2009/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenõrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a kölcsönös megfeleltetés követelményei és elõírásai betartására kötelezett ügyfélre, a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenõrzõ szervekrõl szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § d) pontja szerinti hatáskörrel rendelkezõ hatóságoknak a (2) bekezdésben meghatározott intézkedésekben részt vevõ ügyfél gazdaságában végzett ellenõrzéseire, és az annak során megállapított meg nem felelések jogkövetkezményeinek meghatározására. (2) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap, és az Európai Mezõgazdasági Garancia Alap alábbi intézkedéseiben részt vevõ ügyfelek esetében kell vizsgálni: a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezõgazdasági termelõk részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelete szerinti közvetlen kifizetések; b) a borpiac közös szervezésérõl, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet szerinti szõlõültetvény szerkezet átalakításának és átállásának, zöldszüret, szõlõültetvény kivágásának támogatása;
24407
c) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet szerinti ca) mezõgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül: 1. a hegyvidéki mezõgazdasági termelõknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések; 2. a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetû területek mezõgazdasági termelõinek nyújtott kifizetések; 3. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; 4. agrár-környezetvédelmi kifizetések; 5. állatjóléti kifizetések; cb) az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül: 1. a mezõgazdasági földterület elsõ erdõsítésének támogatása; 2. Natura 2000 kifizetések; 3. erdõ-környezetvédelmi kifizetések. (3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kölcsönös megfeleltetési ellenõrzések végrehajtása során a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenõrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelet 23. cikkének 2. bekezdésében foglaltak esetében is a jogkövetkezmény mértékének megállapítását az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.
Fogalmak 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. szándékosság: a meghatározott meg nem felelések értékelése vonatkozásában a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § s) pontja szerinti magatartás; 2. gondatlanság: a meghatározott meg nem felelések értékelése vonatkozásában az Eljárási tv. 9. § t) pontja szerinti magatartás; 3. hatáskörrel rendelkezõ hatóság: a Korm. rendelet 1. §-ának d) pontja szerinti hatóságok.
Az ellenõrzésre való kiválasztás 3. § Az ellenõrzendõ ügyfeleket a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) választja ki
24408
MAGYAR KÖZLÖNY
a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elõírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenõrzési rendszer végrehajtására, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által elõírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: R.) 45. cikkében foglaltak figyelembevételével.
A jogkövetkezmény alkalmazása 4. § (1) A hatáskörrel rendelkezõ hatóság az ellenõrzése során megállapított meg nem feleléseket az arányos jogkövetkezmény megállapítása érdekében az R. 41. cikkében leírtak szerint értékeli, a súlyosság és tartósság tekintetében az 1. számú mellékletben bemutatott elvek, a mérték vonatkozásában az R. 41. cikk b) pontja figyelembevételével. (2) A hatáskörrel rendelkezõ hatóság az ellenõrzés során tett megállapításokról és azok e rendelet szerinti értékelésérõl határozatot hoz. (3) A véglegesített jegyzõkönyv és az (1) bekezdés szerint értékelt meg nem felelések alapján a hatáskörrel rendelkezõ hatóság elkészíti az R. 48. cikk (1) bekezdése szerinti ellenõrzési jelentést, és azt megküldi az MVH részére. (4) Az ellenõrzés során feltárt meg nem felelés (3) bekezdés szerinti megállapítása az ügyfél számára folyósított vagy folyósítandó támogatás részleges vagy teljes összegének csökkentését, visszavonását vagy az ügyfél támogatottak körébõl történõ kizárását vonja maga után.
A jogkövetkezmény mértékének megállapítása 5. § (1) A jogkövetkezmények mértékét az MVH állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden meg nem felelés jogkövetkezményét önállóan a 2. számú melléklet szerint kell meghatározni. (3) Az alkalmazandó jogkövetkezmény mértékének kiszámításához meg kell állapítani az egyes meg nem felelések jogkövetkezményét, az R. 2. cikk 32. pontja szerinti jogi aktusok jogkövetkezményét és az R. 2. cikk 31. pontja szerinti kölcsönös megfeleltetési területek jogkövetkezményét. Gondatlanság, szándékosság, illetve ismétlés esetén az R. 66. és 67. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
2009/96. szám
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a gondatlannak minõsülõ meg nem felelések alapján a jogkövetkezmény mértékének számításához meg kell állapítani: a) a meg nem felelések jogkövetkezményeit a 2. számú melléklet szerint, b) az egyes jogi aktusok jogkövetkezményeit, az adott jogi aktushoz tartozó egyes meg nem felelések rangsorolásával a legmagasabb jogkövetkezmény figyelembevételével, c) az egyes kölcsönös megfeleltetés területeihez tartozó jogi aktusok együttes jogkövetkezményeit a b) pont szerint rangsorolt jogkövetkezmények alapján. (5) Szándékosság megállapítása esetén a szándékosnak minõsülõ meg nem felelések jogkövetkezményei összeadódnak egymással, valamint a (4) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény mértékével.
Vis maiorra vonatkozó rendelkezések 6. § (1) A hatáskörrel rendelkezõ hatóság az értékelése során elháríthatatlan külsõ okot (a továbbiakban: vis maior) csak abban az esetben veszi figyelembe, amennyiben azt az ügyfél a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak szerint a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és elõírásainak betartásával összefüggésben bejelenti. (2) A helyszíni ellenõrzésen jelen lévõ ügyfél legkésõbb a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és elõírásainak betartásával összefüggõ helyszíni ellenõrzés során jelentheti be, ha a gazdasága vis maiorral érintett, valamint kérheti az ellenõrzés során az azt megelõzõen a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét. (3) Amennyiben a helyszíni ellenõrzésen sem az ügyfél, sem a képviselõje nem volt jelen, az ügyfél legkésõbb a részére megküldött ellenõrzési jegyzõkönyv észrevételezése során jelentheti be, hogy gazdasága vis maiorral érintett, valamint kérheti az ellenõrzést megelõzõen a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét. (4) A hatáskörrel rendelkezõ hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és elõírásainak megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését a 4. § (2) bekezdése szerinti határozatban közli az érintett ügyféllel. (5) E rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet, továbbá az elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet az irányadó.
2009/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Záró rendelkezések
24409
1. számú melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
Az értékelés szempontjai az egyes jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (a továbbiakban: JFGK) esetében
Az Európai Unió jogának való megfelelés
JFGK 1 és 5
8. §
A JFGK célja: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élõhelyek, a vadon élõ állatok és növények kedvezõ természetvédelmi helyzetének fenntartása, illetve az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megõrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezõgazdasági termelõk részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet; b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elõírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenõrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet; c) a borpiac közös szervezésérõl, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet; d) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet; e) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenõrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelet. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Súlyosság Enyhe: a tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élõhely, nem szûnt meg fészkelõhely, táplálkozóhely. Közepes: a tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élõhely, fészkelõhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentõs kihatása a védett/jelölõ fajok/élõhelyek térségbeli elõfordulására, illetve állománynagyságára. Súlyos: a tevékenység hatására a térségben élõ védett/jelölõ fajok/élõhelyek elõfordulása, állománynagysága jelentõsen csökken. Tartósság Rövid távon helyrehozható: a tevékenység hatásai, illetve a károsított élõhely/faj természeti értékei rövid idõn belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élõhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját. Hosszú távon helyrehozható: a tevékenység hatásai, illetve a károsított élõhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség. Maradandó: a tevékenység hatásai, illetve a károsított élõhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.
JFGK 2 A JFGK célja: a felszín alatti vízkészlet mezõgazdasági eredetû szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A megfelelõ minõségû víz biztosítása a jövõbeni vízfelhasználás érdekében.
24410
MAGYAR KÖZLÖNY
Súlyosság Enyhe: a felszín alatti vizek minõségi mutatóira ártalmatlan anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe. Közepes: trágyából, szennyvízbõl vagy mosóvizekbõl származó szennyezõ anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe. Súlyos: olajból, üzemanyagból, növényvédõ szerbõl, mûtrágyából vagy egyéb veszélyes hulladékból származó szennyezõ anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe. Tartósság Rövid távon helyrehozható: a felszín alatti vizek minõségében okozott szennyezés ésszerû idõhatáron belül csökkenthetõ, illetve megszüntethetõ. Hosszú távon helyrehozható: a felszín alatti vizek minõségében okozott szennyezés csak hosszútávon csökkenthetõ, illetve szüntethetõ meg. Maradandó: a szennyezéssel maradandó károsodás keletkezik a felszín alatti vizek minõségében.
JFGK 3 A JFGK célja: a szennyvíziszapnak értékes mezõgazdasági tulajdonságai lehetnek, ezért helyénvaló a mezõgazdaságban történõ alkalmazását ösztönözni, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhetõ az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások bekövetkezése. Súlyosság: Enyhe: olyan mértékû meg nem felelés tekinthetõ enyhének, mely során a környezetre gyakorolt terhelés nem jelentõs. Közepes: a gazdálkodó nem is rendelkezik vagy abban az esetben, ha rendelkezik az illetékes talajvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, a szennyvíziszap termõföldön történõ felhasználása során nem minden esetben az engedélyben foglaltak szerint jár el. Súlyos: a helytelen szennyvíziszap kijuttatás következményeként az emberekre, állatokra, növényekre, illetve a környezetre gyakorolt kedvezõtlen, káros hatások bekövetkeztek. Tartósság: Rövid távon helyrehozható: a szennyvíziszap nem megfelelõ felhasználása során keletkezett káros hatásokat rövid idõszakon belül meg lehet szüntetni. Hosszú távon helyrehozható: a szennyvíziszap termõföldön történõ felhasználásakor olyan mértékû káros hatás következett be, mely csak hosszútávon hozható helyre. Maradandó: a szennyvíziszap kijuttatás következményeként maradandó környezeti károsodás keletkezett.
2009/96. szám JFGK 4
A JFGK célja: a nitrát érzékeny területeken a mezõgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése. Súlyosság: Enyhe: a mezõgazdasági tevékenység során kijuttatott nitrogén vegyületek kis mértékben szennyezték a felszíni, illetve a felszín alatti vizeket. Közepes: a mezõgazdasági tevékenység során nem megfelelõen kijuttatott nitrogén vegyületekkel közvetlen vagy közvetett módon terhet róttak a felszíni, illetve a felszín alatti vizekre. Súlyos: a helyes mezõgazdasági gyakorlat elõírásainak figyelmen kívül hagyásával a felszíni, illetve a felszín alatti vizekben jelentõs nitrát szennyezõdés következett be. Tartósság: Rövid távon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés ésszerû idõhatáron belül csökkenthetõ, illetve megszüntethetõ. Hosszú távon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés csak hosszútávon csökkenthetõ, illetve szüntethetõ meg. Maradandó: a nitrát szennyezéssel maradandó károsodás keletkezett a felszíni, illetve a felszín alatti vizekben.
JFGK 6 A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvetõ fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetõsége. Súlyosság Enyhe: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva csekély mértékû hiányosságokat mutat, mely alapvetõen nem veszélyezteti a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Közepes: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely veszélyezteti a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Súlyos: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely meghiúsítja a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Tartósság Rövid távon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan idõinter-
2009/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vallumon belül megszüntethetõek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot. Hosszú távon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot. Maradandó: nem teszi lehetõvé a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot.
JFGK 7 A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvetõ fontosságú, hogy valamennyi szarvasmarhaféle azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhetõ legyen. Súlyosság Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva csekély mértékû hiányosságokat mutat, mely alapvetõen nem veszélyezteti a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely veszélyezteti a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely meghiúsítja a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Tartósság Rövid távon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan idõintervallumon belül megszüntethetõek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot. Hosszú távon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot.
24411
Maradandó: nem teszi lehetõvé a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot.
JFGK 8 A JFGK célja: állategészségügyi, állattenyésztési és élelmiszerbiztonsági okokból alapvetõ fontosságú, hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhetõ legyen. Súlyosság Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh, illetve kecske számához viszonyítva csekély mértékû hiányosságokat mutat, mely alapvetõen nem veszélyezteti a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh, illetve kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely veszélyezteti a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh, illetve kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely meghiúsítja a nyomon követhetõség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Tartósság Rövid távon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan idõintervallumon belül megszüntethetõek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot. Hosszú távon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot. Maradandó: nem teszi lehetõvé a nyomon követhetõséget, azonosíthatóságot.
24412
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/96. szám
2. számú melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez A jogkövetkezmény mértékének számítási alapjai 1. Az egyes meg nem felelések 1. számú melléklet szerinti értékelése alapján a következõ besorolást kell elvégezni: Súlyosság szerint
Mérték szerint
Tartósság szerint
Enyhe
Közepes
Súlyos
Gazdaságon belüli
Gazdaságon kívüli
Rövid távon helyrehozható
Hosszú távon helyrehozható
Maradandó
1
3
5
1
5
1
3
5
2. Az adott gondatlannak minõsülõ meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelõen az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál a besorolási érték (1,3,5) bármely értékelési szempontot (súlyosság, mérték, tartósság) jelentheti. Meg nem felelés jogkövetkezménye
Kombinációk
1 1 1 1 1 1 3 3 5
1 1 3 1 3 5 3 5 5
1 3 3 5 5 5 5 5 5
1%
3%
5%
3. Az adott szándékosnak minõsülõ meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelõen az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál a besorolási érték (1,3,5) bármely értékelési szempontot (súlyosság, mérték, tartósság) jelentheti. Meg nem felelés jogkövetkezménye
Kombinációk
1 1 1 1 1 3 1 3 5
1 1 3 1 3 3 5 5 5
1 3 3 5 5 5 5 5 5
15%
20%
50% 100%
