m a g a s része k fásíthatóságá t a z öntözé s m á r csa k a j ó szivárg ó képesség ű talajo k o n a z altala j átnedvesítéséve l befolyásol ja. L e h e t n e k v é g ü l o l y a n z á r v á n y o k is , amelyek a környez ő öntözőterületekke l e g y s z i n t b e n v a n n a k . ( U g y a n e z ál l a z ö n t ö zött t e r ü l e t e k k ö z é telepítet t védőerdő s á v o k r a is. ) E z e k _ a s z i v á r g á s i v i s z o n y o k tól f ü g g ő e n l e g t ö b b s z ö r t ú l n e d v e s e d t e k , tehát a z ülteté s siker e tekintetébe n csa k bakhátalás eseté n adna k biztonságot . A z öntözöt t területe k köz é iktatot t erdősávok elhelyezésé t é s szerkezeté t te kintve a z öntözése s gazdálkodásna k — különösen pedi g a rizstermelésne k — kor látozó nézőpontja i v a n n a k . Í g y egye s ön t ö z é s e s n ö v é n y e k , m i n t pl . a r i z s , r e n d kívül fényigényesek , ezeke t tehá t ne m lehet tartósan , erős , zár t árnyékhatásna k kitenni, sűrű n elhelyezet t fasoro k köz é szorítani. M á s f e l ő l a leveg ő túlmaga s páratartalma egye s gombakárosító k é s növényi betegsége k elterjedéséne k elő idézője lehet . I l y e n h e l y e k e n tehá t olya n különleges szerkezet ű é s elhelyezés ű erdősávokat kel l telepíteni , amelye k a közbezárt terüle t l e v e g ő j é n e k szellőzésé t teljes m é r t é k b e n biztosítják . A rendszerese n öntözöt t erdő k telepí tése kiseb b jelentőségű , m i v e l a z öntöző víz készleteke t a szántóföld i növényter mesztés teljese n fe l fogj a emészten i é
s
így e r d ő k öntözésér e csa k korlátozot t m é r t é k b e n jutha t víz . L é n y e g e s e n t ö b b l e h e t ő s é g v a n a z ön töző r e n d s z e r e k k e r e t é b e n , v a g y közelsé g é b e n l e v ő e r d ő k i d ő s z a k o s , a főöntözés i idényen kívü l m e g e j t e t t öntözésre . Ilyen kor a mezőgazdaság i növénytermeszté s öntözővizet m á r n e m igényel , viszon t a z öntözővíz fölöslegbe n rendelkezésr e áll . A z ilye n öntözése k időpontj a lehe t a z őszi l o m b h u l l á s u t á n i i d ő s z a k (október , november), valamin t a kor a tavas z (áp rilis). A z ő s z i n e k a z a j e l e n t ő s é g e , h o g y az erd ő t a l a j a a hasznosíthat ó v í z r a k t á rozóképességéhez m é r t e n vízze l feltölt hető, ninc s kitév ea tél i k i s z á r a d á s veszélyének, v a l a m i n t a z esetlege s kora t a v a s z i a s z á l y k á r o s h a t á s á n a k . A z ősz i öntözést csa k a l o m b h u l l á s bekövetkez tével szaba d végezni , k ü l ö n b e n késleltet nénk a zöl d része k beérését , é s ezálta l emelnénk a z elfagyá s veszélyét . A tava szi ö n t ö z é s v i s z o n t éppe n a vegetáci ó megindulásához é s a zöl d szerve k kifej lesztéséhez ( a m i k o r l e g n a g y o b ba nö vény vízfogyasztása ) biztosítj a a szüksé ges vizet . A t a l a j b a n t á r o l ó d ó haszno s víztartalom átsegít i a fáka t a szárazab b n y á r i s z a k a s z o k o n is . A z í g y e l ő á l l í t o t t nedvesebb viszonyo k lehetőv é teszi k v í z igényesebb fafajok , — elsősorba n a j ó vízellátottságot l e g j o b b a n m e g h á l á l ó ne m e s é s h a z a i n y á r f é l é k t e l e p í t é s é t is .
Az erdészet i tervezé s néhán y időszer ű kérdés e KASZA FEREN C az erdészet i tervosztál y vezetőj e
Pártunk III. kongresszusán R á k o s i elvtárs megállapította, hogy „van bizonyos javulás a népgazdasági tervezésben, Országos Tervhivata lunk munkájában, azonban kétségtelen, hogy a népgazdasági tervezés jelen leg is gazdasági és államépítő munkánk egyik leggyengébb területe." Ez a megállapítás vonatkozik az erdészeti főigazgatóság, az erdőgazdaságok és faipari vállalatok tervezésére is. Az elmúlt esztendők során szinte rendszerré vált a sorozatos tervszám módosítás, több esetben az é v közben történő átszervezés miatt is. A terve zés időpontjában nem lehetett helyesen felmérni az erdőgazdaságok terme lési és önköltségi számait. A z erdőgazdaságoknál is naptári évre készültek a tervek, s ez az erdőgazdasági munkák idényszerűsége miatt sok esetben a tervezést bizonytalanná tette. A tervezés rendszere komplikált volt. A fűrész- és lemeziparnál az éves tervben nem tervezték meg a faanyagbe szerzést, de hiányzott a készletgazdálkodás terve is. A z erdőgazdaságoknál a tervezés akkor történt, amikor a legnagyobb ütemű volt az idényszerű ségből folyó termelés. Nagyon részletes volt a dokumentáció, nagy volt a mutatószámok köre és sok olyan számot is dokumentált a minisztérium, ami a kiadáskor már idejét multa. A tervek vállalatokra való bontása sablonos volt. Az
önköltségi tervek bontásánál, illetőleg a jóváhagyásakor nem elemeztük kellően a termelési és műszaki fejlesztési terveket. Emiatt egyes erdőgaz daságok és vállalatok laza, egyesek pedig teljesíthetetlen önköltségi tervet kaptak. Sok hiba volt a statisztikai és könyvelési adatokban is, ami bizony talanná és akadozóvá tette a tervezést. Végül hiba volt, hogy a tervet e l készítő szakemberek legtöbb esetben sem a végrehajtás alkalmával, sem a statisztikán keresztül nem ellenőrizték a tervek részleteiben való teljesí tését. Ezeknek a hiányosságoknak felismerésével készítette el az erdészeti főigazgatóság a tervezés racionalizálására vonatkozó javaslatát és biztosí totta a főigazgatóság szervezetének megváltoztatásával is a tervezés és tervellenőrzés egységes irányítását. A javaslatot a minisztertanács jóvá hagyta. Ezzel mód nyílt egyszerűbb, áttekinthetőbb, reálisabb tervek k é szítésére, valamint a tervek jóváhagyása, illetőleg változtatása során kifej lődött bürokrácia nagymérvű csökkentésére. Az új tervrendszer az alábbi lényeges változtatásokat hozza: 1. Az erdőgazdaság üzemi részletterve ezentúl gazdasági évre készül — ok tóber 1-től szeptember 30-ig. Ez lehetővé teszi, hogy a termelési tevé kenység műszakilag befejezett időszakban kerüljön megtervezésre és a gazdasági eredmény is ilyen időszakban kerüljön számbavételre. A gaz dasági évben való tervezés terveinknek műszaki-gazdasági szemléletét megerősíti és az elemzés egységét biztosítja. 2. A termelési, munkaügyi és önköltségi mutatók eddigi nagy részletes ségével szemben a tervfeladatok meghatározásánál a súlypontot az üzem tervekre és az erdőgazdaságok fejlesztési tervére teszi át és a mutatók számát az erdőgazdasági tervekben a jelenleginek mintegy 10 százalékára csökkenti. Ez természetesen a gazdaságok részére nagyobb önállóságot, de sokkal nagyobb felelősséget is jelent. 3. Az eddigi merev, ágazati tervezés megszűnik és helyette a gazdaság egé szére készülnek a tervek, a népgazdaság tervezési rendszerének megfe lelő tervfejezetenként. Nem készülnek ágazati termelési költségvetések, ágazati munkaügyi és anyagszükségleti tervek, ezzel szemben azonban a munkafolyamatok és a termékek költségelemzése és önköltségcsökken tése döntőbb szerephez jut. 4. A műszaki fejlesztési tervek eddigi tervezési rendszerünkben elsekélye sedtek, viszont az új tervezési rendszer a műszaki fejlesztési terveket állítja a tervezés középpontjába, s ezeknek teljesítése a termelékenység fokozását, a minőség javítását és az önköltség csökkentését képes bizto sítani. A z erdőgazdaságok új tervezési rendszere mindjárt a tervező munka megkezdésénél az eddigi eredmények (bázisadatok) mélyreható elemzésé ből indul ki. Erre az elemzésre épülnek a műszaki szervezési intézkedések, amelyek a termelési, szükségleti és önköltségi tervekre egyaránt kihatnak. A műszaki fejlesztési tervek a döntő feladatok, a több, a j o b b és olcsóbb erdőgazdasági termék előállításából indulnak ki és erre csoportosítják a tennivalókat. Ebből következik, hogy erdőgazdaságaink vezetésének módszereiben változtatást kell végrehajtani. A vezetésnek azt a formáját, amely csupán a tervek mennyiségi teljesítését tekinti feladatának, olyan vezetésnek kell
felváltani, amely a gazdaságosság biztosításában, a munka és termékei mi nőségének állandó emelésében, a termelékenység fokozásában, az önköltség csökkentésében, a termelési tervek cikkenkénti teljesítésében, a gépek j ó karbantartásában, végül — de nem utolsó sorban — az anyagtakarékos ságban látja főfeladatát. A fürész- és lemezipari vállalatok tervezéséiben a régi tervmetodika nem tette lehetővé, hogy az erdőgazdasági tervekkel megfelelő összhangban legyen és ezt akadályozta az is, hogy az erdőgazdaságok alapanyag terme lésének terve egyidőben készült a fűrész-lemezipar- termelési tervével. Döntő jelentősége az új tervmetodikának, hogy a vállalati tervmunkát lényegesen megkönnyíti, leegyszerűsíti. Például, amíg a régi tervmetodika szerint a termelési adatokat a fűrész-lemez vállalatok 10 tervlapon készí tették, addig az új tervtematika mindössze három tervlapot tartalmaz. Ugyanez vonatkozik a munkaügyi és önköltségi tervekre is. Nem volt meg kellő mértékben a tervlapok közötti összefüggés, külö nösképpen a pénzügyi tervekben. A beszerzési és kiszállítási adatokat csak a munkalapok tartalmazták, amelyeket n e m kellett a minisztériumhoz be adni és így a helyes tervezés ellenőrzése nem volt lehetséges. A műszaki mutatókat az új tervrendszerben kiszélesítjük. Ezzel jelen tős mértékben növekszik az anyagtakarékosság és a minőség elemzésének lehetősége. A z új tervrendszerben a negyedéves tervek havi bontása csak a főbb mutatókra készül és e téren mintegy 20 százalékra csökken a tervmunka. Az erdőgazdaságok és faipari vállalatok között eddig komoly kooperá ció nem volt, főként ezért, mert az erdőgazdaságok és faipari vállalatok egyidőben terveztek, tehát nem volt még ismert a vállalatonkénti rönkmegoszlás, ami évközben állandó diszpozíció-módosítások forrásává vált, másfelől pedig az erdőgazdaságok gömbfatermelési tervei minőségre vonat kozóan semmiféle mutatót nem tartalmaztak. Ezeket a hiányosságokat az új tervrendszerünk kiküszöböli és mire a fűrészipari vállalatok a tervezést megkezdik, az erdőgazdaságok már jóváhagyott üzemi részlettervekkel rendelkeznek, amelyek a fűrészipari rönk értékesítést minőségi bontásban, öt negyedévre tartalmazzák. Ezen túlmenően gondoskodni kívánunk arról, hogy tájanként az egymással kooperációba kerülő erdőgazdaságokkal és fűrészipari vállalatokkal kontrolltárgyalásokon beszéljük meg a rönkéiosztást és a telephelyenkénti törzskészlet biztosítását. A tervezés egyszerűsége és lényegesen j o b b áttekinthetősége a válla latoknak a tervezésben való nagyobb önállósága, a statisztika elemzésének magasabb színvonalra való emelése, a főigazgatóságnak önálló tervható ságként való működése az erdészet területén a tervező munkát megjavítja. Ezekután tehát tőlünk, a felső és alsó vezetéstől függ, hogy az erdőgazda ságok és fűrész-lemezipari vállalatok termelését olyan magas színvonalon szervezzük meg, amivel saját portánkon eleget teszünk a szocializmus gaz dasági alaptörvényének és ezzel hozzájárulunk a dolgozó nép anyagi és kul turális szükségletének állandó emeléséhez. Ennek a feladatnak figyelembevételével kell minden gondolatunkat és tevékenységünket a termelékenység növelésére, az önköltség csökkenté sére, a minőség megjavítására, az anyagtakarékosságra, a tervek cikken kénti teljesítésére összpontosítani.
Hl R E K A Z E R D É S Z E T I F Ő I G A Z G A T Ó S Á G R Ó A földművelésügy i minisztériu m szak oktatási főigazgatóság a értekezlete n vi tatta m e g a z erdőgazdaság i termelé s f e j lesztéséről szól ó minisztertanács i h a t á r o zatnak a z erdőmérnök i főiskolár a vonat kozó rész e végrehajtásáho z szüksége s részletes intézkedéseket . A z értekezlete n az erdészet i főigazgatóságo k é s a f ő i s k o lán kívü l képviseltett e m a g á t a z orszá gos tervhivatal , a z oktatásügy i miniszté rium, valamin t rendkívü l széleskörűe n a faipar: a könnyűipar i minisztérium , a fa ipari t u d o m á n y o s egyesület , a b ú t o r i p a r i igazgatóság. A z értekezlete n kialakítot t elgondolások a mos t megindul ó oktatás i idényben m á r megfelelőe n érvényesülnek . T ö m p e Istvá n erdészet i főigazgat ó v e zetésével augusztu s 7-é n erdészet i k ü l döttség indul t a k o r m á n y , m e g h í v á s á r a a r o m á n nép i köztársaságba . A küldöttsé g a taval y nálun k jár t romá n k o r m á n y k ü l döttség látogatásá t viszonozt a é s útjá n a z erdészet általáno s helyzeté n kívü l rész letesen tanulmányozt a a z erdőren dezési é s t u d o m á n y o s kutatá s kérdéseit . A küldöttségbe n résztvett : Mosonyi István f ő i g a z g a t ó - h e l y e t t e s . Fila József, az erdőgazdaság i osztál y vezetője , Halász Aladár, a z országo s tervhivata l erdészet i e l ő a d ó j a , Sali Emil, a z e r d ő r e n d e z é s i i n t é tézet i g a z g a t ó - f ő m é r n ö k e , v a l a m i n t Járó Zoltán, a z erdészet i t u d o m á n y o s intéze t tudományos munkatársa .
*
A z erdészet i főigazgat ó fogadt a a z öt hónapos pártiskolá t végzet t erdőgazdaság igazgatókat. A z igazgató k a fogadáso részletes tájékozódás t k a p n a k a z e l m ú l első félé v legfontosab b eseménveiről ezek közöt t elsősorba n a z e r d ő g a z d a s á g termelés fejlesztésérő l szól ó miniszter tanácsi határozatró l é s a főigazgatóság nak a végrehajtásr a vonatkoz ó elgondo lásairól.
L
előadást. A z értekezlete n számo s hozzá szólás h a n g z o t t el , m e l y e k s o r á n a f ő igazgatóság v a l a m e n n y i osztályának , cso portjának bels ő m u n k á j a i s megvitatás nyert. A m a g a s színvonal ú b e s z á m o l ó k é a jó l felkészül t hozzászóláso k a termelés értekezletnek eddi g m é g n e m tapasztal színvonalat biztosítottak .
t s i t
A z erdészet i főigazgat ó fogadt a a kül földön tanul ó ösztöndíja s erdőmérnök hallgatókat, aki k a z erdőgazdaságokba és ü z e m e k b e n teljesítet t nyár i gyakorla és ittho n eltöltöt t pihen ő utá n t a n u l m á nyaik folytatásár a készülnek . A fogadá s o n Keresztesi Béla f ő i g a z g a t ó h e l y e t t e ismertette előttü k a főigazgatóságna k a fejlesztési határoza t végrehajtásár a irá nyuló munkáját , a hallgató k pedi g be s z á m o l t a k a nyár i gyakorlato n szerzet tapasztalataikról A z ösztöndíja s hallgató hozzászólásaikkal bebizonyították , ho£ ö n t u d a t o s a n k é s z ü l n e k fe l a r e á j u k v á r nagy feladato k elvégzésére .
n t s
Augusztusban megjelen t főb b utasítások 6 7 / E / 1 9 5 4 , sz . f ő i g a z g a t ó i u t a s í t á s a f a vágatási tervszámo k é s tényszámo k k ö zötti eltérése k m e g e n g e d e t t határairól . 7 0 / E / 1 9 5 4 . sz . f ő i g a z g a t ó i u t a s í t á s a erdőn kívül i fásításo k pénzügy i lebonyo lításáról. 7 1 / E / 1 9 5 4 . sz . f ő i g a z g a t ó i u t a s í t á s a ártéren foly ó m u n k á k pótlékolásáról . 7 3 / E 1 9 5 4 . sz . f ő i g a z g a t ó i u t a s í t á sa szakképzettség nélkül i erdésze k részér tartott levelez ő t a n f o l y a m o k befejezésér vonatkozóan. 7 4 / E / 1 9 5 4 , Főigazgató i utasítá s a III évnegyedi tervteljesítésr e vonatkozóa céljutalom kitűzéséről . Tizeneg y erdő g a z d a s á g o t érint , m e l y e k k ü l ö n ö s e n nehé k ö r ü l m é n y e k közöt t küzdene k a lakossá téli tüzelőve l v a l ó j o b b ellátásáért .
: -
t k y ó
*
z z
7
i n t , i -
*
A főigazgatósá g a szakszerveze t közre m ű k ö d é s é v e l termelés i értekezlete t tar tott a z e l s ő f é l é v t e r m e l é s i e r e d m é n v e i n e k megvitatására . A z értekezlete n iele n volt a főigazgatósá g dolgozóina k 959r-a . A főigazgatósá g munkájáró l Keresztesi Béla f ő i g a z g a t ó - h e l y e t t e s s z á m o l t be , m a j d Vincze Béla a szakszervezet i osz tálybizottság elnök e a z állam i é s párt f e g v e l e m r ő l , Melegh Dezső t e r m e l é s i f e l e lős a m u n k a m o z g a l o m r ó l tartot t rövi d
e e . n z g
Munkatársainkhoz! A szigorúa n korlátozot t lapterjedele m ellenére i s miné l többe t kívánun k n y ú j tani olvasóinknak , ugyanakko r telje s mértékben hango t kívánun k adn i a z egyre élénkebbe n jelentkez ő gyakorlat i írásoknak. M e g n e h e z í t i ez t az , hog y m u n k a t á r s a i n k nag y rész e t a n u l m á n y a i n a k ige n hossz ú f o r m á t ad . K é r j ü k ezér t munkatársainkat, hog y közöln i kíván t anyagot legfeljeb b 5— 6 ritkángépel t ol dalon (oldalankén t 1500—170 0 betűvel ) k é s z í t s é k el . A szerkesztőbizottság
Á r a : 5, — Ft
EGYESÜLETI HlRE K vet é s a
A z erdőgazdasá g fejlesztésérő l szól ó m i megvitató országosa
t
az egye s fejezete k szerkesztésére , illetv e
n magasszínvonal
ú
megírására.
erdőgazdasági értekezlete emelkedett a
k közü
li
g
Megalakult a
és a z egyesüle t hely i c s o p o r t j á n a k e g y ü t hely i csopor t ige n jelentő
csoportja. A
s
határozat végrehajtásána k nyilváno s m e g Jenő é
Gyapay
Zoltán t a g t á r s a
s
Somogyi
fel a b e s z á m o l ó r a , m a j d s z á m o s k o m o l y a n h a n g z o t t el . A
j ó előkészíté s szé
csekkeleti erdőgazdasá g a
me -
kidolgozot t f e j -
lesztési t e r v é t h a t á r i d ő előtt , e l s ő n e k ter jesztette b e a
A szerkesztés
főigazgatósághoz
.
*
é
pestvidék i erdőgazda -
van a
budapest i csopor t megalakítás a i s hely i csoporto k alakítás a egy -
előre befejeződik .
Az ú
j oktatás i é v a d kezdetéve l szep
tember hónapba n újbó egyesület a
szakma
l megindítj
i továbbképz
a d á s s o r o z a t o t . E l s ő n e k Madas
ő elő -
András a
O T osztályvezetőj e s z á m o l b e a
i bizottsá
g megkezdt e a z . é v folya -
t a l a t o k r ó l . O k t ó b e r b e n Danszky
-
a a z
cseh
szlovák t a n u l m á n y ú t j á n szerzet t tapasz
egyesület szerkesztésébe n 1955
i
Király
s
p ered -
m é n n y e l jár t é s enne k segítségéve l a
,a
t pestvidék
t elnökév
ság igazgatójá t választották . Folyamatba n és ezze l a
k ige n k o m o l y a n készülte k
átgondolt, j ó felkészültség ű hozzászólá
z egyesüle
csopor
Miklós e l v t á r s a t
segítséget nyújtot t a z erdőgazdaságna k a vitatásához.
*
s ki -
mecsekkelet i erdőgazdasá
tes ülése . A
l e g j o b b s z a k e m b e r e k e t kért e fe l
t végrehajtásá
nisztertanácsi határoza
z -
István a
csemetebázis megteremtéséről , n o v e m b e r -
m á n kiadásr a kerül ő erdészet i z s e b k ö n y v
ben
összeállítási előmunkálatait . A
pesítésének időszer ű kérdéseiről , d e c e m -
hivatott pótoln
ia
zsebköny v
könyvárus i forgalom -
Szepesi
berben pedi g
László a Mayer
z erdőgazdasá g gé Antal t a r
t előadás t
ban teljese n kifogyot t erdészet i zsebnap -
arról, hog y m i l y e n m ó d s z e r e k k e
tárt é s kielégíten i a
l hajt -
r utols
ó
ható végr e a
m e g j e l e n é s e ót a b e k ö v e t k e z e t t h a t a l m a
s
tes-hegységben. A z előadáso k a n y a g a ter -
bi -
mészetesen vidék i csoportjain k rendelke -
zsebnaptá
fejlődés kapcsá n támad t igényeket . A zottság összeállított
AZ E R D Ő —
aa
szerkesztés i ter
-
fejlesztés i határoza t a
Vér -
zésére i s fo g állani .
A z Országo s Erdészet i Egyesüle t kiadványa .
Szerkesztőbizottság: B A B O S I M R E , J A B L Á N C Z Y S Á N D O R , K Á L D Y J Ó Z S E F , K E R E S Z T E S I B É L A (felelő s s z e r k e s z t ő ) KOCSÁRDI K Á R O L Y , L A D Y GÉZA , MADA S ANDRÁS , PARI S JÁNOS , SAL I EMIL , TÖMPE ISTVÁ N Felelős kiadó : A Mezőgazdaság i K ö n y v - é s Folyóiratkiad ó Vállala t igazgatój a Szerkesztőség: Budapest, V . , K o s s u t h Lajos-té r 1 1 . Földművelésügy i Minisztériu m Kiadóhivatal: B u d a p e s t , V . , V é c s e y - u t c a 4 . T e l e f o n : 122-790 . E g y s z á m l a s z á m : 3 7 , 8 7 8 , 1 8 1 - 4 6
.
Megjelent 120 0 példányba n E l ő f i z e t é s i á r a e g y é v r e : 6 0 F t , félévr e 3 0 F t . M e g j e l e n i k m i n d e n h ó n a p b a n Felelős kiad ó : A Mezőgazdaság i K ö n y v - é s Folyóiratkiad ó Vállala t Igazgatój a 2 6 9 1 2 / L D 0 2 - R é v a i - n y o m d a , Budapest . V . , Vadász-utc a 1 6 . (Felelő s : N y á r y D e
