Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 129-5/2016.
JEGYZŐKÖNYV Készült: 2016. április 28-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. Jelen volt: Szarvas Péter polgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Kiss Tibor alpolgármester, Bíró János, Dr. Csicsely Ilona, Bíró Csaba, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, Herczeg Tamás tanácsnok, Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Dr. Kerekes Attila, Kutyej Pál, Miklós Attila, Kaposi László, Fülöp Csaba, Kocziha Tünde, Takács Péter képviselő Tanácskozási joggal vett részt: Nagy Ferenc alpolgármester Dr. Bacsa Vendel jegyző, Dr. Kiss Gyula aljegyző Távolmaradását előzetesen jelezte: Meghívottként jelen volt: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetője, Veresné Hoffmann Anikó, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyettese Wittmann László, a Stratégiai Fejlesztési Osztály osztályvezetője, Dr. Dérné Dr. Tóth Judit, a Stratégiai - Fejlesztési Osztály Vagyonkezelő Csoportjának csoportvezetője, Borbola István, a Stratégiai - Fejlesztési Osztály Projektmenedzsment Csoport csoportvezetője, Dr. Deák Zoltán, a Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport csoportvezetője, Dr. Urbán-Zsilák Klára, a Közigazgatási Osztály osztályvezetője, Dr. Bacsa Zoltán, a Közigazgatási Osztály osztályvezető helyettese, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, Dr. Komán Ágnes, a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály osztályvezetője, Nyíriné Uhrin Mária, az Ellenőrzési Csoport csoportvezetője, Dr. Marosvölgyi Emese a Békéscsabai Járási Hivatal vezetője, Opauszki Zoltán szaktanácsadó, a Békéscsabai Médiacentrum Kft. ügyvezetője, Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Dr. Sódar Anita, a Békéscsaba Városfejlesztési Kft. cégvezetője, Dr. Polyák Zsolt r. dandártábornok rendőrfőkapitány, Dr. Bede Sándor r. ezredes rendőrkapitány, Vida András, a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Petrovszki Zoltánné, a Gerlai Általános Iskola igazgatója, Antalfai Gábor, a Békés Airport Kft. ügyvezetője Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, kérte, hogy egy szomorú hír kapcsán tegyenek megemlékezést. Néhány nappal ezelőtt Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző haláláról értesültek. Egy rövid nekrológgal tiszteleg Dr. Simon Mihály emléke előtt. „Volt emberek, ha nincsenek is, vannak még csodák. Már nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. Így vagyunk ezzel családtagjaink, rokonaink elvesztésekor, és akkor is, ha környezetünk emblematikus alakjának hiányát kell elviselnünk elkövetkező napjainkban. Hatásuk alatt állunk, és attól nem is szeretnénk megszabadulni. Most Dr. Simon Mihály címzetes főjegyzőtől köszön mély kegyelettel szeretett szülővárosa, Békéscsaba
2 közgyűlése, képviselő-testülete. Dr. Simon Mihály 1968-tól 2005-ig, 37 éven keresztül nyugdíjba vonulásáig szolgálta Békéscsaba városát. 1990. óta 15 éven keresztül a helyi közigazgatás legmagasabb pozícióját töltötte be, melynek elismeréseként számos kitüntetéssel, majd a címzetes főjegyzői címmel illették. Munkáját nagy tisztességgel és rutinnal végezte. A jegyzővel szembeni alapvető elvárások mindig is a pártatlanság, a semlegesség és kiemelkedő szakmai kvalitások voltak. Az 1800-as évek végén így foglalták össze a jegyző domináns szerepét a helyi normák kidolgozása, az önkormányzati jogalkotás terén az akkori nótáriusok: „Aki nem érez magában ösztönt arra, hogy a jegyzői hivatalnak szentelje magát teljes erővel, kedvvel, kitartással és önfeláldozással, működjön a község javára, az ne válassza hivatásul a jegyzői pályát.” A vármegyék századaiban előfordult, hogy a jegyző halála után több hónapra megbénult a vármegyei közigazgatás, nem tartottak közgyűlést, szünetelt az ítélkezés. Az azóta eltelt századokban csaknem minden megváltozott, de a személyiség központi szerepe azonban nem módosult. A rendszerváltás viharos időszakában újjá kellett szervezni a közigazgatást a frissen kialakult önkormányzatiság jegyében, így valamennyi korább hivatkozott erényre szükség volt a munka elvégzéséhez. Emellett olyan tartásra, következetességre, céltudatosságra is, amellyel Dr. Simon Mihály levezényelte a békés igazgatási rendszerváltást is. A városlakók tiszteletét nem mindenki képes kivívni. Neki ez is megadatott. A megvalósításhoz szükséges eszköztára részét képezte a szülővárosa iránti hűsége, helyi kulturális közélet iránti érdeklődése, ősi csabai gyökerei. Önérzettel vállalta, hogy felmenői több évszázada alkották a helyi társadalom részét. Számos lokálpatrióta közösség és szervezet kérte fel elnökének, zászlóvivőjének, oszlopos tagjának, többek között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, Békéscsaba Város Helytörténeti Kollégiuma is. Legendás mecenatúráját sem felejtjük. Jelentős művészeket vonzott városunkba, köztük barátjának vallhatta magát Schéner Mihály és a Jankay Galéria sem jött volna létre a jegyző ügypártolása nélkül. A legtöbb köztéri szoborban benne van a munkája, a városunk őrzi keze nyomát mindenfelé. Neki is köszönhető a közkedvelt Városházi Esték, valamint a polgárosodás jelképeként is felfogható társasági esemény, a Városi Bál. Hiányozni fog a tárlatokról, hangversenyekről, színházi előadásokról is. Hiányozni fog a Mihály napi boldogság, betakarító ünnepségekről. Azt reméljük elégedetten távozott, hiszen méltósággal leélt teljes élet, befejezett életmű maradt mögötte. Weöres Sándor gondolataival búcsúzunk tőle. „Szórd szét kincseid, nyűdd szét díszeid, feledd el mulatságaid, égesd el könyveid. Pazarold el izmaid, oltsd ki lángjaid, űzd el szánalmaid, dúld fel hiedelmeid, törd át gátjaid, vedd egybe életed halálod, a teljesség legyél Te magad.” Nyugodj békében Főjegyző Úr.” Kérte a jelenlévőket, hogy egy perces néma főhajtással mutassák ki tiszteletüket Dr. Simon Mihály iránt. Egy perces néma felállás Szarvas Péter polgármester: Azon jelenlévők, akik egy szál virág elhelyezésével szeretnék részvétüket nyilvánítani, megtehetik a címzetes főjegyző fényképénél. Megállapította, hogy a testületi ülésen 16 fő képviselő jelent meg, az ülés határozatképes. Kocziha Tünde képviselő jelezte, hogy a közgyűlés későbbi szakaszában csatlakozik a jelen lévő képviselőkhöz. Az ülést megnyitotta. Jelezte, hogy a meghívóban a zárt ülésre tervezett előterjesztéseket a törvény erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület. A kiküldött meghívóhoz képest módosító javaslattal élne. Az 5.11 jelzésű előterjesztést, amely a Békéscsabai Előre Női Kézilabda Sportegyesület által a
3 sportcsarnokban megvalósítandó sportcélú infrastruktúra fejlesztésével foglalkozik, a közgyűlés nem tűzi napirendjére, miután az egyeztetések alapján az látszik, hogy nem szükséges közgyűlési döntés ahhoz, hogy a fejlesztés elindulhasson. A tulajdonosi hozzájárulás megadása polgármesteri hatáskör. Továbbá jelezte, hogy változás miatt a 5.12. számú előterjesztés nem került feltüntetésre. Természetesen az eredeti, meghívóban feltüntetett sorszámokra fog hivatkozni, a jegyzőkönyv vezetésében és a határozatok meghozatalánál figyelembe lesz véve. Van-e kérdés, észrevétel? Miklós Attila képviselő: A Modern városok kapcsán többedmagával kifejezték azon szándékukat, hogy legyen módjuk megismerni azt a dokumentumot, amely a keddi napon aláírásra került. Megköszönte a polgármesternek, hogy a szerződést utólag megküldte, amiből azonban túl sok minden nem derül ki, ezért kérné, hogy a Bejelentések tárgyalásáig készüljön egy olyan tájékoztató, ami alapján ismerté válik, hogy egyes fejlesztésekre mennyi forrás sikerült kiharcolnia a polgármester úrnak, hiszen a szerződésben egy darab szám sem szerepel, ködös elképzelések vannak arról, hogy mit gondol a miniszterelnök és a polgármester a városról Lehetőséget kell arra teremteni, hogy megismerhessék a részleteket. Nem csak a miniszterelnök úr csodálkozott el azon, hogy mit fognak csinálni 5,4 milliárd forintért a vásárcsarnokon, hanem személye is. Nem látott erről konkrét elképzelést, nem tudja, hogy mi alapján dőltek el ezek az összegek, és hogy zajlott a tárgyalás folyamata. Valamennyi képviselőnek lehetőséget kell arra teremteni, hogy a folyamatot megismerjék. Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy a nyilvános ülés megkezdése előtt részletes tájékoztatót tart prezentációval együtt a programról. Takács Péter képviselő: Annak idején, amikor kiderült, hogy a miniszterelnök úr látogatása késést szenved, személye kezdeményezte a polgármesternél a soron kívüli közgyűlés összehívását azzal a céllal, hogy a képviselők ne úgy üljenek a városháza dísztermében az ünnepélyes ceremónián, hogy valójában nem tudják, hogy a város nevében a polgármester mit fog aláírni. Mindenképpen hasznos lett volna, hogyha egy soron kívüli közgyűlés keretében tételesen átveszik a megállapodásba bekerült tényeket, adatokat. S talán akkor nem merültek volna fel kérdések utólag. A válaszlevelet megköszöni. Örömmel konstatálta, hogy javaslatainak túlnyomó többsége is szerepel az előterjesztendő anyagban. A márciusi közgyűlésen napirend előtt kért szót. Szorgalmazta, hogy a békéscsabai és a gyulai kórház összevonásával foglalkozzanak, másrészt kapjanak egy előterjesztést. A polgármester válaszában elmondta, hogy megkereséssel él Dr. Becsey László főigazgató urat, és ennek nyomán a mai közgyűlésen kapnak tájékoztatót. Ez valamilyen oknál fogva elmaradt. Kérdezné, hogy mikor sikerül majd pótolni? Változatlanul fontosnak tartja, hogy a testület lásson tisztán a tekintetben, hogy az összevonás milyen következményekkel fog járni. A Bejelentések tárgyalásakor képviselői kérdést intézne a polgármesterhez és a jegyzőhöz. Szarvas Péter polgármester: Tavaly áprilisban a Modern Városok Program nyilvánosságra kerülését követően minden képviselő számára megadta a lehetőséget, hogy javaslatot tegyen a célszerű projektekre. Örömmel látta, hogy többen is írásban válaszoltak. A Modern Városok Program keretében elkészült anyag tükrözi, hogy komolyan vette a képviselőktől érkezett javaslatokat. A személyes konzultációra is megadta a lehetőséget. A teljesség igénye nélkül a Fidesz frakció tagjaival többször tárgyalt. Miklós Attila, Kaposi László, Kocziha Tünde képviselőket is irodájában fogadta. Meglátása szerint az előkészítő tárgyalásokat lefolytatta, amelyet egy ilyen nagy jelentőségű ügyben fontosnak tartott. A képviselők javaslatai 80-90 %-ban az előterjesztésben szerepeltek. A nyilvános ülés előtti tájékoztatójában erre részletesen kitér.
4
A Békés Megyei Központi Kórház létrejötte kapcsán írásban fordult a főigazgatóhoz, és kérte, hogy a képviselők kérésének megfelelően amennyiben lehetősége van rá, az összevonással kapcsolatban tartson tájékoztatót a szakbizottságon és a közgyűlésen. Ismeretei szerint az a körülményrendszer nem állt össze, ami alapján részletes beszámolót tudna tenni, ezért nem tudta felvállalni a mai napon a tájékoztató megtartását. De szóban jelezte, hogy a későbbiek folyamán megteszi. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A Bejelentések tárgyalásakor kéréssel fordulna a polgármesterhez. Megjegyezte, hogy a főigazgató úr a tegnapi bizottsági ülésen 30 perces beszámolót tartott, és közölte, hogy a mai nap folyamán jelen lesz a közgyűlésen, és ugyanezt a beszámolót megtartja. Április 1. napjától a két intézmény Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház, illetve Dr. Pándy Kálmán Tagkórház néven szerepel. Az összevonásnak meglátása szerint előnyei vannak, a részletekről a főigazgató beszámol. Szarvas Péter polgármester: Nem tudott arról, hogy a tegnapi bizottsági ülésen a főigazgató jelen volt. Javasolni fogja, hogy jelenléte esetén adjanak számára lehetőséget a beszámoló megtartására. Herczeg Tamás tanácsnok: A Modern Városok Programmal kapcsolatban megemlítené, hogy időnként próbálja nyomon követni a városban történteket a város honlapján. Azt látta, hogy pl. a szociális bizottság tegnapi döntése, miszerint az önkormányzat pályázatot ír ki szociális tevékenységet folytató civil szervezetek számára, az már szerepel, viszont a Modern Városok Programról egyetlen egy árva szó sem szerepel. Tisztában van azzal, hogy van más internetes felület, de célszerű lenne a város honlapján a lakosságot tájékoztatni arról, ami a városban történik. Szarvas Péter polgármester: Természetesen a kérést figyelembe veszik. Miklós Attila képviselő: Nem gondolja, hogy napirend előtt kellene lefolytatni a Modern városok program kapcsán kialakult nézetkülönbséget, de arra mindenféleképpen szeretne reflektálni, hogy személyének nem az az alázatosság, hogy a polgármester begyűjti az információkat, majd abból valamilyen módon szelektál, és arról tájékoztatja a testületet. A képviselők részéről számos elképzelés felmerül, amit érdemes közösen megbeszélni. A szerződés aláírása előtt Nagy Ferenc alpolgármester és személye között erős kiszólások hangzottak el arról, hogyha pl. kíváncsi az alpolgármester véleményére, nincs lehetősége arra, hogy azt megismerje. Nem biztos, hogy a soron kívüli közgyűlés megtartása lett volna a legjobb megoldás, de a polgármester nem tette azt lehetővé, hogy a képviselők egymás elképzeléseit megismerhessék, hogy úgy tudjanak megjelenni a tárgyaláson, hogy legyen egy olyan közös „étlap”, amire azt tudják mondani, hogy Békéscsaba közgyűlése ebből szeretne kiindulni. A polgármester teljesen jogosan írásban bekérte a képviselők javaslatait, azonban azok egyeztetésre nem kerültek. Ez a probléma. Szarvas Péter polgármester: A kákán nem lesz csomó, és nincs csomó, hiába keresi. Még egyszer kihangsúlyozná, hogy egy évvel ezelőtt Miklós Attila és Fülöp Csaba képviselők írásban tettek javaslatot, amit aztán figyelembe is vett. Legalább két egyeztetésre, beszélgetésre emlékszik irodájában, ahol szót ejtettek a Modern Városok Programról, többek között a sportinfrastruktúra fejlesztésekről. Meglátása szerint az elmúlt egy évben az egyeztetésre minden lehetőséget megadott, amivel a képviselők éltek is. A 11 önálló projektelem kormányzati támogatását üdvözölni kell.
5
Nagy Ferenc alpolgármester: A Bejelentések tárgyalásakor szeretne szót kérni. Takács Péter képviselő: Örömmel hallotta tanácsnokasszonytól, hogy Dr. Becsey László főigazgató a tegnapi nap folyamán megjelent a szakbizottság ülésén. Amennyiben megjelenik a testületi ülésen is, természetesen meghallgatja, bár napirenden nem szerepel a kórházösszevonással kapcsolatos tájékoztató, azonban a tájékoztató nem helyettesít egy komplett írásos előterjesztést. Ezért szeretné kérni, hogy amennyiben lehetőség van rá, az elkövetkezendő közgyűlésre a testület kapjon konkrét, tételes írásos előterjesztést. Szarvas Péter polgármester: Abban az esetben, hogyha a mai nap folyamán a testület nem kap kielégítő választ, kérni fogják az írásos tájékoztatót, azonban meglátása szerint az indulás első hónapjáról részletes szóbeli tájékoztatót hallhatnak a képviselők. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok a bizottsági ülésen elhangzottakat úgy értékelte, hogy a főigazgató kitért a részletekre, és válaszolt a kérdésekre. Két nagyintézmény összevonása kapcsán számtalan átadás-átvételi kérdés merül fel, amely időigényes. Herczeg Tamás tanácsnok: A Bejelentések tárgyalásakor szeretne szót kérni. Miklós Attila képviselő: Javasolta, hogy a 6.3. jelzésű napirendi pontot a közgyűlés vegye le napirendjéről, tekintettel arra, hogy a kiküldött anyag három oldalából egy hiányzik, és a határozati javaslat 1. pontja nem látható. Sajnálja, hogy a polgármester nem akarja érteni, amit személye mond, de ez az ő dolga. Szarvas Péter polgármester: Megkérdezte Herczeg Tamás tanácsnokot, mint előterjesztőt, hogy az említett előterjesztésben adminisztrációs hiba merült fel? Az előterjesztést az illetékes bizottság megtárgyalta. Herczeg Tamás tanácsnok: Valóban a bizottsági ülésen tárgyalták a teljes anyagot, rendelkezésükre állt minden információ. A nyomtatás vagy szkennelés során csúszhatott be a hiba. Az anyagot pótolni szükséges annak tárgyalásáig. Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés pótolható és tárgyalható teljes információs háttér mellett. Miklós Attila képviselő fenntartja javaslatát? Miklós Attila képviselő /Mikrofonon kívül./: Amennyiben az előterjesztés kiosztásra kerül, eláll módosító javaslatától. Szarvas Péter polgármester: A pótlás megtörténik. Szavazást rendelt a napirendről. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. Tárgy:
Napirend elfogadása
A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 222/2016. (IV. 28.) közgy.
6 HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2016. április 28-ai ülésének napirendjét a következők szerint fogadja el:
NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető
2.)
A „Békéscsabai Hűségdíj” kitüntetés adományozása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila bizottsági elnök
3.)
A „Békéscsaba Egészségügyéért” kitüntetés adományozása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila bizottsági elnök
4.)
A Békéscsaba Kiváló Pedagógusa kitüntetés adományozása Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester
Nyilvános ülés: 1.)
A Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közbiztonságának 2015. évi helyzetéről, valamint a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
2.)
Oktatási, közművelődési és sport területet érintő ügyek: 1.
A KLIK által fenntartott Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői beosztására benyújtott pályázat véleményezése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
2.
A KLIK által fenntartott Gerlai Általános Iskola intézményvezetői beosztására benyújtott pályázat véleményezése Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
3.
Döntés a 2016/2017-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Előterjesztő: Bíró Csaba bizottsági elnök
7
4.
A Balassi Közalapítvány kiemelt előadó-művészeti szervezetté történő minősítése, a Közalapítvány alapító okiratának módosítása és 2015. évi beszámolójának elfogadása Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
3.)
A 2015. évre vonatkozó összefoglaló ellenőrzési jelentés Előkészítő: Ellenőrzési Csoport Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
4.)
Pénzügyi és költségvetési területet érintő ügyek:
5.)
1.
A 2015. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása Előkészítő: Dr. Bacsa Vendel jegyző Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester Dr. Bacsa Vendel jegyző
2.
Tájékoztató a 2015. évben behajthatatlanná vált követelésekről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
Vagyoni területet érintő ügyek, pályázatok: 1.
A Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club jelzálog-bejegyzés iránti kérelme Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
2.
Tulajdonosi hozzájárulás a Békéscsaba, 4-es Honvéd utca 1. ingatlanrészen és a Békéscsaba, Nádas soron található ingatlanokon tervezett sport célú beruházáshoz (Békéscsaba 1912 Előre SE kérelme) Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
3.
A Békés Airport Kft.-vel kapcsolatos elszámolások Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
4.
A Békéscsaba, Bankó A. u. 44. szám alatti ingatlan hasznosítása és támogatás nyújtása az Egyensúly AE Egyesület részére Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Wittmann László osztályvezető
8 5.
A 6147/19 hrsz.-ú, az Északi Ipartelepen található ingatlan visszavásárlása és a hozzá kapcsolódó kötbérigény érvényesítése beépítési kötelezettség elmulasztása miatt Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
6.
A Békéscsaba, Kinizsi u. 11. szám alatt található ingatlanokra vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatos döntés Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
7.
A Békéscsaba, Csaba közben található ingatlanra vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatos döntés Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
8.
A Békéscsaba 1912 Előre Sportegyesület által a Kórház utcai sportlétesítményben megvalósítandó sportcélú infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala és a szükséges hozzájárulások megadása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
9.
Pályázat benyújtása óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatására Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
10.
ITP Értékelő Munkacsoport összetételének módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
13.
Tájékoztatás az „Öveges program” című pályázati kiírásban megvalósított „Tudomány- „Természetesesen”- a Belvárban!” című projekttel kapcsolatban Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Kiss Tibor alpolgármester
14.
A Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosítása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
15.
TOP 6.3.6-15 „Csapadék- és belvízhálózat fejlesztése a Kastélyszőlők és a Keleti Kertek városrészben” projekt előkészítésének finanszírozása Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
16.
Együttműködési megállapodás megkötése - MLSZ Országos Pályaépítési Program keretében - kisméretű műfüves labdarúgópályák megépítésére Előkészítő: Stratégiai - Fejlesztési Osztály
9 Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
6.)
17.
Pályázat benyújtása „A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” tárgyú pályázati felhívásra (A pályázati felhívás kódszáma: TOP-6.9.1-15.) Előkészítő: Békéscsabai Városfejlesztési Kft. Előterjesztő: Dr. Sódar Anita cégvezető
18.
Pályázat benyújtása „Az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására (szemléletformálási programok)” tárgyú pályázati felhívásra (A pályázat kódszáma: KEHOP5.4.1.) Előkészítő: Békéscsabai Városfejlesztési Kft. Előterjesztő: Dr. Sódar Anita cégvezető
19.
Döntés a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések megvalósítására irányuló helyi akciócsoportban történő részvételről Előkészítő: Békéscsabai Városfejlesztési Kft. Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester
20.
A 2014-2017. évi vállalkozásfejlesztési támogatási program módosítása (startup vállalkozások támogatása) Előkészítő: Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága Előterjesztő: Kozma János vezérigazgató
Szociális területet érintő ügyek: 1.
A „Békéscsaba hazavár!” felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) rendelet módosítása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Bacsa Vendel jegyző
2.
A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály, Előterjesztő: Dr. Bacsa Vendel jegyző
3.
Az 5600 Békéscsaba, Orosházi út 94-96. szám alatti ingatlan emeleti részének bérlakásként történő hasznosítására vonatkozó javaslat Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok
4.
A Békéscsaba Megyei Jogú Városban területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok vagy az általuk működtetett egészségügyi szolgáltató tulajdonában lévő háziorvosi rendelők támogatási rendjéről szóló program Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok
10 7.)
8.)
Városüzemeltetési ügyek: 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén városüzemeltetési feladatok ellátása Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
2.
Tájékoztatás a DAREH taggyűlésén elhangzottakról Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester
3.
Tájékoztató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
Beszámolók átruházott hatáskörben hozott döntésekről: 1.
Beszámoló a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 2015. évben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Bíró Csaba bizottsági elnök
2.
Beszámoló a Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Előterjesztő: Kutyej Pál bizottsági elnök
3.
Beszámoló a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök
4.
Beszámoló a Szociális és Egészségügyi Bizottság 2015. évben átruházott hatáskörében hozott döntéseiről Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila bizottsági elnök
5.
Beszámoló a Lakásügyi Bizottság 2015. évben átruházott hatáskörében hozott döntéseiről Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály Előterjesztő: Dr. Csicsely Ilona bizottsági elnök
6.
Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előkészítő: A Polgármesteri Hivatal valamennyi szervezeti egysége Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
7.
Beszámoló az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály
11 Előterjesztő: Tímár Ella bizottsági elnök 8.
Beszámoló a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Miklós Attila bizottsági elnök
9.
Beszámoló a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 2015. évi működéséről Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Ferenczi Attila, a részönkormányzat vezetője
10.
Beszámoló a Jaminai Településrészi Önkormányzat 2015. évi működéséről Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Dr. Csicsely Ilona, a részönkormányzat vezetője
11.
Beszámoló az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat 2015. évi működéséről Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Bíró János, a részönkormányzat vezetője
9.)
A tervezett térfigyelőkamera-rendszer bővítés célterületeinek kijelölése Előkészítő: Közigazgatási Osztály Stratégiai - Fejlesztési Osztály Városüzemeltetési Osztály Előterjesztő: Szarvas Péter polgármester
10.)
Polgármesteri Hivatal létszámának növelése Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Személyzeti Csoport Előterjesztő: Dr. Bacsa Vendel jegyző
11.)
A vadászterületek földtulajdonosi közösségi gyűléseivel kapcsolatos döntés Előkészítő: Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester
12.)
BEJELENTÉSEK
Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. április 28.
Szarvas Péter polgármester: 10 óra 47 perckor zárt ülést rendelt. Zárt ülés
12 Napirend előtt Szarvas Péter polgármester: Szeretne a jelenlévők számára tájékoztatást adni arról, hogy a Modern Városok Program keretében két nappal ezelőtt a miniszterelnök úrral aláírt megállapodás előkészítésének körülményei miként alakultak. A program egy évvel ezelőtt indult el, miniszterelnök úr a kormány nevében nyilvánossá tette, hogy a megyei jogú városokat egyenként keresi fel. A kormányzat minden olyan fejlesztési javaslatot támogat, amely összefügg törekvéseivel és forrás is biztosítható. Békéscsaba a látogatásnak 16. helyszíne volt. A kormányzati kommunikációból jól látható, hogy minden megyei jogú városba szeretnének ellátogatni. A felkészülés a szerződés aláírására közel egy éve elkezdődött. Írásbeli kérdésekkel és arra kapott válaszokkal, illetve szóbeli konzultációkkal igyekeztek arra törekedni, hogy minél szélesebb körű projektjavaslat csomag kerüljön az előzetes egyeztetésekre, és majd a kedden sorra került miniszterelnök úrral lebonyolított tárgyalásra. Köszönetét fejezte ki azon személyek felé, akik javaslattétellel segítették az előkészületi munkát. Szóban és írásban legtöbbet természetesen a Fidesz frakcióval egyeztetett, de valamennyi képviselővel eszmecserét folytatott az elmúlt egy évben arról, hogy mik lehetnek a helyes és fontos fejlesztési projektek Békéscsaba jövője szempontjából. Megköszönte valamennyi munkatárs közreműködését a projektjavaslatok összeállításában. Az egyeztetésen a kormányzat oldaláról Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János miniszter és Nagy János államtitkár, valamint Vantara Gyula országgyűlési képviselő, Hanó Miklós, Kiss Tibor és Nagy Ferenc alpolgármesterek és személye vett részt. A hivatal felkészültségét, a projektek elővezetését és alátámasztottságát semmilyen kritika nem érte. Az elmúlt egy évben igyekezett számos olyan városvezetővel konzultálni, ahol már járt, és ahol még nem járt a delegáció. A találkozót megelőzően a miniszterelnökséggel voltak előzetes egyeztetések, ahol egyrészt kaptak arra javaslatot, hogy hogyan és milyen korrekciót végezzenek el az előkészítő anyagban. Kaptak arra észrevételeket, hogy melyek élvezhetnek várhatóan majd prioritást. A három fő prioritási elv – Békéscsaba elérhetőségének fokozása, megerősítése, Békéscsaba ipar- és gazdaságfejlesztése, illetve a békéscsabai lakosok számára az életminőség javítása megjelent a megállapodásban. A megállapodás másolatát a tegnapi nap folyamán minden képviselő és osztályvezető számára megküldte. Miklós Attila képviselő felvetésére elmondaná, hogy a megállapodásban a célok megjelölése szerepel, azok végrehajtása során számos részletkérdés még tisztázásra vár. Nagyon komoly munka vár az önkormányzatra, a polgármesteri hivatalra, hogy valóra váltsák a lehetőségeket. Orbán Viktor miniszterelnök szavaival élve, Békéscsaba lehetőséghez jut azzal, hogyha élni tud, egész biztos, hogy a város egészét, sőt az egész Közép-békési centrum fejlődését, előrelépését fogja szolgálni. A megállapodás végrehajtása során ahogy eddig is, együtt kell működni, gondolkodni, közösen kell a legjobb módszertani, pénzügyi, szervezési és műszaki kérdéseket kitalálni. Hiszen pl. ha a megállapodás 8. pontjára gondolnak, amelyben egy komplex energetikai program szerepel, a jövőben kell, hogy eldőljön, hogy pontosan a város számára melyek azok az előnyök, amelyeket a kormányzat pénzügyi segítséggel vagy egyéb forrással támogatni tud. Egy rövid prezentáció segítségével szeretné bemutatni, hogy a miniszterelnöki tájékoztatón melyek voltak azok az elemek, amelyek bekerültek a megállapodásba. Minden Békéscsaba jövőjével foglakozó elemezés, gondolkodás az M44-es út megépítésével foglalkozott, amely a város fejlődését, beruházást ösztönző kulcsprojektjeit, munkahelyteremtést és megtartó képesség növelést tud támogatni. Egyértelmű volt a miniszterelnök úr azon kijelentése, hogy az M44-es út meg fog épülni. Az ütemezés nagyjából ismert, a Tisza és a Kondoros közötti, közel 70 km-es szakasz épül meg először, a Tisza és az M5-ös, valamint a BékéscsabaKondoros közötti szakasz, egy későbbi ütemben fog megvalósulni. A még el nem fogadott, de benyújtott 2017-es állami költségvetésben a tervek szerint több mint 178 milliárd forint áll
13 rendelkezésre az M44-es részbeni kivitelezésére. A M47-es kérdéskörét azért vetették fel, hogy elindítsák a gondolkodást kormányzati szinten. Békéscsabát ki kell nyitni É-D-i irányba is. A Debrecen-Szeged közötti kétszer kétsávos M47-es út megépítését, hosszasan taglalva hátrányát és előnyeit is felvetették. A miniszter említést tett erről a szakaszról is, ami azt jelenti, hogy akceptálta és önmagában befogadta a gondolatot. Az M47-esnek nincs végleges nyomvonala, a hivatalos állami szervek ezt követően fognak a tervekkel foglalkozni, de fontosnak tartotta megemlíteni. A Fürjesi elkerülő út, amelyet Hanó Miklós alpolgármester úr többször is szorgalmazott, személye is akceptált. A Csanádapácai utat kapcsolja össze az M44-essel, át a jelenlegi M47-esen. A megállapodásból konkrétan nem olvasható ki, de elhangzott az erre vonatkozó ígéret, ennek érvényesítését az elkövetkezendőkben jogosan meg fogják tenni. Ennek előnye, hogy Dél-Békésből a város felé és a városon túlra közlekedő terményszállító járművek kikerüljék a várost. A reptér fejlesztésének ügyét Vantara Gyula a megye fejlesztési biztosa karolta fel, amit mindannyian fontosnak tartanak. Lázár János miniszter hathatós segítségével tudták azt elérni, hogy a kormányfő közel 4 milliárd forint fejlesztési támogatásra tett ígéretet. A fejlesztés műszaki tartalma alapvetően a pálya meghosszabbítása, a biztonságos le- és felszállást segítő műszaki rendszer kiépítése, hangárok építése. Sokszor meditáltak azon, hogy az üzemeltető céget érdemes-e, kell-e támogatni, ugyanis a reptér többségi tulajdonban jelenleg is az államé. Az anyagban megjelent összegek keretszámok, amelyek azt jelentik, hogy az adott célra a város annyit el tud költeni. A fejlesztési ígéret azt jelenti, hogy érdemes és fontos nyilván takarékos és jó megoldásokkal a reptér működését segíteni. A tárgyalás fontos pontja volt az a tény, hogy Békéscsaba jelenleg nem rendelkezik ipari művelési ágú területből annyival, mint amennyi fontos lenne a továbblépés szempontjából. Arra kaptak ígéretet, hogy ezt a hiányosságot a kormányzat alapvetően két módon tudja orvosolni, vagy pénzügyi támogatással ipari telkeket vásárol, vagy pedig földcserével biztosít a város számára olyan ipari vagy jelenleg nem ipari művelési ágú területeket, amely később iparfejlesztés alapjául szolgálhat. A fejlesztéshez is fog a kormányzat segítséget nyújtani. A lehetséges területek között a reptér is benne van, az elkerülő út, Kétegyházi út melletti földek, az Almáskert kinyitása jöhet szóba. A kormányzat a várostól vár javaslatot a tekintetben, hogy mely területen képzeli el az ipari területek bővítését. Békés megyében vannak koncentráltan, a legnagyobb arányban 30 aranykorona feletti termőföldek, azonban messze vannak a hűtőipari feldolgozók. Az aránytalanságot bemutatták, és ennek következményeképpen állt elő az a kedvező helyzet, hogy a „Az ország éléskamrája” program keretében hűtőház, paradicsomsűrítmény- és zöldségszárító üzem megépítéséhez, újraindításához a kormányzat az EU-s jogszabályok figyelembevételével minden segítséget kész megadni. Talán ez az az elem, amely a legtöbb feladatot, energiát fogja igényelni, mivel hitelezőkre, EU-s támogatásra és termelői háttérre is szükség van. A hazai termékek kereskedelmi terének kialakításához 5,2 milliárd forint lett megjelölve. A miniszterelnök szóvá tette, hogy egy kereskedelmi tér kialakításában mi kerül 5,2 milliárd forintba? Építési engedélyes terv még nem áll rendelkezésre, de tudvalevő, hogy az Illésházi-Trefort utca – Piac-köz és a Szabó Dezső utca által határolt terület teljes egészében a város tulajdona, lehet rá tervezni. A mostani állapotokhoz képest egy modern, nagyméretű, kényelmes hazai termékek vásárterét lehet kialakítani, amelynek elemeiről még nincs döntés, egy kétszintes, parkolóhelyekkel kialakított vásártér centrum létrehozása lehetséges. Fontos egy generális nagy rehabilitáció. Az a kérés Békéscsaba önkormányzata felé, hogy egy kiváló projekt legyen, egy-két tulajdonságát tekintve az országban egyedülálló legyen, amely mintát képezhet más önkormányzatok számára.
14 Szükség van energiatermelés, villamos- és gázenergia csökkentést célzó projektekre, amihez saját erő az elkövetkezendő időszakban nem áll rendelkezésre. A kormányzat segítsége nélkül nem tudnak megoldást találni. Arra kaptak ígéretet, ami meg is jelent a megállapodásban, hogy energiatakarékosságot jelentő megoldásokkal, amiben energiatermelés és takarékos energiafogyasztás szerepel, szeretnének segítséget nyújtani. A tárgyalás alapját képező csomag tartalmazta az elektromos autóbusz hálózat bevezetését, geotermikus fűtőrendszer kiépítését, a napelemes energiatermelés lehetőségét. Bízik abban, hogy a legtöbb elemet támogatni fogják. Egyetértettek abban, hogy a középiskolai nyomdászképzés korszerűbbé tételéhez kiváló hátterű országos jelentőségű nyomdaipari tudás- és képzőközpont szükséges, amely kapcsán már elég komoly előrelépések történtek eddig is Békéscsabán, amihez az 1,4 milliárd forintos támogatást minden bizonnyal megkapja a város. A miniszterelnök kifejtette, hogy Békéscsaba városához leginkább gazdaságfejlesztés kérdéskörében az élelmiszer-feldolgozó iparon kívül a gépipari és nyomdaipari hagyományok és a sikeres jövőkép tartozik. Ennek az elemnek a végrehajtása során kevés hátráltató tényező mutatkozik, hiszen a kialakításhoz a város rendelkezik megfelelő ingatlannal, megvan az oktatási intézmény, a gyártó cég. Egy modern technika vívmányait is alapul vevő olyan oktató- és képző központ jöhet létre, amely az évente 30 gyereket kibocsátó oktatási intézmény ékköve lehet a jövőben. Sport, egészség témakörében átütő sikert értek el. Konkrét ígéret van egy új sportcsarnok létrehozására, amely a termi sportágak kapcsán akár bajnokok liga mérkőzések megrendezésére is alkalmas. A sportok háza kifejezés pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi sportcsarnok belső megújítását is támogatja a kormányzat. Az épületen belüli kiszolgáló infrastruktúra felújítása - öltözők, szobahelyiségek, edzőtermek -. Itt jegyezné meg Fülöp Csaba képviselő felvetését, miszerint az NKSE a társasági adóból szeretne felújítást eszközölni, fontos, és természetesen támogatják. Előírás, hogy minden megyei jogú városnak 50 méteres fedett versenyuszodával kell rendelkeznie. E mellett még gyakorlómedence megépítésére is kaptak ígéretet. A röplabda csapat tartós és kimagasló sikereinek elismeréseképpen a szövetség elnökének kezdeményezésére a BRSE által felügyelt röplabda akadémia létrehozását elfogadta a kormányzat. Tekintettel arra is, hogy a magyar női válogatott keretben 4 békéscsabai szerepel, ez is szerepet játszhatott abban, hogy a röplabda akadémia kialakításának egyik helyszíne Békéscsaba lesz. Az egyszeri tárgyi feltételeket a kormányzat biztosítani fogja. Az első öt éves működéshez is igényeltek összeget, ennek kapcsán még lesznek egyeztetések. A turisztika és kultúra kapcsán tetten érhető a megállapodásban a Munkácsy-negyed támogatása. A miniszterelnök megkérdezte, hogy milyen Munkácsy relikvia, hagyaték van a városban a képeken kívül? Több mint 400 Munkácsy Mihályhoz köthető tárggyal rendelkezik Békéscsaba. Ez volt az a pont, ahol azonosulni tudott a kormányfő az elgondolással. Alapvetően egy hírnévépítésre kell majd a programelemet felhasználni, amihez a kormányzat megfelelő intézménye segítséget biztosít. Míg Pécset a Zsolnay-negyedhez kötik, addig azt szeretnénk, hogy Békéscsabát a Munkácsy-negyed is tegye híressé. Turisztikához kapcsolódó kerékpárúthálózat-fejlesztés kapcsán nincs konkrétum a megállapodásban, azonban a kormányzat turisztikai kerékpárút bővítéshez forrást biztosít. A Wenckheim kastélyok vagy kastély romok összekötését szeretnék kerékpárúttal megtenni. Ez volt az az elem, ami konkrét ötletként elnyerte a kormányfő és a miniszter támogatását. CsabaPark II. projektelem kapcsán elhangzottak a működéssel kapcsolatos számadatok, továbbá, hogy mely fejlesztési elemeket tartják fontosnak. A megállapodásba bekerült a park továbbfejlesztése. A zöldfolyosó elem sorsa a tárgyaláson dőlt el, amelynek kapcsán nincs kifejezett megállapodás annak
15 létrehozására, de a miniszterelnök kiemelte, amely alapot adhat a tervezésre. Az Élővízcsatorna közel 40 kilométeres szakaszának revitalizációjáról, egy ökoturisztikai és kulturális fejlesztésről van szó, amelyben meder- és part rehabilitáció is szerepelhet. A miniszterelnök javasolta, hogy ne csak fizikai erővel mozgatott csónak, kenu, kajak turizmusfejlesztéshez legyen alkalmas a 40 kilométeres szakasz, hanem elektromos meghajtású kishajók közlekedésére is. Az épület rehabilitációk kapcsán a színház rekonstrukciójával kapcsolatos gondolkodásra nyitott a kormányzat. Azt is elfogadták, hogy a gyenge műszaki állapotú hajléktalanszálló újjáépítése is legyen a további tárgyalások része. Az utóbbi esetében az előzetes számítások szerint 400-450 millió forrásigény jelentkezik. A színház rekonstrukciójával kapcsolatban 7-8 önálló modulból álló fejlesztési terv került kidolgozásra. Alapvetően a tetőszerkezet felújítása, az Ibsen-udvar lefedését és nyithatóságát biztosító műszaki megoldás kiépítése, öltöző infrastruktúra, színpadtechnikai megújítás a cél. A megállapodás aláírását követően kormányhatározat születik, amely határozat az eddigi tapasztalatok szerint a felsorolt megfogalmazásokat fogja tartalmazni. A kormányzat részéről valamennyi programelemhez felelősök lesznek kijelölve. Az önkormányzat részéről mind a 8 pontba sorolt, de összesen 11 önálló programelem művelését meg kell kezdeni felelősök, munkacsoport megbízással, határidő meghatározással. Meglátása szerint jó megállapodást írtak alá a kormányfővel, és mindazon három fő szempont támogatva van, amelyek Békéscsaba fejlődése szempontjából elsődlegesek, Békéscsaba közúti és légi elérhetőségének fejlődése, munkahelyteremtések, iparfejlesztési elképzelések, illetve a városiasodást, az életminőség javítását célzó fejlesztések nagymértékben komoly forrás biztosításával lesznek majd az elkövetkezendőkben a megállapodás alapján végrehajtva. Még egyszer megköszönte valamennyi képviselő és munkatárs segítő támogatását. Nem volt egyszerű a megállapodás aláírása, de a végrehajtása sokkal nehezebb lesz. Kérte a támogatást. Hanó Miklós alpolgármester: Megköszönte a miniszterelnöknek és magának a MVP programnak azt a lehetőséget, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött javaslatok forrásbiztosítás mellett az anyagba beépülhettek. A miniszterelnök kifejtette, hogy Békéscsaba az elmúlt 5 évben nagy fejlődésen ment keresztül, 65 milliárd forint épült be a városba, továbbá a kötvények esetében is az állam átvállalta a fejlesztések önerejét képező kötvényfelvásárlás további törlesztését. Olyan támogatási lehetőséghez jut a város, amire nem lehet pályázni, vagy csak részleges forrást biztosítanak. Hazai önerős forrásból megvalósulhatnak az elképzelt fejlesztések. Évtizedek óta problémát jelent a 44-es út minősége, kétszer két sávos fejlesztése, azonban a megvalósulás az idei évben elindul, első ütemben megépül a Tiszakürt és Kondoros közti szakasz, amely öt települést kikerül, ezáltal időt lehet nyerni. Második ütemben a KondorosBékéscsaba szakasz valósul meg. Külön leágazást kértek a régi 44-es útra, a 47-es és a Fürjesi utat összekötve megvalósul egy déli elkerülő út, aminek az a lényege, hogy a délről jövő szállító járművek nem jönnek be a városba. A déli elkerülő nem valósulhat meg teljes körben, mivel a Natura 2000-es területekre nem lehet rávezetni. „Reptérfejlesztés.” A reptér a 44-es út mellett helyezkedik el, tehát a közúti közlekedés adott. Mellette vannak olyan területek, amelyek nem magas aranykorona értékűek, és ipari zónává alakíthatóak. A közművek kiépítése a város feladata, de a területek megszerzésében az állam
16 területvásárlással részt vesz. A város körül olyan tartalékföldek helyezkednek el, amelyek viszont magas aranykorona értékűek, de még mindig kárpótlási alapban vannak, ezeket felülvizsgálják. A repülőtér meghosszabbítása arra irányul, hogy középkategóriás gépekkel is le lehessen szállni, és az ipari zónát figyelembe véve gazdasági szempontból is lehet majd a repteret használni, és remélhetőleg a működés valamennyire rentábilissá válik, mert most egyelőre többségi állami tulajdonban van, de ennek ellenére a város tartja fenn éves szinten 18-20 millió forintért. A piac meglátása szerint Közép-Európa legnagyobb piaca lesz. Piaci napon a Szabó Dezső utca végén parkolnak gépjárműveikkel a kilátogatók. Közel kell vinni a vásárlót a piachoz. Olyan piaci szintű központra van szükség, ahol a parkolás is megoldható. A miniszterelnök külön kérése az volt, hogy egy olyan piac jöjjön létre, ami szép is, és a régi hagyományos piaci szokásoknak megfelelő, amely a turisztikát is fellendítheti. A fejlesztések nem csak Békéscsabán teremtenek gazdasági fejlődési lehetőséget, hanem a környező településeknek is. „Hűtőház, paradicsomüzem, zöldségszárító.” Évek óta próbálkoznak, csak forrás nem adódott hozzá. Az Alföld hűtő szövetkezeti csoport – aki korábban is a hűtőház beszállítója volt részt tud venni a termékek előállításában. A piaci feltétel adott, megvan a keresleti oldal, nagyon magas a hozzáadott érték. Az itt élőknek munkahelyet teremt, a hűtőház elindításával lehetséges, hogy 200-250 főt rögtön tud alkalmazni. A miniszterelnök munkacsoport megnevezését kérte, azonban az önkormányzat részvétele biztonsági szempontból fontos. Munkácsy-negyed esetében a kormány támogatná mindazon kezdeményezéseket, amellyel vonzóbbá tennék a térséget. Megemlítették Békéscsaba hírességét Stark Adolf nevét is, akihez a Csaba tónál lévő 2,5 hektáros szőlőültetvény köthető. A CsabaPark esetében olyan fejlesztésekre kaptak forrást, amely pályázatokból nem támogatható. Ilyen pl. a gumírozott futópálya. A zöldfolyosó kimondottan tetszett a miniszterelnöknek, mivel három város összefogását hangsúlyozza. Turisztikában látható, hogy Gyula a fürdők városa, Békéscsaba a gasztronómiáé. Az Élővíz-csatorna területe nagyon szép környezet, hogyha egy kotrás megtörténik, a halállomány is meg tud telepedni. Miklós Attila képviselő: Az, hogy mindenről tovább kell egyeztetni, nagyon szép és jó, csak akkor az egyeztetések valósuljanak is meg. Legyen lehetőségük érveket ütköztetni, elmondani a véleményüket úgy, hogy ne csak a polgármester gyűjtse össze a véleményeket, hanem közösen, együtt tudjanak kitalálni néhány dolgot. Erre kell lehetőséget biztosítani a jövőben. Az, hogy a jóságos királyfi idejön a tarisznyájával és kivesz belőle egy hamuban sült pogácsát, és azt ideadja nekünk, az nagyon jó. 31.6 milliárd forint az, ami számszerűleg elhangzott, a szerződés egy darab számot nem tartalmaz a dátumon kívül. A jövő évi költségvetés 152.8 milliárd forintot tartalmaz Modern Városok Program címén. Ebből nem fog kijönni. Békéscsaba volt a 20. település, ahol látogatást tett a miniszter. Hátra van még a barátinak mondott Salgótarján és Szeged. Viszont az látható, hogy nagy az egyetértés a polgármester és a miniszterelnök között, szinte már úgy érezte néha a sajtótájékoztatón, hogy az valamilyen „visszafogadó buli”, de hát majd a polgármester úr eldönti, hogy hova is szeretne orientálódni. Az meg pénteken egy másik sajtótájékoztatón fog kiderülni, hogy melyik polgármesterekre számít egy másik jobboldali párt. A békéscsabaiaknak az az érdeke, hogy a fejlesztések meg tudjanak valósulni. Az közös érdek, hogy munkahelyteremtésre tudjanak plusz forrásokat bevonni, azonban nagyon nem látja azt, hogy ezek milyen forrásból lesznek. Az M44-es az egyetlen olyan fejlesztés, ami a költségvetésben egyelőre előnyt jelent.
17 Várja azt, hogy a többi ütemezés hogyan alakul. A polgármestertől sokkal több alázatot és egyeztetést vár. Szarvas Péter polgármester: A képviselőhöz képest jóval jelentőségteljesebbnek tartja a megállapodást. Szinte minden békéscsabai érdekét szolgálja. A városon múlik, hogy a végrehajtás során milyen jó és okos megoldásokkal rukkol elő. A kormány kifejezte azt a szándékát, hogy számos működési területen segíteni akarja Békéscsabát is. Igen, mosolyogva állt a sajtótájékoztatón, hiszen 11 olyan programot támogat a kormányzat, amely mindegyike előnyös Békéscsaba számára. És ha ilyen miniszterelnöki, kormányfői ígéret lesz az elkövetkezendő időkben, természetesen újból mosolyogva fog szerződést aláírni, és a sajtó előtt erről nyilatkozni. Személye nem hamuban sült pogácsának nevezné, hanem egy igazi olyan megállapodásnak, amely akár több tízmilliárd forinttal is javíthatja Békéscsaba lehetőségeit és helyzetét. Takács Péter képviselő: Meglátása szerint nem lett volna annak akadálya, hogy a miniszterelnök látogatása előtt pl. egy tájékoztatót tartanak a Mokos-teremben, ahol a képviselők is elmondhatták volna véleményüket. Személyét kicsit meglepte a színház épületének rekonstrukciója, nem emlékszik arra, hogy arról szót ejtettek volna, viszont rendkívüli mértékben sajnálja, hogy a hajléktalanszálló felújítását nem sikerült érvényesíteni. Hanó Miklós alpolgármester /mikrofonon kívül/: A hajléktalanszálló felújítása szerepel a programban. Takács Péter képviselő: Úgy értelmezte a miniszterelnök és a polgármester szavait, hogy nem lett a programba beemelve. Ami pedig a Békéscsabára jutó 31 milliárd forintot illeti, nem tűnik olyan soknak, ha azt vesszük figyelembe, hogy pl. Kecskemét városa csak gazdaságfejlesztési alapra kap 25 milliárd forintot. Akár hogy is nézzük, a kapott összeget rendkívüli mértékben meg kell becsülni, hiszen ezt az összeget a város nem tudta volna kigazdálkodni. Elhangzott, hogy a repülőtér-fejlesztés tekintetében szerepet vállalt az országgyűlési képviselő. Üdvözli a piacfejlesztést, azonban személye is kicsit soknak találja a beruházásra tervezett összeget. Zárójelesen jegyezné meg, hogy a polgármester elődje a 2010. szeptemberi és októberi közgyűlésen beterjesztett egy olyan javaslatot a piac további hasznosítására, amelyben az állt, hogy a város az akkori bérlővel képzeli el a további fejlesztéseket. Az ellenzéken kívül Dr. Ferenczi Attila, Hanó Miklós, Herczeg Tamás, Dr. Csicsely Ilona, Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes és Dr. Kerekes Attila és jómaga kiment a teremből és megfogalmaztak egy olyan határozati javaslatot, aminek eredményeképp a piac visszakerült a város kezelésébe. Ezért beszélhet a közgyűlés jelen esetben a piac fejlesztéséről. Bizonyára a programban szereplő fejlesztések a TOP-pal összefésülésre kerültek. Javasolná, hogy a következő vagy a szeptemberi közgyűlésre a képviselők kapjanak tájékoztatást mozaikszerűen arról, hogy a Modern Városok Programjában és a TOP-ban milyen fejlesztések szerepelnek, összegmegjelöléssel együtt 2019-ig bezárólag. Kérte, hogy időszerűen térjenek vissza minden fejlesztési elemre, akkor, amikor eljön az ideje. Valóban igen sok képviselői javaslat bekerült a programba, külön üdvözli, hogy az Élővíz-csatorna komplex fejlesztése támogatást kap. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Hála Istennek nem álruhában jött a királyfi, hanem nyílt sisakkal. Megragadta a figyelmét a miniszterelnöknek azon mondata, miszerint a reformkor óta ilyen egységes ország építő fejlesztés nem volt. A megyei jogú városok esetében több 10100 milliárd forintos fejlesztés megy végbe. Magyarországot fel kell zárkóztatni az Európai Unióhoz, amit dicséretes dolognak tart. Az M44-es út esetében kiemelné, hogy kizárólag
18 kormányzati forrásból valósul meg. Mindezidáig az útépítésekre, infrastruktúrákra uniós forrásokat lehetett igénybe venni. Hallottak már sokszor sok ígéretet az M44-es kapcsán, legutóbb 2002-ben a Csaba Center előtt Medgyesi Péter szájából. Nem történt semmi, most fog történni valami. Ami számára nagyon kedvező volt, hogy nem kampányidőszakban jött Békéscsabára a miniszterelnök. Az ígéretek mögött valós tartalmat lát. A polgármester szót ejtett arról, hogy a Modern Városok Program egy éve van napirenden. A tervező munkák, gondolkodások, építő jellegű javaslatok évek óta zajlanak. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság például a fürdőfejlesztést több alkalommal tárgyalta. A repülőtér ügyében folyamatosan próbálnak ötletelni. Javaslatára Garzó Ferenc légügyi szakértő szakmai javaslatokat adott a város számára. Arra is kíváncsi lenne, hogy ki volt az, aki engedélyt adott egy halastó építésére a kifutópálya végénél, amely akadályozza a pályahosszabbítást. A későbbiek folyamán a tartalommal való megtöltésre kell helyezni a hangsúlyt. A hűtőház újraindítása ügyében Hanó Miklós alpolgármester 2010. óta számos esetben a parlamenthez fordult. Valóban össze kell hozni azt a közösséget, akivel lehet tárgyalni, újraindítani ezt a fajta munkát. „Energetika.” Két iskolában már fotovoltaikus rendszerű erőmű működik. A tavalyi évben már megvalósult a LED közvilágítás egy része. A Mobilescout-tal szerződést kötött a város energetikai programokra, illetve pályázatot nyújtottak be elektromos autóbusz közlekedtetés tanulmányára a minisztériumhoz. Nagyon örvendetes dolog a megújuló energia és az energia hatékonyság, takarékosságnak a kérdése, ami mindenképpen szorgalmazandó. Évente 180 millió forintot fizet a város közvilágításra, és ugyanennyivel támogatja az autóbuszközlekedést, amit egy korszerűbb megoldással sokkal jobban lehetne kezelni. „Sport.” Személye orvosként, a sportnak, mint egészségmegőrző, betegségmegelőző szerepével is abszolút egyetért. Itt szeretne gratulálni a röplabda csapat 3. bajnoki címéhez, de ha már feltette a polgármester a képüket az oldalára, igazán feltehette volna annak a három atlétának is a képét, akik olimpiai kvótát szereztek Békéscsaba színeiben. Az uszoda kérdésével kapcsolatban célszerű lenne egy nyílt társadalmi vita megtartása. Emlékezete szerint a miniszterelnök a megyei jogú városok esetében fedett uszoda és 50 méteres uszoda meglétét szorgalmazta. Bizottsági ülésen Kiss Tibor alpolgármester javasolta egy 33x22 méteres edzőmedence megépítését, hiszen az Árpád-fürdőbe kilátogató úszni, strandolni vágyókat sokszor akadályozza az a rendszeres sporttevékenység, amitől sem úszni, sem fürödni nem tudnak sokszor, viszont egy ilyen gyakorló medencének a megépítése megoldhatná az ilyen jellegű problémákat. Egy új uszoda fenntartása évente 120 millió forint, ami azt jelenti, hogy ezt az összeget el kell vonni máshonnan, ezért a társadalmi vitát úgy szeretné lefolytatni, hogy megépíthetik-e a lakosság egyetértésével az Árpád-fürdőben a fejlesztést, vagy pedig a sportcsarnok melletti területen egy sportkomplexum keretében építsenek egy új, fedett uszodát, amit főleg sportolók fognak igénybe venni. Információi szerint ezen beruházásokhoz nem jár fenntartási költség, esetleg talán a Röplabda Akadémia működéséhez – frakcióvezetőként nem hívták meg a tárgyalásra, bár a 17-ből 11 képviselőt képviselt volna, ami nem csak egyéni problémája -. Kerékpárutak létrehozásával egyetértenek. Bizottsági ülésen rákérdezett arra, hogy a Kerékpáros-barát Város címre az idei évben a pályázat benyújtásra került-e? Nagy megnyugvással hallotta, hogy a tavalyi évtől eltérően ez évben benyújtásra került.
19
„CsabaPark II.”. Félmegoldás jelenleg a CsabaPark I., amit mindenképpen fel kell fejleszteni, és a betervezett turisztikai attrakciókat meg kell valósítani. Az Élővíz-csatorna környezetének rendbetétele évek óta téma. Azon a képen, amit a polgármester bemutatott, nem volt rajta hajó. Kérdés, hogy a hajó a jelenlegi helyén marad, vagy sem? A miniszterelnök látogatása kapcsán elfelejtődött megemlíteni, hogy 2015 decemberében a kormány úgy döntött, hogy 2 milliárd forint útfejlesztési támogatást biztosít a Modern Városok Program keretének a terhére Békéscsaba számára. A pályáztatás és a kiviteli terv rendelkezésre áll, amely 67 utcát érint, a kivitelezés az idei évben megtörténik. Ennek nyomán szeretné kérni, hogy ami a programból kimaradt, - infrastruktúra fejlesztés, utak építése, lámpahálózat kiépítése – folytassák. Nem csak a TOP keretében, hanem saját erőből próbálják meg az elmaradt részeket megvalósítani. Szükség van a hűtőházra, a paradicsomsűrítmény és szárazzöldség üzemre, munkahelyekre, amely úgy tűnik, hogy a miniszterelnök látogatása kapcsán meg is valósul, de a folytatásnak tényleg közös munkának kell lenni, a fenntartási- és működési költségeket meg kell határozni. A miniszterelnök az ebédhez elhozta az alapanyagokat, répát, húst, zöldséget, hogy mit főznek belőle, rajtuk múlik. Szeretné megköszönni a miniszterelnöknek és a kormánynak a segítséget. Sok vagy kevés, mondta Takács Péter képviselő, személye minden forintnak örül, ami pluszban a várost illeti. Olyan segítség a városnak, amit önerőből évtizedek alatt nem tudott volna megvalósítani. Fülöp Csaba képviselő: Örömteli, hogy Békéscsabára komoly fejlesztési forrás érkezik, hiszen ez egy komoly lehetőséget jelent a város számára. Az említett három fő fejlesztési irányvonallal maga is egyetért. Az infrastruktúra-fejlesztés, ami magában foglalja a város elérhetőségének a javítását, hosszú évek óta fennálló probléma, amely megoldást találhat, valamint szintén nagyon fontos az ipari infrastruktúra-fejlesztés, ami szintén versenyelőnyöket fog jelenteni a jövőben Békéscsaba számára. Iparfejlesztés szintén nagyon lényeges, kiemelve a tradicionális élelmiszeriparnak az újraélesztését, valamint a nyomdaiparnak a jelentőségét, amely szintén a város egyik legrégebbi és gazdaság szempontjából az egyik legfontosabb iparága. Konkrét fejlesztések valósulhatnak meg. A gépipar jelentőségét is kihangsúlyozta a miniszterelnök, ami szintén nagyon fontos. Ami külön üdvözlendő, hogy megjelent a specializáció, élelmiszer-, nyomda- és gépipar, ami azért örömteli, mivel azt tapasztalja, hogy az egész európai gazdasági térben egyre inkább a specializáció lesz a jellemző. Egyes városok és térségek azokra az iparágakra specializálódnak, amelyek valóban az erősségeik, és így még hatványozottabban jelenhetnek majd meg versenyelőnyként a jövőben. „Sport és életminőség”. Szintén nagyon fontos, Békéscsaba egyébként is évek óta kiemelten kezeli ezeket a területeket. Költségvetési forrásokat biztosít erre a célra. Örömmel hallotta, hogy jelentős sportinfrastruktúra fejlesztés lesz Békéscsabán. Ez azért is fontos, hiszen a tavaly elindított infrastruktúra fejlesztési program főképpen javító, állagmegóvó, fejlesztő munkákat tartalmaz, a miniszterelnök viszont új építésű sportcsarnokot ígért, ami nagy löketet adhat a versenysportnak, de szolgálni fogja az utánpótlásképzést, valamint a szabadidős sportot is, ugyanez vonatkozik az újonnan felépítendő uszodára is. Elhangzott az életminőség, a kultúra, a CsabaPark révén egyéb turisztikai lehetőségeknek a javítása, amelyek mind olyan elemek, amelyek fontosak városunk jelene és jövője szempontjából.
20 Szintén lényeges, hogy olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek már több éve érlelődnek. Hűtőház ügyében Hanó Miklós alpolgármester is 2010. óta lobbizik erőteljesen a megvalósítás érdekében, de ki lehetne emelni akár a nyomdaipari képzőközpontnak a megvalósítását is, ahol meg kell említeni Kása Istvánnak a Marzek Kner Kft. igazgatójának a nevét, ugyanis két évvel ezelőtt a „Gyere közénk nyomdásznak” programot indítottak, amely rendkívül komoly eredményekkel járt, rendkívül jó beiskolázási eredményeket produkált a program. Ez a háttérmunka is közrejátszhatott abban, hogy ez a rendkívül fontos programelem is meg tud valósulni. Több éves programok is révbe érhetnek a Modern Városok Programjának a megvalósításával. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Békéscsaba lehetőséget kapott, ezért nagyon fontos az, hogy ezzel a lehetőséggel jól éljenek, jól sáfárkodjanak a 31 milliárd forintos keretösszeggel, hiszen a miniszterelnök szájából is elhangzott, hogy ezt az összeget a városnak kell megtölteni tartalommal. Fontos az, hogy folyamatos legyen a párbeszéd, és együttgondolkodás alakuljon ki a megvalósítás során, hiszen így tudják a legjobb projektelemeket tökéletesre fejleszteni, olyanná tenni, hogy azok a lehető legjobban szolgálják Békéscsaba fejlődését és jövőjét. Talán úgy lehetne legjobban összefoglalni, hogy közös sikerünk a lehetőség, és közös felelősségünk a sikeres megvalósítás. Amennyiben közösen fognak gondolkodni a jövőben, biztos abban, hogy a lehető legtöbbet fogja a város kihozni a Modern Városok Programból, és abból a lehetőségből, amit kap Békéscsaba. Kaposi László képviselő: Az M44-es út megléte egy modern város esetében elengedhetetlen. Személyének is aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogyha a felsorolt beruházásokat elvégzik, a költségvetést mennyire fogja megterhelni, hiszen pl. egy uszoda üzemeltetése komoly feladat. Egyetért az átgondolással. Természetesen minden forintnak örülni kell, főleg, ha a város fejlődését szolgálja. Nem látja a programban annak a lehetőségét, hogy újabb betonutak létesülhessenek, ami egy modern városhoz hozzátartozik. A repülőtér esetében előlegezzék meg a bizalmat. Az ipari park kialakítása jó ötletnek tűnhet, de attól még, hogy lesznek alkalmas területek, az lesz a nagyobb feladat, hogy a termelőüzemeket idecsalogassák. A hűtőházzal kapcsolatban elmondaná, hogy nem érti, hogy hogyan működne. A rendszer akkor lenne tökéletes, ha a beszállítóktól kezdve az eladásig a piacon lévő szereplők hoznák létre, nyilván városi segítséggel. Kiss Tibor alpolgármester: Gratulált az előkészítésben résztvevőknek. A miniszterelnökkel való tárgyalás során pozitív és előremutató gondolatok hangzottak el. Nyomdaipari központ fog épülni Békéscsabán a XXI. század technológiájával. A tegnapi nap folyamán meghallgatták az új intézményvezető jelölteket, amelynek kapcsán Tálas Csaba azt a tájékoztatást adta, hogy amennyiben megépül az intézmény, megegyezés született arról, hogy egy felsőoktatási nyomdászképző tanulói Békéscsabán töltik le gyakorlati óráikat. Üdvözli, hogy a beruházások több mint 25 %-a humán szférában történik. A sport- és kultúra-, CsabaPark-, sportuszoda, sportcsarnokfejlesztésre 10 milliárd forint körüli összeget szánnak, és akkor még nem is beszéltek az ezen felüli összegekről. Miklós Attila képviselő számára elmondaná, hogyha 6 megyei jogú városban nem tett látogatást még a miniszterelnök, akkor Békéscsaba nem lehet a 20. Ez általános iskola negyedik osztály. A 16. város voltunk, utánunk jön Dunaújváros, Győr, Veszprém, Hódmezővásárhely, Szeged és Salgótarján. Személyét is megragadta a jóságos királyfi pogácsája. Vártak számos királyfit, de ekkora pogácsát még nem sütött számukra senki. Üdvözli, hogyha a képviselőnek van egy akkora tarisznyája, amibe ezt a pogácsát bele tudja tenni. Ajánlja, hogy a morzsákat is próbálja meg örömmel felcsipegetni, aminek mindannyian örülnek. Minden egyes forintnak örülni kell, azonban a képviselőnek nem nagyon lehet örömet okozni, ami a saját bajuk. Reagálna a frakcióvezető és frakciótárs hozzászólására. A miniszterelnök a sajtótájékoztatójában
21 elmondta, hogy kormányhatározat van arról, hogy minden megyei jogú városban sportuszoda épüljön, amely 50 méter hosszú és 10 pályából áll, és hozzá kell, hogy csatlakozzon egy tanmedence is. A strandon lévő medence 50 méteres és 8 pályás. Akkor amikor a sportuszoda mellett kardoskodik, belátva azt, hogy a működtetését nagyon jól ki kell találni, továbbá belátva azt is, hogy nagyon energiatakarékos kell, hogy legyen, azt is figyelembe kell venni, hogy 450 igazolt sportolónak adnak új lehetőséget, és 1400 óvodás vízhez szoktatását végzik program keretében. Reményei szerint senki nem fog az ellen érvelni, hogy az uszoda megépüljön. Kezdeményezte a vízilabda- és az úszó egyesület vezetőivel történő egyeztetést. Fülöp Csaba képviselő a jó döntések mellett „megemeli a kalapját”. Köszöni, hogy van olyan ellenzéki képviselői is, aki így áll a beruházásokhoz, továbbá azt is, hogy megtisztelték a miniszterelnököt és az önkormányzatot a sajtótájékoztatón való részvétellel. Nagy Ferenc alpolgármester: Pogácsa ügyben szeretne hozzászólni, érzékeltetni szeretné annak méretét. Békéscsaba költségvetése 2016. évben 16,9 milliárd forint, amelynek 1/3-át, nagyjából 5-6 milliárd forintot fejlesztésre fordítanak. Ebből következik, hogy a kapott 30 milliárd forint 5-6 évre szóló fejlesztési összeget jelent. A TOP kapcsán az Európai Uniós ciklusra, 4-5 évre, 13,4 milliárd forint jut a városra. Nagyon meg kell becsülni a juttatást, hiszen pályázatok útján ezen feladatokra nem lehet forrást biztosítani. Most van arra esély, hogy új sportcsarnok- és versenyuszoda épüljön, a repülőtér és a CsabaPark fejlődjön. Nem kérdés, hogy felmerülnek majd működtetési problémák, azonban gazdaságfejlesztési programról beszélünk, a gazdaságnak fejlődnie kell, ezáltal erősödik az eltartó- és fenntartóképesség, a helyi adóbevétel. Évek óta elképzelés a geotermikus energia hasznosítása, amelyre szintén most mód van. Szeretné, ha a pogácsából az unokáink is profitálhatnának. Szarvas Péter polgármester: A város komplex energetikai programja kapcsán Lázár János miniszter elmondta, hogy egy komoly innovatív elgondolásról van szó, ezért is került be a programcsomagba. A uszoda- és sportcsarnoképítés, a CsabaPark bővítése gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó beruházások. Szinte minden egyes befektetői érdeklődés, azon túl, hogy kitérnek arra, hogy milyen a telek, a közlekedés, mennyi a helyi adó, a város által kínált szolgáltatások minőségét és mennyiségét leellenőrzik, elemzik. A fejlesztések szolgálják azt, hogy az a kép, amit magunkról nyújtunk, egyre színvonalasabb, európaibb lesz, és olyan kínálatot tudnak az itt élőknek és a később hozzánk költözőknek nyújtani, ami sokkal vonzóbb lesz a jelenlegi állapotnál. Ehhez ígért és várhatóan fog is segítséget adni a kormány. Hanó Miklós alpolgármester: Reagálna Kaposi László és Miklós Attila felvetésére. Személye akkor is a testületben ült, amikor MSZP-s, SZDSZ-es kormány volt hatalmon, de egy miniszterelnök sem tisztelte meg látogatásával Békéscsabát. A kormány általi juttatást az EUs támogatásokon felül kapja a város. A földes utcákkal kapcsolatban elmondaná, hogy meglepődve vették tudomásul, hogy közel 20 % földes utca van a városban. Egyrészt a csatornázás miatt, másrészt a felújítások és tervezések miatt. A hűtőházzal kapcsolatban már szót ejtett arról, hogy az Alföld Hűtőipari Szövetkezet, valamint az önkormányzat együttműködésével indítanák be az üzemet. A csődbe ment Gyulai Húskombinátot önkormányzaton keresztül elkezdték újra üzemeltetni egy Kft-vel, 5 milliárd forintos árbevétel mellett 500 millió forint nyereséget hozott az önkormányzat számára, miközben munkahelyeket is teremtett. A megtermelt értékek után fizetendő helyi adóbevétel újabb forrást fog generálni.
22 Kocziha Tünde képviselő: Megköszönte az előkészítésben résztvevő munkatársak munkáját. Egy nagyon komoly és kemény előkészítő munka előzte meg a miniszterelnök látogatását. Békéscsaba számára egy nagyon pozitív miniszterelnöki sajtótájékoztató hangzott el. Bebizonyosodott annak a tévhitnek, és a kampányban olyan sokszor suttogó propagandaként vagy éppen nyíltan hangoztatott riogatásnak a cáfolata, miszerint ha nem kormánypárti a polgármester, akkor nem fog jönni pénz Békéscsabára. A kormánypárti képviselők abszolút pozitív és elismerő felszólalásait mérlegelve egyértelműen megdőlt ez a nézőpont. A város polgármesterét a kormány elfogadta, egy egyenrangú tárgyalópartnerként kezelte, és elismerte az eddigi munkáját. Békéscsaba jó úton jár, és semmilyen aggodalomra nem ad okot sem az eddigi kampányban hangoztatott gondolatok, akár az esetleges megszólalások. A továbbiakban is bízik a polgármesterben, és abban, hogy az érdekérvényesítés folytatódni fog a jövőben is. Miklós Attila képviselő: Elnézést kér, a 16. városba érkezett a miniszterelnök. 16 megyei jogú város, amelyből az egyiknek 31,6 milliárd forintot ígért a kormány, és a teljes jövő évi költségvetésünkben 158,2 milliárd forint szerepel. Vajon mennyi jut Békéscsabának? Lehet, hogy nem a pogácsa kicsi, csak a szájuk nagy, de egyelőre, ahogy Dr. Ferenczi Attila tanácsnok elmondta, a leves készítéséhez egyelőre csak a kőleves mintája az, ami jelen pillanatban van. A látogatástól annyit várt, hogy a munkahelyteremtéshez, az elérhetőség javításához minden állami segítséget megkap a város. Kövezzék meg, de hosszú távra ezzel a kormánnyal nem szeretne elköteleződni. Azt szeretné, hogy a miniszterelnök legközelebb turistaként jöjjön Békéscsabára. Szarvas Péter polgármester: Meglátása szerint az ilyen jellegű gondolatnak máshol van a helye. A miniszterelnök időt, energiát áldozva látogatott városunkba, ezáltal elismerve az itt folyó munkát. 11 programot támogatva több tízmilliárd forint állami forrást biztosít Békéscsaba számára. A jövő évben a magyar költségvetésből 158 milliárd forintot fordítanak a Modern Város Programra. Abban bízik, hogy az említett összegből már a békéscsabai fejlesztések egy részére is lesz forrás. Arra törekednek, hogy a legjobb tervek készüljenek. Fülöp Csaba képviselő: A sportcsarnokfejlesztés esetében mindenképpen szükséges összhangban lenni a jövőbeni tervekkel, beruházásokkal. A holnapi nap folyamán beadandó NKSE pályázatot is már annak szellemében állították össze, hogy elsődleges olyan elemek kerüljenek abba bele, amelyeknek a megoldása égető, régóta szükséges, és amely akár rövidtávon is javítani fogja a sportcsarnokot használók és látogatók kiszolgálását. Egyeztettek a VAK Zrt-vel, a Békéscsabai Röplabda SE-vel, és azokat a fejlesztési elemeket igyekeztek megtalálni, amelyek ténylegesen már rövidtávon is szolgálni tudják a sportcsarnokot használók érdekeit. A következő fejlesztések során maximálisan figyelembe fogják venni az új csarnok építését, valamint a régi felújítását. Kaposi László képviselő: Nem szeretné, ha visszajutnának a rendszerváltás előtti állapotokhoz. A Barneválnál minden gazdasági igazgató, igazgatóhelyettes és vezető beszállító volt. A cég állami kézben, a beszállítók magánemberek voltak. Szemmel láthatóan jól ment a sorsuk, gazdagodtak, később belőlük lettek a nagygazdák, miközben a Barneválnál megszűnt a nyereség, és leamortizálódott. Nem szeretne arra a pontra jutni, hogy a városnak minden évben meg kelljen finanszírozni 40-50-100 millióval egy céget a lakosság pénzéből. Kiss Tibor alpolgármester: Az új sportcsarnok megépülésével az infrastruktúra feszítésen is tudnak enyhíteni, ami a tornatermeknek a nem meglétét illeti. Az adott terület környékén több iskola is van, a Zwack, a Trefort, és az Iskolacentrumban lévő iskolák is igénybe vehetik a
23 régi sportcsarnokot tornaterem gyanánt. Ez is volt az egyik fontos érv, ami miatt rábólintottak az új sportcsarnok megépítésére, a másik érv az, hogy szükség is van rá. Miklós Attila képviselő felszólalására reagálva elmondaná, hogy szereti mikor valaki ilyen meseszerűen ébred fel. Királyfi, kőleves, pogácsa. Az is nagyon megtisztelő, hogy a képviselő megosztja álmait, vágyait a testülettel. Nagyon szeretné, ha nem mindet osztaná meg. Álmodjon nagyokat, reméli, hogy álmai között tud még egy kicsit válogatni. Herczeg Tamás tanácsnok: Valóban célszerű lesz a mostanihoz képest egy picit részletesebb számbavétele annak, hogy milyen fejlesztések történhetnek a városban. A polgármester 11 jelentős fejlesztést említett, személye azonban jóval többet számolt. A hűtőház, a paradicsomsűrítmény-készítő üzem, a zöldségszárító, a CsabaPark, a sportcsarnok, a nyomdaipari képző centrum, az Élővíz-csatorna, a piac, a repülőtér, a Munkácsy-negyed, az Ipari park bővítés, az uszoda, önmagában 12 nagyprojekt, hogyha a színház felújítását, a hajléktalanszálló átalakítását, az energetikai fejlesztéseket, az útépítést sorra veszik, 15 olyan nagy volumenű beruházásról van szó, amely egy emberöltő során nem valósul meg. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: A miniszterelnök egy olyan városba jött el, ahol 12 egyéni körzetből 10 fideszes képviselőt választottak meg, egyet pedig listáról. Mégis nem öncélúak a hozzászólások. Miklós Attila képviselő olyan hozzászólásokat tesz, ami vallják meg, a lakosság egy részét érdekli, kíváncsiak arra, hogy a beruházások mikor valósulnak meg. Amikor megépül egy autópálya, legalább fél-egy év szükséges ahhoz, hogy a tudatba beépüljön, a dolog beinduljon. Opauszki Zoltán fejlesztési szakértő véleményét kérte ki a tekintetben, hogy egy ilyen program elindítása mennyi időt vesz igénybe. Két, három év, tehát a jövő évi büdzsére való hivatkozás az nem azt jelenti, hogy 2017-ben a kormány Békéscsabának 31 milliárd forintot biztosít. A programok párhuzamosan, de nem egy időben fognak megvalósulni. Konkrét időpontját csupán az M44-es út 2017-ben megvalósuló 70 kilométeres szakaszának ismerik. Koncepcionálisan szerződések félkész állapotban is vannak, nemhiába szorgalmazták korábban, hogy legyenek tervek, mert abban a pillanatban, amikor forrás mutatkozik, el tudnak vele indulni. Nehogy valaki félreértsen bármit is akkor, amikor a fenntartási költségekről beszélnek, hogy megkérdőjelezik a programnak a célszerűségét. Amennyiben az Árpád-fürdőben – amely a Margit-szigeti uszodával egy időben Magyarország első uszodájaként épült meg – lévő 8 pályás uszodát 10 pályássá alakítják át és a hátsó részen kialakítanak egy fedett 33x22 méteres gyakorló uszodát, a fenntartás szakértők szerint 40 millió forint, míg a sportcsarnok mellett kialakítandóé 120-150 millió. Olyan döntéseket hozzanak, ami később figyelembe veszi a fenntartási költségeket és szükségességeket. Azért javasolta a társadalmi vitát, mert ha a sportcsarnok mellett csak az úszók meg a vízilabdázók veszik igénybe, annak az úgymond közönséglátogatottsága nem fogja elérni azt a nagyságrendet, mint pl. az Árpád-fürdőben. Tény és való, hogy az úszás- és vízilabda edzések zavarják a fürdőbe látogatókat, és ez által nem tudják maradéktalanul a kifizetett belépőjegyükért azt a szolgáltatást kapni, amit vártak, de a fenntartást a város költségvetéséből kell majd kifizetni. Szarvas Péter polgármester: A tanácsnok úrnak teljesen igaza van abban, hogy teljesen egyforma szemlélettel kell valamennyi fejlesztési tervhez állni, azok fenntarthatóságát megtervezni, legoptimálisabb költségfelhasználással, működtetéssel kalkulálni. Hanó Miklós alpolgármester: Az autóút beruházásra biztosított 178 milliárd forint is nagymértékben Békéscsabát érinti, hiszen ezáltal lehetővé válik a befektetők letelepedése.
24 Szarvas Péter polgármester: Megköszönte az összességében megnyilvánuló pozitív hozzáállást. Egy jó megállapodást kötött a város. 13 óra 09 perckor 14 óráig szünetet rendelt el. Szünet Szarvas Péter polgármester: Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Dr. Becsey László főigazgató 14 órára megérkezett a díszterembe, azonban jelezte, hogy elfoglaltságai miatt 14.00 és 14.45 óra között tudott volna beszámolni a kórházösszevonásról, azonban az 1. napirendhez érkezett vendégeket nem javasolja tovább várakoztatni. Ezért a képviselőket a májusi közgyűlésen tájékoztatja a központi kórház átalakításával kapcsolatos kérdésekről. Napirend tárgya:
A Békéscsabai Rendőrkapitányság beszámolója Békéscsaba Megyei Jogú Város közbiztonságának 2015. évi helyzetéről, valamint a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről
Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Dr. Polyák Zsolt rendőrdandár tábornokot, rendőrségi főtanácsost, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét. Bejelentette, hogy Dr. Pintér Sándor Magyarország belügyminisztere Szent György érdemjelet adományozott a Rendőrség Napja alkalmából Dr. Polyák Zsolt dandártábornoknak, amelyhez gratulált. Köszöntötte továbbá Dr. Bede Sándor rendőrezredest, a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetőjét és vezetőtársait. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bede Sándor rendőr alezredest kinevezte rendőr ezredessé a rendőrség napja alkalmából. Szívből gratulált. A rendőrség képviselői kívánnak-e szóbeli kiegészítéssel élni? Dr. Bede Sándor a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetője: 2015. évre vonatkozóan kiemelkedő célkitűzésként szerepelt a rendőrség feladatkörében a lakosság szubjektív közbiztonsági érzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni hatékony fellépés. Ennek a célkitűzésnek rendeltek alá valamennyi feladatot 2015. évben is. Fontos feladat volt, hogy a látható rendőrséget, a közterületi jelenlétet fokozzák. Ennek érdekében már korábban átalakult ügyeleti rendszer kapcsán a szolgálatirányító parancsnokok az adminisztrációs, illetve irányítói feladatok mellett feladatuk nagy részét közterületen látják el. A körzeti megbízotti státuszokat folyamatosan 100 %-os szinten tartották. 2015. július 1-jéve véglegesítették azt a 21 fő próbaidős rendőrt, akik 2014-ben kerültek még szakközépiskolásként a rendőrség állományába. Ők már teljes jogú intézkedési jogosultsággal rendelkező rendőrként álltak szolgálatba. Folytatták Békéscsabán a mozgóőri gyalogos szolgálatot a belvárosban, akiknek az volt a dolga 6-10 óráig, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolattartást folytassanak, illetőleg a frekventált helyeket visszatérően ellenőrizzék. Békéscsabán 24 órás jelenlétet biztosítottak 2015. évben is. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően sikerült a közterületi jelenlétet mind létszámban, mind óraszámban növelni. A közterületi jelenlét fokozásával a reagáló képességük is javult, azt lehet elmondani, hogy 10 percen belül a város bármely pontján ott van az intézkedő rendőr. Jelentősen nőtt az elfogások száma, 194 elfogott személyből 120 főt szándékos bűncselekmény elkövetése tettenérés miatt, és 61 fővel pedig elfogatóparancs miatt intézkedtek. Szándékos bűncselekmény gyanúja miatti előállítások száma is több mint 50 %-kal nőtt, 201 főt állítottak elő. a korábbi évek tendenciáját követve folyamatosan csökkenő bűncselekményszámról tud beszámolni, 116 esetszámmal csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, ami 7 %-os csökkenést jelent. Ez
25 az elmúlt 5 év viszonylatában a legalacsonyabb szám. E mellett a nyomozáseredményességi mutató 56,6 %-kal az elmúlt 5 év viszonylatában a legeredményesebbnek mutatkozik. A kiemelten kezelt bűncselekmények is csökkentek 15 %-kal. A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén életellenes vagy olyan kiemelten súlyos bűncselekmény vagy más esemény, amely a lakosságot vagy a közvéleményt megrázta volna, nem történt. Nagyon sorozatjellegű bűncselekmények sem történtek 2015. évben. Kisebb sorozatjellegű bűncselekmények voltak, de a gyors, hathatós intézkedésnek köszönhetően ezeket sikerült időben megakasztani. 2014. őszén az Élővíz-csatorna környékén elindult egy gépkocsi-feltöréssorozat, amelynek hódmezővásárhelyi elkövetőjét még decemberben sikerült elfogni, és 2015. évben vele szemben eredményesen befejezték a büntetőeljárást. Szintén egy gépkocsi-feltöréssorozat kapcsán egyetlen éjszaka alatt 8 gépkocsit rongált meg, illetőleg tört fel egy elkövető, őt is rövid időn belül elfogták, és előzetes letartóztatása mellett befejezték a büntetőeljárást. Volt egy kisebb lakásbetörés sorozat is a Derkovits soron, illetőleg a városban még néhány helyen, ennek elkövetőjét is elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. Trükkös besurranás, úgynevezett oszlopállítós besurranók több megyében is követtek el hasonló jellegű bűncselekményeket, velük szemben az idei évben fejezték be vádemelési javaslattal a büntetőeljárást. A vagyonelleni bűncselekmények közül a lopást emelné ki, jelentős csökkenés történt a lopás bűncselekmények számában, több mint 17 %-kal. Táska-, pénztárcakerékpár- és mobiltelefon lopások jellemzőek. Számos esetben segítette a felderítést, illetőleg munkájukat a város térfigyelő kamerarendszere, és nagy örömmel üdvözölték az önkormányzatnak azt a szándékát, hogy a rendszert az idei évben fejleszteni kívánja. A lopáson belül a lakásbetörések nyomozásában sikerült egy nagyon komoly eredményt elérni, 41,8 %-os nyomozáseredményességi mutatót, és ahogy már említette, nagyobb sorozatok nem alakultak ki az említett belvárosi, Derkovits soron elkövetett lakásbetörésen túlmenően. A zárt gépjárműfeltörésekben is sikerült eredményt elérniük, az előbb említett két gépkocsi feltörés sorozatnak az elkövetőinek az elfogásával, 45,9 %-os a nyomozáseredményességi mutató. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények terjesztői magatartását tekintve a nyomozás eredményessége az elmúlt évekhez hasonlóan 100 %-os, továbbra is kiemelkedő eredményt sikerül e téren elérni, négy esetben fejeztek be büntetőeljárást. Természetesen e mellett kábítószer-birtoklás, új pszichoaktív anyaggal való visszaélés bűncselekmények miatt folytattak büntetőeljárást. Ezek a bűncselekmények tipikusan szórakozóhelyhez köthetőek, ezért havonta két alkalommal hajtottak végre úgynevezett diszkó razziákat, amikor különböző társhatóságok bevonásával ellenőriztek. A fiatalkorúakkal kapcsolatos szeszesital kiszolgálást, illetőleg a kábítószer jelenlétét próbálták ellenőrizni. Megnyugtató, hogy kirívó, említésre méltó problémák nem jelentkeztek. Az erőszakos bűncselekmények közül kiemelten a rablás, amit megemlítene. Két esetben fejeztek be bűntető eljárást. Ezt a bűncselekményt kiemelten kezelik, ha egy ilyen bűncselekményről érkezik bejelentés, a legnagyobb erőkkel azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket. 85,7 %-os a nyomozáseredményességi mutató. A tulajdon elleni szabálysértések esetében ugyanazt a tendenciát tudja elmondani, mint a vagyon elleni bűncselekményeknél, folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 11,4 %-kal csökkent. A tavalyi évben is adódtak olyan plusz feladatok, amelyekkel meg kellett birkózniuk. Békéscsaba labdarúgó csapata felkerült az NBI-es csoportba, ezáltal sportrendezvények
26 biztosítása miatt jelentős rendőri erőket kellett bevonni, de arról tud beszámolni, hogy minden egyes rendezvény problémamentesen zajlott le. A migrációs helyzetből is kivették a részüket. A Békéscsabai Rendőrkapitányság rendőri állománya 10 alkalommal vett részt a csapatszolgálati század részeként a migrációs feladatokban. Ennek ellenére nem érződött a közbiztonságban deficit, tehát a lakosság nem érezte meg ennek a plusz feladatnak a jelentkezését. A közlekedésbiztonsági helyzetre rátérve, ez esetben is jelentkeztek problémák, amelyekkel meg kellett a rendőrségnek birkóznia, ilyen volt az Orosházi úti vasúti felüljárónak az átépítése, valamint a Szerdahelyi út esetében az aluljáró létrehozása. A forgalom zökkenőmentes biztosítása érdekében számos esetben karos forgalomirányítással léptek fel. A személyi sérüléses közlekedési balesetek tekintetében minimális csökkenés - 6 esetben csökkent - tapasztalható. Ami aggasztó viszont, hogy a halálos balesetek száma négyről ötre emelkedett. A balesetek főbb okai tekintetében továbbra is az elsőbbségi jog meg nem adása szerepel első helyen, ezt követi a sebesség nem megfelelő megválasztása, majd a kanyarodási hibák miatt következtek be balesetek. A baleset okozóit hogyha megvizsgálják, akkor közel 50 %-kal továbbra is a személygépkocsi-vezetők vannak az élen, majd ezt követően már a 30 %-ot megközelítik a kerékpárosok, mint okozók. Ami kedvezőtlen tendencia, akár megyén belül vagy országos viszonylatban is, a sérüléses baleseteken belül az ittas okozói arány. 28 esetben volt ittas az okozó, ami 15,3 %-os arányt jelent. A tavalyi évben is folytattuk a bűn- és baleset megelőzési propaganda tevékenységüket, amelyeket már évek óta hagyomány szerint folytatnak. Több év elteltével ismét nagy sikerrel megrendezték nagy társadalmi támogatással a diszkó balesetek szimulációs előadást a Kossuth téren, amelyen kb. 2000 szakközépiskolás vett részt, és a visszajelzések alapján nagyon nagy hatással volt a diákokra. Bízik abban, hogy a megelőzés szempontjából sikerült előrébb lépniük ezzel a programmal is. Bűnmegelőzés tekintetében új program indult, az úgynevezett „Házhoz megyünk” program, amely vagyonbiztonságot szolgál. Békéscsabán minden hónap harmadik hetében öt napot a Járási Hivatal ügyfélközpontjában, illetőleg a Csabagyöngyében és a Piactéren jelentek meg, és a biztosítóval, a Személyi- és Vagyonvédelmi Kamarával, illetőleg a Bűnmegelőzési Tanáccsal közösen vagyonvédelmi tájékoztatókat és felvilágosításokat adtak az érdeklődőknek. Kiváló együttműködést folytattak a társhatóságokkal, kiemelné az önkormányzattal való együttműködést. Megrendezték a tavalyi évben is a Járási Közbiztonsági Egyeztető Fórumot, valamint konzultációs fórumokat tartottak. Valamennyi önkormányzat elfogadta a tavalyi évben a rendőrségi beszámolókat. Nagyobb rendezvények biztosításában együtt tudtak működni az önkormányzattal. Megköszönte az önkormányzattól folyamatosan érkező lakossági bejelentéseket, amelyeket igyekeztek beépíteni mindennapi feladataikba, és megfelelő szinten reagálni. Továbbá megköszönte a rendőrség napján adományozott elismerést is. E mellett a legfőbb stratégiai partnerükkel, a polgárőrséggel is folytatták az együttműködést, a közbiztonság szempontjából nagyon nagy segítség a rendőrség számára, illetőleg az egyes rendészeti feladatot ellátó személyekkel is nagyon kiváló az együttműködés, közös járőrszolgálatot folytatnak. A közterület-felügyeletet és a mezőőri szolgálatot tudná kiemelni. Még egyszer megköszöni az önkormányzat támogatását. Az idei évben is garantálják az együttműködést. Szarvas Péter polgármester: Az írásbeli beszámoló és a szóbeli kiegészítés is arról tanúskodik, hogy a legfontosabb területeken a rendőrség munkatársai jó munkát végeztek 2015-ben. Ezt az objektív mutatószámok is alátámasztják. Bíznak abban, hogy ez a pozitív kép folytatódik, talán még tovább javul, hiszen a Békéscsabán lakók számára a biztonság kérdése nagyon fontos. Az önkormányzat úgy tudja segíteni a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés sikerességét,
27 hogy pl. a közterületi kamerarendszert az idei évben fejleszteni kívánja. Az eddigi döntés arról szól, hogy 15 millió forintot, majd további 10 milliót fordítanának e nemes célra. Kérte, hogy amennyiben van mód és lehetőség a Belügyminisztérium berkein belül arra, hogy külső forrással ki tudnák egészíteni a fejlesztést, szíveskedjen a közgyűlést arról tájékoztatni. E mellett a közterület-felügyelői humán hátteret is bővíteni fogja az önkormányzat. A kollégák elmondása alapján jó és rugalmas a kapcsolat a közterület-felügyelet és a rendőrség munkatársai között. Gratulált a Szent György Napi rendezvényhez. Fontosnak tartja, hogy a rendőrség időnként mutassa meg nyilvánosan azt a tevékenységet, amit a kollégák végeznek. Takács Péter képviselő: Kapitányúr felszólalásában stratégiai partnerként nevezte meg a polgárőrségeket. Ez is bizonyítja, hogy milyen helyesen döntöttek akkor a tavalyi év folyamán, amikor 1 millió forinttal megemelték a polgárőrség támogatását. A beszámolóban szereplő adatok megnyugtatóak, hozzá kell tegye, hogy ez így volt a kapitány úr elődjei esetében is. Az elmúlt évek beszámolóiban szerepelt egy olyan táblázat, amelyben összevetették a megyei jogú városokat egyfajta mutató alapján. Nagyon szívesen meghallgatná, hogy hol áll Békéscsaba a rangsorban. Herczeg Tamás tanácsnok: A kapitányúr említette, hogy az NBI-es mérkőzések biztosítása nagy humánerőforrást igényelt. A labdarúgók maguk döntöttek úgy, hogy segítenek abban, hogy ez a feladat a rendőrségre a továbbiakban ne háruljon, mivel nem lesz NBI-es csapat Békéscsaba. Személyesen is konzultáltak arról, hogy a város egyes pontjain, jellemzően a belváros különböző területein zaklató életmódot folytató részben hajléktalan személyek tartózkodnak. Hogy kevésbé okozzon a lakosságnak ez gondot, ezt szolgálja a térfigyelő kamerarendszer bővítése, a közterület-felügyelet személyi állományának bővítése, akikkel az együttműködés információi szerint kifogástalan. Annyit szeretne kérni a lakosság nevében is, hogy egy valóban határozott fellépést tanúsítson a rendőrség. Képviselőként, a középiskolásokat érintő kérdőíves adatfelvétel alapján, és a pedagógusok véleményét figyelembe véve azt érzik, hogy a kábítószer-fogyasztás, mintha nem csökkenne Békéscsabán. Lehetetlen pontos adatokat mondani, de maximális figyelemre van szükség. A lakosság azt szeretné, hogyha a rendőrség gyakrabban lenne jelen nem csak a négysávos utak mellett, hanem pl. a kisebb utcákban sebességmérés és szondáztatás érdekében. A beszámoló elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Dr. Kerekes Attila képviselő: Gratulált a tábornok úr és az ezredes úr kitüntetéséhez, előreléptetéséhez. A beszámolóból és a szóbeli kiegészítésből kitűnik, hogy Békéscsaba maradt békés város, hiszen a biztonság szempontjából a megyei jogú városok tekintetében a legjobbak között helyezkedik el. Takács Péter képviselőtársához hasonlóan személye is hiányolja a beszámolóból a megyei jogú városok közötti összehasonlítást. Személye is igyekezett a statisztikai adatokon javítani, a tavalyi év volt az első év, hogy nem büntették meg gyorshajtásért. Hajdú Antal kapitánytól hallotta azt a bölcseletet, miszerint nem a statisztikát kell nézni, hanem a közérzetet. Békéscsabán biztonságban érzi magát, és a környezetében sem hallott rossz véleményt a rendőrségről, ami valószínű, hogy azt jelenti, hogy jól dolgoznak. A droghelyzetről szeretne bővebb tájékoztatást kapni. Üdvözlendő, hogy Békéscsabán súlyosabb bűncselekmény nem történt. Bár a frakcióvezető nem hatalmazta fel, de a frakció nevében is további jó munkát kívánt. Szarvas Péter polgármester: Személye tisztában van az országos összehasonlítási adatokkal, mivel részt vett év elején az elmúlt évet értékelő állománygyűlésen.
28 Fülöp Csaba képviselő: Nagy örömmel olvasta a rendőrség beszámolóját, és elismeréssel szól eddigi munkájukról. Nagyon befogadó a kapitányúr és a rendőrkapitányság a lakossági és képviselői bejelentések iránt, valóban eljárnak a jelzett ügyekben. Visszajelzés is érkezik a rendőrség irányából, telefon, levél formájában, hogy milyen eredménnyel járt a vizsgálat. Kommunikatívak, együttműködőek, folyamatos párbeszédet folytatnak a képviselőkkel és a lakossággal is. A tavaly megkezdett mérések a Szabolcs utcában milyen tapasztalatokat hoztak? Többen is jelezték a kapitányúr felé, hogy a Kazinczy utcai üzletsoron az elmúlt időszakban többen is zavarták a nyugalmat, amelynek negatív hatása az üzletsor mögötti területre is kiterjedt. Milyen intézkedések történtek ennek megoldása érdekében? Még egyszer gratulált a rendőrség munkájához. Hanó Miklós alpolgármester: Az előző évekhez hasonlóan pozitívan nyilatkozik a rendőrséggel kapcsolatban. Minden évben volt olyan bűncselekmény, amely személyét is érintette, ez a tavalyi évben elmaradt. 2015. évben is felhívta a figyelmet a kerékpáros közlekedés negatív elemeire. A zebrán való átkerékpározás igen balesetveszélyes, példa erre a nem olyan régen történt tragikus kimenetelű baleset. A bíróság előtti kishídnál a kerékpárosok nem veszik figyelembe a tiltó táblát. Régóta szorgalmazza a kerékpárosok általi KRESZ vizsga letételét. Továbbra is azt kérné, hogy amikor mód van rá a frekventált helyeken figyelmeztessen a rendőrség. A kábítószer fogyasztás tekintetében sok helyről hallani, hogy elfogás történt, de újabb és újabb esetek történnek. Kéri, hogy amennyire lehet a szórakozóhelyeken fokozottabb ellenőrzést végezzenek, megóvva ezzel a fiatalokat. További jó munkát kívánt. Kiss Tibor alpolgármester: Hanó Miklós alpolgármester által elmondottakhoz csatlakozna. Féltik a középiskolásokat, a fiatalokat. Kérte, hogy a szakközépiskolák és gimnáziumok környékén minél hatásosabban legyenek jelen, hogy a káros szenvedélytől a fiatalokat próbálják eltántorítani. Új rendészeti képzés indul Békéscsabán a BÉKSZI által indított új rendészeti képzés. A rendőrségnek milyen kihívásokat jelent majd, és milyen elvárásaik vannak a képzéssel kapcsolatban? Kutyej Pál képviselő: A Kender-földeken évről-évre probléma a gyorshajtás. Az idei évben is szeretné kérni a rendőrség fokozott ellenőrzését radar készülékkel. Az említett szakaszon nagyon nagy sebességgel száguldoznak autósok. A Luther utcai kistemplom sarkán lévő tele zöldes forgalomirány kapcsán nem lehet alkalmazni azt a megoldást, hogy a gyalogosok a nagytemplom elől át tudjanak kelni egyből a Szent István tér sarkára? Szarvas Péter polgármester: Felkérte a rendőrség képviselőit, válaszoljanak a feltett kérdésekre. Dr. Bede Sándor a Békéscsabai Rendőrkapitányság vezetője: Fülöp Csaba képviselő kérdésére elmondaná, hogy volt eredménye a sebességmérésnek. A Kazinczy utcai üzletsor kapcsán különválasztaná a hajléktalanokkal kapcsolatos kérdéskört, illetőleg a lakosságot zaklató személyeket. Többször kaptak jelzést az önkormányzattól, és természetesen a rendőrség is tapasztalta, hogy főleg a belvárosban a főtér és az Univerzál Áruház környékén voltak problémák. Aki rendszeresen jár az említett környéken, tapasztalhatja a változást, határozottan felléptek. A hajléktalanokkal kapcsolatban többszöri egyeztetés folyt. A legfontosabb teendő az, hogy a téli időszakra felkészüljenek, melegedőket nyissanak. A belvárosban a probléma úgy néz ki, hogy megoldódott, azonban kitolódott a Kazinczy ltp. környékére. A jelentkező problémák a közterületi alkoholfogyasztás, a garázdaság, a zaklató jellegű koldulás. A rendőrség hatáskörébe tartozó cselekmények ellen fellépnek. Arra kéri a
29 képviselőket, hogy azt tolmácsolják a lakosság felé, hogy amikor tapasztalják a problémát, azonnal tegyenek bejelentést a rendőrségre. Akkor tudnak hathatósan a probléma ellen tenni. Hanó Miklós alpolgármester felvetésére elmondaná, hogy számos olyan intézkedést tettek, ami már a rendőrség hatáskörén is túltett. A gyalogátkelőhelyeknél a „Hajtva tilos, tolva szabályos” tábla kihelyezésével próbálták a szabályok betartására ösztönözni a kerékpározókat. A városban számos forgalomtechnikai probléma felmerül, amik megoldásra várnak. Csak ezután kell majd rendőrségi eszközzel fellépni. Az említett kishíd is ebbe a kategóriába tartozik, továbbá a József Attila utcára nem lehet kerékpárral behajtani a Szabadság tér felől, azonban úgy van kialakítva a burkolat, hogy mindenkinek az jár a fejében, hogy egy kerékpárúton közlekedik, mivel más színnel van jelölve az adott rész. Sehol nincs jelölve a kerékpárút, és az sem, hogy be lehet hajtani az egyirányú utcába kerékpárral, mégis ennek ellenére mindenki ott közlekedik. És ha már behajtottak a József Attila utcába, a Derkovits soron átkerékpároznak, és ráhajtanak a gyaloghídra. Javasolta a szakemberek bevonásával történő egyeztetést. Próbálkoztak a figyelmeztetéssel, a bírságolással, de nem ez a megoldás. Felidézné, hogy miért is alkották meg a KRESZ-t. Idézet a KRESZ preambulumából: „A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa, és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. E mellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.” Amennyiben egymásra figyelünk, és türelmesek vagyunk egymással szemben, akkor csökkenthetjük a balesetveszélyes helyzeteket. Az legyen a legvégső megoldás, amikor is rendőrségi szankciókkal kell helyes irányba terelni a közlekedést. Rendszeresen hajtanak végre olyan akciókat, amelyek kifejezetten a kerékpáros közlekedésre vonatkoznak, és azokon a frekventált helyeken, amelyek problémásak. Május végén kerékpáros járőrszolgálat bevezetését tervezi, amivel egyrészt helyes kerékpáros közlekedésre szeretnék nevelni a közlekedőket, másfelől pedig ellenőrizni és tapasztalatot szerezni. Kérte, hogy a kerékpárút fejlesztésekről tájékoztassák a rendőrséget a megfelelő forma kialakítása érdekében. A polgárőrség berkein belül „Nagyvárosok Bűnmegelőzési Program” indult, ami azt a célt szolgálja, hogy pld. fellépnek az állampolgárokat zaklatók ellen, vagy fokozottan figyelnek a kerékpáros közlekedésre. Kutyej Pál képviselő felvetésére a területet megvizsgálják. Az adott területen sebességellenőrzést többszöri alkalommal végeztek. A havi terv alapján, valamint a rendelkezésre álló információk alapján ahol szükséges ott megjelennek. A fennmaradó kérdésekre a főkapitány adja meg a választ. Dr. Polyák Zsolt a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője: Legfőbb céljuk 2015. évben is az volt, hogy Békéscsabán és Békés megyében egy kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes közrendet tartsanak fenn. Meglátásuk szerint ez megvalósult. Nagyon sok területen előrelépés történt, amely a beszámolóból kitűnik. 2016-ban is ugyanez a cél. A jogsértésekkel szemben nagyon hatékonyan fellépő, ugyanakkor az önkormányzattal, a civil szervezetekkel, a polgárőrséggel, a lakossággal együttműködő rendőrséget kívánnak működtetni. A tavalyi évben is jól működtek azok a járási egyeztető és lakossági fórumok, amelyek kapcsán információhoz jutottak. Megköszönte az együttműködést az önkormányzatnak, valamennyi képviselőnek és a lakosságnak, hiszen ez által egy nyitottabb párbeszédet tud folytatni a rendőrség. Takács Péter képviselő felvetésére elmondaná, hogy 2014. évben Békéscsaba a 16. legkevésbé fertőzött város volt a 23 megyei jogú város közül. Örömmel jelentheti, hogy 2015ben a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények tekintetében 1621 számmal – 100.000
30 lakosra vetített bűncselekmények számát tekintve – a 22. legkevésbé fertőzött. Valóban egy kiváló alapokkal rendelkező kapitányságot vett át Dr. Bede ezredes, de a jó eredményt megtartani sokszor nehezebb, mint azt elérni. Minden tisztelete a kollégáknak. Herczeg Tamás tanácsnok, valamint Hanó Miklós alpolgármester kábítószerrel kapcsolatos felvetésére elmondaná, hogy 2014-ben a Békés Megyei Önkormányzat létrehozta a kábítószer egyeztető fórumot. 2015-ben személye tett arra kísérletet, hogy valamennyi járásban megalakult kábítószer egyeztető fórumot összehozzák a rendőrségi elképzelésekkel. Próbáljanak kidolgozni olyan stratégiákat, amelyek mind rendőri szempontból, mind a társadalom elvárásának megfelelően valamiféle előrelépést mutatnak a kábítószer-fogyasztás és terjesztés felszámolása érdekében. Ez több, kevesebb eredményt hozott, ezért 2016-ra azt a célt tűzte ki, hogy valamennyi kábítószer egyeztető fórummal többet találkozzanak, több programot valósítsanak meg. Nem szeretné elkendőzni, hogy a szülői felelősség is felmerülhet a kábítószer-fogyasztás esetében. Természetesen a rendőrség a rendelkezésére álló valamennyi eszközével megtesz mindent annak érdekében, hogy elfogja a kábítószer terjesztőket. A sajtóhírekben informálódhattak arról, hogy nincs hónap, hogy ne fognának el kábítószer terjesztőt, de ezen ügyek felderítése sokkal bonyolultabb, mint pl. egy egymozzanatos bűncselekményé, hiszen szervezett elkövetői körökről van szó. Abban látja a megoldást, hogy sokkal nagyobb összefogás szükséges, mivel a rendőrség hatásköri, illetőségi, feladatrendszerén túl nem biztos, hogy hatékony a kérdésben. Lehet, hogy más módszert, kommunikációt kell folytatni. Beszélni kell arról is, hogy nem csak kábítószernek minősülő anyaggal lehet bódult állapotba kerülni. Ezek fogyasztása nem minősül bűncselekménynek. Dr. Kerekes Attila képviselő felvetésére elmondta, hogy örül a visszajelzésnek. Egy gondolattal fejezné ki a rendőrség munkáját. „Úgy dolgozunk, hogy amikor kell ott legyünk, ha nem, akkor észrevétlenek maradjunk.” Az állampolgárok biztonságérzetét ez is befolyásolja. A kerékpározással kapcsolatban egyetért Hanó Miklós alpolgármester azon felvetésével, hogy valóban oda kell figyelni, differenciáltan intézkedni szükséges a szabálytalankodó kerékpárosokkal szemben. Az állampolgárok részéről szemléletváltás szükséges. A rendőrség ebben annyi szerepet tud vállalni, hogy a legkisebb korosztálytól kezdve képzéseket, felvilágosítást tartanak. Nagyon sok olyan rendezvény van, ahol a közéleti személy együtt kerékpározik a rendőrséggel. Ezen programokat kell tovább erősíteni. Kiss Tibor alpolgármester szakképzési centrummal kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy sajnos személyének nem tiszte, hogy arról állást foglaljon. Üdvözlik a kezdeményezést, mivel információi szerint a képzés egyedülálló, Békéscsabán és még egy nagyvárosban indul el. Kollégiumi rendszerrel várják a más megyéből jelentkező fiatalokat. Feszes, szolgálati rendre már előkészítő képzésben részesülnek. A felvételi elbeszélgetésekben részt vesznek kollegái, és feltehetően a képzés során a rendőrök óraadóként fognak együttműködni az iskolával. Nagy valószínűséggel a képzési tananyagnál is kikérik a rendőrség véleményét. Kutyej Pál képviselő közlekedési lámpával kapcsolatos felvetésére elmondaná, hogy a rendőrség tanácsot adhat, de nem befolyásolhat. Nem fog olyanról véleményt formálni, ami nem tartozik a hatáskörébe. Egyeztetni szükséges a közlekedési szakemberekkel. Megköszönte az együttműködést, a támogatást, arra kérte a jelenlévőket, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos problémákat azonnal jelezzék.
31
Bíró Csaba képviselő: Megköszönte a rendőrségnek a hajléktalan kérdésben tett lépéseket. A bejelentéseket követően rövid időn belül intézkedtek, a problémát megoldották. Üdvözli a kerékpáros járőrszolgálat bevezetését, amelyhez felajánlotta segítségét, akár az eszközbeszerzés tekintetében is. Kocziha Tünde képviselő: Mivel a rendőrségi beszámoló mindig a lomtalanítás időszakában szokott lenni, többször felhívta a figyelmet az azzal járó kellemetlenségekre. Bár rendőrt nem látott, de ilyen kulturált lomtalanítás még nem történt. Szétrámolást, veszekedéseket nem tapasztalt, amit utólag megköszön. Gyermeke is a rendészeti iskolába jelentkezett, most vettek részt a felvételi elbeszélgetésen. A képzés óriási lehetőség a városnak több szempontból is, egyrészt képzett szakemberek kerülnek ki az iskola falai közül. Öt éves képzésről van szó, négy év után már el lehet helyezkedni, aki nem szeretne továbbtanulni. Ötféle végzettséget biztosít a fegyveres biztonsági őrtől, a határvédelmi, a büntetés-végrehajtási intézetben való foglalkoztatásra jogosító végzettséget ad. „B” kategóriás jogosítvány megszerzése is biztosított. Sajnálja, hogy a Kormányhatározat két héttel azután jelent meg, miután lezárult a jelentkezési lapok elküldése, ezért az engedélyezett 4 osztály helyett 2 indul. Örömteli, hogy a képzés alatt összesen 2000 szakmai óra kerül leadásra. Reménykeltő, hogy egy nagyon korrekt és mindenre kiterjedő képzés folyik az intézményben. Békésen 500 fős büntetés-végrehajtási intézet fog nyílni, amely megélhetést biztosíthat a fiataloknak. A Közszolgálati Egyetemre való jelentkezésnél plusz pontokat fog jelenteni az, ha valaki ebben az iskolában végez. A Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolában lesz a képzés helye, az igazgató elmondása szerint kb. 10 új státuszt jelent az iskolának. Kötelező lesz a sportot tekintve az egyesületi tagság, formaruhát biztosít a Belügyminisztérium a tanulóknak. A harmadik évtől állami ünnepségeken kötelező lesz a fiatalok részvétele. Szülőként, politikusként és állampolgárként nagy reményekkel tekint a képzés felé. Bízik abban, hogy a rendőrség a tudását átadja a gyerekeknek. Szarvas Péter polgármester: Önkormányzati hatáskör a forgalmi rend kialakítása. Tájékoztatásul elmondta, hogy megkérte Csiaki Tamás osztályvezetőt, hogy a kereszteződés forgalmának biztonságosabbá tételére törekedve készítsen javaslatot, amelynek jóváhagyása közgyűlési hatáskör. A József Attila utcán történő kerékpáros közlekedés ügyében az önkormányzat valószínűleg megkeresi azt az irányító hatóságot, akivel négy évvel korábban szerződést kötött a József Attila utca és a torkolat teljes beruházására, lehetőséget kérve arra, hogy kerékpáros közlekedés lehessen a piros díszburkolattal fedett részen. A döntés az utóbbi ügyben nem az önkormányzat kezében van. Véleménye szerint mivel nem kell bontani, műtárgyat építeni, elképzelhető, hogy engedélyezni fogják. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Személyes problémát jelzett. Amikor a rendőrség mobiltelefonon értesíti az orvost a halálesetről, vagy bármiről, ismeretlen hívószám jelenik meg, tehát nem tud kit visszahívni. A házi orvosok szolgálata 8 órakor kezdődik, de 10 órától rendelnek. Mivel ismeretlen a hívószám, - abban az esetben, ha éppen nem tudja fogadni a hívást – nem tud kit visszahívni. Kérte, amennyiben mód és lehetőség van rá, valahogy azonosítsák magukat, akár egy szöveges üzenet küldésével, kérve, hogy milyen telefonszámon kérnek visszahívást. pld:. 112, 104, stb. Sajnálatos módon előfordult már, hogy délután két órakor kérték újra, hogy egy halotthoz ki kellene menni, aki már 8 órakor elhunyt. Sajnos a mentők esetében is előfordul ez az eset. Ismételten kérte, ha adott a lehetőség, ne maradjon el az azonosítás.
32
Köszönetét fejezte ki az állomány munkájáért. A határon szolgálatot teljesítő kollégáknak külön megköszönte az áldozatos, néha nehézségekkel terhelt szolgálatot, - hiszen a híradásokban is elhangzott, hogy nem feltétlen ideálisak a körülmények - amit a haza védelmében teljesítenek. Számára nagyon tetszett, amikor az egyik, határon szolgálatot teljesítő körzeti megbízott köszönetét követően azt mondta, hogy „hazámat szolgálom”. Ennél szebben nem lehetett kifejezni azt az elhivatottságot, amit teljesítenek. Természetesen ezen feladat ellátása a rendőrségre további terhet ró, hiszen az elvezényelt rendőröket, katonákat pótolni kell. Kapitány úr a bizottsági ülésen elmondta, hogy 22 fiatalt sikerült utcai szolgáltba állítani, ezáltal növelni a biztonságot. Korábban Hajdú kapitány úr is elmondta, milyen nehézség van a személyi létszám feltöltésével, vezénylésével, a kiképzéssel. A képviselőtestület nevében ismételten megköszönte az állomány áldozatos munkáját. A József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat a kapitány úrtól már tájékoztatást kapott a kerékpárokkal kapcsolatban, amely teljes felszereltséggel együtt 500.000,- Ft-ba kerül. Herczeg Tamás tanácsnok érdeklődött a nem főutakon, nem kiemelt utakon a fokozott járőri jelenlét miként oldható meg. A felső kamerák komoly visszatartó erőt jelentenek. A József Attila utcában, mivel színnel elkülönített kiemelt rész, kerékpárútként használják, ami kellemetlenül érinti a József Attila utcán autóval közlekedőket. Célszerű lenne valamilyen formában pl. fekvő rendőr, stb. a balesetveszélyt jelezni. Sajnos az emberek rutinból közlekednek, kell egy idő, amíg megszokják az új helyzetet, illetve hozzászoknak. A József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat egy rendőrkerékpár felszerelését támogatja, kérve, hogy az adott városrészben folytassák tevékenységüket. Takács Péter polgármester: Megnyugtatónak tartja a kedvező diagrammot a megyei jogú városok esetében. Ha jól értelmezte, kijelenthető, hogy a 100.000 főre jutó bűnelkövetések tekintetében Békés megye visszafelé a második helyen áll. Messzemenőleg támogatja, hogy a beszámoló 8. oldalán leírtak szerint a szabálysértési ügyekben a kisebb súlyú elkövetések esetében helyszíni bírságot alkalmazzanak. A város lakossága évekre visszamenőleg az országos átlagnál 40 %-kal alacsonyabb keresettel rendelkeznek. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy feljelentést követően több tízezer forintot kell kifizetni, vagy a szabálysértésért, vagy helyszíni bírságért 5.000,- Ft-ot. Ez is hozzá tartozik a humánus eljáráshoz, amit messzemenőleg támogat, főleg, ha a helyszíni bírságok aránya a feljelentéshez képest – ha már büntetni kell – növekedne. Dr. Polyák Zsolt dandártábornok, főkapitány: Dr. Ferenczi Attila tanácsnok kérésének eleget téve intézkedni fog, hogy ismert számról hívják, vagy szöveges üzenetet küldjenek az érintett házi orvosoknak. Megköszönte a határon szolgálatot teljesítő kollégák nevében a dicsérő szavakat. A Megyei Jogú Városok között a megyeszékhelyek közül az első helyen áll Békéscsaba. A 23. helyen lévő település nem megyeszékhely. Kb. akkora nagyságú település, mint Békéscsaba. Fontosnak tartja, hogy a rendőr differenciáltan intézkedjen a szankció alkalmazásakor, illetve megfelelő, kultúrált módon intézkedjen. Szarvas Péter polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tárgyalta, a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról.
33 A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 242/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Békéscsabai Rendőrkapitányság Békéscsaba Megyei Jogú Város közbiztonságának 2015. évi helyzetéről, valamint a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolóját, és egyúttal köszönetét fejezi ki a Békéscsabai Rendőrkapitányság valamennyi munkatársának áldozatos munkájáért. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. április 28.
Szarvas Péter polgármester: Köszönetét fejezte ki Dr. Polyák Zsolt rendőrségi dandártábornoknak, főkapitánynak és Dr. Bede Sándor ezredesnek, városi kapitánynak és munkatársainak a jelenlétért és aktivitásért. Kérte, amennyiben idejük engedi, továbbra is kísérjék figyelemmel a testület munkáját. Napirend tárgya: Tárgy:
Oktatási, közművelődési és sport területet érintő ügyek
A KLIK által fenntartott Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői beosztására benyújtott pályázat véleményezése
Szarvas Péter polgármester: Az intézményvezetői beosztásra egy pályázat érkezett, Vida András, az intézmény jelenlegi vezetője nyújtotta be. Tisztelettel köszöntötte Vida András intézményvezetőt. Az előterjesztést véleményezte a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, illetve a József Attila-lakótelepi Településrészi Részönkormányzat, támogatják a pályázó kinevezését. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a József Attila-lakótelepi Településrészi Részönkormányzat elnöke: A Részönkormányzat április 25-én tartott ülésén tárgyalta Vida András igazgató pályázatát, amelyet az iskolában működő tanács is bekért. 2007-től igazgatója a volt József Attila Általános Iskolának, 2011-től a Lencsési Általános Iskola vezetői posztját tölti be Vida András. Személyében igazi pedagógust ismert meg. Ő ahhoz a pedagógus réteghez tartozik, akire a diákok 20-30 év múlva is emlékezni fognak. Személyesen győződött meg számos iskolai rendezvény kapcsán nemcsak a kvalitásairól, hanem az iskoláért végzett elkötelezettségéről is, amit ezúton is megköszönt. A továbbiakban is számítanak segítségére, együttműködésére. Az óvodával nagyon komoly együttműködést valósított meg. Személyében kiváló pedagógust, jó embert ismertek meg. Kiss Tibor alpolgármester: Egyetértve Dr. Ferenczi Attila tanácsnok által elmondottakkal tájékoztatásul közölte, hogy a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság is tárgyalta a pályázatot. Egyhangúlag javasolta annak elfogadását. Tájékoztatást kért az intézmény
34 alkalmazotti közösségének, illetve a szülői munkaközösség véleményéről, valamint a 2016. évi beiskolázásról. Vida András intézményvezető: Megköszönte az elismerő szavakat. Kicsit meghatódott, nagyon jól estek az elismerő szavak. Az elmúlt időszakban és az azt megelőző években is igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy sikeres, eredményes iskola működjön a városrészben. A 2011. évi önkormányzati határozatban foglaltakat - amely az intézményt is érinti – maradéktalanul sikerült megvalósítani. Bízik abban, hogy pályázatából is kiolvasható az a törekvés, szándék, ami a munkát jellemezte. A szülői közösség és az alkalmazotti közösség a jövő héten véleményezi a pályázatot, aminek az oka, hogy az elmúlt időszakban sajnos nem érezte jól magát. Bízik a pozitív véleményben. A beiskolázással kapcsolatban a 2011. évi várakozás évfolyamonkénti három párhuzamos osztály indításával számolt. Büszkén mondhatják el, hogy az elmúlt években az első évet kivéve négy párhuzamos osztályt indíthattak, így az idei évben is. Néhány nappal korábban kapták meg a KLIK-től az erre vonatkozó határozatot. Megköszönte az önkormányzat segítségét, támogatását. Külön megköszönte, hogy 2013 januárjától Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata „nem engedte el” az oktatási intézmények kezét sem, ami valamennyi intézményben nagyon sokat jelentett. Dr. Ferenczi Attila szavaira reagálva megköszönte a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat segítségét, támogatását. A városrészben gyakorlatilag egymás minden rezdüléséről tudomást szereznek, ami jó. Büszke arra, hogy az intézmény tanulói szeretnek iskolába járni, jól érzik magukat az iskolába, amelynek a jövőben is ennek megfelelően kell működnie. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 243/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. §-a alapján támogatja a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői beosztására Vida András (szül.: Gyula, 1964. szeptember 22., a. n.: Szabó Irma, lakcíme: Békéscsaba, Andrássy út 10. 2/5.) megbízását. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 5.
35 Szarvas Péter polgármester: A közgyűlés egyhangúlag támogatásáról biztosította az intézményvezető pályázatát, amihez ezúton is gratulál. Vida András intézményvezető: Megköszönte a bizalmat, a támogatást. A jövőben is igyekszik úgy dolgozni, hogy az elismerő szavakra méltó legyen. További jó tanácskozást, jó egészséget kívánt. Tárgy:
A KLIK által fenntartott Gerlai Általános Iskola intézményvezetői beosztására benyújtott pályázat véleményezése
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. Egy érvényes pályázat érkezett, Petrovszki Zoltánné nyújtotta be. Tisztelettel köszöntötte a pályázót. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat támogatásáról biztosította a pályázatot. Van-e kérdés, észrevétel? Bíró János képviselő, az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat elnöke: Nagy tisztelettel köszöntötte Petrovszki Zoltánnét, a Gerlai Általános Iskola igazgatónőjét. Hasonló jókat tud elmondani személyéről. Számos rendezvény esetében biztosít lehetőséget a városrészben élők számára. Az iskola tanulóit számos helyre viszik el, tudomása szerint néhány napon belül Budapesttel ismerkednek meg. Kérte, hogy a testület támogassa a pályázat elfogadását. Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Sági Krisztinát, a KLIK képviselőjét. Kiss Tibor alpolgármester: Tisztelettel köszöntötte az intézményvezető asszonyt. Kérte, számoljon be az intézményi közösség, illetve a szülők véleményéről, illetve ismertesse a beiskolázási adatokat. Petrovszki Zoltánné intézményvezető: Május 2-án véleményezi az intézményi, illetve a szülői közösség a pályázatot. Személye sem ismeri a konkrét véleményeket. Reméli, hogy pozitív lesz. Gerla, mint Békéscsaba VIII. kerülete „jó értelemben vett” kis, elszigetelt közösség, akiknek kiemelten kell figyelniük arra, hogy az iskola használókkal együtt dolgozzon, szülőkkel, lakosokkal, a kerületben működő civil szervezetekkel. Megköszönte az önkormányzat, a részönkormányzat és kiemelten Bíró János képviselő támogatását, akinek segítségével április 28-án az iskola összes tanulója és pedagógusa a parlamentben tesz látogatást. Bíró János képviselő minden évben támogatja az iskola egynapos tanulmányi kirándulását, ahol a gyermekeket az ország nevezetességivel szeretnék megismertetni. Nagyon sok szülő sajnos nem teheti meg, hogy elvigye gyermekét. Számukra ez nagyon fontos és kiemelt feladat. Ismételten megköszönte a támogatásokat. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 244/2016. (IV. 28.) közgy.
36 HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. §-a alapján támogatja a Gerlai Általános Iskola intézményvezetői beosztására Petrovszki Zoltánné (sz. n.: Kiszely Katalin, szül.: Békéscsaba, 1958. november 17., a. n.: Szaszák Mária Magdolna, lakcíme: Békéscsaba, Hargita utca 12.) megbízását. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 5.
Szarvas Péter polgármester: Gratulált a kinevezéshez, további sok sikert kívánt. Petrovszki Zoltánné: Megköszönte az elismerő szavakat, jó egészséget és jó munkát kívánt.
Tárgy:
Döntés a 2016/2017-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 14 képviselő vett részt. A közgyűlés 14 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 245/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT
Indítható csoportok száma 2016/2017
Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda/Szigligeti székhely Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda/Kazinczy telephely Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda/Kölcsey székhely Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda/Ligeti telephely
Indított csoportok száma 2015/2016
Óvoda
Óvoda épületkapacit ás (csoport)
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2016/2017-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számát az alábbiak szerint állapítja meg:
8
8
8
6
6
6
7*
7
6
4 3*
4 2
4 2
37 Penza Ltp-i és Dr. Becsey O.Utcai Óvoda /Penza székhely Penza Ltp-i és Dr. Becsey O.Utcai Óvoda/ Dr. Becsey telephely Hajnal-Lenkey-Jázmin ÁMK/Hajnal telephely Hajnal-Lenkey-Jázmin ÁMK/Lenkey székhely Hajnal-Lenkey-Jázmin ÁMK/Jázmin telephely Kertvárosi/Szegfű székhely Kertvárosi/Fő telephely (Mezőmegyer) Kertvárosi/Tompa telephely Mackó-Kuckó I. Óvoda székhely Mackó-Kuckó II. Óvoda telephely Lencsési Óvoda Lencsési Óvoda/Napsugár telephely Lencsési Óvoda/Manóvár székhely Lencsési Óvoda/Zöld telephely Összesen:
4*
4
4
3
3
3
3
3
3
3 3 4 3 3 4* 3 6
3 2 4 2 3 4 3 6
3 2 4 2 3 4 3 6
6 3
6 3
6 3
76
73
72
A csillaggal jelölt adatok egy-egy db szabványon kívüli csoportszobát jelölnek. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a Lencsési Óvoda Pásztor utca 91. szám alatti székhely (Manóvár) óvodáját, valamint a Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda Kazinczy-lakótelepi telephely óvodáját jelöli ki a 2,5 éves korú, óvodaérett gyermekek felvételére. 3. A feladatcsökkenésből adódó módosulások személyi és pénzügyi vonzatainak kezelése az intézményvezetőkkel egyeztetve történik. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése szándékát nyilvánítja a Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda alapító okiratának módosítására a Kazinczylakótelepi telephely óvoda férőhelyei számának 150 főben történő megállapítása érdekében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83-84. §-ában meghatározottaknak megfelelően. Felelős: Határidő: Tárgy:
Bíró Csaba bizottsági elnök 2016. szeptember 1. A Balassi Közalapítvány kiemelt előadó-művészeti szervezetté történő minősítése, a Közalapítvány alapító okiratának módosítása és 2015. évi beszámolójának elfogadása
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság a határozati javaslat 5. pontjaként javasolja elfogadni, hogy a Békéscsaba, Luther u. 6. szám alatti ingatlan használatáról minden év májusában megkötésre kerülő megállapodásban szükséges rendelkezni. Előterjesztőként a módosító javaslatot befogadja. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az
38 előterjesztés szerinti figyelembevételével.
határozati
javaslatról
a
befogadott
módosító
javaslat
A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 246/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 11. § (3) bekezdés a) pontja, valamint 13. §-a alapján közszolgáltatási szerződést köt a Balassi Közalapítvánnyal a jelen határozat 1. számú mellékletét képező tartalommal. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a közszolgáltatási szerződés aláírására. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Balassi Közalapítvány kezdeményezze a kultúráért felelős miniszternél a Közalapítvány kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősítését az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 11. §-a alapján. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Balassi Közalapítvány székhelyeként az 5600 Békéscsaba, Luther u. 6. szám alatti ingatlan kerüljön megjelölésre, és ennek megfelelően elfogadja a Közalapítvány alapító okiratának módosítását. A módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat jelen határozat 2. számú melléklete. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a módosított alapító okirat és a változás bírósági nyilvántartásba vételéhez szükséges egyéb okiratok aláírására. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Balassi Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a Közalapítvány 2015. évi működéséről. A közalapítványi beszámoló főbb adatait a városi honlapon közzé kell tenni. 5. A Balassi Közalapítvány által működtetett, 5600 Békéscsaba, Luther u. 6. szám alatti ingatlan használatáról a Közalapítvány, a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneiskola, a Nyíri Lajos Táncsport Egyesület és a Csabagyöngye Kulturális Központ között minden év májusában megkötésre kerülő megállapodásban szükséges rendelkezni. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 1–2. pont: 2016. május 15. 3–4. pont: 2016. június 30. 5. pont: 2016. május 31.
39 1. sz. melléklet KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., adószám: 15725369-2-04, képviseli: Szarvas Péter polgármester, a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a Balassi Közalapítvány (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés száma: Pk. 0400/Pk.60090/2000, adószám: 18383441-104, képviseli: Szeleczki Erzsébet kuratóriumi elnök, a továbbiakban: Közalapítvány) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel: I. Előzmények 1. A Balassi Táncegyüttes (a továbbiakban: Táncegyüttes) 1947-ben kezdte meg működését, nevét 1948-ban vette fel. Megalakulásától részese az országos szakmai élvonalnak. A Táncegyüttes mindenkori repertoárját – a kezdetektől fogva – kifogástalan folklorisztikai tudással készített koreográfiák alkotják, amelyeket a tájegységnek megfelelő népviseletben, autentikus zenei kísérettel mutatnak be, ezért hiteles interpretálói a magyar nép és a Magyarországon élő nemzetiségek táncainak. A Táncegyüttes eddigi munkáját számos szakmai díjjal ismerték el. Különböző országos és nemzetközi fesztiválokon nyert előkelő díjakkal büszkélkedhet. Az néptáncegyüttesek minősítési rendszerében minden alkalommal kiváló együttesi minősítést szerezett. A hagyományápoláson túl a hagyományok felhasználásával, azok újraalkotásával, új táncszínházi produkciók születnek az együttes alkotóműhelyében, amelyek nagy sikerrel és előadásszámban kerülnek bemutatásra a helyi, megyei, országos, sőt nemzetközi színpadokon is. 2. A Közalapítvány létrehozásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 246/2000. (VI. 13.) közgy. határozatával döntött. A Közalapítvány létrehozásának – annak alapító okiratában is meghatározott – célja a sikeres szakmai múlttal rendelkező Néptáncegyüttes fenntartása és működtetése, továbbá egy alapfokú művészetoktatási intézmény megalapítása és folyamatos működtetése. A Közalapítványt a Békés Megyei Bíróság az alapítványokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel nyilvántartásba vette, azóta folyamatosan működik az alapító okiratában és a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint. 3. A Közalapítvány 2000. szeptember 1. napjával létrehozta a Hétpróbás Néptánciskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményt (a továbbiakban: Néptánciskola). A Néptánciskola tánctagozaton és népzenetagozaton lát el alapfokú művészetoktatási feladatot. 4. Az Önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott (kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti szervezet támogatása, kulturális örökség helyi védelme), valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 73. § (2) bekezdésében (a
40 közművelődés feltételeinek biztosítása) és 76. § (1) bekezdésében (helyi közművelődési tevékenység támogatása) meghatározott feladataira tekintettel – rendszeresen támogatja a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott feladatainak ellátását, valamint a Néptáncegyüttes művészeti tevékenységét. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 656/2007. (XII. 13.) közgy. határozatával a Közalapítvány ingyenes használatába adta az ingatlannyilvántartásban Békéscsaba, 3872. hrsz. alatt felvett, természetben a Békéscsaba, Luther u. 6. szám alatti, kivett kultúrház megjelölésű (Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza) ingatlant. II. Jelen szerződés célja Jelen szerződés célja, hogy – az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényben (a továbbiakban: Közművelődési tv.) meghatározottak alapján – szabályozza a felek jogait és kötelezettségeit, ezzel megfelelő jogi keretet biztosítson a Közalapítvány, illetőleg a Néptáncegyüttes és Néptánciskola működéséhez, színvonalas előadó-művészeti és köznevelési tevékenységéhez. III. A Közalapítvány által ellátandó feladatok 1. A Közalapítvány táncművészeti előadó-művészeti tevékenységet végez. Az általa igényesen létrehozott táncprodukciók bemutatásával, repertoáron tartásával gazdagítja a város és a térség kulturális ellátottságát. Országos és nemzetközi fellépéseivel öregbíti szűkebb pátriája hírnevét, elismertségét. A Kárpát-medence néphagyományának ápolásával, színpadra alkalmazásával új táncprodukciókat hoz létre, amelyek a mai kor kihívásainak eleget téve fontos hagyományőrző szerepet is betöltenek. Tudatos tevékenységével hozzájárul tánckultúránk – beleértve a határon túli magyar és a magyarországi nemzetiségek hagyományát is – fenntartásában. 2. A Közalapítvány munkája során szem előtt tartja a Táncegyüttes művészeti munkájának magas szintű szakmaiságát, ezért: 2.1. A Táncegyüttes társulatának fejlődése érdekében biztosítja a zavartalan szakmai munka feltételeit. 2.2. Gondoskodik a magas szintű szakmai és menedzsmenti tevékenységről. 2.3. Évadtervében szem előtt tartja az egyenletes leterheltséget. 3. A Közalapítvány vállalja: 3.1. A Táncegyüttes repertoárját évi egy új bemutatóval gazdagítja. 3.2. Évi 10 előadás – benne gyermek és ifjúsági – megtartását. 3.3. Az évi 2.000, azaz kettőezer fő fizető nézőszámot, amely során figyelembe veszi a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézőtájékoztatási, továbbá a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat. 4. A Közalapítvány kétévente megrendezi az Országos Aranysarkantyús Aranygyöngyös Szólótáncfesztivál előadó-művészeti fesztivált.
és
5. A Közalapítvány táncos utánpótlása és a hagyományok ápolása érdekében működteti a Néptánciskolát a köznevelésről szóló hatályos jogszabályoknak megfelelően.
41 6. A Közalapítvány vállalja az Önkormányzat által meghatározott alábbi feladatok ellátását: 6.1. A Táncegyüttes évente 10 alkalommal történő térítésmentes fellépése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala koordinálásában megrendezésre kerülő városi kulturális rendezvényeken, illetve a város képviselete országos, nemzetközi rendezvényen. A fenti fellépések viseletben, szükség szerint élő zenei kísérettel értendők. Az esetleges utaztatás, élőzenei kíséret költségei a rendezvény szervezőit terhelik. 6.2. Az Önkormányzat által szervezett kitüntetésátadásokon táncos közreműködők biztosítása. 6.3. Az Önkormányzat által fenntartott óvodákban működő „Aki nem lép egyszerre” program szakmai mentorálása, óvodánként évi 1 alkalommal családi táncház, valamint a Szent István téren megrendezésre kerülő záró táncház megtartása, külön megállapodás szerint. 6.4. Az Önkormányzat számára a Közalapítvány éves – a 6.1. pontban szereplő vállalások terveit is tartalmazó – programjairól szóló tervezet benyújtása. 6.5. Az Önkormányzat által meghirdetett, kiemelt évfordulókhoz kapcsolódó táncprodukciók létrehozása, külön megállapodás szerint. 6.6. A Csabai Nyár programsorozatában – a 6.1. pontban szereplő 10 alkalom egyikeként – egy rendezvény megtartása. IV. Az önkormányzati támogatásra vonatkozó rendelkezések 1. Az Önkormányzat a Közalapítvány alapító okiratban, illetőleg jelen szerződésben meghatározott feladatai ellátáshoz pénzbeli vissza nem térítendő támogatást nyújt. A támogatást minden költségvetési évben az Önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza. 2. A támogatás összege – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 2016. évi költségvetéséről szóló 7/2016. (II. 29.) önkormányzati rendelete alapján a 2016. évben 9.800.000,- Ft, azaz kilencmillió-nyolcszázezer forint. A 2016. évi támogatás 50 %-át az Önkormányzat 2016. május 15. napjáig, fennmaradó 50 %-át 2016. július 31. napjáig utalja át a Közalapítvány számlájára. 3. A 2017. évtől az éves támogatás 50 %-át az Önkormányzat a költségvetési rendelet elfogadását követő 30 napon belül, fennmaradó 50 %-át tárgyév július 31. napjáig utalja át a Közalapítvány számlájára. 4. A Közalapítvány képviselője jelen szerződés aláírásával az alábbiakról nyilatkozik: 4.1. A Közalapítvány megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. 4.2. A Közalapítvány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. §-a értelmében átlátható szervezetnek minősül. 4.3. A Közalapítványnak jelen szerződés aláírásakor nincs esedékessé vált, és meg nem fizetett adótartozása, valamint járulék-, illeték- és vámtartozása. 4.4. A Közalapítvánnyal szemben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn. 4.5. A Közalapítvány az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV. törvény (a
42
4.6.
továbbiakban: Civil tv.) 28–30. §-a és a számvitelről szóló jogszabályok alapján beszámolókészítési, letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett. A Közalapítvány az Áht., a Knyt., a Civil tv. és más, a támogatásokra vonatkozó hatályos rendelkezésekre tekintettel önkormányzati támogatás igénybe vételére jogosult.
5. A 2017. évtől a tárgyévi költségvetési rendeletben biztosított támogatás átadásának feltétele, hogy a Közalapítvány a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadását követően a IV.4. pontban meghatározott tartalommal a szükséges nyilatkozatot megtegye. 6. A Közalapítvány a támogatás felhasználását igazoló számlákat elkülönítetten köteles kezelni, nyilvántartani és a hatályos jogszabályok által előírt ideig, de legalább 10 évig megőrizni. 7. Az Önkormányzat a támogatási cél megvalósítását jogosult ellenőrizni. A Közalapítvány köteles az Önkormányzat, illetőleg megbízottja ellenőrzési munkáját a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában segíteni. Ha a Közalapítvány az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját akadályozza, ellehetetleníti, az Önkormányzat a további támogatás nyújtását felfüggesztheti, amelyről a Közalapítványt írásban értesíti. 8. A Közalapítvány a támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén, vagy ha a Közalapítvány a támogatással nem, vagy nem határidőben, illetőleg nem megfelelően számol el, az Önkormányzat a jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Az Önkormányzat azonnali hatállyal történő felmondása esetén a Közalapítvány a szabálytalanul igénybe vett vagy elszámolással le nem fedett támogatást a támogatás átutalásától a visszautalásig terjedő időre számított, a visszafizetés napját megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével megegyező mértékű kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. 9. A Közalapítvány saját honlapján, valamint az Önkormányzat által nyújtott támogatásból megvalósuló programokkal kapcsolatban elkészített szóróanyagokon (plakátok, meghívók, szórólapok, sajtóközlemény, sajtóhirdetés stb.) köteles az Önkormányzat nevét és támogatói minőségét feltüntetni. Amennyiben a Közalapítvány ehhez városi jelképet kíván felhasználni, akkor azt kizárólag Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatának rendjéről szóló 36/1992. (XII. 18.) önkormányzati rendeletében meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése (városi logó esetén), illetőleg jogerős engedély birtokában (városi címer vagy zászló esetén) teheti meg. V. A Balassi Bálint Magyar Művészetek Házával kapcsolatos rendelkezések 1. Az Önkormányzat – közfeladat ellátás céljára – a Közalapítvány használatába adja az Önkormányzat tulajdonában lévő, Békéscsaba, belterület 3872 hrsz.-ú, természetben a Békéscsaba, Luther utca 6. szám alatt található, 651 m2 alapterületű, kultúrház megnevezésű, úthasználati, kapubejárási és vízhasználati szolgalmi joggal terhelt,
43 helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant. Az ingatlant a Közalapítvány Balassi Bálint Művészetek Háza (a továbbiakban: Ház) elnevezéssel működteti a jelen szerződésben meghatározottak szerint. 2. A Ház alapfunkciói: 2.1. Kulturális, közművelődési színtér: a Táncegyüttes működési feltételeinek biztosítása: próbatermek, raktárak, előadásokhoz előadóterem és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra; kulturális rendezvények (táncházak, bemutatók, koncertek stb.) szervezése; az Országos Aranysarkantyús és Aranygyöngyös Szólótáncfesztivál működtetése, szervezése, megrendezése; 2.1. Köznevelési színtér: A Táncegyüttes utánpótlását biztosító Néptánciskola feltételeinek biztosítása (próbatermek, raktárak, előadásokhoz előadóterem és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra). 3. A Közalapítvány a Házban a fenti alapfeladatokon túl – külön megegyezés szerint – helyet biztosít: a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneiskola szakközépiskolai néptánc tagozatának; a Nyíri Lajos Társastáncklub foglalkozásainak. 4. Az Önkormányzat, mint tulajdonos esetenként, külön jognyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy a Közalapítvány – az ingatlan fenntartásához szükséges költségek biztosítása érdekében – az ingatlan helyiségeit bérbe adja. Az ingatlan bérbeadása az ingatlanban folytatandó tevékenységet (alapfunkció ellátását) nem akadályozhatja, illetve nem veszélyeztetheti. A tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat kiadása előtt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése közművelődési feladatokat ellátó bizottságának véleményét ki kell kérni. 5. Az ingatlannal kapcsolatos fenntartási kötelezettségek közül az üzemeltetési és karbantartási kötelezettségek teljesítése a Közalapítványt terheli, míg a felújítás az Önkormányzat kötelessége. Az ingatlannal kapcsolatos felújítási munkák szükségességét a Közalapítvány köteles kellő időben jelezni az Önkormányzat felé annak érdekében, hogy a felújítás költsége az Önkormányzat mindenkori éves költségvetésében tervezhető legyen. 6. A Közalapítvány az ingatlanon átalakítást vagy beruházást csak az Önkormányzat hozzájárulásával végezhet. A Közalapítvány a munkák megkezdése előtt – a munka kezdési és várható befejezési időpontjáról – az ingatlan használóit, valamint a bérlőket (albérlőket) köteles tájékoztatni. A beruházási és átalakítási munkákat úgy kell megszervezni, hogy azok az ingatlan használatára vagy bérletére vonatkozó szerződéses kötelezettségek teljesítését nem veszélyeztethetik. 7. Az Önkormányzat a Közalapítvány tevékenységéért felelősséget nem vállal, valamennyi működéshez esetlegesen szükséges engedély beszerzése a Közalapítvány feladata és költsége. 8. Az ingatlan használatával kapcsolatos tűzrendészeti, balesetvédelmi, egészségügyi, környezetvédelmi és egyéb hatósági előírások maradéktalan betartásáért a Közalapítványt teljes körű felelősség terheli.
44
9. Az Önkormányzat jogosult – a Közalapítvány tevékenységének szükségtelen zavarása nélkül – a szerződésben meghatározott feltételek teljesítését folyamatosan ellenőrizni. 10. Az Önkormányzat a Házban található nagytermet – annak kapcsolódó helyiségeivel – városi célra évente 10 alkalommal igénybe veheti előzetes egyeztetés alapján. 11. A Közalapítvány a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően vállalja, hogy az előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, az ingatlant semmilyen módon, jogcímen nem adja, engedi át harmadik fél részére a jelen szerződésben meghatározottakon túl. VI. Éves beszámolási kötelezettség 1. A Közalapítvány a hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelőn köteles a tárgyévet követő évben elkészíteni számviteli beszámolóját a jogszabályok és az alapító okiratban is megkövetelt közhasznúsági beszámolóval együtt. 2. A beszámolót a kuratórium elnöke köteles a Közalapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága elé terjeszteni, majd ezek határozatával együtt a tárgyévet követő év június 5. napjáig eljuttatni az Önkormányzat részére. 3. Az éves számviteli beszámolóban vagy azzal egyidejűleg készített és benyújtott külön dokumentumban kell beszámolni az Önkormányzat által jelen szerződés alapján nyújtott támogatás felhasználásáról. VII. Záró rendelkezések 1. Jelen szerződés annak aláírása napján lép hatályba, és azt a felek határozatlan időre kötik. 2. Jelen szerződést a felek bármelyike a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal kizárólag naptári év végével, legalább három hónapos felmondási idővel, kizárólag írásban mondhatja fel. 3. A jelen szerződéssel szabályozott jogviszonyból esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket a felek megpróbálják megegyezés útján rendezni. Arra az esetre, ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a felek – hatáskörtől függően – kikötik a Békéscsabai Járásbíróság, illetőleg a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét a jogvita eldöntésére. 4. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az alábbi jogszabályok, illetőleg az ezek által szabályozott életviszonyokra vonatkozó későbbi, mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések megfelelően irányadóak: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
45 a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, a Közművelődési törvény, az Áht., a Knyt., a Civiltv. és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendelete. 5. Jelen szerződést Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 246/2016. (IV. 28.) közgy. határozatával hagyta jóvá. Jelen megállapodás tíz, egymással szó szerint megegyező példányban készült, amelyet a felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt, aláírnak.
Békéscsaba, 2016. május ……
…………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Szarvas Péter polgármester
Ellenjegyzem: …………………………………… Dr. Bacsa Vendel jegyző Pénzügyi ellenjegyzés: …………………………………… Tarné Stuber Éva osztályvezető
Békéscsaba, 2016. május ……
…………………………………… Balassi Közalapítvány Képviseli: Szeleczki Erzsébet kuratóriumi elnök
46 2. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT – módosításokkal egységes szerkezetben – Az Alapító Okirattal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 74/G. §-a alapján – figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-a, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (3) bekezdése, illetve az alapfokú művészetoktatás követelményeiről szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM és a 32/1999. (VIII. 18.) OM rendeletre, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezéseire – a helyi és regionális folklorisztikai értékek ápolására és továbbéltetésére közalapítvány létrehozását határozta el. Tekintettel az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra az okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakba: Köznev. tv.), valamint az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet rendelkezéseire figyelemmel – a 210/2014. (XI. 3.) közgy. határozatával elfogadta, és azt 246/2016. (IV. 28.) közgy. határozatával módosította. I. 1. A közalapítvány neve: Balassi Közalapítvány. 2. Alapító: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 246/2000. (VI. 13.) sz. határozatával. 3. A közalapítvány székhelye: 5600 Békéscsaba, Luther u. 6. 4. A közalapítvány célja: A több mint 50 éves sikeres szakmai múlttal rendelkező Balassi Néptáncegyüttes fenntartása és működtetése; egy alapfokú művészetoktatási intézmény (táncművészeti ág) megalapítása és folyamatos működtetése. A célok érdekében a közalapítvány a következő feladatokat végzi: - az iskola törvényi előírások szerinti feltételrendszerének biztosítása és folyamatos működtetése; - a néptánc tanszak helyi és regionális igényeinek kielégítése; - a tanszak pedagógusainak részére képzés és továbbképzés szervezése; - hazai és nemzetközi néptánctáborok szervezése és lebonyolítása; - műsorszolgáltatás; - a helyi és regionális folklorisztikai értékek feltárása, megőrzése és továbbéltetése, - a régió számára szakmai szolgáltatások (tánc, viselet) és szakmai műhelymódszertani központ biztosítása (film, videotár, archív anyagok gyűjteménye); - szakmai előadások, kiállítások, konferenciák, fesztiválok szervezése; - a Balassi Néptáncegyüttes ruha- és kelléktárának szinten tartása és továbbfejlesztése;
47 -
együttműködés különböző szakmai szervezetekkel, hivatásos és amatőr néptánccsoportokkal, néptánciskolákkal.
5. A közalapítvány közhasznú jogállással rendelkező jogi személy. A közalapítvány ennek megfelelően gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Szolgáltatásait– a hatályos jogszabályok keretei között – bárki igénybe veheti. 6. A közalapítvány a 2011. évi CLXXV. törvény 34. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: a) kulturális szolgáltatás nyújtása előadó-művészeti csoportok működtetésén keresztül [Mötv. 13. § (1) bek. 7. pont]; b) ifjúságvédelem, ifjúsági programok szervezése [Mötv. 13. § (1) bek. 15. pont]; c) nevelés, oktatás, képességfejlesztés, alapfokú művészeti iskola fenntartása [Köznev. tv. 7. § (1) bek. f) pont]; d) a magyar kulturális örökség megóvása [a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bek.]; e) közművelődési tevékenység [Magyarország Alaptörvénye XI. cikk (1) bekezdés; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 75-76. §]; f) a nemzetiségi kulturális örökség megóvása [Magyarország Alaptörvénye XXIX. cikk (1) bekezdés; a nemzetségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 12. §]. II. A közalapítvány vagyona 1. A közalapítvány nyílt. Induló törzsvagyona 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint, mely összeget az alapító jelen okirat aláírását követő 8 napon belül ……………………… számlára befizet. Az alapító évente meghatározott összegű támogatással biztosítja az alapítványi célok megvalósulását. 2. A közalapítvány vagyonát képezik: - a törzsvagyon, - a számlájára történő befizetések és ezek hozadékai, - működtetésből származó bevételek, - részére adományozott ingóságok, illetve ingatlanok, - értékpapírok, - a Balassi Táncegyüttes és utánpótlás csoportjának ruha- és kelléktára. 3. A közalapítvány tevékenységének és fenntartásának költségeit elsősorban a közalapítvány bevételeiből kell biztosítani. A közalapítványi bevételeket az alapítvány vagyonához kell csatolni.
48 4. A közalapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. A közalapítvány a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 5. Amennyiben a közalapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz köti, a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 6. A közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. A közalapítvány befektetési tevékenységet nem végez. III. A közalapítványhoz való csatlakozás lehetőségei és feltételei 1. A közalapítvány nyílt, ahhoz bármely hazai és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat, aki a közalapítvány céljaival egyetért, s azt anyagi vagy bármilyen más eszközzel támogatni kívánja. Nem tőkével való csatlakozás esetén a bevitt érték megállapításához a kuratórium szakértőket vehet igénybe. 2. A közalapítványhoz történő csatlakozás a kuratórium elnökéhez intézett jelentkezéssel, valamint a felajánlott összegnek a közalapítvány II/1. pontban jelzett számlájára történő befizetéssel valósul meg. A csatlakozás akkor válik érvényessé, ha a kuratórium dönt az elfogadásról. 3. A közalapítványhoz csatlakozók kérésére a kuratórium igazolást ad ki a közalapítványhoz csatlakozás időpontjáról és összegéről. Az alapítványhoz csatlakozók – az alapító kivételével – nem jogosultak az alapítói jogok gyakorlására. 4. A közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt. IV. A közalapítvány kezelője 1. A közalapítvány élén kuratórium áll, amely egyben a közalapítvány kezelő szerve is. A közalapítvány kezelésével kapcsolatos minden kérdésben a kuratórium dönt. 2. A közalapítvány képviseletére a kuratórium elnöke és az elnök megbízása alapján egy kurátor jogosult. A közalapítvány bankszámlája felett a kuratórium elnöke (vagy helyettese) és titkára (vagy gazdasági vezetője) együttes aláíróként jogosultak rendelkezni.
49 3. A kuratórium 5 főből áll. A kuratórium tagjait az alapító határozatlan időre választja. A kuratórium elnöke: Szeleczki Erzsébet Éva (Békéscsaba, Wlassics sétány 7. III/9.) Kuratóriumi tagok: Dr. Csicsely Ilona (Békéscsaba, Madách u. 37.) Kiss Tibor (Békéscsaba, Bertóthy udvar 3. I/.) Kiss József (Békéscsaba, Dedinszky Gyula u. 18.) Zsótér Mária (Békéscsaba, Áchim u. 18.) 4. A kuratórium munkáját az alapító által felkért és megbízott elnök vezeti. A kuratórium tagjai e munkájukat térítésmentesen végzik. Esetenként a munkavégzéshez szükséges költségtérítésben részesülhetnek. 5. A kuratórium működési rendjét maga állapítja meg, azonban a következő szabályoktól eltérni nem lehet: a) b) c) d) e)
évente legalább kétszer ülésezik, szükség szerint rendkívüli ülést is tarthat; a kuratórium üléseit az elnök hívja össze, az ülés napirendjét a tagokkal az ülés időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban közölni kell; a kuratórium ülései nyilvánosak, zárt ülés elrendeléséről a tagok egyszerű szótöbbséggel döntenek, a kuratórium ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni, a kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén tagjai közül három fő jelen van, határozatait – jelen okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezés hiányában – egyszerű szótöbbséggel hozza.
6. A kuratórium évente egyszer – a IV. 7-8. pontokban meghatározott módon – beszámol tevékenységéről az alapítónak, és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza a Csabai Mérleg című városi lapban. 7. A közalapítvány éves beszámolóját a kuratórium elnöke terjeszti jóváhagyásra az alapító elé. 8. A kuratórium minősített többséggel hozott határozattal dönt a közalapítványnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 28–30. §-ában és 46. §-ában meghatározott formai és tartalmi előírások szerint elkészített éves beszámolójáról és a közhasznúsági melléklet elfogadásáról. Az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet a kuratórium elnöke – a felügyelő bizottság véleményének csatolásával - a kuratóriumi ülést követő 15 napon belül köteles az alapító részére eljutatni. A beszámolót mellékleteivel együtt az alapító honlapján közzéteszi. 9. Kuratóriumi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A kuratóriumi tag feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet kuratóriumi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet kuratóriumi tag az sem, akit ettől jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet kuratóriumi tag, ha
50 az eltiltás a Közalapítvány által végzett tevékenységre is kiterjed. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet kuratóriumi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 10. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a közalapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a közalapítvánnyal szemben. 11. A kuratóriumi tagság megszűnik: a) visszahívással; b) lemondással; c) a kuratóriumi tag halálával; d) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; e) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. V. A Felügyelő Bizottság 1. A közalapítvány ellenőrzésére az alapító 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. 2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a kuratórium elnöke vagy tagja, b) a közalapítvánnyal megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat), továbbá d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 3. A Felügyelő Bizottság elnöke: Fodor Lajos (Békéscsaba, Rákóczi u. 40/1.) A Felügyelő Bizottság tagjai: Takács Péter (Békéscsaba, Andrássy út 29-33. IV/37.) Zelenyánszki Péter (Békéscsaba, Zug u. 7.) 4. A Felügyelő Bizottság a kuratóriumi ülésékről készült jegyzőkönyvek figyelembevételével vizsgálja a kuratóriumi döntések összhangját a jogszabályokkal és az alapító okirattal. Jogosult célvizsgálatokat folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja, vagy ha erre az alapító vagy a kuratórium felkéri. VI. A közalapítvány vezető tisztségviselőinek összeférhetetlensége
51 1. Nem választható a közalapítvány kuratóriumába olyan személy, aki a megválasztást megelőző három évben megszűnt közhasznú szervezetnek annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztségviselője volt, amennyiben azon közhasznú szervezet, amelynek vezető tisztségviselője volt, jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, azon közhasznú szervezettel szemben, amelynek vezető tisztségviselője volt, az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, azon közhasznú szervezettel szemben, amelynek vezető tisztségviselője volt, az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, azon közhasznú szervezetnek az adószámát, amelynek vezető tisztségviselője volt, az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 2. A kuratóriumi tagság elvállalásakor a tag köteles teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozni arról, hogy megválasztásakor és az azt megelőző három évben mely közhasznú szervezeteknél töltött be vezető tisztségviselői tisztséget. 3. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 4. A kuratóriumban az alapító nem gyakorolhat meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására sem közvetlenül, sem közvetett módon. VII. Egyéb rendelkezések 1. A közalapítvány működésének, a kuratórium döntéshozatalának részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, azonban az alábbi szabályoktól eltérni nem lehet: a) a kuratórium és a Felügyelő Bizottság döntéseiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, a döntéshozatal időpontja, a döntés hatálya, a döntést támogató és ellenző tagok személye; b) a döntéseket az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb a döntéshozatalt követő 8 napon belül közölni kell, és a döntést hozó szerv erre irányuló rendelkezése esetén az alapító honlapján nyilvánosságra kell hozni, c) a közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezések megfelelő alkalmazásával – a kuratórium elnökénél bárki betekinthet, azokból másolatot kérhet, illetőleg készíthet.
52 2. A közalapítvány működésének nyilvánosságra kerülése az önkormányzat hivatalos lapjában, a Csabai Mérlegben történik. 3. A közalapítvány működése megszűnik, ha a közalapítványi cél meghiúsul, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott egyéb esetekben. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona a hitelezők kielégítése után az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljaihoz hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. 4. A közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel lép életbe, határozatlan időre. 5. Az Alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv közalapítványokra vonatkozó szabályai és az egyéb hatályos jogszabályok alapján kell eljárni. Békéscsaba, 2016. április 28. Alapító: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba, Szent István tér 7.
Szarvas Péter polgármester
53
Napirend tárgya:
A 2015. évre vonatkozó összefoglaló ellenőrzési jelentés
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság, javasolja a határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 247/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletét képező, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tekintetében készült 2015. évre vonatkozó összefoglaló éves ellenőrzési jelentést megismerte és jóváhagyja. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. április 28.
Napirend tárgya: Tárgy:
Pénzügyi és költségvetési területet érintő ügyek
A 2015. évről szóló zárszámadási rendelet megalkotása
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztő Dr. Bacsa Vendel jegyző és személye. Hosszú, sok adatot tartalmaz az előterjesztés. A táblázatok előtt a szöveges indokolás minden fontos adatot, számot megmagyaráz. Nyugodtan ki lehet emelni, hogy az előző évet az önkormányzat olyan zárszámadási adattal zárta, amely lehetőséget ad a 2016-os évre, egyes előirányzatok bővítésére, melyre vonatkozó javaslatok szerepelnek az előterjesztésben. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, javasolta a rendeletalkotást. Van-e kérdés, észrevétel? Miklós Attila képviselő: Szokásos eljárás, hogy az előző évről pénzmaradvány szerepel. Általában feladattal terheltek, beruházáshoz vagy pályázathoz kötődnek, áthúzódó kiadások. Az előterjesztés szerint több mint 130.000.000,- Ft feladattal nem terhelt pénzmaradvány keletkezett. Érdeklődött ennek keletkezési okáról, illetve arról, hogy felhasználásáról ki, mikor fog dönteni. Dr. Kerekes Attila képviselő: A törvény is kötelezi az önkormányzatot, hogy zárszámadást készítsen, bemutatva, hogyan működött az előző évben. Természetesen év közben többször figyelemmel kísérik a költségvetést, hiszen negyedévenként beszámoló készül. Már abban is látható volt, hogy nem lesz különösebb likviditási probléma, a kitűzött feladatok teljesülnek. A zárszámadást áttekintve megállapítható, hogy teljesültek az optimista elvárások. Visszatekintve néhány évvel korábbra elmondható, hogy a kormány normatív finanszírozásról a feladatfinanszírozásra történő áttérése bevált. Stabilabb lett a költségvetés. Azzal, hogy az oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek, stabilabb lett az önkormányzat
54 költségvetése. Korábban az állami támogatáson kívül több mint 2.000.000,- Ft ráfordítás vált szükségessé. Békéscsaba a miniszterelnök szerint a lehetőségek városa. Kikerült a „szegény” városok kategóriából, aminek nagy előnye van, növekedett saját bevétele. Hátrány, hogy kevesebb kormányzati támogatásban részesül. Megköszönte Hanó Miklós alpolgármesternek, hogy 2 milliárd Ft kormányzati segítséget ért el, ami lényegesen javított az önkormányzat pozícióján. A helyi vezetőket – elsősorban a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnökét is dicséret illeti a jó költségvetés összeállításáért. A költségvetés készítésekor az elmúlt évek tapasztalatai szerint pesszimisták, a zárszámadáskor pedig valami csoda folytán mégis pénzmaradványról számolnak be. Végül ez visszatérő motívum. Véleménye szerint helyes az óvatos kezdés, inkább menet közben erősíteni. A legjobban a helyi lakosokat illeti dicséret, elsősorban a helyi vállalkozókat, akik 360.000.000,- Ft-tal magasabb összeget fizettek be. Az intézményeket is dicséret illeti, hiszen az ő jó munkájuk is nagyban hozzájárult a sikeres költségvetéshez. A Csabagyöngye Kulturális Központ is jól teljesített a bevételek tekintetében. Közvetett pozitívumok is vannak, így a 44-es út építése, mi a múzeum régészeti feltárással kapcsolatos feladatait bővíti, ami emlékezte szerint 164.000.000,- Ft-tal emeli a bevételeket. A szilárd számok mögött spirituális pozitívumok vannak, új kiadásokat vezettek be, mint pl. a Csaba baba program, a közfeladott ellátó orvosi rendelők felújítása, illetve a tűzifa program. Mégis a költségvetés egyre jobb lesz. Végül valahol megjutalmazódnak ezek a pozitív cselekedetek. A fő számokat tekintve a tervezés során 14.396.000.000,- Ft szerepelt bevételi és kiadási főösszegként. Időközben többször módosultak a főösszegek, így 18.748.000.000,- Ft-ra emelkedett. A zárszámadáskor a bevételi oldal végösszege 16.998.000.000,- Ft, ami a módosított bevétel 90,7 %-a, míg a kiadási oldal végösszege 15.898.000.000,- Ft. 1.010.000.000,- Ft a különbség. Miklós Attila képviselő is említette, hogy a tervezettnél magasabb a maradványérték, hiszen eredetileg 418.000.000,- Ft-ot terveztek, 592.000.000,- Ft maradt. Ismert, hogy ez évtől különböző feladatokkal terhelt, tehát nem olyan szép a menyasszony, mint első pillanatban látszik. Ennek ellenére el lehet mondani, hogy erre az évre is a költségvetést javító pozícióban van az önkormányzat. A költségvetést nyugodt szívvel el lehet fogadni és megköszönni minden békéscsabai polgárnak. Szarvas Péter polgármester: Kérte a képviselőket, csak abban az esetben használják mobiltelefonjaikat az ülés ideje alatt, ha feltétlen fontos. Takács Péter képviselő: Dr. Kerekes Attila joggal dicsérte a tisztességesen fizető adózókat. Valóban imponáló, ahogy Békéscsabán az adóbefizetés évről évre több százmillió forinttal nő. Érdeklődött a 2015. december 31. napjával nyilvántartott adótartozással kapcsolatban, amit Tarné Stuber Éva osztályvezető felé a közgyűlést megelőzően már jelzett. A teljes képhez ez is bizonyos értelemben hozzátartozik. Szarvas Péter polgármester: Felkérte Tarné Stuber Éva osztályvezetőt, szíveskedjen válaszolni Miklós Attila és Takács Péter képviselők kérdéseire. Tarné Stuber Éva osztályvezető: Miklós Attila képviselő a maradványra kérdezett rá. Valóban örvendetes, hogy van elosztható szabad maradvány, amelynek nagyságrendje több mint 200.000.000,- Ft. A maradvány levezetése a 11. sz. mellékletben, valamint a hozzá kapcsolódó A., B., C., és D., mellékletekben található. A felhasználási javaslat a kötelezettségen túlmenően a szabad maradvány elosztására is megtalálható a zárszámadási
55 rendelet tervezetben. A közgyűlés a rendelet tervezet elfogadásával el fogja dönteni, hogy a maradványt az ebben jelezett feladatokra fordítja-e. Egyébként a szöveges indokolás néhány tételt kiemel. A több mint 200.000.000,- Ft-os szabad maradvány a kötelezettségek lefedése is eredmény, ezen túlmenően szabad maradvány elosztására is van mód. Nagyon sok új és fontos feladatot fog támogatni. Takács Péter képviselőnek megköszönte, hogy nem hozta zavarba a közgyűlésen feltett kérdéssel, hiszen korábban jelezte kérdését. Kérdése a kintlévőségre irányult, ami nem ugyan az, mint a nyilvántartott adótartozás. A kintlévőség a mérlegben követelésként szerepel a 9. sz. mellékletben. Valóban a mérleg eszköz és forrás oldalának önkormányzati szintre hozott tételei szerepelnek. A követelések teljes összege önkormányzati szinten 3.975.000.000,- Ft, ami nem mind adótartozás. A mellékletben megtalálható a megbontás költségvetési szervenként és önkormányzati szinten. Az önkormányzat adja a zömét, 3.600.000.000,- Ft-ot. Azt tudni kell, hogy az új számviteli szabályok szerint követelésként kell bemutatni nemcsak azt, ami 2015. december 31-én követelés, hanem a 2016. és további években is. A mérlegben a költségvetési évet követően esedékes helyi adó 2.100.000.000,- Ft. Ez abból adódik, hogy a helyi adót nem december 31-ig fizetik, hanem az előírások a következő gazdasági évben két előleg fizetésével történik. 2015. december 31-én a mérlegben szereplő helyi adó kintlévőség 255.728.000.000,-. Azonban nem ekkora a teljes adótartozás, ugyanis az nem mérleg tétel. Mérleg tétel az, ami az országosan alkalmazandó ÖNKADÓ programban szerepel. Minden önkormányzat ezt használja. Nem az önkormányzatok állapítják meg az egyes adótartozások értékelését, hanem a jogszabályon alapuló program generálja, hogy a nagyobb összegű hátralékokból – amelyben benne van a felszámolás alatt állók, több éve tartozók, stb. – mennyi az, amit a mérlegben kell szerepeltetni. A mérlegben jelenleg 255.000.000,- Ft adótartozás szerepel 2015. december 31-én. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A számokat mindenki kiolvashatja az anyagból, miközben a televíziót nézők a ”fejüket kapkodják” a 3-8-22 milliárdok okán. A korrektség kedvéért megemlítette, hogy az előző évben bevezetett új programok közül ki kell emelni a Csaba Baba, a Csaba Kártya, illetve a Békéscsaba hazavár, a tűzifa program, illetve a rendelőintézetek felújítása elemeket. Sok új program indult, illetve néhány korábbi is megmaradt. A vállalkozásfejlesztési célelőirányzat, amely munkahelyteremtést, eszközfejlesztést szolgál május 5-én kerül kiírásra. A bizottság elfogadta a kiírási feltételeket. Május 5-től lehet munkahelyteremtésre és eszközfejlesztésre 600-600.000,- Ft/fő pályázni. Ugyanakkor azt se hallgassák el, hogy az elmúlt évben 464.000.000,- Ft felújításra szolgáló forrásból mindösszesen 55.000.000,- Ft-re érkezett igény. Ennek több oka volt, egyrészt a hitelengedélyezés, valamint a szerződések, engedélyek későbbi aláírása. Majdnem minden képviselőhöz érkezett kérdés, a választókerületében élőktől. Többen arra szerettek volna választ kapni, mikor valósul meg a képviselő által ígért beruházás, mint például a járda, játszótér, kerékpárút, stb. A rendelkezésre álló keretből 270280.000.000,- Ft húzódott át az idei évre. Csiaki Tamás osztályvezető tájékoztatása szerint május 30-ig valósulnak meg a tavalyi évről elmaradt - beígért - felújítások, fejlesztések. A vállalkozásfejlesztésen belül 10.000.000,- Ft-os új tétel került be, a startup vállalkozásoknak. A kiírási feltételeket tudomása szerint mai ülésen hagyja jóvá a testület. Hanó Miklós és Fülöp Csaba képviselők javaslatára 1.500.000.- Ft-tal támogatják karrierkövető rendszert. Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán is felmerült a vállalkozásfejlesztés, gazdasági élénkítés. A Békéscsaba hazavár, vagy a letelepedési segély abba az irányba mutat, hogy minél jobb képet kapjanak a haza jövő fiatalok, illetve az itt boldogulni kívánok milyen lehetőséggel rendelkeznek, illetve azt hogyan tudják követni.
56
Tarné Stuber Éva osztályvezető és az általa irányított szakágazat valamennyi dolgozójának külön köszönetét fejezte ki az előterjesztés összeállításáért. Az előterjesztés szerint 592.000.000,- Ft maradvánnyal lehet számolni a betervezett 418.000.000,- Ft-tal szemben. A maradvány felosztásával kapcsolatban egyeztetések folytak, illetve javaslatokat kértek. A Százszorszép Óvoda jelezte, hogy nyílászáró problémái vannak, amit pályázati forrásból nem lehet finanszírozni. Erre a területre 30.000.000,- Ft lett elkülönítve. A közbiztonság fokozása, térfigyelő kamerák beszerzésére 20.000.000,- Ft szerepel az előterjesztésben, az összeget további 10.000.000,- Ft-tal javasolja növelni. Néhány nappal korábban a Lencsési lakótelepen történt rongálás, amikor lezsírozták a padokat. Célszerű térfigyelő kamerákkal nyomon követni a játszótéren történteket. A Jókai Színház előtti területen két közterületfelügyelő teljesít szolgálatot, illetve az Andrássy úton térfigyelő kamerák kerülnek kihelyezésre. Szülők kérése a játszótéri eszközök bővítése, vásárlása. A játszótér fenntartásra, karbantartásra pályázati lehetőség nyílt. Új játszóeszközök beszerzésére 10.000.000,- Ft került elkülönítésre. A miniszterelnök látogatása kapcsán elhangzott, hogy nagyon jól jött az infrastruktúra fejlesztéshez az állam által biztosított 2 milliárd Ft. Szükség lenne a földes utak alapozására, karbantartására, az élhetőbb környezet kialakítására. Erre a feladatra 6 képviselői körzetben további 5-5.000.000,- Ft összeget javasoltak. 1-3-9 és az Erzsébethelyi városrész három körzete. Példaként említette, hogy a Kenderföldekről folyamatosan érkeznek a különféle igények. Kiemelte, hogy olimpiai év tiszteletére magasabb támogatást biztosítanak, a sportolók részére infrastruktúra fejlesztési alapot különítettek el. Kiemelkedő teljesítmény nyújtott a röplabda csapat, az atléták, a tornászok, a cselgáncsozók, az úszók, a József Attila lakótelepi Tömegsport Egyesület. A város költségvetéséhez képes jelentős mértékben támogatja a sportot. Az eredmények mutatják, hogy megérdemlik a támogatásban részesülők. Az elhangzottakon túl 2016. évben sor kerül a jelzőlámpák felújítására is. Kérte a zárszámadás elfogadását, reméli, hogy az előirányzott fejlesztések megvalósulnak. Takács Péter képviselő: A költségvetési szervek 2015. évi kiutalatlan támogatása a hivatkozás szerint nyomon követhető a 11/b. mellékletben. A mellékletet áttekintette ugyan, de nem tudta eldönteni, hogy az összeg teljes egészében visszatérült, vagy differenciáltan, illetve százalékos arányban került visszaosztásra. Tarné Stuber Éva osztályvezető: A 11/b. mellékletben a maradványban javasolt elosztás szerepel. Az intézményeknek juttatandó összeg ketté van osztva, az egyik a költségvetési rendeletben jóváhagyásra került összeg, amelynek mértékét az intézményvezetőkkel előzetesen egyeztették, aláírásukkal igazolták. A másik rész, amit az önkormányzat a rendelet elfogadását követően biztosít az intézmények számára. A két összeg teljes egészében valamennyi intézmény esetében biztosítja a tavalyi előirányzatot. Egyetlen sajátos intézmény van, a polgármesteri hivatal, ahol nem a teljes összeget, csak a szükséges kötelezettségeket biztosítják. Szarvas Péter polgármester: A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javasolta a rendeletalkotást. Szavazást rendelt a rendeletmódosításról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt.
57 A közgyűlés 13 igen szavazattal és 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 17 /2016. (V. 3.) önkormányzati rendelete a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Költségvetési bevételek 1. § (1)
Az önkormányzati szintű költségvetés 2015. évi összes teljesített bevétele 16.998.307 ezer Ft.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg forrásonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
(3)
Az Önkormányzathoz tartozó bevételek teljesített főösszege 4.540.145 ezer Ft.
(4)
Az (3) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg feladatonkénti részletezését a 3/a. melléklet tartalmazza. 2. Költségvetési szervek bevételei 2. §
(1)
A költségvetési szervek teljesített bevételeinek főösszege 6.936.882 ezer Ft.
(2)
A költségvetési szervek központi, irányítószervi támogatási bevétele 4.994.337 ezer Ft.
(3)
Az (1) bekezdésben foglalt bevételi főösszeg költségvetési szervek szerinti és bevételenkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza. 3. Költségvetési kiadások 3. §
(1)
Az önkormányzati szintű költségvetés 2015. évi összes teljesített kiadása 15.898.836 ezer Ft.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt kiadási főösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
(3)
Az Önkormányzathoz tartozó feladatok ellátásának kiadási teljesített főösszege 4.065.712 ezer Ft.
58 (4)
Az (3) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg feladatonkénti részletezését a 3. melléklet tartalmazza. 4. Költségvetési szervek kiadásai 4. §
(1)
Az önkormányzati költségvetési szervek 2015. évi összes teljesített kiadásának főösszege 6.848.969 ezer Ft.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt főösszeg költségvetési szervek szerinti részletezését a 2. melléklet tartalmazza. 5. Beruházási kiadások 5. §
(1)
Az Önkormányzathoz tartozó beruházási kiadások 4.523.474 ezer Ft-ban teljesültek.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kiadási összeg részletezését a 4. melléklet tartalmazza.
(3)
A költségvetési szervek kiadásaiból beruházási kiadásra fordított összeg 291.448 ezer Ft, amelyet a 2. melléklet tartalmaz.
(4)
A központi kezeléshez kapcsolódó beruházási kiadások 22.231 ezer Ft-ban teljesültek, amelynek részletezését a 3. melléklet tartalmazza. 6. Felújítási kiadások 6. §
(1)
Az Önkormányzathoz tartozó ingatlanok felújítására fordított összeg 54.291 ezer Ft.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti felújítási kiadások célonkénti részletezését az 5. melléklet tartalmazza.
(3)
A költségvetési szervek kiadásaiból felújításra fordított összeg 80.520 ezer Ft, amelyet a 2. melléklet tartalmaz.
(4)
A központi kezeléshez kapcsolódó felújítási kiadások 18.286 ezer Ft-ban teljesültek, amelynek részletezését a 3. melléklet tartalmazza.
7. Tartalékok 7. § (1)
A Közgyűlés a tartalék előirányzat-maradványának összegét 137.260 ezer Ft-ban állapítja meg.
59
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt tartalékok részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
8. Hitelek 8. § (1)
A 2013. és 2015. évi döntésű fejlesztési hitelek lehívható keretösszegéből 102.538 ezer Ft került lehívásra az 1. melléklet szerint.
(2)
Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségek tételes bemutatását a 7. melléklet tartalmazza.
9.
Vagyon alakulása 9. §
(1) Az önkormányzati szintű vagyon bemutatását a könyvviteli mérleg tartalmazza a 9., 9/1. mellékletek szerinti részletezésben. Az Önkormányzat eszközeinek értéke összesen 78.518.757 ezer Ft, a források összesen 78.518.757 ezer Ft. (2) Az önkormányzati szintű mérlegben nem szereplő eszközök állományát és a 2015. évi vagyonváltozást a 9/2. és a 9/3. melléklet mutatja be. (3) Az Önkormányzat gazdasági társaságokban képviselt tulajdoni részarányait a 10. melléklet tartalmazza. 10. Maradvány alakulása 10. § (1) Az Önkormányzat 2015. évi maradványa a 11. melléklet szerint kerül megállapításra. A 2015. évről áthúzódó kötelezettségek, maradványok felhasználásának tételei működési és felhalmozási célú maradványként kerülnek megállapításra. A Közgyűlés felhatalmazást ad a polgármesternek és a jegyzőnek, hogy a kapcsolódó előirányzat módosítást a 2016. évi költségvetési rendeletben vezettesse át. (2) A Közgyűlés az Önkormányzat 2015. évi központi kezelésű, beruházási és felújítási feladataira vonatkozó maradvány felhasználását feladatonként a 11/a., 11/c és 11/d melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad polgármesternek és a jegyzőnek, hogy az ezzel összefüggő előirányzat-módosításokat vezetesse át a 2016. évi költségvetési rendeletben. (3) A Közgyűlés a költségvetési szervek 2015. évi maradványának összegét a 11/b. melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad a polgármesternek és a jegyzőnek, hogy az ezzel összefüggő előirányzat-módosításokat vezettesse át a 2016. évi költségvetési rendeletben.
60 (4) A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum részére a 2015. évben nem biztosított 26.000 ezer Ft többlettámogatást a 2018. évben tervezett új állandó kiállítás költségeire biztosítani fogja. 11. Vegyes rendelkezések 11. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál foglalkoztatottak létszámát a 1/d. melléklet mutatja be. (2) Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bemutatását az Önkormányzat tekintetében a 4/a/I., a költségvetési szervek tekintetében a 4/a/II. melléklet tartalmazza. (3) Az önkormányzati szintű költségvetési mérleg működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok és teljesítések mérlegszerű bemutatását a 1/b. melléklet tartalmazza. (4) Az Önkormányzat kezességvállalásainak tételeit a 7/a. melléklet mutatja be. (5) Az Önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat a 8. melléklet mutatja be. (6) A 12. melléklet mutatja be a 2015. évi helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásának elszámolását. 12. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a 2015. évi költségvetésről szóló 3/2015. (III. 2.) önk. rendelet. Szarvas Péter polgármester
Tárgy:
Dr. Bacsa Vendel jegyző
Tájékoztató a 2015. évben behajthatatlanná vált követelésekről
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Javasolta a határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
61 248/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000. (II. 17.) önkormányzati rendelet 5. §-a szerinti tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. április 28.
Szarvas Péter polgármester: 16 óra 07 perckor 16 óra 15 percig szünetet rendelt. Szünet Napirend tárgya: Tárgy:
Vagyoni területet érintő ügyek, pályázatok
A Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club jelzálog-bejegyzés iránti kérelme
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. Mindkét bizottság támogatja az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Bíró Csaba képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság: A határozati javaslatban nem szerepel a bizottság előző napi ülésén megfogalmazott kiegészítés, miszerint az Utánpótlás-nevelő FC számoljon be a bizottságnak az elmúlt 10 év eredményeiről. A város infrastruktúra fejlesztésben elkötelezett, ami nem arra irányult, hogy bármiféle gátat szabnának az eddigi fejlődésnek. Azok a fiatalok, akik tehetségesek, nem érnek fel odáig, hogy erősítsék az NB III-as csapatot a városban, valamint az NB I-es csapatban is nagyon kevés a saját nevelésű fiatal, aki lehetőséget kap. Számos információ érkezett, ezért szeretnének tisztán látni, milyen viszonyban van a Békéscsabai Előre 1912 Futball Klub. Támogatási igény esetén külön szerepelnek az egyes sportágak, mint például az utánpótlásnevelő SC, vagy a futballakadémia. Nem tiszta a kép, hogyan, miként valósulnak meg az igények. Szeretnének választ kapni arra, mi annak a háttere, hogy a saját nevelésű játékosok nem érnek fel az első csapatba. Szeretettel várják a képviselők megjelenését. Szarvas Péter polgármester: A bizottság javaslata szerint a Békéscsabai UFC a soron következő bizottsági ülésen adjon tájékoztatást. Felhívta a figyelmet, hogy a Békéscsaba 1912 Előre SE SE-vel is érdemes konzultációt folytatni. A futballista utánpótlás ebbe a csapatba került. A bizottság figyelmébe javasolta, hogy a felnőtt utánpótlást elvileg ebben az egyesületben képzik, nevelik, fejlesztik. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
62
249/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békéscsabai Utánpótlás–nevelő Futball Club kérelmének helyt adva hozzájárul ahhoz, hogy a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő, Békéscsaba 4-es Honvéd utca 1/2. szám alatti, békéscsabai 2595/8, 2595/9, 2595/5 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan 41.916.604, Ft összeg erejéig egyetemleges jelzálogjog kerüljön bejegyzésre a Magyar Állam javára a 2011. decemberében hatályos 1996. évi LXXXI. törvény 22/C § (6) bekezdése alapján 2018. június 30-ig. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 10.
II. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy az I. pontban foglaltaknak megfelelő jognyilatkozatot tegye meg. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 10.
Tárgy:
Tulajdonosi hozzájárulás a Békéscsaba, 4-es Honvéd utca 1. ingatlanrészen és a Békéscsaba, Nádas soron található ingatlanokon tervezett sport célú beruházáshoz (Békéscsaba 1912 Előre SE kérelme)
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést a Békéscsaba 1912 Előre SE kérelmét tartalmazza. Két, önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon terveznek alapvetően társasági adó felhasználással két nagy futballpálya építést, melyhez támogatást kérnek az önkormányzattól. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, javasolta a tulajdonosi hozzájárulást. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 7 igen, egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. A határozati javaslat két pontban tartalmazza a tulajdonosi hozzájárulást. A bizottságok úgy látták, hogy mindkét pálya megépítése szükséges, így javasolták, hogy a közgyűlés mindkét esetben támogassa a kérelmet. Van-e kérdés, észrevétel? Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Kérte Bíró Csaba képviselőt, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnökét, mérjék fel az előzetes futballpálya építési igényeket. Az UFC 4 pályára vonatkozó igényt jelzett, jelen előterjesztés értelmében 2 pálya épül. Emellett műfüves pályák is épülnek. Nehogy túl sok pálya épüljön, hiszen városi ingatlant von ez, amelynek nagysága 1.000 m2. 470 igazolt futballista van Békéscsabán, ezért nagyon fontos a pályák megléte. Szarvas Péter polgármester: Személyében is felmerült ez a kérdés, ezért a Békéscsaba 1912 Előre SE-től szakmai indokolást kért arra irányulóan, hogy a jelenlegi képzéshez, a gyermeklétszámhoz, a korosztályos csapatokhoz miért nem elegendő a jelenleg meglévő
63 pályák száma. Az előterjesztés esetében nem kérnek forrást az építéshez, azt saját erőből valósítják meg. A fenntartás költsége viszont majd a város terheli, illetve területet vesz igénybe, ami hosszú évekre meghatározza az ingatlan sorsát. Amennyiben a továbbiakban még szükség lehet nagypályára, személye is egyetért a szakmai bizottság felülvizsgálatával. Bíró Csaba képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Több éven keresztül pályaigényt jeleztek. A most beérkezett igények esetében a városnak nem kell jelentős támogatást biztosítania, ami megnöveli a költségvetés kiadási oldalát. Az eddig jelzett igények egy részében 80-90 %-os támogatást kértek, amiben az önkormányzat nem tud támogatást biztosítani. Jelenleg is folyamatosan érkeznek a további igények. Személye is úgy gondolja – látva az utánpótlásra irányuló adatokat – a két pálya – amennyiben elkészül – lefedi az igényeket. A pályák számának emelését az edzések száma indokolja. Komoly az igény a műfüves pályák iránt, amely területen Békéscsaba elmaradott. Folyamatosan kihasználják a kínálkozó pályázati lehetőségeket. Véleménye szerint az igények további 2-3 db műfüves pálya létesítésével kielégíthetők, így a labdarúgás minden szegmensére lehetne megfelelő helyszínt találni. Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy tudomása van a Békéscsabai Atletico Csapat pályahasználati igényéről. Elképzelhető, hogy más csapat is érintett. Kérdését Bíró Csaba képviselőhöz intézte: Az említett két pálya létesítése kapcsán nagy, vagy kis pálya építése szükséges? Bíró Csaba képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: 20x40 méteres kispályára lenne igény. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. Tárgy:
Tulajdonosi hozzájárulás a Békéscsaba, Nádas soron található ingatlanon tervezett sport célú beruházáshoz (Békéscsaba 1912 Előre SE kérelme)
A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 250/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Békéscsaba 1912 Előre SE (székhely: 5600 Békéscsaba, Kórház u. 6., képviseli: Dr. Kovács Mihály elnök) a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező, Békéscsaba 869/1 hrsz.-ú, Nádas soron található 1 ha 3398 m2 területű ingatlanon nagyméretű élőfüves labdarúgó pályát építsen meg és üzemeltessen. Az SE pályázati sikeressége esetén a beruházás megkezdését megelőzően bérleti szerződést kell kötni. A bérleti szerződés részletes feltételeit a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2017. június 30.
64 Tárgy:
Tulajdonosi hozzájárulás a Békéscsaba, 4-es Honvéd utca 1. ingatlanrészen tervezett sport célú beruházáshoz (Békéscsaba 1912 Előre SE kérelme)
A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 251/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Békéscsaba 1912 Előre SE (székhely: 5600 Békéscsaba, Kórház u. 6., képviseli: Dr. Kovács Mihály elnök) a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező Békéscsaba 2595/5 hrsz.-ú természetben a Békéscsaba, 4-es Honvéd utca 1. szám alatt található ingatlan 1 ha 4316 m2 területű részén nagyméretű élőfüves labdarúgó pályát építsen meg és üzemeltessen. Az SE pályázati sikeressége esetén a beruházás megkezdését megelőzően bérleti szerződést kell kötni. A bérleti szerződés részletes feltételeit a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2017. június 30.
Tárgy:
A Békés Airport Kft.-vel kapcsolatos elszámolások
Szarvas Péter polgármester: Köszöntötte Antalfai Gábor ügyvezető igazgatót. A Modern Városok Program keretében a repülőtér már felmerült. A kormányzat részéről Orbán Viktor miniszterelnök úr ígéretet tett arra, hogy a repülőtér fejlesztéséhez pénzügyi forrást biztosítanak. Ennek tükrében kell nézni az előterjesztést, amelyet a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezett és módosító javaslatot terjesztett elő, miszerint a bizottság kérte a közgyűlésre kiegészíteni a költségvetés bevételi oldalát a Kvasz András Repülőnap megrendezésével kapcsolatos 5.000.000,- Ft bevétel figyelembevételével. A kiadási oldalon pedig ezen támogatás felhasználása szerepeljen. Wittmann László osztályvezető: A kiegészítéssel együtt az üzleti tervben még 2016. március 15-i állapot szerinti költségvetés némi módosítása a Kvasz András Repülőnap kapcsán a mai napon került a közgyűlés tagjai számára kiosztásra, ami a bevételi oldalon az 5.000.000,- Ft nettó összeget tartalmazza, amivel vállalkozási szerződés köttetett a Békés Airport Kft-vel. Szarvas Péter polgármester: 2 perc olvasási szünetet rendelt. Kérte a képviselőket, tanulmányozzák át a kiosztott kiegészítést. Ellenőrizék a kiadási, és a bevételi oldalon feltüntetett adatokat. Bevételi oldalon nettó 3.900.000,- Ft szerepel, melynek bruttó értéke 5.000.000,- Ft. Kiadási oldalon hol található meg ennek az összegnek a „kiadási lába”? Kérte Antalfai Gábor ügyvezető igazgatót, adjon tájékoztatást. Antalfai Gábor ügyvezető igazgató: Az összesített értékek a bevételi oldal, illetve a kiadási oldal alján szerepelnek. Részletes táblázat található a kiadási oldalon. A bevételi oldalon pedig a szolgáltatás vásárláson kívül a tervezett bevételek szerepelnek.
65 Szarvas Péter polgármester: Azt kell biztonsággal látnunk, hogy be van tervezve a bevételek közé a bruttó 5.000.000,- Ft-hoz kapcsolódó nettó 3.937.000,- Ft-os összeg. A kiadási tervszámok között szerepel ennek az összegnek a tervezett elköltése meghatározott jogcímeken? Biztos benne van, csak nem látható. Antalfai Gábor ügyvezető igazgató: Egyrészt a szolgáltatás vásárlás tartalmazza a személyi és technikai feltételek biztosítását, egyfajta kedvezményes szolgáltatást a megjelenők részére, ami a sétarepülésben is meg fog mutatkozni a szolgáltatás áraiban a repülőnapon. Szarvas Péter polgármester: Elvileg magára a repülőnap kiadásaira 7.738.000,- Ft-ot terveznek? Antalfai Gábor ügyvezető igazgató: Igen. Szarvas Péter polgármester: A terv szerint magasabb lesz a bevétel, mint a kiadás. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kérése a kiosztott anyagban bemutatásra került. Takács Péter képviselő: A második oldalon leírtak szerint egy repülőgép beszerzést javasolnak. Hogyan kell értelmezni? A nyolcadik oldalon repülőtéri marketing eszközök fejlesztéséről esik szó 3.000.000,- Ft értékben. Konkrétan ez az összeg mit takar? Antalfai Gábor ügyvezető igazgató: A repülőgép beszerzés keretében tervezik, hogy a repülőtéren megjelenő légi attrakció kiszolgálására alkalmas eszközt szereznek be, ami alkalmas a sétarepülésre. Nagyon sokféle típus és ár van. A határ a „csillagos ég”. Ezzel a géppel tudnák a tandem ejtőernyős ugrást, mint attrakciót, sétarepülést kiszolgálni. Szarvas Péter polgármester: A marketing költségek kapcsán tett írásbeli megjegyzés szerint a repülőtéri marketing eszközök fejlesztésére igényelt támogatás összege 3.000.000,- Ft. Mi lenne a tartalma? Antalfai Gábor ügyvezető igazgató: Tartalmazná a repülőtéri honlap frissítését, új honlap kialakítását, marketing eszközök beszerzését, mivel marketing eszközökkel gyakorlatilag nem rendelkezik a kft. Szóróanyagokra, médiában, kiállításokon való megjelenésre gondoltak, ahol képviselni tudnák a repülőtéri szolgáltatásokat, illetve meg tudnák jeleníteni. Fülöp Csaba képviselő: Amennyiben megvalósul a 4.000.000.000,- Ft-os fejlesztés, amit Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentett be, hogyan látja a repülőtér jövőjét? Hogyan tudná pozícionálni regionálisan, 3-400 km-es körzetet tekintve a repülőteret a megvalósuló fejlesztéseket követően? Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Az előterjesztés szerint a Kvasz András Repülőnap bevételi oldala 6.500.000,- Ft volt, amiből levonva a parkolási díjat 1.000.000,- Ft hiány mutatkozik. A kiadási oldalon az ejtőernyős bemutató és verseny alatti részt kell figyelembe venni. Az előterjesztésben matematikai hibát vél. Nem akar kötekedni, mivel közpénzt biztosít az önkormányzat, tudni szeretné, mire kívánják felhasználni. Javasolta, vegyék fel a kapcsolatot Garzó Ferenc légügyi szakértővel. Az előterjesztés szerint létszámhiány van, fejleszteni kellene a repülőteret, ezért is célszerű lenne a légügyi szakértővel felvenni a kapcsolatot. Egy hónappal korábban azért került le a közgyűlés napirendjéről a téma tárgyalása, mert nem mutatták be a bevételeket. Az
66 önkormányzat által finanszírozott cégnél nem lehet eltekinteni a bevételi oldal ismertetésétől, illetve matematikai hibáktól. Kérte, hogy alapvető, egyszerű adatokat pontosan jelentessék meg. Wittmann László osztályvezető: A számok matematikailag egyeznek. A bevételi oldalon szereplő 2x250.000,- Ft, 3.000.000,- Ft, illetve 1.500.000,- Ft, valamint az önkormányzati támogatás nettó összege valóban 8.900.000,- Ft-ot jelent. Március közepén, amikor a repülőnap eredeti üzleti tervben szereplő bevételi és kiadási terve összeállításra került, akkor a Békés Airport Kft. még nem számolt az önkormányzat által biztosított bruttó 5.000.000,- Ftos összeggel. Bár az önkormányzat költségvetésében ez a tétel szerepelt, csak akkor a kft. még ennek az összegnek nem volt ilyen formán birtokában. Ahogy a kiegészítő anyag első oldalán a szöveges indokolásban le van írva, miután április 22-én a kft. és az önkormányzat között létrejött a szerződés, ami az 5.000.000,- Ft felhasználásáról szól, ezt követően lett gyakorlatilag a kiadási és a bevételi oldala a repülőnapnak újragondolva. Részben azzal a hosszabbtávú céllal is, hogy bizonyos szolgáltatások jelenjenek meg, amelyeket ezen támogatás révén térítésmentesen tud biztosítani a kft. a repülőnapon megjelenők számára, mint pl. a parkolás, ami eredetileg 500.000,- Ft-os bevétellel szerepelt. Jelenleg a bevételi oldalon már nem szerepel. Az ügyvezető igazgató által is említett sétarepülést a támogatás révén olcsóbban tudják biztosítani. Hosszabb távon további igényt, attrakciót jelenthet a repülőtér számára, növelheti kihasználtságát, látogatottságát. Példaként említette az ugrálóvár, a kézműves foglalkozás, amelyek kiadási oldalon költséggel járnak, bevételi oldalon viszont külön díjat nem számít fel. Takács Péter repülőgép beszerzéssel kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondta, hogy tudomása szerint a repülőgép beszerzés az üzleti tervben megjelenik egyfajta hosszabb távú célként, ami kiválthatja a bérleti díjat. Jelenleg a kft. bérleti díjat fizet a sétarepülést biztosító gépekért. Semmiképpen nem idei évi célként és nem ennek a támogatásnak a terhére szeretnék a beszerzést végrehajtani. Takács Péter képviselő: Emlékezete szerint az előző előterjesztésben, ami lekerült a közgyűlés napirendjéről, már szerepelt az 5.000.000,- Ft-os önkormányzati támogatás. A szöveges felvezetés tartalmazza a repülőgép beszerzést. A matematikai anomália megoldódott. Hiányában javasolta volna, hogy az előterjesztést ismételten tárgyalja az illetékes bizottság. Véleménye szerint az előterjesztés szerinti határozati javaslatok nincsenek szoros összefüggésben az üzleti tervvel. Szarvas Péter polgármester: Valóban arról van szó, hogy az idei évi költségvetésben 18.000.000,- Ft előirányzat van a Békés Airport Kft. támogatására. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság korábban azt vetette fel, hogy szeretné kompletten látni a cég idei évi bevételi és kiadási tervét, hogy lássa a 18.000.000,- Ft-os igény hogyan áll össze. Kérdésként elhangzott, hogyan áll össze terv szintjén a Kvasz András Repülőnap lebonyolításának bevételei és kiadásai. Ennek bemutatása a kiosztott anyagban sor került. A cég egészére vonatkozóan az előterjesztés bevételi és kiadási éves tervszám adathalmaz megtalálható. Kérte Antalfai Gábor ügyvezető igazgatót, hogy Fülöp Csaba képviselő kérdésére válaszoljon. Amennyiben a kormány a vállalt kötelezettséget teljesíti, a reptér infrastruktúra fejlesztésen esik át, amelynek egyik eleme a pálya meghosszabbítása, hangárépítések, személyi- és teherforgalmi bővítés szempontjából a biztonságos ILS rendszer kiépítése és egyéb fejlesztések hogyan jelentkeznek a Békés Airport Kft. életében, működésében.
67
Antalfai Gábor ügyvezető igazgató: Hazai tapasztalatok szerint, Győr repülőteréhez hasonló gazdasági konstrukcióban lehetne gondolkodni. Nem hiszi, hogy a debreceni, vagy a nemzetközivé minősített repülőterek példáját kellene követni egy megvalósult beruházást követően, mert ott már olyan fajta magas költségekkel jár az üzemeltetés, ami Békéscsaba vonatkozásában nem tudna megtérülni, viszont a péri repülőtér jó példa lehet. Hasonló adottságokkal bírt korábban, mint Békéscsaba. Ott is pályabővítés, ILS rendszer telepítésével, az ahhoz kapcsolódó repülőgépek kiszolgálására alkalmas eszközök beszerzését követően úgy a cargo (légi) árura fókuszálva, mint a személyi forgalomra is figyelve olyan gazdálkodást hoztak létre, amit véleménye szerint példaként szolgálhat Békéscsaba esetében is. Amennyiben a beruházás megvalósul, a repülőtér a térségben egyedülállóvá válhatna olyan értelembe is, hogy akár a határon túli román reptereket is le tudná körözni. Mindenképpen fontos lenne még egy csomagátvizsgálásra, légi áru átvizsgálására alkalmas berendezés, illetve helyiség kialakítása, az ehhez szüksége engedélyek, szakemberek alkalmazása. Ezzel a légi áruszállításba is be tudna kapcsolódni a repülőtér. Emellett mindenképpen érdemes lenne megtartani a sportrepülést, a helyi repülő attrakciókat, szolgáltatásokat, amivel nagyon sok környékbe látogató turista él jelenleg is. A kiegészülő tervbe vett szolgáltatásokkal, mint a tandem ejtőernyős ugratás, illetve esetleg majd a műrepülés, vitorlázó repülés, motoros sétarepülés, ultrakönnyű repülés, mint turisztikai lehetőség szerepelhetne a kínálatban. Erre már most is mutatkozik igény. Próbálják kiszolgálni az igényeket, egyelőre a sétarepülés illetve a légitaxi szolgáltatás működik. Előkészítés alatt áll a tandem ejtőernyős ugrás. Összességében mindenképpen örvendetes, hogy tervbe vették a repülőtér fejlesztését. A Békés Airport Kft. minden tudásával segíteni próbálja a munkát. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Wittmann László osztályvezető a matematikai problémára megadta a választ. A sétarepülésnél csökkentették a bevételt 1.000.000,- Ft-tal, ami a különbséget adta. Ez a baj a helyben kiosztott és nem a bizottság által tárgyalt előterjesztésekkel. Jelezte, hogy nem kapott választ a légügyi szakértővel történő kapcsolattartásra irányuló kérdésére. Tudomása szerint tárgyalások folynak, illetve ajánlatkérés történt a repülőgép vásárlása ügyében. A csehek egy évre térítésmentesen tudnak gépet biztosítani. Azért ajánlották a tanácsadó igénybe vételét, mert komoly szándék a repülőtér fejlesztése. Nyilván egy szakmai kapcsolaton keresztül jobban hozzá lehet jutni kedvezményekhez. Egyetért abban Antalfai Gábor ügyvezető igazgatóval, hogy saját gép beállítása szükséges. Nem mindegy viszont, hogy milyen áron és minőségben történik annak beszerzése, hiszen nagyon sok fajta gép van. Kérte, hogy biztosítsák a szakértő elérhetőségét az ügyvezető igazgató részére. Szarvas Péter polgármester: Az elérhetőséget biztosították, mivel érvényes megbízási szerződés van az önkormányzat és a repüléstechnikai szakértő között. Talán már voltak is egyeztetések, meg lesznek is. Az előterjesztés szerint meg kell győződni az éves 18.000.000,Ft-ra szükség van-e. A bevételeit növelni fogja a cég, a kiadásaiban a takarékosságra helyezi a hangsúlyt. Ennek ellenére szüksége van a kft-nek működési támogatásra. Véleménye szerint részletes bevétel és ráfordítás kimutatás készült. Bízik abban, hogy a Kvasz András Repülőnap sikeres lesz, sok száz, vagy néhány ezer békéscsabai számára fog örömet okozni. Érdeklődött a rendezvény konkrét időpontjával kapcsolatban. Antalfai Gábor ügyvezető igazgató: A repülőnap május 28-án kerül megrendezésre. Május 29-én a gyermeknapon repülőtéri nyílt napot rendeznek.
68
Szarvas Péter polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 252/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békés Airport Kft. (székhely: 5600 Békéscsaba, Repülőtér 0296/8/A hrsz., adószám: 12857689-2-04, a továbbiakban: Kft.) részére a 2016. évi költségvetésről szóló 7/2016. (II. 29.) önkormányzati rendelet Békés Airport Kft.-vel kapcsolatos elszámolások előirányzatában meghatározott mértékű forrást biztosítja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert arra, hogy az 1. pontban meghatározott előirányzat erejéig kötelezettséget vállaljon a Kft. működésének támogatására a hatályos jogszabályok keretei között (működési támogatás, tagi kölcsön nyújtás, törzstőke emelés), amelyeket a 2016. évi költségvetés végrehajtásáról készült beszámolóban köteles szerepeltetni. A Közgyűlés a tagi kölcsön visszafizetésének határidejeként 2019. december 31. napját határozza meg. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy az 1. és 2. pontban meghatározottak alapján a megfelelő jognyilatkozatokat megtegye, a megállapodásokat aláírja. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. december 31.
Tárgy:
A Békéscsaba, Bankó A. u. 44. szám alatti ingatlan hasznosítása és támogatás nyújtása az Egyensúly AE Egyesület részére
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést készítette a Stratégiai-Fejlesztési Osztály, véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Mindkét bizottság javasolta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Dr. Kerekes Attila képviselő, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: Az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezte az előterjesztést és 9 egyhangú igen szavazattal, támogatta annak elfogadását. Rövid áttekintést adva elmondta, hogy az ingatlant még 2007. évben az önkormányzat átadta a kistérségnek, amit 2015. évben visszaadtak úgy, hogy funkció már nem volt benne, egy kicsit le volt lakva. Egy helyi egyesület, amely a szenvedélybetegeket, pszichiátriai betegeket és egyéb elesett személyeket segít, az önkormányzattal szerződésben állva vállalta, hogy funkcióval töltik meg az épületet. Amikor megnézték, látták, hogy jelentős felújítást igényel. Az önkormányzat és a kistérség közötti
69 elszámolás során 5.297.000,- Ft került megállapításra a felújításra. Az Egyensúly AE Egyesület fenti összegen felül saját forrásból kiegészítve az épületet rendbe hozná, ahol ismét szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek és elesett személyek gondozását, ellátását végezné. Attól tartva, hogy „nem ez a világ legjobb megoldása” Wittmann László osztályvezetőt kérte fel, hogy egyéb szakmai érvek mentén ismertesse miért ez a megoldás lenne a legkedvezőbb. Wittmann László osztályvezető: Dr. Kerekes Attila bizottsági elnök jól összefoglalta azokat az előzményeket, amelyek az előterjesztés korábbi eseményeit rögzíti. A tavalyi évben, illetve az idei évben is többször egyeztettek az ingatlan iránt igényt bejelentő egyesület képviselőivel, illetve az egyesületet arra kérték, hogy közösen, az önkormányzat műszaki szakembereivel az egyesület által felkért műszaki szakemberek is vizsgálják meg az ingatlant. Ennek nyomán arra kérték az egyesületet, hogy konkrét műszaki tartalmat terjesszenek az önkormányzat felé az épület felújítására szánt összeg tartalmára, amely egyrészt ingatlantulajdonosként az ingatlan mindenkori állagmegóvását is szolgálja. Teszi mindezt olyan módon, hogy esetlegesen egy későbbi egyesület általi ingatlan hasznosítás szempontjait is figyelembe veszi. Ennek során jutottak arra az álláspontra, szakmai javaslatra, hogy abban az esetben, ha az 5.300.000,- Ft átadásra kerül az egyesület részére, akkor azt saját munkával és egyéb más támogatásokkal kiegészítve jelentősen magasabb műszaki tartalmat valósíthat meg, mintha a forrást az önkormányzat használja fel még akkor is, ha esetleg közmunka program bevonása kerülne szóba. Mint a Trefort Kollégium és egyéb intézmények felújítása okán kevés, vagy minimális esélyt láttak az idei évben. Bár támogatásként szerepel az összeg átadása az egyesület részére, de a határozati javaslatban, illetve a mellékletben is leírt, részletezett módon és tartalommal magára az épületre kell fordítani. Az összeg teljes egészében önkormányzati tulajdonú ingatlanra fordítódik, a hivatal műszaki kollégáinak felügyelete mellett. Takács Péter polgármester: Emlékezete szerint ezt az ingatlan az önkormányzat funkcionálisan teljesen használható állapotban adta át 2007-ben a kistérségnek. Majd beszüntették a tevékenységet, amelyről az önkormányzatot elfelejtették értesíteni. Ezt követően úgynevezett „kötélhúzás” következett, ami szerint az önkormányzat kérte, hogy az elmaradt szükséges karbantartás, felújítás fejében mekkora összeget térítsenek meg az önkormányzat számára. Eredetileg az előző hozzászólásban jelzett összeg felét akarták biztosítani, majd a közgyűlés elutasító döntése értelmében hirtelen változott a kistérségi tanács álláspontja. Ezt követően alakult ki az 5.300.000,- Ft-os összeg. Időközben kiderült, hogy a felújításra ez az összeg nem elegendő. Az ingatlan hasznosításával személy szerint is egyetért, éppen ezért javasolta, hogy a szakbizottságnak, hogy amikor befejeződik a felújítási munka, kérjen az egyesülettől tájékoztatást annak valós értékéről, illetve tájékoztassa a közgyűlést. Ekkor mód és lehetőség lesz arra, hogy Szarvas Péter polgármester tájékoztassa a kistérséget arról, mire volt elegendő az általa „nagylelkűen megszavazott” 5.300.000,- Ft. Szarvas Péter polgármester: Dr. Tőgye Ildikó osztályvezetőhöz intézte kérdését: Tervezte-e az önkormányzat a korábbi években, hogy az ingatlant önkormányzati fenntartásban valamelyik intézmény telephelyeként működtesse? A jelenlegi előterjesztés szerint az ingatlant egy egyesület működtesse, melynek felújításához az önkormányzat támogatást biztosít. Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető: A Bankó András utcában bentlakásos idős ellátást folyt. Az ingatlan szociális ellátás szempontjából lehetne alkalmas. Előző nap egyeztetett a társulási tanács ülését követően az intézményvezetővel – hiszen „szorít a cipő” a bentlakásos ellátás tekintetében – az ellátottakat az Ady Endre utcában helyezték el. A Csaba utcai ingatlannal is hasonló a helyzet, hiszen határozott idejű működési engedélye van az intézménynek. A
70 szociális bentlakásos intézményi ellátásra lenne szükség a városban, amire sajnos az ingatlan nem alkalmas. Éppen azért szűnt meg az ellátás, mert a tárgyi feltételeknek nem felelt meg. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Az ingatlan nem a kistérség által fenntartott épület. Azért vette vissza az önkormányzat, mert évek alatt nem költöttek az állagmegóvásra. A kistérség a feladatellátást ezen a területen nem tudja megvalósítani, mert önkormányzati ingatlan. Akkor kellett volna erre gondolni a Csaba utca, illetve a Bankó András utcai ingatlanok vonatkozásában, amikor az elmúlt tíz évben a felújításra forrást kellett biztosítani. Azért nem kapták meg a működési engedélyt, mert az épületet hagyták leromlani, és nem költöttek rá. Takács Péter képviselő által jelzett összeg felét kínálták fel, mondván, hogy nincs benne a TB finanszírozásban a felújítás költsége. Elszámolható az amortizáció valamilyen formában. Örömét fejezte ki, hogy van egy egyesület, aki hasznosítaná az épületet, funkcióra alkalmas állapotba hozza. Továbbra is megüti a fülét az a kijelentés, miszerint támogatják az egyesületet. Ez nem egyesületi támogatás, hanem átadott pénzeszköz, amivel kötelezően ellátandó területet kell ellátni. Azért tudja talán az egyesület ebből az összegből a felújítást megvalósítani, mert saját munkával járulnak hozzá, amiért nem számítanak fel költséget. Jogos Takács Péter képviselő kérdése. Nehogy az egyesület nyakába varrják a további költségeket, amiért funkcióra alkalmassá teszi a kistérség által leromlani hagyott épületet, ami egyébként városi vagyon. Célszerű megkeresni azt a felelőst, aki az ingatlant leromlott állapotba hagyta, ami vagyonvesztéssel jár az önkormányzat számára. Szarvas Péter polgármester: Korábbi kérdése arra irányult, úgy adjanak támogatást, hogy az egyesületnek a támogatás összegét az ingatlan felújítására kell fordítania. Kérdése arra irányult, történt-e vizsgálat arról, miután az önkormányzat tulajdonában van az ingatlan, az önkormányzat legyen a fenntartója az ott folyó tevékenységnek. Célszerűnek tartja, ha valamelyik intézmény telephelyeként működtetnék. Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető elmondta, hogy ez nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem kivitelezhető. Miklós Attila képviselő: Egyetért a vizsgálattal. Amennyiben társulási elnökként a polgármester megvizsgálta miért nem lett az ingatlanra az elmúlt időszakban költve, annak eredményéről a közgyűlést tájékoztatja. Szarvas Péter polgármester: Messze vezetne, ha áttekintenék az önkormányzat fenntartásában, vagy hatáskörében lévő ingatlanokat. Megvizsgálnák, hogy az elmúlt 10 évben milyen összeget fordított az önkormányzat ezen ingatlanok felújítására, milyen jelenlegi állapotuk. Véleménye szerint azt kell vizsgálni, ha egy szervezetnek szerződése van arra, hogy az adott ingatlannal mit kell tennie, azt betartotta, vagy sem. Tudomása szerint a kistérség és az önkormányzat között erre szerződés jött létre. Takács Péter képviselő: A szerződés pontjaira nem emlékszik pontosan, de véleménye szerint az mindenképpen furcsa történet, hogy úgy fejezték be az ellátást az adott épületegyüttesben, hogy a testületet elfelejtették tájékoztatni. Vagy az felejtett el tájékoztatást adni, akinek egyébként ez volt a feladata, aki annak idején a kistérségi tanácsban képviseleti joggal rendelkezett. Köztudottan ez nem Szarvas Péter polgármester, hanem elődje. Módosító javaslatában kezdeményezte, hogy az előterjesztés határozati javaslatának 5. pontjaként fogadja el a testület, miszerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése kéri, hogy a Bankó András u. ingatlan felújításáról, annak költségéről kapjon tájékoztatást. Felelős: Szarvas Péter polgármester
71 Határidő: 2016. decemberi közgyűlés Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt Takács Péter képviselő módosító javaslatáról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. Tárgy:
A Békéscsaba, Bankó A. u. 44. szám alatti ingatlan hasznosítása és támogatás nyújtása az Egyensúly AE Egyesület részére – Takács Péter képviselő módosító javaslata
A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 253/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja Takács Péter képviselő alábbi módosító javaslatát: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kéri, hogy a Bankó A. u. 44. szám alatti ingatlan felújításának költségéről kapjon tájékoztatást. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. december 31.”
Szarvas Péter polgármester: Az elfogadott módosító javaslattal együtt szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 254/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) használatba adási szerződést köt a Békéscsaba, 976 hrsz.-ú, 2.144 m2 területű, kivett óvoda megnevezésű ingatlanra vonatkozóan az Egyensúly AE Egyesülettel (5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 62., képviseli: Tóth Istvánné egyesületi titkár, a továbbiakban: Egyesület) az alábbi feltételekkel:
-
A szerződést határozatlan időre kell megkötni, 3 hónapos felmondási határidő meghatározásával. A jogviszony kezdete az aláírás napja, de leghamarabb 2016. május 15. napja. Az Egyesület köteles saját költségén a teljes ingatlant és környékét karbantartani, tisztántartani és őrzéséről gondoskodni. Az Egyesület az ingatlan felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles
72
-
-
-
-
-
gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képez. Az Egyesület köteles a közüzemi szolgáltatókkal a fogyasztási szerződéseket megkötni és a szolgáltatók által kibocsátott számla alapján a közüzemi költségeket a megadott határidőig megfizetni. A fentieken túlmenően az Egyesület az ingatlan használatáért díjat nem fizet mindaddig, ameddig közfeladat ellátását végzi az adott ingatlanban. Az Önkormányzat a közfeladat ellátás végzését ellenőrzi. Az Egyesület tudomásul veszi, hogy amennyiben a használati jogviszony megszűnik, akkor sem pénzbeli kártérítést, sem csereingatlant vagy egyéb elhelyezési igényt az Önkormányzattal szemben nem támaszthat. Az Egyesület a bérleményt tovább használatba, albérletbe nem adhatja. Az ingatlan használatával kapcsolatos tűzrendészeti, balesetvédelmi, egészségügyi, környezetvédelmi és egyéb hatósági aláírások maradéktalan betartásáért az Egyesületet teljes körű felelősség terheli. Amennyiben a jogviszony megszűnése után az ingatlanon a későbbiekben olyan környezetszennyezés kerül feltárásra, amely bizonyíthatóan az Egyesület tevékenységéből származik, az Egyesület köteles a kármentesítés költségeit megtéríteni az Önkormányzat részére.
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1. pontban megjelölt ingatlan felújításához, átalakításához az Egyesület részére 5.297 ezer Ft összeg vissza nem térítendő támogatást biztosít azzal, hogy a műszaki tartalom megvalósítását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megfelelő szervezeti egysége folyamatosan ellenőrzi. A támogatás az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendelet rendelkezéseinek megfelelő formában adható. A támogatás elszámolásának határideje 2016. december 31. napja, alapja az Egyesület kérelmének mellékletét képező csökkentett műszaki tartalom. A támogatás pénzügyi fedezete a 2016. évi költségvetésről szóló 7/2016. (II. 29.) önkormányzati rendelet 3. számú mellékletében szereplő ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó kiadások előirányzatában rendelkezésre áll. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kéri, hogy az adott ingatlanban folytatott tevékenységéről az Egyesület évente számoljon be a Szociális és Egészségügyi Bizottság részére. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy az 1. és 2. pontban meghatározottak alapján a szükséges jognyilatkozatokat adja ki, a szerződéseket írja alá. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kéri, hogy a Bankó A. u. 44. szám alatti ingatlan felújításának költségéről kapjon tájékoztatást. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. december 31.
73 Tárgy:
A 6147/19 hrsz.-ú, az Északi Ipartelepen található ingatlan visszavásárlása és a hozzá kapcsolódó kötbérigény érvényesítése beépítési kötelezettség elmulasztása miatt
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést készítette a Stratégiai-Fejlesztési Osztály, véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az előterjesztés szerinti határozati javaslat két variációról szól. Az egyik szerint ne vásárolja vissza az ingatlant az önkormányzat, a másik szerint a visszavásárlás mellett szól. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a határozati javaslat A.) változatában foglaltakat támogatja, miszerint az önkormányzat éljen a visszavásárlás jogával, érvényesítse a kötbérkövetelést. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslat A.) változatáról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 255/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békéscsabán 2012. 08. 16-án kelt, és 2014. 06. 23-án módosított, az Önkormányzat és a Trafik Jam Kft. között a békéscsabai 6147/19 hrsz.-on felvett, természetben Békéscsaba, Északi Ipartelep, Balassa utcában található 4633 m2 területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés rendelkezése alapján él az őt megillető visszavásárlási joggal, 13.003.441, Ft vételáron visszavásárolja a békéscsabai 6147/19 hrsz.-ú ingatlant és érvényesíti a 3.059.633, Ft összegű kötbérigényét. Az ingatlanszerzés pénzügyi forrása a 2016. évi költségvetés 4. számú mellékletében szereplő „Pályázatokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanszerzések” kiemelt előirányzat. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 31.
II. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy az I. pontban foglaltaknak megfelelően a szükséges jognyilatkozatokat tegye meg. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 31.
Tárgy:
A Békéscsaba, Kinizsi u. 11. szám alatt található ingatlanokra vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatos döntés
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, támogatta, hogy az önkormányzat ne éljen a visszavásárlás jogával. Van-e kérdés, észrevétel?
74 Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Az előző napirend kapcsán nem szeretett volna „cirkuszt” generálni. Az anyagon előterjesztőként a polgármester szerepel, viszont aláíró Wittmann László. Nem tudja, hogyan lehet ilyen formában kezelni, kérte, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak az ilyen hibák elkerülése érdekében. Véleménye szerint nem szabályos ebben a formában az előterjesztés. Wittmann László osztályvezető: Nem törekszik polgármesterként aláírni előterjesztéseket. Elnézést kért az adminisztratív hibáért. Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy számára az osztályvezető válasza megnyugtató. Ismételten elnézést kért a formai hibáért. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 256/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békéscsaba 3812/B/2 hrsz.-ú, egyéb helyiség megnevezésű, 32 m2 nagyságú és a Békéscsaba 3812/B/3 hrsz.-ú, műhely megnevezésű, 158 m2 nagyságú, természetben Békéscsaba, Kinizsi utca 11. szám alatt található ingatlanokra vonatkozóan elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. december 31.
Tárgy:
A Békéscsaba, Csaba közben található ingatlanra vonatkozó elővásárlási joggal kapcsolatos döntés
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, támogatta, hogy az önkormányzat ne éljen a visszavásárlás jogával. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 257/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békéscsaba 3796/4/B/9 hrsz.-ú, raktár megnevezésű, 47 m2 nagyságú, természetben Békéscsaba, Csaba közben található ingatlanra vonatkozóan elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni.
75
Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. december 31.
Tárgy:
A Békéscsaba 1912 Előre Sportegyesület által a Kórház utcai sportlétesítményben megvalósítandó sportcélú infrastruktúrafejlesztésekkel kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala és a szükséges hozzájárulások megadása
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, az előterjesztést elfogadásra javasolták. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 258/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte a Békéscsaba 1912 Előre Sportegyesületnek (5600 Békéscsaba, Kórház u. 6., adószám: 18371079-2-04, képviseli: Dr. Kovács Mihály elnök, a továbbiakban: SE) a Békéscsaba, Kórház utcai sporttelep tárgyi eszköz beruházására, fejlesztésére irányuló pályázata műszaki tartalmát és hozzájárul annak benyújtásához azzal, hogy amennyiben a beruházás építésiengedélyköteles, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao törvény) 22/C. § (6a) bekezdésére figyelemmel az SE és az Önkormányzat a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül megállapodást köt, amely alapján a beruházás az Önkormányzat tulajdonába kerül. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a megállapodás aláírására. A pályázathoz kapcsolódó önerő biztosítására az SE köteles. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy az SE nyertes pályázata esetén a pályázattal összefüggésben megvalósuló beruházással összhangban az ingatlanra vonatkozó hatályban lévő szerződéseket, megállapodásokat vizsgálja felül és szükség esetén módosításáról gondoskodjon. Felelős: Határidő: Tárgy:
1. pont: Szarvas Péter polgármester 2. pont: Kozma János vezérigazgató 2017. december 31. Pályázat benyújtása támogatására
óvodai
kapacitásbővítést
célzó
beruházások
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, az
76 elgondolást mindkét bizottság támogatta. Pályázati lehetőséget kihasználva a Mackó-Kuckó Óvoda férőhelybővítése valósulhat meg. A 43.000.000,- Ft-os fejlesztéshez igényel az önkormányzat 32.000.000,- Ft pályázati támogatást. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 259/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtson be az „Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatására” vonatkozó pályázati kiírásra. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázat keretében a Mackó-Kuckó Óvoda Békéscsaba, Orosházi út 56-58. szám alatti feladatellátási helyének 25 férőhellyel való bővítésére igényel támogatást. A fejlesztés tervezett költsége 43.330.000,- Ft, amelyhez az igényelt támogatás 32.497.500,- Ft, saját forrás 10.832.500,- Ft. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nyertes pályázat esetén a szükséges 10.832.500,- Ft saját forrást az önkormányzat 2016. évi költségvetésének 4. mellékletében szereplő Egyéb fejlesztések, pályázatok előkészítésével kapcsolatos kiadások fel nem osztott előirányzatából biztosítja. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert az 1-3. pont szerint a szükséges jognyilatkozatok megtételére. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. június 15.
Tárgy:
ITP Értékelő Munkacsoport összetételének módosítása
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, javasolta a határozati javaslat elfogadását. Az előterjesztés előkészítését jogszabályi változás tette szükségessé. Az ITP Értékelő Munkacsoport tagjairól a hivatalban ténylegesen munkáltatói jogot gyakorló jegyző és a polgármester dönt. Javasolta, hogy a munkacsoport öt főből álljon, amelynek tagja Lukácsi László főépítész, Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető, Túriné Kovács Márta osztályvezető, Csiaki Tamás osztályvezető és Dr. Kiss Gyula aljegyző legyen. Az egyeztetés megtörtént, de a végső döntést a közgyűlés hozza meg. Jogi véleményt kért arra, hogy ki a kompetens ebben a kérdésben. Hivatali dolgozót kell az értékelő munkacsoportba delegálni. Van-e kérdés, észrevétel? Takács Péter képviselő: Véleménye szerint a határozati javaslatot ki kell egészíteni azzal, hogy a közgyűlés javasolja a polgármesternek és a jegyzőnek az előbb felsorolt személyek megbízását.
77 Szarvas Péter polgármester: Fentiek értelmében az előterjesztés szerinti határozati javaslat egy harmadik ponttal egészül ki, miszerint a közgyűlés javasolja Szarvas Péter polgármesternek és Dr. Bacsa Vendel jegyzőnek, hogy a polgármesteri hivatalon belüli szakemberekből álló ITP Értékelő Munkacsoport összeállítását. Polgármesterként az alábbi személyeket delegálja a munkacsoportba: Dr. Kiss Gyula aljegyző, Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető, Túriné Kovács Márta osztályvezető, Csiaki Tamás osztályvezető és Lukácsi László főépítész. A kiegészített határozati javaslatról rendelt szavazást. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. A közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 260/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hatályon kívül helyezi a 484/2015. (IX. 9.) közgy. határozatát. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Szarvas Péter polgármestert és Dr. Bacsa Vendel jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatalon belüli szakemberekből álló ITP Értékelési Munkacsoport összeállításához és működési rendjének kialakításához szükséges intézkedéseket tegye meg. 3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése javasolja Szarvas Péter polgármesternek és Dr. Bacsa Vendel jegyzőnek, hogy a polgármesteri hivatalon belüli szakemberekből álló munkacsoport összeállításakor az alábbi személyeket delegálják: Dr. Kiss Gyula aljegyző Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető Túriné Kovács Márta osztályvezető Csiaki Tamás osztályvezető Lukácsi László főépítész
Felelős: Határidő: Tárgy:
Szarvas Péter polgármester Dr. Bacsa Vendel jegyző 2016. május 15. Tájékoztatás az „Öveges program” című pályázati kiírásban megvalósított „Tudomány- „Természetesesen”- a Belvárban!” című projekttel kapcsolatban
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztő Kiss Tibor alpolgármester. Miklós Attila képviselő: Az előterjesztés szerint közel 47.000.000,- Ft-ot különböző szabálytalanságok miatt vissza kell fizetnie az önkormányzatnak a támogatónak. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban valósult meg a fejlesztés kb. 250.000.000,- Ft értékben. Egy tantermet alakítottak át kémia-fizika laborrá. A kért tájékoztató anyag részletes, mindenre
78 kiterjedő, kimerítő. Egy dolgot azonban hiányzik belőle, nem mondja meg, ki a felelős. Megállapítja a szabálytalanságot, leírja, hogyan szerették volna elkerülni a szabálytalanságból adódó visszafizetési kötelezettséget, ami gyakorlatilag nem sikerült. A költségvetésbe az összeg tervezésre került. Ki a felelős? Takács Péter képviselő: Többször elhangzott az ülés alatt, hogy ki áll jól, illetve kevésbé jól matematikából. Nagy matematikai felkészültség nem szükséges annak megállapításához, hogy fölfelé kerekítve 50.000.000,- Ft-os kár érte az önkormányzatot. A pályázat 100 %-os támogatottságot élvezett. 2015 januárjában kezdődött a levelezés a vélt, vagy valós szabálytalansággal kapcsolatban. A közgyűlés miért nem kapott – még utalás szintjén sem – tájékoztatást? Kik voltak azok, akik az önkormányzat részéről aláírásukkal vállalták a kötelezettséget? Hogyan fordulhatott elő, hogy a meghívásos eljárás ellenére ugyanazok a cégek kerültek meghívásra az ország különböző pontjain? Az Öveges program egész története az országos sajtóban hosszú ideje témaként szerepel. Hadházi Ákos volt, aki az ezzel kapcsolatos problémákat először nyilvánosságra hozta, majd maga az irányító hatóság is eljárás indított. A munkafüzetek esete állandóan visszatérő téma. Nem lettek meghatározva a pontos előírások, milyen tartalmi, formai követelményeknek kell megfelelniük a munkafüzeteknek. Egyik megállapítás szerint a vizsgált beszerzési eljárások esetén a pályázati útmutató előírásaival ellentétben nem határoztak meg alkalmassági feltételeket, így köztartozás, felszámolási eljárás, referencia, humán kapacitás igazolása. Ez rendkívüli mértékben meglepte személyét, mivel talán az 1998-2002 önkormányzati ciklusban tagja volt egy véleményező bizottságnak. Valamennyi esetben véleményezték a közbeszerzési felhívásokat. Az még véletlenül sem maradhatott ki belőle, hogy igazolni kell az adott cég köztartozás mentességét, illetve referenciát kértek be. Az előterjesztés megállapítja, hogy a vizsgált beszerzési eljárás esetében több cégnél, több esetben tulajdonosi átfedés van. Ez nem tűnt fel? Hiszen meghívásos eljárásra került sor. Abban az esetben, ha közbeszerzésre van kiírva, és két cég jelentkezik, előfordulhat, hogy esetükben tulajdonosi átfedés van. Meghívásos eljárás esetén nem nézik meg ki a cég tulajdonosa? Kérte Kiss Tibor alpolgármestert, a feltett kérdések megválaszolására. Tudomása van arról, hogy az önkormányzat igazának bizonyítására erőfeszítések történtek, de a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkársága lezárta az ügyet. Az előterjesztés szerint az önkormányzatnak nincs fellebbezési lehetősége, vissza kell fizetni közel 50.000.000,- Ft-ot. Véleménye szerint ezt az összeget megspórolhatták volna. Példaként említette, hogy a város civil szervezetei pályázati alapon valamivel több, mint 2.000.000,- Fttal támogatja a NÉKE Bizottságon keresztül. Fenti összeget arányosítva kitűnik, milyen jelentős nagyságú a visszafizetési kötelezettség. Kiss Tibor alpolgármester: Előző közgyűlésen Takács Péter és Miklós Attila képviselők kérték, hogy a „Tudomány – „Természetesen” – a Belvárban” című projekttel kapcsolatos anomáliákról számoljon be. Mutassa be, hogy gyakorlatilag mi okozta a visszafizetési kötelezettséget, ami közel 50.000.000,- Ft. Már akkor is említette és tájékoztatta a testületet arról, hogy a projekt indulásával gyakorlatilag egy időben alakult meg a KLIK, aki a szakmai feladatok ellátását koordinálta. Tehát a szakmai koordinálás, ami személyéhez és a Közművelődési, Ifjúsági és Sportosztályhoz tartozott volna, teljes mértékben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ koordinálása alatt történt. Az, hogy milyen közbeszerzési eljárások, anomáliák, netalán szabálytalanságok történtek, természetesen nem személye, illetve az irányítása alá tartozó szakterület felelőssége. Teljesen más oldala a projekt megvalósításának. Wittmann László osztályvezető segítségével összeállított anyag
79 készítésekor törekedtek arra, hogy kronologikus sorrendben bemutassák valamennyi részletét. Az előterjesztést tárgyalta a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 5 igen, egyhangú, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság egyhangú, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 6 igen, 1 nem szavazattal fogadta el a beszámolót. Az 1 nem szavazat Takács Péter képviselő szavazata volt. A Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést jogi szempontból vizsgálta. Az, hogy ki a hibás, ki vétett, véleménye szerint nem személyének kell megállapítani. Nem szeretne újjal mutatni senkire. A közbeszerzési eljárások lebonyolításához nem volt köze az önkormányzatnak. Ismételten kihangsúlyozta, hogy a szakmai feladat ellátását nem az önkormányzat végezte. Az, hogy személyét bízta meg a testület az előterjesztés előkészítésével, szívesen tette. A projekt anomáliái is olvashatók az előterjesztésben. Takács Péter képviselő által feltett kérdésekre nem kompetens válaszolni. Valószínű azok fognak választ adni, akik az egész projektet koordinálták, illetve a lebonyolításban részt vettek. Ez nem személye és az irányítása alá tartozó szakágazat volt. Nagyon sajnálták, hogy a KLIK megalakulását követően a projekt szakmai irányítása átkerült. Őszintén megmondja, hogy most már nem sajnálja, sőt örül neki, mert gyakorlatilag „darázsfészekbe” nyúlhatott volna az önkormányzat, amire ez esetben lehetősége sem volt. Takács Péter képviselő: Kiss Tibor alpolgármesteren kívül személye sem fogadta örömmel a KLIK megalakítását. Amennyiben személyén múlik, nem alakult volna meg, továbbra is önkormányzati fenntartásban működnének az oktatási intézmények. Az elmondottak alapján nem érti pontosan, miért az önkormányzat költségvetésében szerepel a 49.000.000,- Ft visszafizetése, hiszen a KLIK költségvetésében kellene szerepelnie. Miért a várost büntetik a visszafizetési kötelezettséggel? A feltett kérdéseire nem érkezett válasz, ezért nem érti, miért az önkormányzattal leveleztek már január óta. Amennyiben a város mégis valamilyen szerepet vállalt a program bonyolításában, kik voltak, akik a város részéről bármilyen megállapodást, szerződést, vagy kötelezettségvállalást aláírtak. Volt-e ilyen? Ha igen, kik voltak ezek a személyek? Nemcsak az összeg miatt nem egyszerű a történet, hanem azért is, mert a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytatott az ügyben és megállapította, hogy üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja valósult meg a 14 milliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges program lebonyolítása során. Ezen programmal kapcsolatban Csepreghy Nándor államtitkár is elismerte a szabálytalanságokat, a következőket mondta: „Az Öveges programmal kapcsolatos belső vizsgálat valóban több rendbeli szabálytalanságot állapított meg, az ellenőrzött projekteknél jól azonosítható szállítói kör jelent meg, illetve több közbeszerzési eljárásnál sérültek az egybeszámítási, illetve az összeférhetetlenségi szabályok.”. Az alapján, amit Kiss Tibor alpolgármester elmondott, az önkormányzatnak gyakorlatilag semmi köze az egészhez, csak éppen 50.000.000,- Ft-ot kell visszafizetnie. Eszerint több köze van hozzá, mivel az idei évi költségvetésében a bírság összegét el kellett különítenie. Módosító javaslatában kezdeményezte, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0015 azonosító számon megvalósult „Tudomány „Természetesesen”- a Belvárban!” című projekttel kapcsolatos tájékoztatót ne fogadja el. Kérje fel a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságot, tételesen vizsgálja meg mi vezetett a projekt során elkövetett szabálytalanságokhoz. Terhel-e felelősség bárkit az önkormányzat
80 részéről? A vizsgálat eredményéről előterjesztés formájában nyújtson tájékoztatást a közgyűlésnek. Felelős: Miklós Attila elnök, Határidő: 2016. júniusi közgyűlés. Azért javasolja fentieket, mert a kistérség esetében már volt az önkormányzat előtt egy precedens ügy. Hasonló metodikával járt el a testület. Többszöri sürgetésre biztosított anyagból szembesültek a képviselők, hogy vélelmezhetően a szabálytalanságok sorozatára került sor. Ugyanezt a metodikát alkalmazták, mint amit jelen esetben javasol. A bizottság a szakértő segítségével megvizsgálta az anyagot, majd a közgyűlés a bizottság megállapításait figyelembe véve döntött a rendőrségi feljelentésről. Kiskunfélegyháza Önkormányzatát szintén 50.000.000,- Ft visszafizetési kötelezettség terhelte. A testület abban foglalt állást, hogy azonnal rendőrségi feljelentést tesz. Személye ezt nem javasolja, kéri, hogy a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság vizsgálja meg. Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztésből számos dolog egészen jól látszik. Az önkormányzat azért érintett, mert 2012-13. évben pályázatot nyújtott be, amelyben konzorciumi tag a KLIK volt. Most kezdődött meg a befejezett pályázat felülvizsgálata, amely során felmerült a szabálytalanság gyanúja. Az önkormányzat próbált a beérkező, gyanút megfogalmazó levelekre legjobb tudása szerint választ adni. Jól látható, hogy jó néhányat a „fellebbezés” során akceptáltak és elfogadtak. Sajnos nem mindegyiket. Jelenleg az fenyeget és úgy néz ki, hogy nincs jogorvoslati lehetőség már, hogy közel 48.000.000,- Ftot a 2012-13. évben bonyolított pályázat kapcsán az önkormányzatnak vissza kell fizetnie. Teljes mértékben projektmenedzsmenttel bonyolított eljárás történt. A folyamatban vannak felelősök, kompetens személyek, hivatali dolgozók, illetve külső szakértők. Jól látszik, hogy azok a gyanúk, amelyek még mindig fennállnak, alapvetően beszerzési cselekményekre, jogi cselekményekre vezethetőek vissza. Meg lehet keresni, hogy ezekért a cselekményekért kit terhel kompetencia, ki kapta a feladatot a bonyolításra, ki döntött a megtett jogcselekmények előtt. Ezt követően lehet a személyi, vagy a céget érintő felelősséget megállapítani. Amennyiben az önkormányzatnak ki kell fizetnie az összeget, mindent meg kell tennie a felelősök megállapítása érdekében. Miklós Attila képviselő: Képviselői kérdésként értelmezi a polgármester úr által elmondottakat. Reméli, hogy valamennyi képviselő írásban kap választ a feltett kérdésekre, mint például arra, hogy kik vettek részt a projektmenedzsment előkészítésében, a kötelezettségvállalás során, kik írták alá a szerződéseket, stb. Közel 47.000.000,- Ft értékben kár érte a várost, amiért valaki felelős. Amennyiben nem az önkormányzat folytatta le a beszerzéseket, hanem a KLIK, akkor az felelős. Ebben az esetben a határozati javaslat egészüljön ki egy harmadik ponttal, miszerint az önkormányzat kártérítési igénnyel él a KLIK-kel szemben. Arról ne nyissanak vitát, hogy jelenleg a KLIK milyen magas adósságállománnyal rendelkezik. Támogatja Takács Péter képviselő javaslatát, amennyiben nem kap többséget, javasolni fogja, hogy a testület ismeretlen tettes ellen tegyen büntető feljelentést. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Véleménye szerint különbség van a kistérség és az Öveges-program között. A kistérség esetében a város kezdeményezte a szabálytalanságok feltárását. Az Öveges-program esetében viszont az önkormányzatot érte kár. Mit állapított meg a Nemzeti Nyomozó Iroda? Egyetért az önkormányzat illetékes bizottsága által történő vizsgálattal, de jelen esetben országos bűncselekményről van szó. Hogyan fogják vizsgálni például a Lybrum Kiadó és Kereskedelmi Kft.-t, a Commitment Szolgaltató és Tanacsadó Zrt-t., stb.? Országosan bekapcsolódó cégek voltak. Azt el lehet mondani, hogy a Lybrum Kiadó és Kereskedelmi Kft.
81 nem megfelelő munkafüzetet készített. A korábbi évek gyakorlata alapján a kiírt pályázatban jól körülhatárolt mit kell tartalmaznia a pályázatnak. Még az ITP munkacsoport kapcsán is előírás volt, hogy ki lehet tag. Szabad kezet, vagy szabad teret adtak? Amennyiben igen, akkor mi a baj? Előírtak alkalmassági feltételt? A munkafüzet küllemét, tartalmát, oldalszámát, rajzait meghatározták? Amennyiben nem, szabad választás lehetett. Mivel országos programról van szó, még azt sem tartja kizártnak, hogy a Nemzeti Alaptanterv az egész országban érvényes. Mivel országos programról van szó, a munkafüzetnek is azonosnak kell lennie. Másik kérdés hogyan pályáztatták meg. Egyetért azzal, hogy az ügyet a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság vizsgálja meg. Mivel nem csak helyi ügyről van szó, véleménye szerint országos kitekintéseket nem lesz képes feltárni. Az önkormányzat nem tud nyomozó tevékenységet folytatni. Úgy véli, hogy a hivatal munkatársai a kiadott utasítások, vagy szabályok alapján végezték munkájukat, ezért a legnagyobb hiba lenne felelőssé tenni őket. Mire alapozta a Nemzeti Nyomozó Iroda a döntését? Ettől függetlenül személye is elfogadja, hogy a közgyűlés bízza meg a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságot az ügy feltárásával, amelynek eredményéről a testületet tájékoztatja. Szarvas Péter polgármester: Tudomása van az önkormányzatnak, hogy országos ügyről van szó, figyelni kell erre, de a város éves költségvetéséből kell kifizetni 48.000.000,- Ft-ot nem a kiskunfélegyháziból, nem másik városéból. Esetünkben azt kell vizsgálni, hogy történt-e mulasztás – eddig a jelek erre mutatnak – amennyiben igen, két dolgot kell megvizsgálni. Meg lehet-e mondani, kit terhel a felelősség – munkatársat, vagy külső szakértőt – illetve meg kell tenni mindent a kárenyhítés, vagy teljes kártalanítás érdekében. Kérte a jogászokat, gondolkozzanak azon, ha az önkormányzatnak ki kell fizetnie a 48.000.000,- Ft-ot, hogyan tudja érvényesíteni azok felé, akikre visszavezethető a kár keletkezése, ami lehet munkakörben vagy külső szakértő által elkövetett szabálytalanság. Még nem volt lehetősége az iratokat teljes körben áttekinteni. A vizsgálatot a város költségvetése, a pályáztatási rendszer tisztasága, a tisztánlátás érdekében meg kell tenni. Miklós Attila képviselő: Nem kell attól tartani, hogy az országos cégek esetében nem tudják megvizsgálni a tulajdonosi hátteret, vagy azt, hogyan vettek részt a közbeszerzési eljárásban. A legfontosabb kérdés, hogy a döntéseket ki hozta meg. Ha az derül ki, hogy központból levezényelt közbeszerzési eljárás volt – amit személy szerint nem tart valószínűnek – az is egy válasz lesz. Van mit vizsgálni. Kiss Tibor alpolgármester: Takács Péter képviselő kérdésére válaszolva közölte, hogy a szakfeladat ellátása a KLIK-hez tartozott. Az összegszerűséget figyelembe véve a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TAMOP) keretében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által elnyert támogatás összege 36.576.000,- Ft. Ez nincs köszönőviszonyban, a szóban forgó összeggel. Nem az önkormányzat végezte a szakmai koordinálást. A pályázat benyújtásakor az önkormányzat örömmel vette tudomásul, hogy a belvárosi iskolában valósul meg a projekt, korántsem gondolta azt, hogy valaha előfordul, hogy az önkormányzatot meg fogják büntetni a közbeszerzési eljárással kapcsolatban. Egyetért a vizsgálat lefolytatásával. „Nekünk tiszta a lelkiismeretünk”. Takács Péter képviselő: Megköszönte Dr. Ferenczi Attila frakcióvezetőnek, Szarvas Péter polgármesternek, Kiss Tibor alpolgármesternek, Miklós Attila képviselőnek, a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnökének, hogy támogatják módosító javaslatát. A vizsgálat során érdemes lenne annak a megállapítására is kitérni, hogy kit terhel a felelősség, valamint hogyan lehet az önkormányzat kártérítési igényét érvényesíteni. Szarvas Péter polgármester is említette, hogy Békéscsaba tisztességesen pályázott. Ez valóban így van. A tisztességes
82 adófizetők pénzéből pedig úgy tűnik, hogy a szabálytalanság miatt 49.000.000,- Ft-ot vissza kell fizetni. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Dr. Bacsa Vendel jegyzőhöz intézte kérdését: Említésre került három cég, akik esetében szintén kifizetés történt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a cégek hibáztak, tőlük nem lehet visszaigényelni a büntetést? Bár mondhatják azt, hogy elvégezték a munkát. Az előterjesztés szerint szakszerűen, logikusan érvelt a város. Ezt bizonyítja az is, hogy több ponton felmentették. Kezdeményezte, amennyiben kiderül, hogy a cégek a szabálytalanságban szerepet játszottak, követeljék tőlük vissza a pénzt. Szarvas Péter polgármester: Tart attól, hogy nem ez a követelés érvényesítésének az útja. Nyilván érdemes megvizsgálni. Dr. Bacsa Vendel: Az előterjesztés összegzés részét Takács Péter képviselő dicsérő szavakkal illette. A közreműködő szervezet közbeszerzési problémákat vetett fel, ami alapján a szabálytalanságot, illetve pénzügyi korrekciót állapított meg. Ugyanakkor sajátos az eljárás, mivel közbeszerzési ügyekben a szabálytalanság megállapítására a Közbeszerzési Döntőbizottság illetékes. A támogatást az önkormányzat kapta, az eljárás során alávetési nyilatkozat került aláírásra. Ez az oka annak, hogy a felelősséget nehéz megállapítani, illetve nincs további jogorvoslati lehetőség. Az önkormányzat vitatta a közreműködő szervezet álláspontját, ahonnan nem lehet tovább lépni. Ez okozza az ügyben a legnagyobb problémát. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok felvetésére válaszolva elmondta, tudomása szerint a cégek egy része ellen büntetőeljárás van folyamatban. Célszerű megvárni annak befejezését. Amennyiben az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége keletkezik, meg kell keresni a lehetőséget hogyan tudja továbbhárítani a kifizetett összeget. Herczeg Tamás tanácsnok: 49.000.000,- Ft-ot megközelítő kifizetésre kényszerül az önkormányzat, amennyiben nem lesz változás. Tudomása szerint büntetőeljárás van folyamatban ismeretlen tettes ellen. Az elhangzott módosító javaslat értelmében az önkormányzat a vizsgálatban bírjon több információval. Nyilvánvalóan a büntetőeljárásba nyomozóhatóságként az önkormányzat nem fog bekapcsolódni. Erről szó sincs. Viszont legyen információja arról, mi történt, hogy az adófizetők pénzéből miért kell 49.000.000,- Ftot visszafizetni. Ez a tény „döntésért kiált”. Hanó Miklós alpolgármester: Személye nem érintett a projekt kapcsán. A kistérséggel kapcsolatban más volt a helyzet, el kellett indítani a folyamatot. Tudomása szerint az Övegesprogrammal kapcsolatban nyomozóhatósági vizsgálat van folyamatban, amely még nem zárult le. Azt eldönteni, hogy ki hibázott, a nyomozás befejezése előtt nem lehetséges. Javasolta, hogy ne előzzék meg a nyomozást, várják meg annak eredményét, hogy formai hiba, vagy bűncselekmény történt. Szarvas Péter polgármester: A megállapítások nagy része a beszerzési jogcselekményekhez kötődik. A mulasztásokat ezekre lehet visszavezetni. Ezt kell megvizsgálni. Személye sem rendelkezik az ügyben bővebb információval. Az látszik, mindenképpen vizsgálni kell, hogy 2012-13 években mi történt, mi állapítható meg. A Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság feladata a vizsgálat, tájékozódás. Ettől függetlenül személye további elemzést és vizsgálatot készít.
83 Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: A nyomozóhatóság nyilván felelősségi kérdéseket fog megállapítani. Az, hogy az önkormányzatnál csapódik le a visszafizetési kötelezettség, nem biztos, hogy ott keletkezett a hiba, vagy szabálytalanság. Ne kezdjenek vizsgálódni olyan ügyben, amiről még nem rendelkeznek pontos ismerettel. Várják meg mit mutat az országos nyomozás. Amennyiben elmarasztalja az önkormányzatot és megállapítja, hogy részéről következett be mulasztás, abban az esetben célszerű megvizsgálni, hogy az önkormányzatnál ki felel a cselekményért. Ki írt alá, stb. Lehet, hogy a központi beszerzés során keletkezett a hiba. Nem írták le pontosan mi az eljárás menete, stb. ezért szabadabban kezeltek valamit. Ebben az esetben nem az önkormányzatban van a hiba, hanem annál, aki a kiírást megfogalmazta. Ha a lebonyolítónál van a hiba, mert nem megfelelően járt el, akkor sem az önkormányzat a hibás. Ismételten kihangsúlyozta, hogy ne kezdjenek bűnbakot keresni az önkormányzatnál addig, amíg az országos nyomás le nem zárul. Ne essen félre értés! Ki kell deríteni, hogy ki a hibás, ki miatt kell visszafizetni 48.000.000,Ft közpénzt. Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy Miklós Attila képviselőnek nem adja meg negyedik alkalommal is a hozzászólási lehetőséget. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólásában öt perc tárgyalási szünetet kért elrendelni. Szarvas Péter polgármester: 18 óra 20 perckor 5 perc tárgyalási szünetet rendelt. Tárgyalási szünet Szarvas Péter polgármester: Kérte Dr. Ferenczi Attila tanácsnokot, ismertesse a FIDESZ frakció álláspontját. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Kezdeményezte, hogy Takács Péter képviselő módosító javaslatával ellentétben az előterjesztés szerinti határozati javaslatát fogadják el. A Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság indítson vizsgálatot az üggyel kapcsolatosan, az általa feltárt tényekről a szeptemberi közgyűlésen adjon tájékoztatást. Szarvas Péter polgármester: Takács Péter képviselő módosító javaslata értelmében a kiküldött határozati javaslathoz képest a határozati javaslat első pontja módosuljon, miszerint a közgyűlés megismerte és nem fogadja el a tájékoztatót. A második pont változatlan. Új, harmadik pont elfogadására tett javaslatot, miszerint a közgyűlés kéri a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot a TÁMOP pályázattal kapcsolatban bekövetkezett szabálytalanságok feltárására a felelősség esetleges megállapítása érdekében. Időrendi sorrendben szavazást rendelt Takács Péter képviselő módosító javaslatáról. A döntéshozatalban 17 képviselő vett részt. Tárgy:
Tájékoztatás az „Öveges program” című pályázati kiírásban megvalósított „Tudomány – „természetesen” – a Belvárban!” című projekttel kapcsolatosan – Takács Péter képviselő módosító javaslata
84
A közgyűlés 5 igen, 1 nem szavazattal és 11 tartózkodással a következő határozatot hozta: 261/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nem fogadja el - „Tájékoztatás az „Öveges program” című pályázati kiírásban megvalósított „Tudomány – „természetesen” – a Belvárban!” című projekttel kapcsolatosan” tárgyú napirendhez - Takács Péter képviselő által tett módosító javaslatot. Szarvas Péter polgármester: Dr. Ferenczi Attila módosító javaslatáról rendelt szavazást. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. Tárgy:
Tájékoztatás az „Öveges program” című pályázati kiírásban megvalósított „Tudomány – „természetesen” – a Belvárban!” című projekttel kapcsolatosan – Dr. Ferenczi Attila tanácsnok módosító javaslata
A közgyűlés 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 262/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja - „Tájékoztatás az „Öveges program” című pályázati kiírásban megvalósított „Tudomány – „természetesen” – a Belvárban!” című projekttel kapcsolatosan” tárgyú napirendhez tett - Dr. Ferenczi Attila tanácsnok módosító javaslatát a következők szerint: a határozati javaslat egészüljön ki egy 3. ponttal 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságot, hogy tételesen vizsgálja meg mi vezetett a projekt során elkövetett szabálytalanságokhoz, terhel-e ezért bárkit felelősség az önkormányzat részéről. A bizottság a vizsgálat eredményéről nyújtson előterjesztés formájában tájékoztatást a közgyűlésnek. Felelős: Határidő:
Miklós Attila, a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke 2016. szeptemberi közgyűlés
Szarvas Péter polgármester: Az elfogadott módosító javaslat figyelembevételével szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. Tárgy:
Tájékoztatás az „Öveges program” című pályázati kiírásban megvalósított „Tudomány – „természetesen” – a Belvárban!” című projekttel kapcsolatosan –
A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:
85
263/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-2015 azonosító számú, „Tudomány – természetesen – a Belvárban” című projekttel kapcsolatos tájékoztatót. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a TÁMOP-3.1.3-11/2-20122015 azonosító számú, „Tudomány – természetesen – a Belvárban” című projekttel kapcsolatos visszafizetési kötelezettség forrásaként az e célra tervezett tartalék előirányzatát jelöli meg. Felelős:
1. pont Kiss Tibor alpolgármester 2. pont Szarvas Péter polgármester
Határidő: 1. pont 2016. április 28. 2. pont 2016. augusztus 31. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságot, hogy tételesen vizsgálja meg mi vezetett a projekt során elkövetett szabálytalanságokhoz, terhel-e ezért bárkit felelősség az önkormányzat részéről. A bizottság a vizsgálat eredményéről nyújtson előterjesztés formájában tájékoztatást a közgyűlésnek. Felelős: Miklós Attila, a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke Határidő: 2016. szeptemberi közgyűlés Takács Péter képviselő: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy nem vett részt a szavazásban. Amennyiben lehet kérni, a jegyzőkönyvben utólag azt a határozati javaslati pontot, amely elindítja a vizsgálatot, igen szavazattal támogatja, mely szerint a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottságot kérjék fel a vizsgálatra. Szarvas Péter polgármester: Ezt személye is megszavazta volna. Hanó Miklós alpolgármester: Az 1. és a 2. pont nem módosítást volt, csak a 3. pont bevitele. Ezt követte az egyben történő szavazás. Szarvas Péter: Egyetértett az elhangzottakkal, konstatálta, hogy személye sem szándéka szerint szavazott. Tárgy:
A Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosítása
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Javasolta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását.
86 Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 264/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulást létrehozó társulási megállapodás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét megismerte és elfogadja a jelen határozat melléklete szerint.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társulási megállapodás aláírására.
Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. április 28.
Tárgy:
TOP 6.3.6-15 „Csapadék- és belvízhálózat fejlesztése a Kastélyszőlők és a Keleti Kertek városrészben” projekt előkészítésének finanszírozása
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, a határozati javaslat elfogadását támogatta. Van-e kérdés, észrevétel? Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Bizottsági ülésen is jelezte, hogy az előterjesztés 3. oldalán kerítés áthelyezés vonatkozásában 8.000.000,- Ft/db ár került meghatározásra. Amennyiben a módosítás nem történt meg, pontosításként jelezte, hogy a feltüntetett összeg nem darabonként, hanem az összes esetében értendő. A mondat helyesen: További költségként merült fel a két településrészen 8 db ingatlan esetében kell kerítést áthelyezni. Ennek kalkulált költsége összesen: 8.000.000,- Ft. Szarvas Péter polgármester: A javítást követően szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 265/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT
87 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a TOP 6.3.6-15 „Csapadék- és belvízhálózat fejlesztése a Kastélyszőlők és a Keleti Kertek városrészben” projekt előkészítésének (területrendezés, területszerzés) finanszírozási forrásaként a 2016 évi költségvetés 4. mellékletében szereplő „Pályázatokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanszerzések” kiemelt előirányzatot jelöli meg. A projekt előkészítését a területszerzések, területrendezések és a lakossági kommunikáció vonatkozásában haladéktalanul meg kell kezdeni a szükséges területek ingyenes megszerzésére törekedve oly módon, hogy a közműórák áthelyezési költségeit, a jelentősebb értékkel bíró (200.000,- Ft feletti) kerítésáthelyezések, bejáróátépítések költségét, illetve a 100.000,- Ft feletti zöldkárok megtérítését az Önkormányzat vállalja magára. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2017. augusztus 31.
Tárgy:
Együttműködési megállapodás megkötése - MLSZ Országos Pályaépítési Program keretében - kisméretű műfüves labdarúgópályák megépítésére
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 266/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (a továbbiakban: MLSZ) kötendő, a jelen határozat melléklete szerinti együttműködési megállapodás feltételeit és felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a megállapodás aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2016. május 6. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a pályázat megvalósításához szükséges önerő átutalását a megállapodás aláírását követő 8 napon belül, amely összeg a teljes bekerülési költség nettó részének: 30%-a + áfa. Fedezet: az önkormányzat 2016. évi költségvetésének 4. mellékletében szereplő Szabadtéri sportpályák előirányzat. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 6.
3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a sportpályák üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátását az alábbiak szerint határozza meg:
88 A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény területére tervezett műfüves pálya üzemeltetési és a karbantartási feladatait a Békéscsabai Intézményellátó Centrum látja el. Felelős: Uhljár Erik, a Békéscsaba Intézményellátó Centrum igazgatója Határidő: 2016. május 6. A Békéscsaba (Erzsébethely) Bessenyei utcai pálya üzemeltetési és a karbantartási feladatait a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. látja el. Felelős: Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója Határidő: 2016. május 6. Az üzemeltetési és karbantartási feladatokat végző szervezeteknek tevékenységüket az MLSZ-szel kötött megállapodásban foglalt feltételek betartásával kell ellátniuk. Felelős: Uhljár Erik, a Békéscsaba Intézményellátó Centrum igazgatója Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója Határidő: 2016. május 6. Tárgy:
Pályázat benyújtása „A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” tárgyú pályázati felhívásra (A pályázati felhívás kódszáma: TOP-6.9.1-15)
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: Az előterjesztés is tartalmazza, hogy a témát a korábbi ülésén már napirendre tűzte a testület. Akkor az Egyensúly Alkoholellenes Egyesület volt felkérve konzorciumi partnerként. Kaposi László képviselő is egyetértett az előterjesztésben foglaltakkal és igen szavazatával támogatta annak elfogadását. A közgyűlést követően politikai támadást intézett az egyesület ellen. Ennek következtében az egyesület a konzorciumi felkéréstől elállt, illetve az egyesület elnöke Herczegné Számel Annamária az elnökségről lemondott. Az Egyensúly Egyesületnek már a létrejöttét is megkérdőjelezte annak idején az MSZP frakció két tagja. Azt a sötét képet festették a testület elé, hogy amikor megkapják a Kolozsvári út 62. szám alatti ingatlant, akkor az oda járó hátrányos helyzetű elemek zavarni fogják az ott élő lakókat. Rettenetes dolgokat mondtak, ami diszkrimináció, ez ellen már akkor is kifejtette véleményét. Az egyesület, ahogy megkapta az ingatlant, minden nap bizonyított. Rendbe hozták az épületet, emberek sokaságán segítettek. Számos pályázaton becsülettel vettek részt, országos elismertségre tettek szert. Nem egy emberről, hanem munkacsoportról van szó, akinek a munkáját a médiabeli szereplésével Kaposi László képviselő megpróbálta annulálni. Ez rendkívül méltánytalan eljárás. Sajnálja, hogy ilyen a városban megtörténhet és egy elismert egyesület munkáját, akinek mindennapi munkáját személye is megköszöni, - hiszen nagyon gyakran együttműködnek, így ismeri tevékenységüket – politikai támadás érhet. Kérte, hogy az órák óta várakozó egyesületi tag, Tóth Istvánné is kapjon szót. A médiában csak Kaposi László képviselő kapott szót, így védekezésre sem volt lehetőségük.
89
Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy a későbbiekben lehetőséget biztosít Tóth Istvánné számára. Kaposi László képviselő: Nagy csodálattal hallgatta a képviselő asszony védőbeszédét. Nem tudja, hogy ezt miért tette, hiszen személye nem támadta az egyesületet. A médiában két kérdést intézett, amikor Dr. Ferenczi Attila és Herczeg Tamás tanácsnokok voltak jelen. Miután megszavazta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot, aziránt érdeklődött, hogy milyen módon került kiválasztásra a konzorciumi partner. Miért csak egy partner van, amikor a pályázati feltétel szerint az önkormányzat a konzorcium vezetője és legalább egy másik intézmény. Számára a legalább egy kitétel azt jelenti, hogy lehet kettő, vagy három is. Herczeg Tamás tanácsnok kifejtette az adásban, hogy a szakemberek megállapították, hogy égen-földön nincs másik egyesület, aki megfelelt volna. Személye ezt is elfogadja. Úgy gondolta, ha nagyobb nyilvánosságot kap, bár törvényileg nincs előírva, hogy pályáztatni kell a konzorciumi tagságot, meg lehetett volna véleménye szerint városi szinten hirdetni. Jelentkezzenek olyan egyesületek, intézmények, akik úgy érzik, hogy a konzorciumban részt tudnak venni, és munkát tudnak vállalni. Talán nem is fejtette ki a televízióban részletesen véleményét. Amit Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes politikai támadásnak nevez, az nem az egyesület felé, hanem inkább a döntéshozók felé irányult. Ugyanis nem támadás volt, két kérdésre szeretett volna választ kapni. A televíziós műsor jelenleg is a youtube-n elérhető, ha valaki veszi a fáradtságot, meggyőződhet, hogy mi hangzott el részéről és mi volt rá a válasz. Az egyesület elnöke által írt levélben olvasható, hogy „a pályázat beadását követően döntés után az egyesületet nemtelen, személyeskedő és szakmai érveket nélkülöző vádak érték”. Ezt visszautasítja. Nem vádolta az egyesületet semmivel. Emellett visszautasította a nemtelenséget. Véleménye szerint, ha a képviselő kérdést mer feltenni egy döntéssel szemben, nem nevezhető nemtelen politikai támadásnak. Mivel valamennyien politikusok és egymást gyakran kritizálják, bírálják, akár politikai támadás is lehet. Úgy érzi, hogy amúgy is furcsa a helyzet, mert a két feltett kérdése valakinél „úgy kiverte a biztosítékot, hogy még az egyesület elnöke is lemondott”. Szíve joga, ezért lelkiismeret furdalást nem érez. Az egyesületet nem vádolta, nem támadta, nem rágalmazta. Sajnálja, hogy ez így sikerült. Úgy látszik, hogy valami probléma mégis lehet, mert ellenkező esetben nem kellett volna visszalépni. Herczeg Tamás tanácsnok: Kaposi László képviselő a televízió Híradó című műsorában szó szerint azt mondta, hogy „ezt az egyesületet 17.000.000,- Ft-os segítséggel támogatja meg az önkormányzat”. Erről van szó, nem az interjúról. Kaposi László képviselő elmondta, mit miért mondott. Azért beszélt erről, mert úgy véli, hogy tanácsnokként „egy rablóbanda szekerét tolja”. Utána egy b-vel kezdődő és párzásra felszólító igét is hozzá tett a nyomatékosság kedvéért. Ez az, amit személye úgy gondol, hogy nem európai magatartás. Nem gondolta, ha feleségét belekeverik dolgokba és személye elleni támadásra használják az egyesületet. Ezért mondott le az egyesület vezetői mandátumáról, nem azért, amit Kaposi képviselő tovább fokoz azzal, hogy úgy látja, hogy mégis van, valami baj. Ez az, ami rendkívül inkorrekt. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Személye is jelen volt az ominózus beszélgetésen, ahol konkrét utalás történt Herczeg Tamás tanácsnok feleségére. Most betetézte a képviselő azzal, hogy „mégsem zörög a haraszt, csak lemondott”. Az egyesületet úgy választották ki, hogy konkrétan, szigorúan meg volt határozva, hogy milyen feladatkörrel, lehetőséggel rendelkező civil szervezetet lehet bevonni a munkába, amelynek eredményeként az egyesület 17.000.000,- Ft támogatásban részesül. Az
90 elnök asszony levelében leírtak szerint a szakmai és pénzügyi vezetést önkéntes munkában látta el, sem projektmenedzser, sem asszisztens, sem pénzügyi vezető, stb. költséggel nem számoltak volna. Az elmúlt tíz év gyakorlatának megfelelően társadalmi munkában a város kérésére vettek volna részt. Nagy hiba lett volna egy ilyen projektet elengedni csak azért, mert Kaposi László képviselőnek ez nem tetszik. A Civil Szervezetek Szövetsége személyes információja szerint 20 %-kal csökkentett feladatot vállal el, mert költségeket számol el. Miért baj az, ha az elvégzett munkának van költsége? Miért kell rögtön e mögött bármiféle sandaságot, vagy hátsó szándékot látni, hogy Herczeg a feleségének adatta oda. Szó sincs erről, a kiválasztás mechanizmusa teljesen korrekt módon történt. A városban hét civil szervezet önkormányzati feladatot lát el, bizonyos pénzösszeg ellenében. Van közöttük szervezetet vezető bizottsági tag is, a szervezet pénzbeli támogatásban részesül az önkormányzattól. Személye ezt soha nem kifogásolta. Sikerült elérni, hogy az egyesület megvádolva magát érezvén elállt a programban való részvételtől. Nem emlékszik arra, hogy az elmúlt időszakban volt-e példa a konzorciumi partner visszalépésére. Segíteni szeretett volna a városon, hiszen az is benne van a szövegben, hogy nem az önkormányzat kap támogatást, hanem így segít a konzorciumi partner a városnak. A világképbe beleillik, van aki önzetlenül segít, és van aki támogatásért, vagy hátsó szándékkal vezérelve. Békéscsaba nem olyan túl nagy város, hogy a rokoni kapcsolatokat meg lehessen kerülni. Ha továbbra is folytatják a ki, kinek az ismerőse, rokona, barátja, stb., akkor akadozni fog a munka. Nem azért kell részt venni egy ilyen projektben, mert hasznot remélnek tőle, hanem azért, mert a városi projekt megvalósításán fáradoznak. Az ülésen korábban tárgyalt Bankó András utca 44. sz. esetében az egyesület nem pénzt kér további támogatásként az ingatlan felújítására, hanem vállalta, hogy a rendelkezésére álló szűkös keretből is felépíti, felújítja az ingatlant és saját munkáját hozzáadva próbál a város hasznára egy előnyös, jó dolgot tenni. Javasolta Kaposi László képviselőnek, hogy a vádaskodás előtt célszerű lenne az igazságtartalomról is meggyőződnie. Kaposi László képviselő: Csodálkozik a tanácsnok által elmondottakon. Mellébeszél. Azt mondta, hogy személye nem is említette az egyesületet. Nem vádolta az egyesülete semmivel. Mi a probléma? Nem ők kapták meg a lehetőséget? A televízióban elmondta, említette, mert Herczeg Tamás kihozta belőle. Arról az egyesületről van szó, ahol a tanácsnok felesége az elnök. Mi ebben a vád? Nincs vád, nem volt soha. Két kérdést tett fel. Örül a tanácsnok által elmondottaknak. Másnap nagyon sokan meg fogják kérdezni, hogy miről is szólt. Amennyiben mind a kettőjüket meghallgatják, nem értik, mire mondta el a tanácsnok azt, ami az előbb elhangzott. Aki a televíziós közvetítést is figyelemmel kísérte és személyét is meghallgatta, az tudja, hogy semmiféle vádaskodás nem történt. Ismételten elmondta, hogy két kérdést intézett az eljárással kapcsolatban. Amennyiben ezt vádnak fogja fel valaki, az kérdezheti meg, aki tulajdonképpen eldöntötte, hogy ez az egyesület alkalmas egyedül a feladatra. Az egyesületnek ehhez semmi köze nincs. Gondolja, hogy a televíziónézők és a teremben sokan értik, amit mond. Azt, amit Dr. Ferenczi Attila tanácsnok tett, nem volt szép. Megvádolta személyét a mellébeszéléssel, holott nem személye, hanem az őt vádlók beszélnek mellé. Javasolta, hogy tekintsék meg a televíziós feltételt, amelyből mindenki látni és hallani fogja, miről volt szó. Szarvas Péter polgármester: Felkérte Tóth Istvánnét, tegye meg hozzászólását.
91
Tóth Istvánné, az Egyensúly AE Egyesület titkára: Megköszönte a Bankó András utcai ingatlanra megítélt támogatást. Ígéretet tett, hogy legjobb tudásuk szerint fogják az épületet felújítani. Korábban, az egyesület létrehívójaként, alapítójaként valamilyen célt kitűzve, segítséget kérve vett részt az önkormányzati üléseken. Jelenleg azért kényszerül a testület elé állni, mert a múlt hónapban az egyesület rendkívüli közgyűlésén Herczegné Számel Annamária elnök benyújtotta azonnali lemondását. Kaposi László képviselő televíziós nyilatkozatát követően több civil szervezet vezetője együttérzését fejezte ki, illetve szolidaritásból felajánlották lemondásukat. Úgy véli, hogy ez nem kis dolog. Nem kíván vitába bonyolódni, de az egyesület közgyűlésének eleget téve járult a közgyűlés elé. Kifejtette, hogy munkájukért kaptak és kapnak elismerést, ami egészen az 1950-es évekig nyúlik vissza. Zahorán Mátyás szűcsmester alapította Békéscsabán az első alkoholmentes klubot. A mozgalom az 1980-as évekig tartott. Az egyesület 1989-ben, az ifjúsági ház negyedik emeletén kezdte működését, igaz, akkor még nem egyesületi formában. Az egyesület 2003 óta folyamatosan szociális tevékenységet végez. A 90-es évek elején hozzájuk fűződik a szökőkútnál osztott zsíros kenyér, a többszöri gyűjtőmunka, a civil szervezetekkel kötött megállapodások, hiszen 2005. évben elsőként vállalta fel a szervezet az önkormányzattal történő együttműködést. Függetlenül attól, hogy milyen politikai fordulatok voltak, milyen párt volt éppen hatalmon kéréssel fordultak az önkormányzathoz ingatlan ügyben. Fatornyos iskolát kaptak a pályázathoz, voltak árverésen, hogy az egyesület ingatlanhoz, vagy legalább is telekhez jusson a pályázathoz. Minden esetben az önkormányzat segítette munkájukat. Azt gondolják, hogy ennyi év elteltével méltók arra, hogy megkapták a Kiváló Szociális Munkáért járó elismerést. Elmúlt évben egyedüli civil szervezetként vehették át a Családbarát Vállalat címet. Jelenleg 15 foglalkoztatottja van az egyesületnek, fennállásuk óta közel 30 fő fizetett alkalmazottnak biztosítottak munkát. Többen fordultak meg a közmunka programban, az önkéntes munkaórák számát pedig nem is lehet összeszámolni. Saját maga 25 éve, 1989-től végez az egyesülethez köthető ingyen munkát. Az alapító tag 20 éve látja el tevékenységét térítésmentesen, az egyesület több tagja 15, 10 éve végez önkéntes munkát. Sajnálja, hogy a pályázatban – ami arra irányult, hogy viszonozzanak valamit a városnak, ne csak mindig kérjünk, mert adni is illik - 17.000.000,- Ft támogatást szerezzenek. A programban az önkéntesek ingyen és bérmentve végzik tevékenységüket, mint a könyvelési feladatokat ellátó szakember is. Úgy gondolták, hogy a pályázattal jót tesznek. Az egyesület közgyűlése úgy látja, hogy nem tettek jót. Az egyesület továbbra is politikamentesen kívánja folytatni munkáját. Tisztelettel meghívta a közgyűlés tagjait a másnap 10 órakor kezdődő regionális fórumra, amelyre egy norvég pályázat teremtette meg a lehetőséget. Az egyesület a város jó hírét elvitte, hiszen 2010. évben a nemzetközi ENNA világszervezet itt tartotta soros konferenciáját, amelynek 8 ország a tagja, közöttük Magyarország is. A mai napig kapcsolatban állnak egymással, amelynek tagja Franciaország, Hollandia, Olaszország, Svédország, Norvégia, Németország, Spanyolország és Magyarország. Amikor az egyesület a kiírás valamennyi szempontjának megfelelve kiválasztásra került, joggal mondható, hogy az elvégzett munka, és nem Herczeg Tamás felesége okán történt. Sajnálja és nem is tudja elmondani azt a veszteséget, hiszen a szakmailag magasan képzett Számel Annamária az egyesületi tagságból is kilépett. Megfizethetetlen kár érte az egyesületet. Azért kért szót, hogy soha többet ilyen ne történjen.
92 Kutyej Pál képviselő: A Városfejlesztési Kft-től információt kért az előterjesztés előkészítéséről. Dr. Sódar Anita cégvezető: A pályázati felhívás megjelenése után természetesen vizsgálták a pályázati felhívás feltételrendszerét. Megállapításra került, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata csak és kizárólag konzorciumi partnerrel nyújthatja be a pályázatot. Az előírt pályázati feltételrendszer elég szigorú volt, hiszen oktatási és vagy egészségügyi, vagy szociális területen szerzett tapasztalattal rendelkező egyesület vagy alapítvány vehetett részt a konzorciumban, illetőleg lehetett az önkormányzat konzorciumi partnere. Mivel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának konzorciumi partnere, számukra nagyon fontos volt, hogy uniós pályázatokban jelentős tapasztalatokkal rendelkezzen. Nemcsak szakmai tapasztalattal, hanem pénzügyi elszámolási tapasztalattal is rendelkezzen, hiszen nem szabad elfelejteni azt, hogy konzorciumi partnerként önálló felelősséggel ugyan tartozik, de ugyanúgy felelősséggel tartozik az önkormányzat, így a Városfejlesztési Kft. is a partner elszámolásaiért is. Első körben egy ilyen egyesületet, alapítványt, illetve az előírásoknak megfelelő szervezetet kerestek. Az Egyensúly AE Egyesülettel már korábban is együttműködött a hivatal, önkormányzat pályázatai, vagyoni ügyei esetében. Nagyon jó kapcsolat alakult ki. Kiváló szakembernek tartotta az egyesület szakembereit. Kiderült, hogy az egyesület nemcsak a vagylagos feltételeknek felelt meg, nemcsak oktatási, vagy egészségügyi, vagy szociális szférában szerzett tapasztalattal rendelkezik, hanem konjuktíven is megfelel, tehát mind a három területen jelentős szakmai tudással, tapasztalattal rendelkezik. Bőven meghaladja a szakmai tapasztalat a három évet, továbbá jelentős uniós pénzügyi elszámolási tapasztalatokkal is rendelkezik. Úgy gondolták, hogy a javaslatot a közgyűlés elé terjesztik, hogy korrekt tapasztalattal rendelkező partnere legyen az önkormányzatnak. A kiválasztás másik nagyon jelentős eleme a szakmai program volt. Az egyesület programja nagyon meggyőző volt. Olyan új elemeket vonultatott fel, szakmai programokat jelölt meg, amelyeket más egyesületek, alapítványok nem. Példaként említette a Családi Életre Nevelés akár iskolások, akár felnőttek számára, a Ciklus Show lányok számára, ami nagyon jó és újszerű program, melyről személyes tapasztalattal is rendelkezik, kifejezetten kellemes meglepetés volt. A mentori képzést is vállalták, illetve egyéb orvosi szűrővizsgálatoknak a programelemeit is ez a konzorciumi partner hajtotta volna végre. Amikor elálltak a konzorciumi partnerségtől, akkor meg kell említeni azt is, hogy a Civil Szervezetek Szövetsége nem tudta vállalni a mentori programok végrehajtását, ezt a szakmai elemet más módon próbálják a programban megvalósítani. Úgy véli, hogy egy korrekt partnere lett volna az Egyesület Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Valóban minden feltételt és jogszabályi előírást megvizsgáltak, amikor az egyesületet javasolták konzorciumi partnerként a közgyűlésnek elfogadásra. Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés szerint a közgyűlés hagyja jóvá, hogy az önkormányzat településfejlesztési operatív programra nyújtson be pályázatot, amellyel siker esetén 50.000.000,- Ft-ot lehet elnyerni. Saját forrás nem szükséges. Konzorciumi partnerként a Civil Szervezetek Szövetségét vonja be. Az előterjesztés bemutatja, hogy milyen korábbi hasonló témájú projektekben vett részt. Ezek szerint a szövetség és még egy szervezet képes a feltételeknek megfelelni. Örül, hogy ilyen színes a civil háttér a városban, akár egy ilyen feladatra is korrekt szakmai partnerrel tud az önkormányzat együttműködni igény esetén. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt.
93
A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 267/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése - a 188/2016. (III. 24.) közgy. határozata hatályon kívül helyezésével egyidejűleg - jóváhagyja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint konzorciumvezető a Civil Szervezetek Szövetségével (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/7.), mint konzorciumi partnerrel pályázatot nyújtson be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 6.9.1-15. kódszámú „A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok” tárgyú pályázati felhívásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen 50.000.000,- Ft összegű támogatást igényel. A pályázat nem igényel saját forrást. Felelős: Határidő:
II.
Tóthné Svecz Valéria ügyvezető dr. Sódar Anita cégvezető 2016. május 9.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a pályázat benyújtásához szükséges nyilatkozatok és szerződések aláírására.
Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 9.
Tárgy:
Pályázat benyújtása „Az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására (szemléletformálási programok)” tárgyú pályázati felhívásra (A pályázat kódszáma: KEHOP-5.4.1.)
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, javasolja a határozati javaslat elfogadását. A I. és III. pontban a határidők vonatkozásában az előterjesztő azt javasolta, hogy május 13. helyett szeptember 30. napja legyen. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról akként, hogy a I. és III. pontban határidőként 2016. szeptember 30. szerepeljen. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 268/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT
94 I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtson be a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 5.4.1. kódszámú „Az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítására (szemléletformálási programok)” tárgyú pályázati felhívásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata legfeljebb 20.000.000,- Ft összegű támogatást igényel. A pályázat nem igényel saját forrást. Felelős: Határidő:
II.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése - az I. pontban meghatározott pályázat nyertessége esetén – megbízza a Békéscsabai Városfejlesztési Beruházó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) a projekt teljes körű szakmai megvalósításával. Felelős: Határidő:
III.
Tóthné Svecz Valéria ügyvezető dr. Sódar Anita cégvezető 2017. augusztus 31.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a pályázat benyújtásához szükséges nyilatkozatok és szerződések aláírására. Felelős: Határidő:
Tárgy:
Tóthné Svecz Valéria ügyvezető dr. Sódar Anita cégvezető 2016. szeptember 30.
Szarvas Péter polgármester 2016. szeptember 30.
Döntés a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések megvalósítására irányuló helyi akciócsoportban történő részvételről
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztő Hanó Miklós alpolgármester. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Takács Péter képviselő: Felhívta az előkészítő figyelmét, hogy a rendszerváltoztatást követően Békéscsabán a közművelődési intézményszerkezet úgy alakult ki, hogy gyakorlatilag minden nagyobb területrészen működik egy. A pályázat részletes kidolgozására a későbbiekben kerül sor, ezért javasolta, hogy az intézmények, vagy intézményegységek kerüljenek bevonásra, megkérdezésre, mivel tudnak a programhoz kapcsolódni. Szarvas Péter polgármester: Pontosan hogyan állna össze a konstrukció, amennyiben nyer a pályázat? Konzurciumi tagokkal kellene együtt dolgozni? Mi lenne pontosan a feladat? Megkérte Dr. Sódar Anita cégvezetőt, szíveskedjen fentiekről tájékoztatni a testületet. Dr. Sódar Anita cégvezető: Nagyon speciális pályázati lehetőség a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések. Az első körben regisztrációs felhívást tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyre kérelmet kell benyújtani. A regisztrációs kérelmet a helyi akciócsoport nyújtja be, amelynek tagja lehet az önkormányzat. Tehát nem az önkormányzat maga nyújtja
95 be a regisztrációs kérelmet, hanem előtte meg kell alakítani ezt a helyi akciócsoportot. Ez a csoport civilekből, közszféra szereplőkből, az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaságaiból, illetve a vállalkozói szféra képviselőiből tevődik össze. A csoport létrehozására májusban kerül sor civil kezdeményezésre. Amennyiben az akciócsoport létrejön, akkor jegyzőkönyvvel és különböző dokumentumokkal kell igazolni az irányító hatóság, a támogató Nemzetgazdasági Minisztérium felé, hogy létrejött az akciócsoport. Az akciócsoport kérheti a regisztrációt. Amint a regisztrációs kérelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium elfogadja, akkor jön ki a konkrét felhívás. A pályázati felhívásnak két úgynevezett prioritási tengelye van, az ERFA és az ESZA forrás. Lehetőség van infrastrukturális fejlesztésekre, nemcsak soft jellegű tevékenységekre, programokra, hanem valóban úgynevezett „beton” épül be a városba, tehát fittnes parkokat, játszóparkokat, kulturális helyeket, parkokat lehet felújítani. Ehhez kapcsolódóan van egy ESZA láb, ami soft jellegű tevékenységekkel történő kiegészítést is lehetővé tesz. Példaként említette a különböző szakköröket, mindenféle szemléletformálást eszközlő tanfolyamokat, előadásokat. Azt, hogy pontosan milyen feltételrendszer szerint lehet lehívni a finanszírozási lehetőséget, csak a később megjelenő felhívásból tudható meg. Addig erre az akciócsoportra – amely a város teljes közigazgatási területét felöleli – létre kell hozni egy helyi fejlesztési stratégiát. Ez a stratégia fogja városrészenként lebontani a fejlesztési lehetőségeket, amit természetesen a közgyűlés tárgyal és döntést hoz. A közgyűlés döntését követően fogják a HACS-csal is elfogadtatni. Nagyon fontos, hogy az önkormányzatnak nem lesz többségi szavazata a helyi akciócsoportokban. Úgy kell kialakítani a szavazati arányokat, hogy egyik fél sem haladhatja meg a 49 %-ot. A jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy legalább 10 tagból kell állnia az akciócsoportnak. Reméli, hogy ennél többtagú helyi akciócsoport jön létre és valóban egy közösségvezérelt tevékenység fog végrehajtódni a városban. Szarvas Péter polgármester: A helyi akciócsoport nem bejegyzett cég, egyesület, hanem laza szövetségféle, ami a projektre jön létre? Amennyiben ez így van és sikeres a pályázat, bármilyen gond, probléma esetén kit terhel visszafizetési kötelezettség? Esetleg ezek a módszertani kérdések még nem tisztázódtak? Ahogy cégvezető asszony is elmondta, az önkormányzat nem lesz irányító többségben, az akciócsoport feladatot, kötelezettséget vállal, amit teljesíteni kell. Dr. Sódar Anita cégvezető: A helyi akciócsoportot a Nemzetgazdasági Minisztérium fogja nyilvántartásba venni, amennyiben a formai követelményeknek megfelel. A formai követelmények egyik nagyon fontos része az együttműködési megállapodás, amit majd a májusi ülésén tárgyal remélhetőleg a közgyűlés. Akkor fog kiderülni, hogy mely civil szervezetek, vállalkozók, közszféra szervezetek szeretnének a helyi akciócsoporthoz csatlakozni. Természetesen olyan cég, egyesület, alapítvány, szervezet nem fog részt venni, aki végrehajtás alatt áll, vagy bármilyen adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Valóban, ahogy Szarvas Péter polgármester is említette a módszertani útmutató még nem jelent meg, kidolgozás alatt van. Annyi ismert, hogy a helyi akciócsoportnak kell lennie egy meghatalmazottjának, egy irányító testületének, szervének, aki valószínű a helyi akciócsoport egyik tagja. Az együttműködési megállapodásban, vagy a későbbiekben a felelősségi kérdéseket mindenképpen le kell szabályozni. Úgy véli, hogy biztosan lesz szervezeti és működési szabályzata, ügyrendje, illetőleg szerződése a helyi akciócsoportnak a felelősségek pontos lehatárolásával. Ez máshogyan nem is működhet. Nem hiszi, hogy a helyi akciócsoport egyik tagjának a másik tag pénzügyi elszámolási problémáiért, vagy hibáiért felelősséget kellene vállalni.
96 Szarvas Péter polgármester: Jó eséllyel májusban a szabályozási dokumentumokat meg lehet ismerni? Dr. Sódar Anita cégvezető: Csak az együttműködési megállapodást. Ugyanis a módszertani útmutató valószínű, hogy csak a nyár folyamán fog nyilvánosságra kerülni. Szarvas Péter polgármester: Hogyan gondolja a cégvezető asszony, az önkormányzattal esetlegesen együttműködő és az akciócsoportban benne lévő civil szervezetek kiválasztása milyen módszerrel történik? Mi a javaslata, hogyan végezzék? Dr. Sódar Anita cégvezető: Meghívásra. Elképzelése szerint egy civil szervezet fog meghívót küldeni az érintett szervezeteknek. Aki a megadott időpontig megjelenik és jelzi szándékát, hogy a helyi akciócsoportban részt kíván venni, az ott lévő tagok megvitatják, és adott esetben bekerülhet a helyi akciócsoportba. Szarvas Péter polgármester: Az önkormányzatot is ez a civil szervezet fogja meghívni a nyitó ülésre? Dr. Sódar Anita cégvezető: Igen. Szarvas Péter polgármester: A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javasolta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 269/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kifejezi azon szándékát, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága által meghirdetett, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 7. prioritási tengelye keretében elérhető közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések megvalósítása érdekében létrejövő helyi akciócsoport megalakításában részt kíván venni. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2016. május 31.
II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Hanó Miklós alpolgármestert Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi akciócsoportban történő képviseletére, a regisztrációhoz szükséges valamennyi nyilatkozat, dokumentum, jegyzőkönyv aláírására. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2016. május 31.
97
Tárgy:
A 2014-2017. évi vállalkozásfejlesztési támogatási program módosítása (startup vállalkozások támogatása)
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. készítette, miszerint a vállalkozásfejlesztési támogatási program a startup vállalkozások tekintetében hogyan alakul. Nem alapítói döntést kell hozni a testületnek. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 270/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a 2014–2017. évre vonatkozó Vállalkozásfejlesztési támogatási program módosított szövegét a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal. 2. A Közgyűlés felkéri a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy a módosított támogatási program alapján dolgozza ki a startup vállalkozások támogatására vonatkozó pályázati útmutatót és kapcsolódó dokumentumokat, és elfogadásra terjessze azt a hatáskörrel rendelkező Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elé. Felelős: Határidő:
1. pontért: Szarvas Péter polgármester 2. pontért: Kozma János vezérigazgató 1. pontnak: 2016. április 28. 2. pontnak: 2016. június 30.
98 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának vállalkozásfejlesztési támogatási programja Békéscsaba Megyei Jogú Város munkahelyteremtésre, valamint a kis- és középvállalkozások technológiafejlesztésére (2014–2017) – egységes szerkezetben a 270/2016. (IV. 28.) közgy. határozattal elfogadott módosításokkal – 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város foglalkoztatási helyzetének, a helyi mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlettségének, munkahely-teremtési képességének javítása, valamint újonnan alakult, kezdő és/vagy startup vállalkozások felépítéséhez, működésének beindítása érdekében a 2014–2017. években támogatási programot indít. 2. A támogatási program három eleme: 2.1. „1 vagy 2 munkahely, munkahelyteremtés támogatása Békéscsabán” 2.2. „Helyi mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése a termelő és szolgáltató szektorban” 2.3. „Újonnan létrejött és startup vállalkozások támogatása” 3. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. 4. A támogatás maximális mértékének összege: az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg. 5. Kedvezményezett gazdasági ágazat: termelő és szolgáltató szektor. 6. Kedvezményezettek köre: 6.1. a jelen támogatási program 2.1. pontjában meghatározott esetben: békéscsabai székhellyel vagy az Európai Gazdasági térség területén székhellyel és békéscsabai fiókteleppel rendelkező mikro- és kisvállalkozások, egyesületek, alapítványok, egyházi jogi személyek és egyéni vállalkozók; 6.2. a jelen támogatási program 2.2. pontjában meghatározott esetben: békéscsabai székhellyel vagy az Európai Gazdasági térség területén székhellyel és békéscsabai fiókteleppel rendelkező mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók; 6.3. a jelen támogatási program 2.3. pontjában meghatározott esetben: békéscsabai székhellyel vagy az Európai Gazdasági térség területén székhellyel és békéscsabai fiókteleppel rendelkező mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók. 7. A támogatás maximális mértéke: 7.1. a jelen támogatási program 2.1. pontjában meghatározott esetben a támogatással létesített új foglalkoztatást biztosító álláshelyre felvett munkavállaló munkabére után a munkáltatót terhelő közterhek, de legfeljebb 600.000,- Ft, azaz hatszázezer forint, 7.2. a jelen támogatási program 2.2. pontjában meghatározott esetben a támogatás
99 igénybevételével megvalósított technológiafejlesztő beruházás összköltségének 50 %a, de legfeljebb 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint, 7.3. a jelen támogatási program 2.3. pontjában meghatározott esetben a támogatott tevékenység, beruházás összköltségének 75 %-a, de legfeljebb 1.500.000,- Ft. 8. A támogatást az Önkormányzat pályázati eljárás keretében nyújtja. 9. A pályázati útmutatót és a jelen támogatási programot a pályázat kiírásakor a Csabai Mérleg című városi lapban, valamint az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni. 10. A támogatás odaítéléséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének szervezeti és működési szabályzatában meghatározott bizottsága határozattal dönt. 11. A pályázaton nyertes kedvezményezettekkel (a továbbiakban: támogatott) a támogatás nyújtásáról az Önkormányzat Támogatási szerződést köt. 12. A Támogatási szerződés megkötésére a Polgári Törvénykönyv és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352.,2013.12.24. 1.o.) (továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 13. A csekély összegű támogatási jogcím vonatkozásában az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alól kizáró okok a következők: o a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez nyújtott támogatás, o a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása; o a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben: a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ; o harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; o az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás; o a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés]. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000, azaz kétszázezer
100 eurónak megfelelő forintösszeget, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege pedig a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését isAz átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni. 14. A 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. Továbbá nem vehető igénybe a támogatás – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására. 15. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. 16. A támogatási szerződés mellékletét képező nyilatkozatban a támogatott nyilatkozik – a folyó pénzügyi év, valamint az azt megelőző két pénzügyi év vonatkozásában - az általa bármely forrásból igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 17. A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásnak minősül. Az igazolás jelen támogatási program __számú mellékletét képezi. 18. A támogatottnak és az Önkormányzatnak a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őrizniük. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni. 19. A támogatási program 2014. január hó 1. napjától 2017. december hó 31. napjáig hatályos.
101 Jelen támogatási programot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 16/2014. (I. 31.) közgy. határozatával elfogadta és 270/2016. (IV. 28.) közgy. határozatával módosította. Békéscsaba, 2016. …… Szarvas Péter polgármester
102 Napirend tárgya: Tárgy:
Szociális területet érintő ügyek
A „Békéscsaba hazavár!” felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) rendelet módosítása
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést a Szociálpolitikai Osztály készítette, véleményezte a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Az igénybevett ösztöndíj és támogatás esetén a békéscsabai elhelyezkedésre eddig nyitva álló 6 hónap két évre módosulna. Az eddig két ütemben lebonyolított pályázati eljárásban problémaként merült fel. Van-e kérdés, észrevétel? Takács Péter képviselő: Hiányolta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalását. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: 7 igen, egyhangú szavazattal a bizottság támogatta az előterjesztés elfogadását. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 15 képviselő vett részt. A közgyűlés 15 igen egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 18/2016. (V. 3.) önkormányzati rendelete a „Békéscsaba hazavár!” felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A „Békéscsaba hazavár!” felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A diplomás pályakezdők támogatására meghirdetett ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be azon – az 1. § b) pontjában meghatározott – személyek, akik] „b) az oklevél megszerzését követő 2 éven belül az oklevélben meghatározott végzettség szerinti munkakörben Békéscsabán teljes munkaidős munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek,” 2. §
103
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Szarvas Péter polgármester
Tárgy:
Dr. Bacsa Vendel jegyző
A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Herczeg Tamás tanácsnok: A Családok Otthonteremtési Kedvezménye remélhetőleg jó lehetőséget biztosít számos fiatal családnak arra, hogy otthonhoz jusson. A képviselők részéről joggal vetődött fel az igény, tekintsék át, hogyan tud az önkormányzat az állami támogatáshoz hozzájárulni. Több szakemberrel történő egyeztetést követően döntöttek úgy, hogy a helyi rendeletbe beépítik a CSOK-hoz kötődő támogatást. Eszerint maximum 800.000,- Ft támogatást kaphat egy család, amelynek van két gyermeke, vagy két gyermeket vállal, illetve még néhány paramétert teljesít. Véleménye szerint azért jó a rendelet, mert önkormányzati telkek vásárlására ad lehetőséget, vagyoni bevételhez juttatva az önkormányzatot, ami fontos dolog. Másrészt pedig a házépítés meglehetősen sokba kerül, az önkormányzat 800.000,- Ft támogatást biztosít a házépítő családoknak. Amellett, hogy más önkormányzat által biztosítható juttatásokat is igénybe vehet. Módosító javaslatában kezdeményezte, hogy ne azok a családok, házaspárok juthassanak a támogatáshoz, aki két lakástulajdonnal rendelkeznek, hanem azok, akik nulla, vagy egy tulajdonnal bírnak. Nem szociális helyzetet célzó, hanem elsősorban demográfiai szándéka van a kezdeményezésnek. Egyetért a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslatával, miszerint abban az esetben, ha a pár egyik tagjának van egy gábortelepi és egy csanádapácai ingatlanban résztulajdona és az egyik tulajdonrészt értékesítik, hogy Békéscsabán telket vásároljanak, máris alkalmasak arra, hogy az önkormányzat által biztosítandó lehetőséget megkaphassák. Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést a Szociálpolitikai Osztály készítette, véleményezte a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési, a Lakásügyi Bizottság, a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság módosító javaslata: a 12. § (4) bekezdése értelmében a „család tagjai összesen egy lakóingatlan tulajdonjogával rendelkeznek”. Van-e kérdés, észrevétel? Herczeg Tamás tanácsnok: Megerősítette, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság elé is így került az előterjesztés. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság módosító javaslatáról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt.
104 A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 271/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság - „A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet megalkotása” tárgyú napirendhez tett - alábbi módosító javaslatát: 12. § (4) bekezdés: A támogatásra az személy jogosult, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át és a család tagjai összesen legfeljebb 1 lakóingatlan tulajdonjogával rendelkeznek. Szarvas Péter polgármester: Az elfogadott módosítással együtt szavazást rendelt a rendeletmódosításról. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 19/2016. (V. 3.) önkormányzati rendelete a lakáscélú támogatások helyi rendszeréről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § Lakáscélú támogatást igényelhet, aki önkormányzati tulajdonú telken annak megvásárlásával kíván építkezni vagy Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívánja az első lakóingatlanát megvásárolni vagy felépíteni és a) magyar állampolgár vagy a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.
105 2. § E rendelet alkalmazásában a) család: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyek közössége; b) élettárs: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott személy; c) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott jövedelem; d) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott személy; e) telek: lakóingatlan építésére alkalmas beépítetlen terület; f) szerkezetkész: az az állapot, amikor az épület teherhordó szerkezete és tetőhéjazata elkészült. g) önkormányzati tulajdonú telek: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, Békéscsaba közigazgatási területén elhelyezkedő telek. 2. Az önkormányzat által nyújtható lakáscélú támogatások 3. § (1) Az önkormányzat a mindenkori éves költségvetésben biztosított előirányzat terhére kamatmentes kölcsönt nyújthat a) az első lakóingatlan tulajdonjogának a megszerzéséhez aa) lakóingatlan építéséhez vagy ab) új vagy használt lakóingatlan vásárlásához vagy b) az első lakóingatlan építése céljából történő telekvásárlásához. (2) Az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú telek megvásárlásához vissza nem térítendő támogatást nyújthat (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás). 3. Az önkormányzat által nyújtható lakáscélú támogatások általános feltételei 4. § (1) A lakáscélú támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A lakáscélú támogatás ugyanazon célra, ugyanazon személynek csak egy alkalommal adható. (3) Az önkormányzati tulajdonú telek vásárlásához nyújtott vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes kölcsön együttesen is igénybe vehető. (4) Nem nyújtható lakáscélú önkormányzati támogatás, a) ha a kérelmező a kérelemben olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelent, b) ha a kérelmezőnek vagy a családjának az önkormányzattal szemben jogosulatlanul igénybe vett támogatásból származó adóssága vagy adótartozása áll fenn. 5. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos hatáskörét - az 5. § (6)–(7) bekezdésében foglalt kivétellel - a lakásügyekkel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságára (a továbbiakban: Bizottság) átruházza.
106 (2) A döntéshozatal a kamatmentes kölcsön iránt benyújtott kérelem esetében e rendelet mellékletét képező elbírálási szempontrendszer figyelembe vételével történik. (3) A Bizottság határozata alapján a támogatott személlyel a kölcsönszerződést a bizottság elnöke köti meg. (4) Az önkormányzat a kamatmentes kölcsön biztosítására a kölcsönösszeg erejéig jelzálogjogot, a visszafizetés időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyeztetés költségét a kamatmentes kölcsönben részesült személy viseli. (5) A vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatással érintett ingatlanra az önkormányzat javára a támogatás összegének az erejéig az előírt kötelezettségek teljesítésének időtartamára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre, amelynek költségeit a támogatott viseli. (6) A lakáscélú támogatások biztosítására bejegyzett jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó engedélyt a polgármester adja ki. A törléssel kapcsolatos költségeket a támogatásban részesült személy viseli. (7) Az ingatlan-nyilvántartásba a lakáscélú támogatásokkal összefüggésben bejegyzett terhek másik ingatlanra való átjegyeztetése, a bejegyzett terhek rangsorának megváltoztatásához, vagy az ingatlanra további terhek bejegyzéséhez való hozzájárulás iránti kérelmekről a polgármester dönt. Az ügyintézéssel kapcsolatos költségeket a kérelmező viseli. 4. Az első lakóingatlanhoz jutók kamatmentes kölcsönére vonatkozó rendelkezések 6. § (1) Az első lakóingatlan tulajdonjogának a megszerzéséhez kamatmentes kölcsönt azok a személyek igényelhetnek, akik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívánják első lakóingatlanukat felépíteni vagy megvásárolni. (2) Első lakóingatlan tulajdonjog megszerzésének kell tekinteni azt az esetet is, amikor az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének a) lakóingatlanon legfeljebb 50 %-os tulajdoni hányada áll fenn, vagy b) a lakóingatlan öröklés, vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező az ingatlanban lakik. (3) Az első lakóingatlan tulajdonjogának a megszerzéséhez kamatmentes kölcsön akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, kivéve a közös tulajdon megszüntetését, amennyiben az a házasság, illetve élettársi kapcsolat felbontása miatt történik. (4) A lakáscélú kamatmentes kölcsön megállapítására akkor kerülhet sor, ha a) a kérelmező, illetve a családja havi nettó összjövedelmének legalább az 50 %-a munkajövedelemből vagy más önálló tevékenységből származó jövedelemből származik, b) a kérelmező vagy a család legalább egy tagja - a kérelem benyújtásának időpontjában legalább 3 hónapja fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik és c) az önkormányzat által biztosított kamatmentes kölcsön havi törlesztő részlete - a hitelintézetek felé fennálló fizetési kötelezettségekkel együtt - nem haladja meg a kérelmező illetve a családja havi nettó összjövedelmének a 30 %-át. (5) Az első lakóingatlan tulajdonjogának a megszerzéséhez igényelhető kamatmentes kölcsön iránti kérelem minden év március 1. és 31. napja valamint szeptember 1. és 30. napja között nyújtható be:
107 a) lakóingatlan és telek vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül, b) a lakóház építéséhez igényelt kölcsön esetén az ingatlan szerkezetkész állapotának időpontjától a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel megtörténtét igazoló, hatóság által kiállított okirat kiadásától számított 30 napon belül. (6) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez csatolni kell a) a lakóingatlan tulajdonjogának megszerzéséről szóló okiratot, b) az ingatlan 30 napnál nem régebbi, hiteles tulajdoni lap másolatát, c) a jövedelemigazolást, d) a jövedelmet terhelő hitelintézet felé fennálló fizetési kötelezettségről szóló igazolást, e) hitel felvétele esetén a hitelszerződés másolatát, vagy a hitelintézet igazolását a fizetendő törlesztő részlet mértékéről, a pénzintézeti hitel esetén elvi hozzájáruló nyilatkozatot a hitelt folyósító pénzintézettől arra vonatkozóan, hogy a kamatmentes kölcsön nyújtása esetén a pénzintézet hozzájárul a kamatmentes kölcsön erejéig a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom önkormányzat javára történő bejegyzéséhez az ingatlannyilvántartásba, g) felsőfokú (egyetemi, főiskolai) tanulmányok esetén a diploma másolatát, vagy a hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást, h) a munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáról szóló igazolást, i) megtakarítással rendelkező kérelmező esetén a megtakarításra vonatkozó igazolást, j) lakóingatlan építéshez igényelt kölcsön esetén az ingatlan szerkezetkész állapotáról a felelős műszaki vezető igazolását vagy a használatbavételi engedélyt. (7) Az önkormányzat a lakáscélú kölcsönt az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. pénzintézeten keresztül folyósítja. Amennyiben a támogatásban részesülő személy lakáscélja megvalósításához pénzintézeti kölcsönt vagy kedvezményt is igénybe vesz, az önkormányzat a kamatmentes kölcsönt a kölcsönt vagy kedvezményt nyújtó pénzintézeten keresztül folyósítja. (8) A kölcsön folyósításával kapcsolatos részletekről a kölcsönszerződésben kell rendelkezni. (9) A kölcsönszerződés tartalmazza a) a támogatásban részesült személy nevét, személyes adatait, b) a támogatás jogcímét és összegét, c) a kölcsönnel érintett ingatlan helyrajzi számát, címét, d) a kölcsön biztosításának és visszafizetésének feltételeit, e) a szerződésszegés jogkövetkezményeit. f)
7. § (1) Az első lakóingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez nyújtható kamatmentes kölcsön felhasználható: a) vételár-hátralékra, amennyiben az önkormányzati támogatás folyósításáig a vételárból - az adásvételi szerződés szerint - legalább az önkormányzati támogatásnak megfelelő összegű tartozás áll fenn, vagy b) pénzintézeti hitel csökkentésére, amennyiben az önkormányzati támogatás folyósításáig a vételár - az adásvételi szerződés szerint - kiegyenlítésre került, azonban az ingatlan megvásárlásához (pénzintézeti szerződéssel igazoltan) legalább az önkormányzati támogatásnak megfelelő összegű lakáshitel-tartozás áll fenn.
108 (2) Az első lakóingatlan tulajdonjogának megszerzésével összefüggésben igénybe vett magánkölcsön, illetve nem pénzintézeti kölcsön kiegyenlítésére önkormányzati támogatás nem nyújtható. 8. § (1) A kamatmentes kölcsön összege: a) kettő, illetve több gyermekes családok esetén legfeljebb 1.300.000,- Ft, b) az a) pontba nem tartozó kérelmezők esetén legfeljebb 1.000.000,- Ft. (2) A kamatmentes kölcsön visszafizetése a kölcsönszerződés megkötését követő legfeljebb 12. hónap első napjától esedékes. A visszafizetést havi egyenlő részletekben, és legfeljebb 5 év alatt kell teljesíteni. 9. § (1) A Bizottság határozattal dönt a kölcsönszerződés felmondásáról, ha a) a támogatás felhasználása a kérelemtől eltérő célra történik, b) a kérelmező a részletfizetési kötelezettségének teljesítésével 90 napon túl késedelembe esik és fizetési halasztást, vagy átütemezést nem kérelmezett. (2) A kölcsönszerződés felmondása esetén a kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást egy összegben, a késedelembe esés napjától a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint számított kamataival együtt kell visszafizetni. (3) A kölcsönszerződés felmondására az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben akkor kerülhet sor, ha az adós a fizetési kötelezettség teljesítésére legalább két alkalommal felszólításra került. 10. § (1) A kölcsönben részesült személy a kamatmentes kölcsönből származó fizetési kötelezettsége teljesítésének legfeljebb egy évre történő felfüggesztését és a fizetési kötelezettségének átütemezését kérheti a Bizottságtól. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kérelmek elbírálása során a kölcsönszerződés módosítására úgy kerülhet sor, hogy az adósság visszafizetésének futamideje - a fizetési kötelezettség teljesítésének megkezdésétől számított - legfeljebb 10 év lehet. (3) A Bizottság a kérelem elbírálásánál mérlegeli a kérelmező szociális és vagyoni helyzetében, életkörülményeiben a kölcsönszerződés megkötése után beállt olyan rendkívüli körülményt, amely közrejátszhat a visszafizetés halasztásában. Rendkívüli körülmény különösen a munkahely elvesztése, baleset, közeli hozzátartozó halála, betegség. A Bizottság a rendkívüli körülmény fennállása esetén az egyéni élethelyzet mérlegelése alapján dönt. (4) Ha a kérelmező a részletfizetési kötelezettségét az (1) bekezdésben foglalt kedvezmények igénybevételét követően sem teljesíti, és 90 napon túli késedelembe esik, a kölcsönszerződést - a 9. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával fel kell mondani. 11. § (1) Az építéshez igénybe vett kamatmentes kölcsön esetén a 9. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően Bizottság határozattal dönt a kölcsönszerződés felmondásáról, ha
109 a) a támogatott építési tevékenység nem a jogszabályoknak megfelelően történt, b) a kölcsönben részesült a telek beépítését megelőzően vagy a beépítés megkezdését vagy befejezését követően az ingatlant az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt értékesíteni kívánja. (2) A támogatás visszafizetésére való kötelezés esetén a visszafizetést a 9. § (2) és (3) bekezdésében leírtak szerint kell teljesíteni. 5. Önkormányzati tulajdonú telek vásárlásához nyújtható vissza nem térítendő támogatás 12. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszeri vissza nem térítendő támogatást nyújthat az önkormányzati tulajdonú telek megvásárlásához, annak a kérelmezőnek, aki 2 vagy több gyermeket nevel vagy a támogatás iránti kérelemmel egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik legalább 2 gyermek vállalásáról. (2) A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő: a) egy meglévő gyermek mellé egy gyermek vállalása esetén 4 év, b) legalább két gyermek vállalása esetén 8 év. (3) A támogatás összege a telek vételárának a 20%-a, de legfeljebb 800.000,- Ft. (4) A támogatásra az személy jogosult, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át és a család tagjai összesen legfeljebb 1 lakóingatlan tulajdonjogával rendelkeznek. (5) A vissza nem térítendő támogatás iránti kérelmet az ingatlanárverésen nyertes vevő az ingatlanárverés megtörténtét követő 15 napon belül nyújthatja be. (6) A kérelemhez csatolni kell a) az ingatlanárverésről szóló jegyzőkönyvet, b) a jövedelemigazolást, c) a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát, d) gyermektelen, vagy egy gyermeket nevelő kérelmező esetén a kérelmező nyilatkozatát a gyermek(ek) vállalásáról. (7) A vissza nem térítendő támogatást, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint a támogatásról szóló szerződéskötés napjától számított kamataival együtt vissza kell fizetni, ha támogatott a gyermekvállalásra vonatkozó kötelezettségét határidőben nem teljesíti. (8) A gyermekvállalás teljesítését a kérelmező a gyermek(ek) megszületésétől számított 6 hónapon belül a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával köteles igazolni. 13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azzal, hogy az önkormányzati tulajdonú telek vásárlásához nyújtható vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a 2016. január 1. napját követően megvásárolt ingatlanok esetében is alkalmazni kell, olyan módon hogy e rendelet hatálybalépését megelőzően
110 megvásárolt telkek esetében a kérelem benyújtására nyitva álló jogvesztő határidő 2016. május 31. (2) Hatályát veszti a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelet. Szarvas Péter polgármester
Dr. Bacsa Vendel jegyző
111
Melléklet Elbírálási szempontrendszer Személyenként elérhető pontszámok: 1) Ha a kérelmező (házaspárok, élettársak esetében annak legalább egyik tagja) bejelentett békéscsabai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik: 2 évnél hosszabb ideje személyenként 2 pont 2) A gyermekek száma alapján: 14 éven aluliaknál 14-18 év közöttieknél A gyermekek után elérhető pontszám
gyermekenként 2 pont gyermekenként 1 pont maximum 6 pont
3) Felsőfokú iskolai tanulmányok alapján (felnőtt, vagy gyermek esetében): felsőfokú végzettség (diploma bemutatásával) személyenként 2 pont felsőfokú tanulmányokat folytatók személyenként 1 pont 4) Ha a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonya a) 1-3 éve áll fenn b) 4-10 éve áll fenn c) 11-15 éve áll fenn d) 15 évnél hosszabb ideje áll fenn 5) Ha a kérelmező családtagja munkavégzésre irányuló jogviszonya a) 1-3 éve áll fenn b) 4-10 éve áll fenn c) 11-15 éve áll fenn d) 15 évnél hosszabb ideje áll fenn (a kérelmezővel együtt élő személyek számától függetlenül)
3 pont 4 pont 5 pont 6 pont
3 pont 4 pont 5 pont 6 pont
6) Ha a kérelmező vagy a vele együtt költöző házastársa, élettársa békéscsabai munkahellyel rendelkezik: személyenként 1 pont Családonként elérhető pontszámok: 7) A kérelmező illetve családja összes (igazolt) havi nettó jövedelmének 60%-a munkajövedelemből származik 61%-70%-a munkajövedelemből származik 71%-80%-a munkajövedelemből származik 81%-ánál nagyobb része munkajövedelemből származik
3 pont 4 pont 5 pont 6 pont
8) Ha a kérelmező illetve, a családja készpénzzel vagy egyéb megtakarítással rendelkezik, ezek összege alapján 500 000 Ft-ig 1 pont 500 001 és 1 000 000 Ft között 2 pont 1 000 001 és 1 500 000 Ft között 3 pont 1 500 001 Ft felett 4 pont 9) A kérelmező önkormányzati bérlakás bérlője: 5 pont
112
10) A kérelmező albérletben lakik:
3 pont
11) A kérelmező családtagnál lakik:
2 pont
12) Városi érdek alapján:
1-5 pont
113
Tárgy:
Az 5600 Békéscsaba, Orosházi út 94-96. szám alatti ingatlan emeleti részének bérlakásként történő hasznosítására vonatkozó javaslat
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést a Szociálpolitikai Osztály készítette, véleményezte a Szociális és Egészségügyi Bizottság, a Lakásügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Mindkét bizottság támogatta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Herczeg Tamás tanácsnok: A lakáskoncepció tartalmazza, hogy évente legalább két bérlakással növeljék a szociális rászorultság alapján bérbe adható ingatlanok számát. Jelen esetben négy lakással emelkedik ezen ingatlanok száma. Az Orosházi-Wagner utca kereszteződésében található ingatlant korábban a Társulási Tanács által fenntartott ingatlan működtetett. Az emeleti szint évekkel korábban megüresedett. A földszinti részen időskorúak nappali ellátása történik. Teljesen racionális, hogy a megüresedett részt hasznosítsa az önkormányzat. Megjegyezte, hogy az ingatlan külső része borzasztó rossz állapotban van, éveken keresztül nem történt állagmegóvási, felújítási munkálat. Talán ezért is szükséges viszonylag jelentős összeget beruházni. Ahhoz képest, hogy négy lakással bővül az állomány, a ráfordítandó forrás nem nevezhető magasnak. 20.000.000,- Ft egyébként is rendelkezésre áll a költségvetésben elkülönítve. Szarvas Péter polgármester: Közgazdasági megközelítésben kedvező kialakítási költség látszik. Miután ugyanabban az ingatlanban a földszinti részen az időskorúak nappali ellátását végzik, az emeleten pedig négy szociális bérlakás kerül kialakításra, a két ott élő közösség érintkezése viszonylag elszeparált marad. Ezt a tényt változatlanul fontosnak tartja. Külön bejárattal történő megközelítés kialakítása minimalizálja a találkozási pontokat, mivel két különböző életmódú és életkorú közösségről van szó. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 15 képviselő vett részt. A közgyűlés 15 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 272/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzati lakásállomány bővítése érdekében az önkormányzat tulajdonában álló 5600 Békéscsaba, Orosházi út 94-96. szám alatti, 10308 helyrajzi számú ingatlan emeleti (tetőtéri) részében 2 db lakóegység - amelyben összesen 4 db szociális alapon bérbe adható lakrész alakítható ki - kialakításáról dönt. A kialakítás költségvetési forrása az önkormányzat 2016. évi költségvetésében a Lakáskoncepció végrehajtására biztosított előirányzat. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2016. április 28. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezi a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati
114 Kistérségi Társulás közötti vagyonkezelési szerződés módosítását, amely szerint a Békéscsaba, 10308 hrsz.-ú, természetben az 5600 Békéscsaba, Orosházi út 94-96. sz. alatt található ingatlan jelenleg is szociális alapszolgáltatást biztosító földszinti részéből 233.05 m² marad a Társulás vagyonkezelésében. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2016. május 31. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy az 1. és 2. pontban meghatározottak alapján a szükséges jognyilatkozatokat tegye meg és a vagyonkezelési szerződés módosítását írja alá. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2016. június 30. Tárgy:
A Békéscsaba Megyei Jogú Városban területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok vagy az általuk működtetett egészségügyi szolgáltató tulajdonában lévő háziorvosi rendelők támogatási rendjéről szóló program
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok készítette, véleményezte a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság. Mindkét bizottság javasolja az előterjesztés határozati javaslatában foglaltak elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy az előterjesztés második oldalán található felsorolásnál vélhetően elírás történt miszerint „a rugalmasabb döntéshozatal érdekében javasolta, hogy a közgyűlés hatalmazza fel a Szociális és Lakásügyi Bizottságot”. Ilyen bizottság nincs. Kérte a bizottság elnevezését pontosítani. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Előző nap érkezett meg a válasz az Emberi Erőforrások Minisztériumából az államtitkár aláírásával a rendelő felújításokra benyújtott kérelemre. A házi orvosok többsége – 56 házi orvosból 28 - saját tulajdonú rendelővel rendelkezik, de jelentős hányaduk önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanban látja el munkáját. A minisztériumból tulajdonképpen kedvező válasz érkezett. Igaz, hogy a TOP pályázatokba nem fér bele ezen rendelők támogatása, felújítása, azonban a későbbiekben lehetőség nyílik támogatásukra. Továbbra sem szeretné a 28 magántulajdonban, lévő rendelőben feladatot ellátó házi orvos „kezét elengedni”. 10.000.000,- Ft támogatási összeget állapított meg a bizottság, ami az előterjesztés szerint kerül felosztásra. A jövő évi költségvetés készítésekor javasolni fogja a magasabb támogatási összeg elkülönítését. Ugyanis a pályázat kiírása még évekig eltarthat. Szeretnének minél hamarabb támogatást biztosítani azon orvosoknak is, akik jelenleg semmilyen támogatásban nem részesülnek rendelőjük felújításához, karbantartásához. Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés szerinti határozati javaslatról szavazást rendelt. A döntéshozatalban 15 képviselő vett részt. A közgyűlés 14 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta:
115
273/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 391/2015. (VI. 25.) közgy határozattal elfogadott Támogatási programot úgy módosítja, hogy a program helyébe a jelen határozat melléklete lép. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2016. április 28. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza az egészségügyi feladatokat ellátó bizottságot a Támogatási program módosítására. Felelős: Dr. Kerekes Attila, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Határidő: 2016. április 28.
116 A Békéscsaba Megyei Jogú Városban területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok vagy az általuk működtetett egészségügyi szolgáltató tulajdonában lévő háziorvosi rendelők támogatási rendjéről szóló program I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése azoknak az egészségügyi szolgáltatóknak, akiknek a személyes közreműködésre köteles háziorvos, házi gyermekorvos vagy fogorvos tagja (a továbbiakban együtt: háziorvos) az egészségügyi alapellátási tevékenységét Békéscsaba Megyei Jogú Városban területi ellátási kötelezettséggel, az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés alapján végzi és az egészségügyi közfeladatot a háziorvos vagy az egészségügyi szolgáltató tulajdonában álló rendelőben látja el, a jogszabályoknak megfelelő rendelő biztosításához felhalmozási (felújítási) célú támogatást állapít meg, jelen Támogatási Program szerint. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Támogatási Program módosításával, a támogatással kapcsolatos pályázatok kiírásával, a döntések meghozatalával és a támogatás igénybevételéről szóló beszámolók elfogadásával kapcsolatos hatáskörét az egészségügyi feladatokat ellátó bizottságára (a továbbiakban: Bizottság) ruházza át. 3. E Támogatási Program hatálya azokra az egészségügyi szolgáltatókra terjed ki, akik a Békéscsaba Megyei Jogú Városban, területi ellátási kötelezettséggel, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött feladat-ellátási szerződés alapján, közfinanszírozott egészségügyi alapellátási tevékenységet végeznek és a tulajdonukban vagy az egészségügyi szolgáltató személyes ellátásra köteles háziorvos tagja tulajdonában álló rendelő egészségügyi közfeladat ellátását biztosítja. II. RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK A támogatásra irányuló pályázat 1.
2.
3.
4. 5.
A Bizottság pályázati eljárás keretében I. 3. pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató részére felhalmozási (felújítási) célú támogatást állapíthat meg a jogszabályoknak megfelelő háziorvosi rendelő biztosításához. A támogatás iránti kérelmet a rendelő tulajdonos háziorvos vagy egészségügyi szolgáltató nyújthatja be. A pályázat a felhívásban szereplő űrlap és mellékletei a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályán a Bizottságnak címezve nyújthatók be. A támogatásra az egészségügyi szolgáltató (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó háziorvos stb.) jogosult. A támogatás a rendelő felújítási (adott évi) költségeinek előfinanszírozására és az elvégzett felújítás utófinanszírozására is felhasználható. A támogatás mértéke: legfeljebb 333.330,- Ft/év/rendelő. A támogatási összeg az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására szolgáló rendelő felhalmozási (felújítási) célú kiadásainak csökkentésére/fedezetére használható fel.
117 6.
7.
Amennyiben a támogatásra jogosult nem kíván élni az adott évben a pályázati lehetőséggel, vagy a benyújtott pályázatában igényelt támogatási összeg nem meríti ki 2. pontban meghatározott maximálisan adható összeget, az a következő évre/évekre átvihető. Az éves keret legfeljebb 5 évig gyűjthető, legkésőbb 2020. év végéig használható fel. Aki az előzőekben meghatározott időpontig nem nyújt be pályázatot, a továbbiakban nem léphet fel támogatási igénnyel a fel nem használt összeg iránt. A közös tulajdonú ingatlanrésszel rendelkező rendelőtulajdonosok közös pályázat benyújtásával is igényelhetik a támogatást.
A támogatásra irányuló pályázat kiírása a támogatás elszámolása 1. A Bizottság évente pályázatot hirdet a II. 1. pontjában meghatározott felhalmozási (felújítási) célú támogatására, amelyre a pályázatok a meghirdetést követően folyamatosan benyújthatóak. A Bizottság a pályázatokról a benyújtást követő soros ülésén dönt. 2. A pályázati felhívást Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján és a Csabai Mérlegben évente egy alkalommal kell közzétenni. 3. A támogatás folyósítására a pályázatokról való döntés meghozatalát és a támogatási szerződés megkötését követően egy összegben kerül sor. 4. A támogatási összeget a támogatási szerződés aláírását követő 1 éven belül kell elszámolni a beszámoló űrlap és a mellékleteinek (számlamásolatok) benyújtásával. III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.
2.
Jelen - a 391/2015. (VI. 25.) közgy. határozattal elfogadott programmal egységes szerkezetbe foglalt - Támogatási Program 2015. szeptember 1. napjától 2020. december 31. napjáig hatályos. Jelen Támogatási Program alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az önkormányzati támogatások nyújtásáról szóló 24/2013. (X. 4.) önkormányzati rendelete, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Békéscsaba, 2016. ………………... ……………………………….. Dr. Bacsa Vendel jegyző
……………………………. Tarné Stuber Éva pénzügyi és gazdasági osztályvezető
…………………………………. Szarvas Péter polgármester
118
Napirend tárgya: Tárgy:
Városüzemeltetési ügyek
Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén városüzemeltetési feladatok ellátása
Szarvas Péter polgármester: A zöldfelületek kezelésére, üzemeltetésére, illetve a köztisztasági feladatok ellátására megkötött vállalkozói szerződés 2016. évben lejár, közbeszerzési eljárás keretében szükséges kiválasztani azt a vállalkozót, aki 2017. január 1-től ellátja a feladatokat. Javaslata szerint négy éves időtartamra lenne érdemes mindkét feladat esetében a pályázati felhívásban a szerződés határozott időtartamát kikötni. A zöldfelület üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat három részre bontotta volna a teljes városi területet annak érdekében, hogy részajánlatot is lehessen tenni. Értesülése alapján a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság módosító javaslattal élt, miszerint két részre bontaná a várost a zöldfelület üzemeltetési feladatainak ellátása kapcsán. A bizottság javaslatával egyetért, így két közbeszerzési eljárás előfeltétele rendelkezésre áll az előterjesztés elfogadását követően. Az általa befogadott módosító javaslattal együtt szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 15 képviselő vett részt. A közgyűlés 14 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: A közgyűlés 15 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 274/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2016. évben lejáró városüzemeltetési szerződések tárgyában új szerződések megkötésére irányuló eljárásainak elindítását a jelen határozat 1. sz. melléklete szerint jóváhagyja, és elrendeli az eljárásoknak a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok szerinti lefolytatását. A közbeszerzési eljárások fedezete biztosított Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 2016. évi költségvetésről szóló 7/2016. (II. 29.) önkormányzati rendeletében. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az eljárások eredményeként megkötendő szerződések aláírására.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a városüzemeltetési feladatok ellátásával kapcsolatos szerződések pénzügyi fedezetét a 2017-2020. évek közötti időszakban az éves költségvetési rendeletekben biztosítja.
Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester Tóthné Svecz Valéria ügyvezető 2016. december 31.
119
Ssz.
Szerződés tárgya
Zöldfelületek üzemeltetésével összefüggő feladatok Parkok és zöldterületek fenntartási 1. (rész- feladatai Békéscsaba József Attila ajánlatté- lakótelepen és Erzsébethely tel) városrészben, továbbá a Széchenyi liget fenntartása, üzemeltetése Parkok és zöldterületek fenntartási feladatai Békéscsaba területén 2. (rész(kivéve József Attila lakótelep, ajánlattétel) Erzsébethely városrész, valamint a Széchenyi liget) Köztisztasági feladatok ellátásával összefüggő feladatok 3.
Köztisztasági feladatok ellátása
Szerződés lejárta
2016.12.31.
Javasolt időtartam (év)
4
2016. évi szerződött nettó összeg (e Ft)
2017. évre becsült nettó költség (e Ft)
Megjegyzés
68 500
fűfelületek, virág- és cserje felületek, sövény és rózsaágyak, virágedények fenntartása, parkok térburkolatainak gyommentesítése, hóeltakarítása és síkosságmentesítése, hulladékgyűjtés gyep- és cserjefelületek fenntartása, parkfák ápolása, köztisztaság fenntartása, síkosságmentesítés, hóeltakarítás
80 000
közterületek kézi- és gépi tisztántartása, kézi hulladékgyűjtők ürítése
15 059
2016.12.31.
4
49 575
2016.12.31.
4
78 753
120
Tárgy:
Tájékoztatás a DAREH taggyűlésén elhangzottakról
Szarvas Péter polgármester: Hanó Miklós alpolgármester az önkormányzat képviseletében vesz részt a DAREH közgyűléseken. Az előterjesztést a legutóbbi közgyűlésen elhangzottakról ad tájékoztatást. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 15 képviselő vett részt. A közgyűlés 12 igen szavazattal és 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 275/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás 2016. március 24-én megtartott taggyűlésén elhangzottakkal kapcsolatos tájékoztatót megismerte és tudomásul veszi. Felelős: Határidő:
Hanó Miklós alpolgármester 2016. április 28.
Tárgy:
Tájékoztató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásának pénzügyi következménye van. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggésben korábban tagi kölcsön folyósításáról hozott döntést a testület. A folyósítás ütemezésével kapcsolatban felmerült, hogy a második ütemet két részre bontanák. Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezte, javasolta a határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Polgármester úr tájékoztatja a közgyűlést, hogy a közszolgáltató és a koordináló szerv közötti elszámolás feltétele, ha az önkormányzat módosítja mind a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról szóló 16/2014. (VI. 3.) számú önkormányzati rendeletet, mint a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel megkötött közszolgáltatási szerződést, illetve a Kft. és alvállalkozója közötti szerződést. 10 éves közbeszerzési eljárás keretében elnyert szolgáltatásról van szó. Mi történik abban az esetben, ha felbontják a szerződést? Az elmaradt haszon, gépbeszerzés, stb. jelentős összeget jelenthet az önkormányzatnak, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szolgáltató élhet az elmaradt haszonnal, beruházási visszapótlással és egyebekkel. A Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Kft. létrejött, mint szolgáltató. Esetlegesen a város törvény által létrehozott hulladékgazdálkodási kft-je megszűnhet, mert vele kötnek szerződést, miközben érvényes szerződés van érvényben. Emellett érvényes a hulladéklerakóra kötött szerződés is. Egyrészt 100.000.000,- Ft bérleti díjat fizet a hulladéklerakó. Amennyiben csökken a hulladék mennyisége, vagy elveszik a tevékenységet Békéscsabáról, 100.000.000,- Ft-os bevételkiesés jelentkezik. Nyilván az önkormányzatnak kell pénzügyileg helytállnia a közbeszerzés keretében elnyert szerződés
121 felbontásáért. Törvény kötelezhet, csak ebben esetben ki fizeti a révészt? Automatikusan a Dél-alföldi Regionális Bázis Hulladékgazdálkodási Kft. nem veheti át az alvállalkozót, közbeszerzést kell kiírnia. Ha valamilyen formában átmegy, hogy mégis az az alvállalkozó, tárgyalás lehet az alapja. Viszont, ha nem pályázzák meg, nem írják ki, vagy nem nyer, akkor az önkormányzatnak fel kell bontani az alvállalkozói szerződést, aminek súlyos következményei lesznek. Tájékoztatást kért, mivel közpénzt érintő döntésről van szó. 42.500.000,- Ft átcsoportosítása azért szükséges, mert júniusig nem várható a koordináló szervezettől, hogy a szolgáltatásért fizessen. Segíteni kell a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt-nek, mint a hulladékgazdálkodásért felelős szervezetnek. Szarvas Péter polgármester: Nagyjából egyforma informáltsági helyzetben van Dr. Ferenczi Attila tanácsnokkal. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. írásban, konzultációkon, konferenciákon ismerteti az általa elgondolt módosítások lényegi elemeit. Az új, országosan integrált rendszer problémamentesen legnehezebben megoldható pontja. Tavaly ősz óta a mai napig nem érkezett megnyugtató jogi megoldás, aminek azt kell eredményeznie, hogy ne fenyegesse az önkormányzatot veszteség, vagy előnytelen kifizetés. Bízik abban, hogy az elkövetkező időszakban a Zrt. tájékoztatást ad, illetve jogász szakértők a kicsit szorítónak látszó helyzetre megoldást találnak. Nagy Ferenc alpolgármester: Valóban nem ismert milyen döntést kell hozni. Jelenleg is pénzbe kerül a szolgáltatás. Miután nem jelent meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terv, így nincs mód olyan előterjesztést tárgyalni, amely megmutatja, hogy több vagy kevesebb forrást kell fentiekre biztosítani. A felmondás nem szerepel az előterjesztésben, véleménye szerint csak módosításról lehet szó. Talán helyesebb lett volna úgy fogalmazni, hogy a közszolgáltatási szerződés esetleges módosítása magával hozhatja a kft. és alvállalkozó közötti szerződés módosítását. Ismételten kiemelte, hogy jelenleg nincs szó felmondásról. A közszolgáltatási terv megjelenését követően válik ismertté, hogyan változik a helyzet. Azt még hozzá kell tenni, hogy a szerződés kétoldalú, ezért egyoldalúan nem módosítható, csak közös megegyezéssel a jogszabályi keretek között. Bízik abban, hogy a módosítás a lehető legkevesebb kellemetlenséggel jár. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján abban állapodtak meg a jelenlegi vállalkozóval, a TAPPE Kft-vel, hogy meg kell várják a jogi szabályozás részleteit, csak annak ismeretében lehet bárminemű döntést hozni. Amennyiben nincs törvényi kötelezés a módosításra, akkor nem szükséges megtenni. Gazdasági érdekeltségéltség is lehet, amit szintén csak akkor látható, ha ismert az állami támogatás mértéke. Szarvas Péter polgármester: Kihangsúlyozta, hogy valóban nem egyszerű a helyzet. Még akár törvényalkotásra is sor kerülhet, ami a jelenlegi anomáliákat megoldja. A Polgári Törvénykönyv mindig felettes jogszabály marad, amely szabályozza a határozott idejű szerződés azonnali hatályú felmondhatóságát és az azzal kapcsolatos szankciókat. Az előterjesztésben módosítás szerepel, feltételezve, hogy a másik fél is elfogadja az önkormányzat által javasoltakat. Takács Péter képviselő: Dr. Ferenczi Attila tanácsnok által felvetett problémával szembesülni fog az önkormányzat. Előző előterjesztést azért nem fogadta el, mert számos tény nem derült ki belőle. Példaként említette a hulladékválogatást. Ki lesz jogosult beszedni? Az sem derült
122 ki az előterjesztésből, ha és amennyiben új szolgáltató lép be, megköti a TAPPE Kft-vel, mint alvállalkozóval a szerződést, vagy sem. Az előterjesztésben foglaltak szerint 2016 őszén döntést kell hozni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásáról. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok felvetése létező probléma. Az önkormányzat szembesülhet azzal, hogy a TAPPE a továbbiakban bármilyen okból kifolyólag nem lesz szolgáltató, ellenben 10 évre megkötött szerződés van érvényben. Szarvas Péter polgármester rendszeres találkozik a város megválasztott egyéni országgyűlési képviselőjével, javasolta, hogy hívja fel figyelmét a valós problémára. Amennyiben pereskedésre kerül a sor, Békéscsaba önkormányzata abból nem jöhet ki jól. Jelen esetben több százmillió forintról van szó. Ezért gondolja, hogy hasznos lenne az egyénileg megválasztott országgyűlési képviselőt tájékoztatni. Véleménye szerint nemcsak Békéscsaba van speciális helyzetben, hanem a megyei jogú városok esetében nem is egy élő szerződéssel lehet számolni. A törvényalkotásnál figyelembe kellene venni, hogy senkinek ne sérüljön az érdeke. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Megköszönte Takács Péter képviselő kiegészítő hozzászólását. Az előző napirend keretében fogadta el a testület, hogy a DAREH közszolgáltatási szerződést kíván kötni a DAREH Bázis Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel. Itt már nem feltételes módról van szó. A szolgáltató ki van jelölve. Maradhat-e saját szolgáltatója az önkormányzatnak a Hulladékgazdálkodási Kft, vagy megszüntetik? A Bázis Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-nek nem alvállalkozója a TAPPE. Nem elodázandó problémáról van szó. Egyetért azzal a javaslattal, miszerint várják meg a törvényi szabályozást. Hanó Miklós alpolgármester: A DAREH közgyűlésen ezt a problémát személye is felvetette. Azt a magyarázatot kapta, hogy a Társulás szolgáltatási szerződést kíván kötni, amennyiben a minősítési engedélyt jogerősen megszerezte. Állítólag az a kiút, hogy azok a cégek, akik ezt a minősítési engedélyt jogerősen nem szerzik meg, nem szolgáltathatnak. Az élő szerződést valószínű, nem tudja teljesíteni az a cég, aki nem kapja meg a minősítést. Nem tudja, hogy ez valóban kiutat jelent-e. Célszerű megvárni a felsőbb szintű döntést. Szarvas Péter polgármester: Információja szerint a jogász kollégák már foglalkoznak a kérdéssel. A törvényalkotást követően pedig meglátják milyen tennivaló szükséges. Az előterjesztés szerinti határozati javaslatot a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság támogatta. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 276/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatást megismerte.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 197/2016. (III. 24.) közgy. határozatot az alábbiak szerint módosítja:
123 A tagi kölcsön utalására vonatkozó szöveg helyébe a következő rendelkezés lép: „A tagi kölcsön utalása három ütemben történik: 2016. március 31-ig: 134.250 ezer Ft 2016. május 15-ig: 42.500 ezer Ft 2016. június 15-ig: 91.750 ezer Ft” 3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a tagi kölcsön nyújtására vonatkozó szerződés módosításának aláírására.
Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 6.
Napirend tárgya: Tárgy:
Beszámolók átruházott hatáskörben hozott döntésekről
Beszámoló a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 2015. évben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés részletes mellékletében a felhasználások és a támogatásban részesített intézmények felsorolása található. Bíró Csaba képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A beszámoló igen részletes, reméli, hogy az átruházott hatáskörben végzett feladatokkal elégedetett lesz a testület. Köszönetét fejezte ki Túriné Kovács Márta osztályvezető asszonynak és az irányítása alá tartozó munkatársaknak az egész éves munkáért. Köszönetét fejezte ki továbbá a hivatal munkatársainak, hiszen számos esetben több szakterületet érintő ügyben kellett döntést hozniuk. Bízik abban, hogy 2013. évben is a lehető legjobb módon képviselik a bizottságot. Szarvas Péter polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 277/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság átruházott hatáskörben 2015. évben hozott határozatairól szóló beszámolóját, valamint a 2015. évi oktatási, kulturális, ifjúsági és sport pénzeszközök felhasználásáról szóló beszámolóját a jelen határozat 1-4. mellékletei szerint. Felelős: Határidő:
Bíró Csaba bizottsági elnök 2016. április 28.
124 Tárgy:
Beszámoló a Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről
Takács Péter képviselő: Aránytalanságra kívánta felhívni a figyelmet. A beszámolóban a nemzetiségi szervezetek támogatására 1.070.000,- Ft került elkülönítésre, amelyre 5 db pályázat érkezett. A civil szervezetek támogatására 2.750.000,- Ft-ot különítettek el, amelyre 96 db pályázat érkezett. Nem a két adatot kívánta szembe állítani, mert nyilván a nemzetiségi szervezeteket támogatni kell. Érzékeltetni kívánta, hogy a civil szervezetek támogatására elkülönített keretösszeg rendkívül szerény. Átlagosan 30.000,- Ft támogatást tesz lehetővé. Célszerű lenne változtatni. Kutyej Pál képviselő, a Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság elnöke: Valóban nagyon kevés a rendelkezésre álló keretösszeg. Az 5 pályázó magát a nemzetiségi szervezetet jelenti, amely több kicsit foglal magába. Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztést az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály készítette, véleményezte a Nemzetiségi Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság, egyhangú szavazattal támogatta a határozati javaslat elfogadását. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 278/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:
Kutyej Pál bizottsági elnök 2016. április 28.
Tárgy:
Beszámoló a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről
Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: 11 főből áll a bizottság. Havonta 40-55 napirendi pontban hoz döntést. Legutóbb 48 napirendet tárgyalt a bizottság, nagyon komoly munkát végez. Ehhez olyan szakmai háttérre van szükség, mint a Tarné Stuber Éva által vezetett pénzügyi osztály, a Dr. Tőgye Ildikó által vezetett szociális osztály, a Túriné Kovács Márta által vezetett oktatási osztály, a Wittmann László által vezetett stratégiai-fejlesztési osztály, valamint a Csiaki Tamás által vezetett városüzemeltetési osztály. Nyilvánvalóan nagy segítségükre van számos előterjesztés esetében Dr. Sódar Anita, a Városfejlesztési Kft. cégvezetője. Sokrétű feladat vonatkozásában hoz döntést a bizottság. A közgyűlés jelentős napirendjeinek többségét, illetve leadott hatáskörben a város egészét érintő nagy feladatokat a bizottság látja el. Megköszönte a közreműködők munkáját.
125
Szarvas Péter polgármester: Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 279/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről szóló beszámolóját megismerte és elfogadja. Felelős: Határidő:
Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke 2016. április 28.
Tárgy:
Beszámoló a Szociális és Egészségügyi Bizottság 2015. évben átruházott hatáskörében hozott döntéseiről
Dr. Kerekes Attila képviselő, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A bizottság igyekszik mindent megtenni, hogy jó előkészítője legyen a közgyűlés szakmai döntéseinek. A közgyűlés jóvoltából átruházott hatáskörben számos döntést hoztak. Valamennyi bizottsági tag kiváló munkát végez. Megköszönte Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető előkészítő munkáját, ami nagyban elősegítette a bizottság döntését. Továbbra is igyekeznek jól előkészíteni a közgyűlési előterjesztéseket. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: A szociális osztályon túl megköszönte az Alapellátási Intézmény segítségét és hozzáállását, amiről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Köszönetét fejezte ki továbbá a kórház dolgozóinak, akik annak ellenére, hogy nem az önkormányzat az intézmény fenntartó, bármikor rendelkezésre állnak. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 280/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Szociális és Egészségügyi Bizottság 2015. évben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:
Dr. Kerekes Attila, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 2016. április 28.
126
Tárgy:
Beszámoló a Lakásügyi Bizottság 2015. évben átruházott hatáskörében hozott döntéseiről
Dr. Csicsely Ilona képviselő, a Lakásügyi Bizottság elnöke: A Lakásügyi Bizottság 9 tagú. Megköszönte a bizottság valamennyi tagjának munkáját, akik fegyelmezetten és hatékonyan vesznek részt a bizottság munkájában. Szintén köszönet érdemel a Szociálpolitikai Osztály vezetőjének, Dr. Tőgye Ildikónak, és valamennyi munkatársának munkája. Akik azon fáradoznak, hogy az új bérlők minél hamarabb lakásokhoz jussanak. A bizottság a város érdekében ugyan nem hoz nagy horderejű döntéseket, mint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, de az egyes emberek életében hozott döntések jelentősek. A bizottság valamennyi esetben felelősségteljesen döntést hozott. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 281/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Lakásügyi Bizottság 2015. évben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Határidő:
Dr. Csicsely Ilona, a Lakásügyi Bizottság elnöke 2016. április 28.
Tárgy:
Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés előkészítője a hivatal valamennyi szervezeti egysége. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 282/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a polgármester által átruházott hatáskörben 2016. január 1. napja és 2016. március 31. napja között hozott döntésekről készült beszámolót megismerte és elfogadja. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. április 28.
127
Tárgy:
Beszámoló az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés előkészítője a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály, véleményezte az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 283/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság 2015-ben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. április 29.
Tárgy:
Beszámoló a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés előkészítője a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály, Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport. véleményezte Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Miklós Attila képviselő, a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke: Véleménye szerint az a jó, ha az általa vezetett bizottságnak nincs túl sok feladata. A mai közgyűlés újabb feladattal bízta meg a bizottságot, amit ugyan úgy elvégeznek, mint előző évben a kistérség vizsgálata esetén. Külön megköszönte a jogi csoport munkáját. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 284/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság átruházott hatáskörben hozott 2015. évi döntéseiről szóló beszámolót.
128
Felelős: Határidő:
Miklós Attila bizottsági elnök 2016. április 28.
Tárgy:
Beszámoló a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 2015. évi működéséről
Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat elnöke: Nem szokott ilyen önfényezés lenni a közgyűlésen, de a bizottsági elnökök a beszámolók elfogadása kapcsán most ezt tették. El kell mondani azt is, hogy 10 éve a Lencsési Közösségi Házban alakult az első, úgynevezett úttörő részönkormányzat, ami nyomán a többi is megalakult. Jelenleg a városban négy részönkormányzat működik. A József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 11 tagú, 3.400.000,- Ft-ból gazdálkodott előző évben. Kiemelte Takács Péter képviselő, a Lencsési Közösségi Ház igazgatójának tevékenységét, Tímár Ella képviselő asszony is nagyon aktívan tevékenykedett. Új taggal bővült a részönkormányzat, Nagy Ferenc alpolgármester személyében. A részönkormányzat tagjai között civilek is vannak, mindenki nagyon jól kiveszi a részét a munkából. Az előterjesztésben látható 22 feladat kevésnek tűnik, de mögötte nagyon nagy rendezvények, illetve kapcsolattartások vannak. A Polgárőr Egyesülettől kezdve bölcsőde, óvoda, iskola is működik a telepen, akikkel a civil szervezetekkel együtt nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki. Kiemelte a tömegsport egyesületet, a Kertbarát Kört. Az ott élők megelégedésére végzik munkájukat. A Szent István napi előzetes parádés rendezvény a lakótelepen, mindig augusztus 20-át megelőző első szombati nap kerül megrendezésre, így idén augusztus 13-án. A részönkormányzatnak is vannak közösség és összetartozást erősítő programjai, melyek közül kiemelte a kolbászparádét, amely András napon kerül megrendezésre. Emellett minden évben megünneplik az Adventet. Szeretnék elérni, hogy az ott élők minél komfortosabban, minél nagyobb identitástudattal kötődjenek a lakótelephez. A közösségi házban ezernél több rendezvény van éves szinten, ami szintén erősíti az előbb említett cél megvalósulását. Megköszönte az önkormányzat támogatását és a részönkormányzat tagjainak együttműködő munkáját. Szarvas Péter polgármester:. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 285/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:
Dr. Ferenczi Attila, a részönkormányzat vezetője 2016. április 28.
Tárgy:
Beszámoló a Jaminai Településrészi Önkormányzat 2015. évi működéséről
129 Dr. Csicsely Ilona képviselő, a Jaminai Településrészi Önkormányzat elnöke: A Jaminai Településrészi Önkormányzat még csak két éves, elég fiatal. Úgy véli, nagy lelkesedéssel kezdtek a munkába. Szintén vannak saját rendezvényeik, emellett támogatják a civil szervezeteket, igyekeznek velük együttműködni. Bázisként szolgál a Jaminai Közösségi Ház. A városrész fejlesztésére is jelentős összeget különítettek el, hiszen a Madách-Orosházi út kereszteződésében lévő ingatlanra az elmúlt évben több mint másfél millió forintot fordítottak. A kivitelezési munkálatok folyamatban vannak. Idei évben is célul tűzték ki a rendezvények és a civil szervezetek támogatását. Megköszönte a tagok munkáját. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 286/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja a Jaminai Településrészi Önkormányzat 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:
Dr. Csicsely Ilona, a részönkormányzat vezetője 2016. április 28.
Tárgy:
Beszámoló az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat 2015. évi működéséről
Bíró János képviselő, az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat elnöke: A településrészi önkormányzat 2015. évben 4 ülést tartott, melyből 1 ülés Gerlán a Faluházban, 1 ülés Mezőmegyeren az Arany János Művelődési Házban, 2 ülés Békéscsabán, a Polgármesteri Hivatalban került megtartásra. Ezeken az üléseken 11 határozatot hoztak. A februári ülésén megválasztotta Hanó Miklós alpolgármestert vezető-helyettesnek, valamint a testület elfogadta a részönkormányzat Működési Szabályzatát. Tavaly áprilisban kihelyezett ülést tartottak a Gerlai Faluházban, ahol az újonnan létrejött részönkormányzat tájékoztatta a gerlai lakosokat a testület feladatairól és céljairól. Júniusban az Arany János Művelődési Házban kihelyezett ülést tartottak, ahol a részönkormányzat és területét érintő fejlesztési igényeket mérték fel. 200.000,- Ft támogatást biztosított a Csabai Kulturális Egyesület részére a VI. Békéscsabai Táncfesztivál és XXI. Táncgála megrendezésére. 100.000,- Ft támogatásban részesítette a Kossuth Utcai Idősek Klubját, valamint 50.000,- Ft-ot a József Attila lakótelepi Tömegsport Egyesület részére. A részönkormányzat decemberi ülésén a Békéscsaba Dobozi és Berényi utakkal párhuzamos kerékpárút terveinek elkészítéséhez 2.650.000,- Ft-tal járult hozzá. A felsorolt támogatások összege összesen 3.000.000,- Ft. A döntés végrehajtásában közreműködő hivatali egység, a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály, Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport. Megköszönte az eddigi munkát. Kérte a beszámoló elfogadását.
130 Szarvas Péter polgármester: A kerékpárutak tervezése iránt érdeklődött. A Berényi úti kerékpárutak felújítására terv készül. Milyen műszaki tartalommal? A Berényi út esetében az elkerülőtől kifelé készül felújítási terv? Hanó Miklós alpolgármester: Amellett, hogy kulturális és egyéb támogatást biztosít a részönkormányzat, külön figyelmet fordít területének fejlesztésére is. A két terv a meglévő kerékpárutak felújítására irányul, ugyanis keskeny és töredezett mindkettő. Eddig nem volt forrás. Az előző évi maradványból arra tettek javaslatot, hogy ezek a tervek készüljenek el. Amikor a szükséges forrás rendelkezésre áll, megkezdődhetnek a felújítási munkálatok. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 287/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és elfogadja az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Felelős: Határidő:
Bíró János, a részönkormányzat vezetője 2016. április 28.
Herczeg Tamás tanácsnok: Három településrészi önkormányzat számolt be előző évi tevékenységéről. Bejelentette, hogy a Belvárosi Településrészi Önkormányzat május 3-án kedden 14 órakor tartja alakuló ülését a Városháza tanácskozó termében. Az érdeklődőket szeretettel várják. Napirend tárgya:
A tervezett térfigyelőkamera-rendszer bővítés célterületeinek kijelölése
Szarvas Péter polgármester: Tudni kell, hogy elvileg az éves költségvetés elfogadásnál a testület támogatta a Békéscsaba Biztonságáért Programot, 20.000.000,- Ft-ot biztosított a program végrehajtására, amelyből legalább 15.000.000,- Ft a közterületi térfigyelőkamerarendszer bővítését teszi lehetővé. A zárszámadási rendelet elfogadásával további 10.000.000,Ft-ot biztosítanak, összesen 25.000.000,- Ft áll rendelkezésre 2016. évben a kamerarendszer bővítésére. Bízik abban, hogy a rendszer bővítése előrelépést jelent. A rendőrségi vezetők rendkívüli módon üdvözölték az önkormányzat döntését, hiszen a bűnmegelőzés és felderítés sikerességét is megalapozza. Takács Péter képviselő: Minden tekintetben történelmi pillanat. A rendőrkapitányság vezetője évekkel korábban is üdvözölte volna a döntést, azonban az akkori polgármesterrel nem tudták megértetni a rendszer kiépítésének fontosságát. Lehet, hogy a képviselőkben volt a hiba. Messzemenően örül annak, hogy idáig eljutottak. Példaként említette Kaposvár városát, ahol a térfigyelő kamerák száma meghaladja a 100 darabot, behálózza az egész várost. Reméli, hogy Békéscsaba is egyszer eljut idáig. Az állomás környéke vélelmezése szerint azért maradt ki a
131 tervből, mert a beruházás keretében szerelik fel a kamerákat. Érdeklődött, hogy az állomás környékén elhelyezett kamerák hová lesznek bekötve? Tudomása szerint az önkormányzat által létesített kamerákat a Közterület-Felügyelet kíséri figyelemmel. Szarvas Péter polgármester: Tudomása szerint a vasútállomás környékén elhelyezett kamerákról is erre a szerverre érkezik a jel. A fejlesztendő, a bővítéssel érintett kamerák jelei is ide érkeznek. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság egy hónappal korábban megkereste az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy a kamerákra érkező jelet ők is online módon megkaphassák. Az együttműködést az önkormányzat támogatja. Minimális az ezzel kapcsolatos eszköz beruházási igénye. Fontos, hiszen egyszerre fogják a közterület-felügyeleti csoportnál és a rendőrkapitányságon látni a kamerák által előállított jeleket. Kihangsúlyozta, hogy a fejlesztésben nemcsak a városközpont, hanem az Erzsébethelyi városrész, a Lencsési lakótelep, a Mokry játszótér is érintett. Gondolkodnak azon, hogy a következő ütemmel milyen városi területeket érintsenek. Fontos, hogy szépen lépjenek előrébb. Az idei évben rendelkezésre álló 25.000.000,- Ft-os forrásból végrehajtják a fejlesztést. Jövő évben szándékaik szerint tovább folytatják. Természetesen néhány kérdésben eltér elődjétől, ezek szerint ez is olyan, amiben más álláspontra helyezkedik. Dr. Csicsely Ilona képviselő: A részönkormányzatok beszámoltak tevékenységükről. A térfigyelő-kamerák elhelyezése is olyan kérdés, amelyben feltétlenül célszerű lenne kikérni véleményüket, hiszen ők ismerik az adott területet, a felmerülő problémákat, melyek azok a helyek, ahol a lakosság valóban igényli a kamera meglétét. Az Erzsébethelyre tervezett két helyszínt elfogadja. A következőkre viszont más javaslatuk lenne, ezért is szorgalmazza, hogy a részönkormányzatok véleményét is kérjék ki a kamerák elhelyezésének tervezett helyszínét érintően. Szarvas Péter polgármester: Közgyűlés elé kell előterjeszteni az ilyen természetű fejlesztést, így képviselő asszony és valamennyi képviselő értesülni fog a konkrét javaslatról. Az előterjesztés 2. oldal 3. bekezdésében szerepel, hogyan kell eljárni az 1999. évi LXIII. törvény rendelkezései értelmében. Ismételten kihangsúlyozta, nem döntenek a képviselők megkérdezése nélkül. Az előterjesztés a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezte, javasolta a határozati javaslat elfogadását. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 288/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja, hogy az alábbi helyszínek vonatkozásában kerüljön kiírásra pályázat a területek térfigyelő kamerával történő lefedéséhez, a hálózati rendszer bővítéséhez szükséges tervek és költségkalkuláció elkészítésére a „Békéscsaba Biztonságáért” közbiztonság-erősítő fejlesztési program elnevezésű kiemelt előirányzaton rendelkezésre álló fedezet terhére:
132 1. A belvárosban 1.1. az Andrássy út elején a Színház és az Univerzál Áruház előtti szakasz, 1.2. az Andrássy útnak a Gyóni Géza utca és a Mednyánszki utca közötti szakasza, 1.3. az önkormányzati tulajdonban lévő vásárcsarnok Trefort utcai és a Szabó Dezső utcai bejárata előtti közterületek, 1.4. a Kazinczy-lakótelepi üzletsor (Kazinczy u. 10. számtól a 16. számig) előtti közterület. 2. Az erzsébethelyi városrészben 2.1. a jaminai rendelőintézet, posta és katolikus templom által határolt közterület, 2.2. az Erzsébethelyi Általános Iskola Madách utcai telephelyének főbejárata előtti közterület. 3. A lencsési városrészben 3.1. a Pietró üzlet környéke, 3.2. a Szilvia Csemege, a Trió és a Kistölgyfa kocsma által határolt közterület, 3.3. a Lencsési út és a Körte sor kereszteződése, 3.4. a Szabó Pál tér, valamint a Fövenyes utca, a Haán Lajos tér és a Szabó Pál tér által határolt közterület, 3.5. a Békéscsabai Intézményellátó Centrumnak a Féja Géza tér felé eső és a Lencsési út felé eső bejárata előtti közterület. 4. A Mokry-lakótelepi játszótér és környezete. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 30.
II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot, hogy az elkészült tervek és a költségkalkulációk ismeretében a térfigyelő kamerák elhelyezésével kapcsolatos további döntéseket meghozza, különös tekintettel a 2016. évi költségvetésben rendelkezésre álló fedezetből megvalósítható kamerák darabszámáról, pontos helyéről, valamint a kamerákkal megfigyelt közterületek kijelöléséről. Felelős: Határidő:
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök 2016. szeptember 30.
Napirend tárgya:
Polgármesteri Hivatal létszámának növelése
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés készítette Dr. Bacsa Vendel jegyző, közreműködő szervezeti egység a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály Személyzeti Csoportja. Herczeg Tamás tanácsnok: Hónapokkal korábban egyeztettek mi módon, milyen technikával lehet a belváros biztonságát növelni. A rendőrség beszámolója kapcsán szó került a dologról. Örvendetes, hogy a létszám két számmal emelkedik. A rendőrséggel együttműködve, a térfigyelő-kamerák elhelyezését követően remélhetőleg nagyobb biztonságban lesznek a város lakói azon a területen ahol a járőrök szolgálatot teljesítenek.
133
Szarvas Péter polgármester: Saját maga is bízik abban, hogy növekedni fog a közrend fegyelme, biztonsága. Jól látható, hogy a közterület-felügyelők megjelenése, aktivitása jó példaként elrettentő hatású. Nyilván csak azokkal az eszközökkel tudnak fellépni, amire a jogszabály lehetőséget biztosít. A két fő párban teljesít szolgálatot. A létszámbővítés komoly segítség a feladat ellátás humán hátterének bővítéséhez. Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezte, elfogadásra javasolta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. Szavazást rendelt az előterjesztés szerinti határozati javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 289/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2016. május 1. napjától 209 főben állapítja meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának létszámát, amelynek pénzügyi fedezetét a 2015. évi önkormányzati maradvány terhére a Polgármesteri Hivatal 2016. évi költségvetésében biztosítja. Felelős: Határidő:
Dr. Bacsa Vendel jegyző 2016. május 1.
Napirend tárgya:
A vadászterületek földtulajdonosi közösségi gyűléseivel kapcsolatos döntés
Takács Péter képviselő: Megköszönné, ha Hanó Miklós alpolgármester, az előterjesztés készítője röviden összefoglalná mi az előterjesztés lényege. Milyen önkormányzati érdeket próbál az előterjesztés képviselni? Hanó Miklós alpolgármester: Jövő év elején megszűnik a jelenlegi vadgazdálkodási időszak. A csabai gazdák kérték a módosítást. A vadásztársaság a földtulajdonosi közösségtől kérte, hogy a vadászati jog a továbbiakban is megmaradjon. Az összegyűlt csapat nem bérlő, nem külsős földművelő, hanem maga a földtulajdonos. Minimális díjat fizetnek a vadászati jogért, amit korábban az önkormányzat a dűlőutak karbantartására fordított. Maguk a tulajdonosok kérik a vadászati joghoz kapcsolódó támogató nyilatkozatot. Bizonyos mennyiségű földterületet kell elérni ahhoz, hogy a jogilag beléphessenek a rendszerbe. Amennyiben nem sikerül, akkor a külsősöknek vannak kiszolgáltatva, ahol nem a földtulajdonosok vannak többségben. Az előterjesztés szerinti határozati javaslatot elfogadásra ajánlotta. Takács Péter képviselő: Tudomása szerint jelenleg is működnek a város területén vadásztársaságok. Számára nem volt egyértelmű, hogy új társaság jön létre? Hanó Miklós alpolgármester: Jelenleg négy vadásztársaság működik. Az újonnan létrejövő társaság akkor léphet be vadászati joggal, ha bizonyos területi limitet elérnek. Kérte, hogy a feltett kérdésre Dr. Deák Zoltán csoportvezető adjon jogi felvilágosítást.
134
Szarvas Péter polgármester: Tudomása szerint minimum 3.000 hektár szükséges. Az előterjesztés szerinti határozati javaslatban szerepel, hogy a közgyűlés kedvező döntését követően Hanó Miklós alpolgármester képviseli az önkormányzatot a vadásztársaság taggyűlésein. A kérelem szerint a csabai gazdák vadásztársaság 200 hektár önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanra kéri a vadászati jog biztosítását. Az előterjesztés szerint csak arról dönt a testület, hogy Hanó Miklós alpolgármester képviselje az önkormányzatot. A vadászati jogról jelen esetben nem dönt a testület. Dr. Deák Zoltán csoportvezető: Véget ér egy vadászati üzemtervi időszak 2017. február 28. napjával. Jelenleg a vadászati hatóság jelöli ki a területeket egy szigorúan meghatározott eljárásrendben. Miután kijelölték a vadászterületeket, utána lesz lehetősége a földtulajdonosoknak arra, hogy a földtulajdonosi gyűlésen – aminek szintén nagyon szigorúan szabályozott keretei vannak – hozzanak döntést arról, hogy a vadászati jogot hogyan kívánják hasznosítani az elkövetkezendő 20 évben. Ezen a területen van lehetősége a földtulajdonosoknak, hogy a korábbi szabályozás szerint még csak egyesületet sem kellett volna létrehozni, ha mégis a földtulajdonosok szeretnék gyakorolni a vadászati jogot és nem kívánják átadni vadásztársaságnak, akkor van lehetőségük, viszont egyesületet kell létrehozni. A kérelem alapján egyértelmű, hogy ezt az egyesületet a földtulajdonosok kívánják létrehozni. A felhatalmazás arról szól, ha ott van az önkormányzat, vagy sem, mindenképpen dönteni kell, hiszen törvény határozza meg a vadászterületeket. A törvény alapján haszonbérbe lesz adva vagy a földtulajdonosok egyesületének, vagy egy vadásztársaságnak. Jelen esetben arról van szó, hogy a földtulajdonosi közösségi gyűlésen a 3000 hektárból 200 hektárral rendelkező önkormányzat hogyan szavaz. Támogatja a földtulajdonosi törekvéseket, vagy sem. Mindenképen döntést hoznak a földtulajdonosok ebben a kérdésben. Kiegészítésként elmondta, hogy azért is nagy szó ez a földtulajdonosok részéről, mivel számtalan területről van szó, több ezer ingatlanról. Maga az önkormányzat is közel 490 ingatlannal érintett, mint árok, út, töltés, stb. A kezdeményezés véleménye szerint a földtulajdonosok részéről erős, kifejezett szándék, hogy a továbbiakban kérésüknek megfelelően hasznosítsák a vadászterületet. A korábbi bérlőt előhaszonbérleti jog illeti meg. A vadászati törvény módosítása szerint amennyiben nem a jelenlévő, hanem az összes tulajdonos több mint fele támogatja, akkor lehet az előhaszonbérleti jogot kizárni. Akkor kerül adott esetben a földtulajdonosok abba a helyzetbe, hogy saját maguk alakítsák meg a vadásztársaságot. Takács Péter képviselő: A jelenlegi vadásztársaságoknak is újra kell indulniuk? Hanó Miklós alpolgármester: Nekik nem kell, csak az új belépőknek. Takács Péter képviselő: Amikor a közgyűlés elfogadja az előterjesztés szerinti határozati javaslatot, egyúttal a 200 hektárról is dönt? Hanó Miklós alpolgármester: Igen. El kell dönteni, hogy támogatják a gazdákat, vagy maradnak a régi társaságok. Takács Péter képviselő: Ki a régi? Hanó Miklós: Pontos információval nem rendelkezik, nagyrészük bérlő. Tudomása szerint a saját földtulajdonnal rendelkezők fordultak kérelemmel az önkormányzathoz.
135
Szarvas Péter polgármester: Az előterjesztés határozati javaslata szerint Hanó Miklós az önkormányzat delegáltjaként vegyen részt a földtulajdonosi közösségek taggyűlésén. A csabai gazdák kérelmére ebben a határozati javaslatban nincs válasz. Amennyiben szükséges, meg kell vizsgálni, mely vadásztársaságok rendelkeznek hasonló igénnyel. Ne időbeni sorrend döntse el, hogy az önkormányzat kinek, hogyan biztosít vadászati jogot. Javasolta a határozati javaslat támogatását. Hanó Miklós alpolgármester: „Valamit kell dönteni. Fel kell hatalmazni. Vagy oda megy az ember bambának, az úgy nem jó. Valamit kell, támogatjuk, vagy nem támogatjuk? Vagy hogyan legyen a döntés. Mondjuk nem én mennék, Zoli menne.” Dr. Deák Zoltán csoportvezető: A határozati javaslatban úgy szerepel, hogy az előterjesztésben foglaltak szerint a földtulajdonosak érdekeinek figyelembe vételével járjon el. Magyarán támogassa a földtulajdonosok kezdeményezését. Szarvas Péter polgármester: A földtulajdonosok, nem az önkormányzat érdeke szerint? Dr. Deák Zoltán csoportvezető: Az önkormányzat földtulajdonos. Szarvas Péter polgármester: Többes számban van írva. Hanó Miklós alpolgármester: Ne a haszonbérlő vigye el, arról van szó. Az önkormányzat is földtulajdonos meg mondjuk 20, vagy 50 gazda. Amennyiben van olyan vadászati társaság, ahol vannak olyanok, akik 50-100-1000 hektárt bérelnek. Szarvas Péter polgármester: Véleménye szerint kicsit pontatlan az előterjesztés, hogy Hanó Miklós milyen kompetenciát kap. Dr. Deák Zoltán csoportvezető: Esetleg szerepelhet úgy, hogy „az önkormányzat, mint tulajdonos képviseletében eljár”. Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy ezzel a változattal egyetért, szívesen megszavazza. Dr. Deák Zoltán csoportvezető: Mostanában emelkednek jogerőre a vadászterületet kijelölő határozatok. Szarvas Péter polgármester: Kezdeményezte, hogy a következő közgyűlésen tárgyalják ismételten a témát. Amennyiben az előterjesztő egyetért a javaslattal, a téma napirendről történő levételéről nem szükséges szavazni. Dr. Csicsely Ilona képviselő: A határozati javaslat szerinte megfelel az előterjesztésnek. Abban pedig ennek a vadásztársaságnak a kérelméről dönt a testület, tehát a határozati javaslat magába foglalja. Dr. Deák Zoltán csoportvezető: Lehetséges, hogy május, vagy június a határidő, a hatóságtól is függ. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólásában javasolta a téma napirendről történő levételét. Senki nem érti és
136 tudja, hogy miről van szó, miről kell döntést hozni. Amennyiben a közgyűlés nem tud érdemben dönteni ruházza fel valamelyik bizottságot azzal, hogy saját hatáskörben hozzon döntést. Vállalta, hogy a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben a szükséges ismeretek birtokában dönt. Szarvas Péter polgármester: Az ügyrendi javaslat két részből áll. Vegye le napirendjéről a közgyűlés a téma tárgyalását és bízza meg a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot a vadászterületek földtulajdonosi közösségi gyűléseivel kapcsolatos döntés meghozatalára. Szavazást rendelt az ügyrendi javaslatról. A döntéshozatalban 16 képviselő vett részt. Tárgy:
A vadászterületek földtulajdonosi közösségi gyűléseivel kapcsolatos döntés – Dr. Ferenczi Attila tanácsnok módosító javaslata
A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 290/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A vadászterületek földtulajdonosi közösségi gyűléseivel kapcsolatos döntés” tárgyú napirendet jelen ülésén nem tárgyalja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot, hogy „A vadászterületek földtulajdonosi közösségi gyűléseivel kapcsolatos döntés” tárgyú napirenddel kapcsolatos döntést hozza meg. Felelős: Határidő:
Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke 2016. május 31.
Napirend tárgya:
BEJELENTÉSEK
Szarvas Péter polgármester: Takács Péter képviselőtől kérdezte, hogy a kihelyezett közgyűléssel kapcsolatos kérdésére adott választ elfogadja-e. Takács Péter képviselő: Sajnos nem áll módjában a választ elfogadni, mivel nem kapott választ a feltett kérdésre. Az írásos válaszban indokolást kapott annak miértjére. Ezt követően ismét kérdéssel fordult a polgármesterhez, mikor és hol kíván kihelyezett ülést tartani. A válaszban a kihelyezett ülés fontosságára tevődik a hangsúly, viszont nem ad tájékoztatást, hogy mikorra tervezi a polgármester a kihelyezett ülést és annak hol lesz a helyszíne. Emlékeztetett arra, hogy korábban volt egy rossz emlékezetű ülést, amit véleménye szerint meg kell előzni. Mivel a feltett kérdésre nem kapott választ, ezért a leírtakat nem tudja elfogadni.
137 Herczeg Tamás tanácsnok: Javasolta, hogy a kihelyezett közgyűlések tárgyában a polgármester mindenképpen egyeztessen a részönkormányzatokkal. Szarvas Péter polgármester: Szavazást rendel Takács Péter képviselő kérdésére adott válasz elfogadásáról. A döntéshozatalban 15 képviselő vett részt. A közgyűlés 4 igen, 2 nem szavazattal és 9 tartózkodással a következő határozatot hozta: 291/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nem fogadja el Takács Péter képviselő a kihelyezett közgyűléssel kapcsolatos képviselői kérdésére adott választ. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 26.
Szarvas Péter polgármester: Mivel a közgyűlés nem fogadta el a képviselői kérdésre adott választ, az illetékes bizottság fogja a témát tárgyalni. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Melyik bizottság fogja az ügyet tárgyalni? Polgármesteri válasz volt. Lehet, hogy Herczeg Tamás hozzászólásán át lehet lépni úgy, mintha nem is mondott volna semmit. A rosszemlékű közgyűléssel kapcsolatban a FIDESZ frakció elmondta, hogy a város közügyeinek gyakorlási helye a városháza. Látták a reakciókat. A problémát ad. hoc alapú döntés okozta: „majd oda kimegyünk, és odajöttük, ahova hívunk”. Akkor is elmondták, hogy szívesen egyeztetnek, legyen olyan napirend, ami az adott városrésszel kapcsolatos. A kihelyezett ülésen azonban nem volt Erzsébethelyet érintő napirend. Amennyiben meg kívánják hallgatni az adott városrészben élők véleményét, szerepeljen az ülés napirendjén olyan téma, ami illeszkedik a területhez. Herczeg Tamás képviselő javaslata pontosa erre irányult, amikor indítványozta a részönkormányzatokkal történő egyeztetést. A „kis közgyűlés hívja meg a nagyot” és helyi problémákat is fel tud vetni, be tud építeni. Ezt célszerű lenne előre egyeztetni és nem diktátumokat alkalmazni. Ismételten kihangsúlyozta, hogy a kihelyezett ülésen az érintett városrésszel kapcsolatos ügy is kerüljön napirendre. Ez lehet pl: kamera, játszótér, földutak, stb. Az ottani érdeklődő arról is halljon, ami érinti. Nem hiszi, hogy az Erzsébethelyi városrészen élők részéről nagy érdeklődést vált ki a Lencsési lakótelepen kihelyezendő kamerák ügye. Javasolta, hogy a településrészi részönkormányzat meghívására Erzsébethelyen tartsa kihelyezett ülését a testület. Külön kihangsúlyozva kérte, hogy a kitelepülés időpontját és az ülés napirendi pontjait előre egyeztessék. Semmi akadálya nem lesz. Ettől függetlenül továbbra is fenntartja, hogy a város ügyeinek intézésére a városházát építették meg. Kérte, hogy ne legyen feszültség, vagy cirkusz. Szarvas Péter polgármester: Nem kívánt a témáról ennyit szólni. Ismételten elmondta, hogy a közgyűlést a polgármester hívja össze. A tavaly ősszel Erzsébethelyen összehívott közgyűlésre a képviselők közül volt aki jelen volt, de sokan hiányoztak. Senkit nem korlátozott, akadályozott a részvételben. Természetesen olyan helyre igyekszik összehívni az ülést, ahol a feltételek adottak. Gondolatai, tervei között szerepel, hogy az elkövetkezőkben
138 legyen kihelyezett közgyűlés. Pontos időpontját, helyét még nem tudja megmondani, hiába kérdezik. Sok mindenen múlik, hogy melyik közgyűlés alkalmas a kihelyezett ülésre. Az Erzsébethelyre kihelyezett ülésen a városrészt négy téma is érintette, ezért adott volt a lehetőség a városrész ügyeinek megvitatására. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok: Kérte, hogy ne értsék félre egymást. A polgármester joga összehívni a közgyűlést, és az önkormányzati törvény értelmében a határozatképességről gondoskodni. Herczeg Tamás tanácsnok: Tulajdonképpen javaslat, amely az együttműködésről, a konstruktivitásról szól. Amennyiben a polgármester figyelembe veszi, örülnek, ha nem, akkor kénytelenek tudomásul venni. Szarvas Péter polgármester: Megköszönte a javaslatot. Takács Péter jelezte, hogy a Bejelentések napirend keretében szólni kíván. Takács Péter képviselő: Nem kívánt a vitába bekapcsolódni, de az önkormányzati törvény értelmében kétségtelen, hogy a polgármesternek joga van eldönteni a helyszínt. Azért bátorkodott viszonylag egyszerű kérdést intézni, ha tervez ilyet, mikor és hol, mert az előző kihelyezett ülés eredménytelen volt még Erzsébethely szempontjából is. Meggyőződése, hogy a polgármesternek sem ez volt a célja. Próbálják úgy előkészíteni, hogy eredményes legyen, a képviselők jelenléte biztosított legyen. A lakosság érezze annak fontosságát, hogy a testület megtiszteli jelenlétével, illetve olyan döntéseket hoz, amely az adott városrészben élőket segíti. Véleménye szerint ez lenne a képviselők érdeke is. Tudomása szerint a kistérség ügyében a Csongrád Megyei Rendőrkapitányság folytat nyomozást. Kérdést Dr. Bacsa Vendel jegyzőhöz intézte: Érkezett-e hivatalos értesítés a nyomozás eredményéről? A „Tudáspark, a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztése Békéscsabán” című TÁMOP programról tájékoztatást kaptak a képviselők, amelyben Békéscsaba konzorciumi partnere volt a Szent István Egyetemnek. Az előterjesztésben hivatkozott tanulmány közzétételével kapcsolatban érdeklődött. Ugyanebben a pályázatban az önkormányzat, mint konzorciumi partner 56.686.800,- Ft támogatást nyert. Amennyiben kérheti, teljes részletességgel szeretné megkapni, mire fordították a támogatás összegét. Dr. Bacsa Vendel jegyző: A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás vonatkozásában a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon folyik a nyomozás. A részletekről az önkormányzatot nem tájékoztatják. Annyit tud elmondani, hogy április 26-án további iratokat kértek be, a kérésnek az önkormányzat eleget tett. A Tudásparkkal kapcsolatos képviselői kérdésre 30 napon belül, írásban kíván választ adni. Takács Péter képviselő: A nyomozással kapcsolatos kérdésre adott választ elfogadja. A második kérdésre 30 napon belül várja a választ. Szarvas Péter polgármesterhez intézte kérdését: A vasútberuházás kapcsán tartott bejárás alkalmával személye is érdeklődött a legutolsó átadási időpontjával kapcsolatban. Akkor azt az információt kapta, hogy 2015. december 31. Jelezte, hogy még nem kapott meghívást az átadási ünnepségre. Mikorra várható a beruházás ünnepélyes átadása? Emlékezete szerint korábban képviselői kérdést intézett az Élővíz-csatornán elhelyezett hajóval kapcsolatban. Változatlanul az a véleménye, hogy a létesítmény nem illik a városképbe. Tapasztalata szerint nem történt előrelépés. Mi várható a következő időszakban? Novemberi közgyűlés óta több eszmecsere folyt az Élővíz-csatorna melletti fakivágással kapcsolatban. Utolsó levelében kérte, hogy lehetőleg bevizsgálás nélkül ne vágjanak ki fát.
139 Erre a kérésre reagálva a polgármestertől azt a választ kapta, hogy „ezek a műveletek, legkésőbb február 28-ig befejeződnek, mivel elkezdődik a vegetációs időszak”. Ehhez képest azzal szembesült a város lakosságának jelentős része, - akik joggal háborodtak fel – hogy április elején kezdődött a fák kivágása. Hogyan történhetett meg? Ki engedélyezte a vállalkozásnak ilyen időszakban a fák kivágását? Tudomása szerint a polgármester engedélyezi a fák ültetését, illetve kivágását. A vállalkozóval kötött szerződést betekintésre megkaphatja-e? Szarvas Péter polgármester: A vasúti nagyberuházás – összes beruházási értékét tekintve 35 milliárd forint – messze túlmegy a városi szennyvízberuházás értékén és lassan a vége felé közeledik. A pályaudvar épülete, illetve az előtti közterület – nagyrészt az önkormányzat tulajdonában lévő – rendezése van hátra. A projektzárásra eddig még nem tűztek ki időpontot. A NIF Zrt., mint beruházó ismerete szerint megkapta a projektzárás módosított időpontjára a jóváhagyást, ami eredetileg 2015. december 31. volt. Ismerete szerint ez az időpont 2016. június 30. napjára módosul. Írásbeli információ nem áll rendelkezésre, csak szóbeli tájékoztatás. Jól látható, hogy a munkaterületeken jelenleg is folynak a munkálatok. A Szabolcs utcában a parkolótorkolat kialakítást végzik. Ismerete szerint június 10. körül tervezik a projektzáró időpontot, amely azt kell jelentse, hogy lényegében a NIF Zrt. beruházásában végzett valamennyi munkálatát készre jelentik. A felüljáró, aluljáró, a sínrendszer, a 4433-as út megépítése, a jaminai turbó körforgalom működik, használják az arra közlekedők. A hátralévő munkálatok záró időpontja kb. június közepére várható. Amennyiben lesz záróünnepség, azt a NIF Zrt. szervezi. Takács Péter képviselőtől megkérdezte, hogy elfogadja-e a képviselői kérdésre adott választ? Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy a kérdésre adott választ elfogadja. Szarvas Péter polgármester: Az Élővíz-csatornán elhelyezett hajóval kapcsolatos kérdésre az alábbiakat válaszolta: A KÖVIZIG kiadta a vízen tartózkodásra irányuló engedélyt. Az önkormányzat a rézsűs partszakasz használati jogát engedte át a hajó tulajdonosai számára. Ismerete szerint június-július fordulóján kezdi meg vendéglátóhelyként üzemelését a létesítmény. Lényeges előrejutás történt az előző hetekben. A hajó külső és belső kialakítása a tulajdonosok elmondása szerint 50-60 %-os állapotban van. Két hónap munkálat van még hátra. Eredeti funkciónak vendéglátóegységek említenek, de az üzemeltetési engedélyre vonatkozó kérelmet még nem nyújtották be önkormányzathoz. A hajó ott tartózkodása helyes, jó irányba halad. Remélhetőleg a nyári időszakban megnyílik és jó, attraktív színfoltja lesz a városnak. Megkérdezte Takács Péter képviselőt, elfogadja-e a képviselői kérdésre adott választ. Takács Péter képviselő: Jelezte, hogy nem tudja elfogadni a választ. A polgármester reggeli órákban adott tájékoztatása alapján ott kezdődik a Munkácsy-negyed. A hajó ebből a negyedből mindenképpen kilóg, ezért a választ nem tudja elfogadni. Szarvas Péter polgármester: Véleménye szerint a hajó része lehet a Munkácsy-negyednek, miután kulturális hírnévépítés is döntő része a negyed építésének. Természetesen részletes terv még nem áll rendelkezésre. Szavazást rendelt a képviselői kérdésre adott válaszról. A döntéshozatalban 15 képviselő vett részt. A közgyűlés 5 igen, 1 nem szavazattal és 9 tartózkodással a következő határozatot hozta:
140 292/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nem fogadja el Takács Péter képviselő az Élővíz-csatornán lévő hajóval kapcsolatos képviselői kérdésére adott választ. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 26.
Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy nem önkormányzati hatáskör a kérdés. Legjobb tudása szerint válaszolt. Javasolta, hogy a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság vizsgálja meg a kérdést. Takács Péter képviselő harmadik kérdése az Élővíz-csatorna melletti fakivágással kapcsolatos. Hosszú folyamat, van benne személye részéről némi csalódás. A partszakasz két részre bontható, hiszen egyik része állami tulajdont képez, amit a KÖVIZIG tart fenn, és van önkormányzati tulajdonban lévő földterület is, amelynek a fenntartása, üzemeltetése az önkormányzat feladatköre. Az elmúlt évben három szakértővel történő bejárást követően jegyzőkönyvekkel alátámasztva rögzítették, hogy balesetveszélyes fákat vágnának ki mind a KÖVIZIG, mind az önkormányzat által üzemben tartott területen. Messzemenően a jogszabály feletti elővigyázatosságról, óvatosságról, körültekintésről tettek tanúbizonyságot. A KÖVIZIG január-február hónapban alvállalkozóval végeztette el a darabszámot tekintve harmadára csökkentett fák kivágását. A terep rendezése megtörtént. Az önkormányzati területen ahhoz, hogy forrás legyen az alvállalkozóval végzendő munkára, a költségvetés elfogadását követően beszerzési eljárást bonyolítottak le, amelynek megfelelően a nyertes vállalkozó kiválasztásra került. A szerződést valamennyi képviselő részére megküldik. Minden a jogszabályoknak, hivatalos eljárási rendnek megfelelően történt. A képviselői kérdés arra irányult, hogy március 1-jét követő időszakban lehet-e a vegetációs időszakban kivágni a fákat. Úgy tájékoztatták, de a kérdés alapján ismételten megvizsgálják, - Dr. Bacsa Vendel részletes anyagot készít elő – hogy az önkormányzat jogszerűen járt el mind a szerződéskötés, mind más cselekvések esetében. Személyét is meglepte, hogy az önkormányzat segítségére eljáró szakértő közül volt olyan, aki némiképpen 3-4 hónap múlva másképp nyilatkozik. Ősszel még úgy látta, hogy a fák balesetveszélyesek, ez alapján felbiztatták az önkormányzatot a szükséges munkálatok elvégzésére, mert balesetveszélyes fákat a vegetációs időszakban is ki lehet vágni. Majd tavasszal a szakértők egy része már kicsit kételyekkel van teli. Természetesen az önkormányzat azért kért szakértői megerősítést, mert azt szerette volna, hogy a hatósági jogkörben eljáró önkormányzat mellett civil szakemberek is mondjanak véleményt a balesetveszélyes, kivágásra javasolt fákról. A balesetveszélyes fák kivágásának az a jelentősége, - és akár vegetációs időszakban is megtehető - hogy ne okozzon személyi sérülést, illetve vagyoni kár se keletkezzen. Dr. Bacsa Vendel jegyző fotókkal is felkészült, amivel igazolni tudja az önkormányzat, hogy tavalyi évben a kerékpárút mellett milyen sérülést okozott a kidőlt fa. Közel 20 esetben érkezett panasz az elmúlt évben a közterületen meglévő fa kidőlése miatt károkozás, vagy ág leszakadás miatt, amiért az önkormányzatnak, illetve a biztosító társaságnak kellett helyt állnia. Nem játék, felelősen kell dönteni a vagyonvédelem, emberi élet, egészségvédelem is szerepet játszik. Úgy véli, hogy a fákat körültekintő módon kell kivágni. Kihangsúlyozta, hogy a jelenleg kialakult helyzetben igazságügyi szakértőt kértek fel, döntsék el, hogy a fák
141 balesetveszélyesek, vagy sem. Eddig három szakértő már azt mondta, hogy balesetveszélyesek. Az igazságügyi szakértő megvizsgálja azt a 9 db fát, ami az őszi jelentés alapján balesetveszélyes minősítést kapott. Amennyiben az igazságügyi szakértő is azt mondja, hogy ezek a fák balesetveszélyesek, kivágásukról intézkedni kell, mivel a felelősség az önkormányzatot terheli. Szeretné, ha mindenki ezt megértené, rangsorolná magában, hogy melyik szempont helyezkedik előrébb. Véleménye szerint a kivágott fák pótlását akár gyorsan megoldva, de a balesetveszélyes fákat ki kell vágni, el kell távolítani akár az Élővíz-csatorna partjáról, vagy a város más közterületéről. Nagyon sok probléma elé néz ezen témakör kapcsán az önkormányzat, mivel számos területen átfogó vizsgálatot kell végeznie, illetve tervet kell készítenie. A Széchenyi ligettől kezdve az Élővíz-csatorna más partszakaszain, ahol jól láthatóan töredezett, lehajló, a gyökerét a talajból kiemelő fákkal szembesülnek. Biztos, hogy ennél sokkal több balesetveszélyes fa van, mint amit most ezen a partszakaszon kijelöltek. Kérte, hogy annak megerősítése mellett, hogy az önkormányzat jogköréből adódóan szabályszerűen járt el a balesetveszélyes fák esetében, akkor mindenki körültekintően nyilatkozzon, úgy mérje fel a helyzetet, hogy tekintse meg az előzményeket. Ezt követően alkosson véleményt. A vagyon és a személyi épség védelme elsőrangú kell legyen. Dr. Bacsa Vendel jegyzővel megbeszélte, hogy a közgyűlést követő héten valamennyi képviselő számára eljuttatják az összefoglaló anyagot. Megtekinthetik a jegyzőkönyveket, a szakértők aláírását, ami alapján véleményt formálhatnak. Az ügyről saját véleményét mondta el. Megkérdezte Takács Péter képviselőt, elfogadja-e a képviselői kérdésére adott választ. Takács Péter képviselő: A választ elfogadni nem tudja. Abban egyetért, hogy balesetveszélyes fák ne legyenek a városban, ugyanakkor legjobb tudomása szerint anélkül történt a fák kivágása bevizsgálás nélkül történt. Az elmúlt években a vágásérett érvvel nagyon sok esetben találkoztak az elmúlt 20-25 évben. Mindig talán célszerű meggyőződni és talán nem vált ki ekkora visszhangot a lakosságból, mint jelenleg. Nem értette pontosan, hogy miért áprilisban kezdődött a fák kivágása. A válasz elfogadásában ez a tény azonban nem befolyásolja. Szarvas Péter polgármester: Reméli, hogy Takács Péter képviselő az dokumentumoknak hinni fog. Szavazást rendelt a képviselői kérdésre adott válaszról.
írásos
A döntéshozatalban 15 képviselő vett részt. A közgyűlés 5 igen, 1 nem szavazattal és 9 tartózkodással a következő határozatot hozta: 293/2016. (IV. 28.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése nem fogadja el Takács Péter képviselő az Élővíz-csatorna menti fakivágással kapcsolatos képviselői kérdésére adott választ. Felelős: Határidő:
Szarvas Péter polgármester 2016. május 26.
142 Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság vizsgálja meg a kérdést. Miklós Attila képviselő: Sajtóértesülések szerint kistérségi ügyben május 22. a nyomozás befejezésének határideje, utána várható eredmény. Jelezte, hogy Szarvas Péter polgármesterhez kíván kérdést intézni. A vegetációs időszakban megnőtt a lakossági zöldhulladék kihelyezése. A Tappe Kft. több utcából a kirakott zsákok közül csak egy zsákot szállított el, vagy még azt sem. Miért történt? A választ írásban is elfogadja. Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy 30 napon belül, írásban válaszol a feltett kérdésre. Nagy Ferenc alpolgármester: Nem volt módja megosztani, mivel az ebédszünetben kapott tájékoztatást Dénes Bélától, a NIF Zrt képviselőjétől, hogy a jövő hét folyamán előzetes bejárást szeretnének tenni. Egyben a tervezett átadási időpontot is egyeztetni kívánják. Dr. Bacsa Vendel jegyző: A márciusi közgyűlésen képviselői kérdés érkezett a hivatal beszerzéseivel, beruházásaival kapcsolatban. Viszonylag részletes választ állítottak össze, amit a testület nem fogadott el, így a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési, valamint a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság tárgyalt. Örömmel és megnyugvással állapította meg, hogy a még részletesebben kidolgozott kimutatásokat mind a két bizottság elfogadta. Több komoly állítás hangzott el a számítógép, szőnyeg, mobiltelefonok, stb. beszerzéssel kapcsolatban. Sikerült olyan kimutatást összeállítani, amely megnyugtatóan mutatja, hogy a hivatalban korrekt gazdálkodás folyik, a beruházások indokoltak, gazdaságosak. A szőnyegbeszerzést kiemelve elmondta, hogy az említett összeg összesen 890 m 2 szőnyeg beszerzését jelentette. A szőnyegek átlagára 5.790,- Ft/m2. Többek között a díszteremben is található ezekből a szőnyegekből. Figyelembe kell venni azt is, hogy az önkormányzati hivatal, a városháza, magának a városnak egy reklámja, kirakata. Ezen túlmenően a hivatal a közgyűlés munkájának, a bizottságok működésének és a nemzetiségi önkormányzatok munkájának feltételeit biztosítja, két épületben látva el ezeket a feladatokat. A beszerzések mindenképpen indokoltak voltak. A Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke kiegészítést kért a 2007-2011. évi beruházásokat is kérte kigyűjteni. Több év vonatkozásában is megállapítható, hogy az elmúlt évi beszerzés tulajdonképpen nem kimagasló, kiugró érték. Illeszkedik a korábbi évek beszerzésének, beruházásának rendszerébe. Zelenyánszkiné Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Kérést intézett Szarvas Péter polgármesterhez. Tudatában van annak, hogy nagyon sok aláírnivaló dokumentum van minden nap. Kérte, hogy kiemelt figyelmet fordítson a projektekkel kapcsolatos dokumentumok aláírására, amelyek a határidő miatt elsőbbséget kell élvezzenek Többek között a Jaminai Egészségház projekt is. Dr. Bacsa Vendel jegyző által említett idei évre tervezett 88.000.000,- Ft-os beszerzésből 64.000.000,- Ft teljesült. Az ÖKDB előtt ezek a beszerzések nem szerepeltek, úgy véli, hogy közbeszerzés, vagy egybeszámítás alá nem tartozó csomagokban hajtották végre, keretmegállapodás keretében. Nem lehetne ilyen rugalmasan kezelni a földutak feltöltését? Közel fél éves csúszással teljesíthető ezen lakossági igény. Szarvas Péter polgármester: A Jaminai Egészségház projekttel kapcsolatban igyekszik minden ügyben gyorsan aláírni. Nyilvánvaló, hogy egy-egy irat aláírását megelőzően különböző idő szükséges a felkészülésre. Amennyiben a dokumentum jól van előkészítve, az nagyban
143 megkönnyíti az aláírást. Azonban, ha úgy látja, hogy további kérdésekre kell választ kapjon, vagy más szakterületen dolgozó kollégával kell egyeztetnie az iratban szereplő előkészítés helyességét – számtalan alkalommal merült fel ilyen probléma is – akkor hosszabb idő szükséges. A projektfeladatok előkészítése, tervezése nagyrészt kikerült a Városfejlesztési Kft-be, az adminisztrációs ügyintézésben ez is hozott némi fordulatot. Természetesen igyekszik minden iratok időben aláírni. Kétségtelen, hogy minden nap sokat kell aláírnia, amiben az alpolgármesterek jelentős segítséget nyújtanak. Van olyan iratcsomag, amelyet képviseleti jogkörükből adódóan az alpolgármesterek írnak alá. Nyilván prioritást élveznek a fontos projektek, így a Jaminai Egészségház projekt ügye is. Felkérte Dr. Kiss Gyula aljegyzőt, szíveskedjen válaszolni. Dr. Kiss Gyula aljegyző: A hivatal beszerzéseit nem kell az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság elé vinni, hiszen az az önkormányzat közbeszerzéseiben jogosult dönteni. A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv, a beszerzések lebonyolítója a hivatal vezetője, a jegyző. Ráadásul külön közbeszerzési szabályzattal rendelkezik a hivatal és az önkormányzat is. Szarvas Péter polgármester: Felkérte Csiaki Tamás osztályvezetőt, a földutak feltöltésével kapcsolatban adjon tájékoztatást. Csiaki Tamás osztályvezető: A héten aláírták valamennyi földút fenntartásával kapcsolatos szerződést. Elméletileg a munkák megkezdődnek. Valamennyi útszakaszt, amelyet a képviselők jeleztek, vagy lakossági bejelentés, panasz érkezett, felmérették a kivitelezővel. Bízik abban, hogy a jövő héten a munkálatok megkezdődnek. Herczeg Tamás tanácsnok: A Bejelentések napirend kapcsán mind a két kérdésével kapcsolatban történt már előzmény. Az első kérdését a Tudáspark konzorciumban lezajlott TÁMOP pályázattal kapcsolatos. A projekt november 30. napján zárult. A főiskola dékánja szerint a kutatási anyagok, dokumentációs az autója csomagtartójában találhatóak. Szerette volna lekísérni, hátha egyet átad belőle. Ez nem történt meg, feltételezte, hogy az intézmény honlapján a dokumentum megtalálható. Azért kíváncsi ezen dokumentumokra, mert azt feltételezi, hogy a település életét, a felsőoktatást, a jövővel kapcsolatos tervezést határozhatja meg. A közgyűlés elé került dokumentum egy szervezeti modell a közösségi főiskoláról, képzési lista, illetve összefoglalója az empirikus alapfelvételnek. Ennél nyilvánvalóan több dokumentum készült el. Mely anyagok készültek el? Kérte, hogy az elkészült dokumentumokat megismerhesse a testület. A szélesebb nyilvánosság is megérdemli. Az Élővíz-csatorna mentén található balesetveszélyes fák kivágásával kapcsolatban Takács Péter képviselő már feltette kérdését. Úgy érzi, picit elbeszélnek egymás mellett. Azt is megérti, hogy a szakértő csoport az invazív fákat is veszélyesnek minősítette. Mivel a vegetációs időszak elkezdése után kezdődött meg a fák kivágása, ezért gondolta személye is, vizsgálják meg, mely fák balesetveszélyesek. Meg kell jegyezni, hogy a jegyző és a szakágazatot irányító osztályvezető is rugalmasan állt a dologhoz és a szakértői csoporttal együtt megtekintette a faállományt. Megkérdezte, hogy miért a vegetációs időszakban kezdődött a munkálat. A munkák során látszott, hogy nem csak a balesetveszélyes fákat vágják ki. Úgy véli, hogy a vegetációs időszakban súlyos beavatkozás történt az élővilágban.
144 Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy Herczeg Tamás második kérdésére 30 napon belül, írásban válaszol. A főiskola által készített dokumentumokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy természetesen az iratokba betekinthetnek a képviselők. Miklós Attila képviselő, bizottsági elnök felé két kérdést intézett. Meg kívánja-e vizsgálni a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsági ülésen, hogy az Élővíz-csatorna partján, a Lencsési hídtól kezdődő önkormányzati ingatlanon 2016. év első harmadában történt fakivágás jogszerűen történt, vagy sem? Miklós Attila képviselő, a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke: Természeten a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság azt vizsgálja, amivel a közgyűlés megbízza. Eddig is ezt tette. Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy a választ elfogadja. Meg kívánja-e vizsgálni a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság az Élővíz-csatornán az István malom előtti szakaszon elhelyezett hajó jogszerűen van-e a vízen? Miklós Attila képviselő, a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke: Az ezzel kapcsolatos kérdésre adott választ a közgyűlés nem fogadta el, ezért a szakbizottságra megy, ami a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság. Nagy tisztelettel, alázattal a bizottság rendelkezésre áll, megvizsgálja az ügyet. Szarvas Péter polgármester: Jelezte, hogy a választ elfogadja. Nagy Ferenc alpolgármester: Az előző közgyűlésen hivatalosan képviselte az önkormányzatot, ezért nem volt jelen, amikor a József Attila Lakótelepi Településrészi Önkormányzat tagjai közé választották. A 30/2006. (IX. 14.) számú önkormányzati rendelet értelmében mint nem képviselő külső tag részére is jár tiszteletdíj. Ezúttal jelezte, hogy lemond tiszteletdíjáról. Szarvas Péter polgármester: A közgyűlés első féléves munkaterve szerint május 25-én, szerdán tartja soron következő ülését a testület a Megyei Jogú Városok Szövetsége ülésének várható időpontja miatt. Azóta eldőlt, hogy a szövetség július első hetében ülésezik, így nincs akadálya, hogy a közgyűlés május 26-án, csütörtökön ülésezzen. Több hozzászólás nem lévén 21 óra 30 perckor a közgyűlés ülését befejezettnek nyilvánította.
K. m. f.
Szarvas Péter polgármester
Dr. Bacsa Vendel jegyző