Az Országos Rádió és Televízió Testület 2432/2007. (X. 25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) Műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2007. július 27. napján sugárzott Mokka című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és az 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9, 11.6.1.10 és 11.6.1.12 pontja alapján 5.174.727,-Ft, azaz ötmillió százhetvennégyezer-hétszázhuszonhét forint kötbért érvényesít a műsorszolgáltatóval szemben. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás 2007. július 30-án állampolgári bejelentés érkezett az Országos Rádió és Televízió Testülethez, mely a 2007. július 27-én sugárzott Mokka c. műsorszámban bemutatott erotikus képeket kifogásolta. A Testület (1884/2007. (VIII. 22.) sz. határozatával elrendelte a műsorszám hatósági ellenőrzését. A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár:
Mokka 2007. július 27. 8:45:32 TV2 10 perc II. kategória 12
Műfaj: Származási ország: Gyártási év:
reggeli információs magazin Magyarország 2007
A Mokka 2007. július 27-i adásának egyik vendége Beke Yvette volt, a tavalyi playmate választás egyik döntőse. A riport aktualitását az adta, hogy Beke Yvette - mint később kiderült - a Playboy augusztusi számának címlapján szerepelt. Az összeállításban bemutatásra kerültek az erotikus fotózáson készült felvételek, amelyeken egy kaszinó kulisszái előtt pózolt félmeztelenül Yvette. Később, 8 óra 48 perctől Csiszár Jenő és Hadas Krisztina beszélgetett a modellel a stúdióban. Az interjú során több alkalommal feltűntek a frivol képek. A műsorszolgáltató a kifogásolt szegmenst a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A műsorrész az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A műsorszám műfaját tekintve információs magazin, mely szórakoztató, bulvár jellegű riportösszeállításokat is tartalmaz. A műsorszegmens egy címlaplány aktfotózásáról szólt. A stúdióbeszélgetés arra kereste a választ, hogy Beke Yvette miként éli a mindennapjait, hogy viszonyul a munkájához. A szerkesztők nem a 16 év alattiak értelmi és érzelmi szintjének megfelelően, hanem szenzációhajhász módon dolgozták fel a kérdést. Illusztrációként visszavisszatérően a fotózásokon készült felvételek voltak láthatóak, melyeken áttetsző fehérneműbe öltözött, illetve félmeztelen lányok pózoltak. Több alkalommal a kamera ráközelített a lányok hátsójára, meztelen melleire. A beállítások kizárólag az erotikus hatást erősítették. A meztelen női test egyértelműen a testiséget hangsúlyozó célzattal és nem a természetes, hétköznapi kontextusában került bemutatásra, nem a művészi jellegű, a női test szépségét kiemelő látásmódot helyezték előtérbe. Egy korábbi elsőfokú bírósági ítélet (8. K. 30830/2003/10.) is rámutatott arra, hogy a meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelenése, vagyis az előfordulás gyakorisága és a bemutatás elnyújtott, intenzív módja - az elsődleges nemi szervek látványa nélkül is - meghaladhatja azt a mértéket, ami a II. kategóriába sorolt műsorok esetében elvárható. A Fővárosi Ítélőtábla egy erotikus aktfotózásról készült bulvár-összeállítás kapcsán született 4.Kf.27.239/2006/4. sz. ítéletében megfogalmazta, hogy „a másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női test ábrázolása.” A 12-16 év közötti időszak meghatározó fejlődési szakasznak számít a későbbi személyiség kialakulása szempontjából. Ebben a korszakban kezdődik meg a szülőktől való elszakadás folyamata, amely saját alternatív értékrendek és életmódok keresésével jár együtt. Erre a televízióban látott szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a serdülők korlátozott élettapasztalataik következtében még kritikátlanul fogadnak el. Ezért különösen káros, hogy a műsorszám félreérthető és ártalmas üzenetet, torz életszemléletet közvetít a kamaszok felé. Azáltal, hogy a televízióban a különböző viselkedésminták vizuálisan jelennek meg, jóval egyértelműbben és világosabban hatnak, mint a szülők szóbeli utasításai a helyes magatartást illetően. A szegmensben a szóbeli közlések tovább erősítették a képi világ által sugalmazott értékrendet. Beke Yvette egy sikeres, jól menő vállalkozás tulajdonosaként jelent meg, aki ugyan kényszerből lett go-go táncos, mára azonban saját bevallása szerint sem tudna más munkát végezni. A kiskorúak védelme szempontjából aggályosnak tekinthető, hogy a meztelenséget, az erotikus táncot jól kifizetődő, hírnevet jelentő, ám teljesen szokványos foglalkozásként állították be. A foglalkozás árnyoldalai csak általánosságban kerültek a felszínre.
2
8:45:50-8:46:50 Beke Yvette félmeztelen testét különböző pózokban fotózzák. Narrátor: „Vérpezsdítő csendélet, hajlékony szőke lány, csillogó testtel és rulett asztallal. Beke Yvette az egyik legmenőbb férfimagazin címlaplányaként domborít ebben a hónapban. A hölgy full extrás, ahogy szokás, de azért akad egy icike-picike gondocska vele.” Asszisztens: „Kicsit kicsi a melle, annyi baj van csak, nem?” „Persze ez csak vicc, és a kicsi ezúttal nagyot jelent. De mekkora is az akkora?” Beke Yvette megvallja, 17 évesen 110 cm volt a mellbősége, most pedig 105-ös. Narrátor: „Mielőtt bárki aggódni kezdene, Yvette mellei nem mentek össze, ámbár ilyen méretek láttán furcsa is lenne ilyet állítani. Azt viszont gyorsan szögezzük le, hogy ezek a mellek bizony nem éppen valódiak. Igaz, ezt Yvette sem titkolja, sőt, valóságos cici-filozófiája van.” Beke Yvette: „Ez egy befektetés. Ugyanúgy, mint hogyha valaki egy irodát vezet, akkor vesz egy új nyomtatót, én is befektetek, veszek egy új mellet.” 8:47:15-8:47:45 Egy hajó fedélzetén 11 félmeztelen lányt láthatunk egyszerre, amint a kameráknak pózolnak. A képek a tavalyi playmate választás alatt készültek. Narrátor: „Emellett mindig akadt valami érdekes mondandója is, különösen rólunk, férfiakról.” Beke Yvette: „Ha barkochbáznánk és az lenne, hogy mi a férfi, akkor egy használati tárgy.” 8:49:51-8:50:00 A stúdióbeszélgetés közben fotók jelennek meg a képernyőn a kaszinóban pózoló félmeztelen Beke Yvette-ről. Képaláírás: „Beke Yvettet egy kaszinóban fotózták a nyuszis magazin augusztusi címlapjához.” 8:50:01-8:52:02 A fényképeket a korábbi összeállítás már látott filmrészletei váltották, melyen szintén a félmeztelenül pózoló modell szerepelt, helyenként több meztelen lány társaságában. Képaláírások: „Beke Yvette a 2006-os Playmate-választás döntőse volt”; „Yvette előző kapcsolata párja játékszenvedélye miatt ment tönkre”; „Yvettnek két gyermeke van, Viktória lánya 12 éves.” A vizsgálat szerint a műsorszegmens a fentiek alapján kedvezőtlenül befolyásolhatta a kis- és fiatalkorú nézők erkölcsi, szellemi fejlődését, így nem felelt meg a II. kategóriával szemben támasztott normáknak, ezért az Rttv. 5/B. § (3), valamint az 5/C. § (2) bekezdésének sérelmét valószínűsítették. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a 3
Testület 2007. szeptember 19-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a felhívásnak 2007. október 2-án beérkezett válaszlevelében tett eleget. Eljárási észrevételek: A TV2 álláspontja szerint a felhívás formailag nem felelt meg a törvényben előírtaknak, mivel a megküldött levél semmiféle adatot nem tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az eljárás pontosan mikor indult. A Televízió részletesen kifejtette, hogy álláspontjuk szerint az ORTT és a Műsorszolgáltató közötti közigazgatási jogviszony keretében megvalósuló ellenőrzés miért nem minősül a Ket. 29. (4) bekezdése szerinti „folyamatos” ellenőrzésnek. Az eljárási észrevételek között a Műsorszolgáltató előadta, hogy amennyiben a törvénysértés valószínűsítése nem pusztán a műsorszám megtekintésén alapul, hanem egyéb bizonyítás felvételéből is, akkor – tekintve a Ket. 39. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakra – erről/ezekről jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést kell készíteni. Ezekkel kapcsolatban a Ket. 29. § (5) bekezdése azt írja elő, hogy az értesítésnek az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást is tartalmaznia kell. Érdemi észrevételek: A kifogásolt képi anyagok jellegével kapcsolatban a Műsorszolgáltató álláspontja szerint egyrészt, a műsorszám semmi olyat nem ábrázolt, amit egy 12 éves korú ne láthatna rendszeresen, mégpedig csak a televízió képernyőén keresztül (i.e. női mellek és „bikinis altestek”). A TV2 elismerte, hogy a képeken fedetlen keblek voltak láthatóak, azonban ezekhez semmilyen, a szexualitást erősítő cselekvés nem társult, csak a fotózást magát mutatták be a képsorok. Másrészt pedig a Műsorszolgáltató szerint teljesen életszerű és magától értetődő, hogy a műsorszám a playmate korábbi győztesének bemutatásához a fotózáshoz kötődő illusztrációt használja fel. A Televízió a levelében azt is előadta, hogy az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés szerint a szexualitás közvetett ábrázolása és nem a fedetlen női test ábrázolása alapozhatja meg a III. kategóriába sorolás kötelezettségét. A műsorszámban a modellek nem szexuális tevékenységet végeztek, hanem dolgoztak, fotóztak egy folyóirat számára, mely egyébként az általánosan elfogadott vélemény – azaz a közvélekedés szerint – művészi igényességgel ábrázolja a női testet. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a fotómodellek fotózás közben történő bemutatása természetes és hétköznapi kontextusnak számít. A TV2 kifogásolta, hogy a Testület valamennyi megállapítása erkölcsi kérdésben kinyilvánított állásponton alapszik és nem jogin. Hozzátette, hogy önmagában a női test ábrázolása egyetlen kategóriának sem tényállási eleme és a Testület által alkalmazandónak vélt III. kategória esetén is a szexualitás ábrázolása alapozza meg a tényállás megvalósulását. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint tehát a tényállás nem az ábrázolt képsorok miatt valósul meg, hanem általánosságban azért, mert a műsorszám ezáltal alkalmas volt a 16 éven aluliak erkölcsi fejlődésének hátrányos befolyásolására, legalábbis véleménye szerint a felhívásban írtakból ez következik. A TV2 szerint a Testület azon az állásponton van, hogy ma Magyarországon helytelen aktfotózást úgy bemutatni, hogy az a pénzkeresésnek egy természetes formája, következésképpen a gyerekeket meg kell akadályozni abban, hogy szembe találják magukat az olyan véleménnyel, hogy az természetes, erkölcsileg nem kifogásolható. A Műsorszolgáltató szerint ma Magyarországon aktfotózást vállalni és egy folyóirat oldalain művészinek tartott felvételen félmeztelenül megjelenni természetes, azaz nem párosul hozzá negatív erkölcsi megítélés.
4
Az MTM-SBS Televízió Zrt. végül előadta, hogy véleményük szerint egy 12 és 16 év közötti gyerek naponta találja szembe magát ilyen jellegű felvételekkel, nemcsak az erotikus magazinokban, hanem a politikai napilapokban, moziban, televízióban is. A TV2 szerint a fiatalok a kifogásolt műsorszámból legfeljebb annyit tudhattak meg, hogy akiket a felvételeken láthattak, miért vállalták ezt a típusú munkát, és egyébként hogyan élik civil életüket. Következésképpen erkölcsi fejlődésüket a műsorszám akkor sem tudná hátrányosan befolyásolni, ha az aktfotózás Magyarországon erkölcsileg kifejezetten elítélendő cselekedetnek számítana. Az eljárási kifogásokról: A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankcióalkalmazásra irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget a fentebb vázolt eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére.
5
A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. 70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. § biztosítja: 51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. Az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról: Az összeállításban bemutatott felvételek a Playboy augusztusi számához készült fotózásról számoltak be. A Playboy az egyik legismertebb férfi magazin, mely erotikus képeket tesz közzé és nem a női művészi ábrázolását bemutató alkotásokat. A fotózáson készült beállítások egyértelműen az erotikus hatást fokozták, és nem művészi jellegű női test szépségét kiemelő látásmódot helyezték előtérbe. Egy elsőfokú bírósági ítélet (8.k. 3080/2003/10.) is rámutatott arra, hogy meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelenése, vagyis az előfordulás gyakorisága és a bemutatás elnyújtott, intenzív módja meghaladja azt a mértéket, ami a II. kategóriába sorolt műsorok esetében elvárható. A Fővárosi Bíróság 4.Kf.27.239/2006/4. sz. ítéletében megfogalmazta, hogy „a másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női test ábrázolása.” A Testület úgy véli, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kifogásolt műsorszám nem csak arról szólt, hogy az egykori playmate a Playboy augusztusi számában szerepelt. Az összeállításban megemlítésre került, hogy Beke Yvette nem csupán modellkedik, hanem egy jól menő tánccsoport vezetője is. A formáció pedig sztriptíz, go-go és erotikus táncot ad elő. A Testület nem ért egyet a Műsorszolgáltató azon kijelentésével, hogy ma Magyarországon aktfotózást vállalni és magazinokban félmeztelenül pózolni természetes dolog. A stúdióban készült interjú során Beke Yvette is azt nyilatkozta, hogy az iskolában a gyerekek szülei is elítélik ezt a fajta tevékenységet. Arra a kérdésre pedig, hogy mit tenne, ha a kislánya is ezzel szeretne foglalkozni, Beke Yvette egyértelműen nemmel válaszolt, mivel gyermekét távol szeretné tartani az éjszakától. A modell az interjú végén elmondta, hogy szakmájának árnyoldalai is vannak, sőt gyermekeinek is inkább ezekről szokott beszámolni. A Testület véleménye szerint a műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti kornak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek értékrendszerének és világképének kialakulása. A felnőtté válás útján haladva a magatartási mintákat a környezetükben keresik. A médiumokban megjelenő életvezetési modellek erősen hatnak a serdülőkre. A kiskorú néző számára az ilyen jellegű munka ebben az esetben idealizáltnak, ártalmatlannak tűnhetett, miután egyáltalán nem kerültek említésre a társadalomra, illetve a személyiségre gyakorolt káros hatásai. 6
A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és az 5/C. § (2) bekezdését, mivel nem megfelelően sorolta be a 2007. július 27-én sugárzott Mokka c. műsorszámot, tekintettel arra, hogy az összeállításban a meztelen női test nem önmagában hétköznapi kontextusában került bemutatásra, hanem egyértelműen erotikus, testiséget hangsúlyozó célzattal. Továbbá, hogy az akt modellkedést, az erotikus, sztriptíz és go-go táncot a társadalom által teljesen elfogadott foglalkozásként mutatták be, elhallgatva annak árnyoldalait, és ezzel a kiskorúak erkölcsi fejlődését kedvezőtlenül befolyásolták. Rttv. 5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. Rttv. 5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé. A Műsorszolgáltató korábban 2007. folyamán már három alkalommal megsértette a törvény 5/B. § (3) bekezdését és két alkalommal az 5/C.§ (2) bekezdését, ezekről az alábbi táblázat nyújt összefoglalást. Határozatszám 169/2007. (I.24.)
1069/2007. (V.9.) 1707/2007. (VII.18.)
Megsértett törvényszakasz
5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3),5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/A.§ (2)
Szankció
d) 4.858.898,- Ft d) 809.816,- Ft d) 4.858.898 Ft d) 809.816 Ft d) 3.239.265 Ft d) 809.816 Ft
A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések ismételt megsértése miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. a 11.6.1.10 és 11.6.1.12 pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért. „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja szerint:
7
„A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21 .00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10 pontja szerint: „A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…) 5/B.§ (3) és az 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A kötbér összege a Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően arra tekintettel, hogy a kötbéralap 1.724.908.880-Ft, 5.174.727,-Ft. A szankció mértékének meghatározáskor a Testület figyelembe vette, hogy már korábban is hasonló mértékű szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben, valamint úgy látta, hogy a kiszabott kötbér mértéke arányban áll a törvénysértés súlyával. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. október 25.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s. k. Elnök
8
