2009. (VII. 10.) FVM rendelet. A óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár © Opten Kft.

I.

81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet

81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról A 2009.07.10. óta hatályos szöveg

Tartalomjegyzék A rendelet hatálya

1

Fogalmak

1

Az ellenőrzésre való kiválasztás

2

A jogkövetkezmény alkalmazása

2

A jogkövetkezmény mértékének megállapítása

2

Vis maiorra vonatkozó rendelkezések

2

Záró rendelkezések

3

Az Európai Unió jogának való megfelelés 1. számú melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . Az értékelés szempontjai az egyes jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

Készült: 2009. július 14. 11:10

3

3

(a továbbiakban: JFGK) esetében . . . . . . Súlyosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartósság . . . . . . . . . . . . . . . . . . JFGK 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Súlyosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartósság . . . . . . . . . . . . . . . . . . JFGK 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . JFGK 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . JFGK 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Súlyosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartósság . . . . . . . . . . . . . . . . . . JFGK 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Súlyosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartósság . . . . . . . . . . . . . . . . . . JFGK 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Súlyosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartósság . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. számú melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . A jogkövetkezmény mértékének számítási alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . .

Hatályos: 2009.07.10.–----.--.--.

3 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6


– 1. –


81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a kölcsönös megfeleltetés követelményei és előírásai betartására kötelezett ügyfélre, a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §d) pontja szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a (2) bekezdésben meghatározott intézkedésekben részt vevő ügyfél gazdaságában végzett ellenőrzéseire, és az annak során megállapított meg nem felelések jogkövetkezményeinek meghatározására. (2) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap alábbi intézkedéseiben részt vevő ügyfelek esetében kell vizsgálni: a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelete szerinti közvetlen kifizetések; b) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet szerinti szőlőültetKészült: 2009. július 14. 11:10

vény szerkezet átalakításának és átállásának, zöldszüret, szőlőültetvény kivágásának támogatása; c) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet szerinti ca) mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül: 1. a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések; 2. a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; 3. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; 4. agrár-környezetvédelmi kifizetések; 5. állatjóléti kifizetések; cb) az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések közül: 1. a mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása; 2. Natura 2000 kifizetések; 3. erdő-környezetvédelmi kifizetések. (3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések végrehajtása során a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelet 23. cikkének 2. bekezdésében foglaltak esetében is a jogkövetkezmény mértékének megállapítását az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.

Fogalmak 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. szándékosság: a meghatározott meg nem felelések értékelése vonatkozásában a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes Hatályos: 2009.07.10.–----.--.--.


– 2. –

kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. §s) pontja szerinti magatartás; 2. gondatlanság: a meghatározott meg nem felelések értékelése vonatkozásában az Eljárási tv. 9. §t) pontja szerinti magatartás; 3. hatáskörrel rendelkező hatóság: a Korm. rendelet 1. §-ának d) pontja szerinti hatóságok.

Az ellenőrzésre való kiválasztás 3. § Az ellenőrzendő ügyfeleket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) választja ki a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: R.) 45. cikkében foglaltak figyelembevételével.

A jogkövetkezmény alkalmazása 4. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az arányos jogkövetkezmény megállapítása érdekében az R. 41. cikkében leírtak szerint értékeli, a súlyosság és tartósság tekintetében az 1. számú mellékletben bemutatott elvek, a mérték vonatkozásában az R. 41. cikk b) pontja figyelembevételével. (2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok e rendelet szerinti értékeléséről határozatot hoz. (3) A véglegesített jegyzőkönyv és az (1) bekezdés szerint értékelt meg nem felelések alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság elkészíti az R. 48. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentést, és azt megküldi az MVH részére. (4) Az ellenőrzés során feltárt meg nem felelés (3) bekezdés szerinti megállapítása az ügyfél számára folyósított vagy folyósítandó támogatás részleges vagy teljes összegének csökkentését, visszavonását Készült: 2009. július 14. 11:10


vagy az ügyfél támogatottak köréből történő kizárását vonja maga után.

A jogkövetkezmény mértékének megállapítása 5. § (1) A jogkövetkezmények mértékét az MVH állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden meg nem felelés jogkövetkezményét önállóan a 2. számú melléklet szerint kell meghatározni. (3) Az alkalmazandó jogkövetkezmény mértékének kiszámításához meg kell állapítani az egyes meg nem felelések jogkövetkezményét, az R. 2. cikk 32. pontja szerinti jogi aktusok jogkövetkezményét és az R. 2. cikk 31. pontja szerinti kölcsönös megfeleltetési területek jogkövetkezményét. Gondatlanság, szándékosság, illetve ismétlés esetén az R. 66. és 67. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a gondatlannak minősülő meg nem felelések alapján a jogkövetkezmény mértékének számításához meg kell állapítani: a) a meg nem felelések jogkövetkezményeit a 2. számú melléklet szerint, b) az egyes jogi aktusok jogkövetkezményeit, az adott jogi aktushoz tartozó egyes meg nem felelések rangsorolásával a legmagasabb jogkövetkezmény figyelembevételével, c) az egyes kölcsönös megfeleltetés területeihez tartozó jogi aktusok együttes jogkövetkezményeit a b) pont szerint rangsorolt jogkövetkezmények alapján. (5) Szándékosság megállapítása esetén a szándékosnak minősülő meg nem felelések jogkövetkezményei összeadódnak egymással, valamint a (4) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény mértékével.

Vis maiorra vonatkozó rendelkezések 6. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság az értékelése során elháríthatatlan külső okot (a továbbiakban: vis maior) csak abban az esetben veszi figyelembe, amennyiben azt az ügyfél a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak szerint a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak betartásával összefüggésben bejelenti. Hatályos: 2009.07.10.–----.--.--.


– 3. –

(2) A helyszíni ellenőrzésen jelen lévő ügyfél legkésőbb a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak betartásával összefüggő helyszíni ellenőrzés során jelentheti be, ha a gazdasága vis maiorral érintett, valamint kérheti az ellenőrzés során az azt megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét. (3) Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen sem az ügyfél, sem a képviselője nem volt jelen, az ügyfél legkésőbb a részére megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során jelentheti be, hogy gazdasága vis maiorral érintett, valamint kérheti az ellenőrzést megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét. (4) A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését a 4. § (2) bekezdése szerinti határozatban közli az érintett ügyféllel. (5) E rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet, továbbá az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet az irányadó.

Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 8. § Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK Készült: 2009. július 14. 11:10


rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet; b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet; c) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet; d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet; e) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelet. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez Az értékelés szempontjai az egyes jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (a továbbiakban: JFGK) esetében JFGK 1 és 5 A JFGK célja: Natura 2000 területeken a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, illetve az e területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzése, valamint a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Hatályos: 2009.07.10.–----.--.--.


– 4. –


Súlyosság

Tartósság

Enyhe: a tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élőhely, nem szűnt meg fészkelőhely, táplálkozóhely. Közepes: a tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élőhely, fészkelőhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentős kihatása a védett/jelölő fajok/élőhelyek térségbeli előfordulására, illetve állománynagyságára. Súlyos: a tevékenység hatására a térségben élő védett/jelölő fajok/élőhelyek előfordulása, állománynagysága jelentősen csökken.

Rövid távon helyrehozható: a felszín alatti vizek minőségében okozott szennyezés ésszerű időhatáron belül csökkenthető, illetve megszüntethető. Hosszú távon helyrehozható: a felszín alatti vizek minőségében okozott szennyezés csak hosszútávon csökkenthető, illetve szüntethető meg. Maradandó: a szennyezéssel maradandó károsodás keletkezik a felszín alatti vizek minőségében.

Tartósság Rövid távon helyrehozható: a tevékenység hatásai, illetve a károsított élőhely/faj természeti értékei rövid időn belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élőhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját. Hosszú távon helyrehozható: a tevékenység hatásai, illetve a károsított élőhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség. Maradandó: a tevékenység hatásai, illetve a károsított élőhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.

JFGK 2 A JFGK célja: a felszín alatti vízkészlet mezőgazdasági eredetű szennyezés elleni védelme, a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása, és a már bekövetkezett szennyezés következményeinek kiküszöbölése, korlátozása. A megfelelő minőségű víz biztosítása a jövőbeni vízfelhasználás érdekében.

Súlyosság Enyhe: a felszín alatti vizek minőségi mutatóira ártalmatlan anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe. Közepes: trágyából, szennyvízből vagy mosóvizekből származó szennyező anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe. Súlyos: olajból, üzemanyagból, növényvédő szerből, műtrágyából vagy egyéb veszélyes hulladékból származó szennyező anyag kerül közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe. Készült: 2009. július 14. 11:10

JFGK 3 A JFGK célja: a szennyvíziszapnak értékes mezőgazdasági tulajdonságai lehetnek, ezért helyénvaló a mezőgazdaságban történő alkalmazását ösztönözni, de kizárólag olyan feltételek betartása mellett, amellyel elkerülhető az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre gyakorolt káros hatások bekövetkezése. Súlyosság: Enyhe: olyan mértékű meg nem felelés tekinthető enyhének, mely során a környezetre gyakorolt terhelés nem jelentős. Közepes: a gazdálkodó nem is rendelkezik vagy abban az esetben, ha rendelkezik az illetékes talajvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, a szennyvíziszap termőföldön történő felhasználása során nem minden esetben az engedélyben foglaltak szerint jár el. Súlyos: a helytelen szennyvíziszap kijuttatás következményeként az emberekre, állatokra, növényekre, illetve a környezetre gyakorolt kedvezőtlen, káros hatások bekövetkeztek. Tartósság: Rövid távon helyrehozható: a szennyvíziszap nem megfelelő felhasználása során keletkezett káros hatásokat rövid időszakon belül meg lehet szüntetni. Hosszú távon helyrehozható: a szennyvíziszap termőföldön történő felhasználásakor olyan mértékű káros hatás következett be, mely csak hosszútávon hozható helyre. Maradandó: a szennyvíziszap kijuttatás következményeként maradandó környezeti károsodás keletkezett.

JFGK 4 A JFGK célja: a nitrát érzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése. Súlyosság: Enyhe: a mezőgazdasági tevékenység során kijuttatott nitrogén vegyületek kis mértékben szennyezték a felszíni, illetve a felszín alatti vizeket. Hatályos: 2009.07.10.–----.--.--.


– 5. –

Közepes: a mezőgazdasági tevékenység során nem megfelelően kijuttatott nitrogén vegyületekkel közvetlen vagy közvetett módon terhet róttak a felszíni, illetve a felszín alatti vizekre. Súlyos: a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásainak figyelmen kívül hagyásával a felszíni, illetve a felszín alatti vizekben jelentős nitrát szennyeződés következett be. Tartósság: Rövid távon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés ésszerű időhatáron belül csökkenthető, illetve megszüntethető. Hosszú távon helyrehozható: a keletkezett nitrát szennyezés csak hosszútávon csökkenthető, illetve szüntethető meg. Maradandó: a nitrát szennyezéssel maradandó károsodás keletkezett a felszíni, illetve a felszín alatti vizekben.

JFGK 6 A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.

Súlyosság Enyhe: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, mely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Közepes: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Súlyos: a sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.


időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot. Hosszú távon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot. Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

JFGK 7 A JFGK célja: állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi szarvasmarhaféle azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

Súlyosság Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, mely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Tartósság Rövid távon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot. Hosszú távon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot. Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Tartósság

JFGK 8

Rövid távon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan

A JFGK célja: állategészségügyi, állattenyésztési és élelmiszerbiztonsági okokból alapvető fontosságú,


Hatályos: 2009.07.10.–----.--.--.


– 6. –


hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

sát, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Súlyosság

Tartósság

Enyhe: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh, illetve kecske számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, mely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Közepes: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh, illetve kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot. Súlyos: az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh, illetve kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, mely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulá-

Rövid távon helyrehozható: az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot. Hosszú távon helyrehozható: veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot. Maradandó: nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

Súlyosság szerint

2. számú melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez A jogkövetkezmény mértékének számítási alapjai

1. Az egyes meg nem felelések 1. számú melléklet szerinti értékelése alap

Mérték szerint

Tartósság szerint Rövid távon helyrehozható 1

Enyhe

Közepes

Súlyos

Gazdaságon Gazdaságon belüli kívüli

1

3

5

1

5

2. Az adott gondatlannak minősülő meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell megha-

5

Meg nem felelés jogkövetkezménye 1 1 3 1 3 5 3 5 5

3. Az adott szándékosnak minősülő meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál a


Maradandó

tározni. A kombináció kialakításánál a besorolási érték (1,3,5) bármely értékelési szempontot (súlyosság, mérték, tartósság) jelentheti.

Kombinációk 1 1 1 1 1 1 3 3 5

Hosszú távon helyrehozható 3

1 3 3 5 5 5 5 5 5

1%

3%

5%

besorolási érték (1,3,5) bármely értékelési szempontot (súlyosság, mérték, tartósság) jelentheti.

Hatályos: 2009.07.10.–----.--.--.


– 7. –

Meg nem felelés jogkövetkezménye

Kombinációk 1 1 1 1 1 3 1 3 5



1 1 3 1 3 3 5 5 5

1 3 3 5 5 5 5 5 5

15%

20%

50% 100%

Hatályos: 2009.07.10.–----.--.--.

2009. (VII. 10.) FVM rendelet. A óta hatályos szöveg

Recommend Documents