ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 669/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az Chello Central Europe Műsorszolgáltató Zrt. (1139 Budapest, Lomb utca 2327.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi
határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató Sport1 csatornáján 2008. november 30-án 19.24.30-kor és 20.25.23-kor két alkalommal megsértette az Rttv. 17.§ (3) bekezdését. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 312.000 - Ft, azaz háromszáztizenkétezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2008. novemberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: Sport1 TV Az Rttv. 17.§ (3) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által 2008. november 30-án sugárzott Valencia-Betis spanyol labdarúgó bajnoki mérkőzés vetítése során az első félidőben 19.24.30-kor, valamint a második félidőben 20.25.23-kor a képernyő alsó részén egy MARSO reklám volt látható az alábbiak szerint:
A fenti esetekben a Testület vélelmezte az Rttv. 17.§ (3) bekezdésének a megsértését. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. január 13-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére
2
a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató, bár a tértivevény tanúsága szerint a hatóság levelét január 19-én átvette, de az arra előírt határidőn belül nem reagált. A Testület a rendelkezésére álló adatok alapján az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Testület 1468/2002 (X.3.) sz. határozatát a 2092/2007. (IX.19.) számú határozata módosította, mely határozatok mindegyike az osztott képernyővel kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket az alábbiak szerint: „A reklámokra és támogatásra vonatkozó szabályokat az egyes ablakok tekintetében kell betartani, ugyanakkor a Médiatörvény 16. § (1) – (3) bekezdéseiben, valamint a 18. § (4) bekezdésében foglalt szabályok nem ablakonként, hanem az osztott képernyő egészére alkalmazandók, illetve a műsorszolgáltató a 17. § (4) bekezdésében foglalt esetekben az osztott képernyő egészére nézve csak és kizárólag a 17. § (1) bekezdése szerint tehet közzé reklámot.” (1468/2002 (X.3.)) „A Testület – a műsorszolgáltatók jogkövető gyakorlatának elősegítése érdekében – az alábbiak szerint módosítja az 1468/2002. (X. 3.) számú határozatát: „Osztott képernyős reklámozás esetén a reklámokra és támogatásra vonatkozó törvényi előírásokat az egyes ablakok tekintetében kell betartani. Az Rttv. 16. § (1) – (3), 17. § (4), valamint az Rttv. 18. § (4) bekezdésében foglaltaknak a képernyő egészére nézve kell teljesülniük, tehát azokat nem az egyes ablakokra vonatkoztatva kell számítani, megvalósítani. Az Rttv. 17. § (3) bekezdésben írt esetben amennyiben önálló részekből áll a műsorszám, a részek között, valamint a sport- és más szüneteket tartalmazó műsorszámokban a szünetekben lehet osztott képernyős reklámozás. A szünet lehetséges eseteit a határozat melléklete tartalmazza.” A Testület a 2092/2007. (IX. 19.) számú határozatáról 2007. szeptember 20-án kelt levelében értesítette a műsorszolgáltató képviseletét ellátó Pártos és Noblet Ügyvédi Irodát. A fenti testületi állásfoglalás tartalmaz rendelkezést többek között arról, hogy labdarúgásban mi minősülhet szünetnek, illetve arról, hogy futballmeccs közvetítése során a közvetítés alatt – tehát nem a szünetben – osztott képernyőben nem jelenhet meg reklám. Az Rttv. 17. § (4) az alábbiakat rögzíti: „17. § (4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely a) hírt vagy időszerű eseményeket tartalmaz, ha időtartama nem haladja meg a harminc percet, b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, c) nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít, vagy d) vallási, illetve egyházi tartalmú, e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.” Az Rttv. 17. § (4) bekezdése nem zárja ki azt, hogy egy sportesemény közvetítése során ne lehetne reklámot sugározni, de az Rttv. 17. § (3) bekezdése, mely szerint
3
„17. § (3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak, reklám kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.” megállapítja, hogy reklám sport tartalmú műsorszámokban, amelyekben szünetek vannak kizárólag a részek között a szünetekben tehető közzé. Egy futballmeccs kétszer 45 percből áll, amely során egyszer van csak szünet félidőkor, az első 45 perc letelte után, illetőleg a játékidő és az esetleges 2X15 perces hosszabbítás, illetőleg a hosszabbítás és az esetleges büntetőrúgások között. A Műsorszolgáltató a hivatkozott reklámot nem a szünetben, hanem az első, illetőleg második félidő során tette közzé, így a Testület álláspontja szerint megsértette az Rttv. 17. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135-§-a jelenti: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Testület utoljára 2008 augusztusában tapasztalta a műsorszolgáltató részéről az Rttv. 17.§ (3) bekezdésének a megsértését, amely kapcsán a 68/2009. (I. 7.) számú határozatában az Rttv. 112.§ (1) bekezdésnek a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Arra tekintettel, hogy a műsorszolgáltató viszonylag rövid időn, három hónapon belül ismételten megsértette az Rttv. 17.§ (3) bekezdését ezért a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdése e) pontja és 135.§-a alapján bírság szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben. A bírság összegének a meghatározásakor a Testület a műsorszolgáltató által a rendelkezésére bocsátott reklámtarifa táblázatokat vette iránymutatóul, az alábbiak szerint: A Testület által a műsorszolgáltatótól bekért reklámtarifa táblázata alapján, műsorszolgáltató által elért jogosulatlan bevétel az alábbiak szerint került meghatározásra: Alapár (index: 100%) Kategória 30 mp Prime (18:30-23:30) és élő események 78 000 környezetében, valamint egész hétvégén Off-prime 63 000 30 mp-től eltérő spotok tartifaárai (index:100%)
4
a
Index /30 mp-hez viszonyítva/
Spothossz 5” 10” 15” 20” 25” 30” 60”
Off-prime
Prime
25 40 55 67 83 100 200
19 500 31 200 42 900 52 000 64 740 78 000 156 000
15 750 25 200 34 650 42 000 52 290 63 000 126 000
A műsorszolgáltató számára az általa 2008 novemberében a prime időszakban leadott 30 másodperces reklám 78.000- Ft bevételt jelentett. Így ha egy, a műsorszolgáltató által közzétett osztott képernyős reklám hossza 30 másodpercben kerül meghatározásra és ebből a műsorszolgáltató jelen esetben két darabot tett közzé, akkor az megközelítőleg 156.000-Ft bevételt jelentett. Ezek alapján a Testület jelen esetben 2X156.000-Ft, azaz 312.000-Ft bírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a fentebb kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. március 25.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Szalai Annamária az ülést vezető soros elnök
5
