az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 659/2009. (III. 25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval (a továbbiakban: Műsorszolgáltató) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató azzal, hogy a 2008. október 6-án 18:30 órai kezdettel sugárzott Tények című műsorszámban előzetesen nem hívta fel a nézők figyelmét arra, hogy a bemutatásra kerülő hír alkalmas a nyugalom megzavarására, megsértette az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2008. október 9-én 16:22 órai kezdettel sugárzott Joshi Bharat című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával és sugárzási időpontjával megsértette 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A törvénysértések miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződésben megállapított kötbért, így 5.557.656,- Ft azaz ötmillió-ötszázötvenhétezer-hatszázötvenhat forint megfizetésére kötelezi Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a Műsorszolgáltató Joshi Bharat című műsorszám műsorelőzetesének nem megfelelő időintervallumban történt sugárzásaival megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A négyszeri (4) törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 926.276,- Ft, azaz kilencszázhuszonhatezer-kétszázhetvenhat forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 100320000140084300000000 számú számlájára.
E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás értelmében, az állampolgári bejelentés alapján hozott 1951/2008. (XI. 5.) számú ORTT határozatban foglaltaknak megfelelően hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Műsorszolgáltató által 2008. október 6-án 18:30 órai kezdettel sugárzott Tények, illetve október 9-én 16:22 órai kezdettel sugárzott Joshi Bharat című műsorszámot, és a következőket tapasztalta. I. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Tények című műsorszám az alábbiak szerint került közreadásra. A vizsgált műsorszám headline-jában (18:30:13 órai kezdettel) feliratként A stúdióban fogták el jelent meg a képernyőn, Eközben a következők hangzottak el a szerkesztő tolmácsolásában: „Tagad a letartóztatott asszony. A TV2 stúdiójából vitték el a rendőrök, pedofíliával gyanúsítják.” Később a nap híreinek részletes ismertetése következett. A kiemelt történések között szerepelt a Monorierdőnél történt vasúti tragédia, valamint az egri orvos-sztrájk. Az október 6-i aradi megemlékezésről, valamint az október 9-én Budapesten kezdődő NATO csúcsról készített összeállítást követően, 18:49 órai kezdettel került adásba a fentiekben említett, pedofíliával kapcsolatos (al)műsorszám. Máté Krisztina: „Kihallgatták a rendőrök az asszonyt, akit tegnap a Joshi Bharat című műsor stúdiójából vittek el a TV2-ből, és mindent tagad. Ahogy mondják, szemérem elleni erőszak alapos gyanúja miatt eljárást indítottak ellene. A nővére azt mondja, hogy megkérte, vigyázzon a fiaira, de az asszonya két kisfiút a saját lányával együtt megverte, megalázta, molesztálta. Egészen extrém helyzet jött létre a TV2 stúdiójában. A gyerekek édesanyja ugyanis itt szembesült a testvérével, a testvére pedig a vádakkal.” Szerkesztő: „Egy kétgyerekes anyuka érkezett tegnap a TV2 stúdiójába, a Joshi Bharat című talk show-ba. Két fiát, az ötéves Robit és a hétéves Rudit, még a műsor előtt igazságügyi pszichológus szakértőhöz vitték, hogy igaz-e, amit mondanak.” Komóczi Mihály igazságügyi pszichológus szakértő: „A gyermekek részletekbe menően mondták el, hogy hogyan történt a nemi aktus. Ez a két gyermek, amit elmondott, hiteles, életszerű, valószerű. Ez így, ebben a formában megtörténhetett.” Szerkesztő: „A műsorban a két fiú édesanyja elmondta, hogy néhány hete a gyerekeket felnőtt húgára bízta. A stúdióban szembesítették a vádakkal, hogy tudniillik amíg a nővére gyerekei nála voltak, megverte, megalázta őket. A gyerekek azt mondták, hogy nézniük kellett, ahogy
2
először egy tizenhárom éves fiúval közösült, majd saját ötéves kislányát is erre kényszerítette.” Kaiser Ilona: „A Mónika, az szexuális kapcsolatot folytatott az Arnolddal, ezzel a tizenhárom éves kisfiúval, most ez az unokaöccse. És ezt a két kisfiamnak úgy kellett végignézni, hogy térdelve, meztelenül és feltartott karokkal. De közben már mind a két kisfiam véres volt. Minden éjszaka úgy fekszek le, hogy arra gondolok, hogy mit szenvedtek, mit sírtak, hogy ne bántsák őket, és annak ellenére nevettek rajtuk.” Szerkesztő: „Az asszonyt tegnap rendőrök vitték el a stúdióból. Azóta kihallgatták. Ahogy hivatalosan mondják, szemérem elleni erőszak megalapozott gyanújával indítottak eljárást. Szabadlábon védekezhet.” Máté Krisztina: „A Joshi Bharatban a teljes beszélgetést csütörtökön, 16 óra 20 perckor láthatják.” (18:51:57) A beszámoló alatt képi részletek kerültek bemutatásra a Joshi Bharat című műsorszámból. E képeken megfigyelhető volt, amint a gyanúsított (Kaiser Mónika) rendőrök kíséretében hagyta el a stúdiót. Később a szembesítés pillanatai kerültek bemutatásra, valamint ismertetésre került az édesanya rövid nyilatkozata is. Az említett felvételek alatt a „Szembesítés a stúdióban”, a „részlet a Joshi Bharat című műsorból”, valamint „a teljes beszélgetés: csütörtökön 16:20-kor a Joshi Bharatban” feliratok voltak láthatóak. A hatósági ellenőrzés fentieken alapuló megállapítása szerint a szóban forgó (al)műsorszám – az érzékeny téma, valamint az ügyhöz kapcsolódó erőszakos és pedofil cselekmények részletekbe menő ismertetése miatt – megkövetelte volna a nézők figyelmének előzetes felhívását e körülményre. A hatósági ellenőrzés fentiekben tett megállapításai alapján a Testület az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését valószínűsítette a Műsorszolgáltatóval szemben, tekintettel arra, hogy a szóban forgó (al)műsorszám sugárzása előtt nem hívta fel a nézők figyelmét annak a nyugalom megzavarására alkalmas voltára. II. 1. A 2008. október 6-i Tények című műsorszám információinak megfelelően, 2008. október 9én 16:22 órai kezdettel jelentkezett a Műsorszolgáltató új beszélgetős show-műsorszáma, a Joshi Bharat. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató a műsorszámot a II. korhatárkategóriába sorolva tette közzé, ily módon az „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott“ minősítést kapott.
3
A műsorszám témája (Gyerekek veszélyben) kapcsán három történet került bemutatásra: - az elsőben egy baleset nyomán leállt keringésű kisfiú őssejt-kezelésének az eredményéről számoltak be a szülők (16:24:35). Egy jótékonysági koncert nyomán elég pénz gyűlt össze, hogy a drága külföldi gyógykezelést kifizessék. A sikeres koncert szervezője, Mága Zoltán is nyilatkozott. - a második történet témája a gyermekmolesztálás volt (16:31:57). A stúdióba meghívott édesanya arról számolt be, hogy a kislány apja – a szomszéd asszony szerint – zaklatta a gyereket. Az anya januárban elküldte a férjet otthonról, és feljelentette a rendőrségen. Bizonyítékként a szomszéd asszony vallomása, az ajtót nyitó férj hiányos öltözete, az alsónadrágon állítólag fehérlő folt és a sírdogáló kislány szolgált. A meggyanúsított férj is megjelent a stúdióban (16:35:49). Eleinte tagadott, de a rábeszélés nyomán két „ne haragudj” hagyta el a száját. Joshi Bharat ezt követően a megbánást kívánta a felszínre hozni az elkövetőben, aki az unszolásra egy ideges igennel válaszolt. Ezzel gyakorlatilag elismerte a stúdióban bűnösségét a gyermekmolesztálási ügyben. - a műsorszám harmadik témája a 2008. október 6-i Tények című műsorszámban már ismertetett bűncselekmény volt. A sértettek édesanyja, Kaiser Ilona először egy játszótéren mesélte el a történteket. Kaiser Ilona: „Három héttel ezelőtt, vasárnap húgomra bíztam a gyerekeimet, mert dolgom volt. Két és fél óra hosszára körülbelül elmentem otthonról, és ez idő alatt bekábítószereztek, felszúrták magukat, aztán egy darab csokival a két kisfiamat hátra csalogatta a hátsó házrészbe. Hátramentek a gyerekek, és akkor az édestestvérem, az unokabátyám és annak 13 éves kisfia levetkőztették a gyerekeket, aztán az idősebbik kisfiamnak nejlonszatyrot húzott a 13 éves Arnoldka a fejére, a húgom megkötötte ezt a torkánál fogva egy madzaggal, hogy ne kapjon levegőt, majd amikor a gyerek már elájult, akkor levették róla a szatyrot. Aztán ez a 13 éves Arnold kisfiú hátulról akart a gyerekkel fajtalankodni, fenyegették, hogyha elmondják az anyukájuknak, akkor meghalnak. Aztán az édes húgom szexuális kapcsolatot folytatott a 13 éves Arnoldkával, amit az én két kisfiamnak és az ő ötéves kislányának végig kellett nézni, meztelenül, térdelve és feltartott kezekkel. És akkor a szomszéd kislány menekítette őket ki. Gyűlölöm a testvéremet, az unokabátyámat és annak 13 éves fiát is.” (16:55:50-16:57:55 óra között) Később a stúdióban könnyeivel küszködve ismételte meg a gyermekei bántalmazásának részleteit. Miután a „sorselemző műsorvezető” rákérdezett az inzultus körülményeire, Ilona megismételte az előbbiekben már napvilágot látott szörnyűségeket. Kaiser Ilona: „A 13 éves Arnold gyerek, a két kisfiam elmondása szerint fajtalankodni akart a nagyobbik kisfiammal, amit ő nem engedett meg, ezután megint ütötték mind a kettőt. Ekkor már meztelen volt mindkét kisfiam, aztán a nemi szervükre madzagot kötöttek, húzogálták nekik, aztán – ha ez igaz, nem akarok senkit sem bántani, de a gyerekeim elmondása szerint ez igaz – a testvérem, a Mónika az szexuális kapcsolatot folytatott az Arnolddal, ezzel a 13 éves kisfiúval. Na most, ez az unokaöccse, és ezt a két kisfiamnak úgy kellett végignézni, hogy térdelve, meztelenen és feltartott karokkal, de közben már mind a két kisfiam véres volt.” (16:59:49-17:00:39 óra között) Az érintett testvér is megjelent a stúdióban (17:02:56 órakor), de a vádakra érdemben nem reagált. Később elismerte, hogy „történtek dolgok”, de saját magát igyekezett jó színben feltüntetni és a felelősséget elhárítani.
4
Joshi Bharat kérésére felvételről bejátszották az igazságügyi pszichológus szakértő véleményét (17:07:15 órai kezdettel). Komóczi Mihály igazságügyi pszichológus szakértő: „Azt tapasztaltam első helyzetben, amikor a két gyermek vizsgálatát elindítottam, hogy a gyerekek egyöntetűen mondták el ugyanazt a történetet anélkül, hogy egymásra néztek volna. Külön-külön is meghallgattam a két gyereket, és megpróbáltam őket egy kicsit megforgatni az interjú során. Ugyanazt a történetet mondták el, arról számoltak be, hogy az ő keresztanyjuk őket levetkőztette, testvérük, az Arnoldka játékostorral ütötte őket, ezek után közösült a keresztanyjukkal, majd ezután közösült a 13 éves fiú az ötéves kislánnyal is. A gyermekek részletekbe menően mondták el, hogy hogyan történt a nemi aktus, ebből adódóan arra lehet következtetni, hogy ez a két gyermek, amit elmondott, hiteles, életszerű, valószerű. Ez így, ebben a formában megtörténhetett.” Mónika szerint az elhangzottak nem feleltek meg az igazságnak. A műsorvezető felkínálta a lehetőséget, hogy őszintén valljon, ám Mónika tovább tagadott. Joshi Bharat – megköszönve, hogy eljött – kikísérte a stúdióból, ahol két férfi várta, akik elvezették. Mónika az ajtóból még visszakiabált: „Mér’ csináltad ezt, Ilonka?” Az autó felé haladva pedig azt mondogatta, nem hiszi el, hogy ilyennel megvádolták őt, és hogy ezt ne csinálják vele. Ilona a stúdióban magára vállalta Mónika gyerekének a felnevelését is (akit eddig is ő nevelt), miközben kifejezte sajnálatát a húga iránt. Kifejtette, hogy mindig jó kapcsolatban voltak, három évig nála lakott, majd megszakította mondandóját, és ismét kifakadt: „Minden éjszaka úgy fekszem le, hogy arra gondolok, hogy mit szenvedtek, hogy mit sírtak, hogy ne bántsák őket, annak ellenére nevettek rajtuk.” (17:10:38-17:10:46 óra között) A műsorszám végén szóba került a gyerekek rehabilitációja, amihez nyilvánvalóan pszichológus bevonására lesz majd szükség. A hatósági ellenőrzés fenti példákon alapuló megállapítása szerint arra tekintettel, hogy a műsorszám központi témája volt a családon belüli szexuális erőszak, a műsorszám jelenetei meghaladták a II. korhatár-kategóriában elvárható mértéket. A fentiek alapján a Testület az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértését valószínűsítette a Műsorszolgáltatóval szemben, tekintettel arra, hogy a szóban forgó műsorszámot nem a megfelelő korhatár-kategóriába sorolva, illetve nem az irányadó korhatár-kategóriának megfelelő időpontban tette közzé. 2. A hatósági ellenőrzés további megállapításai szerint a Műsorszolgáltató a Joshi Bharat című műsorszám 2007. október 9-i műsorelőzeteseit az alábbi táblázatban megjelölt időpontokban tette közzé. 10:22:02 13:37:24 14:33:51 15:48:13
10:22:34 13:37:57 14:34:23 15:48:45
0:00:32 0:00:33 0:00:32 0:00:32
Joshi Bharat TODAY: 41h csütörtök NEW Joshi Bharat TODAY: 41h csütörtök NEW Joshi Bharat TODAY: 41h csütörtök NEW Joshi Bharat TODAY: 41h csütörtök NEW
5
Promó Promó Promó Promó
A hatósági ellenőrzés fentiekben tett megállapításai alapján – az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel – a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését valószínűsítette a Műsorszolgáltató a szóban forgó napon négy (4) esetben, tekintettel arra, hogy a műsorszám műsorelőzeteseit olyan időpontban tette közzé, amikor az ismertetett műsorszám nem lett volna közzétehető. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. január 29-én kézbesített levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a Műsorszolgáltató 2009. február 3-án érkezett levelében tett eleget. I. Észrevételek az Rttv. 5. § (1) bekezdésének vélelmezett megsértésével kapcsolatban: A Műsorszolgáltató a hatósági ellenőrzés során tett megállapítások és az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés idézését követően kifejtette azon álláspontját, miszerint az említett törvényhelyet alapul véve megállapítható, hogy a műsorszegmensben nem tűntek fel olyan képek, képhatások, amelyek alkalmasak lehetnének a nyugalom megzavarására. Ebben a körben a Műsorszolgáltató szerint nyilvánvalóan számba kell venni a „közönség” tűrőképességét és azt is, hogy mi tekinthető a nyugalom megzavarásának. A nyugalom megzavarása alatt a Műsorszolgáltató véleménye szerint nyilvánvalóan a köznyugalom értendő, hogy az átlagos tűrőképességgel rendelkező emberek nagy számban borzadnak el vagy veszítik el türelmüket vagy lesznek idegesek, felháborodottak, stb a látottak vagy hallottak alapján. A nyugalom megzavarására alkalmas képhatások értelmezése során – a Műsorszolgáltató szerint – arra is figyelemmel kell lenni, hogy milyen az a mediatizált világ, milyenek azok a vizuális ingerek, amelyekkel az átlagos televízió-nézőnek szembesülnie kell nap, mint nap. A Műsorszolgáltató véleménye szerint a nyugalom megzavarásáról csak akkor lehet szó, ha a hétköznapi vizuális ingerekhez képest kirívóan brutális, erőszakos, felháborító, stb. a bemutatott képsor. A Műsorszolgáltató az ismertetett bűncselekménnyel kapcsolatban kifejtette, hogy kétségtelenül egy olyan cselekmény elkövetésének részleteiről volt szó, amely sokakat megdöbbentett, elgondolkodtatott, azonban ettől az említett műsorrészlet általában a nyugalom megzavarására nem volt alkalmas. Az esetleges megdöbbenés a Műsorszolgáltató szerint nem a műsorszámban bemutatott képi vagy hanghatások eredménye, hanem azt maga a cselekmény, különösen annak elkövetési módja válthatta ki, azonban magának a cselekménynek akár bemutatására, akár illusztrálására a műsorszámban nem is került sor. A Műsorszolgáltató véleménye szerint a nyugalom megzavarására alkalmas képi és hanghatások közzétételének megvalósulása a jelen esetben fogalmilag is kizárt. A Műsorszolgáltató szerint az érintett szülőnek a büntetőeljárást megalapozó tényszerű előadása a bűncselekményről, a fel nem ismerhetővé tett terhelt reakciója az elhangzott vádakra, így együtt nyilván nem idézhettek elő hevesebb indulatokat, érzelmeket, mint egy átlagos, bűncselekmények bemutatásával foglalkozó magazinműsor. Ebből a Műsorszolgáltató szerint az következik, hogy a műsorszám nem volt alkalmas a köznyugalom megzavarására, hiszen sem képi eszközeit tekintve, sem a hanghatások tekintetében nem haladta meg azt az extrém mértéket, amely mellett számolni lehetne azzal, hogy a nézők tömegeiből vált ki heves indulatokat.
6
A fenti tényállás megvalósulásához a Műsorszolgáltató szerint ennél több kell, s ennek alátámasztása érdekében egy példát említett. Ennek megfelelően a Műsorszolgáltató szerint, ha a híradásban arról számolnak be, hogy több tucat ember halálát okozta egy terroristák által elkövetett merénylet, akkor ez így ebben a – verbalitást meg nem haladó – formában nem alkalmas a köznyugalom megzavarására, hiszen az esetleges megdöbbenés, aggodalom, félelem, sajnálat, stb. nem attól áll elő, hogy a hírt közölték, hanem attól, hogy az megtörtént. Ha ugyanez helyszíni felvételekkel, esetleg az elkövetés képeivel, benne az áldozatok agóniájával, pl. egy robbantás és következményei közvetlen bemutatásával stb. került szemléltetésre, akkor ebben az esetben már fennállhat a lehetősége annak, hogy a bemutatott „képi” és „hanghatások” alkalmasak a köznyugalom megzavarására. Az előbbiekben előadott indokok alapján a Műsorszolgáltató arra kérte a Testületet, hogy az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésének valószínűsítése okán indított közigazgatási hatósági eljárást szüntesse meg. II. Észrevételek az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésének vélelmezett megsértésével kapcsolatban: A Műsorszolgáltató a hatósági ellenőrzés során tett megállapítások, illetve az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések idézését követően kifejtette azon álláspontját, amely szerint mindenekelőtt szükséges arra rámutatni, hogy a műsorszám több szegmensből tevődött össze, s ezeknek közös eleme volt az, hogy bajba jutott gyermekekről, azok családjáról adnak tudósítást. A hatósági ellenőrzésben részletezett leírás csak a Kaiser család történetével foglalkozó műsorrészre vonatkoztatható. A családon belüli szexuális erőszak, mint téma önmagában kizárja annak lehetőségét, hogy a műsorszám 12 éven aluliaknak is sugározható legyen. Erre tekintettel a Műsorszolgáltató szerint azt kellett megvizsgálni, hogy indokolt-e a III. korhatár-kategória alkalmazása. A Műsorszolgáltató szerint a helyzet e tekintetben is az, mint amelyet az I. pontban foglaltak esetében is kifejtett: a Műsorszolgáltató véleménye szerint a műsorelem csak utalt az erőszakra, sokkal inkább a feltételezett cselekmény emberi, érzelmi oldalát mutatta be, másra – stúdióbeszélgetés lévén szó – nem is nagyon volt lehetősége. A műsorszám a Műsorszolgáltató szerint egy családi drámát járt körül a sértett gyermekek édesanyjának szemszögéből, ahol a történethez csak háttérként szolgált az elkövetett cselekmény tényszerűnek tűnő ismertetése. Az igazi konfliktust a Műsorszolgáltató szerint a sértett gyermekek anyjának és testvérének, azaz az elkövetőnek a stúdióban történt találkozása adta. A Műsorszolgáltató előadta, hogy a történet, azaz a családi dráma megértése egy 12 évesnél idősebb gyermek számára nem okozhatott nehézséget, hiszen a hasonló korú kamaszok nyilván tisztában vannak azzal is, hogy az ehhez hasonló cselekmények – ha nem is a konkrét eset extremitásában, de – életünk velejárói a mai Magyarországon is, ugyanúgy, mint az egyik legtöbbet emlegetett bűncselekménytípus, a családon belüli erőszak. A Műsorszolgáltató egyúttal utalt rá: a műsorszámból kiderült az is, hogy az ehhez hasonló cselekményeknek helyrehozhatatlan, egész életre szóló következményei lehetnek. Ugyanakkor a műsorszám a Műsorszolgáltató szerint példát adott arra is, hogy ehhez hasonló cselekményeket nem lehet büntetlenül elkövetni (a felvételt követően, a műsorszámban is látható módon a rendőrség a műsorszám készítőinek segítségével vette őrizetbe a gyanúsítottat – ennek köszönhetően kaphatott a néző tájékoztatást arról, hogy a gyanúsítottal szemben büntetőeljárást kezdeményeztek).
7
E körülményeket figyelembe véve a Műsorszolgáltató úgy véli, hogy a műsorelem nem hordozott olyan üzenetet, nem sugallt, illetve nem közvetített olyan mondanivalót, amely egy 16 éven aluli szellemi, erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolhatta volna. A Műsorszolgáltató egyúttal megjegyezte, hogy a műsorszámban a sértett gyermekek nem kerültek megszólaltatásra, e személyek képmása – az ORTT állásfoglalásai mentén kialakult műsorszolgáltatói gyakorlatnak megfelelően nem került bemutatásra, a család többi tagja pedig nem volt felismerhető, e személyeket nem szólaltatta meg, illetve egyéb tekintetben is szem előtt tartotta a családtagok személyiségi jogait. A Műsorszolgáltató a fentieket követően előadta, hogy az Rttv. 5/B. § nyelvtani, logikai értelmezésén túl figyelembe vette az 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozatban foglalt iránymutatást, pszichológus szakértő véleményét, a Legfelsőbb Bíróság Rttv. vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos joggyakorlatát. A Műsorszolgáltató – saját bevallása szerint – tekintettel volt arra is, hogy az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében meghatározott tényállási elemek közül az érintett (12-16 éves) korosztály tekintetében nem látta megvalósulni a fizikai fejlődés kedvezőtlen befolyásolásának lehetőségét, hasonlóképpen nem tekintette alkalmasnak a műsorszámot a korosztályhoz tartozók szellemi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, hiszen a megjelent, s a hatósági ellenőrzés megállapításaiban felsorolt jelenetek ezeket a fejlődéstípusokat feltehetően nem érintik. A 12-16 év közöttiek erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására pedig azért nem alkalmas a műsorszám, mert ennek a korosztálynak már vannak ismeretei a jogkövetés fontosságáról, arról, hogy mint minden országban, így Magyarországon is évente nagy számban követnek el bűncselekményeket, köztük erőszakosakat, és e korosztálynak már van véleménye az erőszak és a bűnözés erkölcsi megítéléséről. A Műsorszolgáltató egyúttal utalt rá, hogy nem alakult ki olyan kényes helyzet – amely jobbára a fikciós műfajok sajátja –, ahol is adott esetben olyan személy kelt vagy kelthet szimpátiát, aki a törvénnyel vagy az általánosan elfogadott erkölcsi normákkal szemben áll. Ebből következően a Műsorszolgáltató szerint a műsorszám önmagában, tartalmánál fogva nem volt alkalmas a 16 éven aluliak erkölcsi fejlődésének hátrányos befolyásolására sem. Az előbbiekben előadott indokok alapján a Műsorszolgáltató arra kérte a Testületet, hogy az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésének valószínűsítése okán indított közigazgatási hatósági eljárást szüntesse meg. A Testület a Műsorszolgáltató írásbeli nyilatkozatában kifejtette érvelés áttanulmányozását követően az alábbi megállapításra jutott. I. A Testület álláspontja szerint nem helytálló a műsorszolgáltatói védekezés, tekintettel arra, hogy a gyermekmolesztálási cselekmény ismertetésére a Tények című műsorszámban részletekbe menően és – az adott műsorszegmensen belül – egymást követően háromszor került sor: a beszámoló során először a műsorvezető/hírolvasó (Máté Krisztina: „… Ahogy mondják, szemérem elleni erőszak alapos gyanúja miatt eljárást indítottak ellene. A nővére azt mondja, hogy megkérte, vigyázzon a fiaira, de az asszony a két kisfiút a saját lányával együtt megverte, megalázta. …”) foglalta össze a cselekményt, majd azt a szerkesztő részletesen ismertette („… A műsorban a két fiú édesanyja elmondta, hogy néhány hete a gyerekeket felnőtt húgára bízta. A stúdióban szembesítették a vádakkal, hogy tudniillik amíg a nővére gyerekei nála voltak, megverte, megalázta őket. A gyerekek azt mondták, hogy nézniük kellett, ahogy először egy tizenhárom éves fiúval közösült, majd saját ötéves kislányát is ere kényszerítette. …”), végül a sértett kiskorúak édesanyja idézte fel az eseményeket („A Mónika,
8
az szexuális kapcsolatot folytatott az Arnolddal, ezzel a tizenhárom éves kisfiúval, most ez az unokaöccse. És ezt a két kisfiamnak úgy kellett végignézni, hogy térdelve, meztelenül és feltartott karokkal. De közben már mind a két kisfiam véres volt. Minden éjszaka úgy fekszek le, hogy arra gondolok, hogy mit szenvedtek, mit sírtak, hogy ne bántsák őket, és annak ellenére nevettek rajtuk. …”). A fentiek alapján valóban nem került sor nyugalom megzavarására alkalmas képi hatások bemutatására, azonban a Testület megállapította, hogy a gyermekmolesztálás verbális részletezése, és többszöri ismertetése következtében az audiális ismertetés is alkalmas volt arra, hogy a (köz-) nyugalmat felrázza és megdöbbentse, azaz megzavarja. A Műsorszolgáltató által hivatkozott átlagos televízió-nézők közé a kisgyermekes szülők, illetve kiskorú gyermekek is tartoznak, akiket viszont kellőképpen megdöbbenthetett, megijeszthetett a cselekmény bemutatása. E megrázó hatást erősítette a Testület megítélése szerint a sértett gyermekeket meghallgató igazságügyi pszichológus szakértő (Komóczi Mihály) nyilatkozatának közreadása is, mivel azt sugallta, hogy a bemutatott cselekmény az ismertetés szerinti módon megtörténhetett. A fentiek következtében a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a Műsorszolgáltató az észlelt esetben megsértette az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amelynek értelmében: „5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.” II. 1. A Testület mindenekelőtt megjegyzi, hogy a Műsorszolgáltató tévesen vonta le azt a következtetést, miszerint a törvénysértések valószínűsítését is tartalmazó hatósági felhívás csak a műsorszámban közreadott harmadik műsorszegmensre vonatkoztatható, mivel a második szegmens miatt is megkérdőjelezhető a műsorszámnak adott műsorszolgáltatói korhatár-besorolás. A műsorszám műfaja talk-show, a szórakoztató műsorok egyik legnépszerűbb fajtája, amely a moderátor által irányított közönség előtt, stúdiókörnyezetben felvett beszélgetésekből épül fel. A show középpontjában nem ismert emberek, hanem hétköznapi átlagemberek állnak, akik hajlandóak véleményüket az adott problémához kapcsolódóan közönség előtt is kifejteni, így a téma valóságra vonatkoztathatósága az Iroda álláspontja szerint igen magas. A műsorszám központi témája a kiskorúak elsődleges szocializációs környezetében, a családon belül kialakult erőszakos konfliktus volt. Ezen belül ismételten egy, a fiatalkorúak számára rendkívül kényes problémakör, a családtagok által a kiskorúak ellen elkövetett szexuális zaklatás kérdése állt a középpontban. A védeni kívánt korosztály egészséges lelki, szellemi fejlődésének biztosításában a Testület véleménye szerint kiemelkedő szerep jut az említett szociális egységnek, ezért az ezzel kapcsolatos problémák tárgyalásakor különösen fontos szempont a megfelelő körültekintés és érzékenység.
9
A talk show-k a nézettség maximalizálása érdekében általában a részletekre koncentrálnak, mivel bulvár módon próbálják feldolgozni a történéseket. A bűneset csak akkor érdekes, ha pontosan tudható, hogyan következett be, és ismerhető a hozzátartozók reakciói: sokk, életveszélyes fenyegetés stb. A szóban forgó műsorszámban a műsorvezető a Testület megítélése szerint nem tett mást, mint az említett szerkesztési elvet alkalmazta. Ennek következtében a testi, lelki bántalmazások és az elszenvedett sérülések részletezve, naturális módon kerültek bemutatásra. A legmegrázóbb részleteket a szereplők gyakran nem önszántukból, hanem a műsorvezető provokáló kérdéseire mondták el. Ez az eljárás a Testület álláspontja szerint különösen problémás, amennyiben kényes téma kerül terítékre – márpedig a családon belüli vagy a nevelőtől elszenvedett szexuális erőszak kiváltképp ilyennek tekintendő. A 18 év alatti fiatalkorúak értékrendszere még alakulóban van, amelyhez a mintákat az őket körülvevő környezetben keresik. Ezért problémás, ha a negatív magatartási formák olyan módon kerülnek bemutatásra, hogy az a szenzáció miatt inkább a nézőszám növelését szolgálja, egyúttal morális bizonytalanságot okoz, nem pedig a fiatalok egészséges erkölcsi fejlődését segíti elő. Ennek következtében a Testület véleménye szerint a téma körültekintő, felelősségteljes feldolgozást igényelt volna. Bár Kaiser Mónikát a rendőrség vezette el a helyszínről, a téma feldolgozása a Testület szerint mégsem kínált megnyugtató megoldást, mivel a második műsorszegmensben ismertetett gyermekmolesztálási ügyben a megvádolt személlyel kapcsolatban a feljelentés tényének ismertetésén túl semmilyen szankcióra utaló jel nem merült fel, holott e személy közvetve elismerte a bűncselekményt. A kiskorú nézők a szexuális erőszak vagy annak kísérletével összefüggésben nem kaptak információt arról, hogy miképpen lehet fellépni a sajnálatos történésekkel szemben. Korábbi bírósági ítéletek alapján (Forró nyomon: Legfelsőbb Bíróság, Kf.VI.37.118/2001/4, Aktív: Főváros Bíróság, 24.K.32081/2004/4) kijelenthető, hogy az illusztrációként szolgáló, túlzottan naturális beszámolók bemutatásával a műsorszolgáltató akkor sem teljesíti az általában elvárható gondosságot, ha helyes értékítélettel egyértelműen negatív színben tünteti fel az ábrázolni kívánt káros mintát. A Testület, álláspontjának kialakításakor a hasonló ügyekben az alábbi döntések mentén kialakult bírósági gyakorlatot is figyelembe vette. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.074/2004/3. számú ítéletében megállapította, hogy: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell azt elemezni. …” A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta: „A minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/200517. számú ítéletéből is egyértelműen kitűnik azon bírói álláspont, miszerint a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. Az Rttv. 3. § (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési,
10
műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A fentiek alapján a Testület megállapította, hogy a Műsorszolgáltató az észlelt esetben megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amelyek értelmében: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” 2. A Testület arra tekintettel, hogy álláspontja szerint a Műsorszolgáltató a kifogásolt műsorszám korhatár-besorolásával és sugárzási időpontjával megsértette az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit, azt állapította meg, hogy a Műsorszolgáltató a fentebb közölt táblázatban szereplő napokon, azaz összesen négy (4) esetben megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, mivel nem az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelő időintervallumban (21:00-05:00 óra között) tette közzé a műsorszám műsorelőzeteseit. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A Testület a jelen közigazgatási hatósági eljárásban megállapított törvénysértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmények megállapítása körében az alábbi körülményekre tekintettel járt el. I. Az adatok tanúsága szerint a Testület 2009-ben eddig még nem állapította meg az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését a Műsorszolgáltatóval szemben. Az adatok alapján egyúttal megállapítható, hogy 2008-ban a szóban forgó törvényhely Műsorszolgáltató általi megsértéseinek megállapítására két (2) határozatban [az 1035/2008. (VI. 5.) és az 1083/2008. (VI. 11.) számú ORTT határozatokban] került sor. Az 1035/2008. VI. 5.) számú ORTT határozatban a Testület az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés 2008. január 11-i megsértése miatt felhívta az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület ugyanezen jogkövetkezményt alkalmazta a szóban forgó törvényi rendelkezés 2007. december 11-i és 2008. február 18-i megsértése miatt. Az említett adatok alapján a Testület arra a következtetésre jutott, hogy a Műsorszolgáltatóra nem jellemző az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése, mivel a legutóbbi ilyen típusú törvénysértésre 2008. elején (február 18.) került sor. Ennek alapján a
11
Testület nem tartotta indokoltnak a legutóbb ilyen típusú törvénysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény súlyosítását. A részletezett körülményekre tekintettel a Testület az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés jelen közigazgatási hatósági eljárásban megállapított, 2008. október 6-án történt egyszeri (1) megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, és felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől. II. Az adatok tanúsága szerint a Testület 2008-ban 24 határozatában [a 174/2008. (I. 23.); a 177/2008. (I. 7.); a 728/2008. (IV. 22.); a 748/2008. (IV. 29.); a 755-756/2008. (IV. 29.); a 760/2008. (IV. 29.); a 973/2008. (VI. 4.); az 1221/2008. (VII. 2.); az 1525-1527/2008. (VIII. 27.); az 1534/2008. (VIII. 27.); az 1536/2008. (VIII. 27.); az 1824/2008. (X. 1.); az 18751876/2008. (X. 16.); az 1883/2008. (X. 16.); a 2043-2046/2008. (XI. 19.); a 2152/2008. (XI. 26.) és a 2243/2008. (XII. 10.) számú ORTT határozatokban]; míg 2009-ben eddig hét (7) határozatában [a 22/2009. (I. 7.), a 25/2009. (I. 7.), a 60/2009. (I. 7.), a 147/2009. (I. 21.), a 216/2009. (I. 28.), 259/2009. (II. 4.) és a 321/2009. (II. 11.) számú ORTT határozatokban] állapította meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését a Műsorszolgáltatóval szemben. Ezek közül az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésének megállapítására 2008-ban 12 határozatban [a 174/2008. (I. 23.); a 755756/2008. (IV. 29.); a 760/2008. (IV. 29.); a 973/2008. (VI. 4.); az 1221/2008. (VII. 2.); az 1525-1527/2008. (VIII. 27.); az 1824/2008. (X. 1.); az 1876/2008. (X. 16.) és a 2152/2008. (XI. 26.) számú ORTT határozatokban] került sor, továbbá a Testület 3 határozatban [a 748/2008. (IV. 29.); az 1875/2008. (X. 16.) és a 2045/2008. (XI. 19.) számú ORTT határozatokban] állapította meg az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését a Műsorszolgáltatóval szemben, amely határozatok közül kettőben (2) a törvénysértés önálló volt, míg az 1875/2008. (X. 16.) számú ORTT határozatban egyúttal az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésének megállapítására is sor került. Az említett 15 határozat közül a Testület 13 határozatban az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazta a Műsorszolgáltatóval szemben a törvénysértés súlyára és körülményeire tekintettel, a 748/2008. (IV. 29.), valamint a 755/2008. (IV. 29.) számú ORTT határozatokban pedig felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A 2009-ben eddig hozott – klasszifikációs törvénysértéseket megállapító – határozatok közül a 22/2009. (I. 7.) számúban az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta; a 147/2009. (I. 21.) számúban az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt a Testület meghatározott összegű kötbért érvényesített; s ugyanezen jogkövetkezmény került alkalmazásra az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések együttes megsértését megállapító 321/2009. (II. 11.) számú ORTT határozatban is.
12
A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület azt a következtetést vonta le, hogy a Műsorszolgáltató rendszeresen nem az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó szabályainak megfelelően jár el a besorolandó műsorszámainak klasszifikációja során. 1. A fenti körülményekre tekintettel a Testület az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések jelen közigazgatási hatósági eljárásban megállapított egyszeri megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9., 11.6.1.10. és 11.6.1.12. pontja alapján érvényesítette a határozat rendelkező részében meghatározott összegű kötbért. Az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében: ,,112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület … d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, ….” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja értelmében: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a, …” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10 pontja szerint: „A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…), 5/B.§ (3) és az 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A Műsorszolgáltatási Szerződés fent idézett rendelkezéseiből következően a jelen esetben a Műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések megsértéséért a kötbéralap 0,3 %-ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére kötelezhető. A kötbér összege arra tekintettel, hogy a kötbéralap 1.852.552.137,- Ft, 5.557.656,- Ft. 2. A fenti körülményekre tekintettel a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés jelen közigazgatási hatósági eljárásban megállapított négyszeri (4) megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontja alapján érvényesítette a határozat rendelkező részében meghatározott összegű kötbért.
13
Az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében: ,,112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület … d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, ….” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. 5. pontja értelmében: ,,A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” A kötbér összege a Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően arra tekintettel, hogy a kötbér alapja 1.852.552.137,- Ft, 926.276, - Ft. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja. Budapest, 2009. március 25.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Szalai Annamária s.k. ülést vezető soros elnök
14
