3.) MAKROGAZDASÁG TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK ÁLLAMPAPÍROK DEVIZAPIAC VÁRHATÓ ESEMÉNYEK, ADATOK RÉSZVÉNYENKÉNTI ADATOK

HETI JELENTÉS 2015. JANUÁR 13 – 19. (2015/3.)

MAKROGAZDASÁG TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK ÁLLAMPAPÍROK DEVIZAPIAC VÁRHATÓ ESEMÉNYEK, ADATOK RÉSZVÉNYENKÉNTI ADATOK

Budapesti központi iroda

1118 Budapest, Ménesi út 22.

06 1 235-1500

Bajai fiókiroda

6500 Baja, Vörösmarty u. 5. I/2.

06 79 524-010

Békéscsabai fiókiroda

5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 2-4.

06 66 520-280

Debreceni fiókiroda

4025 Debrecen, Piac utca 31. I/2.

06 52 500-700

Győri fiókiroda

9022 Győr, Széchenyi tér 7.

06 96 515-300

Kecskeméti fiókiroda

6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3.

06 76 500-800

Miskolci fiókiroda

3525 Miskolc, Széchenyi utca 3-9.

06 46 502-260

Nyíregyházai iroda

4400 Nyíregyháza, Dózsa György út 3.

06 80 500 400

Pécsi fiókiroda

7624 Pécs, Barbakán tér 5.

06 72 512-950

Szegedi fiókiroda

6720 Szeged, Feketesas u. 28.

06 62 551-670

Veszprémi fiókiroda

8200 Veszprém, Ádám Iván u. 2.

06 88 561-218

Zalaegerszegi fiókiroda

8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 5.

06 92 550-090

www.budacash.hu e-mail: [email protected]

HETI JELENTÉS

BUDA-CASH BRÓKERHÁZ

2015. JANUÁR 13 – 19.

ÖSSZEFOGLALÓ KÜLFÖLDI MAKROGAZDASÁG  

USA: Csökkenő infláció, gyenge kiskeradat – várhat a Fed a kamatemeléssel. EU: Az EKB-n a világ szeme, jöhet az állampapírvásárlási program.

HAZAI MAKROGAZDASÁG 

Még tovább csökkent az inflációs ráta decemberben.



Megerősítve a javuló novemberi ipari adatok.



Mérsékelődő növekedés az építőiparban.

KÜLFÖLDI ÉS HAZAI PIACOK 

Külföldi részvénypiacok: Felkavarta a piacokat a svájci jegybank.



Hazai részvénypiac: A magyar piac megint a sor végén.



Állampapírpiac: Nem okozott felfordulást a svájci döntés az állampapírpiacon.



Devizapiac: Drámai folyamatokat és történelmi csúcsokat okozott a svájci jegybank a forint esetében, az euró/dollár 12 éve nem látott szintre került.

RÉSZVÉNYEK 

Magyar Telekom (Tartás/Tartás): A jelentős kiadással járó frekvenciatender után a társaság is megerősítette, hogy a Magyar Telekomnak a 2014-es év után sem lesz lehetősége osztalékfizetésre, ami annak ellenére, hogy részvény nem számít drágának, mégis nyomás alatt tarthatja az árfolyamot. Az internetadó körüli történések pedig a befektetői lelkekben vélhetően komoly nyomokat hagytak.



MOL (Tartás/Felhalmozás): Érdemi előrelépés nem volt 2014-ben az INA-val kapcsolatban, a vita több színtéren is folytatódik a horvát kormánnyal. Az INA jövője továbbra is kiemelt kockázat, talán 2015-ben felbukkan komoly vevőjelölt. A zuhanó olaj kedvezőtlen a MOL upstream tevékenységei számára, főként ha tartósan olcsó marad, de a downstream esetleg profitálhat a helyzetből, így az összhatás nem feltétlenül drámai.



OTP (Tartás/Felhalmozás): A svájci frank megugrása a hazai jelzáloghitelek forintosítása miatt csak tompítottan érinti az OTP-t, de az autóhiteleknél és a külföldi CHF kihelyezéseknél lehet számítani pótlólagos leírásokra. Enyhítheti a részvényárfolyamra nehezedő nyomást, ha az EKB bejelenti a QE programot, de továbbra is fokozott óvatosság javasolt. Rövid távon tartást, hosszabb távon óvatos pozícióépítést javaslunk, célárfolyamunk 4 400 Ft.



Richter (Tartás/Tartás): A rubel gyengesége, a várhatóan recesszióba csúszó orosz gazdaság jelentősen ronthatja a Richter rövid távú eredménykilátásait, a társaság decemberben egy profitfigyelmeztetést is közzétett. A jelenlegi árfolyamszinten fundamentálisan már nem mondható drágának a papír, azonban amíg a helyzet Oroszországban ennyire képlékeny, mindenképpen óvatos hozzáállást ajánlunk.

2

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN VÁRHATÓ FONTOSABB ESEMÉNYEK, ADATOK DÁTUM

MAGYARORSZÁG

USA

2015.01.20.

EURÓPA

ÁZSIA

GE, EU: januári ZEW bizalmi index

CH: IV. né. GDP; decemberi kiskereskedelmi forgalom; decemberi ipari termelés; decemberi beruházások JP: BoJ ülés

2015.01.21.

Novemberi keresetek

Decemberi megkezdett lakásépítések, építési engedélyek

UK: novemberi munkanélküliségi ráta

2015.01.22.

3, 5 és 10 éves államkötvény aukció

Heti új munkanélküli kérelmek

EU: ECB kamatdöntő ülés; januári előzetes fogyasztói bizalmi index

Használt lakások decemberi forgalma Decemberi leading index Januári előzetes feldolgozó BMI (Markit)

EU: januári előzetes BMI-k UK: decemberi kiskereskedelmi forgalom

JP: januári előzetes feldolgozó BMI CH: januári előzetes feldolgozó BMI

GE: januári Ifo bizalmi index

JP: decemberi külkereskedelmi egyenleg

2015.01.23.

2015.01.26. GE: Németország, UK: Nagy-Britannia, EU: eurozóna; CH: Kína, JP: Japán

VÁLLALATI GYORSJELENTÉSEK DÁTUM 2015.01.20. 2015.01.21. 2015.01.22. 2015.01.23. 2015.01.26.

USA

EURÓPA

Delta Airlines, Halliburton, IBM, Johnson&Johnson, Morgan Stanley, Netflix American Express, Discover Financial, eBay, Kinder Morgan, UnitedHealth, US Bancorp Southwest Airlines, Starbucks, Travelers, Union Pacific, Verizon Covidien, General Electric, Honeywell, McDonald’s DR Horton, Microsoft. Texas Instruments

válogatás, forrás: Bloomberg

3

SAP, Unilever ASML

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

KÜLFÖLDI MAKROGAZDASÁG USA: csökkenő infláció, gyenge kiskeradat – várhat a Fed a kamatemeléssel. Egyre több jel utal arra, hogy nem kell és nem is akarja elkapkodni a Fed a kamatemelést. A múlt héten közzétett Bézs Könyv szerint továbbra is „szerény” a gazdasági növekedés, a csökkenő olajárak több régióban is lassulást okozhatnak. A múlt héten érkezett makroadatok is kissé gyengébbre sikerültek, az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is visszaesett decemberben, és a heti munkaerőpiaci adatokban is megtorpant a javulás. Igaz, a Michigan fogyasztói bizalmi index januárra már fellendülést jelez, tehát nagy baj nincs az amerikai gazdasággal. Mindezekkel párhuzamosan az infláció tovább esett decemberben, év/év alapon mindössze 0,8%, ami négyéves mélypontnak felel meg. Tavaly év közepén még 2% körült volt a mutató, ami nagyjából megfelelt a Fed hosszabb távú inflációs céljának, most viszont jócskán alatta van. Mondhatnánk, hogy csak az olajár zuhanása miatt, de az ennek kiszűrésével számolt magindex is 1,6%-ra esett vissza az akkori 2%-ról. Inflációs veszély tehát nincs, sőt, ellenkezőleg, a Fed-nek inkább a túl alacsony CPI miatt fájhat a feje. Innen nézve teát egyáltalán nem tűnik sürgősnek a monetáris szigorítás, és a gazdaság konjunktúramutatói alapján sem látszik még feltétlenül időszerűnek. Egyébként az év eleje óta nagyjából ezt kommunikálja a Fed is, és a piaci várakozások is azt mutatják, hogy későbbre tolódhat az első kamatemelés. A határidős jegyzések (Fed Funds Futures) alapján egyértelműen látszik, hogy az év eleje óta 5-10 bázisponttal lejjebb jöttek az első félévre vonatkozó várakozások, vagyis a piac már csak az év második felére várja a kamatemelési ciklus megkezdését a tengerentúlon. Ez természetesen jó hír a piacok szempontjából, hiszen még viszonylag hosszú ideig fennmaradhat a laza, támogató monetáris politika. Makrogazdasági oldalról ezt a helyzetértékelés rövid távon fennmaradhat, miután az előttünk álló héten nem várhatók kiemelten fontos makroadatok, és ami lesz (ingatlanpiaci adatok, leading index), az is alapvetően megerősítheti a gazdaság lassú, fokozatos élénküléséről kialakult képet. Ennél sokkal fontosabbak lehetnek a piaci hangulat szempontjából a sorra érkező vállalati eredményszámok, olyan nevekkel folytatódik a gyorsjelentési szezon, mint az IBM, az eBay, a GE vagy a McDonald’s.

Legfrissebb mutató GDP (évesített)* Leading indicators Fogyasztói árindex Termelői árindex Ipari termelés Ipari rendelésállomány Tartós cikkek rend. állománya Feldolgozóipar ISM index Szolgáltatószektor ISM index Fogyasztói bizalmi index (C) Fogyasztói bizalmi index (M)* Kiskereskedelmi forgalom Heti új munkanélküli kérelmek Nem mezőg. új munkahelyek Munkanélküliségi ráta

Q3 Nov. Dec. Dec. Dec. Nov. Nov. Dec. Dec. Dec. Jan. Dec. 1.10 Dec. Dec.

5,0% 2013 0,6 % hó/hó Nov. -0,4% hó/hó Dec. -0,3% hó/hó Dec. -0,1% hó/hó Dec. -0,7% hó/hó Nov. -0,7% hó/hó Nov. 55,5 pont 56,2 pont 92,6 pont 98,2 pont -0,9% hó/hó Dec. 316 ezer 4h átl. 252 ezer 5,6%

* előzetes adatok

1,9% 105,5 pont 0,8% év/év 1,1% év/év 4,9% év/év -1,0% év/év -1,4% év/év

3,2% év/év 298 ezer

Előző adat Q2 Okt. Nov. Nov. Nov. Okt. Okt. Nov. Nov. Nov. Dec. Nov. 1.3 Nov. Nov.

4,6% 2012 0,6 % hó/hó Okt. -0,3% hó/hó Nov. -0,2% hó/hó Nov. 1,3% hó/hó Nov. -0,7% hó/hó Okt. 0,3% hó/hó Okt. 58,7 pont 59,3 pont 91,0 pont 93,6 pont 0,4% hó/hó Nov. 297 ezer 4h átl. 353 ezer 5,8%

2,8% 104,9 pont 1,3% év/év 1,4% év/év 5,2% év/év 2,0% év/év 5,7% év/év

4,7% év/év 291 ezer

Forrás: Bloomberg

4

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19. 

Beige Book: megnyugtató üzenet a Fed-től. A Fed tegnap a múlt hét közepén tette közzé legfrissebb regionális gazdasági körképét („Bézs Könyv”), amelyet a tanácstagok erőteljesen figyelembe vesznek a monetáris politikai döntéshozatal során. Eszerint a körzetek többsége továbbra is szerény vagy mérsékelt ütemű gazdasági növekedésről számolt be, kedvező azonban hogy a partnerek többsége a következő hónapokra a növekedési ütem élénkülését várja. A csökkenő olajárak miatt Dallasban és környékén némileg gyengült a növekedés, de más körzetek is kifejezték ebbéli aggodalmukat. A fogyasztási kiadások a legtöbb körzetben ugyancsak nőttek, az autóeladások néhol mérsékelt, máshol erős növekedést mutattak. A feldolgozóipar a körzetek többségében élénkül, az ingatlanszektoron belül pedig a kereskedelmi ingatlanoknál látható fellendülés, a lakóingatlanoknál kevésbé. A hitelkereslet ugyancsak növekvőben van és kismértékben javult a hitelportfóliók minősége is. Összességében a kiskereskedelmi folyamatokat is pozitívan ítéli meg a jelentés, ami megnyugtató lehet a múlt héten megjelent gyenge decemberi számok után (ld. lentebb). Egyes vélemények szerint utóbbiak oka technikai jellegű lehet, vagy a szezonális kiigazítás valamely anomáliájából származhat. A Fed döntéshozói legközelebb január 27-28-án ülnek össze, ahol is konkrét kamatlépés szinte biztosan nem várható. A korábbi kommunikáció alapján április vége előtt nem emel a Fed, a piaci várakozások azonban inkább az év közepére vagy ősz elejére teszik az első kamatemelést.



A várt szerinti kis csökkenés az iparban – december: -0,1% hó/hó (piaci várakozás: -0,1%, november: 1,3%). A várakozásoknak megfelelően a nagy novemberi felfutás után decemberben kisé csökkent az USA iparának kibocsátása, az egy ével korábbihoz viszonyítva a november 5,2%-ről 4,9%-ra mérséklődött a növekedési ütem, ami így is elég erőteljes. Az iparon belül 74%-os súlyt kitevő feldolgozóiparban a havi 0,3%-os növekedés éves szinten 4,9%-os bővülést eredményezett, a bányászat éves szinten 11%-kal nőtt, az energiaipar 5,4%-kal visszaesett. Habár az exportpiacok helyzete óvatosságra ad okot, a belső piac erősnek tűnik, az USA iparának így változatlanul kedvezőek a kilátásai; ezt a magasan lévő menedzser indexek is alátámasztják.



Beszakadt a kiskereskedelmi forgalom – december: -0,9% hó/hó (piaci várakozás: 0,1%, november: +0,4%). Meglepően gyenge decemberi kiskereskedelmi statisztikák láttak napvilágot, ráadásul nemcsak a fő szám, hanem a különféle termékkategóriákkal korrigált mutatók is jóval elmaradtak a várakozásoktól. Az autóeladások nélküli adat is 1,0%-os csökkenést mutatott (várt: 0,0%), az autó és üzemanyag nélküli forgalom pedig a várt 0,5% növekedés helyett 0,3%-kal csökkent. Negatív havi adatra legutóbb egy éve, januárban volt példa – akkor a rendkívüli hideg időjárás miatt. Ezzel éves szinten is érezhetően lassult a kiskereskedelem dinamikája, a 3,2%-os év/év alapú növekedés február óta a leggyengébb. Annyiban kedvezőtlenebb most a helyzet, hogy nem lehet a rendkívüli kemény télre fogni a gyenge adatot. A visszaesés széles bázisú volt, a 13 fő termékcsoportból kilencet érintett. A gyenge kiskereskedelmi adatban szerepet játszhatott hogy a bérnövekedés – mint ahogy a legutóbbi havi jelentésből is kiderült – továbbra sem túlságosan izmos, így továbbra is óvatosan költekezik a lakosság. Mindez amellett, hogy negatív jelzés a gazdasági növekedést illetően, a Fed kamatemelési sorozatának kezdetét is későbbre csúsztathatja. A reakció a devizapiacokon is látszott, a dollár gyengült a közzététel nyomán, igaz, csak átmenetileg.



Újabb évtizedes csúcson a fogyasztói bizalom – Michigan index, január: 98,2 pont (piaci várakozás: 94,1 pont, december: 93,6 pont). Az előzetes közzététel szerint gyorsuló ütemben javult 2015 januárjában a fogyasztói bizalom az USAban. Ilyen magasan utoljára éppen 11 éve volt a mutató. Mindkét részindex fölfelé menetel 2014 ősze óta, olyannyira, hogy a jelenlegi helyezet 2007 tavasza óta a legjobbnak ítélték a megkérdezettek, míg a kilátásoknál 2004 év eleje óta nem tapasztalt az optimizmus. Utóbbinak az is jelentőséget ad, hogy 2014 őszéig nem tudott 80 pont fölé kapaszkodni, közel három éven át 70 pont környékén ingadozott – azóta viszont "kitört", januárban már 91,6 pontra ugorva.

5

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19. Nyilván az alaposan visszaeső üzemanyagár nagyban javítja a fogyasztók hangulatát, de a munkaerőpiaci folyamatok is ezt az irányt erősítik. Mindez kedvező hatással lehet a háztartások fogyasztására, még ha nem is teljesen egyértelmű az összefüggés a bizalmi felmérések és a tényleges költekezés között.



Megugrott a heti új munkanélküli kérelmek száma – múlt hét: 316 ezer (piaci várakozás: 290 ezer, előző hét: 297 ezer). A vártnál 26 ezerrel magasabb lett az új munkanélküli segélykérelmek száma a január 10-én zárult héten, az előző héthez képest pedig 19 ezer volt a növekedés. A kevésbé volatilis négyhetes mozgóátlag 298 ezerre emelkedett (291 ezerről), de még így is – tavaly szeptember óta – a 300 ezres szint alatt mozog a mutató. A tartósan segélyen lévők száma pedig a vártnál kisebb mértékben csökkent, az előző heti 2,48-ről 2,42 millióra (várt: 2,40) - ezek viszont egy héttel korábbi időszak, a január 3-án zárult hét adatai. Összességében a mostani vártnál gyengébb adatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, az amerikai munkaerőpiac alapvetően továbbra is javuló képet mutat, az elmúlt hetek volatilis adatsorában pedig vélhetően az ünnepek torzító hatásai is benne lehettek.



A várt szerint csökkenő infláció – CPI, december: 0,8% év/év (piaci várakozás: 0,7%, november: 1,3%). Havi szinten 0,4%-kal csökkentek a fogyasztói árak az USA-ban, és így az éves növekedési ütem 0,8%ra esett vissza. A havi csökkenés mértéke (amilyenre hat éve nem volt példa) megfelelt a várakozásnak. Decemberben fokozódott az energia áresése (-4,7% egy hónap alatt), a közlekedés árai következően estek (-3,0%), de emellett például ismét olcsóbb lett a ruházkodás is (-1,2%) élelmiszerek is csak 0,2%-kal drágultak. Éves szinten az energia 10,5%-ot esett, a közlekedés kal, a ruházkodás 2,0%-kal. Az élelmiszerek 3,3%-kal, a szolgáltatások csak 2,5%-kal kerültek mint tavaly év végén.

ebből és az 6,2%többe,

A maginflációs ráta havi szinten nem változott (+0,1%-ot vártak), éves szinten 1,6%-ra süllyedt. Alapvetően 2,0% a Fed inflációs célja, melyet főként a PCE deflátor szempontjából figyelnek - és amely mutató már novemberben is csak 1,2%-os volt. Valószínű, hogy ilyen "inflációt" hozó december után nem lesz kedvezőbb a helyzet. Deflációtól ugyan nem tart a többség az USA-ban, de a nagyon alacsony inflációs ráták mellett bizonyára ráérős lesz a monetáris politika a szigorításokkal.

Európa: az EKB-n a világ szeme, jöhet az állampapírvásárlási program. A svájci jegybank ugyan múlt heti váratlan lépésével, az 1,20-as árfolyamküszöb eltörlésével „ellopta a show-t”, az előttünk álló héten azonban ismét az EKB lesz a reflektorfényben, amely csütörtöki ülésén jó eséllyel bejelentheti az állampapírvásárlásokat is tartalmazó újabb monetáris lazítást (QE). Persze elképzelhető, hogy a tényleges jegybanki akciók bizonyos részleteit illetve időzítését még nyitva hagyják, de a lényegi döntés a többségi várakozás szerint megszülethet. Lényegében az Európai Bíróság is zöld utat adott az Európai központi Bank tervezett kötvényvásárlási programjának, amikor a jegybank korábbi, technikailag azonos tartalmú (tehát állampapírvásárlást lehetővé tevő) ún. OMT programjáról megállapította, hogy nem ütközik az EU joganyagába. Ezzel jelentősen gyengült az a német érv, miszerint a tagországok államkötvényeinek megvásárlása egyfajta monetáris finanszírozást jelentene, amivel az EKB túllépne mandátumán. A jegybank háza tájáról érkező legutóbbi hírek is arra utalnak, hogy minden részletre kiterjedően előkészítették az amerikai vagy japán jegybankéhoz hasonló, klasszikus QE program elindítását. Ami esetleg kivárásra, a döntés elhalasztására késztetheti a jegybankot, az a hétvégén esedékes görög választás, melynek nyertese a legutóbbi közvéleménykutatások szerint a radikális baloldali Sziriza lehet. Az eddig ellenzéki szerepben lévő párt ugyanis elutasítja és újratárgyalná a korábbi EU/EKB/IMF megállapodásokat, illetve az ezek feltételéül szabott megszorítások fellazítására törekszik. Más kérdés, hogy esélyesként a Sziriza is egyre óvatosabban fogalmaz, például az eurozónából történő kilépéssel már nem „riogatnak”. Ezzel együtt is jelentős bizonytalanságot okozhat a piacokon a Sziriza győzelme, és felmelegítheti az eurozóna stabilitásával, jövőjével kapcsolatos korábbi aggodalmakat. Nem túl szerencsés tehát a QE bejelentésének mostani időzítése, de jelenleg úgy tűnik, ez kevéssé aggasztja az EKB-t.

6

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19. Az előttünk álló héten tehát a jegybank csütörtöki (22-i) ülése lesz a figyelem középpontjában, de ezen kívül lesz néhány lényeges makroadat is. Kedden (20-án) érkezik a német (és az euroövezeti) ZEW index januárra vonatkozóan, ami fontos jelzés lehet az év eleji konjunktúrakilátásokat illetően. Emellett csütörtökön várható az előzetes januári fogyasztói bizalmi index az eurozónából, pénteken pedig az előzetes beszerzési menedzser indexek látnak napvilágot. Az adatok várhatóan némi élénkülést mutatnak majd a gazdaságban, de ahogy a legutóbbi számok is jelezték, továbbra is stagnálás és defláció közeli állapot jellemzi NyugatEurópát.

Legfrissebb mutató GDP Fogyasztói árindex Termelői árindex Ipari termelés Feldolgozóipar BMI Szolgáltatószektor BMI Üzleti bizalmi index (ZEW) Gazdasági bizalmi index Fogyasztói bizalmi index Kiskereskedelmi forgalom Munkanélküliségi ráta

Q3 Dec. Nov. Nov. Dec. Dec. Dec. Dec. Dec. Nov. Nov.

0,2% né/né -0,1% hó/hó -0,3% hó/hó 0,2% hó/hó 50,6 pont 51,6 pont 31,8 pont 100,7 pont -10,9 pont 0,6% hó/hó 11,5%

Q3 Dec. Nov. Nov.

0,8% év/év -0,2 év/év -1,6% év/év -0,4% év/év

Nov.

1,5% év/év

Előző adat Q2 Nov. Okt. Okt. Nov. Nov. Nov. Nov. Nov. Okt. Okt.

0,1% né/né -0,2% hó/hó -0,3% hó/hó 0,3% hó/hó 50,1 pont 51,1 pont 11,0 pont 100,7 pont -11,6 pont 0,6% hó/hó 11,5%

* előzetes adatok



Q2 Nov. Okt. Okt.

0,8% év/év 0,3 év/év -1,3% év/év 0,8% év/év

Okt.

1,6% év/év Forrás: Bloomberg

A svájci jegybank eltörölte az 1,2-es EUR/CHF árfolyamküszöböt Fölindulásszerű folyamatokat indított el a svájci jegybank, miután múlt hét csütörtökön váratlanul eltörölte a 2011 óta érvényben tartott 1,2-es árfolyamküszöböt, amely eddig megakadályozta a svájci frank túlzott erősödését. Az SNB bejelentette továbbá, hogy az irányadó Libor kamatsávot 50 bázisponttal, -1,25% és -0,25% közé csökkenti, a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett látra szóló betéteinek kamatát pedig -0,25%-ról -0,75%-ra viszi le. A vastagon negatív tartományba visszavágott kamatok azt a célt szolgálták volna, hogy elvegyék a befektetők kedvét a frankvásárlástól, és ily módon (legalább részben) ellensúlyozzák az árfolyamlimit eltörlését. Ez azonban egyelőre nem igazán látszott az árfolyam alakulásában, a jegybank bejelentésére az elsődleges piaci reakció egy hirtelen 39%-os erősödés volt a frank részéről, az EURCHF hirtelen 0,852 alá esett, majd visszatért kevéssel a paritás fölé (1,01-1,03 környékére). Emellett globálisan más devizákra, az árupiacokra és a részvényárfolyamokra is jelentős hatással volt a lépés, a svájci tőzsde közel 9%-ot zuhant. A svájci frank hirtelen 20%-os felértékelődése ugyanis érzékenyen érint számos svájci céget és a gazdaság egészét, emellett a deflációs nyomást is erősítheti. A jegybank azzal indokolta a döntést, hogy a svájci gazdaság alkalmazkodóképessége az elmúlt években erősödött, a dollárral szemben úgyis gyengült a frank az utóbbi hónapokban, és a továbbiakban sem hagyja, hogy nagyon szigorúvá váljon a monetáris politika. Thomas Jordan jegybankelnök a döntést követő tájékoztatóján a jegybank intervenció lehetőségéről is beszélt; úgy fogalmazott, hogy a svájci jegybank a jövőben is tekintettel lesz az árfolyamra, amikor kialakítja monetáris politikáját. Szükség esetén aktív szereplő lesz a devizapiacon a svájci jegybank – ez lényegében egy ún. piszkos lebegtetést jelent (amikor elvileg szabadon mozog az árfolyam, de bizonyos ponton beavatkozik a központi bank). Emellett - ez már a nem hivatalos indoklás – az is szerepet játszhatott a svájci döntésben, hogy az Európai Központi Bank részéről készülődő újabb monetáris lazítás miatt várhatóan tovább nő a svájci frankra nehezedő felértékelési nyomás, ami még nehezebbé tette volna az 1,20-as árfolyamküszöb fenntartását. Ezzel összefüggésben az Európai Bíróság múlt heti döntése az EKB állampapírvásárlása kapcsán újabb adalék lehetett az SNB mindenki számára váratlan és meglepő döntéséhez.

7

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19. 

Európai Bíróság: nem ütközik az EU joganyagába az EKB korábbi kötvényvásárlási programja. Az EU bíróság tisztségviselője által szerdán kiadott, nem kötelező érvényű vélemény szerint alapvetően nem ütközik az EU jogszabályaiba, az Európai Központi Bank ún. OMT programja. Az eszközt (Outright Monetary Transactions) korábban a dél-európai válságkezelés keretében fejlesztették ki, a tagországok állampapírjainak vásárlását tette lehetővé az EKB számára, de valójában soha nem használták. A döntés azért lényeges, mert az OMT „jogellenesnek” nyilvánítása esetén az EKB most előkészítés alatt álló QE programja is kapott volna egy jogi ellenérvet. Azonban nem ez történt, hanem épp ellenkezőleg, megerősítést nyert Draghi érvelése, miszerint nem jelenti a jegybank mandátumának túllépését az euroövezeti államkötvények vásárlása. A mostani szakvélemény után 4-6 hónapon belül jöhet a bíróság végső határozata, amit egy 15 bíróból álló testület hoz majd meg. Ezt azonban vélhetően nem fogja megvárni az EKB a QE program bevezetésével, jó eséllyel már ezen a héten (22-én, csütörtökön) bejelenti a kötvényvásárlásokat (és esetleg más likviditásfokozó intézkedéseket).



Kissé várt feletti eurozóna ipari adat, de nagy örömre nincs ok - november: +0,2% hó/hó, -0,4% év/év (piaci várakozás: 0,0% ill. -0,7%, október: +0,3% ill. +0,8%). A várt stagnálás helyett novemberben kissé nőtt az eurozóna ipari termelése, ám év/év alapon így is csökkenés látható. További pozitívum, hogy az előző havi (októberi) adatokat is kismértékben felfelé korrigálták. Havi szinten leginkább a tartós fogyasztási javakat előállító cégek járultak hozzá az emelkedéshez (+1,9%), és éves alapon is megfigyelhető némi élénkülés ezen a területen (az előző havi 0,2% után most 0,4% volt a növekedés). Az energetikában ugyanakkor – megszenvedve a kőolajárak csökkenését – a kibocsátás 4,8%-kal csökkent éves összevetésben, és kiemelhető még a beruházási javak kibocsátásában bekövetkezett 0,9%-os év/év alapú csökkenése (októberben még +1,4%). Országok szerinti bontásban aggasztó a lefelé forduló francia idősor (most -2,9% év/év, folyamatos romlással az előző hónapokban), stabilan negatív az olasz adat is (novemberben -1,8%), a német mutató pedig alapvetően stagnálás körüli teljesítményt jelez, és nem túl bíztató a helyzet Hollandiában sem (-3,5%). A közzététel alapvetően nem jelez kimozdulást a stagnáláskörüli helyzetből, az EKB újabb élénkítő eszközére úgy tűnik, a reálgazdaságnak továbbra is égetően szüksége van.



Eurozóna: a végleges adat szerint kissé alacsonyabb volt a maginfláció is – CPI, december: -0,2% év/év (piaci várakozás: -0,2%, november: +0,3%). Az Eurostat végleges, részletes adatai szerint is 0,2%-kal csökkentek a fogyasztói árak (HICP) az eurozónában decemberben. Az éves maginflációs mutató viszont a végleges adat szerint maradt +0,7%on, ahol október óta áll (az előzetes adat szerint 0,8%-ra emelkedett). Decemberben az energia éves indexe -6,3%-ra zuhant, az élelmiszerek, dohány és alkohol ára nem változott. A szolgáltatásoknál maradt az igen mérsékelt, 1,2%-os éves árnövekedés, ami azért még messze van (szerencsére) a deflációtól. Összességében azonban elég sok az aggasztó jel, önmagában a mínuszba csúszó főmutató is elég rossz üzenet, és ezeket a jeleket az EKB is komolyan veszi. Ezért a jövő csütörtöki ülésen valószínűleg meghirdetnek valamilyen állampapír vásárlási programot az infláció emelése érdekében.

8

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

HAZAI MAKROGAZDASÁG Még tovább csökkent az inflációs ráta decemberben. Jóval a várakozások feletti mértékben csökkentek a fogyasztói árak a KSH január 14-i közzététele szerint. Sem 0,7%-os havi, sem 0,9% év/év alapú csökkenésre nem volt példa még az utóbbi időszakban sem. A piaci várakozások alapján a novemberi -0,7%-ról kissé emelkedett volna az éves ráta, ehelyett újabb mélypontra süllyedt. Ugyanígy folytatta a lejtmenetet az éves maginflációs mutató is, amely már csak 0,8% volt decemberben (az előző hónapokban még 1,2-1,4%), vagyis nem csak a rezsicsökkentés és az olajárak csökkenése képeződik le a negatív inflációs rátában. Miközben a KSH maginflációs rátája közel 9 éves mélypontra esett, az MNB által közzétett indirekt adóktól szűrt maginflációs ráta is csökkent, de mérsékeltebben, decemberi értéke 1,1% lett. A háttérben elsősorban a feldolgozott élelmiszerek áresése (a tejtermékek és a cukor hatására) illetve az alkohol, dohány termékeknél a visszafogott áremelkedés állt. A jegybank által az inflációs alapfolyamatok érdekében figyelt két másik mutató (ritkán változó árú termékek inflációja és a keresletérzékeny infláció) decemberben nem változott lényegesen, maradtak a „mérsékelt inflációs környezetre utaló” szinteken (2,2% illetve 1,6%). A teljes inflációs mutató összetevőit tekintve, ismét fokozódott az árak csökkenése az élelmiszereknél, -0,6%-ra, és ennél is jobban, 4,1%-kal esett az egyéb cikkek, üzemanyagok árszínvonala. Utóbbin belül a járműüzemanyagoké 10,4%-kal egy év alatt és 5,9%-kal csak decemberben. A háztartási energiánál a rezsicsökkentések hatása részben kikerült az indexből, így a novemberi -13,0% után most -5,4% volt az év/év alapú változás. Mivel a közelmúltban nem volt áremelés, így a szeszes italok, dohányáruk csupán 1,2%-kal drágultak, és a szolgáltatásoknál is csökkent kissé az ütem, 1,5%-ra. A tartós cikkek és a ruházkodás árai alig változtak éves szinten. 2013 egészében a fogyasztói árak 0,2%-kal csökkentek Magyarországon. Az újabb mélypontra eső infláció felerősítheti azon spekulációkat, hogy az MNB nyitott lehet újabb kamatcsökkentés(ek) irányában, mindez a forint mozgásán is látszott az adatok közzététele után. A határidős kamatmegállapodások (FRA) alapján az év közepéig összesen 25 bázispontos kamatvágást áraz a piac (akár 1,85%). Az ECB előkészítés alatt álló QE programja is segítheti ezen törekvéseket, ugyanakkor a Fed várhatóan az év közepe tájékán meginduló kamatemelési sorozata a feltörekvő piaci eszközök, így a forint megítélését is ronthatja. Utóbbi kockázatossá teheti az esetleges kamatcsökkentés(eke)t, de ennek ellenére nem kizárt hogy valóban meglépi azt az MNB. A devizahitelek forintosítása révén az esetlegesen tovább gyengülő forint már nem jelentene akkora politikai kockázatot a kormányzat számára.

Megerősítve a javuló novemberi ipari adatok. A KSH részletes adatsora megerősítette a korábban közzétett előzetes számokat, amely szerint valóban kissé magához tért az ipar teljesítménye novemberben (illetve más megközelítésben továbbra is hullámzó a teljesítmény). A havi növekedés 3,3%-os, az éves (munkanappal kiigazítva) 5,8%-os volt – utóbbi július óta a legjobb, bár így is messze van a korábban jellemző 8-12% közötti dinamikától. Magához tért az ipari értékesítés is, 5,4%-kal növekedve év/év alapon (októberben 0,7%-kal csökkent), ezen belül is az export július óta a legélénkebben, 8,0%-kal bővült. A belföldi eladások 1,5%-kal nőttek. A szezonálisan és munkanappal is korrigált termelési adatok alapján 7,3%-kal haladta meg a közel 95%-os súlyú feldolgozóipar kibocsátása egy évvel korábbit, ami négy hónapja a legkedvezőbb. Eközben a közel 5%os súlyt képviselő energiaipar termelése ismét nagyot esett (-5,8%), az augusztusi éves növekedés sajnos egyedi jelenségnek bizonyult. A feldolgozóiparon belül élénkebb volt a korábbiaknál járműgyártás éves növekedése, 18,9%-os. Az októberi fékeződés (csak 5,3%) továbbra is talányos, de az ingadozások dacára a nyári mélyponton túl lehet a hazai ipar messze legnagyobb jelentőségű alága (súlya novemberben közel 30%-os, január-novemberben 26%-os volt). Az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártásának volumene 1,9%-kal múlta felül az egy évvel korábbit, az októberi kis csökkenés után ez jó hír. Az elektronikai és optikai termék gyártása 2,1%-kal bővült, alacsony bázishoz viszonyítva.

9

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19. Az 5 közepes súlyú alág közül novemberben kettőben nőtt érdemben a kibocsátás: a vegyiparban 5,6%-kal, a műanyagiparban 4,6%-kal. A fémfeldolgozás és a gépgyártás novemberben nem sokat változott (+0,6% illetve -0,1%), a kőolajfeldolgozásnál viszont ez erős bázishoz képest 8,5%-kal csökkent a termelés. Az 5 kis súlyú alágban a gyógyszergyártás kivételével éves növekedéseket mért a KSH. Kedvező fejlemény volt novemberben, hogy a kiemelt feldolgozóipari ágazatok új rendelései 23%-kal bővültek éves szinten, ennél jobbat utoljára márciusban mértek. Elsősorban a járműgyártásnak volt köszönhető a növekedés. A teljes rendelésállomány is 23,8%-kal nőtt év/év alapon, itt viszont főként a gyógyszeriparban látható radikális növekedés. A részletes közzététel erősítette azon kilátásokat, hogy az ipar augusztus-októberi lassulása átmeneti lehetett, és ha nem is a korábbi 10% feletti ütemben, de a továbbiakban is mérsékelten nőhet az ipar kibocsátása.

Mérsékelődő növekedés az építőiparban. A KSH adatai szerint novemberben 8,8%-kal múlta felül az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbit, októberhez képest pedig 1,1%-kal csökkent. Bár októberben sokkal élénkebb volt a növekedés, az utóbbi hónapokban összességében mérséklődés mutatkozik, különösen a kiugróan erős év eleji időszakhoz képest. Hasonlóan a megelőző hónapokhoz, novemberben is mindkét építményfőcsoportnál csökkentek az éves indexek. Az épületek építése ezúttal 6,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (sorozatban harmadszor negatív változás), melyet az egyéb építményeknél a most 23,0%-ra lassuló, de láthatólag még mindig igen erős bővülés kísért. Utóbbinál változatlanul az út- és vasútépítések, közműfejlesztések játsszák a főszerepet. A növekedés várhatóan tovább mérséklődik a folytatásban, erre a rendelésállományok alakulása is utal. Novemberben a 2014. év harmadik legmagasabb értéke volt az új rendelések havi értéke (148 Mrd Ft), de a teljes állomány így is tovább csökkent, 821 Mrd Ft-ra – ez mintegy 4-5 havi termelésnek felel meg és kb. 6%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Jó ideje most először nem nőtt éves összevetésben az építőipari rendelésállomány. Még mérsékeltebb építőipari növekedés sejtet, hogy számos állami, önkormányzati beruházást időzítettek az idei utolsó, októberi választások elé, valamint az új EU költségvetési időszak elején amúgy is visszafogottabb lehet a támogatások beáramlása. A magánszféra beruházásai nőnek, de kevésbé lendületesen, leszámítva egy-egy nagyobb projektet. Erősíti hatást a következő egy évben az is hogy, a nagyon erős 2014 év eleji adatok lesznek a viszonyítási alapok, emiatt átmenetileg akár éves csökkenés is előfordulhat az idei évben. A hosszabb távú kilátások attól függenek, mennyire marad meg a lendület a hazai gazdaságban.

Főbb hazai makromutatók

Legfrissebb mutató GDP (% év/év) 2014 III. 3,2 Fogyasztói árak (%) Dec. -0,7 hó/hó Ipari termelői árak (%) Nov. -0,4 hó/hó Ipari termelés (%) Nov. 3,3 hó/hó Folyó fiz. mérleg (millió euro) 2014 III. 1 397 Külf. finansz. képesség (m euro) 2014 III. 2 408 Külker. mérleg - KSH (millió euro)* Nov. 832 Nettó adósság - MNB (Mrd euro) 2014 III. 36,1 Jegybanki tartalék (Mrd euro) Dec. 34,6 Kiskereskedelmi forgalom (%)* Nettó átlagkeresetek (%) Okt. 3,3 év/év Munkanélküliségi ráta (%) Szept-nov. 7,2 Közp. ktgvetés (Mrd Ft)* Jan-dec. -837,1 Államháztartás (Mrd Ft)* Jan-dec. -825,7

Előző adat

2014 I-III. Dec. Okt. Nov. 2014. I-III. 2014. I-III. Jan-nov. 2014. II.

3,6 -0,9 év/év 0,6 év/év 5,8 év/év 3 286 5 551 6 166 37,6

Nov. Jan-okt.

5,2 év/év 2,9 év/év

Éves terv % Éves terv %

* előzetes adatok

74,2% 71,7%

2014 II. 3,9 2013 1,6 Nov. -0,4 hó/hó Nov. -0,7 év/év Okt. -0,9 hó/hó Okt. 0,7 év/év Okt. -2,6 hó/hó Okt. 1,7 év/év 2014 II. 820 2013 4 162 2014 I. 1 576 2013 7 803 Okt. 351 Jan-okt. 5 334 2013 IV. 37,3 Nov. 34,1 Okt. 0,7 hó/hó Okt. 5,2 év/év Szept. 2,4 év/év Jan-szept. 2,9 év/év Aug-okt. 7,1 Jan-nov. -938,2 2013 -979,7 Jan-nov. -713,7 2013 -932,8 Forrás: Bloomberg, MNB, KSH, NGM

10

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

KÜLFÖLDI ÉS HAZAI PIACOK KÜLFÖLDI RÉSZVÉNYPIACOK Felkavarta a piacokat a svájci jegybank.

Az elmúlt hetet is gyenge teljesítménnyel zárták a főbb amerikai részvényindexek, az S&P 500 pl. 1,2%-kal csökkent.

A héten és a jövő héten lendületet vesz a beszámolási időszak, miután az S&P 500 tagjai közül kb. 200 vállalat is közzéteszi negyedéves számait, köztük pl., az IBM, eBay, McDonalds, vagy a Morgan Stanley.

104%

Régiónk piacai vegyesen teljesítettek az elmúlt héten, miután a cseh PX index minimálisan emelkedett, míg a lengyel WIG és a BUX is jelentősebb csökkenéssel zárta a hetet.

11

jan. 16.

jan. 15.

jan. 14.

jan. 13.

jan. 12.

jan. 8.

jan. 7.

jan. 6.

jan. 9.

-1,2% -1,7%

106%

102% 100%

DAX CAC-40

jan. 16.

jan. 15.

FTSE 100 Stoxx600

záró Stoxx 50

jan. 14.

jan. 13.

jan. 12.

jan. 9.

jan. 8.

98%

változás

3 100,42

4,9%

Stoxx 600

352,40

4,3%

DAX CAC-40 FTSE-100

10 167,77 4 379,62 6 550,27

5,4% 4,8% 0,8%

DAX PX

WIG PX BUX

jan. 16.

jan. 15.

jan. 14.

jan. 13.

jan. 12.

108% 106% 104% 102% 100% 98% 96% 94%

Közép- és Kelet-Európa: 

-1,3%

2 019,42 4 142,14

jan. 9.

Iparági szinten a Stoxx 600 részindexei jól szerepeltek, melyek közül a legjobban az étel valamint az italgyártók (+27,0%) szerepeltek, de szintén jó teljesítményt nyújtottak az autóipari vállalatok (+6,8%) is. A hét vesztesei között pedig az alapanyaggyártókat (-0,6%) találjuk.

változás

17 511,57

S&P500 Nasdaq-100 108%

A főbb nyugat-európai részvénypiacok többsége remek teljesítményt nyújtott az elmúlt héten, a Stoxx 600 pl. 4,3%os pluszban zárt. Kivételek közé tartozott a svájci részvénypiac (SMI), mely több mint 13%-os zuhanással zárta a hetet, azok után, hogy a hét elején még történelmi rekordszinteken mozgott. Főként a nagy exportvállalatok sínylették meg a frank erősödését, melyek közül több is 15-20%-kal zuhant a héten.

S&P500

záró DJIA

Tágabb iparági bontás alapján még az ingatlanszektort is (+3,5%) érdemes megemlíteni a jól teljesítő szektorok között.

Ami a várható az eredménynövekedési ütemeket illeti, a most zárult negyedévre az előrejelzések már csak 0,8% éves növekedést vetítenek előre, múlt héten még 2,0% volt a piaci konszenzus, míg novemberben még +4,1%. Az látható, hogy folyamatosan romlanak a prognózisok, a tényszámok pedig vegyesen alakulnak. A 40 eddig publikált vállalati beszámoló kb. 90%-a jobb lett ugyan a vártnál, viszont ezen cégek esetében 1,6%-os volt az átlagos eredménybővülési ütem.

Nasdaq-100

jan. 8.



DJIA

jan. 7.

Az S&P 500 10 főbb iparági indexe vegyesen teljesített. Az elmúlt hét nyertesei a közüzemi vállatok (+2,6%) voltak, de szintén jó hetet zárták az távközlési szektor tagjai (+1,9%) is. A vesztesek között pedig a pénzügyi részvényeket (-2,7%), valamint a technológiai vállalatokat (-2,5%) találjuk.

Európa: 

98%

jan. 7.



99%

jan. 6.



100%

jan. 5.



101%

jan. 5.



102%

jan. 6.

USA: 

103%

jan. 5.

Az elmúlt héten többségében gyenge teljesítmények jellemezték a világ főbb részvénypiacait, az MSCI World index pl. 0,5%-os mínuszban zárta a hetet. Csütörtökön fölindulásszerű folyamatokat indított el a svájci jegybank, miután közölte, hogy a 2011 óta érvényben tartott 1,2-es árfolyamküszöböt eltörli, ami eddig megakadályozta, hogy a svájci frank még tovább erősödjön. A svájci frank hatalmasat erősödött pillanatok alatt, és a részvénypiacok is beleremegtek a váratlan lépésre.

WIG BUX

záró változás 50 300,3 -3,4% 949,05 0,3% 15 755,9 -2,9%

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

NYERTESEK ÉS VESZTESEK – S&P500 (-1,2%) TÁRSASÁG

Google Google Celgene Verizon Communication Altria Group Bristol-Myers Squibb Procter & Gamble Biogen Idec AT&T Amgen

VÁLTOZÁS PIACI ÉRTÉK

TÁRSASÁG

% 2,4 1 1,9 2 7,2 3 2,6 4 4,8 5 3,3 6 1,1 7 3,0 8 1,2 9 1,7 10

8,10 6,59 6,50 5,10 4,84 3,30 2,70 2,46 2,07 2,05

Apple Bank of America JPMorgan Chase Citigroup Wal-Mart Stores Microsoft Facebook Chevron Wells Fargo QUALCOMM


%

-35,31 -16,83 -12,75 -9,60 -8,32 -7,83 -7,16 -5,84 -5,38 -5,20

-5,4 -9,4 -5,7 -6,2 -2,9 -2,0 -3,3 -2,9 -2,0 -4,2

NYERTESEK ÉS VESZTESEK – NASDAQ-100 (-1,7%) TÁRSASÁG

Gilead Sciences Google Celgene Biogen Idec Amgen Western Digital Comcast Liberty Global Activision Blizzard Staples


TÁRSASÁG

%

2,4 1 Apple 1,9 2 Mondelez Internation 7,2 3 Facebook 3,0 4 Randgold Resources 1,7 5 Microsoft 1,7 6 SanDisk 0,9 7 Yahoo! 3,1 8 Amazon.com 7,1 9 eBay 1,0 10 Baidu

8,10 6,59 6,50 2,46 2,05 1,54 1,24 1,16 0,97 0,61


-35,31 -7,83 -7,16 -5,20 -4,89 -4,00 -3,08 -2,87 -2,45 -2,35

% -5,4 -2,0 -3,3 -4,2 -13,5 -18,7 -6,5 -2,1 -3,5 -3,0

NYERTESEK ÉS VESZTESEK – STOXX600 (+4,3%) TÁRSASÁG

Novartis Roche Holding Novo Nordisk Anheuser-Busch InBev Airbus Group Yara International Tesco GlaxoSmithKline Merck Imperial Tobacco


13,75 6,98 3,12 3,09 2,37 2,01 1,98 1,95 1,95 1,88

TÁRSASÁG

%

5,6 1 Banco Santander 3,0 2 BNP Paribas 2,8 3 SAP 2,1 4 Royal Dutch Shell 7,3 5 Royal Bank of Scotland 16,5 6 Banco Bilbao Vizcaya 8,6 7 Eni 1,9 8 Total 5,8 9 BP 4,6 10 UniCredit

12


-14,36 -5,60 -4,58 -4,27 -3,72 -3,71 -3,53 -3,48 -3,26 -3,08

% -16,2 -9,1 -6,4 -2,4 -5,5 -7,6 -6,6 -3,4 -2,9 -9,7

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

NYERTESEK ÉS VESZTESEK – NEW EUROPE BLUE CHIP (-2,2%) TÁRSASÁG

PGE SA OMV Komercni Banka AS Telekom Austria AG CEZ AS Oesterreichische Post Erste Group Bank Vienna Insurance Andritz Richter Gedeon


TÁRSASÁG

% 2,8 1 3,2 2 2,7 3 4,4 4 1,0 5 3,0 6 0,9 7 1,5 8 1,3 9 2,5 10

0,27 0,23 0,20 0,16 0,13 0,08 0,07 0,07 0,06 0,06

PKO Bank Polski mBank KGHM Polska Miedz PGNiG Raiffeisen Bank Int. MOL Bank Pekao Voestalpine IMMOFINANZ OTP Bank


-1,06 -0,61 -0,42 -0,40 -0,35 -0,34 -0,32 -0,23 -0,13 -0,10

% -8,7 -10,6 -7,0 -5,5 -10,6 -7,8 -2,5 -4,2 -5,6 -2,6

NYERTESEK ÉS VESZTESEK – NIKKEI 225 (-1,1%) TÁRSASÁG

KDDI NTT DOCOMO Nippon Suisan Kaisha Bridgestone Takeda Pharmaceutical Honda Motor Central Japan Railwa Eisai Canon Tokyo Gas


TÁRSASÁG

% 5,5 1 3,3 2 3,7 3 6,1 4 4,2 5 2,6 6 4,0 7 7,7 8 1,9 9 6,0 10

372,24 270,63 264,85 210,19 170,59 167,56 145,23 109,28 96,03 92,24

Toyota Motor Softbank Fast Retailing Mitsubishi Paper Mil Seven & I Holdings Dai-ichi Life Insura Sony Panasonic Sumitomo Mitsui Fina Nomura Holdings


-492,19 -437,04 -342,62 -340,05 -196,35 -180,29 -178,98 -147,18 -141,41 -119,65

% -1,9 -5,1 -7,2 -3,8 -5,1 -8,7 -6,0 -4,3 -2,4 -4,8

NYERTESEK ÉS VESZTESEK – HANG SENG (-1,5%) TÁRSASÁG

China Mobile AIA Group China Unicom Hong Ko Power Assets Holding Hang Seng Bank Hong Kong & China Ga CLP Holdings Swire Pacific China Resources Power Belle International


36,82 24,69 11,02 6,30 3,63 3,36 3,16 2,32 2,16 1,77

TÁRSASÁG

% 1,9 1 4,8 2 4,1 3 3,9 4 1,5 5 1,8 6 1,9 7 1,6 8 2,2 9 2,4 10

ICBC PetroChina Bank of China China Construction Bank China Life Insurance Bank of Communication China Shenhua Energy Ping An Insurance China Petroleum HSBC Holdings


-104,30 -103,80 -90,08 -78,17 -50,00 -38,48 -33,75 -33,10 -30,70 -23,06

% -4,9 -4,0 -5,7 -4,8 -4,4 -6,7 -6,7 -4,1 -3,4 -1,7

A piaci kapitalizációban történt heti változás (Mrd dollár, euro, jen és Hong Kong-i dollár) alapján sorba rendezve,

13

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

HAZAI RÉSZVÉNYPIAC A magyar piac megint a sor végén. 16 750

Pont

Mrd Ft

40 30

16 250

20

Forgalom BUX

15 750

10 0 jan. 15.

jan. 13.

jan. 9.

jan. 7.

15 250 jan. 5.

A hazai parkett folytatta lejtmenetét, az előző heti 2,5%-os esés után 2,9%-os leértékelődéssel zárta a hetet. Eközben nyugateurópában tombolt a bika, a vezető indexek 4-5% közötti emelkedéssel zártak, a DAX új történelmi csúcsot is felállított. A régiós börzék közül viszont a lengyel nálunk is nagyobb pofont kapott. Péntek kivételével minden nap estünk, csütörtök volt a legfájóbb (-2,4%). A napi átlagforgalom 8,5 milliárd forint volt, ami az elmúlt hónapok átlagához képest magasnak számít. A blue chipek közül nagyot kapott az MOL, a Richter sebei viszont gyógyulgatnak.

Az OTP 2,6%-kal 3 554 forintra esett. A svájci jegybank bejelentése nem esett jól a bankpapírnak, annak ellenére, hogy nem érinti jelentősen. Az árfolyam elég komoly leértékelődésen esett át, egy hónap alatt közel 15%-os a mínusz. A bizonytalanság azonban továbbra is fokozottan jelen van a piacon, így akár további leértékelődés sem elképzelhetetlen. Görögországban nincs kitettsége a banknak, de más csatornákon keresztül akár újabb negatív lökést is adhat az árfolyamnak a helyzet esetleges súlyosbodása, a vasárnapi választás után mindez kiderül. A MOL árfolyama hatalmasat, 7,8%-ot zuhant és ezzel 10 720 forintra került. A háttérben a kőolajárának tartós lejtmenete állhat. A befektetők emiatt eddig nem bántották jelentősen a társaságot, de most mintha kezdenének aggódni, annak ellenére, hogy az összhatás nem feltétlenül drámai. A Magyar Telekom árfolyama 1,8%-kal 327 forintra esett. A Richter lejtmenet viszont megállt, miután árfolyama 2,5%-kal 3 445 forintra emelkedett. Az orosz gazdaság súlyos problémái, a rubel magas volatilitása miatt a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság hatalmas, ami továbbra is nyomás alatt tarthatja a gyógyszerpapírt. A kis- és közepes kapitalizációjú papírokat tömörítő BUMIX index 1,5%-os csökkenés után 1 407 ponton zárta. A nagyobb papírok közül a CIG 5,5%-ot, az FHB pedig 3,6%-ot esett. A TVK-ra a MOL nyilvános vételi ajánlatott tett az általa nem birtokolt, mintegy 5 százalék körüli részvénycsomagra, papíronként 4 984 forinton. A társaság árfolyama 0,8%-os esés után 4 945 forinton zárt.

ÁLLAMPAPÍRPIAC Nem okozott felfordulást a svájci döntés az állampapírpiacon. A magyar állampapírpiacon a rövid lejáratú hozamok esetében a 3 hónapos papírok a pénteki felpattanás következtében 9 bázisponttal 1,71%-ra tovább emelkedtek, míg a többi DKJ lényegében stagnált. Az államkötvények esetében viszont a hozamok jelentősen, 26-30 bázisponttal mérséklődtek. A svájci jegybank váratlan bejelentése nem okozott komolyabb felfordulást a magyar állampapír-piacon, az események viszont a csütörtöki 12 hónapos DKJ aukciót megviselték. A 60 milliárdos keretre pusztán 56 milliárdnyi ajánlat érkezett, az Államadósság Kezelő Központ ebből végül csak 33 milliárd forintot fogadott el. Az átlagos hozamszint 1,79% lett. A 3 hónapos DKJ aukción ezúttal is hatalmas, fél éve nem látott érdeklődés mutatkozott. A meghirdetett 60 milliárd forintos mennyiségre 202 milliárdnyi ajánlat érkezett, így a kibocsátó 90 milliárdra emelte az elfogadott mennyiséget. Az átlaghozam maradt 1,84%-on.

Állampapírhozamok az elmúlt héten 3 hónapos 6 hónapos 1 éves 3 éves 5 éves 2015.01.09. 1,62 1,60 1,79 2,49 2,96 2015.01.16. 1,71 1,59 1,78 2,22 2,66 Változás 0,09 -0,01 -0,01 -0,27 -0,30

14

10 éves 3,48 3,21 -0,27

15 éves 3,72 3,46 -0,26

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19. A svájci jegybank döntése elvileg nem érinti érzékenyen a magyar állampapírokat, de még a rövid életű sokk sem okozott komolyabb fennakadást. A hét egyik leginkább várt eseménye az Európai Központi Bank csütörtök délutáni ülése és az azt követő tájékoztató, ahol nagy valószínűséggel a monetáris lazítás újabb lépéseit, állampapír vásárlásokat jelentenek be. Ugyan a vasárnapi görög választások kimenetele elég lényeges, és a svájci jegybank alaposan felforgatta a piacokat a múlt héten, de az ECB lépése így is esélyes. Ez az MNB mozgásterét, illetve a magyar állampapír-piaci folyamatok is érintheti, akár jelentős mértékben.

DEVIZAPIAC Drámai folyamatokat és történelmi csúcsokat okozott a svájci jegybank a forint esetében, az euró/dollár 12 éve nem látott szintre került.

01.16.

01.12.

01.06.

12.30.

12.24.

12.18.

12.12.

A hét átlagosan indult a forint számára, az euróval szembeni EUR/HUF árfolyam jegyzések a 317-318-as szint környékén mozogtak egészen 323 csütörtökig. És akkor jött az SNB. Fölindulásszerű folyamatokat 320 indított el a svájci jegybank, miután közölte, hogy a 2011 óta 317 érvényben tartott 1,2-es árfolyamküszöböt eltörli, ami eddig 314 megakadályozta, hogy a svájci frank még tovább erősödjön. Az SNB bejelentette továbbá, hogy az irányadó kamatsávot 50 311 bázisponttal csökkenti, -1,25% és -0,25% közé, a korábbi -0,75 308 és +0,25%-os sávról. A jegybank azzal indokolta a döntést, hogy a svájci gazdaság már alkalmazkodott az erős svájci frankhoz, a dollárral szemben úgyis gyengül, és nem hagyja, hogy nagyon szigorúvá váljon a monetáris politika. A bank lépésére az elsődleges piaci reakció egy hirtelen közel 40%-os frankerősödés volt. Az első árfolyam-reakciók nagyon hevesek voltak, a forint esetében néhány perc alatt a 265-os szintről a 380-as szintig szállt el az árfolyam. A 273-as szintnél lévő történelmi csúcs tehát könnyen a múlté lett, hasonlóan az EUR/HUF esetében. Ebben az esetben a jegyzések a 320-as szintről a 328-as szintig emelkedetek, a 2012 januárjában felállított történelmi csúcs 324 forintnál volt. Péntekre a devizapiacon már kezdték megemészteni a sokkot. A forint az euróval szemben lényegében a bejelentés előtti szintre, a 320-as szintre erősödött, míg a svájci frankkal szembeni is a 320-as szint környékére jöttek vissza a jegyzések. A svájci frank esetében minden bizonnyal új időszámítás kezdődött, de a jegyzések a sebek gyógyulásával, illetve a negatív kamat erejének köszönhetően a következő hetekben, hónapokban akár a 300-as szint alá is visszajöhet. Devizapiaci szempontból az előttünk álló a héten az ECB újabba monetáris lazítása, illetve a görög választások végeredménye miatt izgulhatunk. A dollárnak egyértelműen kedvezett az SNB bejelentése. Az

USD/EUR 1,21

USD/EUR

JPY/USD EUR/USD árfolyama a múlt csütörtöki turbulencia következtében 122

több mint 400 ponttal került lejjebb, a jegyzések az 1,15-os szint alá estek, amire 2003 óta nem volt példa. A sokk 1,19 120 múlásával sem korrigált vissza érdemben a bejelentés előtti 1,18 119 1,18-as szint közelébe a devizapár, a hétvégét az 1,16-os régió 1,17 118 magasságában töltötte. Az izgalom miatti jenvásárlóktól 1,16 117 eltekintve viszont az USD/JPY és a GBP/USD szinte átaludta 1,15 116 mindezt, a dollár erősödése tehát nem volt túlzottan átfogó. Az első árfolyam-reakciók tehát nagyon hevesek voltak, ugyanis nem csak a korábbi short pozíciók szabadultak el, hanem a long pozíciók közvetlen 1,20 alatt elhelyezett stop megbízásai is aktiválódtak – igaz csak lejjebb -, mely még gyorsabban rántotta le a jegyzéseket. Ez azt jelenti, hogy az EUR/CHF első körben 0,852 alá esett, a Bloomberg jegyzése szerint egészen 0,8517-ig, majd az 0,80-as szint alá is benézett. Jelenleg a paritás környékén ingadozik. Az EUR/CHF és az USD/CHF long pozíciók legfőképp a kamatkülönbözetre épülő kereskedési stratégiák miatt voltak vonzóak mindaddig, amíg az árfolyam a jegybanki intervenciós sáv miatt lényegében évekig mozdulatlan volt. Az EUR/CHF és az USD/CHF short pozíciók pedig értelemszerűen a svájci deviza menedékjellege miatt, valamint az exportorientált svájci gazdaság jellegéből – elsősorban a hatalmas külkereskedelmi aktívumból – adódóan nőttek meg a long állománynál még nagyobb mértékben, 1,20

121

01. 16.

01. 15.

01. 14.

01. 13.

01. 12.

01. 09.

01. 08.

01. 07.

01. 06.

01. 05.

JPY/USD

15

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19. mely végül a bank mérlegének felduzzadásához vezetett. A felértékelődési nyomás azonban nem enyhült az alpesi devizán, ezért találta értelmetlennek tovább tartani a szintet, növelvén ezzel a saját mérlegét is. A csütörtökön kialakult helyzet példátlannak, sőt nem túlzó a történelmi megnevezés sem. Mindent összevetve a befektetők még mindig idegesek, különösen, hogy a héten érkezik az EKB várva várt nagy bejelentése az európai QE elindításáról. Ez a még mindig tetten érhető idegesség leginkább abban nyilvánul meg, hogy a fejlett államkötvények hozamai a hó elején látottnál gyorsabban kezdtek süllyedni. Abban az esetben, ha az EKB csütörtökön bejelenti a várt 500 milliárd eurós kötvényvásárlási program indulását, akkor ez a tendencia jó eséllyel folytatódhat, úgy ahogy a dollár erősödése is.

16

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

RÉSZVÉNYEK 10 720 FT

MOL OLAJ- ÉS GÁZIPAR

RT TARTÁS – HT FELHALMOZÁS

LEGFONTOSABB HÍREK: 

Kivásárolná a TVK-t a MOL. Január 13-i bejelentés szerint a MOL Nyrt. nyilvános vételi ajánlatot tesz a TVK még nála nem lévő részvényire, az ajánlatot jóváhagyásra benyújtották az MNB-nek. Az ajánlati árfolyam a tőkepiaci törvény által előírt minimum, részvényeként 4984 Ft (amely kissé alacsonyabb az ajánlat előtti utolsó tőzsdei árfolyamnál). A MOL jelenleg a TVK részvényeinek 94,86%-ának tulajdonosa, az ajánlat a fennmaradó 1 248 458 db részvényre szólhat majd, melyek ezek értéke az ajánlati árfolyamon 6,22 Mrd Ft. Függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel zárul a nyilvános vételi ajánlat, a MOL ezt követően élhet a kiszorítás lehetőségével és ugyanezen a 4984 Ft-on a fennmaradó részvényeket is megszerezheti néhány hónapon belül. Ezután akár ki is vezetheti a BÉT-ről a TVK részvényeit. Az utóbbi néhány negyedévben jelentősen javult a TVK és általában a MOL petrokémiai szegmensének eredményessége, a kőolaj árának zuhanásával ez akár fokozódhat is. Ráadásul rövidesen elindulhat a TVK butadién üzeme is, ami tovább javíthat az eredményességen, illetve az idén dönthetnek a szintetikus gumigyártás elindításáról is. Vélhetően az indokolja a vételi ajánlatot, hogy így teljes egészében a MOL részesülhet a TVK javuló eredményességének hatásaiból, és a törvényi előírásokat betartva viszonylag kedvező árfolyamon szerezhetik meg a fennmaradó 5,1%-os részvénycsomagot. A 6,2 Mrd Ft a MOL Csoport szintjén nem számít igazán nagy összegnek, a MOL részvényesek szempontjából az ajánlat enyhén kedvező hatásúnak tekinthető.

11 000

200

10 500

100

10 000

0

jan..15.

300

jan..13.

ÉRTÉKELÉS:

11 500

jan..09.

napi átlagforgalom 1 186 M Ft forgalmi részarány 14,0% BUX súly 28,2% kapitalizáció 1 120 Mrd Ft 3,53 Mrd €

jan..07.

11 720 Ft -7,8% -5,2% 11 605 Ft 10 580 Ft

jan..05.

Részvényadatok záróárfolyam változás relatív hozam heti maximum heti minimum

e db 400

Ft 12 000



A MOL Csoport gazdálkodása az III. negyedévben jelentősen, a várakozást meghaladva javult a Downstream szegmens teljesítmények köszönhetően. Megfordult a korrigált EBIDTA csökkenésének régóta tartó tendenciája és van esély arra, hogy nagyjából hasonló negyedéves eredményeket hozzanak a következő negyedévek is.



A kockázati tényezők közül változatlanul az INA sorsa a leghangsúlyosabb. Valószínűbbnek tűnik a MOL távozása, amit 2 Mrd dollár feletti vételár esetén már kedvezően fogadhatnának a piacon. A döcögő egyeztetések folytatódnak a horvát kormánnyal, időközben érdeklődő is felbukkant.



A zuhanó olaj kedvezőtlen a MOL upstream tevékenységei számára is, főleg az induló északi-tengeri projekteknek; ám a downstream akár jelentősen profitálhat a helyzetből az élénkebb fogyasztás és az esetleg kedvezőbb árrések miatt. Ha tartósan olcsó lesz az olaj, a kilátások átértékelendőek, de az összhatás nem feltétlenül drámai.

17

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19. 

A meglévő akvizíciós potenciál az INA eladásával kiegészülve már lehetővé tenné a csoport stratégiájának újragondolását (az északi-tengeri akvizíciók mutatnak egy lehetséges irányt), de egyelőre még kérdéses és kockázatot jelent ennek megvalósítása. Nem sokat változtak a további politikai, gazdaságpolitikai, szabályozói kockázatok az utóbbi időben. Magyarországon az újabb rezsicsökkentések hatásaival és államháztartási okokból tovább emelkedő különféle adókkal szembesülhet a MOL. A külföldi Upstream tevékenység geopolitikai kockázata is jelentős, például a kurdisztáni termelés piacra juttatása is hosszú távú megoldásra vár. A kockázatok közé tartozik a termelésnek a „hazai” piacokon, főleg Horvátországban történő csökkenése – ez az INA eladásával megszűnhetne.



A külföldi részvénypiacok változatlanul csúcsközelben járnak, de a kedvező a befektetői hangulat a hazai részvénypiacon nagyon visszafogottan érződik. A MOL körüli kockázatok jelentősek és nehezen felmérhetőek, ráadásul a friss gyorsjelentéig az eredményesség is tartósan romlott. Az INA sorsának rendezése akár kiszállással, akár megegyezéssel, a mostaninál kedvezőbb helyzetbe hozhatná a MOL részvények piacát.



A vártnál jobb negyedéves eredmény és a meglévő kockázatok ismeretében rövid távon továbbra is Tartás az ajánlásunk. Hosszabb távon a szektort érő vegyes külső hatásokkal együtt is látunk esélyt az eredményesség javulására, illetve néhány kiemelt negatív kockázat enyhülhet, megszűnhet. A jövő évi és hosszabb távú eredménybecslésünk alapján – amely most különösen bizonytalan az olajárak szempontjából – a részvény értékeltsége enyhén kedvező, Felhalmozás ajánlásunkon egyelőre nem változtatunk.

18

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

MAGYAR TELEKOM

327 FT

TÁVKÖZLÉS

RT TARTÁS – HT TARTÁS

340

2

335 1

330 325 jan..15.

ÉRTÉKELÉS:

jan..13.

0 jan..09.

napi átlagforgalom 278 M Ft forgalmi részarány 4,1% BUX súly 12,0% kapitalizáció 341 Mrd Ft 1,1 Mrd €

jan..05.

327 Ft -1,8% 0,0% 340 Ft 325 Ft

jan..07.

Részvényadatok záróárfolyam változás relatív hozam heti maximum heti minimum

M db 3

Ft 345



A Magyar Telekom III. negyedéves gyorsjelentése után sem változott a gazdálkodásról kialakult kép. A negyedéves számok a vártnál jobban alakultak, ami viszont árnyalja valamelyest a képet, hogy a készpénztermelő képesség továbbra sem erős, miközben az adósság illetve az eladósodottsági ráta jelentősen emelkedett.



A bevételek várható alakulásával kapcsolatban elmondható, hogy a vezetékes szolgáltatásokon belül a hang szolgáltatásból származó árbevételek tovább csökkenhetnek, miközben a telített vezetékes piacon továbbra is a TV maradhat a fő húzóerő. A mobil szolgáltatásokkal kapcsolatban az látható, hogy a piac telítődött, csökkenő hang alapú bevételek várhatóak, tovább növekedés lehet viszont a mobil szélessávban, valamint az értéknövelt illetve az adatátviteli szolgáltatásokban.



A közel 59 Mrd Ft-os kiadással járó sikeres frekvenciatender után, a társaság bejelentette, hogy a 2014-es eredmény után sem tervez osztalékfizetést, indokként - ahogy tavaly is a társaság az osztalékpolitikáját nevezte meg, amely szerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített arányát) a 30%-40% közötti céltartományban kívánja tartani, valamint tekintettel van a vállalatcsoport pénzügyi helyzetére. A megtermelt cash flow hiányában pedig csupán az eladósodottság terhére kerülhetett volna sor az osztalékfizetésre, ami viszont már így is jóval a megcélzott célsáv fölött volt az az elmúlt negyedévekben (III. negyedév végén: 44,6%).



Az előretekintő mutatószámok (pl. EV/árbevétel, P/E, EV/EBITDA) alapján ugyan nem magasak az árazási szintek a Magyar Telekomnál, az alacsony árazásra azonban az osztalékfizetés hiánya, valamint az átlagnál több lefelé mutató gazdálkodási-, illetve szabályozói kockázat szolgálhat magyarázattal.



A társaság gazdálkodására eddig is negatívan hatott a 2012-ban bevezetett és 2013 augusztustól megemelt távközlési szolgáltatási adó, a közművezeték adó, illetve a többszöri rezsicsökkentés. A tavalyi illetve az idei évi jelentős kiadással járó frekvenciavásárlások pedig nyomást gyakoroltak a társaság pénzügyi helyzetére. A következő évek gazdálkodásra pedig az új szolgáltatók, mint pl. a Digi megjelenése is hatással lehet, miután könnyen nagyobb árverseny irányába terelheti a többi szolgáltatót.



Eddig úgy véltük, hogy a legtöbb negatív hír már beépült az árfolyamba, de az internetadó tervezett bevezetése újabb jelentős csapást jelentett volna a társaság számára, amire senki nem számíthatott (főként a tavaly a kormánnyal kötött stratégiai megállapodás után).



Visszavonta ugyan a kormány az internetadóról szóló törvényt, a távközlési adó kiszélesítése így lekerült a napirendről, viszont a befektetői lelkekben komoly nyomokat hagyhatott, így még nem változtatunk sem rövid, sem hosszú távra a tartásra vonatkozó ajánlásunkon.

19

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

OTP

3 554 FT

BANKSZEKTOR

RT TARTÁS - HT FELHALMOZÁS

LEGFONTOSABB HÍREK: 

A svájci jegybank lépése elvileg nem érinti jelentősen az OTP-t, de azért lehetnek negatív hatások. A devizahitelek forintosítása kapcsán a bankok már a tavalyi évben megvásárolták a szükséges devizát az MNB-től, és elvileg egyébként (normál üzletmenetben) sem lehet jelentősebb nyitott devizapozíciójuk. Így tehát az OTP-t közvetlenül nem érinti érdemben a CHF ugrásszerű erősödése. Az OTP hivatalos közleményben erősítette meg, hogy nincs nyitott CHF pozíciója, a közzétett tájékoztatás szerint a devizahitelek forintosítása kapcsán az MNB-től vásárolt eurót elswappolta CHF-re – tehát lefedezte pozícióját. Ugyanakkor a devizahitelek forintosítása által nem érintett hazai lakossági hitelek (pl. gépjármű vagy fogyasztási hitelek) valamint egyes (nem fedezett) vállalati hitelek esetében is lehet negatív hatása annak, ha a magasabb CHF árfolyam miatt gyengül az adósok fizetési képessége/hajlandósága. És természetesen ugyanez igaz a külföldi leánybankok svájci frankban denominált kihelyezéseire is. Ez tehát azt jelenti, hogy középtávon nőhet a hitelezési veszteség/céltartalékképzés ebben a körben. Az OTP hivatalos tájékoztatása szerint a bankcsoport teljes svájci frank kihelyezésállománya a forintosítás révén fedezett hazai lakossági jelzáloghiteleken felül mintegy 250 milliárd Ft. Számításaink szerint, amennyiben ezen a porfólión a CHF árfolyam emelkedése miatt a nem teljesítési arány 15 százalékpontos emelkedése következik be, és átlagosan 80%-os céltartalékképzéssel számolunk, akkor az 30 milliárd forintos pótlólagos leírást jelent az OTP csoport szintjén (a következő 1-2 évben). Ez adó után részvényenként mintegy 90 forintnak felel meg. Emellett akkor lehetne még komolyabb hatása az OTP eredményére a svájci jegybank lépésének és a CHF árfolyam meredek emelkedésének, ha a kormány ennek láttán úgy határozna, hogy a forintosítás mégiscsak terjedjen ki a nem jelzálogfedezetű lakossági devizahitelekre is. Ez azonban egyenlőre csak fikció, a legutóbbi nyilatkozatok alapján nem valószínű, hogy meglépik. De ha mégis, akkor nem árt tudni, hogy a teljes hazai állomány nagyságrendileg 500-550 milliárd Ft, az OTP kitettsége pedig a Merkantil csoportot is beszámítva közel 100 milliárd Ft. Erre az állományra például egy 25%-kal alacsonyabb árfolyamon történő átváltás 25 milliárd forintos árfolyamveszteséget eredményezne. Míg ez utóbbinak egyelőre minimális az esélye, a portfólióminőség romlásából származó veszteségek valós veszélyt jelentenek, ha tartósan ilyen erős marad a svájci frank. Fundamentálisan is indokolt volt tehát bizonyos mértékű árfolyamesés (ld. fentebb), ám a piac első körben túlreagálta a hírt. Azóta be is következett némi pozitív korrekció, így megítélésünk szerint nagyjából a helyére került a részvény.



Ismét szóba került itthon a bankadó enyhítése. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hétvégi interjúban úgy nyilatkozott, a közeljövőben szó lehet a bankok adóztatásának korrekciójáról. A különadó eltörléséről nincs szó, csak annak mérsékléséről születhet megállapodás, amennyiben ezzel ösztönözhető a bankok hitelezése. Hasonló ígéretek már korábban is elhangzottak, tehát érdemes óvatosan kezelni a hírt. Ezzel együtt is biztató lehet a bankok számára, hogy napirenden van a kérdés. A szektor éves szinten közel 150 milliárd Ft különadót (+270 milliárd Ft tranzakciós illetéket) fizet be a költségvetésbe, ami évek óta komoly nyomás alatt tartja a bankok jövedelmezőségét. Az OTP tavaly mintegy 30 milliárd Ft különadót (+40 Mrd tranzakciós illetéket) fizetett, ami az idén az ukrán leírásokhoz kapcsolódó „kedvezmény” miatt mintegy 5 milliárddal mérséklődhet. Természetesen, ha a bankadó a Varga által akár már a „közeljövőben” lehetségesnek ítélt megállapodás révén tovább mérséklődne, az mindenképpen pozitív hír lenne a bankszektor és az OTP szempontjából. Kérdés persze, hogy milyen mértékű könnyítés lehetséges, tekintettel a szigorú költségvetési korlátokra. Megítélésünk szerint legfeljebb csak kisebb korrekció várható (ha egyáltalán lesz belőle valami).

20

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

3 700

4 3

3 600

2

3 400

0 jan. 15.

1 jan. 13.

3 500 jan. 9.

napi átlagforgalom 5 472 MFt forgalmi részarány 64,4% BUX súly 30,4% 995 Mrd Ft kapitalizáció 3,1 Mrd €

jan. 7.

3 554 Ft -2,6% 1,0% 3 694 Ft 3 390 Ft

M db 5

jan. 5.

Részvényadatok záróárfolyam változás relatív hozam maximum minimum

Ft 3 800

ÉRTÉKELÉS: 

A legutóbbi (III. negyedévi) gyorsjelentés jobb lett a vártnál, de ebben jelentős szerepet játszott, hogy az OTP mérsékelte a devizahiteles elszámoláshoz kapcsolódó céltartalékot. Ukrajnában és Oroszországban viszont már akkor komoly problémák mutatkoztak, a rubel és a hrivnya zuhanása pedig a negyedik negyedévre sem ígér sok jót. Ehhez adódik hozzá az idei évtől a svájci frank meredek erősödése, ami főleg Romániában okozhat gondot.



Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy az OTP a devizahiteles elszámolás és az ukrán és orosz leírások miatt a 2014. év egészét negatív eredménnyel zárja. A számviteli veszteség 90 milliárd Ft körül alakulhat, de akár ennél nagyobb is lehet, ha sor kerül az orosz leánybank goodwill leírására. A korrigált eredmény 130 milliárd körül (-10% év/év), bankadó után pedig 100 milliárd Ft körül (-14%) lehet. Utóbbi alapján a korrigált EPS (részvényenkénti eredmény) a 2013. évi 415-ről 360 Ft-ra csökkenhet.



A múlt év végi jelentős esés után az OTP részvények jelenleg 10 körüli P/E-n forognak, ami 35-40%-kal elmarad a 15-16-os régiós szektorátlagtól, a visszatekintő P/BV pedig 0,8 alatt van, szemben az 1,4-1,5 körüli átlaggal. A jelentős diszkont alapvetően az OTP-ben meglévő többletkockázatoknak tudható be, a magyar gazdaságpolitikai faktor mellett az orosz és ukrán kitettséget is büntetik a piacok.



A devizahitelek forintosítása, a bankok elszámoltatása és a fair banki törvény jelentős, de már kalkulálható egyszeri veszteséget és hosszabb távú eredménykiesést okoz a bankoknak. Idén még ennek a hatásai megmutatkoznak az OTP-nél is, de ezt követően tisztább helyzet alakulhat ki, így az ezzel kapcsolatos kockázati diszkont is mérséklődhet.



Ugyanakkor az orosz és ukrán kitettség jelentős, emellett a közelgő görög választás és a svájci frank megugrása is bizonytalanságot okoz. Mindez még jó ideig nyomás alatt tarthatja az árfolyamot, amit esetleg rövid távon enyhíthet, ha az EKB bejelenti a QE programot. Ezzel együtt, továbbra is fokozott óvatosság javasolt, rövid távon tartást, hosszabb távon óvatos pozícióépítést javaslunk. Célárfolyamunk változatlanul 4 400 Ft.

21

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

RICHTER

3 445 FT

GYÓGYSZERIPAR

RT TARTÁS – HT TARTÁS Ft

Részvényadatok

1 500

3 500

1 000 3 400

500 jan.. 15.

0 jan.. 13.

3 300 jan.. 9.

napi átlagforgalom 763 M Ft forgalmi részarány 9,0% BUX súly 22,9% kapitalizáció 642 Mrd Ft 2,00 Mrd €

jan.. 7.

3 445 Ft 2,5% 4,1% 3 469 Ft 3 300 Ft

jan.. 5.

záróárfolyam változás relatív hozam maximum minimum

e db 2 000

3 600

ÉRTÉKELÉS: 

A Richter szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az orosz rubel árfolyamalakulása, mivel a helyi értékesítés rubelben kerül elszámolásra. Az elmúlt hetek óriási árfolyamingadozásokat hoztak a rubel/forint viszonylatban is, jelenleg 4,20-4,40 körüli szinteket láthattunk. A kockázat továbbra is jelentős, mivel az orosz gazdaság és ezáltal a rubel fő problémáját jelentő tényezők (alacsony olajárak; ukrajnai háború) továbbra is fennállnak.



A rövid távú eredménykilátásokat nagyban befolyásolja a rubel árfolyam: a jelenlegi 4,30-as Ft/rubel szinttel számolva, a Richter 13 milliárd rubel körül éves helyi forgalma mintegy 35 milliárd forinttal érne kevesebbet a 2013. évi 7,0 körüli Ft/rubel éves átlagértékhez viszonyítva. Mindez rövid távon egy az egyben rontja a működési eredményt, amely egyébként 2013-ban 48 milliárd forint volt.



A decemberben közzétett profitfigyelmeztetés és a gyenge rubel nyomán folytatódhat a piaci eredményvárakozások csökkenése, ami további nyomást helyezhet az árfolyamra. Számításaink szerint – jelentős részben az év végi átértékelések miatt – nem zárható ki, hogy a Richter veszteséget mutat ki a IV. negyedévre.



Saját értékelési modellünkben különféle értékelési mutatószámok historikus ill. szektorszintű összehasonlításából indultunk ki, amelyből 4000 forintos hosszú távú célárfolyam adódik. Korábbi értékeléseinkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az orosz-ukrán válság és a rubel gyengülése kedvezőtlen (de nem a legrosszabb) esetben is mintegy 500 forinttal rontja a becsült cégértéket.



Ezt a tényezőt részben a hosszú távú kilátásokban is megjelentetve célárfolyamunk 3750 forint, ajánlásunk marad Tartás. Ez a számítás a fent említett 500 forintos potenciális cégérték-kiesés 50 százalékát vezeti át a célárfolyamba, ami azt feltételezi, hogy a bevételkiesés és az ingadozó devizaárfolyamok több évre is fennmaradhatnak, azonban nem következnek be a legrosszabb forgatókönyvek.



Továbbra is fenntartjuk, hogy 3500 forint alatti szinteken fundamentális alapon kedvező beszállási szinteket láthatunk. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy hasonló esetekben az árfolyamreakció bőven a fundamentálisan indokolt érték alá is bukhat, így továbbra is óvatos hozzáállást ajánlunk a papírhoz – ezt tükrözi Tartás ajánlásunk.

22

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

RÉSZVÉNYENKÉNTI ADATOK Forgalmi arány

Átlagos napi forgalom (db)

EPS ’13

P/E*

15 755,90

Heti változás -2,9%

869 156 37 173 4 990 14 150 133 1,4 675 1 790 327 10 720 3 554 302 1 079 3 445 100 4 945

0,0% -7,7% -54,3% -5,5% 0,1% -1,7% -5,0% 0,0% -3,6% 0,6% -1,8% -7,8% -2,6% -2,3% 1,4% 2,5% -2,9% -0,8%

0,2% 0,0% 0,0% 0,2% 0,1% 0,1% 0,0% 0,0% 0,2% 0,1% 3,3% 14,0% 64,4% 0,1% 0,0% 10,2% 0,0% 0,6%

19 311 9 017 56 684 115 381 1 016 437 4 987 58 740 19 525 5 805 836 516 106 543 1 548 722 22 638 3 633 255 170 5 521 10 920

50 15 92 -9 181 1 284 35 -0,09 -69 116 22,5 160 415 -42 200 240 -173 232

17,4 10,5 0,4

3/3

27,6 11,0 3,8

3/3 3/3

Részvény BUX

Záróár

ANY Appeninn BTel CIG Pannónia Danubius Émász ENEFI Est Média FHB Graphisoft Park MTelekom MOL OTP Pannergy Rába Richter Synergon TVK

EPS ’14

Ajánlás RT / HT

3/4

15,5 18,6 13,8 9,8

17,6 775 361

5,4 18,8

183

21,3

3/4 3/4 3/3 3/4 3/4 3/3 3/4 3/3 3/4

* P= záróár, E= ahol rendelkezése áll, 2014. évi várható EPS (saját becslés), máskülönben a legutolsó éves EPS (2013. évi) != változás az előző héthez képest Ajánlások: RT=rövid táv, HT=hosszú táv, 1=eladás, 2=csökkentés, 3=tartás, 4=felhalmozás, 5=vétel

ELEMZŐK 

Deáki Péter:

Magyar Telekom, külföldi részvénypiacok



Fazakas Péter:

Richter, Egis



Réczey Zoltán:

OTP, FHB; külföldi makrogazdaság



Török Bálint:

MOL, Rába, Danubius, Synergon, stb.; hazai makrogazdaság



Tóth Gergely:

állampapírpiac, devizapiac, belföldi részvénypiac

23

HETI JELENTÉS


2015. JANUÁR 13 – 19.

TÁJÉKOZTATÁS A 2007. évi CXXXVIII. törvény 40.§ előírásainak alapján felhívjuk a figyelmet, hogy a jelentésben szereplő adatok és információk egy része a múltra vonatkozik és múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni; az adatok és információk egy része pedig becslésen alapul, és ezen előrejelzésből nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni. Az adatok és információk egy része a magyar forinttól eltérő valuta- vagy devizanemben van meghatározva, az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja a forintban elérhető eredményt. A jelentésben említett pénzügyi eszközök és pénzügyi eszközökből képzett indexek múltbeli hozama és változása nyilvános forrásokból (nyomtatott és elektronikus sajtó, tőzsdék és társaságok hivatalos weboldalai, nyilvános pénzügyi portálok) hozzáférhető. A felhasznált adatok forrása a Bloomberg Professional illetve a nyomtatott és elektronikus sajtó. A kiadvány a Buda-Cash Brókerház Zrt. által hitelesnek, megbízhatónak és pontosnak tartott forrásokon alapuló információk alapján készült, de azokért a Buda-Cash Brókerház Zrt. semmilyen szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelentésben szereplő adatok, árfolyamok, hozamok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak, befektetésre, értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására vonatkozó felhívásnak, arra vonatkozó ajánlatnak. A jelentésben szereplő információkra, véleményekre, becslésekre a pénz- és tőkepiaci valamint a makrogazdasági helyzet változásai és egyéb tényezők lehetnek hatással, ezekre a Buda-Cash Brókerház Zrt-nek nincs befolyása és a meghozott befektetői döntések következményei a Buda-Cash Brókerház Zrt-re nem háríthatóak át. A jelentésben foglaltak felhasználása, átdolgozása, publikálása kizárólag a Buda-Cash Brókerház Zrt. előzetes írásos engedélyével lehetséges.

24

3.) MAKROGAZDASÁG TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK ÁLLAMPAPÍROK DEVIZAPIAC VÁRHATÓ ESEMÉNYEK, ADATOK RÉSZVÉNYENKÉNTI ADATOK

Recommend Documents