ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 515/2009. (III.4.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatóval (1222, Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató 2008. október 12-én „Az Amazonas kincse”című műsorszám 20:16-kor kezdődött sugárzásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit, amely miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének c) alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1., 11.1.5., 11.2. és 11.2.1. pontja értelmében 30 perc időtartamra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, amelyet a határozat kézhezvételét követő második napon, 20:16 perctől kell végrehajtani. A Testület megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató 2008. októberében „Az Amazonas kincse” című műsorszám előzetesének 21:00 óra előtt történt sugárzásával 36 alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdését, amely miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének c) alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1., 11.1.5., 11.2. és 11.2.1. pontja értelmében 20 perc időtartamra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, amelyet a határozat kézhezvételét követő második napon, 20:46 perctől kell végrehajtani. A Műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az RTL Klub megsértette a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit azáltal, hogy „Az Amazonas kincse” című filmet nem megfelelő korosztályi csoportba sorolta be és a filmet valamint annak előzeteseit nem megfelelő időpontban tette közzé. Az Országos Rádió és Televízió Testület ezért felfüggesztette a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében, hivatalból vizsgálta a Magyar RTL Televízió Zrt. (RTL Klub) műsorszolgáltató 2008. október 12-ei műsorszolgáltatását, amely során az az alábbi műsorszám esetében valószínűsített jogsértést: A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Nemzetközi korhatárok: Eredeti cím: Műfaj: Származási ország: Gyártási év: Eredeti hossz: Rendező: Szereplők:
Az Amazonas kincse 2008. október 12. 20:16 RTL Klub 94 perc II. kategória USA: PG-13/UK:15/ Németország:16/ The Rundown akciófilm USA 2003 104 perc Peter Berg Dwayne Johnson, Seann William Scott, Rosario Dawson, Christopher Walken
A Műsorszám tartalma: Beck behajtóként dolgozik, és nem ismer lehetetlent, bár sosem használ lőfegyvert. Minden vágya, hogy kiszállhasson ebből az erőszakos munkából, és végre megnyithassa a saját éttermét. Ehhez megbízója, Walker kínál lehetőséget: amennyiben Beck visszahozza a fiát az Amazonas partjáról, ahol éppen kincsre vadászik, többet nem kell neki dolgoznia, és elegendő pénzt kap, hogy megnyithassa a vendéglőjét. Meg is találja a fiút, Travist, aki egy mágikus tulajdonságokkal bíró aranyereklyét keres a milliós eladási érték reményében. Beck megismerkedik a helyi kiskirállyal, Hatcherrel, aki az aranybányájában éhbérért foglalkoztatja a helybelieket. Travis Walker is Hetcher lekötelezettje, így még ha akarná sem követhetné Becket Los Angelesbe. A fiú rendkívül makacs és önfejű, de Beck ellentmondást nem tűrő stílusa elől nem tud kitérni. Beck szembeszáll Hetcher embereivel, hogy magával vigye Travist. Csatlakozik hozzájuk Mariana, a helyi lázadók vezetője, aki szintén az ereklyét szeretné megtalálni, és segítségével felszabadítani a népét Hatcher zsarnoksága alól. Végül Beck, Travis és a lázadók leszámolnak a helyi kiskirállyal, és visszaszerzik az ereklyét. Beck visszaviszi Travist Los Angelesbe, majd egy csellel kimenekíti a fiút basáskodó apja házából. A Műsorszolgáltató a filmet a II. kategóriába sorolta, azaz „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A film az IMDB (Internet Movie Database) adatai szerint az USA-ban PG-13 jelöléssel, az OFDB adatai szerint Németországban 16 éven felülieknek szóló minősítéssel került bemutatásra. A Magyarországon forgalmazott mozifilmek korhatári besorolását végző Nemzeti Filmiroda - a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 29. § (3) bekezdése alapján - a filmalkotás DVD változatát 16 éven felülieknek ajánlotta. A műsorszám műfaját tekintve akciófilm, amelynek meghatározó eleme az erőszakkal megoldott konfliktus. Több súlyos erőszaktípus (pl. életveszélyes fenyegetés, emberölés, 2
túszejtés) direkt módon került bemutatásra, amely II. kategóriába sorolt műsorszámok esetében nem lenne közzétehető. A fizikai erőszak és ezen belül a tűzharc, az emberek fizikai fenyegetése halmozottan fordult elő. A főszereplő gyakorlatilag végig verekszi magát a dzsungelen, hol a helyi kiskirály embereivel, hol a lázadókkal, hol az ügyfelével kell megküzdenie. Az akciójelenetek és az erőszakos szcénák olykor elnyújtottan, túlzott részletességgel kerültek bemutatásra. (Pl. a végső leszámolást bemutató jelenetsorban több mint kilenc percen keresztül, szinte szünet nélkül folyik a verekedés és a lövöldözés. Említésre érdemes továbbá a film kezdő jelenetsora, amely dramaturgiailag nem illeszkedik a történetbe, pusztán arra szolgál, hogy megmutassa a főhős harci képességeit.) Bár az erőszakos cselekedetek, illetve sérülések bemutatása nem történt naturális módon, hatásukat a képi elemek (közeli felvételek, gyors vágások) és az akusztikus eszközök (aláfestő zene, fegyverropogás, robbanások, nyögések hangja) nagymértékben fokozták. A negatív és pozitív karakterek erkölcsi szempontból nehezen különíthetők el egymástól, a morális üzenet egyáltalán nem jutott kifejezésre, miután a pozitív hős az eszközeit tekintve nem különbözött a negatív oldaltól. A gyengék védelmezőjeként fellépő főszereplő és társai ugyanúgy erőszakot alkalmazva próbálták elérni a céljukat, mint a negatív karakterek, valamint a motivációjuk is hasonló volt: az anyagi haszon, a kincs, az arany megszerzése. Problémát jelent, hogy a műsorszámban a humor mögé rejtett erőszak pozitív és elfogadható színben tűnhetett fel a kiskorú nézők számára. Az agresszív cselekedetek keltette feszültséget az alkalmazott képi és verbális poénok oldották, ugyanakkor a humor bagatellizálhatta a látottak súlyát, és megakadályozhatta a kiskorúakat abban, hogy az erkölcsileg kifogásolható tetteket társadalmilag elfogadott morális kontextusban értelmezzék. Ezáltal a fiatalkorú nézők számára - a csekély élettapasztalatuk miatt - erkölcsileg káros magatartásmintát közvetítettek a filmbeli szereplők. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek értékrendszerének és világképének kialakulásában meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12 és 16 év közötti életkornak. A 12-16 éves gyerekek erkölcsi fejlődése még könnyen befolyásolható, a média által közvetített értékrend analógiaként, megoldási mintaként szolgálhat. A filmben regisztrált erőszakos konfliktusmegoldás a szellemi és erkölcsi fejlődésükre kedvezőtlen hatással lehetett. A Legfelsőbb Bíróság a döntéseiben rámutatott arra, a kiskorúak különleges védettségét az indokolja, hogy mivel a végleges értékrend kialakulásának folyamatában vannak, ezért nem lehet abból kiindulni, hogy a látottakat megfelelő módon és megfelelő értékrend alapján értékelik. Az ebből adódó sérülékeny személyiségük indokolja a fokozott védelmüket is. A vizsgált műsorszám esetében egyértelműen megállapítható, hogy az erőszakos cselekedetek megjelenítése - a felhasznált képi eszközök révén - hangsúlyozott volt, továbbá az alkalmazott hanghatások és zenei eszközök sem oldották fel, sőt inkább csak fokozták a vizuális eszközök hatását. A műsorszám magasabb korhatári kategóriába sorolását indokolja, hogy a film a trágár szavak használatában is átlépte a II. kategóriában még megengedett mértéket (faszfej, seggfej, köcsög). Mindezek miatt a látottakat a 12 év alatti gyermekek valószínűleg még felnőtt magyarázata mellett sem tudták helyesen értelmezni, illetve a félreérthető üzenet a 16 év alattiak személyiségfejlődése szempontjából is problémás lehetett. Amennyiben a főhős motivációja erkölcsileg, társadalmilag kifogásolható, magatartása öntörvényűségre és nem törvénytiszteletre utal, a helyes értékrend nem válik nyilvánvalóvá a kiskorúak számára.
3
A műsorszámból példálózó jelleggel kiemelt jelenetek: 20:22:28-20:23:57 Beck egy diszkóban talál rá az ügyfelére, Brian Knappmiller rugby játékosra, akitől ötvenezer dolláros tartozása miatt zálogként elkéri a gyűrűjét. Mivel Knappmiller önként nem adja át, a behajtás verekedéssé fajul. Beck sosem használ lőfegyvert, viszont profi ütésekkel és rúgásokkal sorra üti ki a biztonsági embereket és a rugby játékosokat. Végül a menekülő adóst is leteríti egy lemezjátszóval, rálép a kezére, majd lehúzza az ujjáról a gyűrűt. A jelenetet intenzív fény- és hanghatások kísérik, az ütések, rúgások, reccsenések hangjai az erős zenei aláfestésben is jól hallatszanak. 20:24:35-20:24:48 Becket elvakítja a reflektor a parkolóban. Valaki gumilövedékkel vállon lövi, amitől térdre rogy. A lövedék útját lassítva mutatja a kamera. A második lövedék a homlokán találja el, ezt követően pedig a földre zuhan. Ellenfele kiveszi a zsebéből a gyűrűt, majd elmegy. 20:52:18-20:52:31 Beck Travis-szel Eldoradóban találkozik egy kocsmában, aki semmiképp nem akar visszamenni Los Angelesbe. A két férfi összeverekszik. Az első ütésváltás után Travis lefejeli Becket, aki válaszul lábbal a földre löki, majd rátapos, és megbilincseli a jajgató férfit. 20:53:21-20:55:32 Hatcher és az emberei megakadályozzák, hogy Beck magával vigye Travist. A következő párbeszéd zajlik le a fiú és az egyik csatlós között: Na indulás faszfej! Ne hívj faszfejnek, faszfej! Megtaláltad, vagy sem, seggfej? Mi van seggfej? Azt kérdeztem, megtaláltad-e seggfej? A szóváltás végén Hatcher emberei lövöldözni kezdenek, de Beck profi önvédelmi technikája pillanatok alatt ártalmatlanná teszi őket. A verekedés közben két pisztolyt is szerez, az egyiknek a csövét az egyik csatlós szájába dugja, a másikat pedig ráfogja Hatcherre, majd páros lábbal mellbe rúgja a bandatagot, amitől az métereket repül, végül még két embert leterít. Ekkor az egyik bandatag ostort vesz elő, és azzal próbálja megállítani Beck-et, aki egy asztalt hajít felé, majd kirúgja Travist a lengőajtón. „Maga már halott, csak nem tud róla” – szól Hatcher a távozó Beck után. 20:59:03-20:59:53 Trevis és Beck ismét összeverekednek az erdőben. Beck kétszer állon vágja az ellenfelét, aki hasba rúgja, majd a hátára ugrik, és a karjával fojtogatni kezdi hátulról. A behajtó kétszer a fához csapja a hátán lógó Trevist, majd a földhöz vágja, végül rálép a fiú nyakára. 21:22:27-21:25:23 Travist és Becket is elkapják a lázadók. Arra kényszerítik a behajtót, hogy küzdjön meg velük. Eleinte csak a főnökkel verekszik, aki valamilyen capoeira elemeket tartalmazó küzdőtechnikát alkalmaz. Egyre több lázadó kapcsolódik be a küzdelembe, így Becket számos ütés és rúgás éri, többször a földre kerül. A liánokon lógó lázadók úgy rugdossák ide-oda, mint egy labdát. Amikor Beck hosszabb időre elterül, a lázadók hangosan ünneplik vezérüket. Mikor a küzdelem tovább folytatódik, már baltával, késekkel és égő fahasábbal támadják a
4
lázadók. Beck egyre eredményesebben veszi fel támadóival a harcot, sorra lefegyverzi őket, a földhöz, fához csapja vagy leüti az ellenfeleit. Végül azonban őt ütik le egy fahasábbal. 21:29:30-21:30:44 Hatcher rajtaüt a lázadók táborán az embereivel. „Csináljunk rendet!”- mondja cinikusan, mire az emberei gépfegyverekkel, puskákkal kezdik lőni a gerillákat, akik ugyan viszonozzák a lövéseket, de egyre fogyatkoznak. A lázadók alvezérének lábát a menekülés közben találat éri, így elesik, de fektében még több sorozatot lead, majd újabb lövés éri. A földön csúszva próbál menekülni, amikor Hatcher mellé lép, és hidegvérrel, közvetlen közelről lelövi. A jelenet a sötét, éjszakai dzsungelben játszódik, de a fegyverek torkolattüze és a lövésektől megtántorodó, földre zuhanó testek jól látszanak. Az eseményeket intenzív hangeffektusok kísérik: kiabálás, nyögés, fegyverropogás és ütések hangja. 21:54:58-22:03:40 A megvadult tehéncsorda betör a házak közé. Épületeket döntenek le, embereket taposnak el. Kihasználva a zűrzavart, Beck és Travis belopózik a katonák által őrzött városba. Beck eleinte puszta kézzel harcol, majd belátja, hogy a hatalmas túlerővel szemben tehetetlen. Helyzetük reménytelennek látszik, minden oldalról folyamatosan tüzelnek rájuk. Ekkor Beck Hetcher embereitől fegyvereket szerez, és ettől kezdve sorra lelövi a banditákat. Hatcher alvezére a túszul ejtett Marianával és az ereklyével a reptér felé indul. „Add vissza a gatomat, te kopasz köcsög!”- kiáltja Travis, és üldözőbe veszi a bűnözőt. Becket ez alatt körbeveszi három ostoros bandita. Több sebből vérzik, de hosszas küzdelem után legyőzi őket. Közeli képen mutatják, ahogy az egyiknek egyetlen rúgással töri el a lábát. Hatcher le akarja lőni Becket, aki azonban kilövi a pisztolyt a kezéből, majd Mariana lövése találja el a bandavezér karját. 22:04:34-22:05:42 Hatchert körbeveszik a városlakók. Folyamatosan szidalmazza őket, majd felvesz a földről egy pisztolyt. Mielőtt azonban elsüthetné, két lövést kap a hasába. A földön heverő hullák között lassan elindul kifelé a városból. Néhány lépés után azonban összeesik, majd meghal. A kamera közelről mutatja a halott arcát. A hatóság álláspontja szerint a műsorszám nem felelt meg a II. korhatári kategória szempontjainak. A Testület a fentiek alapján az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdését valószínűsítette. „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.”
5
A Műsorszolgáltató a műsorszám előzetesét az alábbiak szerint tette közzé 21 óra előtt: dátum 20081005 20081005 20081005 20081005 20081005 20081006 20081006 20081006 20081007 20081007 20081007 20081007 20081008 20081008 20081008 20081008 20081009 20081009 20081009 20081009 20081010 20081010 20081010 20081010 20081010 20081011 20081011 20081011 20081011 20081011 20081012 20081012 20081012 20081012 20081012 20081012
A MŰSOR CÍME AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ AZ AMAZONAS KINCSE PROMÓCIÓ
KEZDÉS 13:51:00 14:52:34 16:45:39 17:41:19 20:41:14 12:50:25 16:16:17 19:32:28 13:17:28 15:22:45 17:23:43 20:09:07 12:12:14 15:59:50 18:02:00 20:05:17 12:47:35 14:06:46 17:23:33 19:48:31 11:58:28 15:12:23 16:52:09 18:06:40 20:58:34 6:37:23 11:57:50 12:46:26 17:54:01 19:37:29 9:31:33 10:23:42 12:14:03 13:31:14 18:04:40 20:06:50
VÉGE 13:51:23 14:52:57 16:46:01 17:41:41 20:41:37 12:51:02 16:16:53 19:33:05 13:18:04 15:23:21 17:24:06 20:09:43 12:12:50 16:00:13 18:02:36 20:05:40 12:48:11 14:07:08 17:24:10 19:48:54 11:59:05 15:12:59 16:52:45 18:07:17 20:59:10 6:37:45 11:58:27 12:46:48 17:54:38 19:38:06 9:32:10 10:24:04 12:14:39 13:31:50 18:05:17 20:07:27
IDŐTART. 00:00:23 00:00:23 00:00:22 00:00:22 00:00:23 0:00:37 0:00:36 0:00:37 0:00:36 0:00:36 0:00:23 0:00:36 0:00:36 0:00:23 0:00:36 0:00:23 0:00:36 0:00:22 0:00:37 0:00:23 0:00:37 0:00:36 0:00:36 0:00:37 0:00:36 0:00:22 0:00:37 0:00:22 0:00:37 0:00:37 0:00:37 0:00:22 0:00:36 0:00:36 0:00:37 0:00:37
A Testület a fentiek alapján az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés megsértését valószínűsítette: „5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. január 23-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére.
6
A Műsorszolgáltató válasza 2009. február 6-án érkezett meg a Testülethez. A Műsorszolgáltató a válaszában az alábbiakat rögzítette: A Műsorszolgáltató ismertette válaszában a film tartalmát: „Beck behajtóként dolgozik, ellenzi a lőfegyvereket és nem ismer lehetetlent. Szerinte a világ egyszerűen működik, egy kis ráhatással bármilyen ügyet el lehet intézni. Minden vágya, hogy búcsút mondjon eddigi munkájának és végre saját éttermet nyithasson. Munkaadója egy utolsó feladattal bízza meg a busás fizetség fejében: hozza vissza a fiát az Amazonas partjáról. Beck meg is találja a fiút, Travist, aki amellett, hogy nagy értékű kincsre vadászik, lekötelezettjévé vált a környéket kizsákmányoló helyi kiskirálynak, Hetchernek. Beck ellenállhatatlan stílusának az önfejű Travis sem képes ellenállni, ezzel azonban magára haragítja Hetchert. A menekülő pároshoz a helyi lázadók vezetője, Mariana is csatlakozik, aki szintén az ereklyét szeretné megtalálni, hogy a mágikus erejével felszabadíthassa a népét. A nemes küldetést nehezíti, hogy Beck a harc helyett a menekülést választja, s kerüli az erőszak alkalmazását egy olyan helyen, ahol a természetes élővilág is kész életveszély.” „A műsorszám műfaját tekintve akció-vígjáték, melynek központi témája az erőszak ellenesség, az agresszív helyzetek elkerülése. A főszereplő, jelleméből fakadóan, minden lehetséges módon kerüli az erőszakos megoldásokat, nem használ lőfegyvert, s a harc helyett a menekülést, az agresszorok elkerülését választja. Magatartása tehát nem elítélhető, Beck pozitív hős, a gyengék védelmezője, olyan személy, aki pozitív példakép lehet a védeni kívánt korosztály számára. Morálisan magasan az ellenfelei fölött áll, a kiskorú nézők számára megkülönböztethető, ki a jó és a rossz szereplő. Beck a hatósági ellenőrzés állításával szemben korántsem verekszi magát végig a dzsungelen, ehelyett társaival együtt menekül az üldözői elől, és az erőszak minden formáját kerüli, ami több alkalommal is hangsúlyozásra került. Az akciójelenetek ábrázolása is visszafogott volt, nem láthattunk naturális képeket, az akciót feszültségét pedig minden esetben humorral oldották.” A Műsorszolgáltató a nyilatkozattételre felhívó levélben kiemelt jelenetekre azt nyilatkozatta, hogy a főhős erőszak helyett leleményes megoldást választott, vagy csak a legcsekélyebb erőszakot, vagy a jelenet képi megvalósítása visszafogott volt. A „főszereplő elutasítja a fegyverek használatát és olyan helyzeteket teremt, ahol a humor győz az erőszak felett.” A Műsorszolgáltató a filmet a Bud Spencer és Terence Hill kettős főszereplésével játszott filmekhez hasonlította, azzal hogy természetesen a technika fejlődésével a képek élesebbek, a hangok életszerűbbek lettek. „Azt gondoljuk, hogy pusztán eme fejlődés miatt elítélni egy vígjátékot, amelyben fellelhető némi erőszak, nem lehet. A hatósági ellenőrzés továbbá elismerte, hogy az erőszakos cselekedetek, illetve sérülések bemutatása nem történt naturális módon. Valamint elismeri a hatósági ellenőrzés azt is, hogy a feszültséget a poénok oldották, a humor bagatelizálhatta a látottak súlyát egy felnőtt magyarázata mellett pedig a humoron keresztül a kiskorúak helyesen értelmezhették a látottakat és hallottakat.” A Műsorszolgáltató beidézte az ORTT 1494/2002. (X.17.) számú határozatának két rövid részletét, amely álláspontja szerint alátámasztja azt, hogy nem szükséges magasabb korhatári besorolás.
7
A Műsorszolgáltató a válaszlevelének elején jelezte, hogy a korhatár-besorolásnál figyelembe vette a nemzetközi ajánlásokat, valamint a hazai besorolásokat. A német FSK hivatalos adatlapja szerint az alkotást megrövidítés nélkül a 12 éven felülieknek minősítette. A Műsorszolgáltató a válaszlevele végén rögzítette, hogy az FSK besorolást vette alapul. „Az, hogy a Nemzeti Filmiroda a film DVD változatát 16 éven felülieknek ajánlotta nem lehet jelen film esetében irányadó, hiszen köztudott, hogy a dvd lemezeken számos olyan jelenet is megtalálható, ami a filmekből kimarad. Így ezt a szempontot el kell utasítanunk, mert nem lehet összehasonlítani a két besorolást, különös figyelemmel arra, hogy a DVD lemezen esetlegesen található olyan jellegű erőszakos jelenet, amely ezt a 16-os besorolást alátámasztja. Továbbá egy DVD lemez megvásárlásakor és a kiskorúnak való bemutatásakor már „csak” szülői felelősségről beszélhetünk, hiszen a szülő dönti el, hogy mit vesz meg és mutat meg a gyerekének. Ezen okból kifolyólag semmiképpen nem tartjuk összehasonlíthatónak a tévében sugárzott filmek, valamint a DVD-n megvásárolt filmek összevetését.” A Műsorszolgáltató ennek alátámasztására beidézte a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.606/2006/13 és a 4.Kf.27.179/2007.4. számú ítéletét, melyek rögzítik, hogy a Filmiroda besorolása csak orientálhatja a Műsorszolgáltatót, illetve A Filmiroda besorolása nem köti a Műsorszolgáltatót. A Műsorszolgáltató a fentiek miatt elsődlegesen kéri a közigazgatási eljárás megszüntetést a Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja alapján. Ha a Testület mégsem fogadná el az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmet, akkor kéri a Műsorszolgáltató k a fentebb kifejtettek alapján a súlyosabb szankció alkalmazásától eltekintést. A Testület álláspontja a Műsorszolgáltató által előadottakra A Nemzeti Filmiroda besorolása rögzíti, hogy III. kategóriás a film. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése az alábbiakat rögzíti „1. § (1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, valamint a magyarországi filmterjesztésre terjed ki. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a gazdálkodó és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott televíziós műsorszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.” A fentiek alapján Nemzeti Filmiroda a besorolása a dvd-n történő terjesztésre, moziban történő sugárzásra is vonatkozik, azonban a televíziós műsorszolgáltatásra nem. A film teljes címe The Rundown: Welcome to the Jungle. Az FSK honlapján a moziverzió „ab12”, a dvd/video bővített verzió az „ab16”-os kategóriát kapta. Az OBDF honlapja szerint az FSK 16-os kategóriát alkalmazott. Az IMDB jelzése alapján Németországban 16 feletti kategóriában sugározható a film. Nem teljesen világos az, hogy a Műsorszolgáltató miért tekinti irányadónak a német FSK mozifilmekre vonatkozó kategória-besorolását, amikor részletesen kifejti, hogy miért nem fogadja el irányadónak, a mozifilmek, és terjesztett dvd-k kategória-besorolásával foglalkozó magyar szervezet, a Nemzeti Filmiroda kategóriabesorolását.
8
A Testület rögzíti, hogy a műsorszolgáltatások és filmek kategóriájának besorolása során döntését sem az FSK, sem a Nemzeti Filmiroda besorolására nem alapozza, hanem a hatályos a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ezáltal a hivatkozott Fővárosi Ítélőtábla döntései által is igazolt gyakorlatot folytat. A film tartalma az alábbi: „Los Angeles farkastörvények uralta urbánus dzsungelében akadnak emberek, akik semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, ha feladatuk teljesítéséről van szó. Beck (The Rock) is ilyen figura. Afféle behajtólegény, aki megbízóinak soha nem okoz gyalódást: mindent vissza - vagy elvesz, legyen az egy filctoll, egy elmulasztott kifizetés vagy egy magát játékadósságba verő hátvéd Super Bowl gyűrűje. Beck most egy fickót keres, aki viszont egy kincset... és mindenki a nyomukban van. Becknek tehát minden tehetségére szüksége van, hogy megbirkózzon a sóderelő üldözöttel, a titokzatos lánnyal, az őrült tirannussal, a kéjvágyó majmokkal, a hallucinogén gyümölccsel, a sarokba szorított lázadókkal, a veszélyes tereppel, a rejtett csapdákkal és minden akadállyal, amellyel a dzsungel kedveskedik neki.” [http://www.port.hu/az_amazonas_kincse_the_rundown/pls/fi/films.film_page?i_wher e=2&i_film_id=57730&i_city_id=3372&i_county_id=-1] A főhős a filmből kiderülő karakterének vizsgálata alapján a Testület nem ért egyet a Műsorszolgáltató azon álláspontjával, miszerint „Beck pozítív hős, a gyengék védelmezője, olyan személy, aki pozitív példakép lehet a védeni kívánt korosztály számára. Morálisan magasan az ellenfelei fölött áll, a kiskorú nézők számára megkülönböztethető, ki a jó és a rossz szereplő”. A főhős a Műsorszolgáltató szerint nem használja a fegyvereket, „alapvetően kerüli az erőszakos konfliktusokat, valamint nem dicsőíti az erőszakot.” Nem értelmezhető pozitív eszményképként olyan személy, aki pénzbehajtóként működik, és rendszeresen két választási lehetőséget javasol az „ügyfeleknek” vagy szép szóval vagy erőszakkal elveszi, azt ami kell. A főhős motivációi megegyeznek a negatív hősékével, azaz a cél az anyagi haszonszerzés. A főhősről nem mondható el amit pl.: a Műsorszolgáltató a 20:22:28-20:23:57 illetve 20:53:21-20:55:32 jelenetekre együttesen írt: „Az említett jelenetekben Beck az erőszak ellenességéről tesz tanúbizonyságot. A harc helyett minden alkalommal leleményes megoldást választ az ellenség ártalmatlanítására.” Az első jelenetben a diszkóban az adós egy amerikai focista, akinek ott vannak a társai. Verekedés alakul ki székkel, lemezjátszóval, ütéssel, rúgásokkal mindezt intenzív fény és hanghatásokkal. A második jelenetben a főhős a bandatagokkal kerül összetűzésbe szintén verekedés alakul ki, látványos elemekkel, amely végén a főhős szerez két fegyvert, az egyiket az egyik bandatag szájába teszi, a másikat a banda főnökének szegezi. Ezen eseményekről elmondható, hogy látványos erőszakos jelenetek voltak. A 20:24:35-20:24:48-as jelenetben a Műsorszolgáltató leírta, hogy a fegyveres férfi a gumilövedékkel támadt a főhősre, egyértelmű kifejezése annak, hogy áldozatában nem kívánt és meg sem próbált kárt tenni, az áldozat sértetlen marad, és ennek tudata feloldja a jelenet feszültségét. A Testület álláspontja szerint a jelenetben a főhőst elvakítja a reflektor, vállon lövik, majd homlokon, és ezt követően földre zuhan. Tény, hogy a főhőst gumilövedékkel ellenfele, - aki ugyanannak az embernek dolgozik, mint a főhős - nem akarta megölni, de azért a gumilövedék ütése elég fájdalmas lehet, túlzás azt állítani, hogy kárt nem okozott.
9
A 20:52:18-20:52:31 jelenetre a Műsorszolgáltató azt írta, hogy „minden külsérelmi nyom nélkül, a lehető legcsekélyebb agresszió alkalmazásával bilincsbe veri Travist. Az akció során nem láthatunk közeli képeket, sem durva erőszakot”. A Testület álláspontja szerint a vizsgált jelenetben Travis sörösüveggel támad a főhősre, és lefejeli, de ő bizonyul a gyengébbnek, és a főhős földre viszi, és megtapossa. Az akció közelről látható. A 21:22:27-től kezdődő jelenetben a Műsorszolgáltató rögzítette hogy „Beck a legveszélyesebbnek látszó jelenetekből is képes fegyver nélkül, önvédelmi technika alkalmazásával megmenekülni. A lázadók elleni küzdelem képi megjelenítése visszafogott, a küzdő felek épségben megússzák a harcot”. A Testület álláspontja szerint a főhősön rajtaütöttek a lázadók, és akár lett volna fegyvere, akár nem, azt elvették volna tőle. A lázadók vezetője a Travis-szel történt beszélgetés hatására kihívja a főhőst, és elkezdődik a verekedés, amibe többen is beszállnak. Látványos ugrások, esések, lógó kötélről való támadás volt látható, végül szúró-vágó fegyverek (balta, kés), és lángoló fadarab is kerül a verekedők kezébe. Látható, hogy a lázadók vezérének célja a főhős megölése. A Műsorszolgáltató a 21:29:30-21:30:44 jelenet kapcsán az alábbiakat írta: „A kifogásolt jelentben látható tűzharc sötétben zajlik, ezért az erőszak vizuális megjelenítése minimális, nem indokolja a magasabb korhatári besorolást.” A Testület álláspontja szerint Hatcher és bandája rajtaüt a lázadókon. Gépfegyverekkel egymást lövik a felek. A fegyverek torkolattüze jól látható, az eseményeket intenzív hangeffektusok kísérik: kiabálás,nyögés, fegyverropogás és ütések. A főhős két tárásával elmenekül, de ezen jelenet végén látható, hogy Hatcher a sérült lázadóvezért közelről pisztollyal lelövi. A 21:54:58-22:03:40 tartó jelenetet a Műsorszolgáltató azzal jellemezte, hogy „Az ártatlanok védelme érdekében Beck kénytelen fegyvert ragadni, és menekülés helyett felvállalja a kizsákmányolt törzs megmentését.” A Testület álláspontja szerint a vizsgált jelenetben szó sincs menekülésről. A főhős célja behajtóként Travis elfogása volt, és ezt teljesítette, és távozhatott volna. De megtudja, hogy a lányt, akivel útközben megismerkedtek Hatcher és bandája elfogta az értékes műtárggyal együtt. A nő kiszabadítása érdekében az országban marad és felveszi a harcot a bandával. A főhős motivációja egyébként azonos volt a negatív szereplőkkel: anyagi haszon, kincs megszerzése. Ezen hosszabb jelenetben lövöldözés, lábtörés, ostorral való küzdelem mind megtalálható volt. A 22:04:34-22:05:42 jelenetre a műsorszolgáltató azt írta, hogy Hatcher sorsa beteljesedik, a város igazságot szolgáltat. A Testület álláspontja szerint a jelenetben a főhős felkínálja Hatchernek a „szokásos” két választási lehetőséget. De Hatcher nem él vele és győzködi az embereket, hogy ő milyen jó volt hozzájuk. Valaki közben hasbalövi Hatchert. Hatcher távozik a tömegből, majd pár lépés után összeesik és meghal. A kamera közelről mutatja a halott arcát. A fentiek alapján nem fogadható el a Műsorszolgáltató azon állítása, hogy a „film lényege, hogy a főszereplő elutasítja a fegyvereke használatát és olyan helyzeteket termet, ahol a humor győz az erőszak felett.” A főhős tényleg elutasítja a fegyverek használatát, de ha az „ügyfele” nem teljesíti a kérését szép szóval, akkor erőszakot alkalmaz.
10
A Testület álláspontja szerint a Bud Spencer és Terence Hill alkotta páros főszereplésével készült filmek nem hasonlíthatók össze ezen filmalkotással, és nem a technika fejlődése miatt, hanem leginkább a jelentős magasabb agresszió fok miatt. A Műsorszolgáltató válaszában a szövegkörnyezetből kiemelte a nyilatkozattételi felhívás „humor bagatelizálhatta a látottak súlyát” mondatrészt, és erre alapozva kifejti, hogy a poénok oldották a feszültséget. Egy felnőtt magyarázata mellett pedig a humoron keresztül a kiskorúak helyesen értelmezhették a látottakat és hallottakat. A nyilatkozattételi felhívás az alábbiak szerint szólt: „Problémát jelent, hogy műsorszámban a humor mögé rejtett erőszak pozitív és elfogadható színben tűnhetett fel a kiskorú nézők számára. Az agresszív cselekedetek keltette feszültséget az alkalmazott képi és verbális poénok oldották, ugyanakkor a humor bagatellizálhatta a látottak súlyát, és megakadályozhatta abban, hogy az erkölcsileg kifogásolható tetteket társadalmilag elfogadott morális kontextusban értelmezzék. Ezáltal a fiatalkorú nézők számára – a csekély élettapasztalatuk miatt – erkölcsileg káros magatartásmintát közvetítettek a filmbeli szereplők.” A filmből az derül ki, hogy ha nem megy szép szóval, akkor erőszakkal lehet/kell megoldani a konfliktusokat. A Műsorszolgáltató beidézte az ORTT 1494/2002. (X.17.) számú állásfoglalását két rövid részletét és erre hivatkozva álláspontjának alátámasztását látja benne. „Az akció-vígjátékban ugyanakkor elkerülhetetlenek az akcióban bővelkedő jelenetek, de ezek egyike sem haladta meg az ORTT 1494/2002. (X.17.) sz. határozatában foglaltakat a II. kategória vonatkozásában”. Az egyik rész egy rövid rész a II. kategóriára vonatkozólag, a második egy rövid rész a harmadik kategóriára vonatkozólag, amelyek ekként történt „összevágása” nem teljesen világos. A hivatkozott ORTT állásfoglalás a II. és III. kategóriára vonatkozólag az ügy szempontjából releváns részeket kiidézve az alábbiak szerint szól: „A II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Fontos továbbá, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen.
11
A műsorszámok besorolásánál további irányadó szempont, hogy az egyes, erőszakot tartalmazó jelenetek - az előfordulás és az ábrázolás módját tekintve - visszafogottak legyenek az erőszakkal szembeni magatartásbeli elfásulás elkerülése érdekében…” „III. Kategória: 16 éven aluliak számára nem ajánlott …A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akciódús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot.” Az állásfoglalás II. kategóriára vonatkozó részt nézve, megvalósulnak azon elemek, amelyek miatt magasabb korhatári kategóriába kellett volna sugároznia a filmet a Műsorszolgáltatónak. A főhős - a Műsorszolgáltató állításával szemben - nem egy „pozitív hős, a gyengék védelmezője, olyan személy, aki pozitív példakép lehet a védeni kívánt korosztály számára.” A főhős egy pénzbehajtó, aki először erőszakmentesen, majd ha az nem megy, az erőszak eszközeivel szerzi meg amire főnöke utasítja. A film vége felé lép fel „védelmezőként”, amikor visszatér a településre, hogy kiszabadítsa a nőt. A főhőst a film végét leszámítva egy dolog érdekli, hogy pénzbehajtóként a főnöke kérését teljesítve erőszakkal vagy anélkül, és közben ő is jól járjon. A pénzbehajtó munkát be szeretné fejezni, ezért vállal még egy utolsó munkát. Bár a Műsorszolgáltató többször leírta, hogy álláspontja szerint a filmbéli erőszakot tartalmazó jelenetek visszafogottak, a Testület álláspontja szerint a filmet az erőszakos jelenetek áthatották, halmozottan és részletezve, hosszan elnyújtottan fordultak elő. Kézitusa, verekedés, tűzharc mind látható volt több alkalommal a filmben, s bár tény a sérülések bemutatása nem történt naturális módon, de az akusztikus eszközök is nagymértékben fokozták a feszültséget. A fentiekből látható, hogy a Műsorszolgáltató állításával ellentétesen a fenti állásfoglalás II. kategóriájára vonatkozó része indokolttá tenné a magasabb korhatári besorolást. Az állásfoglalás III. kategóriára vonatkozó része éppen azt rögzíti, hogy a 16-18 éves korosztály már többnyire képes azon filmeket kezelni amelyek akciódúsak, teli vannak látványelemekkel, és központi eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, azaz azon elemeket, körülményeket rögzíti, amelyek már a II. kategóriában megengedhető szint felett vannak. A vizsgált film tartalmazza ezen elemeket, ezért is szükséges a magasabb korhatári besorolás. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy
12
közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” A Testület fentebb leírtak alapján részletesen kifejtette a történetre, a jelenetek tartalmára, megvalósítására, főhős karakterének bemutatására alapozva a magasabb korhatári besorolás szükségességét. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében rögzített kritériumok megvalósultak, ezért a Műsorszolgáltató által II. kategóriába történt sugárzás nem volt megfelelő. A Műsorszolgáltató a filmet 20:16 perces kezdettel sugározta. Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése az alábbiakat rögzíti: 5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé. Tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató a törvény által megengedettnél 44 perccel korábban kezdte el sugározni a műsorszámot, megsértette az 5/C. § (2) bekezdést. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése az alábbiakat rögzíti: 5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető. A Műsorszolgáltató 36 alkalommal sugározta 21:00 előtt a műsorszám előzetesét, ezért 36 alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Testület álláspontja szerint a bírói gyakorlat is alátámasztja a fentieket: A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. A Testület álláspontja szerint jelen esetben tehát nem önmagában „Az Amazonas kincse” című filmben látható képek és hallható kijelentések, stb. azok, amelyek a kategorizálást befolyásolják, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében.
13
A bíróság a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból – több ítéletében is – arra a következtetésre jutott, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk. Továbbá több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18 életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint. Az Rttv. 5/B. §-ának (2) bekezdése szerint azt a műsorszámot kell II. kategóriába sorolni, amelyik a 12 éven aluli nézőkben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet. Az ilyen műsorszám minősítése 12 éven aluliak számára megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Az a műsor, amelyet a kiskorú a nagykorú magyarázatával sem érthet meg, vagy így is félreértheti – mert korából eredően nem elég fejlett annak befogadásához – nem tartozik a II. kategóriába, hanem az a III. kategóriába sorolandó. A II. kategóriaára vonatkozó jogszabályi előírásban foglalt követelményeknek maradéktalanul az a műsor tud eleget tenni, amelyet a 12 éven aluli gyermek nagykorú felügyelet mellett úgy tekinthet meg, hogy a nagykorú magyarázatával a műsor általa meg nem értett, vagy félreértett tartalma tisztázható, és a látottak által kiváltott félelme leküzdhető. A III. kategóriára vonatkozó törvényi rendelkezés pedig a 16 éven aluli kiskorúak védelmét szolgálja és nem korlátozódik a 12-16 év közötti kiskorúak érdekeinek védelmére.” [Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.250/2006/6. számú ítélete] A Testület a szankció fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbiakat vette figyelembe: A Testület a 2007. évben tizenkettő alkalommal [301/2007. (II. 7.), 305/2007. (II. 7.), 432/2007. (II. 21.), 433/2007. (II. 21.), 525/2007. (II. 28.), 886/2007. (IV. 11.), 1064/2007. (V. 9.), 1271/2007. (V. 30.), 1525/2007. (VI. 27.), 2191/2007. (IX. 26.), 2272/2007. (X. 2.) és 2523/2007. (XI. 7.) számú ORTT határozatok] szankcionálta az Rttv. kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme miatt. A Testület a 2008. évben tíz határozatában [175/2008. (I. 23.), 729/2008. (IV. 22.), 731/2008. (IV.22.), 764/2008. (IV.29.), 814/2008. (V. 6.), 977/2008. (VI.4.), 1030/2008. (VI. 5.), 1138/2008. (VI.25.), 1283/2008. (VII.9.), és 1670/2008. (IX.10.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A Testület 2009. évben két alkalommal állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését [54/2009. (I.7.) és 55/2009.
14
(I.7.) számú ORTT határozat]. Mindkét eset 2008. évben elkövetett jogsértések megállapításai voltak. A Testület az 54/2009. (I.7.) számú határozatában az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C § (2) megsértése miatt 25, az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés 29 alkalommal történt megsértése miatt 14 perc időtartamra függesztette fel a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatását. A Testület az 55/2009. (I.7.) számú határozatában az 5/B. § (2) és 5/C. § (1) bekezdések megsértése miatt 20 perc időtartamra függesztette fel a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatását. A Testület a szankció fajtájának és mértéknek meghatározása során figyelembe vette, hogy a Műsorszolgáltató rendszeresen követi el a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését, a nem megfelelő időben közzétett műsorelőzetesek nagy számát (36), és emiatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1., 11.1.5., 11.2. és 11.2.1. pontja értelmében az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés megsértése miatt 30 perc és az 5/A. § (2) bekezdés 36 alkalommal történt megsértése miatt 20 perc, azaz összesen 50 perc perces időtartamra felfüggeszti a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatását. „112. § (1) … c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1.5 és 11.2.1 pontjai kimondják: „11.1 11.1.5. 11.2. 11.2.1.
Ha a Műsorszolgáltató megsérti a Törvényben (…) foglaltakat az ORTT az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a Műsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlását. Az ORTT 30 napig terjedő időre felfüggesztheti a Műsorszolgáltató Műsorszolgáltatási Jogosultságának gyakorlását, ha a Műsorszolgáltató az ORTT felhívása ellenére sem hagy fel az ORTT által korábban írásban kifogásolt magatartással.”
A Testület a fentiek miatt a rendelkező rész szerint döntött. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. március 4. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében dr. Majtényi László elnök
15
