésén történik.




Oktatási és közmővelıdési ügyek

Pályakezdı munkanélküliek alkalmazása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 218-226) A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 38/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a közoktatási intézmények adatfelviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásához 9 fı középfokú végzettséggel rendelkezı és az óvodai GESZ számára 1 fı felsıfokú végzettséggel rendelkezı 4 órában alkalmazható pályakezdı munkanélküli bérének járulék fedezetét biztosítja. Forrása: Intézményi céltartalék Felelıs: Határidı:

Velkey Gábor alpolgármester azonnal

Tárgy:

Az 1956-ös forradalom és szabadságharc 50. évfordulója megrendezéséhez forrás biztosítás

Benkóné Dudás Piroska képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke: Örül, hogy országos pályázatokon részt tudnak venni az 50 éves évforduló kapcsán. Ahhoz, hogy a pályázathoz szükséges önrésszel rendelkezzenek, azt kérték, hogy biztosítsák ehhez a keretet. Ha a pályázaton többet nyernek, akkor még több és színvonalasabb rendezvényt lehet tartani. Összeállt a rendezvénysorozat megfelelıen kalkulált költségekkel, és a tartalom színvonalát szeretnék emelni. A határozati javaslat elfogadását ezzel a kiegészítéssel együtt kéri. (Kazetta 5/1. 226-245)

87 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 5/1. 245-249) A közgyőlés 17 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 39/2006. (I.26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2006. évi költségvetésében az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára meghatározott 10 millió Ft-os kerete az évfordulóra tervezett rendezvényeinek pályázataihoz önerıs forrásként is szolgál. Felelıs: Határidı:

Benkóné Dudás Piroska, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke 2006. februári közgyőlés

Tárgy:

Részönkormányzat a Lencsési Lakótelepen, a Lencsési Közösségi Ház bıvítése

Pap János polgármester: Az itteni hivatalnokok beleszámítanak abba a 280 fıbe, amit a Polgármesteri Hivatal létszámaként határozott meg a közgyőlés? Ha, igen, akkor az elıterjesztésben foglaltakat nem szavazza meg. (Kazetta 5/1. 249-257) Tóth Károly képviselı: A lakótelepen élık a legutolsó feladatnak tekintik a hivatali létszám feltöltését, ez most nem idıszerő. A pályázat lehetıvé teszi pl. iskolában vagy máshol, a közösségi házban felmerült plusz feladatokra a pályázati összegbıl eseti megbízások, munkaszerzıdések megkötését. Ez nem csökkenti a 280 fıs polgármesteri hivatali létszámot. (Kazetta 5/1. 257-272) Tímár Imre képviselı: Át kell gondolni, hogy a Lencsési lakótelepen rentábilis-e a részönkormányzat létrehozása. Véleménye szerint ennek érdekében hatástanulmányt kellene készíteni. A határozati javaslatban foglaltakat nem támogatja, figyelembe véve azt is, hogy a korábbi napirendi pontok kapcsán szavaztak a létszámstopról. (Kazetta 5/1. 272-288) Takács Péter képviselı: A novemberi közgyőlésen Miklós Attila képviselı mondta el, hogy a Belügyminisztériumon keresztül részönkormányzat létrehozására van lehetıség, elsısorban lakótelepi területeken. Akkor felkérte ıt is, hogy a pályázat megírásában mőködjön közre. A közgyőlés a pályázat benyújtását elfogadta. Benyújtották a pályázatot és a megfogalmazott célokra azt meg is nyerték. Lehetıség van a közösségi terek bıvítésére is, ezért írták bele, hogy a közösségi házat bıvíteni kellene egy kb. 50 m2-es tanácskozó teremmel, amely helyet biztosítana a részönkormányzatnak is, természetesen nem kizárólagos módon, hanem vegyes használattal. December 15-én elbírálták a pályázatot, és azon nyertek. Ezt az összeget az önkormányzat már megkapta. Ha a közgyőlés elfogadja az elıterjesztésben foglaltakat, akkor a Lencsési Közösségi Ház kb. 50 m2-rel bıvül, valamint az önkormányzati választásokat követıen létrejön a részönkormányzat és ezen a helyen a mőködésük biztosítva van.

88

Ha a részönkormányzat félévente kétszer jön össze, akkor sem lesz probléma a klubszoba kihasználásával. Azért írták meg a pályázatot vegyes használatra, mert így egy tömbbe kerül a közösségi házzal. A Lencsési Közösségi Háznak az elmúlt évben 38 ezer látogatója volt. (Kazetta 5/1. 288-316) Miklós Attila képviselı: Arról van szó, hogy közösségi tér bıvítést szerettek volna elérni. A pályázat célja az volt, hogy a Lencsési lakótelepen mőködı civil szervezetek plussz támogatáshoz jussanak, az ott lévı egyesületeknek legyen helyük megbeszélést, tárgyalást tartani és tevékenységüket gyakorolni. Ez egy sikeres pályázat volt, mert 17 millió forintra nyújtották be a pályázatot és 15 millió forintot megnyertek. Októberben, az önkormányzati választásokat követıen kívánják a részönkormányzatot létrehozni. (Kazetta 5/1. 316-327) Tímár Imre képviselı: Nem az volt a cél, hogy a részönkormányzat majd hosszú távon hatékonyan fog mőködni. A részönkormányzat hatékonyságával kapcsolatban kételyei vannak. Nem vitatja, hogy a nyert összegbıl a Lencsési Közösségi Ház bıvítését meg lehet oldani. A pályázat végrehajtását a pályázatot kiíró ellenırzi. (Kazetta 5/1. 327-379) Benkóné Dudás Piroska képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke: Kérte, hogy az elıterjesztésben foglaltakról tárgyaljon a közgyőlés. Ne most tárgyalják meg a részönkormányzat mőködését. Arról van szó, hogy bıvül az önkormányzat vagyona. Kérte, hogy a határozati javaslatot a közgyőlés fogadja el. (Kazetta 5/1. 379-392) Miklós Attila képviselı: Tisztában van azzal, hogy a részönkormányzat mőködésének milyen minimumfeltételnek kell eleget tennie. Ennek a minimumfeltételnek létszámbıvítés nélkül már most eleget tudnak tenni. (Kazetta 5/1. 392-403) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot azzal, hogy a felelıs: Pap János polgármester. (Kazetta 5/1. 403-410) A közgyőlés 15 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 40/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint az intézmény tulajdonosa, hozzájárul a Lencsési Közösségi Ház épületének maximum 48 m2-es közösségi térrel a hozzá kapcsolódó közlekedıvel és szélfogóval történı bıvítéséhez, abból a célból, hogy a József Attila Lakótelepen létrehozandó részönkormányzat mőködési színtere biztosítva legyen. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2006.január 26.

89 2./

El kell készíteni az engedély és kiviteli terveket és az engedélyezési eljárást megelızıen el kell végezni a telekalakítást és szükség esetén módosítani kell a rendezési tervet. Felelıs: Határidı:

3./

A Lencsési Közösségi Ház Alapító Okiratát - a funkció bıvítésének megfelelıen – módosítani szükséges. Felelıs: Határidı:


Pap János polgármester 2006. április 26.

Pap János polgármester 2006. december 31. Városépítészeti ügyek

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének Településszerkezeti Tervérıl szóló 108/2004. (II.26.) közgyőlési határozattal módosított 507/2000. (IX.21.) közgyőlési határozatának módosítása

Baji Lajos alpolgármester: Az aktuális településszerkezeti terv egy hosszabb folyamat lekövetését tükrözi. Kérte, hogy senkit ne tévesszen meg, hogy az elıterjesztésben – 8. oldal 21. pont – a jaminai termálkút környezetének hasznosítása, mint Aquapark szerepel, mert az egy 1997-es szakértıi anyagban szerepelt. Ezt a területet azonban már az Erzsébet lakópark I.III. ütem szabályozásával átalakították. Kérte, hogy a megfogalmazott szerkezeti tervre vonatkozó alternatívákat tárgyalják meg, és az anyag elıkészítıi terjesszék majd közgyőlés elı a stratégiai tervvel összedolgozva ezt az ügyet. Kérte, hogy ezen elıterjesztés után tárgyalja meg a közgyőlés a 8/1. jelzéső elıterjesztést, és az elfogadott javaslatokat rögzítsék a szabályozási tervben. (Kazetta 5/1. 410-452) Tóth Károly képviselı, a Városfejlesztési, -Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: Hozzászólása a 8/1. jelzéső elıterjesztésre is vonatkozik. Idınként szinte lehetetlenné válik a közgyőlés döntéshozatali mechanizmusa, mert a tervek nem körültekintıen készültek, és a törvény adta rugalmasságot nem használják ki. Ennek eredményei abban jelennek meg, pl., hogy új helyet kell keresni a szociális lakásprogram megvalósulásához, mert ahol építeni kellett volna, ott az aktuális rendezési terv nem engedi meg. A hivatal vezetıje felelıs azért, hogy csak olyan rendezési terv kerüljön a közgyőlés elé, amely a törvény adta maximális rugalmasságot biztosítja. Fejlesztési programokat hagynak ki, vagy csak sokkal drágábban tudják megvalósítani, mert rossz a rendezési terv. Például logisztikai központot akarnak Békéscsabán. Az ezzel kapcsolatos tanulmány 20 millió forintba került, azonban az aktuális rendezési terv nem követte a változásokat, ezért az elkerülı útról való lecsatlakozás nem a legjobb helyen valósulhat meg, hanem ahova véletlenszerően került, ezért kétszer annyiba kerül a belsı feltárás, mint egyébként. A rendezési terv rugalmatlanságán változtatni kell.

90 Kérte az aljegyzıt, hogy nyilatkozzon arról: a két elıterjesztés együtt a törvény adta lehetıségeket figyelembe véve a legrugalmasabb mozgásteret biztosítja-e? Ha nem, akkor az elıterjesztésen módosítani kell és a következı közgyőlésre elı kell terjeszteni. (Kazetta 5/1. 452-550) Hrabovszki György alpolgármester: Ha az Aquapark megépítését elvetették, akkor miért szerepel még mindig a 2005. éves tervben? Az elıterjesztés 7. oldalának 13. pontjában szerepel, hogy „Kertvárosi területek ellátása városi szolgáltatással” c. fejezet leírja, hogy mi minden telepíthetı a kertvárosba, ugyanakkor az utolsó mondat azt tartalmazza, hogy „Nem helyezhetı el egyéb közösségi szórakoztató kulturális épület.” Jamina teljes területe kertvárosnak számít, így a közgyőlés azon szándéka, hogy Jaminában közösségi teret hozzon létre nem valósítható meg. A településszerkezeti tervet nem tudja értelmezni, nem tudja azonosítani a rajzokat és a jelmagyarázatot. A 8/1. jelzéső elıterjesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy az anyag készítıje a változásokat nem követte le (pl. néhány helyen benne maradtak az áthúzások, ezek jelentik a törölt szövegeket, az aláhúzások benne maradtak, ezek jelentenék az újonnan beépített szövegeket). Az egész anyagból kb. 6 % az új szöveg, így kérdés számára, hogy mi alapján készült ez az elıterjesztés? Nem tudja értékelni az elıterjesztést az elmondottak alapján. (Kazetta 5/1. 550- 5/2. 028) Baji Lajos alpolgármester: Az anyag elkészítıje azt a megbízást kapta, hogy az elızı közgyőléseken elfogadott módosításokat vezesse át az elıterjesztésben. Arra nem szólt a megbízás, hogy egységes szerkezetbe foglalják a rendeletet. Az elıterjesztésben azokat a változtatásokat kell megjeleníteni, ami az eddig elfogadott fejlesztésekhez, átalakításokhoz szükséges. Még mindig nem áll rendelkezésre az a digitális alaptérkép, amely a külterületet és a belterületet kezelné. Ez alapvetıen nemcsak ehhez a munkához, hanem minden egyes hivatali tevékenységhez kellene. Erre az elektronikus önkormányzat projektjén keresztül van fedezet. Kérte az aljegyzıt, tegyenek meg minden lépést annak érdekében, hogy a szükséges programokhoz hozzájuthassanak. A programokat a földhivataltól be lehet szerezni. A csatornázási beruházáshoz is szükség lenne a külterületi és belterületi digitális térképekre. Ezzel a programmal lehetne a szükséges javításokat végrehajtani, hogy az anyag olvasható, értelmezhetı legyen, illetve a formai követelményeknek is megfeleljen. (Kazetta 5/2. 028-058) Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı: Pontos választ nem tud adni, de utána jár annak, hogy van-e rugalmasabb megoldás. A „laktanya projekt” megvalósításához fontos, hogy az elıterjesztésben foglaltakat elfogadja a közgyőlés. Arra tud ígéretet tenni, hogy a jövıben elkészülı szabályzat megalkotása során a rugalmasságot szem elıtt tartják a törvényesség keretei között. A konkrét kérdések megválaszolására megkérte Nemes Roland városi fıépítészt. (Kazetta 5/2. 058-065) Pap János polgármester: Pl. egy bizonyos telek mögött a tulajdonosok kérik, hogy lakóövezet legyen, mert akkor ott lakásokat építhetnek, eddig gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató övezet volt. Melyik a rugalmasabb eljárás ennek kapcsán? Lehet, hogy rugalmasabb a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató övezet, csak a tulajdonosok azt mondják, hogy az út

91 felıli kereskedelmi tevékenység már nem szükséges és oda házat építenének vagy lakótelekként értékesítenék, ezért kérik, hogy minısítsék át. Ez éppen ellentétes azzal, amit Tóth Károly képviselı kért, mert ez kevésbé rugalmas megoldás. Az, ha a tulajdonosok kérését teljesítik, az egy rugalmas gesztus, de lehet, hogy éppen merevebb irányba tolják el a dolgot. Kérte Nemes Roland városi fıépítészt, válaszoljon arra a kérdésre, hogy Jaminában lehet-e közösségi házat kialakítani? (Kazetta 5/2. 065-076) Nemes Roland városi fıépítész: Az elsı rendezési tervet 2000. évben fogadták el, a belvárosra vonatkozott, a jelenlegi módosítás pedig alapvetıen a külterületet érinti. A belterületre vonatkozóan az áttervezéshez szükséges forrást nem biztosították, ezért az kisebb módosításokkal – melyeket a közgyőlés fogadott el – lett elıterjesztve döntésre. Az lett volna jó, ha 2000-ben az egész városra vonatkozóan készült volt egy komplett terv. Vannak országos szabványok, amelyeket nem lehet túllépni, csak szigorítani lehet a város érdekében, pl. Békéscsabát „zöld” városnak tervezik, akkor több zöldfelületet kell biztosítani, és ennek érdekében szigorítani lehet a beépítéseket. Az országos szabványok között szerepel, hogy közösségi létesítmény kertvárosi területen nem hozható létre. A kertvárosok általában csöndes lakónegyedek, ahol nem kívánatos, aquapark, diszkó vagy ehhez hasonló létesítmény. A rendelet azt mondja, hogy egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhetı el, de létesíthetı: 4 lakásos lakóépület, helyi lakosság ellátására szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület. Ebben benne van egyházi, oktatási, egészségügyi épület, stb., sportépítmény, üzemanyagtöltı. Egy lakókörnyezetbe nem kívánatos pl. sportstadion létesítése. (Kazetta 5/2. 076-110) Pap János polgármester: Ha egy területet kertvárosi övezetté nyilvánítanak, akkor ott csak olyan létesítmény valósítható meg, amit a törvény szerinti szabályzat megenged. A közgyőlés ezt az elıírást szigoríthatja, de nem célszerő. Kérdés, hogy Jamina közepét kertvárossá kell-e nyilvánítani, vagy városi alcentrumnak kell kijelölni, ahol bizonyos kulturális létesítmények – akár zajosak is – lehetnek. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 1. pontját az „A” változatban foglaltak szerint. -


Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 2/A. pontjában foglaltakat. -


Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 3. pontját a „B” alternatívában foglaltak szerint. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 5/2. 110-155)

92 Baji Lajos alpolgármester: Néhány közgyőléssel ezelıtt érkezett egy megkeresés, amit a közgyőlés megtárgyalt, mert a szóban forgó 3 telekre építési tilalom volt bejegyezve. A közgyőlés úgy döntött, hogy az építési tilalmat törli ezekrıl a területekrıl, mert az önkormányzat nem kíván kisajátítással több tízmillió forintért utcát nyittatni. Most ezt a döntést a rendezési tervben is le kellene követni. Arról kell dönteni, hogy ez a három telek többé nem vehetı igénybe közterületként, és nem igénylik az utca kialakítását. (Kazetta 5/2. 155-167) Pap János polgármester: Az elıterjesztésben az szerepel (3. oldal 3. pontjának utolsó sora), hogy ha ez a terület kiesik a közterületbıl, akkor a győjtı út jelleget ellehetetleníti és lényegesen rontja e területek közlekedési rendjét. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 3. pontját az „A” alternatívában foglaltak szerint. - Megállapította, hogy 14 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 5/2. 167-186) Baji Lajos alpolgármester: Tévedésbıl a „Nem” gombot nyomta meg, ezért kérte, hogy szavazatát „Igen” szavazatra módosítsák, vagy a polgármester rendeljen el új szavazást. (Kazetta 5/2. 186-195) Pap János polgármester: Megállapította, hogy Baji Lajos alpolgármester ügyrendi hozzászólásában elmondta, tévedésbıl „nemmel” szavazott, miközben a határozati javaslat 3. pontjának „A” alternatívájában foglaltakat támogatja. Ezért a fenti szavazati eredmény az alábbiak szerint módosul: 15 igen, 2 nem szavazat, 2 tartózkodás. A módosítás szerint a közgyőlés a 3. pont „A” alternatívájában foglaltakat elfogadta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 4. pontját az „A” alternatívában foglaltak szerint. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 2 nem szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 4. pontját a „B” alternatívában foglaltak szerint. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 13 igen, 4 nem szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 5. pontjában foglaltakat úgy, hogy az 1-3. pontokat már elfogadták. Felelıs: jegyzı, határidı: február 1. (Kazetta 5/2. 195-227) A közgyőlés a határozat 1, 2. pontját 17 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással, 3. pontját 15 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással, 4. pontját 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással fogadta el és a következı határozatot hozta:

93 41/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése úgy határoz, hogy a 8. számú fedvénytervben az utólag benyújtott kiegészítés szerint véglegesíti a város Településszerkezeti Tervét.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja, hogy a Gyulai út déli oldalán található erdı övezet gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató övezetté módosuljon.

3./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja, hogy az Ybl u.-Omaszta u. közötti tömbáttöréssel érintett három telek a továbbiakban nem közlekedési (utca) terület, hanem kertvárosias lakóterületbe sorolt legyen.

4./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 1-3. pontokban elfogadott részletmegoldásokkal elfogadja a 108/2004. (II.26.), és az 508/2000. (IX.21.) határozat módosítását eredményezı, egységes szerkezetbe foglalt Településszerkezeti Tervet.


Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı 2006. február 01.

Tárgy:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelete a Településrendezési Szabályozási Tervérıl és Szabályozási Elıírásairól

Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólása: Aki nincs tisztában azzal, hogy milyen utcáról és milyen szabályozásról van szó, az inkább ne vegyen részt a szavazásban. Azért, mert három telekre javasol építési tilalmat az elıterjesztés, továbbra is így hagyták, holott azon a területen útnak kellene épülnie. Ezen a részen az elején is és a végén is út van, csak a közepén nincs. Ez késıbb győjtı út lesz. Hogy lehet hosszú távon várostervezéssel foglalkozni, ha a közgyőlés úgy dönt, hogy ez a szakasz legyen építési telek? Nem érti az egésznek a logikáját. (Kazetta 5/2. 227-238) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Legalább egy békéscsabai térképet hozott volna be valaki, hogy lássák, hol van az Omaszta utca és melyik területrıl van szó. A képviselık többsége nem tudja, hogy hol van ez az utca. Ilyen tervet nem lenne szabad térkép nélkül behozni. (Kazetta 5/2. 238-250) Király János képviselı: Kérdése a városi fıépítészhez: a Magyar u. és a Mester utca miért nem került be a győjtı utak közé, miközben mindkét utca tipikus győjtı út? (Kazetta 5/2. 250-258) Nemes Roland városi fıépítész: A két utca a belterületen található, és jelen elıterjesztésnek ez nem tárgya. A belterület azon részei szerepelnek az elıterjesztésben, amelyekkel kapcsolatban a közgyőlés döntést hozott. 1999-ben úgy lett meghatározva, hogy a Magyar u. és a Mester u. nem győjtı út.

94

Az elıterjesztésben szerepel egy internet cím, ahol az elıterjesztéssel kapcsolatos részletek megtalálhatók, illetve a Városépítészeti Irodán is érdeklıdhet bárki. Kivetítın szerette volna megoldani a felmerült problémát, de a technikai feltételek nem biztosítottak. (Kazetta 5/2. 258-279) Galisz Géza képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: Javasolta – és a fıépítésztıl is kérte már -, hogy térjenek vissza a terület eredeti, Vesze elnevezéséhez, ami történelmileg és földrajzilag is helytálló. Célszerő lenne a köztudatban a hivatalos elnevezést használni és a dokumentumokban is ezt alkalmazni. Kérte, hogy ennek a módosítása történjen meg. Szakmai kérdése a fıépítészhez: 16. oldalon a „Különleges területek” fejezetében, a 16. pontja az alábbiakat tartalmazza: „A 13.§ kiegészül az alábbi bekezdésekkel: „(5) A 44. sz. fıút nyomvonaláról délre esı területen bányászati tevékenységet csak a bányászati szempontból kivett területekre vonatkozó szabályok szerint szabad végezni.” Módosító javaslata, hogy ez az alábbiak szerint módosuljon: „A 44. sz. fıút tervezett nyomvonaláról délre esı területen…” A jelenlegi szöveg azt jelenti, hogy a már megvásárolt, ott bányászati joggal rendelkezı Tondach-Winnerberger gyárak már megvették a területet, de még nem végeznek bányászati tevékenységet, és nem tudják mővelésbe venni a területet, ha a szabályozás így marad meg. Módosították a nyomvonalat, most már délebbre megy a nyomvonal és tulajdonképpen, ha az általa elmondott módosító javaslatot elfogadják, akkor megoldják a problémát. (Kazetta 5/2. 279-335) Nemes Roland városi fıépítész: Véleménye szerint a Galisz Géza képviselı, bizottsági elnök által elmondottakat el lehet fogadni. (Kazetta 5/2. 335-341) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Galisz Géza képviselı, bizottsági elnök által elmondott módosító javaslatot, mely szerint a 39. oldal 36.§ (12) bekezdésében a „Veszelytıl Sikonyig terjedı…” rész úgy módosuljon, hogy „Veszétıl Sikonyig terjedı…” -

Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen szavazattal 1 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a Galisz Géza képviselı, bizottsági elnök módosító javaslatát, mely szerint a 16. oldalon a „Különleges területek” fejezetben a 16. pontban, a 13.§ (5) bekezdés az alábbiak szerint módosuljon: Az M 44. sz. fıút tervezett nyomvonalától délre esı területen…” -

Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, egyhangú szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. (Kazetta 5/2. 341-377) Király János képviselı: Módosító javaslata, hogy a Mester u. és a Magyar utca legyen győjtı út. (Kazetta 5/2. 377-379) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Király János képviselı módosító javaslatot, mely szerint a Magyar u. és a Mester utca is legyen győjtı út.

95

-


Szavazásra bocsátotta az elfogadott módosításokkal együtt az elıterjesztést. - Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, egyhangú szavazattal az elıterjesztést elfogadta. (Kazetta 5/2. 379-400) A közgyőlés 17 igen, egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 5/2006. (I. 26.) önkormányzati rendelete a Településrendezési Szabályozási Tervérıl és Szabályozási Elıírásairól A rendelet teljes szövege a jegyzıkönyvi kivonat külön mellékletét képezi. Napirend tárgya:

Bérlakás-program

Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Az alábbi módosító javaslatot tette: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a „Sikeres Magyarország” program keretében az önkormányzat szociális bérlakás állományának növelése érdekében 6070 darab, a bérlakás jellegének megfelelı felszereltségő, kizárólag egyedi főtéssel rendelkezı szociális bérlakást szándékozik vásárolni. A szociális bérlakások vásárlásának elıkészítésével Hrabovszki György alpolgármester bízza meg. A tárgyalások állásáról a közgyőlést folyamatosan tájékoztatni kell. Felelıs: Hrabovszki György alpolgármester, Határidı: folyamatos.” (Kazetta 5/2. 400-422) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Szilvásy Ferenc képviselı, bizottsági elnök által elmondott módosító javaslatot. (Kazetta 5/2. 422-425) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 42/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a „Sikeres Magyarországért” program keretében az önkormányzat szociális bérlakás állományának növelése érdekében 60-70 db a bérlakás jellegének megfelelı felszereltségő, kizárólag egyedi főtéssel rendelkezı szociális bérlakást szándékozik vásárolni. A szociális bérlakások vásárlásának elıkészítésével a közgyőlés megbízza Hrabovszki György alpolgármestert. A tárgyalások eredményérıl a közgyőlést folyamatosan tájékoztatni kell. Felelıs: Határidı:

Hrabovszki György alpolgármester folyamatos

96 Napirend tárgya:

Ápolási osztály térítési díjai

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 425-432) A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 43/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Réthy Pál Kórház - Rendelıintézet ápolási osztályon alkalmazandó, ellátottak által fizetendı részleges térítési díjak módosításával 2006. február 01. napjától kezdıdıen, a melléklet szerinti tartalommal egyetért. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2006. január 31. Melléklet

A Réthy Pál Kórház- Rendelıintézetet fenntartó Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése hozzájárul az ápolási osztályon alkalmazandó, ellátottak által fizetendı részleges térítési díj mértékének emeléséhez az alábbiak szerint: -

1997. évi LXXXIII. tv. 23§ (h) és (j) pontja és 284/197. (XII.23.) kormányrendelet 1.számú melléklete alapján:

1.) Beutaló nélkül igénybe vett ellátás esetén: • felvételre jelentkezésnél: 5.200.-Ft • ellátás tartamára: 1.900.-Ft /nap 2.) Nem a területi ellátási kötelezettséghez tartozó településrıl érkezı, beutalóval rendelkezı ellátott • felvételre jelentkezésnél: 5.200.-Ft • ellátás tartamára: 1.120.-Ft/nap 3.) Beutalóval igénybe vett ellátás esetén (ha a beutalt az ellátási területrıl érkezik)*: • ellátás tartamára: 1.000.-Ft /nap *284/1997.(XII.23.) Korm.rendelet 1. számú mellékeltének 5. pontja alapján ezen esetben a kórház a felvételre jelentkezéskor nem számíthat fel díjat. A.) OEP finanszírozásra vonatkozó jogszabályi háttér: -

-

Eü. Közlöny 2005. november 1-i szám: Az Egészségügyi Miniszter és a Pénzügyminiszter közös közleménye alapján a krónikus fekvıbeteg szakellátás teljesítmény-egységének forintértéke: 4.010.-Ft 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet: Az egészségügy finanszírozásáról szóló jogszabály 8. számú melléklete alapján: Az ápolási osztályon végzett ellátás teljesítmény szorzója: 1,2

97 OEP finanszírozás értéke: Végzett ápolási napok száma X teljesítményegység forintértéke X teljesítményszorzó B.) Ellátott által fizetendı részleges térítési díj jogszabályi háttere: 1997. évi LXXXIII. tv. A kötelezı egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény 23-24§ 284/197. (XII.23.) Kormányrendelet: A térítési díj ellenében igénybe vehetı egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról - Ellátott által fizetendı részleges térítési díj mértéke jelenleg: - 1997. évi LXXXIII. tv. 23§ (h) pontja és 284/197. (XII.23.) kormányrendelet 1.számú melléklete alapján: 1.) Beutaló nélkül igénybe vett ellátás esetén: • felvételre jelentkezésnél: 5.200.-Ft • ellátás tartamára: 1.300.-Ft /nap 2.) Nem a területi ellátási kötelezettséghez tartozó településrıl érkezı, beutalóval rendelkezı ellátott • felvételre jelentkezésnél: 5.200.-Ft • ellátás tartamára: 520.-Ft/nap 3.) Beutalóval igénybe vett ellátás esetén (ha a beutalt az ellátási területrıl érkezik)*: • ellátás tartamára: 400.-Ft nap *284/1997.(XII.23.) Korm.rendelet 1. számú mellékeltének 5. pontja alapján ezen esetben a kórház a felvételre jelentkezéskor nem számíthat fel díjat.

-

Az ellátott által fizetendı részleges térítési díj emelésére tett javaslatot az alábbiak indokolják: 1. Az ápolási osztály (30 ággyal) a kórház számára havonta kb. 1.862.000.-Ft veszteséget termel. 2. Az 1997-ben született jogszabály az ellátott által fizetendı térítési díjat 400.-Ft-ban határozta meg. Akkoriban az OEP általi napi térítési díj 2.030.-Ft körül volt. 8 év telt el. Az OEP térítési díja apránként 4.010.-Ft-ra emelkedett, de az ápolt által térítendı 400.-Ft-ot még nem emeltük. Megítélésünk szerint a napi 1.000.-Ft-os térítési díj a családok számára még viselhetı teher, a kórház számára pedig oly mértékő bevétel, mellyel enyhíteni tudnánk a vesztességeket. 3. Az ápolási osztály iránti lakossági igény óriási, kb. 70 fıs várólista van. Addig azonban, amíg jelentıs veszteséget jelent a kórháznak, az ágyszám bıvítésére nem lehet gondolni, noha erre lehetıség is lenne. A jogszabály, mely a napi 400.-Ft-ot meghatározza nem változott, de a térítési díj emelésére az otthoni ápoláshoz képest többletszolgáltatások deklarálásával nyílik lehetıség. Ezek az alábbiak: − inkontinencia, decubitus és egyéb krónikus sebek ellátása, kötözése − stoma (anusprae) ellátás − gyógyászati segédeszközök biztosítása o kerekes szék o járókeret o támbot

98

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

o fürdetıágy o fürdetıszék o WC szék o kiültetı szék o gyo-pár párna család o antidecubitor matrac o elektromos vezérléső ágyak o váladékszívó készülék o ágyasztal betegek mobilizálása segédeszközök használatának oktatása vércukorszint ellenırzésének megtanítása inzulin beadásának megtanítása rendszeres orvosi felügyelet állapotváltozás esetén orvosi konzílium lehetısége szükség esetén labor, illetve radiológiai vizsgálat tracheostoma ellátása állapotnak megfelelı gyógyszerellátás diabetes ellátás, vércukorszint ellenırzés állapotnak megfelelı diéta biztosítása dietetikus bevonásával szükség esetén táplálás segítése szondatáplálás, perkután gasztrosztómán való táplálás masszázs gyógytorna intézményi pszichológiai ellátás betegek pszichés vezetése lelkészi szolgálat szociális munkás szolgálat (segítés ügyek vitelében – nyugdíjellátás, segélyügyek intézése, idısek otthonában való elhelyezés, kapcsolattartás önkormányzati humánsegítı intézményekkel, hozzátartozók felkutatása, gyámügyek intézése stb.) betegek oktatása önellátási képességük mielıbbi visszaszerzéséhez

Az ápolási osztály jelenlegi költség és pénzügyi eredmény viszonyai: A kimutatás a 2004. teljes év illetve a 2005. év elsı félévének pénzügyi adatait tartalmazza: (adatok 2 004 2 005 ezer Ftban) Megnevezés teljes év 1. félév Havi átlag OEP bevétel 43 545 23 360 3 717 Saját bevétel 4 581 2 274 381 Összes bevétel 48 126 25 634 4 098 Személyi jell. kiadások + jár. Gyógyszer összesen Laborvizsgálatok, mikrobiol. vizsg.

30 237 3 569 191

18 393 1 851 90

2 702 301 16

99 összesen Anyagok összesen ÁFA összesen Közvetlen költség összesen Igénybevett diagnosztikák összesen Aneszteziológia és mőtéti költség összesen Ráosztott kiszolgáló költség összesen

6 100 190 40 287 2 180 0

2 879 40 23 253 985 0

499 13 3 530 176 0

24 463

16 107

Összes költség

66 930

40 345

2 254 0 5 960

-18 804

-14 712

-1 862

Eredmény

Bevételek: A fenti jogszabályok és belsı szabályzatok alapján az OEP által finanszírozott érték havi átlaga 3.717 eFt, az ellátottak által fizetett díj havi átlagos értéke: 380 eFt. Ennek megfelelıen az ápolási osztály összbevétele: kb. 4.100 eFt. Költségek: - A 30 ágyas ápolási osztályon jelenleg 15 szakdolgozó dolgozik, akiknek az átlagos havi bértömege (járulékokkal együtt) 2.700 eFt, amely így a legjelentısebb költségterhet jelent. Értéke meghaladja a bevételek 60 %-át. - A közvetlen költségek között jelenik meg a gyógyszer és anyagköltség, összesen havi 850 eFt-os értékkel. E költségek között kiemelendı az inkontinencia termékekre fordított összeg, amely havi szinten kb. 1400 db pelenkát jelent, 140.000.-Ft összköltséggel. - Az igénybe vett (és mivel fekvıbeteg részére végzik ezeket a diagnosztikai szolgáltatásokat – OEP által nem finanszírozottak) diagnosztikai szolgáltatások havi átlagos ráfordítása: 176.000..-Ft - Energia, víz, villamos áram, kiszolgáló személyzet, étkeztetés költsége összesen: 2.200 eFt/ hónap Pénzügyi egyenleg: A fentiek alapján az osztály pénzügyi eredménye havi szinten mínusz 1.800 eFt. A fenti térítési díj emelés után az ellátottaktól kapott bevételek értéke havi szinten kb. 500 eFt-tal nı, így az osztály által realizált havi veszteség mértéke a fenti értékkel csökken. Egy ellátott viszonylatában számolva: 1 nap / 1 ellátott (adatok Ft-ban) Jelenlegi érték OEP bevétel 4 860 (4.050Ft napi díj *1,2 teljesítmény-szorzó) Térítési díj 400 (Ellátott által fizetve)

Tervezett érték 4 860 1 000

100

Összes bevétel

5 260

5 860

1 fıre jutó szakdolgozói bér és járulékai

3 000

3 000

1 fıre jutó gyógyszerköltség 1 fıre jutó anyagköltség (ebbıl pelenka) Napi élelmezési költség (napi 5-szöri étkezés esetén)

333 556 (240) 863

333 556 (240) 863

Napi mosatási költség (napi 1,5kg szennyessel számolva) 1 fıre jutó átlagos diagnosztikai költség

195

195

196

196

1 fıre jutó általános költség (energia, veszélyes hulladék,sterilizálás, adminisztrációs költség)

2 053

1 942

Összes költség

7 196

7 196

Pénzügyi eredmény

- 1 936

- 1 336


Bejelentések

Nemzetiségi Oktatásért és Iskolai Kulturális Közalapítvány alapító okiratának módosítása

Tevékenységért

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 432-438) A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 44/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Nemzetiségi Oktatásért és Iskolai Kulturális Tevékenységért Közalapítvány Alapító Okiratának II. fejezet 1. pontját kiegészíti a következıkkel: „A közalapítvány teljes vagyona vonatkozásában a kuratórium rendelkezik.”, és az alapító okiratot a módosítással egységes szerkezetbe foglalja. Felelıs: Határidı:

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı azonnal

101 ALAPÍTÓ OKIRAT Közalapítvány a Nemzetiségi Oktatásért és az Iskolai Kulturális Tevékenységért I. 1./

A közalapítvány neve:

Közalapítvány a Nemzetiségi Oktatásért és az Iskolai Kulturális Tevékenységért

2./

Alapító:

3./

A közalapítvány székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

4./

A közalapítvány célja:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése (530/1993. (XI. 4.) és az ezt módosító 631/1993. (XI. 25.), 292/1995. (VI. 29.), 311/1996. (VII. 4.), 314/1996. (VII. 4.), a 160/1998. (IV. 16.), 522/1999. (VII. 8.), valamint a 520/2005. (IX.22.) határozatával 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

Az 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c.) 5. pontja szerint kulturális és a 13. pontja szerinti a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység. A nemzetiségi és a nemzetiségi nyelvet oktató intézményekben folyó kulturális, nyelvápoló és hagyományırzı tevékenység szellemi és tárgyi feltételeinek biztosítását szolgálja. 5./

A közalapítvány jellege:

A közalapítvány jogi személy, amely az alapító okiratban rögzített cél megvalósításához saját vagyonnal rendelkezik. II.

1./

A közalapítvány induló vagyona 3.046.000.- Ft, azaz: Hárommillió-negyvenhatezer forint, amely összeg az alábbi számlán van elhelyezve: Kondorosi Takarékszövetkezet Békéscsaba V. kerületi kirendeltségén (Békéscsaba, Orosházi út 47.) vezetett 269-98301-3437 számú számla A közalapítvány teljes vagyona vonatkozásában a kuratórium rendelkezik.

2./

A közalapítvány nyitott, ahhoz bármely hazai vagy külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat, aki a közalapítvány céljaival egyetért, s azt anyagi vagy bármilyen más eszközzel támogatni tudja.

3./

A közalapítványhoz történı csatlakozás a kuratórium elnökéhez intézett jelzéssel, valamint a felajánlott összegnek a közalapítvány II/1. pontban jelzett számlájára történı befizetéssel valósul meg.

102 4./

A közalapítványhoz csatlakozó kérésére a kuratórium igazolást ad ki a közalapítványhoz csatlakozás idıpontjáról és összegérıl.

5./

A közalapítványhoz pályázhat bármely békéscsabai intézmény, melyben nemzetiségi nyelvoktatás, nemzetiségi hagyományápolás és kulturális tevékenység folyik, ezen kívül pályázhatnak az oktatási intézmények nemzetiségi tevékenységét segítı szervezetek, intézmények is, ha megfelelnek a közalapítvány kuratóriuma által kiírt pályázati feltételeknek.

6./

A közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

7./

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

8./

A közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak támogatást nem nyújt. III.

1./

A közalapítvány élén a kuratórium áll, amely egyben a közalapítvány kezelıje, ügyintézı és képviselı, vezetı szerve. A közalapítvány kezelésével kapcsolatos minden kérdésben a kuratórium dönt. A kuratórium 5 tagból áll. A kuratórium elnöke: Belicza Károly, Békéscsaba, Kun u. 20. A kuratórium tagjai: Leszkó Malgorzata, Békéscsaba, Andrássy út 18. C. III. 5. Tóth Mihály, Békéscsaba, Ifjúsági u. 21. Grósz György, Békéscsaba, Lencsési u. 8. III. 9. Kovácsné Mikoly Anna, Békéscsaba, Penza 23. III. 15. A kuratórium munkáját társadalmi munkában végzi.

2./

A kuratórium mőködési rendjét maga határozza meg, azonban a következı szabályoktól eltérni nem lehet: -

3./

évente legalább kétszer ülésezik, szükség szerint rendkívüli ülést is tarthat. a kuratórium üléseit az elnök hívja össze, az ülés napirendjét a tagokkal az ülés idıpontját legalább 15 nappal megelızıen írásban közölni kell. a kuratórium ülései nyilvánosak. a kuratórium ülésein jegyzıkönyvet készít. A kuratórium határozatképes, ha azon a tagok többsége jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlévı tagok többségének egyszerő szavazata szükséges.

A közalapítvány képviseletére és az aláírási jog gyakorlására Belicza Károly, a kuratórium elnöke jogosult. A közalapítvány bankszámlája felett Belicza Károly, a

103 kuratórium elnöke és Tóth Mihály, a kuratórium tagja ketten együtt, együttes aláíróként jogosultak rendelkezni. 4./

A kuratórium dönt a közalapítvány éves beszámolójáról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról.

5./

A kuratórium évente egyszer beszámol tevékenységérıl az alapítónak, és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza a Csabai Mérleg c. városi lapban.

6./

A közalapítvány éves beszámolóját a kuratórium elnöke terjeszti jóváhagyásra az alapító elé. IV.

A felügyelı bizottság 1./

A közalapítvány kezelı szervének ellenırzésére az alapító 3 tagú felügyeleti bizottságot hoz létre. A felügyelı bizottság tagjai: Rusz Demeter, Békéscsaba, Ihász u. 2. Hrabovszki György, Békéscsaba, Zsálya u. 8. Kiss Tibor, Békéscsaba, Bertóthy u. 3.

2./

A felügyelı bizottság a kuratóriumi ülésekrıl készült emlékeztetık figyelembevételével vizsgálja a kuratóriumi döntések összhangját a jogszabályokkal és az alapító okirattal. Jogosult célvizsgálatokat folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerőségét veszélyeztetve látja vagy, ha erre az alapító vagy a kuratórium felkéri. V.

A közalapítvány vezetı tisztségviselıinek összeférhetetlensége 1./

A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, kinek közeli hozzátartozója, élettársa (hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy bármilyen elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás.

2./

A kuratóriumban az alapító nem gyakorolhat meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására sem közvetlenül, sem közvetett módon.

3./

Nem lehet a felügyelı bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a.)

a kuratórium elnöke vagy tagja

104 b.) c.)

a közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, illetve ezen személyek hozzátartozója VI.

A közalapítvány mőködésének, a kuratórium döntéshozatalának részletes szabályait a szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg. A szabályzatnak rendelkeznie kell: -

-

olyan nyilvántartás vezetésérıl, amelybıl a kuratórium döntéseinek tartalma, idıpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzık számaránya megállapítható a kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról a közalapítvány mőködésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról VII.

1./

A közalapítvány mőködésének nyilvánosságra kerülése az alábbi sajtótermékekben történik: Lodové Noviny Békés Megyei Hírlap Csabai Mérleg

2./

A közalapítvány mőködése megszőnik: ha a közalapítványi cél meghiúsul, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott egyéb esetekben. A közalapítvány megszőnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezık kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszőnt közalapítvány céljaihoz hasonló célra fordítani, és errıl a nyilvánosságot megfelelıen tájékoztatni.

3./

A közalapítvány idıtartama: a bírósági nyilvántartásba vétellel lép életbe, határozatlan idıre.

4./

Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyéb hatályos jogszabályok alapján kell eljárni.

Békéscsaba, 2006. január 26. Alapító: Békéscsaba Megyei Jogú Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. az alapító képviseletében Pap János polgármester

Város

105 Tárgy:

Ifjúsági Ház nagytermének igénybevétele választási célokra

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 438-443) A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 45/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése utasítja az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör igazgatóját, hogy a 2006. évi országgyőlési képviselıválasztás kampánya során az intézmény nagytermét – igény esetén – választási fordulónként egy-egy alkalommal ingyenesen bocsássa rendelkezésre a jelöltet állító pártok, valamint független jelöltek részére, amennyiben a teremhasználati igényüket 2006. február 17ig az intézménynek bejelentik.

2./

A közgyőlés az intézménynek a rendezvény idıtartamára esı rezsiköltségét megtéríti. A rezsiköltségrıl szóló elszámolást az intézmény igazgatója az érvényes és eredményes választást követı 15 napon belül nyújtsa be a polgármesteri hivatalhoz.


Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı az intézmény igazgatójának értesítésére azonnal a rezsiköltség megtérítésére: az elszámolás benyújtását követı 15 nap

Tárgy:

KbTISZK beruházás közbeszerzési eljárása

Pap János polgármester: Egy pályázó volt, aki magasabb összegre tett ajánlatot, mint amennyi az önkormányzat rendelkezésére áll. A határozati javaslat szerint felhatalmazást adnának a pályázat elıkészítı bizottságban résztvevıknek arra, hogy az összeg vonatkozásában próbáljanak megegyezni az ajánlattevıvel. (Kazetta 5/2. 443-454) Miklós Attila képviselı: Módosító javaslata, hogy a közgyőlés az ügyben folytasson le új eljárást és ne folytassanak tárgyalást a kivitelezıvel az ár leszállítására vonatkozóan. (Kazetta 5/2. 454-457) Pap János polgármester: A februári közgyőlést követıen még lesz lehetıség új eljárás lefolytatására, ha nem sikerül megegyezni az ajánlattevıvel. Mérlegelni kell, hogy új eljárást indítanak vagy az ajánlattevıvel tárgyalásokat folytatnak a februári közgyőlésig. A vélemények megoszlanak. Van esély a tárgyalásra, de ez nem lesz akadálya az új eljárás megindításának. A pályázati feltételeket nem lehet megváltoztatni. (Kazetta 5/2. 457-490) Miklós Attila képviselı: Milyen ajánlat az, amibıl 1/5-ödét le lehet alkudni? Inkább új eljárás lefolytatását javasolja. (Kazetta 5/2. 490-496)

106 Tóth Károly képviselı: Elfogadja azt a javaslatot, hogy folytassanak tárgyalást az ajánlattevıvel, azonban három tanulságot szeretné, ha levonnának: vigyáznia kellene arra, hogy ebbıl ne legyen gyakorlat, mert precedenst teremthetnek. A tárgyalás során oda kell figyelni arra, hogy az alku ne a minıség rovására történjen. A lényeges tartalomból nem szabad engedni a tárgyalás során. Szeretné, ha nem úgy határoznák meg a pályázati feltételeket, melyekbıl jól látható, hogy minimalizálják a jelentkezık számát, mert olyan feltételeket szabnak, amit alig lehet teljesíteni. Az érdemi mőszaki tartalmat nem szabad megváltoztatni. (Kazetta 5/2. 496-548) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatban foglaltakat. (Kazetta 5/2. 548-552) A közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 46/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békés Megyei Általános Építıipari és Vállalkozási Részvénytársasággal, mint a TISZK épületegyüttesének és a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzı Iskola és Kollégium tervezési, kivitelezési munkái beszerzése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban egyetlen ajánlatot tevı céggel kíván a Közbeszerzési Törvény szabályai szerint tárgyalásos eljárást lefolytatni. A közgyőlés a tárgyaló delegáció tagjának az alábbi személyeket jelöli ki: Elnök: Velkey Gábor alpolgármester Tagok: 1.Szilvásy Ferenc 2. Köles István 3. Klampeczki Béla képviselık A tagok egyben a közbeszerzési szabályzat szerinti Bíráló Bizottság képviselı tagjai is. A Bíráló Bizottság a tárgyalás eredményét döntéshozatalra a februári közgyőlésre köteles beterjeszteni. Felelıs: Határidı:

A Bíráló Bizottság elnöke 2006. február 23-i közgyőlés

Tárgy:

Elvi állásfoglalás pályázatok benyújtásáról

Baji Lajos alpolgármester: A Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázatot írt ki, de ahhoz, hogy be lehessen nyújtani, a közgyőlés döntése szükséges. A pályázat megjelenése és a közgyőlés idıpontja között szoros volt a határidı, ezért nem lehetett elıkészíteni az anyagot, a következı ülést pedig nem lehet megvárni a döntéssel, mert kicsúsznak a határidıbıl. Az ilyen problémák megoldására javasolja, ha van szándék az önkormányzatban, vagy önkormányzati intézményben, akkor legyen joguk beadni egy-egy pályázatot azzal a

107 felelısséggel, hogy a következı közgyőlésre ezt a bizottságokon végigfuttatva, közgyőlési döntéssel hagyják jóvá. Most azt javasolta, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt turisztikai beruházásokra vonatkozó pályázatra, aminek beadási határideje február 15-e, a Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola gesztorságával készüljön el a pályázat, és azt benyújthassák a DARFT-hoz. A turisztikai pályázat keretében egy szakmai gyakorlóhely és felszereléseinek megvásárlására kerülhet sor. A pályázathoz szükséges önerıt az intézmény saját szakképzési alapjából fedezi. Az iskola elkészíti az üzleti tervet, ill. a létesítmény mőködésének rentabilitására vonatkozó kimutatást, és ezen mellékletekkel együtt kerül elıterjesztésre a pályázati anyag. Ha a közgyőlés elfogadja az elıterjesztést, és a pályázaton nyernek, akkor majd az intézmény alapító okiratát módosítani kell. Ezt az eljárást csak rendkívüli esetekben javasolja alkalmazni, hogy ne kelljen emiatt külön közgyőlést összehívni. (Kazetta 5/2. 552- 6/1. 038) Pap János polgármester: A Baji Lajos alpolgármester által elmondottakkal egyetért azzal, hogy a szakbizottságok és a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tárgyalja meg az ilyen ügyeket, és véleményükkel ellátva kerüljön közgyőlésre az anyag. Szavazásra bocsátotta a fenti javaslatot. (Kazetta 6/1. 038-063) A közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 47/2006. (I. 26.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a pályázati határidık elmulasztásának elkerülése érdekében hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat, illetve intézményei által elıkészített pályázatok megfelelı határidıben benyújtásra kerüljenek, utólagos szakmai bizottsági, valamint Pénzügyi és Költségvetési Bizottsági véleménnyel, ezt követıen közgyőlési tárgyalással és döntéssel. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester folyamatos

Pap János polgármester: A közgyőlés következı ülését 4 hét múlva tartja. Megköszönte a részvételt, a közgyőlést 17 óra 50 perckor befejezettnek nyilvánította. K.m.f.

Pap János polgármester

Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyzı

Békéscsabai Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz

Recommend Documents