Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 4/2009. (III.25.) rendelete a szociális rászorultságtól függő, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Kömlő Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 32. § /3/ bekezdésében (továbbiakban Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed Kömlő község közigazgatási területén állandó, vagy tartózkodási lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) átmeneti segély, valamint a szociális alapellátás, az átmeneti és a tartós elhelyezés körébe tartozó sürgős, azonnali ellátás, soron kívüli elhelyezés tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, f) munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint g) időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Az ellátások formái 2. § /1/ Pénzbeli támogatások: a) aktív korúak ellátása b) ápolási díj c) átmeneti segély d) temetési segély /2/ Természetbeni támogatások: a) méltányossági közgyógyellátás b) időskorúak természetbeni támogatása c) helyi lakásfenntartási támogatás d) adósságkezelési szolgáltatás /3/ A személyes gondoskodás keretében biztosított szociális és gyermekjóléti alapellátás formái a) házi segítségnyújtás b) étkeztetés c) idősek klubja d) nappali ellátás Szociális és gyermekjóléti alapellátást végző intézmények 3. § /1/ A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekjóléti alapellátások biztosításáról az önkormányzat e feladatokra létrehozott, illetve ezek ellátásában közreműködő intézményei útján gondoskodik. A szociális és gyermekjóléti alapellátást végző, illetve abban közreműködő intézmények feladatukat az alapító okiratukban és a szervezeti és működési szabályzatukban, valamint szakmai programjukban foglaltak szerint látják el. /2/ Az alapellátást az alábbi intézmények végzik: a) Gondozási Központ b) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat c) Védőnői Szolgálat
Eljárási rendelkezések 4. § /1/ A pénzbeli, természetbeni támogatási formák igénybevételére irányuló kérelmeket Kömlő Község Polgármesteri Hivatalában lehet benyújtani. /2/ A kérelemnek tartalmaznia, illetve a kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező személyi adatait, b) a kérelmezővel közös háztartásban élő, közeli hozzátartozók nevét és személyi adatait, valamint a hozzátartozói minőséget, c) a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók jövedelemigazolását, ha tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást, d) a 4. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot. e) a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat, f) Az 1. § e), f), g) pontja alá tartozó személyek esetében az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedélyt. /3/ Az Szt. 33. § /1/ bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egészségkárosodott személy esetében az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelem elbírálásához szükséges a) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásról készült szakvéleménye, vagy b) a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságának igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül. /4/ Az Szt. 33. § /1/ bekezdés d)-g) pontjában meghatározott személy esetében – az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően – a kérelem elbírálásához szükséges a) a regionális munkaügyi központ, illetőleg annak kirendeltsége (a továbbiakban együtt: munkaügyi központ) igazolása a munkanélküli járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b) az Szt. 33. § /1/ bekezdés e) pontja szerinti esetben a munkaügyi központ igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, c) az Szt. 33. § /1/ bekezdés f) és g) pontja szerinti együttműködés (a továbbiakban: megelőző együttműködés) esetén a munkaügyi központ igazolása annak teljesítéséről, d) az Szt. 33. § /1/ bekezdés g) pontjában meghatározott ellátások megszüntetéséről szóló határozat, továbbá
e) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolata; az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségről – 35. életévét betöltött személy esetében – okirat hiányában nyilatkozat is elfogadható. /4/ Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani, egyéb esetben a jegyző hivatalból vizsgálja a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét. /5/ Az /1/ bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti a) tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a saját jogú rokkantsági nyugdíj folyósítását igazoló irattal, b) autista, testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható. /6/ Ha az egészségkárosodott személy esetében az egészségkárosodást megállapító vizsgálatra még nem került sor, vagy a szakvélemény érvényességi ideje lejárt, a jegyző – a kérelmező egyetértésével – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál kezdeményezi a vizsgálat lefolytatását. /7/ A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók. /8/ Az átmeneti segélyek, a méltányossági közgyógyellátás, valamint a méltányossági alapon megállapítható ápolási díj iránti kérelmeket havi rendszerességgel a Képviselőtestület Szociális Bizottsága az ügyrendje alapján (3. számú melléklet) megtárgyalja, és javaslatot tesz az ellátási formára, annak összegére. /9/ A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmek elbírálásáról a szociális ügyintéző előterjesztése alapján a Polgármester dönt, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság. /10/ A megállapított szociális támogatások kifizetéséről a Polgármesteri Hivatal pénztára gondoskodik. /11/ A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén, az alábbiakkal ellenőrizhető: - környezettanulmány elkészítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen, - az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, - munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható, - házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható, - 16. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható, /12/ Havonta rendszeresen folyósított pénzellátás esetén, a támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél.
/13/ Az eljárás során az adatkezelésről és adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. Tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése 5.§. /1/ Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére; c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [a továbbiakban: a)-c) pont alattiak együtt: megtérítés]. /2/ Az /1/ bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. /3/ A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. /4/ Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és b) a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. /5/ Ha Az eljáró szerv a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, kérelemre a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és a b.) a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. c.) az a.) és b.) pontok szerinti visszafizetendő összeg méltányosság címén ötven százalékkal csökkenthető, ha az érintett személy, illetve családjában az utolsó három havi egy főre eső nettó átlagjövedelem alacsonyabb az eljáráskor érvényes öregségi nyugdíjminimum havi összegénél. d.) Kérelemre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. e.) Kérelemre a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás és kamatai méltányosság címén elengedhetők, ha az elengedést kérő, illetve családjában az utolsó három havi nettó átlagjövedelem alacsonyabb az eljáráskor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-nál.
Adatkezelés 6.§. /1/ A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a jogosult nevét, születésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok); b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását; c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét; d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait; e) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat; f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést; g) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat; h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám); i) az Szt. 3. § /3/ bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot; j) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban: jogellenes munkavégzés) vonatkozó, külön törvényben foglalt adatokat; k) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét és szakképzettségét. /2/ Az /1/ bekezdésben szabályozott nyilvántartásból a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a kincstár, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok. /3/ Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában vagy az Szt. 43/B. § alapján ápolási díjban, továbbá ha az aktív korúak ellátására való jogosultsága három hónapot meghaladó időtartamban fennáll, a jegyző erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot. /4/ A jegyző az aktív korúak ellátására jogosultak tekintetében az /1/ bekezdés a)-c), f), h), valamint k) pontjaiban meghatározott adatokról az állami foglalkoztatási szervet – annak törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének elősegítésére – folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.
/5/ A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) az /1/ bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott adatokat; b) az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját; c) a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat.
II. Fejezet Pénzbeli támogatások Aktív korúak ellátása 7. § /1/ Az aktív korúak ellátása a hátrányos munka-erőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátásának megállapításának feltétele, hogy az aktív korú személy vállalja a beilleszkedést segítő programban való részvételt. Az aktív korúak ellátásában részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködésre köteles, melynek keretében: • az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, • az Szt. 37/D. §-ában meghatározott beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást köt, • teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. A beilleszkedési programok típusai: • rendszeres, legalább havonta történő kapcsolattartás a Hevesi Kistérségi Többcélú Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával, amennyiben az aktív korúak ellátása pénzbeli támogatása a Polgármesteri Hivatal Házipénztárában kerül kifizetésre, akkor az csak személyesen vehető fel, meghatalmazás kizárva, • önálló munkahely keresésének lehetősége, • az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, • a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, • munkaügyi központtal való együttműködés, aktív álláskeresés, megfelelő munkahely elfogadása. /2/ Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül és az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni annak: • aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, így különösen, ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget,
• aki keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, • akire vonatkozóan a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét a korábbi jogellenes munkavégzés miatt elrendelt – ellátásra való jogosultságot – felfüggesztő döntés jogerőre emelkedéstől számított két éven belül ismételten megállapította. Annak a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személynek: • aki a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, • akit az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törölt az álláskeresők nyilvántartásából, • aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kezdeményezi az álláskeresőként történő nyilvántartását illetőleg az álláskeresési megállapodást nem köti meg • az aktív korúak ellátásában részesülő személy köteles bejelenteni a jövedelmi viszonyainak változását, valamint vagyoni helyzetében beállt változásokat. /3/ Az aktív korúak ellátását igénylő, illetve az ellátásban már részesülő személy minimum 30 munkanapos foglalkoztatását együttműködési megállapodás keretében Kömlő Község Polgármestere végzi. /4/ Az önkormányzat foglalkoztatási tevékenysége közhasznú, közcélú programtípusokra terjedhet ki, melyek az alábbiakat foglalhatják magukban: - lakosságot, vagy települést érintő közfeladat ellátása, - önkormányzat által önként vállalt, lakosságot vagy települést érintő feladatok ellátása, - közhasznú tevékenység végzése. /5/ A közcélú munka olyan feladat ellátása, melyről az önkormányzat jogszabály alapján gondoskodik, közmunka a közfeladatok ellátásának elősegítésére irányul. Ápolási díj 8. § /1/ Az ápolási díj összege a/ a szociális törvény 41. §. /1/ bekezdésében szabályozott esetekben (2-18 éves korig) súlyos fogyatékos, vagy tartós beteg személy gondozása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, b/ a szociális törvény 43/B. §. /1/ bekezdése alapján (18. év feletti tartósan beteg személy gondozása esetén) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. /2/ A kérelemhez mellékelni kell a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg és önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.
/4/ Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a szociális törvény 41. § /1/ bekezdése és a 43/A. §. /1) bekezdése alapján a jegyző, a szociális törvény 43/B. §. /1/ bekezdése alapján a Szociális Bizottság évente egyszer felülvizsgálja. /5/ Nem állapítható meg méltányosságból ápolási díj azon kérelmező részére, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101%-át, egyedülálló esetén a 151 %-át meghaladja. /6/ Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. /7/ Amennyiben az ápolást nyújtó személy az ápolás, gondozás alapvető követelményeinek nem tesz eleget, továbbá az ápolt háziorvosának, illetve kezelő orvosának utasításait nem tartja be, az ápolási díj megszüntetésre kerül. Átmeneti segély 9. § /1/ Az átmeneti segély valamely formája megállapítható elsősorban a/ 12 napot meghaladó kórházi kezelés esetére, b/ elemi kár esetén, amennyiben a károsult biztosítással nem rendelkezik, c/ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz beszerzésére, kórházi költségek fedezésére, d/ azon állampolgár részére, akinél valamely társadalombiztosítási ellátás megállapítása folyamatban van, és más forrásból nem származik jövedelme, e/ azon állampolgár részére, aki önhibáján kívül méltányolható élethelyzetbe került, f/ akinek Kömlő Község Önkormányzata felé tartozása nincs. /2/ Az évente, legfeljebb három alkalommal adható átmeneti segély formájának és összegének meghatározása egyedi elbírálással történik, melynek a teljes összege (a három alkalom összesen) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladhatja meg. /3/ Átmeneti segély természetben is adható: a/ élelmiszerutalvány, b/ tüzelőutalvány formájában. /4/ A támogatás megállapításánál önhibáján kívül rendkívül nehéz helyzetbe került személy, vagy család esetében az /2/ bekezdés meghatározott értékhatártól kivételes méltányosság gyakorlásával évente 1 alkalommal el lehet térni. Temetési segély 10. § /1/ Temetési segély állapítható meg azon személy részére, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra
köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. /2/ Nem állapítható meg temetési segély, a/ ha az elhalt személy életbiztosítással rendelkezett és hozzátartozója jogosult a biztosítási összeg felvételére, b/ amennyiben a kérelmező az elhalt személlyel tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötött. /3/ A temetési segély összege nem lehet kevesebb a legolcsóbb temetési költség 10 %nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. /4/ A temetési segélyre benyújtott kérelemhez mellékelni kell a rendelet 4. § /2/ bekezdésében foglaltakon túl a/ a halotti anyakönyvi kivonatot, b/ a temetési számlák első példányát, c/ a kérelmező nyilatkozatát az elhunyt személy életbiztosításával kapcsolatban. III. Fejezet Természetbeni támogatások Méltányossági közgyógyellátás 11. § /1/ Méltányosságból közgyógyellátási igazolványra való jogosultság állapítható meg azon személy részére, akinél a/ a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, b/ egyedülálló esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és, ha az igazolt gyógyszerköltség az öregségi nyugdíj 25%-a. /2/ A méltányossági közgyógyellátás igényléséhez a háziorvossal igazoltatni kell a gyógyszerköltséget, azt a Jegyző, amennyiben a jövedelmi helyzete az /1/ bekezdés a/ vagy b/ pontjának megfelel, 3 napon belül továbbítja a területileg illetékes MEP felé. /3/ A szakhatósági állásfoglalás alapján a jegyző dönt a méltányossági közgyógyellátás jogosultságáról.
Időskorúak természetbeni támogatása 12. §. /1/ Kömlő Község Önkormányzata kinyilvánítja, hogy ezen §.-ban rögzített kedvezmények – tekintettel a község kor összetételére – nem jelentenek diszkriminációt más korosztályokkal szemben. /2/ Ezen §. Hatálya a 80. életévét betöltött, Kömlő községben életvitelszerűen tartózkodó, itt bejelentett lakcímmel rendelkező személyre vonatkozik, tekintet nélkül családi állapotára. /3/ Az Önkormányzat a következő kedvezményeket biztosítja a /2/ bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő lakosok számára: - a házi gondozás díját 0.- Ft-ban állapítja meg; - biztosítja a lakóház előtti terület fűnyírását, a benzinköltség árán, egyedi elbírálás alapján, kérelemre, nyugta ellenében; o egyedül élő 80 év feletti, o házaspár valamelyik tagja 80 év feletti, és nem lakik velük más, o egy háztartásban csak 80 év felettiek élnek, tekintet nélkül családi állapotukra; - átvállalja a szilárd hulladék elszállíttatásának díját; - évi 1 alkalommal (lehetőleg decemberben) – anyagi lehetőségeinek függvényében – pénzbeli vagy természetbeni támogatást nyújt – egyedi elbírálás alapján Helyi lakásfenntartási támogatás 13. § /1/ Helyi lakásfenntartási támogatás adósságkezelési szolgáltatásban részesülők vehetik igénybe kiegészítő támogatásként. Aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül annak havi 4.000.- Ft lakásfenntartási támogatás jár. Adósságkezelési szolgáltatás 14.§. (1) Kömlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíti a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelő jogosult családot vagy személyt. Az adósságkezelési szolgáltatás keretében adósságkezelési tanácsadást működtet és adósságcsökkentési támogatást nyújt. (2 ) A jogosultság megállapításához a helyben elismerhető lakásnagyság: a./ egyedülálló esetén maximum 10m² b./ egyéb esetben maximum 15m²
(3 ) A jogszabályi feltételek megléte mellett adósságkezelési szolgáltatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át. Vagyoni jogosultsági feltételeket nem kell vizsgálni a jogosultság elbírálásánál, a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékéről az ügyfél nyilatkozata fogadható el. (4 ) Az adósságkezelési szolgáltatás nyújtásánál a kezelendő adósságok felső határa legfeljebb 200.000,- Forint lehet. (5) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságok köre: a.) közüzemi díjtartozások ( vezetékes gáz, áram, víz és csatornahasználati, szemétszállítási), b.) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. (6 ) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani, a Polgármesteri Hivatal Családsegítő Szolgálatánál. (7) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó: a.) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről; b.) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra; c.) Az adósságkezelési tanácsadó tájékoztatása, a feltételek elfogadása alapján kötött megállapodás után a családgondozó segítséget nyújt a Szociális Bizottsághoz beadandó adósságkezelési támogatás iránti kérelem kitöltéséhez. d.) Az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást ( adósságkezelési megállapodást) köt; e.) Az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás, legkésőbb minden hónap 25-ig, folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását; f.) Szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását; g.) Segítséget nyújt az adósságcsökkentési támogatásra jogosultnak a hitelezővel szerződés megkötésében. h.) Az adósságkezelési tanácsadó minden hónap 31-ig tájékoztatja a Szociális Bizottságot az együttműködés folyamatosságáról, a vállalt törlesztés befizetéséről, az együttműködés megszakításáról, a saját törlesztés elmaradásáról. (8) Az adósságkezelés időtartama alatt az adós köteles együttműködni az adósságkezelési tanácsadóval. Az együttműködés keretében köteles: a.) Hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához; b.) Aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában; c.) Köteles havonta legalább egy alkalommal, minden hónap 25-ig személyesen találkozni az adósságkezelési tanácsadóval, és az (5) bekezdésbe tartozó szolgáltatások aktuális számláit, valamint az önrészek befizetését igazoló szelvényeket bemutatni;
d.) Köteles betartani az adósságkezelési tanácsadóval kötött megállapodásban foglaltakat; e.) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt tartozása megfizetéséről. (9) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása havonta, vagy egy összegben történik a jogosult vállalásának megfelelően a szolgáltatóhoz történő átutalással.
IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások A személyes gondoskodás igénybevétele 15. § /1/ A személyes gondoskodás igénybevétele általában önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének kérelmére történik. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény által meghatározott esetekben – ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított – a személyes gondoskodás kötelező igénybevételét kell elrendelni. /2/ A személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmeket a./ Kömlő Község képviselő testületének Szociális Bizottságánál vagy b./ az intézményvezetőnél lehet benyújtani, elbírálásáról a Szociális Bizottság dönt. /3/ Az intézmény vezetője a Gondozási Központ férőhely elfoglalását megelőzően az ellátást igénybe vevő személynek vagy törvényes képviselőének értesítést küld a rendelet 2. számú melléklete alapján. /4/ Az intézményi ellátások igénybevételére azok az ellátásra szorulók jogosultak, akiknek az állandó lakóhelyük Kömlőn van. /5/ A szociális alapellátás körében sürgős, azonnali ellátás biztosítható abban az esetben, ha az ellátás hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.
A kérelmek elbírálási rendje 16. § /1/ Étkeztetés, házi segítségnyújtás, Idősek Klubja ellátásért fizetendő személyi térítési díj összegét a Szociális Bizottság állapítja meg, kivéve az Szt. 117.§. (3) bekezdésében foglaltakat . /2/ A jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgárok kérelmének elbírálásáról a fenntartó képviseletében a Szociális Bizottság Elnöke dönt.
/3/ Az Szociális Bizottság intézkedése ellen irányuló jogorvoslati kérelmeket a képviselőtestület bírálja el. Az ellátás megszűnésének esetei 17. § /1/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnésének esetei a szociális törvény 100.§-ában meghatározottakon túl: a) rászorultsági körülmény megváltozása b) állandó lakóhely változása c) házirendben meghatározott szabályok súlyos megsértése. d) jogosult halála. /2/ Az ellátás megszüntetésének időpontjaként az utolsó ellátásban töltött napot kell figyelembe venni. Házi segítségnyújtás 18. § /1/ Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni elsősorban azon személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. /2/ Akinek ellátását tartási, vagy öröklési szerződésben vállalták – ideiglenesen – helyzetének rendezéséig lehet házi segítségnyújtásban részesíteni, de az eltartó a teljes intézményi térítési díjat köteles megfizetni. /3/ A házi segítségnyújtás, igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj összege, a mindenkori öregségi nyugdíjminimum - 180 %-ának összegéig az intézményi térítési díj 60 %-a, - 200 %-ának összegéig, az intézményi térítési díj 80 %-a, - 300 %-ának összegéig, az intézményi térítési díj 100 %-a, - 300 % fölötti összegnél az önköltség 100 %-a. /4/ A támogatás megállapításáról a Szociális Bizottság dönt, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén a térítési díj részben vagy egészben elengedhető. /5/ A házi segítségnyújtás szolgáltatásait a szociális törvény 63. §-ában foglaltak szerint elsősorban azon személyek részére kell biztosítani, akiknél a szociális rászorultság feltételei fenn állnak. – A szociális rászorultság hiánya esetén a térítési díj mértéke a mindenkori házi segítségnyújtás önköltségének összege.
Étkeztetés 19. § /1/ Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: a) átmeneti, vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotúak, b) fogyatékossággal élők, c) pszichiátriai betegségben szenvedők, d) szenvedélybetegségben szenvedők, e) közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők, f) hajléktalan személyek. /2/ Kedvezményes étkeztetés azon személyek részére biztosítható, akiknek családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 260 %-át, egyedülálló esetén 300%-át nem haladja meg, és az /1/ bekezdésben meghatározott szociális rászorultság egyéb feltételei közül legalább 2 pontban megfelelnek, kivéve az /1/ bekezdés f) pontját. /3/ A támogatás megállapításáról az Szociális Bizottság dönt, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén a térítési díj részben vagy egészben elengedhető. Idősek klubja 20. § /1/ Idősek Klubjába a szociális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes, idős személy vehető fel. Felvehető az a 18. életévét betöltő személy is, akinek felvételét megváltozott egészségi állapota indokolja. /2/ Az Idősek Klubjában fizetendő személyi térítési díj összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum - 180 %-ának összegéig, az intézményi térítési díj 30 %-a, - 200 %-ának összegéig, az intézményi térítési díj 40 %-a, - 300 %-ának összegéig, az intézményi térítési díj 50 %-a, - 400 %-ának összegéig, az intézményi térítési díj 60 %-a, - 500 %-ának összegéig, az intézményi térítési díj 80 %-a, - 500 % fölötti összegnél az intézményi térítési díj 100 %-a. /3/ Az Idősek Klubjában fizetendő térítési díj az étkezési (ebéd), valamint a szolgáltatási önköltség, továbbá a normatíva különbözete. /4/ A támogatás megállapításáról a Szociális Bizottság dönt, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén a térítési díj részben vagy egészben elengedhető.
A személyes gondoskodás térítési díjára vonatkozó rendelkezések 21. § /1/ A személyes gondoskodás formáinak igénybevételéért Kömlő Község Képviselőtestületének az intézményi térítési díjakról szóló rendeletében meghatározott díjat kell fizetni. /2/ Térítési díj fizetésére kötelezett a) az ellátást igénybevevő b) az ellátást igénybe vevő tartására, gondozására képes és kötelezett hozzátartozója. /3/ A házi segítségnyújtás, idősek klubja igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj a mindenkori öregségi nyugdíjminimum alatti jövedelemmel rendelkezők részére térítésmentes. /4/ A fenntartó képviseletében a Szociális Bizottság dönt a személyi térítési díjból származó, behajthatatlan hátralék elengedéséről és törléséről. /5/ A személyi térítési díj a Gondozási Központba felvételt nyert személyek esetében elemi kár, életében bekövetkezett hirtelen veszélyhelyzet esetén csökkenthető és elengedhető. /6/ A fenntartó képviseletében a Szociális Bizottság a személyi térítési díj különbözetének megállapításakor a tartásra kötelezhető hozzátartozó esetében kivételes méltányosságot gyakorolhat, dönthet a behajthatatlan hátralék elengedéséről és törléséről, kivéve ha a gondozottal a hozzátartozónak eltartási szerződése van. VII. fejezet Záró rendelkezések 22. § /1/ Ezen rendelet 2009. április 1. napján lép hatályba. /2/ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a többször módosított a Kömlő Község Önkormányzat Képviselő Testületének 4/2007. (VI.28.) számú a szociális rászorultságtól függő, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló rendelete a hatályát veszti. Kömlő, 2009. március 25. Német István. polgármester
Váradi Ágnes jegyző
