Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2009. (06.23.) rendelete a volt tüzérlaktanyára és környékére vonatkozó Építési Szabályzat és Szabályozási Terv megállapításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően a következő rendeletet alkotja.
A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város területének ezen rendelet mellékletei szerint lehatárolt területeire. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad. A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI 2. § (1) A szabályozási tervlap felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I., másrészt II. rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: a) zónahatárok és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, b) az I. rendű közterületek, c) az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek az irányadó telekhatárok és a magánutak, valamint a bontandó épület. (5) Településszerkezeti terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek mélységig szabályozási tervben módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad. (6) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit. (7) a) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. b) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a
1
c)
területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg. Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.
TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 3. § (1) A szabályozási terv az 1. § (1) bekezdésben megjelölt területeken − beépítésre szánt területet, − beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (2) Tervezett beépítésre szánt területeken – az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban: OTÉK) 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni a) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad, kivéve a 35. § (10) d. és (13) d. pontjában foglalt ingatlanoknál. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig 1. a volt zártkertek területén csak a jelen rendelet 13. § (1) bekezdésének előírásai szerint szabad. ZÓNAELŐÍRÁSOK FAJTÁI 4. § A szabályozási terv az 1. § (1) bekezdésében megjelölt területeken a) rendeltetési b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) c) környezetvédelmi d) korlátozási zónákat jelöl ki.
A RENDELTETÉSI ZÓNÁK 5. § A szabályozási terv az 1. § (1) bekezdésében megjelölt területeken az alábbi rendeltetési zónákat jelöli ki: 1. a beépítésre szánt területen a) lakó:(L) b) vegyes:(V) c) gazdasági:(G) 2. a beépítésre nem szánt területen a) közlekedési és közmű:(Kö) b) közpark:(Z) c) erdő:(E) d) vízgazdálkodási: (Vg) LAKÓZÓNÁK 6. § (1) Kertvárosias lakózóna (Lke) a) A zónába jellemzően alacsony laksűrűségű telkek tartoznak, ahol telkenként legfeljebb 2 főépület és összesen 4 lakás helyezhető el. b) A területen 2
1.
a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető(k) el. c) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t. d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Lakózónákon belül nem helyezhető el nagyhatósugarú katonai radar. VEGYES ZÓNÁK 7. § (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen 1. lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő 2. kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) A vegyes zónák területén a felhasználás kizárólagosságát meg lehet határozni. Ebben az esetben az elhelyezhető építmények körét a szabályozási tervlapon fel kell tüntetni. (3) Vegyes zónákon belül nem helyezhető el nagyhatósugarú katonai radar. GAZDASÁGI ZÓNÁK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ, GAZDASÁGI ZÓNA (GKSZ) 8. § a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. b) A területen 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási épület, irodaház, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, 2. kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, szálláshely szolgáltató, vendéglátó épület, helyezhető el. c) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zónákon belül nem helyezhető el nagyhatósugarú katonai radar. 3
KÖZLEKEDÉSI ZÓNÁK 9. § (1) Közúti közlekedési zóna (KÖu) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, pavilonok, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá - hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó. - valamint, ha a szabályozási szélesség legalább 20,0 m és a közlekedési forgalmat nem zavarja, és a környezetvédelmi hatóság hozzájárul, mobil üzemanyagtöltő állomás helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a pavilonokat kivéve a 7,5 m-t nem haladhatja meg. A pavilonok építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. (2) Közlekedési zónákon belül nem helyezhető el nagyhatósugarú katonai radar.
ERDŐZÓNÁK 10. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) a) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, rendeltetésű célokat szolgál. b) A területen épület újonnan nem helyezhető el, kivéve kilátó.
ill.
természetvédelmi)
(2) Erdő zónákon belül nem helyezhető el nagyhatósugarú katonai radar. (3) A védelmi rendeltetésű erdőzónákban a körzeti erdőtervben jóváhagyott felhasználati és erdő-felújítási módok engedélyezhetők a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve előírásai alapján. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 11. § (1) A területbe a) az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, b) az állóvizek medre és parti sávja, c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, d) a vízbeszerzési területek, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a) egyéni horgásztanyák nem építhetők, b) Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. (3) Vízgazdálkodási zónákon belül nem helyezhető el nagyhatósugarú katonai radar. 4
ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KATEGÓRIÁI 12. § (1) A szabályozási terv − társasházas (3. jelű) − szabályos kertes (5. jelű) − vegyes (7. jelű) megnevezésű építési zónacsoportokat (építési karaktereket) határol le. (2) Építési zónát csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni. NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „T” OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 13. § (1) A 12. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az 1.-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. A választható a beépítési módok és telekméretek építési zónacsoportok szerint 1/a táblázat Beépítési mód
Teleknagyság
Társasházas 3.
1 szabadonál-ló telepszerű 2 Szabadonálló általá-nos
Kód 7 8 9
K 0
3 4 5 6 7 8 9
T 1
Szabályos kertes 5. K T 0 1
X X X X X
4 ikres
3 4 5 6
X X X X
5 zártsorú általános
1 2 3 4 5 6 7 3 4 5 6 7 8 9
X X X
határon álló
6 zártsorú keretes
0
0
7. K 0
X X X X X
X X X X X X
3 4 5 6 7 8
3 oldal-
Vegyes
T 1 X X X X X X X X X X
X X X X X X X X X X X X
X
X
5
Beépítési mód
Teleknagyság
Társasházas 3. K 0
Kód
T 1
Szabályos kertes 5. K T 0 1
Vegyes 7. K 0
T 1
adottság tól függő
1/b táblázat Legkisebb telekmélység (m
Újonnan kialakítandó legkisebb közbenső telekméretek m-ben beépítési mód szerint szabado szabado Oldal– Ikres Zártsorú Zártsorú Adottságtól n állón állóhatáron Függő telep– általános álló általános keretes szerű 1 2 3 4 5 6 0 6 X 8 X 14 12 9 10 15 X
Legkisebb telek– nagyság (m2) Kód 1 2 3
180 m2 300 m2 2 450 m
15 ≤ 25 25
600 m2
30
2
30 720 m 2 35 900 m 35 1100 m2 50 2500 m2 2 50 4000 m Adottságtól függő
4
18
14
10
12
15
X
5 6 7 8 9 0
18 20 20 25 40 X
14 16 16 16
12 12
14 16 16
X
X
X
15 20 20 25 35 X
X X X X X X
30 35 40 X
A saroktelek legkisebb mérete: • 20 m alatti telekszélesség esetén a közbenső telekméret + 2,0 m • 20 m, ill. 20 m feletti telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között.
A választható beépítettség és zöldfelületi fedettség építési zónacsoportok szerint 2/a táblázat Társasházas 3. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
K 0
X X X X
T 1
X X X X
Szabályos kertes 5. K T 0 1
X X X
X X X
Vegyes 7. K 0 X X X X X X X X X
T 1 X X X X X X X X X
X
2/a táblázat kódjának értelmezése 2/b táblázat Kód
Beépítési %
1 2 3 4
≤5 ≤ 15 ≤ 20 ≤ 30
Előírt zöldfelületi fedettség % 80 ≤ 70 ≤ 65 ≤ 55 ≤
5
≤ 40
45 ≤
6
≤ 50
35 ≤
7
≤ 60
25 ≤
8
≤ 80
20 ≤
9 0
6
≤ 100 20 ≤ Az adottságoktól függő.
--- ha a telek saroktelek kisvárosias lakózónába tartozik és a telek beépítési módja zártsorú (általános és keretes) a táblázat szerinti beépítettség további 20%-kal növelhető. Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg lakózóna esetén a 80%-ot. --- ha az építési övezet gazdasági vagy különleges kereskedelmi területbe tartozik a zöldfelület 5%-kal csökkenthető ---- a belvárosi(1), és zárt városi(2) építési zónák kivételével a táblázatban előírt zöldfelületi fedettség betartása mellett telken belül a lakásonkénti legalább 20 m² zöldfelületi normát is biztosítani kell -- A településközpont vegyes (Vt) terület felhasználás esetében, ha 50%-nál nagyobb mértékben csak lakások épülnek - közösségi létesítmények nélkül -, legalább 10 m2 zöldfelületet kell lakásonként biztosítani. -- A 8 és 9 kód esetében a megengedett beépítési % kihasználásakor a 23. sz. mellékletben szereplő zöldfelületi kompenzáció használata szükséges
3/a táblázat Társasházas 3. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
K 0
T 1
X X X X
X X X X
X
Szabályos kertes 5. K T 0 1 X X X
X X X
X
Vegyes 7. K 0 X X X X X X X X X X
T 1 X X X X X X X X X
A 3/a táblázat kódjainak értelmezése 3/b táblázat Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
Építménymagasság m-ben ≤ 4,5 ≤ 6,0 ≤ 7,5 6,0-10,0 8,5-12,5 12,5-15,0 15,0-20,0 20,0-30,0 20,0-35,0 Az adottságoktól függő.
szabadon álló beépítési módok esetén csak a felső értékre vonatkozó előírásokat kell betartani
Megjegyzés: a táblázatokban az „X” jelzés a választható kategóriát jelzi. (2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési zóna előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége, vagy az épület jelenlegi szintterülete nem felel meg az építési előírásoknak, sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér-beépítését, ill. lapos tető esetén – ha az építési előírások megengedik – magas tető építését, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek) 1. és az építési övezet nem kialakult építési kategóriába tartozik, és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi az építési előírásokban meghatározott megengedett értéket meghaladó beépítettség visszaállítható, 2. és az építési övezet kialakult építési kategóriába tartozik, akkor a korábbi, az építési előírásokban meghatározott megengedett értéket meghaladó beépítettség visszaállítható, ha azzal a Tervtanács egyetért, 3. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépíthetőséget kell alkalmazni. A jelen előírás és a 17. § (3) bekezdés szerinti beépítettség számítása közül a kedvezőbb alkalmazható, de a 17. § (12) bekezdés szerinti beépítettségi maximumot minden estben be kell tartani. b) A zónaelőírás szerinti telekméret - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthető. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető. 7
c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési mód az adottságok figyelembevételével határozható meg, az egyéb országos és helyi előírások megtartásával. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni.” TÁRSASHÁZAS ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (3. JELŰ) 14. § (1) Az építményeket újonnan szabadon álló-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, új épület építése esetén, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1. területe 600-4000 m2 között 2. mélysége 30-50 m között 3. szélessége 18-40 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 20-50% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-35% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 7,5-12,5 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély b) beépítetlen telkeken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, szobor, zászlótartó oszlop. (7) A nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken, a szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés, vagy sövény létesíthető. SZABÁLYOS KERTES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (5. JELŰ) 15. § (1) Építményeket újonnan szabadon álló általános, vagy oldalhatáron álló, vagy ikres, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. 8
(2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában új épület építése esetén, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik 5,0-6,0 m előkert létesítése kötelező. (3) Az egyes építési zónákban a) az újonnan kialakítható építési telkek legkisebb 1. területe 300-1100 m2 között 2. mélysége 25-35 m között 3. szélessége 8-25 m között b) a beépítettség legnagyobb értéke 20-40% között c) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 65-45% között d) az épületek építménymagasságának felső értéke 4,5-10,0 m között választható. (4) A zónába eső a) beépített telkeken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telkeken az építési engedély, kiadásának feltétele a teljes közművesítettség, kivéve a 35. § (10) bek. d) pontja szerinti eseteket. (5) A mindenkori helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. A helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában az országos előírásokat kell betartani. (6) A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, antennaoszlop, szobor, zászlótartó oszlop. (7) A nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken a szabályozási vonalon, ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés vagy sövény létesíthető. VEGYES ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (7.JELŰ) 16. § (1) A zónába az előzőekbe nem besorolható – általában szabadon álló-telepszerű, kivételesen zártsorú-keretes, zártsorú általános, ill. szabadon álló általános beépítési móddal beépített, ill. beépíthető kialakult, ill. nem kialakult területek tartoznak. (2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, új épület építése esetén, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik - zártsorú-általános vagy zártsorú keretes beépítési módot kivéve - legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező. (3) A központi települési területre eső valamennyi és a nem központi települési területre eső 900 m2, ill. annál kisebb telek esetében a) beépített telken, új rendeltetési egység létrehozásánál a használatbavételi engedély, b) beépítetlen telken az építési engedély kiadásának feltétele a teljes közművesítettség. (4) Nem központi települési területre eső 900 m2-nél nagyobb telkek esetén – kivéve a hidrogeológiai és nyílt karszt terület védőzónáját – közműves szennyvízelvezetés kiépítéséig a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a zárt szennyvíztároló megépítése. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igényt kell kielégíteni. 9
(6) A zóna területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (a sajátos előírások területeit, a meglévő lakótelepi telektömböket, és a tervpályázat alapján megvalósuló épületeket kivéve), az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak a terület településképi követelményeit tisztázó, a reklámtáblák, reklámoszlopok megvalósítását is tartalmazó az építési helyeket rögzítő elvi építési engedély alapján szabad. A melléképítmények közül elhelyezhető: közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel és közterületi kiállással), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, reklámoszlop kereskedelmi szolgáltató gazdasági zónában (Gksz) legfeljebb az övezeti paraméterek szerint az ott megengedett építménymagasság kétszeres magasságával. ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 17. § (1) Ha a tervezett szabályozási vonal meglévő épületen keresztül halad: a) és az épület nem lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, és a tervezett szabályozási vonallal kettévágott épület bontása. b) és az épület lakóépület, akkor az új épület ill. a tervezett szabályozási vonallal nem érintett épület 25 m² beépített területet meghaladó bővítése használatba vételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése, azzal a kivétellel, hogy a meglévő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. A szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépületet nem kell elbontani, az felújítható. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el. c) és az épület lakóépület, akkor a telek szabályozási terv szerinti kialakítása során a meglevő lakóépület közterületi kontúrját kell szabályozási vonalnak tekinteni. Amennyiben a meglévő lakóépületet elbontják, úgy a szabályozási tervlap szerinti szabályozási vonalat kell telekhatárként kialakítani és ettől a vonaltól mért előkerten belül épület nem helyezhető el. d) és a meglévő épület bővítésre kerül, akkor a bővített épületrész a tervezett szabályozási vonaltól mért –a zónacsoportok (építési karakterek) előírásaiban meghatározott- előkertekbe nem eshet. (2) Ha a tervezett szabályozási vonal nem érint meglévő épületet, akkor új épület, illetve 40,0 m²-nél nagyobb nettó szintterület növelés használatbavételi engedélyének feltétele a telek tervezett szabályozási vonal szerinti rendezése. A meglévő épület 40 m2 vagy ennél kisebb nettó szintterülettel történő bővítése esetén a bővítmény a szabályozási vonaltól mért – az építési övezetben meghatározott – előkerti méretbe nem eshet. (3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül a közút tulajdonosának tulajdonába adja, és a felajánlását az elfogadja, a) akkor az építési telkek beépítettsége az alábbi képlet szerint számítható. A telek megengedett beépítettsége= %
Tc Tk
Ahol % = az övezetre érvényes, szabályozási tervlapon szereplő beépítési százalék Tc = eredeti, telekmegosztás előtti telekterület m²-ben Tk = tervezett szabályozási vonal szerint rendezett telekterület m²-ben 10
b) akkor az építési telek megosztásánál a figyelembe vehető legkisebb telekméret az alábbi képlet szerint számítható A telek megosztásánál figyelem bevehető legkisebb telekterület= tm Ahol
Tk Tc
tm = a szabályozási tervlapon szereplő legkisebb telekterület m²-ben Tc = eredeti, telekmegosztás előtti telekterület m²-ben Tk = kialakult, telekmegosztás utáni telekterület m²-ben
(4) A lakó, gazdasági, különleges zónák építési telkein terepszint alatti építményei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, kivéve a támfal-garázst, mely az előkertben is elhelyezhető. (5) A terepszint alatti építmények feletti zöldfelületek a zöldfelületi fedettség számításánál a 6. sz. melléklet szerint vehetők figyelembe. (6) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építménymagasság - ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl. Az építési hatóság a Tervtanács ajánlására az előírástól eltérhet. (7) a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1,5 m-re, és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; b) épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12-20 m közötti szélességű utcákon legfeljebb 0,6 méter, míg a 20 m-nél szélesebb utcában legfeljebb 0,9 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át; c) a telken belül a szabad területeken, ill. az épületeken reklámokat, információs táblákat csak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló rendelete alapján szabad. d) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. (8) Zártsorú (általános és keretes) beépítés esetén a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza a belvárosi és a zárt építési zónákban 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Az épületet a telekhatáron tűzfalként kell kialakítani. b) a második önálló nem melléképület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el; c) ha a telek sarok elhelyezkedésű és kisvárosias lakózónába tartozik a telek beépítettsége (a kódként megjelölt beépítési %) további 20%-kal növelhető. A megnövelt beépítettség azonban ez esetben sem haladhatja meg a 80%-ot. (9) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani. (10) Az egyes építési zónákban a beépítettség mértéke új lakóépület elhelyezése, ill. 25 m2 beépített területet meghaladó lakóépület-bővítés esetén a) belvárosi, városi zárt, társasházas karakterű építési zónákban 75%-nál b) hegyoldali-kertes, szabályos-kertes és átalakuló-falusias karakterű építési zónákban 40%-nál több nem lehet. E rendelkezés szempontjából az számít lakóépületnek, amelyben legalább egy lakás kialakításra kerül.
11
(11) A 25 m vagy annál kisebb telekmélységű telkeknél az előírás szerinti hátsókert méreteket nem kell magtartani. Az előírt hátsókerti méreten belül elhelyezett építményeket a hátsó telekhatár irányában tűzfallal kell kialakítani. (12) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik – kivéve a hegyoldali és az egyéb építési zónákba sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével a) a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (13) Az építési engedélyezési tervekhez készítendő helyszínrajznak (1:500-as vagy 1:200-as méretarányban) tartalmaznia kell a tervezett tereprendezési és kertépítészeti megoldást. (14) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5,0 m lehet. (15) Tetőtérben kettőnél több szintes lakás, továbbá tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki. (16) Újonnan nyeles telek - kivéve ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki. Terepadottságok akkor indokolják nyeles telek kialakítását, ha a telek csak 15%-nál meredekebb köz, vagy magánúttal lenne megközelíthető. (17) Az építési hatóság az építési zóna kódjai szerinti teleknagyság előírástól telekmegosztás ill. telekhatár rendezés engedélyezése esetén a -3% mértékéig eltérhet, ha az adottságok azt szükségessé teszik. KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ZAJ ELLENI VÉDELEM ZÓNÁI 18. § (1) A zaj- és rezgésvédelmi területek lehatárolását a 2. sz. melléklet tünteti fel. (2) A területen csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a védendő létesítményeknél a környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket. (3) A zónaelőírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. (4) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak: a) a fokozottan érzékeny, b) az átlagos érzékenységű I., c) az átlagos érzékenységű II., d) a nem érzékeny, zónák. (5) A (4) bekezdésben megjelölt zónákban megengedett egyenértékű hangnyomásszinteket (zajterhelési határértékeket) a következő táblázatok tartalmazzák: Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zajterhelési határértékei Zóna neve Fokozottan érzékeny Átlagos érzékenységű I. Átlagos érzékenységű II. nem érzékeny
12
Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint Laeq, dB nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig 45 35 50 40 55 45 60 50
Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei
Fokozottan érzékeny Átlagos érzékenységű I. Átlagos érzékenységű II. Nem érzékeny
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 60 45 55 40 50 35 65
50
60
45
55
40
70
55
65
50
60
45
70
55
70
55
65
50
A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken
Fokozottan érzékeny Érzékeny I. Érzékeny II. Nem érzékeny
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; gyűjtőút; összekötő út, átmenő forgalom nélküli út bekötőút, egyéb közút, mentén vasúti mellékvonal és pályaudvara, repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén
nappal 6-22 óra 45
éjjel 22-6 óra 35
nappal 6-22 óra 50
éjjel 22-6 óra 40
nappal 6-22 óra 55
éjjel 22-6 óra 45
50 55 60
40 45 50
55 60 65
45 50 55
60 65 65
50 55 55
Autópálya, autóút, I. rendű főút, II. rendű főút, autóbusz-pályaudvar, vasúti fővonal és pályaudvara, repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal 6-22 óra 60 50 65 65 65
55 55 55
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesíthet. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ZÓNÁK 19. § (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló rendeletének előírásai mellett az alábbi (2)-(6) bekezdések zónaelőírásait is meg kell tartani. (3. sz. melléklet) (2) Kiemelten érzékeny zóna A zónában a tárgykörben intézkedő rendeletben az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes előírásokat, ill. határértékeket kell alkalmazni. A zónában csak nem terhelő hatású, védelmi övezet kijelölését nem igénylő létesítmény alakítható ki. (3) Átlagos érzékenységű – I. zóna A zónában az (1) bekezdésben felsorolt rendeletekben foglalt előírásokat kell érvényesíteni (kivéve az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkoztatottakat). A zónában levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a. csekély mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki (a tárgykörben intézkedő rendeletben). Meglévő, határértéket túllépő források esetében legkésőbb 2007. október 30-ig el kell érni a határérték alatti kibocsátást. (4) Átlagos érzékenységű – II. zóna A zónában a (2) pont alatti előírások érvényesek azzal a módosítással, hogy a meglévő, határértéket túllépő légszennyező források esetében 2007. október 30-ig kell elérni a határérték alatti kibocsátást. (5) Átlagos érzékenységű III. zóna 13
A zónában levegőterhelést okozó tevékenységek közül csak a közepes mértékben levegőterhelést okozó létesítmények alakíthatók ki. (6) Nem érzékeny zóna A zónában jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös hatással járó működésű létesítmények is kialakíthatók a tárgykörben intézkedő rendelet szerint. (7) Egyedi eljárás keretében a védelmi zónák előírásai módosíthatók az országos előírások figyelembevételével. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI 20. § (1) Beültetési kötelezettség zónáját a 7. sz. melléklet határolja le. A zónában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtása érdekében − amennyiben a telekrész nem beépített, a főépületre, vagy nettó szintterületének 40 m2-nél nagyobb bővítésére vonatkozó használatba vételi engedély kiadásáig a telepítést be kell fejezni; − ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a fásítással érintett telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítás telepítését be kell fejezni. a) A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli; b) Ha a védőfásítás szélessége a szabályozási tervlapon jelölt 10 m, vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani; (2) A beültetési kötelezettség 50 % lombkorona fedettséggel teljesül. A gazdasági terület beültetési kötelezettséggel terhelt részén a burkolt felület aránya elérheti az 50 %-ot VÁROSPOLITIKAI ZÓNA ELŐÍRÁSAI 21. § (1) A zónát a 4. sz. melléklet ábrázolja. (2) A bónusz zónába eső telkeken a funkcióváltás ösztönzésére az építési zóna előírásaiban rögzített beépítési % legfeljebb további 5%-kal túlléphető, ha a tervezett építmények szintterületének legalább 50%-a közösségi, ill. idegenforgalmi célokat szolgál. KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 22. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 9. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. Az építmények kialakításának és elhelyezésének szabályait a 9. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a mindenkor hatályos Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelete rögzíti. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 26. § (4) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni.
14
(3) Az építési zónákban a telkeken belül, ill. kívül elhelyezendő parkolóhelyek számáról és a telkeken kívül elhelyezhető parkolóhelyek megváltási díjáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi parkolási rendelete intézkedik. (4) Gépkocsi tároló használatváltozása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsielhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető. (5) Gépjárműforgalomra igénybevett magánutak legkisebb telekszélessége teljes közművesítettség esetén 6,0 m. Nem teljes közművesítettség esetén a szükséges telekszélességet telekrendezési terv keretében kell meghatározni. (6) Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli – vegyes használatú utat kivéve – csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Szegélymenti parkolósáv létesítésénél parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni. KÖZMŰELŐÍRÁSOK 23. § (1) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről és rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a a meglevő közművek szükséges egyidejű
(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A szabályozási tervlapon jelölt fásított, ill. fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, ill. a meglévő fák védelmét biztosítani kell. (4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az illeszkedés szabályait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Alternatív energia alkalmazása esetén a műemléki épületek és azok környezetében, illetve műemléki jelentőségű területek és azok környezetében az engedélyezési tervet egyeztetni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. (5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműépítmények védelméről gondoskodni kell. (6) A közműhálózatok és építményeik, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterületei számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és védőterületének a helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. Amennyiben szolgalmi jog bejegyzésére nincs mód, a létesítmény részére közterülethez kapcsolódó telek alakítandó ki. A telek nagyságát a műtárgy építményeinek, valamint azok ágazati előírások szerinti védőterülete határozza meg. Az így kialakított telekre az építési övezet előírásai nem vonatkoznak. (7) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel ill. mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírások figyelembe vételével lehet megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni. (8) Közműkiváltások csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületekre engedélyezhetők. 15
(9) Vízellátás Az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírások szerint az adott vezeték-keresztmetszet mellett: 300 mm átmérőig 3 m, 600 mm-ig 5 m, a) A védőtávolságon belül újonnan építés nem engedélyezhető. b) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők fel. c) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz szükséglet mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének a bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani a vonatkozó jogszabály (OTSZ) alapján. (10) Szennyvíz elvezetés és tisztítás a) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m. A szennyvíztisztító technológiája a tárgykörre vonatkozó tájékoztatóban előírtaknak feleljen meg. b) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért nyílt árkokba, egyéb időszakos vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba, valamint felhagyott kutakba szennyvizek bevezetése tilos. c) A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban a telek tulajdonosokat kötelezni kell a közcsatorna kiépítését követő egy éven belül 1. a telkek a közcsatornába való bekötésére, 2. a hálózatépítést támogató pályázatokban meghatározott feltételek szerint részvételre. d) Az 5-ös, jelű építési zónacsoportokba tartozó telkeken, ahol a vízellátás már megoldott, átmeneti jelleggel engedélyezhető szennyvíz közműpótló berendezés építése. Vízvédelmi területen ilyen berendezés építése még átmeneti jelleggel sem engedélyezhető. A szennyvízcsatornázás megvalósítása után az ingatlant be kell kötni a csatornahálózatba. A csatornázás feltételeit az építési engedélyben rögzíteni kell. e) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani. f) A közcsatornába vezethetőség kritériumait a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló rendelet tartalmazza. g) Iparterületek és szennyvíztisztító kisberendezések tisztított szennyvize élővízfolyásba csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be. Közvetlen élővízbe szennyvizet bevezetni csak vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – szabad. h) A vízjogi engedélyeztetés a tárgykörről intézkedő rendeletek vízügyi hatóságok hatáskörébe tartozik (46/1997 KTM rendelet 1.§ h), az építésügyi hatóság csak szakhatóságként jár el. Élővízbe történő ipari szennyvíz kibocsátáskor az irányadóak. i) A tárgykörről intézkedő rendelet előírásai vonatkoznak új üzem kötelező szennyvíz előtisztítására és a szennyvíz elvezetőmű káros szennyezésére. j) Külterületi beépítésre nem szánt területeken, ahol a telkek gazdaságosan nem csatornázhatók, a szennyvízkezelési módját talajmechanikai szakvélemény meghatározása (zárt gyűjtőtároló illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) alapján kell megoldani. (11) Felszíni vízelvezetés a) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer kiépítésére építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető az útkezelői hozzájárulás figyelembevételével a befogadóig. b) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított esővíz élővízbe történő bevezetése előtt, a telken belül hordalékfogó, olaj- és uszadékfogó műtárgyat kell. 16
c) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. d) A már lakóépülettel beépült területeken a közterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig a telekről a csapadékvízek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden 15,0 m² újonnan engedélyezett beépített terület után legalább 0,6 m³ csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni. e) A központi települési területeken a zárt csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig az útburkolatok szegélye menti, ill. a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők. Csapadékvízgyűjtő ciszterna hidraulikai méretezés alapján, mint vízbefogadó elfogadható. Csapadékvíz szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett alkalmazható. A csapadékvizek biztonságos elvezetését az építési engedélyezési tervdokumentációban közműnyilatkozattal megerősített módon igazolni kell. f) A vizek természetes lefolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli beültetési kötelezettséget a hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló kormányrendelet megtartásával kell alkalmazni. A kormányrendeletben foglaltakat Pécs M. J. Város belterületén levő vízmedrek esetében is alkalmazni kell. A beültetési kötelezettségre kijelölt területen a vízfolyás menti 3 – 3 méteres sávban csak „ gyepszint” létesíthető. A parti biztonsági sávban a közlekedést akadályozó létesítmények nem helyezhetők el. (12) Villamosenergia-ellátás A villamos művek biztonsági övezetét a 122/2004.(X.15) GKM számú rendelet, az MSZ 151 és az MSZ 172 számú szabvány előírásai szerint kell biztosítani. Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság: 400 kV-on 28-28 m, 120 kV-on 13-13 m 20 kV-on külterületen 5,0-5,0 m, belterületen 2,5-2,5 m. Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett villamos kábel biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig, 1,0 m, 35 kV-120 kV között 1,5 m. A villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv. a) A villamos energia hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Mindennemű tevékenység – a mezőgazdasági művelés kivételével – csak az ágazat hozzájárulásával végezhető. b) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani. c) Városképvédelmi szempontból az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a központi belterületen földkábelbe kell fektetni, kivéve, ha műszaki és gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Ez esetben az építtetőnek gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolnia kell a földfeletti elhelyezés indokoltságát. d) A központi belterületen meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni, kivéve, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja. e) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A város központi belterületén az új házas transzformátorokat a tervezett épületekben, azok földszintjén, vagy a pincetérben vagy süllyesztett megoldással a környezetbe 17
illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Az ingatlanokon belül elhelyezett transzformátorok megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető f) Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (13) Földgázellátás A nagynyomású gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetét a 6/1982. (V. 6.) IpM sz. rendelet szabályozza. a) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv. A „Körzeti gázellátó rendszerek” védőtávolsága az MSZ 7048/1. 2. és 3. – 83. illetve az azt módosító Szabványügyi Közlöny 8. számában (2002. augusztus ) meghatározottak szerint módosul. A nagyközépnyomású vezetékek biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetékeké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 m-re csökkenthető. b) Középnyomású földgázellátású területeken, az ingatlanokon kell az egyedi nyomásszabályozókat elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán föld felett illetve földbe süllyesztett megoldással, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. c) Az 5-ös jelű építési zóna csoportokba tartozó telkeken, ahol a vezetékes gázellátás még nem megoldott, engedélyezhető alternatív energiatermelő berendezés építése is. (14) Távhőellátás a) A meglevő föld feletti távhővezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni. b) Új távhővezetéket csak föld alatti vezetéssel szabad elhelyezni. (15) Hírközlés a) Városkép-védelem szempontból hírközlési és a kábel TV hálózatokat a központi belterületen 1. újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. 2. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni. Mindkét esetben kivétel tehető, ha a föld feletti építési mód megtartásának indokoltságát az építtető gazdaságossági számításokkal, vagy műszaki szakvéleménnyel igazolni tudja b) Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. c) A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó. d) A távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak városképi, tájképi, tájkép potenciál hatásvizsgálat és a Tervtanács állásfoglalása alapján engedélyezhető. A hatásvizsgálat tartalmazza a létesítmény városszerkezetben elfoglalt helyének bemutatásán, a műszaki paramétereken, a társhatóságokkal történt egyeztetéseken kívül 3D fotómontázs készítésével a tájban megjelenő hatását is. ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK 24. §
18
(1) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét honos fafajjal biztosítani kell, kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén. (2) A telkek gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (3) A 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell. (4) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket. (5) A közterületek, közparkok és a jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani, átalakítani, valamint zöldtetőt létesíteni csak táj- és kertépítész által készített kertrendezési terv alapján szabad. ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS EGYÉB KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK 25. § (1) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló módosított helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai együttes figyelembevételével engedélyezhető. (2) A város igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott. (3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a települési szilárd, valamint a települési folyékony hulladék elszállításáról és kezeléséről szóló helyi önkormányzati rendelet figyelembevételével engedélyezhető. (4) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható. (5) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni, mind az építkezések során az építési telken, mind a hulladék elhelyezésére szolgáló zónán belül. (6) A csapadékvíz elvezetéséről a telek (telkek) tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (7) Az élővizek partjától számított külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m, belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 25 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető. (8) Pécs a területek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny területen (2-3 sz. melléklet) helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az A érzékenységű területen a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vizekbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve kizárólag engedély alapján történhet. (9) A bányafelügyeletet szakhatóságként működik közre a 300 m²-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított földalatti térségek létesítésére, használatbavételére, ill. megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban, mely felett természetes kőzetréteg található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. (10) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenység, vízrendezés) csak érvényes bányászati, ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek
19
végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, ill. más hatóság engedélye estén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. VÁROSKÉPI, TÁJKÉPI ILLESZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 26. § (1) A 4 m2-t meghaladó reklám célú homlokzatfestés, reklámtábla, cégtábla a belterületen nem helyezhetők el. Homlokzat felújításhoz közvetlen kapcsolódó ideiglenes reklámfelületek kialakíthatók. (2) Köztéri szobrok, emlékművek csak építési engedélyezési eljárás keretében helyezhetők el. Az építési engedélyezési tervet környezeti illeszkedést igazoló vizsgálatokkal, látványtervvel kell megalapozni. (3) Városképileg kiemelt területen az építési engedélyhez kötött munkák köre kiterjed a közterületről látható minden az épület külső felületére kerülő reklámra és felszerelési tárgyra. Ezen a területen 10-nél többlakásos épületben csak közös antenna létesítése engedélyezhető. (4) A szabályozási tervben jelölt kilátás és látványvédelem területein az építésengedélyezési tervhez a védelem betartását igazoló fotómontázs csatolandó. (5) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban Pécs Megyei Jogú Város Vizuális Arculatának Koncepciótervét figyelembe kell venni. Az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció homlokzati tervében a homlokzatok felületének színét a koncepciótervben az egyes városrészekre meghatározott színskálák alapján kell meghatározni.
PÉCS, VOLT TÜZÉRLAKTANYA TERÜLETÉRE (A) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁS 27. § a) Az 1. sz. mellékletben lehatárolt területen az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani. b) A szabályozási tervben jelölt Gksz-7118X6(A) jelű övezetben a telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 40 %-ot, a zöldfelületi aránynak el kell érni a 20 %-ot. c) Az a) pontban lehatárolt területen telket alakítani, vagy építést engedélyezni csak a teljes területre kiterjedő, a terület beépítési és városképi követelményeit tisztázó elvi engedély birtokában szabad. Az elvi engedélyezési tervnek ki kell térni a reklámoszlopok megvalósítására is. d) A c) pontban meghatározott elvi engedélyezési tervről meg kell kérni az illetékes tervtanács szakvéleményét. e) A területen belül a telekalakítást és az úthálózatot úgy kell megvalósítani, hogy az a gyűjtőút kategóriának megfelelő kapcsolatot biztosítson a szabolcsi zártkert, illetve Meszes felől érkező gyűjtőút és a 6-os főút között.”
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK FOGALMAK 28. § A rendelet alkalmazásában: - Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra, módokra utal.
20
- Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. - Beépített telek: Az a telek, amelyen a szabályozási tervben megjelölt területfelhasználás szerinti épület áll. - Beépítési mód: Az épület telken belüli elhelyezésének --OTÉK 1. ábráján bemutatott építési hellyel meghatározott --módja, mely lehet szabadonálló-telepszerű, szabadonállóáltalános, oldalhatáron álló, ikres és zártsorú-általános, zártsorú-keretes. (Az egyes beépítési módokhoz tartozó építési helyeket az további fogalmi meghatározások kifejtik). - Építési övezet: OTÉK fogalom, a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás (rendeltetés) és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkódjelét egymásmellé írva. - Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építési előírások paraméterei alapján csoportosíthatók. Az építési övezet annyiban tér el az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. - Épülettömeg: A beépítési % szerinti m2 és az építménymagasság szorzatával kapott érték. - Építmény-szintterület: nettó: valamennyi építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: valamennyi építményszint külső falsíkok által határolt területe. - Félig (hézagosan) zártsorúan elhelyezett épület: Az építési helyen belül az épület olyan elhelyezése, amelynél az épület az egyik oldalhatáron áll és az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny magastetős gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos. Az utcavonalon elhelyezkedő épületszárny és a nem beépített oldalkert közötti legkisebb távolság az előírt tűztávolság, de legalább3,0m és a szabadon maradó oldalkert utcavonalán tömör kerítés létesül. - Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a rendeltetési zóna előírásokban megnevezett funkciók befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket (lásd a fogalom meghatározást). - Háromszintes növényállomány: Olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként, és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. - Homlokzatok karaktere: A homlokzatok legfontosabb jellegzetességét adó építészeti elemek összessége. Ilyenek a párkányok, nyílászárók, lábazatok, tagozatok, rusztikus vakolat, tetőformák, attika falak, ereszkiugrások. - Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső kerítés, mely engedéllyel épült, de nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár. - Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel, - vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással. - Kézműipari építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző. - Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és 21
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
22
ahhoz történő további igazodás követelmény. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozás tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít. Közhasználatra szánt terület: A közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. A 12. § (2) bekezdés b) pontja a korlátozás mértékét az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő esetében szabályozza. Közhasználatú építmény, építményrész: Az építmények, építményrészek olyan csoportja amelyek használata a köz számára nem korlátozott, és közösségi célokat szolgál. A szabályozási tervlap jelöli a különleges közhasználatú építményi zónákat, ahol a közhasználatú építmény funkciója kötött (pl. oktatás, sport stb.) Közhasználatú funkció: Olyan funkció, rendeltetési egység, mely közösségi célokat szolgál és közönségforgalma van. Központi belterület: Pécs történelmi város összefüggő belterülete, ahol az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található. Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. A nem központi települési terület az ezen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. Az építési hatóság határozatban értesíti ki az érintett telektulajdonosokat. Külterület: Étv fogalom. A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön. Lombkoronafedettség: a fák lombkoronája által fedett terület aránya a telek teljes területéhez, illetve a fásítási kötelezettséggel terhelt telekrész területéhez, százalékban kifejezve. A fák lombkorona átmérőjét a 25. számú melléklet teljes kifejletre vonatkozó értékeivel kell figyelembe venni. A lombkorona fedettség számítása során csak azok a meglévő és kiültetésre tervezett előnevelt fák vehetők figyelembe, amelyeknek törzskörmérete eléri a 25 cm-t. Magánút: Legalább két telek közlekedési célú megközelítését szolgáló önálló helyrajzi számmal kialakított telek, mely az érintett telektulajdonosok megegyezése alapján létesíthető. A magánút telkének szélessége nem lehet kevesebb, mint 6,0 m. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. Nem központi települési terület: A központi települési területen kívüli belterületek és külterületi beépítésre szánt területek együttvéve. Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
- vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel - vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik. Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg. Összes nettó szintterület: Az építmény-szintek összes nettó - falak nélküli -, területe, kivéve a terepszint alatti helységek területe, ha azok rendeltetése az építmény jellemző rendeltetéséhez közvetlen kapcsolódik. (pl. előírások szerinti gépkocsi tárolók) Az építmény fő rendeltetéséhez közvetlen nem kapcsolódó helységek területét az összes nettó szint területbe be kell számítani. Övezet: OTÉK fogalom. A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendelet szempontjából az övezet OTÉK fogalma azonos a beépítésre nem szánt területek rendeltetési zóna fogalmával. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, valamint építmény magassága legfeljebb 3,0 m. Rendeltetési zónák: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők. Rendeltetési egység: a rendeltetési előírásokban felsorolt funkciókat hordozó önállóan üzemeltethető helységcsoport. A rendeltetési egységbe nem tartoznak bele a főépületet kiszolgáló, ahhoz funkcióban kapcsolódó, azok működését kiegészítő önálló helységek. (pl teremgarázs) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 120o-nál kisebb szöget bezáró határvonallal érintkezik. Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el. A szabadon álló építési hely vagy helyek a telken belül úgy helyezkednek el, hogy azok - vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, - vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határosak. A jelen rendelet a szabadonálló beépítési mód két típusát különbözteti meg: - szabadonálló-általános - szabadonálló-telepszerű. A szabadonálló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége. A szabadonálló-telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben, vagy csak rajzilag rögzíthetők. A szöveges szabályozási elemeket a PÉSZ, a Pécsi Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. Szabályozási terv: Étv. fogalom. A szabályozási tervbe tartoznak a zóna tervlapok és a szabályozási tervlapok. A szabályozási terv a PÉSZ (Pécsi Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése (melléklete) és így annak elválaszthatatlan része. Támfal-kerítés: A szabályozási vonalon létesült, ill. létesítendő 1,0 m magasságot meghaladó kerítés, melynek terepet megtámasztó funkciója is van. 23
- Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. - Telekmélység: A telek homlokvonalára merőlegesen mért átlagos telekméret. - Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. - Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. - Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen PÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja. - Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész. - Városképileg kiemelt terület: Az I. rendű közlekedési területekkel - a gyűjtő utakat kivéve érintkező telek, az országos, vagy helyi értékvédelem alatt álló terület, a kilátás és látványvédelmi terület, a városkapu és városrész központ területe.” - Várospolitikai zóna: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások vonatkozási egysége. Az előírások közösségi jellegű fejlesztést támogatnak rendezési eszközökkel (pl. többlet építés engedélyezésével). - Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. - Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos. A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg: - zártsorú-általános - zártsorú-keretes. A zártsorú-általános beépítési módnál hátsókert alakítandó ki. A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével. - Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak. A zónák közül a beépítésre szánt területekre eső rendeltetési zónák és építési zónák összemetszésével (egymásra vetítésével) alakulnak ki a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti építési övezetek. A beépítésre nem szánt területekre eső rendeltetési zónák a szabályozási tervlapon jelölt OTÉK fogalom szerinti övezetek. - Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás érvényességi területét rögzítő tervlap. A RENDELET MELLÉKLETEI 29. § 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. mellékletek: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet: 6. sz. melléklet: 7. sz. melléklet: 8. sz. melléklet
24
A volt tüzérlaktanya és környéke szabályozási terve A zaj- és rezgésvédelmi területek lehatárolását Levegőtisztaság-védelem Bonusz előírások Beültetési kötelezettség A zöldfelületi fedettség számításnál figyelembe előírások Út-mintakeresztszelvények A fák lombkorona átmérője teljes kifejletkor
vehető
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. § (1) E rendelet a mellékletekkel együtt a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) Ha valamely ügyben jogerős és végrehajtható építésügyi határozat van, és az építtető a határozat módosítását kéri, vagy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújt be, a kérelem akkor engedélyezhető, ha a módosított épülettömeg nem nagyobb a korábban engedélyezettnél. A kérelem elbírálása során e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester
Dr. Papp Judit s.k. címzetes főjegyző
Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2009. június 18-i ülésén. Kihirdetve: 2009. június 23.
25
6. sz. melléklet: A zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehető előírások
A zöldfelületi fedettség számításánál figyelembe vehető előírások. Az egybefüggő, legalább 20 m2-t elérő területű tetőkertek beszámítása a zöldfelületbe: Az épített szerkezetfeletti A telepíthető növényállomány termőréteg rétegvastagsága szerkezete 6-15 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát) 15-30 cm termőréteg
egyszintes, pozsgás növényekkel borított
egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel borított 30-80 cm termőréteg kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány 80 cm-nél vastagabb termőrétegháromszintes, gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés
A tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész 10% 20% 40% 55%
A telek területének 15 %-át meg nem haladó, legalább 50 % lombkorona fedettségű parkoló terület fele zöldterületként vehető számításba. Két- és háromszintes növényállomány szaktervező által készített kiviteli terv alapján létesíthető.
26
8. sz. melléklet A fák lombkorona átmérője teljes kifejletkor Schmidt Gábor szerint Név Acer campestre - ginnala - negundo - platanoides - pseudoplatanus - saccharinum - tataricum Aesculus x carnea - hippocastanum - pavia és octandra Ailanthus altissima Alnus fajok Amygdalus communis Betula fajok Broussonetia papyrifera Carpinus betulus - orientalis Carya cordiformis Castanea sativa Celtis australis - occidentalis Cerasus avium - mahaleb - serrulata Cerasus vulgaris Cercis canadensis - siliquastrum Cladrastis lutea Corylus colurna Crataegus x lavallei - egyéb fajok Cydonia oblonga Diospyros lotus Elaeagnus angustifolia Evodia hupehensis Fagus silvatica Fraxinus ornus - egyéb fajok Gleditsia triacanthos Gymnocladus dioicus Juglans nigra - regia Koelreuteria paniculata Liriodendron tulipifera Maclura pomifera Magnolia acuminata - kobus - x soulangiana Malus baccata és pumila - sargenti, floribunda - egyéb fajok
koronaátmérő m 14 (juhar) 8 (tűzvörös juhar) 20 22 20 (hegyi juhar) 18 9 12 (vadgesztenye) 15 7 15 (bálványfa) 12 (éger) 8 7 (nyír) 12 17 (gyertyán) 8 20 25 (szelídgesztenye) 11 (ostorfa) 19 12 (cseresznye) 12 10 7 9 13 (júdásfa) 8 16 (török mogyoró) 7 8 6 12 12 (keskenylevelű ezüstfa) 12 21 (bükk) 8 (kőris) 15 13 (lepényfa) 16 23 15 (dió) 9 (csörgőfa) 18 (tulipánfa) 8 10 (liliomfa) 8 7 9 (vadalma) 5 7 27
Morus alba - nigra Ostrya carpinifolia Padus avium - serotina Paulownia tomentosa Persica davidiana - vulgaris Platanus hispanica Populus alba - x canescens - x canadensis - nigra - tremula - simonii Prunus cerasifera Pterocarya fraxinifolia Pyrus pyraster Quercus cerris - farnetto - libani - petraea - pubescens - robur - rubra és palustris - x turneri var. pseudoturneri Rhus hirta Robinia hispida - pseudoacacia Salix alba - caprea - matsudana Sophora japonica Sorbus fajok saját gyökéren - aria - aucuparia - degeni - torminalis Sorbus fajok birs alanyon Tilia cordata - egyéb fajok Ulmus laevis, scarba - minor - pumila
28
13 10 10 10 8 13 7 7 25 23 23 18 18 19 8 8 12 12 25 14 8 25 10 30 28 10 6 4 15 14 8 10 18 8 10 13 13 7 20 15 13 10 7
(eperfa)
(császárfa) (platán) (nyár) (óriás nyár) (kinai nyár) (meggy) (kaukázusi szárnyasdió) (vadkörte) (tölgy)
(akác)
(pagodafa) (berkenye)
(kislevelű hárs) (szil)
