ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 671/2009.(III. 25.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Budapest Televízió Zrt. (1085 Budapest, Orczy tér 44-46/b.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. november 7-én a 12.09.12-kor kezdődött „Telejósda” című műsorszámban egy alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 400.000 - Ft, azaz négyszázezer forint bírság megfizetésére. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2008. novemberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: Az Rttv. 10. § (5) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2008. november 7-én 12.09.12 órai kezdettel közzétett Telejósda 06-90-602-602 című műsorszámban dicsérő mondatok hangzottak el a műsorszolgáltató jósnőiről. (A cím a Telejósda telefonszámát is magában foglalja!) A képernyőn ezúttal az István nevű kártyajós szerepelt, aki igen gyakran méltatta a háttérben dolgozó stábtagokat. A vizsgálati időintervallum 12.48 óráig tartott, így a műsorszám befejezése előtt véget ért. Az elemzett időintervallumban az alább részletezett információk ismétlődtek.
12.09.34: „E pillanattól fogva folyamatosan elérhető vagyok a 06-91-224-777-es telefonszámon. Romániából is hívhatnak a 0 900 901 070-es hívószámon. És nagy-nagy örömömre most két kolléganőmmel dolgozom együtt, Klárival és Bubuval. És hívhatják őket a 06-90-602-602-es telefonszámon.”
12.11.50: „Klári és Bubu van itt jelen pillanatban a stúdióban, de nagyon sokan vagyunk a háttérben. Bár ők nem láthatóak, de hívhatóak a 06-90-602-602-es telefonszámon. …Klári magyar kártya jós, és a magyar kártyával a polgári gondolkodása révén közelíti meg a történéseket és az eseményeket. Míg Bubu a cigány kártyából, a Lenormand kártyákból, rúnákból jósol, ő is nagyon különleges, speciális módon közelíti meg az eseményeket és a történéseket. Nekem tavaly jósolt szeptemberre egy konkrét dolgot, és hát az úgy jött be, ahogy annak be kellett jönnie. Tehát, ha önnek Bubuhoz van kérdése, akkor a 06-90-602-602es telefonszámon bármikor, bármelyik pillanatban itt lehet és felteheti kérdését. A 06-90602-602 a Telejósda telefonszáma, de most engem hívjon, hiszen nálam nincsenek percdíjak, akár egyetlen hívás árával felteheti a kérdését. … Hiszen tudják, mi azért vagyunk, hogy önöknek segítsünk, azért vagyunk, hogy önöket terelgessük az élet ösvényén, az életúton.” 12.28.10: „Nem csak tőlem kérdezhet, hiszen itt vannak a stúdióban velem a kolléganők, akik várják az önök hívásait. Nagyon tehetséges két kolléganőről van szó, egyiküket Klárinak hívják, a másikat Bubunak. És ők igazán oszlopos tagjai a Telejósdának, … hiszen magas tudással, komoly szaktudással rendelkeznek. Klári magyar kártya jós, speciális módon közelíti meg az élet eseményeit. A polgári lelkületénél fogva látja a dolgokat a nem-tér, nem-idő 2
síkján, míg Bubu rúna jóslással, … rúna körökből jósol, nézi meg az ön életében az általános élethelyzeteket, de használja a cigány kártyát, a magyar kártyát, Lenormand kisasszony kártyáit, angyali üzeneteket küld és angyali terápiával is foglalkozik. Tehát mondhatjuk azt is, hogy Bubu angyal terapeuta. Hívják a kollégákat, hiszen nem csak Bubut, nem csak Klárit hívhatják a jelen pillanatban, hanem nagyon sok kolléga van a háttérben, akik bár nem láthatóak, de hallhatóak és hívhatóak. Ragadják meg ezt a lehetőséget, írják fel ezt a telefonszámot, hiszen a nap bármely szakában előfordulhat, hogy önnek élethelyzete van, egy olyan élethelyzete van, amiben segítségre szorul!” 12.30.20: „Természetesen nem csak engem hívhat, hiszen itt van velem Klári, itt van velem Bubu és itt vannak a láthatatlan kollégák, akik bár nem láthatóak, de hívhatóak. Mint például Böbe, Anna, Keira, Amália, Melinda és még sokan mások. Ragadják meg a lehetőséget! Mária jósnőt is ajánlom Önöknek, hiszen őserővel rendelkezik, és a gyertyaláng technikájával jósol. Beletekint a gyertyalángba, és megnyílik neki az asztrális kapu, és látja az eseményeket a nem-tér, nem-idő síkján. Az őserő segítségével jósol, tehát hívják a 06-90-602-602-es telefonszámot!” 12.37.06: „Nem csak engem hívhat, de hívhatják a kollégáinkat, két kolléganővel ülök most itt a stúdióban, Klárival és Bubuval. Őket és a kollégákat, ők bár nem láthatóak, de hallhatóak és hívhatóak, hívhatják a 06-90-602-602-es telefonszámon!” 12.45.14: „De nem csak engem hívhatnak a mai napon, hanem hívhatják a kollégáimat is. Itt dolgozom együtt a stúdióban Klárival és Bubuval, akik várják az Önök hívásait a 06-90-602602-es telefonszámon. De nem csak ők vannak itt, hanem itt vannak a háttérben Anna, Böbe, Melinda, Szu, Csillagvirág és még sokan mások. Tehát ők a háttérben ülnek és a háttérben várják az Önök hívásait. Ők nem láthatóak, de hívhatóak a 06-90-602-602-es telefonszámon. Hiszen mindannyian képzettek vagyunk, mindannyian megjártuk a hadak útját az életben, tehát látjuk a történéseket és az eseményeket. Tudunk önöknek segíteni, hiszen ezt nap, mint nap bebizonyítják, nap mint nap visszahívnak bennünket, bizonyságot tesznek, hogy ez is így történt, … fel tudtuk önöket készíteni.” A Testület a fenti eset kapcsán feltételezte az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértését. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. január 13-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató az alábbiakat közölte: A „Telejósda” című műsorszámban a telefonszámok szorosan az adáshoz kapcsolódó telefonszámok, azokon csak az adott jósokat lehet hívni az adásidőn belül, ha a betelefonálónak a nap során valamikor adott problémája volt, vagy van, akkor csakis kizárólag az adásidőn belül az adásidő telefonszámain a stúdióban jelenlévő-látható, vagy nem látható-szakemberek megoldják a nézők bármikor keletkezett problémáját. A műsorvezető által természetes, hogy a kollégákat dicsérte, mert ezzel az Ő szabad véleményalkotását mondta el róluk. A fentiek alapján a műsorszolgáltató véleménye szerint jelen esetben nem sértette meg az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki:
3
A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő, ösztönző befolyást. Ugyanezt ezt fogalmazta meg a Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.234/2005/6. számú ítélete is, e szerint ugyanis „A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás.” A vitatott megjelenítések kapcsán a burkolt reklám közzétételének ténye nem függ attól, hogy azért a műsorszolgáltató, vagy bárki kapott-e bármilyen jellegű ellenszolgáltatást, illetőleg attól, hogy azt ki kapta. Tehát jelen esetben csak azt kell vizsgálni, hogy a műsorszám alapinformációjához, vagyis a jósláshoz képest, hangsúlyosan, tehát indokolatlan mértékben került-e feltüntetésre a képernyőn valamely olyan információ, amely kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő, ösztönző befolyást. Ezt az álláspontot támasztja alá a Fővárosi Bíróság 24.K.32338/2005/8 számú ítélete, mely szerint „Minden olyan esetben, amikor a műsorszámon belül olyan információ, tájékoztatás hangzik el, amely a műsorszám fő témájához képest idegen, attól eltérő, ugyanakkor kereskedelmi jellegű hatás kiváltására alkalmas, burkolt reklám közlése valósul meg. A jogsértés a műsorszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat.” Az adott műsorszám témájához, vagyis a nézőknek történő jósláshoz képest, a műsorszámban résztvevő jósok tevékenységének méltatása, pozitív jellemzése, attól eltérő és hangsúlyos hatású volt, valamint az nem kapcsolódott a műsorszám alapinformációjához, így alkalmas volt kereskedelmi jellegű hatás kiváltására, vagyis ezen jósok szolgáltatásainak az igénybevételére ösztönözhette a nézőket. A fentiek alapján megállapítható, hogy a vitatott közzététel kapcsán fennáll a burkolt reklám tényállásának megállapításához szükséges 3 konjunktív feltétel, úgy mint: 1) egy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A műsorszolgáltató a burkolt reklámot megvalósító közléseket, információkat a „Telejósda” című műsorszámon belül tette közzé.. A műsorszolgáltató ezen közzétételek kapcsán az objektivitás érzését keltő eszközökkel ezen jósok személyes gazdasági érdekét jelenítette meg és ezáltal alkalmas volt arra, hogy a jósok szolgáltatásainak igénybevételére ösztönözze a nézőket.
4
A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005./4. számú ítélete szerint „(…) a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik”. Ugyancsak ezen ítélet tartalmazza a következő megállapításokat is: „ A fellebbezésben foglaltakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha ez a sugárzott műsorhoz elengedhetetlenül szükséges (..)..” A bírósági gyakorlat szerint tehát burkolt reklám megállapításakor nem kell vizsgálni sem gazdasági motivációt, sem azt, hogy az adott megjelenítés szándékos volt-e, pusztán csak azt, hogy a képernyőn látottak, hallottak alkalmasak voltak-e arra, hogy a nézőket ösztönözzék „áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Jelen esetben megállapítható, hogy a műsorszámon belül a jósok tevékenységére utaló, azt méltató, dicsérő szavak ösztönözhették a nézőket ezen jósok szolgáltatásainak, vagyis jóslási tevékenységének az igénybevételére. Emellett ezen vélemények nem voltak összefüggésben a műsorszám témájával, alapinformációjával, ahhoz nem kapcsolódtak, ily módon azok műsorszámon belüli szerepeltetése dramaturgiailag egyáltalán nem igazolható, indokolható. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy sérült az Rttv. 10. § (5) bekezdése, melynek értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135-§-a jelenti: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. A Budapest Televízió az ORTT nyilvántartása szerint rendszeresen megsérti az Rttv. 10. § (5) bekezdését. 2007-ben hatszor, 2006-ban ötször észlelt a Testület burkolt reklámozást a Televízió vizsgált műsoraiban, és ezért a 2196/1/2006, 2537/2006., 2548/2006, 895/2007., 1096/2007., 1483/2007., 1907/2007, 2267/2007., 239/2008. (I.30.), 757/2008. (IV. 29.) és 1330/2008. (VII.15.) határozataiban szankcionálta a Műsorszolgáltatót. Az első két határozatban felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, a következő öt határozatban pénzbírság szankciót alkalmazott, majd a 2267/2207., 239/2008. (I.30.), 757/2008. (IV. 29.) és 1330/2008. (VII.15.) számú határozatában 15, 5, 10 és 30 percre felfüggesztette a Budapest Televízió műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. Ezen utóbbi határozatok felfüggesztő szankcióját a Testület azzal indokolta, hogy a bírság nem éri el a célját.
5
A műsorszolgáltató részéről a Testület utoljára 2008 júniusában tapasztalta az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértését, mely kapcsán a 2001/2008. (XI.12.) számú határozatában az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a alapján 300.000-Ft megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Ezen törvénysértés óta mindössze öt hónap telt el, ráadásul a műsorszolgáltató jelen esetben ugyanazon műsorszám esetén sértette meg az Rttv. 10.§ (5) bekezdését, ezért a Testület ismételten az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135.§-a szerinti szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben. Mindezek alapján a Testület a műsorszolgáltatóval szemben 400.000-Ft bírságot állapított meg. A Testület a fentebb kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. március 25.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Szalai Annamária az ülést vezető soros elnök
6
