Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 210-8/2004.

JEGYZİKÖNYV Készült: 2004. augusztus 17-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város rendkívüli közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen volt: Pap János polgármester, Baji Lajos alpolgármester, Velkey Gábor alpolgármester, Tóth Károly országgyőlési képviselı, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Szilvásy Ferenc, Galisz Géza, Vágvölgyi Gábor, Herczeg Tamás, Király János, Tóth Mihály, Tímár Imre, Végh László országgyőlési képviselı, Köles István, Takács Péter, Kiss Tibor, Kondacs Pál, Andó Tamás, Hanó Miklós, Vámos József, Klampeczki Béla, dr. Futaki Géza, képviselı. Távolmaradását bejelentette: Hrabovszki György alpolgármester, dr. Békéssy Györgyné, dr. Molnár Zsolt, Bokros Mátyás, Kutyej Pál képviselı. Tanácskozási joggal részt vett: Dr. Simon Mihály címzetes fıjegyzı. Meghívottként részt vett: Dr. Székely Judit a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium képviselıje, Velez Zoltán a Bábolna Rt. Igazgatóságának elnöke, egyben az ÁPV Rt. képviselıje, Varga Zoltán a Békés Megyei Közgyőlés elnöke, Dr. Nagy Ágnes kormánybiztos, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Varga Sándor a FIDESZ békéscsabai választókerületének elnöke, Molnár László, Domokos László országgyőlési képviselık. Pap János polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a megválasztott 29 fı testületi tagból 24 fı jelen van, így a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. Bejelentette, hogy több képviselı jelezte, elıre lekötött programja miatt nem tud részt venni a közgyőlésen. A rendkívüli közgyőlés összehívását a Bábolna Mezıgazdasági Termelı, Fejlesztı és Kereskedelmi Részvénytársaság Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyárának privatizációja körül kialakult helyzet tette indokolttá.

2 Bejelentésként két témát célszerő megtárgyalni, a MÁV vonalfelújítása során kitermelt kızúzalék és föld értékesítésével kapcsolatos ajánlatot, valamint az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör épületének állagmegóvására benyújtandó DARF pályázat kérdését. (Kazetta 1/1. 001-020) Köles István képviselı: Jelezte, hogy a Bábolna Rt. privatizációjával kapcsolatos vitában szót szeretne kérni Varga Sándor, a FIDESZ békéscsabai választókerületének elnöke. (Kazetta 1/1. 020-023) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a meghívóban szereplı napirendi javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: (Kazetta 1/1. 023-028) NAPIRENDI PONTOK: Nyilvános ülés: 1./

A Bábolna Mezıgazdasági Termelı, Fejlesztı és Kereskedelmi Részvénytársaság Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyárának privatizációja körül kialakult helyzet megvitatása Elıterjesztı: Velkey Gábor alpolgármester

Bejelentések: 1./ 2./

Javaslat a MÁV vonalfelújításból kikerülı anyag megvételére Pályázati önrész biztosítása a „Nemzeti közmővelıdési és könyvtári hálózat fejlesztés támogatásának elnyerésére” kiírt pályázat elnyeréséhez (Békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör)

Pap János polgármester: Tisztelettel köszöntötte Dr. Székely Juditot, aki a Miniszterelnöki Hivatalt, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot képviseli, az ÁPV Rt. és a Bábolna Rt képviseletében megjelent Velez Zoltánt, Varga Zoltánt a megyei közgyőlés elnökét, Dr. Nagy Ágnest, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatóját, aki kormánybiztosként vesz részt az ülésen, valamint Molnár László országgyőlési képviselıt. Köztudott, hogy nagy érdeklıdésre tart számot a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyár ügye, nemcsak a megyei, hanem az országos sajtó is foglalkozott a témával. A városi önkormányzat szempontjából is fontos, hogy a következı idıszakokban hogyan alakul a cég helyzete. A 2186/2004.(VII.22.) Korm. határozat, amely a Bábolna Mezıgazdasági Termelı, Fejlesztı és Kereskedelmi Részvénytársaság tıkehelyzetének rendezésérıl és privatizációjáról szól július 22-én jelent meg. Ezután gyorsultak fel a tényleges események, korábban csak bizonyos szempontból egymásnak ellentmondónak tőnı dolgok történtek. A tárgyalások ez idıpont után megkezdıdtek, egyrészt a helyzet megismerése, másrészt a város és környéke számára legjobb megoldást, vagy a lehetı legkevésbé rossz megoldást keresı javaslatok fogalmazódtak meg. A tárgyalásokon a város vezetésének Békéscsabán

3 tartózkodó tagjai, valamint Tóth Károly képviselı is részt vett városi, illetve kormányzati szinten is. Célszerő elıször a kialakult helyzettel megismerkedni, majd a véleményeket, észrevételeket, javaslatokat megfogalmazni. (Kazetta 1/1. 028-070) Tóth Károly képviselı: Kezdeményezésük nem a Bábolna Rt. szükségszerő átalakítása ellen szólt, hiszen az megérett az átalakításra. Költségkímélés miatt vált szükségessé, hiszen az elmúlt években csak veszteséget tudott termelni. Kérte a közgyőlés támogassa, hogy az üzemnek új tulajdonosa legyen. Indokként elmondta, hogy a Magyar Állam nevében eljáró Bábolna Rt rossz tulajdonos. Nem figyelt a Magyar Állam és a nevében eljáró Bábolna Rt. sem, hogy az a vagyon, amelynek kezelésével, majd késıbbi tulajdonlásával megbízták, az a lehetı legeredményesebben mőködjön, és olyan szerzıdést kössenek a baromfiipar egészének átalakítása érdekében is, ahol tekintettel vannak a saját tulajdonú vállalataik érdekeire. A Bábolna Rt. által magánvállalkozásokkal kötött szerzıdések egyetlen esetben sem szolgálták a békéscsabai üzem érdekeit. Úgy lépett fel a tulajdonos, hogy nem elsıdleges szempontja volt a saját tulajdon védelme, hanem a stratégiai megállapodás részeként megtörtént a piac felosztása. Ez úgy érintette a saját tulajdont, hogy a viziszárnyas feldolgozás lehetıségét elvesztette, és megpróbált – állami felkérésre - besegíteni egy magántulajdonnak, a Hajdú-Bét Rt. vállalkozásnak a megmentésében. Köztudomású, hogy az ágazatban kapacitás többlet van. A megkötött stratégiai szerzıdéssel lemondtak a viziszárnyas békéscsabai üzemben történı feldolgozásáról, ennek fejében megkapták a pulyka feldolgozását, melyet Kecskemétre telepítenek. Korábban arról volt szó, hogy Békéscsabán növekvı kapacitással felfejlıdhet a baromfi ágazat, ehelyett a piac jelentıs részét elvesztve a tulajdonos kijelentette, hogy nincs szüksége sem a békéscsabai, sem a kecskeméti gyárra. Fentiek alapján a Bábolna Rt. nem jó tulajdonos, új tulajdonosra van szükség, aki az önkormányzattal együtt érdekelt abban, hogy minél több embert foglalkoztassanak, hiszen a térségben hagyománya, kultúrája, értéke van az élelmiszergazdaságnak. Olyan tulajdonosra van szükség, aki fejleszteni kíván, nem pedig visszaszorítani, leépíteni. Ezért feltétlenül fontos, hogy a gyár egésze kerüljön értékesítésre, ne részegységenként, beleértve az univerzális feldolgozó gépsort is. Néhány nappal ezelıtt még úgy tőnt, hogy lesz esély erre, módosításra kerül a szerzıdés. Sajnos ez eddig nem valósult meg. Kérte a képviselıket, hogy az elızetesen kiosztásra került határozati javaslatot fogadják el. Fel kell szólítani a Kormányt annak érdekében, hogy az univerzális feldolgozó gépsorral együtt kerüljön értékesítésre az üzem. A jelenlegi szerzıdést bontsák fel. Kérni kell: a Kormány rendelje el – igazságügyi szakértı bevonásával – a tényleges értékfelmérést, hogy az értékesítés reális áron történt-e. Meg kell próbálni helyzetbe hozni a helyi dolgozókat, termelıket, és feldolgozókat. Ha az államnak megérte Bábolna konszolidálása és saját vagyona, valamint a Hajdú-Bét Rt. segítése, akkor ebben a térségben is történjen konszolidáció, mőködıképes, versenyképes helyzetben kell értékesíteni az üzemet. Emellett szükséges kidolgozni a térségre vonatkozó teljes felzárkóztatási programot, mely nem a munkanélküliek szociális helyzetének kezelési programját, hanem új munkahelyek teremtését

4 szolgálja. A térséget nem szociálisan támogatott megyeként kell nyilvántartani, új érték állítása kell. A Kormánynak támogatnia kell az új munkahelyek létrehozását. Amennyiben nem tud erre uniós szabályokat találni, akkor adja át az önkormányzatnak a forrásokat. Kérte, ne követelje senki az értékesítés leállítását, hiszen az azzal jár, hogy néhány hónapig leáll az üzem, megszőnik a feldolgozás, ezzel elveszti a cég a vásárlókat, megrendelıket, és beszállítókat. Kérte, hogy a határozati javaslatban megfogalmazottak egyhangúlag kerüljenek elfogadásra. Teljesen más a súlya, ha köztudott, hogy képesek pártpolitikától mentesen, egységesen a térség érdekében fellépni. Bízik abban, hogy a megyei közgyőlés képviselıi is támogatják a döntést, hiszen nemcsak Békéscsaba, hanem a térség dolgozóit is érinti a kérdés. Személy szerint kérte a Gazdasági és Versenyhivatal állásfoglalását, vizsgálja meg, hogy a stratégiai megállapodás megfelel-e a piaci magatartással szemben elvárható igényeknek. Jelenleg arról szükséges döntést hozni, hogy az önkormányzat tegyen meg mindent a kultúra, az érték és a munkahelyek megmentése érdekében. (Kazetta 1/1. 070-162) Velkey Gábor alpolgármester: Az ügy folyamatában több tárgyaláson volt alkalma személyesen is részt venni. A tárgyalások eredményét az alábbiakban foglalta össze: Az önkormányzat nevében fellépve négy ügyben képviselték a város érdekeit. Egyrészrıl minden tárgyaláson határozottan kifogásolták a kormányzat, valamint az ÁPV Rt. részérıl, azt a tényt, hogy nem vették partner számba az önkormányzatot, a térséget, a települést. 1200 munkahely sokkal fontosabb ügy annál, minthogy a város képviselıi és vezetıi ne foglaljanak állást. Jogos eljárásnak tartja, hogy már az elıkészítés idıszakában véleményt nyilváníthasson az önkormányzat a döntés befolyásolása érdekében. Mérhetetlen hiba, hogy az elızetes egyeztetést mind a Kormány, mind pedig az ÁPV Rt. elmulasztotta. Kérték a Kormány és az ÁPV Rt. vezetését, hogy bármely jövıbeni békéscsabai üzem sorsát érintı lépés esetén adjanak tájékoztatást, az elıkészítés során kérjék ki az önkormányzat véleményét, amennyiben lehetséges azt a döntések meghozatala során vegyék figyelembe. A kérdésre ígéretet kapott az önkormányzat. Békéscsaba számára törvényi kötelezettség okán is az üzem mőködıképessége, elsısorban a foglalkoztatás kiemelten fontos kérdés. 1200 munkahely hatalmas szám, az elmúlt évtizedekben ilyen volumenő munkahelyteremtı beruházás nem volt a megyében. 1200 fı munkahelyét veszélyeztetı döntés alkalmával az önkormányzatnak komoly fellépést kell elıkészíteni. A tárgyalások során ismertették azt az álláspontot, miszerint a folyamat, ami Békéscsabát egyértelmően kedvezıtlenül érintette az a Bábolna Rt. menedzsmentje által elindított profiltisztítás és piacfelosztás következménye. Az üzem piacképessége ezt követıen vesztette el azt a lehetıséget, hogy privatizálva mőködjön. Véleménye szerint a 2004. év eleji - a továbbfeldolgozó gépsor elszállítása elıtti állapot - az a pillanat, amely esélyt teremthet arra, hogy az üzem piacot találjon, mőködjön, termeljen és foglalkoztasson. Az üzemrıl nem a piac mondta ki azt, hogy piac- és mőködésképtelen, hanem a döntések folyamatában a Bábolna Rt. menedzsmentje. Ezért elvárható minden döntéshozótól, hogy biztosítson esélyt és lehetıséget

5 az üzem számára, hogy megmérıdjön a piacon piacképes-e. Ezt csak azzal az eljárással lehet elérni, hogy abban az állapotban kerül értékesítésre az üzem, amellyel esély van a piacképességre. Ez a január elsejei állapot. Minden tárgyaláson határozottan ragaszkodtak ahhoz, hogy errıl az állapotról induljon el az értékesítési folyamat, a Miniszterelnöki Hivatalban lefolytatott tárgyaláson kezdeményezték, hogy a Reorg Rt. által a Bábolna Rt. menedzsmentje javaslatára kiírt pályázat kerüljön visszavonásra, majd módosításra. A módosítás azt a kitételt tartalmazza, miszerint a „viziszárnyas feldolgozására alkalmas gépsor nélküli értékesítés” maradjon ki a hirdetménybıl. A jelenlévı kormányzati szereplık, valamint a Bábolna Rt. Igazgatóságának elnöke a javaslatot elfogadták és támogatták. Ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy egy gép sem kerül el az üzembıl a privatizációs eljárás során. Megerısítették, hogy az esetleges ajánlattevık erre a gépsorra is tehetnek ajánlatot. Ezt erısítette meg a szerdai kormányülést követıen a kormányszóvivı. Az MTI tudósításban mindenki láthatta, hogy „a pályázati felhívás módosítása, vagyis az, hogy a viziszárnyas feldolgozó gépsorral együtt kerül privatizációra a Békéscsabai Baromfifeldolgozó üzem már ebbe az irányba mutat”. Ehhez az önkormányzat ragaszkodik, mivel úgy ítélik meg, hogy csak ekkor kaphat esélyt az üzem arra, hogy valóban foglalkoztasson, termeljen és mőködjön. Ez sem jelenti azt, hogy az üzem mind az 1200 fıt képes lesz foglalkoztatni. Sokan hivatkozzák a Bábolna Rt-nél, hogy naponta több millió forintos veszteséget termel az üzem. Megítélése szerint ez egyértelmően annak a következménye, hogy a feldolgozó gépsort elszállították, leállították a nagytestő baromfi vágására alkalmas gépsort, és a létszám változatlan maradt. Az ígéretekkel szemben, amely a 350 millió forint körüli beruházás következtében azt a perspektívát vázolta fel, miszerint a csirke vágógépsoron két mőszakban lehet a dolgozókat foglalkoztatni. Ezt a piac nem igazolta vissza. Így a beruházás is az „ablakon kidobott” pénznek minısül, különösen a privatizáció jövıképe alapján. A békéscsabai üzem sorsát csak a januári állapot szerint lehet rendezni, ragaszkodni kell ahhoz, hogy a pályázati felhívás kerüljön módosításra. Meggyızıdése szerint csak így lesz érdemi piaci kereslet az üzem iránt, mely a jelenleg ott dolgozók, termelık és beszállítók jelentıs részét a térségben tovább tudja foglalkoztatni, munkát tud számukra biztosítani. Természetesen az üzem mőködésének biztosítása idıt igényel, hiszen piacot kell szerezni és alapanyagot kell biztosítani. Számítanak a foglalkoztatáspolitikai eszközökre, hónapokat, heteket kell áthidalni, amikor az üzem piacképessége még közvetlenül nem biztosítható. Nemcsak a decentralizált foglalkoztatási pénzeszközökre lehet számítani, hanem a központi foglalkoztatási forrásokra is, amelyek a munkahely megırzésben az átmeneti idıben komoly segítséget nyújthatnak. Ezzel a megoldással az új tulajdonos képes áthidalni azt az idıszakot, amíg a termelést felfuttatja és biztosítani tudja az üzem tartós piacképességét. A jövıben nagy hangsúlyt szükséges fordítani arra, hogy a központi kormányzattal a foglalkoztatási támogatásokban komoly eredményeket érjenek el. Konkrét kormányzati ígéretek fogalmazódtak meg a térség hátrányos helyzetét figyelembe véve, az élelmiszergazdasági válságot követıen mind a gazdasági infrastruktúra fejlesztésében, mind a munkahely teremtés területén. Az ígéreteket számon kérik. Úgy ítéli meg, hogy végre elérkezett az a pillanat, amikor erre a hátrányos helyzető térségre is figyelmet szán a kormányzat. Reméli, hogy ennek kézzelfogható eredménye lesz a foglalkoztatás bıvítésében. (Kazetta 1/1. 162-257)

6

Baji Lajos alpolgármester: 1992-ben bízta meg az ÁVÜ a vagyonkezeléssel a Bábolna Rt-t. 1993-ban még szép tervek voltak, miszerint az állami vagyon kezelıjeként 45 % erejéig kíván Bábolna tulajdont szerezni az üzembıl. Elindul az MRP pályázat, a termelık is szerezhetnek tulajdont, így eredményérdekeltségő cég jön létre. Az akkori közgyőlés elfogadta azt a döntést, miszerint sem az ÁVÜ, sem Bábolna nem vesz ki az üzembıl nyereséget. 1996. évben a Bábolna Rt. 550 millió forint értékben alaptıke emelést hajtott végre, melyhez a többi tulajdonos nem társult. Ezt követıen azonnal a tulajdonukban lévı belterületi földekkel és tulajdonnal rendelkezı cégek kft-vé alakultak. Ezen az átalakuló ülésen leszállították, valós piaci értéken állapították meg a tulajdont, így az önkormányzat 22 millió forintos részvénycsomagja hirtelen 7,8 millió forintot ért, amit értékesített, mivel ilyen minimális részvétellel nem tudott mit tenni. Ekkortól szőnt meg az önkormányzat rálátása a részvénytársaságra. Az elkezdıdött folyamatban a Bábolna Rt. tulajdonosként magához vonta a közvetlen irányítást, a külkereskedelmi és a belkereskedelmi jogot elvetette, alapanyagot csak Bábolnától lehetett megvásárolni, vonalat szüntetett meg, mőszakot zárt be, 300 fıt elbocsátott. Különös elszámolási módot vezetett be, miszerint a költség a gyárnál keletkezik, a bevétel pedig a közös alapba folyik. Így lehetett teljesíteni azt a feltételt, hogy nem von el nyereséget, mert nem is keletkezett. Az idı múlásával 2002. évtıl a termelık, a menedzsment, a feldolgozó kezdeményezte, hogy a gyárban – függetlenül a Bábolna Rt-tıl – induljon meg az értékesítés. A Bábolna Rt.. koncepciója ekkor még az volt, hogy az üzemet csak egyben lehet értékesíteni. Jelenleg a Bábolna Rt. kivonta a mőködı részeket, így 40 majoritás van megszőnıben, a többi részt pedig próbálja elhelyezni. „Bábolna a magyar mezıgazdaság zászlós hajója” szlogennel elkezdi maga körül kilıni azokat a naszádjait, amire nincs szükség. Nem világos, hogy a megmaradt hajóhaddal kihez kíván csatlakozni az új alakulat. A határozati javaslatban megfogalmazásra került, hogy az elmúlt hetek tárgyalásainak kedvezıtlen tapasztalatai alapján az önkormányzat kéri Medgyessy Péter miniszterelnököt, jelöljön ki kormánybiztost, aki az értékesítést felügyeli, illetve az értékesítésig a gyár igazgatását ellátja. Kérte a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 1/1. 257-311) Takács Péter képviselı: Mint a meghívóhoz mellékelt levél is mutatja, 2004. augusztus 4-én Kondacs Pál képviselıvel közösen kezdeményezte a rendkívüli közgyőlés összehívását. Tették ezt azért, mert a kormány magánosítási kiírása tartalmazta, „ha a bérbeadás, illetve a magánosítás sem jár sikerrel, a veszteségesen mőködı üzemek termelését haladéktalanul meg kell szüntetni”. Nem kell bizonyítani, hogy ez mit jelent a város számára. Sérelmezte, hogy az 1200 fıt foglalkoztató üzem vonatkozásában a döntés elıkészítésbe a választott tisztségviselıket nem vonták be. A sajtóban megjelent információ szerint több ezer tenyésztı, termelı, beszállító sorsát érintı kérdésrıl van szó. Aggályos, hogy ilyen volumenő témában a kormány illetékese nem keresi meg a város polgármesterét, testületét, illetve az egyéni választókerületi országgyőlési képviselıjét.

7 Tóth Károly képviselı szervezésében egyeztetésre került sor, majd a másnapi sajtóban megjelent, hogy minden az ellenkezıképpen történt, mint amit az egyeztetésen elhatároztak. Ebben a helyzetben a kormányfı felé az önkormányzatnak élni-e kell felterjesztési jogával. Kezdeményezte a privatizáció leállítását. Véleménye szerint 10 nap alatt a fennálló helyzetre lehetetlen kidolgozni a foglalkoztatási programot. (Kazetta 1/1. 311-395) Hanó Miklós képviselı: A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a megye a teljes leépülés felé halad. 1996-ban a megyében két nagy cukorgyár szőnt meg a privatizáció folytán, a sarkadi és a mezıhegyesi. Ezzel együtt beszőkült a cukorrépa termelés is, így a termelık ellehetetlenültek. Elmúlt évben a sertéságazat válsága, majd a Hajdú-Bét Rt. több milliárdos, máig nem rendezett termelıi tartozása következett be. Ekkor már látszott, hogy a baromfiágazat is komoly veszélybe került. A Tóth Károly képviselı által ismertetetteket elsısorban a kormány felé kell továbbítani, kormánybiztos kerüljön kinevezésre az ügy megoldása érdekében. Amennyiben a Bábolna Rt. nem jó gazda, akkor lépések megtétele szükséges. A kecskeméti és a békéscsabai gyár a vágás mellett feldolgozást is végez – szárazáru feldolgozás, panírüzem, stb. – mely az ágazaton belül jelentıs eredményt termel, az kikerül a rendszerbıl. Kérte, hogy a privatizáció ne az üzem bezárását eredményezze, hanem termeljen tovább. A meglévı értékeket nem szabad veszni hagyni. A viziszárnyas vágóvonal lebontása érdekében folytatott mozgolódás kapcsán nem kezdték el a vágóvonal bontását. Felvetıdik az a gondolat, vagy valakinek olcsón kívánják átadni, illetve piacszerzı privatizáció fog megvalósulni, mint a cukorgyártás esetében. Ezzel a lépéssel a vidéken élı emberek megélhetését teszik teljesen tönkre. A veszteség nem pár nap alatt képzıdött. Miért történt a 400 millió forintos beruházás, melybıl a viziszárnyas feldolgozó gépsor értéke 200 millió forintot tett ki? Jelenleg ezt a gépsort 35 millió forint + áfa áron értékesítenék. Erre magyarázatot kell adni. Megérti és támogatja azt a polgári kezdeményezést, miszerint feljelentés történt az ügyben. A Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottsági ülésén Tóth Károly képviselı elmondta, hogy az üzemek részérıl kiajánlások történtek az orosz piac felé. Ebbıl a békéscsabai üzemet kifelejtették, pedig a végrehajtott fejlesztés révén az üzem higiénés és egyéb feltételei magas színvonalúak. Mi lesz a termelıi hitelekkel? Számos ember arra vett fel hitelt, hogy itt biztos piac van, és megélhetése biztosított lesz. A megyében már követtek el öngyilkosságot amiatt, hogy nem fizették ki számukra az elvégzett munka ellenértékét, ezzel létük ellehetetlenült. A dolgozók képzettségi szintje nem a legmagasabb, így nehéz olyan munkahelyet találni, ami képesítésüknek megfelel. Kérte, ne pótcselekvésre legyen szükség. Olyan kormánybiztost kell kinevezni, aki eléri, hogy ne történhessen meg az üzem bezárása. (Kazetta 1/1. 395- 1/2. 010) Köles István képviselı: A jelenlegi állapot a kormány privatizációs politikájának eredménye. A kormányhatározat filozófiája elképesztı. A kormányhatározat véleménye szerint kizárólag gazdaságfilozófiai módon közelíti meg a kérdést. Szociális szempontokat egyáltalán nem vesz figyelembe, ami különös egy magát szocialistának nevezı kormánytól. Ez nagyon nagy baj. Többen említették, korábban a Barnevál mőködıképes cég volt. Saját külkapcsolatai voltak, életképes volt. A gondok akkor kezdıdtek, amikor Bábolnához került.

8

A helyzetelemzés nagy részével egyetért, a teendıvel kapcsolatban nem azonos a véleménye. Egy munkahely teremtése kb. 3 millió forintba kerül. Amennyiben ezt az értéket megszorozzák 1200-al, a beszállítókkal, azoknak a családoknak a számával, akik a térségben ebbıl a tevékenységbıl éltek, döbbenetes nagy számot kapnak. Amennyiben a privatizáció leállítása után a cég államilag életképes helyzetbe kerül, akkor a prosperáló céget lehetne értékesíteni. Jelenlegi formájában sajnos nem. Az irány rossz, melyet meg kell állítani. A különbség abban van, hogy a privatizációt le kell állítani. A Kormány teljes privatizációs politikájával baj van, amelynek az üzem csak egyik eleme, mely Békéscsaba számára legjobban fájó pont. Új munkahelyek teremtése nagyságrendileg többe kerül, mintha a jelenlegi cég elsı idıszakban bekövetkezı veszteségét az állam átvállalja. Az alapgondolat az, hogy minden egyes munkahelyért meg kell küzdeni, mert a környéken a munkahely a legnagyobb kincs. (Kazetta 1/2. 010- 046) Kondacs Pál képviselı: Javaslatot tett arra, hogy az önkormányzat követelje a privatizáció leállítását, kormánybiztos, vagy válságmenedzser kinevezését, az eredeti állapot visszaállítását. A helyreállítás megtörténte után értékesítésre kerülhet a gyár. Addig viszont nem. Elhangzott, hogy a Bábolna Rt., mint tulajdonos rossz. Nem a tulajdonos rossz, hanem bizonyos érdekköröknek az az érdeke, hogy tudatosan tönkretegyék a gyárat. Nem ismert, hogy miért. Velez Zoltán igazgatósági elnök felé intézte kérdését: a Bábolna Rt-nek, az ÁPV Rt-nek, vagy netán a magánszektornak dolgozik? A kialakult helyzet sajnos azt mutatja, hogy sem a céget, sem az állami érdeket nem képviseli. Bízik abban, hogy ez a cselekedet súrolja a büntethetı kategóriát, és lesz felelıse annak, ahogy ezt a pénzt kezelik. (Kazetta 1/2. 046-060) Tímár Imre képviselı: Amikor belépett a terembe a kivetítın látszott, hogy „Csúcsteljesítmények a mindennapokban, ez a Bábolna”. Reméli, hogy a televíziós közvetítést a megye területén nagyon sok olyan személy nézi, aki valamilyen formában szenvedı alanya a szlogennek. Évekkel ezelıtt már több alkalommal szerepelt a Bábolna Rt. a televíziós közvetítésekben napirenden, mivel nem úgy mőködött, ahogy kell. Több alkalommal szorult feltöltésre, mert a részvénytársaság vezetése rendkívül rossz módon választhatta meg az irányító szakembereket. Úgy tőnik hosszú évek hozománya a jelenlegi „csúcsteljesítmény”. A kormánynak csak a választások idıszakában jelszava a törıdés. A következı választásnál az érintett családok nem mennek el szavazni. Véleménye szerint a privatizáció nemcsak 1200 fıt, hanem azok családját is, így kb. 17.200 fıt érint. Az emberekkel való törıdés szlogenje csak a választások elıtti idıszakban fontos számukra. Kérte, hogy a benyújtott határozati javaslat 6. pontjában 1200 fı helyett 17.200 fı szerepeljen. A kormányhatározat végrehajtása során Békéscsabát és annak térségét súlyos hátrányok érik. A térségben több mint 17.000 ember munkahelyének és több ezer térségi beszállító piacának elvesztését is jelentheti. A kormányülésen hány alkalommal került napirendre a Bábolna Rt. mőködése? Keller László államtitkár utánanézett-e a közpénzekkel történı gazdálkodás keretében? Hiszen fennhangon

9 említette, hogy „körmére néz a dolgoknak”. Lám, 2004. évben ismét napirendre került a gyár ügye, mely 17.000 ember életét, egzisztenciáját veszélyezteti. (Kazetta 1/2. 060-170) Végh László képviselı: Hosszú éveken keresztül a helyi politikai erık aggodalommal figyelték mi történik a Barnevállal. Nyilvánvalóan azért, mert hihetetlen fontos volt számukra a jelentıs tömeget foglalkoztató, korábban még óvodát is mőködtetı cég. Az utóbbi egy évben az események felgyorsultak. Az évek során több alkalommal sikerült támogatást nyerni a technológiai fejlesztések, az üzem versenyképessé tétele érdekében. Az elmúlt években sok milliárd forint közpénz került a Bábolna Rt-n keresztül a céghez technológiai fejlesztés címén. Felmerül a kérdés az ott dolgozók részérıl: azért van ilyen zavar, mert az MSZP népszerősége nagymértékben lecsökkent és még hasznot akarnak innen húzni? Nem lehet azt eltőrni, hogy a cégnél dolgozók érdeke sérüljön. Kérte, hogy a FIDESZMDF frakció által javasolt elıterjesztés kerüljön elfogadásra. Sérelmezi, hogy a döntés elıkészítése során a város vezetıinek véleményét nem kérte ki a Kormány. A kormányzat által kinevezett rt. vezetésének feladata az ügy kezelése. Hogyan fordulhat elı, hogy a kinevezett vezetık segítı jobbot nyújtanak a konkurencia harcban alulmaradt Hajdú-Bét Rt. magáncégnek? Miért biztosíték az, hogy a magántulajdonos sikeresen fogja mőködtetni? Semmi biztosíték nincs erre. Nem tudja az önkormányzat azokat a feltételeket kikötni, amelyek biztosíthatnák a cég további mőködését, a dolgozók alkalmazását, illetve azt, hogy a beszállítóknak garanciálisan fizessen. Az önkormányzat feladata a témában az, hogy felhívja a figyelmet arra, miért következett be, hogy a piacon alulmaradt Hajdú-Bét kisegítése közpénzbıl megtörtént. Hogyan fordulhatott elı, hogy a feldolgozó üzemegység veszteséges? Nem lehet megengedni azt, hogy a város legyen a vesztes a témában. Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek a további mőködést garantálják. Az lenne a legmegfelelıbb, ha MRP jellegő privatizáció történne, amelybe a dolgozóknak és a beszállítóknak egyaránt beleszólása van. Sok anomáliára kell választ találni. Meg kell állítani a privatizációt, elérni, hogy a békéscsabai kormánybiztos a polgármester, vagy alpolgármester legyen. Ne olyan döntéshozókat válasszanak, akik a fıváros határát nem hagyják el, nem találkoznak azokkal az emberekkel, akiknek bajt okoznak. Ismételten kérte, hogy az esetleges privatizáció feltételei során a sarokpontok meghatározásakor a helyi érdekek kerüljenek figyelembevételre. Alapfeltétel a foglalkoztatás, a beszállító tevékenység, illetve a továbbmőködés. Ellenkezı esetben ugyanaz következik be, mint a cukorgyárak esetében. (Kazetta 1/2. 170-257) Herczeg Tamás képviselı: Többen azt a megállapítást tették, hogy az állam rossz tulajdonos, ezért privatizálni kell. Akár állami, akár privát tulajdonban lévı cégrıl van szó a részvénytársaságot menedzsment irányítja. Ezek szerint ez a menedzsment rosszul dolgozott. Amennyiben a menedzsment rosszul dolgozott, miért privatizál? Több költsége van annak, ha a gyár megszőnik, a dolgozók bekerülnek a szociális ellátó rendszerbe, átképzések válnak szükségessé, valamint új munkahelyeket kell teremteni. A költségek nagy összeget jelentenek. Kérte számszerősíteni pontosan mekkora veszteséget termel a békéscsabai üzem. A szlogen „Csúcsteljesítmény a mindennapokban, ez a Bábolna” cinikusnak tőnik. (Kazetta 1/2. 257-282)

10 Vágvölgyi Gábor képviselı: Békéscsaba vonatkozásában többször elıfordult már, hogy a privatizáció csak tulajdonosi, illetve gazdasági érdeket tartotta szem elıtt. Nincs figyelemmel a foglalkoztatáspolitikára, a szociális helyzetre. Kérte, hogy valamennyi privatizációs folyamat elıkészítését elızze meg a térségi érdekegyeztetés. Javaslatot tett a határozati javaslatban foglaltak elfogadására. (Kazetta 1/2. 282-303) Szilvásy Ferenc képviselı: Nem szabad elfelejteni, hogy Bábolna „ámokfutása” nem most, hanem 1991-ben, az orosz piac elvesztésével kezdıdött. A magyar baromfi-, konzerv- és húsipar tönkretételében nem Bábolna az egyetlen. A határozati javaslat utolsó pontjának „Ennek keretében” szövegezése az alábbiak egészüljön ki: Felkérjük a Kormányt, hogy az ÁPV Rt, mint a Bábolna Rt tulajdonosa vonja ki a Bábolna Rt. vagyonából a békéscsabai 032/4, 0582/3, 9173, 10364/74, 10530, 10563, 10564, 10565, 10568, 10570, 10574, 10575, 10576, 10582/1, 10582/3, 10578/1 hrsz-ú ingatlanokat és azok terheinek törlését követıen területfejlesztési céljai megvalósítása érdekében térítésmentesen adja Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonába. (Kazetta 1/2. 303-365) Miklós Attila képviselı: Javasolta, hogy a közgyőlés kérje a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése által elfogadott Európa Tervben szereplı programok kormányzati támogatását. (Kazetta 1/2. 365-370) Pap János polgármester: A városnak nem jó a Bábolna menedzsmentje. A cég évtizedek óta állami támogatás segítségével mőködik. Közismert, hogy a baromfi piacon 160 %-os a piac telítettsége. Éppen ezért érthetetlen, hogy miért a magánkézben lévı cég megmentése és továbbmőködtetése jelent fontos feladatot az állami tulajdonban lévı részvénytársaságnak? Miért nem a saját fejlesztése alatt lévı cég továbbmőködtetése a cél? Azt is tudni kell, hogy demagógia minden egyes munkahely megırzéséért küzdeni. Látszik, hogy a jelenlegi piaci körülmények között, az elıállítási költségek mellett a jelenleg két mőszakban dolgozók helyett egy mőszakban a feldolgozást megkövetelni irracionális. A privatizáció leállítása az egyetlen jó módszer arra, hogy a konkurenciát piachoz lehessen juttatni. Amennyiben a kormányzat a privatizációt leállítja, a cég rövid idın belül csıdbe jut. Megfontolásra ajánlja az elmondottakat a FIDESZ-MDF önkormányzati frakció számára. A határozati javaslatban leírtak szerint egyértelmő, hogy folyamatosan mőködtetni kell a céget. Az önkormányzat felterjesztési jogával élni kíván. Kérni fogja a miniszterelnöktıl, hogy olyan kormánybiztos kerüljön kinevezésre, aki az önkormányzat javaslata alapján ellátja a mőködtetés felügyeletét, valamint az értékesítésben is részt vesz. Erre azért is szükség van, hogy ne veszítse el az üzem a beszállítókat és a piacot. A Velkey Gábor alpolgármester által elmondottakhoz: Az aktív foglakoztatás politikai eszközök nemcsak azt jelentik, hogy fejenként 3 millió forint áron új munkahelyeket lehet létesíteni, hanem azt is, hogy átmeneti idıre a kormányzat átvállalja a bérek járulékfizetését. Ez kormányzati szempontból a munkanélküli segély kifizetésénél elınyösebb megoldás. Meg kell találni az elırelépés irányait.

11 Nem ért egyet Végh László képviselı javaslatával, miszerint a polgármester irányítsa az üzemet. Feltétlenül gazdasági szakember bevonása szükséges. A határozati javaslat 6. pontja tartalmazza, hogy a privatizáció több ezer térségi beszállítót is érint. A rendelkezésre álló pontos adat szerint 1204 fı dolgozik a békéscsabai gyárban. Ebbıl 623 fı állandó békéscsabai lakos, és 46 más településrıl, fıleg a megye északi térségébıl járnak dolgozni. Célszerő a pontos adatokhoz ragaszkodni. Személy szerint szeretné, ha a gyár továbbmőködne. Az eddigi tárgyalások alapján van esély erre. A város önkormányzatának felelıssége, a legfontosabb feladat az, hogy a gyár folyamatosan mőködjön a lehetı legnagyobb létszámmal, se beszállítói, se piaci kapacitást ne veszítsen a következı idıszakban. A döntést ebbe az irányba kívánja továbbvinni, melyben reméli, hogy a megjelent képviselık partnerek lesznek. (Kazetta 1/2. 370-511) Takács Péter képviselı: Mindenkinek az az érdeke, hogy minél több munkahely maradjon a városban, valamint a gyár mőködıképes maradjon. Kérte, hogy a kormány állítsa le a privatizációt. Velkey Gábor alpolgármester szerint a cég tevékenységének beszőkítését eredményezı korábbi lépések lehetetlenné teszik a sikeres privatizációt. A város által felkért szakértık viszont úgy vélik, hogy a békéscsabai üzem rövidtávon nyereségessé tehetı a termelés minıségi paramétereinek javításával és belsı racionalizálással. Ez a megfogalmazás értelmezése szerint azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamat nem igazán jó. A módosítást senki nem látta, az érvényben lévı pályázati kiírás szerint szeptember 6-ig kell benyújtani a pályázatot. Hogyan fog ez mőködni? Az érdeklıdık készülnek a pályázattal. Ezzel szemben az önkormányzat felterjesztési jogával kíván élni. Azért nincs egyetértés, mert a FIDESZMDF frakció a privatizáció leállítása mellett érvel, ezzel szemben a másik oldalról elhangzott, hogy a folyamat menjen tovább. Elgondolkodtató, hogy a Kormány a magánosítás elindítása elıtt nem kérdezte meg az önkormányzatot. Ezért mondták, amíg érdemben nem tudnak beleszólni az ügybe, azt kell kérni, hogy állítsák le a privatizációt. Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökének javaslata mire vonatkozott? Azt javasolta, hogy az önkormányzat a Barnevál épületeit kapja meg vagy az eszközöket is? Szavazás elıtt kérte, hogy pontosítsák a javaslatot. (Kazetta 1/2. 511- 2/1. 009) Végh László képviselı: Meg kell próbálni beleszólni a privatizáció folyamatába azért, hogy Békéscsaba érdekeinek érvényt tudjanak szerezni. Ezzel minden képviselı egyetért, a „hogyan”-ról van vita. Egy helyi békéscsabai kormánybiztost kellene kinevezni. Ahogy Velkey Gábor alpolgármester korábban nyilatkozta, az önkormányzat szakértıket kért fel, így akár a polgármester is szakértıkkel kiegészítve kormánybiztosként együttmőködve megoldhatná a feladatot. Nem ragaszkodnak a polgármester személyéhez más, jobban hozzáértı személyt is fel lehet kérni. Azért gondolják azt, hogy a jelenlegi privatizációt le kell állítani, mert látható, hogy a kormánypárt legfelsı vezetése és a helyi vezetés – Velkey Gábor alpolgármester és Tóth Károly képviselı tárgyaltak az ügyben – közötti megállapodást nem hajtották végre. Az egész Kormány átalakulás elıtt van és mindenki bizonytalan. Le kell

12 állítani a privatizációt, mert nem tudják pozitívan befolyásolni az ügyet. Meg kell várni, amíg a kormányzat körüli helyzet is tisztázódik, hogy legyen kompetens személy, akivel tárgyalni lehet és újraindítva az egész ügyet Békéscsaba érdekeit érvényesíteni kell. (Kazetta 2/1. 009-044) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Az általa felsorolt helyrajzi számok magát a gyárat nem tartalmazzák. A területek jó része értékes iparfejlesztésre alkalmas üres telek. Arra a kérdésre, hogy mit kezdenek ezekkel a területekkel, ha ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülnek, az a válasz, hogy értékesíteni akarják, és munkahelyteremtı beruházásokban kívánnak részt venni. A Fidesz-MDF önkormányzati frakció elıterjesztésével kapcsolatban felhívta a figyelmét arra, ha azt a közgyőlés elfogadja, a privatizációt azonnal le lehet állítani és 1200 embert el lehet küldeni, mivel a javaslat nem szól arról, hogy a munkásokat tovább kell foglalkoztatni. A határozati javaslat csak azt fogalmazza meg, hogy a privatizációt le kell állítani, a munkahelyek megtartásával kapcsolatban nem fogalmaz meg semmit. (Kazetta 2/1. 044-086) Velkey Gábor alpolgármester: Két különbség van a Fidesz-MDF, és az MSZP-SZDSZ javaslata között: az egyik különbség politikai. A hosszabb szövegő határozati javaslat kizárólag és konkrétan a békéscsabai üzemmel foglalkozik, és csak azzal kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat, tudatosan kerüli az országos pártpolitikai vonatkozásokat. A Fidesz-MDF határozati javaslata tudatosan és szándékosan a békéscsabai ügyhöz hozzákapcsolja az országos pártpolitikai ügyeket. Az eddigi tárgyalásos stratégiában annak mentén jártak el, hogy lehetséges-e a békéscsabai üzem piacképességét a magánosítás után is biztosítani, a jelenlegi kormányhatározat mentén vagy ez kizárt? Az volt a stratégia, hogy megnézzék, biztosítsák, hogyan lehet érdemben magánosítani és a piacképességét biztosítani, ezért fogalmazták meg azokat az elemeket, amelyek a pályázat leállítását és új pályázat megfogalmazását célozzák azért, hogy a nagytestő baromfi vágására alkalmas piac az új tulajdonos számára rendelkezésre álljon, azon foglalkoztathasson, és a korábban elvitt továbbfeldolgozó gépsor visszakerüljön, azon is foglalkoztathasson. Így egyben jobb piacképessége van az üzemnek. Megítélésük szerint ezt leginkább úgy lehetett volna elérni, ha a REORG Rt. által kiírt pályázatot visszavonják és új pályázatot írnak ki. A kormányzati tárgyalások során az a közbülsı megoldás fogalmazódott meg, hogy jogilag lehetıség van arra, hogy ezt a pályázatot kiegészítsék, így a kiegészítés – errıl szólt a kormányszóvivıi tájékoztató – ha megtörténik, onnantól kezdve az üzem piacképességét a pályázók fogják eldönteni, és ha van érdemi piaci kereslet az üzemre, akkor az eljárás folytatható. Úgy ítélik meg, hogy amíg a tárgyalás nem zárul le, addig ez egy reális jövıkép és ez a maximális foglalkoztatási lehetıséget biztosíthatja a mai körülmények között az üzemben. Ez az út még nem zárult le, hiszen elhangzott a kormányszóvivıi tájékoztatás és a REORG Rtnek joga és lehetısége van a pályázati kiírást módosítani a pályázat lejárása elıtt meghatározott számú nappal, és ez a nap még nem telt le. Ettıl kezdve a Fidesz-MDF javaslatának 2. pontjában foglaltak ezzel érvényesíthetık lennének a fenti eljárás keretében. Ezt szeretnék, mert ez a leggyorsabb megoldás. Kormányzati ígéretek is vannak erre.

13 Ha ennek lehetısége megszőnt, akkor Békéscsaba számára nincs más alternatíva, mint a kormányhatározat megkérdıjelezése. Jelenleg még nem állnak itt. A folyamat kezelhetı, a foglalkoztatás jórészt biztosítható, ezért a stratégia sikeres lehet. Véleménye szerint a két határozat közötti különbség sokkal kisebb, mint amekkorára felnagyították. A határozati javaslat – amelyet nem a Fidesz-MDF nyújtott be – tartalmilag elfogadható kell, legyen mindenki számára, ebben konszenzusra tudnak jutni. Ne a különbséget erısítsék, hanem arra koncentráljanak, amiben egyetértenek. (Kazetta 2/1. 086-123) Varga Sándor a Fidesz békéscsabai választókerületének elnöke: Sok vélemény elhangzott az üggyel kapcsolatban. Minden hozzászóló elmondta, hogy miért rossz a privatizáció és hol vannak a gyenge pontjai. Ez a privatizáció rossz a dolgozóknak, a beszállítóknak és a városnak is. Az üzem 2003-ban kb. 65 millió forint helyi adót fizetett be. A Fidesznek az az álláspontja, hogy a privatizációt le kell állítani, minden munkahelyet meg kell menteni. Nem azért követelik ezt, mert privatizáció ellenesek, hanem azért, mert ez a privatizáció nem veszi figyelembe a város és a térség alapvetı érdekeit. Tóth Károly képviselı többször nyilatkozta, hogy a tárgyalások során született megegyezéseket nem tartották be, az ígéreteket nem teljesítették. Ha ez így van, akkor nem szerencsés a Kormány, az ÁPV Rt. és a Bábolna Rt. jóindulatára számítani a döntésnél. Felmerül az a kérdés, hogy jó indulatot kell kérni a résztvevıktıl vagy korrekt privatizációs eljárást? Véleménye szerint korrekt privatizációs eljárásra kell felszólítani a résztvevıket. (Kazetta 2/1. 123-141) Molnár László országgyőlési képviselı: Két évvel ezelıtt foglalkoztak elıször a Bábolna békéscsabai gyárának helyzetével. Az akkori javaslat az volt, hogy részeiben értékesítsék a Bábolna Rt-t, hiszen 2001-ben 7,6 milliárd forintos, 2002-ben pedig 7,7 milliárd forintos veszteséget termelt a cég. A Parlament Költségvetési Bizottságának tagjaként is, fel kellett tárniuk azokat a tényezıket, amelyek arra mutattak rá, hogyan nem tud jó tulajdonos lenni az állam, és hogyan nem tud jó tulajdonos lenni az önkormányzat sem bizonyos vetületekben. Tóth Károly képviselı is erre utalt, amikor az állam tulajdonosi szerepérıl beszélt. Abban a kérdésben minden politikai oldal egyetért, hogy az a fontos, mi történik 1200 emberrel, mi történik a beszállítókkal, a termelıkkel? Ez Békés megye egészét érinti. Ebbıl a megközelítésbıl tettek javaslatot. A javaslatot az akkori privatizációs stratégia szerint nem fogadták el. A kormány nem a békéscsabai helyi igényeket mérlegelte döntésénél. A közelmúlt eseményéhez nemcsak a külcsíny és a sajtónyilatkozatok tartoznak, hanem azok a levelezések, belsı háttértárgyalások is, amelyek kormányzati, illetve minisztériumi szintő tárgyalásokat jelentik. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy - az elmúlt évben, tavaly novemberben született a víziszárnyas megállapodás - utoljára a gyár márciusban vágott. Ezek olyan gazdasági társasági megegyezések, amelyekkel személy szerint nem tud azonosulni, hiszen olyan állami tulajdonú cég kötött alkut, amely befolyásolta a teljes piaci vertikumot ezáltal. Elhangzott már a Hajdú- Bét Rt. esete is, de meg lehetne említeni a PICK ügyét is a sertés oldalon, hiszen ott is ugyanez az eszközelem jelenik meg. Ez elfogadott kormányzati stratégia szerint történt, és ott is a foglalkoztatási szempontok voltak elsıdlegesek. Ahogy 2 évvel ezelıtt jelezték, nem az ár fontos számukra, hogy a kormány, illetve a költségvetés mekkora bevételhez jut, hanem az a fontos, hogy az embereket foglalkoztassák. A szociális

14 foglalkoztatás megszőnt. A foglalkoztatás magánosítás keretében kell, hogy megtörténjen, olyan formában, ami még a racionális foglalkoztatást jelenti ebben a gyárban. Ez azt jelenti, hogy 70-80 %-os létszámmal lehet foglalkoztatni az embereket a 2003. januári állapotnak megfelelı feldolgozósorral. Javaslatot tett a képviselıi csoport vezetıje és a miniszterelnök részére, hogy országgyőlési jogkörben eljárva, készítsen elıterjesztést a kormány arra vonatkozóan, hogy a nyugdíjhoz közel állókat (nık esetében konkrét javaslat az 50 év volt, férfiak esetében pedig az 55 év) engedjék el nyugdíjba, állami tulajdonú szükségmegoldásként. Ez a megoldás még mindig olcsóbb, mint ha munkanélküli segélyt vagy járadékot fizetnének számukra. Ebben a vetületben ez még megalázó is lenne, hiszen a gyárban dolgozók nem tehetnek arról, hogy az üzem a bezárás szélére jutott. 1993-ig volt nyereséges a békéscsabai gyár. Azt, hogy milyen formán történt a könyvelés és az elszámolást milyen módon végezték, nem tudja, különbözı nézetek már elhangzottak. A munkásgyőlésen részt vett és ott hangzott el, hogy 1.860.000.000,- Ft körüli értéket tesz ki az eszközállomány névértéke, amelyen meghirdették a gyárat. A foglalkoztatás és a kormány megbízotti kérdéskör is azt jelenti, hogy az üggyel a kormány kiemelten foglalkozik. A privatizáció leállítását azért nem támogatja, mert az azt is jelentheti, hogy a gyár tovább növeli a veszteséget. Nem az a megoldás, hogy pusztán foglalkoztatás miatt veszteséget termeljenek. Olyan foglalkoztatást kell találni, amely nyereséget hozhat. Ez jelenti a piac visszaállítását, a feldolgozósor 2003. év végi állapotban való felszereltségének visszaállítását. A megoldást itt kell megtalálni. (Kazetta 2/1. 141-224) Kondacs Pál képviselı: A privatizáció leállítása nem jelentené a gyár bezárását. Tudomása szerint az ÁPV Rt-én keresztül az állam a tulajdonosa a gyárnak, ı dönt, hogy bezárja vagy sem. A veszteség – ha egyáltalán keletkezik, ha visszakerülnek a feldolgozó gépsorok – az eredeti állapot visszaállításáig jóval kevesebb lesz, mintha 200-300, vagy netán 800 embert elbocsátanának. Néhány hónapra lenne szükség, hogy egy válságmenedzser helyre hozza a vállalatot, és ezt követıen magasabb áron lehetne értékesíteni a gyárat. Ez a többletbevétel akár fedezi is ezen idı alatt keletkezett veszteséget. (Kazetta 2/1. 224-236) Hanó Miklós képviselı: Az elıterjesztett határozati javaslatban sem szerepel, hogy mi történik akkor, ha a privatizáció sikeres lesz, illetve mi történik akkor, ha az eljárás nem lesz sikeres. A határozati javaslatban szerepeltetni kellene, hogy a gyárat tovább kell mőködtetni. (Kazetta 2/1. 236-243) Pap János polgármester: A határozati javaslat 4. pontjában szerepel, hogy „Értékesítésig történı mőködtetésének felügyeletére” megfogalmazás. (Kazetta 2/1. 243-246) Hanó Miklós képviselı. Ebbıl sem egyértelmő, hogy ez nem azt jelenti, hogy az értékesítésig bezárják a gyárat. Az addigi tevékenységet felügyeli a kormánybiztos. Valahogy meg kellene fogalmazni, hogy ne zárják be a gyárat. Véleménye szerint le kell állítani a privatizációt addig, amíg nem tisztázódnak a körülmények. Ha a folyamat ugyanígy megy tovább, akkor se zárják be gyárat, ha a privatizáció nem lesz sikeres. (Kazetta 2/1. 246-258)

15

Pap János polgármester: A Hanó Miklós képviselı által elmondottak azt jelentik, hogy „Az értékesítésig történı mőködtetésére és annak felügyeletére…” megfogalmazás szerepeljen a határozati javaslatban. (Kazetta 2/1. 258-262) Hanó Miklós képviselı: Mindenképpen arra kell törekedni, hogy a gyárat ne zárják be. Ha eddig veszteséget termelt – ezt az állítást egyébként nem fogadja el, mert úgy könyveltek, ahogy akartak - felül kell vizsgálni, hogy miért. (Kazetta 2/1. 262-274) Vámos József képviselı: Két határozati javaslatot kaptak a képviselık. A jelenlegi információi alapján egyik határozati javaslatot sem tudja támogatni. Az az elvi kérdés, hogy egy állami tulajdon rossz és nem mőködik, vagy, hogy egy magántulajdon mindig jó és jól mőködik, lehet vita tárgya, de itt nem tudják eldönteni. A rendszerváltáskor azt mondták, hogy minden állami tulajdon rossz és rosszul mőködik, ezért privatizálni kell, mert a magántulajdon jobban fog mőködni. Véleménye szerint mindkét esetre van példa. Nem lehet kijelenteni, hogy az állami tulajdon nem jól mőködik, ezért ennél az ügynél ilyen kijelentés ellenére sem tudja támogatni a privatizációt. A határozati javaslat 2./ pontja úgy kezdıdik, hogy „A közgyőlés a Bábolna Rt. privatizációjával kapcsolatban felkéri a Kormányt, hogy a teljes mőködıképes Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyárat értékesítése.” Ezek szerint el van döntve, hogy azt szeretnék, ha a békéscsabai gyárat értékesítenék. Nem tudja, hogy kell-e privatizálni vagy sem. El tudja fogadni, hogy piacgazdaságban élnek és egy gazdasági társaságot elsısorban maga a menedzsment irányít, még ha az állami tulajdonú gazdasági társaság is. Ha ez a menedzsment a piaci viszonyokból úgy látja, hogy a piac szükségszerősége miatt a jelenlegi termelési struktúra, tıkeállomány, technológiai háttér, gépek, munkaerı, képzettség, stb. feltételek már nem teszik lehetıvé a továbbiakban, hogy a gyár mőködjön, akkor eljuthatnak a privatizációig. Semmilyen érv nem hangzott el, ami azt támasztotta volna alá, hogy a gyárat a piaci viszonyok miatt kellene privatizálni. A határozati javaslat pedig kimondja a privatizációt, ezért nem támogatja azt. Az állam csak névleg tulajdonos, mindig az ember a tulajdonos, aki felelısséggel tartozik. Az az ember, aki akármilyen szinten benne van a vezetésben sokkal inkább felelıs a köztulajdonért, mintha magánvállalkozó lenne, és a magántulajdonáért felelne, mert rá a köz vagyonát bízták. Ez nem konzervatív megfogalmazás, hanem általános és alapvetı emberi érték. A Fidesz-MDF önkormányzati frakciója által benyújtott határozati javaslat 1./ és 2./ pontjában foglaltakkal egyetért, de azért nem tudja megszavazni, mert nem mond semmit a jövırıl. A határozati javaslat arról beszél, hogy a kialakult helyzetnek van egy oka, amit meg is fogalmaztak, mint például a kormányhatározatnál a helyi érdekeket semmibe vették, és ennek alapján indult el a privatizációs kiírás. A sajtóanyagból látható, hogy már pályázatok jelentek meg. Önkormányzati képviselıként a helyi érdekeket képviselni kell. Szeretne választ kapni arra, hogy a víziszárnyas gépsort eladták-e, van-e szerzıdés, valóban mennyiért adták el, és valóban annyi-e az ára? Errıl nincs információja. A polgármester

16 Takács Péter képviselı által feltett kérdésre azt nyilatkozata, hogy a gépsor megvan, még nem vitték el. Egyetért azzal, hogy le kell állítani a privatizációt és azokat az eszközöket, amelyeket elvittek, vigyék vissza, mert az önkormányzat érdekei sérültek. Ugyanakkor valamilyen megoldást találni kell erre a helyzetre. Módosító javaslata, hogy a Fidesz-MDF önkormányzati frakció által elıterjesztett határozati javaslat 1-2./ pontja az alábbi 3./ ponttal egészüljön ki: „A probléma teljes körő áttekintése után kell végleges megoldást találni a mőködtetés hatékony formájára. A békéscsabai gyár jövıjét biztosító stratégia kialakítására a Kormány hozzon létre egy stratégiai bizottságot, kormánybiztos vezetésével, ebbe a bizottságba hívják meg Békéscsaba Megyei Jogú Város képviselıjét vagy képviselıit, Békés megye képviselıjét vagy képviselıit, a békéscsabai gyár szakszervezetének vezetıjét vagy vezetıit. A kialakult helyzet miatt kiemelten fontos a nyilvánosság biztosítása, ezért az egyeztetésekrıl, tehát a bizottság munkájáról és annak folyamatáról folyamatosan tájékoztatni kell a sajtó képviselıit. A stratégiai bizottságba Békéscsaba város képviselıje vagy képviselıi, elsısorban a foglalkoztatási szempontokat is figyelembe vevı megoldást támogassanak.” Ez nyitva hagy minden olyan lehetıséget, amiben véleménykülönbség van, mert figyelembe lehet venni az önkormányzat érdekeit, az állam, mint tulajdonos érdekeit, akár a piaci viszonyok alapján. Figyelembe lehetne venni a dolgozók érdekeit, mert bevonnák a szakszervezetet is a folyamatba. (Kazetta 2/1. 274-268) Tóth Károly képviselı: Ha nem kap többséget a Fidesz-MDF frakció javaslata, akkor fogadják el a vezetés által elıterjesztett határozati javaslatot, mert az a térség, Békéscsaba, a gyár és az ott dolgozók érdekeit szolgálja. Jelzés értékő lenne, ha a testület egyhangúlag hozna döntést. Semmilyen burkolt formában nem jó leállítani a folyamatot azért, hogy ne történjen meg az értékesítés. Bábolnán az a kérdés, hogyan lehet a kormányhatározat szerint azt az új szervezetet létrehozni, amely hatékony szereplıje a piacnak. Értelmes javaslat azt mondani, hogy a gyárat az mőködtesse tovább, aki már nem akarja, és eladásra írta ki? Nem személy nem akarja mőködtetni, hanem az ÁPV Rt. és a Bábolna Rt. Akkor járnak jól, ha el tudják érni, hogy olyan feltételekkel történjen az értékesítés, amely mőködıképessé teszi a gyárat. A határozati javaslat tartalmazza, hogy a miniszterelnök az önkormányzat személyi javaslatára nevezzen ki kormánybiztost a folyamatra és az addigi üzemeltetésre. A konkrét személyrıl akkor érdemes tárgyalni, ha a felterjesztést a kormány elfogadja. Olyan személyt kell kinevezni, aki védi és képviseli a térség érdekeit. Nem az a fı kérdés, hogy a tárgyalópartnerek minden ígéretüket betartották-e vagy sem. Minden tárgyalópartner nyitott volt, csak az univerzális feldolgozósorral együtt történı értékesítésben nem értettek egyet. El kell érni, hogy a tulajdonos változtassa meg ezt a döntését. Könnyebb lenne, ha a tulajdonos személyes képviselıje is támogatná azt, hogy fel kell mondani az adásvételi szerzıdést. Akkor is meg kell próbálni ez ügyben eljárni, ha az adott cég elnöke nem támogatja ezt az önkormányzati kezdeményezést. Azért kell ezt elérni, hogy a beszállítók, a termelık, a dolgozók mőködıképes üzemben dolgozhassanak. A stratégiai megállapodás akkor született, amikor úgy volt, hogy a békéscsabai üzem vezetı pozícióban lesz a csirke területén. Kiderült, hogy ez a korszak elmúlt, megmaradt viszont egy

17 olyan stratégiai megállapodás a Bábolna Rt. részérıl, amely ma már akadályozó tényezı. Az önkormányzatnak ezen túl kell lépnie. (Kazetta 2/1. 268-451) Köles István képviselı, a Fidesz-MDF frakció képviseletében: Ismertette a Fidesz-MDF frakció által elıterjesztett határozati javaslatot elıterjesztıi kiegészítéssel, mely a következı: „1./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése kimondja, hogy a békéscsabai baromfifeldolgozó privatizációja körül kialakult helyzet oka a helyi érdekek semmibe vételével hozott, elıkészítetlen kormánydöntés. 2./ A helyzet megoldása érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése – élve felterjesztési jogával – kéri a Kormánytól, hogy a 2186/2004.(VII.22.) sz. határozat visszavonásával a Bábolna Rt. és annak részeként a békéscsabai baromfifeldolgozó privatizációját azonnal állítsa le. Intézkedjen annak érdekében, hogy a teljes foglalkoztatás folyamatos legyen, és az üzembıl a továbbiakban semmi ne kerüljön el, illetıleg kerüljön oda vissza minden eszköz, amit 2004. január 1-jét követıen elszállítottak onnan, álljon vissza a 2003.12.31-i állapot.” A Vámos József képviselı által 3./ pontként megfogalmazott módosító javaslatot a FideszMDF frakció elfogadja. (Kazetta 2/1. 451-485) Baji Lajos alpolgármester: Két hibát követhetnek el, és ha ezt megteszik, akkor egy lehetıséget is elszalasztanak. Az egyik hiba, ha a testület nem egységes, és nem tud egységesen fellépni a városban dolgozó 1200 ember munkája iránt. Ha már nem egységesek, akkor legalább érvényes, többségi szavazattal meghozott döntést hozzanak. A vezetés által benyújtott határozati javaslatot támogatja. Ha elkövetik azt a hibát is, hogy nem tudnak többségi szavazattal érvényes határozatot hozni, akkor elmulasztanak egy lehetıséget. Az a gond, hogy ha valamelyik a vertikum oldalán szereplı túlsúlyban van, akkor az összes többi ellenérdekeltnek tekinti és a saját akaratát érvényesíti vele szemben. Ha termelıi kézben van a gyár és a folyamat, akkor az az érdek, hogy az általa legtöbbet elıállító dologból vegye ki a hasznot. Ha a dolgozók kezében van minden, akkor nincs fejlesztés, nincs marketing része az ügynek, mert a fizetésre koncentrálnak. Erre már volt példa, mint ahogy arra is, hogy ha az egész folyamat vezérlése a termelı kezében van. Ha lehetıséget teremtenek arra, hogy olyan értékesítés jöjjön létre és olyan vertikum álljon össze, ahol egymást korlátozva és egymást erısítve történnek a dolgok, akkor tudnak jót kihozni az ügybıl. Ez volt az, amit 2002-ben elkezdtek, hogy hármas összeállítású legyen a gyárat megvásárló és egész vertikumot kézben tartó, hogy ne tudja egyik a másik fölött a túlnyomó hatást érvényesíteni. Kérte, hogy legyenek egységesek és fogadják el a vezetés által elıterjesztett határozati javaslatot, ezáltal teremtsenek lehetıséget arra, hogy olyan értékesítésre kerüljön sor, ahol a legkiegyensúlyozottabbak lehetnek a piacon, illetve a vertikumban szereplık. (Kazetta 2/1. 485-538) Takács Péter képviselı: Egyetért a Tóth Károly képviselı és Baji Lajos alpolgármester által elmondottakkal, miszerint egységes döntést kell hozni. A Fidesz-MDF frakció által elıterjesztett határozati javaslatot is lehetne támogatni egyhangúlag a Vámos József képviselı által elmondott 3./ ponttal együtt.

18 Úgy jelenik meg egy privatizációs felhívás, hogy az érintetteket kihagyják az egyeztetésbıl, miközben 1200 fı munkahelye kérdésessé válik. Amikor azt mondják, hogy forduljanak a kormányhoz azzal, hogy a privatizáció ne folytatódjon addig, amíg alapvetı kérdéseket nem tisztáztak, nem azért teszik, hogy az embereket elbocsássák a munkahelyükrıl. Az önkormányzat felterjesztésére a Kormánynak 30 napon belül kell reagálnia, amikor a következı közgyőlés is aktuális lesz. Békéscsaba leszakadó térség lett. Ha ez így van, akkor miért ne kaphatnának 3-6 hónapot arra, hogy tisztességes magánosítást lehessen végrehajtani, hogy minél több munkahelyet lehessen megtartani. (Kazetta 2/1. 538- 2/2. 012) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Szeptember 6áig a céget nem lehet privatizálni. A bizottság egyetértett azzal, hogy a privatizációra szükség van, de azt a víziszárnyas vonallal együtt kell megtenni. Ha a vezetés által elıterjesztett határozatot elfogadja a közgyőlés, akkor a jelenleg kiírt pályázati szöveg nem felel meg a közgyőlési határozatnak, ezért szeptember 6-án csak a vágóvonal nélkül lehet privatizálni a céget, amit senki nem akar. Ha így privatizálják, akkor két lehetıség van: az önkormányzat sajnálja, de nélküle döntöttek, a másik, hogy az elfogadott szöveggel érvénytelennek nyilvánítják a privatizációt, hiába volt érvényes néhány pályázat, és új pályázatot írnak ki. Azzal, ha akár a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság álláspontjában foglaltakat, vagy a jelen ülésen elıterjesztésre kerülı határozati javaslatot elfogadná a közgyőlés, mindenképpen új pályázatot kell kiírni, amire 30 napos határidıt kell adni, így az eljárás csak októberben indulhat el. Személyesen felháborítónak tartja a Bábolnával kapcsolatban történteket. Az elmúlt 14 év privatizációját kellene megvizsgálni ahhoz, hogy megtudják mi történt az országban és mire készül az ÁPV Rt. a Bábolna Rt. kapcsán. (Kazetta 2/2. 012-037) Végh László képviselı: Egyetért dr. Futaki Géza képviselıvel abban, hogy akár egy parlamenti bizottság is kivizsgálhatná az ügyet. Dr. Futaki Géza képviselı az elmondottakkal a Fidesz-MDF frakció által elıterjesztett, és Vámos József képviselı által kiegészített határozati javaslat mellett foglalt állást. A privatizáció induljon újra úgy, hogy az önkormányzatnak a feltételek meghatározásába legyen beleszólása. Az ÁPV Rt. Igazgatóságát és alkalmazottait és a Bábolna Rt. Igazgatóságát, felsıbb szintő vezetıjét is a Kormány nevezi ki, akik milliós nagyságrendő fizetésben részesülnek közpénzbıl, ezért nem fogadható el, hogy a Bábolna Rt. nem akar azzal foglalkozni, amit a kinevezı szerv (Kormány vagy a Parlament) feladatként ráruház. Azért kell a Kormánynál elérni, hogy a privatizációs folyamatot állítsa meg, mert semmiféle más feltételt nem vettek figyelembe, csak a szőken vett gazdasági indokokat. A politikai vezetés felelıssége, hogy az ÁPV Rt-t és a Bábolna Rt-t utasítsa. (Kazetta 2/2. 037-057) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Azzal ért egyet, amit a bizottság ülésén elfogadtak, miszerint a békéscsabai üzem kerüljön privatizálásra, de nem a meghirdetett feltételekkel. Ezt vissza kell vonni vagy eredménytelenné kell nyilvánítani

19 és új pályázatot kell kiírni módosított szöveggel, a privatizációt így folytassák tovább. A háttérszakma, amelyik megkaparintja a Bábolna Rt. többi részét - a Hajdú-Bét Rt-t is piaci szereplınek tekintve -, megfojtja a békéscsabai üzemet még bosszúból is, mert ha privatizáció árán nem lehetett hozzájutni, akkor tönkre teszik, és még olcsóbban vásárolhatják meg. Mőködtetni kell az üzemet, és a jövıt biztosító feltételekkel új pályázatot kell kiírni és a céget privatizálni kell. A Fidesz-MDF frakció javaslatát, mely kategorikusan kijelenti, hogy fel kell függeszteni a privatizációt és nem kell privatizálni a céget, nem támogatja. A jövıben privatizálni kell a céget. A határozati javaslat második pontja azt tartalmazza, hogy akkor kell privatizálni, amikor a berendezésekkel kiegészíttették a pályázatot. Késıbbi meghirdetéssel az üzem és a dolgozók számára is megnyugtató módon lehetséges a privatizáció. Elképzelhetı, hogy a beszállítók vagy a termelık, esetleg egy nagy vevı által alakított konzorcium vásárolja meg a céget. A lehetıséget meg kell adni. (Kazetta 2/2. 057-079) Köles István képviselı: A Fidesz-MDF frakció azt mondja, hogy a kiírt pályázat rossz irányt, rossz technikát és rossz feltételeket tartalmaz, ezért le kell állítani a jelenlegi folyamatot. Vissza kell állítani a 2003. december 31-i állapotot, ehhez viszont a kormányhatározatot vissza kell vonni. Nem azt mondják, hogy egyáltalán nem kell privatizálni a céget. Vámos József képviselı által tett kiegészítés (3./ pont) megoldási javaslatot ad, amivel a frakciójuk egyetért. (Kazetta 2/2. 079-088) Velkey Gábor alpolgármester: A Vámos József képviselı által tett kiegészítı javaslat – bizottságok létrehozása – nem vezet operatív eredményre, ezért ezt nem tartja megoldásnak. Gyors lépéseket igényel az ügy, mert a REORG Rt. kiírta a pályázatot. Azt mondták – a mellékelt dokumentumokban is olvasható -, hogy ezt az ajánlatkérést vissza kell vonni, és úgy kell módosítani, hogy kimondják: a nagytestő baromfi vágására alkalmas gépsorra is tehessenek ajánlatot az érdeklıdık és legyen visszaszállítva - a 2004. január 1-jei állapot szerint a továbbfeldolgozás ügyében – minden elszállított gép. Ha a határozati javaslat 2. pontját úgy módosítják, hogy „Kezdeményezzük, hogy a Kormány vonja vagy vonassa vissza a REORG Rt. által kiírt pályázatot, készítsék elı az új pályázati felhívást annak értelmében, hogy a nagytestő baromfi vágására alkalmas gépsorra és a korábban elszállított továbbfeldolgozó gépsor visszakerülésével tehessenek ajánlatot az érdeklıdık.” Ezzel mindenki célja teljesül. A kiindulási pont a 2004. január 1-jei állapot. Ez annyiban más, mint amit leírtak, hogy a REORG Rt. által kiírt pályázatot nemcsak módosítani szeretnék a kormányszóvivıi tájékoztatón elhangzott ígéretek szerint, hanem azt visszavonni, és új pályázatot elindítani. Ezzel idıt lehet nyerni. A többletfoglalkoztatásból adódó veszteségek azonban jelentkezni fognak. Ez lehet a kompromisszum. Ez a 2. pont módosítása, amivel a Vámos József képviselı által megfogalmazott igények is ki vannak elégítve. (Kazetta 2/2. 088-120) Tóth Károly képviselı: A Velkey Gábor alpolgármester által elmondottak is lassítják a folyamatot. Egyértelmővé vált, hogy a pályázatot kiírónak joga van módosítást végrehajtani a kiíráson anélkül, hogy a pályázati kiírást visszavonná. A módosítás nem bonyolult, a kiírt pályázati szövegbıl egy mondatot kell elhagyni. Akik jártasak az ügyben, pontosan tudják,

20 hogy mennyit ér az üzem víziszárnyas vonallal és anélkül. Aki idıt akar húzni, azt mondja, hogy vonják vissza a pályázatot, aki azonban azt akarja, hogy Békéscsabán mőködıképes üzem legyen, az azzal ért egyet, hogy a közgyőlés felszólítsa a REORG Rt-t, hogy a Kormány szándékának megfelelıen haladéktalanul módosítsa a pályázati kiírást. Szeptember 6-áig be lehet adni a pályázatot és tovább lehet lépni. Minden más idıhúzás, aminek az a veszélye, hogy az üzem tönkremegy. Ennek a felelısségét nem vállalja fel. (Kazetta 2/2. 120-136) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A határozati javaslat 2./ pontja egyértelmő: „A közgyőlés a Bábolna Rt. privatizációjával kapcsolatban felkéri a Kormányt, hogy a teljes mőködıképes Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyárat értékesítse. Az univerzális feldolgozó vonalat külön ne értékesítse eszközként, a leszerelt továbbfeldolgozó gépeket szállíttassa vissza.” A 3./ pontot nem érti. Miért van szükség igazságügyi szakértı bevonására és más piaci szereplıkre? A gyárat a továbbfeldolgozó gép visszahozatalával együtt meg kell hirdetni eladásra. (Kazetta 2/2. 136-151) Köles István képviselı: Tóth Károly képviselı azt mondta, hogy a pályázati kiírást a Kormány szándéka szerint módosítsa a REORG Rt. A Kormány szándékát a kormányhatározat tartalmazza, miszerint „Kerüljön sor a Bábolna Rt. Békéscsabai Baromfifeldolgozó és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó eszközeinek értékesítésére nyílt pályázat keretében. Az értékesítés sikertelensége esetén meg kell kísérelni az üzemek bérbeadását, ha ez sem jár sikerrel, haladéktalanul be kell csukni.” Ezért nem ért egyet a Tóth Károly képviselı által elmondottakkal. (Kazetta 2/2. 151-167) Végh László képviselı: Velkey Gábor alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy az ilyen ügyeket politikamentesen kell kezelni. A döntést politikusok, a Kormány hozza. A Fidesz-MDF frakció határozati javaslata két pontból áll, azonban a Vámos József képviselı által tett kiegészítı javaslatot 3. pontként elfogadják, hogy valamilyen perspektíva is legyen, de ez nem a békéscsabai önkormányzat döntési kompetenciája és nem is a békéscsabai önkormányzat felelıssége, mert ez a Kormány hatásköre, ugyanúgy odatartozik az ÁPV Rt.-vel és a Bábolna Rt-vel kapcsolatos döntés is. Fel kell hívni a Kormányt arra, hogy az eljárást szüntessék meg, és tegyenek új javaslatot úgy – akár a privatizációra is –, hogy azok a kívánalmak, amelyeket megfogalmaztak (a cég mőködıképes legyen továbbra is, a munkahelyek megmaradjanak és a megszerzett fejlesztésekbıl származó eszközök kerüljenek vissza, illetve amit még nem szállítottak el, azok maradjanak Békéscsabán) teljesíthetık legyenek. Visszautasítja a Tóth Károly képviselı által elmondottakat, miszerint, ha nem az általa vagy általuk tett határozati javaslatot fogadják el, ellene vannak az ügynek. Akkor érnek el eredményt, ha konszenzuson alapuló megoldást javasolnak. A Fidesz-MDF frakció javaslata kiegészítve a Vámos József képviselı által megfogalmazott 3. ponttal mindenben megfelelı, és támogatható. Tudomása szerint a tavalyi évben is veszteséges volt a békéscsabai üzem, ezért valószínőleg a 30, illetve 60 nap a Kormány vagy az állam számára is elfogadható.

21 Az ország dél-keleti régiója is megérdemli, hogy közpénzbıl tartsák fenn az üzem mőködıképességét, hogy ne kelljen több száz embernek elköltöznie errıl a részrıl. Ha továbbra is fenn tudják tartani a cég mőködését akár állami tulajdonban is, akkor lehet, hogy 2 év múlva megerısödik a cég piaci helyzete. Magyarország most lépett be az Európai Unióba, és vannak olyan áruk, melyek különbözı védıvámok miatt nem jöhettek be az országba, de most behozhatók. A piacon is kavarodás van, új piacosztás van, amit ha átvészel a cég, akkor 2 év múlva sokkal többet érhet. Ehhez azonban az kell, hogy olyan vezetık kerüljenek a cég élére, akik hajlandók ennek érdekében bármit megtenni. (Kazetta 2/2. 167-218) Medovarszki András a békéscsabai gyár beszállítója: A békéscsabai gyár üzemeltetése tekintetében nagy tervek voltak, mégis tavaly novembertıl a cég eljutott a bezárás közeléig. Azt kell elérni, hogy a Bábolna Rt. vezetése se véletlenül, se szándékosan ne szüntesse meg a termelést Békéscsabán, hanem legyen folyamatos a brojler csirke kitelepítés, legyen folyamatos árualap és a gyár üzemeljen. Látni lehet, hogy a bábolnai termék fogy a piacon. Vákuum keletkezett, tódulnak be a többi feldolgozók és folyamatosan foglalják el a békéscsabai gyár termékeinek a piacát. Véleménye szerint pályázati kiírás módosítást kell végrehajtani úgy, hogy a víziszárnyas vonal értékesítésével együtt legyen meghirdetve az üzem értékesítésre. A határidıt is célszerő meghosszabbítani legalább 2-2,5 héttel. (Kazetta 2/2. 218-251) Vámos József képviselı: Az a határozati javaslat, amely arról szól, hogy le kell állítani, azért támogatandó, mert számára azt jelenti, hogy a kiírt pályázatot vissza kell vonni, mert az nem elınyös sem a gyár, sem az ott dolgozók, sem Békéscsaba számára. Ez azt jelenti, ha létezik a szerzıdés és annyiért létezik, amennyi elhangzott, miközben a gépsor ára valóban a többszöröse annak, mint ami a szerzıdésben szerepel, akkor a szerzıdést semmissé kell nyilváníttatni, ha elvitték a gépeket vissza kell hozni, ha még nem vitték el, akkor nem szabad elvinni. Nincs ellene a privatizációnak. A pályázati kiírás leállítása nem azt jelenti számára, hogy nem kell privatizálni a céget, hanem be kell zárni az üzemet. Ezt visszautasítja. Kormánypárti önkormányzati képviselıként nyilvánosan visszautasítja a Kormánynak azt a módszerét, hogy elıbb egy helyzetet teremt, és annak a helyzetnek a függvényében azt sugallja, hogy egy kiút van, az pedig a privatizáció. Magyarországon ma ez létjogosultságot nyert, gyakorlattá vált minden kormánynál, és mindig azoknak a felelısségére akarnak apellálni, akiknek a kényszerhelyzetben döntést kell hozniuk. Ezt vissza kell utasítani. Ez a módszer nem mőködik. Véleménye szerint a Kormány felelıssége, hogy amikor privatizálni akar – tudja, mi a piacgazdaság, és el tudja fogadni, ha az piacgazdasági szükségszerőség miatt kell, akkor miért nem kezdte úgy, ahogy egy tisztességes kormányhoz illik, hogy megkeresi az érintetteket (a dolgozókat a menedzsment jelzésére, az önkormányzatot, a sajtónyilvánosságot). Fel kellett volna tárni a valós helyzetet, és közösen kellett volna megoldást keresni. Ha tiszta a szándék, akkor ezt az utat járták volna. Nem helyes az a magatartás, amelyik elıbb eldönt dolgokat, bizonyos helyzetet teremt egy önkormányzat számára is, aztán elvárja, hogy az általa teremtett úton járjanak.

22 Az önkormányzatnak nem felelıssége kimondani határozatban, hogy milyen módon kell privatizálni. Az önkormányzat feladata és joga az önkormányzati törvénybıl adódóan, hogy ebben az esetben a foglalkoztatási szempontok alapján a saját érdekeit képviselje. Ezért szólt a módosító javaslatának utolsó mondta úgy, hogy a város képviselıjének(inek) egy feladata van a stratégiai bizottságban - ha létrejön, és kormánybiztos vezeti -, hogy ezeket a szempontokat Békéscsaba érdekében érvényesítse. (Kazetta 2/2. 251-296) Hanó Miklós képviselı: A polgármester azt nyilatkozta, hogy a víziszárnyas vonal Békéscsabán van, nem szállították el. Javasolta, ezt indítsák újra, hogy a mőködésben ne legyen az a zavar, hogy a dolgozókat csak azért tartják, mert nem lehet tudni, mi lesz a sorsuk. A víziszárnyas vonal addig is termeljen, míg az ügyben nem lesz eredmény. (Kazetta 2/2. 296-313) Pap János polgármester: Az a probléma, hogy a Bábolna Rt. nem akarja elindítani a termelést, ezért akarja az önkormányzat, hogy minél hamarabb kikerüljön a Bábolna Rt. tulajdonából az üzem. (Kazetta 2/2. 313-317) Hanó Miklós képviselı: Valaki meg akarja venni a céget. Azért akarják privatizálni a céget, mert az állam rossz gazda. A jó gazda 35 millió forintért meg akarja venni, és mőködtetni akarja a céget. Akkor addig is mőködtetni kell a víziszárnyas vonalat, hogy a termelés folyamatos legyen. (Kazetta 2/2. 317-324) Herczeg Tamás képviselı: Elhangzott, hogy egységesen kellene szavazni, mert akkor elérhetı, amit akarnak, és jobban tudnák az érdekeiket érvényesíteni. Az SZDSZ és az MSZP „elpolitikátlanítja” az ügyet, miközben az erıteljesen politika. Politika abból a szempontból is, hogy a Kormánynak mi a szándéka és hogyan történnek a dolgok, és politika az érdekérvényesítés szempontjából is, akár a helyi önkormányzat érdekérvényesítése az állam felé. Ha egységes a szándék, akkor az lenne jó, ha valamelyik javaslatot meg tudnák szavazni. Erıteljesebb lenne a közgyőlés szándékának kinyilvánítása, ha azt mondanák, hogy a jelenlegi módja a privatizációnak nem jó, ezért azt le kell állítani. Mindenki errıl beszélt. Senki nem mondja azt, hogy ne legyen privatizáció. Aztán, hogy belátható idın belül kiírható-e az új pályázat, az más kérdés. Ha azt mondaná ki a közgyőlés, hogy a privatizáció ne a jelenlegi módszer szerint történjen meg, akkor tőnne úgy, hogy a testület egyhangúlag foglalt állást ez ellen az eljárás ellen. (Kazetta 2/2. 324-351) Pap János polgármester: Lehet, hogy kifelé úgy tőnne, hogy milyen egységesek, de nem biztos, hogy hatásosabb lenne, mivel a közgyőlésnek az ügyben csak felterjesztési joga van. Azt a módszert kell megtalálni, amellyel a következı idıszakban a gyár mőködésére, a térségre nagyobb hatással tudnak lenni. Lehet, hogy a sajtóban hatásosabb, ha erıteljesen lépnek fel a Kormánnyal szemben, de nem biztos, hogy a gyár szempontjából eredményesebbek lesznek. Inkább eredményes szeretne lenni, mint látványos. (Kazetta 2/2. 351-373) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A vezetés által elıterjesztett határozati javaslat második bekezdése „A Közgyőlés a Bábolna Rt.

23 privatizációjával kapcsolatban felkéri a Kormányt, hogy a teljes mőködıképes Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyárat értékesítse. Az univerzális feldolgozó vonalat külön ne értékesítse eszközként, a leszerelt továbbfeldolgozó gépeket szállíttassa vissza.” az alábbi mondattal egészüljön ki: „A pályázati felhívás módosítására tekintettel a pályázat beadási határidejét szeptember 20. napjára szükséges módosítani.” (Kazetta 2/2. 373-383) Kondacs Pál képviselı: Nem akarják akadályozni a döntést, és nem akarják tönkretenni a céget. Ha tiszta helyzetet akarnak teremteni, akkor le kell állítani a privatizációt. Amikor tisztázódtak bizonyos kérdések, akkor nem zárkóznak el a privatizáció ellen. A céget nem kifosztva, lepusztított állapotban kell értékesíteni. (Kazetta 2/2. 383-393) Velez Zoltán a Bábolna Rt. Igazgatóságának elnöke: Az emocionális részekkel nem kíván foglalkozni. Tudja, mit jelent az emberek szemébe nézni, a békéscsabai munkásgyőlésen egyedül odaállt az emberek elé. Van némi tapasztalata arról, hogy mit jelent kisközösségben élni és tevékenykedni. A Kormány szándéka a Bábolna Rt., adott esetben a békéscsabai gyár privatizációjával kapcsolatban: csirke helyett hidat és utat akar. Amennyiben a békéscsabai és kecskeméti gyár egy hónappal tovább mőködik, azzal pontosan egy bucsai híd árát veszítik el az adófizetık pénzébıl. A víziszárnyas vonal az épülettel együtt 200 millió forintba kerül. A vagyonértékelés megtörtént. A gazdasági társaságok vezetıi a teljes vagyonukkal felelnek a tevékenységükért. Ez egyedül a gazdasági társaságoknál van így. Mivel vezetı tisztségviselı, ezért az ÁPV Rt. igazgatósági tisztségéért, és a Bábolna Rt. igazgatósági elnökeként is felelıs. Tudomásul kell venni, hogy a csirke egy globalizált és transznacionalizált piac. Ez nem egy békéscsabai, nem egy magyarországi piac, hanem ezeken túlnyúló, magas összegeket forgató iparról van szó. 2002. november 26-án, amikor a jelenlegi menedzsment átvett a Bábolna Rt. vezetését, akkor a részvénytársaság kasszájából 17,6 milliárd tıke hiányzott. 1,6 milliárd forint tıkéje volt a Bábolna Rt-nek 80 milliárd forintos halmozott forgalom bonyolításából. Az, hogy mikor tőnt el az összeg, nem idetartozik. Amikor elkészítették az üzleti tervet 2003. évben, akkor még nem született meg – ezt a termelık is igazolhatják – az agrárágazat szabályozás, a támogatás. Ez a szabályozás az üzleti terv elkészítéséhez képest a 15 milliárd forintos baromfi támogatással szemben 6 milliárd forinttal kevesebb támogatást tartalmazott, vagyis összesen 9 milliárd forintot. Amikor az üzleti tervben elhatározták a békéscsabai beruházásokat és fejlesztéseket, akkor egy egészen más piaci és szabályozási környezetben - a különbözı törvények miatt már novemberben vagy decemberben meg kellett volna tenni – kellett megvalósítani. A Bábolna Rt. privatizációja nem újkelető. Orbán Viktor miniszterelnök 2000-ben, a Márton napi ünnepségeken jelentette be Bábolna Rt. privatizációját, amivel akkor személye, mint az ÁPV Rt. Felügyelı Bizottságának tagja egyetértett, és a mai napig egyetért. A békéscsabai gyárhoz visszatérve elmondta, hogy vannak a realitások és vannak az emóciók. Az orosz piac elvesztése súlyosan érintette az ágazatot. A magyar gazdaságban a békéscsabai gyár is fagyasztott termékekkel, vagonokban, szinte ömlesztve határtalan mennyiségben szállíthatott. Ez a piac elmúlt. A Bábolna Rt. ebbe az

24 irányba egyetlen darabot nem tud eladni, a nyugati piac a vevı, ahol nem kerülhetnek polcra, hanem egyedül és kizárólag a nyugat-európai élelmiszeripar másodlagos és harmadlagos beszállítói tudnak lenni. Attól függıen, hogy milyen a tıkehelyzet és mit tudnak megfinanszírozni. Az európai uniós szabályok hosszú távra születnek. Amikor a csatlakozással kapcsolatos szabályozásokat kidolgozták, akkor a brüsszeli megbízottjuk jelezte, hogy a víziszárnyas ágazattal és a fagyasztott termékekkel kapcsolatban alapvetı változásokra lehet számítani. Ez a változás be is következett. Az április 29-30-áig legyártott fagyos árut augusztus végéig ki kell szállítani, mert az Európai Unióban nem veszik tudomásul azt, hogy egy-egy kormány milyen nemzeti támogatást adott, és nem engedik be az árukat úgy, hogy azok általa el nem fogadott és el nem ismert nemzeti támogatásokat tartalmazzanak. A víziszárnyas leépítésnek ez volt az egyik stratégiai háttere. A másik, hogy milyen tıkeszerkezettel vették át a Bábolna Rt-t. 100 %-ban a bankok és a szállítók finanszíroztak, ezért tevékenységet kellett csökkenteni. Ezek után megvizsgálták a helyzetet és a víziszárnyas ágazat leépítése mellett döntöttek. A Bábolna Rt. üzleti terv szerint dolgozik, azonban 2002-ben elfelejtettek üzleti tervet elfogadni, és 7,6 milliárd forintos veszteség keletkezett. Az üzleti terv egyértelmően tartalmazta a víziszárnyas ágazat leépítését, és március 19-ével be is fejezték a termelést. Ezek üzleti döntések voltak, amelyeket következetesen végigvittek. Egyetért Köles István képviselıvel abban, hogy minden munkahelyet meg kell ırizni. Tímár Imre képviselı pedig az integrációban dolgozók, az ott foglalkoztatott emberek sorsáról beszélt, amivel egyetért. A pályázati kiírás bírálati szempontjai között - a magyar privatizációban példátlan módon - 40 %-kal szerepel az ár, 30 %-kal a foglalkoztatás és 30 %-kal az integrációnak a fenntartása. Ismeretei szerint 10 % fölött nem szokták értékelni a foglalkoztatás kérdését privatizáció esetében. Az átláthatóság: felajánlották a kecskeméti és a békéscsabai önkormányzatnak is, hogy küldjön képviselıt a bíráló bizottságba. A privatizációs pályázatot a REORG Rt. bonyolítja, és nem a Bábolna Rt. menedzsmentje. A REORG Rt. az ÁPV Rt. több mint 99 %-os cége. A végleges döntést két szervezet hozza: egyrészt az ÁPV Rt. Igazgatósága, másrészt pedig a Bábolna Rt. Közgyőlése hagyja jóvá a döntést. Annak érdekében, hogy a dolgozók foglalkoztatása megoldott legyen, és ne kerüljenek mindennemő szociális lehetıség nélkül utcára, felvették a kapcsolatot az illetékes szervezetekkel, tárgyalásokat folytatnak, és adatokat biztosítottak egy koncepció kidolgozásához. Lehet a víziszárnyas vonalat visszasírni, azonban a térségben kivétel nélkül minden gyár egy mőszakban dolgozik. A Bábolna Rt. megállapodása kapcsán nem került ki a víziszárnyas vonal Békés megyébıl, mert a részvénytársaság integrációjában lévı víziszárnyast Mezıkovácsházán vágják. Megtartották a füzesgyarmati és biharugrai víziszárnyas részlegeket is.

25 Egyeztetést folytattak a helyettes államtitkár asszonnyal, ahol három dologra ígéretet tett: -

-

megvizsgálják, hogy jogilag kiegészíthetı-e a pályázat. A válasz igen. nem engedik meg, hogy a víziszárnyas berendezéseket addig elvigyék a gyárból, amíg a pályázat lebonyolítása meg nem történik. A víziszárnyas gépek jelenleg is a gyárban vannak. azzal a csoporttal, akikkel megegyeztek, tárgyalásokat folytatnak az eredeti állapot visszaállítására. A tárgyalást lefolytatta, az illetékes államtitkárnak az emlékeztetıt eljuttatta.

Megjelent az a hirdetés, hogy „Csúcsteljesítmények a mindennapokban. Ez a Bábolna Rt.” Ennek van egy sajnálatos és egy igaz vetülete. A sajnálatos vetülete, hogy a Bábolna Rt. ilyen helyzetében a médiában megjelent. Ezért a Bábolna Rt. nevében mindenkitıl elnézést kér, akit negatívan érintett ez a hirdetés. Azt azonban tudni kell, hogy a marketing dolgok nem márólholnapra történnek, több hónappal ezelıtt megkötött szerzıdésekrıl van szó. Most látja elıször a hirdetést, de a mai naptól kezdve a hirdetés nem jelenik meg többé, a Bábolna Rt. nem hirdet, és a hirdetési helyet értékesítették. Egyébként a forgalomba hozott termékek mindegyikére igaz a szlogen tartalma, mert másfél év alatt a továbbfeldolgozott termékek piacát 8 %-ról 36,9 %-ra emelték. Nyitott bármiféle tárgyalásra, ami nem halasztja el ennek a részlegnek a privatizációját. Nem tud partner lenni semmi olyan döntésben, amely a kormányhatározatot bármilyen módon, bárhogyan módosítaná. Aki látta a csirkefeldolgozót, az tisztában van azzal, hogy ma Magyarországon az egyik legkorszerőbb csirke vágóhíd van Békéscsabán. A 400 millió forint - amit itt Békéscsabán használták fel egy stratégiai cél érdekében - minden egyes eleme építészetileg és gépészetileg megtalálható. A víziszárnyas vonalból több elem ebben a csirkevonalban dolgozik. Amit onnan kibontottak, azt beépítették – szalagok, stb. – a csirkevonalba. Szakmailag nem tudja támogatni a víziszárnyas vonal újraindítását. Véleménye szerint ez egy emocionális kérdés. (Kazetta 2/2. 393- 3/1. 061) Kondacs Pál képviselı. Igaz-e, hogy a Bábolna Rt. külföldrıl importál csirkét és saját csomagolásban hozza forgalomba? (Kazetta 3/1. 061-065) Velez Zoltán a Bábolna Rt. Igazgatóságának elnöke: Igen, hoztak be csirkét külföldrıl. Arra nem tud válaszolni, hogy ez továbbfeldolgozásra vagy daraboltan belföldi forgalomba került. Ennek fontos része, hogy importból – Lengyelországból - hozták be a csirkét, aminek az ára ideszállítva a grilltest 1 euró volt. Ez a Bábolna Rt. gazdasági érdeke volt. Abban az idıben a felvásárlási ár volt 193,- Ft. (Kazetta 3/1. 065-070) Kondacs Pál képviselı: Információi szerint kiszállították a boltba, és a csirkének szaga volt. Az eljárás a hazai cégekre és a saját dolgozókra tekintettel nem volt elınyös. (Kazetta 3/1. 070-073)

26 Velez Zoltán a Bábolna Rt. Igazgatóságának elnöke: A csirkét saját dolgozóik darabolták és csomagolták Békéscsabán. Azt a megjegyzést, miszerint a csirkéknek szaguk volt, visszautasítja. (Kazetta 3/1. 073-076) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a FIDESZ-MDF frakció határozati javaslatát a Vámos József képviselı által elmondott kiegészítéssel (3. pont), és Köles István képviselı szóbeli kiegészítésével együtt. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 4 nem szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta Tímár Imre képviselı módosító javaslatát, mely szerint a benyújtott határozati javaslat hatodik bekezdésében szereplı 1200 fı helyett 17.200 fı szerepeljen. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 1 igen, 1 nem szavazattal, 21 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta a Szilvásy Ferenc képviselı által tett módosító javaslatot az alábbiak szerint: A határozati javaslat „Ennek keretében” címő része az alábbi bekezdéssel egészüljön ki: „Felkérjük a Kormányt, hogy az ÁPV Rt., mint a Bábolna Rt. tulajdonosa vonja ki a Bábolna Rt. vagyonából a békéscsabai 032/4., 0582/3., 9173, 10.364/74, 10.530, 10.563, 10.564, 10.565, 10.568, 10.570, 10.574, 10.575, 10.576, 10.582/1, 10.582/3 és a 10.578/1. hrsz-ú ingatlanokat, és azok terheinek törlését követıen területfejlesztési céljaink megvalósítása érdekében adja térítésmentesen Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonába.” - Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen szavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint a határozati javaslat második bekezdésében a pályázati kiírás módosítását kell kérni, és a pályázat benyújtásának határidejét pedig 2004. szeptember 20-ra kell kiírni. - Megállapította, hogy a közgyőlés 14 igen szavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátotta a Miklós Attila képviselı által elmondott módosító javaslatot, miszerint a hatodik bekezdés az alábbiakkal egészüljön ki: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése kéri az általa elfogadott Európa Tervben szereplı programok kormányzati támogatását.” - Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Az elfogadott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta a határozati javaslatban foglaltakat. (Kazetta 3/1. 076-147) - A közgyőlés 14 igen, 6 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következı alábbi határozatot hozta:

27

459/2004.(VIII.17.) sz. közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. §. (1) bekezdésében biztosított felterjesztési jogával élve a Magyar Köztársaság Miniszterelnökéhez, dr. Medgyessy Péter úrhoz fordul. -

A Bábolna Mezıgazdasági Termelı, Fejlesztı és Kereskedelmi Részvénytársaság tıkehelyzetének rendezésérıl és privatizációjáról szóló 2186/2004. (VII. 22.) Korm. sz. határozat végrehajtásával kapcsolatban kifogással élünk, és kezdeményezzük annak megváltoztatását.

-

A közgyőlés a Bábolna Rt. privatizációjával kapcsolatban felkéri a Kormányt, hogy a teljes mőködıképes Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyárat értékesítse. Az univerzális feldolgozó vonalat külön ne értékesítse eszközként, a leszerelt továbbfeldolgozó gépeket szállíttassa vissza. A pályázati kiírást kéri a közgyőlés módosítani a következık szerint:
A pályázati kiírás szövegének második mondatából maradjon el a „vízi szárnyas feldolgozó gépsor nélküli” szövegrész.
A pályázat benyújtásának határidejét 2004. szeptember 20-ra kéri a közgyőlés módosítani.

-

Ennek érdekében kezdeményezzük az univerzális feldolgozó vonal piaci értékének meghatározását igazságügyi szakértı bevonásával és más piaci szereplıktıl történı ajánlat bekérésével. Az elmúlt hetek tárgyalásainak kedvezıtlen tapasztalatai alapján kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat, jelöljön ki az önkormányzat javaslata alapján kormánybiztost a gyár értékesítése és az értékesítésig történı mőködtetésének felügyeletére. - A gyár új tulajdonosát a Fejlesztési Bank útján segítse a csirkefeldolgozó üzem félbehagyott beruházásának befejezésében. - A határozat végrehajtása során Békéscsabát és annak térségét súlyos hátrányok érik. A térségben több mint 1200 ember munkahelyének és több ezer térségi beszállító piacának elvesztését is jelentheti. A térség jelenleg is komoly foglalkoztatási gondokkal küzd, folytatódik a leszakadás a fejlettebb térségektıl, ezért a foglalkoztatási problémák kezeléséhez feltétlenül szükség van a térségi hatások pontos felmérésére, azok csökkentését segítı térségi fejlesztések kidolgozására és megvalósítására.

-

-

-

Békéscsaba és térségének fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére készüljön fejlesztési program. Ennek keretében vizsgálják meg az új térségi baromfi vágóhíd létrehozásának lehetıségét is. A térség önkormányzatai a felzárkózás érdekében kapjanak a vállalkozásokat segítı támogatásokat. Ennek keretében:

28 -

-

Az önkormányzatok az igényelt állami tartalékföldeket és más állami ingatlanokat gyorsított eljárásban kapják tulajdonukba. A Kormány segítsen a térség érintett önkormányzatainak az iparőzési adó tízszeresének megfelelı összegő követeléseikre vonatkozó jogvita peren kívüli lezárásában. Felkéri a közgyőlés a Kormányt, hogy az ÁPV Rt., mint a Bábolna Rt. tulajdonosa vonja ki a Bábolna Rt. vagyonából a békéscsabai 032/4., 0582/3., 9173, 10.364/74, 10.530, 10.563, 10.564, 10.565, 10.568, 10.570, 10.574, 10.575, 10.576, 10.582/1, 10.582/3 és a 10.578/1. hrsz-ú ingatlanokat és azok terheinek törlését követıen területfejlesztési céljaink megvalósítása érdekében adja térítésmentesen Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonába. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése kéri az elfogadott Európa Tervben szereplı programok kormányzati támogatását.

Felelıs: Határidı:

a határozat közléséért: Pap János polgármester azonnal

Tárgy:

Bábolna Rt. Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyára privatizációjával kapcsolatos pályázat ajánlatait értékelı bizottságba való jelölés

Pap János polgármester: A Bábolna Rt. vezérigazgatója levélben megkereste, hogy a nyilvános, egyfordulós pályázat keretében történı értékesítés vagy bérbeadásról szóló pályázat értékelı bizottságába az önkormányzat delegáljon két személyt. A javaslat, hogy a közgyőlés Szilvásy Ferenc képviselıt és Hideg Andrást delegálja az értékelı bizottságba. (Kazetta 3/1. 147-160) - A közgyőlés 13 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 460/2004.(VIII.17.) sz. közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Bábolna Rt. Békéscsabai Baromfifeldolgozó Gyára privatizációjával kapcsolatos pályázat ajánlatait értékelı bizottságba a következı személyeket jelöli:
Szilvásy Ferenc önkormányzati képviselı, Békéscsaba, Penza ltp. 23. I. 4. sz. alatti lakost és
Hideg András, Békéscsaba, Gyóni Géza u. 18-20. I. 3. sz. alatti lakost. Felelıs: Határidı:

A határozat továbbításáért: Pap János polgármester azonnal

Tímár Imre képviselı: Az szmsz-ben biztosított jogkörével élve kérte, hogy kisebbségi véleménye kerüljön jegyzıkönyvbe. A közgyőlés nem volt hajlandó elfogadni azon javaslatát, miszerint a határozatban számszerősítsék, az üzem bezárása mennyi embert érint. Ha csak

29 1200 fıt jelenítenek meg, akkor azok, akik döntést hoznak az ügyben ezzel a létszámmal számolnak. Nem véletlenül kérte, hogy számszerősítsék, hogy az üzem bezárása 17.200 fıt érint, ha ezt látják, akkor a döntésnél ezt veszik figyelembe és ez a létszám hatással lehet a döntésükre. Még egyszer kérte, hogy a határozati javaslat 6. bekezdésében az 1200 fı helyett 17.200 fı szerepeljen. (Kazetta 3/1. 160-186) Pap János polgármester: A módosító javaslatot nem támogatta a közgyőlés, ezért a határozatban nem szerepelhet 17.200 fı. A munkaügyi központ adatszolgáltatása szerint a békéscsabai gyárban 1204 fı dolgozik. (Kazetta 3/1. 186-193) Tárgy:

Javaslat a MÁV vonalfelújításból kikerülı anyag megvételére

Pap János polgármester: A MÁV vonalfelújítása kapcsán követ szed ki a régi vonalból, kirostálja az apró köveket, illetve bizonyos helyeken a töltést, a köves földet is felszedi, lehet rá jelentkezni. A kı vásárlásához 10 millió forint, a földdel kevert kı vásárlásához pedig 20 millió forintra van szükség. A földet a dőlı utak javítására, a követ pedig a késıbbi útalap építésre lehet majd használni. A követ deponálnák, a földet rögtön teríteni tudnák. Az igényeket szeptember elejéig be kell nyújtani. A vásárláshoz szükséges forrás a féléves költségvetési elırejelzések szerint biztosítható. Kérte, hogy a közgyőlés támogassa azt a javaslatot, hogy a kıbıl és a földdel kevert kıbıl is minél nagyobb mennyiséget megvásárolhasson az önkormányzat. (Kazetta 3/1. 193-208) Baji Lajos alpolgármester: A munkálatok megkezdése a nemzetközi forgalomban 6 éjszaka alatt történik, szeptember 1-15-e között. Három gépsor mőködik, és ez a három gépsor az éjszakai vágányzár alatt hajtja végre a munkálatokat. 27 ezer köbméter úgynevezett rostaalj van. Felszedik a követ, átrostálják és a kisebb darabokat az útalapba el lehet helyezni. Ebbıl épült Mezıberény szinte összes útja, illetve Békéscsabán a Tavasz u, a Zsíros u. és a Peter Jilemniczky u. Ebbıl a 27 ezer köbméterbıl kb. 10 ezer köbméterre kellene igényt benyújtani. Nyilván élni kíván ezzel a lehetıséggel Lökösháza, Békés, Kötegyán és Újkígyós is. Ennek a hozzávetıleges ára kb. 250-300 Ft/m3, a fuvarköltség pedig kb. 7 millió forintra tervezhetı. Két helyen deponálnák, hogy ne kelljen a városon keresztül menni: az északi részen az Északi Ipartelepnél, a BÁÉV melletti telephelyen, és délrıl a Kétegyházi úton, a volt Béköt telephelynél. A döntést késıbb a bizottság határozata alapján a közgyőlés hozza meg arról, hogy ezt az útalapba mikor, milyen ütemezéssel lehet elhelyezni. Kb. 40 ezer köbméternyi anyagot a szabadkígyósi területrıl termeltek ki. Ott a kı alatt lévı talajt is kiemelik, és ezt az 50-50 %-ban földdel és aláhordott anyaggal kevert követ a külterületi utak karbantartására, illetve kihordására lehet felhasználni 15 cm vastagságban és 3 méter szélességben. Ez a kb. 40 ezer köbméter így a legjobban igénybe vett és a legjobban elhasználódott 470 km-nyi földútból 60 km-re lesz elegendı. A felhasználás a külterületi földutak állapotfelmérése - a képviselık korábbi jelezése és az útfelügyelı jelentése alapján,

30 amit az érintett bizottságok és a közgyőlés is megismert – alapján rangsorolnak. Ennek az ára kb. 100 Ft/m3 , plusz a 40 ezer köbméter fuvarköltsége. Ez a 40 ezer köbméternyi anyag kb. 20 millió forintba kerülne. Kérte a közgyőlést, támogassa, hogy az elmondottak szerint a kıre és a földdel kevert kıre az igényt bejelenthessék. A tárgyalásokat követıen a közgyőlés dönt a ügyben. (Kazetta 3/1. 208-260) Végh László képviselı: A Baji Lajos alpolgármester által elmondottakkal egyetért. Javasolta, hogy a közgyőlés adjon felhatalmazást arra, hogy a MÁV által kitermelt kıbıl és földdel kevert kıbıl az önkormányzat minél nagyobb mennyiséget megvásárolhasson, mivel nem csak 10000 m3 anyagra van szükség. Megítélése szerint egyébként ez a legjobb anyag, ami elképzelhetı útalapnak, sokkal jobb, mint a kavics, vagy bármi más. Fel kell mérni az igényeket, hogy hova helyezzék el a követ, illetve a földdel kevert követ, mert célszerő lenne a terítést ott végezni, ahol lakóingatlanok vannak. (Kazetta 3/1. 260- 276) Pap János polgármester: Jelenleg 30 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, de ha lehet akkor magasabb értékben vásárolnak. A végsı döntést a szeptemberi közgyőlésen kell meghozni. (Kazetta 3/1. 276-278) Baji Lajos: Ez Békéscsaba és Lökösháza közötti szakaszra vonatkozik. Nyilván Lökösháza is bejelentette az igényt. (Kazetta 3/1. 278-282) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, miszerint a közgyőlés 30 millió forint értékben vásárol a MÁV által kitermelt kıbıl, illetve földdel kevert kıbıl. Az ügyet a szeptemberi közgyőlésre elı kell terjeszteni döntés végett. (Kazetta 3/1. 282-287) - A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 461/2004.(VIII.17.) sz. közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Mezıberény-Lökösháza közötti vasútvonal felújítási munkálatai következtében kikerülı útépítésre alkalmas anyagok vásárlására és szállítására 30.000.000,- forint keretösszeget biztosít.

2./

A szeptemberi közgyőlésre elıterjesztést kell készíteni a konkrét költségvetési forrás megjelölésével, és ennek függvényében a 30.000.000,- Ft-os keretösszeg szükség szerinti pontosításával.

Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester azonnal, illetve a szeptemberi közgyőlés

31 Tárgy:

Pályázati önrész biztosítása a „Nemzeti közmővelıdési és könyvtári hálózat fejlesztés támogatásának elnyerésére” kiírt pályázat elnyeréséhez (Békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör)

Pap János polgármester: Herczeg Tamás képviselı megkereste azzal, hogy a „Nemzeti közmővelıdési és könyvtári hálózat fejlesztés támogatásának elnyerésére” kiírt pályázaton venne részt az intézmény. A pályázati összeg 8.000.000,- Ft, amihez 800.000,- Ft önrészt kell biztosítani. A pályázatot augusztus 31-éig lehet benyújtani. (Kazetta 3/1. 287-291) Herczeg Tamás képviselı: A DARF-nál megjelent egy pályázat, ami azt jelenti, hogy 10 %-os önerı biztosításával épületet lehet felújítani. A pályázatot augusztus 31-éig lehet benyújtani. Két feltétele van annak, hogy az önkormányzat a pályázaton részt tudjon venni: az egyik a 10 %-os önerı biztosítása, a másik: az önkormányzat vállalja, hogy 10 éven keresztül nem változtatja meg az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör funkcióját. A pályázatot az épület felújítására, részben állagmegóvásra lehet benyújtani. (Kazetta 3/1. 291-302) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a közgyőlés a pályázati önrészt – 800.000,- Ft-ot – az intézményfelújítási keretbıl biztosítja. (Kazetta 3/1. 302-307) - A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 462/2004.(VIII.17.) sz. közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a „Nemzeti közmővelıdési és könyvtári hálózat fejlesztés támogatásának elnyerésére” kiírt pályázaton részt kíván venni. A közgyőlés hozzájárul a pályázat feltételeként meghatározott 10 %-os önrész biztosításához, és egy 10 éves funkció-megırzési nyilatkozat kiadásához. A pályázat keretösszege 8.000.000,- Ft. A 10 %-os önrész 800.000,- Ft, melyet a pályázati céltartalékból kell biztosítani. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester azonnal

Pap János polgármester: A közgyőlés II. félévi munkaterve szerint a közgyőlés következı ülését szeptember 16-ára tervezték, miközben a féléves pénzügyi zárás alapján kiderült, hogy célszerőbb lenne, ha a testület szeptember 23-én tartaná meg ülését. Az októberi közgyőlést célszerő lenne 4 hét múlva megtartani, azonban ez az idıpont október 21-ére, a Csabai Kolbászfesztivál nyitó napjára esik, ezért a következı testületi ülés október 20-án (szerdán) lenne megtartva. Ezeket figyelembe véve a közgyőlés a novemberi ülését 18-án, decemberi ülését pedig 16-án tartja meg.

32 Megköszönte a részvételt, a közgyőlést 18 óra 55 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 3/1. 307-330)

K.m.f. Pap János polgármester

Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı