2009. (...) FVM rendelete

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter .../2009. (...) FVM rendelete a mezıgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról

Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következıket rendelem el: 1. § A mezıgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának a) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „a) állat: az élelmiszer, gyapjú, bır vagy szırme elıállításához vagy egyéb mezıgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltőeket, hüllıket, a vadon élı fajok fogva tartott egyedeit, illetve a mezıgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott struccot és emut,” 2. § Az R. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Szabad tartás esetén biztosítani kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok a szélsıséges idıjárási körülmények esetén, valamint a ragadozókkal és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. (3) Meg kell akadályozni, hogy az állatok a tartási helyükrıl kiszökhessenek.” 3. § Az R. 13/A-14. §-ának helyébe a következı rendelkezés lép: „13/A. § (1) Az e rendeletben foglaltak végrehajtása tekintetében a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) – az erre a célra a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) által kiadott ellenırzési listák felhasználásával – kockázatbecslés alapján, valamint az Európai Bizottságnak a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelıhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történı adatgyőjtésre vonatkozó minimumkövetelményekrıl szóló, 2006. november Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:

dr. Kocsner Tibor dr. Kis Norbert

Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


14-i 778/2006/EK határozatában foglalt követelményeknek megfelelı módon állatvédelmi ellenırzést végez. (2) Az MgSzH területi szerve köteles az általa elvégzett ellenırzések összesített eredményeit minden év január 31. napjáig az MgSzH Központnak jelenteni. (3) Az MgSzH Központ köteles az ellenırzések országos összesített eredményeirıl minden év február 28. napjáig a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek jelenteni. 14. § A borjak tartására vonatkozó szabályokat az 1. számú melléklet, a sertések tartására vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet, a tojótyúkok tartására vonatkozó szabályokat a 3. számú melléklet, a hízott máj elıállítására vonatkozó szabályokat az 4. számú melléklet, a tollszedésre vonatkozó szabályokat a 5. számú melléklet, a mezıgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhetı beavatkozásokra vonatkozó szabályokat a 6. számú melléklet, a hústermelés céljából tartott csirkék tartására vonatkozó szabályokat a 7. számú melléklet, a házinyulak nagyüzemi tartására vonatkozó szabályokat a 8. számú melléklet, a szırméjükért tenyésztett fajok tartására és szállítására vonatkozó szabályokat a 9. számú melléklet, az étkezési célra szánt halak tárolására és szállítására vonatkozó szabályokat a 10. számú melléklet tartalmazza.” 4. § (1) Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Ez a rendelet a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) az állatok védelmérıl a mezıgazdasági haszonállattartás során, b) a Tanács 99/74/EK irányelve (1999. július 19.) a tojótyúkok védelmével kapcsolatos minimális követelmények megállapításáról, c) a Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról, d) a Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmének minimális követelményeirıl, e) a Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmének minimális követelményeirıl.” (2) Az R. 15. §-a a következı bekezdéssel egészül ki: „(3) Ez a rendelet a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelıhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történı adatgyőjtésre vonatkozó minimumkövetelményekrıl szóló, 2006. november 14-i 2006/778/EK bizottsági határozat végrehajtását szolgálja.”

Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


5. § (1) Az R. 1-4. számú mellékletei az e rendelet 1-4. számú mellékletei szerint módosulnak. (2) Az R. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. (3) Az R. 6. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul. (4) Az R. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép. (5) Az R. e rendelet 8-10. számú melléklete szerinti 8-10. számú melléklettel egészül ki. 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétıl számított 15. napon lép hatályba, és az azt követı napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az R. a) 3. §-ának f) pontja, b) 1. számú mellékletének 20-24. pontja, c) 2. számú mellékletének 1.18. pontjában a „Biztosítani kell az állatok számára viselkedési szokásaik kielégítését, a megfelelı környezetet, állománysőrőséget, almot, valamint a játszás lehetıségét.” szövegrész, d) 2. számú mellékletének 4.2. pontjában az „A koca mögött a fiaztató kutricában legalább 0,3 méter szabad helyet kell biztosítani (minimális méret 2,1 méter hosszú, 0,7 méter széles).” szövegrész, e) 2. számú mellékletének 4.3. pontjában a „Kötetlen tartású fiaztató egységben gondoskodni kell a malacok biztonságáról.” szövegrész f) 3. számú melléklete 3. pontjának d) alpontja, g) 3. számú mellékletének 9.9. pontja. (3) Az R. a) 2. számú melléklete 1.1. pontjának e) alpontjában az „utónevelésbe vétele” szövegrész helyébe az „elválasztása”, b) 2. számú melléklete 1.1. pontjának g) alpontjában a „választásig” szövegrész helyébe az „elválasztásig”, c) 2. számú melléklete 1.1. pontjának h) alpontjában az „a választástól” szövegrész helyébe az „az elválasztástól”, d) 2. számú mellékletének 1.2.6. pontjában „a játszás” szövegrész helyébe „az azzal való játék”, e) 3. számú melléklete 9. pontjának 9.6. alpontjában „az állomás” szövegrész helyébe „a kerületi fıállatorvos”, Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


f) 4. számú mellékletének 3. pontjában szereplı táblázat harmadik sorának elsı oszlopában a „Tépett liba” szövegrész helyébe a „Tollazott liba” szövegrész lép. 7. § (1) Ez a rendelet a következı uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról, b) a Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmének minimális követelményeirıl, c) a Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmének minimális követelményeirıl. (2) Ez a rendelet a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelıhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történı adatgyőjtésre vonatkozó minimumkövetelményekrıl szóló, 2006. november 14-i 2006/778/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Budapest, 2009. augusztus


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


1. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „10. A borjakat lekötni tilos, kivéve a csoportosan tartottakat az etetés idejére, legfeljebb egy órára. A lekötı rendszereket rendszeresen ellenırizni kell. A kényelmes rögzítés érdekében el kell végezni a szükséges utánállítást. A lekötésre használt eszközöknek olyannak kell lenniük, hogy ne okozzanak fulladást vagy sérülést, valamint elég hosszúnak kell lenniük, hogy a borjú nehézség nélkül lefekhessen, pihenhessen, felkelhessen és saját magát elláthassa.” 2. Az R. 1. számú mellékletének 16-19. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „16. A borjút a születését követıen haladéktalanul, de minden esetben az élete elsı hat órájában szarvasmarhától származó colostrumhoz kell juttatni. 17. Minden állattartóhelynek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek: 17.1. borjakat nyolchetes korukig szabad egyedi ketrecben tartani. Az egyedi ketrec hosszúságának legalább a borjak orrhegytıl faroktıig mért hosszának 1,1-szeresének, szélességének legalább a borjú álló testhelyzetében mért marmagasságával megegyezınek kell lennie. Az egyedi borjúketrecek oldalsó határoló elemeinek - a beteg állatok számára szolgáló izoláló boxok kivételével - biztosítaniuk kell, hogy az állat láthassa fajtársait. A borjakat nyolchetes korukat követıen egyedi ketrecben tartani csak állatorvosi kezelés, viselkedésbeli problémák vagy kezelések elvégzése miatt lehet; 17.2. csoportosan tartott borjak számára 150 kg-os testtömegig legalább 1,5 m2, 150-220 kg-os testtömegig legalább 1,7 m2, 220 kg testtömeg felett legalább 1,8 m2 területet kell biztosítani. 18. A 17. pontban foglaltak nem vonatkoznak: 18.1. az anyjukkal együtt tartott szopósborjak tartására, valamint 18.2. azon állattartóhelyekre, ahol 6 borjúnál kevesebb állatot tartanak. 19. A borjak számára az eset sajátosságához igazodó körülményeket az alábbi esetekben kell biztosítani: 19.1. olyan borjaknál, amelyeket egészségi állapotuk vagy viselkedésük miatt a csoporttól el kell különíteni annak érdekében, hogy a szükséges kezelést megkapják, 19.2. anyjukkal együtt tartott szopósborjaknál, 19.3. szabad tartású istállóban tartott borjaknál, 19.4. a szabadban elhelyezett egyedi ketrec oldalfala - az idıjárás szélsıségeitıl való védelem érdekében - lehet zárt. Ebben az esetben a ketrec elülsı része lehetıséget kell hogy biztosítson az állat elıre és oldal irányba történı kilátására. Egyúttal biztosítani kell az állat számára a száraz fekvıhelyet is.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


2. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez 1. Az R. 2. számú mellékletének 1.2.1. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „1.2.1. A csoportosan tartott minden egyes utónevelt malac és hízó – a termékenyített kocasüldık és a kocák kivételével – számára legalább a következı akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani: - 10 kg-nál kisebb élısúlyú sertések számára 0,15 m2-es, - 10 és 20 kg közötti élısúlyú sertések esetében 0,20 m2-es, - 20 és 30 kg közötti élısúlyú sertések esetében 0,30 m2-es, - 30 és 50 kg közötti élısúlyú sertések esetében 0,40 m2-es, - 50 és 85 kg közötti élısúlyú sertések esetében 0,55 m2-es, - 85 és 110 kg közötti élısúlyú sertések esetében 0,65 m2-es, - 110 kg-nál nehezebb állatok esetében 1 m2-es férıhelynek kell minden egyes állat rendelkezésére állnia.” 2. Az R. 2. számú mellékletének 1.3-1.4. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „1.3. Az 1.2.2., 1.2.3, 1.2.5., 1.2.6, 1.2.10. pontokban elıírtakat 2013. január 1-jétıl valamennyi gazdaságra alkalmazni kell. 1.4. Tilos a kocákat és a kocasüldıket lekötve tartani.” 3. Az R. 2. számú mellékletének 1.9. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „1.9. A csoportnagyság, illetıleg a falkanagyság csak olyan mértékő lehet, amely normális mértéken túli verekedést, farokrágást nem gerjeszt. A rendszeresen agresszíven viselkedı sertést és azt az állatot, amelyik állandó céltáblája a többi állat erıszakosságának, a csoporttól el kell különíteni.” 4. Az R. 2. számú mellékletének 1.16. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „1.16. Minden sertést legalább napi egy alkalommal kell etetni. Adagolt vagy automatikus rendszerrel történı etetés esetén biztosítani kell, hogy a falka minden tagja egy idıben juthasson táplálékhoz.” 5. Az R. 2. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „2. A kanok tartásának követelményei 2.1. A kankutrica kialakítása és elhelyezése tegye lehetıvé, hogy a kan abban meg tudjon fordulni, hallhassa, láthassa a többi állatot és érezhesse azok szagát. A fekvıtérnek tisztának, száraznak és kényelmesnek kell lennie. 2.1.1. Felnıtt kan számára legalább 6 m2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani.


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


2.1.2. Amennyiben a természetes fedeztetést a kankutricában végzik, a kan számára legalább 10 m2 akadálytalanul használható alapterületet kell biztosítani. A kankutrica búgató része nem lehet rácspadozatú. 2.2. Ha több kant tartanak együtt, vagy a kant együtt tartják kocákkal, a kutrica méretét úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljon ki közöttük intenzív verekedés, fıképpen nem az etetési idı alatt. Szükség esetén (komolyabb verekedés kialakulására utaló körülmények észlelésénél) az állatokat egymástól el kell különíteni.” 6. Az R. 2. számú mellékletének 3.5-3.7. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „3.5. A fiaztató kutricában gondoskodni kell a malacok védelmérıl (pl. malacmentı rács, malacvédı korlát elhelyezésével). 3.6. A fiaztató kutricák kialakításánál legalább az alábbi méretezést kell figyelembe venni: vályú kutricán kívül 2,1 0,6

Hosszúság, m Szélesség, m

vályú kutricán belül 2,3 0,6

3.7. Egyedi állás esetén lehetıvé kell tenni, hogy az állatok idıközönként szabadabban mozoghassanak.” 7. Az R. 2. számú mellékletének 4.5-4.6. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „4.5. A fialástól az elválasztásig a kocát és malacait ugyanazon kutricában, tisztán, szárazon kell tartani. 4.6. A kocák és a malacok számára folyamatosan ivóvizet kell biztosítani.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


3. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez 1. Az R. 3. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „2. Új vagy felújított fel nem javított ketreces rendszerek üzembe helyezése tilos. Fel nem javított ketrecet 2011. december 31. után üzemben tartani tilos.” 2. Az R. 3. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „7. Az olyan, 1999. augusztus 3. napja elıtt használatba helyezett létesítmények esetében, amelyeknél a használt terület földes padozatú, az állomány sőrősége egy m2-en legfeljebb tizenkét tojótyúk lehet 2011. december 31-ig.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


4. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez 1. Az R. 4. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „2. A töméses hizlalás olyan speciális tevékenység, amelyhez megfelelı szaktudással, állatismerettel és állatszeretettel kell rendelkezni, ezért a liba- és kacsatömést csak arra betanított és gyakorlattal rendelkezı személyek végezhetik.” 2. Az R. 4. számú mellékletének 5-6. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „5. A takarmányt és az ivóvizet mennyiségben és idıben - különösen az utónevelési idıszakban úgy kell megállapítani, hogy a tömés idıszakára az állatok a szervezetet megterhelı nagyobb takarmányadagok befogadását minél kisebb nehézséggel tudják elviselni. A nyelıcsı tágítására használt csı átmérıje legfeljebb 22 mm lehet. A csı kizárólag gumiból, vagy hasonló rugalmas anyagból készülhet. 6. Az elsı tömés elıtt az állatokat legalább tizenkét órán keresztül pihentetni kell.” 3. Az R. 4. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „9. Mind a mélyalmos, mind a rácspadozaton való tartás elfogadható. Mélyalmos tartásnál rendszeres felülalmozással biztosítani kell az állatok számára a száraz pihenıhelyet. A rácspadozat anyaga mőanyag, vagy más, mőanyag bevonatú anyag lehet.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


5. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez (5. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez) „A tollszedés szabályai 1.1. Tollszedés, tollazás: Az érett tollak kíméletes, fájdalommentes és szakszerő eltávolítása. 1.2. Az alábbi rendelkezések megfelelı keretszabályozást adnak arra, hogy a háziludak speciális biológiai sajátosságait, a vedlést tollszedés céljára kihasználják. Ez mindazon ludak szedésére érvényes – az állatok fajtájától, hasznosítási irányától, korától, ivarától függetlenül –, amelyeket élı állapotban, tollszedésre hasznosítanak. 2. A tollszedés, tollazás szabályai a következık: 2.1. az állatokat csak meghatározott idıpontban szabad tollazni, amikor a toll teljesen érett, 2.2. a tollazást meleg, száraz idıben kell végezni, hogy utána az állat ne fázzon meg, amennyiben az idıjárás hővösre fordul, a libákat a szedés után védett, meleg helyen kell tartani, 2.3. a tollazás elıtti napon az állatokat lehetıség szerint meg kell fürdetni, úsztatni, majd a szedés idıpontjáig frissen almozott, tiszta ólban kell tartani, 2.4. nem szabad akkor tollazni, amikor az állatok tolla még nedves, 2.5. az állatokat – a tollszedés elıtti egy héttıl kezdıdıen a tollszedést követı második hét végéig – 20 százalékkal bıvebben kell takarmányozni, 2.6. tollazáskor a tollat fekvése irányában kell a bırbıl – a bırön sebzés és a toll csévéje véressé válásának megakadályozása érdekében – kihúzni, 2.7. az állatokról kemény gerincő (szárny- és farok-) tollat szedni tilos, a testtollak szedésekor ügyelni kell arra, hogy annyi toll maradjon az állat testén, amennyi a szárnyakat megtartja, illetve annyi pehely maradjon, amennyi a hıháztartás fenntartását biztosítja. 3. A ludakat a megfelelı mérető kifutón kívül, a kedvezıtlen idıjárás hatásának kivédése érdekében legalább a tollazás elıtti második naptól a tollazás utáni tizennegyedik napig világos, jól szellızı istállóban kell elhelyezni. 4. Az istállót és a kifutófelületeket, valamint az almot szárazon és tisztán kell tartani. 5. A lúd részére a faj sajátosságainak megfelelı olyan elhelyezést kell biztosítani, amely alkalmas a lúd mozgási, valamint evési és ivási igényeinek kielégítésére. 6. A ludak tollazása folyamán törekedni kell arra, hogy az stresszmentesen történjen. Vitaminok és takarmánykiegészítık segítik a ludat a tollszedéssel járó izgalmak károsodásmentes elviselésében. 7. A tollszedés évszakhoz kötött kezdési, illetve utolsó idıpontja a legalább 15 °C-os napi átlaghımérséklet, illetve amikor a legalacsonyabb hımérséklet meghaladja a +6 °C-ot. 8. Az élı állatról történı tollszedés csak az élettanilag is bekövetkezı tollváltások (vedlések) alkalmával, és csak a vonatkozó elıírások figyelembevételével végezhetı el. A növendékek az elsı tollazástól számított 6-7 hét múlva újra szedhetık. A nevelési körülményektıl és az idıjárástól függıen a növendékludak a második szedéstıl számított 6-7 hét múlva harmadszor is megszedhetık. A kifejlett törzsludakat a mindenkori tojástermelési idıszak után célszerő elıször tollazni, további tollazásuk a növendéknél leírtakkal megegyezıen végezhetı. 9. A tollérettség pontos idejének megállapítása a vedlés kezdetén a mell, az oldal és a hát tájékán végzett próbaszedésekkel történik. A tenyészállatoknál a tojástermelési periódus végén sőríteni kell a próbaszedéseket. A törzsállomány tollazásonkénti csoportosítása és ennek megtartása esetén elegendı az elsı csoport optimális tollazási állapotát meghatározni és a többit ehhez igazítani. Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


10. Érett a toll abban az esetben, amikor a tollcséve és a tolltüszı közötti kapcsolat teljesen fellazult, ezáltal a tollak akadálytalanul, fájdalomokozás nélkül kihúzhatók a tollpapillákból és a toll vége erıteljesen elszarusodott, a toll táplálása teljes mértékben megszőnt, az holt képzıdménnyé vált. A toll beérésekor, a vedlés megindulásának jeleként az állatok által igénybe vett területen (istállóban, kifutóban, legelın) megjelennek az elhullajtott tollak. Ilyenkor kell a toll érettségét ellenırizni és a fenti szempontok meglétekor a tollazást elkezdeni. 11. A tollszedést megelızıen és a tollszedés során különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az állatoknál a zavarás minél kisebb legyen, ugyanis a stressz negatívan hat a ludak közérzetére és ennek következtében a toll szorosabb illeszkedését eredményezi a tollhüvelyben. Ennek elkerülése érdekében a ludak tollszedéséhez nyugodt helyzetet kell teremteni. 12. Az állatok befogásához megfelelı, néhány lúd elkerítésére, kirekesztésére alkalmas befogórácsot kell használni, és a ludakat nyakuknál kell megfogni. A légcsövet nem szabad elszorítani, ezért a nyakuknál fogott ludakat felemelni tilos. Ezen túlmenıen a következı szabályokat kell követni: 12.1. a ludakat felemelni csak a test másik kézzel történı tehermentesítésével lehet, 12.2. tilos a ludak szárnyainak összekötözése, keresztezése, vagy a ludak összekötött lábak által történı felfüggesztése. 13. A ludakat tollazó személynek kerülnie kell minden fájdalomokozást, sérülést. A tollat és a pehelytollat mindig kis csomókba fogva kell kihúzni, az esetlegesen mutatkozó új tollkezdeményeket nem szabad kiszakítani, mert az a lúdon sérülést okoz, és emellett a toll minıségét is – a véres toll bomlásának következményeként – erısen rontja. Tilos a tollazást végzı személynek kezét benedvesítve szedni a tollat. 14. Tollazáskor a mell, a has, a hát és az oldalak szedendık. Nem szabad kiszedni a nyelıcsıtágulatot borító tollazatot, illetve a szárnytollakat, a faroktollakat és a szárnytartó, ún. párnatollakat. A fedıtollazattal szemben a pehelytollakat csak ritkítani szabad. 15. A tollszedést csak arra betanított és gyakorlatot szerzett személyek végezhetik. Az állatok egészségének megırzése érdekében: 15.1. a tollazás során esetlegesen elıforduló bırsérüléseket állatgyógyászati készítményekkel kell kezelni, és az állatot nyugalma, gyógyulása érdekében el kell különíteni, 15.2. a stressz vagy egyéb tényezık miatt nehezen tollazható egyedeknél a tollszedést mellızni kell, 15.3. a betegségek megelızése céljából a tollazók csak frissen mosott, tiszta ruházattal és lábbelivel léphetnek be a tollazóhelyiségbe, ügyelni kell a tollazók személyi higiénéjére is, 15.4. a tollszedés helyének tisztaságára gondot kell fordítani. 16. A próbaszedésekrıl és a tollazásokról (az állomány azonosítójáról, a tollazás idejérıl, a tollazók személyérıl, a tollazott állatok számáról) nyilvántartást kell vezetni, amelyet legalább öt évig meg kell ırizni.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


6. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez 1. Az R. 6. számú mellékletének bevezetı szövegrésze helyébe a következı rendelkezés lép: „Az érzéstelenítés nélkül végezhetı beavatkozásokat csak állatorvos vagy állatorvos felhatalmazásával rendelkezı állategészségügyi szaksegéd végezheti. Minden lehetséges módon csökkenteni kell az elkerülhetetlen fájdalom hatását.” 2. Az R. 6. számú melléklete a következı 7-9. pontokkal egészül ki: „7. Nyúl esetében: Krotáliázás, fültetoválás. 8. Csincsilla esetében: krotáliázás, fültetoválás. 9. Ezüstróka és sarki róka esetében: fültetoválás.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


7. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez (7. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez) „A hústermelés céljából tartott csirkék tartásának minimális követelményei 1. Általános szabályok 1.1. E melléklet elıírásait a hústermelés céljából tartott csirkékre, valamint a tenyésztéssel és tartással egyaránt foglalkozó telepek növendékállományára kell alkalmazni. 1.2. E melléklet elıírásait nem kell alkalmazni a) a kevesebb mint 500 csirkét tartó gazdaságokra; b) a kizárólag tenyészállat-állományokat tartó gazdaságokra; c) a keltetıállomásokra; d) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási elıírásokról 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetésérıl szóló, 1991. június 5-i 1538/91/EGK bizottsági rendelet IV. mellékletének b), c), d) és e) pontjában említett külterjes zárt tartású és szabadtartású csirkékre; e) az ökológiai termelésrıl és az ökológiai termékek címkézésérıl és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletnek megfelelıen az ökológiai módszerekkel tenyésztett csirkékre. 1.3. E melléklet rendelkezései alkalmazásában: a) csirke: a Gallus gallus fajhoz tartozó azon állat, amelyet hústermelés céljából tartanak; b) gazdaság: olyan termelési hely, ahol csirkéket tartanak; c) ól: a gazdaság azon épülete, ahol csirkeállományt tartanak; d) hasznosítható terület: azon, alommal ellátott terület, amely a csirkék számára bármikor hozzáférhetı; e) állománysőrőség: az egyszerre egy adott ólban található csirkéknek a hasznosítható terület négyzetméterére számított teljes élısúlya; f) állomány: a gazdaság egy adott óljában egyszerre megtalálható csirkék összessége; g) napi elhullási arány: az ugyanazon a napon, adott ólban elpusztult csirkék – ideértve a betegség miatt vagy egyéb okból kiselejtezett csirkéket is – számának és az adott napon az ólban található csirkék számának a hányadosa, százzal szorozva; h) összesített napi elhullási arány: a gazdaság óljaiban tapasztalt napi elhullási arányok összesített értéke. 2. A csirketartás minimális követelményei 2.1. A gazdaságban és a gazdaság óljában az állománysőrőség értéke nem haladhatja meg a 33 kg/m2-t. 2.2. A 2.1. pontot nem kell alkalmazni, amennyiben a csirkék tartására szolgáló gazdaság tulajdonosa (a továbbiakban: tulajdonos) vagy a csirkékért – jogszabály vagy szerzıdés alapján, állandó vagy ideiglenes jelleggel – felelıs állattartó (a továbbiakban: tartó) megfelel a 2.3., 2.4., 2.5. pontokban meghatározott követelményeknek. 2.3. A tulajdonos vagy tartó az állomány ólban való elhelyezését megelızıen legalább 15 nappal tájékoztatja a hatósági állatorvost az állománysőrőséggel kapcsolatos változtatási szándékáról, a kívánt állománysőrőség-értéket pontosan megjelölve. Ha a hatósági állatorvos ezt kéri, az Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


értesítést olyan dokumentumnak kell kísérnie, amely összefoglalja a 2.4. pont szerint szükséges dokumentáció tartalmát képezı információkat. 2.4. A tulajdonosnak vagy tartónak a termelési rendszert részletesen leíró, folyamatosan rendelkezésre álló dokumentációcsomagot kell tartania az ólban. 2.4.1. A dokumentációnak tartalmaznia kell az ólnak és berendezéseinek a következı technikai adatait: a) az ól tervrajza, beleértve a csirkék által elfoglalt terület méreteit; b) a szellızı-, és adott esetben hőtı- és főtırendszer, beleértve azok elhelyezkedését; szellızési terv, amely részletezi a levegıminıség olyan paramétereit, mint a légáramlás, a levegı sebessége és hımérséklete; c) etetı- és itatórendszerek és azok elhelyezkedése; d) riasztóberendezések és tartalék berendezések az állatok egészségéhez és jólétéhez elengedhetetlen automatikus vagy mechanikus berendezések üzemzavara esetére; e) a padozat típusa és az általában használt alom. 2.4.2. A dokumentációt naprakészen kell tartani és azt adott esetben a hatósági állatorvos rendelkezésére kell bocsátani. A szárnyasok jólétére hatással lévı, az ólban, berendezéseiben vagy az alkalmazott eljárásokban bekövetkezı bármilyen változást a tulajdonosnak vagy tartónak késedelem nélkül közölnie kell a hatósági állatorvossal. 2.5. A tulajdonos vagy tartó biztosítja, hogy a gazdaság minden egyes ólja fel legyen szerelve olyan szellızı-, és szükség esetén főtı- és hőtırendszerrel, amelyet úgy terveztek meg, alakítottak ki és mőködtetnek, hogy a) a csirkék fejmagasságában mérve az ammónia (NH3) koncentrációja ne haladja meg a 20 ppmet és a szén-dioxid (CO2) koncentrációja ne haladja meg a 3000 ppm-et; b) amikor az árnyékban mért külsı hımérséklet meghaladja a 30°C-ot, a belsı hımérséklet legfeljebb 3°C-kal haladhatja meg a külsı hımérsékletet; c) 10°C alatti külsı hımérséklet mellett az ólban 48 órán keresztül mért átlagos relatív páratartalom ne haladja meg a 70%-ot. 2.6. Az állománysőrőség értéke a 2.2. pont szerinti kivétel esetén sem haladhatja meg a gazdaságban és a gazdaság óljában a 39 kg/m2-t. 2.7. A 2.6. pontban megállapított legnagyobb állománysőrőséget további legfeljebb 3 kg/m2-mal növelni lehet, amennyiben a) a gazdaságnak a hatósági állatorvos által az utóbbi két évben elvégzett ellenırzése során nem derült fény e melléklet elıírásaival kapcsolatos hiányosságokra; b) a tulajdonos vagy a tartó által végzett ellenırzés az MgSzH Központ által összeállított helyes irányítási gyakorlatra vonatkozó útmutató szerint történik; c) az ól rendszeresen, kockázatbecslés alapján ellenırzött, és az utolsó legalább hét egymást követı ellenırzés alkalmával az elhullási arány százalékos aránya nem haladta meg az alábbi értéket: az állomány napokban megadott várható vágási életkorának és 0,06-nak a szorzata + 1. 2.8. Amennyiben az utóbbi két évben a hatósági állatorvos nem végzett ellenırzést a gazdaságban, a 2.7. a) pontban írt követelménynek való megfeleléshez ellenırzést kell végezni. 2.9. Az 2.7. c) ponttól eltérve a hatósági állatorvos úgy is határozhat, hogy növeli az állománysőrőséget, ha a tulajdonos vagy a tartó kielégítı magyarázattal szolgált a magasabb összesített napi elhullási arány rendkívüli jellegét illetıen, vagy ha bizonyította, hogy az okok a saját ellenırzési területén kívül esnek. Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


2.10. Az itatókat úgy kell elhelyezni és tartani, hogy a víz a lehetı legkisebb mértékben csorduljon ki. 2.11. A takarmánynak folyamatosan vagy adagolva kell rendelkezésre állnia, azt a csirkéktıl megvonni a várható vágási idıpont elıtt több mint 12 órával tilos. 2.12. Valamennyi csirkének állandó hozzáférést kell biztosítani a száraz, felszínén morzsalékos alomhoz. 2.13. A túlfőtés elkerülése, valamint a túlzott nyirkosság megszüntetése érdekében a szellızésnek – szükség esetén főtırendszerekkel kombinálva – kielégítınek kell lennie. 2.14. A zajszintet minimálisra kell csökkenteni. A szellıztetıventilátorokat, etetıgépeket vagy más berendezéseket úgy kell kialakítani, elhelyezni, mőködtetni és karbantartani, hogy a lehetı legkisebb zajjal járjanak. 2.15. A világításnak a szárnyasok szemmagasságában mérve a megvilágított idıszak alatt minden épületben legalább 20 lux fényerejőnek kell lennie, és a hasznosítható terület legalább 80%-át be kell világítania. A megvilágítás szintjének ideiglenes csökkentése megengedhetı, ha ez az állatorvos szerint szükséges. 2.16. A csirkéknek az épületben való elhelyezésétıl számított 7 napon belül, és az elırelátható vágási idıpont elıtt 3 nappal bezárólag a világításnak összesen legalább 6 órányi sötét idıszakokat magában foglaló 24 órás ritmust kell követnie oly módon, hogy a sötét idıszakok közül legalább egy megszakítás nélkül legalább 4 órán keresztül tartson, amibe a csökkentett fényerısségő idıszakok nem számítanak bele. 2.17. A gazdaságban tartott valamennyi csirkét naponta legalább kétszer ellenırizni kell. Az állatok jólétének, illetve egészségének romlására utaló jelekre különleges figyelmet kell fordítani. 2.18. Azokat a csirkéket, amelyek súlyosan sérültek vagy egészségügyi rendellenesség egyértelmő jeleit mutatják, megfelelı kezelésben kell részesíteni, vagy azonnal le kell vágni. Minden szükséges esetben fel kell venni a kapcsolatot állatorvossal. 2.19. Az épületek, berendezések vagy eszközök azon részeit, amelyekkel a csirkék érintkeznek, az ól teljes kiürítését követıen minden alkalommal, még az új állomány betelepítése elıtt, alaposan meg kell tisztítani és fertıtleníteni, valamint az almot teljes egészében el kell távolítani, és új, tiszta almot kell biztosítani. 2.20. A tulajdonosnak vagy tartónak a gazdaság minden óljáról nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakat feltüntetésével: a) a betelepített csirkék száma; b) a hasznosítható terület; c) a csirkék hibridje vagy fajtája, amennyiben ismert; d) az egyes ellenırzések során az elhullottan talált szárnyasok száma az okok megjelölésével, amennyiben ezek ismertek, valamint a levágott szárnyasok száma; e) az értékesítésre szánt vagy levágásra küldött csirkék eltávolítása után az állományban maradó csirkék száma. A nyilvántartásokat legalább három évig meg kell ırizni, és azokat a hatósági állatorvos kérésére rendelkezésre kell bocsátani. 2.21. Hústermelés céljából tartott csirkén tilos minden olyan nem gyógyászati vagy diagnosztikai célból végzett mőtéti beavatkozást végezni, amely a test érzékeny részének sérülését vagy elvesztését, vagy a csontszerkezet módosítását eredményezi. 2.22. A 2.21. pontban elıírt tilalom nem vonatkozik Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


a) a csırkurtításra, amennyiben a tollcsipkedés és a kannibalizmus megelızésére szolgáló egyéb intézkedések nem jártak eredménnyel, továbbá állatorvosi konzultációt követıen és az állatorvos javaslatára, valamint szakképzett személy által tíznaposnál fiatalabb csirkéken végzik, b) a csirkék ivartalanítására, amennyiben állatorvosi felügyelet mellett képzett személy végzi. 3. Hatósági ellenırzés és nyomon követés a vágóhídon 3.1. A 33 kg/m2-t meghaladó állománysőrőség esetében az állományt kísérı dokumentációnak tartalmaznia kell a napi elhullási arányt, valamint a tulajdonos vagy tartó által kiszámított összesített napi elhullási arányt, és a csirkék hibridjét vagy fajtáját. 3.2. A 3.1. pontban meghatározott adatokat, valamint az elhullottan érkezett brojlercsirkék számát – a gazdaság és az ól feltüntetésével – nyilvántartásba kell venni, a hatósági állatorvos felügyelete mellett. Az adatok, valamint az összesített napi elhullási arány megbízhatóságát – a levágott brojlercsirkék számának, valamint a vágóhídra elhullottan érkezett brojlercsirkék számának figyelembevételével – a hatósági állatorvosnak kell ellenıriznie. 3.3. A hatósági állatorvosnak a 854/2004/EK rendelet alapján végzett ellenırzések keretében értékelnie kell a levágást követı vizsgálat eredményeit az olyan egyéb körülmények meghatározása érdekében, amelyek hatással lehetnek az állatjólétre (pl. dermatitisz, élısködık, szisztémás betegségek aránya). 3.4. Amennyiben a 3.1. és 3.2. pontokban szereplı elhullási arány vagy a 3.3. pontban szereplı levágást követı vizsgálat eredményei és a nem kielégítı vagy nem elıírásszerő állatjóléti körülmények között egyértelmő összefüggés van, akkor a hatósági állatorvos ezt közli az állatok tulajdonosával vagy tartójával, valamint a kerületi fıállatorvossal. Az állatok tulajdonosának vagy tartójának a hatósági állatorvos iránymutatása szerint megfelelı intézkedéseket kell hozniuk a nem kielégítı állatjóléti körülmények felszámolása érdekében.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


8. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez (8. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez) „A házinyulak nagyüzemi tartásának minimális követelményei 1. Általános szabályok 1.1. E melléklet rendelkezései alkalmazásában: a) házinyúl: Oryctolagus cuniculus var. domesticus, az üregi nyúl háziasított változata, b) anyanyúl: nıivarú nyúl elnevezése tenyésztésbevétel (elsı fedeztetés vagy termékenyítés) után, c) baknyúl: tenyésztésbe vett hímivarú nyúl, e) szopósnyúl: a fiatal nyúl elnevezése választásig, f) választott nyúl: az anyától elválasztott (az anyától elkülönítetten nevelt) nyúl, g) növendéknyúl vagy hízónyúl: választástól a vágási életkor elérésig, h) tenyésznövendék nyúl: továbbtenyésztés céljára meghagyott, általában 10-12 hetesnél idısebb nyulak elnevezése tenyésztésbevételig. 1.1.1. E melléklet elıírásait a legalább 100 anyanyulat vagy 1000 hízónyulat magukban foglaló állományokra kell alkalmazni. 1.2. Nyulakat kizárólag beltéri, zárt helységben szabad tartani. 1.3. A tartás helyén a levegı hımérsékletének 10°C és 28°C között kell lennie. Fialó anyanyulak, szopósnyulak, valamint hízónyulak tartási helyén legalább 15°C-t kell biztosítani. 1.4. A megfelelı légcseréhez legalább 1 m3/óra/ttkg ventillációt kell biztosítani. Amennyiben a külsı hımérséklet meghaladja a 30°C-t, legalább 5 m3/óra/ttkg légcsere biztosítása szükséges. 1.5. Az istállóban a légáramlás-sebessége, a porszint, a hımérséklet, a relatív páratartalom, a szén-dioxid és az ammónia, valamint az egyéb gázok koncentrációja olyan mértékő legyen, amely nem káros a nyulakra. 1.6. Gondoskodni kell az állatok igényének megfelelı megvilágításról. Az erıs fénnyel szemben védelmet kell biztosítani az állatok számára, de a fény intenzitásának naponta legalább 8 órán át folyamatosan legalább 20 lux/m2 kell lennie. Naponta legalább 8 óra sötét idıszak biztosítása szükséges. 1.7. A nyulakat - a hízónyulak kivételével - 12 hetes korukat követıen egyedileg kell elhelyezni. A szopósnyulakat anyjuktól nem szabad elkülönítetten tartani. 1.8. A nyulakat kizárólag olyan ketrecekben vagy fülkékben szabad tartani, amelyek anyaga kizárja, hogy azt az állatok meg tudják rágni. A ketreceket vagy fülkéket úgy kell kialakítani és folyamatosan karbantartani, hogy azok ne okozhassanak sérülést az állatoknak, valamint az állatok fájdalom- és sérülésmentesen kivehetık legyenek. 1.9. Lemezes, átláthatatlan oldalfalú ketrecben nyulat tartani – kivéve bakok fedezésekor és ondóvételekor – 2019. december 31. után tilos. Amennyiben az alkalmazott ketrec- vagy fülketípus lehetıvé teszi, biztosítani kell az állatok számára, hogy fajtársaikat láthassák. 1.10. A ketrecek padozata úgy legyen kialakítva, hogy az állatok ne érintkezzenek ürülékkel. 1.11. Drótrácsos padozat használatakor a dróthuzal átmérıje legalább 2 mm legyen. 1.12. Az állatok új helyre telepítése elıtt a tartási helyeket alaposan ki kell takarítani és fertıtleníteni. 1.13. Az elhullott egyedeket észlelésükkor azonnal el kell távolítani. Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


1.14. Nyulakat csak gyakorlattal rendelkezı, az állatjóléti elvárásokkal tisztában levı személy gondozhat. 2. Az anyanyulak tartásának minimális követelményei 2.1. Az anyanyulak ketrece vagy fülkéje jól átlátható, könnyen ellenırizhetı legyen. 2.2. Az anyanyulaknak - az elletıládán kívül - legalább 2300 cm2 területet kell biztosítani. A tartási hely alapjának egyik oldala sem lehet rövidebb, mint 38 cm, magassága érje el a 30 cm-t. 2.3. Az anyanyulak számára elletıládát kell biztosítani. Az elletıláda mérete legalább 800 cm2, alapjának egyik oldala legalább 38 cm hosszú legyen. 2.4. Az elletıládát a várható fialás elıtt legalább három nappal el kell készíteni (feltenni, illetve a fészektálcát betenni), hogy az anyának elég ideje maradjon a jó minıségő fészek elkészítésére. 2.5. Az anyanyulaknak a fészeképítéshez megfelelı alomanyagot (pl. faforgács) kell biztosítani. 2.6. Az elletıláda búvónyílásának zárhatónak kell lennie. 2.7. Az elletıládát, és a benne levı szopósnyulakat rendszeresen ellenırizni kell. 2.8. A szoptató anyanyulak számára folyamatos takarmányellátást kell biztosítani. 2.9. Fémrács padozat alkalmazása esetén 2015. december 31. után legalább 25x40 cm nagyságú, lehetıség szerint perforált pihenılap biztosítása szükséges. 3. Baknyulak tartásának minimális követelményei 3.1. A baknyulaknak legalább 2300 cm2 területet kell biztosítani. A tartási hely alapjának egyik oldala sem lehet rövidebb, mint 38 cm, magassága érje el a 40 cm-t, de legalább olyan magas legyen, hogy fedezéskor és ondóvételkor ne akadályozza a bakot. 3.2. Fémrács padozat alkalmazása esetén legalább 25x40 cm nagyságú, lehetıség szerint perforált pihenılap biztosítása szükséges. 4. Növendék (hízó) nyulak tartásának minimális követelményei 4.1. A hizlaló ketrecek vagy fülkék legfeljebb háromszintesek lehetnek, az állatok megfelelı ellenırizhetısége érdekében. 4.2. Egy ketrecbe vagy fülkébe legalább két állatot kell telepíteni. Ez alól kivételt képeznek a csoportból kiemelt agresszív egyedek, melyeket egyesével kell tartani. 4.3. A telepítési sőrőséget úgy kell megválasztani, hogy az a hizlalás végén se haladja meg a 45 kg nyúl/m2-t. 4.4. Minden tíz állatra jutnia kell legalább egy itatószelepnek. 4.5. Nyolc nyúlnál több állat együtt tartása esetén a tartási helyre rágófát kell tenni az agresszív viselkedés mérséklése érdekében.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


9. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez (9. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez) „A szırméjükért tenyésztett fajok tartásának és szállításának minimális követelményei 1. Általános szabályok 1.1. E melléklet rendelkezései alkalmazásában: a) anya: tenyésztetés céljából tartott ivarérett nıivarú prémesállat, b) bak: tenyésztetés céljából tartott ivarérett hímivarú növényevı prémesállat, c) kan: tenyésztetés céljából tartott ivarérett hímivarú húsevı prémesállat, d) fióka: fiatal növényevı prémesállat elválasztásig, e) kölyök: fiatal húsevı prémesállat elválasztásig, f) növendék: prémesállat megnevezése elválasztástól elsı prémérettség eléréséig, vagy tenyésztésbe állításig, g) prémezendı állat: a prémjéért tartott kifejlett prémesállat, h) tenyészállat: tenyésztés céljából tartott kifejlett prémesállat, i) angóranyúl: Oryctolagus cuniculus var. domesticus, az üregi nyúl háziasított, hosszúszırő változata. 1.2. A hosszúfarkú csincsilla (Chinchilla lanigera), az angóranyúl (Oryctolagus cuniculus var. domesticus), a nutria (Myocastor coypus), mint növényevı prémesállatok, valamint a prémgörény (Mustela putorius), a kanadai nyérc (Mustela vison), az ezüstróka (Vulpes vulpes), a sarki róka (Alopex lagopus), mint húsevı prémesállatok egyedein kívül más fajok szırméjükért tenyésztett egyedeit tartani tilos. 2. A hosszúfarkú csincsillák tartásának és szállításának minimális követelményei 2.1. Csincsillát kizárólag beltéri, zárt helységben szabad tartani. 2.2. A csincsillák elhelyezésére szolgáló épület nyílászáróit megfelelı védelemmel kell ellátni a rovarok és rágcsálók bejutásának, valamint huzat kialakulásának a megakadályozására. 2.3. Az épület szellıztetését úgy kell kialakítani, hogy minden évszakban biztosítsa a megfelelı légcserét. A levegı gázkoncentrációjának olyan mértékőnek kell lennie, amely nem káros a csincsillákra nézve. Amennyiben a mesterséges szellıztetés technikai okokból szünetel, biztosítani kell az épületet természetes úton történı szellızését. Az épület levegıjét óránként legalább tízszer cserélni kell. A levegı nedvességtartalma nem haladhatja meg a 70%-ot. 2.4. A tartás helyén a levegı hımérsékletének prémezendık esetén 10-25°C, tenyészállatok és növendékek esetén 15-25°C, fiókák esetén 18-25°C között kell lennie. 2.5. Gondoskodni kell az állatok igényének megfelelı természetes vagy mesterséges megvilágításról, naponta legalább 10 óra idıtartamban. A gondozási idı alatt olyan mértékő megvilágítás szükséges, melynél a gondozó személy megfelelıen tudja ellenırizni az állatokat. A munka végeztével a világítást csökkenteni kell. 2.6. A csincsillákat kizárólag olyan ketrecekben szabad tartani, amelyek anyaga kizárja, hogy azt az állatok meg tudják rágni. A ketreceket úgy kell kialakítani, hogy azok ne okozhassanak sérülést az állatoknak. Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


2.7. A ketrec alapterületének kifejlett állatoknál legalább 2000 cm²-nek, növendék állatoknál legalább 1600 cm²-nek kell lennie, a pihenıpolc alapterületét is beleértve. A ketrecek minden oldalhosszának legalább 30 cm-nek kell lennie. A ketrec magasságának lehetıvé kell tennie az állatok hátsó lábra állását, valamint legalább 30 cm-nek kell lennie. 2.8. A ketrecnek tartalmazni kell etetıt, itatót, szénatartót és homokfürdetı helyet, valamint egy pihenıpolcot, amelyen legalább egy állat megpihenhet. 2.9. A ketrec padozatát úgy kell kialakítani, hogy az ne okozhasson sérülést a csincsillának. Rácspadozat alkalmazásakor a hosszanti huzalok távolsága nem haladhatja meg a 20 mm-t, a kereszthuzalok távolsága az 50 mm-t. 2.10. A ketrecek maximum 4 sorban helyezhetık el egymáson az állatok zavartalan megfigyelése érdekében. Biztosítani kell az állatok számára, hogy fajtársaikat láthassák, de a szomszédok egymást ne érhessék el. 2.11. A ketrec ajtónyílását úgy kell kialakítani, hogy a csincsillák fájdalom- és sérülésmentesen kivehetık legyenek. 2.12. A bakok számára legalább 15 cm széles és legalább 15 cm magas bakfolyosót kell biztosítani. 2.13. A gondozásért felelıs személynek minden nap legalább két alkalommal ellenıriznie kell az állatok állapotát. 2.14. Biztosítani kell, hogy megfelelı takarmány, széna vagy szénapogácsa és ivóvíz folyamatosan az állatok rendelkezésre álljon. 2.15. Naponta egy alkalommal, legalább 20 percre biztosítani kell az állatok részére a megfelelı minıségő fürdetıhomokban való fürdés lehetıségét. 2.16. Az ürülék- és takarmánymaradékot a szükséges gyakorisággal, de alomtálcás tartásnál legalább hetente, taposórácsos tartásnál legalább havonta egyszer el kell távolítani. 2.17. A csincsillákat farkuknál vagy fülüknél fogva szabad megfogni, majd a gondozó személy karjára ültetve szabad ıket szállítani. Tilos az állatokat farkuknál vagy fülüknél lógatva tartani vagy szállítani. 2.18. Fialás után 2.18.1 alomtálcás tartásnál az almot ki kell cserélni, 2.18.2 taposórácsos tartásnál puha, nedvszívó papírt, valamint a szoptatási idıre fialó sarkot vagy melegedı lapot kell a ketrecbe helyezni a megfelelı hımérséklet biztosítása érdekében. Ezeknek az eszközöknek olyan anyagból kell lenniük, amelyet a csincsilla nem képes megrágni, valamint könnyen tisztán tarthatók és fertıtleníthetık. 2.19. Amennyiben egy ketrec kiürül, az állatokkal érintkezı ketrecalkatrészeket meg kell tisztítani és fertıtleníteni. Amennyiben az egész csincsillatartó terem kiürül, úgy az egész termet kell megtisztítani és fertıtleníteni. 2.20. A csincsillák szállítása kizárólag speciális szállítóládában végezhetı, melyben az állatokat egyesével kell elhelyezni, kivéve ha szoptatós anyát szállítanak szaporulatával. 2.21. A szállítóláda alapterületének legalább 16x14 cm-nek, magasságának legalább 16 cm-nek kell lennie. Vemhes és szoptatós anyának kétszeres férıhelyet kell biztosítani. A szállítóláda méretének lehetıvé kell tennie az állatok megfordulását. 2.22. Csincsillák szállítására kizárólag olyan szállítóeszköz alkalmazható, amely biztosítja, hogy a belsı hımérséklet nem haladja meg a 25°C-ot. 2.23. A szállítóládákat konténerszerően kell egymáshoz rögzíteni, úgy, hogy a megfelelı légcsere a ládák között biztosítva legyen, de azok szállítás közben ne tudjanak elmozdulni. Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


2.24. A szállítóládáknak megfelelıen almozottnak kell lenniük 2.25. A csincsillák szállításának idıtartama csak abban az esetben haladhatja meg a nyolc órát, ha a szállítóládákban biztosítva van elegendı mennyiségő takarmány és ivóvíz, vagy elegendı mennyiségő friss almaszelet. 3. Az angóranyulak tartásának és szállításának minimális követelményei 3.1. Angóranyulat kizárólag beltéri, zárt helységben szabad tartani. 3.2. A tartás helyén a levegı hımérsékletének gyapjában lévı állatok esetén legfeljebb 25°Cnak, nyírt állomány esetén legalább 20°C-nak kell lennie. 3.3. Az épület levegıjét óránként legalább tízszer cserélni kell. A levegı gázkoncentrációjának olyan mértékőnek kell lennie, amely nem káros az angóranyulakra nézve. A levegı nedvességtartalmának 50-70% között kell lennie. 3.4. Gondoskodni kell az állatok igényének megfelelı megvilágításról, tenyészállománynál naponta legalább 12 óra folyamatos, 30 lux erejő fény, prémezendı állománynál naponta legalább 8 óra folyamatos, 20 lux erejő fény biztosításával. 3.5. A nyulakat 12 hetes korukat követıen egyedileg kell elhelyezni. A fiókákat anyjuktól nem szabad elkülönítetten tartani. 3.6. Az elválaszott nyulakat 12 hetes korukig csoportosan kell tartani, almonként legalább 3000 cm2 férıhelyet biztosítva számukra. 3.7. Tenyészketrecben tartott kifejlett tenyészállatnak az elletıládán kívül legalább 3000 cm2 területet kell biztosítani. A tenyészketrec minden oldalának legalább 40 cm hosszúnak kell lennie. 3.8. Tenyészketrecenként megfelelı mérető elletıládát kell biztosítani, amelyet úgy kell kialakítani, hogy annak búvónyílása zárható legyen. Az elletıláda egyik oldala sem lehet rövidebb, mint 30 cm. 3.9. A kifejlett prémezendı állatnak legalább 1500 cm2 területet kell biztosítani. A ketrec minden oldalának legalább 30 cm hosszúnak kell lennie. 3.10. Az angóranyulakat kizárólag olyan ketrecekben szabad tartani, amelyek anyaga kizárja, hogy azt az állatok meg tudják rágni. A ketreceket úgy kell kialakítani, hogy azok ne okozhassanak sérülést az állatoknak, valamint az állatok fájdalom- és sérülésmentesen kivehetık legyenek. 3.11. A ketrecek maximum 3 sorban helyezhetık el egymáson az állatok zavartalan megfigyelése érdekében. Biztosítani kell az állatok számára, hogy fajtársaikat láthassák, ugyanakkor meg kell akadályozni, hogy a szomszéd állatok egymás szırét rágni tudják. 3.12. Biztosítani kell, hogy a fiókák ne bújhassanak át másik állat ketrecébe. 3.13. Az angóranyulak szállítása kizárólag speciális szállítóládában végezhetı, melyben az állatokat egyesével kell elhelyezni, kivéve ha szoptatós anyát szállítanak szaporulatával. 3.14. A szállítóláda alapterületének legalább 25x35 cm-nek, magasságának legalább 20 cm-nek kell lennie. Vemhes és szoptatós anyának a szállítás során kétszeres férıhelyet kell biztosítani. A szállítóláda méretének lehetıvé kell tennie az állatok megfordulását. 4. Egyéb, szırméjükért tenyésztett fajok tartásának és szállításának minimális követelményei Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


4.1. Az állatokat a közvetlen napfénytıl védve kell elhelyezni. 4.2. Az állatok ketreces tartása során a ketrecet a talajtól legalább 60 cm-es magasságba kell helyezni. A ketrec alá olyan anyagot (pl. főrészpor) kell szórni, amely megköti az ürüléket és könnyen cserélhetı. Az ürülék- és takarmánymaradékot a szükséges gyakorisággal, de legalább havonta egyszer el kell távolítani. 4.3. A ketreceket nem szabad egymásra helyezni. 4.4. A ketreceket úgy kell elhelyezni, hogy az állatok láthassák egymást és környezetüket. 4.5. A ketrec magasságának lehetıvé kell tennie az állatok hátsó lábra állását. 4.6. A ketreceket úgy kell kialakítani, hogy azok ne okozhassanak sérülést az állatoknak, valamint az állatok fájdalom- és sérülésmentesen kivehetık legyenek. 4.7. Ketrecenként - nutria kivételével - megfelelı mérető búvóládát kell biztosítani. 4.8. Az állatok pároztatásánál - nutria kivételével - megfelelı felügyeletet kell biztosítani. 4.9. Vemhes nıstények és kölykökkel rendelkezı nıstényeknek számára megfelelı mérető fialóládát, valamint fészekanyagot kell biztosítani. 4.10. A fiókákat anyjuktól nem szabad elkülönítetten tartani. A növendékeket - a nutria kivételével - nem szabad anyjuk mellett hagyni. 4.11. Nutria kivételével a növendékeket - lehetıség szerint vegyes ivarúakat - kettesével, a kifejlett állatokat egyesével kell tartani. 4.12. A nutriát csoportosan kell tartani, kivételt a tenyészállatok egyedi tartása jelenthet. 4.13. A nutria tartása során 4.13.1. a ketrecnek vagy kutricának legalább 2 m2-nek kell lennie, és alapjának egyik oldala sem lehet rövidebb, mint 100 cm, 4.13.2. minden kifejlett állatnak legalább 1 m2, minden fiókákat nevelı anyaállatnak legalább 1,5 m2, minden elválasztott kölyöknek legalább 0,5 m2 férıhelyet kell biztosítani, 4.13.3. a rágásra alkalmas anyagot kell biztosítani, 4.13.4. az ivóvízen felül biztosítani kell egy megfelelı mérető vízzel teli medencét vagy napi legalább 20 perc zuhanyzási lehetıséget. A medencének legalább 30 cm mélynek kell lennie, és alapjának egyik oldala sem lehet kevesebb, mint 50 cm. 4.14. Kanadai nyérc és prémgörény tartása során 4.14.1. egy kifejlett állatnak vagy két kölyöknek a búvóládán kívül legalább 2500 cm2 férıhelyet kell biztosítani, 4.14.2. a búvóládának legalább 30x 25 cm alapterületőnek kell lennie, 4.14.2. a ketrec magasságának legalább 45 cm-nek kell lennie, és alapjának egyik oldala sem lehet rövidebb, mint 30 cm. 4.15. Az ezüst róka és a sarki róka tartása során 4.15.1. egy kifejlett állatnak vagy két növendéknek a búvóládán kívül legalább 1,2 m2 férıhelyet kell biztosítani, 4.15.2. a ketrec magasságának legalább 60 cm-nek kell lennie, 4.15.3. a ketrec alapjának egyik oldala sem lehet rövidebb, mint 80 cm, 4.15.4. az anyák számára szükséges búvó-, vagy fialóládának legalább 60x60 cm alapterületőnek kell lennie, mely a vemhesség félidejétıl a kölykök elválasztásáig állhat nyitva, 4.15.5. az anyák, a kanok és a növendékek számára pihenıpolcot kell biztosítani, melynek anyaga merev drótháló, vagy deszka legyen, 4.15.6. amennyiben a búvóláda a ketrecen belül kerül kialakításra, úgy nem szükséges pihenıpolcot is elhelyezni, Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


4.15.7. a rókaállományban kialakuló dominanciaviszonyokból adódó problémák elkerülése érdekében a szomszédos anyák ketrecei közé tömör válaszfalat kell helyezni, vagy a ketrecek között kell a búvóládákat kialakítani. 4.16. Az állatok szállítása kizárólag szállítóládában végezhetı, melyben az állatokat egyesével kell elhelyezni, kivéve ha szoptatós anyát szállítanak szaporulatával. 4.17. A szállítóláda alapterületének nyérc és görény esetében legalább 20x45 cm alapterületőnek és 20 cm magasnak, ezüstróka, sarki róka és nutria esetében legalább 50x70 cm alapterületőnek és 50 cm magasnak kell lennie. 4.18. A szállítóláda méretének lehetıvé kell tennie az állatok megfordulását. 4.19. Vemhes és szoptatós anyának a szállítás során kétszeres férıhelyet kell biztosítani. 4.20. Az állatoknak friss vizet kell biztosítani szállításuk teljes idıtartama alatt.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


10. számú melléklet a …/2009. (…) FVM rendelethez (10. számú melléklet a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelethez) „Az étkezési célra szánt halak tárolásának és szállításának minimális követelményei 1. Általános szabályok 1.1. E melléklet rendelkezései alkalmazásában: a) hal: az édesvízi tenyésztett, vagy természetes vizeinkben elıforduló vadon élı halfajok étkezési célra szánt egyedei. b) mérsékelten érzékeny halfajok: azon édesvízi tenyésztett, vagy természetes vizeinkben elıforduló vadon élı halfajok, amelyek a szállítás során fellépı környezeti változásokra csak mérsékelten érzékenyek. Ezek közé tartozik az amur (Ctenopharyngodon idella), a kárász-fajok (Carassius spp.), a compó (Tinca tinca), a ponty (Cyprinus carpio), a busa-fajok (Hypophthalmichthys spp.), a harcsa (Silurus glanis), a törpeharcsa-fajok (Ameiurus spp.; Ictalurus spp.) és az afrikai harcsa (Clarias gariepinus). c) érzékeny halfajok: azon édesvízi tenyésztett, vagy természetes vizeinkben elıforduló vadon élı halfajok, amelyek a szállítás során fellépı környezeti változásokra kifejezetten érzékenyek. Ebbe a kategóriába tartoznak a mérsékelten érzékeny halfajok között fel nem sorolt halfajok. d) medence: a halakat tároló eszköz. 1.2. Mindent el kell követni, hogy a halak tartásuk és szállításuk során ne sérüljenek. 1.3. A halakat leölésük elıtt minden esetben kábítani kell. 1.4. A halak kábítására alkalmazható módszerek: a) kábítás elektromos árammal, b) kábítás agyrázkódás elıidézésével. 1.5. A halakat kizárólag letális mértékő agyrázkódás elıidézésével szabad leölni. 1.6. Amennyiben a vásárló ezt kéri, a halakat úgy kell kábítani és leölni, hogy az a vásárlótérbıl ne legyen látható. 2. A halak tárolásának minimális követelményei 2.1. A halak tárolására szolgáló víztestet kötelezı átfolyó vízzel vagy vízvisszaforgatással folyamatosan frissíteni. A víz frissítését úgy kell kivitelezni, hogy a friss levegı finom buborékok formájában, porlasztva, gyöngyözve jusson a vízbe. A víz be- és kiáramlását úgy kell szabályozni, hogy az a lehetı legjobban elkeveredjen. Az oxigénben gazdag vizet a medence alján vagy annak közelében kell bevezetni. 2.2. A medencét és berendezéseit könnyen tisztíthatóan és fertıtleníthetıen kell kialakítani, a medence belsı felületének simának kell lennie. A medencét naponta tisztítani kell. A medencéhez tartozó berendezéseket is rendszeresen tisztítani, megfelelı mőködésüket ellenırizni kell. Tisztítóanyagok használata után tiszta, friss vízzel ki kell öblíteni a medencét. 2.3. A medencét közvetlen napfény nem érheti, a megfelelı árnyékolásról gondoskodni kell. Mesterséges megvilágítás esetén a fénysugár felülrıl merılegesen hatolva jusson be a vízbe, hogy a halak a fénybeesés irányában, természetes testtartásban helyezkedjenek el. 2.4. Tárolni csak az egészséges halakat szabad. A sérült halakat haladéktalanul le kell ölni. Készítette: Harsányi Krisztián dr. Ózsvári László dr. Bézi-Farkas Barbara

Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós


2.5. Törekedni kell arra, hogy mindig az üzletbe legkorábban érkezett halak kerüljenek elıször értékesítésre. 2.6. A medencében 1000 literenként legfeljebb 200 kg élı hal tartható. 2.7. A medencében található víz oxigéntartalmának 10°C vízhımérsékletig legalább 3 mg/l-nek, ennél magasabb vízhımérséklet esetén legalább 4 mg/l-nek kell lennie. 2.8. A medencében található víz pH-értékének 6,5-8,5 között kell lennie. 2.9. Mozgatásuk során a halakkal érintkezı eltérı hımérséklető víztestek hımérsékletkülönbsége legfeljebb 4°C lehet. 2.10. A halakat tárolásuk közben etetni, ill. állategészségügyi beavatkozás, gyógy- és vegyszeres kezelés alá vetni tilos. 2.11. A halak kiugrását meg kell akadályozni a medence befedésével. A medencét fedı eszköznek a levegı által átjárhatónak kell lennie. 2.12. Amíg a halak a medencében vannak, abból az algabevonatot csak mechanikus módon szabad eltávolítani. 3. A halak szállításának minimális követelményei 3.1. A halak szállítását a lehetı legrövidebb idı alatt el kell végezni. 3.2. A maximálisan szállítható halak mennyisége: a) 10°C alatti hımérsékleten mérsékelten érzékeny halfajok szállítása esetén maximálisan 500 kg/m³, érzékeny halfajok szállítása esetén maximálisan 200 kg/m³, b) 10-20°C közötti hımérsékleten mérsékelten érzékeny halfajok szállítása esetén maximálisan 400 kg/m³, érzékeny halfajok szállítása esetén maximálisan 150 kg/m³, c) 20°C feletti hımérsékleten mérsékelten érzékeny halfajok szállítása esetén maximálisan 300 kg/m³, érzékeny halfajok szállítása esetén maximálisan 100 kg/m³. 3.3. A szállítóvíz nem lehet üledékes, elhalt növényi részekkel szennyezett. Oldott oxigéntartalma a szállítás teljes idıtartama alatt mérsékelten érzékeny halfajok szállítása esetén legalább 4 mg/liter, érzékeny halfajok szállítása esetén legalább 6 mg/liter kell legyen. 3.4. A szállítóvíz kémiai összetételére vonatkozóan a hımérséklet-változás és az oldott oxigén 50%-os mérési határértékei kivételével mérsékelten érzékeny halfajok esetében a 6/2002 (XI. 5.) KvVM rendelet 4. melléklet I. táblázat dévéres vizekre meghatározott határértékeit, érzékeny halfajok esetében a 6/2002 (XI. 5.) KvVM rendelet 4. melléklet I. táblázat márnás vizekre vonatkozó határértékeit kell alkalmazni.”


Látta:


Jóváhagyta:

dr. Süth Miklós

2009. (...) FVM rendelete

Recommend Documents